Valószínűségszámítás És Matematikai Statisztika Jegyzet (Székelyhidi)

Sz
ekelyhidi L
aszl
o
Valoszn
usegszamtas es matematikai statisztika
***************
Budapest, 1998
Eloszo
Ez a jegyzet a valoszn
usegsz
amtasnak es a matematikai statisztikanak azokat
a fejezeteit targyalja, amelyek a matematikatanar szakos hallgatok kepzeseben
szerepet jatszanak, figyelembe veve a tanarkepzo intezmenyek tanterveit es a felhasznalhato alapismereteket. Mivel a valoszn
usegelmelet targyalasa ezen a szinten nem lehetseges a Lebesgue-fele mertekelmelet alapjan, gy a jegyzetben az
u
gynevezett naiv feleptest kovetj
uk. Mindazonaltal igyeksz
unk azokat a legfontosabb fogalmakat es teteleket bemutatni (utobbiakat esetenkent bizonytas
nelk
ul), amelyek kello mertekben reprezentaljak a modern valoszn
usegelmelet es a
matematikai statisztika gyakorlati alkalmazhatosagat, modszereit.
A valoszn
usegszamtassal kapcsolatos fejezetek megrasa soran elsosorban az [5]
es [10] munkakra tamaszkodtunk, azok terminologiajat, jelolesrendszeret hasznaltuk. A statisztikarol szolo fejezetek forrasmunkaja foleg [2] es [9] volt. A feladatok
osszeallt
asa soran elsosorban a [7], [9], [10] munkak feladatanyagat hasznaltuk fel.
Az egyes fejezetekhez feladatok csatlakoznak, melyek a gyakorlas mellett az
anyag melyebb elsajattasat hivatottak elosegteni.
A jegyzet r
asakor erosen tamaszkodtunk az irodalomjegyzekben felsorolt m
uvekre, ezekbol szamos feladatot atvett
unk, esetenkent az adatok, illetve a fogalmazas kisebb modostasaval.
TARTALOM
1. Bevezetes
1.1. Veletlen tomegjelensegek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1
1.2. Kserletek, esemenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1
2. A kombinatorika elemei
2.1.
2.2.
2.3.
2.4.
Permutaciok .
Kombinaciok
Variaciok . .
Feladatok . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
4
5
7
9
3. Esemenyalgebra
3.1. Esemenyter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3.2. M
uveletek esemenyekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3.3. Feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
12
13
17
4. A valoszn
useg matematikai fogalma
4.1. Gyakorisag, relatv gyakorisag . . . . . . . . . . . . . . . .
4.2. Valoszn
usegi mezo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4.3. Feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
20
21
24
5. A klasszikus valoszn
usegi mezo
5.1.
5.2.
5.3.
5.4.
Veletlen h
uzas . . . . . . .
Tobb kocka egyidej
u feldobasa
Egy mintaveteli problema . .
Feladatok . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
26
26
27
29
Geometriai valoszn
usegek ertelmezese
Haromszog szerkeszthetosege . . . .
Talalkozasi problema . . . . . . . .
A Bertrand-fele paradoxon . . . . .
A Buffon-fele t
uproblema . . . . . .
Feladatok . . . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
32
33
33
34
35
36
6. Geometriai valoszn
usegek
6.1.
6.2.
6.3.
6.4.
6.5.
6.6.
7. A valoszn
useg alapveto osszef
uggesei
7.1.
7.2.
7.3.
7.4.
Elemi tulajdonsagok . . . . . .
Az additivitas es a szubadditivitas
A valoszn
useg folytonossaga . . .
Feladatok . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
37
38
40
42
8. Felteteles valoszn
useg es f
uggetlenseg
8.1.
8.2.
8.3.
8.4.
8.5.
8.6.
A felteteles valoszn
useg ertelmezese .
useg tulajdonsagai
A teljes valoszn
useg tetele . . . . .
A Bayes-tetel . . . . . . . . . . .
F
uggetlenseg . . . . . . . . . . .
Feladatok . . . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
43
44
46
47
48
51
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
54
55
57
61
Val
oszn
usegi valtozok f
uggvenyeinek eloszlasa
Egy
uttes eloszlas . . . . . . . . . . . . .
Val
oszn
usegi valtozok f
uggetlensege . . . . .
Eloszlasok kompozcioja . . . . . . . . . .
Felteteles eloszlas . . . . . . . . . . . . .
Veletlen bolyongas . . . . . . . . . . . .
Feladatok . . . . . . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
65
66
68
69
70
72
74
A varhato ertek ertelmezese . . . . . . . . . .

A varhato ertek tulajdonsagai . . . . . . . . .
Val
oszn
usegi valtozok f
uggvenyeinek varhatoterteke
A felteteles varhato ertek . . . . . . . . . . .
Feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
76
78
82
83
85
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
87
89
90
92
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
93
9. Valoszn
usegi valtozok
9.1.
9.2.
9.3.
9.4.
A valoszn
usegi valtozo ertelmezese
Eloszlasf
uggveny . . . . . . . .
Diszkret es folytonos eloszlasok .
Feladatok . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
10. Eloszlasok
10.1.
10.2.
10.3.
10.4.
10.5.
10.6.
10.7.
11. A varhato ertek

11.1.
11.2.
11.3.
11.4.
11.5.
12. A szoras es a korrelacios egy

utthato
12.1.
12.2.
12.3.
12.4.
A szoras ertelmezese . . . .
A szoras tulajdonsagai . . .
A kovariancia es a korrelacios
Feladatok . . . . . . . .
. . . . .
. . . . .
egy
utthato
. . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
13. Nevezetes valoszn

usegeloszlasok
13.1. A binomialis eloszlas
13.2.
13.3.
13.4.
13.5.
13.6.
13.7.
13.8.
13.9.
A hipergeometrikus eloszlas
A Poisson-eloszlas . . . . .
A negatv binomialis eloszlas
A geometriai eloszlas . . .
Az egyenletes eloszlas . . .
Az exponencialis eloszlas . .
A normalis eloszlas . . . .
Feladatok . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
94
96
98
99
100
101
102
105
14. Generatorf
uggvenyek
14.1. A generatorf
uggveny ertelmezese . . . . . . . . . . . . . . 109
14.2. A generatorf
uggveny alkalmazasai . . . . . . . . . . . . . . 110
14.3. Feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
15. Nevezetes egyenlotlensegek es alkalmazasaik

15.1.
15.2.
15.3.
15.4.
A Markov- es a Csebisev-egyenlotlenseg
A nagy szamok torvenye . . . . . . .
A Moivre-Laplace-tetel . . . . . . .
Feladatok . . . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
114
116
117
119
16. A matematikai statisztika elemei

16.1. Statisztikai mezo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
16.2. Gyakran hasznalt statisztikak . . . . . . . . . . . . . . . . 121
16.3. Feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
17. Statisztikai becslesek

17.1.
17.2.
17.3.
17.4.
17.5.
17.6.
17.7.
A statisztikai becsles fogalma

Torztatlan becslesek . . .
Hatasos becslesek . . . . .
Konzisztens becslesek . . .
A maximumlikelihood-becsles
Konfidenciaintervallumok .
Feladatok . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
125
126
126
127
128
129
133
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
135
135
137
138
139
141
18. Hipotezisvizsgalat, statisztikai pr

obak
18.1.
18.2.
18.3.
18.4.
18.5.
18.6.
Statisztikai hipotezisvizsgalat
Statisztikai probak . . . .
Az u-proba . . . . . . . .
A t-proba . . . . . . . .
A 2 -proba . . . . . . . .
Feladatok . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
19. Regressziok
19.1. Ketvaltozos regresszio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142
19.2.
19.3.
19.4.
19.5.
Linearis regresszio . . . . . . . .
Regresszio normalis eloszlas eseten
Linearizalhato regresszio . . . . .
Feladatok . . . . . . . . . . .
20. Irodalomjegyzek
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
143
144
145
146
1. Bevezetes
1. Bevezetes
1.1. Veletlen tomegjelensegek

A valoszn
usegszamtas targya a veletlen tomegjelensegek vizsgalata. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyakorlatban leteznek olyan jelensegek, folyamatok,
melyek vegbemenetelet nem hatarozzak meg egyertelm
uen azok a kor
ulmenyek,
amelyeket a jelenseg, illetve folyamat tanulmanyozasakor tekintetbe tudunk, illetve
tekintetbe kvanunk venni. A gyakorlati eletbol szamos ilyen peldat sorolhatunk
fel. Peldaul, egy adott folyo vzallasa egy adott pillanatban szamos olyan tenyezotol
f
ugg, melyek mindegyikenek figyelembevetele szinte lehetetlen es gyakorlati szempontbol nem is lenyeges. Az ilyen jelensegeket, esemenyeket a tovabbiakban
veletlen jelensegeknek, veletlen esemenyeknek, roviden esemenyeknek nevezz
uk. A
veletlen t
omegjelenseg olyan veletlen jelenseg, mely tobb alkalommal lenyegeben
azonos figyelembe vett kor
ulmenyek kozott megismetlodik, illetve megismetelheto.
1.2. Kserletek, esemenyek

A veletlen tomegjelensegek egyes lefolyasainak megfigyeleseit veletlen kserleteknek, roviden kserleteknek nevezz
uk. Egy kserletnek tehat altalaban tobb, esetleg vegtelen sok lehetseges kimenetele van. Ha peldaul a kserlet abbol all, hogy
egy szabalyos dobokocka feldobasakor a felso lapon levo szamot figyelj
uk, akkor
ennek a kserletnek 6 lehetseges kimenetele van. Ket ilyen kocka feldobasakor
a lehetseges kimenetelek szama 36. Egy folyo vzallasanak megfigyelesekor a
lehetseges kimenetelek szama annyi, ahany k
ulonbozo vzallas elvileg elkepzelheto, s
mivel a vzallas elvileg barmilyen nem negatv szam lehet, a lehetseges kimenetelek
szama vegtelen. Termeszetesen a lehetseges kimenetelek szama akkor is vegtelen,
ha feltetelezz
uk, hogy a vzallas valamilyen esszer
u felso korlat alatt marad.
1.2. Kserletek, esemenyek
Egy kserlet lehetseges kimeneteleit elemi esemenyeknek nevezz

uk. Egy kserlettel kapcsolatban tehat eloszor is azt kell eldonten
unk, hogy mit tekint
unk elemi esemenyeknek. Egy penzerme feldobasakor elvileg az is elkepzelheto, hogy
az erme az elere esik, megis, ennel a kserletnel csak azt a ket elemi esemenyt
szokas tekintetbe venni, hogy a dobas eredmenye fej vagy ras. A kserlettel kapcsolatos elemi esemenyek osszesseget esemenyternek nevezz
uk es ebben a jegyzetben altalaban -val jelolj
uk. Igy peldaul a kockadobasi kserlethez tartozo
esemenyter a kovetkezo lehet: = {1, 2, 3, 4, 5, 6}. Valaszthatnank termeszetesen
mas esemenyteret is, peldaul lehetne = {a, b, c, d, e, f }, ahol az a, b, c, d, e, f bet
uk
rendre az 1, 2, 3, 4, 5, 6 szamok dobasat jelentik, ez azonban csak jelolesben ter el
az elozotol, s matematikailag celszer
u minel egyszer
ubben lerni az esemenyteret.
Ket szabalyos penzerme egyidej
u feldobasaval (vagy ami ugyanaz, egy erme ketszer
egymas utani feldobasaval) kapcsolatos kserletnel az esemenyter a kovetkezo lehet:
= {F F, F I, IF, II}, ahol peldaul F F azt jelenti, hogy az egyes szam
u kockaval
es a kettes szam
u kockaval is fejet dobtunk, F I azt, hogy az egyes szam
uval fejet,
a kettes szam
uval pedig rast, stb.
Egy kserlettel kapcsolatban az elemi esemenyeken kv
ul altalaban mas esemenyeket is le lehet rni. A kockadobasi kserletnel peldaul egy esemeny az, hogy paros
szamot dobunk, a penzfeldobas eseten pedig peldaul az, hogy mindket ermevel
ugyanazt dobjuk. Altal

aban az elemi esemenyek barmely egy
utteset veletlen
esemenynek, roviden esemenynek nevezz
uk. Akkor mondjuk, hogy a kserlet
elvegzesekor valamely esemeny bek
ovetkezik, ha a kserlet tenyleges kimenetele egy
olyan elemi esemeny, amely az illeto esemenyhez tartozik. A kockadobasi kserletnel
peldaul az az esemeny, hogy paros szamot dobunk, akkor kovetkezik be, ha a kserlet
kimenetele 2, 4 vagy 6.
A fentiekben vazoltuk azokat az alapfogalmakat, amelyek a valoszn
usegszamtas
kialakulasakor fogalmazodtak meg, ezek azonban nem tekinthetok precz matematikai definci
oknak. A matematikai absztrakcio soran elvonatkoztatunk a fenti fogalmak konkret, gyakorlati jelentesetol, s kizarolag ezek jellemzo tulajdonsagaira
es a kozt
uk fennallo kapcsolatokra figyel
unk. A valoszn
usegszamtas modern matematikai elmelete ugyanolyan axiomatikus alapokon nyugszik, mint a matematika
egyeb elmeletei. Az axiomatikus feleptes lenyege az, hogy nehany (lehetoleg minel
kisebb szam
u) u
gynevezett alapfogalmat valasztunk, melyeket nem definialunk, s
a matematikai logika segtsegevel lerjuk ezek legfontosabb tulajdonsagait, kapcsolatait, melyeket axiomaknak nevez
unk. Az axiomak tekinthetok bebizonytatlan
teteleknek. Egy matematikai diszciplna axiomatikus feleptesekor termeszetesen
alapveto fontossag
u, hogy az axiomak logikailag ellentmondasmentesek legyenek,
ennek ellenorzese azonban altalaban nem konny
u feladat. Masreszt celszer
u minel
kevesebb axiomat valasztani az elmelet konnyebb attekinthetosege kedveert, ami
u
gy erheto el, hogy az axiom
ak logikai f
uggetlensegere toreksz
unk: lehetoleg
egyetlen axiomat se lehessen logikai u
ton levezetni a tobbibol. Tovabbi kovetelmenyeket is szokas az axiomarendszerekkel szemben tamasztani, ennek reszleteivel
azonban itt nem foglalkozunk. Visszaterve a valoszn
usegszamtasra, ennek modern
1. Bevezetes
elmelete a halmazelmelet axiomatikus elmeleten es az u

gynevezett mertekelmeleten
alapul, feleptese A. N. Kolmogorov1 nevehez f
uzodik. Mivel itt nincs mod
arra, hogy ezeket az elmeleteket akar ismertnek tetelezz
uk fel, akar reszletesen
targyaljuk, a valoszn
usegszamtas egy egyszer
ustett, u
gynevezett naiv felepteset
fogjuk kovetni, mely matematikailag elegge precz, a gyakorlati alkalmazasok
szamara elegge altalanos, de a targyalashoz sz
ukseges eloismeretek nem haladjak meg az elemi halmazelmelet, algebra es kombinatorika szintj et. Ebben a
megkozeltesben a fentiekben vazolt valoszn
usegelmeleti fogalmaknak egy egy
halmazelmeleti fogalom, illetve relacio felel meg. E gondolatok reszletes kifejtesere
a 3. fejezetben ker
ul sor.
Amint emltett
uk, a szamunkra sz
ukseges technikai apparatus nem lep t
ul az elemi halmazelmelet, algebra es kombinatorika szintjen. A sz
ukseges halmazelmeleti,
illetve algebrai alapismeretekkel a hallgatok mas targyak keretein bel
ul reszletesen
megismerkednek, itt csupan azokat a kombinatorikai fogalmakat foglaljuk ossze,
melyek a jegyzetben s
ur
un elofordulnak, s eset
ukben celszer
unek latszik a jelolesek,
terminologia stb. rogztese. Mint latni fogjuk, a gyakorlati alkalmazasokban fellepo
klasszikus valoszn
usegi mezokon a k
ulonfele problemak megoldasa altalaban kombinatorikai modszerekkel tortenik.
1 Andrej
Nyikolajevics Kolmogorov szovjet matematikus, 19031987
2.1. Permutaciok
A kombinatorika a veges halmazok elmeletevel foglalkozik, s napjainkban is

dinamikusan fejlodo tudomanyaga a matematikanak, szamos alkalmazassal. A
valoszn
usegszamtas szempontjabol elsosorban az u
gynevezett csoportalkotasi, illetve elrendezesi problemak erdekesek, gy a kovetkezokben ezek legfontosabb
tpusait tekintj
uk at. A csoportalkotasi problemak olyan kerdesekkel kapcsolatosak, hogy egy veges szam
u elemet tartalmazo halmazbol peldaul hogyan es
hanyfelekeppen lehet kivalasztani bizonyos szam
u elemet bizonyos elorasoknak
megfeleloen, mg az elrendezesi problemaknal egy veges halmaz elemei k
ulonbozo
szempontok szerinti elrendezeseinek szama irant erdeklod
unk.
2.1. Permutaciok
Legyen adott egy n elem

u halmaz. Altal
aban feltetelezhetj
uk, hogy a halmaz
elemei termeszetes szamok, ez nyilvan nem jelenti az altalanossag korlatozasat.
Ha a halmaz elemeit valamilyen modon sorba rendezz
uk, akkor azt mondjuk,
hogy a halmaz elemeit permut
aljuk. Egy ilyen elrendezest a halmaz elemei
egy permut
aci
oj
anak nevez
unk. Attol f
uggoen, hogy a halmaz elemeit mind
megk
ulonboztetj
uk egymastol, vagy koz
ul
uk bizonyosakat azonosnak tekint
unk,
beszel
unk ismetles nelk
uli, illetve ismetleses permutaciokrol. Az, hogy a halmaz
bizonyos elemei kozott nem tesz
unk k
ulonbseget, annyit jelent, hogy az ilyen elemek egymas kozotti cserejevel nyert elrendezeseket nem tekintj
uk k
ulonbozo permutacioknak. Legyen peldaul a halmaz {1, 2, . . . , n}. Ez egyben az u
gynevezett
termeszetes elrendezes, melyben az elemek nagysag szerint vannak sorba rendezve.
Ez egy permut
acio, melyet egyszer
uen (1, 2, . . . , n) modon jelol
unk. Egy masik
lehetseges permutaciot kapunk, ha az elso ket elemet felcserelj
uk: (2, 1, 3, 4, . . . , n).
A kerdes: hogyan kaphato meg az n elem osszes (ismetles nelk
uli) permutacioinak
Pn szama? Ha az elso helyen a halmaz barmelyik elemet lerogztj
uk, akkor az ezzel
az elemmel kezdodo permutaciok szama nyilvan annyi, ahanyfelekeppen a fennmarado n 1 elemet permutalhatjuk, azaz Pn1 . Mivel az elso helyre n k
ulonbozo
elemet rogzthet
unk, ezert nyilv
an
Pn = nPn1
ervenyes, hacsak n 2. Mivel nyilvan P1 = 1, a fenti egyenletbol teljes indukcioval
kapjuk n elem ismetles nelk
uli permutacioinak szamat:
Pn = n(n 1)(n 2) . . . 2 1 = n!
Egy egyszer
u pelda: 8 ember kozott hanyfelekeppen lehet 8 k
ulonbozo gy
umolcsot szetosztani u
gy, hogy mindenki pontosan egyet kapjon? Ha a 8 embert egymas
melle sorba alltjuk, akkor nyilvan annyi k
ulonbozo szetosztasra van lehetoseg,
ahanyfele k
ulonbozo sorrendje van a 8 gy
um
olcsnek, azaz P8 = 40320.
A fenti problema u
gy modosthato, hogy van n darab golyo, melyek koz
ul k
darab egyforma, a tobbi nk pedig ezektol es egymastol is k
ulonbozo. Ilyen feltetel
(k)
mellett hany k
ulonbozo elrendezes lehetseges? Ha ezen elrendezesek szamat Pn
(k)
jeloli, akkor vizsgaljuk meg, mi a kapcsolat Pn es Pn kozott. Nyilvanvalo, hogy a
(k)
Pn szam
u permutacio mindegyikebol Pk = k! szam
u ismetles nelk
uli permutaciot
(k)
kaphatunk, ha a k egyforma golyot megis k
ulonbozonek tekintj
uk, gy k!Pn = Pn ,
amibol adodik, hogy
n!
Pn(k) = .
k!
Hasonlo gondolatmenetet alkalmazhatunk, ha az n elem kozott tobb egyenlo
elembol all
o csoport is elofordul. Legyen ezen csoportok elemszama k1 , k2 , . . . , km ,
ahol tehat k1 + k2 + + km = n es ki 1, i = 1, 2, . . . , m, akkor az ismetleses
permutaciok szama
n!
Pn(k1 ,k2 ,...,km ) =
.
k1 !k2 ! . . . km !
A fentieket illusztralja a kovetkezo egyszer
u pelda: hany k
ulonbozo tipposzlopot tudunk 13 + 1 merkozest tartalmazo totoszelvenyen kitolteni u
gy, hogy 8
merkozest 1-esre, 4-et x-re es 2-t 2-esre tippel
unk? A valaszt a fenti kepletbol
(8,4,2)
14!
= 8!4!2!
kapjuk: P14
= 45045.
A kovetkezo problemak csoportok k
ulonbozo feltetelek melletti kepzesevel kapcsolatosak.
2.2. Kombinaciok
Legyen adott n k
ulonbozo elem, melyekbol k elem
u csoportokat kepez
unk. Nyilvan feltetelezz
uk, hogy 1 k n. Egy ilyen csoportot az n elem egy k-ad osztaly
u
2.2. Kombinaciok
kombinaci
oj
anak nevez
unk. Kerdes: hany k
ulonbozo ilyen kombinacio kepezheto?
Ha ezen kombinaciokban minden elem legfeljebb egyszer szerepelhet, akkor ismetles
nelk
uli kombin
aci
okr
ol beszel
unk, ha tobbszor is, akkor ismetleses kombin
aci
okr
ol.
Termeszetesen egy egy kombinacion bel
ul az elemek sorrendje nem szamt.
Eloszor hatarozzuk meg az n elem k-ad oszt
aly
u ismetles nelk
uli kombin
aci
oinak
Cnk szamat. Ha n elem koz
ul k darabot kivalasztunk, akkor n k darabot nem
valasztunk ki, tehat a keresett ismetles nelk
uli kombinaciok szama megegyezik az
n elem olyan ismetleses permutacioinak szamaval, melyek kozott k, illetve n k
darab egyforma, azaz
n!
Cnk = Pn(k,nk) =
.
k!(n k)!

Erre a kepletre gyakori elofordulasa miatt k
ulon jelolest szokas alkalmazni: nk ,
mely gy olvasando: n alatt a k. Formalisan az nk u
gynevezett binomi
alis
egy
utthat
o csak 1 k < n ertekekre van ertelmezve, a 0! = 1 meg
a
llapod
a
ssal

azonban minden 0 k n ertekre kiterjeszthetj
uk. Ekkor pl. n0 = 1. Az nk
binomialis egy
utthato valojaban minden 0 k n ertekre megadja egy n elem
u
halmaz osszes k elem
u reszhalmazainak szamat.
Az ismetles nelk
uli kombinaciok alkalmazasara egy lehetseges pelda a lottojatekkal kapcsolatos: hanyfelekeppen lehet szabalyosan kitolteni egy otoslottoszelvenyt? A kerdes nyilvan az, hogy 90 elembol hanyfelekeppen lehet 5-ot
kivalasztani, s ennek megfelel
u ismetles nelk
uli
oen a valasz: 90 elem 5-odosztaly
kombinaci
oinak szama, 90
5 = 43949268.
A kovetkezokben az ismetleses kombinaciokkal foglalkozunk. Legyen adott n
k
ulonbozo elem, s ezekbol keszts
unk k elem
u csoportokat, de u
gy, hogy egy
egy elemet akarhanyszor felhasznalhatunk. Ekkor tehat k lehet n-nel nagyobb is.
Az ilyen csoportokat az n elem k-ad oszt
aly
u ismetleses kombin
aci
oinak nevezz
uk.
Jelolje ezek szamat Cnk,i . Megmutatjuk, hogy ez a szam egyenlo n + k 1 elem
ismetles nelk
uli kombinacioinak szamaval. Legyen az n elem 1, 2, . . . , n, es legyen
egy k-ad osztaly
u ismetleses kombinacio a kovetkezo: n1 , n2 , . . . , nk . Termeszetesen
feltehetj
uk, hogy
1 n1 n2 nk n,
hiszen kombinaciok eseten a k
ulonbozo sorrendek kozott nem tesz
unk k
ulonbseget.
Ehhez hozzarendelhetj
uk az n1 , n2 +1, n3 +2, . . . , nk +k1 sorozatot, amely nyilvan
az 1, 2, . . . , n + k 1 elemek ismetles nelk
uli kombinacioja. Masreszt az is vilagos,
hogy ezen a modon k
ulonbozo ismetleses kombinaciokbol k
ulonbozo ismetles nelk
uli
kombinaciokat kapunk. Hasonlo gondolatmenet alapjan, ha n1 , n2 , . . . , nk az
1, 2, . . . , n + k 1 elemeknek k-ad osztaly
u ismetles nelk
uli kombinacioja, melyrol
feltehetj
uk, hogy eleget tesz az
1 n1 < n 2 < < n k n
feltetelnek, akkor ebbol elkeszthetj

uk az 1, 2, . . . , n elemek egy k-ad osztaly
u
ismetleses kombinaciojat, s k
ulonbozo ismetles nelk
uli kombinaciokbol itt is
k
ulonbozo ismetleses kombinaciokat nyer
unk. Ilyen modon az n elembol kesztheto
k-ad osztaly
u ismetleses, es az n + k 1 elembol kesztheto k-ad osztaly
u ismetles
nelk
uli kombinaciok szama megegyezik:
n+k1
k,i
.
Cn =
k
A formula alkalmazasara tekints
uk a kovetkezo problemat: harom egyforma,
szabalyos dobokockat feldobva hanyfele eredmenyt kaphatunk, ha a kockakat nem
k
ulonboztetj
uk meg egymastol? Mivel egy kockaval hatfele szamot dobhatunk, s
a hat szam mindharom kockan ismetlodve is szerepelhet, gy hat elem harmadosztaly
u ismetleses kombin
a8ci
oinak szamat kell meghatarozni, ami a fenti keplet
3,i
6+31
alapjan: C6 =
= 3 = 56.
3
2.3. Variaciok
A csoportkepzes egy masik lehetseges formaja az, amikor n k
ulonbozo elembol
u
gy valasztunk ki k darabot, hogy az elemek sorrendjet is figyelj
uk. Egy ilyen
csoport neve k-ad oszt
aly
u vari
aci
o. Ha a csoportok kepzesekor minden elemet csak
egyszer hasznalhatunk fel, akkor ismetles nelk
uli, ha tobbszor is, akkor ismetleses
variaciokrol beszel
unk. Az ismetles nelk
uli variaciok egyik leggyakoribb alkalmazasa az u
gynevezett visszateves nelk
uli mintavetel, amin azt ertj
uk, hogy egy n elem
u
halmazbol egyenkent kivesz
unk k elemet, es ezeket a h
uzas sorrendjeben egymas
melle rakjuk. Hasonloan, ismetleses variaciokat kapunk akkor, ha a kih
uzas utan az
elem valamilyen azonostojat (pl. szamat) felrjuk, majd az elemet visszatessz
uk.
Ez a visszateveses mintavetel.
Most meghatarozzuk n elem k-ad osztaly
u ismetles nelk
uli variacioinak Vnk
szamat. Vilagos, hogy minden egyes k-ad osztaly
u ismetles nelk
uli kombinaciobol
k! darab ismetles nelk
uli variaciot kaphatunk, ha a kivalasztott k elemet minden
lehetseges modon sorba rendezz
uk. Igy

n
n!
Vnk = k!Cnk = k!
=
= n(n 1) . . . (n k + 1).
k
(n k)!
Egy egyszer
u pelda a fentiek illusztralasara: negy k
ulonbozo szn
u selyembol
hanyfele haromszn
u zaszlot lehet varrni, ha a zaszlon a sznek elrendezese a magyar
zaszloehoz hasonlo? A kerdes nyilvan 4 elem 3-ad osztaly
u variacioinak szama,
amely a fentiek szerint: V43 = 4 3 2 = 24.
2.3. Variaciok
Veg
ul, az n elembol kepezheto k-ad osztaly
u ismetleses variaciok Vnk,i szamanak
meghataroz
asa a kovetkezokeppen tortenhet: az 1, 2, . . . , n elemek mindegyiket
parostjuk az osszes (k 1)-ed osztaly
u ismetleses variacioval. Tehat Vnk,i =
k1,i
1,i
nVn
. Mivel nyilvan Vn = n, ebbol indukcioval adodik, hogy
Vnk,i = nk .
Az ismetleses variaciok alkalmazasara egy pelda: legalabb hany tipposzlopot
kellene kitolten
unk a toton ahhoz, hogy biztosan legyen 13 + 1 talalatunk? Mivel
a kerdes a 3 elembol (1, 2, x-bol) kepezheto 13 + 1 = 14 tag
u sorozatok szamara
vonatkozik, a valasz: V314,i = 314 = 4782969.
2.4. Feladatok
2.1. Bizonytsuk be a kovetkezo azonossagokat:
i)
ii)
iii)
iv)
n
k1
n
0
Pk
n
1
nnj
l
n+1
k
+ +
j=0
n
kj
n
j+l
= 2n ;
m+n
;
k
j+l
l .
2.2. Hozzuk egyszer

ubb alakra a kovetkezo kifejezeseket, es szamtsuk ki numerikus ertek
uket:
P8
;
P6
P10 + P8
;
P7
9! + 10!
;
8! 6!
1+
P9
;
P8
8P7 P8
;
P10
P6 4!
.
3!
2.3. Oldjuk meg a kovetkezo egyenletet:

n!
(n 2)!
=4
,
3!(n 3)!
2!(n 4)!
(n > 3).

(n + 1)!
+ 7 = 4(n 1).
n!
2.5. Hatarozzuk meg a kovetkezo kifejezesek numerikus erteket:
V83 + V74
;
V63
V74 V63
;
V73 V62
V74 P5
.
V52
2.6. Hozzuk egyszer

ubb alakra a kovetkez
o kifejezeseket:
Vn5 + Vn4
;
Vn2
Vnk+2 + Vnk+1
.
Vnk
10
2.4. Feladatok

(x 1)!
x!
=4 3
V42 (x 2)!
V4 (x 3)!
(x 6= 2, x 6= 3).

V2
Vx2
+ 4 = x+1 2.
2
2
n
n2
3! =
V52 .
n3
2
2.10. Oldjuk meg a kovetkezo egyenleteket:

x
x+1
+4=
2;
2
2

x
x1
(x + 1)!
+ 4;
+
=
x!
2
2
V2
x1
(x 1)!
= x 1 + x 2.
+
(x 2)!
2
2
2.11. Hany olyan hatjegy
u telefonszamot alkothatunk az 1, 3, 4, 6, 8, 9 szamjegyekbol, amelyben a harmadik jegy 4-es, es minden szamjegy csak egyszer fordul
elo?
2.12. Hany hetjegy
u szam allthato elo a 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6 szamjegyekbol, ha egy
szamjegy csak egyszer szerepelhet a szamban?
2.13. Az A, B, C, D, E, F, G bet
ukbol hany olyan permutacio kepezheto, amelyben a maganhangzok egymas mellett szerepelnek?
2.14. Hany szo alkothato a KOMBINATORIKA szobol?
2.15. Hany otjegy
u szam rhato fel a 2, 2, 2, 4, 4 szamjegyekbol?
2.16. Egy penzermet nyolcszor egymas utan feldobunk.
dobassorozat van, amelyben 4 fej es 4 ras fordul elo?
Hanyfele olyan
11
2.17. Egy sakkversenyen 16 sakkozo vesz reszt. Kormerkozest jatszanak,

megpedig u
gy, hogy minden par ketszer merkozik, vilagos es sotet sznekkel
felvaltva. Hany merkozesre ker
ul sor a versenyen?
2.18. Hanyfelekeppen lehet egy dobokock
at negyszer egymas utan u
gy feldobni,
hogy legalabb az egyik dobas 6-os legyen?
2.19. Hany k
ulonbozo lottoszelvenyt tolt ki az, aki harom szamot allandonak
vesz minden szelvenyen?
2.20. A raktarban 15 u
veg bor van: 10 u
veg feher es 5 u
veg voros bor.
Hanyfelekeppen valaszthatunk ki 6 u
veget u
gy, hogy kozt
uk kettoben legyen voros
bor?
2.21. Harom egyforma kockat feldobunk. Hanyfele eredmenyt kaphatunk, ha a
kockakat nem k
ulonboztetj
uk meg?
2.22. 20 termek koz
ul, melyek kozott 8 bizonyos a, a tobbi nem a tulajdonsag
u, kivalasztunk 5-ot. Hany olyan valasztas letezik, melyben 2 db a es 3
db nem a tulajdonsag
u?
2.23. A 3, 5, 6, 8, 9 szamjegyekbol legalabb hany szamjegybol allo szamokat kell
felrnunk, hogy legalabb 625 k
ulonbozo szamot kapjunk?
2.24. Hany negyjegy
u, 2000-nel nem nagyobb szamot kepezhet
unk az 1, 2, 3, 4, 5
szamjegyekbol, ha
i) a szamjegyek ismetlodeset nem engedj
uk meg;
ii) a szamjegyek ismetlodeset megengedj
uk?
2.25. Az egyik aruhazba egy arucikkbol naponta 6 egyforma nagysag
u lada
erkezik. Egy-egy lada minos
ulhet I., II. vagy III. osztaly
unak. Hanyfele lehetoseg
adodik az aru minoseg szerinti napi eloszlasara?
2.26. Egy u
zletben 20 elado koz
ul 11 szakkepzett, 9 szakkepzetlen. Hanyfelekeppen lehet koz
ul
uk 8 tag
u csoportot kivalasztani u
gy, hogy a csoportban a
szakkepzetlenek szama legfeljebb 2 legyen?
2.27. Egy kockaval ot egymas utani dobasbol allo sorozatot dobunk. Hany olyan
dobassorozat lehet, amelyben egy darab 1-es es egy darab 2-es dobas fordul elo (a
dobasok sorrendjet is figyelembe veve)?
12
3.2. M
uveletek esemenyekkel
3. Esemenyalgebra
Amint azt az elso fejezetben jelezt

uk, a kovetkezokben a valoszn
usegelmeletet
igyeksz
unk u
gynevezett axiomatikus modon targyalni olyan melysegben, amely
csupan azt tetelezi fel, hogy az olvaso rendelkezik bizonyos elemi halmazelmeleti,
illetve algebrai es analzisbeli ismeretekkel. A targyalas is csak reszben lesz axiomatikus: celunk az, hogy az olvasot matematikai alapokon ismertess
uk meg ennek
az elmeletnek az alapjaival es legfontosabb alkalmazasaival.
3.1. Esemenyter
Az elemi val
oszn
usegelmelet alapveto matematikai strukt
uraja az esemenyalgebra.
Legyen rogztett, nem u
res halmaz. Az halmazt esemenyternek, elemeit
elemi esemenyeknek nevezz
uk. Az reszhalmazait esemenyeknek nevezz
uk. Igy
az elemi esemenyek azonosthatok az egyelem
u reszhalmazaival, tehat maguk
is esemenyek. Azokat az esemenyeket, amelyek nem elemi esemenyek,
osszetett
esemenynek nevezz
uk. Az u
res halmazt lehetetlen esemenynek, az -t biztos
esemenynek nevezz
uk, s neha az elobbit O-val, az utobbit I-vel jelolj
uk. Altal
aban
vegyesen fogjuk hasznalni a halmazelmeleti es a valoszn
usegelmeleti terminologiat,
illetve jelolesrendszert. Ha az elemi esemeny adott, A pedig tetszoleges esemeny,
akkor azt mondjuk, hogy az A esemeny bek
ovetkezik, ha A. Ha A, B tetszoleges
esemenyek, akkor azt mondjuk, hogy az A esemeny maga ut
an vonja a B esemenyt,
ha A B. Vagyis az A esemeny pontosan akkor vonja maga utan a B esemenyt, ha
valahanyszor A bekovetkezik, bekovetkezik B is. Igy peldaul a lehetetlen esemeny
minden esemenyt maga utan von, es minden esemeny maga utan vonja a biztos
esemenyt. Vilagos, hogy ket esemeny pontosan akkor egyenlo, ha kolcsonosen
maguk utan vonjak egymast, azaz egyszerre kovetkeznek be. A kovetkezokben
a halmazelmeleti m
uveletek mintajara ertelmez
unk nehany, az esemenyek kozott
vegezheto m
uveletet. A tovabbiakban feltetelezz
uk, hogy a szoban forgo esemenyek
egy rogztett esemenyter esemenyei.
3. Esemenyalgebra
13
3.2. M
Ha A tetszoleges esemeny, akkor azt az esemenyt, amely pontosan akkor
kovetkezik be, ha az A nem kovetkezik be, az A esemeny ellentettjenek nevezz
uk,
es A-sal jelolj
uk. Halmazelmeleti nyelven A az A komplementere. Nyilvanvaloan
A = A. Vilagos tovabba, hogy a lehetetlen esemeny es a biztos esemeny egymas
ellentettjei.
Ha A es B ket tetszoleges esemeny, akkor ezek A + B
osszegen azt az esemenyt
ertj
uk, amely pontosan akkor kovetkezik be, ha az A es B valamelyike (esetleg
mindketto) bekovetkezik. Halmazelmeleti nyelven A + B az A es B halmazok
egyestese. Az osszeadas m
uvelete ertelemszer
uen terjesztheto ki tetszoleges szam
u
(esetleg vegtelen sok) esemenyre.
Ha A es B ket tetszoleges esemeny, akkor ezek AB szorzat
an azt az esemenyt
ertj
uk, amely pontosan akkor kovetkezik be, ha az A es B mindegyike bekovetkezik.
Halmazelmeleti nyelven AB az A es B halmazok metszete. A szorzas m
uvelete
ugyancsak kezenfekvo modon terjesztheto ki tetszoleges szam
u (esetleg vegtelen
sok) esemenyre.
Ha A es B ket tetszoleges esemeny, akkor ezeket egym
ast kiz
ar
o esemenyeknek
nevezz
uk, ha szorzatuk a lehetetlen esemeny. Halmazelmeleti nyelven ez nyilvan
azt jelenti, hogy az A es B halmazok diszjunktak. A lehetetlen esemeny peldaul
nyilvan barmely mas esemennyel egy
utt egymast kizaro esemenypart alkot. Az
elemi esemenyek is egymast kizaro esemenyek. Megjegyezz
uk, hogy kettonel tobb
esemeny eseteben azt szokas mondani, hogy ezek egym
ast p
aronkent kiz
arj
ak, ha
koz
ul
uk barmely ketto egymast kizarja. Ha A1 , A2 , . . . , An egymast paronkent
kizaro esemenyek, es osszeg
uk a biztos esemeny, akkor azt mondjuk, hogy az
A1 , A2 , . . . , An esemenyek teljes esemenyrendszert alkotnak. Peldaul barmely
esemeny az ellentettjevel egy
utt teljes esemenyrendszert alkot. Egy altalanosabb
ertelmezesre visszater
unk a 4. fejezetben.
Ha A es B ket tetszoleges esemeny, akkor az A es B esemenyek AB k
ul
onbsegen
azt az esemenyt ertj
uk, amely pontosan akkor kovetkezik be, ha az A esemeny
bekovetkezik, a B pedig nem. Halmazelmeleti nyelven A B az A es B halmazok (halmazelmeleti) k
ulonbsege, vagyis az A halmaz es a B komplementerenek
metszete. Ilyen modon A B = AB. Vilagos, hogy barmely A esemeny eseten
A = I A, azaz, az A esemeny ellentettje eppen a biztos esemeny es az A
k
ulonbsege.
Ha A es B ket tetszoleges esemeny, akkor az A es B esemenyek AB szimmetrikus
differenci
aj
an azt az esemenyt ertj
uk, amely pontosan akkor kovetkezik be, ha az
14
3.2. M
A es B koz
ul pontosan az egyik kovetkezik be. Az A + B esemennyel ellentetben
tehat az A B nem kovetkezik be akkor, ha az A is es a B is bekovetkezik. A halmazelmeleti szohasznalat itt tehat azonos a valoszn
usegszamtas nyelvezetevel. Ha
az osszead
as m
uveletet a megengedo vagy logikai m
uvelettel interpretaljuk, akkor
a szimmetrikus differencia a kizaro vagy logikai m
uveletenek felel meg. Peldaul
egymast kizar
o esemenyek szimmetrikus differenciaja nyilvan egyenlo osszeg
ukkel.
A fentiekben ertelmezett m
uveletek termeszetesen k
ulonbozo algebrai tulajdonsagokkal rendelkeznek. Ezen tulajdonsagok nemelyike azonos a megfelelo algebrai
m
uvelet hasonlo tulajdonsagaval, de vannak lenyeges elteresek. Az esemenyekkel
valo formalis szamolas egyszer
ustese erdekeben celszer
u ezeket a m
uveleti
szabalyokat attekinteni. Itt felsorolunk nehany egyszer
u tulajdonsagot, melyek
sora termeszetesen folytathato. Ezek, es a hasonlo m
uveleti szabalyok bizonytasa
a megfelelo halmazelmeleti azonossagok bizonytasahoz hasonloan tortenhet. Az
alabbiakban feltetelezz
uk, hogy a szereplo esemenyek mind egy rogztett esemenyterhez tartoznak.
Az osszeadas es szorzas fobb azonossagai:
1)
2)
3)
4)
A + A = A (idempotens),
A + B = B + A (kommutatv),
A + (B + C) = (A + B) + C (asszociatv),
A + (B C) = (A + B) (A + C) (disztributv);
1)
2)
3)
4)
A A = A (idempotens),
A B = B A (kommutatv),
A (B C) = (A B) C (asszociatv),
A (B + C) = (A B) + (A C) (disztributv).
Az ellentett esemennyel kapcsolatos fobb azonossagok:

5) A + A = I,
6) A + O = A,
7) A + I = I;
5) A A = O,
6) A I = A,
7) A O = O.
Lathato, hogy a felsorolt azonossagokban az i)-vel es )-vel jelzettek analogiat
mutatnak, megpedig ha az i)-ben minden esemenyt az ellentettjere, minden +-t ra es minden -t +-ra cserel
unk, akkor megkapjuk )-t. Ez az u
gynevezett dualit
asi
elv, mely a kovetkezo, u
gynevezett de Morgan 2 -azonossagok kovetkezmenye:
2 Augustus
de Morgan sk
ot matematikus, 1806-1871
3. Esemenyalgebra
15
8) A + B = A B,
8) A B = A + B.
Illusztraciokent bebizonytjuk peldaul 8)-at. Jelolje M , illetve N a 8) egyenloseg
bal, illetve jobboldalan allo esemenyt. Ha az M bekovetkezik, akkor a defincio szerint A + B nem kovetkezik be, azaz sem A, sem B nem kovetkezik be. Masszoval,
A es B mindegyike bekovetkezik, tehat bekovetkezik N . Megfordtva, ha N
bekovetkezik, akkor defincio szerint bekovetkezik A es B mindegyike, tehat sem
A, sem B nem kovetkezik be. Igy nem kovetkezik be A + B sem, ami azt jelenti,
hogy A + B, azaz M bekovetkezik. Ezzel megmutattuk, hogy M es N egyszerre
kovetkeznek be, tehat egyenlok. Megjegyezz
uk, hogy a de Morgan-kepletek alapjan
a dualitasi elv minden esemenyekkel kapcsolatos azonossagra alkalmazhato.
A fentiekben felsorolt 1)-7) es 1)-7) azonossagok lehetove teszik a valoszn
usegelmelet egy masfajta axiomatikus megalapozasat, amely a halmazelmeletre
nem hivatkozik. Nevezetesen az olyan algebrai strukt
urat, amelyben ertelmezve
van egy (A, B) 7 A + B osszeadas, egy (A, B) 7 A B szorzas es egy
A 7 A ellentett kepzes, valamint van ket specialis elem, az O es az I
u
gy, hogy teljes
ulnek az 1)-7) es 1)-7) azonossagok, Boole 3 -algebr
anak szokas
nevezni. Az esemenyek osszessege Boole-algebra, melyet esemenyalgebr
anak
nevez
unk. A valoszn
usegelmelet altalunk targyalando valtozatanak alapja egy
ilyen esemenyalgebra. Megjegyezz
uk, hogy ebben a megkozeltesben az elemi
esemenyek jelentosege elhalvanyul, hiszen kiindulopontunk nem egy esemenyter,
hanem az osszes esemenyek halmaza, az esemenyalgebra.
Ezen a ponton egy fontos megjegyzest kell tenn
unk. A modern valoszn
usegelmeletben az esemenyalgebra szerepet egy altalanosabb strukt
ura, az u
gynevezett
-algebra jatssza. Ennek defincioja a kovetkezo. Legyen egy tetszoleges, nem
u
res halmaz, A pedig az reszhalmazainak egy olyan osszessege, mely rendelkezik
az alabbi tulajdonsagokkal:
i) az beletartozik A-ba: A;
ii) barmely A-beli halmaz komplementere is beletartozik A-ba: ha A A, akkor
A A;
iii) az A-ba tartozo halmazok barmely sorozatanak egyestese is beletartozik Aba: ha A1 , A2 , A, akkor
i=1 Ai A.
Ekkor A-t -algebranak nevezz
uk. Lathato, hogy az esemenyalgebra es a algebra kozti legfontosabb k
ul
onbseg az, hogy mg az esemenyalgebra csupan
veges sok esemeny osszeadasara nezve zart, a -algebra barmely megsz
aml
alhat
oan
vegtelen sok elemenek egyesteset is tartalmazza. Az i) es ii) alapjan is beletartozik A-ba, s az ii) es iii) (valamint a de-Morgan-azonossagok) alapjan az A-ba
3 George
Boole angol matematikus, 1815-1864
16
3.2. M
tartozo halmazok barmely sorozatanak metszete is beletartozik A-ba. Ebben a

megkozeltesben reprezentalja az esemenyteret, s az halmaznak csupan azok
a reszhalmazai tekintendok esemenynek, amelyek A-ba tartoznak. Az altalunk
vizsgalando esetekben leggyakrabban egy veges halmaz, s ilyenkor a Boolealgebra es a -algebra fogalma egybeesik.
3. Esemenyalgebra
17
3.3. Feladatok
3.1. Hatarozzuk meg egy n elemi esemenyt tartalmazo esemenyter osszes
esemenyeinek szamat, illetve osszes osszetett (nem elemi) esemenyeinek szamat!
3.2. Bizonytsuk be, hogy barmely esemenyalgebraban ervenyesek az alabbi azonossagok:
i)
ii)
iii)
iv)
v)
vi)
vii)
viii)
AA = A;
A + A = A;
AB = BA;
A + B = B + A;
A(BC) = (AB)C;
A + (B + C) = (A + B) + C;
A(B + C) = AB + AC;
A + BC = (A + B)(A + C).

i)
ii)
iii)
iv)
v)
vi)
AA = O;
A + A = I;
AI = A;
A + O = A;
AO = O;
A + I = I.

i)
ii)
iii)
iv)
v)
vi)
vii)
viii)
A A;
ha A B es B C, akkor A C;
O A I;
AB A A + B;
A + B = AB;
AB = A + B;
A + B = A + (AB);
A = AB + AB.
3.5. Bizonytsuk be, hogy barmely esemenyalgebraban ervenyesek az alabbi azonossagok!

i) A = A (A B);
18
ii)
iii)
iv)
v)
vi)
3.3. Feladatok
A B = A (A B);
(A B) C = (A C) (B C);
(A B) C = (A C) (B C);
(A B) C = (A C) (B C);
A (B C) = (A B) C.
3.6. Vizsgaljuk meg, hogy milyen, az A es B esemenyekre tett felteves mellett

ervenyesek az alabbi egyenlosegek!
i)
ii)
iii)
iv)
v)
vi)
vii)
A = A B;
B = A B;
B = A B;
A = A B;
A = A B;
A = A B;
A B = A B.
3.7. 10 darab termeket megvizsgalunk abbol a szempontbol, hogy hany selejtes

darabot talalunk kozt
uk. Mik lesznek a kserletet lero esemenyter pontjai?
3.8. Negy penzerme ismetelt feldobasakor figyelj
uk a fej dobasok szamat. Mi
lesz az esemenyter?
3.9. Egy kocka es egy penzerme egy
uttes feldobasakor hogyan reprezentalhato
az esemenyter?
3.10. Az elozo feladat feltetelei mellett adjuk meg a kovetkezo esemenyeket elemi
esemenyek halmazakent: fej es paros szam; fej, valamint ras es prmszam; ras es
paratlan szam.
3.11. Feldobunk egy otforintost, egy tzforintost es egy kockat. Irjuk le az
esemenyteret az elemi esemenyek felsorolasaval!
3.12. Egy adott idoponttol kezdve megfigyelj
uk egy telefonkozpontba bizonyos
ido alatt beerkez
o hvasok szamat. Adjuk meg a kserletet lero esemenyteret!
3.13. Feldobunk egy ermet. Ha az eredmeny fej, akkor meg egyszer dobunk, ha
ras, akkor meg ketszer. Mik lesznek a kserletet lero esemenyter pontjai?
3.14. Egy penzdarabot ketszer egymas utan feldobunk. A kserletnel osszesen
i) hany elemi esemeny ertelmezheto;
ii) hany esemeny ertelmezheto?
3. Esemenyalgebra
19
3.15. Egy cukraszdaban harom h

utopult m
ukodik. Jelentse Ai azt az esemenyt,
hogy az i-edik h
utopult egy even bel
ul elromlik (i = 1, 2, 3). Fejezz
uk ki az Ai
esemenyekkel a kovetkezoket:
i) csak az elso romlik el;
ii) mindharom elromlik;
iii) egyik sem romlik el;
iv) az elso es masodik nem romlik el;
v) az elso es masodik elromlik, a harmadik nem;
vi) csak egy h
utopult romlik el;
vii) legfeljebb egy h
utopult romlik el;
viii) legfeljebb ket h
utopult romlik el;
ix) legalabb egy h
utopult elromlik.
3.16. Jelentse A azt az esemenyt, hogy egy gyar 3 szazaleknal alacsonyabb
selejttel dolgozik; B azt, hogy 2 szazaleknal alacsonyabb a selejt. Mit jelent az
A B, B A, AB, A + B esemeny?
3.17. A 32 lapos magyar kartyabol kih
uzunk negy lapot. Jelolj
uk rendre A,B,C,D-vel azt az esemenyt, hogy a kih
uzott lapok kozott van piros, zold,
tok, makk. Fejezz
uk ki A, B, C, D, illetve A, B, C, D segtsegevel a kovetkez
o
esemenyeket: a kih
uzott lapok kozott
i) csak piros van;
ii) csak piros es zold van;
iii) vagy csak piros, vagy csak zold van.
3.18. Egy u
zletbe porszvokat szalltanak. Az atvetel soran harom kesz
uleket
ellenorz
unk. Az A esemeny azt jelenti, hogy legalabb egy kesz
ulek hibas, a B
esemeny jelentese pedig, hogy mindharom kesz
ulek kifogastalan. Vizsgaljuk meg,
mit jelentenek a kovetkezo esemenyek: A + B, AB, A B, A B!
3.19. Jelentse A azt az esemenyt, hogy 10 kockadobasbol egyszer sem kaptunk
6-ost. Mit jelent az A?
3.20. Feldobunk ket jatekkockat.
i) A kserletnek hany lehetseges kimenetele van?
ii) A kserletnel osszesen hany esemeny ertelmezheto?
20
4.1. Gyakorisag, relatv gyakorisag
4. A valoszn
4.1. Gyakorisag, relatv gyakorisag

Egy veletlen jelenseggel kapcsolatos kserlet egyszeri elvegzesekor altalaban semmifele elozetes bizonyossagunk nem lehet a kserlet kimenetelet illetoen, hiszen
mint mondottuk, a veletlen jelensegeknek az a sajatossaga, hogy a szamba veheto
kor
ulmenyek a jelenseg lefolyasat nem hatarozzak meg egyertelm
uen. Latszolag
ugyanez a helyzet akkor is, ha a kserletet nemcsak egyszer, hanem tobbszor
egymas utan, egymastol f
uggetlen
ul elvegezz
uk: a k
ulonbozo kimeneteleknek elvileg barmilyen sorozatat megkaphatjuk. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy
nagy szam
u kserlet elvegzesekor megis felfedezheto valamilyen torvenyszer
useg.
Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy ha az egyes kimenetelek gyakoris
agait figyelj
uk,
akkor a k
ulonbozo esemenyek bekovetkezesi gyakorisagainak hanyadosa stabilitasi
tendenciat mutat. Egy adott kserletsorozatban az A esemeny bekovetkezeseinek
gyakorisaga legyen kA : ez az a szam, ahanyszor az A esemeny a kserletsorozatban
bekovetkezett. Ha B egy masik esemeny, akkor azt tapasztaljuk, hogy a kserletek
A
szamanak novelesevel a kkB
hanyados aranylag kis ingadozasokat mutat. Ennek
alapjan a tapasztalattal megegyezoen celszer
u feltetelezni, hogy a kserletek
A
szamanak minden hataron t
uli novelesekor a kkB
hanyados egy meghatarozott,
csupan az A es B esemenytol f
uggo, bizonyos kesobb pontosan definialando
ertelemben vett hatarertekhez tart. Ezt a meghatarozott szamerteket a
B = I esetben az A esemeny val
oszn
usegenek nevezz
uk. Igy az A esemeny
valoszn
usege a kkAI hanyadosnak, vagyis az A esemeny relatv gyakoris
ag
anak a
kesobb meghatarozando ertelemben vett hatarerteke. Meg kell jegyezn
unk, hogy
itt semmi esetre sem szabad a kozonseges analzisbeli hatarertek fogalmara, illetve
konvergenciara gondolnunk. A bizonyos ertelemben vett hatarertek fogalmanak
pontos definciojahoz sz
ukseges a kesobbiekben (ld. 15.2. pont) bevezetesre ker
ulo
sztochasztikus konvergencia fogalma. Ha a kserletet osszesen n-szer vegezt
uk el,
akkor nyilvan kI = n, s ha ebbol az A esemeny k-szor kovetkezett be, akkor
kA = k, gy az A esemeny relatv gyakorisaga nk . Itt n a kserlet osszes elvegzeseinek
szama, k pedig az A esemeny bekovetkezeseinek szama. Vegy
uk eszre, hogy mg
4. A valoszn
21
egy esemeny gyakorisaga es relatv gyakorisaga f

ugg a kserletek szamatol, sot,
altalaban magatol a kserletsorozattol is, a valoszn
useg csupan az esemenytol f
ugg.
Masreszt, mg a gyakorisag es a relatv gyakorisag egy adott kserletsorozatban
egzakt modon meghatarozott, kiszamthato numerikus adat, ezzel szemben a
valoszn
useg egy idealis ertek, amelynek letezeset csupan feltetelezhetj
uk, amelyet ugyan a tapasztalat altalaban nem cafol, de egy esemeny valoszn
usegenek a
fentiekben adott ertelmezese semmikeppen sem tekintheto matematikai ertelemben
vett definci
onak.
Vizsgaljuk meg a relatv gyakorisag nehany egyszer
u tulajdonsagat. Eloszor is
nyilvanvalo, hogy barmely esemeny relatv gyakorisaga 0 es 1 koze esik. Az is
vilagos, hogy a biztos esemeny relatv gyakorisaga 1. Tegy
uk most fel, hogy A es B
ket egymast kizaro esemeny az adott kserletsorozatban. Ekkor az A + B esemeny
gyakorisaga nyilvan megegyezik az A es B gyakorisagainak osszegevel, s ugyanez
igaz a megfelelo relatv gyakorisagokra is. Mivel a valoszn
useg a relatv gyakorisag bizonyos ertelemben vett hatarerteke, ezert az emltett harom tulajdonsagot
celszer
u a val
oszn
useggel kapcsolatban is feltetelezni, tehat barmely esemeny
valoszn
usege 0 es 1 koze esik, a biztos esemeny valoszn
usege 1, veg
ul egymast
kizaro esemenyek osszegenek valoszn
usege egyenlo valoszn
usegeik osszegevel.
4.2. Valoszn
usegi mezo
A fenti heurisztikus bevezeto utan celszer
u lenne a valoszn
useg pontos matematikai definciojat megadni. Ezt ismet axiomatikus modon tessz
uk meg, figyelembe
veve a fenti gondolatmenetet.
Legyen adott egy esemenyalgebra, es tetelezz
uk fel, hogy ennek minden A
esemenyehez hozza van rendelve egy P (A)-val jelolt valos szam a kovetkezo tulajdonsagokkal:
1) 0 P (A),
2) P (I) = 1,
3) ha A B = O, akkor P (A + B) = P (A) + P (B).
Ezt a P (A) szamot az A esemeny valoszn
usegenek nevezz
uk, az esemenyalgebrat
a valoszn
useggel egy
utt pedig val
oszn
usegi mez
onek. Ily modon tehat a valoszn
useg egy olyan valos ertek
u f
uggvenynek tekintheto az esemenyalgebran, amely
rendelkezik a fenti harom tulajdonsaggal, melyek a val
oszn
useg axi
om
ai. Ezt a
f
uggvenyt szokas val
oszn
usegeloszl
asnak is nevezni. A harmadik tulajdonsagot a
valoszn
useg additivit
as
anak nevezz
uk, s teljes indukcioval azonnal kovetkezik, hogy
22
4.2. Valoszn
usegi mezo
ket esemeny helyett tetszoleges veges szam

u esemenyre is fennall, amennyiben azok
egymast paronkent kizarjak.
Amint azt az elozo fejezet vegen megjegyezt
uk, az altalunk vizsgalando esetekben leggyakrabban egy veges halmaz, s ilyenkor a Boole-algebra es a algebra fogalma egybeesik. Bizonyos esetekben azonban lenyeges, hogy egyreszt
az esemenyter lehet vegtelen is, masreszt az esemenyter nem minden reszhalmaza
esemeny, gy nem is lehet a valoszn
usegerol beszelni. Amennyiben az esemenyek
osszessege -algebra, a valoszn
useg 3) axiomajanak helyet a kovetkezo veszi at:
3) ha A1 , A2 , . . . ,An , . . . egymast paronkent kizaro esemenyek veges vagy
vegtelen sorozata, akkor
X
X
P(
Ai ) =
P (Ai ).
i=1
i=1
Ezt a tulajdonsagot a valoszn

useg teljes additivit
as
anak nevezz
uk, es a tovabbiakban 1) es 2) mellett a 3) fennallasat tetelezz
uk fel, amennyiben nem feltetlen
ul
veges esemenyterrel kapcsolatos valoszn
usegi mezorol beszel
unk. A valoszn
usegi
mezo matematikai defincioja tehat a kovetkezo: legyen egy nem u
res halmaz,
A az reszhalmazainak egy -algebraja, P pedig egy valoszn
usegi f
uggveny az
A-n. Ekkor az (, A, P ) harmast val
oszn
usegi mez
onek nevezz
uk. Az halmazt
esemenyternek, az A-beli halmazokat esemenyeknek, a P (A) szamot pedig az A
esemeny val
oszn
usegenek nevezz
uk. Mint azt korabban emltett
uk, az altalunk
vizsgalt esetekben leggyakrabban az egy veges halmaz lesz, A pedig az osszes
reszhalmazaibol allo -algebra, de latni fogunk peldakat vegtelen esemenyterekre
is, melyeknek nem minden reszhalmaza esemeny.
Pozitv valoszn
useg
u esemenyek (veges vagy vegtelen) sorozatat teljes esemenyrendszernek nevezz
uk, ha egymast paronkent kizarjak, es valoszn
usegeik osszege
1. Altal
anosabban, egymast paronkent kizaro esemenyek egy tetszoleges halmazat
szokas teljes esemenyrendszernek nevezni, ha osszeg
uk a biztos esemeny. Peldaul
egy tetszoleges esemenyteren az osszes elemi esemenyek teljes esemenyrendszert
alkotnak.
A fentiek illusztralasa celjab
ol tekints
unk egy egyszer
u peldat: a kockadobassal
kapcsolatos kserletet. Mint a korabbiakban lattuk, ebben az esetben az esemenyter
azonosthato az = {1, 2, 3, 4, 5, 6} halmazzal, tehat az elemi esemenyek az
1, 2, 3, 4, 5, 6 szamok. Az esemenyalgebra esemenyei az osszes reszhalmazai.
Peldaul az az esemeny, hogy prmszamot dobunk, azonosthato a {2, 3, 5} reszhalmazzal; az az esemeny, hogy 1-nel nagyobb es 2-nel kisebb szamot dobunk,
azaz, a lehetetlen esemeny pedig az u
res halmazzal. Ahhoz, hogy valoszn
usegi
mezot kapjunk, ertelmezn
unk kell az osszes reszhalmazain egy valos ertek
u
4. A valoszn
23
f
uggvenyt, amely rendelkezik az 1) - 3) tulajdonsagokkal. Konny
u belatni, hogy a
kovetkezo defincio megfelelo: ha A egy tetszoleges reszhalmaza -nak, akkor P (A)
jelentse az A elemszamanak 61 -od reszet. Vilagos, hogy ilyen modon valoszn
usegi
mezot kapunk, melyben az elemi esemenyek egyforman valoszn
uek: minden elemi
esemeny valoszn
usege 61 . Ez osszhangban van azzal a tapasztalati tennyel, hogy egy
szabalyos dobokocka szabalyos feldobasanak sokszori ismetlesekor az egyes szamok
relatv gyakorisagai egyre kevesbe ternek el 16 - tol, pontosabban az ingadozasok
egyre kisebbek. Fontos dolog azonban megjegyezni, hogy esemenyalgebrankon
szamtalan k
ulonbozo modon ertelmezhet
unk valoszn
useget. Legyen peldaul
P (A) = 1, ha az A tartalmazza a 6-ost, egyebkent 0. Konnyen ellenorizheto,
hogy ez a f
uggveny is rendelkezik a kvant tulajdonsagokkal, s gy egy masik
valoszn
usegi mezot kaptunk. Hogyan lehetne ezt a valoszn
usegi mezot gyakorlatilag interpretalni? A valasz egyszer
u: ez egy olyan teljesen szabalytalan
dobokockaval kapcsolatos kserletet r le, amellyel csak 6-ost lehet dobni! Az persze mas kerdes, hogy egy ilyen csalo dobokockanak a gyakorlatban nem sok
jelentosege lehetne, de elvileg elkepzelheto ilyen kocka kesztese, peldaul u
gy, hogy
a 6-ossal atellenes lapot valamilyen erosen magneses anyagbol kesztj
uk es a kockadobast vasbol kesz
ult asztalon hajtjuk vegre... Ezzel a peldaval azt akartuk bemutatni, hogy egy adott esemenyalgebran altalaban szamos k
ulonbozo valoszn
usegi
mezo ertelmezheto, melyek elmeleti szempontbol egyforman tanulmanyozhatok.
Termeszetesen a gyakorlati alkalmazasoknal azt a valoszn
usegi f
uggvenyt celszer
u
valasztani, amely az illeto problemat a leheto legjobban modellezi. Ennel
a peldanal maradva konnyen lerhatjuk az esemenyalgebrankon ertelmezheto
osszes lehetseges valoszn
usegeloszlast. Vegy
uk eszre, hogy tetszoleges esemeny
valoszn
useget egyertelm
uen meghatarozzak a benne foglalt elemi esemenyek
valoszn
usegei, hiszen azok egymast paronkent kizarjak, osszeg
uk az illeto esemeny,
gy a val
oszn
useg additivitasi tulajdonsaga felhasznalhato. Masreszt az elemi esemenyek valoszn
usegei 0 es 1 kozott tetszolegesen valaszthatok u
gy,
hogy osszeg
uk 1 legyen. Ezert esemenyalgebrankon barmely valoszn
usegeloszlas
egyertelm
uen jellemezheto azzal a rendezett (p1 , p2 , p3 , p4 , p5 , p6 ) szam hatossal,
melynek elemei rendre az 1, 2, 3, 4, 5, 6 elemi esemenyek valoszn
usegei. Az
osszes lehetseges valoszn
usegeloszlast tehat a kovetkezokeppen nyerhetj
uk: legyen
(p1 , p2 , p3 , p4 , p5 , p6 ) egy nem negatv komponens
u vektor, melyre p1 +p2 +p3 +p4 +
p5 + p6 = 1 teljes
ul, es legyen a P valoszn
useg defincioja tetszoleges A esemeny
eseten:
X
P (A) =
pi ,
iA
ahol az u
res szumma zerusnak tekintendo. Konny
u belatni, hogy gy tetszoleges
veges esemenyteren lerhatjuk az osszes lehetseges valoszn
usegeloszlasokat.
24
4.3. Feladatok
4.3. Feladatok
4.1. Bizonytsuk be, hogy barmely valoszn
usegi mezon barmely esemeny
valoszn
usege legfeljebb 1!
4.2. Vegezz
uk el 10 alkalommal a kovetkezo kserletsorozatot: 10-szer dobjunk
fel egy szabalyos penzermet. Vizsgaljuk az egyes kserletsorozatokban a fej, ill. az
ras dobasanak gyakorisagat, ill. relatv gyakorisagat!
4.3. Legyen adott az {1, 2, 3} alaphalmaz, s tekints
uk az ennek osszes
reszhalmazaibol allo A esemenyalgebrat. Adjunk meg ezen legalabb harom
k
ulonbozo valoszn
usegi f
uggvenyt!
4.4. Tekints
uk a termeszetes szamok halmazanak mint alaphalmaznak az osszes
reszhalmazaibol allo A -algebrat. Irjuk le ezen az osszes lehetseges valoszn
usegi
f
uggvenyt!
4.5. Legyen = R, a valos szamok halmaza, es jelolje A az mindazon reszhalmazainak osszesseget, amelyek vagy megszamlalhatok, vagy komplementer
uk megszamlalhato. Bizonytsuk be, hogy A -algebra!
4.6. Az eloz
o feladatban ertelmezett A -algebran ertelmezz
uk a P f
uggvenyt a
kovetkezo modon: barmely A-beli A eseten legyen P (A) = 0, ha A megszamlalhato
es P (A) = 1, ha A nem megszamlalhato. Bizonytsuk be, hogy P valoszn
usegi
f
uggveny, tehat (, A, P ) valoszn
usegi mezo!
4.7. Legyen adott az elozo ket feladatban ertelmezett valoszn
usegi mezo. Adjunk meg az R-nek olyan reszhalmazat, amely nem esemeny!
4.8. Olyan s
ulyeloszlas
u kockank van, amelynel 1-tol 6-ig barmely pontszam
dobasanak valoszn
usege aranyos az illeto pontszammal. Irjuk le a megfelelo
valoszn
usegi mezot!
usegi mezo
25
usegi mezo
A valoszn
usegszamtas kialakulasa a szerencsejatekokkal kapcsolatos. A klasszikus valoszn
useg definciojat Moivre4 adta meg 1711-ben: Egy esemeny val
oszn
usege egyenl
o az esemeny bek
ovetkezesere nezve kedvez
o esetek es az
osszes esetek
sz
am
anak h
anyados
aval, felteve, hogy ezek az esetek egyenl
oen val
oszn
uek. Visszagondolva a relatv gyakorisaggal kapcsolatban lertakra, ez valojaban annak a
defincioja, ha a kedvezo esetek helyett bekovetkezesek szama-t, osszes esetek helyett pedig osszes kserletek szama-t mondunk. A Moivre-fele defincio
valojaban tetel egy specialis valoszn
usegi mezo eseteben.
Legyen = {1 , 2 , . . . , n } veges esemenyter, jelolje A az osszes reszhalmazainak csaladjat, es a P valoszn
usegi f
uggvenyt ertelmezz
uk a kovetkezo modon:
legyen minden elemi esemeny valoszn
usege ugyanaz a p szam. A valoszn
useg
additivitasa alapjan a biztos esemeny valoszn
usege tehat sz
uksegkeppen np, gy
np = 1, azaz p = n1 . Ha A egy olyan esemeny, amely k szam
u elemi esemenyt
tartalmaz, akkor ismet az additivitas alapjan kapjuk, hogy
P (A) =
k
,
n
ami eppen a Moivre-fele formula. Az olyan valoszn

usegi mezot, mely veges szam
u
elemi esemenyt tartalmaz, amelyek egyenloen valoszn
uek, klasszikus val
oszn
usegi
mez
onek nevezz
uk. Klasszikus valoszn
usegi mezoben tehat egy esemeny valoszn
usege megegyezik a benne foglalt elemi esemenyek szamanak es az osszes elemi
esemeny szamanak hanyadosaval. Ahhoz, hogy egy esemeny valoszn
useget meghatarozhassuk, csupan a benne foglalt elemi esemenyek szamat es az osszes elemi
esemeny szamat kell ismerni. A problema arra redukalodik, hogy k
ulonbozo veges
halmazok elemszamat kell meghatarozni, mely az esetek tobbsegeben kombinatorikai megfontolasokkal vegezheto el. Ezek a megfontolasok esetenkent igen komplikaltak is lehetnek, egy egy gyakorlati problema megfogalmazasakor ugyanis nem
mindig vilagos azonnal, hogy a matematikai modell megalkotasakor miket kell elemi esemenyeknek tekinteni, s ezekbol mikent ep
ulnek fel a kerdeses esemenyek. Az
ilyen problemak megoldasara jol felhasznalhatok a 2. fejezetben osszefoglalt kombinatorikai alapismeretek. Az alabbiakban nehany egyszer
u peldan illusztraljuk a
modszer alkalmazasat.
4 Abraham
de Moivre angol matematikus, 1667-1754
26
5.2. Tobb kocka egyidej

u feldobasa
5.1. Veletlen h
uzas
Egy urnaban hat golyo van 1, 2, 3, 4, 5, 6 szamjegyekkel ellatva. Az urnabol
veletlenszer
uen kih
uzunk egy golyot. Mennyi a valoszn
usege annak, hogy a
kih
uzott golyon
i) negyes szamot talalunk;
ii) paratlan szamot talalunk;
iii) otnel kisebb szamot talalunk?
Nyilvanval
o, hogy ennel a problemanal az esemenyter elemi esemenyei az egyes
kih
uzott golyokkal, illetve a golyokon talalt szamokkal, masszoval az 1, 2, 3, 4, 5, 6
szamokkal azonosthatok. Tehat az esemenyter: = {1, 2, 3, 4, 5, 6}. Mint veges
esemenyterek eseten altalaban, A az osszes reszhalmazt tartalmazza: az minden
reszhalmaza veges sok elemi esemeny egyestese, tehat maga is esemeny. Fontos
megjegyezni, hogy ebben a szituacioban meg vegtelen sok lehetoseg van arra,
hogy A-n val
oszn
useget ertelmezz
unk, hiszen elegendo az 1, 2, 3, 4, 5, 6 szamokhoz
tetszoleges nem negatv valos szamokat hozzarendelni u
gy, hogy osszeg
uk 1 legyen.
A feladatban megfogalmazott veletlenszer
uen kih
uzunk egy golyot kifejezes azonban burkoltan azt fejezi ki, hogy feltetelezz
uk, hogy barmely golyo kih
uzasanak
valoszn
usege egyforma. Ez tehat csupan egy feltetelezes, amit az tamaszt ala, hogy
a feladat megfogalmazasaban semmi nem utal arra, hogy ezzel a feltetelezessel ne
elj
unk, s e feltetelezes nelk
ul a problema hatarozatlan lenne. Tehat klasszikus
valoszn
usegi mezovel van dolgunk, melyben az elemi esemenyek egyforman 61
valoszn
useg
uek. Jelolje Ai az i-es golyo kih
uzasat, i = 1, 2, . . . , 6. Ezert
az a) kerdesre a valasz: P (A4 ) = 61 , a b) kerdesre: P (A1 + A3 + A5 ) =
P (A1 ) + P (A3 ) + P (A5 ) = 3 61 = 12 , s a c) kerdesre: P (A1 + A2 + A3 + A4 ) =
P (A1 ) + P (A2 ) + P (A3 ) + P (A4 ) = 4 61 = 23 .
5.2. Tobb kocka egyidej

u feldobasa
Harom kock
at dobunk fel egyszerre. Mennyi a valoszn
usege, hogy a dobott
szamok osszege 8 lesz?
Eloszor azt kell eldonten
unk, hogy ennel a problemanal mik az elemi esemenyek.
Mivel a harom dobokockan egymastol f
uggetlen
ul kijohet az 1, 2, 3, 4, 5, 6 szamok
barmelyike, az elemi esemenyeknek az olyan rendezett szamharmasok tekinthetok,
melyek elemei ezek a szamok. Hany ilyen van? A kerdes: 6 k
ulonbozo elemnek hany
3-ad osztaly
u ismetleses variacioja van? A valasz: V63,i = 63 = 216. Feltetelezz
uk,
usegi mezo
27
1
hogy ezek mindegyike egyforma valoszn
useggel fordulhat elo, ami tehat 216
. Most
azt kell megvizsgalnunk, hogy az az esemeny, hogy a dobott szamok osszege 8,
tehat az, hogy egy adott fenti tulajdonsag
u rendezett szamharmas komponenseinek osszege 8, hany elemi esemenyt tartalmaz. Ez ekvivalens a kovetkezovel:
hanyfelekeppen lehet a 8-at harom 1 es 6 koze eso egesz szam osszegekent eloalltani,
ha az osszeadandok sorrendjet is tekintetbe vessz
uk? Ezek a lehetosegek konnyen
osszeszamolhat
ok. Ha ket kockan 1-es van, akkor a harmadikon mar csak 6-os lehet,
s ez haromfelekeppen fordulhat elo. Ha egy kockan van csak 1-es, akkor a masik
ketton vagy 2-es es 5-os, vagy 3-as es 4-es lehet, melyek mindegyike hatfelekeppen
fordulhat elo, hiszen az 1-estol k
ulonbozo ket szamot hatfelekeppen lehet elhelyezni
a fennmarado ket helyen. Ez eddig 3 + 6 + 6 = 15 lehetoseg. Most mar csak a 8-nak
haromtag
u, 2 es 6 koze eso egesz szamok osszegekent valo eloalltasainak szamat
kell meghatarozni. Ha a 2-es ket helyen szerepel, akkor a harmadik helyen mar
csak 4-es lehet, amire harom lehetoseg van. Ha a 2-es csak egy helyen szerepel,
akkor a masik ket helyen 3-asnak kell allni, amire szinten harom lehetoseg van. Ez
tehat u
jabb 3 + 3 = 6 lehetoseg. Tobb lehetoseg nincs, hiszen 3 es 6 koze eso harom
szam osszegekent nem lehet a 8-at eloalltani. Igy a kerdeses esemeny 15 + 6 = 21
21
elemi esemenyt tartalmaz, tehat valoszn
usege: 216
.
5.3. Egy mintaveteli problema

Legyen adott egy N elem
u sokasag, mely s darab I. tpus
u es N s darab II.
tpus
u elemet tartalmaz. Vegy
unk e sokasagbol veletlenszer
uen egy n elem
u mintat.
Mi a valoszn
usege, hogy e minta pontosan k darab I. tpus
u elemet tartalmaz? Ez
a pelda szamos gyakorlati alkalmazasnal elofordul. Ha peldaul a sokasag elemei
bizonyos termekek, s az I. tpus
uak a selejtesek, a II. tpus
uak a kifogastalanok,
akkor a kerdes nyilvan u
gy fogalmazhato, hogy mi a valoszn
usege annak, hogy egy
veletlenszer
uen valasztott n elem
u minta pontosan k selejtes termeket tartalmaz?
Egy masik lehetseges interpretacio a kovetkezo: legyenek a sokasag elemei vizsgatetelek, melyek koz
ul a vizsgazo s darabot tud, a tobbit nem, s a kerdes az, hogy
ha veletlenszer
uen h
uz n tetelt, akkor mi a valoszn
usege, hogy ezek koz
ul pontosan
k tetelt tud? A kerdes megvalaszolasahoz tisztaznunk kell, hogy a mintavetel milyen modjat alkalmazzuk. Tekints
uk eloszor a visszateves nelk
uli mintavetelt. Ez
azt jelenti, hogy az n elemet egyszerre emelj
uk ki a sokasagbol, vagy, ami ugyanaz,
a mintadarabokat egyenkent emelj
uk ki a sokasagbol, ezeket nem tessz
uk vissza,
es a h
uzasok sorrendjet is figyelembe vessz
uk. Termeszetesen feltetelezz
uk, hogy
barmely minta kiemelese azonos valoszn
useg
u. Az osszes lehetseges mintak, tehat
az osszes elemi esemenyek szama megegyezik azzal a szammal,
ahanyfelekeppen N
n
elembol ki lehet valasztani n darabot, s ez eppen: CN
= N
.
Most
osszeszamoljuk,
n
hogy az az esemeny, hogy a minta pontosan k darab I. tpus
u elemet tartalmaz,
28
5.3. Egy mintaveteli problema
hany elemi esemenybol all. Hogy egy adott minta

ilyen legyen, ahhoz az s darab
I. tpus
ubol kell k darabot valasztanunk, ami ks -felekeppen lehetseges, es minden
s
egyes ilyen kivalasztashoz N
-felekeppen valaszthatunk (n k) darabot a II.
nk
N s
s
useg tehat visszateves
tpusbol. Ez tehat osszesen k nk . A keresett valoszn
nelk
uli mintavetel eseten
s N s
P =
Nnk
.
n
Ezek utan tekints

uk a visszateveses mintavetel esetet. Ebben az esetben a
kiemelt mintadarabot minden h
uzas utan visszahelyezz
uk a sokasagba. Ekkor nyilvanvalo, hogy az osszes elemi esemenyek szama eppen az N elem n-ed osztaly
u
ismetleses variacioinak VNn,i szamaval egyenlo, hiszen az n elem
u minta barmely
eleme lehet az N elem barmelyike. A pontosan k darab I. tpus
u elemet tartalmazo mint
ak szamat a kovetkezokeppen kapjuk meg: a minta elemeinek k helyere
az s darab I. tpus
ubol Vsk,i -felekeppen kell valasztanunk, s ezek mindegyikehez az
(N s) darab II. tpus
ubol VNnk
elekeppen. Mivel az elso tpus
uak k darab helyet
s -f
n

-f
e
lek
e
ppen
hat
a
rozhatjuk
meg,
gy
az
o
sszes
lehet
o
s
e
gek
sz
a
ma: nk Vsk,i VNnk
s ,
k
s a keresett val
oszn
useg
P =
n k,i nk
k Vs VN s
VNn,i
n k
nk
k s (N s)
.
n
N
Ezt a formulat egyszer

ubb alakban is felrhatjuk, ha bevezetj
uk a p =
aranyt:

n k
P =
p (1 p)nk .
k
s
N
selejt-
Vegy
uk eszre, hogy p eppen annak a valoszn
usege, hogy az N elem
u sokasagbol
egyetlen elemet veletlenszer
uen kivalasztva, az I. tpus
u lesz.
usegi mezo
29
5.4. Feladatok
5.1. Mennyi a valoszn
usege annak, hogy egy kockaval dobva
i) legalabb negyet dobunk;
ii) legfeljebb negyet dobunk;
iii) parosat dobunk;
iv) otnel kisebb paratlan szamot dobunk;
v) kettonel nagyobb paros, vagy otnel kisebb paratlan szamot dobunk?
5.2. Feldobunk egy ermet. Ha az eredmeny fej, meg egyszer dobunk, ha ras,
meg ketszer. Mennyi a valoszn
usege, hogy osszesen egy fejet dobunk?
5.3. Egy egyetem 500 hallgatoja koz
ul 300 olvas nemet nyelven, 200 olvas
angolul, 50 olvas franciaul, 20 olvas nemet
ul es franciaul, 30 olvas angolul es
franciaul, 20 olvas nemet
ul es angolul, 10 olvas mindharom nyelven. Ha talalomra
kivalasztunk a hallgatok koz
ul egyet, akkor mennyi a valoszn
usege annak, hogy az
illeto
i) mindharom nyelven olvas;
ii) angolul olvas;
iii) az angolon kv
ul a masik ket nyelven nem tud olvasni?
5.4. Egy kockat egymas utan hatszor feldobunk. Mennyi a valoszn
usege annak,
hogy
i) az 1, 2, 3, 4, 5, 6 szamok mindegyike fel
ulre ker
ul;
ii) az elso dobas eredmenye 6-os, a tobbi pedig ettol k
ulonbozo;
iii) az elso ket dobas eredmenye 6-os, a tobbi pedig 6-tol es egymastol is
k
ulonbozo;
iv) ket dobas eredmenye 6-os, a tobbi pedig ettol k
ulonbozo?
5.5. Negy penzdarabot dobunk fel egyszerre. Mennyi a valoszn
usege annak,
hogy
i) mind a negy fej lesz;
ii) ketto fej, ketto ras lesz;
iii) legalabb az egyik fej lesz?
5.6. Harom kockat dobunk fel egyszerre. Mennyi a valoszn
usege, hogy a dobott
szamok osszege 9 lesz?
5.7. Egy dobozban 3 piros golyo van. Hany feher golyot kell hozzatenni, hogy
annak valoszn
usege, hogy eloszor feher golyot h
uzunk, nagyobb legyen 0.9-nel?
30
5.4. Feladatok
5.8. Egy urnaban 4 piros, 3 feher es 2 zold golyo van. Mennyi annak a
valoszn
usege, hogy ha egyszerre ket golyot kih
uzunk, azok egyforma szn
uek
lesznek?
usege annak, hogy n ember kozott nincs ket olyan, akinek
ugyanazon a napon van a sz
uletesnapja?
5.10. 50 termekbol, melyek kozott 5 selejtes talalhato, talalomra kivalasztunk
5-ot.
i) Mennyi a valoszn
usege, hogy ezek kozott 2 selejtest talalunk, ha a mintavetel
visszatevessel tortenik?
ii) Megvaltozik-e az elobbi valoszn
useg, ha a mintavetel 100 termekbol tortenik,
valtozatlan selejtarany mellett?
5.11. Mi annak a valoszn
usege, hogy egy veletlenszer
uen kitoltott otoslottoszelvenyen 0, 1, 2, 3, 4, 5 talalatunk lesz?
5.12. Egy felvono a foldszintrol 7 szemellyel indul felfele. Az ep
ulet 10 emeletes.
Ha minden emeleten egyforma szam
u szoba van, es mindenkit lifttel szalltanak,
akkor felteheto, hogy az utasok azonos valoszn
useggel szallnak ki barmelyik
emeleten. Mennyi a valoszn
usege annak, hogy a het utas koz
ul egyik emeleten
se szall ki egynel tobb?
5.13. Elhelyez
unk harom dobozba nyolc targyat u
gy, hogy az egyes targyakat
megk
ulonboztethetonek tekintj
uk. Mennyi a valoszn
usege, hogy az egyes dobozokba rendre 2, 4, 2 targy ker
ul?
5.14. Egy u
zletben harom penztarhoz veletlenszer
uen 10 vasarlo erkezik. Mennyi
annak a valoszn
usege, hogy az elso penztarhoz 4, a masodikhoz es a harmadikhoz
pedig 3 3 vasarlo ker
ul?
5.15. Egy 9 tag
u tarsasag felszall a harom kocsibol allo villamosra; a nagy tolongasban a tarsasag minden tagja csak azt nezi, hogy feljusson valamelyik kocsira,
es nem tor
odik azzal, hogy tarsai melyik kocsiba szallnak. Mennyi a valoszn
usege,
hogy mind a harom kocsiba a tarsasag 3 3 tagja jut?
5.16. Egy vendeglo egyik asztalanal 9 vendeg u

l. Osszesen
harom u
veg sort,
negy teszt
at es ket kavet rendelnek. (Mindegyik vendeg csak egy etelt vagy italt
rendel.) Pincer
unk emlekszik arra, hogy mibol mennyit kell hoznia, de teljesen
elfelejtette, hogy mit kinek kell adnia. Talalomra szetosztja, amit hozott; mennyi
annak a val
oszn
usege, hogy mindenki azt kapja, amit kert?
5.17. Egy dobozban 10 szal gyufa van. Talalomra kivesz
unk koz
ul
uk nehanyat.
Mennyi a valoszn
usege annak, hogy a kivett gyufaszalak szama paros?
usegi mezo
31
5.18. Egy harom hazasparb

ol allo tarsasag tancol. Az egyes parokra oszlas
egyenloen val
oszn
u. Mennyi a valoszn
usege annak, hogy egy bizonyos pillanatban
senki se tancol a sajat felesegevel?
5.19. Egy haziasszony negy vendegenek feketekavet keszt, es zles
uknek
megfeleloen a kavekba 0, 1, 2, illetve 3 szem cukrot tesz. Mire a felkevert kavekat
beviszi, mar elfelejti, melyik kie. Mennyi a valoszn
usege, hogy egyik vendeg sem
jut a kvant edesseg
u kavehoz?
5.20. Egy 1000 darabot tartalmazo alapsokasagbol 50 darabbol allo mintat
vesz
unk. Mennyi a valoszn
usege, hogy a mintaban egy selejtes darabot talalunk,
ha a selejtes darabok aranya 2%?
5.21. Egy urnaban 5 feher, 2 fekete es 3 voros golyo van. Mennyi a valoszn
usege
annak, hogy az urnabol 6 golyot kih
uzva azok kozott 2 feher, 1 fekete es 3 voros
legyen? (A h
uzas egyszerre, vagy ami vele ekvivalens, egymas utan visszateves
nelk
ul tortenik.)
usege annak, hogy egy veletlenszer
uen kitoltott
totoszelveny - oszlop 10, 11, 12, illetve 13 talalatos lesz?
5.23. Ket fi
u es harom lany sakkversenyen vesz reszt. A nyeres valoszn
usege
nemenkent azonos, de minden fi
u ketszer eselyesebb, mint barmelyik lany. Mennyi
annak a val
oszn
usege, hogy a sakkversenyt lany nyeri?
5.24. Egy rekeszbe rendezetlen
ul lett behelyezve 20 no es 10 ferfi szemelyi
nyilvantartasi lapja. A ferfiaknak is es a noknek is a fele mernok. Mi annak a
valoszn
usege, hogy egy veletlen
ul kiemelt lapon egy ferfi, egy mernok, illetve egy
ferfi mernok adatai vannak?
32
6.1. Geometriai valoszn

usegek ertelmezese
usegek
6.1. Geometriai valoszn

usegek ertelmezese
A valoszn
useg kiszamtasanak klasszikus keplete csak veges esemenyter eseteben
alkalmazhato, hiszen ha az esemenyter elemi esemenyeinek szama vegtelen, akkor
a keplet semmitmondo. Ezert a korabbiakban targyalt modszerekkel nem tudunk
valaszt adni olyan geometriai val
oszn
usegekkel kapcsolatos kerdesekre, mint a
kovetkezo: val
oszn
usege annak, hogy a (0, 1) intervallumban veletlenszer
uen
kivalasztott szam az intervallum elso harmadaba esik, vagy egy celtablaba
csapodo lovedek a 6-os koron bel
ulre talal, stb. Az ilyen jelleg
u problemak
megvalaszolasahoz termeszetesen valamilyen feltevessel kell eln
unk. Az elso esetben peld
aul esszer
unek latszik a feltetelezes: annak valoszn
usege, hogy a
kivalasztott szam a (0, 1) intervallum valamely reszintervallumaba esik, aranyos
e reszintervallum hosszaval. A masodik peld
aban ez t
unne esszer
u feltetelezesnek:
annak valoszn
usege, hogy a talalat a celtabla valamely resztartomanyaba esik,
aranyos a resztartomany ter

uletevel. Altal
aban ilyen esetekben tehat azzal a
feltetelezessel el
unk, hogy az illeto esemeny valoszn
usege aranyos az esemenyt
reprezentalo geometriai alakzat mertekevel (hosszaval, ter
uletevel, terfogataval
stb.). Termeszetesen az ilyen jelleg
u felteves nem mindig allja meg a helyet a gyakorlatban. Peldaul a celtablara leadott celzott loves eseteben nem jogos feltetelezni
a valoszn
useg egyenletes eloszlasat. Szamos esetben azonban ezt az egyenletes
eloszlast feltetelezhetj
uk, s alkalmazasaval jo eredmenyeket kaphatunk.
Osszefoglalva,
ha az esemenyteret valamely geometriai alakzat (intervallum,
skbeli, illetve terbeli tartomany stb.) reprezentalja, es feltetelezz
uk, hogy az
elemi esemenyeket reprezentalo pontok egyenletesen helyezkednek el az alakzaton, akkor annak valoszn
usege, hogy egy veletlenszer
uen kivalasztott pont a tartomany valamely A resztartomanyaba esik, egyenlo az A resztartomany es az tartomany geometriai mertekeinek hanyadosaval. Termeszetesen az egyes problemak
targyalasa soran u
gyelni kell arra, hogy a problema termeszetenek legjobban
megfelelo geometriai merteket valasszuk, ugyanis mas es mas mertek valasztasa
usegek
33
eseten ugyanis mas es mas modellt kaphatunk. A kovetkezokben ismertet

unk
nehany klasszikus problemat, melyek megoldasa geometriai valoszn
usegek meghatarozasara vezet. Megjegyezz
uk, hogy a geometriai valoszn
useg fogalma szoros
kapcsolatban van a kesobbiekben targyalando egyenletes eloszlassal.
6.2. Haromszog szerkeszthetosege

A (0, 1) intervallumban veletlenszer
uen kivalasztunk ket pontot. Mennyi a
valoszn
usege, hogy az gy keletkezett harom szakaszbol haromszog alkothato? A
ket kivalasztott pontot jelolje x es y. Mivel ezek mindegyike a (0, 1) intervallum
tetszoleges pontja, ezert az elemi esemenyek tere a sk 0 < x < 1 es 0 < y < 1
felteteleknek eleget tevo (x, y) pontokbol allo negyzettel reprezentalhato. Vajon
ezen negyzet mely pontjai alkotjak azt a tartomanyt, mely a haromszog szerkeszthetosege szempontjabol kedvezo esetek halmazat reprezentalja? Harom szakaszbol
pontosan akkor szerkesztheto haromszog, ha barmely ketto hosszanak osszege nagyobb a harmadik hosszanal. Ket esetet k
ulonboztet
unk meg: x < y, vagy y x.
Az elso esetben az elobbi feltetel azt jelenti, hogy teljes
ulni kell az x < 1 x,
y x < x + 1 y es 1 y < y egyenlotlensegeknek, a masodik esetben pedig x-et
es y-t fel kell csereln
unk. Az elso egyenlotlensegek a sk kovetkezo tartomanyat
jellemzik: x < 12 , y < x + 12 , y > 12 , melynek ter
ulete nyilvan 18 , s hasonloan, a
masik harom egyenlotlenseg altal jellemzett ter
ulet is 18 , s mivel az egysegnegyzet
1
1
1
ter
ulete 1, a keresett valoszn
useg 8 + 8 = 4 .
6.3. Talalkozasi problema

Ketten megbeszelik, hogy du. 5 es 6 ora kozott egy meghatarozott helyen
talalkoznak. Megallapodnak abban, hogy aki korabban erkezik, 20 percet var
a masikra, azutan elmegy. Mennyi a talalkozas valoszn
usege, ha mindketten
veletlenszer
uen erkeznek? Ez a problema ekvivalens azzal, hogy a (0, 1) intervallumban talalomra kivalasztva ket pontot mennyi a valoszn
usege annak, hogy
azok tavolsaga legfeljebb 31 ? Ha a kivalasztott ket pontot itt is x es y jeloli,
akkor a lehetseges pontok osszessege ismet az egysegnegyzet, mg a kedvezo pontok
osszessege az
1
|x y|
3
34
6.4. A Bertrand-fele paradoxon
egyenlotlenseg altal jellemzett tartomany, melynek ter

ulete
valoszn
useg.
5
9,
ami a keresett
6.4. A Bertrand5 -fele paradoxon

Egy r sugar
u kornek veletlenszer
uen kivalasztjuk valamely h
urjat. Mennyi annak a val
oszn
usege, hogy ez a h
ur hosszabb a korbe rt szabalyos haromszog
oldalanal? Jelolje x es y azt a ket vhossz
usagot, melyeket a ket metszespontig
kapunk, a korvonal valamely rogztett pontj
atol az oramutato jarasaval ellenkezo
iranyban haladva. Annak feltetele, hogy a h
ur hosszabb legyen, mint a bert
szabalyos haromszog oldala, a kovetkezo egyenlotlenseg:
2r
4r
< |x y| <
.
3
3
Az osszes eseteket a 0 x < 2r, 0 y < 2r negyzet pontjai reprezentaljak,
mg a kedvezo eseteket a fenti egyenlotlenseggel lert tartomany pontjai, melyek
ter
uleteinek aranya 13 , a keresett valoszn
useg.
A feladattal kapcsolatban azonban a kovetkezokeppen is okoskodhatunk: mivel
a h
ur helyzetet kozeppontja egyertelm
uen meghatarozza, s a h
ur hossza akkor
hosszabb a bert szabalyos haromszog oldalanal, ha kozeppontja az ebbe a
szabalyos haromszogbe rt kor belsejeben fekszik, a keresett valoszn
useg a ket
kor ter
uleteinek aranya: 14 .
E ket megoldason kv
ul meg szamos tovabbi is adhato, melyek k
ulonbozo
valoszn
usegekhez vezetnek. A latszolagos ellentmondast a kovetkezokeppen
lehet feloldani: a ket megoldas a kor osszes h
urjainak halmazan mas mas
valoszn
usegeloszlast tetelez fel. Ha a h
urnak a korrel vett metszespontjait
reprezentalo skbeli (x, y) pont a sk 0 x < 2r, 0 y < 2r negyzeteben egyenlo
ter
ulet
u tartomanyokba egyenlo valoszn
useggel esik, akkor az elso megoldas a
helyes. Ha viszont a h
ur kozeppontja a kor belsejeben egyenlo ter
ulet
u tartomanyokba egyenlo valoszn
useggel esik, akkor a masodik megoldas helyes.
5 Joseph
Louis Francois Bertrand francia matematikus 1822-1900
usegek
35
6.5. A Buffon6 -fele t

uproblema
Egy r hossz
usag
u t
ut veletlenszer
uen radobunk egy parhuzamos egyenesekkel
vonalkazott sklapra, ahol a szomszedos egyenesek tavolsaga egy allando d szam.
Ha feltessz
uk, hogy r d, akkor mennyi a valoszn
usege annak, hogy a t
u
valamelyik egyenest metszi? A hatarozotts
ag kedveert meg kell allapodnunk a
kovetkezokben. Rogzts
uk az egyenesek iranyat es jelolje a t
u es az egyenesek
hajlasszoget, y pedig a t
u kozeppontjanak a visszafele legkozelebb eso egyenestol
valo tavolsagat. Ekkor 0 , 0 y d. Az ilyen (, y) parok reprezentaljak
az elemi esemenyeket. Ha feltetelezz
uk, hogy egy ilyen pont a 0 , 0 y d
teglalap egyenlo ter
ulet
u reszeibe egyenlo valoszn
useggel esik, akkor a problemat
egyertelm
uve tett
uk. A t
u valamelyik egyenest akkor metszi, ha
y
r
sin ,
2
vagy
y d
r
sin .
2
2r
A keresett val
oszn
useg ezek alapjan d
, amit a gorbek altal kor
ulzart ter
ulet
meghataroz
asaval, integralassal kapunk.
6 Georges
Louis Leclerc Buffon francia term

eszettud
os, 1707-1788
36
6.6. Feladatok
6.6. Feladatok
6.1. A (0, 1) intervallumban veletlenszer
uen kivalasztunk egy pontot, majd egy
masikat ettol jobbra. Mennyi a valoszn
usege annak, hogy az gy keletkezett harom
szakaszbol haromszog szerkesztheto?
6.2. A (0, 1) intervallumban veletlenszer
uen valasztunk egy szamot. Mennyi a
valoszn
usege annak, hogy a szam harmadik tizedesjegye 5?
6.3. Egy villamosmegallohoz a villamosok 5 percenkent erkeznek: orakor, ora 5kor, stb. Mondjuk du. 5 es fel 6 kozott egy veletlenszer
uen kivalasztott idopontban
a megallohoz megy
unk. Mennyi annak a valoszn
usege, hogy a varakozasi ido ne
legyen hosszabb 2 percnel?
6.4. Egy u
zembe valamelyik napon deli 12 ora es delutan 3 ora kozott ket
gepkocsi nyersanyagszalltmany erkezik. A gepkocsik erkezeserol csak annyit
tudunk, hogy mindketto erkezesenek idopontja egyenletes valoszn
usegeloszlas
u
a (0, 3) intervallumon (az idotengely 0 pontjat deli 12 orahoz helyezz
uk), es
a gepkocsik vezetoi nem tudnak egymas erkezeserol. A szalltmany lerakasa
barmelyik gepkocsi eseten 1 orat vesz igenybe, s a rakodas utan a gepkocsik rogton
visszaindulnak. Mi a valoszn
usege, hogy a ket kocsi az u
zem ter
uleten talalkozik?
6.5. Egy egysegnyi hossz
usag
u szakaszon talalomra valasztunk ket pontot. Mi
a valoszn
usege annak, hogy ezek kozelebb vannak egymashoz, mint barmelyik
vegponthoz?
6.6. A (0, 1) intervallumban talalomra kivalasztunk egy x pontot. Mi a
valoszn
usege annak, hogy az x, 1 x es 21 hossz
usag
u szakaszokbol haromszoget lehet szerkeszteni?
6.7. Egy ember elfelejtette felh
uzni az or
ajat, s az megallt. Mi a valoszn
usege
annak, hogy a nagymutato a 3 es a 6 kozott allt meg?
6.8. Egy botot talalomra kettetor
unk, majd a nagyobbik darabot u
jra talalomra
kettetorj
uk. Mennyi a valoszn
usege annak, hogy az gy keletkezett harom darabbol
haromszog alkothato?
6.9. Dobjunk a (0, t) szakaszra talalomra ket pontot. Mennyi annak a
valoszn
usege, hogy mindket pont a (0, x) reszintervallumba esik?
6.10. Az elobbi feladatban mennyi annak a valoszn
usege, hogy a ket pont
tavolsaga x-nel kisebb?
7. A valoszn
uggesei
37
7. A valoszn
uggesei
7.1. Elemi tulajdonsagok

A kovetkez
okben a valoszn
useg alapveto tulajdonsagait foglaljuk ossze, melyek
egyreszt elmeleti szempontbol fontosak, masreszt gyakorlatilag konnytik meg a
valoszn
useggel kapcsolatos szamtasokat. A tovabbiakban feltetelezz
uk, hogy
adott egy (, A, P ) valoszn
usegi mezo, es teteleinket erre fogalmazzuk meg.
7.1.1. Tetel A lehetetlen esemeny valosznusege 0.

s. Barmely A esemeny eseten A O = O es A + O = A, tehat
Bizonyta
P (A) = P (A + O) = P (A) + P (O),
amibol kovetkezik, hogy P (O) = 0.
7.1.2. Tetel Barmely A esemeny eseten

P (A) = 1 P (A).
s. Mivel A es A egymast kizarjak, es osszeg

Bizonyta
uk a biztos esemeny, ezert
1 = P (I) = P (A + A) = P (A) + P (A),
amibol az alltas kovetkezik.
7.1.3. Tetel Ha az A esemeny maga utan vonja a B esemenyt, akkor

i) P (A) P (B),
ii) P (B A) = P (B) P (A).
38
7.2. Az additivitas es a szubadditivitas
s. Az alltas abbol kovetkezik, hogy a tetel feltetelei mellett A es B A

Bizonyta
egymast kizar
o esemenyek, es osszeg
uk B, gy
P (B) = P (A) + P (B A).
7.2. Az additivitas es a szubadditivitas
7.2.1. Tetel Tetszoleges A, B esemenyekre ervenyes

P (A + B) = P (A) + P (B) P (AB).
s. Az alltas az A+B = A+(BAB) es A(BAB) = O egyenlosegekbol

Bizonyta
a valoszn
useg additivitasa es a 7.1.3. ii) alapjan kovetkezik.
Az elobbi tetel ismetelt alkalmazasaval tetszoleges veges szam
u esemeny
osszegenek valoszn
usege kiszamthato. A megfelelo, u
gynevezett Poincare7 -formulat a kovetkezo tetel tartalmazza.
7.2.2. Tetel Tetszoleges A1 , A2 , . . . , An esemenyek eseten fennall

P (A1 + A2 + + An ) =
n
X
(n)
(1)k1 Sk ,
k=1
ahol
(n)
Sk
P (Ai1 Ai2 . . . Aik ).
1i1 <i2 <<ik n
Ez a tetel teljes indukcioval konnyen bizonythato, de a kovetkezo, Jordan

Karolytol8 szarmazo tetel specialis esetekent is megkaphatjuk:
7 Henri
Poincar
e francia matematikus, 1854-1912
K
aroly magyar matematikus, 1871-1959
8 Jord
an
7. A valoszn
uggesei
39
7.2.3. Tetel Tetszoleges A1 , A2 , . . . , An esemenyek eseten jelolje Qk

annak a valoszn
useget, hogy ezek koz
ul legalabb k szam
u bekovetkezik. Ekkor
n
X
(n)
ik i 1
(1)
S .
Qk =
k1 i
i=k
A kovetkezo tetel ugyancsak Jordan Karolytol szarmazik.
7.2.4.
Tetel Tetszoleges A1 , A2 , . . . , An esemenyek eseten jelolje

Pk annak a valoszn
useget, hogy ezek koz
ul pontosan k szam
u
bekovetkezik. Ekkor
Pk =

n
X
i
(n)
(1)ik
S .
k i
i=k
Ezek a formulak egymasbol nyerhetok a

Qk = Pk + + Pn ;
Pk = Qk Qk1
osszef
uggesek alapjan. Az utobbi ket tetelt nem bizonytjuk.
7.2.5. Tetel Tetszoleges A1 , A2 , . . . , An esemenyek eseten fennall

P (A1 + A2 + + An ) P (A1 ) + P (A2 ) + + P (An ).
s. A bizonytas teljes indukcioval vegezheto el. Az n = 2 eset a 7.2.1.

Bizonyta
tetel kovetkezmenye. Ha feltessz
uk, hogy az alltas n-re igaz, akkor
P (A1 + A2 + + An + An+1 ) P (A1 + A2 + + An ) + P (An+1 )
P (A1 ) + P (A2 ) + + P (An ) + P (An+1 ).
A tetel a valoszn
useg u
gynevezett szubadditv tulajdonsagat fejezi ki.
40
7.3. A valoszn
useg folytonossaga
7.3. A valoszn
useg folytonossaga
7.3.1. Tetel Legyenek A1 , A2 , . . . olyan esemenyek, melyekre teljesul

A1 A2 . . . . Ekkor
P(
Ai ) = lim P (An ).
n
i=1
Q
s. Legyen A =
Bizonyta
es Bk = Ak Ak+1 . Ekkor az A, B1 , B2 , . . .
i=1 Ai
esemenyek paronkent kizarjak egymast, es osszeg
uk A1 , gy a valoszn
useg teljes
additivitasa alapjan
P (A1 ) = P (A) +
P (Bk ) = P (A) + lim
k=1
n1
X
P (Bk ).
k=1
Masreszt, a fentiek alapjan P (Bk ) = P (Ak ) P (Ak+1 ), ezert

P (A1 ) = P (A) + lim (P (A1 ) P (An )),
n

A fenti tetelben foglalt allt
ast a valoszn
useg folytonossagi tulajdonsaganak
szokas nevezni. Egyszer
u kovetkezmenykent kapjuk a kovetkezo analog alltast:
7.3.2. Tetel Legyenek A1 , A2 , . . . olyan esemenyek, melyekre teljesul

A1 A2 . . . . Ekkor
P(
Ai ) = lim P (An ).
i=1
A kovetkezo tetel a valoszn

useg szubadditivitasi tulajdonsagat altalanostja
vegtelen sok esemenyre.
7.3.3. Tetel Ha A1 , A2 , . . . tetszoleges esemenyek sorozata, akkor

P(
k=1
Ak )
X
k=1
P (Ak ).
7. A valoszn
uggesei
s. Legyen Bn =
Bizonyta
Pn
k=1
41
P (Ak ); ekkor nyilvan Bn Bn+1 es
P (Bk ) =
k=1
P (Ak ),
k=1
tehat a valoszn
useg folytonossagi tulajdonsaga alapjan
lim
n
X
P (Ak ) = lim P (Bn ) =

n
k=1
P (Ak )
k=1
teljes
ul. Masreszt
P (Bn ) = P (
n
X
k=1
Ak )
n
X
k=1
P (Ak )
X
k=1
P (Ak ),
42
7.4. Feladatok
7.4. Feladatok
7.1. Bizonytsuk be a 7.2.2. tetelt!
7.2. Bizonytsuk be, hogy ha A, B tetszoleges esemenyek, akkor
P (A B) = P (A) + P (B) 2P (AB).
7.3. Bizonytsuk be, hogy ha A, B, C tetszoleges esemenyek, akkor

P (A C) P (A B) + P (B C).
7.4. Bizonytsuk be, hogy ha A, B tetszoleges esemenyek, es

(
(A, B) =
P (AB)
P (A+B)
ha P (A + B) > 0
ha P (A + B) = 0,
akkor ervenyes:
(A, C) (A, B) + (B, C).
7.5. Bizonytsuk be: ahhoz, hogy adott p1 , p2 , p12 valos szamokhoz talalhato
legyen olyan A es B esemeny, hogy P (A) = p1 , P (B) = p2 , P (AB) = p12 , a
kovetkezo negy egyenlotlenseg fennallasa sz
ukseges es elegseges:
p1 + p2 1 + p12 ,
p12 p1 ,
p12 p2 ,
p12 0.
useg es f
uggetlenseg
43
useg es f
uggetlenseg
8.1. A felteteles valoszn

useg ertelmezese
A gyakorlati eletben gyakran vetodik fel az a problema, hogy valamely esemeny
bekovetkezese befolyasolja-e, s ha igen, milyen mertekben egy masik esemeny
bekovetkezeset. Mivel a valoszn
usegelmelet minden kserletet megadott kor
ulmenyek koz
ott vizsgal, az esemenyek veletlen jelleget e kor
ulmenykomplexum
hatarozza meg. Ha tehat azt kerdezz
uk, hogy mekkora az A esemeny valoszn
usege
egy olyan kserletben, amelyben a B esemeny bekovetkezett, akkor ez a valoszn
useg
altalaban k
ulonbozni fog az A esemeny valoszn
usegetol, hiszen ekkor egy Atol k
ulonbozo esemenyrol van szo. Ezt az esemenyt szokas A|B-vel jelolni,
valoszn
useget pedig P (A|B)-vel, amit az A esemenynek a B esemenyre vonatkozo
felteteles val
oszn
usegenek nevez
unk. Ha mindezt a gyakorisagok, illetve relatv
gyakorisagok nyelven kvanjuk megfogalmazni, akkor a kovetkezokeppen gondolkodhatunk. Tekints
uk azt a kserletet, amely az A es B esemenyekkel kapcsolatos,
es ezt vegezz
uk el n-szer egymastol f
uggetlen
ul. Valasszuk ki azokat az eseteket, amelyekben a B esemeny bekovetkezett. (Termeszetesen feltetelezz
uk, hogy
a B esemeny valoszn
usege zerustol k
ulonb
ozo.) Ezek szama kB : a B esemeny
gyakorisaga. Ezen esetek kozott vannak olyanok, amelyekben az A esemeny is
bekovetkezett, melyek szama kAB , az AB esemeny gyakorisaga. Mint altalaban
a gyakorisagok hanyadosai, a kkAB
hanyados is stabilitasi tendenciat mutat, ha a
B
kserletek szamat novelj
uk. A fenti hanyadost az A esemenynek a B esemenyre
vonatkoz
o felteteles relatv gyakoris
ag
anak nevezz
uk. Ha figyelembe vessz
uk, hogy
a gyakoris
agoknak es a kserletek szamanak hanyadosa bizonyos ertelemben a
valoszn
useghez kozeledik a kserletek szamanak novelesevel, akkor kezenfekvo,
hogy a kkAB
hanyados a PP(AB)
ertek kor
ul fog ingadozni, melyet az A esemenynek
(B)
B
a B esemenyre vonatkozo felteteles val
oszn
usegenek nevez
unk, es P (A|B)-vel
jelol
unk.
44

useg tulajdonsagai

useg tulajdonsagai
useg rogztett B feltetel mellett egy valoszn
usegi f
uggveny,
amely tehat rendelkezik a valoszn
useg karakterisztikus tulajdonsagaival. Ezt fejezi
ki a kovetkez
o tetel.
8.2.1. Tetel Legyen (, A, P ) valosznusegi mezo, A es B ket

tetsz
oleges esemeny, tovabba P (B) > 0, akkor az A esemeny B-re
vonatkoz
o P (A|B) felteteles valoszn
usege rendelkezik a kovetkezo tulajdonsagokkal:
i) 0 P (A|B) 1;
ii) P (B|B)
P = 1;
P
iii) P ( i=1 Ai |B) = i=1 P (Ai |B), ha A1 , A2 , . . . egymast paronkent kizaro esemenyek sorozata.
A tetel bizonytasa egyszer
u szamolas, a defincio es a valoszn
useg tulajdonsagai
alapjan.
useget definialo formula a kovetkezokeppen is rhato:
P (AB) = P (A|B)P (B).
Ezt a formulat szokas szorz
asi szab
alynak nevezni. A szorzasi szabalyt gyakran ket
esemeny szorzata valoszn
usegenek kiszamtasara lehet felhasznalni.
Tekints
unk egy egyszer
u peldat. Egy urnaban van 3 feher es 6 fekete golyo.
Egymas utan kettot kih
uzunk. Mi a valoszn
usege annak, hogy a masodik golyo
feher, ha az elso fekete volt? Termeszetesen feltetelezz
uk, hogy mindket h
uzas
u
gy megy vegbe, hogy az urnaban levo golyok egyenlo valoszn
useggel h
uzhatok
ki. Jelolje B azt az esemenyt, hogy az elso kih
uzott golyo fekete, A pedig azt,
hogy a masodik feher. A feladat kerdese tehat a P (A|B) felteteles valoszn
usegre
vonatkozik. Meg kell tehat hataroznunk a P (AB) es a P (B) valoszn
usegeket. A
h
uzasok sorrendje is lenyeges, ezert az osszes lehetosegek szama 9 8 = 72. Ezek
koz
ul azok szama, amikor az elso golyo fekete, a masodik pedig feher: 6 3 = 18.
Ezert
18
1
P (AB) =
= .
72
4
A B esemeny valoszn
usege nyilvan
P (A|B) =
6
9
= 23 , gy a keresett felteteles valoszn

useg:
1 3
3
P (AB)
= = .
P (B)
4 2
8
useg es f
uggetlenseg
45
A szorzasi szabaly alkalmazasara tekints

uk a kovetkezo peldat: 50 termekbol,
amelyek koz
ott 10 selejtes, egymas utan talalomra kivesz
unk kettot visszateves
nelk
ul. Mennyi a valoszn
usege annak, hogy az elsore selejtest, a masodikra pedig
jot h
uzunk? Jelentse A azt az esemenyt, hogy elsore selejtest h
uzunk, B pedig azt,
hogy masodikra jot h
uzunk. Nyilvan
P (A) =
10
1
= .
50
5
A masodik h
uzasnal 49-bol h
uzunk es ezek koz
ul 40 a kedvezo, gy
P (B|A) =
40
.
49
Ezert, a szorzasi szabaly alapjan

P (AB) = P (B|A)P (A) =
40 1
8
=
.
49 5
49
A szorzasi szabaly konnyen altalanosthato n szam

u esemenyre a kovetkezo
modon:
8.2.2. Tetel Legyenek A1 , A2 , . . . , An tetszoleges esemenyek, ekkor

P (A1 A2 . . . An ) =
= P (An |A1 A2 . . .An1 )P (An1 |A1 A2 . . .An2 ) . . . P (A2 |A1 )P (A1 ).
A bizonytas a szorzasi szabaly ismetelt alkalmazasaval vegezheto el.

A 8.2.2. tetelben foglalt altalanos szorzasi szabaly alkalmazasara tekints
uk a
kovetkezo peldat: a 32 lapos magyar kartyab
ol negy lapot h
uzunk ki egymas utan,
visszateves nelk
ul. Mi a valoszn
usege, hogy mind a negy lap piros lesz? Jelolje Ai
azt az esemenyt, hogy az i-edik h
uzas eredmenye piros lap (i = 1, 2, 3, 4). Ekkor
P (A1 ) =
8
7
6
5
, P (A2 |A1 ) =
, P (A3 |A1 A2 ) =
, P (A4 |A1 A2 A3 ) =
,
32
31
30
29
gy a valasz a kerdesre a fentiek alapjan:

P (A1 A2 A3 A4 ) =
8 7 6 5
.
32 31 30 29
46
8.3. A teljes valoszn

useg tetele
8.3. A teljes valoszn

useg tetele
A kovetkez
o tetel a felteteles valoszn
usegekre vonatkozo egyik legfontosabb
eredmeny: a teljes valoszn
useg tetele.
8.3.1. Tetel Legyen B1 , B2 , . . . pozitv valosznusegu esemenyekbol

allo teljes esemenyrendszer, A pedig tetszoleges esemeny. Ekkor
P (A) =
P (A|Bi )P (Bi ).
i=1
s. Mivel B1 , B2 , . . . teljes esemenyrendszer, ezert

Bizonyta
A = AI = A(
Bi ) =
ABi ,
es a valoszn
useg teljes additivitasa alapjan
X
X
P (A) = P (
ABi ) =
P (ABi ).
i
Alkalmazva a szorzasi szabalyt az egyes tagokra, kapjuk, hogy

P (A) =
X
i
P (ABi ) =
P (A|Bi )P (Bi ),
amit bizonytani kellett.

Megjegyezz
uk, a tetel azt fejezi ki, hogy barmely esemeny valoszn
usege
egyenlo az esemenynek egy teljes esemenyrendszer esemenyeire vonatkozo felteteles
valoszn
usegeinek a teljes esemenyrendszer elemei valoszn
usegeivel s
ulyozott szamtani kozepevel.
Most tekints
uk ennek a tetelnek egy egyszer
u alkalmazas
at. Tegy
uk fel, hogy
harom urnaban feher es fekete golyokat helyezt
unk el, megpedig az elsobe 2 feher
es 3 fekete, a masodikba 4 feher es 1 fekete, a harmadikba pedig 3 feher es 7 fekete
golyot. A kserlet soran 12 valoszn
useggel az elso, 13 valoszn
useggel a masodik
1
es 6 valoszn
useggel a harmadik urnat valasztva talalomra kivesz
unk abbol egy
golyot. Mennyi annak a valoszn
usege, hogy ez a golyo feher lesz? Jelolje A ezt az
useg es f
uggetlenseg
47
esemenyt, B1 , B2 , B3 pedig rendre azt, hogy az elso, a masodik, illetve a harmadik

urnat valasztottuk. Ekkor
P (B1 ) =
1
1
1
, P (B2 ) = , P (B3 ) = ,
2
3
6
tovabba
4
3
2
, P (A|B2 ) = , P (A|B3 ) =
,
5
5
10
tehat, a teljes valoszn
useg tetele alapjan
P (A|B1 ) =
P (A) = P (A|B1 )P (B1 ) + P (A|B2 )P (B2 ) + P (A|B3 )P (B3 ) =
31
.
60
8.4. A Bayes9 -tetel

Gyakori eset, hogy egy esemeny bekovetkezesenek ismerete mellett kvanunk
informaci
ot kapni arra vonatkozoan, hogy egy teljes esemenyrendszer esemenyei
mekkora val
oszn
useggel jatszottak kozre ebben. Erre vonatkozik a kovetkezo tetel:
Bayes tetele.
8.4.1. Tetel Legyen B1 , B2 , . . . pozitv valosznusegu esemenyekbol

allo teljes esemenyrendszer, A pedig tetszoleges pozitv valoszn
useg
u
esemeny. Ekkor k = 1, 2, . . . eseten
P (A|Bk )P (Bk )
P (Bk |A) = P
.
i=1 P (A|Bi )P (Bi )
s. A felteteles valoszn
Bizonyta
useg szorzasi tetele alapjan nyilvan
P (Bk |A) =
P (A|Bk )P (Bk )
.
P (A)
A teljes valoszn
useg tetele alapjan a nevezoben allo P (A) behelyettestheto:
P (A|Bk )P (Bk )
P (Bk |A) = P
,
i=1 P (A|Bi )P (Bi )
9 Thomas
Bayes angol pap, 1702-1761
48
8.5. F
uggetlenseg
ami eppen az alltas.

A tetel szokasos elnevezese: az okok valoszn
usegenek tetele , hiszen egy
esemeny bekovetkezesebol kovetkeztet
unk a hipotezisek fennallasanak valoszn
usegere. Egy lehetseges alkalmazast illusztral a kovetkezo pelda, mely a fentiekben
targyalt pelda megfordtasa. Az ottani feltetelek mellett kerdezz
uk azt: mennyi a
valoszn
usege annak, hogy a h
uzas az elso urnabol tortent, ha a h
uzas eredmenye
feher golyo? A Bayes-tetel alapjan a korabban kapott ertekeket behelyettestve
kapjuk, hogy
P (B1 |A) =
12
16
3
, P (B2 |A) =
, P (B3 |A) =
,
31
31
31
tehat a kerdezett valoszn

useg
12
31 .
8.5. F
uggetlenseg
useggel kapcsolatos legfontosabb valoszn
usegelmeleti fogalom a f
uggetlenseg. Hetkoznapi ertelemben ket esemeny f
uggetlensege olyasmit jelent, hogy semmilyen befolyassal nincsenek egymasra, tehat barmelyiknek
a bekovetkezese eseten semmifele informaciot nem kapunk a masik esemeny
bekovetkezesenek valoszn
usegere nezve. Matematikailag ez a kovetkezokeppen
fogalmazhato meg: ha A, B ket esemeny, P (B) > 0, akkor az A-nak B-tol valo
f
uggetlensege azt jelenti, hogy az a teny, hogy a B esemeny bekovetkezett, nem
befolyasolja az A esemeny bekovetkezesenek valoszn
useget, tehat
P (A|B) = P (A).
Ekkor azt mondjuk, hogy A f
uggetlen B-t
ol. Ha ilyenkor A is pozitv valoszn
useg
u,
akkor
P (BA)
P (AB)
P (B|A) =
=
= P (B),
P (A)
P (A|B)
tehat B is f
uggetlen A-tol, gy azt mondhatjuk, hogy A es B f
uggetlenek. A szorzasi
szabaly alapjan kovetkezik az alabbi alltas.
8.5.1. Tetel Az A es B esemenyek pontosan akkor fuggetlenek, ha

P (AB) = P (A)P (B).
useg es f
uggetlenseg
49
Megjegyezz
uk, hogy az elobbi formula alkalmazasahoz nincs sz
ukseg annak
feltetelezesere, hogy A vagy B pozitv valoszn
useg
u legyen, gy inkabb ezt a formulat szokas tekinteni a f
uggetlenseg definciojanak, s a tovabbiakban mi is ezt
tessz
uk. Masreszt, ebbol nyilvanvalo, hogy egy 0 valoszn
useg
u esemeny minden
mas esemenyt
ol f
uggetlen.
Tekints
unk egy peldat f
uggetlen esemenyekre. Egy ladaban 25 darab 110 voltos
es 40 wattos, 25 darab 110 voltos es 60 wattos, 25 darab 220 voltos es 40 wattos
es 25 darab 220 voltos es 60 wattos izzo van. Veletlenszer
uen valasztunk egyet
koz
ul
uk. Jelolje A azt az esemenyt, hogy a kivalasztott lampa 110 voltos, B pedig
25
50
50
azt, hogy 40 wattos. Ekkor P (AB) = 100
, P (A) = 100
, P (B) = 100
, gy P (AB) =
P (A)P (B), tehat az A es B esemenyek f
uggetlenek.
A f
uggetlenseg fogalma tobb esemenyre is kiterjesztheto, a kovetkezo modon:
esemenyek egy halmazat f
uggetlennek nevezz
uk, ha koz
ul
uk barmely veges sokat
kivalasztva, azok szorzatanak valoszn
usege egyenlo valoszn
usegeik szorzataval.
Ebbol nyilvan kovetkezik, hogy az esemenyek koz
ul barmely ketto f
uggetlen
egymastol, masszoval az esemenyek p
aronkent f
uggetlenek, ez a fogalom azonban
ennel tobbet jelent, amint azt a kovetkezo pelda mutatja: dobjunk fel ket kockat, es
jelolje A azt az esemenyt, hogy az elso kockaval paros szamot dobtunk, B azt, hogy
a masodikkal paratlan szamot dobtunk, C pedig azt, hogy vagy mindket kockaval
paros, vagy mindket kockaval paratlan szamot dobtunk. Ekkor nyilvan
P (A) = P (B) = P (C) =
1
,
2
valamint
1
.
4
Ez azt jelenti, hogy az A, B, C esemenyek paronkent f
uggetlenek. Ugyanakkor
P (ABC) = 0 6= P (A)P (B)P (C), ami azt jelenti, hogy az A, B, C esemenyek
a fenti definci
o ertelmeben nem f
uggetlenek. Kettonel tobb esemeny eseteben
a f
uggetlenseg fenti fogalmat a paronkenti f
uggetlensegtol valo megk
ulonboztetes
celjabol teljes f
uggetlensegnek nevezz
uk.
P (AB) = P (AC) = P (BC) =
Konnyen igazolhato a kovetkezo tetel.
8.5.2. Tetel Legyenek az A1 , A2 , . . . , An esemenyek teljesen fuggetlenek. Ekkor azok az esemenyek is teljesen f
uggetlenek, amelyeket u
gy
kapunk, hogy az A1 , A2 , . . . , An esemenyek koz
ul tetszoleges szam
ut
kicserel
unk az ellentettjere.
A f
uggetlenseg fennallasa eseten szamos korabbi eredmeny lenyegesen egyszer
usodik. A kovetkezo ket tetel konnyen adodik a 7.2.2. es 7.2.4. tetelekbol.
50
8.5. F
uggetlenseg
8.5.3. Tetel Tetszoleges teljesen fuggetlen A1 , A2 , . . . , An esemenyek

eseten fennall
P (A1 + A2 + + An ) = 1 P (A1 )P (A2 ) . . . P (An ).
8.5.4. Tetel Legyenek A1 , A2 , . . . , An teljesen fuggetlenek, es legyen

P (Ai ) = p (i = 1, 2, . . . , n). Jelolje Pk annak a valoszn
useget, hogy
ezek koz
ul pontosan k szam
u kovetkezik be. Ekkor
Pk =

n k
p (1 p)nk .
k
Peldakent tekints
uk az u
gynevezett Bernoulli10 -fele problemat. Tekints
unk egy
kserletet, melynek ket lehetseges kimenetele A es A, tovabba legyen P (A) = p.
Vegezz
uk el a kserletet n-szer egymas utan, egymastol f
uggetlen
ul. Mennyi annak
a valoszn
usege, hogy ebben a kserletsorozatban az A esemeny pontosan k-szor
kovetkezik be? Nyilvan feltetelezz
uk, hogy 0 k n. Jelolje Ai azt az esemenyt,
hogy az i-edik kserletben az A esemeny bekovetkezik. Ekkor nyilvan P (Ai ) = p
(i = 1, 2, . . . , n), es a kserletek f
uggetlen elvegzese azt jelenti, hogy az Ai esemenyek
teljesen f
uggetlenek. Ezert a fenti tetel alapjan a keresett valoszn
useg
Pk =
10 Jacob

n k
p (1 p)nk .
k
Bernoulli sv
ajci matematikus, 1654-1705
useg es f
uggetlenseg
51
8.6. Feladatok
8.1. Bizonytsuk be, hogy
P (A1 + A2 |B) = P (A1 |B) + P (A2 |B) P (A1 A2 |B).
8.2. Mutassuk meg, hogy ha P (B) > 0, akkor ervenyesek a kovetkezo
osszef
uggesek:
i) 0 P (A|B) 1;
ii) P (B|B) = 1;
iii) P (A1 + A2 |B) = P (A1 |B) + P (A2 |B), ha A1 A2 = ;
iv) P (A|B) = 1 P (A|B).
8.3. Bizonytsuk be, hogy ha B, C pozitv valoszn
useg
u esemenyek, es
P (B|C) > 0, akkor barmely A esemeny eseten
P (A|BC) =
P (AB|C)
.
P (B|C)
8.4. Bizonytsuk be, hogy ha B pozitv valoszn

useg
u esemeny, akkor barmely
A esemeny eseten
P (A|B) = P (AB|B).
8.5. Bizonytsuk be, hogy ha A es B kizarjak egymast, tovabba B pozitv
valoszn
useg
u esemeny, akkor
P (A|B) = 0.
8.6. Egy jatekkockat egyszer feldobunk. Legyen A az az esemeny, hogy 6-nal
kisebb szamot dobunk, B pedig az, hogy paros szamot dobunk. Szamtsuk ki a
P (B) es P (B|A) valoszn
usegeket!
8.7. Harom kockaval dobunk. Mennyi a valoszn
usege annak, hogy az egyik
kockaval hatost dobunk, felteve, hogy a dobott szamok osszege 12?
8.8. Egy onkiszolgalo u
zletben 200 u
veg tej friss, es 100 u
veg masnapos. Ket
u
veget kivesz
unk. Mennyi a val
oszn
usege, hogy mindketto friss?
8.9. 200 munkadarabbol, melyek kozott 20 a selejtes, egymas utan kivesz
unk
kettot, visszateves nelk
ul. Mennyi a valoszn
usege annak, hogy
i) az elsore selejtest, a masodikra jot h
uzunk;
ii) az elsore jot, a masodikra selejtest h
uzunk;
52
8.6. Feladatok
iii) egyik alkalommal selejtest, masik alkalommal jo darabot h

uzunk?
8.10. Egy csomag magyar kartyabol visszateves nelk
ul kih
uzunk 4 lapot. Mennyi
annak a val
oszn
usege, hogy az elso ketto piros, a masik ketto zold?
8.11. Egy noi konfekcio boltban haromfele meret
u ruha kaphato: nagy-, kozepes
es kismeret
u. Ezek megoszlasa: nagymeret
u az osszes ruhak 26%-a, kozepes 44%,
kicsi a 30%-a. A ruhakat kvansagra alakra igaztjak. Statisztikai adatokbol ismeretes, hogy az alakra igaztas valoszn
usege 0.2, 0.1 illetve 0.15. Mennyi a
valoszn
usege, hogy egy eladott ruhat alaktani kell?
8.12. Televzio-kepcsovek kserleti gyartasat vegzik egy gyarban. Harom tetel
kesz
ul el. Az elso ket tetel a teljes mennyiseg egy-egy negyedet, a harmadik a felet
adja. A vizsgalat soran kider
ul, hogy az elort m
ukodesi oraszamot az elso tetelnek
csak a 90%-a, a masodiknak a 80%-a, a harmadiknak a 75%-a eri el. Mennyi a
valoszn
usege annak, hogy egy, a teljes mennyisegbol talalomra kiszemelt kepcso
az elort ideig m
ukodik?
8.13. Negy termelotol almat szalltanak egy u
zletbe. Az elso termelotol
1
resze, melybol 40% elsoosztaly
u. A masodik termelotol
szarmazik a mennyiseg 10
1
szalltjak a tetel 4 reszet, amely 50%-ban elsoosztaly
u. A harmadiktol rendeltek
u aru. A tobbi gy
umolcs a negyedik
a mennyiseg 25 reszet, ebbol 20% elsoosztaly
termelotol ker
ul az u
zletbe, es mind elsoosztaly
u. Mennyi a valoszn
usege annak,
hogy az u
zletben e szalltmanybol talalomra kivalasztva egy almat, az elsoosztaly
u?
8.14. Izzol
ampakat 100 db-os csomagolasban szalltanak. Az elozo megfigyelesekbol ismert, hogy a 100 db-os tetelek kozott azonos aranyban fordul elo
0, 1, 2, 3 hibas darabot tartalmazo (3-nal tobb hibas darab nem fordul elo). Menynyi a valoszn
usege annak, hogy egy tetelb
ol veletlenszer
uen 3 egot kivalasztva,
mindharom hibatlan lesz?
8.15. Egy radiokesz
ulekeket gyarto u
zemben szamos vizsgalat alapjan megallaptottak, hogy minden 10 darab elkesz
ult radio kozott egyforma valoszn
useggel
lehet 0, 1, 2 vagy 3 selejtes, tobb nem. Egy ilyen 10 darab kesz
uleket tartalmazo
tetelbol a minosegellenorzes soran kivalasztottak 2 radiot, azokat megvizsgaltak,
es mind a kettot jonak talaltak. Mennyi a valoszn
usege, hogy mind a 10 kesz
ulek
hibatlan?
8.16. A gorogdinnye-szalltmanyokat altalaban u
gy ellenorzik, hogy nehany
dinnyet meglekelnek, s a kapott eredmenybol kovetkeztetnek a szalltmanyra.
Menynyi annak a valoszn
usege, hogy 100 gorogdinnye koz
ul legfeljebb 5 rossz,
ha koz
ul
uk talalomra kivalasztott 10 dinnye mindegyike jo -nak bizonyult? Az
elozetes tapasztalatok alapjan a 100 teteles szalltmanyokban legfeljebb 20 darab
useg es f
uggetlenseg
53
lehet rossz. A rossz dinnyek szamanak lehetseges ertekei (0, 1, 2, . . . , 20) mind
egyforman valoszn
uek.
8.17. Egy nagykereskedelmi raktarban az egyik konzervfajtabol 500 darabbol
allo keszlet van. Ebbol 10 elem
u mintat valasztottak. A minta atvizsgalasakor azt
talaltak, hogy abban 2 darab nem felelt meg a minosegi elorasoknak. Mennyi a
valoszn
usege annak, hogy a selejtes konzervek szama az eredeti keszletben is 2?
8.18. Ha az elozo feladatban annak a valoszn
usege erdekel benn
unket,
hogy a keszletben a selejtes konzervek szama legfeljebb 3, hogyan tudnank ezt
meghatarozni?
8.19. Egy tesztrendszer
u vizsganal minden vizsgakerdes egy vizsgalapra van
felrva, es minden kerdeshez negy valasz van megadva, amelyek koz
ul csak egy
a helyes. A vizsgazonak ezt a lapot kell kitolteni a helyesnek velt valasz megjelolesevel. Tegy
uk fel, hogy egy vizsgazo p valoszn
useggel tudja a helyes valaszt.
Ha nem tudja a valaszt, akkor 14 valoszn
useggel jeloli meg a 4 lehetseges valasz
koz
ul az egyiket.
i) Mennyi a valoszn
usege, hogy a vizsgaz
o helyesen valaszol?
ii) A vizsgalap atnezese soran kider
ul, hogy helyes a valasz. Mennyi a
valoszn
usege, hogy azert adott helyes valaszt, mert tudta a helyes eredmenyt?
8.20. Ketten asztaliteniszt jatszanak. Mindket jatekosra nezve 21 annak a
valoszn
usege, hogy egy pontot szerezzen, es az egyes pontok nyeresei egymastol
f
uggetlenek. Mennyi annak a valoszn
usege, hogy a jatek valamelyik fel 23 : 21
arany
u gyozelmevel er veget?
54
9.1. A valoszn
9. Valoszn
usegi valtozok
9.1. A valoszn
A gyakorlatban elofordulo veletlen kserletek elvegzese soran a kserletek eredmenyevel, a bekovetkezo elemi esemennyel kapcsolatban tobbnyire valamilyen
szamertek is adodik. Tetelezz
uk fel, hogy az elemi esemeny ezt a szamerteket
egyertelm
uen meghatarozza. Sok esetben magat az elemi esemenyt egy szamertekkel tudjuk jellemezni. Peldaul, a kockadobasi kserletnel azok az elemi
esemenyek, hogy a dobokocka egyes lapjai fel
ulre ker
ulnek, rendre az 1, 2, 3, 4, 5, 6
szamertekekkel jellemezhetok. A penzerme feldobasaval kapcsolatos kserletnel
is tetszoleges modon hozzarendelhet
unk egy egy szamerteket a fej, illetve ras
dobashoz. Mivel a kserlet ismetelt elvegzesekor mas es mas elemi esemenyek
kovetkezhetnek be, gy a figyelemmel ksert szamertek is mas es mas lehet: ez
az ertek a veletlentol f
ugg. Termeszetesen egy es ugyanazon kserlethez tartozo elemi esemenyekhez szamos k
ulonbozo modon rendelhet
unk szamertekeket.
Az elemi esemenyek halmazan ertelmezett f
uggvenyeket valoszn
usegi valtozoknak
nevezz
uk. A valtozokat tobbnyire a gorog abece kisbet
uivel jelolj
uk. Valoszn
usegi
valtozokkal kapcsolatban leggyakrabban a kovetkezo tpus
u kerdesekre kell felelni.
Mi a valoszn
usege annak, hogy a valoszn
usegi valtozo erteke kisebb (nagyobb,
kisebb vagy egyenlo, nagyobb vagy egyenlo), mint az adott x valos szam? Ahhoz, hogy erre a kerdesre valaszolni lehessen, fel kell tetelezn
unk, hogy azon elemi esemenyek osszessege, melyekre a fenti feltetel teljes
ul, valoszn
usegelmeleti
ertelemben esemeny. Legyen tehat adott az (, A, P ) valoszn
usegi mezo, ahol
egy tetszoleges, nem u
res halmaz, A az reszlamazainak egy -algebraja, P
pedig egy val
oszn
useg. A : R valos f
uggvenyt val
oszn
usegi v
altoz
onak
nevezz
uk, ha barmely valos x eseten az { : () < x} halmaz A-ba tartozik. Roviden, az esemenyteren ertelmezett valos ertek
u f
uggvenyek koz
ul azokat
nevezz
uk valoszn
usegi valtozoknak, melyek rendelkeznek azzal a tulajdonsaggal,
hogy barmely rogztett valos x eseten mindazon elemi esemenyek osszessege, amelyeken ez a f
uggveny az adott x-nel kisebb erteket vesz fel, esemeny. Tekints
unk egy
egyszer
u peldat, amely egy szabalyos penzerme egyszeri feldobasaval kapcsolatos
9. Valoszn
usegi valtozok
55
kserletet rja le. Az esemenyter legyen = {0, 1}, ahol 0 reprezentalja a fej, 1 pedig
az ras dobasat. Az esemenyek az osszes reszhalmazai, a P valoszn
usegeloszlas
pedig a kovetkezokeppen van megadva: ha A tetszoleges esemeny, akkor legyen
P (A) =
1
,
2
ha A = {0} vagy A = {1}; tovabba P (O) = 0 es P (I) = 1. Mivel minden

reszhalmaza esemeny, ezert minden valos ertek
u f
uggveny valoszn
usegi valtozo.
Legyen () = 0, ha = 0, es () = 1, ha = 1. Ezzel egy valoszn
usegi
valtozot ertelmezt
unk, melynek erteke az elemi esemeny bekovetkezesekor eppen
az elemi esemenyt reprezentalo szamertekkel egyenlo. Legyen x tetszoleges valos
szam, es vizsgaljuk meg az Ax = { : () < x} esemenyt. Vilagos, hogy Ax = O,
ha x 0 es Ax = I, ha x > 1. Veg
ul, ha 0 < x 1, akkor Ax = {0}.
A tovabbiakban egy adott valoszn
usegi valtozo es adott x valos szam eseten
az { : () < x} halmazt roviden gy jelolj
uk: { < x}, valoszn
useget pedig
P ( < x)-szel. Hasonlo rovidtest alkalmazunk akkor, ha < helyett =, , > vagy
all.
Elofordulhat, hogy egy adott kserlet soran bekovetkezo elemi esemenyekhez
nem egy, hanem tobb, de az elemi esemenyektol f
uggetlen szam
u szamertek rendelheto. Ezeket a szamertekeket egy vektornak tekintve az elemi esemenyek halmazan
egy vektor-ertek
u f
uggvenyt ertelmezhet
unk, melyet val
oszn
usegi vektorv
altoz
onak
nevez
unk, ha komponensei kozonseges valoszn
usegi valtozok.
9.2. Eloszlasf
uggveny
Legyen adott az (, A, P ) valoszn
usegi mezon a valoszn
usegi valtozo, es
legyen E a valos szamok egy olyan reszhalmaza, melyre { : () E} esemeny.
(Ezt az esemenyt a tovabbiakban { E} jeloli, valoszn
useget pedig P ( E).)
Peldaul, ha E egy (, x) alak
u nylt intervallum, akkor ez a valoszn
usegi valtozo
defincioja alapjan nyilvan teljes
ul. Nem nehez megmutatni, hogy ugyanez a helyzet
akkor, ha E a szamegyenes barmilyen (nylt, zart, felig nylt, veges vagy vegtelen)
intervalluma. Azt is meg lehet mutatni, hogy az osszes ilyen tulajdonsag
u E halmazok egy B -algebrat alkotnak a valos szamok halmazaban. Ezt a -algebrat
mely nyilvan f
uggetlen a szobanforgo valoszn
usegi valtozotol Borel 11 -fele halmaztestnek szokas nevezni. Legyen barmely E B eseten
P (E) = P ( E).
11 Emile
F
elix Eduard Borel francia matematikus, 1871-1956
56
9.2. Eloszlasf
uggveny
Konny
u belatni, hogy az gy ertelmezett P : B R f
uggveny teljesti a
valoszn
useg axiomait, azaz (R, B, P ) valoszn
usegi mezo. A P valoszn
usegeloszlast a val
oszn
usegi valtozo eloszl
as
anak nevezz
uk. Egy valoszn
usegi valtozo
eloszlasa tehat mindig egy, a val
os szamok B -algebrajan ertelmezett valoszn
useg.
A fenti peldaban szereplo valoszn
usegi valtozo eloszlasat egyszer
uen meghatarozhatjuk, ugyanis nyilvan P (E) erteke 0, ha E nem tartalmazza sem a 0-t, sem
ul pontosan az egyik eleme E-nek, es 1, ha a 0 es 1
az 1-et; 12 , ha a 0 es 1 koz
mindegyike eleme E-nek.
A gyakorlatban a valoszn
usegeloszlas lerasa elegge kor
ulmenyes lehet, hiszen
ehhez meg kellene adnunk az osszes P (E) valoszn
usegeket, tetszoleges E B halmaz eseten. Be lehet azonban vezetni egy olyan egyszer
ubb, es a gyakorlat szamara
rendkv
ul fontos fogalmat, amelybol ezek a valoszn
usegek mind szarmaztathatok.
Legyen tetszoleges valos x eseten
F (x) = P ( < x) = P ({ : () < x}).
Ekkor F : R R egy f
uggveny, melyet a valoszn
usegi valtozo eloszl
asf
uggvenyenek nevez
unk. Peldaul, a fenti peldaban szereplo valoszn
usegi valtozo eloszlasf
uggvenye a kovetkezo:
0
F (x) =
ha x 0,
1
2
ha 0 < x 1,
ha x > 1.
A tovabbiakban ha ez nem okoz felreertest F helyett egyszer

uen F -et runk.
A kovetkezokben osszefoglaljuk az eloszlasf
uggveny legfontosabb tulajdonsagait.
1) Barmely valoszn
uggvenye monoton novekvo f
uggveny.
Valoban, ha x < y tetszoleges valos szamok, akkor a { < x} esemeny maga
utan vonja a { < y} esemenyt, gy F (x) F (y).
2) Barmely valoszn
uggvenyenek hatarerteke -ben 0,
+-ben 1. Bebizonytjuk a masodik alltast; az elso bizonytasa hasonloan
tortenik. Mivel F monoton novekvo, elegendo megmutatni, hogy ha {xn }
monoton novekvo valos szamsorozat, melyre limn xn = +, akkor
lim
Pn F (xn ) = 1. Legyen An = { < xn }. Ekkor A1 A2 A3 . . . es
oszn
useg folytonossagi tetele alapjan
n=1 An = I. A val
F (xn ) = P ( < xn ) = P (An ) P (I) = 1
ha n , ami az alltast bizonytja.
9. Valoszn
usegi valtozok
57
3) Barmely valoszn
uggvenye balrol folytonos. A bizonytas a fenti mintara vegezheto el. Mivel F monoton novekvo, elegendo
megmutatni, hogy ha {xn } egy monoton novekvo valos szamsorozat, melyre
limn xn = x, akkor limn F (xn ) = F (x).
PLegyen An = { < xn } es
A = { < x}. Ekkor A1 A2 A3 . . . es n=1 An = A. A valoszn
useg
folytonoss
agi tetele alapjan
F (xn ) = P ( < xn ) = P (An ) P (A) = F (x)
ha n , ami az alltast bizonytja.
Az eloszlasf
uggveny fenti harom tulajdonsaga egyben jellemzi is az eloszlasf
uggvenyt, azaz barmely valos valtozos, valos ertek
u f
uggvenyhez mely rendelkezik a fenti tulajdonsagokkal van olyan valoszn
usegi mezo, es azon olyan
valoszn
usegi valtozo, amelynek az adott f
uggveny az eloszlasf
uggvenye. Ennek a
fontos alltasnak a bizonytasaval itt nem foglalkozunk.
Felvetodik a kerdes, hogy az F eloszlasf
uggveny ismereteben hogyan lehet meghatarozni egy tetszoleges B-beli E valoszn
useget? Konny
u belatni az alabbi
osszef
uggeseket: barmely a < b eseten
i)
ii)
iii)
iv)
v)
P (a < b) = F (b) F (a);

P ( = a) = F (a + 0) F (a);
P (a < < b) = F (b) F (a + 0);
P (a b) = F (b + 0) F (a);
P (a < b) = F (b + 0) F (a + 0).
Ilyen modon, ha E a szamegyenes tetszoleges intervalluma, akkor valoszn

usege
F segtsegevel kiszamthato. Ha az E halmaz paronkent diszjunkt intervallumok
sorozatanak egyestese, akkor a valoszn
useg teljes additivitasa alapjan szamthato
ki a valoszn
usege. Belathato, hogy ha E ezeknel bonyolultabb B-beli halmaz, F
akkor is meghatarozza a valoszn
useget, de ennek reszleteivel nem foglalkozunk.
A fenti formulakbol azonnal lathato, hogy ha az eloszlasf
uggveny folytonos,
akkor barmely valos x eseten P ( = x) = 0, azaz ekkor a valoszn
usegi valtozo
minden val
os erteket 0 valoszn
useggel vesz fel.
9.3. Diszkret es folytonos eloszlasok

A valoszn
usegi valtozoknak es eloszlasoknak a kovetkezo fontos tpusait k
ulonboztetj
uk meg.
58
1) Diszkret valoszn
usegi valtozo. Egy valoszn
usegi valtozot diszkretnek, vagy
diszkret eloszl
as
unak nevez
unk, eloszlasat pedig diszkret eloszl
asnak, ha csak
veges, vagy megszamlalhatoan vegtelen sok erteket vesz fel. Ekkor a ertekei
tehat egy veges, vagy megszamlalhatoan vegtelen x1 , x2 , . . . , xn , . . . sorozatba
rendezhet
ok, s az eloszlasf
uggveny helyett celszer
ubb a
pk = P ( = xk )
valoszn
usegeket hasznalni. Nyilvan a {pk } valoszn
usegek sorozata egyertelm
uen meghatarozza az eloszlast es az eloszlasf
uggvenyt, ugyanis
X
pk
P ( E) =
xk E
es
F (x) = P ( < x) =
pk .
xk <x
Ilyenkor szokas a {pk } sorozatot a valoszn

usegi valtozo eloszlasanak nevezni.
Diszkret valoszn
usegi valtozora pelda egy tetszoleges esemenyhez tartozo indik
ator v
altoz
o. Ez a kovetkezokeppen ertelmezheto. Legyen A tetszoleges esemeny,
es legyen
1 A
A () =
0
/ A.
Vizsgaljuk meg, hogy A valoban valoszn
usegi valtozo-e. Legyen x tetszoleges
valos szam, ekkor nyilvan
x 0,
(A < x) =
A 0 < x 1,
1 < x.
Lathato, hogy A eleget tesz a valoszn
usegi valtozo definciojaban megfogalmazott
kovetelmenynek. A fentiek alapjan a A eloszlasf
uggvenye:
x 0,
0
1 P (A)
0 < x 1,
FA (x) = P (A < x) =
1
1 < x.
2) Folytonos valoszn
usegi valtozo. A val
oszn
usegi valtozot es annak eloszlasat
folytonosnak nevezz
uk, ha van olyan f : R [0, +) integralhato f
uggveny,
mellyel barmely a < b eseten a valtozo F eloszlasf
uggvenyere
Z b
F (b) F (a) =
f (x)dx
a
9. Valoszn
usegi valtozok
59
teljes
ul. (A folytonos valoszn
usegi valtozo tehat nem tevesztendo ossze
egy olyan valoszn
usegi valtozoval, amelynek az eloszlasf
uggvenye folytonos!)
Ebben az esetben az a es b = x helyettestessel kapjuk:
Z x
F (x) =
f (t)dt.
Az ilyen f f
uggvenyt a valoszn
usegi valtozo s
ur
usegf
uggvenyenek nevezz
uk.
Nyilv
an
Z +
f (t)dt = 1,
azaz a s
ur
usegf
uggveny integralja az egesz szamegyenesen 1-gyel egyenlo.
Folytonos valoszn
usegi valtozo minden erteket 0 valoszn
useggel vesz fel.
Tovabba ervenyes
F 0 (x) = f (x),
tehat az eloszlasf
uggveny a s
ur
usegf
uggvenyt bizonyos ertelemben egyertelm
uen meghatarozza. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezn
unk a kovetkezot.
Mivel a s
ur
usegf
uggveny definciojaban csupan annak integralja szerepel
k
ulonb
oz
o intervallumokon, ezert nem varhato, hogy az eloszlasf
uggveny
pontonkent egyertelm
uen meghatarozza a, s
ur
usegf
uggvenyt hiszen ha ket
nem negatv integralhato f
uggveny integralja minden intervallumon egyenlo,
abbol meg nem kovetkezik, hogy a ket f
uggveny egyenlo. Ennek a problemanak a pontos tisztazasa az u
gynevezett Lebesgue-fele mertek- es integralelmeleten bel
ul lehetseges, melynek targyalasa meghaladja ezen jegyzet
kereteit. Jegyezz
uk meg, hogy a s
ur
usegf
uggveny csak annyiban egyertelm
u,
hogy tetszoleges olyan integralhato f
uggveny hozzaadhato, melynek integralja
minden intervallumon zerus. Igy pl. a s
ur
usegf
uggvenyt veges sok pontban
tetsz
olegesen meg lehet valtoztatni.
Az eloszlasf
uggveny tulajdonsagaibol azonnal kovetkeznek a s
ur
usegf
uggveny
kovetkezo tulajdonsagai: barmely valoszn
usegi valtozo s
ur
usegf
uggvenye nem
negatv integralhato f
uggveny, melynek integralja az egesz szamegyenesen 1. Megjegyezz
uk, hogy az ilyen f
uggvenyek mindig tekinthetok valamilyen valoszn
usegi
mezon ertelmezett valoszn
usegi valtozo s
ur
usegf
uggvenyenek.
Folytonos valoszn
usegeloszlasra pelda az egyenletes eloszl
as, melyet a kovetkezokeppen ertelmezhet
unk. Legyenek a < b tetszoleges valos szamok, s valasszunk
ki az (a, b) intervallumbol tetszolegesen egy x pontot. Ha a valoszn
usegi
valtozo erteke ez az x, akkor a geometriai valoszn
useggel kapcsolatban mondottak alapjan annak valoszn
usege, hogy a erteke az (a, b) intervallum egy
(c, d) reszintervallumaba esik, aranyos a reszintervallum hosszaval, azaz barmely
a < c < d < b eseten
Z d
dc
1
P (c < < d) =
=
dx.
ba
c ba
60
Ezert valoszn
usegi valtozo, melynek s
ur
usegf
uggvenye
x < a,
0
1
a < x < b,
f (x) =
ba
0
b < x.
(A s
ur
usegf
uggvenyrol mondottak alapjan az f -et az a es b pontokban tetszolegesen
ertelmezhetj
uk.) Ennek alapjan az eloszlasf
uggveny
0
F (x) =
xa
ba
x a,
a < x b,
b < x.
A diszkret es a folytonos eloszlasokon kv

ul vannak tovabbi eloszlasok is, amelyek
tanulmanyozasa kv
ul esik ezen jegyzet targykoren. A kovetkezokben reszletesen fogunk foglalkozni bizonyos nevezetes diszkret es folytonos valoszn
usegeloszlasokkal.
Megjegyezz
uk, hogy a valoszn
usegeloszlasok tanulmanyozasa soran altalaban
a valoszn
usegi mezotol es a valoszn
usegi valtozotol, annak konkret ertekeitol
legtobbszor eltekinthet
unk, csupan az eloszlasnak, az eloszlasf
uggvenynek, illetve
folytonos esetben a s
ur
usegf
uggvenynek az ismerete sz
ukseges. Latni fogjuk, hogy
bizonyos, a gyakorlatban fontos szerepet jatszo nevezetes eloszlasok definciojat
eleve pusztan az eloszlas-, illetve s
ur
usegf
uggveny segtsegevel adjuk meg.
9. Valoszn
usegi valtozok
61
9.4. Feladatok
9.1. Ket kockat dobunk fel egyszerre. A dobott szamok osszeget tekints
uk valoszn
usegi valtozonak. Irjuk fel es abrazoljuk a valoszn
usegi valtozo
valoszn
useg-eloszlasat es eloszlasf
uggvenyet!
9.2. Ket kockat dobunk fel egyszerre. A dobott szamok k
ulonbsegenek abszol
ut
erteket tekints
uk valoszn
usegi valtozonak. Irjuk fel es abrazoljuk a valoszn
usegi
valtozo val
oszn
useg-eloszlasat es eloszlasf
uggvenyet, tovabba szamtsuk ki annak
a valoszn
useget, hogy a valoszn
usegi valtozo erteke 2-nel nagyobb, de a 4-et nem
haladja meg!
9.3. Ket kockat dobunk fel egyszerre. A dobott szamok szorzatat tekints
uk
valoszn
usegi valtozonak. Irjuk fel a valoszn
uggvenyet!
9.4. Egy diszkret valoszn
usegi valtozo lehetseges ertekei 1 es 6, melyeket
rendre 31 es 23 valoszn
useggel vesz fel. Irjuk fel a valoszn
uggvenyet, szamtsuk ki erteket az x = 0 helyen, es abrazoljuk az eloszlasf
uggvenyt!
9.5. Legyen olyan valoszn
usegi valtozo, amelynek lehetseges ertekei az osszes
2
nem negatv egesz szamok. A valoszn
usegi valtozo a k erteket pk = 3k+1
valoszn
useggel veszi fel. Mutassuk meg, hogy a pk szamok valoszn
usegeloszlast
alkotnak!
usegi valtozo, amelynek lehetseges ertekei az osszes
pozitv egesz szamok. A valoszn
usegi valtoz
o a k erteket pk = 43k valoszn
useggel
veszi fel. Mutassuk meg, hogy a pk szamok valoszn
usegeloszlast alkotnak!
usegi valtozo, amelynek lehetseges ertekei az
1
osszes pozitv egesz szamok. A valoszn
usegi valtozo a k erteket pk = k(k+1)
valoszn
useggel veszi fel. Mutassuk meg, hogy a pk szamok valoszn
usegeloszlast
alkotnak!
9.8. Egy valoszn
uggvenye
0
F (x) =
(x 1)3
ha x < 1,
ha 1 x < 2,
ha x 2.
Hatarozzuk meg es abrazoljuk a valoszn

usegi valtozo s
ur
usegf
uggvenyet!
62
9.4. Feladatok
9.9. Egy valoszn

usegi valtozo s
ur
usegf
uggvenye
2
3 ha 0 x < 1,
1
f (x) =
ha 1 x < 2,
3
0 egyebkent.
Hatarozzuk meg es abrazoljuk a valoszn
uggvenyet!
9.10. Egy valoszn
usegi valtozo s
ur
usegf
uggvenye
ha x < 0,
0
2
f (x) =
cx ha 0 x 2,
0
egyebkent.
Hatarozzuk meg c erteket es rjuk fel eloszlasf
uggvenyet! Mekkora valoszn
useggel
esik az (1, 3) intervallumba?
9.11. Egy valoszn
usegi valtozo s
ur
usegf
uggvenye
f (x) =
ha x 2,
a
x3
ha x > 2.
Hatarozzuk meg a erteket es rjuk fel eloszlasf

uggvenyet! Milyen x ertekre adodik
a P ( > x) valoszn
usegre 12 ?
9.12. Egy valoszn
usegi valtozo s
ur
usegf
uggvenye
ha x 0,
0
1
ha 0 < x 14 ,
f (x) =
x
0
egyebkent.
Hatarozzuk meg eloszlasf
uggvenyet! Mennyi annak a valoszn
usege, hogy a -nek
a 0-tol valo elterese kisebb, mint 0.1?
9.13. Adjuk meg az otos lotton kih
uzott ot szam koz
ul a legkisebb eloszlasf
uggvenyenek erteket az x = 25 pontban!
9.14. Egysegnyi hossz
usag
u szakaszt talalomra valasztott pontjaval ket reszre
osztva mi a keletkezett szakaszok koz
ul a rovidebbik hosszanak az eloszlasf
uggvenye?
9.15. A (0, 1) intervallumban jelolj
unk ki talalomra harom pontot. Hatarozzuk
meg a kozeps
o pont abszcisszaj
anak az eloszlasf
uggvenyet!
9. Valoszn
usegi valtozok
63
9.16. Valasszunk az egysegnegyzetben egy pontot veletlenszer

uen. Jelolje
a pontnak a negyzet legkozelebbi oldalatol valo tavolsagat. Hatarozzuk meg
eloszlasf
uggvenyet!
9.17. Az alabbi szamsorozatok koz
ul melyek alkotnak valoszn
usegeloszlast?
i)
ii)
17 1 k 1 17k
k
, k = 1, 2, . . . , 17;
10
(10
k )(5k)
, k = 0, 1, 2, 3, 4, 5;
20
(5)
iii) p3 , 3p2 q, 3pq 2 , q 3 , (q = 1 p, 0 p 1).

9.18. Az alabbi f
uggvenyek koz
ul melyek s
ur
usegf
uggvenyek?
i)
f (x) =
sin x
2
ii)
f (x) =
iii)
ha 0 < x < 1,
egyebkent;
f (x) =
1
x2
ha x > 1,
egyebkent;
x
x+1
ha 0 < x < ,
egyebkent.
9.19. Az alabbi f
uggvenyek koz
ul melyek s
ur
usegf
uggvenyek?
i)
f (x) =
1
3
ha 0 < x < 1,
egyebkent;
ii)
f (x) =
iii)
f (x) =
1
1
;
(1 + x2 )
1
x2
ha x > 1
egyebkent.
64
9.4. Feladatok
9.20. Az alabbi f
uggvenyek koz
ul melyek eloszlasf
uggvenyek?
i)
F (x) =
ii)
0
x
x+1
F (x) =
iii)
0
F (x) =
2,
ha x < 0,
ha x 0;
ha x 0,
ha x > 0;
ha x < 0,
ha 0 x < 1,
ha x 1.
10. Eloszlasok
65
10. Eloszlasok
10.1. Valoszn
usegi valtozok f
uggvenyeinek eloszlasa
A gyakorlatban gyakran talalkozunk a kovetkezo problemaval: adott a
valoszn
usegi valtozo, valamint egy valos valtozos, valos ertek
u f
uggveny, es
meg akarjuk hatarozni az = () valoszn
usegi valtozo eloszlasat, illetve
eloszlasf
uggvenyet a eloszlasf
uggvenyenek ismereteben. A problema matematikailag a kovetkezokeppen fogalmazhato: legyen adott az (, A, P ) valoszn
usegi
mezo es ezen a valoszn
usegi valtozo, valamint adott a : R R f
uggveny.
Az = () defincioval egy u
jabb veletlen f
uggvenyt definialhatunk, melyrol a
f
uggvenyre tett egyszer
u feltevesek (pl. folytonossag, monotonitas, stb.) mellett
kovetkezik, hogy ugyancsak valoszn
usegi valtozo. Kerdes: ha a eloszlasf
uggvenye
F , akkor hogyan fejezhetj
uk ki eloszlasf
uggvenyet? A valasz egyszer
uen megfogalmazhato a s
ur
usegf
uggvenyek nyelven.
10.1.1. Tetel Legyen f a valosznusegi valtozo surusegfuggvenye,

melynek ertekkeszlete intervallum, tovabba legyen differencialhato,
szigor
uan monoton f
uggveny azon az intervallumon, amelybol f az
ertekeit felveszi. Ekkor = () is valoszn
usegi valtozo, melynek
s
ur
usegf
uggvenye
d1
g(y) = f (1 (y))
.
dy
s. Azt az esetet targyaljuk, amikor szigor
Bizonyta
uan monoton novekvo.
Ekkor az eloszlasf
uggvenye
G(y) = P ( < y) = P (() < y) = P ( < 1 (y) = F (1 (y)),
amibol az alltas y szerinti differencialassal kovetkezik.
66
10.2. Egy
uttes eloszlas
Tekints
uk a kovetkezo egyszer
u peldat: legyen (x) = ax+b, ahol a 6= 0, b adott
konstansok, tehat legyen
= a + b.
Ekkor a -nek linearis f
uggvenye. Nyilvan
1 (y) =
yb
,
a
gy a fenti formula szerint az s

ur
usegf
uggvenye
g(y) =
1 y b
f
|a|
a
modon fejezheto ki a valtozo f s

ur
usegf
uggvenyevel.
10.2. Egy
uttes eloszlas
Ha tobb valoszn
usegi valtozot egyidej
uleg vizsgalunk, akkor tobbnyire nem elegedhet
unk meg az egyes valoszn
usegi valtozok eloszlasainak ismeretevel, hiszen
altalaban a valtozok kozott k
ulonfele kapcsolatok allhatnak fenn, melyekre nezve
az eloszlasaik k
ulon-k
ulon semmifele felvilagostast nem ny
ujtanak. Legyen peldaul
es ket valoszn
usegi valtoz
o, melyek mindegyike az 1, 2, 3 ertekeket veszi fel,
egyarant 31 valoszn
useggel. Kerdes: mi annak a valoszn
usege, hogy a is es az
is pl. 1-et vesz fel ertek
ul? Ha Ai , ill. Bj jeloli azt az esemenyt, hogy a erteke
i, illetve az erteke j (i, j = 1, 2, 3), akkor nyilvan pi = P (Ai ) = qj = Bj = 31
(i, j = 1, 2, 3). A kerdes azonban az A1 B1 esemeny valoszn
usege. Ha bevezetj
uk
az
rij = P (Ai Bj )
jelolest i, j = 1, 2, 3 eseten, akkor nyilvan
ri1 + ri2 + ri3 = 1
es
r1j + r2j + r3j = 1
hacsak i, j = 1, 2, 3. Ettol a ket feltetelt
ol eltekintve azonban az rij szamok
tetszoleges nem negatv szamok lehetnek: a pi es qj valoszn
usegek nem hatarozzak
meg egyertelm
uen ertek
uket. Megjegyezz
uk, hogy ha az Ai es Bj esemenyek
f
uggetlenek, akkor nyilvan rij = pi qj (i, j = 1, 2, 3), ez azonban altalaban nem
teljes
ul.
10. Eloszlasok
67
A ket valoszn
usegi valtozo egy
uttes vizsgalata helyettestheto a (, ) valoszn
usegi vektorvaltozo vizsgalataval, melynek lehetseges ertekei a sk pontjai. Ha E a sk
egy reszhalmaza, akkor a P ((, ) E) szamok osszessege egy valoszn
usegeloszlast
hataroz meg a skon. Ezt a ket valoszn
usegi valtozo egy
uttes eloszl
as
anak nevezz
uk.
A ket valoszn
usegi valtozo egy
uttes eloszl
asf
uggvenye ekkor az
F (x, y) = P ( < x; < y)
modon ertelmezett f
uggveny. Az egyvaltozos esethez hasonloan itt is beszelhet
unk
diszkret val
oszn
usegi vektorv
altoz
or
ol es folytonos val
oszn
usegi vektorv
altoz
or
ol. A
diszkret esetben, ha lehetseges ertekei az x1 , x2 , . . . szamok, lehetseges ertekei
pedig az y1 , y2 , . . . szamok, akkor a valoszn
usegeloszlas az rij = P ( = xi ; = yj )
szamokkal jellemezheto. Folytonosnak akkor nevezz
uk a (, ) vektorvaltozot, ha
van olyan ketvaltozos nem negatv h f
uggveny, hogy barmely a < b, c < d valos
szamok eseten
Z bZ d
P (a < b; c < d) =
h(x, y)dxdy
a
teljes
ul. Ekkor a {(, ) E} esemeny valoszn
usege
Z Z
P ((, ) E) =
h(x, y)dxdy.
E
A h f
uggvenyt egy
uttes s
ur
usegf
uggvenynek nevezz
uk.
A fenti fogalmak altalanostasa kettonel tobb valoszn
usegi valtozora termeszetes
modon vegezheto el.
Mg a es az valoszn
usegi valtozok eloszlasai nem hatarozzak meg egyertelm
uen az egy
uttes eloszlasf
uggvenyt, megfordtva mas a helyzet: a H egy
uttes
eloszlasf
uggvenybol
F (x) = lim H(x, y)
y+
es
G(y) = lim H(x, y)
x+
modon kiszamthato a es az eloszlasf

uggvenye. Ezeket az eloszlasokat
peremeloszl
asnak nevezz
uk. Folytonos eloszlas
u es eseten a s
ur
usegf
uggvenyek
is konnyen nyerhetok az egy
uttes s
ur
usegf
uggvenybol az
Z +
f (x) =
h(x, y)dy
es
g(y) =
h(x, y)dx
68
10.3. Valoszn
usegi valtozok f
uggetlensege
formulak alapjan. Legyen peldaul a es egy

uttes s
ur
usegf
uggvenye h(x, y) =
6
2
es 0 < y < 1, es 0 egyebkent. Ekkor
5 (x + y ) ha 0 < x < 1
Z
f (x) =
6
h(x, y)dy =
5
(x + y 2 )dy =
6
1
x+
5
3
(x + y 2 )dx =
61
+ y2
5 2
ha 0 < x < 1 es 0 egyebkent, tovabba

Z
g(y) =
6
h(x, y)dx =
5
1
0
ha 0 < y < 1 es 0 egyebkent.
10.3. Valoszn
usegi valtozok f
uggetlensege
Az esemenyek f
uggetlensegenek fogalmahoz hasonloan nagy jelentoseggel br a
valoszn
usegi valtozok f
uggetlensegenek fogalma. A es valoszn
usegi valtozokat
f
uggetleneknek nevezz
uk, ha egy
uttes eloszlasf
uggveny
uk egyenlo eloszlasf
uggvenyeik szorzataval. Ebben az esetben tehat a peremeloszlasok egyertelm
uen
meghatarozzak az egy
uttes eloszlast. Jelolje F , illetve G a , illetve eloszlasf
uggvenyet, H pedig az egy
uttes eloszlasf
uggvenyt. Ekkor tehat a f
uggetlenseg
egyenertek
ua
H(x, y) = F (x)G(y)
feltetellel. Ha es diszkret valoszn
usegi valtozok, lehetseges ertekeik rendre az
x1 , x2 , . . . , illetve y1 , y2 , . . . szamok, melyeket rendre p1 , p2 , . . . , illetve q1 , q2 , . . .
valoszn
usegekkel vesznek fel, akkor nyilvan a (, ) vektorvaltozo is diszkret, mely
usegekkel (i, j = 1, 2, . . . ). A es
az (xi , yj ) vektorertekeket veszi fel rij valoszn
f
uggetlensege ebben az esetben nyilvan ekvivalens azzal, hogy
rij = pi qj
teljes
ul minden i, j = 1, 2, . . . -re. Ha es folytonos eloszlas
uak f es g
s
ur
usegf
uggvenyekkel, akkor egy
uttes eloszlasf
uggveny
uket H-val jelolve nyilvan
Z
H(x, y) =
2 H(t, s)
dtds =
ts
Z
f (t)g(s)dtds,
2 F (t)G(s)
dtds =
ts
10. Eloszlasok
69
ami azt jelenti, hogy az egy

uttes eloszlas is folytonos, es s
ur
usegf
uggvenye h(x, y) =
f (x)g(y). Megfordtva, ebbol a feltetelbol integralassal megkapjuk, hogy kovetkezik
a es f
uggetlensege. Igy ket folytonos valoszn
usegi valtozo akkor es csak akkor
f
uggetlen, ha egy
uttes s
ur
usegf
uggveny
uk egyenlo s
ur
usegf
uggvenyeik szorzataval.
A fentiek illusztralasara lassunk egy egyszer
u peldat. Tekints
unk egy negyzet
alak
u celtablat, melyre veletlenszer
uen adunk le loveseket. Tegy
uk fel, hogy minden
loves eltalalja a celtablat, es a celtabla egyenlo ter
ulet
u tartomanyait egyforma
valoszn
useggel talaljuk el. A celtablat reprezentalja a [0, 1] [0, 1] egysegnegyzet,
es jelolje , a talalati hely ket koordinatajat. Ekkor
P ( < x) = x,
P ( < y) = y,
ha 0 < x 1 es 0 < y 1, tovabba
P ( < x; < y) = xy,
ha 0 < x 1 es 0 < y 1. Tehat, ha x es y az egysegnegyzetbol van, akkor
fennall a H(x, y) = F (x)G(y) egyenloseg. Konny
u belatni, hogy ez fennall akkor
is, ha x es y valamelyike az egysegnegyzeten kv
ul van, tehat es f
uggetlenek.
Megjegyezz
uk, hogy kor alak
u celtabla eseten a talalati hely derekszog
u koordinatai
nem f
uggetlenek.
10.4. Eloszlasok kompozcioja

Az alkalmazasokban gyakran vetodnek fel olyan problemak, amelyeknel a
vizsgalt valoszn
usegi valtozo ket f
uggetlen valoszn
usegi valtozo osszege, tehat
= + ,
ahol es f
uggetlenek. Ilyen peldaul ket dobokockaval valo dobas eseten a dobott
szamok osszege. Felmer
ul a kerdes, hogyan hatarozhato meg eloszlasa a es
eloszlasanak ismereteben. Elosz
or tetelezz
uk fel, hogy es diszkret valoszn
usegi
valtozok, melyek az egesz szamokat veszik fel ertek
ul, tovabba legyen
P ( = i) = pi ,
P ( = k) = qk ,
P ( = n) = rn ,
ahol i, k, n = 0, 1, 2, . . . . Ekkor nyilvanvalo, hogy

rn = P ( = n) =
+
X
k=
P ( = n k, = k).
70
10.5. Felteteles eloszlas
Mivel a es f
uggetlenek, gy fennall a
P ( = n k, = k) = P ( = n k)P ( = k) = pnk qk
egyenloseg minden n, k eseten. Ezert
+
X
rn =
pnk qk .
k=
Altal
anosabban, ha {pi } es {qk } tetszoleges diszkret valoszn
usegeloszlasok (i, k =
0, 1, 2, . . . ), es
+
X
rn =
pnk qk ,
k=
akkor konny
u belatni, hogy {rn } is egy valoszn
usegeloszlas, melyet a {pi } es {qk }
eloszlasok kompozci
oj
anak nevez
unk. Ha pi = qk = 0 minden negatv i es k eseten,
akkor
n
X
rn =
pnk qk .
k=0
A fentiek analogiajara ertelmezheto ket folytonos eloszlas kompozcioja is.

Anelk
ul, hogy a reszletekbe bocsatkoznank, ha a es folytonos eloszlas
u
valoszn
usegi valtozok s
ur
usegf
uggvenyei rendre f es g, akkor a
Z
h(x) =
f (x y)g(y)dy
defincioval egy h s
ur
usegf
uggvenyt kapunk, melyhez tartozo eloszlast a es
eloszlasai kompozciojanak nevez
unk. Ha negatv x-re f es g elt
unik, akkor
Z
h(x) =
f (x y)g(y)dy.
0
Ha es f
uggetlenek, akkor h a + s
ur
usegf
uggvenye.
10.5. Felteteles eloszlas

useg altalanostasanak tekintheto a felteteles eloszlas fogalma. Legyen adott egy valoszn
usegi valtozo, es egy pozitv valoszn
useg
u
10. Eloszlasok
71
A esemeny. A valoszn
usegi valtozonak az A esemenyre vonatkozo felteteles
eloszl
asf
uggvenyenek nevezz
uk az
FA (x|A) = P ( < x|A)
modon ertelmezett FA : R R f
uggvenyt. Valojaban a valoszn
usegi valtozo
felteteles eloszlasf
uggvenye u
gy is felfoghato, mint kozonseges eloszlasf
uggvenye az
(, A, PA ) valoszn
usegi mezon, ahol PA = P (|A), az A esemeny altal indukalt
felteteles val
oszn
useg. Ezek alapjan lathato, hogy a felteteles eloszlasf
uggveny
a kozonseges eloszlasf
uggvenyhez hasonlo tulajdonsagokkal rendelkezik, ezeket
itt nem soroljuk fel. Megjegyezz
uk, hogy ha A1 , A2 , . . . pozitv valoszn
useg
u
esemenyekbol allo teljes esemenyrendszer, akkor a teljes valoszn
useg tetelebol
kovetkezik, hogy fennall a kovetkezo azonossag:
F (x) =
FAk (x|Ak )P (Ak ),
i=1
ahol F jeloli a (kozonseges) eloszlasf

uggvenyet.
Ha az FA felteteles eloszlasf
uggveny differencialhato, es egyenlo integralhato
derivaltjanak integralf
uggvenyevel, akkor derivaltjat a valoszn
usegi valtozo A
esemenyre vonatkozo felteteles s
ur
usegf
uggvenyenek nevezz
uk:
fA (x|A) = FA0 (x|A).
Ekkor ismet a teljes valoszn
useg tetele alapjan fennall
f (x) =
fAk (x|Ak )P (Ak ),
i=1
ahol f jeloli a (kozonseges) s

ur
usegf
uggvenyet.
Az eddigiekben a felteteles eloszlast csak olyan A esemenyre vonatkozoan
ertelmezt
uk, amely pozitv valoszn
useg
u. Bizonyos esetekben azonban sz
ukseg van
ennek a defincionak a kiterjesztesere. K
ulonosen fontos az az eset, amikor az A
esemeny az, hogy egy valoszn
usegi valtozo egy adott y erteket vesz fel. Legyenek
tehat es valoszn
usegi valtozok, y valos szam. A valoszn
usegi valtozo = y
feltetel melletti felteteles eloszl
asf
uggvenyet a kovetkezo modon ertelmezz
uk:
F (x|y) = lim P ( < x|y < y + y),
y0
felteve, hogy a jobb oldalon allo hatarertek letezik. Ez a helyzet peldaul akkor,
amikor es egy
uttes eloszlasa folytonos. Ekkor termeszetesen es mindegyike folytonos eloszlas
u. Jelolje H az egy
uttes eloszlasf
uggvenyt, h az egy
uttes
72
10.6. Veletlen bolyongas
s
ur
usegf
uggvenyt, tovabba jelolje F , illetve G a , illetve eloszlasf
uggvenyet,
f , illetve g pedig a , illetve s
ur
usegf
uggvenyet. Ekkor a kovetkezo szamtast
vegezhetj
uk el:
P ( < x|y < y + y) =
P ( < x, y < y + y)
H(x, y + y) H(x, y)
=
.
P (y < y + y)
G(y + y) G(y)
Ha a szamlal
ot es a nevezot elosztjuk y-nal, es elvegezz
uk a y 0
hataratmenetet, akkor a kovetkezot kapjuk:
F (x|y) =
y H(x, y)
g(y)
A feltetelekbol kovetkezoen a felteteles s

ur
usegf
uggveny is letezik, es
f (x|y) =
F (x|y).
x
Nyilvan fennall
f (x|y) =
h(x, y)
.
g(y)
Ha az valtozo = x feltetel melletti felteteles s

ur
usegf
uggvenyet g (y|x) jeloli,
akkor hasonloan
h(x, y)
g (y|x) =
.
f (x)
Ha ezekbol az egyenlosegekbol kifejezz
uk h-t, akkor a kovetkezot kapjuk:
Z
f (x) =
f (x|y)g(y)dy,
es
g(y) =
g (y|x)f (x)dx,
ami tekinthet
o a teljes valoszn
useg tetele folytonos valtozatanak.
10.6. Veletlen bolyongas

Ezt a fejezetet egy klasszikus problemanak, a veletlen bolyong
as problemajanak
vizsgalataval zarjuk. Legyen adott egy pont, amely a szamegyenesen az origobol
kiindulva veletlenszer
uen egyforma valoszn
useggel jobbra vagy balra haladva a
10. Eloszlasok
73
kovetkezo egesz koordinataj

u pontba megy. Kerdes: mennyi annak a valoszn
usege,
hogy n lepes megtetele utan a k koordinataj
u pontban lesz?
Mivel paros szam
u lepessel csak paros koordinataj
u pontba juthatunk, paratlan
szam
u lepessel pedig paratlan koordinataj
uba, ezert a keresett valoszn
useg 0, ha
n es k k
ulonbozo paritas
u. Tegy
uk fel tehat, hogy n k paros. Nyilvan azt is
feltehetj
uk, hogy k 0, hiszen k es k eseten a keresett valoszn
useg ugyananynyi. A lehetseges utak, tehat a kedvezo esetek szama 2n , hiszen minden lepesnel
ket lehetoseg koz
ul lehet valasztani. A kedvezo utak szamat a kovetkezo modon
hatarozhatjuk meg. Ha n lepesben a k pontba jutottunk, akkor k-val tobb esetben
ment
unk jobbra, mint balra. Ebbol konnyen adodik, hogy a jobbra torteno lepesek
n+k
orteno lepesek szama pedig nk
epes koz
ul
szama k + nk
2 = 2 , a balra t
2 . Az n l
nk
ezt az 2 szam
u balra torteno lepest
nk
2
k
ulonboz
o modon valaszthatjuk ki, ennyi tehat a kedvezo esetek szama, s gy a
keresett val
oszn
useg
1
n
pk = nk n ,
2
2
ha n k paros szam. Specialisan, ha n paros, akkor az origoba valo visszaerkezes
valoszn
usege

n 1
p0 = n n .
2 2
A problemat mas megkozeltesben is targyalhatjuk a valoszn
usegi valtozok
segtsegevel. Legyenek a i valoszn
usegi valtozok ertekei 1 vagy 1 aszerint, hogy
az i-edik ugras balra, vagy jobbra tortent. Ekkor
P ( = 1) =
1
, i = 1, 2, . . . ,
2
tovabba a i val
oszn
usegi valtozok f
uggetlenek. Az n-edik lepes utan a bolyongo
pont helyet az
n = 1 + 2 + + n
valoszn
usegi valtozo adja meg. A f
uggetlen valoszn
usegi valtozok osszegenek
eloszlasara nyert eredmenyekbol levezetheto, hogy a P (n = k) valoszn
useg eppen
az, amit fentebb kiszamoltunk.
74
10.7. Feladatok
10.7. Feladatok
10.1. A valoszn
usegi valtozo a 3, 2, 1, 0, 1, 2, 3 ertekeket veszi fel, rendre
0.08, 0.14, 0.19, 0.27, 0.17, 0.09, 0.06 valoszn
usegekkel.
i) Hatarozzuk meg 2 eloszlasat!
ii) Hatarozzuk meg | 1| + | + 1| eloszl
asat!
10.2. Legyen a valoszn
usegi valtozo F eloszlasf
uggvenye folytonos es szigor
uan
monoton.
i) Milyen eloszlas
u F ()?
ii) Milyen eloszlas
u ln F 1() ?
uggvenye F , s
ur
usegf
uggvenye f .
Irjuk fel az alabbi valoszn
usegi valtozok eloszlas- es s
ur
usegf
uggvenyeit:
i) + c (c konstans);
ii) c (c 6= 0 konstans);
iii) e .
10.4. Legyen es egy
uttes s
ur
usegf
uggvenye a kovetkezo: h(x, y) = x + y,
ha 0 x 1, 0 y 1 es h(x, y) = 0 egyebkent. Hatarozzuk meg +
s
ur
usegf
uggvenyet!
10.5. Legyen s
ur
usegf
uggvenye ex , ha x > 0 es 0 egyebkent,
x
s
ur
usegf
uggvenye e
, ha x > 0 es 0 egyebkent, legyenek tovabba es
f
uggetlenek. Hatarozzuk meg s
ur
usegf
uggvenyet!
10.6. Bizonytsuk be, hogy ha es f
uggetlen, azonos eloszlas
u, folytonos
valoszn
usegi valtozok, akkor P ( < ) = 12 !
10.7. Bizonytsuk be, hogy ket esemeny akkor es csak akkor f
uggetlen, ha indikatorvaltozoik f
uggetlenek!
10.8. Legyen a es egy
uttes s
ur
usegf
uggvenye
h(x, y) =
4
(x + xy + y),
5
ha 0 < x < 1, 0 < y < 1, egyebkent pedig 0. Hatarozzuk meg a peremeloszlasokat!

uttes s
ur
usegf
uggvenye
h(x, y) = f (x)g(y),
10. Eloszlasok
75
ahol f s
ur
usegf
uggveny. Hatarozzuk meg a min(, ) es max(, ) egy
uttes eloszlas-,
es s
ur
usegf
uggvenyet!
uttes s
ur
usegf
uggvenye
h(x, y) =
x2 + 2 y 2
1
.
exp
2
8
8 2
Allap
tsuk meg, hogy es f
uggetlenek-e, s hatarozzuk meg es varhato erteket
es szorasat!
usegi valtoz
o, hogy adott valos K eseten a ( < K)
esemeny pozitv valoszn
useg
u. Hatarozzuk meg a felteteles eloszlasf
uggvenyet
a < K feltetel mellett! Felteve, hogy folytonos eloszlas
u, hatarozzuk meg
felteteles eloszlasf
uggvenyet a = K feltetel mellett!
76
11.1. A varhato ertek ertelmezese
11. A varhato ertek
11.1. A varhato ertek ertelmezese

A valoszn
usegi valtozokkal kapcsolatos legtobb lenyeges kerdes megvalaszolhato
az eloszlas, illetve az eloszlasf
uggveny ismereteben, gy ezek a valtozo veletlen ingadozasainak jellemzesere is elegendoek. A gyakorlatban azonban gyakran sz
ukseg
lehet olyan szamadatokra, amelyek tovabbi, pontosabb felvilagostast ny
ujtanak a
valoszn
usegi valtozok viselkedeserol. Az egyik ilyen alapveto fontossag
u adat a
v
arhat
o ertek. A varhato ertek tulajdonkeppen a valoszn
usegi valtozo ertekeinek
s
ulyozott atlaga. Ez persze nem tekintheto egzakt matematikai defincionak, de
peldaul egy olyan valoszn
usegi valtozo eseteben, amely veges sok erteket vesz fel,
a varhato ertek valoban az ertekek s
ulyozott atlaga, s a s
ulyok eppen a felveteli
valoszn
usegek.
A kovetkez
okben megadjuk a varhato ertek pontos definciojat diszkret es
folytonos val
oszn
usegi valtozok eseten.
Tekints
uk eloszor a diszkret valoszn
usegi valtozok esetet. Tegy
uk fel, hogy
a valoszn
usegi valtozo az x1P
, x2 , . . . ertekeket veszi
fel
rendre
a p1 , p2 , . . .
P
xi pi sor abszol
ut konvervaloszn
usegekkel. Ekkor tehat i=1 pi = 1. Ha a
gens, akkor az
X
M () =
xi pi
i=1
szamot a valoszn
usegi valtozo v
arhat
o ertekenek nevezz
uk. Ha az elobbi sor
nem abszol
ut konvergens, akkor azt mondjuk, hogy a valoszn
usegi valtozonak nem
letezik varhato erteke. A fentiekben mondottakkal osszhangban, ha peldaul veges
sok erteket vesz fel, akkor mindig letezik varhato erteke es ez eppen a fent emltett
s
ulyozott atlag.
Lassunk egy egyszer
u peldat. Tegy
uk fel, hogy ket jatekos, A es B ket kockaval
a kovetkezo jatekot jatssza. Feldobjak a ket kockat, s ha legalabb az egyiken hatos
11. A varhat
o ertek
77
lesz, akkor A fizet B-nek 5 forintot, de ha egyiken se lesz hatos, akkor B fizet
A-nak 3 forintot. Melyik jatekos feltetelei elonyosebbek? Ennek a kerdesnek a
megvalaszolasahoz szamtsuk ki az A es a B jatekos varhato veszteseget. Jelentse
az A jatekos veszteseget egy jatszmaban, ekkor a 0 es az 5 ertekeket veszi fel. A
0 erteket akkor veszi fel, ha egyik kockan se dobtak hatost, s ennek valoszn
usege
nyilvan 25
,
m
g
az
5
e
rt
e
ket
az
ellentett
esem
e
ny
bek
o
vetkez
e
sekor
veszi
fel,
annak
36
valoszn
usege tehat 11
eg varhato erteke
36 . Igy a vesztes
M () = 0
25
11
+5
1.53.
36
36
Hasonloan kiszamthatjuk a B jatekos varhato veszteseget is, amely nyilvan

egyenlo az A jatekos varhato nyeresegevel. Ha a B veszteseget egy jatekban
jeloli, akkor lehetseges ertekei 0 es 3, melyeket rendre 11
es 25
oszn
usegekkel
36
36 val
vesz fel, gy varhato erteke
M () = 0
11
25
+3
2.08.
36
36
Ez azt mutatja, hogy az A jatekos van kedvezobb helyzetben, hiszen tiszta nyeresegenek varhato erteke kozeltoleg 2.08 1.53 = 0.55 jatszmankent.
Egy ketszemelyes jatekot akkor nevez
unk melt
anyosnak, ha a ket jatszo fel
varhato vesztesege (nyeresege) egyenlo. Az ilyen jelleg
u problemaknak szamos
alkalmazasa van pl. a biztostasi matematikaban.
Van olyan diszkret valoszn
usegi valtozo is, amelynek nem letezik varhato erteke.
k
Legyen P ( = (1)k 2k ) = 21k (k = 1, 2, . . . ), ekkor a
(1)k
k=1
X
2k 1
1
=
(1)k
k 2k
k
k=1
sor konvergens, de nem abszol

ut konvergens, hiszen
X
X
2k 1
1
=
= +.
k
k 2
k
k=1
k=1
Igy a -nek nem letezik varhato erteke.

A kovetkezokben folytonos valoszn
usegi valtozok varhato erteket ertelmezz
uk.
Legyen
folytonos
val
o
sz
n
u
s
e
gi
v
a
ltoz
o
,
melynek
s
u
r
u
s
e
gf
u
ggv
e
nye
f
.
Ha
az
R
xf (x)dx improprius integral abszol
ut konvergens, akkor az
Z
M () =
xf (x)dx
78
11.2. A varhato ertek tulajdonsagai
szamot a varhato ertekenek nevezz

uk. Ha a fenti improprius integral nem abszol
ut
konvergens, akkor azt mondjuk, hogy -nek nem letezik varhato erteke.
A korabbiakban szerepelt az (a, b) intervallumban egyenletes eloszlas
u valoszn
usegi valtoz
o, melynek s
ur
usegf
uggvenye
f (x) =
1
ba
ha a < x < b
egyebkent.
Ekkor a fenti improprius integral valojaban kozonseges integral egy veges intervallumon, tehat a varhato ertek letezik es erteke
Z
xf (x)dx =
M () =
x
dx =
ba
1 h x2 ib
b2 a2
a+b
=
.
=
ba 2 a
2(b a)
2
Tekints
unk most egy u
gynevezett Cauchy 12 -eloszl
as
u valoszn
usegi valtozot,
melynek s
ur
usegf
uggvenye
f (x) =
1
< x < +.
(1 + x2 )
(Mutassuk meg, hogy ez valoban s

ur
usegf
uggveny!) Ekkor a megfelelo improprius
integral
Z +
|x|
dx = +,
(1
+ x2 )
tehat ennek a valoszn

usegi valtozonak nem letezik varhato erteke.

A kovetkezokben nehany, a varhato ertek legfontosabb tulajdonsagaival kapcsolatos tetelt ismertet
unk. Ezeket altalaban vagy a diszkret, vagy a folytonos esetre
bizonytjuk be.
12 Augustin
Louis Cauchy francia matematikus, 1789-1857
11. A varhat
o ertek
79
11.2.1. Tetel Ha korlatos valosznusegi valtozo, azaz k K,

akkor letezik varhato erteke es
k M () K.
s. A tetelt a folytonos esetre bizonytjuk be. A feltetelbol kovetkezik,

Bizonyta
hogy a valtozo f s
ur
usegf
uggvenye 0-val egyenlo a (k, K) intervallumon kv
ul.
Ezert
Z K
Z K
Z K
k=
kf (x)dx
xf (x)dx = M ()
kf (x)dx = K,
k
11.2.2. Tetel Ha a varhato erteke letezik, akkor barmely c konstans

eseten letezik c varhato erteke is, es
M (c) = cM ().
s. Ha c = 0, akkor az alltas nyilvanvalo. Ha c 6= 0, akkor a folytonos

Bizonyta
esetben a s
ur
usegf
uggvenyet f -el jelolve, a c s
ur
usegf
uggvenye
1
x
g(x) =
f
.
|c|
c
Ebbol adodoan
Z
M (c) =
xg(x)dx =
x x
f
dx = c
|c|
c
f (u)du = cM ().
11.2.3. Tetel Ha 0 es M () = 0, akkor P ( = 0) = 1.

s. A diszkret esettel foglalkozunk. Ha a valtozo osszes k
Bizonyta
ulonbozo
ertekei az x1 , x2 , . . . nem negatv, valos szamok, rendre p1 , p2 , . . . valoszn
usegekkel,
akkor a
X
xk pk = 0
k
osszef
ugges alapj
an lathato, hogy ha xk > 0 valamely k-ra, akkor sz
uksegkeppen
P
pk = 0, s mivel k pk = 1, ezert valamely k-ra pk > 0, ekkor persze xk = 0, gy
pk = 1, ami eppen az alltas.
80
11.2.4. Tetel Ha P ( = c) = 1 (c allando), akkor M () = c.

s. Az alltas mind a diszkret, mind a folytonos esetre trivialis.
Bizonyta
11.2.5. Tetel Ha letezik a es varhato erteke, akkor letezik +

varhato erteke is, es
M ( + ) = M () + M ().
s. Tekints
Bizonyta
uk a diszkret eset bizonytasat. Legyenek a lehetseges ertekei
az x1 , x2 , . . . szamok p1 , p2 , . . . valoszn
usegekkel, s az ertekei y1 , y2 , . . . a q1 ,
q2 , . . . valoszn
usegekkel. Ekkor a = + valtozo lehetseges ertekei az xi + yj
alakban eloallthato szamok. Ha Ajk azt az esemenyt jelenti, hogy = xj es = yk ,
akkor tetszoleges z eseten
X
zP ( + = z) = z
xj +yk =z
P (Ajk ) =
(xj + yk )P (Ajk ).
xj +yk =z
Ebbol adodoan
M () =
XX
j
(xj + yk )P (Ajk ) =
xj P ( = xj )+
yk P ( = yk ) = M () + M (),

A tetel allt
asa teljes indukcioval kiterjesztheto ketto helyett tetszoleges veges
szam
u osszeadandora, s a 11.2.2. tetellel kombinalva kapjuk a kovetkezo eredmenyt.
11.2.6. Tetel Ha a 1 , 2 , . . . , n valosznusegi valtozoknak letezik

varhato erteke es c1 , c2 , . . . , cn tetszoleges konstansok, akkor a c1 1 +
c2 2 + + cn n valoszn
usegi valtozonak is letezik varhato erteke, es
M (c1 1 + c2 2 + + cn n ) = c1 M (1 ) + c2 M (2 ) + + cn M (n ).
A 11.2.6. tetelben foglalt alltast a varhat

o ertek linearit
as
anak szokas nevezni.
Egy specialis esetben a 11.2.4. tetelbol kapjuk a kovetkezot.
11. A varhat
o ertek
81
11.2.7.
Kovetkezmeny Ha a valosznusegi valtozonak letezik

varhato erteke, es c tetszoleges konstans, akkor a + c-nek is letezik
varhato erteke, es
M ( + c) = M () + c.
11.2.8. Tetel Ha es fuggetlen valosznusegi valtozok, melyeknek

letezik varhato erteke, akkor a valoszn
usegi valtozonak is letezik
varhato erteke, es
M () = M ()M ().
s. A bizonytast a diszkret esetre vegezz
Bizonyta
uk el. Legyenek a lehetseges
ertekei az x1 , x2 , . . . szamok p1 , p2 , . . . valoszn
usegekkel, s az ertekei y1 , y2 , . . . a
q1 , q2 , . . . valoszn
usegekkel. Ekkor a = valtozo lehetseges ertekei az xi yj
alakban eloallthato szamok. Ha Ajk azt az esemenyt jelenti, hogy = xj es = yk ,
akkor tetszoleges z eseten
X
X
(xj yk )P (Ajk ).
zP ( = z) = z
P (Ajk ) =
xj yk =z
xj yk =z
Masreszt, a f
uggetlenseg miatt P (Ajk ) = P ( = xj )P ( = yk ) = pj qk . Ebbol
adodoan
XX
X
X
M () =
(xj yk )P (Ajk ) = (
xj pj )(
yk qk ) = M ()M (),
j
amit bizonytani kellett. Itt felhasznaltuk, hogy ket abszol

ut konvergens sor
osszeszorzasaval kapott sor is abszol
ut konvergens.
Az elobbi tetel ket f
uggetlen valoszn
usegi valtozorol tetszoleges veges szam
ura
is kiterjesztheto teljes indukcioval, amennyiben azok teljesen f
uggetlenek.
A kovetkezo egyenlotlenseg lenyegeben az analzisbol ismert Cauchy-Bunyakovszkij 13 -Schwarz 14 -fele egyenl
otlenseg.
11.2.9. Tetel Ha a es olyan valosznusegi valtozok, melyek

negyzetenek letezik varhato erteke, akkor a valtozo varhato erteke
is letezik, es
p
|M ()| M ( 2 )M ( 2 ).
13 Viktor
Jakovlevics Bunyakovszkij orosz matematikus, 1804-1889

Amadeus Schwarz n
emet matematikus, 1843-1921
14 Hermann
82
11.3. F
uggveny varhato erteke
s. Tekints
Bizonyta
uk tetszoleges, rogztett valos mellett a = ( )2
valoszn
usegi valtozot. Mivel 0 2 2 + 22 2 , ezert varhato erteke letezik.
Masreszt
M () = M ( 2 ) 2M () + 2 M ( 2 ) 0,
a korabbi tetelek alapjan. Tehat M () a masodfok
u polinomja, amely nem
negatv. Ez csak u
gy fordulhat elo, ha diszkriminansa nem pozitv, tehat
4M ()2 4M ( 2 )M ( 2 ) 0,
ami atrendezve eppen az alltast adja.
11.3. Valoszn
usegi valtozok f
uggvenyeinek varhato erteke
A gyakorlatban idonkent sz
ukseg van adott valoszn
usegi valtozok f
uggvenyeinek
varhato ertekere. Ennek meghatarozasara szolgalnak a kovetkezo tetelek.
11.3.1.
Tetel Ha 1 , 2 , . . . , n diszkret valosznusegi valtozok,

(i)
(i)
melyek lehetseges ertekei x1 , x2 , . . . es egy n valtozos f
uggveny,
akkor az = (1 , 2 , . . . , n ) valoszn
usegi valtozo varhato erteke
X
M () =
(1)
(2)
(n)
(xi1 , xi2 , . . . , xin )
i1 ,i2 ,...,in
(1)
(2)
(n)
P (1 = xi1 , 2 = xi2 , . . . , n = xin ),

felteve, hogy a jobb oldalon allo sor abszol
ut konvergens.
11.3.2. Tetel Ha 1 , 2 , . . . , n folytonos valosznusegi valtozok, melyek egy

uttes s
ur
usegf
uggvenye h, es egy n valtozos f
uggveny, melyre
az = (1 , 2 , . . . , n ) valoszn
usegi valtozo, akkor varhato erteke
Z
M () =
(x1 , x2 , . . . , xn )
h(x1 , x2 , . . . , xn )dx1 dx2 . . . dxn ,

felteve, hogy a jobb oldalon allo improprius integral abszol
ut konvergens.
11. A varhat
o ertek
83
A ket utobbi tetelt nem bizonytjuk, helyette alkalmazasukra mutatunk ket

egyszer
u peldat.
Legyen elosz
or diszkret valoszn
usegi valtozo, mely az x1 , x2 , . . . ertekeket veszi
fel rendre p1 , p2 , . . . valoszn
usegekkel, es legyen valos f
uggveny. Ekkor a 11.3.1.
tetel alapjan az = () valoszn
usegi valtozo varhato erteke
M () =
(xk )pk ,
k=1
felteve, hogy a jobb oldalon allo sor abszol

ut konvergens. Hasonloan, ha folytonos
valtozo az f s
ur
usegf
uggvennyel, akkor varhato erteke a 11.3.2. tetel alapjan
Z
M () =
(x)f (x)dx,
felteve, hogy a jobb oldalon allo improprius integral abszol

ut konvergens.
Legyenek most , diszkret valoszn
usegi valtozok, melyeknek letezik varhato
erteke, es legyen (x, y) = x + y. Ekkor a 11.3.1. tetelbol kapjuk
M ( + ) = M ((, )) =
XX
j
(xj + yk )P ( = xj ; = yk ) = M () + M (),
ami eppen a 11.2.5. tetelben megismert formula. Hasonloan kapjuk ezt az alltast
a folytonos esetben is a 11.3.2. tetelbol.
11.4. A felteteles varhato ertek

A felteteles varhato ertek a felteteles eloszlasbol szarmaztathato. Ha tehat
diszkret, es lehetseges ertekei x1 , x2 , . . . , akkor
M (|A) =
xi P ( = xi |A),
i=1
s ha az A esemenyre vonatkozo felteteles eloszlas folytonos, akkor

Z
M (|A) =
xfA (x|A)dx,
84
11.4. A felteteles varhato ertek
ahol fA a felteteles s
ur
usegf
uggveny.
Ha a es egy
uttes eloszlasa folytonos, akkor adott valos y eseten a -nek az
= y feltetelre vonatkozo felteteles v
arhat
o erteke
Z
M (| = y) =
xf (x|y)dx.
Felhasznalva a varhato ertek definciojat, konnyen adodik az

Z
M (| = y)g(y)dy
M () =
egyenloseg, ahol g az s
ur
usegf
uggvenye. Termeszetesen a fenti szamtasok
ervenyessegehez fel kell tetelezn
unk, hogy a szereplo vegtelen sorok, illetve improprius integralok abszol
ut konvergensek.
Rogztett es eseten a val
os y valtozo
h(y) = M (| = y)
modon ertelmezett h f
uggvenyet a valoszn
usegi valtozo -ra vonatkozo regresszi
oj
anak nevezz
uk. A valtozo -ra vonatkozo felteteles v
arhat
o erteke alatt a
kovetkezo valoszn
usegi valtozot ertj
uk:
M (|) = h(),
ahol h a -nek az -ra vonatkozo regresszioja. Ezzel kapcsolatos a kovetkezo tetel,
amely a fenti szamtasokbol kovetkezik.
11.4.1. Tetel Ha es folytonos valosznusegi valtozok, tovabba

-nek es h()-nak letezik varhato erteke, akkor
M [M (|)] = M ().
11. A varhat
o ertek
85
11.5. Feladatok
11.1. Egy sorsjatekban, amelyben ezer sorsjegy vesz reszt, 1 db 1000 forintos,
10 darab 100 forintos es 100 darab 20 forintos nyeremenyt sorsolnak ki. Szamtsuk
ki a kisorsolt nyeremeny varhato erteket!
11.2. Ket szemely, A es B ket kockaval jatssza a kovetkezo jatekot. Ha mindket
kockaval paratlan szamot dobnak, akkor az A jatekos fizet a B-nek x osszeget, ha
pedig az egyik kockaval paros, a masikkal paratlan szamot dobnak, akkor B fizet
A-nak ugyanennyit. Milyen x mellett lesz a jatek igazsagos?
11.3. Egy szabalyos penzermet feldobunk. Ha az elso dobas eredmenye fej, akkor
meg ketszer dobunk, ha ras, akkor meg egyszer. Mennyi a fej dobasok szamanak
varhato erteke?
11.4. Egy jatekos feldob egy kockat. Ha paratlan szamot dob, veszt 1 Ft-ot, ha
6-ost dob, nyer 4 Ft-ot, ha 2-est vagy 4-est dob, u
jbol dobhat. A masodik dobasnal
1 Ft-ot nyer, ha parost dob es 2 Ft-ot veszt, ha paratlant dob. Allap

tsuk meg,
hogy a jatek a jatekos szamara elonyos, melt
anyos vagy hatranyos!
11.5. Egy dohanyos ember mindennap 10 vagy 11 cigarettat szv p, illetve 1 p
valoszn
useggel. Mennyi az egy honap (30 nap) alatt elszvott cigarettak szamanak
varhato erteke?
11.6. Egy val
oszn
usegi valtozo s
ur
usegf
uggvenye
f (x) =
2 2x
ha 0 < x < 1,
egyebkent.
Szamtsuk ki a valoszn
usegi valtozo varhato erteket!
11.7. Szamtsuk ki az f (x) = 21 e|x| ( < x < +) s
ur
usegf
uggveny
u
valoszn
usegi valtozo varhato erteket!
11.8. Ket ember asztaliteniszt jatszik. A gyoztesnek harom jatszmat kell nyernie. Legyen p es q annak a valoszn
usege, hogy egy jatszmat az elso jatekos nyerjen, illetve vesztsen. Tegy
uk fel, hogy az egyes jatszmak eredmenyei egymastol
f
uggetlenek. Mennyi a sz
ukseges jatszmak szamanak varhato erteke?
11.9. Egy urnaban n piros es egy feher golyo van. Egymas utan h
uzunk mindig
egy golyot, es a kih
uzottat minden egyes h
uzas utan visszatessz
uk, tovabba minden egyes h
uzas utan meg egy piros golyot tesz
unk az urnaba. Jelolje annak a
86
11.5. Feladatok
h
uzasnak a sorszamat, amikor eloszor h
uzunk feher golyot. Hatarozzuk meg a
varhato erteket!
11.10. Bizonytsuk be a diszkret es folytonos eloszlasok esetere, hogy ha a
valoszn
usegi valtozonak letezik varhato erteke, es eloszlasf
uggvenye F , akkor
Z
M () =
(1 F (x))dx
0
F (x)dx.
11.11. Egy valoszn

usegi valtozo eloszlasat szimmetrikusnak nevezz
uk az m
szamra nezve, ha barmely > 0 eseten
P (m m) = P (m m ).
Bizonytsuk be diszkret es folytonos eloszlasok esetere, hogy ha eloszlasa szimmetrikus es letezik varhato erteke, akkor M () = m!
11.12. Egy kockaval addig dobunk, mg 6-os nem lesz az eredmeny. Mennyi az
addigi dobasszam varhato erteke, ha az utolso dobast is beleszamtjuk?
12. A szor
as es a korrelacios egy
utthato
87
12. A szoras es a korrelacios egy

utthato
12.1. A szoras ertelmezese

Egy valoszn
usegi valtozo varhato erteke csupan korlatozott mertek
u felvilagostast ad a valtozo ingadozasarol: azt a szamot adja meg, amely kor
ul az ertekek
ingadoznak, de az ingadozas mertekere vonatkozoan nem tartalmaz informaciot.
Mivel a varhato ertek bizonyos ertelemben a valoszn
usegi valtozo felvett ertekeinek
s
ulyozott atlaga, hasznos lenne tudni, hogy milyen az ertekek szorodasa ezen ertek
kor
ul. Ezt a szor
odast kezenfekvo lenne a valoszn
usegi valtozonak a sajat varhato
erteketol val
o elteres varhato ertekevel merni. Azonban, ha itt elteres alatt
k
ulonbseget ert
unk, akkor ez mindig 0 lenne, ha pedig az elterest a k
ulonbseg
abszol
ut ertekevel mernenk, akkor analitikusan kenyelmetlen
ul kezelheto kifejezest
kapnank. A megfelelo fogalom a kovetkezo: a valoszn
usegi valtozo sz
or
as
anak
nevezz
uk a
r
D() =
M ( M ())2
szamot, amennyiben -nek es ( M ())2 -nek letezik varhato erteke. Ellenkezo

esetben azt mondjuk, hogy a -nek nem letezik szorasa.
Gyakran a fenti mennyiseg negyzete, az u
gynevezett sz
or
asnegyzet kenyelmesebben kezelheto. Ennek konnyebb kiszamtasarol szol a kovetkezo tetel.
12.1.1. Tetel A valosznusegi valtozo szorasa akkor es csak akkor

letezik, ha letezik -nek es 2 -nek varhato erteke, s ekkor
D2 () = M ( 2 ) M ()2 .
s. Az elso alltas a
Bizonyta
( M ())2 = 2 2M () + M ()2
88
12.1. A szoras ertelmezese
azonossagbol kovetkezik, tovabba
D2 () = M ( M ())2 = M ( 2 2M () + M ()2 ) = M ( 2 ) M ()2 .

Tekints
uk peldaul a kockadobasi kserletet, s jelolje a dobas erteket. Ekkor
nyilvan
1
21
M () = (1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6) =
,
6
6
tovabba
91
1
,
M ( 2 ) = (1 + 4 + 9 + 16 + 25 + 36) =
6
6
amibol a val
oszn
usegi valtozo szorasa
r
91 21 2
105
=
.
D() =
6
6
36
Specialisan, diszkret valoszn
usegi valtozo eseten
D2 () =
X
x2i pi (
xi pi )2 ,
i=1
i=1
folytonos esetben pedig

Z
D2 () =
Z
x2 f (x)dx (
xf (x)dx)2 ,
felteve, hogy a jobb oldalakon allo sorok, illetve improprius integralok abszol
ut
konvergensek.
A kovetkezo egyszer
uen igazolhato allt
as a mechanikabol ismert Steiner 15 formula analogonja, mely azt fejezi ki, hogy egy valoszn
usegi valtozo tetszoleges
allandotol val
o elterese negyzetenek a varhato erteke akkor a legkisebb, ha az
allando eppen a varhato ertek.
12.1.2. Tetel Ha letezik a valosznusegi valtozo szorasa, akkor

tetsz
oleges m eseten
M [( m)2 ] = D2 () + (M () m)2 .
15 Jacob
Steiner sv
ajci matematikus, 1796-1863
12. A szor
utthato
89
12.2. A szoras tulajdonsagai
12.2.1. Tetel Ha letezik a valosznusegi valtozo szorasa, es a, b

tetsz
oleges valos szamok, akkor
D2 (a + b) = a2 D2 ().
Ebbol a tetelbol kovetkezik, hogy egy konstans hozzaadasaval a valoszn

usegi
valtozo szorasa nem valtozik, es konstanssal valo szorzaskor a valoszn
usegi valtozo
szorasa a konstans abszol
ut ertekevel szorzodik.
12.2.2. Tetel Ha 1 , 2 , . . . , n fuggetlen valosznusegi valtozok, melyeknek letezik szorasa, akkor osszeg
uknek is letezik szorasa es
D2 (1 + 2 + + n ) = D2 (1 ) + D2 (2 ) + + D2 (n ).
s. Ha i es j f
Bizonyta
uggetlenek, akkor fennall
M [(i M (i )(j M (j ))] = M [i M (i )]M [j M (j )] = 0,
ha i 6= j. Ennek felhasznalasaval
D2 (1 + 2 + + n ) =
= M [(1 + 2 + + n M (1 + 2 + + n ))2 ] =
= M [(1 M (1 ) + 2 M (2 ) + + n M (n ))2 ] =
=
n
X
M [(i M (i ))2 ] + 2
i=1
X
i<k
M [(i M (i )(k M (k ))] =
n
X
i=1
D2 (i ),
90
12.3. A kovariancia es a korrelacios egy

utthato
12.3. A kovariancia es a korrelaci

os egy
utthato
A 12.2.2. tetel bizonytasabol lathato, hogy az alltas ervenyessegehez valojaban
nincs sz
ukseg a f
uggetlensegre, csak annyit kell feltetelezn
unk, hogy
M [(i M (i )(j M (j ))] = M [i M (i )]M [j M (j )] = 0,
ha i 6= j. Konny
u belatni: ez ekvivalens azzal, hogy
M (i j ) = M (i )M (j ),
ha i 6= j. Ez f
uggetlenseg eseten mindig fennall, de annal gyengebb felteves. Ezzel
kapcsolatban bevezetj
uk a kovetkezo fontos fogalmat. A
c(, ) = M [( M ())( M ())]
varhato erteket felteve, hogy letezik a es valoszn
usegi valtozok kovarianci
aj
anak nevezz
uk. Az = esetben nyilvan
c(, ) = D2 (),
tehat a kovariancia tekintheto bizonyos ertelemben a szorasnegyzet altalanostasanak. Ha a es az nem allando 1 valoszn
useggel, akkor szorasuk pozitv, es ekkor
az
c(, )
M [( M ())( M ())]
r(, ) =
=
D()D()
D()D()
szamot a es korrel
aci
os egy
utthat
oj
anak nevezz
uk. Mind a kovariancia,
mind a korrelacios egy
utthato a ket valoszn
usegi valtozo f
uggosegere nezve ad
felvilagostast. F
uggetlen es eseten c(, ) = r(, ) = 0, ez azonban fordtva
nem igaz. A 11.2.9. Tetelbol kapjuk a kovetkezot:
12.3.1. Tetel Ha letezik a es valosznusegi valtozok korrelacios

egy
utthatoja, akkor
|r(, )| 1.
Meg lehet mutatni, hogy |r(, )| = 1 pontosan akkor teljes

ul, ha es kozott
linearis f
uggvenykapcsolat all fenn 1 valoszn
useggel. Ennek reszleteivel itt nem
foglalkozunk.
Mind a kovariancia, mind a korrelacios egy
utthato keplete tovabb alakthato, a
kovetkezo modon:
c(, ) = M () M ()M (),
12. A szor
utthato
es
r(, ) =
91
M () M ()M ()
.
D()D()
Tekints
uk a kovetkezo peld
at. Legyen a (, ) valoszn
usegi vektorvaltozo a
kovetkezo modon ertelmezve:
P ((, ) = (1, 0)) = P ((, ) = (0, 1)) =
1
.
4
Ebbol kovetkezik, hogy es a 1, 0, 1 ertekeket veszik fel a kovetkezo valoszn
usegekkel:
1
P ( = 1) = P ( = 1) = ,
4
1
P ( = 0) = P ( = 0) = ,
2
1
P ( = 1) = P ( = 1) = .
4
Innen adodik, hogy
M () = M () = 0,
= P ((, ) = (0, 1)) = P ((, ) = (1, 0)) =
tehat c(, ) = r(, ) = 0. Masreszt

0 = P ( = 0, = 0) 6= P ( = 0)P ( = 0) =
1
,
4
tehat es nem f
uggetlenek.
Ha r(, ) = 0, akkor azt mondjuk, hogy es korrel
alatlanok. Ezek szerint
f
uggetlen valoszn
usegi valtozok mindig korrelalatlanok, fordtva azonban ez nem
igaz.
A fentiekben bevezetett varhato ertek, illetve szoras mellett a valoszn
usegi
valtozok tanulmanyozasanak fontos segedeszkozei az u
gynevezett momentumok.
Ha k termeszetes szam, akkor a valoszn
usegi valtozo k-adik momentum
anak
nevezz
uk a k valoszn
usegi valtozo varhato erteket, amennyiben letezik. Igy
peldaul az elso momentum maga a varhato ertek, a szorasnegyzet pedig szoros
kapcsolatban all a masodik momentummal, hiszen a masodik momentumnak es a
varhato ertek negyzetenek k
ulonbsege.
92
12.4. Feladatok
12.4. Feladatok
12.1. Bizonytsuk be, hogy egy diszkret valoszn
usegi valtozo szorasa akkor es
csak akkor zerus, ha a valoszn
usegi valtozo 1 valoszn
useggel konstans!
12.2. Hatarozzuk meg az (a, b) intervallumban egyenletes eloszlas
u valoszn
usegi
valtozo szorasat!
12.3. A valoszn
usegi valtozo eloszlasa legyen a kovetkezokeppen adott:
P ( = 1) = P ( = 1) =
3
1
, P ( = 2) = P ( = 2) = .
8
8
i) Hatarozzuk meg a szorasat!

ii) Hatarozzuk meg a es 2 korrelacios egy
utthatojat!
12.4. A valoszn
usegi valtozo s
ur
usegf
uggvenye legyen
f (x) =
2x
9
ha 0 x < 3,
egyebkent.
Hatarozzuk meg a valtozo szorasat!

12.6. Bizonytsuk be, hogy ha es valoszn
usegi valtozok, akkor |r(, )| = 1
akkor es csak akkor teljes
ul, ha vannak olyan a 6= 0 es b szamok, hogy
P ( = a + b) = 1.
12.7. Legyenek es f
uggetlen valoszn
usegi valtozok, melyeknek letezik a
harmadik momentuma. Bizonytsuk be, hogy
M [( + m1 m2 )3 ] = M [( m1 )3 ] + M [( m2 )3 ],
ahol m1 = M () es m2 = M ().
13. Nevezetes val

oszn
usegeloszlasok
93
13. Nevezetes valoszn

usegeloszlasok
Ebben a fejezetben nehany specialis valoszn

usegeloszlassal ismerked
unk meg,
amelyek k
ul
onosen fontosak a gyakorlati alkalmazasok szempontjabol. Egyik masik koz
ul
uk mar elofordult a korabbiakban. Az alabbiakban osszefoglaljuk
ezen eloszlasok legfontosabb tulajdonsagait, esetenkent meghatarozzuk varhato
ertek
uket es szorasukat.
13.1. A binomialis eloszlas

A val
oszn
usegi valtozo eloszlasat n-edrend
u, p parameter
u binomi
alis eloszl
asnak nevezz
uk, ha a valoszn
usegi valtozo a k = 0, 1, . . . , n termeszetes szamokat
rendre

n k
pk =
p (1 p)nk (k = 0, 1, . . . , n)
k
valoszn
usegekkel veszi fel. Gyakran hasznaljuk a q = 1 p jelolest. Peldaul a
Bernoulli-fele kserletsorozatban azoknak a kserleteknek a szama, amelyekben az
adott esemeny bekovetkezik, binomialis eloszlas
u valoszn
usegi valtozo.
Azt a tenyt, hogy a fenti {pk } (k = 0, 1, . . . , n) szamok valoban valoszn
usegeloszlast alkotnak, konnyen igazolhatjuk a binomialis tetel alapjan.
A binomialis eloszlas varhato erteke a kovetkezo modon szamthato ki a defincio
alapjan:

n
X
n k
M () =
k
p (1 p)nk =
k
k=0
n1
X n 1
= np
pk1 (1 p)nk =
k1
k=1
= np
n1
X
l=0
n1 l
p (1 p)n1l = np.
l
94
13.2. A hipergeometrikus eloszlas
A binomialis eloszlas szorasa ennek alapjan:

n
X
2 n
2
2
2
pk (1 p)nk (np)2 =
D () = M ( ) M () =
k
k
k=0
= p2 n(n 1)
n
X
k=2
= p n(n 1)
n 2 k2
p
(1 p)nk + np (np)2 =
k2
n2
X
l=0
n2 l
p (1 p)n2l + np (np)2 =
l
= p n(n 1) + np (np)2 = np(1 p),

tehat
D() =
np(1 p) =
npq.
13.2. A hipergeometrikus eloszlas

A val
oszn
usegi valtozo eloszlasat hipergeometrikus eloszl
asnak nevezz
uk, ha a
valoszn
usegi valtozo a k = 0, 1, . . . , n termeszetes szamokat rendre
M N M
pk =
Nnk
(k = 0, 1, . . . , n)
valoszn
usegekkel veszi fel, ahol 0 < n min(M, N M ) es M < N .
A hipergeometrikus eloszlas a visszateves nelk
uli mintavetel problemajahoz
kapcsolodik. Ha az N elem
u sokasagban M darab selejtes van, akkor az n elem
u
mintaban talalhato selejtes darabok szama hipergeometrikus eloszlas
u valoszn
usegi
valtozo. Azt, hogy a fenti {pk } szamok valoszn
usegeloszlast alkotnak, egyszer
u
szamolassal igazolhatjuk, ha az
(1 + x)M (1 + x)N M = (1 + x)N
azonossag mindket oldalat a binomialis tetel segtsegevel kifejtj
uk, majd az
azonossag ket oldalan osszehasonltjuk xn egy
utthatoit.
A hipergeometrikus eloszlas varhato erteket a kovetkezo modon kaphatjuk meg:
N M
n
X
k M
k
M () =
N nk =
k=0
13. Nevezetes val

oszn
usegeloszlasok
95
N 1 n1 M 1(N 1)(M 1)
X
Mn
l
n1l
=
.
Nn1
N 1
N
n
n1
l=0
Ha a visszateves nelk
uli mintavetelnel az M
any jelolesere a p-t hasznalN selejtar
juk, azaz
M
p=
,
N
akkor tehat M () = np, csak
ugy, mint a visszateveses mintavetelnel.
Most meghatarozzuk a hipergeometrikus eloszlas szorasat. Mivel
2
D () = M ( ) M () =
n
X
k2
k=0
M N M
k
N nk
n
h M i2
n
,
N
eloszor a jobb oldal elso tagjaval foglalkozunk:

2
M ( ) = M
n
X
M 1N M
[(k 1) + 1]
N nk
k=1
k1
Mn
(M 1)(n 1)
1+
.
N
N 1
Ebbol adodoan
D( ) =
Mn
(M 1)(n 1) M n
M
n1
1+
=
1
1
.
N
N 1
N
N
N 1
Ismet alkalmazva a p =
M
N
es q = 1 p jelolest, kapjuk
r
D() =
n1
npq 1
.
N 1
96
13.3. A Poisson-eloszlas
13.3. A Poisson16 -eloszlas

A valoszn
usegi valtozo eloszlasat parameter
u Poisson-eloszl
asnak nevezz
uk,
ha a valoszn
usegi valtozo a k = 0, 1, . . . termeszetes szamokat rendre
k e
k!
pk =
(k = 0, 1, . . . )
valoszn
usegekkel veszi fel, ahol > 0 alland
o.
A Poisson-eloszlas a kovetkezo tpus
u problemaknal jatszik szerepet: radioaktv
anyagban adott ido elott elbomlo atomok szama; egy telefonkozpontba adott ido
alatt befuto hvasok szama; egy nyari ejszakan adott ido alatt eszlelheto csillaghullasok szama stb. Azt, hogy a fenti {pk } szamok valoszn
usegeloszlast alkotnak, egyszer
u szamolassal igazolhatjuk, ha felhasznaljuk az exponencialis f
uggveny
sorfejteset.
A Poisson-eloszlas varhato erteket a kovetkezo modon kaphatjuk meg:
M () =
X
X
X
k e
k1
l
k
= e
= e
= .
k!
(k 1)!
l!
k=0
k=1
l=0
Tehat a Poisson-eloszlas parametere egyben a varhato ertek.

Most szamtsuk ki a Poisson-eloszlas szorasat.
D2 () =
k2
k=0
[(k 1) + 1]
k=1
= 2 e
X
k=2
k1 e
2 =
(k 1)!
X k1
k2
+ e
2 =
(k 2)!
(k 1)!
k=1
= 2 e
X
l
l=0
l!
= e
16 Sim`
eon-Denis
k e
2 =
k!
+ e
e + e
X
l
l=0
l!
2 =
e 2 = ,
Poisson francia matematikus, 1781-1840
13. Nevezetes val

oszn
usegeloszlasok
tehat
D() =
97
Igy a parameter
u Poisson-eloszlas szorasnegyzete szamszer
uleg egyenlo a varhato
ertekkel, ami eppen az eloszlas parametere.
A Poisson-eloszlasnak egyebek mellett megvan az a fontos tulajdonsaga, hogy
jol kozelti a binomialis eloszlast. Pontosabban, ha az n-edrend
u p parameter
u
binomialis eloszlasnal n erteke minden hataron t
ul no, mikozben p u
gy tart 0-hoz,
hogy az np = szorzat allando, akkor a hatareloszlas a parameter
u Poisson eloszlas. Ezt a kovetkezokeppen lathatjuk be.
Vezess
uk be a binomialis eloszlas tagjainak jelolesere a
(n)
Pk

n k
=
p (1 p)nk
k
(k = 0, 1, . . . , n)
formulat. Megmutatjuk, hogy rogztett k es np = eseten

(n)
lim Pk
k
e
k!
(k = 0, 1, . . . ).
Az np = egyenloseg alapjan
(n)
Pk

n k
nk
=
1
=
k
n
n
n(n 1)(n 2) . . . (n k + 1) k
1
k =
k!
nk
n
n
k
n n(n 1)(n 2) . . . (n k + 1)
k
=
1
1
.
k!
n
n n ... n
n
Mivel
1
2
k 1
n(n 1)(n 2) . . . (n k + 1)
= 1
1
... 1
1,
n n ... n
n
n
n
es
ha n , valamint
k
1
1,
n
n
= e ,
lim 1
n
n
ezert a fentiekbol alltasunk kovetkezik.
98
13.4. A negatv binomialis eloszlas
Tegy
uk fel peldaul, hogy n golyot N szam
u szamozott urnaba egymas utan
veletlenszer
uen elhelyez
unk. Annak a val
oszn
usege, hogy egy meghatarozott
urnaba k golyo ker
uljon

1 nk
n 1
pk =
1
.
k
k N
N
Ha az urnak szamat es ezzel egy
utt a golyok szamat minden hataron t
ul novelj
uk,
de kozben
n
=>0
N
teljes
ul, akkor pk hatarerteke a parameter
u Poisson-eloszlas k-adik tagja. Ez
tehat annak a val
oszn
usege, hogy nagyon sok urnaba nagyon sok golyot elhelyezve
egy adott urnaba k golyo ker
uljon, ahol az egy urnara eso golyok szama.
A fenti eredmeny lehetoseget ad arra, hogy a binomialis
eloszlas tagjait a
Poisson-eloszl
as tagjaival kozelts
uk. Tehat nagy n eseten nk pk (1 p)nk egy
lehetseges kozeltese
(np)k np
.
k! e
13.4. A negatv binomialis eloszlas

A val
oszn
usegi valtozo eloszlasat r-edrend
u negatv binomi
alis eloszl
asnak
nevezz
uk, ha a valoszn
usegi valtozo a k + r (k = 0, 1, . . . ) termeszetes szamokat
rendre
k+r1 r
pk =
p (1 p)k
(k = 0, 1, . . . )
r1
valoszn
usegekkel veszi fel, ahol r nem negatv egesz.
Tekints
unk egy kserletet, amelynek ket lehetseges kimenetele van: A es A,
tovabba P (A) = p es q = 1 p. Ha ezt a kserletet tobbszor egymas utan
(r)
vegrehajtjuk, es Ak azt az esemenyt jelenti, hogy az A esemeny r-edszerre a
k + r-edik kserletben kovetkezett be, akkor
k+r1 r
(r)
P (Ak ) =
p (1 p)k
(k = 0, 1, . . . ).
r1
A negatv binomialis eloszlas varhato erteket a kovetkezo modon kaphatjuk meg:
M () =
k+r1 r
rX
k + r r+1
r
k
(k + r)
p (1 p) =
(k + r)
p (1 p)k = .
p
p
r1
r
k=0
k=0
13. Nevezetes val

oszn
usegeloszlasok
99
Specialisan, ha r = 1, akkor az elsorend

u negatv binomialis eloszlas varhato erteke
a fentiek alapjan p1 .
Most szamtsuk ki a negatv binomialis eloszlas szorasat:
D2 () =
(k + r)2
k=0
r 2
k+r1 r
p (1 p)k
.
r1
p
A jobb oldal elso tagjat a kovetkezokeppen alakthatjuk at:
(k + r)2
k=0
=r
k+r1 r
p (1 p)k =
r1
k+r r
(k + r + 1 1)
p (1 p)k =
r
k=0
=r
X
(k + r + 1)!
k=0
r!k!
pr (1 p)k

r X k + r r+1
p (1 p)k =
p
r
k=0

r(r + 1) X k + r + 1 r+2
r
r(r + 1) r
=
p (1 p)k =
.
2
p
r+1
p
p2
p
k=0
Ezert
D2 () =
r(r + 1) r
r2
(1 p)r
qr
2 =
= 2.
2
2
p
p p
p
p
13.5. A geometriai eloszlas

Az elsorend
u negatv binomialis eloszlast geometriai eloszl
asnak nevezz
uk.
Ekkor a valoszn
usegi valtozo a k = 1, 2, . . . termeszetes szamokat rendre
pk = p(1 p)k1
(k = 1, 2, . . . )
valoszn
usegekkel veszi fel.
A geometriai eloszlas alkalmazasara tekints
uk a kovetkezo peldat. Egy urnaban
N golyo van, ezek koz
ul M piros. Az urnabol visszatevessel h
uzunk golyokat,
100
13.6. Az egyenletes eloszlas
talalomra. Jelolje Ak azt az esemenyt, hogy piros golyot eloszor a k-adik alkalommal h
uzunk (k = 1, 2, . . . ). Bevezetve a p = M
olest, konny
u latni, hogy
N jel
P (Ak ) = p(1 p)k1 ,
tehat a piros golyo elso alkalommal valo kih
uz
asanak sorszama geometriai eloszlas
u.
A geometriai eloszlas varhato erteket es szorasat a fentiekben targyalt negatv
binomialis eloszlas specialis esetekent kapjuk:
M () =
es
D() =
1
,
p
1p
.
p
Az eddigiekben specialis diszkret valoszn

usegeloszlasokkal foglalkoztunk, most
pedig atter
unk nehany nevezetes folytonos valoszn
usegeloszlas targyalasara. A
folytonos val
oszn
usegeloszlasokat altalaban s
ur
usegf
uggveny
ukkel adjuk meg.
13.6. Az egyenletes eloszlas

Az egyenletes eloszlassal mar talalkoztunk a korabbiakban, a 9. fejezetben.
Most emlekeztet
unk az ertelmezesere. A valoszn
usegi valtozo eloszlasat az (a, b)
intervallumban egyenletes eloszl
asnak nevezz
uk, ha s
ur
usegf
uggvenye
ha x < a,
0
1
ha a < x < b,
f (x) =
ba
0
ha b < x.
Ekkor a eloszlasf
uggvenye
0
F (x) =
ha x a,
xa
ba
ha a < x b,
ha b < x.
Az egyenletes eloszlas varhato erteket a 11. fejezetben mar kiszamoltuk:

M () =
a+b
.
2
13. Nevezetes val

oszn
usegeloszlasok
101
A szoras a kovetkezokeppen szamthato ki:

D2 () =
1
ba
x2 dx
tehat
D() =
a + b 2
2
(b a)2
,
12
ba
.
2 3
13.7. Az exponencialis eloszlas

A val
oszn
usegi valtozo eloszlasat parameter
u exponenci
alis eloszl
asnak
nevezz
uk, ha s
ur
usegf
uggvenye
f (x) = ex
(x 0),
ahol > 0 pozitv allando. Ekkor a eloszlasf

uggvenye
F (x) = 1 ex , ha x 0.
Az exponencialis eloszlas a gyakorlatban altalaban veletlen hossz

usag
u idotartamok eloszlasakent fordul elo. Az exponencialis eloszlas varhato erteket parcialis
integralassal kapjuk:
Z
1
M () =
xex dx = .
0
A szoras hasonlo modon szamthato ki:
Z
1
1
2
D () =
x2 ex dx 2 = 2 .
0
A parameter
u exponencialis eloszlas szorasa tehat szamszer
uleg megegyezik az
eloszlas varhato ertekevel.
102
13.8. A normalis eloszlas

A valoszn
usegi valtozo eloszlasat (m, ) parameter
u norm
alis eloszl
asnak
nevezz
uk, ha s
ur
usegf
uggvenye
f (x) =
(xm)2
1
e 22
2
( < x < +),
ahol m tetszoleges, > 0 pozitv allando. Ekkor a eloszlasf

uggvenye
Z x
(tm)2
1
F (x) =
e 22 dt.
2
Azt, hogy az f f
uggveny valoban s
ur
usegf
uggveny, u
gy igazolhatjuk, hogy felhasznaljuk a kovetkezo ismert osszef
uggest:
Z
ex dx =
A normalis eloszlas kozponti szerepet jatszik a valoszn

usegszamtasban, a
matematikai statisztikaban es ezek gyakorlati alkalmazasaiban. Ennek oka az,
hogy nagy szam
u f
uggetlen valoszn
usegi valtozo osszege mindig kozeltoen normalis
eloszlas
u. A normalis eloszlast hibaeloszlasnak is szokas nevezni, mivel a meresi
eredmenyek veletlen hibaja altalaban normalis eloszlas
u.
A normalis eloszlas s
ur
usegf
uggvenyet Gauss 17 -Laplace 18 -f
uggvenynek szokas
nevezni, grafikonjat pedig harangg
orbenek.
Az (m, ) parameter
u normalis eloszlast N (m, ) eloszlasnak is nevezz
uk. Az
N (0, 1) eloszlast standard norm
alis eloszl
asnak nevezz
uk, eloszlasf
uggvenyet, illetve
s
ur
usegf
uggvenyet , illetve jeloli. Tehat
Z x
t2
1
(x) =
e 2 dt,
2
es
x2
1
(x) = e 2 .
2
Mivel a normalis eloszlas eloszlasf

uggvenyenek definciojaban szereplo integralf
uggveny nem fejezheto ki elemi f
uggvenyek segtsegevel, gy ertekei csak kozeltoleg
17 Carl
Friedrich Gauss n
emet matematikus, 1777-1855
Simon Laplace francia matematikus, 1749-1827
18 Pierre
13. Nevezetes val

oszn
usegeloszlasok
103
hatarozhat
ok meg. A standard normalis eloszlas eloszlasf
uggvenyenek kozelto
ertekeit tablazatokba foglaltak, tetszoleges parameterekkel rendelkezo normalis
eloszlas eloszlasf
uggvenyenek ertekeit pedig ezek segtsegevel a kovetkezo tetel
alapjan lehet kiszamtani.
13.8.1 Tetel Az N (m, ) eloszlas F eloszlasfuggvenyere teljesul

F (x) =
s. Az alltast az u =
Bizonyta
1
F (x) =
2
tm
x m
helyettestessel kapjuk a kovetkezo modon:

(tm)2
2 2
1
dt =
2
xm
2
u2
2
du.
Most kiszamtjuk az N (m, ) eloszlas varhato erteket. A defincio alapjan

M () =
1
=
2
1
2
xe
(xm)2
2 2
dx =
2
x m (xm)
m
e 22 dx +
(xm)2
2 2
dx = m,
hiszen a jobboldal elso tagja 0, a masodik pedig az N (m, ) eloszlas s

ur
usegf
uggvenye integraljanak az m-szerese.
Tehat a normalis eloszlas m parameterenek jelentese: az eloszlas varhato erteke.
Most meghatarozzuk az N (m, ) eloszlas szorasat. A defincio ertelmeben
1
D () =
2
xm
(xm)2
2 2
dx =
2
=
2
amit a t =
(x m)2 e
t2
t2 e 2 dt,
helyettestessel kapunk. Innen parcialis integralassal adodik:

D2 () = 2 ,
tehat
D() = ,
104
azaz, a normalis eloszlas parametere eppen a szoras. Ezert az N (m, ) eloszlas

m varhato ertek
u es szoras
u normalis eloszlas. Specialisan, a standard normalis
eloszlas varhat
o erteke 0, szorasa 1.
A gyakorlati feladatok megoldasa soran gyakran sz
ukseg van a normalis
eloszlasbol szarmaztatott t-eloszlasra, illetve a 2 -eloszlasra. Ezek defincioja a
kovetkezo.
Ha 1 , 2 , . . . , n es f
uggetlen, N (0, 1) eloszlas
u valoszn
usegi valtozok, akkor
n
t= p 2
2
1 + 2 + + n2
valoszn
usegi valtozo eloszlasat n szabads
agi fok
u t-eloszl
asnak nevezz
uk.
Ha 1 , 2 , . . . , n f
uggetlen, N (0, 1) eloszlas
u valoszn
usegi valtozok, akkor a
2 = 12 + 22 + + n2
valoszn
usegi valtozo eloszlasat n szabads
agi fok
u 2 -eloszl
asnak nevezz
uk.
A t-eloszlas es a 2 -eloszlas eloszlas-, illetve s
ur
usegf
uggvenyeinek ertekeit
tablazatok tartalmazzak. Alkalmazasukra a 17. fejezetben fogunk peldat latni.
13. Nevezetes val

oszn
usegeloszlasok
105
13.9. Feladatok
13.1. Jelolje A az A esemeny indikator valtozojat. Hatarozzuk meg a A
eloszlasanak varhato erteket es szorasat!
13.2. Adott 200 darab termek koz
ul 60 darab elsoosztaly
u. Talalomra
kivalasztunk 6 darabot egymas utan, visszatevessel. Legyen a valoszn
usegi
valtozo a kivalasztott elsoosztaly
u darabok szama. Irjuk fel es abrazoljuk a
valoszn
usegi valtozo eloszlasat, tovabba hatarozzuk meg varhato erteket es
szorasat!
13.3. A tapasztalat alapjan 1000 u
jsz
ulottbol atlagosan 516 a fi
u es 484 a lany.
Mekkora a val
oszn
usege, hogy egy 6 gyermekes csaladban legfeljebb egy lany van?
katona lo egy celtablara. Mindegyik
13.4. Ot
uk 100 lovese koz
ul atlag 30 talal.
Mekkora a val
oszn
usege, hogy ha egyszerre leadnak egy-egy lovest, akkor legfeljebb
harom talalat lesz a celtablan?
13.5. Valamely 4000 darabbol allo szalltmanyban 400 darab selejt talalhato.
Visszateveses modszerrel 10 elem
u mintat vesz
unk. Mennyi annak a valoszn
usege,
hogy a mintaban legfeljebb 3 selejt van?
13.6. Egy
u valoszn
usegi valtozo varhato erteke 4, szorasa
binomialis eloszlas
pedig 0.8 5. Mekkora az n, p es q erteke?
13.7. Hatarozzuk meg, hogy milyen k eseten lesz maximuma a

n k
pk =
p (1 p)nk
k
binomialis eloszlasnak!
13.8. A 32 lapos magyar kartyabol talalomra egyszerre 4 lapot h
uzunk. Hatarozzuk meg a kih
uzott lapok szamanak eloszlasat, varhato erteket es szorasat!
13.9. Legyen = 4 parameter
u Poisson-eloszlas
u valoszn
usegi valtozo.
Hatarozzuk meg varhato erteket es szorasat! Milyen valoszn
useggel esik a (2, 5)
intervallumba? Milyen valoszn
useggel vesz fel a varhato ertekenel kisebb erteket?
13.10. Egy telefonkozpontba percenkent atlagosan 4 hvas fut be. Mennyi annak
a valoszn
usege, hogy 1 perc alatt 6 hvas fut be?
13.11.
Egy 400 oldalas nyomdai korrekt
uraban atlagosan 400 sajtohiba
talalhato. Mennyi a valoszn
usege annak, hogy egy talalomra valasztott oldalon
106
13.9. Feladatok
legalabb harom sajtohiba van, ha feltetelezz

uk, hogy a sajtohibak szama Poisson eloszlas
u?
13.12. Hatarozzuk meg a (3, 7) intervallumban egyenletes eloszlas
u valoszn
usegi
valtozo eloszlas-, es s
ur
usegf
uggvenyet, valamint varhato erteket es szorasat!
13.13. Egy egyenletes eloszlas
u valoszn
usegi valtozo varhato erteke 4, szoras4
negyzete 3 . Irjuk fel az eloszlasf
uggvenyt!
13.14. Egy radioallomas minden oraban kozli a pontos idot. Valaki bekapcsolja a
radiot. Mennyi a valoszn
usege, hogy legfeljebb 10 percet kell varnia az idojelzesre,
ha feltetelezz
uk, hogy a radio bekapcsolasanak idopontja egyenletes eloszlas
u?
13.15. Egy gep m
ukodesi idotartama az elso meghibasodasig exponencialis
eloszlas
u valoszn
usegi valtozo. Irjuk fel eloszlas- es s
ur
usegf
uggvenyet, ha varhato
erteke 2 ev!
13.16. Egy benzink
utnal a tapasztalatok szerint a varakozasi ido atlagosan
4 perc. Ha a varakozasi ido exponencialis eloszlas
u, akkor mennyi annak a
valoszn
usege, hogy egy alkalommal 3 percnel tobbet, de 4 percnel kevesebbet kell
varakozni?
13.17. Egy munkapadrol kiker
ulo alkatresz hossza normalis eloszlas
u, m = 30
cm varhato ertekkel es = 0.2 cm szorassal.
i) Irjuk fel es abrazoljuk a valoszn
usegi valtozo eloszlas-, es s
ur
usegf
uggvenyet!
ii) Mennyi annak a valoszn
usege, hogy egy alkatresz hossza 29.7 cm es 30.3 cm
koze esik?
iii) Mennyi annak a valoszn
usege, hogy a varhato ertektol valo elteres abszol
ut
erteke 1 cm-nel kevesebb?
iv) Milyen pontossagot biztosthatunk 0.9 valoszn
useggel a munkadarabok hoszszara?
13.18. A liszt csomagolasanal a csomagologep 1 kg varhato s
uly
u csomagokat
keszt 2.5 dkg szorassal. Felteheto, hogy a csomagolt mennyiseg s
ulya normalis
eloszlas
u. Mennyi annak a valoszn
usege, hogy egy csomagban 95 dkg-nal kevesebb
liszt lesz?
13.19. Legyen
egy parameter
u exponencialis eloszlas
u valoszn
usegi valtozo.
Hatarozzuk meg s
ur
usegf
uggvenyet!
13.20. Legyen N (m, ) eloszlas
u valoszn
usegi valtozo. Hatarozzuk meg e
s
ur
usegf
uggvenyet!
13.21. Legyen N (0, 1) eloszlas
u valoszn
usegi valtozo. Hatarozzuk meg 2
s
ur
usegf
uggvenyet!
13. Nevezetes val

oszn
usegeloszlasok
107
13.22. Legyen 1 parameter

u valoszn
usegi valtozo.
Hatarozzuk meg | 2| eloszlasf
uggvenyet, s
ur
usegf
uggvenyet es varhato erteket!
u valoszn
usegi valtozo. Hatarozzuk meg a
P (2 < < 1) es a P (0.1 < ||) valoszn
usegeket!
13.24. Hatarozzuk meg m es erteket, ha tudjuk, hogy a valoszn
usegi valtozo
N (m, ) eloszlas
u, es P ( > 0) = 0.5, P (1 < < 1) = 0.1!
13.25. Hatarozzuk meg a b erteket, ha tudjuk, hogy a valoszn
usegi valtozo
N (0, 1) eloszlas
u, es P ( b) = 0.65!
u valoszn
usegi valtozo. Hatarozzuk meg a
| 2| s
ur
usegf
uggvenyet, varhato erteket, szorasat, valamint a P (0.1 < | 2|)
valoszn
useget!
13.27. Hatarozzuk meg a standard normalis eloszlas
u valoszn
usegi valtozo
osszes momentumait!
13.28. Hatarozzuk meg a parameter
u valoszn
usegi
valtozo osszes momentumait!
13.29. Legyenek es , illetve parameter
u
valoszn
usegi valtozok. Hatarozzuk meg a + s
ur
usegf
uggvenyet!
13.30. Hatarozzuk meg a 13.20. feladatban szereplo e valoszn
usegi valtozo
varhato erteket!
13.31. Legyenek , f
uggetlen N (0, 1) eloszlas
u valoszn
usegi valtozok.
Hatarozzuk meg | + | s
ur
usegf
uggvenyet!
13.32. Legyenek 1 , 2 , . . . , n f
uggetlen parameter
u
valoszn
usegi valtozok. Adjuk meg min(1 , 2 , . . . , n ), max(1 , 2 , . . . , n ) es 1 +
2 + + n eloszlas- es s
ur
usegf
uggvenyet!
13.33. Legyenek , f
uggetlen egyenletes eloszlas
u valoszn
usegi valtozok a
(0, 1), illetve a (0, 2) intervallumon. Hatarozzuk meg az 1 es a 1+

eloszlasf
uggvenyet, valamint a + s
ur
usegf
uggvenyet!
13.34.
usegi valtozok f
uggetlenek, s rendre N (2, 1),
Legyenek
a , , valoszn
N (3, 2) es N (4, 3) eloszlas
uak. Hatarozzuk meg a kovetkezo valoszn
usegeket:
i) P ( );
ii) P (3 2 > 1);
iii) P ( + 2 4);
108
13.9. Feladatok
iv) P ( ; < 5).

13.35. Legyenek 1 , 2 , . . . , n f
uggetlen, egyenletes eloszlas
u valoszn
usegi
valtozok a (0, 1) intervallumon. Hatarozzuk meg a nagysag szerinti k-adik
s
ur
usegf
uggvenyet, varhato erteket es szorasat!
13.36. Egy nagy egyetem diakjainak 30%-a alberletben el. Mennyi a valoszn
usege, hogy 200 talalomra kivalasztott diak koz
ul 50 es 75 kozott van az alberletben
elok szama?
13.37. Legyen parameter
u Poisson-eloszlas
u valoszn
usegi valtozo. Hatarozzuk meg a P (5 14) valoszn
useget!
13.38. Egy automata gep 2 kg lisztet rak egy-egy zacskoba, de veletlen ingadozas
kovetkezteben a zacskokban levo liszt mennyisege N (m, ) eloszlas
u. Elozetes megfigyelesekbol tudni lehet, hogy = 0.002, valamint, hogy annak a valoszn
usege,
hogy egy zacskoban kevesebb van 2 kg-nal 0.01. Hatarozzuk meg m erteket! Milyen
mellett biztosthatjuk, hogy a fenti valoszn
useg 0.001 legyen?
13.39. Budapesten meg akarjak allaptani a dohanyosok aranyat. Ehhez
megkerdeznek n egyent u
gy, hogy minden valasztasnal mindenki ugyanakkora
esellyel johet szoba (visszateveses mintavetel). Milyen nagyra kell az n-t valasztani,
hogy a megkerdezettek kozott a dohanyosok aranya legalabb 0.95 valoszn
useggel
0.005-nel nem nagyobb hibaval kozeltse meg a dohanyosok valodi aranyat?
Kozelts
unk normalis eloszlassal!
13.40. Egy csokoladegyar egyik termekenek a tomege (grammban merve)
N (8; 0.5) eloszlas
u valoszn
usegi valtozo. A termekeket egyesevel, elkesz
ules
uk sorrendjeben rakjak zacskokba. Minimalisan hany darabot kell egy zacskoba tenni
ahhoz, hogy legalabb 0.999 valoszn
useggel a csomag tiszta tomege legalabb 200 g
legyen?
13.41. Egy alkatresz m
ukodesi ideje (oraban merve) N (20000; 1500) eloszlas
u.
Ha az alkatresz 15000 oranal rovidebb ideig m
ukodik, akkor gyarilag selejtesnek
minos
ul. Az alkatreszeknek atlagosan hany szazaleka lesz selejtes?
13.42. Legyenek es f
uggetlen N (0, 1) eloszlas
u valoszn
usegi valtozok. Milyen
eloszlas
u a 2 + 2 valoszn
usegi valtozo?
13.43. Bizonytsuk be, hogy ha ket normalis eloszlas
u valoszn
usegi valtozo
korrelalatlan, akkor f
uggetlenek!
14. Generatorf
uggvenyek
109
14. Generatorf
uggvenyek
14.1. A generatorf
uggveny ertelmezese
A fentiekben lattuk, hogy a diszkret valoszn
usegeloszlasok vizsgalata valojaban
egyenertek
u olyan nem negatv tag
u valos szamsorozatok vizsgalataval, amelyekbol
kepzett sor osszege 1. Az ilyen sorozatok hatekonyabb vizsgalatahoz jol felhasznalhatok az u
gynevezett generatorf
uggvenyek. Mint latni fogjuk, a generatorf
uggvenyek modszerenek tobbek kozott az az elonye, hogy segtsegevel a diszkret sorozatokra vonatkozo egyes problem
ak analitikus f
uggvenyekre vonatkozo
problemakra fogalmazhatok at, gy lehetove valik a matematikai analzis eszkoztaranak felhasznalasa.
P
Egy {ak } valos szamsorozat gener
atorf
uggvenyen a
ak xk hatvanysor osszegf
uggvenyet ertj
uk a hatvanysor konvergenciaintervallumaban. Az analzisbol ismeretes, hogy egy ilyen hatvanysor mindig konvergens egy 0 kor
uli nylt intervallumban, ha
1
lim sup(ak ) k
k
veges. Ha ez az ertek pozitv, akkor reciprokat R-rel jelolve, a (R, R) intervallumban a hatvanysor konvergens, osszegf
uggvenye analitikus f
uggveny, melynek
tetszoleges derivaltjat a hatvanysor megfelelo szam
u tagonkenti differencialasaval
kapjuk. Ha a fenti hatarertek zerus, akkor a hatvanysor minden
utt konvergens.
Szamunkra azok az esetek lesznek erdekesek, amikor az {ak } sorozat tagjai
valoszn
usegeloszlast alkotnak. Ekkor a fenti hatarertek legfeljebb 1, gy a megfelelo
hatvanysor biztosan konvergens a (1, 1) intervallumban.
Legyen diszkret valoszn
usegi valtozo, melynek eloszlasa {pk } (k = 0, 1, 2, . . . ).
A valoszn
usegi valtozo, illetve a {pk } eloszlas gener
atorf
uggvenye a
G(s) =
X
k=0
pk sk
110
14.2. A generatorf
uggveny alkalmazasai
f
uggveny a (0, 1) intervallumon. Lathato, hogy azonos eloszlas
u valoszn
usegi
valtozok generatorf
uggvenyei egyenlok, gy joggal beszelhet
unk egy diszkret valoszn
usegeloszlas generatorf
uggvenyerol. Mivel a fenti definciobol azonnal adodik,
hogy
G(k) (0)
(k = 0, 1, 2, . . . ),
pk =
k!
ezert a generatorf
uggveny egyertelm
uen meghatarozza az eloszlast.
14.2. A generatorf
A generatorf
uggveny segtsegevel konnyen kiszamthatok a valoszn
usegeloszlasok fontosabb meroszamai. Errol szol a kovetkezo tetel.
14.2.1. Tetel Ha letezik a valosznusegi valtozo varhato erteke,

akkor G generatorf
uggvenye az s = 1 helyen balrol differencialhato, es
M () = G0 (1).
Ha letezik szorasnegyzete, akkor G az s = 1 helyen balrol ketszer
differencialhato, es
D2 () = G00 (1) + G0 (1) (G0 (1))2 .
A tetelt nem bizonytjuk. Megjegyezz

uk, hogy a tetel altalanosabban is ervenyes:
ha letezik a k-adik momentuma (s ekkor minden k-nal alacsonyabb rend
u is),
akkor G az s = 1 pontban balrol k-szor differencialhato, es G(k) (1) kifejezheto a
legfeljebb k-adrend
u momentumai segtsegevel.
Legyen peld
aul A egy A esemeny indikator valtozoja, ekkor a megfelelo eloszlas:
p0 = P (A = 0) = 1 p, p1 = P (A = 1) = p, ahol p az A esemeny valoszn
usege.
A generatorf
uggvenye:
G(s) = p0 s0 + p1 s1 = 1 p + ps.
A fenti tetelnek megfeleloen
M () = P (A) = p = G0 (1),
14. Generatorf
uggvenyek
es
111
D2 () = p p2 = G00 (1) + G0 (1) (G0 (1))2 .
Mivel a generatorf
uggveny csupan az eloszlastol f
ugg, magatol a valoszn
usegi
valtozotol, illetve annak ertekeitol nem, mindig feltetelezhetj
uk egy adott eloszlassal kapcsolatban, hogy ez egy olyan valoszn
usegi valtozo eloszlasa, amely a
termeszetes szamokat veszi fel ertek
ul, es
pk = P ( = k)
(k = 0, 1, 2, . . . ).
Ekkor barmely rogztett (1, 1) intervallumbeli s eseten az = s valoszn

usegi
valtozo az 1, s, s2 , . . . ertekeket veszi fel ugyanezekkel a valoszn
usegekkel es varhato
erteke
X
M () = M (s ) =
sk pk = G(s),
k=0
tehat a valoszn
usegi valtozo generatorf
uggvenye az s helyen eppen az s
valoszn
usegi valtozo varhato ertekevel egyenlo. Ebbol kapjuk a kovetkezo fontos
tetelt.
14.2.2. Tetel Ha 1 , 2 , . . . , n nem negatv, egesz ertekeket felvevo,

f
uggetlen valoszn
usegi valtozok, melyek generatorf
uggvenyei G1 , G2 ,
. . . , Gn , akkor az = 1 + 2 + + n valoszn
usegi valtozo
gener
atorf
uggvenye G1 G2 . . . Gn .
s. Ha 1 , 2 , . . . , n f
Bizonyta
uggetlenek, akkor ugyancsak f
uggetlenek az s1 , s2 ,
n
. . . , s valoszn
usegi valtozok is, ahol s a (1, 1) intervallum tetszoleges eleme.
Ezert a varhato ertek tulajdonsagai alapjan az valoszn
usegi valtozo G generatorf
uggvenye
G (s) = M (s ) = M (s1 +2 ++n ) =
= M (s1 s2 . . . sn ) = M (s1 )M (s2 ) . . . M (sn ) = G1 (s)G2 (s) . . . Gn (s),
amit bizonytanunk kellett.
A binomialis eloszlas generatorf
uggvenyet az elobbi tetel segtsegevel a kovetkezo
modon hatarozhatjuk meg. Ha binomialis eloszlas
u valoszn
usegi valtozo, akkor
osszege n f
uggetlen, 1 , 2 , . . . , n valoszn
usegi valtozonak, melyek csak a 0 es 1
ertekeket veszik fel, megpedig az 1-et p valoszn
useggel. Ezek azonos eloszlas
uak,
gy generatorf
uggveny
uk a defincio alapjan
G(s) = s0 (1 p) + s1 p = 1 + p(s 1).
Ezert az generatorf
uggvenye
h(s) = [G(s)]n = [1 + p(s 1)]n .
112
14.2. A generatorf
Ebbol a 14.2.1. tetel alapjan ismetelten megkaphatjuk a binomialis eloszlas varhato

erteket es szorasat.
A Poisson-eloszlas generatorf
uggvenyet is konnyen kiszamthatjuk a defincio
alapjan:
X
k k
G(s) =
e s =
k!
k=0
= e
X
(s)k
k=0
k!
= e es = e(s1) .
Ha es f
uggetlen Poisson-eloszlas
u valoszn
usegi valtozok rendre , illetve
parameterrel, akkor osszeg
uk generatorf
uggvenye a 14.2.2. tetel es az elozok
alapjan
h(s) = e(s1) e(s1) = e(+)(s1) ,
ami a + parameter
u Poisson-eloszlas generatorf
uggvenye. Mivel a generatorf
uggveny az eloszlast egyertelm
uen meghatarozza, ezzel bebizonytottuk a kovetkezo
tetelt:
14.2.3. Tetel Ket fuggetlen Poisson-eloszlasu valosznusegi valtozo

osszege is Poisson-eloszlas
u, s parametere egyenlo az osszeadandok
parametereinek osszegevel.
Most hatarozzuk meg az r-edrend
u negatv binomialis eloszlas generatorf
uggvenyet. Mivel ez r f
uggetlen geometriai eloszlas osszegekent kaphato, gy elobb a
geometriai eloszlas generatorf
uggvenyet szamtjuk ki:
G(s) =
pq k1 sk =
k=0
ps
,
1 qs
s ebbol az r-edrend
u negatv binomialis eloszlas generatorf
uggvenye
G(s) =
ps r
.
1 qs
14. Generatorf
uggvenyek
113
14.3. Feladatok
14.1 Egy urnaban ket piros es egy feher golyo van. Ketszer h
uzunk visszatevessel.
Hatarozzuk meg a piros golyok szamanak generatorf
uggvenyet!
14.2. Ket kockaval addig dobunk, amg mind a ket kockan hatost nem kapunk.
Adjuk meg a sz
ukseges dobasok szamanak generatorf
uggvenyet!
14.3 Legyen a valoszn
uggvenye G. Hatarozzuk meg
+ 1 es 2 generatorf
uggvenyet!
14.4. Hatarozzuk meg ket kockadobas osszegenek generatorf
uggvenyet!
14.5. Adjuk meg az otos lotton kih
uzott ot szam koz
ul a legkisebbnek a
generatorf
uggvenyet!
14.6. Adjuk meg ket kockadobas szorzatanak generatorf
uggvenyet, es ennek
segtsegevel hatarozzuk meg a varhato erteket es a szorast!
14.7. Jelolje G a valoszn
uggvenyet. Irjuk fel G
segtsegevel a kovetkezo szamsorozatok generatorf
uggvenyet (n = 0, 1, . . . ):
i)
ii)
iii)
iv)
v)
P (
P (
P (
P (
P (
n);
< n);
n);
> n + 1);
= 2n).
114
15.1. A Markov- es a Csebisev-egyenlotlenseg
15.1. A Markov19 - es a Csebisev20 -egyenl

otlenseg
A korabbiakban lattuk, hogy egy valoszn

usegi valtozo a sajat varhato erteke
kor
ul ingadozik, s az ingadozasanak egyik lehetseges merteke a szoras. A
kovetkezokben olyan egyenlotlensegeket targyalunk, melyek meg pontosabb felvilagostast ny
ujtanak a valoszn
usegi valtozo sajat varhato erteke kor
uli ingadozasanak mertekerol.
15.1.1. Tetel (Markov-egyenlotlenseg) Ha nem negatv valosznusegi valtozo, es letezik varhato erteke, akkor barmely k pozitv szam
eseten
1
P ( kM ()) .
k
s. A diszkret esetben
Bizonyta
M () =
xi pi
i=1
xi k
xi pi k
pi = kP ( k),
xi k
a folytonos esetben pedig

Z
M () =
xf (x)dx
0
19 Andrej
xf (x)dx k
k
f (x)dx = kP ( k).
k
Andrejevics Markov orosz matematikus, 1865-1922

Lvovics Csebisev orosz matematikus,1821-1894
20 Pafnutyij
115
15.1.2. Tetel (Csebisev-egyenlotlenseg) Ha a valosznusegi valtozonak letezik a varhato erteke es szorasa, tovabba k tetszoleges pozitv
szam, akkor
D( )
P (| M ()| k) 2 .
k
s. Alkalmazzuk a Markov-egyenlotlenseget helyett a ( M ())2
Bizonyta
valoszn
usegi valtozora es k helyett k 2 -re. Ekkor
P (| M ()| k) = P (( M ())2 k 2 )
M [( M ())2 ]
.
k2
A Csebisev-egyenlotlenseget a kovetkezo alakban is kimondhatjuk:
15.1.3 Kovetkezmeny
Ha a valoszn
usegi valtozonak letezik
varhato erteke es szorasa, tovabba k tetszoleges pozitv szam, akkor
P (| M ()| kD())
1
.
k2
A bizonytas abbol all, hogy a 15.1.2. tetelben a k helyett kD()-t runk. A tetel
alltasa gy fogalmazhato: annak a valoszn
usege, hogy a valoszn
usegi valtozo sajat
varhato erteketol abszol
ut ertekben a szoras k-szorosanal tobbel terjen el, legfeljebb
1
otlenseget sokszor az alabbi formaban alkalmazzuk:
k2 . A Csebisev-egyenl
P (M () kD() < < M () + kD()) = P (| M ()| < kD()) =
1
= 1 P (| M ()| kD()) 1 2 .
k
Tekints
unk egy peldat a fentiek alkalmazasara. Legyen a valoszn
usegi valtozo
varhato erteke 12, szorasa 2. A fenti egyenlotlenseg alapjan peldaul valaszolhatunk
arra a kerdesre, hogy milyen valoszn
useggel esik a (9, 15) intervallumba. Ugyanis
P (9 < < 15) = P (12 3 < < 12 + 3) =
3
3
1
= P (12 2 < < 12 + 2) 1
0.55.
2
2
(3/2)2
Ha peldaul binomialis eloszlas
u, akkor np = 12 es npq = 4 alapjan p = 23 , q =
es n = 18, gy a keresett valoszn
useg
14 k 18k
X
18 2
1
P (9 < < 15) =
0.78.
k
3
3
k=10
1
3
116
15.2. A nagy szamok torvenye
15.2. A nagy szamok torvenye

A kovetkezokben a Csebisev-egyenlotlenseg alkalmazasakent egy alapveto fontossag
u tetelt bizonytunk be. A tetel, mely a nagy szamok torvenye nevet
viseli, lenyegeben a kovetkezot alltja: ha elegge nagy szam
u f
uggetlen kserletet
vegz
unk egy A esemeny bekovetkezese val
oszn
usegenek megallaptasa celjabol,
akkor gyakorlatilag biztos, hogy a megfigyelesekbol adodo relatv gyakorisag az
A esemeny valoszn
useget tetszolegesen megkozelti. A gyakorlatilag biztos azt
jelenti, hogy 1-hez tetszolegesen kozeli valoszn
useggel. A tetel matematikailag
pontosan megfogalmazva a kovetkezo:
15.2.1. Tetel (A nagy szamok torvenye) Legyenek 1 , 2 , . . . paronkent f

uggetlen, azonos eloszlas
u valoszn
usegi valtozok, melyeknek
letezik az M varhato ertek
uk es a szorasuk. Ekkor barmely > 0
eseten
+ + +
2
n
lim P
M = 0.
n
n
s. Jelolje D a valoszn
Bizonyta
usegi valtozok kozos szorasat. Legyen
n =
1 + 2 + + n
,
n
2
ekkor M (n ) = M es D2 (n ) = Dn . Alkalmazzuk a Csebisev-egyenlotlenseget a
k = Dn valasztassal, ekkor kapjuk
n D
1
D2
P (|n M |
) n = 2 ,
D
n
n
( D )2
A tetel specialis esetekent kapjuk Bernoulli kovetkezo tetelet.
15.2.2. Tetel (Bernoulli-tetel) Tekintsunk egy kserletet, melynek

egyik lehetseges kimenetele A. Jelentse n az A esemeny bekovetkezeseinek szamat a kserlet n f
uggetlen vegrehajtasa soran. Ekkor
barmely > 0 eseten
lim P
P (A) = 0.
n
n
117
Megjegyezz
uk, hogy a Bernoulli - tetel nem azt alltja, hogy a kserletek szamat
novelve a relatv gyakorisag konvergal a valoszn
useghez, hanem csak azt, hogy
barmely elore adott szamnal nagyobb elteres egyre valoszn
utlenebb. Ezen a ponton celszer
u tisztazni a konvergencia pontos jelenteset. Akkor mondjuk, hogy
a 1 , 2 , . . . , n , . . . valoszn
usegi valtozok sorozata sztochasztikusan konverg
al az
valoszn
usegi valtozohoz, ha barmely > 0 eseten
lim P (|n | ) = 0.
Igy a Bernoulli-tetel a kovetkezokeppen fogalmazhato meg: f

uggetlen kserletek
sorozataban az A esemeny relatv gyakorisaga sztochasztikusan konvergal az A
esemeny valoszn
usegehez.
A tetelnek szamos altalanostasa es finomtasa ismeretes. Ezek osszefoglalo elnevezese: a nagy szamok torvenyei. Egy ilyen altalanostas Hincsin nevehez
f
uzodik, aki megmutatta, hogy a 15.2.1. Tetelben nem sz
ukseges a valoszn
usegi
valtozok szor
as
anak letezeset feltetelezni.
15.3. A Moivre-Laplace-tetel
Ebben a fejezetben meg egy nagy fontossag
u tetelt ismertet
unk: a MoivreLaplace-tetelt. Ez a tetel az u
gynevezett centralis hatareloszlas-tetelek egy specialis
esete, melyek lenyegeben azt fejezik ki, hogy nagy szam
u f
uggetlen valoszn
usegi
valtozo osszege kozeltoleg normalis eloszlas
u, felteve, hogy az osszeg tagjai az egesz
osszeghez kepest nagy valoszn
useggel kicsinyek. A Moivre-Laplace-tetel arrol a
specialis esetrol szol, amikor a valoszn
usegi valtozok a 0 es 1 ertekeket veszik fel,
tehat osszeg
uk binomialis eloszlas
u.
15.3.1.
Tetel (Moivre-Laplace-tetel) Ha n n-edrendu p > 0

parameter
u binomialis eloszlas
u valoszn
usegi valtozo, akkor barmely
valos x eseten
Z x
t2
n np
1
lim P ( p
< x) =
e 2 dt.
n
2
np(1 p)
Tetszoleges valoszn
usegi valtozo eseten, melynek letezik varhato erteke es
()
valoszn
usegi valtozonak nyilvan 0
(zerustol k
ul
onbozo) szorasa, a = M
D()
118
15.3. A Moivre-Laplace-tetel
a varhato erteke, es 1 a szorasa. Ezt a valoszn

usegi valtozot szokas a standardiz
altj
anak nevezni. Peldaul egy p valoszn
useg
u A esemeny A indikator
valtozojanak standardizaltja
p
A
= ,
pq
ahol q = 1 p. Az N (m, ) normalis eloszlas standardizaltja az N (0, 1) eloszlas.
usegi valtozo az stanA Moivre-Laplace-tetelben szereplo n np valoszn
np(1p)
dardizaltja. Ezert a tetelt u

gy is fogalmazhatjuk, hogy az n-edrend
u binomialis
eloszlas standardizaltjanak eloszlasf
uggvenye pontonkent konvergal a standard
normalis eloszlas eloszlasf
uggvenyehez, ha n . Tehat, a standard binomialis
eloszlas hatareloszlasa a standard normalis eloszlas.
119
15.4. Feladatok
usegi valtozo varhato erteke 8, szorasa 2. Legalabb
mennyi a valoszn
usege annak, hogy a valoszn
usegi valtozo az (5, 11) intervallumba
esik?
15.2. A dohanyzo lakossag napi atlagos cigarettafogyasztasanak varhato erteke
20 darab, szor
asa 6 darab. Legalabb mennyi annak a valoszn
usege, hogy a
tenyleges fogyasztas 11 es 29 darab koze essek? Legfeljebb mennyi annak a
valoszn
usege, hogy a tenyleges fogyasztas legalabb 30, vagy legfeljebb 10? Legalabb mennyi annak a valoszn
usege, hogy a tenyleges fogyasztas 15 es 25 darab
koze essek?
15.3. Egy automata elettartamanak varhato erteke 5 ev, szorasa 0.5 ev. Legfeljebb mennyi annak a valoszn
usege, hogy az automata elettartama legalabb 1 evvel
elter a varhat
o ertektol?
15.4. Egy raktarba naponta beerkezo rendelesek szamanak varhato erteke 500,
szorasa 25. Legalabb mekkora annak a valoszn
usege, hogy egy napon a rendelesek
szama 400 es 600 koze esik?
120
16.1. Statisztikai mezo
16.1. Statisztikai mezo

A valoszn
usegelmelet alapjainak targyal
asakor hangs
ulyoztuk, hogy e targy
veletlen tomegjelensegek tanulmanyozasara szolgal. A valoszn
usegelmelet gyakorlati alkalmaz
asai soran azonban gyakori eset, hogy a modell nincs teljes egeszeben
meghatarozva, vannak bizonyos ismeretlen parameterek, melyek nelk
ul az illeto jelenseg lerasa csak korlatozottan, esetleg kozeltoleg rhato le. Leggyakrabban az az
eset fordul elo, hogy a szoban forgo jelenseggel kapcsolatos valoszn
usegi valtozok
eloszlasa ismeretlen, csak annyit lehet tudni, hogy egy bizonyos valoszn
usegcsaladban keresend
o. A matematikai statisztika az ilyen jelleg
u veletlen jelensegekkel
foglalkozik, s bizonyos veletlen esemenyek bekovetkezese alapjan igyekszik az ismeretlen valoszn
usegekre kovetkeztetni.
A matematikai statisztika targya u
gynevezett statisztikai sokasagok vizsgalata.
A statisztikai sokasag bizonyos egyedek, elemek meghatarozott halmaza, mely
egyedek bizonyos altalaban szamszer
u jellemzokkel rendelkeznek. A statisztikaban eppen az ilyen jellemzok vizsgalata az alapveto feladat.
Matematikailag a statisztika termeszetes kozege a statisztikai mez
o. Statisztikai
mezonek nevezz
uk az (, A, P) rendezett harmast, ahol tetszoleges, nem
u
res halmaz, A az reszhalmazainak -algebraja, P pedig az A-n ertelmezett
valoszn
usegek egy csaladja. Altal
aban a P valoszn
usegek egyparameteres seregekent realizal
odik, tehat P = {P : }.
Az halmaz elemei az elemi esemenyeket reprezentaljak, A pedig a kserlettel
kapcsolatban megfigyelheto esemenyek halmaza. A P halmaz elemei a lehetseges
valoszn
usegek. Vegy
uk eszre, hogy barmely P-beli P eseten (, A, P ) valoszn
usegi
mezo, tehat a statisztikai mezo u
gy is felfoghato, mint olyan valoszn
usegi mezok
serege, melyekben az esemenyek azonosak.
121
Az X = (X1 , X2 , . . . , Xn ) : Rn valoszn
usegi vektorvaltozot mint
anak,
komponenseit mintaelemeknek, az n szamot pedig mintanagys
agnak nevezz
uk. Ha
az X komponensei f
uggetlenek, illetve azonos eloszlas
uak, akkor f
uggetlen, illetve
azonos eloszl
as
u mintarol szokas beszelni. A minta ertekkeszletet mintaternek
szokas nevezni.
A minta tehat egy valoszn
usegi vektorvaltozo. A mintahoz gyakorlatilag
mintavetellel lehet hozzajutni, ami azt jelenti, hogy egy valoszn
usegi valtozo
ertekeire megfigyeleseket vegz
unk, s az aktualis ertekekbol kepzett vektor a
minta. Mivel ezek az ertekek maguk is a veletlentol f
uggnek, ezert a minta
maga is val
oszn
usegi valtozo. Termeszetesen az alkalmazasokban altalaban
feltetelezik, hogy a minta f
uggetlen es azonos eloszlas
u, ami eleg termeszetes
kovetelmeny, hiszen komponenseit ugyanarra a valoszn
usegi valtozora vonatkozo
megfigyelesekbol kapjuk. A mintaelemek esetenkent lehetnek f
uggo valoszn
usegi
valtozok is, peld
aul veges alapsokasagbol valo visszateves nelk
uli mintavetel soran.
Adott minta eseten a mintaelemek segtsegevel kvanunk kovetkeztetni a valoszn
usegi valtozo ismeretlen parametereire, vagyis arra, hogy a P valoszn
usegcsaladnak melyik P eleme rja le tenylegesen a jelenseget, tehat a statisztikai mezok
seregebol melyik az aktualis valoszn
usegi mezo. Ha X : Rn egy minta es
n
k
T : R R egy olyan f
uggveny, hogy a T (X) osszetett f
uggveny valoszn
usegi
valtozo, akkor T -t statisztik
anak nevezz
uk. A statisztika tehat egy, a mintateren
ertelmezett vektor ertek
u f
uggveny. Amennyiben ertekei egydimenzios vektorok,
akkor tehat egy, a mintateren ertelmezett, valos ertek
u f
uggvenyrol van szo. Ekkor
a statisztika a mintaelemekbol kiszamt egy erteket, melyet arra kvanunk felhasznalni, hogy a valoszn
usegi valtozo ismeretlen parameteret ezzel kozelts
uk,
becs
ulj
uk. Megjegyezz
uk, hogy gyakran nemcsak a T f
uggvenyt, hanem a T (X)
valoszn
usegi valtozot is statisztikanak fogjuk nevezni, ami nem okozhat felreertest.
16.2. Gyakran hasznalt statisztikak

A kovetkez
okben X = (X1 , X2 , . . . , Xn ) egy rogztett mintat jelol, es ertelmez
unk neh
any gyakran hasznalt statisztikat.
1. Legyen
X=
1X
Xi ,
n i=1
tehat X a mintaelemek szamtani kozepe, atlaga. Ezt a statisztikat mintak

ozepnek
vagy empirikus v
arhat
o erteknek (tapasztalati v
arhat
o erteknek) nevezz
uk.
122
16.2. Gyakran hasznalt statisztikak
2. Legyen
S2 =
1X
(Xi X)2 .
n i=1
Az S 2 statisztikat empirikus (tapasztalati) sz

or
asnegyzetnek nevezz
uk. Konny
u
belatni, hogy ez a kovetkezo modon is kifejezheto:
n
S2 =
1X 2
2
X X .
n i=1 i
Az empirikus szorasnegyzet mintajara kepezhetok az empirikus k-adik momentumok.

3. Legyen (i1 , i2 , . . . , in ) az (1, 2, . . . , n) szamok azon permutacioja, melyre
Xi1 Xi2 Xin teljes
ul, es legyen X = (Xi1 , Xi2 , . . . , Xin ). Az X
statisztikat rendezett mint
anak nevezz
uk. Ez tehat egy vektor ertek
u statisztika.
Az Xin Xi1 statisztikat mintaterjedelemnek nevezz
uk.
Mivel a fentiekben ertelmezett statisztikak maguk is valoszn
usegi valtozok,
kiszamthatjuk ezek varhato erteket, szorasat, amennyiben ezek leteznek. A
tovabbiakban tegy
uk fel, hogy a rogztett X = (X1 , X2 , . . . , Xn ) minta f
uggetlen
es azonos eloszlas
u, tovabba a mintaelemeknek letezik az m varhato erteke es a
szorasa. Megjegyezz
uk, hogy m es val
ojaban f
ugg a parametertol, hiszen
kiszamtasukhoz a P csalad barmelyik P elemet felhasznalhatjuk. Pillanatnyilag azonban ennek a f
uggesnek nincs jelentosege: szamtasaink barmely P eseten
ervenyesek.
Eloszor hatarozzuk meg a mintakozep varhato erteket:
n
M (X) = M (
1X
1X
1X
Xi ) =
M (Xi ) =
m = m,
n i=1
n i=1
n i=1
a varhato ertek tulajdonsagai alapjan. A mintakozep varhato erteke tehat megegyezik az elmeleti varhato ertekkel.
Kovetkezo peldank az empirikus varhato ertek szorasa. Ezt a kovetkezo modon
kapjuk:
D2 (X) = D2 (
s ebbol
n
n
n
1X
1 X 2
1 X 2
2
D (Xi ) = 2
=
Xi ) = 2
,
n i=1
n i=1
n i=1
n
D(X) = .
n
123
Peldaul ha az alapsokasag N (m, ) normalis eloszlas

u, akkor a mintakozep
N (m, n ) eloszlast kovet. (A mintakozep normalitasa abbol adodik, hogy
f
uggetlen, normalis eloszlas
u valtozok osszege is normalis eloszlas
u.)
Most kiszamtjuk az empirikus szorasnegyzet varhato erteket. Ehhez eloszor
atalaktjuk S 2 kifejezeset a kovetkezo modon:
n
S2 =
1X
(Xi m)2 (X m)2 .
n i=1
Mindket oldal varhato erteket veve kapjuk:

n
M (S 2 ) =
n1 2
1X
1X 2
.
M [(Xi m)2 ] M [(X m)2 ] =
D2 (X) =
n i=1
n i=1
n
Tehat az empirikus szorasnegyzet varhato erteke nem egyezik meg az elmeleti

szorasnegyzettel. Ez a teny indokolja a korrig
alt empirikus sz
or
asnegyzet bevezeteset:
n
n
1 X
S2 =
S2 =
(Xi X)2 ,
n1
n 1 i=1
melynek varhato erteke mar megegyezik az elmeleti szorasnegyzettel.
A statisztikai vizsgalatok soran gyakran hasznalatos az empirikus eloszl
asf
uggveny, melyet a kovetkezokeppen ertelmez
unk:
x Xi1
n
0 ha
X
1
k
Fn (x) =
(Xi <x) =
ha
Xik < x Xik+1 .
n
n i=1
1 ha
X in < x
Vilagos tehat, hogy rogztett n es x mellett Fn (x) valoszn
usegi valtozo. Az empirikus eloszlasf
uggveny alapveto tulajdonsagat fejezi ki a kovetkezo tetel, mely a
nagy szamok torvenyenek fontos kovetkezmenye.
16.2.1. Tetel Legyenek X1 , X2 , . . . fuggetlen, azonos eloszlasu

valoszn
usegi valtozok F eloszlasf
uggvennyel. Az (X1 , X2 , . . . , Xn )
minta empirikus eloszlasf
uggvenye legyen Fn . Ekkor az {Fn } f
uggvenysorozat 1 valoszn
useggel egyenletesen konvergal F -hez, azaz
P ( lim sup |Fn (x) F (x)| = 0) = 1.
n x
A tetelt nem bizonytjuk.
124
16.3. Feladatok
16.3. Feladatok
16.1. Hatarozzuk meg az empirikus szorasnegyzet es a korrigalt empirikus
szorasnegyzet szorasnegyzetet!
16.2. Veletlen szamtablazat segtsegevel valasszunk egy 50 elem
u mintat a [0, 1]
intervallumban. Keszts
uk el a rendezett mintat, hatarozzuk meg a tapasztalati
eloszlasf
uggvenyt! Hatarozzuk meg a mintakozepet es a korrigalt tapasztalati
szorasnegyzetet!
16.3. Egy u
zlet dolgozoinak alapbererol az alabbi adatokat ismerj
uk:
alapber (Ft)
15500
17500
19000
22000
25500
30000
letszam (fo)
2
4
5
1
4
1
Szamtsuk ki a mintakozepet es az empirikus szorasnegyzetet, valamint a korrigalt empirikus szorasnegyzetet! Hatarozzuk meg az empirikus eloszlasf
uggvenyt!
16.4. Mutassuk meg, hogy ha x1 , x2 , . . . , xn es a valos szamok, akkor
n
1X
1X
(a xi )2
(x xi )2 ,
n i=1
n i=1
ahol x jeloli az x1 , x2 , . . . , xn szamtani kozepet! Mutassuk meg tovabba, hogy a
fenti egyenlotlensegben egyenloseg akkor es csak akkor all fenn, ha a = x!
16.5. Tekints
uk a kovetkez
o mintat: 1250, 1340, 1120, 2100, 2450, 2000, 1400,
2100, 1100. Hatarozzuk meg a mintakozepet, az empirikus szorasnegyzetet, a
korrigalt empirikus szorasnegyzetet, a rendezett mintat, a mintaterjedelmet, es
abrazoljuk az empirikus eloszlasf
uggvenyt!
125
17.1. A statisztikai becsles fogalma

A statisztikai becsles celja a valoszn
usegi valtozo eloszlasaban szereplo ismeretlen parameterek kozelto meghatarozasa. Ez a feladat a valoszn
usegi
valtozohoz tartozo minta segtsegevel oldhato meg. Az ismeretlen parameterek
ertekere a mint
abol nyert informacio segtsegevel kovetkeztethet
unk. Ebbol vilagos,
hogy a becsles valojaban egy statisztika, amelynek josaga definialando, s a
defincio a gyakorlat kovetelmenyeinek kell, hogy megfeleljen.
Legyen tehat X = (X1 , X2 , . . . , Xn ) egy minta valamilyen P = {P :
} eloszlasbol. Becslesnek nevez
unk egy tetszoleges T statisztikat. A
korabbi szohasznalat ezzel kapcsolatban u
gy modosul, hogy a mintat szokas egy
val
oszn
usegi v
altoz
ora vonatkoz
o megfigyelesnek nevezni, ami alatt azt ertj
uk, hogy
a mintaelemek -vel megegyezo azonos eloszlas
u, f
uggetlen valoszn
usegi valtozok.
Termeszetesen a becslessel kapcsolatban vannak bizonyos elvarasok, amelyeket
heurisztikusan a kovetkezo modon foglalhatunk ossze. Eloszor is nyilvanvalo
kovetelmeny, hogy a T (X) ertekeinek a becs
ulni kvant parameter valodi erteke
kor
ul kell ingadozniuk. Masodszor, ennek az ingadozasnak olyannak kell lennie,
hogy a T (X) ertekei minel kevesbe szorodjanak. Veg
ul, ha a T (X) = Tn (X)
statisztika tetszoleges mintanagysag mellett ertelmezett, akkor megkvanjuk, hogy
a Tn (X) ertekei valamilyen ertelemben konvergaljanak a becs
ulendo parameter
pontos ertekehez, ha n . Valojaban ez a kovetelmeny tehat becslesek egy
egesz sorozatara vonatkozik. Az alabbiakban megadjuk ezen tulajdonsagok pontos
matematikai definciojat.
126
17.3. Hatasos becslesek
17.2. Torztatlan becslesek

Azt mondjuk, hogy a T (X) statisztika a parameter torztatlan becslese, ha
barmely eseten fennall az
M (T (X)) =
egyenloseg. Itt es a tovabbiakban az M jeloles arra utal, hogy a T (X) statisztika
varhato erteket a P valoszn
useg segtsegevel szamoljuk.
Ugyangy ertelmezheto egy parameter valamely f
uggvenyenek torztatlan
becslese; ekkor azt kovetelj
uk meg, hogy barmely eseten teljes
uljon az
M (T (X)) = ()
egyenloseg.
A korabbiakban lattuk, hogy a mintakozep a varhato ertek torztatlan becslese.
Ebbol adodik, hogy parameter
u Poisson-eloszlasbol szarmazo minta eseten a
mintakozep a parameter torztatlan becslese, hiszen ekkor eppen a varhato
ertek. Hasonloan, parameter
u exponencialis eloszlas eseten a mintakozep az 1
torztatlan becslese. Megjegyezz
uk, hogy mg egy esemeny p valoszn
usegenek a
relatv gyakorisag torztatlan becslese, az p1 -re altalaban nem letezik torztatlan
becsles. Nem gondolhatjuk tehat azt, hogy ha a T (X) a parameter torztatlan
becslese, akkor (T (X)) a () torztatlan becslese lenne.
Ugyancsak lattuk a korabbiakban, hogy az empirikus szorasnegyzet a szorasnegyzetnek nem torztatlan becslese, de torztatlan becsleset adja a szorasnegyzetnek a korrigalt empirikus szorasnegyzet.
17.3. Hatasos becslesek

A becslesek josagara vonatkozo masodik fontos kovetelmeny az, hogy a becsleskent hasznalt statisztika ertekeinek szorodasa minel kisebb legyen. Legyenek a
T1 (X) es T2 (X) statisztikak a parameter torztatlan becslesei. Akkor mondjuk,
hogy a T1 statisztika hat
asosabb becsles, mint a T2 statisztika, ha minden
eseten teljes
ul, hogy
D2 (T1 ) D2 (T2 ).
127
Ha T a parameter olyan torztatlan becslese, mely minden mas torztatlan

becslesnel hatasosabb, akkor azt mondjuk, hogy T a hat
asos becslese. Ugyangy
ertelmezheto a parameter valamely f
uggvenyenek hatasos becslese.
Peldakent tekints
unk egy veges varhato ertekkel es szorassal rendelkezo valoszn
usegi valtozot, melyre vonatkozo minta (X1 , X2 , . . . , Xn ). K
onny
u belatni, hogy
P
n
ha c1 + c2 + + cn = 1 es ci 0 (i = 1, 2, . . . , n), akkor a i=1 ci Xi statisztika
a varhato erteknek torztatlan becslese. Meg lehet mutatni, hogy az ilyen alak
u
becslesek mindegyikenel hatasosabb a mintakozep, amely a ci = n1 (i = 1, 2, . . . , n)
valasztasnak felel meg.
Bar egy adott parameterre vonatkozo hatasos becsles letezesere altalaban nincs
garancia, az azonban kimutathato, hogy ket hatasos becsles sz
uksegkeppen 1
valoszn
useggel egyenlo.
17.4. Konzisztens becslesek

Veg
ul a harmadik, becslesekkel szemben tamaszthato fontos kovetelmenyt fejezi
ki a kovetkezo fogalom. Tegy
uk fel, hogy X1 , X2 , . . . egy valoszn
usegi valtozora
vonatkoz
o megfigyelesek sorozata es Tn = Tn (X1 , X2 , . . . , Xn ) a parameter
becsleseinek egy sorozata. Akkor mondjuk, hogy ez a becslessorozat a -ra nezve
konzisztens, ha barmely > 0 es barmely eseten fennall
lim P (|Tn | ) = 0.
Ez tehat azt jelenti, hogy a Tn statisztikak sorozata sztochasztikusan konvergal hoz minden eseten. (Itt termeszetesen a sztochasztikusan konvergal kifejezes
magaban foglalja a -tol valo f
uggest.) Meg lehet mutatni, hogy veges varhato
ertekkel es szorassal rendelkezo valoszn
usegi valtozo eseten a mintakozep a varhato
erteknek konzisztens becslese. Ez valojaban a nagy szamok torvenyenek egy masik
megfogalmazasa.
Megjegyezz
uk, hogy ha a szorasnegyzetek sorozata n eseten zerushoz
tart, akkor torztatlan becslesek sorozata a Csebisev-egyenlotlenseg alapjan mindig
konzisztens.
Legyenek X1 , X2 , . . . N (m, 1) eloszlas
u valoszn
usegi valtozora vonatkozo megfigyelesek. Ha Tn = Xn , akkor Tn az m parameter torztatlan becslese. Masreszt,
tetszoleges > 0 eseten
Pm (|Tn m| ) = Pm (|Xn m| ) = Pm (m Xn m + ) = () (),
128
17.5. A maximumlikelihood-becsles
ahol a standard normalis eloszlas eloszlasf

uggvenye. A fenti kifejezesrol konny
u
latni, hogy nem tart zerushoz, ha n , gy ez a becslessorozat nem konzisztens
az m parameterre nezve.
17.5. A maximumlikelihood-becsles
Egy statisztikai parametert egy adott mintabol szamos k
ulonbozo modon
lehet becs
ulni, meg akkor is, ha a fentiekben ismertetett tulajdonsagok teljes
uleset is megkvanjuk az alkalmazott becslestol. A gyakorlat szamara nagy
jelentoseg
uek az olyan becslesi modszerek, melyeknel a becslest direkt modon
tudjuk megkonstrualni a minta alapjan. Egy ilyen, gyakran alkalmazott becslesi
eljaras a maximumlikelihood-becsles, mely a maximalis valoszn
useg elven alapul. Ez azt mondja, hogy a mintaelemek felhasznalasaval valamely lehetseges
parameterertek mellett kiszamthato a minta elofordulasanak valoszn
usege, s a
parameter becslesenek azt az erteket tekintj
uk, amely mellett ez a valoszn
useg
a leheto legnagyobb, maximalis. A szamtasok alapjaul az u
gynevezett likelihood f
uggveny szolgal, melyet a diszkret, illetve az abszol
ut folytonos esetben a
kovetkezokeppen adunk meg:
Qn
f (xi ) abszol
ut folytonos eset
L(x, ) = Qi=1
n
et eset,
i=1 p (xi ) diszkr
ahol f a (koz
os) s
ur
usegf
uggveny, illetve p (xi ) = P (Xi = xi ), az u
gynevezett
val
oszn
usegf
uggveny. Rogztett minta eseten a likelihood f
uggveny csupan
f
uggvenye, gy maximumat analitikus modszerrel lehet meghatarozni. Alkalmas
feltetelek mellett a differencialszamtas apparatusa hasznalhato. Felhasznalva
a logaritmusf
uggveny szigor
u monotonitasat, valamint a likelihood f
uggveny
szorzatkent valo eloalltasat, technikai okokbol gyakran celszer
ubb L helyett
ln L maximumhelyeit meghatarozni. Ezeket a maximumhelyeket nevezz
uk a
parameter maximumlikelihood-becsleseinek. Meg lehet mutatni, hogy ha letezik
a parameternek hatasos becslese, akkor ez eppen a maximumlikelihood-becsles.
Bar itt csak egyetlen parameter becsleserol beszelt
unk, termeszetesen semmi
akadalya egyidej
uleg tobb parameter maximumlikelihood-becslesenek, melyhez a
tobbvaltoz
os f
uggvenyek szelsoertekenek szamtasi modszerei hasznalhatok.
Peldakent tekints
uk N (m, ) normalis eloszlas eseten az m es parameterek
maximumlikelihood-becsleset. A likelihood f
uggveny:
n
L(x1 , x2 , . . . , xn , m, ) = (2) 2 n e 22
Pn
i=1 (xi m)
129
Ekkor a
ln L
ln L
= 0,
=0
m
2
egyenletrendszerbol kapjuk a stacionarius helyeket:
n
m
=
es
1X
xi ,
n i=1
n
2 =
1X
(xi x)2 .
n i=1
Konnyen belathato, hogy ezek a stacionarius helyek valoban maximumhelyek. Ez

azt jelenti, hogy a normalis eloszlas eseten a varhato ertek, illetve a szorasnegyzet
maximumlikelihood-becslese a mintakozep, illetve az empirikus szorasnegyzet.
17.6. Konfidenciaintervallumok
Az eddigiekben olyan becslesekkel foglalkoztunk, amikor a valoszn
usegi valtozo,
illetve az eloszlas valamely ismeretlen parameteret egyetlen, a mintaelemekbol
valamilyen modon kiszamtott ertekkel kozeltett
uk, becs
ult
uk. Ezek az u
gynevezett pontbecslesek. A becslesek egy masik tpusat kepezik az olyanok, amikor az ismeretlen parametert nem egy szamertekkel kvanjuk kozelteni, hanem olyan intervallumot keres
unk, amely elore megadott, 1-hez kozeli valoszn
useggel tartalmazza
az illeto parametert. Ezek az u
gynevezett intervallumbecslesek. Ha az (u1 , u2 )
veletlen helyzet
u intervallum 1 valoszn
useggel tartalmazza a parametert,
akkor azt mondjuk, hogy 1 valoszn
useggel lefedi a parametert, illetve (u1 , u2 )
konfidenciaintervallum a parameterre 100(1 )% megbzhat
os
agi szinten. Az intervallum vegpontjait als
o, illetve fels
o konfidenciahat
aroknak nevezz
uk. Az, hogy
(u1 , u2 ) veletlen helyzet
u intervallum azt jelenti: vegpontjai maguk is valoszn
usegi
valtozok. Az 1 megbzhatosag tehat azt jelenti, hogy eleg nagy minta eseten az
intervallum atlagosan az esetek 100(1 )%-aban tartalmazza a parameter valodi
erteket. Tevedes
unk merteket 100% fejezi ki.
Konfidenciaintervallumok konstrukciojara k
ulonfele modszerek ismeretesek. A
kovetkezo peld
aban a normalis eloszlas varhato ertekere konstrualunk konfidenciaintervallumot ismert szoras eseten.
u minta az N (m, ) eloszlasbol, ahol ismert, de az m
erteke ismeretlen. Tudjuk, hogy az X mintakozep torztatlan becslese m-nek, es
130
szorasa
,
n
gy X egy N (m, n ) eloszlas

u valoszn
usegi valtozo. Ezert az
u=
X m
/ n
valoszn
usegi valtozo standard normalis eloszlast kovet. Adott 0 < < 1 eseten az
N (0, 1) eloszlas tablazatabol meghatarozhato az az u szam, amelyre
2(u ) 1 = (u ) (u ) = P (u < u < u ) = 1 .
Ekkor tehat
(u ) = 1 ,
2
s ezzel a valaszt
assal az (Xu n , X+u n ) intervallum 1 valoszn
useggel lefedi
az eloszlas varhato erteket, tehat m-re 100(1 )%-os megbzhatosagi szint
u konfidenciaintervallumot kaptunk. A mintakozepnek az m parametertol valo elterese
100(1 )%-os szinten az intervallum felhossza, u n .
Elofordul, hogy az elterest kvanjuk korlatozni, s az a kerdes, hogy ehhez (legalabb) mekkora mintanagysag sz
ukseges. Ha legfeljebb d a megengedett elteres,
akkor az eddigiek szerint
u d,
n
amibol a sz
ukseges mintanagysag
n
u2 2
.
d2
A kovetkez
okben a t-eloszlas es a 2 -eloszlas alkalmazasara mutatunk egy-egy
peldat.
Tegy
uk fel, hogy ismeretlen varhato ertek
u es szoras
u normalis eloszlas
u
sokasagbol vett minta alapjan kvanunk a varhato ertek mintakozeppel valo
becslesere adott szint
u konfidenciaintervallumot megadni. Ha a szorast a fentiekben szerepelt u definciojaban az S korrigalt empirikus szorassal helyettestj
uk,
akkor a
X m
t= n
S
valoszn
usegi valtozot kapjuk, melyrol ki lehet mutatni, hogy n 1 szabadsagi fok
u
t-eloszlast kovet. A t-eloszlas tablazatabol adott 0 < < 1 eseten meghatarozhato
az a t szam, amelyre
P (t < t < t ) = 1 ,
131
azaz, t erteke 1 valoszn

useggel esik a (t , t ) intervallumba. Ezert a t defincioja
alapjan az
S
S
(X t , X + t )
n
n
intervallum 100(1 )%-os szint
u konfidenciaintervallum a varhato ertekre.
Tekints
uk a kovetkezo peldat. Valamely termek minosegi jellemzoje ismeretlen
varhato ertek
u es szoras
u normalis eloszlast kovet. Miutan 19 darabot megvizsgaltak, a mintakozepre 2200, a korrigalt tapasztalati szorasra pedig 190 adodott.
Adjunk konfidenciaintervallumot a varhato ertekre 99%-os megbzhatosagi szinten!
A fentiek alapjan az intervallum hatarainak kiszamitasahoz a
S
t
n
kifejezes erteket kell ismern
unk. A szabadsagi fokok szama 19 1 = 18, gy a
99%-os szintnek megfelelo ertek:
t = 2.878,
amibol a konfidenciaintervallum hatarai a fenti formula reven megkaphatok, s az
intervallum: (2074.55, 2325.45).
A kovetkezokben normalis eloszlas
u sokasag szorasanak becslesevel foglalkozunk.
u minta az N (m, ) eloszlas
u sokasagbol, melynek szorasa
2
ismeretlen. Meg lehet mutatni, hogy az n S2 valoszn
usegi valtozo n 1 szabadsagi
fok
u 2 -eloszlas
u, ahol S 2 a minta empirikus szorasnegyzete. Olyan intervallumot, amelybe ez a valtozo 1 valoszn
useggel esik, vegtelen sokfelekeppen lehet
valasztani. Egy lehetseges valasztas a kovetkezo: kimutathato, hogy ha 0 < < 1,
akkor
S2
P (21 2 < n 2 < 22 ) = 1 ,
amibol kovetkezik, hogy az
nS 2 nS 2
,
2 21
2
intervallum 100(1 )%-os szint

u konfidenciaintervallum az ismeretlen 2 parameterre. Ugyanilyen szint
u konfidenciaintervallum a szorasra a
nS nS
,
2 1
2
intervallum.
132
Adott n es eseten a 2 es 21 ertekeket a 2 eloszlas tablazatabol

2
2
hatarozhatjuk meg. Tekints
uk a kovetkezo peldat: egy automata altal gyartott
alkatresz valamely jellemzojet 10 esetben megmerve a kovetkezo ertekek adodtak:
2.18
2.17
2.12
2.14
2.14
2.13
2.15
2.10
2.21
2.14
Ennek alapjan az empirikus szoras S = 0.032. A -ra vonatkozo 95%-os konfidenciaintervallum meghatarozasa a kovetkezokeppen tortenhet: = 0.05, a szabadsagi
fokok szama 10 1 = 9, s a 2 -eloszlas tablazatabol a megfelelo ertekek:
22 = 19.023,
21 = 2.7.
2
Ezek felhasznalasaval a fenti formulakbol a keresett konfidenciaintervallum a

kovetkezo: (0.023, 0.062).
133
17.7. Feladatok
17.1. Legyen X1 , X2 , . . . , Xn a (0, c)-ben egyenletes eloszlasbol szarmazo minta,
Xn a maximum es X a mintakozep. Mutassuk meg, hogy n+1

tatlan
n Xn torz
becslese c-nek, es hatasosabb, mint 2X!
17.2. Mutassuk meg, hogy ha (Xk m)4 varhato erteke veges (k = 1, 2, . . . ),
akkor a korrigalt empirikus szorasnegyzet konzisztens becslese a szorasnegyzetnek!
17.3. Tekints
unk egy veges varhato ertekkel es szorassal rendelkezo valoszn
usegi valtozot, melyre vonatkozo minta (X1 , X2 , . . . , Xn ). Mutassuk
meg,
hogy
ha
Pn
c1 + c2 + + cn = 1 es ci 0 (i = 1, 2, . . . , n), akkor a i=1 ci Xi statisztika a
varhato erteknek torztatlan becslese! Mutassuk meg, hogy az ilyen alak
u becslesek
mindegyikenel hatasosabb a mintakozep!
17.4. Az (a, b) intervallumban egyenletes eloszlashoz tartozo minta alapjan
becs
ulj
uk az ismeretlen a es b parameterek c = a+b
szamtani kozepet. Mutas2
suk meg, hogy bar a mintakozep torztatlan becsles c-re, de van nala hatasosabb!
17.5. Rendelkezesre all egy binomialis eloszlasbol szarmazo n = 20 elem
u minta,
melyben k = 13 bizonyos tulajdonsag
u elem talalhato. Hatarozzuk meg a minta
alapjan az eloszlas p parameterenek maximumlikelihood-becsleset!
17.6. Az elozo feladat altalanostasakent hatarozzuk meg a binomialis eloszlas p
parameterenek maximumlikelihood-becsleset!
17.7. Hatarozzuk meg Poisson-eloszlas eseten a parameter maximumlikelihood-becsleset!
17.8. Legyen (x1 , x2 , . . . , xn ) a (0, a) intervallumban egyenletes eloszlasbol
vett minta. Mutassuk meg, hogy az a parameter maximumlikelihood-becslese
max(x1 , x2 , . . . , xn ), es hatarozzuk meg e becsles torzt
as
at, azaz e becsles varhato
ertekenek es a-nak k
ulonbseget!
17.9. Valamely meroeszkozzel torteno meresi eredmenyek N (m, 0.2) normalis
eloszlast kovetnek. Miutan 25 merest elvegezt
unk, a meresi eredmenyek atlaga
2.25. Adjunk 95%-os szint
u konfidenciaintervallumot az m varhato ertekre!
17.10. Egy gep elort hossz
usag
u darabokat vag le egy acellemezbol, de a
tenyleges hossz
usag ingadozast mutat N (m, 2.2) normalis eloszlas szerint. Adjunk 95%-os szint
u konfidenciaintervallumot m-re, ha egy 40 darabbol allo minta
atlagos hossz
usaga 80.5 cm!
134
17.7. Feladatok
17.11. Villanyegok vizsgalatanal egy adott tetelbol 15 darabnak mertek meg az

egesi idotartamat, mely kozelt
oleg normalis eloszlas
u volt. A mintakozepre 1200
ora, a korrigalt empirikus szorasnegyzetre 186 ora adodott. Adjunk 99%-os szint
u
konfidenciaintervallumot a varhato ertekre!
17.12. Egy markologep altal kiemelt homok mennyiseget veletlenszer
uen 16szor lemertek, melynek empirikus szorasara 15 kg erteket kaptak. Adjunk meg a
szorasra 90%-os szint
u konfidenciaintervallumot!
18. Hipotezisvizsgalat, statisztikai probak
135
18.1. Statisztikai hipotezisvizsgalat
Altal
aban egy adott statisztikai sokasaggal kapcsolatban k
ulonbozo felteveseket,
hipoteziseket fogalmazunk meg. Ezek a hipotezisek a sokasag k
ulonbozo jellemzoire
vonatkozhatnak. A gyakorlati alkalmazasok szamara nagyon fontosak azok a
statisztikai modszerek, melyek segtsegevel eldontheto, hogy egy adott hipotezis
elfogadhato-e, illetve elfogadasa eseten mekkora az esetleges tevedes valoszn
usege.
Ilyen kerdesekkel foglalkozik a statisztikai dontesek elmelete es a statisztikai
hipotezisvizsgalat. A statisztikai dontesek meghozatalat altalaban u
gynevezett
statisztikai pr
ob
ak elozik meg; ezek alapjan fogadunk el vagy utastunk el egy adott
hipotezist. A kovetkezokben osszefoglaljuk a hipotezisvizsgalat es a donteshozatal
legfontosabb osszetevoit, ezek nehany gyakran alkalmazott modszeret.
Adott statisztikai mezo eseten tekints
uk a parameterteret, es bontsuk fel ket
diszjunkt reszhalmazra: = 0 1 . Azt a feltevest, hogy valamely ismeretlen
parameter a 0 -hoz tartozik, nullhipotezisnek nevezz
uk, azt pedig, hogy a
1 -nek eleme, ellenhipotezisnek vagy alternatv hipotezisnek. Ezeket a kovetkezo
modon jelolj
uk:
H0 : 0
H1 : 1 .
18.2. Statisztikai probak

A hipotezisek elfogadasarol vagy elutastasarol statisztikai probak segtsegevel
dont
unk. Tekints
unk egy T statisztikat, es adjunk meg egy 0 < < 1 szamot. A
136
18.2. Statisztikai probak
mintaterben adjunk meg egy E elfogad

asi tartom
anyt, melyre teljes
ul, hogy
P (T (X1 , X2 , . . . , Xn ) E|H0 ) 1 ,
es egy (E-tol diszjunkt) K kritikus tartom
anyt, melyre az teljes
ul, hogy
P (T (X1 , X2 , . . . , Xn ) K|H0 ) .
Tehat a mintabol kesztett statisztika ertekei legalabb 1 valoszn
useggel esnek az elfogadasi tartomanyba, es legfeljebb valoszn
useggel esnek a kritikus tartomanyba, felteve, hogy a nullhipotezis fennall. Ezek utan dontes
unk termeszetesen
az lesz, hogy ha a statisztika erteke az elfogadasi tartomanyba esik, akkor elfogadjuk a nullhipotezist (vagyis nem utastjuk el), ha pedig az ertek a kritikus tartomanyba esik, akkor elutastjuk, es az ellenhipotezist fogadjuk el. Termeszetesen a
dontes lehet helyes is, es hibas is, s celszer
u az esetleg elkovetett hiba valoszn
useget
megbecs
ulni. Konny
u belatni, hogy ketfele hibat kovethet
unk el. Els
ofaj
u hib
at
akkor kovet
unk el, ha elutastjuk a nullhipotezist, holott az igaz. Ez akkor
tortenik, amikor a statisztika a kritikus tartomanyba esik, es H0 igaz, tehat ennek
valoszn
usege legfeljebb , amit a proba szignifikancia szintjenek nevez
unk.
M
asodfaj
u hib
at akkor kovet
unk el, ha elfogadjuk a hibas H0 hipotezist. Ez
akkor kovetkezik be, ha a statisztika az elfogadasi tartomanyba esik, mikozben az
ellenhipotezis teljes
ul. Ennek valoszn
usege
P (T (X1 , X2 , . . . , Xn ) E|H1 ) = 1 P (T (X1 , X2 , . . . , Xn ) K|H1 ).
Ezek alapjan a hibas dontes valoszn
useget az elso- es masodfaj
u hiba va
loszn
usegeinek osszege adja. Altal
anossagban elmondhatjuk, hogy barmelyik
tpus
u hiba valoszn
usegenek csokkentese adott mintanagysag eseten csak a masik
tpus
u hiba rovasara tortenhet. A mintanagysag novelesevel azonban esetenkent
elerheto mindket tpus
u hiba valoszn
usegenek, tehat a hibas dontes meghozatala
valoszn
usegenek csokkentese.
A kovetkezokben nehany olyan eljarast, statisztikai pr
ob
at ismertet
unk, melyek a
gyakorlatban alkamazhatok statisztikai dontesek meghozatalakor. A 18.3. es 18.4.
pontokban un. parameteres pr
ob
at ismertet
unk, ugyanis feladatunk valamilyen
eloszlascsaladbol vett eloszlas ismeretlen parameterere tett hipotezis vizsgalata.
A 18.5. pontban u
gynevezett nem parameteres proba szerepel, amelyben egy
valoszn
usegi valtozo eloszlasara tett hipotezis
unket vizsgaljuk.
137
18.3. Az u-proba
Adott egy (X1 , X2 , . . . , Xn ) f
uggetlen minta az ismert szoras
u es ismeretlen
m varhato ertek
u N (m, ) normalis eloszlas
u sokasagbol. Feladatunk annak
eldontese, hogy az ismeretlen varhato ertek megegyezik-e valamely adott m0 valos
szammal. Ennek megfeleloen a nullhipotezis es az ellenhipotezis a kovetkezokeppen
rhato fel:
H0 : m = m 0 ,
H1 : m 6= m0 .
A dontes meghozatalahoz a kovetkezo probastatisztikat hasznaljuk:
u=
X m0
n.
Ha helyes a nullhipotezis, akkor az u val

oszn
usegi valtozo N (0, 1) standard
normalis eloszlas
u. Adott 0 < < 1 szamhoz a standard normalis eloszlas
tablazatabol meghatarozzuk azt az u erteket, amelyre
P (|u| > u ) = .
A gyakorlatban altalaban az = 0.05, = 0.01, = 0.001 ertekek hasznalatosak,
ezek mellett ugyanis gyakorlatilag biztosnak tekintheto az (|u| u ) esemeny.
Ezek utan, ha a tenyleges mintabol kiszamtott u-ra |u| > u teljes
ul, tehat
a statisztika a kritikus tartomanyba esik, akkor egy olyan esemeny kovetkezett
be, amelyet gyakorlatilag lehetetlennek minostett
unk, gy a kiindulo nullhipotezis
helytelen voltara kovetkeztet
unk, s azt elvetj
uk. Ekkor azt mondjuk, hogy a
tenyleges varhat
o ertek es a feltetelezett m0 kozotti elteres nem veletlen, hanem
szignifik
ans a 100(1 )%-os szignifikanciaszinten. Ellenkezo esetben, tehat ha
|u| < u , akkor a tenyleges varhato ertek es az m0 kozotti elteres statisztikailag nem
igazolhato, gy a nullhipotezis elutastasara nincs okunk, azt elfogadjuk. Vegy
uk
eszre, hogy az egesz eljaras donto mertekben f
ugg az elore adott ertektol, hiszen
ez hatarozza meg a szignifikanciaszintet. Ha ez egy konkret gyakorlati problemaval
kapcsolatban nincs megadva, akkor altalaban az = 0.05 erteket hasznalhatjuk.
Mindazonaltal a dontes meghozatalakor a szignifikancia szintjet mindig meg kell
emlten
unk.
Tekints
uk a kovetkezo problemat: egy csokoladegyar 14 dekagrammos csokoladeszeleteket gyart egy 2 dekagramm szoras
u gepen. Egy veletlen minta mintakozepe
14.8 dekagramm volt. Feltetelezheto-e az elteres veletlenszer
usege? Eset
unkben
tehat
H0 : m = m0 = 14,
138
18.4. A t-proba
H1 : m 6= m0 .
Az u-proba alkalmazasahoz valasszuk az altal
aban szokasos = 0.05 erteket. Ekkor
0.05 = P (|u| > u ) = 1 P (|u| u ) = 1 P (u u u ) =
= 1 P (u u ) + P (u u ) = 2 2P (u u ) = 2 2(u ),
tehat
(u ) = 1
= 0.975.
2
A standard normalis eloszlas tablazatabol u = 1.96 adodik, mg az adatokbol

u = 2, tehat a nullhipotezist 95%-os szignifikanciaszinten el kell vetn
unk, mert az
elteres merteke ezen a szinten szignifikans.
18.4. A t-proba
A gyakorlati problemak tobbsegeben a normalis eloszlas
u sokasagnak a varhato
erteke es a szor
asa is ismeretlen, csupan annyit tudunk, hogy N (m, ) normalis
eloszlas
u. Feladatunk ismet annak eldontese, hogy az ismeretlen varhato ertek
megegyezik-e valamely adott m0 valos szammal. Ennek megfeleloen a nullhipotezis
es az ellenhipotezis ismet a kovetkezokeppen rhato fel:
H0 : m = m 0 ,
H1 : m 6= m0 .
A nullhipotezis ellenorzesere ez
uttal a kovetkezo probastatisztikat hasznaljuk:
t=
X m0
n.
S
Ha helyes a nullhipotezis, akkor a t valoszn

usegi valtozo n 1 szabadsagi fok
u
t-eloszlas
u. Adott 0 < < 1 szamhoz a t-eloszlas tablazatabol meghatarozzuk azt
a t erteket, amelyre
P (|t| > t ) = .
Az u-probahoz hasonloan a gyakorlatban altalaban az = 0.05, = 0.01, =
0.001 ertekek hasznalatosak. A tovabbiakban az u-probanal alkalmazott eljarast
kovetj
uk.
139
Tekints
uk most a kovetkezo problemat: egy toltoautomata 1000 gramm anyag
betoltesere van bealltva. Mintavetel soran a kovetkezo ertekeket kaptuk:
985
991
987
994
1003
1004
993
1002
996
985
A kovetkez
o hipotezist kell megvizsgalnunk 95%-os szinten: teljes
ul-e a varhato
ertekre az m0 = 1000 eloras. Tehat
H0 : m = m0 = 1000,
H1 : m 6= m0 .
Ha feltetelezz
uk, hogy a minta normalis eloszlasbol van, akkor t-probat alkalmazunk
a nullhipotezis ellenorzesere. Az adatok alapjan X = 9940 es S 2 = 52.222, amibol
t = 2.626 ertek adodik. Mivel 10 adatunk van, a 9 szabadsagi fok
u t-eloszlas
tablazatabol az = 0.05 ertekhez t = 2.267 tartozik, gy 95%-os szinten szignifikans elteres van, aminek kovetkezteben ezen a szinten a nullhipotezist elutastjuk.
Megjegyezz
uk, hogy 99%-os szinten a nullhipotezis elfogadhatonak bizonyul.
Mas kerdes, hogy a mintanagys
ag t
ulsagosan kicsi ahhoz, hogy ennek alapjan 99%os szinten nyugodtan elfogadhassuk a nullhipotezist.
18.5. A
2 -pr
oba
Egy valoszn
usegi valtozo eloszlasara tett hipotezis
unket u
gy ellenorizz
uk, hogy
lehetseges ertekeit diszjunkt csoportokba osztjuk. Jelolje r a csoportok szamat, pi
annak a val
oszn
useget (a feltetelezett eloszlasban), hogy a valoszn
usegi valtozo
erteke az i-edik csoportba esik, es i az i-edik csoportba eso mintaelemek szamat.
Legyen
r
X
(i npi )2
2 =
.
npi
i=1
Ekkor meg lehet mutatni (a Moivre-Laplace-tetel alapjan), hogy ez a valtozo
kozeltoleg 2 -eloszlas
u, r 1 szabadsagi fokkal. Ennek alapjan a probat a
kovetkezokeppen kell lefolytatni. Adott 0 < < 1 eseten meghatarozzuk azt a
2 szamot, amelyre P (2 > 2 ) = . Ezutan, ha a minta alapjan kapott 2 ertek
nagyobb 2 -nel, akkor a nullhipotezist elvetj
uk, ellenkezo esetben azt mondjuk,
hogy nincs ellentmondas a minta es a nullhipotezis kozott.
Most tekints
uk a kovetkezo peldat. Egy dobokockat 1400-szor feldobunk, es az
egyes szamok gyakorisagara a kovetkezo ertekeket kapjuk:
18.5. A 2 -proba
140
Dobott szam
1-es
2-es
3-as
4-es
5-os
6-os
Gyakorisag
228
240
224
237
235
236
Szabalyosnak tekinthetj
uk-e a kockat? Mivel szabalyos kocka eseten barmely
szam dobasa egyarant 16 valoszn
useg
u, gy a nullhipotezis
H0 : pi =
1
6
(i = 1, 2, . . . , 6).
A feladatot 2 -probaval oldjuk meg. A fentiek alapjan

2 =
6
X
(i 6pi )2
1
6pi
= 0.7857.
A szabadsagi fokok szama f = r 1 = 5. A 2 -eloszlas tablazatabol az = 0.05

erteknek megfeleloen azt kapjuk, hogy 2 = 11.07, ami nagyobb, mint a minta
alapjan szamtott fenti ertek, gy a nullhipotezis elutastasara 95%-os szignifikanciaszinten nincs okunk, a kocka szabalyosnak tekintheto.
141
18.6. Feladatok
18.1. Valamely gep altal az (1)-es, illetve a (2)-es bealltas mellett gyartott
termekek egyik jellemzoje N (10, 1), illetve N (10.25, 1) eloszlas
u valoszn
usegi
valtozo. Egy hossz
u gyartasi folyamat soran elfelejtettek feljegyezni, hogy melyik
bealltassal termelt a gep. Megvizsgaljak 100 termekre a szoban forgo meretet. Mi
legyen a dontes
unk, hogy a helytelen (1)-es dontes valoszn
usege ne legyen tobb
0.02-nel?
18.2. Egy ermet 100-szor feldobtunk, es 63 fej jott ki. Szabalyosnak mondhato-e
az erme?
18.3. Egy betegseget egy bizonyos gyogyszer p = 0.6 valoszn
useggel gyogyt
meg. Valaki egy u
j gyogyszerrol azt alltja, hogy jobb az elozonel. Ha 20 emberbol 15 meggyogyult az u
j gyogyszer hatasara, akkor hogyan dont
unk a p < 0.6
nullhipotezisr
ol 95%-os szignifikanciaszinten?
18.4. Ketelem
u mintat vesz
unk a (0, c)-ben (c 1) egyenletes eloszlasbol. A
c = 1 nullhipotezisrol u
gy dont
unk, hogy ha max(X1 , X2 ) 0.8, akkor elfogadjuk,
k
ulonben elutastjuk. Milyen a masodfaj
u hiba c-tol valo f
uggese?
18.5. Egy bizonyos betegseg eseten 10% a halandosag. 200 hegyilako koz
ul 29-en
haltak meg ebben a betegsegben. Jelenti-e ez azt, hogy a hegyilakoknak atlagon
fel
uli a halandosaga ebben a betegsegben?
18.6. Egy csomagologep altal kesztett bal
akat vizsgalunk. 100 bala merlegelese
utan azt kaptuk, hogy a balak atlagos tomege 705 kg. Legyen a balak tomege
normalis eloszlas
u, 50 kg szorassal. Van-e szignifikans elteres 95%-os megbzhatosagi szinten az elort 700 kg-hoz kepest?
142
19.1. Ketvaltozos regresszio
19. Regressziok
19.1. Ketvaltozos regresszio

A ketvaltoz
os regresszio alapveto problemaja u
gy fogalmazhato, hogy egy
valoszn
usegi valtozo ertekeit egy masik valoszn
usegi valtozo ertekeivel akarjuk becs
ulni. A modszer lenyege az, hogy a ket valoszn
usegi valtozo egy
uttes
eloszlasanak segtsegevel probalunk olyan f
uggvenyt keresni, amelybe a konkret
ertekeit behelyettestve az ertekeinek jo kozelteset nyerj
uk. A kozeltes
josagat termeszetesen definialni kellene, s erre tobb lehetoseg knalkozik. A
regresszioszamtasban a kozeltes josagat altalaban a negyzetes elteres varhato
ertekevel szokas merni. Ezzel kapcsolatban bizonytas nelk
ul megemltj
uk a
kovetkezo tetelt.
19.1.1. Tetel Legyenek , valosznusegi valtozok. Tegyuk fel,

hogy -nak letezik varhato erteke es a -re vonatkozo felteteles varhato
erteke. Ekkor az
M [( h())2 ]
varhato ertek mindazon h f
uggvenyek koreben, amelyekre h() valoszn
usegi valtozo, akkor minimalis, ha
h() = M (|).
A tetel szerint tehat az -nak -re vonatkozo regresszioja az a f

uggveny, amely
a legkisebb negyzetes elteres ertelmeben a leheto legjobban kozelti az -t.
19. Regressziok
143
19.2. Linearis regresszio

A regresszios f
uggvenyt altalaban nem konny
u meghatarozni, ezert gyakran
nem az osszes f
uggvenyek koreben keress
uk a legjobban kozeltot, hanem valamely
specialis f
uggvenyosztalyban. Ha ez a f
uggvenyosztaly a linearis f
uggvenyek
osztalya, akkor a kapott legjobban kozelto f
uggvenyt regresszi
os egyenesnek
nevezz
uk. A regresszios egyenest tehat
y = ax + b
alakban keress
uk, ismeretlen valos a, b egy
utthatokkal. Az a es b meghatarozasahoz
az
M [( a b)2 ]
varhato erteket kell minimalizalni. Tetelezz
uk fel a tovabbiakban, hogy az es
szorasa pozitv. Egyszer
uen adodik, hogy a fenti kifejezes akkor minimalis, ha
a=r
2
,
1
b = m2 m1 r
ahol
r=
2
,
1
M () M ()M ()
,
D()D()
az es korrel
acios egy
utthatoja, tovabba m1 , m2 , ill. 1 , 2 jelolik a , illetve
varhato erteket, illetve szorasat. A regresszios egyenes egyenlete tehat
y=r
2
2
x + m2 m1 r .
1
1
A regresszios egyenes iranytangenset regresszi

os egy
utthat
onak nevezz
uk. Lathato,
hogy a regresszios egyenes akkor es csak akkor parhuzamos az x tengellyel, ha az
es korrelalatlanok. Ha az egyenes egyenleteben x helyere -t runk, megkapjuk
az kozelteset
2
2
= r + m2 m1 r
1
1
alakban. Ehhez a kozelteshez azonban ismern
unk kellene a korrelacios egy
utthato,
valamint a varhato ertekek es a szorasok pontos erteket. Ezeket altalaban csak
becs
ulni tudjuk, valamely minta alapjan. Ha ((X1 , Y1 ), (X2 , Y2 ), . . . , (Xn , Yn )) nelem
u minta a (, ) vektorvaltozora, akkor a varhato ertekek becslesere az
n
X=
1X
Xi ,
n i=1
144
19.3. Regresszio normalis eloszlas eseten
Y =
1X
Yi
n i=1
mintakozepeket, a regresszios egy

utthato becslesere pedig az
Pn
a=
i=1 (Xi X)(Yi

Pn
2
i=1 (Xi X)
Y)
kifejezest hasznaljuk. Ennek az eljarasnak a helyesseget a kovetkezokeppen

tamaszthatjuk ala: egy adott minta eseten a megfelelo (x1 , y1 ), (x2 , y2 ), . . . , (xn , yn )
ertekek a skon n pontot reprezentalnak. Felvetheto a kerdes, hogy melyik az az
y = ax + b egyenlet
u egyenes, amely a legkisebb negyzetek elve alapjan a legjobban
illeszkedik ezekre a pontokra. Mas szoval, milyen a es b mellett lesz a
n
X
(yi axi b)2
i=1
kifejezes minimalis? A kerdesre valaszkent az

Pn
a=
i=1 (Xi X)(Yi

Pn
2
i=1 (Xi X)
Y)
es
b = Y Xa
ertekeket kapjuk, osszhangban a fentiekkel.
19.3. Regresszio normalis eloszlas eseten

A kovetkezokben reszletesen megvizsgaljuk azt az esetet, amikor es egy
uttes
eloszlasa ketdimenzios normalis eloszlas. Az egy
uttes s
ur
usegf
uggveny ekkor
h(x, y) =
1
21 2 1 r2
1
2(1r
2)
h (x m )2
(x m1 )(y m2 ) (y m2 )2 i
1
2r
,
+
12
1 2
22
ahol m1 , m2 , illetve 1 , 2 jelolik a es varhato erteket, illetve szorasat, r

pedig a es korrelacios egy
utthatoja. Ekkor tehat es N (m1 , 1 ), illetve
19. Regressziok
145
N (m2 , 2 ) eloszlas
u valoszn
usegi valtozo. Ha f jeloli a s
ur
usegf
uggvenyet, akkor
kiszamthato az valtozonak a -re vonatkozo felteteles s
ur
usegf
uggvenye:
h(x, y)
=
g (y|x) =
f (x)
2
2
1
1
2 2 (ym2 r 1 (xm1 ))
=
e 2(1r )2
.
22 1 r2
p
Ha itt x rogztett, akkor ez egy N (m2 + r 21 (x m1 ), 2 1 r2 )) eloszlas
s
ur
usegf
uggvenye, amelynek varhato erteke
Z
2
M (| = x) =
yg (y|x)dy = m2 + r (x m1 ).
1
Ebben az esetben tehat a regresszios f

uggveny egyenes: egy
uttes normalis eloszlas
eseten a regresszios egyenes nem csupan az egyenesek, hanem az osszes f
uggvenyek
osztalyaban is a legjobb kozeltest szolgaltatja.
19.4. Linearizalhato regresszio

Ket valoszn
usegi valtozo eseten gyakran meresi adatok, kozvetlen megfigyelesek, mintavetel u
tjan igyeksz
unk kovetkeztetest levonni a kozt
uk fennallo
esetleges f
uggvenykapcsolat tpusara. A megfigyelt ertekek kozotti feltetelezett
osszef
uggeseket u
gynevezett empirikus keplettel igyeksz
unk lerni. Ezek a kepletek
altalaban bizonyos parametereket tartalmaznak, melyek erteket a minta alapjan
akarjuk kozelteni. Termeszetesen az empirikus keplet nem feltetlen
ul rja le a ket
valoszn
usegi valtozo kozott esetleg fennallo pontos f
uggvenykapcsolatot. Ilyenkor
az adatoktol valo elteres minimalizasara leggyakrabban a legkisebb negyzetek
modszeret szokas alkalmazni. A linearis regresszio eseteben az empirikus keplet
alapja valojaban egy linearis osszef
ugges feltetelezese a ket valtozo kozott, amely
nem biztos, hogy mindig megalapozott. Linearis osszef
uggest olyankor jogos
feltetelezni, amikor a korrelacios egy
utthato abszol
ut erteke kozel 1. Mas esetekben az adatoktol f
uggoen mas f
uggvenyosztalyokban kell keresni az empirikus keplet tpusat. Bizonyos esetekben egyszer
u valtozotranszformaciokkal
az empirikus keplet lineariz
alhat
o. Peldaul, az y = axb empirikus keplet az
u = ln x, v = ln y helyettestessel a v = bu + ln a linearis osszef
uggesbe megy
at, gy ha az eredeti adatokat kettos logaritmikus skalaj
u koordinatarendszerben
abrazoljuk, akkor ezek egy egyenesen fekszenek. Ha tehat az eredetileg valasztott
empirikus keplet kozeltoleg helyesen fejezi ki az adatok kozti osszef
uggest, akkor a
logaritmusaik kozti osszef
ugges kozeltesere jogosan hasznaljuk a regresszios egyenest. Tovabbi peldak konnyen linearizalhat
o empirikus kepletekre a kovetkezok:
x
y = aebx , y = axn + b, y = ax+b
, stb. A megfelelo linearizalo helyettestesek
lerasat az olvasora bzzuk.
146
19.5. Feladatok
19.5. Feladatok
19.1. A , valoszn
usegi valtozoparra rendelkezesre all a kovetkezo minta:
x
y
101.3
609
103.7
626
98.6
586
99.9
594
97.2
579
100.1
605
Hatarozzuk meg a korrelacios egy

utthato becs
ult erteket, s a ket valtozo kozott
linearis kapcsolatot feltetelezve hatarozzuk meg a regresszios egyenes egyenletet!
19.2. A , valoszn
usegi valtozokra rendelkezes
unkre all a kovetkezo minta:
x
y
1
3
2
4.5
2.5
6.3
3
7
5
8
5.6
18
5.8
16.8
6
18
9
21
10
20
Linearis kapcsolatot feltetelezve hatarozzuk meg a regresszios egyenest!

19.3. A , valoszn
x
y
1970
13
1971
24
1972
32
1973
46
1974
57
Linearis kapcsolatot feltetelezve hatarozzuk meg a regresszios egyenest!

19.4. A , valoszn
x
y
1
3.1
1.5
4.23
2
5.8
2.5
8.26
3
10.87
3.5
14.20
Valasszunk alkalmas empirikus kepletet, s parametereit hatarozzuk meg a

legkisebb negyzetek modszerevel!
Irodalom
147
Irodalom
References
1. Bar
oti Gy
orgy - Bogn
ar J
anosn
e - Fejes-T
oth G
abor - Mogyor
odi J
ozsef, Val
oszn
us
egsz
amt
as, Egyetemi jegyzet, Tank
onyvkiad
o, Budapest, 1978.
2. Bogn
ar J
anosn
e - G
ond
ocs Ferenc - K
aszonyi L
aszl
o - Kov
ats Antal - Michaletzky Gy
orgy
ad - Szeidl L
- M
ori Tam
as - Somogyi Arp
aszl
o - Sz
ekely J. G
abor, Matematikai statisztika
(Mogyor
odi J
ozsef - Michaletzky Gy
orgy, eds.), Nemzeti Tank
onyvkiad
o, Budapest, 1995.
3. Denkinger G
eza, Val
oszn
us
egsz
amt
as, Tank
onyvkiad
o, Budapest, 1969.
4. Denkinger G
eza, Val
oszn
us
egsz
amt
as (P
eldat
ar), Tank
onyvkiad
o, Budapest, 1970.
5. Feller, W., Bevezet
es a val
oszn
us
egsz
amt
asba
es alkalmaz
asaiba, M
uszaki K
onyvkiad
o, Budapest, 1978.
6. Jordan K
aroly, Fejezetek a klasszikus val
oszn
us
egsz
amt
asb
ol, Akad
emiai Kiad
o, Budapest,
1956.
7. Matematika II., Tank
onyvp
otl
o jegyzet
es feladatgy
ujtem
eny, K
ozgazdas
agi
es Jogi K
onyvkiad
o, Budapest, 1978.
8. Mesz
ena Gy
orgy - Ziermann Margit, Val
oszn
us
egelm
elet
es matematikai statisztika, K
ozgazdas
agi es Jogi K
onyvkiad
o, Budapest, 1981.
9. Ob
adovics J. Gyula, Val
oszn
us
egsz
amt
as
es matematikai statisztika, Scolar Kiad
o, Budapest, 1995.
10. Pr
ekopa Andr
as, Val
oszn
us
egelm
elet m
uszaki alkalmaz
asokkal, M
uszaki K
onyvkiad
o, Budapest 27, 1962.
11. R
enyi Alfr
ed, Val
oszn
us
egsz
amt
as, Tank
onyvkiad
o, Budapest, 1973.
12. Solt Gy
orgy, Val
oszn
us
egsz
amt
as (P
eldat
ar), M
uszaki K
onyvkiad
o, Budapest, 1969.
TBLZATOK
142
A standard normlis eloszls srsgfggvny s eloszlsfggvny tblzata
(x ) =
1
2
x2
2
, (x ) =
1
2
t2
2
dt
1 x
x
1. Ha N( , ) , akkor P( < x ) =
s f (x ) =
. (Ezen tulajdonsgok

miatt van csak standard normlis eloszls-tblzat).
2. Ha x>0, akkor ( x ) = 1 (x ) . (Ezen tulajdonsg miatt van a tblzatban csak
nemnegatv x argumentum)
< u ) = 2( u ) 1 = 1 , azaz ( u ) = 1 .
3. Ha ( 0,1) , akkor P( u <
143
x
,00
,01
,02
,03
,04
,05
,06
,07
,08
,09
,10
,11
,12
,13
,14
,15
,16
,17
,18
,19
,20
,21
,22
,23
,24
,25
,26
,27
,28
,29
,30
,31
,32
,33
,34
,35
,36
,37
,38
,39
,40
,41
,42
,43
,44
,45
,46
,47
,48
,49
,50
(x)
,500000
,503989
,507978
,511966
,515953
,519939
,523922
,527903
,531881
,535856
,539828
,543795
,547758
,551717
,555670
,559618
,563559
,567495
,571424
,575345
,579260
,583166
,587064
,590954
,594835
,598706
,602568
,606420
,610261
,614092
,617911
,621720
,625516
,629300
,633072
,636831
,640576
,644309
,648027
,651732
,655422
,659097
,662757
,666402
,670031
,673645
,677242
,680822
,684386
,687933
,691462
(x)
,398942
,398922
,398862
,398763
,398623
,398444
,398225
,397966
,397668
,397330
,396953
,396536
,396080
,395585
,395052
,394479
,393868
,393219
,392531
,391806
,391043
,390242
,389404
,388529
,387617
,386668
,385683
,384663
,383606
,382515
,381388
,380226
,379031
,377801
,376537
,375240
,373911
,372548
,371154
,369728
,368270
,366782
,365263
,363714
,362135
,360527
,358890
,357225
,355533
,353812
,352065
x
,51
,52
,53
,54
,55
,56
,57
,58
,59
,60
,61
,62
,63
,64
,65
,66
,67
,68
,69
,70
,71
,72
,73
,74
,75
,76
,77
,78
,79
,80
,81
,82
,83
,84
,85
,86
,87
,88
,89
,90
,91
,92
,93
,94
,95
,96
,97
,98
,99
1,00
1,01
144
(x)
,694974
,698468
,701944
,705401
,708840
,712260
,715661
,719043
,722405
,725747
,729069
,732371
,735653
,738914
,742154
,745373
,748571
,751748
,754903
,758036
,761148
,764238
,767305
,770350
,773373
,776373
,779350
,782305
,785236
,788145
,791030
,793892
,796731
,799546
,802337
,805105
,807850
,810570
,813267
,815940
,818589
,821214
,823814
,826391
,828944
,831472
,833977
,836457
,838913
,841345
,843752
(x)
,350292
,348493
,346668
,344818
,342944
,341046
,339124
,337180
,335213
,333225
,331215
,329184
,327133
,325062
,322972
,320864
,318737
,316593
,314432
,312254
,310060
,307851
,305627
,303389
,301137
,298872
,296595
,294305
,292004
,289692
,287369
,285036
,282694
,280344
,277985
,275618
,273244
,270864
,268477
,266085
,263688
,261286
,258881
,256471
,254059
,251644
,249228
,246809
,244390
,241971
,239551
x
1,02
1,03
1,04
1,05
1,06
1,07
1,08
1,09
1,10
1,11
1,12
1,13
1,14
1,15
1,16
1,17
1,18
1,19
1,20
1,21
1,22
1,23
1,24
1,25
1,26
1,27
1,28
1,29
1,30
1,31
1,32
1,33
1,34
1,35
1,36
1,37
1,38
1,39
1,40
1,41
1,42
1,43
1,44
1,45
1,46
1,47
1,48
1,49
1,50
1,51
1,52
1,53
(x)
,846136
,848495
,850830
,853141
,855428
,857690
,859929
,862143
,864334
,866500
,868643
,870762
,872857
,874928
,876976
,879000
,881000
,882977
,884930
,886861
,888768
,890651
,892512
,894350
,896165
,897958
,899727
,901475
,903200
,904902
,906582
,908241
,909877
,911492
,913085
,914657
,916207
,917736
,919243
,920730
,922196
,923641
,925066
,926471
,927855
,929219
,930563
,931888
,933193
,934478
,935745
,936992
(x)
,237132
,234714
,232297
,229882
,227470
,225060
,222653
,220251
,217852
,215458
,213069
,210686
,208308
,205936
,203571
,201214
,198863
,196520
,194186
,191860
,189543
,187235
,184937
,182649
,180371
,178104
,175847
,173602
,171369
,169147
,166937
,164740
,162555
,160383
,158225
,156080
,153948
,151831
,149727
,147639
,145564
,143505
,141460
,139431
,137417
,135418
,133435
,131468
,129518
,127583
,125665
,123763
x
1,54
1,55
1,56
1,57
1,58
1,59
1,60
1,61
1,62
1,63
1,64
1,65
1,66
1,67
1,68
1,69
1,70
1,71
1,72
1,73
1,74
1,75
1,76
1,77
1,78
1,79
1,80
1,81
1,82
1,83
1,84
1,85
1,86
1,87
1,88
1,89
1,90
1,91
1,92
1,93
1,94
1,95
1,96
1,97
1,98
1,99
2,00
2,01
2,02
2,03
2,04
2,05
145
(x)
,938220
,939429
,940620
,941792
,942947
,944083
,945201
,946301
,947384
,948449
,949497
,950529
,951543
,952540
,953521
,954486
,955435
,956367
,957284
,958185
,959070
,959941
,960796
,961636
,962462
,963273
,964070
,964852
,965620
,966375
,967116
,967843
,968557
,969258
,969946
,970621
,971283
,971933
,972571
,973197
,973810
,974412
,975002
,975581
,976148
,976705
,977250
,977784
,978308
,978822
,979325
,979818
(x)
,121878
,120009
,118157
,116323
,114505
,112704
,110921
,109155
,107406
,105675
,103961
,102265
,100586
,098925
,097282
,095657
,094049
,092459
,090887
,089333
,087796
,086277
,084776
,083293
,081828
,080380
,078950
,077538
,076143
,074766
,073407
,072065
,070740
,069433
,068144
,066871
,065616
,064378
,063157
,061952
,060765
,059595
,058441
,057304
,056183
,055079
,053991
,052919
,051864
,050824
,049800
,048792
x
2,06
2,07
2,08
2,09
2,10
2,11
2,12
2,13
2,14
2,15
2,16
2,17
2,18
2,19
2,20
2,21
2,22
2,23
2,24
2,25
2,26
2,27
2,28
2,29
2,30
2,31
2,32
2,33
2,34
2,35
2,36
2,37
2,38
2,39
2,40
2,41
2,42
2,43
2,44
2,45
2,46
2,47
2,48
2,49
2,50
2,51
2,52
2,53
2,54
2,55
2,56
2,57
(x)
,980301
,980774
,981237
,981691
,982136
,982571
,982997
,983414
,983823
,984222
,984614
,984997
,985371
,985738
,986097
,986447
,986791
,987126
,987455
,987776
,988089
,988396
,988696
,988989
,989276
,989556
,989830
,990097
,990358
,990613
,990863
,991106
,991344
,991576
,991802
,992024
,992240
,992451
,992656
,992857
,993053
,993244
,993431
,993613
,993790
,993963
,994132
,994297
,994457
,994614
,994766
,994915
(x)
,047800
,046823
,045861
,044915
,043984
,043067
,042166
,041280
,040408
,039550
,038707
,037878
,037063
,036262
,035475
,034701
,033941
,033194
,032460
,031740
,031032
,030337
,029655
,028985
,028327
,027682
,027048
,026426
,025817
,025218
,024631
,024056
,023491
,022937
,022395
,021862
,021341
,020829
,020328
,019837
,019356
,018885
,018423
,017971
,017528
,017095
,016670
,016254
,015848
,015449
,015060
,014678
x
2,58
2,59
2,60
2,61
2,62
2,63
2,64
2,65
2,66
2,67
2,68
2,69
2,70
2,71
2,72
2,73
2,74
2,75
2,76
2,77
2,78
2,79
2,80
2,81
2,82
2,83
2,84
2,85
2,86
2,87
2,88
2,89
2,90
2,91
2,92
2,93
2,94
2,95
2,96
2,97
2,98
2,99
146
(x)
,995060
,995201
,995339
,995473
,995604
,995731
,995855
,995975
,996093
,996207
,996319
,996427
,996533
,996636
,996736
,996833
,996928
,997020
,997110
,997197
,997282
,997365
,997445
,997523
,997599
,997673
,997744
,997814
,997882
,997948
,998012
,998074
,998134
,998193
,998250
,998305
,998359
,998411
,998462
,998511
,998559
,998605
(x)
,014305
,013940
,013583
,013234
,012892
,012558
,012232
,011912
,011600
,011295
,010997
,010706
,010421
,010143
,009871
,009606
,009347
,009094
,008846
,008605
,008370
,008140
,007915
,007697
,007483
,007274
,007071
,006873
,006679
,006491
,006307
,006127
,005953
,005782
,005616
,005454
,005296
,005143
,004993
,004847
,004705
,004567
A Student eloszls tblzata

P( > t ) = , P( t e < < t e ) = 1
Srsgfggvny
n
f ( x ) = c( n)
n + x2
n +1
2
n + 1
2
, ahol c(n ) =
, ( x) = e t t x 1 dt.
n
0
n
2
n a szabadsgfok
147

Szabadsgi
fok
1,00
2,00
3,00
4,00
5,00
6,00
7,00
8,00
9,00
10,00
11,00
12,00
13,00
14,00
15,00
16,00
17,00
18,00
19,00
20,00
21,00
22,00
23,00
24,00
25,00
26,00
27,00
28,00
29,00
30,00
40,00
60,00
120,00
0,90
0,80
0,70
0,60
0,50
0,40
0,30
,158384
,142134
,136598
,133830
,132175
,131076
,130293
,129707
,129253
,128890
,128594
,128347
,128139
,127961
,127806
,127671
,127552
,127447
,127352
,127267
,127190
,127120
,127056
,126998
,126944
,126895
,126849
,126806
,126767
,126730
,126462
,126194
,125928
,324920
,288675
,276671
,270722
,267181
,264835
,263167
,261921
,260955
,260185
,259556
,259033
,258591
,258213
,257885
,257599
,257347
,257123
,256923
,256743
,256580
,256432
,256297
,256173
,256060
,255955
,255858
,255768
,255684
,255605
,255039
,254473
,253910
,509525
,444750
,424202
,414163
,408229
,404313
,401538
,399469
,397868
,396591
,395551
,394686
,393955
,393331
,392790
,392318
,391902
,391533
,391202
,390906
,390637
,390394
,390171
,389967
,389780
,389607
,389448
,389299
,389161
,389032
,388100
,387170
,386244
,726543
,617213
,584390
,568649
,559430
,553381
,549110
,545934
,543480
,541528
,539938
,538618
,537504
,536552
,535729
,535010
,534377
,533816
,533314
,532863
,532455
,532085
,531747
,531438
,531154
,530892
,530649
,530424
,530214
,530019
,528606
,527198
,525796
1,000000
,816497
,764892
,740697
,726687
,717558
,711142
,706387
,702722
,699812
,697445
,695483
,693829
,692417
,691197
,690132
,689195
,688364
,687621
,686954
,686352
,685805
,685306
,684850
,684430
,684043
,683685
,683353
,683044
,682756
,680673
,678601
,676540
1,376382
1,060660
,978472
,940965
,919544
,905703
,896030
,888890
,883404
,879058
,875530
,872609
,870152
,868055
,866245
,864667
,863279
,862049
,860951
,859964
,859074
,858266
,857530
,856855
,856236
,855665
,855137
,854647
,854192
,853767
,850700
,847653
,844627
1,962611
1,386207
1,249778
1,189567
1,155767
1,134157
1,119159
1,108145
1,099716
1,093058
1,087666
1,083211
1,079469
1,076280
1,073531
1,071137
1,069033
1,067170
1,065507
1,064016
1,062670
1,061449
1,060337
1,059319
1,058384
1,057523
1,056727
1,055989
1,055302
1,054662
1,050046
1,045469
1,040932
148

szabadsgi
fok
1,00
2,00
3,00
4,00
5,00
6,00
7,00
8,00
9,00
10,00
11,00
12,00
13,00
14,00
15,00
16,00
17,00
18,00
19,00
20,00
21,00
22,00
23,00
24,00
25,00
26,00
27,00
28,00
29,00
30,00
40,00
60,00
120,00
0,20
0,10
0,05
0,02
0,01
0,001
3,077684
1,885618
1,637744
1,533206
1,475884
1,439756
1,414924
1,396815
1,383029
1,372184
1,363430
1,356217
1,350171
1,345030
1,340606
1,336757
1,333379
1,330391
1,327728
1,325341
1,323188
1,321237
1,319460
1,317836
1,316345
1,314972
1,313703
1,312527
1,311434
1,310415
1,303077
1,295821
1,288646
6,313752
2,919986
2,353363
2,131847
2,015048
1,943180
1,894579
1,859548
1,833113
1,812461
1,795885
1,782288
1,770933
1,761310
1,753050
1,745884
1,739607
1,734064
1,729133
1,724718
1,720743
1,717144
1,713872
1,710882
1,708141
1,705618
1,703288
1,701131
1,699127
1,697261
1,683851
1,670649
1,657651
12,70620
4,302653
3,182446
2,776445
2,570582
2,446912
2,364624
2,306004
2,262157
2,228139
2,200985
2,178813
2,160369
2,144787
2,131450
2,119905
2,109816
2,100922
2,093024
2,085963
2,079614
2,073873
2,068658
2,063899
2,059539
2,055529
2,051831
2,048407
2,045230
2,042272
2,021075
2,000298
1,979930
31,82052
6,964557
4,540703
3,746947
3,364930
3,142668
2,997952
2,896459
2,821438
2,763769
2,718079
2,680998
2,650309
2,624494
2,602480
2,583487
2,566934
2,552380
2,539483
2,527977
2,517648
2,508325
2,499867
2,492159
2,485107
2,478630
2,472660
2,467140
2,462021
2,457262
2,423257
2,390119
2,357825
63,65674
9,924843
5,840909
4,604095
4,032143
3,707428
3,499483
3,355387
3,249836
3,169273
3,105807
3,054540
3,012276
2,976843
2,946713
2,920782
2,898231
2,878440
2,860935
2,845340
2,831360
2,818756
2,807336
2,796940
2,787436
2,778715
2,770683
2,763262
2,756386
2,749996
2,704459
2,660283
2,617421
636,6205
31,59905
12,92398
8,610302
6,868827
5,958816
5,407883
5,041305
4,780913
4,586894
4,436979
4,317791
4,220832
4,140454
4,072765
4,014996
3,965126
3,921646
3,883406
3,849516
3,819277
3,792131
3,767627
3,745399
3,725144
3,706612
3,689592
3,673906
3,659405
3,645959
3,550966
3,460200
3,373454
149
Az F (Fisher) eloszls tblzata

Szignifikancia szint 95%-os
P( > K 0 , 05 ) = 0,975
f 1 +1 a szmll korriglt empirikus szrsngyzethez tartoz mintaelemszm
f 2 +1 a nevez korriglt empirikus szrsngyzethez tartoz mintaelemszm
f 1 az oszlopok tetejn, f 2 a sorok elejn ll
A srsgfggvny
f1 + f 2
f1 + f 2
2 f1 1
2
2
f (x) =
x ( f 2 + f 1 x)
, x > 0 , ahol ( x) = e t t x 1 dt .
f1 f 2
0

2 2
150
f1
f2
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
24
26
28
32
36
40
60
100
200
10
12
16
20
24
30
50
100
161,44
18,512
10,127
7,7086
6,6078
5,9873
5,5914
5,3176
5,1173
4,9646
4,8443
4,7472
4,6671
4,6001
4,5430
4,4939
4,4513
4,4138
4,3807
4,3512
4,3247
4,2596
4,2252
4,1959
4,1490
4,1131
4,0847
4,0011
3,9361
3,8883
199,50
19,00
9,55
6,94
5,79
5,14
4,74
4,46
4,26
4,10
3,98
3,89
3,81
3,74
3,68
3,63
3,59
3,55
3,52
3,49
3,47
3,40
3,37
3,34
3,29
3,26
3,23
3,15
3,09
3,04
215,71
19,16
9,28
6,59
5,41
4,76
4,35
4,07
3,86
3,71
3,59
3,49
3,41
3,34
3,29
3,24
3,20
3,16
3,13
3,10
3,07
3,01
2,98
2,95
2,90
2,87
2,84
2,76
2,70
2,65
224,58
19,25
9,12
6,39
5,19
4,53
4,12
3,84
3,63
3,48
3,36
3,26
3,18
3,11
3,06
3,01
2,96
2,93
2,90
2,87
2,84
2,78
2,74
2,71
2,67
2,63
2,61
2,53
2,46
2,42
230,16
19,30
9,01
6,26
5,05
4,39
3,97
3,69
3,48
3,33
3,20
3,11
3,03
2,96
2,90
2,85
2,81
2,77
2,74
2,71
2,68
2,62
2,59
2,56
2,51
2,48
2,45
2,37
2,31
2,26
233,99
19,33
8,94
6,16
4,95
4,28
3,87
3,58
3,37
3,22
3,09
3,00
2,92
2,85
2,79
2,74
2,70
2,66
2,63
2,60
2,57
2,51
2,47
2,45
2,40
2,36
2,34
2,25
2,19
2,14
236,77
19,35
8,89
6,09
4,88
4,21
3,79
3,50
3,29
3,14
3,01
2,91
2,83
2,76
2,71
2,66
2,61
2,58
2,54
2,51
2,49
2,42
2,39
2,36
2,31
2,28
2,25
2,17
2,10
2,06
238,88
19,37
8,85
6,04
4,82
4,15
3,73
3,44
3,23
3,07
2,95
2,85
2,77
2,70
2,64
2,59
2,55
2,51
2,48
2,45
2,42
2,36
2,32
2,29
2,24
2,21
2,18
2,10
2,03
1,98
240,54
19,38
8,81
6,00
4,77
4,10
3,68
3,39
3,18
3,02
2,90
2,80
2,71
2,65
2,59
2,54
2,49
2,46
2,42
2,39
2,37
2,30
2,27
2,24
2,19
2,15
2,12
2,04
1,97
1,93
241,88
19,40
8,79
5,96
4,74
4,06
3,64
3,35
3,14
2,98
2,85
2,75
2,67
2,60
2,54
2,49
2,45
2,41
2,38
2,35
2,32
2,25
2,22
2,19
2,14
2,11
2,08
1,99
1,93
1,88
243,91
19,41
8,74
5,91
4,68
4,00
3,57
3,28
3,07
2,91
2,79
2,69
2,60
2,53
2,48
2,42
2,38
2,34
2,31
2,28
2,25
2,18
2,15
2,12
2,07
2,03
2,00
1,92
1,85
1,80
246,46
19,43
8,69
5,84
4,60
3,92
3,49
3,20
2,99
2,83
2,70
2,60
2,51
2,44
2,38
2,33
2,29
2,25
2,21
2,18
2,16
2,09
2,05
2,02
1,97
1,93
1,90
1,82
1,75
1,69
248,01
19,45
8,66
5,80
4,56
3,87
3,44
3,15
2,94
2,77
2,65
2,54
2,46
2,39
2,33
2,28
2,23
2,19
2,16
2,12
2,10
2,03
1,99
1,96
1,91
1,87
1,84
1,75
1,68
1,62
249,05
19,45
8,64
5,77
4,53
3,84
3,41
3,12
2,90
2,74
2,61
2,51
2,42
2,35
2,29
2,24
2,19
2,15
2,11
2,08
2,05
1,98
1,95
1,91
1,86
1,82
1,79
1,70
1,63
1,57
250,10
19,46
8,62
5,75
4,50
3,81
3,38
3,08
2,86
2,70
2,57
2,47
2,38
2,31
2,25
2,19
2,15
2,11
2,07
2,04
2,01
1,94
1,90
1,87
1,82
1,78
1,74
1,65
1,57
1,52
251,77
19,48
8,58
5,70
4,44
3,75
3,32
3,02
2,80
2,64
2,51
2,40
2,31
2,24
2,18
2,12
2,08
2,04
2,00
1,97
1,94
1,86
1,82
1,79
1,74
1,69
1,66
1,56
1,48
1,41
253,04
19,49
8,55
5,66
4,41
3,71
3,27
2,97
2,76
2,59
2,46
2,35
2,26
2,19
2,12
2,07
2,02
1,98
1,94
1,91
1,88
1,80
1,76
1,73
1,67
1,62
1,59
1,48
1,39
1,32
151
A 2 -eloszls tblzata
P( > K ) =
Az f szabadsgfok a sorok elejn olvashat, az szint az oszlopok tetejn ll
A K kritikus rtk a megfelel sor-oszlop keresztezds celljban ll
Srsgfggvny
f ( x ) =
x
f
1
1
2
2
e
x
, x > 0 , ahol ( x) = e t t x 1 dt
f
f
0
2 2
2
152

szab.fok
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
0,99
0,98
0,90
0,80
0,70
0,50
,0002
,0201
,1148
,2971
,5543
,8721
1,2390
1,6465
2,0879
2,5582
3,0535
3,5706
4,1069
4,6604
5,2293
5,8122
6,4078
7,0149
7,6327
8,2604
8,8972
9,5425
10,1957
10,8564
11,5240
12,1981
12,8785
13,5647
14,2565
14,9535
,0006
,0404
,1848
,4294
,7519
1,1344
1,5643
2,0325
2,5324
3,0591
3,6087
4,1783
4,7654
5,3682
5,9849
6,6142
7,2550
7,9062
8,5670
9,2367
9,9146
10,6000
11,2926
11,9918
12,6973
13,4086
14,1254
14,8475
15,5745
16,3062
,0039
,1026
,3518
,7107
1,1455
1,6354
2,1673
2,7326
3,3251
3,9403
4,5748
5,2260
5,8919
6,5706
7,2609
7,9616
8,6718
9,3905
10,1170
10,8508
11,5913
12,3380
13,0905
13,8484
14,6114
15,3792
16,1514
16,9279
17,7084
18,4927
,0158
,2107
,5844
1,0636
1,6103
2,2041
2,8331
3,4895
4,1682
4,8652
5,5778
6,3038
7,0415
7,7895
8,5468
9,3122
10,0852
10,8649
11,6509
12,4426
13,2396
14,0415
14,8480
15,6587
16,4734
17,2919
18,1139
18,9392
19,7677
20,5992
,1485
,7133
1,4237
2,1947
2,9999
3,8276
4,6713
5,5274
6,3933
7,2672
8,1479
9,0343
9,9257
10,8215
11,7212
12,6243
13,5307
14,4399
15,3517
16,2659
17,1823
18,1007
19,0211
19,9432
20,8670
21,7924
22,7192
23,6475
24,5770
25,5078
,4549
1,3863
2,3660
3,3567
4,3515
5,3481
6,3458
7,3441
8,3428
9,3418
10,3410
11,3403
12,3398
13,3393
14,3389
15,3385
16,3382
17,3379
18,3377
19,3374
20,3372
21,3370
22,3369
23,3367
24,3366
25,3365
26,3363
27,3362
28,3361
29,3360
153

Valószínűségszámítás És Matematikai Statisztika Jegyzet (Székelyhidi)

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Valószínűségszámítás És Matematikai Statisztika Jegyzet (Székelyhidi)

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Sz

A varhato ertek ertelmezese . . . . . . . . . .

11. A varhato ertek

12. A szoras es a korrelacios egy

13. Nevezetes valoszn

15. Nevezetes egyenlotlensegek es alkalmazasaik

16. A matematikai statisztika elemei

17. Statisztikai becslesek

A statisztikai becsles fogalma

18. Hipotezisvizsgalat, statisztikai pr

1.1. Veletlen tomegjelensegek

1.2. Kserletek, esemenyek

1.2. Kserletek, esemenyek

Egy kserlet lehetseges kimeneteleit elemi esemenyeknek nevezz

ugyanazt dobjuk. Altal

elmelete a halmazelmelet axiomatikus elmeleten es az u

Nyikolajevics Kolmogorov szovjet matematikus, 19031987

A kombinatorika a veges halmazok elmeletevel foglalkozik, s napjainkban is

Legyen adott egy n elem

feltetelnek, akkor ebbol elkeszthetj

2.2. Hozzuk egyszer

2.3. Oldjuk meg a kovetkezo egyenletet:

2.4. Oldjuk meg a kovetkezo egyenletet:

2.6. Hozzuk egyszer

2.7. Oldjuk meg a kovetkezo egyenletet:

2.8. Oldjuk meg a kovetkezo egyenletet:

2.17. Egy sakkversenyen 16 sakkozo vesz reszt. Kormerkozest jatszanak,

Amint azt az elso fejezetben jelezt

Az ellentett esemennyel kapcsolatos fobb azonossagok:

Boole angol matematikus, 1815-1864

tartozo halmazok barmely sorozatanak metszete is beletartozik A-ba. Ebben a

3.3. Bizonytsuk be, hogy barmely esemenyalgebraban ervenyesek az alabbi azonossagok:

3.4. Bizonytsuk be, hogy barmely esemenyalgebraban ervenyesek az alabbi azonossagok:

3.5. Bizonytsuk be, hogy barmely esemenyalgebraban ervenyesek az alabbi azonossagok!

3.6. Vizsgaljuk meg, hogy milyen, az A es B esemenyekre tett felteves mellett

3.7. 10 darab termeket megvizsgalunk abbol a szempontbol, hogy hany selejtes

3.15. Egy cukraszdaban harom h

4.1. Gyakorisag, relatv gyakorisag

4.1. Gyakorisag, relatv gyakorisag

egy esemeny gyakorisaga es relatv gyakorisaga f

ket esemeny helyett tetszoleges veges szam

Ezt a tulajdonsagot a valoszn

ami eppen a Moivre-fele formula. Az olyan valoszn

de Moivre angol matematikus, 1667-1754

5.2. Tobb kocka egyidej

5.2. Tobb kocka egyidej

5.3. Egy mintaveteli problema

5.3. Egy mintaveteli problema

hany elemi esemenybol all. Hogy egy adott minta

Ezek utan tekints

Ezt a formulat egyszer

5.16. Egy vendeglo egyik asztalanal 9 vendeg u

5.18. Egy harom hazasparb

6.1. Geometriai valoszn

6.1. Geometriai valoszn

aranyos a resztartomany ter

eseten ugyanis mas es mas modellt kaphatunk. A kovetkezokben ismertet

6.2. Haromszog szerkeszthetosege

6.3. Talalkozasi problema

6.4. A Bertrand-fele paradoxon

egyenlotlenseg altal jellemzett tartomany, melynek ter

6.4. A Bertrand5 -fele paradoxon

Louis Francois Bertrand francia matematikus 1822-1900

6.5. A Buffon6 -fele t