Algebra (2016, A. H. Merzljak)

A. H.
Merzljak
V. B. Polonszkij
M. Sz. Jakir
ALGEBR A
Tanknyv az ltalnos oktatsi
rendszer tanintzetek
8. osztlya szmra
Ajnlotta
Ukrajna Oktatsi s Tudomnyos Minisztriuma

2016
373.167.1:512
22.14721
52
:
. . : . 8 . . .
/ . . , . . , ... . :
, 2016

( 10.05.2016 491)
.
,

8

:
. . ,

,

. . ,
,
-
. . ,
1 ,

. .
52 : . 8 . . .
. / . . , . . ,
... : . . . . : , 2016. 240 . : .
ISBN 978-966-914-010-4
373.167.1:512
22.14721
. ., . .,
. ., 2016
, -,
, 2016
ISBN 978-966-914-010-4 (.) . .,
ISBN 978-966-474-273-0 (.) , 2016
A szerzktl
A TANULKNAK
KEDVES NYOLCADIKOSOK!
Ebben a tanvben tovbb folytatjtok az algebra tanulst. Remljk,
hogy a 7. osztlyban megszeretttek ezt a fontos s szp tantrgyat, s
ezrt fokozott rdekldssel fogtok hozz az j ismeretek elsajttshoz.
Bzunk benne, hogy a kezetekben tartott tanknyv segtsgetekre lesz
ebben.
Ismerkedjetek meg a tanknyv felptsvel!
A tanknyv hrom paragrafusbl ll, amelyek pontokra tagozdnak.
Itt ismerkedhettek meg a tananyag elmleti rszvel. Fordtsatok klns
figyelmet a flkvr betkkel szedett szvegrszekre. Jl jegyezztek
meg a dlt betkkel kiemelt szavakat is.
A hagyomnyoknak megfelelen az elmleti anyagot gyakorlpldk
s feladatok kvetik. Ezeket a feladatmegolds egyik lehetsges vltoza-
tnak tekinthetitek. Minden pontban nll munkra kijellt feladatok
vannak, amelyek megoldshoz csak az elmleti rsz elsajttsa utn
fogjatok hozz. A gyakorlatok kztt vannak knnyek, kzepesek s
nehezek (klnsen a *-gal jelltek). Tudsotokat az Ellenrizztek
magatokat! cm rubrikban tallhat tesztfeladatok megoldsval
ellenrizhetitek. Minden pont egy klnleges rubrikval fejezdik be,
melynek a Nem hagyomnyos mdszerek hasznlata cmet adtuk. Ezek-
ben olyan feladatok szerepelnek, amelyek megoldshoz legtbbszr
nem matematikai tudsra van szksg, hanem csak a jzan eszeteket,
tallkonysgotokat, felfogkpessgeteket kell hasznlni. E feladatokkal
problmamegold gondolkods fejlesztst tztk ki clul, hogy ne csak
a matematikai feladatok elvgzsekor kerljtek a szokvnyos megold-
sokat, hanem az let minden terletn.
Ha a hzi feladat megoldsa utn mg marad szabad idtk, s sze-
retntek tbbet tudni, akkor ismerkedjetek meg a Tbbletfeladatok cm
rubrikban lert feladatokkal. Az ebben kzlt tananyag nem tartozik az
egyszerek kzz, de itt aztn igazn kiprblhatjtok kpessgeiteket.
Sok sikert s kitartst kvnunk!
4 A szerzktl
A TANROKNAK
TISZTELT KOLLGK!
szintn remljk, hogy e tanknyv megbzhat segtsgl szolgl
egy nemes cl rdekben vgzett ldozatos munkjukhoz. Szeretnnk,
ha a knyv elnyern tetszsket.
A tanknyv szles kr s vltozatos didaktikai anyagot tartalmaz.
Egy tanv alatt a tanknyvben tallhat valamennyi feladatot lehetetlen
megoldani, de erre nincs is szksg. Sokkal knyelmesebb gy dolgozni,
hogy bsgesen vlogathatunk a feladatokbl. Ez az egynre szabott
fejlesztsi mdszerek alkalmazst teszi lehetv az oktatsban.
A Tbbletfeladatokban olyan pldk tallhatk, amelyeket matema-
tikai krkre, illetve fakultatv foglalkozsokra javaslunk.
Az alkot munkhoz ert, kedvet s sok sikert kvnunk!
Egyezmnyes jelek:
n alacsony s kzepes felkszltsg tanulk rszre ajnlott
feladatok;
n

megfelel felkszltsg tanulk rszre ajnlott feladatok;
n

kivl felkszltsg tanulk rszre ajnlott feladatok;
n* matematikai szakkrk rszre s fakultatv foglalkozsokra
ajnlott feladatok;
vge a ttel bizonytsnak;
szmtgppel elvgezhet feladatok;
tbbletfeladatok.
A zld szmozs pldkat hzi feladatra, a kk szmozsakat

pedig szbeli feladatknt ajnljuk.
1. Racionlis trtek
1.. RACIONLIS KIFEJEZSEK

Ebben a paragrafusban olyan trtekkel ismerkednk meg, amelyek
neveziben s szmlliban vltozkat tartalmaz kifejezsek
vannak; megtanuljuk sszeadni, kivonni, megszorozni s elosz-
tani az ilyen trteket; megismerkednk az ilyen trtekbl ll
egyenletekkel.
Megismerkednk azokkal a szablyokkal, amelyek segtsgvel
az adott egyenlet egyszerbb alakra hozhat.
Bvtjk a hatvny fogalmt. Megtanuljuk a szmokat negatv
egsz kitevj hatvnyra emelni.
Megtanuljuk azon folyamatok matematikai modellezst, amelyek-
ben az egyik mennyisg nhnyszoros nvelse (cskkense)
egy msik mennyisg nhnyszoros cskkenst (nvekedst)
vonja maga utn.
1. Racionlis trtek
Mieltt hozzfogntok e pont tanulshoz, ismteljtek t a

216. oldalon tallhat 1-es, s a 218. oldalon lv 6-os pontokat.
A 7. osztlyos tananyagban egsz kifejezsek talaktsval foglal-
koztunk. Ez alatt olyan kifejezseket rtettnk, amelyekben szmok s
vltozk sszeadsa, kivonsa, szorzsa s nulltl klnbz szmmal
val osztsa szerepel.
Egsz kifejezsek pldul:
xy, a + b , m2+2m+n2, 1 x 4, c + d , x:5, y, 7.
5 3 4 7
A 8. osztlyban a trtkifejezsekkel fogunk megismerkedni.
A trtkifejezsek abban klnbznek az egsz kifejezsektl, hogy
bennk vltozt tartalmaz kifejezssel val oszts is elfordul.
Trtkifejezsek pldul:
a
a b ;, 5 .
2x + ;, (xy):(x+y),
b c x
d
Az egsz s trtkifejezseket egytt racionlis kifejezseknek
nevezzk.
Ha a racionlis kifejezsekben a vltozkat szmokkal helyettestjk,
akkor szmkifejezst kapunk. A helyettestst csak akkor szabad elvgezni,
ha az nem vezet nullval val osztshoz.
6 1.. RACIONLIS KIFEJEZSEK
a+2
Pldul a 2 + kifejezsnek nincs rtelme, ha a = 1, azaz a kifeje-
a 1
zsnek nincs helyettestsi rtke. Az a sszes tbbi rtkre a kifejezs
rtelmezve van.
M e g h a t r o z s . A vltozk azon rtkeit, amelyekkel a
racionlis kifejezs rtelmezve van, a vltozk m e g e n g e d e t t
r t k e i n e k nevezzk.
A fenti kifejezsben pldul az a vltoz megengedett rtke az 1
kivtelvel brmely szm.
Az egsz kifejezsekben szerepl vltozk megengedett rtkei br-
mely szm.
A racionlis kifejezsek rszesete a racionlis trt, amelyekben a
szmll s a nevez is tbbtag kifejezs1. Pldul:
x x 2 2xy 12 a + b
, , ,
7 x+y a 5
Megjegyezzk, hogy a racionlis trt lehet mind egsz, mind trtki-
fejezs.
A racionlis trt nevezje nem lehet olyan tbbtag kifejezs, amely
azonosan egyenl nullval.
A racionlis trtekben a vltozk megengedett rtkei azok, amelyek-
nl a nevez helyettestsi rtke nem nulla.
Az 1. brn lthat vzlatrajz ebben a pontban megtallhat fogalmak
kztti kapcsolatot szemllteti.
Racionlis kifejezsek
Egsz Trt-
kifejezsek kifejezsek
Tbbtag Racionlis
kifejezsek trtek
1. bra
1 3
P L D A . Hatrozztok meg az + .kifejezsben a vltoz meg-
x x 5
engedett rtkeit!
1
Emlkeztetnk r, hogy a szmok s az egytag kifejezsek a tbbtag
kifejezsek rszesetei (lsd 218. oldal 6. pont).
1. Racionlis trtek 7
1
trt nincs rtelmezve, ha x = 0. Az sszes tbbi
M e g o l d s . Az
x
3
szm esetn rtelmezve van. trt az x = 5 rtkn kvl az sszes
x 5
szmra rtelmezve van.
Teht az x megengedett rtkei a 0 s 5 kivtelvel valamennyi szm.
Vagy mskppen fogalmazva: a kifejezs nincs rtelmezve, ha x = 0 vagy
x = 5.
1. Miben klnbznek a trtkifejezsek az egsz kifejezsektl?

2. Hogyan nevezzk az egsz s trtkifejezseket egytt?
3. A vltozk mely rtkeit nevezzk megengedett rtknek?
4. Milyen trteket neveznk racionlisaknak?
5. Milyen kifejezsek rszesete a racionlis trt?
6. Milyen tbbtag kifejezs nem lehet egy racionlis trt nevezje?
GYAKORLATOK
3a 2 5x 2 x 8 b 2 t 2 6t + 15 x 2 1 3 5 1
1.A , + , , 3a 4 , , , m n , (y 4)3 + ,
4b 3
4 7 6n + 1 c 2t x+2 6 y
m 2 3mn
kifejezsek kzl melyek:
18
1) egsz kifejezsek; 2) trtkifejezsek; 3) racionlis trtek?
c 2 4c
2.Mennyi a 2c + 1
,trt helyettestsi rtke, ha:
1) c=3; 2) c=0?
2m n
3.Hatrozztok meg a ,kifejezs helyettestsi rtkt, ha:
3m + 2n
1) m=1, n=1; 2) m=4, n=5.
4.Hatrozztok meg az albbi kifejezsek rtkt:
a2 1 x+3 y
1) , ha a=4; 2) , ha x=5, y=6.
a 5 y x+2
5. Hatrozztok meg a kifejezsben szerepl vltoz megengedett r-
tkeit:
9 2+y
1) 2x 5; 3) ; 5) ;
x 5 1+ y
18 x 5 1
2) ; 4) ; 6) 2 ;
m 9 x +4
5 2 3x x
7) ; 9) + ; 11) ;
x2 4 x 2 x +1 x +1
5 x+4 x2
8) ; 10) ; 12) .
x 4 x (x 6) (x 3) (x + 5)
6.A vltoz mely rtkre van rtelmezve a
9 m 1 4 1
1) ; 3) ; 5) + ;
y m2 9 x 8 x 1
x +7 x 2x 3
2) ; 4) ; 6) ?
x+9 x 3 (x + 2) (x 10)
kifejezs?
7.rjatok fel olyan x vltozt tartalmaz racionlis trtet, amely
1) x=7; 2) x=1; 3) x=0 sx=4
rtkeinl nincs rtelmezve!
8. rjatok fel olyan y vltozt tartalmaz racionlis trtet, amelynek
megengedett rtkei:
1) 5 kivtelvel minden szm;
2) 2 s 0 kivtelvel minden szm;
3) 3, 3 s 6 kivtelvel minden szm;
4) brmely szm!
9.Egy gpkocsi 75 km/h sebessggel a km-t tett meg mton, s 40 km/h
sebessggel b kilomtert fldton. Mennyi id alatt tette meg a teljes
utat a gpkocsi? Adjtok meg a feladat megoldst kifejezssel, majd
hatrozztok meg az rtket, ha a = 150, b = 20!
10.Egy tanul m hrivnyrt 8 hrivnys, n hrivnyrt pedig 14 hriv-
nys fzeteket vsrolt. Hny fzetet vsrolt a tanul? lltsatok
fel kifejezst, majd hatrozztok meg az rtkt, ha m = 24, n = 56!
11. Bizonytstok be, hogy az x valamennyi megengedett rtknl a
trt rtke:
1 x2 + 1
1) pozitv; 2) negatv!
x2 6x 9 x 2
12. Bizonytstok be, hogy az x valamennyi megengedett rtknl a
trt rtke:
x 2 x 2 + 4x + 4
1) nem pozitv; 2) nem negatv!
x2 + 5 x 2 2x + 1
13.Ismeretes, hogy 5x 15y = 1. Hatrozztok meg az albbi kifejezsek
rtkt:
18y 6x
1) x 3y; 3) ;
9
8 1
2) ; 4) 2 .
2x 6y x 6xy + 9y 2
14.Tudjuk, hogy 4a + 8b = 10. Hatrozztok meg a kifejezs rtkt:
5 a 2 + 4ab + 4b 2
1) 2b + a; 2) ; 3) .
a + 2b 2a + 4b
1. Racionlis trtek 9
15.Hatrozztok meg az albbi fggvnyek rtelmezsi tartomnyt:

1 1
1) y = ; 2) y = .
4 1
4 x
x x
16.A vltoz mely rtkeinl van rtelmezve az albbi kifejezs?
x 10
1) ; 2) .
?
9 6
x 2+
x x
FELKSZLS AZ J TMHOZ
17.Egyszerststek az albbi trteket:

5 12 27 30
1) ; 2) ; 3) ; 4) .
15 18 45 48
18.Bvtstek:
3
1) a trtet gy, hogy a nevezje 14 legyen;
7
8
2) a trtet gy, hogy a nevezje 60 legyen!
15
19.Adjtok meg a kvetkez kifejezseket hatvnyalakban:
1) a5 a3; 2) (a5)3; 3) a5:a3; 4) (a8)4 : (a2)8.
20.Bontstok tnyezkre az albbi kifejezseket:
1) 6a 15b; 5) a6 + a2;
2) 2a + ab; 6) 12m2n 4mn;
3) 7am + 7bn; 7) 2x2 4x3 + 10x4;
4) 4x 12xy;
2
8) 10a3b2 15a2b + 25ab2.
1) ab ac + bd cd; 3) a5 + a3 + 2a2 + 2;
2) 3m + 3n mx nx; 4) 8a2b 2a2 4b2 + b.
22.Adjtok meg azokat a kttag kifejezseket, amelyek ngyzete:
1) a2 8a + 16; 3) 40xy + 16x2 + 25y2;
2) 9x + 6x + 1;
2
4) a8 4a4b + 4b2.
1) x2 9; 4) a2b2 81; 7) c3 d3;
2) 25 4y ;
2
5) 100m 1;
6
8) a3 + 8;
3) 36m2 49n2; 6) a10 b6; 9) 27m6 n9.
24.Bontstok tnyezkre a kvetkez kifejezseket:
1) 7a2 7; 4) 8a5 + 8a3 2a;
2) 3b3 3b; 5) x 4y + x2 16y2;
3) 2x3 2xy2; 6) ab6 ab4 b6 + b4.
25.Melyik azonossg az albbi egyenlsgek kzl:
1) 3x2 36xy + 108y2=3(x 6y)2;
2) 4m3 500n6=4(m 5n)(m 5mn + 25n2)?
Frisststek fel a 2. pontban tanultakat (216. oldal)!
NEM HAGYOMNYOS MDSZEREK HASZNLATA
26.Adott az a = 44
...4 , b = 33...3 szm. Az a szm m szmjegy, a b

m szamjegy
n szamjegy
szm n szmjegy. Megvlaszthatk-e gy az m s az n rtkei, hogy:

1) az a szm oszthat legyen b-vel;
2) a b szm oszthat legyen a-val?
2. A racionlis trtek alaptulajdonsga
A 3a 1 + 2a + 5 = 5a + 4 egyenlsg azonossg, mivel az a minden

rtkre teljesl.
3a 1 + 2a + 5 5a + 4
A = egyenlsg els rnzsre ugyancsak azonos-
a +1 a +1
sgnak tnik, de az egyenlsg nem teljesl az a minden rtkre. Az
a = 1 esetn kapott racionlis trt nincs rtelmezve. Vagyis a 7. osz-
tlyban bevezetett azonosan egyenl kifejezsek s az azonossg meg-
hatrozsait pontostani kell.
M e g h a t r o z s . Kt kifejezst a z o n o s a n e g y e n l n e k
neveznk, ha a vltozk minden megengedett rtknl a meg-
felel helyettestsi rtkeik egyenlk.
M e g h a t r o z s . A z o n o s s g n a k nevezzk az olyan
egyenlsget, amely a vltoz minden megengedett rtkvel
teljesl.
a 2
Pldul az = 1 egyenlsg azonossg, mivel az a = 2 kivtelvel
a 2
a vltoz minden rtkre igaz.
A 7. osztlyban tanultuk az egsz kifejezsek azonos talaktsait.
Most pedig a trtkifejezsek azonos talaktsval fogunk foglalkozni.
Az arny alaptulajdonsga szerint az
a am
= ,
b bm
egyenlsg teljesl a, b s m brmely rtkeivel, ahol b 0 s m 0.
A racionlis trtek az arny alaptulajdonsghoz hasonl tulajdon-
sggal rendelkeznek:
2. A racionlis trtek alaptulajdonsga 11
ha a racionlis trt szmlljt s nevezjt megszorozzuk

ugyanazzal a nulltl klnbz tbbtag kifejezssel, akkor az
adottal azonosan egyenl trtet kapunk.
A fenti tulajdonsgot a racionlis trt alaptulajdonsgnak
nevezzk s gy rhatjuk le:
A AC
= ,
B BC
ahol A, B s C tbbtag kifejezsek, s emellett B s C nem egyenl nul-
lval.
AC
A fenti tulajdonsg felhasznlsval az kifejezst helyettest-
BC
A
hetjk a vele azonosan egyenl .trttel. Az ilyen azonos talaktsokat
B
a trtnek C tnyezvel val egyszerstsnek nevezzk.
6a 3b 2 3x + 15y y 2 + 4y + 4
1. P L D A . Egyszerstsk a 1) 2 4
; 2) ; 3) 2 .tr-
24a b 3x y + 2y
teket.
Megold s. 1) A 6a3b2 s 24a2b4 egytag kifejezseknek van kzs
6a b tnyezjk. Ezrt:
2 2
6a 3b 2 a 6a 2b 2 a
2 4 = = .
24a b 4b 2 6a 2b 2 4b 2
2) A trt szmlljt tnyezkre bontjuk:
3x + 15y 3 (x + 5y)
= .
3x 3x
A kapott trt szmlljnak s nevezjnek kzs tnyezje 3, amivel
egyszersthetnk:
3 (x + 5y) x + 5y
= .
3x x
3) Elszr a trt szmlljt s nevezjt tnyezkre bontjuk, majd a
kapott trtet a y + 2 tnyezvel egyszerstjk:
y 2 + 4y + 4 (y + 2) 2 y + 2
= = .
y 2 + 2y y (y + 2) y
A trt alaptulajdonsgbl kvetkezik, hogy
A A A A
= s = .
B B B B
A A A
A s trtek mindegyikt felrhatjuk ,alakban is, vagyis
B B B
A A A
= = .
B B B
4a 20
2 . P L D A . Egyszerstsk a .trtet.
5a a 2
Megold s.
4a 20 4 (a 5) 4 (a 5) 4
= = = .
5a a 2
a (5 a) a (a 5) a
3 . P L D A . Hozzuk:
a2
1) az trtet 15ab3c5 nevezre;
5bc 3
a
2) az trtet a2 4b2 nevezre;
a + 2b
ab
3) az trtet 3b 2a nevezre.
2a 3b
M e g o l d s . 1) Mivel 15ab3c5 = 5bc33ab2c2, ezrt az j nevez a
3ab2c2 tnyezvel klnbzik az adott trt nevezjtl. Teht az adott
trt szmlljt s nevezjt a 3ab2c2 ptszorzval kell megszoroznunk:
a2 a 2 3ab 2c 2 3a 3b 2c 2
3 = 3 2 2 = .
5bc 5bc 3ab c 15ab 3c5
a a (a 2b) a 2 2ab
2) = = 2 .
a + 2b (a + 2b) (a 2b) a 4b 2
3) Az adott trt szmlljt s nevezjt is szorozzuk meg 1-gyel:
ab (a b) (1) ba
= = .
2a 3b (2a 3b) (1) 3b 2a
4 . P L D A . Hozzuk kzs nevezre a kvetkez trteket:

2m 5n 2 1 1 4a 2 6
1) s 4 3 ; 2) s ; 3) s 2 .
2 6
9a b 6a b a+b ab 2
a 36 a + 6a
M e g o l d s . 1) Az adott trt nevezinek szorzata 9a2b6 6a4b3 =
= 54a6b9 egyttal kzs nevezjk is. Azonban clszerbb kzs nevez-
nek a 18a4b6 egytag kifejezst vlasztani, amelynek egytthatja 18,
ami az adott nevezk egytthatinak, a 9-nek s a 6-nak, a legkisebb
kzs tbbszrse; az a s b vltozkat pedig a trtek neveziben szerepl
legnagyobb kitevkkel vesszk.
2m
Mivel 18a4b6 = 9a2b6 2a2, ezrt a trt ptszorzja a 2a2 egyta-
9a 2b 6
5n 2
g kifejezs. Figyelembe vve, hogy 18a4b6 = 6a4b3 3b3 , ezrt az
6a 4b 3
trt ptszorzja a 3b3 egytag kifejezs.
Teht, azt kapjuk, hogy
2m 2m 2a 2 4a 2m
2 6 = 2 6 2 = ;
9a b 9a b 2a 18a 4b 6
5n 2 5n 2 3b3 15b 3n 2
4 3 = 4 3 3 = .
6a b 6a b 3b 18a 4b 6
2) Az adott trtek kzs nevezje nevezik szorzatval egyenl. gy:

1 ab ab
= = ;
a + b (a + b) (a b) a 2 b 2
1 a+b a+b
= = .
a b (a b) (a + b) a 2 b 2
3) A racionlis trtek kzs nevezjnek meghatrozsnl hasznos
lehet nevezik tnyezkre bontsa:
a2 36=(a + 6)(a 6), a2+6a=a(a + 6).
Teht az adott trtek kzs nevezje lehet az a(a + 6)(a 6) kifejezs.
Ekkor
a/
4a 2 4a 2 4a 3 4a 3
= = = 3 ;
2
a 36 (a + 6) (a 6) a (a + 6) (a 6) a 36a
a 6/
6 6 6 (a 6) 6a 36
= = = .
2
a + 6a a (a + 6) a (a + 6) (a 6) a 3 36a
x2 1
5 . P L D A . brzoljuk az y = .fggvnyt.
x 1
M e g o l d s . Az adott fggvny rtelmezsi y
tartomnya az x = 1 kivtelvel brmely szm. gy:
x 2 1 (x 1) (x + 1) 1
= = x + 1,
x 1 x 1
teht y=x + 1, ha x 1. 0 1 x
Teht az adott fggvny grafikonja az 1 ab-
szcisszj pont kivtelvel az y = x + 1 egyenes
(2. bra). 2. bra
6 . P L D A . Oldjuk meg a (a2 9)x = a + 3 egyenletet az a paramter

brmely rtkre.
M e g o l d s . Felrjuk az adott egyenletet (a + 3)(a 3)x alakban, s
hrom esetet vizsglunk meg.
1) a = 3.
Ebben az esetben a 0x = 6 egyenletet kapjuk, amelynek nincs meg-
oldsa.
2) a = 3.
Az gy kapott 0x = 0 egyenletnek vgtelen sok megoldsa van.
3) a 3 s a 3.
a+3 1
Ekkor x = = .
(a + 3) (a 3) a 3
F e l e l e t : ha a = 3, akkor az egyenletnek nincs gyke; ha a = 3,
akkor az egyenletnek brmely szm a gyke; ha a 3 s a 3, akkor
1
x= .
a 3
1. Milyen kifejezseket neveznk azonosan egyenlknek?

2. Mit neveznk azonossgnak?
3. Fogalmazztok meg a racionlis trtek alaptulajdonsgt!
GYAKORLATOK
6a 2
27.Az albbi kifejezsek kzl melyikkel azonosan egyenl a :trt:
24a
a2 a 12a 3 3a 4
1) ; 2) ; 3) ; 4) ?
4 4 48a 12a 2
28.Azonossgok-e az albbi egyenlsgek:
3m 2 3m 2b 8b
1) = ; 3) = ;
7m 7 5c 3 20c5
4x 8 x2 8m 2 8m5
2) 4
= ; 4) = ?
16x 4 9n 9nm 3
29.Egyszerststek a kvetkez trteket:
14a 3 5x 4abc 10n10
1) ; 3) ; 5) ; 7) ;
21a 20x 16ab 4 5n 4
3 2 2 2 5 7 4 6
8b c 24x y 56m n 3p q
2) ; 4) ; 6) ; 8) .
12bc 3 32xy 42m5n10 9 p 8q7
30.Adjtok meg a hnyadosokat trt alakban, majd egyszerststek
azokat:
1) 6a : (18a5); 2) 16b7 : (48b4); 3) 35a8b6 : (49a6b8)!
31.Egyszerststek a trteket:
3x 5c 4 16ab 4 12a 8
1) ; 3) ; 5) ; 7) ;
21y 10c5 40ab 2 42a 2
2 4 5 4 5 5
5x 2m 63x y 13a b
2) ; 4) 3 ; 6) ; 8) .
6x m 42x 4 y5 26a 4b 3
32.Egyszerststek az albbi kifejezseket:
a a a a
1) ; 2) ; 3) ; 4) .
b b b b
33.Ptoljtok a hinyz kifejezseket az egyenlsgekben:
a 4a 2c 3 m 4m 3m 4n 3
1) = = 3= = ; 2) = = 2= = .
3 6a 9a 5b n 2n mnp
34.Alaktstok t:
a
1) az kifejezst b5 nevezj trtt;
b3
m
2) az kifejezst 27n4 nevezj trtt;
9n
6
3) a 2 kifejezst 35x3y2 nevezj trtt;
7x y
5k
4) az kifejezst 24p9 c nevezj trtt!
6 p5
35.Alaktstok t:
x
1) az alak trtet y8 nevezjv;
y2
a
2) az alak trtet 6b3 nevezjv;
3b
9
3) a alak trtet 12m3n2 nevezjv;
4m 2n
11c
4) a alak trtet 30bd7 nevezjv!
15d 6
a (x + 2) 7x 21y y 2 25
1) ; 5) ; 9) ;
b (x + 2) 5x 15y 10 + 2y
4 (a 6) 2 4a 20b a 2 + 4a + 4
2) ; 6) ; 10) ;
(a 6) 3 12ab 9a + 18
c 3 (c 4)5 6x + 12 c 2 6c + 9
3) 6 ; 7) ; 11) ;
c (c 4) 3 6x c2 9
2a + 2b a 5b m3 + 1
4) ; 8) ; 12) 2 .
7 (a + b) a 2 5ab m m +1
ab m 2 5mn x 2 25
1) ; 3) ; 5) ;
2 (b a) 15n 3m 5x 2 x 3
3x 6y 7a 4 a 3b y 2 12y + 36
2) ; 4) 4 ; 6) .
4y 2x b 7ab 3 36 y 2
3m 3n x 2 49 b5 b 4
1) ; 4) ; 7) ;
7m 7n 6x + 42 b5 b 6
2 2
5a + 25b 12a 6a 7m + 7m + 7
2) 2 ; 5) ; 8) ;
2a + 10ab 3 6a m3 1
2 2
4x 16y 9b 1 64 x
3) ; 6) 2 ; 9) 2 .
16y 9b + 6b + 1 3x 24x
39.Alaktstok t:
a
1) az trtet 4a + 8 nevezj trtt;
a+2
m
2) az trtet m2 9n2 nevezj trtt;
m 3n
x
3) az trtet 7y 14x nevezj trtt;
2x y
5b
4) az trtet 4a2 + 12ab + 9b2 nevezj trtt;
2a + 3b
x +1
5) az 2
trtet x3 1 nevezj trtt!
x + x +1
40.rjtok fel t az x 5y kifejezst:
1) 2; 2) x; 3) 4y3; 4) x2 25y2 nevezj trt alakban!
6
41.Hozztok a trtet:
b4
1) 5b 20; 2) 12 3b; 3) b2 4b; 4) b2 16 nevezre!
42.Alaktstok t az albbi trtprokat azonos nevezj trtekk:
1 1 x x
1) s 3 ; 5) s ;
8ab 2a 2x + 1 3x 2
3x 4y ab a
2) s ; 6) s 2 2 ;
7m 3n 3 3m 2n 4 3a + 3b a b
a+b 2 3a 2a
3) s 2 2 ; 7) s ;
ab a b 4a 4 5 5a
3d 8p 7a c
4) s ; 8) s .
mn (m n) 2 b 3 9 b2
43.Hozztok kzs nevezre a kvetkez trteket:
4 1 x +1 y 1
1) 2 2
s ; 5) s ;
15x y 10x 3y 2
x xy xy y 2
c d 6a 3a
2) 4 5 s ; 6) s ;
6a b 9ab 2 a 2b a+b
x z 1 + c2 c
3) s 2 ; 7) 2 s ;
y 5 y 25 c 16 4c
m+n 2m 3n 2m + 9 m
4) 2 s 2 2 ; 8) 2 s .
m mn m n m + 5m + 25 m 5
(3a + 3b) 2 xy + x 5y 5
1) ; 3) ;
a+b 4y + 4
(6x 18y) 2 2
a ab + 2b 2a
2) ; 4) .
x 2 9y 2 a 2 4a + 4
2m 2 72n 2 a3 8 a 3 + 2a 2b + ab 2
1) ; 2) ; 3) .
(4m + 24n) 2 ab a 2b + 2 a 3 ab 2
46.Egyszerststek a trtkifejezseket, majd hatrozztok meg a
helyettestsi rtkket:
15a 2 + 10ab
1) , ha a=2, b=0,4;
3ab + 2b 2
9b 2 4c 2 1
2) 2 2
, ha b = , c=6;
12b c 8bc 3
2 2
36x 12xy + y
3) , ha x=1,2, y=3;
y 2 36x 2
a8 a6
4) 9 8 , ha a=0,1!
a +a
47.Hatrozztok
2 2
meg az albbi kifejezs helyettestsi rtkt:
16x 4y 49c 2 9
1) , ha x=2,5, y=2; 2) , ha c=4!
6x 3y 49c 2 + 42c + 9

2p 1 2x 3x 4
1) s 3 ; 4) 2 , 2 s 2 ;
5 p 15 p 27 x 1 x 2x + 1 x + 2x + 1
3a + 1 a 2 a2 b ab
2) 2 s 2 ; 5) 2 , s .
9a 6a + 1 9a 1 a ab ac + bc 2a 2b 4a 4c
a a+3
3) 2 s 2 ;
a 7a a 14a + 49
49.rjtok fel a trtkifejezseket azonos nevezj trtek alakjban:
3a a a2
1) , s 2 ;
3a 2 9a + 6 9a b 4b
1 1 1
2) , s 2 .
a 5b a 2 + 7ac a + 7ac 5ab 35bc
2xy y 2 x
50.Hatrozztok meg a ,kifejezs rtkt, ha = 2.
3xy + x 2 y
4a 2 ab a
51.Hatrozztok meg a 2
,kifejezs rtkt, ha = 5.
ab + 14b b
52.Hatrozztok meg az albbi kifejezsek rtkt, ha tudjuk, hogy
2a 6b = 1:
8 a 2 9b 2
1) ; 2) .
a 3b 0,5a + 1,5b
2m 1,5n
53.Hatrozztok meg a ,kifejezs rtkt, ha 4m + 3n = 8!
32m 2 18n 2
a3 a2 a + 1
54.Ltezik-e az a-nak olyan rtke, amelynl az 3 2 trt he-
a + a + a +1
lyettestsi rtke negatv?
55.brzoljtok az albbi fggvnyeket:
x2 4 x 2 10x + 25 2x 2 4x
1) y = ; 3) y = ;
x+2 x 5 x
x 3 2 2
2) y = ; 4) y = .
3x x+4 x+4
x 2 8x + 16 x x 2 3x 2x 2 2
1) y = ; 2) y = x ; 3) y = 2 .
x4 x x x 1
x x2 1
1) y = ; 2) y = .
x x 1
58.Oldjtok meg a kvetkez egyenleteket:
x +1 x 2 25 x+6
1) = 1; 2) = 10; 3) = 0.
x +1 x 5 x 6
x 2 16 x 7
1) = 8; 2) = 0.
x+4 x 7
60.*Az a valamennyi rtkre oldjtok meg az albbi egyenleteket:

1) ax=1; 3) (a 6)x=a2 12a + 36;
2) ax=a; 4) (a2 4)x=a 2!
61.*Az a valamennyi rtkre oldjtok meg az albbi egyenleteket:
1) (a + 3)x=3; 2) (a2 9a)x=a2 18a + 81!
ISMTL FELADATOK
62.Hozztok egyszerbb alakra a kvetkez kifejezseket:

1) (x + 2)(x 9) 3x(3 2x);
2) (a + 5)(a 2) + (a + 4)(a 5);
3) (y 8)(2y + 1) (3y + 1)(y 6);
4) (2x 3y)(2x + 3y) + (3x + 2y)(3x 2y);
5) (x + 1)2 (x 3)(x + 3);
6) (y 4)(y + 3) (y 6)2.
1) y=2; 2) y=2x; 3) y=2x 1.
64.Milyen a s b rtkeknl lesz az (a 2)(a + 2) + 4b(b a) kifejezs
rtke a legkisebb? Mennyi ez a legkisebb rtk?
65.Meggyes faluhoz a vastlloms 14 kilomterrel kzelebb van, mint
Almshoz. Autbusszal Meggyestl az llomsig 45 percig tart az
t. Szemlygpkocsival az t Almsrl az llomsra 5 perccel tovbb
tartott. A szemlygpkocsi sebessge 12 km/h-val nagyobb az autbusz
sebessgnl. Hatrozztok meg mindegyik gpjrm sebessgt!
FELKSZLS AZ J TMHOZ
66.Vgezztek el a kijellt mveleteket:

7 5 9 7 23 15 3
1) + ; 2) + ; 3) ; 4) 4 1 .
18 18 16 16 32 32 11
67.A ngyzet oldalaira 4 termszetes szmot rtak. A ngyzet mindegyik

cscsban pedig olyan szm szerepel, amely egyenl a cscsot alkot
oldalakra rt szmok szorzatval. A cscsokban szerepl szmok s-
szege 55. Hatrozztok meg az oldalakra rt szmok sszegt!
3. Egyenl nevezj racionlis trtek sszeadsa s kivonsa 19
3. Egyenl nevezj racionlis trtek

sszeadsa s kivonsa
Mr tudtok egyenl nevezj kznsges trteket sszeadni s kivonni.
Az ide vonatkoz szablyok rvid matematikai felrsa:
a b a+b a b ab
+ = , = .
c c c c c c
E szably szerint adjuk ssze, illetve vonjuk ki egymsbl az egyenl
nevezj racionlis trteket is.
Egyenl nevezj trteket gy adunk ssze, hogy szmllikat
sszeadjuk, a nevezt pedig vltozatlanul hagyjuk.
Egyenl nevezj trteket gy vonunk ki, hogy az els trt
szmlljbl kivonjuk a msodik trt szmlljt, a nevezt
pedig vltozatlanul hagyjuk.
1. P L D A . Vgezztek el a kivonst.
7x 5 3x 5 y 2 + 2y 12y 25 4 2a 3
1) ; 2) ; 3) .
8x 2 8x 2 y 2 25 y 2 25 2a 1 1 2a
Megold s
7x 5 3x 5 7x 5 (3x 5) 7x 5 3x + 5 4x 1
1) 2
2
= 2
= 2
= 2= .
8x 8x 8x 8x 8x 2x
y 2 + 2y 12y 25 y 2 + 2y (12y 25) y 2 + 2y 12y + 25
2) = = =
y 2 25 y 2 25 y 2 25 y 2 25
y 2 10y + 25 (y 5) 2 y 5
= = = .
2
y 25 (y + 5) (y 5) y + 5
4 2a 3 4 2a 3 4 2a 3 4 + 2a 3 2a + 1
3) = = + = = .
2a 1 1 2a 2a 1 (2a 1) 2a 1 2a 1 2a 1 2a 1
m 2m + n
2 . P L D A . Ismeretes, hogy = 3. Hatrozzuk meg a .kifeje-
n m
zs helyettestsi rtkt.
M e g o l d s . Felrjuk a trtet egy egsz s egy trtkifejezs ssze-
geknt:
2m + n 2m n n
= + =2+ .
m m m m
m n 1 2m + n n 1 2
Ha = 3, akkor = . Teht = 2+ = 2 =1 .
n m 3 m m 3 3
3 . P L D A . Hatrozzuk meg az n sszes olyan termszetes rtkt,

2n 2 + 3n 15
amely mellett a kifejezs helyettestsi rtke is egsz szm
n
lesz.
M e g o l d s . Felrjuk a trtet egy egsz s egy trtkifejezs klnb-
sgeknt:
2n 2 + 3n 15 2n 2 3n 15 15
= + = 2n + 3 .
n n n n n
A 2n + 3 kifejezs minden termszetes n szmra termszetes rtket
15 15
vesz fel. A 2n + 3 kifejezs akkor vesz fel egsz rtket, ha a kife-
n n
jezs rtke is egsz szm lesz. Ez csak a kvetkez termszetes n rt-
kek esetn lehetsges: 1, 3, 5, 15.
F e l e l e t : n = 1, vagy n = 3, vagy n = 5, vagy n = 15.
1. Hogyan adunk ssze egyenl nevezj racionlis trteket?

2. Hogyan vonunk ki egymsbl egyenl nevezj racionlis trteket?
GYAKORLATOK
68.Vgezztek el a mveleteket:
x y m + n m 2n
1) + ; 5) ;
6 6 6 6
a b 2a 3b 9b 2a
2) ; 6) + ;
3 3 6ab 6ab
m 4m 5c + 4d 4d + 9c
3) + ; 7) + ;
n n cd cd
6c 2c 8m + 3 2m + 3
4) ; 8) .
d d 10m 2 10m 2
69.rjtok fel trt alakban a kifejezseket:
7k 4k x 7y x 4y
1) ; 4) ;
18 p 18 p xy xy
ab a 10a + 6b 6b a
2) ; 5) ;
2b 2b 11a 3 11a 3
a 12b a + 15b x 2 xy 2xy 3x 2
3) + ; 6) + .
27a 27a x 2y x 2y
a2 9 m2 25
1) ; 3) ;
a+3 a+3 (m 5) 2
(m 5) 2
t 4 5x + 9 4x + 8
2) 2 2 ; 4) 2 ;
t 16 t 16 x 1 x2 1
b2 20b + 100 c2 14c 49

5) + ; 6) .
b + 10 b + 10 c 7 c 7
71.Egyszerststek a kvetkez kifejezseket:
c2 81 3x + 5 2x + 7
1) ; 3) ;
c9 c9 x2 4 x2 4
2 2
a 36 y 4y 4
2) ; 4) .
(a 6) 2 (a 6) 2 y 2 y 2
72.Vgezztek el az albbi mveleteket:
a+b a 81b 2 a2
1) + ; 4) + ;
c 7 7 c 9b a a 9b
5m 5n t2 4
2) + ; 5) + ;
mn nm 3t 6 6 3t
2
2x 4y 4x 14y y 1 2y
3) ; 6) .
x 3y 3y x y 1 1 y
x 2 3m + 2n m 8n
1) + ; 3) ;
y 1 1 y 2m 3n 3n 2m
2
3c 3d b 49
2) + ; 4) + .
cd dc 2b 14 14 2b
74.Hatrozztok meg az albbi kifejezsek helyettestsi rtkt:
a 2 48 16 c 2 + 3c + 7 c + 3
1) , ha a=32; 2) + , ha c=3.
a8 a8 c3 8 8 c3
75.Hatrozztok meg az albbi kifejezsek helyettestsi rtkt:
5x + 3 6x 1 a 2 + a 7a 9
1) + , ha x=4,1; 2) , ha a=7.
x 2 16 16 x 2 a2 9 a2 9
5n 1 7n 8 8n + 7 3k 4k + 1 k2
1) ; 3) 3
+ 3
+ .
20n 20n 20n k 1 1 k 1 k3
9m + 2 m 9 1 7m
2) 2 + ;
m 4 4 m2 m2 4
6a 1 4a 7 2a 2 2a 2 + 12a 8a 9 a 2 + 14a 16
1) + + ; 2) + .
16a 8 16a 8 8 16a a 2 25 25 a 2 a 2 25
78.Adjtok meg trt alakban a kifejezst:
15 8a 14 7a m 2 8n 2m 8n
1) ; 3) .
(a 1) 2 (1 a) 2 (m 2) (n 5) (2 m) (5 n)
3b 2 + 12 12b
2) 3
+ ;
(b 2) (2 b) 3
x 2 16x 2x + 49 y2 + y y + 36
1) + ; 2) + .
(x 7) 4 (7 x) 4 (y 6) (y + 2) (6 y) (2 + y)
80.Bizonytstok be az albbi azonossgokat:

(a + b) 2 (a b) 2 (a + b) 2 (a b) 2
1) = 1; + 2) = 2.
4ab 4ab a2 + b2 a2 + b2
12x 25 8x + 10
81.Bizonytstok be, hogy a + kifejezs helyettestsi
20x 15 20x 15
rtke nem fgg az x rtktl az x vltoz minden megengedett r-
tkre!
17y + 5 9 11y
82.Bizonytstok be, hogy a kifejezs helyettestsi r-
21y 3 21y 3
tke nem fgg az y rtktl az y vltoz minden megengedett rt-
kre!
83.Bizonytstok be, hogy a vltoz minden megengedett rtknl a
a2 6 7a 4 3a + 6
+ kifejezs helyettestsi rtke pozitv!
(a 2) 4 (a 2) 4 (a 2) 4
84.Bizonytstok be, hogy a vltoz minden megengedett rtknl a
2 b2 7 3b 7b 20
+ kifejezs helyettestsi rtke negatv!
(b 5) 6 (b 5) 6 (b 5) 6
85.Adjtok meg az adott trtet egy egsz s egy trtkifejezs sszegeknt
vagy klnbsgeknt:
x+3 a 2 2a 5
1) ; 2) .
x a 2
86.Adjtok meg az adott trtet egy egsz s egy trtkifejezs sszege-
knt vagy klnbsgeknt:
4a b b 2 + 7b + 3
1) ; 2)
.
a b +7
x
87.Hatrozztok meg a kifejezs rtkt, ha = 4.:
y
y 2x 3y x2 + y2
1) ; 2) ; 3) .
x y xy
a
88.Hatrozztok meg a kifejezs rtkt, ha = 2.:
b
ab 4a + 5b a 2 2ab + b 2
1) ; 2) ; 3) .
a b ab
89.Hatrozztok meg az n sszes olyan termszetes rtkt, amelynl
az albbi kifejezs helyettestsi rtke pozitv szm:
n+6 3n 2 4n 14 4n + 7
1) ; 2) ; 3) .
n n 2n 3
90.Hatrozztok meg az n sszes olyan termszetes rtkt, amelynl
az albbi kifejezs helyettestsi rtke pozitv szm:
8n 9 n 2 + 2n 8 9n 4
1) ; 2) ; 3) .
n n 3n 5
ISMTL FELADATOK
91.Az egymstl 9 km tvolsgra lv kt falubl egyszerre, egymssal

szemben kt kerkpros indult el. 20 perc mlva tallkoztak. Ha a
kerkprosok azonos irnyba haladnnak, akkor az egyik a msikat
3 ra mlva rn utol. Hatrozztok meg a kerkprosok sebessgt!
1) 1 4(x + 1)=1,8 1,6x;
2) 3(0,5x 4) + 8,5x=10x 11!
93.Bizonytstok be, hogy az a vltoz minden megengedett rtknl a
(a + 4)(a 8) + 4(2a + 9) kifejezs helyettestsi rtke nem negatv!
FELKSZLS AZ J TMHOZ
94.A csillagot helyetteststek olyan egytag kifejezssel, hogy az egyen-

lsg igaz legyen:
1) a 2b * = a 2b2; 3) 6x5 * = 12x10.
2) 5xy * = 10x y ;
3 4 6
95. A csillagot helyetteststek olyan tbbtag kifejezssel, hogy az

egyenlsg igaz legyen:
1) * (a b) = (a + b) (a b)2;
2) (a + 10b) * = a 3 10ab2.
1 2 6x y
1) s ; 4) s ;
3a 3b x 2y x+y
4m 3n y 1
2) 3 2 s 2 3 ; 5) s 2 ;
p q p q 6y 36 y 6y
5 6 1 1
3) s ; 6) 2 s 2 .
mn m+n a 1 a +a
97.Elfordulhat-e, hogy egy pros szmnak tbb pratlan osztja legyen,

mint pros?
4. Klnbz nevezj racionlis trtek

sszeadsa s kivonsa
A klnbz nevezj trtek sszeadsa s kivonsa a trtek alaptu-
lajdonsgnak alkalmazsval egyenl nevezj trtek sszeadsra s
kivonsra vezethet vissza.
A C
Adjuk ssze s .racionlis trteket!
B D
Felrhatjuk, hogy: A = A D , C = C B .
B BD D DB
A C AD CB AD+CB
Akkor + = + = .
B D BD DB BD
Ebben az esetben kzs nevezl a trtek nevezinek szorzatt
vlasztottuk.
Megjegyezzk, hogy a nevezk szorzata nem mindig a legalkalmasabb
kzs nevez.
A kznsges trtek kzs nevezjnek meghatrozsakor elszr a
nevezket prmtnyezkre bontjuk, majd megkeressk legkisebb kzs
tbbszrsket. Hasonlkppen ahhoz, hogy meghatrozzuk a racionlis
trtek kzs nevezjt, clszer a nevezket tnyezkre bontani.
Nyilvnval, hogy kt racionlis trt sszege, illetve klnbsge
szintn racionlis trt lesz.
1. P L D A . Hozzuk egyszerbb alakra a kifejezseket:

b +1 1 a 2a 1
1) + 2 ; 4) ;
abc a c 25 10a + a 2 3a 15
m n x x+2
2) ; 5) .
7m + 7n 7m 7n x 4 x 2
10n + 14 6
3) 2 + ;
n 49 7 n
M e g o l d s . 1) A trtek kzs nevezje az a2bc egytag kifejezs.
Vagyis
a/ b/
b +1 1 a ab + a + b ab a + b
+ = = 2 .
abc a 2c a 2bc a bc
2) A trtek nevezit tnyezkre bontjuk, gy kapjuk:
m n/ m + n/
m n m n
= =
7m + 7n 7m 7n 7 (m + n) 7 (m n)
m (m n) n (m + n) m 2 mn mn n 2 m 2 2mn n 2
= = = .
7 (m + n) (m n) 7 (m 2 n 2 ) 7 (m 2 n 2 )
n +7/
10n + 14 6 10n + 14 6 10n + 14 6 (n + 7)
3) + = = =
n 2 49 7 n (n 7) (n + 7) n 7 (n 7) (n + 7)
4. Klnbz nevezj racionlis trtek sszeadsa s kivonsa 25
10n + 14 6n 42 4n 28 4 (n 7) 4
= = = = .
(n 7) (n + 7) (n 7) (n + 7) (n 7) (n + 7) n + 7
3/ a 5/
2a 1 2a 1 2a 1 6a a + 5 5a + 5
4) = = = = .
25 10a + a 2 3a 15 (5 a) 2 3(a 5) (a 5) 2 3 (a 5) 3 (a 5) 2 3 (a 5) 2
3/ a 5/
1 2a 1 2a 1 6a a + 5 5a + 5
= = = = .
3a 15 (5 a) 2 3(a 5) (a 5) 2 3 (a 5) 3 (a 5) 2 3 (a 5) 2
5) Ebben az esetben a kzs nevez a trtek nevezinek szorzata
lesz. Ekkor
x 2/ x 4/
x x + 2 x (x 2) (x + 2) (x 4) x 2 2x x 2 + 4x 2x + 8 8
= = = .
x4 x2 (x 4) (x 2) (x 4) (x 2) (x 4) (x 2)
(x + 2) (x 4) x 2 2x x 2 + 4x 2x + 8 8
= = .
4) (x 2) (x 4) (x 2) (x 4) (x 2)
21c 2
2 . P L D A . Adjuk meg trt alakban a 3c.kifejezst.
7c 2
M e g o l d s . A 3c kifejezst 1 nevezj trt alakban megadva azt
kapjuk, hogy:
7c 2/
21c 2 21c 2 3c 21c 2 21c 2 + 6c 6c
3c = = = .
7c 2 7c 2 1 7c 2 7c 2
Megjegyezzk, hogy kt racionlis trt sszege s klnbsge szintn
racionlis trt.
1. Hogyan adunk ssze, illetve vonunk ki egymsbl klnbz nevezj

racionlis trteket?
2. Milyen kifejezs lesz kt racionlis trt sszege, illetve klnbsge?
GYAKORLATOK

x 2x 4 3 a 1
1) + ; 4) ; 7) 2
+ 4;
4 3 x y b ab
5b b m m 11 2c
2) ; 5) + ; 8) ;
14 7 4n 6n 5a 15ab
m n c d m c
3) ; 6) ; 9) + .
8 6 b 3b abc abm
99.Adjtok meg trt alakban a kvetkez kifejezseket:
x y m n 7 k
1) ; 3) ; 5) + ;
8 12 n m cd cp
4a a x2 y 6a 9b
2) + ; 4) + ; 6) .
7 4 2y 8x 35c5 14c 2
100.Hozztok egyszerbb alakra az albbi kifejezseket:

a +7 a 4 a+b ac
1) + ; 7) + ;
12 9 ab ac
2b 7c 3b + 2c 2 p 1
2) ; 8) + ;
6 15 p2 p
3x 2 3y 1 k + 4 3k 4
3) ; 9) 2 ;
x y k k
6p + 1 2p + 8 x y y x2
4) ; 10) 2 ;
p 3p x3 x y
5m n m 6n 2m 3n 7m 2n
5) ; 11) + ;
14m 7m m 2n mn 2
x +4 y 3 c + d c 2 8d
6) ; 12) 3 3 .
11x 11y cd 4 c d
101.Vgezztek el az albbi trtek kivonst:
9 5b 7 5c 6a + 2 2a + 4
1) ; 5) 2 ;
b c ab a b
4d + 7 d 6 c 2 16 c 9
2) ; 6) 5 ;
7d 6d c6 c
5 k p + 10 1 1 + x2
3) ; 7) 3 5 ;
5p 5k x x
mn pn 1 ab 1 ad
4) ; 8) .
mn np abc acd
102.Vgezztek el a kvetkez mveleteket:
2 3x 2 a 3 x x
1) + ; 3) ; 5) ;
x x +1 a 3 a +3 2y + 1 3y 2
m m c c ab ab
2) ; 4) ; 6) .
n m+n 3c 1 3c + 1 b a+b
103.Alaktstok t a kifejezseket trtekk:
a a 4 5x + 4 b 2
1) + ; 2) ; 3) .
ab b x x+2 b 2 b +2
1 1 y y
1) ; 4) ;
b (a b) a (a b) 2 (y + 3) 5 (y + 3)
5 30 5m + 3 7m + 4
2) + ; 5) ;
a a (a 6) 2 (m + 1) 3 (m + 1)
3 2x + 2 ca c+b
3) ; 6) + .
x 2 x (x 2) a (a + b) b (a + b)
1 1 x x
1) + ; 3) ;
a (a + b) b (a + b) 5 (x + 7) 6 (x + 7)
4 8 4n + 2 5n + 3
2) ; 4) .
b b (b + 2) 3 (n 1) 4 (n 1)
106.Vgezztek el a trtek sszeadst vagy kivonst:

a 3a + 1 m +1 m 1
1) ; 5) ;
a 2 3a 6 3m 15 2m 10
18 6 m 2n m 3n
2) 2 ; 6) ;
b + 3b b 6m + 6n 4m + 4n
2 c 1 a2 + 2 a+4
3) ; 7) ;
c + 1 c2 + c a 2 + 2a 2a + 4
d 1 d 3x 4y 3y x
4) + ; 8) 2 .
2d 8 d 4 x 2xy xy 2y 2
b 4b 1 a2 + b2 b
1) ; 4) + ;
b 5 4b 20 2a 2 + 2ab a + b
2 16 b+4 a+4
2) 2 ; 5) ;
m m + 8m ab b 2 a 2 ab
a 2 a 1 c4 4c + 9
3) ; 6) + .
2a 6 3a 9 4c + 24 c 2 + 6c
3 x+4 3a + b 1
1) + ; 4) + ;
x + 3 x2 9 a2 b2 a + b
a2 a m m2
2) 2 ; 5) 2 ;
a 64 a 8 m + 5 m + 10m + 25
6b 1 b b2
3) 2 ; 6) 2 2 .
9b 4 3b 2 a + b a + b + 2ab
4x y 1 10a 1
1) + ; 3) ;
x2 y2 x y 25a 2 9 5a + 3
y2 y n n2
2) 2 ; 4) 2 .
y 81 y + 9 n 7 n 14n + 49
110.rjtok fel trt alakban a kvetkez kifejezseket:
a 9 4 12m 2 + 1
1) +1; 4) + 3; 7) 6m ;
b p2 p 2m
x 3b + 2a 20b 2 + 5
2) x; 5) 2 ; 8) 10b.
y a 2b 1
m n 3b + 4
3) + + 2; 6) 3;
n m b 2
4 m 1 9n 2 2
1) a ; 3) 3
+ m; 5) 3n ;
a n n 3n
1 2k2 4y 12
2) + x 2; 4) k; 6) 5 .
x k 5 y 2

a2 + 1 a +1 a a+4
1) + ; 5) ;
a 2a + 1 a 1
2
a 2 4a + 4 a 2 4
a2 + b2 a b 2p 5 2 p2
2) 2 2 ; 6) + ;
a b a+b p 5 p + 5 25 p 2
c +7 28c 1 y+8 2
3) + ; 7) ;
c 7 49 c 2 y 16 y 2 y 4
5a + 3 6 3a 2b 1 4b 2b + 1
4) 2 + ; 8) + + .
2a + 6a a 2 9 4b + 2 4b 2 1 3 6b
m + n m2 + n2 b 2 b
1) ; 4) ;
m n m2 n2 b 2 + 6b + 9 b 2 9
xy y2 x 6 x x 3
2) + ; 5) 2 + ;
x + y 2xy + x 2 + y 2 x + 3x x + 3 x
2a a+4 y +2 y 2 16
3) 2 ; 6) .
4a 1 2a 2 + a y 2 y + 2 y2 4
114.Bizonytstok be, hogy az adott kifejezs helyettestsi rtke nem
fgg a vltoz rtktl a vltoz minden megengedett rtkre:
2x + 1 2x 1 x +7 24 2a a 4
1) + ; 2) + .
2x 4 6 3x 6x 12 a 2 16 2a 8 a + 4
115.rjtok fel trt alakban a kvetkez kifejezseket:
a2 2 c2 + 9
1) 1 a + ; 3) c 3;
a+2 c3
a2 b2 8m 2
2) + 3a b; 4) 2m 1.
3a + b 4m 3
14b 10 29c + 10c 2
1) b + 7 ; 2) 5c + 2.
b +7 2c 5
117.Egyszerststek az albbi kifejezseket, majd hatrozztok meg
az rtkket:
7 12 3
1) , ha a=5;
2a 4 a 2 4 a + 2
2c + 3 2c 3 16c
2) 2 + , ha c=0,8;
2c 3c 2c 2 + 3c 4c 2 9
m 2 + 16n 2 m + 4n
3) 2 , ha m=3, n=0,5.
m 16n 2 2m 8n
118.Hatrozztok meg az albbi kifejezsek helyettestsi rtkeit:
6 x 5
1) , ha x=5;
5x 20 x 2 8x + 16
2y 1 2y 1 3
2) , ha y = 2 .
2y 2y 1 2y 4y 2 7

a+b a b2
1) + 2 = 0;
a a b a ab
a + 3 a +1 6 2
2) + = ;
a + 1 a 1 a2 1 a2 1
2a 2 + 4 a 2 a + 1 1
3) 2 = .
a 1 a +1 a 1 a 1
1 1 3a 1
1) = ;
6a 4b 6a + 4b 4b 2 9a 2 3a 2b
c+2 1 2
2) 2 = 0.
c + 3c 3c + 9 3c
121.Hatrozztok meg a trtek klnbsgt:
a +1 1 1 b 2 6b
1) 2 ; 2) 3 .
3
a 1 a + a +1 b + 3 b + 27
9m 2 3mn + n 2 9m 2 + 3mn + n 2 2b 1 2b
1) ; 2) 1 2 .
3m n 3m + n 4b 2b + 1 2 b +1
2
3a + 24 6 1 2
123.Bizonytstok be a 3 2 = .azonossgot!
a +8 a 2a + 4 a + 2 a +2
4b ab a+b 1 2 1
1) + + ; 3) + ;
a 2 b 2 a 2 + ab b 2 ab (a 5b) 2 a 2 25b 2 (a + 5b) 2
1 1 x x2 + 4 x 2 + 9x + 18 x +5
2) + 2 + ; 4) .
x 2 x + 2 x 4 8x 2x 3
xy + 3y 2x 6 y 2
a+3 a 3 12 a 3 b4 b 2 2b 24 2
1) + + = ; 2) = .
a 2 3a 3a + 9 9 a 2 3a 2a 1 2ab 4 b + 8a 2a 1
126.Bizonytstok be az
1 1 1
+ = 0.azonossgot!
(a b) (a c) (a b) (b c) (c a) (c b)
127.Bizonytstok be a
bc ac ab
+ + = 1.azonossgot!
(a b) (a c) (b a) (b c) (c a) (c b)
128.*Egyszerststek az
1 1 1
+ + .kifejezst!
(a 1) (a 2) (a 2) (a 3) (a 3) (a 4)
1 1 1
+ + .kifejezst!
(a 1) (a 3) (a 3) (a 5) (a 5) (a 7)
130.*Bizonytstok be az
1 1 2 4 8 16 32
+ + + + + = .azonossgot!
1 a 1 + a 1 + a 2 1 + a 4 1 + a 8 1 + a16 1 a 32
131.*Bizonytstok be a
3 3 6 12 24 48
+ + + + = .azonossgot!
1 a 2 1 + a 2 1 + a 4 1 + a 8 1 + a16 1 a 32
ac ba cb a+b b+c a+c
132.*Bizonytstok be, ha + + = 1, akkor + + = 4.
b+c a+c a+b b+c a+c a+b
ISMTL FELADATOK
133.Hatrozztok meg az albbi egyenletek gykeit:

x x 1 x 4 x 1
1) + = 4; 2) = 3.
3 2 2 5
134.Oldjtok meg a kvetkez egyenletrendszereket:
x + y = 8, 2x + 5y = 13,
1) 2)
3x 2y = 9; 3x 5y = 13.
135.A hromnapos kerkprverseny els napjn a versenyzk a teljes
4 2
t rszt, a msodikon rszt, a harmadikon pedig a htralv
15 5
90 km-t tettk meg. Mekkora tvolsgot tettek meg a kerkprosok
3 nap alatt?
136.(Bolgr npi feladat.) t testvr gy akart elosztani egyms kztt
20 brnyt, hogy mindegyikknek pratlan szm llat jusson. Le-
hetsges-e gy osztozkodni?
137. Igaz-e az albbi llts: az n brmely termszetes rtknl a
(5n + 7)2 (n 1)2 kifejezs maradk nlkl oszthat 48-cal?
FELKSZLS AZ J TMHOZ
138.Adjtok meg az albbi szmok reciprok rtkt:

5 5 1
1) ; 2) 7; 3) 3 ; 4) ; 5) 0,12.
8 6 14
139.Hatrozztok meg a kvetkez szorzatokat:
1) 5 3 ;
6 20
2) 6 7 ;
18 ( 3)
3) 3 2 2 .
8
140.Vgezztek el az albbi osztsokat:
1)
5
18
: ( )
25
27
; 2) 8 :
4
17
; 3)
8
15
: (24);
3 1
4) 1 : 5 .
5 3
Ellenrizztek magatokat! 1. sz. tesztfeladat 31
141.Hatrozztok meg a hatvny rtkt:
( ) ; ( ) ; ( ) ; ( ).
5 3 2 3
1 2 2 1
1) 2) 3) 2 4) 3
3 5 3 3
142. Egy foly szemkzti partjaitl a partokra merlegesen kt komp

indult el egymssal szemben klnbz, de lland sebessggel. A
kompok 720 mterre az egyik parttl tallkoztak, majd partot rs
utn rgtn megfordultak, s elindulnak visszafel. Ezttal 400 m-
terre tallkoztak a msik parttl. Mekkora a foly szlessge?
ELLENRIZZTEK MAGATOKAT! 1. SZ. TESZTFELADAT

1.Melyik kifejezs egsz az albbiak kzl?
m+n m+n m+n n
A) ; B) ; C) ; D) m + .
m 7 7m 7m
3a
2.A vltoz mely rtkeire nincs rtelmezve a ?kifejezs?
2a 10
A) 0; B) 10; C) 5; D) 0; 5.
x+2
3.Az argumentum mely rtkeire nem rtelmezhet az y = fgg-
x2 1
vny?
A) 1; 1; B) 1; C) 2; 1; 1; D) 2; 1.
6
21a
4.Egyszerststek a .trtet!
14a 3
3a 3 3a 2 3 3
A) ; B) ; C) ; D) .
2 2 2a 3 2a 2
5b 15
5.Az ?trt az albbi trtek kzl melyikkel azonosan egyenl?
b2 9
b 3 b+3 5 5
A) ; B) ; C) ; D) .
5 5 b 3 b+3
12c 2 4c
6.Egyszerststek a .trtet!
3c 1
1 1
A) 4c; B) 4c; C) ; D) .
4c 4c
5x 10
7.Vgezztek el az .kivonst!
x 2 x 2
x+2 5x + 10
A) ; B) ; C) 5; D) 5.
x 2 x 2
4 m 2m 5
8.Vgezztek el a + .sszeadst!
m 3 3m
m 1 1 3m
A) ; B) ; C) 3; D) 3.
m 3 m 3
2
3n
9.Adjtok meg trt alakban a 3n.kifejezst!
n 6
3n 3n 18n 18
A) ; B) ; C) ; D) .
n4 4n n 6 6n
2m + 1 3m 2 + m 2
10.Hozztok egyszerbb alakra a .kifejezst!
3m 2 9m 2 12m + 4
1 1 m m
A) ; B) ; C) ; D) .
(3m 2) 2 3m 2 (3m 2) 2 3m 2
a 12 a 4 a
11.Egyszerststek az 2 + .kifejezst!
a + 4a a a+4
4 1
A) ; B) ; C) a; D) a + 4.
a a
x 2 4x + 4
12.Melyik grafikon brzolja az y = ?fggvnyt?
x 2
yy y y yy y y yy y y yy y y
22 2 2 22 2 2
0 0 0202 2x x
2 x x 0 0 0202 2x x
2 x x
2222 2222
00 0 0 xx x x 00 0 0 xx x x 2222 2222
A) B) C) D)
5. Racionlis trtek szorzsa s osztsa.

Racionlis trtek hatvnyozsa
Mr ismerjk a kznsges trtek szorzsnak s osztsnak szab-

a c ad
lyt, ami gy rhat fel: a c = ac , : = .
b d bd b d bc
Hasonl szably szerint vgezzk el a racionlis trtek szorzst s
osztst.
Kt racionlis trt szorzata olyan trt, amelynek szmllja
egyenl e trtek szmllinak szorzatval, nevezje pedig e trtek
nevezinek szorzatval.
5. Racionlis trtek szorzsa s osztsa. Racionlis trtek hatvnyozsa 33
Kt racionlis trt hnyadosa olyan trt, amelynek szmllja

egyenl az els trt szmlljnak s a msodik trt nevezjnek
szorzatval, nevezje pedig az els trt nevezjnek s a msodik
trt szmlljnak szorzatval.
1. P L D A . Vgezzk el az albbi mveleteket:

21c 6 b 2 a 2 + 2ab a 2 4b 2
1) ; 3) : ;
b 8 14c 4 a+9 3a + 27
2
5c 35c
2) (2x 12) 2 4x ; 4) : (c 7).
x 12x + 36 c+2
6 2
c 6 b 2 3c 2
M e g o l d s . 1) 218c b 4 = 21 = .
b 14c b 14c 4 2b 6
8
2) Felrjuk a 2x 12 tbbtag kifejezst olyan trt alakban, amelynek

nevezje 1. Akkor:
4x 2x 12 4x 2 (x 6) 4x 8x
(2x 12) = 2 = = ;
x 2 12x + 36 1 x 12x + 36 (x 6) 2 x 6
a 2 + 2ab a 2 4b 2 a (a + 2b) 3 (a + 9) 3a
3) : = = ;
a+9 3a + 27 a+9 (a 2b) (a + 2b) a 2b
2
5c 35c 5c 35c c 7 5c (c 7)
2
1 5c
4) : (c 7) = : = = .
c+2 c+2 1 c+2 c 7 c + 2
Kt racionlis trt szorzsnak szablya kiterjeszthet hrom vagy
tbb racionlis trtbl ll szorzatra is. Hrom trt esetn pldul:
A C P AC P ACP
= = .
B D Q BD Q BDQ
2a 5 10b 2 4a 2
2 . P L D A . Egyszerstsk a : .kifejezst.
15b 3 7c 4 9bc 3
Megold s.
5 2 3
2a 5 10b 2 4a 2 2a 5 10b 2 9bc 3 2a 10b 9bc 2 10 9 a 5b 3c 3 3a 3
3 4 : 3 = 3 4 2 = 3 4 2 = = .
15b 7c 9bc 15b 7c 4a 15b 7c 4a 15 7 4 a 2b 3c 4 7c
5 2 3
2a 5 10b 2 9bc 3 2a 10b 9bc 2 10 9 a 5b 3c 3 3a 3
3 4 2 = 3 4 2 = = .
15b 7c 4a 15b 7c 4a 15 7 4 a 2b 3c 4 7c
A trtek szorzsi szablynak alkalmazsval meghatrozhat a
racionlis trtek hatvnyozsnak szablya. Ha n termszetes szm,
s n > 1, akkor:

n tenyezo
( BA )
n
A A A A A ... A A n
= ... = = .
B
B
B B B ... B B n

n tenyezo
n tenyezo
( )=
1
A A
Megllapods szerint n = 1 esetn .
B B
Teht
( )
n
A An
= ,
B Bn
ahol n termszetes szm.
Racionlis trtet hatvnyra gy emelnk, hogy az adott hat-
vnyra emeljk mind a szmllt, mind a nevezt, majd az els
eredmnyt szmllknt, a msikat pedig nevezknt rjuk fel.
3
3a 2
3 . P L D A . Adjuk meg trt alakban a 4
.kifejezst.
2bc
3 3
3a 2 3a 2 (3a 2 ) 3 27a 6
Megold s. 4
= 4
= = 3 12 .
2bc 2bc 4 3
(2bc ) 8b c
1. Mi lesz kt racionlis trt szorzata?

2. Mi lesz kt racionlis trt hnyadosa?
3. Hogyan emelnk racionlis trtet hatvnyra?
GYAKORLATOK
a3 c4
143.Az albbi kifejezsek kzl melyikkel egyenl az ?szorzat?
c8 a3
1 a 1 a
1) ; 2) ; 3) ; 4) 4 .
c2 c2 c4 c
144.Vgezztek el az albbi szorzsokat:
3a a 2 2
x y4 n2 48ab 51bc5
1) c c ; 3) yz 5x ; 5) 14m 9 3 ; 7) ;
7m 17c 4 40a 4
15a 4 b 6 21c 3 39 p
2) 2a b ; 4) 3m2 8n6; 6) 12 ; 8) .
b 8a 16n b 10a 2 13 p 2 28c 2
a2 b2 11x 3 y5
1) ; 3) a 2a; 5) ;
b6 a2 2b y 8 33x7
4m 2 mk5 y2 7k 8 27m 3
2) ; 4) 15x12 4 ; 6) .
k5 12 5x 9mp 56k6 p 2
7a + 7b b 3
1) a b 3 ; 3) ;
3b a b b6 a+b
2mn + n 2 2m a a 3
2) ; 4) 32 ;
6m n 2
a 9 8a
x 9 x 2 + 2x
5) c 1 c+6
; 8) ;
c + 6 c 2 2c + 1 4x + 8 x 9
2
4a 4a + 1 a + 1
6) m2 2 m + 7 ; 9) ;
m 49 m 2 3a + 3 2a 1
2 2
a 25 4a
7) (a + 4) a ; 10) 2 .
2a + 8 4a a 5a
1) 3a + b c
;
18b
4)
b+4
;
4c 3a + b b 2 16 3b
ab b 2 4a
2) 4 ; 5) 2 6 2 (m 3n);
8 b m 9n
5x 5y x 3
3) ; 6) 23c 9 3c + 1 .
x6 xy 9c + 6c + 1 c 3
3 12
148.Az albbi kifejezsek melyikvel egyenl a 3 : 9 ?hnyados?
c c
c3 c6
1) ; 2) ; 3) 4c3; 4) 4c6.
4 4
8m 4m 7c 2 c 9a 18a 4 12a 2
1) : ; 3) : ; 5) : 3 ; 7) 24a 3 : ;
n n d d3 b5 b b
3b 6a 3a 2 a 36a
2) : b; 4) : ; 6) a : 2 ;
2
8) : (4a 2c).
8 5b 20b 2 b c c3
150.Hatrozztok meg a kvetkez hnyadosokat:
7 28 27 36 21m
1) : ; 3) : ; 5) 49m 4 : ;
a2 a8 m 6 m7 n 2 n2
b 9 b3 6x10 16x 3y 8 10x 2
2) : ; 4) 8 : (30x5y 2 ); 6) : .
8 48 y 33z5 55z6
ab ab a 2 25 a 5
1) : ; 5) : ;
7a 7b a +7 a +7
2 2 2
x y 6x + 6y a 4a + 4
2) : ; 6) : (a 2);
x2 x5 a+2
c 5 c 5 p + 4k
3) 2 : ; 7) ( p 2 16k2 ) : ;
c 4c 5c 20 p
x y x2 y2 a 2 ab a 2 2ab + b 2
4) : ; 8) : .
xy 3xy a2 ab
5m 2n 5m 2n a2 b2 a + b
1) : ; 3) : ;
10k 10k2 2ab ab
2
p+3 p+3 a 16 a + 4
2) 2 : ; 4) : ;
p 2p 4 p8 a 3 a 3
y9 y 2 81 x 7y
5) : 2 ; 6) (x 2 49y 2 ) : .
y 8 y 16y + 64 x
153.Emeljtek hatvnyra az albbi trteket:
() ( )
9 5 3
a c 3m 4
1) ; 3) ; 5) 3 ;
b 2d 2n
( )
8 6 2 2
m 5a 6a 6
2) 2 ; 4) 5 ; 6) 7 .
n b b
154.Adjtok meg trt alakban az albbi kifejezseket:
( )
10 2 3 6
a6 4m 10c7 2m 3n 2
1) 3 ; 2) 3 ; 3) 5 ; 4) 8
.
b 9n 3d kp
3
6a 4b 2 14b 2 5a 3c 8 m5n m10n5
1) ; 4) 3 p 3 : 54 p 8 ;
35c 3 a7c5 18b 4
4 3
33m 8 88m 4 21m 6 2a5 4a 6
2) : : ; 5) : ;
34n 8 51n 4 16n 2 6
y y
8
3 2 3 3
36x 6 24x 9 7x 2
3) : ; 6) 27x5 8y 2 .
16y 9x
5 4
49y 25y 30y
4
3a 4b 3 4b 4c 2 5b7 5a 3 b18
1) : ; 3) 4 ;
10c 5 7
27a 9a c 3 3
b 50a16
4 3
3a 2 7c 8 9ab 3x7 3x 6
2) 2 2 : 3 : ; 4) : .
2b c 6b 14c12 10
y y
8
157.Helyetteststek az x vltozt olyan kifejezssel, hogy azonossgot

kapjunk:
( )
3
2 2
2b 4 b6
1) 4a3 x = 6a2 ; 2) :x = .
b b 3c 12
158.Vgezztek el a trtek osztst s szorzst:
4 a 12a5 x 2 9 5x + 5y
1) ; 6) ;
8a 3 a 2 16 x + y x 2 3x
4c d 2c 2 2d 2 m + 2n m 2 + 4mn + 4n 2
2) ; 7) : ;
c 2 + cd 4c 2 cd 2 3m 3m 2 2m
b 2 6b + 9 b 3 + 27 a 3 + 8 a 2 2a + 4
3) ; 8) : ;
b 2 3b + 9 5b 15 16 a 4 a2 + 4
a 3 16a 12ab 2 x 2 12x + 36 x 2 49
4) ; 9) ;
3a 2b 4a + 16 3x + 21 4x 24
3 3
a +b 7a 7b 3a + 15b 4a + 20b
5) ; 10) : 2 .
a 2 b 2 a 2 ab + b 2 a 81b a 18ab + 81b 2
2 2

7a 2 5a a3 + b3 b a
1) ; 2) ;
2
a 25 a a3 b3 b + a
a4 1 a mn 2 36m 2n + 12
3) ; 6) : ;
a3 a 1 + a2 m3 8 6m 12
2 2 4
a 8ab 8b ab a 1 a 1
4) : ; 7) 2 : ;
12b 24a a a + 1 a3 + 1
5m 2 5n 2 15n 15m 4x 2 100
5) : ; 8) : (2x 2 20x + 50).
m 2 + n 2 4m 2 + 4n 2 6x
160. Hozztok egyszerbb alakra a kifejezst, majd hatrozztok
meg helyettestsi rtkt:
a 2 81 a 9
1) : , ha a=4;
a 2 8a a 2 64
x 1
2) 2 : , ha x=4,2, y=2,8;
4x 4y 2 6x + 6y
3a 9 a 6 + a5 a5 + a 4
3) (3a 2 18a + 27) : , ha a=0,5; 4) : , ha a=0,8.
4a (3a 3) 2 9a 2 9a
b
1) 1
: , ha a = 2 , b = .;
1 3
a 2 ab b 2 a 2 3 7
a 2 + 4ab + 4b 2 3a + 6b
2) : , ha a=4, b=5.
a 2 9b 2 2a 6b
1
162.Hatrozztok meg az x = 9.kifejezs rtkt, ha tudjuk, hogy
x
1
x2 + 2 .
x
1
163.Hatrozztok meg a 3x + = 4.kifejezs rtkt, ha tudjuk, hogy
x
1
9x 2 + 2 .
x
16
164.Hatrozztok meg az x 2 + 2 = 41.kifejezs rtkt, ha tudjuk, hogy
x
4
x+ .
x
1
165.Hatrozztok meg az x 2 + 2 = 6.kifejezs rtkt, ha tudjuk, hogy
x
1
x .
x
166.Hozztok egyszerbb alakra az albbi kifejezseket:
a 2 36 a 2 + ab + 6a + 6b a 2 + a ab b a 2 a ab + b
1) 2
: 2 ; 2) : .
a + ab 6a 6b a + 2ab + b 2 a 2 + a + ab + b a 2 a + ab b
a 2 2ab + b 2 a 2 ab + 4a 4b
1) 25 5a + 5b ab ab 5a 5b + 25 ; 2) : .
25 + 5a 5b ab ab + 5a + 5b + 25 2
a ab 4a + 4b a 2 16
2 3
8a 6a 3a
168.Bizonytstok be a : = 1.azonossgot!
a 3b a 2 9b 2 4a + 12b
a + a 6a + 6 9a + 18a 2 + 9a 1
2 3
169.Bizonytstok be az : = .azonossgot!
2a 12 2a + 12 a 2 36 6
ISMTL FELADATOK

1) (2x + 3)2 2x (5 + 2x)=10;
2) (x 2) (x 3) (x 6) (x + 1)=12.
2x + 1 x 4 x + 5
171.Bizonytstok be, hogy a = egyenletnek nincsenek
3 2 6
gykei!
172.Az A s a B helysgek kztti tvolsg 192 km. Az A-bl a B-be egy
motorkerkpros indult el 60 km/h sebessggel. 30 perccel ksbb a
B-bl az A-ba egy msik motorkerkpros indult el 75 km/h sebes-
sggel. Mennyi ideig volt ton a msodik motoros a tallkozsig?
173.Kt kannban sszesen 80 l tej van. Ha az els kannbl ttltjk
a tej 20%-t a msikba, akkor a kt ednyben azonos mennyisg tej
lesz. Hny liter tej volt a kannkban kln-kln?
174. (Magnyickij1 Aritmetika cm knyvbl.) 12 embernl 12 kenyr van.
Minden frfinl 2 kenyr, nnl fl kenyr, gyereknl pedig negyed kenyr
van. Hatrozztok meg a frfiak, nk s gyerekek szmt!
175.Pter s Lszl felvltva az x4 + *x3 + *x2 + *x + * = 0 egyenletben a csillagokat

szmokra cserlik, mindig csak egyet. Az els lpst Lszl teszi meg. Pter
arra trekszik, hogy a kapott egyenletnek legyen gyke. Megakadlyozhatja-e
ebben Lszl?
6. Racionlis kifejezsek azonos

talaktsai
A racionlis trtekkel vgzett mveletek segtsgvel brmely racio-
nlis kifejezs talakthat racionlis trtt.
Figyeljk meg pldkon.
1
L. F. Magnyickij (16691739) orosz pedaggus, matematikus, szerzje a
hres Aritmetika cm tanknyvnek (1703), amibl szmos nemzedk sajttotta
el a matematikt. Maga M. V. Lomonoszov is tudsi munkssga kapujnak
tekinti az Aritmetika tanknyvet.
6. Racionlis kifejezsek azonos talaktsai 39
1. P L D A . Egyszerststek a ( 3a
2
6a
: 2 )
a 4 2a 2 + 8a
a 2 a 4a + 4 a 4

a 2
.
kifejezst.
M e g o l d s . A tbbmveletes szmkifejezsekhez hasonlan a racio
nlis kifejezseket is lehet mveletenknt egyszersteni. A mveletek
sorrendje is megegyezik: elszr a zrjelben lv kivonst vgezzk el,
majd az osztst s a vgn a msodik kivonst:
a 2/
3a 2 6a 6a 3a 2 12a
1) 3a 6a
=
3a

6a
2 = = ;
a 2 a 4a + 4
2
a 2 (a 2) (a 2) 2 (a 2) 2
3a 2 12a a 4 3a 2 12a a 2 4 3a (a 4) (a 2) (a + 2) 3a (a + 2) 3a 2 + 6a
2) : = = = = ;
(a 2) 2 a 2 4 (a 2) 2 a4 (a 2) 2 a4 a 2 a 2
) (a 2) (a + 2) 3a (a + 2) 3a 2 + 6a
= = ;
a4 a 2 a 2
3a 2 + 6a 2a 2 + 8a 3a 2 + 6a 2a 2 8a a 2 2a a (a 2)
3) = = = = a.
a 2 a 2 a 2 a 2 a 2
F e l e l e t : a.
A racionlis kifejezst nemcsak kln mveletekre bontva vgezhet-
jk el, hanem gynevezett lnc mdszerrel. A kvetkez plda ezt a
mdszert szemllteti.
2 . P L D A . Igazoljtok, hogy a 3a + a + 5 54a 2 kifejezs rtke

a 3 18 6a 5a + a
nem fgg a vltz megengedett rtktl!
M e g o l d s . Egyszerstjk az adott kifejezst:
3a a +5 54a 3a a +5 54a
+ = + =
a 3 18 6a 5a + a 2 a 3 6 (3 a) a (5 + a)
3a 9 3a 9 3a 9 3 (a 3)
= + = = = = 3.
a 3 3a a 3 a 3 a 3 a 3
Teht a vltoz brmely megengedett rtknl a kifejezs rtke 3.
3 . P L D A . Igazoljtok a ( 3aa71 + aa + 71 ) a3a71a = a 4+ 1.azonossgot.

2
M e g o l d s . Alaktsuk t a bizonytand azonossg bal oldalt.

Clszerbb a zrjel felbontsval kezdeni, alkalmazzuk a szorzs szt-
tagolsi trvnyt:
( 3aa71 + aa + 71 ) a3a71a = 3aa71 a3a71a + aa + 71 a3a7a1 =

2 2 2
a +1/
1 3a 1 a + 1 + 3a 1 4a 4
= + = = = .
a a (a + 1) a (a + 1) a (a + 1) a + 1
Az azonossgot igazoltuk.
1 1 1
+ +
4 . P L D A . Egyszerststek az a b c .kifejezst.
1 1 1
+ +
ab bc ac
M e g o l d s . rjuk fel az adott kifejezst a szmll s a nevez
hnyadosaknt:
1 1 1
( )( )
+ +
a b c = 1 +1+1 : 1 + 1 + 1 =
1 1 1 a b c ab bc ac
+ +
ab bc ac
bc + ac + ab c + a + b bc + ac + ab abc bc + ac + ab
= : = = .
abc abc abc c+a+b c+a+b
Az adott kifejezst mskppen is egyszersthetjk. Alkalmazzuk
a trt alaptulajdonsgt, szorozzuk meg a szmllt s a nevezt is az
abc egytaggal:
1 1 1
+ +
a b c =
1 1 1
+ +
a b c (
abc
= a
1
) 1 1
abc + abc + abc
b c =
bc + ac + ab
.
1
+
1
+
ab bc ac
1 1
+
1
ab bc ac
+( 1
abc
1
ab
abc +
1
bc) abc +
1
ac
abc
c+a+b
bc + ac + ab
Felelet: .
c+a+b
GYAKORLATOK

(3 4) a
1) a + a 62 ; 6) (5
mn m+n

4
:
m+n )
m + 9n
;
a b (b a) ( )
2 2
ab 1 1
2) ; 7) x 2 x x ;
x+2 x 2
3) (1 + ) : (1 );
a a x2 + x x2 x 1
8) : + ;
b b 4 4 x
4) a2 2a + 1 b ;
b
2
b ab
9) 2
6c 2
:
c 1 c 1
1
( +1 ; )
( )
2
a ab b + 1 a x y x 2 + xy
5) ; 10) + 2 2.
b2 1 a b 1 x+y xy x +y
a a2 b2 a + b
1) x + : x ;
x x
5) : ;
y y b b2 b
( ab + aa + bb ) a ab+ b ;
2
2) 2 2 6) 7x x 8 84
;
x + 2 3x + 6 x 2 8x
3) ( 1) : ( )
m m 9a 9 a 2 3a
; 7) a : ;
m 1 mn n a+3 a+3
4) ( a b ) 4ab ;
b a ab
8) (a

a+2 a+8
8

a4)
a 2 + 8a
.

a+2 a2 4 3
1) : ;
a 2a + 1 3a 3 a 2
2
2) (
b 2 + 3b b 3 b + 3
+
b 3 + 9b b + 3 b 3
; )
3) (3c + 1 3c 1
:
3c 1 3c + 1 6c + 2
2c
;)
4) ( 2
1
a 4ab + 4b 2
1
2 2 : 2
4b a
2a
a 4b 2
; )
5) ( )
a8 a a 20
: ;
a 2 10a + 25 a 2 25 (a 5) 2
6) ( 2x + 1
2
x2
2
x2 + 6
: 3
x + 6x + 9 x + 3x x 9x
. )
179. Vgezztek el a kijellt mveleteket:

b 2 16
: 2 2 2 ;
b+4 2 2x 1 1
1) : ; 3)
b 6b + 9 2b 6 b 4
2
x2 y2 x + 2xy + y 2
y x
2) ( m 1 m +1
:
4m
m + 1 m 1 m2 1
; ) 4) ( 2
2a 3 a 1
2 : 3)
a2 2
a 4a + 4 a 2a a 4a
.
1) ( x15 7 x 7 ) x 716xx+ 64 ;
2
a 3 ) ( a 3)
2) ( a
5a 16 2a
: 2a ;
(
3) 1 + 2 + a2
a b b
ab
+
2
a2 b2 b a) ;
a a a +1 a + a
2 2
4) : ;
a 1 a + 1 1 a 2 (a 1)2
x + 2y x 2y 16y 2 4y
5) 2 2
: ;
x 2y x + 2y x 4y x + 2y
6) ( 3a 8
+
1 4a 28 a 2 4
3
a 2a + 4 a + 2 a + 8
2
4
. )
181. Egyszerststek az albbi kifejezseket:

1)
x 2 + 14x + 49
x+6
:
13
x+6 (
x + 6 ; 3) 2
36
x 9

x +)3
(
x 3 3+ x
3 x
:
3
6
x
; )
(
2) c
c+8
: 2
c 64
)
2c 9 c 2 + 3c 24
+ ;
c
4) 2
2y 1
+ 3
9y + 6
y + 2y + 4 y 8
+
y
1 y2 4

2 18
.
182.Igazoljtok az albbi azonossgokat:

1) ( ab
+
b
:
2b
a 2 b 2 2b 2a a 2 b 2 )
=
ab
4
;
2) ( )
8a a 2 a +2 2
: + = 1;
4 a2 a + 2 a a 2
3) ( 3
36 c 2 + 2
1
c 12c + 36 )

(c 6) 2
2
+
3c
c+6
= 2.
183. Igazoljtok az albbi azonossgokat:

1) ( b

2
2
a ab a b b ab
2
a
: )
a2 b2
4ab
=
4
a+b
;
(a b) 2 a a 3a + b
2) 2 + 2 + = 3.
a (a b) b a2 a + b
184.Fgg-e az albbi kifejezs rtke a vltoz megengedett rtktl?
1) ( a+3

1
)
:
3a + 3
a2 1 a2 + a a2 a
;
2) ( )
a 1 7a 2
: ?.
a 2 49 a + 7 a 2 + 14a + 49 a 7
185.Igazoljtok, hogy a kifejezs rtke nem fgg a vltoz rtktl:
1)
4x 2 + 2
(
3x 2 27 6x + 1 6x 1

x 3
+
x+3
; )
2)
3
2a 3

8a 3 18a
4a 2 + 9
( 2a

3
4a 2 12a + 9 4a 2 9
. )
186. Egyszerststek az albbi kifejezseket:

a2 6a 9 2a b b
a a +1 3
a +1; 1
1) 2) a ; 3) ; 4) b + a .
a 3 1 2a + b 3a
a 1 1 1 1
a +1 a 1 b b
1+
a
ab b
+
+ b a ; 1
1) a 2) .
a ab 1
1
a+b a 1
1
a +1
a2 ab 1 a+b ba 6a 2
1) 3 + 2 : + 2 2 ;
b ab 2
b b b a a + b a b
( )
2
a+2 2 a 4a 2 + 2a + 1 1 8a 1
2) 3 : 2 .
4a 4a + a 1 8a
2 3
2a + a
2
1 2a 2a + a
18y 2 + 3y 3y + 1 3y 1 5 6y
189.Egyszerststek a 2 : 1 y 3y 1 .ki-
27y 1 9y + 3y + 1
3
fejezst!
: 8a = 1;
16 1 2 1
1) +
(a 2) 4 (a 2) 2 a 2 4 (a + 2) 2 (a 2) 2
( )( )
2
a + 11 a +5 a +7 a+3
2) 2 + : = 1.
a+9 a 81 a 2 18a + 81 a9
( ) ( )
2 2
191.Igazoljtok, hogy a b 2 + 93 + b + 3 1 + 6 2 2 3 kifejezs
3b b b 3 b 3 9b b + 3b
a vltoz brmely rtknl pozitv!
192. Helyetteststek az x vltoz rtkt az adott kifejezsbe, majd
egyszerststek az gy kapott kifejezseket:
xa ab a bx ab
1) , ha x = ; 2) , ha x = .
xb a+b b + ax a+b
ISMTL FELADATOK
193.Oldjtok meg az albbi egyenleteket:

1) (3x 1) (4x + 5) (2x + 3) (6x + 1)=4;
2) 8x (2x + 7) (4x + 3)2=15.
194.Bizonytstok be, hogy a 214 212 210 kifejezs maradk nlkl
oszthat 11-gyel!
195. Bizonytstok be, hogy n brmely termszetes rtknl a
3n+2 2n+2 + 3n 2n kifejezs oszthat 10-zel!
196. Az egyik raktrban 3-szor annyi burgonyt troltak, mint a msik-
ban. Miutn az els raktrbl elszlltottak 400 kg-ot, 2-szer kevesebb
burgonya maradt, mint a msik raktrban. Mennyi burgonyt troltak
az els raktrban?
197. A dzseki 200 hrivnyval olcsbb volt az ltnynl. Az szi rleszl-
ltskor a dzseki 10%-kal, az ltny 20%-kal kerlt kevesebbe. gy a
dzsekit s az ltnyt egytt 1010 hrivnyrt lehetett megvsrolni.
Mennyibe kerlt a dzseki s az ltny eredetileg?
198. Egy szemlygpkocsi az A helysg s a B helysg kztti utat
60 km/h sebessggel tette meg. Visszafel msik tvonalat vlasztott,
mely 15 km-rel rvidebb volt, s mivel 70 km/rs sebessggel haladt,
gy 30 perccel rvidebb id alatt rt vissza az A helysgbe. Mennyi
id alatt rt el az A helysgbl a B helysgbe?
199. Egy munksnak napi 10 alkatrszt kellett legyrtania. Mivel min-
den nap 12 alkatrszt ksztett el, gy kt nappal a hatrid letelte
eltt mr csak 6 alkatrsz legyrtsa maradt a szmra. Mennyi
alkatrszt kellett elksztenie?
200. (Ukrn npi feladat.) 30 pnzrmrt 30 madarat vsroltak. Hny
madarat vettek a klnbz fajtkbl, ha 3 verb ra 1 rme volt,
2 galambrt is 1 rmt kellett fizetni s egy pacsirta 2 rmbe kerlt?
Minden madrfajbl legalbb egyet vettek.
FELKSZLS AZ J TMHOZ

2x + 7 x + 5
1) = ; 4) x2 16=0;
4 3
2) x2 + 6x=0; 5) 25x2 36=0;
3) 0,21x 0,7x=0; 6) x2 + 4=0.
202.A vltoz mely rtkeinl nincs rtelmezve az albbi kifejezs?
6 8 4
1) ; 4) + ;
3x 9 x +7 x 2
2
x +1 x
2) 2 ; 5) 2 ;
x 1 x 10x + 25
x+4 x+2
3) 2 ; 6) ?.
3x + 12x (x + 10) (x 12)
203.Az albbi kifejezsek rtke a vltoz mely rtknl lesz nulla?
x8 x 2 4
1) ; 2) ; 3) .?
9 x+2 x 5
Frisststek fel a 14., 15. pontokban tanultakat (220. oldal)!
204.A tblra az x + 2 s 2x + 1 tbbtag kifejezseket rtk fel. Felr-

hat-e ezen tbbtagok sszege, klnbsge s szorzata. Lehetsges-e,
hogy a tbln megjelenjen a 2x3 + x + 5 tbbtag kifejezs?

12m 4 n5
1.Adjtok meg a 10 .szorzatot trt alakban!
n 36m 8
1 1 3 3
A) ; B) ; C) 2 2 ; D) .
3m 2n 2 3m 4n5 m n m 4n 5
8
2.Vgezztek el az (a + 5b) 2 .szorzst!
a 25b 2
8 8
A) 8 (a 5b); B) 8 (a + 5b); C) ; D) .
a + 5b a 5b
b 2 6b + 9 b 7
3.Egyszerststek a .kifejezst!
b 7 b 3
1 1
A) b + 3; B) b 3; C) ; D) ;.
b 3 b+3
5a 6
4.Vgezztek el a kijellt osztst: : (10a 3b2 ).!
b8
2a 9 b6 2b10 a3
A) 6 ; B) 9 ; C) 3 ; D) 10 .
b 2a a 2b
3x + 9 x + 3
5.Egyszerststek a 2 : .kifejezst!
x 2x 4x 8
12 x
A) ; B) ; C) 12; D) x.
x 12
n 2 3n n 4 27n
6.Adjtok meg az : . kifejezst trt alakban!
64n 1 64n 2 + 16n + 1
2
8n + 1 8n 1
A) ; C) ;
(8n 1) (n 2 + 3n + 9) (8n + 1) (n 2 + 3n + 9)
8n + 1 8n 1
B) ; D) .
(8n 1) (n 2 3n + 9) (8n + 1) (n 2 3n + 9)
4
2a 2
7.Vgezztek el a 3 .hatvnyra emelst!
b
8a 8 8a 8 16a 8 16a 8
A) ; B) ; C) 12 ; D) .
b12 b 12
b b12
8.Egyszerststek a
1
(
1
:
a 6 a +6 a +6
2
)
.kifejezst!
6 6
A) ; B) ; C) 6 (a 6); D) 6 (a + 6).
a+6 a 6
9. Az a brmely megengedett rtkre mennyi a ( 30a
+
5
9a 2 25 5 3a )(
:
3a 5
3a + 5 )
1 ?
a
+
5
25 5 3a )(
:
3a 5
3a + 5 )
1 ?kifejezs rtke?
1 1
A) ; B) 2; C) ; D) 2.
2 2
a 2 4ab
10.Mivel egyenl az ,kifejezs rtke, ha 3a 5b = 0,2 (2a + b)?
b2
A) 4; B) 4; C) 3; D) 3.
1 1
11. Ismeretes, hogy x + = 6. Hatrozztok meg az x 2 + 2 . kifejezs
x x
rtkt!
A) 36; B) 38; C) 34; D) 35.
1 a
+ 2
12.Egyszerststek az a b .kifejezst!
a 1

b2 a
a2 + b2 a2 b2 a2 + b2 ab (a 2 + b 2 )
A) 2 2 ; B) 2 2 ; C) 2 2 2 ; D) .
a b a +b ab (a b ) a2 b2
7. Ekvivalens (egyenrtk) egyenletek.

Racionlis egyenletek
Figyeljk meg az x2 = 4 s |x| = 2 egyenleteket!
Knnyen belthatjuk, hogy mind a kt egyenletnek ugyanazok a
gykei, a 2 s a 2.
Ezekben az esetekben azt mondjuk, hogy az x2 = 4 s |x| = 2 egyen-
letek ekvivalensek (egyenrtkek).
Nzznk mg nhny pldt ekvivalens egyenletekre:
1
x = 0 s2x=0;
2
2x=4 s4x8=0;
x2=1 s(x1) (x+1)=0.
Vegyk szre, hogy az x2 = 5 s |x| = 3 egyenleteknek nincs meg-
oldsuk. Ezeket az egyenleteket is egyenrtkeknek tekintjk.
M e g h a t r o z s . Kt egyenlet e k v i v a l e n s , ha gykeik
azonosak, vagy ha nincs megoldsuk.
A 2 az (x 2) (x + 1) = 0 s x 2= 0 egyenletnek is gyke. Ezek az
egyenletek mgse ekvivalensek, mert az els egyenletnek mg gyke a
1 is, mg ez az rtk nem megoldsa a msodik egyenletnek.
A 7. osztlyban tanulttok mr az egyvltozs (egyismeretlenes)
egyenletek tulajdonsgait. Ezeket a tulajdonsgokat az ekvivalens egyen-
letek fogalmval gy is meghatrozhatjuk:
Ha az egyenlet mindkt oldalhoz hozzadjuk vagy mind-
kt oldalbl kivonjuk ugyanazt a szmot, akkor az eredeti
egyenlettel ekvivalens egyenletet kapunk.
Ha az egyik tagot ellenkez eljellel tvisszk az egyenlet
egyik oldalrl a msikra, akkor az eredeti egyenlettel ek-
vivalens egyenletet kapunk.
Ha az egyenlet mindkt oldalt megszorozzuk vagy eloszt-
juk ugyanazzal a nullval nem egyenl szmmal, akkor az
eredeti egyenlettel ekvivalens egyenletet kapunk.
Figyeljk meg a kvetkez feladatot: Egy szemlygpkocsi miutn
megtett 180 km-t, a sebessgt 10 km/h-val nvelte. gy a maradk
210km-es utat ugyanannyi id alatt tette meg, mint az t els rszt.
Hatrozztok meg a szemlygpkocsi kezdeti sebessgt!
Jelljk x km/h-val a szemlygpkocsi kezdeti sebessgt, akkor az
180
t msodik rszn a sebessge (x + 10) km/h. Az els rszt ra alatt
x
210
tette meg, a msodik rszt pedig ra alatt.
x + 10
7. Ekvivalens (egyenrtk) egyenletek. Racionlis egyenletek 47
180 210
A = egyenlet az adott feladat matematikai modellje. Az
x x + 10
egyenlet mindkt oldala racionlis kifejezs.
M e g h a t r o z s . Azokat az egyenleteket, melyek mindkt ol-
dala racionlis kifejezs, r a c i o n l i s egyenleteknek nevezzk.
Az elz meghatrozs alapjn a feladat megoldsa egy racionlis
egyenlet megoldshoz vezet.
Megjegyezzk, hogy az egyismeretlenes lineris egyenlet, vagyis az
ax = b alak egyenlet is racionlis egyenlet.
A
Vizsgljuk meg az = 0, alak racionlis egyenletet, ahol A s B
B
tbbtag kifejezs.
Mr tudjtok, hogy a trt rtke csak akkor nulla, ha szmllja
nullval egyenl, a nevezje viszont nem. Teht ahhoz, hogy megoldjuk
A
az = 0, alak egyenletet, egyszerre kt felttelnek kell teljeslnie:
B
A
A = 0 s B 0. Ez azt jelenti, ahhoz hogy megoldjunk egy = 0,alak
B
egyenletet, az albbi algoritmust kell kvetni:
megoldjuk az A = 0 egyenletet;
leellenrizzk, hogy a kapott gykk megfelelnek-e a B 0 kit-
telnek;
a megoldsban csak azokat az rtkeket tntetjk fel, melyek ki
elgtettk a B 0 felttelt is.
(x 1) (x + 1)
1. P L D A . Oldjuk meg az = 0.egyenletet.
x 2 4x + 3
M e g o l d s . A bal oldalon lv trt szmlljt a nullhoz egyenlt-
jk: (x 1) (x + 1) = 0. Ennek az egyenletnek kt gyke van: az 1 s a 1.
Ellenrizzk le, hogy a kapott rtkek megfelelnek-e az x2 4x +
+ 3 0 felttelnek.
Ha x = 1, akkor x2 4x + 3 = 8 0.
Ha x = 1, akkor x2 4x + 3 = 0.
Teht az x = 1 megoldsa az egyenletnek, mg az x = 1 nem.
F e l e l e t : 1.
A
Teht az = 0 alak egyenletek megoldst visszavezetjk az A = 0
B
egyenlet megoldsra s a B 0 felttel leellenrzsre. Ebben az esetben
A
gy is szoktak fogalmazni, hogy = 0 egyenlet ekvivalens az
B
A = 0,

B 0
rendszerrel.
(x 1) (x + 1)
Pldul az = 0 egyenlet ekvivalens az
x 2 4x + 3
(x 1) (x + 1) = 0,
2
x 4x + 3 0
rendszerrel.
Mint ahogy mr ltttok, ennek a rendszernek az x = 1 a megoldsa.
Trjnk vissza az eredeti, a szemlygpkocsirl szl feladatunk
megoldshoz.
180 210
Rendezzk a = .egyenletet.
x x + 10
Vgezznk ekvivalens talaktsokat:
180 210
= 0.
x x + 10
Hozzuk kzs nevezre a trteket:
180 (x + 10) 210x
= 0;
x (x + 10)
1800 30x
= 0.
x (x + 10)
Az utols egyenlet egyenrtk az albbi rendszerrel:
1800 30x = 0,

x (x + 10) 0.
Az egyenlet megoldsa 60. Knnyen belthat, hogy ez az rtk ki
elgti az x (x + 10) 0 felttelt.
F e l e l e t : 60 km/h.
Ismeretes, hogy brmely racionlis kifejezs felrhat trt alakban,
A
ezrt brmilyen racionlis egyenlet is megadhat = 0. alakban. Ezt
B
180 210
alkalmaztuk a = .egyenlet megoldsnl is.
x x + 10
3x + 5 1 x
2 . P L D A . Oldjuk meg a + = .egyenletet.
6x + 3 4x 2 1 2x 1
M e g o l d s . Rendezzk az egyenletet:
3x + 5 1 x
+ = 0.
3 (2x + 1) (2x 1) (2x + 1) 2x 1
4x 2
= 0.
3 (2x 1) (2x + 1)
4x 2 = 0,
A kapott egyenlet ekvivalens az albbi rendszerrel:
3 (2x 1) (2x + 1) 0.
4x 2 = 0,

A kapott egyenlet ekvivalens az albbi rendszerrel: x 0,5,
x 0,5.

x = 0,5,

Innen x 0,5,
x 0,5.

Teht az adott egyenletnek nincs megoldsa.
F e l e l e t : nincs megolds.
2x 2 4x 16
3 . P L D A . Oldjuk meg a x = 0.egyenletet.
x4
M e g o l d s . Hozzuk kzs nevezre a bal oldalt:
2x 2 4x 16 x 2 + 4x
= 0;
x4
x 2 16
= 0.
x4
A kapott egyenlet ekvivalens az albbi rendszerrel:
x 2 16 = 0,

x 4 0.
Teht
x = 4 vagy x = 4,

x 4;
x=4.
F e l e l e t : 4.
Most nzznk egy olyan feladatot, ahol egy vals helyzet matematikai
modellje egy racionlis egyenlet.
4 . P L DA . Egy turista csnakkal a folyn lefel 3 km-t tett meg, felfel

pedig 2 km-t, sszesen 30 perc alatt. Hatrozzuk meg a csnak sebessgt
llvzben, ha a foly sebessge 2 km/h!
M e g o l d s . Jelljk a csnak sebessgt llvzben x km/h-val.
Akkor a csnak sebessge a vzfolys irnyban (x + 2) km/h, a vzfo-
lyssal szemben pedig (x 2) km/h. A turista 3 km-t tett meg a folyn
3 2
lefel ra alatt, felfel pedig 2 km-t ra alatt. Mivel az egsz
x+2 x 2
1 3 2 1
utat 30 30
perc
==
ra, alatt tette meg, ezrt + = .
2 x +2 x 2 2
Oldjuk meg a kapott egyenletet:
3 2 1
+ = ;
x +2 x 2 2
3x 6 + 2x + 4 1
= 0;
x2 4 2
2
10x 4 x + 4
= 0;
2 (x 2 4)
10x x 2
= 0;
2 (x 2 4)
10x x = 0,
2

2 (x 4) 0;
2
x (10 x) = 0,

x 2,
x 2;

x=0 vagy x=10.
Az x = 0 nem felel meg a feladat feltteleinek, ezrt a csnak sebessge
llvzben 10 km/h.
F e l e l e t : 10 km/h.
1. Mely egyenletek ekvivalenseknek?

2. Az adott egyenlet mely talaktsaival kaphatunk az adottal ekvivalens
egyenletet?
3. Mely egyenletek racionlisak?
4. Mondd ki, mely felttelnl nulla egy trt rtke!
A
5. Mondjtok el az = 0, alak egyenlet, ahol A s B tbbtag kifejezs,
B
megoldsnak algoritmust!
GYAKORLATOK
205.Ekvivalensek-e az albbi egyenletek?

1) x + 2=10 s3x=24;
1
2) 2x=6 s x = 1;
3
3) x 5=0 sx (x 5)=0;
4) (3x 12) (x + 2)=0 s(0,4 0,1x) (7x + 14)=0;
6
5) = 0 sx2=4;
x
x2 + 1
6) x + 1=1 + x s 2 = 1.?
x +1
206.Adjtok meg az albbi egyenletekkel egyenrtk egyenletet:
1) 2x 3=4; 2) |x|=1; 3) x + 6=x 2.
x 6 x2 4
1) = 0; 3) = 0;
x4 x 2
x 2 x 2
2) 2 = 0; 4) = 1;
x 4 x 2
2x 2 + 18 x
5) = 2; 11) = 2;
x2 + 9 x 6
x 2x 9 x 4 2x + 1
6) + = 0; 12) = ;
x 5 x 5 x 3 2x 1
5x 7 x 5 x+8 6
7) = 0; 13) = 0;
x +1 x +1 x x 2
2
2x + 16 1 3x 2x x + 15x
8) = 0; 14) = 0;
x+3 x+3 x 5 x 2 25
2 1 2x 2 5x
9) + = 0; 15) 3 2 = 0.
x 1 x +1 x 3x
3 4
10) = ;
x 2 x +3
x2 1 2x 4 3x + 1 x + 5
1) = 0; 6) + = 0;
x 2 2x + 1 x x x
2
x 2x + 1 x 36
2) = 0; 7) = 0;
x2 1 x + 6 x 2 + 6x
2
x + 7 2x 3 2x + 3x + 1
3) = 0; 8) x = 1;
x 7 x 7 2x + 1
10 3x 5x + 6 4 4
4) + = 0; 9) = 1.
x+8 x+8 x 1 x +1
x 6 x 8
5) = 0;
x 2 x
15
209.Melyik szmot kell kivonni a ,trt szmlljbl s nevezjbl
19
2
is, hogy a kapott trt rtke ?legyen?
3
25
210.Melyik szmot kell hozzadni a ,trt szmlljhoz s nevez-
32
5
jhez is, hogy a kapott trt rtke ?legyen?
6
211.Adjatok meg olyan ekvivalens egyenlet-prokat, melyeknek:
1) egy gykk van; 3) vgtelen sok megoldsuk van;
2) kt gykk van; 4) nincs megoldsuk!
5 2x 2x 1 2x + 1 4
1) + = 2; 5) = + ;
x 42
x +2 2x + 1 2x 1 1 4x 2
2 3 30x + 9 7 4 3
2) + = ; 6) = ;
6x + 1 6x 1 36x 2 1 (x + 2) (x 3) (x 3) 2 (x + 2) 2
6x + 14 7 6 2x 1 3x 1 6x + 64
3) 2 + 2 = ; 7) = + 4;
x 9 x + 3x x 3 x+4 4 x x 2 16
2
2y + 5 y + 1 4 2x 6 x 3 x 1
4) + = ; 8) 2 = 0.
1 y2 y 1 y +1 x 36 x 2 6x x 2 + 6x
x 2 5 x 2 + 27 3x + 1 3x 1 6
1) = 2 ; 2) = ;
x +1 1 x x 1 3x 1 3x + 1 1 9x 2
4 1 5 7 x +1 x+4
3) + = ; 5) + = ;
x 3 x x 2 x 2 + 2x x 2 2x x 2 4
2x 2 2x 6 x+2 x 2 9x + 50 x + 1 x 5
4) 2 + = ; 6) = + .
x 4 x +2 x 2 x 2 5x x 5 x
214.Egy motorcsnak 8 km-es utat tett meg a folyn lefel, majd meglls
nlkl visszafordult. Az egsz utat 54 perc alatt tette meg. Hatrozz-
tok meg a foly sebessgt, ha a csnak sebessge llvzben 18 km/h!
215.Egy gzs 28 km-t tett meg a folyn a vzfolyssal szemben, majd
meglls nlkl visszafordult. Visszafel az t 4 perccel rvidebb
ideig tartott. Hatrozztok meg a gzs sebessgt llvzben, ha a
foly sebessge 1 km/h!
216.Egy csnak 2 ra alatt 6 km-t tett meg a vzfolyssal szemben s
12 km-t a vzfolys irnyba. Hatrozztok meg a csnak sebessgt
llvzben, ha a foly sebessge 3 km/h!
x +5 x 5 x + 25 9x + 12 1 1
1) = ; 3) 3 = .
x 2 5x 2x 2 + 10x 2x 2 50 x 64 x 4 x 2 + 4x + 16
2 1 3
2) 2 = ;
x 9 2x 2 12x + 18 2x 2 + 6x
4y + 24 y+3 y 3 y+2 1 y+3
1) + = ; 2) = .
5y 2 45 5y 2 15y y 2 + 3y 8y 3 + 1 4y + 2 8y 2 4y + 2
219.* Oldjtok meg az albbi egyenleteket! Vegytek figyelembe az a
paramter lehetsges rtkeit!
x 1 a (x a) (x 4) (x + 2)
1) = 0; 3) = 0; 5) = 0;
xa x 3 xa
xa (x a) (x 6) xa
2) = 0; 4) = 0; 6) = 0.
x +5 x 7 (x 4) (x + 2)
x+a
220.*Az a mely rtkei mellett nincs az 2 = 0 egyenletnek gyke?
x 4
(x a) (x 3a)
221.*Az a mely rtkei mellett van egy gyke az = 0 egyen-
x+9
letnek?
ISMTL FELADATOK
222.v vgre egy vros lakossga 72100 lett. Mennyi volt a lakossg
v elejn, ha 3%-os volt a npessgnvekeds?
223.Kt lloms kztt az utat egy vonat 45 perc alatt teszi meg. Ha a
vonat nveln sebessgt 10 km/h-val, akkor 40 perc is elg lenne,
hogy megtegye a kt lloms kztti utat. Milyen messze van a kt
lloms egymstl?
8. Negatv egsz kitevj hatvny 53
224.Igazoljtok, hogy a vltoz brmely rtkvel az albbi kifejezsek

csak nemnegatv rtket vesznek fel:
1) (a 5)2 2 (a 5) + 1; 2) (a b) (a b 8) + 16.
225. Hatrozztok meg az f(x)=3x7 fggvny helyettestsi rtkt,
ha 1) x = 3;
1
2) x = 2 .! Az argumentum mely rtknl lesz a fggvny rtke 0,2?
3
FELKSZLS AZ J TMHOZ
226.Szmtstok ki a kvetkez kifejezsek rtkt:
( );
2
2
1) 43 + 34; 3) 9
9
( ).
2
2
2) (8)2 (1)12; 4) (2,8 3,1)3 1
3
227.Szmtsok nlkl hasonltstok ssze az albbi kifejezseket:
1) (5,7)2 s0 ; 2) 0 s(6,9)3; 3) (23)5 s(2)4; 4) 88 s(8)8.
228.Adjtok meg:
1) a 4; 8; 16; 32; 64 2-es alap hatvny alakjt;
2) a 100, 1000, 10000, 1000000 10-es alap hatvny alakjt!
229.Szmtstok ki:
1
1) a 18a2 kifejezs rtkt, ha a = ;
6
1
2) a (18a)2 kifejezs rtkt, ha a = ;
6
3) a 16 + b4 kifejezs rtkt, ha b = 2;
4) a (16 + b)4 kifejezs rtkt, ha b = 2!
Frisststek fel a 3. pontban tanultakat (216. oldal)!
230. Ltezik-e olyan termszetes szm, amelyet ha 2-vel szorzunk, a

termszetes szm ngyzett, ha hrommal, akkor a termszetes
szm kbt kapjuk?
8. Negatv egsz kitevj hatvny

Gyakran a nagy szmok felrsa helyett egy rvidebb alakot hasznl-
nak, a termszetes kitevj hatvnyt. Pldul
129 140 163 = 317,
282 475 249 = 710.
A tudomnyban s a gyakorlatban a nagy szmok felrsra a 10

klnbz hatvnyait alkalmazzk.
Pldul a Fld s a Sarkcsillag kztt a tvolsg megkzelt-
leg 4 470 000 000 000 000 km vagy 4,47 1015 km. A Nap tmege
1990000000000000000000000000000 kg vagy 1,99 1030 kg.
Ezeket az adatokat a makrovilgbl vettk, vagyis a nagyon nagy
fizikai mennyisgek vilgbl.
Lssunk nhny pldt a mikrovilgbl, vagyis a nagyon kis fizikai
mennyisgek vilgbl.
A hidrognatom tmege
0,000000000000000000000000001661 kg.
Az oxignatom tmrje 0,0000000066 cm.
Ezeket a mennyisgeket is fel lehet rni10 hatvnyai segtsgvel.
1,661
0,000000000000000000000000001661 kg = kg,
1027
6,6
0,0000000066 cm = cm.
10 9
1 1
Ha elfogadjuk az s az 9 trtek jellsre a 10 27 s 10 9 jellst,
1027 10
akkor az adott mennyisgeket gynevezett egyszintes alakban is felr-
hatjuk: 1,661
27 = 1,661 10
27
,
6,6 9
9 = 6,6 10 .
10 10
1 1
Has on lkppen el fogad h at ju k , hog y = 52, = (3) 5,
52 (3)5
1
= (0,7) 1.
0,7
M e g h a t r o z s . Brmely, nulltl klnbz a szmra s
termszetes n-re
1
a n = .
an
1 1 1 1
A meg h at r oz s r t el mb en 23 = = , (4) 2 = = ,
23 8 (4) 2 16
()
4
1 1 1 10
= = 16, (0,3) 1 = = .
()
4
2 1 0,3 3
2
Teht brmely szm brmilyen nulltl klnbz egsz hatvnyra
emelhet. Jegyezzk meg ezt a kvetkeztetst!
M e g h a t r o z s . Brmely, nulltl klnbz a szm nul-
ladik hatvnya 1-gyel egyenl: a0 = 1.
( ) = 1, = 1.
0
4
Pldul 50=1, (17)0=1, 0
3
A 0n hatvnya nem rtelmezhet, ha n nulla vagy negatv egsz szm.

A felsorolt meghatrozsok alapjn, brmely a 0 s egsz n-re an s
a reciprok rtk szmok. Ezrt az
n
1
a n =
an
egyenlsg brmely egsz n-re teljesl.
1
Pldul, ha n = 2, akkor a 2 = .
a 2
A tudomnyos irodalomban az albbi adatokkal tallkozhatsz:
A Vnusz bolyg tmege 4,9 1024 kg. A Mars tmege 6,423 1023 kg.
A Hold felszne 3,8 107 km2.
A szvegben szerepl adatok gynevezett normlalakban vannak
megadva.
M e g h a t r o z s . Egy s z m n o r m l a l a k j n a k nevez-
zk az a10n szorzatot, ahol 1 m a < 10 s n termszetes szm.
A szm normlalakjban az n szmot, a 10 hatvnykitevjt nagy-
sgrendnek (karakterisztiknak) nevezzk. Pldul a Nap kg-ban
kifejezett tmegnek karakterisztikja 30, a hidrognatom kg-ban kife-
jezett tmegnek pedig 27.
Brmely pozitv szmot megadhatunk normlalakban. Pldul:
171,25 = 1,7125 102; 0,00958 = 9,58 10 3. A gyakorlatban a szm nor-
mlalakjt igen kis s igen nagy szmokra hasznljk. Ebben az esetben
a karakterisztika utal a szm nagysgra. Ha az m szm nagysgrendje
egyenl 3-mal, azaz m = a 103, akkor figyelembe vve, hogy 1 m a < 10,
azt kapjuk, hogy 103 m m < 104.
()
1
4
1. P L D A . Hatrozzuk meg az albbi kifejezsek rtkt: 1) ;
7
2) 1,2 2; 3) 33 15 + 6 2 8 4,30.
()
1
4 1 7
M e g o l d s . 1) = = .
7 4 4
7
()
1
a b
ltalnosan, ha a 0 = s b 0, akkor = .
b a
( ) =( ) =( ) =
2 2 2
12 6 5 25
2) 1,22 = .
10 5 6 36
3) 33 15 + 6 2 8 4,30 = 13 15 + 12 8 1 = 1 15 + 1 8 1 = 5 + 2 1 = 2 .
3 6 27 36 9 9 9
1 5 2 2
15 + 8 1 = + 1 = .
36 9 9 9
2 . P L D A . Adjtok meg az (a b) 2 (a 2 b2) kifejezst trt alakban.

M e g o l d s . (a b) 2 (a 2 b 2) =
1
(a b) 2
1
a( 1
)
2 2 =
b
1
(a b) 2
b2 a2
a 2b 2
=
1
(a b) (
2
1
a b
1
)
2 2 =
1
(a b) 2
b2 a2
a 2b 2
= 1
(b a) 2

(b a) (b + a)
a 2b 2
b+a
= 2 2 =
b+a
a b (b a) a 2b 3 a 3b 2
.
3 . P L D A . rjuk fel a kvetkez szmok normlalakjt:

1)564000000; 2) 0,0036.
M e g o l d s . 1) 564 000 000 = 5,64 100 000 000 = 5,64 108.
2) 0,0036 = 3,6 0,001 = 3,6 1 = 3,6
1
= 3,6 10 3.
1000 103
1. Mivel egyenl brmely nullval nem egyenl a-ra s termszetes n-re az

a n kifejezs?
2. Mivel egyenl egy nulltl klnbz szm nulladik hatvnya?
3. Mi a szm normlalakja?
4. Hogyan nevezzk az n szmot egy szm a 10n normlalakjban?
GYAKORLATOK
231.Az albbi kifejezsek kzl melyikkel egyenl az a 6 hatvny?

1 1 1
1) a6; 2) ; 3) ; 4) .?
a 6 a6 a6
232.Adjtok meg az albbi hatvnyokat trt alakban:
1) 3 8; 3) a 9; 5) 12 1; 7) (a b) 2;
2) 5 6; 4) d 3; 6) m1; 8) (2x 3y) 4.
233.Helyettestsd a kvetkez hatvnyokat trttel:
1) 14 4; 2) p20; 3) (m + n) 1; 4) (4c 5d) 10.
234.rjtok fel a trtet egsz negatv kitevj hatvny alakjban vagy
hatvnyok szorzataknt:
1 1 a (a + b)5
1) ; 3) ; 5) ; 7) ;
72 c b (c d) 8
1 m x6 (x y) 2
2) ; 4) ; 6) ; 8) .
x5 n3 y7 x+y
235.rjtok fel a trtet egsz negatv kitevj hatvny alakjban vagy
hatvnyok szorzataknt:
1 1 x2 m6 (2x y) 3
1) ; 2) ; 3) ; 4) ; 5) .
1111 k4 y n6 (x 2y) 9
1 1 1 1 1 1
236.rjtok fel az 1, 2, 4, 8, 16, 32, 64,
, , , , , -et olyan
2 4 8 16 32 64
1
hatvnyalakban, melynek az alapja 1) 2; 2) .
2
237. Adjtok meg az albbi trteket olyan hatvnyknt, melynek az
alapja egyjegy szm:
1 1 1 1
1) ; 2) ; 3) ; 4) .
49 216 625 128
238.rjtok fel az albbi szmokat 10-es alap hatvnyknt:
1) 0,1; 2) 0,01; 3) 0,0001; 4) 0,000001.
1 1 1 1
239.rjtok fel az 1, 3, 9, 27, 81, , , , -et olyan hatvnyknt,
3 9 27 81
1
melynek az alapja 1) 3; 2) .
3
240.Szmtstok ki:
();
3
2
1) 5 2; 3) (9) 2; 5) 124; 7) (1) 17; 9)
3
( ) ; 10) ( 1 )
0 2
7 1
2) 2 4; 4) 0,2 3; 6) (1) 16; 8) .;
8 6
241.Hatrozztok meg a kvetkez kifejezsek rtkt:
( )
3
1
1) 20 2; 3) (6) 3; 5) ;
6
() 6) ( 3 )
2 2
4 1
2) 0,3 1; 4) ; .
7 3
242.Szmtstok ki az albbi kifejezsek rtkt:
1) 3 1 4 1; 4) 9 0,11;
2) 2 + 6 ;
3 2
5) 0,5 2 4 1;
()
1
2
3) + (2,3) 0 52; 6) (2 1 8 1 16) 1.
7
243.Mennyi a kvetkez kifejezsek rtke?
1) 2 2 + 2 1; 3) 0,030 + 0,70;
2) 3 6 ;
2 1
4) (9 3 3 12 1) 1.
244.Az albbi szorzatok kzl melyik egy szm normlalakja?
1) 12 104; 2) 1,2 104; 3) 0,12 104.
245. rjtok le a kvetkez szmok normlalakjt, nevezztek meg a
karakterisztikjt:
1) 3400; 4) 0,000008; 7) 0,86 103;
2) 15; 5) 0,73; 8) 0,23 104;
3) 0,0046; 6) 250 10 ;
2
9) 9300 105.
246.Az albbi adatokat rjtok le normlalakban:

1) vkuumban a fny sebessge 300 000 km/s;
2) Ukrajna legmagasabb cscsa, a Hoverla 2061 m;
3) Ukrajna terlete 603700 km2;
4) a Fld s a Nap tlagos tvolsga 149,6 milli km;
5) 100 km magassgban a lgnyoms 0,032 Pa;
6) egy vzmolekula tmrje 0,00000028 mm!
247. rjtok le a kvetkez szmok normlalakjt, nevezztek meg a
karakterisztikjt:
1) 45 000; 3) 0,00024; 5) 0,059 108;
2) 260; 4) 0,032; 6) 526 104.
248. Adjtok meg az albbi normlalak szmok termszetes szm
alakjt vagy tizedes trt alakjt:
1) 1,6 103; 2) 5,7 106; 3) 2,1 10 2; 4) 1,1 10 5!
249. Adjtok meg az albbi normlalak szmok termszetes szm
alakjt vagy tizedes trt alakjt:
1) 2,4 102; 2) 4,8 105; 3) 1,4 10 3; 4) 8,6 10 4!
() ()
n n
a b
250.Igazoljtok, hogy = .!
b a
251. Hatrozztok meg az albbi kifejezsek rtkt:

( 3) ( 29 )
1 2
1) 1 10 1 + 90 (2)3 + (1,5) 3;
( )
3
2
2) (2,5) 2 (85 ) 0 + 1 + 0,11.
3
252.Rendezztek a kvetkez szmokat cskken sorrendbe:
( ) ( ) ( ) ( ) ;
3 0 1 2
1 1 1 1
1) , , , 2) 4 1, 43, 40, 4 2.
2 2 2 2
253.Rendezztek a kvetkez szmokat nvekv sorrendbe:
( ), ( ) ,( ),( ) .
2 3 0 1
1 1 1 1
1) 72, 72, 71, 70; 2)
3 3 3 3
254.Hasonltstok ssze a kvetkez kifejezsek rtkt:
1) 120 s(6)0; 4) 3 1.71 s211;
2) 0,2 s0,2 ;
3 3
5) 5 1 71 s2 1;
( ) +( ) ( ).
1 1 1
1 1 1 1
3) 46 s0,25 6; 6) s +
3 2 3 2
255.Hasonltstok ssze a kvetkez kifejezsek rtkt:
( ) ( ) ( ).
2 2 2
1 1 1 1
1) 3 2 s(3)0; 3) s
4 5 4 5
2) 3 1 + 2 1 s5 1;
256.Adjtok meg trtalakban a kvetkez kifejezseket:

1) ab1 + a 1b; 4) (a + b) 1 (a 1 + b1);
2) 3a 1 + ab2; 5) (c2 d 2) : (c + d);
( ).
2 2 1
3) m2n2 (m3 n 3); 6) (xy 2 + x 2y) x xy + y
x
257.rjtok fel az albbi kifejezsek trtalakjt:
1) a 2 + a 3; 3) (c1 d 1) (c d) 2;
2) mn 4 + m4n; 4) (x 2 + y2) (x2 + y2) 1!
258.Egy termszetes szm karakterisztikja 4. Hny szmjegy van e
szm tzes alap szmrendszerben felrt alakjban?
259.Egy termszetes szm ht szmjegybl ll. Mennyi e szm norml
alakban felrt karakterisztikja?
260.Melyik szm nagyobb?
1) 9,7 1011 vagy 1,2 1012; 3) 2,34 106 vagy 0,23 107;
2) 3,6 10 5 vagy 4,8 10 6 ; 4) 42,7 10 9 vagy 0,072 10 7.
261.Melyik szm kisebb?
1) 6,1 1019 vagy 6,15 1018; 2) 1,5 10 9 vagy 0,9 10 8.
262.A tblzat a Nap s a Naprendszer bolygi kztti tvolsgokat
tartalmazza.
A bolyg neve Tvolsg, km

Vnusz 1,082 108
Fld 1,495 108
Mars 2,280 108
Merkr 5,790 107
Neptunusz 4,497 109
Szaturnusz 1,427 109
Urnusz 2,871 109
Jupiter 7,781 108
1) Melyik bolyg van a legkzelebb, illetve a legmesszebb a Naptl?

2) A Szaturnusz vagy a Mars van messzebb a Naptl?
3) Ksztsetek olyan tblzatot, ahol a bal oszlopban a bolygk nevt
tntetitek fel a Naptl mrt tvolsguk nvekv sorrendjben, a
jobb oszlopban pedig a tvolsgot milli km-ben!
263.Az albbi tblzat nhny kmia elem atomtmegt tartalmazza.
Kmiai Kmiai
Atomtmeg, kg Atomtmeg, kg
elem elem
Nitrogn 2,32 10 26 Arany 3,27 10 25
Alumnium 4,48 10 26 Rz 1,05 10 25
Hidrogn 1,66 10 27 Ntrium 3,81 10 26
Hlium 6,64 10 27 n 1,97 10 25
Vas 9,28 10 26 Urn 3,95 10 25
1) A tblzatban feltntetett kmiai elemek kzl melyik atomtmege

a legkisebb; legnagyobb?
2) A ntrium vagy a rz atomtmege tbb?
3) Kszts tblzatot, melyben a kmiai elemeket atomtmegk csk-
kensben tnteted fel!
264.A kvetkez tblzat a Fld svnykincs-kszleteit tartalmazza.
Anyag-
Anyagnv Kszlet, t Kszlet, t
nv
Alumnium 1,1 109 Nikkel 6,8 107
Volfram 1,3 106 n 4,76 106
Vas 8,8 1010 Higany 1,15 105
Arany 1,1 104 Foszft 1,98 1010
Mangn 6,35 108 Krm 4,4 109
Rz 2,8 109 Cink 1,12 108
1) Melyik svnyi anyagbl legtbb; legkevesebb a Fld tartalka?

2) Nikkelbl vagy cinkbl van tbb a Fldn?
3) Ksztsetek tblzatot az svnykincs-kszlet cskkense szerint!
ISMTL FELADATOK
265.Egy vastmb tmege 16 kg. Legalbb hny darab ilyen vastmbre

van szksg 41 db 12 kg-os alkatrsz legyrtshoz?
9. Az egsz kitevj hatvny tulajdonsgai 61
266.Egy vrosnak jelenleg 88200 polgra van. Hny lakosa volt ennek
a vrosnak 2 vvel ezeltt, ha lakossga vente 5%-kal gyarapodott?
267.Dnes otthonrl a sportplyra gyalog szokott jrni, 4 km/h-s se-
bessggel. Ha kerkprral megy, akkor 20 perccel hamarabb r oda.
Milyen messze van Dnes hztl a plya, ha sebessge kerkprral
12 km/h?
268.Egyszerststek a
2a 2 + 2 a + 1 3a 3
+ .kifejezst!
a 2 1 a 1 2a + 2
269.Igaz-e, hogy brmely termszetes n-re az (5n + 6,5)2 (2n + 0,5)2
kifejezs 42 tbbszrse?
FELKSZLS AZ J TMHOZ
270.Adjtok meg az albbi kifejezseket a alap hatvny alakjban:

1) a7 a5; 3) (a7)5 ;
3 6 4
2) a7 : a5 ; 4) (a ) 16 a .
a
( )
3
1) 4m3n5 5m4n2; 2) (2m7n2)4; 3) 8x 3y 4 1 x 2y5 .
2
( 3 ) ( 163 ) .
10 3 7 8
1) 3 927 ; 2) 5 1
9
Frisststek fel a 4. pont tartalmt (217. oldal)!
273. Egy pletben csak olyan hzasprok laknak, akiknek kiskor

gyermekeik vannak. Minden finak van lenytestvre s a fik tbben
vannak. Lakhat-e ebben a hzban tbb felntt, mint gyerek?
9. Az egsz kitevj hatvny tulajdonsgai
A 7. osztlyban mr tanulttok a vals szmok termszetes kitevj

hatvnyainak tulajdonsgait. Ezek a tulajdonsgok rvnyesek az egsz
kitevj hatvnyokra is.
9 . 1 . t t e l . Brmely tetszleges a 0 vals szmra s brmely

egsz n s m szmra a kvetkez egyenlsgek azonossgok:
am an = am+n; (1)
(a ) = a .
m n mn
(2)
9 . 2 . t t e l . Brmely tetszleges a 0 s b 0 vals szmra s
brmely egsz n szmra a kvetkez egyenlsg azonossg:
(ab)n=anbn. (3)
Az (1) azonossg a hatvnyozs alaptulajdonsgt fejezi ki. Bi-
zonytstok be!
Termszetes hatvnykitevre ezt az azonossgot a 7. osztlyban mr
igazoltuk.
Vizsgljuk meg azt az esetet, ha az m s az n szmok negatv egszek.
Ha az m s az n szmok negatv egszek, akkor a m s n szmok
termszetesek. Vagyis a m a n = a m+(n) = a mn..
Teht a m a n = 1
m
1
n =
1
m n =
1
m n =
1
(m + n) = a m + n.
a a a a a a
A teljes bizonytshoz mg azokat az eseteket is figyelembe kell venni,
amikor az egyik hatvnykitev, vagy az m vagy az n pozitv, mg a msik
kitev negatv; vagy mind a kt kitev nulla. Ezeknek az eseteknek a
vizsglatt vgezztek el nllan.
A (2) s (3) azonossg igazolsa az elzhz hasonl.
9 . 3 . t t e l . Brmely tetszleges a 0 vals szmra s brmely
egsz n s m szmra a kvetkez egyenlsg azonossg:
am : an=am n. (4)
Bizonyt s. Knnyen belthat, hogy
m
a
am : an = n = a m a n = a m + (n) = a m n.
a
A (2) s (3) azonossgok alapjn bizonythat a kvetkez ttel.
9 . 4 . t t e l . Brmely tetszleges a 0 s b 0 vals szmra
s brmely n egsz szmra teljesl az albbi egyenlsg:
()=
n
a an
. (5)
b bn
Bizonyt s.
()
n
a an
= (a b 1) n = a n (b 1) n = a n b n = .
b bn
Az (1) (5) azonossgokat az egsz kitevj hatvny tulajdons-
gainak nevezzk.
1. P L D A . rjuk fel a alap hatvny alakjban a kvetkez kifejez-

seket:
1) a 14 a12; 2) a 5 : a 9; 3) (a 4) 2 a 7 : a6.
M e g o l d s . 1) A hatvnyozs azonossgai alapjn:
a 14 a12 = a 14+12 = a 2.
2) Alkalmazva az am : an = amn azonossgot kapjuk, hogy
a 5 : a 9 = a 5(9) = a 5+9 = a4.
3) Alkalmazva a hatvny hatvnyozsra (2) s az azonos alap
hatvnyok szorzsra s osztsra ((1), (4)) rvnyes azonossgokat azt
kapjuk, hogy:
(a 4) 2 a 7 : a6 = a 4(2) a 7 : a6 = a8 a 7 : a6 = a8+(7)6 = a 5.
2 . P L D A . Hatrozzuk meg a kvetkez kifejezsek rtkeit:
( ) ( 56 )
8 3 5
6 3
1) (5 5) 4 : (5 7) 3; 2) 16 9 812; 3) ; 4) 1 11 .
18 3 25
1
M e g o l d s . 1) (55) 4 : (57 ) 3 = 520 : 521 = 51 = .
5
2) Felrva a 16-ot s a 8-at 2 hatvnyaknt azt kapjuk, hogy:
16 9 812 = (24) 9 (23)12 = 2 36 236 = 20 = 1.
3) A trt hatvnyozsa alapjn (5. azonossg) felrhatjuk, hogy:
( ) ( ) = 3 = 27.
3 3
6 3 6 1
= = 3
18 3 18 3
4) (1 ) ( ) = ( ) ( ) () ()
8 3 5 8 15 8 15
11 5 36 5 6 2 5
= =
25 6 25 6 5 6
=( ) ( ) =( ) ( ) =
16 15 16 15
6 5 5 5 5
.
5 6 6 6 6
3 . P L D A . Egyszerstsk a kvetkez kifejezseket:
1) 0,6m2n 6 1 m 4n 3;
3
2) (a 2 + 9) (a 2 4) (a 2 + 6) (a 2 6).
Megold s.
( )
1) 0,6m 2n 6 1 m 4n 3 = 0,6 1 (m 2 m 4) (n 6 n 3) = 0,2m 2n 3.
3 3
2) (a 2 + 9) (a 2 4) (a 2 + 6) (a 2 6)=a 4 4a 2 + 9a 2 36
a 4 + 36=5a 2.
4 . P L D A . Vgezzk el a (3,4 1014) (7 10 8) szorzst, s rjuk fel az

eredmnyt normlalakban.
M e g o l d s . (3,4 1014) (7 10 8) = (3,4 7) (1014 10 8) =
= 23,8 106 = 2,38 10 106 = 2,38 107.
Soroljtok fel az egsz kitevj hatvnyozs azonossgait!
GYAKORLATOK
274.Adjtok meg a kvetkez kifejezseket hatvnyalakban vagy hat-

vnyok szorzataknt:
1) a 6 a9; 5) a7 : a 3; 9) (a 6) 8;
2) a a ;
5 8
6) a 3 : a 15; 10) (a2) 4 (a 3) 2 : (a 8)3;
3) a 5 a10 a 12; 7) a12 a 20 : a 9; 11) (a4b2c3) 10;
2
a10b 7
4) a 2 : a6; 8) (a 5)4; 12) 6 14 ..
c d
275.Adjtok meg a kvetkez kifejezseket hatvnyalakban vagy hat-
vnyok szorzataknt:
1) a6 a 10; 4) (a 2)6; 7) a 16 a8 : a 4;
2) a : a ;
4 7
5) (a b c ) ;
3 1 7 4
8) (a 3)8 : (a 1)7 (a 7) 4.
3
a2
3) a 5 : a 9; 6) 1 ;
bc
(3)
3
1) 95 9 7; 4) 2 9 2 12 : 2 22; 7) 33 2 ;
5
14
2) 10 8 1012; 5) (174) 12 (176) 8; 8) .
7 5
5 3 4
3) 3 18 : 3 21; 6) 6 7 (26 )3 ;
(6 ) 6
( 4)
4
1) 6 9 66; 3) 5 7 : 5 6 53; 5) 0,8 4 1 1 ;
7 5 3 2
4) 4 (34 7 ) ;
11
2) 716 : 718; 6) .
(4 ) 22 2
1) 3a 3 4a 4; 5) abc1 ab1c; 9) 0,2c3d5 1,5c2d 5;
10b 4 kp 6
2) ; 6) ; 10) 4x8 (3x 2y4) 2;
15b 5 k4 p 4
13m 10 27n
3) (2c6)4; 7) (c6 d2) 7; 11) ;
12n 8 26m 2
18 p 6k2 15k 2
4) m2n mn 2; 8) 1 a 3b 6 6 a7b 4; 12) : 6 .
3 7 7 p

3,6a 2b 25x 3 y 4
1) 2a 5b2 3a 2b5; 3) ; 5) ;
0, 9a 3b 3 y 4 5x 7
( )
2
1
2) mn 3 ; 4) 0,8a 6b8 5a10b8; 6) 28c3d 2 (2cd 1) 2.
2
( 4 ) ( 23 )
4 3 3
6 10
1) 8 3 27; 4) 2 1 ; 7) ;
81 16 3
2
5 7
2) 272 : 9 4; 5) 25 4 : (0,2 3) 2 ; 8) 14 2 2 8 .
28 7
3 8
3) 100 2 : 1000 5 0,016; 6) (36
5
) 6
18 ;
216 (6)
( 9) ( )
7 3 5
3 6 8
1) 9 4 272; 3) 2 7 ; 5) 223 2 9 ;
5 44 11
2 4
2) 32 5 : 64 4; 4) 8 2 : 0,54; 6) 10 15
6 .
30
282.Vgezztek el a kijellt mveleteket! Az eredmnyt rjtok fel olyan
kifejezsknt, melyben nincs negatv hatvnykitev:
( )
3
1) 2,4a 4b3 (2a 3c5) 3; 4) 1 a 3b 6 (6a 2b 9) 2;
6
2
5) 7 p1 49m 6n 4;
3
2) (10x 2yz 8) 2 (0,1yz 4) 2;
5k
( )
3
5 3
3) 1 7 m 6n 1 1 m 1n 4 6) 4x 2 (16x 6y 4)2.
;
9 3 3y
283.Vgezztek el a kijellt mveleteket! Az eredmnyt rjtok fel olyan
kifejezsknt, melyben nincs negatv hatvnykitev:
4 3
1) 3,6a 8b4 (3a 3b7) 2; 3) 5m1 125m 10n 2;
6n
( )
6 3 2
2) 1 9 x 6y 2 1 1 x 1y 3 4) 7a5 (a 4b) 4.
;
16 4 b
284.Emeljtek ki a zrjel el az a-t az adott kitevk kzl a legkiseb-
biken:
1) a3 2a4; 2) a 3 2a 4; 3) a3 2a 4.
285.Emeljtek ki a zrjel el a b-t az adott kitevk kzl a legkiseb-
biken:
1) b3 + 3b2; 2) b3 + 3b2; 3) b3 + 3b2.
286.Alaktstok szorzatt az albbi kifejezseket:

1) a 2 4; 4) a 3 + b3;
2) a 4b6 1; 5) m4 6m2p1 + 9p2;
3) 25x 8y12 z 2; 6) a 8 49a 2.
287.Alaktstok szorzatt az albbi kifejezseket:
1) x 4 25; 3) a 10 + 8a 5b7 + 16b14;
2) m6 8n 3; 4) a 4 a 2.
288.Igazoljtok az albbi azonossgot:
a 8 b8=(a 1 b1) (a 1 + b1) (a 2 + b2) (a 4 + b4).
289. Egyszerststek a kvetkez kifejezseket:

2x 2 + y 2 x 1
1) (a 4 + 3) (a 4 3) (a 4 + 2)2 ;
2 1 1
1 1 ; 3)
3x 3x y x y
2 2 5 5
m n a +b a b + a 8
3 5
2) 1 1
; 4) 6
: .
m +n a a 4
5m 2 + n 2 m 1
1) (x2 1)2 (x2 4) (x2 + 4); 3) ;
4m 3 + 4m 1n 2 m 2 + n 2
a 2 10a 1b 1 + 25b 2 1 1
2) ; 4) b +32 c . 2 1 bc 1 2 .
a 1 5b 1 c b c + 3b c
291. Hatrozztok meg az albbi szmok karakterisztikjt, ha az a
szm karakterisztikja:
1) 10a; 3) 100a; 5) 10 000a;
2) 0,1a; 4) 0,001a; 6) 1000000a.
292. Hatrozztok meg az albbi szmok karakterisztikjt, ha a b

szm karakterisztikja 3:
1) 10b; 2) 0,01b; 3) 0,0001b; 4) 1000b.
293. Vgezztek el a kijellt mveleteket, s rjtok fel az eredmny

normlalakjt:
5
1) (1,8 104) (6 103); 3) 5,4 108 ;
9 10
6
2) (3 106) (5,2 10 9); 4) ,7 10 4 .
1
3, 4 10
294.Vgezztek el a kijellt mveleteket! Az eredmnyt rjtok fel
normlalakban:
4
1) (1,6 10 5) (4 107); 3) 7 10 6 ;
1, 4 10
3
2) (5 10 ) (1,8 10 );
3 1
4) 6, 4 10
2 .
8 10
295.A Nap s a Fld kztti tvolsg 1,5 108 km, a fny sebessge pe-
dig 3 108 m/s. Hny perc alatt r a napfny a Fldre? Az eredmnyt
kerektstek egyesekre!
296.A rz srsge 8,9 103 kg/m3. Hatrozztok meg annak a rzle-

meznek a tmegt, melynek hossza 2,5 10 1 m, szlessge 12 cm,
vastagsga pedig 0,02 m!
297.A Fld tmege 6 1024 kg, a Hold tmege 7,4 1022 kg. Hnyszor
knnyebb a Hold a Fldnl? Az eredmnyt kerektstek egyesekre!
298.Egyszerststek a kvetkez kifejezseket! Az eredmnyt rjtok
fel olyan racionlis kifejezsknt, mely nem tartalmaz negatv hat-
vnykitevt:
( )
1
a 1 a 1 b 1 b
1) 1 1 1 : 2 ;
a +b a a
2 4
b 2 b 4 1
2) 2 2 ;
b 2 b b 2
5c 3 c 3 + 6 90
3) 3 3 ;
c 3 2c 6 c 6 + 6c 3
4) m
4
3m 4 16 m 8 8m 4
4 8 4 4 + 4 .
m 4 m 8m + 16 m 7 m 4
299.Egyszerststek a kvetkez kifejezseket! Az eredmnyt rjtok
fel olyan racionlis kifejezsknt, mely nem tartalmaz negatv hat-
vnykitevt:
a 2 + 5 a 4 25 2
1) : 2 ;
a 6a + 9 4a 12 a 2 5
4 2
1
2) b 1 5b 1 36 2b 1 + 21b .
1 1
b 7 b 7
300.Az a szm karakterisztikja 4, a b szm pedig 3. Mennyi lehet
az albbi kifejezsek rtknek a karakterisztikja?
1) ab; 2) a + b; 3) a + 10b; 4) 10a + 0,1b.
301. Az m szm karakterisztikja 2, az n szm pedig 4. Mennyi lehet

az albbi kifejezsek rtknek karakterisztikja?

1) mn; 2) 0,01mn; 3) 100m + n; 4) 0,01m + n.
ISMTL FELADATOK
302.Kt termszetes szm szmtani kzepe 18. Ha a nagyobbik szmot

elosztjuk a kisebbikkel, akkor a nem teljes hnyados 3, a maradk
pedig 4. Hatrozztok meg ezeket a szmokat!
303.A villamos energival val takarkossg jegyben meghirdetett akci
eredmnyekppen az els hnapban 20%-kal cskkent a fogyaszts, a
msodik hnapban az elz hnaphoz kpest mg 10%-kal s a har-
madik hnapban, szintn az elz hnaphoz kpest 5%-kal. sszesen
hny szzalkkal cskkent az energiafogyaszts?
304.A vzzel elnttt helyisgbl a vz eltvoltsra 3 szivattyt hoztak.

Ha csak az els zemel, akkor annak 12 rra van szksge a munka
elvgzsre, a msodiknak 15 rra, a harmadiknak pedig 20 rra.
Az els 3 rban csak az els s a msodik szivatty mkdtt, majd
bekapcsoltk a harmadikat is. Hny ra alatt szivattyztk ki a vizet
a helyisgbl?
305.Egy knyv 19 hrivnyba kerl. Sajnos a vsrlnak csak 5 hrivnys
cmletei voltak, az eladnak pedig csak 2 hrivnysai. El tud-e szmolni
a vsrl a knyvrt anlkl, hogy valahol felvltan a pnzt? Ha
igen, akkor legalbb hny darab 5 hrivnyssal kell rendelkeznie a
vsrlnak, s hny darab 2 hrivnyssal a vevnek?
FELKSZLS AZ J TMHOZ
14
306. Hatrozztok meg az y = , fggvny helyettestsi rtkt a
x
megadott helyen:
1) x=2; 2) x=1; 3) x=3,5; 4) x=6.
x+2
307.Egy fggvny az y = x 6 .kplettel van megadva. Mi a fggvny
rtelmezsi tartomnya? Tltstek ki a tblzatot, szmtstok ki a
fggvny rtkt a megadott helyeken!
x 3 2 1 0 1 2 3
y
308.brzoljtok az y = 2x 1 fggvny grafikonjt! Hozz tartozik-e a

grafikonhoz az: 1) A (30; 59); 2) B (15; 29) pont?
309.Rajz nlkl hatrozztok meg, metszik-e egymst az y = 2,7x 8 s
az y = 1,2x + 7 fggvnyek grafikonjai?
310.Oldjtok meg grafikusan a kvetkez egyenletrendszert:
2x y = 3,

3x + y = 7.
Frisststek fel a 17., 18. s 19. pontok tartalmt (221222.
oldal)!
311.Az egyenes kiesses rendszerben lebonyoltott teniszbajnoksg vgn

kiderlt, hogy csak 32 olyan jtkos volt, aki tbbszr nyert, mint
vesztett. Hny teniszez vett rszt a versenyen?
k
10. Az y = .kplettel megadott fggvny s grafikonja 69
x
k
10. Az y= kplettel megadott fggvny
x
s grafikonja
Mr a 6. osztlyban megismerkedtetek olyan hozzrendelssel, amikor
az egyik mennyisg nhnyszoros nvekedse (cskkense) a msik
mennyisg ugyanolyan arny cskkenst (nvekedst) vonja maga
utn. Ebben az esetben a kt mennyisg fordtottan arnyos.
Nzznk meg 2 pldt!
1. P L D A . Van 500 hrivnynk. Jelljk x-szel 1 kg termk rt, az
egysgrat, y-nal azt a mennyisget, amit ebbl a termkbl vsrolni
tudunk 500 hrivnyrt.
Az y s az x mennyisgek fordtottan arnyosak: minl drgbb az
ru, annl kevesebbet tudunk vsrolni s fordtva, minl olcsbb, annl
tbbet vehetnk.
500
Ennek az egyrtelm hozzrendelsnek az y = .kplettel megadott
x
fggvny felel meg.
2. PLDA. Vegynk egy olyan tglalapot, melynek a terlete 18 cm2,
oldalai pedig x s y cm. Akkor
18
y= .
x
A nevezben lv x nhnyszoros nvelse (cskkentse) az y ugyan-
olyan arny cskkenst (nvelst) eredmnyezi. Teht adott terlet
esetn a tglalap oldalai fordtottan arnyosak.
A megvizsglt pldkban olyan vals helyzetekkel tallkoztunk,
melyek matematikai modellje egy fggvny, melyet az y = k . kplettel
x
lehet megadni.
k
Meghatrozs. Az y = , kplettel megadott fggvnyt, ahol
x
k 0, fordtott arnyossgnak nevezzk.
k
Mivel a kifejezs rtelmezhet brmely nullval nem egyenl
x
k
szmra, gy az y = fggvny rtelmezsi tartomnya brmely szm,
x
kivve a 0-t.
Vizsgljuk meg az y = 6 .fggvnyt! Az albbi tblzat nhny argu-
x
mentumrtket s az ezeken a helyeken felvett fggvnyrtket tartal-
maz.
x 6 4 3 2 1,5 1 1 1,5 2 3 4 6
y 1 1,5 2 3 4 6 6 4 3 2 1,5 1
Jelljk a koordinta-rendszerben azokat a tblzatban feltntetett (x; y) ko-

ordintj pontokat (3. bra).
6
Minl tbb olyan pontot tntetnk fel, amely kielgti azy = ,egyen-
x
6
letet (4. bra), annl kevsb fog eltrni a rajzunk az y = . fggvny
x
grafikonjtl.
y y
1 1
0 1 x 0 1 x
3. bra 4. bra
A feltntetett pontok kztt nem lehet olyan pont, melynek az absz-

cisszja 0, mivel a nulla nem tartozik hozz a fggvny rtelmezsi
6
tartomnyhoz. Ezrt az y = fggvny grafikonjnak nincs kzs
x
pontja az ordintatengellyel.
Ezenkvl a fggvny grafikonja nem metszi az abszcisszatengelyt
6
sem, mivel a = 0 egyenletnek nincs megoldsa. Teht a nulla nem
x
tartozik hozz az rtkkszlethez sem.
6
Ha x > 0, akkor > 0, vagyis y > 0; ha pedig x < 0, akkor y < 0. Teht
x
a fggvny grafikonja csak az I. s a III. koordintanegyedekben helyez-
kedhet el.
Megjegyezzk, hogyha nveljk az abszcissza abszolt rtkt, ak-
kor a grafikon pontjai egyre kzelebb kerlnek az abszcisszatengelyhez.
Ez a tvolsg akrmilyen kicsi is lehet, de sose lehet nullval egyenl.
Valjban minl nagyobb az argumentum abszolt rtke, annl kisebb
a megfelel fggvnyrtk.
k
x
Hasonlan megllapthatjuk, hogy az ordinta nvekedsvel a grafi-

kon s az ordintatengely kztti tvolsg lesz egyre kisebb, de sohasem
lesz nullval egyenl.
Ha sikerlt volna feltntetni az sszes olyan pontot, amely megfelel
6
az y = ,egyenletnek, akkor az 5. brn lthat rajzot kaptuk volna.
x
y y
6
6 y=
y x
x
1 1 x
0 1 x 0 1
5. bra 6. bra
k
Az y = , k 0 fggvny grafikonjt hiperbolnak nevezzk. A
x
hiperbola grafikonja kt rszbl, az gynevezett hiperbola gakbl ll.
k
Megjegyezzk, ha teljesl az y0 = , egyenlsg, akkor teljeslnie
x0
k
kell a y0 = .egyenlsgnek is. Levonhatjuk azt a kvetkeztetst, ha
x0
k
az A(x0; y0) pont illeszkedik az y = ,hiperbolra, akkor B(x0; y0) pont
x
is illeszkedik erre a hiperbolra.
6
Az 5. brn az y = .hiperbola lthat.
x
Ha k > 0, akkor a hiperbola gai az I. s III. negyedbe esnek, ha
k < 0, akkor a II. s IV. negyedbe.
6 6
A 6. brn az y = .fggvny grafikonja lthat. Az y = hiperbo-
x x
la gai a II. s IV. koordintanegyedekben vannak.
k
Megjegyezzk, hogy y = , k 0 fggvny rtkkszlete a nulla kiv-
x
telvel brmely szm.
k
A kvetkez tblzatban sszefoglaltuk az y = ,fggvny azon tulaj-
x
donsgait, melyeket ebben a pontban trgyaltunk.
rtelmezsi tartomny A nulla kivtelvel brmely

szm
rtkkszlet A nulla kivtelvel brmely
szm
Grafikon Hiperbola
Zrushely (az argumentum azon rt- Nincs
ke, melyre a fggvnyrtk nulla)
A grafikon tulajdonsgai Ha az A(x0; y0) pont illeszkedik
k
az y = , hiperbolra, akkor
x
B(x0; y0) pont is illeszkedik
erre a hiperbolra.
k
Megmutatjuk, hogyan lehet az y = fggvny grafikonjt alkalmaz-
x
ni egyenletek megoldsra.
4
3 . P L D A . Oldjuk meg a = x + 3.egyenletet.
x
4
Megold s. brzoljuk kzs koordinta-rendszerben az y = s
x
y = x + 3 fggvnyek grafikonjait (7. bra).
y
A grafikonok kt pontban metszik egy-
mst, melyek abszcisszja 1 s 4.
A metszspontokban a fggvnyek azo-
3
nos rtket vesznek fel. Vagyis a megha-

+
x
4
trozott abszcisszk helyn a s x + 3
=
4 1
y
x
0 1 x kifejezsek rtke egyenl, teht az 1 s
4
a 4 a = x + 3.egyenlet gykei. Az ellen
x
4
rzs ezt igazolja is. Valban = 1 + 3 s
1
4
= 4 + 3.
7. bra 4
k
x
Az alkalmazott mdszer az egyenletek megoldsnak grafikus

mdszere. A 7. osztlyban mr tanulttok az egyenletrendszerek megol-
dsnak grafikus mdszert, s tudjtok, hogy ez a mdszer nem mindig
pontos. Ezrt a kapott gykk ellenrzse ktelez lps, ha az egyenletet
grafikusan oldjuk meg.
A ksbbiekben (22. pont) megtanuljtok ezeket az egyenleteket
megoldani nem grafikusan is.
1. Magyarzztok meg, mit rtnk fordtott arnyossgon!

2. Melyik fggvnyt nevezzk fordtott arnyossgnak?
k
3. Mi az y = , k 0 fggvny rtelmezsi tartomnya?
x
4. Mi a fordtott arnyossg grafikonja?
5. Hogyan nevezzk a grafikon rszeit?
k
6. Mi az y = , k 0 fggvny rtkkszlete?
x
k
7. Hol helyezkedik el az y = , k 0 fggvny grafikonja, ha k > 0?
x
Ha k < 0?
8. Magyarzztok meg az egyenletek megoldsnak grafikus mdszert!
GYAKORLATOK
312.Egy szemlygpkocsi valamilyen tszakaszt 10 ra alatt tesz meg.

Mennyi id alatt teszi meg ugyanezt a tvolsgot, ha a sebessgt:
1) 2-szeresre nveli; 2) 1,2-szeresre cskkenti?
313.Egy tglalap hossza 30 cm. Mekkora lesz annak az ugyanakkora
terlet tglalapnak a hossza, melynek a szlessge:
1) 1,5-szer nagyobb; 2) 3,2-szer kisebb?
314. 40 m anyagot vsroltak. Hny mter anyagot vehettek volna
ugyanazrt a pnzrt, ha az anyag egysgra:
1) 2,6-szer olcsbb; 2) 1,6-szer drgbb?
315.Egy gyalogos 12 km-t tett meg. Tltstek ki a tblzatot, ha az
els sorban a sebessge szerepel, a msodikban pedig az eltelt id!
v, km/h 5 2,4
t, h 3 3
1
3
Adjtok meg kplettel, hogyan fgg a t (az id) a v-tl (sebessgtl)!

316.Egy tglatest trfogata 48 cm3. Tltstek ki a tblzatot, ha az

els sorban a tglatest alapterlett tntettk fel, a msodik sorban
pedig a magassgt!
S, cm2 16 240
h, cm 8 4,8
Adjtok meg kplettel, hogyan fgg a h az S-tl!

317.7 azonos munkabrs dolgoz a kijellt feladatot 12 nap alatt vgzi
el. Hny ugyanilyen tempban dolgoz munksra van szksg ahhoz,
hogy ezt a feladatot 4 nap alatt vgezzk el?
318.A takarmnykszlet 24 lnak 18 napra elegend. Hny napra ele-
gend ez a mennyisg 36 lnak?
319.Az albbi fggvnyek kzl nevezztek meg a fordtott arnyossgot:
2 0, 8 1
1) y=2x; 3) y = ; 5) y = ; 7) y = ;
x x 2x
x 1 2x 2
2) y = ; 4) y = ; 6) y = ; 8) y = .
2 x 3 3x
24
320.Az y = .fggvnyre hatrozztok meg:
x
1) a fggvnyrtket, ha az argumentum rtke: 3; 6; 0,2;
2) az argumentum rtkt, ha a fggvnyrtk: 12; 6; 100!
36
321.Az y = .fggvnyre hatrozztok meg:
x
1) a fggvnyrtket, ha az argumentum rtke: 4; 0,9; 18;
2) az argumentum rtkt, ha a fggvnyrtk: 6; 0,3; 8!
8
322.brzoljtok az y = .fggvny grafikonjt! Olvasstok le a grafi-
x
konrl:
1) a fggvnyrtkeket a 4; 1 argumentum helyen;
2) az argumentum azon rtkeit, melyek helyn a fggvnyrtk
2; 8;
pozitv!
10
323.brzoljtok az y = .fggvny grafikonjt! Olvasstok le a grafi-
x
konrl:
k
x
1) a fggvnyrtkeket a 2; 10 helyen;
5; 2;
negatv!
324.Rajz nlkl dntstek el, hogy a megadott pontok illeszkednek-e az
28
y= ,fggvny grafikonjra:
x
1) A (4; 7); 2) B (14; 2); 3) C (0,5; 14); 4) D(0,2; 140).
325.Rajz nlkl dntstek el, hogy a megadott pontok illeszkednek-e az
48
y= , fggvny grafikonjra:
x
1) A (6; 8); 3) C (0,3; 16);
2) B (12; 4); 4) D(0,4; 120).
326. Az A s B helysgek kztti tvolsgot v sebessggel t id alatt
lehet megtenni. Az id s a sebessg kztti sszefggst a 8. bra
szemllteti. Olvasstok le a grafikonrl:
1) hny ra alatt lehet ezt a tvolsgot 8 km/h sebessggel megtenni;
s ha a sebessg 24 km/h?
2) mekkora sebessggel kell haladni, ha 3 ra alatt akarunk az A
helysgbl a B-be eljutni; s ha 4 ra alatt?
3) mekkora a helysgek kztti tvolsg?
t, h
12
10
0 4 8 12 16 20 24 28 32 36 40 44 48 v, km/h
8. bra
327.Egy huzalos reoszttot tpegysghez kapcsoltak (9. bra). A reosz-

tt R ellenllsa, amely 0 s 6 ohm kztt vltozik, fgg a csszka
helyzettl. A reosztt vgein a feszltsg lland. Olvasstok le az I
ramerssg az R ellenlls kztti sszefggst brzol grafikonrl
(10. bra), hogy
1) mennyi az ramerssg, ha az ellenlls 2 ?
2) milyen ellenllsnl lesz az ramerssg 3 A?
3) mekkora a reosztt vgein a feszltsg?
I,

Csszka

12
Reosztt
10
2
Tpegysg

0 2 4 6 R,
9. bra 10. bra
328. Hatrozztok meg a k azon rtkeit, amelyek mellett az albbi

k
pontok illeszkednek az y = fggvny grafikonjra:
x
1) A (5; 4);
6 (
2) B 1 ; 2 ; )
3) C (1,5; 8).
k
329.Az A(10; 1,6) koordintj pont az y = fggvny grafikonjhoz
x
tartozik. Illeszkednek-e a kvetkez pontok a fggvny grafikonjra:
1) B (1; 16); 2) C (2; 8)?
4
330. brzoljtok az y = s az y = x fggvnyeket kzs koordin-
x
ta-rendszerben! Hatrozztok meg a grafikonok metszspontjainak
koordintit!
331.Oldjtok meg az albbi egyenleteket grafikusan:
4 3 5
1) = 4 x; 2) x 2 = ; 3) x + 2 = .
x x x
k
x
332.Oldjtok meg grafikusan az albbi egyenleteket:

8 2 7
1) = 6 x; 2) 2x = ; 3) = x.
x x x
333.Oldjtok meg grafikusan az albbi egyenletrendszereket:
xy = 4, x y = 1,
1) 2)
4y = x; xy = 2.
xy = 5,
334.Oldjtok meg grafikusan az egyenletrendszert!
y x = 4
335.Rajz segtsgvel llaptstok meg, hny megoldsuk van az albbi
egyenletrendszereknek:
xy = 1, xy = 1, xy = 6,
1) 2) 3)
x + 3y = 0; x 3y = 0; 3x 2y = 6.
xy = 8,
336.Grafikus mdszerrel hatrozztok meg az egyenlet-
2x + 3y = 6
rendszer gykeinek szmt!
64
337.Hatrozztok meg az y = ,fggvny grafikonjnak azon pontja-
x
it, melyek abszcisszja s ordintja egyenl!
25
338.Hatrozztok meg az y = ,fggvny grafikonjnak azon pont-
x
jait, melyek abszcisszja s ordintja ellentett szmok!
6
339.brzoljtok az y = .fggvnyt!
x
340.brzoljtok a kvetkez fggvnyeket:
2x + 10, ha x m 2,
2 , ha x m 1, 12

1) y = x 2) y = , ha 2 < x < 4,
x
x + 3, ha x > 1;
3, ha x l 4.
4 , ha x < 2,
x

341. brzoljtok az y = 2, ha 2 m x m 2, fggvnyt!

4
, ha x > 2
x
9x 18 5x 2 5
1) y = ; 2) y = .
x 2 2x x x3
10x 2 40
343.brzoljtok az y = 3 .fggvnyt!
x 4x
ISMTL FELADATOK
344.Igazoljtok, hogy az
a2 b2
(

a+b
+
b
)
a + 3b a 2 2ab + b 2 a 2 b 2

b
ab
,
ifejezs rtke fggetlen az a s b vltozk minden lehetsges r-
k
tkre!
345.Oldjtok meg a
3 1 5
+ = .
5x + 25 2x 10 x 2 25
egyenletet!
346. Egy szekrny rt 30%-kal cskkentettk, majd ksbb 30%-kal
nveltk. Hogyan vltozott a szekrny ra a kezdeti rhoz kpest,
nvekedett-e vagy cskkent, s hny szzalkkal?
347.(Szun-Ce feladata1.) Kt frfinak a megkeresett pnzrmiket gy
kellett elosztaniuk egyms kztt, hogy az els pnznek s msodik
pnze felnek az sszege ugyanannyi legyen, mint a msodik pnz-
2
nek s az els pnze a -nak az sszege. Ez az sszeg mindkt esetben
3
48 pnzrme. Mennyi rmt kaptak a frfiak kln-kln?
348. Ha egy sfut 10 km/h sebessggel halad, akkor a tervezetnl
1rval ksbb r clba, ha 15 km/h-s sebessggel haladna, akkor a
tervezetnl 1 rval korbban rkezne meg. Milyen sebessggel kell
haladnia, hogy a tervezett idben rkezzen meg?
349.Hrom tanul mindegyike felrt 100 szt. Majd azokat a szavakat,

melyeket legalbb ketten felrtak, kihztk. gy az egyik tanul lis-
tjban 45 sz maradt, a msodikban 68, mg a harmadik tanul
szszedetben 54. Bizonytstok be, hogy legalbb egy olyan sz volt,
amit mind a hrman felrtak!
1
Szun-Ce knai matematikus (IIIIV. szzad).

x 2 100
1. Oldjtok meg az = 0.egyenletet!
x 10
A) 10; 10; B) 10; C) 10; D) nincs megolds.
x 10
2. Oldjtok meg az 2 = 0.egyenletet!
x 100
A) 10; 10; B) 10; C) 10; D) nincs megolds.
3. Melyik egyenlsg igaz az albbiak kzl?
1
A) 10 3 = 1000; C) (2) 3 = ;
8
( )
2
1 9 1
B) 1 = ; D) = 49.
3 16 7 2
4. Az albbi kifejezsek kzl melyik 42000 normlalakja?
A) 4,2 103; B) 4,2 104; C) 0,42 105; D) 42 103.
5. Az albbi tizedes trtek kzl melyik normlalakja 6,3 10 3?
A) 0,63; B) 0,063; C) 0,0063; D) 0,00063.
1
6. rjtok fel -t 5 hatvnyaknt!
25
A) 5 2; B) 52; C) 5 3; D) 53.
7. Az (1,7 108) (6 10 3) kifejezs rtke melyikkel egyenl a kvetkez
kifejezsek kzl?
A) 1,02 105; B) 1,02 106; C) 10,2 106; D) 1,02 107.
2 5
8.Az albbi szmok kzl melyikkel egyenl a 9 3 3 .kifejezs rtke?
81 27
1 1
A) 81; B) ; C) 27; D) .
81 27
9.Az albbi fggvnyek kzl melyik nem fordtott arnyossg?
3 3 3 3x
A) y = ; B) y = ; C) y = ; D) y = .
x x 2x 2
4
10.Melyik rajzon lthat az y = .fggvny grafikonja?
x
y y yy y y yy y y yy y y yy
0 0 00 x x xx 0 0 00 x x xx 0 0 00 x x xx 0 0 00 x x xx
A) B) C) D)
k
11.A k mely rtknl illeszkedik az A(3; 0,6) pont az y = fggvny
x
grafikonjra?
A) 1,8; B) 0,2; C) 2,4; D) 3,6.
2
2x 1 3x + 1 4x + 8
12. Oldjtok meg a = .egyenletet! Mely szmok az
x+4 4 x x 2 16
egyenlet gykei?
A) 0; 4; B) 4; 0; C) 4; D) 0.
AZ 1. PARAGRAFUS SSZEFOGLALSA
Racionlis kifejezs
Az egsz s a trtkifejezseket egytt racionlis kifejezsnek nevez-
zk.
A vltozk megengedett (lehetsges) rtkei
A racionlis kifejezsben szerepl vltozk megengedett rtkei azon
rtkek, melyre a kifejezs rtelmezhet.
Azonosan egyenl kifejezsek
Azokat a kifejezseket, melyek helyettestsi rtkei egyenlk a vl-
toz minden lehetsges rtknl, azonosan egyenl kifejezseknek
nevezzk.
Azonossg
Azt az egyenlsget, amely a vltoz minden lehetsges rtkre
teljesl, azonossgnak nevezzk.
A racionlis trt alaptulajdonsga
Ha egy racionlis trt szmlljt s nevezjt megszorozzuk ugyan-
azzal a tbbtag kifejezssel, amely nem egyenl nullval, akkor az
eredeti trttel azonosan egyenl trtet kapunk.
Azonos nevezj racionlis trtek sszeadsa s kivonsa
Ahhoz, hogy sszeadjunk azonos nevezj trteket, ssze kell adni a
szmllkat, a nevezt pedig vltozatlanul hagyni.
Ahhoz, hogy meghatrozzuk azonos nevezj trtek klnbsgt,
az els trt szmlljbl ki kell vonni a msik trt szmlljt, a
nevezt pedig vltozatlanul kell hagyni.
Az 1. paragrafus sszefoglalsa 81
Racionlis trtek szorzsa

Racionlis trtek szorzata olyan racionlis trt, melynek a szm-
llja egyenl a szmllk szorzatval, a nevezje pedig a nevezk
szorzatval.
Racionlis trtek osztsa
Kt racionlis trt hnyadosa olyan racionlis trt, melynek a szm-
llja egyenl az osztand szmlljnak s az oszt nevezjnek a
szorzatval, a nevezje pedig az osztand nevezjnek s az oszt
szmlljnak a szorzatval.
Racionlis trt hatvnyozsa
Ahhoz, hogy egy racionlis trtet hatvnyra emeljnk, hatvnyra
kell emelni kln a szmllt s kln a nevezt. Az els eredmnyt
a szmllba, a msodikat a nevezbe rjuk.
Egyenrtk (ekvivalens) egyenletek
Kt egyenlet ekvivalens, ha gykeik azonosak vagy ha nincs megol-
dsuk.
Ekvivalens talaktsok
Ha egy egyenlet mindkt oldalhoz hozzadjuk (mindkt oldalbl
kivonjuk) ugyanazt a szmot, akkor az adott egyenlettel ekvivalens
egyenletet kapunk.
Ha az egyenlet egyik oldalrl tvisznk egy tagot a msik oldalra
ellenkez eljellel, akkor az adott egyenlettel ekvivalens egyenletet
kapunk.
Ha egy egyenlet mindkt oldalt megszorozzuk (elosztjuk) ugyan-
azzal a nulltl klnbz szmmal, az adott egyenlettel ekvivalens
egyenletet kapunk.
Racionlis egyenletek
Azokat az egyenleteket, melyek jobb s bal oldala is racionlis kife-
jezs, racionlis egyenleteknek nevezzk.
Egsz negatv kitevj hatvny
Brmely a szmra, kivve a nullt s termszetes n szmra
1
a n = n .
a
Nulla kitevj hatvny
Brmely, nullval nem egyenl a szm nulla kitevj hatvnya 1-gyel
egyenl: a0=1.
A szm normlalakja
A szm normlalakjnak nevezzk az a 10n alakot, ahol 1 m a < 10
s n egsz szm.
Azonossgok az egsz kitevj hatvnyokra

Brmely tetszleges a 0 s b 0 vals szmra s brmely egsz m
s n szmra teljeslnek az albbi egyenlsgek:
am an = am+n (a hatvny alaptulajdonsga);
(am)n = amn;
(ab)n = anbn;
am : an = amn;
()
n
a an
= .
b bn
Fordtott arnyossgfggvny
k
Azt a fggvnyt, melyet az y = ,kplettel lehet megadni, ahol k 0,
x
fordtott arnyossgnak nevezzk.
k
Az y = fggvny tulajdonsgai
x
rtelmezsi tartomny: brmely szm, kivve a 0-t
rtkkszlet: brmely szm, kivve a 0-t
Grafikon: hiperbola
Zrushely: nincs
k
A grafikon tulajdonsga: ha az A(x0; y0) pont illeszkedik az y = ,hi-
x
perbolra, akkor B(x0; y0) pont is illeszkedik erre a hiperbolra.
2.. NGYZETGYK.
VALS SZMOK
Ebben a fejezetben megvizsgljuk az y = x2 fggvnyt s nhny
tulajdonsgt.
Megismerkednk egy j mvelettel a ngyzetgykvonssal.
rthetv vlik szmunkra, hogy a bennnket krlvev vilg
tanulmnyozshoz nem elegend a racionlis szmok ismerete.
Megtanuljuk a szmtani ngyzetgyk tulajdonsgait, s a ngy-
zetgykt tartalmaz kifejezsek egyszerstst.
11. Az y = x2 fggvny s grafikonja
Jelljk y-nal egy olyan ngyzet terlett, melynek oldalhossza x.

Akkor y = x2.
Ha megvltoztatjuk a ngyzet x oldalhosszt, akkor meg fog vltozni
a terlete is.
rthet, hogy minden x rtknek csak egy y rtk felel meg. Teht
az x s az y mennyisgek kztt egyrtelm a megfeleltets, vagyis az
y = x2 kplet egy fggvnyt ad meg.
Vizsgljuk meg az y = x2 kplettel megadott fggvnyt, melynek az
rtelmezsi tartomnya minden szm. Az albbi tblzat nhny ar-
gumentumrtket s a hozzjuk rendelt fggvnyrtket tartalmazza.
x 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3

y 9 6,25 4 2,25 1 0,25 0 0,25 1 2,25 4 6,25 9
Jelljk koordinta-rendszerben azokat a pontokat, melyek koordi-

nti a tblzatban feltntetett rtkek (11. bra).
Minl tbb olyan pontot tntetnk fel, melyek koordintagykei az
y = x2 egyenletnek, annl kevsb fog eltrni a kapott grbe az y = x2
fggvny grafikonjtl (12. bra).
A (0; 0) koordintj pont megoldsa az y = x2 egyenletnek, gy a
fggvny grafikonja thalad az orign. Mivel y = x2 s x2 l 0, gy y l 0,
84 2.. NGYZETGYK. VALS SZMOK
teht a feltntetett pontok kztt nem lehet olyan, melynek ordintja

negatv.
y y
y0
B A
1 1
0 1 x x0 0 1 x0 x
11. bra 12. bra
A fggvny rtkkszlete minden nemnegatv szm.

Ha az sszes olyan pontot fel tudnnk tntetni, melyek koordinti
kielgtik az y = x2 egyenletet, akkor egy grbt kapnnk, a fggvny
grafikonjt, melyet parabolnak hvunk (13. bra).
A (0; 0) koordintj pont a grafikont kt rszre osztja, melyeket a
parabola gainak neveznk, az origt pedig a parabola cscsnak.
Megjegyezzk, ha teljesl az y0 = x02, egyenlsg, akkor teljesl az
y0 = (x0 )2.egyenlsg is. Ezrt megllapthatjuk, hogyha az A(x0; y0) pont
rajta van a fggvny grafikonjn, akkor a B(x0; y0) pont is illeszkedik
erre a parabolra.
y y
y = x2
2
+
x
=
y
1 1
0 1 x 1 0 1 2 x
13. bra 14. bra

11. Az y = x2 fggvny s grafikonja 85
Az albbi tblzatban sszefoglaltuk az ebben a pontban az y = x2

fggvnyrl tanultakat.
rtelmezsi tartomny Brmely szm
rtkkszlet Brmely nemnegatv szm
A grafikon alakja Parabola
Zrushely (az argumentum x=0
azon rtke, melynl a fgg-
vnyrtk nulla)
A grafikon tulajdonsga Ha az A(x0; y0) pont rajta van a fggvny
grafikonjn, akkor a B(x0; y0) pont is
illeszkedik erre a parabolra
P L D A . Oldjuk meg grafikusan az x2 = x + 2 egyenletet.

M e g o l d s . Kzs koordinta-rendszerben brzoljuk az y = x2
s az y = x + 2 fggvnyek grafikonjait (14. bra). A grafikonoknak kt
metszspontjuk van, melyek abszcisszi 2 s 1. Mind az x = 2 s x = 1
rtkekre az x2 s x + 2 kifejezsek helyettestsi rtkei egyenlk. Az
ellenrzs ezt igazolja. Valban, 22 = 2 + 2 s (1)2 = 1 + 2.
1. Mi az y = x2 fggvny rtelmezsi tartomnya?

2. Mi az y = x2 fggvny rtkkszlete?
3. Hogy hvjk az y = x2 fggvny grafikonjt?
4. Az argumentum mely rtknl lesz y = x2 fggvnyrtke nulla?
5. Hasonltstok ssze az y = x2 fggvny rtkeit ellentett argumentumok
helyn!
GYAKORLATOK
350.A fggvnyt az y = x2 kplettel adtk meg. Hatrozztok meg:

1) 6; 0,8; 1,2; 150 argumentumhoz tartoz fggvnyrtkeket;
2) az argumentum azon rtkeit, ahol a fggvny felveszi a 49; 0;
2500; 0,04 rtket!
351.Rajz nlkl llaptstok meg, hogy az albbi pontok rajta vannak-e
az y = x2 fggvny grafikonjn:
1) A (8; 64); 2) B (9; 81); 3) C (0,5; 2,5); 4) D (0,1; 0,01).
352.brzols nlkl hatrozztok meg az y = x2 s y = 4x 4 fggvnyek
metszspontjt! Ksztsetek rajzot! Jelljtek rajta a kapott pontokat!
353.A kvetkez egyenleteket oldjtok meg grafikusan:
8
1) x2=x 1; 2) x2 2x 3=0; 3) x 2 = .
x
354.A kvetkez egyenleteket oldjtok meg grafikusan:

1
1) x2=4x 3; 2) x2 3x + 5=0; 3) x 2 + = 0.
x
355. llaptstok meg rajz alapjn a kvetkez egyenletrendszerek
gykeinek szmt:
y = x 2, y x 2 = 0,
1) 3)
y = 2; x y + 6 = 0;
y = x 2, y x 2 = 0,
2) 4)
y = 2; 2x + 5y = 10.
356. llaptstok meg rajz alapjn a kvetkez egyenletrendszerek
gykeinek szmt:
y = x 2, y = x 2,
1) 2)
3x + 2y = 6; x 3y = 3.
357. Az f(x) fggvny a kvetkez kplettel van megadva:

4, ha x m 2 ,
2
f (x) = x , ha 2 < x < 1,
2x 1, ha x l 1.

1) Hatrozztok meg az f (3), f (2), f (1), f (1), f (3), f (0,5) rtket!
2) brzoljtok a fggvnyt!
358.Az f(x) fggvny a kvetkez kplettel van megadva:
2x + 3, ha x m 1,

f (x) = x 2, ha 1 < x < 2,
4, ha x l 2.

1) Hatrozztok meg az f (4), f (0,3), f (1,9), f (3), f (1), f (2) rtket!
x 2, ha x m 0,
f (x) =
x + 1, ha x > 0.
1) Hatrozztok meg az f (7), f (0), f (2) rtket!
2) brzoljtok a fggvny grafikonjt!

6 , ha x m 1,

f (x) = x
x 2, ha x > 1.
1) Hatrozztok meg az f (12), f (1), f (0,9), f (3), f (0) rtket!
11. Az y = x2 fggvny s grafikonja 87

x3 + x2 x 4 4x 2
1) y = ; 2) y = 2 .
x +1 x 4
x3
362.brzoljtok az y = .fggvny grafikonjt!
x
363.Hatrozztok meg az y = x2 fggvny rtelmezsi tartomnyt,
rtkkszlett, zrushelyt! Ksztsetek rajzot!
364.*brzoljtok a kvetkez egyenletek grbit:
y x2 y x2
1) = 0; 2) = 0.
2
(x 1) + (y 1) 2
yx
x2 y
365.*Rajzold meg az = 0.egyenlet grbjt!
(x + 2) 2 + (y 4) 2
366.*Adjtok meg a 15. brn lthat fggvnyt kplettel!
y y
1 1
0 1 x 0 1 x
b
15. bra
367.*Adjtok meg a 16. brn lthat fggvnyt kplettel!

y
1
0 1 x
16. bra
ISMTL FELADATOK
(a + b) 2 a a2 + b2 a
368.Igazoljtok az : + 2 2 = a + b. azonossgot!
ab ab a b a+b
6 x+3 x+6
369.Oldjtok meg a = 2 .egyenletet!
x 2 x x 2x
370.Bizonytstok be, hogy 276 97 kifejezs 48 tbbszrse!
371.Kt helysgbl, melyek kztt 30 km a tvolsg, egyidejleg egyms-
sal szemben kt gyalogos indult el. 3 ra 45 perc mlva tallkoztak.
Ha az egyikk 2 rval hamarbb indult volna el, akkor 4,5 ra mlva
tallkoztak volna. Hatrozztok meg a gyalogosok sebessgt!
FELKSZLS AZ J TMHOZ
372.Hatrozztok meg annak a ngyzetnek az oldalhosszt, melynek

terlete:
1) 25 cm2; 2) 1600 dm2; 3) 0,04 m2.
36
1) x2=9; 2) x 2 = .
49
374.Az a mely rtkeire nincs gyke az x2 = a egyenletnek?
375.brzoljtok kzs koordinta-rendszerben az y = x2 s y = 1 fgg-
vnyek grafikonjait! Hatrozztok meg a metszspontok koordintit!
376.Az x, y s z termszetes szmokra igaz, hogy x + y, y + z s x + z is

prmszm. Bizonytstok be, hogy a hrom szm kzl legalbb kett
1-gyel egyenl!
12. Ngyzetgyk.
Szmtani ngyzetgyk
Vizsgljunk meg egy olyan ngyzetet, melynek a terlete 49 cm2.
Legyen x a ngyzet oldalhossza. Akkor az x2 =49 egyenlet egy olyan
matematikai modell, mellyel a ngyzet oldalhosszt hatrozhatjuk meg.
12. Ngyzetgyk. Szmtani ngyzetgyk 89
Ennek az egyenletnek a gykei a 7 s a 7, mert ezen szmok ngyzete

49. Azt mondjk, a 7 s a 7 a 49 ngyzetgyke.
M e g h a t r o z s . Az a szm n g y z e t g y k n e k nevezzk
azt a szmot, melynek a ngyzete a-val egyenl.
Nzznk nhny pldt!
A 9-nek ngyzetgyke a 3 s a 3 is, mivel 32 = 9, s (3)2 = 9.
()= ( )=
2 2
25 5 5 5 25 5 25
ngyzetgyke az s a ., mivel , s .
4 2 2 2 4 2 4
A 0-nak csak a nulla a ngyzetgyke.
Mivel nem ltezik olyan szm, melynek a ngyzete negatv, ezrt nem
ltezik negatv szm ngyzetgyke sem.
Az x2 = 49 egyenlet pozitv gyke a 7, ez a ngyzet oldalnak meg-
hatrozsrl szl feladat megoldsa. Ezt a szmot a 49 szmtani
ngyzetgyknek nevezzk.
M e g h a t r o z s . Az a szm s z m t a n i n g y z e t g y -
k n e k nevezzk azt a nemnegatv szmot, melynek ngyzete
az a szm.
Az a szm ngyzetgykt a a.szimblummal jelljk. A jelet a
ngyzetgyk jelnek nevezzk.
A a jellst a ngyzetgyk a-nak olvassuk, elhagyva a szmtani
szt.
Azt a kifejezst, amely a jel alatt ll, gyk alatti kifejezsnek
nevezzk.
Pldul a b 5 kifejezsben a gyk alatti kifejezs a b5 kttag
kifejezs. A szmtani ngyzetgyk meghatrozsbl kvetkezik, hogy a
gyk alatti kifejezs csak nemnegatv rtkeket vehet fel.
Azt a mveletet, amikor keressk az adott szm szmtani ngyzet-
gykt, gykvonsnak nevezzk.
Lssunk nhny pldt:
9 = 3, mivel 3 l 0 s 32 = 9;
()=
2
25 5 5 5 25
= , mivel l 0, s ;
4 2 2 2 4
0 = 0, mivel 0 l 0 s 02 = 0.
ltalnosan igaz: a = b , ha b l 0 s b2 = a.
Ezt a kvetkeztetst mskpp is megfogalmazhatjuk: brmely nem-
a l 0 s ( a ) = a.
2
negatv szmra igaz, hogy
4 l 0 s ( 4 ) = 4, 2 l 0 s ( 2 ) = 2,
2 2
Pldu l 5,2 l 0 s
( 5,2 ) = 5,2.
2
Megjegyezzk, hogy a ngyzetgyk fogalmnak bevezetst az

x2 = a, ahol a l 0 egyenlet megoldsa indokolta. Ennek az egyenletnek a
gyke az a szm ngyzetgyke.
Az x2 = a egyenlet megoldst szemlltessk az x2 = 4 egyenlet grafi-
kus megoldsval.
Kzs koordinta-rendszerben brzoljuk az y = x2 s az y = 4 fgg-
vnyeket (17. bra). A grbk metszspontjnak abszcisszi a 2 s a 2,
melyek az adott egyenlet gykei.
Az x2 = a egyenletnek, ha a < 0 nincs megoldsa, melyet szintn a
grafikus megoldssal szemlltetnk. Az y = x2 s y = a, ha a < 0 fggv-
nyek grafikonjainak nincs kzs pontja (18. bra).
Ha a = 0, akkor az x2 = a egyenletnek egyetlen gyke van, az x = 0.
A grafikus mdszer segt ltalnostani: az x2 = a egyenletnek, ha
a > 0 kt megoldsa van. Valban az y = x2 parabolnak s az y = a egye-
nesnek kt metszspontja van, ha a > 0 (18. bra). Ebben az esetben az
x 2 = a egyenlet megoldsa a a s a. szm, mivel ( a ) = a, s
2
( a ) = a.
2
Pldul az x2 = 5 egyenlet gykei a 5 s 5.
y y
y = a,
a>0
y=4
y = a, 1
a=0 a 0 1 a x
1
x y = a,
2 0 1 2
a<0
17. bra 18. bra

1 . P L D A . Hatrozzuk meg a ( 8 2 ) .kifejezs rtkt.

2
M e g o l d s . Alkalmazzuk a szorzat hatvnyra emelst s a

( a ) = a, azonossgot:
2
( 8 2 ) = (8)2 ( 2 ) = 64 2 = 128.
2 2
1
2 . P L D A . Oldjuk meg a kvetkez egyenleteket: 1) x 3 = 0;
2
2) 1 + x + 2 = 2.
1
M e g ol d s . 1) Azt kapjuk, hogy x = 3; x = 6. Ekkor x=62; x=36.
2
F e l e l e t : 36.
2) 1 + x + 2 = 2 ; 1 + x + 2 = 22; x + 2 = 3; x + 2=32; x=7.

F e l e l e t : 7.
3 . P L D A . Oldjuk meg az (x 5)2 = 16 egyenletet.

M e g o l d s . (x 5)2=16;
x 5=4 vagy x 5=4;
x=1 vagy x=9.
F e l e l e t : 1; 9.
4 . P L D A . Oldjuk meg a (3x 1)2 = 2 egyenletet.

M e g o l d s . (3x 1)2=2;
3x 1 = 2 vagy 3x 1 = 2;
3x = 1 2 vagy 3x = 1 + 2;
1 2 1+ 2
x= vagy x = .
3 3
1 2 1+ 2
Felelet: ; .
3 3
5 . P L D A . Az albbi kifejezsek x mely rtkeire rtelmezhetk:

3
1) 5x; 2) ?
x 2
M e g o l d s . 1) A 5x kifejezs azokra az x rtkekre rtelmezhet,
melyekre a gyk alatti kifejezs nemnegatv. A 5x olyan szorzat, melyben
az egyik tnyez negatv. Teht ennek a kifejezsnek abban az esetben
lesz nemnegatv az rtke, ha x nempozitv.
F e l e l e t : ha x m 0.
2) Az adott kifejezs olyan x rtkekre rtelmezhet, melyekre x

kifejezs rtelmezhet s x 2 nem egyenl nullval. Teht egyszerre
kell a kvetkez kt felttelnek teljeslnie: x l 0 s x 2 0. Teht
x l 0 s x 4.
F e l e l e t : x l 0 s x 4.
6 . P L D A . Oldjuk meg a kvetkez egyenleteket: 1) x + x 2 = 2;

2) x 2 2x + x 2 = 0; 3) (x + 2) x 2 = 0.
M e g o l d s .1) Az egyenlet bal oldala csak olyan x rtkekre rtel-
mezhet, melyekre mind a kt gyk alatti kifejezs nemnegatv rtket
vesz fel. Abbl, hogy az els gyk alatti kifejezsnek nemnegatvnak kell
lennie, ezrt x l 0, akkor x m 0. Knnyen belthat, hogyha x m 0, akkor
x 2 csak negatv rtket vesz fel. Teht nincsen olyan x rtk, melyre
az egyenlet bal oldala rtelmezhet.
2) Az adott egyenlet bal oldala kt nemnegatv szm sszege, mely
csak abban az esetben lehet nullval egyenl, ha mind a kt sszeadan-
d 0. Vagyis egyszerre kell teljeslnie, hogy x 2 2x = 0 s x 2 = 0.
Ez azt jelenti, hogy a kt egyenlet kzs megoldst kell meghatrozni,
meg kell oldani a kvetkez egyenletrendszert:
x 2 2x = 0,

x 2 = 0.
x 2 2x = 0, x (x 2) = 0, x = 0 vagy x = 2,
Azt kapjuk, hogy
x 2 = 0; x = 2; x = 2.
Az utols egyenletrendszer megoldsa az x = 2.
F e l e l e t : 2.
3) Mivel a szorzat rtke csak akkor nulla, ha vagy az egyik tnyez,
vagy a msik tnyez egyenl nullval, ezrt az egyenlet megoldsa kt
egyenlet megoldsra vezethet vissza:
x + 2=0 vagy x 2 = 0;
x=2 vagy x=2.
Viszont az x = 2 rtkre a x 2 kifejezs nem rtelmezhet, gy
csak egyetlen megolds van, az x = 2.
F e l e l e t : 2.
1. Mit neveznk az a szm ngyzetgyknek?

2. Mit neveznk az a szm szmtani ngyzetgyknek?
3. Hogyan jelljk az a szm szmtani ngyzetgykt?
4. Hogyan nevezzk a ?jelet?
5. Hogyan olvassuk a a ?jellst?
6. Hogyan nevezzk a gykjel alatt ll kifejezst?
7. Milyen rtkeket vehet fel a gyk alatti kifejezs?
8. Hogyan nevezzk azt a mveletet, amikor az adott szm szmtani
ngyzetgykt hatrozzuk meg?
9. Brmely nemnegatv szmra mivel egyenl a ( a ) kifejezs?
2
10. Hny gyke van az x2 = a egyenletnek, ha a > 0? Mivel egyenlk?

11.Van-e megoldsa az x2 = a egyenletnek, ha a = 0? ha a < 0?
GYAKORLATOK
377.Mennyi 16 ngyzetgyke? 1 ngyzetgyke? 0 ngyzetgyke? Mennyi

ezen szmok szmtani ngyzetgyke?
378.Igazak-e az albbi egyenlsgek? (A feleletet indokold meg!)
1) 25 = 5; 3) 36 = 6; 5) 0,81 = 0,9;
2) 0 = 0; 4) 0,4 = 0,2; 6) 10 = 100?.
379.Vgezztek el a kijellt gykvonst:
9
1) 9; 5) 0,25; 9) 400; 13) 1 ;
16
6
2) 49; 6) 0,01; 10) 3600; 14) 3 ;
25
1
3) 100; 7) 1,21; 11) ; 15) 0,0004;
64
4
4) 225; 8) 1,96; 12) ; 16) 0,000025.
9
380.Vgezztek el a kijellt gykvonst:
4
1) 36; 4) 0,04; 7) 2500; 10) 5 ;
9
2) 64; 5) 0,49; 8) 10 000; 11) 0,0009;
16
3) 144; 6) 1,69; 9) ; 12) 0,0196.
121
381.rtelmezhetk-e az albbi kifejezsek?

( 2 ) .?
2
1) 2; 2) 2; 3) 2; 4) (2)2 ; 5)
382.Melyik szm szmtani ngyzetgyke egyenl a kvetkez szmok-
kal?
1
1) 4; 2) 0; 3) 0,8; 4) 2 ; 5) 1,6; 6) 9.
4
383.A knyv elzkn tallhat Termszetes szmok ngyzete tblzat
segtsgvel vgezd el a gykvonst:
1) 484; 4) 5929; 7) 68,89;
2) 729; 5) 5,76; 8) 67 600;
3) 1156; 6) 14,44; 9) 384 400.
384.Hatrozztok meg:
1) 841; 3) 9,61; 5) 72,25;
2) 1296; 4) 10,24; 6) 672 400.
385.Szmolgppel szmtstok ki a kvetkez kifejezsek rtkt! Az
eredmnyt kerektstek szzadokra!
1) 2; 2) 7; 3) 34; 4) 1,8; 5) 2,439.
386.Szmolgppel szmtstok ki a kvetkez kifejezsek rtkt! Az
eredmnyt kerektstek szzadokra!
1) 3; 2) 5,1; 3) 40; 4) 12,56.
2
( )
2
( ) 2 3
1) 7 ; 4) 10 ; 7) ;
2
( );
2
( 4,2 ) ; 5) ( 2 3 ) ; 8)
2 2 1
2) 14
2
2
3) ( 11 ) ; 6) ; 9) ( 0,3 2 ) .
2 1 2
2
388.Szmtstok ki:
2
6
1) ( 6 ) ; 3) ( 3 2 ) ; 5)
2 2
;
3
( )
2
2) ( 21 ) ; 4) ( 4 5 ) ; 6)
2 2 1
26 .
4
1) 16 + 9; 4) 36 49;
2) 16 + 9; 5) 5 4 25;
3) 36 49; 6) 0,81 + 0,01;
(2 )
2
0,09 2; 10) 1 ( 18 ) 1 24 ;
1 2
7)
3 6
0,16 + 0,7; 11) 50 ( 1 2 ) ;

2
8) 2
5
9) ( 13 ) 3 ( 8 ) ; 12) 4 . 52 62 .
2 2
390.Szmtstok ki a kvetkez kifejezsek pontos rtkt:

1
1) 3 + 36 ; 4) 900 + 0,2 1600;
3
2) 72 64 ; 5) ( 2 6 ) 3 ( 21 ) ;
2 2
3) 16 225 ; 6) 102 4 32 .
391.Hatrozztok meg a kvetkez kifejezsek helyettestsi rtkt a
vltoz megadott rtknl:
1) 12 + a, ha a=0,25; 2) 7 3b, ha b=2;
3) 2a b, ha a=34, b=19;
b 3 a 3b b 2c + ca 3 1
4) + d, ha a = , b=0,19, c=0,18, d=0,04.
(b c) 2 2
392.Hatrozztok meg a kvetkez kifejezsek helyettestsi rtkt a
vltoz megadott rtknl:
1) 27 + m, ha m=54;
2) m 3n, ha m=0,13, n=0,04.
1
1) x = 9; 2) x = ; 3) x 0,2 = 0; 4) x + 7 = 0.
4
2
1) x = 20; 2) x = 16; 3) x = 0.
3
1) x2=25; 2) x2=0,49; 3) x2=3; 4) x2=25.
1) x2=100; 2) x2=0,81; 3) x2=7; 4) x2=3,6.
397. Hatrozztok meg a kvetkez kifejezsek pontos rtkt:

8
1) 0,06 10 000 + 2,5 3,24 ;
256
2) 64 6,25 + 23 + 17;
11 1
3) 1 + 3 7 0,6 3025 ;
25 9
( )+
2
1
4) 75 262 242 ;
5
5) ( 3 8 ) + ( 8 3 ) 2 ( 24 ) ;
2 2 2
6)
144 : 0,04 2,56 2500.
398. Hatrozztok meg a kvetkez kifejezsek pontos rtkt:

1) 0,15 3600 0,18 400 + (10 0,08 ) ;

2
95 13 27
2) 1 + 82 + 152 ;
361 14 169

12,25 : (0,1 13 ) .
1 1, 44 . 2
3) 8 +
4 3
399.Az albbi kifejezseknek az x mely rtkeinl van rtelme?
1
1) x; 5) x 8; 9) ; 13) 1
;
(x 8) 2 x x
1
2) x; 6) 8 x; 10) ; 14) x ;
x 3
1
3) x 2 ; 7) x 2 + 8; 11) ; 15) x ;
x +3
1
4) x 2 ; 8) (x 8)2 ; 12) x x ; 16) ?.
x
400.Az albbi kifejezseknek az y mely rtkeinl van rtelme?
1
1) 2y; 3) y 3 ; 5) y 4 ; 7) ;
y 1
1 1
2) 3y; 4) y 3 ; 6) ; 8) .
?
y y +1
18
1) 5x 4 = 0; 3) 5x 4 = 6; 5) = 9;
x+3
42
2) 5x 4 = 0; 4) = 6; 6) x 2 36 = 8.
x
1 4
1) x 2 = 0; 3) = 6;
3 x 5
2) 2x + 3 = 11; 4) 130 x 2 = 9.
1) (x + 6)2=0; 2) (x + 6)2=9; 3) (x + 6)2=3; 4) (7x + 6)2=5.
1) (2x 3)2=25; 2) (x 3)2=7; 3) (2x 3)2=7.

1) 3 + 2 + x = 4; 3) 4 10 + x = 2.
2) 2 + 3 + x = 3;
1) 17 + x 6 = 5; 2) 1 + 2 + x = 1.
407. Az albbi kifejezsek az a s a b mely rtkeire van rtelmezve?

1) ab; 2) ab; 3) ab2 ; 4) a 2b2 ; 5) a 2b .?

408.Igaz-e, hogy az albbi kifejezseknek az x brmely rtknl r-
telme van?
1) x 2 4x + 4; 2) x 2 4x + 5 ? .
409. Bizonytstok be, hogy nem ltezik olyan x rtk, melyre a
x 2 + 6x 12.kifejezs rtelmezhet!
410. Az albbi kifejezsek kzl melyik rtelmezhet minden x rtkre?

1) x 2 + 8x + 15; 2) x 2 10x + 27 .?
1) x = x; 4) x 2 + 2x + x 2 4 = 0;
2) x + x 1 = 0; 5) (x 1) x + 1 = 0;
3) x 2 x + x 1 = 0; 6) (x + 1) x 1 = 0.
1) x + x = 0; 3) x 2 2x + 1 + x 2 1 = 0;
2) x + x = 1; 4) (x 2) x 3 = 0.
413.Az a mely rtkeire lesz az x2=a + 1 egyenletnek:
1) kt gyke; 3) nincs megoldsa?
2) egy gyke;
414.brzoljtok a kvetkez fggvnyek grafikonjt:
3) y = ( x ) .
2
1) y = x 2 ; 2) y = x 2 4x 4 + 2;
415.brzoljtok az y = 2x 1 x 2 1.fggvnyt!
416.*Oldjtok meg a kvetkez egyenleteket! Vegytek figyelembe az a
klnbz rtkeit!
1) a x 1 = 0; 3) a x 1 = a;
2) (a 1) x = 0; 4) x 2 = a.
417. Az a mely rtknl van a
* ( x 1) (x a) = 0 egyenletnek csak egy
gyke?
ISMTL FELADATOK
418. Egy utcban a hzakat sorban1-tl 24-ig szmoztk. Hnyszor

kellett hasznlni a hzszmok elksztshez az 1-es szmjegyet?
419.Egyszerststek az ( a
+
5
+
1
a 25 5 a a + 5
2
:)(
28 a 2
a +5 )
+ a 5 .kifejezst!
420.Egy munks heti brt, a 420 hrivnyt 5 s 20 hrivnys cmletek-
ben vette fel. Mennyit kapott a klnbz cmletekbl, ha sszesen
31 cmlettel fizettk ki?
421.Keresstek meg az sszes olyan hromjegy termszetes n szmot,

melyben a szmjegyek sszege az n szmnl 11-szer kisebb!
Teremhetnek-e a vetemnyesekben gykk?
Az kori grgk a gykvonst az adott terlet ngyzet oldalhos-

sznak meghatrozsval azonostottk, pp ezrt oldalnak neveztk.
A hindi nyelvben a mula sz eredetet, alapot s a fa gykert is
jelentette. Ezt a szt hasznltk a ngyzet oldalra is. Elkpzelhet,
hogy azon asszocici alapjn, hogy a ngyzet
oldalra, mint gykrre n ki a ngyzet. Lehets-
ges, hogy pp ezrt a latin nyelvben is egy sz, a
radix jelentette az oldalt s a gykeret is. Ettl
a sztl ered a szlv radikl szakkifejezs.
A radix latin sz egyik jelentse gykrter-
ms, teht olyan zldsg, melynek a gykert
tkezsre hasznljk.
A XIIIXV. szzadban az eurpai matemati-
kusok a radix sz rvidtsvel jelltk a ngy-
Ren Descartes zetgykt: R, R , R2. Teht a 7 kifejezst ebben
(15961650) a korban R27 alakban rtk.
12. Az els ukrajnai matematikai olimpia els feladata 99
A XVI. szzadban kezdtk hasznlni a jelet. A jel eredete elg bi-

zonytalan, lehet hogy sszefggsbe hozhat a latin rott r betvel.
A XVII. szzadban Ren Descartes hasznlta elszr a ,jelet, ki-
egsztve az addig hasznlatosat egy fggleges vonallal.
Az els ukrajnai matematikai olimpia els

feladata
A 391. (4) feladat azrt is figyelemre mlt, mert 1935-ben az els

matematikai olimpia feladatsora ezen feladat feltteleivel kezddtt. A
matematikai olimpik kezdemnyezje Mihajlo Pilipovics Kravcsuk1,
ismert ukrn matematikus volt.
Azta tbb mint 80 v telt el. Ez alatt az idszak alatt tbb tehetsges
gyerek szmra ezek az olimpik jelentettk az els lpseket a tudo-
mny fel. Ma mr O.V.Pogorelov, M. G Krein, M. A Krasznoszelszkij.
V.G.Drinfeld a tudomny vilgban ismert nevek. Ezek a tudsok k-
lnbz korok dikolimpiinak gyztesei.
Megelgedssel megllapthatjuk, hogy a matematikaversenyek
napjainkban is npszerek. Tbb tzezren vesznek rszt a klnbz
fordulkon. A versenyek szervezsbe, lebonyoltsba be vannak vonva
a legelhivatottabb tudsok, mdszertanos tanrok. Nekik ksznheten
orszgunk csapata tisztessgesen helytll a Nemzetkzi Matematikai
Dikolimpin.
Kedves nyolcadikosok ajnljuk nektek is, hogy ti is vegyetek rszt
ezeken a tanulmnyi versenyeken.
1
Az elzken lthat M. P. Kravcsuk szobra, amely Ukrajna Nemzeti Mszaki
Egyetemn van fellltva Kijevben. Ez az oktatsi intzmny ktvente megrendezi
meg az M. P. Kravcsukrl elnevezett nemzetkzi tudomnyos konferencit.
13. Halmazok s elemeik. Rszhalmazok
Gyakran hasznljuk a brnycsorda, virgcsokor, blyeggyjtemny,

halraj, madrraj, mhraj, kpgyjtemny, tollkszlet, barti trsasg
szkapcsolatokat.
Ha ezekben a szkapcsolatokban sszekeverjk az uttagokat, akkor
mulatsgos kifejezseket kapunk: brnycsokor, kpraj, madrcsorda,
barti gyjtemny. Viszont a halgyjtemny, madrgyjtemny mr
ismert fogalmak. Teht a gyjtemny sz elg elterjedt. Ugyanakkor a
matematikban ltezik egy olyan fogalom, amellyel helyettesthet az
sszes gyjtfogalom. Ez a fogalom a halmaz.
Lssunk mg nhny pldt halmazra:
a mi osztlyunk tanulinak halmaza;
a Naprendszer bolyginak halmaza;
a ktjegy szmok halmaza;
azon (x; y) szmprok halmaza, melyek gykei az x2 + y2 = 1 egyenlet.
A legfontosabb halmazoknak ltalnosan elfogadott neve s jellse
van:
a sk pontjainak halmaza mrtani alakzat;
adott tulajdonsggal rendelkez pontok halmaza pontok mr-
tani helye;
az f fggvny argumentumainak halmaza az f fggvny rtel-
mezsi tartomnya D(f );
az f fggvnyrtkek halmaza az f fggvny rtkkszlete E(f).
A halmazokat a latin bc nyomtatott nagybetivel jelljk: A, B,
C, D s gy tovbb.
A halmazba tartoz objektumok a halmaz elemei. A halmaz elemeit
a latin bc rott kisbetivel jelljk: a, b, c, d s gy tovbb.
Ha a eleme az A halmaznak, akkor gy rjuk: a A (olvassuk: a eleme
az A halmaznak).
Ha b nem eleme az A halmaznak, akkor gy rjuk: b A (olvassuk: b
nem eleme az A halmaznak). Ha az A halmaznak hrom eleme van, a,
b s c, akkor gy rjuk A={a,b,c}.
Ha az M halmaz a 6 termszetes osztinak a halmaza, akkor
M = {1, 2, 3, 6}. A 6 sszetett osztinak a halmaza: {6}. Ez a halmaz
egyelem.
13. Halmazok s elemeik. Rszhalmazok 101
A halmazt elemei felsorolsval akkor clszer megadni, ha nem tl

sok elemrl van sz.
M e g h a t r o z s . Kt A s B halmaz akkor e g y e n l , ha
ugyanazok az elemeik, vagyis az A halmaz minden eleme a B
halmaznak is eleme, s fordtva is, a B halmaz minden eleme az
A halmaznak is eleme.
Ha az A s B halmaz egyenl, gy rjuk: A = B.
A meghatrozsbl kvetkezik, hogy egy halmazt egyrtelmen
megadnak az elemei. Ha az elemeket kapcsos zrjelbe rjuk, akkor az
elemek sorrendjnek nincs jelentsge. Teht egy hromelem halmaz
hatflekppen rhat fel:
{a, b, c}, {a, c, b}, {b, a, c}, {b, c, a}, {c, a, b}, {c, b, a}.
Mivel az egyenl halmazok meghatrozsbl kvetkezik, hogy {a,
b, c}={a, a, b, c} halmazzal, ezrt az elkvetkezendekben elfogadjuk,
hogy a halmaz elemi klnbzk. Teht a kozmosz sz betinek halmaza:
{k, o, z, m, s, r}.
Megjegyezzk, hogy az {a} {{a}}. Az {a} halmaznak egy eleme van
az a; az {{a}} halmaznak egy eleme van, az {a} halmaz.
Egy halmazt ktflekppen adhatunk meg.
Els megadsi md: felsoroljuk a halmaz sszes elemt. Ezt a meg-
adsi mdot, mr alkalmaztuk, amikor kapcsos zrjelben felsoroltuk a
halmaz elemeit. Knnyen belthat, hogy gy minden halmaz nem adhat
meg. Pldul a pros szmok halmaza ilyen.
Msodik megadsi md: megnevezzk az elemek jellemz kzs tu-
lajdonsgt, teht azt a tulajdonsgot, mely mindegyik elemet jellemzi.
Pldul azon termszetes szmok halmaza, melyek 2-vel val osztsi
maradka 1, a pratlan szmok halmazt adja meg.
Ha a halmazt elemeik kzs tulajdonsgnak megnevezsvel adjuk
meg, akkor elfordulhat, hogy egyetlen objektum sem rendelkezik ilyen
tulajdonsgokkal.
Trjnk vissza a pldkhoz:
1, 2 s 5 szmokkal arnyos oldalhosszsg hromszgek halmaza.
A hromszg-egyenltlensgbl kvetkezik, hogy ennek a halmaz-
nak egyetlen eleme sincs.
Jelljk A-val az osztlyotok sakkmestereinek halmazt. Elfor-

dulhat, hogy ennek a halmaznak sincs eleme.
Tetszleges egyenlet gykeinek halmaza esetn is figyelembe kell
venni, lehetsges, hogy az egyenletnek nincs gyke.
A felhozott pldk arra utalnak, hogy a halmazokhoz kell sorolnunk
mg egy jellegzetes halmazt, amelynek egy eleme sincs. Ezt a halmazt
res halmaznak nevezzk. gy jelljk: .
Megjegyezzk, hogy {} nem res halmaz, ugyanis van egy eleme,
az res halmaz.
Tekintsk az arab szmrs szmjegyeinek halmazt: A={0, 1, 2,
3, 4, 5, 6, 7, 8, 9}. rjuk ki az A halmazbl a pros szmjegyeket. Egy
msik halmazt kapunk: B={0, 2, 4, 6, 8}, melynek minden eleme az A
halmaznak is eleme.
M e g h a t r o z s . A B halmazt az A halmaz r s z h a l m a z -
n a k nevezzk, ha a B halmaz minden eleme az A-nak is eleme.
gy jelljk: BA vagy AB. gy olvassuk: a B halmaz rszhalmaza
az A halmaznak, az A halmaz magba foglalja a B halmazt.
Tekintsnk t nhny pldt:
az osztlyod tanulinak halmaza rszhalmaza az iskold tanuli
halmaznak;
az emlsk a gerincesek rszhalmaza;
a CB flegyenes rszhalmaza az AB egyenesnek (19. bra);
a tglalapok rszhalmaza a paralelogrammknak;
{a} {a, b}.
A B
A C B
19. bra 20. bra
A halmazok kztti kapcsolat szemlltetsre Venn- vagy Euler-

diagramot alkalmaznak.
13. Halmazok s elemeik. Rszhalmazok 103
A 20. brn brzoltk az A halmazt (a nagyobbik kr) s a B halmazt

(a kisebbik krt, ami a nagyobbikban van). Ez azt jelenti, hogy BA
(vagy AB).
A rszhalmaz s az egyenl halmazok meghatrozsbl kvetkezik,
AB sBA, akkor A = B.
Ha a B halmaznak nincs olyan eleme, ami ne lenne eleme az A hal-
maznak is, akkor a B halmaz az A halmaz rszhalmaza. pp ezrt az
res halmaz minden halmaz rszhalmaza. Valban, az res halmaznak
egyetlen eleme sincs, teht egyetlen olyan eleme sincs, amelyik ne lenne
eleme az A halmaznak. Teht brmelyik tetszleges halmazra igaz a
kvetkez llts: A.
Minden halmaz rszhalmaza nmagnak: AA.
P L D A . rd le az A={a, b, c} sszes rszhalmazt.

M e g o l d s . {a}, {b}, {c}, {a, b}, {b, c}, {a, c}, {a, b, c}, .
1. Hogyan jelljk a halmazokat s elemeiket?

2. Hogyan jelljk a fggvny rtelmezsi tartomnyt s rtkkszlett?
3. Hogyan kell lerni, hogy eleme vagy nem eleme a halmaznak?
4. Mely halmazok egyenlk?
5. Hogyan adhatunk meg egy halmazt?
6. Mit nevezzk res halmaznak? Hogyan jelljk?
7. Mi a rszhalmaz?
8. Hogyan szemlltetjk a halmazok kztti kapcsolatot?
9. Melyik halmaz rszhalmaza az sszes halmaznak?
GYAKORLATOK
422. Hogyan hvjuk a szg szraitl azonos tvolsgra lv pontok

halmazt?
423.Hogyan hvjuk azon farkasok csapatt, amik egy vezrhez tartoz-
nak?
424.Nevezztek meg iskoltok tanulinak egyik halmazt!
425.Hogyan nevezzk az egy iskolban dolgoz tanrok halmazt?
426.Adva van az f(x) = x2 fggvny. Helyetteststek a csillagokat
vagy jellel gy, hogy az albbi lltsok igazak legyenek:
1
1) 3 * D (f ); 2) 0 * D (f ); 3) 0 * E (f ); 4) * E (f ).
2
427.Az albbi lltsok kzl melyek teljeslnek?

1) 1 {1, 2, 3}; 3) {1} {1, 2}; 5) {1, 2};
2) 1 {1}; 4) {1} {{1}}; 6) {}.
428.rjtok le az albbi egyenletek megoldshalmazait:
1) x(x 1)=0; 3) x=2;
2) (x 2)(x2 4)=0; 4) x2 + 3=0.
429.Adjtok meg a kvetkez halmazokat elemeik felsorolsval:
1) azokat a valdi trteket, melyek nevezje 7;
2) azokat a valdi trteket, melyek nevezje nem nagyobb mint 4;
3) a matematika sz beti;
4) az 5555 szm szmjegyei!
430.Nevezztek meg osztlyod tanulinak nhny rszhalmazt!
431.Legyen az A halmaz a koordinta sz betinek halmaza. Az albbi
szavak kzl mely szavak beti lesznek az A halmaz rszhalmazai?
1) tin; 5) rad; 9) ordinta;
2) tanr; 6) titat; 10) tarka;
3) ordt; 7) orr; 11) robot;
4) orkn; 8) tanoda; 12) akarat.
432.Legyen az A halmaz az 1958 szm szmjegyeinek halmaza. Az
albbi szmok kzl mely szmjegyeinek halmaza rszhalmaza az
A halmaznak?
1) x=98; 3) x=519; 5) x=195888;
2) x=9510; 4) x=5858; 6) x=91258.
433.Legyen az A . Milyen kt klnbz rszhalmaza van biztosan
ennek a halmaznak?
434.Egyenl-e az A s a B halmaz?
1) A={1, 2}, B={2, 1}; 3) A={1}, B={{1}}?
2) A={(1;0)}, B={(0;1)};
435.Egyenl-e az A s a B halmaz, ha:
1) az A halmaz az | x |=x egyenlet gykeinek halmaza, a B halmaz
pedig a nemnegatv szmok halmaza;
2) az A halmaz azon ngyszgek halmaza, melyek szemben fekv
oldalai pronknt egyenlk, a B halmaz azon ngyszgek halmaza,
melyek tli metszspontjukban felezik egymst?
436.Az albbi halmazok kzl melyik res halmaz:
1) azon hromszgek halmaza, melyek bels szgeinek sszege 180o;
2) a 8800 m-nl magasabb hegycscsok halmaza;
3) azon hegyesszg hromszgek halmaza, melyekben a slyvonal
hossza egyenl azon oldal hosszval, amelyre hzva van;
4) a zon fggvnyek halmaza, melyek grafikonja egy krvonal?
14. Szmhalmazok 105
437.Bizonytstok be, ha AB sBC, akkor AC!

438.Rendezztek az albbi halmazokat olyan sorrendbe, hogy minden
halmaz a kvetkez halmaz rszhalmaza legyen:
1) A halmaz a tglalapok halmaza, B halmaz a ngyszgek halmaza,
C halmaz a ngyzetek, D halmaz a paralelogrammk;
2) A halmaz az emlsk halmaza, B a kutyaflk halmaza, C a ge-
rincesek halmaza, D a farkasflk halmaza, E a ragadoz emlsk
halmaza!
ISMTL FELADATOK

b+2 b2 4
1) 5b b + 6
3
; 2) 2
90 : .
b 3 2b 6 b + 6b
2
b 2b + 1 3b 3 b 2
440.Egy motorcsnak 36 km-t tett meg a folyn lefel, majd felfel 3 ra
alatt 36,8 km-t. Mekkora a foly sebessge?
441.Egy dobozban 42 ceruza van, 14 piros s 16 kk, a tbbi pedig zld.
Mennyi a valsznsge annak, hogy a vletlenszeren kivett ceruza
nem piros s nem kk?
442.Pter s Demeter minden nap ler egy szmot. Az els nap mind-
ketten az 1-es szmot rtk le. Minden kvetkez napon Pter egy
1-est r, Demeter pedig az elz napon lert szmok sszegt. Lehet-
sges-e, hogy Demeter egyszer egy olyan szmot rjon, mely utols
szmjegyei 101?
14. Szmhalmazok
A termszetes szmok azok a szmok, melyeket elszr hasznlt az

emberisg. Ezekkel a szmokkal akkor ismerkedtetek meg, amikor a
trgyak megszmllsval foglalkoztatok. Az sszes termszetes szm
alkotja a termszetes szmok halmazt, melyet N.betvel jellnk.
A gyakorlati szksg vezetett a trtszmok kialakulshoz. Ksbb
elengedhetetlenn vlt olyan mennyisgek vizsglata, melyek jellem-
zsre nem volt elegend a pozitv szmok ismerete. gy alakult ki a
negatv szm.
A termszetes szmok, azok ellentettjei s a nulla alkotjk az egsz
szmok halmazt, melyet Z.-vel jellnk.
Pldul 2 Z, 0 Z, 5 Z.
A termszetes szmok halmaza rszhalmaza az egsz szmok hal-
maznak, vagyisN Z.
Az egsz s a trtszmok (negatv s pozitv trtek) alkotjk a racio
2
nlis szmok halmazt, melyet Q. betvel jellnk. Pldul Q,
3
0,2 Q, 0Q, 3 Q, 15Q.
Knnyen belthat, hogy Z . A 21. bra szemllteti az N, Z s
Q.halmazok viszonyt.
m
Brmely racionlis szm felrhat ,alak-
n

ban, ahol m egsz szm, n pedig termszetes
5 3 1 0
szm. Pldul: 5 = , 3 = , 0,2 = , 0 = ,
1 1 5 7
53
5,3 = . Lehetsges, hogy ebbl az rtelmezs-
10
bl ered a racionlis kifejezs, mert a latin ra-
tionis sz egyik jelentse hnyados, arny.
21. bra
A 6. osztlyban mr tanulttok, hogy br-
mely racionlis szm felrhat vagy vges, vagy vgtelen szakaszos tize-
m
des trt alakban. Az tizedes trt alakjt felrhatjuk, ha m-et elosztjuk
n
n-nel.
5
Pldul: = 0,625, 5 = 0,454545... .
8 11
5 5
Az -ad vges tizedes trt alakban rhat le, -ed vgtelen szakaszos
8 11
tizedes trt alakban. A 0,454545... szmban a 4-es s az 5-s szmjegy
periodikusan ismtldik. Az ismtld szmok csoportjt szakasznak
5
nevezzk, s zrjelbe tesszk: 0,454545 = 0,(45), vagyis = 0,(45).
11
Megjegyezzk, hogy brmely vges tizedes trt s brmely egsz szm
felrhat vgtelen szakaszos tizedes trt alakban. Pldul:
0,625 = 0,6250000 = 0,625(0);
2 = 2,000 = 2,(0).
Teht brmely racionlis szm felrhat vgtelen szakaszos
tizedes trt alakban.
14. Szmhalmazok 107
Igaz az az llts is, hogy brmely vgtelen szakaszos tizedes trt

egy racionlis szm msik alakja.
A 9. osztlyban fogjtok majd megtanulni, hogyan kell a vgtelen
szakaszos tizedes trtet racionlis trt alakban megadni.
Kt termszetes szm sszege s szorzata is termszetes szm. A
klnbsgkre ez mr nem helytll. Kt termszetes szm klnbsge
nem mindig termszetes szm. Pldul: (5 7) .
Kt egsz szm sszege, klnbsge s szorzata is egsz szm. A
5
hnyadosra ez mr nem rvnyes: .
7
Kt racionlis szm sszege, klnbsge, szorzata s hnyadosa (a
nullval val oszts kivtelvel) is racionlis szm.
Teht a kivons kivezet a termszetes szmok , halmazbl, az
oszts az egsz szmok , halmazbl. Viszont a racionlis szmok .
halmaza zrt halmaz a ngy alapmveletre.
De most ismerkedtetek meg egy j mvelettel, a gykvonssal. Fel-
merl a krds, brmely racionlis szm ngyzetgyke racionlis szm-e,
azaz a gykvonsra zrt halmaz-e a racionlis szmok halmaza?
Vizsgljuk meg az x2 = 2 egyenletet. Mivel 2 > 0, ezrt az egyenletnek
kt gyke van, a 2 s 2 (22. bra). Nem ltezik olyan racionlis szm,
melynek ngyzete 2 (a bizonytst elolvashatod a Ha elkszltl a hzi
feladattal cm fejezetben Az irracionlis szmok felfedezse cmsz alatt),
teht a 2 s a 2 szmok nem racionlisak. Ezeket a szmokat irra-
cionlis szmoknak nevezzk (az ir eltag a tagads szava, vagyis nem
racionlis).
Teht a gykvons kivezethet a ra- y = x2 y
cionlis szmok .halmazbl.
Egyetlen irracionlis szm se rhat
m y=2
fel ,alakban, ahol m ,s n , teht
n
1
nem rhat fel vgtelen szakaszos tize-
20 x
des trtknt. 2
Az irracionlis szmok vgtelen
nem szakaszos tizedes trtek. 22. bra
Pldul szmtgpes programmal megllapthat, hogy

2 = 1,4142135623730950488016887242097... .
A 2 s 2 nem az els irracionlis szmok, amivel mr idig ta-
llkoztatok. A p szm, a krvonal hossznak s tmerjnek az arnya
is irracionlis szm:
p = 3,1415926535897932384626433832795028841971693.
Nemcsak a gykvons eredmnye lehet irracionlis szm, hanem
brmely nem szakaszos tizedes trt is. Akr magunk is alkothatunk
ilyen trtet.
Pldul a 0,1010010001000szm is irracionlis (a tizedes vessz
utn tz hatvnyait rjuk). Knnyen belthat, ha felttelezzk, hogy
ennek a trtnek van szakasza, akkor valamelyik helyi rtktl kezd-
den csak nullk lehetnek. Ez viszont ellentmond a konstrukcis elvnek.
A racionlis s az irracionlis szmok alkotjk a vals szmok
halmazt,NZ .-rel jellnk (a latin rel sz els betje, az, ami
melyet
valban ltezik).
Teht az N Z .lnc bvthet: N Z .
Az ebben a fejezetben tanult szmhalmazok kztti sszefggst a
23. bra szemllteti.
Vals szmok
Racionlis
szmok
Egsz szmok
Irracionlis
szmok
Termszetes
szmok
21. bra
Egy szakasz hossza mindig kifejezhet egy vals szmmal. Ez a

megllapts kti ssze a vals szmokat a szmegyenes pontjaival.
Az O ponthoz, a szmlls kezdpontjhoz rendeljk hozz a 0-t. A
14. Szmhalmazok 109
szmegyenes minden, az O ponttl klnbz A pontjnak feleltessk

meg az OA szakasz hosszt, ha az az O ponttl jobbra van s az OA sza-
kasz hossznak ellentett rtke, ha az A pont az O ponttl balra van.
Knnyen belthat, hogy minden vals szmnak megfelel egy pont a
szmegyenesen.
A vals szmok halmaza mind a ngy alapmveletre zrt halmaz
(kivve a nullval val osztst). Ezekre a mveletekre a szmotokra mr
ismert tulajdonsgok rvnyesek.
a + b=b + a Az sszeads felcserlhetsgi tulaj-

donsga
ab=ba A szorzs felcserlhetsgi tulajdonsga
(a + b) + c=a + (b + c) Az sszeads csoportostsi tulajdonsga
(ab) c=a (bc) A szorzs csoportostsi tulajdonsga
a (b + c)=ab + ac A szorzs szttagolsi tulajdonsga
A vals szmok sszehasonltst a tizedes trtekre alkalmazott

szably szerint vgezzk, teht a megfelel helyi rtken ll szmjegyek
alaki rtkt hasonltjuk ssze. Pldul: 7,853126 < 7,853211... .
Brmelyik pozitv vals szm mindig nagyobb, mint a nulla, s na-
gyobb, mint brmelyik negatv szm. Brmelyik negatv szm mindig
kisebb, mint a nulla. Kt negatv szm kzl az a nagyobb, amelyik
abszolt rtke kisebb.
Ha feltntetnk kt vals szmot a szmegyenesen, akkor a kisebbik
szm mindig balra fog elhelyezkedni a nagyobbiktl.
A krvonal hossznak meghatrozsakor a p rtkt kt tizedesjegy-
re kerektve hasznljuk p (p 3,14). Hasonlan, ha vals szmokat
tartalmaz kifejezs rtkt kell meghatrozni, akkor az irracionlis
szmokat kzelt rtkeikkel helyettestjk. Pldul: 2 1,414 vagy
2 1,415. Az els esetben lefel kerektettnk ezrednyi pontossggal,
mg a msodik esetben felfel ugyanilyen pontossggal. Bvebben a
kzelt rtkekkel a 9. osztlyban fogtok tallkozni.
Vgl megjegyezzk, hogy brmely nemnegatv vals szm ngyzet-
gyke vals szm. Teht a vals szmok .halmaza a gykvonsra zrt
halmaz.
1. Mely szmok alkotjk az egsz szmok halmazt?

2. Milyen betvel jelljk az egsz szmok halmazt?
3. Mely szmok alkotjk a racionlis szmok halmazt?
4. Milyen betvel jelljk a racionlis szmok halmazt?
5. Milyen alakban rhat fel brmely racionlis szm?
6. Milyen sszefggs van a racionlis szmok s a vgtelen szakaszos
tizedes trtek kztt?
7. Hogyan hvjuk azokat a szmokat, amelyek nem racionlisak?
8. Mely halmazok egyestse alkotja a vals szmok halmazt?
9. Milyen betvel jelljk a vals szmok halmazt?
10. Milyen sszefggs van az N, Z, Q s R szmhalmazok kztt?
GYAKORLATOK
443.Az albbi lltsok kzl melyik hamis:

1) a 3 vals szm; 3) a 3 egsz szm;
2) a 3 racionlis szm; 4) a 3 termszetes szm?
444.Igazak-e az albbi lltsok?
1) 1 ; 4) 1 ; 7) 7 ;
2) 1; 5) 2,3 ; 8) 121 ;

3) 1; 6) 2,3 ; 9) .
?
3
445.Igazak-e az albbi lltsok?
3
1) 0 ; 3) 0 ; 5) ; 7) 9 ;
7
3
2) 0; 4) ; 6) 9 ; 8) 9 ?.
7
446.Igazak-e az albbi lltsok:
1) minden termszetes szm egsz szm;
2) minden termszetes szm racionlis szm;
3) minden termszetes szm vals szm;
4) minden racionlis szm egsz szm;
5) minden vals szm racionlis szm;
6) minden racionlis szm vals szm;
7) minden irracionlis szm vals szm;
8) minden vals szm vagy racionlis vagy irracionlis szm?
447.Az albbi szmok kzl melyek egy racionlis szm tizedes trt
alakja s melyek irracionlis szmok:
1) 0,(3);
2) 0,4(32);
14. Szmhalmazok 111
3) 0,20200200020... (a 2-es szmjegyek kztti nullk szma eggyel

n)?
448.Hasonltstok ssze az albbi szmokat:
1) 6,542... s6,452...; 2) 24,064... s24,165... .
449.Hasonltstok ssze az albbi szmokat :
1) 0,234... s0,225...; 2) 1,333... s1,345... .
450.Szmolgp segtsgvel adjtok meg 3 szzadokra kerektett
rtkt: 1) felfel kerektve; 2) lefel kerektve!
451.Szmolgp segtsgvel adjtok meg 5 szzadokra kerektett
rtkt: 1) felfel kerektve; 2) lefel kerektve!
452.Nevezztek meg az a-nak legalbb egy olyan rtkt, melynl az
x2 = a egyenletnek:
1) kt racionlis gyke van;
2) kt irracionlis gyke van;
3) nincs megoldsa!
43
1) s6,12; 4) 2,(36) s2,36;
7
2) 3,(24) s3,24; 5) 7,(18) s7,(17).
3) p s3,(14);
1 7
1) s0,2; 2) s0,77; 3) 1,(645) s1,(643).
6 9
455. Rendezztek cskken sorrendbe a 3,(16); p ; 1,82; 0,08;

2,(136) szmokat!
456.Rendezztek nvekv sorrendbe a kvetkez szmokat: 1,57; 1,571;
p; 1,(56); 1,(572)!
2
457.Igazoljtok, hogy kt racionlis szm sszege, klnbsge, szorzata
s hnyadosa is racionlis szm!
458.Igazoljtok, hogy egy racionlis s egy irracionlis szm sszege
irracionlis!
459.Igaz-e, hogy:
1) brmelyik kt irracionlis szm sszege irracionlis;
2) brmelyik kt irracionlis szm szorzata irracionlis;
3) brmelyik irracionlis s brmelyik racionlis szm szorzata ir-
racionlis?
ISMTL FELADATOK
460.Egy kilencszintes plet minden szintjn s minden lpcshzban

8 laks van. Hnyadik lpcshz, melyik szintjn van a 186. laks?
461.Az a s b termszetes szmok kzl az a pros szm, a b pedig
pratlan. Az albbi kifejezsek kzl melyik rtke nem lehet ter-
mszetes szm?
8b a2 4a b2
1) ; 2) 2 ; 3) ; 4) ?.
5a b b a
462.Igazoljtok, hogy a vltoz minden megengedett rtkre a
( 3
+
2
4 4a + a 2 a 2 4) (a 2)2
2a 4
a+2
kifejezs rtke fggetlen az a vltoz rtktl!
463.Egy vdrben nhny liter vz van. Ha kintjk a vdrben lv vz

felt, akkor 14 literrel kevesebb vz marad benne, mint amennyi be-
lefr. Ha 4 liter vizet hozzntnk, akkor a vdr rtartalmnak
2
-a lesz tele vzzel. Hny literes a vdr?
3
FELKSZLS AZ J TMHOZ

1) |3,5| |2,6|; 2) |9,6| |32|.
465.Melyik szm abszolt rtke 6?
466.Mely szmokra igazak az albbi egyenlsgek?
1) | a |=a; 3) | a |=| a |;
2) | a |=a; 4) | a |=| a |.
467.Mely szmokra igazak egyszerre az albbi egyenlsgek?
| a |=a s|a|=a.
468.Hatrozztok meg az a2, (a)2 s |a|2 kifejezsek helyettestsi
rtkeit, ha a=8 s a=7! Vonjatok le kvetkeztetst!
469.Ismeretes, hogy a > 0 s c < 0. Hasonltstok ssze az albbi kife-
jezseket nullval:
1) a3c4; 2) ac5.
Az irracionalits felfedezse 113
470.Egy szzad katoni kzl minden jszaka hrman rkdnek! Meg

lehet-e szervezni gy a szolglatot, hogy egy id utn minden katona
pontosan egyszer rkdjn a tbbi katonval?
Az irracionalits felfedezse
A 14. pontban az x 2 = 2 egyenlet y

y = x2
megoldsa sorn megllaptottuk, hogy
az OA s OB szakaszok hossza 2
(24.bra). Megmutatjuk, hogy a 2
irracionlis szm. y=2
Tegyk fel, hogy a 2 racionlis 1
B A
m
szm. Akkor felrhatjuk ,egyszerst-
n 2O 2 x
hetetlen trt alakban, ahol m s n ter-
mszetes szm. Azt kapjuk, hogy:
m 24. bra
2= .
n
( ) ; 2=
2
( m2
2)
2 m
De akkor = ; m2=2n2.
n n2
Az utols egyenlsgbl kvetkezik, hogy m2 pros. De ez azt jelenti,
hogy akkor m is pros szm. Teht m felrhat 2k alakban: m = 2k, ahol
k termszetes szm. Felrhatjuk, hogy (2k)2 = 2n2; 4k2 = 2n2; n2 = 2k2.
Ebbl viszont az kvetkezik, hogy n2 pros, teht n is pros szm.
m
Vagyis az trt szmllja s nevezje is pros, teht a trt egysze-
n
rsthet. Ez viszont ellentmond eredeti felttelezsnknek.
Az elz plda (a 24. brn az OA s OB szakaszok hossza) szemll-
teti, hogy ltezik olyan szakasz, melynek a hosszt nem lehet racionlis
szmmal kifejezni, teht a szakaszok mrsre nem elegendk a racio-
nlis szmok.
Ezt a tnyt az kori Grgorszgban, Pthagorasz iskoljban fe-
deztk fel.
Elszr a pthagoreusok gy vltk, brmilyen AB s CD szakaszhoz
lelhet olyan MN szakasz, amely maradk nlkl nhnyszor rmrhet
az adott szakaszokra. Ebbl kvetkezik, brmely kt szakasz arnya ki-
fejezhet termszetes szmok hnyadosaknt, vagyis racionlis szmmal.
AB 5
Pldul a 25. brn AB = 5MN s CD = 2MN, gy = . Az MN
CD 2
szakaszt az AB s a CD szakaszok kzs mrtknek nevezzk.
Ha kt szakasznak ltezik kzs mrtke, akkor a szakaszokat s-
szemrhetknek nevezzk. Pldul az AB s CD szakaszok (25. bra)
sszemrhetk.
B C
A B
D
C D A E
M N
F
25. bra 26. bra
Az kori grgk gy tekintettk, hogy brmely kt szakasz ssze-
mrhet, s ez lehetsget adott arra, hogy brmely szakasz hosszt
racionlis szmmal fejezzk ki.
Valban, ha az AB szakaszt egysgnyi szakasznak vlasztjuk, akkor
az AB szakaszra s brmely CD szakaszra ltezik olyan e szakasz, amely
az adott szakaszok kzs mrtke. Teht AB = ne s CD = me, ahol m s
CD me m m
n termszetes szm. Vagyis = = . Mivel AB = 1, gy CD = .
AB ne n n
Maguk a pthagoreusok fedeztk fel, hogy a
ngyzet tlja s oldala sszemrhetetlen, as-
szmetron. Teht ha a ngyzet oldalt vesszk
egysgnek, akkor az tl hosszt nem lehet racio
nlis szmmal kifejezni.
Ahhoz, hogy ezt bebizonytsuk, vegynk egy
tetszleges ABCD ngyzetet, melynek az oldalt
tekintsk egysgnek. A ngyzet terlete
AB2 = 1. Szerkessznk az AC tlra ACEF ngy-
zetet (26. bra). Nyilvnval, hogy az ACEF
ngyzet terlete 2-szer nagyobb az ABCD ngy-
Pthagorasz
(i. e. 570 krl zet terletnl. Mivel AC2 = 2, innen AC = 2.
500 krl) Teht az AC tl hosszt nem lehet racionlis
szmmal kifejezni.
15. A szmtani ngyzetgyk tulajdonsgai 115
Ez a felfedezs megvltoztatta az kori tudsok egyik posztultumt,

amely azt mondta ki, hogy brmelyik kt mennyisg arnya kifejezhet
kt egsz szm hnyadosaknt.
Egy legenda szerint ezt a felfedezst a pthagoreusok a legnagyobb
titokban tartottk, s azt az embert, aki elmondta, azt az istenek meg-
bntettk. Hajkatasztrfban halt meg.
GYAKORLATOK
1.Bizonytstok be, hogy a 3 irracionlis szm!

2.Igazoljtok, ha egy termszetes n szm nem ngyzetszm, akkor n
irracionlis szm!
15. A szmtani ngyzetgyk

tulajdonsgai
Knny beltni, hogy 52 = 5, 1,42 = 1,4, 02 = 0. Azt hihetnnk,

hogy a 2 = a. De ez nem gy van. Pldul a (5)2 = 5 egyenlsg nem
igaz, mivel 5 < 0. Valjban (5)2 = 5. Ugyangy meggyzdhetnk
arrl, hogy (7)2 = 7,s (2,8)2 = 2,8.

ltalnosan igaz a kvetkez ttel.
15.1. t t e l . Brmely vals szmra igaz az albbi egyenlsg:
a2 = a .
B i z o n y t s . Ahhoz, hogy bebizonytsuk a a = b, egyenlsget,

igazolni kell hogy b l 0 s b2 = a.
Brmely a-ra |a| l 0.
Az abszolt rtk meghatrozsa alapjn: (|a|)2 = a2.
A kvetkez ttel ltalnostja az elz kijelentst.
1 5 . 2 . t t e l ( a h a t v n y n g y z e t g y k e ) . Brmely vals
a szmra s termszetes n-re igaz az albbi egyenlsg:
a 2n = a n .
A ttel bizonytsa az elz ttel bizonytshoz hasonl. Vgezztek
el nllan!
1 5 . 3 . t t e l ( a s z o r z a t n g y z e t g y k e ) . Minden vals
a l 0 s b l 0 szmra igaz az albbi egyenlsg:
ab = a b.
B i z o n y t s . Mivel a l 0 s b l 0., gy a b l 0.
A szorzat ngyzetre vonatkoz azonossgbl kvetkezik:
(a b ) = ( a ) ( b ) = ab. Teht a a b szorzat csak nemnega-
2 2 2
tv rtket vesz fel s a ngyzete egyenl ab-vel.

Megjegyezzk, hogy ez a ttel rvnyes tbb tnyezre is. Pldul,
ha a l 0, b l 0 s c l 0, akkor
abc = (ab) c = ab c = a b c.
1 5 . 4 . t t e l ( a t r t n g y z e t g y k e ) . Minden vals
a l 0 s b > 0 szmra igaz az albbi egyenlsg:
a a
= .
b b
A ttel bizonytsa az elz 15.3. ttelhez hasonl.
Knnyen belthat, hogy kt S1 s S2 terlet ngyzet kzl annak
nagyobb az oldala, melyiknek a terlete nagyobb
S1 (27. bra). Teht, ha S > S , akkor S > S .
1 2 1 2
S2 Ezen egyszer gondolatmenet alapjn meglla-

S1 pthatjuk, hogy minden nemnegatv a1 s a2
S2
vals szmra, ha a1 > a2, akkor a1 > a2 .
27. bra 1 . P L D A . Hatrozzuk meg a kvetkez ki-

fejezsek rtkt:
16
1) (7,3)2 ; 2) 1,24 ; 3) 0,81 225; 4) .
49
M e g o l d s . 1) (7,3)2 = 7,3 = 7,3.
2) 1,24 = 1,22 = 1,44.
3) 0,81 225 = 0,81 225 = 0,9 15 = 13,5.

16 16 4
4) = = .
49 49 7
2 . P L D A . Hatrozzuk meg az albbi kifejezsek rtkt: 1) 18 2;
24
2) .
150
M e g o l d s . 1) A ngyzetgykk szorzatt helyettestsk a szorzat
ngyzetgykvel:
18 2 = 18 2 = 36 = 6.
2) A ngyzetgykk hnyadost helyettestsk a hnyados ngyzet-
gykvel:
24 24 4 2
= = = .
150 150 25 5
3 . P L D A . Egyszerstsk a kvetkez kifejezseket: 1) a14 ;

2) 9a 6 , ha a m 0; 3) m 2n 2 , ha m l 0, n m 0; 4) a 36 .
M e g o l d s . 1) A hatvny ngyzetgyknek azonossga alapjn:
a , ha a l 0,
7
a14 = a7 = 7
a , ha a < 0.
2) A hatvny ngyzetgyknek azonossga alapjn: 9a 6 = 3 a 3 .
Mivel a m 0, ezrt a3 m 0. gy
9a 6 = 3 a 3 = 3a 3.
3) m n = m n . Mivel m l 0, ezrt |m|=m. Viszont n m0,

2 2
ezrt | n |=n. gy m n = m (n) = mn.
4) a 36 = a18 . Mivel a18l 0, ezrt a 36 = a18 = a18.
4 . P L D A . Hatrozzuk meg a kvetkez kifejezsek rtkt:

1) 372 122 ; 2) 8 648 ; 3) 16,9 0,4.
M e g o l d s . 1) A gyk alatti kifejezst alaktsuk szorzatt:
372 122 = (37 12) (37 + 12) = 25 49 = 5 7 = 35 .

2) A gyk alatti kifejezst alaktsuk ngyzetek szorzatv:
8 648 = 8 2 324 = 16 324 = 4 18 = 72.
3) 16,9 0,4 = 169 0,04 = 13 0,2 = 2,6.
5 . P L D A . brzoljuk az y = x 2 + x.fgg- y
vnyt!
M e g o l d s . M ivel x2 = x , e z r t
y=|x|+x.
Ha xl0, akkor y=x+x=2x.
1
Ha x<0, akkor y=x + x=0.
0 1 x
2x, ha x l 0,
Teht y =
0, ha x < 0.
A fggvny grafikonja a 28. brn lthat. 28. bra
1. Mivel egyenl a2 ?
2. Fogalmazztok meg a hatvny szmtani ngyzetgykrl szl ttelt!
3. Fogalmazztok meg a szorzat szmtani ngyzetgykrl szl ttelt!
4. Fogalmazztok meg a trt szmtani ngyzetgykrl szl ttelt!
5. Ismeretes, hogy az a1 s a2 nemnegatv szmokra a1 > a2. Melyik szm
nagyobb a a1 vagy a2 ?
GYAKORLATOK
471.Mennyi az albbi kifejezsek rtke?

1) 0,42 ; 4) 3 1,22 ; 7) 5 (10) 4 ;
2) (1,8)2 ; 5) 64 ; 8) 4 (1)14 ;
3) 2 (15)2 ; 6) (2)10 ; 9) 10 36 ?.
472.Szmtstok ki az albbi kifejezs rtkt:
1) a 2 , ha a=4,6; 18,6; 3) 0,1 c6 , ha c=2; 5.
2) b 4 , ha b=3; 1,2;
473.Szmtstok ki a kvetkez kifejezsek rtkt:
1) 9 25; 5) 0,09 0,04; 9) 25 64 0,36;
2) 16 2500; 6) 6,25 0,16; 10) 0,01 0,81 2500;
81
3) 0,64 36; 7) 62 34 ; 11) ;
100
49
4) 400 1,44; 8) 72 28 ; 12) ;
256
13 169 121 256

13) 3 ; 15) ; 16) .
36 36 81 25 100
14) 3
1 14
2 ;
16 25
474.Mennyi a kvetkez kifejezsek rtke?
1) 36 81; 5) 0,36 1,21; 9) 2,25 0,04 1600;
4
2) 900 49; 6) 52 36 ; 10) 13 ;
9
7 4
3) 16 0,25; 7) 44 32 ; 11) 1 ;
9 25
1 9
4) 9 1,69; 8) 26 52 ; 12) ? .
16 25
1) 12 3; 4) 0,009 1000; 7) 2,4 1 ;

2
3
2 1
2) 32 2; 5) 200 0,18; 8) 8 ;
11 11
3) 18 50; 6) 13 2 26; 9) 23 3 25 33 .
1) 27 3; 3) 10 12,1; 5)
3
1 2,8;
7
2) 18 2; 4) 0,5 50; 6) 5 23 53 23 .
75 3 72 6 3
1) ; 3) ; 5) ; 7) ;
3 48 50 2
98 3,2 27 5
2) ; 4) ; 6) ; 8) .
2 0,2 147 3 15
48 6,3 6 2
1) ; 3) ; 5) .
3 0,7 3
150 98
2) ; 4) ;
6 242
479.Az a szm mely rtkeinl teljeslnek az albbi egyenlsgek?
1) a 2 = a; 2) a 2 = a ?.
480.Az a s a b szmok mely rtkeinl teljeslnek az albbi egyenl-
sgek?
1) ab = a b ; 2) ab = a b ; 3) .
ab = a b ?
481.Hatrozztok meg az albbi kifejezsek rtkt! A gyk alatti ki-

fejezseket alaktstok t ngyzetek szorzatv:
1) 18 32 ; 4) 75 48 ; 7) 2,7 1,2 ;
2) 8 98 ; 5) 288 50 ; 8) 80 45 ;
3) 3,6 14,4; 6) 4,5 72; 9) 33 297.
1) 18 200; 3) 14,4 0,9; 5) 12,5 32;
2) 3,6 0,4; 4) 13 52; 6) 108 27.
483.
Hatrozztok meg a kvetkez kifejezsek rtkt:
1552 1342
1) 412 402 ; 3) 8,52 7,52 ; 5) ;
84
1392 862
2) 1452 1442 ; 4) 21,82 18,22 ; 6) .
98,52 45,52
98
1) 6,82 3,22 ; 2) 98,52 97,52 ; 3) .
2282 1642
485.Helyetteststek az albbi kifejezseket velk azonos, gykt nem
tartalmaz kifejezssel:
1) b2 ; 2) 0,4 c2 ; 3) a 6 ; 4) m 8 .
486. Helyetteststek az albbi kifejezseket gykt nem tartalmaz,
velk azonos kifejezssel:
1) 1,2 x 2 ; 2) y 4 ; 3) n10 .
1) m 2 , ha m>0; 7) 81x 4 y 2 , ha y l 0;
2) n 2 , ha n < 0; 8) 0,01a 6b10 , ha a m 0, b l 0;
3) 16 p 2 , ha p l 0; 9) 1,2x 64x18 , ha x m 0;
a12b 22c 36
4) 0,36k2 , ha k m 0; 10) , ha b < 0;
a 4b 8c10
3,3a 4 b 24
5) c12 ; 11) 3
, ha a < 0;
b 121a 26
6) 0,25b14 , ha b m 0; 12) 0,5m5 1,96m 6n 8 , ha m m 0.
1) 9a16 ; 5) p 6q 8 , ha p l 0;
2) 0,81d 6 , ha d l 0; 6) 25m 34n 38 , ha m m 0, n m 0;
3) 5 4x 2 , ha x m 0; 7) ab2 a 4b18c22 , ha b l 0, c m 0;
8m 3 p 4 625k30 p 40
4) 0,1 100z10 , ha z l 0; 8) , ha m < 0, k > 0.
k2 144m 6
489.Az albbi lltsok kzl melyek teljeslnek az a brmely vals

rtkre?
1) a 2 = a; 2) a 4 = a 2; 3) a 6 = a 3; 4) a 8 = a 4 .?
490.Mely vals a rtkekre igazak a kvetkez egyenlsgek?
1) a10 = a5; 2) a10 = a5; 3) a 2 = ( a ) ; 4) a 2 = ( a ) .?
2 2

1) y = x 2 x, ha x m 0; 3) y = x x ;
x2
2) y = 2x + x 2 ; 4) y = + 3.
x2
1) y = x 2 2x, ha x l 0; 2) y = x x.
493.*Mely x-ekre igazak az albbi egyenlsgek?
1) x 2 = x 4; 2) x 2 = 6 x; 3) 2 x 2 = x + 3?.
494.*Oldjtok meg az albbi egyenleteket:
1) x 2 = x + 8; 2) x 2 = 6x 10.
ISMTL FELADATOK
495.Hatrozztok meg az
a 2 5a 25 125 a 3
2 + 2 :
a 10a + 25 a 25 5 + a
kifejezs rtkt, ha a = 4,5!
496.Egy traktorosnak 8 nap alatt kell bevetnie a kijellt fldterletet. A
rossz id miatt naponta a tervezettnl 3 hektrral kisebb fldterletet
tudott csak bevetni. gy 10 nap alatt vgzett a munkval. Mekkora
fldterletet kellett a traktorosnak bevetnie?
497.Az a s b termszetes szmok kzl a pros, b pratlan. Az albbi
kifejezsek kzl melyik rtke lesz brmely a s b-re pros?
ab a 2b ab 2
1) (a + b)b; 2) ; 3) ; 4) ?.
2 2 2
498.A tblra felrtak 102 egymst kvet termszetes szmot. Felbont-

hatk-e ezek a szmok kt olyan csoportra, melyek sszege prmszm
(egy-egy csoportban legalbb kt sszeadandnak kell lenni)?
16. Ngyzetgykt tartalmaz kifejezsek

azonos talaktsai
A szorzat ngyzetgyknek azonossga alapjn talaktjuk a 48.
kifejezst:
48 = 16 3 = 16 3 = 4 3.
Teht a 48 felrhat egy racionlis szm, a 4 s egy irracionlis
szm, a 3.szorzataknt. Ezt az eljrst a ngyzetgykjel alli kieme-
lsnek nevezzk. Ebben az estben a 4-et hoztuk ki a gykjel all.
Figyeljk meg az elz talaktst fordtott sorrendben:
4 3 = 16 3 = 16 3 = 48.
Ez az eljrs bevitel a ngyzetgykjel al. Ebben az estben a 4-es
tnyezt vittk be a gykjel al.
1 . P L D A . Az albbi kifejezsekben emeljnk ki tnyezt a gykjel

all: 1) 150; 2) 72a 8 ; 3) b35 ; 4) b35 ; 5) a 2b3 , ha a<0.
M e g o l d s . 1) A gykjel alatti szmot rjuk fel olyan szorzatknt,
melynek egyik tnyezje ngyzetszm:
150 = 25 6 = 5 6.
2) 72a = 36a 2 = 6a 4 2.
8 8
3) A felttelekbl kvetkezik, hogy b l 0, ezrt

b35 = b34b = b17 b = b17 b.
4) A felttelekbl kvetkezik, hogy b m 0, ezrt
b35 = b34 (b) = b17 b = b17 b.
5)A felttelekbl kvetkezik, hogy a2 > 0. Mivel a gyk alatti kifejezs
nemnegatv, ezrt b l 0. gy
a 2b3 = a 2b2b = a b b = ab b .
2 . P L D A . Az albbi kifejezsekben vigynk be tnyezt a gykjel

b
al: 1) 2 7; 2)a 7; 3)3b ; 4)c c7 .
3
M e g o l d s . 1) 2 7 = 4 7 = 28.
2)Ha a l 0, akkor a 7 = a 2 7 = 7a 2 ; ha a<0, akkor a 7 = a 2
a 7 = a 2 7 = 7a 2 .
16. Ngyzetgykt tartalmaz kifejezsek azonos talaktsai 123
3) A felttelekbl kvetkezik, hogy b m 0, ezrt

3b
b
3
b b
= 9b2 = 9b2 = 3b3 .
3 3 ( )
4) A felttelekbl kvetkezik, hogy c l 0, ezrt c c7 = c2 c7 = c 9 .
3 . P LDA . Egyszerstsk az albbi kifejezseket:

1) 54a + 24a 600a ; 2) ( 3 + 2 3 ) ( 2 3 );
3) (7 3 2 ) ( 10 + 5 ) ( 10 5 ).
2
M e g o l d s . 1) Emeljnk ki tnyezt a gykjel all:

54a + 24a 600a = 9 6a + 4 6a 100 6a =
= 3 6a + 2 6a 10 6a = 6a (3 + 2 10) = 6a (5) = 5 6a.
2) ( 3 + 2 3 ) ( 2 3 ) = 6 3 3 + 4 3 2 ( 3 ) = 6 + 3 6 = 3.
2
3) Alkalmazzuk a klnbsg ngyzetnek s a kttag klnbsge s

sszege szorzatnak nevezetes azonossgait:
(7 3 2 ) ( 10 + 5 ) ( 10 5 ) = 72 2 7 3 2 + ( 3 2 )
2 2
(( 2 2
)
10 ) ( 5 ) = 49 42 2 + 18 (10 5) = 62 42 2.
4 . P L D A . Alaktsuk szorzatt a kvetkez kifejezseket: 1)a22;
2) b4, ha b l 0; 3) 9c 6 5c + 5; 4) a + a; 5) 3 + 6; 6) 35 15.
M e g o l d s . 1) rjuk fel az adott kifejezst ngyzetek klnbsgeknt:
a 2 2 = a 2 ( 2 ) = ( a 2 ) ( a + 2 ).
2
2) Mivel a felttel szerint b l 0, ezrt b 4 = ( b ) 4 = ( b 2 ) ( b + 2 ).

2
3) Alkalmazzuk a kttag kifejezsek ngyzetnek azonossgt:

9c 6 5c + 5 = ( 3 c ) 2 3 c 5 + ( 5 ) = ( 3 c 5 ) .
2 2 2
( a) + a = a ( a + 1).
2
4) Emeljnk ki kzs tnyezt: a + a =
3 + 6 = 3 + 2 ( 3 ) = 3 (1 + 2 3 ).
2
5)
6) 35 15 = 5 7 5 3 = 5 ( 7 3 ).
b 1 23 2
5 . P L D A . Egyszerstsk a kvetkez trteket: 1) ; 2) ;
b +1 2
ab
3) , ha a > 0 s b > 0.
a 2 ab + b
M e g o l d s . 1) A trt szmlljt alaktsuk szorzatt:
b 1 ( b ) 1
2
( b 1) ( b + 1)
= = = b 1.
b +1 b +1 b +1
23 2 ( 2) 3 2
2
2 ( 2 3)
2) = = = 2 3.
2 2 2
3)Mivel a > 0 s b > 0, gy szorzatt alakthatjuk gy a szmllt,

mint a nevezt:
ab ( a b)( a + b) a+ b
= = .
a 2 ab + b ( a b)
2
a b
A nevez gyktelentse azt jelenti, hogy a trtet gy bvtjk,
hogy a nevezjben ne legyen gyks kifejezs.
15
6 . P L D A . Gyktelentsk a kvetkez trtek nevezjt: 1) ;
2 3
14
2) .
5 2 1
M e g o l d s . 1) Bvtsk a trtet 3,-mal, vagyis szorozzuk meg a
szmllt s a nevezt is 3,-mal:
15 15 3 15 3 15 3 5 3
= = 2 = = .
2 3 2 3 3 2 ( 3) 23 2
2)Szorozzuk meg a szmllt s a nevezt is 5 2 + 1,kifejezssel:

14 14 (5 2 + 1) 14 (5 2 + 1) 14 (5 2 + 1) 14 (5 2 + 1) 2 (
= = = = =
5 2 1 (5 2 1) ( 5 2 + 1) (5 2) 1
2
50 1 49
14 (5 2 + 1) 14 (5 2 + 1) 14 (5 2 + 1) 2 (5 2 + 1) 10 2 + 2
= = = = = .
1) (5 2) 1 50 1
2
49 7 7
7. P L D A . Igazoljuk a
a b 2 ab ab + b
+ a = a + b.
a+ b a b b a a+ b
azonossgot.
a b 2 ab ab + b
Megold s. + a =
a+ b a b b a a+ b
a ( a b ) + b ( a + b ) + 2 ab b ( a + b)
= a =
( a + b)( a b) a+ b
=
a ab + ab + b + 2 ab (
a b) =
( a + 2 ab + b ) ( a b ) =
ab ab
( a + b)
2
( a b)
= = a + b.
( a+ b)( a b)
8 . P L D A . Egyszerstsk a 12 + 6 3 .kifejezst.
M e g o l d s . Alaktsuk a gyk alatti kifejezst teljes ngyzett:
12 + 6 3 = 9 + 23 3 + ( 3 ) = (3 + 3 ) = 3 + 3 = 3 + 3.
2 2
GYAKORLATOK
499.Emeljetek ki tnyezt a gykjel all:

1) 8; 4) 54; 7) 275; 10) 0,48;
2) 12; 5) 490; 8) 108; 11) 450;
3) 32; 6) 500; 9) 0,72; 12) 36 300.
2 1 1
1) 45; 2) 128; 3) 200; 4) 0,05 4400.
3 2 10
3
1) 27; 4) 125; 7) 2 0,18; 10) 98;
7
1 4
2) 24; 5) 96; 8) 63; 11) 10 0,03;
8 9
3) 20; 6) 0,4 250; 9) 0,8 1250; 12) 0,7 1000.
502.Vigyetek be tnyezt a gykjel al:
1
1) 7 2; 4) 10 14; 7) 32; 10) 0,3 10b;
4
2 1
2) 3 13; 5) 5 8; 8) 54; 11) 3 ;
3 3
1 2 27
3) 2 17; 6) 6 a; 9) 128a; 12) .
8 9 28
503.Vigytek be a gykjel al a gykjel eltt ll tnyezt:
n
1) 2 6; 3) 11 3; 5) 7 3c; 7) 8 ;
8
1
2) 9 2; 4) 12 b; 6) 10 0,7m; 8) 18p.
3
1) 4 a + 3 a 5 a; 3) 5 c + 3 d c + 3 d;
2) 6 b + 2 b 8 b; 4) 5 + 7 5 4 5.
1) 3 a 2 a; 3) 9 6 2 3 + 8 3 3 6.
2) c + 10 c 14 c;
506.Helyetteststek a kvetkez kifejezseket velk azonos kifejez-
sekkel:
1
1) 9a + 25a 49a; 3) 2 0,04c 0,3 16c + 0,81c ;
3
1 4
2) 64b 36b; 4) 0,4 100m + 15 m 1,2 2,25m.
6 9

18 121
1) 2 4x + 6 16x 625x; 2) 3 0,09y 0,6 144y + y.
11 36
1) 8 2 32; 4) 2 500 8 5;
2) 6 3 27; 5) 5 7 700 0,5 28;
1
3) 96 3 6; 6) 2 20 45 0,6 125.
3
509.Racionlisak vagy irracionlisak-e az albbi kifejezsek?
1) 48 6 4 3; 2) 162 9 2 + 27 ?.
1) 4 700 27 7; 4) 5 12 7 3;
2) 75 6 3; 5) 3 72 4 2 + 2 98;
1 2
3) 2 50 8 2; 6) 108 + 363 243.
3 9
1) 2 ( 50 + 8 ); 3) ( 3 5 4 3 ) 5;
2) ( 3 12 ) 3; 4) 2 2 3 18 ( 1
4
2 + 32 . )
1) 7 ( 7 28 ); 3) ( 4 3 75 + 4 ) 3 3;
2) ( 18 + 72 ) 2; 4) ( 600 + 6 24 ) 6.
513.Vgezztek el a kijellt szorzst:
1) ( 2 3 ) ( 3 + 1); 6) ( y 7 ) ( y + 7 );
2) ( 2 + 5 ) (2 2 5 ); 7) ( 4 2 2 3 ) (2 3 + 4 2 );
3) ( a + b ) ( a b ); 8) ( m + n ) ;
2
4) ( b c ) ( b + c ); 9) ( a b ) ;
2
5) ( 4 + 3 ) ( 4 3 ); 10) ( 2 3 3 ) .
2

514.Vgezztek el a kijellt szorzst:
1) ( 7 + 3 ) ( 3 7 1); 5) ( 5 x ) ( 5 + x );
( )
2) 4 2 3 ( 2 2 + 5 3 ); 6) ( 19 + 17 ) ( 19 17 );
( p q ) ( p + q ); 7) ( 6 + 2) ;
2
3)
4) ( 6 13 ) ( 6 + 13 ); 8) ( 3 2 15 ) .
2
515.Mennyi az albbi kifejezsek rtke?

1) ( 2 + 7 ) 4 7; 2) ( 6 3 ) + 6 2 .?
2 2

1) ( 3 + 5 ) 6 5; 2) ( 12 2 2 ) + 8 6.
2 2
517.Gyktelentstek a kvetkez trtek nevezjt:

4 18 a 7
1) ; 3) ; 5) ; 7) ;
2 5 b b 7
12 m 5 24
2) ; 4) ; 6) ; 8) .
6 n 15 5 3
518.Gyktelentstek a kvetkez trtek nevezjt:
a 18 5 13 30 2
1) ; 2) ; 3) ; 4) ; 5) ; 6) .
11 6 10 26 15 3 x
1) a2 3; 9) b + 6 b + 9;
2) 4b2 2; 10) 3 + 2 3c + c;
3) 5 6c ; 11) 2 + 2;
2
4) a 9, ha a l 0; 12) 6 7 7;
5) m n, ha m l 0, n l 0; 13) a a;
6) 16x 25y, ha x l 0, y l 0; 14) b + 3b;
7) a 2 a + 1; 15) 15 5.
8) 4m 28 mn + 49n, ha m l 0, n l 0;
1) 15 x2; 6) m + 2 mn + n,
2) 49x2 2; ha m l 0, n l 0;
3) 36p 64q, ha p l 0, q l 0; 7) a 4 a + 4;
4) c 100, ha c l 0; 8) 5 + 5;
5) a 8b a + 16b2; 9) 3p p ;
10) 12 + 32.
a2 7 5 a 7 b 15 6
1) ; 5) ; 9) ;
a+ 7 25a 49b 5 10
3 b 100a 2 9b 13 13
2) 2
; 6) ; 10) ;
3b 10a + 3 b 13
c9 2 1 a + 2 ab + b
3) ; 7) ; 11) ;
c 3 6 3 a+ b
ab 35 + 10 4b 2 4b c + c
4) ; 8) ; 12) .
a+ b 7+ 2 2b c

x 25 10 + 5 a b
1) ; 4) ; 7) ;
x 5 5 a 2 ab + b
a +2 23 23 b 8 b + 16
2) ; 5) ; 8) .
a4 23 b 4
a 3 24 28
3) ; 6) ;
a+ 3 54 63
1) 3a 2 , ha a l 0; 2) 5b2 , ha b m 0; 3) 12a 4 ; 4) c5 .
1) 18x12 ; 2) y 9 .
1) 98 50 + 32 ; 4) 5a 2 20a + 3 80a ;
1 2
2) 3 8 + 128 162 ; 5) a 3b a5b, ha a>0;
3 a
3 2
3) 0,7 300 7 + 108; 6) c5 + 4c c3 5c2 c.
49 3
6
1) 0,5 12 3 27 + 0,4 75; 3) 81a7 5a 3 a + a9 .
a
2
2) 2,5 28b + 63b 10 0,07b;
3
527.Bizonytstok be a kvetkez egyenlsgeket:
1) 11 + 4 7 = 7 + 2 ; 2) 14 + 8 3 = 8 + 6.
1) ( 2 3 1) ( 27 + 2 ); 4) (7 + 4 3 ) ( 2 3 ) ;
2
( )
2
2) ( 5 2 ) ( 3 + 5 ) ; 5)
2 2
6+2 5 62 5 .
3) 17 4 . 17 + 4;
529. Hatrozztok meg a kvetkez kifejezsek rtkt:

1) ( 3 2 + 1) ( 8 2 ); 3) (10 4 6 ) ( 2 + 6 ) ;
2
( )
2
2) ( 3 2 7 ) + ( 3 + 2 7 ) ; 4) 9 4 2 + 9 + 4 2 .
2 2

4a + 4 5 a + 4 ab + 4b
1) ; 3) , ha a>0, b>0;
a2 5 a 4b
28 2 2a x 2 6y
2) ; 4) 2 ;
6a 21 x + 6y x 24y
a+ b m m 27
5) ; 6) .
3
a + b 3
m 3
ab a 2 a +4
1) ; 3) .
11b 11a a a +8
2a + 10 2ab + 25b
2) , ha a>0, b>0;
6a 75b
532.Gyktelentstek az albbi trtek nevezjt:
2 15 1
1) ; 3) ; 5) ;
2 +1 15 12 a b
4 19 3 +1
2) ; 4) ; 6) .
7+ 3 2 5 1 3 1
5 8 9 2 2
1) ; 2) ; 3) ; 4) .
5 2 10 2 x+ y 2+ 2
534.Igazoljtok a kvetkez egyenlsgeket:
1 1
1) + = 10;
52 6 5+2 6
2 2
2) = 8;
3 2 +4 3 2 4
2 +1 2 1
3) = 4 2.
2 1 2 +1
535.Igazoljtok, hogy az albbi kifejezsek rtke racionlis szm:
6 6 11 + 6 11 6
1) + ; 2) + .
3+2 3 32 3 11 6 11 + 6
a 4 a 4 a+ a . b
1) ; 6) ;
a 2 a 2 b 2 a +2
m +1 m +3 c 5 c 25
2) ; 7) : ;
m 2 m c 3c
y +4
; 8) a
x 4 a a
3) : a 1;
xy + y x + xy a +1
a a a+ b b a
4) ; 9) + : ;
a +4 a 16 b a b b
a b x 3 12 x x +3
5) + ; 10) + : .
ab b b a x +3 x 9 x 3 x

a 3 a 4 m m+ n n
1) ; 4) : + ;
a +1 a m n n m n
a +1 b +1 x +1 4 x . x + x
2) ; 5) ;
a ab ab b x 1 x 1 x 1
x x a 64 . 1 a +8
3) : ; 6) .
y 2 y 3 y 6 a +3 a+8 a a3 a
1) m 9 ; 5) 45x 3y14 , ha y<0;
2) a 4b13 , ha a0; 6) 64a 2b 9 , ha a > 0;
3) 4x 6y, ha x<0; 7) 242m11b18 , ha b<0;
4) m7n7 , ha m m 0, n m 0; 8) m 2n 2 p15 , ha m > 0, n <0.
1) m19 ; 4) a 9b 9 ;
2) a 23b24 , ha b0; 5) 27x15y 34 , ha y<0;
3) 49a 2b, ha a<0; 6) 50m 6n 6 p7 , ha m > 0, n > 0.
540. Vigytek be a gykjel al a szorztnyezt:

1) a 3; 5) xy 2 xy, ha x m 0;
p
2) b b; 6) 2 p ;
2
p
3) c c5 ; 7) 2 p ;
2
a
4) m n, ha m l 0; 8) ab2 , ha a l 0.
b
541.Vigytek be a gykjel al a szorztnyezt:
1) m 7, ha m l 0; 4) x 4 y x5y, ha y m 0;
3
2) 3n 6, ha n m 0; 5) 7a ;
a
a7
3) p p 3 ; 6) 5ab , ha a m 0, b > 0.
5b
542.Bizonytstok be a kvetkez azonossgokat:
8 a 15 a 8 a + 41 7 a 49
1) : + = a 7;
a + 7 a + 14 a + 49 a 49 a +7
ab 9
2) a a + 27 a 3
= a.
a b a 3 a + 9 a a + 27

( )2
1) a b 1 b a : a b ;
a + ab a b a + b a + ab
2 ab a b b
2) a + b : + .
a+ b a+ b a
544.*Egyszerststek a kvetkez kifejezseket:
1) 3 + 2 2 ; 2) 7 + 4 3 ; 3) 11 + 2 30 .
1) 8 + 2 7 ; 2) 15 + 6 6 ; 3) 7 + 2 10 .
546.*Egyszerststek az albbi kifejezst:
1 1 1 1 1
+ + + + ... + .
2 +1 3+ 2 4+ 3 5+ 4 100 + 99
547.*Igazoljtok, hogy
1 1 1 1 91 1
+ + + ... + = .
3 +1 5+ 3 7+ 5 91 + 89 2
548.*Igazoljtok, hogy
2 2 + 2 2 + 2 + 2 2 2 + 2 = 2.
549.*Egyszerststek az albbi kifejezseket:
1) 10 + 8 2 + 9 + 4 2 ; 2) 22 + 6 3 + 13 + 48 .
ISMTL FELADATOK
550. Egy munksnak naponta 12 alkatrszt kellett elksztenie. Mivel

naponta 15 alkatrszt gyrtott, gy a hatrid lejrta eltt mr
5nappal csak 30 alkatrszt kellett elksztenie. Hny alkatrszt
kellett a munksnak a terv szerint legyrtania?
551. A kirustson egy termk rt 20%-kal cskkentettk. Hny sz-
zalkkal kellene ennek a termknek az rt nvelni, hogy az eredeti
ron lehessen rtkesteni?
552. Egy csnak a folyn lefel haladva 32 km-t 4 ra alatt tett meg, a
folyn felfel pedig 8 ra alatt. Hatrozztok meg a folyvz sebessgt
s a csnak sebessgt llvzben!
553. Ferenc s Olga egy vonaton utazott. Ferenc a szerelvny elejtl
szmtva a 12-edik vagonba szllt fel, Olga a vgtl szmtva a
6-dikba. Kiderlt, hogy egy vagonban fognak utazni. Hny vagonbl
llt a szerelvny?
554. Az adott kifejezsek kzl melyik rtke a legnagyobb, ha az a szm

pozitv, a b szm pedig negatv:
1) a2b; 2) a2b2; 3) ab2; 4) ab; 5) a2b?
555.Egy osztly tanulinak legalbb 96,5%-a s legfeljebb 95,5%-a j

vagy kitn tanul. Hnyan jrnak ebbe az osztlyba?
17. Az y = x fggvny s grafikonja
Ha x-szel jelljk a ngyzet terlett, akkor az y = x kplettel meg

tudjuk hatrozni a ngyzet oldalhosszt. A terlet, az x vltozsa maga
utn vonja az oldalhossz, az y vltozst.
rthet, hogy minden x rtknek csak egy y rtk felel meg. Teht az
y s az x vltoz kztt egyrtelm a hozzrendels, vagyis az y = x
kplet egy fggvnyt add meg.
Mivel a x kifejezs, csak a nemnegatv rtkekre rtelmezhet, gy
a ngyzetgykfggvny rtelmezsi tartomnya is a nemnegatv szmok
halmaza.
A x kifejezs rtke sem lehet negatv szm, gy egyetlen negatv
szm sem tartozhat hozz a fggvny rtkkszlethez. Igazoljuk, hogy
az y = x fggvny brmely nemnegatv szmot felvesz, pldul y = 7,2.
Valban ltezik az argumentumnak olyan rtke, melynl x = 7,2.Ez
a szm az x = 7,22. A bemutatott plda igazolja, hogy brmely nemnega-
tv b szmra ltezik olyan x rtk, hogy x = b. Ez a szm a b2.
Teht az y = x fggvny rtkkszlete a nemnegatv szmok hal-
maza.
Megjegyezzk, hogyha x=0, akkor y=0.
Figyelembe vve az y = x fggvny rtelmezsi tartomnyt s r-
tkkszlett megllapthatjuk, hogy a fggvny grafikonja az I. koordi-
nta-negyedben helyezkedik el.
Ksztsnk fggvnyrtk-tblzatot. Az albbi tblzatban feltn-
tettnk nhny argumentumrtket s a hozz rendelt fggvnyrtket.
17. Az y = x fggvny s grafikonja 133
x 0 0,25 1 2,25 4 6,25 9

y 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3
Tntessk fel koordinta-rendszerben azokat a pontokat, melyek

(x; y) koordinti a tblzatban szerepl rtkprok (29. bra)!
y y
1 1
0 1 x 0 1 x
29. bra 30. bra

Minl tbb olyan pontot tntetnk fel, melynek a koordinti kiel-
gtik az y = x egyenletet, annl kevsb fog eltrni a mi rajzunk az
y = x fggvny kptl (30. bra).
Ha minden ilyen pontot fel tudnnk tntetni, akkor a 31. brn lt-
hat rajzot kapnnk. Ksbbi tanulmnyaitok sorn megbizonyosodtok
majd arrl, hogy az y = x fggvny grafikonja az y = x2 fggvny grafi-
konjnak az egyik ga.
Vizsgljuk az y = x fggvnyt kt tetszleges, x1 s x2 argumentum-

ra, melyekre igaz, hogy x1 < x2. A szmtani ngyzetgyk tulajdonsga
alapjn megllapthatjuk, hogy x1 < x2 . Ez azt jelenti, hogy a nagyobb
argumentumrtknek nagyobb fggvnyrtk felel meg, s fordtva,
nagyobb fggvnyrtkhez nagyobb argumentumrtk tartozik, vagyis
ha x1 < x2 , akkor x1 < x2 (32. bra).
y y
x2
1 x1
0 1 x 0 x1 x2 x
31. bra 32. bra

Az albbi tblzatban sszefoglaltuk az y = x fggvnyrl az ebben

a pontban tanultakat.
rtelmezsi tartomny Minden nemnegatv szm

rtkkszlet Minden nemnegatv szm
Grafikon A parabola egyik ga
Zrushely (az argumentum x=0
azon rtke, melynl a fgg-
vnyrtk nulla)
A fggvnyrtkek sszeha- Nagyobb argumentumrtkhez na-
sonltsa gyobb fggvnyrtk tartozik
1 . P L D A . Oldjuk meg grafikusan a x = 6 x.egyenletet.

M e g o l d s . brzoljuk kzs koor-
y dinta-rendszerben az y = x s az
y = 6 x fgg vnyek g raf ikonjt
y
(33. bra). A grafikonok metszik egy-

=
6
y= x mst, a metszspont abszcisszja 4. Az

x
ellenrzs igazolja, hogy a 4 valban

gyke az egyenletnek.
1
2 . P L D A . Hasonltstok ssze a
0 1 4 x
kvetkez szmokat:
1) 6 s 31; 2)3 7 s 65.
33.bra M e g o l d s . 1) Mivel 6 = 36 s
36>31, gy 36 > 31, azaz 6 > 31.
2 ) T udju k , ho g y 3 7 = 63 , s
63 < 65, gy 63 < 65. Teht 3 7 < 65.
3 . P L D A . Mely x rtkekre teljesl a x < 3 egyenltlensg?

M e g o l d s . Az adott egyenltlensget rjuk fel x < 9. alakban.
Mivel az y = x fggvny nagyobb rtkeihez nagyobb argumentum
felel meg, gy x < 9. Figyelembe vve, hogy a x kifejezs csak pozitv
szmokra van rtelmezve, gy 0 m x < 9.
4 . P L D A . Egyszerstsk a ( 5 2 ) + ( 5 3 ) .kifejezst.
2 2
M e g o l d s . Vegyk figyelembe, hogy 5 > 2 s 5 < 3, gy 5 2 > 0

s 5 3 < 0. Innen
( 5 2) +
2
( 5 3) =
2
5 2 + 5 3 = 5 2 + 3 5 = 1.
F e l e l e t : 1.
1. Mi az y = x ?fggvny rtelmezsi tartomnya?

2. Mi az y = x ?fggvny rtkkszlete?
3. Mi az y = x ?fggvny zrushelye?
4. Melyik koordinta-negyedben van az y = x ?fggvny grafikonja?
5. Milyen grbe az y = x ?fggvny grafikonja?
6. Az a s a b nemnegatv szmokrl tudjuk, hogy a < b. Hasonltstok s-
sze a a s b.kifejezsek rtkt!
7. Tudjuk, hogy a < b. Mit mondhatunk el az a s a b szmokrl?
GYAKORLATOK
556.Tltstek ki a tblzatot, ha y = x.
x 0,01 4 1600
y 9 11 1,5
557.Egy fggvny az y = x.kplettel van megadva.

1) Mennyi a fggvny 0,16; 64; 1,44; 3600 argumentumhoz tartoz
helyettestsi rtke?
2) Az argumentum mely rtknl veszi fel a fggvny a 0,2; 5; 120;
4 rtket?
558.Rajz nlkl llaptstok meg, az albbi pontok kzl melyek illesz-
kednek az y = x : fggvny grafikonjhoz: A (36;6), B (4;2),
C(0,81;0,9), D(1;1), E(42,25;6,5).
559.Az albbi pontok kzl melyek tartoznak az y = x :fggvny grafi-
konjhoz:
1) A(16; 4); 2) B(49; 7); 3) C(3,6; 0,6); 4) D(36; 6)?
6
1) 86 s 78; 4) s1; 7) 41 s2 10;
7
1
2) 1,4 s 1,6; 5) 7 s 48; 8) 0,6 3 s 1,1;
3
3) 5 s 26; 6) 3 2 s2 3; 9) 75 s4 3.
561.Melyik szm nagyobb?

1 1
1) s ; 3) 33 s6; 5) 30 s2 7;
3 5
1 1
2) 9 s 82; 4) 3 5 s 42; 6) 7 s 20.
7 2
562.Rajz nlkl hatrozztok meg az y = x fggvny grafikonjnak
s az albbi egyenesek metszspontjnak koordintit:
1) y=1; 2) y=0,8; 3) y=6; 4) y=500.
563.Rendezztek a kvetkez szmokat cskken sorrendbe: 8, 62,
7,9, 65, 8,2!
564.Rendezztek a kvetkez szmokat nvekv sorrendbe: 38, 6,1,
6, 35, 5,9!
565.Mely kt egymst kvet egsz szm kztt helyezkedik el az albbi
szm a szmegyenesen?
1) 2; 4) 7; 7) 59;
2) 3; 5) 13; 8) 115;
3) 5; 6) 0,98; 9) 76,19 ?.
566.Mely kt szomszdos egsz szm kztt helyezkedik el az albbi
szm a szmegyenesen?
1) 6; 2) 19; 3) 29; 4) 160; 5) 86; 6) 30,5 ? .
567.Nevezztek meg azokat az egsz szmokat, melyek a szmegyenesen
az albbi szmok kztt helyezkednek el:
1) 3 s 68; 2) 7 s 77; 3) 31 s2,3; 4) 42 s2,8.
568.Nevezztek meg azokat az egsz szmokat, melyek a szmegyenesen
az albbi szmok kztt vannak:
1) 3 s 13; 2) 10 s 90; 3) 145 s 47.
569.Mely x rtkekre igazak az albbi egyenltlensgek?
1) x l 2; 2) x < 4; 3) 6 m x < 9?.
570.Mely x rtkekre igazak az albbi egyenltlensgek?
1) x m 8; 2) x > 7; 3) 10 m x m 20?.
8
1) x = x; 3) x = x + 2; 5) x= ;
x
2) x = x 2; 4) x = 0,5x + 0,5; 6) x = 1,5 0,5x.
1
1) x = x 1; 2) x = 2 x; 3) x= .
x
(1 2 ) ; 3) (2 5 3) ;
2 2
1)
2) ( 6 7 ) ; 4)
2
( 3 2) +
2
(3 3) .
2

1) ( 5 4 ) ; 2) ( 8 3 ) ( 2 3) .
2 2 2
575.Oldjtok meg a x = x 2.egyenletet!

4 , ha x < 0,

576.Adott az f (x) = x fggvny.
x, ha x l 0
1) Hatrozztok meg f(8), f(0), f(9) helyettestsi rtkeket!
x , ha x m 1,
2
577.Adott az f (x) = fggvny.

x, ha x > 1
1) Hatrozztok meg f(2), f(0), f(1), f(4) helyettestsi rtkeket!
578.Hatrozztok meg az y = x.fggvny rtelmezsi tartomnyt,
rtkkszlett s zrushelyeit! brzoljtok a fggvnyt!
x
x
1) 8 2 7 ; 2) 5 2 6 ; 3) 12 6 3 ; 4) 38 12 2 .
1) 9 4 5 ; 2) 7 2 10 ; 3) 37 20 3 .
582.*Az a paramter rtkeitl fggen hny gyke van a x =ax
egyenletnek?
583.*Egyszerststek a ( a + 1) 4 a +
2
( a 2 ) + 8 a .kifejezst!
2
584.* Egyszerststek a ( a 6 ) + 24 a
2
( a + 6 ) 24 a . kifeje-
2
zst!
ISMTL FELADATOK
585.Az egyik kontnerben 90 kg alma volt, egy msikban pedig 75 kg.

Miutn az els kontnerbl hromszor annyi almt vettek ki, mint a
msodikbl, az els kontnerben ktszer kevesebb alma maradt, mint
a msodikban. Hny kilogramm almt vettek ki az els kontnerbl?
586.A folyami kiktbl a vzfolyssal szemben egy motorcsnak indult
el, melynek a sebessge llvzben 12 km/h. 40 perccel az induls utn
meghibsodott a csnak motorja, s gy a csnakot a vzfolys 2 ra
alatt visszahozta a kiktbe. Mekkora a foly sebessge?

a 2 2ab
1) 2
a 2b 1 a + 2b 2b
2 2
: 2
: 2 2
= 2;
a + 2ab a 4b (2b a) a + 4ab + 4b a
2) ( 2a
2
4a
a + 3 a + 6a + 9 )

a 2 9 a 2 9a
a +1

a+3
= a.
588. Kt helysg kztt az utat egy szemlygpkocsi 2 ra alatt teszi
meg, egy tehergpkocsi 3 ra alatt. Hny ra mlva tallkozik a sze-
mlygpkocsi s a teheraut, ha a kt helysgbl egyszerre indulnak
egymssal szemben?
FELKSZLS AZ J TMHOZ

1 2
1) x2=0; 4) 3x2 + 12=0; 7) x 5x = 0;
6
2) x2 1=0; 5) 5x2 6x=0; 8) x2 2x + 1=0;
3) x2 + 5x=0; 6) 0,2x2 + 2=0; 9) 9x2 + 30x + 25=0.
590. Az 1-tl 37-ig lv termszetes szmokat gy rendeztk el, hogy

brmely szm osztja az eltte ll szmok sszegnek. Melyik szm
ll ebben a sorban a harmadik helyen, ha az els helyen a 37 van, a
msodikon pedig az 1?

1.Az albbi lltsok kzl melyik hamis?
A) 5 egsz szm; C) 5 irracionlis szm;
B) 5 racionlis szm; D) 5 vals szm.
2.Az albbi szmok kzl melyik irracionlis?
) 4; B) 0,4; C) 0,04; D) 400.
3.Az albbi fggvnyek kzl melyik grafikonja parabola?
2 x
) y=2x; B) y=x 2; C) y = ; D) y = .
x 2
A 2. paragrafus sszefoglalsa 139
4. Az albbi rajzok kzl melyiken lthat az y = x ?fggvny grafikon-

ja?
A) yy y B) yy y C) y y y D) y y y
0 0 0 xx x 0 0 0x x x 00 0 xx x 0 0 0 xx x
5.Az albbi kifejezsek kzl melyik nem rtelmezhet?

A) 2; B) 2; C) 2; D) (2)2 .
6.Szmtstok ki a 7x 3 kifejezs rtkt, ha x = 4!
A) 5; B) 5; C) 25; D) 25.
7.Mennyi a 36 0,81 ?kifejezs rtke?
A) 6,9; B) 54; C) 5,4; D) 0,54.
( ) .kifejezs rtkt!
2
1
8.Hatrozztok meg a 10
5
A) 2; B) 4; C) 2,5; D) 0,4.
9.Egyszerststek a 9a 16a + 64a.kifejezst!
A) 15 a; B) 15a; C) 7 a; D) 7a.
12
10.Gyktelentstek a .trt nevezjt!
2
A) 2; B) 4 2; C) 6 2; D) 10 2.
a 2
11.Egyszerststek az .trtet!
a 2 2a + 2
a+ 2 a+2 a 2
A) ; B) ; C) 1; D) .
a 2 a 2 a+ 2
12.Egyszerststek a ( 2 + 5 ) ( 2 5 ) + ( 5 + 1) 20.kifejezst!
2
A) 15; B) 5; C) 10 5; D) 10 + 5 5.
A 2. PARAGRAFUS SSZEFOGLALSA
Az y = x2 fggvny tulajdonsgai:
rtelmezsi tartomnya: .
rtkkszlete: a nemnegatv szmok halmaza.
Grafikonja: parabola.
Zrushelye: x = 0.
A grafikon tulajdonsga: ha az A(x0; y0) pont rajta van a fggvny
grafikonjn, akkor a B(x0; y0) pont is illeszkedik erre a parabolra.
Ngyzetgyk
Az a szm ngyzetgyknek nevezzk azt a szmot, melynek a ngy-
zete egyenl a-val.
Szmtani ngyzetgyk
Az a szm szmtani ngyzetgyknek nevezzk azt a nemnegatv
szmot, melynek a ngyzete egyenl a-val.
Egyenl halmazok
Az A s B halmaz egyenl, ha ugyanazok az elemeik, vagyis ha az A
halmaz minden eleme a B-nek is eleme, s fordtva, ha a B halmaz
minden eleme az A-nak is eleme.
Rszhalmaz
A B halmaz rszhalmaza az A halmaznak, ha a B halmaz minden
eleme az A-nak is eleme.
A szmhalmazok jellse
termszetes szmok halmaza
egsz szmok halmaza
racionlis szmok halmaza
vals szmok halmaza
A szmhalmazok kztti kapcsolat
N
A gykvons azonossgai
Brmilyen vals a szmra teljesl a a 2 = a .egyenlsg.
Brmilyen vals a szmra s termszetes n szmra teljesl a
a 2n = a n .egyenlsg.
Brmilyen vals a s b szmra, ha a l 0 s b l 0 teljesl a
ab = a b.
a a
Brmilyen vals a s b szmra, ha a l 0 s b > 0 teljesl a = .
b b
egyenlsg.
Minden nemnegatv a1 s a2 vals szmra, ha a1 > a2, akkor a1 > a2 .
Az y = x fggvny tulajdonsgai
rtelmezsi tartomnya: a nemnegatv szmok halmaza.

rtkkszlete: a nemnegatv szmok halmaza.
Grafikonja: parabola gai.
Zrushelye: x = 0.
Nagyobb argumentumrtkhez nagyobb fggvnyrtk tartozik.
3.. A MSODFOK EGYENLET
Megtanuljtok megoldani az ax2+bx+c=0 alak egyenleteket.
Megismerkedtek a msodfok egyenletekre alkalmazhat neve-
zetes Vite ttelvel.
Elsajttjtok a msodfok egyenletre visszavezethet egyen-
letek megoldst.
18. Msodfok egyenletek. A nem teljes

msodfok egyenletek megoldsa
Mr megtanulttok, hogyan kell megoldani az ax + b = 0 alak lineris
egyenleteket, ahol a s b brmely szm, x a vltoz.
Ha a 0, akkor az ax = b alak egyenleteket elsfok egyenletek-
nek nevezzk.
1
Pldul a 2x = 3, 3x = 0 s az x = 7 lineris egyenletek elsfokak,
3
viszont a 0x = 0 s 0x = 2 lineris egyenletek nem elsfokak.
Az a s a b szmokat az ax = b elsfok lineris egyenlet egytt-
hatinak nevezzk.
Azt a tnyt, hogy az elsfok egyenletek a lineris egyenleteknek
rszesetei, a 34. bra szemllteti.
Lineris egyenletek
Elsfok
egyenletek
34. bra
Mr tallkoztatok nhny olyan egyenlet megoldsval, melyben

142 3.. A MSODFOK EGYENLET
a vltoz msodik hatvnya szerepel. Pldul felkszls kzben mr

megoldotttok az x2 = 0, x2 1 = 0, x2 + 5x = 0, x2 2x + 1= 0 egyenleteket
(589. plda). Ezek az egyenletek ax2 + bx + c = 0 alakak.
M e g h a t r o z s . Az ax2 + bx + c = 0 alak egyenleteket
m s o d f o k e g y e n l e t e k n e k nevezzk, ahol x a vltoz,
a, b s c brmely szm s a 0.
Az a, b s c szmokat a msodfok egyenlet egytthatinak
nevezzk. Az a szm a ngyzetes tag egytthatja, fegytthat, b az
elsfok tag egytthatja, c a szabad tag.
Pldul a 2x2 + 5x + 3 = 0 msodfok egyenletben a = 2, b = 5 s c = 3.
Az x 2 + 2x 1 = 0, x2 4 = 0, x2 + 3 x = 0 egyenletek fegytthatja 1.
Mivel az ax2 + bx + c = 0 msodfok egyenlet fegytthatja nem
lehet nulla, ezrt brmelyik msodfok egyenlet felrhat olyan alakban,
ahol a fegytthat 1. Osszuk el az ax2 + bx + c = 0 egyenlet mindkt
b c
oldalt a-val: x 2 + x + = 0.
a a
Ha az ax2 + bx + c = 0 egyenlet b vagy c egytthatja nulla, akkor az
egyenletet hinyos (nem teljes) msodfok egyenletnek nevezzk.
A hinyos msodfok egyenletek hrom rszesett klnbztetjk
meg:
1. Ha b = c = 0, akkor ax2 = 0.
2. Ha c = 0 s b 0, akkor ax2 + bx = 0.
3. Ha b = 0 s c 0, akkor ax2 + c = 0.
Oldjuk meg mindegyik rszesetet kln-kln.
1) Mivel a 0, ezrt az ax2 = 0 egyenletnek egyetlen gyke van, az
x = 0.
2) Az ax2 + bx = 0 egyenletet rjuk fel x(ax + b) = 0 alakban. Ennek
az egyenletnek mindig kt, x1 s x2 gyke van. Az egyik gyk a nulla, a
b
msik az ax + b = 0 egyenlet gyke. Teht x1 = 0 sx2 = .
a
c
3) Az ax2 + c = 0 egyenletet rjuk fel x 2 = .alakban. Mivel c 0,
a
c c
gy kt eset lehetsges: < 0 vagy > 0. Knnyen belthat, hogy az
a a
els esetben az egyenletnek nincs megoldsa. A msodik esetben az
c c
egyenletnek kt gyke van: x1 = sx2 = .
a a
18. Msodfok egyenletek. A nem teljes msodfok egyenletek megoldsa 143
A kapott eredmnyeket az albbi tblzat foglalja ssze.
A b s c egytthatk
rtkei Egyenlet Gykk
ax2+bx+c=0
b=c=0 ax2=0 x=0
x1=0,
b0, c=0 ax2+bx=0 b
x2 =
a
c
b=0, < 0 ax2+c=0 nincs megolds
a
c
x1 = ,
c
b=0, > 0 ax +c=0
2 a
a c
x2 =
a
4x
P L D A . Oldjuk mag az x 2 = 0.egyenletet.
x
4x
M e g o l d s . Ha x > 0, akkor x 2 = 0;. x2 4 = 0; x = 2 vagy x = 2.
x
Viszont x = 2 nem felel meg az x > 0 felttelnek.
4x
Ha x < 0, akkor x 2 + = 0.; x2 + 4 = 0. Ennek az egyenletnek nincs
x
megoldsa.
F e l e l e t : 2.
1. Milyen egyenletet neveznk linerisnak?

2. Milyen egyenletet neveznk elsfoknak?
3. Hozzatok fel pldt olyan lineris egyenletre, amely elsfok s olyan li-
neris egyenletre, amely nem elsfok!
4. Milyen egyenletet neveznk msodfoknak?
5. Hogyan hvjuk az ax2 + bx + c = 0 egyenlet egytthatit!
6. Melyek a reduklt msodfok egyenletek?
7. Melyek a hinyos msodfok egyenletek?
8. A hinyos msodfok egyenletek mely rszeseteit klnbztetjk meg?
Hny gyke van ezekben az estekben az egyenletnek?
GYAKORLATOK
591.Az albbi egyenletek kzl vlassztok ki a msodfokakat! Ne-

vezztek meg a msodfok egyenletek egytthatit, fegytthatjt,
szabadtagjt!
1) x=0; 5) x2 4x + 2=0; 9) 6 x2 + 4x=0;
2) x =0;
2
6) 3x3 x2 + 6=0; 10) x2 2x + 3=0.
3) x + x=0;
2
7) 2x + 7x 8=0;
2
4) x2 + 1=0; 8) x3 x 9=0;
592.rd fel azt a msodfok egyenletet, melynek:
1) a fegytthatja 6, az elsfok tag egytthatja 7 s a szabadtag
pedig 2;
2) a fegytthatja 1, az elsfok tag egytthatja 8 s a szabadtag
1
pedig ;
3
3) a fegytthatja 0,5, az elsfok tag egytthatja 0 s a szabad-
3
tag pedig 2 ;
7
4) a fegytthatja 7,2, az elsfok tag egytthatja 2 s a szabadtag
pedig 0.
593.rjtok fel azt a msodfok egyenletet, melynek:
1) a fegytthatja 1, az els fok tag egytthatja 2 s a szabadtag
pedig 1,6;
2) a fegytthatja s a szabadtag 2, az elsfok tag egytthatja 0.
594.rjtok fel az albbi egyenleteket ax2 + bx + c = 0 alakban, nevezd
meg az a, b s c egytthatkat:
1) 6x(3 x)=7 2x2; 3) (5x 1)2=(x + 4)(x 2);
2) x(x + 1)=(x 3)(7x + 2); 4) 4x(x + 8) (x 6)(x + 6)=0.
595.rjtok fel az albbi egyenleteket ax2 + bx + c = 0 alakban, nevezd
meg az a, b s c egytthatkat:
1) x(x + 10)=8x + 3; 2) (x + 2)2=2x2 + 4.
596.Az albbi egyenletek kzl nevezztek meg azokat, melyek fegytt-
hatja 1! Alaktstok t a tbbi egyenletet gy, hogy a fegytthatja
1 legyen:
1 2
1) x2 5x + 34=0; 3) x + x 5 = 0; 5) x2 + 8x 7=0;
3
2) 2x2 + 6x + 8=0; 4) 16 6x + x2=0; 6) 0,2x2 + 0,8x + 1=0.
597.Alaktstok t az egyenleteket gy, hogy a fegytthatja 1 legyen:
1 2
1) x 2x 3 = 0; 2) 4x2 + 20x 16=0; 3) 3x2 + x + 2=0.
6
598.Az 1; 0; 3; 2; 10 szmok kzl melyek gykei az x2 + 9x 10 = 0

egyenletnek?
599.Igazoljtok, hogy:
1) 1 gyke az x2 2x + 3 = 0 egyenletnek;
1
2) a s a 3 gyke a 3x2 + 10x + 3 = 0 egyenletnek;
3
3) a 2 s 2 gyke a 3x2 6 = 0 egyenletnek!
600.Igazoljtok, hogy:
1) 5 gyke az x2 + 3x 10 = 0 egyenletnek;
1 2
2) a 4 gyke az x 4x = 0.egyenletnek!
4
1) 5x2 45=0; 3) 2x2 10=0; 5) 64x2 9=0;
2) x + 8x=0;
2
4) 2x 10x=0;
2
6) x2 + 16=0.
1) x2 + 7x=0; 3) 3x2 6=0;
2) 2x 11x=0;
2
4) 8x2=0.
1) (3x 1)(x + 4)=4;
2) (2x 1)2 6(6 x)=2x;
3) (x + 2)(x 3) (x 5)(x + 5)=x2 x.
1) (3x 2)(3x + 2) + (4x 5)2=10x + 21;
2) (2x 1)(x + 8) (x 1)(x + 1)=15x.
605.Hatrozztok meg azt a kt szomszdos termszetes szmot, melyek
szorzata 36-tal nagyobb a kisebbik szmnl!
606.Hatrozztok meg azt a kt szomszdos termszetes szmot, melyek
szorzata 80-nal nagyobb a nagyobbik szmnl!
607.Igazoljtok, hogy a 2 3 s 2 + 3 szmok gykei az x2 4x + 1 = 0
egyenletnek!
x 2 8x x2 3 x2 1
1) = x; 2) = 2.
6 5 2
x2 + x x x2 + 1 x2 + 2
1) = 0; 2) = 1.
7 3 6 4
610.Mekkora az m, ha:
1) 2 gyke az x2 + mx 6 = 0 egyenletnek;
2) 3 gyke a 2x2 7x + m = 0 egyenletnek;
1
3) gyke az m2x2 + 14x 3 = 0 egyenletnek?
7
611.Mekkora az n, ha:
1) 6 gyke az x2 nx + 3 = 0 egyenletnek;
2) 0,5 gyke az nx2 8x + 10 = 0 egyenletnek!
612. Csoportostsi mdszerrel alaktstok szorzatt a bal oldalt, s
oldjtok meg a kvetkez egyenleteket:
1) x2 6x + 8=0; 2) x2 + 12x + 20=0; 3) x2 + 22x 23=0.
613. Alaktstok a bal oldalt teljes ngyzett, s oldjtok meg a kvetkez

egyenleteket:
1) x2 4x + 3=0; 2) x2 + 6x 7=0; 3) x2 + 8x + 20=0.
614. Alaktstok szorzatt a bal oldalt, s oldjtok meg a kvetkez

egyenleteket:
1) x2 10x + 9=0; 3) x2 x 2=0;
2) x + 2x 3=0;
2
4) x2 + 6x + 5=0.
615. Kt termszetes szm ngyzeteinek az sszege 17-tel tbb a nagyob-

bik szm ktszeresnl. Melyek ezek a szmok?

616.Hatrozztok meg azt a kt egymst kvet egsz szmot, melyek
ngyzeteinek az sszege 1!
617.Az m mely rtkeinl nem msodfokak az albbi egyenletek:
1) (m 4)x2 + mx + 7=0;
2) (m2 + 8m)x2 + (m + 8)x + 10=0;
3) (m2 81)x2 6x + m=0?
618.Az ax2 + bx = 0 msodfok egyenlet nulltl klnbz gykei
milyen eljelek, ha:
1) a > 0, b > 0; 2) a < 0, b > 0; 3) a > 0, b < 0; 4) a < 0, b < 0?
619.Ltezik-e az ax2 + c = 0 hinyos msodfok egyenletnek megoldsa,
ha:
1) a > 0, c > 0; 2) a < 0, c > 0; 3) a > 0, c < 0; 4) a < 0, c < 0?
620.A 3x2 2x + 4 + * = 0 egyenletben a csillagokat helyetteststek
olyan tbbtag kifejezssel, hogy a kapott hinyos msodfok egyen-
letnek gykei legyenek az albbi szmok:
1) 0 s4; 2) 1 s1.
621.Az x2 + 5x 1 + * = 0 egyenletben a csillagokat helyetteststek olyan
tbbtag kifejezssel, hogy a kapott hinyos msodfok egyenletnek
gykei legyenek az albbi szmok:
1) 0; 7; 2) 4; 4.
622. Oldjtok meg az albbi egyenleteket:

x
1) x2 3|x|=0; 3) x 2 = 0;
x
2x 2
2) x2 + |x| 2x=0; 4) x 2 = 0.
x

3x 2
1) x2 7|x|=0; 2) x2 6|x| + x=0; 3) 2x 2 = 0.
x
624.Az a mely rtkei mellett lesz az (a 2) x2 + (2a 1) x + a2 4 = 0
egyenlet:
1) lineris;
2) olyan msodfok egyenlet, melynek fegytthatja 1;
3) hinyos msodfok egyenlet, a 1;
4) olyan hinyos msodfok egyenlet melynek fegytthatja 1?
625.Az a mely rtknl lesz az albbi egyenletek egyik gyke 0? Mi
a msik gyk?
1) x2 + ax + a 4=0; 3) ax2 + (a + 3)x + a2 3a=0.
2) 4x + (a 8)x + a + a=0;
2 2
ISMTL FELADATOK

3 2a 1 a 2 4 c+4 72a 3b
1) 2 ; 3) 2 2 ; 5) : (27a 2b);
2a a c 4c c 16 c
a 2 6b 2 56a 5 b 2 4a 2 1 10a + 5
2) + 2b; 4) 4 5 ; 6) : .
3b b 14b a2 9 a+3
1) 10 3 5 48 + 2 75; 3) (5 2 ) ;
2
2) ( 3 5 20 ) 5; 4) ( 18 3 ) 2 + 0,5 24.
628.A 33. bra melyik rajzn lthat az albbi fggvnyek grafikonja:
x 2
1) y=x2; 2) y=2x; 3) y = ; 4) y = ?
2 x
y y y y
y y
1 1 1 1
0 1 x 0 1 x 0 1 x 01 x
b c d
35. bra
629. A tanul egy ktjegy szmra gondolt. Ha a szm mindkt

szmjegyt kettvel nveljk, akkor a kapott szm 13-mal kevesebb
a gondolt szm ktszeresnl. Melyik szmra gondolt a tanul?
630.Egy szmolgpbe, ha az (a; b) szmprt tplljk be, akkor az

a + b ; 2 .szmprt adja ki. Lehetsges-e ezzel a gppel a (0,25;
2 1 1
+
a b
1000) szmprbl a (1,25; 250) szmprt kapni?
19. A msodfok egyenlet megoldkplete
Ha ismerjk az ax = b elsfok egyenlet a s b egytthatjt, akkor

b
az egyenlet gykt az x = .kplettel hatrozhatjuk meg.
a
Kivezetjk azt a kpletet, mellyel az a, b s c egytthatkon keresztl
meghatrozhatjuk az ax2 + bx + c = 0 egyenlet gykeit.
Induljunk ki a msodfok egyenlet ltalnos alakjbl:
ax2+bx+c=0. (1)
Szorozzuk meg az egyenlet mindkt oldalt 4a-val. Mivel a 0, ezrt
az elzvel egyenrtk egyenletet kapunk:
4a2x2+4abx+4ac=0.
Az egyenlet bal oldalt alaktsuk teljes ngyzett:
4a2x2+4abx+ b2 b2 + 4ac=0;
(2ax + b)2=b2 4ac. (2)
A (2) egyenlet megoldsa s gykeinek szma a b2 4ac kifejezs elje-
ltl fgg. Ezt a kifejezst a msodfok egyenlet diszkriminnsnak
nevezzk, s D betvel jelljk. Teht D = b2 4ac. A diszkriminns
fogalom a latin discriminare szbl ered, melynek jelentse megkln-
bztetni, elvlasztani.
Teht a (2) egyenlet gy is felrhat:
(2ax + b)2=D. (3)
A kvetkez hrom eset fordulhat el: D < 0, D = 0, D > 0.
1. Ha D < 0, akkor a (3) egyenletnek s gy az (1) egyenletnek sincs
megoldsa. Valban, mivel a (2ax + b)2 kifejezs az x brmely rtkre
nemnegatv.
K v e t k e z t e t s : ha D < 0, akkor a msodfok egyenletnek
nincs vals gyke.
2. Ha D = 0, akkor a (3) egyenlet az albbi mdon rhat fel:
(2ax + b)2 = 0.
b
Innen 2ax + b=0; x = .
2a
19. A msodfok egyenlet megoldkplete 149
K v e t k e z t e t s : ha D = 0, akkor a msodfok egyenletnek

b
egy gyke van: x = .
2a
3. Ha D > 0, akkor a (3) egyenlet gy rhat fel:
(2ax + b)2 = ( D ) .
2
Ebb l kapjuk, hog y 2ax + b = D vag y 2ax + b = D. Teht

b D b + D
x= vagy x = .
2a 2a
K v e t k e z t e t s : ha D > 0, akkor a msodfok egyenletnek
kt gyke van:
b D b + D
x1 = , x2 = .
2a 2a
Gyakran hasznljk a rvidtett felrst:
b D
x=
2a
Ez az ax2 + bx + c = 0 msodfok egyenlet megoldkplete.

A kpletet alkalmazni lehet abban az esetben is, ha D = 0. Akkor
b 0 b
x= = .
2a 2a
A msodfok egyenlet megoldst az albbi algoritmus szerint v-
gezzk el:
meghatrozzuk a msodfok egyenlet D diszkriminnst;
ha D < 0, akkor az egyenletnek nincs megoldsa;
ha D l 0, akkor alkalmazzuk a megoldkpletet.
Ha az elsfok tag egytthatja pros, teht felrhat 2k alakban,
akkor alkalmazhatunk egy msik kpletet, mely sok esetben leegysze-
rsti a szmtst.
Ebben az esetben a msodfok egyenlet ax2 + 2kx + c = 0 alak.
Szmtsuk ki az egyenlet diszkriminnst: D = 4k2 4ac = 4(k2 ac).
Jelljk a k2 ac kifejezst D1-gyel.
Ha D1 l 0, akkor a megoldkplet alapjn:
2k 4D1 2k 2 D1 2 ( k D1 ) k D1
x= = = = ,
2a 2a 2a a
vagyis
k D1
x= , ahol D1=k2 ac.
a
1. P L D A . Oldjuk meg a kvetkez egyenleteket:

1) 3x2 2x 16=0; 4) x2 6x + 11=0;
2) 0,5x2 + 2x 2=0; 5) 5x2 16x + 3=0.
3) x + 5x 3=0;
2
Megol d s. 1) Az egyenlet egytthati: a = 3, b = 2, c = 16.

A diszkriminns
D = b2 4ac = (2)2 4 3 (16) = 4 + 192 = 196.
A gykkpletbe helyettestve
2 196 2 14 2 + 14 8 2
x1 = = = 2, x2 = = =2 .
6 6 6 3 3
2
F e l e l e t : 2; 2 .
3
2) D = 22 4 (0,5) (2) = 4 4 = 0.
Teht ennek az egyenletnek csak egy gyke van:
2 0
x= = 2.
1
Megjegyezzk, hogy ez az egyenlet ms mdszerrel is megoldhat.
Szorozzuk meg az egyenlet mindkt oldalt 2-vel:
x2 4x + 4=0.
(x 2)2=0; x 2=0; x=2.
F e l e l e t : 2.
3) D = 52 4 1 (3) = 25 + 12 = 37.
5 37 5 + 37
Az egyenletnek kt gyke van: x1 = , x2 = .
2 2
5 37
F e l e l e t: .
2
4) D = (6)2 4 1 11 = 36 44 = 8 < 0.
Teht az egyenletnek nincs megoldsa.
5) rjuk fel az adott egyenletet 5x2 + 2 (8)x + 3 = 0 alakban, s
alkalmazzuk az ax2 + 2kx + c = 0 egyenlet megoldkplett:
D1 = (8)2 5 3 = 49;
8 7 1 8 +7
x1 = = , x2 = = 3.
5 5 5
1
Felelet: ; 3.
5
2 . P L D A . Oldjuk meg az albbi egyenleteket: 1) x 2 + 6 x 2 16 = 0;

2) x 2 10 ( x ) 24 = 0; 3) 9x 2 8x +
2 5 5
=1+ .
x 1 x 1
Megol d s. 1) Mivel x = x , gy az x2 + 6|x| 16 = 0 egyenletet
2
kell megoldani.
Ha x l 0 , akkor az x2 + 6x 16 = 0 egyenletet kapjuk, melynek gykei
8 s 2, viszont a 8 nem felel meg az x l 0 felttelnek.
Ha x < 0, akkor az x2 6x 16 = 0 egyenletet kapjuk, melynek gykei
8 s 2, viszont a 2 nem felel meg az x < 0 felttelnek.
F e l e l e t : 2; 2.
2) Mivel ( x ) = x , ha x l 0, ezrt a vltoz olyan rtkeit keressk,
2
melyeknek kt felttelt kell kielgtenik: x2 10x 24 = 0 s x l 0. Azt

x 2 10x 24 = 0,
is mondhatjuk, hogy az eredeti egyenlet ekvivalens az
x l 0
egyenletrendszerrel. Az x2 10x 24 = 0 egyenletnek kt gyke van, a
2 s 12, viszont a 2 nem felel meg az x l 0 felttelnek.
F e l e l e t : 12.
9x 2 8x = 1,
3) Az adott egyenlet ekvivalens a egyenletrendszerrel.
x 1 0
1
9x 2 8x 1 = 0, x = 1 vagy x = ,
9 x = 1.
x 1; x 1; 9
1
Felelet: .
9
3 . P L D A . A b mely rtke mellett lesz az albbi egyenleteknek egy
gyke:
1) 2x2 bx + 18=0;
2)* (b + 6)x2 (b 2)x + 1=0?
M e g o l d s . 1) Az adott egyenlet msodfok, gy akkor lesz az egyen-
letnek egy gyke, ha a diszkriminns 0.
D = b2 4 2 18 = b2 144;
b2 144=0;
b=12 vagy b=12.
F e l e l e t : b=12 vagy b=12.
2) Ha b = 6, akkor a 8x + 1 = 0 egyenletet kapjuk, melynek csak
egy gyke van.
Ha b 6, akkor az adott egyenlet msodfok, gy akkor lesz az
egyenletnek egy gyke, ha a diszkriminns 0:
D=(b 2)2 4b + 6)=b2 4b + 4 4b 24=b2 8b 20.
Megoldva a b2 8b 20 = 0 egyenletet azt kapjuk, hogy b = 2 vagy
b = 10.
F e l e l e t : b=2, vagy b=10, vagy b=6.
A matematikatanrok tbb nemzedke s tantvnyaik is

Mikola Andrijovics Csajkovszkij (18871970) hres ukrn pedaggus
s matematikus Msodfok egyenletek cm knyvbl mertettk
pedaggiai tapasztalataikat s bvtettk tudsukat.
M. A. Csajkovszkijnak risi pedaggiai s tudomnyos hagyatka
van. Munkssgt Ukrajna hatrain tl is jl ismerik.
M. A. Csajkovszkij
(18871970)
1. Mi a msodfok egyenlet diszkriminnsa?

2. Hogyan fgg a msodfok egyenlet gykeinek szma a diszkriminns
rtktl?
3. rjtok le a msodfok egyenlet megoldkplett!
4. Milyen algoritmus szerint oldjuk meg a msodfok egyenleteket?
GYAKORLATOK
631.Hatrozztok mg az albbi egyenletek diszkriminnst, s llapt-

stok meg a gykk szmt:
1) x2 + 2x 4=0; 3) 2x2 6x 3,5=0;
2) x2 3x + 5=0; 4) 5x2 2x + 0,2=0.
632.Az albbi egyenletek kzl melyiknek van kt gyke?
1) x2 + 4x + 8=0; 3) 4x2 12x + 9=0;
2) 3x 4x 1=0;
2
4) 2x2 9x + 15=0.
633.Az albbi egyenletek kzl melyiknek nincs gyke?
1) x2 6x + 4=0; 3) 3x2 + 4x 2=0;
2) 5x2 10x + 6=0; 4) 0,04x2 0,4x + 1=0.

1) x2 4x + 3=0; 11) 2x2 x 6=0;
2) x + 2x 3=0;
2
12) 3x2 4x 20=0;
3) x + 3x 4=0;
2
13) 10x2 7x 3=0;
4) x2 4x 21=0; 14) 5x2 + 7x 2=0;
5) x + x 56=0;
2
15) 6x2 7x 1=0;
6) x 6x 7=0;
2
16) 3x2 10x + 3=0;
7) x 8x + 12=0;
2
17) 3x2 + 7x + 6=0;
8) x2 + 7x + 6=0; 18) x2 4x + 1=0;
9) x + 6x + 55=0;
2
19) 2x2 x 4=0;
10) 2x 3x 2=0;
2
20) x2 8x + 20=0.
1) x2 3x + 2=0; 7) 4x2 3x 1=0;
2) x2 + 12x 13=0; 8) 2x2 + x + 15=0;
3) x2 7x + 10=0; 9) 6x2 + 7x 5=0;
4) x2 x 72=0; 10) 18x2 9x 5=0;
5) 2x2 5x + 2=0; 11) x2 6x + 11=0;
6) 2x2 7x 4=0; 12) x2 8x + 12=0.
636.A vltoz mely rtkeire
1) egyenlk a 6x2 2 s 5 x tbbtag kifejezsek rtke;
2) egyenl az y 6 kttag kifejezs s az y2 9y + 3 hromtag
kifejezs rtke;
3) egyenlk a 4m2 + 4m + 2 s 2m2 + 10m + 8 hromtag kifejezsek
rtke?
637.A vltoz mely rtkeire:
1) egyenlk a 4x + 4 kttag kifejezs s 3x2 + 5x 10 hromtag
kifejezs rtke;
2) egyenlk a 10p2 + 10p + 8 s 3p2 10p + 11 kifejezsek rtke?
638.Hatrozztok meg az albbi egyenletek gykeit:
1) (2x 5) (x + 2)=18;
2) (4x 3)2 + (3x 1)(3x + 1)=9;
3) (x + 3)2 (2x 1)2=16;
4) (x 6)2 2x(x + 3)=30 12x;
5) (x + 7)(x 8) (4x + 1)(x 2)=21x;
6) (2x 1)(2x + 1) x(1 x)=2x(x + 1).
1) (x 4)2=4x 11;
2) (x + 5)2 + (x 7)(x + 7)=6x 19;
3) (3x 1)(x + 4)=(2x + 3)(x + 3) 17.
640.Hatrozztok meg azt a termszetes szmot, mely 42-vel kevesebb

ngyzetnl!
641.Hatrozztok meg annak a tglalapnak a kerlett, melynek a
terlete 70 cm2, s egyik oldala 9 cm-rel hosszabb a msiknl!
642.Kt szm szorzata 84. Hatrozztok meg ezeket a szmokat, ha az
egyik 8-cal kevesebb a msiknl?
643.Kt szomszdos termszetes szm szorzata 89-cel tbb ssze-
gknl. Melyek ezek a szmok?
644.Melyik kt szomszdos termszetes szm ngyzetnek az s-
szege 365?
x 2 4 2x + 3
1) 2x 2 + x 5 15 = 0; 3) = 1;
8 3
4x 2 + x x 2 + 17 5x 1
2) x 2 x ( 6 1) 6 = 0; 4) = .
3 9 6
2x 2 + x x + 3
1) x 2 + 3x 2 + 4 = 0; 3) = x 1.
3 4
2) x 2 x ( 3 + 2 ) + 2 3 = 0;
1
647.Az a mely rtke mellett lesz az a2x2 + 4ax 5 = 0 egyenlet gy-
4
ke?
648.Az a mely rtke mellett lesz 2 az x2 0,5ax 3a2 = 0 egyenlet gyke?
649.Egy ngyzet alak paprlapbl levgtak egy 3 cm szles cskot. A
maradk paprlap terlete 40 cm2. Mekkora volt az eredeti paprlap
oldalhossza?
650.Egy 18 cm hossz tglalap alak paprlapbl levgtak a tglalap
szlessgvel egyenl oldalhosszsg ngyzetet. A maradk tglalap
terlete 72 cm2. Mekkora az eredeti tglalap szlessge?
651.Egy derkszg hromszg befoginak klnbsge 14 cm, tfogja
34 cm. Mekkork a hromszg befogi?
652.Egy tglalap oldalainak klnbsge 31 cm, tlja 41 cm. Mekkork
a tglalap oldalai?
653.Hatrozztok meg azt a hrom egymst kvet termszetes pratlan
szmot, melyek kzl a legkisebb ngyzete 33-mal tbb, mint a msik
kt szm sszegnek ktszerese?
654.Hatrozztok meg azt a ngy egymst kvet pros termszetes
szmot, melyek kzl az els s a harmadik sszege 5-szr kisebb,
mint a msodik s a negyedik szm szorzata!
655.Bizonytstok be, hogyha a msodfok egyenlet fegytthatja s

szabadtagja klnbz eljel, akkor az egyenletnek kt gyke van!
656.(si indiai feladat.) Majmok jtszottak egyszer gy szl az indiai
hr , nyolcadrszk ngyzetre emelve mr ugrl az erdben. A fenn-
marad tizenkett tncolva s nagy zajjal a zld lombok kz szaladt.
Hnyan voltak sszesen?
657.Az idei labdarg-bajnoksgban 36 mrkzst jtszottak le. Hny
csapat vesz rszt a bajnoksgon, ha fordulnknt mindenki minden-
kivel jtszik?
658.Hny oldala van annak a sokszgnek, melyben 90 tl hzhat?
4x 2
1) | x2 + 7x 4 |=4; 4) x 2 + 12 = 0;
x
2) 5x2 8 |x| + 3=0; 5) x 2 8 x 2 + 15 = 0;

3) x |x| + 6x 5=0; 6) x 2 + 4 x 2 12 = 0.
x3
1) | x2 + 10x 4 |=20; 3) 14x 15 = 0;
x
2) x |x| + 12x 45=0; 4) x 2 8 x 2 9 = 0.
+ 80; 2) x 2 + 8 ( x ) 33 = 0.
3 3 2
1) x 2 + 2x + =
x8 x8
; 2) 5x 2 14 ( x ) 3 = 0.
1 1 2
1) 6x 2 + 5x =1
x +1 x +1
663.A b mely rtke esetn lesz az albbi egyenleteknek egy gyke?
1) 2x2 + 4x b=0; 2) 3x2 bx + 12=0.
664.A b mely rtke esetn lesz az albbi egyenleteknek egy gyke?
1) 6x2 18x + b=0; 2) 8x2 + bx + 2=0.
665. Igazoljtok, hogy az albbi egyenleteknek a p brmely rtke

mellett kt gyke van:

1) 4x2 px 3=0; 2) x2 + px + p 2=0.
666.Igazoljtok, hogy az albbi egyenleteknek az m brmely rtke
mellett nincs megoldsa:
1) x2 + mx + m2 + 1=0; 2) x2 2mx + 2m2 + 9=0.
667.Bizonytstok be, hogy az x2 + bx 7 = 0 egyenletnek a b minden

rtke esetn kt gyke van!
668.*Oldjtok meg a kvetkez egyenleteket:
1) x2 + (3a + 1)x + 2a2 + a=0;
2) x2 (2a + 4)x + 8a=0;
3) a2x2 24ax 25=0;
4) 3(2a 1)x2 2(a + 1)x + 1=0.
669.*Oldjtok meg a kvetkez egyenleteket:
1) x2 (2a 5)x 3a2 + 5a=0;
2) x2 + (3a 4)x 12a=0;
3) ax2 (a + 1)x + 1=0.
670.*A b mely rtkei mellett lesz az albbi egyenleteknek egy megol-
dsuk?
1) bx2 6x 7=0;
2) (b + 5)x2 (b + 6)x + 3=0;
3) (b 4)x2 + (2b 8)x + 15=0.
671.*A b mely rtkei mellett lesz az albbi egyenleteknek egy megol-
dsuk?
1) bx2 + x + b=0; 2) (b + 3)x2 + (b + 1)x 2=0.
ISMTL FELADATOK
(
672.Egyszerststek a a + b 4b
a a+b ) aa + bb .kifejezst!
(a 3) 3 1
673.Hatrozztok meg a kifejezs rtkt, ha a = .!
a 2 a 5 3
674.Rendezztek a 17, 3 2 s4 szmokat nvekv sorrendbe!

675.Ktfle vasrc van: az egyiknek 5%-a, a msiknak 45%-a nikkel.
Mennyi vasrcre van szksg mind a kt fajtbl 120 tonna olyan
tvzethez, melynek 30%-a nikkel?
676.Egy knyvbl hinyzik nhny oldal. A bal oldalon a 24-es szm ll,
a jobb oldalon az 53-as. Hny lap hinyzik a knyvbl?
20. Vite ttele 157
FLKSZLS AZ J TMHOZ
677.Oldjtok meg az albbi egyenleteket, szmtstok ki a gykk ssze-

gt s szorzatt, hasonltstok ssze az elsfok tag egytthatjval
s a szabadtaggal:
1) x2 4x 12=0; 2) x2 + 9x + 14=0.
678.Tltstek ki az albbi tblzatot, ha a, b s c az ax2 + bx + c = 0
egyenlet egytthati, x1 s x2 az egyenlet gykei!
Egyenlet
b c x1 x2 x1+x2 x1 x 2
a a
7x2 8x + 1=0
6x2 + 13x 15=0
679.Bizonytstok be, hogy 101 festett kockbl mindig ki lehet vlasztani

11 azonos sznt vagy 11 olyan kockt, mely mind klnbz szn!
20. Vite ttele
A felkszls kzben a 677., 678. pldkat oldottuk meg. Lehet, hogy

ezek a pldk rvezettek arra, hogy milyen sszefggs van a msodfok
egyenletek gykei s egytthati kztt.
2 0 . 1 . t t e l ( V i t e t t e l e ) . Ha x1 s x2 az ax2 + bx + c = 0
egyenlet gykei, akkor
b c
x1 + x2 = , x1x2 = .
a a
B i z o ny t s . Ttelezzk fel, hogy az adott msodfok egyenlet disz
kriminnsa nagyobb, mint nulla: D > 0. Akkor a megoldkplet alapjn
felrhatjuk, hogy:
b D b + D
x1 = ,s x2 = .
2a 2a
b D b + D b D b + D b
Vagyis x1 + x2 = + = = .
2a 2a 2a a
b D b + D ( b ) ( D )
2 2
b 2 D b 2 (b 2 4ac) c
x1x2 = = 2 = = = .
2a 2a 4a 4a 2 4a 2 a
M e g j e g y z s . Vite ttele igaz abban az esetben is, ha D = 0.
b
Ekkor gy vesszk, hogy x1 = x2 = .
2a
( )
x1 + x2 = 2 b = ,
2a
b
a
b2 4ac c
x1x2 = 2 = 2 = .
4a 4a a
K v e t k e z m n y . Ha x1 s x2 az x2 + bx + c = 0 msodfok
egyenlet gykei, akkor
x1 + x2=b,
x1x2=c,
vagyis, ha a fegytthat 1, akkor a kt gyk sszege egyenl az elsfok
tag egytthatjnak ellentettjvel, a kt gyk szorzata pedig a szabad-
taggal.
20.2. t t e l ( V i t e t t e l n e k m e g f o r d t s a ) . Ha
c
s szmokra igaz hogy + = b s = , akkor ezek a szmok
a a
az ax2 + bx + c = 0 egyenlet gykei.
B i z o n y t s . Induljunk ki az ax2 + bx + c = 0 egyenletbl, osszuk
el az egyenlet mindkt oldalt a-val:
b c
x2 + x + = 0.
a a
Franois Vite francia matematikus,

foglalkozst tekintve jogsz. 1591-ben
bevezette azt, hogy nemcsak az egyenletek
vltzit, hanem az egytthatit is betvel
jellte, ami lehetv tette az egyenletek
ltalnos alakjnak s gykeinek
vizsglatt. Vite sajt bevallsa szerint
klnsen nagyra rtkelte sajt munki
kzl az egyenlet gykei s egytthati
kztti sszefggs felfedezst.
Franois Vite
(15401603)
20. Vite ttele 159
Felhasznlva a ttel feltteleit, felrhatjuk:

x2 (a + b)x + ab=0. (*)
Helyettestsk be a kapott egyenletbe -t s -t:
a2 (a + b)a + ab=a2 a2 ab + ab=0;
b2 (a + b)b + ab=b2 ab b2 + ab=0.
Teht s gykei a (*) egyenletnek s gy az ax2 + bx + c = 0 egyen-
letnek is.
K v e t k e z m ny. Ha s szmokra igaz, hogy +=b s
=c, akkor ezek a szmok az x2 + bx + c = 0 egyenlet gykei.
Alkalmazva ezt a kvetkezmnyt, a msodfok egyenlet megoldhat
a megoldkplet nlkl is.
1. P L D A . Hatrozzuk meg a 3x2 15x + 2 = 0 egyenlet gykeinek

sszegt s szorzatt.
Megol d s. Ellenrizzk le, vannak-e gykei az adott egyenletnek:
D = (15)2 4 3 2 = 225 24 > 0.
Mivel a diszkriminns nagyobb, mint nulla, gy az egyenletnek kt
gyke van: x1 s x2.
15 2
Vite ttele alapjn: x1 + x2 = = 5, x1x2 = .
3 3
2 . P L D A . Hatrozzuk meg az x2 + bx + c = 0 egyenlet b s c egytt-
hatit, ha tudjuk hogy az egyenlet gykei 7 s 4.
M e g o l d s . Vite ttele alapjn: b =(7 + 4) = 3, c = 7 4 = 28.
3 . P L D A . rjunk fel olyan egsz egytthats msodfok egyenletet,

5 6 7 6+ 7
melynek gykei a kvetkez szmok: 1) 4 s ; 2) s .
7 2 2
5
M e g o l d s . 1) Mivel x1=4 sx2 = .,
7
5 23
7 7 7 ( )
ezrt x1 + x2 = 4 = , x1x2 = 4 5 = 20 .
7
23 20
A fordtott ttel alapjn az x1 s x2 szmok gykei az x 2 x = 0.
7 7
egyenletnek. Szorozzuk meg az egyenlet mindkt oldalt 7-tel, gy olyan
msodfok egyenletet kapunk melynek egytthati egsz szmok:
7x2 23x 20=0.
6 7 6+ 7
2)Ha x1 = sx2 = .,
2 2
6 7 6+ 7
akkor x1 + x2 = + = 6, s x1x2 = 6 7 6 + 7 = 36 7 = 29 .
2 2 2 2 4 4
29
Teht x1 s x2 szmok gykei az x 2 6x + = 0.egyenletnek, de akkor
4
a keresett egsz egytthats egyenlet a 4x2 24x + 29 = 0 egyenlet.
4 . P L D A . A 2x2 3x 9=0 egyenlet megoldsa nlkl hatrozztok

1 1
meg az + .kifejezs rtkt, ha x1 s x2 az elbbi egyenlet gykei!
x2 x1
3 9
M e g o l d s . Vite ttele alapjn x1 + x2 = , x1x2 = .
2 2
Teht
1 1 x +x 3 9 1
+ = 1 2 = : = .
x2 x1 x1x2 2 2 3 ( )
1
Felelet: .
3
5 . P L D A . A 3x2 10x + n = 0 egyenlet egyik gyke 4. Hatrozztok

meg az egyenlet msik gykt s az n rtkt.
M e g o l d s . Jelljk x1-gyel s x2-vel az adott egyenlet gykeit, s
10 10 2
emellett x1 = 4. Akkor Vite ttele alapjn x1 + x2 = ., x2 = 4 = .
3 3 3
n 8
= x1x2 = , n=8.
3 3
2
F e l e l e t : x2 = , n = 8.
3
6 . P L D A . rjunk fel olyan msodfok egyenletet, melynek gykei
4-gyel nagyobbak, mint az x2 + 6x 14 = 0 egyenlet megfelel gykei.
Megol d s. Jelljk x1-gyel s x2-vel az x2 + 6x 14 = 0 egyenlet
gykeit s x1' s x2' a keresett msodfok egyenlet gykei.
A felttelek alapjn: x1' = x1 + 4, x2' = x2 + 4.
Vite ttele alapjn x1 + x2 = 6 s x1 x2 = 14.
gy:
x1' + x2 = x1 + 4 + x2 + 4 = (x1 + x2) + 8 = 6 + 8 = 2;
x1 x2 = (x1 + 4) (x2 + 4) = x1x2 + 4 (x1 + x2) + 16 = 14 + 4 (6) + 16 = 22.
Vite ttelnek megfordtott ttele alapjn a keresett egyenlet
x2 2x 22 = 0.
F e l e l e t : x2 2x 22=0.
1. Fogalmazztok meg Vite ttelt!

2. Fogalmazztok meg Vite ttelnek kvetkezmnyt!
3. Fogalmazztok meg a Vite-ttel megfordtst!
4. Fogalmazztok meg a Vite-ttel megfordtsnak kvetkezmnyt!
20. Vite ttele 161
GYAKORLATOK
680.Mennyi az x2 + 5x 10 = 0 egyenlet gykeinek sszege?

1) 5; 2) 5; 3) 10; 4) 10.
681.Mennyi az x 14x + 12 = 0 egyenlet gykeinek szorzata?
2
1) 14; 2) 14; 3) 12; 4) 12.

682.A kvetkez egyenletek megoldsa nlkl rd fel a gykk sszegt
s szorzatt:
1) x2 + 6x 32=0; 3) 2x2 6x + 3=0;
2) x 10x + 4=0;
2
4) 10x2 + 42x + 25=0.
683.A kvetkez egyenletek megoldsa nlkl rd fel a gykk sszegt
s szorzatt:
1) x2 12x 18=0; 3) 3x2 + 7x + 2=0;
2) x + 2x 9=0;
2
4) 4x2 8x + 27=0.
684. Vite megfordtott ttele alapjn ellenrizztek, hogy az adott
szmok gykei-e az albbi egyenletnek:
1) 2 s 6 az x2 8x + 12 = 0 egyenletnek;
2) 7 s 8 az x2 + x 56 = 0 egyenletnek;
3) 5 s 8 az x2 13x + 42 = 0 egyenletnek;
4) 9 s 11 az x2 20x 99 = 0 egyenletnek!
685.Vite fordtott ttele alapjn ellenrizztek, hogy az adott szmok
gykei az albbi egyenletnek:
1) 1 s 2 az x2 + 2x 3 = 0 egyenletnek;
2) 2 s 3 az x2 + 5x + 6 = 0 egyenletnek!
686.Hatrozztok meg az x2 + bx + c = 0 egyenlet b s c egytthatjt,
ha az albbi szmok az egyenlet gykei:
1) 8 s6; 2) 4 s5.
687.Hatrozztok meg az x + bx + c = 0 egyenlet b s c egytthatjt,
2
ha az albbi szmok az egyenlet gykei:

1) 2 s0,5; 2) 10 s20.
688.rjatok fel olyan egsz egytthats msodfok egyenletet, melynek
az albbi szmok a gykei:
1) 2 s5; 3) 0,2 s10; 5) 0 s6;
1
2) s2; 4) 2 3 s2 + 3; 6) 7 s 7.
3
689.rjatok fel olyan egsz egytthats msodfok egyenletet, melynek
az albbi szmok a gykei:
1 2
1) 7 s8; 2) 5 s0,4; 3) s ; 4) 5 10 s5 + 10.
2 3
690.Az x2 8x + q = 0 egyenlet egyik gyke 2. Hatrozztok meg az

egyenlet msik gykt s a q rtkt!
691.Az x2 + px 42 = 0 egyenlet egyik gyke 7. Hatrozztok meg az
egyenlet msik gykt s a p rtkt!
1
692.A 6x2 bx + 4 = 0 egyenlet egyik gyke . Hatrozztok meg az
3
egyenlet msik gykt s a b rtkt!
693.A 4x2 5,6x + m = 0 egyenlet egyik gyke 0,2. Hatrozztok meg
az egyenlet msik gykt s az m rtkt!
694.A 2x2 7x 13 = 0 egyenlet megoldsa nlkl hatrozztok meg az
x1x2 4x1 4x2 kifejezs rtkt, ha x1 s x2 az elbbi egyenlet kt gyke!
695.Az 5x2 + 4x 13 = 0 egyenlet megoldsa nlkl hatrozztok meg
a 3x1x2 x1 x2 kifejezs rtkt, ha x1 s x2 az elbbi egyenlet gykei!
696.A b mely rtkei mellett lesznek az x2 + bx 17 = 0 egyenlet gykei
ellentett szmok? Hatrozztok meg ezeket a szmokat!
697.Oldjtok meg a kvetkez msodfok egyenleteket! Alkalmazztok
Vite ttelt:
1) x2 5x + 4=0; 5) x2 9x + 20=0;
2) x + 5x + 4=0;
2
6) x2 x 2=0;
3) x 4x 5=0;
2
7) x2 + 2x 8=0;
4) x + 4x 5=0;
2
8) x2 3x 18=0.
698. Oldjtok meg a kvetkez msodfok egyenleteket! Alkalmazztok

Vite ttelt:
1) x2 10x + 24=0; 3) x2 2x 8=0;
2) x2 + 6x + 8=0; 4) x2 + x 12=0.
699.Az albbi egyenletek kzl melyeknek lesz mind a kt gyke pozitv,
mind a kt gyke negatv s melyek gykei ellenkez eljelek:
1) x2 12x + 14=0; 4) x2 + 16x + 10=0;
2) x + 6x 42=0;
2
5) x2 24x + 0,1=0;
3) x2 7x 30=0; 6) x2 + 20x + 3=0?
700. Az x 10x + c = 0 egyenlet gykei kzl az egyik 8-cal nagyobb a
2
msiknl. Hatrozztok meg a c rtkt s az egyenlet gykeit!

701.Az x2 + 20x + a = 0 egyenlet gykeinek arnya 7 : 3. Hatrozztok
meg az a rtkt s az egyenlet gykeit!
702.Az x2 7x + m = 0 egyenlet x1 s x2 gykeire igaz, hogy 2x1 5x2 =
= 28. Hatrozztok meg az egyenlet gykeit s az m rtkt!
703.Az x2 + 4x + n = 0 egyenlet x1 s x2 gykeire igaz, hogy 3x1 x2 = 8.
Hatrozztok meg az egyenlet gykeit s az n rtkt!
20. Vite ttele 163
704. Vite fordtott ttelvel hatrozztok meg az albbi egyenletek

gykeit:
1) 2x2 5x + 3=0; 3) 16x2 23x + 7=0;
2) 2x2 + 5x + 3=0; 4) 8x2 19x + 27=0.
705. Vite fordtott ttelvel hatrozztok meg az albbi egyenletek

gykeit:
1) 7x2 + 11x 18=0; 2) 9x2 5x 4=0.
706. Az x2 9x + 6 = 0 egyenlet gykei x1 s x2. A gykk kiszmtsa

nlkl hatrozztok meg az albbi kifejezsek rtkt:

1 1
1) + ; 2) x12 + x22; 3) (x1 x2 )2; 4) x13 + x23.
x1 x2
707.Az x2 + 5x 16=0 egyenlet megoldsa nlkl hatrozztok meg
az albbi kifejezsek rtkt, ha x1 s x2 az elbbi egyenlet kt gyke:
x2 x1
1) x12x2 + x22x1; 2) + ; 3) |x2 x1|.
x1 x2
708.rjatok fel olyan msodfok egyenletet, melynek gykei 2-vel ki-
sebbek az x2 + 8x 3 = 0 egyenletek megfelel gykeinl!
709.rjatok fel olyan msodfok egyenletet, melynek gykei 3-mal na-
gyobbak, mint az x2 12x + 4 = 0 egyenletek megfelel gykei!
710. rjatok fel olyan msodfok egyenletet, melynek gykei 3-szor
kisebbek, mint a 2x2 14x + 9 = 0 egyenletek megfelel gykei!
711.rjatok fel olyan msodfok egyenletet, melynek gykei 2-szer na-
gyobbak, mint a 2x2 15x + 4 = 0 egyenletek megfelel gykei!
46
712.*A 3x2 + ax 7 = 0 egyenlet gykeinek sszege . Hatrozztok
9
meg az a rtkt!
x1 x2 5
713.*Az x2 ax + 8 = 0 gykeire igaz, hogy + = . Hatrozztok
x2 x1 2
meg az a rtkt!
714.*Igazak-e az albbi lltsok, hogy
1) a 7x2 + 4x a2 1 = 0 egyenlet gykei klnbz eljelek az a
brmely rtke mellett;
2) az x2 + 6x + a2 + 4 = 0 egyenlet gykei, ha lteznek, fggetlenl az
a rtktl, negatv eljelek?
715.*Hatrozztok meg a b sszes olyan egsz rtkt, melyre az albbi
egyenletek gykei is egszek:
1) x2 + bx + 6=0; 2) x2 + bx 12=0.
716.*Hatrozztok meg a b sszes olyan egsz rtkt, melyre az albbi
egyenletek gykei is egszek:
1) x2 + bx + 8=0; 2) x2 + bx 18=0.
717.*Az x2 + bx + c = 0 egyenlet gykei egyenlk a b s c egytthatval.

Hatrozztok meg a b s a c rtkt!
718.*Az a mely rtkre lesz az x2 4x + a = 0 egyenlet gykeinek ngy-
zetsszege: 1)12; 2) 6?
719.*Az a mely rtkre lesz az x2 + (a 1)x 2a = 0 egyenlet gykeinek
ngyzetsszege 9?
ISMTL FELADATOK
720.Egyszerstsd az albbi kifejezseket:

4a 16 c 2 + 10c + 25 n 3 n5
1) ; 3) ; 5) 3 ;
2
a 16 5c + 25 n n
12b 3 8b 2 4 m2 2 2x 2
2) ; 4) 2 ; 6) 2 .
2 3b m 4m + 4 4x 8x + 4
721.Egy gymlcssben 48 ft ltettek, soronknt azonos mennyisget.

8-cal kevesebb a sorok szma, mint amennyi ft ltettek egy-egy sorba.
Hny ft ltettek egy-egy sorba, s hny sort ltettek?
722.Rajz nlkl hatrozztok meg az y = x2 s y = x + 2 fggvnyek grafi-
konjainak metszspontjt! brzoljtok a fggvnyeket, s jelljtek
a meghatrozott pontokat!
723.A gymlcss 60%-a cseresznye s szilvafa. A cseresznye s szilvafk
20%-a szilvafa. A gymlcss hny szzalka szilvafa?
FLKSZLS AZ J TMHOZ
724.Az albbi kifejezseket csoportostsi mdszerrel alaktsd szorzatt:

1) x2 7x + 10; 3) a2 + 8a + 12;
2) y + 3y 4;
2
4) x2 x 6.
725.Lszl hrom, x, y, z szmjegyre gondolt. Pter megnevez hrom

szmot: a, b s c. Lszl megmondja az ax + by + cz kifejezs rtkt.
Mely szmokat kell megneveznie Pternek ahhoz, hogy a kapott in-
formci alapjn meg tudjuk mondani, mely szmokra gondolt Lszl?

1.Az albbi egyenletek kzl melyik msodfok?
A) x2=0; B) x2 + x=0; C) x3 + x=0; D) x2 + x 2=0.
2.Oldjtok meg a 9x x2 = 0 egyenletet!
A) 3; 0; 3; B) 0; 3; C) 3; 3; D) 0; 9.
2
x x x 2 3x
3.Oldjtok meg az = .egyenletet!
6 3 2
A) 0; 5; B) 5; C) 5; D) 5; 5.
4.Az albbi egyenletek kzl melyiknek nincs gykk?
A) x2 5x 2=0; C) x2 2x + 5=0;
B) x 5x + 2=0;
2
D) x2 + 2x 5=0.
5.Hny gyke van a 6x2 + 13x + 5 = 0 msodfok egyenletnek?
A) kett; C) egyetlen egy sem;
B) vgtelen sok; D) egy.
6.Hatrozztok meg az x + 4x 21 = 0 egyenlet gykeit!
2
A) 7; 3; B) 7; 3; C) 7; 3; D) 3; 7.
7.Mennyi az x 10x 12 = 0 egyenlet gykeinek sszege?
2
A) 10; B) 10; C) 12; D) 12.

8.Mennyi a 3x 16x + 6 = 0 egyenlet gykeinek szorzata?
2
16
A) 6; B) 2; C) 16; D) .
3
9.Az x mely rtkei mellett egyenlk a (3x 1)(x + 2) s a (x 12)(x 4)
kifejezsek rtkei?
A) 12,5; 2; B) 12,5; 2; C) 25; 4; D) 25; 4.
10.rjatok fel olyan msodfok egyenletet, melynek gykei a 3 2 s
3 + 2.!
A) x2 + 6x 7=0; C) x2 + 6x + 7=0;
B) x 6x 7=0;
2
D) x2 6x + 7=0.
11.Oldjtok meg az x|x| 9x 10 = 0 egyenletet!
9 41 9 + 41 9 41
A) 1; 10; ; ; C) 1; ;
2 2 2
9 41 9 + 41
B) 10; ; ; D) 1; 10.
2 2
12.A 2x2 + 9x + c = 0 egyenlet egyik gyke 5. Hatrozztok meg a msik
gykt s a c rtkt!
A) x2=0,5, c=5; C) x2=9,5, c=22,5;
B) x2=0,5, c=5; D) x2=9,5, c=22,5.
21. Msodfok polinom
M e g h a t r o z s . Az ax2 + bx + c kifejezst m s o d f o k
p o l i n o m n a k nevezzk, ahol x vltoz, a, b s c brmely szm
s a 0.
Lssunk nhny pldt olyan tbbtag kifejezsre, melyek msodfok
polinomok:
2x2 3x + 5; x2 + 7x; x2 5; 3x2.
Jegyezzk meg, hogy az ax2 + bx + c = 0 msodfok egyenlet bal oldala
is msodfok polinom.
Meghatrozs. A msodfok polinom g yknek
nevezzk a vltoz azon rtkt, melyre a kifejezs helyettestsi
rtke 0.
Pldul a 2 gyke az x2 6x + 8 msodfok polinomnak.
Ahhoz, hogy meghatrozzuk az ax2 + bx + c msodfok polinom gy-
keit, meg kell oldani az ax2 + bx + c = 0 msodfok egyenletet.
A D = b2 4ac kifejezst az ax2 + bx + c msodfok polinom
diszkriminnsnak nevezzk.
Ha D < 0, akkor a msodfok polinomnak nincsenek gykei, ha
D = 0, egy gyke van, ha D > 0, akkor kt gyke van.
Csoportostsi mdszerrel bontsuk tnyezkre az x2 3x + 2 msodfo-
k polinomot. (Ilyen volt a 724. feladat, melyet a felkszlskor oldottunk):
x23x+2=x2 x 2x + 2=x(x 1) 2(x 1)=
=(x 1)(x 2).
Ezt az azonos talaktst nevezzk az x2 3x + 2 kifejezs lineris
tnyezkre bontsnak.
A msodfok polinom gykei s lineris tnyezi kztti sszefggst
a kvetkez ttel mondja ki.
2 1 . 1 . t t e l . Ha az ax2 + bx + c msodfok polinom diszkrimi-
nnsa pozitv, akkor a msodfok polinom szorzatt alakthat:
ax2+bx+c=a(x x1)(x x2),
ahol x1 s x2 a polinom gykei.
B i z o n y t s . Mivel x1 s x2 az ax2 + bx + c = 0 msodfok egyenlet
b c
gykei, gy Vite ttele alapjn x1 + x2 = , x1x2 = .
a a
21. Msodfok polinom 167
Ezrt
a(x x1)(x x2)=a(x2 (x1 + x2)x + x1x2) =
(
= a x2 + x +
b
a
c
a )
= ax 2 + bx + c.
M e g j e g y e z z k , hogyha a diszkriminns nulla, akkor gy te-

kintjk, hogy a msodfok polinomnak kt egyenl gyke van, vagyis
x1 = x2. Ebben az esetben
ax2+bx+c=a(x x1)2.
2 1 . 2 . t t e l . Ha az ax2 + bx + c msodfok polinom diszk-
riminnsa negatv, akkor a msodfok polinom nem bonthat
lineris szorztnyezkre.
B i z o n y t s . Ttelezzk fel, hogy az ax2 + bx + c msodfok
polinom szorzatt alakthat, vagyis lteznek olyan k, m s n szmok,
melyekre teljesl az ax2 + bx + c = k(x m)(x n) egyenlsg. Ebben az
esetben viszont m s n a polinom gykei. Vagyis a diszkriminns nem-
negatv, ami ellentmond a felttelezsnek.
1 . P L D A . Bontsuk tnyezkre az albbi polinomokat:

1) x2 14x 32; 2) x2 + 17x 30; 3) 3x2 7x + 2.
Megol d s.1) Meghatrozzuk a polinom gykeit:
x2 14x 32=0;
x1=2, x2=16.
Teht x2 14x 32=(x + 2)(x 16).
2) Oldjuk meg a x2 + 17x 30 = 0 egyenletet! Azt kapjuk, hogy
x2 17x + 30=0;
x1=2, x2=15.
Vagyis x + 17x 30= (x 2)(x 15).
2
3) Megoldjuk a 3x2 7x + 2 = 0 egyenletet:

1
x1 = , x2=2.
3
( ) (x 2) = (3x 1) (x 2).
Teht 3x 2 7x + 2 = 3 x
1
3
6a 2 a 1
2 . P L D A . Egyszerstsk a .trtet.
9a 2 1
Megol d s. Bontsuk tnyezkre a trt szmlljt. Oldjuk meg a
6a2 a 1 = 0 egyenletet. Az egyenlet gykei:
1 1
a1 = , a2 = .
3 2
( ) (a ) = 3 (a + ) 2 (a ) = (3a + 1) (2a 1).

6a 2 a 1 = 6 a +
1
3
1
2
1
3
1
2
Vagyis:
6a 2 a 1 (3a + 1) (2a 1) 2a 1
= = .
9a 2 1 (3a + 1) (3a 1) 3a 1
2a 1
Felelet: .
3a 1
3 . P L D A . Az m mely rtke mellett lehet a 2x2 + 9x + m msodfok

polinomot olyan szorzatknt felrni, melynek egyik tnyezje az (x + 5)
lineris kifejezs?
M e g ol d s . Mivel az egyik szorztnyez az (x + 5) lineris kifejezs,
gy a polinom egyik gyke 5.
Vagyis:
2 (5)2 + 9 (5) + m = 0;
m=5.
F e l e l e t : m=5.
1. Mit neveznk msodfok polinomnak?

2. Mi a msodfok polinom gyke?
3. Mit neveznk a msodfok polinom diszkriminnsnak?
4. Mikor nincs a msodfok polinomnak gyke? Mikor van egy gyke? Kt
gyke?
5. Mikor bonthat lineris tnyezkre egy msodfok polinom?
6. rjtok le a msodfok polinom tnyezkre bontsnak kplett!
7. Mely esetben nem lehet tnyezkre bontani a msodfok polinomot?
GYAKORLATOK
726.Hatrozztok meg a kvetkez msodfok polinomok gykeit:

1) x2 x 12; 3) 3x2 16x + 5; 5) 4x2 + 28x + 49;
2) x + 2x 35;
2
4) 16x 24x + 3;
2
6) 3x2 + 21x 90.
727.Tnyezkre lehet-e bontani a kvetkez kifejezseket?
1) x2 12x + 6; 3) 2a2 8a + 8;
2) 3x 8x + 6;
2
4) 6b2 + b + 12.
728.Bontstok lineris tnyezkre az albbi polinomokat:

1 2 5
1) x2 7x + 12; 5) x2 + x + 2; 9) b b + 1;
6 6
2) x2 + 8x + 15; 6) 6x2 5x 1; 10) 2x2 0,5x + 1,5;
3) x2 3x 10; 7) 4x2 + 3x 22; 11) 0,4x2 2x + 2,5;
4) x2 5x 6; 8) 3a2 + 8a + 3; 12) 1,2m2 + 2,6m 1.
729.Bontstok lineris tnyezkre az albbi polinomokat:
1
1) x2 3x 18; 4) 5x2 + 8x 4; 7) x 2 2x 3;
4
2) x2 + 5x 14; 5) 2a2 3a + 1; 8) 0,3m2 3m + 7,5;
3) x2 + 3x + 4; 6) 4b2 11b 3; 9) x2 2x 2.
x2 + x 6 3x 15 x 2 7x + 12
1) ; 3) 2 ; 5) ;
x+3 x x 20 x 2 3x
x4 x 2 3x + 2 x 2 + 4x
2) 2 ; 4) ; 6) 2 .
x 10x + 24 6x 6 x + 2x 8
x 2 6x + 5 2x + 12 x 2 + 9x + 14
1) ; 2) 2 ; 3) .
x 5 x + 3x 18 x 2 + 7x
4a 2 9 c 2 5c 6 x 2 16
1) 2
; 3) 2 ; 5) ;
2a 9a 18 c 8c + 12 32 4x x 2
2b 2 7b + 3 m3 1 4n 2 9n + 2
2) 2 ; 4) 2 ; 6) .
4b 4b + 1 m + 9m 10 2 + 9n 5n 2
4x 2 + x 3 a 2 + 5a + 4
1) ; 3) ;
x2 1 a 2 a 20
2y 2 + 3y 5 3 + 20b 7b 2
2) 2 ; 4) .
y 2y + 1 7b 2 6b 1
734.A b mely rtke mellett lehet az albbi polinomokat olyan szorzatt
alaktani, melynek egyik tnyezje a megadott lineris kifejezs?
1) 2x2 5x + b; (x 3);
2) 4x2 + bx + 2; (x + 1);
3) 3x2 4x + b; (3x 2).
735.A a mely rtke mellett lehet az albbi polinomokat olyan szorzatt
alaktani, melynek egyik tnyezje a megadott lineris kifejezs?
1) 2x2 7x + a; (x 4);
2) 4x2 ax + 6; (2x + 1).

9a 2 4 a 2 a 1
1) + ;
2a 2 5a + 2 3a + 2 1 2a
2)
b4
: (b 1

1
b 3 b 2b 2 + 3b + 1 b 2 1
; )
3) ( c+2
2
2c
)
:
c 2 + 3c
c c 6 c 6c + 9 (2c 6) 2
2
;
4) ( 3
+
2m
+
4m 6
)
4m 16
.
m 4 m + 1 m 2 3m 4 2m 3
737.Igazoljtok, hogy az albbi kifejezsek rtke fggetlen az a vltoz

rtktl:
25a 2 36 5a + 6 9a 8
1) : + ;
10a 2 9a + 2 5a 2 1 2a
2)
2a
( +
1

4
:
a + 3 a 1 a 2 + 2a 3 a + 3 )
2a + 1
.
738. brzoljtok az albbi fggvnyeket:

x 2 6x + 5 3x 2 10x + 3 x 2 4
1) y = ; 2) y = .
x 1 x 3 x+2
739.brzoljtok a kvetkez fggvnyek grafikonjt:
x 2 2x 8 x 2 x 2 x 2 x 30
1) y = ; 2) y = .
x4 x +1 x +5
740.*Alaktstok szorzatt az albbi tbbtag kifejezseket:
1) x2 6xy + 5y2; 3) 3m2 8mn 3n2;
2) a + 5ab 36b ;
2 2
4) 4x2 5xy + y2.
741.*Alaktstok szorzatt az albbi polinomokat:
1) a2 14ab + 40b2; 2) 12b2 + bc 6c2.
742. Oldjtok meg a kvetkez egyenleteket:
*
1) (a2 a 6)x=a2 9; 2) (a2 8a + 7)x=2a2 13a 7.

743.*Az a minden rtkre oldjtok meg az
(a2 + 7a 8)x=a2 + 16a + 64
egyenletet!
ISMTL FELADATOK

3+ 3 2 6 9a b 2
1) ; 3) ; 5) ;
2 3 6 3 9a + 6b a + b 2
5 5 4a 2 a a 8
2) ; 4) ; 6) .
10 5 2 2 a+ 2 a+2 a +4
745.A 36. bra egyik rajzn egy lland sebessggel halad gyalogos
mozgsi grafikonja lthat. Hatrozztok meg a gyalogos sebessgt!
S, S, S,
km km km
1 1 1
0 1 t, ra 0 1 t, ra 0 1 t, ra
36. bra
746.2 liter 8%-os s 3 liter 6%-os zsrtartalm tejet sszentttek.

Hny szzalk a kapott tej zsrtartalma?
FLKSZLS AZ J TMHOZ

1) x2=9; 3) (4x + 1)2=9; 5) x = 9;
2) x =9;
2
4) (x 1)2=5; 6) x = 9.
4x 1 x + 5
1) = ;
x 2 x 2
2y 2 3y 20
2) y = 1;
y4
5x 3 4x 2
3) = 1;
x +1 x+2
1 1 9
4) = .
y 5 y + 4 (y 5) (y + 4)
749.Milyen tglalapbl van tbb: olyanbl, amelynek kerlete 1000

egysg vagy olyanbl, amelyeknek a kerlete 1002 egysg? A feladat
felttelben az sszes olyan tglalap szerepel, melyek oldalhosszainak
mrszma termszetes szm.
22. Msodfokra visszavezethet egyenletek

megoldsa
1 . P L D A . Oldjuk meg az x4 13x2 + 36 = 0 egyenletet.

Megol d s. Vezessnk be j vltozt: x2= t. Akkor x4 = t2. Ekkor az
egyenlet felrhat a t vltozn keresztl:
t2 13t + 36=0.
Az utbbi egyenletet megoldva kapjuk, hogy t1 = 4, t2 = 9. Mivel
t = x2, ezrt az
x2 = 4 s x2 = 9
egyenletet kell megoldani.
Teht x1 = 2, x2 = 2, x3 = 3 s x4 = 3.
F e l e l e t : ktflekpen is felrhatjuk: 2; 2; 3; 3 vagy 2; 3.
M e g h a t r o z s . Az ax4 + bx2 + c = 0 alak egyenletet b i k -
v a d r a t i k u s e g y e n l e t n e k nevezzk, ahol x vltoz, a, b,
c vals szm s a 0.
Az x2 = t vltozcsert alkalmazva a bikvadratikus egyenlet vissza-
vezethet at2 + bt + c = 0 alak msodfok egyenletre. Ezt a mdszert
vltozcsernek nevezzk.
Ezt az elvet nemcsak bikvadratikus egyenletek megoldsakor alkal-
mazhatjuk.
2 . P L D A . Oldjuk meg a (2x 1)4 + (2x 1)2 2 = 0 egyenletet.

Megol d s. Vezessk be a t = (2x 1)2 vltozt. Ezt behelyettestve
az egyenletnk
t2 + t 2 = 0 alak lesz.
Innt t1 = 2 s t2 = 1.
Teht a (2x 1)2 = 2 s (2x 1)2 = 1 egyenleteket kell megoldani.
Az els egyenletnek nincs megoldsa. A msodik egyenletbl a
2x 1 = 1 vagy 2x 1 = 1
egyenleteket kapjuk, melyek megoldsa az x1 = 0 s x2 = 1.
F e l e l e t : 0; 1.
3 . P L D A . Oldjuk meg a 6x + 5 x + 1 = 0.egyenletet.

M e g o l d s . Vezessnk be j ismeretlent. Legyen x = t., akkor
t = x. gy az egyenletnk: 6t2 + 5t + 1 = 0 alak lett.
2
22. Msodfokra visszavezethet egyenletek megoldsa 173
1 1
Ennek az egyenletnek kt gyke van: t1 = , t2 = .
3 2
Kt egyenletet kaptunk:
1 1
x = , x = .
3 2
Mivel x l 0, ezeknek az egyenleteknek nincs megoldsuk.
F e l e l e t : az egyenletnek nincsenek gykei.
x 2 + 2x 5x + 18
4 . P L D A . Oldjuk meg az = .egyenletet.
x 6 x 6
M e g o l d s . Ez az egyenlet ekvivalens a
x 2 + 2x = 5x + 18,

x 6 0
egyenletrendszerrel. Innt
x 2 3x 18 = 0,

x 6;
x = 3 vagy x = 6,

x 6;
x=3.
F e l e l e t : 3.
5 4 1
5 . P L D A . Oldjuk meg az = .egyenletet.
x 2 4x + 4 x 2 4 x + 2
Megol d s . Rendezzk az egyenletet: 5

4

1
= 0;
(x 2) 2 (x 2) (x + 2) x + 2
5 (x + 2) 4 (x 2) (x 2) 2
= 0.
(x 2) 2 (x + 2)
Ez az egyenlet ekvivalens az albbi rendszerrel:
5 (x + 2) 4 (x 2) (x 2)2 = 0,

x 2,
x 2.

Ebbl kvetkezik, hogy
5x + 10 4x + 8 x 2 + 4x 4 = 0,

x 2,
x 2;

x 2 5x 14 = 0,

x 2,
x 2;

x = 7 vagy x = 2,

x 2,
x 2;

x=7.
F e l e l e t : 7.
Mit neveznk bikvadratikus egyenletnek?
GYAKORLATOK

1) x4 5x2 + 4=0; 4) x4 + 14x2 32=0;
2) x 5x + 6=0;
4 2
5) 4x4 9x2 + 2=0;
3) x 8x 9=0;
4 2
6) 3x4 + 8x2 3=0.
1) x4 29x2 + 100=0; 4) x4 + 3x2 70=0;
2) x4 9x2 + 20=0; 5) 9x4 10x2 + 1=0;
3) x4 2x2 24=0; 6) 2x4 5x2 + 2=0.
x 2 + 3x 4 x 2 + 4x 9x + 50
1) = 0; 7) = 0;
x +1 x 5 x 5
x 2 6x 7 x 2 6x 15 2x
2) = 0; 8) + = 0;
x 7 x 3 x 3
2 2
3x x 2 x 6x
3) = 0; 9) = 4;
1 x x4
2
x 8x 20 5x + 18
4) = ; 10) = x;
x + 10 x + 10 x 2
x 2 14 5x 6
5) = ; 11) x +1 = ;
x+2 x+2 x
x 2 + 10x 12x + 48 8 18
6) = ; 12) 5 2 = .
x8 x8 x x
x 2 5x 6 x 2 + 12x 5x 12
1) = 0; 5) = 0;
x 6 x+4 x+4
2 2
4x 7x 2 x 3x
2) = 0; 6) = 6;
x 2 x+6
2x 2 + 6 13x 2 33y
3) = ; 7) = 7y;
x+8 x+8 y4
x 2 + 4x 5x + 56 39
4) = ; 8) y = 10.
x +7 x +7 y
22. Msodfokra visszavezethet egyenletek megoldsa 175

1) (x + 3)4 3 (x + 3)2 4=0;
2) (2x + 1)4 10(2x + 1)2 + 9=0;
3) (6x 7)4 + 4(6x 7)2 + 3=0;
4) (x 4)4 + 2(x 4)2 8=0.
1) (3x 1)4 20(3x 1)2 + 64=0;
2) (2x + 3)4 24(2x + 3)2 25=0.
1) x 3 x + 2 = 0; 4) 8 x + x + 7 = 0;
2) x x 12 = 0; 5) 6 x 27 + x = 0;
3) 3x 10 x + 3 = 0; 6) 8x 10 x + 3 = 0.
1) x 6 x + 8 = 0; 2) x 5 x 50 = 0; 3) 2x 3 x + 1 = 0.
758. Oldjtok meg a kvetkez egyenleteket:

x 2 9x + 18 x 2 12x + 35
1) = 0; 3) = 0;
x2 9 x 2 10x + 25
3x 2 14x 5 x 2 7x + 6
2) = 0; 4) = 0.
3x 2 + x x 2 + 2x 3
x 2 9x 10 x 2 + 5x 14
1) 2
= 0; 2) 2 = 0.
x 1 x 6x + 8
2y 3y + 3 5x + 2 4x + 13
1) = ; 3) = ;
y 3 y x 1 x +7
3x + 4 2x 9 2x 2 3x + 1
2) = ; 4) = 3x 4.
x 3 x +1 x 1
761.Hatrozztok meg a kvetkez egyenletek gykeit:
2x 13 x + 6 3x 2 4x 20
1) = ; 2) = 2x 5.
x 6 x x+2
762.Hatrozztok meg a kvetkez egyenletek gykeit:
10 9 1 10 3x
1) + = 1; 6) = ;
x+2 x x x 2 5x x 5
48 48 4x x 2 1
2) = 1; 7) = ;
14 x 14 + x x 2 + 4x + 4 x 2 + 2x x
x 1 x 8 6 3 x 12
3) + = ; 8) + = 0;
x + 2 x 2 x2 4 x 2 36 x 2 6x x 2 + 6x
x 1 x + 1 2x + 18 x x + 7 63 5x
4) + = ; 9) + = ;
x + 3 x 3 x2 9 x + 7 x 7 x 2 49
4x 10 x + 6 4 1 10
5) + = 4; 10) = .
x 1 x +1 x 2 10x + 25 x + 5 x 2 25

60 60 1 2y + 3 y + 1 1
1) = ; 4) + = 0;
x x + 10 5 2y + 2 2y 2 y 2 1
x x+2 16 3x x 3 1
2) + = ; 5) = ;
x + 2 x 2 x2 4 x 2 10x + 25 x 2 5x x
9 14 24 x 20 10 5
3) + = ; 6) + = 0.
x +3 x 3 x x 2 + 10x x 2 100 x 2 10x
764.A vltoz mely rtknl lesz:
24 16
1) a sa trt sszege 3;
x 2 x+2
42 1 36
2) a trt rtke -del tbb a ?trt rtknl?
x 4 x + 20
765.A vltoz mely rtknl lesz:
30 1 30
1) a trt rtke -del kevesebb a ;trt rtknl;
x+3 2 x
20 20
2) a trt rtke 9-cel tbb a ?trt rtknl?
x x + 18
2x 10 4 5x 1 4x 6 x 14
1) + = ; 3) = ;
x3 + 1 x + 1 x2 x + 1 x + 2 x + 1 x 2 + 3x + 2
6 5 2x 3 x 3x 1 2
2) 2 + = ; 4) 2 = .
x 4x + 3 x 1 x 3 x 4 x 2 + x 6 x 2 + 5x + 6
3x + 2 x 2 + 39 5 x x +1 8
1) + 3 = ; 2) + = .
2
x + 2x + 4 x 8 x 2 x 1 x + 3 x 2 + 2x 3
768.Oldjtok meg a kvetkez egyenleteket! Vezessetek be j vltozt:
1) (x2 2)2 8(x2 2) + 7=0;
2) (x2 + 5x)2 2(x2 + 5x) 24=0;
3) (x2 3x + 1)(x2 3x + 3)=3;
4) (x2 + 2x + 2)(x2 + 2x 4)=5.
769.Oldjtok meg a kvetkez egyenleteket! Vezessetek be j ismeret-
lent:
( )
2
2x 1 6 (2x 1) 3x 1 x + 1 1
1) + 5 = 0; 2) + =3 .
x x x + 1 3x 1 3
x4 4x 2
1) (x2 6x)2 + (x2 6x) 56=0; 3) 5 = 0;
(x 2) 2 x 2
x +4 x 3 3
2) (x2 + 8x + 3)(x2 + 8x + 5)=63; 4) = .
x 3 x +4 2
771.*Oldjtok meg az albbi egyenleteket! Vegytek figyelembe, hogy a
vals szm:
x 2 8x + 7 x 2 (3a + 2) x + 6a
1) = 0; 3) = 0;
xa x 6
xa a (x a)
2) 2 = 0; 4) = 0.
x 8x + 7 x+3
22. Egyenletek megoldsa j vltoz bevezetsvel 177
x 2 ax + 5
772.*Az a mely rtke mellett lesz az = 0 egyenletnek egy
x 1
gyke?
ISMTL FELADATOK
773.Igaz-e, hogy az
(a 1)2 ( 1
+
1
)
a 2 1 a 2 2a + 1
+
2
a +1
kifejezs rtke az a brmely rtkre pozitv?
6 +2 6 2
774.A ?kifejezs rtke racionlis vagy irracionlis szm?
6 2 6 +2
775.brzoljtok az
8 , ha x < 2,

y= x
x 2, ha x l 2
fggvnyt!
776.A szmtgp monitorn az 1-gyes szmjegy lthat. A gp minden

msodpercben a monitoron lv szmhoz hozzadja a szm szmje-
gyeinek sszegt. Lehetsges-e, hogy bizonyos id mltn a monitoron
a 123 456 789 szm legyen lthat?
Egyenletek megoldsa j vltoz

bevezetsvel
A 22. pontban megismerkedtetek az egyenletek megoldsnak azzal

a mdszervel, mikor j vltzt vezettnk be. Tekintsnk t mg n-
hny pldt ennek a mdszernek az alkalmazsra, melyek igazoljk a
mdszer hatkonysgt.
x 2 3x 6 8x
1 . P L D A . Oldjuk meg az 2 = 2. egyenletet.
x x 3x 6
x 2 3x 6
M e g o l d s . Jelljk az = t. kifejezst t-vel, akkor
x
8x 8 8
2
= . Behelyettestve, az egyenletnk t = 2. alak lesz,
x 3x 6 t t
t 2 + 2t 8 = 0,
amely ekvivalens a egyenletrendszerrel.
t 0
Megoldva ezt az egyenletrendszert azt kapjuk, hogy t1 = 4 s t2 = 2.

Teht az adott egyenlet megoldst visszavezettk kt egyenlet
megoldsra:
2
1) x 3x 6 = 4;
x
x 2 3x 6
2) = 2.
x
Ezeket az egyenleteket oldjtok meg nllan!
F e l e l e t : 3; 1; 2; 6.
2 . P L D A . Oldjuk meg a (2x2 + 3x 1)2 10x2 15x + 9 = 0 egyenletet.

Megol d s. Alaktsuk t az egyenletet:
(2x2 + 3x 1)2 10x2 15x + 5 + 4=0;
(2x2 + 3x 1)2 5(2x2 + 3x 1) + 4=0.
Vezessnk be j vltozt: 2x2 + 3x 1 = t. Ekkor az egyenlet t2 5t +
+ 4 = 0 alakban rhat fel, melynek megoldsa t1 = 1 s t2 = 4.
Vagyis 2x2 + 3x 1 = 1 vagy 2x2 + 3x 1 = 4.
A kapott msodfok egyenleteket megoldva kapjuk meg az eredeti
egyenlet megoldst.
1 5
F e l e l e t : 2; ; ; 1.
2 2
3 . P L D A . Oldjuk meg a (2x2 3x + 1) (2x2 + 5x + 1) = 9x2 egyenletet.
Megol d s. Knnyen leellenrizhet, hogy az x = 0 rtk nem gyke
az adott egyenletnek, ezrt osszuk el az egyenlet mindkt oldalt x2-tel,
gy az eredeti egyenlettel azonos
2x 2 3x + 1 2x 2 + 5x + 1
= 9.
x x
egyenletet kapjuk.
(
Innt 2x 3 +
1
x ) (2x + 5 + ) = 9.
1
x
1 1
Vezessnk be j vltozt: 2x + 3 = t. Akkor 2x + 5 + = t + 8. Ekkor
x x
t ( t + 8) = 9. A kapott msodfok egyenlet gykei: t1 = 1 s t2 = 9.
Ezeket az rtkeket visszahelyettestve kt egyenletet kapunk:
1
1) 2x + 3 = 1;
x
1
2) 2x + 3 = 9.
x
Az egyenleteket oldjtok meg nllan!
2 2 3 7
Felelet: ; .
2 2
22. Egyenletek megoldsa j vltoz bevezetsvel 179
4 . P L D A . Oldjuk meg a 7 x + ( 1
x ) ( 1
)
2 x 2 + 2 = 9.egyenletet.
x
( ) =t .
2
1 1
M e g o l d s . Vezessnk be j vltozt: x + = t. Ekkor x + 2
x x
1 1
Innen x 2 + 2 + = t 2; x 2 + 2 = t 2 2.
x2 x
Az eredeti egyenletbe visszahelyettestve:
7t 2(t2 2)=9;
2t2 7t + 5=0.
5
A kapott msodfok egyenleteket megoldva: t1 = 1 s t2 = .
2
1 1 5
Teht x + = 1 vagy x + = .
x x 2
Ezeket az egyenleteket oldjtok meg nllan!
1
Felelet: ; 2.
2
5 . P L D A . Oldjuk meg az (x2 2x + 2)2 + 3x (x2 2x + 2) = 10x2

egyenletet.
Megolds. Knnyen meggyzdhetnk arrl, hogy az x = 0 nem gyke
az egyenletnek. gy az egyenlet felrhat
2
(x 2 2x + 2) 2 3 (x 2x + 2)
2
+ = 10.
x x
alakban, mivel az egyenlet mindkt oldalt elosztottuk x2-tel.
x 2 2x + 2
Az = t j vltoz bevezetsvel a
x
t2 + 3t 10=0
msodfok egyenletet kapjuk.
Fejezztek be nllan!
F e l e l e t : 2 2 ; 2 + 2 ; 1; 2.
Ezen pldk megoldsa kzben felmerlhetett bennetek, hogy mirt
nem alkalmaztunk azonos talaktsokat?
Az igazsg az, hogy a kijellt azonos talaktsok utn az ax4 + bx3 +
+ cx2 + dx + e = 0 alak egyenletet kapjuk (gyzdjetek meg rla nllan).
Ha a 0, ezeket az egyenleteket negyedfok egyenleteknek nevezzk.
Ha a = 0 s b 0, akkor harmadfoknak. Ezen egyenletek rszesete
a bikvadratikus egyenlet, amikor b = 0 s d = 0. Ezeket az egyenleteket
mr meg tudjtok oldani.
ltalnos esetben a harmadfok s negyedfok egyenletek megol-
dshoz ismerni kell a megoldkpletet. A megoldkplet kivezetsnek
trtnetrl olvashatsz a kvetkez rtekezsbl.
GYAKORLATOK
Oldjtok meg a kvetkez egyenleteket:

3x 2 9x 12
1) 2 = 3;
2 x 3x
6 8
2) + = 1;
(x + 1) (x + 2) (x 1) (x + 4)
3) x(x + 3)(x + 5)(x + 8)=100;
4) (x + 2)(x + 3)(x + 8)(x + 12)=4x2;
(
5) 7 x +
1
x) ( 1
)
2 x 2 + 2 = 9;
x
6) 2(x + x + 1)2 7(x 1)2=13(x3 1);
2
7) (x 6)4 + (x 4)4=82.
Scipione del Ferro titkos fegyvere
Knnyen meg tudjtok oldani a kvetkez harmadfok egyenleteket:

x3 8=0, x3 + x2=0, x3 x=0.
Ezek az egyenletek rszesetei az ax3 + bx2 + cx + d = 0 egyenletnek,
ahol x a vltoz, a, b, c, d vals szm s a 0. A harmadfok egyen-
let megoldkpletnek levezetse nehz feladat. Nemhiba tekintik a
XVI.szzad egyik kiemelked matematikai felfedezsnek.
Elszr Scipione del Ferro (14651526) olasz matematikus vezette le
az x3 + px = q egyenletet, ahol p s q pozitv szm. Scipione del Ferro a
Niccolo Girolamo Niels Henrik

Tartaglia Cardano Abel
(14991557) (15011576) (18021829)
23. A racionlis egyenlet, mint a relis problmk matematikai modellje 181
felfedezst titokban tartotta. Abban a korban egy tuds rvnyeslse

sokban fggtt a matematikaversenyeken elrt eredmnyeitl. Ezrt
volt szmra kifizetd, hogy titokban tartsa felfedezst, mert titkos
fegyverknt tudta alkalmazni.
Scipione del Ferro halla utn egyik tantvnya, Fiore, aki ismerte a
titkos kpletet, kihvta Niccolo Tartaglit, egy velencei szmolmestert
(14991557) egy tudomnyos prbajra. Nhny nappal a prbaj eltt
Tartaglia is felfedezte a harmadfok egyenletek megoldsnak eljrst
s 1535. november 20-n flnyes gyzelmet aratott.
Elszr a titkos kpletet Girolamo Cardano (15011576) ismert
olasz matematikus jelentette meg a A nagy mvszet, avagy az algebrai
szablyokrl cm knyvben. Ebben a mben tallkozunk elszr a
negyedfok egyenlet megoldsi eljrsval is, melyet Ludoviko Ferrari
(15221565) dolgozott ki.
A XVII XVIII. szzad matematikusai sok energit fektettek az
tdfok egyenletek megoldsba. Az elrt eredmnyekhez sokban hoz-
zjrultak Paolo Ruffini (17651822), s Niels Henrik Abel (18021829)
fiatalon elhunyt norvg matematikus. Az eredmny meglep volt: bebi-
zonytottk, hogy az ltalnos tdfok s magasabb fok egyenletek
vges szm algebrai mvelettel (sszeads, kivons, szorzs, oszts s
gykvons) nem oldhatk meg.
23. A racionlis egyenlet, mint a relis

problmk matematikai modellje
A 7. pontban mr tanulttok a racionlis egyenletek alkalmazst a
relis problmk megoldsra, matematikai modelljre. Most, hogy mr
meg tudtok oldani msodfok egyenletet is, a feladatok kre kibvthet.
1 . P L D A . Az A helysgbl egy kerkpros indult el, majd 45 perccel

ksbb ugyanabba az irnyba egy teheraut. A teheraut az A helysgtl
15 km-re utolrte a kerkprost. Mekkora tlagsebessggel haladt a ke-
rkpros s a teheraut, ha a teheraut sebessge 18 km/h-val tbb volt?
Megol d s. Jelljk a kerekpros sebessgt x km/h-val, akkor a
15
teheraut sebessge (x + 18) km/h. A kerkpros a 15 km-es utat ra
x
15
alatt tette meg, a teheraut ra alatt. Mivel a teheraut ezt az utat
x + 18
3
45 perccel, rval rvidebb id alatt tette meg, mint a kerkpros, ezrt
4
15 15 3
= .
x x + 18 4
gy:
15 15 3
= ;
x x + 18 4
5 5 1
= ;
x x + 18 4
20x + 360 20x x 2 18x
= 0;
4x (x + 18)
x 2 + 18x 360 = 0,

x 0,
x 18.

x = 12 vagy x = 30.
A 30 nem felel meg a feladat feltteleinek.
Teht a kerekpros sebessge 12 km/h, a teheraut pedig 12 + 18 =
= 30 (km/h).
F e l e l e t : 12 km/h, 30 km/h.
2 . P L D A . Az tjavtst 7 rn keresztl egy brigd vgezte, majd

csatlakozott hozzjuk egy msik brigd. Kt ra kzs munkval be is
fejeztk az tkarbantartst. Hny ra alatt vgzett volna kln-kln a
kt brigd az tjavtssal, ha az elsnek 4 rval tbb idre van szksge?
Megol d s. Jelljk x-szel azt az idt, ami alatt az els brigd elk-
szl az tjavtssal, akkor a msodik brigd (x 4) ra alatt. 1 ra alatt
1 1
az els brigd az t -ed rszt javtja ki, a msodik az t -ed rszt.
x x4
9
Az els brigd 9 rt dolgozott, gy az t -ed rszvel vgzett, a mso-
x
2
dik brigd 2 rt dolgozott, teht az t -ed rszt javtotta ki. Mivel
x4
9 2
a munkt kzsen fejeztk be, gy a + = 1.egyenletet rhatjuk fel.
x x4
A kapott egyenletnek kt megoldsa van: x1 = 12 s x2 = 3 (nllan
ellenrizztek le). A msodik gyk nem felel meg a feladat feltteleinek,
mivel akkor a msodik brigd x = 3 4 = 1 ra alatt fejezn be a mun-
kt, ami lehetetlen.
Teht az els brigd 12 ra alatt, a msodik 8 ra alatt vgezn el az

tjavtst, ha egyedl dolgozna.
F e l e l e t : 12 ra, 8 ra.
3 . P L D A . Egy soldat 120 gramm vizet tartalmaz. Miutn az

oldathoz hozzadtak 10 g st, az oldat koncentrcija 5%-kal megntt.
Hny gramm s volt eredetileg az oldatban?
Megol d s. Jelljk az eredeti oldat startalmt x-szel. Akkor az
x
oldat tmege (x + 120) gramm, teht a tmnysge . Miutn az
x + 120
oldathoz 10 g st adtak, akkor az oldat startalma (x + 10), s az oldat
x + 10
tmege (x + 130) gramm, a tmnysge pedig ,. Ez a tmnysg
x + 130
1
5%-kal, azaz ,- dal tbb az eredeti oldat tmnysgnl. Teht
20
x + 10 x 1
= .
x + 130 x + 120 20
A kapott egyenletnek kt gyke van x1 = 30 s x2 = 280, melyek kzl
a msodik nem felel meg a feladat feltteleinek.
Vagyis az eredeti oldatban 30 gramm s volt.
F e l e l e t : 30 g.
GYAKORLATOK
777.Az A s B vrosok kztti tvolsg els 150 km-t egy szemlygp-

kocsi meghatrozott sebessggel tette meg. Majd a tovbbi 240 km-en
a sebessgt 5 km/h-val nvelte. Hatrozztok meg a szemlygpkocsi
kezdeti sebessgt, ha a kt vros kztti utat a szemlygpkocsi 5ra
alatt tette meg!
778.Egy motorkerkpros a 90 km-es utat 18 perccel rvidebb id alatt
teszi meg, mint egy msik motorkerkpros, mert a sebessge 10 km/h-
val nagyobb. Hatrozztok meg a motorkerkprosok sebessgt!
779.Az egyik helysgbl a msik helysgbe, melyek kztt a tvolsg
240 km, egyszerre indult el egy szemlygpkocsi s egy autbusz. Az
autbusz tlagsebessge 20 km/h-val kisebb, mint a szemlygpkocsi,
s gy 1 rval ksbb rkezett meg. Mekkora a szemlygpkocsi s
az autbusz tlagsebessge?
780. Egy vonat 10 perces ksst gy prblta behozni, hogy az t

utols 80 km-es szakaszn az tlagsebessgt nvelte 16 km/h-val.
Hatrozztok meg a vonat kezdeti sebessgt!
781. A Meggyes s Krtvlyes kztti 15 km-es tvolsgot egy lovas
valamilyen tlagsebessggel tette meg. A visszaton a sebessgt
3km/h-val nvelte, gy 15 perccel rvidebb id alatt rt vissza. Ha-
trozztok meg a lovas kezdeti sebessgt!
782.Egy gprnnek meghatrozott id alatt 180 oldalt kellett legpel-
nie. viszont 5 rval hamarabb vgzett a munkval, mert rnknt
a tervezettnl 3 oldallal tbbet gpelt le. Hny oldalt gpelt rnknt
a gprn?
783.Az egyik szivatty 90 m3 vizet 1 rval rvidebb id alatt pumpl
t, mint egy msik szivatty 100 m3-t. Mennyi a szivattyk teljest-
mnye, ha az els rnknt 5 m3-rel tbb vizet pumpl t?
784. Egy munksnak 72 alkatrszt kellett meghatrozott id alatt
legyrtania. Mivel naponta 4 alkatrsszel tbbet ksztett, gy a
munkt a tervezetnl 3 nappal hamarabb fejezte be. Hny nap alatt
vgzett a feladattal?
785.Egy stahaj a folyn lefel 16 km-t tett meg s felfel 30 km-t. Az
egsz t 1 ra 30 percig tartott. Hatrozztok meg a haj tlagsebes-
sgt llvzben, ha a vzfolys sebessge 1 km/h!
786.Egy csnak 15 km-t tett meg a folyn lefel, majd visszafordult.
Visszafel az t 1 rval hosszabb volt. Hatrozztok meg a csnak
sebessgt a folyn lefel, ha a vzfolys sebessge 2 km/h!
787.Az egyik kiktbl a folyn lefel egy tutaj indult el, majd 4 rval
ksbb egy csnak. A csnak a kikttl 15 km-re utolrte a tutajt.
Hatrozztok meg a vzfolys sebessgt, ha a csnak sebessge l-
lvzben 12 km/h!
788.Egy stahaj 4 ra alatt 45 km-t tett meg a folyn lefel s 28 km-t a
folyn felfel. Hatrozztok meg a vzfolys sebessgt, ha a stahaj
sebessge llvzben 18 km/h!
5
789.Egy turista az t -t hajn, a tbbit szemlygpkocsival tette meg.
8
A szemlygpkocsi sebessge 20 km/h-val nagyobb a haj sebessg-
nl. Szemlygpkocsival 1 ra 30 perccel kevesebbet utazott, mint
hajn. Hatrozztok meg a szemlygpkocsi s a haj tlagsebessgt,
ha a turista 160 km-t tett meg sszesen!
790.A menetrend szerint az autbusznak 72 km-t kellett megtennie.

24km megttele utn egy sorompnl az autbusz 12 percet vrako-
zott. Hogy tartani tudja a menetrendet, az autbuszvezet a sebessgt
12km/h-val nvelte, s gy csak 4 percet ksett. Hatrozztok meg
az autbusz kezdeti sebessgt!
791. Az iskolsok egy csoportja turistautat szervezett A vrosbl B
vrosba. Odafel autbusszal mentek, visszafel pedig vonaton. Vis-
szafel az t 30 perccel rvidebb volt. Hatrozztok meg a vonat s az
autbusz tlagsebessgt, ha a vonat sebessge 20 km/h-val kevesebb
a busz tlagsebessgnl, s a kt vros kztt a mt 160 km, a
vastvonal pedig 150 km!
792. Egy turista kajakkal 4 km-t a tavon s 5 km-t a folyn lefel
ugyanannyi id alatt tett meg, mint 6 km-t a folyn felfel. Mekkora
sebessggel haladt a kajakos a tavon, ha a vzfolys sebessge 2 km/h?
793.Egy gzs 1 ra alatt 16 km-t tett meg a tavon s 18 km-t a tbl
ered folyn. Hatrozztok meg a gzs sebessgt llvzben, ha a
foly sebessge 4 km/h!
794.Egy kznsges trt nevezje 3-mal tbb a szmlljnl. Ha a trt
szmlljt 4-gyel, a nevezjt pedig 8-cal nveljk, akkor a kapott
1
trt rtke -dal tbb az eredeti trt rtknl. Hatrozztok meg az
6
eredeti trtet!
795.Egy kznsges trt szmllja 5-tel kevesebb a nevezjnl. Ha a
trt szmlljt 3-mal cskkentjk, a nevezjt pedig 4-gyel nveljk,
1
akkor a kapott trt -dal kisebb az eredeti trtnl. Hatrozztok meg
3
az eredeti trtet!
796.Kt munks egytt a kijellt feladatot 20 nap alatt vgzi el. Hny
nap alatt kszlnnek el kln-kln a munkval, ha az egyikknek
9 nappal tbb idre van szksge?
797.Egy plet homlokzatnak kifestsre az egyik munksnak 5 rval
tbb idre volt szksge, mint egy msik munksnak. Az egyik mun-
ks 3 rt dolgozott, majd felvltotta t a msik munks. Kt rval
ksbb a homlokzat 40%-a volt kifestve. Hny ra alatt kszlne el
az egsz munkval kln-kln mindkt munks?
798.Az egyik traktoros 6 rt dolgozott a mezn. Msnap besegtett

neki egy msik traktoros, gy 8 rai kzs munka utn befejeztk a
szntst. Hny ra alatt szntan fel kln-kln mindkt traktoros
ezt a mezt, ha az egyiknek erre 3 rval kevesebb idre van szksge?
799.A 20 gramm st tartalmaz soldathoz 100 g vizet ntttek, gy
az oldat tmnysge 10%-kal cskkent. Mennyi vizet tartalmazott
az oldat eredetileg?
800.Egy 10 kg cinket tartalmaz cink-rz tvzethez hozzolvasztottak
10 kg rezet. A kapott tvzet 5%-kal tbb rezet tartalmaz, mint az
eredeti. Mennyi rezet tartalmazott az eredeti tvzet?
801.2 ra 40 perccel ksbb, mint ahogy az A kiktbl elindult egy
tutaj, a B kiktbl a folyn felfel elindult egy motorcsnak. Hat-
rozztok meg a folyvz sebessgt, ha a tutaj s a motorcsnak az A
kikttl 14 km-re tallkozott! A motorcsnak sebessge llvzben
12 km/h, s a kt kikt kztt a tvolsg 32 km!
802.Egy medencbe kt cs vezet. Az egyik csvn keresztl tltik meg
a medenct vzzel, a msikon keresztl engedik le a vizet. A vz leen-
gedse 1 rval tovbb tart, mint a medence megtltse. Ha mindkt
cs nyitva van, akkor a medence 30 ra alatt telik meg vzzel. Hny
ra alatt lehet megtlteni vzzel az res medenct?
803.Egy medenct hrom csapon keresztl lehet megtlteni vzzel. Az
els csapon keresztl annyi id alatt telik meg a medence, mint a
msik kettn egytt. Az els csapon keresztl 2 rval gyorsabban
telik meg a medence, mint a msodikon s 8 rval hamarabb, mint a
harmadikon. Hny ra alatt telne meg a medence az egyes csapokon
keresztl?
804.A 400 km-es tvolsgot egy autbusz meghatrozott tlagsebessg-
gel szerette volna megtenni. Az els kt rban a tervezett sebessggel
haladt, de kzben 20 percre meg kellett llnia. Ahhoz, hogy idejben
megrkezzen, az t htralv rszn 10 km/h-val nagyobb sebessggel
haladt. Mekkora volt az autbusz tervezett sebessge?
805.Egy munksnak meghatrozott id alatt 360 alkatrszt kell le-
gyrtania. Az els t napban a tervnek megfelelen dolgozott, majd
naponta 4 alkatrsszel nvelte termelst, gy a hatrid eltt egy
nappal mr 372 alkatrszt ksztett el. Hny alkatrszt kellett elk-
sztenie naponta a terv szerint?
806. Egy meghatrozott feladatot az egyik munks 12 rval gyor-

sabban fejez be, mint egy msik, s 4 rval ksbb, mintha egytt
dolgoznnak. Hny ra alatt vgzi el a kijellt munkt az els munks?
ISMTL FELADATOK
807.Szmtstok ki:
7 4 7 9
1) (27 34)2; 2) ; 3) (109)2 1000 6.
7 12
808.Hatrozztok meg az a 2 2a 5 + 2 kifejezs rtkt, ha a = 5 3.!
809.brzoljtok az y = 2x + 4 fggvnyt!
1) Mi a fggvny zrushelye?
2) Hatrozztok meg x azon rtkeit, melyeknl y > 0!
3) Illeszkedik-e az M(36; 68) pont a fggvny grafikonjra?
810.A k mely rtke mellett illeszkedik az A ( 12; 3 )?pont az y =

k
x
fggvny grafikonjra? Rajzoljtok meg a grafikont!
811.Az albbi egyenlsgek kzl melyik igaz?
( 3 2 ) = 3 2 vagy
2
( 3 2 ) = 2 3 ?.
2
A vlaszotokat indokoljtok meg!
( )
2 3
1 1 3 a4
1) a b ; 2) 5 ; 3) (0,2a 1b2)2 4a5b 4.
4 b
813. Egy tnyron 9 klnbz tmeg sajtdarab van. Bizonytstok

be, hogy az egyik darabot kett lehet osztani gy, hogy a kapott 10
sajtdarabot kt tnyrra rakva azokon egyenl tmeg sajt legyen!
Eurpa els szmtgpe
A szmtstechnika gyors fejldse tbb matematikai szakterlet

szletst eredmnyezte, s j tudomnyos s alkalmazott kutatst
indtott el: a klnbz folyamatok szmtgpes szimulcijt (nhny
matematikai modellel mr megismerkedtetek a 7., 23. pontokban).
Ma mr el se tudjuk kpzelni az letnket szmtgp nlkl. pp
ezrt hihetetlen, hogy a trtnete kevesebb mint szz ves.
Az els elektronikus szmolgpet, az ENIAC-ot az USA-ban ksztet-
tk el a XX. szzad 40-es veiben, amit tzrsgi lvedkek rpplyjnak
kiszmtsra hasznltk.
Eurpa els elektronikus szmolgpt Kijevben alkottk meg.
1947 vgn Szerhij Olekszijovics Lebegyev irnytsval az Ukrn
Tudomnyos Akadmia Elektrotechnikai Intzetnek elektrotechnikai
s specilis modellezs laboratriumban megkezddtt az gyneve-
zett elektronikus szmolgpmodellek programja, az MESZM (malaja
elektronnaja szcsotnaja masina). Ezek a szmolgpek mr 1951 decembe-
rben olyan gyakorlati feladatokat oldottak meg, melyekhez a programot
az Ukrn Tudomnyos Akadmia Matematika Intzetnek munkatrsai
rtk. Az MESZM tbb mint egy vig a kontinentlis Eurpa nem csak
els, hanem egyetlen elektronikus szmtgpe is volt.
1957-ben hoztk ltre az Ukrn Tudomnyos Akadmia szmtkz-
pontjt, amit 1962-ben Kibernetikai Kutatintzett szerveztek t. Az
intzet alaptja s 1982-ig igazgatja Viktor Mihajlovics Hluskov volt.
Kijev egyik elvrosnak, Feofninak az az Sz. O. Lebegyev

plete, ahol megalkottk az MESZM-t (19021974)
23. Eurpa els szmtgpe 189
A szmtgpek ltal megoldott els feladatok az rkutats s az

atomenergia kutatst szolgltk. Ezek a szmtsok a pilta nlkli
vagy piltval rendelkez repl szerkezetek rpplyjt szmtottk
ki a vals idben, kivlasztottk az optimlis konstrukcit. Az ilyen
faladatok a ami napig jellemzek a gyors szmtgpek alkalmazsra.
A Kibernetikai Kutatintzet volt a Szovjetuni szmtstechni-
kjnak, a szmtstechnika, kibernetika s informatika tudsainak
blcsje. A munkatrsak tudomnyos eredmnyei az egsz vilg elisme-
rst kivltotta. Ma is gy tekintjk, hogy a szmtstechnika alapjai,
a matematikai modellezs, az automatk elmlete, a robotirnyts
szerkezetek s ms szmtstechnikai szakterlet rszben az ukrn
tudsok munkssgn alapszik. Az intzet tudsai megalaptottk a
vilghr matematikai kibernetika, a szmtgpek, az optimalizls s
rendszeranalzis, matematikai modellezs, matematikai megbzhatsg
s a programozs elmletnek doktori iskoljt.
A Kibernetika Kutatintzet nll rszlegein 19921997 kztt
hoztk ltre az Ukrn Nemzeti Tudomnyos Akadmia (NTA) klnb-
z Szoftver Rendszerek, Matematikai Gpek Problmja, rkutatsi
intzeteit, a Nemzeti rkutatsi gynksget, az Ukrn Oktatsi s
Tudomnyos Minisztrium (OTM) Alkalmazott Rendszeranalzis Int-
zett valamint az Ukrn NTA s Ukrn OTM Nemzetkzi Informcis
Technolgik Tudomnyos s Oktat Kzpontjt.
V. M. Hluskov Az Ukrn NTA Hluskov

(19231982) Kibernetikai Intzete
ELLENRIZZTEK MAGATOKAT!
6. SZ. TESZTFELADAT
1.Hatrozztok meg az 5x2 x 6 msodfok polinom gykeit!

A) 2; 0,6; B) 2; 0,6; C) 1; 1,2; D) 1; 1,2.
2.Alaktstok szorzatt a x2 4x + 5 polinomot!

A) (x 1) (x + 5); C) (x 1) (x + 5);
B) (x + 1) (x 5); D) (x + 1) (x 5).
x 2 + 7x + 12
3.Egyszerststek az .trtet!
x2 + x 6
x+4 x4 x+4 x4
A) ; B) ; C) ; D) .
x 2 x 2 x+2 x+2
4.Oldjtok meg az x4 + 7x2 18 = 0 egyenletet!
A) 3; 3; B) 2; 2; C) 3; 2; 2; 3; D) 2; 3.
5.Hatrozztok meg az (x2 4x)2 2 (x2 4x) 15 = 0 egyenlet gykeit!

A) 1; 1; 3; 5; B) 1; 5; C) 1; 3; D) 1; 3; 5.
6.Oldjtok meg az x x 12 = 0.egyenletet!

A) 3; 4; B) 2; 2; C) 16; D) 9; 16.
x2 6 x
7.Oldjtok meg az = .egyenletet!
x 3 x 3
A) 2; B) 3; C) 2; 3; D) 3; 2.
3x 1 4 10 9x
8.Oldjtok meg a = .egyenletet!
x x 2 x 2 2x
4 4 4
A) ; 2; B) ; 2; C) ; D) 2.
3 3 3
9.Kt vros kztt 350 km a tvolsg. Az egyik vrosbl a msikba egy-
szerre s egy irnyba elindult egy teheraut s egy szemlygpkocsi.
A tehergpkocsi tlagsebessge 20 km/h kisebb a szemlygpkocsi
sebessgnl, gy 2 rval ksbb rkezik meg. Jelljk x km/h-val
a teheraut sebessgt, akkor az albbi egyenletek kzl melyik a
feladat matematikai modellje?
350 350 350 350
A) = 2; C) = 2;
x x + 20 x + 20 x
350 350 350 350
B) + = 2; D) = 2.
x x + 20 x x 20
10.Egy gzs 30 km-t tett meg folyn lefel, majd visszafordult. Oda-vis-
sza az utat 3 ra 10 perc alatt tette meg. A vzfolys sebessge 1 km/h.
Jelljk a gzs sebessgt llvzben x km/h-val. Az albbi egyenletek
kzl melyik felel meg a feladat feltteleinek?
30 30 30 30 1
A) + = 3,1; C) + =3 ;
x +1 x 1 x +1 x 6
30 30 30 30 1
B) = 3,1; D) + =3 .
x +1 x 1 x +1 x 1 6
11.Egy munksnak meghatrozott id alatt 96 alkatrszt kellett legyr-
tania. Mivel naponta a tervezettnl 2-vel tbb alkatrszt ksztett,
gy a munkt 3 nappal hamarabb fejezte be.
Jelljk x-szel a munks napi termelkenysgt. Az albbi egyenletek
kzl melyik felel meg a feladat feltteleinek?
96 96 96 96
A) = 3; C) = 2;
x x 2 x x 3
96 96 96 96
B) = 3; D) = 2.
x 2 x x 3 x
12.Kt munks egytt 10 ra alatt kszl el a kijellt feladattal. Ugyan-
ezt a munkt egyedl, az egyik munks 15 rval hamarabb vgzi el.
Jelljk x rval azt az idt, ami alatt az egyik munks egyedl elvgzi
a kijellt feladatot, akkor az albbi egyenletek kzl melyik lesz az
adott problma matematikai modellje?
15 15 10 10
A) + = 1; C) + = 1;
x 10 x x x + 15
15 15 10 10
B) + = 1; D) + = 1.
x x 10 x x 15
A 3. PARAGRAFUS SSZEFOGLALSA
Elsfok egyenlet
Az ax = b alak egyenleteket, ahol x a vltoz, a s b brmely szm,
emellett a 0, elsfok egyenleteknek nevezzk
Msodfok egyenlet
Az ax2 + bx + c = 0 alak egyenletet msodfok egyenletnek nevezzk,
ahol x a vltoz, a, b s c brmely szm s a 0.
Rendezett msodfok egyenlet
Azt a msodfok egyenletet melynek a fegytthatja 1, rendezett
msodfok egyenletnek nevezzk.
Hinyos msodfok egyenlet
Ha az ax2 + bx + c = 0 msodfok egyenlet legalbb egyik egyttha-
tja, kivve a fegytthatt nulla, akkor az ilyen egyenletet hinyos
msodfok egyenletnek nevezzk.
Hinyos msodfok egyenletek megoldsa
Az ax2 + bx + c = 0
Hinyos egyenlet Gykk
egyenlet egytthati
b=c=0 ax2=0 x=0
b0, c=0 ax2+bx=0 x1=0, x2 =
b
a
c
b=0, < 0 ax2+c=0 nincs megoldsa
a
c c
c
b=0, > 0 ax2+c=0 x1 = , x2 =
a a a
A msodfok egyenlet diszkriminnsa

Az ax2 + bx + c = 0 egyenlet, a 0, diszkriminnsa a D = b2 4ac
kifejezs.
A msodfok egyenletek megoldsa
Ha D < 0, akkor az egyenletnek nincs megoldsa.
b
Ha D = 0, akkor az egyenletnek egy megoldsa van: x = .
2a
Ha D > 0, akkor az egyenletnek, kt x 1 s x 2 megoldsa van:
b D b + D
x1 = , vagy x2 = .
2a 2a
A 3. paragrafus sszefoglalsa 193
Vite ttele
b
Ha x1 s x2 az ax2 + bx + c = 0 egyenlet gykei, akkor x1 + x2 = ,s
a
c
x1x2 = .
a
Vite ttelnek megfordtsa
b c
Ha a s b szmokra igaz, hogy + = s = , akkor ezek a
a a
szmok az ax2 + bx + c = 0 egyenlet gykei.
Msodfok polinom
Az ax2 + bx + c kifejezst msodfok polinomnak nevezzk, ahol x
vltoz, a, b s c brmely szm s a 0.
A msodfok polinom szorzatt alaktsa
Ha az ax2 + bx + c msodfok polinom diszkriminnsa pozitv, akkor a
msodfok polinom szorzatt alakthat: ax2 + bx + c = a(x x1)(x x2),
ahol x1 s x2 a polinom gykei.
Bikvadratikus egyenlet
Az ax4 + bx2 + c = 0 alak egyenletet bikvadratikus egyenletnek ne-
vezzk, ahol x vltoz, a, b, c vals szm s a 0.
194
ISMTL FELADATOK A 8. OSZTLY TANANYAGHOZ

3m n a 2 2a
1) , ha m=4, n=3; 2) , ha a=0,8.
m + 2n 4a + 2
815.A vltoz mely rtkeire vannak rtelmezve az albbi kifejezsek?
x 2
1) 7b 11; 8) ;
x +7
9 4
2) ; 9) 2 ;
x x 25
5 3
3) ; 10) ;
2y x 5
m 3 x
4) ; 11) ;
7 4
8+
x
3+t 5
5) ; 12) ;
4t 2
6
x
2x 3 1
6) ; 13) ;
x 1 x 6 (x 3) (x 4)
5 x+8
7) ; 14) .?
x8 + 3 (x + 8) (x 3)
8a 2c 3 25mn 2 60a 3bc 2d 5 42x 8 y 9
1) ; 2) ; 3) ; 4) .
4a 3c 2 75m 8n 18a 4b 2c 6d 14x 6 y 3
817.rjtok fel az albbi hnyadosokat trt alakban, majd egyszerst-
stek a kapott trteket:
1)4mn2p : (28m2np6); 3) 63xy9 : (72xy7).
2) 30x y : (36x y );
5 3 4 8

3x 6y x2 9 7m 2 7m + 7
1) ; 5) 2 ; 9) ;
3x x + 6x + 9 14m 3 + 14
3a + 9b b7 + b 4 a 2 + bc b 2 + ac
2) ; 6) 2 5 ; 10) ;
4a + 12b b +b ab + c 2 + ac b 2
a 2 49 a 3 + 64 20mn 2 20m 2n + 5m 3
3) ; 7) ; 11) ;
3a + 21 3a + 12 10mn 5m 2
12x 2 4x xb 5y + 5b xy x 2 yz + xz y 2
4) ; 8) ; 12) 2 .
2 6x 2
x 25 x + yz xz y 2
Ismtl feladatok a 8. osztly tananyaghoz 195

x 5 y7 x 3 y 9
1) , ha x=0,2, y=0,5;
x 3 y7
4a 2 36
2) 2
, ha a=2;
5a 30a + 45
(3a + 3b) 2 1 1
3) , ha a = , b = ;
3a 2 3b 2 3 6
20x 2 140xy + 245y 2

4) , ha 2x 7y=0,5.
4x 14y
820.Egyszerststek az albbi kifejezseket (n termszetes szm):
100 n 5n + 1 5n 9
n
1) 2n + 32n + 1 ; 3) n ; 5) n41 .
2 5 25 9 + 2 + 9n
2n + 1 n +1
7 18 n
2) 2 n ; 4) 2n + 2 n+3 ;
6 28 3 2
821.Az a minden rtkre oldjtok meg a kvetkez egyenleteket:
1) (a + 2)x=7; 3) (a + 3)x=a2 + 6a + 9;
2) (a + 6)x=a + 6; 4) (a2 4)x=a 2.
822.Az albbi kifejezseket adjtok meg trt alakban:
7a 4a x+y x 6a 2 4a a 2 + a
1) + ; 4) ; 7) ;
22 22 9p 9p 15a 15a
8x 5x a ab xy x+y
2) ; 5) ; 8) + ;
3y 3y 8 8 8 8
7x 2y 3x + 7y 7 p 17 7 2 p 10x 6 4x + 11
3) + ; 6) + ; 9) .
15 p 15 p 5k 5k x x
7y 14 (3a 1) 2 (a 3) 2
1) 2 ; 5) + ;
2
y 4 y 4 4a 4 4 4a
y 2 3y 7y 25 x 2 3x x4
2) 2
2
; 6) ;
25 y 25 y (2 x) 2 (x 2) 2
9 p + 5 10 p 12 9 p 1 7 b
3) + ; 7) ;
3p + 6 3p + 6 3p + 6 a 2 2a
7x + 5 5x + 11 6a 4a
4) + ; 8) .
3x x 3 5 a a 5
196 Ismtl feladatok a 8. osztly tananyaghoz

8 5 7 5 5 7 5b 2 8b + 1 2b 1
1) ; 2) + ; 3) ; 4) 2 .
x y ab b 24xy 18xy a 2b 2 a b
2a 1 3a + 2
1) ;
a 4 2 (a 4)
x+2 4x
2) ;
3x + 9 5x + 15
m +1 m + 2
3) ;
m 3 m +3
x 2y 2 y
4) 2 2 ;
x+y y x xy
m 3m 2 3mn
5) ;
3m 2n 9m 2 12m + 4n 2
a+3 a 2 a+2
6) + ;
a 2 2a 5a 10 5a
3 a 1
7) ;
3a 3 2a 2 4a + 2
14
8) 2 m;
m 2
2x + 1 8 2x 1
9) .
x 2 6x + 9 x 2 9 x 2 + 6x + 9
826.Igazoljtok a
1 1 1
+ = 0.
(b c) (c a) (a b) (c b) (a c) (b a)
azonossgot.
827.rjtok fel az albbi trteket egy egsz s egy trtkifejezs ssze-
geknt:
a 7 a 2 + 2a 2 x 2 + 3x 2
1) ; 2) ; 3) .
a a+2 x 3
x
828.Ismeretes, hogy = 4. Hatrozztok meg az albbi kifejezsek r-
y
tkt:
x+y 3x + 4y
1) ; 2) .
x x
829.Hatrozztok meg az n sszes olyan termszetes rtkeit, melyekre
az albbi kifejezsek rtke is termszetes szm:
12n 2 5n + 33 n 3 6n 2 + 54 10 4n 12 3n
1) ; 2) ; 3) ; 4) .
n n2 n n
830.Az albbi egyenlsgekbl fejezd ki az x vltozt:

a 1 1 a x b
1) x + = 1; 2) + = b; 3) + = .
b x a b 4 a
1 2 1 144
1) + + = ;
a 2 + 12a + 36 36 a 2 a 2 12a + 36 (a 2 36) 2
a2 b2 c2
2) + + = 1.
(a b) (a c) (b a) (b c) (c a) (c b)
1 1 1 1
+ + + .
a (a + 3) (a + 3) (a + 6) (a + 6) (a + 9) (a + 9) (a + 12)
kifejezst!
a+b+c ab+c
833.* Bizonytstok be, hogyha = , akkor b = 0 vagy c = 0.
a+bc abc
4 2
9x y 24t7
1) ; 3) 16a5 9b 3 ; 5) 34u5;
y 24x 21b 10a 16u 3
2)
m 2n 3
25t
( )
5t
mn 2 ; 4) 26m
2 3n 2
13m 4
; 6) 4x 5y 2 21xb 2 25a 5y

7a 3b 10y 3a 2 3x 4b
.
2xy y 2 36 2 2
1) 4 ; 3) m3 642 m2 81 ;
9 y m 9m m + 8m
a 2 7ab a 2b + 2ab 2 2x 2 16x + 32 x 3 + 8
2) 2 ; 4) .
a + 2ab a 3 7a 2b 3x 2 6x + 12 4x 2 64
836. Adjtok meg trtalakban az albbi kifejezseket! Vgezztek el
hatvnyra emelst:
2 3
a5 10x 2y5
1) 4 ; 3) 4 3 ;
x 3a b
( )
4 4 4 2 3
2) 2 ; 4) 2a b5 5x2 3 .
4y 2
3m 25x 4a b
x 2 10x + 25 x 5 x 2 16y 2 x 2 + 8xy + 16y 2
1) : ; 5) : ;
2
x 100 x 10 25x 4y 25x 2 + 20xy + 4y 2
2 2
a 2 1 a 2 + 2a + 1 n 2 3n n 4 27n
2) : ; 6) : ;
a8 a8 49n 1 49n 2 14n + 1
2
ab + b 2 ab + a 2 m12 n15 5m 8 + 5m 4n5 + 5n10

3) : ; 7) : ;
8b 2a 2m10 8n14 3m5 + 6n7
2
2c 3 5a 2 20ab 30 (a 4b)
4) : (2c 3); 8) : .
c 1 3a 2 + b 2 9a 4 b 4
838.Tudjuk, hogy az albbi trtek egyszersthetetlenek. Helyettest-

stek az x s y vltozkat olyan egytag kifejezssel, hogy az albbi
egyenlsgek azonossgok legyenek:
x y 6a 3c 2 36m 2n 4 y 21n
1) 2 3 = ; 2) : = .
7a b 4c b x 35 p 6 5mp 3
1 1
839.Ismeretes, hogy 3x = 8. Hatrozztok meg a 9x 2 + 2 . kifejezs
x x
rtkt!
1 1
840.Ismeretes, hogy 4x 2 + = 6. Hatrozztok meg a 2x .kifejezs
x2 x
rtkt!
x 3k x 6k
1) : , ha k s n is egsz szm;
y 2n y5n
k+5 k+3 k+3 k+2
2) a 3k +b2 : a 2k +b1 , ha k egsz szm;
c c
(x n + 3y n ) 2 12x n y n x 2n 9y 2n
3) : , ha n egsz szm!
x 3n + 27y 3n (x n 3y n ) 2 + 12x n y n
( aa + 44 aa + 44 ) 1632aa ;
2
1) 3
x 3 ) 3x 9
2) (7x
4x 14x 50
: ;
3) 2a + a + 7 . 32
;
a 2 8 4a 7a + a 2
4) ( 9c
+
7c
: )
9c 65 8c + 64
c 8 c 2 16c + 64 c 2 64

c8
;
a2 a3 a a2
5) 2 2
: 2 2 ;
a + b a + ab + b a b a b
b 36 + b 2 b 6b + b 2
6) + : ;
b + 6 36 b b 6 (6 b)2
2
7) ( 2x
: 2
1 x
x +1 x x +1 x 1
3 +
2
)
x 2 2x + 1 x 1
4
:
x +1
.
843.Igazoljtok, hogy az a vltozk megengedett rtkeire a
2
1 6 + 9 : 4 (2a 3)
2
2a
(a 3)2 9 a 2 (a + 3)2 (a 2 9) (a 2 27) 9 a 2

kifejezs rtke lland.
844.Egyszerststek a kvetkez emeletes trteket:
25
a+
a + 10 ; 2) 1 1
1) .
25 a
a 1
a 1
1
a +1

2x + 6 2x 9 3x
1) = 2; 3) + = 2;
x+3 2x + 5 3x 2
x 2 16 5x 2 + 8 2x 1 3x 1
2) = 8; 4) 2 = .
x+4 x 16 x + 4 4x
x+2 xa
1) = 0; 2) = 0.
x+a x 1
( 3 ) ( 23 ) ;
3 2
1) 2 3 + 4 2; 3) 1
()
2
3
2) + (1,8) 0 51; 4) 2 3 6 1 + 3 2!
5
848.Az albbi trteket rjtok fel olyan alakban, melyben nincs se negatv
se nulla hatvnykitev:
3x 8 y5z 12 1, 0010 m 15n 7 p 4
1) 0 3 4
; 2) .
7a b c 2 3 a 11b16c 22
849.Az albbi kifejezseket rjtok fel hatvnyalakban vagy hatvnyok
szorzataknt:
1) a 7 a10; 9) (a 12) 2;
2) a 9 a5; 10) (a 3)4 : (a 2)5 : (a 1) 7;
3) a17 a 4 a 11; 11) (m3n4p7) 4;
4) a 2 : a3; 12) (a 1b2) 3;
5) a12 : a 4; 13) (x 3y 4)5 (x 2y 3)3;
3
a11b 7
6) a 7 : a 11; 14) 3 4 ;
c d
3 5
7) a 12 : a 10 a 4; 15) a 5 a7 .
7 4
b b
8) (a3) 5;
1) 1123 1125; 4) 10 15 : 10 14 10 2;
2) 317 314; 5) (14 10)5 (14 6) 8;
12 6 3
3) 4 16 : 4 12; 6) 33 4(3 )4 2 .
(3 ) (3 )

12 5
1) 253 58; 4) (27)4 79 ;
81 3
4 6
2) 64 3
: 32 ; 5) 15 3 5 9 .
3
45 3
8 7
3) 10 10 : 1000 3 (0,001) 5; 6) (0,125) 2 16 .
32
1) 3 x 3y5 5 x 4y 7; 7) (5a 3b2c 2) 2 (0,1a 2b 3c) 3;
5 9
2) 0,2a12b 9 50a 10b10; 8) 0,1m 5n 4 (0,01m 3n) 2;
(2 ) ;
3
3) 0,3a10b7 5a 8b 6; 9) 6 1 a 7b 4 5 a 2b2
4
( ) ( a b ) ;
3
4) 0,36a 5b6c3 2 2 a 4b 4c 5; 10) (4a 4b3) 2 1 3 3
9 8
19a 15 11b 11
5) 2x7 (3x 2y 3)3; 11) ;
33b 14 76a 17
3 2
6) (a 2b 9) 3 (2a 4b10); 12) 9x 2 (27x 2y 4)2.
5y
1) (a 5 1) (a 5 + 1) (a 5 2)2;
y 2 x 2
2) ;
x+y
a 3 3b 6 a 3 + 3b 6
3) 6 3 6 12
6 12 ;
a 2a b + b a b
m 4 + n 4 m 4n 6 + n 10
4) : ;
n 10 n 2
x 2 x 2 x 2 + y 2
5) : 2 2 ;
x y 2
2
x y x 2
x 10 4 1 x 5 + 2
6) 5 5 ;
x x +2 x 5
4c 6 c 6 4c 6 + 3 2c 6
7) 6 12 : + .
c + 1 c + 2c 6 + 1 c 12 1 c 6 + 1
854. Vgezztek el a kijellt mveleteket! Adjtok meg az eredmnyt

normlalakban:
1) 1,3 104 + 1,8 105; 3) 5,6 103 3,2 102;
2) 1,5 102 2,8 10 2; 4) 4,8 10 3 + 6 10 4.
855.Egyszerststek a kvetkez trteket (n egsz szm):
9n 1 a 6 + a11 5n + 2 5n 2
1) 2n 3
; 4) 4 ; 7) ;
3 a +a 5n
n +1 n 1
a 3 + a 2 + a 1 2 n + 1
2) 7 2n ; 5) 3 2
; 8) n
.
14 a +a +a 2 +1
2n 1
3n + 1 6n + 2 6n
3) 2 ; 6) ;
12n 35
24
856.Az y = .kplettel megadott fggvnyre hatrozztok meg:
x
1) a fggvny helyettestsi rtkeit a 4; 8; 1,2 argumentumhelyen;
2) azon argumentumrtket, melynl a fggvnyrtk 24; 18; 60!
6
857.brzoljtok az y = . kplettel megadott fggvnyt! Hatrozztok
x
meg:
1) a fggvny helyettestsi rtkeit a 2; 1,5; 4 argumentumhelyen;
2) azon argumentumrtket, melynl a fggvnyrtk 2; 3; 4,5;
3) azon argumentumrtkeket, melyeknl a fggvnyrtk negatv!
5
x
4
859.Kzs koordinta-rendszerben rajzoljtok meg az y = s y = x 3
x
fggvnyek grafikonjt! Olvasstok le a metszspontok koordintit!
860.Hatrozztok meg a p rtkt, ha ismert, hogy az albbi pontok
illeszkednek az y =
p
x (
1
fggvny grafikonjra: 1)A(3;2); 2)B ; 3 ;
7 )
3)C(0,4;1,6)!
861.Rajzoljtok le a kvetkez fggvnyek grafikonjt:
3x 1, ha x < 2,
12 , ha x m 3, 10

1) y = x 2) y = x, ha 2 m x < 5,
1 x, ha x > 3;
x 3, ha x l 5.
862.Rajzoljtok le a kvetkez fggvnyek grafikonjt:
4x + 12 32 2x 2
1) y = 2
; 2) y = 3 .
x + 3x x 16x

1 11 6
1) 0,4 625 144; 4) + 3 0,04 10 000; 1
4 25 25
1 3
2) 64 0,25 + 24 + 9; 5) 625 289.
5 17
3) 3 0,25 72 + 242 ;
( )
2
1) ( 3 ) 1,69; 4) 1089
2 1
216 ;
6
( )
2
2) ( 3 15 ) (15 3 ) ; 5)
2 2 4 5 1
39,69 59,29 + 75 ;
9 49 5
( )
2
2
1
( 3 2 ) ; 6)
2 1
3) 50 1 7 1 172 152 + 2 5 0,3 900.
5 4 2 2
1) x = 2; 5) x + 5 = 0; 9) 7x 4 = 2;
1 1 28
2) x = ; 6) x + 5 = 0; 10) = 7;
4 4 x
15
3) x 3 = 0; 7) 7x 4 = 0; 11) = 3;
x+4
4) 2 x 7 = 0; 8) 7x 4 = 0; 12) 4 + 3 + x = 5.
866.Vonjatok gykt az albbi kifejezsekbl:

9 1024
1) 9 100; 4) 0,64 0,25 121; 7) ;
64 1089
25 13 29
2) 0,49 16; 5) ; 8) 3 4 .
196 36 49
1
3) 676 0,04; 6) 18 ;
16
867.Vonjatok gykt az albbi kifejezsekbl:
1) 75 234; 2) 2 800; 3) 1,6 12,1; 4) 2890 2,5.
288
1) 108 3; 3) 160 250; 5) ;
2
90
2) 52 13; 4) 0,4 4,9; 6) .
0,225
1) (17,1) ; 4) 2,4 (4)2 ; 7)

2
26 7 4 ;
2) ( 1,17 )
2
; 5) 114 ; 8) (3) 4 26 (0,1)2 .
1
3) (62)
2
; 6) (23) 4 ;
2
1) q 2 , ha q > 0;
2) t 2 , ha t m 0;
3) 49m 2n 8 , ha m l 0;
4) 0,81a 6b10 , ha a l 0, b m 0,;

1
5) x 100x 26 , ha x m 0;
5
a 6b 20c 34
6) , ha a > 0, c < 0;
ab 8c12
1,2x 3 y14
7) , ha y > 0, x < 0;
y5 x10
8) 0,1x 2 1,96x18 y16 , ha x m 0.
(10 11 ) ; 4) (3 6) + (2 6) ;
2 2 2
1)
( 10 11) ; 5) ( 24 5 ) ( 24 4 ) .
2 2 2
2)
3) ( 10 11 ) ;
2
1) 18 + 8 2 ; 4) 26 6 17 66 14 17 ;
2) 38 12 2 ; 5) 46 + 10 21 + 46 10 21.
3) 16 + 6 7 + 23 8 7 ;
1
1) 24; 3) 700; 5) 196; 7) 1,6 50;
7
5 21
2) 63; 4) 0,32; 6) 2,4 600; 8) 3 .
8 25

1) 10a 2 , ha a l 0; 4) 36m 2n, ha m <0;
2) 15b2 , ha b m 0; 5) 4x 6y5 , ha x> 0;
3) x11y12 , ha y0; 6) 700a5b22 , ha b<0.

2
1) 3 10; 3) 0,3 3; 5) 98; 7) 0,5 30;
7
1
2) 2 13; 4) 175; 6) 5 7; 8) 4 a.
5
1) a 5; 2) b b ; 3) x x7 ; 4) n m, ha n m 0.
1
1) 5 6 s6 5; 3) 0,3 3 s 0,3 ;
2
3 1 3 1
2) 55 s3 6; 4) 16 s 5 .
7 3 4 3
1) 64a + 4a 121a; 3) 6 125a 2 80a + 3 180a.
2) 45 + 20 320;
1) ( 80 45 ) 5; 5) ( 19 13 ) ( 19 + 13 );
2) ( 2 6 + 54 96 ) 6; 6) ( 4 m + 9 n ) ( 4 m 9 n );
3) (12 10 ) ( 3 + 10 ); 7) ( 5x + 11y ) ;
2
4) ( 2 5 + 7 ) ( 2 7 5 ); 8) ( 3 11 2 10 ) .
2
x 2 19 29 29
1) ; 4) ;
x + 19 29
x 6 a 6 ab + 9b
2) ; 5) , ha a>0, b>0;
x 36 a 9b
m+8 m 11 33
3) ; 6) .
m 64 33 3

a3 2 n+9 6
1) ; 3) ; 5) ; 7) ;
b 13 n+9 21 + 15
7 6 3 18
2) ; 4) ; 6) ; 8) .
a a 3 13 2 47 29
882.*Gyktelentstek az albbi trtek nevezjt:
1 2
1) ; 2) .
6 + 2 +1 10 + 5 3
( )
2
5 5
1) ; 3) 52 6 + 5+2 6 .
43 2 4+3 2
1 1
2) ;
4 + 15 + 1 4 + 15 1
x x b b b
1) ; 2) + : .
x 3 x9 b c c b c
885.* Egyszerststek az albbi kifejezseket:
1) ( x + 5 ) 20 x +
2
( x 4 ) + 16 x ;
2
2) a + 2 a + 3 + 4 + a 2 a + 3 + 4.
1 1 1 1
886.* Egyszerststek az + + + ... + .
5+ 2 8+ 5 11 + 8 50 + 47
kifejezst.
887.*Bizonytsd be, hogy:
2 + 3 2 + 2 + 3 2 + 2 + 2 + 3 2 2 + 2 + 3 = 1.
888.Rendezztek nvekv sorrendbe az albbi szmokat: 13; 165; 12,7;
171; 13,4.
889.brzoljtok kzs koordinta-rendszerben az y = x s y = x 6
fggvnyeket! Jelljtek a metszspontot!
890.Az albbi szmoknak melyik kt egsz szm szomszdja: 1) 17;
2) 67; 3) 103; 4) 51,25 ?
891.Mely egsz szmok vannak az albbi szmok kztt?
1) 6 s 67; 2) 14 s 52; 3) 53 s4,9; 4) 31 s2,7.
2 , ha x < 0,
x

892.Adott az f (x) = 3, ha 0 m x m 4, fggvny.

x, ha x > 4

1) Hatrozztok meg f(0,5), f(0), f(4), f(9) helyettestsi rtket!
2) Rajzoljtok le a fggvny grafikonjt!
1) x2 4x 32=0; 5) x2 + 6x 15=0;
2) x2 10x + 21=0; 6) 3x2 x 5=0;
3) 6x2 5x + 1=0; 7) 4x2 + 28x + 49=0;
4) 8x2 + 2x 3=0; 8) x2 16x + 71=0.
1) (x 4)(x + 2) 2(3x + 1)(x 3)=x(x + 27);
2) (4x 3)2 + (3x 1)(3x + 1)=9;
3) (x + 4)(x2 + x 13) (x + 7)(x2 + 2x 5)=x + 1;
2 (x 2 9) x + 1 x 41
4) = ;
5 2 4
x 2 + 5x x + 3 2x 2 2
5) = .
3 2 8
895.Oldjtok meg az albbi egyenleteket az a minden rtkre:
1) x2 + (5a 1)x + 4a2 a=0;
2) x2 (2a + 3)x + 6a=0;
3) a2x2 10ax + 16=0.
1) | x2 2x 6 |=6; 3) x|x| + 2x 15=0;
2) x2 6|x| 16=0; 4) || x2 6x 4 | 3 |=1.
2 2
1) x 2 6x + = 8;
x 2 x 2
2) ( x 5 ) (15x 2 7x 2) = 0;
3) (x 2 + 6x) ( x 4 ) (x 2 8x 48) = 0.
1) x 2 + 3x 4 + x 2 + 6x + 8 = 0;
2) x2 4x + 4 + | x2 3x + 2 |=0;
3) 25 x 2 + x 2 + 8x 20 = 0.
899.A diszkriminns kiszmtsa nlkl hatrozztok meg az a azon
rtkt, melynl az albbi egyenleteknek egy gykk van:
1) x2 + 22x + a=0; 2) x2 ax + 81=0
Szmtstok ki ezt a gykt!
900.A b mely rtke mellett lesznek az x2 + bx 23 = 0 egyenlet gykei
ellentett szmok? Hatrozztok meg ezeket a gykket!
1
901. gyke a 12x2 bx + 5 = 0 egyenletnek. Hatrozztok meg a b
3
rtkt s az egyenlet msik gykt!
902.0,2 gyke a 8x2 3,2x + k = 0 egyenletnek. Hatrozztok meg a k
rtkt s az egyenlet msik gykt!
903.Az x2 bx + 20 = 0 egyenlet x1 s x2 gykeire igaz, hogy x1 = 5x2.
Hatrozztok meg a b egytthatt s az egyenlet gykeit!
904. rjatok fel olyan msodfok egyenletet, melynek a gykei 1-gyel
kisebbek az x2 3x 5 = 0 egyenlet megfelel gykeinl!
x 2 7x 8 63 2 7
1) = ; 5) 2 2 = ;
x +1 x +1 x + 3x x 3x x
3x 2 + 4x 3 4x 2x 3 4x 2
2) = 2 ; 6) + = ;
x2 9 x 9 x 2 x + 4 (x + 4) (x 2)
4 x 2x 2 1 2 x+4
3) = ; 7) 2 2 = ;
4x 3 7 x x + 2x x 4 5x (2 x)
1 1 7 2 1 3
4) = ; 8) 2 = .
x + 1 x 6 12 x 2x + 1 x 3 1 x 2 + x + 1
x 1 x + 5 10 x2 4x
1) + = ; 3) 5 = 0;
x + 5 x 1 3 (3x 1) 2 3x 1
x 2 3x + 6 2x 24 15
2) + 2 = 3; 4) 2 2 = 2.
x x 3x + 6 x + 2x 8 x + 2x 3
x 2 2ax + 3
907.*Az a mely rtkei mellett lesz az = 0 egyenletnek egy
x 2
gyke?
908.Igazak-e a albbi lltsok:

1) ha m s n az ax2 + bx + c = 0 egyenlet gykei, a 0 s c 0, akkor
a m s n gykei az ax2 bx + c = 0 egyenletnek;
2) ha m s n az ax2 + bx + c = 0 egyenlet gykei, a 0 s c 0, akkor
az 1 s 1 gykei a cx2 + bx + a = 0 egyenletnek? A feleletet indo-
m n
koljtok meg!
909.*Hatrozztok meg a b azon egsz rtkeit, melyeknl az albbi
egyenlet gykei is egsz szmok:
1) x2 + bx 6=0; 2) x2 + bx + 21=0!
910.*x1 s x2 az x2 (2a 5) x + a2 7 = 0 egyenlet gykei. Az a mely
rtke mellett igaz, hogy 2x1+2x2=x1x2?
911.*Az a mely rteke mellett lesz az x2 + (a + 9)x + a2 + 2a = 0 egyenlet
gykeinek szorzata 15?
912.Egy autbusznak 255 km-t kellett megtennie. Miutn megtette az
7
t -t, 1 rra leparkolt. Az t htralv rszn a sebessgt
17
5km/h-val cskkentette, s gy 9 ra mlva rkezett clba. Mekkora
volt az autbusz kezdeti sebessge?
913. Egy rz-cink tvzetben 20 kg cink van. Az tvzethez hozzol-
vasztottak 3 kg rezet s 4 kg cinket. Az gy nyert tvzet 5%-kal
tbb rezet tartalmaz, mint az eredeti. Mennyi rezet tartalmazott az
eredeti tvzet?
209
BARTKOZZUNK A SZMTGPPEL
Az elz osztlyokban mr hasznltl szmtgpet matematikar-
kon. Megtanultad:
a szmolgpek hasznlatt;
a szvegszerkeszt programokat (pldul a Microsoft Word al-
kalmazst);
tblzatkezel programokat (pldul a Microsoft Excel alkalma-
zst);
rajzprogramokat (pldul a Paint alkalmazst);
az internet hasznlatt.
Ezt a tudsodat tovbbra is mlytened kell.
Ha szeretnl matematikus, programoz matematikus vagy mrnk
lenni, teht olyan szakember, akinek szksge van a szmtgp min-
dennapos hasznlatra, ajnljuk, hogy szerezz be olyan programokat,
melyek megknnytik szmodra a feladatok megoldsnak mechanikus
rszt. Ilyen program pldul a MathLAB vagy a MathCAD. Hasznos
mg a rajzkszt programok, pldul CorelDraw, Visio stb. ismerete is,
melyekkel mrtani alakzatokat lehet rajzolni. Ha szeretntek eladst,
illetve bemutatt tartani, akkor clszer prezentciksztt, pldul
PowerPoint-ot alkalmazni.
A matematika knnyebb megrtst s gyakorlst segt ilyen s
ehhez hasonl programok az internetrl tlthetk le.
Lehet, hogy kztetek is vannak olyanok, akik kpesek a matematika
tanulst megknnyt programok megrsra?

Tbb mint 70 ve szervezik meg orszgunkban Ukrajna Kis Tudom-

nyos Akadmijt (MAN az intzmny ukrn nevnek mozaikszava),

mely keretn bell a tudomny szmos gban kszthetnek a tanulk
elmleti vagy gyakorlati kutatmunkkat. Rszt vehetnek a klnbz
szekcik munkjban, rk utni foglalkozsokon, szakmai megmrette-
tseken, az orszgos tanulmnyi versenyeken, bemutathatjk munkikat

az Orszgos Tudomnyos s Kutati Dikkonferencin.

210 Bartkozzunk a szmtgppel
Ebben a fejezetben olyan feladatokkal tallkoztok, melyek megol-

dsban segt a szmtgp. Nmelyik a tanknyv adott feladatnak
folytatsa, tovbbgondolsa (ezeket a feladatokat a knyvben jelltk,
ebben a fejezetben pedig utalunk a feladat szmra).
Ha a feladat megoldsa szmolgpet ignyel, hasznljatok zsebsz-
molgpet, vagy a szmtgpetek szmolgp funkcijt.
Az informatika irnt komolyan rdekld tanulk szmra olyan
feladatokat ajnlunk, melyekben a tanult matematikai ismeretek alkal-
mazsval kell algoritmust vagy programot rni. Ezeket a feladatokat
csillaggal jelltk. Amg nem ismerkedtek meg valamely programozsi
nyelvvel, addig elegend az algoritmust szavakkal lerni, vagy folyamatb-
rt kszteni. Megjegyezzk, hogy az algoritmikus gondolkods (lpsrl
lpsre vgrehajtott eljrsok) nemcsak az informatikban, hanem ms
tudomnygakban is hasznos lehet szmotokra.
Az 1. ponthoz
Racionlis trtek
Tanuljtok meg a trtkifejezsek rtkt szmolgppel kiszmtani.
Mely esetben nem lehet egy trtkifejezs rtkt meghatrozni? Mindig
pontos rtket kapunk-e?
24. pldk. Valamelyik pldt szmolgppel vagy valamilyen mate-
matikai programmal szmtstok ki!
A 2. ponthoz
A racionlis trtek alaptulajdonsga
46., 47. Vlassztok ki az egyik pldt! Hatrozztok meg a kifejezs
rtkt ktflekppen: elszr rgtn behelyettestve a vltoz rtkt,
majd egyszersts utn! Hasznljatok szmolgpet vagy valamilyen
matematikai programot! Egyszersts utn mennyivel cskkent a
lpsek szma? Elvgezhet-e szban a szmts, miutn a kifejezst
leegyszerstetttek?
63. A rajzot grafikonrajzol programmal ksztstek el! Milyen eszkzre
van szksg, hogy az y = 2x fggvny grafikonjbl megkapjuk az
y = 2x 1 fggvny grafikonjt?
A 3. ponthoz
Egyenl nevezj racionlis trtek sszeadsa s kivonsa
74., 75. Vlassztok ki az egyik pldt! Hatrozztok meg a kifejezs
rtkt ktflekppen: elszr rgtn behelyettestve a vltoz rtkt,
Bartkozzunk a szmtgppel 211
majd egyszersts utn! Hasznljatok szmolgpet vagy valamilyen

matematikai programot! Egyszersts utn mennyivel cskkent a
lpsek szma? Elvgezhet-e szban a szmts, miutn a kifejezst
leegyszerstetttek?
A 4. ponthoz
Klnbz nevezj racionlis trtek sszeadsa s kivonsa
138. Ehhez a feladathoz is hasznljatok szmolgpet! Minden esetben
a kvnt eredmnyt kapttok?
Az 5. ponthoz
Racionlis trtek szorzsa s osztsa. Racionlis trt hatvnyo-
zsa
160., 161. Valamelyik pldt szmtstok ki szmolgppel! Milyen k-
vetkeztetst vonhattok le, ha szmolgpen trtszmokkal szmoltok?
A 6. ponthoz
Racionlis kifejezsek azonos talaktsai
194., 195. A 194. feladat lltst igazoljtok szmolgp segtsgvel!
Melyik igazols a szemlletesebb? Igazolhat-e ily mdon a 195.gya-
korlat lltsa?
A 7. ponthoz
Ekvivalens (egyenrtk) egyenletek. Racionlis egyenletek
222. Hasznljatok szmolgpet a megoldshoz!
A 8. ponthoz
Negatv egsz kitevj hatvny
Ltezik-e a ti szmolgpeteken vagy ltalatok hasznlt programok-
ban olyan eszkz, amely megadja a szmok normlalakjt? Tltsetek le
ilyen eszkzt!
*
Milyen lehetsgeket knl az ltalatok kivlasztott programozsi
nyelv trtszmok adatbevitelre? Hogyan trtnik az adatok mentse?
Milyen hatsa van a mentsi mdnak a szmtsok pontossgra?
262264. Vlassztok ki az egyik gyakorlatot! Az adatokbl ksztsetek
tblzatkezelvel tblzatot! Hasznljatok automatikus szrst! K-
sztsetek diagramot! Mennyire szemlletes a rajz? Mirt?
266. A feladat megoldshoz hasznljatok szmolgpet! Mi a kzs ben-
nk, s miben klnbznek egymstl ez s a 222. feladat? Melyek
a kzs lpsek a kt feladat megoldsban?
*
Ksztstek el a 222. s a 266. feladatok megoldsnak algorit-
must! Tegytek lehetv, hogy az algoritmus tetszleges vszmra is
alkalmazhat legyen!
A 9. ponthoz
Az egsz kitevj hatvnyok tulajdonsgai
276. Az 58. pldk egyikt szmtstok ki szmolgppel olyan sorrend-
ben, ahogy le van rva (egyszersts nlkl). Ugyanazt az eredmnyt
kapttok-e, mint a fzetetekben? Mi lehet az eltrs oka? Vonjatok
le kvetkeztetst!
293., 294. Mennyire egyszersti a szmok normlalakja a szmtsokat?
*
Nzzetek utna, hogyan trtnik a szmtgp memrijban az
adatok mentse lebegpontos szmbrzols alkalmazsval! Milyen
algoritmus szerint vgeznek mveleteket az ilyen formtum adatokkal?
Hogyan hat az ilyen formtum a szmts pontossgra?
307. Tblzatkezelvel ksztstek el az rtktblzatot gy, hogy auto-
matikus legyen a kitlts!
A 10. ponthoz
k
Az y = kplettel megadott fggvny s grafikonja
x
315., 316. A tblzatot tblzatkezel programmal tltstek ki! br-
zoljtok a jelensget ler fggvnyt! Mit kell javtani, hogy minl
pontosabb legyen a rajz?
A 11. ponthoz
Az y = x2 fggvny s grafikonja
357360. Vlasszatok ki egy fggvnyt! Rajzoljtok meg a grafikonjt
ktflekppen! Elszr: hatrozztok meg, milyen mrtani alakzat ez
a grafikon, s rajzoljtok meg egy rajzolprogrammal! Msodszor:
adjtok meg a fggvny rtktblzatt, majd ksztstek el a rajzot
az automatikus grafikonszerkesztvel! Ehhez vlasszatok egy olyan
grafikont, amelyen az adott pontokat szakaszok ktik ssze. Melyik
rajz lett pontosabb? Hogyan kell figyelembe venni a fggvny tulaj-
donsgait az argumentum rtkeinek megadsakor?
A 12. ponthoz
Ngyzetgyk. Szmtani ngyzetgyk
Tanuljatok meg gykt vonni szmolgppel vagy ms matematikai
programmal!
398. Szmtstok ki ktflekppen: 1) egyszerststek le a fzetetekben;
2) szmtstok ki szmolgppel egyszersts nlkl. Vonjatok le
kvetkeztetseket!
*421. rjatok algoritmust a feladat megoldsra prblkozssal!
A 13. ponthoz
Halmazok s elemeik. Rszhalmazok
Keressetek az interneten rdekes tnyeket! Mutasstok be a halmaz,
a halmaz eleme, rszhalmaz, res halmaz kifejezsek alkalmazsval!
Adjatok meg halmazt elemeik felsorolsval s kzs tulajdonsg meg-
nevezsvel!
A 14. ponthoz
Szmhalmazok
Minden szmhalmaz nhny elemt vigytek be a szmolgpetekbe!
Brmely racionlis szm minden szmjegyt be tudttok vinni? Be lehet-e
vinni irracionlis szmot? Milyen pontossggal adja meg a szmolgp
az ilyen szmokat? Vonjatok le kvetkeztetst!
Hogyan lehet bevinni egy szmolgpbe a szmot?
Gondoljatok ki olyan kifejezst, amelyben a vltoz rtke olyan ra-
cionlis szm, melynek pontos az rtke, viszont a kifejezs rtke vagy
vals szm vagy irracionlis szm, melyet a szmolgp kerektve r ki.
Szmolgppel szmtsd ki ennek a kifejezsnek az rtkt!
*
Vonjatok le kvetkeztetst arrl, hogy a vals szmokkal vgzett
mveletek mikor adnak pontatlan eredmnyt! Hogyan kell ezekben az
esetekben helyesen eljrni?
450., 451. Hasznljatok szmolgpet vagy valamilyen matematikai
programot!
A 15. ponthoz
A szmtani ngyzetgyk tulajdonsgai
483 (6)., 495. Egyszersts nlkl szmolgppel szmtstok ki! Melyik
szmts egyszerbb?
A 16. ponthoz
Ngyzetgykt tartalmaz kifejezsek azonos talaktsai
Szmolgppel szmtstok ki az 515., 516. valamint az 529. pldkat!
Pontos rtket kaptatok-e?
A 17. ponthoz
Az y = x fggvny s grafikonja
Tblzatkezelvel ksztstek el a fggvny rtktblzatt! A tblzat
segtsgvel brzoljtok a fggvnyt!
A 18. ponthoz
Msodfok egyenletek. A nem teljes msodfok egyenletek
megoldsa
*
rjatok algoritmust a hinyos msodfok egyenletek megoldsra!
*
629. Oldjtok meg a feladatot prblgatssal! rjtok le a feladat meg-
oldsnak algoritmust!
A 19. ponthoz
A msodfok egyenlet megoldkplete
*
rjatok algoritmust, hogyan kell megoldani az ax2 + bx + c = 0
egyenletet, ha ismerjk az a, b s c egytthatkat! Milyen rszeseteket
kell figyelembe venni?
*
643., 644. Oldjtok meg a feladatokat prblgatssal! rjtok le a fel-
adatok megoldsnak algoritmust! Mely felttelek teszik lehetv,
hogy ezeket a feladatokat meg lehet oldani a prblgats mdszervel,
mg a 653. s 654. feladatokat nem?
A 20. ponthoz
Vite ttele
rjatok le kt olyan tizedes trtet, melyben az egsz rsz s a trtrsz
is tbbjegy! Vite ttelnek megfordtsa kvetkezmnyt alkalmazva
adjatok meg olyan msodfok egyenletet, melynek az adott szmok a
gykei! Szmtgppel szmoljatok!
A 21. ponthoz
Msodfok polinom
*
rjatok olyan algoritmust, ami a msodfok polinomot lineris t-
nyezkre bontja!
*
746. rjtok le a feladat ltalnostsnak matematikai modelljt!
*
749. Oldjtok meg a feladatot prblgatssal! rjtok le a feladat meg-
A 22. ponthoz
Msodfokra visszavezethet egyenletek megoldsa
*
rjtok le a bikvadratikus egyenletek megoldsnak algoritmust!
Felhasznlhatjtok a msodfok egyenletek megoldsnak algoritmust
(lsd a 19. tmt).
*
776. Oldjtok meg a feladatot prblgatssal! rjatok le a feladat meg-
Egsz tanv folyamn a Bartkozzunk a szmtgppel cm feje-
zetben sok olyan feladattal tallkozhattatok, melyeket prblgatssal
ajnlottunk megoldani. Elemezztek ezeket a feladatokat, s prbljtok
megmagyarzni, mirt a prblgats mdszere angolul brute force.
A 23. ponthoz
A racionlis egyenlet, mint a relis problmk matematikai
modellje
*
Felllthat-e ugyanaz a matematikai modell e paragrafus tbb
feladatnak megoldsra? Keressetek ilyen feladatokat, s rjatok algo-
ritmust megoldsukra!
216
A 7. OSZTLYBAN TANULTAK ISMTLSE
EGSZ KIFEJEZSEK
1. Vltozt tartalmaz kifejezsek. Egsz racionlis kifejezsek. A kifejezs

helyettestsi rtke
99 Azokat a kifejezseket, melyekben vltozk (vagy csak vltoz, ha

egy van), szmok, zrjel van, vltozt tartalmaz kifejezseknek
nevezzk.
99 Ha a vltozk helyre behelyettestnk konkrt szmokat, akkor
szmkifejezst kapunk. Ennek a szmkifejezsnek az rtkt
nevezzk a vltozt tartalmaz kifejezs helyettestsi rtknek.
99 A szmkifejezseket s a vltozt tartalmaz kifejezseket algebrai
kifejezseknek nevezzk.
99 Azokat a kifejezseket, melyek nem tartalmaznak vltozval val
osztst, egsz kifejezseknek nevezzk.
2. Azonosan egyenl kifejezsek. Azonossgok
99 Azok a kifejezsek, melyek brmely helyen vett helyettestsi r-

tke egyenl, azonosan egyenl kifejezseknek nevezzk.
99 Azt az egyenlsget, amely a vltozk brmely rtkre teljesl,
azonossgnak nevezzk.
99 Ha egy kifejezst vele azonosan egyenl kifejezssel helyettestnk,
akkor azonos talaktst vgznk.
99 Azonossg bizonytsa annyit jelent, hogy igazolni kell az adott
egyenlsgrl azt, hogy az azonossg.
99 Az albb felsorolt lehetsgekkel igazolhatunk azonossgot:
azonos talaktssal az egyik oldalt olyan alakra hozzuk,
amilyen a msik oldal;
azonos talaktssal mind a kt oldalt egyenl alakra hozzuk;
igazoljuk, hogy a kt oldal klnbsge nulla.
99 Ahhoz, hogy bebizonytsuk egy egyenlsgrl, hogy nem azonossg,
elegend felhozni egy ellenpldt: megnevezni a vltoznak egy
olyan rtkt, melyre az egyenlsg nem teljesl.
A 7. osztlyban tanultak ismtlse 217
3. Termszetes kitevj hatvny

99 Az a szm n-edik hatvnynak nevezzk, n nagyobb mint 1, azt
az n tnyezs szorzatot, melyben minden tnyez a, a 0.
99 Az a szm els hatvnya maga az a szm.
99 Az a szm n-edik hatvnynak jellse: an (olv. a n-edik hatvnya,
a az n-ediken). A 2. s 3. hatvnyra kln szavunk van: ngyzet
s kb.
99 Brmely nemnegatv szm hatvnya nemnegatv szm.
99 Negatv szm pros kitevj hatvnya pozitv, pratlan kitevj
hatvnya negatv szm.
4. Termszetes kitevj hatvnyozs azonossgai
99 Brmely a szmra s termszetes m s n szmra igaz, hogy:
aman = am + n
azonos alap hatvnyok szorzsakor a hatvnyalapot a kitevk
sszegre emeljk.
99 Brmely a szmra s termszetes m s n szmra, ha m > n igaz,
hogy:
am : an = am n
azonos alap hatvnyok osztsakor a hatvnyalapot a kitevk
klnbsgre emeljk.
99 Brmely a szmra s termszetes m s n szmra igaz, hogy:
(am)n = am n,
hatvnyok hatvnyozsakor az alap j kitevje a kitevk szorzata
lesz.
99 Brmely a s b szmra s termszetes n szmra igaz, hogy:
(ab)n = a nbn,
a szorzat n-edik hatvnya a tnyezk n-edik hatvnyainak szor-
zatval egyenl.
5. Egytag kifejezsek
99 Azokat a kifejezseket, melyek a szmok s vltozk szorzata,
egytag kifejezseknek nevezzk.
99 Azt az egytag kifejezst, melyben csak egy szmtnyez van,
ami az els helyen ll, a tbbi tnyez pedig klnbz alap hat-
vny, az egytag kifejezs normlalakjnak nevezzk. A nulltl
klnbz szmok, vltzk s azok hatvnyai is normlalak
egytag kifejezsek.
218 A 7. osztlyban tanultak ismtlse
99 A nulla is egytag kifejezs. A nullval azonosan egyenl egytag

kifejezseket nulla rtk kifejezsnek nevezzk. Nem soroljuk
ket a normlalak egytag kifejezsek kzz.
99 Az egytag kifejezsek szmtnyezjt egytthatnak nevezzk.
99 Azokat az egytag kifejezseket, melyek legfeljebb egytthatik-
ban klnbznek, egynem kifejezseknek nevezzk.
99 Az egytag kifejezsek fokszmnak nevezzk a benne szerepl
vltozk hatvnykitevinek sszegt. Azon egytag kifejezsek
fokszmt, melyek nulltl klnbz szmok, nullnak tekintjk.
99 A nulla rtk kifejezseknek nincs fokszmuk.
99 Kt egytag kifejezs szorzata is egytag kifejezs. Egytag ki-
fejezs hatvnya szintn egytag kifejezs.
6. Tbbtag kifejezsek
99 Egytag kifejezsek sszegt tbbtag kifejezsnek (polinomnak)
nevezzk.
99 A tbbtag kifejezsekben szerepl egytag kifejezseket tagoknak
nevezzk.
99 Azokat a polinomokat, melyeknek kt tagja van, kttag kife-
jezsnek, melyeknek hrom tagja van, hromtag kifejezsnek
nevezzk. Az egytag kifejezsek a tbbtag kifejezsek rszesete.
Ezek olyan polinomok, melyeknek egy tagja van.
99 Ha a tbbtag kifejezsek tagjai kztt vannak egynemek, akkor
ezeket a tagokat a polinom egynem tagjainak nevezzk.
99 Azt a tbbtag kifejezst, melynek minden tagja normlalak egy-
tag kifejezs s nincs kzttk egynem, normlalak tbbtag
kifejezsnek nevezzk.
99 A tbbtag kifejezs fokszma a benne szerepl legnagyobb fok-
szm tag fokszma.
99 Ahhoz, hogy sszeadjunk kt tbbtag kifejezst, a kifejezseket
zrjelbe vesszk s kzjk + jelet tesznk, majd a zrjel
felbontsa utn sszevonjuk az egynem tagokat (ha van ilyen).
99 Ahhoz, hogy kivonjunk kt tbbtag kifejezst, a kifejezseket
zrjelbe vesszk s kzjk jelet tesznk, majd a zrjel
felbontsa utn sszevonjuk az egynem tagokat (ha van ilyen).
99 A tbbtag kifejezs szorzatt alaktsnak nevezzk azt az elj-
rst, amikor a kifejezst tbb tnyez szorzatra bontjuk.
7. Egytag kifejezs szorzsa tbbtagval

99 Ahhoz, hogy egy egytag kifejezst megszorozzunk egy tbbtag-
val, a tbbtag kifejezs minden tagjt meg kell szorozni az egy-
tag kifejezssel, majd az gy kapott szorzatokat ssze kell adni.
8. Tbbtag kifejezs szorzsa tbbtagval
99 Ahhoz, hogy egy tbbtag kifejezst megszorozzunk egy tbb-
tagval, a tbbtag kifejezs minden tagjt meg kell szorozni a
msik kifejezs minden tagjval, majd az gy kapott szorzatokat
ssze kell adni.
99 Tbbtag kifejezsek szorzata is tbbtag kifejezs.
NEVEZETES AZONOSSGOK
9. Kt tag sszegnek s klnbsgnek szorzata

99 Egy kttag klnbsg s ugyanazon tagok sszegnek szorzata
egyenl az els s a msodik tag ngyzetnek klnbsgvel:
(a b)(a + b) = a2 b2.
10. Kt tag ngyzetnek klnbsge
99 Kt tag ngyzetnek klnbsge egyenl ezen tagok klnbsgnek
s sszegnek szorzatval:
a2 b2 = (a b)(a + b).
11. Kttag sszeg s klnbsg ngyzete
99 Egy kttag sszeg ngyzete megegyezik az els tag ngyzetnek,
az els s msodik tag ktszeres szorzatnak s a msodik tag
ngyzetnek sszegvel:
(a + b)2 = a2 + 2ab + b2.
99 Kt tag klnbsgnek ngyzett megkapjuk, ha az els tag ngy-
zetbl kivonjuk az els s a msodik tag ktszeres szorzatt, s
hozzadjuk a msodik tag ngyzett:
(a b)2 = a2 2ab + b2.
12. Tbbtag kifejezsek talaktsa kttag sszeg vagy klnbsg ngy-
zetv
99 Az albbi kpletek lehetsget adnak a hromtag kifejezsek
kttag kifejezs ngyzetv tmrtsre:
a2 + 2ab + b2= (a + b)2,
a2 2ab + b2= (a b)2.
99 Azokat a hromtag kifejezseket, melyek talakthatk kttag
kifejezsek ngyzetv, teljes ngyzetnek nevezzk.
13. Kt tag kbeinek sszege s klnbsge

99 A a2 ab + b2 kifejezst a klnbsg nem teljes ngyzetnek ne-
vezzk.
99 Kt tag kbeinek sszege egyenl a tagok sszegnek, valamint
klnbsgk nem teljes ngyzetnek szorzatval:
a3 + b3 = (a + b)(a2 ab + b2).
99 Az a + ab + b2 kifejezst az sszeg nem teljes ngyzetnek ne-
2
vezzk.
99 Kt tag kbeinek klnbsge egyenl a tagok klnbsgnek s
sszegk nem teljes ngyzetnek szorzatval:
a3 b3 = (a b)(a2 + ab + b2).
EGYENLETEK
14. Az egyenlet gyke

99 Az egyenlet gyknek nevezzk a vltoz azon rtkt, melyre az
egyenlsg teljesl.
99 Az egyenlet megoldsa olyan eljrs, amellyel meghatrozzuk az
egyenlet gykeit, vagy igazoljuk, hogy nincs megolds.
99 Szveges feladatok megoldsnl clszer az albbi algoritmust
kvetni:
1) a feladat felttele alapjn rjunk fel egyenletet (lltsuk ssze
a feladat matematikai modelljt);
2) oldjuk meg a felrt egyenletet;
3) ellenrizzk le, hogy az egyenlet gykei megfelelnek-e a feladat
feltteleinek.
15. Az egyenletek azonos talaktsai
99 Az egyenlet gykei nem vltoznak, ha az egyenlet mindkt olda-
lhoz hozzadjuk (vagy mindkt oldalbl kivonjuk) ugyanazt a
szmot.
99 Ha egy olyan egyenlet mindkt oldalhoz, melynek nincsenek
gykei, hozzadjuk vagy mindkt oldalbl kivonjuk ugyanazt
a szmot, olyan egyenletet kapunk, melynek szintn nincsenek
gykei.
99 Az egyenlet gykei nem vltoznak, ha az egyenlet egyik oldalrl
tvisznk a msik oldalra egy tagot ellenkez eljellel.
99 Az egyenlet gykei nem vltoznak, ha az egyenlet mindkt olda-
lt megszorozzuk (vagy mindkt oldalt elosztjuk) ugyanazzal a
nulltl eltr szmmal.
16. Egyismeretlenes lineris egyenletek

99 Egyismeretlenes lineris egyenletnek az ax = b alak egyenletet
nevezzk, ahol x az ismeretlen, a s b adott szmok.
Az a s b rtkek a0 a=0, b=0 a=0, b 0
Az ax = b alak x brmely
x=
b Nincs megolds
egyenlet gykei a szm
FGGVNYEK
17. A fggvny. A fggvny rtelmezsi tartomnya s rtkkszlete

99 Ha a fggetlen vltoz minden rtkhez, meghatrozott szably
szerint csak egy rtk tartozik, akkor az ilyen megfeleltetst
egyrtelm hozzrendelsnek, fggvnynek nevezzk.
99 A fggetlen vltozt ltalban x-szel, a fgg vltozt y-nal, a hoz-
zrendelsi szablyt f-fel jelljk. Ha az y s az x vltozk kztt
egyrtelm a hozzrendels, akkor az y = f(x) jellst hasznljuk
(olv.: y egyenl f az x helyen).
99 A fggetlen vltozt argumentumnak nevezzk.
99 A fgg vltoz rtkt fggvnyrtknek nevezzk.
99 Az x0 argumentumhoz tartoz fggvnyrtket a fggvny helyet-
testsi rtknek neveznk s f(x0)-val jelljk.
99 Az argumentum sszes rtke alkotja a fggvny rtelmezsi
tartomnyt. A fgg vltoz ltal felvett sszes rtk alkotja a
fggvny rtkkszlett.
18. A fggvny megadsi mdjai
99 Egy fggvnyt adottnak tekintnk, ha ismerjk az rtelmezsi
tartomnyt s a hozzrendelsi szablyt.
99 Mivel egy fggvny egy egyrtelm hozzrendels, ezrt megad-
hat szavakkal, kplettel, tblzattal, grafikusan.
99 Ha egy fggvny olyan kplettel van megadva, melynek jobb oldala
egsz kifejezs s nincs meghatrozva az rtelmezsi tartomnya,
akkor gy tekintjk, hogy a fggvny rtelmezsi tartomnya
minden szm.
19. A fggvny grafikonja

99 Az f fggvny grafikonja olyan grbe, mely a koordintask azon, s
csakis azon pontjaibl ll, melyek abszcisszja egyenl a fggvny
argumentumval, ordintja pedig az f fggvny helyettestsi
rtkvel.
99 Ha egy grbe az f fggvny grafikonja, akkor az albbi kt felttel
teljesl:
1) ha x0 a fggvny valamely argumentuma s az f(x0) a hozz
tartoz fggvnyrtk, akkor az (x0; f(x0)) koordintj pont
illeszkedik a grafikonra;
2) ha a grafikon valamely pontjnak koordinti (x0; y0), akkor x0
s y0 megfelelen a fggvny fgg s fggetlen vltozi, vagyis
y0 = f(x0).
99 Egy grbe akkor tekinthet egy fggvny grafikonjnak, ha az
abszcisszra bocstott brmelyik merleges egyenesnek az adott
grbvel nem tbb mint egy kzs pontja van.
20. A lineris fggvny, grafikonja s tulajdonsgai
99 Az y = kx + b kplettel megadott fggvnyt lineris fggvnynek
nevezzk, ahol k s b adott szm, x a fggetlen vltoz.
99 A lineris fggvny rtelmezsi tartomnya brmely szm, grafi-
konja egyenes.
99 Az y = kx, k 0 kplettel megadott fggvnyt egyenes arnyos-
sgnak nevezzk.
99 Az egyenes arnyossg grafikonja olyan egyenes, ami tmegy az
orign. Ezrt az egyenes arnyossg grafikonjnak brzolshoz
elegend meghatrozni egy, az origtl klnbz pontot, meghzni
ezen a ponton s az orign O(0; 0) keresztl egy egyenest.
99 Ha az y = kx + b kpletbe k = 0 rtket helyettestnk, akkor
y = b. Ebben az esetben a fggvnyrtk vltozatlan brmely
argumentum helyen. A fggvny grafikonja olyan egyenes, amely
prhuzamos az abszcisszatengellyel.
KTISMERETLENES LINERIS EGYENLETRENDSZER
21. Ktismeretlenes egyenlet

99 A kt vltozt tartalmaz egyenlsget ktismeretlenes egyenlet-
nek nevezzk.
99 A vltozk azon rtkprjait, melyre az egyenlsg teljesl, a
ktismeretlenes egyenlet gykeinek nevezzk.
99 A ktismeretlenes egyenlet megoldsa azt jeleni, hogy meghatroz-

zuk azokat a szmprokat, melyekre teljesl az egyenlsg vagy
igazoljuk, hogy nincs ilyen szmpr.
99 A ktismeretlenes egyenletekre rvnyesek azok az azonos tala-
ktsok, melyek az egyismeretlenes egyenletekre is (lsd a 15.
pontot a 220. oldalon).
99 A ktismeretlenes egyenlet grafikonja a koordintask azon, s
csakis azon pontjai, melyek koordinti (szmprok) az egyenlet
gykei.
99 Ha egy grbe az egyenlet grafikonja, akkor az albbi kt tulaj-
donsg teljesl:
1) az egyenlet gykei olyan pontok koordinti, melyek illeszked-
nek a grafikonra;
2) a grafikon brmely pontjnak koordinti olyan szmpr, ami
az egyenlet gyke.
22. Ktismeretlenes lineris egyenlet grafikonja
99 Ktismeretlenes lineris egyenletnek nevezzk az ax + by = c
alak egyenletet, ahol x s y ismeretlen, a, b s c adott szmok.
Egyenlet Az a, b s c rtkei Grafikon

ax + by=c b 0, a s c brmely Nem merleges egyenes
szm
ax + by=c b = 0, a 0, c brmely Merleges egyenes
szm
ax + by=c a=b=c=0 Az egsz koordintask
ax + by=c a=b=0, c 0 Nincs megolds
23. Ktismeretlenes lineris egyenletrendszer

99 Ha tbb egyenlet kzs megoldst kell meghatrozni, akkor azt
mondjuk, hogy egyenletrendszert kell megoldani.
99 Az egyenletek rendszerbe foglalshoz kapcsos zrjelet haszn-
lunk.
99 A ktismeretlenes egyenletrendszer megoldsnak nevezzk a
vltozk azon rtkeit, melyekre egyidejleg teljesl mindkt
egyenlet.
99 A ktismeretlenes egyenletrendszer megoldsa azt jeleni, hogy
meghatrozzuk azokat a szmprokat, melyekre teljesl az egyen-
lsg, vagy igazoljuk, hogy nincs megolds.
24. A ktismeretlenes lineris egyenletrendszer grafikus megoldsa

99 Az egyenletrendszer grafikus megoldsa abban rejlik, hogy:
kzs koordinta-rendszerben brzoljuk a rendszer mindkt
egyenletnek grafikonjt;
meghatrozzuk a grafikonok metszspontjainak koordintit;
a meghatrozott szmprok lesznek a rendszer megoldsai.
99 Ha a rendszerben foglalt egyenletek grafikonjai egyenesek, akkor a
rendszer gykeinek szma az egyenesek klcsns helyzettl fgg:
ha az egyenesek metszik egymst, akkor a rendszernek egy
megoldsa van;
ha az egyenesek illeszkednek egymsra, akkor az egyenlet-
rendszernek vgtelen sok megoldsa van;
ha az egyenesek prhuzamosak, akkor az egyenletrendszernek
nincs megoldsa.
25. A ktismeretlenes lineris egyenletrendszer megoldsa behelyettest
mdszerrel
99 Ahhoz, hogy a ktismeretlenes egyenletrendszert behelyettest
mdszerrel oldjuk meg, a kvetkez lpeseket kell elvgezni:
1) kifejezzk az egyik egyenletbl az egyik vltozt a msikon
keresztl;
2) az gy kapott kifejezst behelyettestjk a msik egyenletbe a
vltoz helyre;
3) megoldjuk az gy kapott egyismeretlenes egyenletet;
4) visszahelyettestjk a vltoz meghatrozott rtkt az els
lpsben kapott kifejezsbe;
5) kiszmtjuk a msodik vltoz rtkt;
6) felrjuk a megoldst.
26. A ktismeretlenes lineris egyenletrendszer megoldsa egyenl egytt-
hatk mdszervel
99 Ahhoz, hogy a ktismeretlenes egyenletrendszert az egyenl
egytthatk mdszervel oldjuk meg, a kvetkez lpeseket kell
elvgezni:
1) megfelel szorztnyezket vlasztunk gy, hogyha megszoroz-
zuk az egyik egyenletet, vagy mindkt egyenletet a vlasztott
szmmal, valamelyik vltoz egytthati ellentett szmok
legyenek;
2) tagonknt sszeadjuk az gy kapott egyenletek jobb s bal
oldalt;
3) megoldjuk a msodik lps eredmnyeknt kapott egyismeret-
lenes egyenletet;
4) visszahelyettestjk a vltoz meghatrozott rtkt az eredeti
rendszer valamelyik egyenletbe;
5) kiszmtjuk a msik vltoz rtkt;

6) felrjuk a gykket.
A SZM ABSZOLT RTKE
27. A szm abszolt rtke

99 Az a szm abszolt rtknek nevezzk a szmegyenesen az a
szmot jell pont s az orig tvolsgt.
99 Az a szm abszolt rtknek jellse: |a| (olv.: az a szm abszolt
rtke).
99 A pozitv szm abszolt rtke magval a szmmal, a negatv szm
abszolt rtke pedig ellentettjvel egyenl.
|0| = 0.
99 Kapcsos zrjelet alkalmazva az abszolt rtk tulajdonsga gy
rhat fel:
a, ha a l 0;
a =
a, ha a < 0.
99 Az abszolt rtk csak nemnegatv rtkeket vehet fel.
99 Ellentett szmok abszolt rtke egyenl: |a| = |a|.
KOORDINTASK
28. Derkszg koordinta-rendszer

Hzzunk a skon kt, egymsra merleges szmegyenest gy,
hogy az origk egybeessenek (37. bra). Ezeket az egyeneseket
koordintatengelyeknek, a metszspontot, az O pontot a szml-
ls kezdpontjnak (orignak) nevezzk. A vzszintes tengely az
abszcisszatengely, melyet x-szel jellnk, a fggleges tengely az
ordintatengely, s y-nal jelljk.
Ordintatengely
Abszcisszatengely
37. bra
99 Az abszcisszatengelyt x tengelynek, az ordintatengelyt y tengely-

nek is szoktuk nevezni. E kt tengely egytt alkotja a derkszg
koordinta-rendszert, melyet Descartes-fle koordinta-rendszer-
nek is neveznk.
99 Azt a skot, melyen koordinta-rendszer van, koordintasknak
nevezzk.
99 A koordintatengelyek ngy rszre osztjk a skot, melyeket ko-
ordintanegyedeknek neveznk, s a 38. brn lthat mdon
szmozunk.
II. negyed I. negyed
III. negyed IV. negyed
38. bra 39. bra
Jelljk a koordintaskon az M pontot (39. bra). Az M ponton

tmen, az abszcisszatengelyre merleges egyenes az abszcis-
szatengelyt az A pontban metszi, az ordintatengelyre merleges
egyenes ezt a tengelyt a B pontban metszi. Az A pont koordintja
az x tengelyen 3, a B pont koordintja az y tengelyen 2. A 3-as
szmot az M pont abszcisszjnak, a 2-t az M pont ordintjnak
nevezzk. Ezrt ezeket a szmokat az M pont koordintinak
nevezzk. Jellse: M(3; 2).
A pont koordintinak felrsakor els helyre az abszcisszt,
msodikra az ordintt rjuk.
Ha egy pont az abszcisszatengelyen van, akkor az ordintja
nulla, ha az ordintatengelyen van, akkor az abszcisszja nulla.
227
FELELETEK S TMUTATSOK
1
50. 0,3. 51. 5. 53. . 54. Nem. tmutats. rjuk fel az adott
32
(a 1) 2
trtet . alakban. 58. 1) x brmely szm, kivve a 1-et;
a2 + 1
2)nincs megoldsa; 3)nincs megoldsa. 59.1)nincs megoldsa; 2)7.
1
60.1)Ha a=0, akkor nincs megoldsa; ha a0, akkor x = ; 2)ha
a
a=0, akkor x brmely szm; ha a 0, akkor x=1; 3)ha a=6,
akkor xbrmely szm; ha a 6, akkor x=a6; 4)ha a=2,
akkor nincs megolds; ha a=2, akkor xbrmely szm; ha a 2 s
1
a 2, akkor x = . 61. 1)Ha a = 3, akkor nincs megolds; ha
a+2
3
a 3, akkor x = ; 2)ha a = 0, akkor nincs megolds; ha a=9,
a+3
a9
akkor xbrmely szm; ha a 0 s a 9, akkor x = . 64. 4, ha
a
1 3 1
a=2b. 65. 48km/h, 60km/h. 76. 1) ; 2) ; 3) .
2 m+2 1k
3 a 5 1 3 m 1 y+6
77.1) ; 2) . 78.1) ; 2) ; 3) . 79.1) ; 2) .
4 a +5 1 a b 2 n 5 (x 7) 2
y+2
1
87.2)5; 3)4 . 88.2)3; 3)4,5. 89.1)1; 2; 3; 6; 2)1; 2; 7; 14; 3)1;
4
2; 8. 90.1)1; 3; 9; 2)1; 2; 4; 8; 3)2. 91.15km/h, 12km/h. 92.1)2;
5 16 2b + 1 1
2) nincs megolds. 112. 6) ; 7) ; 8) . 113. 5) ;
p 5 16y y 3
12b 6 x
8 1 7
6) . 116. 2)4. 117. 1) ; 2)2,5; 3)0,1. 118. 1)1,2; 2) .
y+2 6 17
3 2n 3 2 2b a+b 1
121. 2) 2
. 122. 1) ; 2) 3 . 124. 1) ; 2) ;
b 3b + 9 9m 2 n 2 8b + 1 ab 2x
100b 2 1 3
3) 2 ; 4) . 128. . tmutats. rjtok fel az
(a 25b )2 2
y 2 (a 1) (a 4)
1 1 1
sszeadandkat kt trt klnbsgeknt. Pldul = .
(a 1) (a 2) a 2 a 1
1 1 1 3
= . 129. . 132. tmutats. A bal oldalon minden
1) (a 2) a 2 a 1 (a 7) (a 1)
trthez adjatok hozz 1-et, a jobb oldalon 3-at. 135.270 km. 160.1)5;
40 4
2)0,9; 3)5; 4)3,2. 161.1) ; 2) . 162.83. 163.10. 164.7 vagy
21 11
228 Feleletek s tmutatsok
2
7. 165. 2 vagy 2. 166. 1)1; 2)1. 167. 1) (a 5) 2 ; 2)1. 170. 1)0,5;
(a + 5)
2) xbrmely szm. 172. 1,2 ra. 173. 50 liter, 30 liter. 174. 5 frfi,
3 2 12 1 2
1 n, 6 gyerek. 178. 1) ; 2) ; 3) ; 4) ; 5) ;
1 a b 3 3c 1 a 2b a +5
x 3 2 a+2 x+8 a4
6) . 179. 1) ; 2)1; 3)x + y; 4) . 180. 1) ; 2) ;
x+3 3b a 2 x8 2a
1 a 1 7+x y+2
3) ; 4) ; 5)2; 6)a2. 181. 1) ; 2)c5; 3)2; 4) .
b a 7x 6
1 a+b
184. 1) Nem; 2) igen. 186. 1) ; 2)a3; 3) a +1; 4) .
a a
a2 + b2 a+b 1 2
187. 1) 2
; 2)a. 188. 1) ; 2) .;189. y. 192. 1) a2 ; 2)1.
b 2ab a b
193.1)1 ; 2) . 195.tmutats. rjtok fel a kifejezst 10.3n5.2n

1 3
3 4
alakban. 196. 480 kg. 197. 500 hrivnya, 700 hrivnya. 198. 2 ra.
199. 90 alkatrsz. 200. 9 verb, 10 galamb, 11 gerle. 207. 2) nincs
megolds; 3)2; 4)x brmely szm, kivve a 2-t; 5)x brmely szm;
1 3
6) 3; 7) 0,5; 8) nincs megolds; 9) ; 10)17; 11)12; 12)1 ; 13)4;
3 4
4; 14)0; 15)4. 208.1)1; 2)nincs megolds; 3)10; 4)nincs megolds;
5)4; 6)x brmely szm, kivve a 0-t; 7)6; 8)x brmely szm, ki-
13
vve a 0,5-et; 9)3; 3. 209.7. 210.10. 212.1) ; 2)nincs megolds;
4
3) 7; 4) 0; 2; 5) nincs megolds; 6) 17; 7) 0; 8) nincs megolds.
213. 1) 10; 2) 0,5; 3) 3; 4) 4; 4; 5) nincs megolds; 6) 5.
214.2km/h. 215.29km/h. 216.9km/h. 217.1)nincs megolds; 2)9;
3)0. 218. 1)0,6; 2)0. 219. 1)Ha a 1, akkor x=1; ha a=1, akkor
nincs megolds; 2) ha a 5, akkor x=a; ha a = 5, akkor nincs
megolds; 3)ha a=0, akkor x brmely szm, kivve a 3-at; ha a0
s a 3, akkor x=a; ha a = 3, akkor nincs megolds; 4) ha a 7,
akkor x=a vagy x=6; ha a=7, akkor x=6; 5)ha a 4 s a 2,
akkor x=4 vagy x=2; ha a=4, akkor x=2; ha a=2, akkor
x=4; 6)ha a 4 s a 2, akkor x=a; ha a=4 vagy a=2,
akkor nincs megolds. 220. a=2 vagy a=2. 221. a=9 vagy
a=3 vagy a=0. 222. 70000 lakos. 223. 60 km. 251. 1)2,7;
47
2) 9 . 258. 5. 259. 6. 265. 31 darab vastmb. 266. 80000 lakos.
125
1 4 4
267. 2 km. 280. 6) ; 7) ; 8) . 281. 5)16; 6)144. 291. 1)3;
6 9 7
Feleletek s tmutatsok 229
2)5; 3)2; 4)7; 5)0; 6)2. 292. 1)4; 2)1; 3)1; 4)6. 295. 8 perc.
1 1
296.5,34 kg. 297.81-szer. 298.1) ; 2)4b2; 3)15c3+5; 4) 4 .
a+b m
2a 2 1 6b
299. 1) 2
; 2) . 300. 1)1 vagy 0; 2)3 vagy 4; 3)4 vagy 5;
3a 1 2
4)2 vagy 3. 301. 1)6 vagy 7; 2)4 vagy 5; 3)4 vagy 5; 4)4 vagy 5.
302. 28; 8. 303. 31,6%-kal. 304. 5 ra 45 perc. 305. Igen, 5 darab
5 hrivnys cmlet s 3 darab 2 hrivnys cmlet. 331. 1)2; 2)1; 3;
3)nincs megolds. 332.1)2; 4; 2)1; 1; 3)nincs megolds. 345.Nincs
megolds. 346.9%-kal cskkent. 347.36 rme, 24 rme. 348.12km/h.
353. 1) Nincs megolds; 2) 1; 3; 3) 2. 354. 1) 3; 1; 2) nincs meg-
olds; 3)1. 369.4. 371.5km/h, 3km/h. 397.1)10; 2)25; 3)23,8;
4)13; 5)216; 6)20. 398.1)13,4; 2)21; 3)20. 399.2)xm0; 3)xbr-
mely szm; 4)x=0; 5)x l8; 6)x m8; 9)xbrmely szm, kivve a
8-at; 10)x l0 s x 9; 11) x l0; 12)x=0; 13)x-nek nem ltezik
olyan rtke; 14)xbrmely szm; 15)x=0; 16)xbrmely szm,
kivve a 0-t. 400. 2) y m0; 3)y l0; 4)y m0; 5)y=0; 6)y>0;
7) y l0 s y 1. 401. 6)10; 10. 402. 4)7; 7. 405. 1)167; 2)2116;
3) nincs megolds. 406. 1) 4900; 2) nincs megolds. 407. 1)Ha a 0
s b 0, akkor a s b azonos eljelek; ha a=0, akkor b brmely
szm; ha b=0, akkor a brmely szm; 3)ha b 0, akkor a l0; ha
b=0, akkor abrmely szm; 5)ha a 0, akkor b m0; ha a=0,
akkor bbrmely szm. 408. 2) tmutats. x24x+5=(x2)2+1.
409. tmutats. x2+6x12=(x3)23. 410. 2. kifejezs.
411. 1) 0; 2) nincs megolds; 3) 1; 4) 2; 5) 1; 1; 6) 1. 412. 1)0;
2) nincs megolds; 3) 1; 4) 3. 413. 1) a>1; 2)a=1; 3)a<1.
416. 1)Ha a=0, akkor x l1, ha a 0, akkor x=1; 2)ha a=1,
akkor xbrmely szm; ha a 1, akkor x=0; 3)ha a=0, akkor
x l1; ha a 0, akkor x=2; 4)ha a < 0, akkor nincsenek gykk;
a + 10
ha al0, akkor x=a2+2. 417.a < 0 vagy a=1. 418.13. 419. .
5a
420. 27 darab 100 hrivnys cmlet, 500 hrivnysbl 4 cmlet.
5b + 15 3
428.2){2, 2}; 4). 429.4){5}. 439.1) ; 2) . 440.1,4km/h.
b 1b
2 m p
441. . 457. tmutats. Legyen s az adott racionlis szm.
7 n q
mq + np s
Akkor az sszegk , vagyis , ahol s, t . 458. tmuta-
nq t
ts. Ha felttelezzk, hogy az adott sszeg racionlis szm, akkor az
adott irracionlis szm megadhat kt racionlis szm klnbsge-

knt. 459. 1) Nem, pldul 3 + ( 3 ) = 0; 2)nem, pldul
3 3 = ( 3 ) = 3; 3)nem, pldul
2
3 0 = 0. 460.A harmadik lpcs-
2
b
hzban, a hatodik emeleten. 461. . 463. 18 l. 493. 1) Nem ltezik
a
olyan x rtk; 2)3; 3)1; 3. 494. 1)4; 2)2. 495. 4. 496. 120 ha.
525. 1) 6 2; 2)11 2; 3)10 3; 4)9 5a; 5)a ab; 6)0.
526. 1) 6 3; 2)6 7b; 3)10a 3 a. 528. 1) 16 + 3 ; 2)10 5 5;
3)1; 4)1; 5)4. 529. 1) 10 4 2 ; 2)74; 3)4; 4)32. 536. 1) a 2;
6 4 4 a a+ b ab 3 c
2) ; 3) ; 4) ; 5) ; 6) ; 7) ; 8) a 1;
m 2 m xy 16 a b 2 c +5
a 4 1 3 n
9) ; 10) x. 537. 1) ; 2) ; 3) ; 4) ; 5) x;
a b a+ a ab y m
22
6) . 538. 1) m 4 m; 2)a b 2 6
b; 3)2x 3
y; 4)m 3n 3 mn;
9a
5) 3xy7 5x; 6)8ab 4 b; 7)11m5b 9 2m; 8)mnp7 p.
539.1)m 9 m; 2)a11b12 a; 3)7a b; 4)a 4b 4 ab; 5)3x7 y17 3x;
6) 5m 3n 3 p 3 2 p. 540. 2) Mivel a felttelek szerint b m0, ezrt
b b = b3 ; 3) c7 ; 5) x 3y5 ; 8) a 3b3 . 541.2) 54n 2 ;
b
3) p5 ; 6) 5a 9b. 543.1) ; 2) a. 544.1) 2 + 1; 2) 3 + 2;
a+ b
3) 6 + 5. 545.1) 7 + 1; 2) 6 + 3; 3) 5 + 2. 546.9. 549.1) 4 + 2;
2) 3 3 + 1. 550. 180 alkatrsz. 551. 25%-kal. 552. 6km/h, 2km/h.
553.17 vagon. 571.1)0; 1; 2)0; 1; 3)nincs megolds; 4)1; 5)4; 6)1.
573. 4) 5 2 3. 574. 2) 2. 575. 0. tmutats. Az egyenlet bal ol-
dala csak nemnegatv rtket vesz fel, a jobb oldala csak nem pozit-
vat. 580. 1) 7 1; 2) 3 2; 3)3 3; 4)6 2. 581. 1) 5 2;
2) 5 2; 3)5 2 3. 582. Ha a l 0, akkor egy gyk van; ha a < 0,
akkor nincs megolds. 583.2 a + 1 , ha a > 1; 3, ha 0mam1. 584.12,
ha a > 36; 2 a , ha 0m a m36. 585. 63 kg. 586. 3km/h. 588. 1 ra
12 perc. 605. 6; 7. 606. 9; 10. 608. 1) 0; 14; 2) nincs megolds.
4
609. 1)0; ; 2)2 2; 2 2. 615. 3; 2 vagy 3; 4. 616. 1; 0 vagy
3
0; 1. 617. 1)4; 2)0; 8; 3)9; 9. 622. 1)0; 3; 3; 2)0; 1; 3)1; 4)2;

2. 623. 1)0; 7; 7; 2)0; 5; 7; 3)1,5; 1,5. 624. 1)2; 2)3; 3)0,5; 2;
4)nem ltezik ilyen rtk. 625. 1) a=4, x2=4; 2)a=0, x2=2
9 7
vagy a=1, x2 = ; 3)a=3, x2=2. 629. 35. 636. 1)1; ; 2)1;
4 6
3 21 7 1 1
9; 3) . 637.1)2; ; 2)3; . 638.1)4; 3,5; 2)1; ; 3)2;
2 3 7 25
4 3 21 2 14
; 4)3 15; 5)3; 6; 6) . 639. 1)3; 9; 2) ; 3) nincs
3 6 2
megolds. 640. 7. 641. 38 cm. 642. 6 s 14 vagy 14 s 6. 643. 10;
3 5 2 31
11. 644. 13; 14. 645. 1) 5; ; 2)1; 6; 3)6; ; 4)1; .
2 3 22
3 4
646. 1) 2, 2 2; 2)2; 3; 3)1; . 647. 20; 4. 648. 1; .
8 3
649. 8 cm. 650. 6 cm vagy 12 cm. 651. 16 cm, 30 cm. 652. 9 cm,
40cm. 653.9; 11; 13. 654.4; 6; 8; 10. 656.16 majom vagy 48 majom.
657. 9 csapat. 658. 15 oldal. 659. 1)8; 7; 0; 1; 2)1; 1; 0,6; 0,6;
3) 3 + 14; 4)2; 2; 5)3; 5; 3; 5; 6)2; 2. 660. 1)12; 2; 2; 8;
1
2)3; 3)15; 7 34; 4)9; 9. 661. 1)10; 2)3. 662. 1) ; 2)3.
6
663. 1) b=2; 2)b=12 vagy b=12. 664. 1) b=13,5; 2)b=8
vagy b=8. 668. 1) x=2a1 vagy x=a; 2)x=2a vagy x=4;
25 1
3)ha a 0, akkor x = vagy x = , ha a = 0, akkor nincs megol-
a a
1 1 1 1 1
ds; 4)ha a = , akkor x = , ha aa
, akkor x = vagy x = .
2 3 2 3 2a 1
669. 1) x=3a5 vagy x=a; 2)x=3a vagy x=4; 3)ha a=0,
1
akkor x=1; ha a 0, akkor x=1 vagy x = . 670. 1) b=0 vagy
a
9
b = ; 2)b=5 vagy b = 2 6 , vagy b = 2 6; 3)b=19. 671.1)b=0
7
ab
vagy b=0,5 vagy b=0,5; 2)b=3 vagy b=5. 672. . 673.9.
a
674.4, 17, 3 2. 675.45 tonna, 75 tonna. 676.14 lap. 690.x2=10,
q=20. 691. x2=6, p=1. 692. x2=2, b=14. 693. x2=1,6,
m=1,28. 694. 20,5. 695. 7. 696. 17; 17. 700. x1=1, x2=9,
c=9. 701. x1=14, x2=6, a=84. 702. x1=9, x2=2, m=18.
703. x1=1, x2=5, n=5. 706. 1)1,5; 2)69. tmutats.
57
x12 + x22 =(x1+x2)2 2x1x2; 3)57; 4)567. 707. 1)80; 2) ; 3) 89.
16
tmutats. x2 x1 = (x2 x1)2 . 708. x2+12x+17=0.

709. x218x+49=0. 710. 6x214x+3=0. 711. x215x+8=0.
712. a=2 vagy a=2. 713. a=6 vagy a=6. 715. 1)7; 7; 5; 5;
2)11; 11; 1; 1; 4; 4. 716. 1)9; 9; 6; 6; 2)17; 17; 7; 7; 3; 3.
717. b=c=0 vagy b=1, c=2. 718. 1) a = 2; 2) nincs ilyen rt-
ke az a-nak. 719. a=2. 721. 4 sor, minden sorban 12 fa. 723. 18%.
2a 3 b 3 c +1 m2 + m + 1 x+4 1 4n
732. 1) ; 2) ; 3) ; 4) ; 5) ; 6) .
a 6 2b 1 c2 m + 10 x+8 5n + 1
4x 3 2y + 5 a +1 3b 4
733. 1) ; 2) ; 3) ; 4) . 734. 1)3; 2)2; 3) .
x 1 y 1 a 5 b 1 3
2b + 1 4
735. 1)4; 2)14. 736. 1)1; 2) 2 ; 3) ; 4)4. 740. 1)(xy)
b c
(x5y); 2)(a+9b)(a4b); 3)(3m+n)(m3n); 4)(4xy)(xy).
741. 1)(a4b)(a10b); 2)(3b2c)(4b+3c). 742. 1)Ha a=3, ak-
kor x brmely szm, ha a = 2, nincs megolds, ha a 3 s a 2,
a+3
akkor x = ; 2)ha a=7, akkor x brmely szm, ha a=1, akkor
a+2
2a + 1
nincs megolds, ha a 7 s a 1, akkor x = . 743. Ha a=8,
a 1
akkor xbrmely szm, ha a = 1, akkor nincs megolds, ha a 8 s
a+8
a 1, akkor x = . 746. 6,8%. 748. 1) Nincs megolds; 2) 4; 3) 3;
a 1
4) y brmely szm, kivve a 4-et s az 5-t. 752. 1)4; 1; 2)1; 3)
2
; 4)2; 10; 5)7; 6)6; 7)5; 10; 8)5; 9)2; 8; 10)2; 9; 11)3;
3
2; 12)4; 0,4. 753. 1)1; 2)0,25; 3)0,5; 6; 4)8; 5)3; 6)3; 12;
2
7)1; ; 8)3; 13. 758. 1)6; 2)5; 3)7; 4)6. 759. 1)10; 2)7.
7
760.1)3 18; 2)23; 1; 3)27; 1; 4)3. 761.1)4; 9; 2)5. 762.1)1;
18; 2)98; 2; 3)1,5; 4)2; 5)3; 4; 6)3; 7)2; 8)9; 9)1; 10)9.
2
763. 1)60; 50; 2)3; 3)9; 24; 4)2; 5)20; 2. 6)15. 764. 1) ;
3
14; 2)56; 60. 765. 1)15; 12; 2)20; 2. 766. 1) 5; 2) nincs megol-
1
ds; 3)3 ; 4)1. 767. 1)15; 1; 2)1,5. 769. 1) 3; 3; 3; 3; 2)6;
3
1
4; 1; 1; 3)0; 3; 4)1; 3; 1. 769. 1) ; 1; 2)0,5. 770. 1)1; 7; 2;
3
5
4; 2)6; 2; 4 20; 3)2; 1; 4) ; 10. 771. 1)Ha a=1, akkor
3
x=7; ha a=7, akkor x=1; ha a 1 s a 7, akkor x=1 vagy
x=7; 2)ha a 1 s a 7, akkor x=a; ha a=1 vagy a=7, akkor

2
nincs megolds; 3) ha a 2 s aa
, akkor x=3a vagy x=2; ha
3
2
a=2 vagy a = , akkor x=2; 4)ha a=0, akkor xbrmely szm,
3
kivve a 3-t; ha a = 3, akkor nincs megolds; ha a 0 s a 3,
akkor x=a. 772. a = 2 5, vagy a = 2 5, vagy a=6. 777. 75km/h.
778. 50km/h, 60km/h. 779. 80km/h, 60km/h. 780. 80km/h.
781. 12km/h. 782. 12 oldal. 783. 30 m3, 25 m3. 784. 6 nap.
785.31km/h. 786.10km/h. 787.3km/h. 788.2km/h vagy 2,25km/h.
789. 60km/h, 40km/h. 790. 60km/h. 791. 60km/h. 792. 8km/h.
1 7
793. 32km/h. 794. . 795. . 796. 45 nap, 36 nap. 797. 15ra,
4 12
10ra. 798. 21ra, 24ra. 799. 80g. 800. 30 kg. 801. 3km/h.
802.5ra. 803.4 ra, 6 ra, 12 ra. 804.80km/h. 805.24 alkatrsz.
8 4
806.12 ra. 808.6. 823.3) . 829.4)1, 2, 3. 832. . 833.t-
3 a (a + 12)
50 2
mutats. Vizsgljtok a kt oldal klnbsgt. 886. .
3
909. 1)5; 5; 1; 1; 2)10; 10; 22; 22. 910. a=1. 911. a=3.
234
AZ ELLENRIZZTEK MAGATOKAT!
FELADATSOROK MEGOLDSA
Feladat- Feladatok szma

lap sor-
szma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
1. B C A A D A C D C D B C
2. B D B D A A C B C B C A
3. C D C B C A B B D A A D
4. C B B C C A C D C C A B
5. C D D C A B A B A D B A
6. D C A B A C A C A D B C
235
TRGYMUTAT
Azonosan egyenl kifejezsek 10 Karakterisztika 55

Azonossg 10 Kzs mrtk 114
Bikvadratikus egyenletek 172 nevez 24
Lineris egyenletek 141

Egsz kifejezsek 5
Msodfok egyenletek 142
kitevj hatvny tulajdonsga
diszkriminnsa 148
62
megoldkplete 149
szmok 106
polinom diszkriminnsa 166
szmok halmaza 105
polinom gyke 166
Egyenletek grafikus megoldsa
polinom lineris tnyezkre
72, 73
bontsa 166
Egyenl halmazok 101
Ekvivalens egyenletek 46 Negatv egsz kitevj hatvny
54
Elsfok egyenletek 141
lineris egyenlet egytthati Ngyzetgyk 89
141 Ngyzetgykjel 89
Ngyzetgykvons 89
Fordtott arnyossg 69
Nevez gyktelentse 124
Gyk alatti kifejezs 89 Nulla kitevj hatvny 54
Halmaz 100 sszemrhet szakaszok 114

Halmaz eleme 100 Parabola 84
Harmadfok egyenletek 179
Parabola gai 84
Hinyos msodfok egyenletek
Parabola cscsa 84
142
Racionlis egyenletek 47
Hiperbola 71
kifejezsek 5
gai 71
szmok 106
Irracionlis szmok 107
halmaza 106
Jellemz kzs tulajdonsgok 101 trt alaptulajdonsga 11
236 TRGYMUTAT
Reduklt msodfok egyenletek Trtek egyszerstse 11

142 Trtkifejezsek 5
Rszhalmaz 102 res halmaz 102
Szm normlalakja 55
Vals szmok 108
Szmok kzelt rtke 109
halmaza 108
Szmtani ngyzetgyk 89
Vltozcsere mdszere 172
tulajdonsgai 116
Vltozk megengedett rtkei 6
Tnyez bevitele a gykjel al Vgtelen nem szakaszos tizedes
122 trt 106
kiemelse a gykjel all 122 szakaszos tizedes trt 107
Termszetes szmok 105 Venn- vagy Euler-diagram 102
halmaza 105 Vite ttele 157
Trt szakasza 106 Vite ttelnek megfordtsa 158
237
TARTALOMJEGYZK
A szerzktl ........................................................................ 3
Egyezmnyes jelek ................................................................ 4
1. . RACIONLIS KIFEJEZSEK ........................................ 5

1. Racionlis trtek............................................................. 5
2. A racionlis trtek alaptulajdonsga............................10
3. Egyenl nevezj racionlis trtek
sszeadsa s kivonsa................................................ 19
4. Klnbz nevezj racionlis trtek
sszeadsa s kivonsa................................................ 24
Ellenrizztek magatokat! 1. sz. tesztfeladat..........................31
5. Racionlis trtek szorzsa s osztsa.
Racionlis trtek hatvnyozsa................................... 32
6. Racionlis trtek azonos talaktsai ......................... 38
Ellenrizztek magatokat! 2. sz. tesztfeladat.........................44
7. Ekvivalens (egyenrtk) egyenletek.
Racionlis egyenletek................................................... 46
8. Negatv egsz kitevj hatvny.................................... 53
9. Az egsz kitevj hatvny tulajdonsgai .................... 61
10. Az y = k kplettel megadott fggvny s grafikonja..... 69
x
Ellenrizztek magatokat! 3. sz. tesztfeladat.........................79
Az 1. paragrafus sszefoglalsa............................................80
2. . NGYZETGYK. VALS SZMOK...............................83

11. A y = x2 fggvny s grafikonja.................................... 83
12. Ngyzetgyk. Szmtani ngyzetgyk........................... 88
238 Tartalomjegyzk
Teremhetnek-e a vetemnyesekben gykk?............98

Az els ukrajnai matematikai olimpia
els feladata...........................................................99
13. Halmazok s elemeik. Rszhalmazok ........................ 100
14. Szmhalmazok ........................................................... 105
Az irracionalits felfedezse................................ 113
15. A szmtani ngyzetgyk tulajdonsgai ......................115
16. Ngyzetgykt tartalmaz kifejezsek
azonos talaktsai..................................................... 122
17. A y = x fggvny s grafikonja................................. 132
Ellenrizztek magatokat! 4. sz. tesztfeladat....................... 138
Az 2. paragrafus sszefoglalsa.......................................... 139
3. . A MSODFOK EGYENLET....................................... 141

18. Msodfok egyenletek. A nem teljes
msodfok egyenletek megoldsa...............................141
19. A msodfok egyenlet megoldkplete........................148
20. Vite ttele....................................................................157
21. Msodfok polinom..................................................... 166
22. Msodfokra visszavezethet egyenletek megoldsa.172
Egyenletek megoldsa j vltoz bevezetsvel...... 177
Scipione del Ferro titkos fegyvere......................... 180
23. A racionlis egyenlet, mint a relis problmk
matematikai modellje..................................................181
Eurpa els szmtgpe..................................... 188
Az 3. paragrafus sszefoglalsa.......................................... 192
Tartalomjegyzk 239
Ismtl feladatok a 8. osztly tananyaghoz................... 194

Bartkozzunk a szmtgppel............................ 209
A 7. osztlyban tanultak ismtlse....................................216
Feleletek s tmutatsok.................................................. 227
Az Ellenrizztek magatokat feladatsorok megoldsa..... 234
Trgymutat...................................................................... 235

8

.

. . .
. .
. .
60 90/16. . . . 15,0. .-. . 13,9.

2160 . . ______.

79008 . , . , 21
4826 31.12.2014
www.svit.gov.ua; e-mail: office@svit.gov.ua; svit_vydav@ukr.net
, 88006 . , . , 101
4078 31.05.2011

Algebra (2016, A. H. Merzljak)

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Algebra (2016, A. H. Merzljak)

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A. H.

A zld szmozs pldkat hzi feladatra, a kk szmozsakat

1.. RACIONLIS KIFEJEZSEK

Mieltt hozzfogntok e pont tanulshoz, ismteljtek t a

1. Miben klnbznek a trtkifejezsek az egsz kifejezsektl?

15.Hatrozztok meg az albbi fggvnyek rtelmezsi tartomnyt:

17.Egyszerststek az albbi trteket:

NEM HAGYOMNYOS MDSZEREK HASZNLATA

szm n szmjegy. Megvlaszthatk-e gy az m s az n rtkei, hogy:

2. A racionlis trtek alaptulajdonsga

A 3a 1 + 2a + 5 = 5a + 4 egyenlsg azonossg, mivel az a minden

ha a racionlis trt szmlljt s nevezjt megszorozzuk

4 . P L D A . Hozzuk kzs nevezre a kvetkez trteket:

2) Az adott trtek kzs nevezje nevezik szorzatval egyenl. gy:

6 . P L D A . Oldjuk meg a (a2 9)x = a + 3 egyenletet az a paramter

1. Milyen kifejezseket neveznk azonosan egyenlknek?

48.Hozztok kzs nevezre a kvetkez trteket:

60.*Az a valamennyi rtkre oldjtok meg az albbi egyenleteket:

62.Hozztok egyszerbb alakra a kvetkez kifejezseket:

66.Vgezztek el a kijellt mveleteket:

NEM HAGYOMNYOS MDSZEREK HASZNLATA

67.A ngyzet oldalaira 4 termszetes szmot rtak. A ngyzet mindegyik

3. Egyenl nevezj racionlis trtek

3 . P L D A . Hatrozzuk meg az n sszes olyan termszetes rtkt,

1. Hogyan adunk ssze egyenl nevezj racionlis trteket?

b2 20b + 100 c2 14c 49

80.Bizonytstok be az albbi azonossgokat:

91.Az egymstl 9 km tvolsgra lv kt falubl egyszerre, egymssal

94.A csillagot helyetteststek olyan egytag kifejezssel, hogy az egyen-

95. A csillagot helyetteststek olyan tbbtag kifejezssel, hogy az

NEM HAGYOMNYOS MDSZEREK HASZNLATA

97.Elfordulhat-e, hogy egy pros szmnak tbb pratlan osztja legyen,

4. Klnbz nevezj racionlis trtek

1. P L D A . Hozzuk egyszerbb alakra a kifejezseket:

1. Hogyan adunk ssze, illetve vonunk ki egymsbl klnbz nevezj

98.Vgezztek el az albbi mveleteket:

100.Hozztok egyszerbb alakra az albbi kifejezseket:

106.Vgezztek el a trtek sszeadst vagy kivonst:

112.Egyszerststek az albbi kifejezseket:

119.Bizonytstok be az albbi azonossgokat:

133.Hatrozztok meg az albbi egyenletek gykeit:

138.Adjtok meg az albbi szmok reciprok rtkt:

141.Hatrozztok meg a hatvny rtkt:

NEM HAGYOMNYOS MDSZEREK HASZNLATA

142. Egy foly szemkzti partjaitl a partokra merlegesen kt komp

ELLENRIZZTEK MAGATOKAT! 1. SZ. TESZTFELADAT

5. Racionlis trtek szorzsa s osztsa.

Mr ismerjk a kznsges trtek szorzsnak s osztsnak szab-

Kt racionlis trt hnyadosa olyan trt, amelynek szmllja

1. P L D A . Vgezzk el az albbi mveleteket:

2) Felrjuk a 2x 12 tbbtag kifejezst olyan trt alakban, amelynek

1. Mi lesz kt racionlis trt szorzata?

157.Helyetteststek az x vltozt olyan kifejezssel, hogy azonossgot

159.Hozztok egyszerbb alakra a kvetkez kifejezseket:

170.Oldjtok meg a kvetkez egyenleteket:

NEM HAGYOMNYOS MDSZEREK HASZNLATA

175.Pter s Lszl felvltva az x4 + *x3 + *x2 + *x + * = 0 egyenletben a csillagokat

6. Racionlis kifejezsek azonos

2 . P L D A . Igazoljtok, hogy a 3a + a + 5 54a 2 kifejezs rtke

3 . P L D A . Igazoljtok a ( 3aa71 + aa + 71 ) a3a71a = a 4+ 1.azonossgot.

M e g o l d s . Alaktsuk t a bizonytand azonossg bal oldalt.

( 3aa71 + aa + 71 ) a3a71a = 3aa71 a3a71a + aa + 71 a3a7a1 =

176.Egyszerststek az albbi kifejezseket:

178.Vgezztek el a kijellt mveleteket:

175.Pter s Lszl felvltva az x4 + x3 + x2 + x + = 0 egyenletben a csillagokat

1) A tblzatban feltntetett kmiai elemek kzl melyik atomtmege