A turizmus trtnetnek sokat idezett szakasza, h a 17.

Szazadban, I Erzsebet az udvari allasra

ahitozokat, az ifju nemeseket arrq osztonoztek, h Europaban a tanulmanyaikat egy korutazassal
tegyek teljesse. A 19 szazadtol az amerikaiak is atvettek ezt a szokast, de a turat lerovoditettek
par honapra. A fo motivaciot a tanulmanyut helyett a kedvteles es a szorakozas vette at. A
turazasban resztvevo varosok Parizs, Velence, Firenze, Roma, majd Aixen-Provence, Montpellier
es Avignon imidzset emelte, alakitotta ki. Ezt a korutazast Hrand Tournak neveztek.

A turizmus fellendul amikor a vasut es a gozhajo a 19 szazad kozepetol elkeudi onteni a brit
turistak tomegeit. Ekkor meg kulon turisztikai szolgalatatasok nem alltak rendelkezesre csaj
azok, amelyek barki mqenak( ber es postakocsi, fogadok, mrnedekhazak, panziok, hitellevel es
valto)

A 18 szazad vege fele kibontakozott ipari forradalom olyan valtozasokat hozott eloszor Anglia,
majda tobbi fejlett orszag tarsadalmi es gazdasagi eletebe, amelyek a modern turizmusnak is
megteremtettek az alapjat. A gazdasag fokozott iparositasa, egyreszt a lakossag letszamanak
gyarapodasat , masreszt a tarsadalom szerkeuetenek atalakulasat vonta maga utan. Megindult
a varosoasodas, ami a falusi lakossag aranyanak a csokkenesevel jart.

Az uj tarsadalmi szektorok kozul a turizmusra ketto volt eros hatassal. Az egyik a varosi lakossag
amely gyorsan nepszeruve valt vonatkirandulasok fo kozonsege volt. A masik a penztoke
tulajdonosai es kozvetitoi, akik a foldhoz mar nem kotodve, gazdasagukkal a tavolabbi utazasok
foszereploive valtak.

A szemleyek oldalarol, az utazasok kialakulasahoz ketfele feltetel volt szukseges: a lehetoseget

ado tenyezok(kereslet) es au utazas motivacioja. Az elsot a szabadido es az alapveto
szuksegleteket kielegitest kovetoen fennmarado szabadrendelkezesu (diszkrecionalis)
jovedelem meglete jelenti. Az iparosodassal es varosiasodassal ezek a feltetelek termelodtek
egyre tomegesebb mertekben. A masik oldalon, a kinalat oldalan, az itqzqst lehetove tevo targyi
feltetelek , es szolgalatatasok jelenlete szukseges, hogy az utazasi igeny realizalodhasson. Ezek
mindenekelott a kozlekedesi lehetosegek vapamint azok a szolgaltatasok amrlyre az otthonatol
tavo levo turistanak, utazasa es tartozkodasa idejrn szuksege van( szallas, etkezes, szorakozasi
es vasarlasi lehetoseg es biztonsag). W turisztikai vonzere ( attrakcio) amelyre a turista
motivacioja iranyul. A turizmus elotortenete aut mutatja, hogy a fo helyvaltoztatasi es utazasi
formak ott alakultak ki, ahol ezek a feltetelek rgyuttesrn letrejottek.

A korszakot a kozlekedesi technika forradalma vezette be. James Watt 1778-gozgep. Ezt kovette
a gozhajo. Robert Fulton 1807, majd a gozmozdony George Stephenson 1817.

A vasutak eloszor a kereskedelmi utazokra osszpontositottak figyelmuket. A vasuttarsasagok

inkqbb a kulonfele szolgaltatasokkal, mint az arak teruleten versenyztek. Hamarosan
felfedeztek a kirandulokban azt az uj utikozonseget amrlelyre biztonsaggal szamithattak es
kedvezmenyes tarifakat vezettek be. Kulonjaratokat is inditottak reszukre. Ezzel kitalaltak a mai
charterrepulok oset.

Az igazi ujdonsagot Thomas Cook vezette be 1814ben. A szervezett csoportos utaztatast hozta
letre, amellyel megvetette a kesobbi tomegturizmus alapjat. Az elso londoni vilagkiallitason mar
6 millio latogatot szamoltak. A latogatok tobb mint fele vonattal utazott es utazasukat a Cook
utazasi irodo szervezte. Miutan a hatalmas latogatoforgalom elszallasolasa allando gondot
jelentett, nagy szallodaepitkezesi korszak vette kezretet. Az elso vallalkozok, maguk a
vasuttarsasagok voltak(palyaudvarok kozeleben). A magas toke igenyek miatt a szallodak
hamarosan lancokba szervezodtek.

A technikai fejlodest tarsadalmi valtozasok kisertek. Fellendultek a csaladi utazasok, foleg a

tengerpartokra. Az udulohelyeken a klasszikus szolgaltatasok nellett jelentos szorakoztatoipar
is kifejlodott. Az angol turostak szamara a fo vonzerot a tengerparti udulok(Deuvaille) , majd
kesobb a svajci hegyek jelentettek.

Uj kozlekedesi lehetoseget a melytengeri gozhajozas megjelenese nyujtott a turistak szamara.

Thomas Cook, 1866ban szervezte meg az elso hajoutat au USAba indulo brot turistak szamara.

A 19 szazad vegere megszulettek azok a talalmanyok, amelyeknek alkalmazasa es elterjedese

meghatarozta a 20szazad turizmusat. 1876 - robbanomotor, 1855-gepkocsi. A Wright testverek
1903ban hoztak letre repulogepet, amely a 20 szazad kozepere , a gepkocsohoz hasonloan a
turizmus egyik fo kozkekedesi eszkoze lesz.