KÖZIGAZGATÁSI ÉS ELEKTRONIKUS

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖZPONTI
HIVATALA

MUNKAVÉDELMI
OKTATÁSI SEGÉDANYAG
2
 BEVEZETÉS
Tervez

Magyarország Alaptörvénye XVII. Cikk (3) bekezdés szerint minden

munkavállalónak (dolgozónak) joga van az egészségét, biztonságát és
méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Ezt a jogot az állam -
többek között - a munkavédelem megszervezésével biztosítja. A
munkavédelem célja a dolgozók egészségének, munkavégző képességének
megóvása, a munkakörülmények humanizálása, a munkabalesetek és a
foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzése.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

követelményeinek megvalósítása - a dolgozók ez irányú felelősségével
összhangban - a munkáltató kötelessége. Az ezzel kapcsolatos
követelmények megvalósításának módját a jogszabályok és a szabványok
keretein belül, a munkáltató határozza meg. A munkavédelmi tevékenység
rendjét és helyi szabályozását az elnök által kiadott Munkavédelmi
Szabályzat tartalmazza. A Hivatal területén a munkavédelemmel, valamint a
foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos feladatokat a munkavédelmi
referens végzi.

A munkáltatónak és a dolgozónak a vonatkozó (jog)szabályokban

meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során együtt
kell működniük.

A dolgozónak rendelkeznie kell – saját és mások testi épségének

megóvása érdekében – a szükséges munkavédelmi ismeretekkel. A
munkavédelmi oktatás célja ezen ismeretek elsajátítása illetve
felelevenítése.

A KEK KH mint munkáltató ezen írásbeli oktatási segédanyag kiadásával

azon törvényi előírásnak kíván eleget tenni, amely arra kötelezi,
gondoskodjon arról, hogy a dolgozó elsajátítsa az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályait és megszerzett
ismereteit a foglalkoztatás teljes időtartama alatt hasznosítsa. Az oktatási
segédanyag a munkavédelmi előírásokkal kapcsolatos legfontosabb
alapismereteket tartalmazza.

A DOLGOZÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A dolgozó csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban,

az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre
vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. Ittas vagy
bódult állapotban (kábítószer, gyógyszerek hatása alatt) nem
dolgozhat!

A dolgozó jogosult megkövetelni munkáltatójától:

 az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit;

3
 veszélyes tevékenység esetén a munkavédelmi szabályokban előírt
védőintézkedések megvalósítását;
 a szükséges felszerelések, munka és védőeszközök, valamint tisztálkodó
szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását;
 a szükséges munkavédelmi ismeretek rendelkezésre bocsátását; a
védőeszközök helyes használatának oktatás keretében történő
ismertetését.

A dolgozó köteles:
 a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle
elvárható módon meggyőződni;
 azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint
használni, az előírt karbantartási feladatokat elvégezni;
 az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni,
 a munkavégzésnek megfelelő ruházatot viselni;
 munkaterületén a fegyelmet, rendet, tisztaságot megtartani;
 a munkavédelmi ismereteket elsajátítani, azokat alkalmazni;
 az előírt előzetes, időszakos, soron kívüli és záró orvosi vizsgálatokon
részt venni;
 a veszélyt jelentő rendellenességet, balesetveszélyt üzemzavart
megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni felettesétől;
 a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni felettesének és a
munkavédelmi referensnek.

A dolgozót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében
történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt tett
jóhiszemű bejelentéséért. A dolgozó jogosult megtagadni a munkavégzést,
ha azzal életét, egészségét, vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztetné.

BALESET, MUNKABALESET, ÜZEMI BALESET, ÚTI BALESET

Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a

sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt
következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki)
egészségkárosodást illetőleg halált okoz.

Munkabaleset: az a baleset, amely a dolgozót a szervezett munkavégzés

során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a
dogozó (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

4
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a dolgozót a
foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés,
anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés,
foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb
szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek
(munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a
munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben
éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
(lásd üzemi, úti baleset).

Üzemi baleset: A társadalombiztosítási törvény alapján üzemi balesetnek

számít az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett
munka közben, vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkahelyére vagy
onnan lakására (szállására) menetközben éri (ez utóbbi az úti baleset).
Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat egyes társadalombiztosítási
ellátások igénybevétele során éri.
A „munkabaleset” munkavédelmi, az „üzemi baleset” társadalombiztosítási
kategória. A két fogalom tartalma csak részben fedi egymást.
Társadalombiztosítási ellátásra (90 %-os táppénzre) csak akkor jogosult a
sérült, ha a baleset „foglalkozás körében végzett munka közben…… éri”. Ha
a baleset a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett
munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi fegyelmezetlenség,
rendbontás következménye, az OEP nem fogadja el üzemi balesetnek az
eseményt. A munkahelyi rendbontás során bekövetkezett balesetek körébe a
verekedés, játék és az italozás közben elszenvedett balesetek tartoznak, így
azok szintén nem alapozzák meg a baleseti ellátásra jogosultságot. Viszont a
verekedés, játék, vagy italozás közben, illetve ezek valamelyike miatt
veszélybe, vagy veszélyhelyzetbe került munkatársának segítségére siető,
illetőleg a rendbontás megszüntetése érdekében fellépő, vagy jogos
védelemben eljáró dolgozó eközben elszenvedett balesete üzeminek
minősül. Az italozás közben elszenvedett balesetek üzemisége kizárásának
nem feltétele az, hogy a sérült dolgozó ténylegesen is fogyasszon szeszes
italt. Az üzemiség kizárását már az is megalapozza, hogy a baleset a
munkahelyi italozáshoz való előkészületek során következett be. Az
italozáshoz való előkészület formailag több résztevékenységet foglal
magába. Így például előkészületnek minősül az, ha a dolgozó „kiszalad”
italért, vagy azt szervirozza és közben szenved üzemi balesetet. Ha azonban
az előkészületekben részt nem vevő és italt fogyasztani sem szándékozó
személy sérül meg, balesetének üzemisége nem vitatható.
Ha az úti baleset BKV járművekkel való utazás közben történik, érdemes a
BKV dolgozójától is igazolást kérni, mert a BKV az érvényes jeggyel vagy
bérlettel utazó utasaira balesetbiztosítást köt.

KOCKÁZAT, VESZÉLYFORRÁSOK, BALESETVESZÉLY

5
Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező
minden olyan tényező, amely a munkát végző, vagy a munkavégzés
hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelent.

Veszélyforrás lehet különösen:

1. Fizikai veszélyforrások:
 munkaeszközök, járművek, szállító, anyagmozgató eszközök;
 szerkezetek egyensúlyának megbomlása;
 csúszós felületek, éles szélek (papír széle is), sarkok, sorjás, egyenetlen
felületek;
 tárgyak hőmérséklete;
 a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése;
 szintkülönbség;
 súlytalanság;
 a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, áramlása,
ionizációja;
 zaj, rezgés, infra- és ultrahang;
 világítás, elektromágneses sugárzás vagy elektromágneses tér;
 részecskesugárzás;
 elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség;
 aeroszolok és porok a levegőben;
 veszélyes anyagok, stb.

2. Biológiai veszélyforrás: mikroorganizmus és anyagcsereterméke,

makroorganizmus (növény, állat);

3. Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel.

A MUNKABALESETEINEK TAPASZTALATAI

1. Közlekedéssel kapcsolatos balesetek :

Sok súlyos baleset közúti közlekedéssel kapcsolatban következik be. A
közlekedés veszélyes üzem. A szabályok betartására, az elővigyázatos
defenzív vezetés módszereinek elsajátítására nagy gondot kell fordítani. A
közlekedési szabályok (KRESZ) betartása a KEK KH telephelyein,
udvarokon belül is kötelező.
A gyalogos közlekedés sem veszélytelen. A közlekedési baleseteken kívül az
úttest illetve a járda burkolatának hibái, egyenetlensége miatt is számos
baleset történik.

6
2. Épületen belül bekövetkezett balesetek:
Épületen belül az ember többnyire biztonságban érzi magát. Talán nem is
gondol arra, hogy a padlóburkolat hibája vagy csúszóssága, esetleg nem
megfelelő lábbeli viselése, vagy csak figyelmetlenség miatti elbotlás, elesés,
leesés, következtében súlyos baleset érheti. Különösen veszélyesek ebből a
szempontból a lépcsőházak, a frissen felmosott folyosók, mosdók, üvegezett
ajtók.

3. Villamos áram által okozott balesetek, -áramütés, -sérülés:

Az épületek elektromos hálózata, az elektromos árammal működő gépek,
berendezések és eszközök műszaki hiba vagy szakszerűtlen használat
következtében veszélyt jelenthetnek.(sérült szigetelésű vezeték,
védőföldelés nélküli hosszabbító, vagy „T” elosztó dugó, sérült vagy hiányzó
védőburkolat). Ha a dolgozó ilyen hibát, rendellenességet, vagy erre utaló
jelet észlel, köteles azt a munkahelyi vezetőjének jelenteni. A hibás, vagy
hibásnak vélt készüléket, berendezést a hálózatról le kell választani a
hálózati csatlakozó dugó kihúzásával, vagy más módon gondoskodni kell a
feszültségmentesítéséről.

A villamos baleset veszélye akkor áll fenn, amikor az emberi test

áramkörbe kapcsolódhat. Áramütésről akkor beszélhetünk, amikor a
szervezeten átfolyó áram az izmok görcsös összehúzódását, az
idegközpontok és pályák zavarát vagy bénulását okozza. Az áram
szervezetre gyakorolt hatása függ az áramerősségtől (elengedési
áramerősség), az árambehatás időtartamától, az áram útjától, az emberi
test elektromos ellenállásától (bőrfelület, ruházat, lábbeli), a testi és lelki
állapottól, a feszültségtől, áram-nemtől, frekvenciától.

Soha ne érintsünk egy időben egyik kezünkkel elektromos készüléket,

másikkal jól vezető, földelt tárgyat (vízvezeték, központi fűtés vezetéke).

Az áramütés különösen veszélyes lehet, ha az áramütött személy az izmok

görcsös összehúzódása miatt „fogva marad”, mert az árambehatás
időtartama meghosszabbodhat. Ilyen esetben a legfontosabb teendő az
áramütött személy lehető leggyorsabb kiszabadítása. az áramkörből a
főkapcsoló kikapcsolásával, a dugós csatlakozó kihúzásával, a
kismegszakítók lekapcsolásával, az olvadó biztosító eltávolításával. Ha ez
nem lehetséges, az áramütöttet feszültség alatt kell kiszabadítani, ügyelve
arra, nehogy a mentést végző is áramütést szenvedjen. (pl. szigetelő anyagú
rúddal, szigetelőanyagon állva, a sérült ruháját fogva). Ügyelni kell arra,
hogy az áramütött kiszabadításkor el- vagy leesésnél ne sérüljön meg.
Az áramütötthöz minden esetben orvost vagy mentőt kell hívni, az
elsősegélynyújtást hozzáértő személynek azonnal el kell kezdeni

Az elektromos hálózaton, illetve eszközökön javítást, átalakítást csak

azzal megbízott szakképzett személy az előírások betartásával végezhet. A
dolgozó önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem
alakíthatja át a biztonsági berendezéseket (A védőföldelés nélküli

7
hosszabbító vagy „T” elosztó dugó gyakorlatilag kiiktatja, hatástalanítja a
védelmet, ezért használata TILOS!).

4. Épületfenntartással, karbantartással, anyagi, műszaki ellátással,

műszaki munkákkal kapcsolatos balesetek:

Balesetveszélynek, egészségi ártalomnak kitett munkahelyen csak

egészségileg, szellemileg, fizikailag alkalmas, a szakmai és munkavédelmi
követelményeknek megfelelő, szakképzett személy foglalkoztatható. Minden
fajta munkavégzést előzetesen meg kell szervezni. A munka megkezdése
előtt annak irányításával felelős személyt kell megbízni. Ahol veszély
fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad.

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Baleset bekövetkezésekor az elsősegélynyújtás állampolgári kötelezettség.

Az elsősegélynyújtás ugyanakkor nagy felelősséggel is jár, mert ha valaki
szakszerűtlenül végzi, súlyosbíthatja is a sérült állapotát. Az
elsősegélynyújtás célja az életmentés, a sérült állapotának javítása illetve
állapotromlásának megakadályozása az orvos vagy a mentő megérkezéséig.
Minden munkahelyen gondoskodni kell az elsősegélynyújtás személyi és
tárgyi feltételeiről.

A BALESET JELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA

A dolgozó köteles a munkavégzés közben, valamint a lakóhelyről a

munkahelyre és a munkahelyről a lakóhelyre történő utazás közben történt
legkisebb balesetet, sérülést is közvetlen vezetőjének jelenteni. A
dolgozónak és vezetőjének minden balesetet jeleznie kell a KEK KH
munkavédelemi referense felé is. Ha a sérült állapota miatt erre képtelen,
jelenlévő munkatársának, vagy annak kell ezt megtenni, aki a balesetet
észlelte.

A jelentési kötelezettség elmulasztását fegyelmi úton kell kivizsgálni. Ha

a baleset körülményeiből annak munkavégzéssel való összefüggésére lehet
következtetni, 48 órán belül baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. A baleset
kivizsgálásának eredményeképpen keletkező dokumentációnak alkalmasnak
kell lenniük arra, hogy a baleset lefolyása a későbbiek során bármikor
rekonstruálható legyen.

KÁRTÉRÍTÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

8
A balesetet szenvedett személy részére át kell adni a baleseti
jegyzőkönyvet, a baleset minősítéséről hozott határozatot és a kárigény-
felhívásra szóló nyomtatványt, valamint a kárbejelentő lapot.
A munkabalesetet szenvedett dolgozó részére a munkáltató a baleset
következtében felmerült kárát a vonatkozó jogszabályok alapján téríti meg.
A kártérítés kiterjed az elmaradt jövedelemre, dologi- vagyoni- és nem
vagyoni kárra.

A KÉPERNYŐS MUNKAHELYEK

A képernyős munkahelyeket a vonatkozó jogszabály előírásai szerint, az

ergonómiai követelményeknek megfelelően kell kialakítani.
Képernyő előtti munkavégzés esetén a munkát úgy kell megszervezni, hogy
a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces –
össze nem vonható szünetek szakítsák meg. A képernyő előtti tényleges
munkavégzés összes ideje a napi hat órát nem haladhatja meg. A
szüneteket lehetőleg más jellegű, mozgással, helyváltoztatással járó
tevékenységgel célszerű tölteni.

A NEMDOHÁNYZÓK VÉDELME, A DOHÁNYZÁSRA VONATKOZÓ

SZABÁLYOK

Dohányozni a KEK KH telephelyein az alábbiakban felsorolt

helyeken lehet:

Telephely Dohányzásra kijelölt hely

1094 Budapest, Balázs Béla u. 35.
1097 Budapest, Vaskapu u. 30.
1148 Budapest, Róna u. 54-56.
1106 Budapest, Tárna u. 1-3.
1133 Budapest, Visegrádi u. 110-112.
Az „A” épület magasföldszinti terasza mellett, a gépjárműforgalomtól
védett terület.
A Vaskapu u. 30/A udvarának kijelölt területe.
A Vaskapu u. 30/B udvarának kijelölt területe.
A főépület hátsó kijáratától számított legalább 5 m-es távolságban, a
gépjármű forgalomtól védett terület.
A 2. számú épület „A” és „B” portájának bejáratától számított,
legalább 5 méteres távolságban, az épület két végében.
A 4. számú épület bejáratától számított legalább 5 méteres
távolságban.
A 110. számú épület első bejáratától számított 6 m-re, a
kerékpártároló mellett.
A 112. számú épület hátsó lépcsőházának bejáratától legalább 5 m-re.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,

forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény

9
rendelkezéseinek betartatásáért az egyes személyek között az alábbiak
szerint oszlik meg a felelősség:
a) tiltott helyen dohányzásért a jogszabálysértő és közvetlen munkahelyi
vezetője,
b) a dohányzóhelyek megfelelő kijelöléséért a telephelyek általános
rendjéért felelős személy (létesítményfelelős), a munkavédelmi referens, a
tűzvédelmi tevékenységéért felelős személy(ek),
c) a dohányzóhelyek fenntartásáért az Üzemeltetési Osztály vezetője,
d) a dohányzási szabályok megismertetéséért a dolgozók körében, valamint
betartásának rendszeres ellenőrzéséért és az egészségvédelmi bírság
kiszabásának kezdeményezéséért a dolgozó közvetlen munkahelyi vezetője,
valamint a tűzvédelmi és munkavédelmi feladatok ellátásáért felelős
személyek.
A törvény betartását ellenőrző személyek intézkedésre jogosultak az általuk
észlelt, vagy mások által náluk bejelentett jogszabálysértés megszüntetése
érdekében az alábbiak szerint:

a) felszólítják a tiltott helyen dohányzót magatartása azonnali

abbahagyására,
b) annak eredménytelensége, vagy a tilalom ismételt megszegése esetén,
illetve a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megszegője ellen
egészségvédelmi bírság kiszabását kell kezdeményezni az illetékes
hatóságnál.
A törvény betartását a Hivatal illetékesein kívül az egészségügyi
államigazgatási szerv, illetve a tűzvédelmi hatóság, valamint a
fogyasztóvédelmi hatóság jogosult rendszeresen ellenőrizni.

Az egészségvédelmi bírság összege a dohányzással összefüggő tilalmak,

korlátozások megsértése esetén
- 20 000 – 50 000 Ft-ig,
- a helyszínen kiszabott összeg 30 000 Ft-ig terjed.
A dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem, vagy nem
megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások
megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén
- a törvény betartásáért felelősként meghatározott személyek számára
100 000 – 250 000 Ft-ig terjedő,
- a Hivatal tekintetében pedig 1 000 000 - 2 500 000 Ft-ig terjedő
egészségvédelmi bírságot szabhat ki a hatóság.
Az egészségügyi államigazgatási szerv eltekinthet a bírság kiszabásától a
rendelkezésre jogosult személyekkel szemben, ha a rendelkezésre jogosult a
dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértővel szemben kötelezettségének
megfelelően bizonyíthatóan eleget tett.

10
***

11