Ady EndreGog es Magog fia vagyok en

A vers hangvétele lázadó. Erről tanúskodnak a szimbolikus tartalmú történelmi személyeknek és

helyeknek az említése. Például: Góg és Magóg, Verecke, Dévény, Vazul, Pusztaszer. A költő az igék
használatával is nyomatékossá teszi lázadását, nyugtalanságát. Például: döngetek, rivall, betörnöm,
tiporjatok, elátkozza. A lázadás kifejező eszköze az ellentét is, ami végigvonul a versen, ezek a „hiába
és „mégis” szavak.

Góg és Magóg népét a magyar néppel azonosítja. Úgy érzi, hogy hazája épp oly elzárt, elmaradott,
mint a két pogány fejedelem népe.

Az első és a második versszak párhuzamos szerkezetű. Hasonló a kezdősoruk. Ady visszatekint

történelmi gyökereihez, és ezzel magyarságát hangsúlyozza.

„Góg és Magóg fia vagyok én”,

„Verecke híres útján jöttem én.”

Nyomatékosság teszi mondanivalóját a sorok végi „ én”-nel.

Mindkét versszak kérdéssel zárul, ez is a párhuzamvonás eszköze. A sorkezdés is azonos:

„szabad-e sírni …”
„szabad-e Dévénynél betörnöm…”

Egy sajátos költői magatartást állít előtérbe ezekkel a kérdésekkel, a küldetéses ember szerepét
vállalja magára.

A második versszakban szerepel két történelmi hely, Verecke és Dévény, ami szimbolikus jelentésű.
Verecke az ősi, keleti gyökerek, Dévény pedig a modern nyugati kultúrához való kapcsolódás jelképe.
(A honfoglalók a Verecke-hágón jöttek be, Dévény a történelmi Magyarország nyugati kapuja.) A két
név nemcsak szimbolikus, de ellentétet is hordoz. Ady vállalja a lázadó szerepét:

„Legyek az új, az énekes Vazul”.

A versben nagyon sok az utalás a magyar nép történetére. Ezzel is nyomatékot ad magyarságának, ősi
magyar voltának.

Az utolsó sorban Pusztaszer, mint az elmaradottság, a konzervatív szemlélet jelképe jelenik meg. Ez
ellen lázad Ady és vállalja az újért a küzdelmet és a megpróbáltatásokat:

„Fülembe forró ólmot öntsenek..”

„Tiporjatok reám, durván, gazul”.

Szenvedéseire utalnak az utolsó versszak sorai:

„sírva, kínban, mit se várva”.

A költő elszántságát az ismétléssel hangsúlyozza. Háromszor ismétli a mégis szót:

„mégis csak száll

mégis győztes
mégis új és magyar”.

Az új szó a vers kulcsszava. Ismétlődése nyomatékot ad a mondanivalónak. Az új a megújulásra, a

költészet megújítására utal.