Dogmatikus döntések, decreta de fide

1. A protestáns tanításra, miszerint a Szentírás egyetlen és elégséges forrása a hitnek a zsinat

kimondta: a katolikus egyház egyforma tekintélyt tulajdonít a Szentírásnak és az egyházi
hagyománynak, amelyet a Szentlélek élőszóval közölt. Továbbá megállapították a kanonikus
könyveket, a szabad bibliaolvasás és értelmezés ellenében kimondták, hogy a Szentírás egyedüli
értelmezője az egyház, az egyházatyák egybehangzó tanítása. Az egyház ítélete egyedül az
egyházat illeti meg.
2. A megigazulás sokkal több, mint Krisztus érdemeinek a beszámítása (Lutherrel szemben), egy
folyamat, amelyben az Istentől elfordult lélek megint kellő, természetfeletti vonatkozásba kerül
Istennel.
3. A zsinat rögzítette a keresztségről és a bérmálásról szóló tanítást. A szentségek számát hétben
állapította meg.
4. Krisztus az úrvacsorában valósággal jelen van. Az átváltozás szavaira a kenyér Krisztus testévé,
a bor Krisztus vérévé változik. Az átváltozás tanítását a transsubstantiatio névvel jelölték.
5. A két szín alatti úrvacsoráról megállapították, hogy az áldozás kegyelmi hatása nem követeli
meg a két szín alatti úrvacsorázást.
6. A miséről megállapították, hogy az az újszövetség áldozata, a keresztáldozat megjelenítése. A
magánmise megengedett, a nemzeti nyelvek használatát azonban nem.
7. Megerősítették a tisztítótűzről való tanítást. Az egyház régi szokására hivatkozva helyeselték a
szentek közbenjárásának segítségül hívását, az ereklyék és a képek tiszteletét és fenntartották a
búcsúgyakorlatot.
Reformhatározatok, decreta de reformatione
1. Mindenütt ahol lehet a Szentírás magyarázatára alkalmas férfiakat állítsanak. A püspökök
kötelessége az eretnekségek kivizsgálása és azok elleni fellépés. A plébánosok minden vasárnap
prédikáljanak.
2. A püspököket a székhelyükön való tartózkodásra kötelezték. A főpapok számára megtiltotta a
több javadalom birtoklását. A püspökök számára kötelezővé tette a canonnica vizitációt, a papok
számára felszentelés előtti vizsgát.
3. A püspöki hatalom megerősítése érdekében hozott fontosabb határozatok: az espereseknek a
középkorban megnőtt kormányzati jogkörét a püspök jogköréhez sorolták, a kolostorok
fennhatóságát szintén a püspöknek rendelték alá. Kötelező módon fel kellett állítani a
papneveldéket. Csak a bevégzett egyházi pereket lehetett a püspökhöz fellebbezni.
4. A zsinat lehetővé tette a pápa számára, hogy olyan teológiai műveket bocsásson ki, amelyek az
egész egyházra kötelező érvénnyel bírnak. 1. Római misekönyv – a középkori nemzeti liturgiákat
helyettesítette a római liturgiával, 1570. 2. Tridenti hitvallás – a zsinat dogmatikai határozatainak a
foglalata. 3. Tiltott könyvek jegyzéke – 1564-től. Nemcsak a protestánsok ellen, hanem a pápát
támadó katolikus könyvek ellen is.