A levegő adiabatikus kitevőjének

meghatározása
Budai Róbert

Gergely Tamás

Elméleti tudnivalók

Ha a termodinamikai rendszer és a környezete közötti hőcsere állandó nyomáson

megy végbe, a mólhő jelölése Cp, ha viszont állandó térfogaton, akkor a jelölés Cv.
Ezeknek aránya az adiabatikus kitevő. A kísérlet során a levegő adiabatikus kitevőjét
szeretnénk meghatározni.

A kísérlet menete

A kísérleti berendezés egy viszonylag nagyméretű, V térfogatú üvegedényből áll,

melybe egy S keresztmetszetű cső illeszkedik. Ebben található a fentebb említett, m
tömegű fémgolyó, melynek külső átmérője szinte azonos a cső belső átmérőjével, tehát
elég jól elzárja az edényben levő levegőt a környezettől. A golyót kibillentjük az
egyensúlyi helyzetből, a csőben ez harmonikus rezgőmozgást fog végezni, ennek
periódusából pedig kiszámolható a gáz (jelen esetben levegő) adiabatikus kitevője.

Mérési adatok
Relativ
Sorszám T m V d S p γi γ hiba
s kg m3 m m2 N/m2
1 1.162 0.016 0.01 0.0153 0.000184 97125.34 1.42 0.26
2 1.156 0.016 0.01 0.0153 0.000184 97125.34 1.44 0.27
3 1.174 0.016 0.01 0.0153 0.000184 97125.34 1.40 0.25
1.42
4 1.174 0.016 0.01 0.0153 0.000184 97125.34 1.40 0.25
5 1.15 0.016 0.01 0.0153 0.000184 97125.34 1.45 0.27
6 1.164 0.016 0.01 0.0153 0.000184 97125.34 1.42 0.26
1.163333 0.2585613
Összefüggések

Hibahatár

Átlagos periódusérték: 1.163333 s

Átlagos időérték: 5.816667s

Amennyit tévedhetünk egy mérésnél: ≈0.2 s

Relatív hibahatár: 3.438395%