Kamatszámítás

1.) Egyszerű kamatszámítás (mindig csak a betétként elhelyezett összeg kamatozik)

a.) kamatláb a futamidő alatt nem változik FV = PV x (1 + n x r)
FV=felnövekedett érték PV=jelenérték n=lekötés időtartam r=nominális kamatláb
Nominális kamatláb = éves kamatláb = kinyilvánított kamatláb
K= (C/100) x r k kamat összege, C pénzösszeg, r nominális kamatláb
Effektív kamatláb (reff) = (1 + r/m)m – 1 m = éven belüli kamatfizetések száma éven belül a tőke
után több periódusban fizetnek kamatot és az esedékes kamatot tőkésítik
b.) kamatláb a futamidő alatt változik
FV=PV x (1 + r1 + r2 + … + rn) r1 változó kamatláb
2.) Kamatos kamatszámítás (a kamatot a tőkéhez meghatározott időnként hozzáírjuk így a következő évben a
kamat is kamatozik)
a.) kamatláb a futamidő alatt nem változik FV = PV x (1+r)n kamattényező r-kamatláb n-évek száma
b.) kamatláb a futamidő alatt változik FV=PV x (1+ r1) x (1+ r2) x … x (1+ rn) r1 -változó kamatláb
c.) éven belüli tőkésítés kamatos kamat éven belüli számítása éven belüli tőkésítéssel
FV = PV x (1 + r/m)m x n n-évek száma, m-éven belüli tőkésítés gyakorisága
Effektív kamatláb (kamatos kamatozással számított éves kamatláb) (reff) = (1 + r/m)m – 1
Reálkamatláb a pénz vásárló értékének az alakulását mutatja és nagysága a nominál kamatlábtól és
az inflációs rátától függ R = [(1+r) / (1+i)] –1
Reálkamat meghatározása forintban = nominál kamat / (1-inflációs ráta)
Utólagos kamatláb (dekúrzív kamatláb) a hitel utáni kamat kiszámítására használják
= előleges kamatláb / 1-előleges kamatláb
Előleges kamatláb (anticipatív kamatláb) = utólagos kamatláb / 1+utólagos kamatláb
Jelenértékszámítás
PV (diszkontálás) = megmutatja hogy mennyi a jelenértéke annak a befektetésnek, amely n év múlva r %-os
kamatláb mellett a kívánt összeget eredményezi.
PV=FV x 1/(1+r)n diszkonttényező, diszkontfaktor
Járadékszámítás
1.) Örökjáradék kifejezi annak a befektetésnek az árfolyam értékét, amely minden évben meghatározott
összegű járadékot eredményez, jell. – végtelen számú tagból áll, - járadéktag állandó
PV=járadéktag/r r-kamatláb
Növekvő örökjáradék megmutatja, hogy mennyi a jelenértéke annak a befektetésnek, amely adott
kamatlábbal évente g %-kal növekvő járadékot hoz, jell – végtelen számú tagból áll, - a járadék összege nő
PV=járadéktag/r-g
PV= [C x 1/(r-g)] x [1 – (1+g)n/(1+r)n] PV= C x [1 + 1/(r-g) x (1 – (1+g)n-1/(1+r)n-1]
2.) Évjáradék (annuitás) mennyit ér az értékpapír, ha n éven át r %-os kamatláb mellett fix összegű járadékra
szeretne szert tenni PV=járadéktag x annuitás tényező
=1- 1 .
n
r r(1 + r)
Annuitás jövőértékének számítása
a.) a pénzáram az időszak utolsó napján esedékes
FV = (1+r)n-1 X JÁRADÉKTAG n-évek száma, r-kamatláb
r
b.) a pénzáram az időszak első napján esedékes
FV = (1+r)n+1-1 - 1 X JÁRADÉKTAG n-évek száma, r-kamatláb
r
3.) Jövőbeni tőke kamatadó esetén
FVn=PV x [1 + r x (1-Ak)]n
Nettó kamatláb = Br. Kamatláb x (1-adókulcs)
Nettó kamat = bruttó kamat x (1-adókulcs) Bruttó kamat = nettó kamat / (1-adókulcs)
Nettó növekedés = bruttó növ x (1-adókulcs)
Első (adózott) jt = járadékalap x névleges kamatláb x (1-adókulcs)
Járadékalap= Bruttó kamat
1 – adókulcs
PV= JT . gnettó = (1+ gbruttó) x (1-Ak)
r x (1-Ak) – gnettó

1
Befektetési, finanszírozási döntések
Éves átlagos nyereség = árbevétel – ráfordítás
Megtérülési idő = fejlesztési (egyszeri) ráfordítás/ éves átlagos nyereség
Forgási sebesség = hasznos üzemeltetési idő/megtérülési idő

ΣCt/ (1+r)t éves hozam/ (1+r)t

Jövedelmezőségi index (PI) = =
C0 egyszeri beruházás jelenértéke
A beruházás akkor fogadható el, ha a mutató értéke nagyobb, mint 1!!!
Hozamok jelenértéke
PI =
Fejlesztési (egyszeri) ráfordítás jelenértéke

Nettó jelenérték = -C0 + Σ Ct/ (1+r)t = hozamok jelenértéke – kezdő befektetés jelenértéke

Belső megtérülési ráta (IRR) NPV = 0 = -C0 + Σ Ct/ (1+IRR)t

A beruházás éppen megtérül, vagyis a beruházónak sem nyeresége, sem vesztesége nem keletkezik

elvárt hozam (r) tényleges hozam (IRR) nettó jelenérték (NPV)

NPV > 0 NPV < 0 NPV = 0
IRR > r IRR < r IRR = r

Likviditási mutató = forgóeszköz / rövid lejáratú kötelezettség (folyó források)

Forgóeszközök 40%-a tartós lekötés, akkor a forgóeszközök*0,4 + befektetett eszk.
Konzervatív finanszírozási stratégiát alkalmaz a váll, ha a tartós forrásai meghaladják a tartós eszközeit így
átmenetileg forgóeszközt finansz. a beruházásokat és a forgóeszközöket is hosszúlejáratú hitellel és saját tőkével
finanszírozza. Agresszív ha a tartós forrásai alacsonyabbak mint a tartós eszközök, a vállalat nem csak a
forgóeszköz hosszú lejáratú idegen forrásból, hanem befektetett eszközök egy részét is finanszírozza (olcsó és
kockázatos) Szolid finanszírozási stratégia  0
Nettó forgótőke = forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek
Nettó forgótőke = saját tőke + hosszú lejáratú köt – befektetett eszközök
Gyorsráta = (forgóeszköz – készletek) / folyó források (rövid lejáratú kötelezettségek)
Pénzeszközarány = (pénzeszközök + piacképes értékpapírok) / folyó források
Eszközarányos nyereség = EBIT (kamat és adófiz előtti nyereség) / összes eszköz X 100 = %
Forgóeszközszint = (forgóeszköz / összes eszköz) X 100 = %
Forgási sebesség = nettó árbevétel / átlagos eszközállomány
átl eszközérték x időszak napjainak száma
Forgási idő napokban
időszak árbevétele
= időszak napjainak száma / forgási sebesség fordulatokban
Saját termelésű készletek fordulatszáma = ért közvetlen ktge / átl saját term készletek
Vásárolt készletek fordulatszáma = felhasználás / átl készlet
Összes készlet fordulatszáma = nettó árbevétel / átl készletértéke ( nap)
Készletigényesség = átl készletérték / nettó árbevétel = Ft
Nettó eladási ár = nettó beszerzési ár (1+haszonkulcs%)
nyitó készlet + beszerzés = értékesítés + záró készlet
Átlagkészlet = (nyitó készlet + zárókészlet) / 2
Készletváltozás = tervezett átlagkészlet / tárgyévi átlagkészlet
Értékesítésváltozás = tervezett árbevétel – tárgyévi árbevétel
Forgási idő = készlet / egynapi értékesítésű
Forgási idő = 365 / fordulatszám
X1/2 + X2 + X3 +…+ Xn/2
Kronológikus átlagkészlet =
(átl alapanyagkészlet) n-1
Forgóeszköz befektetés = készletek+vevők-szállítók-egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

2
Kötvény
HOZAM:
- névleges = rn = I / Pn, ahol I=kamat összege; Pn= kötvény névértéke
- egyszerű (kötvény szelvényhozama) = re = I / P0, ahol I = kamat, fizetései kötelezettség; P0= kötvény
árfolyama (nettó piaci árfolyam)
- tényleges
n
 tartási időre vonatkozó Piaci árfolyam P0=névérték Pn / (1-IRR) vagyis ténylegesen ekkora hozamot
biztosít a kötvény
 az IRR becslése IRR = ra+ (rb- ra) x NPVa
NPVa + ‫׀‬NPVb‫׀‬
IRR = rb- (rb- ra) x ‫׀‬NPVb‫׀‬
NPVa + ‫׀‬NPVb‫׀‬
 Kötvény lejáratáig számított egyszerű (korrigált) hozam
(100 – piaci nettó árfolyam) / évek száma
SYTM = szelvényhozam + piaci nettó árfolyam
 Tényleges becslése
I + (Pn – P0 v) / n1
r’= 0,6 x P0 v + 0,4 x Pn
I + - (Pn – P0 v) / n1
r’= (P0 v + Pn) / 2
Tényleges hozam = Belső megtérülési ráta -(IRR)= lejáratig hátralévő évek száma√névérték/piaci árfolyam’ – 1
Árfolyam
t=1; n Σ It/(1+r)t + Pn/(1+r)n I = kamattörlesztés; P = tőketörlesztés
P0 = I x annuitás tényező + Pn/(1+r)n
Elméleti árfolyam = névérték / (1+r)n Árf = Σ Cn/(1+r)n vagyis legfeljebb ekkora összegért érdemes
megvásárolni a kötvényt r %-os elvárt hozam mellett
Nettó jelenérték NPV = - (bruttó) piaci árfolyam + elméleti árfolyam; ha + a befektetés megtérül
Tábla
Év Tőketartozás Kamat Tőketörlesztés Cash flow
0. -76000
1. 80000 8000 20000 28000

EX-post hozam (tábla)

Év kamat pénzáram újrabefektetés piaci kamatláb mellett beváltott szelvények értéke
1 12 10000 10000 10000
2 12 10000 10000x1,12 + 10000 21200
3 12 10000 21200x1,12 + 10000 33744
Növekedés mértéke= n év alatt megszerezhető
bruttó piaci (eladási) árf
Éves átlagos növekedés mértéke = n√növekedés mértéke’ – 1 = n√növekedés mértéke/C0’ – 1
Bruttó árfolyam=adott év pénzáram Nettó árfolyam = bruttó árf – előző kamatfiz óta felh kamat
(r x napok) =adott év pénzáram - névérték x névl kamat x 365 - napok
1+ 365 (r x napok) 365
1 + 365
Hátralévő átl futamidő (duration) DUR = Σ n x Cn / (1+r)n
Cn / (1+r)n VAGY nettó árfolyam
vagyis ennyi idő alatt térül meg a befektetés r % elvárt hozam mellett
Volatilitás VOL (kamatláb-rugalmasság) = -DUR / 1+r vagyis az elvárt (v piaci) hozam 1%-os változása esetén a
kötvény elméleti árfolyama ennyi %-kal módosul.
Elaszticitás (kamatrugalmassági együttható)= (p1- p0)/ p0 -1 p1=új árfolyam; p0=régi árfolyam
(r1- r0)/ r0 -1 r1=új elvárt hozam; r0=régi elvárt hozam
vagy (p1 / p0) -1 p1=új árfolyam; p0=régi árfolyam
(r1 / r0 -1 r1=új elvárt hozam; r0=régi elvárt hozam

3
 A vállalkozás finanszírozása:
1. Fordulatok száma: egy adott készlet hányszor halad át a körforgáson
f = árbevétel = É
készlet k
2. Forgási sebesség: hány %-ot nőt a forgási sebesség egy megelőző fordulathoz képest
v1 = f1 – fo × 100
f1
3. Forgási idő: hány nap alatt térül meg az adott eszköz
i=n=kփ
f n
4. Eszköz igényesség: k × 100
É
5. Reagálási fok: 1%-kal növeljük az árbevételt, hány %-kal kell növelni a forgóeszköz készletet
k1
ko - 1
r =E1 - 1
Eo
6. Viszonylagos fogóeszköz változás: ennyivel kevesebb pénzt kell lekötnünk a forgóeszközbe, mert ennyivel
nőtt a forgási sebesség
F = É1 – 1
fo
Beruházás tervezés
1 évnél hosszabb idő alatt térül meg.
Tőkeköltsége az üzembe helyezésig felmerült összes kiadás.
Folyamatos v. működési ktg. az üzembe helyezés napjától tőkebevétele a beruházásnak.
A beruházás hozama:
Nettó jelenérték = PVo hozam – PVráf Jövedelmezési index:
Pl = PVhozam
PVráf.
ha NPV < 0  IRR < r Pl < 1  IRR < r
NPV = 0  IRR = r Pl = 1  IRR = r
NPV > 0  IRR > r Pl > 1  IRR > r
A forgási sebesség mérésére az ún. forgási mutatókat alkalmazzuk
- a fordulatok száma: megmutatja, hogy az étékesítési forgalom hányszorosa a termelésben lekötött forgóeszköz
állomány értékének - > értékesítés árbevétel / átlagos késztermék
a forgási idő napokban: azt az átlagos időtartamot fejezi ki, mely alatt a forgóeszközök egy teljes körforgást
elvégeznek - > forgási idő napokban = az időszak napjainak száma / fordulatok száma
Készletek: 1 napra jutó forg=negyedéves forg/90 nap 1 napra jutó forgalom x követelések átlagos
megtérülése=negyedéves záró követelés
Utána kronologikus átlag számolása

Adózott eredmény, Működési pénzáram

Megnevezés 1 év 2 év 3 év
Árbevétel
-amortizáció
-fix ktg
-változó ktg
=adózás előtti eredmény
-TA
=Adózott eredmény
+amortizáció
=Működési Cash Flow

4
Részvény
 Elsőbbségi
Piaci értéke (P0) ha nincs lejárata = DIVp / re; ahol DIV-osztalék, r-elvárt hozam
ha opcióval bocsátják ki P0 = i=1; n Σ DIVp / (1+re)i + Pn / (1+re)n
Hozama ha nincs lejárata: r = DIVp / P0
ha opcióval bocsátják ki P0 = i=1; n Σ DIVp / (1+r)i + Pn / (1+r)n r=IRR
 Közönséges
Piaci értéke (P0) = t=1; n Σ DIVt / (1+r)t + Pn / (1+r)n
Ha végtelen élettartamú P0 = t=1; végtelen Σ DIVt / (1+r)t
Állandó osztaléknál P0 = DIV / re
Gordon modell: P0 = DIV1 / re-g g-osztaléknövekedés mértéke; ha az elméleti árf nagyobb,
mint a részvény jegyzési árfolyam, akkor a részvény alulértékelt érdemes megvásárolni
Elvárt hozama Állandó osztaléknál r = DIV / P0 Gordon modell: r = (DIV1 / P0) + g
Részvény elméleti árfolyama=DIV / r-g g-osztaléknövekedés mértéke; ha az elméleti árf nagyobb, mint a
részvény jegyzési árfolyam, akkor a részvény alulértékelt érdemes megvásárolni
DIV1= DIV0 x (1+g)
P0=DIV1 + DIV1 (1+g) + DIV1 (1+g)2+ … + DIV1(1+g)n-1 +Pn
1+r (1+r)2 (1+r)3 (1+r)n-1
ha növekszik az osztalék majd n év után stabilizálódik osztalék x (1+g) n-1 / r
(1+r) n-1
P0=DIV1 + DIV2 + … + DIVn+Pn Pn=névérték x várható árfolyam
1+r (1+r)2 (1+r)n
Osztalékhozam = DIV / p = osztalék / piaci árfolyam DIV = osztalékráta x névérték
Elaszticitás (E)= p1 - 1 = DIV1/r1 -1 = DIV1/(r1- g) -1 = (p1- p0)/ p0
p0 DIV1/r0 DIV1/(r0- g) r1- r0)/ r0
vagyis az elvárt hozam 1%-os csökkenése esetén mennyivel nő az árfolyam
Duration DUR = 1+r /r vagyis ennyi év alatt térül meg a befektetés
Részvény hozama = p1- p0 + DIV1 = p1 + DIV1 -1
p0 p0
Egy részvényre jutó nyereség EPS = adózás utáni eredmény / részvények száma (Ft/db)
Osztalékfizetési hányad (b) = DIV / EPS = osztalék / 1 részvényre jutó nyereség (%)
Újrabefektetési ráta 1-b = 1- (DIV / EPS) (%)
P/E ráta= p / EPS = árfolyam / 1 részvényre jutó nyereség (Ft)
Sajáttőke-arányos nyereség (ROE) tulajdonosi tőkére jutó hozam = adózás utáni eredmény / saját tőke = EPS/1
részvény könyv szerinti értéke
Egy részvény könyv szerinti értéke = EPS / ROE = Ft/db
Saját tőke = Σ eszköz - kötelezettségek
Osztalék növekedési ütem (g) = ROE (tulajdonosi tőkére jutó hozam) x (1 – (DIV/EPS)) újrabefektetési hányad
Növekedési lehetőségek jelenértéke
PVGO= NPV1 / (r-g), P0=(EPS1/r)+PVGO
PVGO= <(1-b) x EPS1> x ROE - (1-b) EPS1
r
r-g

Pénzügyi befektetések
Kamatdifferencia = a devizanemek kamatlábainak különböző
Swapdifferencia = (kamatdiffereníia (%) x futamidő napokban)
360 x 100
1 + (X deviza kamatláb x nap) / 365 x 100
Futures árfolyam = spotárf x 1 + (Y deviza kamatláb x nap) / 365 x 100
Határidős ügylet (futures, forward)
prompt árf x (1+(r/365)x nap)
Határidős árfolyam = prompt árf x (1 + r)t
Vételi opció jövedelme = lejáratkori piaci árf – kötési árf
Opció eredménye = jövedelem – opciós díj felkamatolt értéke
Eladási opció jövedelme = kötési árfolyam – lejáratkori piaci árfolyam
ÁFA
5
„felszámított vagy fizetendő Áfa” = az értékesítésről kiállított számlában kerül felszámításra
„előzetesen felszámított Áfa” = a beszerzésről kiállított számlában kerül felszámításra és megfizetésre
20% = 0,1667 15% = 0,1304

Az előzetesen felsz Áfa megosztása arányosítással

Levonási hányad = adóköteles értékesítés adó nélkül
adóköteles értékesítés adó nélkül + adómentes értékesítés két tizedes pont
Adóköteles értékesítés adó nélküli értéke: értékesítés ellenértéke / 1,2 (20%) vagy / 1,15 (15%)
Számlálóban szerepel az adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás (ideértve az azokhoz kapcs
előleget is) adó nélkül számított összesített ellenértéke + növeli az adólevonásra jogosító termékért és szolgnyújtás
végzéséhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó költségvetési vagy egyéb támogatás
Nevezőben szerepel a számlálóban szereplő + az adólevonásra nem jogosító termékért és szolgnyújtás (előleg is)
összesített ellenértékének együttes összege + növeli az adólevonásra jogosító termékért és szolgnyújtás végzéséhez
közvetlenül és közvetetten kapcsolódó költségvetési vagy egyéb támogatás + növeli az adólevonásra nem jogosító
termékért és szolgnyújtás végzéséhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó költségvetési vagy egyéb támogatás
Levonható rész = arányosítással megosztandó összeg x levonási hányad
Le nem vonható rész = arányosítással megosztandó összeg – levonható rész

Fizetendő Áfa – Előzetesen felszámított Áfa = Elszámolandó Áfa, ha + ennyit kell befizetni, ha – ennyit
igényelhetek vissza vagy a következő megállapítási időszakban beszámíthatja úgy, mint a fizetendő adót csökkentő
tétel.

Tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó különleges szabályok
A rendeltetésszerű használatba vétel évére vonatkozó végleges felhasználási aránynak megfelelő megosztás:
P1=ÁE x (FB/I-FB/V)
P1= a pótlólag bevallandó adó összege, mely „+” előjel esetén a pótlólag le nem vonható, ill „-„ előjel esetén a
pótlólag levonható adót jelenti
ÁE= a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összege
FB/I= a rendeltetésszerű használatba vétel évére érvényes ideiglenes felhasználási arány: mely tételes elkülönítés
esetén „1”, ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz
kapcsolódik, ill „0” ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és
szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik vagy arányosítás esetén ideiglenes megosztáskor alkalmazott levonási hányad.
FB/V= a rendeltetésszerű használatba vétel évére érvényes végleges felhasználási arány, mely tételes elkülönítés
esetén „1”, ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz
kapcsolódik, ill „0” ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és
szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik vagy arányosítás esetén a végleges megosztáskor alkalmazott levonási hányad.
Utólagos módosítást az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni:
P1=ÁE x (FB/I-FB/V)
i
i= ingatlan esetén 10, egyéb tárgyi eszköz esetén 5

Értékesítési megbízás exportra (export célú értékesítésre adja át a terméket)

- a termelő vállalat export célú értékesítésre adja át a terméket, akkor ez termékexport
- teljesítés időpontjának az számít, amikor a bizományos saját nevében az értékesítést teljesíti
- eladási (értékesítési) megbízásnál a bizományosi díj nem képez külön önálló adóalapot. A bizományosi díj a
termékértékesítés ellenértékébe épül be, amely exportértékesítés esetén 0% a külföldi vevő felé
- bizományos külföldi felé kibocsátott számla összege = összeg + bizományosi díj; 0% áfa
Vételi megbízás importra
- a teljesítés időpontja az az időpont, amikor a bizományos saját nevében rendelkezik a termék felett
- az adó alapja vételi megbízásnál magában foglalja a bizományosi díjat
nettó ár + bizományosi díj = ADÓALAP x 0,2% = Bruttó ár
Nettó, Bruttó árszínt, költségvetési elszámolás
20% adó alá esik: Nettó árszínt (nettó áron számított érték + hozzáadott érték)
+ felszámított áfa (nettó árszínt x 0,2)
= Bruttó árszint
előzetesen felszámított Áfa = nettó áron számított érték x 0,2
Kincstárjegy
6
Elméleti árfolyam=kincstárjegy névértéke + kincstárjegy kamata = Cn
1+ elvárt hozam x hátralevő napok 1+r
365
vagyis legfeljebb ekkora összegért érdemes megvásárolni az értékpapírt r %-os elvárt hozam mellett
Bruttó árfolyam = Cn Nettó árfolyam= bruttó árf – kibocsátás óta felhalmozott kamat
1+ r x hátralevő napok Cn C x r kibocsátás óta eltelt napok (365–hátralévő)
365 1+ r x hátralevő napok - 365
365

Diszkont kincstárjegy
Elméleti árfolam kincstárjegy névértéke = névérték
1+ elvárt hozam x hátralevő napok 1+ r x napok
365 365
vagyis ennyit ér a diszkontkincstárjegy évi r %-os elvárt hozam mellett

Elaszticitás (E)= p1 - 1 p1=új árfolyam = (p1- p0)/ p0 -1 p1=új árfolyam; p0=régi árfolyam
p0 p0=régi árf (r1- r0)/ r0 -1 r1=új elvárt hozam; r0=régi elvárt hozam
vagyis az elvárt hozam 1%-os csökkenése esetén a kincstárjegy árfolyama ennyi %-kal emelkedik.
vagyis az elvárt hozam 1%-os növekedése esetén a kincstárjegy árfolyama ennyi %-kal csökken
Egységesített értékpapírhozam-mutató (EHM) = Tényleges hozam IRR
EHM = (100%-árfolyam%) x 365 x 100
Árfolyam (%) x hátralévő napok száma
vagyis a diszkontkincstárjegy éves szinten ennyi % hozamot biztosít tulajdonosának
Bróker Cég Vételi árf amennyit a forg fizet az adott értékpapír megvételéért a befektetőnek
Eladási árf a befektetőnek mennyit kell fizetnie ahhoz hogy az értékpapír megvásárolhassa
Váltó
Váltóérték = kereskedelmi hitel + (ker hitel x (kamatláb x hátralévő napok) /365)
Kereskedelmi hitel = váltó névértéke
1+ r x futamidő napjai
365
Váltóleszámítolásakor jóváírt összeg= névérték x 1+ r x futamidő napjai
365
KAMAT = névérték x hátralévő napok x r /(360 x 100) r=15
Folyósítandó összeg (lambda) = névérték – váltókamat – leszámítolási ktgek
Pénzügyi eredmény (KAMAT) = leszámítolás bevétele – áruszállítás értéke
Vagyis ekkora a nyeresége (vesztesége)
Diszkont = váltó értéke
1+ kamatláb x hátralévő napok (leszámítolástól lejáratig)
365
Diszkontráta= (váltó ellenértéke – diszkontált értéke) / váltó ellenértéke
Diszkontráta 1 évre: diszkontráta x (360 v 365 / hátralévő napok szám)
Kamatláb = diszkontláb / diszkonttényező Diszkontláb = kamatláb / kamattényező
Utólagos (egyenértékű) kamatláb= (r x nap)/365
1- (r x nap)/365
Diszkontláb (előleges kamatláb) = (r x nap)/365
1+ (r x nap)/365
Éves (névleges) utólagos kamatláb = [(r x nap) / 365] x 365
Nap

Exportálásra kerülnek: Nettó árszint = Bruttó árszint = nettó áron számított érték + hozzáadott érték

7
 Felszámított áfa: 0%
Előzetesen felsz áfa = nettó áron számított érték x 0,2
Adómentesek: Nettó beszerzési árszint (nettó áron számított érték)
+ előzetesen felszámított áfa (nettó áron számított érték x 0,2)
= Bruttó beszerzési árszint
Bruttó eladási árszint = Bruttó beszerzési árszint + hozzáadott érték
Költségvetési kapcsolat nincs!!!
Bolti kiskereskedelem esetén visszaigényelhető, ha a nettó árbevétele, több, mint 4 millió Ft és a beszerzéseket
pénzügyileg kiegyenlítette.
Import áfát csak akkor lehet előzetesen felszámított áfa-ként levonni, ha az adóalany pénzügyileg kiegyenlítette és
rendelkezik a vámhatározattal is. Import áfa alapja Import gép vámértéke
+ vám
+ vámkezelési díj (jövedéki adó)
+ környezetvédelmi termékdíj
+ rakodási költség
= Import áfa alapja
Vámteher = vám + fogyasztási adó + áfa
Az adó alapja a termék jogszabály szerint megállapított vámértéke (Az EU területéről ideiglenes kivitt terméket
annak megmunkálását, javítását, helyreállítását, fel vagy átdolgozását követően a szolg saját nevében megrendelő
részére az EU területére visszahozzák az adó alapja a terméken végzett munka adó nélküli ellenértéke, ennek
hiányában a terméken végzett munka eredményeképpen előállott értéknövekedés.)
Növelő tételek: vámok, adók, illetékek és más kötelező jellegű befizetések; az első rendeltetési helyig felmerülő
járulékos költségek: biztosítási, közlekedési költségek.
Csökkentő tételek: jogszabály szerinti értékösszegben meghatározott vámmentesség vonatkozik, az adó alapja
csökken a vámmentes összeggel.
Nem tartozik bele: árengedmény és a visszatérítés!!!!
Exportértékesítés áfaköteles, csak 0% az Áfa!!! Tehát beletartozik az adóköteles értékesítés adó nélküli kategóriába
Közösségen belüli értékesítés közösségi adószámmal rendelkező adóalany részére: adómentes ért, adólevonási
joggal
Közösségen belüli beszerzés: fizetendő és levonható ÁFA!!!
Saját előállítású göngyöleg: nem vonható le, előzetesen felszámított áfa-ban nem szerepelhet
Kompenzációs felár fogalma = előzetesen felszámított áfa fogalmával
Foglaló áfaköteles
Előleg levonható
Telefonszámla: 70% levonható-30% nem,
Közüzemi számla: a hónapban esedékes levonható
Apportba adás = értékesítés=fizetendő áfa
Kisértékű ajándék=5e Ft alatt
Tanácsadás belföldi partnernek: értékesítés=levonható áfa
Tanácsadás eu partnernek: áfa hatályán kívüli, de beletartozik a Lh számlálójába!!!
Cég bérbe adja (lakóing bérbeadása, rendeltetéstől függetlenül): T.A.M

Tárgyi eszköz beszerzésnél 5 év (ingatlannál 10 év) alatt lehet elszámolni időarányosan az áfát
Levonható rész: Tárgyi eszköz beszerzési értéke x 0,2 = Előzetesen felszámított áfa x hátralévő hasznos időtartam
60
Állami támogatást kap a vállalkozás az előzetesen felszámított áfát meg kell osztani!!!
Tárgyi eszköz esetén akkor nyílik visszaigénylésre lehetőség, ha a tárgyi eszköz beszerzésére jutó levonható,
előzetesen felszámított adó összege legalább 200e Ft-tal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó
(göngyölített) összegét és a tárgyi eszköz adóval növelt beszerzési árát megfizette.
Adófizetési kötelezettség keletkezése
1. általában a teljesítés időpontjában kell meg fizetni.
Kivételek:
1. folyamatos szolgáltatásnál a teljesítés ideje az egyes részkifizetések esedékességének napja (közüzemi
számlák)
2. bérletnél a teljesítés ideje az a nap, amelytől kezdve a bérlő vagy a vevő tulajdonosként való rendelkezésre
jogosultságot szerez, terméket birtokba veszi.

8
3. bizományos szerződés esetén a teljesítés napja: a megbízástól függő, azaz attól, hogy vételi vagy eladási
megbízás a tárgya.
 Eladási megbízásnál az a nap, amelyben a bizományos saját nevében teljesíti a termékértékesítést
 Vételi megbízásnál az a nap, amelyen a bizományos megszerzi azt a jogot, hogy saját nevében
rendelkezzen a termék felett.
4. előleg fizetés esetén, a pénzösszeg átvételének, vagy jóváírásának napja teljesítési időpontnak tekintendő,
amelyet úgy kell tekinteni, hogy az összegét is tartalmazza
5. saját rezsis beruházásnál a használatba vétel (aktiválás időpontja)
6. megszűnésnél adófizetési kötelezettség a megszűnéshez kapcsolódó adóbevallás benyújtására előírt
időpontban.
7. termékimportnál a vámjogi szabadforgalomba bocsátásról szóló árunyilatkozat elfogadásának napján
keletkezik adó.
8. közösségen belüli termékbeszerzésnél a teljesítés napját magába foglaló hónapot követő 15. napján
keletkezik, de ha ezen beszerzésről 15-e előtt számlát bocsátanak ki, adófizetési ideje a számla
kibocsátásának napja.
9. a nem kettős könyvvitelt vezető vállalkozók adófizetési kötelezettségére a teljesítéshez képest 30 napos
fizetési halasztás jár, akkor, ha a kiszámlázott ellenérték pénzügyileg nem érkezik meg. (halasztás a 31.
napon megszűnik)
10. építési szerződés esetén az egyes építési szakaszok elvégzéséhez külön teljesítési időpontot határoznak
meg.

SZJA
Önálló jöv = vállalkozó, Nem önálló jöv = alkalmazott, külön adózó = osztalék, lakás bérbeadás konkrét
adókulcs van meghatározva
Kedvezmények:
KIEGÉSZÍTŐ ha a havi bruttó bér 83333Ft (éves br 1 M Ft) nem haladja meg. 2340 Ft x jogosultsági hó,
efelett 28080 – (br éves bér – 1000000) x 0,05
ALAP ha az évi összes jövedelem br 1500000 Ft-ot nem haladja meg. Bér jellegű jövedelem 18%-a de max.
9000 Ft x jogosultsági hónap, 1500e Ft-ig 9000, efelett 108000 – (x-1500)x0,18
Csökkentett munkaképességű min. 50%-ban havi 2000 Ft
Lakás új 40%, de max. 120e, régi 30% de max 120e, a havi törlesztőrészlet x jogosultsági hó x %
Életbiztosítás havi összeg x 12 x 0,3 de max 100e Ft
Sulinet a vásárolt dolgok 50%-a, de max 60e Ft
Megbízási jogviszonyból származó jövedelem 10%-a
Kedvezményezett eltartott 3 után havi 4000/fő, aki után pótlékot folyósítanak, ha magzat 91. napjától és a
rokkantsági járadékban részesülő magánszemély
Tandíj 30%-a, de max 60000 Ft
Adóalap növelő:

Adóalapba nem tartozik bele:

A magánszemély által fizetett tagdíj, hozzájárulás
Reprezentáció és 10e Ft egyedi értéke meg nem haladó üzleti ajándékot
Különadózó jövedelem: festmény eladás, ha nem tud tételesen elszámolni, akkor a bevétel 25%-a a jövedelem
és annak
Munkavállaló Munkáltatói ráfordítás
Bruttó bér Bruttó bér
-SZJA +Nyugdíjjárulék 18%
-Nyugdíj 8,5% +Egészségbiztosítási járulék 11%(7%term,4%pénzbeni)
-Egészségbiztosítási járulék 6%(4% term;2% pénz) +Munkaadói járulék 3%
-Munkavállalói járulék 1,5% +EHO 1950 Ft
= Nettó bér +Szakképzési hozzájárulás 1,5%

Kisösszegű kifizetés adókulcsa: 44%

A biztosított egyéni járuléka: 5%
A munkaadó tételes EHO fizetési kötelezettsége: 1950 Ft/hó/fő
A munkaadói járulék: 3%
Öröklési illeték: 2% szja-ban nem módosít
9
TAO
1. Adózás előtti eredmény
-csökkentő tételek
+növelő tételek
2. Módosított adóalap
3. 16% adó
-adómentesség
-adókedvezmény
4. Adózott eredmény=Adózás előtt eredmény-Fizetendő adó
5. –osztalék
6. M.SZ.E

Kétféle adókulcs: 16% és 10% ehhez 3 feltétel: 1.adóalany nem vett igénybe adókedvezményt 2. legalább 1 fő
alkalmazottat kell foglalkoztatnia 3. megfizesse a min.bér másfélszeresének megfelelő TB járulékot (szept 1-jétől
2szerese, de ezt választhatja viszont jelentenie kell az APEH felé) + 5 millió forintig, afeletti rész 16% pl. 7millió Ft
5 X 0,1 + 2 X 0,16
Belföldi társaság osztalékadómentes!!!
Osztalék kétféle 35% vagy 25% ezt utóbbi a korrigált saját tőke 30%-ig fizethető
Korrigált saját tőke = mérlegfordulót megelőző korrigált saját tőke + tárgyévi M.SZ.E
Társaság adóalap CSÖKKENTŐ tételek:
- Követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés behajthatatlanná vált rész és a követelés átruházásakor,
kiegyenlítésekor, beszámításakor a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan elszámolt bevétel, de
legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés (90-180 nap 2%, 181-360 nap 5%, 360 napon túl 25%)
- az előző évek elhatárolt veszteségéből az adóévben elszámolt veszteség
- az adóévben egyéb bevételként elszámolt előző évi céltartalék
- bevételként elszámolt kapott osztalék és részesedés összege, kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól
kapott osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel
- az eredményből fizetett ráfordításként elszámolt, az előző évben növelő tételként figyelembe vett, és az
adóévben visszatérített adó
- alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés saját közvetlen költsége a felmerülés évében vagy az
értékcsökkenés elszámolásának adóévében legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig; az adózó nem
csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára v a tev
ktgei napjáig az adóhatóságtól igényelt vagy az adóévben – visszafiz köt nélkül – kapott támogatás, juttatás
összegével, ill ha él a választási lehetőséggel a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye
javára elszámolt bevétellel.
- szakmunkástanulók képzése utáni összeg (tanfolyam nem!!!)
- szakmunkások foglalkoztatása miatti összeg minimálbér 24%-a x hónap; 12%-a ha az iskolával kötött
együttműködési megállapodás alapján végzi
- korábban munkanélküli utáni összeg
- csökkentett munkaképességű dolgozót alkalmaz 62500 x annyi hó x annyi fő DE csak akkor ha nem
haladja meg az állomány létszám a 20 főt!!!
- adótv szerint számított tárgyévi céltartalék
- adótv szerint számított écs leírás
- elismert piacon bonyolított ügyletek nyereségének az 50%-a
- kapott jogdíj 50%-a, de nem lehet több mint az AEE 50%-a
- kapcsolt vállalkozásoktól kapott kamat 50%-a de nem lehet több az AEE 50%-nál
- elengedett adóbírság ha az adóévben bevételként elszámolt, az előző adóévekben az adózás előtti
eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg
- Fejlesztési tartalék = eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó
napján lekötött tartalékként kimutatott összege DE legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 25%-a és
legfeljebb adóévenként 500 M Ft.
- Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott – pénzügyileg rendezett – támogatás, juttatás, véglegesen
átvett pénzeszköz és a térítés nélkül átvett eszköz következtében az adóévben elszámolt bevétel. Csak
akkor ha belföldi illetőségű adózó (kivéve az alapítvány, köza, társ szerv, köztestület, egyház, lakásszöv,
önkéntes kölcs bizt pénztár), külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külf társaságot) vagy magánszemély
adott részére támogatást, juttatást vagy eszközt, ill engedte el kötelezettségét vállalta át tartozását. Passzív
időbeli elhat esetén a bevételből az adóévben el nem határolt rész, az időbeli elhatárolás megszüntetésének

10
 adóévében a visszavezetett összeg minősül bevételnek. Nem csökk a jogszabály v nemzetközi szerződés
alapján, utólag kapott engedmény szerződés szerinti összegével, határidőn belül történt pü-i rendezés esetén
kapott engedmény összegével.
- Átvállalt tartozás, az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt
- Visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény bevonása következtében elszámolt bevételnek a
visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény bekerülési értékét meghaladó része
- Forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az
eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben
- Legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén, személyenként,
havonta a megváltozott munkaképességű mv-nak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján
érvényes minimálbér, feltéve ha az adózó által foglalkoztatottak átl állományi létszáma az adóévben nem
haladja meg a 20 főt.
- Az adózó átruházott részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyeresége, feltéve 1.az adózó a
részesedést 2002. dec. 31-ét követően, a kibocsátó jegyzett tőkéjének emelése alapján teljesített pénzbeli
hozzájárulás szolg révén szerezte, 2. a kibocsátó a jegyzett tőke emelésének cégbírósági bejegyzésére
irányuló kérelem benyújtását megelőző napon kis- és középvállnak minősült és nem volt az adózó kapcsolt
vállalkozása, valamint 3. a részesedés átruházásra megszerzése évét követő harmadik adóévben vagy az
követően kerül sor
- Helyi iparűzési adó alapján adóévi ráfordításként elszámolt összeg, de legfeljebb az adózás előtti nyereség
összege, feltéve, hogy nincs állami v önkorm adóhatóságnál nyilvtartott adótartozása.
- Mikrovállalkozásnak minősülő adózónál a foglalkoztatottak átl állományi létszáma előző adóévhez
viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított
összegének szorzata, feltéve a fogl átl állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és nincs
adótartozás
- Adomány kiv a Műsorszolgáltatási Alapnak közérdekű kötelezettségvállalásként adott összeg. Az adomány
teljes összege, tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány
további 20%-a de együttesen legfeljebb az AEE 20%-a érvényesíthető közhasznú szervezet, egyház
támogatás és közérdekű kötelezettségváll esetén. Ezek együttesen nem haladhatják meg az AEE 25%-át.
Csak akkor csökk. ha ezektől a szervezetektől rendelkezik igazolással. Közhasznú: teljes összeg csökkentő
is és nővelő is, Kiemelten közhasznú: másfélszerese csökkentő, teljes összeg nővelő!!!!
- Beruházások értéke kis és középvállalkozóknál korábban még használatba nem vett ingatlan, műszaki
berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszközök üzembe helyezése érdekében elszámolt ,
továbbá ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke
imm javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék
bekerülési értéke. Akkor alkalmazhatja, ha az adóév egészében valamennyi tagja az adózón kívül kizárólag
magánszemély volt. Nem haladhatja meg az AEE és nem lehet több 30 M Ft-nál.
- Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően legalább 6 hónapig
nyilv munkanélküli volt vagy munkanélküli ellátásban munkanélküliek jövedelempótló támogatásában
részesült vagy továbbra is a munkaügyi központtal együttműködött

Társaság adóalap NÖVELŐ tételek:

- az értékvesztés elszámolásánál az adóévet követő adóévben az adóalap megállapításánál az AEE-t növeli az
elszámolás adóévében a követelésre kimutatott értékvesztésből az adóalapnál elismert rész
- behajthatatlan adóévben elengedett követelés, követelésre elszámolt értékvesztés összege
- az eszközök fenntartására fordított költségnek nem a vállalkozási tevékenységhez kötődő arányos része
- adóévben ráfordításként elszámolt céltartalék összege
- adóévben ráfordításként elszámolt adóhiány
- Sztv. alapján elszámolt écs leírás
- Tárgyévben ráfordításként elszámolt értékvesztése összege
- Kapott kölcsön kamatának a saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsönszerzésre jutó arányos része
- Forintról devizára való áttérés miatti különbözet
- Adóévben megállapított bírság (önellenőrzési pótlék nem!!!)
- Nem a vállalkozási tev összefüggő egyéb ráfordítás
- Adóévben terv szerinti écs és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg
- Az a költségként, ráfordításként elszámolt, az AEE csökkenéseként számításba vett összeg, amely nincs
összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel.
- Magánszemély javára kötött egészségbiztosítás díja

11
 - Garanciális kötelezettségre képzett céltartalék
- Kapcsolt váll-tól kapott kamat alapján az adóévben elszámolt bevételt meghaladóan kapcsolt vállalkozásnak
fizetett kamat alapján elszámolt ráfordítás 50%-a
- Adóévben visszafizetési köt nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés
nélk átadott eszköz könyv szerinti értéke, az átvevő által meg nem térített ált forgalmi adó, valamint az
átvállalt köt-nek az adóévi AEE terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolg
bekerülési értéke. Kiv ha állami váll, részben vagy egészben lévő társ privatizációjának v tulajdonukban
lévő vagyonrészek értkesítésének MRP keretében történő teljesülése esetén, közműsor-szolgálati műsor
támogatására (szponzorálására), a támogatás, juttatás, végleges pénzeszközátadás, térítés nélküli
eszközátadás, kötelezettségátvállalás, szolgáltatásnyújtás jogszabály, nemzetközi szerződés előírása alapján
történt, szerződésen alapuló nem számlázott utólag adott engedményként v a szerződésben meghat fizetési
határidőn belül pü-i rendezés esetén adott engedményként számolta el az adózó, a támogatást filmalkotáshoz
juttatta a Filmiroda az által kiadott igazolásban szereplő összegig
- Forintról devizára, devizáról forintra vagy devizáról devizára való áttérés során a tőketartalék
növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben
- Az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi ktg-ként, ráfordításként vagy adóévi nettó
árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg.
- R ponttól folytatni!!!!! 210 old
-
Árfolyamnyereség, kapott jogdíj, kapott kamattöbblet együttes összege, mint csökkentő tételek összege nem
haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50%-át.

Átalakulás főszabály: pozitív összevont átértékelési különbözet az átalakuláskor növeli a jogelőd adóalapját. DE:
Kedvezményezett átalakulás esetén azonban a jogelődnek – a mentesülés feltételeinek a jogelőd és a jogutód általi
megtartása mellett – a jogutódnak átadott eszközök együttes vagyonértékelés szerinti értékének azzal a részével,
amely meghaladja a könyv szerinti értékük és a megszerzésük alapjául szolgáló, a vagyonleltár szerint a jogutódnak
átadott kötelezettségre elszámolt átértékelési különbözet együttes összegét, nem kell megemelni az adóalapját.
Ennek megfelelően mentesül az adóalap-emelési kötelezettség alól.

12
HELYI ADÓK
Helyi adók azok az adók, melyeket a helyi önkormányzat a törvényben kapott felhatalmazása alapján szedhet. Ez a
törvény kerettörvény jellegű, egyrészt mert
1. a tv önmagában nem állapít meg konkrét adókötelezettséget, vagyis az adóalanyok adókötelezettségét a helyi
önkormányzat adót bevezető rendelet keletkezteti
2. az önkormányzat a tv-ben előírt adómérték megállapításánál magasabb adómérték bevezetése mellett nem
dönthet, de alacsonyabb mellett igen
3. az adótv-ben előírt adómentességeknél és kedvezményeknél többet nem adhat, kevesebbet igen.
(az adóalanyt egy adótárgy vonatkozásában csak egyfajta fizetési kötelezettség terhelheti. Ez az adó többszörözés
tilalma.)
Az adótv. Évközi módosítása nem súlyosbíthatja az adóalany terheit. Ez az adó a helyi önkormányzat kizárólagos
bevételi forrása, melynek nagyságáról a lakosságot kötelező tájékoztatni.
Helyi adók fajtái:
1. Vagyoni típusú: építmény, telekadó
2. Kommunális jell: magánszemélyek, vállalkozók, idegenforgalmi
3. Helyi iparűzési adó
ÉPÍTMÉNYADÓ
Tárgya: a lakás, ill nem lakás céljára szolgáló építmény
Adó alanya az, aki a naptári év 1. napján az adó tárgyának tulajdonosa.
Alapja az önkormányzat döntésétől függően vagy az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete vagy korrigált
forgalmi értéke. (Korrigált forgalmi érték lakott ingatlan esetében 50% , lakatlan esetében a forgalmi érték)
Adó mértéke: felső határ 900 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3%.
Adómentes: szükséglakás, egyház, ktgvetési szerv, szociális, eü, nevelési, oktatási intézmény, állat és
növénytartásra, termesztésre szolgáló épület, ha az ingnyilvántartásban is így szerepel, kiegészítő helységek (pince,
padlás, mosókonyha, szerszámkamra, szárító, tüzelőtér, szín)
Adófelfüggesztés: Az a 65. életévét betöltött, ill min 67%-ban rokkant adóalany az életvitelszerűen is lakóhelyéül
szolgáló lakása után az adóhatóságtól adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet. Az adófelfüggesztés időtartama
alatt az adót nem kell megfizetni, de az adóhatóság a meg nem fizetett adó után a jegybanki alapkamat mértékével
egyező kamatot számít fel.

TELEKADÓ
Tárgya: Az önkormányzat illetékességi területen található beépítetlen belterületi földterület után vethető ki.
Alanya: az aki a naptári év 1. napján a telek tulajdonosa.
Alapja: az önkormányzat döntésétől függően a telek m2-ben számított alapterülete v korrigált forgalmi értéke. Le
kell vonni az önkorm rendezési terv szerinti szokásos teleknagyságot.
Mértéke: felső határ 200 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3%
Adómentes: építési tilalom alatt álló telek, erdő, az építmény használatához tartozó földrészlet, az épülethez, az
épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jelegű létesítményekhez tartozó védő (biztonsági) földterület.

MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA

Tárgya: a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló építmény, a telek és a bérleti jog
Alanya: az aki az adótárgyak tulajdonosa az év első napján
Alapja: az építmény, a telek, a bérleti jog db száma
Mértéke: felső határ 12000 Ft/év/db

VÁLLALKOZÁSOK KOMMUNÁLIS ADÓJA

Alanya: aki a gazd-i tev-et üzletszerűen folytatja és az önkormányzat területén e tevékenység végzésére alkalmas
székhellyel vagy telephellyel rendelkezik. Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye
vagy csupán telephelye (részlege) található az önkorm illetékességi területén.
Alapja: az adóalany által foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma.
Mértéke: Felső határ 2000 Ft/fő/év

IDEGENFORGALMI ADÓ
Alanya: 1 önkormányzat területén pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlannal rendelkezik 2 nem állandó lakosként az
önkormányzat területén vendégéjszakát tölt
Alapja: az építmény hasznos alapterülete vagy megkezdett vendégéjszakák száma vagy vendégéjszakára jutó
szállásdíj, ennek hiányában a szállásért bármilyen jogcímen fizetendő ellenérték

13
Mértéke: felső határa 300 Ft/fő/nap, szállásdíjnál 4% vagy 900 Ft/nm
Adómentesség: 1 a 18. év alatti, 70. év feletti magánszemély 2. egészségügyi, szociális intézményben ellátott
magánszemély, 3 tanulási jogviszony alapján vagy szakképzés keretében vagy szolgálati kötelezettség végzése
alapján az önkormányzat területén tartózkodó személy.

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Fizeti: az a személy (magán, jogi, nem jogi) aki az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes jellegű
vállalkozási tevékenységet folytat. Állandó jellegű iparűzési tev-et az a személy folytat, aki az önkorm területén
székhellyel vagy telephellyel rendelkezik. (függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén
(telephelyén) kívül folytatja.)
Az adó alanya a vállalkozó. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-,
illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység
- piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat
- építőipari tevékenységet folytat, erőforrást tár fel v kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy
megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181
napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének
helye telephelynek minősül,
- bármely tevékenység, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen
önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység
megszüntetésének napjával szűnik meg. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel
végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség
időbeni terjedelmére.
Az adó alapja: Nettó árbevétel
-ELÁBÉ
-Közvetített szolgáltatások értéke (alvállalkozók)
-Anyagktg
Mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90%-a -, amely a külföldön létesített telephelyen
végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a
vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén
végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább
jellemzően - a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel
végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell
megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni
vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,
b) más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet
megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a
tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 4 millió forintot várhatóan nem
haladja meg
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény
szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.
(4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem
munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy a vállalkozó az adóévben - időarányosan - 4 millió forintot
meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját - az adóév egészére - a 39. § (1) bekezdése szerint kell
megállapítani. Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról
szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az
adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a
(3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja.
(5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést
legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

14
 39/B. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - a 39. § (1)
bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-
ában is megállapíthatja.
(3) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő
részére a 39. § (1) bekezdése vagy a 39/A. § előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 39/A.
§-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak.
(4) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor
a) köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejűleg a naptári év
hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság
megállapítja az adóelőleg összegét;
b) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már
megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.
Az önkormányzat által nyújtható adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg,
akinek/amelynek adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre,
adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat.
A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai
alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az
előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett - főben kifejezett -
növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. (2) Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon
létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami
támogatás a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése. (3) Az
átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi
statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy
pontossággal - számítani
(5) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.
(6) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai
állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe
vett adóalap-mentesség összegével a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni.
Az adó mértéke 2%.
Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

A vállalkozó a vállalkozók kommunális adójára és a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.
(2) Az adóelőleg összege
a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának
megfelelő összeg;
b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző
adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege;
c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál,
vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó
összege.
(3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az
adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de
az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg
összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének
változása figyelembevételével kell megállapítani.
(4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő
vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de
az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.
(5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján
fizetési meghagyásban közli.
(6) Ha a vállalkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn az egész évben, az adó (adóelőleg)
megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell a korrigált
átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden
megkezdett hónap egész hónapnak számít.

15
 (7) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a)-b) pontjában
említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.
42. § (1) A magánszemély terhére az adóhatóság által megállapított adó, továbbá a vállalkozó adóalanyt terhelő
építményadó és telekadó évi két részletben fizethető meg.

FOGALMAK
1. önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet
magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed;
2. külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik
Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban; továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más
személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő
telepeit, fiókjait, képviseleteit;
3. vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga
- ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet;
4. külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is;
5. építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a
talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül
építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény;
6. épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben
elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja,
ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó
terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része;
7. tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban
tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz
benyújtották - melynek tényét a földhivatal széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan
létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának átruházása esetén a szerződés földhivatalhoz történő benyújtását
követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb
módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;
8. lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletének 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő
és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró
ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges - helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó
földrészlettel együtt, azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, amely csak azért nem
sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel;
9. hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság
legalább 1,90 m; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három
oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a
többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik;
10. kiegészítő helyiség: az, amely a lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de
huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás,
szerszámkamra, szín, pince);
11. kistelepülés: a tanya, valamint az a település, ahol az állandó lakosok száma az 500 főt nem haladja meg;
12. építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül;
13. korrigált forgalmi érték: az illetékekről szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték 50%-a;
14. nevelési-oktatási intézmény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20-23. §-ában, a felsőoktatásról
szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 18. § (1)-(2) bekezdésében és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
2. §-ában meghatározott intézmény;
15. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;
16. belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás
belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykoronaértékkel
nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket;
18. kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és
vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz-, a
csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki),
valamint az út és járda építés;
19. korrigált átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi
munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez című kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint éves

16
szinten számított statisztikai állományi létszám, ideértve a saját nevében és saját kockázatára rendszeresen,
haszonszerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt, továbbá azt a tulajdonost, aki
vállalkozásában személyes közreműködésre kötelezett, vagy azt mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segítő
családtagot;
20. az idegenforgalmi adó alkalmazásában üdülésre-pihenésre használt épület: az üdülő, továbbá minden olyan
lakásnak nem minősülő épület, amelyben ideiglenesen üdülés, pihenés céljára tartózkodnak, ideértve az üdülőtől
elkülönítve épített (önálló) építményt is (csónakház, kabin, horgásztanya, garázs stb.);
21. állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel
rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén;
22. nettó árbevétel:
a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó
esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének
együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó,
árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal
elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó
összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó,
energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó
árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)-j)
alpontokban foglalt eltérésekkel,
b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a
fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a
befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek
esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet
veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti
kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó
árbevételbe, ha az nyereségjellegű,
c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből
származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai
ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi
eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel
(nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási
tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt
összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési
eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz
tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A
számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont
különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,
d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel,
e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési
szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel. Fedezeti
ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet
veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti
kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó
árbevételbe, ha az nyereségjellegű,
f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől
függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel,
g) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai
részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek
számviteli beszámolókészítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a)
pont szerinti, - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet,
akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep (telephely) szerepel a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a
kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó
árbevétel,
h) a b)-g) és j) alpontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi
szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből

17
származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből
származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele,
i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a
tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz,
jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a
fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó
összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra,
j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló
törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az a) pont szerinti nettó
árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések - kockázati
tőkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés
időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és
részesedés együttes összege;
23. piaci és vásározó kiskereskedelem: piacokon, vásárokon folytatott kicsinybeni, közvetlenül a végső
fogyasztónak történő értékesítés;
24. építőipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR) 2003. január
1-jén hatályos besorolása szerint az Építőipar nemzetgazdasági ágba tartozó tevékenységek összessége,
26. vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen
végző
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy
őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,
c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
27. önkormányzat költségvetése javára megállapított adó: mindazon adók, illetékek, adójellegű kötelezettségek,
amelyeknek az önkormányzat költségvetése javára való teljesítését jogszabály írja elő;
28. szálláshely: egész éven át vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai
elszállásolásra és tartózkodásra szolgál;
29. szállásdíj: a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára a kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások
nélkül;
30. vendégéjszaka: vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra;
31. telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben
vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a
gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a
termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant,
b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen,
rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben
annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván,
c) vezetékes gázszolgáltatás, villamosenergia-szolgáltatás (a továbbiakban ezen alpont alkalmazásában együtt:
szolgáltatás) közvetlenül a végső fogyasztónak történő nyújtása esetén azon önkormányzat illetékességi területe,
ahol a szolgáltatás nyújtása a végső fogyasztó számára történik.
32. idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel
az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez;
33. szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást
nyújtó szervezet, vállalkozás;
34. egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg-ellátást,
megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást,
utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá, amely gyógyszert forgalmaz;
35. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar
Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,
Diákhitel Központ Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító
szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-,
csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközmű-társulatot is. Alapellátásként az a
szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75%-ban közvetlenül a fogyasztók számára
történő szolgáltatás nyújtásából származik;
36. eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan
formában eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként

18
elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló
törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre
fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár
szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a 37. pont
szerint anyagköltségként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette;
37. anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló
törvény szerint - anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a
személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók
esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró
értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját
vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték,
amellyel az adóalany a 36. pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a 40. pont szerint a közvetített
szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette;
38. anyag, áru: a számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagok, az áruk;
39. az egyszerűsített vállalkozói adónak a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó alanya esetében nettó
árbevétel: a 22. pont i) alpontja szerinti nettó árbevétel, eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség: a 36. és a
37. pontokban foglalt, pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozókra meghatározott eladott áruk beszerzési
értéke és anyagköltség;
40. közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a
megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de
változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az
adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben
közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye,
vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan
formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített
szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek
végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti - írásban
kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany a 36. pont szerint eladott áruk
beszerzési értékeként vagy a 37. pont szerint anyagköltségként nettó árbevételét nem csökkentette;
41. székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági
nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely
hiányában vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó
lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a
cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni;
42. saját vállalkozásban végzett beruházás: a számviteli törvény szerinti tárgyi eszköznek minősülő eszközök
saját vállalkozásban végzett megvalósítása, létesítése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása,
élettartamának növelése, eredeti állagának helyreállítását szolgáló felújítása - ide nem értve a tárgyi eszköz
folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkákat, továbbá az
erdőnevelési, erdőfenntartási, erdőfelújítási munkákat - akkor is, ha az adóalany kizárólag a beruházás
megvalósításához szükséges anyagot biztosítja;
43. építési tilalom: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján elrendelt változtatási,
telekalakítási, illetőleg építési tilalom;
44. helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedés: a díjfizetés ellenében bárki által igénybe vehető
menetrendszerinti személyszállító járatokkal lebonyolított közlekedés, ideértve a bel- és külföldi légi közlekedést is.

A helyi iparűzési adó alapjának megosztása:

1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap)
nem haladta meg a 100 millió forintot az adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni.
1.1. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere
A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak -
ideértve a magánszemély vállalkozó esetében önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű
ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az
tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény,
illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó
esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól
függetlenül - 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a
vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az

19
adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe
venni személyi jellegű ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek
esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik.
A részletszámítás a következő:
a) A vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes
településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát.
b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint
megállapított százalék képvisel.
1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere:
A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök
eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú,
bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési
érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétől függetlenül - csak az aktiválás évében és az azt követő adóévben
kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe
veendő értéke.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya
alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható
értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén
figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek
a költségek között nem szerepelhetnek
- termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot;
- telek esetében a beszerzési érték 2%-át
kell eszközértéknek tekinteni.
Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a
beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha a
nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő.
Az 50 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközök esetében az aktiválás évében a beszerzési (bekerülési)
érték, az aktiválás évét követő adóévben a beszerzési (bekerülési) érték 50%-a az eszközérték.
A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a
településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg - járműveknél -
ahol azt jellemzően tárolják.
A részletszámítás a következő:
a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső
eszközértékek százalékos arányát.
b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint
megállapított százalék képvisel.
2.1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot,
köteles a következő adóalap megosztási módszert alkalmazni.
Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont)
megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és
eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét
(1.2. pont) kell alkalmazni.
A részletszámítás a következő:
a) Az adóalapot két részre - személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és
eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre - kell osztani. A személyi jellegű ráfordítással
arányos megosztás módszerével megosztandó adóalap-rész megállapítása az alábbi képlet szerint történik:

VAa
AH = -------------
VAa+VAb
ahol
VAa = az 1.1. pont szerinti összes személyi jellegű ráfordítás összege
VAb = az 1.2. pont szerinti összes eszközérték összege
AH = a VAa és VAb együttes összegén belül a VAa hányada.

20
 Az adóalapnak az AH százalékban kifejezett hányadát a személyi jellegű ráfordítás arányában kell a települések
között megosztani, az adóalapnak a fennmaradó részét pedig eszközérték arányosan kell a települések között
megosztani.
b) Az adott településre eső adóalap egyenlő az adott településre a személyi jellegű ráfordítással arányos
megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel
kiszámított rész-adóalap együttes összegével.
2.2. Vezetékes gázszolgáltatás, villamosenergia-szolgáltatás (a továbbiakban ezen alpont alkalmazásában együtt:
szolgáltatás) közvetlenül a végső fogyasztó részére történő nyújtása esetén - a melléklet 1. és 2.1. pontjában
foglaltaktól eltérően - a helyi iparűzési adó alapját [39. § (1) bek.] az önkormányzat illetékességi területén folytatott
szolgáltatásnyújtásból származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a szolgáltatásnyújtásból származó
összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában kell megosztani a székhely, telephely
szerinti önkormányzatok között.
3. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével.
4. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál.
5. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat
tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.
6. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami,
önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell.

21