A vallalati méret szerepe az ellatasi lanc integracio szorossagaban Dr. Morvai Rébert kontoller, Mediawarks Hungary Zt. E-mail robert morvai@mediaworks hat Rividen a szerzérél ‘Moroai Ribert doktor fokozatdt a Szent lruin Egyetem Gazdélkods- és Szervezéstudomdnyok Dok tori Lkoldjdban secrete. Kutatdst munkdsdgdnak kizépponsidban a kite és kizepudilalaok ellsdst Uincbeli szerepénck és jelensiségénck viexllasa al, killin tekintetel az éelmiszeriparban tevékeny- bed KKVk ellis lime ineegrdciés sajdtoidgaira.Jelenteg hontvollerkint dolgik a Mediaworks s Absztrakt Napjainkban az elcis! Line menedssment cu domain epyk lepine kato terilete az elicsi ine integricié. Ennek egyik ola, hogy az elitisi Linco versenyéoen mir nem clegendé abel ville sre éflyma ‘ole optimaliilsira val torckvs, hanem av Iaatolnak besiliielé vee atdkony 1. Bevezetés ‘Aa idB-alapi ellfvisi Hineok (ahol a gyor- sasigé 2 vewi igényekte trténd. gyors reagilés képessége All a kizéppontban (Blackburn, 2012)) ma mér megkivetelik au. ellis nctagok kizbtti magas Fok in- cegricid megyalésiésie, Ax elitisi Kinebeli partnerkapesolatok elbdésével, a Hincok Ssszecetségenck nivekedésével pithuxamo- san az ellstds Line integrécidc is egyze tSbb ényeuS hatirozea meg egyidejileg (Harris et al, 2011). Az ellitsi line integréi6 si- kerében secktoronként, orsuigonként, kul- sirinként mis-mée tényeadk vilnak hang- slyossé (Lis. pl. Hercoeg - Vastag, 2012), ‘Aa cllitisi linebeli partnerkapesolatok ske- eben a ragalmassig,a kilesinde bizalom é a veaetés cbrelerertsége krtikus sényezSle (Callen eta, 2000; Swafford eta, 2008). “Tovabbé fontos feltétel olyan szervezetkizi megillapodisok kialakitisa, amelyekben cegyértelmiien meghatéronsera keri az in- formécié-megosnds & a konflikeusoke ke- aelésénck médja, a kapesolac étékelésénele szempontjai (pl. milyen idékbzénként wr- cénjen, mire tejedjen ki, milyen mutatdkat hasaniljanak stb), illewe a kéltségek é a hhaszon megosztisinak kérdésl. Emelle lé- ayeges cényend, hogy miként kezeli a domi- ns fél gyengebb, sétlékenyebb parcnercit (Belaya — Hang, 2011) ‘TRENDEK ES LEGIOBB GYAKORLATOK Hungary Zrt-ndl partactkapesolatokat lll kiakitaniu a Ihe’ legmagaabb srinea vedi clgederecg elds ér dekdben. Ez awonban nem epyserd feladat, mi vl a elitist Lincolenagyfok.komplexietbal befolylag az ellis Line intogeicié kere stdmmosténye fggvénye. A tnulmnyréviden Jamercet egy dn, elit line inegréiés muta (6 Kila, amelynck segitegével berms |A sikeres elltési Hine incegrécié Kislakité- siban é menedzseléséhen fontos szerepet jiestik a tapasetalatok, a seakéstelem é a cudis megosztisa, a kids termék- és folya- marfejlesrtés,valamint atervenési- 6 iednyi sisi rendseerck kéuotti Ossehang meglte is (Hingley, 2005). A fen emltere cényersk sabbségéncle felhasondlisival kialakicoram cay in, dlitési Hine integrdcids mutatse (résaleceseben lisd. kés6bb), amely a Hne- sagok kézottiegyitemikodések sxorossigit hivatote mézni 2. Anyag és médszer ‘A tanulményban késabb bemutatote eed: iények a hazai KKV-k kizében elvégrete személyes kerdéiver lekérdezéscle eredmé- raycin alapulnak, A visgilat alapsokasigaba azok a kis- é& Kézépvillalaok sorolhaték, amelyek az élelmiszerel, taloke-é¢ dohiny cermékek gyirisival, kis & nagykeresk delmével foglalkornak, foglalkoztarori svimuk pedig 10 & 250 kézbcd. A kérdéivele Iekérdevésének évében (2011) mintegy 2300 magyar ki é& kexépwillala tevekenykedert a visgilt alapsokasighan. A kiérékelhets kérd6ivelearinya megfeels vole (196 db). a kérdSiveket a vllaacok straégiai vezetSi ogicikai igargardk, Uigyvezed igazgarsk) slate ki, Vizsgilatom hipotérise sverint A kézepes méreti villalatok szorosabb el: edst Hine imtegriciér alakitanak ki mind hogy milyen dereggéck Ghetde teten a2 Amicerpart Kir és kéneprllalatoke mézete az elite incheltparinerekkel Kialaktost fnvegrieis szoroneiga kat, Pan Preparer Sees Popes bestia, mind vewikkel, mint aie vallalatok’. A hipotéistezeéseéedelegben kalakcowam egy besulls- & egy vers oda ellis lne integricis (SCI) inden, amelyek tnyezbic az 1 dbrasemllet Tar talmi korlitokra hivatkozva chelyie nem Jamertetem az SCI muratdk kilakcisinak folyamat. Mindkét_mataté ugyanazon valtosékat taralmaza a “andesok ké se a partnertl folyamattjleseds dl” vikonst lesimieva, amelyse kixilag a bests oldaky macaté tartalmaz. Sajnos Abb valtoxét nem Ichetctt a modellckben tartan, mete magyatied etek nem lee volna degends. Kevetkeaésképpen az emll- text murat azok,amelyek a leher egribb vkondtcartalmazzie a legmagasabb magya- sas exb mallet. A modellek alkalmarhats- git (magyardzéercj) a KMO mutatd, a Bardete rear és a vaianciahényad médster (TVA) segitségével visgitam. A kuttishor tartons kéndsivben serps kerdésck seg séglvel ving vitoxdkat (amelyek vg au incegricids mutatdkba bekerilted) négy csoportba soroltam, é a kavetkensképpen dtclmechets: Keyser ellis incbeli mézerek,evek, techno alkalmazis: + 4 kommanikcit témogats techno itér:alkalmaznalee a villala- logiai cok partnerkapesolataikban valamilyen clektronikus adatcierét biztosit sech- nog.+ késdlewk: megosuijakee a vilalstok keéletintorméciikat besdliccal/ve- ikke, alkalmaznakee a késletsintek caslekencst, racionilissrincen tarésie cdmogaé strategic, médszereket (st ‘sos stategk VMI, lle). :menayiben jell a magas foki integ- cis iednyaba mata technikik alka mazisa (open book”, egyéb, az elitist Hine kockizatok megosetsit cad meg: clidsok alkalis) ‘Az dltalinos seeredési felételeken wlmuta- 16 szempontols + lincbeli kapesolatok hossza, a7 egyite- mikidések id6tartama (1 évnél rovi- ddebb, 1-3 év kézare, 3 éynél bossrabb cegyiitumiédések) a partnerkapesolat értdkelése iddebl-id- re: mennyite targjak fontosnak a valla- lacok a beszlisSikal, illerve vevbikkel Kialaktott kapesolataik evedményes- égénck mérésée, az egylitmdlidésee excékelésre van-e valamilyen Ké2asen kilakftott mutatésedim-rendszer. ommunikicié minésége: mennyire tartjak foncosnak a meghérdezeuck, hogy a kommunikici6s csatornke infor- inalisak, kotetenebbek legyenck,iletve hogy ext az informécise rendszer timo- eas A binalom tényeaii: + mennyire biznake meg a villalaole be- saallsdikban, illewe vew'ikben, meny- nyize hajlanake a megezerzett tudis é= capazralat megosztisira, kérncke segl- eget besilisdktdl/vevéikedflyamaik fejlesneése érdekében, cllendrués gyakorlisa a partnerc flee: vvégernek-e formilis éshagy informilis cllensrzést a vallalatok partnerik fle, Vallalckécikapesoltok elege: partner mepitélés: mennyiben, te kintik a. KKV-k Kincheli partnereer cgyituntkids nek, é mennyiben versnytirnak 3.Eredmények A ipotézis megfogalmarisakor abbél a fel- téeclexésbl indultam ki, hogy a kibeépvil- Talacok éretebb elitist Hine menedasment serléletel_ rendelkernek. gy (nagyobb) ba teret kap vallalat starégisjukban a Kncbeli cegyiiktrntkidévek menedasclése, Av osszcha- sonlitst elvégertem az alkalmazoti Ides é a newts dabevéelalapji Ichatérlt méret- ategérilra vonatkoaSan ie. A hipotézisel- Tendriatem mind a meuikus SCE mucatdkon (ANOVA, 1. tdblézat), mind a nomindlis mutatbkon (assocideids srorossig, Cramer 6 1. dba. A esl és viola ets inc integrcés mutatk ozs Fars: sjt rests, 2016 test, 2, tébliza). Aviddalaps verseny szem- ponsjibel fontosIchet, hogy az zlei parxne- ck (beszillcdk és vevok) fzlailag mennyire keel helyeakesdnek el egy adatevallalathor, Demeter (2013) publikici6jaban riviligit arma, hogy bir a firika kizelég egyik fon- tos estkoze az iddalapt versenynek; azon- ban az alapkompecencia jellege é az elliésh line invegrécigja felulthasja a jelemtOnegés. A vadoményos publikseis feltevése 2, hogy az iddalapa verseny szemponsjabl alapverS Uéayeadk, a seilicsi sebessdg és a megbieha- ‘t6sdg a beszilitdk és az tgyfelekfiikai k8- seligee téclerik fl, é¢ ex utobbi hatékony cesikoz Iehet a belyi beszllcékra & helyi Aigyfelekre épit6villalatok sedmira, Demeter _munkijéban egy _nemaetki- i adatbizis seitségtvel visgilja az dest ppattnctek fiikai kSzelaégénck jelentéségéc {ddalapsversenyben érdekeltvillalatok ese- tdben, Az adatbitis 750 vallalkords 2009. cs adatait tartalmazma, Ax credmények azt ‘mutatjak, hogy van kapesolat az iddalap sratégitk alkalmazdsa & a partnerek k8- relsigénck vilasetsa koedtt, Ugyanalekor 4ltalénossighan nézve e2 a kapesolat swonylag gyenge, ha més tényerékehdx ké- pest tekintink 4 kérdéste, hiseen sedmos ‘mis tényez5 nagyobb szerepher jut. Az alkalmazotei Ise alapjén kia méretkategéridkra elvégzece viasgilathan valamennyi mintabeli villalat reset vets, A ned fbevételre elvégzert visgilat- sak 124 villlat kertlt be, ugyan- len mintabeli villa car torort bele a kis é kozépvillalatt méretkategéridba exon isméry alapjan, Mindkés vizsgilat exerében hasonls ered= iménycket kaptam akér az alkalmazowt lespimot, akira ner drbevétele vertem alapul a mértategérisk kialakitésshos, ‘A minta egyedeinek alkalmazow Iéesim saesints bomtisiban a Kec vias lic linc integréciés index Knil crake a vewi SCI klinbszikjelemt6sen. A mecikus mu- task exctdhen F sg: 0,046 (L. bla), a rromindlis mutatdk eseteben a Cramer V testétek gyenge (0,181), vistot signifi kins (0,040) kapesolatra tal 2. cals) Ha a nets bevel indulunk ki, akkor a metikus mutatdk esetdben F sig: 0,015 (.chbliea), nomindlis. muratéke eset ben a Cramer V tentérth kezepescn exds (0309), signifkins (0,003) kapesolara wal (2) elisa) Besrlltéoldalon nem rmutathats ki stgniikins kilénbsdg a ki és kixépillalatl icegriciss mutatjsban sem az alkalmazout ltseim, sem a nets ftbevétel alapjin torénd esoportosicisnd [A fenivizsglatk fenydaen stl ‘meg, hogy nem jelenthetkiegyrtelmien, hogy az élelmisteripari konepwlllacoke a2 clits line itegeieié magasab fokén dll nak, mint a Kisilalatok, Ugyanakkor azt bebizonytottam, hogy a kbxéprllalatok ve- ikke! szoroabb kapeslaola askanak i, mint a kisvillalacok, vagyishipotéesem adsaben iguolésra keri. A beszlls ola SCI cxeten syn kapesolat nem ill fen Noha teljes egészdben nem sikerltigazolni feletlensemet, fei erdmény a lel seripasi kis & kbndpvilalacok clits Kine incegticiés sjftosigainak felérképenésé ben nagyseptsiget aye 4. Osszefoglalis ‘Az dldtési line integricié: mérékét nem crak villi szincd cényezdk (pl tranzakei- ‘ke gyakorisgga, a kapesolatbavalé befeetés mércéke, bizalom, kooperdcié fankcionslis terileei) befolydsolharjk, hanem szekcor- 16] Riggden olyan tényezSk is, mint példéul LOGISZTIKAIA huatai dlelmiseripasi KKV-k kaeeber ic rutathats, hogy a kézépllalatok vewike kel szotosabb integriiée alakitanak ki, mine akisvillalatok. Mindeesuértérdekes, mert a keischb villatok dlaldban kevescb vevivel rendelkenek és jellematen magas partner (Gvevd,) vis kes jell Sct, ai bl arta kéverkenethetnénke, hogy soro- sabb cgyiiumikdés kilakitisie elozadk vvevdikel, hogy termékeiéxdesiésé bse cositani tudjak, A kinépallalatok dsb ‘wow integriidja nagyobb volumend tan alecilekal és az elkotelezeeparenerkapesolat nyéba valé lmoadulissal magyatiahats (abogy ext a visage lltisi Ine integedcis index musa) A joven elsisorban a elitist line integ- Heise index eovabbejlstéséte helyeanémn 4 hangstlyt. Célszetslenne megvnsgil hogy szoknl « vltozdkadl, ameiyek nem bert be ar SCT muatslba (példiul hae Gali viszonyok), a2 iamérvek kimaradéisa rilyen okokra vezethetS vissza Elképzel- het, hogy a valtonik méréscher hasmndle kérdéseket Kellene megvéltonatni ahho2, hog ax index djabb integrcigeiemérveeel legyen bévidhets, Exdemes lenne scgondol- ni azt i, hogy cten vatoudk meré sklija regiele-e az indexbe valé bekertlésher. Ax SCE mats tovdbelesecdve eésletescbo leépet kaphacnnk az egyitem@leiéslrS, sok hidnyossigatél, ami alapotstolgsla- hatna a parmnetkapesoatok tovabbi fjlest- és irinyainae lajelléeches. A kialatore alls ne inegricids index nagy elénye, hogy az indexhen szerepls valeozske nem szektor specifusak, hanem dlalénossig- ban élozask méeni az imvegrécé fokit, gy sis scktorolehan is alkalrmarhat a muta Tovabbi kucaisielként fogalmazharé meg au clits ine integrcis index mis seckto- rolcan (pl autSipar,rubaipar) vals ceselé- se é a kapott credmények dsszchasonicsa Ennck jlentduégecleédlegesen a secktorbe integricids sajdtossigok felrisiban ej de emellet segisége nyitha a2 integrdciis rutaté esclegeshidnyorsgainaetelderte- seben is ‘TRENDEK ES LEGIOBB GYAKORLATOK saat sates Bets 107 ss Sd Wigs exanss gous 29 aol sis Benen ayy ous saves MO ary rus ol 16 om % 1 Mes saumot an ros ra ros sue as uve 5 Vor ise sas m 297 an 6 sms ss sas ns rem ma mn 1. tablzat.A bests ave SClindex ANOVA bia a aalmazot sm iletve net bevel figgvényében, Fos: sot sits, 2014 texans isthe ry Ye orm. We vm We MPM ike Arps van MM 0am ” ‘wil Comers 8 an aw oe am 88 8 otniseos 16 v6 ™ ra 2 bat A beside omer V test arama, ile nets bevel figgvéyében, For: smids, 2014