Rugalmas gyartasi rendszerek modellezése szimulaciéval Absztrakt Arugalmas, ilbelyrendsiee gyincés modelle- daéteaalmas ides Pts hil legnmer- ebb fogyatckoesga a decerminirikuswinlet 48, Ennek lakusobilésée fjleserde ki a sacochasrtkus Pett hildkar, amelyelcben ielés idiraramok, a sorbanillis cimelet Ikszclgilia idiher haronléan, exponencilis clomlisisk. A srochasrikue Det hile al Jalmazhatésiga aonban tabb oll ie kos tvotnak tGnik a gyakorathan. Pédial eds 1. Bevezetés Abhagyomanyos gyértési rendszerek a mun- Keahelyek & termeldesekix6k elrenderése alapi stosithaték, amely szerint technologiai és tigyi clrendexést ermelés- 181 besedlhevink, A technolégiai elrendezés sz azonos technoldgisi fladatok elvégaésé- re alkalmas munkahelyeker (pl. forgicsol6 gepeker) telepfti egy helyre. A tangy elren ddeaée pedig a gyirtotecermék vagy terméle- «sopore dle igényelt maveletek elvégzéséee alkalmas munkabelyeket helyesi egymés imellé. A technoldgia elrendené zalités (ragalmasség), a irgyi elrendezést a rnagyobl termelékenységjellemai. Az dlezS- ds piaci versenylben a mindség, a alacsony ‘nkbleség & a termelékenység mel tossd vile a rugalmassig is, ami bizonyos Ihacitok Kizate lehetvé teszi ar egyedi igé- nnyck kiclégitését. A hagyomdnyor gyirtési rendsverek nem alkalmasake gyors termék- viltisra, a fogyasetbk igénycinek rugalmas ovetésére. Az elmilt 30-35 évben exért a termeléssel szem-ben megfogalmazore 6 pacliggnyek kiclégieesdre lejlesatecék ki az Sin. rugalmas gyirtési rendszereker (FMS, Flexible Manufacturing Systems), ame- Iyckben a rugalmassig é6 a magas tcrmelé enység egyidejl 20 Dr. Benké Jénos cgyetemi tani, szakwezet6, Szent Istvin Egyetem, Ermail: benko janos@gtk-szie hu Rividen a scerzérél Oblevcles mexigazdasigh xépécmérnik (GATE, 1973), a Ringazdasdgtudominy kandidisusa,egyete ‘mi tandr, a SZIE Gazdasdgtudoményt Karin « Logisatikai Menedzement metterképzéni soak veertije Az anyagmongatds & a logisriba teraletin tsbb mint 40 due végez oktaté- & usatimunleds. Fibb szakterilees: anyagmongais gipek lervezésinchelméleti problémdi,logiseikaifolyamatok matematikai ‘modelleziseé seimuliciija. Szdmos tanulmény, szaftver, egyetemi tankimyo és jegyzet szerzije Tabb, az cemlitettterletekem makidibizotud és tvalettagja eléeeréssatges anak bnrosésthoa, hogy cay jellés fjse valdban Markov folyamat, az meneteket nem Iehet pdthuzamosan tizel ti Ga talesi id cea exponencdis clot valerinégi viloos Ichee. Ezzel ezemben y= ser és chatsb denak Mei a exiles lkalmanisa Az analégia a sximuliciée model és azide Pes bald ie Kénnyen feledea- hess, Példéul az Arena srimulicie modellben a tokeneket enttésok, a elyelet Station (allomis) rmodulok é a7 dtmenetcket Procees modulok A rugalmas gyirtdrendszerolyan szimmjegy- veréslésgyirtécellikbd lls rendszes, ahol a gyircisi folyamatokat, az anyagmozgat (beleéreve a raktirozist, 2 munkadarabok gépre valé felraksi, illeeve onnan val le veel a ser-rimeserécissdmitSpép vevétl.. A rugalmas gydrts rendszerek meg- Felelé kihasandlisa a gépsorok ttemenésével ny az optimélisvexéslés clérésére matematikal é stimmuldci6s esk6- aikes egyarint alkalmazé komplex eljérist mutat be. Az ilyen modell: segitségével tovdbb javithacs a gyde-trendszer hacks: fake Grhesé el. A canul 2. Avizsgait rugalmas gyarté rendszer 2.1, Amodellezett feladat leirésa ‘Tekintaink egy incegrle gyitcsi és logiee takai feladatoe, amelynele evégeéscher G, GyoonGwomel szimbélumolkal jelile, me simi gylrtécella dll rndelkeséstinke, & segitségikel T,, T,...T_-nel jl, sad sm, kulbnbde8 termékespust kell eldillitant meghatérozott, @,, a... arényban, A rendseetben fenéclezaitk, hogy egy-egy ter- mekuipus lddlitésa lire sortendben, ebb agyirsécelliban elvégzends miiveletelebs dl, ‘modeleik A Procest modulatban a mvt Hs ceableges clomid valnindsg vind Icke, eed nye x done mivelethex rendel efor (gp) meghibisdisina a modalleaéste i. Tovibi lye a simuliss ‘modells hogy Route modula esi. hetien a adap vagy munkadaribok mong ‘isin igen i eal rue Pantene Poca a aL ett ira ets fa <2 msvelet idk stochastic 6 vale mniljen valbarindségl closisal adorak. A tcrméleipusoke gyitést devonall, amile a miele sortendjé, vagy a gyirécelie fclketeséisortende eerie egyedieg meg. hacérozotak. A cerméktipusok gyértdsid feetlenile az iamellbdés vagy ciikus- tovibbi, hogy meg kell felenitk az fi, yar, rermékncetétlne. A ler fad gy leheadges vltorata a kvet- lea. A vagal gyinérendizer GU, G2 & G3 gyirsellab Al, amelyek a1, T2 és “T3 tenmelelpusokon az 1, blratban el fre sortend szerint kilinbied miveetcket végernek AT, termélipus megmunkel- saa G, gyittécelliban t, id&t igényel & a miveled id6le <-Tia(am.6) hdromaao losis valéstiniségi vileorbk A miele de hétom p 5) eg ‘alérinibb (m) & maximalis (6) id8 a2 tabla fogllja due ig li A tdbldzatbél a miveletisorrendek, vagyis a gyitcisi evonalak is kiolvashardk: OT,G,G,6, A gylteétendszerien a gépek kozitt goncik mozgarjdk a raklapokra helyezett termékeipusokat (egy targonca egy rakla- por, egy raklap egy termek Ane is fetéclezaiil, hogy a terms LOGISZTIKAIayitisa azonos arényban (eau) tor onl, fgy a termékdsnetédben minden termékepus 1/3 rr epi ahol dj-1, ha a j-edik gyértécella rdsu vese ik cermék gyartéssban, kclinben Fx a rita azt mutatja, hogy a termékti- pusok milyen arinyban keresik fl a G, gyirtécellit. Példéal, a G, gyiricellit a hhétom termékeipus kézil esak a T, és T, vesd igénybe (1. ciblézat), gy a vj=2/3. Az igénybevételi rita kiln-keléin Ax egy termékipusta es5 G, (iI. 2. 3) ge penkéni dclagos kiszolgalis id a Selagos kiszolgilsi rita reciprok éréke, azz 1 t clagos mivelet id ahol 5, 3 ‘Ac tlagos mivelet idk hétomexig close Ise eset a1. edbatbal a 7 aims vas sssrefiggésel hatdzorhatSk meg. Av ered- anycket a 2. tablézat taralmazza. Ezek ucin ar egy termelepusra es dtlagos ie szolgilsi iddk ae Adagos mveled idike bal (2 eblisa)sedmithatdk.Példiul " gyittdcellit sak a T, 68, cermékeipusoke ayértisthou hasendliuk 4 é 4 pere dtlagos miveleti iddkkel, igy ax 1/u,=(444)/2=4 Ezek alapjdn a2 dagos Kiszolgilisi iddk: A modell rovibbi fontos jellemzije a mi- rimalisterméleipus halmaz. (MTH) fogal- sma, amely a termeksszetéclnck megfelels ardnyban ésalegkisebb seimban taralmazza az egy ciklusban gydrtott ceeméktipusokat A példinkban az MTH egyszerien’ S={T,T,T) smivel az dsszes termektipust azonos ardny- ban gyartjuk. Taso, Tangs) areas) 1 a(h23) Taha) ; 1 8 wa(i23) : Traps) ‘ tblézat.&rugeasgértrendsaermaveletidipercekben (i), Fords: sad seks, 2016. 1 8 4 3 4 1, w 18 2 ‘ - 2 ; 4 2. tablzat. A rugalmasgySrtrendsaertlagosmiveletiii (i), ord sjtszerkest, 2076, ‘TRENDEK ES LEGIOBB GYAKORLATOK 3s, hogy a termékuipus halmaz ciki- seus (ismetléd6) gydrtisa garantilja, hogy a termékisszetéel minden esetben teljesil- jon Megiegyezziik, hogy a termékisseetéeclsl figgden ugyanaz a terméktipus tobbsxoe is megielenhet az MTH-ban, Példul a ko vetkezd cermelés arényok (1/2, 1/4, 1/4) serine aT -bél ketszer annyittermelink, akkor az ehinck megfeleld MTH {T,, T, 1, T). A termelési eél cléréséhee legend’ a2 MTH-ban felsorole valamennyt seeméket- pst az elit sorrendben ciklikusan gyét- tani, Példéul a G,, G, 6 G, gyirtéellskea vlasatharuk a kovetke-2 rermekapussor- sender: SyofTLTyTSgAT TY: Soe (TT) ALD) sackvencidk a cerméktipus gyétcis- nak egy lehetséges alternativdjt képviselik, elvileg a munkik elvégrésénck sz per- utécidjaelogadhats, Ezekre a szekvenci- kra a tovabbiakban, mint a gépszelevenci- 4kra hivatkoruok. 2.2, A Petri hiléke fontosabb tulajdonsi- wi Ax iamertetete feladat_ modelleéséte elsb izelitésben a Petri biléke egy specslis cosetlyit, a idSziter esemény grifor fog- jk hasandlni, és rviden dsszefoglaljuk a Petri bildk fontosabb tulajdonsigait. A Peusi hal6 egy irényitor, silyozott patos gril, amely két esomépone tipust taral- mar. Az egyik esomépont tipus a helyckes, aa misik az demeneteket eli. A helycket az dtmenetcket irdnyitott élek kotik 6ssze Formilisan egy Pett hil hirom veges hal- obs NT Babolat Pe sp da belyel véges halmaza, az dtmenetek veges halmaza, és (PxT)U(T xP) 3F az ininytcotélek halmaza Grafikusan a helyeket kérdk, é az dime neceker dll téglalapok jelzik, ahogy azt a2 1. aba mutasja. Egy dtmenet bemnenes, il lewve kimenetihelyeit az Semenet bemend, illewe kimené élei kapesojsk Sssze. Egy Peas hilo (N) jelolése(M) egy Rigavény MP —» (0,1,2.) (poritiv egésestimok hralmaza), amely a helyek allaporic jeleb tokeneket (jeleket), nem negativ sedmokat rendel a hilérat minden py (Fl, 2.0.0 jel, 2m) helyéher. Speeilisan M'(p,) jelensi a kezded elést. A cokeneket a he- Iycketabrézolé Kaakbe rjzoltfekere pon- tok reprezentijak, példdul az 1. dbran az Milp, )=2, MYp,)=1, Mi(p, el st. BSEgy hely dllapotit a benne Lévé tokenck svima jelzi,é& a hilézat dlapota az egyee helyek dllaporainak az dsszessége. A Pett blk kildnleges tulajdonsiga, hogy a jld- lés (a tokenek szima) az dtmenetek ,tizelé- sével” mogualtoztathats és ig a bevercthe ‘ka dinamikushildratok. At, tmenetsl akon, é cle e akkor monk, hogy a7 Mjeloésael engedelyezet (vagy tdzehe 28), ha minden hemenet hele p, © Impl «) legalibb egy tokene tralia, vagy 2 Mip)o0. Amikor egy fener akkor ey tokent elivelitink minden be- tenet helyéxl & gy cokene hozzéadunke trinden kimenetihelyther Ex a vllorés Batirozza meg a hilzat&jjellsée, az el het dtmenetek 6jhalmazi, Ar dtalunk hasanale dn. idGtett Petr halk evabbi fontos uldonsiga hogy mindenegyes¢ ony pov (acini) se tami izle idnck neveink x(t) Egy dumenct izelése gy értelmezhets, mint egy exemény bekavetkezése, ami el ayel bizonyos exéforrisokat é& léuchor mésokat. Mint Kini fogiuk, a tokenek gyirtési kmyczetben erdforrisokat kép- Viselnek, igymine gépeker, alkateésreket gy tovibb, & egy ndveletee kezdetét vagy hefejenésétjelen- A rendseerben a helyek && stmenetek cgyiistesen hatirozzike meg a méveletee felvétleit & az elsdbbségi kapesolatoka Vegyiik észre, hogy a2 1, dbrin bemucatort mene teelése a Peasi hls minder p gy bemenesi és egy kimenetiitmenet tar- ozik. Azilyen blot esemény gréfnak vagy dontésmentes Pets halénak nevedik 2.3. A mintapélda idéalter Petri his modellie A. modellezésher a tetmelési_ rendre inket et egyéecelmben sé sk: termelési szegmens, amely a miiveleti sorzendekckel (termelési stvonalakdal), és vezéslészegmens, amely a épszekvencisk deal meghatirozott. A ter~ ‘melés seegmensben minden clemi kishoe cay termékiipus tartozik, exért ezcket ter- rmelési vagy folyamatkoroknek neveazik A folyamatkérak egy-cgy tetméktipas ck: likus gyrtdsi folyamacdt ire le (1. bra). A termelési tvonalak az (-ben megadoxt iveleti sorrendet kveti. sregmenste bons} A modellenés srabilyok a kivetkerik: Minden t, stmenet megfelel az i-edik ter iméken a jedik gép aleal végrchajtore mi- veletnek, Példéul a %, Stmenet jefenti aT, mck gyirtdsi folyamataban az elsé méve- ef, amit a G, gép véger cl. Erelemszeri- fn az Stmenet Wizelésiid6cartama megfélel ax adott miveletiidének (1. edblzat), azaz ¥(,)=Tiial2, 4, 6), A folyamatkdrokben a sokenek a gépek kisvolgilisit modellezik, Ap, helyeken az elvégeésre vid munkskat fillailag a cokenek képvisclik. A helyek igy T, folyamatksy G, G t, It c . T, folyamatk G, a 6, vezeit6ks| G T, folyamatkér G. Pay It > Gy G, vecealonbr uy 1. bra Armintaplds idee Pet nal modelje Fores stents, 2016 2 érolé pullerként is értelmezhetdk, conek megfelelden excket puffer helyekneke ne- veriik. A feltécelezclk, hogy targoncsk smougatjak a raklapokra helyezets termek tipurokat, é a modellben egy token egy targoncit vagy taklapot szimbolial, A fo Iyamatkoroldhen keringS tokenck az adote eméktipus ciklikus gyirtésit generdlil, Ap, helyek kezdetijldlése bivosija a mi veleti sorrendet, vagyis a miveletek kzsic clssbbsegi feltéeleker. Példdul az 1. abrin aT, vormék folyamatkre:B, = (Py fy Pa Abhot, hogy a gépcken a cerméktipusok gyirtisinak sorsendée is modellechessik, sminden demenet (vine cudju, ezck gy” cay mivels elvégeésé kepwiseli egy adore épen) egy verildkirocl nevezet kithie is kapesolidik. A veuéeldkisben a2 & etek sorrendjée a gépszelvencia hatiorza meg, vagyis 32, hogy a2 adotgépen a ee _ncktiusokat milyen sorrendben kell yde- tani A veréldkarbletchie az adore gépher tartozé. gépszckvencia szetint mikadnek Példéul 3 (HD elieis seein sorrend at exckncke megleiels verétlokrdk 3 fol iackixSkdkel egyiet az 1. dbrdn lithacdk, Actes, hogy megkilinbéatessik a vec oral heyeiea folyamatkrdk helyetl az elobbieskec veréldhelyehnek fogjuk never ni Ge cel jlaljle. Arig a per lye 2 erméléi segmens illapoti jllemzi, addig a verelahelyck egy gp Icheteges lapocat ik le. Fontos felismemi, hogy a cokenck a vereldkorakben, bir ltsrSlag tem Lilénboanek a folysmatkirale co enjeitl, specie rlaidonsigg! bial neveretesen: minden vezéldkotben epy & caak is egy token ering (ctérden a oh rackdrOkel,amelyekher obb eoken i at- tozhat hogy evideleg ey gp csak ogy mivelteevegeren. Egy vezékrbena token helyet egyérelint en meghatiezza a gp llpotit baa token ey dtmnenet beleben helyerkedie el a at jeleni, hogy az dtmenet zt, és a geP hasenlatban van (a feladat vgrehatin ab ban a folyamatkdrben fey ameyher a2 dtmenct taronk). Ha a gp ater, ake ior a token valamelyik vezslahelyen van (a gep a gepurekvencin stern kOveckerd feadatra Szintn fonts meg gyezni, hogy a veéeloelyek kere jelo- Hes a maveleisorendben az els fad hatirozsa meg. Példsul kerdetben a G, ge? verékirhen a token a cy, helyencatebr- odie (1. ar), mivel a G, gepen ae eld rivet aT, cerméktipus megmunkilsa. st bintost LOGISZTIKAI[A modellben tehit az femenetek a kiilbn- tyia6 miveleceker, a cokenek pedi az alkal- smazotterdforrisokat jelentik.Alapyetden a nus: a terméktipusok (bele- we a sels erdforrisokat, mint a rakla- pok, amelyek implicizen a vermékaipusok- hoz kapesolak) és a gépek. A helyek és a cokenek egyit frak le a rendszerdllapoti. A modell lényeges tulajdonsiga, hogy ve étl6-&stermelési stegmenste oto, ame Iyekben folyamat- és veaéeldkSrdk miickéd- rk, Az eldbbinck KszinhetS a gyirtési feladacok ismédédése, az utsbbi pedig a feladatok tcemenését bizositja a gépeken. Megiegyezziik, a modell nem kovereli meg, hogy a terméktipusokhor rendelt raklapok sxima megfeleljen a termelésiarényoknak. Avveailsaegmens ugyanis garanilja, hogy a rendserben a raklapok closelisit6l fig getlenal, a cermékisszetétel rakapigényei sminclg kielégiettek legyenck. 3. Arugalmas gyartérendszer mé- kédésének elemzése 3.1. Ax esemény gréfok jellem26i Egytrtelon, hogy a rugalinas gyirrend- sace Pett hale modele (1. dra) cxbsen aazefigg az idéziet csemény grill. fey az iddatettesemény grfoloa vonatkord credményck felhasinihatde a tender mmikédéanek clemertete. Most Suzefog- Injle a leglontorabb tul-dameigokae crcdiménycket 1. tulsjdonsig: A eokenek szdma gy lem kérben invarins (valtozatlan) barmely a rmenet tnlésér. 2 tulajdonsig: Egy esemény gif €3, ha minden elem! korben legalbb egy token leer és exSforris Legyen adote a kivetkeas definicis: egy fdéaftetesemény grifon az elemi kor egy frdnyftott st, amely valamely esomépont- bl (hely vagy dtmenct) indul és vssravezet az indulisi esoméponthor tigy, hogy a cs0- méponcoka esak egyszer érinti, A tovsb- biakban az elemi KBrdket B=(Py 6 y---Py «, evel lak Példéul az I. abrin a 8, = (yo Sy Py Py fe By) BY lem ore allkor. Ezek a kr kulesszereperjitstanake au iddzitert esemény grifok eleréseben, Enldkertetink arta, hogy 1) (pout raconii sd ella mete tale ideét Ar dtmenetel ses zee Kee a f, kbibenlegyen (8) azar SH) sears By Mip,) eliliea fy then arokenek sims ‘TRENDEK ES LEGIOBB GYAKORLATOK M°(p,) ahol M, a keadeti elles, Veil veessil be 2B, kor ciklusidejée, amely az egy cokenre x8 reli id6 1) cu OT (idbegységtoken) Adore keadetjléléstdl cegyik fel most hogy az engedélyezett dtmenctck vizclée biztosja a rendszer folyamatos mGkidé- Aminc kordbban emlitewik, a token jgtck’ ax esemény gréfokon tljesen deter- rinisrikus (déneésmentes), amely binco- sija az eldredfiniale vselkedést. A kovet end kétvulajdonsig az erdsen oseeiggs csemény gréfokra vonarkorik 3. elajdonsdg: A rendszer mikidése wges ‘6 tin allandésul, peviodikuss ville 4, culadonsig: A’ cklusdée dlandésule lapotbaa az elem kérale ckdusiddince a smarimals énéke hatironsa mee, rar vier 222} acon {A> ” Alandésuledlaprban aernativ médon hasndlhaté a cermelét ita i, amely az idSegységre cab vizelher5 demencteesxi- C= Masih A=1/C=Minl/C(f)} (okeniddegyseg) ‘Auca Kors, amelyekte a ciklusid masi- mum (Gzaz CoC(G,)) kris kbrnek ne- veri. Arik Kor cklusidee hatétozza seg a rendszerben ithocsitdképessigénck fel hatirit. Megjegyeznik, hogy ba egy kinben nines coken (M(B,)=0), akkor a telesitménye nulls (a eiklsid vegtlen), “Miuein minden elemi kr ismer,egyértl- sien Kisedmithaté az llandésule dlapo teljesimésnye. A (3)-(4)epyenletck sze- rica teljsitmeny fgg a kerdedi dllaport (onivel a headed elles az egyes korokben cgyedileg hatirozza meg atolkeenck szima) és trméseetesen sz dtme-netek viele ide- jétl is. Megiegyeznte a periods mik- és (landésuledllapor) lalzban ese at Stent K sxdm, egynmdat kverS ize: lése edn érher cl 3.2, A ciklusidé sxdmitésa A mintapéldsban a cikdusidS seimitéshon lésiir meghatérozruk a halézat_elemi ret, A folyamat. é¢ a veréelékixdk mir 1 korabbi leisisibél ismertek. Ezeken az alapkrdkin Kivi lteznck olyan elem k8~ rok is, amelyck puffer. é¢ verérlahelycket cegyarine tartalmaznak. Ezeker a kordket vegyes Kiroknek nevezik. A puffer helyek Ieczdet jellésecoraze feltételezi, hogy az MTH-ban felsorolt hirom terméktipushor niégyraklaptrtozik, A vezéalohelyek keadet jelolée peg a gépher tarcors gépszskven- claval (II) meghatirozott. A puler é ve- 2ésldhelyek keadetijloléseivel lee herders Allapot az 1. abrn lithats. Tudjuk, hogy az idéaitett Petri hal6 wizlésiid6i deter minisevkusak, 7 1. iblizatban megadott imiiveletiid6k pedig hiromsedg closelist- ak. A kazelité szimicisokhor exére az Star ‘gos miiveletidket (x) cckingjk determi rises eizelési iddnek (2. ablézat). Ax elem katdk a helyek és az dtmenetek illee- kkedési métrixdb6l olvashaték ki (3. dbli- zat), amit a kéverkeas médon detnidlunk: cla) ahol #1, ha p< Our), -I-hap,=Inp(s), 0, Kilnben, ‘A mimapéldaban ae desee clemi Kirt a2 1. dbribél vagy 3. eiblézathé) kSzveden aneg leet hacioani. Vegyk éste, hogy a Aeirkes olyan huskok alkoyjk, amelyek- nek minden sorban é minden oszlopban tessa van, és az egyik esieson a1, 4 més eateson pedig a,-1. Valamely ver 2ldhelyidl indulva, bikyamougisa hi ladva, minden oszlopban és srban egy-epy nem azonos flyamat- vagy veoeldkbthie tareoné 1 & 1 helyet ine serkesthet- juke meg a vegyes koraket, Nagyobb halk ctén az clemi kirk keresatreviszony- lag egysert, sxdmitégepes algoriemusok hasendlhatSk. A rugalmas gyérérendecet modelgben (Lara) kilene elem kt ta- llbaé Folyamatkorake By = (Pay Se Paw Go Pw ipa) (Pay Pt) termes) By = (Py> Sy Pay Gy), termékripus) Venera 1) (T, terméke a Far By Ee fs (Gy BP) By= (ey ta Gav ta) (G, ge) Bom fey Gy Gy» GG, BP) Vegyes kirk: By fey Gu Phas Gar Ga Ge Pav Ge Se Gee Bay Sy iy bys Pads 2 yp Pas Sy Sie ta) Sie Ser Pay by Sy Pov By» lo Gy Pose Gyr Gx Si Por Sr Pay Sa Gar hye Py Minden egyes Bke1...9) korte az. (1) cgyenletcel most mir kiseémithagjuk a 1G, teljes mGvelet ids, a (2) cgyenlettel a2 M(B, tokenck suisse, és (3) egyenlet tela CiB) ciklusidis. A seimitore decker 24, bldzattatalmazza 2Mivtén felsroluk az ésszes kit, alka marzuk a3. & 4. vulajdonsigokat annake Grdekében, hogy kidrtékejik a rendszer teljesiuményés. A 4 culadonsig felhasend- Lisival egyenles) az allandésule(stacio- nrius)ciklusd C= Mach} = CH peroltermék, A keitikus kor a 8, vagyis a gydetérendszer taljestdképességé (GtboesiShépességet) a G, gyirtécella ciklusideje hatéroza meg, Mivel a rermelési ciklus harom termék- tipust tartalmaz (minden terméktfpus- bbl egyes), valamine a termelés rita; Nall Co0,11, igy a rendez stboesicdkepessége Q>w2 “30,110.33 termékipere A endsercklsidj6 a4, elajdonsig sxe tint llandécultllapotban az elemi Koro Cikdsidbincle a maximal ede hatérorea teg. Mivel a tkenek a pulferhelyeken a ‘aklapokat reprerentjak vligs, hogy a taklapok sedma hats van a tendszercel- jestmenyne. Az optmilnenélshen ert taklapok sides close diy ell meg valastani, hogy a kus kor egy gep ve resikie legen. Ertelemarerien cx asa Kkeresemetzece elenné gp verldkoe, amy ej mértékben kihasnile. A rendszerceljesiemény azonban nemesak crézt fontos annak a2 optimlis gépsrck- vencdnake » mogkeresése is, ately a ini rdlis raklapsxim elormtisa mellete garan- tilja, hogy a sakke-reseametszeter jelencd sip teljes mértélben kahasenie legyen. A rinimélis raklapsrim é& rak-lapelostis, valamint a2 optimalis gépszckvencia meg. hhatdeosdsit slg algoritmusole a ioda- omban (Benké, 2015) megealathacdk, ‘A mintapelda 2. sbrin thats kezdetijeld- lése de gépsrcivencia: StT TT: SatT eT SantTyT) clegee fesr a optimlis ve eke » ot 0 1 © 0 6 0 m oy & ° 4 ° ° ° ° ‘ 8, . o 8, 1 8, 1 o o 8, ° o 8, 1 8 s , folyamatki G, vezertbxar| 7, folyamatksr ©, vecr1On01 fleéclei--2-4bra,Amintapéla optimal megodsshoztartab duet eth Fords: sat sere, 2076. a 8 ssi 8) " Teena Mg) 2 sie 8B) CB) 8 4 tblzat. Az elemi bk csi, Fors sss, 2016. 2% 8, 8, 8 8 6 8 8 5 s s s s 2 ‘ 5 sas LOGISZTIKAI4, Arugalmas gyartérendszer szi- mulaciés modellje Eaddig a 2. és 3. pontokban bemuarott mo: dallben és mintapéldaban art feleéclerxik, hogy a miiveles idake determiniszicusa annak ellenéte, hogy valdjaban hiéromszig clostlisé valéseiniségi viltoxdk. Kérdée cerérs, hogy a sztochasatikus méveleti ide hogyan hatnak a gySrtérendscer mikdé sce. E ésdés megvilassoldsia fejlesetertle kia sxrochasrtikus Petri hile, amelyben A tzclési idBtartamok, a sorbanallési rmélet kisrolgilési idSiher hasonléan ex- ponencialis closalisiak, A sztochaszrikus hilo allalmarhatésiga azonban cb nile a. gyakor- Tauban, Pelddul: e6s feleételeeés, hogy egy jelélésfejl6dése valsban Markov folyamat, su. dtmeneteket nem lehet pathuzamosan 6a tzelés id6 csak exponencidlis closlist Iehet. Exzel_szemben egysteribb é jérhasdbb Sunak Hs a sim mrosabban a Peas hale: mildest rk a megoldés smegviaszolsin Kivi: + ecerminisrlus mive rmuliciés modell ugyanigy mikédik mint a Peti halé modell, igy stimu: Liciés modell kénnyen veriklas & validalhats, + ae oprimslisventeés (a lapszim, a raklap clos 4 determinisatkus modell segs gével eldze meghaticochar + 8 determinisztikus é a satochasr rodellexedményeiassechasonliths inimmilis rake ‘A srimuliciés modell tovabbi hozadeke hogy a miiveleti id8 tetsxdlegee closalind valdszindségi viltons Iehet, lehetSség nyt lik egy adott mtivelether rendele erdforrés (gyirwcella) meg-hibisodisinak modelle- aise, 6 a raklapok vagy munkadarabok mozgatésinaleiddigényét is kezelni tadjuk [Nem Iényeges, de hasnnos a szimulicids smodellben az animécié IchetSsége 4.1, Modulok a rugalmas gydrtérendsze- Mine crarchileus srukirij, svimuliciés nyely, amelyben eldre defi fmeretes, a Arena szimulétor bi modulrendszerd ak, kilénboed funkeigja, paramétercebers modulokbsl épicherjak fl [A biieratchikus felepitésnek KsbnherSen a Arena Professional Edicion vileozaté- ban a rendelkeréstinkre allé esrkzilekel maguok is fejlesethetink modulokat, é& ‘modellinket. ‘TRENDEK ES LEGIOBB GYAKORLATOK avokat forditis utsn sin, sat template-be srerkesrtherjik. Ext ktivetBen a Peet halé, spo-nak neverece template-ril a sajét mo- duljainkat a standard modulokhoz hason- Iéan haszndlhasjuk. A tanulmény kee terjedelme nem esr Ichetdvé a fejlesrcés lépéscinek é a modulok héeeérlogikijinake résaeses ismertetésés, exére inkabb bb wodulok culaidonsigai nak é¢ alkalmazési chetdeégeinek bemuta- tisira, A szimulfei6s modellben a tokene- centitésok, a helyeket Station modulok (allomésok) és ar dtmeneteket Process mo- dulok reprezentijék. A. folyamac veréslékorakben két entitéstipas mozog, Errelemszerien a folyamathrdkben a take Tapok sziméval megegyex5 semi puffer hey ents, a verérldkorokben pedig egy vevéslahely enti. A pulfer- é a verérl- hhelyck allomésok, amelyck kézott Route ‘moduloke morgarjae az entiisokat, A Pett hhil6 mGkidésenek megfelelden egy Sume net tizelése (adott gyirtécelliban az adore termék gyirtésa) akkor kerd8dhet meg, 1 mindkét entitdstipus egyidejileg je len van, azaz a termelésfeltéslei adotcak. A Process modulokban a mivelet i leges eloselis valészindségi vileoz6 lehet, & az adott miivelether rendelt eniforrée idéc szenteliink & (gyistécella) meghibssadésie is modellerni Ichet. A Station é Route modalpéroknak keészénheréen a raklapok-mongatisinak iddigenyét is kezelni cud. A sat fjlese ‘ai Petri hal template-be integrilt hcom rmodulbl (State, Starck é Atmened) texsleges méretd és bonyolulesigh idl et ett hi modell épitherinke 4.1.1 A folyamatkir tart modul A Start_fk modal funkeidja egy cermelési kor puffer hely entiisainak lérehozisa é azok rovabbitésa a megfelelé helyekre. A Petsi halé terminoldgisban cx meglell a kerdeti jelélésnek. Gyakorlatlag a folya- mat keedetekor a gyértécellik puffer he iyeite ax elzetes sedmitisolekal a determi- nisrsikus modellre meghatérozort seimban. é closutisban raklapokat helyeziink Ax Arena modellablacdban megielens Star¢_fe ‘modiul felhasznél6i képée (User view) a 3. bra sucmlélet Start_fk > abr AStar_femadulfehasendiképe Fors st sees, 2016 Start_vk + 5. bra. AStar_vkmadulfelhasznléképe Fos sat sere, 2016, 4 dba. AStart_fk modal ilégusablake Fores st rests, 2016 smétcrek bevitelére sxolgilé dlialdgusablakor 2 4, dbra mutatja. A para- ck a modulban definiéle operand szokkhoz rendelnek ércékeker. A ,Terméle reve" cimkéjd mezébe a folyamatkérben agydrtott termék never isjuk be. A ,Rakla ppok sxima a kirben” a kezdetijelé-lésnek megtclel6 tokenck sedmit jelent svimulicidban a folyamatkérben cirkuldlé tenicésok seimat. A ,Gépek sedma a ker ben” mevd a folyamatkir gyéecécellainak 1 szimét hatérozza meg. A ,Kesd8 puffer hhely” annak a2 dllomésnak (puter helynek) a neve, ahova az entitdst vagy enticésokat clésnir kill. A Svallicéi id” raklapoke mougatésinak iddigénye a rake és a puffer hey ke6et, amit az ,1déegység" paramé- temél vilasrtote idBegységben. adhacunk meg, ewe a 41.2 A veréslike tart modul A Starc_vk modul a modellablakban a 8 brin Litharé formdban jelenike meg. Mo- dul feladata egy verérl6kér encitésinak letrchozdsa, és annak covibbicisa a megle lel6 vezérlbhelyze. A modul paraméterei a 6, Abrin lthardk, A ,Gép neve” eimkejit mezibe a verétldkirben mikods gyirts- cella nev ijuk be. A ,Kendé vexérldhely annak az dllomésnak (verétlé-helynck) a ala. Vero sa iene Sl me 6b, AStar_skmodul daligusblala Fors seat sere, 2016 24.1.3 Az dtmenet modul ‘Az Atmenet modal modellablakban meg- jelené felhasansléi képét a 7, dbra szemlél- teti. A modul alapveté feladata egy terme- esi karben egy gydrtécellt megel6z6 i belép6 putfer- & verérhely, valamine a gyirtécella mikodésénck a modellexés, Imajd exc kivetSen a puffer hely enticis hely enti covabbitdsa a Kiléps puller-illewve verésldhelyre. Az dbran is ice hhatd, hogy a madulnak egy bemeneti és ké kimenti pongja van. A bemeneti pontra az enticisok a koribban bemurarott Seart_tk & Start_vk modulokbél, vagy més Atme= rnet modulokbsl étkezhetnek. A kimencti pontokon kilépé ket entitésbsl az. egyiker f modell logika seerint kivetkerd. puffer helyre, a mésika pedig a kiverkend verér- Tihelyte covabbigiuk. A modulhor. caxtoré két virakozé sor (a modul felete elhelyez- eed félegyenesek) kéztl az egyikben a ter- ‘melési korben ciskulél6 pulfer hely enticés, fa misikban a verésldkrben keringS verér- Ibencicis vérakozik A Petri hilé mikédésénck megfeleléen 2 Semenet tzelése (ax adate gydreécellaban az adotctermek gyércisa) akkor kexdédhet ‘meg, amikor mindkét entitétipus egyide- iileg jelen van. A felhasandli képhee egy cexdforrés ép (ogy gyirtécellic szimboli- 2il6 ikon) is tarcozik, ami a gyértécella Kilonbozé allapotaie (Busy, Idle, Failed) animilja, A modulmikedésher snikséges operanduszokac a 8. sbrin lithaté dialégu- sablakban adhatjuk meg, at aydctécella kéxiui sullicési idétarca mot adhagjuk meg. Ennck a mezinek a haszndlata opcionilis. A ket .TdGegység” ena miveleti és a slits id6 id6- & vilasthatjuk meg. Megiegyezik, hogy minal a miveleti, mind a salts dé leche valészinGségi vitor is. A valésrind- ségiviltonbk closelisiggvénye a menbkhin tartozé lenyl6 lstakbsl vilashats, A’ mo- dlulhoz természetesen kimenetistatiszikike is tartoznak, ezcket a mintapélda eredmé- nnyeinek clemaésckorismertejik. A beru tatott 3 modulbél szeillithats egy tesz6- -mézecG rugalmas gyirtérendszct Pott liduiettesemeény grif) modell. as aa Per cescercers) sen Etssscemenms] tem — sneer: — a ia = | 8 dba AZAlmenet modu aléguablaka eres st erkestés 2016. Egy tetmelési ki legalabb egy folyamackr start modulbl é tabb dtmenet modulbs éplchers fel. Ha egy cermelési késben tab Pithuzamosan mikédé gydrtécella van, akdkor tabb folyamatkor stare modulra van saiikség. A veréslokisok a verédlbkor scare ‘modullal indithaték. 4.2. A mintapélda srimuliciés modellje A mintapélda 2. bra szerinti raklapsed- minak & raklapelosecésinak, valamint az ‘optimilis temezésnek mepfelelé szimuli- cigs modelljéea 9. Sota szemléleti, amely 4.1, ponthan ismerttet sd fjlesexést ‘modulokbl épil fl. A modellben hirom ayittécella miikadik, & a hirom termék gyirtisit aT, G,, G, GT, G, GT, G,, G, mivelesi Sorrendneke megfele-léen 7 darab Aumenet modullal valésitja meg A kinnyebb duckinchetéség érdekeben az ‘Atmenet modulok neveittgy valaserorcule meg, hogy azok egyértelmden utaljanak a ‘modal fankeigjira Pelddul a ,T2_G2_at- menet”jelent, aT, termék megmunkalé- sita G,, gydstécelldban, Minden tcemelési kkarhir'egy-egy folyamatkor sart modul (stare, Tsar, Tsar) tartozik, A aybrcellak venésldkéreit a veuélkr tart modulok (G,star, G,_sart, G,star) inicializaljak “az optimilis. Gtemezésnek -mepfeelé helyen 4.3. A srimulici6s modell verflessa & validdlisa A verifikécié (ellendreés) a vizsgia, hogy ‘4 modell Ggy mikédik-e, ahogyan az a modellezési feltételek alapjin elvirhat, Ugyanakkor a validécié (megerss vvényceség) mit annak megillapicsica iré- nyul, hogy a modell tgy viselkedik-e, mint fa valédi tendszer. Szetenesés helyzetben vagyunk, mivel az analitikus Petri hilé mo- dell kimeneteit, a ciklusid@r (C=9 perc) é 4 tljeseskepességer (Q-0,3333 termek! perc) ismerjlk. Tudjuk ae is. hogy a deter- rminiserikus méveletiidkkel a szinvulieids ‘modellnek ugyansigy kell mikadnie, mint 1 Pest halé modeline 1 aba. Kz Rene modu fehasti Ke Fos st sere, 2016 A Palfer hely neve” & a ,Vexéebhely reve” mezdkben az adote gyirticellihor tarton6 bemeneti helyek azonositbit defi- nidljuk. Hasonléan, a ,Kévetkeré puffer hey” éea ,Kiverkerd verétlahely” mexsle- ben a gyéttécella kimencti helyeit azono- sigjuk A ,Termék neve” é 2 ,Gyartécella neve” merik egyittesen hatérozzike meg a dtmenct nevét, A ,Miveleti id6” analég a Pecti hilén a vzelésiidve, é az adore agyirtécelliban az adore erméke megmun- Kilisi idejée jelenti, A ,Szillitést id8” mezdben az akeuilis & a koverkeré 26 Le = 9 tbr, A mintapéla sximulicis model, os st zerkests, 2016. LOGISZTIKAA. modell évényeségénck megillapits- shor exéct nem kell mist tenn, mint tugyanazokkal a bemenetekkel feltoleiee analitks és a suimulicids modell kimene- tcit Srerchasonleani, Ha a kéttle modell azonos kimenetcket prodakil,akkor a sti- slicis modell érvényesnck tekinchet3. A validilihon a srimulicié idétartamée 4800 percte vilaseotcuk iaméilés nélkil, é& a rodellt a 2. edblizatban megador, deter aminiskusnaketekicert Sdagos mvelets iddkkl taleottle fel. A futés osschason- lihaté credményeit a 10, sbrin alvasha a felhasendlé alal specie stacseikék tarcalmazzik, A Time Persistent sackid ban mepiclen6 termekenkéne efutistiddk 8,9831 68,9865 perc zou értdkck, ami j6l kozclit a 3.2. ponthan meghatirozott, 9 perces clinéleti clus. A masked sechasonlbats adat a wsicképesség (Q), aminek az elmélei éeréke 0,5333 rermék pete, a stimulicids modell seal produkale rx (Léed 10. sbra, Output seek) pedig 03329 termékipete. Az bszeverés eredmé raycként a seimuliciés modellinket évé yesneke tekinthetj 44, A snochasztikus modell eredményei é Gsezchasonlitésa a determinisztilcus modellel A suimuléciés modelleés célja annak vies- gilata, hogy a nem determinisztks mive- led és sales idk, valaminc a véledensze- rien jelentke25meghibisodisok hogyan befolyésoliék a rugalmas gyirtérendszer Kimenetet. A Kimenetek kit az dufutési idbker, a tljesithepessé-ge, a gyirtcellke (er6fortésok) kihaszndlisight & ax efor 1s illapotok el6fordulisinak gyakorisigait vinsgijuk. Ere az elemaésre a determinisz- sikus & setochasatikus mtiveleti idBkkel fattatortmodellek kimeneti adatainake Ssszeveréee ad chet éget. Mindkét mo- delle azonos szimuliciés id@vel (4800 perc) Rawactuk. 10, é a 11. abrikon kéxale satiswilske Oserchasonlitéssbslmegill plthas, hogy a sacochaszrikus modellben a termékenkkénti tfucdsi idbke ndveked- tek, & chal kévetkerSen a srochasrtlus modell tljesitdképessége kismércékben, Q-0,3199 termékiperere esdlkent. Ex el- sBsorban a gystécellik kihasznlis esikke- anéstinck készonhetS, A12. és a 13. dbrikon olvashaté eredmeényekbsl kidertl, hogy mig a deceeminisatikus modellben a krti- kus kare moghatéroxé G, gyértécella kézel 100%-osan kihaszndlt, addig a sxtochaszi- kus modelben a G, gydetdcella kibasendle- siga mir coak 95 Yo-os. A sxochasatlus modellben a G, & G, gydrtécellskban is hasonlémérékben romlot a kihasendltsdg, Category Overven Teen Oona = SS ————————— | 10. aba. A determiniszius mall time persistent 6 output tpusd statist Fors sj sere, 2016 12 dra Jelentés a optic (torso khasndtsigitl (deteriniszhus), Fords: set sete, 2016. rv ‘Cae Oana ase | (= “Cagayan eae eseeerecreeeereree aoe pier roan | zarorecnes Timeemitint = — or — oar = Pane 11a A stachasztus modell Tine Prsstent & Output pus statist Fonds: sat sere, 2016, ‘TRENDEK ES LEGIOBB GYAKORLATOK 13. ra, Jelmtés a gyrtcellik (erforrso)khasnatsagil (atochascs), Fords: set sere, 2016, auAVA, é¢ a 15, dbrikon kilt gyakorisigh satiswikile Gsszchasonlivisibél é canul- iményorisib6l az elbzéckhez hasonld ko- vetkertetése juthatunk. AG, gyértéeella clemaése kilénésen tanulsigos. A determi- nisntikus modellben a G, szinte folyama- tosan miikédatt, (az id6 59,96 %-ban), é sak egyszer kerilt Idle (Tétlen) dllapotba. Ex a j6 eredmény a determinisztikus mo- dell optimalisvezérécének koszdnhets. Ex- rel svemben a srtochasrrikus modellben a Sey ataz virakorott a G, gyirtécelliban végrett rmegelbas mtivelecck befejeaéséte, A meg~ liz miiveletek elbizddisa a héromseig closilis szerine valtozé miiveleti idBkkel imagyardehats, ami miatt a ciklusidé is agyakoribb é nagyobb ingadozdst muta ‘A mintapéldaban nem én a gyértécel- like meghibisodisinak és a rakdap seilhdst idk modelezésének opeidjival, de a be- sutatore modulok ezekre a visgilatokra is Iecheviséget adnak. Megiegyezzik czckneke ar opcidknak az alkalmazisa tovibbi cor- rulisokat ctedményee @ doterminisedus modellhez képes. cella 269 alkalommal volt tétlen, 5. Osszefoglalas Ossregerve a tanulmény eredménycit, hax rozowtan kjelentbets, bogy a Pew fle idéaiett csemény graf srimlicidja allal- ‘mas a sytochasnkus mnvele:idlkeljel- lemzctt rugalnas gyértbrendszerek model leaésze.Akifejleszer és bemutatore Arena modulokbél gyorsan, texzéleges._méret rugalmas gyértérendsuert lehet leper [Ar filagos mavele idk] a. determic risus modell felhaszndsival megha- Adrozhat6 az optimils rendszervezélé, amelyek legfontosabb jllemalje, hogy 2 sikkeresametsitet jelenté gyéetcella 2 [Rugeimas gyartovondezor dotorninioztbus [Replication # aa 0 Frequencies ‘Quasisie she Teaatee Ana es Recent Re 14, Sra Jelentés a gyrtcella (tos lapotkel (determinsts), Frds:sjscerkesets 2016 ema Frequencies ass 15 2016 [Rugalmas gyartGrendezer sztochasztixus Tae 1 Replication 7 Se Oe Se OS NTE Me Ei narteas Seed ET ee B ie ae ae is) a3 ee eat 15 ra leletés a gyétcela(ertors) lapotokel(stochasrtius), Fords: sit sere, 2016 teljes mértékben kihasenilt. Kiseémithaté ar optimalisverérlésher tartor5 minimslis taklapszim, a2 optimilis raklapeloszcés és agyletistemerés, Ezeldl az adatokhdl ki- indulva épithets fel a szvochaszcieus miive- Jeti id&kkeljellemzetestimulicids modell, A srrochaszrkuus modell fureatisa atin ka- ppott kimenctek clemzéscb6l, mint ahogyan az virhacé volt, egyértelmien megillapit- hhatd, hogy a val6sziniségi vsltozdkkal lire smvelet idk, vagy a gyértécella meghibi- sodisok a rendszer teljesitményénck esik- kkenéséc okozzik. Ex a megillapicis eviden- clinak eine, é a kérdés inkibb az, hogy kelmbizé szivudcisk esecén milyen mér- tdkii_teljesfemenyesdlekentsre tunk. A tanulményban ismertecett eljirés és szimulécibs modell ere a fontos kéxdéste imegbizhaté vilaszokae adhat. sximntha- LOGISZTIKAI