Howard Phillips Lovecraft

A sír titka, avagy egy halott ember bosszúja

 i. fejezet
A Burns sír1

Dél volt mainville kis falujában, ahol egy csoportnyi szomorú ember állta körbe a Burns sírt.
Joseph Burns halott volt. (Haldoklása közben a következő furcsa utasítást adta: „Mielőtt a sírba
raknátok testem, helyezzétek ezt a labdát a padlóra, az A-val jelölt pontra.“ Ezután egy kis arany-
labdát adott át a plébánosnak.) Az emberek nagyon sajnálták halálát. Miután a temetési szer-
tartás véget ért, Mr. Dobson (a plébános) ezt mondta:
- Barátaim, most eleget teszek az elhunyt utolsó kívánságainak.
Ezután lemászott a sírba (, hogy elhelyezze a labdát az A-val jelölt ponton).2 A halotti tor
türelmetlenkedni kezdett, majd kis idő elteltével Mr. Cha’s3 Greene (az ügyvéd) lement, hogy
keresést indítson. Később rémült arckifejezéssel jött fel és azt mondta:
- Mr. Dobson nincs ott!

ii. fejezet
Titkozatos Mr. Bell

3 óra 104 volt a délután, amikor a Dobson kúria ajtócsengője hangosan ringani kezdett, és a-
hogy az inas ajtót nyitott, egy öregedő embert talált fekete hajjal és pofaszakállal. Kérte, hadd
lássa Miss Dobsont. A közelébe érkezve ezt mondta:
- Miss Dobson, tudom hol van az apja és 10.000-ért visszahozom őt. A nevem Mr. Bell.
- Mr. Bell – kezdte Miss Dobson –, megbocsátana egy pillanatra míg kimegyek?
- Természetesen – válaszolta Mr. Bell.
Kis idő múlva visszatért, majd azt mondta:
- Mr. Bell, értem önt. Elrabolta az apámat és váltságdíjért fogva tartja.

iii. fejezet
A rendőrőrsön

3 óra 20 volt a délután, amikor a telefonkagyló a North End rendőrőrségén dühödten csenge-
ni kezdett és Gibson (a telefonos ember)5 érdeklődött az ügy kapcsán:
- Tudom mi áll apám eltűnése mögött! – mondta egy női hang. – Miss Dobson vagyok és az
apámat elrabolták, küldje King John-t!
King John egy híres western detektív6 volt. Ekkor egy ember rohant be és üvöltötte:

1 Már maga a cím is eléggé árulkodó, de a novella kezdete még jobban kifejezi azt, hogy Lovecraft mennyire, a
populáristól eltérő témában alkotott. Ahogy 1935. augusztus 15-én írt levelében írja: „Ami a saját műveimet illeti –
sajnálatos tény, de kevés a valószínűsége, hogy valaha is bármi általánosan elfogadottat produkáljak […] eme terület
sajnos soha meg nem nyílhat előttem.“
2 A zárójelek – bár sokszor tisztáznak bizonyos körülményeket, eseményeket – a narráció szempontjából fe-
leslegesnek mondható elemek, azok nélkül is értené az olvasó, hogy mi történik, vagy miről van szó.
3 Az aposztróf a név nem teljes voltára utal. Az adott karakter teljes neve minden bizonnyal Charles Greene.
4 Érdekes megfigyelni a szövegben visszatérő formulákat. Bár azok maximum két–három szóból állnak, ezt az
ismétlő technikát sajátította el és fejlesztette tökéletesre az író a későbbi munkáiban. Ennek bizonyítására elegendő
összevetni két érett, ugyanazon témában megalkotott és ugyanazon lényeket tartalmazó novellák szörnyekről alko-
tott képeit, leírásait összevetni. (Például az Árnyék Innsmouth felett tengeri szörnyeit a Dagonban olvasható lény
leírásával.)
5 Ez a mondat utal arra, hogy a történet valószínűleg Lovecraft saját korában játszódik. Legkorábban 1876-ban
játszódhatna, de későbbi utalások alapján (vi. fejezet) a telefonkészülék a novella idejében már valamelyest elterjedt
volt, így jobban valószínűsíthető az író saját kora. Az író később is mindig az aktuális történelmi korba helyezte
történeteit. (Egyedüli kivételnek az Eryx falai között című novella tekinthető.)
6 A jelző által arra lehetne következtetni, hogy az ország nyugati felén játszódhat a történet. Ez azért sem le-
hetséges, mert a novellában lévő helyszínek közül egy ilyen nevű sincs az ország nyugati felén. A kifejezés emellett
jelentheti azt, hogy King John az ország nyugati feléből származik.

3
 - Óh! Terror! Jöjjenek a sírbolthoz!

iv. fejezet
A nyugati ablak

Most térjünk vissza7 a Dobson kúriához. Mr. Bell sarokba szorult Miss Dobson egyszerű
szókimondása miatt, de amikor visszakapta a szót, azt mondta:
- Ne tegye ilyen egyszerűvé Miss Dobson, számomra–
King John megérkezése félbeszakította, aki merev revolverekkel kezében megakadályozta az
ajtón keresztül történő távozást. Gyorsabban, mint gondolták volna, Bell a nyugati ablakhoz
sietett – majd kiugrott.

v. fejezet
A sír titka

Most térjünk vissza az őrs épületéhez. Miután az izgatott látogató meg lett nyugtatva némileg,
tisztábban el tudta mesélni a történetét. Három embert látott a sírboltnál kiabálva „Bell! Bell! Hol
vagy öregfiú!?“ és nagyon gyanúsan viselkedve. Ezután követte őket, míg lementek a Burns sírba!
Ezután követte őket a sírba, ahol megérintettek egy rugót az A-val jelölt ponton, majd eltűntek.
- Bárcsak itt lenne King John. - mondta Gibson - Hogy hívják?
- John Spratt - válaszolta a látogató.

vi. fejezet
Bell üldözése

Most térjünk vissza ismételten a Dobson kúriához – King John teljesen össze volt zavarodva
Bell hírtelen cselekedetén, de miután visszatért meglepettségéből, az első gondolata az üldözés
volt. Ez alapján az emberrabló űzésébe kezdett. Üldözte őt az vasútállomásig8, ahol döbbenten
tapasztalta, hogy egy vonatjegyet vett Kentbe, egy nagy városba dél felé, ahol Mainville-el nem
létezett semmiféle telegráfos vagy telefonos összekötettés. A vonat éppen indult!

vii. fejezet
A negró9 kocsis10

A kenti vonat 10:35-kor indult, majd 10:36-kor egy izgatott, poros és fáradt ember11 rohant be
a mainville-i kocsiállomásra, ahol azt mondta egy negró kocsisnak, aki az ajtónál állt.
- Ha 15 percen belül12 Kent-be viszel, adok önnek egy dollárt.
7 Szintén visszatérő formula.
8 Az eredeti szövegben R. R. Station. A rövidítés, a későbbi szövegkörnyezet alapján, csak a Railroad szavát
rövidítheti. Maga a rövidítés visszatér később is. Érdekes megfigyelni azt is, hogy a kenti vonat, amire Mr. Bell
felszállt, 10:35-kor indult. Mr. Bell első felbukkanása délután 3 óra 10 perckor volt, azaz a két esemény között 7 óra
25 perc telt el. A Lovecraft által röviden leírt üldözés tehát több óráig eltarthatott.
9 Lovecraft afro-amerikaikkal szemben tanusított gondolatai, már ebben a nyolc évesen íródott novellájában
megmutatkozik. Ekkor még nem jut el a nigger kifejezésig – ahogy az az Álmok a boszorkányházban című no-
vellában olvasható –, csak a negro az, amit használ, de a fekete kocsis szóhasználata és lefizethetősége jelzi, hogy a
karakter nincs egy szinten a novella többi karakterével.
10 Angolul: hackman. Egyfajta lovasszekér, melynek angol neve hackney.
11 King John. (Az illető kilétét maga a szerző is lábjegyzet formájában jelzi az olvasó számára. A fordító meg-
jegyzése)
12 Kent nevű település a New York állambeli Ontario-tó partján található, Connecticutban, illetve Washington
államban. Az első helyszín tűnik logikusnak, mivel ehhez van Mainville nevű település viszonylag közel Pennsyl-
vaniában. Ezen helyszíneket erősíti az is, hogy Lovecraft történeteinek nagy rész az Egyesült Államok északkeleti

4
 - Nem lehet, nem t’om, hogy jut’nék oda. – mondta a negró. – Nincs megfelelő pár ló és nem
vo’t-
- Két dollár! – kiabálta az utazó.
- Rendben. – mondta a kocsis.

viii. fejezet
Bell meglepetése

11 óra volt Kentben, az összes bolt zárva volt, de egy kopott, piszkos kis üzlet, lenn a nyu-
gati végen nem. Kent kikötője és a Kent & Mainville vasútállomás között. Az előszobában egy
ágrólszakadt módon öltözött kétes életkorú személy beszélgetett egy szürke hajú középkorú
nővel.
- Elfogadtam a munkát Lindy – mondta – Bell 11:30-kor fog megérkezni és a kocsi készen áll,
hogy levigye a rakparta, ahol egy hajó Afrikába szállítja az éjszaka.
- De ha King John jön? – kérdezte Lindy.
- Akkor elcsíphetnek ‘s Bell lógna – válaszolta a férfi.
Ekkor egy koppantás hallattszott az ajtón.
- Ön az Bell? – kérdezte Lindy.
- Igen – jött a válasz. – Elkaptam a 10:35-öst és King John lemaradt, szóval rendben vagyunk.
11:40-kor a csapat elérte a kikötőt, majd egy hajót láttak feltűnni a sötétben. „Afrika alkirálya“
volt a hajótestre festve és ahogy a fedélzetre léptek, egy ember lépett hozzájuk a sötétben, majd
azt mondta:
- John Bell, letartóztatom a Királynő nevében!
King John volt az.

ix. fejezet
A tárgyalás

Elérkezett a tárgyalás napja és az emberek tömege összegyűlt a kis liget körül (ami bíróságként
szolgált nyaranta), hogy hallják John Bell emberrablással kapcsolatos bírósági tárgyalását.
- Mr. Bell – kezdte a bíró –, mi a Burn sír titka?
- Elmondom önnek tisztán – mondta Bell – Ha lemegy a sírba és megérinti azt a bizonyos
A-val jelölt pontot, meg fogja tudni.
- Nos, hol van Mr. Dobson? – kérdezte a bíró.
- Itt! – mondta egy hang mögöttük, majd magának Mr. Dobsonnak az alakja magasodott a
kapualjban.
- Hogy került ide! – döbbentek meg kórusban.
- Hosszú történet – mondta Dobson.

régióiban játszódnak. A helyszínekben megerősít még az a tény, hogy Kent városának van kikötője, ahonnan el lehet
jutni az Atlanti-óceánhoz az Ontario-tóból kivezető folyón keresztül. Emiatt tovább a Connecticut állambeli Kent-
et ki lehet zárni, mivel azt hajóval nem lehet megközelíteni. A maradék két helyszín ellen viszont logikai buktatók
szólnak. A két település közti távolság, ma autóval is több, mint két órába tellik (az adat ellenőrizhető a https://www.
areavibes.com/mainville-pa/transportation/ weboldalán), azaz lehetetlen, hogy a novella során Mr. Bell fél óra,
King John pedig negyed óra alatt tegye meg az utat. Az viszont előfordulhat, hogy King John csak nyomatékosítani
szerette volna a történet során, hogy mennyire sietnie kell. Erre a novella végén kapunk megerősítést, amikor a
x. fejezetben Dobson elmeséli, hogy hány napot töltött fogságban. Ez alapján az események között – az üldözést
leszámítva – akár napok is eltelhettek, így pedig már elfogadhatóak a feltételezett helyszínek. A végő megerősítést az
afro-amerikai kocsis adja, amikor azt fogalmazza meg, hogy azt a vidéket nem ismeri, nem tudja merre kell menni –
ez valószíűleg a távolságnak köszönhető. Ezek mellett viszont az is elképzelhető, hogy kitalált helyszínekről van szó.

5
 x. fejezet
Dobson története

- Amikor lementem a sírba – kezdte Dobson – minden sötét volt, nem láttam semmit, de
végül felismertem az A betűt, fehérrel felfestve az ónix padlóra. Ledobtam a labdát a betűre, majd
hirtelen egy csapóajtó nyílt ki és egy férfi ugrott fel, aki ez az ember volt itt - mondta (miköz-
ben Bellre mutatott, aki remegve állt a vádlottak emelvényén) -, majd letuszkolt egy ragyogóan
kivilágított és fejedelmi lakásba, ahol a mai napig éltem. Egy nap egy fiatal férfi rontott be és
elkiáltotta magát „Kiderült a titok!“, majd elment. Nem látott meg engem. Egyszer Bell hátra-
hagyta a kulcsát amiről viaszlenyomatot készítettem, majd a következő nap a zárba illő kulcs
lereszelésével telt. A következő napon a kulcsom beleilleszkedett a zárba, majd az azt követő
napon (ami a mai nap) megszöktem.13

xi. fejezet
A rejtély leleplezése

- Az öreg J. Burns miért kérte, hogy tegye a labdát oda (az A-ra)? – kérdezte a bíró.
- Hogy bajba sodorjon – válaszolta Dobson. – Ő és Francis Burns (a testvére) évek óta
összeesküvést szőttek ellenem, és nem tudtam, hogy milyen úton-módon fognak bántani engem.
- Fogják el Francis Burns-t! – kiabálta a bíró.

xii. fejezet
Konklúzió14

Francis Burns és John Bell életfogytig börtönbe kerültek. Mr. Dobson meleg fogadtatást ka-
pott lánya által, aki, egyébként Mrs. King John lett addigra. „Lindy“ és az ő bűnrészese New-
gate-be lettek küldve 30 napra, mint cinkosok és bűnrészesek egy bűnőző menekülésében.

– Vége15 –

13 Bár a szövegből nyert következtetések alapján öt nap legalább eltelt, míg Mr. Dobson csapdában volt, azonban
biztosan nem lehet megmondani, hogy mennyi idő telt el.
14 Lovecraft későbbi munkássága során még alkalmazta a történetet összefoglaló szövegrészek létrehozását, azt
viszont már nem konklúziónak nevezte. A Charles Dexter Ward esete című műben ez az összefoglaló rész - mint
dramaturgiai feszültséget teremtő modul - a történet elején található.
15 Ilyen konkrét lezárása egyedül az Édes Krudéliának van, ami sok egyéb hasonlóságot mutat ezzel a történet-
tel, de attól jelentősen el is tér. Ennek egyik oka, hogy míg ezen novella írásakor a filmgyártás még erőteljesen a gye-
rekcipőjében járt, addig az Édes Krudélia írásakor már voltak filmek. Utóbbira a börleszkek voltak nagy hatással.