SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA III.

Skanzen
füzetek

SZÍN-PATIKA
A festő- és gyógynövényismeret alapjai

Szentendre
2011
Skanzen
füzetek

SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA FÜZETEK III.

SZÍN-PATIKA
A festő- és gyógynövényismeret alapjai
Szöveg: Kemendi Ágnes
Múzeumpedagógia: Kemendi Ágnes, Csesznák Éva
Sorozatszerkesztő: dr. Cseri Miklós – Csesznák Éva – Horváth Anita

Lektorálta: Dr. Victor András

Fotó: Dr. Bereczki Ibolya, Deim Péter, Gombosi Beatrix, Jakab Lászlóné, Kemendi Ágnes, Kustánné Hegyi Füstös Ilona, Lőrincz Katalin
Az archív fotó Kemendi Ágnes tulajdona
A festőnövény illusztrációkat Varga Emma készítette (In: Kemendi Ágnes: Festőnövények. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1989.)
Rajz: Szakács Nikoletta
A növényi színezékekkel festett képek Kemendi Ágnes munkái

Skanzen Örökség Iskola

TÁMOP 3.2.11/10-1/KMR/2010-0014

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum fenntartója:

ISBN: 978-615-5123-06-1

Kiadja: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre

Felelős kiadó: dr. Cseri Miklós főigazgató
Grafika: Microsun Hungary Kft.
Nyomdai munkálatok: Gelbert ECOprint Kft. Budapest
Felelős vezető: Fülöp József
 Kedves
Pedagógus
Kolléga!
„Csak természetesen!” – olyan könnyeden, magától ér- A feladatok megoldása a múzeum honlapjáról letölthető.
tetődően hangzik ez a kifejezés. Azt jelenti: természetes
kell, hogy legyen számunkra a Természet, s nem kétsé- Letölthető dokumentumok jegyzéke
ges, hogy a lehetőségek közül a természetes anyagokat, www.skanzen.hu/pedagógus vagyok/segédanyagok/szín-
megoldásokat, módszereket választjuk, a természetes patika
utat járjuk. Ez a „természetesség” azonban egyáltalán
nem egyszerű, s nem is kicsi vállalkozás!
A természet pusztításáról évtizedek óta folyamatosan ér- JELMAGYARÁZAT
kező sokkoló tények, felfoghatatlan adatok az ember és a
természet viszonyának válságára utalnak, amely mára a Tudod-e?
saját bőrünkön megtapasztalható napi valóság lett. A megértés szempontjából lényegesnek tartott
Az embernek meg kell találnia a lehetőséget egy termé- szövegrészek vagy érdekességek kiemelése.
szetesebb, egyszerűbb, kiegyensúlyozottabb életre. Ezért
fordul egyre nagyobb figyelem világszerte a hagyományok Te mit gondolsz?
és az emberi műveltség alaprétegét hordozó népi kultúrák A mai viszonyokkal összevető, gondolatébresz-
felé. Ez az a kipróbált és bevált tudás, amely minden idő- tő kérdések, állítások.
ben felhasználható, és ami a túléléshez nélkülözhetetlen.
Célunk, hogy a gyerekekkel megtaláljuk a hagyományos RÉGI, DE NEM ÓSDI
és mai kultúra ötvözésének formáit, s a hagyományokhoz Napjainkban is felhasználható tapasztalatok,
való helyes viszony kialakításával a továbbfejlődés új útjait. javaslatok.
A múlt maga az eleven életfolyamat. Forráselemzés
Korabeli leírások, személyes visszaemléke-
Szándékunk szerint a munkafüzet is ezt a célt szolgálja, zések, statisztikai adatok feldolgozása.
áttanulmányozásához kitartást és nagyon sok örömöt kí-
vánunk! RECEPT
Hagyományos ételek, teák vagy festőlé készíté-
sének leírása.
A kiadvány felépítése
kupaktanács
Témacsoportok – elméleti háttérismeretek A múzeumi kiállításban látottak közös meg-
beszélése, vélemények ütköztetése.
I. JÓFÉLE FESTÉKEK
Jegyzetelj!
A növényi festékek fajtái, gyűjtése, szárítása, a festék-
A látottak szöveges összefoglalása,
anyag kinyerése, adalékanyagok, műhelytitkok, gyűjtési
jegyzet készítése.
napló és színminta.
Figyeld meg!
II. AZ ÉN KERTEM PATIKA A múzeum kiállításaiban szereplő ismeret-
A természetben található és a kiskertben termeszthető anyag feldolgozása.
gyógynövények fajtái, gyógyhatásai, a teák készítésének
NÉZZ UTÁNA!
lépései és fogyasztása.
Ajánlott, egyéni gyűjtőmunka.
A feldolgozás munkaformái mindkét témában
1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon Adathalászat
2. Kutatómunka a múzeumban Keresés az interneten.
3. Feldolgozás az iskolában, alkotás
5
 I. JÓFÉLE FESTÉKEK
Kulcsfogalmak: természetes színezékek, szintetikus festékek, mézga, székely festékes szőttesek

Nem is olyan régen még természetes volt, hogy az as�-
szonyok a szövéshez használt gyapjúfonalat növényekkel
színezték meg. Gyűjtötték a diókopácsot, a szurokfüvet,
csalánt és zsoltinát, szedték a bodzabogyót, hántották a
vadalmafa kérgét, hiszen a belőlük kifőzött festékanyag-
gal szép színeket lehetett festeni.
Évezredeken keresztül mindenféle festéshez, színezés-
hez csak természetes festékanyagokat használtak az
emberek - hiszen nem is volt más. Földből, kőből, fából,
virágból készültek a festékek a Föld minden táján. Az ős-
kor óta ezek a legrégibb színezőanyagok: az ásványi- és
a növényi festékek.

A természet festékanyagai Testfestés természetes alapanyaggal

Vannak állati eredetű festékanyagok is. Az ókori Fönícia* mesterei tengeri csigák mirigyváladékából
készítették a híres bíborfestéket. A bíbor az ókori Római Birodalom legdrágább színezéke volt, a hatalom,
a luxus kifejezője, nemcsak szépsége, hanem költséges előállítása miatt is, hiszen 1 gramm festékhez
több mint 1000 csigát kellett felhasználni. Más állatok: rovarok, tetvek is tartalmaznak különféle vörös
festékanyagokat.

A 19. század közepére Európa társadalmi, ipari fejlődése

felgyorsult, a sok új találmány mellett a festékanyagok
területén is nagy változás történt.
A laboratóriumokban évtizedek óta folyó kísérletezések
és az első szintetikus úton létrehozott színezékek után
a lombikok mélyén megszületett az a festékanyag, amit
nagyüzemileg is gyártani lehetett.

Anilinfestéket gyártó berendezés, 1870-es évek

Az első igazi divatszín a mályva volt. 1856-ban, az akkor 18 éves angol vegyész, William Henry Perkin vélet-
lennek mondott felfedezése nyomán keletkezett. Hamarosan megindulhatott tömeges gyártása is, hiszen
alapanyaga, a szurokfekete kátrány, korlátlan mennyiségben rendelkezésre állt.

Az új, „bolti” festékekkel lényegesen könnyebb és gyorsabb lett a festés, soha nem látott színárnyalatok váltották fel a
természetes színeket. A festékeket immár nem a rét virágai s az erdő fái adták, hanem pöfögő gyárakban készültek.
Évezredes tudás tűnt el alig több, mint 150 év alatt, amióta a vegyi festékeket gyártani kezdték.

Fönícia: Ókori civilizáció a Földközi-tenger partvidékén.

6
 Te mit gondolsz? Az őskori barlangrajzoktól kezdve a nagy történelmi korszakokon, kultúrákon át egé-
szen a 19. század közepéig minden, ami „színekben fogant”, az természetes festékanyaggal készült, mára
mégis nagyon keveset tudunk róluk! Vajon tényleg minden a múlté?

Nem kell egzotikus tájakra utaznunk ahhoz, hogy tanulhassunk a festőnövényekről! A 20. század elején, amikorra már
csak a növénynevek őrizték a festés hajdani ismeretét, a történelmi Magyarország területén Erdélyben, a Székelyföl-
dön* helyenként még használtak növényeket festésre. A festett fonalakból szőtték a székelységre jellemző festékes
szőttest, más néven székely szőnyeget.

Mai festékesek, Gyergyószentmiklós, Tarisznyás Márton

Karácsony Ádámné, Teréz néni az „ezeréves festékes” előtt Múzeum 2011. Lovász Árpád felvétele

Ők a mi tanítómestereink: természetismeret és prakti- A természetes színekben újraszőtt hagyományos mintá-

kus tudás dolgában bízvást tanulhatunk Tőlük. zatú szőttesek szép példái régi és új találkozásának.

A természet vegykonyhája

Sok növény szinte „kínálja magát”, hogy festékké varázsoljuk. A régi falusi gyermekek is hamar rátaláltak e legjobb já-
tékszerekre: „Alig tud a’ gyermek kilentzet olvasni, már esméri a’ Bodzafát, puskát, fetskendőt készít a’ fájából,
fekete bogyóiból mihent irkálni, firkálni tud, timsóval egyben elegyítvén kék-veres festéket tsinál.” (Veszelszki
Antal, 1798.) Vajon hogyan lesz a színes növényből festék? A növények a színüket a Nap fényének és a sejtjeikben
lévő sokféle szerkezetű molekulának köszönhetik.

Az érett pirospaprika húsában csaknem 100-

féle színelnyelő molekula van! Emiatt olyan
telt, sugárzó és vonzó a színe.

Festőnövénynek azokat a növényeket nevezzük, ame-

lyekben nagy mennyiségű színanyag van, azt vízben, fő-
zéssel, vagy más eljárással ki lehet vonni a növényből, és
tartósan meg lehet velük színezni más anyagokat.
Ahogyan a kezünket megszínezik, ugyanígy, közvetlenül
megfestik a növények a textilanyagokat is – ám ahogyan
a bőrünkről lekopnak, előbb-utóbb a fonalakon, szöve-
teken is kifakulnak, nem lesz túlságosan tartós a szín.
Szükséges tehát még valami a festéshez, valami kötő-
Festőnövények és a velük festett gyapjúfonalak
anyag, ami segít rögzíteni, tartóssá tenni a színt.

Erdély: nagy kiterjedésű, többnemzetiségű földrajzi-történeti táj a Kárpát-medence délkeleti részén, a történelmi Magyarország
része, ma Romániához tartozik. A Székelyföld, Erdély ma is többségében magyarok lakta vidéke.

7
Ősrégi gyakorlat, hogy a textilanyagot különböző fémvegyületek, mint a timsó vagy a rézgálic, vasgálic vizes oldatá-
ban áztatjuk, vagy főzzük. Ezek a rögzítőszerek kémiai kötést hoznak létre a színezékmolekulák és a festendő anyag
molekulái között, így mosáskor sem oldódik ki a szín. Fontos tudni, hogy a réz- és vasvegyületek a rögzítés mellett a
színeket is módosítják, ám mérgező anyagok, használatuk körültekintést igényel!

A szakszerűen, jól festett fonalak, szövetek évszázadokon át megőrizték a színüket.

A timsót erős összehúzó hatása miatt a férfiak

borotválkozás utáni arcápolásra használták,
a háziasszonyok uborkasavanyításkor tettek
egy-egy darabkát a befőttesüvegbe. A timsót
bányásszák, patikákban ma is kapható.

Keleti szőnyegminta

Amikor papírra vagy fára festünk, másfajta kötőanyagra,

sűrítő anyagra van szükségünk, mégpedig a vízben oldó-
dó, ragadós mézgára. A mézga a „fa könnye”, egyes fák
kérgéből kicsurgó méz-szerű folyadék, nevezték régen
macska-méznek is. Jó mézgát ad a cseresznyefa, a man-
dula- és a barackfa. A mai, iskolai gombfesték készletünk
elődei a mézgával kevert ásványi- és növényi vízfestékek
voltak. Legkorábbi emlékei ókori, egyiptomi papiruszte-
kercseken maradtak fenn.
Cseresznyefa mézga

A legjobb mézgafajta az arabmézga, azaz a gumiarábikum. Egyiptomból származik, akácia fák kérgének
megsebzésével nyerik. Nem ennivaló, mégis naponta találkozunk vele üdítő italokban, tejkészítményekben
– sűrítő anyagnak teszik bele...

„Király szín méltóság, ezüst szín uraság”

„Mostan színes tintákról álmodom. Legszebb a sárga, tréfás-lila, bor-színű, néma szürke, szomorú-viola és téglabar-
na és kék is...” a költő* most ébren álmodik a színekről, ám olykor álmunkban is színesben látunk, a valóság pedig
egyenesen elképzelhetetlen a színek nélkül.

Minden szín kifejez valamit, valamilyen érzelem, fogalom,

szimbolikus jelentés kapcsolódik mindegyikhez. „Király
szín méltóság... – mondja a címként idézett vers az 1600-as
évek közepéről – Piros jelent szerelmet, Fejér szín szüzes-
ség, Pázsit szín reménség...”**

Mit gondoltok, milyen szín is valójában ez a „mél-

tóságos” királyszín?

Színvirág

* Kosztolányi Dezső
** Beniczky Péter
8
Mesterek és növények

A növényi festékeket elsősorban a kelmefestő mesterek használták, mindenféle

textilanyagok, posztók, selymek, szövetek, vásznak színezéséhez. Festékanyagaik
olyan nagyhírű növények voltak, mint az indigó, a festő csülleng, a vörösberzseny,
a kékberzseny, a sárgafa, a festő buzér, vagy a dió, a festő rekettye – és még
sorolhatnánk. Legtöbbjük távoli, trópusi tájakon terem, ahonnan hatalmas,
megrakott hajókon hozták az európai kikötőkbe, s innen a kereskedelem révén
„a’ Festők a’ Mesterségükhöz megkívántató Külföldi szereket mindenkor a’ Tava-
szi Debreczeni és Pesti Vásárokon szerezték meg...”

Vannak fa termetű festőnövények is, a kék-, vörös-, sárga színre

festő festőfák (a magyar nyelvben szép régi szóval berzseny- vagy
börzsönyfák), melyeknek a belső fateste, az úgynevezett gesztje tar-
talmazza a festékanyagot. Festőanyagok Indiában

A mesterek rendszerint igen bonyolult eljárásokkal

remekeltek a festésben, hiszen sokféle rögzítőszer és
segédanyag kellett ahhoz, hogy állandó, színtartó legyen
a festett kelme. A festékek megkötésére szolgáló erős
savak használata mai szemmel bizony ártalmas volt
a környezetre és a mesterek egészségére nézve is.
A gyáripari termelés és a vegyi festékek térnyerése
viszont jócskán hozzájárult ahhoz a súlyos környezetká-
rosításhoz, amellyel napjainkban szembe kell néznünk.
Megoldást jelenthet-e a természetes festék-
anyagok környezettudatos felhasználása, ki
lehetne-e elégíteni mai „szín-igényünket” csak
Kelmefestő műhely, 16.századi fametszet természetes színezékekkel?

Szűcs, tímár, kalapos, kesztyűs, varga, tobakos* – mind mást csinál, egyben azonban közösek: színezőanyagaik nö-
vényi festékek voltak.
„...mindig ott ültem a műhelyszéken az édesapám lábánál... magam törtem és áztattam fatálacskában a bár-
sonyos diófagombát, mellyel aranybarnára festettük a fehér bőröket...” - olvashatjuk Móra Ferenc Kincskereső
kisködmön című regényében.

A tinta, amivel évszázadokon át írtak, tölgyfák

gubacsaiból készült. A gubacsfőzetet vasgá-
liccal, vasrozsdával feketítették, kevés ecet,
egy kis mézga – igen jó „ténta” készült így,
nagyon tartós, megszáradva már nem oldja a
víz. Ez a növény szó szerint „beleírta magát a
történelemkönyvbe”, hiszen a középkori írás-
beliség, s a kódexek íróanyaga volt.

„Nem írom pennával, fekete téntával..” (Zrínyi Miklós)

tobakos: Bőr kikészítésével foglalkozó mesterség. A jellemzően juh- és kecskebőrrel dolgozó mesterek cserszömörce kéreggel
cserezték finom puhára a bőröket.
9
 „A húsvéti tojás festése ősi hagyomány, a piros tojás
ajándékozásának szokása mély értelmű, képes beszéd.”
- írta Molnár Viktor. Nagyhéten* festették a lányok
s az asszonyok, hagymahéjjal, boltban vett berzsenyfa
forgáccsal, s az előző évben szedett festőnövényekkel.

A szépítő arcpirosítókat a nők minden

korban kedvelték. „Némely asszonyok a
báránypirosító fű gyökerével ábrázatjokat
pirosítják, hogy fiatalabbaknak tessenek
és kedvesebbek legyenek.”
(Csapó József 1792.)

A sárgarépa leve és a sáfrányos szeklicéből kivont

piros festő népszerű „kendőző szer” volt régen. A mai
biokozmetikumok is ilyen természetes színezékeket
tartalmaznak.

Növényekkel festett, írott és karcolt tojások

Templomfestő vándorasztalosok - Virágozó Jánosok

Virág és szekerce: a templomfestő mesterség címere. A „virágozó festés” le-

nyűgöző szépségét és gazdagságát köszönhetjük a mestereknek, akik becses
tulajdonnevüket hátrahagyva, rendszerint csak Képíró János-nak nevezték
magukat. Középkori kastélyaink, templomok fala és mennyezete, vagy a ne-
mesi kúriák is díszesen voltak festve. A fabútorzatot és a deszkázott mennye-
zetek osztott fatábláit, a kazettákat a festéshez is jól értő asztalos mesterek
virágozták. Ezeken a kazettákon a mesterek gyönyörű rendbe szerkesztett
növényi formákat, olykor ember- és állatalakokat, sőt bolygókat, napot, holdat
csillagokat – egyszóval a világmindenséget jelenítették meg.

Templomi festett mennyezetkazetták

motívumai Festés a Skanzenben

Nagyhét: Húsvétot megelőző hét, az ünnepre való testi-lelki felkészülés ideje.

10
 I.1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon

„Szedd a tövis bingyócskáit!”

1. Nézd meg a munkafüzet belső borítóján lévő ábrát, és húzd össze, melyik számhoz melyik betűjel tar-
tozhat! Nevezd meg a felhasznált növényi anyagokat, lehetőleg minél pontosabban! A számok a növényi
anyagokat, a betűk a belőlük készült tárgyakat jelölik.

2. Az alábbi felsorolásban húzd alá azokat a mesterségeket, amelyeknek alapanyaga legalább részben
növényi eredetű! Húzd át, ami nem is mesterség, hanem csak a játék kedvéért került a felsorolásba!

ács, szakács, takács, kovács, bodobács, bognár, molnár, asztalos, akatos, kapatos, kalapos,
szabó, tímár, teknővájó, kosárfonó, szitakötő, kefekötő, lókötő, kötélverő, kelmefestő, pék, pintér,
sintér, gerencsér, vincellér, himpellér, nyerges, fazekas, íjkészítő, tintakészítő, kikészítő…

3. Kármin és skarlát: kétféle szín, kétféle festékanyag. Miből nyerték régen?

4. Gyűjts szépen csengő növényneveket, olyanokat, ami utal a növény felhasználására! pl. festő
pipitér, orvosi zizil. Folytasd!

5. Melyik színt fejezik ki az alábbi fogalmak? Írd a rovatba!

A színre jellemző virágok,

Jellemzés A szín megnevezése
gyümölcsök, ásványok
Fénnyel teli, segíti a gondolkodást, a Nap színe,
de az irigység, a betegség színe is lehet sárga Pl. napraforgó, citrom, arany

Sugárzó, komoly, fokozza a vérkeringést,

élénkít, melegít, a tűz és a vér színe

Földöntúli, nyugtató, hűsítő, az ég színe

Egyensúlyban tart, marasztal, bizakodás,

remény, örök élet, a növényvilág színe

A fő színekből keveréssel létrehozható színeket és árnyalataikat jól ismerték a festők. Az egykori Zólyom várme-
gyei Radványon egy posztófestő mester csupán a kék színből is ötféle árnyalatot festett: ferenckék, búzavirágszín,
gránátkék, égszínkék, szászkék.

6. Sorold fel valamelyik kedvelt színed minél több árnyalatát!

11
7. Piros vagy vörös?

Egészítsd ki a következő összetett szavakat! bor, pozsgás,

fehér-zöld, alma, inges, haj,

Meggy , folytasd!

8. Csupán három festéked van, a három fő szín: vörös, sárga és kék.

Színkeveréssel hogyan bővítheted a palettád? Írd ide!

9. A hagymahéjon kívül milyen növényekkel lehet még tojást festeni?

10. Milyen növényeket, terméseket lehetne használni ma is ételfestéknek?

11. Melyik az a ruhanemű, amit napjainkban a kékfestőhöz hasonlóan általánosan használunk? Ere-
detileg ugyanaz volt a festőanyaga, mint a kékfestőnek.

12. Értelmezd a szöveget és írd ide, mi minden hasznát látták a sáfrányos szeklicének!

„A szeklitze-virág (vadsáfrány) leszedésében arra vigyázzon a termesztő, hogy addig le ne csípje, míg
magában meg nem pirosodik s le nem lankad. Szedését harmaton tegye és árnyékban, nem pedig forró
napsugárokon vagy éppen meleg kemenczében szárassza. (Magva ha több terem valakinek, mintsem ül-
tetésre szükséges lenne, és el nem adhatja: télen által baromfiat táplál, ha pedig oly sok, hogy kezdhet
vele valamit, üssön belőle olajat. A szára vagy kórója alkalmas fűtőt szolgáltat a szegénységnek, gyengébb
növéseit a kecskék is megrágcsálják.)”1837

12
 I.2. Kutatómunka a múzeumban

Nagykőrösi kékfestőműhely - „Szeretek én mindent, ami kék…”

A kelmefestés kimagasló ága a kékfestő mesterség volt. Így nevezik

a mestert is, és a gondosan mintázott, indigóval kék-fehérre festett
vászonárut is. A múzeum Alföldi mezőváros tájegységében álló kék-
festő műhelyt Nagykőrösön 1860-tól csaknem 100 éven keresztül
a Vladár család működtette.

Nagykőrösi kékfestőműhely (SZNM) A kékfestő mesterség eredetét a messzi Indiában kell keresnünk.

Indiából érkezett Európába a festékanyag is, az indigónövényből készített, kőkemény tömbökbe préselt in-
digó. Használat előtt ezt meg kellett törni, és finom porrá őrölni. Az egykori kisinasok életét megkeserítette
ez a feladat, az inasévek kezdetét jószerivel ezzel a munkával kellett tölteniük. Ám aki ezután is kitartott,
abból még mester is lehetett egyszer!

Kékfestő anyagok

Magyarországon a 18. század közepén honosodott meg a mesterség, német mesterek közvetítésével. A kékfestő ruha-
anyag csakhamar a falusi lakosság öltözetének kedvelt anyagává vált. Mindennapi praktikus viseletként nemcsak az as�-
szonyok, leányok hordták, de férfiing, bőgatya*, mestereknek az elmaradhatatlan kötény, sőt vásározó (batyuzó) kendők,
asztalterítők, díszabroszok és még ágynemű is készült belőle.

A műhely első helyisége a feketekonyha, ahol a nagy katlanokba begyújtva, az üstökben kifőzték, „beavatták” a festendő vásznat.

1. Mit gondolsz, miért?

A szárítás és mángorlás (simítás) után következett a legnagyobb szaktudást igénylő művelet, a tarkázás, azaz a vászon
mintázása.
2. Rajzolj a kiállításban lévő mintázófák alapján mintákat!

Szárad a vászon a kékfestő műhelyben (SZNM)

A mintázatot nem a festék adta, hanem egy sok-sok összetevőből készített mintázó pép, amit mintafával nyomtak a vá-
szonra. Ez a védőréteg odaszáradt, és meggátolta, hogy a festék azokon a részeken befogja az anyagot.

Ezt a módszert rezerv-nyomásnak nevezik, lényegében azonos a tojásírás technikájával, ám ahhoz olvasz-
tott viaszt használnak.

* bőgatya: Férfiviselet, puha pamutvászonból készített bőszárú, derékban sok apró ráncba szedett gatya.
13
 Küpaszoba a nagykőrösi kékfestő műhelyben (SZNM)

A festés földbe süllyesztett, mély tartályokban, úgynevezett küpákban történt. Ezekben állt a hideg indigófesték, ebbe
eresztették bele a fém keretekre felaggatott, megmintázott vásznat.

A festés időigényes művelet, csak levegőztetés, oxidáció hatására fejlődik ki a kék szín. Sokszor kellett a festékbe mártani
és levegőztetni a vásznat, mire az erős sötétkék szín kialakult.

A magyarországi nemzetiségek, köztük a svábok és a szlovákok a sötétebb, szinte már feketés kék színt
kedvelték, míg a magyarok inkább a középkéket. Egy régi leírás szerint előfordult, hogy 27-szer kellett
megmártani az indigóban a vásznat, mert annyira sötét színt kért a megrendelő!

Következhet a védőréteg eltávolítása, amihez ismét a feke-

tekonyhába vitték az anyagot. Savval maratták le a mintá-
zó pépet, majd kiöblítették a vásznat, igény szerint kemé-
nyítették és mángorolták.
3. Kérdezz utána és írd le a mángorló műkö-
dését!

Tarkázás Sárdi János nagynyárádi műhelyében

Az elkészült anyagon a kék háttérben, fehéren látszott a

szép mintázat. A munkafolyamat vége az áru értékesítése
volt: a ládákba, szekerekre rakott kékfestő vászon nem hi-
ányozhatott a régi vásárokról.

Az 1970-es években rövid időre ismét divat lett a kékfes-

tő viselet. A mesterség napjainkban is él, hagyományőrző
vásárokon találkozhatunk a kékfestő műhelyek mai szem-
mel is szép és praktikus termékeivel.

Kékfestő vásár
14
Mándi református templom – Amiről a virágok beszélnek

A Felső-Tiszavidék tájegység központjában áll a Mándról áttelepített református

templom. Építése a parasztházakéval azonos módon történt, a templombelső-
ben azonban sajátos ellenpontot alkotnak a fehérre meszelt falak és a színesre
festett mennyezet, karzat, padok, szószék.

1. Írd le, amit megtudtál a templomról!

A Mándi református templom

szószékkoronája (SZNM)

A templom belső falán látható 17. századi festett fatáblákat – úgynevezett ka-
zettákat festőasztalos mester készítette, „virágozta” . A virágmotívumok sok-
szor szimmetrikus minták.

Festett mennyezetkazetta a Mándi

református templomban (SZNM)

Virágmotívumok szerkesztésének menete (Huszka József gyűjtéséből)

2. Rajzolj Te is növényi motívumokat a templomban található minták alapján!

Virágozás: A virágozás régi kifejezés a magyar nyelvben. Síkdíszítést jelent, különböző felületek festéssel vagy karcolással való
mintázását.
15
„Tele kertem zsályával” – múzeumi festőnapló

Sok festőnövény gyógynövény is egyben! Érdemes odafigyelni a gyűjtésnél, és különválogatni a tiszta élőhelyről gyűjtött,
fogyasztásra is alkalmas növényeket.

A növényi festés lépései

1. Mértékegységünk 2. Lassú tűzön főzzük a növényt 3. A rögzítőszer, timsóból

egy 5 literes fazék 1/2-1 óra hosszat 1 evőkanálnyi

4. Beletesszük a benedvesített 5. Lassú tűzön melegítjük 6. Hagyjuk kihűlni, majd vízben

gyapjút (kb. 10 dkg) 1/2-1 óra hosszat többször kiöblítjük a gyapjút

A jól festett gyapjú nem ereszti a színét.

Írd be a megfelelő helyre, milyen növényből, hogyan készítettük a festéket!

A festőnövény neve Gyűjtendő része Milyen színt ad? Készítés módja

Bodza

Dió

Fagyal

Festő buzér

Festő pipitér

Festőmályva

Tölgygubacs

Sáfrányos szeklice

Varjútövis benge

16
 I.3. Feldolgozás az iskolában, alkotás
Bontsd színekre a fényt!
Csiszolt üvegdarabkával addig csalogasd, míg a fény az
üveg felületén „megtörik”, s máris ott sorakoznak a fehér
háttéren a szivárvány színei. Milyen sorrendben követke-
zik egymás után a 7 szín? Alkoss kört belőlük, színezd ki!
Tervezz!
A kékfestő mintakincs csodálatosan gazdag és változa-
tos volt. Tervezz kékfestőmintákat az alábbi elnevezések
alapján: tulipános, villámos, karikapöttyös, koszorús,
bozsorgós, láncos, szentgyörgyvirágos, csokros, bú-
zaszemes, pogácsás, kígyóvirágos, csirkelábas, létrás,
tökindás, kórságos, holdas, gyertyalángos, bokrétás,
ágasbogas. Készíts belőle albumot!
Írj kódexlapot!
A korhű stílusban megírt lapok kifestése tanulásnak is jó,
kitűnő ajándék lehet belőle és remek szórakozás is!
Képeslap
Készíts képes beszámolót a növénygyűjtés, festékkészí-
tés és az alkotás folyamatairól!
Tervezz memória játékot egy-egy szép motívum felhasz-
nálásával, kifestésével!
Gyógynövény patika a Skanzenben
Gyűjtőnapló
Gyűjtögess tovább, minden évszakban, egészítsd ki a
gyűjtőnaplódat!
Járj múzeumba, tájházakba, keress természetes festésű
textileket, szőnyegeket, viseletet! A 150 évnél régebben
készültek biztosan azok. (Néprajzi Múzeum, Iparművé-
szeti Múzeum, Textilmúzeum, Nagytétényi Kastély Múze-
um, Gödöllői Városi Múzeum stb.)
Mázas torta
Készíts házilag színes tortamázat! Egy közepes sárga-
répát tisztíts meg, reszeld apróra egy tálba, szitán vagy
gézhálóba kötve nyomogasd ki a levét. 3 evőkanál por-
cukrot 1 tojás fehérével verj habosra, közben a répaléből
csepegtess annyit hozzá, hogy megszínezze, de ne tegye
folyóssá. A kész tortára vagy süteményre kenve, gyön-
ge meleg sütőben szárítsd meg. Eszerint csinálhatsz a
málnából, szederből, céklaléből és a többi nem mérgező
növényből cukormázat.
17
 II. Az én kertem patika
Kulcsfogalmak: egészség, jobbulás, füvesember, mértékletesség, gyógynövény, hatóanyag

Legnagyobb kincsünk az egészség, s ha ez megfogyatkozik, fűhöz-fához kapkodunk. Kapkodunk bizony, a legkisebb

bajra már kapkodjuk befelé a gyógyszereket, szedjük a gyorsan ható tablettákat, nem törődve a tucatnyi káros mel-
lékhatással, amit a mesterséges szerek okozhatnak.
De mit teszünk az egészségünkért? Mit tesz az, „aki jó gazdája a testnek”? Mi növényekből készítjük az egészség meg-
őrzéséhez szükséges házi szereket, gyűjtjük a „bajban hathatós füveket, őrizzük a jobbulás ígéretes szavait.”
(Szutorisz Frigyes 1905.)

Nincs jobb, mint a jó egészség!

A régi mondás bölcsességét akkor értjük meg igazán, amikor megbetegszünk, amikor az egész-ségünk megfogyat-
kozik, már nem vagyunk „egészek”, tökéletesek, valahol „lyukat ütött rajtunk” a betegség.
„Ha egészség van, minden van”! Jól tudták ezt azok az emberek, akik földművelésből, gazdálkodásból, a két kezük
munkájából éltek, orvost vagy patikát még csak hírből sem ismertek, hiszen sokszor vármegyényi területeken nem
is volt.

A 17. század elején az egész ország (történelmi Magyarország) területén összesen 27 (!) patika működött,
a 18. század elején már 48, a század végére 193-ra növekedett a számuk.

Orvosuk, az a szinte minden faluban megtalálható

füvesember vagy asszony, a javas, és egy-egy kü-
lönleges képességekkel rendelkező „tudós”, gyógyí-
tó ember volt, aki értette „Isten rendeléseit”, akinek
a füvek s fák megszólaltak. Patikájuk pedig a kerek
világ, vagyis a falusi embert körülvevő természet
volt.

Gyógynövényeket árusító füvesemberek a körösfeketetói vásárban

(Kemendi Ágnes felvétele 1984.)

Elsősorban a növényekkel gyógyítottak, de felhasználtak minden anyagot, amit alkalmasnak tudtak orvosságok készí-
tésére: méhviaszt, mézet, lisztet, zsírt, szalonnát, szappant, tejet, vajat, korpát, fahamut, pókhálót és kutyaszőrt, gyíkot,
békát, nyúlhájat. Felsorolni is sok lenne, mi minden válhatott még orvosságok alapanyagává.

„Csak egészség legyen, mert akkor betegen is eltelik.” – tartja a régi mondás, s ez azt jelenti, hogy aki alapve-
tően egészséges, annak egy betegség leküzdése is egyszerűbb. A régi időkben a betegségek megelőzésére nagyobb
gondot fordítottak az emberek, mint manapság. A föld minden táján minden nép kereste a választ: mi az, ami segít
megőrizni az ember testi-lelki erejét, hogy egészséges, szép és értékesen tevékeny maradhasson élete végéig.

18
Az egészség három alappillére

A magyar nép bölcs öregjei, „tudósai”, az okos parasztemberek szerint a mindennapi egészség és életerő titka a mér-
tékletesség, a természetesség és a lelki erő.*

Mértékletesség: az életvitel minden megnyilvánulásában, a táplálkozásban éppen úgy, mint a munkában.

Mit jelent a mondás: „Legjobb fűszer az éhség”?

Mértékletesség a munkában: azt jelenti, a túl sok és nehéz munka éppen úgy ártalmas, mint a túl kevés, azaz a kevés
mozgás és a semmittevés.

A természetesség a parasztembereknek magától értetődött, hiszen a természet közelében, az évszakok szabta mun-
kával telt az életük. A természet anyagait használták minden tevékenységükhöz a házépítéstől kezdve az öltözködésig, s
minden bajra, nyavalyára a természet gyógyító anyagaihoz folyamodtak. Eszerint viselték gondját legfőbb vagyonuknak,
az állataiknak is.

Mit jelenthet ma nekünk a természetesség, hogyan „csempészhetjük” be mindennapjainkba ezt az alap-

elvet?

Szellemiség, lelki erő – ma úgy mondanánk, pozitív lelkiállapot A bizakodás, a hit életfenntartó erő, ellenben a csügge-
dés, a tartós rossz lelkiállapot betegséget okozhatnak, akár az életünket is megrövidíthetik.

„Nem szabad elcsüggedni – mondja egy alföldi öreg

gyógyító asszony. Én aszt nem csüggedek semmit. Én
bízok.”

„Szárított mag, meg holmi gyom, több aranyat ér,

mint amennyit nyom!”

A gyógynövények, e „zöld varázslók, virág-orvosok” az

ember legrégibb orvosszerei, bennük a természet gyó-
gyító ereje rejlik. Gyógynövényeknek hívjuk őket, mert
megfelelően alkalmazva az élő szervezetre, emberre,
állatra és más növényekre kedvező hatással vannak.
Olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek segítenek az
egészség megtartásában, betegség esetén pedig a gyó-
gyulásban: ezeket az anyagokat nevezzük hatóanyagnak.

Pozitív lelkiállapot

Vannak erős hatású, sőt súlyosan mérgező növények is, amiket házilag nem szabad felhasználni! Ezek
hatóanyagait a gyógyszeripar dolgozza fel, fontos gyógyszerek készülnek belőlük. Munkafüzetünkben ilyen
növény nem szerepel.

* Oláh Andor: Fűbe-fába az orvosság, 1982.

19
 Gyógynövényes párlatok

A növények gyógyhatását ősidők óta kutatja az ember, szüntelen kereste és próbálgatta, melyikük hasznos. A magyar
nép gyógynövényismerete is sok-sok keresgélés, próbálgatás, tapasztalat, olykor végzetes tévedések árán csiszoló-
dott ki az évszázadok alatt.

A gyógynövények mintegy átmenetet képeznek a táplálékaink és a „valódi” gyógyszerek között. Az enyhe

hatású, rendszeresen fogyasztható növények olyan fontos vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaznak,
amelyek létfontosságúak az emberi szervezet számára. A csipkebogyó például nem csak C-vitamin forrás,
hanem fogyasztásával a benne lévő magnézium miatt a szívünknek is jót teszünk.

A növényekkel való gyógyítást a többi természetes gyógy-

móddal együtt népi gyógyításnak vagy hagyományos orvos-
lásnak nevezzük. Ez a hatalmas tudásanyag szájhagyomány
útján terjedt, nemzedékről nemzedékre szállt, így maradt
fenn az évszázadok alatt. A népi gyógyászat kutatásával fog-
lalkozó szakemberek gyűjtései még napjainkban is ritka, ér-
Csipkebogyó tékes adatokat hoznak napvilágra.

Sok növény külsőleg alkalmazva is hatásos: a cickafarkfű, a

fűzfakéreg és nyírfalevél főzete fürdőnek jó, vagy csak a fájó
testrészt borogatva. A fekete nadálytő gyökerét pépes pako-
lásként megrándult ízületre kell tenni. Gyermekek körében
népszerű gyógyszerforma a cukorral vagy mézzel készített
szirup, mint az útifű és kakukkfű torokszirup.
Az olajos kivonatokat sebkezelésre használjuk, s míg egykor
a nyárfarügy kenőcs, a pipom-pápom volt népszerű, addig
ma a körömvirág kenőcs a „mindenre jó” háziszer.

Némelyik növény erős illata pusztán belélegezve is jótékony

hatású. Az olajos természetű illatanyagokat legtöbbször le-
párlással* vonják ki a növényekből. Az illóolajok felhaszná-
lását a gyógyításban mai szóval aromaterápiának nevezzük,
leggyakrabban párologtatóba vagy fürdővízbe cseppentve
Cickafark szárítása
használjuk.

Lepárlás: a hatóanyag desztillációval történő kivonása.

20

Illatszerkészítés a Skanzenben
Az első nyomtatott magyar nyelvű herbárium címlapja
A természetes anyagok összetétele közelebb áll az emberi szervezethez, ezért könnyebb azokat haszno-
sítanunk: lebontani, beépíteni és a felesleget eltávolítani.
Szárított növény a Biblia lapjai között
Az erős, balzsamos illatú rozmaring illatszer és gyógyszer
volt régen. Párlata, a növény illóolaját tartalmazó rozmaring-
víz egy magyar királyné nevét viseli mind a mai napig! Ma-
gyar királyné vize néven a 17. századtól „olyan nevezetessé
lett, hogy ritka az a patika egész Európában, melyben ez ne
találtatnék”. A híres kölnivíz is eredetileg rozmaring párlatból
készült.
Ki volt ez a magyar királyné?
Gyógyító hagyomány
Az európai orvostudomány is az ősrégi hagyományokon és a
népi tudáson alapszik. Fejlődését nagy jelentőségű tudós mű-
vek és szellemi műhelyek segítették.
Az első magyar orvosi könyv 1690-ben jelent meg,
szerzője a tudós orvosdoktor Pápai Páriz Ferenc.
Művében „A régiek tudós tapasztalatait vegyítette a
népi orvoslással, tanácsaiból a betegségmegelőző
egészséges életmód aranyszabályai fogalmazód-
nak meg” (Szablyár Ferenc, 1984)
Jelentős változást hozott a 19. század: a gyógyászatban is meg-
jelentek a mesterséges anyagok. Köztük számtalan új, a ter-
mészetben nem létező, szintetikus vegyület, „azonnal ható”
fájdalomcsillapítók, nyugtatók stb. jelentek meg. A hivatásos
orvoslás egyre inkább eltávolodott a természettől, a tudomány
mindenható erejében bízva a természet legyőzésére és átala-
kítására törekedett az ember.
Oláh Andor szerint a vitathatatlan vívmányok mellett
„a természettől való elszakadás és szembefordulás
katasztrofális eredményekhez vezetett napjainkig:
egy mesterséges… komfortvilágot teremtett magának az
ember, világméretű környezetszennyezéssel és önmérge-
zéssel.” (1986.)
Mondjátok el a véleményeteket és vitassátok meg!
21
 „Aki beteg, az nyögjön!” – e látszólag részvétlen megjegyzés mögötti bölcsesség azt jelenti, hogy meg kell
adni a beteg-ségünknek, ami jár: ágyba bújni, pihenni, koplalni, gyógyteát inni, nyugalomban lenni. (Termé-
szetesen ez nem a súlyos betegségekre vonatkozik!)

Az utóbbi évtizedekben felerősödött az a szemlélet, amely a betegségek leküzdésében az emberben zajló természe-
tes életfolyamatokat tartja szem előtt, azokat igyekszik segíteni a szervezet öngyógyító képességének támogatásá-
val, erősítésével. Természetgyógyászatnak nevezzük, hiszen tudományosan megerősített eszköztára, a felhasznált
anyagok, módszerek természetes eredetűek.

Az egészség kertje

A vadon termő medvehagyma manapság ismét keresett tavaszi zöldségféle lett, kiváló vérzsír- és
vérnyomáscsökkentő, erősíti a szervezetünket.

Azok a növények szolgálják leginkább az egészségünket,

amelyek a mi tájunkon, a Kárpát-medencében teremnek
meg – vadon és szántókon, kertekben. A gyűjtögetés az
ember legősibb táplálékszerző tevékenysége. Gyűjtögetni
jó! Tudták ezt a gyermekek is, kedvenc csemegéiket így,
gyűjtögetve szerezték be. Tavasszal, bárányőrzéskor ás-
ták ki a mélyen földben gyökerező mogyorós lednek gu-
móját, meghámozták és úgy ették. A vadsóska savanykás
levele, s a kellemesen csípős medvehagyma fontos vita-
minforrás volt.

Gyomlálás a gyógynövénykertben (SZNM)

Kökény, som és galagonya

Az ismert „bocskorszíj” medvecukor régen gyógycukorka volt, édesgyökér kivonatból készült.

Lám, milyen hasznos tudás a növényismeret! Meg is becsülték azt az embert, aki biztonsággal eligazodott a növények
között.
22
 II.1 Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon

1. Családodban használjátok-e az alábbi házipatikaszereket, természetes eljárásokat?

Karikázd be!

inhalálás, hűtőborogatás (priznic), meleg sóborogatás, hagymapakolás, ecetes bedörzsölés,

paradicsom dunsztkötés, szódabikarbónás lemosás, mézes gyógytea, melegítő kötés

2. Állítsd párba az alábbi betegségekkel!

láz, torokfájás, orrdugulás, kelés (furunkulus), fülfájás, darázscsípés, méhszúrás;

3. Nézz utána, melyik görög tudós érdemelte ki ezt a nevet: „Az orvostudomány atyja”?

Az orvosi eskütétel szövege máig az ő nevét viseli: –i eskü.

Tőle származik ez a bölcs mondás is: „Gyógyszered legyen az ételed, s életed legyen a gyógyszered!”
4. Mit jelent, írd le saját szavaiddal!

„Mert valaminemű étellel és itallal él az ember, az vér is hasonlatos leszen hozzá”. (Pápai Páriz Ferenc)
5. Jegyezd le egynapi „vérképző” ételed-italod, lehetőleg mennyiségekkel!

„Sok rendbéli dolgot kíván az test, de nem leszön mindenik használatjára.”.

6. Mit jelent? Mondj példát!

„A tyúkokkal fekszem s a nappal kelek.”

7. Hasonlítsd össze mai életritmusunkkal!

8. Olvasd el a családodban használatos bármelyik gyógyszer tájékoztatóján a felsorolást az orvos-

ság lehetséges mellékhatásairól! Írd ide mi a véleményed?!

9. Írd össze, milyen gyógyteákat árulnak egy gyógynövényboltban (bioboltban)?

Nézz utána, honnan származik? Ha nem hazai termék, itthon megtalálható-e az a növény?

23
 II.2 Gyűjtőmunka a múzeumban

„Tele kertem zsályával” – termesztett gyógynövények a múzeum füveskertjében

A gyógynövény Gyűjtendő Gyűjtés

Gyógyhatása Felhasználása
neve része ideje

Cickafarkfű

Citromfű

Édesgyökér

Édeskömény

Kakukkfű

Kamilla

Körömvirág

Levendula

Menta

Orbáncfű

Rozmaring

Szurokfű, majoránna

Útifű

Zsálya

Zsurló

Medvehagyma a Mecsekben Medvehagymás pogácsa

Múzeumi foglalkozásunk végére érve abban a reményben búcsúzunk, hogy új barátokra leltél a növényekben, s hogy
megtaláltad a „pirulát”, amely állandó jó egészséggel, nyugalommal, megelégedéssel ajándékoz meg – a természet
egyetemes növényi medicináit!
24
Gyógynövénynaplóm

Nevem:

Lakóhelyem:

Életkorom:

20 (hó) (nap)

25
 II.3. Feldolgozás az iskolában, alkotás

Készíts házipatikát! Száríts, díszíts!

Állíts össze egy egészségmegőrző természetpatikát, a
bajban is mindig kéznél levő házi szerekkel! Használd
fel a megismert gyógynövényeket is! Tavaszi tisztítókúra,
megfázás (nátha), torokfájás, köhögés, enyhe fejfájás, téli
immunerősítő kúra, nyugtalanság, enyhe alvászavar, ki-
ütések, pattanások
Jegyezd fel!
Adatokat családod, ismerőseid körében: milyen gyógy-
növényeket használnak rendszeresen, melyik az, amit
„mindenre jónak” tartanak?
Készíts illatzsákocskát bármelyik megszárított illatos nö-
vényből! Egy gyógynövénykoszorú minden háznak ékes-
sége!
Mesterkedj!
Vezess gyógynövénynaplót, amelyből kiderül, hogyan
használod a megismert növényeket!
Készíts herbáriumot a gyógynövényekből! Ne feledd:
csak amit biztosan felismersz, azokkal mesterkedj!

Ültess!
Telepíts gyógynövénykertet, ültesd ládába, cserépbe
mindennapi gyógynövényeidet!

Fűszerkert Fertőszéplakon
26
A festőnövényekről röviden – gyűjtési útmutató
Szakíts időt, és menj ki a szabadba, gyűjtögess a természet-
ben! S ahogy fokozatosan megismered a növényeket, a régi
mondás ránk is érvényes lesz: „A bodzafának is köszön .„
Mielőtt gyűjteni kezdenél, még egyszer győződj meg róla:
valóban szedhetsz-e onnan, nem védett-e az a terület, ahol
jársz?! A természet törvényei szigorúak, menthetetlenül ki-
pusztul egy növény- vagy állatfaj, ha az életfeltételeik egy
bizonyos szint alá csökkennek.
Figyelem! A festőnövények közül csak a csipkebogyó és a
kökény ehető, csipegetni, kóstolgatni csak ezekből szabad!
Keveset szedj, ha keveset találsz! Mindig maradjon utánad
„magnak való”! Osztozz a madarakkal: a bodza kedvenc
csemegéjük, a fagyal és a csipkebogyó téli táplálékuk!
Festőnövények: csalán, farkaskutyatej
Festőnövények: lucfenyő, nyírfa és kérge
Az alábbi felsorolásban megadott színek alapvetően gyapjú
festésére vonatkoznak – szakköri és otthoni próbálkozásra
ajánljuk.
Tavasszal frissen kibomló faleveleket gyűjthetünk: a nyír-
fa, fűzfa, cserszömörce levele és ágvégeik, az eper-
fa lombja, az orgona levelének főzete sárga-sárgászöld
színt adnak. A csípős csalán, a vérehulló fecskefű és
a kutyatej gyűjtéséhez kesztyűt használj, kiütést okozhat!
Szárastul, levelestül megfőzve szintén a sárga különböző
árnyalatait festik. A felsorolt növényeket legjobb frissen
felhasználni, akkor adják a legszebb üde színeket, míg a
hársfák mézillatú virágai szárítva is szép vörhenyes drapp
színűre festik fonalunkat.
27
Fakérgekkel is festettek régen, a sok cseranyagot tartalmazó égerfakéreggel és tölgyfakéreggel barna és fekete
színűre. Élő fáról nem szabad gyűjteni, az erdőt járva biztosan találsz kivágott fákat, azokról fejthetsz le kérget. A külső
kéreg alatti háncsszövetben van a cserző-festő anyag.

Festőnövények: enyves éger

Festőnövények: kocsányos és kocsánytalan tölgy, tölgygubacs

28
Nyáron találjuk a legtöbb gyűjthető növényt. A diófa levelei és szélverte, lepotyogó éretlen termései a barna színek for-
rása, az égerfa zöld áltobozai is barnára festenek. A festő pipitér virágai, az aranyvessző, a vadrezeda és a giliszta-
űző varádics virágos leveles szára szebbnél szebb sárga színeket adnak. A sárga színeket zöldesre változtathatjuk, ha a
festőlébe rögzítőszernek timsó helyett rézgálicot teszünk. Így lesz a cickafarkfű vagy akár az orbáncfű főzetében szép
hamvaszöld színű a fonalunk. Érdemes a kerti virágok között is körülnézni: a festő mályva kéket, a sötét színű rózsák
rózsaszín, a rézvirág és a bársonyvirág – azaz a büdöske virágaiból a barna-zöld, sárga-zöld különleges árnyalatait
készíthetjük.

Festőnövények: festő pipitér, vérehulló fecskefű, vadrezeda

Festőnövények: körömvirág, rézvirág, büdöske

29
Ősz elején érik a bodza. A bogyóiból facsart lila festéket az ókori történetírók is említik már. A fekete bodza terebélyes
fácskává nő, feketére érett bogyóiból ízletes liktárium készült régen. A szálanként növő, kisebb termetű földibodza vagy
csete virágzata és termése fogyasztásra nem való, festésre annál inkább. Mindkét faj érett bogyói a lila, kék, zöldeskék,
szürkéskék színváltozatait adja. Másik nagy erejű és nagy múltú festőnövényünk a diófa, amelynek porzós barkáit ta-
vasszal, leveleit folyamatosan gyűjthetjük, ám legtöbb festékanyag a zöld dióburokban van. A barna színek csodálatos
változatosságát festhetjük a lepotyogó, friss vagy szárított dióburokkal. Piros termésfürtjeiről nem nehéz felismerni a
sóskaborbolyát, kérge közismert sárga festőszer volt egykor. A sövényként is gyakran ültetett fagyal termései késő
ősszel szedve szép kéket adnak, megszárítva szürke színre festenek. A kutyabenge kérge erős sárgára színez, gyógy-
növényboltban kapható. Ilyenkor kell gyűjteni a tölgygubacsot is, barna festésre használható. Egész évben kéznél van a
hagymahéj, a húsvéti hímes tojások aranybarna, vöröslő színanyaga, de a gyapjút is szépen festi.

Festőnövények: fekete bodza, gyalogbodza

Festőnövények: sóskaborbolya, fagyal, kökény

Joggal kérdezhetitek: hol az igazi vörös a színek között, melyik növényben? Csodálatos módon az erős vörös színek a
föld alatt, gyökerekbe bújva várják, hogy életre keltsük!

A festő buzér gyökere tartalmazza a legkiválóbb növényi piros-vörös színeket. A Skanzenben mi is ebből
főzzük majd a festéket. A festő buzér vadon nem él, termeszteni kell, mint régen.

Még a legegyszerűbb festőeljárással sem kapjuk bármikor ugyanazt a színt, hiába ugyanazzal a növénnyel, s ugyan-
úgy csináljuk, egy kicsit mindig más árnyalat lesz az eredmény. És ez benne a szép! Nem mindegy, mikor szedjük,
honnan gyűjtjük, mennyit teszünk a fazékba, és meddig főzzük, esetleg éjszakára is benne hagyjuk ázni, akár napokig
érleljük – a saját tapasztalatod tesz majd mesterré.
30