Közlekedési

alapismeretek
gyerekeknek
Útmutató pedagógusoknak
az általános iskolások
biztonságos közlekedésre
való felkészítéséhez

részletes
leírásokkal 1
útmutató

ábrákkal 2 5 jelzőtáblákkal

magyarázatokkal 3 4 feladatokkal
•
1
•
 Kedves
Pedagógusok!
A mindennapi közlekedés legvédtelenebb és leg-
veszélyeztetettebb csoportját a gyerekek képezik,
• köszönhetően annak, hogy életkoruknál fogva tá-
2 jékozódási, észlelési és koordinációs képességeik
• még fejlődő szakaszban vannak, valamint, hogy
még kevés tapasztalattal rendelkeznek. Helyzetük
még nagyobb figyelmet kíván, amikor kerékpárra
ülnek, hiszen előbb-utóbb a forgalom önálló részt-
vevőivé válnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy
a biztonságos közlekedésre való felkészítésük minél
hamarább megkezdődjön. Ebben a folyamatban legalább
annyira fontos szerepet játszik a játékosság és kreativitás,
mint a saját nyelvükön megfogalmazott elméleti képzés.

A gyermekek biztonsága érdekében jól összehangolt közös munká-

ra van szükség, hiszen nem csupán az ő felelősségük, hogy mennyire
 biztonságos magatartást tanúsítanak közlekedés közben.
A megfelelő minták kialakításában és a közlekedésbiz-
tonsági alapelvek átadásában a szülőknek és a tanárok- •
nak egyaránt meghatározó szerepe van. A jelen kiad- 3
ványban ismertetett témák, módszerek, tevékenységek •
ehhez a munkához szolgálnak útmutatóul a pedagógusok
számára – a benne foglaltak jó alapot képeznek a közleke-
désbiztonsági foglalkozások ismeretanyagának és gyakor-
lati elemeinek felépítéséhez, legyen szó szabályismeretről,
járműkezelési alapkészségekről, valamint arról, hogy veszély-
helyzetben mi a teendő.

A következő oldalakon mind az elméleti, mind a gyakorlati foglalko-

zások tartalmához számos ötletet találhatnak. Bízunk benne, hogy
a kiadvánnyal érdemben hozzájárulhatunk a gyermekek biztonsá-
gos közlekedési szokásainak megalapozásához!
 A gyermekek biztonsá-
gos közlekedésére vonatko-
zó kiemelt figyelmet két tényező
• is indokolja. Az első, hogy a gyer-
4 mekek a legveszélyeztetettebb és
• legvédtelenebb képviselői a közle-
kedésnek, másrészt pedig ők lesz-
nek a jövő felnőtt közlekedői,
gépjárművezetői.
 A GYERMEKEK
KÖZLEKEDÉSÉNEK
•
5
•

SAJÁTOSSÁGAI
 A gyermekek közúti közlekedésének sajátos ismertetőjegyei van-
nak. Ezek a tulajdonságok természetesen általánosságban vonat-
koznak a gyermekekre, hiszen a 0–14 évesek korosztályán belül
igen jelentős eltérések lehetnek. Egyrészt egészen más sajátos-
ságok jellemzik az óvodáskorúak, az alsó tagozatosok, valamint
a felső tagozatos iskolások közlekedését, de eltérések lehetnek az
azonos korúak között, sőt még az egyes nemek között is (a fiúk,
továbbá a „hiperaktív” és a „lassú” gyermekek általában na-
gyobb kockázatoknak vannak kitéve).

A gyermekek jellemzői, hogy még nem rendelkeznek azokkal

• az ismeretekkel, melyek a biztonságos közlekedéshez szük-
6 ségesek, továbbá a rájuk leselkedő veszélyekkel sincsenek
• tisztában, és általában figyelmük sem eléggé koncentrált.

6–10 éves korban még ritkán vesznek részt önállóan a köz-

lekedésben. Ebben a korban általában még a szülő (vagy más
felnőtt) felügyelete mellett közlekednek, akár gyalogosan, akár
tömegközlekedési eszközökön, akár pedig járművek utasaként.

A gyermekek első járműve általában a kerékpár. A legkisebbek

A gyermekkor a legfogékonyabb kedvelik a lábbal hajtható kis játékszereket, majd néhány év múl-
időszak az emberi élet során,
amikor a tanulás hatásfoka va a görkorcsolya, gördeszka, valamint a roller használata válik kö-
kiemelkedően magas. Ez az a tény,
rükben népszerűvé (amelyek azonban nem közlekedési, hanem já-
amire a közlekedésre nevelést
alapozni lehet. ték- és sporteszközök).

A kisgyermekek
egészen másként gon-
dolkodnak, mint a felnőt-
tek. Másként látják a világot,
más dolgokat tartanak fontos-
nak és érdekesnek, mint a fel-
nőttek, és nincs ez másként
a közúti közlekedésben
sem.
A gyermekekre mindenhol potenciális veszélyek leselkednek, ahol
gépjármű-közlekedés van: a forgalmas vagy akár a gyérebb for-
galmú utak mentén, a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeknél, a lakó- és
pihe­nő­övezetekben, a bevásárlóközpontok parkolóiban, a játszóte-
rek és találkozóhelyek környezetében stb.
A gyermekek biztonságos közlekedésére vonatkozó kiemelt figyel-
met két tényező is indokolja. Az első, hogy a gyermekek a legve-
szélyeztetettebb és legvédtelenebb képviselői a közlekedésnek,
másrészt pedig ők lesznek a jövő felnőtt közlekedői, gépjárműve-
zetői. Mindezeken túl a gyermekkornak is van még egy rendkí-
vül fontos tulajdonsága: ez a legfogékonyabb időszak az embe- •
ri élet során, amikor a tanulás hatásfoka kiemelkedően magas. 7
•
Ez az a tény, amire a közlekedésre nevelést alapozni lehet, és
ez az, ami vissza nem térő lehetőséget jelent a helyes közleke-
dési magatartás kialakítása szempontjából. A gépjárművezető-
képzés folyamatához hasonlóan a gyermekeknek is meg kell sze-
rezniük mindazokat az ismereteket és tapasztalatokat, amelyek
nélkülözhetetlenek az önálló közlekedéshez, akár gyalogosként is.
Természetesen az sem hanyagolható el, hogy a gyermekeket mi-
lyen környezet veszi körül, hiszen a pozitív és negatív minták egy-
aránt nagymértékben befolyásolják a gyermekek fejlődését. A kör-
nyezet alatt szűkebb körben a szülőket és a tanintézeteket érthetjük.
 A gyermek számára a szülők az első számú „mintaadók”. A szülők közle-
kedési magatartása, személyes példamutatása jelentős mértékben meg-
határozhatja a gyermek közlekedési szabályokhoz való hozzáállását.

Amennyiben a gyermek azt látja, hogy a szülő megtartja a közlekedés

szabályait, és őt is hasonló szellemben neveli, akkor a pozitív minta
tovább öröklődhet. Ellenkező esetben, amikor az óvodában vagy
az általános iskolában a gyermeket a szabályos közlekedésre
készítik fel, ugyanakkor hazafelé menet a szülő tiltott helyen
viszi át gyermeket az úttesten, akkor a közlekedésre neve-
lés hatása pillanatok alatt romba dőlhet.
•
8 A szülők (illetve a felnőttek) felelőssége a gyermekek
• közúti baleseti veszélyeztetettsége szempontjából is
meghatározó. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy
hazánkban a gyermekek a súlyos, illetve halálos sérülé-
süket többnyire gépjármű utasaként és nem önálló közle-
kedésük során (gyalogosként, vagy kerékpárosként) szerzik.

A szakértők és gyermekpszichológusok általános véleménye alap-

ján a gyermekeknek legalább tíz éves korukig szükségük van megfelelő
támogatásra és felügyeletre a közúti közlekedés során. Ennek fő oka, hogy
ebben a korban még nem alakultak ki azok a fizikai és szellemi képessé-
gek, amelyek által a gyermekek a saját biztonságukhoz szükséges dönté-
seket meg tudnák hozni.
A közlekedés gyerekszemmel
Sok szülő (illetve felügyeletet ellátó nagykorú) esik abba a tévedésbe, hogy a gyermek egy „kis felnőtt”, ezáltal túl-
értékelik képességeiket, vagy elhiszik a gyermekeknek, amikor kijelentik, hogy ők már tudnak magukra vigyázni.
Ezáltal rendkívüli veszélynek teszik ki a gyermekeket, akikről (főleg kisebb korban) tudott, hogy:

1 2
könnyebben válnak zavarttá, és alacsonyabb termetük miatt kevesebbet
általában csak egy eseményre látnak, és a járművek vezetői is
tudnak koncentrálni nehezebben észlelik őket

3 4
kevésbé kiszámíthatóak nem képesek pontosan megítélni a mozgó
•
más gyalogosokhoz járművek távolságát és sebességét (mikor
(kerékpárosokhoz) képest érkezhet a jármű az áthaladásuk vonalához) 9
•

5 6
nem tudják pontosan nem tudják feldolgozni a közlekedési
behatárolni, milyen irányból környezetben végbemenő
érkeznek a hangok gyors változásokat

7 8
nem értik meg az olyan (számukra továbbá nem tudják azonosítani azokat
elvont) fogalmakat, mint a helyeket sem, amelyek legnagyobb
például a közlekedésbiztonság biztonságot nyújtják az úton való átkeléskor

A kisgyermekek egészen másként gondolkodnak, mint a felnőttek. Másként látják a világot, más dolgokat tartanak
fontosnak és érdekesnek, mint a felnőttek, és nincs ez másként a közúti közlekedésben sem.
 A kisgyermekek testmagasságuk miatt is kevesebbet látnak a kör-
nyezetből, hiszen 60–140 cm magasságban egészen más a világ:
a látótér jóval szűkebb a felnőttekénél, és több olyan akadályozó té-
nyező merül fel, amire a felnőttek általában nem is gondolnak (a ki-
sebb gyermekek még a járművek szélvédőüvegeit sem érik
fel, így át sem tudnak látni azokon).

A gyermekek figyelme kevésbé megosztott, köz-

A gyermekek figyelme lekedésük során is sokszor a kalandot, a játékot
kevésbé megosztott, közle- keresik, figyelmüket teljesen elvonhatja egy-
kedésük során is sokszor a ka- egy „érdekes” tárgy, vagy esemény, és ekkor
• landot, a játékot keresik, figyel- minden biztonságérzetük megszűnhet.
10
• müket teljesen elvonhatja egy-egy
A 6–10 évesek már megértik a közlekedé-
„érdekes” tárgy, vagy esemény,
si szabályok fontosságát és szükségességét,
és ekkor minden biztonságér- és a számukra legfontosabb néhány szabályt
zetük megszűnhet. általában már ismerik (hol és mikor szabad át-
menni az úttesten, mit jelentenek a jelzőlámpa
színei és az egyes jelzőtáblák stb.). Veszélyérzetük
azonban még csekély, s jellemzően problémát jelent, ha
egyszerre túl sok közlekedési ismeretet adnak át a részükre.

A felső tagozatos iskolások általánosságban jóval több ismerettel

rendelkeznek, ekkor már önállóan is részt vesznek a közúti forga-
lomban, 12 éves kortól pedig akár főútvonalon is kerékpározhatnak
(a hatályos szabályok szerint fejvédő sisakot használva
akár 50 km/h sebességgel is), ám életkoruk sajátosságai­
ból adódóan ekkor válnak igazán veszélyeztetetté.

14 éves korig a kerékpár a gyermekek egyetlen „legális”

járműve. A gyerekek általában szeretnek kerékpározni.
A kerékpár részükről elsősorban nem közlekedési esz-
köz, hanem sokkal inkább játékszer, az önállóság kife-
jezésének és a fizikai képességek továbbfejlesztésének
eszköze.

A gyerekek igen gyakran kerékpároznak a járdán (több •

országban a KRESZ is megengedi ezt), itt azonban gya- 11
kori veszély a gyalogos elütés, a szilárd tárgynak (fának, •
falnak stb.) ütközés, vagy az egyéb okból, például a jár-
műkezelés hiányosságaiból történő elesés.

A 14 év alattiak veszélyeztetettségét tovább növeli, hogy

a kirívó magatartásokat általánosnak, természetesnek
veszik, és nem látják előre azok veszélyeit. A fiatal ke-
rékpárosok a legveszélyeztetebbek: energikusak, gyor-
san hajtanak, ámde óvatlanok és felkészületlenek. A fiúk
előszeretettel mutatják be „tudásukat” a lányok vagy ép-
pen a kevésbé tapasztaltak előtt, míg a lányok általában
körültekintőbbek, óvatosabbak és kiszámíthatóbbak.
 A gyerekek a közutakra is kihajthatnak kerékpárral. Ez akár szán-
dékuktól függetlenül is előfordulhat (pl. túl gyorsan hajtanak, vagy
nem veszik észre, hogy véget ér a járda), de jellemzően a már kerék-
páros tapasztalatokkal rendelkező iskoláskorúak je-
lennek meg járműveikkel a forgalomban.

Jelentős – és a szakértők részéről rend-

szeresen hangoztatott – problé-
ma, hogy ezeknek a gyerekek köz-
lekedési szabályismereti szintje
igen alacsony, és kerékpárosként,
• a közlekedés teljes jogú tagjaként
12 egyáltalán nincsenek tisztában
• a biztonságos közlekedéshez nél-
külözhetetlen olyan szabályokkal,
mint az elsőbbségadásra, a hala-
dásra vagy éppen a kanyarodásra
vonatkozó szabályok.

Kontinensünkön alapvetően mindenhol

Jelentős – és
a szakértők részéről a szülőkre, valamint a felügyeletet ellátók
rendszeresen felnőttekre és a pedagógusokra hárul az a fontos
hangoztatott –
probléma, hogy feladat, hogy megismertessék a gyermekekkel a közúti
a gyerekek közlekedési
szabályismereti szintje
közlekedés szabályait, hívják fel a figyelmet a veszélyekre, s példát
igen alacsony. mutassanak a biztonságos, egyben jogkövető közlekedésre.
Nagyon fontos, hogy már a kezdetekben tudato-
suljon a gyermekekben az, hogy biztonságuk olyan
eszközök által is fokozható, mint például a gyer-
mekbiztonsági rendszer, a kerékpáros fejvédő si-
sak, a fényvisszaverő védőmellény vagy a ruhá-
zatra illeszthető egyéb fény­vissza­verő eszközök.
•
Az előzőekben leírtak alapján a gyermekek köz- 13
úti közlekedését az átlagosnál nagyobb kockáza- •
tok jellemzik, melyeknek minden közlekedőben tu-
datosulnia kell. A kapcsolódó ismereteknek pedig
fontos (vagy inkább nélkülözhetetlen) helyük van
a közlekedésre nevelésben, továbbá a gépjármű-
vezetők képzésében.
 A KRESZ számos
olyan különleges
előírást is tartalmaz, mely
• kifejezetten a gyermekek
14 közlekedésére vonatkozik. Ezek
•
az egészséges fejlődésüket,
biztonságos közlekedésüket
szolgálják.
 A KRESZ
ÉS A GYEREKEK
•
15
•

KÖZLEKEDÉSE
 A számos alkalommal módosított és kiegészített, a köz- Főútvonalon 12. életévét be
nem töltött személynek tilos
úti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPB-BM
kerékpározni, és ez még szülők
együttes (KRESZ) szabályai a felnőttekre, fiatalkorúakra és kíséretében sem lehetséges.
a gyermekkorúakra egyaránt vonatkoznak. Ennek meg-
felelően a KRESZ a közlekedési szabályok megtar-
tása alól a gyermekeknek sem ad (illetve adhat)
felmentést, közlekedjenek akár gyalogosként,
kerékpárosként vagy jármű utasaként. Ezt
kívánják a közúti közlekedésbiztonság
alapvető érdekei.

• Tekintettel azonban arra, hogy a gyer-

16 mekek – főleg a 0–6 évesek és a kisis-
• kolás korúak – a közlekedési szabályokat
még egyáltalán nem vagy csak részben
ismerik, így biztonságos közlekedésük-
ben meghatározó szerep hárul a felnőttek-
re, különösen a szülőkre, a hozzátartozók-
ra és a pedagógusokra. Az életkorból adódó
mentális, szabályismereti és egyéb hiányos-
ságokra tekintettel, a jogszabályi értelemben vett
cselekvőképes állapot eléréséig, 14 éves korig a gyer-
mek közúti szabályszegés elkövetése miatt nem büntethe-
tő, vele szemben – az említettek miatt – büntethetőséget
kizáró ok merül fel.

A gépkocsiban utazó, 150 cm-nél
alacsonyabb gyermek a testsúlyához
igazodó kialakítású gyermekbiztonsági
rendszerben szállítható.
Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a jogsértéshez soha
nem társul szankció kiszabása. Példaként említve: ha a gyer-
mek védtelenül, biztonsági gyermekülés vagy felnőtt biz-
tonsági öv használata nélkül utazik olyan gépjárműben,
amelyben ez kötelező lenne, akkor a passzív bizton-
sági eszköz használatának elmulasztása miatt
a jármű vezetőjét terheli a felelősség.
Az általános jellegű előírások mellett
a KRESZ számos olyan különleges előírást
is tartalmaz, mely kifejezetten a gyer-
mekek közlekedésére vonatkozik. Ezek •
a szabályok egyértelműen a 0–14 év kö- 17
zöttiek egészséges fejlődését, biztonsá- •
gos közlekedését szolgálják.
Az említett szabályok között talán a leg-
fontosabb a gyermekbiztonsági rendszer
használatának előírása a közlekedésben való
részvétel külön feltételeinek a sorában.
A gépkocsiban utazó, 150 cm-nél alacsonyabb gyermek
a testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rend-
szerben szállítható, a hazai szabályozásban életkor nincs meg-
határozva, csak a testmagasság. Az életkor vonatkozásában
 a KRESZ ugyanakkor egy alsó korhatárt szab meg, mely sze-
rint 3 évnél fiatalabb gyermek kizárólag gyermekbiztonsá-
gi rendszerben rögzítve szállítható, de abban is csak akkor,
amennyiben a gyermeket a biztonsági eszközhöz heve-
derekkel, vagy pántokkal rögzítették.

A kerékpáros közlekedésen belül a gyerme-

kek védelmét szolgálja az a szabály, amely
alapján kétkerekű kerékpáron kizáró-
lag 16 életévét betöltött személy szállít-
hat 10 évnél nem idősebb gyermeket, és
• a gyermek a kerékpár pótülésén (nem
18 pedig a vázon, vagy egyéb helyen) szál-
• lítható. Amennyiben a kerékpár kettőnél
több kerékkel rendelkezik, a jármű veze-
tőjével szemben minimálisan a betöltött
17. életév a követelmény.

A gyermekekre vonatkozó különleges szabály

továbbá, hogy főútvonalon 12. életévét be nem
töltött személynek tilos kerékpározni, és ez még
szülők kíséretében sem megengedett. A joghely alapja
Kerékpáron kizárólag
az, hogy főútvonalon történő közlekedés kiemelt kockázatú- 16. életévét betöltött személy
nak számít, a kerékpárosok pedig az átlagosnál is nagyobb szállíthat 10 évnél nem idősebb
gyermeket, és a gyermek a
veszélynek vannak kitéve. kerékpár pótülésén szállítható.
A gyermek gyalogosok zárt csoportjának
közlekedése is eltér az általános szabályok-
tól, több lehetőséget tartalmaz annál. A fel-
nőttektől eltérően a gyermekek zárt cso-
portja gyalogosan a járdán, a leállósávon, az
útpadkán, valamint a kerékpárúton is köz-
lekedhet, és csak ezek hiányában (vagy ha
nem járhatók) haladhatnak az úttesten, an-
nak menetirány szerinti jobb szélén.

Ezzel a szabállyal a KRESZ a csoportosan

közlekedő óvodások vagy a tanulmányi ki- •
ránduláson, foglalkozáson, illetve egyéb 19
programon részt vevő általános iskolai osz- •
tályok részére az átlagosnál nagyobb védel-
met biztosít.

Az előzőekben felsoroltak mellett a KRESZ-

ben még más előírásokat, értelmező rendel-
kezéseket is találunk a 0–14 évesek közleke-
désével kapcsolatban (gyermekbiztonsági
rendszer fogalma, iskolabusz, illetve gyer-
mekeket szállító autóbusz meghatározása,
a gyermekbiztonsági rendszer testsúly sze-
rinti csoportba sorolása stb.).
 Az iskolás
korba lépéssel
a gyermekek tevékenységi
köre kiszélesedik, önállóbbakká
• válnak. A tanév végére egyre
20 többször járnak kíséret nélkül
• az utcán, pl. az iskolába vagy
barátokhoz menet, gyalog,
kerékpárral vagy közösségi
közlekedési
járművel.
 GYALOGOS •
21

KÖZLEKEDÉS
•
 Feladatok 1–2. osztályosok számára
Az iskolás korba lépéssel a gyermekek tevékenységi köre
kiszélesedik, önállóbbakká válnak. A tanév végére egyre
többször járnak kíséret nélkül az utcán, pl. az iskolába vagy
barátokhoz menet, gyalog, kerékpárral vagy közösségi köz-
lekedési járművel. Ez az a kor, amikor egyre jobban érdek-
li őket a közlekedés.

A pedagógusoknak a gyakoribb közlekedési

helyzetek begyakorlása közben figyelembe
• kell venni a gyermekek fizikai és pszicho-
22 lógiai fejlettségét. A 6–8 éves gyerme-
• kek veszélyérzete még nem fejlődött ki
eléggé. Ebből adódóan, gyakran történ-
nek gyermekbalesetek, leggyakrabban,
amikor át akarnak kelni az úttesten.

Fejleszteni kell gyermekek vizuális ész-

lelését, ami a felnőttekéhez képest kevés-
bé fejlett. Aki közlekedik, vizuális ingerek
tömegével találkozik. A gyerekeknek óriási
problémát jelent, hogy a fontos, illetve jelen-
téssel bíró ingereket, szituációkat a lényegtele-
nektől megkülönböztesse.
 A figyelmüket és a koncentrációkészségüket
nem lehet a felnőttekével összehasonlí-
tani. Azért is okoz nehézséget mindez,
mert a gyermekek figyelme könnyen
elterelődik (állatok, más gyerme-
kek, feltűnő kirakatok stb.). Ezzel
ellentétben pedig a valóban fon-
tos elemek, mint a közlekedési
lámpák, közlekedési jelek, táb-
lák, más közlekedők kézjelzé-
sei kevésbé feltűnőek a gyer-
mekek számára. •
23
Ehhez még hozzájárul az is, •
hogy a gyermekek alacsonyab-
bak, ezáltal nem láthatóak annyira
jól, és az akadályokat ők is nehezeb-
ben veszik észre. Éppen ezért nagyon
fontos, hogy a gyermekek világos, kont-
rasztos, a reflektorok fényében jól látható ru-
A valóban fontos elemek,
mint a közlekedési lámpák, házatot viseljenek.
közlekedési jelek, táblák,
más közlekedők kézjelzései
kevésbé feltűnőek A következőkben néhány olyan kiemelt témát tekintünk át,
a gyermekek számára.
amelyeket mindenképpen át kell venni a gyerekekkel a köz-
lekedésbiztonsági foglalkozások keretében.
 Átkelés az úttesten
Függetlenül attól, hogy a gyerekek gyalog vagy kerékpárral sze-
retnének átkelni az úttesten, ugyanazok az elővigyázatossági sza-
bályok érvényesek rájuk. Melyek a veszélyforrások az átkelésnél?

1
A figyelmetlen, hirtelen
lelépés az úttestre

• 2
24 Álló jármű vagy egyéb tárgy
• takarásából történő kilépés

3
Tilos jelzésen vagy tiltott
helyen való áthaladás

Ha van rá lehetőség, kijelölt gyalogos átkelőhelyen, az úgyne-

vezett „zebrán” kell elvégezni az átkelést, mert itt kisebb a baleseti
kockázat; azonban az elővigyázatosság itt is ugyanolyan fontos. A
gyerekek nézzenek balra, jobbra, majd megint balra, és csak akkor
induljanak el, ha nincs forgalom, vagy a közeledő járművek még
 olyan távolságban vannak, hogy a kényelmes átkelésre bőven jut idő. Ha jár-
művek közelednek a zebrához, és megállnak, hogy átengedjék a járókelőket,
fontos, hogy a gyerekek szemkontaktus létesítése révén meggyőződjenek ar-
ról, hogy a vezető érzékeli az átkelési szándékot, illetve kezük feltartásával is
Tipp:
Tegyük fel jelezzék átkelési szándékukat – különösen nagyobb távolság vagy rossz látá-
a következő si viszonyok mellett. Az átkelést szigorú tanári ellenőrzés mellett valós kör-
kérdéseket nyezetben, az iskola környéki zebráknál is gyakorolhatjuk.
a gyerekeknek:

? ? ?
Milyen színek világítanak Melyik szín mit Milyen sorrendben
a gyalogosok lámpáin? jelent? villannak fel?
•
25
•
Fontos, hogy a jelzőlámpa működésével is tisztába kerüljenek a gyerekek,
hogy értsék, melyik szín mit jelent, és milyen sorrendben követik egymást.
Ezt a tanteremben és a helyszínen is lehet gyakorolni.
 Ha a járdaszegély mentén autók parkolnak, a gyerekek elő-
reléphetnek a parkoló autók vonalába (de ne tovább!), hogy
jobb rálátásuk legyen az úttestre, és hogy őket is jobban
észrevegyék a gépjárművezetők. Ha tiszta a terep, át le-
het kelni az úttesten, de a kerékpárról feltétlenül szálljanak
le, és maguk mellett tolva keresztezzék az úttestet! Ez
nem pusztán szabály, hanem a közlekedésbizton-
ság szempontjából is nagyon fontos, hiszen egy
váratlanul érkező járművel szemben sokkal na-
gyobb esélye van a gyerekeknek, ha nincsenek
úgymond a „járművükhöz kötve”.
•
26 Nagyon sokat segíthetünk, ha a gyerekekkel
• a járdaszegélyen állva gyakoroljuk a közleke-
dési helyzet felmérését, és az átkeléshez leg-
megfelelőbb pillanat kiválasztását. Arra is hív-
juk fel a figyelmüket, hogy nem csupán nekik kell
a kocsikat jól látniuk, de az autóvezetőknek is jól
kell látniuk őket, ezért úgy helyezkedjenek, hogy pl.
egy parkoló autó vagy egy nagyobb cserje ne takarja el
őket az elhaladó járművek vezetői elől. Így könnyen megta-
nulják, hogy melyek azok a körülmények, amelyek közt az
átkelés biztonságos, azaz hogyan kell időzíteni az indulást.
A megfelelő készségek elsajátítása nem elsősorban életkor,
hanem gyakorlat kérdése.
Előfordulhat, hogy olyan helyen kell átkel-
ni az úttesten, ahol nincs gyalogátkelőhely
– ezek a pontok nem számítanak biztonsá-
gosnak, ezért itt különösen nagy körülte-
kintésre van szükség. Fontos, hogy a gye-
rekek felnőtt jelenlétében csak olyan helyet •
válasszanak, ahonnan szabad a kilátás min- 27
den irányba, illetve biztosak lehetnek ab- •
ban, hogy az úttesten közlekedők is jól látják
őket. Sehol, de különösen ilyen helyszíneken
semmiképp sem szabad parkoló autók elől,
mögül és közül, illetve nagyobb bokor, fa
vagy hirdető­oszlop mögül az úttestre lépni!
 Táblaismeret
A legfontosabb jelzőtáblák, amelyekkel a gyerekeknek meg kell ismerkedniük,
a gyalogost a biztonságos közlekedésben segítő táblák. Ezek például a

•
28
• kijelölt gyalogos-átkelőhely gyalogos alul- vagy felüljáró megállóhely gyalogút

gyalog- és kerékpárút gyalog- és kerékpárút vége lakó- és pihenőövezet lakó- és pihenőövezet vége

A közúti jelzőtáblákat tartalmazó bővebb melléklet a kiadvány végén található.

Őszi-téli közlekedés
Késő ősszel, illetve télen gyakran ködös az idő,
Tipp:
esik az eső, majd a hó, hideg van, és korán söté- Az osztályt
tedik. Miután a tanítási idő ezekben a hónapok- több csoportra
bontva
ban sem fejeződik be korábban, a gyere- játsszunk
kek is sötétebb időben mennek haza az szituációs
iskolából. Nem árt felkészülni erre, játékot!
és közösen megbeszélni mind-
azokat a szempontokat, ame-
lyekre ilyenkor különösen oda Két kerékpárost és két
gyalogost választunk
kell figyelni – láthatóság, fo- •
a csapatok élére. A kivá­
kozott figyelem a gyalogátke- 29
lasztott gyerekeknek úgy
lőhelyen, csúszásmentes tal- kell eljátszaniuk a haza­ •
pú lábbeli stb. Fontos továbbá menetelt az iskolából, hogy
az egyikük alkalmazkodik
arra is ügyelni, hogy biztonsá- a megváltozott közlekedési
gos közlekedési tempót válassza- viszonyokhoz, a másik
nak maguknak, lassabban sétálja- pedig figyelmen kívül
nak a csúszós eső áztatta utakon, hogy hagyja azokat! A csoportok
közösen megbeszélik,
elég idejük legyen a biztonságos megállás- hogyan is játsszák el
ra. A gyalog közlekedő gyermekek mindig a járda Az őszi-téli közle- a történetet, mire kell
biztonságosabb (fal felé eső) részén haladjanak, és kedés „kellékei”: fo- figyelniük, milyen ruhában
kozott láthatóság, legyenek stb. Végül vonják
egyébként ne csak ilyenkor, hanem mindig. fokozott figyelem
a gyalogátkelőhe-
le a tanulságokat, felsorolva
lyen, csúszásmentes a  veszély­forrásokat,
talpú lábbeli stb. amelyeket kerülniük kell.
 A gyerekek megfigyelőképességét lehet azáltal fejleszteni, hogy egy
nagyobb képgyűjteményből kiválogatják azokat a képeket, amelyek
olyan tárgyakat, eszközöket, kiegészítőket ábrázolnak, amikre felte-
hetően szükségük lesz a jó láthatóság és biztonságos közlekedés ér-
dekében, pl. esőkabát, esernyő, vízhatlan, nem csúszós cipő, gumi­
csizma, láthatósági mellény.

Látni és látszani!
Rossz látási viszonyok között – főleg a téli időszakban – a sötét ruhát
viselő közlekedők az autósok számára alig láthatóak, szinte bele­
• olvadnak a környezetbe.
30 Beszéljük meg a gyerekekkel, miért fontos, hogy jól látszódjanak,
• és hogyan segíthetik ezt elő!
Jobban látszani élénk színű öltözékkel vagy fényvisszaverő esz-
közök, ruházat viselésével – láthatósági mellénnyel, neon színű
ruházattal, fényvisszaverő pántokkal, prizmákkal – lehet.
A KRESZ alapján a mellényt kötelező lakott területen kívül, rossz
látási viszonyok között, éjszaka viselni.

Nemcsak hasznosak, de divatosak is a különböző, táskára, ruhára, ka-

rokra helyezhető fényvisszaverő pántok. A gyerekek gyalogosan és ke-
rékpáron egyaránt viseljék ezeket, mert visszaverik az autólámpafényt,
és a gépjárművezető hamarabb észreveszi őket. Télen, ha lehet, ne fekete
vagy szürke kabátban járjanak.
 4–5 fős csapatokban válogassanak
kétfelé ruhadarabokat egy nagy pa­
pírdobozból aszerint, hogy melyekben
látszanak jól, és melyekben nem!
Ezután vizsgáljuk is meg a ru­
Tipp: hák láthatóságát az alábbi
a láthatóság módon: három diák kimegy
a teremből. Ezalatt a többi­ •
szerepének
megértésére ek mindenhová ruhadara­ 31
játsszunk bokat rejtenek el, majd el­ •
a gyerekekkel sötétítik az osztálytermet.
egy játékot! A három diák bejön, és meg­
keresi a ruhadarabokat.
Segítségképpen megtud­
hatják, hány ruhadarabról
van szó, és zseblámpát is
használhatnak. A többiek figyelnek,
a keresők pedig elmondják a benyo­
másaikat. Hogy néznek ki és men�­
nyire látszanak a világos és sötét ru­
hák a zseblámpa fényénél? Hogy néz
ki az iskolatáska a sötétben? Mennyire
látszódik? Hány fényvisszaverője van?
Vajon miért éppen ott?
 Biztonságosan az iskolába!
Főként iskolakezdéskor lényeges, de tanév közben is érdemes fel- A biztonságos
hívni a gyerekek figyelmét arra, hogy gondolják át, mennyire bizton- útvonal
ságos úton közlekednek az iskolába: mérjék fel a veszélyeket, és vá- kiválasztásának
lasszanak olyan útvonalat, ami a legkevésbé kockázatos. szabályai

Az iskoláig – vagy a kitűzött Ha gyalogos és kerékpáros úton

1 célig, pl. az otthonodig,

játszótérig – lehetőleg végig
a járdán haladj!
mész, ne feledd, hogy bármikor jöhet
a biciklis is, ezért úgy haladj, hogy
biztonságosan ki tudjon kerülni.
2
•

3 4 5
32 Kerüld az átkelést az útkanyar Kerüld
Használd a kijelölt
• közelében, illetve parkoló a forgalmas
gyalogátkelőhelyet!
autók mögül ne lépj az úttestre! utakat!

Tipp: A fogalmazás témája az, hogy a nyári szünetben egy rokonuk, pl.
Írassunk unokatestvérük jön látogatóba egy hétre. Írjanak neki egy leve­
a gyerekekkel let, amelyben röviden meséljék el, merre fognak majd a ját­
fogalmazást, szótérre menni, mennyire veszélyes vagy veszélytelen az út.
egy úgynevezett Írják le továbbá, hogy milyen szabályokat tanultak meg,
„közlekedő­- amelyek betartásával biztonságosan el tudnak jutni majd
levelet”! a játszótérig. Gondolják végig, hogy kikre kell odafigyelniük
útközben, és kik figyelnek rájuk. A levelet rajzzal és térképpel
is szemléltessék!
Feladatok 3–4. osztályosok számára
A 8–10 éves gyermekek észlelési és reagálási képességei bővül-
nek, így felismerik annak szükségességét, hogy figyelmesek le-
gyenek az utcákon.

▸▸ Rugalmas, helyzettől függő viselkedést alakítanak ki, fel tud-

ják mérni az esetleges kockázatokat, és elkerülik a veszélyt.
Megértik, hogy a közlekedésben résztvevőként mindig lát-
hatónak kell lenni, és ezt a jól látható öltözködéssel (fel-
tűnő színek választásával) és eszközökkel lehet elérni.
▸▸ Sokoldalúan és biztonságosan vesznek részt a közle- •
kedésben. Helyesen értelmezik a számunkra fontos 33
közlekedési jeleket, jelzéseket. •
▸▸ A diákok a közlekedés résztvevőiként körültekintőek
lesznek, rendelkezni fognak biztonságtudattal és ve-
szélytudattal. Felismerik, hogy az úttesten való átkelés
során nagyon fontos, hogy lássák őket, és hogy figyelje-
nek a forgalomra.
▸▸ A tanulók a közlekedést mint társadalmi rendszert elismerik,
amelyben az ember szabályoknak és normáknak van alárendel-
ve. Bele tudják magukat képzelni más közlekedési résztvevő sze-
repébe is.
▸▸ Egyértelmű és tiszta viselkedési formákat alakítanak ki a közleke-
désben, amelyek a gyalogos baleseti kockázatot minimalizálják.
 ▸▸ Biztonságosan közlekednek az utakon, és helyesen értel-
mezik a számukra fontos közlekedési táblákat, jeleket.
▸▸ A gyermekek egyre inkább önállóan közlekednek gyalo-
gosan, kerékpárral vagy egyéb sporteszközzel (pl. rol-
ler), megszerzik a szükséges kompetenciát ahhoz,
hogy felelősségteljesen tudjanak majd részt ven-
ni a motorizált közlekedésben – felismerik a lát-
ni és látszani elv és a szabályok betartásának
szükségességét.
▸▸ 8 éves korban már képesek a gyermekek
egy veszélyes helyzetre érdemben reagál-
• ni. Az akut veszélytudatosság a kisebbeket
34 csak arra teszi alkalmassá, hogy felismer-
• jék a szituációt, ezért fontos a sok gyakor-
lati alkalmazás lehetőségének megterem-
tése a közlekedésre nevelés folyamatában.
▸▸ A gyermekeknek még ebben a korban is nehéz
a mások sebességét és a távolságot helyesen
megbecsülni, közlekedéspszichológiai kutatások
bizonyítják, hogy kétszer annyit hibáznak a távol-
ságok és sebességek megítélésében, mint a felnőttek.

Az előző fejezetben ismertetettek felidézése, átismétlése

mellett javasolt a következő kiemelt témákat is alaposan át-
venni a diákokkal.
A közlekedési ismeretek ismétlése
A gyermekekkel közösen megfogalmazva készítsünk egy óriásplakátot a biztonságos gyalogos közlekedés tíz
pontjáról! Bízzuk rájuk a plakáttervezés és kivitelezés örömét! A kész alkotást érdemes az osztályban jól látható
helyre hosszabb időre kifüggeszteni, hogy mindig szem előtt legyen. Az alábbiakban példát adunk erre:

1 2
Mindig tartsuk be Mindig időben induljunk
a gyalogos közlekedés el! Ne rohanjunk,
szabályait! ne kapkodjunk! A gyalogos
tíz 

3 4
Nem futunk az úttestre Piros jelzésnél nem lépünk pontja
guruló labda után! Az az úttestre, nem indulunk
•
úttesten nem játsszunk! neki a vasúti átjárónak!
35
•
Nem a járda szélén sétálunk, Az utca figyelmet és fegyelmet követel!

5 hanem a belső oldalon, így

nem sodorhat el bennünket
véletlenül egy autó!
7 8
Ott megyünk át a túloldalra,
ahol zebra van felfestve. Ennyi
„fáradságot” megér a biztonság!
Soha nem lépünk az úttestre olyan helyről,
ahonnan nem látjuk jól az úttestet, mert
ilyenkor bennünket sem látnak jól az autóból!
6
A járda szélén mindig megállunk! Csak akkor lépünk az
úttestre, ha az autók megálltak, és a vezetővel egymás
szemébe néztünk, és a karunkkal is jeleztünk!

9 10
Ha valahol nincs járda, és az úttesten Nagyobb úton, utcán csak
kell továbbmenni, akkor az út szélén, egy az útkereszteződésben
sorban, a forgalommal szemben haladunk! megyünk át a túloldalra!
 Elsőbbségadás
Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy mikor van elsőbbségük,
és mikor nincs. Gyalogosoknak az alábbi esetekben jár el-
sőbbség a gépjárművekkel szemben:

A B C
a kijelölt gyalog­ amikor olyan úton mennek át, ha a jármű parkolóhelyről,
átkelő­h elyen amelyre a jármű kanyarodik kapubejáróból indul

•
36 Fontos! Magyarázzuk meg a gyerekeknek,
• hogy még ha elsőbbségük is van egy adott
helyzetben, akkor is nagyon óvatosnak kell
lenniük, mert vannak figyelmetlen autó-
sok, és érdemes inkább megvárni, míg elha-
lad a figyelmetlen vezető, mintsem baleset-
be keveredni.

Az elsőbbségadás általános szabályait és közúti

jelzéseit a kerékpáros felkészüléssel foglalkozó feje-
zet tartalmazza.
Látni látszani – adjuk tovább!
A láthatóság elvének felidézése és elmélyítése céljából kérjük meg
a gyerekeket, hogy tervezzenek egy láthatósági akciónapot az 1–2.
osztályosok részére, amely során saját tervezésű, ötletes szlogenű
kártyákat osztogatnak, miközben meggyőzik a kisdiákokat, hogy
legyenek ők is láthatóak. Készíthetnek egyedi tervezésű látha-
tósági kiegészítő tárgyakat is!

•
37
•
 Táblaismeret
A legfontosabb alaptáblák mellett érdemes átvenni a gyerekekkel a to-
vábbi fontos táblákat is, illetve elkezdhetik csoportosítani is őket a típusuk
alapján. Segíti a felkészülésüket, ha megfigyelik, hogy az egyes táblacsa-
ládok hasonló színűek és alakúak. Készítsünk nekik a táblákat ábrázo-
ló kártyákat, amelyet a kategóriák szerint szét kell válogatniuk:

A B C
tilalmat vagy
utasítást adó tájékoztatást
• korlátozást
táblák adó táblák
38 jelző táblák
•

D E
az útvonal
veszélyt jelző
típusát jelző
táblák Tipp:
táblák
játsszunk
a gyerekekkel
barkóba játékot.
Milyen tábla
vagyok?
Az osztály kiválaszt egy diákot, aki gondol egy táblára.
A többiek kérdéseket tesznek fel a tábla alakjára, színére és
egyéb vizualizálható tulajdonságaira vonatkozóan. A diák
csak igennel és nemmel válaszolhat a többiek kérdéseire.
Feladatok 5–6. osztályosok számára
A felső tagozatba lépés az absztrakt gondolkodás fejlődé-
sének feltételeit teremti meg, és elősegíti az elvont gondol-
kodás kialakulását.

Ebben az életkorban a magasság- és távolság-

becslés már elég fejlett ahhoz, hogy biztonság-
gal meg tudják becsülni a közelítő gépjármű
sebességét.

Jellemzően többen használják már önállóan •

a mobiltelefont és egyre gyakrabban hall- 39
gatnak zenét is fülhallgatóval közlekedés •
közben, ami a balesetek kockázatával jár.

Az egyéni illetve csoportos kerékpározás

során hajlamosabbak gyorsabban közleked-
ni a szabályok megszegése árán is. Mindezek
okán az önfegyelemre nevelésnek meg kell je-
lennie az elvárások folyamán.

Az előző fejezetekben ismertetettek felidézése, átis-

métlése mellett javasolt az alábbi témák alapos átvétele is
a diákokkal.
 Milyen zaj van a zenében?
Ez a feladat a koncentrált, illetve a szelektív hallás fejleszté-
sét szolgálja. A diákok fejhallgatón keresztül zenét hallgat-
nak, amiben időnként egy-egy közlekedési hang hal-
latszik. A zenéből ki kell szűrni, és fel kell ismerni
ezeket a hangokat. Az asztalra terített képek kö-
zül (10–15 közlekedési eszköz) ki kell válogat-
ni az alábbi öt hangot, és az elhangzás sor-
rendjében rakni ezeket.

•
40
•

sziréna motor­kerékpár

bicikli­csengő vasút munkagép

A diákok fejhallgatón keresztül zenét hallgatnak,

amiben időnként egy-egy közlekedési hang hallatszik.
Együtt a csapat! (szituációs játék)
A diákok feladata egy közös utazás tervezése az otthontól
gyalogosan, kerékpárral és közösségi közlekedési esz-
közzel. Válasszanak egy úti célt, például a kedvenc
fagyizójukat, a sportpályát vagy a mozit. Írjanak
az elképzelt közös utazásból egy 3–4 perces je-
lenetet úgy, hogy legyen benne a közlekedés
során kialakult konfliktus, veszélyhelyzet,
döntéshelyzet, és bármi, ami még az adott
jelenetbe illik.
•
Játsszák el a jelenetet, és nyissanak egy 41
kis vitafórumot a helyzetek helyes és hely- •
telen kezeléséről, illetve megvalósításáról.

A diákok feladata egy közös

utazás tervezése az otthontól
gyalogosan, kerékpárral és
közösségi közlekedési eszközzel.
 Mobiltelefon
Fontos, hogy már ebben az életkorban elkezdjük tudato-
sítani a gyerekekben, hogy a közlekedést és a mo-
biltelefon használatát külön kell választani.
Találjunk ki olyan feladatokat, amelyekkel
jól érzékeltetjük, mennyire elvonja a fi-
gyelmet az okostelefon használata,
ami miatt az úttesten való átkelés
közben nagyon veszélyes a hasz-
nálata. Ilyen feladat lehet például,
• ha kiválasztunk egy diákot, aki-
42 nek a mobiltelefon képernyőjét
• nézve a szeme sarkából fel kell
ismernie a felmutatott közleke-
dési táblákat. Hasonló feladat
lehet például egy előre felállí-
tott pályán, a bóják kerülgeté-
sével úgy végigmenni, hogy nem
nézhet fel a telefonképernyőről, de
nem is térhet el a kijelölt úttól, illet-
ve nem rúghatja fel az akadályokat.
Érdemes a pálya teljesítésének az idejét
mérni, és ezt összevetni a telefonhasználat
nélküli szintidővel.
Kövesd az évszakokat!
Az évvége közeledtével a diákok figyelme szétszórtabb,
ezért kell hangsúlyosabban foglalkozni a koncent-
rációval. Próbáljanak azokra az eseményekre,
történésekre, hangokra és zajokra figyel-
ni, amik a közlekedéshez szükségesek.
Fontos felhívni a figyelmüket arra,
hogy az ő feladatuk magukra vi-
gyázni: kellő közlekedési isme-
ret van már a birtokukban ahhoz,
hogy elkerüljék a baleseteket. •
43
•
 Feladatok 7–8. osztályosok számára
A kiskamasz már képes a formális logikai gondolkodásra, elvont kijelenté-
sekben gondolkodni, hipotéziseket felállítani a világ működéséről és azokat
módszeresen ellenőrizni. Képes előre gondolkodni és áttekinteni gondolat-
ban az összes lehetséges változatot azok következményeivel együtt, és
e következtetéseket megerősíteni vagy kizárni.

A közlekedésre nevelésben érdemes hangsúlyt helyezni a ta-

nulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására,
a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás-
• ra, az értékelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás.
44 A hatékony tanulás a diákok – kezdetben még irányított,
• majd egyre önállóbbá váló – információszerző tevé-
kenységén alapul. Ezért a tanítási-tanulási folyamatban
a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kap az informá-
ciószerzés és feldolgozás képességének fejlesztése, kü-
lönös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek
felhasználására.
A kortársak közti versengés során alakulnak ki olyan közleke-
dési szabálysértések, mint a sebesség rossz megválasztása vagy
a figyelmetlen irányváltoztatás kerékpározás közben.

Az előző fejezetekben ismertetettek folyamatos felidézése, átismétlése

mellett javasolt a következő feladatok gyakorlása is a diákokkal.
Közlekedési helyzetek pantomimjátéka
Írjunk össze néhány jellemző közlekedési vészhelyzetet, amit a gyerekeknek kis
csoportokban némán el kell játszania, majd a többi tanulónak tegyük fel az aláb-
bi kérdéseket: ki volt az adott helyzetben a hibás? Milyen szabálytalanság tör-
tént? Kik voltak a résztvevők? Hogyan lehetett volna elkerülni a bajt
vagy a „meleg” helyzetet? Ha megvan az ideális megoldás, ezt is
feltétlenül játsszák el a gyerekek, hogy a megoldás rögzüljön
bennük. Ötletadóul néhány eljátszható helyzet:

Csúszós út, az autó nem tud lefékezni,

1 a gyalogos nem figyel, mert a telefonjával

játszik. •
45
A gyalogos a buszhoz szalad, átfut a pi­ •
2 ros lámpánál a gyalogátkelőhelyen, fel­
löki a járdán álló kislányt, aki sír.

Kerekesszékkel közlekedő ember szeretne a buszra

3 felszállni. Egy utas udvariatlanul felszalad előtte,

egy másik viszont segít neki.
Autó kanyarodik abba az utcába, ahol éppen egy gyalogos

4 lép le a járdáról, és az autós nem adja meg az elsőbbséget,

fékezés nélkül tovább hajt, a gyalogos pedig méltatlankod­
va visszaugrik a járdára.
A fülében fülhallgatóval közlekedő gyalogos olyan helyen lép figyelmet­

5 lenül az úttestre, ahol nincs zebra, nem látja és nem hallja a közeledő bi­
ciklist, aki sűrűn nyomja a csengőt. A biciklis az utolsó pillanatban meg
tud állni, ekkor veszi észre a gyalogos is, és megrémül.
 Látni és látszani
A láthatósággal már elég sokat foglakoztak a gyerekek az
előző években, így már sok olyan tapasztalatuk van, ame-
lyek segítségével és a fantáziájukat is felhasználva alkothat-
ják meg a nekik tetsző ruhadarabokat.

Tervezzenek láthatósági ruhadarabokat, majd tartsa-

nak belőle divatbemutatót öt fős zsűri előtt, akiket
szavazat útján választanak maguk közül. A zsűri-
nek indokolnia kell a döntését, hogy melyik ruha-
• darab a legjobb, a nem nyertes tervekhez pedig
46 tanácsot kell adniuk, hogyan lehettek volna job-
• bak. A közös zsűrizés a gyerekek azon képessé-
gét is fejleszti, hogy egyéni véleményalkotásuk
eredményét közös nevezőre hozzák. A tervek ké-
szülhetnek: gyalogos fiúra és lányra, biciklis fiúra és
lányra, babakocsit toló felnőttre.

Szintén érdemes megismételni a gyerekekkel a „látható-

sági napot”, amelynek keretében a kisebb diákoknak adják
át tudásukat a láthatósággal kapcsolatban. Ezúttal nemcsak
a plakátok, szórólapok tervezése és szétosztása lehet a fel-
adatuk, hanem egyéb ötleteket is bevethetnek, programo-
kat szervezhetnek, stb.
Milyen zaj van a zenében? (bővített)
Ez a feladat a koncentrált, illetve a szelektív hallás fejleszté-
sét szolgálja. A diákok fejhallgatón keresztül zenét hallgat-
nak, amiben időnként egy-egy közlekedési hang hallatszik.
A zenéből ki kell szűrni, és fel kell ismerni ezeket a hango-
kat. Az asztalra terített képek közül (10–15 közlekedési
eszköz) ki kell válogatni az alábbi tíz hangot, és az el-
hangzás sorrendjébe rakni ezeket.

•
47
•
biciklicsengő sziréna motorkerékpár

vasút traktor fagyis kocsi autóduda

fékcsikorgás repülőgépzúgás autóriasztó

 A közlekedés
szabályai
ugyanúgy érvényesek
a gyermekekre, mint
• a felnőttekre. Ezért fontos, hogy
48
• megosszuk és elsajátíttassuk
velük a legfontosabb
közlekedési szabályokat
és kerékpározási
ismereteket.
KERÉKPÁROS •
49

KÖZLEKEDÉS
•
 Feladatok és gyakorlatok 3. osztálytól
Elméleti foglalkozások
Tipp: 
A tanórát
Ismerd a bringád! játékos
A biztonságos kerékpározás alapfeltétele, hogy a gyerekek jól is- foglalkozással
is lehet zárni.
merjék magát a járművet, amivel közlekednek. Nagyon fontos,
hogy tisztában legyenek a kerékpár felépítésével, működési el-
vével, illetve hogy képesek legyenek azonnal felismer-
ni, ha valamelyik alkatrész nem működik megfe- A diákok emlékezetének
lelően – ezzel ugyanis komoly bonyodalmakat ellenőrzésére kössük be
néhány önként vállalkozónak
• előzhetnek meg közlekedés közben.
a szemét, akiknek az lesz
50 a feladata, hogy vakon
• A kerékpárral való megismerkedésre tan- ismerjék fel a kerékpár
tervi kereteken belül, valamelyik erre a cél- külön­böző részeit. Emellett egy
kis szerepjátékra is sor kerülhet
ra kijelölt tanórán is sort lehet keríteni. A egy másik önkéntes
bemutatásra szánt foglalkozás lehetővé te- kiválasztásával, akinek egy
szi, hogy a diákok jobban megismerjék a ke- kerékpár-kereskedőt kell
rékpárok működési elvét. Ha van rá lehetőség, eljátszania. Az a feladata, hogy
a foglalkozás során elsajátított
célszerű egy igazi kerékpárt is behozni az órára. A alapismeretekre támaszkodva
bemutatás még hatékonyabbá tehető, ha egy kerékpár- mutassa be a „portékáját”, és
szerelőt, kerékpáros oktatót vagy rutinos szülőt is sikerül rá elő- győzze meg osztálytársait
arról, hogy az általa eladásra
adóként meghívni. Ezáltal a diákok első kézből láthatják, hogyan
kínált kerékpár kényelmes,
kell megvizsgálni a kerekeket, fékeket, láncot, nyerget és a lám- hatékony és alkalmas
pát a biztonságos működés ellenőrzése céljából. a biztonságos utazásra.
Miért jó a kerékpározás?
Az elméleti foglalkozások keretében ki lehet térni a kerékpározás jóté-
kony hatásaira is, amely több szempontból is nagyon fontos. Egyfelől
tudatosítja a gyerekekben, hogy a „szabadság érzetén” túl a kerékpáro-
zás egészségük megőrzésében és a környezet kímélésében is nagyon
fontos szerepet játszik, így még több kedvük támadhat a biciklizéshez.
Másfelől a hasznos tudnivalókat a szüleiknek is továbbadhatják, így
közvetetten ez a foglalkozás a felnőttekre is ösztönzőleg hathat.

A foglalkozást leginkább egy

kötetlen beszélgetéssel lehet •
hatékonyan bevezetni, amelyben 51
mindenki megoszthatja a többi­ Tipp: 
Egy kötetlen •
ekkel, hogy ki miért szeret
biciklizni, és egy közös listát is beszélgetéssel
össze lehet állítani az összes jó vezessük be
gondolatról. a foglalkozást.

Tipp: 
A foglalkozást
a kreatív készségek
mozgósítására is A gyerekek rajzokat készíthetnek, vagy
remekül lehet szórólapokat, plakátokat is tervezhetnek,
amelyek a kerékpározást népszerűsítik.
használni.
Ezeket közzé lehet tenni az iskola fali­
újságán, és többszörösítve a többi osztály­
hoz és a szülőkhöz is el lehet juttatni.
 A következő felsorolásban azok a legfontosabb érvek olvashatóak,
amelyek egyértelműen alátámasztják a kerékpározás jótékony vol-
tát. Ezek átfogó ismertetését követően az osztályt több csoportra
lehet osztani, hogy a listából választott egy vagy két pontból felké-
szülve, saját példáikkal alátámasztva beszéljék meg egymás-
sal a bringázás előnyeit.

▸▸ A biciklizés a testgyakorlatok nagyon élvezetes

formája, amely ráadásul nagyon kevésbe ke-
rül. Egy közepes tempójú, fél órás út az isko-
lába és vissza percenként legalább öt kalóriát
• éget el, amelynek segítségével megőrizhetjük
52 jó formánkat.
• ▸▸ A kerékpározás megmozgatja a fő izomcso-
portokat pl. a lábakban, és növeli az állóképes-
séget, ezáltal több energiánk lesz.
▸▸ Biciklivel háromszor olyan gyorsan lehet halad-
ni, mint gyalog, és ugyannyi erőfeszítéssel há-
romszor akkora utat lehet megtenni.
▸▸ A biciklizés pozitívan befolyásolhatja azt, hogy ho-
gyan érezzük magunkat. A testedzés javítja a kedélyál-
lapotot, és növeli az önbecsülést.
▸▸ Nem kell kiválónak lenni a sportokban, hogy a kerékpározást
élvezni lehessen. Biciklizni szinte mindenki tud, és amint már
egyszer megtanultuk, nem felejtjük el többé.
 A szabályok a gyerekekre is vonatkoznak
A tanulók biztonságos kerékpározásra való felkészítésé-
nek sarkalatos pontja a szabályismeret. Nem ele-
gendő csupán az, hogy magabiztosan kezeljék
a kerékpárt, hiszen ha a szabályokat nem is-
merik, ugyanúgy veszélybe sodródhatnak,
mintha bizonytalan járműkezelési felké-
szültséggel lépnének ki a forgalomba.
Igaz, hogy a kerékpározáshoz – főleg
gyermekkorban – semmiféle jogosít-
ványra sincs szükség, azonban a köz- •
lekedés szabályai ugyanúgy érvénye- 53
sek a gyermekekre, mint a felnőttekre. •
Ezért fontos, hogy megosszuk és el-
sajátíttassuk velük a legfontosabb köz-
lekedési szabályokat és kerékpározási
ismereteket. Az is nagyon fontos, hogy
maguk a szülők is tisztában legyenek
a gyerekekre vonatkozó előírásokkal. A jog-
szabály kimondja, hogy 12 év alatti gyermek
főútvonalon nem közlekedhet, és 6 év alatti gyer-
A tanulók biztonságos meket főútvonalon tilos felügyelet nélkül hagyni. Ezek
kerékpározásra való
felkészítésének sarkalatos
mellett számos további írott és íratlan szabály létezik, ame-
pontja a szabályismeret. lyeket mindig szem előtt kell tartani.

• úttestre való ráhajtáskor az átkeléshez
54
• nézni, és a járdaszegély elhagyását is
Ha az út mellett vagy az úton van
kerékpárút vagy kerékpársáv, akkor csak
azokon szabad kerékpárral közlekedni.
Jobb oldalon való haladás
Az első és legfontosabb szabály, amit a gyerekeknek meg
kell tanulniuk, hogy az úttesten a forgalommal egy
irányban kell haladniuk (kivételt képeznek ez alól
azok az egyirányú utcák, ahová - ha azt a ki-
egészítő tábla megengedi - a kerékpárosok
a gépjárműforgalommal szemben is be-
hajthatnak). A kerékpárosok helye az út-
test jobb oldalán, a jobb szélen van, egy
gyermekkarnyújtásnyira a padkától. Az
hasonlóan nagyon alaposan körül kell
biztonságosan kell időzíteni. Fontos,
hogy a gyermek, még mielőtt az úttest-
re vagy akárcsak a forgalmasabb járdák-
ra kilép, megtanuljon lassú és gyors ha-
ladás mellett is egyenes vonalban haladni,
mert mozgása csak ebben az esetben kiszá-
mítható a mellette elhaladó forgalom számára.
Fel kell hívni a figyelmét a járdaszegély mellett par-
koló autókra is – fél szemmel mindig ügyelni kell az au-
tókból esetleg figyelmetlenül kiszálló emberekre, mert a hir-
telen nyíló ajtók komoly veszély forrásai lehetnek.
Hol szabad kerékpározni?
Kerékpárúton, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon
Ha az út mellett vagy az úton van kerékpárút vagy kerékpársáv, akkor
csak azokon szabad kerékpárral közlekedni. A kerékpársáv és a nyitott
kerékpársáv az úttest jobb szélén található. A kettő között az a különb-
ség, hogy a nyitott kerékpársávot más járművel is igénybe vehetik, pl.
kanyarodáskor.

Gyalog- és kerékpárúton, gyalogos-kerékpáros zónában

Az ilyen táblával jelölt helyen kötelező igénybe venni a kerékpárosok szá-
mára kijelölt utat, zónát, az úttesten csak akkor szabad közlekedni, ha az •
előbbiek rendeltetésszerű használata nem lehetséges. Viszont fontos, 55
hogy nagyon figyelmesek és türelmesek legyünk a gyalogosokkal, hiszen •
ők ugyanolyan joggal használják az utat, mint a kerékpárosok. Gyalog- és
kerékpárúton az egyik oldal a gyalogosoké, a másik a kerékpárosoké, de
akkor se legyünk türelmetlenek, ha a gyalogosok véletlenül a mi sávunk-
ba tévednek, hanem kérjük meg illedelmesen őket, hogy hagyjanak ne-
künk is helyet!

Úttesten
Ha nincs kerékpárút, kerékpársáv az út mellett, és tábla nem tiltja, akkor
az úttest jobb szélén szabad kerékpározni, többsávos úton a külső sáv-
ban. Figyelem! Főútvonalon csak az a gyermek tekerhet, aki már elmúlt
tizenkét éves!
 Hol nem szabad kerékpározni?
Tilos autópályán és az autóúton kerékpározni.

Tilos a járdán, kivéve…

A járda a gyalogosoké, a kerékpár pedig jármű. Járdán csak akkor
lehet bringázni, ha az úttest kerékpározásra alkalmatlan, vagy
tábla tiltja a kerékpárosok behajtását (pl. hidakon, felüljárókon).
Ilyenkor Legfeljebb 10 km/óra sebességgel haladhatunk, és na-
gyon oda kell figyelni a gyalogosokra.

• Gyalogúton vagy gyalogos zónában

56 Ezeket az utakat, zónákat kifejezetten gyalogosok számára je-
• lölték ki, ezért itt nem lehet kerékpározni, csak a biciklit tolva
sétálni.

Kerékpárral „behajtani tilos” jelzésnél

Az ilyen táblával jelölt útra nem szabad kerékpárral behajtani,
csak gyalogosan lehet tolni.

„Mindkét irányból behajtani tilos” jelzésnél

Az ilyen táblával jelölt útra nem szabad kerékpárral behajtani,
kivéve, ha azt valamilyen kiegészítő tábla megengedi (pl. kivéve
kerékpár). Ha a buszoknak vagy taxiknak engedélyezett a behaj-
tás, akkor kerékpárral is be lehet menni.
„Behajtani tilos” jelzésnél
Az egyirányú utcába a forgalommal szemben tilos kerékpárral be-
hajtani, kivéve, ha a tiltó tábla alatt a kiegészítő tábla ezt kerékpáro-
soknak megengedi.

Buszsávban
Alapvetően nem szabad a buszsávban ke-
rékpározni, kivéve, ha azt a tábla meg-
engedi, de akkor is nagyon körültekin-
tően! Ezt a sávot a buszok és trolik
mellett más járművek is használ-
hatják, pl. a rendőrök, mentők, •
tűzoltók, de a taxik, szemétszál- 57
lítók, segédmotorkerékpárok és •
motorkerékpárok stb. is!

Alapvetően nem szabad

a buszsávban kerékpározni, kivéve,
ha azt a tábla megengedi, de akkor
is nagyon körültekintően!
 Az elsőbbségadásról
Az elsőbbségi szabályok nagyon fontosak, hi-
szen ezek alapján tudjuk eldönteni, hogy példá-
ul egy útkereszteződésen ki haladhat át elsőként,
és kinek kell elsőbbséget adnia. Az elsőbbség-
adás mindenkire vonatkozik, aki az úttesten köz-
lekedik, tehát autósokra és biciklisekre egyaránt.
Tanítsuk meg ezeket a gyerekeknek!

„Elsőbbségadás kötelező” tábla

• Ha ilyen táblához érkezünk, lassítunk, és el-
58 sőbbséget adunk a jobbról vagy balról érkező
• járműveknek.

Stoptábla („Állj, elsőbbségadás kötelező!”)

Ennél a táblánál meg kell állni, és elsőbbséget kell
adni a jobbról vagy balról érkező járműveknek.

Főútvonal
Ez a tábla azt jelzi, hogy főútvonalon haladunk.
Ilyenkor a keresztező utcákon közlekedőknek kell
elsőbbséget adniuk, de mindig legyünk körül-
tekintőek! Figyelem! Főútvonalon csak tizenkét
évesnél idősebbek tekerhetnek!
Jobbkéz-szabály
Egyenrangú útkereszteződésben a „jobbkéz-
szabály” határozza meg, hogy kinek van elsőbb-
sége. Az alábbi felsorolás a jobbkéz-szabály al-
kalmazásának leggyakoribb eseteit mutatja be:

▸▸ Ha a kereszteződésen egyenesen haladunk

át, akkor a tőlünk jobbra található járműnek
elsőbbséget kell adnunk, a tőlünk balra levő
pedig nekünk kell, hogy elsőbbséget adjon.
▸▸ Ha jobbra kanyarodunk, akkor a tőlünk balra •
található vagy a szemből ugyanarra kanyaro- 59
dó járműveknek el kell engedniük bennünket. •
▸▸ Ha balra kanyarodunk, akkor elsőbbséget kell
adnunk a jobbról és szemből egyenesen ér-
kezővel vagy ugyanarra kanyarodóval szem-
ben, de a tőlünk balról érkezőnek el kell en-
gednie bennünket.
▸▸ Mindig legyünk résen! Tanítsuk meg a gye-
rekeknek, hogy ha épp nekünk is lenne el-
sőbbségünk, előfordulhat, hogy figyelmet-
lenségből nem adják meg nekünk. Ilyenkor
jobb elengedni a másikat, mintsem balese-
tet szenvedni!
 További fontos szabályok
és intelmek
Tanítsuk meg a gyerekeknek az alábbi
szabályokat:

▸▸ Biciklin egyáltalán nem lehet másik

utast szállítani (csak tizenhat éves
kor felett, és akkor is csak pótülé-
sen egyetlen, tíz évnél fiatalabb
gyermeket)!
• ▸▸ Senkit és semmit nem szabad
60 kerékpárral vontatni, és a ke-
• rékpáros sem vontathatja magát
másik kerékpárral, egyéb jármű-
vel vagy állattal!
▸▸ Forgalomban nem szabad elen-
gedett kormánnyal kerékpározni!

A szabályokon túl vannak olyan továb- Biciklin egyáltalán nem lehet

bi biztonsági szempontok is, amikre na-
gyon fontos figyelnünk, és be kell tartat-
nunk a diákokkal.
másik utast szállítani (csak
tizenhat éves kor felett,
és akkor is csak pótülésen
egyetlen, tíz évnél fiatalabb
gyermeket)!
Sötétben ne!
A gyerekek ne kerékpározzanak sötéte-
dés után! Ha véletlenül mégis úgy ala-
kul, hogy sötétben érnek haza, mindig
legyen náluk láthatósági mellény, és
mindig használják a lámpáikat!

Nincs zenehallgatás
és mobilozás!
•
Hívjuk fel a gyerekek figyelmét 61
arra, hogy bringázás közben nincs •
zenehallgatás vagy mobilozás,
ugyanis a füleikre szükségük van
ahhoz, hogy meghallják a közeledő
járműveket!

A kormányra semmit! Bringázás közben nincs

A gyerekek ne akasszanak a kormányra
semmit, mert beakadhat a küllők közé.
zenehallgatás vagy
mobilozás, ugyanis
a füleikre szükségük van
ahhoz, hogy meghallják
a közeledő járműveket!
 Helyezkedés a pirosnál
Ha a jelzőlámpa tilos jelzést mutat, a gyerekek sose álljanak jobbról olyan jármű
mellé, amelyik jobbra akar kanyarodni, és ezt irányjelzővel jelzi, vagy amelyik a nyi-
tott kerékpársávra már be is sorolt! Tudniuk kell, hogy főleg a nagyméretű jármű-
vek – buszok, teherautók – vezetői nem látnak ki minden irányba. Magyarázzuk el
a gyerekeknek a holttér fogalmát, ami a nagy járművek esetében különösen veszé-
lyes, hiszen a gépjárművezető nem biztos, hogy észreveszi őket.

Tipp: 
Ha van rá lehetőség,
Ha van rá lehetőség, a tulajdonos, illet­ üljenek a diákok egy
• parkoló teherautó
ve a mi engedélyünkkel és felügyele­
62 vagy mikrobusz
tünkkel üljenek a diákok egyesével
• vezetőülésébe!
egy parkoló teherautó vagy mikro­
busz vezetőülésébe! Figyeljék meg
azt, hogy mit látnak a visszapillantó
tükrökben! A többiek az autó körül több
pontban felállnak, így a vezetőhelyen ülő
megfigyelheti, hogy ki látszik és ki nem. Egy kötél segít­
ségével pontosan meg tudják jelölni ezeket a helyeket.
A kötelet a jobb oldali visszapillantó tükörre kell kötni és
egy diák a másik végét szorosan kifeszítve megtartja
a jármű mellett párhuzamosan. Lassan egy-egy lépést
tesz jobbra, és a „vezetőnek” dudálnia kell, ha meglátja a lé­
pegető osztálytársát. Ott megjelölik krétával a talajt és to­
vább lépeget addig, amíg újból bekerül a holttérbe, és nem lát­
szik a visszapillantó tükörben. Ezt a pontot is megjelölik. Így lehet
vizualizálni a holtteret.
Gyakorlati foglalkozások
Az elméleti foglalkozások mellett vagy azokat követően na-
gyon fontos, hogy gyakorlati foglalkozásokra is sort ke-
rítsünk, hiszen ezek szolgálják a gyerekek járműkezelési
készségeinek kialakulását és fejlődését. A szabályisme-
ret és a fizikai képességek együttese szükséges ah-
hoz, hogy a későbbiekben önállóan is biztonságo-
san vehessenek részt a forgalomban. A gyakorlati
feladatok megkezdése előtt feltétlenül szükséges
a kerékpár és a tartozékok, kiegészítők áttekin-
tése. Ezt követően pedig néhány ötletet olvas- •
hatunk arra vonatkozóan, hogy milyen gyakor- 63
latokkal fejleszthetjük a diákok képességeit. •

A kerékpár kötelező tartozékai

A gyakorlati foglalkozások megkezdése előtt na-
gyon fontos, hogy alaposan átvegyük a gyerekek-
kel azokat a tartozékokat, amelyeket a KRESZ előír, és
célszerű egyesével ellenőrizni is a kerékpárokat, hogy fel
lehessen hívni a gyerekek figyelmét az esetleges hiányos-
ságok pótlására. A kötelező tartozékok mind a biztonságot
szolgálják, vészhelyzetben akár meg is menthetik a gyerme-
ket attól, hogy balesetet szenvedjen.
 csengő
A kerékpár kormány
kötelező fehér színű
első prizma
tartozékai
piros színű
hátsó lámpa
fehér vagy
piros színű kadmiumszínű
hátsó prizma fényt adó első
lámpa

•
64
•

az első keréken legalább 2 db

két, egymástól borostyánsárga küllőprizma vagy fehér
függetlenül működő fék fényvisszaverő, körgyűrű felület
A kerékpár beállítása
Minden gyermek számára – testalkatuktól függően – más és más be-
állítás a megfelelő, ezért szintén fontos teendő a gyakorlati fog-
lalkozások megkezdése előtt, hogy segítsünk a diákoknak
megtalálni azt a kormánybeállítást és ülésmagasságot,
amellyel kényelmesen, hatékonyan és biztonságosan
tudnak tekerni. Célszerű ehhez egy jól felkészült
kollégát is segítségül hívni, hiszen a biciklik egye-
sével történő beállítása időigényes lehet, ugyan-
akkor elég csak egyszer elvégezni.
•
A nyeregmagasság akkor ideális, ha a kerék- 65
páron ülve a gyermek az egyik pedált a leg- •
alsó helyzetbe állítja, és ráteszi a lábát (cipő
nélkül!), a lába nagyon enyhén behajlított álla-
potban van, és nem nyújtva!
A nyereg és a kormány távolsága akkor jó, ha
a kerékpáron kényelmesen ülve gyermekünk meg-
fogja a kormányt, és a haladási testhelyzetet felvé-
ve előre, lefelé nézve a kormány vonala nagyjából ke-
resztezi az első kerékagy vonalát, magyarán a kormány
kitakarja a látószögből az első agyat. Akkor jó ez a beállítás, il-
letve akkor jó a kormányszár hossza, ha a nyereg nagyjából a köze-
pén van rögzítve.
 Elengedhetetlen kiegészítők
A kötelező tartozékok ellenőrzésén túl szintén nagyon lényeges,
hogy felhívjuk a diákok figyelmét azokra a kiegészítőkre, ame-
lyek elengedhetetlenek a testi épségük megóvása érdekében:
bukósisak – védi a fejet a sérüléstől;
fényvisszaverő ruházat – segíti az autósokat abban, hogy ész-
revegyék a gyerekeket (sötétedés után, lakott területen kívül sö-
tétben vagy egyéb rossz látási viszonyok között, pl. ködben na-
gyon fontos, hogy ilyet viseljenek!); fontos tudni továbbá, hogy
a KRESZ előírása alapján a kerékpárt hajtó személynek éjszaka és
• rossz látási viszonyok között lakott területen kívül fényvisszaverő
66 mellényt (ruházatot) kell viselnie;
• biciklis kesztyű – megakadályozza a gyermek kezének a csúszkálását
a kormányom, illetve elesés esetén védi a tenyeret.

A bukósisak
A kerékpáros fejvédő életmentő lehet, baleset esetén komoly védelmet je-
lent a fejnek, éppen ezért hangsúlyoznunk kell a gyerekeknek, hogy a vise-
lése elengedhetetlen, sőt, akár példákat is hozhatunk, hogy a hivatásos bicik-
listák is, függetlenül attól, hogy milyen ágban versenyeznek, mind bukó­sisakot
viselnek. Érdemes azt is észben tartani, hogy egy bizonyos esetben a KRESZ is
kötelezővé teszi a kerékpáros fejvédő használatát, mégpedig lakott területen kívül,
40 km/óránál nagyobb sebesség esetén.
A gyakorlati foglalkozáso-
kon fontos, hogy a diákok Melyek a jó
bukósisakot viseljenek, és bukósisak

1
a feladatok megkezdése Jól illeszkedik a gyermek fejméretéhez,
azaz ha megfelelően van beállítva, nem
ismérvei?
előtt, a kerékpár ellenőrzé-
mozog se előre-hátra, se oldalirányba.
sével egy időben azt is meg
kell vizsgálni, hogy mind-

2 3
egyik diáknak megfelelően Egyszerre védi A gyermek kényelmesen
a halántékot, a tarkót tudja benne mozgatni
van-e beállítva a fejvédője. és a homlokot. a fejét minden irányba.

4 5
A fejvédő csatja egy kézzel is Vastag belső borítása
•
nyitható, a pántok segítségével és vékony, de kemény
könnyen rögzíthető a fejre. külső héja van.
67
•

Hogyan kell
jól beállítani

1 2
A bukósisak két pántja Legfeljebb egyujjnyi
a fejvédőt?
kicsivel a gyermek füle alatt hely maradjon az áll
érjen össze V alakban. és a pánt között.

3 4
A sisak ne akadályozza A sisak fejgyűrűjét állítsuk olyan szorosra, hogyha
a hátranézést vagy a gyermek a pántot kikapcsolja, és a fejét enyhén
a levegővételt. megrázza, a fejvédő akkor is a helyén maradjon.
 Indulás előtti ellenőrzés
Minden gyakorlati foglalkozás előtt fontos ellenőrizni, hogy

a fékek jól
1
működnek-e
Indulás 5 a kormány feszes
és merőleges
nincs-e a kerekekben
„nyolcas”
2 előtti az első kerékre

ellenőrzés
6 ha a kerékpár
a gumik eléggé fel
vannak-e a fújva
3 váltós, jól működnek-e
a fokozatok

•
68
a lánc tiszta
és olajozott
4 7 a gyorskioldók (szárnyas csavarok)
– ha vannak a kerékpáron –
• megfelelő állásban vannak,
szilárdan tartják a kerekeket, ülést

Tanítsuk meg a diákoknak, hogy az ellenőrzést ne csak a közös foglalko-

zások, de minden egyes elindulás előtt végezzék el – lehet, hogy egy ki-
csivel tovább tart a felkészülés, cserébe ezzel a kis előrelátással rengeteg
vesződségtől vagy akár balesetveszélyes helyzetektől is megkímélhetik
magukat. A legjobb, ha a gyorsellenőrzés rutinműveletté, automatikus-
sá válik a számukra.

Ha a vizsgálat során bármikor olyan hibát találnak, amit nem tudnak

egyedül vagy a szülőkkel, illetve a mi segítségünkkel megjavítani, min-
denképpen vitessük el velük szervizbe a biciklit!
Szintén lényeges, hogy a téli hónapokra milyen állapot-
ban kerül a garázsba, tárolóba a bringa. Hívjuk fel a gye-
rekek figyelmét arra, hogy ezelőtt nedves, majd száraz ru-
hával töröljék át, tisztítsák meg a kerékpár egyes részeit.
A szülők segítségével olajozzák meg a láncot, és ellenőriz-
zék a kötelező felszerelések műszaki állapotát, pl. a féke-
ket. Ha van rá lehetőség, akasszák fel a kerékpárt a gumi-
abroncs tehermentesítésére.

Soha ne feledjük, hogy a kerékpár helyes felszerelésével és

beállításával, valamint a gyermekek védőeszközökkel tör-
ténő „felöltöztetésével” komoly kellemetlenségeket, akár •
közlekedési baleseteket is megelőzhetünk, illetve enyhít- 69
hetjük azok kimenetelét! •

Kerékpár-kezelési gyakorlatok
A gépjárműves forgalomtól akkor várhatjuk el, hogy meg-
felelően ügyeljen a kerékpárosokra és különösen a gyer-
mekekre, ha kerékpáron utazva mozgásuk kiszámítható.
Ennek egyik feltétele a kacskaringózás nélküli, biztos és
egyenes vonalban való haladás. Másfelől a gyermekeknek
tisztában kell lenniük azzal, hogyha kanyarodni szeretné-
nek, azt az autók irányjelzőjéhez (indexéhez) hasonlóan
 nekik is időben jelezniük kell a jobb vagy bal karjuk oldalra való kinyújtásával. E ma-
nővert alaposan be kell gyakorolni, hiszen irányjelzés közben egy kézzel is szilárdan
kell tudni tartani a kormányt és a menetirányt. Hasonlóan fontos, hogy a gyerekek
tekerés közben is tudjanak tájékozódni, oldalra és a válluk felett úgy hátrapillanta-
ni, hogy ne térjenek el az egyenes haladási iránytól. Ez szintén gyakorlás kérdése.
Minden manőver előtt fontos az alapos tájékozódás, és hívjuk fel a figyelmüket arra,
hogy csak akkor kezdjenek kanyarodásba, ha szemkontaktus segítségével meggyő-
ződtek róla, az elhaladó járművek vezetői vagy a környező gyalogosok is észlelték
a szándékukat, vagy kézjelzéssel egyértelműen jelezték azt.

Íme néhány feladat, amellyel fejleszthetjük a gyerekek kerékpáros képességeit!

• Fontos, hogy először forgalomtól védett, biztonságos helyeken gyakoroljuk ezeket
70 (biciklipályán, parkban, lakóövezet csendes utcájában stb.)!
•

Le- és felszállás, indulás és megállás

Az indulás és megállás nagyon alapvető jártasságoknak tűnnek, azonban sok
gyermek a lábátlendítős indulást és faroló megállást szereti, amelyek egyaránt
nehezen irányítható manőverek, és elvégzésük közben jó eséllyel következhet be
szerencsétlenség.
A gyerekek álljanak terpeszbe a kerékpár felett, és ne üljenek fel a nyeregre. A bal
pedált emeljék felső állásba – így lehet az induláshoz a megfelelő lendületet biztosí-
tani. A bal láb a pedálra kerül, a jobb láb a földön marad. A földön levő lábbal kell len-
dületet adni, miközben a másik lábbal rá kell nehezedni a bal pedálra. Mindeközben
mindkét kéz legyen a kormányon a megfelelő irányíthatóság érdekében.
 Megállásnál mindkét fékkart egyenlő mértékben és egyszerre kell meghúzni.
A tanulóknak tudniuk kell, hogy a megálláshoz nem elegendő csak az egyik
fékkart húzni, sőt, ez nagyon veszélyes is lehet, hiszen kifaroláshoz
vagy előrebukáshoz vezethet, és e helyzetek irányíthatatlanok.
Amint a kerékpár közel kerül a megálláshoz, a gyerekek
csússzanak le a nyeregről, és vegyék le a jobb lábukat
a pedálról, majd engedjék a föld közelébe, ahogy a bi-
cikli tovább lassul. Abban a pillanatban, hogy megállt,
tegyék le a jobb lábukat a földre.
25 méter Az irányított megállás gyakorlásához az itt látható
sémát is használhatjuk, a vonalakat ragasztócsík-
kal jelölhetjük ki. •
Mindegyik biciklis tekerjen végig a sávon, és az 71
első stop-vonalnál kezdjék el használni a féket •
a hagyományos megálláshoz. A második stopvo-
nal elérése előtt meg kell tudni állniuk. Végezzék el
a gyakorlatot egy irányban, majd forduljanak meg,
3 méter 6 méter
és ismételjék meg a másik irányban.

Csíkon/szegélyen egyensúlyozás

Nézzünk ki egy hosszú egyenes csíkot vagy felfestést az úton, amin

Pályakialakítás az irányított a gyerekek az egyenes vonalú végiggurulást gyakorolhatják. Ha ez már
megállás gyakorlásához
rutinosan megy nekik, gyakorolhatnak a földön elhelyezett pallón/rámpán is.
 Kanyarodás és körülnézés
Tölcsérek segítségével alakítsunk ki egy jobbra kanyaro-
dást gyakoroltató pályát! A kerékpárosok tekerjenek vé-
gig a pályán egyszer, hogy megbarátkozzanak a terü-
lettel, ahol majd haladniuk kell.
Amikor másodszor haladnak végig a pályán, a ke-
reszteződés előtt nézzenek körül az „elhala-

2 méter
dó forgalom” ellenőrzése céljából, mielőtt jobb-
ra kanyarodnának. Ismételjék meg a gyakorlatot
a másik irányból is, hogy a balra kanyarodást is
• gyakorolják.

3,5 méter
72 A gyerekek a kanyarodás megkezdése előtt hasz- 2 méter
• nálják a jobbra és balra kanyarodást jelző kézjeleket
is. Hangsúlyozzuk a tanulók számára, hogy men�-
nyire fontos a gépjárművezetővel kölcsönösen észlel-
ni egymást és szándékainkat jelezni.
kanyarodás
és körülnézés

A kocsifelhajtó elhagyása, belépés

a forgalomba Tölcsérek segítségével
alakítsunk ki egy jobb-
ra kanyarodási szituációt
Az úttestre való ráhajtáskor gyakran következik be karambol a kerékpárosok szimuláló pályát!
és a gépjárművezetők között. Érdemes ezért egy valódi kocsifelhajtónál fel-
ügyelet mellett gyakorolni a forgalomba való kilépést.
Beszéljük meg a gyerekekkel, mennyire fontos még álló helyzetből el-
lenőrizni mind a gyalogos, mind az autós forgalmat – nézzenek balra,
jobbra, majd megint balra. Ha üres a járda, tolják a kerékpárt a kocsi-
felhajtóhoz. Ha egy parkoló autó vagy fa eltakarja a kilátást, menjenek
odébb addig, amíg tisztán ki nem látnak mindkét irányba. Álljanak
meg. Nézzenek balra, jobbra, és balra addig, amíg azt nem látják,
hogy megszűnt a forgalom, mielőtt felszállnának a kerékpárra,
és kikanyarodnának az úttestre.

Ügyesség
Kulacsfelvétel a székről, földről: helyezzünk el egy •
kulacsot egy padon, amit a gyerekek gurulás köz- 73
ben próbáljanak meg felvenni, majd áttenni egy •
másik padra. Ha ez már megy, próbálják meg
ugyanezt úgy, hogy a kulacs a földön van.

Észlelés
Álljunk a gyerekek mögé, majd miután elindultak,
és körülbelül 10 m-re eltávolodtak tőlünk, mutassunk
egy számot a kezünkkel, amelyet tekerés közben hát-
rafordulva, de egyenes vonalban haladva le kell olvasni-
uk. Ugyanezt a gyakorlatot végezzük el a karjelzés és a ka-
nyarodás gyakorlása közben is.
 Egyensúly
Úgy segíthetünk a gyerekek egyensúlyérzékének fejlesztésében, hogy
„csigafutamot” rendezünk nekik, amelyben a feladat az, hogy minél las-
sabban jussanak el egy adott pontról a másikra. Egyensúlyozni akkor
a legkönnyebb, ha a két lábfej egy magasságban van a pedálokon.
Ennek érdekében ne tekerjék körbe a pedálokat, hanem apró
(negyed)tekeréseket követően tekerjék vissza azokat úgy,
hogy lábfejeik ismét egy magasságban legyenek – így
lehet a lehető leglassabban haladni. Ha ezt a technikát
elsajátították, próbáljanak meg minél hosszabb ideig
• egy helyben állva egyensúlyozni.
74
•
Akadály hirtelen kikerülése 100 cm 60 cm

Közlekedés közben bármikor előfordulhat, hogy

hirtelen ki kell kerülni egy váratlan akadályt – csa-
tornanyílást, nagyobb követ, faágat stb. –, ezért

60 cm
fontos, hogy a gyerekek az ehhez szükséges ma-
nővert is gyakorolják. Ehhez használjuk az alábbi
ábra szerint tölcsérekből vagy más tárgyakból felál-
lított pályát.
Magyarázzuk el a mozdulatot: a kormányt gyorsan félre
kell rántani a tárgy előtt – ez eltérő irányba kényszeríti a ke-
rékpárost, ezért vissza kell rántani a kormányt, hogy a kerékpár
a tárgyat kikerülve újra biztonságosan irányítás alá kerüljön.
Előfordulhat, hogy a hátsó kerék nekikoccan a tárgynak. Ekkor va-
jon a kerékpár felett elveszítjük-e az irányítást? Nem. Az első ke-
rék feletti irányítás biztosítja az egész kerékpár feletti irányítást.
Ha szükséges, adjunk minden gyermeknek egy szivacsot vagy fél-
bevágott teniszlabdát, hadd próbálják meg többször is a gya-
korlatot egyénileg.

Kerékpározás esős időben

Játékos kísérlet: figyeljék meg a diákok (ha van
rá lehetőség, az iskola udvarán), hogy az út •
mellet sorba helyezett tárgyak mellett (ame- 75
lyek egyforma távolságra vannak egymás- •
tól) milyen hosszan tud megállni a kerék-
páros a száraz és a vizes útszakaszon. Mi
a tapasztalat? Miért így történt?

Csapadékos időben megváltoznak az

útviszonyok, kevésbé tapad az útfelület,
ezért a gyerekeknek fokozottan kell
figyelniük a sebességükre és a fékezésre!
 BAJ ESETÉN…
Ha a gyerekek akár gyalog, akár kerékpárral már önállóan is
közlekednek, nagyon fontos, hogy bizonyos óvintézkedése-
ket megtegyünk. Előfordulhat, hogy elesnek a kerékpárral,
netalán valamilyen kisebb-nagyobb balesetet szenvednek
akár saját maguk, akár más hibájából, vagy csak egyszerűen
összetűzésbe keverednek más közlekedőkkel. Tanítsuk meg
nekik, hogy mi ilyenkor a teendő!
▸▸ Legyenek bátrak, próbáljanak meg higgadtak maradni,
semmiképp se szaladjanak el!
• ▸▸ Ha megúszták a „meleg” helyzetet, álljanak félre egy biz-
76 tonságos helyen, fújjanak egyet, és csak akkor folytassák
• az útjukat, ha már megnyugodtak!
▸▸ Ha a helyzet súlyos, bátran kérjenek segítséget
a legközelebbi felnőttől!
Gondoskodjunk róla, hogy megtanulják az álta-
lános segélyhívó számot is, ha valamilyen oknál 112
fogva csak telefonon tudnának segítséget kérni:
Általános segély­kérés: 112.
Továbbá nagyon fontos, hogy a diákok hordozzák
magukkal a szüleik, gondviselőik nevét és telefonszámát,
sőt, még jobb, ha a telefonszámot fejből is tudják!
Ha meghibásodik
a kerékpár…
Előfordulhat, hogy menetközben műszaki
hiba lép fel – defektet kap a kerék, ereszte-
ni kezd a szelep, elromlik a fék, a lánc leug-
rik a fogaskerekekről, meglazul vagy leesik
valamelyik alkatrész, pl. a sárvédő, csomag-
tartó, letámasztó stb. Ilyenkor az első és leg-
fontosabb teendő, hogy a gyermek az úttest
jobb szélére húzódva az első biztonságos
helyen megálljon. Hibás járművel nagyon
veszélyes folytatni az utat! Ha a hiba jellege
olyan, amit a gyermek maga helyben el tud
hárítani vagy ehhez segítséget tud kér-
ni, és ezt követően meggyőződött róla,
hogy a kerékpár újra útra kész, foly-
tathatja a tekerést. Ellenkező eset-
ben fontos, hogy értesítse a szülő-
ket, és a meghibásodott járművel
semmiképp ne keljen útra.
A gyerekek mindig használjanak megfelelő
védőfelszerelést!
Balesetmentes közlekedést kívánunk!
A közúti jelző­táblák

•
77
•
 •
78
•
 •
79
•
 •
80
•
 Készült
a Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium
megbízásából a Közúti
Közlekedésbiztonsági
Akcióprogram keretében
és a Közlekedéstudományi
Intézet gondozásában.

2015