Koltsegvetes Arkepzes

Dr.
Neszmélyi László
Költségvetés és árképzés az építőiparban
TERC Kft., Budapest, 2013.

© Dr. Neszmélyi László, 2013
© TERC Kft., 2013
A könyv részeit vagy egészét közölni a szerzőre és a kiadóra vonatkozó adatok feltüntetése nélkül tilos! A könyv
sem nyomtatott, sem elektronikus formában kereskedelmi forgalomba nem hozható!
A kézirat lezárva: 2013. január 30.
ISBN 978-963-9968-89-9
Kiadja a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, az 1795-ben alapított Magyar
Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja
Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója

Felelős szerkesztő: Lévai-Kanyó Judit kiadóvezető
Azonossági szám: JT-1263
Tartalomjegyzék
BEVEZETŐ......................................................................................................................................................... 6
MIÉRT KELL, ILLETVE ÉRDEMES KÖLTSÉGVETÉST KÉSZÍTENI? ............................................................................ 7
TÉTELES TERVEZŐI UTASÍTÁS ADÁSA A MŰSZAKI TERVEK KIEGÉSZÍTÉSEKÉNT .......................................................................... 7
A MUNKA MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSA ..................................................................................................................... 7
A MUNKA MINŐSÉGI MEGHATÁROZÁSA ........................................................................................................................ 7
A MUNKA KÖLTSÉGEINEK MEGÁLLAPÍTÁSA .................................................................................................................... 8
A KÖLTSÉGVETÉS ALKALMAS LEHET GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATHOZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ ....................... 8
BIZTOSÍTHATJA A VERSENYSEMLEGESSÉGET AZ ALKALMAZOTT TERMÉKEK KIVÁLASZTÁSA SORÁN ............................................... 8
A KÖLTSÉGVETÉSEK, KÖLTSÉGBECSLÉSEK FAJTÁI, JELLEMZŐI ......................................................................... 10
A KÉSZÍTÉS CÉLJA SZERINTI KÖLTSÉGVETÉS FAJTÁK ......................................................................................................... 10
Költségelőirányzat (költségbecslés) .............................................................................................................. 10
Kiviteli szintű tételes költségvetés ................................................................................................................ 10
Önköltségszámítás ....................................................................................................................................... 10
Az ajánlati költségvetés ................................................................................................................................ 11
RÉSZLETESSÉG SZERINTI KÖLTSÉGVETÉS FAJTÁK............................................................................................................. 11
Az építmény szintű normatív adatok alapján készült költségbecslés ........................................................... 11
A munkanem részletességű normatívák alapján történő költségbecslés ..................................................... 11
A szerkezeti bontású költségvetés ................................................................................................................ 11
A részletes, tételes költségvetés ................................................................................................................... 12
AZ ÁRKÉPZÉS MÓDSZERE SZERINTI KÖLTSÉGVETÉS FAJTÁK ............................................................................................... 12
Egységáras költségvetés ............................................................................................................................... 12
A végösszegképző számítási rendszer .......................................................................................................... 13
AZ ÁRKÉPZÉS PONTOSSÁGA SZERINTI KÖLTSÉGVETÉSEK .................................................................................................. 13
A részletesen kalkulált költségvetés ............................................................................................................. 13
A költségbecslés ........................................................................................................................................... 13
A KÖLTSÉGVETÉS, KÖLTSÉGBECSLÉS KÉSZÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT TÉTELRENDEK ................................................ 14
AZ ALKALMAZÓI IGÉNY ÉS A TÉTELRENDEK RÉSZLETESSÉGÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI, JELLEMZŐI.................................................... 14
HOGYAN CSINÁLJUNK NORMÁT? ................................................................................................................... 16
A KÖLTSÉGEK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ERŐFORRÁS NORMÁK MEGHATÁROZÁSI MÓDJAI ............................................. 16
Méréssel ....................................................................................................................................................... 16
Normaalapok segítségével ........................................................................................................................... 16
Statisztikai módszerrel.................................................................................................................................. 16
Összehasonlítással ........................................................................................................................................ 16
Műszakilag megalapozott becsléssel ........................................................................................................... 17
A KÖLTSÉGVETÉS, KÖLTSÉGBECSLÉS KÉSZÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT TÉTELRENDEK ................................................ 18
A SZERKEZET-SZERKEZETI ELEM RÉSZLETESSÉGŰ TÉTELRENDEK ......................................................................................... 18
A közelmúltban elterjedt, jelenleg is előforduló költségvetés kiírási segédletek .......................................... 19
Összevont Építőipari Normarendszer – ÖN .................................................................................................. 19
A KOMPLEX SZERKEZET RÉSZLETESSÉGŰ TÉTELRENDEK.................................................................................................... 24
Az ÖN alapú komplex tételrend .................................................................................................................... 24
Építőipari Költségbecslési Segédlet .............................................................................................................. 24
AZ ÁRKÉPZÉS .................................................................................................................................................. 25
AZ ÁTLAGOSÍTÁSOK PROBLÉMÁJA AZ ÁRKÉPZÉSBEN ....................................................................................................... 25
AZ ÁRSÉMA, AZ ÁRÖSSZETEVŐK TARTALMA ÉS SZÁMÍTÁSI MÓDJA..................................................................................... 26
EGY, MAGYARORSZÁGON ELTERJEDT, SZÉLES KÖRBEN ALKALMAZOTT ÁRSÉMA ................................................................... 26
Az anyagköltség (A) ...................................................................................................................................... 26
Az anyagok fuvarozási és rakodási költsége (F) ........................................................................................... 27
Az építési díj (D) ............................................................................................................................................ 28
Az építési díj számítása elkülönített fedezettel ............................................................................................ 28
3
Közvetlen bérköltség (B) ............................................................................................................................... 29
Gépköltség (G) .............................................................................................................................................. 29
Teljesítményarányos gépköltség .................................................................................................................. 29
Időarányos gépköltség ................................................................................................................................. 30
Az munkahelyi általános költségek (R) ......................................................................................................... 30
Az építési díj számítása rezsiórabérrel ......................................................................................................... 31
A rezsiórabér számítása ............................................................................................................................... 31
A KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSÉNEK MENETE....................................................................................................... 33
A KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELHEZ TARTOZÓ INFORMÁCIÓK ..................................................................................................... 33
A költségvetési kiírás .................................................................................................................................... 34
A MENNYISÉGEK MEGHATÁROZÁSA - MENNYISÉGSZÁMÍTÁS, AZ IDOMTERV ........................................................................ 35
Méretszámítás .............................................................................................................................................. 35
Idomterv ....................................................................................................................................................... 35
Anyagkivonat................................................................................................................................................ 35
A KÖLTSÉGVETÉS BEÁRAZÁSA ................................................................................................................................... 35
A KÖLTSÉGVETÉSEK TAGOLÁSA ...................................................................................................................... 37
A MUNKANEMEK SZERINTI TAGOLÁS .......................................................................................................................... 37
A FEJEZETEK SZERINTI TAGOLÁS ................................................................................................................................. 37
A FUNKCIONÁLIS ÉPÍTMÉNY ELEMENKÉNTI SZERINTI TAGOLÁS.......................................................................................... 38
A KÖZVETLEN KÖLTSÉGEKEN TÚLI KÖLTSÉGTÉNYEZŐK ................................................................................... 40
AZ ANYAGIGAZGATÁSI KÖLTSÉG ................................................................................................................................ 40
A PÓTLÉKOK ÉS FELÁRAK.......................................................................................................................................... 40
A BRUTTÓ FEDEZET (KÖZPONTI FEL NEM OSZTHATÓ KÖLTSÉGEK)...................................................................................... 41
A TARTALÉKKERET .................................................................................................................................................. 42
AZ ÁRKOCKÁZATI FEDEZET........................................................................................................................................ 42
KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK................................................................................................................................................. 43
AZ IDEIGLENES MELLÉKLÉTESÍTMÉNYEK KÖLTSÉGEI ........................................................................................................ 43
A KÖLTSÉGEK ÖSSZESÍTÉSE ............................................................................................................................. 44
A KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZESÍTŐJE .................................................................................................................................. 44
A KÖLTSÉGVETÉS FŐÖSSZESÍTŐJE ............................................................................................................................... 44
A LÉTESÍTMÉNY SZÁMLÁJA ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATA ....................................................................... 45
TÉTELES FELMÉRÉSEN ALAPULÓ SZÁMLA ..................................................................................................................... 45
ÁTALÁNYÁRAS SZÁMLA ........................................................................................................................................... 45
A SZERZŐDÉSHEZ (KÖLTSÉGVETÉSHEZ) VISZONYÍTOTT ELTÉRÉSEK FIGYELEMBEVÉTELE A SZÁMLÁBAN........................................ 45
Többletmunka .............................................................................................................................................. 45
Pótmunka ..................................................................................................................................................... 46
Mennyiségi eltérések .................................................................................................................................... 46
Minőségi eltérések........................................................................................................................................ 46
A VÁLLALATBAADÁSI FORMÁK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS ...................................................................................... 47
VÁLLATBAADÁS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÚTJÁN ............................................................................................................ 47
VERSENYTÁRGYALÁS ............................................................................................................................................... 47
SZABADKEZES MEGEGYEZÉS...................................................................................................................................... 48
A GYAKORLATBAN ELTERJEDTEN ALKALMAZOTT KÖLTSÉGVETÉST ÉS KALKULÁCIÓT TÁMOGATÓ
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI LEHETŐSÉGEK............................................................................................................... 49
TERVEZŐI, ÉPÍTTETŐI IGÉNYEKET SZOLGÁLÓ RENDSZEREK................................................................................................ 49
AZ EGYSÉGÁRSZINTŰ PROGRAMRENDSZEREK ............................................................................................................... 49
AZ EGYSÉGÁRGYŰJTEMÉNY SZINTŰ, ERŐFORRÁS ADATTÁRRAL RENDELKEZŐ RENDSZEREK ...................................................... 50
AZ ÉPÍTŐIPARI NORMAGYŰJTEMÉNYEKRE – ERŐFORRÁS NORMÁKAT TARTALMAZÓ – TÁMASZKODÓ RENDSZEREK ...................... 50
AZ EURÓPAI UNIÓS ÁLTALÁNOS DIREKTÍVÁKNAK IS MEGFELELŐ NORMAGYŰJTEMÉNYEK ........................................................ 51
A KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS ÉS EGYÉB MENEDZSER FELADATOKAT SZOLGÁLÓ LEHETŐSÉGEK ............................................................ 52
4
A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI RENDSZER FOGALMAZÓJÁVAL SZEMBEN ELVÁRHATÓ SZOLGÁLTATÁSOK .............................................. 53
VÉGÜLIS MIÉRT ÉRDEMES KÖLTSÉGVETÉSI KIÍRÁST, ILLETVE KÖLTSÉGVETÉST KÉSZÍTENI? ............................. 54
VÁRHATÓ KOMPLEX TÉTELREND (FEJLESZTÉS ALATT) .................................................................................... 56
FELHASZNÁLT IRODALOM .............................................................................................................................. 65
FÜGGELÉK: A KÖNYVBEN SZEREPLŐ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA .............................................................. 66
MELLÉKLETEK (MINTÁK) ................................................................................................................................. 67
5
Dr. Neszmélyi László: Költségvetés és árképzés az építőiparban
Bevezető
Az építőiparban dolgozó szakemberek tudják, elfogadják és szükségesnek érzik a műszaki tervekhez kapcsolódó
költségvetések szükségességét.
A piaci viszonyok között ma az építőipari ár a megrendelő és a kivitelező közötti alku tárgya, elfogadása pedig a
két fél közös megegyezésén alapul. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 2.§-a szerint az
árban, díjban, valamint az ár alapjául szolgáló egyéb feltételekben a szerződő felek állapodnak meg, ideértve a
versenytárgyaláson történő megegyezést is. A törvény szellemében ma az árnak egyetlen valós eleme az áru
értékesíthetősége a vevő részére az adott áron tisztességes üzleti körülmények között. A törvény a
megállapodást a felekre bízza, az árban való közös megegyezést a két fél magánügyének tekinti.
Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló, módosított 162/2004.

(V. 21.) Korm. rendelet szerint kivételt képezett az a rendelkezés, amely az építési célú közbeszerzési
eljárások során 2010. január 1. és július 25. között volt hatályban, és kötelezően elrendelte a minisztérium
honlapján lévő, bárki számára térítésmentesen használható tételkiíró szoftverek használatát. A közel 8
hónapig érvényben lévő jogszabály fő célja a beérkező ajánlatok összehasonlíthatóságának megkönnyítése
a költségvetési kiírási program segítségével. Ez a program napjainkban is elérhető, bár nem az eredeti
rendeltetési cél érdekében, de segítve ezzel az építőipari vállalkozásokat a költségvetés kiírás készítésében.
A tervdokumentációhoz tartozó, kötelezően készítendő dokumentumként a költségvetési kiírások készítését 2012

decemberéig nem minden építési munkára írta elő jogszabály. A 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a kiviteli
tervdokumentáció kötelező elemének rendeli el a költségvetés kiírást.
A fenti, a készítést előíró jogszabályi környezeten túl Magyarországon a költségvetések részletessége, formája,
tartalma, az egyes tényezők számításának módja, a költségek csoportosításának lehetőségei jogszabályilag
nincsenek szabályozva, sőt ajánlásként sem kap az alkalmazó eligazítást ezekről.
A múltszázad közepétől törvényi, illetve rendeleti keretek között voltak a költségvetés készítésével kapcsolatos
kérdések szabályozva. Az építésben dolgozó szakemberek megtanulták, elfogadták és alkalmazták ezt a
költségvetési rendszert. Az 1980-as évek elejétől már piaci jellegű körülmények között is alkalmasnak
mutatkozott e rendszer. Az 1980-as évek közepére a „piac szabadsága, a demokrácia” növelésének jelszavával
a jogalkotók fokozatosan szüntették meg a szabályozást, teret engedve a teljes szabadosságnak.
Az iparág természetes reakciója az volt, hogy „lendületből” továbbvitte a korábbi rendszer piaci körülmények
között is jól működő elemeit, majd spontán módon fejlődött a külföldi építtetők által az ő hazájukban alkalmazott
rendszerek néhány pozitívumával. (Meg kell jegyezni, hogy több országban akár szabvány szintjén szabályozva
van, például Németországban a DIN határozza meg igen sok elemét.)
Az előzőekben leírtak miatt e kiadvány megpróbálja a lehetőségeket minél szélesebb körben bemutatni azzal a
jelszóval, hogy „virágozzék minden virág”, de egyben szeretnénk ajánlásokat tenni annak érdekében, hogy ne
anarchia, hanem közel egy nyelven beszélő műszakiak párbeszéde alakulhasson ki a költségvetés készítése és
az árképzés során.
E kiadvány azonban nem vállalkozik a piac különböző szereplőinek, a piaci hatásokat is figyelembe vevő
árképzési sajátosságok bemutatására, megelégszik a közvetlen, illetve a fel nem osztható, a vállalakozást terhelő
általános költségek vizsgálatával.
A TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1149 Budapest, Pillangó park 9., www.terc.hu)
szabadon választott kreditpontos képzéshez kapcsolódó térítésmentes kiadványa.
Miért kell, illetve érdemes költségvetést készíteni?
A feltett kérdésre az első válasz lehetne az, hogy jogszabály előírja, tehát kell és ennyi…!
A következő válasz természetesen az lehet, hogy ismerni szeretnénk azt, hogy várhatóan mennyibe fog kerülni a
„mű”. A költségvetés több egyéb, esetenként a várható bekerülési ár ismeretén túl számos, talán hasznosabb
információt is biztosít a vállalkozó mérnöknek, a munkát elvégző és az elszámolásokban tevékenyen résztvevő
műszaki vezetőknek, illetve a megrendelőnek. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak lehetnek.
Tételes tervezői utasítás adása a műszaki tervek kiegészítéseként

A műszaki tervek (tervlapok és a műszaki leírás) nem tartalmaznak több olyan adatot, amelynek ismerete a
kivitelezéshez feltétlenül szükséges (minőségi, technológiai, egyéb vonatkozások). Ezek legegyszerűbb
ismertetése a költségvetés feladata. Az egyes műszaki tartalmakhoz tartozó, nem minden esetben
szükségszerűen elvégzendő feladatokat a költségvetés tételeinek kiírási szövegében kell rögzíteni. Az ilyen
elvárások miatt a költségvetésre még abban az esetben is szükség van, ha a költségek meghatározása
valamilyen okból el is maradhatna. Természetesen a különböző szintű és részletezettségű költségvetések ezt a
funkciót különböző mértékben kell, hogy ellássák, de minden esetben szükség van a műszaki tartalom
meghatározott mértékű előírására.
Egy kültéri kiselemes járdaburkolat készítése során a tervező megtervezi a rétegrendet és ezt feltünteti a
műszaki tervlapok valamelyikén. E tervrészletből nem derül ki, hogy a szerkezet készítése során a termett
talaj szintjén tükröt kell készíteni és ezt a talaj minőségétől függő módon a megfelelő műszaki megoldásnak,
tömöríteni kell. Ezek a munkák költséggel járnak, a burkolat készítéséhez technológiai okokból szükségesek,
ezért az ezek elvégzésére tervezői utasításként a költségvetés kiírásában történő feltüntetéssel van mód.
A fenti műszaki tartalmakat – mint műszaki információkat – a terv elválaszthatatlan részeként kell meghatározni,
mivel alapvető befolyással vannak a létesítmény
 minőségére,
 az ajánlati, illetve bekerülési árára, esetleg
 az építés időtartamára,
 a megvalósítás egyéb körülményeire (például az időjárási viszonyokra).
A munka mennyiségi meghatározása

A költségszámításhoz a létesítmény szerkezetéhez, szerkezeti elemeihez, folyamataihoz tartozó mennyiségeket
alapadatként meg kell határozni. Ezek ismerete szükséges a szerződés műszaki tartalmának rögzítéséhez, az
ajánlati ár meghatározásához, az építésszervezési tervek előkészítéséhez, az építőanyagok megrendeléséhez
is.
A mennyiségek megfelelő dokumentálása a költségvetés mellékleteihez tartozó – jogszabályban kötelezően előírt

– mennyiségszámításban történik. Itt a szükséges idomtervek, számítási vázlatok biztosítják a költségvetést
alkalmazók számára a számítás menetének követését.
A munka minőségi meghatározása

A műszaki tervekben igen sok esetben a munka, illetve az adott szerkezet minősége nincs pontosan rögzítve. Ez
esetben nem arra kell gondolni, hogy előre már a jó minősítéstől eltérően rosszabb terméket kívánnak készíteni,
hanem rögzíti a terméknek a rá vonatkozó előírásokban foglaltakon túl a használati funkciót érintő egyéb
tulajdonságait, amelyek a tervekből sem mindig olvashatók ki.
7
Például az engedélyezési terveken a nyílászárók többnyire csak méreteikkel szerepelnek. A kiviteli

tervekben, az asztalos konszignációban többnyire már meghatározzák a felületek minőségét (például mázolt,
dió furnérozott pácolt stb.). A furnérozott ajtó esetében is jelentős költségkülönbségek lehetnek a felület
egyéb jellemzőitől függően, például sima vagy kazettás kialakítás esetében. Ennél a terméknél felmerülhet a
vasalat, a kilincsek kialakításának módja, anyaga, mint az árat jelentősen befolyásoló tényező. Ugyanolyan
funkciójú vasalat ára többszörös eltérést mutathat. Ha nincs meghatározva a kilincs pontos minősége,
előfordulhat, hogy a kivitelező a barkácsáruház réz utánzatú kilincsére, a megrendelő egyedi gyártású
oroszlánfejes rézkilincsre gondol, ami komoly elszámolási vitákhoz vezethet. Az ajtó esetében nem mindegy,
hogy van-e huzatzáró profil szerelve, ha az egy, vagy több lamellás-e stb.
A munka költségeinek megállapítása

Elvárás, már az elnevezéséből is adódóan, a munka költségeinek meghatározása. A költségek különböző
költségelemekből állnak össze, így a teljes költség meghatározásán túl megadhatjuk annak elemeit, az építési
díjat, az anyagköltséget, a különböző jellegű gépköltségeket, továbbá többféle, a termékegységre nem vetíthető
fel nem osztható (például rezsi) költségeket.
A költségvetés alkalmas lehet gazdaságossági vizsgálathoz szükséges

információk előállításához
E funkció (illetve tulajdonság) eredményes működése nagymértékben a költségvetés szerkezetétől, az egyes
tételek csoportosítási lehetőségeitől függ.
A költségvetés tételekből áll, amely jellemzően egy szerkezet, szerkezeti elem elkészítését (például
vasbetongerenda zsaluzása), állapot elérését (például finomtakarítás) tartalmazza, és értéke egy egységárral
vagy két összeggel, az anyagár és építési díj költségével fejezhető ki. A költségvetési tétel részletességi szintjén,
a tételek nagy száma miatt gazdaságossági vizsgálatok nem vagy csak igen nagy munkával végezhetők el. A
költségvetési rendszerben a tételeket különféle csoportosítási elvek alapján gyűjthetjük össze és összegezhetjük
a költségeket. E csoportosítási módok megfelelő kialakítása adhat lehetőséget a későbbi elemzésekhez
szükséges adatok számításához. A legelterjedtebb csoportosítási módok az alábbiak (amelyek későbbi
fejezetben részletesen ismertetésre kerülnek)
 a Magyarországon legelterjedtebben alkalmazott „munkanemi” költségcsoportosítás,
 az építés fázisaiként való költség elkülönítés, valamint
 az Európában elterjedten alkalmazott „funkcionális építményelemenkénti” költségösszegzés.
Biztosíthatja a versenysemlegességet az alkalmazott termékek kiválasztása során

A megvalósítás különböző fázisaiban más-más módon lehet meghatározni a műszaki tartalmat, biztosítva az
anyag és technológia alternatívák versenyét, a legkedvezőbb kiválasztásának lehetőségét és a
versenysemlegességet.
Egy-egy szerkezetet legtöbbször nagyszámú, különböző gyártótól származó anyagból lehet elkészíteni. A
költségvetésben a tételhez tartozóan pontosan meg kell határozni a gyártóktól függetlenül az alkalmazott
anyagok főbb műszaki paramétereit. A projekt előkészítésének, az ajánlat kérésének fázisában, a tendereztetés
esetén a költségvetési tétel kiírása ezeket az információkat fogja tartalmazni általában a konkrét gyártó adott
termékének megnevezése nélkül, esetenként azonos paramétereket biztosítva a konkrét megnevezéssel.
Az ajánlatot adó vállalkozó természetesen kiegészítheti, esetleg a kiíró megkövetelheti, hogy az ajánlati
költségvetésben már az anyagra vonatkozó műszaki paramétereken túl, az ennek megfelelő konkrét gyártmány
és típus is legyen meghatározva. Ez esetben célszerű megjelölni, hogy bármely azonos műszaki feltételeket
biztosító anyaggal alternatív módon helyettesíthető.
A költségvetések, költségbecslések fajtái, jellemzői
Költségbecslések és költségvetések egy projekt gondolatának megszületésétől a munka utókalkulációjának

befejezéséig készülnek, illetve vannak jelen. A megvalósulás különböző fázisaiban más részletességűek a
munkáról rendelkezésre álló információk és ezzel összefüggésben mások a költségek meghatározásának
részletességével, pontosságával kapcsolatos igények, illetve lehetőségek.
A költségvetések a fenti okok miatt különbözőképpen csoportosíthatók. Így vizsgálhatjuk e kérdést

 a készítés célja szerint,
 a részletessége szerint és
 az árképzés módja szerint.
A készítés célja szerinti költségvetés fajták

Költségelőirányzat (költségbecslés)
A költségbecslés általában vázlattervekhez készül, ha még nincsenek részletes tervek, pontos minőségi és
mennyiségei információk, bár előfordul, hogy a költségek meghatározására fordítható idő rövidsége miatt készül
költségbecslés a részletes kiviteli szintű tételes költségvetési kiírás helyett.
A költségbecslés részletessége jellemzően nem haladja meg a munkanemek szerinti bontást. Leggyakrabban
korábban megépített létesítmények utókalkulációs adatai alapján építési egységekre vonatkozó, nagyobb léptékű
a becslés. A becslést a létesítmény valamely mérőszámmal jellemezhető egységére vonatkoztathatjuk (például
Ft/m2, Ft/légm3 stb.)
Például egy vasbetonvázas irodaépület esetében a becsült épületszerkezetek részletessége

 alapozás,
 szerkezetépítés,
 belső kőművesmunkák,
 szakipari munkák,
 épületgépészeti munkák,
 épületvillamossági munkák,
o erőátvitel,
o gyengeáram, épületfelügyelet,
 egyéb.
Kiviteli szintű tételes költségvetés
Árazatlan, tervező által készített – jogszabályban kötelezően előírt – részletes költségvetési kiírás mennyiségi
kimutatással. Általában a kiviteli tervek alapján készítik el az egyes szerkezetek műszaki minőségének és
mennyiségének ismeretében. Ebben a költségvetésben célszerű a tervekben fel nem tüntetett tervezői
utasításokhoz tartozó feladatokat is meghatározni. Felépítése szerkezet, szerkezeti elem részletességű, az
alkalmazott tételek jellemzően az építőipari gyakorlatban elterjedt normarendszer tételei (például TERC Kft. ÖN
tételrendjének tételei).
Önköltségszámítás
Önköltségszámítás esetén a vállalkozónak a megvalósítás során várhatóan felmerülő közvetlen (anyag és díj),
valamint az egyéb járulékos költségeit állapítják meg. A piaci és egyéb viszonyok figyelembevételével végzett
korrekciók után ez az ajánlati ár alapját képezheti. Részletessége leggyakrabban a kiviteli szintű tételes
költségvetésével azonos, mivel az ajánlati felhívások általában tartalmaznak árazatlan részletes költségvetetési
kiírást.
10
Az ajánlati költségvetés
Az ajánlatot adó, önköltségének ismeretében, általában a piaci viszonyokat is mérlegelve megállapított költségeit
tartalmazza. Felépítését, részletességét általában az ajánlatkérő határozza meg. A megkívánt részletességnek
olyannak kell lennie, hogy a műszaki tartalom, a műszaki minőség egyértelműen megítélhető legyen.
Részletesség szerinti költségvetés fajták

A költségvetések az előkészítés, illetve a megvalósítás fázisaiban különböző célokra készülnek, ezért
részletezettségük is eltérő. E tekintetben igen sokféle költségbecslés, költségvetés található a gyakorlatban. A
legjellemzőbbek az alábbiak:
Az építmény szintű normatív adatok alapján készült költségbecslés
Nem részletezi vagy legfeljebb két-három részköltségre bontja a költségeket. Megfogalmazza az építendő
objektum legjellegzetesebb műszaki, minőségi vonásait. A mennyiségeket építménytérfogatban, szintterületben,
vágányhosszban, útfelületben vagy valamilyen használati egységben (kórházi ágy, tanterem stb.) fejezi ki. A
költséget a mértékegységre vonatkozó egyetlen normatív összeg jellemzi (például eFt/lakás m2, eFt/csarnok
légm3, eFt/autópálya kilométer stb.).
A normatív érték különbözőképpen számítható, így

 a már korábban megépült létesítmények összegyűjtött adatai alapján statisztikai módszerekkel (például az
építmény egységére vonatkozó mutatók, úgynevezett normatívák segítségével), de
 egyszerűbb feladatok alapján a műszakilag megalapozott becslés is megfelelő lehet.
A módszer alkalmazása során különösen óvatosnak kell lenni a bázisnak tekintett normatíva és a vizsgált
szerkezet műszaki tartalmának, megvalósítási körülményeinek hasonlóságára. Amennyiben a normatívához
tartozó tartalom kisebb mértékben eltér, azt esetleg műszaki becsléssel korrigálni lehet. A módszer vállalási ár
meghatározására bizonytalansága miatt nem alkalmas, főleg a beruházás előkészítése során felmerülő
információs igényeket szolgálhatja ki.
A munkanem részletességű normatívák alapján történő költségbecslés
Ha az előző, az építmény szintű normatív becslésnél részletesebb, pontosabb, megbízhatóbb költségbecslésre

van szükség és rendelkezésre áll az ehhez szükséges műszaki tartalmat megfogalmazó tervdokumentáció, akkor
célszerű a munkanem, illetve komplex építményelem (lásd később a DIN szerinti költségcsoportosítási módnál)
szintjén képzett normatívákat alkalmazni.
Egy-egy építmény akár 20-30 munkanemre, komplex építményelemre is bontható. Ezeknek a költségei
ugyancsak meghatározhatók részletesebb számítások, de normatívák alapján is. A munkanem szerinti bontás
előnye, hogy az egyes szakmák szerint várható kiadások a tervezés időszakában is megbecsülhetők, így a
beruházás korai időszakában az építtető és a tervező könnyen módosíthatja az építmény egyes részleteit, hogy
ez által költséget csökkentsen, avagy kihasználja a költségkeret nyújtotta többletet. A számítás jellemzően a
becsült teljes költségből normatív adatok alapján – „fentről lefele” – történik. Ez a módszer sem alkalmas vállalási
ár meghatározásra, szintén főleg a beruházás előkészítés információ igényét szolgálhatja ki.
A szerkezeti bontású költségvetés
A megvalósítás költségeit az építmény megvalósítás szempontjából még komplex – akár több munkanem
feladatait is érintő – szerkezeteire határozzuk meg (például: sávalap, vasbetonoszlop, vasbetongerenda, adott
típusú előregyártott födém stb.). Ez a költségvetés műszakilag jó pontossággal képes leírni az építendő
létesítményt, és az egyes tételekhez tartozó szerkezetek egységköltségei is megfelelő pontossággal
11
határozhatók meg. Bár terjedelme és elkészítési ideje lényegesen nagyobb az előzőeknél, már vállalkozást
megelőző számításokra, a vállalási ár megalapozására is alkalmas.
Az ilyen, vállalkozási célokra jól alkalmazható részletességű költségvetések elkészítésére Magyarországon

elterjedt tételstruktúra ajánlás nem volt. Az ilyen szemléletű és kialakítású tételrendeket több európai országban
is alkalmaznak. E struktúra kialakításához alapot adhat a Németországban szabványba foglalt, a korábban már
hivatkozott DIN 276 szerintihez hasonló tételrend kialakítása.
A TERC Kft. V.I.P. programrendszere, a korábbi KING költségvetés-készítő programhoz hasonlóan lehetőséget
biztosít az úgynevezett „komplex tételek” képzésére. Ezzel a lehetőséggel élve, egy komplex technológiai
folyamat (például vasbeton gerenda készítése tétel, magába foglalhatja az elkészítéshez szükséges, akár eltérő
munkanemekbe tartozó tételeket, úgymint zsaluzás, vasszerelés, betonozás, kizsaluzás), de akár lehet építési
részfolyamat szintjén is költséget tervezni (például alapozás, a szükséges földmunkával, a zsaluzással,
betonozással, földvisszatöltéssel, annak tömörítésével). Az adattári komplex tételrendet a TERC V.I.P.
költségvetés-készítő programrendszer 2013. II. félévi változata már tartalmazza, és a frissítése az ÖN
tételrendjéhez hasonlóan időszakonként történik a közeli jövőben.
A komplex adattári struktúra, az adattári tételek, a vállalkozások profiljának megfelelően kidolgozott „saját”
komplex tételek kidolgozása jelentős segítséget nyújthatnak az árajánlatok gyors kidolgozásában.
A részletes, tételes költségvetés
Részletezettsége szerkezet, szerkezeti elem, esetleg állapot. Alapegysége a tétel, amely általában egy
munkafolyamatnak felel meg (például zsaluzás, vasszerelés, betonozás stb.). Legtöbbször tehát egy komplex
szerkezet vagy építési állapot csak több tétellel írható le. Magyarországon a készített költségvetések döntő
többsége ilyen szerkezet, szerkezeti elem részletezettségű. Ehhez a részletezettség szinthez készültek az
építőipari termelés döntő hányadát magába foglaló tételrendeket tartalmazó költségvetési segédletek (ÖN, ÉMIR
stb., lásd később).
A nagy részletesség miatt ezek a költségvetések igen terjedelmesek, és elkészítésük jelentős munkát igényel,
azonban az előzőekben leírtaknak megfelelően ezek egyéb, a műszaki terv részét képező információ tartalmuk
miatt is a tervdokumentáció elválaszthatatlan részét kell képezniük.
Az árképzés módszere szerinti költségvetés fajták

Egységáras költségvetés
Az egységáras költségvetésekben egyes tételekben meghatározott szerkezetek elkészítésének vagy állapotok

létrehozásának egységköltségeit kell megadni. Az egységköltségeket különféle részletességben szokták
meghatározni, a jelenleg Magyarországon elterjedt formák
 a tétel egységára,
 a tétel díj- és anyagköltsége elkülönítve (de mivel ajánlás jellegű megállapodás szint az iparágon belül),
előfordul, hogy
 a fentieken túl a gépköltséget is elkülönítve tüntetik fel.
A magyarországi gyakorlatban napjainkban a „köznyelv” költségvetésként az úgynevezett anyag-díjas, a

kétoszlopos költségvetést érti a több évtizedes megszokás és jó kezelhetősége miatt.
/Lásd: 4. számú melléklet./
12
A végösszegképző számítási rendszer
E rendszer esetében a költségelemeket nem tételekhez kapcsolják, hanem összesítve állapítják meg az
építmény megvalósításához szükséges összes erőforrás mennyiségét (a teljes létesítményre vonatkozó
élőmunkaóra, gépműszakóra és anyagszükséglet), majd ez erőforrás egységköltségeinek ismeretében számítják
ki a végösszeget. Ezt a módszert hazánkban csak ritkán, egyszerűsített költségszámításként alkalmazzák
jellemzően kisebb, egyszerűbb építmények esetében.
Egy családi ház építésének költségvetése több száz tételből, akár 30-40 oldalas tételes költségvetéssel
írható le. Egy „komfortos” kutyaól építéséhez tartozó tételes költségvetés szintén akár százas nagyságrendű
tételt is tartalmazhat. Nyílván egy ilyen egyszerű, a már korábban leírt elvárások csökkenthetők, mivel nem
várjuk el a költségvetés minden funkciójának teljesülését (például a tervezői utasítások tételes megjelenését,
a minőségek pontos meghatározását). Elegendő meghatározni, hogy a „mester” hány óra alatt készíti el a
művet, mennyi kavics, cement, tégla, fa stb. kell, ezt a közeli építőanyag kereskedő mennyiért adja,
amelynek alapján már kalkulálható a kutyaól bekerülési költsége.
Az árképzés pontossága szerinti költségvetések

A részletesen kalkulált költségvetés
A kalkulált árakat tartalmazó költségvetés esetén az egyes tételekhez tartozó egységköltségek költségtényezőit
külön-külön számítják, a tételben foglalt munka elvégzéséhez szükséges erőforrás szükségletek és az
erőforráshoz tartozó egységköltségek ismeretében. Az erőforrás szükségleteket a tételhez tartozó erőforrás
normák segítségével határozzák meg.
A kalkuláció során a tételhez tartozó fuvarköltségeket általában a munkához konkrétan köthető organizációs
feltételek szerint számíthatók ki.
A költségbecslés
Költségbecslés esetén árakat a már megépült objektumok tapasztalatai, normatíváinak alkalmazásával

számítják. E módszer esetében a normatívához tartozó műszaki-gazdasági tulajdonságok, valamint a vizsgált
létesítmény hasonló paramétereinek összevetése különösen fontos, mivel teljesen azonos létesítmény és
megvalósítási feltétel igen ritka. Az eltéréseket a normatív értékek műszaki becslés alapján elvégzett
korrekciójával érdemes figyelembe venni.
13
A költségvetés, költségbecslés készítéséhez használt tételrendek
Az alkalmazói igény és a tételrendek részletességének összefüggései, jellemzői

A költségvetések készítéséhez különböző részletezettségű építményadatok állnak rendelkezésre, ennek
megfelelően a már korábban leírtak miatt a költségszámításhoz tartozó tételrendek részletessége is eltérő kell,
hogy legyen.
Az alábbi ábra egy beruházás norma-, normatíva szintjeit mutatja be. A projektet szét lehet bontani
projektelemekre, a projektelemeket különböző részletességi szintű szerkezetekre, szerkezeti elemekre.
Az eltérő részletességi szintekhez eltérő normák, illetve normatívák tartozhatnak, így

 a normaalapokat korábban elterjedten alkalmazták a normaértékek képzéséhez. A normaalapok az egyes
szerkezetek elkészítését a munka műveleti szintjén határozzák meg. A műveletekhez rendelik hozzá a
munkanorma időt. A szükséges műveletekhez számított normaidők összegzésével határozható meg a
szerkezet elkészítéséhez szükséges norma értéke.
Például zsaluzási munkára vonatkozó normaalapok egy deszkából álló zsalutábla összeállítása során az
alábbiak
o ütközőléc felszerelése munkapadra,
o deszkaterítés munkapadra tábla készítéséhez,
o heveder elhelyezése, rászegezése a zsaluzó táblára,
o összeszegezett zsalutábla megfordítása munkapadon.
A normaalapokat a napi gyakorlatban nem használják, mert túl részletes, nehézkes, és a sokkal gyakorlatiasabb
szerkezet, szerkezeti elem részletességű adattárak állnak jelenleg az iparban dolgozó szakemberek részére.
 A szerkezet, szerkezeti elem részletességű tételrendek tételei jellemzően olyan szerkezetek, állapotok
létrehozását jelentik, amelyeket egy-egy munkacsoport egy időben tud elvégezni, ez a munkafolyamatokat
jelenti. A viszonylag homogén volta lehetővé teszi a körülményekhez alkalmazkodó, nagypontosságú
normaértékek megállapítását. Ezen a részletességi szinten a tételekhez megállapíthatóak a
megvalósításhoz szükséges
o munkaerő normák műszakóra egységben,
o anyagnormák az anyagra jellemző naturális egységben és a
o gépszükségleti normák műszakóra egységben.
14
A magyarországi ipari gyakorlatban több évtizede az ilyen részletességű normarendszerek a legelterjedtebbek,

sőt, csaknem egyeduralkodók.
 A komplex szerkezeti elem részletességű tételrendek tételei jellemzően az egy szerkezet megépítéséhez
rendelt technológiákat fogják össze.
A szerkezet-szerkezeti elem részletezettség esetében a vasbetongerenda megépítését a zsaluzás, a

vasszerelés és a gerenda betonozásának tételével tudtuk leírni. Lehetőség lehet a komplex szerkezetek
szintjén arra, hogy bizonyos átlagosításokkal létrehozunk egy tételt, amely tartalma „vasbeton gerenda
készítése, tokkal és vonóval”. Az e tételhez rendelt normatartalom az elkészítéshez szükséges összes
feladatára fedezetet nyújt.
E szint alkalmazásával lehetőség nyílhat arra is, hogy a számítógépes költségvetési rendszerekben, hogy mint
aggregációs szintnek tekintve, és az átlagosításból adódó pontosságvesztést elkerülve, a szerkezetet alkotó
tételeknek a szerkezet-szerkezeti elem szintjén megállapított költségeit összegezzük.
 A komplex szerkezeti elem szintjénél kisebb részletességű tételek, illetve projektelemek esetében jellemzően
csak költség normatívák állhatnak rendelkezésre a költségbecslési feladatok elvégzéséhez.
E kiadvány írásának időpontjában megbízhatónak tekinthető, nagyszámú reprezentánssal jellemzett statisztikai

adatbázis nincs, a költségbecsléshez használható normatívákat megfelelő óvatossággal kell kezelni.
Ilyen normatívákat találhatunk a KSH, illetve az EUROSTAT által megjelentetett adatok között, illetve az évente
frissített „Építőipari Költségbecslési Segédlet” című kiadványban.
15
Hogyan csináljunk normát?
A költségek megállapításához szükséges erőforrás normák meghatározási módjai

Az előzőekben a leírtak szerint az építőiparban a költségek megállapításának az egyik alapvető eleme a munkák
elvégzéséhez szükséges normaadatok ismerete. Több elterjedt normagyűjtemény áll rendelkezésre, azonban az
ezekben található normaértékek értelmezése, illetve adott feladatra való alkalmazása során hasznos ismerni a
normaértékek meghatározásának lehetőségeit. Ennek birtokában az egyedi, illetve az átlagostól eltérő esetekben
is megfelelő pontossággal végezhető el az árképzés. A normaértékek megállapításának alapvető módszerei az
alábbiak:
Méréssel
Időméréssel egyedileg megállapíthatók az egyes folyamatokhoz tartozó munka- és gépszükségleti normák. Az

így meghatározott időnormák, megfelelő számú mérés és a méréskori körülményeknek a feltételezett helyzethez
való hasonlósága esetében igen megbízhatónak tekinthetők. A normaértékek méréséhez részletesen meg kell
határozni a technológiai előírásokat, munkakörülményeket és az egyéb feltételeket, amelyeket a folyamat
műszaki tartalmával együtt rögzíteni kell a tétel szöveges leírásában, ezzel biztosítva az alkalmazás során a
lehető legpontosabb megfeleltetés lehetőségét.
Normaalapok segítségével
Normaalapnak nevezzük a műveletelemek vagy műveletek technológiai és a munkakörülmények által

meghatározott időszükségletét. Bár napjainkban építőipari normaalapokat tartalmazó kiadvány igen kis számban
található meg, azonban a módszer más adatbázisok esetében is alkalmazható, ezért ismerete hasznos lehet.
Ez esetben a normakészítési munka során meg kell határozni a folyamatba tartozó műveletek, műveletelemek
folyamategységre vonatkoztatott mennyiségeit. A műveleti mennyiségek és a hozzájuk tartozó normaalapok
alkalmazásával megállapított azonos kategóriába (szakképzettség, bérkategória stb.) sorolt szükségletek
összegzésével kapható a folyamathoz (tételhez) tartozó normaérték. A megfelelő pontosságú normaalap
adatbázis esetében a méréshez hasonlóan nagy pontosság érhető el kisebb munka és idő ráfordításával.
Statisztikai módszerrel
Adott – műszaki tartalmában, munkafeltételeiben és körülményeiben hasonló – szerkezetre (állapot

létrehozására) az előállítására hosszabb időszak alatti erőforrás ráfordítások és az előállított szerkezet
mennyiségének ismeretében határozható meg a norma. Pontosságát befolyásolja, hogy az adatok felvételének
tekintett bázis időszak szervezési, műszaki, munkaintenzitási feltételei mennyire felelnek meg a jövőben
tekinthető átlagos feltételeknek. A nem megfelelően megválasztott körülmények közötti adatfelvétel előrevetítheti
a korábbi bázisidőszak termelési, szervezési, gazdálkodási fogyatékosságait. Alkalmazása esetén célszerű a
tételhez részletesen leírt feltételek vizsgálatának alapján a tényleges munka körülményeknek megfelelő korrekció
elvégzése.
Összehasonlítással
Meg lehet határozni a normaértékeket a vizsgálthoz hasonló szerkezetek normáinak felhasználásával, annak
módosításával. A két szerkezet technológiai, geometriai jellemzői, szervezési, a munkakörülmények és egyéb, a
megvalósítás feltételeinek elemzésével, összehasonlítással lehet származtatni az új szerkezetre vonatkozó
normaértéket. Ehhez a normaértéket képző szakembernek igen nagy technológiai, szervezési és normaképzési
gyakorlattal kell rendelkeznie. Ebben az esetben viszonylag nagy műszaki tartalom eltérés esetében is megfelelő
pontosságú lehet az új szerkezetre vonatkozó normaérték. E módszer alkalmazása estében kisebb műszaki
tartalom korrekcióhoz tartozó normaérték korrigálására jelentősebb kockázat nélkül vállalkozhat a kivitelezési
gyakorlatban járatos szakember is.
16
Műszakilag megalapozott becsléssel
A kivitelezésben és a normakészítésében jártas szakemberek tapasztalatai, összegyűjtött adatai, információi

alapján – műszakilag megalapozott becsléssel – is megállapíthatók normaértékek. Ez esetben is a szerkezet
technológiai jellemzőit, a kivitelezéssel kapcsolatos előírásokat, munkakörülményeket és az egyéb feltételeket
igen nagy gondossággal kell felmérni és a korábban szerzett információkhoz, tapasztalati adatokhoz tartozó
körülményekkel összevetni. A módszer jellegéből következik, hogy a meghatározott normaértékek jelentős
mennyiségű szubjektív elemet is tartalmaznak, ezért közelítő pontosságúak.
A kivitelezésben dolgozó műszaki vezető és műszaki ellenőr gyakorlatában a fenti módszerek közül javasolható a
választás az alábbiak mérlegelésével:
 A méréssel történő normaérték meghatározása viszonylag kis idő ráfordításával, kevés háttér-információk
rendelkezésre állása nélkül megoldható. Alapvető feltétel az átlagosnak tekintett körülmények
meghatározása, és az ennek megfelelő helyszín, illetve munkavégzés kiválasztása (például előregyártott
szerkezet elhelyezésének daruzási munkája esetében az emelés magassága, a daru elfordulási szöge,
szélsőséges esetben a macska és a horog közötti kötélhossz).
 A statisztikai módszer annak ajánlható, aki többször azonos jellegű, tipizálható szerkezetek építésén
dolgozik és van türelme az adatok fegyelmezett és rendszerezett gyűjtéséhez, így kellő alapossággal igen
megbízható adatok birtokába kerülhet.
 Az összehasonlítással képzendő normaérték meghatározására csaknem minden, az építésben dolgozó
irányító szakember rákényszerül, a meglévő tapasztalati, illetve normakönyvi adatoktól kisebb mértékben
eltérő műszaki tartalmú szerkezet időszükségletének meghatározása során. Ezzel a módszerrel is megfelelő
pontosságú értékek birtokába juthat akár jelentősebb normakészítési gyakorlat nélkül is.
 A műszakilag megalapozott becslés minden tapasztalt szakembernek ajánlható, feltételezve a körülmények,
a műszaki tartalom ismeretét.
17
A költségvetés, költségbecslés készítéséhez használt tételrendek
A szerkezet-szerkezeti elem részletességű tételrendek

Ezek a szakmában a „tételesnek” nevezett részletességű költségvetési kiírások alapjául szolgáló adatbázisok,
amelyek tétel részletessége a szerkezet, szerkezeti elem, a költségvetés-készítés legrészletesebb
tételszerkezete (a már korábban megemlített ennél részletesebb normaalapok csak a normaképzés
segédeszközeként tekinthetők, a napi gyakorlatban költségszámításra alkalmatlanok). E tételrend jellemzően
munkafolyamat szintű tételekből áll, amelyekben a munkavégzés fajtája, a rajta dolgozó erőforrások közel
homogének (egyszerűsítve: egy brigád, egy helyen, egy időben …).
Egy vasbeton gerenda költségeinek kiírása lehetséges úgy, hogy az azt alkotó munkafolyamatokat nevezzük
meg és költségeljük, így ez állhat zsaluzásból, vasszerelésből és betonozásból. Ezeket a szerkezeteket
(állapotokat) tekintik a költségelemeket viselő tételeknek.
Az elmúlt néhány évtizedben többféle – az építőipari termelés költségelemeit viszonylag jól leíró – szerkezet,
szerkezeti elem részletezettségű normagyűjtemény jelent meg. Napjainkban normagyűjteményeket csak a TERC
Kft. gondozza és forgalmazza, illetve kínálja ezzel kapcsolatos szolgáltatásait.
A tételesnek nevezett költségvetések készítésénél, az árajánlatok összeállításánál általában e

normagyűjtemények tételrendjét használják.
A gyakorlatban elterjedt normagyűjtemények az építőipari termelés döntő részét leíró tételrenddel rendelkeznek.
A piacon megtalálható normagyűjteményekben a tételekhez tartozó jellemző információk általában az alábbiak:

 a tétel azonosítója, amely általában több számcsoportból álló karaktersorozat, esetenként utal a megszokott
költségcsoportosítási rendszerben a tétel jellegére (például munkanem), mint például:
- az ÖN adattárban
31-21-112
Vasbeton gerenda, kézi bedolgozással, 401-750 cm2 keresztmetszet között
- az ÉMIR-ben
31-22-001
Téráthidaló szerkezetek készítése daru+konténeres technológiával
Vasbeton tartószerkezet
- a KTÉN 1989-ben (mint érdekesség)
4-038
Vasbeton tartó (gerenda) készítése 750 cm2 keresztmetszetig
 a tétel műszaki tartalmával, az elvégzendő munkával kapcsolatos információk,
 a tételben foglalt feladat elvégzéséhez szükséges,
 munkaerő-,
 anyag- és
 gépnormák.
A munkaerő norma esetében

 műszakóra egységben a megvalósítás szükségleteit,
 az anyagszükségleti normákat az anyag természetes egységében,
 a gépszükségleti normákat
- a gyakorló szakember számára jól használható módon, reprezentatív gépekre vonatkozóan műszakóra
egységben vagy
- a gyakorlati munkában nehézkesen használható kWh egységben
adja meg (bár némelyik költségvetés-készítő programrendszer már korábban is biztosította a naturális
mértékegységre való alternatív megoldás lehetőségét).
18
A tételekhez tartozó normák tartalmazhatják mind az új, mind a felújítási munkákra vonatkozó értékeket, de
előfordul olyan eset is, ahol akár külön normagyűjteménybe kerültek ezek az értékek.
A közelmúltban elterjedt, jelenleg is előforduló költségvetés kiírási segédletek
Az építőiparban szabályozás, illetve ajánlás híján a közel és távolabbi múltból származó – akár több évtizedes –
normagyűjteményhez tartozó tételrendeket még elterjedten használják. Ezek a folyamatos karbantartás hiánya
miatt már csak jelentős kompromisszumokkal felelnek meg a napi követelményeknek, és az EU csatlakozás után
elvárt versenysemlegesség követelményét sem biztosítják.
Napjainkban is használatosak a már korszerűnek nem mondható, de igen elterjedt építőipari

normagyűjtemények:
Építőipari Műszaki Iránynormák – ÉMIR („kék könyv”)
Bár eredeti formájában már elavult, az iparban még elég jelentős az alkalmazási köre ennek az 1980-as évek
elején kiadott normagyűjteménynek. Nyolc kötetben átfogja az építőipari termelés nagy részét, azonban
CSAK ÚJ LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ NORMÁKAT TARTALMAZ. Ez jelentősen rontja
használhatóságát.
Fenntartási Építőipari Műszaki Iránynormák – FÉMIR („szürke könyv”)
Ez is a 80-as évek közepének terméke. Tartalma és lehetőségei az ÉMIR-hez hasonló, azonban csak
fenntartási munkákra vonatkozó normákat tartalmaz, így felépítése az ÉMIR-hez hasonlóan nem túl
szerencsés, a két normarendszer együttes alkalmazása nehézkes.
Egységes Építőipari Normagyűjtemény – ÉN („zöld könyv” vagy később „az építőkockás könyv”)
Az 1994-ben kiadott, még napjaink igényeinek is jól megfelelő Egységes Építőipari Normagyűjtemény
felépítése, szerkezete hasonló az ÉMIR-éhez, ez is több kötetben megadja az egyes tételekhez tartozóan
 a normaértékeket mind az ÚJ, mind a FELÚJÍTÁSI munkák vonatkozásában, ezzel jelentősen
egyszerűsítve használatát.
 A fenti tartalmi bővülésen túl a normaképzés során egységes feltételek alkalmazásával (belső
anyagmozgatás mértéke, anyagveszteségek, segédanyagok stb.) javult megbízhatósága.
 A tételrend kialakítása során alkalmazkodva a technikai, technológiai fejlődéshez a kor
követelményeinek megfelelő tételek kerültek az ÉN adattárába.
Egységes Építőipari Normagyűjtemény Kisüzemi körülmények között – ÉNK („zöld könyv” vagy később
„az építőkockás könyv”)
Első kiadásának időszaka, felépítése hasonló az ÉN-ben találhatóhoz. A kisüzemi körülmények közötti
termelés jellemzőinek megfelelően nagy gépeket nem igénylő technológiákat tartalmaz, ezekhez csak
szerszám jellegű gépek szükségesek, ezért a tételekhez tartozó gépnormákat e normagyűjtemény nem
tartalmaz. A tételazonosító rendszere az ÉN-től eltérő, egy korábban használt kisüzemi jellegű
normagyűjteményéhez hasonló felépítésű. Normaértékei figyelembe veszik a kisvállalkozói munkavégzés
sajátosságait, az eltérő munkakörülményeket.
A jegyzet megjelenésének időpontjában szakmailag megfelelő, elterjedt tételrend és a kapcsolódó norma- és

árrendszerek szempontjából alkalmazásra javasolható a
 TERC Kft. által kidolgozott Összevont Építőipari Normarendszer – ÖN.
Összevont Építőipari Normarendszer – ÖN
A következő fejezetben részletesen mutatjuk be a TERC Kft. által kifejlesztett, kizárólagos szellemi termékét
képező, a ma korszerűnek tekinthető, az EU elvárásainak megfelelő Összevont Építőipari Normarendszer –
ÖN tételrendet és normarendszert.
Az ÖN normagyűjtemények első sorozatának kiadására 2005-ben került sor, a folyamatos fejlesztés
eredményeként, mára már több mint 53 munkanemben több mint 225 000 új és felújítási tételt, tételváltozatot
tartalmaz. A rendszer műszaki megalapozottságát messze a hasonló rendszerek fölé helyezi, hogy a tételekhez
műszaki táblák tartoznak, amelyek tartalmazzák a tételhez tartozó anyagok műszaki paramétereit.
Ezt a normagyűjtemény könyv formájában is kiadott, folyamatosan karbantartott, fejlesztett normarendszer.
19
Az ÖN tartalmazza az egyes tételekhez tartozóan a

 tétel azonosítóját,
 egy rövidített tételszöveget a könnyebb áttekinthetőség érdekében,
 a főtételek megnevezésében a versenysemlegességnek megfelelően nem szerepel a termékek márkaneve,
gyártója,
 az elszámolási egységet,
 a tétel műszaki tartalmával, az elvégzendő munkával kapcsolatos információkat,
 a tételek nagyobb részénél táblázatos formában megtalálhatók a tételben szereplő termék műszaki
paraméterei,
 az elvégzendő munka részletezését,
 hasonlóan korábbi normagyűjteményekhez a tételben foglalt feladat elvégzéséhez szükséges anyag-,
műszakóra egységben a munkaerő- és a gépnormát,
 tételváltozatot, tételváltozatokat anyagmegjelöléssel.
A normaértékeket mind az ÚJ, mind a FELÚJÍTÁSI munkákra tartalmazza.
20
21
22
Az ÖN normacsalád és – a szervesen hozzá tartozó – anyagadattár képezi az adattári hátterét a TERC Kft.
fejlesztésében megjelenő TERC V.I.P. Összevont Építőipari Költségvetés-készítő, az ÖNKÖLTSÉG Online
Építőipari Költségvetés-készítő és a TERC-ETALON Építőipari Költségvetés-kiíró, folyamatosan fejlesztett
programrendszereknek.
Az Összevont Építőipari Normarendszer az alábbi munkanemeket tartalmazza:
I. Egyéb kiegészítő erőforrások VII. Technológiai szerelési munkák

02. Bontás, építőanyagok újrahasznosítása 56. Technológiai, vegyi és olajipari csőszerelési
(fejlesztés alatt) munkák (fejlesztés alatt)
05. Építőgépek, szerszámok (fejlesztés alatt) 57. Technológiai légtechnikai munkák (fejlesztés
09. Akadálymentesítés (fejlesztés alatt) alatt)
10. Mezőgazdasági létesítmények (fejlesztés 58. Technológiai automatizálási munkák
alatt) (fejlesztés alatt)
II. Keverékek és ideiglenes segédszerkezetek VIII. Közlekedés építési munkák
11. Keverékkészítés 60. Alagútépítés (fejlesztés alatt)
12. Felvonulási létesítmények 61. Útburkolat alap és makadámburkolat
13. Dúcolás, földpart-megtámasztás készítése
14. Víztelenítés 62. Kőburkolat készítése
15. Zsaluzás és állványozás 63. Bitumenes alap és makadámburkolat
19. Költségtérítések készítése
III. Alépítményi munkák 64. Betonpálya-burkolat készítése
21. Irtás, föld- és sziklamunka 66. Hídépítés (fejlesztés alatt)
22. Szivárgóépítés, alagcsövezés 67. Vasútépítés
23. Síkalapozás 68. Útpályatartozékok készítése
24. Mélyalapozás 69. Villamospálya-építés
IV. Építőmesteri munkák IX. Elektromos munkák
31. Helyszíni beton és vasbeton munka 71. Elektromosenergia-ellátás, villanyszerelés
32. Előregyártott épületszerkezeti elem 72. Épületautomatika, -felügyelet (gyengeáram)
elhelyezése és szerelése 73. Vasúti biztosító és távközlő berendezések
33. Falazás és egyéb kőműves munkák (fejlesztés alatt)
34. Fém és könnyű épületszerkezet szerelése 74. Tűz- és füstvédelem
35. Ácsmunka 75. Megújuló energiahasznosító berendezések
36. Vakolás és rabicolás 77. Felső vezetékek (fejlesztés alatt)
37. Égéstermék-elvezető rendszerek X. Épületgépészeti munkák
38. Cserépkályhák 80. Általános épületgépészeti szigetelés
39. Szárazépítés 81. Épületgépészeti csővezeték szerelése
V. Szakipari munkák 82. Épületgépészeti szerelvények és
41. Tetőfedés berendezések szerelése
42. Aljzatkészítés, hideg- és melegburkolat 83. Szellőztető berendezések
készítése 84. Légkondicionáló berendezések
43. Bádogozás 85. Hűtés (fejlesztés alatt)
44. Fa és műanyag szerkezet elhelyezése 86. Uszodatechnika (fejlesztés alatt)
45. Fém nyílászáró és épületlakatos szerkezet XI. Kiegészítő tevékenységek, létesítmények
elhelyezése 87. Beépített szállító- és emelőberendezések
46. Üvegezés (fejlesztés alatt)
47. Felületképzés (festés, mázolás, tapétázás, 88. Rögzítések, tömítések
korrózióvédelem) 90. Takarítási munka
48. Szigetelés 91. Kert- és parképítési munkák
49. Árnyékolók beépítése 92. Szabadidő és sportlétesítmények
50. Beépített berendezési tárgyak elhelyezése 93. Környezetvédelmi berendezések (fejlesztés
VI. Közmű- és vízépítési munkák alatt)
52. Vízépítési munkák (fejlesztés alatt) 94. Komplett készházak, egyéb építmények
53. Közműcsatorna-építés (fejlesztés alatt)
54. Közmű csővezetékek és szerelvények 95. Belsőépítészet, díszítéstechnika
szerelése 96. Alpintechnika (fejlesztés alatt)
97. Passzívház (fejlesztés alatt)
23
A komplex szerkezet részletességű tételrendek

Az ÖN alapú komplex tételrend
Komplex szerkezet részletességű költségvetések elkészítésére Magyarországon elterjedt tételstruktúra ajánlás

nincs. A V.I.P programrendszerben alkalmazott struktúra szemléletében hasonló a már korábban megemlített
DIN 276 szabványban található költségcsoportosítási rendszerhez.
A TERC Kft. V.I.P. programrendszere, a korábbi KING költségvetés-készítő programhoz hasonlóan lehetőséget
ad az úgynevezett „komplex tételek” képzésére. Ezzel a lehetőséggel élve, egy komplex technológiai folyamat
(például vasbeton gerenda készítése tétel, magába foglalhatja az elkészítéshez szükséges tételeket, úgymint
zsaluzás, vasszerelés, betonozás, kizsaluzás), de lehet akár építési részfolyamat, építési folyamat szintjén is
költséget tervezni (például alapozás, a szükséges földmunkával, a zsaluzással, betonozással, földvisszatöltéssel,
annak tömörítésével). Az adatári komplex tételrendet a V.I.P. költségvetés-készítő programrendszer tartalmazza,
és a frissítése az ÖN tételrendjéhez hasonlóan időszakonként megtörténik.
E rendszer lehetőséget ad az ÖN adatbázisán való tervezésre nagyobb aggregáltságú folyamatok szintjén, az

ÖN pontosságának megbízhatóságának megtartásával.
A komplex adattári struktúra, az adattári tételek a vállalkozások profiljának megfelelően kidolgozott „saját”
komplex tételek kidolgozásával jelentős segítséget nyújthatnak az árajánlatok gyors kidolgozásában.
Építőipari Költségbecslési Segédlet
Mint már többször említettük, a magyarországi gyakorlatban a komplex szerkezet vagy ennél aggregáltabb szintű
tételrendek kialakítására ajánlás nincs, és csak a spontán fejlődés eredményei alapján kialakult, folytonosan
változó egyedi megoldásokkal találkozhatunk a fejlesztők ajánlatai között.
Erre a részletességi szintre vonatkozó egységárakat tartalmazó időszakos áraktualizálással megjelenő kiadvány
az Építőipari Költségbecslési Segédlet, amelyben megtalálható az adott időszakra jellemző
 néhány elterjedtebb épülettípus fajlagos építési költsége,
 fajlagos építési költségek néhány épületszerkezetre és
 komplex szerkezetekhez tartozó egységárak.
24
A TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1149 Budapest, Pillangó park 9., www.terc.hu) szabadon választott
kreditpontos képzéshez kapcsolódó térítésmentes kiadványa. Kereskedelmi forgalomba nem hozható!
Az árképzés
Mottó: Annak ellenére, hogy a jelenlegi hazai szabályozásban mindent szabad, amit nem tiltanak, az
árképzésben különösen fontos, hogy az árak meghatározásánál minden, a létesítmény építésével
kapcsolatos költséget valamely költségtényezőben fel kell számolni, azoknak meg kell térülniük!
Az árképzéssel kapcsolatban közvetlen hatósági szabályozás nincs. Az árképzés módját, a költségek tartalmát
szokások, és a korábban eltörölt rendeletből megmaradt „emlékek”, valamint a külföldi befektetők által
megkövetelt költségelemek, számítási módok alapján állapítják meg.
Mivel az árak szabad árak, a piacon alakulnak ki, a piacot kivéve semmilyen szabályozás nincs. Az előzőekből
következően egymástól eltérő tartalmú árakat és felépítésű ársémákat találunk hazánkban. Ebben a kissé
kaotikus környezetben e jegyzet csak az eligazodást segítheti elő, és egy, a gyakorlatban elterjedten alkalmazott
és bevált rendszert ismertet, megemlítve a hazai építési piacon jelenlévő külföldi megrendelők által alkalmazott,
esetleg megkövetelt elemeket, módszereket is. Természetesen hasonlóan jó eredményt adhat több, más
felépítésű árképzési rendszer is.
Az átlagosítások problémája az árképzésben

Az árképzés célja a költségvetési tételek egységnyi mennyiségéhez tartozó árak – az úgynevezett közvetlen
költségek – meghatározása. Ennek elérése összetett, jelentőségében is kiemelkedő feladat. Az ár képzése
során nem csupán az árak tartalmát, a kivitelezés során felmerülő költségek elszámolási rendszerét kell ismerni,
hanem megfelelő információval kell rendelkezni a vállalkozásnál alkalmazott sajátos építéstechnológia
részleteiről, a vállalkozás stratégiájáról, az egyéb költségráfordításokról.
Az átlagosításoknak szerepe az anyagköltségek esetében van, mivel ezek a költségek jelentős hányadát teszik
ki, és a piaci hatásoktól függően gyakran változhatnak.
Az egyes kivitelezők által elérhető anyagárak akár azonos időszakban is jelentős mértékben eltérhetnek, ha
valamely vállalkozás rendszeresen vásárol valamely gyártótól vagy szállítótól nagyobb mennyiséget, akkor
jelentős, akár 30-40%-os beszállítási költség csökkenésével is kalkulálhat.
A „tömeganyagok” nagy mértékben függnek a szállítási távolságtól és a szállítás módjától.
Az előzőek miatt országos anyag- és díjköltségek nem vagy csak jelentős fenntartásokkal alkalmazhatók, mert
nem veszik figyelembe a régió jellemzőit, a vásárló és a vásárlás körülményeit, az ezzel összefüggésben álló
munkaóraköltséget, a szállítási távolságok különbözőségéből adódó anyagköltség eltéréseket.
Az anyagárak megállapítása a megrendelői, tervezői előzetes költségbecslések során lehetséges az országos

átlagokat tükröző, szolgáltatásként rendelkezésre álló adattárak alapján, azonban ezek sem tartalmaznak
fuvarköltséget, így ezeket az organizáció és a tapasztalati adatok alapján lehet felszázalékolni.
A fuvarköltségek ilyen módon való becslése igen veszélyes dolog, mert nem mindegy, hogy a homok egy
köbméterének árára kell-e megmondani a fuvarköltség százalékos értékét (amely relatív igen nagy lehet)
vagy például a gépészeti szerelvényre ugyanezt. A problémát tovább bonyolíthatja, hogy azonos termékek
árszórása is jelentős – akár többszörös - lehet, így egy mosdó csaptelep esetén a beszerzési árra vetített
százalékos fuvarköltség akár nagyságrenddel eltérhet annak ellenére, hogy mindkét termék egy
ugyanakkora kis doboz fuvarozását jelentheti.
A díjköltség kalkulálásánál a munkaidőnorma és a vállalkozásra jellemző rezsiórabérrel számolva célszerű

meghatározni a díjat.
25
A fenti megállapítások alapján is kijelenthető, hogy árajánlatot adni – és ezt a műszaki ellenőrnek komolyan
venni – egy létesítményre a nagy értékű anyagok építési helyre vonatkozó árainak, valamint szállítási
költségeinek ismerete, meghatározása nélkül felelőtlen, a vállalkozás és a létesítmény megvalósulása
szempontjából is veszélyes dolog!
Az árséma, az árösszetevők tartalma és számítási módja

Az árképzés során a költségtényezőket valamilyen meghatározott rendszer szerint állapítják meg, majd
összegzik. Az árképzés menetét teszi áttekinthetővé az árséma, amelynek alkalmazkodnia kell a költségvetési
rendszer jellemzőihez. Tekintettel arra, hogy Magyarországon napjainkban kétoszlopos költségvetési rendszer az
elterjedt, az árakat is általában ebben a bontásban adják meg.
A költségtényezők tartalmát és felszámítási módját egy-egy időszakban különböző gazdaságpolitikai

megfontolások alapján alakíthatják ki. Az árséma az adózási előírásoktól is jelentősen függő, időben változó
rendszer, amely akár vállalkozásonként is különbözhet. Az adott országok jogi, adózási és szabványügyi (például
DIN) szabályozásától függően van olyan költségvetési rendszer, amelyben más az árséma, több (vagy kevesebb)
költségtényező szerepel, mások a közvetlenül és közvetve felszámolható költségek, mások a
költségcsoportosítási elvek és szintek.
A szállítási és rakodási költség például összevonható az anyagköltséggel, a bérköltség egyik elemét, a

bérjárulékokat is külön is fel lehet számítani. Az építési díj és az anyagköltség összevonható egyetlen
egységárrá. Az ár költségtényezői között szerepeltethető a haszon is. Jelenleg Magyarországon az a
gyakorlat, hogy az ajánlati árakba általában a vállalkozó mindezt beépíti a tételek áraiba.
A hazai viszonyok között a költségelemek klasszikusnak tekinthető elkülönítése esetében megkülönböztetjük

 az építési díjat és
 az anyagköltséget.
Az építési díj számítására a gyakorlatban kétféle módszer terjedt el:

 a munkahelyi általános költségek tételenként történő felszámításával, a vállalkozás általános rezsijének
utólagos, a közvetlen költségenként túli, bruttó fedezetként való felszámításával, valamint
 a rezsiórabér alkalmazásával, az összes, a munkahelyi és a vállalkozás központi rezsijének, azaz az összes
fel nem osztható költségének figyelembe vételével.
Egy, Magyarországon elterjedt, széles körben alkalmazott árséma

Az anyagköltség (A)
Az építéshelyi anyagár (Aá) tartalmazza az anyagok beszerzési árát a gyártóműtől (Ak) vagy kereskedőtől,
valamint az anyag szállításával, rakodásával kapcsolatos költségeket (F).
Aá =Ak+F
Az építési helyen a tételben foglalt szerkezet egységére eső anyagköltség (A) a tételben foglalt szerkezet
egységére eső anyagnorma szerinti szükséglet (na) és az építéshelyi anyagár ismeretében számítható.
A = na x Aá
Az anyagnormákat normagyűjtemények tartalmazzák. Olyan költségvetési tételeknél, amelyek a

normatáblázatokban nem találhatók meg, az anyagnormát szabványok, műszaki előírások, a szerkezetek
részlettervei, műhelyrajz alapján a műszakilag indokolt mértékben kell meghatározni. A normatáblázatokban
szereplő anyagnorma minden olyan anyagot, szerkezetet, félkész terméket magába foglal, amely szabvány,
kivitelezési szabályzat, műszaki előírás szerint a megvalósításhoz szükséges, akár beépül a szerkezetbe, akár
elhasználódik az építés folyamán.
26
A normák tartalmazzák a máshol el nem számolható többleteket és levonásokat.

 Ilyen többlet a káló. A káló olyan anyagveszteséget jelent, amely a szállításnál, rakodásnál, tárolásnál,
feldolgozásnál, megmunkálásnál, bedolgozásnál jelentkezik. Az ilyen veszteséget (tapasztalati adatok
alapján) az anyagnormák készítésekor anyagonként eltérő mértékben figyelembe vették, illetve
normatáblázatokban nem szereplő tételek anyagigényének meghatározásakor figyelembe kell venni.
 A normagyűjteményekben a segédszerkezetek (állványzat, zsaluzat, dúcolat stb.) anyagnormáit tört jelöli. A
nevezőben az egyszeri beépítéshez szükséges anyag (amit ki kell szállítani az építés helyszínére), a
számlálóban az egyszeri beépítés alkalmával elhasználódó mennyiség található. (Például a zsaludeszka
felhasználási száma 20, azaz egyszeri felhasználás során csak az 1/20-ad faanyag költség számolható el.)
Ezen tételek esetében a megrendelő csupán az elhasználódott anyag ellenértékét teríti meg a vállalkozónak,
mert a segédszerkezet elbontásakor a többi anyag visszatérül, s vállalkozó azt más munkáknál ismételten
felhasználhatja. Az elvesző segédszerkezetek (például bennmaradó szádfal) esetén természetesen a kálóval
növelt teljes anyagmennyiség ellenértékét meg kell téríteni.
 Az anyagnormák nem tartalmazzák azoknak az anyagoknak adatait, amelyeket más költségvetési tételben
vagy más költségtényezőben számolnak el. Így
- a gépek működtetéséhez szükséges üzem-, kenő-, segédanyagokat, darupályát stb., mert ezeket a
gépköltségek,
- az ún. rezsianyagokat (például talpas létra, bakállvány 3,0 m magasságig, munkaruhák stb.), mert
ezeket az általános (rezsi) költségek
tartalmazzák, abból kell a költségeiket fedezni.
Az anyagbeszerzési ár a felek által megállapított időpontban érvényes utánpótlási ár, amely a forgalmazó
(szállító) árjegyzékben, árajánlatában található.
Az anyagárak, termékek utánpótlási árai a termelőhelyektől, gyártóművektől, kereskedelmi vállalatoktól szerzett

információk útján is megállapíthatók. (Az önköltség vagy ajánlati ár meghatározása esetében ez az utóbbi eljárás
javasolható.)
Az anyagok beszerzési ára a termelőhelyen (általában) szállítóeszközre felrakva értendő. Ha a terméket a

kivitelező maga állítja elő, annak árát ő maga fogja kalkulálni. Az anyagárakban a kivitelezés során bekövetkezett
változásokat a vállalkozó több féle, a szerződésben megállapodott módon háríthatja át a megrendelőre:
 A számlával igazolt tényleges anyagköltségek elszámolásával.
 Időszakonként a KSH közzéteszi az árváltozásokból adódó árkülönbözeti mutatókat. Ezeket a kivitelező
számláinak összeállításánál az anyag-áremelkedési költségtöbblet felszámításához felhasználhatja.
 Árkockázati fedezet alkalmazásával (lásd még a közvetlen költségeken kívüli tényezőknél).
 Előzetesen megállapodott statisztikai-matematikai módszer szerint számolva.
Az anyagok fuvarozási és rakodási költsége (F)
Fuvarozási és rakodási költségként kell felszámolni a szerkezethez szükséges anyagoknak a beszerzés helyétől
(termelőhelytől, feladóállomástól stb.) a munkahelyi depóináig felmerülő szállítási költségét, valamint a föld és
törmelék szállításának költségeit. Minden jelentősebb fuvarozási költséget igénylő anyag esetében célszerű a
szállítási viszonyokat megállapítani, és ennek alapján számítani a fuvarozási és rakodási költségeket.
A kis fajlagos fuvarköltségű anyagok (például festék, hígító stb.) szállítási költségét nem szokták külön
számítással kalkulálni, ezeket az anyagár százalékos növelésével szokták figyelembe venni.
A fuvarozási és rakodási költségek keretébe tartoznak:

 a vasúti (v),
 a közúti (k) fuvardíjak és mellékköltségei,
 a rakodási (r) és
 a depóniaképzés (d) költségei.
27
A fuvarozási és rakodási egységköltség tehát a következőképpen számítandó:

F=v+k+r+d
Az anyagok szállításánál a következő költségek merülhetnek fel:

 felrakás termelőhelyen tehergépkocsira (általában az eladási ár tartalmazza a felrakás költségét),
 közúti szállítás a feladóállomásig,
 lerakás a feladóállomáson gépkocsiról,
 felrakás a feladó állomáson vagonba,
 vasúti szállítás a feladó állomástól a leadó állomásig,
 lerakás a leadó állomáson a vagonból,
 felrakás a leadó állomáson gépkocsira,
 közúti szállítás az építési helyszínre,
 lerakás az építési helyen,
 depóniaképzés.
A fuvarozási és rakodási költségek mértéke is a piacon dől el szabad megállapodás során. E költségek közül egy
vagy több a helyszíni adottságoknak megfelelően elmaradhat.
Az építési díj (D)
A hazai árképzési gyakorlatban igen széles körben elterjedt és alkalmazott építési díj fogalma az adózási
előírások által meghatározott könyvelés szerkezetétől jelentősen eltér, az építőiparban mégis hosszú idő óta
alkalmazzák, és a jelek szerint ez a jövőben sem fog megváltozni. A fent említett kismértékben eltérő tartalmú
díjforma egymástól nem idegen és a szabályozatlan árképzési viszonyok között a „virágozzék minden virág” elve
alapján csak azt kell szem előtt tartani, hogy minden felmerült költséget valahol fel kell számítani!
Az építési díj számítása elkülönített fedezettel
Ezzel a módszerrel való számításra akkor van lehetőség, ha a vállalkozás pénzügyi ügyvitele lehetővé teszi a
munkahelyi és a központi irányítás rezsiköltségeinek elkülönítését, amelynek alapján meg lehet előre becsülni a
két rezsikulcs értékét. A gyakorlatban erre általában nagyobb vállalkozások esetében van lehetőség, ahol az
ügyvitelre több embert foglalkoztató szakosodott munkacsoportot, „osztályt” hoztak létre. Az alkalmazhatóság
további feltétele egy megbízható vállalati belső ügyviteli rendszer, amely biztosítja a ráfordításoknak a
létesítményekre való kontírozását.
Bár ezzel a módszerrel lehetne a lehetőségekhez képest a legnagyobb biztonsággal számítani a várható
ráfordításokat, a fent említett körülmények hiánya miatt alkalmazásának gyakorisága csökken.
D=B+G+R
ahol
D építési díj
B közvetlen bérköltség
G gépköltség
R építéshelyi rezsiköltség
A fenti összefüggés szerint kalkulált díjköltség nem tartalmazza az építési munkahelyen kívül felmerülő központi
vállaltvezetési költségeket, amelyek közvetlenül nem vetíthetők a munkahelyre.
Ezeket a további létesítményre nem vetíthető költségeket „bruttó fedezet” néven számítják fel, amelynek
részletes ismertetése a közvetlen költségeken túli költségekkel foglakozó fejezetben történik.
28
Közvetlen bérköltség (B)
Számítása a munkaidőnorma (nb) és a járulékokkal növelt bérköltség (b) ismeretében történik

B = nb x b
ahol,
b = b0 + j
b0 - a közvetlen bérköltség
j - a bér járulékos terhei
A munkaidőnormákat a normatáblázatok tartalmazzák vagy egyéb normaképzési módszerrel határozhatók meg,

figyelembe véve a munka elvégzéséhez szükséges képzettségi fokot és a munkakörülményeket is.
A munkaidőnorma egy átlagos munkakörülményhez tartozó belső anyagszállítás, anyagmozgatás munkaigényét

is tartalmazza (amely mértékét általában a normagyűjtemények általános előírásai között találhatóak meg).
A fentieken túl tartalmazzák a műszakilag elkerülhetetlen veszteségidőket, a munkavégzés során keletkezett

szemét, törmelék összetakarításának, deponálásának időszükségletét is.
A bérköltség magában foglalja:

 a közvetlen bérköltséget,
 a bérkiegészítő fizetéseket (szabadság, munkaszüneti napok, étkezés idejére folyósított fizetés),
 a bérpótlékokat (túlmunka, éjjeli, munkaszüneti napra eső munka, brigádvezetők pótdíja, különélési díj),
 a bér közterheit (például társadalombiztosítási járulék és egyéb a jogszabály által előírt bérjárulékok).
A közvetlen bérköltséghez (a munkavégzés különleges körülményei miatt) bérpótlék számítható fel

fertőzésveszélyesség, vízfolyás feletti, magasban, mélyben végzett munka, a normatáblázatokban meghatározott
munkaszint szélső határának túllépése esetén.
Gépköltség (G)
Az építmény megvalósítása érdekében alkalmazott gépek költségeit a vállalkozó elszámolhatja:

 teljesítményarányosan,
 időarányosan.
Teljesítményarányos elszámoláskor a gépköltségek a tételekhez tartozó díj költségébe vannak beépítve. Az

időarányos elszámolás esetén a vonatkozó tételeket külön kell kiírni, a költségeket pedig díjként kell előirányozni.
Teljesítményarányos gépköltség
Általában teljesítményarányos gépköltségekkel számolunk, ha valamely elvégzendő munka egységnyi

mennyiségéhez a gép által elvégzett munka mennyisége (időegység alatti teljesítménye) egyértelműen
összerendelhető (például földmunka m3 egységben, földmunkagép által egy óra alatt elvégzett földmunka
mennyisége).
A termékegységre eső teljesítményarányos gépköltség felszámítási módja a gép időnorma (ng) és a

gépműszakóra költség (g) ismeretében:
G = ng x g
A gépidőnormákat (amelyek átlagértékek) vagy a normatáblázatok tartalmazzák, vagy a vállalat saját gépeire
vonatkozó számítások útján határozza meg. Az elterjedten használt költségvetési normarendszerekben szereplő
normáknál (ÖN, ÉN, ÉMIR) a munka elvégzéséhez szükséges úgynevezett reprezentatív gépek időszükségletét
kell érteni. A reprezentatív gép fogalma olyan gépet kell hogy jelentsen, amely a kivitelező építőipar jelenlegi és a
közeljövőben várható felszereltségére jellemző, a gazdaságos építésszervezés szempontjából hatékonysága
átlagos (az elterjedt normagyűjteményekben néha elavult, ma már kevéssé használt gépek szerepelnek, ezért
29
reprezentáns voltukról célszerű meggyőződni, illetve az általunk megfelelő gép költségeire korrigálni a
szükségleteket).
A gépműszakóra (g) költségek a magyarországi gyakorlatban tartalmazzák:

 az energia, üzem-, kenő- és segédanyagok,
 a gépkezelők bérét, a társadalombiztosítási járulékát és az egyéb bérjárulékokat,
 a gépszállítás és rakodás, az átállás,
 a gép fel- és leszerelésének,
 az erőátviteli vezetékek kiépítésének és bontásának,
 az alapok, az állványzat,
 a belső mozgatás és szerelés,
 az értékcsökkenési leírás (amortizáció),
 a fenntartás és a javítás
költségeit.
A nemzetközi gyakorlatban ettől több, elfogadásra javasolható eltérés is található, így van, ahol külön elszámolják
 a gép szállításával,
 a gép telepítésével kapcsolatos költségeket,
 a gépkezelő bérét.
Időarányos gépköltség
Időarányosan szokás elszámolni azokat a gépeket, amelyek használata műszakilag indokolt és

teljesítményarányosan nem számolhatók el, ezért a normatételek nem tartalmazzák e gépköltséget. Időarányos
gépköltséggel számolják el például az anyagtovábbítás és -emelés gépeit, a toronydarukat, esetenként a nagy
emelőgépeket, a víztelenítés gépeit, és megegyezés esetén bármely más gépet is lehet, ha az máshol
teljesítményarányosan már nincs figyelembe véve.
A géphasználati időtartamot vagy ütemtervből, vagy becsléssel lehet meghatározni, és ennek alapján
megállapodni. Építtető és vállalkozó megállapodhat a tényleges használat időtartamának az építési naplóban
rögzített adatok alapján történő meghatározásáról és az ez alapján való elszámolásról is.
Az munkahelyi általános költségek (R)
A munkahelyi irányítással kapcsolatos olyan személyi és dologi költségek fedezésére szolgál, amelyek
közvetlenül munkafolyamathoz vagy szerkezethez nem rendelhetők hozzá. Bár csak közelítés, de a szerkezet
megvalósításának a bér és gép költségére vetítve szokták százalékos arányban (r%) számítani.
R=(B+G) x r%
Az építéshelyi rezsiköltség tartalmazza

 az építési munkahelyen dolgozó személyzet bérét és közterheit, a gépkocsi és telefon használatukat,
 a munkahelyi felvonulási épületek, konténerek amortizációjának, karbantartásának és üzemeltetésének,
 a munkahelyre telepített informatikai és irodatechnikai eszközök,
 a védőételek, italok, tisztálkodó szerek, munkaruházat, védőöltözetek és felszerelések,
 a termékre nem vetíthető munkahelyi berendezések (korlátok, lámpák, jelzések, felszerelések, szerszámok,
bakállványok létrák stb.),
 a rezsianyagok és fogyóeszközök,
 az előírt mintavételek és vizsgálatok,
 a téli munkavégzés stb.
költségeit.
A rezsiköltség számításául szolgáló százalékos értéket célszerű építmény fajtánként megkülönböztetni, mivel az
építmény jellegétől függően jelentősen eltérő mértékűek lehetnek.
30
E tényező fenti számítási módja jelentős bizonytalanságokat tartalmaz, mivel a kisebb méretű vállalkozások
esetében az építéshelyeken való erőforrás kontírozás nem vagy csak igen nagy adminisztrációs munkával
végezhető el, így a rezsi százalékos értéke megfelelő adatok hiányában igen kétes.
Az építési díj számítása rezsiórabérrel
Az előzőekben ismertetett számítási modell általában olyan nagyobb építőipari szervezet esetében alkalmazható
megfelelően, ahol mód van a munkahelyi és központi fel nem osztható rezsi jellegű költségek elkülönítésére. A
kis és közepes vállalkozások esetében erre (gazdaságosan) nincs mód, mert
 nem érdemes fenntartani jelentős költségeket igénylő ügyviteli-kontírozási rendszert, és
 a munkavégzés során nem vagy nehezen különíthetőek el a munkahelyi és a központi rezsi elemek.
A nem jelentős teljesítményarányos nagygépi munkával járó feladatok esetében – általában a magasépítési
feladatok döntő többsége –, jól használható költségkalkulációs módszer a rezsiórabérrel történő díjszámítás (D),
a munkaidőnorma (nb) és a rezsiórabér (br) ismeretében.
D = nb x b r
A rezsiórabér tartalmazza a termék létrehozására fordított 1 műszakórára vonatkozó összes közvetlen és

közvetett költséget.
A rezsiórabéres kalkuláció alkalmazása csak olyan munkák esetében ajánlható, ahol az élőmunka a jellemző, az
alkalmazott gépi berendezések kis, szerszám jellegű gépek, amelyeknek értékcsökkenését a rezsiórabérbe
beépítenek. Ha szükség van nagy gépek használatára, akkor a felmerülő költségeket minden esetben külön meg
kell határozni és az árképzés során ezeket az árba be kell építeni!
A rezsiórabér számítása
Bár ennek a kérdésnek bevezető mondataként azt kellene írni, hogy a biztosan nagyon megbízható
könyvelőjével beszélje meg ezt a kérdést, mégis néhány szót megérdemel ez a kérdés is, mert ezzel esetleg a
könyvelővel való kommunikáció egyszerűbbé válhat.
A rezsiórabér számítása igen nagymértékben függ az éppen hatályos jogszabályoktól, előírásoktól (adó, TB stb.),
ezért az itt leírtak inkább tájékoztató jellegű információkat tartalmaznak.
A rezsiórabér kissé elnagyolt értelmezés szerint a termelő órára jutó vállalkozási költséghányadot jelenti. Ennek
meghatározása során meg kell határozni
 az összes „termelési időt”, ami kissé leegyszerűsítve a vállalkozásnál a vizsgált időszak alatt közvetlenül a
termékek létrehozásával foglalkozók időráfordítását jelenti (de nem tartalmazza a szabadság, a fizetett
ünnepek, az esetleges betegszabadság, betegállomány stb.), valamint
 a vállalkozás összes egyéb bér, munkahelyi és központi rezsijét jelentő költségeit.
A rezsiórabér képzése során meghatározandó fontosabb tényezők, költségelemek:

 az összes „termelési idő”, amely tartalmazza az összes termelési és egyéb okokból (műszaki, szervezési,
stb.) kieső időt is,
 termelés bér és rezsi elemei,
 a megvalósítás bérköltsége,
- a közvetlen bérköltség,
- a bérkiegészítő fizetések (szabadság, munkaszüneti napok, étkezés idejére folyósított fizetés),
- a bérpótlékok (túlmunka, éjjeli, munkaszüneti napra eső munka stb.),
- a bér közterhei (például társadalombiztosítási járulék és egyéb a jogszabály által előírt bérjárulékok),
 az építéshelyen felmerülő fel nem osztható rezsi jellegű költségek az előzőekben leírtak szerint,
- az építési munkahelyen dolgozó személyzet bére és közterhei, a gépkocsi és telefon használatuk,
- a munkahelyi felvonulási épületek, konténerek amortizációjának, karbantartásának és üzemeltetésének,
- a munkahelyre telepített informatikai és irodatechnikai eszközök,
- szerszám műszer,
31
- segédanyagok,
- szállás, utazás,
- a védőételek, italok, tisztálkodó szerek, munkaruházat, védőöltözetek és felszerelések,
- a termékre nem vetíthető munkahelyi berendezések (korlátok, lámpák, jelzések, felszerelések, szerszámok,
bakállványok létrák stb.),
- a világítási a rezsianyagok és fogyóeszközök,
- az előírt mintavételek és vizsgálatok,
- szavatossággal összefüggő költségek,
- a téli munkavégzés stb., továbbá,
 a vállalkozás központi, termékre fel nem osztható költségei, így
- a központi irányítás bérköltségei és járulékai,
- a központi épületek (telephely), irodák fenntartási (bérleti), és üzemeltetési költségei,
- az ingatlanadó,
- iparűzési adó,
- tehergépjárművek költségei,
- közlekedési hozzájárulás,
- étkezési hozzájárulás,
- oktatás,
- tagdíjak,
- szakirodalmak,
- biztosítások,
- banki,
- postai,
- reklám-,
- a műszaki fejlesztésre, továbbképzésre fordított,
- a szavatosságra fordítandó,
- a munkásellátást szolgáló,
- a felvonulási,
- továbbá, minden a központ szintjén felmerülő egyéb fel nem osztható költség,
 a vállalkozás elvárt nyeresége,
 és még számos tényező merülhet fel a napi gyakorlatban.
A felmerülő összes költség és a termelői idő hányadosaként számítható a kalkulált rezsiórabér. A kapott érték
azonban a piaci viszonyok között csak a vállalkozások alapinformációiként szolgálhat, mivel a ténylegesen
kialakított vállalási árral ettől eltérhetünk (például lemondunk az általunk megálmodott nyereségről a munka
megszerzésének érdekében).
32
A költségvetés készítésének menete
A szerkezeti bontású és a részletes, tételes költségvetés készítése hosszabb időt igénylő, bonyolult feladat. A
készítéshez rendelkezni kell a részletes kiviteli tervekkel, ismerni kell a kivitelezés során alkalmazott műszaki
megoldásokat, gépesítési módokat.
A készítés szokásos lépései:

 a költségvetésben szereplő tételek összeállítása, a költségvetési kiírás elkészítése,
 méretszámítás, szükség szerint idomterv készítése,
 árelemzés,
 a költségvetés beárazása,
 a költségvetés összesítése, főösszesítés.
Minden építményre külön költségvetést kell készíteni. Az építmény költségvetésétől elkülönítve célszerű
elkészíteni a kivitelezéshez szükséges ideiglenes melléklétesítmények (ideiglenes elektromos ellátás, vízellátás,
kerítés stb.) költségvetését.
A költségvetési tételhez tartozó információk

Magyarországon jelenleg az úgynevezett kétoszlopos költségvetési rendszer a legelterjedtebb. E rendszerben a
tételekhez tartozóan elkülönítve feltüntetik a
 díj- és az
 anyagköltséget, amely tartalmazza a fuvarozási és rakodási költséget is.
E rendszer a vállalkozás során viszonylag részletes elemzésekre és áralkura ad lehetőséget.
Általában vállalkozáspolitikai okok miatt van, amikor nem közlik az elkülönített költségértékeket, hanem csak
ezek összegét, az úgynevezett egységárat.
Egy-egy költségvetési tételhez az alábbi információk tartozhatnak:

1. Sorszám,
2. Tétel azonosító kód (ÖN, ÉN, ÉNK, ÉMIR stb. azonosító),
3. Kiírási szöveg,
4. Mennyiség,
5. Mértékegység,
6. Tételegységre vonatkozó anyagköltség,
7. Tételegységre vonatkozó építési díj költsége,
8. A tételre számított összes anyagköltség,
9. A tételre számított összes díjköltség.
Egy tétel megjelenítése az alábbi lehet:
Ssz. Tétel
azonosító
Kiírási szöveg
Mennyiség Egység Egységnyi anyag kg. Egységnyi díj kg. Összes anyag kg. Összes díj kg.
33
Ha nem különböztetik meg a díjat és az anyagköltséget, hanem ezeket összevonva egységárakkal dolgoznak,
akkor az ilyen a költségvetésnek nem 9, hanem csak 7 rovata van.
6. Egységár,
7. Összár.
A költségvetési kiírás
A költségvetés készítésének egyik alapvető feladata, a műszaki tervek kiegészítéseként

 tételes tervezői utasítások adása,
 az anyagminőségek előírása,
 a szükséges technológiai, gépesítési feltételek előírása
 jellemző állapotok megkövetelése (például tükör készítése).
Függetlenül attól tehát, hogy a szerződő felek tételes vagy átalányáras elszámolásban állapodnak meg, a tervező
a kiviteli tervdokumentáció kötelező mellékleteként költségvetési kiírást kell, hogy készítsen, mert a műszaki
terveken a fenti információk egy részét nem minden esetben tüntetik fel.
A költségvetés legkisebb eleme a költségvetési tétel, amely jellemzője, hogy a műszaki tartalmának
megvalósítási költsége a tétel egységére vonatkozóan állandónak tekinthető.
A költségvetés kiírási részébe tartozik:

 a tétel sorszáma,
 normarendszeri azonosítója,
 a kiírási szöveg,
 a tétel mértékegysége.
A költségvetés kiírási szövegének általánosságban az alábbiakat kell tartalmaznia:

 a munka, a szerkezet, megvalósítandó állapot megnevezését,
 a végrehajtás helyét vagy jellemző méretét,
 a készítendő szerkezet anyagainak minőségét,
 jellemző méretét,
 a szükséges esetekben előírt technológiát,
 a szükséges esetekben a gépesítés módját,
 valamennyi egyéb megjegyzést, amely a tervező különleges utasításaira vonatkozik (és a vonatkozó
szabványokban foglaltaktól eltérést jelent),
 továbbá minden olyan feltételt, amely a tételhez megállapítandó egységnyi anyag és díj költséget
befolyásolja.
A költségvetési tétel kiírási szövegének tartalma a projekt megvalósításának különböző fázisaiban eltérő lehet.
A projekt előkészítés, illetve a vállalatbaadás időszakában a kiírási szövegben a

 technológiai és anyagváltozatok szabad megválasztásának, valamint
 a versenysemlegesség biztosítása érdekében jellemzően csak a tételhez tartozó, a műszaki elvárásokat
tükröző paramétereket írják ki.
A kivitelezési kötelezettségekre vonatkozó ajánlati költségvetésekben általában célszerű megkövetelni a

korábban meghatározott feltételeknek megfelelő,
 a konkrétan megajánlott technológiát, valamint
 az ajánlatban szereplő anyagok gyártmányát, típusát,
amely elejét veheti egy későbbi elszámolási vitának.
34
A mennyiségek meghatározása - mennyiségszámítás, az idomterv

Mind a szerkezeti bontású, mind a részletes, tételes költségvetéshez igen sok mennyiséget kell meghatározni.
Ezeket áttekinthető formában, megfelelő pontosságban, a tétel mértékegységében kell számítani. Erre szolgál
 a méretszámítás,
 bonyolultabb esetekben az idomterv,
 esetenként az anyagkivonat.
Méretszámítás
A költségvetések mennyiségeinek számítását általában a költségvetés kiírója végzi. E munkához a létesítmény

terveit a legrészletesebben ismernie kell. A méretszámításban meg kell adni a költségvetési tételszámot, a
felhasznált segédlet (például ÖN, ÉN, ÉNK stb.) tételszámát, a tétel rövid megnevezését, a tervből leolvasott
méretek alapján ki kell jelölni a számítási műveleteket, és végül a számítás eredményét és mértékegységét. Az
asztalos és lakatos szerkezetek mennyiségeit a tervező által elkészített úgynevezett konszignációban tüntetik fel.
A mennyiségszámításban erre csak hivatkozni kell, a számítást itt nem szükséges újra dokumentálni.
Különösen ügyelni kell arra, hogy minden szerkezet vagy munka csak egyszer számolható el.
A mennyiség számítása során mindig figyelemmel kell lenni az alkalmazott normagyűjtemény mennyiség
számítási szabályaira. Ezek – normagyűjteményenként eltérően – vagy a munkanemeket megelőzően, vagy a
teljes segédletre vonatkozóan egy helyen elkülönítve találhatók meg.
Idomterv
Bonyolultabb szerkezetű építmény esetében a méretszámításhoz idomterv is készül. Idomtervet azokról a

szerkezetekről kell készíteni, amelyeknek a méretei a tervekből közvetlenül nem vagy a duplázás elkerülése
érdekében (például sarok- és csatlakozás- stb. elemek) egyértelműen nem határozhatók meg. Ilyen esetben az
egyes tételekhez tartozó számításhoz kapcsolódóan fel kell tüntetni a szerkezet egyszerűsített rajzát a méretek
bekótázásával. A méretszámítást és idomtervet olyan formában kell elkészíteni, hogy azok a költségvetés
mellékletét képezhessék.
Épületek esetében:
 bonyolultabb földmunkákról,
 az alapozásokról,
 a felmenő falakról, pillérekről, válaszfalakról,
 külső homlokzati kőműve és műkő munkákról,
 szükség szerint az egyéb munkákról.
Vonalas létesítmények esetében általában csak a bonyolultabb műtárgyak, közlekedési csomópontok
esetében szükséges idomtervet készíteni.
Anyagkivonat
Esetenként a kivitelező a fontosabb anyagok megállapítására anyagkivonatot készíthet. Ez az

anyagmegrendelés alapja, de bizonyos esetekben a költségvetés készítéséhez is dokumentumként szolgál. A
szerkezetek, tételek mennyiségeit a méretszámítás, a szükséges anyagnormákat vállalati vagy az országosan
elterjedt normagyűjtemények tartalmazzák. Az anyagnormák általában az átlagos és még megengedhető
anyagveszteségeket (káló) is tartalmazzák. Ha olyan normákkal dolgozunk, amely a vesztességeket nem
tartalmazza, akkor ezeket az anyagmegrendeléseknél külön kell számítani.
/Lásd: 9., 10. számú mellékletek./
35
A költségvetés beárazása
A költségvetés készítése során az előző pontokban leírt elvek alapján egy-egy tétel beárazása során meg kell
határozni a tételegységre eső
 díjköltséget és az
 anyagköltséget vagy
 a fenti tényezők összegeként az egységárat.
A mennyiségszámítás során megállapított tételmennyiség ismeretében számítható a tételre vonatkozó összes

költség
 egységár vagy
 díj- és anyagköltség bontásában.
36
A költségvetések tagolása
Egy nagyobb létesítmény költségvetése olykor több száz oldal terjedelmű, ezért nagyon fontos, hogy könnyen
kezelhető, áttekinthető legyen. Magyarországon többféle tételtagolási rendszert használnak. Ezek mindegyike
bizonyos szempontból dicsérhető, illetve kritizálható. E jegyzetbe csak ezek ismertetésére szorítkozunk.
A munkanemek szerinti tagolás

A magyarországi gyakorlatban az elmúlt évtizedben a magasépítésben a költségvetések úgynevezett
„munkanemi” tagolása vált egyeduralkodóvá. A munkanem a gyakorlatban az egy-egy szakma, szakmacsoport
által elvégzett munkákat foglalja magában. A költségvetések készítéséhez használt normagyűjteményekben a
munkanemeknek megfelelő csoportosításban értelmezett fejezetekben helyezkednek el a költségvetési tételek.
A munkanemeket új oldalon szokás kezdeni, a tételeket munkanemenként 1-től folyamatosan kell sorszámozni. A
tételeket a munkanemeken belül a normagyűjtemény tételazonosítóinak (kódszámainak) növekvő sorrendjében
szokásos felsorolni.
Kisebb költségvetések esetében elképzelhető, hogy nincsen meg a munkanemenkénti bontás, hanem
folyamatosan az azonosító növekvő sorrendjében vannak a tételek felsorolva.
A munkanemekben található tételek anyag és díj költségeit a munkanem utolsó tétele után, az úgynevezett
munkanemi összesítőben adjuk meg az összegezett anyag és az összegzett díj költség feltüntetésével.
Az Összevont Építőipari Normarendszer (ÖN) adattár munkanemeket tartalmazó részletes felsorolása a 23.
oldalon található.
A fejezetek szerinti tagolás

Az 1970-es évek gyakorlatának megfelelően még ma is – viszonylag szűk körben –, jellemzően a mélyépítésben
– legelterjedtebben az útépítési munkáknál – a költségvetéseket főfejezetekre, azokat fejezetekre, a fejezeteket
pedig tételekre tagolják. Ezek a következők lehetnek:
Építéselőkészítő munkák
főfejezete, amely az építési munkahelyek kivitelezés céljára történő alkalmassá tételével
kapcsolatos munkákat (növényzet és fák írása, durva tereprendezés, építmények elbontása),
tartalmazza. Ezt szokták további fejezetekre osztani, ezek a
 bontások,
 irtás,
 tereprendezés.
Alépítményi munkák
főfejezetébe általában azokat a szerkezeteket sorolják, amelyek műszaki megoldását talajfizikai,
talajhidrológiai feltételek befolyásolnak. Ezt kissé leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy azok a
szerkezetek, amelyek a talajjal kapcsolatosak, illetve azzal érintkeznek. Ilyenek lehetnek például
 föld és sziklamunkák,
 dúcolás, szádfalazás,
 talajnedvesség elleni szigetelések,
 különféle alapozások,
 csővezetékek, átereszek.
E főfejezetben általában nem szoktak külön fejezeteket megkülönböztetni.
37
Felépítményi- és befejező munkák

főfejezetében minden olyan szerkezetet létrehozó munka szerepel, amely az előző kettőben nem
volt. Jellemzően az alépítményi munkáknál leírtaknak megfelelően minden olyan szerkezet itt
szerepel, amely nem érintkezik a talajjal. (Természetesen ezek az elhatárolások nem teljesen
egyértelműek, így előfordulhatnak különféle értelmezések is egyes feladatok esetében.)
A tételeket tekintet nélkül arra, hogy melyik normakötetben találhatók mindig abba a főfejezetbe kell kiírni,
amelybe időbeli és technológiai megvalósításuk szerint tartoznak. A szerkezetek megvalósításához szükséges
segédszerkezeteket (például zsaluzatok, állványok) a végleges szerkezetek tételeivel azonos fejezetben kell
feltüntetni.
A tételeket költségvetési főfejezetenként (fejezeteként) 1-től folyamatosan kell sorszámozni. A tételeket a

fejezeteken belül a normagyűjtemény tételazonosítóinak (kódszámainak) növekvő sorrendjében vagy a
megvalósítás sorrendjében kell felsorolni.
Kisebb költségvetésen belül általában nincsenek fejezetek. Ilyenkor a tételek (a főfejezeteken belül) technológiai
sorrendben vagy azonosító szerint vannak rendezve.
A fejezetekben, főfejezetekben található tételek utolsó tétele után az összesítőben adjuk meg összegezett anyag
és összegzett díj költségét.
A funkcionális építmény elemenkénti szerinti tagolás

A nemzetközi gyakorlatban alkalmazzák a úgynevezett „funkcionális építmény elemenkénti”
költségcsoportosítási rendszert is. E szerint az építményben azonos funkciójú szerkezetek kerülnek egy
csoportba. Ilyenek lehetnek például
 függőleges külső teherhordó térelhatároló szerkezetek,
 függőleges belső teherhordó térelhatároló szerkezetek,
 vízszintes külső teherhordó térelhatároló szerkezetek stb.
Ez a csoportosítási rendszer lehetőséget ad az egyes azonos funkciójú, de eltérő anyagokból, technológiával

készült szerkezetek költségeinek összehasonlítására, ezzel módot nyújtva a gazdaságosabb megoldások
megkeresésére.
A DIN 276 költségcsoportosítása az építési munkákra az alábbi:

300 Épület - épületszerkezetek
310 Munkagödör
311 munkagödör készítése
312 földpart biztosítása
313 víztartás
319 egyéb
320 Alapfelület
321 talajszilárdítás, javítás
322 síkalapozás
323 mélyalapozás
324 aljzatbeton, vasalt, illetve vb. aljzat
325 padlóburkolat
326 épületszigetelések
327 szivárgók
329 egyéb
330 Külső falak
331 külső teherhordó falak
332 külső kitöltő falak
333 külső pillérek
334 külső nyílászárók
335 homlokzatképzés
336 külső falak, pillérek belső felületképzése
38
337 függönyfalak
338 ámyékolás
339 egyéb
340 Belső falak
341 belső teherhordó falak
342 belső kitöltő falak
343 belső pillérek
344 belső nyílászárók
345 belső felületképzés
346 belső elemes falak
349 egyéb
350 Födémek
351 födém tartószerkezet
352 padlóburkolat
353 mennyezetburkolat
359 egyéb
360 Tető
361 tetőszerkezet
362 tetőablak, tetőnyílás
363 tetőfedés
364 belső felületképzés
369 egyéb
370 Beépített berendezések
371 beépített bútorok
372 különleges beépített berendezések
379 egyéb
390 Épületszerkezetekkel összefüggő egyéb intézkedések
391 építéshelyi berendezés
392 állványzatok
393 biztonsági intézkedések
394 bontás
395 karbantartás
396 újrahasznosítás, közbenső tárolás, anyagszállítás
397 téliesítés
398 járulékos intézkedések
399 egyéb
400 Épület - épületgépészet, műszaki berendezések
410 Víz, szennyvíz, gáz
411 szennyvízhálózat
412 vízhálózat
413 gáz
414 tüzivízhálózat
419 egyéb
420 Fűtés
430 Légtechnika
440 Erősáram
450 Távközlés, informatika
460 Szállítóberendezések
470 Használati berendezések
480 Épületirányítás
490 Épületgépészettel összefüggő egyéb intézkedések
491 építéshelyi berendezés
492 állványzatok
493 biztonsági intézkedések
494 bontás
495 karbantartás
496 újrahasznosítás, közbenső tárolás, anyagszállítás
497 téliesítés
498 járulékos intézkedések
499 egyéb
39
A közvetlen költségeken túli költségtényezők
Az árképzés című fejezetben részletesen ismertetett munkahelyi általános költség az árban elszámolandó
járulékos költség, s az építésvezetőség működéséhez szükséges termékre fel nem osztható költségek
megtérülését szolgálja.
Jellegében hasonlóak azok az áron kívüli költségtényezők, amelyek az egész vállalat működése közben, illetve
az átlagoshoz viszonyítva különleges munkahelyi körülmények miatt merülnek fel a kivitelezőnél. Sem a központi
fel nem osztható költségek (központi rezsi), sem az áron kívüli egyéb költségtényezők nem kapcsolhatók a
megvalósítandó szerkezetekhez, a kiviteli munkafolyamatokhoz, ezért (az esetek legnagyobb hányadában)
százalékosan vetítik a költségvetés meghatározott elemére.
Ilyen, a közvetlen költségeken kívüli költségek

 az anyagigazgatási költség,
 a pótlékok,
 a bruttó fedezet,
 a tartalékkeret,
 az árkockázati fedezet,
 a költségtérítések,
 az ideiglenes melléklétesítmények költségei.
Az anyagigazgatási költség
Az anyagigazgatási költség az anyag beszerzésével, raktározásával, a fuvarozási és rakodási költségben
felszámoltakon túli költségek fedezetéül szolgál.
Elszámolási módja százalékos, vetítési alap az anyagköltségek összege. Ennek mértéke megállapodás kérdése,
napjainkban a szokásos értéke 4-12% körül szokott lenni.
Ez a költség tartalmazza:
 az anyagbeszerzéssel, raktározással foglalkozók bérköltségeit, közterheit,
 a raktárak és berendezéseik értékcsökkenési leírását, üzemeltetési költségeit, bérleti díjait a raktárakba
érkezett készletek elsődleges fuvarozási, valamint belső mozgatási és rakodási költségeit,
 a göngyölegekkel kapcsolatos költségeket (javítás, karbantartás, selejtezés, visszaváltás stb.),
 az átvétellel kapcsolatos minőségvizsgálatok költségeit, ha nem tartoznak az munkahelyi általános költségek
körébe,
 az anyagokkal kapcsolatos biztosítások költségeit.
A pótlékok és felárak
A pótlékok az átlagostól eltérő építéshelyi, a munkát nehezítő különleges körülmények miatti többletköltségek
megtérítésére szolgálnak. Az építmény árában a kivitelező megegyezés alapján figyelembe vehet pótlékot, ha
 a munka meglévő – használatban lévő – építményeken folyik,
 működő üzemben, a megrendelő érdekeit figyelembe véve kell építkezni,
 sűrű forgalmú út, vasút, híd érintésével kell a munkát végezni, s az akadályozó körülmények
forgalomeltereléssel, vágányzárral nem küszöbölhetők ki,
 a környezet nagyfeszültségű áram miatt fokozott figyelmet követel,
 víz- vagy energiakorlátozások várhatók,
 a munkaidő egy részében kivitelezési tilalom van,
40
 az építtető igényei miatt sürgős munka szükséges, ezért túlmunkát, éjszaka vagy munkaszüneti napon
munkát kell végezni,
 vízépítési, vízhez kapcsolódó építményeknél a munkát a kedvezőtlen munkahelyi körülmények (például
vízszint ingadozás, belvíz) nehezítik,
 az építés nagy magasságban vagy mélységben folyik stb.
A felmerülő többletköltségek érvényesítése piaci kategória, a pótlékok felszámolásának módja is eltérő lehet. A
különleges körülmények miatt felmerülő többletköltségeknek elszámolásáról pótlék formájában, annak mértékéről
és a számítás módjáról a szerződő feleknek meg kell állapodniuk, és értékét a piaci viszonyok jelentősen
befolyásolják. A megállapodás tényét, a felszámítás okait célszerű a szerződésben is feltüntetni.
Alapvető cél, hogy a felmerülő költségeket a költségvetés közvetlen költségei között számolják el, így
 amennyiben a különleges körülmények miatti többletköltség csak néhány költségvetési tételt érint,
módosított, különleges tételeket célszerű képezni és a költségráfordítást így kompenzálni,
 ha a különleges körülmény hatása segédszerkezettel vagy egyéb módon közömbösíthető, úgy ennek
költségét kell tételesen előirányozni.
Ha ez nem lehetséges, a többletköltségeket százalékos becsült értékkel lehet figyelembe venni, ahol a vetítési
alap általában a díjösszeg (ami a munkaidő vesztességét ellentételezi).
Átalányár esetén a kivitelezőnek (mint általában a többi költségtényezőt) ezt sem kell részleteznie, külön
feltüntetnie. Ilyen esetben az ajánlattevő vállalkozáspolitikájának is függvénye, hogy a különleges körülményeket
milyen módon, milyen mértékben építi be ajánlatába.
A bruttó fedezet (központi fel nem osztható költségek)

Az építésvezetői általános költséghez hasonló rezsi jellegű költség. Felszámítása rezsióradíjas költségszámítás
esetében nem indokolt. A bruttó fedezet szolgál a vállalati szervezet építményre fel nem osztható költségeinek
fedezetéül. Ezért ezt nevezhetjük központi rezsinek is.
A bruttó fedezet tartalmazza többek között

 a központi irányítás bérköltségeit és járulékait,
 a központi épületek, irodák fenntartási (bérleti), és üzemeltetési költségeit,
 a műszaki fejlesztésre,
 a szavatosságra fordítandó,
 a munkásellátást szolgáló,
 a felvonulási költségeket,
 a vállalati nyereséget,
 továbbá minden a központ szintjén felmerülő egyéb fel nem osztható költséget.
(lásd: részletesen az „Árképzés” fejezetben)
A bruttó fedezet elszámolása százalékos: a pótlékokkal növelt díjösszegre szokásos vetíteni.
Értékét a vállalkozások előző években a központi rezsire, a műszaki fejlesztésre, a szociális juttatásokra fordított
költségeik alapján prognosztizálva határozzák meg. A kivitelező vállalatoknak érdekük valamennyi bruttó
fedezetet terhelő költség megtéríttetése a megrendelővel, a gyakorlatban azonban ennek mértéke a piac
helyzetétől és a vállalkozáspolitikától függ, így a ténylegesen alkalmazott százalékot vállalkozó akár egyes
munkánként is külön-külön mérlegelheti.
41
A tartalékkeret
A kivitelezés során előre nem látható többletmunkák pénzügyi fedezetét szolgáló költségeket irányozza elő.
Általában százalékosan határozandó meg. Nagysága 0-10% között szokott lenni. A vetítési alap általában a
bruttó fedezettel növelt díj és anyagköltség összege.
Mértékét befolyásoló körülmények az alábbiak például

 szakaszos tervszolgáltatás, amely esetén az előre nem látott többletmunkák és a vállalkozó kapacitásainak
esetleges terheléséből adódó többlet költségek fedezetéül szolgál,
 meglévő épületen végzett rekonstrukciós munkák esetében az eltakart, a tervezés során fel nem tárható
szerkezetek kellő ismeretének hiányából adódó bizonytalanságok.
A felszámítás lehetőségének megadása a megbízó üzletpolitikájának függvénye. Előre beépítheti a vállalási árba,
ezzel mintegy előre ígérvényt téve az ellentételezésére és kérve a leendő pótmunkák elvégzését. Az elszámolási
napi gyakorlat szerint a tartalékkeretnek a költségvetésbe való beépítése a megbízó szempontjából nem
célszerű, mivel a kivitelezést végző vállalkozó ezt
 már a „zsebében lévőnek” tartja,
 többnyire az ő felelősségi körében keletkező többletmunkák fedezetének tekinti,
 a pótmunka igényeit még ezen felül próbálja meg érvényesíteni.
A tartalék keretre a kivitelezés bizonytalanságai miatt valóban szükség van, azonban a megbízónak ezt a
költségvetés-készítés során elsősorban a saját fedezet mértékének meghatározásához kell hozzászámolnia. A
kivitelezés során „a keményen megvívott pótmunka csatákon elszenvedett vereség áraként” kell ez felhasználnia.
Az árkockázati fedezet
Az árváltozások hatásának elszámolására igen sok, megbízható, kevésbé megbízható, egyszerűbb és
bonyolultabb módszer van. Napjaink gyakorlatában a szokott átfutású létesítmények építése esetében csaknem
mindig prognosztizált vállalási árban állapodnak meg, amely azt jelenti, hogy az adott időszak várható
árváltozásait tartalmazza az ajánlati ár.
Jelentősebb inflációs időszakok esetében a szerződő felek az anyagár-változások költségmódosításának

elszámolásában állapodhatnak meg egy átalányértékben, amely azt fejezi ki, hogy a kockázatvállalás kölcsönös.
A fedezet abban az esetben is megilleti a vállalkozót, ha a meghatározott időben az anyagár-növekedés nem érte
el a megállapított értéket, illetve nagyobb anyagár-módosulás esetén sem követelheti a tényleges összeget.
Elszámolási módja százalékos, amelyet általában csak az anyagköltség összegére szoktak vetíteni. Értéke a
mindenkori inflációs ráta függvénye. A figyelembe vehető hónapok száma két időpont közötti időkülönbség
hónapokban kifejezve (a töredék hónap is általában egésznek számít). A kezdetet az határozza meg, hogy a
szerződés során a szerződő felek milyen időpontban érvényes anyagárakat vettek figyelembe, a befejezés pedig
a szerződés szerinti átadás időpontja. Az árkockázati fedezet tehát nem a tényleges kivitelezési időhöz, hanem
az anyagár-módosítás szempontjából kockázatot jelentő időtartamhoz kötődik.
Nagy, hosszabb építési idejű létesítmények esetében az árnövekedés hatását a létesítményben előforduló
erőforrások arányának és árváltozásának figyelembevételével matematikai-statisztikai módszerekkel is meg lehet
határozni.
42
Költségtérítések
Ilyen címen a vállalkozó olyan kiadásait jogosult a megrendelővel megtéríttetni, amelyek esetlegesen merülnek
fel, ezért az egyes költségvetési tételek normaértékei nem tartalmazzák. A költségtérítési rovaton számolhatja el
például a kivitelező
 az egyes közművek rákötését a hálózatra, közüzemi díjait,
 a földlerakóhelyi bérleti díjat, ha a kiszoruló földet olyan területre fuvarozták, ahol annak elhelyezéséért külön
fizetni kellett,
 speciális minőségellenőrző vizsgálatok ellenértékét stb.
A költségek megtérítése külön megállapodás tárgyát képezi. A tételes elszámolást két alapvető elv jellemzi
 csak a ténylegesen felmerülő költségek téríthetők meg a megrendelővel, ezért azokat számlával kell igazolni,
 a számlával igazolt költségek megilletik a vállalkozót, a továbbiakban az nem képezheti vita tárgyát,
 a vállalkozó csupán a számla összegét háríthatja az építmény megrendelőjére, azt pótlékkal és egyéb
járulékos költséggel növelni nem lehet.
Az ideiglenes melléklétesítmények költségei

Az építmények költségvetése csupán azok megvalósításához kapcsolódó munkafolyamatok költségeit téríti meg
a vállalkozónak. Azok a ráfordítások, amelyek
 a munkaterület megközelítésével,
 energia és egyéb közműellátásával,
 az építéstechnológiával
kapcsolatosak, külön, az ideiglenes melléklétesítményekre vonatkozó költségvetésben jelennek meg.
Elszámolásuk tehát tételes, a díjösszegük pótlékokkal, bruttó fedezettel, az anyagköltségük anyagigazgatási
költséggel, árkockázati fedezettel növelendő. Az ideiglenes melléklétesítmények költségvetésében térülnek meg
konkrétan a következő építmények költségadatai:
 ideiglenes utak,
 munkavágányok,
 kikötők,
 híd provizóriumok,
 kapcsolódó kis műtárgyak,
 ideiglenes vízellátás, szennyvízelvezetés,
 ideiglenes elektromos energiaellátás,
 előregyártó telepek,
 helyszíni vasútépítési építő- és bontótelepek,
 forgalomirányító táblák, sorompók,
 különleges kerítések, kapuk,
 a téliesítés berendezései, stb.
Elterjedt, hogy egyszerűbb megoldásként ezeket a költségeket tételes költségvetés hiányában a teljes
beruházási összeg százalékában állapítják meg.
43
A költségek összesítése
A költségvetés összesítője
A költségvetés munkanemi összesítőiben megtalálhatók a munkanemenkénti anyag- és díjköltségek.
A „Költségvetés összesítő”-ben a munkanemek sorrendjében fel kell tüntetni a munkanem azonosítóját,

megnevezését és a hozzá tartozó anyag- és díjköltséget. A munkanemekhez tartozó költségelemeket
összegezve kapjuk meg az „Építmény közvetlen költségét” az anyag- és díjköltség bontásában.
Ha a költségvetés fejezetenkénti tagolásban készül, az összesítő hasonló az előzőekben leírtakkal, csak a

munkanemek helyett a főfejezetek, illetve fejezetek lesznek feltüntetve.
/Lásd: 2., 14. számú mellékletek./
A költségvetés főösszesítője
A főösszesítő tartalmazza az építmény közvetlen költségeit, valamint az úgynevezett „közvetlen költségeken túli”
költségelemeket az alábbi formában és tartalommal az építmény közvetlen költsége anyag és díj bontásában (az
Költségvetés összesítőből átvett érték),
 az akadályoztatási költség, a pótlékok, amelyek összege megállapodás kérdése, de általában vetítési alapja
a díj,
 az árkockázati fedezet, vetítési alapja általában az anyagköltség,
 az anyagigazgatási költség, a százalékos értékének feltüntetésével, amely napjainkban 4-12% körül van,
vetítési alapja általában az anyagköltség,
 a bruttó fedezet vetítési alap, amely általában a díjköltséggel azonos,
 a bruttó fedezet %-os vetített értéke,
 az anyag- és munkadíj összegzett értéke,
 a tartalékkeret vetítési alap, amely értéke általában az anyag- és munkadíj összegzett értéke,
 a tartalékkeret %-os értéke, amely függ a létesítmény jellegétől (például új vagy rekonstrukció, a
tervszolgáltatás részletességétől stb.), de alapvetően megállapodás kérdése, szokásos értéke 0-10% között
szokott lenni,
 áfa vetítési alap, az eddig megállapított költségek összege,
 áfa, amely jelenleg 27%,
 végül a munka áfával növelt ára.
44
A létesítmény számlája és a költségvetés kapcsolata
Az építkezés befejezése után készíti el általában a kivitelező vállalat építésvezetője a (vég)számlát, amely az
építményen végzett teljes munka ellenértékét tartalmazza. A vállalkozási díjat, annak kiegyenlítési módját, tételes
felmérésben történő megállapodáskor az egységárakat az építési szerződés szabályozza, a kivitelezés tényleges
mennyiségére az elvégzett munka minőségére és az időbeli teljesítésre vonatozó utalásokat, megállapodásokat
az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza. A számlakészítés alapvető dokumentumai sok egyéb mellett
tételáras szerződés esetében:
 a szerződés (mellékleteként a tételes költségvetés),
 az átadás-átvételi jegyzőkönyv,
 a lezárt építési napló, az igazolt felmérési napló,
 a teljesítés igazolása.
Tételes felmérésen alapuló számla

Amennyiben a szerződő felek tételes felmérésben állapodtak meg, a számla a kivitelező által összeállított és a
műszaki ellenőrrel igazolt felmérési napló adataival megegyező, a teljesítés igazolásában megrendelő által is
elismert végösszeg alapján készül.
A számla ellenőrzésekor a műszaki ellenőr összeveti azt

 a felmérési napló mennyiségi értékeivel,
 a szerződés szerinti egységárakkal, valamint vizsgálja azt is, hogy nem tartalmaz-e számszaki tévedéseket.
Átalányáras számla
Átalányáras szerződés esetén a munkáról nem kell tételes felmérést készíteni, a szerződés szerinti műszaki
tartalom megvalósítása esetén a szerződésben rögzített átalányár (külön részletezés nélkül) a kivitelezőnek
kifizethető, az őt megilleti. Részszámla esetében a készültségi fokot közös jegyzőkönyvben kell megállapítani
(esetleg a szerződésben foglalt készültségi határokkal összevetni), és ez lehet a részszámla összegének alapja.
A szerződéshez (költségvetéshez) viszonyított eltérések figyelembevétele a

számlában
E kérdés vizsgálata során a többlet- és pótmunka fogalmát kell pontosan ismerni és alkalmazni.
Többletmunka
A többletmunkák a kivitelezési tervdokumentációban vagy az ajánlatkérési dokumentációban szereplő, de a

költségvetésben egyáltalán nem vagy nem kellő mértékben előirányzott építési-szerelési munkák.
 A tételes elszámolású szerződések esetében a többletmunkák elszámolásának feltétele a felmérések során
a megrendelő írásbeli elismerése.
 Az átalányáras elszámolású szerződések esetében a többletmunkák elszámolása nem lehetséges, mert a
szerződéskötéskor a vállalkozó ismerhette a műszaki tartalmat, a körülményeket, így a többletmunkák
érvényesítése nem indokolható.
45
Pótmunka
Pótmunkáknak minősülnek azok a munkák, amelyek a kivitelezési tervdokumentációban, az ajánlati felhívás

dokumentumaiban nem szerepelnek.
A vállalkozó a pótmunkák közül csak azokat köteles elvégezni, amelyek a létesítmény rendeltetésszerű
használatához szükségesek. A nem ebbe a körbe tartozó pótmunkák elvégzését szerződésmódosításhoz vagy új
szerződés létrehozásához kötheti.
A szerződésben szabályozni kell a felmerülő pótmunkák árképzésének módját, az alkalmazott

normagyűjteményt, az árat befolyásoló fontosabb tényezőket, így a rezsiórabéreket, esetleg anyagárakat.
Mind a tételes, mind az átalányáras elszámolású szerződések esetén igen hasznos megoldás, hogy a többlet- és
pótmunkákra vállalkozó részéről a megrendelő az ajánlattételi időszakban tételes költségvetést kér
egységköltségekkel. Ezek az egységköltségek nyújtanak alapot a pótmunkáknak a szerződés „szellemének”
megfelelő elszámolására.
Mennyiségi eltérések
Tételes felmérés esetén a számlába a ténylegesen kivitelezett mennyiségeket kell szorozni az egységárral (díj-
és anyagköltség). A költségvetéshez képest mutatkozó kisebb mennyiség megtakarításokat eredményez, a
nagyobb mennyiség pedig többletmunkaként a megtakarítások és a tartalékkeret terhére elszámolható. Az olyan
munkák ellenértéke, amelyeket sem a tervek, sem a költségvetés, így a szerződés sem tartalmazott, de
elvégzésük az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges volt, pótmunkaként számolható el.
Átalánydíjas szerződés esetén mind a többletmunkák terhe, mind a megtakarításokból származó gazdasági
előny a kivitelezőnél jelentkezik. A mennyiségi hiányok olyan (az átadás-átvétel időpontjáig) még el nem végzett
munkákat takarnak, amelyek az építmény rendeltetésszerű használatát nem gátolják ugyan, de a szerződés
szerint a kivitelezőnek el kell végeznie, a hiányt pótolnia kell. Az átadás-átvétel során e hiányokat tételesen
rögzítik, megállapítják értékét és megállapodnak a pótlás határidejében.
Minőségi eltérések
Gyakorlatban a megrendelők ezt várják el, és a kivitelező szervezetek kizárólagosan I. osztályú munkára
vállalkoznak, áraikat ennek figyelembevételével határozzák meg. A minőségi követelményeket (azok osztályba
sorolásával) a szabványok, minőségi előírások határozzák meg, a minősítésnek ezek lehetnek elfogadható
alapjai.
Javítható hiba esetén a megrendelő:

 a hiba kijavítását kérheti, vagy
 a szerződéses árnál alacsonyabbat fizet a kivitelezőnek.
Nem javítható hiba esetén értékcsökkenés címén a szerződéses árat csökkenteni kell. A minőségi csökkentés
mértékét általában a díj+anyag összegre vetített százalékos értékben határozzák meg, bár ez rendszerint vita
szülte megoldás.
A díjösszeg meghatározásánál a hibásan készített szerkezet tételeit szokás csak figyelembe venni, tehát nem a
teljes építmény díját.
Átalánydíjas elszámolású munkák esetén, ha a szerződéshez nem mellékelik az elmaradó, illetve pótmunkák
elszámolásához felhasználandó egységárakat, az értékcsökkentés nehezen számszerűsíthető, és összegét ezért
elég gyakran műszaki szakértők véleményének figyelembevételével bíróság mondja ki.
46
A vállalatbaadási formák és a költségvetés
A készített költségvetések részletessége, tartalma nagymértékben függ attól, hogy milyen célra kívánják azt
alkalmazni, amelyet alapvetően az befolyásol, hogy az építményt, épületet milyen módon kívánják vállalatba
adni, azaz a megrendelő hogy kívánja megbízni a kivitelezőt.
A vállalatbaadás lehetséges
 közbeszerzési eljárás útján,
 versenytárgyalásos eljárásban és
 szabadkezes megegyezéssel.
Vállatbaadás közbeszerzési eljárás útján

A megrendelőnek a versenyfelhíváshoz a jogszabályi előírásoknak megfelelően az ajánlati felhívásban csatolnia
kell:
 a beárazatlan részletes tételes költségvetést, amelyhez (általában) kiviteli, de legalább tender szintű terveket
mellékel, továbbá
 a költségvetés mellékleteként a dokumentációhoz tartozik a költségvetési kiírás tételeihez tartozó
mennyiségszámítás.
A pályázónak – a tervek gondos átvizsgálása után – az ajánlattételhez

 a költségvetést be kell árazni úgy, hogy
 a mennyiségszámításban található tételekhez tartozó mennyiségeket felül kell vizsgálnia
és ezek alapján kell meghatároznia, illetve alátámasztania az ajánlati árat.
Versenytárgyalás
Versenytárgyalásos eljárás esetén (a költségvetést tekintve) a következő alapesetek lehetségesek:
 A megrendelő a versenyfelhíváshoz – hasonlóan a közbeszerzési eljárásnál leírtakhoz – beárazatlan
részletes tételes költségvetést és (általában) kiviteli, de legalább tender szintű terveket mellékel. Ebben az
esetben a pályázónak – a tervek gondos átvizsgálása után – az ajánlattételhez a költségvetést be kell árazni.
 A megrendelő a tervekhez nem ad költségvetés kiírást (amely a hatályos jogszabályokban foglaltakkal
ellentétes), – amely egyben nem célszerű megrendelői magatartás –, de az ajánlattételhez
 beárazott részletes tételes költségvetést kér valamely elterjedten alkalmazott tételrend szerinti bontásban
(például ÖN).
 Egyösszegű ajánlatot kér.
A kivitelezőnek elemi érdeke, hogy részletes számításokkal alapozza meg önköltségi árát, ajánlatának alapját. Ez
lényegében egy részletes költségvetéssel egyenértékű, amelyet azonban csak belső használatra készít, és kifelé
nem dokumentál.
Ha a megrendelő nem is kér részletes költségvetést (amely a megvalósítás kockázatát növeli), ajánlatos
előzetesen megfelelő pontossággal számítania a várható ajánlati értékeket,
 egyrészt azért, hogy pályázati kiírása reális (anyagi teherbírásával összhangban levő) legyen,
 másrészt azért, hogy a pályázók ajánlatait felkészülten és megalapozottan tudja elbírálni. Ehhez lényegében
egy részletes költségvetés kiírást kell készítenie (készíttetnie a tervezővel), vagy legalábbis megbízható
normatívákra támaszkodva költségbecslést kell végeznie.
47
Szabadkezes megegyezés
Ha a megrendelő nem közpénzből fedezi az építési költségeket, illetőleg a beruházáshoz nem vesz igénybe
olyan állami kölcsönt vagy állami juttatást, amelyhez a törvény közbeszerzési eljárás megtartását írja elő,
szabadon választhat kivitelezőt, mellőzve a versenytárgyalást.
Szabadkezes megegyezés esetén is a megrendelő

 kiadhat részletes, tételes költségvetést, amely az alku alapja,
 kiadhat beárazatlan költségvetést, kérve annak árazását,
 kérhet bármilyen szerkezetű (szerkezeti bontású) költségvetést árképzési dokumentációval vagy a nélkül,
 kérhet egyösszegű ajánlatot.
Mindezekben az esetekben azonban mindkét fél érdeke, hogy az ajánlatot részletes számítások birtokában tegye
meg, illetve fogadja el a későbbi elszámolási viták elkerülése érdekében, ahol a tételes költségvetési kiírás
hiányában viták alakulhatnak ki
 a szerződésben foglalt feladatok mennyiségek nagyságáról,
 az elvégzendő feladatok műszaki, esztétikai jellemzőiről.
48
A gyakorlatban elterjedten alkalmazott költségvetést és kalkulációt

támogató számítástechnikai lehetőségek
Tervezői, építtetői igényeket szolgáló rendszerek

Kizárólag a tervezői igényeket szolgálják ki azon programok, amelyek a tervezői költségvetési kiírások
egységesítése, elősegítése érdekében jelentek meg.
Ezen programok általában 100%-ban kompatibilisek a TERC Kft. további, magasabb tudású, vállalkozók által
ármunkára alkalmas programrendszereivel.
A programrendszer „light” verziója anyagárak nélküli, kizárólag áratlan költségvetési kiírás készítésére alkalmas.
A „standard”, anyagárakat tartalmazó változatának folyamatos árfrissítése az internet segítségével is

aktualizálható. A program fő- és altételeket tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy versenysemleges költségvetési
kiírások készüljenek vele, amelyek a közbeszerzési eljárások alapvető követelményei. A programrendszer
érdekessége, hogy felhasználóinak sokrétű, megalapozott árinformációt biztosít. A „jellemző ár” esetén a
leggyakrabban használt, a tételváltozatok első helyén szereplő anyagárat kapjuk meg, „átlagárnál” az összes
tételváltozatból képez a szoftver egy átlagárat, a „legnagyobb” és a „legkisebb” árnál értelemszerűen a
legdrágább vagy legolcsóbb tétel anyagárát kínálja fel.
Remekül használható a programrendszer előzetes árinformációk többváltozatos megadása esetén, amely

esetben alternatív megoldásokat kínál fel a beruházó számára a rendelkezésére álló pénzügyi eszközök
figyelembevételével.
Az egységárszintű programrendszerek
A legegyszerűbb, költségbecslésre alkalmas – ugyanakkor az egységárszintű anyag- és teljesítményarányos
gépköltségre vonatkozó erőforrásértékeket nem tartalmazó – programrendszerek.
Ezek árelemzésre és erőforrás-kigyűjtésre nem alkalmasak. Az egységárszintű programrendszerek főleg

 költségbecslések,
 ajánlatok kiírására használatosak,
egyszerűségük miatt tényleges segítséget az árakkal nem foglalkozó vagy árfelelősséggel nem érintett
vállalkozók részére jelent (például tervezők, kis létszámmal dolgozó, kis termelési értékű kisvállalkozók, építőipari
szolgáltatásokat végzők stb.).
Ezen programrendszerekre jellemző, hogy az egységnyi munka elvégzéséhez szükséges időnormákat

tartalmazzák.
A felhasználók a saját rezsióradíjukkal tudják azt használni. Az építésügy területén tevékenykedő, ár- és
elszámolási viták igazságügyi szakértőinek segítséget jelent ezen programrendszerek használata, különösen
abban az esetben, ha az adattárak az elmúlt évek, évtized vonatkozásában is megbízható, természetesen
tájékoztató jellegű anyagár értékeket is tartalmaznak.
Jellemző az időszakonkénti (félévenkénti, évenkénti) tétel- és árfrissítésük, az időkorláttal ellátott programok

esetén akár kötelező jelleggel. A programrendszer sablonokból dolgozik, általában külalakja, tartalma nem
szerkeszthető, azonban kompatibilisek egymással. Természetesen ezek is nyújtják mindazon számítástechnikai
előnyöket, amelyek segítségével valós, az adott projektre jellemző, egyedi költségvetés elkészíthető (a tételek
szövege, az anyag egységára átírható, a rezsióradíj megadható, a korábban elmentett költségvetések tovább
49
feldolgozhatók stb.). A Magyarországon leggyakrabban használt ilyen jellegű programrendszer korábban

időkorláttal, jelenleg hardverkulccsal is védett, amely biztosítja az egyfelhasználós jogosultságot.
Az egységárgyűjtemény szintű, erőforrás adattárral rendelkező rendszerek

A felhasználói igényeknek megfelelve egységárgyűjtemény szintű adattárral felszerelt, de a felhasználó számára
komplex tudást biztosító szoftverek képezik az átmenetet a legegyszerűbb és a legnagyobb tudású
(erőforrásokból dolgozó) programrendszerek között. Erre a programra jellemző, hogy időkorláttal már nem
rendelkezik, sőt több változatban is piacra kerül, nagyobb tudású változatában számlázó modulon túlmenően
más szoftverekhez kapcsolódó illesztő modullal is rendelkeznek. A program felhasználói azon vállalkozók,
vállalkozások, akiknek nincs szükségük normagyűjtemény szintű adattárfeltöltésre, ugyanakkor nem szeretik az
idő- (anyagi kihatással járó kötelező frissítéseket, upgradelést) és tudáskorlátokat. A szoftver már lehetőséget
biztosít felhasználói számára a komplex tételek képzésére, lekezelésére, akár több változatában is.
Az építőipari normagyűjteményekre – erőforrás normákat tartalmazó – támaszkodó

rendszerek
Az építőipari vállalkozók, vállalkozások, az ármunkát végző személyek leghathatósabb eszközei az építőipari
normagyűjteményekre támaszkodó szoftverek.
Ezek képesek az erőforrásértékekre támaszkodva a folyamatosan változó piaci feltételeknek, anyagbeszerzési

áraknak, fuvar- és gépköltségeknek megfelelve az elő- és utókalkulációs feladatok ellátására.
Alapvető feltételként biztosítják felhasználóik számára, hogy vállalkozásuk saját beszerzési, áradatainak
függvényében nagyon nagy pontossággal meghatározzák az adott építési projekt önköltségi árát, amely
természetesen a vállalkozás belső információit elégíti ki. Ez az ár szinte minden esetben pozitív irányban eltérítve
az ajánlati ár alapját képezi, amely az áralku folyamatában megalapozottá teszi a vállalkozó piaci szerepét, illetve
meggátolja, hogy a szerződéses ár már önmagában veszteséget jelentsen a vállalkozó számára.
A szoftver használata során minden esetben a normagyűjtemények által biztosított erőforrásértékekkel,

anyagadattára pedig súlyozott, átlagosított kiskereskedelmi anyagárakkal feltöltve dolgozik.
Legfontosabb modulja az erőforrások kezelése. A szoftver mellékletét egy vagy több, a szoftverfejlesztő által
feltöltött tételadattár képezi.
Az adattárak tetszőleges szerkesztése, bővítése, másolása, áthelyezése, költségvetések adattárrá történő

átalakítása biztosított. A tételek jelentős száma miatt lehetőséget biztosít szűkítésre, mivel az általános gyakorlat
szerint egy kivitelező szervezet nagyjából azonos tételeket, tételváltozatokat használ munkája során. Sokkal
könnyebb egy szűkebb tételadattárban dolgozni, mint a több százezres tételekből válogatni.
A központi tételeken túlmenően saját cikkszámok használata biztosított, az erőforrások saját adattárakkal
korlátlanul bővíthetők. Az erőforrások a programfejlesztő által szolgáltatott időszakonkénti (évenkénti, fél-,
negyedévenkénti, interneten akár napi) anyagkarbantartással vagy a programfelhasználó saját adataival időkorlát
nélküli intervallumban karbantarthatók, továbbfejleszthetők, bővíthetők. Nagy segítséget jelent a kivitelező
szervezetek részére, hogy az anyagadattárak számítástechnikai módon összeköthetők a gyártók, kereskedők
saját árjegyzékeivel, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a legkedvezőbb anyagbeszerzési áron tudják az
építési termékeket megvásárolni. A programrendszer kiemelkedő szolgáltatása az erőforrások kigyűjtése,
amelynek során egy vagy tetszőleges számú költségvetés (halmozottan) adatai jeleníthetők meg. A felhasználó
igényének megfelelően az anyagkigyűjtés akár keverékszintig felbontva is elkészíthető. Az ár mellett a gyártók
legfontosabb adatai, internetes oldala közvetlenül elérhető, és a cikkszámrendszerük használata garantálja a
termékek pontos beszerzését. A program természetesen segíti a fuvarköltségek kiszámítását, igény esetén a
fuvartáblák segítségével az egyedi fuvarkalkulációk elkészítését vagy a százalékos fuvarköltség számítását. A
50
felhasználó által folyamatosan karbantartott és igényeinek megfelelően saját termékeinek, gyártmányainak

kalkulációs tételeivel kibővített adattárak garantálják a gazdaságos vállalkozás alapját.
Az európai uniós általános direktíváknak is megfelelő normagyűjtemények

Magyarország európai uniós csatlakozását követően 2005 I. negyedévétől folyamatosan megjelentek Összevont
Építőipari Normarendszer (ÖN) elnevezéssel az európai uniós általános direktíváknak is megfelelő
normagyűjtemények. Ezek új munkanem- és tételrendkiosztásban tartalmazzák új és felújítási munkákra
vonatkozó erőforrásadatokon túlmenően a műszaki adatokat is. Az ÖN adattár előnyei a korábbi
normarendszerekhez képest:
 a tételek kódszámainak szerkezeti rendszere megváltozott (strukturált lett) a megnövekedett anyagfajták és
a folyamatos bővítés lehetőségének biztosítása érdekében,
 a versenysemlegesség elvének megfelelve a tételek megnevezésében nem szerepel sem a termék
márkaneve, sem pedig annak gyártójára való utalás, ezek az adatok a tételváltozatokban kerülnek
rögzítésre,
 az egysoros (80 karakteres) rövidített tételszöveg az elkészített költségvetési kiírások könnyebb
áttekintéséhez nyújt lehetőséget,
 a legtöbb tétel kibővült egy műszaki táblázattal, amely meghatározza a termék egyértelmű paramétereit,
 strukturált kiírás és tételkiválasztás, amelyben már a nem építőipari szakemberek is egyszerűbben
eligazodnak,
 a műszakilag minél megalapozottabb tételszöveg érdekében a megnevezés hosszússága megnövekedett,
megteremtve az egzakt megfogalmazás lehetőségét,
 a jegyzet lezárásának időpontjában 53 munkanemre már kidolgozott, 12 munkanem vonatkozásában pedig
fejlesztés alatt van az ÖN adattár.
Az építőipari vállalkozói programrendszerek az ÖN adatbázisán túlmenően a felhasználói igényekhez

alkalmazkodó, munkaszakaszokra bontott, saját és alvállalkozói költségvetéseket is kezelik. A gyors
munkavégzéshez lehetőséget biztosít a korábbi vagy saját részre összeállított egyedi általános költségvetések
behívására. Megteremti annak feltételét, hogy a beérkezett korlátlan számú alvállalkozói költségvetéseket
összesíti, beépíti a felhasználó saját költségvetésébe. A szoftver a hardvereszköz kapacitásának függvényében
szinte korlátlan számú ajánlat, költségvetés tárolására, kezelésére képes.
A programrendszerhez csatlakozó, önálló számlázó modul az általános számlázási követelményeken túlmenően

lekezeli a termék- és partneradatbázist, ugyanakkor a felhasználói igények alapján a szoftverfejlesztő által
telepített sablonokon túlmenően egyedi, saját számlaformátumok kidolgozását (szállító adatait tartalmazó mező
kialakítása, logo szerepeltetése, formátum meghatározása, záradékok szerepeltetése stb.) teszi lehetővé. A
szoftver bármely valutában képes számlát készíteni a beállított paramétereknek megfelelően. A Nemzeti Adó- és
Vámhivatal vonatkozó előírásainak megfelelően stornó és helyesbítő számla készítésére alkalmas. A felhasználó
igényeinek megfelelően az esetlegesen eltérő áfakulcsok kezelése megoldott. A kiállított számlákból – azok
számától függetlenül – kimutatások készíthetők akár évi, akár több évi időintervallum vonatkozásában.
A költségvetés-készítő modul feladata új költségvetés megnyitásával, illetve régi (elkészült) költségvetések

beolvasásával kezdődik. A munka megkezdésekor a költségvetés körülményeit, nevét, fejezeteit, fejlécének és
záradékainak tartalmát, az alkalmazni kívánt normaadattár fajtáját (új vagy felújítás) meg kell határozni. A
költségvetés megnyitása után a műveletek során a tételeinek kiválasztása több módon történhet: egy korábbi
vagy sablon költségvetés megnyitásával (input költség) a tételek számának megadásával, technológia szerinti
gördülő menüvel az adattárból lapozással, beolvasással, képek és listák segítségével, szövegrészek
felhasználásával fastruktúrájú menüben, illetve gyártó szerinti kereséssel. Komplex tételek alkalmazása
(szoftverfejlesztő által biztosított kezdőállomány, illetve korlátlan számú saját) nagy mértékben elősegítheti a
felhasználó gyors munkavégzését, azok többszörözése akár rendkívül gyors (szerkezetenkénti, szintenkénti,
épületfajtánkénti, -típusonkénti stb.), megalapozott előzetes költségbecslésére alkalmas. Mivel minden esetben a
tényleges felhasználói erőforrás- és áradatokra támaszkodik, így bármikor konkrét árra aktualizálható. A szoftver
51
korlátlan számú és módú módosítást tesz lehetővé, egyben biztosítja az alternatív tételek alkalmazását. A
költségvetési tételekhez megjegyzések fűzhetők.
A szoftver lehetőséget biztosított több árszint egyidejű kezelésére. Az árazás történhet külön-külön anyagra, díjra
vagy mindkettőre. A program biztosítja egy vagy akár az összes költségvetési tétel árelemzését, amely ez irányú
igény esetén a költségvetés mellékleteként csatolható, későbbi célra dokumentálható. A program lehetőséget
teremt munkanemenként a tételek gyors, százalékos formában történő áreltérítésére, anyagra vagy díjra, akár
mindkettőre is.
A nyomtatási funkcióban a paraméterezett feltételeknek megfelelően képernyőn vagy nyomtatásban jeleníthető

meg a kész költségvetés egyben vagy igény szerinti fejezetenkénti tagolásban. A felmérési napló készítése
(amely egyben alkalmas a mennyiségi számítások elkészítésére, dokumentálására is) megteremti annak
lehetőségét, hogy a teljes költségvetés, illetve a kiállított részteljesítéseken alapuló számlák folyamatosan
figyelemmel kísérhetők. A költségvetési tételek sorrendje a felhasználó igényeinek megfelelően változtatható. A
kész rész- vagy teljes költségvetésekből egyedi vagy halmozott kigyűjtések készíthetők, amelyek megteremtik az
anyagkigyűjtésen keresztül a precíz anyagrendelést, illetve elszámoltatást, a vállalkozás éves vagy bármely
periódusra bontható anyagfelhasználását.
A kész rész- vagy teljes költségvetések export, import feladatai megoldottak. Az Európai Unióban használt DIN
szabvány szerinti GAEB 2000 ajánlati formát a program lekezeli. XML leíró nyelv elemeit tartalmazó
fájlformátumból való importálás lehetősége biztosított. Alvállalkozók és munkanemek szerinti exportálás Excel
táblázatba, Word (doc) és RTF formátumba. A kész költségvetések XML formátumban történő létrehozása
megteremti a lehetőséget az interneten, térítésmentesen felhasználható TERC-ETALON Építőipari Költségvetés-
kiíró Programrendszerrel történő közvetlen kapcsolatra, adatátvitelre.
Az ügyfélszolgálati programmodul a programrendszer aktualizálásán túlmenően további szolgáltatások

igénybevételének lehetőségét teremti meg. Az aktualizálás, archiválás mellett ez biztosítja a TERC Kft-vel az
interneten keresztüli kapcsolatot.
Az elektronikusan elkészített költségvetések internet útján történő továbbítása rendkívül gyorssá teheti korlátlan
számú alvállalkozó bevonása, illetve ajánlata mellett a generál-költségvetések összeállítását, az ajánlat
elkészítését, benyújtását, illetve a beérkező ajánlatok elbírálását. A költségvetések gyors, pontos
összehasonlítása, kiértékelése legtöbbször időigényes és fárasztó feladat akár a fővállalkozó, akár a beruházó
cégek számára. Amennyiben az ajánlatkérők előre kiírják a költségvetést, és az ajánlattevőket kész tények
(követelmények) elé állítják, saját munkájukat könnyítik meg és teszik megalapozottá a visszaérkező ajánlatok
elbírálásánál. Az összehasonlításra alkalmas programrendszer kizárólag normaadatokon alapuló költségvetési
kiírásokat képes befogadni és feldolgozni. A szoftver a megadott paraméterek alapján (főösszesítő,
munkanemek, tételek összes szövege és áreleme stb.) képes a legkisebb eltéréseket is kimutatni, és azokat
összehasonlító táblázatokban megjeleníteni. Ezek alapján az objektív kiértékelés már egyszerűbb feladat.
Különösen az állami pénzeszközökből megvalósuló építési tevékenységek során szinte elengedhetetlen
segítséget jelent az építtető, beruházó számára az abszolút objektív, előre megadott szempontok szerinti
kiértékelésre, illetve az egyébként is egyre szűkülő pénzügyi eszközök gazdaságos, takarékos felhasználására.
Természetesen ezen területen túlmenően valamennyi beruházó számára a használata javasolt.
A költségszámítás és egyéb menedzser feladatokat szolgáló lehetőségek

A felsorolt és a jelentős mértékben eltérő tudású és adattári hátterű szoftverek egymással hierarchikus
kapcsolatban állnak, a legmagasabb kiépítésű és legnagyobb tudású szoftver valamennyi programrendszert
kezeli, amely lehetőség az alacsonyabb tudású programrendszerek egymás közötti kapcsolatában szűkül. Ez
teremti meg annak lehetőségét, hogy a felhasználók a saját igényeiknek legjobban megfelelő szoftvert tudják
gazdaságosan és eredményesen használni építőipari tevékenységük során.
52
Az ütemterv-készítő szoftverekkel együtt biztosítják az építőipari költségvetés-, illetve ütemtervkészítést. A

költségvetés-készítő szoftverekkel szemben támasztott követelményeknek, a jól bevált funkcióknak eleget tevő
programrendszer további előnye a hatékony erőforrás-tervezés, az ütemtervek, teljesítésigazolások kezelése.
Természetesen ma már az építőipari szoftverek fejlesztői biztosítják mindazon szolgáltatásokat, amelyeket a

felhasználók jogosan elvárnak a programrendszerek használatával kapcsolatban. Általános követelmény, hogy a
leggyakrabban használt operációs rendszerekkel legyen kompatibilis, és adott esetben egy bizonyos
időintervallumon belül biztosítsa a korábban használatos operációs rendszereken történő felhasználást is. Ez
természetesen nem minden esetben biztosítható, amikor például 32 bitről 64 bitre változik. A szoftver működjön
általánosan használatos PC hardver környezetben, a műszaki fejlődésnek megfelelően biztosítsa hardverkulcsos
védelem esetén a felhasználó igényének megfelelően printer vagy USB portos csatlakozást.
A számítástechnikai rendszer fogalmazójával szemben elvárható szolgáltatások

A szoftver alapvető célja legfontosabb feladatának maradéktalan ellátása, segítse a felhasználókat az adott
feladat minél könnyebb és precízebb megoldásában. Excel állományban is lehet költségvetési kiírást készíteni,
de ettől ez még nem lesz költségvetés-készítő program. Általános cél, hogy a program soha ne a készítőinek
feleljen meg, hanem felhasználóinak, a program azt a feladatot végezze el, amit a felhasználó elvár tőle.
Alapvető követelmény egyszerű telepíthetősége, a lehető legkevesebb felhasználói beavatkozással települjön, de
ugyanakkor biztosítsa felhasználóinak az e tárgyban eltérő döntési lehetőségeket (például teljes vagy
felhasználói telepítés stb.). A felhasználóbarát kezelőfelület könnyen átlátható, logikus felépítéssel, jól elkülönülő
funkcióival elégítse ki a gyakorlatlan vagy kezdő szoftverfelhasználók igényeit is.
A szoftverfejlesztő a programrendszer átadásakor bocsássa a felhasználók rendelkezésére a részletes

programleírásokat, amelyeket körültekintően, minden részletkérdésre kiterjedően, laikus számára is érthető
módon készítsen el. Valamennyien tudjuk, hogy a felhasználók ritkán tudnak kellő időt biztosítani a szoftverleírás
áttanulmányozására, de az logikus felépítésével, tartalomjegyzékével és nem utolsósorban szószedetével
hasznos segédeszközzé válhat a felhasználás elakadása esetén. A program forgalmazója biztosítsa a
felhasználók számára mindazon segédprogramokat, amelyek a szoftver használata során alkalmazásra
kerülhetnek. Ma már általános követelmény, hogy a program használata során az adott feladatnál a help funkció
alkalmazásával az érintett kezelői leírások megjeleníthetők legyenek, illetve felhasználói probléma esetén az
esetek döntő többségében segítséget nyújtson.
Bár jogszabályi kötelezettség, de feltétlenül említést érdemel a garanciális és szavatossági feltételek biztosítása,
adott esetben a jogszabályban előírtakon túlmenően hosszabb időtartamra történő vállalással. Jogosan elvárható
felhasználói igény a legkörültekintőbb szoftverfejlesztői munka mellett is az esetlegesen felmerülő szoftverhibák
minél rövidebb intervallumon belüli javítása, és annak minden érintett felhasználó felé történő eljuttatása (például
új adatállomány adathordozón való térítésmentes megküldésével, kisebb hibák esetén interneten keresztül). A
fejlesztők saját érdekükben talán leggyakrabban teljesítik a szoftverkövetés iránti igényeket, amely érinti magát a
működtető szoftvert, illetve a hozzá kapcsolódó adattárakat.
A felhasználók korlátozott idejük és az anyagi teher ellenére gyakran élnek a szoftver-betanítás lehetőségével,
amelynek keretében rövidebb idő alatt tudják a program kezelését, felhasználását elsajátítani, illetve saját
munkakörük ellátásával kapcsolatban szakszerű, egyedi információk birtokába juthatnak. A felhasználók igénylik
a forgalmazók ügyfélszolgálati tevékenységét, amely közvetlen hot-line telefonos kapcsolatban, illetve
meghatározott időszakonként térítéses vagy térítésmentes szakmai konzultációk, konferenciák keretében
valósulhat meg. Általánosan megállapítható, hogy az a szoftver a jó programrendszer, amelyet a felhasználók
pozitív minősítései alátámasztanak.
53
Végülis miért érdemes költségvetési kiírást, illetve költségvetést

készíteni?
Az előzőekben leírtak elolvasása után gondoljuk végig, hogy miért célszerű a műszaki dokumentációhoz tételes
költségvetési kiírást mellékelni?
Mert a jogszabály a jelentősebb munkákra úgyis előírja, de ez még az ajánlatkérő, illetve az ajánlattevő számára
látszólag nem jelent előnyt, esetleg többen felesleges nyűgnek érzik, így nézzük meg, hogy milyen tényleges
előnyöket biztosít az építésben résztvevő felek számára ez a dokumentum.
Ha a költségvetési kiírást megfelelő részletességgel készítik el, akkor

 megbízhatóan rögzítik az elvégzendő feladatokat, így nem lesz vita az építtető és a vállalkozó között,
hogy mely munkák tartoznak a szerződéses kötelezettségek körébe. Egy megfelelően megválasztott
tételrend esetében a normagyűjtemény még a járulékos feladatok elvégzését is részletezi, ami szintén
csökkenti az esetleges vitaalapokat,
 a részletesen megfogalmazott költségvetési kiírásban a megvalósítandó szerkezetek minőségének
színvonala, az elvárt műszaki és esztétikai paraméterek jól rögzíthetők, a megvalósítás különböző
időszakaiban akár
o műszaki specifikációkkal, akár
o konkrét termék, típus rögzítésével, mint az elvárt színvonalat képviselő etalon megnevezésével,
 a tételes költségvetési kiírás a műszaki tervlapokon nem szerepeltethető, a létesítmény
létrehozásához azonban szükséges feladatokat, mint műszaki utasításokat tartalmazza,
 a tételes kiírásban lehetőség van a munka elvégzésének, az átlagostól eltérő jellegének rögzítésére,
ezzel elkerülhetővé válnak a későbbi árviták,
 a tételekben a feladatok elvégzésének gépesítési, a környezettel összefüggő körülmények
megfogalmazása lehetőséget teremt a megfelelő árkialakításra, illetve ezek számonkérésére,
 a tételek megfelelő csoportosításával mód lehet gazdasági vizsgálatokra, amely a tervezés fázisában
érintheti a költség/minőség viszonyt, és nem mellékesen
 lehetőség van a munka bekerülési értékének meghatározására.
A fentiek alapján megállapítható, hogy mind a megbízó, mind a vállalkozó számára a „költségvetés” nevű
dokumentum létezése a költségek ismeretén túl számtalan, annál jelentősebb információt tartalmaz, amely segíti
 a megfelelő műszaki tartalmú szerződés megkötését,
 a felek közötti minőségek miatt kialakuló viták elkerülését,
 az elszámolás során a többlet-/pótmunka megítélésének egyszerűsítését,
 mindezekkel az építtető-vállalkozó korrekt viszony fenntartását, ezzel elkerülhetővé téve a sok bíróságon
végződő, általában mindenki számára előnytelen vitát.
A fent leírtak is már elégnek tűnhetnek arra, hogy mindenkit meggyőzzenek arról, ezt a dokumentumot érdemes
elkészíteni, de egy jól megválasztott naturális normákat kezelő adatrendszer esetében, további hasznos
információk is előállíthatóak, így
 a munkákhoz tartózó erőforrás szükségletek, amelyek segítenek kiszolgálni az alkalmazó egyéb információs
igényeit, így a közbeszerzési munkáknál igen gyakran megjelenő erőforrás felhasználási ütemterv
adatigényeinek előállítása,
 csaknem minden ajánlattétel esetében a pénzügyi ütemterv elkészítéséhez szükséges alapadatok,
 a termelés előkészítés során, a munkaerő, anyag és gép várható szükségleteinek meghatározása,
 az „elszántabb” alkalmazók a számítástechnika segítségével összekapcsolhatják a műszaki, illetve az
időtervezés több fázisával, ezzel időt, energiát takaríthatnak meg.
54
Ezeknek az előnyöknek az eléréséhez kell

 egy jó, többszintű norma adatbázis,
 egy jól kezelhető rugalmas szoftver,
 megfelelő adatbázis karbantartás, és nem utolsó sorban
 műszakilag felkészült, a napi műszaki-technológiai ismeretekben is jártas jó MÉRNÖK.
55
Várható komplex tételrend (fejlesztés alatt)
1 Külső közműépítési munkák

11 Külső víznyomóépítés
11-11 Alépítményi munkák
11-11-01 Bontási munkák
11-11-02 Földmunkák
11-11-03 Dúcolási munkák
11-11-05 Ágyazatkészítése
11-11-09 Egyéb alépítményi munkák
11-12 Hálózatépítés
11-12-01 KPE csővezeték fektetése
11-12-02 Gömbgrafitos csővezeték fektetése
11-12-03 KPE csővezeték szerelvényei
11-12-04 Gömbgrafitos csővezeték szerelvényei
11-12-05 Víznyomóvezetékek tartozékai
11-12-09 Egyéb víznyomóvezeték építési munka
11-13 Befejező, járulékos munkák
11-13-01 Földvisszatöltés
11-12-02 Járulékos szerkezetek, feladatok
11-12-03 Burkolat helyreállítási munkák
11-12-08 Egyéb víznyomóvezeték építési befejező és járulékos
munkák
13-90 Egyéb, külső víznyomóvezeték építési munkák
12 Külső szennyvíz és csapadékcsatorna Fejlesztés alatt
építés
12-90 Egyéb munkák
13 Külső elektromos ellátás kiépítése Fejlesztés alatt
14 Külső távközlési hálózatok kiépítése Fejlesztés alatt
19 Egyéb külső közműépítési munkák Fejlesztés alatt
56
2 Külső útépítési és térburkolási munkák

21 Földmunkák
21-11 Előkészítő földmunka
21-11-01 Irtási munkák
21-11-02 Felületelőkészítés
21-11-03 Alagcsövezés-drénhálózatok
21-11-04 Szivárgó paplanok, függőleges szivárgótestek
21-11-05 Felszíni vízelvezetés, folyókák, árkok
21-11-09 Egyéb előkészítő földmunka
21-12 Tömegföldmunka
21-12-01 Vonalas létesítmények nagytömegű földmunkája -
hosszállítás
21-12-02 Vonalas létesítmények nagytömegű földmunkája -
keresztszállítás
21-12-03 Szilamunkák
21-12-09 Egyéb tömegföldmunkák
21-13 Alakítóföldmunka, kiegészítő szerkezetek
21-13-01 Felületek rendezése
21-13-02 Humusz terítése
21-13-03 Növényesítés
21-90 Egyéb útépítési földmunkák
22 Ágyazatok, burkolatalapok
22-11 Ágyazatok
22-11-01 Ágyazat kisfelületen
22-11-02 Ágyazat nagyfelületen
22-11-09 Egyéb ágyazati munkák
22-12 Burkolatalapok
22-12-01 Cement stabilizáció
22-12-02 Mechanikai stabilizáció
22-12-03 Meszes stabilizáció
22-12-04 Bitumenes stabilizáció
22-12-09 Egyéb burkolat alapok
22-90 Egyéb
23 Út- és járdaburkolatok
23-11 Kő út- és járdaburkolatok
23-11-01 Kiselemes burkolatok természetes kőből
23-11-02 Kiselemes burkolatok gyártott elemekből
23-11-03 Lapburkolatok
23-11-09 Egyéb kő út- és járdaburkolatok
23-12 Bitumenes út- és térburkolatok
23-11-01 Hengereltaszfalt burkolatok
23-11-02 Öntöttaszfalt burkolatok
23-11-03 Bitumenes felületi bevonások
23-11-09 Egyéb bitumenes út- és térburkolatok
23-90 Egyéb út- és járdaburkolatok
57
24 Úttartozékok, forgalomtechnika
24-11 Jelzőtáblák, forgalomtechnikai jelölések
24-11-01 Forgalomtechnikai jelzőtáblák
24-11-02 Úttartozékok
24-11-03 Útburkolati jelek
24-11-09 Egyéb jelzőtáblák, forgalomtechnikai jelölések
24-12 Korlátok, tartozékok
24-12-01 Fémanyagú közúti korlátok
24-12-02 Betonanyagú közúti korlátok
24-12-09 Egyéb korlátok, tartozékok
24-13 Forgalomirányítás berendezései
24-13-01 Jelzőlámpák
24-13-02 Forgalomtechnikai vezérlés berendezései
24-13-09 Egyéb forgalomirányítási berendezések
24-90 Egyéb
29 Egyéb külső útépítési és térburkolási munkák
3 Épületek szerkezetépítési munkái
31 Épületek földmunkái
31-11 Előkészítő földmunka
31-11-01 Irtási munkák
31-11-02 Felületelőkészítés
31-11-03 Alagcsövezés-drénhálózatok
31-11-04 Szivárgó paplanok, függőleges szivárgótestek
31-11-05 Felszíni vízelvezetés, folyókák, árkok
31-11-09 Egyéb előkészítő földmunka
31-12 Munkagödör és munkaárok kiemelése közmű nélküli területen
31-12-01 Munkaárok kiemelése
31-12-02 Munkagödör kiemelése
31-12-03 Alapárok kiemelése
31-12-04 Pillérek és aknák kiemelése
31-12-09 Egyéb munkagödör és munkaárok kiemelése közmű
nélküli területen
31-13 Munkagödör és munkaárok kiemelése közművesített területen
31-13-01 Munkaárok kiemelése
31-13-02 Munkagödör kiemelése
31-13-03 Alapárok kiemelése
31-13-04 Pillérek és aknák kiemelése
31-13-09 Egyéb munkagödör és munkaárok kiemelése
közművesített területen
31-14 Alakító földmunka
31-14-01 Feltöltések készítése
31-14-02 Humuszterítés
31-14-03 Tükörkészítése
31-14-04 Rézsűképzés
31-14-09 Egyéb alakító földmunka
58
31-15 Földvisszatöltés
31-15-01 Dúcolatlan árokba, munkagödörbe
31-15-02 Dúcolt árokba, munkagödörbe
31-15-09 Egyéb földvisszatöltés
31-90 Egyéb, épületek földmunkái
32 Épületalapozás
32-11 Síkalapozás
32-11-01 Kő- és kőbetonszerkezetek - sávalapok
32-11-02 Kő- és kőbetonszerkezetek - pontalapok
32-11-03 Beton- és vasbetonalapok - sávalapok
32-11-04 Beton- és vasbetonalapok - pontalapok
32-11-05 Beton- és vasbetonalapok - lemezalapok
32-11-09 Egyéb síkalapok
32-12 Mélyalapozás
32-12-01 Cölöpözés
32-12-02 Réselés
32-12-03 Kút- és szekrényalapozás
32-12-09 Egyéb mélyalapok
32-90 Egyéb alapozás
33 Függőleges szerkezetek
33-11 Teherhordó szerkezetek
33-11-01 Falazott szerkezetek
33-11-02 Monolit vasbeton szerkezetek
33-11-03 Előregyártott vasbeton szerkezetek
33-11-04 Könnyűszerkezetű vázak
33-11-05 Kőfalak építése
33-11-09 Egyéb függőleges teherhordó szerkezetek
33-12 Külső térelhatároló szerkezetek
33-12-01 Vázkitöltő falak
33-12-02 Függönyfalak
33-12-03 Szerelt fémlemezszerkezetek
33-12-09 Egyéb külső térelhatároló szerkezetek
33-13 Belső térelhatároló szerkezetek
33-13-01 Falazott válaszfalak
33-13-02 Monolit vasbeton válaszfalak
33-13-03 Szerelt válaszfalak
33-13-09 Egyéb belső térelhatároló szerkezetek
33-14 Kémények, szellőzők
33-14-01 Falazott kémények
31-34-02 Szerelt kőanyagú kémények
31-34-03 Szerelt fémanyagú kémények
31-34-09 Egyéb kémények, szellőzők
33-90 Egyéb függőleges szerkezetek
59
34 Vízszintes szerkezetek
34-11 Vízszintes teherhordó szerkezetek
31-11-01 Monolit vasbeton födémek, lépcsők
31-11-02 Előregyártott vasbeton födémek, lépcsők
31-11-03 Fémszerkezetű födémek
31-11-04 Fa és egyéb anyagból készített födémek
31-11-09 Egyéb vízszintes teherhordó szerkezetek
34-90 Egyéb vízszintes teherhordó szerkezetek
35 Tetőszerkezetek
35-11 Fedélszékek
31-11-01 Természetes faanyagú
31-11-02 Ragasztott faanyagú
31-11-03 Acélszerkezetű
31-11-09 Egyéb fedélszékek
35-12 Héjalások
31-12-01 Égetettcserép-fedések
31-12-02 Betoncserép-fedések
31-12-03 Bitumenes zsindelyfedések
31-12-04 Fémanyagú fedések
31-12-09 Egyéb tetőhéjalások
35-90 Egyéb tetőszerkezetek
39 Egyéb szerkezetek
39-11 Egyéb - építési kiegészítő szerkezetek
39-11-01 Építéshelyi ideiglenes melléklétesítmények
39-11-02 Állványzat
39-11-03 Munkavédelmi szerkezetek
39-11-09 Egyéb - egyéb szerkezetek
39-12 Egyéb - felvonulási szerkezetek
39-12-01 Építéshelyi ideiglenes melléklétesítmények
39-12-09 Egyéb felvonulási szerkezetek
39-90 Egyéb, egyéb szerkezetek
4 Épületek szakipari munkái
41 Függőleges szerkezetek komplettálása
41-11 Függőleges szerkezetek víz-, hő- és hangszigetelése
41-11-01 Talajpára elleni szigetelések
41-11-02 Talajnedvesség elleni szigetelések
41-11-03 Talajvíznyomás elleni szigetelések
41-11-04 Hő- és hangszigetelés függőleges szerkezeteken
41-11-09 Egyéb függőleges szerkezetek víz-, hő- és
hangszigetelése járulékos szerkezetek
41-12 Felületképzés külső (homlokzati) szerkezeteken
41-12-01 Vakolatok
41-12-02 Hőszigetelő rendszerek
41-12-03 Homlokzati festések
60
41-12-04 Homlokzati burkolatok

41-12-09 Egyéb homlokzati felületképzések
41-13 Felületképzés belső falakon
41-13-01 Vakolatok
41-13-02 Burkolatok
41-13-03 Festés-tapétázás
41-13-09 Egyéb felületképzés függőleges belső felületen
41-90 Egyéb függőleges szerkezetek komplettálása
42 Vízszintes szerkezetek komplettálása
42-11 Aljzatszerkezetek
42-11-01 Talajjal érintkező
42-11-02 Közbenső födémeken
42-11-03 Tetőn
42-11-09 Egyéb aljzatszerkezetek
42-12 Vízszintes szerkezetek víz-, hő- és hangszigetelése
42-12-01 Talajpára elleni szigetelések
42-12-02 Talajnedvesség elleni szigetelések
42-12-03 Talajvíznyomás elleni szigetelések
42-12-04 Hő- és hangszigetelés talajjal érintkező felületen
42-12-05 Hő- és hangszigetelés közbenső födémen
42-12-06 Hő- és hangszigetelés tetőfödémen
42-12-09 Egyéb járulékos szerkezetek
42-13 Felületképzés belső falakon
42-13-01 Vakolatok
42-13-02 Burkolatok
42-13-03 Festés-tapétázás
42-13-04 Egyéb felületképzés vízszintes belső felületen
42-14 Álmennyezetek, álpadlók
42-14-01 Álmennyezetek
42-14-02 Álpadlók
42-14-09 Egyéb szerkezetek
42-90 Egyéb vízszintes szerkezetek komplettálása
43 Nyílászárószerkezetek
43-11 Külső nyílászáró szerkezetek
43-11-01 Ajtók
43-11-02 Ablakok
43-11-03 Különleges nyílászáró szerkezetek
43-11-09 Egyéb külső nyílászáró szerkezetek
43-12 Belső nyílászáró szerkezetek
43-12-01 Ajtók
43-12-02 Nyíláskeretek
43-12-03 Speciális nyílászáró szerkezetek
43-12-09 Egyéb külső nyílászáró szerkezetek
43-90 Egyéb nyílászáró szerkezetek
61
44 Bádogos szerkezetek
44-11 Tetők bádogos szerkezetei
44-11-01 Szegélyek, vápák
44-11-02 Ereszcsatornák és tartozékaik
44-11-03 Tetők kiegészítő bádogos szerkezetei
44-11-09 Egyéb bádogos szerkezetek a tetőn
44-12 Épületek bádogos kiegészítői
44-12-01 Falfedések
44-12-02 Párkányok bádogos szerkezetei
44-12-09 Épületek bádogos kiegészítői
44-90 Egyéb bádogos szerkezetek
45 Lakatosszerkezetek
45-11 Épületek lakatosszerkezetei
45-11-01 Ajtók, ablakok
45-11-02 Korlátok, rácsok
45-11-03 Kapuk, portálszerkezetek
45-11-09 Egyéb épület lakatosszerkezetei
45-12 Épületek kívüli lakatosszerkezetek
45-12-01 Kerítések
45-12-02 Korlátok, rácsok
45-12-09 Egyéb épületek kívüli lakatosszerkezetek
45-90 Egyéb lakatosszerkezetek
46 Épülettartozékok
46-11 Épületen belüli tartozékok
46-11-01 Beépített bútorok
46-11-02 Felszerelési tárgyak
46-11-03 Feliratok, táblák
46-11-09 Egyéb épületen belüli tartozékok
46-12 Épületen kívüli tartozékok
46-12-01 Épületen kívüli járdák, térburkolatok
46-12-02 Lépcsők, támfalak
46-12-03 Kerítések
46-12-04 Növényesítés
46-12-09 Egyéb épületen kívüli tartozékok
46-90 Egyéb épülettartozékok
5 Épületgépészet (épületen belül)
51 Víz-csatornaszerelés (belső)
51-11 Vízszerelési munkák
51-11-01 Víz alapvezeték szerelése
51-11-02 Vízellátási berendezési tárgyak
51-11-09 Egyéb vízellátási berendezések
51-12 Csatornaszerelési munkák
51-12-01 Lefolyó alapvezetékek szerelése
51-12-02 Lefolyóvezetékek szerelvényei
51-12-09 Egyéb lefolyó szerelési munkák
62
51-90 Egyéb víz-csatorna szerelés

52 Gázvezetékek és berendezési tárgyaik
52-11 Gázszerelési munkák
52-11-01 Gáz alapvezeték szerelése
52-11-02 Gázellátási berendezési tárgyak
52-11-09 Egyéb gázellátási berendezések
52-90 Egyéb gázvezeték és berendezés szerelés
53 Fűtési vezetékek és berendezési tárgyaik
53-11 Hőtermelők szerelése
53-11-01 Szilárd fűtőanyagüzemű
53-11-02 Gázüzemű
53-11-03 Hőszivattyús
53-11-09 Egyéb üzemű
53-12 Fűtés hálózatok szerelése
53-12-01 Fűtés alapvezeték szerelése
53-12-02 Falon kívüli hőleadók
53-12-03 Falon belüli hőleadók
53-12-09 Egyéb fűtési berendezések
53-90 Egyéb fűtési vezetékek, és berendezések
54 Szellőző- és klímaberendezések
54-11 Nagyberendezések szerelése
54-11-01 Szellőzőgépek
54-11-02 Klímagépek
54-11-03
54-11-09 Egyéb
54-12 Klíma és szellőzési hálózatok szerelése
54-12-01 Alapvezeték szerelése
54-12-02 Szellőzési és klíma berendezések
54-12-09 Egyéb szellőzési és klíma berendezések
54-13 Klíma és szellőzési szabályozó rendszerek
54-13-01 Szellőzés
54-13-02 Klíma
54-13-09 Egyéb
54-90 Egyéb szellőző és klímaberendezések
55 Tűzoltó berendezések szerelése
55-11 Nagyberendezések szerelése
55-11-01 Nagyberendezések
55-11-09 Egyéb
55-12 Tűzoltó hálózatok szerelése
55-12-02 Tűzoltó berendezések
55-12-09 Egyéb tűzoltó berendezések
55-13 Tűzoltó szabályozó rendszerek
55-13-01 Tűzoltó szabályozó rendszerek
55-13-09 Egyéb
63
55-90 Egyéb tűzoltó berendezések szerelése

56 Szállító berendezések szerelése
56-11 Liftek szerelése
56-11-01 Alapszerelés
56-11-02 Beépítés
56-11-03 Automatika szerelés
56-11-09 Egyéb liftszerelési munkák
56-12 Mozgólépcsők szerelése
56-12-01 Alapszerelés
56-12-02 Beépítés
56-12-03 Automatika szerelés
56-12-09 Egyéb mozgólépcső-szerelési munkák
56-90 Egyéb szállítóberendezések
6 Épületvillamosság
61 Épületvillamossági vezetékek és berendezések
61-11 Áramellátás, erőátviteli nagyberendezés szerelés
61-11-01 Transzformátorházak szerelése
61-11-02 Elektromos központok szerelése
61-11-09 Egyéb elektromos nagyberendezések szerelése
61-12 Erőátviteli és világítási hálózatok
61-12-02 Berendezések szerelése
61-12-03 Szerelvényezés
61-12-09 Egyéb erőátviteli elektromos hálózatok
61-13 Épületfelügyeleti rendszerek
61-13-02 Berendezések szerelése
61-13-03 Szerelvényezés
61-13-09 Egyéb épületfelügyeleti berendezések
61-90 Egyéb épületvillamossági szerelések
9 Hibaelhárítási, javítási munkák
91-10 Építőmesteri javítási munkák Fejlesztés alatt
91-20 Szakipari javítási munkák Fejlesztés alatt
91-30 Épületgépészeti javítási munkák Fejlesztés alatt
91-40 Épületvillamossági javítási Fejlesztés alatt
munkák
91-50 Külső víz-csatorna javítási Fejlesztés alatt
munkák
91-90 Egyéb javítási munkák
64
Felhasznált irodalom
MOLNÁR Miklós–DR. NESZMÉLYI László–DR. PAPP Péter–WÉBER László: Műszaki ellenőri képzés Pénzügyi
ismeretek. 2011.
DR. NESZMÉLYI L.–NEUWIRTH G.: Költségszámítási és árképzési ismeretek az építőiparban. BME

Építéskivitelezési Tanszék
SZŐNYI László: Építőipari beruházások költségtervezése. BME Építéskivitelezési Tanszék, 2008.
TAKÁCS Ákos–DR.NESZMÉLYI László–Somogyi Miklós: Építéskivitelezés-szervezés. Szega Book Kft., 2007.
WÉBER László: Mennyiért vállaljam?. TERC Kft.
Építőipari Műszaki Iránynormák. ÉGSZI, 1986.
ÖN Összevont Építőipari Normarendszer. TERC Kft., 2005-től folyamatos fejlesztéssel
TERC V.I.P. Összevont Építőipari Költségvetés-készítő Programrendszercsalád. TERC Kft., 2013.
65
Függelék: A könyvben szereplő jogszabályok felsorolása
Törvények
1990. évi LXXXVII. törvény az árak megállapításáról
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
Kormányrendeletek
253/1997. (XII. 20.) Korm.rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
191/2009. (IX. 15.) Korm.rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
306/2011. (XII. 23.) Korm.rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól
66
Mellékletek (minták)
1. sz. melléklet: Költségvetés főösszesítője
2. sz. melléklet: Munkanem-összesítő
3. sz. melléklet: Költségvetési kiírás konkrét termékekkel
4. sz. melléklet: Költségvetési kiírás konkrét termékekkel, műszaki paraméterekkel
5. sz. melléklet: Egységárelemzések
6. sz. melléklet: Tervezői költségvetési kiírás mennyiségek megadásával
7. sz. melléklet: Költségvetési kiírás alvállalkozók megjelölésével
8. sz. melléklet: Költségvetési kiírás rövid, folyamatos nyomtatással
9. sz. melléklet: Erőforrás-kigyűjtés
10. sz. melléklet: Erőforrás-kigyűjtés anyaggyártók szerint
11. sz. melléklet: Komplex tétel
12. sz. melléklet: Komplex tétel kibontása összetevőire
13. sz. melléklet: Komplex tétel egységárelemzése
14. sz. melléklet: Munkanemenkénti, fejezet és főfejezet szerinti összesítő
15. sz. melléklet: Hitelesített költségvetési kiírás felzetlapja
16. sz. melléklet: TERC-ETALON Közbeszerzési Építőipari Költségvetés-kiíró Programrendszerben készült kiírás
67

Koltsegvetes Arkepzes

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Koltsegvetes Arkepzes

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Dr.

Költségvetés és árképzés az építőiparban

TERC Kft., Budapest, 2013.

A kézirat lezárva: 2013. január 30.

Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója

Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló, módosított 162/2004.

A tervdokumentációhoz tartozó, kötelezően készítendő dokumentumként a költségvetési kiírások készítését 2012

Miért kell, illetve érdemes költségvetést készíteni?

Tételes tervezői utasítás adása a műszaki tervek kiegészítéseként

A munka mennyiségi meghatározása

A mennyiségek megfelelő dokumentálása a költségvetés mellékleteihez tartozó – jogszabályban kötelezően előírt

A munka minőségi meghatározása

Például az engedélyezési terveken a nyílászárók többnyire csak méreteikkel szerepelnek. A kiviteli

A munka költségeinek megállapítása

A költségvetés alkalmas lehet gazdaságossági vizsgálathoz szükséges

Biztosíthatja a versenysemlegességet az alkalmazott termékek kiválasztása során

A költségvetések, költségbecslések fajtái, jellemzői

Költségbecslések és költségvetések egy projekt gondolatának megszületésétől a munka utókalkulációjának

A költségvetések a fenti okok miatt különbözőképpen csoportosíthatók. Így vizsgálhatjuk e kérdést

A készítés célja szerinti költségvetés fajták

Például egy vasbetonvázas irodaépület esetében a becsült épületszerkezetek részletessége

Kiviteli szintű tételes költségvetés

Részletesség szerinti költségvetés fajták

Az építmény szintű normatív adatok alapján készült költségbecslés

A normatív érték különbözőképpen számítható, így

A munkanem részletességű normatívák alapján történő költségbecslés

Ha az előző, az építmény szintű normatív becslésnél részletesebb, pontosabb, megbízhatóbb költségbecslésre

A szerkezeti bontású költségvetés

Az ilyen, vállalkozási célokra jól alkalmazható részletességű költségvetések elkészítésére Magyarországon

A részletes, tételes költségvetés

Az árképzés módszere szerinti költségvetés fajták

Az egységáras költségvetésekben egyes tételekben meghatározott szerkezetek elkészítésének vagy állapotok

A magyarországi gyakorlatban napjainkban a „köznyelv” költségvetésként az úgynevezett anyag-díjas, a

/Lásd: 4. számú melléklet./

A végösszegképző számítási rendszer

Az árképzés pontossága szerinti költségvetések

/Lásd: 5. számú melléklet./

Költségbecslés esetén árakat a már megépült objektumok tapasztalatai, normatíváinak alkalmazásával

A költségvetés, költségbecslés készítéséhez használt tételrendek

Az alkalmazói igény és a tételrendek részletességének összefüggései, jellemzői

Az eltérő részletességi szintekhez eltérő normák, illetve normatívák tartozhatnak, így

/Lásd: 11. számú melléklet./

A magyarországi ipari gyakorlatban több évtizede az ilyen részletességű normarendszerek a legelterjedtebbek,

A szerkezet-szerkezeti elem részletezettség esetében a vasbetongerenda megépítését a zsaluzás, a

E kiadvány írásának időpontjában megbízhatónak tekinthető, nagyszámú reprezentánssal jellemzett statisztikai

Hogyan csináljunk normát?

A költségek megállapításához szükséges erőforrás normák meghatározási módjai

Időméréssel egyedileg megállapíthatók az egyes folyamatokhoz tartozó munka- és gépszükségleti normák. Az

Normaalapnak nevezzük a műveletelemek vagy műveletek technológiai és a munkakörülmények által

Adott – műszaki tartalmában, munkafeltételeiben és körülményeiben hasonló – szerkezetre (állapot

Műszakilag megalapozott becsléssel

A kivitelezésben és a normakészítésében jártas szakemberek tapasztalatai, összegyűjtött adatai, információi

A költségvetés, költségbecslés készítéséhez használt tételrendek

A szerkezet-szerkezeti elem részletességű tételrendek

A tételesnek nevezett költségvetések készítésénél, az árajánlatok összeállításánál általában e

A piacon megtalálható normagyűjteményekben a tételekhez tartozó jellemző információk általában az alábbiak:

A munkaerő norma esetében

A közelmúltban elterjedt, jelenleg is előforduló költségvetés kiírási segédletek

Napjainkban is használatosak a már korszerűnek nem mondható, de igen elterjedt építőipari

A jegyzet megjelenésének időpontjában szakmailag megfelelő, elterjedt tételrend és a kapcsolódó norma- és

Összevont Építőipari Normarendszer – ÖN

Ezt a normagyűjtemény könyv formájában is kiadott, folyamatosan karbantartott, fejlesztett normarendszer.

Az ÖN tartalmazza az egyes tételekhez tartozóan a