 7.

előadás – Az oktatás stratégiái és módszerei

Az oktatás stratégiái és módszerei
 Stratégiák és módszerek rendszerben

Falus,1998. 260.l.

 Az elsajátítási folyamat a hallgatók aktivitásával, kreativitásával, folyamatos motiválásával,

valamint reflektív elemekkel történik.

 Módszerek pl.: munkáltató módszer, projekt, kooperatív oktatási módszer, szimulációs

technika, szerepjáték

 Stratégiák pl.:

a) készségtanítás direkt oktatással, felfedezéses tanítás

b) adaptív, optimális elsajátítási technika

 Oktatásszervezési módok, munkaformák pl.: egyéni, párban folyó tanulás, csoportmunka

 Oktatási eszközök pl.: portfólió, digitális technikák

Oktatás folyamata, didaktikai feladatok

 Tanuló figyelmének felkeltése

 Motiválni

 Tájékoztatni a célról

 Előzetes ismereteit felidéztetni

 Tények az új ismeret elsajátításához

 Elemzés, feldolgozás

 Következtetések levonása

 Rendszerezés, rögzítés
  A tanultak alkalmazása

 Teljesítménymérés, értékelés

Helyes tanítási módot választva, az előbbieken túl fejlődik:

 Tanulási képesség

 Kognitív önszabályozás

 Motivációjának szabályozása

Oktatási stratégia fogalma

 Módszerek, eszközök, szervezési módok kombinációja, figyelembe véve a tanulási
környezetet

 Nagy Sándor: komplex eljárásrendszer, amely segítségével a diák képes kialakítani

megismerési műveleteit, annyira, hogy problémamegoldási helyzetben is alkalmazni tudja.
Egyfajta tanulási stratégiát sajátít el.

 Báthory Zoltán: komplex metodika, taneszközök, oktatástechnikai eszközök, értékelési

eljárások koherens rendszere

 Lewy stratégiái: tanári magyarázat, felfedezéses tanulás, kiscsoportos oktatás, individualizált

oktatás, mesterfokú tanítás-tanulás, játékok, programozott oktatás

Az oktatási stratégiák fajtái

Két fő csoport: cél a központi szereplő vagy a szabályozáselméleti felfogás

 I. Célközpontú stratégiák

1. Információ tanítása bemutatás segítségével

2. Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével

3. Készségtanítás direkt oktatás segítségével

4. Szociális és tanulási képességek tanítása kooperatív tanulás segítségével

5. Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével

1. Információ tanítása bemutatás segítségével

 Bruner: ismeretek hatékony elsajátításához a struktúrát kell ismerni, amibe beleilleszthető,
és nem részismereteket

 Ausubel: a tanuló is rendelkezik stabil ismeretekkel, és az a kognitív struktúra határozza meg

a tanuló felkészültségét a befogadásra
  Ismeretelsajátítási stratégia tehát: feltárjuk az elsajátítandó anyag szerkezetét, megismerjük
a tanuló gondolati struktúráját, és előhívjuk az operatív memóriába, majd kapcsolatot
teremtünk a két struktúra között

 Tanórai tevékenység:

 Célok közlése, tanulók készenléti állapotának megteremtése

 Strukturáló elvek bemutatása

 A gondolkodás elősegítése

 Megértés ell. kérdések segítségével

2. Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével

 A fogalmak a dolgokat lényeges ismertetőjegyeik alapján írják le, Ezen ismertetőjegyek
alapján tudunk osztályokba sorolni.

 A tanár fő tevékenységei:

 Fogalmi struktúrák felidézése

 Direkt bemutatás vagy fogalomelsajátítás (példa-ellenpélda, tanuló önálló

besorolása)

 Elsajátítás ellenőrzése, további besorolásokra példa, feladat

 Elemzése, értékelése a tanulók saját gondolkodási tevékenységének, rendszerbe

illesztés segítése

Ez a folyamat tanári dominanciájú, de megbeszélésre is épülhet. Esetleg indirekt tanulási helyzetek is

megjelenhetnek.

3. Készségtanítás direkt oktatás segítségével

 A célokat elemeire kell bontani, határozott irányítással végigvezetni a tanulót az elsajátítás
menetén.

 A tanár tevékenysége:

1. Bemutatja a tanár a célokat, érzékelteti az óra jelentőségét, bevonja a

tanulót

2. Készségek bemutatása lépésenként, nem kalandozik el, kis lépésekben halad,

továbbhaladás előtt ellenőrzi a megértést

3. Irányított gyakorlási lehetőséget biztosít

4. Ellenőriz, és szükség esetén kiegészítő oktatást nyújt

5. Összetettebb helyzetben gyakoroltat a transzfer és a „túltanulás” elérése

érdekében
4. Szociális és tanulási képességek tanítása kooperatív tanulás segítségével
 Dewey: az iskolában meg kell teremteni a társadalmi életre való felkészülés feltételeit

 Allport: a kooperatív tanítási stratégia szerepe nagy az előítéletek felszámolásában, mert ott
a közös cél kölcsönösen motiválttá tesz, függőségi viszony alakul ki, fejlődik kommunikációs
készségük

 Tanár feladatai:

 Óra céljának meghatározása

 Alapvető ismeretek közlése írásban vagy szóban

 Csoportok létrehozása, megszervezése

 Csoportok munkájának segítése

 Produktumok értékelése, bemutatása

 A csoportos és egyéni teljesítmények értékelése

5. Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével

 Cél a tanuló gondolkodtatása, jelenségek felfedeztetése, annak biztosítása, hogy a tanulók
meguk konstruálják gondolati rendszereiket. Kérdéseik legyenek, választ keressenek…

 A tanár nem készen nyújtja az ismereteket, csak segíti a tanulókat a felfedezésben

 A tanár feladatai:

1. Ismertetni a főbb célokat

2. Kiinduló kérdések megfogalmazása

3. A megbeszélés, vita nyomon követése

4. A következtetések megfogalmazásának elősegítése

5. A végrehajtott gondolkodási műveletek tudatosítása, rögzítése

II. Szabályozáselméleti stratégiák

a. Nyílt oktatás

b. Programozott oktatás

c. Adaptív oktatás

d. Optimális elsajátítási stratégia

a. Nyílt oktatás

Fröbel: cél a tanulókban rejlő képességek kifejlesztése

Giaconia és Hedges 7 fő jellemző:

 A tanulónak aktív szerepe van saját tanulása irányításában, a tevékenységek

kiválasztásában

 Változatos anyagokat és eszközöket kell alkalmazni a felfedezés serkentése

érdekében

 Különböző életkorú gyerekeket lehet együtt oktatni

 Individualizált tanulási lehetőséget kell teremteni

 Tanári team irányítja a tanulást

 Diagnosztikus értékelési eljárásokat kell alkalmazni

 Tér alakítása

b. Adaptív oktatás

Eltérő tanulási képességű tanulóknak eltérő tanulási környezetet vagy eljárásokat kell
biztosítani.

Lehetőséget kell adni, hogy a tanuló beleszóljon az oktatási folyamatba.

Fontos az egyéni oktatásnál és a csoportos oktatásnál egyaránt.

c. Programozott oktatás

A tanulók tevékenységének szabályozásában látja az eredményes tanulás feltételeit.

Három változata alakult ki:

Skinner: lineáris programozás (tananyag elemi részekre bontása, nincs több válaszlehetőség,
csak egy helyes válasz, minden lépést megerősítés követ)

Crowder: elágazó program (a tanuló feleletétől függően további utak)

Gordon: adaptív programozási stratégia (válaszok milyensége és időráfordítás alapján jelöli ki

a következő lépést)

d. Optimális elsajátítás stratégiája

Bloom: megfelelő időt és körülményeket biztosítva kompenzálni lehet a hozott adottságokból

eredő eltéréseket is.

Alapelv: csak akkor lépjünk át a következő szintre, ha optimális szinten elsajátították a

tanulók az előzőt. Ha kell felzárkóztató, korrepetáló anyagokat kell összerakni, illetve tudást
gazdagítót a jól teljesítőknek. Így minden szinten tiszta lappal indul a tanuló, nincs kizárva
eredményes tanulása. A felzárkóztatás ideje megtérül majd.

Szakirodalom: Falus Iván: Didaktika ebook