MECHANIKA

6.
a tárgy előadója
Dr. Bitay Enikő
egyetemi docens

Automatizálás I. 591

Sapientia EMTE, Marosvásárhely, 231-as terem

2009. október 20. 18:00-19:50
 Tematika 4.
1. MECHANIKAI ALAPISMERETEK
A statika alaptételei
A kényszerek fogalma és fajtái
Síkbeli erőrendszerek
Tartók vizsgálata
A keresztmetszetek jellemzői

2. óra
 A STATIKA

A statika a mechanikának az a része, amely

azokat az erőhatásokat írja le, amelyeknél a
testek a rájuk ható erők ellenére
nyugalomban maradnak.
 1. Alapfogalamak (1)
Statika: a fizika, azon belül a mechanika részterülete.
Tömeg: az anyag sajátossága a tehetetlen tömeg, értéke a
sebességgel változik. Alapegysége a kilogramm [kg], jele m.
Hosszúság: fizikai alapmennyiség. Alapegysége a méter [m], jele l.
Idő: fizikai alapmennyiség. Alapegysége a másodperc [s], jele t.
Erő: a jelenség hatására a testek fizikai jellemzői megváltoznak.
Tapasztalati tény, hogy az m tömegű testnél a létrejött gyorsulás
arányos az erővel. Vektormennyiség! Jele F
[F = m a] Newton II. törvénye, (hatás törvény).
Newton I. törvénye (tehetetlenség) szerint egy magára hagyott test,
melyre nem hat eredő erő, egyenes vonalú egyenletes mozgást
végez.
Forgatónyomaték: a testre ható F erő és az erő támadásponti
helyvektorának r szorzata, azaz M = F r [Nm], jele M.
 1. Alapfogalamak (2)
Mechanikai egyensúly: ΣF = 0 és ΣM = 0.
A testre ható erők és forgatónyomatékok összege zérus,
Munka egyszerűsítve F erőhatás s úton, azaz W = F s [Nm], jele W
Származtatott SI egysége a joule. 1 J = 1 m2kg/s2 = 1 Nm
Energia: a fizika egyik legalapvetőbb fogalma, tulajdonképpen
eltárolt munka, mely megfelelő körülmények között szabaddá válik.
Megjelenési formái: mechanikai-, hő-, mag-, elektromos energia.
Mechanikai energia megmaradása: úgynevezett konzervatív
erőterekben[1] áll fent, mely szerint a mozgási energia + helyzeti
energia = állandó
(A környezettől elszigetelt, zárt rendszer esetében a teljes energia =
állandó, ezt fejezi ki az úgynevezett energia megmaradásának
törvénye.)

[1] Az általa végzett munka nem függ a megtett úttól, hanem csak kiinduló- és
végponttól. A gravitációs- és rugóerő konzervatív, nem úgy a súrlódási erő!
STATIKA
2. Statikai alapfogalmak (1)
2. Statikai alapfogalmak (2)
2. Statikai alapfogalmak (3)
2. Statikai alapfogalmak (4)
2. Statikai alapfogalmak (5)
2. Statikai alapfogalmak (7)
2. Statikai alapfogalmak (8)
2. Statikai alapfogalmak (9)
3. A statika alaptételei
A STATIKA ALAPTÉTELEI
 3. A statika alaptételei
1. Az eredő erő egyenlő az erők vektori összegével
FR = F1 + F2

2. Két erő egyensúlyban van, ha hatásvonaluk közös,

nagyságuk egyenlő, de hatásirányuk ellentétes.
F1 = F2 F1 - F2 = 0 FR = 0

3. Merev testre igaz, hogy egy erőrendszer hatását nem

befolyásolja, ha egy másik önmagában egyensúlyban
lévő erőrendszert hozzáadunk, vagy elveszünk.

4. Hatás – ellenhatás (akció – reakció), azaz erőhatás

önmagában nem létezik.
3. A statika alaptételei (1)
3. A statika alaptételei (2)
3. A statika alaptételei (3)
3. A statika alaptételei (3b)
3. A statika alaptételei (4)
4. Közös metszéspontú két erő
összetétele (1)
4. Közös metszéspontú két erő
összetétele (2)
5. Síkbeli erőrendszer
összetétele (1)
5. Síkbeli erőrendszer
összetétele (1b)
5. Síkbeli erőrendszer
összetétele (2)
5. Síkbeli erőrendszer
összetétele (2b)
 6. A kényszerek fogalma (1)

A statikában a mozgást korlátozó szerkezeteket

kényszereknek nevezzük. A mozgást a kényszerek
erőkkel akadályozzák. (Kényszererők.)

A statikában általában ismertek az úgynevezett

aktíverők (terhelő erők), a kényszererők pedig az
egyensúly feltételeiből, illetve a hatás – ellenhatás
felismeréséből meghatározhatók.
 6. A kényszerek fogalma (2)
A testek mozgását sokszor kötöttségek korlátozzák.
A leggyakoribbak a geometriai kötöttségek, amelyek
esetén a testek egy adott merev nyugvó felületen, vagy
görbén mozoghatnak.

Ilyen jellegű kényszerkapcsolat van pl. a híd egyik

végének a rögzítésénél, ahol a híd görgőkön támaszkodik
a talajra. A híd másik vége csuklóval rögzített.
 6. A kényszerek fogalma (3)
Kényszernek nevezzük a mozgást gátló elemeket, vagyis
mindazokat a kapcsolatokat, erőhatásokat, amelyek egy
test mozgását korlátozzák, vagy megakadályozzák.
Azokat az erőket, amelyeket a testre a kényszerek
fejtenek ki, kényszererőknek vagy reakcióerőknek, a
testet terhelő ismert erőket pedig aktív erőknek nevezzük.
A kényszerkapcsolatokból, a lehetséges elmozdulásokból
következtetni lehet a kölcsönhatásként jelentkező
kényszererőkre.

A kényszerek tárgyalásakor feltételezzük, hogy az

érintkező testek felülete tökéletesen sima.
6. A kényszerek fajtái

• megtámasztás,
• síkcsukló,
• gömbcsukló,
• befogó,
• rúd,
• kötél.
 6.1. A megtámasztás (1)
A megtámasztás olyan kényszer, amelynél a testet egy
másik testre helyezzük.
 6.1. A megtámasztás (2)
Miután az érintkező felületek tökéletesen simák, ezért a
közös érintősík irányában nem lép fel erő - így tehát a
test ebben az irányban el is mozdulhat - emiatt a
felületek egymást kölcsönösen a közös normális
irányában nyomják. Vagyis a megtámasztásnál fellépő
kényszererő mindig normális irányú.
Jelölése:

A megtámasztás 1 ismeretlent jelent: az erő előjeles

nagyságát.
 6.2. A síkcsukló (1)
A síkcsukló olyan kényszer, amely az egyik testnek egy
másik testhez rögzített csap körüli elfordulását teszi
lehetővé.
 6.2. A síkcsukló (2)
Miután a csukló csak tengely körüli elfordulást tesz
lehetővé, elmozdulást pedig nem, ezért a kényszererő a
tengelyre merőleges síkban helyezkedik el, és átmegy a
csukló geometriai középpontján.
Jele:

A síkcsukló 2 ismeretlent jelent: egy síkbeli erő előjeles

nagyságát és irányát.
 6.3. A gömbcsukló (1)
A gömbcsukló olyan kényszer, amely egy testnek egy
másik testhez képest mozdulatlan pont körüli
elfordulását teszi lehetővé.
 6.3. A gömbcsukló (2)

Mivel a test elfordulhat a pont körül, de el nem mozdulhat,

ezért a kényszererő egy olyan térbeli erő, amely átmegy
ezen a ponton.
Jele:

A gömbcsukló három ismeretlent jelent: egy térbeli erő

nagyságát és irányát.
 6.4. A befogásos (1)
A befogás olyan kényszer, amely egy testet a megfogás
helyén mereven rögzít a helytálló környezethez.

Miután a befogás nemcsak elmozdulást, hanem elfordulást

sem tesz lehetővé, ezért a fellépő síkbeli kényszererőn kívül
egy nyomaték is ébred a kényszer hatásaként.
Ebből következik, hogy a befogás bármilyen tetszőleges
erőrendszer átadására alkalmas, ill. bármelyik
erőrendszerrel képes egyensúlyt tartani.
 6.4. A befogásos (2)

Jelölése:

A síkbeli befogás 3 ismeretlent jelent: egy síkbeli erő

irányát, nagyságát és egy nyomatékot.
A térbeli befogás 6 ismeretlent jelent: egy térbeli erőt (3)
és egy nyomatékvektort (3).
 6.5. A rúd
A rúd összetett kényszer, amelyet súlytalannak tekintünk.
Alakja lehet egyenes vagy síkgörbe. A rúd csak akkor
tekinthető kényszernek, ha csak a végein kap terhelést. A
csak a végein terhelt rúd akkor lehet egyensúlyban, ha a
kényszererő rúdirányú. A rúd egy olyan test, amelynek az
egyik mérete (a hosszmenti) lényegesen nagyobb a másik
kettõnél (a keresztmetszetnél).
A rúd 1 ismeretlent jelent: az erő előjeles nagyságát.

Rúdirány: a rúd két végpontját összekötő egyenes.

 6.6. A kötél
A kényszerként alkalmazott kötél súlytalan, nyújthatatlan
és tökéletesen hajlékony. A kötélben ébredő kényszererő
mindig kötélirányú. Az egyensúly feltétele, hogy a kötél
húzott legyen.

Jele:

A kötél 1 ismeretlent jelent: a húzóerő nagyságát.

KERESZTMETSZETI
JELLEMZŐK
A KERESZTMETSZETI
JELLEMZŐK
Keresztmetszetek elsőrendű vagy
statikai nyomatéka
 A KERESZTMETSZETI
JELLEMZŐK
A rúdszerkezetek méretezése során nem elegendő
ismerni a keresztmetszet egészére ható erőket
(igénybevételeket), hanem az anyagi kapcsolatot
pontonként helyettesítő fajlagos belső erőket
(feszültségeket) kell összehasonlítani az
alkalmazott anyag ellenállásával, terhelhetőségével,
szilárdságával.
Ehhez a keresztmetszeti síkidom jellemző
mennyiségeire (is) szükség van. A következőkben a
legfontosabb keresztmetszeti jellemzők
definícióit, tulajdonságait és előállításuk
algoritmusait tárgyaljuk.
A TÁRGYALT KERESZTMETSZETI
JELLEMZŐK
• NULLADRENDŰ NYOMATÉK
– TERÜLET
• ELSŐRENDŰ NYOMATÉK
– STATIKAI NYOMATÉK
• MÁSODRENDŰ NYOMATÉK
– TEHETETLENSÉGI/INERCIA NYOMATÉK
– CENTRIFUGÁLIS/DEVIÁCIÓS NYOMATÉK
A KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK
ELŐÁLLÍTÁSI MÓDSZERE
A gondolatmenetet a terület meghatározása
kapcsán mutatjuk be, de a többi jellemző
Δx előállítása során is alkalmazzuk.
Δy
Készítsünk egy egyenletes
osztású négyzet (téglalap)
hálózatot, és jelöljük meg
azokat az elemeket, amelyek
teljes egészükben a vizsgá-
landó síkidom kontúrvonalán
belül vannak. Ezeket össze-
gezve a síkidom területének
alsó korlátját kapjuk meg.
A KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK
ELŐÁLLÍTÁSI MÓDSZERE
A gondolatmenetet a terület meghatározása
Δx kapcsán mutatjuk be, de a többi jellemző
Δy előállítása során is alkalmazzuk.

Készítsünk egy egyenletes osztá-

sú négyzet (téglalap) hálózatot, és
jelöljük meg azokat az elemeket,
amelyekkel a teljes vizsgálandó
síkidom lefedhető, úgy hogy an-
nak kontúrvonala mindenütt a lép-
csősábrán belül marad. Ezeket
összegezve a síkidom területének
felső korlátját kapjuk meg.
A KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK
ELŐÁLLÍTÁSI MÓDSZERE
A gondolatmenetet a terület meghatározása
Δx kapcsán mutatjuk be, de a többi jellemző
Δy előállítása során is alkalmazzuk.
A belülről közelítő és a kívülről
közelítő lefedettséget egy ábrába
rajzolva láthatjuk, ez az eljárás
meglehetősen pontatlan, az alsó
és a felső korlát között nagy a
távolság.
Ha a pontosságot e módszer
alkalmazása mellett kívánjuk
növelni, sűrűbb, finomabb
felosztásra lesz szükség.
 A KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK
ELŐÁLLÍTÁSI MÓDSZERE
Δx
A háló felosztását finomítva lát-
Δy ható, hogy a kék színű, minoráns
és a piros színű majoráns terület
mennyivel jobban közelíti a valódi
terület nagyságát. A felosztás
minden határon túli finomításával
a minoráns és a majoráns terület
határértéke megegyezik, és
pontosan adja meg a görbe
vonallal határolt terület nagyságát.
 A KM. SÍKIDOM TERÜLETE
A terület meghatározása történhet
a síkidom BA ill. a síkidom KÖRÉ
rajzolható, ismert területű
A = ∑ ΔA min
a _ teljes _ kék _ felületre

∑ ΔA
téglalapok területösszegének
meghatározásával. Így a Amax =
tényleges terület alsó ill. felső a _ teljes _ piros _ felületre
korlátja állítható elő. Ha az elemi
téglalap területét minden határon
túl csökkentjük, határ-átmenetben
a síkidom TÉNYLEGES területét
kapjuk meg.
A = lim
Δx →0; Δy →0
∑ ΔA
a _ teljes _ felületre

A = lim
Δx →0; Δy →0
∑ ΔA
a _ teljes _ felületre
= ∫ dA
a _ teljes _ felületre
 A KM. JELLEMZŐK
MATEMATIKAI DEFINÍCIÓI
Az általános helyzetű elemi A = lim
Δ x → 0 ;Δ y → 0
∑ ΔA =
a _ teljes _ felületre
∫ dA
síkidom területösszegének, a _ teljes _ felületre

első- ill. másodrendű nyo- Sy = lim

Δ x → 0 ;Δ y → 0
∑ xΔ A = ∫ xdA
matékai összegének szum- a _ teljes _ felületre a _ teljes _ felületre

mázása az elemi síkidom

oldalainak mindenhatáron túli
Sx = lim
Δ x → 0 ;Δ y → 0
∑ yΔ A =
a _ teljes _ felületre
∫ ydA
a _ teljes _ felületre
csökkentésével a keresett
mennyiségek matematikai
Jy = lim
Δ x → 0 ;Δy → 0
∑ x 2ΔA =
a _ teljes _ felületre
∫ x 2 dA
a _ teljes _ felületre
definícióját, az elvi
meghatározás integrál- Jx = lim
Δ x → 0 ;Δ y → 0
∑ y 2ΔA =
a _ teljes _ felületre
∫ y 2 dA
a _ teljes _ felületre
kifejezését szolgáltatja.
(A tényleges számításban általában
nem lesz szükség az integrálásra, csak
Jo = lim
Δx → 0 ;Δy → 0
∑ (x 2

a _ teljes _ felületre
+ y 2 )ΔA = ∫ dA
r 2

a _ teljes _ felületre
az integrálás, mint összegzés
tulajdonságait használjuk ki.) C xy = lim
Δ x → 0;Δy → 0
∑ xy Δ A =
a _ teljes _ felületre
∫ xydA
a _ teljes _ felületre
 A KM. JELLEMZŐK
SZIMMETRIATULAJDONSÁGAI
Egy y tengelyre szimmetrikus helyzetű
síkidomban pontpárokat kiválasztva
ezek y koordinátája mindig
megegyezik, x koordinátája pedig
egymás ellentettje. Ezért minden olyan
szorzatösszeg, amiben az x
-x x koordináta első (páratlan) fokon
x szerepel, erre a pontpárra zérust ad.
y Ha a síkidom az y tengelyre szimmetri-
dA dA kus, akkor az egyik oldalon felvett pon-
tokhoz mindig egy és csak egy pont
tartozik az y tengely másik oldalán,
y tehát a síkidom egészére igaz, hogy az
x koordinátát első (páratlan) fokon
tartalmazó szorzatösszeg zérust ad.
 MÁSODRENDŰ NYOMATÉKOK
PÁRHUZAMOS TENGELYEKRE
(A STEINER-TÉTEL)
x’
cx’ Jx’
S x
Jx J
cx’’
Jx’’
y x’’

A Steiner-tagban szereplő pozitív (teljes) terület és a tengelytáv

négyzetes alakja garantálja, hogy a párhuzamos tengelyekre
felírható tehetetlenségi nyomatékok közül mindig a súlyponti
tengely adja a legkisebb értéket.
 EGYSZERŰ SÍKIDOMOK
MÁSODRENDŰ NYOMATÉKAI
(TÉGLALAP)
A téglalap oldalegyenesére a tehetetlenségi nyomaték
a STEINER tétel alkalmazásával állítható elő:
2
b/2
J x ' = J x + Ac x
3 2 3 3
ab ⎛b⎞ ab ab
x J x' = + ab⎜ ⎟ = + =
12 ⎝2⎠ 12 4
3 3 3 3
b/2
ab 3ab 4ab ab
J x' = + = =
a/2 y a/2
x’ 12 12 12 3
 EGYSZERŰ SÍKIDOMOK
MÁSODRENDŰ NYOMATÉKAI
ÁLTALÁNOS HÁROMSZÖG
x’’ 3
am
m
J x '' =
4
y’’ a=a1+a2
A derékszögű háromszögekben az alappal párhuzamos,
a szemközti csúcson átmenő tengelyre felírt
tehetetlenségi nyomatékban az alap mérete csak első
fokon szerepel, így az összefüggés a fenti, két
derékszögű háromszögből összeállított általános
háromszögre is igaz.
 EGYSZERŰ SÍKIDOMOK
MÁSODRENDŰ NYOMATÉKAI
ÁLTALÁNOS HÁROMSZÖG

xII xIII (
C xy = ∑ Ci , xi yi + Ai × c x ,i × c y ,i )
yII yIII ha az elemi síkidomok szimmetrikusak, akkor
x
yI
xI xIV
y yIV (
C xy = ∑ Ci , xi yi + Ai × c x ,i × c y ,i )
A szimmetriatengelyt is tartalmazó tengelykeresztre egy síkidom
centrifugális nyomatéka mindig zérus. Az eddigi elemi síkidomok esetében
mindig lehetett ilyen tengelykeresztet választani, az általános háromszög
esetében azonban nem lehet. Ilyenkor csak az a lehetőség marad, hogy
az idomot szimmetrikus (éspedig a globális koordinátarendszer
valamelyik tengelyével párhuzamos szimmetriatengelyű) elemekre bontjuk,
amelyekre a centrifugális nyomaték zérus, majd minden felbontott
elemre meghatározzuk a STEINER tagot, és ezek összege szolgáltatja
a teljes síkidom centrifugális nyomatékát a globális tengelykeresztre.
 ÖSSZETETT SÍKIDOM TERÜLET-
ÉS SÚLYPONTSZÁMÍTÁSA
Határozzuk meg az összetett síkidom keresztmetszeti
jellemzőit! Első lépésként a
súlypont helyét kell
megállapítanunk, hiszen
a másodrendű
nyomatékokat a
súlyponti
tengelykeresztre
keressük.
Vegyük észre, hogy a síkidom
elemi, egyszerűen meghatározható
keresztmetszeti jellemzőkkel
rendelkező síkidomokból
összeállítható, vagy ilyenre
kiegészíthető.
 ÖSSZETETT SÍKIDOM TERÜLET-
ÉS SÚLYPONTSZÁMÍTÁSA
Az összetett síkidom
súlypontját az x’-y’
(tetszőlegesen
felvehető) viszonyítási
koordinátarendszerben
keressük, ezért az elemi
síkidomok
súlypontjainak helyét (és
statikai nyomatékaikat)
is ebben a
koordinátarendszerben
kell meghatároznunk.
Első elemként vegyünk fel (az ábra szerint) egy a1-b1 oldalú téglalapot. Ez a teljes síkidom
nagy részét lefedi, de emellett olyan területeket is tartalmaz, amelyek az eredeti síkidomnak
nem részei. Ezeket a területeket a későbbiekben negatív előjellel kell majd szerepeltetnünk.
ÖSSZETETT SÍKIDOM TERÜLET-
ÉS SÚLYPONTSZÁMÍTÁSA

Második elemként a téglalap feletti a2-b2 befogójú derékszögű

háromszöget vegyük fel, ami szintén tartalmaz az eredeti síkidomon
kívüli területrészt is.
ÖSSZETETT SÍKIDOM TERÜLET-
ÉS SÚLYPONTSZÁMÍTÁSA

Harmadik elemként az ábra szerinti a3-b3 befogójú derékszögű

háromszöget vegyük fel, amit az eddigi összegzéshez negatív előjellel
hozzáadva eltávolítjuk az 1. téglalapban figyelembe vett fölösleges
felület egy részét.
 ÖSSZETETT SÍKIDOM TERÜLET-
ÉS SÚLYPONTSZÁMÍTÁSA

Ha a 4. jelű háromszög
nem egyenlőszárú, két
derékszögű
háromszöggel kell
helyettesítenünk.

Negyedik elemként az ábra szerinti b4 alapú és a4 magasságú egyenlőszárú

háromszöget vegyük fel, amit az eddigi összegzéshez negatív előjellel
hozzáadva eltávolítjuk az 1. téglalapban és a 2. háromszögben figyelembe
vett fölösleges felület többi részét.
 ÖSSZETETT SÍKIDOM TERÜLET-
ÉS SÚLYPONTSZÁMÍTÁSA

A félkör súlypontjának helyét

a szimmetriatengelyen a
4r/3π összefüggés adja meg.

Ötödik elemként az r5 sugarú teljes félkörrel számoljunk. Ennek során a 6.

jelű kör területének hatását is figyelembe vettük, amit a későbbiekben majd
le kell vonni.
ÖSSZETETT SÍKIDOM TERÜLET-
ÉS SÚLYPONTSZÁMÍTÁSA

Végül hatodik elemként az 5. félkörben lévő r6 sugarú lyukat vegyük

figyelembe, természetesen negatív előjelű területként
ÖSSZETETT SÍKIDOM TERÜLET-
ÉS SÚLYPONTSZÁMÍTÁSA
JEL A xiS yiS Sy Sx

1 a1×b1 a1/2 b1/2 A1×x1S A1×y1S

2 (a2×b2)/2 2a2/3 -b2/3 A2×x2S A2×y2S

3 -(a3×b3)/2 2a3/3 (b1-b3/3) A3×x3S A3×y3S

4 -(a4×b4)/2 (a1-a4/3) (-b2+b4/2) A4×x4S A4×y4S
5 r52π/2 r5 -4r5/3π A5×x5S A5×y5S
6 -r62π b1-b3 - r6 A6×x6S A6×y6S

ΣA ΣSy ΣSx
ÖSSZETETT SÍKIDOM TERÜLET-
ÉS SÚLYPONTSZÁMÍTÁSA

Természetesen más felbontás-kiegészítés is

lehetséges, mint pl. a fenti ábra szerinti
felbontás.
A SÚLYPONTI TENGELYKERESZT
ELFORDÍTÁSÁNAK HATÁSA
Az eddigiekben megvizsgáltuk, hogyan lehet egy
síkidom másodrendű nyomatékait a súlyponti
tengelyekre előállítani. A STEINER tétel segítségével
a tengely(ek) transzlációjának (párhuzamos
eltolásának) hatását is figyelem-be tudjuk venni. A
továbbiakban azt nézzük meg, milyen változást okoz
a tengelyek (súlypont körüli) elfordítása, rotációja.
Ennek ismeretében (egy transzláció és egy rotáció
összetételével) bármilyen állású tengelyre elő
tudjuk állítani a síkidom másodrendű nyomatékait.
A TEHETETLENSÉGI MOHR KÖR

J1 ξ=1
J2 x tengely α
Jy α 2α Cxy x
Cyx Jx J
y tengely
y η=2
Egy síkidom másodrendű
C nyomatékait a tengely elfordítási
szögének függvényében
ábrázolva a síkidom
tehetetlenségi MOHR körét
kapjuk.
Köszönöm a megtisztelő
figyelmet!