MECHANIKA

7.
a tárgy előadója
Dr. Bitay Enikő
egyetemi docens

Automatizálás I. 591

Sapientia EMTE, Marosvásárhely, 230-as terem

2009. október 27. 12:00-13:50
 Tematika 5.
5. SZILÁRDSÁGTAN
Az igénybevétel fogalma
Az anyagban ébredő feszültségek
Húzó és nyomó igénybevétel
Hajlító igénybevétel
Nyíró igénybevétel
Csavaró igénybevétel
Összetett igénybevétel
4 óra
 1. Bevezető (1)
Az alkatrészeket részegységeket általában úgy kell méretezni,
hogy az üzemi terhelések mellett megjelenő, un. járulékos
igénybevételek, mint szállítási igénybevételek, a raktározás során
keletkező igénybevételek, mint például a rázkódás, ütközés,
ütődés stb. ill. a szakszerűtlen kezelés következtében létrejövő
meg nem engedett deformációk miatt károsodást ne szenvedjen.
Finommechanikai gyártmányokban az üzemi terhelés általában
nem nagy. Sokkal jelentékenyebb a már említett járulékos
igénybevételek. A számítások elvégzése mindig tanácsos, főleg
ha az alkatrészek, készülékék terhelési adatai megbízhatóan
felvehetők és ezek az értékek nem csekélyek.
Másrészt a számítási képletek segítségével összefüggéseket
kaphatunk a különböző erők és méretek között, amely a tervezést
és ennek következtében a gyártmány méretét befolyásolja, de
más irányú következtetéseket is le tudunk vonni belőle.
 1. Bevezető (2)
A tervezés során két módszert követhetünk:
1. Az adott vagy felvett terhelésekből az alkatrész szóban
forgó helyén, ez a hely leginkább az ún. kritikus
keresztmetszet, ébredő feszültségeket hasonlítjuk össze a
megengedett feszültséggel. Ez a megengedet feszültség
táblázatokból kiolvasható adat.
2. vagy fordítva járunk el. A terhelés és az anyag által
megengedett feszültségből számítjuk a szükséges geometriai
méreteket.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a szilárdságtan a

terhelés folytán keletkezett alakváltozások és belső erők
tanulmányozása, különböző méretezési módszerek
kidolgozása.
 1. Bevezető (3)
Gyakran nem lehetséges a valóságos terhelési viszonyokat pontos
rögzítése, ezért egyszerűsítő feltevéseket kell szabni.
Természetesen törekedni kell arra, hogy a valóságos viszonyokat
minél inkább megközelítsük.

Egyszerűsítő feltételezések:
• a vizsgált alkatrészekre ható külső erők és az általa okozott vagy
keletkezett belső erők egyensúlyban vannak,
• az anyag homogén, izotróp (a rugalmas alakváltozás minden
irányban azonos),
• a terheletlen szerkezeti elemek, egységek feszültség mentesek
(gyártási eljárás során, hőkezelésből visszamaradóan stb.),
• a terhelés és az alakváltozás közötti összefüggés egyértelmű és
lineáris.
 1. Bevezető (4)
A statika témakörében megismert síkbeli
erőrendszereket ideális környezetben vizsgáltuk,
Eltekintettünk a valóságos anyagokból készített
szerkezetek, tartók esetleges méret- és alakváltozásaitól.
A szilárdságtani vizsgálódásaink során pontosan
az lesz a feladatunk, hogy a különböző szerkezetekre
ható erőrendszerek közvetlen hatásait és ezek várható
következményeit elemezzük.
 2. Az igénybevétel fogalma (1)

A különböző anyagú testekre, szerkezetekre ható

erőrendszerek közvetlen hatását igénybevételnek
nevezzük.
Az igénybevételek várható következményeit – az
alakváltozás, esetleg az anyagszétválás jellegét – csak
akkor tudjuk előre megmondani, ha a terhelő erőrendszerek,
valamint a szerkezetek terhelést viselő keresztmetszeteinek
viszonylagos helyzetét is ismerjük.
2. Az igénybevétel fogalma (2)

A műszaki életben két ellentétes céllal

foglalkozunk a mechanikai igénybevételekkel:
•az ideális méretű teherviselő szerkezeitek
kialakításához keressük a legmegfelelőbb
anyagminőséget, amelyben az igénybevételek hatására
létrejövő alakváltozások egy megengedett értéket nem
lépnek túl.
•az anyagok mechanikai ellenállásának felső határát
kutatjuk, amikor a biztonságos anyagszétválasztás
(forgácsoló megmunkálás, kivágás, lyukasztás stb.) és a
gazdaságos anyagalakítás (kovácsolás, hidegfolyatás,
sajtolás) technológiáját tervezzük.
 3. Az igénybevételek hatására az
anyagban ébredő feszültség vizsgálati
módszere (1)
3. Az igénybevételek hatására az anyagban
ébredő feszültség vizsgálati módszere (2)
3. Az igénybevételek hatására az anyagban
ébredő feszültség vizsgálati módszere (3)
3. Az igénybevételek hatására az anyagban
ébredő feszültség vizsgálati módszere (4)
3. Az igénybevételek hatására az anyagban
ébredő feszültség vizsgálati módszere (5)
 4. Igénybevétel
4.1. Az igénybevétel fogalma
4.1. Az igénybevétel fogalma (2)
 4. Igénybevétel
4.2. Belső erők tétele
4.2. Belső erők tétele (2)
4.3. Az igénybevétel fajtái
4.3. Az igénybevétel fajtái (2)
4.3. Az igénybevétel fajtái (3)
 4.4. Igénybevételi függvények
Az egész rúd igénybevételének megítéléséhez valamennyi
keresztmetszetének igénybevételét meg kell határozni.
Az a függvény, amelyik a keresztmetszetek helyét leíró független
változóhoz hozzárendel valamelyik igénybevételi fajta értékét,
igénybevételi függvénynek nevezzük.

Ilyen módón beszélhetünk

• normálerő,
• nyíróerő,
• csavarónyomatéki és
• hajlítónyomatéki függvényről.

Az igénybevételi függvények független változója a rúd alakjától

függően sokféleképpen választható.

Például görbe rúd esetén célszerű polárkoordinátát használni.

 4.5. Összefüggés a terhelés és az
igénybevételek között
Terhelje a rudat az x-y síkban olyan egyensúlyi erőrendszer, mely
a koncentrált és megoszló, aktív és passzív, de a rúdra merőleges
erőkből áll.

A hajlítónyomaték és a nyíróerő közötti analitikus összefüggés

megállapítása végett képzeljünk a rúdból kivágva egy az x
keresztmetszet után következő dx darabot. Az elemi rúdrész bal
oldali végét az M és V nyíróerő, jobb oldalát az M+dM
hajlítónyomaték és a V+dV nyíróerő terheli az elhagyott rúdrészek
hatásaképpen. Ezeken kívül az elemi rúddarabot a megoszló
terhelés ráeső pdx része is terheli.
 4.5. Összefüggés a terhelés és az
igénybevételek között (2)
Felhasználva az alapegyenleteket:
 4.5. Összefüggés a terhelés és az
igénybevételek között (3)

Ahol a tartón koncentrált erő hat, ott a koncentrált erő irányának

megfelelően - ha a tartón jobbról balra haladunk – felfelé mutatónál
negatív, lefelé mutatónál pozitív irányú szakadás keletkezik a
nyíróerő ábrában. Ennek a nagysága a koncentrált erő értéke.
 4.5. Összefüggés a terhelés és az
igénybevételek között (4)
Ha a tartó valamely keresztmetszetében koncentrált erőpár működik, akkor
ezen a helyen a nyomatéki ábrában szakadás keletkezik. A szakadás
nagysága a koncentrált erőpár nyomatékának értéke. Pozitív irányú az
ugrás, ha - a tartón balról jobbra haladva - a koncentrált erőpár nyomatéka a
megmaradó tartórészekre pozitív. A p(x), V(x )és M(x) függvények közötti
differenciális kapcsolat következményeit az I. táblázat mutatja.
 5. Elemi szilárdságtan
5.1. A feszültség fogalma
Ha a szilárd testet részekre bontjuk, akkor mindegyik rész
önálló szilárd testnek tekinthető.
Az egymáshoz kapcsolódó részek között erőhatások
ébrednek, ezek a belső erők, amelyek a külső erők hatására
jönnek létre.
A szilárd test belsejében elképzelt metszőfelületen működő
belső erőrendszer intenzitását feszültségnek nevezzük.
Más megfogalmazásban, a külső okozta belső erők a
metsző felületen egyenletesen megoszló erőrendszer alkot.
E belső erőrendszer intenzitása a felület egységre eső
mennyiség. Ez vektor mennyiség és ρ-val jelöljük,
mértékegysége: [N / mm2]
5. Elemi szilárdságtan
5.1. A feszültség fogalma (2)
 5. Elemi szilárdságtan
5.2. A feszültség állapot
Ha a testet az A ponton átmenő felülettel két részre bontjuk,
majd a metszősík irányát változtatjuk, akkor a
feszültségvektor is változik, hiszen más az erők megoszlása
is, ebből következően az intenzitása is. A test egy pontján
keresztül számtalan n normálisú metsző sík fektethető le.
Ez azt jelenti, hogy változatlan külső terhelés mellett az adott
ponthoz végtelen sok feszültség tartozik, amelyek
összességét az adott pont feszültségi állapotának nevezünk.
A felületek érintősíkjának helyzetét a normális vektor jellemzi.
Így a feszültséget a felület irányítottságát megadó n normális
egységvektor függvényeként foghatjuk fel ρn = f(n)
 5. Elemi szilárdságtan
5.3. A tér egy pontjának feszültségi állapota
5.3. A tér egy pontjának feszültségi állapota
(2)
 5.4. Síkbeli feszültségi állapot

Ha a
főfeszül-
tségek
közül az
egyik
zérus,
akkor
síkbeli
feszültségi
állapotról
beszélünk.
5.4. Síkbeli feszültségi állapot (2)
A következőkben azt vizsgáljuk,
hogy különböző igénybevételek
hatására, milyen feszültségek
lépnek fel,
milyen kapcsolat áll fenn
a terhelés, az alakváltozás és az
anyagi jellemzők között.
6. Húzó és nyomó igénybevétel (1)
6. Húzó és nyomó igénybevétel (2)
6. Húzó és nyomó igénybevétel (2)
6.1. Alakváltozás húzó és nyomó igénybevételnél (1)
6.1. Alakváltozás húzó és nyomó igénybevételnél (2)
6.1. Alakváltozás húzó és nyomó igénybevételnél (3)
6.1. Alakváltozás húzó és nyomó igénybevételnél (4)
6.1. Alakváltozás húzó és nyomó igénybevételnél (5)
6.2. Az anyagban hőmérséklet hatására ébredő
feszültség
6.3. Felületi nyomás, palástnyomás (1)
6.3. Felületi nyomás, palástnyomás (2)
6.3. Felületi nyomás, palástnyomás (3)
6.4. Méretezés húzó és nyomó igénybevételre (1)
6.4. Méretezés húzó és nyomó igénybevételre (2)
6.5. Mintapélda (1)
6.5. Mintapélda (2)
6.5. Mintapélda (3)
6.5. Mintapélda (4)
Köszönöm a megtisztelő
figyelmet!