BUDAPESTI MŰSZAKI...EGYETEM ÚTMUTATÓ GÉPELEMEK III.

Gépszerkezettani Intézet FOGASKERÉK-HAJTÓMŰVEK

GE04GA
KIVÁLASZTÁSÁHOZ

1. INFORMÁCIÓFORRÁSOK A RAJZFELADATHOZ
a) A Gépszerkezettani Intézet honlapján (www.gszi.bme.hu/) a tantárgy oldalán található
"Hajtástechnikai címgyűjtemény". Ebben minden jelentősebb hazai hajtómű-forgalmazó
hagyományos és elektronikus elérési paramétere szerepel, és közvetlenül elérhetők róla
a gyártó cégek honlapjai. A felsorolás tartalmazza a hajtástechnikában alkalmazott többi
elem és részegység főbb forgalmazóinak és gyártóinak címét is.
b) Az intézeti honlap letöltések menüjéből elérhető Hajtástechnika könyvtár. Itt CD anyagok,
PDF katalógusuk és programok találhatók, valamint tantárgyakhoz rendelt oltatási
segédanyagok találhatók. (Gyorsabb letöltéshez ftp.gszi.bme.hu/)
c) Az R 417 tanári szobában 8 és 16 óra között kölcsönözhető hagyományos gyárt-
mány-katalógusok.

2. FOGASKERÉK-HAJTÓMŰVEK
A fogaskerék-hajtóművek zárt házba épített fogaskerékhajtások. Az általános rendeltetésű
hajtóművek (áthajtóművek, vagy ipari, kereskedelmi, stb. hajtóművek) áttétele állandó
és lassító, bemenő és kimenő tengelyük vonala egymáshoz képest rögzített, párhuza-
mos, vagy merőleges. A szerkezeti fokozatok, áttételi lépcsők száma szerint a hajtómű
általában kettő és három lépcsős, ritkábban egy, vagy négy és több. A hajtóműlépcsők
önálló, vagy sorosan kapcsolt hengerkerék és kúpkerék párok, valamint csigahajtások.
A párhuzamos (parallel) tengelyűek kitérő (offset), vagy visszatérő (koaxiális) hengeres-
kerék hajtások. A merőleges (ortogonális) tengelyűek kúpkerék-, vagy csigahajtások,
vagy ezek hengerkerekes kombinációi. Be és kihajtó tengelyük vonala kitérő, vagy
metsződő. A tengelyek tömörek, vagy csőtengelyek (esetleg betéttengelyek). A tömörek
egykivezetésűek (jobbos, balos), vagy kétkivezetésűek. A csőtengelyek jellegzetesen
kétkivezetésűek és csak a kihajtáshoz használatosak. A hajtóművek csatlakozó méretei
(csonk, tengelymagasság, tengelytáv) és főbb mechanikai paraméterei (névleges áttétel,
nyomaték) általában szabványos sorozatot alkotnak.
A hajtómű a motorral egybeépített: motoros, vagy különálló: tengelyes. Az egybeépített
motor és hajtómű peremes rögzítésű. Az ún. kompakt motoros hajtóművek behajtó
fogaskerekét a motor tengelyére szerelik, vagy abból alakítják ki, így más gyártók
motorjaival nem csereszabatosak. A IEC (NEMA, stb.) adapteres hajtóművek csatlakozó
felületei szabványosak, más gyártókéra is cserélhetők a hajtómű megbontása nélkül. A
méreteik kissé nagyobbak, mert az adapter egy kiegyenlítő tengelykapcsolót tartalmaz.
A ház lehet talpas és peremes rögzítésű, valamint tengelyre fűzött, nyomatéktámaszos. A
behajtótengelyes hajtómű rendszerint a motorral együtt talpas, közös alapkeretre szerelt,
és tengelyeik kiegyenlítő tengelykapcsolón, vagy szíjhajtáson keresztül csatlakoznak. A
kereskedelmi hajtóművek beépítési helyzete rendszerint tetszőleges lehet (megrendeléskor
mindig megadandó, mert kenéstechnikai problémák forrása lehet).
Az alkalmazandó hajtómű típusát a beépítési körülmények szabják meg. Különálló
tengelyes hajtómű építendő be, ha a hajtás egységeinek cserélhetősége követelmény
(pl. nagyméretű gépek, régi egységek cseréje). Különben célszerű előnyben részesíteni
a gépre (gépbe) szerelhető motoros hajtóműveket. Helyszükségletük ugyanis kisebb,
nem igényelnek külön védőburkolatot, egyedi tengelybeállítást, és külön alapkeretet,
alapozást sem. A tengelyelrendezést ajánlatos úgy megválasztani, hogy a gép alapterü-
letét, befoglaló méreteit lehetőleg ne növelje. A gép fő tömegéből kiálló részek kerülen-
dők, balesetveszélyesek és disszonánsak. A koaxiális hajtóművek ott használatosak,
ahol az axiális méretek nincsenek szigorúan korlátozva. Mivel tömör kihajtótengelyesek,
közvetlenül a gépre ritkábban szerelik. A kitérő hengerkerekes hajtóművek axiálisan
kisebb méretűek ugyan, de zavaró lehet a kiálló motor. Csőtengelyes változataikat átmenő
tengelyre szerelik. A derékszögű hajtások is felerősíthetők a gép tengelyére. Rend-
szerint ezek helykihasználása a legjobb. Ha a gép folyamatos üzemű, akkor előnyben
részesítendők a henger-, és kúpkerekes hajtóművek. A csigahajtás üzemköltsége
ugyanis nagyobb, mert hatásfoka kicsi, és élettartama is kisebb. Helyigénye és beszerzési
költsége viszont kedvező, és a legcsendesebb járású hajtómű. A feladatban a hajtómű
típusa megválasztandó. A hajtómű kiválasztásához, pl. az alábbi adatok szükségesek.

Munkagép: ellensúlyos szervizkapu (a feladatlapon szereplő adat)

Teljesítménye: P = 0,2 kW. (a feladatlapon szereplő adat)
Fordulatszáma: n = 38,5 1/min. (a feladatlapon szereplő adat)
Tehetetlenségi nyomatéka: J = 6,0 kg m2. (a gyakorlatveztő által előírt adat)
Indítási gyakoriság: 12/óra. (felveendő adat)
Napi üzemidő: 16 óra. (felveendő adat)
Több hajtóműgyártó cég kiválasztási módszere további adatokat is igényelhet. Pl., környe-
zeti hőmérséklet: 20 +/-10 oC. Mivel rendszerint szükség van a motor tehetetlenségi
nyomatékának előzetes értékére, előbb a motort választjuk meg.

3. VILLAMOS MOTOROK KIVÁLASZTÁSA

A hajtástechnikában alkalmazott leggyakoribb mechanikai energiaforrás a háromfázisú
rövidrezárt forgórészű aszinkronmotor. Fordulatszáma pólusai számától, az áramforrás
frekvenciájától, és valamelyest a geometriai méretétől függ. Pl. 50 Hz-es hálózatra:
Pólusok száma : 2 4 6 8 12
Szinkron fordulatszám: ns= 3000 1500 1000 750 500 1/min
Aszinkron, névleges f.sz: nn≅ 2880 1440 960 720 450 1/min
A motorok Pn névleges mechanikai teljesítményének sora szabványos. A feladatokhoz
megadott értékek az alábbi tartományba esnek:
Pn = ...0,55 0,75 1,1 1,5 2,2 3,0 4,0 5,5 7,5 11, 15 ... KW
A szükséges motorteljesítmény:
Pm = Pg/η,
ahol Pg=P a hajtott gép teljesítményigénye, η a hajtómű hatásfoka. Az η éréke hengeres
és kúpkerekes hajtóművekre 0,96...0,99 fokozatonként. Ha η-t a gyártmánykatalógus
nem adja meg, akkor előzetesen 1-nek is vehető. A csigahajtások hatásfoka jelentősen
függ az áttételtől és némiképp a fordulatszámtól, a hőmérséklettől és a hajtómű
méretétől. Értékét a katalógus megadja. Előzetesen 0,7 ... 0,8-nak vehető.
Azonos motorteljesítményt és azonos hajtómű kimenő fordulatszámot feltételezve,
növekvő pólusszámmal a motorok mérete, súlya és ára növekszik, a hajtóművek mérete

2
stb. viszont csökken. A hajtás súly, ár és más optimuma általában négy-, és hatpólusú
motorokra adódik. Válasszunk példánkban négypólusú motort. A hajtás áttétele a motor
nn, és a gép ng=n fordulatszámával közelítőleg:
i = nn / ng ≈ 1440 / 38,5 ≈ 37,4.
Válasszunk a motor és a gép közé hengerkerekes, vagy kúp-hengerkerekes hajtóművet.
Ezek kb. 8...12 áttételig egy-, 30...60 áttételig kétfokozatúak (a széria hajtóművek
legfeljebb három-, vagy négyfokozatúak). A hatásfok pl. esetünkben kb.:
η = 0,982 = 0,96.
A szükséges motorteljesítmény tehát:
Pm = Pg / η = 0,2 / 0,96 ≈ 0,21 kW.
Így a választott motor névleges teljesítménye
Pn = 0,25 ≥ Pm.
A konkrét motort általában a hajtóművel együtt választjuk ki a hajtóműgyártó cégek
katalógusaiból. Pl.:
a) A Bonfiglioli Riduttori A, C, vagy F katalógus 8. fejezete szerint a motor főbb adatai:
Típusszám: BN 71A4 (IEC)
Névleges teljesítmény: Pn= 0,25 kW
Névleges fordulatszám: nn= 1375 /min
Tehetetlenségi nyomaték: Jm=0,00058 kg m2
b) A Lenze G. 04/01 katalógus 2. fejezete szerint:
Típusszám: 063C42
Névleges teljesítmény: Pn = 0,25 kW
Névleges fordulatszám: nn = 1370 /min
Tehetetlenségi nyomaték: Jm = 0,00037 kg m2
c) A Nord G 1000/99 katalógus 763 oldala szerint:
Típusszám: 71 S4
Névleges teljesítmény: Pn = 0,25 kW
Névleges fordulatszám: nn = 1375 /min
Tehetetlenségi nyomaték: Jm =0,00056 kg m2
A katalógusokban szereplő Pn folyamatos üzemre és átlagos környezeti viszonyokra
érvényes. Ha a hajtómű-, vagy a motorkatalógus előírja, akkor a motort ellenőrizni kell a
bekapcsolások számára, illetve a fajlagos bekapcsolási időtartamra. Előfordulhat, hogy
emiatt nagyobb teljesítményű, vagy speciális motort kell választani.
A motor tengelycsonkja, pereme, vagy tengelymagassága, forgórészének hosszúsága stb.
szabványos. Opcionális tartozéka lehet a rögzítőfék, szabadonfutó, szögadó, termikus
érzékelő, stb. A háromfázisú motor üzemszerűen ∆ kapcsolású, az Y kapcsolást csak
lágy indításhoz használatos. Villamos átkapcsolóval forgásirány és pólusváltós moto-
rokkal fordulatszám váltható. A motorok működtethetők közvetlenül a hálózatról, vagy
frekvenciaváltós tápegységről (inverterről). Szinte minden forgalmazótól beszerezhető
teljesítmény-, és vezérlő-, vagy programozható szabályozó elektronika.

3
4. MOTOROS HAJTÓMŰVEK KIVÁLASZTÁSA
A hajtóművek kiválasztására az üzemtényezős módszer használatos. A hajtóművek
üzemviszonyaira egységesen három: kicsi, közepes és nagy terhelési osztályt állapítanak
meg. A katalógusok egy része motor-, és géptípus szerint osztályoz, a többségük a
hajtott és hajtó részek tehetetlenségi nyomatékának aránya, az ún. gyorsítási tényező
szerint. Az üzemtényező értéke az előbbi esetben rendszerint egy táblázatból állapítható
meg, az utóbbiban nomogramból. Itt a gyakoribb esetet követjük. Első lépésben a gép
tehetetlenségi nyomatékát át kell számítani a hajtómű behajtó tengelyére. Jelöljük a
hajtómű változóit 1 indexszel a bemenő (motor) és 2-vel a kimenő (gép) oldalon. A gép
J2=J tehetetlenségi nyomatékának J1 redukáltja a bemenő tengelyre a kinetikai energia
(E) megmaradása alapján:
2E = J2 ω22 = J1 ω12 ⇒ J1 = J2 (ω2 / ω1)2 = J2 i-2,
ahol ω1, ω2 a tengelyek szögsebessége, i a hajtómű áttétele. A gép adott n2=n, és egy
előzetesen választott motor n1=nn névleges fordulatszámával az áttétel:
i = ω1 / ω2 =n1 / n2 ≈ 1370 / 38,5 ≈ 36,5.
A redukált tehetetlenségi nyomaték tehát:
J1 = J2 i-2 = 6,0 x 36,5 -2 ≈ 0,0045 kg m2.
Az üzemtényező meghatározására egységes előírás nincsen, a gyártmánykatalógusok
eljárását és jelölését követjük.
a) A Bonfiglioli katalógusok első fejezete szerint a K gyorsítási tényező a Jc=J1 hajtott,
és a motor Jm tehetetlenségi nyomatékának aránya:
K = Jc / Jm = 0,0045 / 0,00058 ≈ 7,75
Mivel 3<K<10, a hajtás a K3 terhelési osztályú (nagyterhelésű). Az A2 számolóábra
szerint a K3 esetben Zr=12/óra indítási gyakorisághoz és h/d=16 órás üzemidőhöz
fs≈1,55 üzemtényező tartozik.
A katalógusokban a motoros hajtóművek a névleges Pn motorteljesítmény és az n2
kimenő fordulatszám szerint vannak rendezve. A Pn=0,25 kW teljesítményű és
n2≈n=38,5/min kimenő fordulatszámú négypólusú (IEC) motoros hajtóművek:
Koaxiálistengelyű, hengerkerekes (C/34. oldal):
C102_37.0 P71 BN71A4 n2=37/min S=1,1
C202_36.8 P71 BN71A4 n2=37/min S=2,1
C102_32.8 P71 BN71A4 n2=42/min S=1,3
Paralleltengelyű, hengerkerekes (F/35. oldal):
F102_39.6 P71 BN71A4 n2=35/min S=2,1
F102_33.0 P71 BN71A4 n2=42/min S=2,6
Ortogonálistengelyű, kúp(hipoid)-hengerkerekes ( A/35. oldal):
A102_35.1 P71 BN71A4 n2=39/min S=2,6
Csak azok a motoros hajtóművek megfelelő mechanikus teherbírásúak, melyekre a kata-
lógusban megadott S biztonsági tényező az fs üzemtényezőnél nagyobb (egyenlő).
b) A Lenze G.04/01 katalógus 2. fejezete szerint a gyorsítási tényező
Pl = (Jext+Jmot)/Jmot = (Jg+Jmot)/Jmot = (0.0045+0,00037)/0,00037=12,2.

4
Mivel Pl > 4, ezért a hajtómű a III. terhelési osztályba tartozik (nagyterhelésű). A 2-4
oldali számolóábra szerint 12/óra indítási gyakorisághoz és 16 órás üzemidőhöz k≈1,55
üzemtényező tartozik.
A katalógusban a motoros hajtóművek a névleges Pn motorteljesítmény és n1 bemenő
fordulatszám, valamint az n2 kimenő fordulatszám szerint vannak rendezve. A megfelelő
teljesítményű és áttételű motoros hajtóművek:
Koaxiálistengelyű, hengerkerekes (3-11. oldal):
GST04-2M xxx 063C42 n2=38/min C=1,1
GST05-2M xxx 063C42 n2=39/min C=2,1
Paralleltengelyű, hengerkerekes (4-8. oldal):
GFL04-2M xxx 063C42 n2=39/min C=2,9
Ortogonálistengelyű, kúp-hengerkerekes (6-8. oldal)
GKS04-2M xxx 063C42 n2=39/min C=3,1
A motoros hajtómű kellő mechanikus teherbírású, ha a katalógusban megadott C
biztonsági tényezője az k üzemtényezőnél nagyobb.
c) A Nord G 1000/99 katalógus 7. oldala szerint a gyorsítási tényező
maf = Iex.red. / Imot = J1 /Jmot = 0,0045 / 0,00056 = 8,0.
Mivel 10 > maf > 3, ezért a hajtómű a C. terhelési osztályba tartozik (nagyterhelésű). A
számolóábra szerint 12/óra indítási gyakorisághoz és 16 órás üzemidőhöz fb≈1,65
üzemtényező tartozik.
A katalógusban a motoros hajtóművek a névleges Pn motorteljesítmény és az n2 kimenő
fordulatszám szerint vannak rendezve. A teljesítményre és áttételre megfelelők:
Koaxiálistengelyű, hengerkerekes (30. oldal):
SK 12 - 71 S/4 n2=40/min fb=2,5
Paralleltengelyű, hengerkerekes (215. oldal):
SK 1282 - 71 S/4 n2=30/min fb=2,5
SK 1282 - 71 S/4 n2=44/min fb=4,1
Ortogonálistengelyű, kúp-hengerkerekes (431. oldal)
SK 9012 - 71 S/4 n2=40/min fb=6,7
A választott hajtóművek kellő mechanikus teherbírásúak, mert a katalógusban megadott
fb biztonsági tényezőjük a számított fb üzemtényezőnél nagyobb.
A hajtómű n2, és a gép n fordulatszámának eltérése általában nem jelent műszaki
problémát. A teherbírásra megfelelő hajtóművek közül általában nem a nagyobb
teherbírásút, hanem a méretsor szerinti kisebbiket célszerű kiválasztani (ára, mérete,
súlya kedvezőbb). A gyártók között hasonló műszaki és gazdaságossági szempontok
alapján döntünk. (A feladatban érdemes a főbb műszaki adatokat táblázatba foglalni.)
A katalógus előírhatja a hajtómű termikus teherbírásának ellenőrzését is. A számítási
módszerek egy része a termikus és a mechanikus teherbírásra külön üzemtényezőt
határoz meg, más részük egyetlen tényezővel veszi figyelembe a kétféle teherbírást.
Csigahajtás termikus ellenőrzése általános követelmény, hiszen teherbírásukat fokozott
melegedésük is korlátozza. Az eljárás nem különbözik lényegesen a fentiektől. Meg-
jegyzendő viszont, hogy a csigahajtás hatásfoka előzetesen csak becsülhető, ezért a
hajtómű tényleges hatásfokával a motor megválasztását ellenőrizni kell. A hajtómű
típusától függetlenül gyakori indításra előírják a motor termikus ellenőrzését is.

5
5. TENGELYES HAJTÓMŰVEK KIVÁLASZTÁSA
A tengelyes és a motoros széria hajtóművek csak abban különböznek egymástól, hogy
a csatlakozó felületükre a peremes motor helyett tengelyes adaptert szerelnek fel. A
motoros hajtómű tengelyes változata tehát ugyanolyan teljesítményre és fordulatszámra
szintén megfelelő. Emiatt a gyártók egy része nem is közöl külön eljárást a tengelyes
hajtóművek megválasztására. Mások megadják a hajtómű kihajtó tengelyének egységnyi
üzemtényezőhöz tartozó Mn2 névleges nyomatékát (esetleg névleges teljesítményét is).
A számítás menete általában a következő. Állandósult üzemben a hajtómű tényleges
kimenő nyomatéka a gép M2 nyomatékával egyenlő. Példánkban:
M2 [Nm] =103 P [kW] / ωg = 9550 P / n [min-1] = 9550x0,2 / 38,5= 49,6 Nm
A járulékos, pl. az indításkor fellépő dinamikus terhelések miatt a hajtómű elemeinek
terhelése az állandósult üzemben fellépőknél nagyobb. Mivel az üzemtényező a
valójában a hajtóműelemek effektív terhelésének és az állandósult, vagy átlagos
terhelésének aránya, az Me2 egyenértékű nyomaték az M2-nek f üzemtényezőszöröse:
Me2 = f M2.
Ha a hajtómű névleges nyomatékát az egyenértékű nem haladja meg, vagyis
Me2 ≤ Mn2,
akkor a hajtómű mechanikus teherbírása elégséges. A katalógusok egy része a
hajtóműveket az Mn2 névleges kimenő nyomatékuk sorrendjében is felsorolja. Az Mn2
névleges nyomaték a behajtó tengely n1 fordulatszámától is függ. Ha n1 az (a)szinkron
fordulatszámoktól különbözik, akkor Mn2 közöttük lineárisan interpolálható. Ha n1 a
katalógusban szereplő legnagyobb fordulatszámnál (általában 3000/min) nagyobb,
netán a hajtás gyorsító, akkor kérni kell a gyártó, vagy a forgalmazó tanácsát. Ha n1 a
katalógusban szereplő minimálisnál kisebb, akkor vehetjük a hozzá tartozó Mn2-t (mert a
fordulatszám csökkenésével Mn2 kissé növekszik). Ha viszont n1 jelentősen kisebb a
minimálisnál, akkor szintén forduljunk szaktanácsért (mert kenéstechnikai problémák
léphetnek fel). Ugyancsak kérjük a gyártók, vagy a forgalmazók véleményét az átlagostól
lényegesen eltérő üzemviszonyok esetén. Pl., ha a gyorsítási tényező 10-nél nagyobb
(mert a hajtóművek indításkor és leálláskor nagy és főleg hosszan tartó terhelést kapnak).
A hajtómű tengelyeinek terhelését a katalógus szerint kell ellenőrizni, mert a nagy
igénybevétel a tengelyek fáradt törését és a csapágyak élettartamának jelentős csökke-
nését okozhatja. (A névleges élettartamokat a katalógusok általában nem közlik. Értéke
henger és kúpkerekes széria hajtóművekre hozzávetőleg 20...25 csigakerekesekre
10..15 ezer folytonos üzemóra, vagy több.) Az ellenőrzési módszerek a kiválasztási
módszerekhez hasonlóan gyártófüggők. A hajtóművek konstrukciós változatai és a
kiegészítő egységek készlete (szerelőperemek, nyomatéktámaszok stb.) ugyancsak.
Ajánlatos a hajtómű beszerelési és karbantartási utasításait is áttanulmányozni és a
beszerzési és szervizelési feltételekről is tájékozódni.
Végezetül tanácsoljuk a gyártmánykatalógusok előírásainak pontos betartását, mert a
hajtóművek idő előtti meghibásodása, gyakran - közvetlenül, vagy közvetve - tervezési
pontatlanságokra vezethető vissza.

Budapest, 2001. október 17. / 2007. február 16. Dr. Karsai Géza