A JAfEKOKBAN MAfEI"IAfIIGI1ARTALMAI(

REJL6

A szereRl6tekokrnotanotlk4lo

A szerepjdt6kokban maga az 6let ,,kdszrinytssza''az 6vod6sokszemdvel.Saj6tos

m6don tiiktiz6dnek benniik a gyermeketkiiriilvev6 felnritt vil6g tev6kenys6giform6i. A
jrit6k 6s va16s6gkevered6s6nek(kettris tudat) olyan kavalk6dja a szerepj6t6k,amelybenaz
eszk<jztikis gyakan valami m6st jelentenek. Az 6pitrij6t6kokbana kocka az kocka, de a
szerepj6t6kbanaut6t6l repiil6ig, kalap6cst6lgitArig sok minden lehet. Kezdetbenelegend6
eg6szenkicsi formai hasonl6s6g, k6sribbnagyobbig6ny van a l6nyegesjegyek nagyobb
folcu azonoss6g6ra. Piaget nyom6n erre a szimb6lumj6t6kkifejezdst hasznalj6k.A
szerepjatek tulajdonkeppen a szimb6lumj6t6klegfejlettebbv6ltozata.Matematikaitapasz-
talatszerzes szempontj6b6la szerepjdt€koknak ez az aspektusafontos,6s most nem esik
sz6v6glteljesit6srril,szorong6sok old6s6r6lstb.
A legdsszetettebb szerepj6t6k a csalldj{t6k. ,,Eszk<jze"a baba,amit tiltdztet,etet,mos-
dat, fesiil, altat, orvoshoz,vend6gs6gbe visz a gondosanyuka,esetlegapuka.Kiizben
mosnak,vasahak,takaritanak.Nem villalkomm az dsszestev€kenysdg elemz6sdre, mert
pl. csak a bababltiiztet6smatematik6jir6l oldalakat lehetne irni. A ruhdk mdrete, eleje,
hdtulja, belseje,kiilseje, gomboldsa,kapcsoldsamind matematikaitartolmti problimahely-
zetet jelenthet, amelyet pdrositdssal, a szimmetria felftdeztsivel vag fijekoz6dqsi
pr6bdlkozisokkaloldhatnakmega gyerekek.Mi az 6v6n6,,szerepe"? Tapintatosan felhiv-
ja a figyelmetegy-egyprobl6mafelvet6sdvelvalamineka hi6ny6ra,helytelensorrendj6re.
Tal6,nm6genn6lis fontosabb,hogy aj6t6k felt6teleinekmegteremteseben segitsen.P6ld6ul
v6ghatnaklevest6szt6t,glurxxlzhatnak siitem6nyeket,a ,,mindenesl6deb6l" el6yehetnek
babasamponos flakont, 6s m6s apr6bbkell6keket.igy az 6v6nriiitleteketad, tandcsokat
oszlogat zz 61ettjabb mozzanatainakfelid6z6s6hez,ismereteik,tspasztolatoik - kdztiik
mennyis'|gits formai tudnivalik - elmdlyitisihez, gazdagitasdhoz.
A kiizleked6si szerepjdt6koknak 6s n6h6ny feln6tt foglalkozrissalkapcsolatos
j6t6koknak a matematikai tartalmet eglr6szt a barkdcsolt eszkdzdkmennyisigi is formai
tulajdonsdgai, mdsriszt q munkaeszkiizdk formai asszocidci6i adjdk. Amkor vizvezet6k
szerel6k6ntletekertaluf6li6svagy WC papr hengerekethaszn6l,akkor tudjuk, hogy 6
tudja, hogy a viz ritja egy hengeresforma belsej6benvezet, ami kiildnbdzd atmerdjii, azaz
vastags6gilehet.J6, ha besz6lget6s ktizbeniisszegyiijtjiik,hogy m€g mire j6k a cs<ivek,
melyika vastagabb,v'lkonyabb.(Az injekci6stiitril az alagirtigterjedheta ,,cs6l6t6sunk"!)
Ha m6r a hengerekn6l tarturk, akkor eszembejutottegy mAsikmesterseg, a fodr{szat. Itt
a hengerfeliilettnek 'is nem a belsejinek a tulajdonstigai a fontosatr Term6szetesenitt is
var\na.kvastag ds vikony csavar6k.Anyaguk, m6retiik kepezheti a szitvdlogatds ds sor-
barendeztsszempontjait.A f6siik, kef€k kiiziitt is drdemesrendetcsinilni! A gyerekek
becsl1kipessigire sziiks6g van a sfirii, ritka fokozatainak meg6llapit6s6hoz.A
hajkozmetikai flakonok fodr6szos 6s boltos j6t6kok eset6n is rtsszehasonlithat6k,
dsszem6rhet6k. A fodr6szszalon fontoskell6kea tiikiir. Hosvann6zhetndmes az embera

117
hal6t hdtulrol is?Kit tiikdr kell hozzd!
A boltos j{t6kok azert olyan nepszeriiek,mert a mai 6letiink l6w6nyosshgaikoz| tar-
A
toznak a bev6s6rl6kozpontok.Sajnos sok csal6dne1ez a vasdrnapi program
gyerekeknek van 6lm6nyiik b<iven.Term6szetesenaz 6vodai csoport is ell6togathat a
piacra, vir6gboltba, fagylaltoshoz stb. Az ilyen l6togat6sokmindig kiv6ld6k a megfelel6
hat6st,6s masnapa gyerekekmfu a segits6giinkkelbe is rendezhetika maguk kis boltjait'
j6t6k matematikai tar-
Az 6ruk 6s a volg6ltat6s fajt6j6t6l fiigg6en lehet csak elemezni a
q
talrnit. Ami k6zdsbenniik, az a rend, aminek mqtemqtikaialapia az ekvivalencia6s ren'
A
dezhi reldcio. lgaz ez egy papir-ir6szer boltra 6pprigy'-mint gy6gyszertina, patik6ra
van a vir6gnak, a gombnak-
m6sik krjztis dolog, hogy ingyen semmitnem adnak!Ara
c6m6nak,a cip6knek,a ziilds6geknek, gyiimitlcsiiknekstb' Az egtiketdarabra' a mdsikat
kil6ra, literre stb. adjtik. Az 6raikat is igy kell megadni Az drctduldk pdttyiik vagt szam-
jegyek formdjaban tudatidk, hog mi keriil tdbbe vagt kevesebbe'A fizetes ttirtenhet
ene
esetenk6ntval6di vagy papirra nyomd6zott penzzel,gombokkal, korongokkal 6s m6s
alkalmastrirgyakkal. Fontos az 6v6n6Jigtel1 ielenlite, mert csak igt lesz a pinzhaszndlat
(tisszehasonlitds,kiegiszitts, bontds) helyes mqtemstikai mfrvelet' Bitrnilyen v6sirl6sos
helyzet alkalmas a mennyiseg6rzet 6s a sz6mfogalom alapoz6s6ra, ismereteik fel-
haszn616s6ra.
A gyerekek szerepj6tEkaibannemcsak a gyakran ekifordul6 h6tkiiznapi esem6nyek
kedveltek,hanemazegyedivagyritk6nel6fordul6iinnepitiirt6n6sekis.Ilyenp6ld6ula
lakodalom, a vend6gviris, a sziilet6snapizsrirok' Mindegyiketl6zask6sziil<jd€s eltizi
eztj6tssz6kel a gyerekek lsm6t az 6v6n6 kell ahhoz, hogy ne csak
meg,6stulajdonk6ppen
spont4n m6don szerezzenekmatematikai tapasztalatokata gyerekek A helyszin beren-
iezise, dekordci6ja akdrcsakfarsangkor a szalagok,iiizirek vildganak mennyisigi esfor'
mai tudnivul,it hozza el1tdrbe. Az asztalok megterit6sematematikai nevel6s szempont-
"
j6b6l nemjelent rijat a mindennapokhoz k6pest,hiszena ,,Mib6l hdnyvan? "Jut-e min-
denkinek?]' klrd€sek kbriil forog. Lz1rt ilyenkor a kreatlv gondolkoddstszorgalmazhatjuk
q
olyan k6rd6sekkel,hogy ki tudni mdskeppelhelyezniaz asztalt, a szikeket' a teritdt' szal'
vitdt stb. Ilyenkor a szok6sost6l elt6r<i, n6ha tr6f6s-m6k6s helyzeteket is engedjiik
torta
Erv6nyesiilni! Rugalmassdgra,ii nizdpontok keresbsire neveli a gyerekeket A
hengerr<il van sz6, m6gis m6g egy
kii16n emlit6st 6rdeme1.Szigoru geometriai 6rtelemben
matematikusis a kdr baretsegos6s kerek eg6szformiLj t l tjaberne' Az egtenl1 riszekre
osztdsmfrveletita legjobbanszimboliz6lja.Saj6tem16keimb6l mondom,hogy a tiirtek
dsszehasonlit6siLn6l iskol6skorombanis ,,visszamentem" a tortiihoz, 6s olyan fog6dzkod6
volt, mint a 10-es sz6mkdrbena k6t kezem. Papirtorta,azaz egy kdrlap tdkeletesen
megfelel arra, hogy ,,szeletekre" azaz ldrcikkekre v6gva kdnnyeb-nehezebbk6rddseket
tegyiinkfel a gyerekeknek- P6ld6u1egy 6 szeletrev6gotttort6b6lkitesziink3 szeletetszort
a
alJ<zatban.Ki tudja kitatdlni, hogt mtg hany szeletkell ahhoz' hogt kerek egtsz leglten
gyerekek'
tortdnk?Haa 3 szeletetannakrendje6s m6dja szerintegym6smell6 teszik a
kideriil, hogl az egy flltorta, 6s utiina miir kilnnyii a v6lasz a k6rd6sre T6bb tortink is
legyen, feldarabolva 6s eg6sz6ben is. Az egtenl6 rdszekre osztdsniil' ha sorozqtos
vag)is a szeletekszdmdt mindig ktrdez-
felezdsekkell rtAnik, ukkor a vdgds eredmtnyit,
118
z k meg el6re a gterekekt6l! KAt brtaszelet nagysiiglinak elddntisdnil a kizvetlen
tisszemir1stel6zzemeg a becslis!
Egy-egyilyen ,,lakoma"ut6n kdvetkezika romeltakarites, a rnosogatis,a tdr61get6s.
Mi kev6sb6,a gyerekekann6l jobban dlvezik az ut6bbi k6t tev6kenys6get.El kell ismemi,
hogy a mtly-sekily, k6nny -nehiz, iires-tele stb. fogalmak igazAnt vfuben tapasztalhat6k.
Tiiriilget6s kijzben a sik, dombor , homori fel letek j6l ,,tapinthat6k".Az 6vod6sokat
azonbanmeg szoktukkim6lni a val6dimiiveletekt6l.A nagymosogat6tnem 6rik iel, kicsi
pedig nincsen.(Ausztri6banszintemindenbabakonyh6ban l6ttamket t61asmosogat6t,es
m6g viz is folyt a csapb6l!)
EzekutAnmer nemcsakiskol6ba,hanemf6rjhezis adhatjuk6vodesainkat?!
A szerepjetekokk6ziitt utols6k6nt egy 6rdekes v6gyteljesit6 j6t6kot emlitenek, az
iskolis j6t6kot. Szintemindig van a csoportbanolyan gyerek,akinektestv6re,ismer6se
iskotis, esvan m6r fogalmuk arr6l, hogy mi is tiirt6nik az iskol6ban.De ilyen h6tt6r n6lkiil
is egy itrhat €ves gyermek termeszeteskivincsis6ga az iskolai ,,kihiv6sok" fel€ ir6n1ul.
Adjunk fiizetet, ceruzit a gyerekeknek,legyen trisk6juk, k6t6juk. V6laszthatnaktanit6t
maguknak,aki piros toll6valcsillagokat,j6 pontokatosztogat,a t6blira betiiket,sz6mokat,
mintAkatrajzol, amelyeta fiizetbele kell m6solni.Az 6v6n6 bekapcsol6dhat a j6t6kba,
feladatlapokatoldatmeg a gyerekekkel:

- Rajzolj annyi virdgot, hogt az ugtanolyan mintdji vdzdkbanugtanannyi szdl legten!

- Mindenfdn 10 alma legyen!Egiszitsd ki a rajzot!
- Az elsdfogasra rajzolj egt sdlat, a negtedikre egt sapkdt...
- Szinezdki pirosra a leghosszabb,kdkre a legrdvidebb ceruzdt!...
- Jdrd be a lqbirintust!
Van akit a mriltra eml6keztetnekezek a feladatok?Igazuk van! De ezekneka felada-
toknak az iskol6sj6t6kbansaj6toshangulatuklesz! Nem k0t€lez6feladatk6nt,hanem a
t6ved6s szabadsiginak l6gkiir6ben 6rdekes feladv{nyk6nt foglalkoznak veliik a
gyerekek.Az 6v6n6k szdmrirapedig j6 felm6r6s,visszajelz6s.Aki arra is r66t, hogy
letiljdn besz6lgetniegy-egygyerekkel,az sokattanulhata gyerekekt6l.Nyomon lehet
kdvetni sz6mfogalmukalakul6s6t,gondolatmenetiik is 6rdekeslehet, ahogymegoldanak
egy-egyproblemAt.V6logathatunkegyszeriibbiskolai feladatlapokkiiziil, r6gi 6vodaiakat
f6n),rn6solvasokszorosithatunk, vagy a ,,Buci-Maci", a ,,Ddrmdg6Ddmdtiir" 6s m6s
hasonl6 gyermekfoly6iratok rejtv6nyei kiiziil v6logathatunk.
Erdekess6gkdntn6zziink meg n6h6ny gyakraneltifordul6 foladatlapot!

119
 1. Feladat

Szinezdki a p6rokb6lazt, amelyikhosszabbl

Szinezdki a p5rokb6lazt, amelyiksz6lesebb!

120
 2. Feladat

Eza mi erd6nk.
Rajzolja legvastagabb
f6ra maddrf6szkeil
Melyika legv6konyabb fa? Rajzolja t6v€bevirdgott

Rajzoljegyenest6rzsfi,ugyanolyanmagasf6katl

Rajzofjgorbe tlrzsfi, k0lonboz6 magassiig0f6katl

121

_ --
 3. Feladat

Szinezdki a vitorl6sts6rg6ra,a hiizatpirosra6sa

teheraut6tk6kre!Keresdmega kis rajzokkozotta
k6pekr6szeit,€sszinezda teljeskEppelazonosszinre!

m
F q \ T
il. A
o

122
 4. Feladat

Kati6sPetis6t5lnivitte a kuty6j6t.A k6t kutyus

mig a p6rSzuk
addigszaladgSlt, 6sszegabalyodott.
asztani! Katikutyus6
Segitssz6tv5l nak pirossal,
Peti6nekk6kkelszinezdki a p6r6z5t!
 5. Feladat

M i n d e g y i kr u h 6 nl e g y e nn 6 g yg o m b !
Mondd el, melyik ruh6rah6ny gombot rajzolt6l?

o
o
o
o

124
 6, Feladat

Oszdsz6ta tojesokata nyuszikkozott!

Mindigm5sk6ppen oldd meg a feladatotlMonddel!

0@@@
A A A A
@
\.9/
MIJ
\-/
b4
\.t/
h'cd
\-,/

0@g@
0@@@
V V
}T 0 @ @ @ 1i\ Fl
,l'\

\4( )5/
A mes€kben,drornotb.dl6sokb<rh
rqi 16rndterndtikd

A mese,mint mindenmiiv6szettanit €s sz6rakoztat. Bizony ott birjih a natematikaa

mes6kbenis, 6s a gyermekekk€pzeletdben is. Lehebrcktdtpdk ts 6ridsok,repiilhetnekct
szblnil is sebesebben erd6k,hegyek,vdrosokfelett, ltphetnek,,htnfufdlcleset" vag1,g1,s1-
Iogolhatnakhit nap, hit 6jjel. A mes9kkicsirry[tdvagynagy[t6fokozqtqi, qz ese fttlyekjel-
legzetessotozatqi,a nrcseszdmok i;nfttelt el'fot'dltldsalmind-mind gazdagitj6ka gyer-
mekekmatematikaitapasztalatait.
A mesokbdlsziilethetyal6s matematikai tudis? Igen.A mes6kvil|gitban a nftretek,
a szdmossdgok nagton szemldletesek, cLsor-red ruiulig pontos.a fornttk a fturkciondlis
megfelelist szolgdljdk. igy b6rmennyireis furcsa is. de jobb menlyis6g6relet 6s
gazdagabbformavil6gotalakitanakki, mint a ,,16pjannft, amennyit iapsolok" vagy
,,hasonlitsd iisszea n6gyzetet6s a t6glalapot"!Ezekr€gr6lj61 ismertform6lismaten.]alikai
tudSstad6feladv6nyok.
A mes€kbennagyonj6l lehet€rz6kelni,hogy mennyi is az a hfrom. A legkisebb,a
kdzipsd is a legnag,,obbkirtilyfi vagy kirdlylany, az ek6, a mltsodik,a hcutnodikpr6bot6-
tel, sz els6,mdsoclik,hermqdikk[vttnsdgpontos,j6l €rzdkelhet<i sz6rrfogalomhoz vezet.A
s6rk6nyokfejeineksz6moss6ga nem olyan szeml6letes, de a 3,7, 12, 14, 21, 100
meseszdmok nagl,,sdgrendjdt a meseitortEn6sekbril 6s a j6 eload6smddb6l ncg6rzik, At61ik
a gyerekek.Hasonl6an jegyzik meg a malomk1nehizsigdt,az igigird .fa nragassrigdt, ct
nddszdl-vikony,,dertkb6siget", a bokdig tr6 haj-hossztisdgot, B.ftszen Ja k6, I'Iiiveb,k
Matyi vagyNyakigldbtestmagass dgdt.Csod6latos iisszem6rdsip6ldik!
A gyarapodis 6sfogyis (az 1sszeadds 6skivoruis)is j6l6rz6kelhetoa mes6kben.F6leg
a lincmes6kben.Ilyen pl. ,,A vityill6" cimii meseis. Itt m6g azt is megk6rdezi- vagy
elmondja- a mes6l6,hogy mostmdr hdnyanlaktaka krnyh6ban.,,Az osztozkod6rned-
v€k" tiirtenete a sajt igazsitgoseloszt[tsdr6lsz6l, mikozben az is kideri.il, hogy hogyan lesz
a tdbb6l kevesebb,is forditva a kevesebbdltdbb. Ezek a kiemelt p6ld6k csak tdred6ket
jelentik a mesevil6gmatematik6j6nak.
A meseibe1e6l6sb6l nyilv6nval6ankdvetkezikaz azonosuldsiv6gy bizonyosszerep-
16kkel.Enneka v6gyteljesit6snek t6bb lehetcis6ge is van. Pl. rijrameselEs,dramatizilis,
b6boz6s,vagy egyszeriiena k6pi iinkifejez6s,a rajzol6s,fest6slehet6s6ge.
A drarnatiziLis 6s a bibozis eszkbzoketig6nyel,amelyeketegyszertibb, nehabonyo-
lultabb, id6ig6nyesebbbark6csol6ssalteremthetiink el6. Az 6v6nti 6s a gyerekek
dtletess6g6n 6s a ,,kincsesledenk" tartalmAnnagyonsok milik. Egy hosszufiiggdnybtil
k6sziiltfdtyol 6s a fiildre helyezetttiikor m6r elegend<i ahhoz,hogy a kirilykisasszonya
m6ly krit viz6betekintsen.A kiikjnbiizrisziniikend<iknagyonj6l alakithat6k,fonr.r6zhat6k.
A helyszinberendez€se is tdrt6nheta csoportszoba tergyaival.A gyerekekk6pzeltierejet
6sa mesesordLn kialakultbels6k6p6tkihaszn6lvam€ga sziigletesis gdmbiilyiiv6vdlik. Ez
is mutatja,hogy a forma beliil kell hogy 6ljen az emberben,akkork6peselvonatkoztat-
ni egy6bzavar6kiirilmtnyektol. Ha 6l a gterekbena giimbfogalma, nent zavarja 6t, ln a
hirtelen barkdcsolt ,,Kisgdmbdciink" nem gurul olyan simdn, mint az igazi gdnb.
Term€szetesen kidolgozottabbeszktiztikkelis tdrt6nlet a dramatizil6s.Ezek nagyr6szt

127
6v6noitirurk6k, de ahol csaklehetvonjuk be a gyerekeketis a teY6kenys6gbe H6rom 6v
alatt szepengyarapodnaka kell6kek,6s 6lland6ank6zn6l 1€v6 gyiijtem6nyt alkotnak'
Nencsak a szereplokke1l6kei,hanema helyszinberendez€se is izgalmas Hol leglrenaz
fejleszt6s6hez nagymdrt6kben hoz-
erdo,a r'6t,a h6z,a patak,t6 stb.A t6rbelitAj6koz6d6s
zdrj6rula berendezked6s, az eszkdzok,diszletekelhelyez6se, a szerepl6k mozgiisa Amese
verbdlisctrtiria le altelyszint. A gyerekekfej6ben mindez lt'lpszertt'i vdlik' majd a drama'
tiz6l6ssor6nmozg6ssal,eszkiizhasznalattal megval6sula tirbeli elrendez'sek,viszortyok
6 elnrezise.
A legriibb6v6noi munk6t a b6bk6szit6s6s a bibj6t6k kiv6nja.Kidolgozottkarakter-
figrirdk,6n6ll6ntrv6szialkot6sokkdszit6senemv6rhat6el minden6v6n6ttil Ehhezkiil6n-
legestehetsEg, n.riiv€sziambici6is kell. De keszty'ii-6sujjbibok' csutka-fakan6l-vagymas
eg--yszeriibb botbibok, sikb6bok, a gyerekek ktizremiikrid6s6vel is k6szithettik'
MegkOnnyiti a rnunk6t, ha k6ztisenti enteli)nkegt-egyjellegzetestulajdonsdgot: Pl Mitrt
hiujak a nltrszit Fiilesnek? Milyen farka legten egt egirnek? Hogtan lesz nevetdsvag)
szontortia k|rdlykisasszony? Ezek afitlajdonsdgoka kev6sb6megform6zottbebokatis j6l
felisnrerhetclvdteszrk.A hegyesctcafil ts bajusz,a kerekltettmacifi)l 6sszaj' a rizsaszin{i
kerekmalacfej a lapitott kitlyukti oral, ugtanezz1ldbenis hossz kis formdban kbt hatal-
mas tiizet okdd6 orrlyukkal olyan sokatmond6 hrlajdons6gok,hogy azonnal el6rulj6k'
melyik 6llatr6lvan sz6.A gyerekeksz6mdraeml6kezetesek maradnakezekq mtrtzninak
meg a konvexill'
is nevezhetdfornak. Lehet,hogy iskol6skor6banis arr6l kiilonbdzteti
konkdvvonalalakzatokal,horyrrevetri,vagysir6sz6jrahasonlitanakElk6pzelhet6'hogy
az
a ltdtomsz6gds ct kdr a cic6k fii16nek6s fej6nek karakterisztikusform6jak6nt 61majd
gyakori kelldk abibozisn|L Hol be kell
emldkezetiiiben. Vagy p6ld6ul a hengerformais
festeni a feliiletet, hol fonallal ktirbetekemi vagy textillel bevonni, esetleg6tkulrcsk6lni
rajta,vagy 6ppenbelegydmdsz6lni egy anyagot.Ezek a miiveleteknagyonsokatellrulnak
a hengertulajdons6gair6l.Valahogy igy kell elk6pzelni a babozdsgeometriijdt'
ALepi n;gielenit6s,a rajzolis, fest6smatematikrijfr6l is essenn6h6nysz6' Arajzlap
tigtatap forntdja egyid6 uten biztons6gost6j6koz6d6stnyujt a gyerekeknek Firka-korsza-
t-uttun i"eg l6that6an nem 6rdekli a gyerekeket,hogy mi-hova keriil a rajzlapon' Csak
kdsribb v6lik fontossa, hogy mi van fent, lent' k?)zipen, oldalt A sikbeli tdjdkoz6d6
kbpessbgiiknagyonj6l fejl6dik a rajzol6s,fest6ssonin'A reldciok(a kisebb-nagtobb'alat-
tu-rtibtte, tiibb-kevesebb,viligosabb-si)titebb sr6) a szabadtinkifejezesbennagy szerepet
tart'
kapnak, hiszen segits6giikkel fejezi ki a gyermek, hogy mi az, amit o fontosnak
de
Pdid6ulaztrajzoljanagyobbra,esetlegktiz6pre.Valamilehetfontosaz6rt,mert kedves'
lehet az€rtis mert felelmetes. Ez nem a val6s6g matematik6ja, hanem a gyermek belsri
k6peinekmegjelenit6se,iinkifejez6s,amelybppenamdretekisazelhelyeztsekdltal'6ltj6l
tartalmata ktilsSszeml€loksz6m6rais.
6rz6kelhet6

128
 olkotdsokrndtetnotikqlo
Ep'n€sek,

Ma m6r senkisemvitatja,hogy az 6vodis gyermek legf6bb tevdkenysdgiformdja a

jdt6k. A sokl6lekoziil matematikaitapasztalatszerzes c6ljdb6lkiemelked6jelentclsdgiiaz
6pit6j6t6k.Volt olyan 6vod6sunk,akir6l viccesenazt mondtuk,hogy 3 6vesenrdlepettaz
€pit6sztinyegre,6s amig iskol6banem ment,le semjdtt r61a.Az 6pit6sek,alkot6sokolyan
soksziniitev6kenys6get bitositanak, hogy nincs olyan gyerek, aki ellen tudna 6llni az
6rdekesebbndl 6rdekesebb 6pit6elemekkel trirt6n6rakosgat6snak, illesztgetdsnek. Ezekbol
a kezdetbencsak,,tev6-vev6"j6t6kokb6lk6sribbcsod6latosalkot6soksziiletnek.Kiizben
pedig sokfile geometriai ds mennyisigi tspasztaldtra tesznekszert a gterckek.
Elemz6sc6ljrib6lnagyonneh6zszdmbavenni az 6pitdj6t€kokat. Ez6rt csak n6h6nyat
emelekki kdztiliik. Van amelyiketaz ismerts6ge, gyakoris6gamiatt, 6s van, amelyiketaz
dtletessego, €gyedisege miatt v6lasztottam.
B. M6hesVera ket csoportraosdotta M 6pit6j6tekokat:konstrukci6s j{t6kokra 6s
barkricsolisra. Nekem tetszik ez a felbont6s, mert megkiiliinbdzteti a direld 6pitcij6t6k
c6lj6b61k6sziilt, tiibbnyire gyririlag elti6llitott konstrukci6sjiitekokat a barkdcsolds
tev6kenys6g6t<il,amely ,,nyersanyagokat" vagy nem 6pitdjetekcdljriLra k6sziilt haszn6lati
t|rgyakat,eszkiizdket,szersz6mokat ig6nyel.
Kezdjiik a konstrukci6sj6t6kokkall
A legismertebb6s legkedveltebbaz ,,6pit6kocka", amely form6ibanfelvonultatjaa
mefiani testeket. F6b6l 6s miianyagb6l gyirtott kockdkat, ftglatesteket, hengereket,
hasdbokat, gtildkat 6s ives elemeket lartalmaz. Mdretiiket tekintve a kisebbek asztali
j6t6kra,a nagyobbak6pitrisz6nyegen tiirt6n6tdbb gyereketis foglalkoztat6j6t6ka alkal-
masak.A felsoroltformdk illesztisibdl, rakosgatdsdb6lszstmazageometriai tapqsztala-
tot nagyon €rt6kesek, r6;ad.i*l a cselekvdsszintjtn megval6sul6gondolkoddstisJbjlesztik-
Az 6pit<ikocka6si j6t6k, kordn felismert6ksokoldalts6git,hasznossig6t,6s v6ltozatos
6pit6silehet6s6gei miatt a gyerekeksoseunj6k meg.
A legdivatosabbmiianyag epit6jAteka LEGO. Mai korunk tal61m6nya,bizonyos szem-
pontb6l tdbbethrd, mint az 6si 6pitrikock6k,bizonyosszempontb6lkevesebbet.El6szdr
tulsdgosanfelkapottjetek volt, napjainkranormaliz6l6dotta helye, szerepeaz 6pitrijit6kok
kdzdtt. Matematikai szempontb6l elemezve geometriai tartalrna szeg6nyebb,viszont a
kite4ed,isekmerhetdsiget rckintvesokkal tdbb lehet6siget kinal, nifi az Apifikockak. Ott
is sz6mbalehetett venni a torony magass6g6t, a vonat hosszdt,iissze lehetett m6rni
egyenk6ntis az €pitcielemeket, de a LEGO esetdben az illeszt6sc6lj6tszolg6l6,,dudorok"
szimossiga alkalmas az egtsdggeltdrtdnd mirisre is. A szdmfogalommilyitisit szolgal-
ja, ha p9lddl.lelfogyott a 6 egys6ghosszfis6gri elem,6s akkor 3+3, 2+4, 2+2+2, 2+3+I,
1+4+1vagy meg em6l is ttjbb r6sz-elemb61, sokfeledssz€t6telben lehetl6trehozria 6-os
hosszirs6got. Ezek a bontdsokterm4szetes helyzetbenval6sulnakmeg, es a rdvids6g-
hosszrisdgszembetiin6l6tv6rryaa biztosit€karra, hogy a gyermekmaga is l6tja, hogy
helyesenvagy helyteleniiltoldotta6ssze,egeszitette ki az elemsket.
A LEGO mint6jriramegszaporodtak a miianyag 6pitr1j6t6kok olcs6bb v6ltozataia
Gabi, a Tiiske, de vari6lhat6s6gban 6smatematikaitartalombanegyar6ntmesszeelmarad-
nak trile. K€sziilnek -szint6n miianyagb6l, 6ltal6ban vir6g vagy csillag mint6zattal -
iisszeilleszthet<j korongok is, amelyekbtilegymdsbafiliz6sselt6rbelikonstrukci6ksziilet-
hetnek. De nem lehet p6ld6ul v6rat, tomyot, hezat, gar6zst stb. epiteni bekiliik, ez6rt a
gyerekekjobban szeretikaz,,6si" 6pit6kock6kat.Ezeknekaz egyszertis6giikben rejlik a
nagyszenis6giik.Alapvetri m6rtani testekb6l rillnak, ez6rt sokfElec6lra felhaszn6lhatok.
Tanuls6gos6pit<i1j6t6k m6g a Babylon. Szinesmiianyaggoly6kbaszirhat6 p6lcikikb6l
6ll. Sz6p 6lvrizas formikat lehetnebel6liik 6piteni,ha a go1y6nott lenne'a lluk, ahol
6ppenkellene,vagy a pdlcikam€retemegfelel6lenne.Ez6rthamarelveszitika gyerekeka
tiirehliiket. De ha egy kicsit segitiink nekik a szab6lyostestek meg€pit6s6ben,akkor a
goly6k 6s pilcik6k nagyonj6l kiemelve szeml6ltetik a csrlcsokat6s az 6leket.Egy kockit
h egy ftglatestet tisszehasonlitvafel lehetfedeztetni a csicsok 6s ilek szdmossdgdt,a hlt
test hasonl1sdgdt es k ldnbsegdt. Egy tdmtir fa vagy rniianyag kocka eset6benneh6z
elvonatkoztatni a test eg6sz6t6l,mert a csitcsok6saz 61ekbelemos6dnak a lapokba.
Emlit6st€rdemelm6g a Piityi jit6k, mert a legnehezebben felfoghat6 geometriaialap-
fogalmat a pontot hozzakozelebba gyerekekhez.Siirti lyukas t6bl6baszinesfejf szdgeket
szurunk. A lri.w6ny olyan, mintha pontokb6l raknhnk ki egy alakzatot.A nig,zetrdcsos,
szdgletestdbldn hogtan lehet lekerekiteni egt formdt? Hogyan csiniljanak napot, felh6t,
vinigokat? A h6ztet6csrics6val6segyenl6oldalaival is baj lehet! Ezekneka probl6mdknak
az iin6ll6 megold6saelvezeta pont kiiltinlegesmErtaniszerep€nek meg6rz€s6hez. A k€pi
emldkezetiik tal6n meg6rzi a metszispont, a csicspont szerepet mindaddig, amig a
meg6rz6strila meg6rt6sigis eljutnaka gyerekek.
Ezekhez a konstrukci6s j6t6kokhoz gy6rilag szoktak k6sziteni olyan lapokat, ame-
lyekrdl lem6solhat6 egy-egy ke6ci6. Az 6vodis gyermekek ezeket ritk6n hasm6lj6k,
pedigez a m:isol6snagyonsokodafigyel6st, pontoss6got, iisszehasonlit6st, ellentirz6ststb'
kiv6n. Ehhez nem nagyon van tiirelmiik a gyerekeknek.Maradnak a saj6t dtleteikn6l, 6s
vlrat,hinat, garinst,roncstelepet,aut6p6lyat,6llatkertet,taval, hajdt, vonatot €sm6snekik
fontos dolgokat 6pitenek.
Az 6pit6j6t6kok sor6n megval6sul6 spontin tapasztalatszerz6st is naglra kel1 becsiil-
niink, de az 6v6n<ikszalcnais6g6hozhozz{tzrtozk,hogy ne el€gedjenek meg ezzel,banem
k6rd6seikkelirdnyitsik a gyerekekfrgyelm6t geometriai6s mennyis6giiisszefiigg6sekre
" "
Egy-egy ,,Mire hasonlit? , ,,Hogtan neveznid? kbrdlssel megtudhatjuk,hogy a mdrtani
testeketmilyen tulajdons6gukr6lkeresztelik el a gyerekek.Pl. a lcupraazt mondj6k' hogy
csrics,a hengeneazt, hogy guriga, a gtimbdt pedig m6ret6t6l fligg6en 6ltal6bangoly6nak,
labd6naknevezik. Ez sokkal tiibbet mond, mintha betanitottuk volna nekik a geometriai
elnevez6seket,hiszen 6k emeltek ki egy jellemz' tulajdons6got,amirtil ezer kiiziil is fel
fogjdk ismemi azt a testet.Mig a bemagoltatott,,tudomenyos"elnevez6seket (pl kup,
henger, gtimb) esetleg csak az 6v6n6 6ltal szeml6ltet6eszkiizk6nt haszn6lt testeke fogjdk
vonatkotatni, vagy ites fogalomk6ntkeriil a sz6kincsiikbe.Mi nem ezt akarjuk!
Miiv6szi hatisir konstru6l6sraalkalmasak a kiiliinf€le mozaikj:it6kok' Eredetiiket te-
kintve Kin6b6l szlrmazik a mozaikj6t€k,jelenleg Tangram n6ven kaphat6 n6lunk is egy
kinai iissze6llit6sri,nem tul sz6p(fekete) kivitelii v6ltozata. Ma m6r nagy csahdot alkot-
nak ezek a j6t6kfajt6k, hiszen fib6l, miianyagb6l, papirb6l k6sziilt szabalyossikm6rtani

130
 form6kt61a kacskaring6s puzzlekirak6igsokf6le,,illeszt6s"azazmozaikjirt1kot ismedink.
Az 6n gyerekkoromban csaka ,,mesekockik,'k6pviselt6kezt a fajta konstrukci6sjerekot.
A mesekipekegt taftqlmi stt'uktirat jelenitettek meg, ezt kellett logikiival ktiyetni. Fornai
v6ltozatossilgnem volt benniik, hiszen egtbevag6kockdk voltak, an.relyekmindegyike
illeszkedettegym6shoz.Csaka k6pi megjelenit6sdontdtteel, hogy egy kocka odaval6-e
vagy sem.A mai mozaikj6t6kokm6r bonyolultabbilleszt6siprobl6m6katis tarlalmaznak.
Alapvetrienk6t fajtijuk van: az egyik egy ilyen-olyan-amolyan rr6don feldaraboitk6p,
figuravagyt6rgy,vagyispuzzlejdt6k, a m6sikkiiliinbtiz6oldalirsoksziigekbrilri 6 k6sz-
let, amelyj6l illeszthet6elemekettartalmaz. Mdgneses v6ltozatbanis k6sziilnek.H6zilag
is egyszerften kivitelezhet6ek-Elemeik kriztltt vannakp€ld6ulegtenlSszltrti derikszr)gii
hdromsztigek, 1gyzetek,ttglalapok ts paralelogr"amndkesetlegdeltoidok, is trapizok is.
Oldalaikterm6szetesen akkor6k,hogy illeszthetriklegyenekegym6shoz. Az illeszt6stnem
egymeghatiirozott k6p logik6javez6rli,hanemegytetsz6siinkszerintelkepzeltformameg-
val6sit6sa,vagy egy veletlenrakosgat6sb6l sz6rmaz6titlet kivitelezese.p6ld6uivegyiirk
ktt egtbevdg6 egyenl1szciri derikszdgit lrcromszdget.Aszerint, hogy melyik oldalukkal
tessziikegym6smell6 6ket, negrzetet,paralelogramntatvagy egy ltasonlo,de nagtobb
hdrc,msz6get alkothatunkbeI6luk.Ha egy sikidomot6nmag6ban szerrl6liink,aktor sokkal
kevesebbet tudunkmeg r6la, fiirltba eltolassql,elforgatassalegy miisik sikmertanifonr.ra
mell6 pr6b6ijuk illeszteni.Ilyenkor deriil ki, hogy vamak sikidomok,amclyeketnem is
6rdemes elforgatva a mr{sik oldal6val odapr6b6lni, mefi tTtitx(lenolclakt ts szoge
ugtanakkora.Mrisokat pedig drdemestobbl6le m6don pr6bdlgatvaillesztgetni,mert
egyszercsak lesz egy olyan helyzetiik,amikor 6ppenodaillik a csricsuk6s az oldaluk.
Mindig 6rdekes,szab6lyosalakzaregyiittest kapunk.I szAps1giiktjtkq legttibbszijr u szint
metrtdjtrkbanrcjlit A gyerekeknekcsak gydnydrktidnikell a sokfdle vari6ci6ban,az
egym6smell6 helyezettform6kban.Hallgassukmeg 6ket, hogy rni jut esziikber61uk,
melyik dssze6llit6smire hasonlit,6s m6g v6letleniilse vil6gositsukfel 6ket ar6l, hog)'
tengelyes,kdzippontos, eltolqsos,vagt forgdsszi.mmetriakteszik szeppe6s6rdekess6a for-
m6kat.
Az illeszt6sekpr6b6lgat6saisor6n felismerik az oldalak egtenl1sigit ds kiikjn,
bdz6stgiL a sz;gek nagysdgdt,a derdkszdgh az egltenesszt)g,afigg6leges As(r vizszintes
kapcsolatdt.Ujabb elemeketkeresnek,hogy cs6nakot,vitorl6stvagy 6ppenfenyrlf6trak-
janak ki bel6liik. Ismeriink szines miianyagb6l k6sziilt m{gnesesmozaikjit6kot, 6s
hasonl6nem m6gnesesk6szletkaphat6f6b6l is. Ebbtil a szinesfa-k6szletb6l,poszt6ra
rakosgatla nagyon sz6p,esztetikusmozaikk6petdllithatunkdssze.Hiizilagoskivitelben
szineskartonpapirb6l is elkeszithetjiik,akrira gyerekekkelkdz<isen is. J6, ha a lap mind-
k6t oldalat hasm6ljrik a gyerekek, mert lehet, hogy a tengelyes t ki)rkip ellent,tes
kririiljdrasi irdnydt az 6tforditott lap ,,m6ss6g6ban"felismerik. Negyed korokkel,
f6lkiiriikkel is 6rdemeshasonl6rakosgat6ssal v6ltozatosform6katl6trehozni.Elclszciraz
ismerkeddsn6l az aj6, ha csakket elemillesaget6s6velfedezikfel a gyerekeka sikm6rtani
form6k tulajdons6git. Plldill kit ftlkdr vaglt kdt negted-kr)r kapcsol1ddsilehetdsdgeit.A
darabsz6m term6szetesen kettrjr6lb6rmemyirenrivelhet6.
Szembetiin6 a gyerekek sz6m6ra is, hogy h6romszdgekkel, n6gyzetekkel,

131
 t6glalapokkal, paralelogramnuikkal,,parkett6zhatunk",azaz hLzdgmentesenlefedhetjiik a
s/tol, de ugyaneznem fog sikeriihi sema negyedkiirtikkel sema fElkrirdkkel.A parket_
tizfs nemcsak€pitriipari,hanemmatematikaiszakkifejezdsis. A sik egyr6tegiih6zag-
menteslefed6s6tjelenti. A mozaikj6t6kokegy r6szealkalmasarra,hogy parkeftrlzzunk
veliik, m6sikr6sziika figur6liskonstrukci6kelemeilesznek.
Minden hdromsztigbdl6s mi.ndennegtsztigb\l k6szlthet6parketta. Ha egy dtsz1gmin_
den sztige tompaszdg(pl. a szablilyos6tszi)gis ilyen), akkor nem ktszithet| bel6le parket_
ta. A szabiilyos hatszrigb6l kiszithet1. A hatntil nagtobb oldslsnmti konvex sokszdgb1l
rremktszltlrct1 par.ketta.Ezekmatematikailag bizonyitott dllit(isok.
A miiv6szetvil6giban sikhfl6s diszft6snekhivjik a sikfeliiletetteljesenkitiilt6 rend-
szereket,h616kat.A miiv6szekterm6szetesen nem szab6lyossikidomokathaszn6lnak.
P6lddulFrancois Brisse kanadaimiiv6szk6t legismertebb h6l6jajegesmedv6kb6l illetve
juharlevelekb6l6ll. Mindkett6 hazi$|nak szimb6luma.A leghiresebbholland grafikus
Maurits Escher h6l6in nagyongyakran 6llatok szerepelnek.Egyik miiv6ben n€gyzeth6l6s
rendszerben egy l€g1,,egy lepke,egy mad6r6segy denev6rszerepelolyanm6don,hogy a
n6gy illat fele tiilt be egy negyzetet.A n6gyzetoldaraia n6gy 6llalszimmetriatengeryei,
igy follat6sk6nt mindenoldal6raegy-egyugyanilyenn6gyzetkeriil, csakarrakell iigyel_
ni, hogy a megleleki6llat hi6nyz6fele keriiljiin mell6.
Az 6vodis gyerekek szivesen,,cserepenrck",,,parkettitznak",,,sz6nyegeznek,,,
,,tapetAznak", ,,csemp6znek", ,,lapoznak"ezekkela mozaikjet€kokkal.Form6jukt6lfiig-
g6entsz6medenc6trill6pesm6zig,sz6l6fiirttril labirintusjdtEkigsokf6leatkotesrlitam m6r
sziiletni bel61iik.Matematikai hasmoss6gukszintefelsor olhatatlan.A siful let
fogalmtit a
h6zagmenteslefed6s nagyon j6l mutatja. Az elfurgatasokkall6trejdv6 sokf€les6ga
sikidomok is rajzolataik turajdonsdgait teszi l6that6vri. A r,lsz is eg6sz viszonytit az
illesztdsek siker6lm€nye teszi er 6kezetess6.A vonalalakzatok topol giai tapaszrala-
tokhoz jtttttj|k a gyerekeket.
Tanitv6nyaimnak nagyonmegtetszetta mozaikjateknakez a mrllszi kivitele, 6s egy_
szeni de 6rdekesmotivumokkal 6k is pr6b6lkoziak. ime n6h6nv kiiz iik:

132
ffi
N
m
ffi

133
/ t , r\
I t
I
tl
I
\
,

a
I
,

aI
I )
I ffi
ml
X.
A
mru
\ , l +
-

3 5
A borkdcsolds tnotemotik{ o

Eddig konstrukci6s j5t6koklal foglalkoztunk. Most ktivetkezz6k neh6ny barkfcsol6

tev6kenys6glJellemzdje,hogyn6hamunkajellegiij6tdk, vagyj6t6kjellegii munka C6lj6t
tekintve neha vizu6lis alkot6s, hiszen aj6nd6kt6rgyak,dekor6ci6s elemek k6sziiLneka
bark6csol6s sorrin.M6skor a k<jmyezetinevel6sc€lj6tszolg6l6tevekenyseg, mert pelddrul
mad6retet6tk€szitiink.Saj6thasmalatra j6t6keszkiizdket is barkacsolhatnak a gyerekek,
vagy a megl6v6ketjavithad6k. Sokszor a bark6csol6siinmag66rt a miivelet6rt folytatott
cselekv6st jelenti. Pl. szdgbever6sea kalap6l6s6r6m66rt.
Gyakori a szerepj6t6kokhozkapcsol6d6 bark6csol5s. P6ld6ul a kiizleked6si
jit6kokhoz a sz6keketkiil6nf6le alakzatbahelyezik a gyerekek,aszerint,hogy vonatozni'
buszozni vagy haj6zni akamak. Korm6nyker6lne, ped6lokra, rendszhtnt|bl|ta, jegyeke,
llrrkaszt6ra. bizonyos 6ltiizehe is sziiks6glenne?Keresni kell h6t erre alkalmas,vagy n6mi
bark6csol6ssal alkalmassatehetSeszkdzoket!Ha a csoportszoba a tenger,akkor a sztinyeg
lehetegy sziget,ahova kikdtheta haj6. Ha bliv6rok is utaznak a haj6n,akkor oxig6npalack
kell a h6tuka. Merit6h6l6, ment6cs6nak6s egyebekis hozz6tartoznaka felszerel6shez!
Egy szinhizas jit6khoz mindenekel6tt sziiLkseg van elhilzhat6 fiiggiinyre Diszletek,
jelrrezek napokon 6t barkacsolhat6k. Ha babszinhriar6lvan sz6, akkor a b6bk6szit6s
rejtelmeibe is belek6stolhatnaka gyerekek.A sikb6boknagyon egyszeriienelk6szithettjk.
L nez6ler ,,megformiz6sa" sz6kekb<il- ez is a j6t6khoz tartozik Sz6mozott sorokkal,
sz6kekkel6shozz6illti jegyekkel.
Ilyen 6sehhezhasonl6bark6csol6sok,berendezked6sek matematikaitartalmalendkiviil
' berendez6sit6rgyak rij form6t iiltenek, ez6rt alkalmasaka szok6-
gazdag.A ,,felforgatott
sost6l elt6r6 funkci6ka. Ez az itj niz'pont el1seg{tia ldtasm^d rugalmassligdt,ij dtletek
sziiletis tt. A diszletek,j elmezek,b6bok, a kiil6nbciz6barkacsoltj elk 6pekszdmossagukkal,
miretiikkel, formai gazdagsdgukktl, q szimmetriadtilhetdsigivel i|rulnak hozzSa mate-
matikai tapasztalatszerzlshez.A jegyelad6s 6s helyfoglal6s j6 alkalom a t6- 6s sorszdm'
nevek helyeshzszn|latir a.
Vannakolyan bark6csol6sok,amelyeknekkifejezetten ',szakipari munka" a c6lja Ha
megl6togatunkegy asztalosmestert' akkor f6leg a firik heteken et az oft letoIl
tev6kenys€geketszeretn6kut6nozni. J6, ha van a csoportszobiinakolyan kuck6ja, ahova
berendezhetjiik az asztalos miihelJt' Hullad6k faanyagot aj6nd6kba szoktak kapni az
6vod6sok,a szersz6mokat pediga j 6t6kboltokb6lbe lehetszeremi.De kiselejtezettval6di
szersz6mokis sz6ba jiihetnek. A hulladik anyagokformdja, mirete mindig 'rdekesebb,
mint a szabdlyosalakzstok|! N6zegessiikmeg 6ket, hogy melyik mire hasonlit,mire
haszndlhat6, megfelel' m'retfr-e.A l6cek,deszkadarabok v6logat6sasor6nsokfeleszem-
pont el6keriilhet: hosszi-rdvid, ttastag-vikony, keskeny-sziles,6rdes-sima,nehdz-kdnnyfi
stb. Aztan tevezgethetjiik, hogy j6 lesz-e kamionnak, repiiltinek vagy asztaLnakHa van
sziigiink 6s kalap6csunk, m6ris hozz6l6thatunk a munkehoz. Ha hozturk forg6csot 6s
firlszporL az aszlalostal.,akkora hengert vagt k6r1id,6z6p6nddrdd6forgdcs felhasznril6si
lehet6s6geir6lis gondolkotlni lehet. A fiir6szpor bribfrgurAktiim6anyagalehet Llukacsos
anyagba, gdmbformdra t6mve, fiimaggal meghintve,p6r napos 6nt6z6sut6n zdld hajir fej-

136
 formAtis kialakitharunkbel6le.Ezek ink6bb,,l6nyos,,barkdcsol6sok.
Nemcsakaz asztalosmesters6g jdhet sz6mit6sba, hanemb6rmilyenm6sfoglalkoz6sis,
ami megnEzhetci az 6vod6sokkal.Term6szetesen att6l, hogy eldrhettikdzels6gbenvan
mondjukegy iiveggyir, amit megl6togatunk, nemjelenti azt,hogy egy tivegflrv6miihelyt
kellenecsin6lnunka gyerekeknek. viszont fogadjukel az aj6nd6kbaferkin6ltf6lkisz ter-
m6keiket,mert ezek mint6z6sa,festdse6lvezetesa gyerekeksz6m6ra.Kaptunk p6lddul
,,csupasz" kar6csonyfadiszeket,vagyisiiveggiimbiiket,amelyeketa gyerekekdiszithettek.
Rrijdttek, hogy eg gdmbfehilet minden pontja mds helyzetii, ds milyen nehiz a yonal_
vezeta rajta.
va*ak v6llalkoz6 szellemii6v6nrik, akik igazi habarccsal6s t€gr6kkalaz udvaron
k6miives munkdra is hajland6aka gyerekekkel.I tdglatestigazitEgraform6j6ban jelenik
meg, es az eltolt helyzetbenegym6sra6s eg).m6smell6 illesztett teglik egy sz,p rib Ltsl
mutatnak a falon. A tev6kenys6gsorin hosszisdg,magassag,szilessdg,teri;let, rtrfogat,
tdmeg egyarentfor]ltosszerepetkap.
Mindenki csak olyan foglalkoz6sok,mesters6gek kdr6be tartoz6 bark6csolisrav6l-
lakozzon, amihez6lm6nyekttj6n k6ztik van a gyermekeknek,6samihez biztositani tudja
a felt6teleket.
Erdekesvolt egybankban tett l6togatasunk is. A sziikii felaj6nr6stnemakar-
tuk visszautasitani, de nem sok fantazi6tl6thnk a dologban.Ann6l tdbbet a gyerekek!
M6snap a csoportszoba6trendez6s6vel kezdtdk a jdt6k-ukat.,,Bark6csol6ssal" olyan
kamer6val,riaszt6val,biztons6gi6riikkel felszereltirodet csineltak,hogy csak dmultunk.
Igaz, hogy volt egy vez6regy6nis6g, otthonr6lhozott villanyszerel6itehets6ggel,aki a
jrit6kokb6l kiszedett elemekkel miikcid6 ararnkiirt hozott l6tre. Miikiidott
is a bank, szii-
molt6k a p€nznekkikialtott papirdarabokat, volt ,,k6zzelmiiktidri', iratmsgsemmisit6, 6s
pecs6tis.
J6, ha van egy mindenes tidikdnk, amibe folyamatosangyiijthetiink pl. dug6kat,
gurigekat,kupakokat,flakonokat,gyuf6sdobozokat, dr6tokat,madzagokat,c6ma spulnit,
fakanalat, drirzspapirt, idej6tmult iirlapokat, titmbiiket stb. A term6seket, magvakat,
nciv6nyi vagy illati reszeketne ide gyiijtsiik, hanem pl. egy fonott kos6rbal Lehet
,,rongyos",,,fonalas"zs6kunk,szersz6mos t6sk6nk,fi6kjaink stb.Sosemlehettudni, hogy
mi mire leszj6!
J6t6keszkriziiketis szivesenbark6csolnaka gyerekek.A tavaszisz6lhad rdpitsesaj6t
keszit6siisirkinyainkat, hadforgassaszolkerekeinket,vagy bfjjon belea sz6lzs6kunk_
ba. Bizony sok mindenresziiks6giinkvan ezekelkdszit6s€hez! A s6rk6nytipikus form6ja
a deltoid, de biztassuk a gyerekeketkiil6nf6le mad6rform6jri s6rk6nyokk6szit6s6reis. l
szimmetiq fontossig|t meg'rzk a gyerekek,mert van m6r egyensrilydrz6ktik. A szllzsitk
lapos 6s felfujt form6ja kozritti iisszefiiggesis fontos geometriaitudnival6t l6ttat a
gyerekekkel.Semmitsemkell m agyariani,csakhagyni,hogy tapasztaljanak 6rz6kszerve_
ikkel.
A gyufisdoboz glufdval egyiitt gyerek kez6be nem val6. De gyufa n6lkill?
Bark6csol6sra kiv6l6analkalmas.B6rmilyent6rgyk6sziilhetbekilekieg6szitcikker, aminek
jellegzetesformdja vagt annak
fontos rtszrerc ftglqtest. Ha kerekeketragasztunka bels6
doboz|ra,akkor kord6t6l a mirkris aut6ig sok mindenrehetberrile.A kiilsri doboz6nak

137
az oldal|ra ngasztott nagy, fekv6 J betiilorma sz6nk6vi variasolja. Illik bevonni vagy
befestenia dobozt,hogy ne l6tsz6djonaz eredete.Mozdonyt, vagonokat is barkicsol-
hatunk bel6lLik.Mit szrillitson a vonat?Hany vagont b{r el a mozdony?Hdnyadik vagon a
tartdlyos?(N{ostjoheta c6rna-spulni!) Kis m6retiibritorok is k€sziilhetnek bel6le.Asztal,
kihuzhat6fi6kkal, t6m16sszdk,fotel, 6gynemiitart6s heverrivagy rekami6stb_
Ha a doboztetejdrelyukakatfirrunk kiilonbdz6sz6moss6gban, akkorp6lcikdraragasz-
tott bribokkal, vir{.gokkal megtiizdelve diszletei, elemei tehehek sokf6ie j6t6knak:
Neh€z €s magasdolgokat nem lehet oeletlizni,mert felborulnaka krinnyii dobozok.
Tehetiinkbelenehezdknekkavicsot,kisebbgoly6kat.Sorbarakva kerit€snek,irtszeg6ty-
nek, virdgdgy6snak is j6 lehet!
Bizonyos sz6mt (3-8) dobozb6lki mit tud 6piteni,konstrudlnian6lkiil, hogy m6s
eszkoztfelhaszn6lna? Csakrakosgatnilehet!En mondjuk,,egytribla csokolid6t" rakn6k
ki 6 vagy 8 k6t sorbanegymdsmell6rakottglufdsdobozb6llKiilonbdz6tort6neteker tal6l-
n6k ki arr61,hogy hanyan is hogtan osztozhatnqk a csokol6d6n6s konk6tan el is j6t-
szan6nkaz osztozkoddst, mert a dobozokkiinnyenmozdithat6k.
T6glak6nt falazhatunkvele. Att6l fiiggoen, hogy szoba,konyha vagy fiird6szoba
k6szill bekile, c€lszeniodaill6 tap6t6valvagy m6s diszitri eleurekkelbevonni.Lesz, aki
,,csemp6zni"fog vele, 6s az otthonifiird6szob6hoz hasonl6ankii6efut6 csikottervez.Ha
a gyrf6sdoboztetejet az 6t16kmentenk6t- vagy n6gy r6szreosztjuk,6s szinesh6rom-
szdgekkelberagasztjuk, akkorfiirdriszob6jukbasz6p,ritrniL-usanism6tkid6diszit6sortis ki
tudrak rakni rigy, ahogyotthonis 16tj6k.Vizszintesenis dpitkezhetnek a gJuf6sdobozok-
b6l, azt lapozisnak, parkettrizfsnak is hivhatjuk.Ehheztaliljunk ki sz6penegl,m6shoz
illeszthetomint6kat, ak6r igazi tap|t6b6l (marad6kb61 - a mindenesLid6b6l!) vagy
f€nym6sol6valsokszorositottrajzolatokb6l.Ez tulajdonk6ppenmozaikjdt6k, hdzilagos
kivitelben.
Fol).tassukaz otletek sordt tovribbijdt6kk6szitdsekkel! Ha egy dobozraegy figurrit
ragasztunk, 6shozz6a p6rj6tis elk6szitjiik,akkorleiorgatvaa dobozokatk6szenvan a saj6t
mem6riajrit6kunk.Poszt6korongokkalhdzi-domin6tis bark6csolhaflurk. K6szithetiinka
gyufasdobozokb6l puzzle-jit6kot is. Feldarabolunk egy k6petgJuf6sdoboz mdretiire,dsa
k6p r6szleteitegy-egydobozraragasztvam6rispr6belkozhatunk a k6p risszeillesztds6vel.
Mdsnapakrirrijabbretegk6ntm6sikkep kovetkezhet. Teteje6salja is van a doboznaklK6t
k6p is r6f6r! Olyanlesz,mint a miir emlitett,,mesekocka", csaknemhatoldalf,hanemcsak
kettri.
Vastagvagy tobbr€tegiikartonfigur6kr6ragasztds6val gyufanyomda is k6szithet6.
Fest6kbemrirrva a mintet6l fiiggrien (ak6r betii vagy szrim is lehet) diszit6sre,ir6sra
haszndlhatjuk. A zsikbamacskaj6t6kbana belstidoboznakvan fontosszerepe.Kiildnf6le
meglepet6seket talahatunt ki. Erre a nagyobbm6retiigytf6sdobozoktal6n alkalmasab-
bak- A kitaldlashozszabada dobozt megr6zni,h6tha a hang is segit. A j6tek etmehet
Barkochb6bais.
A nagy dobozokvil6gAbana bark6csol6s leggyakrabban v6r6pit6stvagy egy lak6park
6pit6s6tjelenti. A papir matematik6j6nal m6r esettsz6r6la, hogy sokszorcsaka tlobozok
m,lreteinekszdmbavetel4t,t rajuk vdghat6 nyildsokformdjitt, szdmossdgdtkiv6nja meg a

138
 veliik val6 bark6csol6s.
Milyen legyena posta,az 6voda,a templom,a buszmegill6,6s
egy6b 6piiletegyseg,ami egy lak6park 6pit6s6hezhozzltartozrk.Sajnosa doboz_fonr.ra
nem tesz lehetovevaltozatos,€rdekes€pitkezest.vagy egy6belemeketis relhaszniirunk,
p6ld6ulszivacs-modulokat, a,,kocka"-hlzakkal.
vagy megel6gsziink

A tonulosj 6t€kok rhoterndtikqld

Neh6zvolt cimet adni enneka t6makornek,mert tul sok elnevez6ssziiletetta most

kdvetkez6j6t6kokra. R6gen didaktikai j{t6koknak, k€s6bb szab{lyjrit6koknak, a
kdznyelvbentirsasjit6koknak nevezt6kriket.A szakirodalonbantal6rkozhatunkolyan
megnevezesekkel is, hogy 6rteremfejreszt6 j{t6kok vagy szrikebbkorbengondolkod{st
fejleszt6matematikai j{t6kok.
Dr. Pdli Judit pszichol6gus6sj6t6ktervez6haszndljael6g gyakrana cimbenszerepl6
tanul6s j{t6kok elnevez6st. Ezt v|lasz.ottam,mert ezt 6zem a legt6gabbnak. A kiilft di
szakirodalommalis ez van legnagyobbdsszhangban, ugyanis angolul ,,play_wort",
n6metiil,,Lemspielmaterielle", franci6ul,jeuxtravail" a szok6sosn6vhaszn6lat. A l6nyeg,
hogy 6rtelmetfejlesztci,krizriss6givagyis t6rsasj6t6kok, amelyekmenetetszabilyokban
szokt6krdgziteni.Ezek a szab6lyokdidaktikaic6lokat szolg6rnak,stratdgiai6s taktikai
megfontolesokat,gondolkod6stkiv6nnak, €s gyakran 6piiJneka matematikrira.Ebbcil
ad6dik,hogy mindenelnevez6sben van valamiigazsd,g.
A ,, homoludens",aj6t6kosemberfogalmais el6gk<izismert. Erthet6teh6t,hogy a ma
is haszn6latos j6t6kok nagy r6szea feln6ttekkrir6benkelelkezett6si i6t6k. Ez bizonvos
esetekben 4000 evet is jelenr! Atmenrekugyankiilcinbtizolormai viiltozdsokon. de
ldnyegiiket tekintve megririzt6k szabllyatkat. N6henyat 6rdekess6gk6ppen megemliten6k
kitztliik.
4000 6veir6sosem16k,7 k<in1vrirzi a Tangram nevii kinai kirak6 j6t6k tdrt6net6t6s
szabalyait.A jet6k ma is kaphat6.Tan, a feltat6l6 eg) n'wetet nagyon otletesen7 r1szre
daraboltfel, a mell6kelt rajzolat szerint.Ezekb6l a darabokb6lsaj6tmagatdbb e zer mrntat,
alakzatot rakott ki. P6ld6ul olyanokat, amelyek a ma kaphat6 j6t6k haszn6lati ritmu-
tat6j6banis megtal6lhat6k.dvodai felhaszniil6s6r6l sok drdekesttirtdnetettudn6kmes6lni.
Erdemeskipr6brilni, mert a mozaikjrit6kokhozhasonl6ansok tapasztalatotszerezhetneka
gyerekeka hdromszdgek,nig,zetek 6s a paralelogrammdk tulajdonsdgair6l, mikiizben clk
csakegycic6tvagy egy feny6f6tszeretn6nek kiraknibel6le.Az 6v6ntik6sa gyerekeknagy
megel6ged6s6reszolg|l az is, hogy vissza tudjrik rakni a 7 darabrattirdelt n lgyzetlapot a
doboz6ba.
Az 6kori Egyiptom ajfurd6kaaz ut6korsz6miiraa malomj6t6k 6s a drimaj6t6k,az irn.
taktikait6blaj6tdkok6sei.Ma is kedveltj6t6kok,kiiltindsena malom.Tribl6jaegyszeriiraj-
zoIat6, hdrom egtmd.sba skatulydzott nigtzetb6l dll, amelyeknek oldalfelez| pontjai
egtenesszakaszokkalvannak dsszekdtve.A szab6lyasem v|ltozott az 6vek hosszrlsor6n,
f)ggdlegesen vag) vizszintesenfelrakott hdrom bd.bumqlmot alkot. Aklnek sikeriil ezt
megval6sitania b6bukiigyes felrak6saval6stologatasaval, az levehetegyetaz ellens6ges

139
bdbuk ktiztil. Ne ijedjiink meg, ha kezdetbenaz 6vod6soknakmdg a b6buk felrakisa is
probl6m6tjelent.El6sztirel kell igazodniuka vonalakkti zdtt.Tdi6koz6dniuk kell, hogt hol,
tnilyen titkeresztez6disekvannqk. Erdemes kiemelni a rajzolaton a mefiz2spontokat!A
jdtek nrindenl6p6sut6n ij prtbl1mahelyzetettercmt,amely sor6nszdmbakell venni a
lehetsdgesehttoztluldsokat,is qzok lnivetkzminyeit. Ez ut6bbi a nehezebb.De vannak
,,nagymesterek" az 6vodisok kiizdtt is! Sokatianulnakegymist6l a gyerekek,,,kibick6nt"
is segitenekegym6snak, de fontos,hogy az 6v6ntiis gyakan legyenjetsz6ters,mert akkor
€rzi,hogymennyireertisvagy gyengeellenf6llelvandolga.Vanolyan6vodaicsoport,ahol
szigetekiszalaggal a loldiin van kialakitvaa malomjat6kt6blija, hogy mindig k6zn6l(l6b-
n6l) legyen.
A dimaj6t6k nem olyankdzkedvelt,mint regenEgyiptombanvolt, amikorrabn6k6ll-
tak b6buk6ntaz 5x5-cisn€gyzetr6cs pontjaiban.A bibuk 6s a rdcsponioksz6moss6ga 24
iIL 25, ez a malom 9 b6bujrihozviszonyitvanagyonsok, 6s egy 6vodis kisfiri szavaival
61ve,m6r,,neir f6r bele a szemiikbe".A sakk e16j6t€kak6nt azonbanhasznoslehet' mert
gyakorolhatjdka fiiggtileges,vizszintes6s 6tl6sl6p€seketa szomszddos csticsokba, vagy
az ellens6ges b6butAtugorva,mtigel6pvekiiithetik azt'
Kina 6sEgyiptomut6nIndia k6vetkezik:a sakk tishazaja.Feltal6l6j6r6lsz6moslegen-
da sziiletett.M6g ma is sok fejt6restokoz a miivel6inek6s a matematikusoknak. A lehet-
s6gesl6p6skombin6ci6k nagyszima miattm6g a computerekfejlettvil6g6bansemsikeriilt
biztosan nyer6 kombin6ci6kat kidolgoznt lgazi,,kiizdrit6r" ! Erzlk ezt az 6vod6sokis, €s
vonz6aksz6mukraabibukis.Akirrily,akir6lyn6,afutar'a16,ab6stya,aparaszt-a
mes6kvil6gdb6lm6r ismert fogalmak.Van aki csak od6igjut el a jit6kban, hogy nagy
6lvezettelfelsorakoztatja a megfelelf helyre a bi:bttkat A 8x8-as mezdbenval6
tajikoz1das,eligazodisis tanuls6gos. Aki tiszt6banvan a l6p6sekszab6lyaivalis, az m6r
n ,,kockak" birodalmqbqn kipes mozogva tdjdkoz6dni. Egeszen dtka esetben
talalkozhatunk valan.rilyenstrat6giet,taktik6t is alkalmaz6 gyerekekkel, akik fejlett gon-
dolkodtisr6l tesznekta ibizonys6got.
Ma m6r 6sij6t6knakszdmitp6ldeula nepszeriidomin6 is, pedigaz el6zrlkhcizviszo-
nyitva nem is olyan r6gi. Csak300 6ves!Kinrib6l sz6rmazika k6b6l k6sziilt21 laposv6l-
tozata.Az els6 eur6paidomin6k 6benfalapra szegecseltcsontlapocsk6k voltak. Az en
ilomin6molcs6,feket6remaratottf6b6l kdsziilt,a gyerekeim6miianyagb6l,az unok6m6i
pedig-az oriikolt r6gi domin6kmellett-h6zilagoskivitelez6sben kartonpapirb6l k6sziil-
tek. Ami v6ltozatlanmaradt az a ,,domin6-elv". A domin6 28 6s 55 lapos v|ltozarai
egyar6ntn6pszertiek. Az egyiken0-6-ig, am slkon0-9-igjellegzeteselrendez6sben tal6l-
hat6k a pontok. A gyerekek sz|mira ezek az tisszkipek a meghatiroz6ak. Nem szdmldl'
galdk a pontokat, hsnen rijvid ismerked'lsutan rdnizisre megdllapitjdk az ug)anannyiL
6s mdris folltatj6k a domin6k sordt. JetekkOzbentanulj6k meg'hogy melyik elrendezesre
mondjuk,hogt hat, r)t, ntgy, hdrom,kett6,egt, nulla vagy semmi.Ha el6ttedob6kock6z-
tak m6r, akkor csak a hit, nyolc, kilenc lesz ijdons|g a sz6mukra.
Lehet, hogy a gyerekeka domin6t 6pit6sre haszn6lj6k.Van amikor a felnottek is!
Rekordokatdontoget6hosszus6gri alakzatokat6pitenekrill6 domin6kb6lhetekig azt6n
lavinaszer0ensorra dtilnek pillanatok alatt. A letu6ny lenyiigiizt!, de a munka nem kiv6n

140
 kiil<inrisebb6rtelmet Az eredeti domin6z6sviszont igenr Nen
kifeiezettetlszeretrcse-
jdftkrdl vqn szo, mert nyerisrc nagtobb lehet6s6get
ado taldikai elentelcet t,ihetiirtkhele
p€ldiul aziltal, hogy az azonospontsz6mi lapokatrakjuk le ei6szor,
u:regakaddlyozva
ezzela tdrsakilyen lapjainaklerak6s6t.Az 6vod6sokcsupa f€lforgatott
lappal Jsdoni_
nozhatnak.Ilyenkora kacskartug6s iftpifts adjaaj6t6k iiriim6t.Tern.r6szetesen a don.in6_
z6sszab6ly6tbetartva,az egyformat6rfelii lapokkeriilhetnekegynds
rrell6.
A kartonb6lk6szitetth6zilagosvagy a miianyagb6lk6sziilt gy6ri k6pes
domin6k is
nagyonhasznosak. Piittyiik heryettki.ikinbdz6t6mrijiregym6snak negfereltethetci k6pekkel
is lehet domin6zni. P6ld6ul iisszetartozhateg) allat 6s a taptalika,
eg)) tt(ive ! es a ter_
mdse,egt foglalkozas is ajellegzetes szerszama,egy k6p is a kezcl,betiije,yonQlalakzetok
is tiiktirktpeikstb. Ezek a j6t€kok sokf6leismerettartalmat kdzvetithetnek.
Erdemesiires domin6lapokkal is j6tszani.Csaka felezci\.onalatra.jzoljuk
meg e16le,
a k€t t6rfdlrevalamilyenszempont,reracio szeint osszetartoz6 targyakat,eszkijzdketfer-
rakva, esetlegsajet magunkatlelhaszn6lvam€net kdzben sziiletnek
meg a ,,k6pek,,.
P6ld6uldsszela gyiijtiitt leveleket vdlogatva, esetlegkicsiheza nagvobbctt
fajtlurkint
pdros{tvahelyezzi* rA a leveleketaz i.ireslapokra.A par megkiresise
mindig a n6sik
gyermekfeladata.Domin6zhahrnkvadgeszteny6kkelis. Allapodjunk
meg abban.hogy
tilos olyan form6tumbanelhelyeznia geszteny6ket, mint az rgazrdomrnonvannak.Ezck
az uj elrendezisekaj6l ismert dsszk4pekkeldsszevetventtgyonjol szolgaljdk
a szdrnfogat-
tnak alqkuldsdt.T61enjdhetnek a p6lcik6k, a gombok, a fonalak,
a kisebb m6retii
6pft6kockrik, lehet6legsok egyformalegyen kriztiik. Ezekbcilaz egyrk gyerek
szabad
alkotdssqlk6szit valami 6rdekeset,aztiin a domin6 szabiilyaszerinta t6.,a
megpr6b6lja
Llwanezt-esetlega tiikdrkdpdt-megalkotni,majd a rap m6sik fel6re
ri naga tar/trhatkt
valamineh6zkompozici6taj6tsz6t6rsa(i) szrrmrira.
A kock kkar tdrberivi v61ika domin6.
Hasonl6ant6rbenj6tszunk,ha a saj{t testiinkkel figurezunk valamita domin6
lap egyik
t6rfel6n611va. Egy mdsik gyereknekveliink szembena tiikdrkepiintetkcll mutatni.Azt6n
fjabb gyerekkrivetkezhetrijabbfigur6val.Ak6r az eg6szcsoporlis r6sztvehct
a m6kiban.
llindig megfelekimiretfire keszitsiikaz iires domin6rapokat!A fentiekbril
16that6,hogy
az 6v6n5k iitletessegdn nagyonsok mrilik, 6s hogy az 6si j6t6kok milyen sokf6lek6ppen
alakithat6k.Ez6rtnem mennekki a divatb6l,mert r6mi hatterbeszorulAsutrin
Ha meguntuk a domin6z6st,akkor a karton papir kett6vigasilyalkdrtyaj6tekot
kaphatunk.Ki hd tdbb pdrt gytijteni? Kicsikkel felfel6 forditoti k6pekkelj6tszunk,
a
nagyokkalpedig a ,,mem6riajft6k" szab6lyaiszerint.Ha nem tessziik
vrsszaa felfordi-
toft lapot,akkor az unokdmszerint,,rabolni,,is lehet.Vagyisa p6r n6lkiili
lapjdhozttilerl
veszi el -ha n6lam van- a perj6t. A rabl6sigazsiigszerintk€iir6nyri,csak
nagymamdk
eset6nm6dosul egyir6nyriv6a szab6ly.Mindebb6l m6r l6that6, hogy
a krirtyajatekok
versenyjit6kok. Szerencsi:6s tud6sis sziiks6ges hozzit.A v€.g6nrinndigszdnbc^teszik a
gyerekeka lapokatvagy a pArokat.Sokszora gtiijtott lapok hossztisdganak
becslIse is cle-
gend6a gy6ztesmeg6llapit6s6hoz.
A k6rtyajet6koknaksok fajt6ja van. A Fekete p6ter tipusri k6rqracsomag
rcibbvdl_
tczatbankaphat6a boltokban. Ezekneka k6rty6knakaz zsmeretk6zbrtnkciLja
a k6pek tar_
talm6t6l fligg. Osztdlyozni, csoportositani is lehet 6ket. Ez azt jelinti,
hogy egy gyer.ek

141
 egyediilis j6tszhata krirtydval,rakosgathatja a lapokat.Erdemesa gyerekekkezdbeadni a
magyarkerty6t, a franciit 6s a tarokkot is, hogy felfedezhesstka lapok rcndszer1t,ct
hasonl6kat is kiilcinbrjz6ket, szttvalogathassdk, rcndszerezhessik 6ket. Legtobbsz6r
vtletlenszerlen,a sotokat egyndsald rah,a.jutrtqkel a tndh.ixoselrendezdshez. Ez egy-
szene kit s:etnpo t szerinti sor-oszloprcndezistjelent. Nagyon megiiriilnek emek az
elrendezesnek. Szdfirunkapedigaztjelenti, hogykezdridhera logikai m6trixj6t6kl
A logikal mitrix jrit6kot 2x2-es vagy 3x3-aselrendez6sben 6rdemesmegpr6b6lni.
Eltiszrir felforgatott lapokat rendezgetiinl<.P6lddul keszitiink 3-f6le szinben 3-f61e
kozleked€sieszkozt6brrizol6kirryet. Rcndezhetjiik6ket sziniik szerintvizszintesen6-
f6iek6ppen,6sribrajuk szerint fliggtilegescnis 6-l6lek6ppen.Ha ldtjuk, hogy 6rtik a
gyerelieka mitrixos elrcndeztslogikajdt,egy t6bl6zatban kijekilt sor-oszloptulajdons6-
gok rcndj6benrnindenk6lty6t a megfelelohelyretudnaktenni,akkorlelorgatottk6rtyekkat
kital6t6s j6t6kot is lehetjritszani.Lesz aki Barkochbazasnak tekinti, azt6njiin 16,hogy
n6h6nyl6pdsut6n biztosrais tud menni, hiszena rendszerszerintott csak egy bizonyos
k6rtya lehet.
Atmenetetkepeza k6rtya-6s a tdblaj6tekokkiizdtt az 6vod6kban j6l ismert6s gyakran
hasznilt LOTTO-jrit€k. Ovid Decroly belga reformpedag6gus nevehezffzridik ez a
didaktikaij6t6k.A lenyege,hogyn6irrinynagyobbkafionlap6-12kisebbmez6revan oszt-
va, p6d6ulegypiaci k6p l0 f61el6d6bahelyezett,l-10 Ffert megvSs6rolhat6 6mval,vagy
10 akviridm i-10-ig terjedosz6mossigrihallal stb. A kdpek k6rtyak6ntis rendelkezesre
6llnak.Az a feladat,hogy egltvagy kdt tlobokockci,tal dobys & dobottirtihtek negfelel6
kiskdr\,it ki kell keresni,t.s a nag1,tAbh az ugyanolyanrakell lrclyezni.Az a nyertes,
akineklegel6szdrsikeriil valameirnyik6rtyejetfelhelyeznia tftblftj|ra.Ez aj6t€k l6nyege.
A vadilhatds6ga6s a h6zilagosldvitelezhetds€ge6lteti imm6r 100 6ve. Sz6that 3
evesekrek.akik egyszer-iien csakfi.logatnak a felforgatottkertydkktiziil, ds a negfeleld
helyrcteszik.Ez a tnegfelekipdrositaslehetolyanrelaci6is, hogya t6bkinszereplo6llatra
a kcilykdt kell r6helyezni.Vagy p6ld6ul annyi alnat kell afuti egy gterchrck, {ale nyit
ntutata kezE.,elak6pen.Ez m6r nem 3 6veseknek val6j6t€k! Tehit a k6pek 6s a kdrtyik
kiiziitt l6vri rel6ci6k jelentik a jrit6k neh6zs6gifokrit 6s fejlesztdtartalmft. Ezekteszik
lelret6v6 a varialhat6sfgot rs. A kiildnbrizf matenwtikoi tartalm(tkqt- ellenfttpdtok
felfedeztetdsdt, lnsonlo s[kidomokpdrositasat,szinunetria-ptirokkeresisit stb.- is igy
viheAiikbe a jLittkbLl.
P6rkeres6s kozben 6rdeuresfigyelni, hogylrl/ niiktjdik-e a becsl\ktpess1gk, a sz6-
nrossiigokmeg6llapit6sdndl pedigmegnyilv6nulhatn6hdnytanu.lsiLgos gondolkoddsitech,
triks. Kiv|ncst voltam, hogy anikor kit dobokockavaldobnak,akkor hogyanszdmoljdk
dsszea rajtuk ltt d potltokqt?Volt olyankisfit p6lddul,aki az egyikkocka€rt6k6taz egyik
kez6n,a misikat a masikonmutatta,majd a sz6jasz6l6hez6rintvesorbaszemolta6ket.
A k6t dob6kockin kiviil 6-n61nagyobbvagy esetlegegy m6sikj6t6kban6-n6l kisebb
sz6moss69 eset6ntdbbf6lemegoldfstis vilasztbatunk,amelybiztositjaa sz6mokv6letlen
el66ttit6s6t.P6ld6ul egy papirt6ny6rt annyi krircikkre osztunk,amilyen sz6moss6gra
sztiksdgiinkvan. A kiizep6reszereltpiirgethetdmutat6 meg6lliskorjelzi a sz6moss6got,
amelynekjel6l6s6re pontokatvagyszamjegyeket is hasznSlhatunk. Kalapb6lis hrizhatunk
142
 szimktrtyikat. A kock6n kiviil varurakmris szabdlyostestek is, amelyekoldalszdtna
pont megfelelhet.Erdemeshaszn6lnid tetrqedert,amelynekntgt oldala ldziil egten ltll.
Eltakarjaa test ezt a sz6moss6got, de a m6sik h6rom oldalb6l ki lehet tal6lni a hi6nyz6
negyediket.Felemelvesikerk6ntkdnyvelhetjiikel, hogy ki tudtuk tal6lni, mi van alul. lz
ohqtdenek 8 oldah ven, ha ilyen sz6moss6gra van sziiksdgiink,akkor lehet ilyen
,,dob6kock6nk". itt leliil jelenik meg a dob6s€rt6ke.Sz6bajiihet mtg a dodekadder, a I2
lapjtral. Ha tart6shaszn6latra sz6njuk,akkor kem€nyebbanyagb6l€rden.res elkeszittetni,
egy6bk6nta papir is el€gsok6igeltart.Bolti forgalombanr6gebbenlehetettkapni a szab6-
Iyos testekteljessorozatet,miianyagb6l,kis m€retben,sz6mozottoldalakkal.
Ezzela j|tlkJrralm6r f6lig 6tl6ptiinka tAblajit6kok nagy sokas6g6ba. Ezekc rdszlere-
sen kit6rni itt 6s most nincs lehetrisdg.Egy6bk6ntis megernekezek a tanul6sj6t6kok
annyit,hogy egy teljesk6nyvetszenteljiinknekik.
Az 6korb6l szdrmaz6t6blaj6t€kokvagy t6bkisj6t6kok pontossziirmaz6sihel_r'6t nem
ismerem,a Fiild minden t6j6n eltededt,,ludus,,tipusrij5t6kk6nttartjdk 6ket sz6mon.A
tebl6kstrukturejaa legegyszeriibb gyermekj6r€kokt61 a feln6ttek6ltal is haszneltjrirckokig
terjed. ,,Libaj6t6k" n6ven ismeretesa j6tektdrtenetb6la legegyszcriibbpiilyavezet6sii
t6b16s j6t6k. Tiibbenis sajrittal6lmdnyrknakvallj6k.
Pfly6ja nagyonegyszerii,starttalkezdrid6€sc6llalv6gziidii,i)nmagatnemntetsz6,tlyi-
tott, eg)enesvagl gdrbe vonal. Ennek egy bonyolultabb veltozata, amikor a kacskaringo-
kqt dtvdgva s pdlya megrdvidiil vagt hosszabblesz. M6g bonyolultabb, ha egy tt$Ia nigy
sarkdbil nigt kiildn bejtirhati pdlya lndul, dltaliban kiikin is v6gz6dnek.Itt e16gbonyolult
kiivetni a verseny61hsat,mert nem egy p6lyin zajlik ajit6k. Egy mrisik struktita q zdrt
kor, ahol csaka starthelyetszokt6kkijel<ilni.
A t6bl6kt6m6ja,szimbolikdja,az alapszab|lybabe6piteti kiegeszit6utasitdsok,a hoz-
z6tartoz6kell€keksokf6lepedag6giaicelt szolgdlhatnak. dvodribtn sz6lhatnak6llatok6l,
ndv6nyekril,id6j6r6sr6l,kcizleked6sr<i1, i.innepialkalmakr6lstb.
Fdldrajzitudnival6kmellettsok mindenr6lsz6eshetegy olyanzirt prilyavonalrit6bl6s
j6t6k esetdn,amely Magyarorszig kdrbejrlr6sdr6lsz6l, hat6wonala ment6n, egyik
k6zleked6sieszkiizrril a m6sikra sz6llva. Hogy 6ppen melyikre? Azt a kizlekedisi
eszktjzriketdbrdzol6 dob6kocka vagt a kihizott kdrtya ddnti el. Ebben a j6t6kban a
l6p6seketnem darabszimmalm6rjiik, hanem a dob6kock6ravagy k6fty{kra rajzolt
kdzleked6sieszkcizdkv6letlen el6fordul6saszab\lyozzaa halad6st.Lehct kiiztiik egy
elsribbs6gad6sr6l sz6l6 k6zleked6sit6bla is, akkor a gyerekekkelkiiztis niegrillapod6s
szerintajAtekospeld6ulvalah6nyszor kimarada dob6sb61, hriz6sb6l-
A szinkockik is nagyonhasmosnakbizonlulnak a 3-4 6veskorosztiily sz6mfra.A
pily6n a szineket vir6gok, aut6k, ceruz6k, labd6k vagy m6s szinekben gazdag thrgyak
megieledthetik.A ktir alakup6ly6kn6legy piirgettyii is 6rdekessd tehetiajat6kot.P6ld6ul
hazatal6l-ea mad6raz eles6ggela fi6k6i f€szk6be? A forg6 reszental61hat6k a ,,r6pkdd6"
madarak,az 6116r6szenpediga f6szekbenv6rakoz6fi6k6k.
Aj6nd6kkirff6k, szerencsekirty{k is j6rhatnaka gyerekekneka ,,l6peget6s" jAtekok
sor6n.Termeszetesen valamidrtcser6be.P6ld6uiegy k6rd6sreadotthelyesv61asz6r1. Ezek
is befoly6solhatj6k a halad6smenet6t.Oktat6sic611al eg6szcsomagkartyat(k6rd6sbankot)
 rzoktakk6sziteni.Ovodasokkalis j6tszhat6az ,,Activity,.n6venismertj6t€k.
T<irt6neti6rdekess6gevan a kereszt alakf jat6klebliknak. Nrilunk ,,Ki nevet av6g6n?"
vagy,,Ne nevesskor6n!" n6venismertek.Indiiban a palot6kudvarainm6g ma is l6that6
n6h6ny talajra kirakott v|ltozata. R6genpiros, s6rga,k6k, ziild ruh6srabn6k l6pegetteka
j6tekmez6n.Az 6vod6banis k6szithetiink talajta rajzolt p6ly6kat,6srabn6k helyen nagyon
szivesen6llnak be b6buk6ntmaguk az 6vod6sok.
K6rem az 6v6n6ket, hogy tov6bbrais 5izz6k meg t6blaj6t6k-k6szit6kedviiket, mert az
6v6n6k6ltalkital6lt 6s h6zilagosan kivitelezefij6t6k sokkaljobbanilleszkedikaz aktu6lis
6vodai tdrt6n6sekhez,mint a bolti, 6s eltart addig, amig a gyerekeknekig6nyiik van 16.
Azt6n jdn egy fjabb 6lm6nykrir az 6vodai 6letben, amelyhez kdsztilhet az irjabb tribl6s
jft6k. Matematikai tartalmuk m6g akkor is gazdag,ha p6ld6ul kiimyezetv6delmi gondola_
tok jegy6ben sziiletik a je6k. A palya vonalalakzqtu,tdjdkozodasa sikban abrdzolt vildg_
bqn, a vdletlen esemdnyek,a gtakorisdg mtrtike, a lipIsek szdmossdga,a
formd.k
azonositdsa es mdsmqtematikaitsrtdlmakakkor is megnyilvdnulnak, ha ajdftk t1majaq
motematikit 6I tiryoli.
Kifejezetten 6vod6skoru gyermekeknekfejleszt6sic6llal k6szitett a XX. sziuad.elejln
egy eszk<izrendszertMiria Montessori olasz orvosn6. Kezdetben fogyat€kos
gyerekekneksz6nta,de hasznelatkiizben lij6tt, hogy az eg6szs6gesgyerekek szdm6rais
€rdekes,hasznos,fejleszt6 eszkdzrendszerthozott l6tre. A j6t6kgy6rak is l6ttak fantdziit
benne, igy vil6gszerte elterjedtek, 6s m6g napjainkbanis megvrisirolhat6k a Montessori
eszkiiziik.Sokfelefejleszt6sic611al k6sziilteszkiizrendszerr6lvan sz6.amelybrilmostcsak
a matemalikailogalmakalakitdsrira sz6nteszkdztikkdzi.ilmuumdk be nebrlnyat. Az drdek-
l6d6k tanulmdnyozhatjbk a teljes rendszert B. M6hes Vera Montessori pedag6gi6j6r6l
sz6l6kiinyveibril.
A t6rm6rtani form{k k6szlet6benme gtalSlhat6kaforydstestek (gdmb,hengerikip), a
hasdbok (acka, tiglatest, nig)zetes oszlop), 6s tiibb sokszdgalapi gila. Ezek a testek
egy€bkentr6szeimindenvalamireval66pit6kockak6szletnek.A l0 darabb6l {116kocka-
k6szlet,melynektlei |cmtfl I0 cm-ig ndnekmin kifejezettentanul6seszktiz6k.Szint6n
10 darabos az a n6gyzetesoszlopk6szlet, amelymagassdgd.ban megegtezL,de a ndgtzet
alapilei I cm-tdl l0cm-ig ndvekedveegt vastagod6oszlopsort lelenitenekmeg. Van m6g
3-f6le 10 darabos hengerk6szlet,amelyhasonl6anszolg6ljaa magassdg,a vastagsdges
egtszerre mindkett' v61toz6s6nak bemutat6sdt.
A rudak is rigy k6sziilnek, hogy sok mindenr6l rirulkodjanak.p6ld6ul van egy m6teres
rfid, amely 11cm-enkint vdltakozvapirosra ill. kikre vanfestve. Tartozlkhozz| l0 darqb
I dm-espiros-ktk ugt(tnilyen vastagsdgitrudacskais. Ojabbankieg€szitefteka kdszletet2,
3, 4,...,10 dm hosszisdgi sorozattal is. Ezeknek a rudaknak egymdssal tdrt1n6
dsszemirise, yalamint eg)segenkdnta veliik val6 s,zdmold.snagyon szeml6leteslehet a
gyerekekszimdra.
A sikm6rtani formdk egy fi6kos kis,szekr6nybental6lhat6k. Az 5 fi6k tartalmam6s 6s
m6s, de mindegyikben 6 darab, mdlyeddsben fekv6 formakiszlet taI6lhat6,amely egy kis
fogantyrival kiemelhetf. Az els\ben pildaul 6 kiilijnbtjz| dtuAr\jfi kdr van, a ma"sodikban
6 kiilcinbdzd tiglalap, amel|ek kdziil egt n,igtzet alah), q harmadikban 6 kiiltinbriz|

144
 hdromszdgtaltllhat1, a negtedikben6 szabdlyossol<szi)g, 5-6-7-g-9-10oldallal, ctzbtddik_
benpedig a rombuszt6l az ellipszisig az eddig mdg nem szerepelt,de ismert
formdk tqldl-
hqt6k. 3 €veskort6l m6r ki-be rakosgathatj6k riket a gyerekek,keresgdlveazonositjdka
form6t 6s a m€lyed6sben megtal6lhat6helyet.Ezek a manipulici6stev6kenys€gek nem_
csaka form6k 6rz6ke16s6re, j6k. Mont€ssoriis rigy gondolta,hogy explor6lva
6szlel€s6re
a dolgok azonoss6g6t,kil6nbs6g6t felfedezik q formdk tulojdonsagait,paros[tanak, vdlo-
gatnak, sorba rendeznek,is kdzbengondolkoddsi mfrveleteketv1geznek.Mivel mindezt
cin6ll6ancselekedveteszik, ez1rt a gyerekek6rtelmebefogadja,abszorbe6ljaa tapaszlala-
tokat. A Piaget-f6leinteriorizril6dis megttirt6nik.A tapasztalatbe6piil, tud6ss6v6lik,
fejl6dik az eg6szszem6lls6g.
Ha ez ilyen egyszeriienmiikcidik, akkor mi6rt vannakneh6zs6geinta fejlesztdsben?Az
egyik ok az, hogy a gyerekeketfigyelvevalahogymeg6rzik,hogynemj6t6kr6l,hanemta-
nul6sr6lvan sz6.Ttls6gosanLitszikaz eszktizdkdna fejlesztrisz6nd6k,6skev6saj6t6kle-
het6s6gbenniik.A gyerekekhamar megunj6k,mert miutenr6jttttek az elemekkapcso-
lataira,ajet6k betdltottefunkci6jat,mdr nemjelent rijabbkihivdsta szrimukra.Egyszeriien
nem 6rdekli 6ket, med nem lehet megrijitania veliik val6 foglalatoss6got. Nem el6g
sokoldalriaz eszkiizfelhaszn6lhat6sdga. A mai 6pitdj6t6koknemennyire,,sz6jbar6g6sak',,
a gyerekekszim6ra vonz6bbak,6s n6melyikcil elmondhat6,hogy fejleszt6bbis. A
Montessori tanul6s eszkdzilk tdrtdneti 6rteke elvitathatatlan. A gyerekeknek az
eszkdziikhdzval6 viszonyapedigj6l mutatja,hogy mire kell odafigyelniink,ha fejleszt6
eszkdzdket,tanul6sj6t€kokat k6szitiink, v6srirolunka gyermekeksz6m6ra.A nagy gond-
dal kifejlesztettRavensburger vagy Activityj6t6kcsal6dnak is vamakj61 6srosszulsikeriilt
elemei.Pr6b6ljunk6lni a tapasaalatainkkal, legyibk fog6konyaka gyerekekvisszajelz6-
seire, 6s saj6t dtletsinket felhaszn6lva eg6szitsiik ki, ha kell form6ljuk 6t a jfi6kszab6_
lyokat, vagy 6ppena szab6ly megcirizvem6s eszktizdkkel,m6s tartalommalj6tsszukel
6ket.

tovdbb kOmyezet0nk,
l(eress0k €let0hkrnoternotikol
tortolrnoltl
l"libezt tesszUkt
J6b0vdrkoddstkivdn:
Bence€snogyrnorhql
cl

145
 ORIENTAL6 SZAKIRODALOM

1. Bakonyin6VinczeAgnes:J6t6k6sgondolkodtls
K6zgazdasigi6sJogi Kiinyvkiad6,Budapest,1989'
J. Barrbiis Ern6n6 - Icsu Ferencn6:Termoszetesen
Freinet-vel
Pol96r,I.sz.Ovoda,1996
3. Bartha Arpid: A jAt6k Tdrogat6Kiad6,Budapest, 1994'
.1.DienesZoltin: 6pitsiik fel a matematikit! GondolatKiad6, Budapest'1973'
5. Eperjesy Barnin6 - Zs6mboki Kirolyn6: Az 6vodai 6let 6pit6kockii
Nyrgat-magyarorszrigi Egyetem,Sopron,2000
6. Eperjesy Barnin6 - Zsimboki Kdrolyn6: Az 6szkincsei
KerabalKiad6,Budapest, 1993.
7. Eperjesy Barnin6 Zsimboki Kiroll'n6: Freinet itt 6s most
-
NemzetiTank6n''vkiad6Rt. Budapest,1995'
8. Gibson, Ray: J{tszva tanulunk Park cop' Budapest,1994'
haz6nkban
9. Hajzer Szer6n:Az 6vodai matematikaoktatdsttirt6neti el6zm6nyei
MagyarOvodapedag6giai Egyesiilet,Miskolc. 1993'
10. Hargittai Magdolna - Hargittai Istvfn: Fedezziikfiil a szimmetri6t!
Tankonlwkiad6,BudaPest,1989-
11.Hortobigyi Katalin: Proiekt k6zikiinyv
Altern Fiizetekl. OKI Budapest,l99l '
12. Klein Srindor: A kreativitis pszichol6girija
Budapest,I 989'
az iskol6ban,Tanktinyvkiad6,
In.: Tehetseggor.tdoz6,s
13. B. 1\{6hesVera: Az 6v6nii 6s az 6vodai jit6k
Tankonyvkiad6,BudaPest,1982.
az 6vodiban
14. B. M6hesVera: Montessori pedag6giairendszere6s alkatmazfsa
NemzetiTankdnyvkiad6Rt. Budapest,1995'
1978.
15. M6rei Ferenc: Gyerm€klelektan6s ismeretelm6letGondolat'Bp'
16. Nagy J6zseft5-6 6vesgyermekeinkiskolakdsziilts6ge
AkadenliaiKiad6, Budapest,1980.
/3-8'
1?.C. Nem6nyiEszter:Matematikainevel6sOvodaiNevel6s,1991
Nevel6s1990 /6'
18.Pnli Judit: Jit6k, tanulis, jit6kos tanulAsOvodai
1970'
19. Piaget,Jean: Vilogatott tanulmdnyok GondolatKiad6, Budapest'
1991'
20. Porlolfbn6 Balogh Katalin: Kudarc n6lkiil az iskolfban Budapest'
- az 6vod6ban
21. Perlai Rezsdn6:Matematikai nevel6s gondolkodisfejleszt6s
MagyarPedag6giaiT6rsas6gkiadvinya 1990'
1993'
22, Vill.inyi Gyiirgyn6: Jit6k a matematika?T6rogat6Kiad6, Budapest'
23. Yarga Tamiis: Babamatematika,6vodiskorriak matematikija
Elet 6s TuoumdnY,1979144.-46.s2.
feiiel'
24. Zsimboki Kirolyn6 - Horvithn6 SzigligetiAd6l: Matematika k6zzel'
szirryelOKr<-ERKiad6, Budapest1998'

146