Professional Documents
Culture Documents
EDWARD O. WILSON
Az élet jövője
MIÉRT HALNAK KI TÖMEGESEN
AZ ÁLLATOK ÉS A NÖVÉNYEK,
ÉS MIT KELLENE TENNÜNK, HOGY
MEGÁLLÍTSUK A FOLYAMATOT?
AKKORD
Az eredeti mű címe:
Edward O. Wilson
The Future of Life, Alfred A. Knopf
Ajánlás / 11
Prológus / 13
ELSŐ FEJEZET
A palack nyaka / 50
HARMADIK FEJEZET
A természet utolsó
végvárai / 74
NEGYEDIK FEJEZET
A megoldás / 200
Jegyzetek / 251
Fogalmak / 275
Köszönetnyilvánítás / 283
Névmutató / 285
Veszélyeztetett vagy kihalt fajok és alfajok
(körvonalaik tussal kihúzva a szemközti ábrán,
sorszámuk az alábbi lista szerint)
11
AZ ÉLET JÖVŐJE
Márkus Ferenc
igazgató
WWF Magyarország
12
Prológus
Levél Thoreaunak
Kedves Henry!
13
AZ ÉLET JÖVŐJE
14
PROLÓGUS
15
AZ ÉLET JÖVŐJE
16
PROLÓGUS
17
AZ ÉLET JÖVŐJE
18
PROLÓGUS
19
AZ ÉLET JÖVŐJE
20
PROLÓGUS
21
AZ ÉLET JÖVŐJE
véért felkerestél valakit, bárkit. Életerőt nyertél belőlük, akár csak egy
békés vérszívó rovar.
Távolról sem voltál az a kemény tekintetű határvidéki ember, aki
indián lábszárvédőt viselt és hosszú puskát hordott a vállán. Azok a
szilaj legények nem sétálgattak csak úgy, a maguk kedvére, nem bota-
nizáltak és nem olvastak ógörögül. Mégis miképp történhetett, hogy
egy efféle amatőr természetbúvár, aki egy játékházba költözött be a
lepusztított erdők peremén, vált a természetvédelmi mozgalmak szim
bolikus atyjává? Azt hiszem, tudom a választ. Sikerült megragadnod a
lényeget. A megvilágosodást és beteljesedést az Ótestamentum elvei
alapján kerested, a lét anyagi szükségleteit igyekeztél az alapokig le
egyszerűsíteni. A kunyhód valójában egy barlang volt. A szegénységet
a szabad élet megvásárlására használtad. Ez volt az egyetlen mód,
amit ki tudtál eszelni arra, hogy megtaláld az élet értelmét, amúgy
megfojtott volna a gyarló kapzsiság és az állandó rohanás. Ahogy írtad,
azért vertél tanyát a Waldennél, mert;
„...szembe akartam nézni az élet lényeges dolgaival, megtanulni, ami
re megtaníthat, és nem pedig rádöbbeni halálom óráján, hogy nem is
éltem... tartalommal élni és kiszívni az élet minden velejét, keményen,
akárcsak Spartacus tette, megszabadulni mindentől, ami nem az élet
maga, kicsit táncolni a borotva élén, az életemet egy zugba kormányoz
va a lehető legkevesebbre szorítkozni, és ha mindennek az értelme bi
zonyságot nyer, megtudni, mi volt a jelentősége, közölni ezt az egész
világgal, vagy ha így túl fennkölt lenne; hát egyszerűen tapasztalatot sze
rezni és kézzelfogható magyarázatot adni elkövetkező tévelygésemnek.”
22
PROLÓGUS
23
AZ ÉLET JÖVŐJE
24
PROLÓGUS
25
AZ ÉLET JÖVŐJE
Baráti szeretettel,
Edward
26
ELSŐ FEJEZET
27
AZ ÉLET JÖVŐJE
28
A FÖLDI ÉLET HATÁRAI
29
AZ ÉLET JÖVŐJE
30
A FÖLDI ÉLET HATÁRAI
31
AZ ÉLET JÖVŐJE
32
A FÖLDI ÉLET HATÁRAI
33
AZ ÉLET JÖVŐJE
34
A FÖLDI ÉLET HATÁRAI
35
AZ ÉLET JÖVŐJE
36
A FÖLDI ÉLET HATÁRAI
37
AZ ÉLET JÖVŐJE
38
A FÖLDI ÉLET HATÁRAI
minden egyes fajnak két részből álló latin vagy latinizált nevet ad
nak, például Canis lupust a farkasnak. A lupus a faj neve, míg a Canis
a farkasok és kutyák génusza. Hasonlóképpen, a teljes emberisé
get a Homo sapiens nevű faj alkotja. Ma már csak egyedüli élő faja a
meglehetősen jellegzetes Homo génusznak, de a közelmúltban, úgy
27 ezer évvel ezelőtt még létezett a Homo neanderthalensis, ma
gyarul a neandervölgyi ember, aki a Homo sapienst jócskán meg
előzve telepedett le a jégborította Európában.
A faj jelenti a Linné-féle rendszerezés alapját, és a biológusok
tradicionálisan ezt az egységet használják az életmenet leírására.
A magasabb kategóriák - a génusztól a birodalomig - semmi mást
nem jelképeznek, mint a szubjektiven felmért és durván leírt ha
sonlósági fokozatokat. Mikor a Homo neanderthalensisrő\ beszé
lünk, egy Homo sapienshez közel álló fajt értünk alatta, mikor
azonban az Australopithecus africanust tárgyaljuk, egy olyan lény
re gondolunk, mely a Homo fajoktól elég távol van ahhoz, hogy
másik génuszban, az Australopithecusban helyezzük el. A fenti
két génuszt alkotó három fajt együtt besorolhatjuk egy nagyobb
egységbe, mivel elég közel állnak egymáshoz, és mindnyájan a
Hominidae családba tartoznak. A hominidák legközelebbi roko
na a közönséges csimpánz Pan troglodytes és a törpecsimpánz vagy
bonobo Panpaniscus. Ezek elég hasonlóak egymáshoz, és megfe
lelően közeli közös ősöktől erednek, így azonos génuszon (Fan)
osztoznak. Azonban mindkettő meglehetősen eltér a hominidáktól,
akikkel közös őseik az időben kellőképpen nagy távolságra van
nak ahhoz, hogy ne csupán másik génuszba, de különálló család
ba (Pongidae) soroljuk őket. Mellettük a Pongidae család magá
ban foglal egy második génuszt az orangután, és egy harmadikat
a két gorillafajét.
Meg tudjuk tehát jeleníteni az élet egészét, és most már könnyen
tehetünk egy nevezéktani utazást a földi biodiverzitás csarnokában.
A magasabb kategóriák osztályozásának alapelveit könnyű elsajá
39
AZ ÉLET JÖVŐJE
40
A FÖLDI ÉLET HATÁRAI
élő fajok végleges számát 3,6 és 100 millió közé teszik. A középér
ték kicsivel több mint 10 millió, de néhány komolytalan szakér
tőn kívül senki sem kockáztatná a hírnevét azzal, hogy akár még
milliós nagyságrendben is egyik vagy másik szám mellett elköte
lezi magát.
Ne szépítsük a helyzetet, egyelőre még épp csak elkezdtük fel
tárni a földi élet sokszínűségét. Csekélyke tudásunkat mi sem pél
dázza szemléletesebben, mint a Prochlorococcus baktérium. Biz
tosan állíthatjuk, hogy ez a világ leggyakoribb organizmusa, ez
felelős az óceánok szervesanyag-termelésének nagy részéért, mégis
egészen 1988-ig ismeretlen volt a tudomány számára. A Prochlo
rococcus sejtek passzívan lebegnek a vízben, számuk milliliteren
ként 70-200 ezer között változik, és a szaporodásukhoz szüksé
ges energiát a legáltalánosabb módon, a napfényből nyerik.
Szélsőségesen apró méretük tette őket ennyire észrevehetetlenné.
A pikoplanktonnak nevezett sajátos csoporthoz tartoznak, mely
nek tagjai lényegesen kisebbek a hétköznapi baktériumoknál, így
alig-alig észlelhetők még a legnagyobb optikai felbontásnál is. Az
óceáni kékség bővelkedik újdonságokban, alig ismert baktériu
mokban, archeákban és egysejtűekben. Mikor a kutatók az 1990-
es években intenzívebben kezdtek foglalkozni velük, rá kellett
döbbenniük, hogy ezek a mikro szervezetek messze gyakoribbak
és változatosabbak, mint azt korábban bárki sejtette volna. Ezek
nek a miniatűr világoknak tetemes része ez idáig láthatatlan, is
meretlen anyagok belsejében vagy felszínén alakult ki, amit kol
loidok, sejttörmelékek és polimerek leheletvékony aggregátuma
alkot billiomod métertől század méterig terjedő mérettartomány
ban. Az aggregátum helyenként forró pontokat tartalmaz, ahol
felgyülemlik a tápanyag, ezzel pedig magához vonzza a hulladék
evő baktériumokat, valamint az őket zsákmányul ejtő egyéb bak
tériumokat és egysejtűket. Az óceán, ami a szemünk elé tárul, az
időnként felbukkanó néhány haltól vagy gerinctelen állattól elte
41
AZ ÉLET JÖVŐJE
42
A FÖLDI ÉLET HATÁRAI
43
AZ ÉLET JÖVŐJE
44
A FÖLDI ÉLET HATÁRAI
45
AZ ÉLET JÖVŐJE
46
A FÖLDI ÉLET HATÁRAI
47
AZ ÉLET JÖVŐJE
48
A FÖLDI ÉLET HATÁRAI
49
MÁSODIK FEJEZET
A palack nyaka
A XX. század az exponenciálisan fejlődő tudomány és technika
korszaka volt. A felszabadult művészeteket áthatotta az életerőtől
duzzadó modernizmus, a világon feltartóztathatatlanul söpört vé
gig az emberi jogok és a demokrácia eszméje. De egyúttal komor,
sötét tónusúra festették a háborúk, a genocídiumok és a totalitári
us rendszerek zsarnokságai, amik már csak egy lépésre álltak a vi
láguralomtól. Az emberiség nyakig merült ebbe a felfordulásba, és
egyúttal párhuzamosan megtizedelte természeti környezetét is,
majd könnyed nemtörődömséggel a végletekig kiaknázta a bolygó
nem megújuló energiaforrásait. Sikeresen gyorsítottuk fel egész
ökoszisztémák tönkremenetelét, és hatékonyan segítettük elő több
millió éve létező fajok ezreinek végső pusztulását. Ha a Föld
eltartóképessége véges - és bizonyosan az -, túl elfoglaltak leszünk
ahhoz, hogy észrevegyük, mikor nem képes már növekedésünket
tovább támogatni.
Az új évszázad beköszönte mintha kicsit felrázott volna minket
ebből a delíriumos állapotból. Ma már talán megszabadultunk
néhány ideológiai kötöttségtől, és képesek vagyunk lelassítani
robogó szekerünket, mielőtt romba döntjük az egész bolygót. Itt
az ideje rendbe tenni a Földet. Most kell átgondolnunk, mi szük
séges ahhoz, hogy mindenki számára kielégítő és fenntartható élet
forma szülessen meg valamikor a beláthatatlan jövőben. Az év
század nagy kérdése az, hogyan tudunk elmozdulni egy olyan
kulturális állandóság irányába, mely mind az ember, mind a bio
szféra számára a fenntarthatóság reményével kecsegtet.
A kiindulási pont eltér attól, amit vezető közgazdászaink és
közfilozófusaink feltételeznek. Ők ugyanis legtöbbször figyelmen
50
A PALACK NYAKA
51
AZ ÉLET JÖVŐJE
52
A PALACK NYAKA
A közgazdász
53
AZ ÉLET JÖVŐJE
54
A PALACK NYAKA
A természetvédő
55
AZ ÉLET JÖVŐJE
56
A PALACK NYAKA
57
AZ ÉLET JÖVŐJE
58
A PALACK NYAKA
59
AZ ÉLET JÖVŐJE
60
A PALACK NYAKA
61
AZ ÉLET JÖVŐJE
62
A PALACK NYAKA
63
AZ ÉLET JÖVŐJE
64
A PALACK NYAKA
65
AZ ÉLET JÖVŐJE
66
A PALACK NYAKA
67
AZ ÉLET JÖVŐJE
68
A PALACK NYAKA
69
AZ ÉLET JÖVŐJE
70
A PALACK NYAKA
71
AZ ÉLET JÖVŐJE
72
A PALACK NYAKA
73
HARMADIK FEJEZET
A természet utolsó
végvárai
A földkerekség vagyona folyamatosan növekszik, amennyiben
nemzeti össztermékben és egy főre jutó fogyasztásban számol
juk. Ha azonban a bioszféra minőségében vizsgáljuk, egyértel
műen kijelenthetjük, hogy értéke rohamosan csökken. Ez utóbbi
mérési módon alapul a piacgazdasággal több tekintetben ellenté
tes pólusú, úgynevezett természetgazdaság értékelése, melynek
aktuális helyzetét az erdőségek, az édesvíz és a tengeri ökoszisz
témák minőségi állapota befolyásolja. Amennyire a Világbank és
az ENSZ Fejlesztési és Környezeti Programjának adatbázisaiból le
tudjuk szűrni, az eredmény látványosan ellensúlyozza a hagyo
mányos GNP-t és az egyéb piaci indexeket. A WWF kimutatásai
szerint a természetgazdasági index értéke 1970-1995 között 30%-
kal zuhant. Az 1990-es évek elejére a csökkenés üteme évi 3%-ra
gyorsult fel. A jelenlegi trend sajnos nem azt mutatja, hogy a gör
be vízszintessé válna.
A környezeti mérőszámok általában nem tartoznak a közgaz
dasági konferenciák kedvenc témái közé. Egy légkondicionált ho
telszobából vagy az előadótermekből nézve, egy távoli vidéken
zajló erdőpusztulást és a benne élő fajok kihalását könnyűszerrel
érezhetjük magunkat kívülállónak az eseményekben. A politikai
és pénzügyi irányítók jó része pedig legfeljebb újabb szavazatok
begyűjtésére lát lehetőséget abban, ha aláír egy globális termé
szetvédelmi egyezményt.
Sajnos nagy általánosságban a vallási vezetők sem látnak a kör
nyezetvédelmi kérdésekben olyan kapcsolódási pontokat, melye
ken keresztül meg tudnák szólítani az embereket. Annak ellenére
74
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
75
AZ ÉLET JÖVŐJE
rólag itt élt. Őshonos sasok siklottak a sűrű erdők felett, alattuk
pedig hosszú lábú baglyok és színpompás mézmadarak hada
nyüzsgött. A talaj szinten egy röpképtelen íbiszféle keresgélt tel
jes egyetértésben a lúdméretű moa nalóval, aminek teknősszerű,
görbe csőre erősen emlékeztetett a mauritániai dodóéra. Majdnem
az összes bennszülött állat kihalt mára a szigetekem Az eredeti
madárfaunának csupán 35 faja élte túl az ember megjelenését,
ezek közül is legalább 24 veszélyeztetettnek minősül, sőt minden
harmadik annyira megritkult, hogy valószínűleg már lehetetlen
megmenteni. Néhány túlélő, elsősorban a kistermetű mézmada
rak manapság is felvillannak a szétszórt alföldi élőhelyeken. A
többségük viszont az emberi jelenléttől a lehető legtávolabb, a
sűrű erdővel borított, vízesésekkel szabdalt fennsíkokon tanyá
zik. Stuart L. Pimm ornitológus jelentette ki számtalan terepen
töltött nap után: „Hogy megpillantsunk egy hawaii madarat, bőrig
kell áznunk, meg kell fáznunk és általában halálosan ki kell me
rülnünk.”
Hawaii biodiverzitása jelenleg is gazdagnak mondható. De ez a
kép meglehetősen szintetikus festékkel készült, tekintve hogy a
növények és állatok zöme valahol máshol is megtalálható. A be
hurcolt növényzetben az üdülőtelepek környékén és az alacsony
hegyoldalakon mezei pacsirták, sávos és foltos galambok, hegyi
vörösbegyek, cserjebújók, gezerigók, mejnók, szederpintyek, rizs
madarak és kardinálismadarak rajai telepedtek meg - közülük egy
sem bennszülött. Akárcsak a szemlélődő turisták, ők is csónako
kon vagy repülőgépen érkeztek. Pontosan ugyanezek a fajok bár
hol a meleg égövi zónában megfigyelhetők, ráadásul ugyanilyen
egyhangú eloszlásban.
Hawaii növényvilága szintén gyönyörű, egyes helyeken szem-
kápráztatóan pazar. Sajnos nagyon kevés az olyan faj, melynek
ősei közt még a polinéz gyarmatosítók vágtak utat. Napjainkban
1935 vadonélő növényfajt tartanak számon a botanikusok, de kö
76
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
77
AZ ÉLET JÖVŐJE
atollokhoz hasonlóan lapos lenne, még ennyi sem maradt volna meg
belőle.
Eleinte az élőhelyek szétaprózása volt a flóra és fauna első szá
mú rombolója, ma viszont a legfontosabb veszélyforrásnak a nem
őshonos élőlények beáramlását tekinthetjük. A történelem előtti
Hawaii életközössége kicsi és rendkívül sérülékeny volt. Mikor a
szigetek gyarmatosítása lezajlott, a meleg égövi és tropikus vidé
kekről származó idegen növények, állatok és mikrobák áradata
borította el a vidéket, és fokozatosan visszaszorította a bennszü
lött fajokat, majd ennél is erősebb csapás következett be a csen
des-óceáni térség XX. századi kereskedelmi és turisztikai robba
násával.
Hawaii új keletű elözönlését egy rendellenesen felgyorsult dar
wini kiválasztódási folyamatnak is tekinthetjük. Mielőtt az ember
megérkezett ide, ezerévente talán egy bevándorló faj kolóniaala
pító tagjai érkeztek meg sikeresen a hosszú tengeri utazás után.
Némely bevándorló a légáramlatok segítségével, az atmoszféra
külső rétegein keresztül érkezett meg. A szárnyak nem nélkülöz
hetetlen eszközei a repülésnek, számtalan röpképtelen szervezet
rutinosan használja ki a felszálló légáramlatokat, és képez egyfaj
ta légköri planktonközösséget. Némelyik pók tudatosan törekszik
erre az életformára. Helyet foglalnak egy levélen vagy egy apró
gallyon, majd amikor szellő kerekedik, egy vékony ökörnyálfona-
lat bocsátanak ki. Amint a fonál megfelelően hosszú lesz, megszi
lárdul, a pók testéhez tapad, s akár egy felfújt hőlégballon, elkez
di húzni az állatot. Egyszer csak felemelkedik és a pók szépen
felvitorlázik a légkörbe. Ha megfelelő felszálló légáramlatot sike
rül elkapniuk, a pókok igen nagy távolságokat képesek megtenni,
mielőtt földet (vagy szerencsétlen esetben vizet) érnének. Néme
lyikük a landolás érdekében feltekeri a fonalat, majd meg is eszi.
Nem okoz nagy meglepetést, hogy a Hawaiion őshonos pókok még
most is gyakoriak és sokfélék.
78
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
79
AZ ÉLET JÖVŐJE
80
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
81
AZ ÉLET JÖVŐJE
82
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
83
AZ ÉLET JÖVŐJE
84
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
85
AZ ÉLET JÖVŐJE
86
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
87
AZ ÉLET JÖVŐJE
88
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
89
AZ ÉLET JÖVŐJE
90
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
91
AZ ÉLET JÖVŐJE
92
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
93
AZ ÉLET JÖVŐJE
94
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
95
AZ ÉLET JÖVŐJE
96
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
97
AZ ÉLET JÖVŐJE
98
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
99
AZ ÉLET JÖVŐJE
100
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
101
AZ ÉLET JÖVŐJE
102
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
103
AZ ÉLET JÖVŐJE
104
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
\ 105
I
AZ ÉLET JÖVŐJE
106
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
107
AZ ÉLET JÖVŐJE
108
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
109
AZ ÉLET JÖVŐJE
110
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
111
AZ ÉLET JÖVŐJE
112
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
1 13
AZ ÉLET JÖVŐJE
1 14
A TERMÉSZET UTOLSÓ VÉGVÁRAI
1 15
AZ ÉLET JÖVŐJE
1 16
NEGYEDIK FEJEZET
Pusztító emberhullám
1 17
AZ ÉLET JÖVŐJE
1 18
PUSZTÍTÓ EMBERHULLÁM
1 19
AZ ÉLET JÖVŐJE
120
PUSZTÍTÓ EMBERHULLÁM
121
AZ ÉLET JÖVŐJE
tett faj nem úgy néz ki, mint egy haldokló beteg, akinek a kezelése
csillagászati összegeket emészt fel. Sőt általában pont a fordítottja
igaz, a még fennmaradt populáció tagjai egészségesek, életképe
sek, csak épp helyük nincs a létezéshez, mert az emberi tevékeny
ség felszámolta azt.
Az alapelv igazát jól demonstrálja a kaliforniai kondor (Gym-
nogyps califomianus). A kondor a világ egyik legnagyobb mada
ra, szinte mindegyik észak-amerikai élőhelyéről eltűnt, és igen
közel került a kihaláshoz. Nem több, mint egy tucat példány élt
szabadon, mikor biológusok végre befogták és elhelyezték őket
egy korábban alapított tenyészkolóniában San Diego közelében.
A tökéletes védettségnek és a szennyezéstől mentes tápláléknak
köszönhetően az egyesített kolónia virágzásnak indult. Az utób
bi években már néhány egyedet szabadon is eresztettek a Grand
Canyonban, illetve eredeti elterjedési területük más, védelem alatt
álló részein. Jó ideig, reményeink szerint legalább az elkövetke
ző néhány ezer évben, a kaliforniai kondor újra szabadon élő faj
lehet. Amennyiben egykori elterjedésének határain belül min
den élőhelyét védetté nyilvánítanák, és a populáció maradékát
megóvnák a további háborgatástól, újra mindennapos látvány
lehetne, ahogy háromméteres fesztávolságú szárnyain elvitorlá
zik az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig. Ha ez valaha egyálta
lán bekövetkezik, az természetesen nem a közeli jövő lesz, de
legalább elmondhatjuk, hogy Amerika állatvilága visszanyerte
egyik leglátványosabb madarát.
Hasonló, a huszonnegyedik órában történt életmentő akciók sora
bizonyítja, hogy a végveszélybe került fajok is rendelkeznek még a
velük született ellenálló képességgel. A legnagyobb szenzációt a
mauritiusi vércse története keltette. Ez az apró termetű sólyom ki
zárólag Mauritiuson, az Indiai-óceán egyik szigetén élt, s populá
ciója egyetlenegy költő párra zsugorodott 1974-ben. A legtöbb ter
mészetvédő már végső búcsút vett tőle. Nem így Carl Jones
122
pusztító emberhullám
123
AZ ÉLET JÖVŐJE
124
PUSZTÍTÓ EMBERHULLÁM
125
AZ ÉLET JÖVŐJE
126
PUSZTÍTÓ EMBERHULLÁM
127
AZ ÉLET JÖVŐJE
128
PUSZTÍTÓ EMBERHULLÁM
129
AZ ÉLET JÖVŐJE
130
PUSZTÍTÓ EMBERHULLÁM
131
AZ ÉLET JÖVŐJE
132
PUSZTÍTÓ EMBERHULLÁM
133
AZ ÉLET JÖVŐJE
134
PUSZTÍTÓ EMBERHULLÁM
135
AZ ÉLET JÖVŐJE
136
PUSZTÍTÓ EMBERHULLÁM
137
AZ ÉLET JÖVŐJE
138
PUSZTÍTÓ EMBERHULLÁM
139
AZ ÉLET JÖVŐJE
140
PUSZTÍTÓ EMBERHULLÁM
141
AZ ÉLET JÖVŐJE
rengeteg olyan faj lehetett körülöttünk, melyet még fel sem fedez
tünk, de máris a kihaltak listáján lenne a helyük.
Egy második lépésben tételezzük fel azt, hogy az IUCN World
Conservation Union Vörös Listáján szereplő fajok mindegyikének
kihaláshoz vezet a sorsa, ha nem is holnap, de száz éven belül. A
2000. évi Vörös Lista szerint minden negyedik emlős- és minden
nyolcadik madárfaj kockázatnak van kitéve. Most ne számoljuk
tovább a múltbéli kihalásokat, hanem inkább foglalkozzunk a
közeli jövővel. A kihalási ráta ekkor hirtelen felszökik 100-1000
faj/millió faj közé. De ez még mindig alulbecslése a valóságnak,
hiszen a kihalás okai még mindig súlyosbodhatnak, újabb és újabb
fajok kerülnek a Vörös Lista fenyegetett kategóriájába és ezek mind
közelebb kerülnek a kipusztuláshoz. Ha ezt a gyorsulást is figye
lembe vesszük, a ráta még magasabbra emelkedik, és eléri az 1000-
10 000 faj/millió faj szintet.
Tehát három egymástól független módszerrel jutottunk el a becs
lés végső és legmagasabb fokára, mely szerint egymillió év alatt
minden egymillió fajból ezer-tízezer eltűnik az evolúciós süllyesz
tőben. Dacára az adatok viszonylagos bizonytalanságának, a mód
szerek következetesek és meggyőzőek. Az első és leggyakrabban
használt elem az élőhely mérete és az általa eltartott fajok száma
közti kapcsolatot tükrözi. Ahogy egy erdő, egy füves puszta vagy
egy patak elkezd leromlani, az év során eltartható fajok száma
megjósolható haladvány szerint fog csökkeni. A csökkenés szinte
minden esetben megközelítőleg a harmadik és hatodik gyök kö
zötti ütemben zajlik majd.
A második módszer a Vörös Lista segítségével követi nyomon a
fajok útját egy meghatározott időtartamon keresztül. Közülük ren
geteg kerül át a biztos vagy ismeretlen státusból az érzékenybe, a
veszélyeztetettbe vagy a fokozottan veszélyeztetettbe, végül az
eredménytelen kutatások után egyszer csak kihaltnak kell őket
nyilvánítani. Kivételesen ritka, ha valamelyik visszafordul ezen
142
PUSZTÍTÓ EMBERHULLÁM
143
AZ ÉLET JÖVŐJE
juk, hogy a fajok egyötöde 2030-ig, fele pedig a század végére ki
pusztulna vagy a kihalás közvetlen közelébe sodródna. Másfelől
azonban, ha sikeresen védenénk a Föld biodiverzitásának legalább
a gócpontjait, a veszteséget minimálisan a felére tudnánk leszorí
tani.
Az elpusztított fajok archeológiája a következő szomorú leckékre
tanított meg minket:
144
ÖTÖDIK FEJEZET
Mennyit ér a bioszféra?
145
AZ ÉLET JÖVŐJE
146
MENNYIT ÉR A BIOSZFÉRA?
147
AZ ÉLET JÖVŐJE
148
MENNYIT ÉR A BIOSZFÉRA?
149
AZ ÉLET JÖVŐJE
150
MENNYIT ÉR A BIOSZFÉRA?
151
AZ ÉLET JÖVŐJE
152
MENNYIT ÉR A BIOSZFÉRA?
153
AZ ÉLET JÖVŐJE
154
MENNYIT ÉR A BIOSZFÉRA?
155
AZ ÉLET JÖVŐJE
156
MENNYIT ÉR A BIOSZFÉRA?
157
AZ ÉLET JÖVŐJE
158
MENNYIT ÉR A BIOSZFÉRA?
159
AZ ÉLET JÖVŐJE
160
MENNYIT ÉR A BIOSZFÉRA?
161
AZ ÉLET JÖVŐJE
162
MENNYIT ÉR A BIOSZFÉRA?
163
AZ ÉLET JÖVŐJE
164
MENNYIT ÉR A BIOSZFÉRA?
165
AZ ÉLET JÖVŐJE
166
MENNYIT ÉR A BIOSZFÉRA?
167
AZ ÉLET JÖVŐJE
168
MENNYIT ÉR A BIOSZFÉRA?
169
AZ ÉLET JÖVŐJE
170
MENNYIT ÉR A BIOSZFÉRA?
171
AZ ÉLET JÖVŐJE
172
MENNYIT ÉR A BIOSZFÉRA?
1 73
AZ ÉLET JÖVŐJE
174
MENNYIT ÉR A BIOSZFÉRA?
175
HATODIK FEJEZET
Hódolat az életnek
177
AZ ÉLET JÖVŐJE
178
HÓDOLAT AZ ÉLETNEK
179
AZ ÉLET JÖVŐJE
180
HÓDOLAT AZ ÉLETNEK
181
AZ ÉLET JÖVŐJE
182
HÓDOLAT AZ ÉLETNEK
183
AZ ÉLET JÖVŐJE
184
HÓDOLAT AZ ÉLETNEK
185
AZ ÉLET JÖVŐJE
186
HÓDOLAT AZ ÉLETNEK
187
AZ ÉLET JÖVŐJE
188
HÓDOLAT AZ ÉLETNEK
189
AZ ÉLET JÖVŐJE
190
HÓDOLAT AZ ÉLETNEK
191
AZ ÉLET JÖVŐJE
192
HÓDOLAT AZ ÉLETNEK
193
AZ ÉLET JÖVŐJE
194
HÓDOLAT AZ ÉLETNEK
195
AZ ÉLET JÖVŐJE
196
HÓDOLAT AZ ÉLETNEK
197
AZ ÉLET JÖVŐJE
198
HÓDOLAT AZ ÉLETNEK
199
HETEDIK FEJEZET
A megoldás
200
A MEGOLDÁS
201
AZ ÉLET JÖVŐJE
volt rá, hogy más fajok teljesen értelmetlen kiirtása révén saját
magunkat is koldusbotra juttassuk? Ez a hipotetikus kérdés nem
a radikális környezetvédők agyszüleménye. Határozottan fejezi
ki a tudomány, a vallások, az üzleti világ és a kormányok felvilá
gosult vezetői, s nem utolsósorban a művelt nyilvánosság növek
vő aggodalmát.
Tehát mi lenne a megoldás az elszegényedett világ felemelésé
re? A válasz, érzésem szerint óvatos derűlátásra ad okot. Hiszen a
problémát lényegében megértettük, talán ma már fel tudjuk fogni
a nagyságrendjét, és a célok elérése érdekében végre elkezdtünk
körvonalazni egy végrehajtási stratégiát is.
A világ flórájának és faunájának megmentésére alkalmas új stra
tégia, ahogy minden emberi konfliktus esetében, az etikai kérdé
sek tisztázásával kezdődik. A tevékenységek erkölcsi értelmezése
nem pusztán az érdekérvényesítés kedvéért kitalált kulturális el
képzelés. A morál a társadalom alapvető összetartóereje, egy ér
tékmérő, aminek betartása biztosítja életben maradásunkat. Min
den társadalom kiépítette saját etikai alapelveit, és minden tagjától
elvárja egy erkölcsi vezérfonal vagy a törzsi törvények követését.
A hajlandóságot nem kell feltétlenül belénk verni. Számos példa
létezik arra, hogy ősi ösztöneink ellenében inkább etikusan visel
kedünk, vagy legalábbis ragaszkodunk ahhoz, hogy mások úgy
tegyenek. A pszichológusok például felfedeztek egy örökletes kéz
séget a csalók kiszűrésére és tetteiknek heves erkölcsi kitöréssel
történő értékelésre. Az emberek kifinomult képességgel tapinta
nak rá mások hibáira, és briliáns módon magyarázzák ki saját hi
báikat. Naponta merülünk alá képmutató pletykákba. Nem okoz
gondot, hogy szemrehányást tegyünk másoknak, de ki vagyunk
éhezve a többiek feltétel nélküli együttérzésére. Még a megátal
kodott zsarnokok is megpróbálják gazdasági szükséggel vagy lán
goló hazaszeretettel takargatni gonosz tetteiket. Egy szinttel lej
jebb a társadalmi ranglétrán, az elítélt bűnözőtől elvárjuk a mély
202
A MEGOLDÁS
203
AZ ÉLET JÖVŐJE
204
A MEGOLDÁS
205
AZ ÉLET JÖVŐJE
206
A MEGOLDÁS
207
AZ ÉLET JÖVŐJE
208
A MEGOLDÁS
209
AZ ÉLET JÖVŐJE
210
A MEGOLDÁS
21 1
AZ ÉLET JÖVŐJE
212
A MEGOLDÁS
213
AZ ÉLET JÖVŐJE
214
A MEGOLDÁS
215
AZ ÉLET JÖVŐJE
216
A MEGOLDÁS
217
AZ ÉLET JÖVŐJE
218
A MEGOLDÁS
219
AZ ÉLET JÖVŐJE
220
A MEGOLDÁS
221
AZ ÉLET JÖVŐJE
222
A MEGOLDÁS
223
AZ ÉLET JÖVŐJE
224
A MEGOLDÁS
225
AZ ÉLET JÖVŐJE
226
A MEGOLDÁS
227
AZ ÉLET JÖVŐJE
228
A MEGOLDÁS
229
AZ ÉLET JÖVŐJE
230
A MEGOLDÁS
231
AZ ÉLET JÖVŐJE
232
A MEGOLDÁS
233
AZ ÉLET JÖVŐJE
234
A MEGOLDÁS
235
AZ ÉLET JÖVŐJE
236
A MEGOLDÁS
237
AZ ÉLET JÖVŐJE
238
A MEGOLDÁS
239
AZ ÉLET JÖVŐJE
240
A MEGOLDÁS
241
AZ ÉLET JÖVŐJE
242
A MEGOLDÁS
243
AZ ÉLET JÖVŐJE
244
A MEGOLDÁS
245
AZ ÉLET JÖVŐJE
246
A MEGOLDÁS
247
AZ ÉLET JÖVŐJE
248
A MEGOLDÁS
249
Jegyzetek
Prológus
251
AZ ÉLET JÖVŐJE
Első fejezet
252
JEGYZETEK
253
AZ ÉLET JÖVŐJE
Második fejezet
254
JEGYZETEK
255
AZ ÉLET JÖVŐJE
Harmadik fejezet
256
JEGYZETEK
257
AZ ÉLET JÖVŐJE
258
JEGYZETEK
Negyedik fejezet
259
AZ ÉLET JÖVŐJE
260
JEGYZETEK
261
AZ ÉLET JÖVŐJE
Ötödik fejezet
262
JEGYZETEK
263
AZ ÉLET JÖVŐJE
264
JEGYZETEK
Hatodik fejezet
265
AZ ÉLET JÖVŐJE
266
JEGYZETEK
267
AZ ÉLET JÖVŐJE
Hetedik fejezet
268
JEGYZETEK
269
AZ ÉLET JÖVŐJE
270
JEGYZETEK
271
AZ ÉLET JÖVŐJE
272
JEGYZETEK
273
AZ ÉLET JÖVŐJE
274
Fogalmak
Adaptív radiáció Egyetlen faj szétválása sok fajra, melyek egyazon el
terjedési területen belül sokféle életmódot folytatnak. Klasszikus
példája az ausztrál erszényes emlősök változatainak kialakulása.
Egyetlen távoli ősből jöttek létre a kenguruk, vombatok, erszényes
mókusok és egyéb olyan emlősök, amelyekhez hasonlókat a más
földrészeken is találunk.
275
AZ ÉLET JÖVŐJE
276
FOGALMAK
Entomológus rovarkutató.
277
AZ ÉLET JÖVŐJE
IUCN The International Union for the Conservation of Nature and Natural
Resources (Nemzetközi Unió a Természet és a Természeti Erőfor-
278
FOGALMAK
279
AZ ÉLET JÖVŐJE
280
FOGALMAK
Szinergizmus Két vagy több hatás erősíti egymást, amikor együtt je
lentkeznek, pl. amikor két vagy több meghatározott növényfajt
együtt nevelve az egyedek anyagtermelése felgyorsul.
281
AZ ÉLET JÖVŐJE
282
Köszönetnyilvánítás
283
AZ ÉLET JÖVŐJE
284
Mutató
285
AZ ÉLET JÖVŐJE
286
MUTATÓ
287
AZ ÉLET JÖVŐJE
288
Bolygónk jövője sorozat
Tim Flannery
Időjárás-csinálók
Hogyan változtatja meg az ember a Föld klímáját,
és milyen hatással van mindez az életre?
a gazdasági fejlődéssel?
• Hogyan menthetjük meg bolygónkon
az életet?