SPECIÁLIS HELYZETŰ CSOPORTOK

A MUNKAERŐPIACON

BENKEI-KOVÁCS BALÁZS – HEGYI-HALMOS NÓRA:

MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA

Munkaerő-piaci szempontból speciális

csoportok

1. Alacsony iskolai végzettségűek

2. Roma népesség
3. Megváltozott munkaképességűek és fogyatékkal élők
4. Nők
5. Fiatalok
6. Idősek
7. Halmozottan hátrányos helyzetű csoportok

1
 1. Alacsony iskolai végzettségűek
Magas munkanélküliségi ráta és alacsony foglalkoztatási ráta

Abszolút alacsony végzettségűnek nevezi, akinek iskolai végzettsége egy

meghatározott minimum szintet sem ér el. Ők a még 8 általánost sem
végzettek, vagy akik elvégezték ugyan az általános iskolát, de semmilyen
további szakképesítéssel nem rendelkeznek.
Relatívan alacsony végzettségűek csoportja, egy adott populációhoz
viszonyítva fejezhető ki. Ha a magyar társadalomban minden második
embernek egyetemi végzettsége lenne, a gimnáziumi érettségi relatívan
alacsony végzettségnek volna tekinthető.
Nemzetközi mércével mérten alacsony végzettségű, aki a megnyílt európai
munkaerőpiacon végzettségével nem tudna érvényesülni, miközben itthon
viszonylag jól boldogul

2. Roma népesség
Pontos adatok beszerzése nehézkes – becslések
Foglalkoztatási szint kevesebb mint fele, munkanélküliségi rátájuk 3-5-
szöröse, egy főre jutó eltartottak száma 3-szorosa.
Egymást erősítő tényezők:
Alacsonyan iskolázottak aránya magas
Elavult szakmai képzettség
Munkaerő-piaci szempontból hátrányos régiók (K, ÉK, DNY) kistelepülései
Diszkrimináció
Etnikus szegénység – tartósan kívül reked a társadalomból – átörökít
Hátrányok tényleges felszámolása: összehangolt, komplex programok!

2
 3. Megváltozott munkaképességűek és
fogyatékkal élők
Fogyatékkal élők kb. 9%-a foglalkoztatott.
Hátrányok halmozódása: - alacsony iskolai végzettség
- hátrányos helyzetű régiók
- diszkrimináció
- fizikai és kommunikációs akadálymentesítés hiánya
Rokkantnyugdíjasok a munkaképeskorúak 6,8%-a (közel félmillió ember!)
- Rossz általános egészségi állapot
- ellátó és szolgáltató rendszer jellemzői és kijátszása
- nem a munkaképességre, hanem az egészségkárosodásra koncentrál
- ismételt munkába állást nem segíti, tanácsadási rendszer elégtelen

4. Nők
Foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, mint a férfiak között.
Gyes, gyed igénybe vétele.
Bizonytalanabb munkaerőpiaci helyzetű nők tovább maradnak
otthon – szakmai képességeik kopnak, munkáltatóval való
kapcsolat lazul
Részmunkaidő kevés
Atipikus foglalkoztatási formák ritkák

3
5. Fiatalok
15-24 éves kor közöttiek
Alacsony aktivitás, kevés foglalkoztatott vagy álláskereső
Okok:
Hosszan tanulnak, kitolódik a munkába állás időpontja
Oktatási expanzió
Általános képzettségi szint növekedése
- de nem a gazdasági igényeihez igazodó szerkezetben,
- elhelyezkedési nehézségek (akár diplomával is),
- középiskolai lemorzsolódás
- munkahelyek hiánya
- gyakorlat hiánya

6. Idősek
55-64 éves kor közöttiek
Foglalkoztatásuk jelentősen elmarad az EU-s átlagtól
55 év felettiek egyharmada van jelen a munkaerőpiacon (foglalkoztatott
vagy álláskereső)
Nehezen alkalmazkodnak
Tartós munkanélküliek
Tudásuk, képességeik gyakran elavultak
Megromlott egészségi állapot
Diszkrimináció

4
 7. Egyéb halmozottan hátrányos
helyzetű csoportok

Hajléktalanok
Gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülők
Szabadságvesztésüket töltők
Börtönviseltek
Szenvedélybetegek
Pszichés – mentális betegségben szenvedők
Tartós ápolásra, kórházi kezelésre szorulók

Megváltozott munkaképességűek
foglalkoztatása

5
Megváltozott munkaképességűek
foglalkoztatása
Megváltozott munkaképességűek fogalma az 1991. év IV. törvény a
foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szerint:
„aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően
munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása
miatt csökkennek”
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. Törvény szerint:
„megváltozott munkaképességű-ként definiálható az a személy, akinek az
egészségi állapota a komplex minősítési eljárás során 60 százalékos vagy
annál kisebb mértékű, és meghatározott biztosítási idővel rendelkezik”
A 2011-es népszámlálás definíciója szerint fogyatékos az a személy, akinek
saját bevallása szerint végleges, egész életére kiható testi, szellemi, mentális
illetve érzékszervi fogyatékossága van, függetlenül attól, hogy ez
akadályozza-e társadalmilag elvárható tevékenységek végrehajtásában.

Európai Uniós elvek

1997. Európai Szociális Karta - az első közösségi dokumentum, amely célként
fogalmazza meg az emberek szociális biztonságának megerősítését.
Római Szerződés 134. cikkelye kimondja a fogyatékos emberek
diszkriminációjának tilalmát.
Az Európai Tanács 2000-ben két irányelvet bocsátott ki:
2000/78/EK irányelv a foglalkoztatás és a munkavégzés során
alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról;
2000/43/EK irányelv személyek közötti, faji vagy etnikai származásra
való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról.
2009. Európai Uniós Alapjogi Charta - kimondja a munkavállaláshoz való
jogot, a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és
foglalkozási beilleszkedésük biztosítását célzó intézkedésekre.

6
Hátránykezelés fő eszközei az EU-ban
A fogyatékkal élők munkához való jogának biztosítása, foglalkoztatásuk
támogatása, minél nagyobb számban történő alkalmazásuk a nyílt munka-
erőpiacon.
Európa 2020 – Európai Fogyatékosságügyi Stratégia (2010-2020):
célja „hogy erősítse a fogyatékossággal élők pozícióját annak érdekében, hogy
teljes mértékben élhessenek jogaikkal, és teljes körűen részt vehessenek a
társadalomban és az európai gazdaságban”.
Unió támogatást ad:
- fogyatékos személyek munkaerő-piaci helyzete elemzésében
- az aktív munkaerő-piaci politikák kidolgozásában
- az akadálymentesítésben
- munka-közvetítésben
Finanszírozásban segít: Európai Szociális Alap

Uniós cél, hogy minél több fogyatékkal élőt integráljanak a munkaerőpiacra az

aktív politikák révén.

Forrás: Infoszolg/Eurostat

7
Magyar szabályozás
A magyar szabályozás különbséget tesz a fogyatékkal élő és a megváltozott
munkaképességű személyek között.
1998. évi XXVI. törvény a
fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról.
- a foglalkoztatás, mint az esély-
egyenlőség biztosításának
célterülete jelenik meg
- integrált, vagy ha az nem
lehetséges, akkor védett
foglalkoztatást kell biztosítani
speciális munkahelyek
biztosításával.
Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2014. 261.o
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott
munkaképességű személyek
ellátásairól.
• megszűntette a korábbi rokkantsági
rendszert és új komplex rehabilitációs
modellt épített ki (2012.jan)
• Rehabilitációs ellátást maximum három
évig azok kapnak, akiknek a
foglalkoztathatósága rehabilitációval
helyreállítható
• Rokkantsági ellátásban azok
részesülnek, akiknek a rehabilitációja
nem javasolt vagy nem
rehabilitálhatóak
8
Foglalkoztatás növelésének ösztönzői 1.
Minden munkáltató rehabilitációs hozzájárulás köteles fizetni, ha a foglalkoztatottak
száma magasabb, mint 25 fő, és az általa foglalkoztatott megváltozott
munkaképességű személyek száma nem éri el az 5%-ot.
1. Foglalkoztatási támogatások:
akkreditált munkáltatók részére (a minimum 30 fő (vagy a foglalkoztatottak 25
százaléka) megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató és a Nemzeti
Rehabilitációs és Szociális Hivatal eljárásában annak minősített munkáltató)
támogatás a munkahely rehabilitációs célú átalakításához
bér- és költségtámogatás
2015-ben több mint 30 375 fő foglalkoztatását támogatták 34 milliárd Ft-ból
munkabér és járulékai 60 százalékának állami támogatása
munkahelyteremtés támogatása

2. Rehabilitációs foglalkoztatás
atipikus foglalkoztatási forma
tartós vagy tranzit foglalkoztatást biztosítnak

Foglalkoztatás növelésének ösztönzői 2.

3. Adókedvezmény
Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személy
alkalmazása esetén a munkaadó a 2004. évi CXXIII. törvény alapján szociális
hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe.
Ilyen típusú adókedvezményt körülbelül 30 ezer fő után vettek igénybe 2015-ben

4. Munkaerő-piaci szolgáltatások
információs szolgáltatások, tanácsadások, képzések, állásbörzék
2015-ben a 23,5 milliárd forintnyi összeget fordítottak rehabilitációs szolgáltatásokra és
képzésekre

9
 Pályakezdők a munkaerőpiacon

Pályakezdők a munkaerőpiacon
Expanzió - a frissen végzett diplomások száma 1995 és 2004 között
megduplázódott.
2000-es évek eleje:
a diplomás munkanélküliség megjelenése
diplomások arányának növekedése a felsőfokú végzettséget nem igénylő
foglalkozásokban
A fiatal diplomások munkanélküliségének növekedése az utóbbi években
lelassult.
Megnőtt az álláskeresés átlagos időtartama.
Napjainkban:
folyamatosan változnak a munkaerő-piaci elvárások
Legjobb megoldásnak a tanulás tűnik – kitolódik a munkába állás
időpontja

10
Pályakezdő fiatal
A 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának
elősegítéséről szerint „pályakezdő fiatal: a huszonötödik életévét –
felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét- be nem
töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges
feltételekkel és érvényes START kártyával rendelkező személy.”

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma:

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf057.html

Pályakezdők helyzetének okai

negatív demográfiai változások

iskolarendszer egyre több fiatalt tart hosszabb ideig az
intézményes keretek között
fiatal munkaerő-kínálatban sajátos ciklikusság figyelhető meg,
a pályakezdők döntő többsége a tanév vége után jelenik meg
a munkaerő-piacon
munkaerőpiac folyamatos szűkülése

11
Legveszélyeztetettebb csoportok

általános és középiskolából lemorzsolódó fiatalok

érettségizettek, akik nem nyertek felvételt a
felsőoktatásba
túlképzett pályakezdő diplomások
bizonytalan életúttal rendelkezők
munkatapasztalattal nem rendelkezők
irreális célokat dédelgetők

Diplomás pályakezdők

A diplomások esetében a legmagasabb a foglalkoztatási

ráta.
A diplomások körében a legalacsonyabb a munkanélküliségi
ráta.
Friss diplomások átlagos álláskeresési ideje: 4 hónap
(pályakezdőké: 6 hónap)
A friss diplomások között a munkanélküliek aránya 1999-től
kb. két és félszeresére nőtt.

12
Első munkahely garancia program
Program célja:
a 25 év alatti pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci feszültség kezelése.
Célcsoportja:
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában szereplő, a
foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
évi IV. törvény 58. §. (5) bekezdés k) pont szerinti 25 év alatti pályakezdő
álláskeresők (kiemelten: szakképzetlenek, tartós álláskeresők)
A program elemei:
Munkaerő-piaci szolgáltatás
Bérköltség-támogatás (6 hónapos időtartam)
Munkába járáshoz szükséges utazási költség megtérítése

Alacsonyan iskolázottak a
munkaerőpiacon

13
Gazdasági válság hatása az alacsonyan
képzettek foglalkoztatására
Az ezredforduló óta csökkenő tendenciát mutat az
abszolút létszámok és a teljes foglalkoztatáshoz mért
arányok tekintetében egyaránt
2.1. ábra Az alacsony és alsó középszintű iskolázottságú
foglalkoztatottak számának és arányának változásai (2001-2011)

14