Fiatal pályakezdők munkaerőpiaci kilátásai

Dunaújvárosi Egyetem
Társadalomtudományi Intézet

DUEL-TKT-112-HU
Munkaerőpiaci, kommunikációs és pénzügyi ismeretek kurzus

Készítők:
Pécz Anna
Siklósi Csaba
Nagy Gergő
Hohmann Zsolt
Szalai János Milán
Nagy-Papp Orsolya
Szendrődi-Kovács Vivien
1. Bevezetés
Karrierútjuk kezdetén a fiatalok munkanélkülisége hosszú távú problémákat okozhat, ezért
különösen fontos, hogy az iskolából kilépés után milyen gyorsan találnak munkát, illetve
ehhez mennyire hatékony segítséget kapnak a munkaügyi ellátórendszertől. Bár az utóbbi
években a kedvező gazdasági helyzet megkönnyítette a fiatalok munkába állását, sokaknak
így is segítségre lehet szükségük. A növekedés lassulása esetén pedig még több fiatal számára
válhat akár az egész karrierutat befolyásoló kritikus kérdéssé, hogy az első munkahelyek
megtalálásában mennyiben tudnak segíteni a munkaügyi központok
Dolgozatunkban a hazai helyzet feltérképezésével és a nemzetközi kitekintéssel próbáljuk
összefoglalni a fiatal pályakezdők számára azokat az információkat, amelyek hasznosak
lehetnek számukra.
Az 1997-ig visszanyúló európai foglalkoztatási stratégia közös célkitűzéseket határozott meg
a foglalkoztatáspolitika területén. Az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzései közé
tartozott a munkahelyek számának és minőségének javítása. Annak ellenére, hogy a
foglalkoztatás- és szociálpolitika tekintetében a nemzeti kormányoké az elsődleges felelősség,
az uniós jogszabályok is lényegesek egyes területeken.
Az Európa 2020 stratégiát 2010-ben, a pénzügyi válságot követően fogadták el. Ez a tíz évre
szóló, a foglalkoztatást és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégia
először határozott meg kiemelt célokat, többek között a következőket:
 munkaerőpiac: a 20–64 éves korú népesség munkaerőpiaci részvételének 75%-ra
növelése 2020-ig;
 társadalmi integráció és szegénység elleni küzdelem: legalább 20 millió ember
kiemelése a szegénység és a társadalmi kirekesztés helyzetéből;
 az oktatási és a képzési rendszerek minőségének és teljesítményének javítása: a korai
iskolaelhagyók arányának (15%-ról) 10%-ra történő csökkentése és a 30–34 éves
korúak körében a felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezők
arányának (31% helyett) legalább 40%-ra való növelése.

2. Hazai helyzet
Felmérések, munkáltatói nyilatkozatok sokasága tanúskodik arról, hogy a magyar gazdaság
akut munkaerő-hiánnyal néz szembe. A munkaerőhiány tényleges mértékét nehéz megítélni,
mivel sem a munkaerő-keresletre, sem a munkaerő-kínálatra vonatkozóan nem létezik
megkérdőjelezhetetlen adat. A betölthetetlen álláshelyekre vonatkozó statisztika alapján arra
az eredményre juthatunk, hogy Magyarországon nincs munkaerőhiány. Ezt az eredményt
egyáltalán nem lehet készpénznek venni. Markáns a hiány az ipari és építőipari szakmáknál, a
gépkezelőknél és járművezetőknél. Más a helyzet a felsőszintű szellemi foglalkozásúak
esetében – itt valószínűleg csak bizonyos területeken van munkaerő hiány.
A kialakult szakmunkáshiány egyik oka, hogy a magyar ipari versenyképesség egyik fő
tényezője az olcsó ipari munkaerő, nem pedig a magasan képzett – és kompetenciáját
folyamatosan bővítő – ipari munkaerő. Az alacsony bérekkel való versengés stratégiája
zsákutcába jutott, amikor lendületet kapott a munkaerő külföldre vándorlása.
A munkaerőhiány a kereslet és kínálat földrajzi meg nem feleléséből, a munkaerő alacsony
mobilitásából és a rossz közlekedési viszonyokból adódhat, más területeken jelentős a
minőségi és kompetenciaproblémák szerepe.
Strukturális munkaerőhiány alapvetően három okból állhat elő. Az egyik a földrajzi
megoszlás: ahol az álláskeresők nagy tömegben laknak, ott nincs munka, viszont ahol lenne
munka, ott már nincs elég álláskereső. A másik ok az alkalmazhatatlanság, vagyis hogy a
munkapiacról kiszorultak jelentős hányada egyszerűen nincs abban az állapotban, hogy akár
egyszerű foglalkozásokban gond nélkül el tudna helyezkedni. A harmadik lehetséges ok, hogy
sokan vannak, akik ugyan elvben alkalmazhatóak lennének, de a szaktudásuk szintje vagy
jellege nem illeszkedik a munkáltatók igényeihez.
A munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer és a munkapiac szereplőinek kölcsönhatása befolyásolja
az idősödő munkavállalók munkaerőpiacról való kilépését, vagy vissza integrációjukat.
Általában jellemző a munkáltatók számára – már a jelentkezéskor is egyre fontosabbá válik az
életkor. Az idősebb munkavállalók alacsonyabb iskolai végzettséggel, korszerű ismeretek
hiányával rendelkeznek, melyek pótlása számos költséggel járhat a munkaadó részére.

A munkaerő piac jelenlegi helyzetét tekintve manapság nincs könnyű helyzetben egy
munkavállaló, vagy azért, mert pályakezdő és a tapasztalat hiánya miatt nem tud
elhelyezkedni vagy nem rendelkezik kellő kompetenciával az állás betöltésére, vagy idősebb
munkavállalónak számít és a munkáltató számára komplikáltabb jelentkező.
A nyílt munkaerő piacon folytatott próbálkozások sok türelmet és kitartást igényelnek.
A fiatalok foglalkoztatottságát befolyásoló tényezők
Ahhoz, hogy egy fiatal munkavállaló, aki nemrég járta ki az iskolát be tudjon illeszkedni egy
adott munkahelyre és el tudjon végezni olyan feladatokat, amelyekről korábban csak
nagyrészt elméletben és egy nem túl hosszú ideig tartó gyakorlaton hallott, több dolog
szükséges. Egy megszerzett ismeretanyag jól alkalmazhatósága annak is köszönhető, hogy
minőségi oktatásban részesült a fiatal munkavállaló és szakmailag felkészült legyen. Fontos,
hogy az oktatás színvonala megfeleljen a folyamatosan fejlődő piaci igényeknek.
A technológia rohamos fejlődésével egyre keresettebbek lettek azok a munkavállalók, akik
legalább érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek. Az oktatás szempontjából az mondható el,
hogy a szakképzési rendszeren belül érettségi bizonyítványt adó szakközépiskolai képzés és
az érettségit nem adó szakiskolai képzés között óriási különbség alakult ki. A szakiskolákban
többnyire hátrányosabb helyzetű családok gyermekei kerültek és nagyon sok esetben a
munkaerőpiacra való lépés sem sikeres számukra, de ez adódhat még a lakóhely típusából
vagy épp a család nem megfelelő helyzetéből. Nagyon sok fiatal belekerül a
közmunkaprogramba vagy éppen külföldön próbál munkát találni, ami annak köszönhető,
hogy a nyugat-európai bérkínálatok lényegesen nagyobbak, mint a Magyarországi béreké.
Ahogyan nő a felsőoktatásban résztvevők száma, ezzel párhuzamosan csökken a szakképző
intézményekbe jelentkezőké. Ennek a folyamatnak a következménye, hogy egyes felsőfokú
szakmákból túlkínálat van, ezzel ellentétben pedig országosan minőségi szakmunkásokból
hiány merül fel. A mai társadalom már a felsőoktatás fontosságát hangsúlyozza és azt, hogy
az innét kikerülő munkavállalók az elsajátított készségeket kellően tudják kamatoztatni. Itt
kiemelten fontos kihangsúlyozni azt az átmeneti időszakot, mikor a fiatal munkavállaló a
munkaerőpiacra kíván belépni és próbálja megtalálni az ideális munkahelyet, ami szintén
időigényes feladat. A fiatal munkavállalókra jellemző munkavégzési forma az alkalmazotti
státusz, mely abból eredendő, hogy nincs kellő munkatapasztalatuk és így elfogadják az
alacsonyabb munkaköri feladatok elvégzését, természetesen kevesebb munkabérért.
A fiatalok munkaerőpiaci jellemzőinek alakulása
A társadalmi beilleszkedés egyik legfontosabb feltétele az iskolából a munka világába történő
zökkenőmentes átmenet. Az egyén társadalmi pozícióját hosszú távon meghatározza,
munkaerő- piaci helyzete ezért gazdasági és szociális okból is kiemelten fontos, hogy az
iskolából kikerülő fiatalok szakmailag felkészülten kerüljenek a munka világába, az iskolában
megfelelő szintű és szakirányú képzettséget szerezzenek, a megszerzett tudás megfeleljen a
mindenkori technológiai követelményeknek. A munka nélkül töltött idő nemcsak a fiatalokat
bátortalanítja el, hanem jelentős terhet ró az egész társadalomra. Veszteség az elmaradt
társadalmi haszon , amit a munkaerejük kihasználatlansága jelent.
Magyarországon a 2010-ben a 15-29 éves népesség létszáma 1 millió 880 ezer fő volt. A
potenciális munkaerőpiaci korosztály 15-64 éves kor közé tehető ennek a 27,8%-át tette ki az
1 millió 880 ezer fő. A rendszerváltás utáni időszak egyik legszembetűnőbb változása a
születések számának nagy mértékű csökkenése- ez már az utóbbi években a fiatalok
munkavállalási korú korcsoportjaiban is éreztette hatását.
A gazdaságilag aktív fiatalok
2010-ben 298 ezer 15-24 év közötti fiatal volt aktívan jelen a munkaerőpiacon, a 25-29 éves
kor közöttiek pedig 528 ezren. Ez a megfelelő korú népesség 24,9 valamint 77,2%-át
jelentette. A 15-24 éves korosztály -a magasabb szintű oktatás és az ezzel járó tanulással
töltött plusz évek száma következtében- az aktivitása a munkaerőpiacon jelentősen
visszaesett. Jól szemlélteti az oktatásnak köszönhető változásokat , hogy a 15-19 évesek
aktivitási aránya 1998-2010 között 15%-ról csupán 3,7%-ra lecsökkent. A 20-24 éves
korosztály foglalkoztatottsága 60,6 %- ról 44,8%-ra csökkent ,míg a 25-29 éveseké 72,8%-ról
77,2%-ra emelkedett.
Foglalkoztatottak
Magyarország foglalkoztatási szintje Európában az egyik legalacsonyabb. A fiatalok
foglalkoztatottsága terén napjainkban pedig már igen jelentős a lemaradás a környező
országokhoz képest. Míg 2000-ben a magyar fiatalok 15-24 éves korcsoportját az EU 27-nél
mindössze 3,9 százalékponttal alacsonyabb foglalkoztatási rátaérték jellemezte, addig 2010-re
ez a különbség már 15,8 százalékpontra nőtt. Az itthoni jelenleg érvényben lévő
tankötelezettségi korhatár (18 év) a többi országban alacsonyabb, ennek is köszönhető a
növekvő százalékpont érték. Míg az EU 27-ben minden hatodik 15-19 éves
foglalkoztatottként jelenik meg a munkaerőpiacon, hazánkban ez csak minden ötvenedik
fiatalról mondható el.
A munkaerő-piaci esélyek tekintetében a népesség erősen szegregált. A legmeghatározóbb
tényező a megszerzett iskolai végzettség, minél magasabb valakinek a végzetsége annál
nagyobb eséllyel talál magának munkát. A fiatalok továbbtanulási szándékai ennek
köszönhetően egyre csak nőttek , ezzel párhuzamosan kibővítették a felsőoktatási helyek
számát is. A fiatalok továbbtanulási igénye hosszú távon mindenképpen pozitívan
befolyásolja a munkaerőpiacot. A felsőoktatás kibővítésének negatívuma, hogy egyre
gyengébb képességű emberek is felvételt nyernek. Ez szakmailag minőségi romláshoz vezet.

Munkanélküliek

Magyarországon a munkanélküliek száma 2001 óta emelkedő tendenciát mutat. Először

mérsékelten, majd a 2006-os válságot követően jelentősen emelkedett az álláskeresők száma,
ennek következtében a munkanélküliségi ráta is emelkedett .A fiatalok munkanélkülisége a
három ifjúsági korcsoportban nagyon eltérő. A 15-19 éves korosztályból mindössze az
iskolarendszerből korán kikerülő, képzetlen fiatalokat érinti. E korcsoport aránya azonban a
gazdaságilag aktívak körében 15-65 év körében nagyon kicsi mindössze 0,5 százalék, ezért a
munkanélküliségi rátát sem befolyásolja nagy mértékben. A 20-24 valamint 25-29 éves
korosztály munkanélküliségi rátája 2010-ben közel azonos volt: 70-76 ezer fő. A magyar
fiatalok munkanélkülisége az EU 27-hez képest kedvezően alakult.
A gazdaságilag inaktív fiatalok
2010-ben 557 ezer 15-19 év közötti , 341 ezer 20-24 év közötti , valamint 156 ezer 25-29 év
közötti fiatal maradt távol a munkaerőpiactól. Ugyanebben az évben a gazdaságilag inaktívak
körét 95,9% -ban a tanulásban való részvétel adta meg. A 20-24 éves korosztály körében is ez
volt a legnyomósabb ok, valamint 6,9% a gyermekneveléssel kapcsolatos dolgokra
hivatkozott. Az elhelyezkedést kilátástalannak tartó fiatalok aránya meglehetősen csekély volt
mindössze 3,3% nyilatkozott negatívan a helyzetről. A dolgozni nem szándékozók aránya
még ennél is kisebb mértéket öltött, (csupán 2%).
A gazdaságilag inaktívfiatalok körében készült felmérés szerint 90,3% nyilatkozott úgy ,hogy
nem is szeretne munkát vállalni. A fennmaradó 9,7% mintegy 54 ezer fő szívesen vállalt
volna munkát azonban legtöbbjük a továbbtanulás a gyermeknevelés és egy nagyon kis
százalékban nem megfelelő egészségügyi állapot miatt nem tehette azt meg.
3. Pályakezdők fizetési igénye napjainkban
A pályakezdő fiatalok fizetési igényeinek vizsgálatakor több szempontot is fontos
megvizsgálni. Ilyen a végzettségek közti különbségek, továbbá a nemek közti bérigény
különbségek ,végül pedig a fővárossal szemben vidéken megállapított fizetési igények
megjelenítése. A továbbiakban mindhárom kategóriára kitérünk. A Zyntern állásportál
felmérése szerint a 2019-es és 2020-as években a pályakeresők átlag bérigénye megegyezett
Magyarország átlag bérezésével ami 2019-ben nettó 249.500 Ft. míg 2020-ban 242.300 Ft.
volt. A végzettségek közti különbséget nagyon jól tükrözi a kezdő mérnökök és a friss
középiskolás végzettek közötti különbség is , ami szám szerint nettó 287.000 Ft. kontra
201.000 Ft. Ám a frissen egyetemet végzettek között is nagy a különbség, például a
mérnökök, a gazdászok és a bölcsészek között, ahol a gazdászok egy erős átlagot, a nettó
247.000 Ft. bért míg a bölcsészek csak a nettó 206.000 forintos fizetést pályázták meg. Habár
a Zyntern kutatása szerint 250.000 Ft nettó körüli bérre vágynak a pályakezdők, a KSH
szerint ez 30% al kevesebb lesz és közelebb lesz a 190.00 Ft-hoz. A mérnökök után az
informatikai területen dolgozók számítanak a legnagyobb kezdő bérezésre,70% legalább nettó
300.000 Ft-al szeretne indulni és további 17% nettó 350.000 Forintot adott meg kezdő fizetési
igényként. Az ellentétes oldalon találhatóak a bölcsészek és meglepően a jogászok is akiknek
37%-a nettó 200.000 Ft alatti fizetést jelölt meg bérigénynek. A KSH adatai szerint tényleges
valós fizetés a 25 év alattiak számára (többnyire pályakezdőknek) a 2020-as évben, bruttó
283.900 Ft azaz nettó 188.000 Ft. Ahogy a végzettségek, úgy a nemek közötti különbségek is
remekül kimutathatóak. Ez a helyzet onnan származhat ,hogy a férfi nem képviselői általában
nagyobb önbizalommal és magabiztossággal rendelkeznek, ha fizetési igényekről van szó,
valamint az is egy nagy befolyásoló tényezője ennek a helyzetnek, hogy ebben a korban lehet
szó a nőknél a gyerekvállalásra is, ami nagyban befolyásolja például a munkaóráik számát is
és ebből kifolyólag a bérezésüket is. Szakmától függetlenül a nők kisebb bérigényeket
nyújtanak be mint a férfiak. A nők átlagos bérigénye nettó 223.000 Ft míg a férfiaké ez a
szám 273.000 Ft ami 18,5%-os különbséget jelent. A legnagyobb különbségek a szakképzést
végzetteknél (21,76%) ,a mérnököknél és a közgazdászoknál (16% körül) illetve a
jogászoknál(15.1%) mutathatók ki. A bölcsész szakon végzettek körében mutatja ez a “bér
szakadék” a legcsekélyebb különbséget, 3.32%-al. Ez a különbség nem egyedi országunkra
nézve, hiszen nemzetközi viszonylatban is jelen van , ahol ez a szám átlagosan 16% míg
nálunk 17%.Továbbá ez nem csak a pályakezdőkre vonatkozik, hiszen az életkoruk
előrehaladtával ez a különbség csak szélesedik. Végezetül érdemes megemlíteni a lokáció
adta különbségeket az átlag bérezéseknél és bérigényeknél. Senkit nem lep meg, hogy
Budapest és agglomerációjában jóval magasabbak a bérigények és az átlag bérezések ,mint
vidéken. Míg Budapesten az átlag kereset nettó 251.000 Ft addig ez a szám a vidéki
pályakezdő munkavállalóknál nettó 230.000 Ft körül mozog. A pénzügyi különbségeken
kívül hatalmas különbség van a munkahelyek mennyiségének számával illetve a betölthető
pozíciók számával illetve “minőségével” kapcsolatban, ami szorosan kötődik ahhoz, hogy a
magyarországi cégek túlnyomó többsége Budapesten és agglomerációjában helyezkedik el.
Azonban a pályakezdők számára érdemes megfontolni azt is, hogy jelen helyzetben a lakhatás
miatt nem mindig a legkifizetődőbb a Budapest és környéki munkahelyeket pályázni, feltéve
ha ez költözéssel vagy rengeteg ingázással jár, ugyanis a már említett átlagos nettó 20.000 Ft
különbség bérben az elveszik a bérleti díjak és utazási költségek között.
4. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA
A foglalkoztatáspolitika a foglalkoztatás területén tett beavatkozások összessége, amelynek
célja a gazdasági növekedés. A beavatkozáson a foglalkoztatáspolitika tekintetében a
szabályozást értjük. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a foglalkoztatáspolitika nem cél nélküli
eszköz, hiszen kapcsolódik a gazdasági növekedésen túl az életszínvonal növeléséhez, a
munkanélküliség mértékének és következményeinek csökkentéséhez vagy a társadalmi béke
megőrzéséhez. Ebben a tekintetben érdemes megemlítenünk az ENSZ Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozatát. Az egyezmény így rendelkezik: ›
23. cikk
(1) Mindenkinek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és
kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
(2) Mindennemű megkülönböztetés nélkül mindenkinek joga van az egyenlő munkáért
egyenlő bérhez. ›
(3) Mindenkinek, aki dolgozik, joga van olyan méltányos és kielégítő bérezéshez, amely
számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít, és amelyet
szükség esetén a szociális védelem egyéb eszközei egészítenek ki. ›
(4) Mindenkinek joga van érdekeinek védelmére szakszervezetet alakítani és abba belépni. ›
24. cikk Mindenkinek joga van a pihenéshez és szabadidőhöz a munkaidő ésszerű
korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot is ideértve ›
25.cikk (1) Mindenkinek joga van a saját maga és családja egészségének és jólétének
biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, ideértve az élelmet, a ruházatot, a lakást, az orvosi
ellátást és a szükséges szociális szolgáltatásokat, továbbá a szociális biztonsághoz
munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetén, vagy mikor tőle független
egyéb körülmények miatt nincsenek megélhetési eszközei.

E célok megvalósítása érdekében a foglalkoztatáspolitika feladata, hogy elősegítse:

 a keresletnek megfelelő munkaerő-létszám biztosítását (munkanélküliség idején
csökkentése, munkaerőhiány esetén növelése, pl. az aktivitást támogató vagy gátló
intézkedésekkel, mint amilyen a gyermekgondozási időszak változtatása, a
nyugdíjkorhatár változtatása, a passzív ellátások körének újradefiniálása, többek
között a rokkantnyugdíjazás megkönnyítése vagy nehezítése, a tanulmányi idő
rövidítése vagy nyújtása stb.)
 › a kereslet igényeinek megfelelő szakmai, képzettségi struktúra kialakítása az
oktatáspolitika segítségével: az alap-, közép- és felsőfokú oktatás, a szak- és a
felnőttképzés rendszerén keresztül
 › a munkaerő-kínálat kereslethez igazodásának elősegítése annak érdekében, hogy
segítséget kapjanak a munkahely megtartásához (pl. a szükséges képzettség/végzettség
megszerzése vállalati vagy felnőttképzés keretében, a mobilitás elősegítése, a
munkahely elveszítése esetén az új munkahely megtalálásában nyújtott segítség
biztosítása, stb.).
 a munkaerő-kereslet növelése annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb mértékű
foglalkoztatás legyen biztosítható a társadalom tagjai számára, s ezzel fenntartható
legyen a szociális biztonság és a társadalmi béke (gazdaságpolitikai és foglalkoztatási
ösztönzők, adókedvezmények stb.)
 › gondoskodás mindazokról, akik valamilyen oknál fogva átmenetileg vagy tartósan
kiszorultak a munkaerőpiacról (társadalombiztosítás, szociális segélyezés,
munkanélküli ellátások)
A fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja
A fiatalok munkaerő-piaci integrációjának segítését az Ifjúsági Garancia bevezetése segítheti
elő, mely számos támogatást, szolgáltatást magába foglal, pl. aktív munkaerőpiaci eszközök
és munkaerő-piaci szolgáltatások a fiatalok számára, gyakornoki programok, fiatalok
vállalkozóvá válásának támogatása, non-profit szervezetek fiatalok foglalkoztatását segítő
programjai. Ifjúsági Garancia bevezetése A tervezett intézkedés célja, hogy a 25 év alatti
munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű fiatalok számára az NFSZ a programba való
bejelentkezést követő 4 hónapon belül garantáltan felkínáljon valamilyen konkrét segítséget,
vagy támogatást az elhelyezkedéshez, a munkatapasztalat-szerzéshez vagy az oktatásba,
szakképzésbe való be/visszalépéshez. Tekintettel arra, hogy az erőforrásokat az
elhelyezkedéshez ténylegesen segítségre szoruló fiatalokra szükséges koncentrálni, az
intézkedés azokra a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű (pl. alacsony iskolai
végzettségű, tartósan munkanélküli) fiatalokra fókuszál, akik nem vesznek részt
szakképzésben, vagy nappali tagozatos iskolarendszerű oktatásban.
A foglalkoztatási szolgálatok döntő szereppel bírnak a munkanélküliség csökkentésében, ezért
ezek megerősítését szorgalmazza az Európai Bizottság. A megerősítés sajnos nem jelent
megfelelő létszámot, megfelelő képzettséggel rendelkező munkatársakat, belső
továbbképzéseket és a szükséges erőforrások biztosítását.
Sajnos a hazai foglalkoztatási szolgálat minden fejlesztés ellenére sem fejlődött az elvárható
mértékben. Az Európai Bizottság megjegyzi, hogy az NFSZ-szel kapcsolatos felelősség négy
tárca között oszlik meg, ez elfogadhatatlan, nem teszi lehetővé a hatékony működést.
5. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Magyarország foglalkoztatási szintje Európában az egyik legalacsonyabb. A fiatalok
foglalkoztatása terén pedig napjainkban már különösen jelentős a lemaradás. Míg 2000-ben a
magyar fiatalok 15–24 éves korcsoportját az EU-27-nél „mindössze” 3,9 százalékponttal
alacsonyabb foglalkoztatási rátaérték jellemezte, addig 2010-re a különbség már 15,8
százalékpontra nőtt.
A 20–24 évesek alacsony foglalkoztatását elsősorban a közép- és felsőoktatás expanziós
folyamata következtében felduzzasztott tanulói létszám okozza. Az egyre érzékelhetőbb
elhelyezkedési gondokra adott válaszok (pl. a tanulmányi idő megnyújtása, a munkaerőpiacra
lépés minél későbbre halasztása stb.) pedig tovább csökkentik a korcsoportot jellemző hazai
foglalkoztatási mutatókat. 2000-ben a 20–24 éveseket jellemző foglalkoztatási ráta (51,3%)
mindössze 2,3 százalékponttal volt alacsonyabb az EU-27 átlagánál, 2010-re elmaradásunk
jelentősen (16,8 százalékpontra) nőtt. 2010-ben az unió átlagát tekintve minden második 20–
24 éves dolgozott, míg Magyarországon a korcsoporthoz tartozók közül csak minden
harmadik. Jóllehet a 25–29 évesek körében is nőtt a foglalkoztatási ráta különbsége 1998-óta,
(3,5 ről 6,1 százalékpontra), az elmaradás azonban közel sem olyan mértékű, mint a fiatalabb
korcsoportokban. 2010-ben a 25–29 éveseket az EU-27-ben 72,2%-os, Magyarországon pedig
66,1%-os foglalkoztatási ráta.
A legmagasabb munkanélküliséget Görögországban, Spanyolországban, Horvátországban
rögzítették, míg a legalacsonyabb arányt Németországban , Hollandiában , Ausztriában és
Máltán. ( forrás: ’Being young in Europe today Eurostat 2015. 159.o)
Európában jelenleg a 15-24 év közöttiek körében több mint 5 millió fiatal keres munkát.
Sokuk azonban nem fog tudni élni a lehetőségekkel, mert nem rendelkezik a megfelelő
képesítéssel illetve tapasztalattal.
Az Európai Bizottság 2010-ben indította el a „MOZGÁSBAN AZ IFJÚSÁG” elnevezésű
kiemelt kezdeményezését azzal a céllal, hogy segítse a fiatalokat azon ismeretek és készségek
elsajátításában, illetve azon tapasztalatok megszerzésében, melyek révén munkához juthatnak.
Az EU új Európa 2020 stratégiájának részét képező kezdeményezés 28 kulcsfontosságú
intézkedést tartalmaz. Független vizsgálatok bizonyítják, hogy a munkáltatók több mint 40%-
a számára fontos a külföldön-tanulás vagy munka közben-szerzett tapasztalat, amely nemcsak
a fiatalok nyelvi készségeit javítja, hanem egyéb nagyra értékelt készségek megszerzését is
elősegíti. Az Erasmus, a Leonardo da Vinci, a Grundtvig és a Marie Curie programok
keretében nyújtott ösztöndíjakkal a Bizottság már régóta támogatja a mobilitást.
Az Európa 2020 stratégia két kiemelt kezdeményezést fogadott el a fiatalok foglalkoztatási
helyzetének javítása érdekében. „Mozgásban az ifjúság” amely előmozdítja a mobilitást és a
tanulás eszközeként és a foglalkoztathatóság növelésében, valamint „ Az új készségek és
munkahelyek menetrendje”(COM(2010)682) amelynek célja fiatalok foglalkoztathatóságának
és foglalkoztatási lehetőségeinek javítása.

ÖSSZEGZÉS

A fiatalok munkaerőpiaci helyzete javulásokat mutat. Pozitív kapcsolat látható az

elhelyezkedési lehetőségek és az iskolai végzettség között. Minél magasabb iskolai
végzettséggel rendelkezik egy fiatal, annál nagyobb az esélye, hogy állást szerez. Az iskolai
végzettség emellett a keresetekre is hatással van. A munkaerőpiac további bővülésére lenne
szükség!
 Felhasznált források
 https://blog.zyntern.com/mennyiazannyi/
 https://www.penzcentrum.hu/karrier/20200701/ennyit-keres-atlagosan-egy-
palyakezdo-sokan-a-felet-sem-kapjak-kezhez-1098562
 https://blog.frissdiplomas.hu/2021/07/13/realis-berigeny-frissdiplomaskent-de-
hogyan/
 Vértesy László, A pálykezdők munkaerőpiaci helyzete
 Kun Zsuzsa, Foglalkoztatáspolitika (Kormányzati Tanulmányok – Nemzeti
Közszolgálati Egyetem)