Lomb Kat6

IGY TANULOK NYELVEKET

Egy tizenhat nyelvii tolmaes jeljegyzesei

Gondolat· Budapest 1970

digitalizaIt vaItozat - uj kiilsovel, regi tartalommal

 Lektonilta: Babos Erno, Fodor Istvan

Letoltheto: www.angolnvelvtanitas.hu/download.php

-2­
Lomb Kat6: igy ianu/ok nyell'eket - Egy tizenhat nye/Fii to/macsjetjegyzesei
Ellfszo

Koriilbeliil negyeves-fonna lehettem, amikor azzal a kijelentessel leptem meg kornyezetemet,

hogy tudok nemetiil.

-Hogyhogy?

- Hat ugy, hogy ha a lampa az Lampe es a lada az Lade, akkor a szoba csak Sobbe es a kaIyha
csak Kaiche lehet.

Ha j6 sziileim ismerhettek volna a nyelvpedag6gia mai szakkifejezeseit, azt mondtak volna,

hogy "ez a szegeny gyerek a negativ transzfer jelensegenek esett aldozatul". (igy nevezziik azt a
hibasorozatot, amelyet mas nyelvve1 val6 teves altalanositasok alapjan kovetiink el.) igy csak
megrokonyodtek, e1szomorodtak es egyszer es mindenkorra leirtak azok sorab61, akik yalaha is
meg tudnak valamilyen idegen nyelvet tanulni.

A:z elet eleinte 6ket latszott igazolni. A polgari iskola nemet6rain alaposan elmaradtam Fraulein
nevelte vagy nemet szannazasu osztalytarsn6im mogott. Meg evekkel kes6bb, a gimnazium
e1vegzese utan is nye1vantitalentumnak tartottak es tartottam magam: tenneszettudomanyi szakra
kertem felvetelemet az egyetemen.

Pedig id6kozben mar bekeriiltem az idegen nyelvek biivkorebe. En magam meg nem tanultam
latinul, de id6sebb n6verem konyveit lapozgatva egy oldalnyi latin kozmondasra bukkantam.
Elragadtatva betiiztem ki a sok szepen cseng6 mondatot es hozzavet6leges magyar megfelel6jet:
"Juventus - ventus" ... (Fiatalsag - bolondsag)... "Per angusta ad augusta" ... (Minden kezdet
nehez). Hat lehetseges, hogy a szavak ne csak az erte1emhez sz6ljanak, hanem a flil szamara is
ilyen Mes muzsikat csenditsenek? NeMny kozmondas - a sziikszavU fonnakba kristalyosodott
nepi bOlcsesseg - reven szerettem bele a nyelvekbe.

Ki is er6szakoltam, hogy irassanak be franciara, amit kiilon6rakon lehetett tanulni a polganban.

A tanfolyam nagy el6nye az ingyenesseg, nagy Mtranya az a koriilmeny volt, hogy szegeny Budai
tanit6 nenit csak a keresztneve miatt szemeltek ki a vezetesere: Clarisse-nak hivtak. "Ezzel a
nevvel okvetleniil kell valakinek franciaul tudnia" - gondolta biztosan az iskola igazgat6n6je. A:z
ambici6 mindenesetre megvolt bennem is, meg a pedag6gusban is. Sohasem felejtem e1, hogy
arnikor egy h6nap mulva megtett vigyaz6nak, Mlab61 - szorgos sz6tarrorgatas utan - mar
franciaul irtam fel a tablara: "La toute c1asse est bienne"...

A:z egyetemen fizikab61 rosszul, kemiab61 j61 boldogultam. KiilOnosen a szerves vegytant
szerettem. Maig is vallom, hogy azert, mert a latin nyelvtant id6kozben j61 elsajatitottam.

A nyelvtan - rend. Aki valame1y - bannely - nyelv nyelvtanat egyszer agyaba es szivebe zarta,
aki egyszer kijma a szellemnek ezt az iskolajat, az megtanult rendet teremteni a rendszerezheto
ismeretek birodalmaban. A:z organikus kemia ezek koze tartozik. Ha az "agricola arat" (a

-3­
Lomb Kata: igy tanulok nvelveket - Egv tizenhat n,velvfi tolnuJcsfE>(;egyzesei

fOldmuves szant) egyszem t6mondatab61 megtanultuk levezetni az egesz fOnev- es igeragozast,

akkor a logika orszaglitjan jarva jutunk el a szerves kernia birodalmanak legtavolibb pontjaira is.
Csak a ket alapvegyiiletnek - a metannak es benzolnak - hidrogenatomjait kell szep sorban mas
es mas gyokokkel behelyettesiteni.

Igy tehat nyugodtan vonultam be a sz6beli doktori vizsgamra: tudtam, hogy kezbe kapom
hamarosan a diplomamat. Azt is tudtam, hogy semmire sem megyek vele. A harmineas evek
elejen, a dekonjunkmra ke1l6s kozepen alltunk.

Az egyetemr61 most kikeriil6 ifjusag talan el sem tudja kepzelni, hogy akkoriban nemesak a
frissen erettsegizettek, hanem a szakdiplomak tulajdonosai is palyavalasztasi gondokkal
kiizdottek.

Az en esetemben hamar megtortent a palyavalasztas: elhataroztam, hogy nyelvtanitasb61 fogok

elni. Azt mar nehezebb volt eldonteni, hogy melyik nyelv tanitasab6l. Latin tudasomnak nem volt
nagy keletje, franeiab61 Wbb tanar akadt a f6varosban, mint tanitvany. Csak az angol nylijtott
biztos kenyeret, azt viszont el6bb el kellett sajatitanom.

Sziikseg es tudasvagy kett6s osztonzesere igy alakitottam ki akkor egy nyelvtanulasi m6dszert,
amelyet az6ta is hasznalok es amelynek a kovetkez6 fejezeteket szentelni kivanom.

Bevalik-e ez a m6dszer masoknal is? Megkiserlek majd erre feleletet adni a tovabbiakban. Itt
esak azt a meggy6z6desemet szeretnem hangsulyozni, hogy barki, aki annyi kivanesisaggal es
kitartassal hajolt volna konyvei fOle, mint en 1933 tavaszan alberleti divanyom sarkaban, az elerte
volna ugyanezt az eredmenyt. Egy Galsworthy-konyv szolgalt kiindulaspontul. Egy bet mulva
sejtettem, egy hOnap mulva ertettem, ket hOnap mulva elveztem a szoveget.

Hogy tanitvanyaimnak valarni szilardabb taplalekot is tudjak nylijtani, mindenesetre atragtam

magam egy akkor divatos nyelvkonyvon, a "Fifty lessons"-on. Most, ut6lag sem erzek semmi
lelkiismeret-furdalast, hogy a "diseendo diseimus" (tanitva tanulunk) elve alapjan oktatni mertem
egy nyelvet, amelybOl mindig esak egy-ket leekevel voltam el6bb a tanitvanyaimnal. Remelem,
hogy lendtiletem es lelkesedesem p6tolta ismereteim szilardsagat.

Egy gy6gyszereszeti laborat6riumban, amelyben id6kozben valarni allasfelet sikemlt talalnom,

imsbeli forditassal is megpr6balkozhattam. A pr6baforditas, ugy latszik, nem iitotte meg a
merteket, mert a lektor azzal kiildte vissza, hogy "bator ember lehet, aki esinalta".

Kovetkez6 nyelvtanulasi lepesemhez - amely azutan vegleg hozzaruzott uj hivatasomhoz ­

tenyleg nagy batorsagra volt sziikseg. 1941-ben elhataroztam, hogy megtanulok oroszul.

Szeretnem, ha most azt irhatnam ide, hogy elhatarozasomban politikai eleslatas vagy ideol6giai
meggy6zOdes vezetett. Ha tudat alatt ez a ket tenyez6 iranyitotta is Iepeseimet, az els6 gyakorlati
gesztusra sokkal pr6zaibb koriilmeny oszWnzott. Egy koruti antikvarium konyvei kozott
bOngeszve ketkotetes orosz-angol sz6tarra bukkantam. Nem is tettem Ie tobbet a kezembOl: a
kasszahoz rohantam kinesemmel. Nagy anyagi aldozattal nem jm az elhatarozas: pontosan 96
fillert fizettem a ket dohos, elnyiitt, 1860 tajar61 szarmaz6 kOtetert.

-4­
Lomb Kata: igy tanulok nyeIJ'eket - Egv ti:enhat nyelrif tolmacs feljegyzesei
 A fasiza16d6 Magyarorszagon gyanus dolog volt oroszul tanulni. Ez alkalommal mar kiilonosen
szerencses koriilmeny volt, hogy irott szovegekbOl kiindulva dolgoztam ki tanulasom m6dszeret.
Az egyetemen, azt hiszem, folyt ugyan orosz oktatas, de oda bekeriilni koriilbeliil annyi kilatasom
volt, mint osztondijjal a helyszime utazni.

Dr. Feri Sandomak, a Szovjetuni6b6l visszatert kommunista iigyvednek konyvtaraban talaltam

nehany klasszikus orosz regenyt, de azokkal nem tudtam megbirk6zni. Itt is a veletlen sietett
segitsegemre.

Berlinben akkoriban eleg sok feherorosz emigrans elt. Az egyik csalad valahogyan
Balatonszarsz6ra keriilt parhetes nyaralasra. A kis penzi6 szobajaba ferjemmel azon a napon
koltOztiink be, amelynek reggelen az orosz csalad visszautazott. A szobaasszony eppen a
hatrahagyott kacatot kesziilt kidobni a szemetbe. Szivdobogva fedeztem fe1 egy vastag, nagybetiis
orosz konyvet a se1ejtben: 1910-ben irt buta, szentimentalis szerelmi regeny volt. Habozas nelkiil
nekilattam es annyit veszodtem a szoveg megertesevel, hogy egyes oldalaira meg rna is sz6r6l
sz6ra emlekszem.

Mire atterhettem a szrnvonalasabb olvasmanyokra, elerkezett 1943 es a bombatamadasok kora.

Az 6v6helyen eltOltOtt 6rak eredmenyekeppen most mar gyorsan haladtam. Csak eppen
"tereptarkara" kellett maszkiroznom a konyvemet. Vastag magyar lexikont vasaroltam es egy
ismeros konyvkotesszel minden masodik iv helyere Gogol Holt lelkek dmii regenyenek oldalait
kottettem be. Egy-egy legiriad6 alkalmaval neha teljes fejezeteken ragtam at magam. Olvasasi
technikamat akkor csiszoltam ki a vegleges formara: az ismeretlen szavak felett nagyvonaluan el
kellett siklanom, hiszen az 6v6helyen veszelyes lett volna a sz6tarforgatas.

Alig vartam, hogy az elso szovjet tisztet, akivel sz6ba elegyedhetek, elkapraztassam irodalmi
tajekozottsagommal. Amint alkalom nyilott, rogton meg is emlitettem, hogy ismerem ezt a
konyvet. Nem ertettem, hogy a tiszt miert b6logat olyan udvarias bizonytalansaggal. Csak kesobb
jottem ra, hogy a konyv dme oroszul "Mjortvie dusi" - nem pedig "Mertvie", ahogy en a betiik
alapjan kepzeltem.

1945 februar elejen felszabadult a Varoshaza es en meg aznap orosz tolmacsnak je1entkeztem.
Pillanatok alatt felvettek; rogtOn meg is kaptam az elso fe1adatot: hivjam fel a varosparancsnokot
es jelentsem be nala a polgarmestert. Amikor megkerdeztem: mi a varosparancsnoksag
telefonszama, csak legyintettek: emeljem fel a kagy16t, ok fognakjelentkezni. 1945. februar 5-en
Budapesten egyetlen telefonvonal miikodott.

Ettal az idapontt6l kezdve mar korlatlan alkalom nyilott a nyelv gyakorlasara. A baj csak az
volt, hogy folyekonyan (es nyilvan igen hibasan) hadartam mar oroszul, erteni viszont meg alig
ertettem valamit. Partnereim nagyothallasnak tulajdonitottak ezt a nehezsegemet es kedvesen
vigasztalva iivoltottek a fiilembe, hogy a testi kondici6m javulasaval a hallasom is vissza fog
terni. Husz ki16val voltam kevesebb a magassagomhoz jar6 sulynal.

1946-ban a Szovetseges Ellenorzo Bizottsag magyar irodajaba keriiltem. Lingvistanak - mert

akkor mar annak ereztem es vallottam magam - idealisabb munkabeosztast el sem lehetett
kepzelni. Angol, orosz, francia targya16 partnerek szinte tizpercenkent vaItottak egymast az

-5­
Lomb KC!f(): Igy taflu/ok nyelveket - Egy tizenhat nvelvii to/nulcsfe(jegyzesei

irodaban. Nemcsak a nyelvtudasom gyarapodott, hanem megszerezhettem a rutint, amire olyan

nagy sztiksegem van a tolmacsolasban: a nyelvrol nyelvre va16 valtas villamgyors kepesseget.

A "nyelvi kalandozas" osztOne csakhamar egy uj nyelv, a roman fele terelt. Ezt a nyelvet rna is
igen szepnek tartom. Nepibb, mint a francia, ferfiasabb, mint az olasz, szlav jovevenyszavaival
erdekesebb, mint a spanyol. Ez a kiilonos otvozet olyan lelkesedest keltett bennem, hogy heteken
bellil kiolvastam egy Sebastianu-regenyt es Galdi Lasz16 nyelvtanfuzeteit. Ma mar beszelni nem
tudok romanul, de gyakran van alkalmam roman miiszaki cikkeket idegen nyelvekre, fOleg
angolra forditani.

Egeszen 1950-ig lekotOtte energiaimat a ktilonbOzo hivatalokban vegzett adminisztraci6s es

forditasi munka. Ebben az evben azonban ket uj problema kezdte izgatni fantaziamat.

Az egyik kerdes, amelyen reg6ta tortem a fejemet, az volt, hogy vajon masoknal is bevalik-e az
altaIam kikiserletezett m6dszer: az erdekes olvasmany oldalar61 megkozeliteni az idegen nyelvet.
Veletlenlil kedvezo kortilmeny ad6dott az elgondolas kipr6balasara: az egyetemeken akkoriban,
vett nagyobb lendtiletet az orosz oktatasa; engem is meghivtak miiegyetemi eload6nak.
MemokjelOltekrol leven sz6, logikusnak ereztem, hogy szaktudasukra es szakerdeklodeslikre
epitsUk fel a nyelv oktatasat. Egy kis kollektivat alakitottunk es meg is sztiletett gyors
egymasutanban ket, ezen az elven alapul6 orosz tankonyv. A gyakorlatlansagunk okozta hibak
ellenere meg most is "vallalom az anyasagot" es ortilOk, hogy a szakszovegek olvasasanak
rendszere rna mar altalanossa es magat61 ertetodove valt minden egyetemlinkon.

A masik problema is reg6ta motoszkalt bennem. Arra voltam kivancsi, hogy mire jutok
m6dszeremmel egy olyan nyelvben, amelynel sem a german, sem a szlav, sem a roman nyelvekre
epitett ana16giara nem tamaszkodhatom. A valasztas onkent ad6dott: az egyetem Kelet-azsiai
Intezeteben abban az evben indult eloszor kinai nyelvtanfolyam.

Elso talalkozasomat a kinai nyelvvel azert szeretnem kisse reszletesebben leirni, mert a
nyelvekhez - es altalaban a tanulashoz - va16 egesz viszonyomnak szimb61umat latom benne. A
tanfolyamra val6 bejutas nem ment konnyen. A hallgat6kat szivesebben valogattak az egyetemi,
nyelvszakos diaksag korebOl; en mar akkor is rul voltam azon a koron, amelyben ilyen nagy faba
szokas vagni a fejszet. igy tortent, hogy jelentkezesemre nem erkezett valasz es en csak veletlenlil
tudtam meg, hogy hetek 6ta folyik mar oktatas.

Keso oszi napon, este bet 6ra utan botorkaltam az egyetem sotet folyos6in, az 6rak helyet
keresve. Emeletrol emeletre bolyongtam: semmi sem tanuskodott arr61, hogy valaki tart6zkodik
az eptiletben. Mar fel akartam adni a harcot es vegleg szegre akasztani az egesz vallalkozast,
amikor egy hosszU, kihalt folyos6 legtavolabbi termenek ajtajab61 fenyt lattam kiszivarogni. Bar
szentimentalis butasagnak hallatszik, maig is hiszem, hogy nem a szaz wattos ego, hanem a
tudasvagy fenye gyozedelmeskedett a sotetsegen. Benyitottam, bemutatkoztam a tanfolyamot
vezeto bajos sanghaji asszonykanak - es eletemet az6ta is a keleti nyelvek szepsege vilagitja meg.

Masnap mar a kozkonyvtarak egyetlen kinai-orosz sz6tara fole gomyedve pr6baltam megfejteni
azt a rejtelyt, hogy a betiiket (tehat az abecet sem) ismero kinai nyelv szavait milyen ely alapjan
lehet sz6tarba foglalni. Egy december vegi hajnalon pedig nekivagtam az elso kinai mondat

-6­
Lomb Kal<): }gy tanulok nyelveker - Egy ri:enhat nye/vii tolmacsjeljegyz<.isei

omill6 megfejtesenek. Bizony, oreg este lett, amire boldogultam vele. A mondat ez volt: Vihig
proletarjai egyesiiljetek!

Kozben az orosz tanarok szama olyan orvendetesen felszaporodott, hogy atadhattam helyemet
hivatasos pedag6gusoknak, en pedig e1kezdhettem egy ujabb nyelvve1, a lengye11el foglalkozni. A
beiratkozasnal azt a trUkkot alkalmaztam, amelyet szivbol ajanlok minden komoly szandekU
nyelvtanuI6-ko11egamnak: sokkal magasabb szintet va11alni, mint amelyre tenyleges tudasa
kepesiti. A harom (kezdo, halad6 es erosen halad6) kurzus koziil en az erosen halad6ra kertem
felvetelemet.

- Sose faradjon - mondtam a tanfolyam vezetojenek, amikor pr6balt meggyozodni ismereteim

szinvonalar61- nem tudok egy arva sz6t se lengyeliil.

- Rat akkor miert akar az erosen halad6 kurzusra jarni? - csodalkozott.

- Mert erosen haladni annak ke11, aki semmit sem tud.

Ettol a nyakatekert okoskodast61 ugy megzavarodott, hogy sz6 nelkiil beirta nevemet a kivant
rovatba.

Ket ev alatt a kinaiban is eljutottam odaig, hogy a hozzank erkezo delegaci6knak tolmacsa
lehettem es egymas utan forditottam magyarra a regenyeket, ame1yeket megszerettem. 1956-ban
kezdtem azon gondolkodni, hogy megszerzett tudasomat hogyan tudnam egy masik keleti
nyelvben ertekesiteni. Igy vagtam neki - ezlittal mar teljesen egyedlil - a japannak. Tanulasom
tanulsagos tOrtenetet konyvem egy masik fejezeteben mondom e1 reszletesen.

1954-ben nyilt alkalmam eloszor kiilf6ldre utazni. Bar az6ta jOforman az egesz vilagot bejlirtam,
soha akkora izgalmat nem ereztem, mint amikor kideriilt, hogy egy IBUSZ-uttal Csehszlovakiaba
mehetiink. RalabOl haladektalanul megvasaroltam Ivan Olbracht Proletar Anna dmu regenyet, es
most mar rutinna valt m6dszeremmel "kispekulaltam" a szovegbOl a fOnev- es igeragozas
rejtelyeit. A megtaIalt szabalyokat rogton ki is jegyeztem a lap szelere. Szegeny konyv olyan
a11apotba keriilt ettol a szivtelen kezelestol, hogy amikor hazaerkeztem, foszlanyokra ma110tt szeto

A szlovak es ukran szovegeket ezutan mar nem volt nehez megerteni es forditani, a bolgarral
viszont eleg nehezen boldogultam. Talan a megkozelites m6dja nem volt mlsagosan szerencses.
Az egyik konyvkiad6 keresere elfogadtam egy hosszabb cikk forditasat. A politikai szoveg
alkalmas lett volna arra, hogy meglevo szlav nyelvi ismereteim alapjan belejojjek a munkaba,
megis sokat veszodtem, mert mind a 30 oldal- kezirassal volt irva.

Olasz nyelvtudasomnak volt mar nemi elozmenye. A negyvenes evek elejen egy derek koruti
iparos cipOfelsoresz-keszito gepenek szabadalmat igyekezett ras6zni az olaszokra. A
lelkiismeretes sz6tarforgatas e11enere is sok homalyos reszlet maradhatott az en forditasomban.
Lehet, hogy eppen a stilusnak ez a misztikussaga tett olyan mely benyomast az olaszokra, hogy a
szabadalmat val6ban megvasaroltak.

A spanyo11al val6 kapcsolatom sokkal ujabb keletU. Talan harom evvel ezelott fogtam hozza ­
pirulva va110m be - egy hajdani buta amerikai bestse11emek, a "Gentlemen prefer blonds"-nak
-7­
Lomb Kar6: ig)' taflu/ok nvelveker - Egy rizenhar nve/vfi tolmacsfe{;eg)'zesei

(Szokek elonyben) spanyol forditasahoz. Mire kiolvastam, mar csak Kiraly Rudolf okos
k6nyvehOi kellett ellenoriznem, hogy j61 k6vetkeztettem-e ki a sz6veghOi az alak- es mondattani
szablilyokat.

Erdekl6desem k6zben egyre inkabb a tolmacsolas fele fordult, hiszen Budapest

"kongressZllsvarossa" fejlod6tt. A szellemi foglalkozasoknak e - szerintem -legerdekesebbjerol
hOven lesz sz6 a k6nyv tovabbi fejezeteiben. Ide csak az tartozik, hogy mar az elso szereples
sikert is hozott: valamelyik elegedett delegatus megkerdezte, hogy hajland6 lennek-e tolmacsolni
az egyik nyugatnemet konferencian is. Boldogan mondtam igent es amikor az irasbeli meghivas is
megerkezett, ugy ereztem, hogy illik a meghiv6k nyelvet elsajatitani. Igy kanyarodott vissza ­
hosszU keriilovel - nyelvtanul6i karrierem a nemethez, ahonnan annak idejen olyan dicsteleniil
indult el.

- 8­
Lomb Kat(): igy tanulok nyell'eket - Egy ti:::;enhat nyell'ii tolmacsjetjegyzesei

111i a nyelv?

Tallin nines meg sz6 a vilagon, amelyhez olyan kiilonboz6 fogalmak fiizodnenek, mint e par betiis
fonevhez.

Az anat6musnak az izomrostoknak tore, hatra es hegyre tagoz6d6 esoportja jut r6la eszebe. Az
inyene finom falatokra gondol, ame1yek parolt, paeolt, fiistOlt formaban kelletik magukat az
etlapon. A teol6gust biztosan piros ptinkosd napjara emlekezteti. Ir6 szamara eszkoz amely
egyedtil a termeszettel nem mer versenyezni. Koltonek: hangszer. Ha mester sz6laltatja meg,
olyan ertekek sztiletnek, amelynek birtokaban "nem maradsz tires kezekkel tires eg alatt" (Szerb
Antal).

A nye1vvel hivatasszeriien foglalkoz6kat nye1vesznek szoktuk nevezni. A "nyelvesz" a nyelvek

elmeleti kerdeseit, a nyelv es a kor kulmraja kozotti osszefiiggeseket kutatja. Nines kii16n
kifejezestink arra a szakemberre, aki egyszeriien esak szereti, kony-nyen tanulja, j6l tudja a
nyelveket es a veltik val6 foglalkozast valasztotta eletpalyajanak es hobbyjanak. Az angol nyelv
ktilonbseget tesz e ket tipus kozott: az ut6bbit "linguist"-nek nevezi. Minthogy "philologist" es
"linguist" kozott en is akkora kii16nbseget erzek, mint - mondjuk - a koreognifus es a balerina
kozott, jobb hijan "lingvistanak" neveznem azt az embert, aki erdeklodesenek kielegitesere,
gyakorlati eelokb6l sajatitott e1 tObb nye1vet. E meghatarozas ertelmeben a "poliglott" kifejezest
sem hasznalhatom, mert legtobb poliglott a sztiletes vagy az eletkornlmenyek veletlenje folytan
valt soknyelviive, nem pedig erdeklOdes fiitOtte tanulmanyok eredmenyekeppen. "Bilingvisnek"
azt az embert szoktuk nevezni, akinek ket anyanyelve van. Szazadunk nagy tOrtenelmi
atalakulasai olyan tOmegvandorlasokkal (a bilingvizmus f6 forrasaval) jartak, hogy ez a kerdes
most a nyelvesztud6sok erdekl6desenek homlokterebe kernlt.

A mi temank tehat a lingvista (hadd hasznaljam ezt a kifejezest mindaddig, amig valaki jobb
sz6t nem talal a fentebb kornlirt fogalomra). A nyelvet gyakorlati celokb6l elsajatitani kivan6
embert ertem rajta. Ha a tovabbiakban neha megis az elmelet mezeire tevedtink, ugy az esak ket
okb6l tOrtenik. Egyreszt, mert a "lingvista" nyitott szemii, miivelt ember, akit tanulmanyainak
szelesebb hattere is erdekel. Masreszt, mert eelunkat - a megtanulni kivant nyelv he1yes
kivalasztasat es eredmenyes elsajatitasat - is megkonnyiti a "ralatas", a szelesebb perspektiva.
Ezert mertem itt-ott elkalandozni a gyakorlati mondanival6kt6l, kiteve magamat annak a
veszelynek, hogy a szakemberek e fejtegeteseket mlsagosan leegyszeriisitettnek, a nyelvtanul6k
pedig ml elmeletinek fogjak talalni.

-9­
Lomb Karil: fg)' taflulok nvelvekt:r - Eg..· rizenhar nvelvii tolmd('sft~{;eg)'zesei
Miert tanulunk nyelveket?

Miert tanuljunk nyelveket?

Mikor tanuljunk nyelveket?

Induljunk ki e nehany alapvet6 kerdesb6l.

A masodikmil kezdem, mert erre a legkonnyebb felelni.

Azert tanuljunk nyelveket, mert a nyelv az egyetlen, amit rosszul is erdemes tudni.

Ha valaki esak kicsit tud hegediilni, hamar be fogja latni, hogy a komyezetenek szerzett kinos
pereek nem aIlnak aranyban azzal az esetleges orommel, amelyet a kontar jatek neki maganak
szerez. Az amator - mondjuk - kemikus esak addig nem komikus, amig tisztaban van
erdeklodesenek hobbyjellegevel es nem palyazik szakmai baberokra. Az orvostudomanyban
"kicsit jartas" ember sokra nem viszi, es ha tudasat ertekesiteni akarja, meg be is esukjak mint
kuruzslot.

Egyediil a nyelvekben jelent erteket mar a laikussag is. Hibakkal teli mondatok is epithetik a
joakarat hidjat ember es ember kozott. Es lehet, hogy rosszul fogalmazott mondatokban
kerdezziik meg a veleneei palyaudvaron, hogy melyik vonatra kell szallnunk, de meg mindig
jobb, mintha ennyire se futja a tudomanyb61 es Milano helyett visszautazunk Budapestre.

Az elso kerdesrol (Miert tanulunk nyelveket?) sok eikket irtak mar a nyelveszet elmeleti es
gyakorlati kerdeseinek kutatoi. A eel - az ugynevezett motivaci6 - olyan kozponti problema,
hogy nehany evvel ezelott Nyugat-Nemetorszagban hatnapos konfereneiat szenteltek ennek az
egyetlen kerdesnek. A tanulasrol szolo kis konyveeskeben azert van helye a problema
felvetesenek, mert az elemi kivant eel bizonyos mertekben a foglalkozas modjat is befolyasolja.

De esak bizonyos mertekben.

A nyelv - epiilet. A nyelvtanulas - epites. Az orosz nyelv minden iveben-szegleteben

harmonikusan kikepzett, bonyolult, massziv d6m. A konnyilnek diesert olasz nyelv egyszeriibb
szerkezetii es attekinthetobb alaprajzu, de ha epitesenel valamely reszletet elnagyoItak, bizony az
is osszed61.

Kisgyermek mamajatol hallottam nemregen a kovetkezo kedves tOrtenetet: Peterkeje sipot,

dobot, trombitat kapott sziiletesnapjara. A fiueska azt kerte, hogy mindegyik jatekat kiilon-kiilon
aggathassa a szobaja falara.

- Nem lehet - mondta az anyuka. - Megbiintet a KIK, ha annyi szoget veriink a falba.

- 10­
Lomb Kat(): igy tanulok nyeh>eket - Egy ti:enhat nyeh>ii tolmacsfeljegyz{isei

 - Minek beverni? - esodalkozott a gyerek. - Nekem ligyse kell az a resze a szegnek, amelyik
beall. Eleg nekem az, ami kiall!

Peterke jut mindig eszembe, valahanyszor valaki azt magyarazza, hogy 6 esak passzivan akarja a
nyelveket elsajlititani.

A tudast - akaresak a szeget - a bea1l6 resz teszi teherbir6va. Ha nem verjiik be eleg melyen, az
els6 megterhelesnel felmondja a szolgalatot.

A nyelv epiiletenek negy nagy terme van. Lak6janak esak az mondhatja magat, aki mindegyikbe
bejaratos, aki mind a negy keszseget - beszed es megertes, iras es olvasas - elsajatitotta. Annak,
aki e termekbe be kivan hatolni, nem kisebb, esak hetkoznapibb akadalyokat kelliekiizdeni, mint
a mitol6gia hOseinek. Akar Odiisszeusznak, neki is Ie kell gyoznie a "megint nem jut eszembe"
kiiklopszlit es ellen kell allnia a ,j6 miisor megy a teveben" szirendalanak.

A hasonlat megsem pontos. A eseles gorogot ugyanis esak a eel - a hazateres vagya - tette
kepesse a megpr6baltatasok lekiizdesere. A nyelvtanul6knak viszont mar maga az utazas is
meghozza a maga oromeit. Az lit felfele visz: minden megmaszott hag6 utan tagul, szepiil a
lathatar. Ha ertelmesen, atgondoltan kezeljiik a feladatot, akkor nem osszeszoritott foggal iizott
vadaszat lesz a tanulas, hanem feln6tt ertelmUnket kie16git6 szellemi toma. Tobbek kozott azert is
tanuljunk nyelveket, mert nyelvet tanulni j6.

A harmadik kerdesre (Mikor tanuljunk nyelveket?) lenyegeben az Atlag Nyelvtanul6r61 sz616

fejezet ad valaszt. Ezt a tipust tObbek kozott az jellernzi, hogy felnott. Feln6tt, vagyis illl van az uj
nyelvi benyomasok gepies felvetelenek koran (0-6 ev), amikor a "miert?" meg fel sem vet6dik, de
illl van azon a koron is (6-12 ev), amikor a "miert?" mar felmeriil, de a "mert"-et meg nemigen
erti meg az agy.

Ezek szerint a "Mikor tanuljunk nyelveket?" kerdessel kapesolatban esak a felso korhatart
kellene megszabni, ami azonban egyszeriien nines.

Nem sajat velemenyemet idezem, mert felek, hogy korosztalyommal szemben elfogultsaggal
fognak vadolni. Targyilagosabb f6rumt61 - a beesi egyetem pedag6giai kutat6intezetetol ­
szarmazik az alabbi par mondat:

"A vizsgaIatok megeafoljak a hagyomanyos tetelt arr61, hogy idosebb korban a szellemi
befogad6kepesseg nagy mertekben leesokken. A vizsgalatok szerint az id6sebbek ugyan
ketsegkiviillassabban tanulnak peldaul nyelveket, mint a fiatalok, de a hosszabb munkaval elert
eredmeny eppoly tart6s."

Meg biztat6bb a masik iizenet: "Minel tObb behat6 szellemi munkat vegziink, annal kes6bb
oregedik meg az agyunk."

Az oregsegtudomanyanak - a gerontol6gianak - jelszava; "Ne eveket adjunk az eletnek, hanem

eletet az eveknek." Ma, amikor maris egy evtizeddel hosszabbodott meg az emberi eletkor, es
egyre tobben "kepezik at" magukat elfoglalt rutinmunkasokb61 szellemileg friss, raer6s

- II -
Lomb Kar6: /gy taflufok nvelveker - Egy rizenhar nvefvii tofnJ(ics.f~djegyzesei
nyugdijasokld, tal an eppen egy idegen nyelv tanulasa fogja sokak szamara ezt az "eletet"
jelenteni.

-12 -
Lomb Kat/;: igy tanufok rrye1l'eket - Egv ti::enhat nye1l'ii tofnuicsjetjegyzesei
lUilyen nyelvet tanu!jun/,?

A valasztek igen nagy.

A Biblia szerint Babel tornyanak epitesenel vetette meg szakmank alapjait az Isten es Ember
kozott kitOrt harnskorvillongas, A torony osszeomlasanal 72 nyelv szuletett; azert ennyi, mert Noe
harom fianak 72 leszarmazottja volt: Sernnek 26, Harnnak 32, Jafetnek 14.

Szamuk (az ivadekoke is es a nyelveke is) az6ta jelentekenyen elszaporodott. Arra a kerdesre,
hogy hany nye1vet beszelnek a vilagon, nem lehet pontosan valaszolni. A szinkepben is csak
jelkepesen kiilonbOztettink meg het szint; a gyakorlatban szamtalan amyalaton kereszttil olvadnak
egymasba az egyes csikok. Az olaszt61 a francia fele a ligurin es a provanszalon kereszttil vezet
az lit: ha akarom, negy kiilon nyelvkent foghatom fel oket, ha akarom, az olasz egyik
tajsz6lasakent a masodikat, a francia dialektusakent a harmadikat.

A nyelvek spektrumaban mindig voltak vakit6bb fennyel ttindoklo szmek: az ligynevezett

vilagnyelvek. Ezeknek volt nagyobb az "akci6radiusza", ezek igyekeztek bUvkorUkbe vonni a
szerenyebbeket. Te1jesen sohasem sikertilt nekik, meg a latinnak sem, a Daciat61 Iberiaig terjedo
r6mai birodalomban. Tanlim ra Ovidius tanulsagos tOrtenete.

Az elkenyeztetett koltOfejedelemre ugyanis megharagudott fenseges plirtfog6ja, Augustus

csaszar, es valamilyen udvari pletyka miatt kitiltotta R6mabOl. A koltonek a fenytol csillog6
metropolist a birodalom sopredekei altaI lakott Tornival kellett felcserelnie. Ovidius megsem a
szamuzetes szegyenetol szenvedett a legjobban, hanem att61, hogy 0, a latin nyelv koromizatlan
kiralya, a helybeli lakossag nyelvet nem ismerve, teljesen magara maradt.

"Hic ego barbarus sum, quia non intelligor nulli." (A barbar en vagyok itt, mert senki sem erti
beszedem.)

S6hajat leforditani megcsak lehet, megerteni mar csak nehezen. Ma, amikor az idegenforgalom a
legtobb orszagban a nernzeti jovedelem szamottevo reszet adja, biztosan kortilvennek a
helybeliek a nyugatr61 erkezett idegent es igyekeznenek az utas nyelven szallast kinalni neki.

-13 -

Lomb Kat(/: 115), tallulok nyelveket - Egv tizenhat nvelv!! tolnliJcsfe(;e15)'zc>sei

Hogyan tanuljunk nyelveltet?

"Hogy lehet oroszul, angolul, franeiaul, nemetiil, spanyolul (nem kivant tOrlend6) tudni?" ­
hallom gyakran a kerdest.

Hat a legbiztosabb es legfajdalommentesebb lit a "perfekt" - mondjuk - nemetseghez, hogy az

ember nemetnek sziiletik.

No, ehhez mar kes6 van. K.i tiz, ki hUsz, ki harmine, de mindannyian mar sok evvel
elmulasztottuk ezt a soha vissza nem ter6 alkalmat.

Masodszor lehet ligy is, hogy az ember lehet6leg fiatal koraban es hosszU id6n at nemet
nyelvteriileten e1.

Ez mar valamivel jarhat6bb, de szinten nem konnyen megval6sithat6 lit.

Valaszthat6 harmadszor az a megoldas, hogy rendszeresen es szorgalmasan hetenkent ket vagy

tObb 6cit vesziink es 4-5 ev mlilva eljutunk az igenyes mivoltunkat kielegit6 tudas szinvonalara.

A nyelvtanulasnak ezt a legaltalanosabb es klasszikusnak tekintheto m6djat nem helyettesiteni,

hanem kiegesziteni van hivatva e kis k6nyv. Mondanival6it vilagert sem neveznem tanaesnak
vagy reeeptnek. Egyszeriien azt szeretnem elmeselni: hogyan jutottam el, gyakorlatilag 25 ev
alatt, tiz nyelven arra a fokra, hogy e nyelveken beszelni, tovabbi haton odaig, hogy
szakirodalmukat forditani, szepirodalmukat elvezni tudjam.

Meg ha esak az els6 kateg6riar61 lenne sz6, a fentebbi alapon legalabb 60 eyre lett volna
sziiksegem, hiszen olyan "nehez" nyelvek is szerepelnek benne, mint a kinai es a japan. (Az
idez6jel nem azert keriilt a jelz6 kore, mintha e ket nyelv nem lenne nehez, hanem azert, mert
nines "konnyii" nyelv. Legfeljebb egyes nyelveket konnyen tanul meg az ember rosszul beszelni.)

A tudas kapujanak zarat felpattint6 biivos jelsz6t nem talaltam meg. Tobbek kozt azert sem,
mert ilyen jelsz6 nines. Ha tapasztalataimr61 megis beszamolni kivanok, ezt kizar6lag azert
teszem, mert e negyed szazad alatt a tanulas sohasem teher, hanem mindig kiapadhatatlan
oromforras volt szamomra.

Nem keriilt volna sor e konyv megirasara, ha felteteleznem, hogy a nyelvtanulashoz val6
viszonyom - egyeni kiilOnlegesseg. Eppen, mert meggy6z6desem, hogy utam minden tudasra
szomjas, szellemi kalandozasra szivesen esabul6 ember szamara jarhat6, szeretnem tovabbadni
lesziirt kovetkezteteseimet.

Vannak nyelvtanul6k, akiknel a motivaei6 megengedi, id6beosztasuk megkoveteli, hogy a

haladast lasslibb iitemre korlatozzak. Konyvem nem nekik sz61. Oktatasukat hivatasos

- 14­
Lomb Kata: i gy tanu!ok rryeh'e!u.:1 - Egy li:enhat nye!l'u to!macsfeljegyztisei

pedagogusaink kezeben - jo kezekben - tudom. Szereny tapasztalataim atadasaval azoknal

szeretnem a tanulas oromet novelni, uromet csokkenteni, akiket ez a tempo nem elegit ki.

- 15­
Lomb Kclto: fg;' taflulok nvelvekef - t,"gv fizenhaf nyelvfi tolmacsfe(jeg)'zesei
Kille/< szo! - kinek nem szo! ez [l kon}'l!

Konyvem egy gyakorlatban nem h~tez6 embertipusnak, az Atlag Nyelvtanulonak - tovabbiakban

ANy - irodott.

Az "atlagsag" a legelvontabb, legkevesbe letez6 valami az egesz vilagon. Valahanyszor

statisztikai kimutatasokat olvasok, megprobalom magam ele kepzelni szerencsetlen kortarsamat,
az Atlag Embert, akinek a statisztikai kimutatas szerint 0,66 gyereke, 0,032 szemelygepkocsija es
0,046 televizios kesziileke van.

Konyvem irasakor egy ilyen AtlagNyelvtanulo lebegett lelki szemeim el6tt. Jellegenek
kozelebbi meghatarozasa ezert elengedhetetlen.

Eletkora 16 es 96 ev kozott van. Foglalkozasa barmi lehet - egyetemi hallgato, kertesz,

fogorvos, varron6 vagy nyugdijas fOkonyvel6. Kizaro ok kett6 van: illl sok es illl keyes szabad
id6.

Ha ugyanis korlatlan oraszamot szentelhet valaki nyelvtanulasra, akkor tOmeny tanmenet

alkalmazhato, amelynek targyalasa kivlil esik e konyvecske keretein. Ha viszont napi egy-masfel
orat sem tud e celra aldozni, akkor ezzel a modszerrel nem (ezzel a modszerrel sem) fog
eredmenyt elerni. Egyik esetben sem meriti ki az ANy fogalmat.

Megkivantatik viszont bizonyos erdek16des a nyelvtanulas gyakorlati problemain illlmen6

61talimos kerdesek irant es egy kis egeszseges tiirelmetlenseg a tanulasnak azzal a tempojaval
szemben, amelyet a regi, szolid es szabalyos modszerek iranyoznak e16.

A kor, amelyben eliink, maga kovetel bizonyos gyorsulast ebben a vonatkozasban is.

A nyelvtanitasi modszer - felepitmeny. Jellernzi a kort, amelyben sziiletett es uralkodik.

Bonyolult tarsadalomtudomanyi fejtegeteseket konyvem celja nem kivan, terjedelme nem enged
meg. Hadd forditsam tehat Ie a fenti mondatot a pedagogia nyelvere es fogalmazzam meg ugy,
hogy minden korban olyan modszerek keriiltek el6terbe, amelyek megfeleltek az adott id6szak
tarsadalmi szuksegletenek.

Hogyan valtozott ez a motivacio az id6k fiiggvenyeben?

A nyelvtanulas fejl6desenek e rovid attekintesenel nem azert indulok ki az id6szamitasunk elotti

evszazadb6l, mert Kurt Tucholsky nemet humorista szerint nem szamit komoly miinek, ami nem
a "Mar a regi romaiak is..." szavakkal kezd6dik. Nem: a romaiak azert keriiltek e fejezet elere,
mert vellik kezd6dik a nyelvtanulas. Es e korhoz fiiz6dik szalamink legnagyobb, orok dics6sege
IS.

-16 -

Lomb Kate): i gy ianu/ok nyelvekef - Egv fi::;enhat nye/vii [o/macsj'eljegyz(!sei

 A h6elit6 hadjaratok sikeret61 reszeg r6mai nep el6szor egy nyelv - a magasabb kultfuaju gorog
nyelv - el6tt hajtotta meg fegyvereit.

Graecia captaferum cepit captorem et artes

lntulit aegristi Latio.

(Durva legyozojen gyozott a levert Gorogorszag,

S por nepet Latiumnak muveszetre kapatta.)

Horatius: Epist. II. I. (Murakozy Gyula forditasa.)

A gy6ztes R6ma az ujgazdagok moh6sagaval vetette ra magat erre a patinas kulmrara.

Kisajatitasara a kornak megfelel6 m6dszert vaIasztott. A Latium fele gordiil6 harci szekereken ott
iiltek - vagy nemegyszer lancra fUzve ott kullogtak mogottiik - a r6mai birodalom ifjusaganak
leend6 gorog tanit6i. Ezeket az ifjakat egy hadaszatilag megsemmisitett nep kepvisel6i h6ditottak
meg nyelvtik szamara.

EIs6 nyelvtanar-kartarsaink sorsa nem volt irigylesre melt6. Uraikkal csak addig erintkezhettek,
amig volt mit ,,kitermelni" bel6liik. Ha az "adolescens romanus", a fekete fUrtii, sasorrU r6mai
ifju elunta az oktatast, akkor tanara eppen olyan "instrumentum vocale"-va, beszel6 szerszamma
stillyedt, mint barme1y mas rabszolgatarsa.

Az id6k folyaman a latin nyelv nem kevesbe nagyszerii miivekkel gazdagodott es gazdagitotta a
vilagot, mint a gorog. Ismerettik a feudalis vilagban jelkep - a kivaltsagos osztalyba tartozas
je1kepe -lett. Mai amerikai nyelven "status-symbol"-nak neveznenk. A tarsadalmi tagoz6dasnak
ezt az eszkozet - mint mindig es mindenhol - az el6jogokkal nem rendelkez6 valamennyi reteg
visszaszoritasara is felhasznaltak: latinul, gorogtil tud6 no ritkasagszamba ment; tanulasuk
perverzitasnak szamitott. Meg a f6urak felesegei is azon duzzognak Mikszath novellaiban, hogy a
ferfiak "latinul prezsmitalnak" es igy kirekesztik 6ket a tarsalgasb61. Erthet6 tehat, hogy a
kapitalizmus sztiletesekor a feltOrekv6 polgarsag ezt a viszonylag konnyen elerhet6 eszkozt is
felhasznalta tarsadalmi ugr6deszkakent. A ket klasszikus nyelv tanulasaval a polgari osztaIy
egyreszt a feudalis tarsadalom tagjai koze remelt emelkedni, masreszt a gorogot es latint nem
ismer6 tobbi osztalyt61 kivanta magat elhatarolni. Ekkor sztiletett a gimnaziUffi mint iskolatipus.
Oktatasi rendszere te1jesen e ket nyelv tanitasara epiilt. A latin-gorog tanitas egyik celja a
fegye1emre neveIes volt. A nemet internatusok kaszarnyaIegkorenek, az angol "public school"-ok
sokszor szadizmusba torko116 rendszerenek nagyon megfe1elt ez a nye1vtani torvenyek

- 17­
Lomb Karel: fg)' lanu10k nyelveker - Egv rizenhar nye/vii lolmacsfb(jeg)'zr5sei

bemagoltatasara alapozott sze11emvilag. Vajon veletlen, hogy a "disciplina" sz6nak kettos ertelme
van: tantargy es fegyelem?

Maga az a teny, hogy az elso, igaz tOmegmeretii nyelvtanulas targya ket holt nyelv volt, hosszU
idore eldontOtte az oktatas m6dszeret. Egy evszazadra volt sziikseg, hogy nyuge a16l
felszabaduljunk.

A gorog es a latin ebben az idoben mar kevesse szolgalta az altalanos kommunikaci6t. Arr6l,
hogy a tanu16 kezhez simu16 szerszamnak, kenyre-kedvre felhasznalhat6 epitokockanak erezze a
nyelvi elemeket (amire most olyan nagy sulyt helyeziink), sz6 sem lehetett.

Hogy a szabalyok bemagolasanak celja me11ett a kiejtesi problemak Mtterbe szorultak, az annal
is termeszetesebb, mert idoszamitas elott elt oseink hangjat semmifele gramafonlemez vagy
magnetofonszalag nem orokitette meg. Tudomasom szerint meg rna sem dolt el a kiejtes vitaja.
Angliaban sokszor Kaiszamak, Kiker6nak tanitjak a mi fiiliink altaI Cezamak, Cicer6nak
megszokott neveket. Egyebkent a klasszikus nyelvek oktatasahoz legtovabb es legmakacsabbul
Anglia ragaszkodott. Parlamenti jegyzokonyvek orokitik meg a tenyt, hogy amikor az egyik
lordban egy latin idezet kozepen elakadt a tudomany, az egesz felsoMz egy emberkent emelkedett
fel es folytatta az idezetet.

A latin es gorog nemcsak azert szerepelt legtovabb es legintenzivebben az angol iskolak

tanterveben, mert Nagy-Britannia a hagyomanyokhoz val6 ragaszkodas orszaga! A kiejtessel alig­
alig kapcsolatban a116 helyesirast (az ugynevezett "spelling"-et) is konnyebben megtanulja a diak,
ha nemi fogalma van a klasszikus nyelvekrol. Az ,,6sn"-nak hangz6 ocean-t, a "szieto"-nek
hallott "theatre"-t egyszeriibb leirni, ha megsejtjiik: mogottiik az oceanum/okeanos, illetoleg
theatrumltheatron szavakat.

Azokban az evtizedekben, amelyekrol elobb sz6 volt - teMt kb. a mult szazad kozepeig - az
arisztokracia orszaghatarokon atnyli16 Mzasodasai reven, a varosi polgarsag a letelepUles
keveredesi folyamata kovetkezteben tudott nyelveket. A szazad vege fele a11t be az a fordulat,
hogy az elo nyelvek iranti erdeklodes elenkebb lett annal, hogy csaladi vagy foldrajzi
koriilmenyek ki tudjak e1egiteni. A vandorlegenyeket, akik vallukon bugyraikkal, zsebtikben
szerszamaikkal vagtak neki az orszaglitnak, a kalandvagyon es a nagyobb falat kenyer remenyen
kivUl a nyelvtanulas vagya is vezerelte. Ennek az igenynek kielegitesere sziiletett meg a
"cseregyerekek" rendszere is.

A postakocsit kiszoritotta a vonat, a tutajt a gozhaj6. Az orszagok koze1ebb keriiltek egymashoz:

a hatarokon ttll elo nepek iranti erdeklodes elenkebbe valt. A kialakul6 kereskedelmi kapcsolatok
is uj motivaci6t jelentettek: az uj motivaci6 a tudasnak uj formajat - az elo, beszelt, koznapi
nyelv ismeretet - kovetelte meg. Megerett a kor a modemebb nyelvtanulasi m6dszerek
megsziiletesere es meg is jelent a szinen Berlitz mester, majd szamtalan kovetoje.

Ezeknek a m6dszereknek lenyege, hogy az anyanye1v kozvetitese nelktil teremt kapcsolatot a

targy (fogalom) es idegen nyelvu megnevezese kozott. "Ez konyv"... "Az ceruza".

- 18­
Lomb Ka/(J: }gy tanulok nyeh'elwr - Egy ri::.enhat nyell'ii tolnl(icsjetjegyz<;'~ei

 Amikor Karinthy Capillariajlmak hajotOrest szenvedett hOse a tengerek melyenek kinUyn6je ele
keriilt, Berlitz mester modszerenek alkalmazasaval probalja felhivni magara a figyelmet: "A
kitiin6 Berlitz modszere szerint magamra mutattam es azt mondtam: ember."

Ez az - ugynevezett kozvetlen - modszer a klasszikus nyelvek oktatasaban egyeduralkodo

lorditast dontotte Ie tronjarol.

KiilonbOz6, korszerusod6 formakban az oktatasnak ez a modja szolgalt evtizedeken a

nyelvtanitas alapjaul. Az uj motivacio a nyelvtanulas Wemet is meghatarozta.

A ketnembeli ifjusag ugyanis altalaban 10 eves korban kezdett hozza a nyelvtanulashoz, es mire
a kozepiskolak nylijtotta "altalanos muveltseget" megszerezte, addigra egy, esetleg ket idegen
nyelven is tett szert bizonyos ismeretekre. A modern oktatasi modszerek azonban egyel6re csak a
magan nyelvtanitasban vertek gyokeret; az iskolai tanterv meg mindig az elozo kor pedagogiai
6r6kseget ny6gte.

Nyelvtani szabalyok sulykoltatasa, minden szokoevben elOfordulo kivetelek bemagoltatasa...

nem csoda, hogy a gimnaziumb6l, a real- es polgari iskolabol kikeriilt ifjusag hat-nyolc evi nemet
tanulas utan szinte "sziiz aggyal" hagyta el e tanintezeteket. Hasznalhato nyelvismeretekre csak a
jomodu polgarsag gyermekei tettek szert, a sziil6k anyagi aldozatkeszsege es a gyermek
id6befektetesenek eredmenyekeppen. A - nyelvtanulas szempontjabol, valljuk be, igen
eredmenyes - "Fraulein"-rendszerben nem neh6z felismemi a romaiak viszonyM gorog
pedagogusaikhoz. Ezeknek a kizsakmanyolt, hazi mindeneseknek feladata nemcsak a
nyelvoktatas volt, hanem tanitvanyaiknak "manirokra" valo tanitasa is. Elfogult vagyok szakmank
e regvolt kepvisel6ivel szemben: egyreszt, mert a n6emancipacio neh6z koriilmenyek kozott
kiizd6 elharcosai voltak, masreszt, mert nemegyszer 6k vittek es adtak tovabb nyarspolgar
komyezetiikben a magasabb kulmra stafetabotjat.

Kozben azonban felnovekedett egy uj nernzedek, amely ismet maskeppen viszonyult az idegen
nyelvekhez, mint azok, akik a ket vilaghaborU kozott voltak fiatalok. MegvaItozott ujra a
celkitiizes, a motivacio.

Mindeddig ugyanis a nyelvtudas csak az altalanos miiveltseg resze volt, es a megszerzesre

iranyulo torekves koriilbeliil meg is szunt akkor, amikor a diakbol dolgozo ember lett. A
nyelvtanulas ideje tehat a tanuloevekkel esett ossze. Ezek az evek amugy is az "eletre valo
felkesziiles" jegyeben teltek el; a tanulas lassu iiteme nem alIt ellentetben a diaksag
eletformajaval.

A masodik vilaghaborU utan emberre lett nernzedek nyelvtanulasi igenye azonban nem fejez6dik
be a tanuloevekkel; celkitiizese pedig nem engedi meg az ilyen hosszU lejaram, perspektivikus
tervek felallitasat. A vilag tovabb zsugorodott. Az idegen ajkliakkal valo erintkezes rna mar nem
hivatasos diplomatak, uj piacok utan kutato keresked6k vagy unalmukat iiz6 globetrotterek
(vilagjarok) el6joga. Mindennapi munkank es mindennapi szorakozasunk soran szamtalanszor
talalkozunk mas nyelveken beszel6kkel: onerdek es kiv8ncsisag, kikivankozo barati erzes es
egyeni ervenyesiilesvagy egyarant koveteli, hogy minel gyorsabban megtanuljunk szot erteni
veliik. De a technika fejl6dese is gyokeresen megvaltoztatta az embereknek a tanulashoz valo
viszonyat.
- 19­
Lomb Kcad: /gy tallufok nvelveket - Egv tizenhat nvelvfi tofmiJesfe(jegyzesei

 Aki harom napig tart6 szekerezes helyett egy 6ra alatt repiil Budapestrol Becsbe, akinek nem
gazhing szolgaltatja a vilagossagot, hanem gombnyomasra sz6tfogad6 villamos aram, az a
nyelvtanulasban is kisebb erOfesziteseket igenylo m6dszereket kovetel.

Az ember elkenyelmesedett. A technikai vivmanyokt6l rna mar nemcsak a test, hanem a szellem
tehermentesiteset is megkoveteljiik. A legmodernebb - ugynevezett audiovizualis - m6dszer a
szem es fiil fokozottabb bekapcsolasaval igyekezik csokkenteni azt a terhet, amelyet a
nyelvtanulasnal elengedhetetlen memorizilltisi folyamat az agyra hant.

Az uj m6dszerek a kiilf6ldiekkel va16 erintkezes rendkiviil fontos aspektusat: a j6 kiejtest segitik

elsajatitani.

Meg a "kozvetlen m6dszer" alapjan oktat6 derek nyelvmesterek is fontosabbnak talaltak a

"concevoir" es egyeb alig hasznalt igeknek alig hasznalt idokben va16 hibatlan eldaralasat, mint a
bennsziilottet minel jobban megkozelito j6 kiejtest es hangsulyozast. A kep- es
hangbenyomasokon alapu16 audiovizualis m6dszertol ezen a teren vartak csodakat es kaptak igen
j6 gyakorlati eredmenyeket.

Az uj m6dszer nagy elonye a tananyag siim ismetelhetosege. Es itt is Ie kell szogeznUnk, hogy
az ismetles olyan nelkiilOzhetetlen eleme a nyelvtanulasnak, mint a forgacso16kes az
esztergapadnak vagy az iizemanyag a belso egesii motoroknak. Ezt a primitiv igazsagot egyebkent
elobb fedeztek fel, mint a benzinmotort: "Repetitio est mater studiorum" - az ismetles a tudas
sziiloanyja - mondtak mar szaz evvel ezelott is.

Korunk elkenyelmesedett gyermekenek nagyon kedve szerint va16, hogy minel tObb erzekszerv
bekapcsolasa tehermentesitse agyat a tudatos koncentraci6t6l. Egy kicsit azonban itt is atestUnk a
16 masik oldalara. A XIX. szazad iskolaiban a nyelvtani szabalyok ismerete oncel volt, most
viszont kezdjiik azt hangoztatni, hogy a nyelv tOrvenyszemsegeinek tudatos ismerete nem is
ertekes, nem is erdekes. Megtanulasukra kar mozg6sitani az agyat. Ezen az elven alapszik az
ugynevezett immerzi6s ("belementos") m6dszer. Nem veletlen, hogy a kenyelemrajong6
Amerikaban sziiletett meg. Minden elmeleti osszefiigges feltarasa nelkUl, vegnelkiili ismetlesek,
napi tObbOms "drill" formajaban tanitjak meg az idegen nyelvi formakat. A gondolkodas - bun,
amely csak hatraltatja az eredmenyt. A tanfolyamok vezetoi nem gyoznek panaszkodni a
nyelvtanar hallgat6kra, akik az anyag gepies abszorbealasaval szemben "intellektualis ellenallast"
tanusitanak.

Egy nyelvtani szabalyt - mondjuk: franciaban a melleknev egyezteteset a fOnevvel - meg lehet
tanulni peldaul ugy is, hogy tudatositjuk agyunkban: a himnemii melleknevhez a nonemben
altalaban "e" jaml. De elkepzelheto - es sokkal kevesebb agymunkat kivan - az az eljaras hogy
annyiszor halljuk: Ie pare, Ie champs, Ie jardin est grand (a park, a mezo, a kert nagy), viszont la
maison, la salle, la chambre est grande (a haz, a terem, a szoba nagy), hogy a vegen a folytonos
"drill" hatasara automatikusan kialakul bennUnk a helyes egyeztetesi forma.

A langyos esokent rapermetezo ismetlessel szemben az elkenyelmesedett agy kisebb ellenitlIast

tanusit, mint a tudatos koncentraci6 kovetelmenyevel szemben. Ugyanannak a folyamatnak
harnsat sejtem itt, amelya televizi6 erny6je ele ragasztja korunk ifjusagat.

- 20­
Lomb Kat/;: igy tanulok nyell'eker - Egy ri::.enhat nyell'ii tolmacs /eljegyztisei

 Ennek a nagyszerii technikai vivmanynak miiveltsegterjeszto hatasat senki sem vitatja. Nem
hivatasa e kis konyvnek arr61 beszelni, hogy - tObbe-kevesbe j61 osszevalogatott - miisorai mit
jelentenek az eldugott falvak lak6i vagy a kozlekedes nehezsegei altaI otthonuk falai koze
kenyszeritett nagyvarosiak szamara. Tagadhatatlan azonban, hogy a televizi6 nemcsak idoben
vonja el az ifjusagot az 0lvasast61. A kep konnyebben kovetheto, mint a bern; a mozg6 kepre
gyorsabban reagal a lusta kepzelet, mint a mozdulatlanra, a hangositott mozg6kep koveteli a
legkisebb szellemi energiabefektetest. Minimalis testi - es ennel is kevesebb szellemi - faradozas
aran jutunk elmenyekhez. Ifjusagunk - tisztelet a kivetelnek - nem olvas eleget.

Ha a mozi, a radi6 es a televizi6 hatasat mi, a konyvek emlojen nevelkedett nernzedek ebbol a
szempontb61 nyugtalankodva szemIeljiik is, el kell ismemiink, hogy a kulmra emeleseben es
eppen a nyelvtanulcisban 6riasi segitseget jelentenek a technikanak e vivmanyai. Ma - ezt nem
lehet elegge hangsulyozni - a nyelvtudas celja elsosorban a kiilonbOzo idi6makon beszelok
kozotti erintkezes lehetove tetele.

Partnernnk beszedenek megerteseben, sajat gondolataink helyes kifejezeseben eppen a radi6, a

magnetofon, a gramofon nylijthat nagy segitseget. KiilonbOzo formakban es kiilonbOzo mertekben
kombinalva ezeket a technikai tal::ilmanyokat hasznalja fel az audiovizualis m6dszer.

Alkalmazasaval szemben nem lehet ellenvetesiink, legfeljebb nemi aggalyunk. A nyelvtanulas

problemajat, ugy erezziik, ezek a vivmanyok sem oldjak meg maradektalanul. "There is no royal
way to wisdom" - a tudashoz kiralyi ut nem vezet - mondja az angol.

A m6dszer kivanta technikai berendezesek meg az iskolai oktatasban sem minden tanul6
szamara hozzaferhetok, hat meg abban a kateg6riaban, amely e konyvecske szempontjab61
egyediil erdekes: a dolgoz6 jelnott nyelvtanulcisciban!

Meg ha el is kepzeljiik azt az idealis allapotot, hogy e segedeszkozok - kello szamban es kello
idon at - minden ANy rendelkezesere allnanak, akkor se tarthatnank a m6dszert egyediil
iidvozitonek a felnott, tanult agy szamara.

A kis hatevest, amikor iskolaba kernl, valamelyik hozzatartoz6ja kezen fogja es par h6napon at
kisergeti. Kesobb a gyermeket mar a megszokas, a beidegzodes iranyitja: ennel a saroknal
befordulok, annal az epiiletnel. balra kanyarodok. De aki jelnott jejjel kernl idegen varosba vagy
ismeretlen varosreszbe, az ennel gyorsabb es celravezetobb m6dszert keres. Terkepet vesz elo es
meghatarozza a kovetendo utvonalat jellernzo fontosabb iranyit6pontokat.

Ilyen iranyjelzo pontok a szabalyok. Kar lenne lemondani r6luk. Felnottek vagyunk.

Alljunk meg egy pillanatra ennel a tetelnel es vegyiink szemiigyre egy sokszor hallott
feligazsagot. A felnottnek - szoktak mondani - ugy kellene az idegen nyelvet is tanulnia, ahogy
annak idejen anyanyelvet elsajatitotta.

Nem tudom elfogadni ezt a kovetelest. Gyermekkoranak szellemi keretei koze eppoly kevesse
lehet beszoritani a felnottet, mint hajdani napoz6kajaba, vagy kezeslabasaba.

- 21 -

Lomb Kar6: igy tanulo/;: nvelveket - Egv tizenhar nve/vlI toln/(lcs.f(~(;egyzhei

 A kisgyennek egyik jellegzetessege, hogy meg nem tanult meg beszelni. Az "infans" (kisgyerek)
sz6 is az in-fant (nem beszelo) osszetetelb61 szarmazik.

Amikor viszont beszelni kezd, akkor egyszerre ismerkedik meg a targgyal es azzal, ahogy a
targyat nevezik. A lctilvilag lassan, fokozatosan bontakozik ki elotte. Megtanul beszelni, mert
eletOsztOne (a leghathat6sabb motivaci6!) kenyszeriti ra. Meg kell ertetnie magat, hogy
bekapcsol6dhassek a kozossegbe es biztositsa sziiksegleteinek kielegiteset.

A felnottnek azonban mar gazdag ertelmi es erzelmi vilaga van. Gondolataival, indulataival
egyiitt kialakult nala a pavlovi masodik }elzorendszer - a nyelvi forma is. Ezt az egesz kesz
jelzorendszert kell most atalakitania.

Tanamo baratnom egyik tanitvanyaval egyiitt bujkaIva menelctilt a nyilas terror elol; a lanykaval
erte meg a felszabadulast is. A hozzajuk beszallasolt szovjet tisztekkel a kis tizeves mar vigan
karattyolt, amikor baratnom meg a legnagyobb neMzsegekkellctizdott a beszelgetesben. "Konnyii
Evikenek - vigasztalta magat -, neki az aItalanos iskola negy osztaIyanak ismeretanyagat kell
csak leforditania az idegen nyelvre; nekem elobb el kell magamban vegezni a kozepiskolat, sot az
egyetemet is."

Gyennek es felnott kepessegei pozitiv es negativ iranyban temek el egymast61. A gyennek

automatikus, a felnott logikus. Ennek a kozismert igazsagnak szemlelteto peldajat lattam
nemregen egy szomszedos iskola elso osztalyosainak vizsgajan. A Mteves hOlgyek es urak
irigylesre melt6 biztonsaggal fUjtak negyed6rakon at a lcti16nbozo verses es pr6zai szoveget, amit
friss kis agyuknak meg se kottyant betanulni. Ugyanezek a gyennekajkak azonban teljesen
elnemultak, amikor az egyik vers kapcsan a tanit6 neni megkerdezte: "Miert mondjuk a teMme,
hogy "haziallat"? Vegre egy kis szoke copfos mentette meg az osztaIy becsiiletet: "Mert nem
vad' - felelte.

A felnott agy viszolyog mar hallott dolgok ismetlesetol. A gyerek csak a mar tObbszor
megemesztett kozlest szereti. "Azt a meset meseld, a pottyos labdar61!" - keri vagy szazadszor.

A felnott kor egyik ismerve, hogy a szavak egyre teljesebb ertekiive valnak a szamara. Minel
miiveltebb, annal maradektalanabbul jelzi szamara a sz6 a mogotte rejtozo fogalmat; annal
kevesbe lesz sziiksege arra, hogy az idegen sz6 megertesere a sz6 mogott rejlo fizikai tartalmat is
felidezze.

E hosszu kiterot csak azert engedtem meg magarnnak, hogy hangsulyozzam: felnott nem
tanulhatja ugyanazzal a m6dszerrel az uj nyelvet, amellyel annak idejen anyanyelvet sajatitotta el.
A technikai segedeszkozoktol csodakat remelo audiovizualis oktatas eppen azert okozott
csal6dast, mert a felnottnel kialakult "masodik jelzorendszer" (a szavak vilaga) eppoly eros
ingerhatast felt ki, mint a kep. Ahhoz, hogy a "fa"-nak megfelelo idegen sz6t a felnott
megtanulja, nem kell, hogy megmutassak neki, lerajzoljak elotte, vagy eppen papirb6l,
sepriiszalb61 osszeeszkabaltassak vele, ahogyan azt az indiai angol iskolakban meg most is teszik.

A felnott es gyennek reakci6i kozotti kiilonbseget azert is kellett hangsulyoznunk, mert a

mostani nyelvtanul6k zome egeszen mas korosztalyhoz tartozik, mint a negyedszazaddal elotti. A
TIT nagysikerii nyelvtanfolyamain az atlag eletkor 30 ev.
- 22­
Lomb KC7tt5: igy tanulok nyeh'elwr - Egy ri:enhat nyeh'ii to/macs feljegyz{;sei

 Az eletkor megvaltozasanak aka: az uj motivaci6. Kovetkezmenye: uj eredmenyek a

nyelvtanulasban. Felnott nyelvtanu16 kollegaink gyorsabban, jobban haladnak, mint gyermekeink
az iskolapadokban. Nem nehez kitalalni, hogy miert: nemesebb, hogy ugy mondjuk,
perspektivikusabb cel filti oket, mint a rendszerint muszajb6l vagy a j6 vizsgajegyert tanu16
diakot.

Nezziink egyszer ferfiasan szembe a tenyekkel: a szakiskolakb6l, gimnaziumokb6l,

egyetemekrol es foiskolakr6l kikertilo ifjusagunk (tisztelet a kivetelnek) nem tud oroszul. Eppugy
nem tud, mint ahogy mi sem tanultunk meg annak idejen nemetiil. Helyzetiik meg nehezebb: az
elozo nemzedek csaladi kapcsolata tobb volt a nemettel, mint a mostaniaknak az orosszal. Sok
helyiitt akadt nemetiil tud6 nagyszUlo vagy szomszedsagban elo nemet anyanyelvii kisebbseg.

Dr. Adamik Tamas idezi azt az adatot, hogy 113 - a ragozast, szavakat egyebkent j6l ismero ­
tanu16 koziil 4-7 evi orosz tanulas utan mindossze 4 tudott helyesen egy pohar vizet kerni
oroszul! (Csak mellekesenjegyzem meg: a Die Welt dmii lapban [1960. 147. szam] Dr. Werner
Ross, a miincheni Goethe-Intezet igazgat6ja eppen azt hanyja a legmodernebb nyelvoktatas
hiveinek szemere, hogy ez a m6dszer viszont csak arra tanit meg, hogyan kell egy pohar vizet
' 0')
k erm.

Az orosz nyelv oktatasanak kifogasolt eredmenyessegeben nem a cirill bems abece a hibas,
amely napok alatt elsajatithat6, nem a tanitasi m6dszer, amely szakitott a reg- es kozelmult
hibaival es megfelel a kovetelmenyeknek, nem a sok uj tankonyv, amelynek zome rna mar
korszerii elveken eptil fel, es nem is maga a nyelv, amely nem nehezebb a latinnal vagy
francianal! A hiba nem minosegi, hanem mennyisegi okokban rejlik. A tanulasra forditott ido
nem eleg az alapos es maradand6 ismeretek megszerzesehez.

Hogy mennyire igy van, arra az ugynevezett "szakos" iskolak ny-ujtjak a legjobb bizonyitekot.
Ha a heti 6raszam eleri - mint ebben az iskolatipusban - a 6-8 6rat, akkor a diakok a gyakorlati
eletben igen j6l felhasznalhat6 orosz ismeretekkel hagyjak el az iskolat. A magyar tolmacsbrigad
orosz tolmacsainak zome is ebbOl a kateg6riab6l kertil ki.

Keserii tanulsag, de egyszer meg kell fogalmazni: elveszett a nyelvtanulasra forditott ido, ha egy
bizonyos - napi, heti - koncentraci6t nem er el.

Komoly emberek altalaban kertilik az altalanositasokat. Egy adat megis idekivankozik:

atlagkortilmenyeket tekintetbe veve heti 10-12 6ra ez a minimum.

Allitsa fel mindenki elfoglaltsaganak merleget, mielott egy uj nyelv tanulasaba belefog! Ha
ennyi idot nem tud, vagy nem akar befektetni, gondolja meg ketszer is a vallalkozast!

Minimalis koncentraci6nak neveztem az ebrenlet heti 100-120 6rajab6l nyelvtanulasra forditott

10-12 6rat. Erdekes kerdes, hogy a maximalis tomenyseg egyben a legkedvezobb-e?
Egyszeriibben sz6lva: ha valaki ennek - mondjuk - negyszereset fekteti tanulasba, akkor
negyedresznyi ido alatt tud-e va16ban maradand6 ismereteket szerezni?

- 23­
Lomb KatiS: fg)' tallulok nyelvekRt - Egv tizenhat nyelvfi tolnuJcsfe(jeg)'zesei

 Hazankban is sikerrel kiserleteznek ugynevezett "intenziv" tanfolyamokkal. Tul keyes ido mult
el azonban az elso kurzusok befejezese 6ta ahhoz, hogy megallapithassuk: maradand6 formaban
asszimilal6dott-e ez a tOmenyen adagolt tudomany?

A minimalis tanulasi koncentraci6, amelyet fent ideztem, termeszetesen minden szempontb61

atlagertek. Induljunk ki megis ebbol az atlagb61, amikor visszakanyarodunk "tOrtenelmi
attekintesunknek" ahhoz a pontjahoz, amelynel elhagytuk: a dolgoz6 felnott nyelvtanulasi
m6dszerehez.

Ha elfogadjuk a fenti allitasok lenyeget - azt a tetelt, hogy heti 10-12 6ra foglalkozason alul
nines es nem lehet eredmenyes nyelvtanulas -, akkor rogton felmertil a kerdes:

minek a rovasara vonhat el erre a celra ennyi 6rat az alland6 idohianyban szenvedo mai ember,
vagy plane mai asszony?

A regi, klasszikus beosztas szerint a nap 24 6rajab61

nyolcat munkara

nyolcat pihenesre, illetoleg sz6rakozasra,

nyolcat alvasra forditunk.

Hogy az alvas nyolc 6rajab61 hanyat lehet majd nyelvtanulas celjaira felhasznalni, arra csak a
futurol6gusok - a jovo kutat6i - tudnanak valaszt adni. A hypnopedia (alvatanulas) nem is olyan
uj m6dszer, mint gondolnank: 1916-ban mar kipr6baltak, igaz, hogy nem nyelvekkel, hanem a
Morse-jelek elsajatitasaval kapcsolatban. Minthogy azonban aranylag kevesse ismert eljaras,
megerdemli, hogy kisse reszletesebben irjuk Ie: hogyan alkalmazzak a Szovjetuni6ban?

A megtanuland6 szoveget (oroszul es a valasztott nyelven) egyreszt papirlapokra gepelik,

masreszt magnetofonszalagra mondjak. Egy-egy alkalomra kb. 30 sz6t es 10-12 rovid mondatot
iranyoznak elo. A tanul6k megismerkednek ezzel a szoveggel, azutan mar agyban fekve, 15
percen at az ugynevezett diktorral egytitt hangosan ismetelgetik. A vilagitas kikapcsolasa utan,
egyre csokkeno hangossaggal tovabb folyik a "hypnoinformaci6" tovabbi negyven percen at.
Kora reggel a fenti folyamat forditottjaval ebresztik oket: eloszor alig hallhat6 hangeroseggel,
majd egyre hangosabban ismetli a hypnoinformator a megtanuland6 anyagot. 25-30 perc mulva
altalaban olyan szintet er el a hangintenzitas, hogy a hallgat6k felebrednek. Ujabb lapokat
osztanak ki, amelyeken emttal csak az orosz nyelvii szoveg szerepel; erre irjak fel a tanfolyam
resztvevoi a megjegyzett idegen nyelvu "ekvivalenciakat".

A kiserletek tanusaga szerint 18 "alvas" alatt 800-900 lexikai egyseget sajatitottak el a tanul6k:
hat-hetszereset annak, amit a hagyomanyos m6dszerek iranyoznak e1o. Az eredmenyeket
biztat6nak es az eljarast a szervezetre nezve "val6sziniileg artalmatlannak "tartjak.

Ma meg azonban nem tamaszkodhatunk erre a remenybeli megoldasra. A realitasokb61 kell

kiindulnunk: a nyelvtanulast vagy a munkaval, vagy a sz6rakozassal, pihenessel kell
osszekapcsolni. Meg pedig nem ezek rovasara, hanem ezek kiegeszitesere.
- 24­
Lomb Kata: i gy tanu/ok nyell'eker - Egv rizenhat nye/I'il to/macs /eljegyz{?sei

 Mit jelent ez a hitszolag fabOl vaskarika?

Vegyiik e16szor is a hivatast. A mai ember munkajanak jelent6s reszet teszi ki a tovabbfej16des,
a "hozzatanulas".

Sokat beszeliink arrol, hogy a memok es gyogypedagogus, a szakmunkas es zenetanar, az orvos

es kiilkeresked6 szakismereteinek bOvitese szempontjabol milyen fontos a nyelvtudas. Forditsuk
meg egyszer a kerdest es beszeljiink arrol, hogy mit jelent a szaktudas a nyelvtanulasban?

A szakismeret az idegen nyelvben valo beszelgetesben: tolmacs, az olvasasban: szotar, a

tanulasban: nyelvkonyv.

Amikor 1956-ban a japan nyelv tanulasaba kezdtem, tanar nem letezett, nyelvkonyv nem volt
kaphato Magyarorszagon.

A foglalkozashoz egy vegyeszeti szabadalmi leiras adott alapot, amelyet hOsiesen (es
konnyelmuen) elfogadtam fordimsra. A sok keplet, abra, felirat, tablazat segitett a
remenytelennek latszo feladat megoldasaban.

E16szor azt kellett kinyomoznom a kezemben lev6 szoveg alapjan, hogy milyen nyelv is a japan:
"agglutinal"-e (ragoz-e), mint a magyar, "flekml"-e (hajlit-e), mint a nemet, vagy "izolal"
(elszigetel), mint az angol vagy kinai.

Szotart sikeriilt keritenem, szakszomrt persze mar nem. De akinek mar volt alkalma muszaki­
tudomanyos szovegeket bongeszni, az tudja, hogy a szavaknak leggazdagabb - es sajnos, egyediil
megbizhato - forrasa maga az eredeti szoveg.

Mert aki ismeri peldaul a viz @ es a say @ szojelet (hieroglifjet), az az alabbi kepletben
kozepiskolai kemiai ismeretei alapjan is "kiszamithatja", hogy az ismeretlen, bekeritett irasjelek
csak sot, illet6leg lugot jelenthetnek.

"Esetem a japannal" - szels6seges eset. Pozitiv es negativ iranyban is az. Elismerem, hogy nem
mindenkinek van tiirelme - es els6sorban ideje - ilyen "kutatomunkara". (A forditas egyebkent
csak az elejen ment csigalassusaggal, egy het alatt ugy belejottem, hogy egesz napi munkaval mar
ket-harom forint arat is megkerestem.) Negativ iranyban azert kiilOnleges eset, mert ANy
kollegaim ritkan keriilnek ilyen nehez helyzetbe. De all minden nyelvre, minden tanulora es
minden tudasszintre a szabaly, hogy a szakmai ismeret kulcs, amely nyitja az idegen nyelv
kapujat.

A klasszikus felosztas szerint az alvas es a munka nyolc-nyolc orajan tUl tovabbi nyolc marad
meg a huszonnegyb6l, amelyet allitolag pihenessel, szorakozassal toltiink. E ketfele
tevekenyseget kozos szoval "raeres"-nek neveznem, az angol "leisure" es a francia "loisir" rossz
forditasakent. Gabor Denes, az Angliaban e16, es nemregen Magyarorszagon j<irt filozofus szerint
a most felnovekv6 nernzedek eletet annyira ennek az "elfoglaltsagnak" fokozatos
meghosszabbodasa fogja jellemezni, hogy a korszakot, amelyben elni fognak, "Age of Leisure"­
- 25­
Lomb KCtf(J: /gy tallulak nvelveker - Egy rizenhar nvelvfi tolmdcsfef;egyzesei
nek, a "Raeres Koninak" nevezte el. De minden futurologiai talalgatas nelkUl mar most IS
kijelenthetjUk, hogy a harmadik nyolc ora valoban gyUmolcsoz6 lehet6seget ny(ljt a
nyelvtanulasnak pihenessel, szorakozassal valo osszekapcsolasara.

ValaMnyszor felteszik a kerdest, hogy hogyan tudtam aranylag rovid id6 alatt sok nyelvben
eredmenyt e1erni, gondolatban mindig meghajtok minden tudas forrasa, a konyvek e16tt.
Mondanivalom lenyeget ez az egy szo fejezi ki: olvassunk.

- 26­
Lomb Kat6: igy tanulok nyeIJ'eket - Egy ti:::enhat nye/l'ii to/macsjeljegyz{!sei

O/W1Sfmnkl

Azt a Kolombusz tojasat, hogy a meglevo tudas megtartasanak, uj ismeretek szerzesenek legfobb
eszkoze a konyv, elottem mar szamosan feltahiltak. Amivel en az ismert teteIt szeretnem
kiegesziteni, mindossze ket szempont. Az egyik az, hogy az olvasast a kezdet kezdeten merjuk
mar tanulasi programunkba beiktatni, a masik pedig, hogy olvassunk aktivan.

A konyv a tanulasnak "hcizi eszkoze". Ha a tovabbiakban reszletesen akarunk vele foglalkozni,

akkor meg kell allnunk egy pillanatra es fel kell tennUnk a kerdest: miert van egyaltalan sziikseg
ilyen haziipari m6dszerekre?

Meg egyszer szeretnem leszogezni, hogy az altalam partolt tanulasi forma inkabb kiegesziteni es
gyorsitani, mint helyettesiteni van hivatva a tanar vezetesevel val6 tanulast.

Az e1csepelt viee szerint nemely pesti feketenek van elonye (nines benne p6tkave), van hatranya
(nines benne babkave) es van rejtelye (mitol fekete?). A tanarral val6 tanulasban is felfedezhetjuk
mindharom elemet.

Ketsegtelen elonye: a kapott informaei6 nagyobb megbizhat6saga. IdohOzkotOttsegevel nagyobb

rendszeresseget is jelent: kevesebb onfegyelem kell ahhoz, hogy a kitiizott idopontban az 6ran
megjelenjilnk, mint ahhoz, hogy a magunk eloirta foglalkozashoz magunkt61 nekiuljUnk.

Hatranya: a nehezebb hozzaferhetoseg, viszonylag nagy fuesjarat, es rosszabb adagolhat6sag.

Nemesak falvakban (pedig remelem, hogy ott is akadnak hOven ANy-k), hanem varosokban is
nehez szellemi habitusunknak megfelelo pedag6gust talaIni. Tanar es tanitvany osszehangol6dasa
eppugy szerenese es onfegyelem dolga, mint a hazassag vagy barmely mas, felnott es felnott
kozotti viszony. Az elenkebb temperamentumu tanul6 szamara "megfagy" ugyanaz a tanan 6ra,
amelya lassabb munkahoz szokott szamara "megeg".

De meg ha sikeml is olyan pedag6gust talalni, akinek vermerseklete megfelel a mienknek, nem
konnyii az 6rak ritmusat mai eletUnk litemevel osszhangba allitani. Eppen a nagyvarosokban, ahol
kisebb a pedag6gushiany, nyel el rengeteg idot a kozlekedes - kUlOnosen a "muszak" utani
idoben, amikor altalaban 6rara sietnenk. "Amennyi idot a villamosozassal tOltottem - s6hajtotta
multkor egyik szomszedom -, mar a felet meg is ehettem volna a nemetnek".

KulOn bonyodalmat jelent, hogy pedag6giai szempontb61 sem a leghelyesebb, anyagi okokb61
pedig egyenesen lehetetlen eveken at egyediil 6rakat venni. A nagy anyagi megterhelesen kivUI az
ilyen tanulas azzal a hatrannyal is jar, hogy az 6ra 60 pereen at nehez a figyelmet lankadatlanul
fenntartani. Ha pedig masokkal tanulunk, akkor majdnem remenytelen igyekezet partnereinket
ugy megvalasztani, hogy a nalunk haladottabbak el ne gazoljanak, a gyengebb tudasuak vissza ne
hUzzanak. Az elenkebbek es gatlastalanabbak a pedag6gus minden igyekezete ellenere is
"elszivjak a levegot" a passzivabb termeszetiiek elo!. Nagyszamu esoportnal kUlOn veszelyt
jelent, hogy tobbet halljuk tanul6tarsaink rossz, mint tanclrunkj6 kiejteset.
- 27­
Lomb Kala: /gy tanulok nyelveket - figy lizenhal nyelvfi tolnIlJcsfe(;eg)'zesei
 Aninylag legjobb eredmennyel a hannasban valo tanuhis kecsegtet. Egyreszt azert, mert
onkenteleniil egy kis - igyekezetre serkento - verseny szokott kialakulni a partnerek kozott.
Masreszt, mert igy idonkent csokkenhet a figyelem fesztiltsege. Jelen vagyunk; hallunk is, latunk
is, de "relaxalt" allapotban.

Es vegiil, hogy visszaterjiink a kozismert feketekave-anekdotahoz, rejtelye is van a klasszikus,

tanar iranyitotta tanulasi modszemek: osszeegyeztetheto-e, kiegeszitheto-e azokkal a hazi
eszkozokkel, amelyek koztil a tovabbiakban a legfontosabbal - az olvasassal - szeretnek
foglalkozni.

- 28­
Lomb Kat6: i gy tanu!ok nye!l'e!vd - Egy ti:::enhat nye1vii to!macsIeljeg}'Z{isei

Jltliert ob'ussunk? - llilit o[VQ.,'sunk?

Azert olvassunk, mert a tudast a konyv nylijtja a legsz6rakoztat6bb mMon. Az emberi termeszet
alapveto tulajdonsaga, hogy keresi a kellemest es keriili annak ellenkezojet. Marpedig a
tanulasnak masik m6dja (napi 20-30 sz6nak "bevagasa" es a tanar vagy tankonyv altaI keszen
szaJlitott nye1vtani szabalyok megemesztese) legfeljebb kotelessegerzetiinket elegiti ki, de
oromforrasul nemigen szolgaIhat.

Ma mar nem kivanjuk ezektol a stildiumokt61, hogy "mellektermekkent" spmaiva neveljek a

jellemet. (A mai nyelvtanul6k zome rendszerint till is van mar a jellem kialakulasanak
idoszakan.) De ha a nyelvvel val6 foglalkozas elmesportot, rejtvenyjejtes-jellegii sz6rakozast,
sajat kepessegeink jelmereset es igazolasat jelenti, akkor viszolygas nelkiil fogunk nekiiilni a
munkanak.

"Man lernt Grammatik aus der Sprache, nicht Sprache aus der Grammatik" - mondtak ki mar a
mult szazad vegen az igazsagot. ("A nye1vbol tanuljuk a nyelvtant, nem a nyelvet a nyelvtanb61.")
A holt nyelvek iskolai oktatasanak idejen forradalminak hatott Toussaint-Langenscheidteknek ez
a jelszava. Ma mar azonban vilagos, hogy az idegen nyelv legmegbizhat6bb hordoz6ja - a konyv
- mindig egyszersmind tankonyv is. A fenti jelsz6 csak annyiban szorul kiegeszitesre, hogy
nemcsak a nyelvtanra tanitja meg forgat6it, hanem a sz6kincs megszerzesenek is
legfajdalommentesebb eszkoze.

A sz6kinccsel kiilOn fejezet is foglalkozik e konyvecskeben, de a kerdes fontossaga megerdemli,

hogy itt es most is roviden kiterjiink ra. Megszerzese ugyanis az a zatony, ame1yen a legtobb
tanulasi j6szandek megfeneklik. Az automatikus-mechanikus gyermek-emIekezotehetseg mar a
mult6; a felnott esz logikaja itt nem sok segitseget jelent. Marpedig ahhoz, hogy sajat
gondolatainkat kifejezni, masoket megerteni tudjuk, sok ezer kifejezesre van sziiksegiink.

Az "atlag sz6kincsre" vonatkoz6 terjedelmes irodalmat mellozve egyetlen hozzavetoleges

szamot szeretnek itt idezni. Magyar "zsebsz6taraink" altalaban 20-30000 alapkifejezest (cimsz6t)
tartalmaznak. Azon a szinten, amit egy kesobbi fejezetben, a nyelvtudas osztalyozasara
vonatkoz6 kiserletnel "negyesnek" nevezek, ennek a sz6kincsnek kb. 50-60%-at hasznaljuk.

Akik idaig eljutottak, tegyek fel egyszer a kerdest onmaguknak: hany szazalekat szereztek ennek
a tekintelyes sz6kincsnek "legalis titon", vagyis ugy, hogy jelenteset sz6tarban kikerestek vagy
ertelmet megmagyaraztattak? Ki fog deriilni, hogy csak elenyeszoen csekely hanyadat. A zomet
sz6tarnal, tankonyvnel, tanamaI kenye1mesebb eszkoz - a konyv, az olvasas - hullatta oliikbe.

A nyelvtan szabalyaival val6 megismerkedes nem teszi annyira pr6bara a felnott agyat, mint a
sz6kincs elsajatltasa. Kevesbe mechanikus es tObb gondolkodast kivan. A nyelvtant61 val6
viszolygas megis egyetemesen jellernzi korunk muszaki beallitottsagli ifjusagat. Pedig itt baj van:
nye1vtani ismeretek nelkiil csak anyanyelven tanul meg az ember he1yesen beszelni (irni azon
sem).
- 29­
Lomb Kctr6: /gy tanulok nvelveker - E;gv rizenhar nvelvtl tolmacsft>{;egyzesei

 A:z emberi agyat az jellernzi, hogy egy uj - bannely uj - jelenseggel kapcsolatban rogton
felmeriil benne a "miert?" kerdese. A nyelvekben - minden "illogikussaguk" ellenere is - a
szabalyok adjak meg a "mert"-et. Ezeket elsikkasztani eppolyan bun lenne, mint a vegytan,
oroklestan vagy kristalytan tOrvenyeit.

Nem helyezkedhemnk arra az allaspontra, mint a felszabadulas utani hOnapok egyik legelso,
botcsinalta orosz tanara. A derek bacsi - nevezziik Ikszkijnek - a huszas evek tajan emigralt
Magyarorszagra. 1945 tavaszan befogtak szekeriikbe az orosz nyelv irant erdeklOdok, es
megtanultak tole, hogy a fiu az MaJIhqHK, a lany pedig }J;eByrn:Ka. De amikor azt kerdeztek: miert
lesz az egyikb6l targyesetben MaJIbqHKa, a masikb6l pedig }J;eByrn:Ky, akkor egy darabig a fejet
tOrte, azutan a vallat vonogatta: bozse moj, ez mar csak egy olyan russzicizmus (orosz
specialitas).

Nem, a nye1vek impozans d6mjat eppugy nem lehet nyelvtan, mint szavak nelkUl felepiteni.
Amitol viszolygunk, es aminek haszontalansagat az elozo kor maradektalanul bebizonyitotta, az
csak az onmagaert va16 "grammatizalas".

Ket veglettel allunk itt szemben. Azt a nyelvtant, amelyet a regi iskola celnak tekintett, a mai
tanu16 mar eszk6znek se hajland6 elfogadni.

A:z igazsagot az az egeszseges kozeput jelenti, amelyre elobb-ut6bb mindenkit ravezet a sajat
boren szerzett tapasztalat.

A szabalyokat tudatositani kell. A szellem vilagaban utat kereso felnott utjelzok utan kutat;
megkoveteli a tOrvenyek ismeretet. Csak azt ne vfu:juk tole, hogy ha egyszer felismerte a tOrvenyt,
sohasem fog tObbe rossz utra tevedni. A tOrveny csak ely. A:z elv csak alap, amelyen a helyes
magatartas kialakul.

Amikor az utcakeresztezodesnel megtorpanunk a voros jelzesnel, akkor ezt a cselekvesiinket

nem elozi meg komplika gondolatsor (ha nem tisztelem a "tilos" je1zest, zavart okozok a
forgalomban meghiintet a rendor, eletveszelybe keriilOk). Reflexeink mar kialakultak, neki
engedelmeskediink. Az elv tudatosult, szokas megsziiletett, a helyes magatartas automatikussa
valt.

Ezt a ,,magatarmsi mintat" j6l ismeri es kUlOnbOzo neven tartjak szamon a nyelvpedag6giaban.
A lelektan komplikalta "dinamikus sztereotipianak", az angollingvisztika egyszeriien "mintanak"
(pattern) hivja. En meg egyszeriibben es meg koznapibban kaptafanak neveznem.

Hogyan alakitjuk kerdesse az allitast a magyarban? Ugy, hogy egyszeriien megvaltoztatjuk a

mondat hanglejteset. "Beszel angolul." "Beszel angolul?"

Ha beszel - vagy beszelni akar -, akkor tudnia kell, hogy az angolban a mondathangsuly
egeszen mas, sokkal bonyolultabb, mint a magyarban. (Meg a 15 perces televizi6s oktatasban is
alkalmankent 2 percet szentelnek neki!) Ilyen fontos ertelmi valtozast tehat nem erre, hanem
kUlon segedigekre kell biznunk. "He speaks English." "Does he speak English?" A tudatosult elY
alapjan hamarabb alakul ki a kaptafa; ha egyszer kialakult, van mire rahliznunk a felmeriilo uj es
uj fonnakat.
- 30­
Lomb Kat6: i gy tanu!o!c nye!J'eket - Egy ti::.enha[ nyell'ii to!macsjeljegyz(isei

 Aki nem szereti a kaptafa-hasonlatot, gondolhat a kolt6ibb hangvillara is. Merem allitani, hogy
valahanyszor idegen sz6ra nyitjuk a szankat, mindig erre a hangvillara tamaszkodunk: "lelki
fuleinkben" megpengetjiik es figyeljtik: ha nem cseng hamisan, amit mondani akarunk, akkor
megsz6lalunk.

A nyelvtanulas az ilyen mintak (nevezztik akar kaptafanak, akar hangvillanak) kialakitasab61 all.
16 az a nyelvtanulasi m6dszer, amelynek segitsegevel viszonylag hamar kertiliink minel Wbb,
minel megbizhat6bb minta birtokaba. Kialakulasuk elofeltetele, hogy annyiszor - szamtalanszor­
kertiljtink szembe a helyes formakkal, hogy val6ban automatikus kepzetekke er6sOdjenek.
Kialakulasukat el6segiti, ha kimunkalasukban magunk is reszt veszlink es nem el6re
megfogalmazott, keszen kapott ismeret formajaban hissziik el 6ket.

Mindket celra - a kimunkalasra is, a suru ismetlesre is - a konyv a legjobb eszkoz. Olvassunk!

A konyv zsebrevaghat6 es sutba dobhat6, osszeflfkaIhat6 es lapokra tephet6, elveszthet6 es ujra

megvasarolhat6. Aktataskab61 el6rancigaIhat6, uzsonnazas kozben eIenk terithet6, az ebredes
pillanataban eletre kelthet6, elalvas el6tt meg egyszer atfuthat6. Nem kell telefonon ertesiteni, ha
nem mehettink el az 6rarendbe iktatott talalkoz6ra. Nem haragszik meg, ha feIebresztjtik
szendergeseb61 almatlan ejszakainkon. Mondanival6ja egeszeben lenyelhet6, vagy apr6ra
megraghat6. Tartalma szellemi kalandozasokra csabit es kieIegiti kalandvagyunkat. Mi
megunhatjuk 6t - 6 sohasem un meg benntinket.

A konyv orok utitlirs - mindaddig, amig ki nem n6jiik es a kovetkez6 kedveert el nem hajitjuk.

Mit olvassunk? Olyan szoveget, amely erdekel benntinket. "Interesse - sHirker, als Liebe" ­
mondja a nemet. (Az erdekl6des er6sebb, mint a szerelem.) Val6ban, mert az erdekl6des a
legadazabb ellensegen fog ki: az unalmon.

Mert valljuk be: hezagos sz6ismerettel, a mondat dzsungeleben el-elteved6, bizonytalan

nyelvtantudassal eleinte nem tiszta orom az olvasas. Ot, tiz, husz perc mulva konnyen tamad az
az erzestink, hogy holtpontra jutottunk. Kell valami, ami atsegit rajta.

Ez a valami az olvasnival6 erdekessege.

Hogy ki mit talal erdekesnek, az eletkor, szellemi szinvonal, szakma, illet6leg vessz6paripa
kerdese. Nem voltam rest es tiz embert, akir61 tudtam, hogy az en m6dszeremmel "olvasta bele"
magat egy-egy idegen nyelvbe, megkerdeztem: mi segitette 6ket at a holtponton. VaIaszaikat
abban a sorrendben es formaban iktatom ide, ahogy kaptam:

s. P. nyugdijas: fel kellett dolgoznom egy csom6 katal6gust, hogy rendezni tudjam a
belyegeimet.

M. 6. harmadikos gimnazista: cikis dolog, ha az ember nem tudja, hogy milyen meccsre
keszlilnek a ktilfdldi futballcsapatok.

N. B. ir6gepjavit6: tetszik tudni, van egy talalmanyom, ahhoz kellett.

- 31­
Lomb KClf6: /gy tanulok nyelveker - Egv rizenhar nvelvfi lolnllicsfe(jegyzesei

 V. K. fodnisz: mindent elolvasok Gregory Peekrol, meg a tobbi sztarr61.

F. P. nagymama: nahat, hogy mi mindent Ie memek imi ezekben a mai szerelmi regenyekben!

M. A. miniszteriumi osztalyvezeto: imadom a krimiket. Csak nem hagyom abba, mielott

megtudom, hogy ki a gyilkos?

L. J. nyomdasz: addig fiityiiltem a slagereket, amig rajottem, hogy meg kell tanulni a szovegeket
IS.

M. R. Roltex-elamsit6no: a Soraya kalandjaival kezdodott. Direkt speeializaltam magam rajuk...

W. s. elsoeves orvostanhallgat6: idegfiziol6giaval szeretnek foglalkozni ...

R. M.kirakatrendezo: az ember esak nezi azokat a guszta ruhakat a divatlapokban, es nem erti,
hogy mi van alajuk irva.

Sok felnott ferfiismerosomet a politika iranti erdeklodes segitette at a holtponton.

Minel jobban kielegiti kivanesisagunkat az olvasas, annal kisebb szerep jut a holtponton va16
atsegites masik elemenek: az onfegyelemnek.

A kerekpart sem allitottuk vissza a falhoz az elso eses utan, sileeiinket se hasogattuk fel
tuzifanak, amikor Mba huppantunk vele. Pedig ezeket az emlekeket fajdalmas kek foltok oriztek
sokmg. Megis kitartottunk, mert tudtuk, hogy egyre kisebb lesz a megpr6baltatas, egyre nagyobb
az uj keszseg nytijtotta orom. Holott itt nem is egy uj vilagr61 volt sz6, amelynek kapuit egy kis
kitartas tarja fel elottiink!

A beszedkeszseget legjobban a mai szindarabok es a j6 ritmusu, szines, modem novellak,

regenyek olvasasa fejleszti. Az ugynevezett "szituativ elemek" itt a tOrtenet hatterebe vannak
beepitve, es igy e hatterrel egylitt lopjak be magukat mem6riankba. Ezzel az osszefiiggessel
egylitt meriilnek fel, amikor a leirttal azonos helyzetbe keriiliink.

A "szituativ" szovegek elonye, hogy j61 felhasznalhat6 sz6kineset es mondatmintakat nytijtanak.

Hatranyuk, hogy nehezebben erthetok.

Mindenkinek, aki egy idegen nyelv fajaba vagja fejszejet, fel kell kesziilnie arra, hogy nem egy,
hanem legalabb kh nyelv elsajatitasa var ra: az iratt es a beszelt nyelve. Az ANy, aki hajlamb61
vagy kenyszerusegbOl az altaIam javasolt tanulasi m6dszert valasztotta, az elobbivel konnyebben,
az ut6bbival nehezebben birk6zik meg.

A konyvekben vannak ugynevezett lerr6 reszek. Ezekben az ir6, hogy ugy mondjuk, onmagat
idezi, es minthogy foglalkozasanal fogvaj6 stiliszta, szepen, szabatosan fogalmazott mondatokat
gordit elenk. A tanar is azert pedag6gus, hogy okosan, szabatosan beszeljen. Sajnos, mindennek
nines - nem mindig van - koze az elet tenyleges helyzeteihez.

Pr6baljak meg egyszer, kedves ANy tarsaim, megfigyelni, hogy mive kopik ajkunkon

anyanyelviink, amikor nem figyeliink oda! BetUket hagyunk ki, sz6vegeket harapunk el, szavakon

- 32­
Lomb Kat/;: igy tanulok nyell'eket - Egy ti:::el1hat nyeldt tolmacs jeIjegyztisei

siklunk at. G. B. Shaw mondta magar61, hogy hamm kiilOnbozo nye1ven tud "angolul"; az
egyiken a szindarabjait irja, a masikat az elet hivatalos funkci6i kozben haszmllja, a harmadikon
intim barataihoz sz61; e harom nyelv alig hasonlit egymashoz. Ez a minden nyelvben meglevo
"retegesseg" egyebkent is az angolban a legkiriv6bb. A nyelv ugyanis ket nagy nyelvcsoport - a
german es a roman - tahllkozasanak tengelyebe esik. Ennek megfeleloen ketfele sz6kincset
otvozott ossze: a normann (francia) es angolszasz eredetii kifejezeseket.

Sokszor idezett teny, hogy a borju, sertes, okor szavakra ket garnitUraja van az angolnak. Magat
az eM al/atot a nemet eredetii calf (Kalb), swine (Schwein), ox (Ochs) szavakkal jelzi, mert a
szolgak, akik ezeket az allatokat oriztek-terelgettek, a megh6ditott angolszaszokhoz tartoztak. Az
allatok husanak elvezoi azonban mar a h6dit6 normann urak voltak, ezert a borjUhus, serteshus,
marhahUs neve francia eredetii: veal (veau), pork (porc), beef (boeu£).

Kozismert dolog, hogy a kiilfOldiek koziil az intelligensebbjet jobban megertjiik, mint a

tanulatlant. Viszont Londonban jart ismerosom, aki nemetiil j61, franciaul semmit sem tudott,
csodalkozva tapasztalta, hogy ott pontosan forditott a helyzet: a sarkon a1l6 rendor
felvilagositasait sokkal jobban tudta kovetni, mint miivelt kollegai beszedet. A nyelvgyakorlas
erdekeben meg a templomokba is be-betert, a sz6noklatokat meghallgatni. (Ezt a regi triikkot en
se hagyom ki soha: nyelvet is tanul az ember, meg a varosnezestol fe1tort labait is pihenteti egy
kicsit.) Nos, baratunk elkeseredve tapasztalta, hogy Londonban egy arva sz6t sem ertett a
predikaci6kb6I.

Kivancsisagb61 a mise utan szetosztott sz6noklatok szoveget haza is hozta. Megnezegettiik egy
kicsit es lattuk, hogy a nyelv sz6kincsenek "kettos gamirurajab6I" a pap mindeniitt a normann
(francia) eredetii sz6t valasztotta. J6t mulattunk, amikor az angol szoveget "leforditottuk" ­
angolra ugy, hogy minden sz6 he1yebe a megfelelo german eredetiit tettiik (pI. to commence - to
begin stb.).

A retegezettseg a cse1ekmenyek hatteret festo leir6 reszekben kevesbe tiikrozodik. Ezek

nyelvezete sokkal egynemiibb. Nem mutatja peldaul azokat az eltereseket, amelyeket a kiilonbozo
udvariassagi fokok kovete1nek meg a beszelt nyelvben. Udito vivmanya korunknak, hogy ritkul a
"sziveskedjek", "batorkodom", "megtisztel" stb. hasznalata. (Az azonban mar sajnalatos, hogy
kezdjiik kevesebbet hasznalni a "Tessek!"-et is. Kar, mert - ha tulajdonkeppeni jelentesenek
utanagondolunk - nyelvpszichol6giai szempontb61 is kedvesnek kell talalnunk. Ennel szebben
talan csak Erdelyben kinaljak egy pohar borral a szomjas utast: "Szeresse!")

Nehany nyelvben - pI. a japanban - az irodalom leir6 reszei teljesen alkalmatlanok a beszelt
nyelv elsajatitasara. Ut6bbi legjellernzobb tulajdonsaga ugyanis, hogy meg olyan egyszerii
cselekvesre is, mint a menni vagy mondani, egeszen mas ige hasznalatos aszerint, hogy
tarsadalmilag "alattunk", "felettiink" vagy veliink egy szinten all6hoz beszeliink. Ezt aranylag
hamar megszokja az ember: nyomai minden nyelvben - a mienkben is - megtalalhat6k;
gondoljunk csak a "foglaljon helyet" ... , "iiljon Ie" ... "csiiccs!" sorozatra. Sokkal nehezebb
megtanulni, hogy ugyanazt az iget is maskeppen kell ragozni a partner koranak es tarsadalmi
allasanak fiiggvenyeben. A legudvariatlanabb forma persze sajat magunknak jar ki, es ha
veletleniil elfelejtjiik ezt az "onlenezo" ragozast hasznalni, akkor olyan nevetsegesse valunk, mint
ha magyarban peldaul azt mondanank, hogy "holnap megtisztellek latogatasommal".
- 33­
Lomb Kato: fgy tallulo/;: nvelvekel - Egv tizenhat nvelvl1 tolnuicsfi'{;egyzr}sei

 A beszelt nyelv ertekes sz6taraikent a mai szindarabokat vagy a regenyek parbeszedreszeit

hasznalhatjuk. Klasszikus miivek nem alkalmasak erre a celra. J6kain nevelkedett kis nemet
baratn6mt6l kerdeztem, hogy milyen az tij szobatarsn6je. "Delceg, de kevely" - felelte.

Miert vaIik komikussa egy-ket evtized alatt neMny sz6 es 6rzi erteket vaItozatlanul sok masik?
Nem tudjuk, es nem sikeriilt valaszt talalni arra a kerdesre sem, hogy miert fogadtunk el bizonyos
nyelvtijitas korabeli szavakat, miert utasitottunk vissza masokat. A "zongora"-t",iroda"-t minden
viszolygas nellctil hasznaljuk, a "tetszice"-r6l es a "gondolygasz"-r6l mar azt se tudjuk, hogy
milyen celra ajanlottak. A Bugat Pal altaI inditvanyozott "k6rtan" teljesjogUva valt, az "eptan"
nem; tijitasai k6ztil elfogadtuk a "rekeszizmot" a diafragma helyett, de nem hasznaljuk a "geIj"-et
es e1utasitottuk a "fogondzat"-ot, pedig nem is illogikusabb, mint a "magzat". Habent sua fata
verba - a szavak sorsa is meg van irva valahol.

A tank6nyvek, s6t a most divatos "tarsalgasi zsebk6nyvek" is sokszor miinyelven ir6dtak, es

nem olyan megbizhat6 forrasai a mai e16 beszednek, mint a modem szepirodalom. A napokban
lapozgattam egy (nem Magyarorszagon kesziilt) "Utisz6tart" es nem tudtam nevetes nelkiil
megallni, amikor a megtanulasra ajanlott dia16gust a mai elet kontextusaba kepzeltem be1e:
"Szeretnek megismerkedni orszaguk t6rtenelmi nevezetessegeive1 es mez6gazdasaganak
je1ent6sebb terme1venyeivel."

Sokkal va16sziniibb, hogy a beszelgetes - peldaul magyarorszagi vonatkozasban - valahogy igy

fog lezajlani:

- Na, nines kedve bemennivalahova egy feketere?

- Jaj, lassabban, nem ertem! Mire?

- Egy feketere?

- Az mi? Feketekave?

- Hat persze!

- Nem mehetek, vissza kell mennem a... na, hogy hivjak... ize...

- Szallodaba? Hat akkor viszlat!

Elismerem, hogy tank6nyv nem tanithatja, tanar nem javasolhatja a "sz6val", "ize" "na", "hat",
,jaj" szavak hasznalatat. Pedig ezek sokkal gyakrabban fordulnak e16 a mindennapi
beszelgetesekben, mint a j6lnevelt "sz6mrszavak". Visszaterek teMt vessz6paripamra:
mindaddig, amig az idegen nyelvii legk6r nem all be tanit6mesteriinknek, a mai pr6zairodalomb6l
merithetjiik legfajdalommentesebben az ilyen "kollokvializmusokat".

- 34­
Lomb Kate): igy ianulok nyell'eket - Egv tbenhat nyeh'ii tolmacs j'eljegyz<!sei

Hogyan o[va.tio,'sunk?

Eleinte szinte feli.iletessegig men6 lendi.ilette1, kes6bb mar-mar bizalmatlansagnak hato

le1kiismeretesseggel.

A kezdeti feli.iletessegre els6sorban himnemii - es azon bellil is miiszaki beaIlitottsag6 ­

tanulotarsaimat szeretnem rabeszelni.

Gyakran latom, hogy ferfiak neMz szotarokkal felfegyverkezve i.ilnek neki a legkonnyebb
ponyva olvasasanak is. Egy szo olvasas a konyvben - egy szo kereses a szotarban. Nem csoda,
hogy csakhamar elunjak az egeszet es megkonnyebbi.ilten allapitjak meg: itt az esti hirek ideje, be
lehet kapcsolni a radiot.

A lelkiismeretesseg szep ereny, de a nye1vtanulas kezdeten inkabb fek, mint motor. Nem
erdemes minden szot kikeresni a szotarban. Sokkal nagyobb baj, ha elizetlenedik keziinkben a
sok megszakitastol a konyv, mint ha nem tudjuk meg hogy kokeny vagy galagonyabokor mogUl
figyeli-e a detektivfelligyel6 a gyilkost.

Ha fontos a szo, akkor ugyis el6bukkan meg es ertelme kidertil a szovegb61 - az ugynevezett
kontextusb6l. Az ilyen, nemi fejtOrest igenylo megismerkedes sokkal maradandobb nyomot hagy,
mintha automatikusan a szotarhoz nylilunk es szorakozottan tudomasul vessziik a szo jelenteset.
Ha bizonyos agymunka aran jutottunk el a megerteshez, ugy mi miikodtiink kozre a kapcsolat
kialakitasaban; mi talaltuk meg a megoldast. Kicsit olyan orom ez, mint a sikertilt
keresztrejtvenyfejtes.

A "sikerelmeny" megedesiti a munka oromet es karpotol a faradozas unalmaert. A kozombos

szovegbe is beleviszi a vilag legerdekesebb tenyez6jet. Hogy mi ez? Hasznaljuk fel ezt az
alkalmat, hogy egymas kozt vagyunk mi, ANy-ok, es valljuk be oszinten: sajat magunk.

A szora en magamjottem ra, a mondat ertelmet en fejtettem meg. Tudatalatti onelismeres, titkos
kis vallveregetes jar ki erte. Mans karpotolva vagyunk a befektetett munkaert, mans megvan az
oszWnzes a tovabbi tevekenysegre.

A tapasztalat bizonyitja, hogy a kezdeti lendi.ilet jo start az idegen nyelven valo olvasas
megszokasmoz, hiszen ez is csak szokas kerdese, mint minden mas emberi aktivitas. A f6 az,
hogy megtanuljunk nem elkedvetlenedni az idegen nyelvii szoveg baratsagtalan kozeget61.

Ki nem erzett meg enyhe borzongast, amikor a Balaton hiivos hullamai koze vetette magat?
Kiben nem fogant meg ilyenkor a vagy: visszamaszni a napsiitOtte homokra? Es ki nem ortilt egy­
ket perc mulva, amikor mar hozzaszokott a viz hidegehez, hogy nem engedett a csabitasnak? A
kezdeti viszolygason es elbatortalanodason van hivatva atsegiteni az "uszot" az uj kozeg - az
idegen nye1vii szoveg - erdekessege.

- 35­
Lomb Kar6: 115)' taflu/ok nve/veker - Egv tizenhar nve/vii to/nuJcsfe(;eg)'zesei

 De ha mar j6l forog a mese motorja, meg kell tanulni a fekezest is. Miutful atragtuk magunkat a
szovegen es azzal a felemel6 erzessel tettiik Ie a konyvet, hogy megertettiik: mir6l van sz6 benne,
az irodalomnak kesztermekbOl nyersanyagga: a tanulas nyersanyagava kell vamia. Ezert
szeretnem tanacsolni, hogy az olvasva tanulas masodik szakasza a bizalmatlansag jegyeben
folyjek Ie.

Nyelvtanulassal szepirodalmi szinten egyetlen magyar irasmii foglalkozik: Mikszath Kalman

"Aussi brebis" dmu biibajos novellaja. Az ir6 francia sziiletesii lfulykat szerz6dtet fiai melle. A
kis kamaszok minden aron ki akamak bujni az uj feladat a16l, annal is inkabb, mert
meggy6z6desiik, hogy ifju tanam6jiik nem tud franciaul. Megigertetik apjukkal, hogy
abbahagyhatjak a tanulast, ha sikeriil tudatlansagon fogni a kislanyt. A leleplezes erdekeben
addig-addig forgatjak a sz6tart meg a nyelvtankonyvet, mig eszrevetleniil maguk is elsajMitjak a
tudomanyt.

LegyUnk mi is sunyik es gyanakv6ak e masodik szakaszban. Tekintsiik pr6bakoveknek a

szavakat, a mondatokat, amelyeken lemerhetjiik: nem vet-e a szabalyok ellen az ir6.

Az eredmenyt e16re megj6solhatom. Ki fog deriilni, hogy Maurois jobban tud franciaul, Panova
oroszul, Caldwell angolul, mint mi. Ebben a kUzdelemben gyoztesek nem lehetiink, de nyertesek
igen. Ismereteink kialakulnak, tudasunk megszilardul. Egyebkent nem veletleniil emlitettem
eppen ezt a harom szerz6t. J6l gordii16, termeszetes stilusuk igen alkalmassa teszi 6ket a
"bemelegedesre".

Aki nem mer rogton eredeti csorbitatlan irodalmi miibe fogni, annak szivbol ajanlom a
Szovjetuni6ban kiadott, ugynevezett "adaptalt" szovegeket. A vilagirodalom klasszikusait irtak at
- nyelvtanulasi celb6l - kevesebb sz6t hasznal6, egyszerubb mondatok formajaban.
Konyvesboltokban igen oles6n kaphat6k, konyvtarakb6l ingyen kolesonozhet6k ki, de ezt az
ut6bbit nem ajfullom. A penz olvasva, a tankonyv osszefirkalva j6. Ha mar mlsagosan szetment a
forgatast6l, par forintert ujra beszerezhetjiik.

Egy-egy irasmiiben ugy van benne a nyelv, mint egyetlen cseppben a tenger. Ha van tiirelmiink a
szoveget osszevissza forgatni, darabokra szedni, majd ujra osszerakni, fel-felrazni es ujra
leiilepedni hagyni, rendkiviil sokat tudhatunk meg belole.

Kossuth Lajos, akinek sz6noklatait rna angol retorikakonyvekben idezik peldakeppen, az

osztrakok bOrtoneben tanult meg angolul. Egy Shakespeare-drama tizenhat sora szolgalt hozza
kiindu16pontul. "Az angol nyelvtant a sz6 szoros ertelmeben fel kellett taIalnom. Amint pedig ezt
feltalaltam es a szazszor meg szazszor atgondolt tizenhat sort minden izeben tOkeletesen
megertettem, annyira tudtam angolul, hogy azutan csak sz6ismeretemet kellett gyarapitanom."

- 36­
Lomb Kat6: }gy tanulok nyeh'eket - Egll tizenhat nyeldl tolmacsjetjegyztisei

 "k
0/W1StlS es 'U!Jtes
"

A nyelvtudas masok megertesebOl es onmagunk megertetesebOl all. A nyelvtanulas celja: e ket

keszseg elsajatitasa, egyreszt sz6ban, masreszt irasban.

Az irott szoveg es a hallott beszed ertelmenek felfogasa: analitikai, elernzo folyamat. Sajat
mondaniva16nk sz6ban vagy irasban va16 k6zlrise: szintetiza16, feIepito tevekenyseg.

Barmelyik marad ki e negy keszseg koziiI, csak reszfeladatot teljesitettiink. A gyakorlatban

persze sokszor keriil sor ilyen kenyszerii korlatozasra. Rendszerint nem elvi okokb6l, hanem a
rendelkezesre a1l6 ido rovidsege miatt.

A negy funkci6 osszefugg es egymast erositi, de a tapasztalat bizonyitja, hogy barmelyik

onmagaban is elsajatithat6. R6maban talalkoztam olyan hotelportassal, aki tOkeletes kiejtessel
targyalt het nyelven (meg magyarul is), de helyesen irni egyiken se tudott (meg olaszul sem).
Viszont Aranynak es Petofinek, akik a muforditas orok ertekeivel ajandekoztak meg benniinket, a
kiejtesrol fogalmuk se volt. A Walesi bardok ritmusa megkoveteli, hogy "lord major"-nak
olvassuk a csodalatos lejtesu sort. J6, hogy nekiink, magyaroknak ir6dott: az angolok sohasem
fedeznek fel a "me(r)"-nek ejtendo polgarmestert mogotte.

A konyv, sajnos, pontos kiejtesre nem tanithat. Fiiltanuja voltam nehany evvel ezelott egy
kedves jelenetnek a londoni repiiloteren. Egy indiai diak utlevelet forgatta az ugynevezett
immigration officer. "Utazasanak celja: tanulmanylit" - olvasta hangosan.

- Es mi lesz a tanulmany targya? - erdeklodott.

- Lav - felelte a diak, aki nyilvan csak leirva hitta a "law" Gog) sz6t es azert ugy ejtette ki, mint
a "love"-t (szerelem).

A tisztviselonek, angol hidegverrel, a szeme se rebbent meg. Atengedte az utast a kordonon es

csak magaban mormogta, hogy a "love" tObbe-kevesbe az egesz vilagon egyforma: annak a kis
kiilOnbsegnek tanulmanyozasara igazan nem volt erdemes ennyi ezer merfoldet megtenni.

A kiejtes a nyelvtanulasnak egyik legnehezebb feladata; nyelvtudasunk egyik fontos pr6bakove.

Bar a sz6kincs es nyelvtan becsiiletes ismerete nelkiil nem sokat er, tudasunkat az elso pillanatban
megis ennek alapjan it6lik meg. Koriilbeliil azt a szerepet jatssza kepessegeink elbiralasaban,
mint a kiilso a nok eleteben. A csinos nonek megjelenese pillanataban mindenkeppen igaza van.
Kesobb kideriilhet r6la, hogy buta, unalmas, vagy eppen rosszindularn, de az elso csatat
mindenkeppen megnyerte.

A kiejtes tanitasa rovidebb multra tekint vissza, mint a nyelvtane vagy a sz6kincse. Csak az6ta
valt igazan fontossa, ami6ta megindult az elo nyelvek oktatasa. De ez a rovid ido is elegendonek
bizonyult ahhoz, hogy tobb tevhit keriiljon forgalomba. Vegyiik sorra oketo
- 37­
Lomb Nard: ig)' tal/ufok nvefveker - Egv tizenhat nyelvfi tofmacsft'(ieg)'zhei
 "A j6 kiejteshez j6 hallas kell." Ha kell is, nem az a bizonyos valami szOkseges, amit koznapi
ertelemben ,j6"-nak (vagyis zeneinek) szoktak nevezni. Tanum ra egesz sereg kival6 magyar
muzsikus, aki folyekonyan, gazdag sz6kinccsel, de ekes pann6niai tajsz6lassal beszeli az idegen
nyelveket. En inkabb "rahallas"-nak neveznem a szOkseges keszseget: fiiliinkkel erzekelni,
agyunkkal differencialni tudni az anyanyelviinkt61 elter6 hangokat.

Tevhit az is, hogy a jo kiejtes megtanulasahoz eleg a jo kiejtest hallani. Olyan naivitas ez, mint
ha felteteleznenk, hogy szorgalmasan figyelve a televizi6n Rodnyina es Ulanov jegtancbravliIjait,
masnap mar nekiink is sikeriilni fog a varosligeti miijegen a haromfordulatos Rittenberg vagy a
duplaAxel.

A bajnok es trenere ezer reszletre kiterjed6, aldozatos, sohasem sziin6 munkaval kozeledik
Iepesr61 lepesre a tOkeletesseg fele. Tudom: az ANy nem kivan indulni a Nyelvek Olimpiaszan.
De aki enekelni tanul, az is termeszetesnek talalja, hogy skalaznia kell. HosszU 6rakon, hosszU
eveken at. A j6 kiejteshez is skalazason keresztiil vezet az ut, de itt "drill"-nek hivjak.

A csecsem6 giigyogese csak a sziil6k szamara egi muzsika: a kisbabanak mar szorgalmas
skalazas. Pr6MIgatja: hogyan tudna Ietrehozni azokat a hangokat, amelyek a komyezet6b61 feleje
aramlanak. Nyelvet tanul6 feln6tt kollegaival szemben azonban egy 6riasi el6nye van: nem kell e
tevekenysege soran egy masik hangsort elfelejtenie; nem betiibIJI indul ki, amire a feln6tt egy mar
beidegzIJd6tt hanggal reagal.

Rovid ideig miikodott Budan egy altalanos iskola, amelyben az els6 osztalyt61 kezdve franciaul
tanitottak. Az en kisfiam is odajart, reszt vehettem egyik 6rajukon. Mindegyik gyerek olyan
tOkeletesen ejtette "kat"-nak a "quatre"-t, hogy nagyot s6hajtottam irigysegemben. "Azert nem
mondjak katr-nak - sz6lalt meg mogottem egy megert6 anyatars -, mert fogalmuk sines r6la,
hogy r bern is van a sz6ban."

Lehet-e mindebb61 azt a kovetkeztetesi levonni, hogy minden sz6t el6bb halljon es csak azutan
lasson az ember? Att61 felek, hogy nem. Nem elmeleti, hanem gyakorlati okokb61 nem. Ilyen
hosszUtavli, "perspektivikus" sz6kincs-szerzesi m6dszerre me? akkor sem lehetne beaIlitani
tanulasunkat, ha felteteleznenk, hogy elegend6 a sz6 kiejteset egyszer vagy ketszer hallani: soha
tObbet nem fogunk hiMt elkovetni. Vagyis ha nem szamolnank a nyelvtanul6k els6 szamu
kozellensegevel: a felejtessel.

A felejt6s ellen ismetlessel kell kiizdeni. Az ismetles elOfeltetele, hogy a talalkozasok szama
tetszes szerint szaporithat6 legyen. Ezt meg az idegen nyelvi komyezet ke1l6s kozepeben sem
lehet biztositani, hat meg a "nyelvorszagt61" sokezer kilometemyi tavolsagban!

Mar eddig is tobbszor leirtam, de Ie kell szogeznem meg egyszer (nem merem igemi, hogy
utoljara): korlatlan szamu ismetlest csak a konyv biztosit. Csak az olvasmanyt lehet ujra es ujra
tetemre hivni. Ez a zordon sz6 azert kivankozik ide, mert a konyvt61 is azt vaIjuk, mint Kund
Abigelt61: tegyen tanubizonysagot. A konyv nem is fog cserben hagyni benniinket. Ujra es ujra,
valtozatlan keszseggel hagyja magat kihallgatni. Milli6 j6 tulajdonsaga mellett csak egyben
vetkes: nem tud beszelni. Azaz, hogy sz61 hozzank, csak eppen anyanyelvi kiejtesi szokasainknak
megfelel6en. Nines mit tenni: meg kell tanulni az idegen nyelv kiejtesi szaMlyait, megpedig nem

-38­
Lomb Kat6: i gy tanu/uk "yeIJ'eket - Egy ti:enhat nyell'ii to/nuics jeljegyztisei
altalanossagban, hanem a magyarral val6 tudatos osszehasonlitas - az ugynevezett szembeallitas
-utjan.

Ez meg annal is elengedhetetlen, akinek "nyelvtanul6i hallasa" van, vagyis a fiilevel kiJzeliti meg
az uj nyelv vilagat. Sot annak is, aki korlatlan ideig vehet igenybe korlatlan tOkeletessegii
audiolaborat6riumokat.

Az angol "film" sz6t nehanyan "rahallasb61" megtanuljak helyesen kiejteni. De biztosabb

m6dszer, ha tudatosul benniink, hogy rovid "i" egyszeriien nines az angolban: mihelyt rovid,
azonnal eltol6dik az "e" fele. A j6 tanar - vagy ennek hianyaban a radi6 - feladata, hogy ilyen es
hasonl6 szabalyokra felhivja figyelmlinket.

Ez azonban esak egyik resze a leekenek, meghozza nem is a nehezebbik resze. Legalabb ilyen
fontos a tudatosult hang - hangsuly - beszediitem reprodukcilasanak keszsege. A "teremtes
koronaja" - a ferfi - itt van hatranyban a nohOz kepest. Az utanz6 kepesseg sokkal ritkabban van
meg a ferfiakban, akik rendszerint resteliik vallalni a toliik idegen mimikat.

Ha valaki elszanja magat az elsajatitasara, annak szorgalmasan "skalaznia" kell a magyarban

ismeretlen hangokat es hangkapesolatokat. Hogy melyiket? Eisosorban azokat, amelyeknek
helytelen ejtese megvaltoztatja a sz6 ertelmet.

A magyar nyelv az "e" hangnak sok valtozatat ismeri. De ha az "embert" maskeppen is ejtik a
DunantUlon, Pesten vagy eppen Szogeden, a sz6 felismerese nem okoz problemat. Ugyanakkor az
angolban a zart e-vel ejtett bed (agy) es a nyilt e-vel ejtett bad (rossz) tOkeletesen mast jelent. A
korunk irodalmaban annyit emlegetett "bed manners" (agyban val6 viselkedes) vilagert sem
tevesztendo ossze a "bad manners"-szel (rossz modor).

Ket szempontot szeretnek itt meg megemliteni, amelyeket sajat tapasztalatomb61 szurtem Ie. Az
egyik, hogy ezt a "hangtani drill"-t helyesebb asz6ban forg6 nyelveken egyaltalaban nem letezo
szavakon felepiteni. Az angol nonsense syllablesnek, "abszurd sz6 tagoknak" nevezi oketo A
Ietezokhoz ugyanis mar fiizodhet valamilyen vizualis elmeny, jobb keriilni oketo

A "w" es "v" hang kozotti kiilonbseg peldaul nekiink, magyaroknak, kiilonosen nehez.
SkaIazzunk tehat ilyen sz6tagokat: wo - vo, wa - va, we - ve, wi - vi stb. J6 alkalom erre a seta
es a fiirdes, a villamosra varas vagy a reggeli fesiilkodes. Ut6bbit kiilonosen ajanlom, mert a
tiikorbol a szajallast is kimnoen lehet ellenorizni.

A masik tapasztalat szerint rendkiviil tanulsagos a magyarul beszelo idegenajkUak kiejtesi

hibainak megfigyelese. Hallgassuk oket a nyelvtanulasban olyan fontos tudatos aktivitassal.
"Braehfeld Siegfried magyarsagab61 ertettem meg igazan a nemet nyelv kiejtesi szabalyait",
mondta a multkor egy ilyen "eber" baratnom. Aki egyszer hallott angol embert
"tholthotollthinthat" kerni az iizletben, az nem fogja elfelejtem a "hehezes" (aspiraei6) szabalyc:it.

Atlag nyelvtanulasi koriilmenyek kozott a radi6 jelent igen fontos eszkozt a helyes kiejtes
elsajatimsaban. Mondanom sem kell, hogy esak akkor, ha ebbe is tudatos aktivitast visziink be.
"Hallgassunk ra", hogy egy-egy hang mennyiben mas (rovidebb vagy hosszabb, elesebb vagy
zartabb, nyiltabb vagy kettozottebb), mint ahogy tudatunkban elt. Haesak minden alkalommal
- 39­
i
Lomb KClfO: g)' taflulok nvelvekel - EgJ' fizenhaf nvelv!j tolnliJcsjt>(ieg)'zesei
egy-egy hanggal keriiliink igy kozelebbi ismeretsegbe, egesz szep kiejtesi kaptafagyiijtemenyre
tehetiink szert.

Az egyes hangok felismeresenel es helyes kiejtesenel is fontosabb (es nehezebben elsajatithat6)

a sz6 es mondat helyes dallama. Beidegzesere celravezeto m6dszer a nidi6el6adasok
magnetofonszalagra vete1e es ismetelt leforgatasa. Tizeneveseink is biztosan talalnak erre idot es
szalagot ket beatzeneprogram kozott. Itt is all az orokervenyii szabaly: inkabb rovid ideig, de
teljes intenzitassal foglalkozni a feladattal, mint eliildogelni a radi6 vagy magnetofon mellett es
gondolatainkkal a tegnap elmenyeinek vagy a holnap remenyeinek vilagaban kalandozni.

Idealis megoldas lesz az allit6lag hamarosan piacra keriilo televizi6s kesziilek, ame1ybe hazilag
lehet majd keszen kaphat6 filmeket betaplalni, es ismetelten levetiteni. A televizi6 azert kival6
m6dszer a nyelvtanulasra, mert sokszor tiikrozi "premier plan"-ban az arcot; ilyenkor a hangot
halljuk, a megfele16 szajbeallitast pedig szinte leolvashatjuk a kepemy6r6I. Oszinten irigylem
kiilfoldi - pI. holland - nyelvtanul6 kollegaimat. Te1evizi6s filmjeik rendszerint
szinkronizalatlanok, es igy napi egy-ket 6ran lit van alkalmuk az idegen nye1vet hallani, az esetleg
meg nem ertett reszeket feliratokb61 tisztazni.

Ha okat ertem is, szivbOl sajnalom, hogy eredeti nye1ven adott szovegek a magyar televizi6ban
mindossze nehany nyelvtanfolyamra korlatoz6dnak. Ezekert is halasak vagyunk mi, nyelvtanul6k.
Az ilyen tanfolyamok hasznossagat nem kell kiilOn hangsulyozni, plane, ha lehet6seget adnak ­
sajnos, csak a kis szamu raer6sebbeknek -, hogy egy-egy lecket ketszer hallgassanak meg.

Jaruljunk hozza az igy kozvetitett nyelvtanulasi akci6 sikerehez mi is azzal, hogy nem
fellelekke1, felszemmel kovetjiild

- 40­
Lomb Kat!): i gy tanu!uk nyeh'eket - Egv ti::.enhat nye!vii to!nu1csfeljegyzdsei

l.,filyen nye/veltet ((mu/nak az emberek?

Az UNESCO nemregen korlevelet kiildott szet, hogy valaszt kapjon erre az izgalmas kerdesre.
Szamadatokat meg nem kozoltek, a befutott valaszok alapjan esak egy ideiglenes kovetkeztetest
vont Ie a beszamol6 eikk: az emberek az orszaghataraikon elo nepek nyelvet igyekeznek
elsajatitani, mert a mindennapi erintkezes folyaman ennek tudjak legnagyobb hasznat venni. Ha
ez a szablily, akkor a mi orszagunk reszben kivetel al6la. Az elsajatitand6 nyelvek listajan ­
kiilOnosen az id6sebb nernzedekeken - a eseh, a szerb, a roman nemigen szerepelt. Nyelvi
elszigeteltsegiink olyan folli, hogy kenytelenek vagyunk nagy "akci6radiusru" nyelvek
tanulasaval valtani magunknak utlevelet a nagyvilagba. Boldog Svaje: hlirom vilagnyelvet olel
hatlirai koze. Aklirmelyiket valasztja a tanul6, sokmilli6s tOmegek fele nyit ajt6t maganak.

Milyen szempontok szerint valasztja ki a feln6tt onmaganak, a sziil6 gyermekenek az

elsajatitand6 nyelvet? Ket magat61 ertet6d6 tenyez6 - a nyelv felhasznalhat6saga es
elsajatithat6saga - szempontjab61.

A felhasznalhat6sagr61 a nyelvek jov6jer61 sz616 fejezetben lesz sz6. Az elsajlitithat6saggal

kapesolatban azonban mar itt szeretnem megjegyezni, hogy hazankban (mint altalaban a "nagy"
nyelveken kivtilrekedt orszagokban) a nyelvtanulasi kultlira igen magas. Pedag6gusban,
tankonyvben, sz6tarban, elmeleti es gyakorlati m6dszertani irodalomban nines hiany. A
megtanulhat6sagot tehlit inkabb szubjektiv hozzaallasunk alapjan szoktuk merlegelni.

A laikusokt61 azt szoktuk hallani, hogy vannak

konnyii es nehez,

szep es eslinya,

gazdag es szegeny nyelvek.

Kezdjiik itt is a masodik kateg6rian. A legszebb nyelvnek altalaban az olaszt szoktak tartani.
Dallamossagaert, lagysagaert dieserik.

FiilUnknek azert kellemes ez a nyelv, mert sok maglinhangz6val, keyes massalhangz6val epiti fel
szavait. A nemet, amelynek a hangzas szempontjab61 nem ad j6 jegyet a kozvelemeny, legfeljebb
olyan mondatokkal indulhat a nyelvek olimpiaszan, mint a "Laue Lufte wehen lind". Azert
tetszik-e ez a mondat, mert sok benne az ,,1" betti, vagy mert onkenteleniil a fordftasara, az
ugyanesak szepen eseng6 magyar mondatra gondolunk: "langyos sze1l6k lagyan lengedeznek".

Az oroszt is inkabb ferfiasnak, mint behizelg6nek tartjak, pedig Szolovjev, a kolt6, ilyen szepen
eseng6 szavakat talalt kedvese dieseretere:

Belej lilej, aleje lala,

- 41­
i
Lomb KClf6: g)' tallulok nvelvekef - Egv fizenhaf nvell'ii tolnuJesfel;eg)'zesei
 Bela bila ti i ala.

Az eredeti szebben hangzik, mint - hevenyeszett - forditasa: "Feher voltal es r6zsas, liliomnal
feherebb, rubinnal r6zsasabb."

"A nyelv akusztikai jelensegeit nehez elkiilOniteni a jelentes befolyasat61" - irja Zolnai Bela
(Nyelv es hangulat). A szavak rideg vagy lagy csengese nemcsak a hangok kombinaci6jat61 fiigg!
A "viola" sz6n elandalodunk: milyen gyenged, kedves kis virag. A "violencia" (eroszak)
mergesen kong a fiiliinkben, pedig betui majdnem azonosak. Az "Andaluzia" sz6 lagyan cseng, a
"vandalizmus" durvan, holott mindket sz6 ugyanabb61 a toMI fakad. Maskeppen reagalunk a
"fiilbemasz6" sz6ra, ha konnyed dallamot es maskepp, ha csUf rovart jelent.

Szephangzasb61 rossz jegyet szokott kapni a cseh es a szerb nyelv is. "Massalhangz6-torl6das"
miatt iteli el aket a kozvelemeny. A szerbMI a "cmi vrh"-t, (fekete hegycsucs) szoktak idezni:
majdnem csupa massalhangz6b61 all. A cseh nyelv szerintem azert nem hat kellemesen a fiilre,
mert eIhangsulyos, vagyis mindig a sz6 elsa sz6tagja koppintja meg a dobhartyat. Azt hiszem,
azert nem tartjak szepnek a magyart sem.

- Hogyan sz6litod a kedvesedet? - faggatta az elsa vilaghaboruban az olasz baka a magyar

kameradot.

- Ugy, hogy galambom - felelte a hadfi.

- Bim-bam-galambom! - csodalkozott az olasz. - Hiszen ez harangkongas, nem kedveskedes!

Sokan megkisereltek mar, hogy bizonyos hangoknak kifejezo, expressziv jelleget

tulajdonitsanak. Senki sem koltoibben, mint Kosztolanyi:

... 6az i

kelleme

6 az I

dallama

mint6don

ballada

csupa I,

csupa i,

csupao,

- 42­
Lumb Kat6: igy tanulok nye11'el\<.~t - Egv tic:enhat nyell'it tolmaes jetjegyzhei

csupaa,

csupa tej,

csupakej,

ugys6hajt

Ilona

csupajaj,

Ilona.

Sokkal pr6zaibban mi is megaJlapithatjuk, hogy bizonyos jelenteseket rejto szavakban az

atlagnaI siiriibben fordulnak elo egyes hangok. Igy peldaul az "i" maganhangz6 "apr6"
ertelemben. Gondoljunk csak a magyar kis, kicsi, pici, a nemet winzig szavakra, az orosz
"mizinyec"-re (kisujj), az angol little-re, itsy-bitsyre, teeny-weenyre (ejtsd: tini-vini), a francia
minime-re vagy az olasz piccolino, a spanyol chiquito (kisfiu) vagy a jassznyelv piti szavara, sot a
mininel is kisebb bikinire, meg ha nevet nem is a kicsisege miatt kapta. A mennydorgest jelzo
Donner, tonnerre, thunder, rpOM rpeMHT az "r" siirii elOfordulasa vagy balj6sertelme miatt
hangzik-e olyan zordonnak?

A nyelv szepseget tehat a higy vagy rideg, dallamos vagy kemeny hangzas alapjan szoktak
megitelni. Egyeb szempontok - peldaul a sz6kepzes rugalmassaga - nemigen jatszik szerepet az
osztaIyozasban. Pedig ha igy lenne, kedvenc nyelvem, az orosz, biztosan a gyoztesek
emelvenyere kertilne. Keplekenysegbol nyeme az elsa dijat.

Az arany a legnemesebb fern - szoktak mondani -, mert filler nagysagli lemezkeje meteres
atmerojii lepennye kalapalhat6, anelkiil, hogy fenyebal, szinebOl barmit is vesztene. Ilyen
plasztikusan nemes nyelv az orosz: egy-egy szavat szinte a vegtelensegig lehet nylijtani.

Induljunk ki peldaul az egysz6tagos "CTATh" sz6cskab61.

cTaTb lesz, valik vmive

CTaBHTh helyez

oCTaBHTb hagy

oCTaHoBHTb megallit

npHocTaHoBHTb felfiiggeszt

- 43­
Lomb Kar6: 115), lallulok nvelveket - Egy tizenhat nyelvfi lolmacsfeUeg)'zesei

npHOCTaHaBJUlBaTb megsruntet

npHOCTaHaBJIHBaTbCH abbamarad

npHOCTaHaBJIHBaeMbIH feltart6ztathat6

HenpHoCTaHaBJIHBaeMOCTb feltart6ztathatatlansag.

Es minthogy tizes szamrendszerben eliink, hadd iktassuk ide, hogy a ,,feltart6ztathatatlan"

HenpHoCTaHaBJIHBaeMbIe sz6ban tizre terebelyesedett a "CTATb" egyetlen sz6taga.

Bonyolult szerkezet? Ketsegteleniil az. De hat a mihin6i d6m is bonyolult, megis ahitattal
szemleljiik. A C-dur skala egyszerii, csak eppen nem szep; az alkot6elemeibol felepiilt Jupiter­
szimf6nia viszont csodalatos remekmii.

Ha a nye1vek nehezsegerol beszeliink, egy kis kirandulast kell tenniink a nyelvtipusok

birodalmaban. A magyarhoz hasonl6 nyelveket a tudomany "agglutinaI6knak",
osszeragaszt6knak nevezi. Neheznek altalaban ezeket a nyelveket mondjak, mert a sz6
rendszerint megvaItozik, amikor helyet a mondatban elfoglalja. "Ez konyv - latom a konyvet."
Elvben egyszeriibbnek kellene lenniok az ugynevezett szigetelo (izolaI6) nyelveknek. A
tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a passziv megertest erosen megkonnyiti, ha a sz6 formaja
mar onmagaban megmutatja: milyen szerepet jatszik, milyen mas sz6hoz kapcsol6dik a
mondatban. Az orosz "JIaHJIa" (ugatott) sz6ra peldaul csak ra kell neznem es tudom, hogy ige,
hogy mult idoben all es hogy az alany, amelyre allitmanykent vonatkozik, valami nonemiifomiv:
ezek utan nem is lesz nehez megtalalni a mondatban.

Tipikus izolal6 nyelv az angol, meg tipikusabb a kinai. Ut6bbinal az irasjel (hieroglif) nemcsak
azt nem arulja el, hogy a fonev alany vagy targyesetben, az ige jelen, mult vagy jovo idoben all-e,
hanem meg azt sem, hogy fonevvel vagy igevel van-e dolgunk: a @ hieroglif peldaul azt is
jelenti, hogy menni, en-te-o-mi stb. elmegyUnk vagy el fogunk menni, de azt is, hogy elment,
menes, elmult, tavaly stb.

Ezert mutatja a tapasztalat, hogy az agglutinal6 nyelvek nem nehezebbek a szigeteloknel: amit
elvesztettUnk a varnon, megnyeljiik a reven.

A nyelv az emberiseg kezes baranya. Elvaljuk tole, hogy hajlekonyan alkalmazkodjek

mondanival6inkhoz; egyertelmiien es minden ketseget kizar6an fejezze ki gondolatainkat. Ha a
nye1v szerkezete olyan, hogy az elengedhetetlen egyertelmiiseget nem tudja formai simulcissal
biztositani (vagyis ha nem alaktani eszkozokkel eri ezt el), akkor mondattana, elsosorban
sz6rendje lesz szigorubb, megkotottebb.

Azt a szabaIyt, hogy a targyeset ragja a "t", meg kell tanulniok a magyarral foglalkoz6
idegenajkUaknak. Eleg nehezen jegyzik meg, e1eg sokszor el is hibazzak. Viszont e szabaly
ismerete felmenti oket az a161, hogy megtanuljanak es mereven alkalmazzanak sz6rendi
eloirasokat. A "m6t eszik a cigany" es a "cigany m6t eszik" nagyjab61 ugyanezt je1enti, hala a
- 44­
Lomb Kal<J: i gy tanu/ok nych'eli;et - Egv ti:::enhat nye/l'ii to/macs jeljegyzesei

"t" ragnak. Ha nem ragoz6 nyelvben banmink ilyen konnyeden a sz6renddel, arra az eredmenyre
jutmink, hogy a tUr6 eszi a ciganyt.

Minden nyelv igyekszik egyertelmiien es maradektalanul kifejezni minden gondolatot. A nyelv

addig alakul es tOkeletesedik, amig meg nem tahilja a felreertesek kikiiszoboleset lehet6ve tev6
format. Egy-egy ilyen atalakulas nem is olyan regen zajlott Ie. Hadd idezzek erre is egy peldat.

Az orosz himnemii f6nevnel alanyeset es targyeset kozott nines kiilOnbseg. "Ceruza" es

"eeruzat" - egyforman KapaH,lJ,aIll. Valamikor az elot jelO16 fOneveket is igy ragoztak. Ezt a
lazasagot nem tiirhettek a regi kr6nikasok, mert ha peldaul a parviadalok eredmenyeit igy
jegyeztek volna fel, akkor (a targyesetnek az alanyeseitel va16 azonossaga miatt) az ut6kornak
ketsegei tamadhattak volna, hogy Tyimofejev gy6zte Ie Arkagyijt vagy Arkagyij Tyimofejevet.
Szegenyek nem tudtak, hogy ez nehany evszazad mulva milyen tOkeletesen mindegy lesz es ezert
inkabb megvaltoztattak a nyelvtant a himnemii e16Ienyekkel kapesolatban: a sz6 vege "a"-ra ("jI"­
ra) valtozott es szegeny legy6zott nemesak a fovenyre, hanem birtokos esetbe is keriilt. Hogy a
n6nemii fOnev egyesszamara azert nem terjedt-e ki a valtozas, mert itt ugyis mas formaja van a
targyesetnek, vagy mert a nok kiviil estek a tOrtenetir6k erdek16desi koren, arr6l nem sz6l a
kr6nika.

Meglev6 eszkozeit tehat ugy varialja a nyelv, hogy minden gondolat maradektalanul
tolmaesolasra alkalmas legyen. Akit a fInn nyelv tanulasat6l pI. az igenevrendszer bonyolultsaga
rettent vissza, az gondoljon esak a szavak kombinaei6janak vegtelen lehetosegere az angolban.
Ezeket a ragozhatatlan epit6koveket tologatja ide-oda a gondolatok sakktablajan a nyelv.

A "to turn" j6lnevelt ige: meg esak nem is rendhagy6. Alapertelme (forduIni, forditani) azonban
teljesen elveszik osszeteteleiben, amelyeket kiilon-kiilon, uj szavakkent kell megjegyezni a
tanu16nak. Csak egy kis esokorrava16t valogattam ossze a lehetosegek komI:

I turned down - en visszautasitottam

you turned up - te megjelentel

he turned in - 6 nyugov6ra vonult

we turned over - mi forgalmaztunk

you turned out - ti produkaltatok

they turned on - 6k bekapesoltak.

A nehezseg-konnyiiseg kerdeset inkabb ugy kellene megfogalmazni, hogy nehez az a nyelv,

amelynel rovid a szabdlyok ervenyessegenek sugara. Mas szavakkal sz6lva: annal tObb energiat
kell befektetni egy nyelv megtanulasaba, minel kisebb reszt fed a szabaly abbOl a teriiletb6l,
amelynek egeszere kellene vonatkoznia.

Vegyiik a 1. hangkepzesi, 2. sz6kepzesi es 3. mondatkepzesi szabalyok komI, amelyek a nyelv

rendszeret uraljak, el6szor az els6t.

- 45­
Lomb KClfd: fg)' tal/ufok nvelveket - E'gv tizenhat nve/vfJ tofnIlJcsfefjeg)'zesei

 1. Ha e hangkepzesi szabalyok "ervenyessegi sugara" kiesi, vagyis ha ugyanazt a hangot hoI

ilyen, hoI olyan betuvel kell atimunk, akkor az irast "aJonetikusnak" mondanam.

Az angol nyelvben megtanulhatjuk peldaul az alapszabalyt, hogy az "ee"-t hosszu i-nek kell
olvasnunk. De sajnos, rovid a szabaly hat6sugara: a to be-ben e, a leajben ea, a siege-ben ie, a
keyben ey, a suite-ben ui jelzi ugyanazt a hangot:

2. Ha a sz6kepzes szabalyainak hat6sugara "nem er vegig", akkor a nyelvet "illogikusnak"

neveznem. Az elo nyelveknek megvan az a - nyelvtanul6 szempontjab61 tapintatlan ­
tulajdonsaguk, hogy nem papfrforma szerint kepzik a szavakat. Az "illogikussag" persze csak
latsz6lagos. Barki, aki az idegen nyelv tanulasamil hajland6 tobb evszazadra visszamen6leg
elmeriilni a fej16des tOrtenetebe, magyarazatot kap minden "kivetelre". Lingvistak vagyunk es
azert, lemondva az oknyomozasr61, egyszeruen tudomasul vessziik, hogy peldaul a magyarban a
"muveltetes" ,,-tat, -tet" ragja az olvas-t olvastat-ta alakitja, de az ir-bol nem lesz frtat, hogy az
oroszJeltalal-b61 (H306peTaTh) a szabalyos f6nevkepzo raggallehet

JeltalGl6-t (H306peTaTeJlb) kepezni, de a

Jeljedez-b61 (oTKpbIBan.) nem lehet

Jeljedezo-t (OTKpbIBaTeJlb)

es igy tovabb.

3. Ha a szavak kombinalasanal ter el az eredmeny a varhat6t61, akkor a kiilonboz6 nyelvek

"izmusai" (gallicizmus, anglieizmus, russzieizmus) sziiletnek. Olyan kifejezesek ezek, amelyek
mast jelentenek, mint ahogy osszetev6 elemeik sejtetni engednek. Anyanyelviink is tele van
"hungarizmusokkal": "bogarat tetteI a fiilembe" stb.

Az "izmusok" felhasznalasanal nem lehet elegge 6vatossagra inteni a nyelvtanul6t.

Egyik tolmaeskollegamnak megtetszett egy konyvben talalt szep kifejezes: CKaTepThIO (terit6)
BaM (onnek) ]:(opory (utat). A benne szerepl6 szavak sz6 szerinti forditasa alapjan jogosan
elvarhatta tole, hogy azt jelentse: "abroszsimasag{t utat kivanok Onnek". Sajnos, egy igen el6kel6
vendeg bucsu.ztatasamil pr6balta ki eloszor - es majdnem diplomaciai bonyodalmakat okozott,
mert a kifejezes - miert, miert nem - annyit jelent, hogy "le is ut, fel is ilt".

Az olasz masodsorban azert szolgalt ra a konnyii nyelv hirere, mert hangkepzesi-sz6kepzesi­

mondatruzesi szabalyainak ervenyessegi sugara aranylag hosszU. Elsosorban azonban azert, mert
a magyarorszagi gyakorlat szerint a francia (es sokszor a latin) elsajatitasa utan szokott

- 46·

Lomb Kotd: igy tanu!ok nye!l'eket . Egy ti:::enha! n.ve/Pi] to!macsjeIjegyz('sei

kovetkezni. Ezek a testvemyelvek viszont szinte kulcsot ny(ljtanak az olasz megtanubisahoz.

"Olasz tudasom latinbOl es franciabOl all" - irja Lenard A. Sandor.

A kozvelemeny neheznek aItalaban a nem latin betiis abecen felepiilo nyelveket tartja. Mi,
foglalkozasunkra nezve hivatasos nyelvtanul6k, ugy veljtik, hogy ezt a nehezseget mlbecstilik,
meg pedig azert, mert a nyelvvel val6 foglalkozas legeIso stadiumaban jelentkezik. Ha peldaul
oroszul tanulunk, akkor a haladast abrazol6 gorbe valahogy igy nez ki:

Lassu indulas utan egyenletes, biztos emelkedes varhat6.

Ugyanez a gorbe pI. angol vonatkozasban a kovetkezo kepet adna:

Vagyis kezdetben elragad benntinket a gyors fellendiiles orome, hogy kesobb szomoman
allapitsuk meg: meg mindig sok tanulni val6 van batra. "Ugye, konnyii az angol nyelv?" ­
szoktak tolem kerdezni. "Igen, az elso tiz ev konnyii - fele1em mindig - csak azutan kezd nehez
lenni."

Meg a hieroglifikus (sz6jeleket hasznaI6) nyelvek sem azert nehezek, mert a hieroglifeket nehez
megtanulni! Ezeknek ajeleknek belsologikajuk van; a veltik val6 foglalkozas olyan orom, amely
a nehezsegek legyozesere serkenti a tanul6t. Nem, a japan vagy kinai elsajatitasara mas okb61 kell
legalabb haromszor annyi idot szanni, mint barmely mas nyelvre. A betuirasos nyelvek olvasasi
szabalyai ugyanis hamar elsajatithat6k: ezek ismereteben altalaban az uj, ismeretlen sz6nak csak
ertelmet kell kikeresni a sz6tarban. (Legtobbszor ki sem kell keresni, mert az osszefiiggesbol
ugyis kidertiI.) A hieroglifnel eloszor annak kell utananeznem, hogy hogyan hangzik, csak ezutan
tisztazom, hogy mitJelent.

Ezekre az "outsider" nyelvekre is all azonban a szabaly, hogy amit elveszttink a reven, behozzuk
a varnon. Vegytink peldaul harom nemet sz6t: "Eiche", "Birke", "Linde". A kiejtestikkel, igaz,
nincs problema, de formajuk, betiiik arr61 mar nem vallanak, hogy valamilyen jat (tOlgyfat,
nyirfat, barsfM) jelentenek. A kinaiban, japanban azonban egyetlen napi tanulas elegendo arra,
hogy egyszerii ranezessel megallapitsuk: a fak tarsadalmanak valamelyik tagjat jelOlik. A "fa"
fogalmat jelento ugynevezett "gyok", a @ garantalja ezt, amelyet kivetel nelktil megtalalunk
minden fat jelento sz6ban. Eppugy, mint a viz jelet @, a sz6 jeIet @, vagy a sziv jelet @ a vizzel,
beszeddel, erzelemmel osszefiiggo kifejezesekben.

- 47­
Lomb KafO: fgy tal/ufok nvelveker - Egv rizenhar nvefvfi tofnliJcsfe(jegyzesei

Slie0L~ ~%( [
1

SVCL\JJ ~~~~ ~J~(~ I

;
 Szellemes megjegyzest olvastam a multkor az angollal kapcsolatban: azt vetette a nyelv szemere
egyik nyelvtanu16 kollegank, hogy az angol is hieroglifikus nyelv, mert "ranezesbOl" eppugy
megallapithatatlan a sz6 kiejtese, mint a kinaiban vagy japanban. Minden sz6t meg kell keresni
valamilyen kiejtesi utmutat6ban, "Pronunciation Gazetteer"-ben.

Azt is sokszor halljuk a nyelvek osztalyozasaval kapcsolatban, hogy vannak szegeny es gazdag
nyelvek. Lehet, hogy egy-egy fogalomra egyik vagy masik nyelv t6bb szinonimat kinal;
tudtommal meg senki sem vegzett pontos felmereseket ezen a teren. Sajat szereny tapasztalatom
szerint egy es ugyanazon nyelv bizonyos fogalmak szamos amyalatara kinal kiilOn szavakat, de
ugyanabban a nyelvben talalunk masutt meglepo hianyokat es szintelensegeket. Edes
anyanyelviink sem kivetel e szabaly a16l.

Fordit6ink szivesen s6hajtoznak amiatt, hogy az eredeti miinek nem minden amyalatat tudjak
visszatiikroztetni a magyarban. Elismerem, hogy itt-ott szegenyek vagyunk, igy peldaul a nemet
Stimme, Ton es Laut szavakkal csak az egy hangot tudjuk szembeallitani. De melyik nyelv
dicsekedhetik meg azzal, hogy kiilOnbseget tud tenni "felszabadulas" es "felszabaditas",
"felhalmozas" es "felhalmoz6das" kozott?

Leggazdagabb nyelvnek altalaban a nemetet szoktak tartani. Megsincs kiilon szava peldaul az
elsajatithat6, a kiilso keszsegre es a koriilmenyektol fiiggo kepessegre, mint a francianak,
orosznak, vagy lengyelnek. "le sais ecrire", "YMelO "HCaTh" "umiem pisac" ezeken a nyelveken
azt jelenti, hogy tudok irni, mert megtanultam, ,je peux ecrire", "MOry "HCaTh" "mog~ pisac" azt,
hogy kiilso akadalya nincs az irasnak: tollam is van, megtiltva sincsen. A francia "pouvoir" es
"savoir" kozotti kiilonbseg alapjan sziiletett meg a s6haj: "si jeunesse savait, si vieillesse pouvait,
ha a fiatalok szellemileg, az oregek testileg t6bbre lennenek kepesek..."

Az angolnak az engedelytol fiiggo lehetosegre van kiilon segedigeje, a "may". Ez adta a j6

humorU G. B. Shaw tollara a valaszt, amikor egy gyengecske fordit6 megkerdezte tole, hogy
valamelyik muvet lefordithatja-e: "You may, but you can't". Magyarul csak ilyen suta forditasban
lehet visszaadni: en megengedem, de maga nem kepes ra.

A segedigekrol sz6l6 fenti sorok vezettek el egy olyan nyelvhez, amelyrol sok sz6 esik
mostanaban: a fiatalsag specialis sz6kincsehez. Sokan szidjak, sokan meltanyoljak; en az
ut6bbiak koze tartozom. Nemegyszer hezagp6tl6 szerepet t6ltenek be a diaksz6tar feljegyzesre
sohasem keriilo kifejezesei. Nemet6ran magyarazta egy tanamo, hogy a "mogen" segedigenek
nincsen magyar megfeleloje. "Na es a komalom?" - kialtottak egyhangilan a tanfolyam
resztvevoi, a tizenevesek. Olyan rovid, velos, szinte hangutanz6 sz6nak, mint pl. a "cucc", bizony
kar lett volna nem megsziiletnie.

Szollosy Klara jegyzi meg egy helyen, hogy mennyi fejt6resebe keriilt a Vanizshegy egy
mondatanak forditasa. Thomas Mann ugyanis azt irja: Hr, hogy a nyelv egyetlen sz6val (die
Liebe) fejez ki minden erzelmet - a legjamborabb vonzalomt6l kezdve a testi vagyakozasig.
Nyelviink gazdagsaga (a szeretet-szerelem sz6par) itt alaposan megnehezitette a kiva16 fordit6
munkajat.

- 48­
Lomb Kat(): }gy tanu!vk nyelveker - Egv rizenhal nye!vii lo!macs jetjegyz{;sei

SZ(Jkincs es Iwntextus

- Anyu, mit jelent az, hogy tb?

- Az att6l fugg, kisfiam, hogy mit olvasol. Talan azt, hogy tiszteletbeli. De ha sporrnjsagot,
akkor esetleg Testnevelesi Bizottsagot. Ha orvosi cikket, akkor tuberku16zist. Valami regi
szovegben tablabir6 helyett is allhat.

A fenti, eletbol ellesett beszelgetes a roviditesek szelsoseges peldajan illusztralja, hogy a szavak
- akarcsak a fenti betiik - nem emelhetok ki osszefuggeseikbOl. Csak kontextusukba beagyazva
lehet megerteni es szabad megtanulni oketo

A kontextus latin sz6; osszeszott anyagot, atvitt ertelemben osszefuggest, hatteret jelent.
Temankba azert kivankozik, mert a hallott, llitott szoveg mindig szottes. Egy-egy sz6t, kifejezest
ki lehet emelni belole, de az ilyen izolalt egyseg csak annyira kepviseli majd az egeszet, mint a
szovedekbol kirancigalt lanc- vagy vetiilekfonal. A szalak osszefon6dnak, egymast erositik; igy
adjak meg az egesznek szinet, formajlit, szilardsagat.

Biztosan mindnyajan emlekeziink olyan esetre, amikor evek 6ta nem hasznalt nyelven kellett
megsz6lalnunk. Nehezen csikordulnak az agy kerekei. BosszUsan razzuk a fejiinket: tudtuk, de
elfelejtettiik. A legegyszeriibb szavak se jutnak esziinkbe. Kinyomta oket - erdekes m6don - nem
az anyanyelvi kifejezes, hanem egy masik idegen nyelv, amely frissebben el benniink.
Mergelodiink, csodalkozunk, azutan 10-20 perc mulva szepen kezdenek osszeallni a szavak es
formak. Esziinkbe jutnak az evek 6ta emlekeink raktaraban hevero fonevek, hozzagordiilnek a
helyesen egyeztetett jelzok es a megfeleloen ragozott igealakok. Partneriink csodalkozik, mi
pedig nema elragadtatassal allapitjuk meg magunkr6l, hogy ugy latszik, megis nyelvzsenik
vagyunk. Pedig csak a szavak egymast idezo ereje rancigalta helyiikre a kontextus elemeit.

Kontextusul nemcsak a beszed sz6elemei szolgalnak, hanem minden, ami a beszooet kiseri, tehat
az arckifejezes, a hanghordozas, a kezmozdulat is. Ezert ertjiik meg jobban az elo, gesztikula16
beszelopartnert, mint a megoly tOkeletes kiejtesii, de lathatatlan radi6bemond6t.

Egyszer, egy valsagos pillanatban, szokatlan kiserojelenseg - a beszelo bOrenek szine - szolgalt
szamomra eletmento kontextuskent.

Fontos nemzetkozi konferencian szerepeltem, mint ugynevezett szimultan tolmacs. Ilyenkor

altalaban lehunyt szemmel szoktunk dolgozni, hogy minden "vizualis" benyomast kirekessziink
es figyelmiinket teljesen az elhangz6 szovegre tudjuk osszpontositani. Az egyik kiildott olyan
gazdasagpolitikai javaslattal ant elo, amely mogott meg a tolmacsolas izgalmai kozepette is
megereztem a leplezett faji diszkriminaci6t. Tiszta, szep franciasaggal felelt ra valaki, de rovid
megjegyzesebO1 eppen a donto sz6t nem hallottam tisztan: nem ertettem, hogy a javaslatot
"acceptable"-nak (elfogadhat6nak) vagy "inacceptable"-nak (elfogadhatatlannak) tartotta.

- 49­
Lomb Kat6: fg)' tanufok nve/veket - Egy tizenhat nve/vii tofn/(1csft~{;egJ'zesei

Remiilten nyitottam ki a szememet es meg voltam mentve: a hozzasz6l6 koromfekete afrikai arca
minden probIemamat eloszlatta.

Kontextus tanar ill szerepe nem akkor kezdOdik, amikor rendet kell teremteni felrehallott vagy
feledesbe siillyedt kifejezesek vilagaban, hanem mar amikor a tudast megszerezni igyeksziink.

Megint a sz6kinccsel kezdem, mert az ismeretek legkonkretabb, legjobban megfoghat6 resze.

Ezzel a tennyel gyakran visszaelnek es a sz6kincset a nyelvtudassal, a nyelvkeszseget a
sz6mem6riaval azonositjak. Nem azonos.

Biiszke papat6l hallottam a multkor, hogy kislanya nemetiil tanul es "most koriilbeliil a felenel
van". Hogyhogy a felenel? Hat ugy, hogy kb. 1500 sz6t tud es ha meg 1500 sz6t hozzlitanul,
akkor mar perfektiil beszel majd nemetiil.

Ennel naivabb megjegyzest - ugyancsak a nemet nyelvvel kapcsolatban - csak magM6l egy ANy
kollegankt6l hallottam. Szolgaljon mentsegere az illetonek, hogy mindossze 7-8 eves lehetett.
Villamoson meselte a mamajanak:

- Anyu, kepzeld, holnap nemet6rank lesz.

Anyu, nyilvan egyeb gondjaiba meriilve, csak sz6rakozott fejb6lintassal vette tudomasul a nagy
esemenyt. A kis legenyt azonban, ugy llitszik, izgatta a dolog, mert par perc mulva ujra
megsz6lalt:

- ES mondd, Anyu, ha vege lesz az 6ranak, fogok majd nemetiil tudni?

Nem, kisfiam, sajnos, nem fogsz. Meg hetek, h6napok mulva sem. Meg akkor se, ha kisujjadban
lesz mar a tudashoz allit6lag elegseges Mromezer sz6.

A sz6kincs - Laziczius Gyula szerint - parttalan tenger, amelyet befele az uj szavak kepzesenek
lehetosege, kifeIe a tobbi nyelvvel val6 erintkezes duzzaszt sziinteleniil.

Meg kacerkodni se kezdtiink egy uj nyelv elsajlititasanak gondolataval, mans birtokunkban van
sz6kincsenek egy bizonyos resze. Egy zenekritika egyetlen hasabjan 14 olasz sz6t olvastam ossze
a multkor. Futballszurkol6ink majdnem angolul vesznek ossze a vasamapi meccs reszletein.
Szputnyik es tarsai oroszul keriiltek be egyszer es mindenkorra a koztudatba. De meg olyan
outsider nyelvben is, mint a japan, tudjuk "egybOl", hogy hogyan mondjak a ruMt (kimono), az
orkant (taifun), a muvesznot (geisha), a viszontlatast (sayonara). IsmeIjiik az "eg" sz6t a
Tenn6b6l (csaszar), az "ero"-t a rikshcib6l, a "tizezer ev"-et a banzci]b6l (eljen), a "has"-t es a
"felmetszes"-t a harakirzbol, sot meg a "lepke"-t is a Csocso szanb6l (Pillang6 kisasszony).

IsmeIjiik minden nyelven a foldrajzi kifejezesek zomet es a tudomanyos kifejezeseknek vastag

sz6tarra rug6 nemzetkozi kincset.

A nyelvek bOlcsen magukeva tettek sokezer ilyen kifejezest. A baj csak az, hogy "felvetettek
veliik az aIlampolgarsagot", vagyis sajat szabalyaik szerint kezelik oket. Igy epitik be oket a nyelv

- 50­
Lomb Kat6: igy tanu/ok nyeh'ekel - Egv li:enhat nyeh'ii to/maes j'e!jegyz{;sei

szerkezetebe. Sajnos, a kisajatitas nyoman annyira megvaltoztak, hogy neha filo16gus legyen a
talpan, aki hallomasb61 felismeri 6ket.

Nemregiben valaki fogadasb61 olyan angol orvosi szoveget allitott ossze, amelynek minden
szavat a nernzetkozi latin-gorog sz6kincsb61 kolcsonozte. Angolul nem tud6 orvosok el6tt
olvasta fel: egyik se ertett bel6le semmit. Nem is csodalom. Az "izOfogsz" sz6 mogott tenyleg
nehez felismemi az aesophagust, a "szajki" mogott a psychet, a "fitOsz" mogott a foetust. Az
orosz "vual" (voile, fatyol) vagy "sedevr" (chef d'oeuvre, mestermii) se siet mindig a franciaul
tud6k segitsegere.

Mindaddig, amig ilyen magas szinrn szovegekr61 van sz6, meg konnyebb - legalabbis irasban ­
a megertes. Ahogy szallunk lejjebb, a koznapi elet fele, ugy valik egyre nernzetibbe a sz6kincs.
Nines mit tenni: el kell sajatitani: szalak neUrul nem lehet sz6ttest sz6ni.

- 51 -

Lomb Kar6: /gy tCinulok nvelveket - Egv tizenhar nvelvif toin/(Jcsff.~{jegyz~;sei

 Hogyan tanuljunk szavakat?

A klasszikus szotanulas alapja az ugynevezett szoszedet. Fiizetiink egyik oldalara kigyiijtjiik az

olvasmany megtanulando szavait, a masik oldalara a megfelelo magyar nyelvii kifejezeseket. A
tenyer hoI az egyik, hoI a masik oldalt takarja el, a szem nezi, a szaj mormolja, az agy allitolag
megjegyzi a szavakat. A modszer esaknem olyan idos, mint maga a nyelvtanulas. Egy nagy
elonye es egy meg nagyobb hatranya van.

Hatranya, hogy elszigetelt, kontextusb6l kiemelt szavakat szallit az agynak. A fix pont,
amelyhez a megtanulando szot rogzitjiik, a kifejezes magyar jelentese. Erre az egy szegre
akasztjuk - tudomanyosabban szolva, ehhez asszoeialjuk - az uj szerzemenyt. Nem a
legegeszsegesebb kiindulas.

Tobbek kozott azert sem, mert a megtanulando szonak esak egyik ertelme keriil feljegyzesre. Ha
azt allitom peldaul a szoszedetemben, hogy az angol "marble" szo marvanyt jelent, akkor esak
feligazsagot jegyeztem fel, mert legalabb annyit hasznaljuk jatekgolyo ertelmeben is. Nagyobb
szotarak 15-20 osszefuggesben magyaraznak egy-egy szot. Ha esak egy, ami konkret esetiinkben
elofordulo ertelmet rogzitjiik szoszedetiinkben, megfosztjuk "Hintergrundjatol", hatteretol.

A modszemek viszont egy nagy elonye van. A szoszedetet mi allitottuk ossze, szemelyes
elmenyiink fiizodik hozza. A lapjain rogzitett kifejezestink az En kontextusaba agyazva
bukkannak fel emlekezetiinkben. Idezik az osszefuggest, amelyben osszekeriiltiink veluk; az
idopontot, sot neha a hangulatot is, amelyben papirra vetetttik.

Mindenkinek ' " . , ar 'etet. Az egyforma gyongybetiikkel egymas ala

szan ott sorok olyanok, mint a sivatagi tajkepek. Egybe 0 ak, elalmositanak; az emlekezetnek
nines hoI megkapaszkodnia benniik. Rogzitesre alkalmas tamaszpontokat nyeriink, ha toll,
\ eeruza, szines iron nyomai, dolt vagy egyenes, kis es nagy betiik valtakoznak a feljegyzesekben.

A szoszedet elonye tehat a szemelyes jelleg.

A masik - erdekes modon nagy elterjedtsegnek orvendo - modszert "szotlirmodszemek"

szoktak nevezni. Olyan ellentetes egyenisegek eskudtek ra, mint VamMry Rusztem, a tudos
orientalista es a kolto Jozsef Attila. Mindketten teljes szotarakon ragtak at magukat, igy tettek
szert a szlikseges szokinesre.

A modem szotar osszefuggeseikbe beepitve nylijtja a szavakat. Tallin ez a magyarazata annak,

hogy'eZalrr6dszC1 a gya1(orlatban egesz J01 bevalik, bar szoges'ellentetben all minden modem
nyelvpedagogiaval. Regota keresem az okot, amely megmagyarazza az abszurdnak hato eljaras jo
hatasfokat.

Kozepiskolas diak ismerosomet kerdeztem meg, aki ugy boldogult a nemetorszagi turistauton,
hogy elozoleg vegigragta magat egy keziszotar tengeren. Azt felelte: a szavak kezdobetiije volt az
- 52­
Lomb KClt6: igy tanu/ok nyell'eket - Egy ti:enhat nyeh'ii to/macs jetjegyzesei
 asszociaci6s bazis, ennek alapjan jegyezte meg a kifejezeseket. A'L-" szavakai_ kii16nbOzo
jelenteseikkel ~tt, sz6bokrokba epitv~anult~meg es az osszefuggesek fe1hlrtak elo.tte a nyelv
belso logikajat. ==
A "sz6tar" logikus es a "sz6szedet" szemelyes jellegenek elonyeit egyesiteni tudjuk, ha saiat-J
fuzflHnkbe oem elszigetelt formaban irjuk be a megtanulni kivant sz6t, hanem valami ol~ (
egyi!tt, ami hozza tartozik.:.- Eisosorban a szovegosszefuggessel egyiitt, ahogyan az olvasmanyban .

7
@
felmemlt. Hozza~k rokQuertelmu szavakat (szinonimakat) vagy ellenkezo ertelmuek~ t
(antonimakat) is. Ne eroltessiik a kiegeszitest; csak azt Jegyezziik fel, ami tenyleg magat61
asszocial6dik.

Ne ~ kibasznalatlanul a szavaknak azt az ~rtekes tulajdonsa at els~

hanem csaladot - neha rendkiviil nepes csaladot - alkotva eplt fel a nyelvek tarsada1m~
.----- .
A majom - tObbek kozott - azert felsobbrendu allat, mert ket mellso labat kezkent tudja
hasznalni. Az ember - tObbek kozott - azert lett 6rias, mert e ket vegtagjaval dolgozni is
megtanult. Nem csoda tehat, hogy minden nyelv kincsenek leggazdagabb sz6bokra eppen a "kez"
magjab61 fakadt. Egy nemet tud6s szerint ennek az egyetlen sz6nak leszarmazottaival az emberi
tevekenyseg minden egyes valtozatat ki lehet fejezni. Nem ellenoriztem, hogy ez val6ban igy van­
e, de egy kis csokorra val6t lehet osszegyiljteni azokb61 a - mondjuk - francia-szavakb61,
amelyek kepzeseben (kii16nbOzo fokozatokon at) a "kez" (main) jatszott szerepet:

affektalt (maniere)

atdolgozni (remanier)

bilincs (menotte)

borraval6 (manche)

felkezu, nyomorek (manchot)

felszabaditas (emanciper)

fenntartani (maintenir)

fizikai munka v. munkas (main d'oeuvre)

fogantyU (manivelle)

karbantartas (manutention)

keszites, gymas (manufacture)

kezelni (manier)

- 53­
Lomb KeItel: fg)' tanulok nvdveket - Egv tizenhat nve/vii tolnliJes/c'(;eg)'zesei
 kezel6 (manchette)

kezikonyv (manuel)

kezirat (manuscrit)

kialtv<iny (manifeste)

kinyilvanitas (manifestation)

loidomitas (manege)

lompos (demanche)

markolatos (emanche)

megbizas (mandat)

mesterkedes (manipulation)

muff (manchon)

most (maintenant)

mod (maniere)

nyel (manche)

rabszolga-szabaditas (manumission)

tavirasz (manipulant)

tiintet6 (manifestant)

ujj (ruMe) (manche)

utalv<inyozni (mandater)

stb. stb.

Mar valosziniileg minden ANy kollegam eszrevette a szabalyt, hogy az egyik szo konnyebben, a

i masik nehezebben ragad meg agyunkban. Az, hogy egy-egy kifejezes hanyadik talalkozasra
ves6dik belenk, az egyreszt szubjektiv, masreszt objektiv okokon mulik. Az els6 tenyez6t
\ egyszeriien igy fejezhetjiik ki: azt a szot jegyezziik meg, amelyikhez koziink van. Kifejezes, szam,
nev, esemeny annaljobban ro~elffilK, mmel szemelyesebb elmeny tormaJaban talalkoztunk
vele.
---------~------

Itt megint ahhoz a mar t6bbszor hangoztatott velemenyemhez kanyarodom vissza, hogy a Ids

fejtores arim szerzett ismeret inkabb a mienk, mint a keszen kapott. Ha a kontextusb6ljoviink ra,

- 54­
Lomb Kau): igy tanulok nyeh'ek;et - Egv ti:::enhat nye/I'ii tolmacsj(djegyz,isei

akkor a tudatunkig el se jut6 "logikai orom" pozitiv elmennye teszi ezt az apr6 mozzanatot. A
pavlovi tanra csak primitiv megfogalmazasban szeretnek hivatkozni: ha egyszerre ket szfera
reagal, a hatas mindig sokkal maradand6bb. A mi esetiinkben az ertelmi szfera az erzelmivel
parosuI. A fiziol6gia nyelven sz6lva az inger ketfele ingeriiletet valt ki, amelyek egymast erositik:
innen a j6 hatasfok.

Az objektiv ok :fuggetlen a mi hozzaallasunkt61, es magaban a sz6ban, a sz6 tartalmaban rejlik.

Legkonnyebben azokat a fOneveket tanuljuk meg, amelyek valamely konkret targyra vonatkoznak
(haz, ablak, konyv, ceruza). Vtana kovetkeznek az erzekelheto tulajdonsagokat jelzo melleknevek
(szinek, formak, meretek): kek, kerek, apr6. Ezutan jonnek az elvo~ fOn.~yek, majd az igek, ha
gondolatban konnyen elkepzelheto, konkret cselekmeny rejlik mogotiiik (szalad, atad, behoz). A
tapasztalat szerint legnehezebben a ,jelkepes cselekvest" kifejezo igek ragadnak meg
emlekezetiinkben (teljesit, biztosit, hivatkozik).

Az igek azert is szorulnak ennyire hatra a felsorolasban, mert a legvaltozekonyabb formaju

szOfajt kepviselik. HoI jelen, hoI mult idoben, hoI egyes, hoI tobbes szamban, hoI aktiv, hoI
passziv formaban, hoI felteteles, hoI parancsol6 m6dban bukkannak feI. (Es itt a cselekves
"szemleleterol", az orosz ige befejezett-befejezetlen alakjair61: a nyelv nagy buktat6jar61 meg
nem is beszeIUnk!)

A jelentesen kiviil persze a sz6 alakja is szerepet jlitszik a megjegyezhetosegben. Rendszerint

azonban nem abban a primitiv formaban, ahogy allitani szoktak: "minel hosszabb a sz6, annal
nehezebben ragad meg mem6riankban". A hosszU szavaknal azert szoktunk bajba jutni,mert
mineI t6bb betiibol allnak, annal nagyobb az eshetoseg, hogy valami hasonl6 betiikombinaci6 mar
lappang emlekezetiinkben. Ilyenkor az ugynevezett "keresztasszociaci6" tesz bennUnket
bizonytalanna: konnyen osszekeverjiik oketo Egyebkent szora is, nyelvre is all a szabaly, hogy
fOleg azt keverjiik ossze, ami "lappang". Amiben biztosak vagyunk, az az emlekezetiink
sokfi6kos szekrenyeben szepen elrendezve varja az eletre hivast.

Tapasztalatom szerint peldaul az oroszban legtobbszor a npHMeIDITb, npHHHMaTb, I1pH6HpaTb,

npHMHp5ITb (primenyaty, prinyimaty, pribiraty, primirjaty): (alkalmazni, fogadni, valasztani,
bekiteni) tipusu igekkel van baj: rul hasonl6an csengenek. Sok pedag6gus szerint a hasonl6
szavak "keresztasszociaI6dasanak" veszelyet ugy kell elkeriilni, hogy tavoltartjuk oket a tanul6
tudatat6I. En inkabb annak vagyok a hive, hogy sorakoztassuk fel es szembesitessel vallassuk ki
oketo A japanban harom ige: az "okiru", "okoru" es "okuru" osszesen tizfelet jelent: felkel,
felebred, megerkezik, kiemelkedik, megharagszik, letrejon, kikiser, ajandekoz, elkiild, elkiser.
H6napokig igyekeztem ugy elkeriilni az osszezavarasukat, hogy nem yettem tudomast a
hasonl6sagukr6I. Nem sikeriilt, es a vegen csak ugy tudtam rendet teremteni kozottUk, hogy
egyszerre citaltam valamennyit rapoma.

A sz6kincs elemei persze nemcsak megtanulhat6saguk, hanem fontossagtik szempontjab61 is

kiilOnbOznek egymast6I.A "kerem"-re tizszer olyan gyakran lesz sziikseg, mint a "nagy" -ra, a
"nagy" -ra szazszor gyakrabban, mint a "llitszat"-ra, a "llitszat"-ra ezerszer gyakrabban, mint az
"orangutan"-ra. Sajnos, leggyakrabban a "Tessek?"-reo Nyilvan ezt fogjuk eloszor kimondani,
amikor az elso idegen megsz6lit benniinket; logikusan tehat ezzel a sz6val kellene minden

·55·

Lomb Kar6: fg)' tanu/ok nvelveker - Egy rizenhar nvelvfi toln/llcsfe(ieg)'zesei

 tankonyvnek kezd6dnie. Megse hittam meg soha egyet se, amely kozolte volna: hogyan mondjuk
ezt a kezd6 nyelvtanu16nak eletment6en fontos sz6t.

Tankonyveink regebben "szubsztantivizmus"-ban, fOnevrnltengesben szenvedtek. Erthet6, hisz

ez a szOfaj a sz6kincs legkonnyebben elsajatithat6 eleme. A szazadeleji Ollendorff­
tankonyvekben egyetlen mondat sem uszta meg harmas birtokos eset nelkiil (a szomszed birtoka
vadorz6janak teliver Mtaslova).

Sajnos, igenel, f6nevnel, melleknevnel es minden mas "fele16s" sz6fajnal nagyobb szerepet
jatszik a beszed folyamatossa teteleben egy sereg kifejezes, amelyet m6dosit6 sz6nak szoktak
nevezni. En tOltelekszavaknak hivom 6ket, mert kozos tulajdonsaguk, hogy a mondat Ienyeget
nem vaItoztatjak, csak kiegeszitik.

\. ~ Ilyen tOltelekszavak az eleg, nyilwln, na. on, ,zoval, tenyleg, u~g, biztosan,
JJ::9 0..ktibb. sokkal
megis, -gYj§ es ta@iik. Nem konnyli megjegyezni 6ket, mert targyJ. kepzet nem ~
. fUz6dik hozzajuk, megtanulasukat megis szivb6l ajanlom.

Ha mar a tOltelekszavaknal tartunk, ne felejtkezziink el a t6ltelek mondatreszekrol e. Ezek a

legtobbszor mondatbevezeto kifejezes~ nem is teglai nyelv epiiletenek, hanem egyenesen
kesz paneljei.' E16re gymott formaban a helyszinre szaIlithat6k es azonnal beepithet6k. Nagy
el6nyiik, hogy atmenetet biztositanak tenyleges mondaniva16 es lenyeges mondaniva16 kozott.
Ugyanakkor id6t engednek egy-egy emlekezetiinkben melyebbre sullyedt kifejezesnek
felidezesere es a mar tObbszor emlegetett hangvilla megpenditesere.

Volt mar sz6 e kis konyvben arr6l, hogy - a gyerekekkel ellentetben - a feln6tt nem konnyen,
nem szivesen tanul kiviilr61. Ha hosszabb osszefugg6 szovegek bemagolasat6l viszolyog is az
agyunk, egy ilyen csokornyi bevezet6 formulat ne restelljunk osszeaIlitani es betanulni a sz6ban
forg6 nyelven. Nekem minden idi6mab n egy-egy fuzetre va16m; alland6 kiegeszitesekkel
tartom 6ket "Il.apr~z" al~tban. Forrasu nemcsak az olvasmanyaim szolgaInak, hanem az is,
amit a beszelget6partnereimt6llesek el:

A helyzet az, hogy...

Szeretnem meg kiilOn is hangsulyozni ...

Gondoljunk kiilonosen arra...

Err6l jut eszembe...

Megkerdezhetnem azt is, hogy...

Ugyanakkor viszont...

Persze tudom, hogy...

t U Igaz az is, hogy...

Arr6l nem is beszelve...

- 56­
Lomb Kat6: i gy tanu/o!c nye/vekct - Egv ti:cenhat nye/vii to/fillies jdjegy:Ctisei
Azt se szabad elfelejteni, hogy...

igy csokorba szedve ellenszenvesen tapadosak es ragadosak ezek a bevezeto reszmondatok.

Nem hiaba nevezik oket az angolok "lubricant"-oknak, azaz kenoanyagoknak. Valoban az is a
szerepiik, hogy biztonsagosabba, gardlilekenyebb6 tegyek a szerkezet ertekesebb reszeinek
miikadeset.

Es klilOnben is, kedves olvasom, csak azt szeretnem mondani, hogy ne tevesszUk szem elol:
idegen nyelvrol van szo. Sokszor amllink, hogy egyaltalaban 6liink.

- 57­
Lomb Kat($: fgy tallulok nvelveket - Eg:F tizenhat nvelvJI toln/l.1csfe(iegyz(;sei

 i14an/U) vagy segedeszkoz? (A szotfimkrol)

Anatole France "abecesorrendbe szedett vilagegyetemnek" nevezte a szotarakat. Bevallom, en se

tudok - ennyi ev utan sem - szivdobogas nelkiil kezembe venni egyet.

Szerencses szakma a mienk. Egyetlen kezmozdulat eIeg ahhoz, hogy gyors es egyertelmii
feleletet kapjunk problemankra. Egy masodperc - es tudni fogjuk, amit tudni akarunk.
Gondoljunk csak arra, hogy mennyi kiserletet, vitat, fejtOrest kovetel a feltett kerdes
megvaIaszolasa sok mas teriileten, kezdve a teozofiatol egeszen a nuklearis fizikaig!

A szotar tudasszomjunk oltasanak hosszU evekre meretezett eszkoze. Megerdemli, hogy a benne
elh lmozott sokezer szonak mi is szenteljtink par szavas elmefuttatast.

jd elso, amire nyelvtanulo tarsaimat kerni szeretnem, hogy eljenek a szotarakkal. A masik, hogy
ne eljenek vissza veltik.
.
Egy nyelv zaranak felpattintasahoz kitiino kules a szotar. Meg kell venni, bele kell lapozni,
szamarfiilesre kell forgatni. Az angol "well-thumbed"-nek, jolosszehtivelykujjazottnak nevezi azt
az allapotot, amely elarulja, hogy a konyv tulajdonosa alaposan kihasznalta a benne rejlo
lehetosegeket. A latintol eltero abece elsajatitasara is a szotarforgatas a legjobb modszer. Atlagos
nyelverdeklOdesii (szandekosan nem irtam nyelvtehetsegiit, nem hiszek benne) ismeroseim is ugy
tettek le fel nap mulva az orosz szotart, hogy a nemzetkozi szavak alapjan kispekulaltak belale a
cirill abece "titkait". Mert mit jelenthet az a szo, hogy MOTOp? vagy MocKBa? Es ha a kivancsisag
azutan elliajtotta oket a pOTop-ig, vagy a caMoBap-ig, akkor az elkepzelestik igazolasan erzett
orom biztosan egy eletre belejtik rogzitette az ismereteket.

A szotar hasznalatanak megtanulasa idoben is legstirgosebb feladata az ANy-nek. Hieroglifikus

nyelvekkel, kinaival, japannal foglalkozonak is rogtOn a kezebe adnam.

Azutan elvennem toltik. Meg a tobbi nyelvtanulotol is.

\t-/ Mert l! kezdetj - majdnem azt mondanam: nyelvelotti - fazisban a szotar odasra serkent,
<1 kesobb viszont egyene~ leszoktat rola. Sajnos, hajlamosak vagyunk arra, hogy gondolko as
nez.yeUhasznaljuk. Kezelesenek egyszeriisege lustasagra csabit: megvettem, keznel van, feltitom.
Mennyivel egyszeriibb, mint a fejemet tOrni egy-egy szon!

Enyhe fejtores nelkiil pedig nincsen tanulas. A szotar a nyelvvel valo foglalkozas legelejen
energiabefektetesre osztOnoz, kesobb a "legkisebb ellenallas vonalanak" kovetesere inspiral.

Mit tegytink teMt, ha konyvolvasas, leckeiras, fogalmazas, forditas kozben nem jut eszUnkbe
egy kifejezes, vagy bizonytalanok vagyunk a szo jelenteseben? Ne hasznaljunk szotart? De igen,
csak okosan.

- 58­
Lomb Ka[(): 19y [anu/ok nycIJ'ckd - Egv ti:enha[ nyc/l'i! [o/maes j'eljegyzcsei
 A kereseti szo legtobbszor valamilyen fonmiban "fiiHinkbe cseng". Hogyan is mondjak a
hajszalagot angolul? Maris a magyar-angol szotar fe1e nylilik a keziink es feHitjuk. BosszUsan a
homlokunkra csapunk (hat persze, hogy ribbon!), azutan surgosen ujra elfelejtjuk.

Ha azonban az emlekezet kodebol felidezett, bizonytalan foszlanyokbol indulunk ki (ri...

ribb ...) es vessztik magunknak a faradsagot, hogy az ellenkezo (angol-magyar) szotarbol
allapitsuk meg: jol pedzetttik a dolgot, akkor a gondolatban onmagunknak kiosztott vallveregetes
segit agyunkba rogziteni a szot. Ketszer akkora idobefektetes, tizszer olyan kedvezo hatasfok.

A "sikere!menyt'.' sokan az egesz pedagogia (sOt az egesz elet) kulcskerdesenek tekintik. A~

nyelvtanulasban bzztos, hogy az. ~.
A nyelvismeret egeszen kezdeti fokan hasznalhatok mar az ugynevezett egynyelvli vagy
ertelmezo szotarak. Csak peldakeppen emlitem meg az orosz Usakovot, a francia Larousse-t, az
angol Webstert, a nemet Dudent. Itt kti16nosen ervenyestil a nagyobb energiabefektetes - jobb
hatasfok e1ve.

Tegytik fel, hogy a "pontos" szo orosz megfe1elojen tOrjtik a fejiinket. Dereng benniink, hogy
van ra jobb kifejezes is, mint az emlekezetiinkben spontan felmertilo "aKKypaTHbIu". A magyar­
orosz szotar rul egyszerii feltitesenel sokkal hatekonyabb az "aKKypaTHbIu"-t megkeresni az
erte1mezo szotarban. A keresett es megtalalt "TOqHbIU", amelyet az ertelmezo szotar megad,
tizszer olyan intenziven fog emlekezetiinkbe vesodni.

Mai szotaraink mar nem toszavakban ttikrozik Anatole France vilagegyetemet.

Szokombinaciokkal es tipusmondataikkal rna mar egyenesen "olvasmanyosak". A szavak
ertelmet az osszejUgges vilagitja meg, amelyben a szotarszerkeszto beepitette oketo Maskeppen
nem is lehet.

A jo szotar az "izmusoknak" gazdag tarhaza. Azaltal, hogy nem elszigetelten nylijtja a szavakat, ~;
hanem ktilonbOzo kontextusokban, a rogzitesnek uj es uj fonnait teremti meg. Ahanyszor egy uj -.
osszetetelben bukkan fel ugyanaz a szo, annyiszor vesodik agyunkba. A monda,1 amelybe a szotar ,
~azta, megtanulasra erdemes megbizhato e~g. A szo nem az, mert hattere ~
egyseg, hanem tOrt; a hosszabb, osszefiiggo szoveg sem az, mert a felnott agyra rul nagy feladatot
ro mechanikus elsajatitasa.

- 59­
Lomb K(url: fg)' tanulok nvelveket - Egv tizenhat nvelvff toln/licsf~'(;eg)'z(;sei
 A tanl(onyvekrfil

Ezen a teren is 6riasi haladast ertiink el a legut6bbi egy-ket evtizedben. A vilagnyelvek

mindegyiket tanulhatjuk frissen kesztilt, modem pedag6giai elveken eptilt magyar tankonyvekMl.

A ~~. A jelzot azert emeltem ki, mert magyar anyanyelvii, lehetoleg magyar szerzo altaI szerkesztett
!~ konyvMl tanuljon. Nem sovinizmusb6l, hanem azert, mert minden nepnek a maga speeialis
nehezsegeivel kell megktizdenie egy idegen nyelv elsajatitasanal. Jespersen, a kivaI6 dan
filo16gus es nyelvpedag6gus, az angol nyelvben rendszeresen elkovetett hibakat nemzetek szerint
csoportositotta.

Hadd idezzek en is egy peldlit arra, hogy az egyik nepnek fejt6ro lehet az, ami a masiknak
termeszetes. A felszabadulas utan Potapova orosz tankonyve kertilt eloszor forgalomba
Magyarorszagon. A konyvet nezegetve eltiinodtem azon, hogy miert foglalkozik egyes - nektink
egeszen termeszetes - fordulatokkal oldalakon at a konyv, miert siklik el egy-ket rovid mondattal
masok felett. Igy peldaul szamtalan peldlit idezett annak a szabalynak rogzitesere, hogy a "hoI"
sz6t az oroszban "r,LJ.e"-vel, a "hova" sz6t "Ky,LJ.a"-val kell forditani. Mindaddig nem ertettem,
hogy miert kell ezen a szamunkra magat6l ertetodo tenyen ennyit lovagolni, amig ra nem jottem,
hogy a konyv eredetileg franeiak szamara kesztilt. A nalunk kiadott formajat is franeiab6l
forditottak magyarra. A franeiaban viszont nines ktilOn sz6 a "hoI"-ra es a "hova"-ra: mindkettot
"ou"-val kell forditani. Logikus tehat, hogy franeiak szamara irt konyvben ktilOn kell felhivni a
figyelmet egy olyan nyelvi tenyre, ami nalunk termeszetes, amit mi el se tudunk maskepp
kepzelni.

Hibas az a - neha meg egyetemi szinten is divatos - gyakorlat, hogy a "nyelvorszag" elemi
iskolai tankonyveit hasznaljak nyelvkonyvkent. Igaz, hogy a nyelvismeret szempontjab6l a felnott
tanu16 is gyermek, de maskeppen gyermek. Az illeto orszagban elo kis hat vagy heteves esak leirt
formajukban nem ismeri a szavakat, de sz6kinese az adott helyen lak6 felnottevel azonos toMl
fakad. Mire menne viszont a magyarul tanu16 lengyel, orosz vagy franeia azzal az
olvas6konyvvel, amely valamikor egy Hajdu megyei faluban akadt a kezembe? Az elso mondata
igy hangzott: "A kanasz a ttilokkel riog."

- 60­
Lomb Kllt6: igy tanulok nyell'ekl/t - Egv ti:::enhat nyell'ii tolmacs/eljegyzt?sei

Hogyan be."I'ziliink idegen nyelveket?

Mar ismert analogiak felhasznalasaval: egyreszt az anyanyelviinkb61 kiindulva, masreszt azokra

az ismeretekre tamaszkodva, amelyeket a szoban forgo "eel"-nyelvben mar regebben
megszerezmnk.

Az el6bbi esetben ugy pr6baJjuk megoldani az uj szituaei6 altaI felvetett feladatokat, hogy egy
masik nyelv tenyeit (szabalyait, sz6anal6giait) ervenyesitjiik. Az ut6bbiban maganak a
eelnyelvnek ismert kaptafait igyeksziink felhasznalni. Tehat vagy a nyelvek kozotti, vagy a
nyelven heWli hasonlatossagra epittink.

Matematikusok egyszeriibben fogalmaznak meg ezt a teteIt. Azt mondanak, hogy az el6bbi
esetben extrapolaljuk, az ut6bbi esetben interpolaljuk a szabalyokat.

Tudomanytalanul es nagyon leegyszeriisitve igy hatarozhatnank meg ezt a ket matematikai

fogalmat: ha a kertemben a116 nyarfar61 megal1apitottam, hogy evenkent fel meterrel novekszik es
e pereben 30 meter magas, akkor ezt ez adatot extrapolalva feltetelezhetem, hogy 1980-ban 35
meter magasb61 rikkant majd a esuesan feszkel6 feketerig6. Ha viszont a havonkenti
novekedesere vagyok kivanesi, akkor a fenti adat interpolalasab61 kiszamithatom, hogy
havonkent koriilbeltil 4 eentimeterrellesz nyurgabb a nyarfa.

Idegen nyelven beszelve osztOnosen, automatikusan extrapolalunk, illet6leg interpolaIunk.

Ez az osztOnos tevekenyseg segiti is, neheziti is, az idegen nyelv elsajatitasat.

Ha nem extrapolcilncink, akkor minden nyelvet ugy kel1ene megtanulni, mint az els6t, az
anyanyelviinket. Ez bizony nem lenne idealis megoldas.

A kisgyerek - velUnk szemben - fuggetlenitett nyelvtanul6, akinek gyakorlatilag nines is mas

dolga, mint anyanyelvenek elsajatitasa. Oteves koraban eljut ugyan a ketezer szavas sz6kineshez
(aranylag gyorsan, mert ezeknek ismeretere az eletOsztOn kenyszeriti), innen azonban mar lassabb
a haladas, es evi 3-400 szavas gyarapodassal esak 12-14 eves korara tanul meg annyi sz6t, hogy
gondolatait kifejezni, a kiilvilag jelensegeit tolmaesolni tudja.

Mire a feln6tt els6 idegen nyelvet tanulni kezdi, addigra talan nem is tudatosan, de benne el a
nyelv vegtelen valtozatossaga. Kepe van az egyes es tobbes szamr61, a jelen, mult es jov6 id6r61,
a eselekves es tOrtenes kozotti kiilonbsegr61: a gondolat es kifejezesm6dja kozotti szazfele
kapesolatr6I. Ezeket az ismereteket automatikusan ervenyesiti az uj nyelv tanuiasanai.

Ha nem interpolcilncink, akkor minden egyes sz6t, minden egyes mondatot egyedi esetkent
fognank fel es tanulnank meg.

- 61­
Lomb Kaf6: /gy tallulok nvelveket - Egy tizenhat nveivil tolrmicsfe(jeg)'zesei

 Miutan - pl. az igevel kapesolatban - kialakult mar bennlink az olvas - olvasas - 0lvas6 ­
olvasott lane, akkor a tobbi nyelvben (minden nyelvben) esak a megfelelo lancszemet kell
behelyettesiteni es kesz a kerites.

olvasni olvasas 01vas6 olvasott

to read reading reader read

lesen der Lesen der Leser gelesen

qlUaTb qMTeHMe ql-lTaTeJIb rrpOqMTaHHbIH

lire Ie lecture Ie lecteur lule

Sz6kincsiink bOvitese automatikus interpolalassal tOrtenik: megvan a kaptafa, rahuzzuk az uj

jelenseget.

Ez a ket tevekenyseg - a nyelvek k6z6tti es a nyelven befij/i anal6giak felismerese es

felhasznalasa - teszi lehetove, hogy tajekoz6djunk az idegen nyelv labirintusaban. Minden
problemankat megoldana ez a ketfele funkci6, ha a nyelvek egyseges tOrvenyeket koveto,
szabalyos rendszerek lennenek. Sajnos, nem azok.

Nem lehetnek azok, mert amit sokan hasznalnak, az 6hatatlanul elkopik es eltorzul. Az lenne
meglepo, ha nem menne ki a formajab61 a kesztyii, amelyben reggel a nagymama hlizllli a vizet a
kUtr61, delben a kamaszfiu szankazna vele es este anyuka diszelegne benne az operaban.

Ilyen milli6k altaI, milli6 celra hasznalt kesztyii a nyelv. Termeszetes, hogy valtozik: enged es

~
. : bovlil es osszeugrik. Elveszti szabalyos alakjat. Ott veszti el, ahol a legtobben nylilnak
. hozza: a k6znapi szavakntil.
~
Nyelvpedag6gusaink osszeallitottak a 40 legtobbet hasznalt angol iget (tenni, venni, jonni,
menni, enni, inni stb.). Egytol egyig rendhagy6.

Ezert nehezebb a koznyelv a tudomanyosnal. Ezert egyszeriibb a szakszoveget megerteni, mint

helyesen kemi egy pohar vizet.

Egy mondatot, amely a protoplazma feheljekomponensenek elbomlasar61 sz6l, aninylag konnyii

leforditani. Tudomanyos szovegekben nemcsak a kifejezesek nernzetkoziek (es igy legalabb
irasban konnyen felismerhetok), hanem a mondatfiizes is szabalyos mintat kovet. Extrapolalassal
es interpolalassal itt csaknem telitalalatot erhetiink el. De jaj annak, aki a magyar mondatot
leforditva kerdezi meg, hogy hany 6ra. .

- 62­
Lomb Katd: igy tanu/ok nye!J'eket - Egy ti-:.:enhat nyell'ii to/mal'S feljegyz{;sei
 A nemet ezt ugy fejezi ki: Milyen keso van? (Wie spat ist es?) - a francia: Melyik ora van?
(Quelle heure est-il?) - az orosz: Hanyadik ora? (KOTOpbIH qac?) - az angol: Micsoda az ida?
(What is the time?).

A nyelvtanul6 rogosebb palyan halad, mint barme1y mas keszseg elsajatit6ja. Utjat az
automatikus extra- es interpolalas komplikalja, ame1yet a nyelvtudomany transzfemek,
interferencianak, vagy keresztasszociaci6nak (cross-association) is nevez.

Aki memoknek vagy orvosnak kesziil, annak nem kell tanulmanyait a mar kialakult kapcsolatok
siirgos felbontasaval kezdeni. Nem rogzodtek bele hibas - az uj tanulniva16 szempontjab61 hibas
- orvosi vagy memoki kepzetek, amelyek az uj tanulnival6 elsajatitasat nehezitik, "keresztezik".

Kepzeljiik el, hogy egy szer csak kideriilne: at kell alakitanunk a szamokr61 alkotott osszes
eddigi elkepzeleseinket; ezenml uj szamrendszer alapjan kell elniink. Mennyi idobe es energiaba
keriilne, amig leszoknank arr61, hogy ketszer ketto negy?

Legkevesbe a sz6kincs megszerzeseben zavar bennUnket az anyanyelvi rahatas. Azt a kezdo is

hamar megerti es megtanulja, hogy az asztal angolul nem asztal, hanem table es a konyv nem
konyv, hanem book. De az mar nem megy ilyen siman, hogy a ,,Mi van az asztalon?" kerdesre ne
igy fele1jen: "Book is on the table" (konyv van asztalon), hanem igy: There is a book on the table.

Az anyanyelvi interferencia j61 ismert jelenseg. Sokkal kevesebbet beszelnek

nyelvpedag6gusaink arr61 a tenyrol, hogy a legtobb teves extrapolalas nem anyanyelviink, hanem
az elso - vagy alaposabban elsajatitott - idegen nyelvbol szarmazik.

Nyilvan azert, mert anyanyelviink megtanulasa kii16nosebb energiabefektetessel - foleg

tudatossal - nem jart, nem jarhatott. Amikor azonban a felnott - mondjuk - angolul kezdett
tanulni, akkor e tevekenysegbe mar az akarati szfera is bekapcsol6dott. Tudatosan vestiik
agyunkba a szabalyt, hogy a p-t-k massalhangz6kat "aspiraltan", hehezetten kell ejteni. Annyira
sikeriilt raszoktatni magunkat, hogy amikor a francia nye1vre teriink at, legalabb ennyi energiaval
kell leszoktatni magunkat a ,,hehezesrol". Pedig meg kell tennilnk, mert az aspiraltan ejtett
massalhangz6k a francia szavak erthetoseget eppugy eltorzitjak, mint ha pI. magyarban "phek"-et
mondanank pek helyett.

Ha az extrapolalas bizonyos ertelemben negativan hat is az uj nyelv elsajatithat6sagara,

ertelmesen tanul6 fe1nott kezeben ertekes eszkoz lehet: a rogzites eszkoze.

A Ie nem rogzitett ismeret ugyanis elrepiil.

Anyanyelviink egy egyszerii igekoto moge rejti a "tanulni" es "megtanulni" kozotti 6riasi
kiilonbseget. E kUlonbseg mogott eppen a rogzites tenye huz6dik meg. Ha a rogziteden ismeret
nem repillne e1, akkor a nyelvet tanulok szama azonos lenne a nyelvet tudok szamaval. Sajnos,
nem azonos.

Talalkozunk egy sz6val, egy szaballyal, azutan agyunk tovabb siklik az uj nyelvi teny felett: nem
lett sajatunk, nem lett belole eszkoz, amelyet kenyiinkre-kedviinkre felhasznalhatunk, ha

- 63­
Lomb Kard: fg)' temulok nvelveker - Egv rizenhar nvelvfi tolnll1cSft>(jeg),zesei

 sziiksegiink lesz ni. Meg j6, ha passzivan felismerjiik, amikor legkozelebb megint felbukkan
elottiink.

Az ismeretek rogzitesenek eppen a szembeallitas az egyik j61 bevalt m6dszere. A felnott agy
ugyis megteszi, meg ha a leglijabb pedag6gia fmtorog is tole.

Tudatosan kell tisztazni magunkban, hogy a nemet nem kettozi a massalhangz6kat

maganhangz6k kozott ugy, mint a magyar ("hatte", "Briicke")- Hogy a lengyel az oroszt61
elteroen nem hasznalja a szemelyes nevmasokat, mert az igeformak vegzodese ugyis
egyertelmuen utal a cselekvo szemelyre. Az olasszal es franciaval szemben kell tisztazni
magunkban, hogy a spanyol a mozgast jelento igeket is "haber" segedigevel parositja, nem pedig
a "ser"-reI, mint a testvemyelvek. Le kell rogzitem, hogy az angol - a magyart61 elteroen - a
jelenben aktualis cselekvest nem jelen idovel, hanem "present perfect"-tel fejezi ki, ha mar a
multban elkezdodott. Hogy az orosz a magyarral ellentetben birtokos esetet hasznal a
mennyiseget jelzo fOnevek utan - egy darab kenyer: KyCOK xJIe6a.

Az anyanyelv - vagy mas, jobban rogzOdott idegen nyelv - extrapolalasa az uj nyelv

szempontjabOl: hiba. A hiba azonban a tanulas szempontjabOl: ertek. Azert ertek, mert tudatos
szembeallitast tesz lehetove, ez pedig a rogzites j6 eszkoze. Rogzites nelkiil nines eredmenyes
nyelvtanulas.

#:
Pedag6giai szempontbOllegertekesebb a sajat magunk altaI elkovetett hiba. Ha egy tevedesemet
felfedeztem, ha egy hibamat fejemre olvastak, csodalkozas, bosz-szUsag vagy sertOdottseg
formajaban az erzelmi szfera is bekapcsol6dik az ismerkedesbe. Kimno eszkoz a rogzitesre.

Ne haragudjunk tehat a hibakra. Sok ertekes dolog sziiletett mar beloliik. Tobbek kozott a
francia, az oksz, a spanyol. Mindharom nyelv a latin vulgaris hasznalatabOl alakult ki.

Mi persze ne akarjunk uj nyelveket alkotni. De a meglevoket jobban elsajatithatjuk a kiindulasi

(anya)nyelv es az uj nyelv sajatsagainak osszehasonlitasaval, a hibas'es a helyes megoldas tudatos
szembeallitasaval.

Ha j6t es teveset egymas melle helyezUnk, akkor elkeriilhetjiik a hibak meggyokeresedeset. Ez

pedig nagyon fontos. A mar sokszor emlegetett hangvillanak tisztan kell zengeni, hiszen eITe

~ hangoljuk be a kimondani kivant sz6t, mondatot. Ezert tilos a sajat, kijavitatlan forditas,
fogalmazas olvasgatasa, vagy plane betanulasa. EITe a celra csaK: ere etl vagy 0 eletesen rendbe
tett szoveg alkalmas. Ha sokat halljuk a rossz format, fUliinkbe lopja es elfogadtatja magat
"kamarahangnak": ugy jarunk, mint a kozmas koszton tartott ferj, aki vegig abban a
meggyozOdesben elt, hogy ilyennek kelliennie az igazi babfOzeleknek.

- 64­
Lomb Kat6: igy tanu/ok nyell'eket - Egy ti::.enhat nyell'ii to/maes jetjegyz.;sei

Hogyan beszetjiink idegen nyelveket?

Ugy, hogy ne a fomisnyelv (vagyis anyanyelviink) szolgaljon kiindul6pontkent, hanem a eel ­

vagyis idegen - nyelv. Az ut6bbinak ismert, bevalt kaptafaira hUzzuk fel az ujonnan elenk keriilt
nyelvi jelenseget.

Ezt a kovetelmenyt ugy szoktak kifejezni, hogy "gondolkozzunk az idegen nyelven". Nem
szimpatikus nekem ez a megfogalmazas. Maradok a kaptafanal.

Hogyan lehet megallapitani, hogy milyen nyelven gondolkodunk? Hogyan, mikor lehet
behatolni az agytevekenyseg hallatlanul bonyolult meehanizmusaba?

Csak nagyon tragikus koriilmenyek kozott: amikor az agyallomany valamely koriilirt reszenek
elpusztulasa miatt a beteg eml6kez6tehetsege - neha teljesen, neha reszlegesen - felmondja a
szolgalatot.

Agypatol6gusaink ismemek olyan eseteket, amelyeknel csak az anyanyelv esett ki a seriiles

kovetkezteben, az idegen nyelvek nem. Maskor az anyanyelvnek csak az igeit felejtette el a beteg,
a nevsz6it nem. A tudomanyos kutatas bizonyosan tovabb fogja tisztazni a gondolkodas es a
beszed folyamatara vonatkoz6 ismereteinket. Mi egyel6re maradjunk a fenti fogalmazasnal es
igyekezziink raszokni arra, hogy ne anyanyelviink, hanem az idegen nyelv fel61 kozelitsiik meg
mondanival6inkat.

Annyi mindenhez hasonlitottuk mar az idegen nyelven val6 beszedet - hasonlitsuk most a
fenykepezeshez. Tegyiik fel, hogy gyonyorii r6zsaszalat latunk es Ie akarjuk fotografalni. Senki
sem valasztja azt a m6dszert, hogy a targyleneset sorba raszoritja az egyes szirmokra es igy
kattintgatja el a gepet. A helyes megkozelites hatralasb6l all: visszahu.z6dunk a megorokitend6
targyt61 egy bizonyos tavolsagra. Eppen akkorara, hogy gepiink keres6jebe bepillantva a
lefenykepezend6 targy egeszh lassuk.

Aki sorra venne az anyanyelv szavait es leforditana az idegen nyelvre, ugyanazt a hibat kovetne
el, mint a rossz fotografus. A lefenykepezend6 targy a fuliinkbe eseng6 idegen nyelvi forma
legyen. Mint mar megallapitottuk, a nyelvek legmegfoghat6bb, legjobban idezhet6 reszet a
sz6kines kepezi; hadd hivatkozzunk most is erre.

A "nem jut eszembe" reme mindig ott lebeg felettiink, amikor idegen nyelven beszeliink. Nem is
fog esziinkbe jutni mindaddig, amig remiilten nyargalaszunk gondolatban az anyanyelvi kijejezes
korill. Jaj, istenem, hogy is mondjak...

Gyakorlattal, fegyelemmel eljuthatunk odaig, hogy agyunkb61 szamiizziik az anyanyelvi

kifejezest es azt a kisero sz6t villantjuk fel, amellyel egyiitt szoktuk hallani, emlegetni a
szokeveny kifejezest.

- 65­
Lomb Karti: fgJ' tallulok nvelveker - Egy rizenhar nye/vii tolnulcsfd;eg)'zesei

 Rovid nyelvtamiri palyafutasom alatt kiserletkeppen mas-mas diakt61 kerdeztem meg par 6ran
at, hogyan mondjuk oroszul: "oteves". Ha magyarul tettem fel a kerdest, haboztak; ha
kisegitettem 6ket a "terv" (IIJIaH) sz6val, rogton ravagtak: "IUlTI1JIeTHbIH". Egyiitt tanultak meg a
ket sz6t, egyik segitett a masikat felidezni. Amikor meg bosztont taneoltak a parok, voltak, akik
esak a kalyhat61 elindulva tudtak vegiglejteni a termen.

Ha fentebb a sz6bokrok tanulasat javasoltuk, akkor ezt ket eel erdekeben is tettiik. Egyreszt
biztosabbak lehetiink abban, hogy nem tevedtiink a sz6 ertelmezesenel, mert osszefuggesei
jobban meghatarozzak a jelenteset. Masreszt komyezetevel egyiitt vestiik agyunkba, ami j6
szolgalatot tesz akkor, amikor elillanni akar6 szellemet kell visszaidezni.

Barki, aki a sz6kines parrtalan tengerenek melyebe pillant, meglepve fogja megallapitani, hogy
mennyi ilyen "olelkez6" sz$?ar van a vilagon. Ezek megtanulasa megint esak els6rangti es -rendii
feladat; valamI, amit a szorOl sz6ra tanulast61 viszolyg6 feln6ttnek is szivb61 tanaesolhatok.

'" ~zakadaly az elharitassal, a kotelesseg a teljesitessel, a nehezseg a lekiizdessel, a hir a

~ ~~zlessel, a szerep a jatszassal, az eletszinvonal az emelessel, az igeny a kielegitessel, az iizenet
az atadassal, a feltetel a megteremtessel, a zar a nyitas-esukassal, a fal a felepitessel vagy
lebontassal (no j6, neha a spontan osszediilessel) jar egyiitt. Biztosra megy az, aki ezeket az
olelkez6 sz6parokat egyiitt tanulja meg: szamithat ra, hogy a kritikus pillanatban, amikor ki kell
mondani oket, egyiitt fognak bekeriilni fenykepezogepe keresojenek keretebe.

Mi tOrtenik, ha megsem sikeriil a szembesites, mert a sz6par mindket tagja sztrajkol? A regi,
idetlen diakviee szerint kell eljarni: "Mondani akartam valamit, de elfelejtettem." "Akkor ~
hason16t!" Igen, meg mindig jobb valami hason16t, tOkeletlenebbet mondani, mint elnemu~ ,
reiffi.if'Feii'kutatni agyunkban az "igazi" kifejezes utan. Meg akkor is, ha erezzi.ik, hogy esak az az
egy bizonyos sz6 fejezne ki maradektalanul a mondaniva16nkat. Marmint ha esziinkbe jutna.

Elismerem, hogy a wigtatas, rohanas, szaguldas sokkal szinesebb, mint az egyszeriijutcis. De ha

valamennyi sz6 eserben hagyja emlekezetiinket, akkor szegyen a futas, de hasznos. Idegen
nyelven beszelni mindig megalkuvast jelent - hirdette Kosztolanyi.

'd-- A szinonimakon (rokonertelmii szavakon) kiwi az 1l~!9~wakt61

(ellenkezo ertelmii szavak)
kapTtik~egiTIigyobb segitseget. Ha sem a ,,meresz", sem a "hos", de meg a "bator" se jut
esziinkbe, a "nem gyava" is jobb lesz az elnemulasnal. Lehet a merev, rideg helyett "nem
rugalmast", "szajtatisag" helyett a "tettero hianyat" mondani, amikor a szi.ikseg rakenyszerit.

Ha kiilonosen rossz formaban vagyunk es ez a m6dszer se segit, megmarad utols6 mentsvarunk:

a koriiliras. "Milyen poetikusan hangzott az elobb - diesertem meg- egyszer egylk
tolmaeskollegamat -, amikor a szereny kis viragr61 beszelt, amelyet messzirol elaml illata."
"Muszaj volt, mert nem jutott eszembe, hogy hogy mondjak olaszul az ibolyat" - felelte.

A hatas az idegen nyelvii beszelgetesben (vagy fogalmazasban, forditasban, tolmaesolasban)

nem a va16t61, hanem annak egi masat61 fugg, mint az enek varazsa Vojtina Ars poeticajaban

(Arany Janos). Partneriink kepet, meghozza hii kepet akar kapni mondaniva16nkr61 es mindegy

szamara, hogy ezt milyen nyelvi eszkozokkel etjiik el. Magat61 ertetod6, primitiv igazsag, hogy

ezt a hiiseget legkevesbe a kiindulasi nyelv formainak a eelnyelvre va16 gepies atvitelevel tudjuk

- 66­
Lomb Kat!'): }gy tanu/ok nye!veket - Egy ti:.:enhat nye/vii to/maes j'e!jegyzesei

((}

biztositani. Abszurdumig vive az anyanyelvhez va16 ragaszkodast, azt allithatnlink, hogy a nemet
verekedok lablepeseket (Fusstritt) es fulfugeket (Ohrfeige) osztogattak egymasnak: senki sem
sejtene, hogy rugast es pofont akartunk mondani.

A forditassal kapcsolatban sok kozhely hangzott mar el. (Valamennyi vonatkozik az idegen
nyelvu beszelgetesre, hiszen az is forditas, csak eppen sajat gondolatainkat vissziik at a
forrasnyelvrol a celnyelvre.) A kozhelyek kozhelye ugy sz61, hogy ,j6 az a forditas, amely a
leheto leghivebben ragaszkodik az eredetihez, de ugyanakkor tOkeletesen azt a benyomast kelti,
mintha a celnyelven ir6dott volna". Hadd fogalmazzam meg ezt a kovetelmenyt inkabb ugy, hogy
ja az az attetel (beszed, forditas, tolmacsolas), amely ugyanazokat az asszociaciakat kelti,
amelyeket az eredetinek keltem szandikciban volt.

Aki ezt el akarja emi, az "sulykot bizony nemegyszer elhajit", mint Arany irja a fentidezett Ars
poeticaban. Ez tOrtent velem egy iinnepi vacsoran, amelyet egyik miniszteriink rendezett japan
kollegaja tiszteletere. En mint tolmacs keriiltem az asztalhoz.

Halat szerviroztak eloetelkent es a vendeg - nyilvan a "captatio benevolentiae" (a j6akarat

megnyerese) celjab61 - azzal kezdte a tlirsalgast, hogy "a munkasosztalyhoz va16 viszonyomat
egy eletre eldontOtte az a teny, hogy tizennyolc eves koromig minden este rakot vacsoraztam".

Ha humorista lennek, azt imam, hogy torkomon akadt a kes, amellyel a halat ettem. Teny az,
hogy belesapadtam a feladatba: ha sz6r61 sz6ra leforditom, akkor bakot lOvok. Ami Japanban a
proletariatus eledele, az Magyarorszagon luxusbankettek diszfogasa! Ez uton is bocsanatot kerek
az osszes sz6tarszerkesztotol: kenytelen voltam ugy visszaadni, hogy "tizennyolc eves koromig
rantott levest reggeliztem".

- 67­
Lomb Karel: igy temu!ok: nve!veker - E~\ty rizenhar nve!vfi to!macsfe(jegyzr!sei
llogyan tanulok nyelveket?

Az elmeleti elmefuttatasok utan szeretnem elmondani: hogyan kezdek a gyakorlatban hozza egy
uj nyelv tanulasahoz. Abban a remenyben adorn at tapasztalataimat, hogy a nalam okosabbak
mas, jobb modszert fognak javasolni, amivel sajat nyelvtanulasi arzenalomat is kiegeszithetem.

Tegyiik fel, hogy azilul szeretnek megtanulni. Ilyen nyelv persze nem letezik. A problema
altalanos ervenyiisegenek hangsulyozasara en magam talaltam ki ebben a pillanatban.

El6szor is jo vastag azil szotart probalok beszerezni. Deriilatasb61 nem veszek soha kis szotart:
feltetelezem, hogy hamar kitanulnam, es akkor karba veszne a kiadott penz. Ha azil-magyar
szotar tOrtenetesen nem kaphato, akkor igyekszem azil-angol, azil--orosz stb. szotarra szert tenni.

Tankonyvkent kezdetben ezt a szotart hasznalom. Megtanulom bel6le az olvasasi szabalyokat.

Minden nyelvben (kovetkezeskeppen minden szotarban) van egy sereg nernzetkozi kifejezes.
Minel nagyobb a szotar, annal tObb. Nernzetek, orszagok, varosok elnevezese (fOleg a kisebbeke,
amelyeknel nem all fenn a gyakran hasznalt szavakat fenyeget6 torzulasveszely), a tudomany
"nyelvfeletti" szokinese feltfuja el6ttemaz azil nyelv betli-hang viszonyait. Emlekszem, az 1941­
ben vasarolt orosz-angol szotarban is el6szor a nevemet - EKaTepHHa - kerestem meg.

A szavakat nem tanulom meg, esak nezegetem, mint valami megfejtend6 keresztrejtvenyt. Mire
az olvasas szabalyaival a fenti szokines alapjan tisztaba jovok, addigra szotaram sok minden mast
is elarult az azil nyelvr61. Latom, hogyan alakitja egymasba a szofajokat; hogyan kepez igeb61
fOnevet, fOnevb61 melleknevet, melleknevb61 hatarozoszot stb.

Ez esak olyan kostolgatas. lzlelem a nyelvet, baratkozom vele.

Rogton utana es egyszerre vasarolom meg a tankonyvet es az azil nyelvii szepirodalmi muveket.
El6bbib61 - minthogy ANy vagyok, vagyis id6beli okokb61 els6sorban magamtol kell orakat
vennem - kizarolag kulesosat. Tehat olyat, amelyben a feladatok helyes megfejtese is
megtalalhato. Vegigmegyek a leekeken es a feladatokat sorban irasban megoldom. Nagyon
"sze1l6sen" irok, hogy a javftasra sok hely maradjon. Utana megnezem a "kulcs"-ban a helyes
megoldast es melleje-foleje from a helytelen, sajat variaeiornnak. Igy igen szemlelteto kepet
kapok Butasagom tOrteneter61.

Megszidom magamat az elkovetett hibakert, majd siirg6sen megboesatok magarnnak. (Ez

nagyon fontos, lasd lejjebb, 10. paranesolat.) Fiizetemben mindig hagyok annyi helyet, hogy az
elrontottak melle 5-6 hasonlo szot, mondatot irhassak. Segitenek magamba sulykolni a
helyesbftett format.

Minthogy ez eleg unalmas szorakozas, a kezdet kezdeten hozzalatok azil szindarabok vagy
novellak olvasasahoz is. Ha szerenesem van, kapok a mar emlitett "adaptalt" szovegekb6l. Ha
nines, belevagok blirmely szepirodalmi mube, amit 1950 el6tt adtak ki. Mindig kett6t veszek
- 68­
Lomb Kat6: igy tanulok nyell'eker - Egy rizenhar nyeh'u tolmacsfeljegyztisei

bel6liik: igy megvan a remeny, hogy legahibb az egyik kozerthet6. A modem asszoeiaei6kra
epiil6 regenyek stilusat esetleg meg magyarul sem ertenem meg.

AJkozerthet6b~ halad~ktala~1!1 belgg!gok. A nemertest61 a feligertesen keresztiil eljutni a

megerfesig - fe n6tt em]jg. szellemehez melt6, izgalmas es lelkesit6 turistaut. Mire megtettem,
azzal az erzessel buesuzom a konyvt61, hogy "ez j6 mulatsag - ferfimunka volt".

(~1~6-·~1~~~ esak aze...kat a szavakat irom ki, amelyeket megertetlem, vagyis amelyeknek 1
i
jefenteset a- kontextusb61 ki tudtam hamozni. Persze ezeket sem elszigetelt formaban, hanem
hatteriikbe beepitve. Csak masodszori vagy harmadszori olvasasnAI keresem ki a sz6tarb61 az
ismere~ket. Akkor se IDl~et. Amit azonban kiirok, al)hoz. ..mindig hozz~m a
"oofiOt", amellyel egyiitt hozza 6ket a konyY:"Vagy minden(valaniirevaI6, mai sz6tar. ....
-............-....---..----------~~-'~.,....~-"'--~

Mindez azonban nem tanH meg a mar sokszor emlegetett negy aspektus koziil az egyik

legfontosabbra: a "sz6b61 ertesre". Es a tankonyv (kiesit mindig ketes ertekii) atirasain kivill nem

kaptam kepet a helyes kiejtesr61 sem. Ezert az azillal val6 ismerkedes legkezdetibb szakaban

raszanok mar egy-ket 6rat a "leveg6iir felterkepezesere". M~m, hogy....mikor, milyen

hullamhosszon hallhatok azil beszedet a radi6ban.

_._'-'-'~'"-"-~'-"_.''''''~''''-'''''''.''''''''------....-..-....~.
~-_._-
--.

A budapesti radi6 7, a moszkvai t6bb mint 50, a pragai 17 nyelven sugaroz hireket. Valahol,

valamikor okvetleniil el tudom esipni az iirben az engem erdek16 idi6mat.

A hirek f6bb vonasaikban a nap legfontosabb nemzetkozi esemenyeit tiikrozik. Ezert - meg ha
Azilia lak6inak varhat6 erdekl6dese szerint is valogatjak ossze 6ket - altalaban azonosak a
kiilonboz6 nyelvu adasokban. Mindig meghallgatom tehat a hirkozlest valamely mas, ismertebb
nyelven is. Igy el6re kulcsot - majdnem sz6tart - kapok a varhat6hoz. Ha menet kozben
~JE~ell~n sz~ bukkan fel, leirom.'\ ~rogton m~~k~r~~~~ a ~~~arow~an. Azert
rogton, ~ kQzY.e11eniiLL~~.Lutan meg ds~z.~fugg~se¥01--egyfi!L"f§eng_('j:fuewben: ha
felrehallottam (ami sokSzor megtott-enik), az emlekezetemben lev6 k~~~jt
helyrebillenteni a tevedest.

Ha megtalalom a sz6t a sz6tarban, megint kijar onmagamnak egy kis vallveregetes, ami terhes

feladat helyett kellemes id6t6ltesse teszi a tanulast.

Vtana nem rogton, hanem 1-2 nap mulva beirom ~~t" i~~e~,!S~t. Ez az

"idlffieliiepes6zetesseg" azert ajanlatos, mert igyk~I1yt~1~nYflID'.'2.tp_e~~~gxszer- sajnos, sokszor

nem utoljara - fe~i<:lez]]jahalvanY!J16e~t.

~ egysze..smagnetofonra veszem az adast. A szalagot egy darabig meg6rzom, t6bbszor

leforgatom. Ilyenkor mindig aki~.t6-sre--koneentraIom a figyelmet. Bizony akadnak neha szavak,­

ar'i'le1yeket' a konyvekb61 mar -ismemi v&em, de'--amelyeknek a bemond6 anyanyelvi kiejtese

alapjan ujra be kell mutatkoznom.

18l:e~z~m persze ~!,beszeI6 @n~._:(elkutatni. Ha hivatasos. pedag6gust talalok, nyert iigyem

van. ~ a ilyen "nines

-------.,
a piaeon", le.gahihb~timu19-__az.iL.Qszti:indijasr6b.alok szoeialista

­
osszekottetest szerezni.

- 69­
Lomb Karo,' fg)' tanulok nvelveker - Egv rizenhar nvelvii tolnllJcsfelieg)'zhei

 Bevallom, szivesebben veszek notCH onit, mint ferfitol. Talan azert, mert a holgyeknek
"lazabban van beakasztva a nyelviik"; konnyebb veluk csevegni. Regota izgat a kerdes, hogy a
nok (nagy altalanossagban) miert beszelnek tObbet, mint a ferfiak (ugyancsak nagy
altalanossagban).

Addig is, amig erre a problemamra valaszt kapok valame1y pszichofiziologustol, szeretnem
leszogezni, hogy azil t€!naromt:6l-elsosorban azt varom, amit se konyvtol, se nidiotol nem tudok
megkapni: 1. az atlagosnaI lassubb tempoban beszeltetem, hogy minel tobb s261 tlldjak "kjfagnj"
az osszefli~sbOl, es 2. sillatazilsago_~, megpedig e1sosorban a minden orara
le1kiismeretesen elkeszitett inisbe1i feladatalap.jan.
---......--­

~zabaQ.Jog.almazli~t~!5at" irok, mert ez konnyebb. Sokszor n~m is osszefliggo

s~vege.ket, 'Iiaiiem la~JL.m.on~t, amelyekbe beepitem a latott-hallott uj szavakat es/vagy
nyelvtani formakat. A j~n etteno~om, hogy helye<s~ fogtam-e ~ j~I~1J.Jtsuk~,
szerepuket. K~ditani!~~ek:...Itt ugyanis elore megadott szoveg kenyszerit ni, hogy ne a
mar jol ismert formakat hasznaljam, hanem a forditasi fegyelem altaI ramparancsolt
bizonytalanabbakat is. Sok hivatasos nyelvtanarral szemben Pongho Istvan velemenyet vallom
(Kozneveles, 1967. 4), aki a forditasbafl - megpedig az idegen nye1vre valo forditasban - a
nyelvismeret megszilar~anak.hatek~e.sz.1@ze.tJ:ltia.
r--------- ~

A kijavitatlan hiba - eletveszelyes. Ha hibas format ismete1getUnk, az gyokerezik belenk, azt

fogjuk hitelesnek elfogadni. Az i1;asbeli f£E.dit~ ...konyortelenul g9mbosture J~izi tevedeseinket,
ami mellett a hallgato flil konnyen tovabbsuhan. ""'", -------

Eveken at kisergettem kinai vendegeinket Budapesten. A Hosok tere sohasem maradt ki a

programbol. Legalabb otvenszer mondtam el, hogy a ter kozepen egymashoz simulo koszorUk az
Ismeretlen Katona sirjlit boritjak. Szorol szora leforditottam a kifejezest. Soha, senki se javitott
ki: a vendeg nem nyelvtanar. Evek multan, amikor egy idegenforgalmi prospektusforditasomat
lektoralva kaptam vissza PekingbOl, kiderult, hogy tOkeletesen maskeppen mondjak.

Nem vag szorosan a temaba, de ide szeretnem iktatni azt a kerdest, hogy kitol remelhetjUk - az
erre hivatott pedagoguson kiviil - tevedeseink kijavitasat. Tapasztalatom szerint a Ids nyelvek
kepviselOitol. Nekik meg ujdonsag, hogy anyanyelviiket "kinnsziilottek" is beszelik, magyaran
mondva, hogy rosszul beszelik. Misszionariusi bevvel figyelmeztetnek minden elkovetett hibara.

Nehany evvel ezelott Angliaban szivelyes, muvelt pedagoguskollegmal dolgoztam egyiitt. Mar
a bemutatkozasnal megkertem oket: javitsak ki hibaimat. Hamm bet mulva megis
szemrehanyassal kellett bucsuznom tolUk - soha, semmilyen tevedesemre sem figyelmeztettek.
Talan egyetlen hibat se csinliltam? - ,,6, dehogynem! - legyintettek. - Csak tudja, mi annyira
hozzaszoktunk az ilyesmihez, hogy a flilUnkben automatikus hibahelyrebillento kesziiIek alakult
ki. Ami az agyunkhoz er, az mar a helyesbitett forma."

A masik esetem ennek mulatsagos ellentete volt. Szomszedos barati aIlam egyik vezeto
politikusa adott vacsonit tobbszaz kUlf6ldi vendeg tiszteletere. Az unnepi poharkoszontot sajnos,
anyanyelven mondta el, amiben bizony eleg csehUl alltam. A diplomacia szabalyaira vonatkozo
halvany emlekeim megis azt sugtak, hogy nekem is erre a nyelvre kell forditanom a
valaszbeszadet. FelejthetetlenUl kedves elmenyem, hogy a hazigazda forditas kozben suriin
-70 -
Lomb Kat(): igy tanu/ok nyelveket - Egv fizenhat nyc/vii [o/macs j'eljegyzesei
 megallitott, figyelmeztetett, hogy hibat csinaltam es mindjart meg is magyarazta, hogy miert, es
hogyan kellett volna helyesen mondanom. Nagyon megertettem: en se mulasztok el egyetlen
alkalmat, hogy tanitsam azokat, akik vaIlaItak az anyanyelvem elsajatitasaval jar6 faradalmakat.

Az irasbeli forditas meg egy elonyet szeretnem hangsulyozni a beszelgetessel szemben. Idegen
nyelven beszelni: rutin kerdese. Abban az ertelemben is, hogy bOlcs ember megtanul csak addig
nyUjt6zkodni, ameddig tudasa takar6ja er. Ez persze nem baj, sot Nemeth Laszl6 szerint '1f!#"J:U9
jql, aki azt akarja mondani,_amiLtllJt;~. A baj csak ott van, hogy az ilyen ugyeskedestol~~'em·;<";
"~i6kI~cstink riemgyafapsZ'ik:-sem~~ndatfiizesi kepessegiink nem gazdagodik. A hotelpornst61
50-60 mondatot varunk el, de azt azutan tokeletesen, az ANy-nak azonban meg kell tanulnia a
szelesebb keretek kitOlteset is. ,,?eszelgetesnel azt mondd, amit tudsz, fordi1as.u.aL~amit,
~:;;;;..tanitott egy okos francia kollega. --

Azok, akiknek volt tfuelmUk vegigolvasni az azil nyelv elsajatitasaval kapcsolatos

fejtegetesemet, ket dolgot fognak talan hianyolni benne. Minden valamireval6 (mint az angol
mondja: "self-respecting") nyelvtanulasr61 sz616 irasmiiben most annak illene kovetkezni, hogy
" .. .i,gy~kszem ezen kivUI mip:~Lhehat6bbaQJn~gi~~~edni Azilia tOr:!~~~el, fo~l,
t~ad~i, Po.y~t.i!S~i.¢~~g,,~:ldas~giyi§~~~b,]e.

Az ilyen ismerkedes persze nem mhat, hiszen kozelebb visz benniinket celunkhoz: a nyelv
minel atfog6bb, pontosabb ismeretehez. Ha megis nemi viszolygassal irom Ie, ugy ez elsosorban
azert van, mert sokszor visszaelnek ezzel a (magamban "nyelvmellettinek" nevezett) teriilettel.

Sokkal egyszeriibb ugyanis Azilia fenti vonatkozasair61 magyar nyelvU eloadasokat hallgatni
(vagy tartani), mint a nyelv sz6kincsevel es nyelvtanaval gyotOrni magunkat (vagy
tanitvanyainkat).

Ugyancsak ide illene egy masik megjegyzes is: "igyeksze!E.J2.Yil:tlW 19i1l!n.L~~iJiaba, hogy a
hely~~inen.tOk~l~t~§i1~em
ismereteimet". Ezt sem irtam ide, pedig bevallom: igyekszem.
""C"-_J'- --'-.- •• :;_'__ "_:'_~~"~~~""''''""

Valamikor ket alaposztOnrol beszeltek a tud6sok: a Hungertriebrol (ehsegosztOn) es a

Liebestriebrol (szerelmi osztOn). A mai filoz6fusoknak a Reisetriebet (utazasi osztOn) is ide kell
sorolni. Az utazas vagya korunkban es hazankban komoly feszitoerove vaIt. Azt hiszem, reszben
a haborU es az azt koveto megszoritasok miatt, hiszen az elobbi ket "Trieb" is csak akkor vaIik
igazi hajt6erove, ha kielegitesUk akadaIyokba titkozik.

Amikor tehat meghallom, hogy a tripol6gusok iden Azilville-ben, Azilia fOvarosaban tartjak evi
rendes kozgyiiIesUket, en is mindent megteszek, hogy meggyozzem felettes hat6sagaimat: ezen a
vilagrengeto esemenyen Magyarorszagnak is okvetlentil kepviseltetnie kell magat. Termeszetesen
szereny szemelyemben, aki a tripol6giat mar csecsemokoromban valasztottam hivatasomnak.

Ha nem sikeriil az akci6, legfeljebb az ido ment karba, amig vastag f6liansok es enciklopediak
bOngeszesevel igyekeztem kideriteni, hogy mi is tulajdonkeppen az a tripol6gia.

Ha sikeriilt (marrnint a meghivast, az utlevelet es a vizumot megszereztetni), akkor az ,!!tazasnak

~l e vtudasornra ako hatasa (a kinttart6zkodas idotartaman kivUI) ket tepyeUllOl fiigg.
gyreszt tt61, hogy mennyire volt alkalmam tudatos aktivitassal hallgatni (es rogzites celjabOl fel
,I"...... ...
-71­
Lomb KarLS: ig)' tallulok nvelveker - Egv rizenhar nve/vli tolnulcsjf'(iegyzesei
 is jegyezni) a bennsziilOttek azilsaga hogy mennyire ismertem a nyelvet az
.-­
~.
Sulyos tevhit, hogy a "nyelvorszagban" val6 tart6zkodas - tOIeser, amelyen keresztlil fejiinkbe
tOltOdik a tudomany. Azt hiszem, a latin mondas: "Saxa loquuntur" - a kovek beszelnek ­
tevesztette meg az embereket. Ezert gondoljak, hogy maguk a hazak, a falak es epiiletek csapnak
fel tanit6mesteriiknek. Lehet, hogy beszelnek, de sajnos konyelven. A kornyezet hatasara talan
va16ban feIesipiink egy-egy "kollokvialis" mondast, sz61ast, fordulatot: semmivel se tobbet, mint
ugyanennyi ido alatt otthon, szorgalmas tanulassal.

Sem az Aziliaba szakadt honfitarsainkkal folytatott visszaemlekezes (emlekszel meg a Sanyira a

hatodik B-bOl?), sem az osszehasonlit6 kirakatkutatas (amelyet az angolok window-shoppingnak,
a nemetek Schaufensterleckennek, kirakatnyalasnak neveznek) nem visz benniinket kozelebb az
azil nyelv ismeretehez. De igenis ~ozelebb vi~z_a 1.1Y.~ sihii [ztJ114¥!.. A helybeli ujsagok mindig
kozlik, h~ikor van vezeteses tarlat - vagy mUzeumhhogat~s. Az aziliai TIT is biztosan
szervez ingyenes ismeretterjeszto eloadasokat. Ha k~ keriilok, szor~lmasan latQg,at~~ ,es
vegigjegyzetelem ezt is, azt is. A moziba jarasra szinten j6 iiriigy a nyelvtanulas. 1967-ben arom
~m-Moszkvaban:;--n-szer voltam moziban. Igaz, hogy a Lomonoszov egyetemen, ahol
laktam; igaz, hogy esetenkent 20 kopekert. De - nem hencegesbol mondom - egyszer ot perccel
kesobb kezdtek az eloadast, csak azert, mert en kestem.

Az idealis megoldas persze: intenz!Y..ki!pcsolat, sok kozos program vel1ink azonos erdeklOdesu
azil benn:;ziiI6ttekkel. FOJeg~haizok haiIaPd6k kijayltanj bjMinkat~~mi ha.nan{f6k'~aIDrunk
~Odni. Ebben az esetben val6ban megszilardult keszsegekkel joviink haza es mar
csak arr61 kell gondoskodnunk, hogy itthon feledesbe ne menjenek.

A masik t6nyezo, ami az utazas ismereteinkre gyakorolt hatasat eldonti: tudasunk szinvonala a
kinntart6zkodas idejen. A kovetkezo fejezetben megklserlem a nyelvtudas osztalyozasat, az
iskolakban hasznalatos jegyek alapjan. Nos, a legkisebb hasznot az "egyesre" es ,,6tosre"
a1l6knak fogja hajtani az utazas. Aki semmit sem tudott kiutazasakor, az bizony szuz aggyal fog
hazaerkezni. Aki igen j61 tudta a nyelvet, annal nehezen lesz felmerhetO a javulas. A
legkedvezobb eredmenyt - a fent reszletezett elOfeltetelek mellett - a kozbeeso szinteken fogjuk
tapasztalni.

Azokat a gondolatokat, amelyeket a nyelvtanulas mezejere kirandulva gyiijtOttem csokorba,

igyekeztem rendezni az alabbi kis osszefoglalasban. Nevezziik - vihigert se tizparancsolatnak­

.~

legfeljebb tiz keresnek.

~ ~~-;a.

1
1)

-72 -

Lomb Kata: igy tanuluk nyell'eket - Egv ti::.enhat nyell'il tolnulcsjetjegyz<isei

las,)z.('.5d!jaj's;){IIU/OI !/(I/c)il·U J1J/fU<7Z!1 ,{3a - 1J.J/iHp'.. .U ~o/nll1Jl '(2j :PJ1JX qwo7

- fL­
.li),\'!)Z,<2,J!i<>'!-I';)'!1I1/01 !,M/iJti'U loqU'()';:,!I t\'ny - /<Jy'(),tp,(u yo/nulJJ '{f1r :~)ll))f Q1uo7
- fi'L.­
IJanym:JNl allun/( a nyelvekbo1?

A diaknak nines prob16maja: a bizonyitvany vagy leekekonyv egyertelmii feleletet ad arra a

kerdesre, hogy tudasa hanyasra ertekeltetett. Legfeljebb morogni lehet az osztalyzat ellen.

Az A.Ny-nak azonban, aki a tanulasnal elsosorban onmagara tamaszkodik, az osztalyozast is

egyediil kell elvegeznie. Minthogy pedig onmagunkkal szemben koztudottan elfogultak vagyunk,
a tovabbiakban megkisereltem ezt az onkiertekelest nehany altalanos kovetelmeny feIallitasaval
targyilagosabba tenni.

E pr6balkozasnaI megint esak az a feln6tt lebegett szemein el6tt, aki kiegyensulyozott, atfog6
tudasra, nem pedig egy-egy speeiaIis keszseg egyoldalu elsajatitasara tOrekszik. Celja tehat nem
az, hogy a szakmajaba vag6 kozlemenyeket megertse, sem az, hogy a pul6ver arat lealkudni tudja.

Azt kell tehat megaIlapitani, hogy kollegank, aki ebb61 a szempontb61 is ANy, hogyan tud
vakmilyen nyelvet. Kovessiik az iskolakban szokasos osztaIyozast egyest61 otOsig es lassuk a
szinteket.

Az egyeseket ~..s_otosoket
a legkonnyebb osztogatni. Azt hiszem, az iskolaban is itt a legtisztabb
a hely~et.(~:¥de~e~ - minde? vita ne~l - ~, .aki se~it sem tud. Viszont~9r annak
az - oh, illily kis szamu - tanulonak, akmek szokinese az Idegen nyelven (termeszetesen az
intelligeneiajanak megfelel6 szinten) anyanyelvu sz6kinesevel azonos; akinel a beszed a kiejtes,
az iras a sz6hasznalat es mondatfiizes vonatkozasaban esak annyira ter el az adott idegen nyelv
szabalyait61, amennyire azt az egyeni beszedm6d vaItozatai megengedik.

~) adjunk magunknak az idegen nyelvb6l, ha u~a~uk sze~mat, !!£IDr az olvasott

szoveget amyalal!liban is az ir6 szandeka szerint tudjurtlogni; ha az olvasott szov~ szavainak
legfelje1)·b-20%=ab~~.$zQruLunk ..sz6i~qa; ha sfi-~gy-hidU~ - az ismeretko~o;-beiiil ~s6
temakban - rogtonozni, hogy azt partneriink "egyszeri hallasra" (tehat visszakerdezes neLkiil)
me~~n~e, meg akkofls, ha ~'mondatok szerkeszt6se-;;~~;gyc'ki~Jt6sen megerzik a "kinnsziilottseg";
na a.__ ~ hallo!J; s:z:9y:~g2l~~~g¢f1jset a legkori zavarokra lehet fogui; ha ,j~~~n,
fogalmazasban vagy fo~ditasn.aI ?l~~eget !!l.9:~. pr,?~.lJ.lcaLni, am~a 1~~1.QIJ~X<?E.~# es
konnyen
---
tud "nyomgakeszr~" Javltam.
-
'-~."--'''--'-'' .. '~~''''''~_. ".
---" ,"'.".- ;

-~

Harma§l erdemel nyelvtudasb61 az, aki az atl~..u~!p'-p~jft es ne.h~.?~~gii, hal!£!!~~veg~ek a

enyeget megerti, de reszleteit,.nem;
-"--=-_ _ __ ...
als:iyd.m.~gj_smeteltetik a kerdest, ha utean vagy iizletben
~ _~ ~ ~."_.,,.>< ':'"'"" """""....- .... _u._ ......... -,""-~~ ..... ~.~_ _ ~''"'''''':'».~'''s;_

felvilagositast ker; aIgE~k Jejben.e1.6~e Il1~gJ~en .. sz.erk~s~lenie~mQ!Jq~iy~it, hogy a szavakat

vagy a nem biztosan "iiI6" nyelvtani szerkezeteket el6bb megpengesse a kepzeletbeli hangvillan;
akinel az egys2:eDibb~Rublieisztikai" ~~ov~g_ m~g~e is sz6t~Q~~s,! __ kivan, akinek
fogalmaz~~ait vagy forgita§llit a ~ esak ugy tudja j~~, hogy ko~b_e!!Jlz"'ereaeti szoveg,
alapj~ll.~n~l1Qgj: lnit is akart mondani.

Es vegiil~~;;¢ allunk egy idegen nyelvb6l, ha a fijlii~e!_i~.!~.ott szo-y~~ tobbszoros

elis!U&tl~~.!1~arli~csaILh6~ meg; ha az gszoveggel akkor is n~hezen bir~

-75 -

Lomb Kat6: /gJ' tanulok nvelveket - Egv tizenhat nvelvii tolmacsfe(jegJ'zfsei

 meg, ha szavait sz6tarban elozoleg kikerestiik es ha legegxszerilbb mQ~iva16nkat is csak

mimika, gesztikulalas es a pa~gits..egevel tudFik"megertetni.
~- - ~
A nyelvtudasi nonnak felallitasara vonatkoz6 e kiserletben igyekeztem az osszes "pillereket" - a
nyelvtan szabalyainak ismeretet, alkalmazasanak kepesseget a hallott es irott szoveg
megertesenek, sajat es masok gondolatainak tolmacsolasi keszseget - belevonni. Ezek az elemek
osszefiiggenek. Tegla is kell, malter is kell a falhUzashoz.

Kifestetlen lakasba meg csak bele lehet koltOzni, de olyanba, amelynek tetejet az acs el nem
keszitette, ajt6it az asztalos Ie nem szallitotta, ablakait az uveges be nem uvegezte, nem lehet. Es
ha mar egyszer a hciz-nyelv ana16gianal tartunk, hadd piritsak ra tiirelmetlenkedo ANy tarsaimra a
hasonlat folytatasaval. Hazepitesnel mindenki tenneszetesnek tartja, hogy a (Ilunka alaJ?ozassal
kezdodik, es n~m csodalkgzik, ~ s0k.-~s_o~"JE:'l..~~6r~ a fe?~zE!£!!U!l~.~~i !:m lathato.
i\fapincezes nelkiil is lehet epiteni, de csak kartyavarakat. Mikor vessziik vegre tudomasuf, hogy
a ny~lvtaD.llIas~8lagaz~ a befektetett energiaegy reszet?
~~..I~='<'~~ &.JI!lftJ~'f!1Cit4;uga$iiihP"""""~

1fpden e1sajatitott egx,seg - sz6 vagy nyelvtani fonna - egyszersmind s¥Qg is, aJ!lir~!Qy~l;>l;>i~~~t
lehet akasztani. A bevezeto reszben emlitett Peterke csak kici1l6 szegeket akart. De a nala 30-35
- evve1 id6sebbek se ertik meg mindig, hogy minden megszerzett ismeret: covek. A fogassal
kapcsolatban is tenneszetesnek talaljuk, hogy eloszor a lathatatlan "tiulit" kellett beverni a falba,
) ~zutan a szoget, es csa~,Eutap. dobhatjuk ra - mindezek teherbirasa erejeig - a ~J2oht 6S
~
~abatoJgtt. Nemlenne erdemes e magM6l ertetodo tenyrol beszelni, ha nem talalkoznank annyi
tiirelmetlenseggel szakmankban, a nyelvtanulasban is. Egy feleven at kinait tanitottam a J6zsef
Attila Szabadegyetemen. Az egyik tanitvanyom csakhamar elmaradt, "lemorzso16dott". Miert? ­
kerdeztem, amikor egyszer osszetalalkoztunk. "Mert mar egy hOnapja jartam az 6rakra - felelte ­
es meg nem tudtam kinaiul."

A nonnakra visszaterve, ebbOl a j6l megalapozand6, sok reszletbOl osszeszerkesztendo

epiiletbOl hadd ragadjak megis egy elemet ki: megint a legmegfoghat6bbat es legkonkretabbat - a
sz6kincset. Kis kiteresiil es sz6rakozasul vaktaban osszeirtam nehany sz6t. Tessek mellejiik imi
1[ sz6ban forg6 nyelven) a megfelelo kifejezest es meghatarozni, hogy a nyelvnek ebbol az
aspektuscibOl a felsorolas utani pontozas alapjan hanyast erdeme1nek.

I. ! II.
-------f----.-----­
lJI/I.ootJ.,
hold'
I ~pas)
I
.r--­

I- 1'0&<00.
(\ --r= vasaro
"\\'1m,. elvezni if\\'o~ /!
.~-~ L
II l~gyen hirtelenul (7V1ddc ~

1 WI 'ott- szeles
\yNOO\ct
~~~CdrJ-
-76 -
Lomb Kat(): igy tanulok nyeh'eket - Egy tizenhat nyell'ii tolmacsjetjegyztisei
 \
~ III. -J IV.

sargarez eoffYft ~
bongeszni b ./(I,D 1jLJ Pi (?....­
,:

esokonyosen '?
lelkesed6 e V\~ ~/()/v\I2J\\ elF) (~ c.......­

Az els6 - fugg6leges - oszlop minden szavaert 1-1, a masodikert 2-2, a harmadikert 3-3, a
negyedikert 4-4 pont jar. Osszesen 40 pont. Aki esak tiz pontot tudott szerezni, az kettest, aki
hUszat - harmast, aki harmineat - negyest, aki negyvenet - otost adhat maganak szoismeretbiJl.

Megjegyzes: Szotarhasznalat diszkvalijikdlast von maga utan.

A megszerzett sz6kines, sajnos, nem olyan, mint a esinos poreelanfigura, amelyet, ha egyszer
birtokunkba vettiink, eletiink vegeig vitrinbe zarva 6rizhetiink. Vakmennyien tapasztaltuk mar
biztosan: milyen rozsdasan esikordulnak agyunk kerekei, ha egy ideig nem foglalkoztunk egy
idegen nyelvvel. Valamikor negyest adtunk magunknak bel6le es most, amikor el6vessziik es
leporolni akarjuk, kiderlil, hogy kettesre is alig allunk bel6le.

Az a teny, hogy J!_Jl..:~!!.t~~~I~pik, olyan kozhely, amelynek nines helye e

konyveeskeben. MegIs sientemTI"k neki neliany sort, mert nem ilyen egyszeriien all a dolog.

El6szor is azert nem, mert egy bizonyos ,;iilepedes"eppugy neQl. a.Et--a-nye~ytlld~ak, mint a
bomak. Hires karmesterekt61 hallottam, hogy miutan t6vir61 hegyire, izr61 izre szedve
begyakoroltak egy miivet, felretettek, es hangversenyiik el6tt 1-2 hetig hozza se nyliltak.
Megfigyeltek, hogy ez hasznal a teljesitmenyiiknek. A kiilfdldon t6ltott id6 eredmenye sem az ott­
tart6zkodas kozben mutatkozik meg peldaul a nyelvtanulasban, hanem erdekes m6don j6val a
hazaerkezes utan.

Masodszor is azert, mert a nyelvbe nemesak "bele lehet jonni", hanem beIe is lehet faradni. Az
ugynevezett kiser6tolmaesokat (de kiilfdldi vendeget fogad6 barataimat is) nemegyszer hallottam
panaszkodni err6l. A megerkezes idejen folyekonyan ment a beszelgetes - mondtak - de az itt­
tart6zkodas idejen ez a folyekonysag inkabb esokkent, mint novekedett, es mire elerkezett a
buesuzas pillanata, mar esak egy "Szereneses utat!" elrebegesere tellett bel6le.

E furesa jelensegnek nemesak az az oka, hogy a (hagyomanyos magyar vendegszeretet miatt

mindig mlmeretezett) program agyonfarasztja az agyat, hanem az a teny is. hogy a vendeg el6szor

meger6lteti magat. Lassan, vilagosan, egyszeriien igyekszik beszelni. Kes6bb azutan ugy

elkenyelmesedik az oromt61, hogy 6t milyen j61 ertik Magyarorszagon, hogy visszazokken az

-77 -

Lomb Katt): fg)' tal/ufok nve!veket - Egv tizenhat nve/vil tofnu1csfeJ;egyzesei

otthon megszokott tenneszetes stilusaba. Ez a tenneszetes stilus - a "beszelt beszed" - pedig,

mint mar lattuk, sokkallazabb szerkezetu, pongyolabb felepitesu es gyorsabb ritmusu. Annak, aki
nem a helyszinen sajatitotta el a nyelvet, nem konnyti megbirk6znia vele.

Hannadszor azert nem allithatjuk fel az egyszeru tetelt, hogy "ahogy halad az id6, ugy felejtjuk a
nem hasznalt nyelvet", mert hosszu lavon a nyelvtudasnak (akarcsak az emberi szervezet
fejl6desenek) utjat abrazol6 vonal parabola alaku. Ez a geometriai kep ugy ertend6, hogy ahogy
haladunk az oregedes fele, ugy keriilnek el6terbe a regi emlekek es a gyennekkorban elsajatitott
keszsegek a kes6bb tanultak rovasara. Kozismert jelenseg, hogy a nagypapa az otven evvel
ezel6tt lejeitsz6dott doberd6i csata minden apr6 reszletere emlekszik - csak eppen azt felejtette el,
hogy egy fel6raval ezel6tt mar vegigmeselte az egeszet.

Nyelvi vonatkozasban erdekes, szivfajdit6 bizonyitekat hallottam ennek a tetelnek

kepz6miiveszetiink doyenjet61, az egyik kival6 szobraszmiiveszt61.

Laszl6 FulOp fest6miivesz fiatal koniban Angliaba keriiIt es ott elt elete vegeig. El6keia angol
Iadyt vett felesegiil. Nem nagyon kereste honfitarsai tarsasagat - talan azert, mert az elsa
vilagMborU utan kisodr6dott magyarok nagyon is megtalaltak es halalra pumpoltak. Teny az,
hogy sem felesege, sem harom fia sohasem tanult meg magyarul. Ha a Londonba keriilt
miiveszkollegak koziil valakit meghivasaval tisztelt meg, rogtOn menteget6zott: angolul fog
beszeIni, teljesen elfelejtette az anyanyelvet.

Egy ejjel azonban - meselte szobraszmiivesziink - el6keia inas zorgette fel almab6l. Jojjon
azonnal: asszonya, Mrs. Laszl6 kereti, ferje hirtelen rosszul lett es folyton valami ismeretlen
nyeiven beszel; hiaba sz6lnak hozza angolul, nem vaIaszol. A mester odasietett, de sajnos, kes6n
erkezett. Id6s baratja mar nem tudott beszelni, meg anyanyelven sem, amelyhez annyi evtized
utan, halala 6rajaban visszatalalt.

-78 -

Lomb Kat(): igy tanulok nyell'eker - Egv ri:cenhat nye/vii tolmacsjeIjegyzt'sei

A nyelvtehetsegriJ1

Mindaddig, amig egy uj Konyves Kalman tekintelyenek egesz sulyaval ki nem jelenti, hogy
nyelvtehetsegek pedig ninesenek, fogunk ilyen megjegyzeseket hallani:

"Konnyii neki, ni esak ugy ragadnak a nye1vek!"

Senkire se ragad "ugy" semmi, legfeljebb a bojtorjan, ha tUI kozel megyiink hozza az
arokparton. A nyelvtanulas varhat6 sikeret egyszeru egyenlet fejezi ki:

Rliforditott id6 + erdeklOdes = eredmeny.

Csak jatszunk a sz6val, amikor a fenti egyenletben nyelvtehetseg helyett erdekl6dest irtunk?
Velemenyem szerint nem. Ha tehetseg kerdese lenne a tanulasban elert siker, akkor egyforma
eredmenyesseggel (vagy eredmenytelenseggel) birk6zna a kiilonbOz6 nyelvekkel ugyanaz a
tanul6. Marpedig ki nem hallott (vagy tett) mar ilyen kijelenteseket: "Amilyen, konnyen ment az
angol, ugy kinl6dom most a franeiaval" ... "Semmi erzekem a szlav nyelvekhez" stb.

Hogyan egyeztethet6 ez ossze a nyelvtehetseg univerzalitasaval?

Meg sohasem hallottam olyan (egyebkent szellernileg ep) emberr61, aki egy nyelvet - az
anyanyelvet - ne tudta volna a miive1tsegenek megfele16 szinvonalon megtanulni. Olyant azonban
mar hallottam, hogy egy nagymama, akinek nemesak a nyelvekhez, de meg a tanulashoz sem volt
semmi koze az utols6 negyven evben, bamulatos gyorsasaggal tanult meg spanyolul, mert Del­
Amerikaban sziiletett kisunokaja meglatogatasara kesziilt. Abba teMt meg bele tudnek menni,
hogy a fenti egyenletben az "erdekl6dest" motiwicioval helyettesitsuk.

A "nye1vtehetseg" sz6val mliresak azert sem rokonszenvezem, mert e kifejezes kalapjaval a

legkiilonboz6bb fogalmakat szoktlik leboritani. A "nines semmi erzekem a nyelvekhez" panasz
rendszerint azt jelenti, hogy az illet6 esak nehezen, tObbszori nekifutasra tudja megjegyezni az uj
szavakat. "Tehetseges a nyelvekben" elismeres jar ki azoknak, akik papagajszerii keszseggel
utanozzak az idegen nyelv hangjait. Zsenikent tiszte1ik a tanfolyamokon a hallgat6t, aki
hibatlanul oldja meg az irasbeli feladatokat, mert gyorsan sikeriilt tajekoz6dnia a nyelv alaktani es
mondattani szovevenyeiben. "Nyelvesznek is nagy" - dieserjiik egy-egy ir6nkat, ha stilusa
mereszen magyar es ujit6an modern. De nyelvesz az is, aki beszelni ugyan egyetlen idegen
nyelven sem tud, viszont evekig tart6 es a helyszinen folytatott kutatasai eredmenyekeppen
megallapitotta, hogy Eszak-Ka1ced6nia kiilOnbOz6 nyelvjarasaib61 teljesen hianyoztak az 6asszir
j ovevenyszavak.

"Lingvistanak" - ugy, ahogy azt a bevezet6 reszben meghataroztuk - esak az els6 Mrom
keszsegre van sziiksege: j6 sz6mem6riara, hangelemz6 es hangutanz6 kepessegre es logikus
agyra, amely utat talal a nyelv szabalyainak vilagaban. De a gazdag sz6kinesben, j6 kiejtesben es

-79 -

Lomb KaftS: ig)' tal/ufok: nvelvekef - Egv fizenhaf nve/vii tolnulcsfe(;eg)'zesei

nyelvtani "ni1<:1tas"-ban is nagyobb szerepet jatszik a megkozelites madja, mint a megfoghatatlan

es meghatarozhatatlan "nyelvtehetseg".

Tagadhatatlan teny, hogy alfdldi szarmazasu honfitarsaink nehezebben tanulnak nyelveket, mint
a dunanmliak vagy felvidekiek. Ennek magyarazata persze nem abban rejlik, hogy a delibabos
ronan egyt6l egyig nyelvtehetseg nelkiili gyermekek jonnek a vilagra! Inkabb abban, hogy a
Tiszahat vagy a Hajdusag szinmagyar videken kes6bb hallanak idegen szot, mint a nemet ajkuak
lakta Tolnaban-Baranyaban vagy a Csehszlovakiaval, Jugoszlaviaval, Romaniaval szomszedos
hatarszeleken.

Erdekes szabaly, hogy e keszseg kialakulasahoz nines is okvetleniil sziikseg az aktiv beszedre.
Mar az anyanyelviinkben nem letez6 hangok gyerekkori puszta hal/asa is elegend6 ahhoz, hogy a
flil megszokja, a szaj kes6bb reprodukalni tudja a t6lunk idegen hangokat. Tudomanyosan ezt ugy
szoktuk mondani, hogy "az idegennyelvu komyezet onmagaban meg tudja akadalyozni az
artikulaeios bazis elmeszesedeset".

Tolmaesbrigadunknak vannak tagjai, akik magyar sziil6k gyermekekent kiilfdldon sziilettek es

nevelkedtek. 1945 utan, mar viszonylag feln6tt fejjel keriiltek Magyarorszagra es bar addig
sohasem beszeltek - esak sziileikt6l hallott<ik - a magyar nyelvet, most t6keletesen bilingvisek,
ugyanesak a bevezet6 reszben meghatarozott ertelemben.

A start, a "megkozelites" (az angol approaehnak, az orosz "no):(Xo)J,"-nak nevezi), tehat igen
nagy szerepet jatszik; lenyegesen nagyobbat, mint a nyelvtehetseg vagy annak hianya. A zsidosag
mindig hires volt poliglottsagarol. Nos, a Kiskunsagon vagy a Nyirsegben feln6tt nernzedek mar
eppoly szintiszta magyar tajszolassal beszeli az idegen nyelveket, mint a debreeeni civisgyerek.
Izrael kibueokban feln6tt ifjusaga esak ivritiil tud.

Senki sem tagadhatja azt a tenyt, hogy ha A es B egyszerre kezd el tanulni, akkor A esetleg fele
id6 alatt er el a tudasnak ugyanarra a szintjere, mint tanulotarsa. NezzUnk utana a hattemek:
biztosan ra fogunk jonni, hogy

A-nak t6bb ideje van a nyelvvel foglalkozni, mint B-nek,

A-t kozvetlenebb eel serkenti a szorgalomra, mint B-t,

A okosabb modszerekkel tanul, mint B, es/vagy

A egyszeruen eszesebb B-nel es ugyanez a tempokiilonbseg a biologia, geologia vagy b<irmely

mas tudomanyagban is megmutatkozott volna.

Megis az az erzesem, hogy a fejezet elejen idezett primitiv egyenlet baloldalanak nevezojebe is
kivankozik valami: egy negativ tenyez6. Talan egyszeruen gatlasnak nevezhetnem:

- 80­
Lomb Kata: igy ranu/ok rrFeh'eker - Egy rizenhat nye/l'ii to/macs feljegyz{isei

feltett kerdesekre. Szemtanuk jegyzik fel, hogy minden z6kken6 es "atallas" nelkiil siklott egyik
nyelvr61 a masikra es irt be a latogatok keresere epigrammakat, "exhortaciokat" az e celra hozott
k6nyvecskekbe.

Magyarb61 a feljegyzesek szerint negy tajszolast is megtanult a messzire vet6d6tt szegeny

bakaktol. Hogy valoban letezett-e "Pesth"-i dialektus es hogy az "Eperjes"-i nem inkabb a
szlovaknak volt-e valamelyik valtozata, azt szaz ev tavlatab61 nehez lenne mar eld6nteni. De
sokka! erdekesebb is ennel, hogy hogyan velekedett Mezzofanti biboros a magyar nyelvr61.

Honleanyi biiszkesegem nem engedi meg, hogy ne idezzem szorol szora nyilatkozatat:

"Tudjak-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktiv kepessege es ritmusanak harmoniaja miatt az

6sszes t6bbi ele, a g6r6ggel es latinnal egy sorba helyezek? A magyar. Az uj magyar k6lt6knek
szamos verset ismerem, amelyeknek dallamossaga teljesen magaval ragadott. Kiserje
figyelemmel a j6v6 tOrtenetet es a k6lt6i geniusz olyan hirtelen fellendiiIesenek lesz tanuja, amely
te1jesen igazolja joslatomat. Ugy litszik, a magyarok maguk sem tudjak, hogy nyelviik milyen
kincset rejt magaban." (Idezi: Watts, Transactions of the Phyl. Society, 1855.)

Hat lehet-e nem szeretni ezt a kedves tudost, aki ezt irta egyik csodaloja fiizetebe:

"Mindenki utolerheti teljesitmenyemet, aki a nyelvek lenyeget felfogni, elemezni, megitelni es

emlekezetebe vesni tudja."

- 83­
Lomb Kaf6: fg)' tallulok nvelveker - E'gy fizenhaf nvelvii tolmacsfe(ieg)'zesei

"Nyelvi palyak"

Boldogtalansag ellen a psziehol6gusok valamilyen hobby Sfugos beszerzeset javasoljak. Elfogult

vagyok; az az erzesem, hogy aki a nyelveket valasztotta rogeszmejenek, az sohasem erezheti
magat igazan szerenesetlennek. Ha pedig sikeriil elemie, hogy ne esak maniajanak, hanem
maniajab61 is elhessen, akkor le1ki egyensulya egyenesen garanmlva van. Ugyanezt mondja
egyebkent G. B. Shaw is a Pygmalionban: "Happy is the man who is living by his hobby" ­
Boldog az az ember, aki a vesszoparipajab61 e1.

Hogy elhet meg szenvedelyebOl a nyelvek irant lelkesedo ember? Harom foglalkozast - a
kiilkereskedelmit, vendeglat6iparit es idegenforgalmit - szoktunk nye1vigenyesnek, harmat - a
nyelvtanarit, a fordit6it es a tolmaesit - nyelvi palyanak nevezni. Konyviink keretei koze az
ut6bbi haromnak problemai kivankoznak.

Kozoktatasunkat ezen a teren sulyos mulasztas terheli. Magyarorszagon rendszeres kepzes esak
a tanari palyan folyik; kepesitest esak ebbOl lehet nyerni. E hianyra mar szamtalanszor felhivtuk
az illetekesek figye1met ertekezleteken es szakkozlemenyekben, statisztikai kimutatasokban es a
napisajt6 hasabjain. Szamunkra, a szakma kepviseloi szamara, te1jesen vilagos, hogy a rendszeres
fordit6- es tolmaeskepzest nemesak a palyavalasztas elott a1l6 fiatalok, hanem hivatasunk erdekei
is megkovetelik.

A kerdes megoldasanak penziigyi, adminisztrativ es pedag6giai vonatkozasai nem illenek e kis

konyv keretei koze. Minthogy temank a nyelvtudas, itt es most esak arra szeretnek ramutatni,
hogyafO kovetelmeny - a magasszintii nyelvismeret - azonossaga ellenere milyen kii16nbOzo
igenyeket tamaszt es milyen ellentetes adottsagokat kovetel e harom foglalkozas.

Ma mar tudjuk - mert megtanultuk -, hogy a kitiino nyelvismeretekkel, nagy gyakorlattal

rendelkezo fordit6 is megbukhat, ha nyelvoktatasba vagja a fejszejet. Evtizedek 6ta el a hit, hogy
nyelvtanimsra alkalmas mindenki, aki idegen nyelveket ismer. (Itt az ideje, hogy megertsiik:
semmit sem er a nyelvtudas, ha nem parosul pedag6giai, psziehol6giai ismeretekkel es oszinte
hivataserzette1.) De forditva is all a szabaly: sok sikeres pedag6gus mondott mar esodOt a
tolmaesfiilkeben. Sot peldakat idezhetnek annak igazolasara, hogy kitiino tolmaes gyatra irasbeli
forditast produkalt vagy hogy 6riasi rutinnal rendelkezo fordit6nk meg az elso mondat alanyahoz
keresgelte az allitmanyt, amikor a sz6nok mar reg meghajolt es visszaiilt a helyere.

Konnyii lenne azzal ervelni, hogy a gyakorlat hianya miatt nem valtak be a pr6balkoz6k. A
tapasztalat azonban mast mutat: nem rutin, hanem egyeniseg kerdese, hogy a harom "nyelvi
palya" koziil ki melyiken tudja sikerrel felhasznalni kepessegeit.

A legfontosabb tenyezo, ame1y e harom "szolgaltatast" megkiilonbOzteti egymast61, es amelyhez

val6 viszonyunk e1donti a munka sikeret vagy kudareat, az Idofaktor. Aszerint, hogy kollegaink
hogyan tudnak megbirk6zni ezze1 a zsamokkal, beszeliink fordit6i, tanari, illetoleg
tolmacsegyenisegrol.
- 84­
Lomb Kat<i: igy tonulok nyeIJ'eket - Egy ti:::enhat nyeIJ·if to/macs jetjegyz(isei
 Megpedig erdekes m6don a fenti sorrendben.

Tamimak es tolmacsnak csak az menjen, aki nem "befelefordult" (introvertalt), es nem riad
vissza a rivaldafenytol. A szinesz utan ennek a ket szakmanak kepviseloi allnak legt6bbet
szinpadon. A kii16nbseg csak abban all, hogy a szinesz elore alaposan kidolgozhatja
szereplesenek minden reszletet es azutan hetekig, h6napokig, szerencses esetben evekig, sot
evtizedekig jatssza a szerepet, viszont a tanar es tolmacs mindig uj es uj szituaci6k koze keriilve
mozog a "szinpadon". A tanar mindenkor komyezetere reagalva ugyan, de sajat maga altal
iranyithat6an, mig a tolmacs elete maga az elore1athatatlansag.

EbbOl kovetkezik, hogy a Kosztolanyi altaI hirdetett tetel ("idegen nyelven beszelni mindig
megalkuvast je1ent") a tanamal kevesbe ervenyeslil. A pedag6gussal szemben jogosabban
tamaszthatjak a tevedhetetlenseg kovetelmenyet.

Az oroszoktatas megindulasakor elOfordult ugyan, hogy a tanar tanitvanyaival egylitt tOrte fejet a
nehezebb mondatok jelentesen. Ez a partizanidoszak azonban mar a multe. A tanar - ismetlem,
elore korvonalazhat6 - munkajaban bizonytalansagnak he1ye nincs.

Erosen onkritikara hajlamos, befelefordult, tepelodo egyeniseg a harom nyelvi palya kozott csak
az irasbe1i fordit6era alkalmas. Munkajuk sokkal valtozatosabb keretek kozlil folyik, mint a
tanaroke: legrangosabb kepviseloik - a miifordit6k - sem engedhetik meg maguknak azt a
fenyiizest, hogy egyetlen stilusra vagy egyetlen ir6egyenisegre specializaljak magukat. A
szakfordit6k nepes csoportjaban sem akadnak olyanok, akik meg tudnak maradni a - mondjuk ­
csak gepeszeti vagy csak miiveszettorteneti temak kereten bellil. A technika egyre fokoz6d6
specializal6dasa mellett a "miiszaki fordit6" meghatarozas is ertelmetlen, mlhaladt fogalom.

Kedves szemelyes - igaz, hogy nem fordit6i, hanem tolmacs elmenyem -, hogy egy nernzetkozi
kongresszuson az egyik amerikai vendeg vette maganak a faradsagot es hatrajott a fiilkemhez:
figyelmeztetett, hogy az egyik fogalom visszaadasara rossz sz6t valasztottam. igy es igy kellett
volna mondanom. Megkoszontem a segitseget es megkertem: arulja el egy masik kifejezesnek
forditasat is, ame1yben bizonytalan voltam. - la, azt nem tudom - felelte erre -, en csak a szilard
testek polimerizaci6jaban vagyok otthon, a folyekony fazisban lejatsz6d6hoz mar semmit sem
ertek!

Hogyan tudja a miifordit6 es szakfordit6 megis megoldani sokretii fe1adatait? Talan

univerzalzseni az egyik? Polihisztor a masik? Nem, csak kegyesen banik vellik szakmank
zsamoka: az ido. Tetszeslik es lelkiismeretUk szerint kutathatnak jobb es meg jobb megoldasok
utan, kOllZuItalhatnak sz6tarakkal es szakemberekkel.

A tolmacs azonban eleve eljegyezte magat a megalkuvassal. Erre a palyara csak az menjen, aki
nem szenved "perfekcionizmusban". Munkaja orok kompromisszum a "tOkeletesen szeretnem"
idealja es az "ennyire tellett az idombol" realitasa kozott. Aki nem kepes elfogadni a j6t a jobb
helyett, az nem sok babert fog aratni a nye1vi szakmak e legmodemebbjen es legerdekesebbjen.
Engedjek meg, hogy kii16n fejezetet szenteljUnk neki.

- 85­
Lomb Kar6: ig)' tanulok nvelveker - t'gv rizenhar nvelvif tolnIlJcsfe{jeg)'zesei

A tolm acspalya

Mert 16n Babel es nyelvi zurzavar. Es biztosan tudom, hogy 6rakon beliil akadtak egyesek, akik a
tObbinel jobban megertettek: mit tivolt a baloldalon agal6 szomszedjuk a jobboldalon toporzekol6
feM. Keszseggel siettek segitsegtikre, hogy egymasnak eshessenek. Megsztiletett a
tolmaesmesterseg.

Szakmank e legelso kepvisel6ir61 hivatalos adatok nem allnak rendelkezestinkre. Az

irodalomban tudtommal Plinius emliti 6ket eloszor: leitja, hogy a Dioseuriasban mar 130 tolmaes
mukOdott alland6 jelleggel.

A r6mai birodalom bukasa, ugy latszik, a szakmM is romjai ala temette. A korai kozepkor sok
zsinatar61 tudjuk ugyanis, hogy az egyhazatyak koztil ki gorogtil, ki latinul, ki bebertil ervelt: nem
ertettek, kovetkezeskeppen nem is gy6ztek meg egymast.

A Kelet-Nyugat kozotti kereskedelmi kapesolatok megindulasakor kezdtek ujra szerephez jutni

tolmaesel6deink. A szuItanok udvaraban sorra megjelentek a nyugati nyelveket ismer6
kiilkereskedelmi "bonyolit6k": a dragomanok.

A sz6 eredetere nezve eddig ket magyarazatot talaltam. Az egyik szerint az 6arab tarzsumanb61
(kozvetit6), a masik szerint az angolszasz druggermanb61 (robotos, kuli) szarmazik. Egesznapos
szimultan tolmaesolas utan mindig az ut6bbi felteves fele hajlok.

A. Naima az Annals of Turkish Empire cimu muveben egyetlen dragomant emlit meg kii16n.
Tizennegy nyelven beszelt. Btiszkek lehettink ra: magyar volt.

Ma mar furesa hallani" hogy a reneszanszban azert lendtilt fel a tolmaesszakma, mert a veleneei
es genuai fejedelmek nem ertettek egymas nyelvet es esak tolmaesok reven tudtak erintkezni.
Akaresak a fest6k es szobmszok, mestersegtink e regvolt kepviseloi is egy-egy meeenas kegyet
elveztek es udvartartasanak fenyet emeltek.

A muvesz kortilbeliil a mult szazad elejen szabadult fel a f6Uri pmfog6k a161; a tolmaes egy
evszazaddal kes6bb. Megsziiletett a tolmaessag mint onaIl6 foglalkozasi ag, a "septem artes
liberales", a bet szabad muveszet nyolcadik testverekent.

Nagy egzenges kellett ahhoz, hogy ez bekovetkezhessek. Hivatasunk akkor nyert jelent6seget,
amikor a masodik vilaghaborU borzalmait61 meg felig yak emberiseg az egyiitteles osvenyei fele
kezdett tapogat6zni.

Dont6 fordulatot els6sorban mennyisegi teren hozott e valtozas. Addig ugyanis a rendszeres
nernzetkozi erintkezest a diplomatak bonyolitottak Ie, akiknek megvolt a maguk kozos nyelve: a
franeia. Eigondolkoztat6 teny, hogy a Nap6leon bukasa utan, 1815-ben osszeiil6 beesi

- 86­
Lomb Kat(): igy tanu!uk nyeIJ'eket - Egy ti:enhat nyell'ii tolnl<icsfdjegyzhei

kongresszuson a francia nyelv es kulmra hatterbe szoritasanak m6dozatair61 francia nyelven

targyaltak a Szent Szovetseg kepviseloi.

130 evvel kesobb, 1945-ben viszont annyi politikai, kereskedelmi, gazdasagi, kulturaIis es
tudomanyos kerdesben kezdte keresni az egyiittmiikodest az emberiseg, hogy a helyzet dontoen
megvaltozott. A targyal6 feleknel a szakismeret mellett a nyelvismeret mar nem volt mindig
megkovetelheto; a tolmacssziiksegletet mar nem elegitettek ki azok a nok es ferfiak, akik a
szarmazas vagy sziiletes veletlenje folytan nevelodtek ket- vagy haromnyelviive. Megkezdodott a
tolmacsok tervszeru kepzese a kiilOnbOzo iskolakban, amelyeknek szama rna mar 30-40 koriil
mozog.

Pontos adatot azert nehez idezni, mert nincs olyan nagy vagy kozepvarosa Nyugatnak, amelynek
nyelviskolaja ne btiszkeIkedne "tolmacskepzo" tanszekkeI. A tolmacssag ugyanis kiilfdldon (de
hazankban is) a j61 fizetett mestersegek koze tartozik.

A kozvelemeny nem ismeri a szakman beltili eros tagoz6dottsagot. Mint ahogy sokan egeszen a
felszabadulasig egyseges osztaIynak hittek a parasztsagot es csak 1945 utan tudtak meg, hogy van
zseller, kozepparaszt, kulak stb., ugy veszik altalaban kozos kalap ala a kisero, targyalasi es
konferenciatolmacsokat. Pedig masok a veltik szemben tamasztott kovetelmenyek; masok a
feladataik es a dijazasuk is.

A kisero tolmacsokat "statuszban" idegenforgalmi, alkalomr61 alkalomra pedig tarsadalmi

szervek foglalkoztatjak, amelyeknek profiljaban kiilfdldiek vendegtil latasa is beletartozik.
Idegenvezetoi tevekenyseget csak az fejthet ki, akit erre kiilOn igazolvany jogosit feI. Az engedely
megszerzese vizsgahoz, a vizsga tanfolyam elvegzesehez van kotve. Nyelvtudason es politikai
tajekozottsagon kiwI tOrtenelmi, irodalmi, miiveszettorteneti ismeretekrol kell bizonysagot
tenniok. Az a mondas, hogy minden kiilfdldivel erintkezo ember egyszersmind hazajanak
nagykovete is, fokozottan all a tolmacsoknak erre a kateg6riajara, amelynek szemen at latja,
szavam at ismeri meg orszagunkat a vendeg. Emberi tulajdonsag, hogy egesz nepeket, sot egesz
kontinenseket azon a - sokszor csak nehany - emberen kereszttil iteltink meg, akikkel szemelyes
kapcsolatunk volt. Nem csoda, hogy a kisero tolmacsokkal szemben szemelyi, szakmai, politikai,
moraIis teren egyarant magas kovetelmenyeket tamasztunk. Dijazasuk, sajnos, fajdalmasan
elmarad e kovetelmenyek mogott.

Az ugynevezett targyalasi tolmacsok egy-egy ceg, intezet, vallalat kereteben miikodnek. Az 0

munkajuknaI ugyanis a j6 nyelvismereten kiwI a szakma reszletes es elmelytilt ismerete a fontos.
A forditast altalaban "konszekutiven" vegzik, vagyis a mondanival6k kisebb-nagyobb reszeinek
elhangzasa utan. Ez a j6 nyelvismereten kiwI egy speciaIis kovetelmenyt tamaszt veltik szemben:
a j6 - ugynevezett "retentiv", halmozni tud6 - emlekezotehetseget. A tolmacsiskolak tanterveben
nagy szerepet jatszik olyan feljegyzesi rendszer kialakitasa (a gyorsiras erdekes m6don teljesen
alkalmatlan e celra),amely a mem6ria bizonyos fom tehermentesiteset teszi lehetove.

Nernzetkozi talalkoz6kon egyre jobban kiszoritja ezt a szinvonalas, de idorabl6 m6dszert az

ugynevezett szinkron vagy szimultan tolmacsolas. Lenyege, hogy a tolmacs altalaban a targyal6
felektol helyileg is tavol, akusztikailag elszigetelt fiilkekben, fejhallgat6n kereszttil hallgatja a

- 87­
Lomb Kat£>: ig;> tallulok nvelveket - Egy tizenhat nvelvfi to!nliicsfe!iegyzc;sei

vitat vagy el6adast es a sz6nokkal egyidejiileg forditja az elhangzottakat a "eelnyelvre" a

mikrofonba.

A szimultan tolmaesolas a legmodernebb szakmak es a legerdekesebb szellemi tevekenysegek

egyike. El6bbit mindenki elismeri, ut6bbit sokan vitatjak. Kijelentik, hogy a tolmaesolas nem
szellemi funkei6, hanem annak eppen ellenkez6je.

Tagadhatatlan, hogy a kozvetitett tenyeknek nem kell mindig behatolniuk a tolmaes tudataba.
Igazan rutinirozott kollegaink tudatosan is ki tudjak agyukat kapesolni a munkab61. igy se
kevesbe faraszt6 azonban a munka: 15-20 perc utan mar pihenest kivan a meghajszolt agy. Ezert
dolgozik egy-egy fiilkeben mindig "valt6par".

Mi teszi olyan nehezze ezt a munkat es mi a magyarazata annak, hogy hazankban 50-60 igazan
j6 targyalasi tolmaes akad, viszont az "egyidejii" attetelre koriilbelul esak egyharmaduk
vallalkozik?

Harom okra hivatkozva kerek engedelyt, hogy kedvene vessz6paripamr61, a szimultan

tolmaesolasr61 ne kelljen meg egy kiesit leszallnom.

Egyreszt azert, mert a tolmaes sem esinallenyegeben mast, mint barki, aki idegen nyelvre nyitja
szajat: fordit, forrasnyelvr61 eelnyelvre; esak eppen keszen kapott mondanival6kat es nem a sajat
gondolatait. (Ezert is szoktak mondani, hogy nem igazi szellemi funkei6.) Az osszes szakmai
"trlikkok" tehat, amelyekr61 a kes6bbiekben sz6 lesz, esak a konyvem eddigi lapjain
elmondottakat helyezik elesebb megvilagitasba.

Masreszt azert, mert a nyelvtudas felhasznalasanak ez a formaja annyira uj, hogy lingvisztikai
szempontb61 meg senki sem pr6balta elemezni, es a kerdesnek sem belfdldon, sem kUlfOld6n
nines szamottev6 irodalma.

Harmadszor azert, mert e konyveeske temaja a nyelvtudas. Annak legigenyesebb mereeje - a

szimultan tolmaesolas - megerdemel tehat egy-ket oldalnyi elmefuttatast.

Az ilyen jellegii gondolatkozvetitesnek ugyanis "beepitett" nehezsegei vannak, amelyeket csak

nyelvi vagy csak szakmai tudassal nem is lehet lekUzdeni. Mindkett6nel fontosabb az a keszseg,
amely reven a szellem a jomisnyelv szjerajab61 kitorve egy uj nyelv palyain kezd keringeni;
amelynek segitsegevel elegge el tud tavolodni a kiindulasi nyelv formait61.

Miert nehezebb ez a feladat a szimultan tolmaesolas, mint a mindennapi beszelgetesek

folyamataban? Mert az egyszerii tarsalgasokban (vagy kUlonosen irasbeli forditaskor) van nemi
id6nk mondanival6nkat atgondolni es az uj forma helyesseget (a mar annyiszor emlegetett
hangvilla megpengetesevel) ellen6rizni. Meg a konszekutiv tolmaesolasnal is raerUnk
megszerkeszteni mondanival6nkat, hiszen az, akit forditunk, nekUnk is megszerkesztett egyseget
- kesztermeket - szallit.

Sokszor, sajnos, esak jelkesztermeket. "Ha halala utan felboneoljak - mondta valamelyik
tiszteletlen tolmaeskollegank egy kUlf6ldi politikai nagysagr61- milli6 aWtmanyt fognak talalni a
hasaban: azokat, amelyeket az elmult evtizedek alatt lenyelt es nem mondott ki." Annak
- 88­
Lomb Kat6: }gy tanulok nye/vekct - Egy ti::.enhat nye/vii tolmacsfeljegyz(;sei

remenyeben, hogy e kis konyv olvasoi kozott mai es leend6 szonokok (eI6adok, felszolalok,
korreferensek, jelentestevok) is akadnak, hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy ket keresfinket
tovabbitsam hozzajuk. Az egyik az, hogy ha rogtonoznek, ne probalkozzanak az irott stilus
nalunk megleheWsen elterjedt dagalyossagaval! Belegabalyodnak, nem tudnak kilabolni a
megkezdett mondatbol, sohasem jutnak az allitmanyig, pedig a tolmacsnak meg a szonok
eleteben, nem pedig a halala utan van ra szUksege! A masik keresfink: ha mondanivalojukat
otthon elore es gondosan kicirkalmaztak. adjanak nekfink is a kezUnkbe egy masolatot! Amikor a
szonok komplikaltra csiszolt, hosszu mondatokat hadar Ie a zsebeb61 elohUzott papirlapokrol,
nektink pedig rogtonoznUnk keU, akkor kettonk kozott egy elore lathato kimenetelu birkozas
indul meg. A tolmacs romai stilusban kenytelen ktizdeni, a szonok pedig "ott fogja, ahol eri".
Ebben a ktizdelemben biztos, hogy mi maradunk alul.

E kis kitero utan hadd mondjam el meg egyszer, hogy a szimultan tolmacsolas azert nehezebb a
spontan beszelgetesnel, mert a gondolkodasra csak a masodperc tOrt reszei allnak rendelkezesere.
Sokszor pedig egyenesen "minuszban van" a tolmacs: elore keU kitakilnia, hogyan hangzik majd
1-2 masodperc mulva az, amit neki most keU forditania.

Hadd igazoljam ezt az allitasomat egy konkret peldan. TegyUk fel, hogy a leforditando mondat
magyarul igy fog hangzani:

"Vizben oldhato sok nem alkalmasak ennek a gyogyszemek elMllitasara, amelyet fOleg az
allatorvosi gyakorlatban hasznalnak."

Mint minden kozlesben, ebben a mondatban is van egy kulcsszo, ami a mondanivalo lenyeget ­
a benne leva uj elemet - fejezi ki. Valami, amit nemcsak a tolmacs, de meg a jelenlevo
szakemberek sem tudnak. Valami, amit - nemi optimizmussal szolva - meg az egyetemen is csak
ezutan fognak tanitani. Ebben a mondatban ez az elore nem lathato lenyeg, az uj elem a nem szo.
A magyar forditasban a negyedik helyre keU keriilnie.

Mi tOrtenik azonban, ha - peldaul - nemetb61 forditjuk ezt a mondatot, megpedig a szonokkal

egyidejuleg, szimultan? A nemet szoveg valahogy igy fog hangzani:

"Wasserlosliche Salze eignen sich zur HersteUung dieses, hauptsachlich in der Vcterinarmedizin
verwendeten Medikaments nicht."

A kozles lenyege, amelynek kedveert az eloado beszel es a haUgatok (remelhetoleg) figyelnek­

vagyis a "nicht" szocska - a leforditando mondatban a tizennegyedik helyre keriil!

A legkonnyebb megoldas persze az lenne, ha megvamank, amig a szonok elrebegi a boldogito

"nem" szocskat es csak akkor nyilatkoznank. A gyakorlatban azonban ez azert nem - nem mindig
- valosithato meg, mert a kulcsszot megelozo reszek szamoktol, technikai szakkifejezesektol
hernzseghetnek, amelyeket jobb nem emlekezetUnkre bizni, hanem minel elobb kimondani.
Megallni, elnemulni kti16nben is csak a szonoknak szabad ("Melyen szanto agy, keresi a
gondolatait legjobban kifejezo format!"). Ha a tolmacs nemul el, akkor a beaUt csendre meg a
fejhallgato imyekaban bekesen szenderg6 delegatusok is felriadnak egy pillanatra. ("Pancserek
iilnek ott fenn a fulkekben; nem ismerik a kifejezeseket.")

- 89­
Lomb Kar6: igy tallulok nvelveker - Egv rizenhar nvelvli tolnu1cs!t'(jegyzt;sei

 Ha tehat varat magara a kulcssz6, ne arulkodjon nema csend vagy a csendnel is kinosabb
nyoszorges a tolmacs nehezsegerol! Ilyenkor jutnak szerephez azok a "tOltOformak", amelyekrol a
sz6kincsfejezetben mar sz6 esett. Azt a felsorolast erre a celra kotetnyive1lehetne kiegesziteni: az
e1oadasok, sz6noklatok hivatalos nyelve sokkal tObbet bir e1 a "kenoanyagokb6I", mint a
hetkoznapi beszelgetes.

A ldilonbOzo nye1vek sz6rendje nem azonos. Nemetbol azert nehez forditani, mert ez az idi6ma
szereti a minel hosszabb "kepzodmenyeket". Az angolok "box in box in a box"-nak, a nemetek
maguk "Schachte1satz"-oknak, skatulyamondatoknak nevezik e vegeerhetetlenlil egymasba fiizott
mellt~kmondatokat. Csakhogy mig a nemetben az egymasba tolt reszmondatoknak ez a stilusa
inkabb divat kerdese, addig a japanban peldaul nyelvtanilag az egyetlen lehetoseg! Ez a nyelv
ugyanis egyaltalaban nem ismeri a mellekmondatok rendszeret. Bizony, megizzad a szegeny
tolmacs, amikor egy igy hangz6 mondatban kell rendet teremtenie: "BarMom tegnap az anyjat61
konyvvasarlas celjab61 kapott tiszteletremelt6 penzt e1vesztven a konyv megvasarlasanak nem
tudasa miatt keservesen sir6 kislannyal talalkozott dolgot meselte."

(A "tiszteletremelt6" sz6cska japanban nem ilyen hosszu, de annal elengedhetetlenebb. Sohasem

szabad - f6leg noknek - kihagyni a penzzel, nevjeggyel, iizenettel es meg sok szaz mas dologgal
kapcsolatban. Ne csodalkozzunk rajta: ebben az udvarias orszagban meg a jatekbabat is "ningj6­
szannak", "emberformaju urasagnak" hivjak!)

A tolmacsolas brigadmunka. Flilkebe1i partneriinktol nemcsak azt varjuk e1, hogy felvaltson
benniinket, amikor kifaradtunk, hanem azt is, hogy kisegitsen egy-egy sz6val, ha eppen nem jut
esziinkbe. Ha nincs jelen, vagy ha 0 sem tudja, akkor a tolmacsra is all (csak fokozottabb
mertekben) mindaz, amit a szavak felidezesevel, a komlirassal stb. kapcsolatban e10bb mar
elmondottunk.

Munkank szepsegeinek es nehezsegeinek ecsetelesenel hadd terjek ki meg egy tenyezore. A

nernzetkozi talalkoz6k rna mar mindennapos formai a miiszaki, gazdasagi, tudomanyos
egylittmiikodesnek. Szamtalan nernzetkozi szerv - peldaul a KGST vagy az Eur6pai Gazdasagi
Kozosseg, az ISO (Nernzetkozi Szabvany szervezet) vagy a GATT (Nernzetkozi Vamuni6) ­
evrol eyre konferenciakon alakitja ki egyseges elveit. Az ilyen ertekezletek resztvevoi nemcsak
egymas szemelyh ismerik evek 6ta, hanem egymas velemenyh is. Tudjak peldaul, hogy mig Mr.
Craig a fOtthusnak foszfataze-aktivitas meghatarozasa celjab61 tOrteno homogenizalasanal
ragaszkodik az Ultra-Turrax kesziilekhez, addig Herr Schulze kizar6lag a Nelco-kesziileket
hajland6 evegbol elfogadni. A baj csak az, hogy a legutols6 konferencia esetleg Barcelonaban, az
ezt megelozo pedig - mondjuk - Leningradban zajlott Ie. igy szegeny magyar tolmacs, mig a vita
mondatai villamgyorsan repkednek a feje komI, meg mindig azon tOpreng, hogy mi a csuda is
lehet az a foszfataze-aktivitas.

E sok nehezseg leldizdesere a szakmank iranti szeretet lelkesit benniinket. Egyetlen keresUnk
van csak azokhoz, akiket annyi igyekezettel szolgalunk: ok se tekintsenek "sziikseges rossz"-nak
benniinket.

Ma mar nem a kivaItsagos osztalyoknak a diplomacia nyelvet gyermekkoruk 6ta ismero

kepviseloi talalkoznak a nernzetkozi f6rumokon, hanem a tudomanyos, a mozgalmi, a miiszaki

- 90­
Lomb Kat6: igy tanu/ok nye/l'eket - Egv tizenhat nyeIJ'[i to/macs jetjegyz{isei

elet szakemberei! A veliik szemben tamasztott kovetelmenyek szamosak es sokretiiek: atfog6

szaktudas es osztOnos emberismeret, elvi szilardsag es diplomatikus tapintat. Nem lehet mindig
dont<) szempont, hogy meg a nyelveket is ismerjek a rogtonzott vitak megkivanta magas
szinvonalon. Ha ezt a terhet mi, tolmacsok, levessziik a vallukr61, akkor a tOrve beszeles
tekintelyrombo16 kenyszerusegetol mentjiik meg oketo "Inkabb perfekrul hallgatok, mint hibasan
beszelek" - mondta egyszer egy okos miniszteriink.

- 91­
Lomb Kata: igy tallulok nvelveket - Egv tizenhat nvdvfi tolnliJcs[e(jegyzrJsei

Emlekeimhb1: a Rtikterftfftfil liZ eszaki sarkkorig

Tanulsagos es felemelo, szivderito es elgondolkoztat6 elmenyekben gazdag a tolmacs elete. Talan

egyetlen szin hianyzik csak az erzelmek palettajar61: faraszt6nak mar talaltam a mestersegemet,
unalmasnak meg soha.

Sokat gondolok mostanaban egy J6kai-novellara. Gyermekkoromban olvastam; az uj

valogatasokban nem akadtam nyomara. Hose egy fiatal orosz lany, akinek - neMny
fogolytarsaval egyiitt - sikeriil kimenekiilnie acari 6lombanyak rabsagab6I. A kis csapat etlen­
szomjan k6borol Sziberia uttalan utjain es mar-mar remenyvesztetten konyorog segitsegert a
kiilonbOzo istenekhez, amikor a yadon melyen elhagyatott sirra bukkannak. A lanyka terdre yeti
magat elotte es felkialt: ,,0 dan olik piikatidel volapiiken!" (Fejbol idezem, talan hibasan. Kerem,
hogy aki jobban tud volapiikiil, lektoralja.) A tobbiek is leterdelnek: azt hiszik, hogy tarsuk uj,
konyoriiletesebb istent fedezett feI. Pedig a lanyka csak volapiik tanarjanak ad Mlat, aki
megtanitotta erre az idi6mara: a sirfelirat pontosan leirja volapiikiil a tajgab61 kivezeto utat. A kis
tarsasag megmenekiiI.

Gondolatban en is szamtalanszor rebegtem MIM ahhoz a lathatatlan kezhez, amely utamat a

nyelvtudas szeles, derus orszaglitjara terelte. Ha az oromteli 6rakr61 nem is beszelek, amelyeket
maga a barangolas jelentett, mennyi csodalatos elmenyt koszonhetek annak, hogy a nagyvillig
kapuit megnyitotta elottem! Igy jutottam el Eur6pa gyakorlatilag minden, Azsia legtobb es
Afrikanak szamos orszagaba. 1969 majusaban nem jmam messze a Rakterito tajekat61,
augusztusaban az eszaki sarkkort leptem at a finn Rovaniemiben.

Ha megerem a kort, amelyben a nyelvesz is bilabialisan ejti a gutturaIis hangokat - nepiesebben

sz6lva, a hamut is mamunak mondja -, ezeknek az emlekeknek fenyenel fogom majd melengetni
szivemet. Hadd nylijtsak at beloliik egy csokorra val6t e fejezetben.

Harom talalkozasra szoktam gondolni, ha elmenyeim felol faggatnak. Idobeli sorrendben

szamolok be r6luk.

1959-ben magyar kiildottseggel jartunk Hanoiban. A program egyik pontja volt: talalkozas Pham
Van Donggal, Eszak-Vietnam miniszterelnokeveI. A fogadasra 10 percet iranyoztak elo:
gondoltam, a szokott "protokollaltalanossagok" fognak elhangzani. Nem igy tortent. A miniszter
sorban es nev szerint felsz6litotta a kiildottseg tagjait: mondjak el, mit lattak emlitesre melt6nak
vagy eppen javitasra szorul6nak Vietnamban. Egy 6rara nylilt a talalkozas; 0 csak figyelt es
kerdezett, megis az volt a benyomasom, hogy ez a hatvan perc tortenelmi lecke volt ­
mindannyiunknak.

A masik talalkozason nem a jelenrol volt sz6, hanem a multr61, megpedig az emberiseg kOdbe

veszo, legregibb multjar61, az elet megjeleneserol a foldon. E kerdes ket elismert szakertoje a

szovjet Oparin es az angol Bernal professzor. A ket tud6s Magyarorszagon tahilkozott egymassal;

engem ert a szerencse, hogy kettojiik kozott tolmacsolhattam. Nemcsak szediiletes ismereteiket

- 92­
Lomb Kat6: igy tanu/vk nye/peker - Egv ri:::enhat nyeh'ii to/macsfeljegyz(isei

esodaltam, hanem humorerzekiiket is. Az egyik kerdesben Bernal sehogyse tudta elfogadni
partnere erveleset. "Akkor maradjunk inkabb abban, hogy a vilagot Isten teremtette!" - kialtott
fei. "Vagy hogy nines is elet a faldon" - vagott vissza Oparin professzor.

A buesUzasnal megkerdeztem, hogy kerhetnek-e en is valamit. - Hogyne, esak hatran! ­

biztattak. Bernal professzorhoz fordultam, akirol tudtam, hogy a fordit6gepeknek is nagy
szakertoje es megkertem: ne siessen nagyon ezeknek a kesziilekeknek tOkeletesitesevel, mert
akkor mi, tolmaesok kenyer nelkiil maradunk. Nevetve vigasztalt meg, hogy a gepi forditas meg
sokaig nem helyettesitheti az embereket es ennek bizonyitasara a kovetkezo tortenetet meselte el:

Egy angol mondatot forditottak Ie gepi uton oroszra: "Out of sight, out of mind." A mondat
olyasfelet jelent, mint a nemet "Aus dem Augen, aus dem Sinn", vagyis: amit a szem nem lat, azt
az esz is elfelejti. Csakhogy a gep - gepies, ezert a mondat elso reszet "szemen kivUl"-nek,
masodik reszet "eszen kivUl"-nek forditotta. Ami viszont kivUl esik a szemen, az nem lathat6 es
aki nines eszenel, az esztelen. Igy tOrtent, hogy amikor (a forditas helyessegenek ellenorzesere) az
orosz mondatot "visszataplaltak" a gepbe es visszaforditottak angolra, az jott ki, hogy "Invisible
idiot" - lathatatlan hulye.

A harmadik talalkozas egeszen a kozelmultban tOrtent es nem a jelen vagy mult, hanem a jovo
kerdeseit feszegette. Barnard professzor, a szivatiiltetes uttoroje beszelt, sz6noki hevvel es
meggyozo optimizmussal a szervek transzplantaei6janak biztat6 taviatair6I. Hadd jegyezzek fel
errol a vendegrol is egy kedves emberi vonast. Csak ket napig tart6zkodott Budapesten, de j6
magyar szokas szerint vagy ot napra val6 beszamol6t, talalkozast, interjut es nyilatkozatot
igyekeztiink "kitermelni" belole.

Az egyik eloadasra ot pereeel a kitilzott idopont elott erkezett es vagy 20 orvos kollega, radios,
ujsagir6 es fenykepesz varakozott ra az elOesarnokban. Kisse ijedten pillantott koriil - azutan
eszrevett egy idosebb hOlgyet, aki esendesen sirdogali az egyik sarokban. "Mi baja van a
ladynek?" - kerdezte. Kideriilt, hogy az asszony sulyos szivmiitetre hozta fel 12 eves fiat
Budapestre es latni akarta a nagy speeialistat. Vele tOltotte Barnard professzor a rendelkezesre
an6 szabad pereeket: magyarazott neki, vigasztalgatta.

Az ujsagir6k rohamat egyebkent j61 allta a vendeg, esak akkor jott zavarba, ha irasos udvozletet
kertek tole "Jaj, hogy is irjak ("how do you spell") azt, hogy "Hungarian" - kerdezte
ketsegbeesetten. "Hianyoztam az iskolab61, amikor a helyesirast tanitottak" - mentegetozott.

Sokan kerdezhetnenk, hogy miert nem zsufoltabb a tolmaespalya, ha egyszer ennyi erdekes
elmenyt kinai. A magyarazat, azt hiszem, egyszerii: a "kovetel" oldalon is igen sok minden
szerepel, elsosorban villamgyors gondolattarsitasi kepesseg, azutan rendithetetlen nyugalom, j6
idegrendszer es mindenekelott sohasem sziino keszseg a tanulasra. A tolmaes evente 30-40
alkalommal "vizsgazik" - nemzetkozi zsiiri elott - olyan egymast61 tavol eso tantargyakb61, mint
az agydaganatok diagnosztikaja es a matematikai modellek alkalmazasa a mezogazdasagi
tervezesben, hore lagyul6 anyagok meehanikai sajatsagai vagy az aleatorikus zene tavlati
fejlodese.

A tolmaesfiilkeben gyakran deriil ki, hogy a feladatok nagyobbak, mint ahogy az ember
elkepzeli. Hadd mondjak el ezzel kapesolatban is egy szemelyes elmenyt.
- 93­
Lomb Katel: fgy tOlltllok nvelveket - Egy tizenhat nvdl'ii tolnlilcsfeljegyzesei
 Kezd6 tolmacs koromban, meglehet6sen fogvacogva vonultam be a francia fulkebe es nagyon
j6lesett, hogy egy magabiztos, hatarozott fellepesu ur is mellem telepedett. A rendez6k kiildtek ­
mondotta -, hogy kisegftsen, ha elakadok es kijavftson, ha hibat csinalok. Mindjart meg is kezdte
aldasos mukodeset. Alig rebegtem el az els6 mondatot: "Nous saluons les delegues venus de tous
les coins du monde" (iidvozOljiik a vilag minden sarkab61 erkezett kiildotteket), amikor befogta a
mikrofont es figyelmeztetett: "Elvtlirsn6, ezt nem lehet mondani. A fdld gombOlyii, a vilagnak
nincsenek sarkai."

Meg ket-harom ilyen ,javftas" utan felajanlottam, hogy csereljiink helyet: vegye at 6 a fordftast,
hiszen nyilvan sokkal tOkeletesebb nalam. "Nagyon helyes - b6lintott -, csak lemegyek a
rendez6seghez es bejelentem a vaItozast." Elment - es az6ta sem jott vissza, pedig 10-15 ev is
elmult mar kozben.

A bevezet6, iidvozl6 szavak egyebkent meglehet6sen sablonosak szoktak lenni es kellemes

bemelegftest jelentenek az igazi feladatokhoz. Legkinosabb elmenyem megis eppen hozzajuk
fiizOdik, Stockholmban jarmnk egy nemzetkozi konferencian - ram az orosz kabin jutott. Az
ertekezletet az elnok nyitotta meg es el6szor a sved kiralynak a konferencian megjelent occset
iidvozolte. A tObbi kabinban mar regen elhangzott a "Your Royal Highness" ... "Konigliche
Hoheit"... "Votre Altesse Royale" ... amikor en meg mindig neman gyotrOdtem a kerdesen, hogy
vajon hogy mondjak a "Kiralyi Fenseg"-et - oroszul.

Neha a tema, neha a sz6nok okoz kfnos perceket a tolmacsolasban El6bbire pelda egyik
omitol6gusunk esete Nemetorszagban. Szakmai el6adas tartasara hfvtak meg es tolmacsul egy
kint tanul6 magyar diakot adtak melle. Felvillant az els6 vetftett kep, elhangzottak az els6 szavak:
"Ez a kett6s tollsorU, felmereszthet6 es hatrakonyfthat6 b6bitaju, iildogel6 labu bubos- vagy
biidosbanka." A magyarazatot nema csend kovette, majd hosszq, kinos percek utan megsz6lalt a
tomiacs: "Vogel!" (madar).

A masik hist6ria, sajnos, velem tOrtent meg. Eletemben el6szor pr6balkoztam japanra val6
tolmacsolassal: a ferihegyi repiil6teren fogadtunk egy delegaci6t. A magyar vendeglat6kat
kozszeretetben a1l6, de sz6viragos stilusar61 ismert, id6s politikusunk vezette. Abban az id6ben
tudasomb61 meg nemigen tellett tObbre, mint hogy ,japan j6, magyar j6, eljen!", de a mondat,
amellyel karrieremnek el kellett volna indulnia, fgy hangzott: "A konkolyhint6k fekete serege
hiaba pr6balja homalyba boritani a japan es magyar nep kozotti baratsag felh6tlen egboltozatat."

Neha nem is a tema es nem is a sz6nok, hanem maga a nyelv okozza a tolmacs szenvedeseit.
Volt mar sz6 a nemet nyelv egyik jellegzetesseger61, hogy az allftrnanyt lehet6leg a mondat
vegere halasztja. A szakmai anekdotakincs Mark Twain nevehez fiizi az alabbi "storyt": a neves
angol ir6 Nemetorszagban jart latogat6ban es egy tOrtenelmi dramat kivant a szfnhazban
megtekinteni. Minthogy azonban nem tudott nemetiil, tolmacsot iiltetett maga melle. Kigyulladt a
rivaldafeny, fellebbent a ruggony, megjelent a szfnen a fOszerepl6 es mar hosszU percek 6ta
hallatszott ekes dikci6ja, de a tolmacs meg egy sz6t sem sz61t. "Miert nem fordft?" - lokte
oldalba Mark Twain. "Pszt - suttogta kollegank - az allftrnany meg csak most jon!"

Egyik legjobb magyar tolmacsunkat is megszidtak egyszer emiatt. A sz6nok, akit fordftania
kellett volna, belebonyol6dott sajat sz6viragaiba es szegeny kartarsunk hiaba pr6balt

- 94­
Lomb Kat6: igy iemu/ok nyell'eket - Egv ti:::enhat nye!l'ii tolmacsjdjegyzesei

megkapaszkodni valamilyen ige ment06veben. - Miert nem fordit? - kerdeztek t6le is. - Varom
az aUitmanyt - felelte. - Maga ne az aUitmanyt forditsa - fOrmedt ra a sz6nok -, maga azt
forditsa, amit en mondok!

A most kovetkez6 miisorszamot tizenket even aluli olvas6inknak nem ajanljuk.

Telefonon hivtak fel nehany evvel ezel6tt az egyik Miniszteriumb61: rendkiviil fontos japan
vendeg erkezett, menjek azonnal X szaB6 halijaba es igyekezzem sz6rakoztatni, amig a
miniszt6riumi tisztvisel6k megerkeznek. Odasiettem. Sovany, fiatal, szereny emberke fogadott.
Megkezdtem az el6irt sz6rakoztatast: megkerdeztem, hogy mi magyarorszagi latogatasanak eelja.
Egy japan sz6val felelt, amit nem ismertem; megkertem, hogy iIja Ie a sz6 hieroglifjet; erre 6 nem
vaUalkozott: rul bonyolult. Viszont eszebe jutott, hogy valahova felirtik neki a sz6 angol
forditasat. Ki is htizott a zsebeb61 egy eedulat, amelyen egyetlen sz6 aUt:

Sexing

Utana pedig rogton megkerdezte, hogy mennyinek felel meg forintban az a - rendkiviil magas ­
doUarosszeg, amelyet ezert a tenykedesert a magyar anam naponta fizet neki.

Zavarba jottem. Elkepzelhet6 - gondoltam -, hogy az ilyenfajta id6toItes lehet6sege minden

ferfi tudataban felmeriil, amikor idegen tajakra evez. De ezt ilyen kerteles nelkiil be is vaUani es
meghozza aUamunk ilyen nagyvonalu anyagi tamogatasat elvezni erte!

Magyarazatot esak az odaerkez6 miniszteriumi tisztvisel6kt61 kaptam. Japan vendegiink az

egynapos esirkek nem szerinti szetvalasztasanak volt szakembere. Feladata abban aUt, hogy a
tovabbi tenyesztes szempontjab61 ertektelen kakasokat mar a legelejen elvalassza a tyilkokt6i es
ezaltal tetemes hely- es takarmanymegtakaritast tegyen lehet6ve. Ehhez a - rossz magyar sz6val
"szexalasnak" nevezett miivelethez erdekes m6don esak a japanok ertenek az egesz vilagon.

A tolmaesolas kozben elkovetett "bakikkal" - nyelvbotlasokkal - hosszU oldalakat lehetne

megtolteni. Csak egyet szeretnek idezni koziiliik. A filmkritikusok kongressZllsan "fogarnzas"
helyett veletleniil "fogalmazast" mondott a tolmaes. - Most mar tudom, hogy miert olyan rosszak
neha a magyar filmszovegek - jegyezte meg kabintarsa. - Fogalmazasgatl6 szert hasznalnak a
forgat6konyvir6k.

Mestersegernnek mar azert is MIas vagyok, mert biivos sz6nyegkent ropitett at orszaghatar
szabdalta kontinenseken. Utielmenyeim nem tartoznak e kis konyv keretebe; kiilonben is
esal6dast okoznanak, mert sohasem a nernzeti kUlonbsegeket kerestem es talaltam meg a vilag
kii16nboz6 pontjain, hanem mindig a kozos vonasokat - az orok emberit. Ha ugy ertenek a
eeruzaforgatashoz, mint Vasvan Anna, az alabbi ket "n6i dolgot" rajzolnam meg koziiliik.

Latnival6nak talan a kinai muzeum "Pitheeantrophus pekiniensis"-e volt a leglenyiigoz6bb. Ez a

hatalmas majom meg tOkeletesen aUat, de ugyanakkor fdig ember is. Ugy ereztem, hogy az egesz
emberiseg gorbe tiikret tarja elem valaki: napokig nem tudtam a hatasa al61 szabadulni.
Kiallitasilag is esodalatos a megoldas: faeettas tUkrok belelik a tarl6t ugy, hogy barhol an a nez6,
egyszerre latja minden oldalr61 a majmot - meg sajat magat is.
- 95­
Lomb Karl): /gy tal/ufo/;: nvelvekt!r - Egy lizenhar nvelvfi tolnlllcsft'{jeg)'zrSsei
 Velunk egyidejiileg egy csapat koreai iskohishiny jart a muzeumban. Nos, a sok kis tizenoteves
egyto! egyig elobb a copfjaba kotOtt piros masnit igazitotta meg a tlirl6 tiikreben, csak azutan
nezte - es targyalta meg csipego madlirhangjan - az izgalmas latnival6t.

A masik elmenyem szinhelye a sziberiai tajga volt. Egesz napos kirandulasra indultunk a Bajkal­
t6hoz. A taj biivoletebOl ismert, omin6zus erzes riasztott fel: tenyemyi darabon szaladt Ie a szem
a harisnyamon. Nem baj - vigasztalt meg a kiseronk - vesziink majd egy plirat a legkozelebbi
boltban. Talliltunk is egy uzletet egy cseppnyi kolhozfaluban. Alig ket kobmetemyi helyisegben
fustOlt halat es iiregesteglat, vadaszfelszerelest es fuggoagyat amlt a konyvebe temetkezett kis
elarusit6lany. Akkor se nezett fel, amikor beleptem es egy par harisnyat kertem, csak ugy, olvasas
kozben (jaj, de otthon ereztem magam) vetette oda, hogy ,,6e3 l.QBa Her', vagyis hogy varras
nelkuli harisnya nem kaphat6. Fejet hajtottam a tOmegkommunikaci6s eszkozok hatekonyaga
elott: nehany h6nappal ezelott indult el a hir a plirizsi Rue de la Paix valamelyik boutique-jab61 es
ime, mar az Angara-foly6 partjan lak6 asszonytarsak is tudjak, hogy varras nelkiili harisnya a
divat.

- 96­
Lomb KClt6: igy tanu/ok nyeIJ'eker - Egv ri::.enhat nye/rif to/maes jetjegyzesei

Ivli lesz veled. Ilyelvec.,,'ke?

Megint a futurol6gia teriiletere tevedtiink, megint visszapillantassal kell kezdenUnk.

Az Otestamentum szerint Babel elott egy kozos nyelven beszelt az egesz emberiseg. Az
Ujtestamentum az idoszfunitasunk elotti evszazadr61 sz6lva mar tObb nye1vet emlit, kozottiik
olyan szepen csengoket is, mint a pamfiliai, kappad6ciai es likaontusi.

A latin nyelvet a r6mai imperium legi6i landzsaik hegyen vittek szet a megh6ditott teriiletekre.
A fennmaradt feliratok tanusaga szerint az irott, hivatalos nyelv azonos volt az egesz
birodalomban. Meg elkepzelni is szedito, hogy Lusitaniaban, Mesopotamiaban es Numidiaban
ugyanazokkal a szavakkal biztattak a s6ad6 befizetesere a lakossagot, mint Pann6nianak
ad6moralban talan mar akkor sem elenjar6 honpolgarait.

A hadiszerencse megfordulasa utan ez a nernzetkozi nyelv bomlott az un. roman nyelvekre:

olaszra, spanyolra, portugalra, franciara, katalanra, proven~alra, retoromanra es romanra. Persze,
eloszor sz6ban alakultak ki a helyi nye1vjarasok, hogy azutan irott dokumentumokon keresztiil
ona1l6 nyelvekke kristalyosodjanak.

Aki a nyelvek tOrtenetet irja, az mindig az emberiseg kr6nikajat jegyzi feI. Az effele konyv
azonban csak olyan szaraz kepet nylijt a nyelvek eletenek es halalanak izgalmas hist6riajar61,
mint egy oceanogrMiai tankonyv a tenger viiagar6I.

Az emberiseg altaI most hasznalt nyelvek arja elstillyedt Atlantiszok es lathatatlanna valt
korallzatonyok felett hOmpolyog. Egyetlen nyelv van a vilagon, amely 2300 evvel ezelott is es
napjainkban is az aItalanos kommunikaci6 celjat szolgalja: a heber. Nem kis veszodsegbe
keriilhet nye1veszeinek a technika uj vivmanyaira a nyelv szabalyainak megfelelo kifejezeseket
megtalalni.

A nyelvtud6sok szerint a tOrtenelemben a nyelvek elktilOntilesi es kozeledesi folyamatai

sztiksegszeruen valtakoznak. En azt hiszem, hogy az ut6bbi, az "integraci6" folyamata rna mar
feltart6ztathatatlan. Magas hegy, gyorssodrasu folyam valamikor alig elharithat6 akadalyt
je1entett az erintkezesben: megtortenhetett, hogy ket szomszedos tOrzs nyelve az erthetetlensegig
messze keriilt egymast61. Ma azonban - bar a Concorde is csak harom 6ra alatt tudja utasait
Eur6pab61 Amerikaba szallitani - a hang mar a masodperc tOrt resze alatt felfoghat6 az 6cean ket
partja kozOtt. Ilyen koriilmenyek kozott a nyelvi elszigeteltseg - tiszta anakronizmus.

A sztiksegleteknek megfeleloen bevalhatik az en j6slatom: nernzeti nyelven kivUI angolul es

oroszul fog tudni unokaink nernzedeke.

Az angol a technika tObb agaban mar rna is a "tudomany eszperant6janak" szerepet tOlti be.
Egyszeru alaktanaval, rovid szavaival igen alkalmas arra, hogy a vilag minden tajar61
osszesereglett szakemberek megertessek rajta magukat. Azert neha eltoprengek azon: mit
- 97­
Lomb Kar6: fgy tanulok nvelveket - Egv tizenhat nvelvfi tufmacsfefjeg)'zesei

gondolhat magaban a sziiletett angol, amikor - mondjuk - norveg es jugoszhiv kollegaja az 6

szamara alig, egymas szamara viszont igen j61 erthet6 angolsaggal vitatkozik egy-egy
tudomanyos tetelen. "Melyik a legelterjedtebb nyelv a vilagon?" - kerdezik sokszor t6lem. "A
tOrt angolsag" - szoktam felelni.

Az oroszt utolerhetetlen gazdagsaga, orok eletu klasszikus es rendkiviil b6 mai muszaki

irodalma teszi vilagnyelvve. Bekes uton sohasem h6ditott meg ekkora teret egyetlen vihignyelv
sem. Ma mar Skandinavia es Svajc, Amerika es Ausztralia minden egyetemen mukodik orosz
tanszek. Angol ember sohasem tanult meg nemetiil vagy franciaul, most tizezrevel tanulnak
oroszul. Londoni fizikus ismer6som meg akarta vasarolni az Angliaban kiadott, oroszr61 angolra
forditott szakkonyveket: olyan csillagaszati osszegbe keriiltek volna, hogy stirg6sen beiratkozott
az ottani "TIT" valamelyik orosz tanfolyamara. Kiszamitotta, hogy igy sokkal olcs6bban ussza
meg a dolgot.

A nyelvek kozeledese nem jelentene a nernzeti nyelvek elsorvadasat. Annyi irodalmi es

tortenelmi emlek, a mult annyi orome es banata fiiz6dik hozzajuk, hogy mindannyiunknak
kotelessege 6rkOdni jeleniik es jov6jiik felett.

A nyelv a nernzet eletenek realitasa. 1945 vegen a habomt vesztett japanok egymason tlilteve
gyakoroltak onkritikat. Egy japan publicista - a japan nyelv id6szeriitlensegere hivatkozva - azzal
a gondolattal alIt e16, hogy az egeszet el kellene vetni es valamelyik eur6pai nyelvvel - peldaul a
franciaval - felcserelni. Elborzadtam. Az volt az erzesem, hogy szazmilli6 ember kesziil a
"tiszteletre melt6 halalra", a harakirire.

A hazaszeretetnek nem az intemacionalizmus az ellentete, hanem a sovinizmus. Sajat nyelvehez

is kozelebb erzi magat az, aki mas nyelveket ismer. Goethe mondja a Maximen und Rejlexionen
cimu muveben: "Wer fremde Sprachen nicht kennt, weiss nichts von seiner eigenen." (Aki nem
ismer idegen nyelveket, nem tud semmit a magaer61.) Tizenhat nyelv tiikreben en is ugy vagyok a
magyarral, mint Mikes Kelemen irta a magyar szeppr6za az6ta is alig feliilmult remekeben: "Mar
annyira megszerettem Rodost6t, hogy soha el nem felejthetem Zagont."

A nyelvek "integraci6janak" harcosai - nem egyszer Don Quijotei - voltak a vilagnyelvek

szerkeszt6i. Sokan hallottak mar a volapiikr61, amelynek szerz6je, Johann Martin Schleyer szerint
egy nernzetkozi idi6mab61 hianyoznia kell ket, sok nep szamara kiejthetetlen nyelvi jelensegnek:
az "r" hangnak es a zart (vagyis massalhangz6val vegz6d6) sz6tagnak. (A kinai szamara val6ban
athaghatatlan akadaIyt jelent mind a kett6. A pekingi radi6ban - no persze tiz evvel ezel6tt ­
fel6ran at rajongott egy Moszkvaban jart turista a "Kulinumulinu" szepsegeiert. Mar eppen
bosszankodtam, hogy elmulasztottam egy ilyen idegenforgalmi latvanyossag megtekinteset,
amikor rajottem, hogy a Kremlr61 van sz6.) Egyebkent a volapiik sz6 maga is a "world speak" ­
forditasa, ilyen mindenki szamara kiejthet6 formara.

Szazadunk els6 evtizedeiben mar olyan nagy b6seg mutatkozott vilagnyelvekben, hogy
Parizsban nernzetkozi zsurit hivtak ossze a legmegfelel6bb kivalasztasara. A zsuri tagjai - koztiik
hazank kepvisel6je is - Zammenhof, a lengyel orvos altaI szerkesztett eszperant6t talaItak a
legjobbnak, ha nem is tokeletesnek. Ma is ez a legelterjedtebb vilagnyelv; nepszeriibb, mint a

- 98­
Lomb Kat6: igy tanu/ok /'lye/peket - Egy ti:::enhat nyell'ii to/macs jetjegyz('sei

fenti zsuri tanacsara belole kialakitott "ido" vagy a nyugati lapokban oles hirdetesekkel propagalt
"interlingua".

Ami szereny szemelyemet illeti, erzelmileg en is szivesen vallalnam az emberiseg remenyenek

zold csillagaval szimbolizalt eszperant6t. Mint morfol6gus azonban nehezen tudnek
megbaratkozni a szokatlan nyelvtani formakkal (peldaul az "a"-ra vegzOdo jelzovel az ,,0" vegu
fOnevek elott). Mint tolmacs pedig csak arra az aIlaspontra helyezkedhetem, mint az egyszeri
orvos, akitol megkerdeztek: mit sz6lna, ha feltalalnak a "panaceat" - a minden betegseget
gy6gyit6 csodaszert. "Boldog lennek - felelte -, mert mindenki elni akar. De nem bannam, ha
csak halalom utan kerulne forgalomba, mert nekem is elnem kell."

Persze naivitas lenne azt hinni, hogy a kozos nyelv elfogadasaval megszunnenek a nepek kozotti
szellemi, kedelybeli klilOnbsegek is. A zark6zott angol es a kitarulkoz6 amerikai gyakorlatilag
ugyanazt a nyelvet beszeli. Igaz, hogy nem minden olasz forr6veru, nem minden nemet
"akkuratus", de azert letezik egy bizonyos "nemzeti jelleg", amelynek kialakitasaban fdldrajzi,
tOrtenelmi, eghajlati viszonyok jatszottak szerepet es amelynek a nyelv is vetiilete, kifejezoje. A
latin nepek szavaikban is "szuperlativuszokra" (felsOfokokra), az angolszaszok "understatement"­
ekre (merseklesre) hajlamosak. Ha zar6ra kozeledten megkerdezzilk: maradhatunk-e meg egy
kicsit a konytarban es erre egy szelid "I am afraid not" a felelet, akkor az csak sz6 szerinti
forditasban jelent "att61 felek, hogy nem"-et; a gyakorlatban a leghatarozottabb elutasitassal
egyenlo.

A mi nyelvUnk is ismer ilyen "understatement"-eket. ,,Kernek egy kil6 kenyeret" - mondjuk a

boltban. A japan nepnel a hatarozottsag nem jellem, hanem modor - pontosabban rossz modor­
kerdese. Meg a napi programra vonatkoz6 elhatarozasunkat is csak igy illik kozolni: "Ma Kiot6ba
szeretnek menni azt gondolnam."

Udvariassag szillte az angolban a magyarok szamara olyan nehezen megtanulliat6 "shall-will",

"should-would" segedige part is. J6modoraban ugyanis az angol azt tartja, hogy onmagunkr61 ­
teMt egyes es tObbes szam elso szemelyeben - nem mondhatjuk, hogy "akarunk" (will) csak azt,
hogy kotelesek vagyunk (shall). Viszont masokr61 nem allithatjuk, hogy kotelesek, legfeljebb azt,
hogy akamak. igy szilletett meg e tarka ragozas. "Ha mar a should-would agyamat kimarta..."­
irta Amerikaba szakadt kolto-hazankfia (Zilahy Lajos).

Mindaddig, amig az emberiseg megerik egy vagy ket nemzetkozi nyelv elfogadasara, rank,
nyelvtanul6kra var a nyelvek partjai kozotti hid epitesenek felemelo feladata. Kis konyvem
megirasanal nem is vezetett mas igyekezet, mint megmutatni, hogy a hidepitesnek nem kell
okvetleniil terhes teglahordasbOl allnia: jelentheti az emberi szellem bilszke oroksegenek, a
tudasvagynak, oromteli kielegiteset is.

- 99­
Lomb KartS: fgy [alnt/ok nye/veker - E~I!Y tizenhar nve/vii to/nIlJcsF>f;egyz(;sei
UtO.szo

Azoknak, akiknek kedviik volt velem barangolni a nyelvek birodalmaban, nem tudom szebb
szavakkal megkoszonni tiirelmet, mint amelyeket Cicero mondott a "De Archia poeta"-ban:

"Haec studia adulescentiam alunt, senectutem oblectant, secundas res omant, adversis refugium
ac solacium praebent, delectant domi, non impediunt foris, pemoctant nobiscum, peregrinantur,
rusticantur."

" ...ezek a tanulmanyok az ifjusagot taplaljak, az oregseget gyonyorkodtetik, a szerencses

koriilmenyeket meg szebbe teszik, a balsorsban menedeket es vigasztalast nylijtanak,
gyonyorkodtetnek otthon, nem akadalyoznak a farumon, velunk tOltik az ejszakat, veliink
vandorolnak, es veliink vonulnak e1 falura." (Trencsenyi Waldapfellmreforditasa.)

- 100­
Lomb Kat6: igy tanu/ok nyeIJ'eket - Egv ti:::enhat nyeIJ,ij to/macs jetjegyzesei
Kiadja a Gondolat, a TIT Kiad6ja
Felelos kiad6 a Gondolat Kiad6 igazgat6ja
Felelos szerkeszto: Veszits Ferencne
Muszaki vezeto: Kalman Emil
Miiszaki szerkeszto: Deak Gyulane
A borit6 es kOtesterv Nagy Bela munkaja
Megjelent 14000 peldanyban,
9,8 (AJ5) iv teIjedelemben
Ez a k6nyv az MSZ 5601-59 es 5602-55 szabvanyok szerint kesziilt
70.4601.66-12-1 AlfOldi Nyomda, Debrecen

-101 -

Lomb Kata: fgy tanu/ok nyelveket - Egr tizenhat nye/vfi tolmticsfe{ieg)'zesei