Antalneraatz Magyar Nyelv Es Kommunikacio Tankonyv 1112 Evfolyam Szamara PDF

Forrás: http://www.doksi.
hu
ANTALNÉ DR. SZABÓ ÁGNES-DR. RAÁTZ JUDIT
MAGYAR NYELV
ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
Tankönyv a 11-12. évfolyam számára

Átdolgozott kiadás
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

Forrás: http://www.doksi.hu
A tankönyv engedélyszáma: 13829-1/2003
Bírálta:
DR. GRÉTSY LÁSZLÓ
főiskolai tanár
Fedélterv:
KOLOSVÁRY BÁLINT
Illusztrációk:
LEHOCZKI ISTVÁN
Felelős szerkesztő: DR.

TAKÁCS EDIT
ISBN 963 19 4793 9
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

A kiadásért felel: Pálfi József vezérigazgató
Raktári szám: 01131-1231/1
Felelős szerkesztő: Takács Edit
Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka
Műszaki szerkesztő: Orlai Márton
Grafikai szerkesztő: Megyeriné Kovács
Katalin
Terjedelem: 16,08 (A/5) ív
2. kiadás, 2004
Formakészítés: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Stúdió
A nyomtatás és a kötés a debreceni
nyomdászat
több mint négy évszázados hagyományait
őrző
ALFÖLDI NYOMDA Rt. munkája
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
9483.49.01
Készült Debrecenben, a 2004. évben
Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
TARTALOM
BEVEZETŐ ............................................................................................... 9
MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ TANKÖNYV A 11. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA 11
KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT ......................................................... 13

FOGALMAZÁSI KALAUZ ........................................................................... 17
A VITA .......................................................................................... 17
JELEK ÉS JELTÍPUSOK.................................................................................. 22
A JELEK CSOPORTOSÍTÁSA ................................................................ 22
A SZAVAK JELENTÉSE ...................................................................... 23
Mi A STÍLUS? ........................................................................................... 25
BESZÉD, NYELV, SZÖVEG, STÍLUS ....................................................... 26
A ZENEISÉG STÍLUSESZKÖZEI ...................................................................... 29
A SZÓKINCS STILISZTIKAI VIZSGÁLATA ........................................................ 33
A SZÓALAKOK ÉS A MONDATFORMÁK MINT STÍLUSESZKÖZÖK ................... 38
AZ ALAKZATOK ...................................................................................... 43
A KÉPEK ÉS A KÉPI ÁBRÁZOLÁS ................................................................. 47
A SZÓKÉPEK ................................................................................... 48
A KÉPSZERŰSÉG EGYÉB STÍLUSESZKÖZEI ............................... 52
A NEM NYELVI STÍLUSESZKÖZÖK ...................................................... 55
A HANGZÓ SZÖVEG ................................................................... 55
A SZÖVEG KÉPE ........................................................................... 56
A SZÖVEGFORMÁLÁS MINT STÍLUSESZKÖZ ...................................... 60
A STÍLUSRÉTEGEK ÉS A STÍLUSÁRNYALATOK ................................... 63
A MAGÁNÉLETI SZÖVEGEK STÍLUSA ......................................... 63
5
A KÖZÉLETI SZÖVEGEK STÍLUSA ............................................................. 64

A HIVATALOS SZÖVEGEK STÍLUSA........................................................... 66
A TUDOMÁNYOS SZÖVEGEK STÍLUSA ..................................................... 67
A SAJTÓSZÖVEGEK STÍLUSA .................................................................. 68
A SZÉPIRODALMI SZÖVEGEK STÍLUSA ...................................................... 70
A STÍLUSÁRNYALATOK ...................................................................... 71
FOGALMAZÁSI KALAUZ ............................................................................ 72
Az ESSZÉ ........................................................................................ 72
NYELVMŰVELŐ MOZGALMAK RÉGEN ............................................................ 74
A NYELVMŰVELÉS NAPJAINKBAN ................................................................ 78
NYELVHELYESSÉG ÉS NYELVHASZNÁLAT ....................................................... 78
MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ TΑΝΚÖΝΥV A 12. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA....... 85
A NYELV ÉS AZ EMBER ................................................................................ 87
A NYELV ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ ............................................................. 87
A NYELV ÉS A TÁRSADALOM ................................................................ 88
A NYELV ÉS A GONDOLKODÁS .............................................................. 89
A NYELVEKRŐL ÁLTALÁBAN ....................................................................... 90
A NYELVEK EREDETE ........................................................................... 90
A NYELVEK TÍPUSAI ............................................................................ 92
AZ ÍRÁS TÖRTÉNETE ................................................................................... 94
A MAGYAR NYELV ÉVEZREDEI ...................................................................... 98
A NYELVROKONSÁG BIZONYÍTÉKAI ....................................................... 99
A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK FŐBB KORSZAKAI ........................................ 1 04
A NYELVTÖRTÉNETI KUTATÁSOK FORRÁSAI .................................................... 1 07
A HANGRENDSZER VÁLTOZÁSA .................................................................... 112
NYELVTANI RENDSZERÜNK KIALAKULÁSA, VÁLTOZÁSA .................................... 116
A MAGYAR HELYESÍRÁS TÖRTÉNETE .............................................................. 119
SZÓKINCSÜNK BŐVÜLÉSE ........................................................................... 122
JELENTÉSVÁLTOZÁSOK .............................................................................. 126
AZ IRODALMI NYELV KIALAKULÁSA .............................................................. 1 29
A HATÁRON TÚLI MAGYAROK NYELVHASZNÁLATA .......................................... 1 32
A KETTŐSNYELVŰSÉG, A KÉTNYELVŰSÉG ÉS A KEVERTNYELVŰSÉG ................ 1 33
NYELVI TERVEZÉS, NYELVI POLITIKA ............................................................. 135
A NYELVI TERVEZÉS............................................................................ 135
A NYELVI POLITIKA ............................................................................ 1 36
FOGALMAZÁSI KALAUZ ............................................................................. 138
A FELELET ........................................................................................ 1 38
KÉSZÜLÜNK AZ ÉRETTSÉGIRE ...................................................................... 140
ÁLTALÁNOS ISMERETEK A NYELVRŐL ............................................................ 141
6
NYELVTÖRTÉNET .................................................................................. 144

SZÓKINCSTAN ......................................................................................... 147
HANGTAN .............................................................................................. 149
ALAKTAN ............................................................................................... 152
SZÓTAN ................................................................................................. 155
SZÓSZERKEZETTAN ................................................................................. 157
MONDATTAN ......................................................................................... 159
JELENTÉSTAN........................................................................................... 161
KOMMUNIKÁCIÓTAN ............................................................................. 163
SZÖVEGTAN............................................................................................ 166
STÍLUSTAN .............................................................................................. 169
RETORIKA .............................................................................................. 172
NYELVMŰVELÉS ..................................................................................... 175
HELYESÍRÁS ............................................................................................ 177
SZÖVEGSZERKESZTÉS ............................................................................... 179
7
BEVEZETŐ
„A műveltség megszerzéséhez három dologra

van szükség: természeti adottságra, tanulásra és
gyakorlásra."
(Arisztotelész)
Szervusz!
Köszöntünk újra, egy évfolyammal feljebb, egy újabb magyar nyelvi tankönyv
megismerésének a kezdetén. Néhány hasznos tanáccsal szeretnénk segíteni abban,
hogy minél eredményesebben és minél nagyobb kedvvel tanulj ebből a
tankönyvből.
Fontos, hogy ne a tankönyv leckéjének az elolvasásával kezdd a tanulást, mert
így megfosztod magad az ismeretek fölfedezésének örömétől. Azt szeretnénk, ha
kísérleteznél anyanyelveddel, ezért először mindig a munkafüzet feladataival
próbálkozz! Ha az órán mind megoldottátok, akkor olvasd át őket újra! Sokkal
nagyobb örömed lesz a magyar nyelv tanulásában, ha először Te próbálod
megfogalmazni az új nyelvi szabályt a munkafüzet feladatai alapján. Ezután már
bátran fordulhatsz a tankönyv leckéihez.
A tankönyvben összegyűjtve, rendszerezve találod meg mindazt, amit meg kell
tanulnod. Gondolkozz el a példákon, majd figyelmesen olvasd el a magyarázatokat!
Az apróbb betűkkel szedett szövegrészek kiegészítő tudnivalókat, a témához
kapcsolódó érdekességeket tartalmaznak. A fontosabb ismereteket a l eckékben
színes téglalapokkal emeltük ki. A vastag betűvel kiemelt kulcsszók irányítanak
abban, hogy mi kerülhet egy-egy összefoglaló füzetvázlatba vagy felelettervbe. Ha
mindent elolvastál és megértettél, minden fontos tudnivalót megjegyeztél, akkor
biztosan tudsz majd válaszolni a leckéket záró kérdésekre. Ismereteid
rendszerezésében segítenek a m unkafüzet leckéit záró felelettervek, az
ismétlőfejezetek és az összefoglaló táblázatok.
Miről fogsz tanulni az anyanyelvi órákon az elkövetkező két esztendőben?
Folytatod azoknak az eszközöknek megismerését, amelyek a sikeres
kommunikációhoz szükségesek. Sok újat tanulhatsz a nyelvekről, a magyar nyelv
történetéről, a nyelvművelésről. Folytatod az ismerkedést a magyar nyelvészeti
szótárakkal, folyóiratokkal, kézikönyvekkel.
9
Gyarapítod tudásodat a szövegről és a stílusról. Gyakorlati segítséget kapsz ahhoz,

hogyan felelj okosan, és mitől lesz eredményes az érettségi és a felvételi vizsgád.
Szeretnénk, ha sok örömed telne ennek a tankönyvnek a használatában és a
munkafüzet gyakorlatainak a megoldásában.
Ehhez sok sikert és jókedvet kívánunk!
A szerzők
10
MAGYARNYELVÉSKOMMUNIKÁCIÓ
Tankönyv a 11. évfolyam számára

KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT
Az anyaggyűjtés
Az előző években megtanultad, hogy egy dolgozat, egy kiselőadás elkészítéséhez

vagy egy vitához milyen módon tudsz anyagot gyűjteni. Már tudod, hogy a
könyvtárban található kézikönyveket, szótárakat, lexikonokat csak ott helyben
olvashatod. A kölcsönözhető könyveket azonban hosszabb időre haza is
viheted.
Egy-egy témához a s zakirodalmak felkutatásában sokat segíthet a könyvtári
katalógusrendszer. Ha ismered a keresett mű szerzőjét, a mű címét, akkor a betűrendes
katalógust érdemes használnod. Ha még a gyűjtőmunkád elején vagy, akkor a
választott témád szerint is kereshetsz a szakkatalógusban (vagy tárgykatalógusban).
Itt eligazít a művek témák szerinti és az ETO-szám szerinti csoportosítása.
Élhetsz a ma már egyre inkább elterjedt formával, a számítógépes
anyaggyűjtéssel is. Ennek több módja lehet. Használhatsz például olyan CD-ket,
amelyek számodra fontos információkat tartalmaznak, de gyűjthetsz anyagot az
internetes keresők valamelyikén is. Hasznos oldalakat lehet letölteni a Magyar
Elektronikus Könyvtárból (MEK). Az internet még arra is lehetőséget ad, hogy
idegen nyelvű irodalmakhoz, idegen országok elektronikus könyvtári állományához
is hozzáférj.
Foglald össze, hogy mit jelent a könyvtárközi kölcsönzés!
Az idézés és a hivatkozás
Az összegyűjtött anyag kijegyzetelése, elrendezése után következhet a dolgozat
vázlatának összeállítása, majd a dolgozat megírása vagy a vitában elhangzó beszéd
összeállítása. Egy nagyobb lélegzetű dolgozat, például egy tanulmányi verseny
pályamunkája vagy egy vitában az érvelésed akkor lesz hiteles, ha más művek, más
szerzők gondolataira is utalsz. Az idézetekkel alátámaszthatod saját megállapításaidat,
vagy éppen vitába szállhatsz velük.
13
Az idézés történhet szó szerint vagy csak utalásszerűen, a leírtak tartalmára

vonatkoztatva. A szó szerinti idézésnek nagyon sok formája van. Most csak a
leggyakoribbakat tekintjük át.
Megnevezhetjük a szerzőt és a művet is. Zárójelben adjuk meg a kiadás évét és
az idézet oldalszámát. Kiss Jenő Magyar anyanyelvűek -magyar nyelvhasználat
című munkájában (1994:93) írja: „Bármely nyelvnek kisebbségi nyelvként való
használata természetes módon vonja maga után a nyelvhasználat speciális, az
anyaországitól eltérő módosulását." Itt az idézés szabályainak megfelelően kerülhet a
szerző neve és a mű címe az idézet végére is, vagy akár meg is szakíthatja az idézetet.
Egyszerűbb és áttekinthetőbb az a forma, amikor csak a szerző nevét tüntetjük föl,
és a neve után zárójelben megadjuk a mű kiadásának évét, valamint az idézet
oldalszámát. „Bármely nyelvnek kisebbségi nyelvként való használata természetes
módon vonja maga után a nyelvhasználat speciális, az anyaországitól eltérő
módosulását" -jegyzi meg Kiss Jenő (1994:93). Természetesen a szerző neve itt is
több helyen állhat.
Ha nem akarjuk kiemelni a szerző nevét, vagy ezt már korábban megtettük, akkor az
idézet után zárójelben a kiadás évével és az oldalszámmal az alábbi formában
közölhetjük. „Bármely nyelvnek kisebbségi nyelvként való használata természetes
módon vonja maga után a nyelvhasználat speciális, az anyaországitól eltérő
módosulását" (Kiss 1994:93).
Előfordul, hogy az idézet szövegéből valamit ki akarunk hagyni. Ilyenkor a
hiányzó részt zárójelbe tett három ponttal szokás jelölni: „Bármely nyelvnek
kisebbségi nyelvként való használata természetes módon vonja maga után (...) az
anyaországitól eltérő módosulását" (Kiss 1994: 93).
Az sem ritka, hogy az idézetet nem az eredeti mondat elején kezdjük. Ilyenkor az
idézőjel után tegyünk három pontot, s a mondatot kisbetűvel folytassuk:
„...kisebbségi nyelvként való használata természetes módon vonja maga után a
nyelvhasználat speciális, az anyaországitól eltérő módosulását" (Kiss 1994:
93).
A nem szó szerinti, azaz tartalmi idézéskor fontos a szövegbe beépíteni a szerző
nevét és művének az évszámát, esetleg az oldalszámot is. Ennek a következő
formáit használhatod:
• Az anyanyelv több módosuláson megy keresztül, ha kisebbségi nyelvként
használják (Kiss 1994).
• Az anyanyelv több módosuláson megy keresztül, ha kisebbségi nyelvként
használják (Kiss 1994: 93).
• Kiss Jenő (1994) megállapítása szerint is az anyanyelv több módosuláson megy
keresztül, ha kisebbségi nyelvként használják.
14
Az irodalomjegyzék
Minden olyan nagyobb terjedelmű dolgozat végére, amelyekhez mások munkáit

fölhasználtuk, gondolataikat idéztük, illik irodalomjegyzéket készítenünk. Ebben a
szerzők nevét betűrendben föl kell sorolni, valamint megnevezzük azokat a
munkákat, amelyeket elolvastunk, amelyekből idéztünk. Az egyes művek adatait
pontosan meg kell adni. A következő adatokat szokás feltüntetni az
irodalomjegyzékben: a szerző nevét (ha több szerző van, akkor az б vagy a könyv
szerkesztőjének nevét), a mű címét, a kiadó nevét, helyét és évszámát. Ezeket az
adatokat többféle sorrendben jegyezheted le. Például: Kiss Jenő: Magyar anyanyelvű-
ek - magyar nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. Újabb és
egyre gyakoribb forma, hogy a szerző neve után áll az évszám, majd a mű címe,
kiadója és a k iadás helye: Kiss Jenő 1994. Magyar anyanyelvűek - magyar
nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Ha egy könyvnek több szerzője van, akkor
az ő nevüket a könyvön található sorrendben újuk, és a nevek közé nagykötőjelet
teszünk: Kósa László-Szemerkényi Ágnes 1973. Apáról fiúra. Móra Kiadó,
Budapest. Az sem ritka, hogy egy művet sokan írtak, ilyenkor a szerkesztő nevét adjuk
meg, s a neve mellett zárójelben jelöljük, hogy б szerkesztette a művet: Keszler
Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Az idegen szerző (szerzők) nevét is a magyar névsorrendnek megfelelően írjuk,
vagyis a családnév után áll a keresztnév. De a neveket vesszővel választjuk el,
így jelezve az eredeti sorrendtől való eltérést: Crystal, David 1998. A nyelv
enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest.
Ha egy újságból vagy egy folyóiratból használsz föl valamilyen cikket, akkor
annak az adatait a következő sorrendben jegyezd le: a szerző neve, a tanulmány címe, a
folyóirat neve, kiadásának éve (száma), majd utána kettőspont és az oldalszámok,
azaz hányadik oldaltól hányadikig tart a megjelölt cikk. Például: Zimányi Árpád: Az
idegen szavak helyesírásáról. Édes Anyanyelvünk. 2000. 4. s zám 9. o . Ekkor is
élhetünk az újabban elterjedt formával: Zimányi Árpád 2000. Az idegen szavak he-
lyesírásáról. Édes Anyanyelvünk. 4: 9.
Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a számítógép segítségével a világhálóról
gyűjtünk adatokat. Ezekre is illik hivatkoznunk. Ilyenkor a szerző és a cikk címe után
föl kell tüntetnünk azt az internetcímet, amelyen a felhasznált munka elérhető. Ha az
internetről felhasznált irodalomnak, adatnak nincs szerzője vagy címe, akkor is adjuk
meg az elérhetőségi címet.
A felhasznált irodalmak fölsorolását minden esetben a szerzők neve szerint
rendezzük betűrendbe.
15
Az anyaggyűjtést segítik: a könyvtári betűrendes és szakkatalógus, valamint az

internet keresőprogramjai. A dolgozatban vagy egy vitában idézett szerzőkre
minden esetben utalni kell. A felhasznált műveket az írásbeli munka végén
betűrendben szokás megadni.
1. Sorold fel az anyaggyűjtés módjait!

2. Foglald össze, milyen módon hivatkozhatunk a szövegen belül a felhasznált
irodalmakra!
3. Szemléltesd példákkal, hányféle módon idézhetsz szó szerint egy műből!
4. Indokold meg, miért van szükség az irodalomjegyzékre!
5. Írd le egy könyv és egy folyóirat adatait úgy, ahogyan az egy irodalom-
jegyzékben szerepelne!
16
FOGALMAZÁSIKALAUZ
... alapvető feltétele minden jó és helyes

beszédnek, hogy a
szónok elméje világosan lássa az igazságot abban
a kérdésben, amelyről szólni akar..."
(Platón)
A vita
• Nevezz meg olyan időszerű vitatémákat, amelyekről mostanában sokat lehet

hallani a televízióban vagy a rádióban!
Az élet minden területén előfordul vita. Ha egy témán belül két ember ellenkező
véleményt képvisel, vitáról beszélünk. Vitatkozunk otthon, az iskolában, a
munkahelyen, sőt még az utcán is. Általában azért vitatkozunk, hogy megvédjük az
álláspontunkat, és megcáfoljuk a másik fél érveit.
A vita szó helyett használhatjuk latin eredetű megfelelőjét, a disputa elnevezést
is. A vitatkozik latin eredetű megfelelője a disputál vagy a disputamozgalomban
elterjedő disputázik ige. A vitatkozásnak is van tudománya. (Ennek versenyszerű
változatáról olvashatsz bővebben Szálkáné Gyapay Márta Gyakorlati retorika
című könyvében. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.) Ha eredményesen akarsz
vitatkozni, akkor tanulj meg kritikusan gondolkodni, légy tájékozott, ennek
érdekében végezz kutatómunkát! A vita művészetét már az ókori görögök is tanítot-
ták.
17
Miért vitatkozunk?
A vita elsődleges célja a tanulás. Nem azért vitatkozunk, hogy győzzünk, hanem
azért, hogy tanuljunk. A jó vitában a szembenálló feleknek nem az a céljuk, hogy
legyűrjék a másikat, hanem az, hogy együtt, közös belátással közelebb jussanak az
igazsághoz. Vitatkozni bármiről lehet, de a nyilvános vita tárgya általában
valamilyen időszerű, közérdekű kérdés.
Hogyan vitatkozzunk?
Figyeld meg a televízió vitaműsoraiban, hogyan vitatkoznak az

emberek! Gyűjtsd össze a vitatkozó felek pozitív és negatív
tulajdonságait!
A vitában nagyon fontos a becsületesség és az őszinteség. Őszintének kell lennünk
amikor érvelünk, amikor válaszolunk a másik fél kérdéseire. Be kell ismernünk, ha
kiderül, hogy nincsenek jól alátámasztva érveink, vagy érvelés közben logikai hibát
követtünk el. Ha őszinték vagyunk, kivívjuk ellenfeleink, bíráink tiszteletét,
elismerését. A vita sohasem személyekről szól, hanem eszmékről, véleményekről.
Ezért sohasem szabad személyeskedni, a másik ember személyét támadni. Az eszmék
harcában egy másik vélemény ellen csak jól felépített érvekkel lehet
szembeszállni.
A jó vitatkozó türelmes, mindent megtesz azért, hogy megismerje a másik
álláspontját, igyekszik megérteni az ellenkező véleményt alátámasztó érveket.
Vitatkozni csak udvariasan, higgadtan lehet.
A jó vitapartner rendelkezik a kritikai gondolkodás készségével. Ez a gondolatok
és érvek felismerését, megfogalmazását és igazolását jelenti. Ennek segítségével
leszel képes a vitatémát feldolgozni és világos, jól szerkesztett érvrendszert
fölépíteni. A kritikai gondolkodás segít abban, hogy kövesd vitapartnered
gondolatmenetét, megértsd érveit, és felismerd, hol vannak a gyenge pontjai.
Fölkészülés a vitára
Idézd fel, mit tanultál az anyaggyűjtés módjairól!

Ha alaposan fel akarsz készülni a vitára, akkor próbálj mindkét oldal mellett
érvelni: egyszer az állító, azután a tagadó oldalon. Ha ezt teszed, akkor fogod igazán
megérteni a probléma lényegét, körültekintőbb,
18
megfontoltabb leszel. Ehhez azonban kutatómunkára, információgyűjtésre van

szükséged. Az érveléshez előzetesen kell összegyűjtened az anyagot. Gyakran
elegendő az, ha csak a logika és a mindennapi példák segítségével támasztod alá a
véleményedet, vagyis a logikai gondolkodás segítségével te magad alkotod meg
legfontosabb érveidet. Van olyan eset is, amikor külső forrásokból származó
bizonyítékokra, adatokra, mások véleményének az idézésre van szükséged.
A vitára való felkészüléshez bármit használhatsz. Olvass könyveket, újságokat,
kutass a könyvtárban! Hasznos segítőtársad lehet az internet. De személyesen is
megkérdezheted mások véleményét a témakörrel kapcsolatban. Sohasem maradhat
el a kérdés nyugodt végiggondolása, azaz fogalmazz meg te magad is
következtetéseket saját tapasztalataidra, olvasmányélményeidre építve.
A vitára való felkészüléshez hozzátartozik a szerkesztés, az összegyűjtött anyag
elrendezése, az érvek hatásos beszéddé szerkesztése. Érdemes előzetesen
kiválasztani közülük az erős, azaz az építő, valamint a gyenge érveket.
A vita menete
A tételmondat
A vita általában tételmondattal kezdődik. A tételmondat olyan rövid és egyszerű
állítás, amely meghatározza, hogy miről vitatkoznak a szembenálló felek. Ilyen
tételmondat volt a retorikai fejezetben a következő állítás: Az iskolai menzákon
népszerűsíteni kell a magyar konyha ízeit. A jó tételmondat magában foglalja az
állítás és a tagadás lehetőségét is.
A fogalmak meghatározása
A vita kiindulópontja, hogy meghatározzuk a tételmondatban szereplő
fogalmakat. Előfordul, hogy emberek csak azért vitatkoznak, mert ugyanazt a
fogalmat másképpen értelmezik. A magyar konyha ízeinek népszerűsítéséről
vitatkozva tisztázni kell, hogy a vitatkozó felek mit értenek a magyar konyha ízein,
és miképpen értelmezik a népszerűsítés szót. A meghatározás jelöli ki a vita határait,
leszűkíti a vita témáját. Ezáltal válik világossá a vitázók számára, hogy miről szólhat
és miről nem szólhat a vita. A pontos definíciók képezik az alapját a saját érvek
fölépítésének és a másik fél megértésének. A fogalmak meghatározásában segítenek
az értelmező szótárak.
19
Az érvelés
Érveléshez fölhasználhatunk bármilyen érvfajtát, alkalmazhatjuk bármelyik
érvelési módszert: akár a dedukciót, akár az indukciót. Meggyőzőek és hatásosak
leszünk, ha érveléskor személyes példát, élményt is elmesélünk, ha
szaktekintélyeket idézünk, ha minél több bizonyítékot, adatot gyűjtünk össze,
hasonlatokat (analógiákat) is fölhasználunk. Tehát fontos, hogy minél
változatosabban érveljünk. A jó vitapartner mind az ér zelmekre, mind az észre
kíván hatni, tehát nemcsak hatásos, hanem meggyőző is.
Akkor leszel sikeres a v itában, ha érvelésed világos és logikus. Vita közben
mindenképpen hangozzanak el az erős érvek, a vita zárásakor, az összefoglaló
részben pedig hasznos megismételni őket. Az érvelés végén általában
következtetéseket fogalmazunk meg.
A keresztkérdések
A vitában a beszéd ugyanolyan fontos, mint a hallgatás, a másikra való
odafigyelés. Akkor tudod megcáfolni a másik fél érveit, ha türelmesen
meghallgatod, ha megpróbálod megérteni őket. Ezért vita közben érdemes
jegyzetelni.
A másik meghallgatása után keresztkérdéseket lehet feltenni a vitapartnerednek.
Ezeknek az a céljuk, hogy meggyengítsék az ellenfél érveit, és a sajátunkat
megerősítsék. A keresztkérdések segítenek tisztázni a v itapartner állásfoglalását,
illetve kiemelik a másik fél értelmezésének és érvelésének a hibáit.
A cáfolat
A keresztkérdésekre adott válaszok segítenek a cáfolat megfogalmazásában, azaz
a másik fél véleményének a tagadásában. Fontos, hogy a másik fél erős, építő érveit
megcáfoljuk, vagy bebizonyítsuk, hogy hibás a t ételmondat fogalmainak az
értelmezése, téves analógiákat használ, nem logikus a következtetése.
Az összegzés
A vita zárásakor mindegyik vitapartner lehetőséget kap arra, hogy összefoglalja
véleményét, kiemelje a vitának a fontosabb ütközőpontjait, rámutasson saját
érveinek az erősségére, a szembenálló fél főbb gyengéire. Az összegzésben nem
célszerű új érveket fölhozni, inkább erős érveinket ismételjük meg.
20
A bíró és a vitavezető feladata

A vitát gyakran egy harmadik, kívülálló fél dönti el, őt nevezzük bí-
rónak. Ha bíró követi a vita folyamatát, akkor az a célunk, hogy bizo-
nyítsuk számára, a mi véleményünk a helyes, a másik álláspontja a téves.
Ha vitavezető vesz részt a vitában, akkor az ő feladata a vita levezetése, s б
figyel az igazságos időbeosztásra is. A vitavezető végig pártatlan marad,
nem állhat egyik fél oldalára sem. Abban segít, hogy ne durvuljon el a
vita, vagyis ügyel a megfelelő stílusra, figyelmezteti a személyeskedő
vitapartnereket. Vitatkozni csak udvariasan, nyugodtan érdemes, ne
engedd, hogy az érzelmek, indulatok kerekedjenek felül rajtad!
Ha figyelembe veszed a v itatkozásnak ezeket a szabályait, akkor a v ita
valódi szellemi erőpróba, játék, igazi kihívás lesz számodra.
A vitát megelőzi az alapos fölkészülés. A vita menete: a tételmondat

megfogalmazása, a f ogalmak értelmezése, a vitapartnerek érvelése, a
keresztkérdések, az ellenvélemény cáfolása, az összegzés. A vitában
gyakran bíró vagy vitavezető vesz részt.
1. Nevezd meg a vitatkozás viselkedési szabályait!

2.Hogyan kell fölkészülni egy vitára?
3.Mi a vita menete?
21
JELEK ÉS JELTÍPUSOK
„ezer (...) hang: mindegyik mögött,

bár elzengtek, annyi kép röpködött..."
(Szabó Lőrinc)
Sorold föl, milyen jelek segítségével tudunk kommunikálni!

Az előző években már sokat megtudtál a különféle jelekről. Megtanultad, hogy
a jel olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője
számára többet vagy mást jelent, mint amit a megjelenéskor közvetlenül felfogunk.
Bármilyen jelenség lehet jel, ha az jellé válik, jelként működik, és jelként fogják fel.
Tehát jelnek azt tekintjük, amit a jelet használó csoport elfogad, és a neki tulajdonított
jelentésben használ is. A jeleknek tulajdonított jelentés legtöbbször köz-
megegyezésen (konvención) alapul. Ilyen közmegegyezésen alapulnak például a
közlekedési táblák jelei, egy-egy állam jelképei (zászló, címer stb.), és így jönnek
létre a nyelvi jelek is. A jelek sohasem önmagukban vannak jelen, hanem más
jelekkel együtt. Így egy jel több jelrendszernek lehet a tagja.
A jelek csoportosítása
A jelek gazdagságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket

csoportosítani. Korábbi tanulmányaidból már ismered azt a felosztást, melynek a
jelek eredete az alapja. Eszerint beszélhetünk természetes jelekről (pl. a tűz füstje, a
befagyott tócsa jege) és mesterséges jelekről (pl. a közlekedési táblák, a karjelzések, az
írásjelek).
Csoportosíthatjuk a jeleket úgy is, hogy milyen viszony van a jel (a jelölő)
és a között a valóságdarab között, amelyet jelöl (a jelölt dolog). Ha a jelölő és a
jelölt dolog között valamilyen hasonlóság van (pl. egy fénykép, egy térkép), akkor
ikonról beszélünk. Az olyan jeleket, amelyek nem hasonlítanak a jelölt dologra, de
van közöttük valamilyen valóságos kapcsolat, valamilyen (ok-okozati, logikai,
térbeli vagy időbeli) érintkezés, indexnek nevezzük. Ilyen indexek a közlekedési
jelző-
22
táblák köréből a haladási irányt jelölő tábla vagy a nyelvtanfüzetben a

könyvtárhasználat jele. A jelek többségénél azonban a jelölő és a jelölt dolog között
nincs semmiféle kapcsolat, csupán megállapodás, hagyomány köti össze őket.
Idesoroljuk például a nemzeti lobogó színeit, a matematika jeleit és a legtöbb nyelvi
jelet is. Ezt a jeltípust szimbólumnak nevezzük.
A szavak jelentése
• Vizsgáld meg az idézetben szereplő szavak jelentését! Mit jelentenek
szövegkörnyezet nélkül, és mit jelentenek a szövegben?
„Gondosan öltöztek s ruháikon kefék, vállfák és vasalások hosszú
fegyelme látszott..."
(Németh László: Égető Eszter)
A fegyelem szót hallva sok minden felidéződik bennünk, a szó jelentését a

Magyar értelmező kéziszótár így adja meg:
„1. A közösség eredményes működését biztosító szabályok megtartása. /
Az e szabályokkal biztosított rend. (...) 2. Cselekvésbeli, magatartásbeli
tudatos rendszeresség és mértéktartás."
Mindennapi tapasztalataink alapján fegyelme van az iskolának, a diáknak, az
embereknek stb. Németh László szövegrészletében azonban a fegyelem szó a kefék,
vállfák, vasalások konkrét főnevekkel kerül birtokviszonyba. Az idézetben a
fegyelem szó értelme közel áll a nyom szó jelentéséhez, de sokkal árnyaltabb,
kifejezőbb annál. S képzettársítás révén a szó jelentéséhez hozzákapcsoljuk
nemcsak a ruhákat, hanem azok viselőit, környezetüket is. Tehát a szövegben a
fegyelem szó az alapjelentéséhez képest új értelmet kap. A fegyelem szónak ez a
jelentésbeli többlete a szövegkörnyezet hatására idéződik fel bennünk.
Minden nyelvi elemnek van valamilyen, a körülöttünk levő valóságra
vonatkozó elsődleges jelentése, alapjelentése, idegen szóval deno-tatív jelentése.
Ezt olvashatjuk a fegyelem szó mellett a Magyar értelmező kéziszótárban. A szavak
denotatív jelentését szövegkörnyezet nélkül is megértjük. De a nyelvi elemek a
szövegben kaphatnak másodlagos, származékszerű jelentést is. Ezt a nyelvi elemek
konnotatív jelentésének nevezzük. A fegyelem szó konnotatív jelentését a Németh
László-szövegrészletben egyetlen szóval nem tudtuk megfogalmazni, de
közelállónak érezzük a nyom szó jelentéséhez. Amikor tehát egy szót olvasunk a
szövegben, felidéződik bennünk a szó denotatív jelentése, de
23
a szövegkörnyezet hatására a s zóhoz új képzettársítások (asszociációk) is

kapcsolódnak, azaz hat ránk a szó konnotatív jelentése is. Ez különösen igaz a
szépirodalmi művekre. Amikor valamilyen irodalmi alkotást olvasunk vagy
hallunk, értjük a szavak elsődleges alapjelentését, és megfejtjük a szóhoz a
szövegben társuló többletjelentéseket is, vagyis mindkétfajta jelentés egyszerre
hat ránk.
A műben levő nyelvi elemek denotatív és konnotatív jelentésének a
megfejtését kettős kódolásnak nevezzük. A konnotáció a szöveg egy-egy
részletéhez kapcsolódik, de áthangolja a s zöveg egészét, hat az egész
műre.
A társadalom életében nemcsak különféle viselkedési szabályok alakultak ki,
hanem jellemző egy-egy korra az is, hogy milyen szabályokhoz igazodnak a
kommunikációs helyzetekben, a nyelvi kifejezésmódban. Az egyes korokban más-
más a beszéd és a l ejegyzett szövegek stílusa. A stílus folyamatosan változik és
alakul napjainkban is. Az egyes stíluseszközök hatása leginkább abban rejlik,
hogy eltérnek ezektől a kialakult stílusbeli szabályoktól.
A jel olyan (látható, hallható, tapintható stb.) érzékelhető fizikai jelenség, amely
észlelője számára többet vagy mást jelent, mint ami a megjelenéskor közvetlenül
felfogható. A jelek lehetnek természetesek vagy mesterségesek. A jeltípusok:
ikon, index, szimbólum. A szavaknak lehet denotatív és konnotatív jelentésük. A
szavak konnotatív jelentését a szövegben érthetjük meg.
1. Mit nevezünk jelnek?

2.Mutasd be példákkal a jeltípusokat!
3.Mit nevezünk a szavak denotatív és konnotatív jelentésének?
24
Ml ASTÍLUS?
„...a stílus helyessége a gondolat helyessége."

(Babits Mihály)
Mit értesz a stílus szón? Milyen jelentéseit ismered ennek a szónak?

A stílus szó a köznyelvben sokfélét jelent: nyelvi kifejezésmódot, sajátos
magatartásbeli szokást, jellemző viselkedési módot, modort. Beszélhetünk
életstílusról, munkastílusról, egyéni stílusról és korstílusról is. A stílus eredetileg
annak az íróvesszőnek a neve, amelynek a hegyes végével a rómaiak a viasztáblába
vésték a betűket, tompa végével pedig elsimították a tévesen írt szöveget.
Ebből az ókori használatból fejlődött ki a szónak a nyelvi vonatkozású jelentése.
Napjainkban a stílus szón olyan kifejezésmódot értünk, amely a szöveg egyes
nyelvi és nem nyelvi elemeinek céltudatos kiválasztása és összekapcsolása által
jön létre. Ebben benne foglaltatik a szövegelemek gyakorisága is, összevetve
azt a köznyelvben való előfordulásukkal. A szövegelemek kiválasztásának és
összekapcsolásának az a célja, hogy a kommunikációs tényezőknek megfelelő
nyelvi változat jöjjön létre.
A szöveg stílusát már az ókori retorika
nagy mesterei is vizsgálták.
Arisztotelész,
a görög kultúra kiemelkedő alakja
Rétorika című művében a szónoki
beszédet elemzi, és a stílus három
fontos tényezőjeként a szónokot (a
beszélőt), a hallgatóságot és a
beszéd tárgyát nevezi meg.
Arisztotelész három stílusnemet
különböztet meg: az egyszerű, a
közepes és a fennkölt stílust.
25
Ε három stílusnem megteremtéséhez a szavak kellő kiválasztását, a szavak

egybefűzésé-nek harmóniáját és a művészi alakzatok, szóképek
alkalmazását javasolja. Arisztotelész munkáiban szinte a napjainkban is
használt összes stilisztikai fogalom őse megjelenik. A római kultúra nagy
mestere, Quintilianus szerint az igényes szónok stílusa világos és ékes. Ő is
fontosnak tartja, hogy a stílus összhangban álljon a beszéd tárgyával és a
mondanivalóval. Híres római mesterek voltak Cicero és Cornificius is.
Beszéd, nyelv, szöveg, stílus
Amikor a nyelvet bármilyen közlésre felhasználjuk, mindig beszédet kapunk,

azaz a beszéd a tudatunkban elraktározott nyelvből születik. Amikor a beszéddel
kapcsolatban a megfogalmazás módját vizsgáljuk, már stílusról beszélünk. A nyelv
tehát az anyagraktár, a b eszéd, illetve a stílus a megvalósulás. Szöveg és stílus
egyszerre születik a beszédben, a stílus milyenségét a kommunikációs tényezők
szabják meg. Stílus nincsen szöveg nélkül, és minden szövegnek van stílusa. A
stílusvizsgálatokat tehát csak a szövegben érdemes elvégezni. Bármilyen nyelvi
egységnek (hangnak, szóelemnek, szónak, szószerkezetnek, mondatnak) lehet
stílusértéke a szövegben, és kihat a szöveg egészére, a teljes szöveg jelentésére. Így a
nyelv, a beszéd, a szöveg és a stílus szorosan összetartozó fogalmak. De nemcsak a
szövegeknek van stílusuk, hanem stílusa van egy szövegtípusnak, szerzőnek, kornak
is.
A stíluseszközök
Minden szövegalkotó válogat és kombinál, amikor szóban vagy írásban

fogalmaz. Választási lehetőségünk minden nyelvi szinten van. Választhatunk
különféle hangzású és jelentésű szavak közül. Választhatunk a közvetlen (betű
szerinti) és a közvetett (metaforikus, képi) kifejezésmód közül. Rendelkezésünkre
állnak különféle választható mondatszerkesztési megoldások, mondatformák.
Fogalmazhatunk például mellérendelő összetett mondatokban, többszörösen
összetett, terjedelmes körmondatban vagy rövid mondatos, szaggatott stílusban.
Jellemző a szövegalkotóra a bekezdések terjedelme is. Kosztolányi Dezső írásait
általában erősen tagolta, Krúdy Gyula és a maiak közül Nádas Péter nagyobb
tömbökből építkezik. Választási lehetőségnek kell tekintenünk a műfajt is. A
műfajnak és a műfaji sajátosságoknak is lehet hírértékük.
A stíluseszközök kiválasztását és társítását (kombinációját) meghatározzák a
kommunikációs folyamat tényezői (a szövegalkotó, a szöveg-
26
befogadó, a téma, a kommunikáció célja és a beszédhelyzet). A szövegbefogadók (a

hallgatók vagy olvasók) számára a kommunikációs tényezőktől függően bárminek
lehet hírértéke, kifejezésbeli többlete, más szóval stílusértéke a szövegben. Így
stíluseszközzé válthatnak: a hangok, a tőtípusok és a toldalékváltozatok, a szavak, a
szószerkezetek, a mondatok és a szöveg megformáltsága, valamint a szöveg nem
nyelvi jelei is. Amikor a szövegelemek gyakoriságát kutatjuk, mindig a hasonló
típusú, hasonló kommunikációs helyzetű szövegekhez viszonyítunk. Sőt valamely
elem gyakoriságát a szöveg többi részletéhez képest is vizsgálhatjuk.
A stíluseszközök alkalmazásának a célja, a stílus lényeges eleme a hatás és az
esztétikum (= 'a valóságban és a művészi alkotásokban megnyilvánuló szépség').
Amikor a stíluseszközök közül válogatunk, és elrendezzük őket, arra törekszünk,
hogy közleményünk minél hatásosabb, minél kifejezőbb (idegen szóval: expresszív)
és a lehetőségekhez mérten minél szebb legyen. Célunk a kommunikációs
körülményeknek (a kommunikációs célnak, helyzetnek, a szövegbefogadóknak
stb.) való megfelelés, idegen szóval az adekvátság is.
A stílus a nyelvi elemek kiválasztása és elrendezése által jön létre, ennek a célja
a kommunikációs körülményeknek való megfelelés és a hatáskeltés. Bármilyen
nyelvi és nem nyelvi szövegelemnek lehet stílusértéke.
Mi határozza meg a stílust?
• Milyennek képzeled a képen látható személy levelének a stílusát?
27
Sokféle tényező határozza meg, hogy milyen stílusban fogalmazunk. Amikor

szóban vagy írásban szöveget alkotunk, hatnak stílusunkra a magyar nyelv
sajátosságai.
Minden kornak más-más a stílusa, mások például a nyelvi divatok is. A korstílus
jegyeit is akarva-akaratlanul magunkon hordozzuk, így az hat szövegalkotásunkra.
Mindannyian valamilyen kisebb közösséghez is tartozunk, és sok mindent
átveszünk iskolatársaink, barátaink, családtagjaink stílusából, tehát fontos tényező a
csoportstílus. Amikor fogalmazunk, mindig a beszédhelyzetnek megfelelő műfaj,
szövegtípus szabályaihoz igazodunk, tehát figyelembe vesszük a kiválasztott
szövegtípus stílusbeli követelményeit. A kommunikációs körülményekhez is
igazodunk, tehát hatnak a stílusra a kommunikációs folyamat tényezői is. Különböző
helyzetekben különféle stílusú szövegeket alkotunk. A szöveg stílusa természetesen
függ a szövegalkotótól és a befogadótól, és fontos az is, hogy milyen a kapcsolat
közöttük, továbbá mi a közlést közvetítő csatorna, mi az üzenet tárgya, és mi a
közlés célja. Befolyásolja a stílust a közlemény formája is (szóbeli vagy írásbeli
szöveget alkotunk-e), és a kód, vagyis az, hogy milyen kommunikációs jelek közül
válogatunk.
• Találj ki olyan helyzetet, amikor Németh László korábban elemzett
szövegrészletében a fegyelem szónak ironikus jelentése lesz!
Minden szöveget átszőnek a szövegalkotó egyéni ízlésének sajátosságai,
mindenkinek van egyéni stílusa.
A szöveg stílusát meghatározzák: a kommunikációs tényezők, az illető nyelv stílusa,

a korstílus, a csoportstílus, a szövegtípus stílusa és az egyéni stílus.
1.Mit jelent a stílus fogalma?

2.Hogyan függ össze a beszéd, a nyelv, a szöveg és a stílus?
3.Mit nevezünk a szavak denotatív és konnotatív jelentésének?
4.Sorold fel a stílusmeghatározó tényezőket!
5.Bizonyítsd példával, hogyan hatnak egy szöveg stílusára a bemutatott
stílusmeghatározó tényezők!
6.Milyen a te egyéni stílusod? Jellemezd!
28
A ZENEISÉG STÍLUSESZKÖZEI
„A hang a szépség
virága." (Zénón)
Olvass verseket oly nyelveken is, amelyeket nem értesz. Ne sokat,

mindig csak néhány sort, de többször egymás után. Jelentésükkel ne törődj,
de lehetőleg ismerd az eredeti kiejtésmódjukat, hangzásukat.
Így megismered a nyelvek zenéjét, s az alkotó-lelkek belső zenéjét. S
eljuthatsz oda, hogy anyanyelved szövegeit is olvasni tudod a tartalomtól
függetlenül is; a vers belső, igazi szépségét, testtelen táncát csak így élheted
át.
(Weöres Sándor: A versről)
A szöveg - ahogyan Weöres Sándor is
megfogalmazta - hangzásával is hat ránk.
Bár a hangoknak önmagukban nincs
jelentésük, de van esztétikai hatásuk,
kifejezőerejük.
Mit mondanak a hangok?

Milyen hangokat tartasz vidámnak és
szomorúnak?
Így ír az u hangról Radnóti Miklós:
ha megharagszol, ép
olyan vagy, mint az ú,
mélyhangu, hosszan zengő és sötét,
(...)
(Radnóti Miklós: Hasonlatok)
Radnóti Miklós szövegrészlete is

bizonyítja, hogy a hangok és a h ang-
kapcsolatok kellemes vagy kellemet-
29
len benyomást kelthetnek bennünk. A hangok képzési sajátosságaiból fakadó

eltérések miatt egyes szavakat, szövegrészleteket jól hangzónak, míg
másokat rosszul hangzóknak érzünk. A jóhangzást (eufóniát) fokozzák
például a zöngés mássalhangzók (ballag), vagy előidézheti a magánhangzók
változatossága is (fülemüle). Rosszhangzást (kakofóniát) eredményezhet a
mássalhangzók torlódása (strand), a magánhangzók egyhangúsága
(megvesztegethetetlen). Egyes hangokat vidámabbnak, világosabbnak
érzünk (i, e), míg másokat inkább sötétebbnek, szomorúbbnak (u, ο). Α
hangokkal a szövegben érzelmeket, állapotokat fejezhetünk ki. Ezt a hatást,
kifejezőerőt hangszimbolikának nevezzük. A hangok hatása függ
szövegbeli gyakoriságuktól. A zeneiség stíluseszközei a szövegnek azt a
jelentését erősítik fel, amely egyébként a szövegben benne van. Vajda
Jánosnak hanghatásokban gazdag Nádas tavon című versében a kellemes
ringatózás érzését erősítik fel, fejezik ki a gyakran ismétlő nt, nd, ng
hangkapcsolatok.
Mint az árnyék, leng a csónak,
Mint az árnyék, olyan halkan,
Észrevétlen, mondhatatlan
Andalító hangulatban.
(Vajda János: Nádas tavon)
A szöveg hanghatását erősíti az is, ha ugyanaz a hang ismétlődik a
szavak elején. Ezt a jelenséget betűrímnek, idegen szóval alliteráció-nak
nevezzük. Az alliteráció az egyik legősibb stíluseleme a népköltészetnek
is.
Fáradhatatlan felhők görgetik Hallotátok hírét
az égen lomha lavináikat. Híres Barassónak?
(Szabó Lőrinc: Pannón ősz) (Népballada)
A hangutánzó és a hangulatfestő szavak stílusereje
Különösen nagy kifejezőerejük van a szövegben a hangutánzó és

hangulatfestő szavaknak. Mivel hangalakjuk is felidézi vagy sejteti a
szavak jelentését, képzeletmozdítóbbak, hatásosabbak „szürke" társaiknál. A
harangszót érzékelteti Arany János a következő versrészlet hangutánzó
szavaival:
Zendül, kondul szent harangszó,
Csengve, bongva messze hangzó.
(Arany János: Az ünneprontók)
30
Az emberi hangot utánzó szavak sokat elárulnak az ember körülményeiről,

kedélyéről, belső állapotáról is. Tamási Áron szívesen élt a hangutánzó szók
kifejezőerejével regényeiben:
Hümmögött egyet a legény, utána Lőrincre nézett.
(Tamási Áron: Teremtett világ)
A hangutánzó szókhoz hasonlóan hatásuk van a szövegben a hangulatfestő
szóknak, melyek hangalakjukkal nem utánoznak semmit, hanem érzékeltetik,
felidézik a fogalom jelentését, pontosabban annak hangulatát.
Ezek itt mind sötéten, zárt szemmel, bumfordi módra, szétszórva
álldogálnak.
(Móricz Zsigmond: Új földesurak)
A szöveg vagy szövegrészlet hanghatását fokozzák azok a kifejező hangalaki

újítások is, amelyekre egy-egy szó szokásos hangalakjának a megváltoztatása a
jellemző. Mókás hangulatot kelt hangzásával például Petőfi versében a
szokatlan igealak.
Sétifikáltam így én is
Valaha,
Merthogy voltam, voltam én is
Katona.
(Petőfi Sándor: Nézek, nézek kifelé)
Kedélyes hangulata van szokatlan hangzása miatt Tamási Áron igealakjának.

Az öreg Ehedi lassan odacsosszintott a vaskályha mellé.
(Tamási Áron: Szegénység szárnyain)
Rímesen és ritmusosan
Az irodalmi művekben és a népköltésekben a rím is fokozza a z eneiséget. A

sorvégi hasonló hangzású hangok összecsengése valamilyen hangulatot kelt,
összekapcsolja a rímelő szavakat jelentésben, ezáltal erősíti, módosítja a
szöveg jelentését.
Rengeteg erdők rejtelmes mélye
Rejti el őket nappal is éjbe.
(Kozma Andor: A magyarok szimfóniája)
31
A szöveg zenei hatását fokozza a ritmus is. A gyors mozgást sugallják Petőfi
Sándor versében a rövid szótagok.
Ninini: Ott
az ürge, Hű,
mi fürge,
Mint szalad!
(Petőfi Sándor: Arany Lacinak)
Különleges hatása van annak, ha a sor végén nem ott törjük meg a
versmondatot, ahol ezt a természetes tagolás kívánná.
...s ott messzebb, kint a réten a
permeteg sötétben borzong a
félreugró nyulak nyomán a fűszál.
(Radnóti Miklós: A mécsvirág nyílik)
Ennek a sorvégi áthajlásnak, idegen szóval enjambement-nak (ejtsd: anzsambman) a

szerepe szövegkörnyezettől függően lehet a gondolat megszakítása vagy
továbblendítése, esetleg tartalomkiemelés vagy feszültségkeltés.
A hangzó szöveg
A hangzó szöveg hatását fokozzák a mondatfonetikai és a szövegfonetikai eszközök

is. Közleményünk értelmét erősíthetjük, sőt módosíthatjuk is, ha élünk a
hangsúlyozásban, a hangszínváltoztatásban, a hanglejtésváltozatokban és a
beszéddallamban rejlő lehetőségekkel. Az sem mindegy a hallgatókra gyakorolt hatás
szempontjából, hogy beszéd közben mikor tartunk szünetet, milyen hangerővel és
milyen gyorsan beszélünk.
A zeneiség stíluseszközei a szövegben: a hangok zenei hatása, a hangszimbolika,

az alliteráció, a hangutánzó és a hangulatfestő szavak használata, a hangalaki
újítások, a rím, a ritmus, a mondat- és szövegfonetikai eszközök.
1.Melyek a zeneiség stíluseszközei?

2.Keress irodalmi olvasmányaidból példákat a zenei stíluselemekre!
3.Tanulj meg egy-egy példát szépen kiejtve, könyv nélkül!
32
A SZÓKINCS STILISZTIKAI VIZSGÁLATA
„Be kell hordanunk, hajtanunk

mindent. A szavakat is. Egyetlen
szó, egy tájszó se maradjon kint.
Semmi sem fölösleges."
(Kányádi Sándor)
A magyar irodalomba tévedve föl kellett figyelnem valóságos helyzetemre,

miszerint nem erdőbe, hanem bokorba születtem, az anyanyelv
diribdarabjai közé, ahol minden, amiből a legkisebb költőnek is föl
kellene ruházkodnia: csupa maradvány, foltnak való, szalagvég,
elhullajtott kacat. Téli estéken Arany Toldija tartott ébren, azzal a
döbbenettel, mint mikor a szilvafáról a hátamra esve szavamat vesztettem.
Nem ismerjük a nyelvünket! - kezdett sajogni bennem a f elismerés...
Nálunk mint valamely nagy csata után, veszteségek és hőstettek
számbavételeként szólt a mese. Ha ugyan mesélés volt az: a kényszerű
sietség a történet csattanója felé, csupaszon sántáló mondatok buktatói
között; a helyzetek, fordulatok, lelkiállapotok szószegény elnagyolása; a
képzelet mögött kullogó kifejezőkészség (megfogalmazás) elesettsége;
feltáratlan maradt a természet, névtelen virágaival és egyetlen esőjével,
amely - későbbi megfigyeléseim szerint - sohasem szemerkélt, nem zengett,
suhogott, nem dobolt, nem paskolt, semmilyen más változatában meg nem
jelent, mindig csak esett.
(Sütő András: A világ birtokbavétele)
Sütő András írásában a szegényes kifejezések, a nyelvi szürkeség miatt kesereg. A

szó kitüntetett szerepéről, a szavak kiválasztásának fontosságáról szól. Meggyőző
erővel bizonyítja, hogy a szavaknak is van kifejezőerejük, a szavak is kaphatnak a
szövegben stílusbeli többletet. Amikor az író a szókészletből választ, már számol
a szó denotatív és konnotatív jelentésével is. Sütő András írásában a képzelet mögött
kullogó kifejezést olvasva felidéződik bennünk a kullog igének az alapjelentése,
melyhez a szövegben újabb értelem, a 'szürke kifejezésmód' jelentés társul.
Többletjelentést kap a s zövegben a csupasz melléknév is a csupaszon sántáló
mondatok szövegrészletben. Ezek az elemzések is bizonyítják, hogy meghatározza a
szöveg stílusát, a szöveg jelentését, hogy - amikor fogalmazunk - milyen szó- és
kifejezéskészletből válogatunk.
33
A hangalak és a jelentés kapcsolatának stílusvizsgálata
A szöveg kifejezőereje sokszor a szavak többértelműségéből, többje-

lentésű szavak használatából fakad.
Minden ember legyen ember
És magyar...
(Vörösmarty Mihály: Fóti dal)
• Magyarázd meg a két ember szó jelentését az idézetben!

Többjelentésű szavak keletkeznek metaforikus és metonimikus
névátvitellel is. Ez a forrásuk a hegyláb, asztalláb stb. szavaknak és а jó
tollú író kifejezésnek. Ezekről A szóképek fejezetben fogsz részletesen
tanulni.
Stíluseszközzé válhatnak a s zövegben az azonos alakú szavak, idegen
szóval homonimák is. Hangulatteremtő hatásukat gyakran aknázzák ki
íróink, költőink.
Indulok. Értem. Jaj de nagy volt az a mérték,
Jól tudom: értem, Mivel a bánatot mérték!
értem üzenget a zsenge határ.
(Népdal)
(Áprily Lajos:
Tavaszodik)
Sütő András korábban elemzett írása a rokon értelmű szavak, idegen
szóval szinonimák használatában rejlő kifejezésbeli lehetőségekről szól.
Mennyivel színesebbek, szemléletesebbek a s zövegben a szemerkél,
suhog, dobol, paskol igék, mint a „szószegény" esik kifejezés!
A szövegalkotó mindig a tudatában levő szinonimasorból válogat a
beszédhelyzetnek, a szövegkörnyezetnek megfelelően. Közlésünk ár-
nyaltsága, pontossága attól is függ, hogy a megfelelő rokon értelmű szót
választjuk-e ki.
Az ellentétes jelentésű szavakban, idegen szóval antonimákban rejlő
stíluserőt nemcsak a népköltészet, hanem íróink, költőink is kiaknázzák.
Fekete városban fehér torony látszik. Az élet harcterén
Láttam a babámat, más ölibe Egymásba játszik gyakran bűn,
játszik.
erény.
(Népdal)
(Gyulai Pál: B. Kemény
Zsigmond
sírjánál)
34
A szókincs mint stíluserő
A szöveg vagy szövegrészlet stílushatása gyakran származik abból, hogy a

szövegalkotó milyen szókincsrétegből meríti a szöveg szavait, kifejezéseit. A
tájnyelvi szavaknak környezetfestő, hangulatfelidéző szerepük lehet a szövegben.
Népi alakok beszédében természetes módon keverednek a tájnyelvi szavak a
köznyelvi kifejezésekkel:
Az ördög emelgette helyben a lábait szaporán:
- A hideg mindjárt megveszen.
- Gyere bé s fűtőzzél meg!
(Tamási Áron: Ördögváltozás Csíkban)
Más nyelvváltozatok szavai is hozzájárulhatnak a szöveg kifejezőerejének az
erősítéséhez, a környezet hitelesebb megrajzolásához. József Attila a külváros
hangulatát idézi a szakszók használatával.
...hol a fémkeblű dinamókat szopják
a sivalkodó transzformátorok,
itt élünk mi.
(József Attila: Munkások)
A korhűség igényét szolgálják azok a szavak, amelyek nyelvünkből ugyan már
kivesztek, csak az írók, költők használják fel őket a szöveg hatásosságának a
fokozására. Áprily Lajos versében ezért van nagyobb stílusértéke az ősrégi,
archaikus verő szónak, mint a kalapács alaknak.
Előbb csak a kiskalapács szólt,
a mester indított vele, kondult
a középső s utána a nagy verő
zúgott bele.
(Áprily Lajos: A régi házban)
Az írók, költők, újságírók gyakran élnek azzal a stíluseszközzel, hogy olyan

szavakat alkotnak, amelyek nem léteznek. A szövegkörnyezet teszi érthetővé ezeket
az új szóalkotásokat, neologizmusokat. Különösen gazdag ilyen költői
leleményekben Juhász Ferenc költészete.
Még csak annyit: biztos vagyok abban, hogy nyelvünk (ez a voltaképpen
természeti nyelv) hatalmas virágzás, hajlékonysági-bomlás előtt áll. Most
kezd nyelvünk élni csak igazában! S nekünk, magyar költőknek
kötelességünk ezt a v irágzást segíteni: minden lehetséges mutációt
létrehozni, keresztezni és szaporítani, új szó-létezőket kitenyészteni, akár
szókentaurokat, hattyúlovakat, rákliliomokat, rózsacsődöröket, pók-
kristályokat, zsiráf-angyalokat, szó-embernö-
35
vényeket, csönd-harkályokat és szemgolyó-ősfákat, új-szavakkal terhes koz-

mosz-csikóhalakat nemzeni, kihordani, szülni. Minden ilyen kísérlet fontos
és számontartandó!
(Juhász Ferenc: Mit tehet a költő? - részlet)
Az idegen szavak is sokféle stílushatást eredményezhetnek a szövegben. Fokozó
szerepű az idegen szó a következő versrészletben.
Persze nagyon szép, nagyon impozáns fogadtatás kellene.
(Kaffka Margit: Színek és évek)
A szófajok stílushatása
A szöveg jelentését meghatározza a szófajok kiválasztása is, különösen, ha a

szokásosnál nagyobb számban szerepelnek a szövegben. Többnyire
állapotszerűséget, mozdulatlanságot sugall az a szöveg vagy szövegrészlet,
amelyben nem találunk igét, amelyet a névszói, idegen szóval nominális stílus
jellemez.
Piros Ősz, piros Föld, piros Ég,
De a gondolatok ma: kormok,
De a gondolatok feketék.
(Ady Endre: Nóták piros ősszel)
Az igéket halmozó szöveg stílusát idegen szóval verbális stílusnak nevezzük.
Az igenevek halmozásával teszi szemléletesebbé az állapotleírást Ady Endre
másik versrészletében.
Remegve, bújva, lesve, lopva
Nézni egy idegen halottra.
(Ady Endre: Sírni, sírni, sírni)
A szöveg hírértékét növeli, ha egy szó a köznyelvitől eltérő szófaji szerepben
szerepel a szövegben. Ezt a jelenséget szófaji átcsapásnak nevezzük. A következő
példában a szórend mutatja, hogy két főnév melléknévi szerepet kap a
szövegben.
Óh igen, a fényt, napot, a derűt azt
kellene most visszahozni, hogy
átjárjanak új, forró áramok, ...nem
ezek a jegesmedve s rozmár hidegek.
(Szabó Lőrinc: Mozart hallgatása közben)
36
A tulajdonneveknek hangulatkeltő hatását kiaknázva sok írónk talál ki beszélő

neveket. Gondolj Lázár Ervin mesefiguráinak nevére: Dömdödöm,
Mikkamakka stb.! Csokonai A méla Tempefői című színművében nem véletlenül
adta hőseinek a következő nevet: Gróf Fegyverneki, Báró Serteperti, Tökkolopi
stb. Általános emberi tulajdonságot is ki lehet fejezni tulajdonnévvel:
Úgy szeretnék gyáván kihunyni S meg
kell maradnom Herkulesnek.
(Ady Endre: A muszáj-Herkules)
A szólások, közmondások szintén hangulatosabbak, színesebbek, kifejezőbbek

köznyelvi megfelelőiknél. Arany János a szóláshasonlatban rejlő kifejezőerőt
használja ki a következő versrészletében:
Szidja, mint a bokrot; akármit csináljon,
Azt se tudja szegény, mék lábára álljon.
Ha leül, az is baj; ha feláll, az is baj,
Pedig áldott ember Jóka, mint a friss vaj.
(Arany János: Jóka ördöge)
A bemutatott vers- és prózarészletek is szemléltetik, milyen ereje van a szónak,

milyen gazdagság rejtőzik szókincsünkben. Törekedj arra, hogy amikor
fogalmazol, a kommunikációs körülményeknek leginkább megfelelő,
leghatásosabb kifejezések közül válogass!
Stílusteremtő lehetőségek a szó- és kifejezéskészlet szintjén: a

többjelentésű, az azonos alakú, a rokon értelmű, az ellentétes jelentésű szavak; a
tájnyelvi és a csoportnyelvi szavak; a különféle szófajú szavak; a tulajdonnevek;
az állandósult szókapcsolatok használata.
1.Milyen stílusteremtő lehetőségeket kínál számunkra a szókincs?

2.Gyűjts példákat olyan reklámszövegekre, amelyekben a szavak,
kifejezések megválasztásának van kifejezőereje!
3.Fogalmazz olyan szöveget, amelyben nagy szerepük van az
állandósult szókapcsolatoknak!
37
ASZÓALAKOKÉS A MONDATFORMÁK MINT
STÍLUSESZKÖZÖK
„A mondat a stílus törzse, a szavak a lombozat."

(Arany János)
• Fogalmazzátok meg egyszerű mondatban, összetett mondatban és

többszörösen összetett mondatban, mi Arany János mondatának a
jelentése!
Amikor szöveget alkotunk, nemcsak a szavak közül, hanem a különféle
grammatikai formák közül is válogatunk. Hasonló jelentésű szavakat,
szószerkezeteket és mondatokat különféle grammatikai alakokkal fejezhetünk ki.
A következőkben a stílus szempontjából vizsgáljuk a mondatépítésben részt vevő
szótő- és toldalékváltozatokat, a s zórendet, a s zószerkezeti megoldásokat és a
mondatformákat.
A szóalakok mint stíluseszközök
A szóalkotás módja is stílushatás forrása lehet. A képzett szavak stílushatását akkor

fedezzük fel igazán, ha összevetjük őket nem képzett változatukkal. A gyakorító
ige képzője kedélyességet, szinte idillikus hangulatot sugall a következő
népdalban.
A lábával csak úgy ringatgatja, Szép
szavával csak ezt dúdolgatja.
(Népdal)
Kedveskedést, érzelmi melegséget éreztetnek a következő sorokban a kicsinyítő

képzők.
Alatta folyik el Egy
szép patakocska, Oda
jár friss vízre Egy pár
galambocska.
(Népdal)
38
A mellérendelő szóösszetételben rejlő elevenséget aknázza ki Petőfi

Sándor a János vitéz részletében:
Dúlt-fúlt lluskának gonosz
mostohája, Hol marad, hol lehet oly
soká leánya?
(Petőfi Sándor: János vitéz)
A szóalakok megválasztásával is sokféle stílusszínezetet adhatunk a

szövegnek. Emelkedettséget, fennköltséget sugároz a szenvedő igealak a
következő versrészletben:
Messze tornyokat látogat sorba,
Szédül, elbusong, s lehull a porba,
Amelyből vétetett.
(Ady Endre: A föl-földobott kő) A
tárgyatlan ige tárgyas használata szokatlanságával hat:
A fák vörös virágokat lázadnak
éjjel.
(Radnóti Miklós: Tavaszi vers)
A mondatformák mint stíluseszközök
A három jelzős szószerkezet egymás mellé rendelése az egyik hatáskeltő

eszköz a következő közmondásban:
Széles asztal, keskeny abrosz, vékony vacsora. (Közmondás)
Különleges hatása van a következő verssornak amiatt, hogy a rokon

értelmű szavak más-más mondattani szerepben vannak:
Sírok, zokogok keseregvén.

(Csokonai Vitéz Mihály: Édes keserűség)
A szóösszetétel és a szószerkezet egymásutánisága kelt feszültséget

Petőfi Sándor versrészletében:
Lennék én folyóvíz,
hegyi folyam árja.
(Petőfi Sándor: Lennék én folyóvíz)
39
A bővítmények közül stílushatásukat vizsgálva kitüntetett szerepe van a költői

jelzőnek:
A mindennapi gond veti
Reám kegyelmes, jó ködét.
(Tóth Árpád: Őszi vihar)
Kifejezőereje lehet a mondatterjedelemnek, a m ondat szerkezettípusának. Gyakran

épülnek be a mondatokba szervetlenül megszólítások, indulatszók, felelőszók. A
tagolatlanul kapcsolódó megszólítás is lehet stílusélénkítő a szövegben. Meghitt
hangulatot kelt Juhász Gyula versében a Tisza megszólítása:
Te vagy szívemnek legrégibb szerelme,
Szép, szőke tündér, édesbús Tiszánk.
(Juhász Gyula: A Tiszához)
Az állító és tagadó mondatforma szembeállítása gyakran a gondolat kifejezésének,

a mondanivaló erősítésének az eszköze:
Tisza be nem
vette, Partjára
vetette.
(Népdal)
Rózsa mindig nyílnál, el sem is virulnál!
Szerelem, szerelem, jaj be áldott volnál!
(Arany János: Toldi szerelme)
Arany János versrészlete azt is szemlélteti, hogy a különböző mondatfajtáknak,

a mondat modalitásának is lehet stílusértékük a szövegben. Különféle érzelmek
megszólaltatói a felkiáltó mondatok, ezért nagyobb érzelmi hatásuk van általában,
mint a kijelentő mondatoknak. Figyelemfelhívó, nyomósító szerepük lehet a
szövegben a kérdéseknek. Különösen nagy meggyőző erejük van a költői
kérdéseknek, melyek valójában nyomatékos állítások:
S ha élet ez álom, miért oly
zsibbatag, Kimerült, kifáradt,
egykedvű, sivatag?
(Arany János: Ha álom ez élet)
40
A mondaton, tagmondaton belüli szórendnek és a mondatrendnek (a

tagmondatok rendjének) van stílushatása a következő szövegrészletekben.
Érzelemfokozó, ünnepélyességet keltő szerepű Vörösmarty versrészletében a
nyomatékos szórend:
Hazádnak rendületlenűl Légy híve rendületlenűl

Légy híve, oh magyar... hazádnak, oh magyar...
(Vörösmarty Mihály: Szózat)
Hírértéke van annak, ha megváltozik a szokásos szórend. A szokatlan szórendet

mint stíluseszközt idegen szóval inverziónak nevezzük. Drámai hatást,
feszültséget kelt a közbeékelés a következő idézetben, hiszen megszakítja a
gondolat ívét:
Vagy jőni fog, ha jőni kell,

A nagyszerű halál...
(Vörösmarty Mihály: Szózat)
A körmondat
A mondatszerkezeti formáknak is lehet stílusteremtő erejük. Pátoszos hatása van

Eötvös József bonyolult körmondatának:
Ha, mikor ezen idő el fogott telni, a nemzet azon öntudattal tekinthet
vissza múltjára, hogy hivatását betöltötte; - ha az utódok akkor pirulás
nélkül emlékezhetnek a régiekről, mert az ősöktől vont határokat
megtartották, mert munkásságuk által termékenyíték a mezőt, melyen azok
véröket ontották, s a magyar név nem szenvedett csorbát egy ezredév
használata alatt; - ha nemzeti művelődésünk nagy épületjén, melynek
Kazinczy alapjait rakta le, tovább dolgozva, azt oly magasra visszük fel,
hogy a magyar nép e békésebb kifejlés korszakában ismét azon helyet
foglalja el, melyet egykor neki haditettei szereztek; - s ha, midőn
közülünk sokan pihenni mentek, gyermekeink e hon ezredévi létét
ünnepelve, hálát mondanak a világ urának, ki e nemzetet e földre vezette,
és fenntartotta annyi viszontagságok között, Európa népei részt vesznek e
nemzet örömében, mely egy ezredév előtt mint fergeteg csapott le
közéjök, de csak hogy melléje állva, századokon át a kereszténységnek,
azaz a civilizációnak bajnoka legyen, s a végső napig minden téren, hol
annak nagy érdekei kérdésben forognak, az első sorba álljon, küzdve,
mint férfiúhoz illik, saját lobogója alatt, de az emberiség közös ügyeiért; -
ha a n agy remény, melyért ivadékok véröket ontották, mely ezreket
lelkesített, mellyel Kazinczy sírjába szállt, beteljesült: akkor e nemzet
lerótta tartozását azok iránt, kik életöket jövőjének szentelék, s Kazinczy
érdeme jutalmazva lesz.
41
A klasszikus körmondat két logikai részből áll: az előkészítő részben az azonos

típusú mellékmondatok fokozzák az érdeklődést, feszültséget teremtenek; a
főmondat(ok)ból felépülő utószakasz pedig feloldja ezt a feszültséget, kielégíti az
érdeklődést. Klasszikus körmondatokat találunk például Kölcsey Ferenc és Eötvös
József beszédeiben.
A barokk körmondat alá- és mellérendelések bonyolult szövevénye. A
tagmondatok egymásba kapcsolódása arányosan tagolt, szimmetrikus és ritmikus
szerkezetet hoz létre. A barokkosan zsúfolt mondat gondolatmenete a végén lezárul,
tovább már nem nyújtható. Barokk körmondatok fordulnak elő például Pázmány
Péter beszédeiben.
A romantikus körmondat nyitott szerkezetű mondat. A szerkezet hatalmas ívét
mellérendelések aprózzák fel, a mellérendelő tagmondatokon belül mellérendelő
szószerkezetek is előfordulhatnak. A mellérendelések száma elvben tetszés szerint
szaporítható. A romantikus körmondat különösen alkalmas indulatkeltésre. Kossuth
Lajos igen kedvelte beszédeiben ezt a mondatformát.
• Gyűjts példákat a körmondat típusaira híres magyar szónokok

beszédeiből!
Az előzőekben elemzett példák nagyszerűen szemléltetik, milyen fontos, hogy
szövegalkotáskor a kommunikációs célunkhoz és a körülményekhez leginkább illő
szóalakot, mondatformát válasszuk ki. Ezért, amikor fogalmazol, ne állj meg annál
az első mondatváltozatnál, amely először eszedbe jut! Ne sajnáld az időt arra, hogy
próbálgasd a különböző grammatikai formákat, és elemezd, melyiknek milyen a
stílushatása a szövegben!
A különféle nyelvtani formáknak is stílushatásuk lehet a szövegben: a szóalakoknak,

a szószerkezeti megoldásoknak, a szórendnek, a mondatformáknak, a
mondatfajtáknak és a mondatrendnek.
1.Milyen mondatépítő stíluseszközöket tudsz megnevezni és

példákkal szemléltetni?
2.Válassz ki egy irodalmi művet! Vizsgáld meg két szomszédos
mondatát, és alakítsd át a mondatokat többféleképpen úgy, hogy a
tartalmuk ne nagyon változzon! Mi a különbség a mondatváltozatok
stílushatása között?
3.Írj változatos modalitású mondatok fölhasználásával egy monológot!
42
AZALAKZATOK
„Formát keresni minden

gondolatnak..." (Juhász Gyula)
A szöveget úgy alakítjuk, hogy a kommunikációs céloknak minél jobban

megfeleljen. Ezeknek a szövegátalakító eljárásoknak az eredményeként születnek
az alakzatok. Ezek az átalakító műveletek a szöveg valamely részletéhez, valamely
nyelvi szintjéhez kötődnek: átalakíthatunk hangsort, szóalakot, mondatformát vagy
szövegrészletet. Eszerint megkülönböztetünk hangalakzatokat, szóalakzatokat,
mondatalakzatokat és gondolatalakzatokat. Az alakzatokat már az ókori retorikákban
is tanították mint a szónoki beszéd legfontosabb hatáskeltő eszközeit. Mindegyik
szövegátalakító műveletet azért végezzük, hogy a szöveg nagyobb kifejezőerőt
kapjon.
Az alakzatokat aszerint is csoportosíthatjuk, hogy milyenfajta

átalakítást végzünk a szövegben. Egyes alakzatok a hozzátoldás
műveletével születnek, megismételjük például a szó eleji hangot, a teljes
szót, a mondatot. Mások az elhagyás műveletének az alakzatai. Idesoroljuk
például a kötőszónak az elhagyását és a hiányos szerkezetű mondatok
alkalmazását. Az is előfordul, hogy fölcserélünk a szövegben nyelvi
elemeket. A fölcserélés alakzatai közé tartozik például a szokatlan szórendű
mondat, a jelző és a jelzett szó elválasztása más szó közbeékelésével.
Újakra is kicserélhetjük a n yelvi elemeket, így születnek a kicserélés
alakzatai, például a túlzás.
• Elemezd a következő alakzattípusokat abból a szempontból is, hogy

milyen szövegátalakító művelet eredményeként születtek!
Az egyik legfontosabb alakzat az ismétlés, vagyis a hangalak megkettőzése, a
szöveghez való hozzáadása. Az ismétlés helye és a megismételt szövegegység fajtája
szerint különböztetjük meg az ismétlés fajtáit. Beszélhetünk szóismétlésről:
Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom,
Minden madár társat választ, virágom, virágom.
(Népdal)
43
Nemcsak szavakat, hanem szókapcsolatokat, sőt egész mondatokat is

megismételhetünk.
Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset. Húsz
esztendőm hatalom, húsz
esztendőm eladom.
(József Attila: Tiszta szívvel)
Gyakran állandóságot érzékeltet, a gondolat kifejezőerejét erősíti, és egyfajta
játékosságot is kölcsönöz a szövegnek a refrén. A következő két sor refrénszerűen
visszatér Petőfi Sándor költeményében:
Mily édes az
élet! Mily szép
a világ!
(Petőfi Sándor: Mily szép a világ!)
• Olvasd el a teljes Petőfi-verset! Keress olyan Petőfi-verseket,
amelyekben nem refrénszerűen ismétlődnek a teljes mondatok!
A szavak, szószerkezetek módosított alakú ismétlése egyszerre keltheti az
állandóság és a v áltozás érzetét. Ennek igen hatásos fajtája a tő-ismétlés (figura
etimologica), amikor ugyanannak a szótőnek különböző alakváltozatait
ismételjük meg egymás után.
Egy kis független

nyugalmat, Melyben a d al
megfoganhat, Kértem
kérve.
(Arany János: Epilogus)
Amikor hasonló felépítettségű szerkezeteket állítunk egymás mellé,
párhuzamos szerkezetet (= gör.-lat. paralelizmust) kapunk. Párhuzam lehet a
tagmondatok, a mondatok vagy nagyobb szövegegységek között:
Hervadt az a rózsa,
Kinek színe nincsen,
Bágyadt az a madár,
Kinek társa nincsen.
(Népdal)
Máskor éppen az ellentét (gör. antithesis) hordozza a stílushatást, amikor az
értelmi és érzelmi nyomatékosítás kedvééit állítunk szembe ellentétes jelentésű
szavakat, kifejezéseket, tagmondatokat, mondatokat vagy nagyobb
szövegrészeket:
44
Felmentem a hegyre, lenéztem a

völgybe, Ott láttam a babám egy
kovácsműhelybe.
(Népdal)
Hatásos gondolaterősítő stíluseszköz a látszólagos vagy álellentét, a

paradoxon:
Bújt az üldözött, s felé
Kard nyúlt
barlangjában,
Szertenézett, s nem lelé
Honját a hazában.
(Kölcsey Ferenc: Himnusz)
A mondandó erősítését, a sokoldalú megvilágítást szolgálja, ha azonos

mondatrészi szerepben levő, nem rokon értelmű szavakat sorolunk fel. Ezt az
alakzatot felsorolásnak nevezzük.
Az emberöltő kel, nő, zajg, bomol, Küzd,
hömpölyög, él s éltet szűntelen.
(Arany László: A délibábok hőse)
A részletezés a felsorolással rokon stilisztikai alakzat. A mondanivaló aprólékos

kibontásával, újabb fogalmi jegyek megnevezésével kelt érzelmi telítettséget,
segíti a fogalomtisztázást:
Tavaszodik, lágy az
idő, Kihajt a fű,
kövéren nő.
(Arany János: Haj, ne hátra, haj előre)
A halmozás azonos szófajú és mondatrészi szerepű, gyakran rokon értelmű

szavak, kifejezések együttes megnevezését jelenti. A halmozást is a közlésvágynak, a
szabatosság igényének, az érzelmi elragadtatás kifejezésének a célja hozza létre:
Sírjatok, szemeim,
Hulljatok, könnyeim,
Gyakran áztassátok
Elhervadt orcáim!
(Népdal)
A fokozás olyan alakzat, amelyben egy tartalmi és hangulati skála sorrendjében

soroljuk fel a rokon értelmű szavakat, kifejezéseket:
45
Hej, ne búsulj s ne bánkódj, Ne

is siránkozzál!
(Népdal)
Bátor Opos száguld, csak alig zabolázza haragját,
Menne, rohanna, repülne, de nem hozhatja vezérét.
(Vörösmarty Mihály: Cserhalom)
A túlzás az érzelmi hatás kedvéért felnagyítja vagy éppen ellenkezőleg,
kicsinyíti a jelenségeket:
Tenger virág nyílik tarkán
körülötte. (Petőfi Sándor:
János vitéz)
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.

(Arany János: Toldi)
A túlzással rokon stíluseszköz a gúny és az irónia. A nevetségesség forrása
az irónia. A látszólagos magasztalás mögött elítélés, elmarasztalás bújik
meg, melyet a szövegkörnyezet leplez le:
Ha az éjet kinn töltöm,
Gyönyörű mulatságocska lesz,
Nedves háttal sáros földön.
(Petőfi Sándor: Bolond Istók) A gúny a
képtelenségig felnagyítja egy jelenség negatív vonásait:
Sehallselát Dömötör
buta volt, mint hat ökör.
(Weöres Sándor: Sehallselát Dömötör) Az alakzatok
az alaki és tartalmi erősítés stíluseszközei a szövegben.
Az alakzatok leggyakoribb fajtái: ismétlés, párhuzamosság, ellenté-tezés,

felsorolás, részletezés, halmozás, fokozás, túlzás, humor, irónia, gúny.
1.Milyen alakzatokat ismersz? Mi a szerepük a szövegben?

2.Tanulj meg mindegyik alakzatra egy-egy példát könyv nélkül!
3.Keresd meg a könyvtárban Comificius retorikáját! Gyűjts példákat
különböző alakzatfajtákra a stílusról szóló IV. fejezetből!
46
A KÉPEK ÉS A KÉPI ÁBRÁZOLÁS
„Szerelmes vagyok rejtelmes

szavakba, Melyek nagy órák
lázában fogantak, És pirosan
és égőn és ragyogva Új
színeket lopnak az
alkonyainak." (Juhász Gyula)
• Idézd fel, milyen szóképekről tanultál az irodalomórákon! Tudsz-e egy-

egy példát mondani rájuk emlékezetből?
Mind a köznyelvben, mind az irodalmi alkotásokban a szemléletesség és a
hatásosság gyakori eszköze a képszerűség, a képi ábrázolás.
Nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken.
(Radnóti Miklós: Erőltetett menet)
A Radnóti-versben összekapcsolódó szavak a szövegkörnyezet hatására képes

értelmet kapnak. A képek csak a szövegkörnyezetben értelmezhetők képnek, és a
képi ábrázolás e kettős szerepében rejlik stílushatásuk. A képek egyrészt a dolgokat
magyarázzák, megvilágítják, szemléltetik, tehát a megértést szolgálják. Másrészt a
névcserével vagy névátvitellel elképzeltetnek, szemléltetnek, meglepetést keltenek,
tehát érzelmi, hangulati hatásuk van. A képi ábrázolás érzékletessége meg-
sokszorozza a gondolatsor erejét. Az ember mindig is törekedett arra, hogy
gondolatait minél érzékletesebb képekben fejezze ki. Ezt bizonyítják a
népdalokban is gyakorta előforduló képek:
Nyújtsd ki, babám,
ölelőre Fehér
hattyúkezedet!
(Népdal)
Játszik a szél a Balaton homokos
partjával.
(Népdal)
A képek jelentése három elemből tevődik össze: az azonosítottból (kéz), az

azonosítóból (hattyú) és az azonosítást jelző tulajdonságból (fehérség). A
képalkotásra a köznyelvben is találunk példákat, tehát
47
használunk köznyelvi képeket is: Bogaram! Nyulacskám! Képet rejtenek a

következő kifejezések: a kancsó füle, a hegy gerince, és így fül és a gerinc szó -
alkalmilag vagy állandósult jelleggel - többjelentésűvé válik.
• Gyűjtsd köznyelvi és sajtónyelvi szóképeket! A szólásokban,

közmondásokban is sok a képes kifejezés:
Áll, mintha gyökeret vert volna a lába.
(Szólás) A nyakába veszi a határt. (Szólás)
A képi ábrázolás ereje attól is függ, mennyire eredeti a kép, mennyire szokatlan
az azonosított és az azonosító összekapcsolása.
A szóképek
A szóképek (idegen szóval trópusok) egy része névátvitellel (metafora), másik
részük névcserével keletkezik (metonímia).
• Idézd fel, mit tanultál irodalomórán a metaforáról!
A névátvitelre épülő szóképek
A metafora (= 'átvitel') a leggyakrabban előforduló szókép. A metafora a

névátvitellel két fogalmat kapcsol össze valamilyen szemléletbeli vagy szerepbeli
hasonlóság alapján. Annál nagyobb a metafora hangulati ereje, minél eredetibb,
minél távolabbi dolgokat kapcsol össze.
48
Majd ég dörrent, felhő repedt,

hosszúhajú zápor esett és
csattogva szerteszállt.
(Radnóti Miklós: Zápor után)
Alakja szerint a m etafora kétféle lehet: teljes vagy csonka. A teljes metafora
kéttagú; mind az azonosított, mind az azonosító megjelenik a szövegben.
Hálót fon az est, a nagy barna pók.
(Juhász Gyula: Tiszai csönd)
Az egyszerű csonka metafora egytagú, csak az azonosító elemet tartalmazza,

hiányzik az azonosított megnevezése:
Vígan élem világom,
Ne ítélj meg, virágom!
(Népdal)
Más-más a metafora kifejezőereje a szófajától függően is. Megkülönböztetünk

főnévi, melléknévi (melléknévi igenévi) és igei metaforákat:
Milyen szépen lépegetnek itt, a fejükön áthajló fűzfák szellős alagútján.
(Németh László: Égető Eszter)
Őrzöm is, szinte mind a költeményeket, azokat a rügyező napokat,
amikor együtt vágtuk ketten a rendet.
(Tamási Áron: Dalos madár)
Éjjel szelíden csőszködött a hold.
(Szabó Lőrinc: Egy volt a világ)
A metaforával rokon, ugyancsak hasonlóságon alapul a megszemélyesítés. A

megszemélyesítés élettelen dolgokat élőként mutat be. A megszemélyesítéssel
megeleveníthetjük a természeti jelenségeket, a tárgyakat, a fogalmakat, az állatokat:
emberi cselekvéseket kapcsolunk hozzájuk, vagy emberi tulajdonságokkal
ruházzuk fel őket:
Valami titkot súg a végtelenség.
(Juhász Gyula: Tájkép)
Mosolygó és síró pillantások alatt
biztatgatják egymást cihelődő szavak.
(Illyés Gyula: A ház végén ülök)
49
A szinesztézia (= 'együttérzés, összeérzés') különféle érzéki benyomásokat

kapcsol össze egy képben, s e nagyfokú sűrítő erejében rejlik stílusértéke.
Hull a sötét, de ne félj! megszólal a

néma, ezüst éj.
(Radnóti Miklós: Virágének)
A metaforás névcserének azt a fajtáját, amikor egy elvont fogalmat elevenítünk

meg egy érzéki képben, képsorban, allegóriának (= gör. 'képletes beszéd') nevezzük.
Az allegorikus ábrázolásban a kettős értelem egyidejűleg érvényesül. Mind a
képi, mind a gondolati tartalom megtartja önállóságát, és a képsor minden
mozzanatának megfeleltethető a jelentés egy-egy eleme. Közismert Arany Jánosnak a
Toldi IV. énekében olvasható álomallegóriája.
Majd az édes álom pillangó képében

Elvetődött arra tarka köntösében,
De nem mert szemére szállni még sokáig,
Szinte a pirosló hajnal hasadtáig.
Mert félt a szúnyogtól, félt a szúrós nádtól,
Jobban a nádasnak csörtető vadától,
Félt az üldözőknek távoli zajától,
De legis-legjobban Toldi nagy bajától.
A szimbólum (= gör. 'ismertetőjel, bélyeg, jegy') ködösebb, homályosabb szókép

az allegóriánál és a metaforánál, mert egymástól távol levő dolgokat kapcsol össze.
A szimbólum valamely gondolat, eszme, érzelem jelképe. A köznyelvben is
gyakran használunk szimbólumokat. Ilyen köznyelvi szimbólumok: a rabságot
jelképező lánc, a házastársi hűséget szimbolizáló gyűrű. A költői szimbólumok
építenek az olvasók képzettársításos készségére, sejtéseire, megérzéseire. A
szimbolizmus mint stílusirányzat a szimbólumok egész rendszerét tudta megteremte-
ni. Hatásos szimbólumokban gazdag pl. Ady Endre költészete.
Elvadult tájon gázolok: Ős,

buja földön dudva, muhar. Ezt
a vad mezőt ismerem, Ez a
magyar Ugar.
(Ady Endre: A magyar Ugaron)
50
A névcserére épülő szóképek

Nem névátvitelre, hanem névcserére épül a metonímia (= gör. 'névcsere'). Ha két
fogalom között ok-okozati kapcsolat vagy bármilyen (pl. térbeli, időbeli, rész-egész)
érintkezés van, akkor az egyik nevet fölcserélhetjük a másikkal, azt a másik
értelmében használhatjuk.
Térbeli érintkezés ad okot a következő szövegrészletben a ház metonímia

használatára, a szó a benne élő embereket helyettesíti.
Édes anyám asszony, ne féljen
kegyelmed, Nem hozok a házra semmi
veszedelmet!
(Arany János: Toldi)
Időbeli érintkezés címén évszakokat jelölnek az évszakokra jellemző

kifejezések.
Visszajő tavaszra, rózsavirágzáskor.
Ha akkorra sem jő, búzaaratáskor, ha
akkorra sem jő, szilvaaszaláskor.
(Népdal) Az anyagnév
cserélődik fel a belőle készült eszköz nevével.

Tegnap este jöttem meg a
csatából, Leesett a vas a lovam
lábáról.
(Népdal) Az ok és az
okozat is fölcserélődhet a metonimikus képben:

Előtte sivár halom mered,
Két szeméből a bánat ered.
Szegény diák.
(József Attila: A vergődő diák)
A metonímia alfaja a s zinekdoché (= 'együttérzés, veleérzés'), melynek több

típusát szoktuk megkülönböztetni. A rész megnevezése jelöli az egész fogalmát
a következő szóképben:
Itthon vagyunk; pata és küllő a
tanyaház előtt megállnak.
(Erdélyi József: A tanyára)
51
A tágabb körű nemfogalom és a szűkebb körű fajfogalom fölcserélése a

szinekdoché másik fajtája:
Holott kikeletkor az sok szép madár szól,
kivel ember ugyan él.
(Balassi Bálint: Egy katonaének)
Szinekdoché úgy is keletkezhet, hogy egyes számú szót használunk többes számú
helyett:
Már búcsúzott az élet,
eltávozott a szerelem,
fáradt sugár mosolygott a
gyér, pirosló levelen.
(Kosztolányi Dezső: Egy nyári dél álma)
A szóképekkel szemléletesebbé, kifejezőbbé tehetjük beszédünket, írásunkat.

Próbálj te is fogalmazásaidban szóképeket alkotni!
A képszerűség stíluseszközei a szóképek: a metafora, a m egszemélyesítés, a

szinesztézia, az allegória, a szimbólum, a metonímia és a szinekdoché.
1.Hasonlítsd össze a szóképek fajtáit! Miben különböznek egymástól, és

miben hasonlítanak?
2.Gyűjts további példákat irodalmi olvasmányaidból a szóképekre!
3.Tanulj meg minden szóképre egy-egy irodalmi példát könyv nélkül!
A képszerűség egyéb stíluseszközei
Bár a hasonlat nem szókép, hanem alakzat, mégis ebben a f ejezetben tárgyaljuk,
hiszen szerepe megegyezik a szóképekével. A hasonlat képszerűségével szemléltetni,
érzékeltetni kíván: közös tulajdonságuk alapján kapcsol össze, állít párhuzamba két
dolgot. A következő hasonlatban a magány állapota a hasonlított, és az almahéj a
hasonló, a hasonlítás alapja pedig az, hogy az almahéjhoz hasonlóan a magány is
teljesen betakarja az embert.
Mint héj az almát, borít a magány.
(Szabó Lőrinc: Roppant
világ)
52
Fontos a hasonlat nyelvtani formája, megszerkesztettsége is, hiszen változatos

nyelvi formában jelenhet meg a szövegben:
Él bennem is mindez, mint tünde álom.
(Madách Imre: Az ember tragédiája)
Csomókban hull már a napfény

s aranymedveként nyalja a tüzes pocsolyákat.
(Radnóti Miklós: Hőség)
Patak módra folyt a sárgalé a sáncban.
(Arany János: A nagyidat cigányok)
A körülírás mind a köznyelvnek, mind a népköltészeti és irodalmi alkotásoknak

kedvelt stíluseszköze. A fogalom közvetlen megnevezése helyett valamilyen
jellemző jegy kiemelésével idézzük fel az elhallgatott fogalmat.
Zászlódat látom, Bulcsú, s szemem árja megindul.
(Vörösmarty Mihály: Zalán futása)
Azokban a szövegekben is van kifejezőerejük, amelyekben a körülírt

fogalommal együtt jelennek meg:
Alig várja, hogy virradjon,
Hogy a hajnal meghasadjon.
(Népdal) Gyakran
találkozunk metaforás körülírással is:
Vissza akart ültetni bennünket a vidámság ágaira.

(Tamási Áron: Hazai tükör)
Körülírásos kifejezéseket gyakran azért használunk, hogy valamilyen fogalmat

tapintatból, szeméremből vagy illendőségből ne mondjunk ki; helyette szépítő
kifejezést, idegen szóval eufemizmust alkalmazunk. Az eufemizmus egyik gyakori
eszköze éppen a körülírásos kifejezés. A legtöbb eufemisztikus kifejezés a halál
szóhoz kapcsolódik.
Dalos Eszter csak nem jött ki,
temetőbe költözött ki.
(Arany János: Tengeri hántás)
53
Máskor egyetlen szóval szépítjük meg a valóság tényeit:

Ami még lopható
s egyáltalán mi még emelhető vala:
magas elődeid már mind elemelék.
(Illyés Gyula: Óda egy hivatalba lépő afgán miniszterhez)
A komplex kép
Ha a szóképek és az alakzatok egymásba kapcsolódnak, összefonódnak a
szövegben, összetett kép, idegen szóval komplex kép születik.
• Állapítsd meg, milyen szóképek fonódnak össze a következő versben!
Futtam, mint a Farkas leszek, takaros.
szarvasok, lágy bánat a Varázs-üttön megállok,
szememben. Famardosó ordas társam mind
farkasok űznek vala habos; mosolyogni
szivemben. próbálok.
Agancsom rég S ünőszóra fülelek.
elhagyám, törötten ing Hunyom szemem
az ágon. Szarvas voltam álomra, setét
hajdanán, farkas leszek, eperlevelek hullanak a
azt bánom. vállamra.
(József Attila: Bánat)
József Attila költeményében a versindító hasonlathoz (Futtam, mint а
szarvasok) szinesztéziás jelzős kifejezés kapcsolódik (lágy bánat). Az
ember másik arcát, másik lényét egy metafora fejezi ki a következő so-
rokban (famardosó farkasok űznek vala szivemben), ez egyben ellentétben
áll az első két sor képével. A versben többszörös metaforák ötvöződnek
stilisztikai alakzatokkal (szarvas voltam -farkas leszek). Az ellentétes
képek erejét erősíti egy sajátos költői szóösszetétel is (varázs-üttön). A vers
képsorai az emberi magatartásformák hasonlóságát és különbözőségét
ábrázolják szemléletesen. A képi síkok közötti vibrálás az ember kétféle
arcának az ellentétességét tükrözi.
A képszerűség egyéb stíluseszközei: a h asonlat, a körülírás és az eu-

femizmus. Ha több kép, alakzat egymásba fonódik a szövegben,
komplex kép jön létre.
1.Fogalmazd meg, mit nevezünk hasonlatnak, körülírásnak és

eufemizmusnak!
2.Tanulj meg két-két példát minden stíluseszközre!
3.Alkoss saját példákat a tanult szóképekre és a képi ábrázolás egyéb
módjaira!
4.Hogyan születik a komplex kép?
54
A NEM NYELVI STÍLUSESZKÖZÖK
... az írás szegényes dolog az eleven szóhoz

képest..."
(Platón)
A hangzó szöveg
• Nevezd meg, hogy milyen nem nyelvi jelek kapnak szerepet a képen látható
beszédhelyzetben!
Ha szóban fogalmazunk, a hallgatók nemcsak a szöveg nyelvi jeleire, a szavakra és

a mondatokra figyelnek. Ahhoz, hogy a nyelvi jelekkel kifejezett üzenetet
fölfogják, mondandónkat követni tudják, fontosak számukra a hangzó szöveg nem
nyelvi jelei is. Sokféle érzést, gondolatot tudunk közvetíteni hangunkkal attól
függően, mekkora hangerőt, milyen hangsúlyozást, hangmagasságot, hangszínt,
tempót választunk, hol és mekkora szünetet tartunk szövegmondás közben. Ezekkel a
mondat- és szövegfonetikai eszközökkel jelezzük például, ha egy új gondolatsort
nyitunk, vagy lezárjuk a gondolatmenetet, vagy előrejel-zünk, sejtetünk valamit.
Ugyanazzal a nyelvi formájú mondattal kérdezhetünk, kijelenthetünk vagy
felkiálthatunk. Ez kedves. Ez kedves?
55
Ez kedves! Fontos, hogy a szövegfonetikai eszközök használata összhangban

legyen a szöveg mondandójával, a szövegalkotó szándékával. A hangzó szöveget
nemcsak hangjelek kísérik, hanem különféle kifejező mozgások is. Élőszóban
megerősítő vagy megkérdőjelező szerepük lehet a szemmozgásoknak, az
arcjátéknak, a gesztusoknak, egész testtartásunknak. A szövegbefogadó nemcsak azt
értelmezi, amit a szavak közvetítenek, hanem a látványt is. Szerepe van annak is,
milyen távol állunk partnerünktől, mekkora közöttünk a távolság. Ugyanakkor az is
jelent valamit, ha elhallgatunk, vagy éppen nem szólalunk meg. Meghatározó az
öltözékünk, a külsőnk stílusa is.
• Próbáld meg ugyanazt a szöveget szomorúan, bizakodva és ironikusan felolvasni!
Figyeld meg, hogyan változik a szöveg jelentése!
A hangzó szöveg nem nyelvi stíluseszközei: a mondat- és szövegfonetikai eszközök, a

tekintet, az arcjáték, a g esztusok, a testtartás, a térköz, a hallgatás, külső
megjelenésünk.
A szöveg képe
ÉJFÉL LILLA RÉGI HÁZAK

MAGYAR
ÍRÓK ANAKREONl
MISZTIKUS DALOK · ELFAKULT
NOVELLÁI ÓDÁK ÍRÁSOK
MAROSVÁSÁ
RHELYI GON-
A DOLATOK · +
A LÉLEK
NOVELLÁK HALHATA K1120K
TLANSÁG
AT A А МАGYAR
DOROTT
BÁLINT YA MÚLTBÓL
ALADÁR ANTHOLOGI +
A
GYŰJTÖTT CSOKONAI ÍRTA
VITÉZ
E ÖSSZE MIHÁLY SACELLÁRY
KÖLTEMÉNY
EIBŐL
PÁL
GYOMA
1917 KNER Budapest,
IZIDOR G
ÁΥΝΟΜ
KIADÁSA KNER 1926
IZIDOR
KÖLTSÉGÉN
ÉS
BETŰIVEL.
1921.
A könyvborítók nemcsak nyelvi jelekkel, hanem nem nyelvi eszközökkel is

hatnak ránk. Az írott szöveg megértését segítik a szövegben levő kiemelések, a
betűtípus, a tagolás, a színek és a szöveghez tartozó
56
rajz is. Ezek a n em nyelvi alkotóelemei a s zövegnek szolgálhatják az értelmi,

érzelmi kifejezést, tehát stíluseszközök is egyben. A fotón levő szöveg alkotója
különösen szívesen élt a kiemelések tagoló, értelmező szerepével. A szöveg hatását
fokozzák a szövegben alkalmazott különféle tagolójelek (pöttyök, vonalak, csillag
stb.) is. Árulkodnak a szövegben az új bekezdések, hiszen a szöveg tagolása, a tördelés
módja is hat az olvasóra. Másképpen olvassuk és értjük ugyanazokat a gondolatokat
egy tagolás nélküli, egytömbös és egy világosan tagolt, áttekinthető szövegben. A
szöveg képében rejlő stíluslehetőségeket messzemenően kiaknázzák a költők.
Gondoljatok a képversekre! Szinte irányítják a szövegben az olvasó tekintetét a
betűformák: a dőlt, félkövér vagy ritkított betűs kiemelések; a kisbetűs és nagybetűs
változatok. Kosztolányi Dezső így fogalmazta meg a szöveg képében rejlő
stílushatást:
Ha olvasunk, akkor a szöveg betűjegyei hatnak szemidegünkre, érzeteket
és képzeteket keltenek lelkünkben, úrrá lesznek ottan, s elhessegetik azokat
az érzeteket és képzeteket, melyek addig foglalkoztatták.
(Kosztolányi Dezső: Táncoló betűk)
A szöveg képének a megtervezésekor érdemes a sortávolságra és a margóra is

odafigyelni. A színek, a keretek, az aláhúzások stílusos használatával is fokozhatjuk a
szövegnek az olvasóra gyakorolt hatását.
A számítógépes szövegszerkesztés a szöveg nem nyelvi jeleinek a változatos, kifejező

használatát teszi lehetővé. Segítségével többféle bekezdést nyithatunk, a betűméretek
és a betűformák gazdag kínálatából választhatjuk ki a kommunikációs célokra
leginkább megfelelő betűnagyságot és -alakot. Aláhúzhatjuk, keretbe foglalhatjuk a
szövegrészeket, vagy különféle háttérmintázatokkal emelhetjük ki a fontosabb in-
formációkat. A szövegben való eligazodást segítik a tagolójelek; számítógéppel
könnyen szerkeszthetünk áttekinthető táblázatokat és szemléletes ábrákat. A térbeli
elrendezést is a kommunikációs céloknak, pl. a figyelemfelhívó szerepnek
megfelelően tervezhetjük meg. Többféleképpen tördelhetjük a szöveget,
átalakíthatjuk többhasábos szöveggé. A számítógép segítségével a s zöveget és a
kiegészítő képek arányos és esztétikus elhelyezését többféleképpen is
kipróbálhatjuk. A szövegtípustól és a kommunikációs körülményektől függően
más-más margót, eltérő sortávolságot, betűközt alkalmazhatunk.
Érdemes megtanulni és kiaknázni a s zámítógépes szövegszerkesztésben rejlő
lehetőségeket. A gondosan kialakított és kifejező szövegkép zavartalanabbá teszi
a kommunikációt.
57
Milyen legyen a szöveg központozása?
Amikor írásban fogalmazunk, az írásjelekkel jelezzük a beszéd ritmusát,

tagolását; az írásjelek segítik a szöveg összefüggő olvasását. A központozás
részben a grammatikai szerkezetektől függ (pl. vesszőt teszünk a tagmondatok
határára, az értelmező jelzős szószerkezetbe), részben pedig a szöveg jelentésének,
stílusának megfelelően alkalmazzuk az írásjeleket. Ez utóbbi esetben az írásjelek is
rendszert alkotnak, a szövegben ugyanabban a helyzetben következetesen használjuk
őket. Az írásjelek alkalmasak stilisztikai különbségek, kifejezésbeli árnyalatok
jelzésére is.
A mondatvégi írásjelek megválasztását a grammatikai forma, a mondat fajtája
határozza meg, ugyanakkor jelezhetjük velük a mondatnak a formától eltérő szerepű
használatát (Ki érti ezt?!). Tehát a kérdőjellel nemcsak kérdést, hanem mondat
közben zárójelben alkalmazva megkérdőjelezést, bizonytalanságot is jelezhetünk.
A felkiáltójel pedig az indulat erejét is szemlélteti. A pontosvesszővel általában
nagyobb tömböket jelzünk a szövegben, ezeket élőszóban szövegfonetikai esz-
közökkel határoljuk el. Így pontosvesszőt teszünk a többszörösen összetett
mondatban szorosabban összetartozó tagmondatok határára, de használjuk az
elkülönítésre felsorolásban is. A kettőspontot élőszóban szünettel jeleníthetjük meg;
írásban azt mutatja, hogy utána részletezés vagy magyarázat következik. A zárójelek
beékelődést jelölnek, de alkalmazhatunk helyettük gondolatjelpárt is. A zárójelbe vagy
gondolatjelek közé került, kevésbé fontos beszédrészeket élőszóban gyorsabban,
halkabban, mélyebb hangfekvésben mondhatjuk. De a mondat végén egyedülálló
gondolatjelet utólagos megjegyzés, hozzátoldás jelzésére vagy a megnyilatkozás
befejezetlenségének, a gondolatnyi szünet kifejezésére is használhatjuk.
Az írásjeleket részben jelezzük a hangos beszédben is. Ugyanakkor az írásjelek
egy részét, pl. a vesszőket bizonyos szöveghelyzetekben a hangos beszédben
elnémítjuk. Ha minden vesszőt egyformán életre keltenénk, beszédünk akadozóvá,
töredezetté válna. Máskor pedig a központozás hiánya ellenére tartunk szünetet.
Tehát a hangos szövegben -ha szükséges - az írott szöveg írásjeleit a
kommunikációs céloknak megfelelően átértékelhetjük.
Ha a szöveg mondanivalója úgy kívánja, és ezt a mondatszerkezet is
igényli, célszerű többféle írásjellel tagolni a szöveget. Az írásjelek árnyalt
és változatos alkalmazásával többletjelentést is adunk a szövegnek, és
segítjük az olvasó szövegértését. De nem érünk el kedvező hatást az
írásjelek változatosságával, ha nem társul mindehhez valamiféle cél-
szerűség, következetesség és rendszerszerűség. Ahogyan a stíluseszközök
alkalmazása-
58
ban is érdemes egységre és harmóniára törekednünk, ugyanúgy kell

tennünk a szöveg központozásakor is. Ha azonos helyzetekben azonos
írásjeleket választunk, a szöveg hasonló mozzanatait az írásjelekkel is
egymáshoz fűzzük.
Bármilyen kis szövegrészletről is legyen szó, mindig a szöveg egésze

szempontjából kell kiválasztani a legmegfelelőbb szövegképet. Soha ne felejtsd el,
hogy munkád külső formája is árulkodik rólad!
Az írott szöveg nem nyelvi stíluseszközei: ábrák, tagolás, tördelés, tagolójelek,

kiemelések, betűtípus, színek, keret, aláhúzás, írásjelek.
1. Milyen nem nyelvi jelek lehetnek stíluseszközök a hangzó szövegben?

2.Mi a szerepük a mondat- és szövegfonetikai eszközöknek?
3.Milyen nem nyelvi stíluseszközöket alkalmazhatunk az írott szövegben?
59
A SZÖVEG FORMÁLÁS MINT STÍLUSESZKÖZ
„A stílus a nyelv ellenére kifejezett egyéniség..."

(Németh László)
A szöveg stílusa fontos szövegösszetartó erő, ezért a szövegtanban megismert

szövegépítő elemek is stíluseszközök lehetnek. A szövegformálásnak nemcsak
kohéziós szerepe van, hanem egy-egy íróra, költőre, sőt minden szövegalkotóra
jellemző, milyenfajta kapcsolóelemeket, szövegfölépítést használ. Előfordulásuk
gyakorisága is hatással van az olvasóra, a hallgatóra.
A szövegformálás stíluseszközei a szöveg egy-egy részletére vagy a teljes
szövegre hatnak.
• Figyeld meg, hogy milyen a kapcsolat az Egri csillagok című regény

beveze
tő mondatai között! Próbáld meg összefűzni a mondatokat!
A patakban két gyermek fürdik, egy fiú meg egy leány. Nem illik tán,
hogy együtt fürödnek, de ők ezt nem is tudják: a fiú hétesztendős; a leányka
két évvel is fiatalabb.
Az erdőben jártak, patakra találtak. A nap tüzesen sütött. A víz egy
vápában szekérfordulatnyi tavacskává szélesült. Tetszett nekik.
Először csak a lábukat mártogatták bele, azután beleereszkedtek térdig.
(Gárdonyi Géza: Egri csillagok)
Gárdonyi Géza regényrészletében hiába próbáljuk összefűzni, kötőszóval

összekapcsolni a mondatokat, nem sikerül. Gárdonyi művészetére jellemző ez a
rövid mondatos és a mondatokat lazán összefűző szövegszerkesztési stílus.
Gárdonyi hagyja, hogy a mondatok között megpihenjen az olvasó képzelete,
erősen tagolja a mondatokat, közöttük gondolkodásnyi szünetet hagy.
• Idézd fel, mit tanultál a szöveg lineáris és globális kohéziójáról!

A szövegstilisztikai jelenségek közé soroljuk a mondatok közötti kapcsolatokat, a
kötőszóhasználatot, az egyéb nyelvtani kapcsolóelemek
60
alkalmazását (utalások, egyeztetés, kifejtetlenség a szövegben, névelő-használat stb.)

is. A kifejtetlenség eszközével szívesen él Örkény István egyperces novelláiban.
• Olvasd el a munkafüzetben Örkény Istvánnak a Szakmai önérzet című

novelláját! Figyeld meg benne, hogyan mutatja be a szerző a helyszínt,
az időt, a szereplőket!
De stíluseszközzé válhatnak a szöveg jelentésbeli kapcsolóelemei is (a téma-
réma kapcsolatok, az ismétlés, a szinonimák, a körülírások stb. alkalmazása).
Jellemző a szövegalkotó stílusára, hogy milyenfajta megnevezésformákat használ
a szövegben.
Olvasd el újra A szöveg jelentése című fejezetben a Sütő András-

szövegrészletet! Jellemezd az író szövegformálását, stílusát!
A szöveg egészére hatnak a szövegfonetikai eszközök, a szövegegészet
átfogó időbeli, térbeli és oksági kapcsolatok, a szóképek rendszere, a szerkezettípus
kiválasztása és a szerkezeti egységek megformálása.
Keressetek olyan szerzőktől műveket, akik kedvelik a tagolt szöveget, és
olyanokat, akik az egytömbös szövegfölépítést választották!
Weöres Sándor Ó ha cinke volnék kezdetű versének fontos stílussajátossága az a
térbeli tágulás, amely az egyes versszakokon végigkövethető:
Ó ha cinke volnék... Ó ha szellő volnék... Ó ha csillag volnék...
A térbeli fokozatok a lelki folyamatot is tükrözik. Tehát meghatározó a vers

stílusában a szöveg térbeliségre épülő fölépítése. Ezzel a szerkesztésmóddal az
elvágyódás és a visszavágyódás szorosan összetartozó érzéspárját is szemlélteti. Ε
két érzéshez kapcsolódnak a szöveg vissza-visszatérő motívumai.
A szöveg élményszerűségének fokozására más szerzőktől származó szó
szerinti idézeteket szövünk bele a b eszédbe, vagy egy-egy jellegzetes
szóval, szószerkezettel idézzük fel a hallgatóságnak, illetve az olvasóknak
valamely kor stílusát, hangulatát, egy-egy személy sajátos kifejezésmódját.
Ezt az eljárást latin eredetű szóval evokációnak ('előhívásnak, idézésnek,
felidézésnek') nevezzük. Nemcsak a szó szerinti idézést tekintjük evoká-
ciónak, sajátos szóhasználattal, szövegformálással feleleveníthető egy
szövegműfaj, egy kor vagy valakinek az egyéni stílusa is. Az evokációval
olyan hangulati-érzelmi-gondolati hatásokat keltünk, mintha a valóságban
élnénk meg azokat. Az írók, költők is szívesen élnek ezzel a
stíluseszközzel, hősüket beszédmódjukkal jellemzik, és ezzel jelzik tár-
sadalmi hovatartozásukat. A letűnt korokat idézik az archaikus
kifejezések. Az evokáció
61
sajátos irodalmi műfaja a stílusparódia. Egyik kiváló képviselője

Karinthy Frigyesnek az Így írtok ti! című munkája. Az evokáció
alkalmazásakor az író az olvasóval, a beszélő a hallgatóval közös
ismeretre, közös élményre épít. Az idézetek és a f elidézésre használt
szavak, szószerkezetek valójában hívószók, és a befogadóban különféle
képzettársításokat indítanak el.
A példák is bizonyítják, hogy bármilyen szövegelem stíluseszközzé válhat a

szövegben, és alkalmazásuk a szöveg kifejezőerejét, az olvasóra vagy a h allgatóra
gyakorolt hatását növeli. A szövegformálás stíluseszközei megerősítik, színezik,
árnyalják, módosítják a szöveg jelentését. Minden szövegalkotónak vannak sajátos,
csak rá jellemző szövegformálási eszközei, minden írónak, költőnek van saját
stílusa.
A szöveg megformáltsága is stíluseszközzé válhat. A szövegformálás stíluseszközei: a

mondat- és szövegfonetikai eszközök használata, a j elentésbeli és a n yelvtani
szövegkapcsoló elemek, az utalások, az egyeztetés alkalmazása, a téma-réma
viszonyok, a kulcsszók hálózata a szövegben. A szöveg stílusát meghatározzák az
időbeli, a térbeli és az oksági kapcsolatok, a szövegtípus sajátosságai és a szerke-
zeti tagoltság is.
1.Milyen szövegformáló eszközöket sorolunk a stíluseszközök közé?

2.Gyűjts példákat a leckében bemutatott stíluseszközökre!
3.Elemezd saját fogalmazásaidban a szövegformáló eszközöket!
62
ASTÍLUSRÉTEGEKÉSASTÍLUSÁRNYALATOK
„Összemosolygás nyelve; a titkon össze-világló

könnyek nyelve; a hűség nyelve; a föl nem adott hit
tolvaj-nyelve..."
(Illyés Gyula)
• Idézd fel, hányféleképpen csoportosítottuk a szövegeket szövegtanból!
Az egyes stílusrétegek megkülönböztetésének az alapját a s zövegek

osztályozása adja. A szövegtani fejezetekben a s zövegeket a kommuni-
kációs színterek szerint is csoportosítottuk. Ezekben a szövegtípusokban
felismerhetők olyan stílusjegyek, amelyek a szöveg egészére, a szö-
vegtípusra is jellemzőek. Eszerint megkülönböztetünk magánéleti,
közéleti, hivatalos, tudományos, publicisztikai stílusréteget. Ezektől eltérő,
más stílusrétegek sajátosságait ötvöző, sajátos csoportot alkotnak a
szépirodalmi szövegek. Az egyes stílusrétegeknek vannak feltárható általános
stílussajátosságaik, ugyanakkor eltérések lehetnek az egyes stílusrétegeken
belül attól függően, hogy milyen szövegtípusról, annak szóbeli vagy
írásbeli változatáról van-e szó.
A magánéleti szövegek stílusa
A magánéleti szövegek közé különféle szóbeli és írásbeli szövegtípusokat

sorolunk: párbeszéd, viccmesélés, pletyka, történetmondás, telefonálás,
üzenet, levél stb. A magánéleti szövegtípusokat a kötetlen társas
érintkezésben használjuk. A kommunikációs funkciók változatossága jellemzi
őket, de különösen jellemző rájuk más szövegtípusokhoz képest az
érzelemkifejezés szabadsága.
Gyakoriak bennük a tagolatlan mondatformák (megszólítások, kö-
szönések stb.). Más stílusrétegekhez képest gyakoribb a hiányos mondatok,
közbevetéses vagy félbeszakított mondatok alkotása. Jobban kedvelik a
lazábban kapcsolódó mellérendelő, mint az alárendelő összetett
mondatokat. Változatos modalitású mondatokat alkalmaznak a különféle
kommunikációs funkciók kifejezésére.
63
A szövegformálás szempontjából mind a szóbeli, mind az írásbeli magánéleti

szövegtípusoknak lazább a mondatkapcsolódásuk, más szövegtípusokhoz képest
kevésbé kötött a szövegek kohéziója, nem olyan átgondolt a tagolásuk, kevésbé
következetes a fölépítésük. Gyakori bennük a témaváltás, a témától való
elkalandozás. Keverednek bennük a különféle szövegszerkezet-típusok. Egy
szövegen belül például megjelenhet az időrendre, a térbeliségre és a logikai rendre
épülő szerkesztésmód is. A hiányos mondatszerkezetek sokszor a nem nyelvi
szövegkörnyezetből egészülnek ki, például a beszédpartnerek közös ismereteiből, a
beszédhelyzetből stb. Különösen jellemző rájuk a kifejtetlenség. Ugyanakkor a
beszédet zavaró külső tényezők miatt sokszor van szükség a magánéleti szövegekben
is ismétlésekre, redundanciára, azaz ter-jengősségre.
Szókincsük igen változatos, szívesen merítenek különféle stílusrétegekből, a
regionális köznyelv vagy a tájnyelv szavait is felhasználják. A szófajok közül más
stílusrétegekhez képest gyakoribbak bennük a módosítószók, az indulatszók, a
kötőszók, a funkció nélküli töltelékszók.
A szóbeli szövegekben kiemelten fontos a közlemény jelentését megerősítő,
kiegészítő, módosító nem nyelvi jelek használata. Az írott szövegekben gyakori az
írásjelek érzelemkifejező szerepének a felerősítése, a szokásostól eltérő alkalmazása.
A magánéleti szövegtípusok hangneme általában közvetlen, természetes, többnyire
mentesek minden mesterkéltségtől. Nem ritkák azonban a gunyoros, tréfás, sőt a
durva stílusárnyalatú szövegek, szövegrészletek sem.
• Elemezz egy neked címzett magánlevelet abból a szempontból, mi
található meg benne ezekből a stílussajátosságokból!
A közéleti szövegek stílusa
A közéleti szövegek közé soroljuk többek között: a szónoki beszédet, az előadást,

a felszólalást és a hozzászólást. Mindegyik típusú szöveg közös stílussajátossága,
hogy a kommunikációs funkciók közül hangsúlyos szerepet kap bennük a felhívás, a
meggyőző érvelés. Ennek érdekében mozgósítja a s zövegalkotó a különféle
stíluseszközöket. Az alábbiakban a szónoki stílust mutatjuk be részletesen.
• Idézd fel, mit tanultál a hozzászólásról és a felszólalásról!
64
A szónoki stílus
A szónoki beszédnek a célja elsősorban a meggyőzés. Ezért a felhívó,

tájékoztató szerepen kívül fontosak a szónoki beszéd szövegében az
érzelemkifejezés eszközei is. A szöveg egészét jellemzi a hatásosságra
való törekvés, ennek szolgálatában állnak a különféle stíluseszközök. Az
érvelés alátámasztására szívesen alkalmazzák a s zónokok az alakzatokat,
gyakran aknázzák ki a szóképekben, a hangzó beszéd zenei eszközeiben
rejlő stíluslehetőségeket. A mondatformák is a meggyőzés eszközei, nem
ritkák a szónoki beszédben a költői kérdések, a felszólítások, a
felkiáltások sem.
Szóhasználatát az igényesség, választékosság jellemzi, gyakran ün-

nepélyesség sugárzik a szövegből. A mai szónoki beszédekre kevésbé
jellemző a pátosz, mint az ókor nagy szónokainak beszédeire. A szöveg
nyelvezete világos, szemléletes, közérthetőségre törekszik. A szöveg
fölépítése is áttekinthető, általában meghatározott rend szerint kapcsolódnak
egymáshoz a szónoki beszéd egyes részei.
• Hallgass meg egy parlamenti beszédet! Elemezd abból a szempontból, hogyan
alkalmazza a szónok a különféle stíluseszközöket!
65
A hivatalos szövegek stílusa
Adalék a hivatalos írásmodorhoz
Ezen a héten szóról szóra a következő közlemény jelent meg: „A

kormány nincsen abban a h elyzetben, hogy az állatállomány
kiszolgáltatása iránt támasztott igény teljesítésének lehetőségét
elismerje."
A kalocsai meg a szolnoki paraszt azonban, ki csak arra kíváncsi,
elviszik-e marháját vagy sem, s nem tudja, hogy ez a halmozott
birtokviszony a francia szövegben csakugyan ékesen és világosan
hangzik, így sóhajt föl: „A magyar nép nincsen abban a helyzetben, hogy
az ép nyelvérzéke ellen elkövetett kicirkalmazott és körülteremtettézett
erőszakosság megérthetőségének körülményeit előmozdíthassa."
(Kosztolányi Dezső - Pesti Hírlap, 7 922. április 9.)
• Mi a véleményed Kosztolányi Dezső gondolatairól? Egyetértesz-e vele?

A hivatalos stílusú szövegeket többnyire a különféle intézmények
használják maguk között, valamint az emberekkel való érintkezésben. A
hivatalos stílusrétegbe tartozó szövegek közé soroljuk többek között a
kérvényt, a pályázatot, a rendeletet, a hivatalos levelet, a hivatali tájékoztatót,
a jegyzőkönyvet stb. Leginkább tájékoztató céllal alkotják őket, ritkábban
a kommunikáció felhívó funkciója is szerepet kap bennük, de teljesen
hiányoznak belőlük az érzelemkifejező mozzanatok. Nem feltétlenül
törekszenek világos, szemléletes mondatszerkesztésre, közérthetőségre. A
hivatalos szövegekben gyakran találni túlbonyolított, terjedelmes,
többszörösen összetett mondatokat. Kedvelik a sablonszerű
mondatformákat.
66
Szókincsük egy része a jogi szaknyelvből merít. A hivatalosság meg-

mutatkozik a kötőszók (illetve, ennélfogva, valamint, tudniillik), a szakszók
és az idegen szavak használatában. A pontosság érdekében sokszor
túlságosan részletezően fogalmaznak, sok bennük az ismétlés. Nem ritkák a
terpeszkedő kifejezések, a zárójeles megjegyzések és a terjedelmes
szószerkezetek sem.
Hangnemük személytelen, gyakran elidegenítő. Ez különösen az
igehasználatban mutatkozik meg. Nyelvhasználatukra nem mindig jel-
lemző az igényesség, előfordulnak bennük nyelvhelyességi, szöveg-
szerkesztési hibák. Nem jellemző rájuk az esztétikai hatásra való törekvés,
nem alkalmazzák a képszerűség stíluseszközeit.
• Írj egy hivatalos levelet az iskolaigazgatónak valamilyen közérdekű
ügyben!
• Foglald össze, amit korábban a hivatalos iratok fölépítéséről,
nyelvezetéről tanultál!
A tudományos szövegek stílusa

A tudományos stílusrétegbe tartozó szövegek jellemző típusai: előadás,
felszólalás, ismertetés, cikk, értekezés, tanulmány, monográfia. A
tudományos témájú szövegek elsődleges kommunikációs célja a t á-
jékoztatás, nem jellemző rájuk az érzelemkifejezés, ritkán alkalmaznak
felhívó mozzanatokat. Ezért szókincsükben gyakran fordulnak elő
szakkifejezések, igényes, pontos a szóhasználatuk. Sokszor szerepelnek
bennük hivatkozások vagy másoktól származó idézetek. Más stí-
lusrétegekhez képest a tudományos stílusú szövegekben fordulnak elő
legnagyobb arányban idegen szavak.
Mondatszerkesztésükre általában jellemző a világosság. Többnyire
áttekinthető, világos szórendre törekszenek. Gyakoribbak az alárendelő
összetett mondatok, mint az egyszerű vagy a mellérendelő összetett
mondatok. A tudományos szövegekben azonban előfordulnak túlbonyo-
lított, többszörösen összetett, sőt újabban idegen szavakkal telezsúfolt
mondatok is. Fontos a szövegkapcsolatokat jelző utalószók és kötőszók
használata. Általában hiányoznak belőlük a képszerűség stíluseszközei, a
festői elemek. Jellemzően kijelentő mondatokkal élnek. A tudományos
stílusrétegbe tartozó szövegek logikai rendre épülő lineáris
szerkezettípusúak, de kedvelik a párhuzamos vagy az ellentétező szer-
kesztésmódot is.
• Idézd fel, amit korábban az ismertetésről, az értekezésről és az előadásról

tanultál!
67
Az előadói stílus
A tudományos stílus beszélt nyelvi változatai közé tartozik az előadás. A
tudományos előadás célja, hogy az előadó valamilyen tudományos kutatási témáról
szakmai közönségnek véleménye igazságát bizonyítsa, valamilyen kutatási
eredményről beszámoljon. Ezért az előadás céljától függően az előadásban találunk
ismertetés és magyarázat jellegű részeket is. Szókincsére jellemző a tudományos
szakszavak használata, ezek nemritkán idegen eredetű kifejezések. Az előadó törek-
szik az érthetőségre, és gyakran együttgondolkodásra készteti a hallgatóságot. Ehhez
kérdő és felszólító mondatokat is használ. A jó előadásban a mondatszerkesztés
igényes, világos, a szöveg jól követhető. Ez megmutatkozik a gyakori ismétlésekben és
az utalószók, kötőszók tudatos használatában.
Az előadó általában előre megírja az előadás szövegét, hiszen gondos
szövegszerkesztésre, jól fölépített szövegszerkezetre törekszik. Az előadás
bevezetőjében a témát és a témaválasztás okát szokás megnevezni. Már ekkor fontos
a hallgatóság meggyőzése a témaválasztás indokoltságáról. Ugyancsak a
bevezetőben szükséges fölvázolni az előadás menetét. A bevezetőt követően lehet
az érveket, állításokat felsorakoztatni, a fogalmakat, összefüggéseket megvilágítani.
Sohasem maradhat el az érvelés, a tételmondatok megfelelő, stíluseszközöket is
alkalmazó bizonyítása. Az előadások gyakran tartalmaznak másoktól vett idé-
zeteket, hivatkozásokat. Az összefoglalásban érdemes visszakapcsolni a bevezetőben
megfogalmazott problémafelvető gondolathoz. Ekkor célszerű összefoglalni a
tanulságokat, esetleg a továbblépés lehetőségeit felvillantani. Az igazán jó előadó
mindig tartogat valamilyen hatásos mozzanatot az előadás végére. A tudományos
előadás gyakran él a szónoki beszéd hatáskeltő eszközeivel. Fontos, hogy az előadás
ne csupán az írott szöveg megszólaltatása legyen, hanem vegye figyelembe a
szóbeliség követelményeit, és igazodjon a kommunikációs körülményekhez.
• Elemezd saját előadói stílusod, hogyan szoktál kiselőadást tartani!
A sajtószövegek stílusa
A publicisztikai szövegek általános törekvése a hallgatók és az olvasók világos,

egyértelmű tájékoztatása. A sajtószövegek témája többnyire valamilyen időszerű
esemény.
68
A sajtószövegek stílusa nagymértékben függ a szövegműfajtól, hiszen másfajta

stíluseszközökkel él az újságíró, ha hírt, jegyzetet, glosszát vagy riportot ír.
Megfigyelhető bennük a különböző stílusrétegek keveredése. Szívesen merítenek a
társalgási, a hivatalos, a tudományos és a szépirodalmi stílusrétegből. Nem ritkák a
szövegbe ágyazott állandósult szókapcsolatok, a neologizmusok (= 'új nyelvi jelensé-
gek') sem. A sajtóműfajokban fel-felbukkannak a társalgási nyelv divatszói,
közhelyszerű fordulatai is.
Egyes sajtóműfajok hangnemére inkább a tárgyilagosság, a pártatlanság a jellemző
(hír), míg más műfajokban az érzelemkifejező, felhívó mozzanatok (jegyzet,
glossza) vannak túlsúlyban. Ez utóbbi sajtóműfajokban a szerzők kedvelik a
szóképek (metaforák) és a különféle alakzatok (felsorolás, halmozás, fokozás,
túlzás) használatát.
A mondatszerkezeti sajátosságok is eltérőek az egyes műfajokban. Általában

világos, áttekinthető mondatformálásra, változatos moda-litású mondatok
használatára törekszenek.
A szövegek a műfajtól függően lehetnek lineáris, párhuzamos vagy ellentétező
fölépítésűek. Fontos, hogy a sajtószövegek szoros kohéziójú, jól tagolt szövegek
legyenek. Kiemelt szerepe van - a címes szövegekben - a címnek. Ez a
szövegműfajtól függően lehet témajelölő (A pápa látogatása) vagy inkább
figyelemfelhívó, hatásos reklámcím (Izgatott várakozás a repülőtéren). Az utóbbi
időkben terjednek a fra-
69
zeologizmusokat felidéző (Messze esik az alma a fájától), valamint a szokatlan

szórendű rikkancscímek.
• Hasonlíts össze egy hírt, egy riportot és egy glosszát! Milyen közös és
milyen eltérő stílusjegyeik vannak?
A szépirodalmi szövegek stílusa

A szépirodalmi szövegek stílusa sokban eltér más stílusrétegek sajátosságaitól.
Minden műalkotás egyedi, így magán viseli alkotójának a stílusjegyeit. A
szépirodalmi szövegek minden más közlésfajtánál egyénibbek. Minden
szempontból a sokszínűség, a változatosság jellemzi őket. Igen nagy szerepük van
bennük a stíluseszközöknek, hiszen a
kommunikációs funkciók közül elsősorban az érzelemkifejezés, az esztétikai

hatáskeltés jellemzi őket. Stílusuk nemcsak alkotójuktól, hanem a műnemtől és a
választott műfajtól is függ. Más stílusjegyei vannak a prózának, mint a versnek vagy a
drámának. S az egyes műne-meken belül is nagy eltérések lehetnek műfajonként.
Hasonlítsatok össze például egy szonettet és egy szabadverset! Általában igen nagy
a szépirodalmi szövegek expresszivitása (kifejezőereje) a gyakrabban előforduló
szóképek és egyéb sajátos stíluseszközök miatt. Minden szépirodalmi műben
fontos a szavak konnotációja, vagyis a stíluselemeknek a szövegkörnyezet hatására
kapott többletjelentése. A szöveg üzenetének megfejtésében kiemelt szerep jut az
olvasónak, hiszen a szövegek megértését befolyásolják az olvasó élettapasztalatai,
előismeretei, a világról alkotott tudása is. Ezért más módon olvassuk és értjük a
szépirodalmi szövegeket, mint a többi szövegfajtát.
• Jellemezd kedvenc költőd vagy íród egyéni stílusát!
70
A stílusárnyalatok
A szöveg stílusának megválasztásakor nemcsak az a fontos, hogy milyen
stílusrétegről van szó, hanem az is, milyen hangnemben fogalmazunk. A
stílusárnyalatok a stílusrétegeket átható közlésformák. Ezek jelzik például, hogy
milyen nyelvi rétegből származik a szövegalkotó által választott szókincsnek a
szokásosnál nagyobb hányada, eszerint beszélünk pl. köznyelvi, népies, szlenges
stílusról. Máskor a szöveg stílusa arról is árulkodik, milyen arányban jellemzik a
szöveget a hangulati, az érzelmi és az értelmi összetevők. Így például a szöveg
stílusa lehet: választékos, patetikus, dagályos, bizalmas, családias, közönséges vagy durva.
A stílusárnyalat megnevezése máskor a szöveg műfaji és műnemi sajátosságaira utal,
fogalmazhatunk: lírai, epika, drámai, továbbá ódai, dalszerű stb.
stílusárnyalatban.
A stílusrétegek fajtái: magánéleti, közéleti, hivatalos, tudományos, publicisztikai

stílus. Külön csoportot alkotnak stílussajátosságaik alapján a szépirodalmi
szövegek. Az egyes stílusrétegeken belül eltérések lehetnek műfajonként és
aszerint, hogy a stílusréteg írásbeli vagy szóbeli változatáról van-e szó. A
stílusrétegeket tovább árnyalják, színezik a stílusárnyalatok.
1.Mi a különbség a stílusréteg és a stílusárnyalat fogalma között?

2.Készíts vázlatot minden stílusréteg főbb jellemzőiről!
3.Gyűjts példákat a különféle stílusrétegekre és stílusárnyalatokra!
71
FOGALMAZÁSIKALAUZ
„Az esszé: kaland, a lélek

kalandja..." (Gyergyai Albert)
Az esszé
Olvasd el a munkafüzetben Kosztolányi Dezső Katona Józsefről írt
esszéjét! Keresd meg a szövegben azokat a sajátosságokat, amelyeket a
tankönyvben az esszéről olvashatsz!
Kosztolányi Dezső ugyan személyes hangnemben, de tudományos
igényességgel ír Katona Józsefről. Az író bemutatásakor a szépirodalom
stíluseszközeivel is él. Az ilyen, értekező, értékelő műfajok körébe tartozó írást
esszének nevezzük. Az esszé témája lehet valamilyen filozófiai, politikai,
történelmi, művészeti, nyelvészeti vagy egyéb szaktudományos kérdés,
problémakör, szöveg stb. elemzése, értékelése, értelmezése.
Az esszé különleges, összetett műfaj. Témájában tudományos műhöz,
kommentárhoz hasonlít, de megfogalmazásában, megformáltságá-ban a szépirodalmi
és a szónoki művekkel rokon. Az esszé megírását tudatos anyaggyűjtés, előkészítés
előzi meg. A szöveg megszerkesztése is nagy gondossággal történik. A bevezető
részben általában a szöveg témáját fogalmazzuk meg, esetleg megindokoljuk a
témaválasztást. A tárgyalási rész tartalmazza a részletes kifejtést, az értékelést. A tétel-
mondatokat, a főbb állításokat mindig példákkal szemléltetett érvek támasztják alá.
Több bekezdésre tagolódik a tárgyalás. A bekezdések között és a bekezdésen belül a
mondattömbök között különféle logikai-tartalmi kapcsolatok lehetnek: kapcsolatos,
magyarázó, következtető vagy ellentétes viszony. Gyakori a párhuzamos
szerkesztésmód is. Az esszé szövegét leginkább a logikai menetre épülő láncszerű
(lineáris) szerkesztésmód jellemzi. A befejezésben történik az összegzés, esetleg
visszakapcsolás a bevezetőben vagy a címben fölvetett gondolathoz. Nem ritka a
váratlan, hatásos érvet tartogató befejezés sem.
Az irodalmi műveket bemutató esszé témája általában műértelmezés, pályakép-
bemutatás vagy összehasonlító elemzés. Az esszé mindig igényesen megformált
szöveg. A tájékoztató szerepen kívül meghatározó
72
benne az érzelemkifejezés, sót a felhívó funkció is, és minden esetben hangsúlyos

a szöveg esztétikai szerepe.
Az esszében nem kell feltétlenül szigorú, logikai sort követni. Lehet eredeti,
egyéni az elrendezése. Az esszészövegekre a művek megközelítésmódjában és a
szemléletmódban a változatosság a jellemző. Nagyobb teret kapnak bennük az
érzelmi mozzanatok, a s zubjektivitás (= 'egyéni, személyes felfogás'), a
képzettársítás. Az esszéíró általában hangulatos, változatos kifejezésmódra
törekszik. Az esztétikai hatás kedvéért az író változatos mondatformákat,
szóképeket, alakzatokat használ. Nemritkán az érzelmek áradását a változatos
mondatfajták alkalmazása is jelzi. Szokatlan fordulatokkal, kifejező stíluseszközök
alkalmazásával, lendületes szövegszerkesztéssel tartja ébren az olvasó érdeklődését.
Az esszében kifejtett gondolatoknak hiteles háttérre, szakszerű tudásra kell épülniük.
Az esszé tehát az eg yéni szövegformálást és az egyéni szövegmegközelítést
tudományos szakszerűséggel ötvözi.
Az esszé olyan filozófiai, szaktudományos, irodalmi, művészeti vagy

társadalmi témát feldolgozó értekező műfaj, amely szépírói eszközökkel él, és
az író személyes véleményét tudományos igényességgel fogalmazza meg.
1. Mi jellemzi az esszé műfaját?

2. Gyűjts híres íróktól esszécímeket!
3. Fogalmazz kedvenc irodalmi olvasmányodról esszét!
73
NYELVMŰVELŐ MOZGALMAK
RÉGEN
„Mi hát voltaképpen a nyelvművelés? Az

életbe való tudatos, határozott irányú
beavatkozás, a nyelv fejlődésének bizonyos
ésszerű korlátok közé szorítása, sőt a
fejlődés irányítása."
(Bárczi Géza)
• Fogalmazd meg az idézet alapján, hogy mi a nyelvművelés!

A nyelv állandóan változik. Ezt a változást az adott kor társadalma,
történelme befolyásolja, meghatározza. Ahhoz, hogy a nyelv egészségesen
fejlődjön, szükség van a nyelv ápolására, a nyelv művelésére. A
nyelvművelés a nyelv fejlődését a n yelvhelyesség elvei alapján, a n yelvi
műveltség terjesztésével segíti.
A nyelvművelés előzményei
Nyelvművelésünk régmúltra tekint vissza. A magyar nyelv történetének ősi

korszakában nyelvfejlesztésről még nem beszélhetünk. A magyar nyelv
fejlődésének tudatos befolyásolását először a középkor végén figyelhetjük meg.
Ebben az időszakban, bár nem tudatos nyelvművelőként, a kódexfordítók sokat tettek
nyelvünk gazdagításáért. Számos új szót alkottak meg, amikor latinról magyarra
fordították a kódexeket. A kor igazi nyelvművelőinek a 16. század második
negyedének humanistáit tartjuk. Közülük is kiemelkedik Sylvester János, ő indította
el a grammatika magyar szaknyelvének a kialakítását. Megírta az első magyar
nyelvtant, amely még elsősorban a latin nyelvtani rendszer bemutatását szolgálta.
Elkészült az első teljes egészében magyar nyelvű, a magyar nyelvről szóló mű,
Dévai Bíró Mátyás 1538-ban megjelenő Ortographia ungarica [Magyar helyesírás]
című könyve.
A magyar nyelvvel való tudatos törődés, az igazi nyelvművelés a 17. század első
felében kezdődött. A történelmi kor is kedvezett számos olyan nyelvészeti munka
megjelenésének, amelyekben nyelvhelyességi utalások is olvashatók voltak. Fontos
szerepe volt Szenczi Molnár Albert 1610-ben megjelent Novae grammaticae
ungaricae libri duo [Az új magyar nyelvtan két könyve] című munkájának. Ez az
első teljes magyar nyelvtanunk, mely nyelvünk szabályainak számbavételével
74
azt a célt szolgálta, hogy a hazánkba érkező idegeneknek érthetővé tegye a magyar
nyelvet. Ebben a században több értékes nyelvtan jelent meg (pl. Komáromi Csipkés
Györgyé, Pereszlényi Pálé, Kövesdi Pálé). A legjelentősebb és az első igazán
nyelvművelő munka Geleji Katona István Magyar Grammatikatskája, mely 1654-ben
jelent meg, és helyesírási, valamint a nyelvhasználatra vonatkozó tanácsokat is
tartalmaz. Geleji számos olyan új szót alkotott, amelyek közül ma is sokat
használunk (pl. sugallat, adalék, küldemény, emberiség, lelkiség, fűszer, földrengés,
független, elismer, kinevez). A kor másik nyelvművelője Medgyesi Pál református
lelkész volt, aki azt követelte, hogy nyelvünket ne a latinhoz mérjük, hanem az élő
nyelvszokáshoz, valamint helytelenítette a mértéktelen szócsinálásokat, főleg
Gelejiét.
A 17. századi Erdélyben a magyar szaktudományi nyelv kiművelői-nek hosszú
sorát Apáczai Csere János nyitotta meg a Magyar encyc-lopaediával (1653). Apáczai
művében igyekezett mindent magyarul kifejezni, kerülte az idegen szavakat,
szókapcsolatokat.
• Tartsatok egy-egy, legfeljebb háromperces kiselőadást az e fejezetben

megismert híres emberek életrajzáról!
A nyelvújítók mozgalma
A nyelvújítás mozgalmát (1772-1867) sok-sok tényező segítette: a francia

felvilágosodás eszméinek elterjedése, Mária Terézia nyugat felé nyitó politikája, a
Bécsben megalakított nemzeti testőrség. A nyelvi és irodalmi mozgalom
robbanásszerű elindulását II. József német rendelkezései is fokozták. A magyar nyelv
védelmében a német és a még mindig a műveltség nyelvének számító latin nyelv
uralma ellen két szálon indult el a küzdelem. Egyfelől a pozsonyi
országgyűlésben, ahol a politikai élettől függően, hol kedvező, hol kedvezőtlen
rendeletek születtek a magyar nyelvről. Másfelől a testőríró Bessenyei György által,
aki a Magyarság című röpiratában (1778) a következőt írta: „Minden nemzet a maga
nyelvén lett tudós, de idegenen soha."
A nyelvművelő mozgalmakhoz egyre többen csatlakoztak. Legnagyobb
szerepük a szépirodalom művelőinek volt. A kor vezéregyénisége, Kazinczy Ferenc
fáradhatatlan munkával szervezte a mozgalmat, melynek központjává otthonát,
Széphalmot tette. A nyelvújítás leglátványosabb hatása a s zó- és kifejezéskészlet
gyarapításában, megújításában mutatkozott meg. Közel tízezer szó született
ekkor.
75
A nyelvújítás szóalkotó mozgalma

többféle módon hozott létre új
szavakat:
• Az idegen szavakat szó szerint

lefordították: materia (lat.) >
anyag; Kellner (ném.) > pincér.
• Tájszókat emeltek közhasználatú
szavakká: csapat, róna, hullám,
betyár.
• Kihalt szavakat újítottak fel: bakó,
fegyelem, hós, lomb. Téves
olvasattal több régi személynevet is
felelevenítettek: Zoltán, Géza.
Kazinczy Ferenc • Szóké
pzéssel: huzal, dereng, nőies,
állítólag.
• Elvonással: cikkely > cikk, kapál > kapa, árnyék > árny, percent > perc.
• Szóösszetétellel: vérszegény, bérkocsi, pénztár.
• Szóösszerántással: elöl + ülnök > elnök; levegő +ég > lég; könnyű + elméjű
> könnyelmű.
• Természetesen erőltetett szóalakok, tövek, sőt képzők is születtek (pl. csáb,
dics, -oncl-önc > tanonc; -mal-me > érme; -dal-de > járda).
• Gyűjtsetek olyan szavakat a nyelvújítás szóalkotásai közül, amelyek nem

terjedtek el, amelyeket nem használunk!
A kortárs írók nagyrészt maguk is nyelvújítók (neológusok) voltak,
üdvözölték az új szavakat, és használták is őket. De a nyelvújítást ellenzők,
az ortológusok tábora sem volt kicsi. 1813-ban megjelentették a Mondolat
című röpiratukat, ebben nyakatekert újításokkal teletűzdelt szöveggel
gúnyolták ki a neológusokat s köztük Kazinczyt is. A röpirat válaszát
Szemere Pál és Kölcsey Ferenc fogalmazta meg 1815-ben Felelet a
Mondolatra címmel. Ebben a m aradi, régi nyelvet állították pellengérre.
Az ortológusok és a neológusok harcából az utóbbiak kerültek ki
győztesen, hiszen sok akkor alkotott szót ma is használunk (pl. meder,
barangol, vezekel, zömök, könyvtár). A nyelvújító mozgalom a szóalkotáson
kívül sokat tett a stílus megújításáért, a nyelvi norma kialakításáért is.
Kialakult az egységes köznyelv, az irodalmi nyelv.
76
Az Akadémia hatása a nyelvművelésre
A Magyar Tudományos Akadémia már megindulásakor kiemelt feladatának

tekintette a m agyar nyelv ápolását. Alapszabályzata kimondta: „Mindenekelőtt
kötelessége a társaságnak a honi nyelvet mívelni és gyarapítani." Egyre fontosabbá
vált a helyesírás ügye. 1832-ben jelent meg az első helyesírási szabályzat A magyar
helyesírás és szóragasztás szabályai címmel.
A nyelvújítás újabb hulláma a Bach-korszakban volt. Ekkor az írók harcoltak
a német nyelv erős hatásával szemben, és a t ermészettudományok, valamint az
orvostudomány nyelvének a megmagyarítására törekedtek. 1872 januárjában Szarvas
Gábor vezetésével megjelent a Magyar Nyelvőr első száma. Ε folyóirat napjainkban
is számos nyelvművelő cikket közöl. A 19. század végén több szótár látott
napvilágot.
Nyelvművelés a 20. században
A 20. század első felében a nyelvművelők elsősorban az idegen hatások ellen

harcoltak. A második világháború után az volt a céljuk, hogy a nyelv minél
alkalmasabb legyen a v ilágos, árnyalt közlésre. Fontossá vált az is, hogy a
nyelvhasználók minél jobban megismerjék a nyelv törvényszerűségeit, használati
szabályait. Ezek az elvek napjainkban is érvényesek, és a mai nyelvművelők is
magukénak vallják őket.
A nyelvművelés történetének főbb állomásai:

• A kódexírók szógyarapító tevékenysége, a humanisták törekvései, Sylvester
János, Dévai Bíró Mátyás munkássága.
• Elindul a tudatos nyelvművelés, Szenczi Molnár Albert, Geleji Katona
István, Apáczai Csere János munkái.
• A nyelvújítás mozgalma Kazinczy Ferenc vezetésével.
• Az Akadémia hatása a nyelvművelésre, az első helyesírási szabályzat
megjelenése.
• Nyelvművelés a 20. század első felében.
1. Mikor és hogyan kezdődött hazánkban a nyelvművelés?

2. Milyen nyelvvédelem folyt a 18. században?
3. Kik az ortológusok, és kik a neológusok?
4.Milyen szóalkotási móddal hoztak létre új szavakat a nyelvújítás korában?
5. Milyen hatással volt az Akadémia megalapítása a nyelvművelésre?
77
A NYELVMŰVELÉS NAPJAINKBAN
„Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes

neológus egyszersmind, s egyességben és
ellenkezésben van önmagával."
(Kazinczy Ferenc)
Napjainkban a nyelvművelés egyik legfontosabb feladata a nyelvi norma (a

nyelvi sztenderd) változásainak a f igyelemmel követése. A nyelvművelők a
nyelvhasználat időszerű jelenségeinek az elemzésével igyekeznek a nyelvet a
helyes irányban befolyásolni. Ezt a n yelvvédő munkát folyamatosan végzik a
helyesírás, a b eszédtechnika, a s zóalkotás, a szóhasználat, a g rammatika, a
mondatalkotás, a fogalmazás és a beszédstílus területén.
Milyen feladatai vannak még napjaink nyelvművelésének? Folytatni kell a
szükségtelen idegen szavak elleni küzdelmet. Már eddig is több olyan anyanyelvi
pályázatot írtak ki, amelyek célja a fölöslegesen használt idegen szavak
magyarral való helyettesítése volt. Igen eredményesek a s portnyelv és az
informatika területén végzett magyarosító törekvések. Emellett egyre jelentősebbé
válik a határon túl élő magyarság nyelvhasználatának a k utatása, anyanyelvük
megőrzésének a segítése is.
Nyelvhelyesség és nyelvhasználat
• Milyen nyelvhelyességi hibákat ismersz fel saját beszédedben?

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a nyelvhelyességi hibákat, amelyek
leggyakrabban fordulnak elő a mindennapi beszédben, az írott szövegekben. A
következőkben felsorolt nyelvhasználati jelenségeket nem szabad minden esetben
hibának tekinteni, hiszen lehetnek a nyelvjárási beszéd sajátosságai is. Ezért mindig
körültekintően járj el, amikor véleményt formálsz!
78
Félrecsúszott toldalékok
Hiányos ragozású igéink között a szokik igének csak múlt idejű alakja van, s ezt
használjuk jelen idejű jelentésben is (mindig én szoktam mosogatni). Az igekötős
alakot azonban használhatjuk mind a három időben: leszokott a dohányzásról,
mindent megszokik az ember, hozzá fogunk szokni.
Néhány -zik és -lik végű igénknek nincs felszólító módja, pl. hírlik, rémlik,
rejlik, porlik. Ilyenkor az igék körülírásával alkotjuk meg a felszólító módot: ne
verjen port stb. A többi ilyen típusú igénél a teljes tó-alakhoz illesztjük az igei
toldalékokat: hajlik - hajoljon, csuklik ~ csukoljon, áramlik ~ áramoljon.
Az egyes szám első személyű, jelen idejű, feltételes módú, általános (alanyi)
ragozású igealakban a toldalék mindig -nék: olvasnék, tudnék, várnék.
A t végű igék kijelentő módú alakjai helyett a felszólító mód használata helytelen.
Ezt a jelenséget nevezzük suksükölésnek: Nem lássuk jól helyett nem látjuk jól a
helyes. Ha azonban felszólító módban van az ige, akkor a suksüköléstől félve ne
használjuk a kijelentő módot: halasztjuk el a t alálkozást helyett halasszuk el a
találkozást!
Ügyeljünk az ikes igék használatára! Legalább kijelentő mód, jelen időben
használjuk az ikes igék ragjait! Tehát nem azt mondjuk, hogy eszek, fázok,
dolgozok, hanem eszem, fázom; dolgozom. Vigyázzunk a könyörög ige
ragozására! Ez nem ikes ige! Így helyesen könyörgök és nem könyörgöm.
A -nál, -nél rag már-már kiszorít más határozóragokat és névutós formákat, pedig
választékosabb a gyermekeknél ingyenes kifejezés helyett a gyermekeknek ingyenes
alakot mondani vagy alacsonyabb hőfoknál fagy meg helyett alacsonyabb hőfokon
kifejezést alkalmazni.
Egyeztetési hibák
Gyakran félkész birtokos jelzős és értelmező jelzős szerkezeteket fogalmazunk,

pedig az értelmező jelzőt mindig egyeztetjük az alaptaggal: Dobos Sándornak, a
kis matematikusok felkészítő tanárának köszönjük a munkáját. Fontos kitennünk a
birtokos jelző ragját, ha láncszerű birtokos szerkezetet használunk: a legjobb
gimnázium sikerének a titka.
Gyakran nemcsak a magyar nyelvet tanuló idegen ajkú diákok tévesztik el a
szavak vonzatát, és egy-egy melléknév vagy ige mellett helytelen névutós vagy
ragos formát használnak. Így nem valakivel va-
79
gyünk hűségesek, hanem valakihez vagy valamihez, nem valamiből áll a

nehézség, hanem valamiben. Nem érdemes terpeszkedő névutós kife-
jezéseket használni egyszerűbb ragos formák helyett: ne az önkormányzat
felé, hanem az önkormányzatnak küldjük el a levelet, és nem a kérdés fölött
vitatkozunk, hanem a kérdésen. Máskor a névutókat keverjük össze, így pl.
nem szokás célhatározót megnevezni miatt névutóval, helyesebb végett
névutót használni. PL: Ellenőrzés végett (és nem miatt) jönnek az
ellenőrök.
Előfordulnak olyan esetek is, hogy a birtokszóra kitett birtokos sze-
mélyjelet nem egyeztetjük a birtokossal, pl. több birtokos esetén is egy
birtokosra utaló toldalékot használunk: A szorgalmas diákoknak nagyobb
az esélyük (nem az esélye!).
Szóhasználati vétségek
Gyakori hiba az igekötők helytelen használata. Az alábbi igében fölös-

legesek az igekötők: (ki)hangsúlyoz, (be)pótol, (ki)értesít, (le)ellenőriz,
(le)rendez, (le)fedez, (le)kezel, (le)szerződik. Előfordul az igekötők felcse-
rélése is. A (be)indít, (be)jósol, (át)beszél, (ki)tárgyal igékben inkább a meg
igekötőt használjuk! Az igekötő hiánya is lehet zavaró. Az ügyet nem
bonyolítjuk, hanem lebonyolítjuk.
Hiba tőszámnevet használni sorszámnév helyett. Azaz helytelen azt
mondanunk: a kilenc ába járok, a tíz kerületben lakom, május tizenötre kell
leadni a feladatot. Ezek a mondatok helyesen így hangzanak: a kilencedik
ába járok, a t izedik kerületben lakom, május tizenötödikére kell leadni a
feladatot.
Igen sokféle szabály vonatkozik a névelők használatára. Közülük csak a
legfontosabbakat tekintjük át. A határozott névelő használatára jellemző,
hogy a személynevek, a földrésznevek előtt általában nem áll névelő
(Kossuth, Európa). Az országrészek, a tájegységek, a címek, az intézmények,
a több szóból álló államnevek előtt viszont kitesszük a névelőt (a
Dunántúl, a Bakony, a Nyelvművelő kéziszótár, az Opera, az Egyesült
Államok). Ugyancsak használjuk a névelőt az állatnevek és a jelzővel el-
látott tulajdonnevek előtt (a Bodri; a szép Finnország, az igazságos Mátyás).
Ne használjuk a határozatlan névelőt a főnévi állítmány előtt: ez egy vicc
helyett: ez vicc. A köznévi értelemben használt tulajdonnév elé ki kell
tennünk a határozatlan névelőt: egy Herkules veszett el benne. Hasonlóan
szükséges az egy névelő a határozatlan mennyiséget vagy a mértéket jelölő
szavak előtt: egy kevés só, egy csomó zöldség, egy csapat fiú.
Réges-régi javaslatuk a nyelvművelőknek, hogy kerüljük az idegen
szavak fölösleges, öncélú használatát. Használjunk magyar kifejezést
80
az idegen helyett: Ne shopba, shopingcenterbe, hanem üzletbe, üzlet-

központba menjünk inkább vásárolni!
Minden kornak megvannak a saját divatszavai. A közelmúltban még
klassz, oltári jó volt minden. Ma már egyformán tök jó és tök rossz,
esetleg király, lehet valami. Sokkal színesebb lenne beszédünk, ha
szemléletesebb rokon értelmű megfelelőikkel helyettesítenénk őket.
Mondatok szerkesztése
Az ő, ők személyes névmások állhatnak tárgy helyett is. Helyesek a

következő mondatok: Megvettem a könyveket, a polcra tettem őket. Nem
értem ezt a f eladatot, foglalkozzunk vele! Személyre ne utaljunk az az, ez
mutató névmásokkal!
Sok gondot okoz az aki, amely, ami vonatkozó névmások használata. Az
aki névmást csak személyre vonatkoztatva használjuk: János volt, aki nem
mondta meg az igazat. Az amely névmást akkor mondjuk, amikor a
vonatkozó névmás főnévvel megnevezett dologra utal: Megnéztük a
filmet, amelyet javasoltál. Az ami névmás használata akkor helyes, ha az
előzményt tartalmazó tagmondatban főnévvel meg nem nevezett dologra
utal: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Szintén helyes az ami
névmás használata, ha egy egész tagmondat tartalmára utalunk vele:
Nagyon kedves volt vele, ami jólesett neki.
Általában helytelen a melléknévi igenév állítmányi szerepben való
használata. A látvány körvonalai erősen kirajzolódók helyett A látvány
körvonalai erősen kirajzolódnak mondatot írjuk és mondjuk! Elfogadható
a beálló történésű melléknévi igenév állítmányi szerepben történő
használata hivatalos és szakszövegekben: Ez az ügy elintézendő. Ez a szó
különírandó. Amikor már a melléknévi igenév főnévvé vagy melléknévvé
vált, akkor szabályos az ál lítmányi szerepe: viselkedése kirívó;
ragaszkodása megható.
Sokan a határozói igenév és a létige együttes alkalmazását mindig
magyartalannak vélik, pedig helyes ez a szerkezet, ha állapotot vagy ál-
lapotváltozást (a kerítés kékre van festve), ha a cselekvés befejezettségét,
eredményességét (be van fejezve a nagy mű), ha a személytelenséget fejezi ki
(Ezzel a dolog még nincs lezárva.). Helytelen azonban ennek a
szerkezetnek a használata, ha megnevezzük a cselekvőt (többen össze
voltak veszve). Ilyenkor a cselekvést igével fejezzük ki (többen
összevesztek).
Ügyelni kell arra, hogy az alárendelő mondatok mellékmondatában ne
használjunk kijelentő módú igét felszólító módú helyett: Arra várt, hogy
kérését teljesítik. Helyesebben: Arra várt, hogy kérését teljesítsék.
81
Néha a túlságosan zsúfolt egyszerű mondatot világosabbá teszi, ha több

tagmondatra tagoljuk: A nyelvhelyességi hibák kijavítására vonatkozó tanácsokról
szeretnénk beszélni. Helyette: Azokról a tanácsokról szeretnénk beszélni, melyek a
nyelvhelyességi hibák kijavítására vonatkoznak.
A nyelvművelő munka intézményi háttere
A magyar nyelvművelésben kiemelkedő szerepe van a Magyar

Tudományos Akadémia keretében működő Magyar Nyelvi Bizottságnak,
amely igyekszik összefogni a magyar nyelvművelést. Az 1989-ben alakult
Anyanyelvápolók Szövetsége nemcsak a hazai, hanem a határon túli
magyarság műveléséért is dolgozik. A szervezet különösen nagy gondot
fordít az anyanyelvi táborok szervezésére, a Beszélni nehéz-körök
megalakítására. A nyelvművelés intézményei között tartjuk számon az
1991-ben létrejött Szép Magyar Nyelvért Alapítványt is. A szervezet
feladatai közé tartozik a hazai és a határainkon túli nyelvművelő folyóiratok
támogatása. A nyelv védelméért fáradoznak a Nyelvtudományi Intézet
nyelvművelő osztályának munkatársai. Az intézet kutatóinak munkájaként
jelent meg az 1980-as években a Nyelvművelő kézikönyv. Ennek a műnek a
tömörebb, korszerűbb változata az 1996-ban kiadott Nyelvművelő
kéziszótár.
A tömegkommunikáció szerepe a nyelvművelésben
• Milyen nyelvészeti témájú újságokat, folyóiratokat ismersz? Jegyzetelj

ki va
lamelyikből egy cikket vagy egy tanulmányt!
A nyelvművelést segítik a nyelvészeti folyóiratok, valamint a napi-, heti- és
havilapok hasábjain megjelenő nyelvészeti témájú cikkek (pl. Szabad Föld, Elet
és Tudomány, Heves Megyei Néplap). A szakmai folyóiratok közül a legtöbb
nyelvművelő írás a Magyar Nyelv, a Magyar Nyelvőr és az Édes Anyanyelvünk
című folyóiratokban jelenik meg.
• Milyen anyanyelvi témájú műsort láttál, hallgattál már?

Sokat tehet a magyar nyelv ápolásáért a televízió és a rádió is. A televízió ismert
nyelvművelő adása a Szószóló, mely a Gyöngyök és az 1997 szeptemberéig
jelentkező Álljunk meg egy szóra! című adások utóda. Szintén a televízióban
láthatjuk a Nyelvőrző és a Nyelvédesanyánk című műsorokat. A rádióban az Édes
anyanyelvünk (már a háború előtt is létezett), a Magyarán szólva, a Beszélni nehéz, a
Tetten ért szavak, az Értsünk szót!, a Napközben című műsor anyanyelvi rovata
népszerűsítik a magyar nyelvvel való tudatos foglalkozást, a nyelvművelést.
82
Kiemelkedő szerepük van a diákok anyanyelvi műveltségének a fejlesztésében a

különféle országos iskolai versenyeknek (pl. a Kazinczy-versenynek, a „Nyelvünkben
élünk" versenynek, a Verseghy Ferenc nyelvművelő versenynek, a Simonyi
Zsigmond és az Implom József országos helyesírási versenyeknek), valamint az
anyanyelvi táboroknak. A nyelvművelés ügyét szolgálja a minden év áprilisában
megrendezésre kerülő magyar nyelv hete rendezvénysorozata is. Ekkor kb. 1500-2000
nyelvművelő, magyar nyelvi ismeretterjesztő előadás hangzik el országszerte.
A nyelvi norma koronként változik, ismerete szükséges a sikeres

kommunikációhoz. A nyelvművelők a nyelvi norma változásainak és a
nyelvhasználatnak a megfigyelésével igyekeznek a nyelvet a helyes irányban
befolyásolni. Ezt a munkát különféle intézmények, szervezetek, kiadványok és
tömegkommunikációs eszközök segítik.
Magyar nyelvészeti folyóiratok, szótárak, kézikönyvek

A nyelvészeti folyóiratok közül több mint százéves múltra tekint vissza
az anyanyelvet népszerűsítő Magyar Nyelvőr, mely a Magyar
Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának a lapja. A Magyar
Nyelv 1905-ben jelent meg a Magyar Nyelvtudományi Társaság hivatalos
lapjaként. Cikkei, tanulmányai főleg a szakmai közönséghez szólnak. A
legfiatalabb folyóiratok közé tartozik a nagyközönséghez szóló Édes
Anyanyelvünk, amely 1978-ban jelent meg először, s a 90-es évek óta az
Anyanyelvápolók Szövetségének a lapja.
A szótárak közül is csak a legfontosabbakat mutatjuk be. 1959 és 1962
között jelent meg a hét kötetből álló, A magyar nyelv értelmező szótára
(rövidítése: ÉrtSz.). A szótár 58 023 szócikket és 206 873 adatot tartalmaz.
Ε szótárnál gazdagabb szókinccsel rendelkezik az 1972-ben megjelent
Magyar értelmező kéziszótár (rövidítése: ÉKSz.), melyben 70 000 címszó
található. A 2003-ban megjelent átdolgozott kiadásban már 75 000
címszót találhatunk.
A tájszótárak a népnyelv szavait, sajátos kifejezéseit gyűjtik össze. A 19.
század végén és a 20. század elején jelent meg a Magyar Tájszótár, mely
mintegy 80 000 s zóadatot tartalmaz. A szótár folytatásaként 1950-ben
indultak el az Új magyar tájszótár (rövidítése: ÚjMTsz.) elkészítésének a
munkálatai. A négy kötetre tervezett szótár az 1890-1960-ig terjedő
népnyelvi adatokat tartalmazza.
A magyar nyelv szavainak eredetét, jelentésváltozásait vizsgálja A
magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (rövidítése: TESz.). A szótár
négy (3+1 kiegészítő) kötetből áll. Az egyes szócikkek élén a szótörténeti
adatok állnak, ezek segítségével végigkövethetjük a vizsgált szó magyar
nyelvi életútját.
Hasznos segítséget kínál az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. A
szótár a magyar nyelvben előforduló idegen szavak eredetét és jelentését
adja meg. Sokat segít fogai-
83
mazáskor a Magyar szinonimaszótár. 1998-ban jelent meg ennek iskolai

változata, a Szinonimaszótár diákoknak, valamint a Magyar szókincstár. A
szólások vagy közmondások jelentését O. Nagy Gábor Magyar szólások és
közmondások című könyvében olvashatjuk el. A nyelvhelyességgel,
nyelvműveléssel kapcsolatos kérdésekben a Nyelvművelő kézikönyv, illetve
a Nyelvművelő kéziszótár ad segítséget. A helyesírás legfontosabb
kézikönyvei A magyar helyesírás szabályai (AkH. 11. kiadás), a Helyesírási
kéziszótár és a Magyar helyesírási szótár. Korunk technikai fejlődésének
köszönhetően ma már sok szótárt számítógépen is használhatunk. Ilyen pl.
az Anyanyelvi könyvespolc című számítógépes lemez is.
A nyelvművelő munkában fontos szerepet töltenek be a különféle

magyar nyelvi folyóiratok, szótárak, magyar nyelvészeti szakkönyvek és
kézikönyvek.
1.Mi a nyelvművelők feladata?

2.Milyen szervezetek segítik a hazai és a határon túli nyelvművelést?
3.Nevezd meg a nyelvműveléssel foglalkozó televízió- és
rádióadásokat!
4.Nézz utána annak, hogy mi volt a legutóbb megrendezett magyar
nyelv hetének a központi témája!
5.Sorold fel a legjelentősebb nyelvészeti folyóiratokat, szótárakat,
kézikönyveket!
6.Hányféle szótárban lehetne utánanézni a húsvét szónak?
84
MAGYARNYELVÉSKOMMUNIKÁCIÓ
Tankönyv a 12. évfolyam számára

A NYELV ÉS AZ EMBER
„Nyelv nélkül nincs szellem, nincs erkölcs. A

nyelv maga az emberség (...) Nyelv nélkül
semmi sincsen. Mindennek kezdete, gyökere és
lényege a nyelv..."
(Fábry Zoltán)
• Idézd fel, mit tanultál korábban a nyelv és a beszéd kapcsolatáról!
A nyelv és a kommunikáció
Az emberek életében meghatározó szerepe van a nyelvnek. A nyelv segítségével

beszélünk, azaz kapcsolatot teremtünk, ismereteket szerzünk és közvetítünk, általa
fejezhetjük ki érzelmeinket, hívhatjuk fel embertársaink figyelmét. A nyelv az
emberi kommunikáció legfontosabb eszköze. A nyelvi elemkészletből válogatva
alkotjuk meg a kommunikációs körülményeknek megfelelő szöveget.
• Nevezd meg a kommunikációban használható nyelvi és nem nyelvi jeleket!

Más emberek beszédét akkor értjük meg, ha ismerjük azt a n yelvet, amelyen
beszélnek. A nyelv tudása azonban nem elegendő a kölcsönös megértéshez.
Amikor a nyelvet használjuk, azaz szöveget alkotunk, nem csak nyelvi
szabályokhoz igazodunk. A nyelv és a beszéd nem választható el a viselkedéstől. A
kommunikációban nemcsak a nyelvi eszközök játszanak szerepet, hanem a beszélők
egész magatartása is. Mindent megtesznek azért, hogy megértsék egymást, és
megértessék magukat. A nyelv az emberek közötti kapcsolatokban folyton változik:
alakul az elemkészlete, és módosulnak a s zabályai. Ugyanakkor valamilyen
állandóság is szükséges egymás megértéséhez, ezeket a n yelvi és viselkedési
hagyományokat tanulják meg utódaink. A nyelv változása és viszonylagos
állandósága a sikeres kommunikáció feltétele.
Amikor kommunikálunk, cselekszünk is. Valódi megbocsátást jelent, ha
szavakkal megbocsátunk azoknak, akik megbántottak bennünket. Az üdvözlés, az
ígérés sem csupán a nyelv használata, hanem cselekvés is. Ha a kommunikáció
folyamatát kutatjuk, három mozzanatot vizsgálhatunk: elsőként magát a szöveg
létrehozását, a szavak kimondását;
87
másodszor azt a szándékot, amelyért a szöveget megalkotjuk; s végül azt a

hatást, amelyet a beszélő gyakorol a hallgatóra. Érzelmeket kelthetünk,
érdeklődést ébreszthetünk, beszélgetőtársunkat cselekvésre ösztönözhetjük.
A beszélgetők egymásra gyakorolt hatásának nyelvi és nem nyelvi
tényezői vannak.
A nyelv és a társadalom
• Érvelj amellett, miért fontos a nyelv az egyén és a társadalom számára!

Hová való vagy? Mi a foglalkozásod? Ezek a leggyakrabban feltett
kérdések, amikor valakivel megismerkedünk. Elég azonban csak meg-
szólalnunk, s már sok mindent elárulunk: magunkról, életünkről, társadalmi
helyzetünkről. Nyelvhasználatunkat nemcsak külső tényezők, azaz a
lakóhely, a foglalkozás, az iskolázottság határozzák meg, hanem szerepet
játszanak beszédünkben és viselkedésünkben belső tényezők is: életkorunk,
nemünk, öröklött tulajdonságaink.
Saját nyelvváltozatunkat kisgyermekkorunk óta tanuljuk a családban,

alakul az iskolában, hatnak rá a tömegtájékoztató eszközök, munkahelyünk is.
A kisgyermekben tanulás által alakul ki az a képesség, hogy anyanyelvén
szavakat, mondatokat tudjon összerakni, tehát fokozatosan sajátítja el
anyanyelve elemkészletét és nyelvi szabályait. Ahhoz azonban, hogy
megértsen másokat, és különféle beszédhelyzetekben helyesen ítélje meg
mások viselkedését, és ő is képes legyen a megfelelő magatartásra,
kommunikációs szabályokat is meg kell tanulnia. Az ember akkor képes
különféle szerepeket betölteni a társadalomban, ha ismeri a nyelvi és a
viselkedési normákat. A nyelv teszi lehetővé számunkra, hogy a
családhoz, nagyobb csoportokhoz, a társadalomhoz tartozzunk.
Segítségével szerzünk új ismereteket, adjuk át utódainknak a hagyo-
mányokat, őrizzük kultúránkat. A nyelv kifejezi a nemzethez való tarto-
zásunkat. Anyanyelvünk tehát a magyar nyelvi közösséghez való tartozás
legfontosabb szimbóluma.
88
A nyelv és a gondolkodás
• Mit gondolsz, melyik a fontosabb, a nyelv vagy a gondolkodás? Indokold meg

véleményedet!
Lehetséges-e nyelv nélkül gondolkodni? Vagy a nyelv határozza meg, miként
gondolkodunk?
Két ellentétes vélemény van a nyelv és a gondolkodás viszonyáról. Az egyik
felfogás szerint a nyelv és a gondolkodás két külön dolog, és az egyik függ a
másiktól. Míg az ellenkező vélemény szerint a nyelv és a gondolkodás azonos
dolog, és nem képzelhető el gondolkodás nyelv használata nélkül. Az igazság
valahol a két vélemény között van. Az első felfogás azt próbálja tisztázni, hogy a
nyelv függ a gondolkodástól, vagy a gondolkodás a nyelvtől. Az emberek
általában azt vallják, hogy előbb születnek a gondolatok, majd ezután öntjük
szavakba őket. Ezt támasztja alá az is, ahogyan a kisgyermekek megtanulnak beszélni.
Gondolkodni, a világot megismerni már akkor is képesek, amikor még nem tudnak
beszélni. Egy másik nézet szerint a n yelvhasználat határozza meg a
gondolkodásmódot.
Egy napjainkban népszerű, harmadik elképzelés szerint a nyelv és a gondolkodás
kölcsönösen feltételezik egymást, ez azonban nem jelenti azt, hogy azonosak volnának.
Sok olyan hétköznapi esetet lehetne említeni, melyek azt bizonyítják, hogy a
nyelv a sikeres gondolkodási folyamat legfontosabb eszköze. Ha kölcsönösségüket
elismerjük, akkor azt is elfogadjuk, hogy a nyelv a gondolkodási folyamat
nélkülözhetetlen része, és a nyelv megértéséhez gondolkodnunk kell. Mindkettő el-
engedhetetlen az emberi kommunikációhoz, a világ megértéséhez és
megismeréséhez.
Szoros kapcsolat van a nyelv és a kommunikáció, a nyelv és a társadalom,

valamint a nyelv és a gondolkodás között. Kölcsönösen hatnak egymásra, és
egymást kölcsönösen feltételezik.
1. Indokold meg, miért van fontos szerepe a nyelvnek a kommunikációban!

2.Mi a szerepe a nyelvnek az egyén és a társadalom életében? Hogyan hat a
társadalom a nyelvhasználatra?
3.Milyen viszony van a nyelv és a gondolkodás között?
89
A NYELVEKRŐL ÁLTALÁBAN
„A különböző nyelvek melegéből keltek

ki a különböző népek, melyeket az
atyafiság és az együttes érdek alapján a
közös szó szervezett nemzetekké."
(Tamási Áron)
• Mit tudsz eddigi tanulmányaid alapján a magyar nyelvnek az Árpád-kor

előt
ti történetéről?
A nyelvet a társadalom alkotta meg, nélkülözhetetlen része, eszköze az emberek
életének, működésének. A nyelvet is, mint a társadalmat és a benne élő emberek
életét, állandó változás, fejlődés jellemzi. Ezért minden élő nyelvet
kétféleképpen vizsgálhatunk. Leírhatjuk a nyelv mai állapotát, ezt kutatja a leíró
nyelvészet. A leíró nyelvészeti kutatások alapja a szinkrónia (a görög syn 'együtt' és a
chrono 'idő' szóból). Másrészt kutathatjuk a nyelv történetét, ezzel foglalkozik a
történeti nyelvészet, ennek az alapja a diakrónia (a görög dia 'át, keresztül végig'). Mi
az anyanyelvi órákon mind szinkronikus, mind diakronikus módszerrel
vizsgáljuk anyanyelvünket, hiszen nemcsak azt elemezzük, mi jellemzi a mai ember
nyelvét, hanem azt is, mi ennek az eredete, hogyan változott a magyar nyelv az
évezredek során.
A nyelvek eredete
• Mit tudsz a nyelvek eredetéről?

A tudósok régóta kutatják a nyelvek eredetét. Még a mai napig sem sikerült
eldönteni, hogy melyik az igazi a többféle feltételezésből: a nyelvek vajon
egyetlen ősnyelvre vezethetők-e vissza, vagy több ősi nyelvből származnak. Az
egyetlen ősi nyelv létét valló elmélet a mono-genézis (mono = 'egy', genézis =
'eredet'). Ε szerint az elmélet szerint a nyelvek egy közös ősnyelvből származnak.
Ezt az elméletet támasztják alá a Bibliában a Bábel tornyáról olvasható sorok.
Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala. És
lón vihar, kelet felől elindultak vele, Sineár földén egy síkságot találának,
és ott letelepedének [...] És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost
és tornyot, melynek teteje az eget érje, és sze-
90
rezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén. [...] És

monda az Úr: Íme e nép egy, s egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete;
és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak
magukban. Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvüket, hogy meg ne értsék
egymás beszédét (Mózes I. könyve, 11).
Nyelvcsalád Hány nyelv Hányan beszélik a

tartozik hozzá? nyelv(ek)et?
altaji török 30 80 millió
nyelvek mongol 12 nyelvjárás 3-4 millió
mandzsu-tunguz 16 100 ezer
indoeurópai 150 2 milliárd
uráli 25-26 24 millió
sémi-hámi 250 175 millió
kaukázusi 40 6 millió
bantu 600 150 millió
koiszán 140 80 ezer
kínai-tibeti 300 1,5 milliárd
japán - 125 millió
afroázsiai 100 fölött 200 millió
paleoszibériai 8 25 ezer
dravida 22 60 millió
mon-khmer 5 60 millió felett
szudáni 600 300 millió
asztronéziai 700-900 250 millió
pápua 750 2,5 millió
ausztráliai 170 30 ezer
amerikai indián 900 150 ezer
munda 3 12 millió
pidzsin és kreol* 120 több millió
Sokáig az Ószövetség nyelvét, a hébert tekintették a nyelvek ősének.
A több ősi nyelvet valló elmélet a poligenézis (poli = 'sok'). Ε szerint a
Föld több pontján egyszerre alakultak ki a nyelvek, és ezek különbözőek
voltak.
* A helyi nyelv és egy nagyobb tekintélyű nyelv (rendszerint a volt gyarmatosítók
nyelvéből: angol, francia, spanyol stb.) keveredéséből származnak. Szókincsük korlátozott,
nyelvtani szerkezetük leegyszerűsödött.
91
Hogy melyik változat lehet az igazi, ezt a kérdést ma még a tudomány sem tudja
eldönteni. Arra sincsenek pontos adataink, hogy összesen hány nyelv létezik a
Földön. A pontos meghatározást nehezíti az, hogy sok nyelvet a modern
társadalmaktól messze, elzártan, őserdőkben, kis szigeteken, sivatagokban
beszélnek. Ezekről a nyelvekről alig tudunk valamit, vagy igen hiányos
ismereteink vannak róluk. De nehéz a nyelv és a nyelvjárás között is különbséget
tenni, ebben sok esetben politikai és történelmi okok is közrejátszanak. Gondoljatok
a szerbhorvát nyelvre, amely helyett ma már szerb és horvát nyelvről beszélünk!
A világon 3000-6000 nyelvet tartanak számon. Közöttük több száz már az
ókorban kihalt. Igen nagy a számuk azoknak a nyelveknek, melyek napjainkban
kihalófélben vannak. Idetartoznak az írással nem rendelkező, kis lélekszámú
nyelvek. A világon a különféle osztályozási rendszerek ma 150-200
nyelvcsaládot különböztetnek meg.
A táblázat mutatja, hogy a világ legnagyobb nyelvcsaládja az indoeurópai, a
legtöbb ember e n yelvcsaládból származó nyelvet beszél. Több ágát szokták
megkülönböztetni, az indoeurópai nyelvcsaládba tartoznak pl. az iráni, az örmény, a
görög, a latin, a kelta, a germán és a szláv nyelvek. A magyar nyelvet eredete szerint az
uráli nyelvcsalád finnugor csoportjába, azon belül is az ugor nyelvek közé soroljuk.
• Tanulmányozd a munkafüzetben az indoeurópai nyelvek családfáját!
Keresd meg rajta a h azánkkal szomszédos népek nyelvét, valamint az
angol, a francia, a spanyol, a lengyel és az olasz nyelvet!
A nyelvek típusai
A nyelveket nemcsak eredetük szerint osztályozza a n yelvtudomány, hanem

alaktani és mondattani típusuk szerint is. Az alaktani csoportosítás a nyelvtudomány
történetében nagyobb múltú és általánosabb, ezért mi ezzel a f elosztással
ismerkedünk meg. Alaktani szempontból három nyelvtípust különböztetünk
meg.
Az izoláló (elkülönítő) nyelvek szóalakjaiban nincsenek ragok, jelek, egyes
esetekben még képzők sem. Tehát a morfémák száma azonos a szavak számával. A
nyelvtani viszonyokat a szórenddel, a hangsúllyal vagy önálló szavakkal
(elöljárószókkal, módosítószókkal) fejezik ki. Ez jellemzi a vietnami, a kínai, az
indonéz nyelveket, illetve efelé tart az angol nyelv is.
Az agglutináló (ragasztó) nyelveket a szóképzés, a szóösszetétel, a toldalékok
gazdagsága jellemzi. Az egymáshoz csatlakozó szóelemek (morfémák) határai
rendszerint jól elkülöníthetők a szóalakon belül, pl.
92
ház + -as + -ok + -ról. Ezekben a n yelvekben a grammatikai segédelemek (pl. a

toldalékok) a szótövek elé vagy a szótövek mögé kerülnek. Ez utóbbi típusba
tartoznak a magyar és a vele rokon finnugor nyelvek is. A flektáló (hajlító) típusú
nyelvek jellegzetes jegye, hogy a nyelvtani viszony a szótő belsejében, annak
megváltozásával fejeződik ki. Pl. az angol sing 'énekel' múlt ideje sang, vagy a
német Mutter 'anya' többes száma Mütter. Gyakori az ilyen típusú nyelvekben, hogy
a szavakban elmosódik a szóelemek határa, a morfémák összefonódnak. Általános e
nyelvekben a grammatikai nemek (hímnem, nőnem, semlegesnem)
megkülönböztetése, ebből különféle névszóragozási típusok és egyeztetési
szabályok adódnak.
A nyelvet vizsgálhatjuk leíró és történeti módszerrel. A nyelv eredetéről két

felfogás létezik: a monogenézis (egy közös ősnyelv léte) és a poligenézis
(egyszerre több nyelv kialakulása). A nyelvek típusuk szerint lehetnek: izoláló
(elkülönülő), agglutináló (ragasztó) és flektáló (hajlító) nyelvek.
1. Mit jelent a szinkrónia és a diakrónia fogalma?

2. Mit jelent a poligenézis fogalma?
3. Magyarázd meg a Bibliában olvasható felfogást a nyelv eredetéről!
4.Mi a nyelvek csoportba sorolásának az alapja?
5. Sorold fel és röviden jellemezd a nyelvek típusait!
93
AZ ÍRÁS TÖRTÉNETE
„Semmi sem örök, és kevés dolog maradandó a földön."

(Seneca)
• Gyűjtsd össze, milyenfajta írásfajtákról hallottál már!

Az írást a mindennapi élet szükségletei hozták létre. A különböző
írásrendszerek egymástól függetlenül, eltérő időkben alakultak ki a világ több
részén: Mezopotámiában, Kínában, Közép-Ázsiában és másutt. Az írás elterjedésével
térben és időben távol élő emberek is üzenni tudtak egymásnak. Általa teremtődött
meg az irodalom, és vált lehetővé az irodalmi alkotások lejegyzése, évezredekre
történő megőrzése.
Az írás napjainkban már nem mindig szolgál gyakorlati célt. A Távol-
Keleten és az iszlám országaiban nagyra értékelik a szépírás művészetét, a
kalligráfiát. Az arab kalligrá-fus mesterek úgy tudják a betűk vonalait
alakítani, hogy a végeredmény egy rajzot formázzon.
Az első írásjelek
Az írás első jeleit a kb. Kr. e. 3500 tájáról való közel-keleti és délkelet-európai
agyagtáblákon találták meg. Több sumer agyagtábla került elő a mai Irak és Irán
területéről.
Az írás legősibb formái embereket, állatokat és hétköznapi tárgyakat ábrázoltak.
Ezeket a képírásos jeleket piktogramoknak nevezzük. A legősibb ismert
képírás Kr. e. 3000 tájáról való. A képírás megfejtéséhez nem szükséges értenünk
azt a nyelvet, amelyet az írás rögzítője beszélt, elegendő a jelképeket fölismernünk.
Hullámos vonalak jelképezték pl. a tengert vagy a folyót. A piktogramok anélkül
ábrázolták az üzenet tartalmát, hogy bármilyen kapcsolatban lettek volna a kiejtéssel.
Egyiptomban, Mezopotámiában és Kínában is találtak korai képírásjeleket.
• Gyűjts a mindennapi életben használt képes jeleket, piktogramokat!
94
Mivel a képírásos jelek bonyolultabb üzenetek közvetítésére alkalmatlanok

voltak, és félreérthették őket, kifejlesztették a fogalomírást. A fogalomírás jelei, az
ideogramok nemcsak azt a tárgyat jelentették, melyet ábrázoltak (pl. egy lábat),
hanem azt a fogalmat is, amely a tárggyal kapcsolatos (pl. a járást). Az írásfajták
történetük során az ésszerűség irányában fejlődtek. Így az ideogramok fokozatosan
egyszerűsödtek, és egyre kevésbé hasonlítottak arra a tárgyra, amelynek a képéből
származtak. Az ésszerűsítés folyamatában az írásjelek többjelen-tésűek lettek, és
bizonyos jelek összekapcsolásával újabb jelentések születtek.
A mezopotámiai sumerok kb. 5000 éve találták fel az ékírást, a legősibb ismert
írásrendszert. A képírásos jeleket oldalra döntötték és egyszerűsítették.
Az ékírás arról kapta a nevét, hogy a nádheggyel a nedves agyagtáblákra
nyomott jelek ék alakúak voltak. Eleinte kb. 2000 jelet ismertek, majd az
állandóan használt írásjelek száma pár százra csökkent. A jelek azáltal is
változtak, hogy oszlopokban vagy balról jobbra futó sorokban jegyezték-e
fel őket. Az ékírást különböző nyelveken beszélő különböző népek is
értették, a késői ékírást már szavak, szótagok lejegyzésére használták. Az
ékírás különböző változataival kb. 3000 éven keresztül közel egész
Közel-Keleten írtak.
Ezek az ábrák mutatják, hogyan fejlődtek ki a piktogramokból a

különféle írásjelek.
Az írás fejlődésének következő állomása, amikor a jelek már nemcsak

szavakat, hanem szótagokat, sőt később hangokat is jelöltek, vagyis az írásjelek
egyre inkább kapcsolódtak a kiejtéshez. Az egyiptomiak kb. 3000 évvel ezelőtt
alakították ki sajátos írásmódjukat. Az ősi egyiptomi jelekben madarak, testrészek
és hétköznapi tárgyak képét ismerjük fel, mégsem képírásjelek, mivel összetett
rendszert alkottak, és szavakat, szótagokat vagy hangokat is jelöltek. Az ősi
egyiptomiak írásjeleit hieroglifáknak nevezzük. A hieroglifa szó görögül szent
vésetei jelent, mivel templomokra, sírokra és más vallásos emlékművek falára
vésték őket.
95
• Figyeld meg, mit ábrázolnak a képen az ősi egyiptomi hieroglifák!
Egyiptomban jól képzett és megbecsült írnokok gyakorolták az írás

tudományát. Mivel hieroglifákkal írni nagyon lassú munka volt,
kialakítottak egy gyorsabb, egyszerűbb írásformát, melyet hieratikus
írásnak nevezünk, ez lett a hétköznapok írásmódja. Majd később
kifejlesztettek egy még gyorsabb írást, a demotikus írást. Az egyiptomi
civilizáció hanyatlása idején a görögök uralkodtak Egyiptomban, ezért az
egyiptomi írnokoknak meg kellett tanulniuk a görög ábécé használatát.
Amikor a Földközi-tenger népei megalkották a hieroglifákat és az ék-írást, kb.

4000 évvel ezelőtt a kínaiak is kifejlesztették saját írásukat. A kínaiak írása
leginkább szóírásnak tekinthető, mivel a kínai írásjelek általában teljes szavakat,
néha azonban szórészeket jelölnek. A kínai írás az utolsó 4000 é v alatt csak
kismértékben változott, ezért a mai kínaiak többé-kevésbé el tudják olvasni az ősi
kínai szövegeket is. A kínai írás kb. 40 000 írásjelből áll, de már néhány ezer jel
ismeretével el lehet boldogulni a mindennapi életben.
A japánok is a kínai írást használják, de a japán nyelv követelményeinek
megfelelően a kínai írásjeleket egyszerűsítették, és kialakították saját japán
szótagírásukat, melyben az írásjelek a szavak szótagjait jelölik.
Az ábécé kialakulása
• Készíts rövid leírást az egyes ábécékről! Nevezz meg minél több olyan
nyelvet, melyek a különféle ábécéket használják!
Nem tudjuk pontosan, hogyan és mikor alakult ki az első ábécé, a hangok
jelölését megteremtő hangírás, más szóval a betűírás. Az ábécé segítségével jóval
kevesebb jellel lehet lejegyezni az üzenetet, mivel a betűk hangokat (fonémákat)
jelölnek, ezáltal megszakadt a kapcsolat az írásjelek és a szó jelentése között. Az ábécé
a szót alapelemeire, hangokra (fonémákra) képes szétbontani. A betűírás a
leggazdaságosabb és a leggyorsabb írásforma.
96
A modern ábécé ősét valószínűleg egy Szíria és Palesztina területén élő nép
találta fel kb. 3000 évvel ezelőtt. A legelső fennmaradt ábécét a föníciai nép
használta, ez az ábécé egy sémi nyelv leírására szolgált. A föníciaiak a mai Szíria
és Libanon területén éltek. 22 betűs ábécéjük nem tartalmazott magánhangzójeleket,
ezeket az olvasónak kellett behelyettesítenie a szövegbe. A kereskedők terjesztették
el ezt az írásformát, ebből alakították ki a különféle népek saját nyelvük számára
ábécéjüket. A föníciaiak írása az arámi nyelv közvetítésével előfutára lett többek
között a héber, az arab, az iráni és a török-mongol ábécéknek.
A görögök valószínűleg 2800 éve sajátították el az írás művészetét a kereskedő
föníciaiaktól. Módosították néhány föníciai betű formáját, egyes mássalhangzó-
jelölő betűkkel magánhangzókat jelöltek, és kiegészítették a betűkészletet olyan
hangok jeleivel, amelyek a f öníciai nyelvben ismeretlenek voltak. Ezzel
lehetővé vált a kimondott szó hangjainak a lejegyzése. A görög ábécé volt a
bölcsője a grúz, az örmény és a cirill ábécének is. A világhódító rómaiak etruszk
közvetítéssel a görögöktől tanulták meg az írásformájukat, így alakult ki a latin
ábécé. Ma a l atin ábécé a legelterjedtebb a világon, ezt használják a román és a
germán nyelvek, ezt vette át több finnugor nyelv, közöttük a magyar is, valamint
a szláv nyelvek többsége.
A latin betűk először a görög vagy az etruszk betűkre hasonlítottak, és jobbról
balra haladva írták őket. Később az egyenes vonalú betűket meghajlították,
megfordították az írás irányát, így az ábécét saját nyelvükhöz igazították. A mai
latin betűs ábécé lényegében azonos a 2000 évvel ezelőttivel.
Bár a magyarok írása kezdettől fogva latin betűs volt, ismertek egy sajátos
írásformát, a rovásírást, ezt is használták egészen a 17. századig. Több rovásírásos
emlékünk maradt fenn Székelyföldön (pl.: a s zékelyderzsi írásos tégla, a
karácsonyfalvi toronyfelirat, a csíkszentmihányi templomfelirat). Ez az írásforma
nem mindig jelöli a magánhangzókat, és nemcsak betűjeleket, hanem szótagjeleket
is alkalmaz. A nevét arról kapta, hogy a bal kézben tartott fapálcákra késsel rótták
fel a sorokat, jobbról balra haladva.
A több évezredes fejlődés során különféle írásformák alakultak ki: a képírás, a

fogalomírás, az ékírás, a szó- és szótagírás, valamint a hangírás. A világon az
emberek különféle ábécéket használnak, pl. a görög, a cirill, a héber, az arab
és a latin ábécét.
1. Mi volt az oka az írásbeliség kialakulásának és fejlődésének?

2. Foglald össze a képírás, a fogalomírás, a szó-, a szótag- és a hangírás jellemzőit!
3. Készülj fel egy ötperces kiselőadásra az egyiptomi hieroglifákról!
4. Meséld el a különféle ábécék kialakulásának a menetét!
97
A MAGYAR NYELV ÉVEZREDEI
„A magyar nyelv a Tiszához hasonló

kanyarulatokkal vándorol útján. Növekedett,
szélesedett, gyarapodott."
(Krúdy Gyula)
• Mit tudsz nyelvünk eredetéről? Beszélj róla a családfa segítségével!
Korábbi tanulmányaidból már tudod, hogy a magyar nyelv az uráli

nyelvcsaládba, annak is a finnugor ágába tartozik. Az uráli alapnyelvet beszélők
őshazája valószínűleg Nyugat-Szibériában, az Ob alsó folyása és az Urál hegység
között, valamint a hegység nyugati oldalán terült el. Az ősnyelv kb. 6 ezer évvel
ezelőtt válhatott szét finnugor és szamojéd ágra. Majd a finnugor együttélés nyelve
Kr. e. 3500-3000 körül ismét két ágra bomlott: a finn-permi és az ugor ágra. Az
ugor ágat a magyar, a vogul és az osztják nyelv alkotja. A vogulok belső neve a
manysi, az osztjákoké pedig a hanti, ezt használták saját maguk elnevezésére. A
vogulokat és az osztjákokat lakóhelyükről, az Ob folyó környékéről obi-
ugoroknak is nevezték.
98
Az ugor egység felbomlását az időjárási viszonyok megváltozása idézte elő.

Ugyanis a Kr. e. 1-2. évezred fordulóján Nyugat-Szibéria földművelésre
alkalmas, ligetes sztyeppvidéke a f elmelegedés következtében száraz sztyeppé,
félsivataggá változott. Ezért az obi-ugorok északabbra vándoroltak, hogy tovább
tudják folytatni régi, földművelő gazdálkodásukat. A magyarok elődei viszont
inkább a helyükön maradtak, régi életmódjukat feladva áttértek az állattartás egy
sajátos formájára, a lovas nomádizmusra. Így az ugor népcsoportok szétváltak. Ké-
sőbb őseink, a magyarok elindultak hosszú vándorútjukra, míg a vogu-lok és az
osztjákok az őshaza területén folytatták életüket.
A vogulok és az osztjákok nyelvi elkülönülése csak későn következett be. Ezt a
kettéválást az is segítette, hogy ez a két népcsoport igen nagy, több mint félmillió km2
kiterjedésű területen telepedett le. A nagy távolság miatt az is előfordult, hogy az egy
nyelven belül levő nyelvjárások annyira különböztek, hogy a más-más nyelvváltozatot
beszélők nem értették meg egymást. A történelem és a politika is közrejátszott abban,
hogy napjainkra erősen megfogyatkozott az obi-ugor nyelvet beszélők száma, és egyes
nyelvjárások már teljesen kihaltak. A magyarral szemben az obi-ugor nyelvek nem
rendelkeznek írásbeliséggel. Írásos dokumentumok (meséskönyvek, tankönyvek) a
20. század 30-as éveiben jelentek meg, de ezek is cirill betűkkel készültek. Mindkét
népcsoportban az északi nyelvjárás vált az irodalmi nyelv alapjává. Népköltészetük
főleg a területükön járt európai kutatók gyűjtéséből vált ismertté.
A nyelvrokonság bizonyítékai
Nem könnyű a több ezer éve távol élő népek között a nyelvrokonságot
tudományos hitelességgel bizonyítani. A nyelvek közötti rokonság megállapítására
a szakemberek a nyelvrokonítás tudományos eljárását dolgozták ki.
A nyelvrokonság bizonyítékai:
• a szabályos hangmegfelelések;
• az alapszókincs közös jellege;
• a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága;
• a nyelvtani eszközkészlet hasonlósága;
• egyéb segédtudományok (régészet, antropológia, néprajz stb.) bizonyítékai.
A nyelvrokonságot nem a szavak hasonló hangzása vagy a hasonló jelentésű

szóalakoknak az összecsengése dönti el, hanem a szavak, szóelemek egyes
hangjainak szabályos megfelelése. A szabályos hang-megfelelések az ősi örökségből
megmaradt szavakban történt szabályos eltérések, szabályos különbségek. A nyelv
hangkészlete az idők során
99
változik. Ugyanaz a hang egy rokon nyelvben másként változott, de ez a

változás csaknem minden esetben azonosan és szabályszerűen történt.
magyar vogul zürjén votják cseremisz finn
fa pa pu pu pu puu
fon pun pinni pun penem puno
Ilyen például a magyar nyelv szókezdő/hangja, amely a finnugor nyel-
vekben a ρ hangnak felelt meg.
Fontos az alapszókészlet egy részének szabályos megfelelése.
Alapnyelvi szavak:
• névmások: magyar te, zürjén të, votják ton, cseremisz tënj, mordvin ton,
finn sinä, lapp ton;
• az egyszerű számok: magyar két, osztják kát, vogul kit, zürjén, votják kyk,
cseremisz kok, mordvin káftá, finn kahte-, lapp kykt;
• a testrészek elnevezései: magyar szem, osztják szem, vogul sem, zürjén szjin,
votják szjim, cseremisz szindze, mordvin szjëljnje, finn silmä, lapp
csjalm;
• rokonságnevek: magyar fiú, osztják poch, vogul pygh, zürjén, votják pi,
finn poika;
• a természet tárgyai és jelenségei: magyar tél, osztják täl, vogul tél, zűrjén
tyl, votják tol, cseremisz tël, mordvin tjëljë, finn talve-, lapp tálevé;
• az állatvilág neve: magyar lúd, osztják lont, vogul lunt, cseremisz ludo,
finn lintu (madár);
• a növényvilág neve: magyar fa, vogul pa, zürjén, votják, cseremisz pu,
finn puu;
• az ásványok neve: magyar kő, osztják keu, vogul kű, zürjén ki, votják kő,
cseremisz kü, mordvin kjëv, finn kive-;
• a lakás, az eszközök, a fegyverek, a ruházat elnevezései: magyar ház, osztják
chót, zürjén -ka, votják kua, cseremisz kudo, finn kota;
• a táplálkozás szókincse: magyar lé, vogul lém, cseremisz lëm, mordvin
ljomj, finn lieme-, lapp liébma (halleves);
• helyzet: magyar al, osztják yl, vogul jal-, zürjén, votják ul-, cseremisz ül,
mordvin al-, finn ala, lapp vuöllé-;
• elemi cselekvéseket, érzékeléseket, jelenségeket jelölő igék: magyar mén,
men- (megy), osztják, vogul mën-, zürjén mun-, votják myn-, cseremisz
mij-, finn mene-, lapp manna-;
• tulajdonságok, mennyiségek: magyar hosszú, vogul chosa, zürjén, votják
kuzj, cseremisz kuzso.
100
Alapnyelvi szavaink általában rövidek, csak egy-két szótagból állnak.

Nyelvünkben kb. 700-800 finnugor eredetű szó található.
A nyelvrokonság másik bizonyítéka, ha a rokon szavak jelentésköre megegyezik.
Ha eltérések vannak, azt a jelentésváltozások törvényeivel meg lehet magyarázni.
Ilyen például a kéz vagy a három szavunk, melyek jelentése a többi finnugor
nyelvben is ugyanaz, mint a magyarban. De a ház szavunkat tekintve, melynek
finn megfelelője a kota, már jelentéseltérést figyelhetünk meg. A finn kota szó
jelentése 'kunyhó, főzőház', de más rokon nyelvekben a ház szó jelenthet va-
dászsátrat vagy putrilakást is. A szó jelentése megőrizte egy-egy nép
gazdaságtörténetének különböző emlékeit.
A nyelvrokonítás fontos bizonyítéka a rokon nyelvek hasonló nyelvtani rendszere.
Pl. a magyarral rokon nyelvek mind toldalékoló (agglutináló) jellegűek. Az uráli
nyelvekben az igei személyragok egy része és a birtokos személyjelek hangsúlyukat
vesztett személyes névmásból alakultak ki.
Közös sajátosságuk még az uráli nyelveknek, hogy a birtokos személyjelek
kifejezik a birtokos, sőt a birtok számát is. A legtöbb uráli nyelvben az E/1.
személyű birtokost az -m toldalékkal jelölik (pl. magyar fejem; cseremisz:
attam 'atyám'; mordvin: kudom 'házam'). A magyar határozórendszerre jellemző
irányhármasság (honnan? hol? hova?) is megtalálható a rokon nyelvekben. Finnugor
elemből származnak a -k többesjel, a középfok -bb jele és az igei idő- és módjelek.
A mondattan, szórend körében is találhatunk egyezéseket. Ilyen például a névszói
állítmány megléte a finnugor nyelvekben, valamint a jelző és a jelzett szó
szórendje.
A nyelvrokonság bizonyításáéit ugyan legtöbbet a nyelvtudomány tesz, de
számos más tudományterület kutatási eredményei is sokat segítettek és segítenek
napjainkban is. Fontosak a régészeti, a néprajzi, az antropológiai, a földrajzi
helyzetet, az éghajlatot, az állat- és növényvilágot vizsgáló kutatások. Ezek a
tudományos feltárások segítették az ősi népek hazájának, vándorlásainak és
életmódjának a megismerését.
Nyelvrokonságunk kutatói
• Nevezz meg olyan tudósokat, akik nyelvünk eredetével foglalkoztak!
Nyelvünk finnugor rokonságának gondolatával egyes tudósok viszonylag
korán foglalkoztak. A 18. században már német és skandináv tudósok utaltak a lapp
és a magyar nyelv közötti esetleges rokonságra. Az első magyar kutató Sajnovics
János volt, aki megvetette nyelvünk
101
rokonságának tudományos alapjait. Sajnovics nem volt nyelvész, jezsuita

szerzetesként tagja volt annak az expedíciónak, amely 1769-ben Mária Terézia
megbízásából Észak-Norvégia partjainál, Vardö szigetén végzett méréseket és
megfigyeléseket az 1769. június 3-i napfogyatkozás kapcsán. A tudósnak a mérések
mellett az is a feladata volt, hogy tanulmányozza a szigeten élő lappok anyanyelvét is.
Sajnovics elsőként a két nyelv hangzásának, hanglejtésének hasonlóságára figyelt
fel. Majd a nyelvek szókészlettani, hangtani és alaktani egyezéseit kutatta.
Sajnovics a lapp és a m agyar nyelv azonosságairól már 1770-ben könyv alakban
(Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse) írt, és ezzel elindította
nyelvünk eredetének tudományos kutatását is. Igaz, hogy a tudós munkáját inkább
külföldön fogadták el, hazánkban értetlenül és nem kis ellenszenvvel szemlélték.
Ennek ellenére Sajnovics feltételezése az orvos és természettudós Gyarmathi Sámuel
személyében követőre talált. Gyarmathi az 1799-ben megjelent A magyar és a
finnugor eredetű nyelvek rokonságának grammatikai bizonyítása (Affinitas
linguae Hungaricae cum linguis Fennicae originis grammatice demonstrata)
című munkájában a rokonságot több finnugor nyelvre, főleg a finnre és az észtre is
kiterjesztette. A nyelvtani azonosságokat és az alapszókincsbeli egyezéseket állította
a nyelvrokonság bizonyításának a középpontjába. Noha Gyarmathi eredményei
sokban előrevitték nyelvrokonságunk kutatását, de őt sem ismerték el saját
honfitársai.
Az első magyar nyelvtudós Reguly Antal volt, aki 1843-ban eljutott az obi-
ugorokhoz, és ott rövid idő alatt igen gazdag népköltészeti kincset gyűjtött össze
rokonaink dalaiból, meséiből, szertartási szövegeiből, verseiből.
A finnugor nyelvrokonítás tudományos eljárását Budenz József dolgozta ki.
Legfontosabb művei a Magyar-ugor összehasonlító szótár (1873-1881); Ugor
alaktan (1884-1894). Őt tekintjük a finnugor nyelvészet megalapítójának.
Budenznak és tanítványainak (Szinnyei József, Munkácsi Bernát, Halász Ignác,
Pápay József) munkássága által Magyarország lett egy időre a finnugor
nyelvtudomány központja.
Nyelvünk rokonítási kísérletei

• Mit hallottál arról, milyen nyelvekkel rokonították még a magyart?
Hosszú és nehéz út vezetett odáig, hogy nyelvünknek az uráli nyelvcsaládba
történő tartozását a tudomány és a közvélemény is elfogadta. Nyelvünk rokonítására
több kísérlet történt, és történik még napjainkban is. Ezeknek a t örekvéseknek
általában valamilyen nyelven kívüli mozgatórugójuk van. Így például a nyelvi
egyenjogúság vagy elsőbbség, a gazdasági hatalom, a politikai érdek.
102
Az ókorban és a középkorban a tudósok a bibliai Bábel története kapcsán

a héber nyelvet tekintették elsődlegesnek, bár a másik két - szintén szent -
nyelvhez, a göröghöz és a latinhoz is szívesen hasonlították magukat a
különböző nemzetek nyelvei. Hazánkban is több olyan nyelvhasonlításról
tudunk, mely a hébert tekintette a magyar nyelv rokonának. Ezt hirdette
pl. a 17. s zázadban Geleji Katona István, Komáromi Csipkés György.
Ennek a hagyománynak több népnél az ébredő nemzeti öntudat mond ellent,
és ennek következménye lesz, hogy e népek magukat ősibbnek tartják a
hébernél, s vele szemben elsőbbségüket bizonyították. Így tett Táncsics
Mihály, Markos Gyula is és Horváth István történész, aki 1825-ben
megjelenő könyvében a következőt írta: „Pözsög a Szentírás mindenféle
magyar nevektől: Mózes, Simon, Áron. De akár Ádám, aki mint a neve is
mutatja, Ádám (Tudniillik almát Évának). Vagy Babilon, ami nem más,
mint Bábolna, Karthágó pedig Kard-hágó, Ilion (Trója görög neve)
tulajdonképpen Ilonka-vár, és végül Stokholm is magyar eredetű, mert
előzőleg Istókhalma volt."
Gyakori jelenség, hogy a politika játszik szerepet a nyelvhasonlításban.
A II. világháború idején az éppen esedékes széljárás határozta meg, hogy
a magyar-japán, a magyar-német vagy a magyar-angol rokonságot hirdető
elmélet került-e előtérbe.
A 19. század utolsó harmadában folyt az úgynevezett ugor-török
háború. Vámbéry Ármin nevéhez fűződik a magyar nyelv törökkel történő
rokonítása. Ezt az elméletet sokan támogatták, és előnyben részesítették az
akkor Budenz és Hunfalvy által megismertetett finnugor „halzsíros
atyafiakkal" szemben. Egy nemrég feltárt magyar rovásírásemlék kapcsán
ismét szóba került a török-magyar nyelvrokonság gondolata.
Sokan támogatták a sumer-magyar rokonítás gondolatát. A sumerok
Mezopotámia őslakosai voltak. Az 1950-es években feltárt gazdag ősi
kultúra igézetében kelt életre a sumerokkal való rokonításunk. A
rokonságot vallók főképpen a közösnek tartott szavakkal próbálják
megalapozni állításaikat. Például sumer har 'ordít, dörög' ~ magyar harsog;
sumer kul 'zárni' ~ magyar kul-csár, kul-cs. Ezek az azonosítások azonban
igen könnyen megcáfolhatók.
A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, annak is a finnugor ágába tartozik. A

nyelvrokonítás tudományos alapjai a s zabályos hangmegfelelések, az
alapszókincs közös jellege, a rokon szavak jelentéskörének, a nyelvtani
rendszernek a hasonlósága, valamint egyéb segédtudományok bizonyítékai. A
finnugor rokonság kiemelkedő kutatói: Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel,
Reguly Antal, Budenz József.
1. Melyik nyelvcsaládba tartozik a magyar nyelv? Kik a közvetlen nyelvroko-

naink?
2. Sorold fel a nyelvrokonítás tudományos bizonyítékait!
3. Bizonyítsd a nyelvrokonítás tudományos bizonyítékai alapján egy-egy
példával, hogy nyelvünk az uráli nyelvcsalád tagja!
4. Mutasd be a kezdeti finnugor rokonságot valló kutatók munkásságát!
5. Nevezz meg néhány, nyelvünket érintő rokonítási kísérletet!
103
A MAGYAR NYELV
TÖRTÉNETÉNEK
FŐBB KORSZAKAI
... a tagolt, hajlékony emberi nyelv az emberiség

legnagy
szerűbb vívmánya, melyet mai változataiban a
nemzedékek
végeláthatatlan sorainak állandó erőfeszítése
teremtett
meg..."
(Bárczi Géza)
Nyelvünk történetében a nyelvtudomány különböző korszakokat különít el. A

korszakhatárok általában nem merevek, hiszen a nyelv állandó változása sem
köthető pontos dátumokhoz. Azért kapcsolódik mégis egy-egy korszak valamilyen
történelmi eseményhez, hogy megkönnyítse a tájékozódást, segítse a nyelvi és a
történelmi folyamatok párhuzamba állítását.
A magyar nyelv fejlődésének főbb korszakai:

• az ősmagyar nyelv kora (a honfoglalásig),
• az ómagyar kor (a mohácsi vészig, 1526-ig),
• a középmagyar kor (a felvilágosodás koráig, 1772-ig),
• az újmagyar kor (napjainkig).
Az ősmagyar nyelv kora az ugor nyelvközösség felbomlásától a honfoglalásig

(895-96-ig) tartott. Ebből a korból nincsenek írásos emlékeink, így a nyelv akkori
állapotára későbbi dokumentumokból, a rokon nyelvek történetéből lehet
következtetni. Az alapnyelvi és a belső keletkezésű szavakon kívül az ősmagyar
korban nagy számban gyarapodott nyelvünk jövevényszókkal. Népünk vándorlása
során főleg iráni és török, illetve a honfoglalás előtt szláv nyelvű népekkel
érintkezett. Tőlük nagyon sok tárgyat és fogalmat ismert meg, és gyakran az őket
megnevező szavakat is átvette.
Számos változás érte hangrendszerünket is. Ebben a korban alakultak ki a magas
és mély hangrendű szavak mellé a vegyes hangrendűek. Nyelvtani rendszerünk is
gazdagodott az igei személyragokkal, az igei módjelekkel, a birtokos
személyjelekkel, a középfok jelével, a t árgyraggal és több viszonyraggal. A
mondatok szerkezete bonyolultabbá vált. Kialakultak a mellékmondatok főbb
típusai.
104
Az ómagyar kor a honfoglalástól a mohácsi csatáig (1526-ig) tartott. A magyar nép

letelepedése a Kárpát-medencében jelentős változást hozott népünk társadalmi,
gazdasági életében. Megjelent a latin betűs írásbeliség, amelynek köszönhetően ebből
a korból már vannak írásos emlékeink. Gyarapodik a szókincs főleg szláv (pl.
berkenye, luc, kereszt, pap, szent), latin (pl. apostol, legenda, advent) és a
polgárosodásról tudósító német eredetű (pl. polgár, soltész, cégér) szavakkal. Ebben a
korban is több változás történt hang- és toldalékrendszerünkben, változott a mondat
szerkezete is.
Az ómagyar kor második felét a kódexek korának is nevezik, mert a korszak
irodalmát a kódexirodalom, a kézzel írott könyvek jellemezték. A kései ómagyar
kor nyelvi anyagában az egyházi eredetű vallásos emlékek mellett már a világi
jellegű magyar szövegek is megtalálhatók. Nyelvünk ekkor még alapvetően
területi változatokban, nyelvjárásokban élt. Társalgásban a beszélők egymás között
- nemtől, rangtól és életkortól függetlenül - az általános tegezést használták.
A középmagyar kor a mohácsi csatavesztéstől (1526) a felvilágosodás koráig
(1772) tartott. A korszak történelme - a három részre szakadt ország élete, a török
hódoltság, a tizenöt éves háború, a Rákóczi-szabadságharc - hatott a nyelv
változására is. Segítette a nyelv fejlődését a reformáció és a könyvnyomtatás. Magyar
nyelven és a nyomtatott művek terjedésével bontakozott ki a hitvitázó irodalom.
Elkészültek az első részleges Biblia-fordítások, 1590-ben született meg Károli
Gáspár első teljes magyar nyelvű Biblia-fordítása. Terjedt a magyar nyelvű
írásbeliség, és ez hatott a hivatalos iratokra is. Egyre gyakoribbak lettek a terjedelmes
emlékiratok, a n aplók, az úti feljegyzések. De e korszakban még mindig a latin
nyelvet használták a hivatalokban, és ez volt a férfiak társalgási nyelve is.
Ugyanakkor ekkortájt már megfigyelhető a magyarnyelvűség erősödése. Ε korszak
jelentős eseménye nyelvtörténeti szempontból, hogy elkezdődött a magyar nyelv
egységesülése. Ezt segítették a megjelenő hazai nyelvtanok és szótárak. Ebben a
korban is végbementek - bár a korábbiaknál kisebb mértékű - hangtani, nyelvtani és
szókészlettani változások. Kialakult a magázó forma. A kor jelentős műve
Sajnovics János Demonstratio... című munkája, amely 1770-ben először mutatta be a
magyar nyelv finnugor rokonságát.
Az újmagyar kor 1772-től napjainkig tartó korszaka több fontos szakaszra
osztható. A nyelv fejlődésére nagy hatással volt a felvilágosodás, a nyelvújítás és a
reformkor. Sokat gazdagodott és megújult a szókincs. Elkezdődtek a nyelvművelő
mozgalmak. Megteremtődött a magyar nyelvi egység és a magyar irodalmi nyelv.
Sok új magyar nyelvű nyelvtan, szótár jelent meg. Kialakult a helyesírás
normarendszere, és 1832-
105
ben megjelent az első magyar helyesírási szabályzat, mely Vörösmarty Mihály

irányításával készült. A nyelvért folytatott harc fontos eredménye, hogy az 1844-es
országgyűlés államnyelvvé nyilvánította a magyar nyelvet. Elkezdődött a magyar
nyelv tudományos kutatása, létrejött a nyelvtudomány.
A Jordánszky-kódex (1516-1519)
A magyar nyelv fejlődésének főbb nyelvtörténeti korszakai: az ősmagyar nyelv kora,

az ómagyar kor, a középmagyar kor és az új-magyar kor.
1.Sorold fel a magyar nyelv fejlődésére jellemző nyelvtörténeti

korszakokat!
2.Mutasd be az egyes nyelvtörténeti korszakokat röviden, a megismert
főbb jellemzők alapján!
3.Idézd fel, amit korábban a nyelvművelő fejezetben a nyelvújításról
tanultál! Foglald össze egy vázlat segítségével!
106
A NYELVTÖRTÉNETI KUTATÁSOKFORRÁSAI
„Kis forrásból eredő folyó a nyelvünk, táltosok

és hittérítők, a Don mellől jött harcos keleti
fejedelmek és furulyázó pásztornépek
szavaiból keletkezett."
(Krúdy Gyula)
Biztosan elgondolkoztál már azon, milyen forrásokból ismerhetjük meg

anyanyelvünk múltját. Többféle fogódzójuk van a nyelv történetét kutató
szakembereknek. A legrégibb korokról a rokon nyelvek tanulmányozásával
szerezhetünk ismereteket. Tanulságosak a különféle nyelveket vizsgáló,
összehasonlító nyelvészeti kutatások is. De a kutatók számára a legfontosabb és a
legbiztosabb források azok az írásos nyelvemlékek, amelyek a r égmúltból
maradtak ránk.
Ezeket a nyelvtörténeti forrásokat csoportosíthatjuk aszerint, hogy kézzel írták
vagy nyomtatták őket, de elkülöníthetjük őket abból a szempontból is, hogy
milyen nyelvi anyagot őriznek.
A nyelvemléktípusok:
• szórványemlékek,
• glosszák, szójegyzékek, szótárak, • kéziratos szövegemlékek,
• nyomtatott szövegemlékek.
A szórványemlékek azok az írott források, amelyek idegen nyelven íródtak, s a
szövegben magyar szavak csak elszórtan jelennek meg. Az idegen nyelvű
szövegben szereplő magyar szavak többsége valamilyen tulajdonnév (földrajzi vagy
személynév), amelyet nem tudtak idegen nyelvre lefordítani. A legjelentősebb
szórványemlék a 950 körül keletkezett Bíborbanszületett Konstantin bizánci
császárnak fia okulására írt, görög nyelvű írása, mely A birodalom kormányzásáról
címet viseli. A görög mű gazdag magyar tulajdonnevekben. Megtalálhatók benne a
fővezérek (Álmos, Árpád, Levedi, Üllő, Tas), a törzsek (Nyék, Megyer,
Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi) és az egyes földrajzi helyek (Etelköz, Tisza,
Maros, Levédia) neve. A szövegben néhány tisztséget jelölő főnevet is
olvashatunk (gyula, vajda).
A veszprémvölgyi apácák adománylevelében - mely Szent István korában keletkezett
- a görög és a későbbi latin nyelvű változatban dunántúli magyar helynevek
találhatók.
107
1055-ből származik A tihanyi apátság alapítólevele, ebben nemcsak

tulajdonnevek maradtak fenn, hanem magyar köznevek, sőt egy mon-
dattöredék is: feheruuaru rea meneh hodu ut u rea [= Fehérvárra menő
hadútra]. Az alapítólevél nemcsak a hangtani és az alaktani, hanem a
szószerkezettani kutatások forrásanyaga is.
A tihanyi apátság alapítólevelének pecsétje és aláírásai
108
A szórványemlékek közé tartozik az Anonymus által 1200 kör ül írt Gesta

Hungarorum. Anonymus, aki feltehetően III. Béla király jegyzője lehetett, korának
divatos regényes gesztájában a m agyar királyok és nemesek származását kívánta
megírni. A regényes mű adatai ugyan nem hitelesek, de számos szórványnyelvi
emléket tartalmaz. Gazdag személynevekben, és több helynevet is találunk benne
(pl.: saruuar [sárvár], satmar [szatmár], matra [mátra]).
A glossza nem szerves része a szövegnek, hanem a szövegek megértését segítő
lapszéli vagy a sorok közé beírt jegyzet. A glossza a latin szöveg olvasóját
segítette az egyes szavak, szókapcsolatok megértésében. Legjelentősebb fennmaradt
glosszáink: a Marosvásárhelyi, a Szal-kai-glosszák és a 1 5. századi latin
prédikációsgyűjtemény, a Sermones Dominicales glosszái.
Az ómagyar korban a szótárak helyett fogalomkörök szerint csoportosított
szójegyzékeket használtak. Ezek a szójegyzékek latin nyelvűek voltak, s a latin
szavak fölé jegyezték be a magyar jelentést. Két fontos szójegyzékünk az 1395 körül
keletkezett Besztercei, valamint az 1405 körül készült Schlágli- (ejtsd: slégli)
szójegyzék.
A szövegemlékek olyan nyelvemlékek, amelyek már összefüggő, magyarul írt
szövegek. Ezek a szövegek hosszabbak vagy rövidebbek lehetnek, kézírásosak
vagy nyomtatottak, illetve egyházi vagy világi témájúak. A magyar és egyben az
összes finnugor nyelv első szövegemléke a Halotti beszéd, amely a latin nyelvű Pray-
kódexben úgynevezett magyar vendégszövegként maradt fenn. A 12. század végén
íródott mű egy temetési beszéd, mely két részből áll: egy 26 soros beszédből és egy 6
soros könyörgésből.
A legkorábbi magyar versünk a 13. század közepe táján keletkezett Ómagyar
Mária-siralom. A vers a Leuveni-kódexben (ejtsd: lőveni) maradt fenn. Az Ómagyar
Mária-siralmat feltehetően prédikáció előtt az áhítat felkeltésére mondogathatták vagy
énekelhették. Újabb kutatások szerint a vers nem egyetlen latin mintára vezethető vissza,
hanem feltehetően a szerző a verset több latin Mária-siralom részleteiből állította össze.
A Königsbergi töredék és szalagjai valószínűleg a Halotti beszéd és az Ómagyar
Mária-siralom között keletkezett. Ez a mű terjedelmében nagy lehetett, de mint a
középkorban oly gyakran, ezt a művet is felszabdalták, és egy latin kódex elé tették
védőlapnak, illetve a könyv gerincét erősítették meg vele. Így ez a nyelvemlékünk
hiányosan, töredékeiben maradt csak fenn.
A 13. század második felében keletkezett a három részre tagolt, rím-szerűen
összecsengő prédikációvázlat, a Gyulafehérvári sorok.
A kódexek nagy terjedelmű, kézzel írott alkotások. A kódexek jelen-
109
tős részét az az igény hozta létre, hogy az egyház hivatalos nyelvét, a latint kevésbé
értőknek anyanyelvükön szóljanak az imádságok, a példázatok, a bibliai részletek,
a legendák. A kódexek kisebb része a 15. században, nagyobb részük a 16. század
első harmadában keletkezett. Legjelentősebb kódexeink közül az első a Szent Ferenc
életét elbeszélő Jókai-kódex. A kódex eredetije a 14. század második felében született,
a másolat a 15. század közepéről való. Szintén 15. századi a világi papoktól származó
első magyar Biblia-fordítás, a Huszita Biblia, melyet három kódexben találtak meg. Az
Ószövetség egyes részeit a Bécsi kódex, az evangéliumokat a Müncheni, míg a
zsoltárokat az Apor-kódex őrizte meg.
A 15. század második felének
legdíszesebb kódexe a Festeticskódex,
mely Kinizsi Pálné Magyar Benigna
számára készült imádságos könyv. A
16. század számos kódexe közül
kiemelkedik a Ráskay Lea domonkos
apáca által 1510-ben másolt Margit-
legenda. A kódex IV. Béla király
leányának, Margitnak az életét és a vele
kapcsolatos csodás eseményeket írja le.
Legterjedelmesebb kódexünk az 1527
körül készült Érdy-kódex. A tudatos
szerkesztésű mű az egyházi év
ünnepeire szóló prédikációkat és a
szentek legendáit gyűjti össze.
A korai nyomtatványok közül
érdemes kiemelnünk Sylvester János Új
Sylvester János Új Testamentumát (1541) és Károli Gáspár Szent
Testamentumának Bibliáját (1590, Vizsoly).
í l j
Az egyházi tárgyú nyelvemlékeink mellett világi tárgyú szövegek is
fennmaradtak. Közülük legkorábbi az eredetiben megmaradt 150 soros históriás
ének, a Szabács viadala. Az ének Mátyás király egyik dicsőséges haditettét
meséli el.
Összesen két sorból áll a Soproni virágének, mely a 15. század végéről származik, és
a magyar nyelvű szerelmi líra első emléke. Wyrag th[u]dyad, theuled el kel
mennem, Es the yrethed kel gyazba ewlteznem. у = [i, í] ew, eu = [ö, ő]
110
Nyelvészeti szempontból jelentős források még a korabeli kelengyelajstromok, a

nyugták, a bírói ítéletek és a magánlevelek.
A nyelvtörténeti kutatások forrásai

Nyelvemlék- Nyelvemlék Jellemző
típus nyelvi adat
Szórvány 950 k. Bíborbanszületett Konstantin: tulajdonnevek
emlékek A birodalom kormányzásáról (földrajzi
1018 U./1109. A veszprémvölgyi apácák és személynevek,
adománylevele mondattöredék)
10SS A tihanyi apátság alapítólevele
1200 k. Anonymus: Gesta Hungarorum
Glosszák 1410 k. Marosvásárhelyi glosszák lapszéli vagy
1490 Szalkai-glosszák sorközi jegyzetek
15. sz. Sermones Dominicales
Szójegyzékek 1395 k. Besztercei magyar szavak
szójegyzék 1405 k.
Szövegemlékek, Schlágli szójegyzék
1195 e. Halotti beszéd összefüggő, kézzel
kódexek 1200 k. Königsbergi töredék és írt vagy nyomtatott
szalagjai anyanyelvi szöveg
13. sz. közepe Ómagyar Mária-siralom
13. sz. második fele Gyulafehérvári
sorok
1372 u. Jókai-kódex
A Huszita Bibliát őrzi 1416 u. Bécsi
kódex,
Müncheni kódex, Apor-kódex
1494 e Festetics
1541 Sylvester kódex
János: Új Testamentum
1590 Vizsoly: Károli Gáspár: Szent
Biblia Szabács viadala
15. század vége Soproni virágének
1. Sorold fel a nyelvemléktípusokat!

2. Jellemezd a szórványemlékeket!
3. Mit nevezünk glosszának és szójegyzéknek?
4. Mutasd be a legfontosabb szövegemlékeinket!
5. Mi a témájuk a kódexeknek? Készülj fel egy kódex részletes bemutatására!
111
AHANGRENDSZERVÁLTOZÁSA
... zengő nyelvünket tündérek szőtték,
nagysza
kállú táltosok énekelték, kobzosok
pengették,
Tisza selyem-vize susogta, Kárpát
mennydörög
te, tatár-török nem bírta, magyar költő
kis
mécsvilágánál imádkozva idézgette,
mint az
aranyvarázsló az ő szellemeit."
(Krúdy Gyula)
Az önállóvá vált magyarság hangrendszere az eredeti (kikövetkeztetett)

alapnyelvi hangállományhoz képest jelentős változáson ment keresztül. A
különböző korszakokban más és más hangtani változásokat követhetünk
nyomon. Mai hangrendszerünk hosszú folyamat eredményeképpen az ómagyar
kor végén és a középmagyar kor elején alakult ki.
Az ősmagyar korban meglevő magánhangzók feltehetően megvoltak már a finnugor
alapnyelvben is. Ezeket a magánhangzókat az alábbi táblázat mutatja be.
Mélymagánhangzók Magasmagánhangzók
ajakkerekítéses ajakréses ajakkerekítéses ajakréses

Felső u i ü i
nyelvállású
Középső o ë
nyelvállású
Alsó
nyelvállású a e
Megfigyelhetjük, hogy az ősmagyar korban a mainál még kevesebb

magánhangzónk volt. De találunk olyan magánhangzókat is, amelyeket ma már nem
ismerünk (mély i), illetve csak az egyes nyelvjárásokban fordulnak elő (ë). A mély i
hang emlékét ma már csak azok az i vagy í hangot tartalmazó szavaink őrzik,
amelyek mai magas hangrendjük ellenére is mély végződést kapnak (pl. kín: kínos,
kínban; híd: hidak, hídról; sír: sírra, sírja; szív: szívtak, szívós).
A zárt ë hangot még ma is több nyelvjárásban ismerik és ejtik. A táblázat
szemlélteti, hogy ekkor még nem voltak hosszú magánhangzóink.
112
Voltak azonban a nyelvben kettőshangzók (diftongusok), pl. az ei, ezek egyetlen

szótagot alkottak a szóban. A kettőshangzókat is megőrizték egyes
nyelvjárásokban (pl. jup, föüd, kiëk). A kettőshangzók az ómagyar korban már
véglegesen egyszerűsödtek, és hosszú é, í, illetve á hanggá váltak.
Az ősmagyar korszakban számos alapnyelvi örökségünk tovább él, de több
változás is történik. Ilyen a szóvégi magánhangzók története. A finnugor
alapnyelvben a szavak magánhangzóra végződtek. Ezek a tővégi magánhangzók
az ősmagyar kor végére zárt magánhangzókká váltak (i, ü, i, u), majd a honfoglalás
körüli időben elkezdődött a teljes elnémulásuk, lekopásuk. A tővégi magánhangzók
eltűnése az ómagyar korban fejeződött be. A tővéghangzók az ősi toldalékok előtt
azonban megőrződtek (pl. keze-t; háza-s). A tővéghangzók lekopása gyakran hatott a
tőbelseji magánhangzókra is. Az időtartam csökkenésének kiegyenlítésére a tőben
levő magánhangzó (több szótagú szó esetében az utolsó szótag magánhangzója)
megnyúlt. Ezt a hangtani változást pótlónyúlásnak nevezzük (pl. utu > út; varu > vár;
kezi > kéz).
A magánhangzó-harmónia is finnugor alapnyelvi sajátosság volt. Ez azt jelenti,
hogy a szavak vagy csak magas, vagy csak mély magánhangzót tartalmaznak. Ez az
ősmagyar kor végéig nem változott. A toldalékok is követték a m agánhangzó-
harmóniát. Ez a hangtörvény az illeszkedés, amelyet már hangtani tanulmányaidból
ismersz. A magánhangzó-harmónia az ősmagyar kor végéig fennállt. De a korszak
végén a kettőshangzók egyszerűsödése és a mély i magassá válása következtében
létrejöttek a vegyes hangrendű szavak (pl. nyíl, nyilak).
Az ómagyar korban a magánhangzók száma növekedett. A kettőshangzók
egyszerűsödésének köszönhető, hogy kifejlődtek a hosszú í, é, ő, ű és ó,á hangok. Az
ő,ű és ó már az ómagyar korban kialakult a kettőshangzókból. Jellemző
hangváltozási tendencia az ómagyar korban a hangok nyíltabbá válása (pl. pukul >
pokol). Így jött létre az ü, ű hang nyíltabb változataként az ö, ő. Ennek a
változásnak az emlékét még ma is őrzik szavaink (pl. türül ~ töröl). A finnugor
kortól tart az a változás, hogyha egy több szótagból álló szóban két
magánhangzóra végződő szótag követte egymást, akkor a második szótag
magánhangzója kiesett (pl. uruszág > ország; várotok > vártok). Ha a szóalakban
három ilyen szótag is volt, akkor először a harmadik szótagnál esett ki a
magánhangzó (pl. berekenye > bereknye > berkenye). Ezt a jelenséget kétnyíltszótagos
tendenciának nevezzük. A mai magánhangzórendszerünk az ómagyar kor végére
már teljesen kialakult.
A mássalhangzók fejlődése, változása is hosszú folyamat volt. Az alapnyelvi
mássalhangzóinkra is csak a rokon nyelvi adatok összeha-
113
sonlításából, a szabályos eltérések megfigyeléséből tudnak a gyelvé-szek

következtetni. Így valószínűleg az ősmagyar kor elején a következő
mássalhangzók fordultak elő nyelvünkben:
MÁSSALHANGZÓK
A képzés helye szerint
Ajakhangok Foghangok Szájpadlás- Gégehang
hangok
Zön- Zön- Zön- Zön- Zön- Zön- Zön- Zön-
gés gétlen gés gétlen gés gétlen gés gétlen
xxx Zár- Ρ t k
xx hangok
Orr- m η ny, η
hangok
Rés- w δ, l sz.s, j, ly
hangok sz'
Zár-rés cs, cs'
hangok
Pergő r
hang
• Hasonlítsd össze ezt a táblázatot a mai mássalhangzó-táblázattal!

Figyeld meg, mikor alakulnak ki a ma is ejtett mássalhangzók!
A mássalhangzók közül sok mai hangunk még hiányzott ekkor (pl. d, f, z, dz, zs,
gy, ty, g, h), illetve több olyan hangot is találunk a táblázatban, amelyek a m ai
nyelvünkben már nem szerepelnek.
Vegyük szemügyre ezeket a hangokat! A w hang képzése hasonló a b
hangéhoz, csak a hang ejtésekor a két ajak között rés támad. Nagyon
hasonlít az angol w (well, where) vagy a spanyol v, b hangok ejtéséhez. A δ
zöngés réshang ejtését szintén az angol kiejtéssel érzékeltethetjük, ugyanis
úgy képezzük, mint az angol th-x (pl. thank, the). Az orrhang η ejtését jól
szemléltethetjük olyan szavak kimondásával, amelyekben az n-t g hang kö-
veti (pl. ing, láng, lenge, hang). Az sz' és a cs' hangokat lágyabban kell
ejteni, mint az sz és a cs hangot, úgy, mintha a j hangot is akarnánk
egyszerre ejteni. Az ly betűként még ma is megtalálható
hangrendszerünkben, de ejtése azonos a j fonémával. Ezt a hangot az előző
két hanghoz hasonlóan jésítetten kell ejteni. Az ly egészen az ú jmagyar
korig önálló fonéma volt, mely az l és a j együttes ejtéséhez hasonlítható a
legjobban. (Egyes nyelvjárások, pl. a palóc, ma is őrzik.)
Az alapnyelvi mássalhangzók rendszere már az ősmagyar korban lényeges
átalakuláson ment át. Ez a változás az ómagyar korban tovább
114
folytatódott. Egyes hangok eltűntek, mások -jóval nagyobb számban -keletkeztek. A

honfoglalás korának mássalhangzórendszere már sok tekintetben hasonlít a
napjainkéhoz.
A mássalhangzók között az ly mint önálló fonéma még az ómagyar
korban megvolt. A szájpadlás közepén képzett ch hangot egyes szavak
ejtésében ma is őrizzük (pl. pech, mechanika, technika), de ez a hang ma
már nem önálló fonéma. A korai ómagyar kor elején mint önálló fonéma
hiányzott hangrendszerünkből a c, a zs, a dz, a ν és a dzs mássalhangzó.
Közülük a c, a zs és a dzs hangokat idegen eredetű jövevényszók
honosították meg. Ez a dzs hang nincs összefüggésben az ómagyar kor
elején, a honfoglalás táján még meglévő dzs' (j-sen ejtett dzs) hangunkkal,
melyet az ómagyar kor végére végleg kiszorít a gy változat. A mai
nyelvünkből ismert dzs fonéma a 16. s zázadban az oszmán-török jö-
vevényszók bekerülésével (pl. findzsa, szandzsák) honosodott meg. A ν
fonéma létrejötte belső magyar hangfejlődés eredménye. Túlnyomórészt a
szókezdő, illetve szótagkezdő и·-ből jött létre (pl. víz, virág). A dz hang
keletkezése is belső fejlemény. Többnyire a hangzóközi r-ből alakultak (pl.
mazzag > madzag; bozza > bodza). Ez a f olyamat szinte napjainkban is
tart. Bizonyítja ezt több szóalak egymás melletti megléte is (pl. vakarózik
~ vakaródzik; dörgölőzik ~ dörgölődzik, lopózik ~ lopódzik).
Mássalhangzóink nemcsak minőségi, de mennyiségi változásokon is

keresztülmentek. Így alakult ki például a múlt idő kettőzött tt-je, mely először csak
két magánhangzó között nyúlt meg, majd magánhangzó után a szó végén is.
Az ősmagyar korban csak rövid magánhangzóink és kettőshangzóink voltak.

Az ősmagyar és ómagyar kori legfontosabb magánhangzó-változások: a tővégi
magánhangzók eltűnése, a pótlónyúlás, az illeszkedés törvényének érvényesülése,
a hosszú magánhangzók létrejötte, a kétnyíltszótagos tendencia. Az ősmagyar
kor elején sok mai mássalhangzónk hiányzott még: a b, d,f, z, dz, zs, gy, ty, g, h; és
ma már nem ismerjük a következő hangokat: w, δ, η, sz' és a cs', ly. A hiányzó
mássalhangzók nagy része az ómagyar kor végére kialakult, kivétel a dzs hang,
mely csak a 16. században került nyelvünkbe.
1.Jellemezd az ősmagyar kor magánhangzókészletét!

2.Magyarázd meg a tővégi magánhangzók eltűnésének folyamatát!
3.Mi a pótlónyúlás?
4.Mutasd be példákkal a kétnyíltszótagos tendencia lényegét!
5.Milyen, ma már ismeretlen mássalhangzók voltak nyelvünkben az ősmagyar
korban?
6.Mikor és hogyan alakult ki a dzs hang?
115
NYELVTANI RENDSZERÜNK KIALAKULÁSA, VÁLTOZÁSA
Csak a holt nyelv nem

változik..." (Raffai Sarolta)
Nyelvtani rendszerünk is igen nagy változáson ment keresztül a magyar nyelv

külön életében.
Nyelvünk mai szabályrendszerének jelentős része 1500-2000 év alatt, az uráli
együttélés végétől a honfoglalásig terjedő időszakban alakult ki. Az ebben az időben
történt változásokat - nyelvemlékek hiányában - igen nehéz pontosan meghatározni.
Nyelvünk alapjaiban megtartotta finnugor jellegét, de több ponton a rokon nyelvek
rendszerétől eltérően fejlődött. Ezt a fejlődést főleg két irányban figyelhetjük
meg. Az egyik fejlődési irány, hogy a grammatikai eszközök (a toldalékok és a
viszonyszók) újabb csoportjai jöttek létre, illetve a meglevő csoportok eszközei
bővültek. A fejlődés másik fő irányvonala, hogy a jelöletlen mondatbeli kapcsolatok
fokozottan jelöltté váltak (pl. a tárgy eredetileg ragtalan volt, a birtokviszonyt sem
jelölték korábban).
Az igeragozás rendszere
Mai igeragozási rendszerünkhöz hosszú út vezetett. Számos gazdagodást és

szegényedést figyelhetünk meg igeragozási rendszerünk történetében. Ősi
eredetűek az ige különböző (kijelentő, felszólító, feltételes) módú alakjai. Az
időjelek közül csupán a múlt idő egyik formája (nézé, kezdé) származik a finnugor
korból, a többi időjel később alakult ki. Az igei személyragok többsége személyes
névmásból az elő- és az ősmagyar korban jött létre. A lát + m 'én' > látom; lát + te >
látod, a többes számban ezekhez a ragokhoz járult a -k többesjel: látun + -k; látto +
-k.
Igeragozási rendszerünk az ómagyar korban sokat bővült, gazdagodott. Ε
korszakban legalább négyféle múlt időt használtak.
116
• Elbeszélő múlt (nézé, várá), mely időviszonyítás nélküli múlt. Az

ősmagyar korban ez volt az általános múlt idő.
• Befejezett múlt (nézett, várt), a jelenre már befejeződött cselekvést, történést
fejezett ki.
• Régmúlt (várt vala, várt volt), amely egy másik múlt időhöz viszonyítva
régebben történt, befejezett cselekvésre, állapotra utalt.
• Folyamatos múlt (néz vala, vár vala), a múltban folyamatosan tartó,
befejezetlen cselekvés, állapot kifejezésére használták.
A múlt idők használata a középmagyar korban kezdett egyszerűsödni, s a
leggyakrabban használt befejezett múlt (-tl-tt) vált általánossá.
A jövő idő kifejezésére jelen időt használtak. Később, az ómagyar korban
kialakul a fog és a kezd segédigékkel kifejezett összetett jövő idő, valamint egy -
md > -nd jeles jövő idő is (látand 'látni fog'). Az új-magyar korban egy átmeneti
divathullám után ez az alak is elfelejtődött. Ezt a jövőidő-jelet őrzi a beálló
történésű melléknévi igenév -andó / -endő képzője. Napjainkban a jövő idő
kifejezésében szegényedést tapasztalunk, hiszen ma ezt az igeidőt legtöbbször a
jelen idejű igealakkal fejezzük ki.
Már az ómagyar korban kettévált a tárgyas és az alanyi igeragozás (újabb nevén a
határozott és az általános ragozás). Igeragozási rendszerünk egyszerűsödött, a
középmagyar korban elkezdődött az ikes igék ragozási rendszerének a
szegényedése.
A 17. században már alig használták a feltételes mód jelen idő, többes
szám 1. személyben a tárgyas ragozást jelölő igealakot (látnók, kérnők). Ma
mind a k ét ragozás (alanyi/általános és tárgyas/határozott) kifejezésére
ugyanaz az alak szolgál (látnánk valamit, azt). Az újmagyar korban szinte
teljesen kiszorult a szenvedő igék használata (a ház el-adatik).
A névszók jelei és ragjai
A névszók toldalékai közül több ősi eredetű már az alapnyelvben megvolt.
Ilyen ősi örökség a főnév többes számának a jele (-k). Alapnyelvi a birtokos
személyjelek kialakulása, mely hasonlít az igei személyragok létrejöttéhez. Az
uráli alapnyelvben kifejlődött a melléknév középfokának a j ele (-bb). Néhány
határozórag (-n, -t) is megvolt már e korban. Ezek a ragok feltehetően önálló
szavakból jöttek létre, és helyhatározói viszonyt jelölve alkalmassá váltak az
irányhármasság kifejezésére. Ezekből az egyelemű ragokból sok alakváltozat
fejlődött ki.
Az ómagyar korban jelentősen fejlődött és bővült névszóink toldalékrendszere.
Terjedt a tárgyrag és a birtoktöbbesítő jel használata. Egyre több rag keletkezett
névutóból is. Például bele > -bal-be; a reá névutóból a -ra/-re vagy a belől > -ból/-
ből. Természetesen a raggá válás folyamata nem érintett minden névutót, így nem
lett rag pl. az alá, fölé, elé, közé névutókból.
117
A viszonyszók gazdagodása
Az ősi finnugor eredetű viszonyító eszközök mellé (pl. a tagadószók mellé)
nyelvünk külön életében újabbak születtek. Igekötőink nagy része a magyar nyelv
külön életében alakult ki. A 16-17. században már számos példát találunk erre. (Pl.
megszilárdul a v égleges alakja a meg, be, le, ki, által, alá, össze, vissza, körül
igekötőknek.) Számuk egyre nő, s a meglévő igekötők egyre több igéhez
kapcsolhatók. Szaporodásuk összefüggött az igemódok és az időjelek
szegényedésével.
Kialakultak az ómagyar korban a névelők. Először a mutató névmásból a
határozott névelő (az árok), majd kicsit később a 14. században a határozatlan
névelő, mely tulajdonképpen egy nyomatékát vesztett határozott számnév (egy
árok).
Egyre több névutó született (pl. szemben, múlva, folytán), és a meglevők jelentése
megváltozott, módosult (pl. elvontabb viszonyt is ki tudtak fejezni: védelem
alatt).
Gyarapodott nyelvünk kötőszókkal is (szintén, részint). Jelentős volt a
vonatkozó névmások létrejötte, s kötőszói szerepben való megjelenésük (pl.
megjött az, aki...).
A mondatszerkesztés változásában is gazdagodás történt. Az ősi egyszerű
mondatok először mellérendelő szerkezetté kapcsolódtak össze, majd ezután
alakultak ki az alárendelő összetett mondatok, illetve a többszörös alá- és
mellérendelések.
Nyelvtani rendszerünk fejlődését két irányban figyelhetjük meg. Újfajta

grammatikai eszközök: toldalékok (az igei jelek és az igei személyragok; a névszók
jelei, ragjai) és a viszonyszók újabb csoportjai jöttek létre. A jelöletlen mondatbeli
kapcsolatok fokozottan jelöltté váltak. Kialakultak az összetett mondatok.
1.Milyen fő irányban változott nyelvtani rendszerünk?

2.Mutasd be az igeragozási rendszer kialakulását!
3.Mely névszójelek tekinthetők ősi eredetűeknek?
4.Milyen szófajból fejlődött ki sok ragunk?
5.Sorold fel, milyen viszonyszók keletkeztek nyelvünk külön életében!
6.Hogyan váltak többszörösen összetett mondatokká az ősi egyszerű
mondatok? Szemléltesd példákkal!
118
ΑMAGYAR HELYESÍRÁS TÖRTÉNETE
„A magyar helyesírás története

talán valamennyi más latin betűs
helyesírásénál színesebb és
változatosabb."
(Kniezsa István)
• Olvasd el a 16. századi szöveget! Hasonlítsd össze a szavak írásmódját a mai

helyesírással!
Heltai Gáspár (1510?-1574?) IIΙ. fabulájának eredeti szövege
A Szent István korától formálódó magyar helyesírás történetében három

korszakot különítünk el.
119
A magyar helyesírás korszakai:

I. A középkori rendszerek kora (a 11. századtól az 1530-as évekig,
a könyvnyomtatás koráig). П. Az újkori rendszerek kora (az 1530-as
évektől 1832-ig, az első
helyesírási szabályzat megjelenéséig). Ш. A legújabb kori
helyesírás (1832-től napjainkig).
A középkori magyar nyelvemlékekben a szövegek hangjelölése gyakran

különbözik egymástól, sőt még egy kéziraton belül is eltérhet. A Halotti beszédben
pl. (a 12. század végén) ugyanazt a hangot y-nal és i-vel is jelölték (feleym, neki). A
középkorban a kiejtés erősen ingadozott, és a magyar nyelv hangjait nem lehetett
tökéletesen jelölni a latin ábécé betűivel. A helyesírás tehát kezdetben azt az írásmódot
jelentette, ahogyan a beszéd hangjait írásban lejegyezték. A helyesírás történetének
első korszakában meghatározó szerepet töltött be a királyi kancellária helyesírása.
Mivel az oklevelek írásához egyre tökéletesebb megoldást kerestek, egységes
írásgyakorlatot igyekeztek kialakítani. A Husz Jánosról elnevezett Huszita Biblia
magyar fordítói egy újszerű hangjelölést vezettek be: a huszita vagy más néven
mellékjeles helyesírást alkalmazták a kódexekben.
A 16. s zázad végén egyre fontosabbá vált a magyar helyesírás ügye. A
középkorban még különféle helyesírási rendszerek éltek egymás mellett, és
keveredtek egymással. A különböző kézírásos könyvek helyesírása még mindig
sokban eltért egymástól. Az újkorban a könyvnyomtatás elterjedése miatt megnőtt az
igény a minél egységesebb hangjelölés iránt. A helyesírás vallási felekezetek szerint
is eltért, kétféle írásgyakorlat alakult ki a magyar írók és nyomdászok
helyesírásában: a protestáns és a katolikus helyesírás.
A protestáns helyesírást mindenekelőtt a Károli Gáspár fordította

Vizsolyi Biblia (1590) és Szenczi Molnár Albert Zsoltároskönyve (1607)
terjesztette. Szabályait Dévai Bíró Mátyás Orthographiája (helyesírástana)
és Szenczi Molnár nyelvtana (1610) foglalta össze. A protestáns szerzők
műveikben ennek a helyesírásnak az elveihez ragaszkodtak. A protestáns
helyesírás választotta külön pl. a z és az sz, valamint az s és a zs hangok
jelölését. Állandósította a ty, gy, ny, ly jelölésmódját, és véglegesítette a
hosszú magánhangzóknak a mai módon való jelölését. A katolikus
helyesírás Káldi György és Pázmány Péter írásgyakorlatában bontakozott
ki. A katolikus és a protestáns helyesírás között nem voltak lényeges
eltérések, csak egyes hangokat jelöltek más-más módon. Így pl. a
protestáns helyesírás a c-t tz-vel, a cs-t ts-vel jelölte, míg a katolikus
helyesírás а с jelölésére a cz-t, a cs lejegyzésére pedig a ch-t használta. A
kétféle helyesírás eltérő betűjelei maradtak fenn a hagyományos
helyesírású magyar családnevekben. (Rátz, Madách).
120
А 17. századig a magyar írásgyakorlatban inkább a kiejtésnek megfelelő helyesírás

volt a gyakoribb, csak ritkán fordult elő a szóelemek feltüntetése. A magyar
helyesírás legfőbb elve a kiejtés szerinti írásmód volt, az újkorban kezdett erősebben
érvényesülni a szóelemző írásmód. Emiatt tört ki az ypszilonista-jottista háború.
Verseghy Ferenc, az ypszilonisták vezére a szavak kiejtett alakjainak a leírásához
ragaszkodott, és az aggya, láttya, nénnye írásmódot használta. A jottisták vezéralakja,
Révai Miklós viszont a szóelemzés híveként az adja, látja, nénje írásmódot követelte.
A vita a jottisták győzelmével végződött, mivel az írók többsége - élükön Kazinczy
Ferenccel - Révai Miklós felfogását fogadta el. A felvilágosodás korában megszűnt
a magyar helyesírás vallási alapú megosztottsága.
A magyar helyesírás történetének legújabb korszaka a letisztulás, a megállapodás
időszaka. 1830-ban megalakult a Magyar Tudós Társaság, a Magyar Tudományos
Akadémia elődje. Vörösmarty Mihály közreműködésével készítették elő az első
hivatalos helyesírási szabályzatot, amely már az egész nemzetnek szólt. 1832-ben jelent
meg a Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai című nagy jelentőségű
kiadványuk. A Magyar Tudományos Akadémia 1832-től napjainkig tíz
alkalommal dolgozta át a helyesírási szabályzatot. 1954-től 1984-ig volt érvényben a
szabályzat 10. kiadása. 1984-ben jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában a
most is érvényben levő A magyar helyesírás szabályai 11. kiadása. Ezt a helyesírási
szabályzatot a Magyar Tudományos Akadémia Helyesírási Bizottsága készítette elő
és dolgozta ki Fábián Pál vezetésével. A helyesírási szabályzat megjelenését
1988-ban követte a Helyesírási kéziszótár, majd 1999-ben ennek példaanyagában
korszerűsített változata, a Magyar helyesírási szótár. A magyar helyesírás
gondozásának fontos állomásai a szakmák szókincsét feldolgozó szaknyelvi
helyesírási szótárak.
A legújabb kori magyar helyesírás történetének fontos állomásai: az első helyesírási

szabályzat (1832) és az ezt követő újabb kiadások, a 11. kiadás (1984), valamint a
helyesírási szótárak megjelenése.
1.Nevezd meg a magyar helyesírás történetének főbb korszakait!

2.Jellemezd a középkori magyar helyesírást!
3.Kik és miért harcoltak az ypszilonista-jottista háborúban?
4.Milyen fontos eseményei vannak a legújabb kori magyar helyesírás
történetének?
121
SZÓKINCSÜNKBŐVÜLÉSE
„Csak azt az első pillanatot

hadd álmodjam meg újra,
mikor szóra a szó úgy
csapódott, mint mozdulatra
mozdulat."
(Dalos György)
• Idézd fel, amit a szóalkotás módjairól tanultál! Milyen módon gyarapodhat egy
nyelv szókészlete?
Egy nyelv szókincsének gyarapodása sokféle módon mehet végbe.
Korábbi tanulmányaid során már számos szóalkotási formát megismertél.
Most azokat, a szókincs bővülését szolgáló módokat mutatjuk be, amelyek
az egyes nyelvtörténeti korszakokban a legjellemzőbbek voltak.
Nyelvünkben kb. 700-800 lehet azoknak a szavaknak a száma, amelyek a
finnugor-ugor korból származnak, vagyis az ősi szókészlet elemei. Ezeknek
a szavaknak a n agy része kezdetleges tárgyfogalmakra, tulajdonságokra,
cselekvésekre utal.
Alapnyelvi szavak:
• igék: él, hal, megy, kel, fél, hagy, nyal, nyel, fal, fúj, tud, fon, mos, fúr, mar,
fő, szül, üljön, nyom, von, hány stb.
• testrésznevek: váll, mell, far, ágyék, öl, láb, kéz, könyök, arasz, ujj, fej,
homlok, szem, száj, orr, fül, áll, ajak, nyelv, fog, íny, torok, szív stb.
• rokonságnevek: apa, atya, anya, fiú, leány, öcs, vő, meny, nő, ős, rokon,
árva stb.
• a természet jelenségei: ég, menny, éj, hajnal, fény, villám, hold, csillag, év,
hó, tavasz, nyár, ősz, tél, víz, jég, tó, láp, hegy, domb, tűz stb.
• növénynevek: fa, gyökér, ág, vessző, héj, nyír, hárs, fűz, fenyő, szil, fagyai,
hagyma, bogyó stb.
• állatnevek: fogoly, fajd, lúd, daru, holló, varjú, fecske, méh, hangya, nyű,
szú stb.
• melléknevek: nagy, hosszú, vékony, sovány, kemény, lágy, lassú, könnyű,
keserű, meleg, langyos, nyers, fekete, agg, vén, ó, új, ifjú, jó, szomorú stb.
122
• számnevek: két ~ kettő, három, hat, húsz, harminc, száz, első, második stb.
• névmások: én, te, ő, mi, ti, ki?, mi?, ez, az stb.
Az ősi keletkezésű szavakat elődeink az alapalakjukon kívül összetételekben,
továbbképzett formáikban is használták (pl. fő >főz; vág > vágat; bal > b alog
'balkezes'). Az így létrejött szóalakok tehát belső szóalkotással keletkeztek. Belső
szóteremtéssel jöttek létre az indulatszók (pl. jaj, ó, hopp). A magyarság - minden
más néphez hasonlóan - igyekezett különféle állati, emberi hangokat is szavakkal
kifejezni, azaz hangutánzó és hangulatfestő szavakat is alkotott (pl. mekeg,
fecseg, csattan, ugat, loccsan).
Az alapnyelvi és a belső keletkezésű szavakon kívül már az ősmagyar korban nagy
számban kerültek nyelvünkbe idegen szavak. Ezeknek a szavaknak a többsége
annyira alkalmazkodott hangrendszerünkhöz és nyelvtani rendszerünkhöz, hogy
idegen eredetük lassan feledésbe merült. Az olyan szavakat, melyek idegen eredete a
mai nyelvhasználó számára már nem ismerhető fel, jövevényszóknak nevezzük. A
jövevényszók jól mutatják egy adott nép életében, műveltségében bekövetkezett
változásokat.
Népünk a vándorlás során az iráni, a török, majd a honfoglalás előtt a szláv
népekkel érintkezett. Általuk nagyon sok tárgyat, új fogalmat ismert meg, és
ezeknek az elnevezéseit is átvette.
• Tanulmányozd a honfoglalás előtti jövevényszók jelentését! Indokold

átvételüket történelmi ismereteiddel!
Iráni jövevényszók tej, tehén, nemez, hús, tíz, vászon, asszony, híd, vért,
gazdag, kard, vásár, vám
Török bika, ökör, borjú, tinó, kos, ürü, disznó, tyúk, gyapjú,
jövevényszók sajt, túró, serte, bélyeg (az állatot jelölő jel), ól,
vályú, búza, árpa, tarló, eke, sarló, szérű, őröl,
gyümölcs, alma, dió, szőlő, bor, komló, kender, tiló,
csepű, borsó, sátor, bölcső, ács, gyűszű, szatócs,
gyárt, tűr, gyúr, béke, tanú, tolmács, kalauz, bér, tor,
gyász, érdem, sárkány, betű, szám, ok, idő, gyertya,
borz, béka, ürge, görény, oroszlán, turul, bors, iker,
öreg szeplő apró orosz kék sárga gyűlik
Keleti szláv lengyel, jász, görög, varsa, zátony, tanya, kereszt,
jövevényszó szombat
k
A honfoglalás után az ómagyar korban a belső keletkezésű szavak mellett sok
jövevényszó is került nyelvünkbe. Ezek főleg szláv, latin és német eredetűek voltak,
de beépültek nyelvünkbe olasz (pl. füge, na-
123
rancs, mandula, datolya, rizs, kandalló, trombita, tréfa, piac, forint) és francia (pl.
kilincs, lakat, szekrény, mécs) szavak is.
• Figyeld meg a következő táblázatban, milyen fogalmi körbe tartozó szavakat vett
át népünk az ómagyar korban!
Szláv jövevényszók ugar, parlag, kapál, répa, rozs, zab, hajdina, gabona,
kalász, szalma, korpa, bab, lencse, kapor, uborka,
káposzta, retek, cékla, málna, cseresznye, galagonya,
kasza, gereblye, villa, kazal, petrence; pajta, jászol,
iga, patkó, zabola, bárány, birka, kacsa, jérce, galamb,
medve, hörcsög, patkány, csíz, gerli-ce, csuka, kárász,
pisztráng; patak, mocsár, gát, zsilip, iszap; udvar,
pitvar, konyha, pince, ablak, gerenda, kemence,
kémény, asztal, katlan, pad, lóca, párna, dunyha,
abrosz, pólya, kulcs, zár, retesz; ebéd, uzsonna,
vacsora, kalács, pecsenye, galuska; ruha, nadrág,
gatya, szoknya, csizma, párta; család, cseléd,
mostoha, koma, dajka, déd, unoka; bodnár, takács,
mészáros, esztergályos, csizmadia, gölöncsér; király,
Német jd i gróf,
herceg, á iporkoláb,d tánc,k lant, farsang, dáma, é
jövevényszók puszi; csaplár, kufár, borbély, hóhér, pallér, ráspoly,
tégely, pléh, zsindely, papír
Latin jövevényszók iskola, lecke, tábla, tinta, ceruza; paradicsom,
templom, kolostor, oltár, mise, orgona, angyal, sátán,
pápa, káptalan, kántor, sekrestye, eklézsia, ostya
A középmagyar korban nyelvünk szókészlete tovább gyarapodott

szóképzéssel, valamint szóösszetétellel. Ez utóbbi egyre nagyobb szerepet
kapott a szóalkotási módok között. Jövevényszóink között főleg latin (pl. hiéna,
persze), német (pl. pisztoly, kvártély, gavallér) és oszmán-török (pl. kávé,findzsa,
kajszi, pite, zseb, papucs, pamut, kalpag, kefe, dívány, basa, bég, aga, szandzsák)
eredetűeket találunk.
Az újmagyar korra is jellemző a szókincs gyarapodásának belső, természetes
módja (pl. hangutánzó, hangulatfestő szavak keletkezése: bizsereg, döbben, dünnyög,
motyog, pukkan, recseg). Szép számmal kerültek szókincsünkbe újabb német (pl.
slicc, puccos, kuglóf, szósz, parkett, vicc, frakk, rizikó) és latin jövevényszók (pl.
reakció, illegális). A korszak jelentős szókincsbővítése azonban a tudatos
nyelvújítási mozgalomnak köszönhető.
• Milyen törekvései voltak a nyelvújító mozgalomnak? Nézz utána korábbi ta-

nulmányaidban!
124
A nyelvújítás fő szóalkotási módjai a következők voltak:

• Az idegen szavakat szó szerint lefordították: materia (lat.) > anyag; Kellner (ném.)
> pincér.
• Tájszókat emeltek közhasználatú szavakká: csapat, róna, hullám.
• Kihalt szavakat újítottak fel: bakó, fegyelem, hős, lomb. Téves olvasattal több régi
személynevet is felelevenítettek: Zoltán, Géza.
• Szóképzéssel: huzal, dereng, nőies, állítólag.
• Elvonással: cikkely > cikk, árnyék > árny, percent > perc.
• Szóösszetétellel, tükörfordítással: vérszegény, bérkocsi, pénztár.
• Szóösszerántással: elöl + ülnök > elnök; levegő + ég> lég; könnyű + elméjű >
könnyelmű.
• Mesterséges szóalkotással tövek, sőt képzők is születtek (pl. csáb, dics, -onc/-önc
> tanonc; -ma/-me > érme; -dal/-de > járda). Ezek közül a -da, -de képző sok
szóval gazdagította nyelvünket, használata divatos ma is (bútorda, másolda).
Szókincsünk napjainkban is állandóan változik, bővül. Egyre több idegen szó

kerül nyelvünkbe (pl. internet, menedzser, kalkulátor). Ezeken a szavakon az idegen
eredetet még érezzük. A legtöbb idegen szót az angol nyelvből vesszük át. Az
idegen nyelvből való szókölcsönzés sajátos változata a tükörszó. Ezek a szavak
úgy keletkeznek, hogy az idegen szó elő- és utótagját szó szerint lefordítjuk. Így
születtek például a német nyelvből fordított állatkert (< Tiergarten), álláspont
(< Standpunkt), kebelbarát (< Busenfreund) szavak.
Nyelvünkben kb. 700 -800 szó származik az ősi szókészletből. A szókincsbővítés

módjai: a belső szóalkotás és szóteremtés (összetétel, szóképzés, indulatszók
létrejötte), jövevényszók, nyelvújítási szóalkotási módok, idegen szó átvétele,
tükörszó alkotása.
1. Sorold fel a szókincsbővülés formáit!

2. Határozd meg a jövevényszó fogalmát! Tanulj meg példákat különböző
eredetű jövevényszókra!
3. Milyen szóalkotási mód jellemezte a nyelvújítás korát?
4.Mit nevezünk tükörszónak?
5. Sorolj fel idegen szavakat mai nyelvhasználatunkból! Hogyan tudnád magyar
megfelelővel helyettesíteni őket?
125
JELENTÉSVÁLTOZÁSOK
... árva gyermekből királyfivá növekedett magyar

nyelvün
ket (...) már senki se veheti el tőlünk..."
(Krúdy Gyula)
• Mit jelenthet az alábbi idézetekben a trágya szó?
„Nádmézből, gyömbérből trágyát csinálhatsz neki."

(17. századi szakácskönyv)
„csókkal trágyáit
ölelésről..."
(Gyöngyösi
István)
Nyelvünk életében a s zavaknak nemcsak a h angalakjuk, hanem a j elentésük is

folyamatosan változik. Az idézetekben szereplő trágya szavunk még a 16-17.
században is 'édesség, nyalánkság, édes fűszer' jelentésű volt. Később ezt a szót
kezdetben a talaj javítását szolgáló anyag megnevezésére használták (fűszer a talaj
számára), majd ebből alakult ki lassan a szó mai értelme.
A szavak hangalakjának és jelentésének a változása között nincs összefüggés.
Például a gyimilcs > gyëmëlcs > gyümölcs hangváltozást követve tapasztalható,
hogy a szó jelentése változatlan maradt. A jelentésváltozások általában a
nyelvhasználatban zajlanak le. Ennek sok oka lehet. Az okok között
elkülöníthetünk külső, nyelven kívüli és belső, nyelvi okokat.
A jelentésváltozások nem nyelvi okai
A külső, nem nyelvi okokat főleg a társadalomban, a gondolkodás-és

műveltségbeli tényezők között kell keresnünk. A társadalmi, gazdasági változások,
az új eszközök, a korszerűbb ismeretek már az ősma-gyarokat szókölcsönzésre
késztették (pl. alma, borsó, kecske). Előfordult, hogy egy-egy régi finnugor
eredetű szó jelentése változott meg,
126
mivel az új területen levő növény, állat, dolog stb. hasonlított a régiekhez, de ez az

új helyen ismeretlen volt. Így kapta a 'császármadár' jelentésű fogoly szó a mai
jelentését.
A technika fejlődése miatt is sok új szóra volt szükség. Gyakran egy tárgyat az
anyagáról vagy a szembetűnő tulajdonságáról neveztek el, s ez az elnevezés maradt
meg akkor is, amikor a tárgy már átalakult. Ilyen például a madártollból készült
íróeszköz, a toll elnevezése. Ebben az esetben a szó jelentéstartalma módosult az
eredetihez képest, hiszen ma már a toll igen sokféle íróeszközt jelölhet.
Jelentésváltozás történik akkor is, ha a társadalom a gondolkodás fejlődésével új
összefüggéseket ismer fel (pl. a pirul ige bővülése a 'szégyenkezik' jelentéssel).
A régen ismert, változatlanul maradt dolgok esetében is előfordulhat, hogy új
elnevezést kell rájuk alkotni, mert a régi valamilyen okból nem használható. Ilyen
például a primitív vallású népeknél a tabuk és a tote-mek, melyeket nem szabad
eredeti nevükön nevezni. Ezért érthető, hogy a finnugor népek legjobban tisztelt
állatát, a medvéi rokon népeink 'réti állat', 'karmos állat', 'öreg ember', 'nagyapó'
körülírással nevezik meg. Hasonlóak nyelvünkben a farkas ('farkas állat') és a
szarvas ('szarvas állat') elnevezések is. Napjaink nyelvhasználatában is találunk a
körülírás jelenségére példát. Bizonyos kommunikációs helyzetekben nem illik
nevükön nevezni a dolgokat, jelenségeket, ilyenkor körülírással, szépítő kifejezés
(eufemizmus) használatával élünk (örökre lehunyta a szemét).
• Gyűjts mai nyelvünkből szépítő kifejezéseket, eufemizmusokat!
A jelentésváltozások nyelvi okai
A belső nyelvi okok is fontos szerepet játszanak a jelentésváltozásokban. Ezek

közül a leggyakoribbakat mutatjuk be.
A rokon értelmű szavak (szinonimák) egymásra hatottak. Jelentésük közel áll
egymáshoz, de kapcsolódásuk egyéb szavakkal különböző lehet. Például a
finnugor eredetű héj szavunk eredetileg csak a fa kérgét jelölte. Az elnevezés azután
átterjedt sok hasonló dologra is (pl. a gyümölcs, a kagyló, a csiga, a kígyó, a kenyér,
a tojás, sőt a párna héja). A héj szavunk jelentése így igen széles körű lett. De ez a
jelentés azután szűkült, illetve egy-egy más jelentésű szó kiszorította. Így a fának
kérge, a párnának huzata, a csigának háza, a kígyónak bőre lett.
Az azonos alakú (hononim) és a hasonló alakú (paronim) szavak is kölcsönhatásba
léptek egymással, és jelentésváltozást okoztak. A tár-
127
gyak érintkezése alapján névátvitellel azonos alakú szavak keletkeztek. Ilyen a bolt
'íves szerkezetű mennyezet' és a bolt 'kereskedésre szolgáló kis helyiség'
azonosalakúsága. A két szó jelentése eredetileg összefüggött, hiszen a boltíves
mennyezetű helyiség szolgált a kereskedés helyeként. Ma már ezt az összefüggést
természetesen nem érezzük. A hasonlóalakúság is lehetett a j elentésváltozás
okozója. Ez történt az iromba szó esetében is, amely eredetileg 'tarka, cirmos,
kendermagos' jelentésű volt. Az otromba, goromba szavakhoz hasonló hangzása
az 'esetlen, ormótlan' jelentést kölcsönözte az iromba szónak. Sok esetben a hasonló
hangzás a jelentés szétválását eredményezte (pl. gondatlan ~ gondtalan; helység ~
helyiség).
Jelentésváltozást okozhat, ha egy szó a mondatban gyakran szerepel együtt egy
másik szóval. Ilyenkor a jelző átveszi az egész szerkezet jelentését, azaz
jelentéstapadás történik (pl. a tokaji bor > tokaji; rétes tészta > rétes).
Alkalmi jelentésváltozás történik akkor, ha egy szót, mondatot egy
beszédhelyzetben más jelentéssel használunk, mint a szó eredeti jelentése. Ilyen
alkalmi jelentésváltozás az is, ha megrovó hanggal mondjuk valakinek: Ez aztán szép
munka volt! Vagy az írott szövegben ugyanebben a m ondatban a „szép"
melléknevet idézőjelbe tesszük. Mindkét esetben a szép eredeti jelentésével
ellentétesen, 'csúnya' értelemben szerepel.
A jelentésváltozások külső és belső tényezői többnyire együtt, egymással
összefonódva jelennek meg. Ezért szétválasztásuk sokszor igen nehéz.
A jelentésváltozásnak lehetnek külső (nyelven kívüli) és belső (nyelvi) okai. A

külső okok: a társadalom, a gondolkodás- és műveltségbeli tényezők változása. A
belső okok leggyakoribb tényezői: a rokon értelmű szavak egymásra hatása; az
azonos alakú és a hasonló alakú szavak kölcsönhatása; jelentéstapadás, alkalmi
jelentésváltozás.
1. Milyen okai lehetnek a jelentésváltozásnak?

2.Nevezz meg külső okokat egy-egy példával szemléltetve!
3.Sorold fel a belső okok leggyakoribb tényezőit!
4.Határozd meg a jelentéstapadás fogalmát!
128
AZ IRODALMI NYELV KIALAKULÁSA
„Magyarul kell gondolkoznunk, és magyarul kell írnunk."

(Kosztolányi Dezső)
• Határozd meg az irodalmi nyelv fogalmát!

Irodalmi nyelvről a 16. század közepéig hazánkban nem beszélhetünk. Addig
mindenki saját nyelvjárásában írt és beszélt. Például Sylvester János 1541-ben í-
ző nyelvjárásban adta ki Újtestamentum-fordítását. Ilyen alakok szerepelnek
fordításában: vitetnek 'vétetnek'; jegyzís 'jegyzés'; beszíd 'beszéd'; attul 'attól'
stb.
Az előzmények
A nyelvi egységesülés a kezdetekben két fő területen zajlott. A kódexek és az

oklevelek elterjedése szükségessé tette az egységesebb helyesírás, hangjelölés
kialakulását. A 16. század elején keletkezett kódexeink, okleveleink közül több ö-ző
nyelvjárásban íródott. Az egységesülést szolgáló másik jelenség a királyi
kancelláriához és a királyi udvarhoz kötődik. A királyi kancellária szoros
kapcsolatban állt az udvarral, saját gyakorlatában viszonylag egységes helyesírást és
szóhasználatot alakított ki. Az udvar különböző nyelvjárási területek találkozásánál
feküdt, és az ország minden területéről érkeztek ide urak és íródeákok. Ezért a királyi
udvarnak nagy szerepe volt a beszélt és az írott nyelv egységesítésében.
A magyar irodalmi nyelv kialakulása
A 16. század húszas éveiben kezdődő nyelvi egységesülés tovább folytatódott.

Ezt a folyamatot elsőként a humanizmus terjedése segítette. A humanisták azért
fordultak az anyanyelv felé, hogy egyrészt mindenki számára hozzáférhetővé tegyék
a Szentírást és az evangéliumo-
129
kat, másrészt azért, hogy megkönnyítsék a három szent nyelv (a héber, a görög, a
latin) megértését és elsajátítását. Hazánkban ez a folyamat anyanyelvünk
felfedezéséhez, a nyelvi öntudat felébredéséhez és a magyar nyelvű irodalom
kialakulásához vezetett.
A reformáció a magyar nyelvű istentiszteletek bevezetésével, a Biblia és a zsoltárok
magyarra fordításával, az anyanyelven való oktatás kiterjesztésével sokban segítette
az egységes irodalmi nyelv kialakulását. Jelentós volt a fordító tudósok munkája is,
akik hozzáláttak nyelvünk jelenségeinek és helyesírásának rendszerbe
foglalásához. Az irodalmi nyelv, a magyar nyelvű irodalom fejlődését a nyomdák
elterjedése is ösztönözte. Az önálló Erdély a 17. században a magyar művelődés és az
anyanyelvi műveltség központja volt.
Nézz utána, hogy a 17. században Bethlen Gábor fejedelem milyen
intézkedésekkel tette Erdélyt a magyar művelődés központjává!
Anyanyelvünk egységesüléséért az ellenreformáció szinte ugyanazokat a
művelődésbeli eszközöket használta fel, mint a reformáció. Az ellenreformáció
vezető alakja, Pázmány Péter sokat tett a magyar prózai stílus megteremtéséért,
valamint az i rodalmi nyelv kialakításáért. A 16-17. században számos nyelvtan
készült, ezek a nyelvi normarendszer kialakulását és megteremtését segítették elő.
Az említett korszakban írt nyelvtanok közül a legjelentősebbek a következők:
Sylvester János Grammatica Hungarolatina (1539), Szenczi Molnár Albert
Novae Grammaticae... libri duo ( 1610), Geleji Katona István Magyar Gram-
matikatska (1645), Komáromi Csipkés György Hungaria Illustrata (1655).
A 18. s zázad elejére irodalmi nyelvünk formailag kialakult. Ez azt jelentette,
hogy nyelvünk helyesírási, hangtani és alaktani tekintetben egységessé vált, de szó-
és kifejezéskészletében igen szegényes maradt. Ezt a nyelvújítók felismerték, és sokat
tettek nyelvünk szókincsének gazdagításáért.
Idézd fel korábbi tanulmányaid alapján a nyelvújítási mozgalom főbb
eseményeit!
Nyelvünk igazi egységesülése a reformkorban fejeződött be. Tehát a 19. század
közepére a magyar nyelv helyesírási, hang- és alaktani normarendszere fő irányaiban
kikristályosodott, megszilárdult és elterjedt, azaz kialakult az irodalmi nyelv.
130
Irodalmi nyelvünk további alakulása
A 20. század fordulója gazdasági és kulturális téren is nagy fellendülést hozott, és

ez a nyelv életében is éreztette hatását. Az irodalmi nyelv tovább szilárdult és terjedt,
a még ingadozó hangtani, alaktani formák elnyerték mai alakjukat. A technikai
fejlődés számos új szóval gazdagította nyelvünket. A fejlődő, színesedő irodalom,
a különböző izmusok (impresszionizmus, expresszionizmus, szecesszió,
szimbolizmus stb.), a Nyugat nemzedéke sok nyelvi-stilisztikai furcsaságot hozott,
de egyben gazdagította is a magyar irodalmi nyelvet. Ezért a századforduló és a
következő évtizedek nyelvével kapcsolatosan második nyelvújításról is szoktak
beszélni.
Nézz utána, kik azok a költők és írók, akik a második nyelvújításban részt ve-
hettek!
Irodalmi nyelvünk napjainkban is változik, de érvényesek még Bárczi Géza
nyelvész szavai: „anyanyelvünk, a mai magyar nyelv mindent tud, amit ebben a
világban tudni kell".
Irodalmi nyelvünk kialakulásának korszakai:

• Az előzmények - a 16. század második negyedéig.
• A magyar irodalmi nyelv kialakulása és megszilárdulása - a 16. század második
negyedétől a 19. század közepéig.
• Irodalmi nyelvünk további alakulása - a 19. század közepétől napjainkig.
1. Milyen előzményei voltak az irodalmi nyelv kialakulásának?

2. Hogyan hatott a nyelv egységesülésére a reformáció és az ellenreformáció?
3. Milyen hatása volt a 20. század eleji irodalomnak nyelvünkre?
4. Szemléltesd példákkal, hogyan változik napjaink irodalmi nyelve!
131
A HATÁRON TÚLI MAGYAROK NYELVHASZNÁLATA
„Engedjétek hozzám jönni a

szavakat." (Sütő András)
A világon kb. 14 millió magyar anyanyelvű ember él. Területi elterjedtségét

tekintve a magyar nyelv a közepes elterjedtségű nyelvek közé tartozik. A határon túl
kb. 4 millió ember tekinti magát magyarnak, közülük legtöbben a Kárpát-
medencében, a t örténelmi Magyarország területén élnek. Összefüggő magyar
nyelvterületeken és kisebb nyelvszigeteken, azaz szórványokban él a magyarság
Ausztriában Burgenlandban, Szlovákiában a Felvidéken, Ukrajnában Kárpátalján,
Romániában Erdélyben és Jugoszláviában a Vajdaságban.
• Keresd meg a térképeden ezeket a területeket, keress magyar elnevezésű
településeket!
Torockói ház
132
A történelmi Magyarországon kívül, a világ más tájain is élnek magyarok,

közülük legtöbben az Amerikai Egyesült Államokban. Jelentős létszámú
magyarlakta települések vannak Kanadában, Brazíliában, Argentínában,
Ausztráliában. Sok magyar európai országokban telepedett le: pl. Németországban,
Franciaországban, Svédországban, Nagy-Britanniában.
A kisebbség fogalma
Azokra a népcsoportokra, amelyek nem anyanyelvi területen élnek, a kisebbség
szót használjuk. A világnak majdnem minden országában élnek kisebbségek.
Nemzetiségi, nyelvi és vallási kisebbségekről szoktunk beszélni. A kisebbségek
arra törekednek, hogy egyenlőségben, békében élhessenek a többséggel, és nyelvüket
megtarthassák, kultúrájukat, vallásukat megőrizhessék. Ezt biztosítják a kisebbségi
jogok. Mivel az emberek csak közösségben használhatják nyelvüket, nemcsak az
egyéni, hanem a közösségi, idegen szóval a kollektív jogok is fontosak. A
történelem során számos esetben volt példa kisebbségek szándékos beolvasztására, a
többség nyelvét beszélők tömeges betelepítésére.
A magyar anyanyelvűeknek kb. a harmada él Magyarországon kívül, tehát
kisebbségben. Megkülönböztetünk történelmi kisebbséget. Idetartoznak azok, akik a
történelmi Magyarországtól más országokhoz elcsatolt területeken élnek. Ez az
őshonos magyar kisebbség eredeti lakóhelyén él évszázadok óta.
A határon túli magyar anyanyelvűek másik csoportját a Kárpát-medencén kívül
élő magyarok alkotják. Ők gazdasági, politikai vagy egyéb okból hagyták el
Magyarországot, közülük sokan az 1956-os forradalom idején. Kisebb-nagyobb
tömbökben, a világ különböző országaiban szétszóródva élnek. Őket bevándorló
magyaroknak nevezzük. Ennek a csoportnak a legrégebbi ágát a moldvai csángók
alkotják. A csángók a 13. század végén vándoroltak ki Közép-Erdélyből.
A szórványmagyarság fogalma a nem anyanyelvű állam hatósága alatt egy
tömbben élő magyarok közösségét jelenti.
A kettősnyelvűség, a kétnyelvűség és a kevertnyelvűség

Általában egyetlenegy ember sem csak azt az egy nyelvet beszéli, amelyet
kisgyermekkorában megtanult. Az iskolában megtanuljuk ugyanannak a nyelvnek
az irodalmi változatát, illetve megtanulunk más
133
nyelvváltozatokat is. Ennek megfelelően beszélünk kettősnyelvűségről. A

kettősnyelvűség azt jelenti tehát, hogy egy nyelvnek két különböző változatát
sajátítjuk el, pl. a nyelvjárást és a köznyelvet.
Amikor két különböző nyelvet használ valaki, kétnyelvűségről beszélünk.
Megkülönböztetünk egyéni és közösségi (idegen szóval kollektív)
kétnyelvűséget. Kétnyelvű lesz az a gyermek, aki olyan családban nő fel,
amelyben más-más nyelven szól hozzá az édesanya és az édesapa. Közösségi
kétnyelvűség jellemzi a kisebbségi helyzetben levő népcsoportokat. Ilyen
helyzetben élnek a határon túli magyarok. A két különböző (pl. a magyar és a román
vagy a m agyar és az angol) nyelv helyzete és használata sohasem egyforma. Az
egyik nyelvet általában a családban, a rokoni, a köznapi, a személyes kapcsolatokban
használják, míg a másikat csak a hivatalokban, az iskolákban és a közéleti kapcso-
latokban. Abban az esetben, ha a két nyelv tudásának a szintje nem egyforma, a
meghatározó nyelv használata hatással lesz a m ásik nyelvre. Ez az alapja pl. a
szókölcsönzésnek. A két nyelv egymásra hatásának a nagyobb mértékét mutatja, ha
ez nemcsak a s zókészletben, hanem a n yelvtani rendszerben, a k iejtésben is
megnyilvánul. Az jelzi, hogy valaki milyen nyelven beszél, hogy melyik
nyelvnek a grammatikáját használja. A moldvai csángók esetében a román hatás
olyan erős volt, hogy már régóta kétnyelvűek.
Előfordul azonban olyan is, hogy már nem állapítható meg, melyik nyelvet
használja valaki. Ilyen esetben szoktunk beszélni keveréknyelvről, azaz
kevertnyelvűségről.
A határon túli magyarok kisebbségben élnek, megkülönböztetünk történelmi

kisebbséget és bevándorló magyarokat. Az egyéni és a közösségi nyelvhasználattól
függően beszélünk kettősnyelvűségről, kétnyelvűségről vagy
kevertnyelvűségről.
1.Sorolj fel olyan területeket, ahol a határon túli magyarok nagyobb

tömbökben élnek!
2.Kiket nevezünk történelmi kisebbségnek és bevándorló
magyaroknak?
3.Hasonlítsd össze a kettősnyelvűség, a kétnyelvűség és a
kevertnyelvűség fogalmát!
134
NYELVI TERVEZÉS, NYELVI POLITIKA
„Ha a magyar földet kiveszik lábam alól, a

magyar nyelvnek és magyar muzsikának
felhőjén szállok meg."
(Balázs Béla)
A nyelvi tervezés
Minden ember felelős anyanyelve jövőjéért. Az emberek közötti
kommunikáció sikerességét meghatározza a nyelv állapota és a nyelvet beszélőknek
anyanyelvükhöz való viszonyulása. Az anyanyelv fennmaradásáért vívott harcban
és a nyelv ápolásában meghatározó szerepük van a nyelvészeknek, a
nyelvművelőknek. A magyar nyelvészek olyan nyelvfejlesztő munkát végeznek,
amely során figyelembe veszik a nyelv és a társadalom kölcsönhatásait, a nyelvben
végbement történeti változásokat. Ezt a fajta tudatos nyelvművelő tevékenységet nyelvi
tervezésnek nevezzük.
Nevezz meg olyan nyelvi jelenségeket, melyeket az elmúlt századokban
még nyelvhelyességi hibának tekintettek, ma már azonban elfogadottak
a köznyelvi használatban is!
A nyelvi tervezés támogatja és fölhasználja a m agyar nyelv állapotát feltáró

tudományos vizsgálatokat. A nyelvművelők döntéseikben figyelembe veszik az
egyes nyelvváltozatok, a nyelvjárások és a csoportnyelvek helyzetére vonatkozó
megfigyeléseket, az egyes társadalmi rétegek nyelvhasználatát jellemző
problémákat. Ennek tükrében fogalmazzák meg a fontosabb nyelvfejlesztő célokat
és feladatokat, illetve ezek ismeretében hozzák meg döntéseiket.
Milyen célokat és feladatokat fogalmaznál meg a magyar nyelvművelők
számára a szleng és az idegen szavak terjedésével kapcsolatban?
A nyelvi tervezés feladatai közé tartozik az is, hogy intézményhálózattal,

megfelelő tömegtájékoztatással segítse a magyar nyelv fejlődését, a káros jelenségek
visszaszorítását. Kiemelt szerepük van a n yelvhez való pozitív viszony
kialakításában az iskoláknak és a családnak. Hatásuk meghatározó abban, hogy mit
tartunk anyanyelvünk használa-
135
tában értékesnek, és mit kerülendőnek, azaz milyen nyelvi értékrendet fogadunk el.
• Gyűjts olyan ötleteket, amelyek növelik az iskolák szerepét a nyelvi
terve
zésben!
A nyelvi politika
A nyelvi tervezés az egész anyanyelv jövőjét befolyásoló nyelvpolitikai
döntésekkel is foglalkozik. A nyelvi politika feladata tudatos politikai döntésekkel,
intézkedésekkel segíteni azt, hogy a m agyar nyelvet beszélők minél könnyebben
megértsék egymást, és szót értsenek más országok állampolgáraival is. Mások a
törekvéseink és a feladataink, ha a Magyarországon élő vagy a határon túli magyar
közösségekre gondolunk.
• Keresd meg a politika szó jelentését és eredetét!
Nyelvi politika itthon

A hazai nyelvhasználat fejlődését meghatározza az iskolákban folyó anyanyelvi
nevelés színvonala, a közéletben és a tömegtájékoztató eszközök által használt nyelv
állapota is. Ezért a nyelvművelőknek - a tudományos kutatások eredményeinek
figyelembevételével - tudatos döntéseket kell hozniuk az intézmények munkájával
kapcsolatban. Befolyásolják az embereknek az anyanyelvükhöz való viszonyulását
az anyanyelvi műsorok, a sajtóírások, a magyar nyelvi pályázatok és vetélkedők is.
Ugyanakkor segítenünk kell a közöttünk élő kisebbségek nyelvhasználatát, a
közösségek közötti zavartalan kommunikációt. Fontos, a jövőt meghatározó feladat
pl. a cigányság nyelvileg hátrányos helyzetének a csökkentése. A nemzetek közötti
kommunikáció erősítését szolgálja az idegen nyelvek tanítása. A nyelvi tervezés
feladatainak teljesítésében szerepet vállalnak a nyelvészek és a k ülönféle
intézmények, pl. az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma; kiemelt szerepe van a Magyar Tudományos Akadémia irányító
tevékenységének.
Nyelvi politika határainkon túl

Mindenkit megillet az anyanyelv használata. A kisebbségben élő magyarok
anyanyelvének fennmaradásához nem elég az egyéni, a családi környezetre
korlátozódó használat, hanem közösségi, kollektív jogok is szükségesek. Ennek
különböző fokozatai léteznek: a leg-
136
rosszabb helyzet a teljes jogfosztottság állapota, pl. a második világháború után a

szlovákiai magyarság helyzetét ez jellemezte. A magyaroknak akkor sem egyéni,
sem kollektív jogaik nem voltak.
A nyelv helyzetét abból a szempontból is lehet vizsgálni, hogy milyen fokon van
lehetőség anyanyelvi oktatásra (óvodában, iskolában vagy egyetemen); az
anyanyelv milyen mértékben használható a k özéletben. Ebbe beletartozik pl. a
névhasználat is. A magyar kisebbségek számára az anyanyelvi közélet
legfontosabb fórumai az anyanyelven oktató iskolák, az anyanyelvű
tömegtájékoztatás, a kultúra és a tudomány. A kisebbségek nemzeti és nyelvi
megmaradásában történelmi szerepük van az egyházaknak.
A nyelvi politika egyik legfontosabb feladata, hogy az egyetemi szintű
magyarnyelv-oktatást biztosítsa, ahol megfelelő létszámú magyar nyelvű lakosság
él (pl. Erdélyben, a Vajdaságban, a Felvidéken). Ahol kevesebben vannak, a
bevándorlók közösségei vállalják a magyar nyelvű oktatás bizonyos szintű
megszervezését (pl. vasárnapi, délutáni iskolák formájában). Ezek támogatása is
részben az anyaország feladata. Sokat segítenek a kulturális kapcsolatok is a magyar
nyelv megőrzésében és a magyar nyelv nemzetközi elismertségének a növelésében.
A nyelvi tervezés társadalmi-történeti változásokat is figyelemmel követő tudatos

nyelvművelő tevékenységet jelent. A nyelvi tervezéssel összefügg a nyelvi
politika. A nyelvi politikának mások a céljai és a f eladatai itthon, valamint a
határon túli magyarok közösségeiben.
1. Hasonlítsd össze, mit tanultál korábban a nyelvművelésről, és most mit a

nyelvi tervezésről!
2. Fogalmazd meg a fiatalok feladatait a nyelvi tervezésben!
3. Magyarázd meg a nyelvi politika fogalmát!
4. Milyen nyelvpolitikai intézkedésekre van szükség itthon és határainkon túl?
137
FOGALMAZÁSIKALAUZ
„Bármit tanulsz, magadnak

tanulod." (Petronius)
A felelet
• Foglald össze az eredményes felelet jellemzőit!

A felelet is érvelő típusú szövegfajta, tulajdonképpen afféle kiselőadás. Ezért a
felelet sok szempontból hasonlít az előadásra és a kiselőadásra.
Amikor megkapod vagy kihúzod a kérdést, érdemes először értelmezni azt,
körülhatárolni a témát, végiggondolni, mi tartozhat hozzá. Ha kapsz fölkészülési
időt, akkor feltétlenül írj vázlatot! Csak ezután kezdj hozzá a részletezéshez, de
akkor sem teljes mondatokat célszerű leírni, hanem csak kulcsszavakat, neveket,
adatokat.
A feleletet hatásos egy, a témához kapcsolódó idézettel és a v ázlattal kezdeni.
Ebben fölvázolod, miről fogsz beszélni, hogyan építed föl a f eleletet. Ha a
tankönyvön kívül más forrásmunkákat is olvastál a témával kapcsolatban, akkor a
feleleted elején hivatkozz ezekre a könyvekre, tanulmányokra! De később, felelet
közben is meggyőzőbb leszel, ha megnevezed olvasmányaidat. Határozd meg a
feleletben a fölhasznált fogalmakat, egyértelmű és következetes szakszóhasználatra
törekedj! Ne csapongj a r észtémák között! Fogalmazz meg állításokat, ezeket
mindig érvekkel, példákkal támaszd alá! Érvelj meggyőzően, elsősorban logikai
érveket használj! De a siker érdekében nem tilos személyes vallomásra épülő,
érzelmekre ható érveket is alkalmazni, sőt a megtanult ismeretek tárgyszerű
közlésén kívül fontos a saját véleményed megfogalmazása is. Ha már
bizonyítottad, hogy alaposan fölkészültél, pontosan ismered a fogalmakat, föltártad a
szükséges összefüggéseket, akkor fogalmazd meg - ha van ilyen - a témával
kapcsolatos egyéni ötleted! De kerüld a személyeskedést! A felelet végén érdemes
rövid összegzést adni.
A feleletben sohase hangsúlyozd, hogy mit nem tudsz, hanem mondd
meggyőzően, határozottan, amit tudsz! Próbáld az arcoddal is mutatni, hogy ismered
és kedveled a témát! Törekedj folyamatos, érthető, köze-
138
pes hangerejű és megfelelő tempójú beszédre! Ne tördeld a kezed, ne vágj

szenvedő arcot, még ha izgulsz is! Ha alaposan fölkészülsz, és
megfogadod ezeket a tanácsokat, mindig eredményesen fogsz felelni.
Az eredményes felelethez szükséges: megfelelő felkészülés, vázlatírás.

A felelet fölépítése: idézet, elővázlat, olvasmányokra való hivatkozás,
állítások, fogalmak értelmezése, részletezés, érvek, bizonyítékok,
példák, összegzés.
1. Mi a hasonlóság az előadás és a felelet mint szövegtípusok között?

2.Hogyan felel az okos diák? Foglald össze!
139
KÉSZÜLÜNKAZÉRETTSÉGIRE
„Magyar az, akinek nyel ve és esze magyarul

forog. Becsületesen nem le hel más vizsgát találni
arra, hogy kit tartsunk igazán magyarnak. Nem
könnyű vizsga ez. Sokkal nehezebb annál, ami elé
a fajta testi jegyeinek kutatói állítják az embert. Itt
a lelket kell kitenni."
(Illyés Gyula)
A következő leckékben segítséget adunk az érettségi vizsgára való

felkészüléshez. Áttekintjük, mit tanultál a nyelvről és a nyelvhasználatról az elmúlt
tizenkét év alatt. Minden témakört egy, a korábbi tanulmányaidból már ismert
idézettel indítunk. Elevenítsd fel, mi jut eszedbe az idézetről, és tanuld meg könyv
nélkül! Ezzel kezdheted majd az érettségi feleleted. Ezután egy olyan nyelvészeti
ismeretterjesztő szöveg következik, amely az adott témakörhöz kapcsolódik.
Olvasd el figyelmesen a szöveget, és válaszolj a szövegfeldolgozó kérdésekre!
Válaszadás közben gondold végig, mire emlékszel az adott témakörből! Az ismét-
lést segíti a kérdésedet követő tételvázlat. Ebben rövid leírását, összefoglalását
olvashatod az addig tanult ismereteknek. Tanulmányozd a táblázatokat! Majd
olvasd el újra mindazt, amit a korábbi osztályokban erről a témakörről tanultál!
Segítségképpen megnevezzük az egyes tankönyvek főbb fejezetcímeit, így
könnyebben megtalálod őket. Ezután készíts saját magad egy rövid vázlatot
minden témakörről, kizárólag kulcsszavakból! Ehhez használd fel a
tankönyvekben olvasott tudnivalókat és tételleírásokat! Végezetül tanuld meg a
saját vázlatodat!
Akkor lesz igazán sikeres a szóbeli vizsgád, ha próbát tartasz, és minden tételt
felmondasz hangosan. Mérd az időt, egy-egy témakörről kb. 10-15 percet beszélj
folyamatosan! Ha megakadsz, használd az általad készített vázlatot! Ha így készülsz
fel, biztosan sikerülni fog a vizsgád.
Az eredményes felkészüléshez szorgalmat, kitartást és jókedvet kívánunk.
140
ÁLTALÁNOS ISMERETEKA NYELVRŐL
„A nyelv olyan, mint az ég a maga egymásba

futó színeinek gyönyörű ajándékával."
(Kazinczy Ferenc)
A beszéd és a nyelv
A beszéd az, aminek segítségével az ember zsenge korában játszva

átveszi az előtte járt nemzedékeknek vérrel és verejtékkel szerzett
tapasztalatait; a beszéden alapul mindaz a képessége, hogy gondolkozzék,
mind pedig az, hogy e gondolatait közölje, és másokét megérthesse; hogy
hasson társaira, és azok is hathassanak rá.
Az emberi társadalmak mind beszélnek, de korántsem egyformán.
Beszédük eszköze, a nyelv, társadalmanként különbözik: közösségenként
más és más hangeszközöket találunk, e hangeszközökből más és más jelek
épülnek egybe a fogalmak jelölésére, s e jelek más és más módon állnak
össze jelzésekké a gondolat anyagi burkaként. Ám minden általunk
ismert beszédforma mélyén valamilyen nyelv van; nincs ma olyan
beszédforma - a legkevésbé fejlett sem az ismertek közül -, amely ne
valamiféle nyelvnek a működési formája volna. A felületet nézve főleg
különbségeket találunk - más hangrendszert, más szókincset, más
nyelvtani szabályokat nyelvenként -; mélyebbre menve azonban egyre
több és több az emberi nyelvekben a közös vonás, az egyezés.
(Deme László)
• Fejtsd ki a szöveg segítségével, mi a kapcsolat a nyelv és a
gondolkodás, valamint a nyelv és a beszéd között!
• Bizonyítsd példákkal Deme Lászlónak azt az állítását, hogy a nyelv
társadalmanként és közösségenként különbözik!
A beszéd és a nyelv
A beszéd a kommunikáció eszköze, a nyelv a beszéd eszköztára. A

nyelveket vizsgálhatjuk leíró és történeti módszerrel. A szöveg a beszéd része.
141
• Értelmezd az ábrát!
SZÖVEG BESZÉD
Mondatok N
Szószerkezetek Υ
Szavak Ε
Szóelemek L
Hangok V
A nyelvek változatai
A nyelveket csoportosíthatjuk eredetük és típusuk szerint. A magyar nyelv eredete

szerint a finnugor nyelvcsaládba, típusa szerint a ragasztó (agglutináló) nyelvek
közé tartozik.
A fontosabb nyelvcsaládok: altaji, indoeurópai, uráli, kaukázusi, kínai-tibeti,
japán stb.
A nyelvek típusai: elkülönítő (izoláló), agglutináló (ragasztó) és flektáló
(hajlító) nyelvek.
• Hasonlítsd össze az egyes nyelvtípusokat! Szemléltesd példákkal az
egyes nyelvtípusok közötti különbségeket!
Anyanyelvünk változatai
A nyelvváltozatok:
• köznyelv (írott és szóbeli változata),
• csoportnyelvek (szaknyelvek, hobbinyelvek, ifjúsági nyelv, argó stb.),
• nyelvjárások (nyugati, dunántúli, déli, tiszai, palóc, északkeleti, mezőségi,
székely).
• Mondd el, mit tudsz az egyes nyelvváltozatokról! Mit jelent a
kétnyelvűség és a kevertnyelvűség fogalma?
A világ mely tájain élnek magyarok? Mi jellemzi a nyelvhasználatukat?
• Fogalmazz egy néhány perces kiselőadást a határon túli magyarok
életéről,
gondjairól!
142
Emlékszel? Olvasd el újra a tankönyvben!

5. évfolyam 9. évfolyam
• Anyanyelvünk helye a világban • A beszéd és a nyelv
• Jelek és jelrendszerek
• A szövegtől a hangokig • Anyanyelvünk változatai
• A magyar nyelv típusa • A nyelv és az ember
• Hányféle magyar nyelvet beszélünk? • A nyelvekről általában
143
NYELVTÖRTÉNET
„A magyar nyelv a Tiszához hasonló

kanyarulatokkal vándorol útján. Növekedett,
szélesedett, gyarapodott, kis mécsek égtek,
amelyek világánál költők hajoltak a
pergamen fölé, és örvösök módjára
csiszolták a nyelv ékköveit."
(Krúdy Gyula)
Hogy lett az anyából banya?
„Angyalt kerestem, és banyát lelek" - mondja Vörösmarty Balgája a

Csongor és Tündében. A csúf és gonosz vénasszony, a szipirtyó neve a
banya - már néhány század óta. Pedig származása egyáltalában nem
indokolja ezt a jelentést.
Valamikor a n agyanyát jóbanyának hívták. „Az én anyámnak anyja
énnekem jobanyám" - olvassuk Verbőczi Istvánnál. Ugyanígy a nagyapa
jóbapa: „...sem apád, sem jobapád soha nem járt hintóba" - írja Heltai
Gáspár egyik meséjében. Szavunkat azonban nem így kell elemezni: jó +
banya, hanem így: jób + anya, ahol a jób a jó melléknév régies középfoka
(vö. nemesb), jelentése tehát 'jobb'. A jobb anya azért jelenthetett nagyanyát,
mivel a jó-nak volt 'nagy, sok' jelentése is. Ma is mondjuk, hogy jó ideje
várunk valakire (azaz 'sok ideje'), ma is beszélünk jó beszédű (azaz 'sok
beszédű') emberről; „nagy szélesen és jó hosszan" - olvassuk Bornemisza
Péternél (tehát 'nagyon hosszan') stb.
A nyelvérzék egy idő múlva nem érzékelte a jóbanyában a jó
középfokát, s így elemezte: jó + banya. Akkor pedig a puszta banya nem
jó, hanem rossz öregasszony.
(Fajcsek Magda-Szende Aladár)
• Hogyan változott meg a banya szó jelentése?

• Milyen nyelvi változást szemléltet a szöveg?
• Nevezz meg más típusú nyelvi változásokat is példákkal szemléltetve a
magyar nyelv történetéből!
• Sorold fel és röviden jellemezd nyelvünk történetének főbb korszakait!
A magyar nyelv történetének tanulmányozását segíti a korszakokra bontás.

Ezekre a k orszakokra a s ajátos hangtani, nyelvtani rendszerbeli és szókincsbeli
változások jellemzők.
144
A magyar nyelv történetének főbb korszakai:
• az ősmagyar nyelv kora (az ugor

nyelvközösség felbomlásától a • az ómagyar kor (895-1526),
honfoglalásig), • a középmagyar kor (1526-1772),
• az újmagyar kor (1772-).
A nyelvek közötti rokonságot tudományos hitelességgel lehet bizonyítani.
• Bizonyítsd érvekkel és példákkal az előző mondat igazságtartalmát!
A nyelvrokonság bizonyítékai:
• a szabályos hangmegfelelések,
• a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága,
• a nyelvtani eszközkészlet hasonlósága,
• az alapszókincs közös jellege,
• egyéb segédtudományok (régészet, antropológia, néprajz stb.) bizonyítékai.
A nyelvtörténeti kutatásokat más tudományok eredményei, a nyelvtudomány

kutatásai, a nyelvemlékek segítik.
A nyelvtörténeti kutatások forrásai:
• szórványemlékek,
• glosszák,
• szójegyzékek,
• szövegemlékek,
• kódexek.
• Mondj példákat a különböző nyelvemlékekre!
• Sorolj fel olyan tudósokat, akik nyelvünk rokonságát kutatták!
• Tarts egy néhány perces ismertetőt a Halotti beszédről vagy az
Ómagyar Mária-siralomról!
145
A nyelvi változások területei:
• a hangállomány változása,
• a szókészlet változása,
• a nyelvtani rendszer változása,
• a helyesírás változása,
• jelentésváltozások.
• Bizonyítsd a következő tételmondat igazságtartalmát: „Csak a holt nyelv nem
változik."

• Anyanyelvünk helye a világban • A szóalkotás módjai
• Az írás története
• Kalandozás a nevek világában • Nyelvművelő mozgalmak régen
• A magyar nyelv története • A magyar nyelv évezredei
146
SZÓKINCSTAN
„A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs, akinek

több szava van, több ismerete van... akinek
több szava van egy dologra, több gondolata
is van róla."
(Babits Mihály)
Szavak és számok
Hány szó van nyelvünkben? Hány szót használ egy ember? Hány
szóból áll egy regény vagy egy egész írói életmű? Igen gyakran hangzanak
el ezek vagy a hozzájuk hasonló kérdések. Az első kettőre pontos választ
nem adhatunk. Nincs olyan szerkezet, amely az első megszólalástól halálig
rögzítené a kimondott szókat. De nincs olyan nagy szógyűjtemény sem,
amelyet ne lehetne még tovább gyarapítani, és nem lehet számon tartani
sem a naponként keletkező -képzéssel, összetétellel stb. létrehozott - szókat,
sem a nyelvünkbe áramló idegen szavakat. Így csak megközelítő
becsléssel, számítással állapíthatjuk meg, hogy a magyar nyelvnek
legalább egymillió, de alighanem ennél is jóval több szava van.
Könnyebb a helyzet az írásban rögzített, meghatározott terjedelmű
szövegekben előforduló szókkal. Az ún. írói szótárak révén megtudhatjuk
pl., hogy Dante az Isteni színjátékban 12 986, Cervantes 12 372, Puskin 21
290, Juhász Gyula (verseiben) 11 606 szót használt; a készülő Petőfi-szótár
kb. 24 000 , a Goethe-szótár kb. 90 000 szót tartalmaz. Ezekből a
számokból következtethetünk az egyéni szókincs nagyságára.
(Benkő László)
• Milyen nagy a szókészletünk? Indokold meg a szöveg alapján, hogy miért
nehéz a szókészlet nagyságát pontosan megállapítani!
• Hogyan következtethetünk az egyéni szókincs nagyságára?
A magyar nyelv szókészletét vizsgálhatjuk földrajzi és társadalmi tagolódás,

valamint eredet szerint.
Az egyén szókincsének rétegei:
• aktív szókincs,
• passzív szókincs, • köznyelvi szavak,
• nyelvjárási szavak,
• csoportnyelvi kifejezések.
147
• Nevezd meg a tájszók és a csoportnyelvi szavak típusait!
A szókincs rétegei eredet szerint:
• alapnyelvi szavak,
• belső keletkezésű szavak (szóösszetétellel, szóképzéssel, ritkább szóalkotási
móddal),
• jövevényszók,
• idegen szavak, tükörszók.
A szókészlet állandósult szókapcsolatai kész szerkezetekkel segítik a

kommunikációt.
Az állandósult szókapcsolatok fajtái:
• szólások,
• közmondások, • körülírások,
• szállóigék, • társalgási fordulatok,
• képes kifejezések, • közhelyek.
• Jellemezd az állandósult szókapcsolatok egyes típusait! Szemléltesd
őket egy-egy példával!
A szókészlet egyes rétegeit dolgozzák fel a különféle nyelvészeti szótárak: Magyar

értelmező kéziszótár, Magyar helyesírási szótár, szaknyelvi szótárak, tájszótárak,
Idegen szavak és kifejezések kéziszótára, írói szótárak, Magyar szólások és
közmondások gyűjteménye, szállóigegyűjtemények, Közhely szótár, Magyar
szókincstár stb.

• Az állandósult szókapcsolatok • Anyanyelvünk változatai
• Hányféle magyar nyelvet beszélünk? • A szókincs stilisztikai vizsgálata
• A szóalkotás módjai • Szókincsünk bővülése
148
HANGTAN
„Semmi sem jellemző annyira egy nyelvre,

mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág
illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze.
Megismerni róla a nyelvet már messziről,
mikor a szót még nem is értjük."
(Kodály Zoltán)
Hosszú vagy rövid?

Nyelvünkben fontos szerepe van a hosszú és rövid magánhangzók
megkülönböztetésének. Sok esetben a magánhangzó időtartamának
megváltozása csak a f ület bántja, mint a h osszú magánhangzóval ejtett
únom, Tibor, kőrút esetében. Vagy a helyesírási készséget zavarja meg.
Előfordul azonban, hogy az önkényesen megrövidített vagy megnyújtott
magánhangzó megváltoztatja a szó jelentését, értelemzavaró lehet.
Finom csemege a h enger formájú kürtőskalács. Alakja a kürtőéhez
hasonlít, elnevezése innen ered. Gyakran halljuk kürtöskalácsnak is ejteni.
Ez azt sugallja, hogy némelyek a dorongfánknak vagy botratekercsnek is
nevezett süteményt a kürttel hozzák összefüggésbe. Bár a rövid ö-vel írt és
ejtett kürtösfánk, kürtöskalács a régi nyelvben s a népnyelvben is gyakori, s
bár kürtő szavunk történetileg csakugyan összefügg a kürttel, belőle
fejlődött ki, a köznyelvben az említett rövid magánhangzós formák
zavaróan hatnak.
(Huszár Ágnes)
• Mi a szerepük a hangoknak a nyelvi rendszerben?
• Mi a kapcsolat a hang és a fonéma fogalma között?
• Idézd fel, hogyan képezzük a magánhangzókat és a mássalhangzókat!
Milyen képzési sajátosságra hívja föl a figyelmet a szöveg?
Mély magánhangzók Magas magánhangzók
ajakkerekítéses ajakréses ajakkerekítéses ajakréses
Felső u, ú ü, ű i,í
nyelvállású
Középső o,ó ö, ő é
nyelvállású
Alsó a e
nyelvállású
Legalsó á
nyelvállású
149
A magánhangzókat csoportosíthatjuk a nyelv függőleges és vízszintes mozgása,

ajakműködés, valamint a kiejtés időtartama szerint.
A mássalhangzókat csoportosíthatjuk a képzés helye, a képzés módja, valamint a
hangszalagok állása szerint.
MÁSSALHANGZÓK
A képzés helye szerint
Ajakhangok Foghangok Szájpadlás- Gégehang
hangok
Zön- Zön- Zön- Zön- Zön- Zön- Zön- Zön-
gés gétlen gés gétlen gés gétlen gés gétlen
Zárhangok b Ρ d t g k
Orrhangok m η ny
Réshangok V f z, zs, sz.s i, ly h
A képzés módja szerint
Zár-rés l
dz, dzs c,cs gy ty
hangok
Pergő hang r
• Hasonlítsd össze a a magánhangzókat és a mássalhangzókat képzési

sajátosságaik szerint!
• Bizonyítsd és cáfold is a következő tételmondat igazságtartalmát: A
hangoknak is van jelentésük.
A hangok képzésében részt vesznek a beszélőszervek: a tüdő, a légcső, a

hangszalagok, a garatüregben a n yelvcsap, a szájüregben a szájpadlás, az íny, a
nyelv, a fogak és az orrüreg.
MAGÁNHANGZÓTÖRVÉNYE MÁSSALHANGZÓTÖRVÉNYE
K K
• hangrend • hasonulások (részleges, teljes)
• illeszkedés • összeolvadás
• hiátustörvény • mássalhangzó-rövidülés
• mássalhangzó-kiesés
• Szemléltesd egy-egy példával a hangtörvények érvényesülését!
150
• A hangok világa • A beszéd és a nyelv
• A hangok és a hangtörvények
11. évfolyam
• A zeneiség stíluseszközei
• A szövegtől a hangokig • A hangrendszer változásai
151
ALAKTAN
„Alig akad olyan árnyalat, melyei

hajlékony, rugalmas, gazdag nyelvünkön ma
nem fejezhetnénk ki."
jó tudni(uk)
„El kéne indulni, meg ké' házasodni,

Csakhogy az a kérdés, kit kéne elvenni, Jaj,
jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, kit kéne elvenni."
Bizony ez igen fogas kérdés, de nem az egyetlen gond az ismert
népdalban. Nemcsak az a kérdés, hogy „kit kéne elvenni", hanem az is,
hogy ki az, akinek meg kellene házasodnia, hiszen az el kellene indulni,
meg kellene házasodni, el kellene venni főnévi igenévi alakok nem
mutatnak rá egyértelműen a cselekvő személyére. Csak a következő
versszakokból derül ki, hogy egyes szám első személyben szól a dal.
Máskor nem ilyen egyszerű a megoldás. Ha el kellene döntenünk, hogy
mit is jelent például ez a mondat: „Péternek levelet kell írni", olvasóink
minden bizonnyal két táborra szakadnának annak megítélésében, vajon ki
az, akinek a levelet meg kell írnia. Az egyik csoport nyilván amellett
kardoskodna, hogy Péterre vár ez a feladat, a másik pedig bizonyára arra
adná a voksát, hogy valaki más készül írni Péternek. Mi a teendőnk, hogy
elkerüljük ezt a félreértésre alkalmat adó kettősséget? Kiváló eszköz áll a
rendelkezésünkre: a főnévi igenév személyragozása. Ennek segítségével
röviden és egyértelműen megjelölhetjük a cselekvő személyét. A „Péternek
levelet kell írnia", illetve a „ Péternek levelet kell írnod" forma senkiben
sem hagy kétséget afelől, hogy az előbbi esetben Péter írja, az utóbbiban
viszont kapja a levelet.
(Felde Györgyi)
- Milyenfajta szóelemek használatáról szól a szöveg?

- Nevezd meg, milyen toldaléktípusokat nevez meg az írás szerzője!
Egészítsd
ki a felsorolást!
- Mi a morféma szerepe a nyelvtani rendszerben? - Milyen
tőtípusokat ismersz? Szemléltesd őket egy-egy példával!
A szóelemek: a szótő és a toldalékok (képző, jel, rag). A nyelvtani rendszerben

a morfémák szerepe a szavak fölépítése. A toldalékok szabályos kapcsolódási
rendben következnek egymás után.
152
SZÓTŐ + TOLDALÉK
képző(k), jel(ek), rag
A toldalékok fajtái
A képzők A jelek A ragok
• főnévképzők Igejelek: • igei személyragok
• melléknévképzők • módjelek • az igenevek személyragjai
• számnévképzők • időjelek • a tárgy ragja
• igeképzők Névszójelek: • a névszók határozóragjai
• igenévképzők • a többes szám jele • a birtokos jelző ragja
• birtokos
személyjelek
• birtokjel
• birtoktöbbesítő
jel
A szóalkotás módjai:
• szóképzés,
• szóösszetétel,
• ritkább szóalkotási módok (mozaikszó-alkotás, szórövidülés, szóel-
vonás, szóvegyülés, szóösszerántás, szóhasadás, népetimológia).
- Nevezz meg példákat az ifjúsági nyelvből a különféle
szóalkotásmódokra!
A szóképzés:
• igéből igét: mos + -akodik, beszél + -get, ír + -at
• igéből névszót: néz + -és, fél + -énk,fest + -mény
• névszóból névszót: szép + -ség, asztal + -os, kert + -ész
• névszóból igét: szép + -ít, szép + -ül, tavasz + -odik
• igéből igenevet: ír + -ni, ír + -ó, kér + -t, kér + -endő, ír + -va
- Gyűjts további példákat minden szóképzési típusra! - Tarts egy rövid
kiselőadást a magyar nyelv toldalékrendszerének gazdagságáról!
153
A SZÓÖSSZETÉTEL
Szerves Szervetlen
szóösszetételek szóösszetételek
Alárendelő szóösszetételek: Mellérendelő szóösszetételek:

• alanyos szóösszetételek • valódi mellérendelő
(napsütötte, nyakatekert) szóösszetételek
• tárgyas szóösszetételek (búbánat, apraja-nagyja)
(lábtörlő, egyetért) • szóismétlések
• határozós szóösszetételek (alig-alig, nőttön-nő)
(magasugrás, célbadobás) • ikerszók
• jelzős szóösszetételek (ugrabugrál, fidres-fodros)
(tejfölösszájú, tízperc, háztető)
• jelentéstömörítő
szóösszetételek
(patyolatfehér, csigalépcső)
Hasonlítsd össze az alárendelő és a mellérendelő szóösszetételek
helyesírását!

• Miből épülnek föl a szavak? • A beszéd és a nyelv
• A toldalékok típusai • A szóelemek
• A szóalkotás módjai
• Az egyes szófajok toldalékolása • A szóalakok és a
mondatformák mint
stíluseszközök
• A szövegtől a hangokig • Nyelvtani rendszerünk
• A szóösszetételek kialakulása, változása
154
SZÓTAN
„Olyanok a szavak, mint a hírnökök: mindazt

a jót vagy rosszat elbeszélik, ami ott honol
abban az országban, ahonnan jöttek."
(Tamási Áron)
Mikor repül, mikor száll?
Vajon egyformán használhatjuk-e a repül és a száll igét?

Ha madárról, rovarról vagy légi járműről van szó, akkor egyaránt
mondhatjuk azt is, hogy repül, azt is, hogy száll. Persze azért nem
egészen mindegy, hogy a kettő közül mikor melyikkel élünk. Mert a repül
inkább csak a - gyors -haladásra utal, a száll viszont a könnyedséget, a
lebegést, illetőleg az egyenletességet is érzékelteti (már csak hangalakjának l-
jei folytán is). Aztán: a repül stilisztikailag közömbös, a száll ellenben
választékos, illetve népies színezetű. Arra, aki repülőgépen utazik, a
köznyelvben rendszerint azt mondjuk, hogy repül. De a költői nyelv
egyszer-egyszer, kivételképpen a száll igét is alkalmazza: „Ki gépen száll
fölébe, annak térkép e táj" (Radnóti). Az, aki hintázik, akit valamilyen erő
kilendít a helyéből, egy kis túlzással megint csak repül, már csak
gyorsasága miatt is. Ugyanígy repül az is, akit - átvitt értelemben -
kidobnak, kipenderítenek valahonnan, mondjuk, az iskolából vagy
állásából. Ezért a repül igével fenyegetőzni is lehet: „Elhallgass, vagy
röpülsz!"
(Ruzsiczky Éva)
Tömörítsd a szöveg tartalmát két-három mondatba! Jellemezd a száll és
a röpül igéket jelentésük, toldalékolhatóságuk, mondatrészi szerepük és
mondatbeli bővíthetőségük szerint! Keress minden tanult szófajra egy-
egy példát a szövegből!
A szavak is fontos elemei a nyelvtani rendszemek: belőlük épülnek föl a

szószerkezetek és a mondatok. A szavak összefűzését jelentésük, toldalékolásuk és
mondatbeli viselkedésük határozza meg.
A szófajok csoportosításának a szempontjai:

• jelentésük,
• alaktani jellemzőik (toldalékolásuk),
• mondatbeli viselkedésük (mondatrészi szerepük és bővíthetőségük),
• szövegbeli szerepük.
155
A SZÓFAJOK
I. AZ ALAPSZÓFAJOK
ige főnévi névmások
főnév melléknévi
melléknév névmások számnévi
számnév névmások
határozószó határozószói
névmások
főnévi igenév
melléknévi
igenév határozói
igenév
II. Α VISZONYSZÓK
névelő igekötő kötőszó
névutó szóértékű
segédig módosítószó
e
III. A MONDATSZÓK
indulatszó
mondatértékű
módosítószó
- Nevezd meg az egyes szófajok alcsoportjait példákkal szemléltetve!
- Bizonyítsd érvekkel és példákkal, hogy miért nevezhetjük az
indulatszókat és a módosítószók egy csoportját mondatszóknak!

•A • A beszéd és a nyelv
szófajok • A szavak
• A szövegtől a hangokig • A szókincs stilisztikai vizsgálata
12. évfolyam
• Szókincsünk bővülése
156
SZÓSZERKEZETTAN
„Egyes szavak csupán levelei, vékony ágai a

nyelv törzsökének, (. ..)de a szókötési formák
azon nemesb ereket, csatornákat képezik,
melyeken a fa éltető nedve kering..."
(Arany János)
Eltévedt jelzők
A birtokos szerkezet, mint köztudomású, egy birtokos jelzőből és a hozzá

tartozó jelzett szóból áll (a tojás héja). Mind a birtokos jelzőnek, mind
birtokának, a jelzett szónak lehet még saját, külön jelzője is. Mondhatom
pl. ezt: a főtt tojásnak a h éja. De mondhatom ezt is: a tojásnak a m eszes
héja. Az első esetben a birtokos jelző, a másodikban a birtokszó kapott
külön jelzőt.
Eddig minden rendjén volna. De csakugyan rendjén van-e? Sajnos nem.
Sajtóban, rádióban és másutt is egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy baj van
a jelzők sorrendjével. Különösen a birtokos szerkezet jelzett szavának, a
birtokszónak a saját jelzője hajlamos az eltévelyedésre. Íme, egy
mondattöredék a rádióból: „Rákóczi Ferenc háromszázadik születésének
évfordulója..." Így hangzott el, pedig világos, hogy nem Rákóczi
háromszázadik születésének évfordulóját, hanem születésének
háromszázadik évfordulóját ünnepeltük. (...)
(Grétsy László)
• Milyenfajta nyelvi egység használatának szabályait taglalja a szöveg?
Foglald össze!
• Mi a szószerkezetek szerepe a nyelvtani rendszerben?
• Nevezd meg a szövegben elemzett szószerkezettel rokon szerkezetek
típusait!
• Hasonlítsd össze a szószerkezettípusokat! Mi a különbség, és mi a
hasonlóság közöttük?
Az alapszófajú szavakból szószerkezeteket lehet alkotni. A szószer-

kezetekből épül fel a mondat. Az alany és az állítmány kapcsolatát ha-
gyományosan hozzárendelő, egy alaptag és bővítménye viszonyát alárendelő,
két egyenrangú mondatrész kapcsolatát mellérendelő viszonynak tekintjük.
Az alárendelő szószerkezeteket csoportosíthatjuk a bővítmény mondatrészi
szerepe szerint (tárgyas, határozós stb. szószerkezet), valamint az alaptag
szófaja szerint (igei, főnévi, melléknévi stb. szószerkezet). A bővítmények
lehetnek szabad bővítmények vagy vonzatok.
• Értelmezd a szövegben kiemelt nyelvtani fogalmakat!
157
A SZÓSZERKEZETEK TÍPUSAI
Hozzárendel Alárendelő Mellérendelő
ő szószerkezete szószerkezete
szószerkezet k k
alany + állítmány • alanyos szószerkezet • kapcsolatos szószerke
• tárgyas szószerkezet zet
• határozós • ellentétes
szószerkezetek szószerkezet
(hely-, idő, szám-, • választó
mód-, szószerkezet
eszköz-, ok-, cél-, fok • magyarázó
mérték-, tekintet-, álla szószerkezet
pot-, eredet-, eredmény- • következtető
, szószerke
társ-, részes-, hasonlító zet
és
állandó határozó)
• jelzős szószerkezetek
(minőség mennyiség
Az alany és az állítmány kapcsolatát az eg yeztetés mutatja. Az alárendelő
szószerkezetek tagjai közötti viszony lehet jelölt vagy jelöletlen. A viszonyjelölők:
a tárgyrag, a határozóragok, a névutók, a birtokos jelző ragja, a birtokos személyjelek.
A mellérendelő szószerkezetek között a tartalmi kapcsolatot kötőszók
jel(e)z(het)ik.
• Foglald össze az alany és az állítmány egyeztetésének a szabályait!

• Alkoss mindegyik szószerkezettípusra egy-egy saját példát!
• A szövegtől a hangokig • A beszéd és a nyelv
• A szószerkezetek • A szószerkezetek
• A hozzárendelő szószerkezet
• Az alárendelő szószerkezetek 11. évfolyam
• A mellérendeld szószerkezetek • A szóalakok és a mondatformák
mint
stíluseszközök
12. évfolyam
• Nyelvtani rendszerünk
kialakulása, változása
158
MONDATTAN
„A mondat: egy gondolat összefüggő,

kerekded kifejezése, formai tagolása,
természetes lélegzetvétele."
A magyar mondat regénye

(...) dús növényzethez, kerthez hasonlítottuk a nyelvet, amelyben a
szavak jelentik az egyes virágokat, növényeket. Nos, a növénytanból
ismertek a „ növényi társulás"-ok: különféle fák, füvek, cserjék szerves
összefonódásai. Ilyesféle alakulatnak foghatjuk föl a mondatokat is, azzal
a különbséggel, hogy itt alkalmi társulásokról van szó: szüntelenül
változtatják helyüket a virágok, lombok, mint szél ingatta cserjéken -
ahogy a gondolat szele, a „szellem" beléjük fuvall. Van aztán (...) olyan
vélemény is, hogy egyetlen szó - egyetlen virág, egy rózsaszál is
beszélhet: egy szál maga is kifejezhet mondatszerű üzenetet, nemcsak a
csokorba rendezett virágok együttese...
(Szilágyi Ferenc)
Magyarázd el a kert metaforájával, hogy mi a szavak, a szószerkezetek,

a mondatok és a szöveg szerepe a nyelvben, illetve a beszédben!
Jellemezd szerkezet és modalitás szerint az egy szóból álló mondatokat!
A szavakból és a szószerkezetekből mondatokat lehet alkotni. Mon-

datokból épül fel a szöveg. A mondat a jelentését a szövegben nyeri el.
A mondatok fajtái szerkezet szerint:
159
• Alkoss mindegyik mondatfajtára egy-egy példát!

Az alárendelő összetett mondatok főmondatból és a nekik alárendelt
mellékmondatból állnak. A tagmondatok közötti grammatikai viszonyt
jelzi a főmondat utalószavának mondatrészi szerepe. A mellékmondatok
kötőszóval vagy kötőszó nélkül kapcsolódnak a főmondathoz. A
mellékmondatok sajátos jelentéstartalmúak is lehetnek, kifejezhetnek:
hasonlítást, feltételességet, következményt vagy megengedést.
A mellérendelő összetett mondatok tagmondatai között tartalmi-logikai
kapcsolat van. Ezt a viszonyt kötőszó(k) jelezheti(k).
A mondatok fajtái a beszélő szándéka és a kommunikációs tartalom szerint:
A Hanglejtése Jellemző Jellemző Jellemző

mondatfajta szófajok igemódok beszédfunkció
Kijelentő ereszkedő - - tájékoztatás,
mondat ábrázolás
Felkiáltó ereszkedő indulatszók, érzelem
mondat erősebb módosítószó kifejezé
érzelmi k s
nyomatékka
Felszólító lmeredekebbe - felszólító mód felhívás
mondat n eső-
Óhajtó ereszkedő
ereszkedő indulatszók, feltételes mód érzelem
mondat nagyobb módosítószó kifejezé
érzelmi k s
nyomatékkal
Kérdő emelkedő- -e, vajon — felhívás,
mondat eső, kérdőszók, ábrázolá
ereszkedő kérdőnévmáso s
k
• A szövegtől a hangokig • A beszéd és a nyelv
• A mondatok
• A mondatfajták • A szóalakok és a mondatformák
mint
stíluseszközök
12. évfolyam
• Nyelvtani rendszerünk
kialakulása, változása
160
JELENTÉSTAN
„A jel csak annak él, ki

mondandóját megérti, megsejti
vagy bogozza..."
(Keresztury Dezső)
Mit mond a szívünk?
Ha megdobban vagy nagyot dobban a szívünk, az váratlan örömet

jelent. Amíg az embernek dobog a szíve, addig nincs semmi baj, ez az
élet, sőt az öröm jele. Rendjén van a dolog akkor is, ha ver a szívünk.
Amikor azonban kalapál, kalimpál, lüktet, ugrál, zakatol, zötyög vagy
lötyög, már nem szabad tréfára venni a dolgot, tanácsos orvoshoz fordulni.
Ha aztán a szívünk megáll vagy megszűnik dobogni, akkor befejezzük az
életet, elérkezett vagy ütött az utolsó óránk. Amikor azt olvassuk
valamelyik népmesében, hogy meghasad, megrepedt vagy megszakadt a
szíve szegénynek, azt is tudjuk, hogy a bánatba halt bele szegény.
...amikor valakiért dobog vagy ver az ember szíve - kivált, ha fiatal -,
tudjuk róla, hogy szereti az illetőt, sőt szerelmes bele. Egyszóval: nem
érzéketlen, nem kőből van a szíve!
(Ruzsiczky Éva)
Milyen típusúak a szövegben található igék a hangalakjuk és jelentésük

viszonya alapján?
Nevezz meg a szöveg valamelyik szavának jelentésmezőjébe tartozó
szavakat!
A JELEK TÍPUSAI
Eredetük szerint: A jel és a jelölt dolog kapcsolata
szerint:
• természetes jelek • ikon
• mesterséges jelek • index
• szimbólum
Nevezz meg mindegyik jeltípusra egy-egy példát lakókörnyezetedből!
SZÓ = HANGALAK + JELENTÉS
Sorolj fel olyan szavakat, amelyek motiváltak, és olyanokat, amelyek

közmegegyezés alapján keletkeztek!
161
Mutasd be az ábra segítségével a nyelvi jel összetevőit!
Bizonyítsd érvekkel és példákkal, hogy a morféma a legkisebb jelentéssel bíró

szóelem!

• A toldalékok típusai • A beszéd és a nyelv
• A szavak jelentése • Jelek és jelrendszerek
• A hangalak és a jelentés kapcsolata
• A kommunikáció jelei • A zeneiség stíluseszközei
• Nem nyelvi jelek a beszédben • A szókincs stilisztikai vizsgálata
• A szövegtől a hangokig • Jelentésváltozások
162
KOMMUNIKÁCIÓTAN
,,...az ember természeténél fogva társas élőlény"

(Arisztotelész)
Az információ öt forradalma
(...) az emberiség eddigi történetében öt nagy korszakot különböztethetünk meg,

az információ öt nagy „forradalmáról" beszélhetünk.
Az első a beszéd forradalma; az ember kiemelkedik az állati létből, s a mun-
kavégzés során szerzett és teremtett információit átadja társainak, utódainak. A
második az írás forradalma: az információtárolás függetlenné válik a jócskán
megbízhatatlan emberi emlékezettől, megkezdődik az idő és a tér legyőzése, a
primitív társadalom megindul a civilizáció útján. A harmadik a könyvnyomtatás
forradalma: a sokszorosítás technikája az i nformációk (ismeretek) tömeges ter-
jesztésének lehetőségét teremti meg, s ezzel elősegíti a társadalmi haladás fel-
gyorsulását. A negyedik a távközlés forradalma: az információs összeköttetések
behálózzák a Földet, a világ összezsugorodik, felderengenek az egységes emberi
társadalom körvonalai. Az ötödik az elektronikus információfeldolgozás
forradalma: a kommunikáció új minőséggel gyarapodik, az ember-ember párbeszéd
mellett megjelenik az ember-gép párbeszéd, az információtárolás és -feldolgozás új,
még messze kihasználatlan lehetőségei tárulnak fel.
(Fülöp Géza)
* Mutasd be a szövegrészlet segítségével a kommunikáció fejlődését!

• Nevezd meg a szöveg alapján a kommunikációs folyamat tényezőit!
A kommunikáció: tájékoztatás, információk cseréje, közlés valamilyen erre szolgáló

eszköz, nyelvi és nem nyelvi jelrendszer segítségével. A kommunikációs folyamat
tényezői: a feladó, a címzett, az üzenet, a kód, a közös nyelv, a csatorna, a közös
valóság, a közös előismeret, a közös előzmények, a beszédhelyzet, a kapcsolat és a
zaj.
I Mi lehet a bevezető szövegrészlet kommunikációs célja? Bizonyítsd szöveg-

részletekkel!
163
A kommunikáció funkciói:
• tájékoztatás,
• érzelemkifejezés, • kapcsolatteremtés, -tartás és -zárás,
• felhívás, • metanyelvi szerep,
• esztétikai szerep.
A Közvetlen Közvetett
KOMMUNIKÁCIÓ
Kétirányú két barát beszélget egy telefonbeszélgetés
asztalnál
Egyirányú előadás az iskolában televízióadás
Beszélj a táblázat és az ábra segítségével a kommunikáció különböző formáiról!
Tömegkommunikáció Nyilvános
kommunikáció Csoportos
kommunikáció Két ember közötti
kommunikáció
Értelmezd a képet a kommunikációs ismereteid
segítségével! 164
Mutasd be a táblázat segítségével a kommunikáció nem nyelvi jeleit!
A NEM NYELVI JELEK

A szóbeli kommunikációban: Az írásbeli kommunikációban:
• hangjelek • elrendezés
• tekintet • margó
• arcjáték • tagolás
• gesztusok • sorok
• testtartás • sortávolság
• térközszabályozás • betűköz
• a külső • betűtípus
• a csend • színek
• keret
A kommunikációnak vannak szóbeli és írásbeli formái. A kommuni-
kációs folyamatban érvényesül az együttműködési alapelv.
- Hasonlítsd össze a kommunikáció szóbeli és írásbeli formáit! - Érvelj a
következő közmondás igazságtartalma mellett és ellen! „A szó elszáll, az írás
megmarad."

• Mi a kommunikáció? • Mi a kommunikáció?
• A kommunikációs kapcsolat • A tömegkommunikáció
• A médiaműfajok
6. évfolyam
• A kommunikáció jelei
• Nem nyelvi jelek a beszédben 10. évfolyam
• A szöveg képe • A szövegtípusok
7. évfolyam 11. évfolyam •
• Anyanyelvünk zenéje A stílusrétegek
• Milyen lehet a kommunikáció? • A nyelv és az ember
165
SZÖVEGTAN
„Az emberek folyton beszélnek. Mióta

megszülettek, szavak zümmögnek
köröttük."
Mindent-egy-szóba-címek
Egy ideje a cikkírók (vagy a címszerkesztők, akik állítólag nincsenek,

valójában mégis vannak) egyetlen összetett szóba igyekeznek belesűríteni
a cikk egész tartalmát vagy legalábbis mondanivalójának minél több
lényeges elemét Így lesz a sütőipari szakmunkások szórakozóhelyeiből
Pékdiszkó, a méhészek téli munkájából pedig Kaptárvizit.
Tulajdonképpen új szavak garmadája keletkezik így a sajtónyelvben.
Mégsem tekinthetjük e folyamatot igazi szókincsbővülésnek, mert az
efféle alkalmi összetételek többnyire megmaradnak egyedi-egyszeri
alkotásnak, nem válnak közkeletűvé, nem kerülnek bele semmiféle
szótárba. Kérészéletű jövevények tehát (más képhez folyamodva:
egyetlenegyszer felsziporkázó s nyomban ki is hunyó ötletpetárdák).
Megesik, hogy a főcímen kívül a felcím is ilyen tartalomtömörítő
összetett szó. Tehát mondjuk a nagyobb betűs Akadálybörze cím fölött ez
áll felcímként: érdekérvényesítés; vagy a Vesszőfutam címet ez a f elcím
egészíti ki: Komolyzenész-jövedelmek. Nem az ilyesmire szokták
mondani, hogy jóból is megárt a sok?
(Kemény Gábor)
Milyen típusú címről szól a szöveg? - Mi a szerepük általában a
címeknek? Foglald össze egy magyarázatban! - Elemezd a szöveg
kapcsolóeszközeinek a típusát!
A szöveg a nyelvhasználat eszköze, a beszéd része. A szöveg nyelvi és nem nyelvi
jelekből áll.
A szöveg fontos sajátossága a szövegösszetartó erő, amely a kommunikációs, a
szerkezeti, a jelentésbeli és a grammatikai kapcsolatokból jön létre.
- Mutasd be milyen eszközökkel biztosíthatjuk, hogy egy szóbeli
hozzászólás is összefüggő szöveg legyen!
166
A szövegalkotást és a szövegbefogadást meghatározó tényezők:
• a kommunikációs folyamat tényezői (a szövegalkotó, a szövegbefogadó, a

beszédhelyzet, a kapcsolat, a csatorna, a kód, az üzenet, a valóság),
• a szöveg típusa és a szöveghasználati szabályok,
• a szöveg kommunikációs funkciója,
• a szövegalkotó és a szövegbefogadó tudása.
Utalások a szövegben:
• visszautalás a szövegben,
• előreutalás a szövegben,
• a kommunikációs körülményekre való kiutalás a szövegből.
A szöveg szerkezeti egységei Szerkezettípusok

mondat, verssor, jelenet, lineáris: időbeli,
mondattömb, versmondat, szín, térbeli, logikai,
bekezdés, versszak felvonás párhuzamos, keretes,
bevezetés, tár- mozaikszerű,
gyalás, képzettársításos stb.
befejezés
A szöveg egészét A szövegrészeket összekapcsoló
összetartó eszközök (a lineáris kohézió eszközei)
eszközök (a globális
kohézió eszközei)
• témahálózat Jelentésbeli Grammatikai
(kulcsszók) kapcsolóeleme kapcsolóeleme
• tartalmi-logikai k k
kapcso • megnevezésformák • névmások
latok (időbeli, térbeli, (ismétlés, metaforikus, • határozószók
ok-okozati összefüggé metonimikus megneve • kötőszók
sek) zés, rokon értelmű szó, • egyeztető toldalékok
• témajelölő cím nemfogalom • hiányos mondat
használata, • szórend, mondatrend
körülírás) • névelőhasználat
• többjelentésű,
azonos
alakú, hasonló alakú,
ellentétes jelentésű
szavak használata
• tartalomváró szavak
• téma réma
167
A szövegtípusok
Α A kommunikációs A szövegalkotás A
kommunikációs funkció szerint: módja szerint: kommunikációs
forma szerint: színterek szerint:
• monologikus • ismeretközlő • nem tervezett • magánéleti
• dialogikus • • tervezett • közéleti
szövegek érzelemkifeje szövegek • hivatalos
ző • tudományos
• felhívó • egyházi
• • sajtó-
kapcsolatterem •
tő, szépirodal
-tartó és -záró mi
• írásbeli • elbeszélő szövegek
• szóbeli • leíró
szövegek • érvelő
szövegek
• Bizonyítsd érvekkel és példákkal, hogy minden szöveg, aminek a

kommunikációban üzenetértéke van!
• Nevezz meg mindegyik szövegtípusra egy-egy példát saját életedből!
• Válassz ki egy szövegtípust, és ismertesd részletesen a műfaji
sajátosságai alapján!
• A névmások • A beszéd és a nyelv
• A kötőszó • Mi a szöveg?
• A szöveg és a kommunikáció
• A szöveg szerkezete
• A szöveg jelentése
7. évfolyam • A szöveg grammatikája
• A szövegtől a hangokig
10. évfolyam
• A szövegtípusok
8. évfolyam 11. évfolyam •
• A párbeszéd és a monológ A stílusrétegek
168
STÍLUSTAN
„a stílus helyessége a gondolat

helyessége." (Babits Mihály)
Szóképek, klisék
...a szókép használata nem korlátozódik a költészetre. Bőven élünk vele

a köznyelvben is. Aki távoli tárgyakat, apróságokat jól lát, olyan szeme
van, mint a sasnak, tehát sasszemű. De beszélünk fátyolos hangról vagy
arról, hogy valaki nagy lábon él, olajra lép stb. Ezekben a szóképekben
nem az újszerűség, az eredetiség a lényeg (mint a költői képekben), hanem
a szemléletesség. A képszerű ábrázolás könnyebben érthetővé teszi,
jobban kiemeli azt a tulajdonságot, cselekvést stb., amelyet a beszélő
hangsúlyozni kíván. Így a köznyelvi szóképben az eredetileg fontos és
jellemző hangulatkeltés is gyakran elhalványul, olykor meg is szűnik.
Nemcsak a hangulati elem, hanem a szóképi eredet és jelleg is teljesen eltűnt
már egy-egy olyan kifejezésből, mint hegygerinc, nehéz a felfogása,
megfontol valamit stb.
A megkopott, a gyakori használat folytán elszürkült szóképet klisének
is mondjuk. (...) Egyes szóképi eredetű kifejezések (hegyezi a f ülét,
futótűzként terjed; tudja, mitől döglik a légy stb.) azért válnak klisévé, mert
szemléltető, érzékeltető képességüknél fogva alkalmasak bizonyos tartalmak
hangsúlyozására, nyomatékosabb kifejezésére; továbbá, mert kész nyelvi
megformáltságuk révén használatuk könnyíti, kényelmessé teszi a nyelvi
közlést. Ezért kettős arculatú jelenség, kétélű fegyver a nyelvi klisé.
Egyrészt találó kifejezőeszköze lehet bizonyos közlendőknek, másrészt,
gyakran használva, az eredetiség hiányáról, szegényes gondolat- és
stíluskészségről árulkodik.
(Benkő László)
• Milyenfajta stíluseszközről szól a szöveg? Mi a szerepe? Milyen fajtáit
ismered?
• Értelmezd a klisé fogalmát a szöveg alapján!
• Bizonyítsd példákkal, hogy milyen stílusrétegben íródott a szöveg!
Milyen stílusrétegeket ismersz még?
A nyelv, a beszéd, a szöveg és a stílus szorosan összetartozó fogalmak. A
stílus szónak különféle jelentéseit ismerjük a nyelvhasználatban.
A szövegben bármi stíluseszközzé válhat. A stíluselemeknek a szö-
vegben többletjelentésük, azaz konnotatív jelentésük lehet. Minden stí-
luseszközt csak szövegkörnyezetben lehet értelmezni. A stíluseszközök
169
alkalmazásának a célja: a hatás, az esztétikum, a kifejezőerő növelése és a

kommunikációs körülményeknek való megfelelés.
A STÍLUSESZKÖZÖK
A A A szó- Az alak- A képek A nyelven A szöveg-
zeneiség szókincs alakok és zatok és a kép- kívüli formálás
stílus- mint a mondat- szerűség stílus- mint stí-
eszközei stílus- formák eszközei eszközök luseszköz
hangszim eszköz
többjelen a szóalko- ismétlés, metafora, mondat- a szöveg-
bolika, tésű, tás módja, párhuzam megsze- és típus, a
alliteráci rokon szóalako , ellentét, mélyesí- szöveg- cím, a
ó, értelmű, k paradoxo tés, szi- fonetikai szöveg
hangután- azonos n, nesztézia eszközök szerkezete
zó és han- alakú, felsorolás , , tekintet, ,
gulatfestő ellentétes , részlete- allegória arcjáték, kulcsszó
szavak, jelentésű zés, hal- , gesztusok k,
rím, szavak mozás, szimbó- , testtartás, jelentés-
ritmus, fokozás, lum térköz, ben és
mondat- túlzás, időviszo- nyelvtani
és humor, nyok, a kapcsoló-
szöveg- irónia, külső elemek,
fonetikai szakszók, szószerke gúny, metoní- ábrák, szöveg-
eszközök archaikus zeti meg- evokáció mia, szi- tagolás, fonetikai
szavak, oldások, nekdoch tagoló- eszközök
neologiz- mondat- é jelek, ki-
musok, formák, emelések
idegen mondat- ,
szavak fajták, betűtípus,
szórend, színek,
nomináli mondat- hasonlat, keret,
s stílus, rend körülírás aláhúzás,
verbális , írásjelek
stílus, komplex
szófaji kép
átcsapás
A szövegek kommunikációs színterek szerinti osztályozása az alapja az egyes
stílusrétegek megkülönböztetésének.
A STÍLUSRÉTEGEK Szépiro-
Magán- Közéleti Egyházi Hivatalos Tudomá- Publicisz- dalmi
életi nyos tikai stílus
Pl. társal- Pl. Pl. Pl. kér- Pl. hír, lírai
gás, üze- szónoki prédi- vény, ta- előadás, riport, stílus,
net, levél, beszéd, káció, nácsadás ismertetés, interjú, drámai
feljegyzé hozzászó zsoltár, , jegyző- magyará- tudósítás, stílus,
s lás, fel- ima könyv zat, tanul- glossza, epikai
szólalás mány jegyzet stílus
170
A stílusrétegeket tovább árnyalják, színezik a stílusárnyalatok:

• köznyelvi, népies, argó;
• választékos, dagályos, bizalmas, közönséges stb.;
• lírai, epikai, drámai.
- Érvelj a következő idézet igazságtartalma mellett! „A stílus maga az

ember."
• A szövegszerkesztés állomásai • A szöveg kidolgozása
• A szöveg képe • Nyelvművelés napjainkban
• A stílusról szóló fejezetek
171
RETORIKA
„Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a

bonyolult gondolatait is egyszerűen és
világosan előadni."
(Illyés Gyula)
Az előadásmód és a stílus általános kérdései
Az előadásmód összefügg a hangerővel: hogyan kell azt az egyes érzelmeknek

megfelelően alkalmaznunk, azaz mikor legyen erős, gyenge és közepes, és hogy
hogyan kell élnünk a különféle hangfekvésekkel, a magassal, a méllyel és a
közepessel, és milyen ritmusban kell beszélnünk az egyes érzelmek szerint. Mert
három dologra fordítunk figyelmet: a hangerőre, a harmóniára és a ritmusra.
Majdnem mindig az ehhez értők viszik el a díjakat a különböző versenyeken. És
ahogyan ott napjainkban a színészek nagyobb sikert aratnak a költőknél, ugyanez a
helyzet a politikai gyűléseken is, az államformák tökéletlensége miatt.
(...) Egyébként az előadókészség a természet ajándéka, és kevéssé függ a mes-
terségbeli tudástól, a stílusra alkalmazva azonban már mesterség. Ez az oka annak,
hogy aki ebben sokra viszi, viszonzásképpen jutalomban részesül ugyanúgy, mint a
jó előadókészséggel rendelkező szónokok. Így érthető, hogy a leírt szónoklatok
nagyobb hatást keltenek stílusukkal, mint mondanivalójukkal.
(Arisztotelész)
• Mit tudsz Arisztotelész retorikai munkásságáról?
• A szónoknak milyen fontos tulajdonságait nevezi meg a szövegrészlet? Egészítsd
ki a felsorolást retorikai tanulmányaid alapján!
• Milyen retorikai eszközöket alkalmazhatunk, hogy beszédünk hatásos legyen?
Tarts róla egy néhány perces szónoki beszédet!
A retorika a nyilvános megszólalás szövegműfajait vizsgálja. A jó szónok

tulajdonságai: tisztesség, találékonyság, szerkesztőkészség, stílusérzék,
emlékezőtehetség, előadói készség.
A szónok feladatai:
• anyaggyűjtés,
• az anyag elrendezése, • az előadásmód megtervezése,
• a szöveg megfogalmazása, • a szöveg emlékezetbe vésése,
• a kifejezés árnyalása, • a szöveg előadása.
172
A szónoki beszéd fajtái:
• tanácsadó beszéd (pl. a politikai beszédek),

• törvényszéki beszéd (pl. vádbeszédek és védőbeszédek),
• alkalmi beszéd (pl. ünnepi beszédek, méltatások).
Az érvelő beszéd fölépítése:
• bevezetés (a jóindulat megnyerése, figyelemfölkeltés, a megértés előkészítése, a téma

megjelölése, a kifejtés fölvázolása),
• elbeszélés,
• részletezés,
• bizonyítás,
• cáfolás,
• befejezés (összegzés, kitekintés, érzelmi betetőzés).
Az érvek fajtái:
• meghatározásból levezetett érv,

• ok-okozati összefüggésből származó • ellentéten alapuló érv,
érv, • az általános-egyes elvén alapuló
• körülményekből levezetett érv, érv,
• összehasonlításon alapuló érv, • valószínűségen alapuló érv,
• bizonyítékokból származtatott érv.
Az érvelés módszere:
• indukció • dedukció
A szöveg kidolgozása:
• a szöveg megfogalmazása,
• stílusformálás,
• a szövegkép kialakítása.
A beszéd megszólaltatása:
• a beszéd zenei eszközei • a beszéd egyéb nem nyelvi jelei
173

• Mi a kommunikáció? • Mi a kommunikáció?
• A kommunikációs kapcsolat
• A szövegszerkesztés állomásai 10. évfolyam
• Az előadás
6. évfolyam • A retorikai fejezetek
• A kommunikáció jelei
• Nem nyelvi jelek a 11. évfolyam
beszédben • A képek és a képi ábrázolás
7. évfolyam • Az alakzatok
• Anyanyelvünk zenéje
8. évfolyam 12.
• A monológ évfolyam •
A felelet
174
NYELVMŰVELÉS
„Minden rossz mondat törött ablak,

melyen át egy rossz gondolatra látni."
(Babits Mihály)
Szabályoskodó nyelvhibák
Legtöbbször akkor hibázunk nyelvhasználatunkban, ha nem tudjuk,
hogy a kérdéses nyelvi jelenséget milyen szabály alapján kell
értékelnünk. Ez a hiba voltaképpen a szabály nem ismerésén alapszik.
Van azonban olyan hiba is, amely valamely szabály részleges ismeretéből
származik. Ez azt jelenti, hogy helyesen akarunk beszélni, de a s zabályt
nem a maga helyén alkalmazzuk. Nézzünk néhány példát.
Az ikes ragozás a régi ikeseknél is visszaszorult. A később ikesedő igéket
ike-sen ragozni tehát szabályoskodás. Ezért nem: hazudom, bújnám,
rádiózom, hanem hazudok, bújnék, rádiózok. Még rosszabb, ha -ik rag
nélküli igét ragozunk ikesen, pl.: edzem, mozgom (helyesen: edzek,
mozgok).
A szabályoskodás másik - talán még ártalmasabb - fajtája a betűejtés. A
magyar helyesírás lehetőleg híven tükrözi a kiejtést, de csak a szótőn belül.
Az adja, futja kiejtését tehát nem az ad, illetve a fut ige és a -ja igerag
kiejtésének összegezése adja meg. A helyes kiejtés: aggya, futtya, nem
pedig ad-ja, fut-ja.
(Ladó
János)
- Mit tudsz a szövegben elemzett nyelvhelyességi szabályokról?
- Milyen nyelvhelyességi babonákat ismersz? Tarts róluk ismertetőt! -
Gyűjtsd össze azokat a nyelvhelyességi tudnivalókat, amelyekkel az
iskolában ismerkedtél meg!
- Szemléltesd a cikkel, hogy mi a nyelvművelés feladata!
- Nevezz meg olyan embereket, akik sokat tettek és sokat tesznek a
magyar nyelv műveléséért!
A nyelvművelés történetének főbb állomásai:

• A kódexírók szógyarapító tevékenysége, a humanisták törekvései, Sylvester
János, Dévai Bíró Mátyás munkássága.
• Elindul a tudatos nyelvművelés, Szenczi Molnár Albert, Geleji Katona István,
Apáczai Csere János, Faludi Ferenc munkái.
• A nyelvújítás mozgalma Kazinczy Ferenc vezetésével.
175
• Az Akadémia hatása a nyelvművelésre, az első helyesírási szabályzat

megjelenése.
• Nyelvművelés a 20. században.
• Mit jelent a nyelvi tervezés fogalma? Hogyan kapcsolódik a

nyelvműveléshez?
• Foglald össze, hogy mi a nyelvi politika feladata Magyarországon és a
határon túl!
A nyelvhelyességi hibák típusai:
• helytelen toldalékolás és név-

utóhasználat, • szóhasználati vétségek,
• egyeztetési hibák, • mondatszerkesztési hibák,
• rossz hangzás.
• Fejtsd ki, hogyan befolyásolhatja a nyelvhelyességi hibák megítélését a
nyelvhasználat ismerete!
A nyelvművelő munkában fontos szerepet töltenek be a különféle

magyar nyelvi folyóiratok (Édes Anyanyelvünk, Magyar Nyelvőr, Ma-
gyar Nyelv), a szótárak (Nyelvművelő kéziszótár), a magyar nyelvészeti
szakkönyvek és kézikönyvek (Nyelvművelő kézikönyv, Nyelvi illemtan).
• Fogalmazz egy rövid hozzászólást a tömegkommunikáció és a
nyelvművelés
kapcsolatáról!

5. évfolyam • A 10. évfolyam
szótárakról • Α szöveg kidolgozása
• Anyanyelvünk változatai
6. évfolyam
• Mit kell tudni az egyes szófajok 11. évfolyam
helyes használatáról? • A stílusrétegek és a stílusárnyalatok
• Nyelvművelő mozgalmak régen
7. évfolyam • Nyelvművelés napjainkban
• Hogyan használjuk az
egyes
szószerkezeteket? 12. évfolyam
• A magyar helyesírás története
• Anyanyelvünk zenéje • Az irodalmi nyelv kialakulása
8. évfolyam • A határon túli magyarok
• Hogyan használjuk az egyes mondat- nyelvhasználata
fajtákat? • Nyelvi tervezés, nyelvi politika
176
HELYESÍRÁS
... az írás csak akkor töltheti be rendeltetését,

ha éppoly
híven tolmácsolja a gondolatot, mint a
szabatos, talpraesett élőszó. Az írásbeli
gondolatközlés félreérthetetlensé-gének egyik
biztosítéka a kifogástalan helyesírás."
(Szemere Gyula)
Régi és mai diákok harca az ly-nal
Egy debreceni kisdiák arról panaszkodott levelében, hogy igen sok baja
van az ly írásával. Olyan nehéz megjegyezni, mikor van j vagy ly az ilyen
szavakban, mint például fojt, folyton, sajt, súlyos stb. Azt kérdi, nem
tudnánk-e valami jó módszert ajánlani, hogy minél kevesebb hibát
kövessen el.
Bizony, ilyen csodaszer nincsen. Szokták ajánlani, hogy amit l hanggal
is lehet ejteni, azt írják ly-nal. De ezt a tanácsot inkább a Dunántúlon lehet
hasznosítani, az alföldi gyerekek fülének a sulkol éppen olyan furcsa, mint
a sultá-sos, noha a sulykol ly-os szó, a sujtásos-i pedig j-vei írjuk. Ezeket
bizony meg kell tanulni, türelemmel, sok gyakorlattal. Persze nem egészen
egyenként, mert ha azt megjegyeztük, hogy a folyik igében s a folyó
főnévben ly van, akkor már azt is tudjuk, hogy a velük rokon igen sok szó
is így írandó, tehát a folyam, a folyton, a folyvást, a folytat, a folytatás stb.
Ezekhez nincs köze az elfojt, megfojt igének és a származékainak, ezeket j-
vei írjuk. Ugyanígy egy család a súly, sulyok, sulykol és társai, ezek ly-os
szavak, nem tévesztendők össze a sújt, azaz 'üt' igével és származékaival.
Azon persze nem csodálkozunk, hogy sokan rokonságot sejtenek a súly
főnév és a sújt ige között, mert hiszen nyilván az jár az eszükben, hogy
\esújtani valamilyen nehéz, súlyos tárggyal, esetleg valami súllyal
célszerűbb. Ez igaz lehet, de ennek ellenére sem rokon a súly és a sújt,
mint ahogy folyóba is lehet fojtani valakit, mégsincs rokonság a folyó és a
fojt között, tehát nem is írandó egyformán a két szó. A sújt a hangutánzó
súg, suhog, suhint, suhan, sóhajt, sudár, sugár, husáng rokona, tehát semmi
okunk a benne lévő j hangnak ly-nal való írására.
(Lőrincze Lajos)
• Melyik helyesírási alapelv használatát magyarázza a szöveg?
• Milyen helyesírási alapelveket ismersz még? Mikor alkalmazzuk őket?
• Idézz fel minél több tanult helyesírási szabályt a szöveg példáinak
segítségével!
• Érvelj amellett többféleképpen, hogy szükség van a helyesírásra!
177
A magyar helyesírás hangjelölő, betűíró, latin betűs rendszer. A helyesírási

szabályok az értelemtükrözést, a zavartalan kommunikációt szolgálják. 1984 óta A
magyar helyesírás szabályai című kézikönyv 11. kiadása van érvényben. Fontos
helyesírási kézikönyvek még a Magyar helyesírási szótár, valamint a h elyesírási
szakszótárak.
• Tarts rövid ismertetőt a helyesírási kézikönyvek használatáról!
A szavak írásmódjában négy helyesírási alapelv érvényesül:
• a kiejtés elve, · a hagyomány elve,

• a szóelemzés elve, · az egyszerűsítés elve.
A helyesírási szabályok:
• a különírás és az egybeírás,
• a kis és nagy kezdőbetűk,
• a tulajdonnevek írása,
• az idegen közszavak és tulajdonnevek írása,
• az elválasztás,
• az írásjelek,
• a rövidítések és a mozaikszók,
• egyéb tudnivalók.

• Milyen a magyar helyesírás? • Helyesírásunk rendszere
• A helyesírási alapelvek • Helyesírásunk alapelvei
• Helyesírásunk szabályai
• Az egyes szófajok helyesírása • A szöveg kidolgozása
• Különírás vagy egybeírás? • A nyelven kívüli stíluseszközök
8. évfolyam • 12. évfolyam
Az írásjelek • A magyar helyesírás története
178
SZÖVEGSZERKESZTÉS
„Az írás az halászat: az ember fejében ott van

egy gondolat; hórukk, a nyelv hálójával neki
kell feküdni s kihúzni. A nagy gondolat csak
bizonyos fogásokkal húzható ki."
(Németh László)
Az írásos érintkezés és műfajai

...mindenféle írás dokumentumértékű. Megmarad, akár jó, akár rossz.
Ez azután sokféle következménnyel járhat; bár nem biztos, hogy azzal jár.
De ennek puszta feltételezése is arra int bennünket, hogy írásos munkáinkat
még nagyobb felelősséggel, pontossággal végezzük. (Persze most azonnal
eszünkbe juthat, hogy éppen korunkban ez a szólás [A szót elfújja a szél]
kezd erejébőligazságából veszíteni. Nem az írás maradandóságának
valóságos voltát kérdőjelezi meg a kor, hanem a szó elrepültének igazságát.
Mert gondoljunk csak arra, hogy értekezleten vagy bármiféle
összejövetelen vagyunk, ott szót kérünk, és szót kapunk; esetleg
hevenyészve közöljük mondandónkat, s pár nap múlva, netán az
értekezletet követően visszahallhatjuk magnószalagról kusza, széteső
felszólalásunkat.)
Kazinczy Ferenc a Tövisek és virágok egyik ismert epigrammájában
csaknem két évszázaddal ezelőtt figyelmeztetett a s zó pontosságának
fontosságára. Az írói érdem címűben nem csupán az élőbeszédre értette
megállapítását, habár példaként a verset emlegette:
Szólj, s ki vagy, elmondom. - Ne tovább! ismerlek egészen.
Nekem üres fecsegőt fest az üres fecsegés.
Íz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés.
Íz, szín, tűz vagyon a versbe', ha mesteri mív.
(Z. Szabó László)
- Mire figyelmezteti a szöveg az írástudókat és a nyilvánosság előtt
megszólalókat? Keresd meg a szöveg tételmondatát!
- Foglald össze, milyen eszközökkel érhetjük el, hogy írásbeli munkánk
igényesnek és eredetinek tűnjön!
- Nevezd meg azokat a szövegtípusokat, amelyek megszerkesztésében a
legnagyobb gyakorlottságra tettél szert! - Értelmezd a Kazinczy-
idézetet a szöveg és saját tanulmányaid alapján!
Az egyes szövegtípusok szerkesztését meghatározzák a k ommunikációs
körülmények, a szövegtípus sajátosságai és a szövegalkotó egyéni tulajdonságai.
179
Aszövegszerkesztés menete:
• a téma kijelölése,
• címadás, • anyaggyűjtés,
• a szövegtípus kiválasztása, • az anyag elrendezése,
• a szövegalkotás céljának a • vázlatkészítés,
megfogalmazása, • a szöveg kidolgozása,
• a szöveg közlési körülményeinek a • önellenőrzés.
feltérképezése,
A szövegtípusok jellemzői:
• témák,
• kommunikációs cél. • szókincs,
• kommunikációs körülmények, • nyelvi formák,
• szerkezet, • stílus.
• A szövegszerkesztés állomásai • Az ismertetés
• Az elbeszélés • A köszöntés
• A leírás • A kiselőadás
• A beszámoló
• A levél
• A jellemzés
• A szöveg képe • Hogyan készítsünk
• Az ismeretterjesztő szövegek jegyzetet
és vázlatot?
• A párbeszéd
• A monológ
• A vita
• A sajtószövegek
9. évfolyam 11.
• A médiaműfajok évfolyam •
Az esszé
10. évfolyam 12.
• A szónoki beszéd évfolyam •
• Az előadás A felelet
• Az önéletrajz és a névjegy
• A hivatalos levél
• Az értekezés
180

Antalneraatz Magyar Nyelv Es Kommunikacio Tankonyv 1112 Evfolyam Szamara PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Antalneraatz Magyar Nyelv Es Kommunikacio Tankonyv 1112 Evfolyam Szamara PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

ANTALNÉ DR. SZABÓ ÁGNES-DR. RAÁTZ JUDIT

Tankönyv a 11-12. évfolyam számára

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

A tankönyv engedélyszáma: 13829-1/2003

Felelős szerkesztő: DR.

ISBN 963 19 4793 9

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT ......................................................... 13

A KÖZÉLETI SZÖVEGEK STÍLUSA ............................................................. 64

NYELVTÖRTÉNET .................................................................................. 144

„A műveltség megszerzéséhez három dologra

Gyarapítod tudásodat a szövegről és a stílusról. Gyakorlati segítséget kapsz ahhoz,

Tankönyv a 11. évfolyam számára

Az előző években megtanultad, hogy egy dolgozat, egy kiselőadás elkészítéséhez

Az idézés történhet szó szerint vagy csak utalásszerűen, a leírtak tartalmára

Minden olyan nagyobb terjedelmű dolgozat végére, amelyekhez mások munkáit

Az anyaggyűjtést segítik: a könyvtári betűrendes és szakkatalógus, valamint az

1. Sorold fel az anyaggyűjtés módjait!

... alapvető feltétele minden jó és helyes

• Nevezz meg olyan időszerű vitatémákat, amelyekről mostanában sokat lehet

Figyeld meg a televízió vitaműsoraiban, hogyan vitatkoznak az

Idézd fel, mit tanultál az anyaggyűjtés módjairól!

megfontoltabb leszel. Ehhez azonban kutatómunkára, információgyűjtésre van

A bíró és a vitavezető feladata

A vitát megelőzi az alapos fölkészülés. A vita menete: a tételmondat

1. Nevezd meg a vitatkozás viselkedési szabályait!

„ezer (...) hang: mindegyik mögött,

Sorold föl, milyen jelek segítségével tudunk kommunikálni!

A jelek gazdagságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket

táblák köréből a haladási irányt jelölő tábla vagy a nyelvtanfüzetben a

A fegyelem szót hallva sok minden felidéződik bennünk, a szó jelentését a

a szövegkörnyezet hatására a s zóhoz új képzettársítások (asszociációk) is

1. Mit nevezünk jelnek?

„...a stílus helyessége a gondolat helyessége."

Mit értesz a stílus szón? Milyen jelentéseit ismered ennek a szónak?

Ε három stílusnem megteremtéséhez a szavak kellő kiválasztását, a szavak

Beszéd, nyelv, szöveg, stílus

Amikor a nyelvet bármilyen közlésre felhasználjuk, mindig beszédet kapunk,

Minden szövegalkotó válogat és kombinál, amikor szóban vagy írásban

befogadó, a téma, a kommunikáció célja és a beszédhelyzet). A szövegbefogadók (a

Mi határozza meg a stílust?

• Milyennek képzeled a képen látható személy levelének a stílusát?

Sokféle tényező határozza meg, hogy milyen stílusban fogalmazunk. Amikor

A szöveg stílusát meghatározzák: a kommunikációs tényezők, az illető nyelv stílusa,

1.Mit jelent a stílus fogalma?

Olvass verseket oly nyelveken is, amelyeket nem értesz. Ne sokat,

Mit mondanak a hangok?

Radnóti Miklós szövegrészlete is

len benyomást kelthetnek bennünk. A hangok képzési sajátosságaiból fakadó

A hangutánzó és a hangulatfestő szavak stílusereje

Különösen nagy kifejezőerejük van a szövegben a hangutánzó és

Az emberi hangot utánzó szavak sokat elárulnak az ember körülményeiről,

A szöveg vagy szövegrészlet hanghatását fokozzák azok a kifejező hangalaki

Kedélyes hangulata van szokatlan hangzása miatt Tamási Áron igealakjának.

Az irodalmi művekben és a népköltésekben a rím is fokozza a z eneiséget. A

Ennek a sorvégi áthajlásnak, idegen szóval enjambement-nak (ejtsd: anzsambman) a

A hangzó szöveg hatását fokozzák a mondatfonetikai és a szövegfonetikai eszközök

A zeneiség stíluseszközei a szövegben: a hangok zenei hatása, a hangszimbolika,

1.Melyek a zeneiség stíluseszközei?

A SZÓKINCS STILISZTIKAI VIZSGÁLATA

„Be kell hordanunk, hajtanunk

A magyar irodalomba tévedve föl kellett figyelnem valóságos helyzetemre,