,i.tr!*,t"" 1..

'h9-\,
MISKOrcI ECYETEM
!{]6 L{..\'-r.'É-.']L
GáI cGzton Dr. KissAntal I,' sónán Jó6eÍ
Dr. Tiszq Miklós
0('U jtÍ \

rÉplÉxnNy HIDEoALAKÍTÁs
Szarkcsztc!tai
Dr. sánóri JózseÍ

KÉzlRÁT

NEMZETT TANKINYVKIADT. BUDAPEST


LelÍoráltai
Dr.RomváÍt Pál
Aj.szá t'.t'|b'át . g.Í,|* fclc|n.t.
iJ.Bic|aÍ r N.mzcti Td*.n''v}i.dó RL múglti 8oído'Ááb'n
Felelór flk".Íta,zló: P.lojtayN'íátis
M&z.ti ,z.Ík.ctó: Góró8 Í3tv,nné
Tctjcddau: 2824 (Áj5) lv
12 kiod&.20m
J t4-1362
K.ao|| . lhb.t.Jósyzol Kn.b.l
Fcl.|ó. v!z.ló| N|.ÍolloyÖÍryn. olyvr'!|ó |$'l!|.)
Munli.,Án I ).{)lI l
ELISZI
A mal €mbeí meg 3.m 8y6zl 3zárnol ho8y hétry képlékefly al.}í-
' Képlékenyhldegalakltá8sal
lással 8yárlott alket!és3z.l taláIkozlk J'apontá.
készul a mechanlku! óra álkatré6zeloektüloyomó ré'ze (fog.sler€ k et t.) a
Íoghémé8 tutü3' az aeÍo6olos pg!ac}| .z cvó€szközok, a tt'ziekedésl ész-
közök' e rádlók' e televlzlók, e h6ztsrtá3l gépék'a szÁmttógépekallst.
!észelnck nagY része stb.
Az alkatré9zek alap.nyagát á lemez!' e 3zálagot, a nrdai stb' ko-
hász{t| tlzemek állttlát etó. tohómérnökÖk lrányltásával' A gépészmérnö.
kök által tervezett Alkátré3zeket a géptpeÍluzemek8yáÍ!ják, s géPész.
mérnökók által lelvezett t.chnológIdval és szerszámokkál. E két szakte.
tulet képlékenysé8t.nl és 8lepjat azonosák' e me8oldás ütódszc.
fel' é9 a technológtal,ellemzól:
'érbtanl 8zerszámal' gépel ez snil8továbbttÁs rnód.
B'erel güb' viszont léhyegéBeneltérőék'
É Je8yzet géFészméÍnökhalkátók6záÍnáÍakégzült, ezérl az alkat!ész.
8yáltásb8n altalmázott képlékeny bldegahritós modszerelvel loglalkozlk rész.
lcteBen.
Valémennyi htdegalakltó tecbnoló8lá !észletes lsmeIt€ t é€ é re nern vál.
|..lko2ba.tunk. A l.ggyak8bban elóforduló technolrgták elemzécc köú'l|
lgyekeztunk Tlyan alkálmazott képlékenységtanr' t€ d lnolrgial és szefszám.
.zerke8zlésl alaplómeretekkel felvélteznt hsllgarótnkgr, amely.k biftokéban
lz ltt nem rárgyall . a vons.kozÓ ílodaloÍnbaítalÁlhstó - inÍoltt1áctTkat
.llotÓ Ínódon feldokozbessák. NapjahrÓaE . amiko! teljesen uj képlékeny
.l.tttT eljá'ások 6zl'le.Eel. lÍTasztal mel]ett' 3 ezek lövld ld6n b€ l ul meE-
,ol.nnek a termelésben . csak llyen íelkészültséguméfnök (udja a kiváni
.dnt€ n elliÍtnl Íeládaút'
A képlékeny htdegalakltr eljár&ok elteljesztégével, automattzátÁsá.
v|l' ul euáráBok bevezeté6éve1, a gy&tás költséget J€ l entós mértékben
!.ükkénthét6k.E mÜnkár6 való felkégzüléshézKvlínunk jegyzetunkk€ l ls
ho'záláÍÜlnt.
A en'€ga a azetkesz|B elmult években trttott elóedásalnak
.nyBgóból '68y'et s zé' azt a szeÍzdk helyenkénttrj lsÍheíetanysggal,a lé1.
Állt Ö€
.r.. totvezés| fel,adatE'esoldásához pedtg láblázsrokksl és dtg8Íamokkal
.Ér'ltot!ék E.
vóg!'etul rDe8köszönJuk s legyzet tektoránsk d!.Romvárt Pál o8y6te.
m| l|níroak a kézÍratálolvasíBa k.J'bénadott hasznos tan'csalt é€ konkrét
l.vlta..lt.
A !z.r.ók
 t. BEvEzETÉs

A képlékenyala|dtás naPjalnk € g ytk tegdtrBmtkusabba[Íe.ll&6 tech-

noIógtáteuárá3a. Á korszeru képlékelyalakttás f6 !ötekvése az' bogy a
terv€ r ,e$ alks|!ész álakljár é3 méretét. e szllá.dsá8l és alakváltozást
Jeuemz6k optlÍItdllsértékeÍnek btztogltása mellet! - olysn pontosen álllt-
6a eló' am€ l y sz azt kö|et6 forgácsoló megmunkálás! ÍÍ1nÍmállsracsök.
kehtl.
A képlékenyalakltfu lechnoló8táJa az ld&zámltásunk él&tl évezre-
dekben' mi|jt kézmu'paf .lekült kl' Kézmulperból tudom{myá Íejlódéséta
nechántka képlékenysé8tan feiezeténekktdol8ozÁsá' valamlú ! ínetallogÍá.
fta és fémfiztka(anya8szelkczettán) tovább fe'16déseletté lebelóvé.
Á képlékenyséa!.í klal.kulását colllo.nb rn3 -b|\ végzéttvtzgBá|arA|-
tót számttják. Á mult száz3dban Tresca| st.venánt és Levy éllal ktdol.
gozott elmélet€ k a képlékelységt.!ma i3 gztláÍd algpjatt képezlk. E szá-
zed elején Hub€ r ' Mlses fu Hencky mátematlkál mégfontolásokbólKln.
dulva tovább gazdágÍtottáka képlékeny3égtatr elméletét' A képlékenység.
lán töÍténetéb€ n alapvetó Jelen!ótéauszerep€ t magyar száÍma.
zá8u fudr3ok és |Qtrtók' Á képlékenysfutaü€ l méletét összefoglaló
'átszottak elaő köny'
vct Nádal hta meg r927.ben. XáÍm!! és Re!s8 munkásságávAl az elmél€ . t
8bpok tovÁbbfejlesztéséh€ z ' oeleil a képlékenységten elméletén€ k lecbnoló.
gtat folyamatokle valr akalmázásához láiult hozzá.
A képlékenysfutanleguJ.bbkort töttéíetébenktemelkedó lel€ n róségu€ k
tlru6ln, Szokolovszktj, Cubkln, Kacsanov szovjet, valamlnt Hilt, Prager,
JohnBode[8ol tudósok munkál.
A képlékeryalaKtás fejl6désében nem kevésbéje1ent6sekazok az
$Tdmények' anelyeket a fémek redlls szelk€ z etének kutatásában' a fém.
|l!lk8' az ányagszeÍkezetlgDt€ Í én áz utrbH évdzedekbeneléItek' Ezen
ü.dmények 1smefteré6ét6l llr elteklnlunk' !észb€ D azérr, meÍt € z ek € g y
!é'26 koÍÁbbl tanúÍgyak(Anyagtsmeré!és teólológla, Hőkezelés)rsmeÍet.
tnyagát képezte, ÍészbénPedtg azért' mgt ezek ré9zletes elemzése meg-
h|lrdná e le8yzet kéleleÍt. Így az anFgszerk€ z € t t Ísmeretekból itt Íövlden
!..t azokdt foglaljuk ö8sze' amelyék a továbbtak me8éÍtéséhez elengedhe-
l.il.nul tzukéaosek.

jÜr' ,:iÜr.
 E{t r8!n bEE.|.dt lÍodslomÍnal r€ídelkézlk' . lov.bbl tészl..
'!t:léte-..mr'
tetet ll!.t6e! .? lÍod.lotírr utrluÍl.
2. A róPLÉKBr.IYALAxÍrÁs A rblétcÚy.l.Bt.r ÍoFlomkö.éb. mtnd á htdc8' thtld pédlga m€ .
ANYAoSZBRKEZBTIvoNATKozÁsÁI . .
l.aak|d.!r. b.lét.ttodt. B .Á'g, keÍetébénm| gepeii.ir'8y"i*i.L;-
l.g$t8rÍ.tú..ü .lfforduió "
h|@elt|d.T .UÁÍásorkal-ío8l.lkozlíi'';";;..
1:l*'.*'1| írl . tül.hbrégr t'r*g 3" mer.8"úkÍüs
ü.ü ;ö;;;"
b'.|t óld.|róL
A Léplét.íy.tltv.hoár . r!úü.zt rz é|úzókben tánu& . krstrÍlv-
A téptékeny .letváltozÁst l fémck ]Íldtllyos sz6tez.téb6l Ltindulve ..r| .ttot .8ye.!a t.ló .tc.Ü'ásávrl, d|sztotÁctot moz;góvsl me;,
étthotjuk mea. rugalÍnaa alákváltozá8 Az' l|oay az atomok ve8E. Ez r d|8zlotádók lolc!önhatádr révénalektrást romerycoest-oioz.
^
szom.zéd)aLt.et a téJrácsbatr nem 'e|:|.rn.6ie é9 . kltls6 terhelég
válrozbtJÁt Eag' a íém!r.ch.DÍ}rlNbjdonsÁgat' gzcmceeezcrkcicte'
BEg6zunéset''!án vlsszetéÍnekeledetl h.lyzeq'lbe' Íz.z a íol}ramatrevc!. .':p8"áI*.*|
m.reabk|t{' |ay.gBrdlrzcd élhatárolásA éppe!é ÍD.8vcllozottA htd;o
zlblu3. A képlékenyalakváltozás ezze| aL.ínbÉnném m€ g fo.dltható' IrÍ6- tul,aj-
doo$ígok ilapláí tl,ltéolk.
verzlbll|s lolyamal' amelynek során n.gy száÍnuatoÍDrezgésközéppoftlá! Htd.8slakl.ásúl u|. .z ála|dtás közben megváltozott
. ' luláldon9áPok az
sok Íácsáll,andónyl távolságba helyezl Át. Ez e marsdó alakváltoá8 kIlstály-
:l"trÍ.g*ái ls m.gmired!.k' € vÁltozások ..s""u'".el" ;i.;!f,fi.'.
taní Blkok olymáson törtéIld elcauszásÁval lön létre. Az elcáuszáa azokban uJrakrlstály*iio i-I.n""ir i"r'o"eg.;.'.
a stkokben' lllerv€ trányokban megy végbe . teakönny€bben' amelyekben a ::-:Yuj.,."u"Ín.:q.:.rzr{tut.áBa
Énn€ r . során - öndlÍfrtzlóvrl' catfábrl . az alakl!ás közb.n
ettorzult tér.
felulell, tlletve Vonalmentt atomgülllség a l6g*8yobb. Mrvel e8T krktály- u, oÍt.$ál!3á8u' crányos méretu
I1.j'l'1""".Y.i!": azcmceér tcteireznet,
ban ezék a kltuntetéttlrányok . a k.tstálytenl Í€ l épttés ál&l - me8lBtáÍüzott .mqyetD€ t .z lbHtá.'oly.oáí m€ g növekedett dtszlokÁctósuruség
!özel
törvényszet(lség szeTlnt helyezkédnekél, s lÍlsztállltok éB az € 8 yedén kl3. .f.^cd.tl
értékér.
c'ött..!..r gyerorlia rtarr u5artttatyoeJai"i"r'iÁt."*-
tályból levó fémtestékanizotÍópok (tránytól í,tgg6 türaidoBágokkal rendelkez. EÍ. {z |m. nomol€ bóhór!éklgt átá|ríD i
neD.
A gy.kG|atbau alkÁlm&zo.t fémek rltká tlvételt6l eltelintve (pl. dió.
dák) poltlÍt9tÍlyogak. Ha a kulöúozd kÍlsztallltot t.al.Ín€ly tltü[tettt krls. r[[ - o.r (2.1.)
tálybnt t'd[ya a lér mlnden lrányában ezonos valósztlu8éggel foldul elő' ik. .t-!éll.l adEtó mG8. (A hoeológ hólhéfséklét a Kclvln
koÍ az llygn sziláÍd testek löbb Jelensé8letrdsáDál' szdmttásánál lzotÍóp. Íokokb.t' ttfe,ezett
h6méÍ3éttetDct e féo olvedá'polltJáfa vonátkoaátolt !el.dt. élrététj;l;;;:
nek tektnthe!6k(kvázt.tzotróp anyag'. A továbbÍakbatr letrt számltful módáze-
Iek homogénés izotÍop anyagokra vonetloznét' ÍIom=
- rr.
- " olv,'l
A képlékenyslakváltozás előz6kben elemzett csuszásl mecbgDlzmus4'
tdeállt. ldcstübámentes kristályok feltételezés&el olymódon meDne végbe' Elnd.n csetben az ujrakrtEtályosodás h6mé.sékleté-
-'. ^ T:!8:la|tí:t
hogy á cBuszást stk két oldalán hélyet foglaló valam€ Í '.uyl atom egy-e8y kö?- l|I. T8yobb h6mé!sé&I.t.ovégézzuk.I8f az ujralÍlstÁlyotodés még 62 alA-
utlt.közbcí (lu' közv€ l l.í uúíá' rnfu-meteg áItapotban!bzaJuk,
vetlen ózomszédog atomhoz kapcgolTdó stomos ere'érct egyszerre kellene iövetke-
l..t.pPü . fém tz steH!ás utíí köze-i az eredelt NlajdoI6á8sivql letrd€ l ke-
megszsksdnte. Á képlékenyslakvÁ1lozá6 ttyen leÍolyfuála alapozott 32ámliá.
íl..A kllnéry.déslz st'.kr.ás követkéztébe!ttt t" r.tiep, dc.
sok széÍlnt 82 a|ak{á|tozáa meglndltágához é3 fenntaÍtásához' mÍnte8yezcf. ca ktgebb n..
|ltobb ké.ésrcl kr'vctl .z ujrrbÍstáIyosod's' ezéft a
szeÍ akkors csusztatóÉ€szultségíe volna 6zLk6éa' mllt amlt a gyakülatben nót.D |éuy.gébc[ Éb és?|clh.t&. 'niü"r".i
te""t*]
m&tek. Bzt az ell€ ' rtmond?fut a Taylor é3 oÍ@an ílttl.30-a6 évet}eí B. "
. Az cl6zóctDct lémt. éÍt.lcmbc! d€frntáltuk g hld.8., |l|c!ve a me-
dolgozo.t dlszlokÁcÍós elmélet szudtette meg. A dszlokációe erE'éret alep'án Íqg.lmlt. E sz.rbt pl' az ótom 3.zobeb6tt|érsék]etrnvécz.tt
l|r|ruirÍ'
a kristályslkok €lc'uszásá trem az e8yes .tooalkok m€r€tr testk&t valo moz.
s i volftrm 80o vc-on való atatttáoa űaeg
8á9ával megy végbe, hálem dtszlokációk mozgásávll t€ r jed vég'g a c3u8zásl :::-t.!:
tl..|l..n|k Pc'3-.l-.Htt.na}'
mto6!ul. A! t'tTbbt td6ber mc8hologodolt A Íélmélcgalak.ltás
Btkon. A dtszlokáció végeÍedményben olyrD lÍt6táb'Í{cB.épttésihibs, amely.
.htv.'.., rm.ly mcl.8l!és utáa' de gz ujrakrtstályosodás h6mé;sékletéDé|
nek környezetében az atomok elmozdulnák ez ldeÁlis *Íis!áyÍá6ban elfoglslt |bc.onyrbb
hdmérBé}tetea ataxltis,re."''r e...r..u." i"il..ir j"g
helyukhöz képest. Á képtékenyalakváltorás során a dl8zloMclók sokszorozód. tLhra., "Ezett
nak, GgymÁssal regkclóbá lépve ég}.re lnMbb gátoljá| e8:i'más ínozgásá|. Bz hld.8 .. motogrlákltáÁ kózöttl kulcnbgég|8en sz€ m léIerésen éÍzélóI-
a sz alekttást keményedés.A képlékenyálatv'ltozás diszlokáctóÜ o|- , .
l|tó-| ^v.lódl rclzu|toó8-nyulÁs 8örbék alsPJín iz.j. etral. Az dbrából
lói
'elengég ||pl.|o' hÍgy hll|.{.hk|tú.n.cl . vlló(|t ío6zlt|t.i{fn{gysúBro merar|ó ql;t"
ó
 Az alakitás során az eredetÍleg mindhárom irányban kijzel e8Yenlő
.
Ínéretu szemcsék az álakitás lrányában e8yIe inkább nyu]tottakká;;hak
(2.2.h. ábÍa), olymódon azonbán' hogy á nyuÍott, alakitott szemcsék
T>T21a.;l<12<lt téIfogata megegfezik a kiinduló szemcsék téÍfogatával. A pollkÍisztallin
fémek hidegalakitás előtt általában homogén, izotrÓp testként kezelhetők.
A fém sajátosságai azonban alakválrozás után nem lesznek izotróDok. ami
ez aláb|riakkal itrdokolható: a képtékényalakváltozás meghatározott kris-
tálytani slkok és kristál}'tani irányok rendszeIén zájltk. Alakitás elórt a
íémkristályok statisztikusan rendezetlen elhelyezkedése miatt a lehetséses
c€ u szási stkok és iIányok a t& minden tíányában ázonos valószinüséggel
fordülnak el6. Az alakváltozás solán minden kristály muki,dő csuszási;ik-
Ja ée ilánya igyekszlk elÍordulni a l€ g nagyobb főnyulás irányába, s igy az
.lakváltozás méltékének növekedésével egyre tÓkéletesebb kristálytani ren.
dezettség alakul ki' E folyamatból nyilvánvalóan következik' hogy MÍ a
a) HidegatakiÍds b) neleqotokilcis test alakitás uDán is polikrisztallin, dea b€ n le Íellépő rendezettBég miatt
BajÁrsfuai (pl' Rp; z; Rm; A) a vizsgálat lIátryátÓl fuggnek. Ez ai áraki-
2. 1' ábf,e' valódi fesztltségí gölbék h!deg-' tll. melegalgkttásnál tásl texturának nevezett jelenség a képlékenyen alákitott fémek anizot!óDiá.

vállozás íL|ggvéDyében n6, melegglelxtÁsnál vtszont e valódl feszultség!ry8- ,dnak mag.ya!ázatá. számotrev6 textrrra csak nagy mátéku hidegalaHtásnál
képlékeny létre.
korradhg ; arákváltozástTl f(8gétlétrul közel á andó(td€álsan '|öI
U.irakristáryositánál'
anF8), d€ lg€I &zékenyen Ít8g az el.kváltozÁst sebéaségt6l. Ez g követ. ujrakristályosodási rÍistárycsirákból kíindulv.
az el6zótbo u, orientá|tságu' arányos méfetu' az alakitás el6ttivel közel azoÍtos diszloká.
kezőkk€l it'dokoüEtó: az ala}ítást teményédés - mlít az ryt|-
clóstlruségtt szemcsék keletkeznek (z.2.c.áÍÍA\. A Íekrlszta|lizácíó Utánt
vánvá|r - az' alakválrozás Dagys'gátrr függ é3 lényegébent8€ t r kls ld& tgé.
tlcmcsék téÍfogata az atakváltozás meÍtékét6l' az ujralcistályosttÓ
nrel. Ezz€ | szémbeDs tágyulás dtruztós jelenség' Amely áz ldő.ő| Jelen- hőmérsék|€ l ét6| és ldejét6| Íugg (vTeb<
izzitás
tóseo Íl'8g. Kt''etkezésképpen EllÁél na8yobb az alakváltozဠgebesste, 3 vo). Bizonyo! íe||é|elek fenn-
lágyulás annál inkább késtk' ámely a valódl feszultséat görbén a v'lódl Íe. .llás€ mel|ett az ujÍákiiscáryosodásnál .ekÍisztállizácirs sz€ m cs€ d Evulás.
szuitség nagyolt éÍlékében nytlvánul meg. A mel€ 8 elrkltás hóméÍ3éktetén' ||l.tve uJratÜis|ályosodási texfuÍa Jöhe| léEe.
mrnt al.r. ábra alaPjdn ls látható' adott alakltáshoz Éokkalklsebb alakl!ó. Melegalakitásnál elvtleg' ugyancsak e1k0lönithet6 az eI6z6kben lsm€ r .
€ Í 6 szuksfue€ mlnt ; htdegalákitásnál, ezért a melégala}ttása szobshómé!. t.!.tt három stádium; tekinte(el azonban áIrá' hogy a melegalakitás h6-
sékl€ t en nagy sziláÍdságu, é6 a nágy méÍ€ t u munkadafabokalakltástechno. mór8ékletén az ujrakTistályosodás is minden egetben lejátszódik' mi|Gósz-
lTgÍája' lÓpl cslszolaton cs.k az a) és c) á1lápot Íi8felhet6 mea.
A szemcseszerkez€ t változÁ€ á t elemezve hldégelakltásnál' hálom iól már emlitett íélmeleg alakitással a hideg- és melegala|dtás € 1 6-
etkulönlthet6 stádlumot flgyelhetunk meg, A lá8yÍtott állaPotu. Íémben3tá. ^yeks7unk k ihasználni. Az ig y alák itotI d arab ok feluletm ind ség e
|iy.|( l{ és
kitás € l ótt részgÍányos, .özel egyenl6 téI'ogatuszemcséket tslálunk (2.2.á. m.r ctpo nto ssáca k öze| oly an jó. m int a h|d eg álak itásnál, a7 a|ak itóér6 és a
áb!a). |l.rdzómte{h€ l és vlszont sokkal kisebb, millt a hldegalaKtásnál.
Az alakltás anyagszelkezetí elemzésénél kurön figyelmet érdemel á
l|(l!t. é3 lígy fázist tartalmazó kédázisu anyaaok vÍselk€ d ése. Ilyen es€ t -
h.n.|l í é ln alaki|halóság a alap letően íug 8 a rid eg fázis m enny iséaé|6 l,a|ak .
l.tTl. múr e|é|6 lés eloszlásátTI. E z€ n k iv uI szerep et Já|szik m ég ; rid eg
.. Ií{y íúzls szllárdsáaa, a két fázis kózötri kristálytani kapcs;bt és; Íá-
l|.h|tóÍok energiája. E tényezők hatását kulönválasztani szinte aliq lehet.
V=Vo V=vo urvo A lylko r lg|i (1 |elszám ála á7 esy jk leq jontosab b i]y en tlp usu l' wozát. s' en-
|ld|. lnolyben a ferrit és áz austenit a lágy, a cementit a tidea fázis.
q atakitdselóll b)alokiltis utcin c) lJiraknstdlVosllo a rideg fázis a szemcsehatáron összefügg6 hálót képez,
izzlds ulcin ^nl€ bInylhen
ll ll|vll,o lgen losszul álak itható (2 .3 .a' áb ra)' rly € n szöv etsz€ r k ezet(tek
2'2' a, át!.a. A szemcseszeÍkezétváltozá8á hÍdegelakttásnát.
8
 I
jábTl' az alákitó muveletek között pedig u.irakÍistályositó izzitást lktaEBk
deglozts b€ ' a feÍrit keményedésénekmegszuntetége céliábTl.
Áz el6z6kM| is láthatÓ' hogy a fémek alakithatTságá Bzámos tényezó
ruggvénye; az alakitfu|óság o|yan komplex íogslom' ame|ynek megi!élésére
önmagábán a szok jsos m echan|k ai je|lem zók eg .y ik € s€ m álk atm as. Á ltá|á-
ban 3 jó hid€ g alakithatÓság olyan anyagi tulajdonsáaokzt jelent, amelYek
kis a]ah|ó ny om ássaI' a szerszám m inim ális k op ása m e|lett nag y Íhérlétu
alakváltozást tesznek lehetővé, tüés va8y Í€ p edés veszélye nélkul. Áz
slakithatóságnák tlyen éltelemb€ n mind a mat napig nincs meabizható, ál-
q ausztenit?szek
' b szÍer1idi| qferri ] szfero. ú ferriÍ+lemezes tálánosan elfogadott méI6száma. Egy meghatározott alakitómuvetet során
cenenlit tdtt Petht megvalósitbátó alakváltozás, csak az ányagjeuemzdkból' elvíleg gem szá-
Kétíázisu ötvozetek alakithztÓságánák elemzése Ínitható' hiszen ez a kulső állapotlényez6k - feszultségi állapot, hómélsék.
2.3. ábra.
szerkezet alap'ián. let' alakváltozásl sebesség - fttggvénye is. Ezér. a gyakor|a.i technológus
Bzámára ig€ n fon(osak ázok a technoló8iai vizsgálatok, amelyek az ebkltT
hdmérsékletek között. Az ilyen ön- huveletek modellezésével' a küli'nböz6 ható tény€ z dk egyuttes fl8y€ l emb€ -
a hlDeleutektoídos acélok az A . - A
vételével adnak k1sérleti adatokat az alaklths!óság, a megvalósítható alak-
tötl tuskÓk kovác8olását ezéÍt az A fólött kelt végezni, áhol homogén változás meahat4rozásához.
austenites szerkezetüek' Az erósen ttvozött, öntö.t szerszámacétok alákit- Ku1önböz6 anyagok azonos feltételek közötti alakithatÓsáEának össze-
ható fázisát (az austeniteo ledeburit ágyazza be a kovácsolás h6mérsékletén h.9sont||ására a szak|tóvizsgálattaI meghatáIozott konrÍakc|ó (') a leghász-
k, ezé.t ezek kovácsolása nagy szakéÍtelmet Ígényer. A rideg beágyazó Íá- nálhatóbb méT6szám.
zis a kovácsolás közben eltöledezik és ezárEl javlll a szerszámacél szlvTs.
sáca.
Az alakithatóság szempootjából legkedvez6t,b a rideg fázis gömbölyu
alak'ia (2.3.b. ábra). Adott össz€ t ételu acél annál ktsebb szilárdságu és
annál jobbán alakitttató, minél k€ v ésbé dtszperz b€ n ne a rideg tázís (az^z
minél nagyobb a diszlrkáciTk szabad uthossza). Hipoeutektoidos acéloknál
az ábÍán láthatT szferoldltes szövetszdkeze.et edzéssel és Acl alatti m€ g .
er€ s ztéssel éfhetjuk € t ' Mivel az alakithatóság gyákorratt igényeit a fer-
rlt + s zfe r ot dl t e s s z ö v e t s z e rk e z € t i s k i e l f utti(2.3.c. ábr a) aC=0'l-0'a%
'
karbotrtartalmu acélokát árrarában egyszelÚ lá8ytiással h6kezelik' az alakt.
tás elótt.
eeészen kis kaÍbontartalmu acélok (C < 0' l %) áltarában norma.
lizáll ^zállapotban . ferr|t + lemezes pellites szöv€ t szerkezet mellétt (2.3.d.
ábra) . is kellő alakithatósággal rendelkeznek. Ezeket csák kÚlönlegesen
nagy alakvál.ozások el6tr vedk alá egyszeru lágyitásnak.
E8yszeru lá8ításnát a lágyitás h6mérsékletét6t és idejétől fusg a ce.
metrtlt begömbösödése. olyan kózbercő áltapotban' amikor a cementit 8Tm
bosödése még nem fejezódijtt b€ , az Ttvözet aLaklthatósága na8ymértókb€ n tttlH
az un. perlttéÍték.számtól, amely a gömbcementltes pellit és az osszes per
lit viszonyát adja meg százalékban. A c > 0'3 7o karbontartalmü acélok
nagymértéku alakÍtásakor ezt az éttéket 80 % felett célszeru taltani' Ill lo
gyezzuk meg, h€ y áz elózoeg képlékenyen alakltott lemezes perlil cen'cn|ll
.iének lemezei gyorsábban szferoidizátódnak. AmlkoÍ több kép|ékeny hl(|c|
alaki t ó müve l e t k ö v e ti e g f m á s t( p l . a u tó s z ifo n.paEo n s,yár tás)' az c|ső J hkl
tó müvelet elótt egyszeru lágyttást végeznek a cementit begi'mll.'|v|ltl'r. l í'l

l0
tl
 összef ug8é3!el m€ g határozh.tó' arror i' = nyr nz az m.r6
{n*; }
stk normálvéktora. Az adott Blkra me!6l€ 8 es' normál feszultségl komPo.

3. A KÉPLÉKENYSÉGTAN ELMÉLETI
ALAPJAI d.'ig? 1s.s.r
e8y€ n lettel' a vizs8dlt 3lkba e96 caÜsztatÓíe.ztttisé8i komponast pedlg a

( 3 .{ . )
Btb€ n a f.jezetben el6szöÍ áÚekintj{'tka képrékenysé8tán
legfotttosább
feszultségtés .lakváltozási össz.Íüg8éseit' majd részletésenel€ m ezzuk a kifejezéss.! hatáTozhátjuk mcg (3.l. ábra).
képlékenyr!,ákváltozás bekövetk.zésénekfeltéteteit' éz un. folyási feltéle-
lekét, v.lamlnt a feszultségek & elakváltozások közott kapcsolatot teremt6
anyegtorvényeket. Ezt kdvet6en, égy.e8y 8yatGláti É|dán keresz.ul a kep.
lékenyaltkttás megoldási módsze!.tt tekintjÜk át. E (éiezeteaészébena mü.
sz€ k i mecbanlkE anyagáTa támaszkodunk' alapfogalmatt és glápösszefuggé.
seit ismeÍtnek télelezzuk fel.

3.l A FEszÜLTsÉcrÁLLAPoT

Kuls6 e!őrendszerÍel teÍh.l! - nyugatombalev6 . testben olyan belsó

elóÍendszeÍ ébÍed, amely bizto3ltJ6 a test báÍmely klragadott Tészének egyo|
sulyát. Az el6z6kben megf€ a lmazott egyensuly erdekéb.n a te8t bármely
x
(gondolatilag keitéválasztott)felule!én olyan belső mégoszli er6Íendszert(í€ . 3' l' áb!.. A feszuttségl komponensekszemléltetéseaz í nolmálisu
gzultsé8€ k € o kell muködt€ t nu*, amely a test nyulplm| állapotát btztositja. sikon
Egy test t€ . sz6lege3 P pontjának feszultségi ártápotát ekkor tekinthetjttktel'
jes€ n meghatálozot.nak, ha islnerjuk a ponton átfek!ete!!, hálom egymásra Á téchnolTgiaifolyamarok leirása az általános feszültségi t€ n zor se.
merőleges metszetre müködő feszullségvektoÍokat,azaz lsmert a fesztllt. 8|t6é8évél, a legtöbb ese.ben lgen bonyolult. Ezéft E leh€ t ds;sekhez íhér.
sé8ttenzor| t.Íl arra tör€ k szünk, hogy a felgdatokal o|yan kooÍdlnálarends;erekválasz.
- r t. l tl.ilval oldluk meg, amelyek koordináta.sikiaiban nylrTfeszultsé8eknem
|é, \ltnák' A lest bármety ponljában!atá|ható|egalábbhárom o|yan egymásra
t*Y
rr,
| rr du Iölctönös.n mer6|eg€ s sir amelyen a csusztatófeszultségekzérusá e8yen-
=
"=
| {r.1.) ló.t-' Ii c|kokon ható Íeszltltsé8e*etfőfeszul|Bégeknek'rÉny"r.at teszutisr-
Ir r-zY a I í íő|rónyoknak nevezz{rk.
A Íóí.szullsé8ekná8fságáMk é5 iráÍryánák m€ g határozás el6z6 me-
L'zx ) .
" m.n|r.l hnulmányalnkbTliEmert. ln csak rovid€ n utalunkárrá' hogy!
A feszültségi tenzoÍ isme!€ t éb€ n a P ponton áÉ.ktetett báÍmely sl. l.lr[|tltóÍt t.nzorból képez€ t t kalakt€ r isztiküs d€ t ermlnáns tire;teseiát a
kon hatT fegzüllségvektor 3

í (3.2.) as -tr 6 2 ' +I 2 d - \-o ( 3.s.)

ói=F

l2
t3
harmadÍokue8ycnlethez jutunk, amelynek gyökei á k€ I es€ t t d,'6,'6, A hldlosziatikus feszultsé8t áuapol csak rugalmas téÍíogatváltoz4ssa
jár' t8y s képlékenyálakváltozás szempontjából ktzáfólag a feszultségdevlá
fóÍeszultségekéltéket. A (3. 5 ' ) .68yenletbeí szereplő 1l' 12 és 13 e8yutt. tor a jé1lemz6'
A képlékenyalakváltozás cBuszási mechánlzmusából következik, hogy
hatrk a feBzultséai tenzo! skaláÍ lnvaTiánsait jelölik' nevezetesen:
az alaki!ás szempontjából nagy jelentóségueka fő csusztatofeszltltségek'
amely€t á f6.no.málÍeszütt6égekkel (á feszultségl Mohr korók atapJád a
l-= 6 * é "=ót * é , * 6 , ,
v ó, . d, ó,.é, é, .ó,
; - (3. 9.)
t '2 '3=-
t, = d*é, +óy dz +é.á * .(t2y nr2,",1*l =
kapcsolalba hozhatÓk.
é , éz * d, ds Á képlékenyalakváltozá8 8zempontjából kiemelten szerep€ t jÁt'
- * égé,, szik az un. oktaédeles csusztatófeszültség, am€ l y e f6lengelyekkel
'ontos azonos
azijget Í'ezfuó oktá&er.sikbao ébÉed.Az okt.édeÍ slkotaz
tn r ., +a,t|, ta tznl =
\=éxév é;+z T1 " -íé,* - " = oy= n" = rÍáttycostnuszokiell€ m zik. Á (3.3') és (3...)
\ ÍE=.
= d ' é. é ^, egye € t ek felhasználásával klmutatható, hogy az oktáéder.stkhan muköd6
noTmál-, llletve csusztalTfeszültgéga

A gyakorl.it feladatoknálazonbán, ÍendszeÍint nem szukség€ s e bonyo- d*.=* tó, +é, + d3.,= ón'
lult egyenlet megoldáBa a Íófedz|lllségekmegharározásáÍe. A legtöbb kéPlé.
kenyalatitá€í f.ladatnál az igénybev&el mfiF már eleve meghatáÍozzá á f6.
feszultségi s|kokát, ill€tve egyszcr(tslt6 feltét€lezése&kel vlszmylág köonJln q " = + [.d,- ds2+<é- ,a Ez+té, . n' '
klFlölhetjuk a f$zultségt fő irányolst. Á feszÜltségi f6 trányok ál.al alko.
tott koofdlnáta.!€ n dszerben a Í€ s ztllBégl tenzoÍ az
] t ...,
klfe jezésekke1 számithatÓ.

fd, o ol
t-
F = | o
o' 0lI (3.7.)
dl3 l l.2 EoYENsÚLYt EGYENLETEK
lo o
L
alatra egyszeÍll3ödlk.
Áz első skáláÍ inva!|áns (It) cgyh.aImagaá ]Röz€ p .s normái vagy Egy test taftós ítllgalÍhl állapotának Íettétele' hogy a testre ha!ó erő-
6, L ó" +é1
'
hidÍosztÁt|kusfeszultség óm = --:-i_-_ melyDeksegit - f.ndBzeÍ egyensulyi legyen. Ez a vizsgált test egy 8lemi részéIe á szlllítd'
'
lól tsmert
ségévela feszultségi tenzor € g y htdÍosztrtikus feszult8é8tgombtenzorre 't8tanból
é5 a htdrosztattkus fesz tségállapottól való eltérést l.lró deviátor tenzoíra FV + - = 0 (3. rr.
[ao o ol
!= d." I
t'
+ E D=l 0 ö ,- ö * o
v!ktoío|{ycnlcttel fejezhetd kl, ahol

,
t'
6
Irs'a'l v={ a , , , \ (3.12.)
o o ó.) ( ax ay oz
Lo
,
", J
l5
 . HaEllt9d.Íél. dlfieracíál-op.ráJor' |melynek kompoÉnsrlt u' v és Ú.t.el Jclötv.' . P.pont kötnyc.
?Étének.lákváltozásl állapodt'|eueÍnz6 alakváltózá.l t.nzolr áz
d={ t ' 1, e " J
( 3 .1 3 : )

. tést .l.Dt rélz&c hato tér'o8rd .r&6r&2É €r.dó.ig' A (s.tr.) e8y.n.

:,1..
ret Lt' v' z] - dcréksa'gü koGdltúta.ren.|szúb.n

oót ot.rl , * q*=g

* -3k-
.Ox A'! az

u!^o "1, u!. *\=o

,t'
Ot
* a Y * az
ü]
ato a?.1 un. (a.ri.)
* * * o"- o
a| áy ?z

3l.Á1árl5 .gy.nlct!.ndszeÍrel égy.néÍ!ékt'|.Az égy.nrulyt égyenletek

[ .' e' z] .h.D8.Í}oüdtút.-Í6tdaz.rbeD a

?!ro at"
'", .r * , -!fÍaqr- o,
dt t ?? gz t

o t,q a a, o?.
,! * , i, - f o,(3.1s.)
* ,,=
?r r ag ez r
Az .leml }istocká al.tváltozásáEk .zltDléltétése deré}sztlgü
ot," o tf " ?,. a é" tooÍdtnátaf €ndsz.tben.
*l' * - * - ;; *'""
?t ri a? , aü | / a ! ?v \ 2Ú \
!le " +-zÍ-
tlatban lrhÁtók f.t. 2\Oy ox ,/ 2 |-,T
)
ay
lf-er.--ry\
z \Az ay)

53 Az Ar.AxvÁLTozÁ$ fiJnPoT
+(+,+i) 4,,,
-zz-
{{ (3. ló. )
h..ároztuk me8. Az el..kváltozásr !.nzor élémel! adó
A tclt egy tctszdleges P p9ntjíb.n áz alskvdlto'árt áll.pot lelráááI8
a ríüszáH m.;igntkában az clpmt ktskocka tolz.u.lésÁt álkslmaztuk' (3'2'
it,'.i. I'.gy"n lsm€ l t az alekv!íltozÓreatben a T= Í/x, y, z/ e|mozc,n|óe Oe ,,r au av
. -lT- ; ,,v= -zn- * -TT (3.t7t)
l6
t?
dpusÜ kifejezéseketaz un. mérnöki o]rulás, illetv€ a sz.{változás diffe.
Í€ n ciális kifejezégeinektekinthetjuk.
A mértrökt nyulás véges klfejezés€ az anyagvtzsgálBtbórjrl ismeÍt'
és bármely irányban azonos mÓdon 8zámitható az
t. 1,
,
"= _-_7;_ (3. t8.)

tssz€ f uggéssel, emetybel a prrbalest méretének me8változását a próbo.

test kií;dulT hosszáTa vonatkoztatjuk. Á képlékenyalakttás t€ c hnológiáiá.
ban áltaránosabban alkalmazott nyulás.fogálom áz un.logeritmlkus vagy va- E.3. áb!.. Vázlat a téÍfogatállándrságtételénekbizonyitásához.
(való-
lódi trWlás, amelynél a pIóbátest méretváltozását annek pirhnatnyÍ
di) hosszárá vonatkoztatjuk.
Elemí alakban *o Yo tl lt (3'22']'
"o ' "t
.^ __T .
d, (3. t9.)
"Y= |tható' ame|yból
reBzóleges (véges)hossz ártal *t 9t
ámelyet az lo kttnduló hossz és € g y 4 _= "t
inte8fálva a xvz I ( 3 .2 3 .)
meghatáÍozottlntervallumla

'+.''+."+=
t,
= /'I ltv.tkeztk. Mindkét oldal telmészetes lo3aritmusát véve az

r=i"-
- (dt
Ln -v- (3.20.)
(3.21.)
kifejezést kapjük. Áz el6zőkön ktvul h€ n g€ r szimmetllkus darabok alákltfuá.
nál kiterjedten alkalmazo.t álakvállozást jellemző' a fajlágos keresztmet-
az anyagvlzsgálatban alkalma. .g|lbJrzéare lutunk, amely a (3' 2o.).egyenret ÍlgTelembevételével
a
szetcsökkenés, amelynek deftniciója azonos

s -s f, * ?y * rf. = o ( 3 .2 s ).
q=:' (3_2r .)
88eare vezét- Ez
Ez az€
sz€ vvekbAn
ekbgn megÍosa|ínazva
mesÍm,a|ín'zva aa
aa modja
modja *i,
*i, ttogy
hogy rep..]|
kep..]l
lny rlakváltozásÍál a togarttmlku6 aLkvá
ataxvartoxsoto"*.g".bá'.ay.í*";'/
uírmavtrirom'
ahol s i]letve s a Íorgás|en8e|}Íemer6leges feluletek nagysá8a. ni.r. ktlcgónöse;
::":j:'::::":] ;er";;:;'ffi tr; j.T."?#r"osszece
:^i.T..]tmlrus ||
elvének felhas2nátásával. J I
A képlékenységtan elméletébőllsme.t, hogT a maradó térfogatvá]lo' ílrozáBt jellemzők között az alábbi egyenl€ t ekkel
-.,^.'téIfo8gtá|land'óság
ái etőz6rben beve7g1g11
zás zérüs. Ugyenakior a gyakorlatt képlékeEyálakilrtechnológtáknál e1ó-. ."'.Ín.n".ooi r"pi-"J-
fordulr abkváltozások lendszeÍint nag'ságrend€ k kel meghaladjáka Íugal.
\gy e2 utTt'biak a maladó glakváltozások n1
mas alakváttozások Í,^g:]ságáÍ,
a kép. E= tn ( t +. e ),
lett' számottevó hiba ;érkul elhanyagolhatók. Ezzel a feltételezéssel
lékelry alakltás egyik igen lén'eges összefuggését származtattÉtjuk' á való. a|k8|mazható' mig a
Teklntsuk a 3.3. áblán láthatÓ xo' yo' zo c| é
di nyuláskomponensek közi'tt.
. keplé keny alakitliq. (3.26.)
de t i mé r e t e k k e l I én d e I k e Z 6h á s á b o l , m e lVnek mer eteh t + éax
sal - xl . yt . z I e rté k Ú re v á l ( o z l a t j u k ' A ter fo gatál],andóságelvé hől k|.

í"" = ,":,'
tt{ói.l l *nk hanaer.rzrm'.ei'Ifl* anr.rrot..
t
l9
 !

3.4FoLYÁsI FELTÉTELEK

FolyáEl . kéPlékenységi- feltételekneknévezzukaz olyá osszefuggé

!€ k € . , amelyek megadják a feszÚtseek valamennyt olyan kombinációjá|
amelyek beki'etkezésekor a kéPlékenyalakvált@ás megindul' A kepló|.eny
alakitás gyakorlaúbaí két . € 8 'mástól fuagellen - folyási feltételt alkalma.
zunk áltálánosan, melyek eltér6 alapelvból indulnak kt' és ennek meg{e-
let6en más-más osszeÍirggésTe vez€ t nek, de a képlékenyállapot bekljvetke.
zésa - szé|Bó esetbel is . 15%-ndl ktsebb eltérés8elazonosan adják meg.

3.4.l. legÍta8yobbcsu5ztatóÍeszultségélméle.e'a TÍesca ' st.venánt

^
képlékenF égi fértéEl

Á l€ g nagyobb csusztatófeszultség€ k elmélele szerlnt á képlékenyelllk.

változás akkoÍ tndul meg' ha e l€ g nagyobb csusztalófeszultség elér egy| 3'4. ábra. Az eg,ytengelyuhuzóÍeszultségíállapot
az alakitandóanyagraJetl€ m z6 ériéket.Ezt a kÍldku.gcsuszt.táÍeszuksé- ÍeszultségiMohr.köle
get az ígen egyszeluen végÍehajthAtregytengelyuhuzÓvtzsgálat alapján szár.

( é|>o'ö2
huzóvlzsgá|atnát
Égytengetytt =ó3 . oIa kéP.
lékenyalakváltozás ákkoÍ indul meg' amtkoI a 6| f6feszu1tségeléÍi a7
aDyagr a j e l l cm 2 6 f o l y á s i h a tá r ( R .^ , ) é r lé ke(. Ekko ! a max imálts cBugz l

tatÓfes7ultség
r.r^..s2í]r.lo r 3.4.
a 1^ ábrának
4}ra4a,k megÍelelóen
ff.dtc]plÁéh
ooo,,
t = (3.21.,
max 2

Ezék után, a képlékenydtlapot b€ k övetkezése t€ t szőleg€ s hárornt€ n .

gelyu feszültgégi állapotra is ítÉgíogalmazható. Á háÍom fó feszültséget
ó, > óz' >d3 sorlendb€ n j€ l ölve' a máxrmélls csuBztatóíeszultBég
(á 3.s. ábra Mohr'köreib6l) a

ar- 6, .'. ÁbÍa. Háromtengelyu Ícszllltségi állapot

fe6zullségi
(3.28.r
ö 'I a3 = "-p o,2 (s.2 e .)
kifejezéssel számolható. Az egytengclyu huzóvizggálatból már ismert' hogy
Á (3. 29.).rsszefuggésb€ nR
a képlékeíyalakválrozás megindulásákor i.u*= Roo.z /2 ('|d' 3.2.]' -ve| az egytengelyuhuzás során a
Po'2
kifejezés), amelyet a (3.28.) . e8yenl€ t be hel}ettesltve, elemi átalakttásol megin-dula;ához
tartozó teszl'lltséget
jeldltuk' A mu-
l1-:::":l.1:;'j]:" ::
után, megkápjuk a Tresca-st.venÁnt folyási feltéte] álta]ános lllakJít tsmer|, hoP-ya reálts anya8okazatakváI.
lörí'. fl:::..]:.i:|,.nhan.jó]
:::j] hll|ísÁra kemónyednekl . í.ep'ái""y."r"i;,il::""1J;;;i;#i;"'
20 "*"
i etv€ é8y' d& 6l6zeteseE .lallott anyagban ism&elt foty{s el6tdézésé. valódi Jeszut|s€ g görbe csal a salÍtó pÍóbátéttcgyelletes
baz ÍBgyotÉ lé6zultsé8r. v.n szükeéa, Tektntsuk eD[et elemz&éhez . ryU|ásábak lBtá-
r.rg (.r< q,ú| a folyáe| gÜtbévél.
3.6.a. ábán lélltlotct.E vab(í fegzurtség - valdl nyul& görbét. (A2 é8y. ^zonoa
szeruség kédvéécte8yteng€lyu feszultségi árrapotd vizs$íImt.) Áz etőz6k alapjá[ a T.esca.st. venant íoly{sl f€ l l&el (3.29.)- ltfe-
,€zés3el Íeltt alatját az alakitási szllárdsáa lo8almáork bevez€tésáel
t-
kl
d r-e ir=u, ( 3 .3 0 .)

a.képlékenyalakitásl f.ládatok megoldásénállényegeskÓny-

jelenr. Hiányosságá vlszonr' ho8y a közé;s6 fdfeszultség(
ho=Fppz 'nyebbség€ t é/.)
téké| Íigyelmen kiv{tI hagyja, ezéÍt
er. kevéBbé
kevéBb€ Ponto8 eÍ€ d mén}'re vezet,
nt a következőkben táÍgyalásra keÍu16Hube!.MtseB.Hencky folyási klt.

HUBER-MIsEs-HENCKY KÉPLÉKENYSÉcr
PBLTÉrBL
olq
3-ó. át'ra. A vtlódl íBzultség változ]ása a valdi (logarrtmrtus) nyul.s
Bzt a Íolyási Íelt&elt Huber, Mlsés é3 Hencky e8ymástól írgetlerul'
Íu88vényéb.n.
alapelvbü kir ulva fogarmaztÁt mes, ac végcledménybe' .;;'"" ú.
A .érh.lést folyamatosen növ€lve' a próbatest az F.ponttg Íü8álm.. re iutottak' igy gz az összeluggés az trodaiombgn iiászefoglalógn e
satr vrsellédtt. Az F.pont élérésetoÍ teljesedk a Íolyási feltétcl éB békö. néwel összefonódva honosodott m€g.
vetkeztk a prób.tés. mr.sd.ó atatváltozásá. A keplék€ny alakváltoz& ktfuét. B folyási feltétel egytk alapelve az -un. okta&eres csusztatófeszÜlt.
keztében gzolben e prób.tcat keményedík' a.o||ábhi alakváltozá3t c6ak l*6zonosság!íra foul. E sz€ l tntl két ktlönböz6 íeszultsé8iárapot.ak.
a valódl Íesztlltség íolyematog nóveléBével ^z^ztnztosrthatjuk (F -P sz.kasz). A llklntb€ló egyenéÍtékÜn€k' tla az un. oktaéd.í slkokon ébrea6 csuszta-
próbate€tét égy tétsz6l.8!s P podlbatr leterhelve, a prrtatest rugalmaa te- egyenl6ek. A képlékenyelakvéltozás pedlg .kkor kolIetkezik
helm€ ü te3ttéBé köv.tk.zlk be (P-Q szakÁsa. Á próbatestet lsmételtcn f€ l - az okaéderes csuszta|Tíeszühgégegy' Az atakttandó aDyagra jellem'
terhelve, a t.Íhelés .gétzen e P-pontig jáBzódik lé' éB e kÉP- ku6 értékete]ér. E kritikus ok.aéd.res csusztatófeszültség lége8ysze.
lékenyalakváltozáB csak a di > RDo,2 'ugalmasán
feszultség hatásáÍa kövelkezlk ugyalcsa.k egÍengelyu huzóvlzs8árstbóI határozható meg. Bgytenge.
ဠn ál a folyás negindulásakor
ór
be, azaz e folyáBt hatlbÍ.8zült8égmegntiyekedetr'.. - Roo,z ea é,= é,=.ő.-".r,"1
Teklntettel gzonban e!re, hogy az alakitási folyamatok elemzésénél óderes causztatÓfeszllltség
(3. l0.) ktÍejezéBébe
helyeltesitve
a rugalmas alakvÁltozဠo k3t e meradó alakváltozások mellett elhenyagoljuk'
a valódi f€ s zultségét lÉ célBzelll a maradT valódi alakvátozás íugavélyéb€ n
ábrázotíi (s.ó'lb. ábrB). A vélódl feszultség et6zókben elemzett véltozd3a ,-k!lt
3 "p 0 ,2 (3.31.)
az ábú:ab. Íészléténls megÍlgyclh€ t 6, azaz a növekvd maradó alAkváhozást
csák a valódt íé62tít8ég növ.lésév€ l biztositt!átjuk.
l' kóplékenya|akváltozás t€ t szóleges, háÍomtengelyufeszullségi át.
A képlékenyaláHtásban ez slákváltozás hatására változó (oly4st hatáÍ-
^|. ükkor követte7lk be. ha az oktaéd.res csugzlatófeszuttség€ krl.
feszultséget . me8kÜlönbözGtésul .z anyagvizsgálatban a Íolyás rne8indulá.
'ln
.!!ák.t cléÍ|, ameIy a (3.r0') és (3,3l.) összelü8gést felhasarálva a
sához taÍtozó statlkus íolyást hatáÍfeszulBé8t6l(Rpo' 2) - kÍ-fel jelöljük'és
alabtást szttírdsá8na} n€ v ezztlk. Az alakitási sztlárdaág alakváltozás hátí.
sára b€kövétkez6 változilsá! a valódi nyulás Íuggvényéb€n leirT gÓÍbét p€d|t.,
íolyásl aóÍMnék nev6zzttk. A maÍadó valódt nyulás flt&qvéuyébenábrózo|l
,-f ,,,'.,á#r
I\t;rt,, =E**,,
(3.32.)

2il
}|íePzésre v.r.ct. Bbb6l - eleml á..la|dtÁsok tttán' va|emlnt s változr 3.5tsszEFÜccÉsA FEszÜLTsÉGEK
folyásí határ ,.lólé.é!e az álakltáBl szllárdság ielét (k) bevezetve a ÉsALAt(vÁLTozÁsoKKtztTT.
----
ANYAOEGYENLETEK
ő,.és, t tó,-é,\2+ <a, (3.3s.
)

bsszáf'ggést k!p'uk. A (3.33.).eayénlÉ oldaláo álló kifejezés á mÚ. J A fesztllts.tek és alakváltozilsok közott ksPcsol.tot ter€mtó uo, enyeg-
qryenlelek közül' a rugalmas t.ttományban éÍvé!y.s Hoote.törvémyel máÍ
.zaki mechanttából iól ismeÍt redukált' 'obb vagy .'sszehasonlltó feszuk3ég
(é En:lek í.llgmcrésével a folyá3| feltéte| u8y is me8íog.lmazhat4 ho8y .| mechanlkót'an me8ismakcdtünt. Az általános Hook..törvény .z .lgkvál.
ö)' ,tó' ási
lozási ídevlátor ós. a' ffeszuxségt
|éw |Áf ^ 7 Á a a ' [ ! r . :J deviátoÍ t€ n zo! közt'tt terem; kapcsoleto!áz
. képlékenyalekváltozás a test egy ádott pontjában kovetkezik be,
'kkoÍ
ha áz e pontban ébtcd6 feszultségt komPonensekbó|'neghstíÍozható redu-
kált' v. összeha8onlltó feszültség eléll éz adott Ponthgn az ányaa alakitást =' D zc 5n ( 3 .3 ó .)
8ziláÍdságának éttékét. Képletben
6c, = kt. t3.34.\ .kban (o a c3usz.atÓ rugelnEssilg| moduluáa. A (3.3ó.) tenzü-.gyenlet
.leínt áta|akitások ut.ín . az .|{bbi skalár.egycnlútÍ.ndszerrel .dlbtó
H€ r tcty Ügyánézta íolÉst fcltételt a failagos torz|tÁs| munkák ázonoo.
tágából kitndulva h.láÍozta meg. B gzcrlnt, a test egy pontja akkoÍ k€ r lll
képlékenyál|,apotba'ba ott . a f8zültségi komponeodekbdl3zámltható .
fajla8os torzttá8t munka egy meghetátozott éÍtéketelér. Ebb6l az alapelv.
bo ktlndulva e (3.33.) Kfejezéssel azonos ös92eflt88ésr. igy e l€ v € -
iP,' '''a,*a,'],
z€ r és r&z|etezé3ét6l ttt elteH ltnk' 'utott.
|tt iegyezzut mea az.' hogy e HMH-folyá-si ieltétel .2 alakváltozásl
ilr' r d, +e,r], (3,s7.)
é9 feszultsé8i komPonenset ki'ot. Í.nnállo . kés(bb tár8yElásÍa ketul6 -
&szefü8gések .l*.lma'ásáÍal a Tréscá"st.vet|aÚ folyást felt&€ l h€ z alakt-
"
l.g hasonló'
ót"dg= Ckl í 3 . 3 s. )
+[% " t ó, + ó , lf
A Young féle Tugelm..6ágl modulus'
alalÍa bozbató. A (3.35') kifejezésbenszereplő c tényezdt az alakváltozá. 9-
3l állapottól Í|'996áuandr' értéke|-l,ls ki'zött változlk. (Hen8€ r 3ztmm.tÍi. A vt3zooyl.ag nagy keplékeny .l'tvlt|tozá3ot ttrtomáÍydban . am|tor
kü5 esetben c l' .kkoÍ tdrát Trescával azonos eredményrevezet, stk.|al. me8 alakváltozások a képléke[y alatváltozásot hellett számott.v6
változásnár c= - l'l5' az eltérés tehát. kédélefolyásl íelt&el krlzött szél. nólkul elhanyagolhatók (e legtöbb technoló8'et Íel..datndl ez fennálD
só € s etben s€ m több l5 %-náD. l.|'ültsé8ek és álakváltozások között Hencky .z álteliínos Hooke.töt.
heBonló összefugg&t állttott fel, keményéd6 snya8okTa:

rDLlaT - ,I (ó2 * u, t] '

9z ' á [ .,-
I
(é, * a,r]. ( 3 ,3 8 .)

? , . i[ o , I
i (é, r.r,I,

2a
 A (3. 37. ) é6 ( 3 .3 8 .) . e g y e n l e t e k f o rmai haso nlÓságá mell€ t t' áz
alábbi lédyeges kulönbségeket keu kiemelnt: 9s - 9t= S-tal- - art,
l. A Hooke.ti'fvénybetr szelepld mérnókÍ nyulások ( ) helyett .*',:'^k, ámélyekel
négyzetre
emelveésrsszeadva,algebrar
a Hencky.egyenletekben a képlék€ n y alakttásban általánosabban
' aI- n"'"."-TÍffi
kálmazott valÓdi nyu|ások ( P) szerepe|nek;
2. Á Hooke.tóTvényben a Poisson-télyezó ( aíyagrTl fuggően válto-
Y1 t"
zÍk, a képlékeny alakltás során' valódi ')
nyulásokkal számolva vt. r, - v rr'*( y z - F. ) 3*( -
? s v r\2] =u . n , . ,
szont gyakorlattlág áIlandó, és értéke minden fémle és ötvözetr€ 3
fr
1/ 2- ne k v e h e t6 :
3. Á H€ n cky'e8yenletekben szeleplő képlókenysegi modulus (D) . szem' . + [ . 6, . é , l 2' 1ó, ' ó, \2*(é3 . d , \7, /2
ben a Young.fél€ rugalmasságí modulussál (F) - nem állandó' az
arakvállozás során változtk. "1
E z a H e n c k y á |t a l f e l á ] |l ! o t| á n y a 8 t o r vé Í I yaz iÍ o dá|o mban min| a ké p.
.gyenleÚ€ Jutunk. A Johboldau k|feJezés. a2 I/D-(6l e|tekintve .
a redu.
lékenysegrán alakváttozási elmélete ismef€ l es' és mindaddtg helyes eled. rált v. dsszehasonlitÓ feszu|tség( d ), amety t(ép|ékeny álakváttozásnál
h
ményle vezet' amig a test va]amennyi pontJában a feszultségkomponensek .z á],akilásisz||árdsá8ga|(ry' ázonos (td. (3.34.).€ 8 fenl€ t
. )' Ennek ferisme'
Ílaevel. valamlnt a
Minden szempontból kifogástalán eredményre vezetnek a Levy és Mlses
által javasolt anyage8yenletek' am€ l yek a képlék€ n y alakváltozás növekmé. I/2
nyei, és a feszullségí devíátoÍ tenzor komponercel közdtt teÍemten€ k kapcso. r. =9 f, et ' e.r\2+<9, . "1
- 93)'+(, e s- 9rr') (3.42.)
lgtot. Ez az elmélet, mint a képtékeoységranfolyási elmélete ismeretesi az
egyenletek növekményi (differenctális) térmészete azonban az alakitási felada. l|ölés. b€ v ezetéséveta (3.40.) -kiÍe.iezés,az egyBzeÍ|!Hoote-törvénny€ l
tok me8oldásánál j€ l enlős mat€ m atikai nehézséget jelenr. A továbbiaktqn mi
l3 a Heícky.fél€ egyenleteket alkalmazzuk. | é . ;ó \ alakitag lelj€ s en Ee8e8y€ z 6
A Hencky.által feliÍt (3.38.) egyenletekból elemi álalakitások után a
( 3 .4 s .)
9,= # , d r -6 m). Do

.blbon lrhátó fe|'

9 r= +( é z
jelölr. és a (3.42') a|apjáÍ|a ldnyulásokból
- 6.)
' r (3. 39.) . ^ f ó-ye|
.!|tn|ton me.nyisé8€ t áz összehasonlitó feszüttség mtntájáÍa; összeha-

r,=#
nevezzuk. E fogalom bevezetéséveimegÍo8almazhatóa kép-
lT]L:" 1y:lí:**
( é^ -6 ) l'|.ny {l3k||ás egylk igen fonlos tétele,ame|y oio*" osszetrasonlil
l.||lru|ü8elérésehez. a Íeszu|ls€ a |á||aponó]íug8ellenul
"ze.rnr . azonos i'sszehá.
|ll|hó íeszu|tséqszukség€ s . (A továbbiakbán á ,elötés eaysz€ r usttése érd€ .
€ g yenletek is kóvetkezn€ k , amelyekbdl szemléle.€ s en látható' ho8y ke' l.b.n !2 össz€ h asonlitó vatódi alakvált
ínényed6 aáyag.a a vatÓdi nyuláskomponensek a feszultség deviáto!-tenzor
oégfeleló komponenseivel hozhatrk kápcsolatba. Ll.ltP,. * ) bsszeJüggé''
.11]: .''..'"::ilÍ*;."T ;::::.*;x;.
tlu|| r Tplé kcny a|ak ttásb an i8 en fon|os szerep hez
A (3.39.).egyenletrendszer háÍom egyénletélegymásból rendre ktvon- Jut. Há ug y anis v alam i.
p^.h.|llful m e' {hatálozzuk áz összehasonlilT ny ulás és az összehason.
'er r el
lln l.r 'uI l'lq{ k Üzb tll (ak ár g rafirUs, ak ár ánaIirik Üs) láp cso|á|ot, ak k or
|é.
. pr r ltt. .tz clőz6 k b en lárg y aII b ony olult ány ag e8 fentelek et állItottuk
Íl e, =* -( óI. d2 ), o 8y6n l€ l (.lny aÉ örv ény l forínájáb 6 n.
el6 ,
Er ||.n
.b. ny utás - ös6 zehasonIllT Íeszultségk özolti Rap caola-
|-.^' ''ir 7ch .lNonll|ó
lrDd aIom Ío|v ást g örb ék nek név eZi. KjsérlctI m eaha|á-
92 - ?t 2D '
62 - 63)' (3.4('.) 1'|.-|]]] I ll|tIl
:':* " - i'

I
fll.|t|r r "|'| hó' |g 7 er iF tsm er€ | es, k d 7 {rIuka leg Íontosáb |ok :

2't
zb
t"
 huzÓvizspj]Jta'
- henEeres pÍóbáteslek egftengely{r Jz exlrapo|Jti'i<
. i'"'ü".* i'u**"."t nlomovizscá|ata;értéke|ós
módszer alkálmazá8ával'
. lapös próbátestek nyoÚóvlzsgálata.
foglrlkozunk.
E vtzsgálatokkal Íészletesen a gyákorlati segédlethen ^
meghatározott folyási !.i'rbék kism.rtékben
3'7. ábÍÁn a hátom módszeÍÍel
eliánek e8ymástTl.

900

800 ábr 1' Áz Jlak i|ási szilárd ság m eg ha|ározásá a fo|y ási g örb éb ől
Ánalitikus számitás céljaira a kiséllettlea meghatlírozottfolyás1 gör.
700 íl"Fvénvkapcsotattalis |etrhatÓk' A fuggvénykapcsolattólfuEsóen a fo-
|{örbék jdeálizált alákJait kapjuk, ametyek kulönböző (ideatiátq anyag-
a0 lékétképviselnek.Rö'iden tekintsukát a képlékeny r"i..
lbban alkalmazottidealizált anyagmodelleket "unta"un
és a folyást g&béjuf le.
500 alkalmazott füagvényeket.
legegyszerubbanyágmodell a tökéletes€ n merev-képlékenyanyag
100 ábrs). lellemzóje' hogy rugalmaseági modulusa végtelen; al;kiiásl

300

0,2 0 , 3 qI 0,5 0,6 q 8 0,9

l' ExtraÚlacióval szerkeszlet|

2.h/%=2,hen@reszömitó próba
3.Lapos ztimitó próba
3. 7. ábla] Kulönbözd módszeÍekkel felvett Íolyási görbék összehasonli
alkalmasak
göTbék alEalmasak
göTbék kulönböz6
a xulonoozo álakválrozás|
aBKvdl|U.c! állapotbante.
A folvási
Á folyási
m1".Y:1:.1:::.:j
ro'"'r"J i.*.a-v.ae", az alakitásIszilárdsagérLékének'
;;il;-."J'h'" áoa;ai s. a. ábÍa mutátja. A technológtaife'ad:: 91Tl
" ,|,, a (3.20') egyenletmt
'r"i-i.i*."i.ito " 9,, 9s Íoalakváltozások
jáÍa számithatók' és ezekból 9o á (3'43.) egTenlettel meghatálozható.
^
gijrbén kijelöll]ot '', d|
qö ismeÍetébenaz alaKtási szitárdság éItékea Íolyási
Á íolyá.l 8örb€ ÁbÍázolása külöÍbözó anlqAmodetlekftAyel€ m ire.
' valalavcl.
28 29
óztlárdsága áz alakváltozá3!ól Íuggetl.nul áuandó. Ilr.en fémes aíytg a k , = k ,o+Á 9 n ( 3 .4 8 ,)
valóságban ntncs, de kozellt61cg lly.nnck tékinthetóa7 .nom r |ényégé. '
b.n tún góÍb&el model1czhé!6a l€ g több fén] l]c|egalakitásla éÍvényé3
,.lÁk!l kife'ezéssel iÍhatjÜk le. A
íolyásÍ 8brbéje. Az tly€ n fotyÁ3l aölbét l 8lakoÍlatban azmban az erhllt"tt hlányos.
ellenére á (3.4ó.) éB (3.47.) dpusu ftlggv.éoyeketegyszcrbé8tt} Í|l.tt
kt = lío átnoar' (3.14.) 'ág jedtebb€ n altalmázzák.
tllef
- A tovilbblatban rr'vtén t.k1btgut át mllyel továbbl téo]rcz6k és ho8y.n
lják az alakttásl sztlátdsá8 értétét- Ig€n ielentds ez alaklti'sl szt.
qv.dettel'iell€E€.zhet jut.
-' vártozása a h6ó&séklett.l, amely ha ninca közb€nsd.uotÍóP át.la.
A töléletesen @r€í-|ln.&lrán k.ményed6 aoya8 Ío|Ési 8i'Íbélét
azmos alakváltozá8l seb€ssé! .t€tén a
(3.9.b. áb3.) a
= kro * Hf (3.45.) kf - kfo exp (-b /T-To, (3.{9.)
\
egyutlhátó' ssel jellemezhetó' ehol kfo az álákitásí szrüÍdság éÍték.aTo h6-
ítlqgvénnyeliÍha|juk le, ahol H e kéménycdéBi
Az el626kbeDelemzett íuggvények .!6sen |dealizáuák az any.g Jellem. ékleten, b anyagállandó, T e hdmélséktetKelvln fokokben. Ebb6l az
z6tt, ezélt ÍrÉgtehet6seÍ koÍlátozott éÍvényuek. Egyszelt! mltF.n.tlkal k€ . .z€ f t|agésb6l látható' hoay g h6mé!5ékletnövekedésévelaz elakllá6l szl.
zélhét6séguk miatt azonban 32él.6 köfbén .lteÍjedtek' exponenclállsan csökken. He ellotróp átalakulások vagy e8yébolyen
A riátis anyagot folyásl 8öÍbé.'én.k(3.9.c. íbÍa' menetel írdzonylÁg kezetÍ változÁsok (pl. ktválégok)fordulnak eló, amélyok h6Íelsra.
Dontosan leirr' és oatemattkstlag ts a!ánylag kbnnyen kez€lhetó hatvány- ulá$al' iu. h6elnyeléssel kePcsolatosat, a (3.49.) öBszeÍttagéssetl.t.t
füe8véoyters&ént Nád.t Javasoltr. bén t.'ÍéspoDtotmutatkozMl (3.to. átÍa)'

k t' K9o (3..ó.)

elakbsn, ahol
K a ketY!ényedéglegyutthétó, értéke az egységnyt valódl (tsgz.ltg.
' sonlitÓ nyuláshoz trrtozó alskttéstBzllárdsággal azonos|
n a keményedésikit6v6, é!ték. gz .gyten8elyu szakl!óvizggálatból
meghatá]rozhatregyénle!.B, valódl nyulással azonos ( n t 9m).
Á (3.4ó.).kifej€ z ést gyakraí alkálmezzuk á

*"\-r./ ( 3 ,{ 7 .)

lo'íbÍa. Az átlo.Íóp átatakulás hatása az alalitásr szilátdsá8h6mérsék.

alakb.n. ahol kfo a (l'o valódt nyuláshoz te.tozó alalítási 3zilárdgág. l€( fi|ggvényér..
A (3..|6.) és (3.47.) .é8y6rlétet kÓzós hlMF' hogy a q= o valodI Az .lukltágl 3ztláldság éó az al.kváltüzási sebesség tÉ3zéfugg&ét ele-
nyutáshoz áz alakitási sáláÍdsíg zérus értéketáftozik. Ez az ellentmon. I Aldor & PhlltDs a
dlás csak wy oldtHtó f€l' ha ézékbéna klfeiezésekletr az összehasonllló
al.kváltoás a rwalmas és matadó nyulás összeaá jelgrti.
Á gyakorlati képlékenyelakltásl fel.datoknál . mint azt má! koIáb. \= ! " (3 .s0).
ban emlitettl'tk - a rugalmas álakváltozásokat ethányagoljuk és az eíyag
hatdrozott kezdeti folyáehatálrgl r.ndelkezlk (3.9'd' ábra). Áz l|yen any{| |h|| öt.'.lüa8ést .'6vesolta' ahol
Íolyást görbéjének Ínenetét
30
3l
 k. a .o'. - alakvál|ozásl sebess€ Í he!'

kr Az ÁLAIflrÁLTozÁs IDEÁLIS MUNXÁJA

a f - alAkváltozást sebesséshez tartozÓ alakitási szi.
. lárd3ág;
az un. seberségkitévó.
Az alakváltoz& és az elakváltozági sebesseg ha.ását az alakit'ísi szl-
láÍdságra o8yuttesen . c|ízftEn tár8'attak stkllmtzására ,o lehetdségHnálkozik az el,ak-
^z
áE ld.átjg munkájánÁl rhe8halálozásánál. Tekitrtstlk ehhez példakéDl
a
kt = (3.sI.) ||2.ábíán y6zo|t zömitélt. Á nyomólapoka! tökéletes€ n simánsk íeltétélez-
"? " I , v€ h et6.
osszeftlggé5seladhetjuk megl ghol a, n és m l3 a h6m&sék1et fulgvényé' '1=0
A kemédyedésikttev6 (D) és a sebe6ségkitevd(m) h6mfusék1elfLl88éséDek
elcmzésébdl(3.ll.ába)' azt a köv.tk€ z .etést vonhatjÜk le' bo8y bidelala.
kttá8nál m^,0' köv.tk€ z ésképpen a

(3.s2.)

m
m-n (T l

íb!a. Hen8ores test zömités6 p4rhuzámos' sik nyomTlapok között tdea.

llzált (8utlódósmentes) € E € ! beD.
A zömltés egy tetszfle8es közbonső hslyz€Éb€n (b) A megasság dh
l8u c!ökken&éhez tartozó eleml mu.lka s
n-nITl
dW = Fdh (3.s4.)
:36el lrhetó fel. A próbatésl heng.!6ztmmetrlkus glakvá|lozásl
áI-
kovetkezlkl hogy az r'
3.ll.ábÍa. keményedést kttev6 (D) & a sebésségiktt€ v ó (m) váItozása 9 , z aányok f6'rányok. Jelölltt& ezeket
^
. h6métséllet fuggv€ o yébo . l".!.,'': A i'robates(egyten8€ r yuEyomóf€ ; zlttségt
!l"-*k"].hoBy ár-
Az la xövetkezik'
összefuggésf,e jutunk; melegalakitásnál n =0 és a 'l
é, - é, = o 5"
e? (3.53.)
ó, 1 o (3.ss. )
ktíeJezést kepjÜr. B két utóbbt Bsz.íüggés eláúmaáztJr ez glakttfui gzt. {r.vcnslt folyá.sl telté.elbdl
IáÍdsá8gal kÁpcsol.tbon a b.v.zetésben tett m.gduapltá8okat' mcly sze.|nl
az etakltáBl sztláÍdBág adott hőm&sékleten hidegalaHtasnál c.ak az alak.
véltozás méltékéíek,mele8alAkitásúl pedlg ca.k az al,EkváltozáBi seb€ 8 .
é' -ó^ (3'só. )
8qíek a tttggvényc. (Nagy ( 9 ) ro2 s.l) ebkváltozásl seb€sséaekné| !
61626 megáll.pttás nem &véÍiyes). l)'.|r.!.ll cgycnletek Ílgy€ l € m beYáelévet

32
33
 lPs.val' skkor a hl végmsgasgággal
do - - kr ( 3 ' s7 ' ) Jéllemzétttnteg!átási ha-
-sz.rilti ÍntéBTálású|
Í ?" * ?" tartoztk' aze)
6dódlk. A nyomólapolÍa ható alakltónyomás jelöléBére vezessuk be p.t'
eúely A ei3 Ídf€szultségg€l a 9 e +f ,
p = w, "= v ( *, o, (3.ó3.)
-é3 (3'58.) "J
q
kapc8olatba hozható' Á (3.54') tlíe,ezésb€ Í tszer.Pl6 F elákitó€ Í d a p.|á
kttTnyomással Ez ó'jbb6l az e8yátnyi tétfogatuanyag elakváltozásához szllk3éges
lde-
p= pA (3.s9.) *9"
&sz€ f !|gg&3.l feje,h.t6 kt. A(3.57.)' (3.58-) é€ (3.59.) kif€iézések
lembcv&elével az el.ml llakvill.ozá3l munke számlt'sáÍa 3zo|gáló (3.51.) ld n-) kr d 9 (3.64.)
összo'uggé8 a

*to = *on (3.ó0.) határd.ható m€g. Ebb6l lálhá

;.-.:*i";;lt}i-x#Éi*}#í
'.ít|ggé$cl
.latÍá hozhltó.
Á D.ól'atest h kt|nduló méretér6l bl mérétuÍevrló
'o
téséhezszokséges algkváltozágt munka .
ltlggvénykspcáolrttól'
"""' " "er"""ilu."iv"?.'.iii'.i"'üT,TTx-
ht ,Y"ésFk loM3i gübéj. a (3-4ó.) össze.
i.Jj'-*:,.:j..':.-.:|
r-m68fcle|ó'..hatványos *u'ne''y"ae"í.o*.Ány"íl.ri"'"ií"."iÍ
..n-
klan alkálmazorregyszeÍUsitt' fel(ér.l€ z és
I tt dh (3.ór.) :íJl''.l:: :;1."'1.]'P]'.gya
.l alatllíg|. 5zllátdság várbzo énék&az .d"-u-k;#"#;;#Íi;:
tr
.Ítétév.lh€ l yéttesit'ütésáIl,andóna} tetrntlur(s. rs.ltra). i riáJs
h

össz.fuggéssel határozható meg, .mely az v/n helyeltesitégsel a

^=
ht

wra- v
rkr dh
J E-
h

abrÍa hozhaló (v az elakitolt t&íogao. A (3.62') Hfej€ z ésben í.erep|6

dvh rnennyiBégépp€ n gz € l € m l logerttmlkus nyulás (d? ). Ezétt az In\q
rálást célsz.ru q -szétíÍúvégeznL.Ehhez a? intéatáláélhatiírokatát k€ | |
lrni. A ho kltnduló magassáahoz
f szerlnt tartozó int€8Íálá6i h.táÍ.|el
lük ízé.vel' .zze| ezt az áltelános esetet vehetJl'|kfigyelembe,' amtkor {
zömit&t megelÚzően a próbatest mlh valamilyen traritással mértórü
fé
e16zetes álakltáBt szcnvedet!. Jelölluk a zömttés Borán vógrchlltott stl|k. lbcr, A lö..pc' alákttဠ' sztlá'dsáa m€ g határozása a ÍolyÁ8t gö!öé-
l'61,
34
35
l-n
abktást sziláJdsfuot az adott taltomdnyla ( ?. .,? <?. * ?
)
vmütk(zó lntegTálkózépéltékkelvehetJukft8yelembe a
lÍ.ALAKrrÁsI FoLYAMAroK
9e

I
rúPLÉIcNYsÉcTAr.[BLEMZÉSB
_t kr dQ (4.6s.)
"ft ?e
@
E Íejezetb€ n a kulönböző képlék.íyálakttásitechnológiáknál l€ a általd-
ö€ s zefllggéssel. A folÉsi göfbe kévésbémeledek szakaszán (a na8yobb alkalmazott m€ g oldlful módsz€ t eket lsmeÍtetjük, egy-egy gyekot-
alak!'áltozások taÍtománydbaD) v.l4mtnt hÁ áz alakítás soxán m€ 8 velóBl- d feladat megoldásán k€ ! égztul. Á m€ g old&t mTdszeÍek tálgyalásánál
roLr '
a|Akvá|tozáaném tul na8y' a köz€ p es aláldási szllfudságot 3z az a],akl.ottanysg .lakvdltozá€ Í és fe9zü1t6fut áltapotát, az ale.
?a eÍó- és munkagzukséglotét'vabmlnt a szerBzám t€ r helését.
AlekltáE kezdeti ( t!) ésvfus, dll4pot4hoz teÍtozó kfl és kf2 glak1tá6ÍB Az el6z6 Íeiezetbe[ táÍ8ialt ogyenlgtekelvlteg pontos, matemallkal.
l&dsáa értékekszáDtanl középóÍtékével chartkat megolddst ls 1ehet6vé to.zn.k. A Íeszultséa1egyenstllyl € 8 y.n-
k három skaláÍts egyenletébe[hát lsmeretl€ n feszllltségkomponons€ z e.
*fr * (1d' 3.r4.)' A ÍeBztlltsé8€ kés alakváItozások között kApcsolatot !c.
k*= "f2 (3.6ó.)
'l anyage8yenletek - l€ált.léno3ebb esetben " het e8yenletet és tovÁbbÍ
t8E|éretlat (az alakváltoz!8t komponénge9ieleutenek (ld. 3.{0.). Eh.
JráÍulnak még az lm. geomctÍtal egye.iletek' amelyek az alawé|toú.,l
váétlük fi8yeleBbe. Dn€lrseket adiák meg az elmozduláskompon€Dsekb6r (3. u.) ÉpE-u é8yen.
Az el6zókben m€ghrtározott közep€s alakit&t saláÍdsággEt az alak. . Bz u}rbb har e8yenleEt és ht'Íom lsmeÍdle[t (elmozdulás-kompon.í.
változás fu'lagos' ldeália munk!'á a tar.a|maz. Bzek egyuttesed l5 é8y.nletb6l és 15 rsEeletla|bo áuó
endsz€rt kéP€un.k' amélyok a technoló8tából ádÓdó Íeszultségt pe-
* =r* ?^ (3.ó7.) eI' valamint a folyásl íellét.l ígyelembevételével elvll€ Ínate-
lag ú€ o ldtlátok' Egy általéDos' háTomtengelyütnhomogénÍeszült-
hfejezés8el számtthátó. Állapotol je1ent6 alaEtásnál ezonban €8y tlyen - bonyolutt . €gy€nl€t.
6r megoldása mat€ m gtlkallag zárl íormábanfendszer.Int nem klvltB-
Ezért a feladatok m€ o ldágánál olyan € g yszelusltd feltételBzé!éket
k' áml a megoldandó .gyenletek 8zámát és bonyolultsfuát radlkállBan
. Á legáltaláDo3&bbaE alkalmázott közeltt6 meqoldági módsz€ ! € k
. ez un' átlagfeózultéé8i- módszer,
.. cBwzóvonalÁk módaz.f. é.
. lz u!. eneÍg€ t ikal módruérék.

3ó
4'l ÁTLAcFEszÜLTsÉcI MTDSZBR

B modBz€r lény€ge olFn c8y3zéÍttrl.6 feltételezés€t a|ke|Ínaz&á-

bn Íej|tt' amelyeklel az €8y€osulí €8yénletek psrclátis dtrer€aciél-
egycEletÍeldszere ti'önségls dlÍídénctíl.égyeoletté .€dukálódk.
A megold& során álk.lmazott .8y3zéruslt6 f€ltéEl€zéset: qldq
|. a fdfeszultségt st}o} hcly.Gte ez .gé5z .lakitáldr testbert .zonos
(célszeÍu€ n ezek a koordlnilt. stkokksl párhuzamoslk};
2. bizonyog stkok meoténa Í.szllltsé8rk változásától eltekiíttlttk' ilt.
lagos értékükkel áuandónak t.klntjuk őket.
Bizonyos eEetekbén- h4 .22cl számottevő hibát nern ókoiünk' .
otyan sikokat 16 f6rlkokn.k t€ k lntunlq amelyekbell a cau6ztstó'é-
3zültségek elhaoyagolhalóan kt. éÍtéküek.Ennek a mÓdazeÍnek á2
alkalmazását az .lébbtsk]bankét gyakoÍlatl péIdáü k€ ' € . ztül mutet.
juk b€ .

..l.l HEiIGERES PRdMTEsr PÁRHUzAMos' slx r.rYoMdLAPoK

Kizö'I.n zöMrrÉsÉ{EK ELBMzÉsE

Az el6z6kben általánossn'ÍB gí(8a|mazotte8'sz€ ! .usitő Íe|téoeléz&€ k

. Íela.btnál az alítüigt sz€ f lDt }onlÍédzálrdmk (4.r. ábfa):
- a cj zÍesz|J|:séget
a z.téngély m.ntén {llandóoak t€ k intjuk' csak
az r fug8vényéb.n váItoztk, 3zez
aé.
é. = ó.ttl' és -: - = 0. ({.r.)
2z .bre. vázlat az .léml hen8.rg}'üru-crkk feszültségíáltapotánsk elem.
(A 4'1. ábrán feltunlet.tt P nyomilg é3 a é Íeszaftséaktzötá' zéséhez,hengeÍes PÍóbét.st zömltésénél.
z
kapcsolat ap= - 62 ös6zefüg8ésBeljeuemezhető.) A 4. r. Ábrán fe1tült6tctt 6lemt ki'lgyürucrkk e8ye[sulyt áu.potát a
. a z = o 6tk szlmm€triastt' Í6stk (c Í6sit €yben kooÍdlnáta sik); do
(r+df) deh.érrdoh.2dé hdrsin 2lpÍdée . 0
- a Eunkadarab és. 3z€Í5zám (nyomólap) k('dtt coulomb.félr sur. !)
lódást fcltá€lezunk' az.z ét! á|y.s a (4 .3).
í.llrva, eleml áialakttások Ütán a
(4.2.)
a "d? z d?
fuszefu88és.

..l, válámlnt a másodri;íauen ktcsrny menn}'rségekelhanyagolásá-

38
 é, -ée
r ' 2 r Ho = o (4.4.'
--t.--=- ---ai
dét dl
(4.rr.)
h
zofuggéstkapjuk. Ezta (4.5.) egyenletbe
helyeEesltve a
összeíltgésré jutu[k. Tömör t.st he!8erszlmmetÍlkus alakváltozási dlle-
potában a radiál16 és s tang.Eclltlls nyulások megegyézíek(
? r= ?a.),
emelyb6l.a (3.40.) típu6uössz€ t ltggé5ek Ít8y€ I eEb€ v &€ l ével a ét-éc, ia # * 2 / ne= o (4.12.'
köv.tkeztk. Ennék beholy.tteBitésévela
,fuesadiÍfe.enclál.qy€nlethez
Julbt. A változók sz&vá|'asztásáv.l

- r+,
dé 2,,-
d! ----E-J-=
b- ^
(4.s,)
(4. 13.'
dlffef cnclál.é8yenlcüez jlrtulk.
A 4.l. ábfa elapjfu a (/o <0ilható (m1vel a munkÁdarEbmáges6ágl kapjuk,
lnteatálást áIátdT! az
Eéréé caökkéq). Áz el62őkben íÍ\ÁÍÍé|Et te|tété1b6!-valemint
Er= 9e
e térfo8atáuaEdósá8
r ={ . ner ó, = o (4.14.)
9 t +9 e +qz = o (4.ó .)
.el|:Í:' 1t8y.:!!'bcvéle|évethatáTazhaljur meg. A folÉ6r íetétel
)-H fe,ezéséb 6 l' (4 .l4 .).!liap ján
tételébdlégyuttalaa ts következlt' nosy Ityü'ódod . az
?t>o.

. ?. '9 " > o (4.7',

. = $ - "er p= k- (4 .l s.)
&8zefuggés íelilhatÓ' m€ l yból a (3.40.) tipusu össz€ c llggés.k
k. Ezzel
'e
6 t - dz> o, (4.8.) 2/,
--T- 2
c= t, e (4.t6.)
azaz a ó, ) óz ts kövctkczit' Követk.zé9képpea, . foMgi feltétslben á
ó,= ó", és ó3 = € í z helyettesttéstalkalmaztatjuk' azaz a TÍesca- --s-
2J.t
(4.r7.)
-st.v6!aEt ÍoM31 feltételt a
ó.-óz = k_ 3z€ ! 3zám iom|okfelu|eténéhed6
- a (4.17.) ö€ s zefitg8ésgel le|le-
(4.9.) 'A a z' auasz.J;ffd.';.ö;;.
! ;frt"J:ilf :: :tg.,#l.-"""jst
alakbau trhat.luk fel. (I.te már elózókb€ n felhgsznált eyszerusit6 Íeltélelo. ,+
z&ek molletq ezt a további kiJze|ltéstls alkalthaztuk, hogy a z-normállsu
d/2 2Jf

I
Blkot fdsiknak t6klntet!(lk. holot! ebben a slkban r=/r.íp na8ysdgrrcsusztat
a( 2U
Íesz|ítsé8€k l3 bahák')
ö.szefüggésbé óz= -p ltleje'ést béholyetle.ltve, a folyd '
e dÁ=J J \" rz
td
-r)
r dr dé (4.t8.)
^ (A) r-0 &=0
", '"LáJl{.9') d+o -. . (a.lo.)
|'o|| .zofzÁtlnté8rálással sámitháró.
ela*Ía vgzet' amelyet r-Bzélint Ilt€8Tillva, . hltá.ok
dlffef enclálva' átelakit4s után ulín.' behetyet-
40
al
 ktíeJezésbdlszámttháljuk. Áz alakváltozás sofán az A felttlet ls változlk.
E változást -a térÍogatáuandrságtételénekfelhasz[álá8ával az
e1#e-l o= v (4.24.'
'_ h

:összefugéssel vesszuk fÍgyelembe. Ennek behelyette€ i tésével

rí,.\.
w = v l r. ( , - + +) + t 4. 2s
l.\
h
jezést kspjÜk. Á d átmér6 vá|tozását - ugyancsak a térÍogatállandó.
- a magasB&változássaltlfejezve
4.2.ábÍa. A nyomás yákozás'a a EzerszáÍn homlokfeluteténheng€ Í es próba.
test zömitésfuét. l'/ --o
'
.v' ( 4 .2 6 .)

r - zr r,-\ G4L 4. ) (4.r 9.) tnt az alaHtásr tzLlátdság vá|tozáBá. a köz€pes átakitási 3ztlá-rdság
bevez€ t ésével klkuszÖbölve' a
összefuggés! kapjuk. Az e +L kifejezést soÍíéjtésután, sorának
e1ső négy taglával helyett€ s ltve'

, = o '{* , ( . +* )
elemi átalakltásokkal az

(4,20.)
W =VL
-J
h
r/
l lr t
\ +."ffi+ (4.27.'

r( .* t =; (4.2r .)
JutÚnk. Integrálva, a hatáÍok behelyettesttéeeés eleml átalaki-

m€ n nyiség€ t á.lagos felilleti nyoBáslak nevezzük és p.vel jelóljuk. Az w=vk*V+. (* (4.

alaktlÓerő.szukséglet€ t ennek figyel€ m bevélelével az

<4.22- )
-* I Ft
kapjuk. A jobbotdall etsd ta,gr, q = L] fisyelembe-
o.{
összefu8gé€ s el számithatluk, ahol n= , a € z erszám
muköd6 feluletét -tsjelentt. "" wra = v k *f , (4,29.\
A (4'2l|)-összefuggés, amely az lxodalomban' mlnt stebel-fofmula
ismereteB' égybenaz átlagos szerszámtelhelésr ls jelenti; ez a szakiro- ldsáltB (sElódás nélkulD munkaszukségletét'a kfejezés máso
da1ombanközep$ alakitási elleúllás elnevezésselle használatos.
Áz alakttáshoz szukségéamuDkát a

w =
hh
t
JJ
hh
oo
F dh= \ Apdh (4.23.)
w= vx -: a L
G -E-
l.ból rdódó' vodzteségi munkát jelöu; az álakltáshoz szukségéB
i (4.30.)

Ínunl. .nh.k mc8íclel66no

42 43
 w-w..{ W í4.3l.)

az ldeális és a vesztes€i munka összegekéDt számithatÓ.

Az e|őz6kÍÉn azátÍnazÍ^to|,:összeftEések lévezetésénéla (4.2.) kl.
f€ l ezésnek El€ Í elelően' a szerszilm homloklapla és a munksdaláb között
cotrlomb surlódást áll'aPototfeltételezlutrk.Ez hldegalakitásndl ártauban
jéuemzó. Melegabkrtá6úl (kedvezőtlen surlTdátt vlszonyolo' llletve h1de8.
alattÍásnál kts Vd vkzonyszámu darabok zömttéséoéI' a felulet kozépsd ré
ízéí tapadás ts kialakulhat' amety e r= k összcfuggéssel Jellemezhető'
(Ázaz a tapedás kialakulásának Íeltétele' hogy a szeÍszám és a munkádá.
rgb kózÖtt ható csusztátófeszultséga tiszta nytld8 folyásl hetárával rn€ g -
cggyezzen') Az ilyen e8eteketilletően az irodálomra uialunk.

4.r.2 KUPos csAToRNÁBAN vÉcZETT ALAKIT,4SoK ELEMzÉsE

Ide sorolbató a huzgl. és ru.lhuzás' r€ d okálás' és folyatás. E tech.

nolTgíaifeledetok jelenségett. az alakltás azono3 szerszámgeom€ t riájéból
váz!.t az elemt kup8yuxu € g yensulyánek feltrásához kupos csg-
eledóen - gzonos difÍerenciál.egyenlet iljá le, csupán az tntegrálful d1lan
dók m€ g hatérozáslíMl szelepet ját8zó techÍológtet peÍemfeltételekk!lön. tornában végzett alakltásbál.
Hznek. Bzért k'tndulásként é technológiák közós alapját, e kupos csator.
nában való.nyagáÍámlás! elemezzuk.
A 4.3. ábra dz vaBtagság! térlogateleméleható er6k e8yeusulyár é" + Z p 1 E-1 ( 4 .3 ó .)
-g
a z.tengely lrányában feltlva a
ést kap,uk.
éz+dó) G+e|2a.6zt2.Í +pzrftas slüq+lp2rí dscosq' = o A 8zerszámgeomettiából adrdran körsámm.trlkus .lakváItozással
(4.32.) lzemben, amelFe

ö3szeftlg8é3! kapJuk. A 9, = 9r= !* !* (4.37.)

(4.33.) lnt a téÍfqgatálla óság tételéból

goometÍiai össz€ f uggés flgyelembevételével,elemt átálakltások u|án a

sodÍenduenklcsiny mennylségekelhanyagolásávéla
9, = - ( 9, +?J =' 2t^i =f ( 4 .s 8 .)

. (^zlz a valódl összeháso ltó nyu}ísp az axiáüs Í6nyu],íssal

2 é r d r + , 2 a é +z. o a r+z ! prdÍ=o k.) (4.38.)-Idf.jezés r-szeltntí diffeÍcnciálásával a
{4.34,1
igd ^
€ g yenlethcz Jutunk. A (4.34.)-egyenletet 12 dr.rel végigosztvs d @= .2 (4.39.)
d rÍ
( 4 . 3 s,I lt t{pJük' omel}'nek felbaszoálásával a (4.3ó.)
tcc € g yenl€ t

jelölest bevezetve' a dd
o9 =
" ,dz--ii-
Q
P ( l+m) (4.40.)
44
dr "
45
 összofllggéglc vezet. Á (.|.40.) -68yen1etetdrldf -vel végtg ltrhomogéndiffereDciál-€ g yenlel egy pa!t1ku1ári6 rnegoldását(e
.vetláció módszerével megbátátozva) kons.
dé a
dz - p (r+m)= o ( 4 , 4r . ) I +m
d? d = ---6- (,49,)
"zp lt
dlff6lenciál-egTenletet kapluk' ámelyben sz alakvéltozó zrna tét6z61eg.6 I kapJuk' amelyben kfk a té. és ktlépó oldsll anya8 alaklt4si
szt.
lEly& az &8ze}tásonlttó elekváltd,áE (9 ) jeu.mzi.
közép&téke. A kupos csatorúban áÍsmlr anyag dtí€Íenciál.
Á szerszám8eometÍte és a fdatllváltozások tofábM üsszoÍEglései
általános m€goldága ozek figyelemb€vételével s

? ,= ft < o e" d "= c. ' n9 * - *g ** (4.s0.)

ésg.l adtlátó meg,
?"- -(v '+95>o (4.42.
}.f.ls!'.|
gzer.pló áuaDdT(o érrék€a technológ{gl
\ÍeLételból 1"""-etus-ss"bsn
hat&ozhalÓ meg, am€lyet o s6oúóvetkez6 techholó8iák
feltétélekadódn'k, emelyekbdl a (3.40.) ógszeft8géBekf.lhasználásával
ánál !észletéBen el€ m zultk.

6, - é, < é " (4.43.

'2.l Huzal és rudhuzás tupo6 gzeÍszámtBn
fetlétélle8yeElet ís követkozlk. Ennek fl8yelembévételével,va]"Emlnta
6,'é"ée ég=@, kttze|!cécaa,a folyásl Íeltét.lg é3 rudhuás fc6ztt|t6ég|árrapoh a(4.5o.) ált.láÍog m€ g oldás-
= -A.huzal *.::" pere-mj3ltételí8y€ l € m bevérslével ha!ározhsró ;eg,
ö" - é, kÍ (.14 :,Y,".'1'.
óbbl módon. Huzlisoál E munkadarabot csak a kllépó otaalon terbiú
.: laz€lt bnzád, emelyet ltt most nem
slak!6n i.haló fel' emely s p É - €ir i'sgzeÍ|tg8Ésaltalmazágáv.l l."l. Y
a a-b.lépő'ellenhuzó.!6íel
oldall huzal, tlt. rud Pédig lcrh€ | etien (4.4' ábrá).
'
belépóé|énél (z - zJ az slakváltozás zétus, és s tefh.létlen
ó + p= t. (s,4 a é teszld'Ísq 7e zéxlle, azaz a
z lÉremfeltétel á
kifejezésre v.z€ t ' Ebból A

p . kt -dz
adódlk. A (4.46.) |dfej€ . zést a (4.41')-bé helyettesitve' elemt álala
után d
o d"
-"g- * o d" = t, (1+m) (1.11

lnhomogéd, .ls&endtt un.crrB dlff.renctál-egyeotetet kapjut.

A homogén lé9z rrj.goldására a&l fqtalql
-|Í'?
6 r= ct :
adódlk'

9-0 ,- 9,
q.0 *s,,
{ó lhf.. |fu'!lhr|'ÁÍ.kcm&|yÍ.mbct.to! hurótobéo
a1
 óz (.|= o, = o

al,akbanltbetÓ lel. Ezt a p$émfeltételt az általános megoldásbe helyelte-

(4.5l.)
t{{"{nltf
di:Íi=*:'*':i
í"{i'l
lr "m k-.
C= - -
14.s2.)

lÍfeJez&t kapjuk. Ennek figyel.mbevélelével a

I +m
k, . ( r - e-m í t (4.s3.)

összeÍu8gésadódik. Á m.xtÍnáltshüzófeszultség a z = z' tdlép6 élnéléb-

Ícd' ahol az aletváltozás

?(2z) ,ú,+
=" % = (4.s4.)
éÍtéktl, és .nuek b.helyettesltés ével

dt = *ír).
'* . k' k( t - " (4,ss.)
l,, .-^
9t
soÍ,Bk € l s6 k& rsg.'d.véve 1".* f, .
3|"J']í"'tl,1ÁPuu"2ásokból adódóiárlrlékos
fesatltsfu

=, - * r? r+ . ...), v a la m t n!a z
;l?,in'#.iT:T:iHi:l""#l"'"ffi'y
"1;;.::';i.1:"
:Í_ ({.5ó.)
ru'**i:ll,:;,;:*í#'
fli:"*fitt"j;*
:l;":"*:..',1T* " te.ng.||ye| "lqalotr az eledetll€ l
párhuzamosan Dár- **iil*
rg a{ d,
.
. **",*"* Já'J.-ü;i ;; ;Tffi,li'
;.:**,.rff"l.Tj:j*.l1..
fut*k. Áz
j9"Íu:":'.'":*+eolet."y "i'"r,fr;..;;
-
T"Ti ;:i".
közelltő összefllggést béhélyettesltve,elefti átalakttások után a?
i 1 -';., "ii."i",""*i]
d r n E r /t + (4.s7.)
-]nylrásnfolyási határát jelölruk' Á dz szélességtlelem torz|tásl
l!. mün-
"r=
--,t=r
|dfeJgzést k.pjuk' EÍÚtek els6 tagJa
sw kT 2 g J r d< dz
6" = k n? 1 J'| (4.60.)
(4.s8.)
.'..| trhátT Íet' amelv a n= 9
az alekltáshoz ldeáIls (srÍlódásmentes) es€tbcn - - ..
- ös s zéll|ggésllgyel€ m bevéte-
szuksé8€s fcsz{l!s€ g et'
sodik raSja a
ó - ktx ?t -[_ (4.se,) *,= "i an*o" ( 4 .6 1 .)
"sutl o(
t. vo'ót' I]ut a torzitási.-óunkát
8urlódás lekuzdéséhéz egy, a
sz(tkségés
f€ s zültséget Jelcnti.
hl|'óíoi?u|tBé8
n,".*'.",
a8 ".o, ".nu;' ::-"'":':"T":J,:".

..-r
 l=.
= é,,2 J t 0é"
a" (4.62.\
I
I
N. -l
(4. ó9' )
munkát végez. A két munka e8yel 6ségéb61. 6 torzitásból adódo jáÍu1éko6 Aa
feszultség (flgyelembe véve gzt ls, hogy a szögtoÍzulás filnd e be-' mlnd ld''.
ped|g a kilép6 éhér fenéo;

' ó,= tuu ( 4 .ó3 .) |bő|

^2
opt (4,70.)
A Hube!-Mtseg-Hencky foMsi felréElbdl következlk, hogy képlékeny
folyáB ánapotáben a tiszta nytrás foryási hetáÍa (b' és az alakttási szí. gg&sel hatátozh.tjut m€a. 4.6. átEá! m€gad'ut a m!íÍn4lts
Mrd&íg ( kf ) kt'.zött a zülts* változását. hÚzrkupgzó8'Íügevényéb.n
^ kttlölböz6 suÍlót|ást
(4.64.) és rögárottllskvá|tozás miuétt ( {l)'

Összefuggésátl fem. Mtvel az eddigi |eveztéEeknél a huzrkupbanlevó anyaÜ )rr- q11

abkrtási sz|tárdságát atrnakközepes éÍ|ékével (kÍk) h€ | yettesite|tuk és ál. /!t4oo
l.ndófiak teklntettut, az összefltggésekben a nlrási ÍoMghatáÍt is ki'zepes
értékévelh€ l yettesitjuk, amgl}rle a
. -tk /!2-ql
(4.ó5.)
t_
f.ltételoek ugy.ncsak teljesednt€ ke[. Az el6zók fiayel€Ínbev&elével a tor
zt!ásból ádódó ,áÍÜlékG buzóle6zul.6égÍe e

d, = --!- ! o,rz rrror

*r*0. (4. óó. )

adódk. Bzt a (4.57.) oEszeÍtlggéshez ÍfrzzÁg&lr megkáPiuk á huzógyüru

lé?ó élátél lellépo máxidállB huzófeszultség éÍték&'amely elemi átala z2 la E, oi z o g a 2 d.

=k * 9 r {bf.. A maximálts huzÓfeszultségváltoása a huzó|.upszi'gfüggvényé.

@
G#.,,,t) (4.61.) b€ n ' kulönböz6 surlódé8l !éni!z6k es.tén.
.z al,áttbl lényq€s
tdv€tkgaétésel vonhtók l€:
elakba Eható. . . m lmálls huzó'eszultség a huzókup€z.,g8cl szártlottevóen változik;
s technológle vslamenD}rllényegesparam
Á (1.ó7.) ösézefitggéBbdl . . Nrlódást lény.z6 növek6désév.l az optlmálg huzókup6zög
A huzÁshoz szükségo€ glakítóeIdt az
Íét Íneghatdrpzhatjuk. Ís nö-
vak.zlk.
o./ ó1 l kövctkeztelégek vonhatÓk tc' emenn}1bena maxirnális huzóÍeszulr.
-;- 6'."; - 9r( , , ! ' _a* o ' , , Lt
Yr
l h.gv3l&ltott elakváltozás fW8vényébenábrázoljuk. Mtúezetbo az
"o= n-** lw.tl.tt.tés vonható le, ho8y a tccbnolT8la slkeressÉgét a surlódásl
(4. óI J' ) .lt'}k.nté3év.l (Jr kenéssel)és a huzókups?ög optim.lizáIásávgl je-
ktíejezésselsz4Ínrthatiuk.Á huzók6 optimál|s kupszögéta b.Íolydsolhstjuk' -'/
A ({.ó7') |JsH,|lfuggés alapján elemezhetjJk az € g y huzással meavaló.
'| nl.|x|nríl|H!|úkváltozást(
1'max) ls. Ezt abból a feltérelból62á:
í0
5l
 ne haladja
mithatluk' ho8y a huzáshoz Bzukségesmaxtmáls ÍeÉzülrség A (4.44.\ ös8zef[Íggéssel f€ l llt Íolyásr féLét€ l bdl g huzótEegben uÍal-
meg a ktlépó huzal alakitást ez||á,dságát' ó nyom&t t6 m€ g hátáIozhatjuk. A dÍ = . pb ösEz.f8gést fígyélemb€ .
^zaz
a huzólllegben a szerszámÍa ható nyoEást a
dt."t t (1-11.\
**
pb- kf - óz (4.72-\
Ez az.'seíéÍWés €gyhn srra is Úagyalázátot ad. hogy kemény acélhu.
zatok gy4rtÁgáúl áz egyes mttveletek el6tt' itletve között szukseges h6. sel adhátjuk meg. Tekintsuk e nyomás-eloszlás élemzéséheza
kezelésként,miért alkálmazunk pátenttrozást és nem egyszeÍu lágyltást, 8. ábrát. Az ábfátr elószöÍ me8relzoltuk az ahkrtdsl szlláÍdság válto.
hololt e patcntiÍozotthuzal negyobb szilárdsá$r; kóvetkezésképpen nágYobb
az alakltáóhoz gzukséges er6' llletve teljesitmény' 3ót a huzókő kopás ts
kd ---
jelentósebb. Mindezek ellenéÍe, a paténtozotthuzal huzásá gazdaságosabb'
mtvel ezonos klinduló és v€ g átm&6 esetén kevesebb huzási Íokozattalvá.
lósltható mep a kivánt .latváltozás.
Ez s{.7. dbÍánláftató folyási görbék álapján Bzemlélete.senigazo|.
bató. A lá8yltott huzal lísebb kezdeti alakitási sztlárdsáagal (sbe) rende

patentirozott

z
Az e!,akításisziláÍdság( kl' .z axiálÍs feszttltség,és s szel-
számot teÍhelőíyomás(Pb) válrtozásaa huzókuplnentén'

huzókup mentén,má.'d a (a'ó7.) és (4. 72.) összefu8gések féltEszú.

r ti", tlletve a Pb váLozását ls megszerkesztetuk. A huzókő méré.
€ nyomás-eloszlásból adódó c|o - o. ..rto.;'!t mértékadónak.

1,9 l Tömó! íud vagy huzal ledukálása kupos szelrBz4mben

4.7.ábrs. A folyásl göIbe etakla lágyitott' illetve patén.iÍozocrhuzalníl
ukdlÁ8nál a do kiinduló átmé!őju Ínunkadarabo.nyomTe!ővel saj.
kezÍk' és kevésbémeredeken emelkedd folyást göÍbéveljellemezbet6.
pat€ n tlÍozott hua1 na8fobb álakttdsi szilárdságból (qé) ^
indul' és mero. |! . rodukáló szerszámon (4'9. ábla). A meAválósttottalakváltozás
n mórtékü lehet' hogy a be1éP6otdalÍ anyagÍészne zömuljön meg.
dekebt'en emelkedik. Mtvel a maÉmális huzóÍeszulBég kózvetlenul a kl'. I p€ÍeÍnfeltételt ez esctben a terheletlen klléDó oldalra
zQes aljaltláBl szrlárdsággar hozhatr kapcso|,atba(lsd. (4'67.) kifejezólt).
az egy huá$al m€ g valósttható el,akváltozás szemPontjáMl aza kedve- ó z<q , -9||= o (1 - 7 3 .)
zőbb, lls a közepes alakitást szlléÍdsághozvtszon}.ltvaa kilépó oldál| 'rl.
kitási sztláldság nagyobb méItékben növektzlk. Ez e feltétel pedig á nl!. í.|l!vl, n (4'50.) áItalános/megoldásból
redekebben emelkedd folyási göÍbével Íendelkezó' patentiÍozotthuzalníl
tetjesül.

52 53
!-.
V'

száÍnltbrt,ut' amelyből Hüató' hogy. redutáljs € r ószuk-

az .zonos .nyagon' azonos alakváltozdst m.gvalósltó huzág er6-
'te
ségleténél mlnden esetben nagyobb(azon* gcométlial méretek mel.
. Ez abból következlk, hogy az azonos abszolutéltékufeszultséeer.e-
lásná| a nagyobb bclépó o|dalt teresztmetsz€ t lel kél| szoroznl.
--<< , ^r-z<42-4./ Az optlmálls redukálo ktlpszög a (4.70,) ktÍ€ j ozésnek megíelel6en
mlthatÓ. Á l€ d ukálhatóBág feltételét,azaz a bélép6(alakitatlan) gzái.
z megzömulésénékelk€ Í uléséta

2
I
lol'"
"
6
l<
l1*r" <1.?e.\
sel jetlémezhetitlk'
net;uk' raivel dlax adott anya8[ál és optrmális
tókupszögnél 9l Íwgvénye,ezze| a feltétell€ l lényegében az egy !e.
éléÍhet6alakváltozást korlátozfuk. A gyakoÍlati reduká-
Íél.udatoknál E, = 0,I + 0'25 lehet' Hosszabb munkadaraboknála ki-
megakadályozásáfrl is aondoskodni kell.
t -0 . !-9, A Íedukálhatóség(4.79.) íelételt egy€ n lete . e (4.77.) összefttggést
Ín el6tt tarlva . € g yben aIra is feleletet .d' hogy mlért célszeru
qo huzott huz3lt vagy rodat redükáln|, holott e'|nek er6- és mwta.
{.9.ábn. Kupo€ csstorÍúban végzett r€dukáló3 elvt vázlata ) meghaIedia a lágyitott huzál €ü:6.' tlletve murta3zukségletét-
.n Q. huzott huzal azoíban jobban redukálható, szaz egy alakitási lé-
t +m nagyobb alakválloz& váló€itbató m€g. Ez azzsl tndokolható' ho8y
^
r= - -c ({.74.}
áláshoz 9zuks6es lnaximátis fe6zu1tség( dmax
; tozvedenut a
adódik' aÍhelyn.k b.h.lyettesltésévela elakltási sztlárdsággal hozhatTkapcsolatba (lásd 4.77. klÍejezés),
- tt] Ihatóság feltétele vtszont á belép6anyag glakltágt sziláldságához
d = -.1-l-!- r- llk (4.79. klfelezés). Kt'etkezésképpén;azok az anyagok reau.
[ - " 'tn ,
(4.7s.)
lobban' amely€ k kevésbémer€ d eken em€ l kedd ÍoMsl göfb&el
l.znek (4.l0. ábfa)'
ktfejezést kcp,uk, Bnnck maximüma á z = zo trlép6 éloélá f= o helyeno' ll.hezzuk a lovábblakbaÍ a ledukáló mátrlca teÍhelését.A matrl-
sltésÍértétnél
m9' hatÓ be|s6 nyomág a folyási Íeltétel már kdábban elemz€tt át-
l+ m ..ve| (|d. |4.12./ .ktfe'€ z és) a
óz= tft (r - e l. (4.7ó.)

scfeité€ üún, v.l.mtnt a toráásMl .dT iátuléko8 ta8 í8yelemb€véte|é. p. = k- -6' (4.80.)
vel a
.max u .árol 8zámolhgtó. A 4. rl' ábrán a redukálókup menténfeltuntet-
d " ' ' ^= - , r * g r 0 + - t- . o,n {t ( 4.T.\ Ilrklúrt 8ztlÁldBág (k1' az axiá]ts irányu normál Íeszultség(€ í -)
Yt
. mltÍlcA íalára hstó bels6 nyomás (pL ) változását. A diaglam-
ö'9s zefirggést kEpjuk.
A redukálóe!6t az látlntó, ho8y a ledukáló marlca terhelésee belépő élnéla legna.
ll.v!'ótc.6n
F .= R-/ (4. 711.
) . d;.* = kí. t{"' (4.81.)
5{ 55
 alspján a redukálr m.Elcát, mint t.t"o nyomáss.l térhelt vas.
{"'
kl csó'et méretgzh€ l 'uk. A (4.8l.) össz€ f (8gésbeu beve'zctcB

max =- / max
I A (1.82,)

1,, bélyéghomloldeluleténhetó nyomást jelentl.

r!. í l.2.3 TömöÍ testek el(h€ í olyat?ísa

MÍnt az el6ző pontb.n láttuk' az egy Í.duMló muvelettol eléÍhet6

ltozás mértékét az eldgyáltmány megzömulése koflátozza' Ha a
/t'mulégteló1déz6alekvdltozásnál nágyobb slákváltozást |dvánutrkÍneg-
az alakl.T kÜP olé e8y olyaÍ héngeres sz€rszám(Eéaet keu be.
' am€ly az eg&z
elÚ8yártmány (r''dattD bcfqgadásá!é arkarmas'
.'mák m€gzömulés& kép.g m€akádályozot. Az tlyen .lgtlldst folyatá6-
(O
n.ver.zuk (4.l2.áha). Az elógyártmány beÍo8.dásála szr|gdló henge-
..erázé|ntészt, felvevdnék, vagy rectplénsnekls nevezzllk,
4.lo.ábra. A redukálha!óBág és a folyágl göÍbe m€ r ed.kségének kapcsoletr

le ata0

z=Z

qo
Tömör testek el6réfolyaásának elvl vázlata
z Mlv.l r' elakitás ez edetb€ n i€ a kupos caatornábsd végzett ala*itás.
4.rI. Az alqkitási BztláÍdsjg(kf), az axlális nyomofcazultség( dz)' ó' a feszult€ é gí áuapot vtzsgát'.Mnál a má]: jol tBm.Íl(4.so.)
m.8oldil8ból lndulhetunk ki. A kupos ela|dtT ureg ktlép6 élénéla
és a FatÍica falÁIa ható bels6 nyoÍnás(pb) változása á r€ d uká|ó ..l rzonoB technológlEl peremfeltétélbdll(nevezetésen ó =
kupban. ;/.? 9/.
.lup b.lép6 keÍesztmctszétében ébÍed6ax1áli6 ÍeszÚltgégÍea reduká.
atonoa
5ó d"=- k*vr o* ! *r ,',, $-t ( 1 .8 3 .)
B|égoldás követk€.zik. Á réclpielsbe[ bek.'vetkez6 zömul& olyln klsmér-
téklt, hogy az alakváltozág ebben a zónában gyakoÍbtrbg elhanyagolható
=
"ilf - "r.,"rt'n*t * *o.n-!-'t *
(a behelyezett munkedarab átm&6je e.reclplent dtmérdjéúlnéhány tized
mllliméterrel kisebb, Igy léDye8ébenezei a s"A|.Agz.'t g közel hidrosztati. {***r,, !
kus Íeszultségtállapot Úlatt az elakÍtás tovÁbbi Íázisában is az alakválto. .2-
ás zéÍusÍlaktekintlret6' a redukáHsnál nyer. feszults*et csupán a fal. h .\ oon
oo I
---!-
surlódásból adódó taggal kell kIegészltenünk.
*nft t o (4,88.)
Á leciplens í.la & e munkadaleb közötti 3url&0er6t (coulomb sU!. -l
lódás ícl.&elgzés&eD 3zámlthaliut.

Í L.= up' e9áp= r. Í o z elllesseu áz

él

P6 = (4-84.)
|l k Í o óo Í h
.'€sz€Íuggéssel gzámtBÉtJut- enrtet lektlzdásére a bélyeg homlo|delul..
tén szük8ége8'eszultség ^z

I Ittk.d.fh
roo 4tk-
/ to
h
( 4 . 8 s, )
Í d
- -oÍ
4
A t€lies axiáu8 f6zultség ennck figyélembevételével r Á,' s
Folyg!ó€f 6-bé1yeg!t d|a8Íam tömtt! teátek el6refolyátásakoÍ
u:=
)
*ryr,o dlh l
{-" ?,u+[*o.nfrt
(4.86.) után .&&hétunk a sz.Íszáür.éleEc! terholésénék m€ahatálozá.
Elr6ké* eleméz'zuka folyatób€ l y98 teIhelését.A (1.88') -hfejézés.
lth6tó mgximális íolyató€rót a úly€ homlolÚellletécel
fu8zef(l8géBscl számltható. Ezt á Mlyq homlo|deluletével szorűzvt meg.
kBPjuk e Íolyatoelőt a rectPiensb€ n levó mÚnkadaÍabhosszáBk (h ) fugg"
'dltl tY ,our*oru*
. *1"i" bély€ t erhelést:
vényében:
"1o",.,"
P
Íoly
(1.8e-)

lo|y.tásnál fellép6 maximdlis f€ s zultség abszolutértétév.lazonos

. t*í r ( t + { + o ' l z -k
KtBérledleg meghatálozott folyatóer6-béIyegurdlagramot mutsl a 4. 13'í f t > * ny , , o d
(4.90.)

A diagrambdl láthátó' hogy a lolyatóerő á maximcüs éfték elérésélg kóz.l .rllírdráat|aa a ó.ra felttl€ t t nyomásr., iuetve .' rT1" -*
tlleátl88n n{'ckszlk, A máximuma ázotr h= hk méreth€ z tart m.Í.t.zzuk. Io|y
'olyatóer6
zt}' amelynél a bélyegelmozdulds éppea akkora' hogy a munkadara.b 'tolyrMm|trtca tch€ l éBét glemezve ll1ndulhátunk á kuDos alakltó
ldtölti a telies alakltÓhrpot. A hk méret a gzetszáÍt| geometrial mér!. o nyomÁse|osz{9r mdr a (€ d Ükílágní| mqhá!ározfuk
..m.|ybon
l' !|,Íl). r.clplensben a lyomá6e|oszlás| abbót . Íeitételbdlh.lá
t€bek lrrne.eÉben e térfoaatállardóságMl 8zámlthatók. -A -
lt( tózcl|tő|eg hidrosztatl|usreszortsegrlrr.pa r,rai-
lrmerctében a fo\yat6e.ő maxlmumát az l|.l""' ''*
58
59
.re,
 A KÉPLÉIGNYSÉGTAN HATÁRTERHELÉSI
ö , = é,x ó.= . o , . MTDSzERET

L é vá\.ozásí h fuggvényébena (4'8ó') rsszefuggésser haráToz.

z
hatjuk meg. Ébb61, vatamint a ÍedukálTrDalrica terhelésének vizsgálata. A képlékenyalakitás megoldást módszeÍei közótt a bevezet6benem-
kol alkalmazott osszeÍ|tggésekből' a folyatTmatricában a teljes feszult. csuszóvonalak módszerével ttt nem foglalkozmk' részletes elemzé.
ség' . ill€ t ve nyomáseloszlás - meghatározható (a.l4.ábra). a Hidegalakitás technolrgiája és szerszámai I. c.táIgy keÍetében'csak
IékenyalakitÓ speciális ágazaton kerul soI. Röviden kitérünk viszont
pukj un'hatíÍ tethelésl mÓdszeIekre, amelyek lényegébena mechaniká ex.re-
[\ ll3 e1veib6l kifejlesztett gyoÍs és hatékonymegoldásr eljárások; ezek
.nyleges megoldások alu]rÓl, rlbtve felu]ről valT kóze1íté6ét jeleDtik, és
m€ g felelóen
alsT határ' ílletv€
felső határ módszereknek nevezzuk.
Az alsó haráÍ módszef szertnt bárnely starikailag lehetségesíeszult.
m.r6 munkája (teljesitménye)kisebb, miDt a ténylegesalakttóeÍ6 mun-
( tcuesitménye)
.
(stgrtkallag lehetségesaz olyan feszultségmez6, amely
. eleget tesz a feszultségt egyensulyi egyeDletekrck,
' a feszultsfui peremfeltételeknek,
' é6 nem sérti meg a Íolyási feltételt.)
ó határ mrdszeI szeriú bármely kinemadkailag lehetségessebessfu-
ól me8hacározharóalakitóe!ő munkája (teljesitménye)nagyobb, min;
atakitóe!ő mükája (teljesitménye).
z=zo z=4 {Ktnematikailag lehelséges sebességmezd,am€ l y
. cleget tesz az i*ompÍesszibilitási feltételeknek'
4.|4.át'ta' Az abkrtásl sziláldság (k1' az axiális nyomÓfeszultség
peIemfeltételeknek,)
,. ór a sebességi
( 6 és a matÍlcát tefhelő bels6 nyomás (pb) váItozásá
A' .lskttó rechnolrgus számára mind az alakirTszeÍszám' mind pe-
tömtjr") testek előrefolyatása kor. Alrkltógép méIetezéseszempon.jáMl ez utÓbbi mTdszeT fontosabb,
I VilrbatT terhelés fek6 közelitésétjelenti, ezát a kóvetkezókben
A 4.14. ábrábTl jÓl látható' hogy az axiális irányu noÍmál
n c mód8zeÍt ism€ r terjuk egy konkrél példa kapcsán'
változása fotytonos, de z= zo.nál tt'résset rendelk€ z 6 gorbével
he l 6. A nyomá g e |o s z l á B g ö r b éj e v t s z o n t s z = z A p= kr o D a8ysí {
o -ná|
usrással Íendelkezik.
A ÍolyatómaEica m&etezése szempontjábrl méÍtékadónyonás M óDszER
lollNsoN-KUDo
(o;
].x1, . geometriai méretektől é3 a suÍlÓdási viszonyokt{'l Ítlg8ően
a bélyegterhelést ls prentó (. d"max ) madmá]ís feszuttséggel, va{y { rr|lntiuk a 4,15. ábTán y6zolí lemezextrudálást, Legyel a vizsgált
ld.á||ll{n nrerov.képlékeny(E =oo' kf kfo= áll.) és elemezzunk
kupos ureg belép6 élénélhatópbo nyomással azonos. (A méIetezóst -
t i|||lí1t|íHnrontcs
(/ = 0 ) a'upotot.
szetesen a kettő közul á mindenkorí maximumra végezzuk')
ó0
 .mely Íeltételnekaz lgy megszelkesztett hodogÍáÍnákis e1eget kell tenÍ .
A fers6 határ mÓdszeÍ szerint a ktnematlkállag lehetségessebesséÉmez6
.lgpján megbatározható térfogati eÍ6k és feluled erők teljesttményének
&sz€ e minden esetben felulmula & kItlső er6k teljesitményét,amely ma.
ltmátikailag a

t""r o,*tro"d A > F vb€ ( 4 .e 3 .)

lekban irható fel. A (4.93.) kifejezésben

az i'sszehasonliro feszulte€ g (képlékenyalakváltozásnál éÍtéke

kf),

0 'i az ö8szehasonli|0 alakvá|tozási sebe33ég.

4. 15.ábra, sÍkalakváltozásos folyatás sebessfuin€ z ejének lehetséEes sza- A feluleti integ!ál a sz4kadofeluletekendisszipátt téljesitményés
kadóvonalal és sebességi ábráJa' lódófeluleteken drssztptált teljesttményösszegeként irható fel:

lÁv d A= k Á v r"a""ds, (4.94.)

-fs
Vizsgátjunk egy otyán kinemattksi|aa lehetséP€ s elmozdulás ís€ b € s sésl d.g
.mezót' amelyben az alakvá|rozás caák az TE. éÁ l J
es vonalakÍa *orrát;,.
zódík, és Az anyag ezen klvul mtndenutt melev testkéntviselkedík. Az FB ATE
és Bc vonalak ez esetben a sebes3égmez6szaksdó vonalai, arnelyek men.
téna vonal érintdjénekaányábdD nagyméttékuelcsuszások (sebességuglá. k a tlszta nyrrás ÍoMst hátáxa,
3ok) jönnek lét.e, noÍmális tÍányu elcsuszás (sebesseg€ r ás) víszont n€ m Av a sebegségug!ás.
lephet fel' rlymódon az anyag folytonG8ága nem sz.kad meg. (Áz AB' Bc
szakadóvonalak felvét€ l e önkényeten tl'rténheo' Egy kiÍagadottelemí szál A vizsgált feládatnál a téTfogád erók teljesltménye zérus'
alakváItozását szemlélve láthÁtó' hogy 3 belép6oldalüt az qész Mlrész tváltozás a vas.agság.nétkuli szakadóvona],akÍa korlátozódlk. Á félulett
l8rdl surtódásból adódó tágja sztntén zérus' a /= o feltétel miatt. Igy
merev testként vbe sebességgelmozog. Az TE. szakadTvonalateléÍve eFy ..9s.) egyenl€ t
éÍtnt6rÍányusebesEéglgaáBkövetkezík be' amelynek nagyságát ábból a f€ l " rI k (4.9s.)
térelb6lhatár:ozbatJukm€ g ' hoey a szakadÓvonalat átlépve az 8nyag ismét
!oe ^,dA>Ev.
merev testkéDtmozog (M2)' sebe8ségének llánya a szerszám-alkotóval pár
ogyszeIüsodik. Mivel a szakadóvona|'akon k é3 Áv értéke is állan.
buzamos. Ez hodo$áíon (sebEssegábrán) a következőképpenszerkeszthetó: . |'alotdali integrál az AB és Bc vonalakon dtsszipált teljesitmény al.
Egy sebességpTlusbrl(n felm&juk a tetszdleges léptékuvbe belépó sebes. öEszegévé alakitható.
sfuet' Ennek végpoÍÉjából
az A- szakadóvonallal páÍhuzsmost huzva kije. Á 4.l5. ábra aeometxiai i'sszefllggéseíből
lölhet6 a 4 vAB sebességÜgTástÍánya. Á seb€ s ségprlus kezdőpontjából B' .' AB 8zakadóvonalon a sebességugrás

Ác.szerszámalkotTval páÍhuzamost huzva megkapjuk a sebességugrásnagy' sín&

ságát is meghÁnáIozóQ pontot. HasonlTképpena Bc szákadóvodalon egy =(!
érintdirányu jó vBc sebességugrásiön létre (QR)' majd áz alakitott anydl{
^"A B \h ')

vld sebességgela tengellyel páíhuzamosán mer€ v testként (M3) tovább I lmkBdÓf.lulet nagysága
zog. A kontlnuitási egyenletból következik, hogy
(4.97 \
sin0
H
( 4 .e2 , )
ó2
a Bc szakadóvonalol a seb€ s ségugrás Á p átlagos alakitónyomás adott anyag (lo és geometrlai méretek

o". = -) (4'eB
)
h) mellett caak a 0 ésé (e8ymáss5l ósszefuggo szögkooldináták fu8B.

Go ;th
Mivel a fels6 határ módszer|szeÍlnt 0 és a bármilyen vátasztása

és a szakadÓfettlletnagysága
A kulső erők telesitményét a
W = F.v .
alakbán felilva' és az e|6z6 kiÍejezéseket a (4'95.).be
átlagos alakttónyomásIa (p) a
""
e kinemátikailag lehetségessebes5egmez6b6lmeghatározott alakitó.
felulmulja.a tényleaesatakitÓnyomás értékét,a legiobb Ínegoldást
r kapjuk' há p Ínínimumátmeghatározzuk. Ezt leggyorÉabban 8ráfi.
optimalizálásával végezhetjukel(4.ló,ábra)' amelyb6l pm.n és a hoz.
(4. 90.) '
sin,& ltattozó 0 ' 4 szijgek értéketmeghatá.rozhatók'A gÍafikus optimalizáláBt
légegyszeIubbenaz alábbt mrdon végezhetjuk:felveszunk egy tetsz6leges
Bzög alatt lBjlr AB szakadTvonalat; ehhez a szeÍszámqeometríából
=o H b-v. (4.r00.) hhaiározotl 4' szöq a|ali hajló Bc szakadóvonal táItoztk. A Íe|verr ó',
sz % pár hoz ireg határoz7 uk áz át|ag os alak |Toy om ás (6 ' ) étték ét..'
t
behelyettesitve' az ' bíszetartozó pontpáIokat p,
l <.a ) ko.ordÍnáta-Tendszerben
áttrázo|ga
optimáüs me8oldástadó sebe;ségmezdQ^.. e" a... paraméterel,va-
tarlozo p .. m ' nim ális átlap os &ták i(Tny om ás g rafik u-

u=-(f') sine
sino stn (0 + é)
l,
\
t'\
Hl sí nd sin ( Q + a )
llje1ölhét6.

( 4 . l0 r . )
kif€ j ezést kapjuk.

6o*'oe,
4. L6, ábra. Az átlagos alakitónyomás ninimális éTtékénekmeghatáÍozliH{
graÍikus uton.

ó5
 5. l. táblázat

LemezalakltáB csoportositáse

5. LEMEZALÁKÍTÁS .'.Íszám mozsds. Bz.rlnt

Mazgd8t nem vfozó

szerszámokkal
Lemezabkrtásmt neveza* . lemeznek képlék€ny alakltáBíál végzétt
olyan feldol8ozísít' amelynek sorána lemezva6tegsiÍg n€m, vagy cs.k kls. - kA ouoval, - gázkÜz€B8€l ala.
mértékbenváltozik m€g. Ez Á technológla ez €gyik lég€lterjedtébb téplé- táblaollóval, kitó beÍendezés-
ke[y.hidegalakitó erjáÍás. szél€stöÍu etteÍjedésétaz lgy gydltot. slkgtÍé. . Íezg6-v'gÚ
gzet jó mechanlkar fuiajdonsá8ar' abk. é3 mételhllsé8e' Íllgy termeléleny. oUrval
sége' a gazdaságos alyagfelhaszuál&. a 8y.írtásl folyam.t automatlzálha. . lv ollóval'
tós]ága irdokolja- . 8z€lá8ha8ltó
Hátráryként emliteÍdó' hogy tÍs darabszémíál a na8y sz€Ígzámkött. - hái[tóg€pen' - folyadék közég-
ollón gel alalittó be.
ség miatt ueÍn gazdaságos erjárás.
. hc'Bctttd géP.nl . &Íológsen'
- elektÍohos €ró.
- pronlhajlltó hatással ala|d-
h.lgéÍeken'
. nyomógépén. - huzrpadon, to ber€nd€'.ésbetr.
5.t A LEMBzAIáKlTÁsoK csoPoRToslTÁsA.
FOGALMAI, ANYAGAI

Drrabolda: anyeg téués sz&választása' n€m zárt vonaton' Bz€o te.

A led!€izalukttás csopütosltáaát a szeÍsám moz8á3a és az alakltó be. r|lletet a köv.tkcz6 muveletek jenemztk.
r€odezés tlpusa 8zerint az s' l. táblázet szemléltetl. . L..zaMs| táblal.mez csttolÍa (s{vokÍa) darabolá€.g' továbM le-
mezúv' valamlú rud' huzgl' cs6 stb. keregzdránYu
(bráboláat.
íoÍg kórkés.tkel dolgozÓ' hasttó onón v€z€tt egyé-
n.s vá8áB tekeÍcselt lem€z hossárátr'u darabolísáia'
5. r' r' LEMEzvÁGd M.jVELBTEK
kegte'ryebb salagok elóál[tásála' ltl. táblalemez s'-
vokrá végá3árá' A lem€ z € g yen€ d eo szétérckh.sitás-
sál vé8z.tt .ltávol|tá8át szélez&ne} is nevqztt.
E muveletekk.)zé ez euáÍások3oto|hetók'amelyek el3
^zok
á lemez er€ d éti k.'Ívonalát változtatják m.g' mt8 a leÍnczek térbell álokj.|
neDt vagy caa} kismértékbenalakttják.

67
..i-L
 . Hulladékmente3 darsbolás: .z e8ymást követ6 . két oldalán azono8 e sóydóldós
:
v6gáai vonallel redelkez6 . munkadaTabokhulladék
néiküll szétválB6ztása. Több változata látható az 5.l. I vógihitvq
ábÍáIt, darobottíi
h! lodék
,t, vá'!h!uod1ik
ábiá. Hulladékos lemezdarabolás

b) Ktcsipés: á kezdeti kuls6 vAgy belsó kórvona} részleges megvál.

toztatása anyagszétvála€ z tással (beugrr ré.zek képzése
e -$iveiSlobs 5.3. ábra).

@
H,'véghullqdék

kzdeti dak ,eiobk

A)
5.|/a. áWa, Huuadékmentes lemezdarabolás: a) változalok'

leszÚ ó
kliszolak készatjk
o) b,
e. Kicsipés: a) kt só Kcs|pás' b) b€ l gő ktcsipés
c) Ktvágás: az enyag teljes 1z&vá|a.szú'e ó[magában zlÍlt vonalon;
a mÜnkadarab kül3ő köÍvonalánek elóálütáÉára' a ki'I-
vonalnak megfeleló vágóélekk.l Íendelkezd sz€ ! 8zámban.
A ktvágott (kieso lész á munkedalab (5.4.ábra).

ffi
D)
5.|/b. Hulladékmentes lemezdarabolásl b) a darabolás elve

. ^bÍa. azonos vÍ{.

Hulladékos dalabolás: az egymást kovetd oldalain nem
gásr voEl|ál reM€ l k€ z ó muntadarabok telj8 szét.
vátas'tasa. d&rabolási huuadékkat (5.2.ábra).
o/or kivd@( nwkadb |x lddék
K lvógá3
0z anyag teljes'9zétválasz!áse ollókon (köÍo|ló, tezgő.
l xt|rulvíÍí3|
ouó), önmagában záÍt vagy má.idn€ m zárt vonalon (s.5.
'lhrr).
ó8
 d Finom vágfu: a kivágás' lyukasztás jáfulékos szeIszáhelemekkel

Ki)
kibővitett, korszeTu, fokozott méretpontosságot,alakhu-
.II sfuet és ezép vágott feluletet egy lépésb$ Kalakltó el.
járása (5.8.ábra).

kezdeholak Iabrutógo múkadb

5.5. ábra'
ékggúril
Körulvágás

e) Lyrkasztás|az anyaa teljes szayá|aeztfua onmagábanzáÍt bels6 ycjgötdp

körvoual el6Állitása céljából (s'ó'ábÍa).
e ehbéIge?

QO
-oo
kzdét.oldk
kzdét. oldk lgukos.toll nuhkodb.
lgukos.tollrruhkodb'
-'Q+
tyukos,líj'iÍxJ|lodék Ftnomkivágás elve.

$ s'rbtás: (levágás, lenyirás)i a daIabolt vagy kivágott

5.ó. ábIa. Lyuká32tás
kulsó alakjának lészleges megváltoztatása teljes enyag-
4 PontosBfui váaás: kivágást' l}'ukasztást követ6 ki€ g észitd utánvágáB szérvát'asztássál(5. a. ábf a).
(hántolás' forgácsolás) éles kt'rvonal részletek' sima
' méretpontosság
vágott féluletek' nagyobb eléIése érd€ .
kében(5.7. áhd'

@w@ porlocsdE lligir

|'
atqk
saÍktrás.
k€bz dldk

B.vá8áB: áz anyag hsméretu alakttásával (hajlÍtáB)e8ybekötött rész.

leges szétválasztása (5.r0.ábra). Ide sololharó g le-
(Hc- t|tllladé\ m€ z álkátrészek hasítássat készult kiÍése is (5. rr'ábÍa)'

Poftossági vágás (borotválás).

70 7I
 Átszurás: az anyag átszak1tása és alakitása begyes tuskével
(5. 13.ábla).

kézdetialok készdak kezdettotak készolqk

5, r0.ábra. Bevágás. .t9'ábra' Átszurás.

' A TÉRBELIKITERJEDÉSTMEGVÁLmzTÁTd r'Blas zAl-rrrrd

MffuELETEK

Ezen eljárások a lemezfelületkezdeti, téÍbettalakját változtátJák

áz anyag foly |onosság ánák m eg tártásálál.
Hajlitás: azoknak a képlék€ n yalakitási ínüveleteknek a gyüjtónev€ '
amelyek eredményeként a munkadarab kezdeti alakjá-
nak görbule.ét egy adott tengely mentén a kívánt mér.
tékb€ n megváItoztatjuk. A háilitást allernátiv és forqT
5' lr.ábra. Lemezelkatré€ z ek kötése hasltással ' rnozgást végző szerszámokkál lehet e|végezni. Az
egyes gyakoribb muvele.el a következ6k:
J) Kettévágás:az anyag teljet szétválatzáea több kész daÍab elóállt.

n
tására (5.12.áb!a)' " Bgyenaetés| kézi vagy gépi szerszámokkal végze.t bájlítás, a hul.

N ffi rámos részek klegyengetésére'Henger16 egyengetést

szemléltetaz 5. 14.ábra.

kezdeli dak |alloclékÍnenles

kelténi$,
o)

|brl. lemezegyengeté€ hengefléss€ l .

kezdéti olok r nn]o J r ltt3 : a lem ez * á rés,ének ad o(f háj]|tási

teng ely m en|én,
adott szögben és hajlitási sugárTal valT alakitáea. Az
5. 12' ábra. Kettévágás. 5. 15. ábra lengóhajlitrgépen végzett hajlítást' az 5' ló.
óbro p€ d tg élhailitógépen vélzett v és u élhail|táBt
72 '73
 (a, b), valamint összetett élhajlitást (c) mutat be. a lemez egyes rész€ r nek kihajtrása a b€ v ágási helye.
Itt emllthetó meg a lemezeknél alkalmazoB korckóté. ken (5. r8' ábra).
s e k e 8 y Í és z e i s ( 5 .1 7 .ábr a).

fl.:l_-
a)
ábra' Kihajlitás.
Éttr.imasleng6 hájlitógépen.
- Göngyölités: az eldhajlitott szélu lemez gyu!|'tslaku behajlttása

_@
(5 . 1 9 .áb Ia).

r-T-]-t
+ készolak
lardeli alok
|t'ta. Göngyölités.
5. ló.ábrá. Hajlitások élhajlitógépen.
Hengerités: a slk lemez lvesre vagy hengelesre alakltása eaye-
__-x_ --.5\--
DJ
nes alkotoju hen8eÍekközött. A lemezcstko! a hense.
Íekkel sz.'get bezárÓ l!áhyban vezeNe be' sp|rálhengéI.
léssel folyamatosan, gyakoltatrbg tetezdleg€ s hosszu-
ságlr cs6 állithatÓ el6 (5'20.ábra) (pl' 6pi!á1va.ratos
hegesztett c8övek).
__@_
cl q

lbf., Hénge'rttés:a) hagyományosan

Ptl ,
s.l7'ábra, Korckötés: a) egyszeTu álló hosszkorc, b) egyszelu fekvó
hoBszkorc' c) kett6s áIó hosszkorc' 0 ÍedőkoÍc' e) kt|l-
só hosszkolckötés, f) belső hos8zkorckötés.
s. 2o/b. ábta. Heng€ r ltés:
. Hullámosltád:
b) sp1Íálcs6 hengerlté8.
a slk lemez hullámos klalakltása Íogazotthengerek
kel, váay altelnálr mozgásu szeÍszámmál (5.21,dbí )
{bra.
ffiffi
PÍoÍllhajlttás görgőzéssel.

- Tekerc6elés: a lemez lBjlitásá csava!- vá8y csigavomlban (p|.

rwo.
caevarlísi lemezálakitás me8|EúÍozott hosszuságu sz.kaszon oly
módon' hogy a szaka8z €zéts6 k€ÍesztmetszeteÍ egy-
máshoz képest meghatálozott szögu helyzele! Íoglglnak
el (5' 23. ábra). Lemezelkat!észek csavarásos kötés6el
t3 egyesrthetdk(5,24, Cbrs).

5.2l.ábra. HulliÍm*ltós. .lÍ.. csava!ás'

. Folyámatos proílhajlitás: hosszi!ányban e8yenletesen haladó moz.
-
gdst véEző, sza|ae vagy 3áv alaku fékyártmány foly|
áaos ieresztirányu heJlltó alekiúsa, tdomhengerek
... közt vagy huzószerszámban (3.22.ábÍa).

|b|. |'.Íír'kttés
't'7

Ü'
 va8] mélyhuzort
c\ Mélvhuzás:sik lemezből uleges lest € l őáll|tása nélku].
iest iovebbalar<itesaszándékos Íalvékonyi|á3
jeltegzetes tipüsai á kö-
,e' r'"gyomanyo" mélyhuzás
v€ t kez6k.
. Kezdő huzás (Íelálutás):6lk teÍn€ ' zbóI ureges test e16]állitá3a
(5.25/ a. áWa).
-u'"g""
. Továbbtnzás': .". továbbhuzásá más alak, íendszerint
kiseb' átméIő elé!ésecéljából(5.25la.ábÍa)' -.-
huzáshoz képestellenjÍányu tovább-
- Ktford|tó huzás: a megeldzó
huzás (5.25lb.áb!e).

Iovdúhúzdsok

I
I
kézdó húzds
.ÁbÍa. FalvékonyttThuzás.
. Készrehuzás: a kész alakot elóállitó, utolsó huzás.
Á mélyhuzás egyébmódjai| a kulön]eges al,akltásokc.fejezetb€ n
kerülnek ismef tetésre.
q Nyujtóbüzás: a b€ f ogott szélu vágy k€ r etIe feszitett lemez alakos
tuskóra huzása. A lemezfelulet ktsmértékbenmegnó
(s.2,7.ábta,.

kezdeh alak készo|ak

.b,
b) krfoÍdttó
5.25.ábÍa. Mélyhuzás: a) kezd6huzá6 és továbbbuzás,
hUzás. íbro' NFjiThuzás
. Falvékonyitó huzás: ureges test íalvastagsá8át a fenékvastagsál
az gl. M.lynyomás (fémnyomás): sik lémezb6l' üIeges forgástestek alaki.
változtatása nélkül csökkent6 továbbhuzás. Ez tása forgr, mé]}nyomófoImán nyomással( lyomógöIaő.
tártozik' de a mu.
iáÍás míT a téÍÍogatalaKtáshoz mélyhuzá8 vel). Blvégezhető muvelet€ k : domboritás, bordázás.
. ;e1et(5.2ó'ábra) szoÍosan kapcsolÓdrk a peremezés,bóvités, szukl|és'menelnyomás(5.28'ábra).
tecbnológiájához, ezért tlt üárgyáljuk. Az 5.29.ábtá|| boIdázás és menetnyomás látható östze-

78
 .-J+=.-

kezdetíalak kozbeDsóalok készqlak

5.28.ábÍa. Mélynyomás.
I
I
íbla. BordázÓ alahyomás.

Telj€ s felulett á1aknyomá6

meghatáÍozottszélességüés alaku per€ m klalaldtása
a lemez keIuletén' IsmeTetes a ku1s6 pefemezés
(5.32/a' ábta), a b€ l só pelémhuzás Vagy b!kpe'e-
mezés (5.32lb'ábia) a l}rrk keluletén.
5.29. 6bÍa' vJldázát és menetnyomás.
q AbknyornásI kism&tékü atakváltozással jáÍT domboritás. Az aln.
kitás céljátTl függően tehet diszités, bordázás (5.3().
á}ra vagy teljes feluleti aláknyoÍnás(5.3l. ábIa).

fll
 készolak
a)

kés2olak
kezdetÍotak c,
4 Bővttés: c) boÍdaÍogyaszÉs
b) bels6 pelemhuzás tS/c. ábra '
5. 32. ábl a' Pe l e m e z é s . a ) kuls6 per€ m € z és,
( lyukpere mezés) l) szukités (behuzás): uleges lemezalkatrészek keresztrnetszetétbelyi.
keresltmerszeráhelyileg n leg csökkent6 eljáÍás' PeÍemszukítés(szájbehüzás) lát.
h) BóvitésI ÜreEes leme7alkaÍészek hatT a2 5,34/a, ábTán, alakszukités(nyakbehtrzás)pe-
i.""á'l'l". Peremh6vilést szemlélletaz 5. 33/a.áh
as7GsI J dtg az 5'34/b.ábrán'
az 5. 33/ b' áÚ a' Dorddrogf
"'--.]"oto'ue'.
5'33/c.ábÍ^.

készqlak

kezdetiolak kisz olak kezdeholak ke.de|Íolok készolok

b,
'at
a) perembővités' b) alakb6vités. szukttés: á) peremszuKtés (szá.ibehuzás)' b) alakÉzukttés
5.33/a. ábÍa. Bővítés:
(nyakbehlzás),
K.llbráldÉ| üÍeges test el6irt méretü és formáiu végtegesalskÍa
saitoláBa nagy nyomÓ igénybevéteel 5.35.át'Ía.

82 83
 felsorolt fulajdonsáaokattömören s szabványos t€ I mékmegneve-
.Á
Íoslalja dlsszé' ameryekle [ébány pé1dátmutahntkbe a köverk;z6k-

----+- A ''FlDothlemez B .l'ooxloo0 . 2ooo M2H Msz 23'' jeIóIés rész-

letezve a kalverkezdker.lelenrl.
- F jnomleméz:0, 2.2-,8 mrn va6csgság'tl,tábla|emez'
- vastagBágt ttlÍésu(Je]en esetben + o'oo mÍh az
á.:l3]"'
- I'ooi a lemez vastágsfua l mln'
- 1000|a lemez szé1és6ége l0oo mm'
. Go-ndolatjel(- ): e h€ n aerlést t'ány
mégégyezlka lérnez hossz-
iTányável.
tnawdolok kolib1ill' készolgk - 2000: a l€ b ez hossza 20oo mm.
5.35.ábra. KalÍbÍálás' - M: ftélyhuzbatÓa lémez.
- 2; a féllllelt mtndségjele.
. H': a h€ n gerlésj eljárás és utók€ z e)és je|e
(hidegen hengere]r)'
. ln: e8yuttesen:3nyhe futuá8l
sztn keskeny oxidréteg, kisebb
5. r.3 HIDBGEN AI.AKITHATö LBMEZBK kalcok lehet!€k a lemez mindkét oldalán-
. |,lEz 23| e termék szabványszáma.
adézegezve' a lemez a.z Msz 23 szefuáw szerlnt mélyhuzható'
A hidega]'gkttáscéljalre alkalmas lemezteÍmékeketa k.setkező a1a. ht.
h6lgerelt, Jó Íeluleti tulajdonságokkélrendelkezd 2000 mÍn
kokban g.yáÍtj6k| hosszu.
mrD széles' l mm vastag noÍmá]vastá8sáai rürésu acélanyá8!
úbla-
Lémez: slk' tahhp keresztmétgz€ t u lapos t6mék, o,l.25 mm
kÖzöttl va8tagságu, a hoászuságt és szélessé8tméIetei Áz .,Acélszalag30*0,8 f Msz 42|3, Lsz 1K4o M..
azonos nagyBágÍendbeésnek. lelölés a kö-
csik(sáV)| sik' egyénesvonalu téglalap kelesztmersz€ t u lapos teÍ. . Acé-lEzalag: 4-380 mm gzéles' o,15-2,5 mm vastag teke.csben
mék' na€ y h6szusá&/3zélesség viszonyszám r'nal. szállÍtott lapos térmék.
szalag(ke3keny s.za|'Ad:téglálap k€ r esztmetszetu' állalában 0, r m|n - 30: a szélessége30 mfu.
n€ ] vastagabb' max. 300.400 mm szélességulspos telm . 0'8| a vestagságao,8 mm'
tekeÍcsb€ n . . f:.a vsstagság fokozott (finom)
t(Eésu, Jelen esetben értéke
Lemeztekelcs (széles szalag): 1000-1500mm szélességltlekelcscx + 0.03 mm
lapos termék. - Ermék szabvátryszámalamely szeriDt a szatag
TáÍcsá: köÍálaku slk termék lemezből vagy szaragból kivá8vá. Í'1,'1?.,,'a
x|s kálbonrárblmu acélból készüt-
Fólia: !églalap keresztmetszetu, áltarábál 0'r mm-nél vékony . Asz r| 1á8y átlapotbal máx.
412 MPa szakttószllárdsággAl !en-
8lk vagy tekercselt lapos rermék. delkezÍk.
A hidegalekttás célstra alkalma8 lemeztefmékeketés azok tu|a]l - K4.9|a. k-emé.leé8rÍokozatra utal' az tlyen lelu szalág szal.itó-
ságalt az egyeg termék-szabvátryoktsmeltetik' amelyek összefoglalva It $z||átdsáEa'392.í19 MPa, tryirhstó tech[otó8jai nr;a;aJnslgu
szabványgyüjteményekben találhatÓk m€ g . (20. köt€ l | acélok; 22. kolet: Xll (re$ merléke8']'téggel ktÍejezveR*> ao *p/mrn./.
nyufémekj44. kötet: szine€ f émek) . M..a f€ l uleti tur4jdonsáaot
Jelzl' ','fényes szrnu' esetLeg
A szábváÍlyokTögzitÍk a termékek összetételét' méÍetvá],ásztékíl, geg:" Íuttátási szinek c€ e kély mértékbenmegeigeaet.
Iülett tulajdo[sáBatt' techrclógial sajátosságait (feldokozhatóság), és rl flk6.n8én
8yáitási hiMk me8€rg€dett mértékét. orazcgezue; ez a Jeldlés egT 30 mm széles,
0,8 mm vastag
-Tdtít
t| tuÍ.rl'' mtnrmáligan 392 MPa szaHtószt|áJdság!, nylrható'
t'lnu |lcélsza)'agotjelenr. 8yen.
84
85
J-.
5.2ANYAcszÉTvÁI-AszTTMÚVELETEK
u'"'i c

5.2.|. ANYAGszÉrvÁLAszrÁser-sl'tzÉso
^z

Az alakváltozás folyamata a szétvá|^szÍóeljáIásoknál

Az aDyagszétválasztó Ínweletekel rovi.|en vágásnak ts nevezik' ame|y
nem más, mint az két e8ymás m€ l leE elmozduló kés.
azét'9á|ag2tása
Be l,
^nyag
A jeuemzó tgénybevétel ez esettÉl a Dyi!ás' amely áz acéllemezt
'l
vfuóél ÍbeÍténelósz.'r képlék€oyen deÍomárja és keményitt. ma'id ebzakÍ]|
A szerszámnak a vágást k.'vetlénul vészc a kulsó terhelést átadó
éleit vágÓéleknek, a vágÓélek közöttl .a vágás t!ányála ÍneÍ6l€ a e3 .leg"
rijvtdebb,távolságot (u) pedlg vágóÍégn.k nevezzuk (5.3ó.ábra), A vágdsi
folyamet' pozitlv vágórésnél(u > 0 ) td&endben a következók szeÍint i!' u.ábfa. Á vágó szerszámelemek homlok- és oldalfelületére ható
lqtó, az 5'37. ábla szertn!. A,tágl1ezeÍszám m€ 8 nyomJa az aryagot' Íyomás kÓzélitó ábÍázoláse.
(T)' Aváaóer6 növelésévéla vágóéleknétkeletkező képlékeny
zónák
iéélnek' m€ g kezdddik a vágott dalab elmozdulása. Az elmo;ulás € 8 y
natározott értékénél repedések keletkezlek a vágóélnél, maja azok
fror.
tova.erjednek a vágaddó feluIeten. Há a vágórés értékeoptimátis' aiior
t-Íepedés közvetlenu| egymásba Íut, mig ha k1s€ b b' dkkof egfmást € l -
llk' amelynek k tjv etk ezléb € n eg v összek ijt6 Íelule| íhió alak ul k i, m ajd
r vágóeró hatására széLszakadés ezzel befejez6dik tt.ro.a;.li
" "egas
Az elmondottakbol klulnik, hogy a vágás összetettebb Íólyámat' mlnt
hanlkábTl ismeletes tiszta nyirás'
A fe.szu|tségl és arakváItozási á|lapot a vágág folydmán, a vágóélek
n'€ z etében vá|roz|k. Az rsEzetuggő kép|ékeny zóna kiterjedése, ; Íneg-
rep€ d ések és a vágoft fetu|et iellegze|es zónái az s.3ó.ábÍáo látha;rr.
A vágÓé|€ k et oss/ekötő felu|et köÍnyezetébena nágymértéku aIakvél-
. Ínlart je1ent6s f€ l keményedés köv€ l keziK
ot *^^
"J.'L ,r'J."Ut-
oe.

u< u.'].
14.,')
r^-,tf5j
Tompult vágTéle(né|, nagyobb Vágórésuél' kéPlékenyebb anyagíál
'rDul*' a képlékeny zóna tj|erjedése' és igy a fe|kéÍnáy€ d € ' E
a
rétég
'ld8a is nágyobb. (0,3-0'5) s..e tehető e vastagság. r íei-
.íycdett' maradÓ feszültgéggel
^ltalában |erhelt réteg a későbbi meg-mu;kálás,
5.3ó. Ábla' vágáE: a) a vágás elve, b) vá8ott%lulet az optimálls ví| nlléB 3zempontjábólkáros js lehel (továbbalaktláspt. lyukperemezés,
r&nél. c) vÁ8ott felulét az opttmátisnál kisebb vágórósn.l. . koÍróztÓ).
a vágóél ki'Ííyezetében||'|.t répedésekmegje|enésélgme8tett utat h'-fe|, a rep€ d es€ k iránvszö-
hAtbátA az meggolbul, a nyornófeszuItségek 'A
p.vul jelolve' a Íepedéseklaláltozását biziosttó vágórégáz 5.3ó.ib.
llzálódnak' ezálta1 hajlltó nyomatékkéletkezík(Mh] ) és oldalirányu er6 d
llarlnti

u = (3 .h.)tE Á . (s.r.)

xó 87
 képlékenyszakászba! az eÍó' a vágott kcfesztmetszet caokkenésee|le.
ahor B = 4.óo (o keményebbanyagokn a kls.bb 5z.g a ',ellcmzo. A l.. nwekszik az A.B gzakaszon (ezt az anyágnák á vágás során békt'et.
Pdégek megiclenésétg megtett ul' e taPeazt.lat azerlot le|Kemenyedéseés á feszuh6ég-alakváltozás á|ltpo! íőtengelyeioek€ l .
hrg ( 0 , r - 0 ,5) s, ( s. 2 . ) dulása idézi elo' majd caokkena B.c Bzakászoo.,rz erónrixlmum helye
anyagoknál: no ! . s ! o,2.s bélyegelmozdulásnállép
'*
(zm: szakitóvlzsgálat során az egyenletes nyuláshaúrhoz tártozó
A repedéEek
shol a Mgyobb mélységs xéplék.nycbbanyagolce (Az- 5. l.
kontrak.
;úiú';1 v4góÍé9!ek..
blztoslú vágórés! oevezzuk optlmáus 'cllemz6. ' ..A képlékeny€ n vágott, m€ g vasált' és lgy |díáyesedett vÁaás| fel{'|et
állApotáben
hogy ez .nya8 képlékenyebb kr6ebb az .
5.2.).b6l köv€ t keák, kép€ g t valamlvel szélegebb. Rldegebb enyagotMl (l.görbe)
opltMus vágóÍ& értéte. 'T1 ".no.lo" a mexlínum
pont, áz ányag -
ielentkálk képléke;yebtrt-r'"io"eg"
i'"i'".
rlm€ I u|., Igy ro\,|debbuton megy vé8bea vágás, ldsebba tépteteny.n
enyá8té6z' és igy á Íényesöv szé|essé8el5'
5.2'l.l. A íÁgás e!6caÍúelemz&e Az opümál|sM| ktgébbvágórésnél(3. goÍbe}az er6 lépcsózetesencsök.
.
Ie' 8yakorlati|ag á lemezvastágságnytuthosszoí' mlve| a szemben Íek.
A vágóer6 változását az elmozdulÁs sorÁB jól Jellcmzlk a klvágás.
& az 5.38,ábtán bemu.etott ér6.ut dlsFaÍltok. Az oPttmá||. vdgóélektől ktlnduló r€ p edések ;em olálkozták o3sze, és ezért a hid.
tool.o .át,
vágóféssel vágott' .'ól alaklthatÓ ánya8úl a 2.8órbe éÍvénye6. élszákltása, a szákadozoc íelulclu darab kilotásá zájllk l€ a vágás
A vágórés-.nagysága el36sorban a vágdshoz szuksége! mun.
:t:1Y.
lefolyásoljá' amint az áb.ából ts |dtunlk( kisebb vágoréanétnaglom a
tA3zuks€ g le!) .
A ágóer 6-egzak. ös-szefuggésema me nem ismeret*. jelenleg al.
.v Tsszefuggésekbol
zott &ituotk, hotsya vágoeró nágyobb lesz,
^ ha na.
.z anyag alakttást
"zllárdságá, vágtágsá8a, há ne8yobb a vá8ási vonal
és.klsebbáwágás fotyamánkeletkezÚ*epletcrry!ána
w ít8}elembe vesztk az anyag íelkcményedését és"'él";."e...i;
a vágos;er-
I .lmozdulágát ls.
A technologlá| számitásokúl e kovelkézó. kózellt6 ( klclégltó pontosgá.
zéÍtlggések
h asználalosak.
i,/ ó mrxlmáll3 éÍtéke:

.r r =k ".L .s .f .
($' ( s. 3. )
munkaszÚkégl€ t é (5.38/b.ábra) |

P ds= Fköz. s=cFmar.9(D (5.4.

5.38'ábra. v.8óé6ó.ut dlegtam: e) e PaÍaméteJ.khat&e(l. Íl.leg.

aíyag; 2' 3, { . lá8y anyeg)' b) e vágás muokÁJa. Im8zott jetolések;
Az o.A szskaszon az eÍ6 emclkedlk, ekkor kt'€ t kezlk be a ÍelÚ|ot L | á vógÍst vonal hossz3'
m.gnyomfua, u!€88ofb(ttése' s ké'léteDy zóúk ktalakutá8a.és €gybe.|vr l I a vágo.t any.a vasi.asága'
dás;. Az Á-c azek.9z a képlékény .lakvÁl.oás átlaPota' e}özben et(áu. vágásl etlenállása,(kozelitőlegez ányagn}.lró.
szlk a vágott d.Íab a mástkboz képest. A B Poltban maxlmuma van Ú' '. i"]ff.T:'ilí:
éÍóoek. A c.D szak'szon (ht.teten) l€ e slk az er6, mlvel ekkorrá o r.| lv . |. |.t'3 ér.ékuiényez6, ftgyélembcveszi a r me{határo.
dések mÁr kifejlddck' l'sszcétt€ k és végul széttortk az anyag. A l).ll zííÍnít és a tény|eB€ g iáBásnál fennát|ó t.,'ut,['ny",. t.utnn*.
szekaszon a ktvágott d'r'b áttolí€ a mégyvégbe. Látharó' hogy [z Ú||yr
z6Í|írÚt(ólek ko.nÍt'.ítn. !hkvliItozásI seb€ s sóg. víAórí's'
szótyÁ|Asz.ás a lemezvsstagságnál jovsl kt6ébbuthoaaz olott mc8y v
{nv{{v |ilo{|ló!. l{||.,'loí|y'ónützótcBj.xo),
llr lt.)
 F*o. = F..* éz alakváltozásnál Íellépóetó ki'zepes (tntegrál.kö' .2. l vágás táblaolrÓval
"
zéD)értéke'abol c= o'3 .0'7 az anyagtól ésa technológi&Tl Íug. A láblaolbn a daÍabolr muv€letek kozül s lemezek leszaMsát v€zit-
góetl. Ridegebb lemezanFgoknál és Eagyobb vágóréseknéla c kis€ b b táblaollók végeshosszuságu, egyénesvonálmentt vág& véazéséÍe alial-
&tékét a .iel1emz6k. 3ak' egyenes (párhuzamos' tlletvé € y mással ezöget bezfuT, férdc) vagy
lt késekkel lehetnek e|látve, a vágókések álrernálÓ (.gyenesvonalu, bi .
va8y g.'rdúlo mozgást végeznek' amlnt ezek az 5.39., 5.40. ábrÁn lát.
5.2.|.2. vágórés nagyságiívál ös9zJfucs6 !9E!9&9! A kések éls".Beit az 5.4l.ábr3 mutet}r- A F éksz.g érték€ páthuza.
^
Az eddigiekszertnímár lsmelet€ s az ' hocy "":Pg!!]!!4-!!:!!
VáETÍéBeseténa maxlmális eI6 ktsebb, a munkaszukséglel nágyobbmér.
i&E6i-megna, a vá8o!t lelulet pedlglossz, alászakadozottlesz. A szake{|o Az o óÍ.lJrő,
zat felule! er6se[ koptat.ia a vágószerszám dol8ozó Íeluletelt' csökkenti n| oki lPlgzd.
Íak élettartamát! A k|sebb vfuirés elóállitása a szerszámgyáfiíg költsé8o|
számottev6en növeli.
Az oDt l m á l i s m é rté k e tm e g h a l a d ó v á gór é sné l megnő a h6lli|ónyo Í natl:|
kalja' fokozódtk a dalab m€ g görbulfue' csökren a nyomoleszullseg Konccnl
rálód.ísa a váaóéleknél, megnó a kuls6 er6vel neÍn terheh ébÍo
'észekben
dó huzóúeszultseg mgysáaa' szélesebb lesz a téplékeny zóna. Ezek ki'v€t.
keztébennó a vágott daÍab torzu.láss, nágyobb sofja kel€ t kézlk' csökken
az anyag képlékenyalaktthatóságának mertéke a váaTéleknél'kls€ b b l€ s z
'l

'rff-
vágott felület képlékenyenvágott Íésze' némtleg .sökken a meximális eril
és a vágás munkája (5.38.ábra, 4.8örbe) kisebb a szerszámél teThelésé' DaÍabolás egyenéE élü, leDgó mozgásu' €xc€nterr€l
'lba. álllthatÓ
nagyobb annak az élettartam. vágóréso táblaollón.
Az elmondottákból k.'vetk€ z ik, hogy áz opttmálisnál lÍgebb vágór..l ,-ó
n€ m szabad készitenl szerszámot. A vágTrés növelésénekÍ€ k ó határát
dig a sorjaképz6dés& e munkadaÍaboaka lrajlttásbTl kel€ t kező meagijrbu
lé;énekm€ g engedett ÍBéltékeszabje me8. (A vágórés optimálls értéken'
egyes vágást tecbrológiáknár ker|ll l3mertetés.e.)

s'z.z' olI-óN vÉGzETTvÁGÁsoK rrcunoldctÁ1l

Az ol1T}kult'nbözd mérétués alaku lemezek vágására alkalmas 8.

A kések vágóélet lehetnek eeyenes vonaluak, lvelt€ k vágy kdalakl|i
A kések vtezhetnek eltelnálÓ vágy foTgT mozgást. A vágဠl vonal szÚl||.
pontjából véges vagy végtelen hossz' eayedes vagY tetszóleges görbe 'í.
gására atkelmas onrk lsmeletesek.
A leglellegzet€ s ebb tipusokkál lsmerkedunk meg a ktjvetkezőkben.

.br .. l'.t nozv íaó oll.]k I il) l)|ll€ n 6 vágáshoz' b) gllrduló víaí8hoz.
9L
90
 A kések hátlapján oldalerő ébled (5'37. ábra), amely szétfesziti
késeket' igy a névlegesnél rtagyobb vágT!és keletkezik. Ferde váqóké-
o ltÓkná| ( 5 .4 2 .áb ra' 5 ' 4 0 .áb rá) a v ág ás to|y am án a tés m ás- m ls p oor-
hat az e tó' iay hosszu és n€ m elég sziláId * ések nélaz él m entén k u.
ő nagyság! VágTrések keletkeznek.

PáIhuzamoskésekle(5. 39.ábIa); éTvényesek

az (5.3.)' (5.4.) t'ssze-
fuggések.
Maximáris vágóei6:

=k L,S r (N ). (s.4 .)
kltási
(), (s.s.)

.0,55' há
5.4r. ábla. Táblaolló késelnek élszijgei. [ 0. 7s
ahol c= - { o, ss - 0,45, ha 2 s=4mm' (5.ó.)
mos vágÓéleknél85 - 88o' ferde.éleknél80.8so' A kések hárlapJait a sur ló' I
dás csökkeltésére &l= I,4-3--os hátszöggel készitik. A fefde vágókés [0,45 - 0,3, rta
lásszöge (5.42.ábIa) &É.p annak érdekében,hogy a vágandó lemez kl FeÍde vágókéseknél,az s.42.ábta sz€ r int és a .t Iadiánban helvel-
'
a kések közul (P a surlTdási félkupszög).
*2 nv 2
(N). ( s .? .)
2 tg g, 2CL

A levágott rész meghajlttását egy 0,o50, szoÍzTtényezőve|'leher Íi,-

8yel€ m be venni' igy az ffőszukséglet:
e2
Fal=(l+0,0501 ) - (s.8 .)
2A,
munkaszükséglet
^
5. 42. áfua' . . , ,l á g á s f € rd e k és u o l l ó v a r : l . lesz o r lr T elem, 2. mo z gó kÚ! ,
W"t= Fut. L tgA, Y nu, . L o, (J), (s,9 .)
3. áuó kés. 4. ütköz6.
lllol i L: az egy lök€ t alatt vágott lemezhossz,
Az fl naAyobb éÍtékeeldnyts a szetszám nagyobb élettaÍtama és |l ü: pedig a nyilásszög' Íadiánban.
klsebb vágóer6 miatt' hátxányos viszont a vágoct da'ab torzulása' tovÍl)lr.l
|olht bsszefuggések csak c( >> s/L eserén érvénvesek. de ez a
a folgattyus mechanizmusu megbajúsnál & megnövetedő munkaszijg (lÍi(| .
gépválasztás c.f€ j ezetnél) miatt. Gyakollatilag &= 2-4o, ahol a nagy('l)lI rl Í .r (te v ú g ók ések nél,á g )ak orlali eselek b en te]Je9 ul.
{
érték a vastagabb anyagokla jellemző. (Nagyon vastag lemezeknél s . 2() vágí.J végezbetó l€ s zoTÍtó'€ l emmel (a rorzlrlások csökkentése ér-
5 0 mm' a bi l l e n ő és a g ö r d u 1 ó v á g á s l a l kalmaz z ák), vlll{y AnóIkul (s.a3. ábral:
A vásó í és n a g y s á g á t a l e m e z v a s t a g sá8 3.r 0 sz í 7|lí kÍ r o s/o kí s | l
ve n nt (ke mó nye h b a n y a s o k n á | a n á g y o l rb v á8ór ós j o ll|l||71t)'
 <',7
...ábra. A levltott anyag torzulása ferde váarkésnél.

b
5.46. ábra. LeszolltÓ szerepe a v4gásnál| a) váaás leszoÍttóval' Hasttás
b) vágás leszolltó nélkul. '.2.2.
A..hastrís € o ráD F = 90o.os éksz(tu' kóraraku' Íorgr kés€ k között
A kések hátlapján ébÍédőoldaleÍők ennek megíelelden az 5.37. áb|e |?y":- € 8 yenes vodeIu, hosszirányu vfuását rrgy, ho8y a t€ h ez
alapján szémlthatók' LeszoÍltásos vágásn4l az oldaterók nyomatékamel 1y,'^
ó3át. eldtolását Is a kések biztosttják í's.ls.atra). tienasáI
egy továbbt M reákciTnyomalék ébred' amelynek nagysága lözeliloeg eÍy tobb
e'.e.8ym-ás.ÍDellert' Így a lemeáekercsek tetsz6leges szé.
16 6 leszoÍltott anyegÍészmadmálts fügatmas hajlitási.teherbirfuával (b . :: l:]}'e:nek.
..8u csikokÍa haslth;trk (5.4ó.áha):
le33égulemeznél: 2.
(s.r0_)
ó
A nyomatéki.gyensulyból kilndulva' Popov levezetése alapján (össz.
Mngban zubcov adatÁrval is) kapjuk az opdÍDátis vágórésnélaz oldalerók
z€ l tt6 nagysÁgát:

reszoÍttásnélkul: T: 0,3 F,
T: 0,14 P. ( 5 .u . )
Ferde vágTkésnéla levfuott darab az 5'44.!!bÍán láthatÓ módon n|
csevarodtk. Az ábra jelöl&ervel' á toÍzulás mértéke' Popov nyomán:

bhalrás f: o,ol CL

e.Ic6avarodásP?o'os . L (radlán) (5. l3'I

'

s' L' B méretek mm-ben, q'Iadiánban h€ l y€ t tegit€ n dők

$ .z any.g szakadási nJulása
(MSZ lO5/ r-62 szeriBt d = A!). |brr. vdgós has|tó körollón
víIó?|.k tulf€ d tk egfmá6l a = (o,2-0.a/s ér|ékkel
(s.45.ábra).
^ r'T|6rié{éR. 50 9.
.t lemez elóto|átát a késekvégz|k€ l á sÚ-
|cl|t.ótóv.I Iinn.k elóÍel|ó|Ó|ó
^ n
qs

j-.
 A vágóerő
rm a]aposs?efuggés
irt is b6vtrendő
a kv - l'l-|,4
ezóvel (lásd 5.3'.nát bővebben) és a levágott lemezcsik lehajlitásá-
edódó (] + 0'05c() '
Az Á.i Íelilva u g*.áiui ;ut.
z6k}el és € 8 yszerusitve
-szar.züéÍryez6yel.
kapjuk:
7m (rro,os o()
(N ).
d 1+g(i
tg(-jl-)

jtó nyomatékI
sitds
M= F
d)4
8 "2 o
Í-.1t',o'oso ) (N. m).
"o" 2
(5.ró.)
Több' n késpálnál természetesenmind az eted6 ető, mind . nyoma.
..lcfesére nő.

|3' Vágás k i' rollóv al

Á haBltástTl € 1 tér6en' a körolló nyitott vagy zárt görbevonal menti

5 . 46. ábr a. Hasitás ktrülvágဠl a alkáImas. A körolló kés;i sdnten rorgo mozglsf
út*d2 '.|*' é-3a lemez elÓolásá| i6 btztosit'ták. n *ése*teogáyet szloget
r= ts9 Z ,e (s- 14.) l'..(5.47.ábTa) a |enez sirJáva| (Íendszerint ls"-oo. sgyszeÍübt
rltMst |esz lehetóvé,
ha az egyii tengelyx.h".rn." Ti..l"
egyenl6tlenség. Ez a geometriai viszonyokÍa ad megkötést. A szokásoN t'. o kkor' csak eg y lk old alrol nézv e k onv € x g örb ék v ág harók ",r.
k j (a
tulfedés (a) és l= 0'2 esetén kapjuk' hogy r, = (29'8.4I'3) s tegyen' kUzépponrok a vágási körvonal azonos oldalatn helye;kednck ;l.)
A gyakoIlalbani a D . (3o.?o) s értéket szokás Alkalmazni (a nagyo|tl| .k kuppalásltal rendelkeznek.
érték a Ksebb surlódási tényezőnél szukség€ s . A kisebb éItéknél v|sz''|ll |.mcznek a vá8o:t görbének me8felelő h€ l yzetb€ való e|Jordttását
nó a vágott lemezszél berep€ d ésálek veszélye. A késekct uy á|litják l'| csl a.koralak vágrisához hasznátnál eÚorgatást
v |:.',:i "g:|!
hogy azok homlokfeluletei enyhéísurolják egymást' a sorjá € l kerul.so |'cí o8 í.szorltT m echanizm ust (5 ' a8 . áb la).
.sett' ezáltál á váAÓrés érték€ nulla.
olló ktalakltásánál alapvetó szempont a iehet6 tegkisebb érték.
A r é s zl e t e s l e \e z e té s t m e l l 6 z v e ( tásd P o po v könyvé b€ n ) é s J |'Ní nl ! vágha!ó tegkisebb göIbuleti swár, Rmtn értéiét,és
bi;o.
azonosak,R
élve:késátmér6k
ző feltevéBekkel >> s; o( l' (l .' r|.
könnyebbelfolgathatóságát
a vásandógöÍbeáltat m€ .
csiny és ebbő| kóvetkezden a surltbben vona|kázott A teÍület(5.45,Í|Í{l liil:ÍJ'""
dalai hurokkal tozelitbet6k. az eÍ6tani jeuemzók a kovetkezók.

rt7

.' Ül
3,{7.ábra, Ktrulvágó körolló ki'lkéseinek elhelyezé8e.

r' A mlnlmálisan vágtBtó swáÍ.

A lcmez kön[yebb elforgathatósága érdekében,ellentétbena hasttá6-
ollók itt n.m fedik tul egymá8t' banem egy c. (0'25-0'33) 3 oa8'-
t.. v.n ki'ött|tk (5.47. ábra) . lemezre m€ r 6l.ges rÍányban, igy e
5,48. ábla. TáÍcaavágó köÍolló. b.h.rolása a lemezbe még mlndtg nagyobb, mlnt a lepedések kelet.
Az R_.- elsó közetitéskén| egyenLóa ferd€ |engelyukörké3vágóé|.' l az(lkoégesbevágá8t mélysfu. A vágóÍés nagysága
vetttleténekmTegnagyobbgi'ÍHlleti ;ugarával (5.49.ábre). Az ábra álapjll|l
u = ( 0 ,2 - 0 ,2 t B (5.re,)
2
( s. L ?,)
b 2 sln p mlnt az optlmálls érték, szlntén a lemez kÖnnyebbélJtr8athá!ó.
; lEaz' hogy eáltal Íosszabb lcsz a vágoí Í€ l ü|et min66ége.
=
rJ 45o-nál
R . 0,7 r D. ( s. lr . )

98
5.2. 2.4. yégé9l:3gg:y€ql]]9:1]
L Íezg6.9ágó oIIó egy kis tijkethosszal (2-3 mm) nagy ldketszám-
'
mal (20.25 l/s) dolgozÓ' róvid' Íerde élu vágrkésekkelellárott ollóként
foghatT fel(5.50.áb!a). De 3z élek által b€ z árt szög itt 20-30", nagyobb, lé!lapIA50|
mint a surlódási félkupszög' és pedig azért' hogy ri'vid legyen a kések

lA50l

5.50. ábla. Rezgó.vágás elve.

egy adott pillanatban dokozó élhossza és ezáltal g&be, ives vonal menl
ie tudjanak v&ni. Emtatt kulsőleg' kényszelrel kell biztosÍtani a lemeZ.
el6tolást. Az előbb emlltett ollókialaki.ás lehetővé teszi a vásott lemez
nytl foÍgatását és a vágható minimális sugár' az Rmln = l2-r5 mm-es ll
tékét,A kések gyoÍs eltompulása és a vágási folyamat szagptott jeltclt.
rontjá a vfuott f€ l ulet minóségét'ezért a Íeza'.vágással e16állitott dárJlll
éleit gyalcan, utÓlag le kell munkálni' sor.iáznt' A lezgó-vágás erő . n|
BzukEéglete' vágTÍése a ferdekésu táblaollónál leirtakkal azonos módon l

5.2.3. A KIVÁG,G És LYUKASZTÁs TEcHNoLdGIÁJA

s.2.s.r. jlsg!9s4!1L
A kivágT és lylkasztÓ muveletek sajtolószerszámmal' záIt ki)|vlnlí|
mentén v€ z ett vágások. Kivágásnál a kiesó dalab a nunkadalab és ll |tl
maradó rész a hullÁdék' lyukasztásnál pedig fordltva. Á ké| müvelct {
gás mechanizmusa' a szefizán muködése szempontjából azonos, o7í'r| {
továbbiakban röviden csak a ktvágás elnevezést használjuk.
l|bf|l. Morovutközds, heryrthuzó csapokkal ellátott
A vágÓelemek pálástján kis€ b b normáreszúltségek hatnak, nri||| trn|
rozltt lyukaszló-k|vágószef szám iqza.
a s zé t vágás ná l é b r e d ' és a k i v á g o tt ré s z í s kevé sbó Ellr bt|t med. l|ln|| É

r00 l0 l
vá8óer6 hetására fellepó kuls6 nyomatékkálé8yensul!'ttartó belső nyoma-
ték éddlg l€ m ertetett összetev6in tul (A normálÍe€ z ultségek. oldálerók .
nyornetéka'a leszoÍrott anyagÍ&z mé!ev3ége),hat a kivágott Íé5z még.
göÍbu1&éb6l adódó reakclÓ nyomaték|s.
Ktvág4snál egy lemezsávot lolunk bc a szerszámba adolt mélységigltl.
közéslg' majd ha a szerszámot az al.akttó8épcss7f'záÍja' bekövetkezik a
bvágá8. A ktvágott rész kthuluk a szelBzámbTl' A szeTszámot pedig 62í|.
nyltva e muvelet ismételtenkezdddtt előlról.
A klvá8ó Ezerszám aktiv el€ Í hei (s.s|.dbrd: á bély€ ; az áratadó ny|
lással (áttörésseD ellátdc vágólap (ÍÍBtttca); és a helyzetmeghatározó elo
mek' v.z€t6lécek' ü.t.'6k' helyr€huzóc83p.
Egy.é8y munkadaTabáltalában több klváar, lyukasztó, bevágó, stb'
muvelettélkészul el. Ezek á muveletek végézhetdksorban, egymás kove.
tó€ n ' vagy egy helyen összevonva, e8'€ 3 ltv€ ' Az el6bb1 esetben solozat"
szergzámról (5.sr.ábra)' az utóbbt e3etben € g Tesitert va8y blokkszeIszí
Íól (5.52| ábfa) beszélüDk'

..bÍA. El6tolás.h.té'old3| a) orros utköz6csappal, b) kclek utköz6-

csáppal' c) oldalvágr bélyegalkalmazásával és oldalutközÚvel.
A trvágandó darabok egymás közt*tr bgÍi'videbb távo|ságát hidszéles.
l (u)' a darab kóÍvona|. é9 a sáv széle ki'zTtd legÍi'idcbb távolsáaot
lságnát va8y széthuuadéknak (v)' mig az oldalvágó bélyegáltal
lfuzt oldalvágóra való ráha8fásBk (w) nevEzzuk (5.53.4brd'
lorozat8yártásnál e gázdEságosság érdekébenalra kell !öÍel(€ d hi,
l vÁgésrkörvoltÁlák e8ymáshoz és a lernez széléhezképegtmiúl kö.
k.rüljenek' E mlatt az össz€ k ötő anyágrész szélességét (htdszélessé8,
a lehető 16gklsebbre keltenévennt. Egy m€ g határozott mlnt.
'l.óg) Élatt azonban a szefszám élettartama lecsökken' mert a szer.
ólték
p|ló6tJán nagy nyomဠébÍed.Az összekötó hid me!évségea képlé.
tón. cllenállásából' és a nem alakirott allyagTészrugalmas ellená á.
lÍ í ód|k ö3 3 ze. Ha a htd szé]ess€ e v áltozik , v áhoznl Í€ a ru8 a|m a-
mólt zóna nagFága t3' A képlékenyzóna szélességeközelitóleg
o.ért a hldszélessé8' széltávolság minimáltsan a l€ m ezvastag.
'|
l.l|' ho8r egyenl6 le8yen. Az s < r mm vastagságnál ennél na;yobb
t.i kéll blztosltent' a hiüak a vágrrésbe való behuás elkerulése
5.52. 4bre. KÍvágás-lyukasztás e8yesltett sz€ r s.záinban' loklor,a caok}eotéseérdekében.PontatlanabbelőtolásnáI szintén
Az u l kö zt e t é s v é g e 7 h e t6a € á v v é g s 6é lé n(5.sJ /a. ábI a). á hu|t''
hld.'él63sfuetkeu vél.aszlanr.
sáv be136 kontulján (5.53/b.ábra) vagy á sÁv oldalán ldalakltott ütkll/l|
rlóóllltható lyuk legktsebbméIete€ y végeBérrék'amelyet a bé-
élen (oldalvágó bélyeg alkalmazásával' .h.od{l nyoÍnTfeszultség megengedhetd éIlékehatáÍozmeg. Például
s.53/c ábIa)' vagy közvet|.'nul r
ktcslpdbélyégg€ l , kedve26 münkada.ab gleknál, amtkor a kicsipl'bólyq| .. |yUt l,lctón í bélyegbenébred6 nyomrfeszults€ |
utt al az ol dal vág ó b él y e g s z e r e p á i s b .t ö l ! t. A sáv po nlo s elő|o ]Úw t k|t|tlí I rl . Íi.. g r = 4. . r i ó
e16toló berendezéssel is m€ g oldható' ekkoÍ a szelBzÍmh ütki'ző| Iílll
ten e k be i de he ] y re h u z ó c s a p o t ' k u l ö n ö s e n a so k Úr v.l.ttlr to r o r tr td'o |. n"3r meg' bélyeg
---i- ( s .2 0 ).
m okn dl al kal maz n a k .
l1 2 t03
.--
 = <6
[.ö a ts 'RP
p
:.
ff s^*.É
E s fE:
.E L< E€
-r9n= < ,9
a 3i €-.,"F íEE
r6i:')í
$t3á6tl = ti ;E oő9 Á jE

g$É*9
'oi
l á1 .-
Í ,s in E9
i: pF
fi! ! 3 3
$3ö6t
t
'!oiP ii a,í í':
F* á0q

8fi seE
r áö ó [ !' 9 <É
D .1 E
:B E.3í
6'
* Ffi. i; !
t-
!A B 3 " é3 s d.d !
!
x
--
5oq 5:
bá.
.!' ií
á'.. r |. t5rr
6. .,! !- a E:i.# a
E9X!.
6o
!c PE S I"
EI
- P < j5 (
6 "..tsF 3 ö' d g |r
I eB *E ', : X ,! -+ ,q
3
xö # |
9. E 3E!Fgr
tl s ff:B. 6.8 3 aE

>!
E-!E* i
n**.iÍ oP!
=. >l :B
q,*sH . tl
ii

L€ g kisebb
széltávol
LeÍne.vastagság sag és Legkisebb széltá.
hidszé]essép vo]Bág L€ k isebb széltá-
s (mm) r'a a hld hosszusáp; és bidszé.
lesség' :olság és hidszé.
t'sebb I 0 r nm.né l ha a htd lesséc, ha a vá.
hosszusága l0.
go:t hossz nagyobb
80 rnD k.'z(Ítt
dU mm.nél' v ala-

Ácél' 3át8?réz,
j""...i1:l::;;l
i:iT-
0,2 ., . o,4
o,4 ... o,6 1,0
0'ó .. l, o 0'ó
' 0,8 l, o
1,0 .. , 1,5
1,5 felett r, 0
ls
R.éz, horgany
0,2 .., 0,5
u.J ... r.0 2,0
1,0 3,0
.l 'o-., r ,s 2,0 4,O
l,5 fetetr 3,0
Kelhénypapir, f|ber.
tatmitdanyag, 0,2 ... o,4 2a
0 , 4 , -, r, o 2,O
l' 0 felék
2B 4,0
4s
1,5s, de lesa-
lább ó.0
 Az anyag ténylegesha3znositásának é |6,5
-

--r" 100(%), ( 5 . 2 4r.

ahot At az(5.23.).hoz képest most a munkadarab tényleges te letét j€ I ']|

5
Az ekendezést tervekre néhány példát mulatunk be a kov€ t kezőkl*|r.
KöÍalakü münkadaTabok egy, két és három solos optimális elrendezésc ot F-fi.s% bt f = 80.2.t"
IáLhaó az 5-s4. ábIán. A sorok számát csak az anyagkihozata} jávitásl
vegett általában nem célszeru lulzottan nóv€ l ni, mlvel néhány sor urán l|'
enyagkihozatali téayező máÍ alia' mig a sz€ r számköltség jelentósen em
kedtk.
d, f:eL e-25nn

c ,f ' 5 9 5 %

ej F:84% e-2jmft
.bÍ3. Áz anyagkihozaralt tényezó k|tlönbtző elrendezéseknét.

llvterv
A rávterY a müveletterv lészét képez6olyan fajz, ámely szemléltett
klvágó B?er8zámban' adott munkadeleb-elhelyezési változatu le.
méleteit' az elvégzett muveleteket (helyzetmeghatáÍozás, alakltás'
b, E1
s) éE azok helyét' valamint az előtotás nagysáaár, (5'5ó',
5'54.á6!a. E]ÍendezésÍteÍvek körtárcsák kivágásához: a) € g ysoro6' il$. A sávtcrvben vékonvvonallal és . közrezárt terulet vonsl-
b) kétsoío8' c) háTomsoIos. jolöljük a vágott (alakitott) ktÍvonalat' vfuul vastag von3llal le-
má! kÍalaldtott lészeket.
A munkadarab helyzeténekmegváltoztatásával készit€ t t kulönfélÚ |

m
meztervek látbatTk áz 5. ss.átÍán.
A végl€ges változ.tot b€Íolyásolják a lemezek (sávok' szalagok)
ványos mér€tel ts.

L.YJ
Egy8oIo€ ' égyszeres' elóutköz6s lyukasztás.klvágás sávt€ l ve
(r.u:cl6utköző, ui utk('o
h.lyntmaghatározás hagyomáuyosan két vezetőléc kö/zötti megv€.
l| utll|'ő .|.meken való eíótoláshatároláBt,ielent. Pomosabb t|v|.
|üJT rlor||Jo l| aávot a vezetó|échez (5.ó5.áb!a)' az elóz6 muve|elek.

l0ó 107
 Egyszeres vagy röbbszörös az alaki!ó éljárás a szeÍszám esv lö-
ke|e atán. eay sorbót e]}ászu]ó munkádarabok számá szeli;;
(5.5ó.,5.57.ábTáb'
- sávforditó € t já!ásrrl bészélunk, ha a szerszámban a sávot egy.
szer átvezetye' csak minden második dafab készul el, mig a ;öb-
bi daIáb a sáv kivéte]e, átforditása és ujrafeldolgozása uten készul
e| (5 .5 5 /c' áb Ia).

.3. Á klvágás techno]ógiaí adataÍ

a) A vágüés megválaszrása
KivágásBál a maEica és a bélyeg átmfudinek kulónbséEét nevezik a
5.57.ábla. H]áÍomsoros' kétszeres' lyukaszlás-kivágás sávterve vakl
3snek és z.vel jelölik. Az optimáii;vág-ó;?;;6@;Eakor],atilag
sel és ká oldalvágÓval.
lemezvastagság 4.2o száza|éka.
ben elkészitett lyukakha bejáÍó helyrehuzó bélyeaek (5.51.ábÍá) pedis Az eayoldall (ruiajdonképpena tényle8es)vágórés (us) javasolt érté.
gitik a sáv tájolását.
A szeIszámba beépÍtet. előtoláshatárolók tipusai:
fémekle a MI 3439/l-74 szeIillt (összhangban a többi szakirodalommal

. meIev utközők (5'5r. é3 5,ó3.ábra)'

" " =4 r = , . " \ [t_V:

. á mozgó ütköz6k' á helylehuzócsapok (5.5l.ábrá)'
mm,t r a s Í s mm,
- é6 az oldálutkozők (5,53/..ábta\.
z/2 = (r ,s c s - 0,005) b a s >3 mm.( 5 .2 s .)
A sáv feldolgozásáÍak kezdetén szükség lehet kézi muködtetésu o -
utköz6kÍe' am€ l yek 1ebet6vét€ s zik az elótoláshatárolást a végleges u1
tetéseléréséig,Ínuködésbelépéséig(5'51. 5.64.ábIák)' (5. 25.) összefuggésben
'
A kolszeru uzemekben már kulönállT' pneumatikus vagy l]idlauliku.
mukijdtetésu'nagy pontosságu sáv eldtoló egység€ k et alblmaznak (5.58. s : a lem ezv astag ság (m m )'
ábl a, 2. e E ys é8 ) ' 7. , : a lem ezanv ag ny irósz|lárd ság a (MP4 .
c : 0 ' 0 0 1 6 .0 ' 0 lr éIték utény ez6 .
ttButal szép vágott Ieluletet akarunk' akkor c = o'00ró . optimális
| .' ha csak a legkisebb vágóerőr€ és muDkála törekszunk, ak.
0' 01l. A gyakoTlarban c = 0,003 értéket a|kdlmazzák. Kemén\'Íém.
óton sz els zám ok !ál .= 0 ' 0 0 5 - 0 .0 0 ó.

b) A kivágó erő maximálts értéke

Á vágóexő bélyegutgöÍbét az 5'38. ábIán táttuk. Párhuzamos'vágó -
íI oz (5.3.) összefuggésnekmegfelel6en:
5. 58. ábr a. A u to m a l i z á l t k i v á g á s e b e n d ez é se: l. lecs& é ló, 2'
tíku6 eldtoló egység' 3. munkadalab kifuvatás, 4. (N ), ( s .2 6 ).
lndltó' 5. hulladékdaÍabolT' 6. sávfeltekercs€ l és.
A sávterv' az ott szeÍepló muveletek elhelyezés€ szerint a kllvél
zókkel jellem€ z lretó: ku l' l.l' 3 érték ü .tény ező(lásd b óv eb b en az (5 .3 .)- nál),

. E8y vagy többsoros a sávteÍv attól fuggően' ]roay hány,so!'|{ív l, áz egyidéjuleg váaott keÍületek hosszá,
nak e l h e l y g z v e a m u v e l e te k ( 5 .5 a.ábr a)'
t08 lÍ) t )
 r I a lemezanyag vágási ellenállása ( = nyiÍTszilárdsád
'
amely-
értéke amennyiben nem ismeletes pontosan' oehlef széIint kitolr eI ő a sáv és a bélyeg közijtt fellépó surlódÓ erő (F
|) ' valamint
a következókeppen számitha!ó: kles6 darab és a maEica köz.'tti rlÓdT er6 (F') összege, mig a le.
f = 0.8R u a / sZ z , ó er6 csak az Fr eIő elled ha!, Az egyszeÍuség kedvéért feltételezhe-
tm
tr - . l - R ( s. 2 7 . ) ho8y az érintkez6 feluletek magassága egyenlő a fényes öv magasságá-
t R,n ha d/E < r, (hf)' és a paláston hatT nyomás közelitóleg meg€ g yezik az .tintasi
L
lárdsággal)pl = p2: kf). ElÍogadvaa o,2, hÍ: o'3 s, kf =
11-
amelyben Rm a lemez szakitósztlárdsága, d a bélyegátmé!ő. f'm értékeket,a surlTdó eIő na€ y sága:
F€ r de vágóélet alkalmazva a vágóer6 kisebb |esz a.z (5.26.\-hez ké.
pest' közelitdleg 30.40 %.kal. F ' =F ,= L . hÍ. . rna 0 ,Ú F u a g oe .o'
r ma x . ( 5 .2 9 ' )
o A krvágás munkaszukséglete i,egyzendő' hogy a palástnyomás értéke a valÓságban függ a hidszélesség-
Á már iEmertetett (5.4.) összefuggésnek megfelelő€ n párhuzamos vá. & a kivágott konfur alakjátTl Ís. 'A' kitoló eró az elmondottákkat ellen-
góéleket alkalmazva gyakorlatilaa álig nagyobb, mlnt a lehuzr eIő, meTt a kitolás so.
r darab rugalmasan m€ s gö6bul' lecsökken az érínrkezőfetulet. Á lehu-
(J) ( s. 2 8 . ) .!ő viszont valamivel nagyobb, mint az Fl suTlódr erő' meIt a lehu.
közben' a sáv meggörbulése miatt megn6 az &intkező felulet, s szaka-
ahol c = 0'3.0'7 &tékü tényezó (a lágyabb anyagoknál és a klsebb lt Íelulet is érintkezésbekeTul. A tapasztalat szerlnt á következ6 mond.
vágoréseknélac Mgyobb érlékei a jellemzőo. kl' a bélyeg átmérő (d ) és a lemezvastagság (s ) fi8yelembevételével|
FeÍde vágTélnél a kivágág során az e!ő hosszabb uton hat' így az (5.28.)"
s helyett a tényleges vágásl bélyegelmozdÜlást (l'5.2s) kell b€ h elyetteslto
- Fr"to"o = Futoto= (0'05-0'15)Fregood'
T A sáv lehuzásához és a kivágott rész kitolásához szukBéges€ Í 6 ha d/s > s
A vágási folyamat végéna kíe36 részt át kell tolBi a matricán' m{Jd (s.3 0 .)
a vl63zamaTadó anyagrészt' a sávot le kell huzni a bélyegl6l (5.59'ábIa)' . Ft.t'u"o = Ftitolo = (0'35-0,5) Fuágo.'o,

ha d/s < s,
lek tompulála nem befolyásolja ezek6 az eÍ6ket.

.) A nyomásközéppoÍltmeghatáÍozása
Al é8ye3kivágó müveletek elvégzéséhez szukséAes € r ók általában
I vfurhp slkJáIa meIdleges irányu' párhuzamos eÍóTendszertkéDez-
!z6r3zám mozgó Íészének megvezetésére szotAátó elemeknek;k-
^ r mlnlmális az igé[ybevételuk,há a szerszámra az a1akitógépr61
kulÉ6eI6nek és az alakitoerők ered6jénekhatásvonálai egy-teesnet.
n.m telbell haj1tt0igénybevé.e1b6lered6 oldalirány[, Íeszitd er6 a
lm' mogvézet6 elemeit' Ez ugy érh€ t 6 el, hogy a befogócsapot az
(5k .r€ d őjének támádáspontjába, a nyomásközéppontba ke|l
5.59.ábra' Az áttolT és 1ehuzóer6t befolyásolÓ feszultségek helyezni.

110
lll

rt" r-1...
 NyomásktzéppontállandÓ helyezetü eIedóer ónél abo l i = l' 2 ...n' (n az elók szám a)' és E a v ág ótap sik járá
A nyomáskózfupont meghatá!ozása a párhuzámos er6k eredójénér (á.
melólegesen,
egyidejuleg ható eTők k.'zül a2 i-edik.
lultak szeriÚ' elvégezhetdszámitással és szef keszréssel (kötélsokszi'g
Az (5.2ó.) ősszefü8gés fiayelembevét€ l ével (F. = ku" t l,, )
A számitó eljárást az5.60' ábtán (5.3l') egyszerubbalakbanis fellÍhatTá k Ín)-mel végzet. egy-
usitésutánl us

97r
- F - l- ' ( s .3 2 .)

i- ed ik Vág ási vonat sulpontjának helyvektola,

L. i-edrk vágási

Nyomásközéppont vállozó hetyzetu ered6 er6nél

osszerett, bonyolult sorozar.saÍolószerszámoknál gyakran bekövet-
áz elédő € r ó helyénekvá|tozásA az alakitás során, például a ktvá-
(' ki'e| ó m ély huzásnál. haJlitásná|' v aE y
k uld nb ozó hosszuság u v ág Ó.
! k álk a1 m azásánál. E b b en az esetb en a ny om ás* ozép p onrotug i
teri
tdrozni, hogy a jáTulékos hajlitásból keletkező otaaler6t hatáia mi-
. legyen. Ezakkor éIhető el' ha a befogócsap (sD ) helyét(5.ó0lb.
usy választJukmeg' hoFy J kulonböz6 időpo okba; ható pil|anáInÍ
ai b., k) eredő erőknek (FR ) a nyomásközéppontraszámitott nyomatékai
o |egnagyobbnyofuatékéItékea lehetó legkisebb |egyel' azaz te.je.
5.ó0la. és b. áb!a. vázlat a nyomáskózéppont me8hatálozásához:
tz
á) egyid6ben hatT eÍóknéI, b) nyomásközéppont
válrozó eIedó e!ónél.
(u*t. l?ri - ?r*l 1. . ** minimu. ( s .3 3 .)
Á tetszól€ g es helyen (célsze'üen a sávterv szimmetriáját kihasznál-
va) felvett kooÍdináta-rendszelben meghatáIozzuk az egyes mtlveleti erók
tá madáspont J á'M k r' : (x.
y ' l h e l y v e k t o I aI t.
'
A muveleti erők origóra számitott nyomatékainák összege egyenlő
l|. klv ág ás szeIszám ai
a nyomáskozéppontban (s) ható e!€ d ő erő origóra számitott dyomatéká. ^
val. Ennek ki'vetkeztéb€ n a nyomásközéppont helye a következó öeszeíüs-
|) k|vásÓ szerszámok osztá|yozása' kialakttásuk
géssel hátáIozható !neg:
^
- Az elvégzett munka jellege szerint: kivágó, l}tkasztó és
i'sszetett (hajlitássa1, mélyhuzással stb. kombiná10 szerszám
+_ii
ti F t2*,r.lí +1Zv'r1í lF m e!eres.
S -S' 'S' 7 p. Z" t ' ( s. ] 1 . ) - Muködési módjuk szerint lehetnek: egyszerttek vagy ti'bb mü.
ve|etesek (sorozat vagy blokk) a szerszámok.
. lizerszámfelek megvezetése szerint: vezeték nélkuli, v€ z e-
^
l6ltrpos, vezeróoszlópos (csuszó vagy golyTs) és vezetőhen-
llíÍoh 3 z€ I 3 zám ok al g y ártanak .
ll2

lt3
 rne.
- A sáv utközt.tés széÍint ismeretesek: urköz6 íélktlliek'
rev utki'z6sök' mozgó utköz6stk, keres6csaposak (helyf eh
csaposaB' oldatvdgóbélye8e8ek.
- A vágórap kla|akltás szerint: tömör' osztott' persely€ . zett. Í
he8esztett élu' stb. változat lehetséges. n
Az 5'51. ábrán egy helyrehuzTcsappal euátott, merev ütkózős' ve7i
t61apoB' solozat 1yuka6ztó-k1vágó szelszám rajze látbatr' amely nyers .ll
6
téteLt késztt. Az 5'ór. ábrán egy bonyolurtabb szerszám' egy oldalvdgó.
bély€ g es, vezetőoszlopos (1en86vezetólappal ki€ g észit€ t t) soÍozat lyukul,,
tr-ktvágT szeTszám látható. 7
E
A szeÍszám elemei a k(lvetkez6k:
l. Alaptap (MSZ 3452),
2. lllesztíszea bevezet6 kuppal (KGsz 08.5{04.
3. vágÓlaP (Msz 3453).
4, Héng€ r esfeju tövlgmenetes csavar (Msz 2449).
5. Béls6 kltlcsnyilásu csavaÍ (Msz 2472\.
ó. sávnyomTlap.
7. KeIeklyukasztó(Kcsz 27.0565).
8. Távolságtartó huvely'
9. B€ l yegtartó (Msz 3{53).
l0. Nyomórap (Msz 3450.
I|. zátóesavaÍ.
12. Tányérrugó(Kcsz 07.ll00).
13, BefogTcsap(KGSZ 27.0560).
14, Fe.ilap (Msz 3452).
l5. Vezetóhuvely (Msz 34ó8).
ló. Ktvágó bélyea.
17. HelFehuzócsap (Msz 3458)'
18. Lengőv€ z etólap (Msz 3452).
|-o, I
19. M élységutközó caap. l*.1-:D
20. v ezetdoszlop (MSZ 3458)'
2|. TaÍ|ó.|eÍnez (KGsz 27.1540),
22. Ányaglezet6léc (KGsZ 27. |54()'

b) A klvágÓ szelszámok elemeinek kialakitásal

foglalhátók
A fontosább € l emek és jellemzőik a ktJvetkezdkben
. Befogócsap: á sa,ioló8ép médvéje és a szérBzám között te!en'|
csolat€ t (KGsz 27.05ó0.73). Mene!és befoaTcsáp láthátó N7
s.62/a. átEán, kényszerkidobTvatellátott befogócsap az 5.n oáz|opos vezet&u (leng6 vezetólappal kiegészttett),oldal.
ábrán' vó8ó bélyeggel€ t lárott' lyükasztó.kivágT sorozatszerszám
ÍIlzn '

I l5
lt4
 Vezetó (qp

Z. IEC

Rugos elóulk'zó

V.igólap

bt
T
5.ó2.ábra. BeÍogÓcsapok: a) menetes' b) kényszeÍkidobóval ellátott.
.bfa. Rugrs előutkózó.
KényszerkidobÓ (KGsz 27.0560-73):a sajtotÓgép€ nelhelyezettut.
. vezetdlécek: a lemezsávot vezettk meg. A poDrosabb helyzetmeg-
közőkkel reszt lebetóvé' a szelszám szétnyitott(Íelsó) hely76.
téhez kÖzeledveaz anyag eltávolir]ását a fel56 szerszámfélb(ll. határozás éÍdekébenlugóval az egyik léchez szokás szorita.i
szerszámházak(MsZ 345r.75' 34$.7r' 34ó8.73):az arakitástv a sáv ot (5 .6 5 .áb ra). A szelszám eléjéna lem ez b ev € z etés m eg .
26 szeÍszámelemeket fog.iák össze, ko nny itésérek ulön tarrólem ezt szok ás fels7 ere|nl (5 . ó|' áb ia).
. szerszámvezetékek:a kétsze.számfelet vezetik meg egymáshoz Q)
E
képest' Golyós (MsZ 34óó-7l) és csuszó vezetékek(MsZ 34ó'
''12. 3469-13t ismeretesek.
. UtkTzók: a lemezsáv előtolását hatfuolják le (MsZ 34ó8.ó7)' bcizis
Ide soÍolhalrk az lltközócsapok (5.ó3.ábra)' a csappantyus ||li

%
közók (Íilká[ használják ma már), a rugrs e16utktjzók(5.ó4'
ábra) az oldalvágT bélyegek' és a helyrehuzÓ csapok.
'

lt't!. sávvezetós rugÓkkal.

a, ír-t\\
1r'-t1E:-J-

b,
5.ó3'ábra. iitktzócsapok: a) kel€ k ,,b) olros.
uT |?

Ű-
 - Bélyegekés a vágólapok| a vágól.pban kialakltott áttüés és a bé-
ryea vá8Úélei végzÍkel a klvÁgást. Jellegzetes bélyegv€ g krak.
kitá3ok láth4trk az 5.66.áfuán. Az a) e8et az általánosan' a
'!'?l^- Ü q b.PbL,'t'|.
d!wl,
l:1i..'

ot b, d) b a t1,"',
5.ó6.ábra. Belyeg végz(nések
o!- 3 +5'. d2-0s+15'
b)a vékorylemézeknél(d/s >> t), az e) vékony'l.ágy
tr. ábra. vágólapáttörések.
anya-
goknáI (klingertt' gurní, bőÍ, stb.) hasznclatos vágóLp
1a he.
lyett ltt keményfá, textilbakeltl' stb. alátéteket alkalÁazmk.
o kláIakltás a vágós6 csoklenfuét eredményezi.
l.'
bery€ Í"." .o
oetogásoká!mula(az 5.ó7.ábra. A vágÓlapokáttörése|n'

.|bra. Kupos bélyeg. kupos áttórésu vágórap.

gu| megemlitendd a kupos bélyeg-kuposmatÍica klalakitás

(5.ó9'ábÍa). Ennek az az elónye, hogy s bélyeget
éB matricál
utánkoszörU]vee vágTrésnág]sága nem változik.

hosszmetszetétez 5.ó8.áb.a szemlélt€ t i. Áz a) hengeres n'.{.
oldဠegyszéÍu€ n gyáIthato' de csak kllökóvel eayutt atkalnld'.
hatÓ' a kivágott derab beszorulásának elkefülése vég€ t t (pl'
finomldvágásnál). A b) kupos kialaktásnál már nem szoiur |r
a darab' de utánélezésnél (a vágólap gtki't Üjraki'szörulve)
m€ n ő g matrlca vágoélénekladiális mérete. A c) hefu..rrr+
+kupo8 áttöÍést 8Takrán alkalrnazzák' A hengeres öv mo8Í|Ht
h= 3.5 m m ' h a s < 0 ,5 m m ; h= 5-8 mm' hÁ s= 0.5-
.| mm; é€ h= 8.r0 mm' t|a 3
> l mm. A T kett6j.'tl|D
nehezebb elkésziteni' de ennélbiztosabban k'eslk á darab. vá.
lt8
llvdaó szeÍszáD elemelnek szilárdsfui méretezése
i|' mé let € z ésnéI az MI 3 4 j8 /|-7 4 lav aslatot célg zeru atap ut v enn|,
lltlzőt sz€ ! tnt:
B.lyoc: hhájlásra és nyomásÍa kell e[enóÍizni. Kisméretu lyu.
k8khoz lépcsős bélyegetk€ u választani a KGsz 27.o56s.73 sze.
rht' vagy pelselyben meg kel1 vézetnt & bély€ g et, esetleg te-
lo8zkóplkus megvézetéstkell kialakitánl' A kihajlásra való mé.
rotezést és a helyes bélyeg klalakitásotat' beépitésekettartál-
m'|zzu 3 Ml 3438/|.74 2.Íe]ezere.
v.ió|tlPI a szaktÍodalomszerint hJJlilásra kell méreteznl.A va-
|ólilíÍbunAz tgényhev6Éle,az oldale!6k és a feszu1tség8yuJt6
h!|yok mlütt i's$zot6ftobb. A szabványos vá8ólap befogi;lo ;é.
I.|É*€ | o Il|pnNZlllntl'l!
í|llIvohütíroztík (MsZ 3]$-7l),
'nq.
 azokat biztonsággal lehet alkalrnazni. Ellen6Í2ésképpen használ.
batók a MI 3438/l.74 irányelvek 3.3. féjezetébenlelrtak.
. RugÓk: a szükséges előfeszi!ó és maximá]is er6' Íugó meÍevsé8
és a rendelkezésr€ árló hely figfelemb€ v étélévélkell mégtervez'
Dergeg
nl, az ismeÍ! szilá]rdságtant összefuggésekkel.
- Egyéb szeÍszámel€ m ek: ugy keu 6ket kialakltáni' ho8Y azok a sze|.
szám várhatT élettartama álatt' a dinamikus lgényb€ v ételeknek nkddb
töÍés nélkut€ l lenállJanak'

T A vágólap és bétyegturésszámttása
Feladat a bélyeg és a mattlca gyártási mér€ t elt é3 turé6étugY meg.
hÁtáIozni' hogy az ezen szeIszáhokkal gyártott munkadaíabokméÍetelaz
el6irt turésen b€ l ül legyenek' még a szerszámelem€ k kopásá után' ill€ t vc
a darab visszarugTzása után is.

Á lEésszámitás m€ n ete
Anyagba iÍán)'ljlTanhelyezzuk el a turésÍnezóket,lgy lyukaknál az al.
só hatáImeÍet, mia csapoknál á íels6 határméret egyezik meg a névlege3 b, ktydqis

Á kivágott darab méretét a matrica' a lyukasztott darab méletét a bélye8 Turésszámitás: á) lyukasztásrLíl' b) kivágás'ál-
'óbra.
|AráÍ ozz^ $e8. (5. 70. ábTa). A munkadarab vágás utáni rugalmas deíormí.
,oetueq dv á vágólap átt.'rés névleges méíete;
Tmdbá munkadaIab móretrurése;
Tb a bélye8 gyártási

Tv a !ágó|áp árrörós ayártási turései

t á vásórós (kétoldalra számolva).

figyelembevételével
a szelszámelemekg}áItási mé-
i l'-.i,;i;'Íi:.
:td3nól (a )
tdgo
5.70.ábra' A lyukasztoés kivágT szerszámok tuÍésezésének
elvi alapj r . r't'
('\ + Tn,,it)-ro ( d t l +T * a t * ".i n ) Tu (s.s4 .)
'
ciÓját elhanyagolva' valamint figyelembe véve azt, hogy á szerszám mukl'.
dése közben - kopás miatt . a bélyeg mélete csökken' a vágó|ap méIelo
p€ d ig n6' a szeÍgzámetemek ttlrésmez6it lyukasztáskor az 5'1|/a. ábtn,
| (b)
rtrl
Yácáskor pedic az 3.72/b' ábta' szerint kell elhe}yezni a mlnkadaral) llt|í| rO +T
(dN . 'l zmin) d" = (d-- - r.,,lb) ( s. 3s.
mezejéhez képest. A tu!ésmezőknél vigyázni kell arra' bogy mivel n l|l| n,(tb- ;'. )
átmé!őre vonatkozmk' a vágórésnél is az egyoldali rés (z/1 kótszel(.lF
(z ) szereperl tlo r Ízím clem ek tuTóseit ug v k ell m eg v álasztani, hog y az előirány -
Áz ábrán alkalmazott jelölések: I n|ól|N) v íg (iÍóstől (zop t).a ténv le8 es ne térJen el k b . 3 0 x'- nál
dN a munkadarab névleges méletei
|||ú ftít|)en(ek k or m ég , zub cov m óÍései szeri.t a (laÍab v isszJru.
db a bólyeg név]eles mófete; ll||(|lv [lo]htrló)' loVJh|)Í]v ü k .szlÍsnál a héty eA turósm ezőjón€ k szÚ -
120 lzl
 .3.5. To v áb b fe' eszteft k lv áq ószerszám o|
leBsége' klvágásnál pedig a vágólapé l€ g yen kisebb, mínt a munkadaÍab
qlrésmezó szélességének0' l-0' l5.szörö3e (a szelszámélek kopása mlat|)' Ferde vágTélekalkelmazása
végu| a váÍóIap rurésmezdszél€ s sége legyen egy lT fokozallá| nagyobb.
A vá8Óer6 c8ökkóntése a kivágásoknál is e1érhet6a vágóélek 1ejt6s,
minr a téliegé - a kdnnyebb 8yáIlhálóság éÍd€ k ében. Á vágás elemzésé. .
nél elmondottak mtall célszéÍu = zopt egyenl6eé8bő1 kiinduhr. 47 ldo klképzés&€ l . célszeÍu szimmetrikus ferdé kÍaláutást btztositani.
" "Inin lr-t tgy az oldaliÍányu er6k egyensulyt tartan{k e8ymással, nem növelik
elmondottakból a következ6 összefuggések adódnak: v.8órést' tehát M8yobb leJtésszo8 engedhetó meg' és ezá|tal nagyobb
8ökkenés érbeló eL (5.72.ábÍa). szukségsz€ Í u következmény vúon!'
'r= a bélyqgÍ€ r de feluletével éIiltkez6 anyagTészjelentősen meggübul.
t caak az e8f'tk' a hültadékkaléritrtkezó szer6zámelemet szokís fer.

és l}'ukaszlásnál

Tb< (0,l.0,15) Tíndb'

klvágástLíI
Tu = 1,6 T6{ (0, r-o'rs/Tmdb. (5.ir0

Bzek fkyelembevételévél a tu!éseknagyságe:

"
á 'o .
Í:," ( s.rt ..bra. A huuadéktorzulása szimmeEikusan. ferd€ él{rvágóbélyeg8€l
L(0, r-0, r5/Tmdb, vé8zett lyukasztású1.

l, kivdgÁsnál l'ó; és . Ktvágásnál a matrícáf, lyukasztásnál g bélyeget, Ezen járu-

a á tényezó éltéke \Ükasziísnál
rnoggórbüléstegy€ B esetekben - hajlitással egyb€ k ótött kivágásoknál
Tv = r'ó Tb. (s. il no8ltani 1s lehet (kengyel, bilÍncs, perselyszeíu alkatrészek előálll.

Ha tul klcsitly gTártási tulések adódnak' akkor enyhitenl kell a

zó hosszuságu bélyegek
Az < o, 3 z f e l té t e l e n , z m a x = o ,2 s .ig (s a l€ m ez vastagság) 1ehel .j |.
menni' melt ekkol még eüogadhatr a vá8oB felulet minóség€ '
TÜbb klsméletu t'.uk készitésekorszokás á bélyegekhomlokik*rtt
Aa lrodaImi adatok szerint kivágás.lylkásztásDár a munkádaral) |l||| |llb.n elhelyezni' lépcsőzni' eltéró hosszuságu bélyegekalkalmaá.
.i 6r€ d 6 eró csökkentéséle.
tossága IT9.rTl2, és ehhez IT6.rT8 szer9zámpontosságot javasolnak' A lépcsózés méltéke (0,5-l)s is. Ha
^ || lonturok ful közel esnek egymáshoz, akkoÍ is alkalmazní kell
zolt Jzámttás csereszabatossfult btztosltó szerszámgyártást tételez í..|.
egyedl gyártással készul' Elk(.H7Í| l'ró€ t ' óspedia ugy, hogy a kisebb átméIdju bélyeg legyen a rijvi.
kivágr szelszámok többsége azonban
Bttltnl a két vágásbÓl keletkezd képléketryzona nem egyidejüleg ála-
bélyeget g végleges méJetre, végtegesen beépitik a felsó szefszánrÍíl|D'
lhobb nyomáEok hatn'sk a váaóélekle, nagyobb lesz áz élettaTtam.
és ehhez alaktt'iák ki a vágólap áttolését ugy, hogy a vágási vona] |'j'{|l
egyenletésle8yen a vágrrés. Ezáltal könnyebben me8valÓsitbtó a s7d|r!
fululot mln6ségén€ kjavt&ísa
g!i.ta"a, .egter"ta a vágott felulet mln6ség€ , a münkadaIab mórol|, ||d
nem csereszabarosata szeÍszámelemet. A í.lu|€ t -lr)lndséa Javitása utólagos leválasztó megmunkálással vagy
l|c|1no|ó{ltl ülkalmazásávaléÍhetőel' am€ l va kiváaó muv€ l eten be-

r23
t22
jJ-8.
 \z Ír|ule|ei kozTtti anyagrész is alakváltozik. vasragságiIányban megzdoul,
tul eledmény€ z i a fényes ovezet má8asságának jelentós meÍ]növe].sét.
taÍtoznak 3 pontossági vágások (l.tésőbb)' az . temez sikjában |ecli8 nregnyulik. A megnyrlást 8átolják a távorabbi anyag.
a negát'v !észek, igy nyomófeszültségek ébfednek. Minét nagyobb a rulf€ d és, annál
a legömbölyitett vágóélu sze!számok felhásználása'
"]iri''rn"g"i,*aa"*;
...álni"r.n.,?
Tekintsuk át ez ut(lbbiakatkij z e @gyobb lesz a z.imiteÍ anyagtéIfogat és a megnyrlások na8ysága, ezáltal
ugu . e " . r o" r . . !e* é; a finomkivágás.
n.8yobb resz e kereszttányban ébredő nyomTfeszultség érréke is. Megfele-.
lebb!őt is.
l0 tulledéssel elérhető az egész anyagvastagságra Kterjedő' lényegesen
Kivágás, lyukasztás legombölyitett vásóélu szeÍszámban n4$y abszolut értékü, negatlv kÓzépfeszultséggel rendelkez6, a htdÍoszta-
kUs állapottól kuli'nbijző, nyomifeszulrségi áIlapot.
Lo r n\ez et.ben ..Úum-:'á|o |'
A vál l oé l l e s o m h ö l y i ti s é v e ] ' l n n a k Popov szerinr a szukséges, mtntmális sugárirányu tulfedés éItéke
.*" " u" ? . u . . oo É ' ,u l t s ' e g e k k o n .e n ' r j l ' : |j sa' é s a helyi alak\ál|n,''.^'
;j-'";;;".;;;;é-ü .gy"'ratr".sége.Továbbá nregnóa dnr k am.n = (0,25-0,125)s. ( s .3 9 .)
"lo"iia"ut
(nvomófeszurtscg)' igy nágyo|llI
zepes feszültség nágysága negativ irányban
má.rotle' ar.tiLr.atá' tepretenyen .z ányag. EzárBl csak.lag-\robbbé\'e!. N"egativ vágTrést alkalmazva, a tapasztalat szerint elérhető a végig
vágóélhez,v iszon-\'it!|' mA' fényes váaott felúlet, Termószetszeruleg,
l.i"i"ia" *a" jelentkeznek a beTepedések, éles
Ú a feszultségátlapot meg-
csak az egyik vágóélet l.ke.etit.,., ltozása kihat a vágielőre, a normál, poziliv vágórésu vágáshoz képes.
l lomrotsor;a irterulés€ végett "zokás le. A rqll
a bély€ e c' kivágásnál a-matricát'gömbólyitik 2's.szefesére megnő a vágTeró. A nágv vágóerő azonban toIzitja a ki.
iv"ú-.á".ar
"ir indulíák ki. Íot( dalabot' ezéÍr a szép vágott felulet elérésébez szükség€ s minimális
d;sek érrelemszeÍuen mindig az éles vágóéltől
lledí st r egha]ad .j ne8 átjv \ág óIésr' nem cé|szeru alk aIm azni.
A bél]'e8 a matÍica frlött, az atsó helvzetben egy h' értéknéIáll meg,
Negativ vágÓrés alkalmazása
jelenti' a Vi |ln magasságban' amelynél máÍ 3 sáv lehuzásához
Á vásott íelulet mÍn6ség-Javitásának másik módszelét szukséges eTő nagyobb'
az anyag képléieny alákváltozó képessegénei |:]:::::-:::i: llt a még át nem vágort anyagÍész elnyÍÍásához szukséges eró. EbúÍ az
ga" i"ú"-?"
iiia"".i,j""' a huzóíeszullsi.
anelynétlecsokkeítjuk bén a bélyeg a hátramen€ t e soÍán maaával viszi a sávot, a máÍ kitott
""'.'.*iattjpottat,
meg;öveljük a Íyomófeszijltségete! é6zt pedig megtartja a maÚica, és ig1 elnyilódtk á ínég á. nem vá-
g"t és ÍY " i'.::Í:: ll:
"*.épe.,
í*".irl"lgi g,].t."."";ban szereplő kijzépesfeszultsóg ( d m ) érték.l ' Usszeki'rő felulet, majd a lehuzólap letolja a sávot a bélyegrdl. A ki.
otl darabot pedig, majd a következ6 dárab fogja kttolni. A h. értéke
vágófé s ar kalmaz ása. N
k€ n tjuk. Ennek egftk ismert mTdszeIe a neaaliv
nagyo bb, mint a mar r l( korhtilag (0,l-o,2)s, i8ya fényesöv m.gasságaa vágotttetutetin
!at i . ]jP ó Íé s r ő l o e s l é l u n k , h a a b é l y e g átmé r őJ e
É nnj l az e l jár á s n á l |5 ' 7 J /^ .á b ra | J h é|yeg é t l
mstri.a tutfedett bonrlol 8.0,9)s.

léPcs6s bélyeggel
ne&ativ vágóIésü € l jáIás rovábbfejlesztett változatá a lépcsós bé.
^
l|kalmazása (5.73/b. ábÍa\, A bélyegcsap átméI6je kisebb mint az
éió, a normáI' pozitív vágTÍésnek megfetelóen, a bély€ g szára vi-
qz előzőkben meghalíIozott tulfedéss€ l (am'n) nagYobb. Á hengeles

hl Dugassága kisebb, mint a hagyományos vágásnál a repedések ke.

meg te( hf b étv eg ut(hl < hf: 0 ,3 s). Ily en k ialak itásÍtál a
'lÍ é lg
.llo luto llls k ezd eténa szok ásos m Td on k ezd ód Íka v ásás' d e m ield tt
F9(|í!ek kópződése megindulna, je]entkezik a lépcsó bátása' megnő a
ll1Ío3Í(|lts{xeksze!epe, nem keletkeznek repédések. A folyamat végén
H/|p bclÍr a malíicába' elvégzi az összek.'tó anyagrész szétvá-
; . 73. ábr a. Á n e g a ti v v á g T I é s ü k i v á g á s váz latai: á) lópcsó nilkuI l
lyeggel' b) lépcsős bély€ g gel.

lr4 l2s

.j*
5.3KÜt,lNLEGEs LEMBzvÁoT ELJÁRÁSoK
Á noImál vágÓszerszámban ktvágott' ill. lyukeEztott munkadalab
pontoBságanem felel meg számos Íelhasználási teltllélen. Kulönösen tcáz
€ z olyau alkatrészekre, amélyek vágott felule!énekpot!.os méÍelunek'á
lemez feluletére merdlegesnek' simának ée soÍ}rmentesnek kell lemie.
A klvágássar gáÍtott alkstÍé€ z ek mindségénekalaktró gépenvaló javitá-
sála ké. lehető8fu va[:
r. az utánváaás (repasszálás) alblmazása'
2. Iinonktvágási t€ c hnológla b€ v € r zetése.
5.3, r. Az UTÁNVÁGÁ
Az utánvégásnára ha8yomátryosszefszámban vágolt felul6t'6l egy'
vagy több lépésbenutánvágó szerszámbdn . lényegébenforgácsolT muve-
léttel - távol1tjuk el a htbÁ3 felületi !éteget' A vágÁs folyamata sz 5.74.
ábÍa alápján könnyen megéfthető. Áz 1 munkadarabota 2 ki'zpontositÓ ny|.
5.74.ábta. Az utánvágás.lve.
lásába helyezlk és a 3 bélyega 4 vágólapbá tolja a dárabot. Az utánvá|í|
belsó féluletek poÍttosmegÚunkátásárá ls alkalmas (s.75.ábra).
Az utánvágási technobgia tervezésckor dont6 jelentóséguaz utánví8óí'
s.l eltávolitandó ráha8yás nBgysága. A kuls6 feluletek utánvágásánál ennot
az éttékétaz 5.76.ábIa alapján felilt (5.40.) képlett.l számolhatjuk:
t26
átEa. Purát utánváaÁsá.
.!b(a. vázlat az uúnvág&i fábagyág értelmezésébez.
z az e|69ásT szerszáÍn vágÓrése' 62 y bolotvélást pTtráhegyás
A lemezva8tágság és az anyagmrn6ségluggvényéb€ naz 5'3. táblá-
keresendő kí.
8zukséa€ s utálvágásl muv€ l et€ k gzáma az anya8vastagságától és
|.|
^ körvonal bonyolultsá8ától ft8g. A 3 mm-nél veurryatt igmeztrez
.z .nnél vastagabb lemezhez két muvelet kelt' Boayolult, éIes sarku
t'ok utánváaása két, ill. háÍom muvelerbel végezhet5,a lemezvastag-
íug8ó9n. Az e1só muveletbena ráhggyás a 75 %.át, a másodlkba;
25 B-Át távo|t|juk€ l '
A' utínvá8ó szerszám vágóIapját a készitendó muÍ*adalab méTeté-
.ly.ző móreture münkálják ki. A vágórés nagyonkicsi, 0,0oó-0,ol mm,
n.Iet|v (az 5.74.ábrán látható módon)' Á szerszámelemek összevezeté.
ponfutlonsá8a mtatt - klvételes esetektól elteklntve a bélyeg nem
- Jár
ltlpbA' hünem utkózó gombákon felutköztetik a szelszám-Íelsdrészt
t'ttvee es-a vágó|ap lávolsága a ho|tpont|helyzetben ne |egyen
!tqv.l.
! o. |.{)'3 mm-nél. Az 5.77. átÍán két-muv€ l etes üánváló szerszá-
mll|lh|nl ho' A felB6 vá8ólapon a szuk vágÓréssel készul.Mlye8 át-
t27
 5' 3. tj b} óz at

t]tán!ágási ráhágvás

Lemezvastágság sárgaréz'
lágyacél R É 400 M P a R > 500 lt'll'a

ab
0,5-t,T 0, r0-0,r5 0, l5-0,20 0 , t 5-0 , 2 s 78,ábÍa. elővágássat azoúos és € l lentétes iTányban végzett utánvágás
0, r5-0,20 0,2 0-0,25 o , 2 0 -0 , 3 o ^z
l' ó.3' 0
3,0-4,0 0,20-0,25 0,2 5-0,30 o , 2 5 -0 , 3 5 utánvágás e.6szukséglete áz
4.0 -5.2 0,2s -0,30 0,30 -0,35 0 . 3 0-0 , 4 0
F = 0,5^ . f + Ze ( s. 4r. )
-
|Bel hatáIozt]atÓ meg' al]ol L az utánvágott ke.üIet hossza' 20 a
3z ámban |ev ő Utánv ág o' l d JÍab ok áttoláb ához szuk ség es erő. [,8 ]r- eg y
b áttolásához szukséges € I ó eléÍhetia kivágás erőszuksógletének 2ő %-

| 2' A FINoMKIVÁoÁs

A |tnomkivágás abban kuli'nbi'zik a közönséges kívágástól, hogy á ku.

o,
8zeTszámelemek megakadályozzák a képlékenyen alakváltozó anyag
5.1'7'áW^. A két matIicás utánvágószefszám mukodése. a nyirási zónából. Az ennek kö{etkeztében ktat,akuló feszültsé-
llpot!a nyomó hldlosztatiküs feszuttségjellemző. Á háromt€ n qelvu
toljá a dafabot, majd betolja az alsó vásólápba, áhol a vágTrés neg.ll!, ólAénybe\ételné|a7 anyagok na$obb a|akváltozásl r.épeset<
etviseini
A ;ágTlapok homlokÍeluletekÜpos' igy kedvező a foÍ8ácsolási homlokszl|[ dó* nélkul, ezéÍ a szelszám megfel€ l ő kiképzéséveleléIhető' hoqv
és a forsács elvezétés. ny.nÍ.] vásás során .sák nem m ind v ég lg k ép lék enyá|láp o|han m arad Jon,
A 3 mm-nél vastaaabb munkadalabokat az elővágás Írányában' í
il|n
| í|nomk|vá8ássalkészult felületen szemmet láthatT repedés. ti'It zó.
nél vékonyábbakat a vágási i!áIlnyat elleniétesen célszerü utánvágni(;.7i'
|l képződtk.
áb!a). Az utóbbi esetben a bélyes bomloktapja egvengeri az előváaáslo| A ílno|Ik|vágT-szelszám yázlata a2 5.79'ábrán látha.ó. Á vágÓbélye8
sbrbult dalabokát. vl$Óláp feladata ez esetben 1s a lemez elDyirása. A vágorés azonL'n
Az utánvásássat készltett felüt€ t minősége nagvmérrékbeu lugg I/ ||l.'|, Dl. {z t mm vastag lemezhez 0,005-0'0t mm.es vagoréstnasz.
ki t T !é D me Íe v .e A é t ő l , é s a n y o m a " ' j n v e-elé kinek o o nlo .si':á|.'l. I l]'''ll l| k,l8 vígóÍés miatt a vágóbélyegnem jár be a vágóh' nyilásába,
|
ne l i r j r onl e se s , U n . u l á n v á A . s J j l o k á l i s . dmeI vek a med\;o e I c' I j lI C|| |ll r|uDdl
^ kb. (),(}l.0,02mm-!e koz.[ri meg azt. Ez ; koiul;énv kU-
l ö n mot ol r al 2 0 .2 5 H z - e s f r e k v e n c i á v a 1 ' 0'05 mnr -es amplitldóv.l . \ó
||| k''v!''ol
|))(nyetellá mJsz' dz alakitoaeppelszemben.
irányábanlez8etik a bélyeget.Ez kedvezőenhat a vágott íelulet |]'Il|.h(.
8are,
l2il t'),
 Á finomkivágot! alkatrész mtndsfue szempontjáhól legíontosabbjeltem.
á vágórés méI€ t e, az ékgyüru kiala*ítása, á szersámelemek pontos
géIueQtaiófe] lése' a muködésük során alkálmazott er6k és a2 alakttógép.
A vágólap és e vágóbély€ g közölti rés számltása a hegyományosvá"
Szerszómház ndl m€ g ismeIc (15.25.)forr'utával végezhetó,tt. c 31olóooto crtetet.
keu számolnt.
Az ékgyü(u 5.8l. ábráD jelolt méretert az táblázat taTtalmazza.

Ekgyún',tap

VdgólaD

tllenbdlgq

5.79.ábra. Finomkivágó szeÍszám vázlatr.

tl' ábra. Az ékgyuru
Az ékgyuu a vágás kezdete € l 6tl a hulladéksávanyagába nyomrdvá
megákadályozza a nylrást zónában levő anyag sugáriÍányu elínozdulását l
vágés soÍán. Az ellenbélyegTealulról hatT eróvél elérhetó' hogy vágás
közben a lemez nem dombolodik kt' alni ugyancaak feltételea nyr!ási zó. 5. 4.r{b|ázat
Üíbán á háromtenae|yuoyomrigényb€ v étel lélÍejotténer'Másrész| a vá'{ó. Pinomkivágó szerszám éByüru.,ének méretá
lapból ez ellenbétyegtávolitja el a kivágott dárabot.
A gzelszám muködéBénekfázl'fa| az 5.ao.ábtán Íeltuntetetlvázlaton ll'.
.zvastagság EkgluTu méletei
r [mm]
r+l
s '"4f,r '"irn bir;r Ji-k
ma-u)
-1.r-J- ffiWWffi (0,2-0,33)s
(0 , l7 - 0 ,2 )6

|..ztalat szeflnt a vá8ási vonálhoz közel€ b b

(0'6ó-0'75 )s
(0'ó-0,ó6 )s

elhelyezett, kisebb mé.

s.80. ábfa. A Íinomktvágó szerszáln müködésénekfázisai.
vethetők. Az 5.80/a. ábráÍ látható a szelszámok kiinduló helyzete' és ]|
amelyból kivágjuk a mutrkadáÍabot' A második fáztsban zár á szerszáo|
'i.
az ék8yurüt azFgy eÍ6 benyomja á lemezbe (5.80/b ábra). Ezután a h,1|
megkezdta vágást az Fe[erővel muködő € I lenbélyeggel szemben (5. Í]()/(íhl
ra). A vágás b€ f ejezése után (5.80/d ábra) szétnyilik a sze!Ézám, ]l sív
megemelkedik' májd a kilökóként muki}dő ellenbétyeg kilÓki a kivágoll l|'1
rabot (5.80/e ábia). A sáv elótolásával € g yidőben suÍitett levegőve| (!l|lvot
llt'iák a kész darabot.
r30
ó|gyuru haráse megegyeztk' a távolabb lcvó na8lobb méretu ék8fuÍu-
Ila.B.|emezv€ s tagságná8yobb5 mm.nél, va8y a szautoszrIao.sag
' .00 MPá.ná]' akkot ké|.olda|iékgyuruszukséges,uagyi"
l
" ".ígá-
|l ók8yüÍut kell kialal.ltani. Az éQyüru vonalvezetéseáltálában l€ .
lltv. kl]vctt a vágási konturt' azonban a vágási vonal késkenybewÍó
bt.lnól ncm szükséges megtörni az ékgyüíuvonalát,
A..f|nohk|víxásná-] löbb huliédékkele|k;;lk, mivel a htdszélesség és
.|hu|h.lÚk m/.retétnagyobbÍa kelI válaszlanj az ék8yUlumlatt.
A |'6rr'ó úo|ck ponros összevezetésére nagy gondot ketl forditznl'

,-
ho8y a !€ n dkivul szuk vágórés a vágási vonal 'menténegyenletes legYen. A fiDoÍhkivágássat 0'5-ló mm vastagságulemezekdokozhárók fel.
A szerszámházak Íobo8ztusak' vastag lapokból áu@k (5,79'ábÍa)' melye' Az
g:l.,oifu.u közul € z e|egend6entépiéte1yanyagouat alkalmazhaló a
ket acél, vagl öntött mugyantaperselybenfutó, e.ősÍe méretezet!vezető. romKrvag{sl vaayiE Íeldolgozbatófinomkivágással
oszloFok vezelnek óssze. ;z alumrnium és;;
l.l'.a réz' a cu l 63 % lartalmu sfugarez'
A finomklvágó szerszámok á[ó váaólappat (5.79.dbÍa), va8y áltÓ vá' áz otvózell€ n acélokto7u1
c = =- .lr %
9' kárbontartalmuak,
!árhonhr'"t-'."l a. be!étbe;edzhetó
.' . --
gÓbélyeggelkészulbetnek.Az állT vágÓbélyegesszerszám lényegéb€ nfoI' "^.'..^i acélok' lágyl;d;;;:
' ányagok
acélok. A nagyobb szilárdságu
dtott kivlt€ l u. Ennek az az előíye' hogy a gépasztal trányából' eseten- 3":Í."Y:l':::,":NÍ vá-
tel.,esitínényu
ként kedvezőbbek az ékgyuru muködtetésénekfeltételel. l:.:."*: ""gy
Zelu használnt. ".*""a.n'á"erot..,;;J;#ő';;;.
A finomktvágásÍLálaz ékgyüru szoritásához s.ukséges er6 iÍányerték( A lideg fázist táltálmazó ötvözetek finomkivágásako! kulönösen fontos
F = 4R
cymék
r h í5.42.) iÍ::"l1,:::"..'YIT:::'á]P|9.1
gás l"cy az
között kieleÉit6,;"
alatváitozotépességut
igen
. ii"".-.
.é'.**i".
drjga s?er;zám o".
'}órutményei
gazdaságos Iegyen.
képle l (e l h a| ár o7h é t Tm € g ' a h o l l .L a z é k g ] Ur u ho ssz a, h pedigá mJ sás.
ságá ' Á vágóer6

!- = L . A . I ( s. 4 3 . ) vÁcÁs GUMPÁRN,{N

áhol L a vágási vonal hossza. Az ellenbélyeget

Kt8'darab-számu és.nem nagy mér€ t ü alkat!észek
kivágására nem cél.
( s. 4 4 . ) késziteni. Ilyen esetetben gazoaságosanhasz.
::il:':::,:"*"á.*,
fel azok a gzerszámok, amelyeknek csat
vagorieryegut"'a'' !s a
Iem€ z € k b& rsszeálu!;n.á.l'Lry"i1."iu.
cÍővel kell szo!ítani' ahol Ad a munkadarab teÍülete, a p bélyegnyomáH "1T: l:"g1.|.I1*."lá:
azeÍszáÚ Láthat'|az 5.82.ábrátr. A vácando lemez!
;o""r
p = 20.70 MPa (a nagyobb éItéka keményebbanyagoknál szuksfues). Ml. 'Jg'.bl;;
vel ezek az eI6k € 8 yidejule8 ts fellépnek' ezéÍt az (s.a2,) . (5.44.')
kifejezések összegét kell képezni:

F=F gyb+F^+F--. (s. 4 s.

)

Á finomktvágó-sajtT legfontosabb jellemzdje a nagy merevségt a nyugol|||

rezgésmentes jáÍás' a tryomÓszád pontos vezeté9e, a három szerszánlT|
müködteiéséhezszukség€ s erók folyamatos szabályozása, luetve a szor.
számelemek mozgásának ö9Bz€ h angolt vezéllésé' valamint a l5 mm/s {ll
ti vágásl sebesség' Ezeket a feladatokat záÍtálványu' hidraullkus saJló.
val lebet máladéktalánul ktelfutt€ n t. Ennek ellenére üzemelnek mechan
ÍóhaJtTmuvelépitettflnomkivágo saltTk ls, melyek vatamlvel egysz€ | ll|)|r
és olcsÓbb gépek. A hidrauliku8 sajtók azéIt is el6nyi'sek' mivel vlBZ'n
lag könnyen automádzálhatok.
A 8yártott alkat!észeknél ÍT7.Ir8 pontosság 8a7t|{
'inomktvásással
gosán talthatÓ. A vágott felulet egyÍk szélén Ks méÍ!ékubehuzás' l| |l|.|
ríhrn' 6y61p6'n5" vácrszeTszám.
sik sz é l é n D e di g n e m n a 8 y m ér e |u i d € l g e n éles so r J a ké pz 6dik. s('|
szükség eséténaépi csiszolással' vegy koptatással távolitiák el' ^ víH'l|t l..7||6nl .l hí ly eg nel. A ÍáhaBy ás áz any ag m inóség étől
és v ag 1 6 g 5 6 .
uastagaoo
,jjll':'.::]Íy"o| "'agtroz.-tIt'
^
felulet a nagymértékuképlékenyalakitás miaÚ jelentősen felkem!nvo||l|, Iemez
"ága'ánoznafrott
E Íáeg vás|agságJ(0' l-o'as.

t12
,iil;íi'l":Í1;.
ff,il:íi;í"::'i:
;Í.";,"''J:
T:n;:lii"i:TJ:;T-
i{-
133
.E
 léséretölek€ d n€ k . Ezek a. célok az acérpengésklváaószeÍszám!ál u8y
ulnak me8' hogy a szeÍsz4m mátlicája sz€ Í 3z4macél szalagMl ké-
melyet fábá ágyazMk; a vágóbélyegpedlg a munkada.abbal megegye-
'
|leku edz€ t t acélláp.
Acélpedgésegyuttes szerszám konstlukcióját mutatjuk be az 5'84. áb. '
A az€rszám 9 Íei|^piát & 17 glapl'apját a ló vezetóoszlopok vezetlk
A 3 acé|penge vágóé|ek 8zegmens€ s ldvit€ | üek' és az t marÍ|calaÍtó.

a. 31515
oó
5.83.áb!a. A gtrmipárnávar végzeft vágás fázisai.

lyeg vastagságe h= 3-l0 mm. Az anyagklhozatalugy Javitható, hogy tóbb

belyeaet hely€rznek el az alaplaPon. €gymástól l2-ló mm távolságra. Á i|
vágáshoz szukséges nyomás p ' l5-20o MPá. Á nagyobb nyomás alká|m'l.
ása akko! szukséges, ha na8'obb 6zruÍdsá8u' illétve vastugablt lenézt
kell vágnl, vAgy ha 3-7 mE.Íe csökkentjük á bélyeg h magasságát' an
takaÍékosségl céllal'
A gumlszelsi'Ámmal .réEzett váEá.s eÍőszukséglete

F=A p.

abol A á gumiÉrna ÍyomT felulete' a p dyomás az el6zők szerint l5.

2m MPa. A gumíszerszámmal lyukasztás' & alaknyomás is végezhetó' .
kivágáBsal egy muveletb€ n . Á Íeldotgozhatranyagok:
alumintum
gluminiumötvözet
' |ásyacél',,Ía, Íéz-
ötvtzet
e|itÍás| s tömeggyá.tásban vékony leÚez€ k bo' .lsósúban a fóliábó|
^z < 0,l mm) készul.dáÍabok ktvágásáTa
(s használják. Kltlóntsen elón) |bre' Ácélpelgéskivágógzetszám.
ez az e|iátá6, ha a kivá8ott dalebon . nem tul éleg konturral - minlól
vllÁmlnt a 2 betét közé szoÍosan vaíÉk íllesztve és racasztva.
kell atraknyomással kialaHtani.
. 2 3zerszámelemek kulönleges mioósegu keményfarélegelt-lemez- ^z
llln6k. Az acélpengéIea vágóerdt a l0 nyomólap adja f€ l . A szeÍ-
.l.mcket a ll rÓgzitett vezetóléc a 12 mozgathatóvezetóléc és a 13
lu$zltl a felsórés'h€ z . A lyukasaást az 5 lyukasztÓk végzik. A
5.3.4. AcÉlJENGÉs KIvÁGdszERszÁMoK |'o szorult, klvágott dalabot a poliuletánból készult 3 kilökő távo.

|'oí8zóm álsr részéna ó ktvágÓ bélyeget' amely e8yuttal a lyu.

A szerszámayáltás ki'ltségénekés elóárritása idószuksesletének(3ll vdtT|ap,a ts, csavarok Í€ z itik a 7 bélyegtallrkPboz' ezt pedlg
kentésére3zámos megoldást dolgoztak ki' A vágószerszámoknál J l7r|. Ó llom€ k fogják a r7 áhplaphoz csavarozott alátétiez. A huuadék-
számelernek méreténekés 62ámdnak éssz€ r ü csökkentésére' az elcnInt
olcsóbb' könnyebben megmunkálh ln H,iI l pol|t|ÍorlÍnlehüzók távolilják el a bélyegról.
konstrukclós € g yszerusi!éséret
a !öbb€ z ü felhaszndlható elenlek ü|l1 vi ldtható, hogy a szetszámház, a nyomo]'apés a vezet6-
kezetÍ anyagok alkalmazásáÍa,
'.|óp|tóib6]ÍclhAsznÁlhatók,hasonlT méretudarebok Íe|szerszámozÁ.
Ilmétcl|6n
134
t35
 Az acélpengésktvágÓszer€ á mmal vágfiató lemezvastagság 0'04. fellépő terhel&eket tartTsan elvls€lhesse. A kidobó' lu. a lehu.
12 mB; a vágaídó deTab mérete € g &zen Dagy lehér' pl. karosszérta polturetán rtrgók méretezfuénél ílgyelembe tell venni, hogy a lebuzó
elemek nagyméÍ€ t u téIttékeiis kivághatók. lmt helyzetbedminllhum 0,s mm.el ma8asabba vá&élnét(5.85.
A vágási vonal hosszabb legyen n€ y obb ó0 mm.néI,€ g yébkéntaz acé|' a)l továbbá' hogy a vágóbélyeg 0,5 mm mélyen jár a vdgólapba. Igy
pengé66zerszám eLóállltása nem gazda3á8os.A vágással elérhetdpontossá8 lehuzó elemek szuk€ e ges i'sszenyomódáge f = s + l mm, Bnnek Ksebb-
kAsztottfeluleteknél +0'02 m!n' a klvágoctkontuxnál1(0'05-0'l) mm' k keII lenni a lehuzr elemek kiinduló vg8lagsága 40 %-ánál. A kldobó.
A szelszám életta'tama maximum l mllüó daIab. Két élezéskijzött kb. ó és a lehuzóer6 a llylÍóerd 5 %.a;
40 ezer vágás v€ e zh€ t 6. Á szerBzám gyáÍtáBi költsegében elérhetd me{.
lakarttás a hagyomány€ szeTszámok költs€ é hez viszonyitva 50.90 %. Ftt = Ft. = O,05Ls. T, (s.46.)
Az acélpengéskivágószerszám matricáia c = o,7.0'8 % karbontaltíl'
mu, 8yengénötvözött acélszalagból készul' a vastagsága 2'I.4,2 mú, ol L á vágási vonal hossza.
gzélesség€ 25-35 mm. Ezek a szatragokhajlithatók' tehát ives és sarko,
A vágóbélyeganyag. általábal 12 % k!ómtartalmu (KD € z erszámacél.
v4góélek is készithétdkbelőle. A haJlttás ponrat}anságámiatt' egy-egy béIyegvasragsága 10.50 mm' a vágandó lemez vastagsé8ától' anyagá.
váaóél szegmensen c8Ak e81 éles salku hajlitást célszelu alkalmazni. I B Ínunkadarabálakjátót fuga6en. A bélyegleatöbbszö! lrp alaku'ezéÍ
szegmensek ositásál egyébkénta vágást konlu]: sarkatnál kellelhelyeznl'^ € t lenul relcsavározhatóa béty€ g |ar|TÍa
(5'8ó/a ábÍa). Ha azonbank|s.
Az ácélpeígétb€ € p ltés el&t HRC 56.57 keménységuÍe hókez€ l tk'
Áz acélpengeá8yazására szolgáló matricátartT mugyantakötésu' vi7.
felvételle nem hajlamog' préselt réteges falemez, amelynek hajlitószi.
|át&ága 24o MPa' nyomószilárdsága 190 MPa' szakltó8ziláÍdsága l40 l.A03h,
A xétegeltl€ m ez vastagsága 20 mm. Az acélpengenyomvonalál a matrl(r
laltÓba dekaptÍ fu!észgépenmunkálják be. A befüréBzeléstp 5 mm átnr.r
j|l furatokDál kezd1k' melyeket a vágÓélek € g yenes szaka8zainak megho!'.
szabbbitott voulába fürnak. Á kiftltészelt nyilás szélessé8€ 0'05 mm'cl
kisebt're készitend6,a b€ e pitésre kerul6 acélsalag vasBggágáÍ]ál. Etrn.l
betgrtása azéIt is fontos, mer| a fu!&zeléskor ktes6 d.rabot' vékony.hl|
ra m'lnkárva szoritó betétként használják fel (5.85.ábrá)' szereléskor l|,
acétpengét b€ s ajtoljÁk a matrlcafartó és a betét közé, a rögzitéshez n](|'
gyanta fémÍagasztót alkalmaznak.

A klvágTbélyegrÖgzitéséÉkmódjai.
'á'{bra'
t|| r vágandó darab' akkoÍ a hágyomÁnyos bélyea.befogásokat keu al.
lm.znl (5.8ólb áb,ra). Á vágá8trál szukséges oldalodkénd vágóÍés a l€-
|ladág 4 %.a.
At océ|pengésklvá8TgzeIszámbán a 6áv me8vezecéséteés utkozteté.
. tuITÜ csapokat alkalmáznák. A sávteÍv készítéseko!flsvelemb€ kell
s.85. Az acétPen8€rögzitése. t| . .uukB.fes htdszél€ s séget (2.3) s és a szélhutladékot
(3 -4 )s. Az
fi|n.nó| véLonyabb,tll. a kis szilárdságu anyagok vágószeÍszámábn, a
A kidobó és á tehuzó 90-95 shore keménységrpolluretánból kó:l/(l'
me|yet mu&yantarasasztTval rijazltenek. A poliurelán .nyaaírá-n |'|n|,p||.
aedhctő í€ l (lletl nyomÍsn.kIeg!láhb l0 M|'a.n.k k.ll |.loIc, l]()irvl/ ]l,. t3l
Iilí
sávlehuzóval szemben ell€ n taÍtÓ poliuÍetán elemeke! kell Íagaéztant az
FEszi]LTSÉGI És llervÁlrozÁst Álr-lpor e HAJLlToTT
acélp€ n ge kÖIul. Ez esetben a szélhulladék é5 a hidszélesség 2 s-Te
ANYAGBAN
veh€ t ő fel.

Hajutás során alakváltozás csak a sz€ I szám áltál Mtárolt l€ í n6z féBz.
á hailítási gócb4n' ill' annak kölnyez€ t éb€ n megy végbe. A vlszonyok
mzéseko! k('llönbségetkell tenni széles (b > 3 so) és keskeoy (b < 3 Bo
5.4 A HAJLÍTÁS
bok hajlitása ktzött. Ha a ha.ilirandó lemez szélesnek tekíntheld' akko!
.zélességirányu alakváltozás elbanyagolba6 9,): 0, vagyis slkalak-
á|lap otról b eszélhetunk . Abban az esetb€ n ' ha a munkadaÍ.b kes.
A hajlitás olyan képlékenyalakitó nilvelet' amellyel az e|lsÍeg!árt.
, akkor a szélesség iTánybán is számoitevőeÍ alakváltozó lemezbén
mány egyes feluletei által bezáIt szöget megválloztatjuk. A hajlirást igel Íeszultségiállapot lép fel. A deforínálÓdott keresztmetEzet alekje az
elteÍjedten alkalmazzák az alkatrészgyártásban lemezek' rudak' c3óvek, p!f
16. áblán vehetó szemugyre. A lemez szélesedés€ oehle! Bzerlnt
fllok feldo]gozásakol. E témakör keretében mi csak a lemezek hajlttás|l.
var foAlalkozunk.
A hajlitási muveletet hajlitóbélyeg és a hajlitó matrtca kijzöt! végzlk' o,4 ___l_ ( s ,4 7 .)
A szeTszámok és a munkadarab alakja és mozgása alápján megkulönbö,.
tetunk szgbad hailitást, félsullyesztékes, süllyesztékes és rengő hajlltás|
(5' 87.ábra). A szábad tBjlttásnál (s.81/a áÍ'Íá, egyik szerszámfél sem

5.87.ábra' A hajrrtás kuli'nbözó mTdjai.

h at át ozza me g a d d r a b p o n l o s a I a k j á t . A fé lsuI lyesz té kesháj litásnj l

(5'87l b ábr a) a m á t r l c a k i k é Pz és em e g e g } e7ik a munkadar abé val;
ilyenek az egyetenes hajlitT sz€ Í számok. A sullyesztékes hajlltás (5.B//B
ábra) szerszámai előtÍ! ha.'lásszögu€ k ' igy pon.os hajütásra nyillk lollí.
tő6ég' A leng6 hajlitásná| (5.87/d ábra) a két pofa közé fosott leme7l'|'.n
gety körul forgó haTmadik sz€ r számelem hajlitja meg' áz előirt gzllfll'F|l' l'.hr n' A hajlt|otl k ereszlm e|szet tor2 ulásá.
|hó tu8kér6ltávol eB6 külső anyagTész megnyulik' a b€ l ső oldaton
PtrUB rnL!rijvldul. A darabon található e8f olyan réteg, ametynek a
ll {zono8u kllndulThosszal, ez a semleges rét€ g ' A l€ m ez vastss-
H|-r€ csi' k k en. d e ez a k esk eny |em e7 haj|ltásak or sem hA|ad -

r38 n|I á
t39
 Az alakváltozás számitásához tét€ l € z zuk fel, hogy b >> 2 so méret
vlgzon}'u, e8yenletes szélességuéB vastagságu lemézt köriv alakura hajli'
tunk qgy' hogy a leo€ . á csak nyomatéklerhell (5.89.ábr.). Ekko' az érln.
tő tÍányu méInijktnyulás nagTsága|
(rN+9do(.ÍNdT(
_J_ ( s. 4 8 ).
rNd4 tt't

o . b .c '
.áb!a. A v alaku gullyesztékes
h.jLtáB folyaÍnat4'

5. 89' ábra' vdzlat az é.Ínt6trányÜnyulás m€ g hatáÍozásához' 2. SEMLEGES RÉTEG

^
Ha a semle8es réteg a leméz k.'epvonalában van' akkor a l€gna8yobb
lás a l.m€ z feltlle|én A. 8émleg€ s réteget elsősorban a kltelltett
. métet meghAtlÍrozáse mi,.tt
(5.4e,) sejh|:se: rétegtrosszameg.g'yezlka bajlltandó
:l"-.l11'Tl"."l :
a ;&e8 helyzetea hajlttá! toly. -
Í,::-l.j'",:':.:::z*:t. "",n.i"g""
":l,:1:'^.^.''T"" k;p€ t
€ na8y sugáÍon vé8zottháJlllás.
".""tagságáh-oz
. lemezkozépvooalÁbao
i::Tj9:-:i3 ú.ly"""r.ait.t..e i"irí.?"r
Éz vastag lemézek hajlitásakoÍ igen Dagyság! lehet, ezélt repo.
:"**.Tn:*:].'1 :':.ott zó-nalrányába e
dés keletkezhet a lomez széleÍn, 'elent6s n}'l!t szélu daÍabot hájl|.
különösen ha 'oroirr "i. vtszooyitoI
az rh bajlttásí sugáÍ és az so lemézvasta8ság "".r"gJ"..i.-
és
llrnk. Ilyeí esetben töÍ€ k d
€ Í'l kell aÍfa, ho8y a hajlitás tengelye a ttenflr. 8zögétől fugB- Klszám|rÁsáÍg az
tés tlányála meróleges legyen, és a vágási 3oÍja a lyomott oldaka oi.
sén. mert ezáltsl c8ökkent}ető a berepedés velóBzidu3ége.
A hajlltÓ-muvelet soráÁ végbem€ n ő e1téÍ6jellegu kt8 éd (s.s0.)
lek€ÍekÍtésl sugalu béryeg8€l vé8zen v 'olyamat alaku stluyeíZtékes hajlitásníl
(5.90.ábra)' Látható, hogy nggy BWaÍu bélyeggel hajltva a munkadarA|' .'okál' ahol a 5 koÍÍekciós téEvezd ef,tékétaz
elválik a bélyegt6l ée ezéÍt az alakitás végénvisszafeté ketl haiuianl . 5.9l. á5ra diag-
ól kcll klkelesnt az rkls fugevényében.
Áz Ík a köz€ p es sugeTat
lemezt. Emiatt a hsjlitott 6zá]rak beÍelélugóznak' ami a hajlitást tszl'|
pontattranságátfokozza' A sz€ t szám és a munkadarab gorbuletet aktor l rl ' rh + 3ol2. A dia8ramon látható. hogy gyakorlatilag
csak
Dek k.'zel €8yeíl6k, ha a szetazÁm lekeÍekitésl su8pre Í} = 0' 15 w' .o < 5 vbzonyu heilitásoknát kell sámolni a sehlegeE
azotzatér'yjid fugg 62 anyag szttárdságától. Lágy an}ngollra nagyohb'^l. rétegelto.
ményebbekreklsebb a tétryezdéftéke. ," kltüntk,ho8ykisebbbajlítási6zögnéIjelentkezÍk
na.
!.il;'.iil;:
140
l4 l
rr{-br1
 (s.s2,)
2.N 2.ha"o

n{ .z8kit@róba szakadásakoÍ az €ffekttv nyulás e kontrakciTval kifejezve

gc (s.s3.)
p
-t a5 (5.5l.) egye nlótleneég tÉb ehely ettesllv e 6 2 (5 .5 2 .), (5 .5 3 .) képleteket,
6 a minim ális hájlitási sug ár:
Q1
l- 22
a3 \ - B ( s. s4. )
22o
Q2
at kollatt számitásók megkönnyítésé!e
0
L 567 (s. ss. )
rr lso
üsitett formulát is használhatjÜk, ahol s k tényezd&téké. kulötr.
5 .9t . ab. a. É korr€kclós ténvezó a Kteritett hosszusáq számításí
^
lnyagokrá az 5.5. táblízatban fogtalruk .}ssze.

Keakeny, b <3so leíD€zek hajutásakor számottev6 lehet a vastút. 5' 5 . tábliázat

ságcsi'kkenésis' amely megBehezttl a semlege3 réteg pontos meghatáro. Any^gtéDyez6 a minimálts hajlttást sugáÍ számitásáboz
zását.

mez 0' ó l 0'ó AlI;r k ó,0

5'4.3. A MINIMALIS HÁJLITÁSI SUGÁR óacéI 0' s Ál fk 0,9 AMn I 1,0
óálló k 2,0 tk t,2
ÁlM93 I 1,0 k 1,2
Adott vastagEágu lemez 'hajlitásakor fe1lép6alakváltozás a hajlitíNl tltlE 0 ,8 fk I,3 AlCu I 1,0
sügáÍtrl fugg. Ha a hajlttÁshoz szukBégesatakváltozásr a lemez anylgll I t6E 0 ,8 ÁIMg5 I 1,8 n 3,0
nem képe6elviBetnt lepedéB néLkul, akkol a hajtitást két muveletb!tr' nltes 0,5 fk 2,5 AlCuMg l r,2
betr6ó lágyitá66al keLl elvégezni. Ezélt a hajlitási technológiák tervc'ó 0,25 AlMsT I 2,0 n 3,0
meg kelt határoznl az enyaga megewedhetó legkisebb hajlitási suaóÍ || 0,3 fk 3,0 AlCuNi I t,4
6ágát. A megeogedhető Le8ki€ e bb hajlitási 8ugarat elméleti uton ugy hll| lr ó 3 0 ,4 AlMgSt I 1,2 k 3,5
rozzák meg, hogy a kulsó anyágrér€ 8 ben sem engednek meg nagyobl) óÍ 0,4 n 2,5 MgMn 5,0
tólÍányu nyulful, mlnt e azakitóp!óbatett szakadásának helyénfellépó t'tv. 0' ó Alsi fk 2,5 MgA16 3,0
tiv nyul&:
.| lc|óbcn 3zerep|ó betuk i€ l entése:
€,..* < ÍÍ-
(5'tlr
|| Ík: íá|keméiyre heogerelt' k: reményre hen8erelt'
€| |.
A semleaes róteg ellol.ldásától eltekintve' az (5.49') kópletbő|r,IUlJ|||.t
tor ÍeltóPi' |egnlryobb nvllás'
l4: f
5.4.4. A KIINDUIő LEMBZMÉRET MEGHÁTÁRozÁsA

A lemez kiinduló méletét' a hajlltolt részek semle8€ s rélegeinek hodl

szát és az egyenesen .naladó régzek hosszát összegezvc kapjuk mes.
5.9l' áb!án fellunlétettegysz€ r u szögb€ n hajlltott álkat.ész elő8yártmá^,

L= tl+ rNc+ t2 ,

vágy áz (5.50.) Íigyelembevételév€ l

L = r r + ( r h, - l- ! la * r, (5.57.)

Ha a hallitás su8ala rh < 0'3 so' alkor á |emez haJlitásakor a |'.

|ltási góc kölnyezete is alakváttoztk' ezért az (5.5ó.) képlettel számotl
rtlék hosszusá8át korlrgálni kell (0, r-0,2) so értékkel. Ezze| az érÍék
a Lágy anyagokt|áIcsökkentent, a keményanyagokÍál növetni keu a kiIn
dulási hosszt.
A hajlilott daÍab méÍete mi en igyekezetunk ellenéle, a hajlttás ío
lyematát beÍolyásoló nagyszámu tényez6 miátt, pontatlan lesz. Ezért, h.
az alL.at!ésszel szemben kulönleges pontosságÍigényekettámgsztunk, 1|l
a darabot Íáha81ással keu elkészlrent és hajlt!ás után kell méretre ví !.0 63 p 6
í---.-
92.ábra' A K vis'zarÜgózási tényczó me8ietározására alkálÍnas
diaglam.
5.4.5. A LEMEzEK x.l';urÁs ur,{lI vtsszrnuodz,is.l
hónyadosánakfüggvényében, kulönbozó anyagminÚséaekle' Az 5.92. áb.
l.löléselvel a visszalugrzási tényezd
A feldolgozandó anyag egyes réteget alakltfu közben e1tér6taényhóv a, rt + 0,5 so
tell szenvednek. Á lemez belse.iéb€ n mindig' a bajlitás befejezd stj(|lu ,--a_i_
ban is vgnnak olyan rétegek' melyek rugalmas állEpolbad maradnak' Xl
K: =
0-'5%- ( s. s8. )
nö3en A keményebbanyagoknáI ez€ k a rugalmasan terhelt rétegek a ||l|ll|
er6 megszunéseuún, a leterheléskor al,akvállozáshoz' visszartgóz!íxh dtrgram.a,= -r-+m€ g a
9oo-os hailitá6hoz adja K tényezó erték&. Ha
vezetnek. EzéÍr a munkádaÍabotklsmértékbentovább hajlitják ugy, tl't'
fr..l||ráBcl( szöge eltér 9oo-tót, akkoÍ a rügózás szöge e goo.os hej|i.
vtsszarugÚzás Ütán me8{elelő gz.8beE álljaDak a hailibtr felulecek' v| trrtozÓ rugózágból llneárb k(ielitéssel haÉrozhatÓ mep.
rugózás szöge az enyaa szilátdságán klvul, nagymértékben ^
függ A ll]lJ||| A vlfid'sltrÍ|ózás lgen Eok tényez6tól íügg, ez&t a hajlltott darabok
s|lgi|Í & a lemezvasta8ság vlszonyától Is. Ezt szemlélleti az s.92' l||
.| ,6lcnt& mértékbén eltérh€ t nek egymástól, aÜrak ellenéT€ , h T
láthato dlagram, amelye sullyesztékb€ n végzett hajlttáskor a leDlcz tl|
B'Grgzómban készultek. Bzen \rgf 6eg1tenek,bogy g süuyesztékes
haj|ilott és rk2 vlsÁzaru8ózott közep€ s gugaratnak, i||. cí q Á}| ..nól utánnyomJák(megvasalják) a lemezt á báilltott fészen. I|4Imó.
2' | I lcm.' loróbban rugalmas ált,apotban1ev6 !é.egel ls nagy!észt kép-
n € k h án yados á t t u n te tte f e |' a z 1 2 h a j t ttás utáni sugáI é s az $,lcnlr /v't|
ó|ll|t' olh| hozhatók , € z érl a v isszáÍug ózás m ér|ék e csok k en, a d ár..
Íro|l|oriágA JlvüI. hajltrott Íészle koÍldtozódó utánnvomáff
l 4{ 'óny.g€ s en ^
r45
l-}É

nagy € Í ót iaényel' ugyanis a szukségesnyomás nagysága a folyási határ
30{0 %.a. A nagyobb nyomást a vasta8abb lemezeknél kell alkalmazni.
vékony lemezek vls8zafugózása a hajtlásr vonal kongtrukciós kiála-
kitásával ugy is csökkenthetd' hogy az 5'93. ábÍán látha!ó módoÍa hajl!.
U alaku dárabok hájutásához használt sullyészLékszelszámokhajlitó
kÚlönösen goddos.n kelt € l készitenl. Az élek egyszeru lekerekitése
95/a ábra ) esetén a ha.ilitáshoz nagyobb er6 szukséges a M.iutás kez.
! s az ilyen él gyorsan kopik. A tapasztálat szeÍint legkedvez6bb az
zleszelu élkiképzés (5.95/b ábra). Az oldalankénti !és a szerszámok

(s.s9.)

J
5. 93. ábre. VisszaÍugózást gádó keresztbordák.
tott élen helye.ként, a ha.iütás tengelyéfe meÍ6lea$ benyomást' kereszt.
bordát képezunkki. Ezzel a megoldással a vis8zarugTzás elháÍyagolhak'
méitéküte csökken és merevebb lesz a ha.ilitott darab' az erószuksóg|e|
Pedig neE! változik lényegesen.

5.4.ó. A llAJLITds z ERs zÁMoK Az U alakÍa hajlitó sz€ Í szám lekerekitésénekhatása a

hajlitás er6szukségletér€ .
tel határozhatÓ me8. Az U alaku darabok fenékdomborodásáoak meg.
A stkeres hajlitás fontos feltételeaz aktiv sz$számelemek m€ a feleló ére gyakran használnák ellenbélyeaet(5.95/b ábra) amely a hajlitó.
kíképzése;a helyes konsttukcíójü sze.szám. v hajlitásnál(5.94.ábrá) ínaxlmumát csijkkentl é6 a matÍicába beszoluló darab' eltávolit]ását 1s

e,L"Lüe&
.br[. Lemezplofil hajlitása egyeremes hajlitógépen.
5.94.ÁbÍa' A sullyesztékes hajlitás szerszámának jellemzó méretet.
b[l. hüjlÍiÓszerszámmal kész1tétlzárt plofil gyártás1 fázisalt mu-
az alsó 8zerszám ha.ilrtóélelt RM = (2-3) so sügárral le kell k€ r ekllcnl' .r 5.9ó.ál}ra. Az alakitÓszeIszám alsó fele négyzetbefoghró mé-
!é|t'Úl.uen vdlasztott b€ m unkálásokkal készttétthasáb. A féls6 szer.
hajlttóélek távolságát w= (5-l0) rh-ra' á matlica(lreg lekeÍekitósó( |l . ^
tÉío*ó3ároazonos kiképzésuÍelÜletekszolgál'ak. A szerszáÍnok
= (0 'ó . 0'8) (r h + s o ) - ra c é l s z e r ü v á l a s z ta n i. H a Utánnyo m'st átkr ttr u,l||lh $ háJ||tódlhoBsztól fugg' általában 2 m-.6l 6 m-is változhat, de kó.
l|] ||l hodBzu szelBzámokat ts. A szefszámolQ! cayetemes éthai.
a kk or A l e ke Íe ki t é s m e a e g y e z i k a m u n k a { tar .bku]ső tl|NA fával.
t46 t47
 vagy hidraulikB muköd.
lito saitóÍa gz€ r eük. Ezek a gépek mechanlkus,
de több m.teI hosszü aBztallal készulnek. A korszeÍu
;é;l.."";*;'"'
ktvánt szeÍslámokat mun*a.
cüji.iiie'"*"' i'""".amvezérléssel lehet a
helvzetbe állltáni, valaminl az o.*o"o*"..li'á"l'ii."'*azott
hejlitószerszá.
A zárt áltványu és a c 6llványu pr(
vezéér!éikuIi' pon|osabb munkadárabokhozve.
..t."á"*io'""É.wn
)..i."?í.*" épi(eltala}itó elemekb6tillnJk. EaygzeÍú
prés(u
mutatunk be az 5,97, 6|:rfu, melyet forgattyus
".*"a.házba
-iiii""é""a...

Hailitószerszám leÍde vezetésu hajtÍtTpoÍákkal.

5.99' áb!án látharT Íerdénvezetett hallltópoíás szelszám több
^zmuveletet végez egy lepésben. Az I Iel.dócsápPal támasztott 2 ék
.n8edi elmozdulnl á 3 hajlitoPofákat á hajlttás elsó szakáEzában.
5.97.ábra. Egyszeru Bullyesztékeshajlltószerszám ra hajlÍás után a bélyegtalpa fe]utközlk' és a baJlrtópofák a4
a 2 Ffqs*p
Az l € z o8hajlitó bétyegel
uzemellemek. "n:P.:^.^1.:ll.,|
pdlyán elmozdulva elvégzik a szárak további hajlitását.
eI len
A bilyeget elÍc, csappsl bi7to st||'ik' los U alaku munkadafabok gyáÍtd3ához haszn4lható az 5. l00. ábrán
tik a aép nyom&zánjába. 'r dulás
;i:""ii''';J;;;;;,;.;;á"r"ot'""tv"";"er"
":.: yl*:.'.o--".'."':1'j"".':'.''''];
mozsó-m'N|.
szerszámkonstrukció' amély lehetdvé teszl a szí.ak visszárugTzá-
*;::'á"'ffih..;ii-.* i"l*E,"*'- fua86leges -iÍ^ányba
penzáló tulhajtttását.
az 5.98.ábÍa szeÍlnt. öngyölitéssel készttettalkatrészek . mint péld4ula csuklópánt Íelek
i*"ii"r"""o*r cétszeÍukészttenia szeÍgzámot tanF a munt.l.
i] megfe|e|6helyzetbenaz l és a 2 Csap ltá8ához az 5.tol. áb!án láiháto gzerszám használhAtó' Az el6hgJlÍ-
Uss zekÜfret.sl.Úll' Ítrgós ékkel vezélelt 2 nyomólap megszoÍltja' és ezután
í s láaaocsapor< rugóspáÍnávál vannak
"loo"a'..a"v.
;;.'.-bf;í;;;.
az l
y68 €lvégzt a 1emez göÍgyölltését.
darabszámu, szalagból vagy huzalból készltett bonyolult' sok.
e16átlltható' kisméretü munkádarabokgyáÍtásála hajllto auto.
ÍóJleszteBekki. E8y BIHLBR gyáÍtmúnyuhajlitó automatagépcsa-
üsltett kinematlkel vázleta láthato Az 5.lo2.ábrán. A gépet mu-
M vtllamos Botor HM fokozatmehtes hattTmUvó[ keresztul lendke-
hclt meg' m€ l yról a mozgást TF mágneses tengelykapcsolóval és
l.l Ádjuk Át az NK oapkeÍékÍe.A napkeÍékugy van csapágyazva
|.rdc asztala alá, hogy az .sztalon készltett nyllásoton át az l haj.
.k l.l Íoag8kereketvell0-l5 kulönHző helyen kápcsolódhatnak
.thcz. A hajltto egységekbén a íogó mozgást áz l.2 biltykös tár.
lh||tj lík d l hAlAd ó m ozg ás9 á. Az l.3 alek lró.E y E eg g zánjára sze-
|. hrj|ltó ízcÍszám lökethelyzete átltthátó' a szán vtsszáhuzását 1.5
l. í6|(|olgoz{ndó ányagot egfeng€ t ó szerkezeren keregztut a nap.
^
huk(l(l|otottmochanlkus elótolTmu tolja elő, az ugygncsak a
nfihlljtott 2 .ajtoló ery31rl)6' ahol több lépésb€ n vé8€ z h€ t 6k lyu-
5. 98. ábl a' El ó l y u k a s z to tt m u n k a d a rab mór etl)o n|T{h.|J l|táÉn. 140
t 48

,'Ő.
 I
Il l r
lr

tl

5. l00'ábra. Tulhajlitás bil|en6poÍákka..

.br8. A Bihler automala € g yszerÚsitett kinematlkai vázlgta

kl$tp6' elóalakitó mllveletek. Innen előtolva a sávot, a haj|itandó
! az ásztal közepére kerül' ahol a 3 egység a hájlitó szelszámban
3 darabot' hoay a l€ v ágás alatt ne mozdulhas8on e1. A levágás után
..ztalára sz€ r € ] t hajlttó egység€ k elvégzik az alakitást, majd a 3
k|dobja a kész mrrnkadalabot' A bajli.T automata pelcenként - a
bonyolulbágátol' a muveletek je1legét61 és számától fuggd€ n - r00.
munladaÍabotálllt eló.

ERő- ÉsMUNKAszíJrsÉcLere

h.l||tí llho z s7 uk s.g es álak ttóefő m eg hatáfozásám k az áz elv e' hory

I tí É'6|"n2 ám okletszőleAes helYzetéb ena m unk ad a!ab Ía átad ott erők
i . |. l |. í l : '1Í y o ] i ' ő r / . . . / j:| | l r ' EÁ s l ' \ l ' / l v t ' ' ' ' nl ' t.|á nr Ói]o 8Ycz|kd (tor]rbhn]lItísához szuk sé8 es ny om a|ók k !l. haj-
tr á|tllu|l ÍoII{lő cIők v tZH' líll|tí|nv eg y uk llÚ l(lL lk .nt u v sluk^L l s0 ly .
t 5(l
t5 l
 adód.i eÍ T'
lyesztékben végzett hajlitást. A s z e ! s z á m ról a munkadaÍ abr á
terheló nyomat.k
}et az 5.103. áÍrEa Íaíta|Ínazza. A keresztmetszetet

M= F (5. 60.)

v*- ,
ÍLX .ábra. vázl.et a hajlirási zÓna egyensul}'l egye etén€ k Í€ l lrásához.
V' lyÁsi feltétel a hájlitásnál

5.lo3.ábra' A v alaku süllyesztékehaj[tás erójátéka. "f d = +c k- ( 5 .ó 5 ' )

Az 5'r03.átÉa alapján ez abr szeÍszámÍól átadódó erő karja
, abo la +Ck f a huzott' a - c kf a.nyomott zTnára érvényes'szé-
x = rN . cos &/2, (5'ól.l
l.Ínez hailltásánál sik alakváltozást ál|..pottal sámo|lÉnmk, tgy

Íeltrha.ó' hogy 2
az alakitóerdre

F =2F sín 4/2, (5.ó2

')
1T
H. a rugalmas alakváltozást szenvedd zónát elhanyagoljuk, akkor az
.) dtfferenctál€ g yenlet' az (s.ó5.) folyást feltétel behelyettesltése
az alakitóeí
Ezeket a Kfejezéseket az (5.ó0.) formulába hely.ttesitve mogoldható, Az rnte8rárási átlandók ebból a fe1tételb61számolhatok
a 6'= 0, azr- rh, és!= R he|yeken'Ezzet a feszul|sé-
huzott zonában r } r^:
F =2 Edlz .M 6.63.1
.N
tsmelli kell á I l a, = _u kf ln ! (5.óó.}
osszáuggég adrdik. Az alakitóeló megbatározásához
lltás nyomatékszük9églcté!. é,= C k,(l - ln ( 5 .ó 7 .)
rételezz,'lk.íe|,'
A íajLtáskor ébr;dó nyomaték meghatÁIozásához
|erholl.
*"i"""n"a"Er sokkalBzél€ s ebblemeztcsak halll!ó nyomalékponto}í.l zTMban r < rN:
"i"jr]ij"i."3*i p"a'g köÍtv. A deformá|tzónáb6nlevő anyagi
leiró egyensulyiegJenletaz 5. l04'ábra jeloléqe|\.l d, = - c ( s .6 8 .)
"ii'r."*nIr"p*j.
A1 é
" r -á-t d r= -. k -íl+ ]n...-\. ( s ,6 9 .)
drr
Í.l'l||lát{ mIndkét zónában

( s .7 0 .)
152
rs3
 z (5.7r.) képret€ t behelyettesave és figyelembe véve, hogy R
ao a hajltásboz szukséaes nyomaték h

Hallildsr >tos r "l

M=c kf ( s .7 4 .'

hAjlítás eIőszükse8lere ezzel és az (5. ó3.) képletből

-_-_-,:7
.2
F= Ckf oa

baj[tdshoz szükséges münka

bs2
= C kf o q.,
W= Md (5.7ó.)
4
.( a hajlÍtási szi'g.
5. r05.ábra, Feszultségek eloszlása á hajlitásnár' ideálisan meIev k$' Más alaku darabok hailitásának er6Ezukgéglete az e162ő gondolatmenet
lékeny altyag!á (folytonos vonalak)' keményedó anyagla lnt hatáIozhatÓ meg.
(s?aggatott vonalalO. áz 5.4.5. pontban mái emlitetruk, hqgy esetenkéntutánnyomást kell
lÍnazni a vtsszalugózás csi'kkentésére.Ilyenkor a hajlitás beíejező
A feszültségek eloszlását á hajlitÓtt darab keresztmelszetben az 5.l()5' 8zábaD az eró és (5.75.) kePletbőI szdmolt éÍték tobbszörösét is
ábra mÜterja tdeáltsao keplékeny és keményedó anyagÍa. . v alaku bajlitásnár szukségeser6
Az eddl8lek álapján a semleges Iét€ g sugafa is meghatározhalÓ .h.
bót a felételbdl, hogy r = rN sugáron o'r értéke mege8yezik a h||. F = p. Asinol/2, (5 .7 7 .'
zott és a nyomott oldal fel6t közelitve' va8yi8
pE (0'4.0'ó) RD0.2' A az utánnyomásnát
teIhelt felule!,.Í ahaj.
.zwe. Ha Az igy adódó eI6 meghaladja a lendelkezésre álló gép
^ c t .r n | =.c k ít Í -j I_ ' égét'akkor a bé1ye8Dyomófeluletétcsökkettteni keu, a haj-
'^N
!é.zre kelt korlátozni az utánnyomást.
tnnen egyszelusllés utátr a semleges réteg sugala
ar-''-
rN = Í h. (]j '
[ /R
A hailitághoz szukség€ s nyomátékot az MÉLYHÚzÁsA
M - bJ 1 6 r l r d r (\'

lntegÍát adja. Az (5.67.) és az (5.ó9.) egyenletekkel lhólyhuzás az egylk legelreIjedtebben alkalmazott lemezalakitó mtl'
'tN A - mÚlyh uzási m uv € l eL tel lem ezb 6 l lteg es te$ hozható |áre' A
f R
v= b c k rLJ , , - r . fr . a . - J "t
(r+rn:r.o.
ul..hlk két alaPeseté| k Ulönb óZleIik m € s I a falv ék ony i|ás nétk Uli
l{lt. amlko! az előgyártmány Íalvastagságát szándékosan nem csök.
tt't
I- | .ói n Íu|vókonyitó mélyhÜzást, amelynél a hengeres edény falvastag-
*' - .16rr nlegh8tározott mértékben csökkentlk.

= r' c r<,( -":

Rr r
ln -t-j:+ "(
_------í---l -.i,1
.\ - .tt
t54 t5 5

.-
5'5. r. A FALVÉKoNYITÁS NÉLKi]LIMÉLYHUZÁS

4.5.l.I. A huzást folyamat

A falvékonyitás nélkulvégzett mélyhuzás során sÍk lem€ z ből' va8y

llÍeges test elógyáI.mányMl uTeges testet késztten€ k ugy' hogy az e]ő.
gyáftmányl a huzTbélyeggela malrica üÍesébetolják. Az5.l0ó,ábrán

5. roó.árÍa. A tnunkádarabalakia falvékonyitás nélkulvegzett mé|yhuzó A kezdő huzás során bekövetkezd alakváltozások szemlélterése.
müveletet k.'zo.t. Abban az €setb€n' ha a lemez so vastagsága a Do táicsa átmér&rz
láthatók az egymást kl've.ő mélyhuzási muv€letekkel előállitolt bengere{
eléa nagy' akkor a Mlyeggel végzett b€huzáskor fetlép6 tan.
altatrészek. félkész da]rabok magassí8a az átméÍ6csökkenéssel osszc.
l3 nyomófesalltség hatás]áfa a csésze felsó tészének falvastagsága
^
frr3gésbetr növeksák' 3 fal és a fenék vastagsá8é ets6 kozelitésben a7 o mé'gnó' Ha ázonban az aÍryag vékony| akkor a tangenciális
gyáÍtmány vastagságával azonos marad. tlltséga terrték Íáncosodását idézÍe1á(5.l08.ábra). Ezeket a
e1s6 rnélyhuzomuveleret, amellyel a sik lemezbo uregest tes|ct odott daTaboka. tovább alakiraú 8yakorlatilag nem lehet'
^z el6. kezdó huzásnak (üzemi szóhasználatbanferállitT huzásnak vtrlty
litanak
vagy kopszotásnah, az elsó huzást követő valamennyi mélyhuzást lovíl'||l
huzásnak nevezik.
A mélyhuzott l€ m éz alakváltozásának bemutatásála jelöljuk ki a ||'|||.
előgyártmány teritékén az AoB szektort (5. ro7'ábla) és kövessuk nyojní0
ennek változását az alakitást folyama! so!án. Az aob anya8tész, !Ílolt.
b6l az edény fenékrésze képz6dik' csak kis méÍtékuváltozást szenve(l' .|
fal AabB köÍgyEucíkk alaku anyagrésze pedia derékszögben felbajlik ór
A'a'b'B' téglalappá alakváltozik' A teriték palástor alkotó köÍgyur0 n|n|
anyagrésze tehát a mélyhuzás közben éflntő irányban !övidul (zijmul), !
mivel a vastagsáa változása nem j€ 1 ent6s' i8y sugáltányban nyullk. Nl||
vánvalo, hogy ez a sugáIi!ányu huzÓ és éÍintő trányu nyom Tfe8zu|l s úrnl
hatáEáIa következik be. A mélyhuzott € d ény h ma8assága mlndt8 nl|üyo|.ll
mint a kiindulT körgyuru szélessége:
D -d
o
h> ' ( 5 , /n,) |{ínC k í:P7 6 (|óft
a m é|y hllzó3 k t' zb en.
2
r5ó 157
 Gyákor|ati tápasztalatok sz€ I tnt ráncosodás nem tep fel az első hu.
A ráncgátló nyomás fuga az e|akváltozás mértékétól, a Eélyhuz'ttdó
záEkoÍ. ha sd/Do> 0'o2' továbbt!üzásnál pedlg ha sdld >0'015 fel vastagságától és tulajdonságaltTl' valamint a maEicá és a buzóbé.
tétel teliesul. szemléleteBebbenmutat.jaa ráncosodás okait egy másik ta. kijzö.ti rés nagyságától' TapasztÁlát szeÍint a p. ráncgátló nyomás!
pasztalatt uton m€ h aráIozott Í€ l tétel' amely szerint nem képződtkránc á
anyagmlnőségeknéll-ó MPs közöt. célszofu felvennl. Ap'ránc.
teÍitéken.há
nyomás ajánlott éTtékeit az 5.ó. táblázat taltalmazza-
D -d
---._ < ló . ( s. 7 9 . )
5'ó. táblázet
A mélyhuzá8iÍeladatokdönt6 tóbbségénél ezek a feltételek neín teljesul A ráncgátlT nyoÍDásájánlott éltéket
nek, ezért a szelszámmgl k€ l l megakadályozni a lemez láncosodását.
A tÁncképződésmegeldzésérealkalmazzák az ugynevezett Íáncgádót
Arryagminóség pr ráncá8tló nyomás
(ÍáncBrtr' rárcf%r ehevezé8 is használato€ ) . A ráncgátlóval végzett
mélyhuzáEelvét mutatja az 5.r09.ábIa' Az l maEÍcára helyezett leoezl
["'"]
Acét(so < 0'5 mm) 2 ,s -3
(so > 0,5 mm) , - ,,,
8áreaúz 1,5-2
Réz 1,0 - 1,5
AlÜmtnium 0,8 . 1,2

zásnál stebel szerint a ráncgálló nyomás a

ID 0 ,s D 'l
5' 109.ábfa. A fáncgátlóval vegzett kezd6 huzés szerszám-kon6ttukc1ó]! pt ' (2-3) lo'3 I( - =- -r) + ( s .8 0 .)
a) kettősmuködésu' b) e8yszefes muködésu mélyhuzT sallÓr L -t r00 so
-l
a 3 ráncgátló leszoritja' maid a 2 huzót'élyegelve8zi a mélyhuzást. I1
l.r számo|hatr' aholRm a lemez anyaeánar szautrszilífds&a. Az
az esetben áz alakváltozásl folyama. az er6k sz€ m pontjából a Íáncgátló
.bra diagÍamJamÚatjá'a ráncgállónyomásváltozásár az s lD |eÍ
nélkuli buzáshoz viszonyitva kevésbé előnyös feltételek közTtt megy v.1l6. o o -
l.mezvas|a8Eág fuggvényében Ddldr = 2 ese|éÍe.
Á TáncgátlTvál végzett nélyhuzásnál ugyantg feBzults€ növekmé$y keloll
zLk a táncgá|]an és a huzogyuÍÚlekerekitésénfellépó srlrlódás' il]' ,1 l llyszeres muk.désu préseken végzett mélyhuzásndlá Íáncgátlót mu.
litás és kle8yenesités mtátt. Á ráncgádÓs nrélyhuzÓ eljárás továbbl c| dcélrugóval, gumi (políufetán) rugóval' vé8T leveg6, ill. Ío-
lHl.tluk
hogy segttségévelperemes elkatÍészekis előálllthatrk. l'[yo mdssál. L € j ob b ered m ény a suri|eit ]ev € g ő alk alm azásáv al é!.
Ha a rán.8ár|ó szorltó € r eje nem elfuséges' akkor ráncok kép7&t|l.r pneumalikus ráncgátló' (vagy ah y gyakÍan oevezll pn€ u -
ll' T|*l "
a lemezen, ha pedia tutzottan nagy' akkor ráncok wyan nem képzó(lncl' |! pdrna) szorltó er€ j e a mé|yhuzásroi*o nem változtk. Ezen k|-
d€ leszakádhat a félkészt€ l mék féneke. Következéskéoo€ n a ránctar|ó ol l|' tínc{ill|ó erő kC'nnyenszabátyozhatT az alkálmezotl süritett leveg6
u8'},kell megválasztani' hogy ne répjen fel ráncosodás és az a|kálÍós7 !' t.
kadása se kijvetkezzen be.
A láncgátló erő számltd8ára Q = A ' p' képlel szol8át' ahol
íáncgátlóvalszolito:t felulet nagysága mm2 .- ben' p. á ránc8átlí
 . a és a huzobélyegközőtti iés .a huzfiés
'buzógyuru - Dagysá-

sBr
gától,
- a mélyhuzószersám alyagátTl, a lémezzel &lnttezó sze'szám.
elemek f€ l uletének áuapotítÓI'

vr
trTf,' . a kenőanyagtól és a kenés mérrékéto.
. és at.ól' hogy hányadik mélyhuzási muvel€ t r61
tl "V van 62r.
Minól n€ g yobbak a' métyhuzandranyea képlékenysegével kaPcsolatos
yagvizsgálgll méiősiámok (a kontrakcló z, és a fa'jlagos nyúu"
e. 1
a Ía'lagosvaBtáaságísd/Do),álralábananná| kisebb hu7ástíoko;tot,
l. na€ y obb .]akttási mértékel |ehet m€ g € n g€ d ni. A huzási Íokozatol nasv-
.Ítékben b€ f olyásolja a huzógy{trü RM és a hÜzóbélyeg R* lekerekité'.
I

V 8ugara. Kisebbre válaszdEtT a huzásl fokozat' ha ezeket a Íádluszokat

rgnt'veliuk. Ha
'azoflba'n
akkor a méIyhlzás
tÜlzottan nagy a szerszámot lekerekltésl suga-
fo]yamán, már a k€ r zdeti stádiumban kíkelul á
0 | 2 3 4PM P| ' 'z a ráncgátló szorltásábT],
és € k ko! p€ d ig ráncképződésre
l€ h et szá.
' Ennek elk9íulésérealkalmazbató gz 5. r09/b ábÍán b€ m utatotl
DJdt= 2,o átnera,
5.ll0.ábrá' Á ránc8átlónyomáshatárér.éket szjm 4' ktegészlrdráncgáI|ója. Á kt.gészit6 ráDcgá||ó hátásának
nyal valr mélyhuzásnál. ered-
'exent á ráncképz6désveszélye nélkul 2.3-szorosiira növelhetd a mal-
lekeÍ etitést sug aÍa, Il|. o,4 -lg csök k enthel6 a huzási fok ozat.
A huzási fokozat csökkenrését teszl lehetővé a szerszám mukbdd
Íe-
5.s.l'2. A huzások szám{nak meghatíÍozágg ének kenés szempoltjából való kedvezd megmunkálása' a megfelel6
sebesség' ráncgátlónyomás ée huzórés, valamiIt a célgze;uen vá-
Á Íalvékonyitás nélkuli mélytuzásttál az átméróyá|tozás nagyságán[t 'lott t€ n óanyag alkalmazása.
j€ l bmzés&e a huzási fokozetot tBsználják. A huzásl Íokozat(m) alatt A huzá8i Íokozatok meghaláÍozásako! tórekedni kell arÍa, hogy
az adott
huzTtuske átméÍő és a kl1ndulÓ darab átmérőjénekviszonyát értjuk. v[ .tu munkadaÍabo. oi.él kev€ s ebb huzási muvelettel, de btzlo;ságosan,
a kezd6 huzásnál az € l 6zhuzó fokozát mo= d,/Do' az e1s6 továbbluzái| kadás veszélye nélkul, kevés s€ l ejttel áltitsuk eló.
Ín'= dlld2, a mdsodtk továbt,huzásífokozat m2 = d2ld3 és l8y A ráncgátlóval végzett mélyhuzást technológia ajánlott huzást lokoza-
::ffi: ll5.7. táblázatban, a ráncaátlÓ nélkultmélyhuzás huzási fokozatait
A huzási fokozat deftnÍcióiából ki'vetkezik' h%y rn < 1' nyilvánv{ táblázatban fo3laltuk össze.
'8'
ho8y mioél kisebb az m értéke' sDíál násyobb a mélyhuzásúl felréP.' r Az 5.7. és az 5'8. ráb|ázeiban megf'gfelhel6' ho8y a huzásl fokozat
váltoás. Használatos meg az alakváltozfu mértékének je[emzésére B. l.l a h\'zások soráD niryekedÍek:
= l/Ín átméÍ6viszoÍry'vagy huzási viszo.y is.
A huzási fokozat nagyságB rendkivul Íontos jellemzdje a .l a 4. (5,81.)
- o( -2
íolyamatnák. MeahatáIozásakoÍ figyelembe keu venni' hogy
éÍtéke8zámN téDyez6t6lf(gg: Bm.k az áz oka, hoay a mélyhuzotldaIabokon az alakváltozás elosz-
. dmlnl azt mérésekalapján az 5' ll'l.ábra is
szemléltett. nem egye[-
- a mélyhuzás módszelétől (IáncgáttÓval, vg8y Íátrcgátló né|kutvÉr és
zuk.e a mélyhuz&o' '.'}Í.ll"lll ..Y:I :: :'ákváltozás emlatt az alakitási sztlárdEág a pa.
. az anya8mtnőségt6l, a szemcsenagyságtol' a lemez f€ l uletóncl :'1l1.'(],.
l-"i*"] a.Ie8nagyobb, r""!üJ*""l" e i";;"""Tilí"
| |ogkidebb. " abat o***.c"el6i
Az 5'106. ésaz5.lll. .;i"]."".
potátTl'
. az adyagYas|agsá8tol (so) i.y .' o{ymísl követó huzásoksorán a huzóbélyeg.i'arg i."ji'i-
'
l:l"::l'^i]1'::l1..."e " a palást
a lemezt' rrgyanakior
.rI i'l|írtbá{u az etőző
-Iészén-teIhell
- az alkatrész átmérÚjét6l' ilt' loÍmájálól.
. a huzógyurü és a huzóbélye8 lekelekités.'t6l, n.|'lÍ{|l-.n at.titásot miatt
;'.;;o.;;;;'';il;":#:.i'"I'ffi'"]T*ij.;
ÍÍll;"T.]
lTl
 5 .8 . táb táal
Héngeres alkatrészek láncgátlo nélkllli mérÉüzásának huzást fokozatat

.{i
iö
? Huzási fokozat
Ú js
B< .6

I 2,O
2,5
o
2,O
9,0

E
69*
H !*
E

z E'
'o9d
=E r
í iÉ
n; E : P
56 >

9só
É.
E
l..t'rtr. A m.5lyhuzotthengeres munkadarabatakváltozásatnák fiért ér-
n ir tékei a mertdián ivhossza mentén.
ll|óiór€ muve]etról muveletle növelni kell a huzási fokozátok éxtéké!.
tt d {ttmór6jü' h magassáau s íalvasta8ság! hengeres munka.
.|l.tí||ltÁsíhoz szükséges mélyhuzási müveletek számáMk megállapt.
Iimorn| kell a terltéknagyságát.Ennek meghátározásátaz 5'5.4'
;; tár*y[lln lószletesen. Itt most tekinrsuk ismeÍtnek a D teriték 4F
Mlvo| o íalvékonylrásnélkull mélyhuzásnáraz s só' igy a
^J
ór tólét k I zú m olv a az 5 .5 .l. fejezetb en ism ertetettek el-
ö' !í' ||oty A móIyhuzdstIán.!.ítlóval, vggy ráncgÁtló nélkulcélsze.
.lvóx.tn|. llín6k meqf€ l eldÓn trz 5'7. va'.y az 5.8. tíbllizstl)ót*l-
a h lt 'í || í oloz!iol í r |/.ká| ( ln .'l

t62

*!
 Az egymást követ6 huzási müv.let€ k ut]ána munkadarabátmérókaz
alábblak 8zcrin! szímlÚ!.tók ki:

dl = Do. mo, d 2 = d l .m l , d 2 - m 2 , .,,, dn=dn-l.mn-r .

%-
Ha a huzási fokozátok legklsebb me8€ n gede.t értékeivel végezzuk a
számitást, akkor a dn az n huzási müvelettel el6álllbató dalab b€ l s6 át.
mérójét jelentí. Ez kt€ e bb' vagy egyeulő lebet á munkadarab á!mérőjé'
I
+
vel. Abban az esetben' ha je1ent6sen elté! a d és a kiszámitotldn' ak.
kor rcm élegeddd az mn.l értékérck nóvéléBe, hanem valamennyt huzásl
2. ábra. A huzást t ért€ l mezése de!ókszögu dargbok mélybuzása-
íokozalot a'ányosan meg kell növelnt.
A mélyhuások számáoak me8tatározásakor gyakÍan használiák azt
s közelltést' hogy a tovdbbhuzásl fokozatokat azonosra választják; s.9.táblázat
*t = *z = . . . = m n - l . A z e g y m á s t k ö v e t6 huz áso k után a munkádar ab
Derékzösu négyszög alkatrészek mélyhuzásánakhuzÁst fokozatát
átmérői ekkor:
tta
-l D .m
a továbt'tuzás
-2 D .m
D.m (s.82.) élyhuzó acél 0,25-0,40 0,40-0,55
D.m
ó3' s! 70) o,20-0,30 o,30-0,45

Ebb6l a huzásl muveletek száma ki'nnyen kiszámltható: lumlnlum

0,30-0,35 0,40-0,45
lsd -lE(D m )
+ r. (5.8rJ,) 0,35-0,40 0,45-0,55
lg mr
zalbÓlláthatr' hogy a réglatapalaku munkadarabokgyártásakor kl-
Az n hlzáBt muvelet szám csak egészlehet, ezért az (5.83.) képletbdl
|.ló| hurást fokozatok engedbet6kmeg, mint a hengges daÍabok mélyhÚ.
dó számot felÍelé keIeklluk a legközglebbi egész számra. Áz 4tmérólíl'. Ennek az az oka' hogy a gzögletes edények mélyhuzásakor caak
csóket ez € s etben is kl kell szánolni é3 Íiay€ l embe véve az e|6zőker' dr '
.kIt€ B sarkok ki'epéü' a saÍok ív l/s.I/s Íészénme8y végbea
ség szeIint korrigálni kelt a huzási Íokozatot értékét. odényekhuzásához hasonlÓ alakváltozás' az egyenes részeken lé.
Négyze!és téglalapalrku, lekerektt€ t t sarku alkarrészek mÍlyhü,J[4" n c8ak bajlttjuk a lemezt. Az edényegyenes és lekerekitett Íal!é-
nak huzáEl fokozatáí az5'll2. ábrán létható tekerckttésísugarak vtszo y.! ítmgnetében,lll. ánoak köÍnvezetében. lemez alakválbzása a
val jellem€ z herőkI ll' értékról fokozatosan csökken. Jol megíigyelhetőáz a jelenség
ll7.íbÍón láthatTt€ I Íték szerkesztésnél ls'
tt ,z tlu8|cte8 edónyek gyártásáko! szükséges huási m(tveletek számá-
R ; .. .; m1n_t)d- ldrozdsa az (5.83.) képletérteleÚszeruelkalmazdsávalvéAez.
tt rn-l
llyón tlpusu alkatrészek gyártása nemcsak az alakváltozás bonyo-
(5. ll,1I ^' full||lnchózkes, hanem a szuksége!szelszámok (bély€ g ' hüzógyu.
Á doboz sze Íu al ká tr é s z e k g y á ! t á s a k o ! s z u k s éges huz ási muvelelck l/n|'I ll n(Aílló) kotlgrrukclója is ósszetett' és nehéz a szeTszám dolgozó ró-
M k száml t ás áh oz a h u z í s i l o k o z a to k ó r té k e i Í az 5' 9' I j h|lí z atha|lÍ |t||lo
I l||
l l|l'll|t izt|kBó{es huzÓrés elkószitósé ts' ámely nem el.yen|des a ke.
': htlí |í n. hl|||6 n).l 1 eterek ll.scltlé| n|lg y ob b , az e8 y eneÍiszlrk aszok oll

ló5
5.5. |. 3' A huzó mi |v e l e t € k k t ' z Ö t ti h d k é z e l é s
( s. 8s. )
A mélybuzási muveletek során az alakltott fém felkeínényedik,ami
egyuttjár a szilárdsági Jellemzőinek (HB, Rm, ReH ) n&ekedésével' és
Ao&A a mélyhuzandó
munkadarab pe!émén€ k alakÍá6 el6!ti, ill.
az alaklthgtóságának, ill. a megfeletd anyagvtzsgálati méldszámainak (A' KeÍ€ s ztmetszeLe-
z ) csökkenésével' Az anyag felkeményedés€ a mélyhuzágnáltobb ténye.
z6t6l Íu8g:
. a fém kernfuyed6 képességét6r,amelyet az n keményedési kitev6 5. r0. ábl.ázat
vel lehet jellemeznl,
Lágyitás nélktll végezhet6hüzÓm(tv.letek száma
- az alaki!ás mértékét6l'melyet a2 In D/d képletből € z ámithatunk'
. a rÁncgátló nyomástTl'
. a huzóbélyegé€ a huzÓgyuIu lekeÍ€ k llési suaaraítl'l'
Anyagmtn6ség Huzásl muveletékszáma két
- a huzóréstól' lágyltás közölt
. az alakitás sebesBégét6l.
A mélyhtlzásÍ muvelet elvégezheE6segénekfeltételeit hátrányosan be. MélyhuzÓacér 34
f olyás ol ja az a t é n y , h o g y m i k é n t a z s .l l l ,á b r ánis látbatT' az alakvá|b. 4-5
zás eloszlásá e8yenlőtlen á munkadarabbán. A paláston á huzási muvelclÚ| sárgaléz sr ó7 2-4
során € e yTe nagyobb alakváltozást szenved s lemez' ezért rz alakitási H4 Réz L-2
lárdsÁga is nóv€ k szik' a fenék-palástátmenet szilárdsága pedig 8yakorl || AuEtenltes korIózióálló acé1 t-2
lag változatlan maÍad, holott ez az atryagÍész blzza át az edényt a huzór M3gnézlumötvözetek I
Mindezek következtében a h6kezeléá közbeÍktatása nélktll az egymó | TháÍötvozetek I
vet6 hüást müveletek során egFe kisebb alakváltozás engedhetó mea'
'l
a huzásl fokozat érrékétnóvelni keD (lásd az 5.7', s.8.táblázatokat). l|4
hüzásl mu?eletek közótl lég1Ítást alkálmazunk, akkoÍ a továbbhuzásnál li lágyltás szukség€ s ség6 srempontiából a mo(tmálí alakltÁst szenvé-
Dagyobbalakváltozást, vagyts kisebb huzáEÍ fokozatot € n gedhetunk m€ r .I( mézréazalakváltozása a méÍvadó. Ez a hely a métyhuzottdarab pe-
kövel6en a huzási fokozatot muve1etÍ6l mtlv€ l eEe ismét üövelni kell a7 5' .dód1k' ezert a qx a munkad3rab méretelből a
ill. az 5.8. táblázatok szer1nt.
Az elózőkb6l következlk, hogy legkevesebb huzási muvelettel uay á| DoíÍ so - dJIs ds
ható elő egy ádott Eunkadalab, hogy mindén huzás után l,ágyitást Dg
(s.86.)
zunk. A láayitás és az .z! ki'vet6 felületkezelési müveletek viszont i']u|
'lknln[ D Ji - s
energtatgényesek' ki'ltséges€ k , ezéIt áltatában a mélyhuzhatóság legnrcil.
ketl tórekednl' A két rágyitás között véaezl|ítí l BzÁmttható A qö száÍhltott &tékét ös6zehason11tva a lemez anya-
szebbm€ n ő kihasználဠá rs
huzáBl muveletek száma' az € l 6zőkben emlltelt lényezdket is figyelcn|l'o
ve, gazdaságosságí szémttássar határozharó mea. Az 5.t0.táblázatban lÁ
tÁlad értékek találhalók a két huzás közötr, az 5.7.táblázát szerint' l|'|
fokozatokkal végezhétő huzási muveletek számára vomtkozóan'
Há minden muvelelben csökkentjltk ez alákváltozás mértékét' akloÍ t|
vethetd g két lágyitás közö,tt elérhetó összés alakvártozás nagysága. |'ó
a soÍozatltuzó préseken(eÍ!ől később lesz szT szalaaból ó-8 huz.s| tr|
lett€ l ls végezherő alkg tÍészgyáItás.
e]blrrÍlÁ'ií
A ínélynuzástelv.zéseko: a h6keze1éEszukségességének lvókonyltds nélkuli mélyhuzásnál feltételezve, hogy so= s] , az
gyakÍán a meaengedett atakitási mértéket veszik alapul. Az alakltr{N m.r|ól oz elsó, lu. az első huzást követó Délvhuzásokután az
'|
két mélyhuzásnál a failagos keresztmetszetcsökkenéssel szokds )c||.nl..nl ).|.I )í nI

t67
,-.
 ot
= ok _ ok+t
9lo= l _
Do
dk
dz
Q2o= I -
"k+2 -
d* - ok*2
= ' -' 1

,.-t=f =r - =
'i., c."*' (s.8e.)
9k ő ' (5.87.)

Ha az elsó Égytísig elvégezhet6 huzási mÚveletek számát akárjDk mq| . a k.tvetkezó rágytüísi8 végezhető továbbhuzások száma
tár o7n. i , akkoÍ Q k .i = 9 * e n f e tté l e l b Ú lk i s z ámilj uk J k huz á3i muveI e|
lE(l - o )
j= - mex
(s.9 0 .)
lp m
"t
lc(r - qmeg) - la mo
+ l. ( s. 8 8 . )
Ig
-r !.l.4. A te.iték mér€ t ének meghaúíTozása
A m€ e ng€ dh € t ő a l a k l tá s i m ér té k n € k a tapasz talati é r té kei az 5. ll't
lázatban talállralrk. A nélkullmélyhuzássalkészitettedényfalvastagBfuanem
-falvékonyitás
|dó. Enrck az az oka' hogya lemez alakváltozása. .eryr''xi" T.iy".ln
5' ll.lál]lí 4 |z Í k. A z 5.
Az ll|'
ábrán
5 .ll| (|. |A?
átt' n t|. tó3. olda|)a q abrL|ea huzottedénymeri"
z
M él y h u z á s nál mqengedhetd a|akitásl milI 8örbéJénméÍlivh€ s z fu&gvényébcn muu|ja a v.sla3ságlrányuálakvál-
t. Láthaló' ho3 a pa]ás|.Íené*átm6n616g.' a C porr koroyeze|ében
Íalvas|ágság.sokkmés, a petemhez köz€ | edve' a D pon|,tlan ped|q
1:.|1,t!*::' "*'*:luo'. az edény
t"*te."t r"w""ág"eg"ni"r""..
Mjnt.azábráhó]'s megíigyeIhetó .rozepes
lr l )1':"i:1!"
(tl
a raIvasiags.ág
e|lér a ki|nduló so vastagBágtól. Az sk kozepes Ía|vástagságot

45-55 o. tényező beÍolyásolja, például az alakitT szelszám.

a mélyhuzólemez
55-ó5 i.' e ráncgáttónyomás' a buzások száftla stb.
ó5.7o ttJz€ p es falvastagság a tapeszralat szerint szofosan összefugg
^
a faj.
I huz ófelule(el' am aly et az 5 .rÚ .áb rán a v onalk ázot.
70-80 nok é3a hé)yea|eruletének
há'yadogákénr
számolhatjuk ki:
55-65
o?,r at rf
el6zőknek mqÍelelóen' a lágyitás utátr a továbbhuzÓ mÍvcl.!!| --.]--d'n (D .ó-
csák^z
addig véaezhec6k'amlg a qó alakitásÍ mérték e] nem .<ri . lj!]l = __9__
Í]lr /< o, \

8edett értéket. A lágyítások ki'zött végezhet6 továbbhuzásol( szÍnrl|'

z6khóz hasooló módon határozhatT B€ g :

ló 'J

*.
 l. ábre. vázlat henge!.s mélyhuzottmunka.hlab t€ Í ltékének
számitásához.

5. l 13. ábÍa. vázlat e Íajta8o6 hu7ófelÚlet meghatározásához. D. Í d?Í

A fajlagos huzófelulet és a közepes falvastagság kÓzötti összefug!.3| sk+dkJi(h+h')sk, ( s .9 3 .)
a nyulásl té'yezó ( 0( ) bev€ z etésével lehet jellemeai' A nyulási t.'ny(
zót a közepes és a k€ z detl vastagság hányadosaként éftelmezzuk: h' a körulváaási ráha8Yás.
c.ny szélea huzás utÁn egyenlőtlen,a szukségesalakotki,Íutvágássál
tl. A h' koIulvágási Íáhagyást az alyagmindség és a mélyhuzási !íl't.
(s t)2,)
,ollemzói befolyásolják. A Táhagyás nagyságát a2 edény kész ma.
nr k 2-l0 %.áa szok ás 9 álasztani:
Kisélleteknél azt tapasztalták, hogy a fejlago8 huzófelulet
v€ l arányosán csökk€ n a nyulísi tenyezó (5. l 14. ábla) vagyis b' = (0,02-0,1 )h.
'
összefugBésből á teliték átméróje
Ir '9J.)

iqr
i9 a.
B
'1Ft'}".'.'i .T:--------------=
=l| /e|2
,
I
l d k+1 d k(h + h )-.1
(s.9 4 .)
,0 20 30 ao 50
Fojrogost{'lzoíetijletffi Íín tényezőt legröbbszif nem ál1 rnÓdünkbanmeghétáÍozni'Ilye*or
..= l-el számol nk, ami azt jeleDd' hogy elteklntunk lemez-
s.lr4'ábra. Á nyulásitényezdés á Íailagoshuzófelületosszefltll{lt.,
|i vdltozásától' vag'is íelütetállándósággal számoljuk e teÍitéket.
mélyhuzott nunkadalab ki'zepes falvastagsága. Az adolt technoló8!íIl| {l n hrngcreó forgástest alaku méIyhuzoltedényekfeluléte a Pappus-
A" - ( diagÍamor a sok tényezd miatt kisérletileg kell m€ ü határoZll l.t.Itol határozható meg, mely szeli't a foÍgási felt'let nagyságá
- A teÍlték átméÍóje a téIfogatállandóság feltételéből határozhuló |lleh l mTrld|ón görbe Bzakasz L ívhosszánaké6 ezen görbe sulyponrja
Ha az edényf€ n ék lekerekilését elbanyagoljük (Rn iY 0)' akkor az 5' | |i| ni kü ker{'tletének
szoÍzatával:
ábls szelint az alábbi ö$zefuggés iÍhalÓ fel - 'üggÍu
A = L .2 Ja R - .

170
l7 l

*
 Ennek isme.etéb€ n a felul€ r álla óság íeltét€ l e' a Papplls-Guldln té-
ls Íigyelembevéve:

l. sl
"'.xl- 2Í F.'. Li'
i= I

D= (5.96.)

tGrÍtékR^ .. D^/2 sugaÍa konn\en mé8határozható gÍaflkusan is.

9ó'} oss:efuggés € T telmében Ugyanis

t
l:
2R (5.97.)
l= |

Ro a 2 Rs és a Et'' mértant középaÍányosaazért, tn az!l, +

átmérdre az 5.rló. ábrának megfelelően Thales kört rajzolunk'
s
a kijÍ átíhér6jének
. Zl. g" 2 Rs szakszai kózott szeÍkeszthe-
"
hossza a tellték sugarát adJa.

5. lró. ábra. Forgástes! alAku edényteÍitékénék araÍikug meghatáÍozása.

A számi.ást munka megkí'nnyitésére a meltdián gübét n szakaszokÍ{
bonwa megharározzuk a szakaszok Lt tvhosszát és a sulypontokforgáslen megh. t]ározása
gelyétdl mért rt su8arát (5.rró.ábra). A terÍék átmérője a felületáIllliíó-
A! clógyártmáry alakia és méÍeteebben áz esetben is a terlték és a
sásbTl számithatT: darab felülerénekazonosságából határozható meg' rnégPdi8 áz
.ábfa jeloléseit felhasználvá' a kovetkező lépésekkel|
D" 1l
2Í ) L.. r., .'határozzuk az edényeay€ n es oldaüalainak l ktrerit€ t t hosszát, haj.
i= I rt feltételezve' az s.4.4. ÍeiezPttfn m€ t amert mTdoo.
mlt'uk &z Í1 sugalu hengeralaku paldstTészRo teÍitéksuggrátugy,
nthu 2 fl ÁtmérőJu' heBger4 edénytmélyhuznánk.
sl --
Lt' i' ( s.qs.) .tím|totl.l klteritett hGszt és az Ro t€ Í itéksügaÍataz edényÍelul.
Z'
ll kópón áb!ázolva láthato' hogy a teriték körvonalán lépcaók adó(-
mint .7 rllrvd! |' lln ü mélyhuzdsndla teTttékbenébredő feszul!8égekreés alakvál.
A mélyhuzott edény melidlángörbéjének Rs sulypontsugala' rokr|l nyilvánváló' bogy lépcs6s kontuÍuteritéket mély-
lvhossz've kt oÍok eÍ e d ő j én e kh e l y e ' a z 5 .1 1 6 . ábr án 1átható n! r { ll'|' kill.]| |||| n!fl| '{on(tolrrnk,
lchtt' m|ve| A lépc6őknét !eped&e\ ayuÍődé8ek keletkeznek.
soksz i )B s ze T ke szté s e I é v én i s n e q h a tá ro z h a tó' lm|{ || l |óp(sói terlték et ug y k cl| m ód osltani, hog y € t {y Íészt á k i' lv ona-
r n y 6 n. m ÍNróH2 |tr loIll|d tí|Iund ó8 íaelv € tov á|' hÍo Iu t6 ljó-
|. Í o |Ylr r r lr l6l1
t'72 ' 173
'Íl.l||t|
r-*.
 |l.ábra' Nyrtott' Iáncgátló nálkuli mélyhuzósz€ r szám a) át€ s ó mun.
ka&Íabbal' b) ktlötővel'

5' l17. ábra. D€ r ékszögü mélyhuzottmunkadárab teritékén€ k szelkeszló!é.
Az 5.ll7. ábre d részénDagfobb leker€ k itésu a D részéÍpedÍgklr
lekerekltésl su8rru, szt8leles €dény lépcads tertcékén€k kiegyenlitését |t
tattuk b..
itgós ktdobóval elláiolr ráocgátló nélkull szeÍgzámot szeÍnléltet az
b ábra. A maEicíba szorulÓ munkadafab eltávoütását az l kidobó
melyet Tügós párla mükódtet a 3 f€ h do caapok s€ a ttseg&el. A
ott'&rab bély€ g ról való l€ h uzását a széiszám vlsszájárásakor a
ó kidobT végzi.

csurt al*u és méreql telttéket mélyrluzBk' najd szuksé8 sz€ r int módo.
sltiák a terlték el,akiát. Ezt tóbbízör megismételvehatáro?ák meg .z 0p
timálls te.ltéket. A teÍiték kivágásála szokáló sze.számot csak en'et l
tokábab'léhel Íheg8zeÍk€ s zteni.
Megemlltjuk, hogy az olyán krs lekerekitésu n.gyszögletes edényekn|.
amelyeket a mélyhuzá6után köÍul kell vágni' a kivágósz€ l szám g}árlr{r|
költségetn€ k csökkentése céljáMl gyakÍan nyolcszögletu teÍitékbdlbt'z'íl'

5. 5. 1.ó. A felvékonyttádnélkuli rÍ'é\üuzás szeTszámtipusai

Az elteÍj€ d ten használt forgattyus préseken alkalmazott mélyhuzó .t'.

számok !áncsátlÓval, vagy ránc8átló nélkül muködhetnek. Bls6 mélyhu-
zásl müY€ l ethez alkálmazhatÓ IáncEátló nélkülí szelszámot muta(unk llÉ.t
5. rr8/a ábÍán. Á mélyhuzott dalab lehuzását a szelszámban klkóPozotl v
végzi. A lehuzfunak ez a módszere megbizhatóan csak € l egendden vott{t
lem€ z eknél slkalmazh.tó, vékony leÍn€ z Ml huzott darabok lehuzÁsl'ho? r||t
clálls lehuzóra van szuiség' amelyt'e példa láüató az 5.|27.ábÍán.

l|hr { ' Rán(g ítlós m ély hÜzóg zcrg z{m ok a) k ezd ő huzáshoz,
h) iovÍbhhuzáshoz.
t74
r73

.--
 A rfucgátló nélkur továbbbÜzó szerszámok konstlukciTja hasonlT
az € l 6zókt€ n tilÍgyalt sz€ r számokéhoz, eltérés elsósorban az elógyárr. 5. |2. ráblázat
mány tá.iolását szo|gálT Íeluletek klkéPzésében van.
A ráncgátlós mélÉuzr szerszámokban (s.ll9la ábra) az I mélyhuzó' MélyhuzógyurÜlekerekitési sugala
bélyég€ t a szerszám alaplapjára sz€ r elik' a 3 hÜzó8yulut pedia a felső
sz.]jí9zámÍélje.A mélyhu'andTlemeztáIcaa peremétaz 5 feladócsapokkil
mllködtetett 2 ránc8átló szofttja a huzógfu'u homlokí€ l uletéh€ z , a mély" Anyagminósé8 RM
huzott daÍabot a 4 ktdobó tÁvo[tja el a matÍtcából. Ezt a gzeÍszáfili,.
pust f6kénthengpres vágy alakos' vékonyfá]umÜnkadaraboktöm€ g yár.
ásáÍa alkalmazzák. Áz el36 hEási muveletekhezhasznált szerszámbal so lemezvasta8ság
a tárcsa tájolására a láncsÁtlóba 7 rugós caapobt építeneka második
és a további mélÉuzási muvelethez a Íáncgátlót cső atrakuraképezikk| < 3 mm 3.ó mm 8-20 mln
(5.ll9lb ábla).
(r0-ó) (ó -4) (4-2 ) s
Réz' sáíBaÍéz,
5.s.l.7. A kon6trÜkclóselemek méretezése
( 8 -s) (s-3)s (3-1,5)s
A métyhuzáslmuveletnélaz anysa alakvál.ozÁsára a matÍica és t|
huzTbéryegmukd6 éleinek lekerekitése erdteliesen hat. Befolyásolja o
huzás er6szük6égletét'a ráncképz6dé9t'a huzásl fokozát nágyságát. N.
gyobb lekelekitésr sugáÍnál a r.élyhuz4sfeltételol, de a huzás befeje7ó
8zakeszában a táncosodás megakadályozásabonyolultabb sze!számkoníl'
rukctót (lásd az 5. r09/b áblát) tgényel' 5. 13. táblázat
A matrica Rv és a bélyegRB lekerekitési sugarát á lemez anytrf. Mélyhuzogyurlttekerekitése peremes daÍabok gyárrásához
mindsége és vastágs]ága' az alakttás méItéke ét sebessége éB a &r{I|
magaEsága Alapján hatáIozzuk me8. A lekerekttéBi sugarak számitáHdrt
megblzható analltiküs módszerek n€ m 1smeretesek' az értékukettap i|
talatl ádatok btrtokárEn határozzák meg. Á matÍlca lekerekitési su8r||
ajánlott Mgyságát az anyagrninóség és lemezvastagság fu8gvényében]|' so/Do lÜJ
5. 12, úbLáZArtáltalmazza.
Ha a munkedaÍabnakpereme is van' akkor nag]obb huzóél-leko!.
tésl' ha huzÓboÍdával véEezz|lka m é l y h uz ást (5. l20,ábr a)' akko r kll
0 ,r -0 ,3
lek€ r ekitést célszeru alkalmazni. Áz ajánloit lek€ r ekitési sugarak l|'
5. 13 táblázatból kereshetdk ki. Par6mes darab
'
A huzóbély€ g lekeTekltési sugaránek a mélyhuzási folydmatra 8vH (30-20) s
Iolt hatása kisebb' éÍtékét Iendszerlnt a huzógyuru lekelekttésének
fyáttá3a (20.Is) so ( l5-r0 )B
vényébenválasztiák m€ g ' Az els6 huási muveletbena bé|yesterc''íl|. Hu'óbordáva I
tésl sugara általában m.g€ g y€ z ik á hu?Tgyuru lekeÍekitésével,R... v.8'ótt huzás (10-8 )s ( 8 .ó ) s (6-4 ) s
A.oYábbhuzáshoz teggyakrsbban RB = 0'5 RM lekelekitésu huzóbílyí{
használnak' A befejező buzáÉnál az RB nagysága a fenéklekercklll1l!!|
azooos na8fság!' Éles sárkÜ munkáderabok azonban csak a mólYhll/ii
f€ . |ezése utáD végzett utánsajrolT müvelettel álli(hátók elő.

r76
t11
 dyeg néncgéttó
t+lzóbordg

5. l20. ábrá. Á huzóbordá beépirése.

szatúlFalan aláku' vagy vá||ozó magassá8! edények mélyhuzásJlor ..

lr t
a l e me z l e r i t é k r á n c g á t|r k ö z t i e l m o z d u l á s át a ter ité k egyes sz akas/a|n
ráfeszulji'n a huzTbélyegÍe. EÍre'a célra huzó'
keznt ke[, hogy a úmez
;Ídát ak;lmáak (5. r20.ábÍa). A huzóboÍdákona lemez kétszeres l'üJl|.
J"t ezéft jelentós er6tóbblet kella lemez áthuzásához. Az ahl|'
cóllll
;;i """n"ea'
;.ly...; a huzolordák számának, hosszálak és elhelyezésétrek
.. .uóar.""tn"au"r
.r..eivn;"l a bonyolult daÍabok mélyhuzásako! is kézb€ n ,taí|t'{ó 12l' ábfa. A mélyhuzószerszámok turés€ z ése a) a muikadarab kule6,
'u r"r"oatotnÁt a szerszám dolgozó elemeinek a mcrelc,'r|' b) a bels6 átméróje tllrésezett béret.
tól fug' h f a 8yáÍtándTalkatÍ&z kul96, va8f,a belsó átméÍóje.tur/.'.'
,.i.-í" i. íiv Jáw" tuÍésezett külsó átmérojumunkadarabok mélyhrl'{ -M,
(M) béryeg (E tüésm€ z 6jének€ l hetyezÚgé|
dM= (d+2u) (s.r00.)
matrtca
ioz rrasznáranao és e 0
szeÍbtéltett.A matrica méÍete(5.r2rla ábÍs):
hutóbélyeg méréte
DM= (D-T.a)o-'' ( s. 9 8 . ) d B= d - TB, (s.r0r.)

a bélyeg metete: d a munkadatab névl€ c et bel36 átméÍ6je.

0 .8y.zzük' hogy a bels6 átméI6 t{lrésének ta|tása nehezebbíe|Ádat'
D.=(D.T-Á-2u) ( s. 9 q, ) .rt a méretet több tényezó beÍolyásolJa. Leglényegesebbezek kö-
-T.B '
I l.mcz anyB8mtn6sége'vastágságának ttlrése, a mélyhüzás technolT-
en|'or | . huzógyurü kopása.
ahol D a murkadarab kuls6 átmérdjéneknévl€ g es Bérete' Tmd A hu'órést cébzeru mayobbÍa válásztani á lemez eledetl vastassá-
(c i|
rése, TM, TB a matÍica és a bélyeggyáItásí turése. u a huzTÍíH |l| I mélyhuzott daíab felsó Íészének megvastagodása miatt. Henge-
d|r.|Jol métyhuzásánál a huzóré6 nagyságát a névleges lemezvastag-
zóbélyeg és a huzóg"y1rÍu közottl.Tés)' .-
darab bels6 á|mér6jeo/ ll|.í.i . li'vGtkeuő képletekkelszárnolhatjuki
Abban az esetben.ha a mélyhuzandó
*aj á?'.., akkor a iuzoszerszimok tuTésmez6ít az 5.l2rlb íl'|íl| |ílh.
A mélyhuzómátrlca mérotc az áb.u trlltlljlil| ( s .1 0 2 .)
tó módon kell elhelyeznl.
178
t'79
 a = 0,07 acélleüeznél'
a = 0,02 aluminiumlemeznéI'
a = o'o4 az egyébnemvas fémeknél'
a = o,2 a koÍrTzIóá]llÓacéI hu"ásnál.
siklapokkal hatáÍolt ufeges t€ s t€ k huzásakor a huzóTést a lekefeki-
az egyen€ s szaKas7.t
teÚ sarkokban 5-100 %-a1 nagyobbra kell választani
rroz tepest' rraso"roteppen nég kell növelni a hüzT!ésr szabálytalan A]n|!|
ahol meg akarjuk könnyiteni a lc.
dáraboi huzásánál azokon a helyeken,
m€ z behuzását,
A mélyhÜzással elóátlitott daÍaboknál megválTsithátÓ ponlosság a n||nl|
Íug8ő€ n]'l l0 - r| |'|'
ua.."i iiál;a.or, mjrelé|6lés az anya8min6ségt6|
A huzógyürués a huzóbélyegturésmezejónek a koszoruleJ\|l
szé|ességét
larlható |t 6 .IT 8 tár|oTlnyban célszeruJetvenni.Nc' ''
."'a*nl** \(ll'
novelnl
i."".."! a.'"mr. mélyluzÓszers7ámainjlezeket a turésekel
turéseeouenaz ese|ben5e |egyen nagvobb a munká'|,. '|'
l".i-i"'o*w.
türésénekls %.ánál, a huzÓbélyegé pedig 20 %.ánál.

5.s.2. FÁLvÉKoNYITd uÉlYguzÁs D.

A munkadarab atakjá'ak változása a ÍalvékoDyltó mélyhuzás

'dbra.
müveletei Ütá[.
mé|ys:.cé""k
A íalvékonyiúsos métyhüzásD.íl á Íétkész|ermék ":::|:.. A íels6 ker€ s ztme.sz€ t alakváltozást mértéke az elsó huzásl fokoz3t.
f6kéPpen tat''"tagseg csökkeiésébo, kisebb má.tékben á7 .l|)''1|0 5. |23. ábra Jelöléseiv el:
dése
"
adódik (5.l22.ábrd' A darab fenékvastagsfua gyakorl.l Il{f
""Jtt*eJeicr Doí so - d ..Í s,
azonos marad az elógyártmáDy so vastagságával. (s.r04.)
Az i.edik buzásko! megvalósitott alakváltozás méÍléke falvékony!|ó D Írs
mélyhuzásnál a
hogengedett éÍtékeaz anyagmin6ségt6l fugg. sálgaTéz' vütsréz
_ y|tó huzásánál qr = 0'ó6 - 0'71' lágyacé]rá(c < 0,2%) pedtg
^t-t ^i (i = 1,2. ,... n) (s
or 0,ó-0,ós értékekengedhetókmeg.
-, At (s' l03') ÍoImula anarógűjára bevezethető az átméTő és a falvas.
v.l|ozísbÓl adódó alakváltozási mérték is. Ezek az els6 huzáskor !z
képlettel hacározható meg, ahol A..l; Ar - a Íélkésztexmékperem.no|
I lbr lr ]o li' 1 é6 elv elI
t€ r ul€ t e az i.edtk huzás előtt' ilt. után. D-d .
kupos|.tl koll ll
ialvékotr}'ltT mélyhuzásnál a bélyeget kis meÍtékben ( s.l os. )
leayen' l l Z íl l . D
szlteni, hogy a daÍab lehuzása biztonsággal elvéaezhető
félkészter;ék m&etének meghatáÍozásakor két keresztmetszeIct
vizssálni: i|||z oftlg 8 óHek b 6 lá d k l/Do Íu az sr/so hányadosokat ktfej€ z ve
per emé t)'
- a fe l ső k e r e s z t m e ts z e l e t ( a d a l a b (l' I l14.) .b ob éhély ertesitv e,az alábbi ósszefuggést nyerjUk:
( a dar ab falának é s fenÚklck(|.|llá
- é s az a l s ó k e l e s z tm e ts z e t e t
ne k ke z d e tl h e l y ét) ( 5 . r 2 3 .á b r a ) . ítrt ) (r . q"t ). (5. 106.)

|ltI
lll 0
 keresztmetszetb€ n a bélyeg kupos klképzésemtatl az alskl-
mé fté ke l0.15 %.kal kii€ b b.e választandó a fels6 ker€ s zhelszet alak.
3áná|:

q ; = ( 0 ,8 s - o,e ) q ' ( 5 .1 0 9 .)
Ezze| a kez(lő|l!zás. t.)vet6an a darab [alváslaesága és belső átÍnér6.
alsa) k eresztnrerszerb en:
l)s
-t - i 11 t , - n "1, (s. 0.)

Az e|3ő huzÍ". L]líni ós a kész darab mér€ t etb6l lehet m.'Ílatálozni

(sl'ges tovjbbhuz:isi mur'elétek számát' Ehhez
tsmernt t"li ."
T muvelc|ct|Én végzett q' alakváltozások és az összes Jlakvát.ozás
"gye"

l.8cs.t' anroly áz alábbl képlettel jellemezhetd:

qb. r -(t-qr) ( r - c 2 ) ...( l .q ) . (5 .lll.)

összes l'lakvlírozástaz (5. rm.) analógiáj&a éIt€ l mezzuk

^?
A .A
qo= -lf,. I ( 5 -r 1 2 ).

A ÍalvékonyitTmélyhuzásnál' ha mlnden muvélotután LljÍákristályositó

tlósnek vctik 4lrí a félk&z telmóket, akkoÍ áz a],akitást mélték ez
továbbhuzó müveletetbeo azotrosra vchet6:

9 z = 9 s.. ,= an =9 .
5.l23.ábre' Á Íélgyáltmányokméretci a huzásl muvelet€ k számÍás
a| kezdő hüá3 után' D befeiező huzás uűn. lkkor az (s.rt r.) és az (5.|l2.) formuMkMl azn huzást muvelett€ l
daÍab kthduló és végső keresztmetszeteín.karánya
A gyakorlatbanaz els6 mélytuzásnál a qDl értéké!0'3-0'35.Íe
választanl. A fulvaBlagság.változásból edÓdó alakváltozás' A qDl A"
_ ^-: : _ , (l _ q ,)(r _ q , n-r (s.r13.)
retében az (5. l0ó.) összeÍltggésb6l megbetáÍozha.ó:
Qt ' Qot (s.lot lrh.tó' ahonnana szukségeshuzdsl muvelct száma ktf€ j ezhet6:
I _ qDt
lg An - la Ao - lg(l -qr)
A huzott darab peréménekcl36 hüzás Ütáni méfela a dkl és az a, rrll (s.rt{.)
r c(l - q )
letek, a ql és a qDl felvétele trtán az el6zó képlétekkelktszámItI|ólI
lrpon n huzd8l számot égészszámra kell íelkerekttenl.
dkl = Do(l - qDt) , 6l = so (r - qst). (5. [l

tB2 r83
!-
 k€ r esztmersz€ t ében
a d: belsóátmér6
az
*":.F#ffi*'i5"1j::'
Á mélyhuzás elvégzéséhezszukséges szer8zám.3orozal aktlv eleft'|||
----------------
a huzógyUrukctés a hüzóbélye8eketgeometliai és sztlárdsÁgi szempoxtl).l ,a '/ll 2 . 1 i-l
# Á oí|. qi) (t - q 1
-
kell méreteznl. Á szeÍszámol mukr'd6 í€ l uletelnek méretétázonos na(y. c - ['; ( 5.rr8. )
ságuÍa választják é munkadaÍebhuz4si muveletek közöt.i méretetvel,
fu a szersámok Íqgalmes elrkváltozása íelvékonyitóhuzásnál rendszerl|l| huzÓél lekerekités€ .
A. íalvékonyitó huzás mív€ l e.ei közl'l az elsó
lruzáshoz rendszelint
A méretek meghatáÍozáEáhozel5szöt a félgyá]rtmányok felső kerci,l |Iit'ett h'l:ó:lll^ szerszámot használnák'
de gystcan alkalmazzák ez
metszetéta kész mukadálab keresztmétszetével.iu' az alákitási m('r|í| ben is az 5.ll8. ábrán bemutatottkÜpog huzó8yüÍuket. e .."aiir'.-
kél feje'zuk kl. Az (5. rl2,) éB az (5. t13.) képletekbdl
az l.edik huzásl I hu:ósy'urukbencétszerú vegeznr.e rrr'zoerreteieűte-
t''::'9]F ::po"-
me8hátáJozáskor
velet utáni keÍ€ s ztmetszet az Ao kikuszi'bö|éséUtán Íi8ye|emlie let| venni' hogy a naayobb
swaru
|€ -
klsebbaz első t'"x" *;í. r"Jg.É' jxi""el.--
::1::.-a'!almaás.akoÍ.
(r-q!) (l -s) caökten a huzott darab fal- és fe'ékvasi"rgsága. ",
l *ó r"L'Ji.á-
_- l *...bán huzás közben téEe csuszhat a
l -qö ( s. lr s, l r€ l::"::"".{^:!b-:.
all. de fenná]la Íenókdomborodás
lemez a bé.
vészé]ye ts. 'l gyakortarunL-
(örkerésztmétszettl daÍáboknál a közberc6 keresztmetszet: i:.':-::l1::l :usár]ért.éker
ki a lemezvastagság
az 5.|24.ábÍánil.r'".ojr..g."iioJ
fuggvényében' "j'""]-
- {t r'
az (5'll5.) összefusgést is Ítgyelembevéve a huzrgyu!ü belsd átmér6jí|

(r'qr)(z-q)i -l
e - o? rs.,rn .
A továbbhrzó muveletekbeí a belső átmér6 lépcsózésétáltllában
letesre szokták választanl' vagyis a Á d átÓér6változás a müveletol
mlndlg azonos íágyságu. Ekko! a Ád e következdképpen száÍnitba|ó|

d. d
o=-#
-

.zzel a bels6 átméI6 rendre a,ab!8. A huzóél lekerekitése a íelvékonyitó

huzá6 elsó müveletéb.n.
d2= dl - Ad,
Al cl36.huást muvelethez használt buzobélyeg
lekerekitési 6ugará!
).n a Íeléreválasztják a huzóél tekeÍekltési
2
;ga'á;J. Á;ö3.i;.
dg= dr- A d,
d .= d ! - ( i .l ) Ád. (5.|l
faIvékonyirómélyhuzásszerszámatnakkonstr!kciója
Megjegyezzuk' hogy a belső átmé!6ket e1ónyö6ebb ury tóP.sílz|Í' ^
az elsó továbbhüzásoknál Bgyobb le8yen az átméT6csókkenés, Í.|vókonyltó mélyhuzás egy hÜzo8fuÍUvet,va8y
vagyis' ho3y a qD- tobb e8ymás alatt
A di > A di*t ki'zel állandó mara(|J('n' ^. v égezhel6' Az ;l ső huve|ethez
..avnts""i
"'t'"7r,Jil,"'.i,:;]:';.?;::il
:':::.]]:.:1tu**] *v"t...]"..rr."r."'-
!!t-lrn,rrvurrir. ilil",lff
u nó|lt|||hltzósór, az atsó l€ t ||'{ a ratrJaulctor
l8 { 'pgzt et'

l8s
i-
 A két huzógyüruvel végzettfalvékonyltó huzás szerszámházába az alsó
Több huzógyurüs szeIezámel'endezést leatnkább a vasta8 lemezek ut átméíő írányban Játékkal ketl lllesztenl. (5.r27. ábrd.
(so > 4 mm ) tovdbbhuzására a'Ika|mazzák,Egy muveletbentőbb hüzó- A továbbhuzrgyüru abban különbözik qz € l s6 huzásndl használt huzó.
utól' hogy a huzókupszög ksebb (5-20' közótt változhat)' Az oDtimá.
gytlÍutalkalmaaa le!övidul az alakttás idószukségl€ t e és meanovekszik .
t\'pszog szjmitássaI me8haűrozha|ó.
ízcf sámok élettariama. Á mélyhuzTgyÜr:ukettgónybevételtól fuggóen ölvözetlen,
Az els6 huzáshoz haszúlatos huzógyulu tálbató az 5.|25/a ábÍán' vagy ötvö.
sz€ r szám4célbór készltik' optimális keínénységük
HRc 62.64. A
mok kopásállóságánák fokozásáIa a szerszám müköd6 feluletén
kr óllo z ássaI v ék ony k op ásálIó réteg et hoznák létre'
A huzÓgyuruk éleRartama kenényÍémb€ t é|Iel számottevó€ n növ€ l -
Á b€ t él8],uru| szivTsrá hókezel| pántgyuÍubesaÍolJák. Hetyes t€ ( h.
Ival késziIetl kem.]'tyfémbe|étes huzT8yürukéletrartama teAalább l0-
az acél huzógyuÍut él€ t taTtamának'

5. t2s.dbra. Á íelvékonyitThuzás kezdó és lovÁbbhuzó gyurüjénekklohll

' tása.
A gyltÍlt Dl méretét és az RM lekeÍekttési gucaÍát az előzők 8zerint l'.l.

tározhatjuk meg. A huzTgyurü befoglaló méIetelt szlt]íTdsági és konslrl|l.

c lós s ze mpont ok h a t á l o z z á k m € g . A t á rc s a l áj o l4sár a sz o lgáI Ó beml|I |i' R.
lá s m é l ys é gé ht = 0 ,7 s o , á ti n é rd j é tD o M = D o + (0'5-r '5 ) mm n'úl..
|ű re l é s zi l i l . A h u z ó 8 y u I t l k u l s ó & m e Í ő j e D k. (2-2'5) D |. a vastd|'{ í A . A Ía|vétony|ló huzás bÜzTbé|yegén€ k |dálakirása.
H (0, 8. r ) D ] ha tá ro k k ö z ö tt v e h e tő f € l . A maEica hengeles kal|br í |lt tovdhbhu7ásához használalos huzóbélyeg tutajdonkéPPn egy Íud,
-
o Ólx o z í é s szárrészt }u|onb d zte|unkm eg (5 .l2 t.áb la). A d olg ozó
o technológiából adódóan d.D = 0,5-lo. Áz ábTán c-v€ t
hk= o'025 iu ho8gza a munkédaTab rlosszánák szórása ml.tt 5-l5 mm.

képlettel számitbató' ahol R ! l e m e z s z a k ltósz iláI dsága, M I 'á tll'1|!

ségben kiÍejezve.

l lló
|lt7
 colyós és göra6s huzógyuruk
mélyhuzásnáltaen j€ l entds su]rlódóér6ébred a huzógyulü
. .Falvékonyitó.
..1::'ka9e!ab között'' ámi megnövell a mélyhuzáshozsz'tkséges ;;;'.-s.
c8ókkend az € 8 y lépésben elvégézheló atakitásl
méT|éke|' A sur|ód;;
:xerÍ€ , s'eré lrányulT törekvés \eze|etl a golyTB és
a görg6s huzTg,]'urUk
éhez.
Á golyos huzóayüru (5' l28la ábra) 2 házábá l osztott
elemekbói]fész.
'
xepezDek kl az 5 golyók ré62éÍé. Á huzÓgyururBpeciát|sÍolgatófejbe

.bra. Kü|Tnteges huzTgluruk a) go|yoÚ, o, görg6s huzó8yuTü.

3. |27 -áb|a. A falvékolyltó
a3 huzóbélye8et .amel}tea 4 munkadarabk€ Í Ul - e|fmdu-
*íocnl]
*:l|:. A golyós hUzóg}UIuI aIkalÍnazásákor tényegesen
|lÍ".i^1Í,]:"'
alakitási mértékét |ehet m€ g válósltani, igf (sdtkenthetó ;z-a|ak|-
tervezésekorfokozotIgondo9líg-
továbbtluás szerszámának konstrukcióji.
"jiijjl. " 1T1'.]l,1
.a'.er"e'
i iiíli';ü'f#l'""..lll,ffi;:filj" . g'rio'.Li"d'
]echnolT8|a

Falvékonyitó lovábbhuzószeÍszám rajza látható az 5' L2,7.áb|á||. Jobb eredménvekérhét6|el görg6s iuzoguru aIt<atmazlsával.
az
szerszámban az egymás álá helyezett huzógyürukkel két huzási
muvolíl^ ábrá) á köverkez6:Az I meÍeven
csapáaya-
d'llt 3.i3l'"^1,T'.i'"."''(';.l'jlb
gdrgők folgarását á 2 béIv€ g re
véqezh€ t 6 el, Az l bélyeget a 2 íélgyuÍIrk rógzirik a 3 szegmenses ||.|:" llo t''.*' i .".t"i"'It"í.-
!ió parlonban. A bélyeg a 4 feEogóanyávalrögzithetó. Az eló8yáIl|l'í"
::8":..'lo* 8örg0s huzTgyuÍu
eaymá6utánhelyezve'egyid€ , u|eg 16
*i',. Elk:'. szomszédo€ huzó8Ürgőtet eg]'m&hoz tépesr etiodirva
nyokát áz 5 vez€ t dlécek közÓtt rendezik soÍba' és a sor eiőtolása l.:.
ben ecvenként a T felsó buzóa]uÍube k€ r ulnek. A bélyee lefele h'l'''|'1r. a munkadafab kulső ÍelUlet.nek alak.bibála'
l:"'.l..:-.g
m-űo yo shu7::o|,:::h.'ő
óg y urü k höz
kbzb€ ; elvegzi a tal!ékonyitó mél)huzásr UgY, hogY e]ősz.jr a ó Íel\ó' k ép esl 2 -3 -szoÍ nag y ob b a|ak v aItozá5 érhető
majd a 7 alsT huzTgyltrun és a 8 lehüzón k€ r esztul tolja a munkal|i|á. e8y a]akl|ás-ilépcsdben.Gtra6s huzógyurükt8€ n
."-..
háIom, vagy ttjbb szegmensb6l készul' melyeket ru{ó l|l|| !nl.:'.|kulmazhatTk
'i:'jq:.l:.' a me|egenvégzeirÍalredukclT;t""*n;,'.-.''
bot. A tehuzó
;ssze. A 9 alakitott daraú a bélyeg visszajárásakor a szelszáDrl)ó| ||i.| h"sznála|ánakkéralapvet6nehézséae van. Egy-
.1.i.:.':::1i]::"l.
Á méryhuzÓbélyeg mlnimálls hossza az 3'|27'ábra jél.jlésclv|lI 1'!k i ''i".5ll.9! IéÍryegésen
bonyolulrabo"t
a" o.;gnuo.'r,.i"'!í.
vans7uksega t'gyomány:oe r"r"er.nyi.J-'
L= h r ht'\" * hl+ A z, hz ljJ.1j]lll.,li".:.Í.:::1e3re
szrAt
ah ol a Ál é s a Á2 a b i z l o n s á g o s gyár tásho z minimÍ lb{ n t7|||hÍ .

ges hézagok.

188 189
5' s.3. A MÉLYHUZÁS És N'IUNKASZi]KSÉGLETÉNEK
-ERő-
MEGHATÁRozÁsA

A nélÉuzási muveletek technológiájának tervezésekoÍ lendkivul Í'|.

tos az alakiL]áshoz szukséges e'6 és ml|nka, valAmint az álakvá]tozások
v.! .
elo szl á5án at me dh a t d ro Z á s a ' Ez z e | e l l e n ó r i .h elő a/ á]átitó mÚvelet
Íehaitbatósáaa' ill' az alákitóaép kivárasz!ásának hely€ s sége. Az e!ó ós
a munkaszukséglet u8y is mqhatározható, hogy az alakitási folyan]atot
análizálják és az alakitás so!án haró tényez6ket figyelembe vevó zált alr
ku számitási képletet do|gozMk ki. Gyakran tapasztalati adatokkal 8zer.
kesztett formulából hatáfozzák meg az eÍőÍ, de előfordul' kulönrsen bo'y'|.
lult darabok gyáÍtásámk terv€ z ésekor' hogy kisérleti uton elemztk a íel-
lépő alakitóéÍót.
Az analitíku6 számításnál a feszultsé8l és alákváltozási áuapotot kí|l
elemezni. Élesetr kulón kelt választani a méryhuzási technolTgia két alJl!.
es€ t ét: a falvékonyitás nélkul és t álvókonyitással vegz€ E mélyhuzást.

A mélyhÜzási Íolyámat vizsgálgtakor megáll.ptthátó, hogy az alÍk|l{r

Áá| az edéí|y faÉban ébledő feszultseg általános es€tben !óbb fe8zÜlts.8|otl
pon€nsre bontbatól melyet a kTvetkezók:
Íl|íl|
- a teriték bélyegen kivul levó részénet alakitásához szukséges
lis feezultseg, l9.Ábra. A lemezben éb.ed6 Íeszttltségekméryhuzásnál-
szul..
- a ÍáncgátlT alatt elcsuszó l€ m ez surlódásának legy6zéBéhe2
séges Íadiá[s feszültség' .odÍendü' kis éÍtékütaaokat elhagyva, és did : !:-q
st
- a huzÓél lekéleHtésén való áthuzásnát fellépd surlódás legyózÁ. "
t Íe|haszná|va
séhez szukséges feszultség'
. a huzóél lekeIekitésén a lemez meghajlitásához' llLetve a kl€ g y(
téséhez szukség€ s áxiális feszüllség. o d. = - + - ( é t -ór ) (5. t22.)
A teriték alaki.ásához szukség€ s feszultségek m€ g határozása Úr(|.!|n. l.t.t kapjllk, melyben s
b€ n tektntsunkel a !áncgátló hatásától' Ekkorazs.l29.ábrán Íeltunlel.|l E és a d. nem lugggtlen változók, mi.
l. zónábd vett térfogatelemreiÉtó erők e8yensulyi eay€ n let€ az ábrÍn lll'I. .l ||akliÁsl zTnában teljesulüi keu a
adott ielölésekkel:
é, . ö ' = ck-
(dxrn é) (r+d! ) sodar -drr sodd - 2ófodt stn (9#-) = (t |ohÚtelnek.
t'I k! ólt o7 lsok at v i7 sg álv a m eaállap iInatÖ'
(s. l, r ,t ^'' { )' óá 9 t < oi ig y a Henck y -rére
hog y az Í.zÓnáb an
oss' efug g ésetet |s Íiay e]em -
'
ll ío|yídl feltétel

ó..ő.=Ck,
190
n ||'Ix|ló. lonreztár.HJ|
nlokví|tozí!,lés feszultségiállapotg n€ m
^
t9t
tekinthető sem ltsz!án slkalákváltozási' s€ m sikÍeszült6égiáIlapomak. Á }uzás tezdetén tegnagyobbaz R &téke,
^ amikor is
3zámitá6ok egyszeÍusitéseérdekéb€ n heszDáliák a folyási Íeltél€ l el6z6k- = _-.'
R tgy a hüzást fokozat elmélerÍértéké
ben feltrt llneartzált alakját, A c értékéT€mé1yhuzá6nálC = l, l.et ví"
lusaanek, v4gyls t'-l kf. Ezt (s.|22., egy€ o letbe be-
4 - ó,= ^z d.

' "=- T - ' ;= 0' 3ó8.

d ó .= .1 ,1 (5.l2l.)

differenclál€ g yonletet káPjlrk. .""'.o::Í,:.:u|;íTyliJ'[:.:xi#

:,5""1.i]"Tff
ij!:Íl":i:i:
Az tnt€ g rárás akkor vé8€ z hetó el egyszerü€ n , ha a k. alakitást szilárd!í. megnövelik h*a"
f;:".'iY:::""r:^".^?::is'.annyt!a
tol.zataIrarmaz;
"a"ai; ;;; ;;"?
gor áltandónak teKntjÚk.
l.Y " ;".o*u*"ár*i.,
fi:l.l*i:T;:
Mlv€ l az clőzókben a ráncgádÓt tökéletesen simának tételeztukíel' hd, :l.l.P.,í:,
mieldit még tárcsa atakváltozásiszenvedett volna.
-a az első buzási
A gyakorlatban
ezáta lemezteriték9zéLá|az I pontban'azr= R belyen T,= o u muvetet során megengedhet6huzásl
p€ I emf€ l tétel. A teriték tetszőleges ! sugárÍal jellemezhetó h€ 1 yén {. ll.T,:.;::"1".*S,or c." r,,.a"
0'5-0'ó (I ás d az 5 .7 . táb lázatot).
il, il;;;*;;i';.,;;H;'1
feszultség ó-(!) legyen. EkkoÍ |üer.Tá| a következ6képpentható| Az ánya8ok keményedó tutajdonságát u8y
^z .-
(5. vehe|JUk ftgyelembe' hosv
|25.) *ep|etbenkfk kózepésur"tr.a"i
é.t, l "iire'o"ág8"t-J;ő;k. f'
ponto8értéke 9r. intervállumban
d < iÍ= - 1'l k f (s.121.1 "( 92\ vett integrát középérték:
Í
d"=o f2

A kiielolD muv€ l etet elvégezve a lemezúlcsa ! suga!án éL!Íed6sugdÍ| - T;

_l
Í kf dg, ( s .1 2 8 .)
nyu f€5zults égrc -?í 91
6 í !) = - r , r k fr n f = t, r trr'I (5. r2ll,l 9y 9 , ^" 5. l29. ábrán bejelölt l' ponrban, ür' a 2. Pontban az
Nem k;ivetünk € l na8y hibát, ha a köz€ p es
kiÍejezéstkapjuk. '.T'T:::}*" "^*". alakitá.
A folyási fe1rét.1b6la tangenciÁlis fe8zultség
_ R. tfkl = 0's (kÍl + kf2 )
d, { ' ) = - r , r t, { r ( 5 . l2 ó' l (s.129,'
|.mlAn| közepénet vesszuk. A leg'.3yobb sugáÍtrányu
Az eddrd eredményekbólm€ h átározhato a huzás| fokozát elm.|.|| . l} ougároí lép fet. Az e|őz6k ii8f;temheváere".i feszukséE az
értéke.A mélyhuzást muvelet wyanls csak akkor végez}tető
€ l , ha I
tá8ához szukgégesÍadÍális feszultségI ".i..Jiii*
lépó l€ a na$obb 6I Bém okoz szákadóBt' vAgyÍs a folyási fellétel l|h|l
d, ír|( ) : l,l kf. Ezt a feltételt az (5. l25.)-be beh€ l yettesltvd.
@.= I' l k, lí .
feltételczve' hogy áz al'akíúsi 8ziláTdsÁg állandó "...::- ( s .1 3 0 .)
.k

ji*:#'
l.I(l|ít|ó áz esetek nagy részébennem t

t';',1;:;l;,:"#it:.J,ttilt#:n:"
t, t kf = I- l X- ln ::

összefuggés adrdik' ábonnan

( r . t,], ilí.r;lh:-*":!'r*;**lÍJj::i
"'
t9 2
t9 3

,-.
tatjuk. Igy a ráncgátló alatti st]ÍlódógáMl adódó Íiktlv feszultség a le.
m€ á líÍcsa pelemén:

#*'+=#*
',,= ( s, 1 3 1 . )

ahol t'! s srrrlódási tényez6' amely á kenéstól és á lemez alyag:ítól

fusP6é! 0,05-0, l5 ki'zt4t válloz|k.
A lemez behuzásához szuk.ég.s ÍadlátiB Íe6zultsé8azál a perem.
Íeltétellelszámttható, ho8y az r = R helyen d!= ó ro.
Ebb6l
. R UO
6. = r' t k.'-' ln =j:- + -íi;- , ( 5 .1 3 2 . )
'k "- -o
"
I oo,
6ho1 az R t€ Í iték-swfu az adott métyhuzÁttsládiumbáü.
A sugáÍtrányt feszultség€ t gxlÁ1t6 erdvelhozzuk létÍe wy' hogy a
lekerekltésénelcsuszva surlTdik' Ezélt a kötél. .l8o.ábra. vázlat a huzÓéléÍlvégzett haJlltáshoz szuksfues jáÍulékog
temez a nizoél (i')
feszültség levez€ t égéhez.
suÍlódds képl€ t ének analÓgiájáÍa számolható az axtális iÍánFl feszulrs.Í
l'|eghajlitáshoz szukséges axtális huzófeszultség.növekmény
a münkáda?ab mélyhuzottÍészén:
é = 6e, k-g
( s. 1 3 3 . 1 a6' = ( 5 .Ú 7 .)
z 4 (RM + o,s so)
= o' 5.f
ahol d á surlódr lemeziv szi,ge. Ez ez elaő huzásnál d
A huzóél tekerekltégénvaló áthuzds a Íeuépő surródáson ktvul' mó| Az 5'130. ábÍán láthato' hogy a huzás közben a Dár meghajlÍtoB
a lemez RM sugárra valÓ hajlttásával és azt ki'vetdeB pedig a kre8yeno. zt a 3-as pontbsn kl kell egyene8Ítenl'a szukséges feszultség az
. l37.) összefuggésanálTgtáJá!É:
sltésévetts iár'.d7amely jáÍulékos íesztlltségeteÍedmé[yez' Az 5. r30. óh.
ra jelölésetvel tIosszuságo, b szélességüée so vastágságu lemozl
RM sugalura kelt alaKtani a huz4g 6oÍÉn.A hajlitáshoz szukséges ku|i6 Aó, = tJo
( s. . r38. )
munkát A6' feszulrsélEel hozzuk létre: 4 (RM + 0'5 3o)

Mh. dA =Ao; . s b. dz , ( s. 1 3 , 1 . )
ahol az 5. r30. át'Ía atapján l.m6z huzóélen való áthuzásako! a két feszultségösszegződlk:

dz=( R M + "o , , oc (s. l1t, ) ré , = a d, "- Ád:= #- "" ' ( 5' r39.
az Mh bailttónyomatékaz (5'74) összefqgésba tíkII. 0'5 (kf2+ kE ).
k", b2-
g-j-J' ( s.rro,) (5. l33') és az (s. r39') kéPlclekflg'elemb€ v ételével a mélybuzÁs
Mr, o hcna6re3 palÁBrban éb!ed6 feszultség
^'
kttn
t94 l. (]'lktrI
nfr *1fi}-l
"0,5lÍ2 R
"o
+,r (5.140,)
|i.Íu|g.llnÉ| hl||ilIo'hntó tqt
 Á mélyhuzásl technológia teÍvezésékoÍ a ma](imális huzófeszultsé.
get keressük' ugyenis a fenékszakadást ez okozza. Ki'nnyen belátbató, eB pontból a 3-as pontban jutó anyag Etukitási méÍtékeá kétszeÍes
hogy nem a huzás kezdetén legmgyobb a ó miatt th-val novekszik:
mivel ekkor mt.!
zÍesz\llt9ég,
az alakitási sziláldság a legkisebb' De nem is a huzás végén legnagyobb
a feszultség' mivel ekkor már az alakirandó teÍiték eayre klsebb. A hüz.i.
93- 9 2 + 9 y, (s. 146.)
feszultség trtáximutnához tartozó teÍlték'suaár a hüási viszolytól és a
lemgz anyagának keményedési kitev6jét6l fugg. Elméleti és kiséÍleti vizs. l.lgos nyulás maxlmuma hajtitásnár az (5.49.) összefl'ggés gzerlnt a
gálatok szelint a m&ximális huzófészültsó8 akkor lép fel, amlkor a teri' feluletén van, és köz€ l i.óles
ték á t mé r 6j e zp = 0 ,7 7 D o = d p .I e c a ö k k e n . Ez t az (5,|40.\ össz eflr ggé s
be behelyett€ s itve
kr H l
ó"^u,=
|t,l1","f *#*' . n'spÍ "o 2RM *
- n"/.o ? to, akko! € : ?3 = ?,
o' igy
"o
krkn = krz.
(5. 14r .) ""gvis
ban RM /so < .l0' akxor nem banyagolhátó el a hajlitásnál
ósszefüggés adódlk á maximális huzófeszultség számitásáÍa. 'ellép6
ltozás. A m€ g haJlttott keresztmétszetb€ n a Íajlagos nyulást lin€ á Iis el-
Az alakitógép ktválasztásához a mélyhuzTerő máximumát az
unak tekintiuk' ezért az átbgot n}allá6

F."* = dt7d"..* 1 5 .r 4 2 . )
"o - r'
képle t t e l s zámi t hat ) u k '
litás is és a kte8yenesitésazonos nágyságu arakváltozást okoz,
Az (5.r4r.) képletbenszerepló krtt é. kttn áték& a szélsó ponrrk
alákváltozási mértékei alapián' a lemez folyási göTbéjébdl hatáÍozzuk ntl'
Az alakváltozások 3zámitásakoI elteklntunk a vástagságváltozástól. Az
tn = z € ,
5 'r2 9.ábr ánl - e l je lö 1 t h e l y e n a z a t a k .l t á e l m é r té ka mé lyhuz óer ő mlx in|'
valódi nyulást klszámitva
mánÁl'
D
rn -- ( s. r 4 i. ) qh= ln(l+ éh)= tn (.1+ ;=--9- ( 5 , r 4 7 .)
Yr= Z íM + so
)
p
A 2-es pontban lev6 anyagrész alakitás előtti átmérőiét i adódik a kászeles
''elt'ljuk dJ -vnl hajlitás következtében létrej@6 alakválto.
A Do - da átméÍdkkeljeuemezhet6 kör8,J'üru Íelule.éneknagysága no|!|
mólyhuzandTanyag folyási görbéjébdt at^k-
vál|oztk a mélyhuzás alatt, vaayts ^ ? l, ? z' ? 3
okhoz kikeíeshelók az alakitásl szilárdsás értékéi.ill. ez átlagos
l rrlIárdság ls klszámirható.

+ l r i - ,0 , 'r0 , , '] , r, 4 , ,
! - 62-6!,= ] .lakltási mun k a A huzTeró-b é|y eg !t d lag ram oUm erll.us integ rá.
h.tár o z hut. m es' A huzób ély e8 Ü|Jának et6 re Íelv et| éÍték elh€ z k i-
0- huzóeíőt ós diagramban ábrázoljuk a huzÓbélyeg ut (h) fugg-
A' lgy szefkesztett dia8ram alkalrías a maxímális er6 meEálla-
ll 2 l.' il qorhe a|atti terulei pedig a mélyhuzás muntaszuks&btét
da= (dt ,2 RM)- 2 - d-
.2
l/D- '
ezzel az a|ak!á|tozás a 2-es pontbán tt'iÍ. ói ll lnunkaszukséalet köze1lt6 azáTításáta az
d
(r, l{r I
'{, - '" dt rtlt

197
..|-..
 A továbbhuzáshozhasznált EzerszáDok huzókupszoge óoo.nár miD-
o,7'7 klsebb, az adott átméÍócsökkenésheztartozó léEkl8ebbhuzTerő
1 = 30.45o.os szelszámnál adód|k' Az (5'l50.) iéplet az árméI6cso}-
Fmax ok r/ so kfk ," --{- , ( 5 .r 4 N , l
kivül veszi a gzeÍazám falán éb'edő EüÍlTdásnak,
mélyhuzottlemez kJlltágának'
'igyelBmbe éB a BzeÍszám ktelekttásának(RM )
w = KF (s.r4,),1 '@
k'k krzepe6 a]'akltfut szilárdsáaaz alakltát cl6tti és utánr ér.
képl€ t eket bÁsználhatjuk, a|1o| 2F éltéke0'5 é6 0'7 között változh!|'
A kisebb éltéka vékonylemezek, a na8yobba vastagabb lemezek huzí.
1k= o,s (kh_r+ktu).
sakd vehetd ftgyelembe. A veszteségeket elemezve á sutlódfu mlatt l (s-rsr.)
Táncgátlón l.l0 %' a huzóél leteÍekltésé! lo.2o %, a jáÉlékos hai|ltt.
mratt 5-2s % ve32te6fu adódik. {wábtlNziísi muvelet mülkasztlk8églete
Az (s.l49.) képletbeD h a huzott ed&ly mélFége' K kolrekclTg I
26, amely az erd.ut dia8Íam kítöltésétvcBzl flgyelemb€ : értéke0'ós ' h ( 5 .1 s 2 .)
U=F K
leher. A lagyobb élték a vékonyabb anysgokhoz' tlt. a nagyobb B hu'
vlszonnyAl vé8zetthuzásokloz tartozlk. l határozhato m€ g ' ehol K = 0,7 . 0,85 közótt válrozhat'

5'5.3.2. Á tovább'huzáshozszukséseseÍ6 & munka A falvélonyttó huzás é!6- és münkaszukséslet.

'E.3.
Áz 5.13l. ábÍá jelt'lése1tfelhásznÁlva a falvékonyrtásnélkulv A f$zultsé8t áuapotot az 5.$2. ábla al'apjánátlág{eszültség mód-
továbbhuzárl muvelethez 5zuk6é8p3eÍó máxlmuma viz8gáljuk' az alábbl közelitésekkel:
ho8y a téng€lyre meÍ6leges slkok f.szultBégt fósikok,
F,,",,=
dro **[-, (r,r+ e EoTmál feszult8ég az adott stkbaD a swáttól nem fugg.
" - nl--JL E=), "u. - rh] ÍnuDtadaÍat'laktvul & belul egyenlő p nyomas hal az alakitási

nélyhuzóbélyegethen8eresnek teHntiuk (a kuPossága tgen klcsi).

képle.t€ l határozhatT meg. .lakltott fém alakttátl sziláTdságá állandó, t1l. a közepes aljakitásl
l lehet 8zámo'nl.
A! 5.l32' ábEán látható alakváltozási zónábót klvett téÍlosatelemre
lt.nyu erók egyensulyát l€ l lÍva
c--i-15'
d d (Ax +dAx) - d"'t, + ---E- sma 2Í\dLi
r+ z,

co s a ' z Ji . 2Í\dz= o ( s .l s 3 .)
'dI- fp
lspluk.
l8l. áb!át ftgfelemb€ véve lÍhatÓ' hogy

dl = dx

,dx
tg o(
(s.l s4 .)
5. l3l.íhra. A továbbhuzásszerszámánakvózhü|.
t99
l9lt
 m követünk el nagy hibát' h. a zárÓielben levó haÍmadlk tág !.evezőlé.
az x válEozó közepes értékéverszámoluhK:
z
xix,.. = r m. (5.r5ó.)
l/-
I
I
I
l-tl jelolé6t' és az
cos .( atnd mtg ó.
T tt 1,2 - ,2,l, dAx= 27xdx klÍejezéseket,
az (s,.155.) esyenlet

}'xddz+ é zdA'x+p. Bo d.{x=0 ( 5 .l s 7 .)

óz - d x = ó" + e = u ,, (5 .l 5 8 .)
n a p.t kifejezve és az (5'157.) egyenletbe behelyeltesitve á

d6
(Bo - l) dz - kfBo --T'- (s.rse.)
6r+d ('2
dA,
etet kapjuk.
Az lnte$álás határai: az alsó hatáTon, Ax = An.l kelesztmetsze-
6- = 0, a fels6 hatÁ Ion, A.. = A k efészlm et' szeten éi = @
tntogÍátástelvégezve a klhuzott keresztme.szetben ébred6 feszuttséc
mltágÁra a
Bk-
B -l | , . -.--n
u_ ' ' " -' j ( 5 . l ó0 . )
5.l32.ábra. A falvékonyitó huzás alakváltozási z TnlJ ában mUkT(|4 'l J
L
Íeszu1tségek.

A z (5. t 53' ) € g y e o l e t b e n a k i j e l ö tt m ü v e l eteket elvé gez ve' a mtis(Í ||É A' llakttást sztláÍdság váttozása u31 vehet6 figyelehbe, hog1 a
kis értéku tagoka| elhagyva és figyelembe véve az (5' ls.t.) kifelil/(i!. l0. {|lokltá8l szilárdságot hely€ t tesitjuk az (5'ró0.) foÍmu1ába. 'Az
álrendezécufán az egyeisul}i egYenlel .l6tll é3 utánt méietekkel az összehaso itó alakváltozás

,d dA +22Dx (5.lól'}
^'dó - iin o<-
a]akfa hozható.

200 201
A .zámltott 9 értékéhezaz .nyag kí . f sörbéJébdl megh.táÍo'ható a mlatmálfu Á'rÉku k6ll l€gyeD' EzenklvÜl kulónbséa.t kelt
tennt a catlla.
kÍl koz.pes tlakltásl lzlláÍd€ág' .zz€l a kcmónycd6 Enya8ta ts érvéÍyor Ptal|T' . Í9'|s cs||bpltott és a G6|l|.p|tct ácélol tözür' ntclvct r fé|r!.
Den obott 8ázot (ntEo8é!' oxlgén' htdroeén)m€ M yl6é8éb.n
. huzú.szutr.ég qgymáeÚI. A cstll.ptta.|.D ácétot ör€godésÍe térnek et
-" .]
h.Ir;os;r, .'e.. iln"r.
Bk f r n.rl gozá8uk soliin számos nohéuség8el
d.-*. -.^*-- (s.ló2') k.ti ezámolrrl.
. A lémta| t'sgz.tér€I mell€tt fontos |€u.ÍDz6,c ! lemezetDet . te.
;+- [. ÍhéIry.é8í Íoko!! & s l€ l u|etl lntn66ég'A kemé;y.e| Íokoz.t
löDbsé8€t lesallk rágytlott (száb'á'yo; r.rr.
J€|c: l)' tágyttott és üesarÍo-""".rí
A mélyhuzéghozszuk5égese!ói zon (l5) é3 keh&y (K) lem€ z ek között. Á ktllöI#;ó rcményséd
'rlvékonyrtó fu lehezek alapvetőlo a2 rlakttott5á8 rnéttékébén íoúza-
= ó.-u*. ruruúo"""i. r
F Ln. (5, 163.) lékt,.araHtáskor, lll. bonyolul! attaiészet< mélytuzásako! "sy;,ö-
r"gi.j;Ái
rz (Ls ) m|n6sé8alka|maása' ametyet tágyrtÁs'r'tdn ; ;;Jilt.;éű;y
A mélyhüzáshozaz (5.ló3.) }éplettelgzémltható er6nét valámlve| 3zázsIékos csök&entésévclutánh6ÍBr;€ h et(.
m8yobb € r ó lzuksé8es, mivel a huzógyurü heng€ t es kaübrdló IéEzénÚl|rt A lemezek Íelulerr mÍn6ségetékjntctétEnÍnegharáÍozó
E lemezgyár.
IódÁs léP fel' és s levczetésb€n e 8z.lgtorzulfuok le8?6zéséhez 9zÜksé8.. tósú| alk'almazott hér'r8€ Í lést € I úrás és sz utánkezelés mod;a, dc neí
l$zÜltré8€ t 3ém vétuk flgy.lemb.. A tapásztglÍl 5zerlnt ezek . vesztór. lrlanyagornatr szeÍepe van a gyárús gondosságánakl3.
E s;ct|nt rnegku.
g€k(o'3.0'{) P tt.8yBáguak ls leh.to€t' lgy a tényle8$ aÍakitóer6 lÜnbözt€tt|nk me|egen hengerelt (szokváryos
i.rJ' r' .i"J r.l-"?.r .l.í.i
.lőá|litott lemezeb, meleg€ n héng€ r .l( es pr.ort ;"-ild.g;;"€ . 1l.
F. 1b 1
Fv (H } mln6sé8€ k et.
-(r,3-1,4 )
A lemezmtnósé8eketa f€ l dol8oEhatóság sze&pontjábrl
. Az Msz 23
A mélyhuá6hoz sz.Ursélps nunt. a t.abvJny.hail|th.tó (szabványos ,€ ú ( H )' saÍolharó
és huzt'á!ó (s ), méIv-
nuzhetó (M.) l kÍválóan mélyhuzháró(K ) és ö;cgedésátló
w=Fv,h.K (5.ló,|') ro i i'.l-o".|".üJ
bT" f€ l tll€ t ének jósága, amety szorosan osszet{lg8 a
::::|. 1
nuzhatósággal' 3 feluletekgn el6folduló fubák méIy-
Frr"geto, *8;&gl.oi.J",
téPlett€ l hatlr@h.tr mc8, aho| h s Mly€ 8 hasznos uthossza' á K - 0'Ü. tyekorlságátÓl függ.
0,9 az é!6-u! disgram tltöltést rényez'le, e nagyobb értékhosszább í|. € l órordulT lesgyakor|bbÍelüle|lhlbák acékyárrásj,
.' ' 1 .':T=.|"' lu.
botnál véh€t6 f'gyeleütb.. hÓlyagok'i !é|egz6dés'
. *r"r. álbei íl.].
:"j""'}::.1!:.1ll."*:
u rem""
ruru.reián'
A;;.ű;il"; ffff-fi;"JL:il.
11.1 "a."e'roi . *"i"..j9"!a,
:l.',.:".Y.Y"''j:::.** a htb.shengerfeubt;ól;;6;;-
'tb€ ben8€ r elt 3zé]rnyez6désb6ler.d6 hiMk,
5.'.4. A MELY}IUZHATo ÁNYAooK Es AzoK vIzsGALATA n].'T.:::9' s szélr€ p '"r"-r* " 'áo*t, " Jvu-.
edésés a vasta8sggi
:T"n'-:g rágyit € l téréB' lde 6010l-
l,+y.. l ásior'. pá";í'á;ú'; ;;;r:";::
" es a gondarlan :ff ü#:'....
száll|táBkoÍ
ás tÁrotáekár
r"l"itl"Jl"ii'r".i
A méryhuzág ö$zetétt és lg€n n.8y |géryb.vételn€k vetl alá u l. fiiff"[:"*'
Ezt az laénybevét.ltcssk m€ g {el.l6 tulejdonságuanyag képes elvtsc|l|I' lde a lem€ z ugynevezettrejtett hlbál'
münta&rÍab álkalÍnszáol teÍülete me8fi.táÍozzá .z anyag szuk9égeg |u| |T,.:::T:' ".1!.:uan.véve
a lemez. felu]et& á Íeldol8o?ás soriin megJ€ I enó Í€ t ulett h|Mkat
don.ságrt!' tll' a Íelltászúlhrtó anyagok vál.sztékát; az anyag vólai'| *lsejéLn latá|hátóna8yménékldugulások,
azonban fi8y9lemb. k.ll vennl az a!ya8 al.kltrlatóságát is. Az alek||| :;j}):::I
zátványok' "']"1"'.
és a rétegesség'
got az snya8 kémlel, m€ c hanikal tulajdonságaié. az alkalmazott tt'c| Ío|uletl06ága Ezempontlábl
Ezempontjából 4 kateg&lába sorolbatók 6 lemezeki
8l. Je|lcmzo e8]une8.n hátározák me8.
Mélyhuzássgl l€ 8 na8yobb monüybégbenacélból, ktsebb mcn y|r
^
m-ás{k :;;úl"."
lPJ:*:.:.":.:.]:".''..:1
oldalon'"
;;".-
";il;ilr;";"l-#i;;:'
*vi"'l.a"i1?g-;;o'"J."']ff;fi"-
sztoes. és Löníyl'Íéme}.b6l gyáÍtott flnornlemezeket' Íll. €zekbó| t.r| l:l"":,"''i "J"r. s:Íté-rn
csi* resreoy cs|kl'an mégengeden.
szalagot, tifucsát dolgoznek Íel. Az scérok közul a mélyhuzÁsktlv6lí| "].::::1o: :,.'em-
éÍdésség'
pórusosság'rarc,-
nyebek a klB turbon.artalmu' t'.vözetl€n lágy ácél Í€lel mea. l,||.|
ij",i:.ill l":: oxidhányate;'d;"J";;;. "Í:":" tuitetási
:;:" l"j".9.1'.Yy1.,*l::bb
; ;.'il.áT";:'.
tartalom nem lehét mgyobb 0'2%.nál, de nagy Ínélyhuzólgénylnvíl.| ^ |'D.ll r6v6r.t6{ ls l€ h19
et á lemez mtndkét oldalÁn.
0,lá h at ár . U 8 y a o t a y a m a n 8 Á n ' s z l l |c l u m. Í o .z í o r é s kón tÍ |táI l'||l
20x
203
 A? Erich3en vizsgálat eredményee végrehajtás és a kÍ&tékeléssz|,b.
A leagyakÍebbanhasználÁtos t.vözetlen lá8'acé1 finomlemezek tulaj. ,ttttv hiMi mtatt csAk r'á8y szó!ással leuemzt r lemezonyagot. A kapol!
je-
dongágaft;; Msz 23 szabvány fo8lalja ösgze. A flnomlemez mtÍ|őségi .redmények nem adnal .ájékozt4tástközvetlenül a mé]yhlzhatósá8ra, mivet
lében;z els6 betu a leldolgozhatóságÍa u!gt, a má6odik helyen áuó szám l lemez Íes4ll6egi és alakváltozási állapota a mélÉuzásnál és;z Elich.
B felulett mi!őség jele, a herfiádlk helyen a hengerlésl euárás és ez ütó. len vlzsgálatúl eltéfd. Az ErÍchsen szám nem gz anya8 méryhuzhatoságát,
kezel& Jelevan, pl. a mélyhuz.gra legm€ g fel€ l óbb minógéga KlH Jelu ltanem annak oyujrhatóságát jellemzi- Nehézsé8€t otoz- rio8y a rnélyitési.
ílnomlemez, tzám a lemezvastagságtTl is í!gg.
Á lemezek mélyhuzhatTság4Íóla kémtai összetétel' a felul€ t l min|5. A mélyhuzástÍolyamatotpontosabbanmodellezt a csészebuzÓ vtzs-
séc. á mechanlkaÍtulaldonsá8ok csak közvetett uton tájékozbtna|. A ]e. t.l,at (Msz 573l). Á vtzsgálat}ozalkalmázottszersám az 5. t34.ábrán
m;ek 6lakiüatósígának közvetl€ n m€ g i|éléséÍeegyszerUen e|végezh€ | 6 tó. A dl
- 33
mm á.méÍóju huzTtüskéhez,huz€ y ürll sorozat tartozlk
techoobgtai vizBBálátokst dolgozlsk ki' A sokléle vizégálatt mTdszet kozlll
. házánkbanlegtnkább elteÍledtékét teklnljük át.
Az egyr.legelter'edrebb vlzsgálatt el,árás'elenleg az Erichsen.fél. ail.s
mélvÍr DÍ;L (M.z 5704)' amély lényegében a 3zákltópÍTbaegy fa]'ájJ.
Ugy;n|s e vizsEátattal fulajdonképpen a lemez szakadásl8e]viselt nyulj"l| nóncgáttó
. álhprtjuk meg kértengelyu huzóigénybevétel me]
--;zaz a nwld[rtóságál
l€ t t' A vtzsgálat szerszÁmánák etrendezéဠaz.5.l33'ábrán látható. A pró'
bate6! méleie 7ox7o mm' a vastagsága 0,2-2 mm lehet. Megjegyezzük'
ho3y a keskenyebb' tll. s vékonygbbszalagok mélyltÓ vlzsgálatához tísÓ]'l
atmér61uszerszámot<atkell hásználui. A lemgzpróMt szoíosan megfogvn.
a mélyttéshelyénkenés! alkalmszva kell a repedés m€ g jelenésérga von4l'
kozó ;zebványban el6tÍ! feltérelek kózött 5-l0 mm/min sebeBségaelmélyl"
tetrt-

aéueg l81.db!a. A csészehÚzó vlzsgálat szeíszáÍÍ|a.

vlzsgálandó lemewastagságoknák megÍelelóen. E szerszámban 6 vizsaá-

ndó lemezb6| &ésart ktllonbó26 álmér6Jü (s szábvány szerlnt 58.74 ;m
Ít-2 mln.el rrovekvd)Lárcsákát mólyhuznak kisérledle8 meghatározotl
málts táncgddT nyoÍnást és meBfelel6 kenéstslka1m6'Va. A vtzsgálat
.d:11e ánJnégéeeenkihuzba!ó legna8yobbtárc6a átm&ője, mely;

Az eredménytbelolyásolja a huzÓtuske lekeleklrésl BugaIa lg. Ezéft

-
t.lónos mtnősltéskor kulőnbözó lekerekltésu huzTtuskék(R'= 5 mm,
. 12 mm' R = 1ó'5 ÍÍ'm)közül a szabvány el6|rá3alt íüyebmbe ;éve
lo lekerekitésu
lro nyomófejjel hlzva
rekerekitésll nyomóÍejjel hlzva hatálozzuk
hatálozzuk meg
meg a klhuzható
klhuzható Ic táÍ.
5. l33'ábÍa j Az Erichsen.féle mélyttó vlzscálat elTendezése. tmé!őt. A kapott eredményeket a bélye8lekeÍekités szerint rcndÍe
lG^' lGF-e|
Az Erichsen-féle mélyitésl szám, amelygt IE-vel jeli'lunk, ! t'fl|d' L' ' ielöljuk . Ha. m ély b uzott reIn' ék a].k ja ism eÍt, ak k oÍ
dés rn€ g j€ l € n éBekol mérhel6 mélység mÚ.ben kÍfejezett értéke' vl7cil.l vlr'aílatot azza| az égyetl€ n nyoTolejjcl kell elvégeznl, am€ l ynek alakJ.
rész Íeluletónek ^ n||||öiá{
to elJdiis et6nye eg,y'részt, ho8y az alakváltozott lJ Ónlun meakóz e ||tl a.term ók 8 € o m etriát v ib zony alt' A lem ez m éty huzh;-
J 'l'|r vn .aF
8 e J€ t lem zd a l e me z a n y a g á n á k s z e m c s e n a 8 f ,s á sár a' Ü gyanls onnól jobb' minél nagyob' táIcsát lehel beldle kihuznt'
isrlu te me z n ar an cs n é j Í ae m l ék e z t e t6f e |u l e l u |€ sz ' másr é sz | 'l '.|I "I j c A mélyhuzott csészók vizsllálatával számszeÍUe! is értékelhetó a l€ .
a la kja , 1l l ' a r e pe dés k Ó r n y e z e t é b e nk i a ] á k u l ó ko ltr lk.lós vo n,ll J qlI lÍ '' tuld8odódl hllJ|nnlo' umely a kóplékenységl 6ntzorróplával fÚgg össze.
76 a ]cn )e z B l kbe l l a n |z o t í ó Pl ó j ó Í a . Íll|! o(|ó|| n|.1||álé|
2(\4 205

jfr_
 Mtnél kl6cbb a slkb.u aotzoEóplát Jéll.thzó AR, sníál l.vé6bé
hEjlemoB g leméz mély/huz.skor tul..cdést€.
z. zH mlD
l0o % (ó. ró5')
Z ",..' s. s.s. e, r,lÉI-YHuzÁs
oÉpeI
.rtékkel ,.uenczzük' amcly éÍtéka|.pÍl|r b€c3Ülhá6 r mélÉUzás t€rve.
A mélyhuzÁsl muv.léi.tet olye! alakttógépen a t.gelóBytts.bb végéz.
zésekor e körttlv48ást ráh{gyás na8'sÁ8g. Az (5.165.) képletben3 Hmax
Dl' mélyekrck a m€ d véic sz aláldtás kÓzbén ál16ndó !.b€ ! ségg.t mcÍzoa,
r ftlle*nél' a Hmln Íulek kt,zött méíhet6 caészemagasrÁg. és lehel6séget ryuÍ a beálutlEtó Íóncgiítló€Íó m(tktjdtctéBéÍels. Az ál.
A téplékeítysé8tanlzolrópta aDn.k a ttlvottcz&ény.' hq8y t lemezt l.bdó m.dvc3ebease lyujtolt. eldnyöt ebó6orben og8ym&.űt ürubotnilt
a 8,á!tlÍí során gyakorlattl4g csak é8y lriÍlybqn alaltt'ák' EzéIt a Íém ..áúottév6ek.
cBusziÍsi.lkjai kozel a'onos tránybg állnat be. n€ m fémes záIódmányok
és a ótsul6sok t6 .z slatltás lrtnylíba re ezÚdtck.
^ Bz o lendezetisé8
nem szublk meg t.ljeseD Á hdkezeléssel' Jó Ínlnősfuü mélytNzható lemc'
zekgyártÁéához a m€ g {eleló ve8í t'sÉzetételméllett' ez alEkltáBok & n llunkodorob t.'d|,ica
hókezelé..k öBszebengoláB! szükség€ 8 '
leínezet téplék€nységi tul.idon3ágát teklntve h|lÖnbsége. kell teí, núzóoéuq
^
nt a normálls anlzotÍópia, & e 8tkbell anizotrópia közótt. normálls
6n1zo.Íóplejellemzésére ^ néncg,iuó
q- rnb /b
ltátit
^D O (5.16ó.) luoauóti,vár
@ Ltra IÍ!
Fcladócsop
8zímor hegzná|ják' lhol b^' s^ a lemez szákltópIóbátest kezde|i b' s |lí. 9.,tt
dt8 a megÁllspodás szer|B.l ". á|taláb"" e. 20 yo - íailagos nyu|ál|ll.
taltozÓ kéresztmetszet méIetet. A jó mélyhuzhatrsáahozaz szukséges'
hogy'a lomez va6tegságt i.ányában nehezebbenalakváltozzon. Ez a fel|í|.| KUgO
Az R azám R > 'l éÍtékeinél teljésul.
A leme? slkb€ll alizotrrdáia a heqseÍl&Í lrfuyához képest ku|l't'.
böző szögben klv€ t t pfóbákon méÍtR &tékekb6l hatáTozhatr meg:

= 2
i( R o o +R eo o - R4so).
(5. l('7,)
^*
Á üormállg antzotÍópta közepes é!tékét'í LangfoÍdszÁmot is
9zámltanl:

E = + R9oo +2 R4so). (5' lÓ'l']

{ fnoo
A l€mez mélyhuzhatósága. e Ffiax nagysága és ÍG é r lé ke- ! no | |'|{ llr l.lg5.dbra, Mélyiuzó szétszám s gépasáalbs épit6t!rugóspdlnávBl'

(E) fug8. Ennék na8y é'tékénél

ántzotÍópla köz€ p es éltékétdl eliyrí't/l A kl6héÍctu slkatrészek 8'áÍtásá}oz excentersáJtTt alkalmaznak, az
nóveksztk a fenékszakltÓ er6' másr&zl csökken az alakváltozáBho7 d|||l' filtrlbo éPliet! rwós (5. Bs.ábg)' vagy pnéumattkus(5.13ó. áb!s) párná-
ségesbehuuT fe6zult9égnágysága' és ke'ésbéváltozlk a lemez.vu'l{ttEdli' v.|. ||! fu8' rÁnc8ÁtlóeróÍo van szttksfu, melyet már rgen köÍutményos
Ínlunut|lll' u|on cl6Álüt3nl' skkor cldnyben régzesttlk a k€ t tÚs mtlkt'désü
20ó
201
 RöÉgótló
tlúzótétyeg
uyonótányér
FélÍogólap
lo d ocsap
aéPdsztol
s,iritett tevegő
5' 13ó.dbra. Mélyhuzó szerszám pneumatlkus párlával.
excentelEajtót, melyen a ráncgátlót butykös mechanlzmussal (5. l37. ábru)'
va8y csuklós mechanizmussal (5. I38.ábra) vezélllk.
A kenős mukildésupfés ráncgátlója lényegébenmelev ráncgátlÓnÍ|l
tekinthetó. Ezeknek a gépeknekkét' egymásban mozgó. kuls6 ég bolB6'
medvélevan, amelyeket közts f6tenge1yról hajtanak meg. A b€ l Áő mo.|vo
végzi a huzóbélyeg mozgatását' vagytg a mélÉuzást, a kltts6 madvíhd'
rögzlttk a rÁncgátlÓt. A kuls6 medvév€ l kife.irhetőer6 célsz€ I üB4g| olol.
bÓi na8yobb, mlnt A bebő medve névleges 6ajloló € J eje, tgy leh.t6fl/'|tví||
kulönbÖzó alakitásl muieletek (például klvágás) vé'gzé3é!es kU|*6 n|.i|vóv.|
r mólyhuzós me8kezdésoelótt.
l0lt
Be!só
Xiirső
l37.ábra. Btttyki's mecrBnizírrossal vezérelt rá'cgárlrjÜ mélyhuzó sajtT
váz\ata.
A korszeÍu mélyhuzó préseken az eayenletes medvesebess&et sp€ .
cálls mechánizmÜsokkal valósitják m€ ' Egy ilyen mechalizmu8t' a két-
gattyus haÍómu kínematikájámk vázla.át, és a m€ g válósitott medvese.
Bégdiagramot mutatjuk bé az 5.139. ábrán. Ezen láthátó' hog, a med.
8ebessége,a forga.'ryuszögelÍordülásjelentős, közel lloo-os szskaszán,
koIlatilag állandT. Érdemes megfigyetnÍ,hogy a ktzönséges forgattyus
chenízmughoz képest kedvezően megYáltozott a munkalökelre és a vlssz..
atásta felhásznált idók aránya is. Ezek a gépek általában ktsebb lökel.
m'Íal (12.20/ dolgoznak éppen a fellépó nagy gyorsulások kellemet.
'!in)
hItÁsainak csökken!éséIe.
A nagyobb méryhuzóp!ésekzáÍt árlványuak' kettős, vaay . alsó pneu.
|lku8 heBeleket is alkalmazva . hármas muködésuek' A nagy munkate-
lotu k&roBszériaPréseken a nyomószán befeszülésének elkerutésé!€ ' a
tyonrlÍnyos egypontos megtámasz.ás helyett' kél vagy négy ponton adják
I el lhkltóelőt a nyomTszánra (5.140. ábla). A hosszu huvelyszer.u lnunka.
Í|hok nr('Iyhuzásához alkalmazott hosszulöketü prések meílvéjétpadló slí
lpltott uonoruan"- folgatlyus mcchanizmussalmukö(|rerik( 5. l4 l, óbíd).
2 il,)
 Belső medve

0ó 90. taq' 2?t 360' Egrpoht xétpo,,t Néglpoht,

Forgatu|Úszög & lÍijggesztes Íeltügg.sz|és fel Íijq9eszté
s

l40. ábÍa. A nyomószán felfuggesziésénekkülönbTz6megoldásai.

5. l38.ábra. A csuklrs ínechan'zmüsukettdsmukódésüfofgattyus sajtó

kinematikai vázlat4 és jelemző görbéi.

r-
.< Exc'ehters.jló
\'.l1enorgoÚJas
--\\'í"o

.t t..\ I
,

se leo 2?0" s6o'

Forgdttli!szöq

5.r39.ábra. A kédorgatt'.ls sajtó ktnematikája és a Ínedvékso|Í.!llíl

f orgatq\rszöc görbéje. l{l. l)f{' Ilosszuloketumélyhuzósajtó
vona|'asrajza'

2to 2rl
 sokmuveletes tectmológtát igénylő' mgy sorozatu alka trészgyártáshT .
és etsőso'ban ktsebb darabokhoz hosszu asztalu mélyh'rzó sajtTt' un.soro.
zathuzTplést fejlesztettek ki. Ezeken a gépeken 6-14 alakitószeIszám el'
helyezésére ván léhetőség, a megfelelő ráncgátlóval és kidobókkál' lehuzlik
ka1 egy{rtt. Egy tlyen sajtr aszta la láth ató az s . I42 . áb| án. A darabokat r

i.3.ábta. Gumitömbös mélyhuzÓszerszám.

k vékony(s^ < 3 mm) lemezb6l. A sajtolást htdraulikus présen
általában. Á 2 gumil va8y pTliÚetán tomböt l acélház taTtia' ml.
r mélyhuzásbozszükséges nyomás óo MPa-t Ís elélhet' A 3 Íáncgát-
.zabályozbató nyomásÜ bidlaulikus párÍá muködteti a 4 feladócsapokon
5. l42.ábÍa. sorozathuzósaj6 aszta|áMk váz|ata. Az eljáÍás elóoye' hogy a malÍica és a lemez között surlódás
latilag nem Iép f€l' péI€mes edódyek és teit6s feneku edények is
sajtóhü, épitett beleddezés továbbitja az egymás mellé szerelt szerszá!l!'|' A fenék!észen alaknyomással egyidejúleg mintázat is sajtolhato'
hoz. A feldolgozásra kerulő szalagot külon el6toló qységgel vezetik a2 | darabok falvast4gsága egyenletesebb' a feluletukön karcolás
vágrszeÍszámtE' ahonnan az Á tolrka a szíllÍtóberend€ z éshez továblÍ|,r mds felttletí hibák nem képzódnek' Á glmitombbel való huzás MtÍánya,
a kivágott €lógyártmán}'t' A szállitTberendezés két páfhuzamos B sinbltl a mély darabok huzásakoÍ szukséges Mgy nyomást| és nag} alakvál-
álI' amelyekre c markolTpofák vannak felszeTelve. A sirck e8f nyon'ó' az elasztikus ányag cBak viszolyrag rövid idelg képe6 elviselni.
szátr löket alatt négyszögpályán mozognak. A mozgást a b-c-d szakaszÚ|l
,,a', 8yakran . hozzávetdlegesen 100.10000 daÍab gyáIrása után - kellcse-
kényszerpálya vezérü' mig az szakaszÓn rugó mozgatja a sineke|' a poliufe!án tdmböt. Ezenkívül nehézséget okoz, hogy a mélyhuzás fo-
Ezeken á gépeketr taen termelékenye[ lehet gyárrant tömegcikkeket' 8zabályozni kell a Táncaátló eIó nagyságát.
A gumitömbös méIyhuzószerszám továbbfejlesztése kapcsán alakultak
ok ez eljáfások' amelyekíél á gumÍtömböt folyadékkal, Iendszednt
l töltött 8umizsákkal, vagy gumimenb!ánnal lezáÍt Íolyadékkal helyette-
5 ' 5 ' ó. K Ü L ÖN L E G ES M É Ly H U z ó E LJ Á R Á s o K Á folyadék nyomásának szabályozásávar e8,J' muveletben 1ehet olyatr
t elkésziteni' amelyek gyártása hagyományos sze!számokkal csak
Ínüvóletben lehetséaes. E gyáItási eljáÍások közut DéhánYat, atkalma-
A hagyományos mé\'huzÓ elj]árás mellett lemezből ur€ g es les||k r|ill l|hót6Bóguk bemutatásával ismertetuú.
állitására számos uj eljáÍást álkalmaznak. Ezeknek a bevezelósc r |]|n|y. kozunsóges mélyhüzással csak tgetr költségesen gyárthatT kupos és
huzási folyamat' itrtedzifikár.ísár szolgálja. Á kís sorozatu és botryoll|ll l|l{! ^ aloku daTabok készithetők egy m{rveletben az 5.144. áb!án rátha-
ku dalabok 3yártásakoI a muveletek száma és a gylíÍtás költsi'{c lfi,ímblJn' Ronyolultabb alaku alkatlészek mélyhuzhatÓk az 5.14s. át'táÍ|
''!l'klpnl.
hetó, a rosszul álakitható ányagok feldolgozása is megoldlr1tT. tl|oll ||y(lroÍornr euárással. A 3 teÍlcéket a 4 ellentaltóÍa helvezik és
A l e ge gys ze r u b b g r r m i tÓ m b t s m él y h u z T sz er sz ámbán aun'I lii|'1|).I l|' ttr' |ll Zlírdso után az r folyadékpárna nyomását a 6 nyomásszabílyo-
poliur e t án t ó mb h e l y e tte s i ti á m él y h u z ó m a tr icát (5.l43.ábr a). |l,ll'l I llióÍlolllo{ mq{batározott értékig növelik' Ezután kezdődik az 5 hu.
'|
tnódszerrel hengeres' gömb, kup ataku és Bégyszöalet€ s alktrlrígzJ'|. |':
2t2 2t3
 L / Molrico
2

ffimÍ;
| | ,/ Munkdomb
1
5
6
7
5, I41. ábta. Gumizsákos mélyhuz&zerszám.
5. r4ó'ábra. A hldrom€ c hanikus mélyhuzáselve.
zTbélyeggel a mérytuzás. A mélyhuzás végéna folyadéknyomásaz ataki.
tott lemezrész alaKtási Bzlláldságának kb. l0 %.a' Az eljárás el6ny€ . nyomás, minek következtébená lefelé mozgó bélyegre a folyadékfol}ama.
hogy csak a mélyhuzóbély€ a et és az elleltaÍtTt kell a gyáItáshoz elké- tosan láalakitja a lemezt. A kamrában a folyadéknyomásta bélyegbehato.
szltenl és felszerelni, igy a gyáÍtás rendkivul Iugalmas. Á 2 membrán ÍnélységénekmegÍelelően szábályoznt kell' a 8 nyiláson kelegziül.
pollufetánból k&zul' a vastagsága kb. 20 mm' az élettaTtámalénye8esc|| gyáItási eljáÍds € l ónyei elsdsorban a ném hengeres bonyolult eleku al-
nAgyobb, mint a gumitómbös szeIszámoké' Íészek eldállttásakor haszlálhatok ki.
A Íosszul alakítható lemezanyagok ínélyhuzás&a fejleszt€ t ték kt á
lthető, vagy hüth..ő aktiv szeIszámelemekkel dolgozÓ alakito eljáÍdsokat.
zeknek a mdsz€ r eknek az a lényege, hogT . mivel a szelk€ z etl anyagok
s hőmérséklét6lfugóeo változnak - a mélyh'zandÓ lemezt áz
régzeinfutőetemekkel alra e h6mérsékletremelegitik' ahol an-

BéIyeg
Fútőeuenéuás

néncgáaó
s.l4s.ábra. A Hydroform e|jáÍát vázl^ta.
A mélyhuzás feltételet kedvezőbbek' mivel a Íolyadéknyonrís n llí'
ly€ g hez szoÍitja a lemezt' 1gy a bélyeg parásrján 13 bhéts€ g es eÍóJt]|l|lh' Muhkadorsb
A huzási fokozat értéke mo= 0,33-Ta csökkenLheld.

Az s.|46. ábtán látható hidromechanikus mélyhuzásnál a sl||||l

H6szigetetés
membránt is kikuszöböllk, és a folyadékpáIna közvetterul a lenrezzll
éÍlntkézik. A 4 huzógyuíu hornyaiba helyezet! 3 csefélhetó |nurnya}l ll||ltI
tés€ k biztositják a tömitést lemez és a huzógyulu kozött. ó loilé7
',n| tlűtőtotyoaé*
számba belyezése ütán elószoÍ a 2 ráncgátiÓ szoritia le e ^ lemcz l/í.líl' -
majd az r báyeg lép muködésbe. Eról az 5 íoly k.kkamrá|{|| nll!|ó ll
l.7 ' íhra' ÍutÜtt ráncgátlóval végzeft mélyhuzás elve'

2 t4 2 t5
Dak alakilási szilárdsága csökken és alakitlutTsága növekszik. Az 5'l47.
ábrán láthatT ezen az elven mükt'dő mélyhuzószerszám. A ráncgátlÓ alá||l
zÓna Íütésével. a feíékrész intenziv hütésével á szobahőméIsékleteD rosl.
szul alakitható magnézíum ötvözeteknél mo = o,57-6,64-"" huzási fokozal'
tal jellemezhe.ó mélyhuzás valÓsitható meg' Aluminium' ftz' |ágyacél
heryeres darabok mélyhuzásakox a huzási fokozat 2-2,s-sz€ r kisebb leh||' aa - t
mint a közt'Dséges mélyhüzásíáI' Legkedvezdbb hatás a delékszögu alkat.
részekÉl érh€ t ó € l ' amikor pl' r3 oldalho8sz viszonyu edény lo.szer |l|!. 0 'á
gasabbla huzhatr fwÓtt ráncgátlóval' A. gzetszáfi geometriája n.em tér || -- -. -
a ha gyományos t ól , d e a h Üz á s s e b e s s é g e c s ak 2'5-10-3. 4'r 0.3 m/s l! |

5'5'7' ENERGIAIMPULzUssAL VÉGzETT ALAKITÁS

Á la8yméretu' kis dalabszámu alkatrészek gyártása' bonyolult í 't

mák el6ál1ílása nagy szilárdság!' ill. h6szi1á'd fémekbdl (titánijtvTzetek,
kolrózióálló acélok' monbdén alapu ötvözetek stb.) hagyomáryos mrdl'ál
rekkel' sajtolÓ gépeken' nehézségekbe utközik. Az enelgiaimpulzussal v{|{ f o".
alakiiás az i1yen tipusu daxabok gazda'eágoi gyáatását teszi lehetővé.
jáfás elve az' hogy az alakitáshoz szukséges nyomÓerő. impulzusszeftlol| ^7
felszábaduto energiábTl eÍed6 nyomáshullám szolgáltatja. A nyomás]rullilm
létlehozásának nTdjától fuggően megkulonbijztetunklobbantásos' elekl t"
hldÍaÜlikU! és elektTomágTeses alakitásr. l18.ábra. Á lobbantásos alakitás ber€ n dezése
A Íobbatrtásos alakitásÍál a kémiai lobbanóalyagot a malri.áÍll hl
lyezelt leÚez felett gyl''jtják be. A nyomáshullánot Iendszerin| vizzel vld
át az alakítandó lemezre. Az eljárás berendezésének elvl vázlata az 5. I
ábrán láthatÓ. Az atakitandó lemez szélét csavaÍokkal rögziLik a rán(]"]Ál
hoz. A töm'tésre azért van szukség' hogy a szelszám uregében v5klu|l||dl
Nyonóldp
lehessen létrehozni' ugyanis az alak1tás során igen mgy sebességgcl( |(l' szerszára
300 !n/s ) elmozduló lemez alótá levegő nem tud lávozni' A.z öss7c!,,ft
szerszámot robbantó medencébe süIlyesztÍk, anely lényégébenesy vi|n|'ti Munkodatab
ton medencébe helyezett tartály. A táÍtály és a betonmedence k.jzl'll l viz
a rezgések csillapitásáIa homokkal töltik ki' A tartály 1génybevételí|l|'l' viztóroló
csökkentik' hogy lev€ ő t büborékoltatnak a Íalüellett. A szexsámo| n
banló medencébeí rezgésszig€ t elt lapra helyez|k'
Az alakitás cikluBideie n1ég viszonylag kismérer( darabok trl lll
kox ts r0.ó0 min. nagYság!' Az alakitást folyamat a lobbanóanyág |lllllilrÉ'
géve1 és meÍnyiségével' a töltet a],akjával és az alakitandó lem€ z lől |l|Éfl
6 távolságával' á tö]tet feletti vizféteg vasfa8ságával jól szabÍ)yo7|nln'
eljárás alkalmázása a robbanóanyaggal kapcsolatos biztonságtechnlkl| í.It
telek, ill' a ki'rnyezetvédelmi e16ixások betartása miatt nehézke|. l19. ÁbÍE. Az elektrohídrautikusalaktt]ás szerszámainak vázlata.

216 zr7
 Ezeknek e nehézségeknek kiküszöboléséÍe dolgozták ki az elekEo.
hidTaullkus arakitást, am€ l ynél a dyomáshu]lámot viz alatll szikrakisulés-
sel' vagy vékony fémhuzal nagy eTósségu árammal való viz álatti ekózöli'tl.
tetésével hozzák létre (5. l49' ábÍa)' A villamos eneIgiát kondenzátortelepek .
ben táÍolják' melyet az s.150.ábrán lítható elvt kapcsolási Ía.'z szeriÍt'

o P

|úlÍ.szült ség
Irl!éza'tő
viBrol<oz =
5. r50. ábra. Áz elektÍo}údraülikus alakitás áÍamfollásának elvi kapcsolíi!'

transzforíÍútGlal D diódán és R töltdellenálliáson ketesztul U feszu|tsc]gÍo

tik fel. A kondenzátoTt ignltlonnal kapcsolják a 8zikIaközre' ill. az elaő7ll'
logtetendd huzalfa. Áz elektrodlnamlktls alakitógépek nagyságrendil€ 8 1.2ll|| alakitás elve'
l. 15l.ábra. Az elektÍomágneses
kJ eneÍgíájuak.A töltőfeszültséget 5-20 kv-ra szokás válasz.ani; ennek
íeleló€n a kondenzátortelep kapacitása l. l0o0 Az elektrohidrau|ilüA Ez az ála}jtó igen el6tryösen alkalmazható
eljárás foÍgásteBt alaku
/F.
észek olyan szereléséhez, ahol á kötést a vékony falu cs6 képlékeny
alaHtás berendezése a valóságban még számos k1€ g észit6 egységet tarlí|-
kltásával valrsit.iák meg (5.r5r.ábra). Az energla pontos szabályozáse
maz, melyek a berendezés szabályozhAtóságát, vezéÍIésérés biztonsá8t th'
6 és k€ Í ámia etem ki'tését is tehetóvé teszi a kerámia tó!ésének ve.
nikai € l len6rzését szolgálják. Az elektrodinamtkus alakitás f6leg kigmirTl( .|.|ll|. ye uélkul.
alkatrészek Íagy tömegben ve1ó 8yártására tEsználhatT gezdaságosan'
kus alkalmazási lellll€ t e a nem Egyméretu edényszerü alkatrészek tÍ8||íi.
belső nyomással.
Áz elektromágneses alakÍtásnál a kond€ n zátor t€ l € p re elektronrí8
a€ s es tekercset kapcsobak, melyet á munka.IaÍabba' vagy a munka(laÍt|I|
köré helyezrck, at!ó1 fugg6e[, h€ y tágitást, vagy szükttést vég€ z nek. l.!
kelcs kevés menetb6l áll és vizz€ l btltött. A meneteket elmozdulás ^
el|Tt|
meg{ele16en ágyazzák (5. r51. ábra). A feltrl.ólt kondenzátortelep teke|.H| 9
}apcsolásakoÍ k|alakuld nagy áTam€ r ósség mltneses |€ Í et hoz |etre. ''|nr|'
feszultséget indukát az alaktlandó fémhengeÍ anyagában. Áz ind:lká]l Íoi,l||lr
ség lxánya olyan. hogy a kialákuló örvényálam mfuneses mezeje mcF ]|lcr.
1aizuntetnt a geÍieaz|6 mágneses mezőt. Ennek köv€ . keztéb€ n a kít il/Nn''
ses mez6 e8yDásra batva tágitanÍ ig'eksák a lendelkezésére álló |(ré|.
vagyis .lakítónyomás kezd mukodni a lemezre, amely ha elegendó nluviá.
gu a lemezt az atrakitószeÍózámnak megÍelelő alakváltozásra kónyszo||||'
Az el6zőkből n}'tlvánvaló, hogy csak Jó villamosvezető ányagok aluklt||l|T|
é5 hogy minimális hézagTa kelt tGekedni az alakitótekeTcs és a nnl|rí.l.
'l.|lí | |' {
ra b koz ol t . Az e l é rh e t6 a l á k i t ó n y o m á s 3 s 0 - 4 5 0 M P á na8]sáÉll.
tec hnol ó gi a e ]s 6sor b J n v é } o n y I e m e z e k a l a k i |á sár o haBz nátI lllí .
2 18 ? t9
 6. ztMÍTÉs, REDUKÁLÁS' FoLYATÁS

t.ábra. zömirés párhuzamos lapok kozÖn'

A cimben feltun!€ t ett álaktto e!árások - a lemezalakítástól való
megkulönböztetés céljából - a télfogatelakitásnaknevezett € l jáIáscsoporl.
ba soÍolhatTk. Ezek a géptpari uzemekben, htdegalakitással vfozet! alklll.
ÍészgyáÍtfuleggyakÍabbanel6foldu1ó muveletet' ezért ezekkel részletoH.'l|
A celjes téIfo8at zömitése tlÍege€ sz€ I számban
Az a|akváItozás zárt szerszÁmüÍ€ g ben (6.2.ábra\, a matrtcában .
és az ellenbélyegközi'tt töfténlk' Megfelelóen alakÍtható anyag és
elelóen nágy zömitdnyomás álkalmezásakor, a darab felveszi az üÍe8
ár (pl. n}'lrásos darabolás€ á l € l 6d11ttott ÍuddaIabok kalibrálása.).

6.tztMITÉs

zömttéssel ollan alkátrészek álüthatók el6' melyeken fejek' vá|.

t,ak vamak klképezve(pl. sz€ g ek' szeaecsek' csavaÍok)' llletve ame|y6l
a keresztmetszet' egész hossz mentén!öÍténő növelésével ál]tthatók .|6
(pl. hat]'apuanya el6gyá]rtmánya).A zómités ktlndulr a.yaga a l€ g töbl)
es€ t beÍl hengeres' néharíás (pl. helszóg) sz€ l vényu !ud' ílletve huzal.
A hidegzönit& é3 a melegzömltés az lparban € g yaránt eltelj€ l |l A munkadarab teUes léríogátánakzömitése matrtcábán.
eljárás.
:'icába fogott darab marrlcán klvul levó !észénekzömttés€ (fejezése)
t hátálolT szerszámtlreg nélkul (ó.3.ábra),

ó. r' 1. A ZÖMrTÉs ALAPESBTEI be!qeg

a) zömlrés párhuzamos sik l.pok közÖtt (5. r. ábra).

llyen szersámfelek kt'zótt a darab teljes térfogataalakvó|to,|l'
zömttett dáÍab alakját nem tehet a célnak m€ g felelóen lehatáro|n|,
ezéÍ.e4 az eliáÍást csát a szábadalakltÓ kor'ácsolásbgn alkalmazzór'
^

lhra. M atrlcíb ! fo8ott daÍab fej€ z ése, a f€ j er határoló

urea nélkul.
220 221
 ó. r.2. r. A hid€ g zooités arakl jellemz6i
csak a marlcából kiáuó Íé3z zómtll. A matricábo fogott szár.
Íész alakvállozása elhanyagolható' mert a matÍlcafirÍat és a nyelsanya8
A technolTglsnak u8y kell megteÍvezd a htdegzi'mltést, ho8y az
játéka legfeljebb 0' r mm nagysá8rendu. olyan életekben alkalmazhaló, {||lll
alábbi háÍom feltétel minden e8e.ben telj€ s üljön:
a fej ponto3' szgbályos kialakitása másodlagos (pl. szegek fejezése).
a) A zömitendő anyagTésza zömités közbeu ne hajoljon ki.
d) Matricátq fogott dBÍab fejézése a fejet hatáÍolÓ szerszámuIegben b) A zomit€ n d6 anyag törés' llletve rePedés nélku vrseu€ el
Áz alaki!ás módja azonos az elóző esettel (ó.4'ábÍa)' de a ker.r,|- a kivánr mértékuképlékeny alakváltozást.
o A fejező hornloldel|tletén ébred6 átlagos nyomás ne hal.djott
irányu alakváltozást a maEÍcátBn, vag' á fejezőb€ n ' vagy mlndkettdben l|.
meg egy m€ 8 engedétt érték€ t ' melt ha az tul nagy' a szeT-
számok gyols kopását' es€ t leg töxégét és az uleg nem meg-
te]ezó felerő kttörtését idézi elő'

ó.4.ábra' MatÍicábe fogott daráb Íejezése' a íejet hatátoló üreg8el

alekitott szerszámu!€ batárolja. Ez a legrTarÍAbbánalkalmazott e]jáÍíA
(pl' sullyeEztett-' félgömb.' lencse. és hatlapÍcJucaavaÍ stb'),
A b és Ó válozatrlát bíztositanl kell az alakúásban részt vevit 5.ábra. Az álakt jellenzdk számrúsához használt méretek.
anyagÍész szerszátnuteggel azonos' vagy anüál kisebb térfogatát' meÍl
Az etakí jellemzók e három feltétel b€ t artását teszik l€ h et6vé, s
chaníkus müki'désu(forgáttFrs' excenter) gépnéla tultö1té6kulönosen [ ||
a zömltendó és a zömitett anyagfész méreteibőlszámithatók a ó,5.
esgtben szeÍ8zám| gép' lll. blztositTelem tör&t okozhat. A6.4. óbrá
felhasználásával.
A c.vel.|elölt rés az ilyen htba elhálttását rs szokálja.
.laki ,ellemzők a

zömllés1 viszony: _T (ó.r. )

ó.l.2. HIDEGZÓMITÉS
D
Átmérőviszony: (6.2.)

A zömités akkor nevezh€ t ő hidegzömitésnek' ha aÍra az anyaÍ lít D

(ó.3.)
gyulásr h6mé(3ékl€ t éalatt kerul sol. A gyakorlatbanáz anyaa € l óm.l6l|l..
3e nélkül végzett ztmltést neveztk hidegzömitésnek. A ÍelbaszÍált rtlyll.
mtnóségekÁltalában olyanok, hogy e két meghatáÍozás nem mond oI|. | A zömttési vtszony ( -|) a kihajlás veszé1yétő1 tájékoztar'
másnak. A hídegzi'mltésself€ l dokozott nyeIsanyagokátmé!ője í|1l|ldl ||
rztalat alapján megállapttott megengedhető éItékeit a ó.1. táblázat
baladja meg a 25 mm-t.
|rnozza. Az ebben k.zölt tápasztalati értékek a zi'mllendő anyag mi.
.té |/'l é s álla|otátÓl fü g € e tlenek . F eÍd én ]ev ág ort' torzult, tehát nem
qle8 homlokfeluletu ányagnál kisebb _!_ éÍtékek€ n gedhetők meg.

222
223
 ó. l. tábláat

A zómitésr viszony megengdhetd értékcl

Vázlat

, X, =2
\-F'."s

elózaml|és

,{t.o- ó.ábra. zömrtés két utéssel.

',,
6.2 .táb|6zat
Áz elózömlt6llreg jeuemző méretel

tlt = 2.6
--a- c["] Lmn'J t.*l
Az A gyákollati tapasztalat' mely szerin. a félkemén}Íe,l1l. kemóny|r
huzott nagyobb *da- vlszonynál hajlanak }l, annak következl|l.| 0'ó d r ,3 7 d
'huzalok l5 r ,0 d r ,5 6 d
nyc, hogy a keményebbanyeg a nytrással végzett d.Íaboláskol kevíHh. 3,9 l5 t,4 d r ,6 6 d
iorzul. 4,3 20 1,7 d
A ó.l. és a ó.2. ábl. szertntvégz€ t t zömitésnélmind az r.9 d r,45 d
Inind a d BéI€ t et a technológus várasztja D€ g ' '.
száras darabok zi'||ll.|.
kor (ó.3. ésó.1. ábra) d ado(, , p€ d íE a zömitendő fej térn'|l'|i|.|
számitható. Ha az igy kiadodT -:- ,is"o"y nagyobb, mint a lí|||'1
bho6szu3águ anyagré6.t d = 5-,'".o" csonkakuppá zömitjuk' az
ben gzeleDlő é!ték. a dalabot c8ak több utéssel lehel elkószitenl' l|v
koÍ e l őzö mi t é st ke l l a l k a l m a z n l ( 6 .ó .á b ra ) ' B lőz ömllé Bko r a z t'llllt/.r | f -l: méreret
.- a' € re16veÍó
']':'.::. az ov eÍo befogja
b etog ia' s áz csak a k öv elk ez6 Ulésk or,
szony: más|k Í € j ez őben alek v áltozik (a z 0 ' ó dT)''
0 ,6
utóBsel kell végeznl a zömitést, ha
b
a (í j .,|.I , , r. Lq r, 5.

224
225
 A két ut&3e1vfuzett zomités előzömitó uregén€ k jól bevált jellemzó ó. 3 . táblázat
méretelt' a zomltésí viszony és a kiinduló átmér6füg8vényében a 6.2'táb. Áz átmérőviszony és az algkvtszony megengedhet6 élrékeí hidegzömttésnél
lázat lAtta|í^azza.
Három uréssel keu vé8ezni a zomitést, ha

Ányagminós ég , D, , D,
4,5 < á -< 8, t B ' ."g Ymeg r F,
mee
IlyenkoÍ két előzömilést é3 egy készre zöínltést tervezunk, s mindkó| c > D ,2 % ,,5-2,2 0,8-1,5 5
el6v€ ! :ó kupos klalakltásu. {.él
Helyesen végzett el6zomitéssel a kihájlás klkuszöbölésén kivul a zonll c< o,z q , t,4-2 7
t€ t t fej ió szálfutása ée az |lÍeE jó kitijltése ls elérhető.
( _;- Alakithatr Sr
Áz átmérdvlszony ) ismeretében dönthet6 el, hogy a zömi.
t,1-2 7
tendó aByag képes.e elv1selni a kivánt alakváltozást Íepedés nélkul. Hideg' Alakitható Al

zömrtésnél tehát -t is használják az alakváltozás m&őszámaként. Ha

i-
a zi'mltelt Té3z hengeles, a valTdi össz€ h asonlltó alakváltozás f és AI Cu
' 2 ,5 - 3 1,8-2,2 9
egyértelmu kaPcsolatban áll:

T ^D (ó.5. ) Az alakvlszony ( -Í_) megengedhetóéÍlékét a szelszám feluleté.

nek terhelhetősfue és az anyag Íesafltséaáuapottól ílggó
KöD[yen béláthetó, hogy ha a zómitett rész nem hengeres' a ki'z@es ahl. uregtölt6 képé$.
.&e kor|átozza.
változás a A alak!!ási euenáuás, Éihuzámos nyomolapok k(jzötr vég-
tg ..= Ln ! (ó. ó ') 'közep€ s levezetett tÍfejezése,heogeles
z€ t t alakJlásrá darabnál, az iti alkalma-.
k zot( je]ölésekkel' a zömtló muveler vésén:
a légnasyobb alakváltozás pédig a

D
(6.7.)
p = kr(l + -i-
ir . (ó.8.)
Ebból látszik' hogy a dzeiszám feluletéÍeható közepes nyomáB az
öBszefugaéssel szárríitbatÓ' Ez utobbi iJssz€ í L|g8ésbenD a foTgástest alaku anyag
zömiteft rész le8lagyobb átméTójér' nem folgáslest alaku zömitett fész!|ó| = -hoz taÍtozóalakitási szilárdságátóI ésa
] f '" t I araki.
pedig a zömité8 trányára meTőleges le$agyobb keresztmetszeEel azono{ |'onytól fugg' Azonos szelszámterhelést megengedvelágyabb anyagúl Da-
teluletu kö! átmérólétjeleúi. anya8n.ál-ki€ebb abkviszony valós|tható meg. A gyakoÍ-
Az alakváltozokepességtullépésea zÓmltetl darab palástján ferdc P.:!l' j:*.y".P
megeng€dhetd érlékeket anyagcsQortonként a ó.3. tábl'ázat
(üem teDgelyiÍányo repedéseketokoz. TeígelytÍánlt relJedéstaz anyag Ío" utoisó
luleti hlbá.iá' Pl. rábengerlés vagy hosszrep€ d és okozhat. Kulönbözd í yiü. Ha áz alakvlszony fullépi a megenged€ t t éÍtéket, a darab híd€ g en
caoportokÍaa gyakoIlatban megengedhetőalakváltozásokat foglalja iiss7t' á |h zömithető. Ilyenkor neg kell vizsgátni, hogy melegzömités
6.a.rábjÁzat els6 két oszlopa. alkálmaz.

Ha a kitnduló és a kész méretbő|gzámlrhatóálmér6visz-y r}r

''
gyobb a megeng€ d ettnél' akkoÍ a zTmttés c€ e k több muveletre bonlvtr, A
zömitó muveletek ki'zött lágyÍtástvégezve, oldhá6 meg. LágyiLjs l|IÍt|{
táblázatban szeÍepl6 értékujra létrehozhatóÍerJedésnélkul'

226
6 . r.2 .2. A ht de gz ö n i té ! b e h s tá ro l á s a e z a l á k j jellemz őkkel

A levezetést s má! ismeÍt jelölésekkel hen8eles darab e3é.ére vé. DIK

g€zzuk. A térÍogatállandTságot fellrva n
ó- Jl | _ Dz lí k. (ó.9.)
n
/5

Egyszerusités és rendezés után ct 0

.2 t. ( ó. lo . )
;

(
A (ó.]0.) eg-yenletet utáná/
-e| szorozvl'' az egy8zeÍusités
?)-
f o ,, o ' t
d'-T=(7 '
egycnle! edrd{k' melynek tagJal az ismert elakj i€ u emz6k. Mindkét oldal
logarttmusát véve és rendezve !-_!_3- 3 t :_!J-asto rs
t|,|é' 2abs 3útes
nnI
l c t =3 l c -á -.'c .i -. (ó.ll') a. A htdegzömltés behstároló dtaglamja.

= áll' € s et.
Áz € g yeílet logarltmusos téptékükooÍdínátárendszerben f 3. Á redükál,ás alkalmazása az álkatrész8yárt&ban
bed egyenest ad. Ha megrajzoljÜk á kulönböző á értékekheztartozT
Tömt! Ítrd' vagy huzal kÜpos szerszámban való reduMlásár'ák kép.
egyeneseket' maid berajzoljÜk a 6.l. és 6.3.tábtázat megeryedett ért{'ko||' a|apialt e 4.|,2.2, pont alatt dáfgyaltuk. A muvelet elvi váz-
a ÁtdegzömitéB rehatárolásáÍs alkalmas nomogramhoz iutunk (6. 7' ábÍa). {.g.ábTán láthátó. A redükálást igen 8yalran a zl'Ínitésselegy muve-
Ádoí ki|ndutÓ.és kész méÍetel ismgétében ká Á|ati je||emzó' ll|. végzrk, példáulugy mint azt a 6'8,ábra mutatja. Ezen az átÉán a Te-
( ^ (á a dtagÍ5mba.z alaki|ásrJ Jíl'
+) é" számtr4saután beÍajzolhato é3 zömités muveletételemeiÍe bontva ábrázoltuk.
feJez6 3zeIEzám el6re mozgása közben rolJa be a huzatdáfabot a
lemz6 pont. A diagÍambs Íajzolt I. poÍltpl. az Mro hatlapfeju csavaÍrn
zt'mités elvég€ z hető.(. . AmikoÍ a huzal vfué elérl a matrica Teduláló kupj&' elkezdő.
leuemzó. A poot helyzetéból m€ g ttélbet4 hogy e' lás (ó.8/a ábra) s a fejezó továbbl el6re hsladáBa közben áz
itt"tu", l'u né*, mi annak az akadáIyá. A hidegzömités akkof végezhclő '
el' ba az lgy b€ Í ajzolt pout a választott anyagra adott teruletbe e6tk. 8 fobtatódik' amig á redukált huzálrégz vége el néméÍi a ktlók&
,.b!e). Ha a reduldlással mePvalóslrotr alákvÁlrzás
. viszooynáI a hldegzömités helyett a TedukáLás vagy a h|(|dx
* ,1.= , ,"}-_
',' (ó. lJ.)
folyatás gazda3áao8abb.
(pl. félkemély acéroknál 9r < 0'35) a d átmér6Jü száJ redu.
'
nem kerul képlékenyállepotba' azaz aem zomul meg.

228
229

r*
 á hideg7ömilés igen lermelék€ n y eljátás. szerszámgépei, a hideg-
T sajtók automatikusan, Igen rragy perceokénti u|éssámmaI mukódnek.
darab mérete1t6lfuggden 20.400 db.ot készitenek percenként. NagyoÍ
kis
Ia8veszreseggel' rendszerint sorjamentesen dolgoznak. Egy-egy ;ünka-
atÍa valT beállitásuk a munkadaÍabm&eteínek megfetelJ sz;;számokat
Ltrica' elóveró, fejezó, esetleg kilöko és hosszu beállitási id6t Ígényel,
: csak nagy sorozatban gyáItott munkadaraboknál használt]atók g;zdásá.
n' LeginMbb szabványos kótőelemeket gyáÍtanak e gépeken, d;
más
eczöÍ.úlh:!ő alkatrészekb6l ts jelentkezik a gazdaságos sorozatnagyság-
i megfel€ l d tgény.
á kulönféle hidegzömitő sajtÓk muködés szempontjából abtqn mege8yez-
, ltogy a huzálrekeIcs' ill. rud alaktr nyersanyagot önnuködő€ n adag;lják
)be' ott beállitható' hosszra vágják, majd egy vagy több ütéssel alakit.
aztán kÍlökik onÍan.
A hid€ g zömitő sajtók fekvő elrendezésu forgattyus' esetleg könyökös
. Ezek áItaláball € g ymunkahelyzetes . egymatrtcás
- geper. r,L azt
hogy a munkadarab nem változiatja h;lyzetét, alakí.ás közben mind-
'
ugyanabba a matÍicában marad-
A hidegzömttó sajtó á11ó szerszámfele lehet zá.t vagy osztott kivlcelu.

]' Zárt matricás (a gyakorlatban matÍicás sajtTnak nevezik),

6.8.ábra. Redukálás és zÖmitése8y muveletben a) a redukálás kez(lot.' 2. osztott matrÍcás (a gygkorlatban pofás sajtónak nevezik) sajtr.
b) a redukálás vége' c) a zömttés végé'
A ralruk 8yárthá|r munkadarabok j_ t
Amtkor a TeduMlt száÍréez !éEe eléÍta ktlok6t' elkezdődik az A a) egyuyomásu' d "i""onyu szerint van:
matÍícán kivuli részének zÓmltése' s az a fejező el6re haladása közlrr|l b) kétnyomásués
is f€ j ezeik (ó'8lc ábra). Á munkádaÍabor a kilökő távolitja el a matj.ll..l c) hálom nyomásu saitr.
ból. A.sajtón annyi mozgó sze*zám!é| van, ahány nyomásu' Ezek egymás
A csavaÍgyáÍtásbana Iedukálást és a zömitést igen gyaklan ÜsH,é. két utés között kertilnek a darab, llle.6leg a malrlca renget}YoJaiaba.
vonják. A d szbátméÍ6it1csavar szárának azt !észéL amelyr€ nlín.
^a melet középátnr|ó].r
gorlással vagy hengerlésselkészitik el a meÍretet' 6.1.2' 4.1. zártmatl lcဠ, sajt'k
vel azonos méretuÍeledukálják.
A ó.8.ábrán feltuntete.t d3 átméÍő névleges méÍetea dT ''bu7l1íá|'' {ó.9' ábrán egynyomásü zártmatltcás sajtó jeuegzetes széIszámhely.
l.thatók' Ezt vtzsgálva agép müködésea következ6. A hüzalelőtoló
átmér6' kopás során kialakülT legmgyobb i.n€ e trgedett méÍetével {|zottíl
B.zet a darab ecYező tér|ogatu huzal| tol be a |evágÓhuvely-
H8, H9 t{lrésü' E két átméIó legnac'obb kulönbsége M3-as csavarDíl l|l l
h:":l áll|tha|ó-
-LérÍo8alá!a|
utközó halárolja(ó.a/a ábra)' ez uun a teváio
mm, M2o. asná l p e d i g 0 ' 2 3 m m . E k i s á .mé r ókuli'nbsé ga Í eduklí ll |1/í ll l1 |"":."á]
.kés) elindul el6re és elny|rja a huzá|t. A kés rugós fogÓ segl|3ég;-
elhajlásának és negzömulésének koIlá.ozása miat| sztlkséges.
)g.Jaa huzaldarabot, tovább viszi a zárt maEica tengelyvonálába'
A redukált rész további redukálása sem jelent n€ h ézséget' l8y l!ll. s
ntgáu' A medv€ közben elóre mozgatja a fejezőt. { Íej;6 g huzal vé.
csős tengelyek (kisebb vÍllanymotorok tengelyei' kerékpár pedál-lo|ll.Jlt
[lutközve (6.c/b ábra) azt kezdi belotnia maEicába. Mlu|án a huzal
állilhatók elő több egymást kdvetó Tedukálással' huzott ludbÓ] (l|lfi|l"'ll !
n.élyontlecsuszolt a malr|cába, a |ogókéslartátára máÍ nincs szukség,
gyártmánybÓl,
l lívoznl kell a matricá el6lt ho8y h€ l yét adJon a Íejezdnek. MikoÍ a
230 o kllÖkőtuBkohomloklapján felutközik, elkezdődik a zömités, s,ez

231

:-L!
 hd
ó.9. ábra. Egynyomásu záItmatlicás sajti szeIszámhelyzetei.
medve matricaoldali holipontjában be t3 fejez6dik (ó.9/c ábra). EzL'lí|t
nyomószán elindul hátÍá' majd a kilrkőtuske kitolja a zömttett dall'l{|
natlicából (ó.9/d ábra). Ebbe. az időben a levágókés már megy el6l.
uj hrrzaldarabbal' tehát elk€ z dódik a kbvetkezó munkaciklus.
Ezeket a gépeket szá:as munkadarábok gyáltásáÍa használják.
Hasonlr mrdon muködnek az anyagdarab teljes télfogatát zömll']
matricás sajtÓk is. A teljes térf€ a t zömitésekor' xövid anyagdarabol \,ó!
le a gép, s annak a zömrtőbélyeggel való betolása nem oldbatT meg 8|/l
ságosan. Ilyen Iövidre vágott daraboknál (p1. anya stb.) az anyagulk{Vl'!
egTutt mozog a levágókésset, s a matrica elé érve b€ l öki odá a levlillÍl
darabot. lgy a levágókés idóben - kény8zelpályával vezérelhe!ően - ldvnr'
bat a zömitőtuske ütjából.
A ó.r0, ábÍán egynyomásu záftmatricás sajtó kinematikai vl7!l||í
látható (szovjet A rtl dpus). Mukijdését az ábra alapján tanulmány''7||A|
A rudat vagY huzalt az l vezéÍtengelyre szerelt 2 állitható sugalu vÚ!fÍ'l !
gatt}'rrval muködtetett 3 karos áttécellel, kilincskerékkel és r:l fo[it^ké|.|
áttétetlel haÍott 4 behuzT görgőpár juttatja az 5 levágTlruvelylre. llyÉ
got a 6 ütközó utközreti, majd a vezértengelyről a7 kénysz€ r pó]vtr ^l u.tl|
gével mozgatott 8 fogTkéslevág.ia és a9 matrica iengelyvonnlÍh vl /|,
r0 vi l l amos mo to Í a l r ék s z i j tá rc s á s á l té tellel haj tj a a |2 í o t.llntl\'||í |e|lr
.||r |lvlI A
Eel \ (' me h J | ' { h d j Í o rU d d J l m o Zg á |j a a l 4 ecyeneshe v./e|.||
232
lo.ábra. Egynyomásu zártmatricás hidegzömltd sajtT unematlkai vázlata
ére szerelt 15 fejező elvégzt a darab betolását,
itl. zömitését. A kész
a 16 vezéÍrfucsáva.|a 17 hinbán át vezé|eIt 18 kilök6 tolja ki a
.t!lcából.
A vezertengelyt a f6tenge\'r6l hajtja a 19 fogaskerékpár.
Egynyomásu saÍTkon a főtengely és vezértengelyáttétele l:.1. Ket.ó'
háÍomnyomásu sajtr kinematikai vázlata arnyiban tér el az e8Ynyomá-
Lótól' hogy ezeknél az el6z6 átt*e| 12' vagy 7|g, azonkivül a medvén ket.
t lll. háÍom szerszám befogására alkalmas szerszámszán van. A sze!-
zán mozgatását a vezéIteryeblr6l muködtetetr alkalmas nechanizmus
végzi' hogy az egymást k(iető utések között a tec}tnológiai sorÍendnek
lelő fejezők keruljenek az álló maEica leqelyvonalába.
Á technolTgia megtervezésénél az olyan módszereket k€ l l előtérbe he-
tnl' melyekkel a darab zömitéséhezszukséges nyomások száma minimá.
ó.1.2.4'2. osztott matÍicás(pofás) sajtók
pofás saj!ók ís egy, ill. többoyomásuak lehetnek' Á ó. rl.ábxa kapu-
l c|l|v'r!
^ kétnyomásuosztott matltcáju sa]ron végzettalakiiásának jelleg-
Fr o r H z ámhe]}zeteir m utatjJ.
 Á gép vezértengelyéról mozgatott elóLolT golgók a huzalt (vagy ru.
dat) a szétn}.ttott pofapár közi'tt utközótg tolják. Az el6ve!6 ekkor kulsó
helyze.ben van (6.llla ábra). Ezután a vez&tengely egy táfcsája Alkat.

t,
mas nechanizmussal BszezáÍja a. wÍapfut, zÁtk közben a mozgÚ pofá
ét a levágóhirvely éle elnyirja a huzalt, tengelyétÍélármérónyi tá;oiság.
p gat eltorja' majd a két pofa m€ g szo!Ítja azt' A lcvágóhuvely homlok]apja

(fl
€ ts akadályozza a huzat becsuszását. Áz utközót g vezéltengelyen levó t&-
csája, rudazat segitségévelkifoTditjáa munketérból' Ezután az el6ver6
€ elvéEzi az e|6zöÍ^i.ést(ó' lrlb ábla).
A medve löketének hátsó felébena vezéltengélyrdlmeghájtott vezé!-
tárcsa € l iolja a szerszámszánt ugy, hogy a készre zömit6 fejező keruljon

Itl a matÍica tengel,vonalába' lgy a ki'vetkező utéssel megtölténlk a készre

zömités(ó.rllc ábra). Eartán a pofát nltja a mechánlzmus' s az előtolÓ.
berend€ z éssel betolt huzál kÍli'ki a kész munkadalabot a Dofák köz(tl
(6.LI/d ábTat, majd a szerszámszáí szerszámot vált s ezzel kezdddtk á
kóvetkező ciklus.

ó. l.2.5. H td € z öm itd szeIszám ok

ó.l.2. s.l' zárt m atÍicák

Fejezett munkadarabok gyáItására alkalmas záÍt m.trlcákat mutát
A 6. 12/a és b áb.a. Ezek kuls6 útmerójét a matrlcatártó mé!éte hatáÍozza

WF
fr
LI
ó. 12.dbra. zrt mabicák.

nt8' ltos8zs olyan le8yen, hocy a kilökőt legalább l,s d hosszon vezesse.
munko(|orabot,ill. a kilökőt befogadó méIetuk a huzalévalazonos és
^ 7, Il 8 turésu. (Á hüzalok h g' I.'lo tu.""uet.,) A kulsó fetulet€ n l€ v ó
H
|.tdo H|kÍclul€ t ckJ roszitishe/ s7ukséges€ k .A o. l2lc és d ábrák szár
i.lrIlIl l|{lnlnk t|''lIrl(lÍlImUralJák.A ó' l:1.áhrínr€ ( tukíló matri(a lát-

231 235
 1Yt

ó.l3. ábr
ó.13. ábra.
a. Re d u k á l T m a tr i c a .
L-<
sr\z L:i 2
ható. Á ttmór matri€ á k anyaga rendszdint s l0 mi!6ségu acél edzett éB
meg€ I eszletc állapotban.
A ó.l4.ábrán betétes záÍt metricák láthatók. A betétes matrtcák bc.
tétje a legtöbb es€ t bén kemén}.fém. A keményfém betéteket eldf€ s zitve ó. l.2.5.3 . A m a!r|ca' ill. aép i(ip us m eg v álaszú sának !zem p on|Jal
foglatják a matrica koPenyéb€ . Alkalmazásukkal az egy darabra eső szeÍ'
]. Záit matrlca haszná|atator a száÍ alakhuség€ & méTetpontossá.
ga jobb. Az osztott maEicába fogott szár kissé ovális, azonkivul
osztási stkjában a zömltett lész a],atl gyakra[ 6o!ja keletkezik.
2, A 6zárat Íedukátni csák zárt matÍicában lehet.
3. T€ t jes téÍfo3at zömité6ér€ csak zárt matÍica ha6zná1ható.
Az osztott mat.icáknáI nem alkalmazható kenényfém betét.
Hengerelt (nem huzoto anyagot cBak Pofás sajtón lebet z4vaÍta.
tanul feldolgoztri.
ó. A záÍt matrtcás gépen (kulönreges kldobT6zerkezet nélkllD csak
8-l0 d - nél k lseb b száÍhosszuság Ud aÍg b ok zöm i!he!6 k (hosszab ! k i.
1t'k6 könnyen kihajlilo. A2 ennél hosszabb daÍabokat pofás 3altón
célszelu mlamunkálnt.
ó. 14. ábÍa. Kemén!.féínb€ t étes záÍl matricák. 7. Bonyolult (pl. neÍn forgásteso mab:icrttÍeg esetén az osztott Ínat.
számkölt8eg jelentősen csökken' éleitaltamuk 50- loo.szorosa az ijtvilzí|. Íica megmunkálá!a kbnnyebb'
len acélból készult maEicákénak. Nagy szilárdságu anyagok hidegzön]l| t1H!.
koT csak ezek haBználata gazdaságos. ó.l ' 2' 5 .4 . E lőv elők ' fejezők
A ó.ló. ábrán feltll b€ t ét nélkuli' atul keményfémbetétes tömü eló.
ó . l . 2, 5. 2' o Bz t o tt m a t T l c á k l.thetÓ. A tömöÍ előverőÍövid szárlr darAbok - zárt matTicában vég-
r.l6zöm1téBére nem alkálmas, m€ I t klhuzza a daÍabot a matÍicából.
A ó.15. ábra kápüpáDt csavaÍ fejezéséh€ z készltett osztott mlrr|('A
ktálekitását mutatJe. A pofapáÍokat előÍegyáÍtott hasáb anyaaból kéi,l .l6zöm1tés közben a íyersanyag a matTicában és az előveÍ6bén
ÉI
ttk. A pofák mind a négy oldalába b€ m unkálják a m4tÍicáureget, l{v r'el Í|ul'
^t t€ h át e helyek€ Í á munkadarab és a szeÍszám közótt radiálls
egy uTe8páT kopása után ádoÍditfusal u'ila használhatók. A furatoknl tí!'||' . Jt'n létre' s ez . mivel szerszáÍÍ}aoyágáink
ngglmasak . a hen.
lé kbe n - 0'l . 0'2 n m v a s ta g p a p t l a p b e h elyez é se é s a felek ij ssz o s/l)||l |llogekbena zömtt6erő megszunéseuún sem csökken nullára. Mtvel
sa ut án " füj ák a ó .l 5 ' á t ' i á n a k m e g f e l € l ó sz ámo z ás sz er in! ' 17í ||llt/ir ilr&Í{'b száIánák hossza gzinte klvétel nélkut nagyobb mint az el6-
||.ll móÍete, ha a surlÓdást viszonyok azonosak lennének, még tömö!
az egyutl készitett uregfelek eg}uttes hásználatát teszi lehetővÚ.^ |lll|||||
L hosszá azonos a dáÍab szárhosszuságával. (Természetes' holy ^ (j l||"l 6 r|lnlnrazásákor is a matlicában mar.dna az előzömitett darab.
munkálást € d zég' meger€ s ztés és utánmunkálás ki'vctl.) Any!8(|k Iu!l!lo| l||l I l'.rBzámok feluleti éÍdessége € l tér6 leh€ t , s a hásználat kózben
s l 0 ö | voz e | | e n s z € rs z á m a c é t ' l' { rllv|d HzÁrU munkadarabok az el6verőbe '.beraqadhahar.. Ezt
236 l||lI lóvol lIln.lí|y T' ,luk m q {.
237
 ..leh,el6lé tesz| azt' h68y röv|d
:U' áoran-bemulato|| száru munkadaIabo|a(a ó.c. és
gépekengylírthassunk. A levágókésvezéÍ|ése
mpontjából a rugTs kilök6v€ l euátott el6ver6 olyan
trelyzetetteremi,
t
Y. 9*1-b száIhossza ''e'' mérettel nagyobb leÍne.
Kemén}.fémtleté|es ÍeJezór mulat a o. ri'atra. A beLétki6 fuÍata
a
' elvezetegére való' A kemén}'fémbeté|ek hom]okfelulete 0'r-o.2 mm-

6'l6.át|Tá. Betétnétkut' lll. keményfémbetétes

előverő.
Rugós kilökővel ellátott eló;er6 látható a 6.17' ábrán. Ennek |lll
dése á k(jvetkező: Á levágÓkés által a matÍ1ca tengelyvonalába szÚ]|llotf ábra. Kemélyfémbetétes fejez6.

mlnt? kdpenyé.i8y a szerszámok esel]€ g es fuszeutközé-

:lY::o:" ::"
t.ten a rideg kemén}.fém nem kaD üté6t-
tomör előveÍ6k és fejez6k anyaga ál.alában w
5, w 6 szerszám.

ó.l.2.5.5' LevágÓkés
használatosrugós anyagszáUIrfogovalellátott
?f: ::::l.u"-":t":
j-.st' muE].a ó. rg-ábIa. A Íogólevágás előrr megfogja;maEtcábq to-
||n.e]en8edi a darabot. A tevágorruvet|és levá8ókés anyaga
á|ta|ában
cNözetlen acél.

6.17.ábla. Rugós kilökóvel 'euátot. előver6.

huzaldarabot a 2' kilökőcsap tolja be a maEicába. Miv€ t l| 4.].|[
előf€ s zitó ereje nágyobb
'etü mint a levágáskof torzult hüzal betolÍÉ/l|oi
séges er6, a 3. jetu tuskó c6ak akkor mozdul hátra, ha a huful(lAlil1
eléri á matltca kilökőjének homlokfelulerét.A medve továbbl (1t6|áhÉ
aa közben a nyelsanyag a rugÓ ellenében tolja be az eldverő k|llttálé
mindaddig' amig a 3. jelu tuskó eléxi az 5. jelu nyomTlapot, ||'rt
vége ekkor a kivánatos ''a'. mélységig van az elóvell' henaclo| ^ |t|!g}
ben és ekkoÍ kezd6dik az eldzömités, amely a medve hollpotrlji{|lln
dik be. A medve hátÍa indulása kózbeE az előverő kilijkó ll|Bó]A |||'t Lovd8ókés.
hogy a munkadaTab a mátrÍcában maradjon.
A rugós kÍ]ókővel € u átort elóverő - azáltal, ho8y l ó. | ' l . . 1 | l l i i
jelÖ1t méIettél el6bb kezdi a darab betolásÁt A maL.lclíl[

238 239
ó' l . 2. ó . A h l d " g .ö - i t é " .' 6 '

Hidegzömités közbén a zómltőer6 állandÓan nő. Maximális éÍtékll p

si
a íDozgó BzeÍszám holtponti helyz€ t ében éÍi el. E növekedés oka a ke.
n

t"s
Tesztmetszet n(jvekedése' az ányág alakitás1 sztlárdságának n.'Vekedós.
& a feszultségállapot változása' Ez uróbbi tényez6 a zömltés végén, l|l
u
&)
ureg töltésekor' kulönösen pedig az esetleges soíjaképződéskor okoz J. -
lentős zömitóe!ó ni'ekedést. t'
Párhuzamos nyomólapok között vfuzett zórnitésnél a közepes al.k| .3
tási ellenállást' a holtpontl helyzerben' a m!ír ismeTt kifejezéssel szl
mithatjuk
R
E = k " (r+ 3 l("

A k|fejezé5ben kr az a|akváltozásmia(l megnovekede||atakitásI szilár(|r.|

.
(mely a í{ = In fuegvénye). szefizám és az anyag 7,10fiü n 75_&j35
i! P ^
suflódás tényez6je, az alakviszony.
+
A maximálts zömitóeÍó a közepes alakitásr elbnállás és a terhÓ|| 20. ábra. NomogTam a zömltőéf ó meghatáf ozá6ához.

a másodpercenként gyárroLt darabok száma n, a gép

hasznoE teljestt-
F = E , A= t, ( r +{ *,- 3 ( ó 'It ' éhye:

Ez az rsszefu'ggéshengeÍeBfeiu száTas munkadarabokzömitóerejóre |r ( ó'r8.)

gyakollátilag kielegitő pontosságu e!€ d ményr ad. A fej alakjánák á 2ll|l|| gép hajtására alkalmas vtllanymotor telj$itményének
erőle gyakoÍolt hatá8át számítással igen nehéz figyel€ m be vetrni. Kll|lv" meghatározásához
lembe kell venni a gép ulesjárási teljesitmén}felvételét
ls' amely a
nyen kezelhető és elég pontos eredményekelad a zömitóerő érrékér$||| teljestrmény50.ó0 %-á.
ugmadn' né!ések alaplán készttettnomogÍamja' melyet a 6.20'ábrÍ | A szakkonyvek a Wh és Ph meghatáJoásáÍa
tat' A nomogram használatát egy bejelölt példá szemlélreti. . nomogÍámokattar ial.lilaznafr'. - kulön-böz6 íejatakokhoz
A hidegzömítés muukaszukségtete a (4.28') összefuggéstaz ttt {ttr|. A hidegzömitó sajtóká| - a maEicattpus és a nyomások
mazott jell'lésekkel Íeli$a: me||elt - a te|dolgozható huza|átméI6. a levágást
számának meE-
hossz és a szárhoss-z

}#
w = V.k fk[.+ - eÉ . i, f
Az a\rtomatikus uzemu hidegzömitő
. a lekercselt huzal letekercselését és egyengetését
( € 8 ,yengető görg6k közötti áthuzással),
. a dyersanyag dáIabolását'
. a készTe zomltett munkadarab kilökését.
|tlmál|s és minimális érrékével. valamint a percenként gyárlható
darab-
í í nmal j eltem zik .
qéLe' Uc] meIelezik. hogy az emüten ada|otat be|artvá és
sajtÓ Á zömitésen kivul etvégzl nl.t| r4 1U''z.% ácelt zöm|tve nyomóeróre' munkíÍa
és teljesitmén}Teegya-
megfelel.
l''' 7. Kormány-gönbcsapszeg hidégzómités€

TaPasztáláti adatok szelint ez utTbbi munkák az elméleti munknH7{tknó(|E| lildo8en zömttett alkatrészek előállitásra igen gyakran alkalmaznák
fe l é r e be cs{ . l l h e |ő k i,8 y a 8 é p á t l a ] v ég z e tthasz no s muntJ mlvelett sorle et. Emlitésre méltr p;1da a ó.2l. áb{án
feltun-
.tt tormány-gömbcsapszeg gyártása. Az ábrán követhet6 a"."l
ltprítn. " "r"t.
240
241
 ó. r.3. MELEGZÖMITÉS

Fémtani éÍtelembenaz alakitandó anyag lágyulásl hdmérsékletefö-

lötl végzett zömttését melegzömltésneknevezzllk. Áz acélok melesirlákl.

Hm
tását ausl€ n ltes állapotban véaztk.

6.'l'3.l. A meleg és hldegzömítés összehatonlitása

l. Mivel a klhajlás veBzé|yeaz alyás mln6ségét61

és áuapotától Íl,lg.
getlen' a zömüésl viszony ( +-) á ó.l.2.l. ponrbaDnegldott
tl, utés
éÍtékeimelegzömitésre ts érvinyeset.
ó. 2 1. ábÍa' KoÍmány.gombcsapszeJhideg zÓmtréte. 2. Melegzömltésnél, mlvel az anyág nem keményedlk' az átÍÍ.étóvi.
szonynák ( elYlleg nincskorlárja.
Az anyag dalabolását és az els6 kétutést kétnyomásÜzárlmatricá9 Í)
saitT végzt. Az igy tryert darabot adagolóval elátott kénryomágÜ osztott A me|eg anya8nak kicat az a|a|d|ágtszilárdsása' n€ m leméÍ € d ik.
matrtcás (pofás) sajtó ttjabbkét ütés8elalakitia készre. emiall melegzöml|ésnélolyaü ararvtszony r .ns.a'u.o
'agf f,r
dalab gTmb alaku része caak az ureg iulöltésével, azaz sorJák.ll. meg' hogy az általában jrval tulhatedja a gyártmányok méreü€lbdl
^ al,akitható ll htánytalaDul. A golyoscsapé8yak8olyÓlt l. soljávul.
z6déssel 3zámltható &téket.
''szatuÍnuaz8yt|ruvel'' zömidk. A melegzömités megt.lvezésénélftgyelemb€ kéll velmi azt' hogy
A gyÁrás megtcrv€'zéséhez Íontos segal€t a gazdaságosán táTlhaló a szergzám h|ttl az anyagot' Az e8y meleg8€l vég€zhet6 utések
ítrések éttéke. Ezek dtagramját a n&leg€ s méc€ t ek fuggvényében a ó.2.l' száma ennáltöbb l€ h el, &inél nagyobb a nyersderab átm&6je.
Emlatt 8 mm-nél ktg€ b b átmérdju nyeTsanyagotmelegenálta.lilben
-p, " Á mel€ g en zömitett darabok felul€ t mlnős€ e és Ínéretpoltossága
nem éIi el a Ndegen zömitett darabok e tr.lajdoNágait. A félme.
\t z l€ s zömtt&sel gyártot! alkatÍészekemlített tul.Jdonságat megkö.
zeutik a hídegen zomftéttekér.
t
's
Mel€ g zömltéssel nagy tzilá':dságu anyagok is jÓl slakíthatok.
É 0s

|.3.2. Alakitás vizszhtes kovácsológépen

0- | E8yszeru dslabok melegzöúitésétáltelában záft tl|gtlicában' többcélu

2 5 p n 5 0 |ú 2 ü m n
(pl. dölzshajtásu csavalorsTs sajtókon), daTabolt anyag kézt adago.
,évleges méE! y.| végz|k.
6.22-ábt.. I' hidegzóoités 8azdssá8osantaItható tulései. vlnnak olyen da.abok is, Íhelyeket a Hhajlás elke.|tlés€ érdetébentöbt
l (néha 6-7) lehet kialgkltani' Ha a nyelsd ab átmé!ője, tll. a hóel.
.t.' vlszolyal lehetővé teBzlk, ezeket a mÚveleleket célszerü egy meleg.
.Íy gépen elvégezdi. Az ilyén munkada.abok előállitásála alkalmazzák
vlt.'lntc3 kovács01€ é peket.

243
242
 Á vizszlntes kovácsológépés az osztott matÍicás (pofás) hidegzö. |lózömitést.- Nyilnak a süllyesztékek. A ruddalabot a
2-vel jelolt üregbe
mit6 sájlr között a basonlóság ftagy, ezéÍtttt csak a közttlk levó kul.'n|). j'it"szték.' A következőmunkalöket
alatt
ségeketvrzsgáljuk a 6.23.ábra arapján.
!lY*:"j'*-..
észre zöm|lés és.az ető]yükasztás. "eó.*a.;-
Ujabb szerszámnyitás'
é€ es szor|tás urán a 3-mal jelölt uregbena tyrukaszio áy"ga.fiéry.. -
mv.j
lwkasztáí. Ha a luddarab mégeleg me|eg,kezd6dheta "iveg'ía".
glautása loierr..i
az r-el jelölr Üregben. Áz atat<rtáshluadék nélkul való-

4- medve mozgatását lendszerint folgattyus mecna[izmus végzi. A

zfuásat, vatamtnt-azútköz6 (esetleg u.ti'jo
1áÍ.n1!.nyitá:át-jsvezérlik. Az ujabb gépéra m€ o ve nyomóelejelel
:I süuyesztek.szofiló
^1,,1|:..5...1''o' -*-
er6re i3 kepesek, |gy a szerszámok o6szeá-
a közbe. is végezhetda|,akitás. Ily;nek pl.. nyakal&,
. .,'d el;;';'
2ón!|ó
hailtása.
bélleg kovácsológépeken tagolt, bonyolult alaku munkádarabok
pontoB6ággal' kevfu hu|ladékkal' álta|ában
sorjamen|esen álllrhatók
ková(sológépek nyomó€ r eje 50o kN.30 MN,
löketsáma
Á mel€ g zöEités er6, munka & teljesirménygzuks€ l etéfe
a szakiro-
találunk összef uggégeket,llletve nomogramokea.

Villamos duzzasáá3

Á viltamG duzzasaást rsen naw- L =. 8-30 átmérdvtszonlla|kat-

A megvalosithalózömltésl vlszonycsak
.'"J::;Jff","ő."*'*azzák.
6.23.ábTa. KeIékpár hátsóagy alakitásá vizszlntes kovác8olTgépen. A vtllamos duzzasztás elve a, 6.24. ábrán láthatT. A zömitendő
anya-
c vezetóelektróda b szorltópofái kozéÍogják és
H|degzömttéskor egy szeÍszámureg van a matricában' Az e8ytrlá.t az e uldelekt.
krvető uté.ekalatt á daÍab ugyanabtÁn az uÍeabanvan, az utések ku?lt|l
a mozgó szerszámIelek (bélyegek, fejez6k) cs€ r élddnek' a mátrlca ||.ln
ni'tIk.
Á vizsztntes kovácsológépEyithatr süllyesztéketbenannyi uÍqt \'.!|
ahány muveletben készul et á munkadaIab' A medvénminden üIe8a6l
szemben mereverr felfogott mozgó szeÍszáÍnÍé| van. Az utések közlllr !.
gépnyrtja pófált s ityenkor az anyagot a következő "'":.::i:1:c* l:l
itÁ"ry*it,.e" a másikba való áthelyezé!ól
anyagnak eg'''tk uÍegMl
ezerint vézzel végák, de ismerulk automatikus daÍabtovábbltóv0lelll.
tott gépeket
'A i6.
keTékpáf hátsr agy kovácsolása a6.23.ábÍa szerlnt A küvolltl
kéDDentölténik. A medve hátsr hel}zetében'a sullyeszték ny|tva v{ll.
(A ;u yeszték€ k oszrágl sila a rajz sikjávar azonos.) tlyenkor 3z |..| l|!
lölt szerszámUlÍ€ g elé egy utköző fotdul be. Behelyezik a Íüdony{ÍollsJ
köz61g betolva. i sullyesztéret zfuódnak. utköző úvozlk e l|llÍltá|éf!
^z
előveTő BzorszÁmmal - o|vq'l* d. . A v |l|am od d uzztsztás v áztála.
b6l. Az el36 medvelökettel - kupos
244
24n
.Ű}
Íóda d utközdlemezének nyomJák' a végéIe 8yakorolt éróvel. Az árJ||l
köÍ záÍásako! a két elek.Írda közöttt rudrészen áram folyik, mely € z t FoLYATd ELJÁRísoK
a Iud!észt f€ l hevttl. Á felmeleged6tt rudÍész a hideg Íudvégle 8yakoío|l
htdraulikusan m(tködtetett nyomá8 hatására d|'zzad. Lz ul6elektlóda a (|L|r.
zasztás során távolodtk a vezet6 clekrródától. A zömltdbélyeg és az |lllt. -^ JzeÍszámlitép2és' er6. és telJe sil m ényszuk séglet s a techno.
elektródá mozgásáíak megfelel6 vezérlésével változatos alaku z.'mitell |l.. 'az
dont6e"n.kttlönbt'?^
:1T:"':ff: ászertntI ho8y az aDyag
rabok álllthatók el6 (ó.25. ábra). bélyeghez kép.st:]]:T6je
milyen iránybanÍ.'yik. E'.;';-.;i;;;;;#;;i.';
vetkez6csoporrotsaosztjul:

BYVBVfl
bély€ g moz*ásával
azonosiÍányban
' i"j1:",',ii "nyaga
':lí;-:

6.25.ábra. vtllamos d|'z"Ászógepen zömitett alakok.

A villamos duzzasztásnak ftgyelemreméltó el6nyet vannak az o(|'|lt
táÍayaltzömlt6 éljáÍásokkál szembén. Ilyen előnyök:
. A legne8yobbfejek kls ker€ s ztmetszetu rudból ktfo8ástalan s'í|'
ehendezddéssel' egyszeÍu szerszámokkal álllthatTk el6 (pl' ttl|t.
toÍlzelepet' melyet vizszlntes kovácsológépen7 utéssel lehct ll.
alakÍtani, v|llamos duzzalztás után egy muvelelbénkészre |.h!í
aláttlanl) '
. Ntncs szukség melegttó kemencére' az utánelak|tás is Iend3/d.
.i!t dszta, reve alig van' a hőméÍsékl€ t pontoBantaÍtható. .bra. Tömtr test előre folyatésa'
. Kicsl a hőszukéglet' meÍt csak a zömttett rudrész m€ l eaÉ,ll'
. Egyszeru hen8eres' fej az |tl6elektródára helyezett hutött mnll a bélyeg
mozgásávst
ellentétes
trány.
''. ff[i,'Íl'láli'.'ffaayag
val utánalakitáB nélkul l3 elkészithető'
A vlll,amos duzzásztást t0.l00 mÍn anyagátmér6 hatáÍok ktj7lll|
kA|fiazzák.

6.2 FoLYATÁS

az olyan képlékenyenalakitó muve|cloke|.

Folyatásoak lnev(r-zz|lk
m€ l yek során az el€ y ártmányt € 5 ' bélyegbeÍyomásával gzorttluk lll
. az atakot adó nyilás kivételévetminden oldalról zárt - ure{b6l. l
Íicából. A darab keresztmetszetéalakitás közben mind1ircgi'kltlll'

246
247
 l- K&rfányr| folyatfu. Az anyag egy téazé e Mlyeg iTátryábs'
tésze azA| cllentét* iráÍybdn folík (ó.28. árÍd. Ur€ g es tes|ek el6re Íolyatása tomöÍ félgyártmányból
e|len-
belyegg€ l (ó.30.áka). R|tldbban alkal;azák' p|. aúó ke.

ó'28.átj!a. KétrTányuvegyes folyátás.

Az eddlg m.8tBm€ r t vázlatok alap.ián kézénfekvda daÍab alakja 97o.
ltnti alábbt csopoliosltás: 30.ábra. Ü-reges test elóÍéfolyatása tömör félgyártmá[yMl, ellen-
bélyesgel
l. Tömö!: té8tekÍolyatása. Ezt az euÁÍfut csapsze8folyatásnak, ||l'
rudfolyatósnak ts nevezik (ó.2ó. ábra). J|'2. ÜÍe8€ s teBtekhára fotyatáBa(ó'27' ábra) (pl.
ga|vánelem
2. Üreges testek folyatása. Fenékkel késztlló daraboknál csészeío|y.. xopenye' kondenzálorburÁk Ál 99'5-b6l).
'.. ^
|u'Z. Ín
lísnak' Í€ n ék nélkuli daÍaboknál Bdfolyetásnak rs nev€ z ik (6.2'.. 'Jreges tesl két'rányu fo|yatjEa e|tenbétyeggel
(ó.3|/a áb.á)
ó.29. ábra). és anélküt(6.3Vb ábra}.
3. v€gy.s folyatásnak nevezik az eljárást' lta a daÍabmk ti'mör ór
llreges ré126l3 van (ó.28.ábra).
Az előző két cBoportosltás szerint 9 félc e!árá3 ismer!. Ezek tl|r{|
a l€ g yákfabban a következdket alkalmazzák:
I,l. TöínöÍ le8tek el6re folyatása (ó.2ó.ábra' pl. csavarok gyírl
l.2. Üreges üestek el&e folyatása lyukas veay csésze alaku fól.
8yártmányból (ó.29.ábra, pl' vékonylalu huvelyek gyártí'l{),

l'db!a. ÜIeges test kétiÍánlr fotyatဠa , euenbélye8gel

éB anélku!.
u'.,.
[.':i'jl# (ji.ö...x*T",j',1
otdal).
J"TJ.?Í"l13l'i'[.":;i!;"
Íff"l
6.29.át'rá. ijreces test € l 6re folyatása.
248 249
 Ha az eLőző vázlatokat megvizsgáljuk' azt látjuk' hogy a folyatás vl-
bmennyi eljárásftál az a|abáItozás olyán feszurtségállapot hatásáÍa jön A ó.32.ábrán 6gy tömfu testek el6Íe folyatásáIá
.
létr€ , melyet három nyomT Íófeszultséggel jellemezhetunk. Ily€ n ese|b.n l. ' oszlopos szerszám összeállitásr Íajza |átható.
anyag alakváltozT képessé8e igen naay ' Ézzel magyarázhátó az' ho8y a1
esv muvelettel léEehozható alakváltozás éÍtékétnem az anyag alakithatljlri
ga' hanem a szerszámok sziláIdsága határozza m€ g .
Aszelin|, hogy a folyatást a lágyulás hóméIséklete
végezzuk, hidegfolyatás' iuetve melegÍolyatás az eljáIás
latban mindkét eljárás ismert' de még egyik sem |erjedt
ben, mint ahogy ázt előny.ei indokolják.

ó.2. 2. HID B G F oL Y A T Á S

A hldegíol}.atás elnevezés nem léai. Ko!ábban hidegkis3jtolás' ht(|.'ü.

froccsentés, hldegfröccs-sajtolás névvel iuették.
A hidegfolyatás kolsze'ü eljárás' Ha alkalmazásának musaki fellílor
let és a megfe1et6 soÍozatnagyság adott rendkivul cazdasáEos. BevezetL'Ht!. '32.ábÍa. szeÍezám, tömfu testek elóre tolyatásához.
re' itletve elterjesztéséÍe világszerte .örckednek. ]z n.r s.zám 8 . jelu Íolv a|ó g y Urujét'
J nag y b elsu ny om ás e|v ig elé-
Kezdetb€ n csak lágy fémek (ón, horgany, atuminiÜm; Iéz, sárgtlÍ'lÍ) ^ u^..:: q.
je1uelőÍeszit6gyu.u"etf'panrgyuruuei;j.
alakttását végezték h1degfo\{tással. Acél munkadaíabokat a szerszám ó{ erellék' ""]je|U
::' :"J" A |2', il'::.|ett
ko/benső vur.' .'.".'";i ;;;;';'';;."ii":;'.:""
munkadarab berágódása mialt, t930.i8 nem sikerült gázdaságosan htde[|n. .T::::':"j:1:::1Pi helyet.bi7toEjt.annak elgörbu]ését -
lyatni. D!.SingeÍ dokozot. ki e8y eljáTást, mely szelint az acél munkád| rs 6torp' ,r
rab fe1uletén porTzus foszfátIéteget képezve, az folyatás közben kenő.' l|
1etve kenőanyagholdozT Íéteg szeIepét tölti be és meggátolja a berágól|d|h
MagyaÍországon az aluininium hldegÍolyatásán3k több évtizedes n|'|ltü
i"]i:ii!+]i1::+Ji,ilii';-";[ií."];
r.l"
- a- zömitéssel ellentétben- a kÍlökő és a muntaaaral
szám nyitását követő kilökég közben ébredhe!
rozotr, cáat a
efő.
van. Több uzemb€ [ acélc is hid€ g ÍolyatMk. Az igY etóállirot. acél alk||l Á 7. jetü-foly-ató bélye8etaz 5.jelu menetes hüvely
meghuzásával röA-
szek mennyisége és vátasztéka még igen szeÍény. E tekintetben rohnmol tltelveszorirjáknozzáa.z, is:. i"ro
fej16désvárható. :j''^:"1'T
ldpokhoz. A 4. ':,]":jul.::
és 5' jel[ a"."o ,;;#;;.
'v":
A hidegfolyatásnak a mel€ 8 alakitT és forgácsoló eljárásokkal s,{|n| pontosit- kéthengelesÍelületiri""iie"e'.r
"gv."'ig"lvu"!ge..-.;;'";
biz;sitották.
ben áz alábbi lértyeges előnyei vannak: A 6.J e|u b ély eg b efog ób e|et azéII szuk ség es.
m erl ezt a g zerszám há.
1. Az anyag kemény€ d ik, igy szlráIdsága' kopásállósága ós ll|'íl'll
.lam.e.lyrendsze'rint- az áIakitogéptalrozcia . turo.m"a -.'".üo"*"i"t
dási hatáÍa nő. (A folyáshatáT pl. 2.3-szoÍosára nó.) 'itására használják' tgy mas munaaarat tolyatása el6tt a szelszám fel-
2. A darab szálelrendeződése jó' a'bélyege.(7) és annak befogó betétjét(ó) turr
:Í::iY .".'Jr"i.
aziT9' - IT tl l|||n|- |l3ó r é sz::"-
ben ek tor a 8 ., 9 .'
3. Pontosel.iáIás' áz átmérőméretek ésetén |2 .'
dlsónyoró[apba -p"'..""
|4 . es 1 5 . jelir szerszám elem ek
.;.err'.
min6séggazdaságosaÍtarthátÓ. l'.li'.i1YljÍ9".:
lllesáenek' a :.:^:.l1],1"
nyomólapcseréjet" ..g.át".iii.'o." -' o,
4. A feluletminőség igen jT:
máLri. a egytengelyuségének
'*.
R = 0.3-3.5 !m. biz|osirásában a már ealli-
.l.meken kivul tr.;"ru lo.p=o"io"itágyuru es a 2'je]u nyomólap
.pot játszik. "
5' Igen termelékenyeljárásI l5-200db/n.in. 's
Tömör testek előrefolya|ásának előszlkséale.ét, valamlnt
ó. Kevés a hulladék'
t lio r beló n y om ás eloszlását a 4 .1 .2 .3 . p ontb an (lásd
5 7 ' old a]) rész-

250 25!
letesen táÍgyaltuk. Ehhez itt még azt kell megjégyezni'hogy jór megmun"
kált szeÍszámok, jól felulelkezelt és jól kent ny€ r sdarabok esetén' tömö. HV-90 0
t€ s t€ k elóre íotyatásáíál p = 0'M.0'08 surlódási tényez6vel 8zámolhatunk'
A gyakorlatban a folyatÓerd sztínit]l€ára más mó&zeÍeket is altal.

EgyszeÍu' közeltt6 módsze! az alakltás hatásfokávalvégzettszámitÍr'

Abból kií trlva' ho8y a 4. 13. ábrán (lásd 59; oldaDvázolt Íolyatóeró-bé]y|l
ut diagram közel vizszintes' a folyatáshoz szukségesmllllká:

W.,, = F .Ah, (ó.r9.)

ahol F a folysrás közepes alakttóeleje, Á h pedig a bélyeg elmozdulása

a folyatás közben'
Az alakváltozás ideálts munkája pedig

w rd= v. k fk . f,= Ao . Á h' t í k. 9 l (6.20.)

alákban irható fel' ahol v az alákltott térfoga!' Áo pedig a folyatott dafu|l 33.ébfa' Az anyas szálszerk€ z étének alakulása tőÍnör test e1&e.
|dlnduló keresztm€ t 3zete.
folyatásakoI.
Az alakltás € Í Íektiv munkája a? atakitád hatásfokának( ) ftcyl.
?A
lembevételével:

Ao. A h, k* . f r
w (ó.2|.)
2.2.2. íJreges testg! el6re folyatáse

A (ó. l9 . ) és(ó.2r.) összeÍü8gések egyenlóségéből a foiya!ás közepes'.old. .Az ur€ € e s testek € l 6re folyatásdnak elvi vázlatát a ó.34.át'rán lár.
szukséglete''amely közetit6leg azonos a legnagyobb folya.óerővel a Köze]itésként €líogadhatjul.' hogy alakitás közben a Íhunkadarab
caoo-
áI.ku rész€ van a réplékeny
folyás átlapotábdn.r
Ao krt ' ft azerEzám es munlddarab ";"r"t*'L;ciJr-
köziÍt k|alakuló suftÓdóeTdket. A malllca
F= (6.2r ,) e3 fálán fellépóF€ h és a kup felule!én fellépó Fsk surlodoer6k a
tezettlen tanuft módszerrel számithátÓk. Üreses testek el&e folyetásá-
összefuggés3e1számithatÓ. . képlékenytaItományban (a csonkakupban)l;v6 anyag a bélyegoélnÁ-
ll
Há áz alakltá8 hátásÍokít (amely cÍ '/t é3 rugg'enye I ) sebességge| mozog € l óre, lay a b€ | yeg csaPJá és a munkadarab ki'.
Íollép ázEsc suflodó et6 is.
a folyatóe!ó számíthatr. Az alakitás hatásfokát szMI 3438/4-7ó
jáMl megb€ c aulhetjuk. -L
emlitett muszaki t!ányelv a folyatÓeró A ké p]é}enytartom ány b d n tÉ k tv ettezd s7 öE 1 orzulások |tl
k |seb b ek
rozásához nomogTamokat ^zis közöl. tómör .estek előrefolyatásánál, htsz az F eró gatot;u. a" at.
c
A Íoly.tott anyag helyi alakváltozása 6 keresztmetszet mentón no|ll közelében levó anyagTészek előÍe6letését. Az
állandó. Az .nye8 elmozdülása folyatás ki'zben a folyatókup í€ l uletónok lllr i uÍ.ges teslek elóre
!Ához szükséaeg er6 siebel szetlnt' á levezetég
nyezetéb€ n jÓval kis€ b b' mlnt a darab tengelyében. Ezt a jel€ n g.8ól. ct|l||| ;e[őzéséÍlel:
metriastkján osztott és négyzetÍáccsa| ellátott dárab fo|yalís e|ó||l .{ U|.n|.
jÓl megfi8yelhetjuk (6'33.ábla).
Ao. krk. V r(r+2#+
i S ;r tr. h. y. uro.G. 23. )
képénekös8zehasonlit&akor ll]zon u. áltt.!
a 8zámok á vÍckeTs keménységetjelentik. A keinénységek enÚr{'H6 { |lÉl|| -do.
al,akválbzátok elté!ó voltát bizonyltJa. tóbó|vd,{ |l'|rll()}íoluletén létrclövő nyomág érték€ po(||$:
252
253
 gek alkalmazásakor' a folyatandó előgyártmány tengelymetszetéÍe felvltt
negyzetréca torarlása alapján.

c.'20' q-5X
d-,r a-70'
d-lr
6.34.ábÍa.. váz|ar, az ureges testek e16re folyatásához.
35.&rá. Az et€ y áitmáÍry szlmmetiiasikj]ála íelvitt négyzetxácstoÍ.
4d r.r.k-
pr=k*.{ro *zf *lfri * -h
(do - dl)2
, (6-24.\ zulása lÍreges testek elóre folyatása kozben.
Áz uregeB testek el6re foly.iására alkalmás szerszám csak anny.
tér el a 6,32. ábrán bemutatottszeIszámról, hogy folyató bélyegének,
ahol a folyatókupben létrejövő alakváltozás a z előgyáItmány belső feluletéhezjátékkal illeszked6 csap,ja van.
A
17'= 11 --9 ( 6 . 2 s. )
'^t
bsszef i!8géssel számithatr. .2.2.3. tireges test€ k bárTa Íolvarisa
Ezek a képletek a tómi'r testek elóre folyatásáTa levezetett összc.
fug8ések6l csak annyiban kulönböznek' hogy az Fsk = Fsc ki'zelitós l|!( A ó'3ó. áblán az {'reges test báEa folyat]ásánek vázlata és az alkal.
zott jelölések látfutÓk.
t! _- ^ -k_ tr d
-á _ he l ve r t 2 , o .1 7 - i helyen pé dÍ ga to T-j láel 1n||||'| ez alakiLr e|járágnál az ányag áram]áss lgen bonyolult.
^ I .Ennél
c sök\ e n é s e mi at t ( a s z a k i ro d a |o m b a n m e g l a l álhatÓ a tevez er é s) B8áEto|(szerl erósen változlk aszerint, hogy mekkora az
i -::
szerepel. A szaklrodalom szerint tlreges testek el6r€ folyatásánál '. vtEzony' a viszony, a ÍolyatTbélyeghomlokszögé, ille.ve a
= 0' 1.0' r25 surlódási tényezóvel számolhatunk. qi
,lr
Az alakltóerd.ut göÍbe itt is a 4.l3. átrán (lásd 59. oldaD bemull| lódÁsl tényező.
totthoz hasonló alaku' i8y az alakilóeÍő kozelitő számitásárá. a (ó.2|.) Az 6lakltÓeró és a szerszámok te.helésénekmcghatározásfua az tÍo.
osszefüagés itt is tBsználható' lom tiJbb me8oldási mÓdszert taftalmaz. Ezek közÚl tékintsuk most át
Az MI 3438/4 az tÍreges testek el6Íe folyatásához szukséBes eril v.kony falu urea€ s testek (s < o,14 dM ) hátra folyatásáIa alkalmaz.
meghatározás6ra ls közöl nomogramol.
A 6. 35' ábr á n a z a Í y a g á r a m l á s a k ö v e t hetó kulönböz ő fo lytr |ókl|lll?ll a méÍésekkeljól egyez6 € r edményt ádó' DippeÍ fére közelitő mea-
'
tt.

211
 3Cl!eg
t'
Folgolottdb. kn=6t-62
Aa
kf2= 622 - 61 2
dsz:d8 - Q2mm
Nalr.ca dn.ú.0'2mrn
lAo'A,)lAo:q

*|^;,!
e, l
6 .,t
\)
(-

odr EllenbéIleg
!Dr,,,.,,é, l\
odn -o

6.3ó.ábra. ÜÍeges te6tek hátra folyatásának jelölései,

6.3.7. áwán a mukadaÍabot három Daíományra osztottuk. Az |'
^
jelu tártományban lev6 anyag a bélyea előr€ halÁdása kózben teng€ | y|rí y.
ban zi'mul' rgy innen aÍyag áiamlik a 2.jelu taÍtományba. A 2.jelu taÍ. 6
toDány aÍryaaa az el6l'bi aoyagáramlás mtatt radiálisan zömúl' tgy |nm|t
anyag áTamltk a 3-jeltl tartományba' amely merev testként mozog a hó.
lyeg haladásával ellentétes irányba' és feszultségr.entes.
|. és 2. jelu taTtományok atákváltozásának nagysá8a eltéró'

:----a-I
^z
€ z ek alaKtási szilárdságát jelöljuk kfl és kf2.vel.
vizsgáljuk meg etdször a 2. jelu táÍtornányban klalakuló feszu|ll
Az alakválrozások' illewe a sebessésmező el6z6 feltétel€ z ósetor rr
l. és 2' jelu tartományok határán a z aányu 8ebességbenuglás kltv€ |
be' amely azt jelenti' hogy itt a nyirási folyáshaiárnak negfeleld
r = k= 7,ábra. v áz'|ataz |1tegéstestek hátra folyatásának képrékenységtant
csusztató feszultség mukÓdik.
#_ elemzéséhez.
A munkadarab és a maEica surlódása miatt a dM átmérőJlt íd|1||i'
l.n látható' P€ r emfeltételitt, hogy a 2=bhelyen 6iz" = 0.
ten dr2 csLlsztatTÍeszültsee ébred, ehelyett közelitéskéltt kí2'vrl
/ /1 Dlpper a 2.jelu tartományban ébledó közepes teng€ l yiÍániru feszült.
.norEettkaj mTdszerÍe| harároz|a meg, s ez azzal indokolható' ho8y
vékony falu darabok folyatásánál fettételezhetjuk,hogy d',) |lhr.|t l
J.lü tlriomány anyagáMk z irányu eebesség€ z fuc8vénye(lásd;
Ien a sugártól,
. tDro bol o]dali dtagTamját').
igy a folyásl feltétel figyelembevéte|ével d-" |d
A z o ner gerik ai m ód szeí b ev ezetéséhezeg y , a ó.3 8 .áb rán v ázollhe.
a sugáIt ó l , d€ mi n d k e ttő z f u g g v é n y e ' m int aho r ]' az ní l'17.ll||ln I llór H € l élunk ' E ek étele/Unk eg y F . Íik tlv ny om óeÍőt. am ely a 2 . és
 feszurtség,
a 2.jel{'ttarlomány dk közepes
:.li.:l':j"""":::J:ff'*IáDyu
'Tr ".1
d
6zz 1dízz ; | -# * = -t o } t o , x -a;-'--- , 1M.
I
fL,

ii"e
6, vékony Íalu ureg€s testeknél ( 6. 3r. )
/////./
I
l8z ds o":
\,<
) ;--k dt
l- el
I
h
- .! L- -- -Kn (0 ,2 s --i_ , (ó' 32')
-
qL---
Á 2'jelü tartományla a folyást feltáel

ó.38.ábra. Közelitő helyettesités. d . p z - d , v z = k rz (ó.33.)

3.jelu zónák határán hat' és t€ r jesttménye azonos az l. és 2. jelu
alakbsn irhárÓ fel. Ebból a 2,letu taltomány
tományok hatÁrán kialakuló nyirás' valamint a 2.Jé1utartomány és közepes ladiálts fesz{ltséaeI
Íica k.zótt ktalakub suÍlódás teljesitmény&el.
A celjesitményékegyenlősége: . ktz[. 3","
é.*,= (ó.34.)
k r "rf
- -+'].
Fe . o ^, -,* fk n u, d^z _M. (ó.2tl' I n ebs..zolut
",J. --i- J "" J .éftékllbels6 nyomásIa ketl méletezni a matÍicát, de ugyan-
n-rediáüs feszültség€ t tételezu* fel az l .
r-2 2-M ,m az atatitóeró számttásáoál- ieltl tártomány (L átmérőju
Helyettesítve e sebess€ r e vonatkozÓ céljábólvÍzsgáljukmeg ezek után az l.Jetu
,o,,i"nu1'.*'.o".o""u.itása
vz3 A ó.37.áhán az elemi körgyurüheng€ r homlokfeluletén
= ----L.z (ír'i],| - í. 6,zr
! tatófeszültség helyett'
zh kft csusztatoÍeszultsé8et
l. muittet a szerz6.
é9 a szakadó f€ l uletekre vonatkozó .lemi kör8yu.uheng€ r egyen€ ü lyár a

d^,"= d- t'. dz, (í',,r||

6 , | + d ó , |) . n, , ) u. rr. h. 2|k Í. . 2t í r&- ( ó .3 5 .)
ü z .r ,l= {v . Í ., } z (ó.2{ .n€ u lyl e8fenlé.t fejezi ki. Megje8Tezzük' hogy
itt |s van egy
! a 6 J d 6r í€ s zUk ség , t |- d r sug aru te]uleten
köz€ t ttés,
r ha|.
összefuggéseket, az lnte8fálást z.- 0 é6 z = h hetárokkál
qryon8ulyi e8yenleóől
vz3.al egyszé!üsitve, e féltételezeltflktiv eIőre a
kó k. aó 2U
kf, *' ( ó .3 ó .)
F"=--:L d . ' íl . h , u. 4 _ n '.fl ' n (ó, í|' h
-4
képletetnyerjuk.
25lt 2 S9

:-
ezt integTálva:
ó .= : .r .- k . t I c' (ó.37')
Ebben az összefug8ésb€ n e k& brtomány alakitási szlldÍdsága az ott be-
d-
következett alakváltozÁs f uggvényébe!
a folyásr görbébő1veh;tő:
Flgyelembe véve azt a peremfeltételt, hc'gy az r = --- neryen,
Az I. jelu tartonány álBkváhozása mint rsmereles;
no
tt- t-
2
\2-,= - --1-
zp ,K- , b
(=-- _ r) + (ó.3l] ')
.l-...-- h-' ( 6 .4 a .,
Ílz
-rk2
A II. j€ l iié pedig Panko|n szefrnt:
hd ^
Felhasználvaaz l.jelu tartományraérvényes q .= B
z In
n
.o í'
.' - ' - - E - ,. ' ( 6 .4 s .)
= ktt
ól. ól
A. folyatás.(azaz h csökkenése) közben mÍndkétalakváltozás, 8 igy mtnd.
k& alakitási szllárdsíg n6.
folyási feltételt e tengelyírányufe6zu1t3é8
ö8száuggéseI tl€ adott méretek és edott folyási görbe alap'ián me8üatáÍozzuka
r ,. . d - - .,]I = Í/|1/ Í|lgvényt| sz a 6.39. áfuán vázolt alaku
l,Bsz.-A g&be maxi-
ó " t = ó ,t . k ft=- k í t '"'u , , megközellt6leg tr' ! o,s t'^ jeléntkezlk.
|,'1,+ -agassagnál
(ó.39.)

A é & e|z1Íesz|'lts€ e k€ t a ó.37. ábra alsó részénábrázoltuk' m| l|.

kettdltneárlg íuggvényea swáÍnak. A íolyatóbé|yeg homlorÍeloletere h{|ó
lagos f€sztllt8é8 e
oB
'T
(
2Í |é
' dÍ
(í,.,t0')
a? r

ké9let alaP''án:
6-u
? =-k Í | (| ++- -.-Í-, ' ak2'
(ó'{|'I |9.lbra. Á. hátrafolyEtás eró.üt gi'rbéjénekaIakja.
A. le8nagyobbfolyatónyomásl' pe-"-.!
..bTí" (ehát u8y száínitjuk. hoSy a
Behelyeltesltv.a (ó.34.) i'sszefuggést
:
{, i"
é3 9" éÍtékét h' = o,a
v" éÍtékét 0'8 . ".'Íi^t'etv"ne"tiéss
helv€ t tesltéss él
et számir
számttjut
62= - kfr (l + t- -T-) - kf2
[,-3, ., *-4, ]
( ó '{r'l
gi=rn
0,8 ho
= r n l ,2 5 , (ó.46.)
A bélyeghomloldelületére ljató átla89s nyomáa:

2ffi 261
 ,^'= ln _'_'
l.25 í l l -j!- '' (6,41.\
Y2 8"
A folyást g.jIbébőraz e 162ő atakváltozásokhoz tártozó alakitás1 szílárdság.
értékeketjelörjuk k;l é3 k'f2.vel'

Ezzer a regÍa8yobb folyát.1 feszÚltsfu

i..*=*i,r,.*.;\, r *;[' r 1p,.,^ .{,f I

( ó. 4 l l ' )

A matÍicát terheld legnagyobb bel36 lyomás € kifejezés másod1K raata:

r 0.8 h I
i.}ú _ r,.''t , , o1o.z s.,dr l ( 0 . 4 r ).
max I
L.
A ÍolyalÓer6 legnagyobbértékeáz t7 !5 t3 tl t
9 J 3
d; ta 40.ábra. M&ésekke| felvétter6-ut görbék'
P max = -----i-É 'Bmü
4 31

képlettel számithatr.
A 6.39. ábrán érd€ m es m€ g ftgy€ l ni' hogy h < s esetén a Íolydlí]"
nyomás grrbéie ujra és Úeledeken emelkedik, ezért á falvastagságnái ||
sebb fef,ékvastagságokat . a bétye3 tulterhelésének elkelulése érdek(1ltl|l
. kerülni kell.
Mérésekkel felvett folyatóer6.bélyegelmozdulás görbéket látunk iI
6.40. ábrán. Az arakváltozás nggyságát itt á

q --? Í a j l a g o s k e Í e Ez t m e ts z e | \á]|o z ássdl J ellemP z '..'

-
A maxi m á l i s f o l y a t ó n y o m á s Í n é l t é Íté keitsz emlé lteti a ó.4l' í |{ { 20@
a fajlagos kereszrmetszervállozás fugavényében' különbözó hol(lo !Is7.IIvl|
tE00
erőgfártmányoknál' A hosszu darabokra vonatkozi görbéknek mi!itrll|]||í
Oao
A 6. 4l . { b rá v á | k á p c s o l a t b a n m e g kell j egy€ z ni' ho ay á |)ll'|\a l''|
m u l ák cs ak cÉ 0 ,5 re l é |e l n él a d n a t ( j o köz elitó er edlniny|'
1100
Az ÍIodalom a máximálts folyatónyomásIa' itletve á foly.|óC|ó'í

0Fáffic
tót'b - mérési eledmények feldokozása alapján alkotott ' enrPlrlkl|l l|!r,.
ÍU t . '. st t ]r t al ma z '
g=(Aa-A)lAo
.ábra. -
Á lúJldgo€ bélyegtefh€ l és mért értékeiureges testek hátra.
íoIy llId |íníl'
2h l
2ó3
 rey'ap
Ha a folyatTnyomást emplrlkus ö8szeftlggésbdlszámoljuk' a ínátÍ'cá
brlső nyomásának szÁmitáBáÍE

.Bmax -k (6. 51.)

'N,lmáx Jo
[lófeszi|ó glL)rú
képletet haBználjuk, amely a bélyeg alátd a[yagÍéBzre fellÍt folyásl íeltó|Tl
MI száImazik. (Kózelités benne' hogy a manmális Íolyatónyomáóoál ltenbélgpg

A folyatóerót 6zokás még az alakltási hátásfok' l]letv€ nolnogránml

s.git6é8év.l ls m€ a hatáIoznt.
Az enyag foMsát az elógy&tmány szlmmeo:iasikján elhelyezett nÚlll
zetrács toÍzulása a|at!áJ' a 6,42. ábÍe szemlélteti. A számok az anyl{
keménységétjelentik.
vlck€ r 8
0
43.ábra' Üreges test€ k hátra folyacásáTa alkalmas szerszám'
ty-90.../t0
k' amlg az állttható utközó fej€ a lehuzólapon fel ném ulközlk. Ami.
a szeÍszám nyllása közben a lehuzÓlap eléri az ütkoző fejét' m€ g áll'
é tovább mozgó bélyegT6( a lehuzT.beiét lehuzza a kész munkadafabot.
Ureges testek hátra Ío1yátá6ánál a lehuzó igen gygkÍan készulaz
bemutatottelmozduló kivitelben. mert ezzel a bélyeghossz' s a kt.
lás veszélye csökk€ t rthető.
vékony falü és vékony feleku ureges testeknél a bélyeg kihuzza a
kádafabot a matricábol, ezért ellenbélyegTe nincs szükBég. Ilyenkor a
íca' a gyártás m€ k önnyltése és a Íeszultsfuállapot javttása céljából
ó'{4. ábÍa sz€ Í tnt gyu.ub6l (a)' t6kébó1(b) és a gyürut elófeszit6, va.
a t6két kÓzpontositó (c ) részból áll'
A ktsebb igénybev&etübélyegekszeÍ€ l t kívitelben lB készithe.6k.
uyen bélyegeknekkopás után csak a fejét cseréük. Áz er6sen tgénybe-
2t7 belyegek egy Iészből készulnek(ó.45.ábra). A folyatóMlyegek terve.
ánél a birtelen keÍeEztmetszetváltozásokatkerulnÍkell.
237

6. 42. ábta. Lz elÚgyáÍtmány szimmetltasíkiára felvitt négyzetTící

torzu|dEa,háEa folyatáBkor.
Üregos tesl Mlra folyátásáÍa alkáimas szerszámot látunk l fi..1.
ábrfu. Éz A szersz{m sok tekintetben ázonos a ó.32. áb!án b€ ' n|'tll|ol|
szerszámmal, ezéÍt ttt csak a jell€ z etes eltéÍéseketemlltjuk n'q{.
A maEicaijreget az alsó nyomTlgponferekvó ellenbólye8 ?lll4' A
kész munkadarab kllökésé! is az euenbélyegvégzt' az alakltó'{í|l íliíl
mozgatott ktlók6 segitségével.
A lehuzólap és a fejlap vezető perselyeit e szeÍszánr aldó | éÁ' Éq
a lehuzólap közé beépttettÍugó szofÍtla össze. Ezek mln(l d(ll! íÍyll||tíl .l
ijI'l) I(szes hátrafolyatT matri.a.

2r\4 265

.r-
 a.
- meg
(ó.53.)
v3
Hidegfolyatásnál igen gyakIan adódik en[é1 az érték||élnagyobb b€ l s6 nyo.
más és ézen kivüla matrica kulsó mélet€ is korlátozott. Ilyenkor a mat-
rica előfeszi|elt foglalásával növelhetjuk a megengedhetó belső tryomásf'
Az előfeszitést' tulfedétset lllesztelt gyüruvel, illetve gyurukk€ l biztosltjuk.
Gyal<Ian használunk kétszelesen előfeszitett matriciíkat is.
A matfica és az elófészitó gyuruk optimá]is átm&őinek' illetve a
szükséges tulJedéseknek a negállapitása, a vásragfalu csövek szllár:dsáq-
tan,í nJ kí elh asználácáv al' az.n \rilériUm a|ap ján v ég € z heló. log 1 a szei.
8zámban a Iedukált feszults€ értéke sem uresen' sem telhel. állaDocban.
8ehol senr baladhatja meg a megengedett fesz{rltség értékét. Keményfém.
betétes matÍicáknál még arla ts ügye]nl kell, ho8y a kis szakitTszilá]:dságl
kernénÉémbéBhuzó igé[ybevétel ne jöhessetr léEe. A maEicák szitárdsási
iné r etez é sea szak |rod alom b an L Jq [3 s m eg rd táthaló
lófeszités oélkÜlt fotyatTgyoIilket

a. b. PMmax = r0o0 MPa,

ó.45.áb!a, szerelt és tömör háEa folyató bélyeg. szef esen előfeszitetteket

PMmax = 1600 MPa'

ó. 2.2. 4. Htdegfolyatr szerszánelemek mérerezésének' illetve
ellenőrzésének szempontja1.
e!esen elóf eszitetteket
A folyatTbélyegek átmérőjét és hosszál a fo\-atandÓ munkadaÍíl' |llé.
pMmax = 2200 MPá
re t e i ' val ami nt i z e Es z á Í ] .k o 1 3 Lru k c i Ó J a határ o z z ák meg'
^ Íel[leti nyomásla, illetve kthajlásra ke1l
A bélyegeket etlendrlZl|ll !ó nyomásig telvezhetunk.
A m€ g engedett felületi nyomás:
Á kemén!'fémbetétes matricák (70.80 % wc + 20-30 % co) élettartam
szelszámacél bélyegehél pBmax= 1800 MPa,
tzerszámacé1oknénak 50-r00-szorosa.
gyorsacél bély€ e knél pBmax= 2500 MPa. A matrtcák anyaggal érintkezdfeluletelr tukjösited kell. Ahol lehet
tL|krösitést ugy kell végeznr, hogy a feluleti érdesség lxánya az anyag.
A bélyeg kihajtဠr a megfelel, ha a szabad hossz
l!ányával egyezó legyeD.
I l-i-:-
, <^^lL
_ (i, r J|
" . . . 1 v . F..* l'2. 5' Nyersanyagok elókészitésehideg{olyatáshoz

ahol Im'n a keresztmetszet legkisebb Ínásodrendunyomatéka'l| ,r, . ]i{ Htde8folyatással elvileg bármilyen képlékeny alakváltozásra képes
p€ d ig a biztonsági rényező' ÍoldolgozhatT, Az alakváltozás lé.rehozható értékeazonban az ányag
matÍicákalbel96ralukonpMmax nyomássalterhel|vÚ!'nll'||l| I El'rbóJétő] fugg. Na8,]' alakitási szilárdságu és nagy keményedőképes
-. ,A mererezzuK. '' lnyaaoknál a szerszám korlátolt sziláIdsása miatt' a létÍehozha.Talak'
mooJara
A HMH elmélet szeItnt' vegtelennagy kul36 átmérőju vÍllÍNnlh|i r olyan kicsire adTdhat' bogy az eljáIás nem gazdaságos.
ben meaensedhe|óbelső nyomás

266 267
 majd ezután az igy nyert daÍab ho és do
A tapasztalalok atapján a htdé8íolyatásakkoÍ l€ h et gazdaságos' ha méreiekre valT hid€ g zömítése'
a folyatTbélyeg feluletén fe[ép6 p = 2500 MPa nyomással legalább q = A hl és dl mérereket a térfogatállandóság
= 25 % failagos keresztmetszetcsöklenést lehet létrehozni. Az acélok hi.
d€ g folyatásánál a c-tartalom íels6 határa 0,45 %. .2_
a^ Jt
A hidegÍolFtiás nyersanyagal rendszerint hengeÍelt vagy huzott rüd' v=--i -.h o=
4 "t'
illetve lemez Íormájábankerulnek a hidegalakitó uzembe.
Á beérkezd nyersanyáaokat megfelelóen eló kell késziteni a hideg.
folyatáshoz' Az etőkészitó muveletek a következók:
va'aminta zömitési . 2 alapján választhatiuk neg.
",.'.", +
a) LeszaMs. Az előalakitás egyben € g yengetést ts jelent.
b) Egyengetés' eldalakitás.
c) H6kezelés. c) Hőkezelés
T Felul€ t kezelés.
A hidegalakitással kapcsolatos hőkezelésekeraz ADyagismeret és tech-
V€ g yük soÍIa ezeket a muveleteket. nológia c. tárgyban már táÍgyaltuk. Htde8JotyatáskoÍa kóvetkezd szemDon-
lokat ke]l még szem előtt tartanl:
a) Leszabás HldegÍolyatássalrendszeÍlnt o€ y alakváttozásokat valósithatunk Ínec
€ g y.egy muve|e|ben.ezeÍt az .lőgyáÍtmányl a lehetd le8lág-yabbált,apoElÍ;
A nyersanyagbÓl a folyató müvelcLhez szukséges térÍogatudaÍabokÍ|
esz{el8á]á5,ÍurébZe|és' bakelil\ot.1{l| keu h6kezelni. Ha kéthtdegfotyetó muvelet koveti egymást, közéjuk gyak-
rudak ese|énÍorgácsolással(teszuró '
váló darabotásstb.) vagy nyr-rássaldarabolják.NyirÍ\A.l ran ujraklistályositó izzitást kell lktatni'
cslgzolTkorong8al
végzettdarabolásúl a levágott darab torzutása annál erősebb' minél kllo|'! Acéloknál kul.jnösen érvényesaz elózó m€ g állapitás. H^ az acé]rkar-
h tlontartalma 0'2 %.n.íl nacyobb, annak szrvebzeÍkez€ t ében a cementlt
Hagyományos nyilr eljáÍással e vlszonyszám n'l||ll Íeltétlen gömböE' a ferrit Pdl8 |ágy (tehát hideg keményedéstdl m€ntes)
aDEK
le8yen. A szemcsés perlltésÍe való lágyiríst általában a tohísz€tt uzem,
--
h htdegalakitT muveleték kózben szuksfue3 ÜjrakTistályositr izzirásokat pe.
g a hidegalakitó uzém vé8zt. anyag |ágy állapotára Demcsak áz alak.
máüs értéke _i]- = o'a. MáI ebb€ n az € s € t ben ís olyan torzutások lóí
vÁltozTképesség növelése, hanem^za drága hidegfolyató szerszámok kimélé.
e' kopásának csökkentése céljébólts törekedni kell'
nek fel, melyeket egy, a folyatás előtt végzett egyeígető rnuvelettel k('I|
szuntetli. Ez a müvelet a szltkséges hókezelések és felulelkezelések 9'í
Feluletkezelés
is megÉvelheti' ezérr nagy áimét6 és kts eseté n a fo r gá.so ll| Az el6zó mttveletekkel előkégzitet. munkadarabok fellllete szennv€ z ett.
végzett luddaÍabolás gazdaságGabb. és és 6oIjás lehet. Az anyag feluletét a kenőanyag felvitéle előft lól
kell tiszti.ani. Az acél feluleté! ezen ktvul foszfátozni ts kell'
b) E8yengetés.e16alakitás A sorját rendszerint koptatódobokbantávolitják el. Á felulettiszlt-
zsirtalanitással kezdddik. E zslltalanitó fotvadékoki'sszetételéle .z
Az egyengetést dból nyl!ással leszabott előgyártmányok toTzl|ll1||il
odalon tobhfélereceptet ajént.
messzuntetésére alkalfi^,zák, Ezt rendszerint záIt matricában ht(lq4Z'll|l
Az oxid é3reve eltávolitás&a többféte eljá!ás lsmert: mechantkus.
sel végzik. i, elektf olémiaI módEzerck. Acélanya8okrevétleDiIésérelegtobbEzoÍ
Az el6alakitássát a le6zabott nyersanyagot a folyaáshoz me8Íc|d|6 .
!óaavas és a kénsavas pácolást alkalmazzák. Ezeket az eljáÍásokat a
Ia hozzuk. Például előre folyato ltreges test nyersdarabja leme?|írl |dllt|
la c. tárgy ismertefte.
mélyhuzott csésze. Az eldalakttás it! a mélyhuzás.
Acélanyagok csak ugy folyathatók hidegen, ha Íeluletuk fosáátozott.
Ha á foryatásboz szukgéges ruddaíab hossza ho < 0,8 do' [klln .t
ecél bidedolyatása ki'ben e szerszám és az alatitandó ányag tözótt olyan
hagyományos nytTással nem leh€ t etdálutani. Ilyenkor gazda$ígo't k!|lr| u! y feluleti nyomás lép fel, ame4'nél megíeleló kelda.yaghordozó féteg
a' < ao á l m ér ó j u ru d b T l h r > h o ho ssz dar abo llÍ sflnyl|'í d! ! l{ nyában a kenőanyag kiszoÍul onnán és az acél szerszám, valamint az
""ÉL l munkadarnba na8y elcsuszások közben berágrdik, Á porózus foszfát.

2óll 269
Íét€ g alkalmas a!ra' ho8:]'a kendanyag kiszorulását meggátolja' Jó stkrási
tulajdonságai következtében maga is részt vesz a kenésben.
A foszfátrétég zn' Mg és Fe teÍcl€ r foszÍátjaiból áll' sötétszurke
szinü, szokásos vastagsága l-l5 /m' olajfelvev6 képe66éBea Íémes felu.
lethez viszoMtva 13-szoros.
Eldálllthátó 85-88"c.ra melegttett Zn.Mg. és Fe.foszfátor tá.talmá7.
fosáorsavoldatban. A szÍlkséges rétegvastagság 5-l0 min alat!.i.'n léEe.
Á felületkez€ l és ulolsó mttvelete a k€ n és. A kenőanyag összetétele í
folyatott anyag mtn6sfuélől' a folyatá8 körulményeit6l é3 ez € g yes uz€ m e|-
ben meghonosodott szokásoktÓl Íugg' Az lÍodalomban megfelel6 Teceptek |]|
lálhatók. Ezekbén mint alkotók: hengerotaj' Íepceolaj' dl8znózsif' faggyl|.
gliceritr' moÍbdénszuüid' glafil' kén stb. szerepelnek'

6.3 PÉLDÁ( A HIDEG TÉRFoGATALAKiTÁS

ALKALMAzÁsÁRA

A ó.4ó. áb!Án M l0 x 50 mélctu hatlapfeju csavaÍ htdegalakitásál kll.

vethetjük' Az alakitást tt'bbmunkahelyzetes(többlépcsős) folyató.zömitó s{J.
Ón vegák' E géPkÍe több matrica' illerve ezekkel szemben a aep nyonll"
Íejére qy.qy bélyegszerelhető fel. A mÜíkadárabot egyik matÍica e|ó|'
a másik elé alternálT mozgást végz6 rwós fogók szállitják. A fogók ru8ór
poÍáikózé az ábrÁn láthatT k1lökők tolják be a darabot. A gép mrnden]l'kól
alatt elkészit e8y munkadaÍat}ot.
Az ábra..é' Íészéna ruddaráb leváAását' ''H. részéna szárlész olá'
!e folyatását, ''c. részéna feJ elózöntltését,''d'' részéne ÍeJ ké"zÍe/'l|n|.
rését' .'e. Íészéna bengeresre zömltett fej hatszög alakÜla vágását lí'Jl|ll
Á kiíndulr anyagátmérótabból a feltételb6l ha.ározhatjuk meg' ho{y
a szá| és a fej azonos szilárdsá$' |egyen, azaz azonos mértékbenken|ó||y
jen. Ennek f€ l tét€ l e
=
't."a, I rl
(ó' 54. )

ot"j
E.
t t" = , ," ( ó' 5 r .)
-o*i-
ebból

Jelentős elóflye áz eljáIásnak' ho8y kis sziláÍdságu anyaghil ll V|!,'

]Js nJ s} s zi l ár ds á8 - t 1.s a v a l o k g y á rth a t ó k '

270 271
 A felhasznált anyag lágyitott c 35 ( C = 0'35 %) .ielu ácél' szilárd. ó.4 MELEGFoLYATÁS
sága az alakitás solán a nemesitéssel eléÍhetőéltékre nő.
Á ó.47' ábra mo.orkerékpáI etső reteszkóp viltracs6 hideg&lakitását
szemlélt€ t i. Lz áfua','a,, Iészéna leszabolt és sorjázott ryersdarzb |ádlí|n
Á melegfolyetó eljárások közul a !ud- és csőseltolássel
a - lavt.is. pocolos . (ext!udá|ás)
* és tec|mológiá c.táÍ8yban m{Í fogülkÜztunk..
^'t"g]i:i1 az aiiatrészgyártjsban
FT,zfdtazos kenés ljil9:'tj9.:ll9n:otat ts Íelhasznátják.
^: I^T':{.:'J'"Y:.euárása'és""*""l'"ür'r-a'.gi.]il#;"i;;;;l
a478
*:1T,",'J",.:;:1^"'".".*.'5viry*1'".".'i."..1q
:"ÍI!-::, eJ-ay.w"r"it"n-iö:n"*""*#il.á11.T
i:l9:'*:"':jot.
."il.-r"?''-::,=:"] l..::'3{ob; a"etr,ut
^1Yl":1Tl
magvaréztrato,-iogv
.";lé'ű;.;:
no;;iéi':.
12^!l
\-:::.u''.",,.,*y"i.*ire'a"eg" i.'".
*í:"::."T'j:1::.*
is nagyobb.
iilJ';";'..".*"#öff
" 's"y'lá"i -:"J
;ffil"
kisebb h6mérséklelll
vastagsáqáia| szerszám hutl'ezért
Y:':.{^.y:1:ln'..: "''"gol
r::.:::1Y"1*-']1:l],: "i;; ;ü"-;;.;;;#;:.'ffJ:;
kl|(ih,./ú ének,illerve g munkadarabr""ae'"r.' ."g"[.á"i
A munkádarabot nem sokkal az alulltás hőmérséklete
*^*\!n''Y a|,attolvado .
elég mgy v|szkozitá3u - uveg8el ls szokták kenDi.
"
á U'*o. aoran motol'szeleD ruddar.bhól történ6
meteg el6Iefolyatásá-
vázlatát mubt'uk be' A folyaton munkadarab
a szuts{ee r".gjl.".ü"r

I I

o' b' c d' ^íá";* t' u

"
ó.47.ábra. Motorkerékpá! teleszkTp villacső gyáÍtása.
(fuÍészerés,esztergálás). Ezt rágyiÉs és felulelkezelég után kétirányll v..
gy€ s folyaríssal a ,,b'' fölölt l.{üató folmára alakitják. Ityen méreÍcl |l|E|.
lett a hátÍafolyalás erőszukséglele nagyobb, mint áz éldrefolyatásó' |Iv {l
p 42 bér'yegnyomásának hatására az előIefolyatás is vfube meay. l,ii'ly||{i
és feluletkezelés után egy Ínásik alakitógépene|véEzíkaz ure8es tot| Tlöt!
foryátását (c.ábra). Az igf, nyert darábÍól reeszteÍgálják a folyatJsn/| lllí.
radt Peremet (d)' majd lágyitják és feluletkezeltk. Ez után luskTn l,l4ii'|l
p45 átmérdju huzógyurube tolva falvékonyitÓ buzássalalakitják toví|'|'(.' I
f. áb!a). Áz alsT és fels6 !ész mé'etre eszteÍgá!ása után az alsó |nil| l|
posIa sajtolják (g. ábra).
A gyáÍtmány anyaga c l0 K (c o,! %) hcngelelt kereskc'lcl|||l Í(él.
Motor8zelep meleg Íolyatása.
A hid€ g folyatáBt itt klmondottan alakadásfa ]Észnárják. s7llíI'Iniu||l'v
hatását ugyants az utánuk következő lágyirássál megszuntetlél' Í'||i|
utolsi és sajrolT - mllvc|.|.k
^ p|!J nagyobba készgyfutmáoynál. Bz a mmkadaÍab
megmaladó növek€ d ésá it! az -huzT szubfues ala-
ny€ z i k, E ze ke t a m u v e l e te k e t n e m c é l g é p han€
en' m esyeteÜ l(! |í |! td|lFl n.'t.zó16
'''liI és feluletkezeld eljárások na8y 8záma miatt . -
hldeg alakltás-
etry-e8y muveletre felszeIszámozott sajnikoí v.l.zik' l.m ÍydÍthaió gazdssí8osan.

273
r-r'
 A melegÍolyat]ásgazdaságos alkalmazhatóságának valTszinuségean.
úl nagyobb a hidegfolyatással szemben' minél nagyobb m&etu' na8yobb
szilárdságu alapanyagor és nágyobb alakitást igényl6' de sz€ r ényebb fellr.
letminőségua gyártandó mwk3dárab. Ezta kérdéstadot. esetben gazda-
ságossági számitás döntheti el.
E fejezetben közólt ábrák mind küszelvényu alkalrészek folyatásárl 7.KovÁcsolÁs
vonaikoznak' [tt jegyezzuk meg' hogy nem körszelvényu darabok folyatás.
is e1végezhet6.Ilyerck pl' : kuls6 Íogazásu fogaskerék' kerékpár szelephÍ/
elóre folyatása' négyzet' téglalap és mégbonyolultabb keresztmetszetu
dobozokhátrafolyatása Btb. Alrnak eldTltésére, hogy bizonyos, nem folgtís.
test alaku darab folyatható-e' az irodalomban közijll példákat és uzemi
tapasztalatokatcélszérü tánulmányoztri'Jól muködó szelszámot ilyen dar.. A gazdaságosgyáItás egyik feltételea technológiailag helyes gyáIt.
bok gyártásához gyakÍan csák kiséfletek urján lehet kiatakitant. mány' A kovácsolás elvben kolrászatl technolTgía.A kovácsolt gfualkat-
részeket viszont gépszerkesztők, általában gépészmérnökökteÍvezik, € z éIt
bizonyos nélységukovácst€ c hnolTgtai ismeÍetekkel kell lendelkezniuk.
Á kovácsolás céIia € g yÍészt alakadás, máslé6zt a szilárdsági tulaj-
dotrságokjavitása. Akkor, amikol egy álkaEész aDyagát kovácsoljuk, sz
anyagjellemz6k ktzul elsősorban a kontrakctót, az ut6munkát és a kifáia-
dási hat]ártbefolyásothatjuk kedvezdel. A'.7-|- áb|áÍLaz átkovácsolást szám
fuggvé[yében a kontrakció és a folyási határ, rryujtás iÍányában, illet61eg
eTla mer6legesen tapasztalható változását ruftettuk fel.

68t0/2

l' ábra. Áz átkovácsolásl szám és a mechaúkai jellemzdk kapcsolata

n}'ujtá3nál.

274 275
7.1ÁTKovÁcsolÁsl szÁM

Átkovácsolási szám aratt, n}'ujtássál a kllnduló és kész keíesztmet'

szet hányadosát &tJuk' ,zomité8nélpedig á kész é3 kiinduló keresz|me'-
szet hányado8ét( Y= eY )' Ertéke t€ h jt mlndlg nagyobb egynél.
Mint azt a7.l. ábla Í6 jelzi a l€ h € t ő legnagyobbhosszírányu kont|'l|
cló éldekéb€ n nagy átkovác6otá6i6ámra kell tórekedni. Az ábrából az i3 D!.l
á|lap|thato, hogy a ío|yáshetárbossz. és keÍesztiránybanlöru|be|Ul azon.'s
értékué6 növekedésemérsékelt.A kontrakclT keÍesztiránybanctak kb. hÍ
romszoros átková$olásíg ni'vekszik' azon tul pedíg csökken. Az elóz6kbil|
következlk, hogy rlagy átkovácsolást Bzámot csak olyan alkaEészek gfá!.
tásánálszabad el6lÍíi' amelyelGek igénybevételea n}'ujtás ilányával meil.
€ g yeztk. Ha az Ígérybevétel a nyujtás irányára merdlegesen is számotto.
vó' az átkovácgolást 8zám klválasztásánál a keresztirán}rr kontrakctó v/íl.
tozását ft8yelembe kell vennt. A koítrakcióhoz hasontóán változik a ko/d" Nyujtás.
csolt anyag klJáradásl hat]áÍais.

7.2A szABADt(ÉzI ÉscÉPI SZABADALAKÍTT 7.3. átna. Hengeree rud nyujtása.

KovÁcsolÁs ALAPMÚVELETEI

I
7.2,l. |MJlTÁs (szÉLEsITÉs)
-Í9t_
E muvelet célJa a nuakadarab hosszának (szél€ s ségének) növelóiF|
a keÍesztmetsz€ t ' tlletve magasság egyrdeju csökkentésével.Rendsz$rllll
nyujtó szerszémbetétekközö,tt v€ z ik a 7.2.6bt6nAk megíelelden. Az l||lyr|
M
a ki3€ b b eu.úI& lÍányába áÍamltk; nyuúsa teMt az ábTán feltun.ct.ll {.ábra. csdry.ujtás és ca&ágtás.
nyil iÍányban nagyobb lesz, mlnt a Taiz stkjáÍa Íb€ Í Úlege3eo. A szcrd7ín
lekerekitésl €ugrrát növelve' a mÜnkadar.b szélesedése is na8yobb. |.. . .gy|k ku|önleges esete a csőtógitás' illetve n]^rjtás. Efuek muveleteit
keÍekitési su8átat Í = 20.70 mm között váleszt,ák. A n,'ujást, átfe(|ó ^ |||.! 7. 4. ábra szeíDléltett.
sekkel keu v€ e zni' ellenkező esetben stmltáskoÍ rálapolások keletkÓ'll!|'
nek. Á nyujt& kézt kovácsolásnál véEezher'' az uuó szarván a ka|l||)álI
talpával' vagy az ull6 rapján a kalapács oÍÍdval. Nyujtás után e nlu'lknlhr
feluletét lapos' slm1tó szerszámmal egyengetlk. HengeIes darub íttlylll|l. 2, d)zzLszTÁs
sánál (7.3.ábta) a hengeIb61el6bb légyszög€ t ' aztán nyolcaztJgel koválrl!|:
nak' ma'd a slmltást hengerverdb€ n végzik. Á hengerverd olyÍu kovíli
A póthuzamoo nyomólapok köz(jtt elhelyezett munkadalab kelesztlrá.
szefszám| m€ l ynek ürege a kész alkat!ész átméÍdjérckm€ B fololq. ||tlll.
mérGt6 !z or6lMrttí' növelésével növekszik, a máges8ág e8yldeJu
^ csok.
216 271
kenése mellett. Ha a keÍesztiÍán]'1.l méretnövelésa kiindüló ányagnak
csak bizoÍlyos keresztmetszeteiben sz(tkséges' akkor a duzzasztfut helyt
felmetegttésselvégzik. Nagy munkadalabok dnzzaeztísát a medve és ul- lF
|6 közé Íq€ ' ya döngöl6vel végzik ("l.s.ábra,' A kis mmkadaTabok duzzasz- I
tásának szokásos módszere a munkadaraboknaka helytállT zömitó laphoz

rl t
/-Lrfjl
r.-_l-r=t. I f
7.7 -áb!2. szefizám el.olódása vágásnál
ttl s-záÍmazr anyagfelesleg csökkentésérea vágást két, llletve
három oldalról
7.5' ábta. D\zzasztás döngölővel. vqzik (.7.7 . ábÍat.

Az eddigiekb6l látható, hogy szabadalakico kovácsolásnál a munka-

darab helyi zömitése ígen nehézkee, ezéÍt a fejes' illetve vállas munka-
darabokat általában a fej' ill' á váu méletének megÍeletó aDyagból nyuj-
l.z.l. v íttl.'zí,sÉsÁrror,Ás
tással kovácsolják.
Ha a d\zzaaztást tul kí6 utésekkel végezzuk, akkoÍ a munkadalab
középs6 keÍesztmetszetei kevésbé [övekednek' mint a szerszáÍnhoz kóz€ l - Nyrjtással határozott keresztmetszetváltozást nem lehet elérni ( 7.8.
állÓ részek, noÍmárs k&ulnály€ k kozött; a szerszámtól távolabbi kerel7l ábra). Annak érdekében,hogy a keÍesztmetszetváltozás a megkivánt
he-
metsz€ t ek növekedése leBz nagyobb (7 .6' ábxa\, Duzzasztásruál € l kell ke.

rulnt a munkadalab kihajlását; amennyiben .!- 1 2,5, kihajlástól tÚ|-

tant nem kell.

7.8.ábra. Kexesztmetszet.átménetvátlazás nélkut.

lyen kete|kezzékés a kialakitoit hom|o|delu|etleherős(t szerint merdleqes
p. l.gyen a n}'ujtásirányáÍa, vá||azni kel1' Á vállazásho;
a.
"air."o ".".t"-i'"
használnak, amelyek olyan lekerekirési sueárlal készulnek,
7.6.ábÍa. Az utés energiájának hatása a zömit€ t t darab alákjáIá. hogy a munká.
darabot-D}uj|Mk,de a slálaka| ne vágjáká|. Ha a váIlat metle'
61rr.i-
.|akttani. akkor fokozatosancsöktenő sugaru szerszámma|' majd nyuj(T
vlt8al végzikaz alakitást (7.9. 7.t0. áDIa,.

rh rh rh
'
z.z':. vÁo.4s
W,V, V,
+ - - ff- - -f -+--. +
A vágás célja: leszab'ás, egyes esetekben a felesleg eltávol||í|ív | l-{ l___+ L_r
alákádás. Hidegen és metege! végezhetd. Rtdeg anyag és nasy kc|.ilt;7l|'|H|. L.J L-J | ,J
szet € s etén többn}'ile csak meleg vágást alkalmazíak. Á vágoll íelllll.í ||n|ll ?. o. dbra' Vá|lázá3, vállazT vasakkár.
me.]dieges a munkadaÍab tengelyére. Az igy adódó sze'számeitoIúlí1|tr'l

2111
279
?.l0 ábTa- Álakitás nyuitó vassal.

F6leg forgattyrsteDgely gyáItlsánál szlkséges két szomszédos lész

t.Dgel''i'onalát egTmáshoz képest eltolnl. Az tlyen müveletet áttolásnak nc.
vEzik. Á muveletet hidraultkus Préseken véEztk d 7'|1.. áb!ánAk megfele. . 13.ábí.a. Lyuka8ztás kélolda)tól.
l6en. Ez a müvelet az anyagot nagy méflékben lgéDybe veszl' ezért llem
mlndrg hajthatr végÍe. AbbaD az esetben' ha a fural ármér6je450 mn-nél nagyobb, tlletve
hossza meghaladja a má3fé1m&ert, e li.ukasztást üfeses tuskével vé8zÍk.
lóIrye az tlyen l''ukasztásnak, hogy az öntecs középs6, szennyezdkbendus
zét eltávolitják.

. HAJLITÁS
?.11'ába. Áttolás
A hajliást megfelelő rdomdáÍab, grrg6 va8y hajlitó 6z€Íszám felhesz.
l végzik-
7 2.5' LYt,KÁszTÁs Gepi hajritásnál hajlitT szerszám alkalmazása szukséges(7.14. áb!.)
mu*adarabok hajlitását kalepácsba fogva' daluval vegzik. '

A lyukasztás egy vagy két olda}lrl végezhető. Az els6 esetben a |yll|

t.ljes téÍfogatálakmegfele16anyagmemytséghül|,adékba kerut(7.12.dbr{)'

Hailitó szeÍszám.
7.|2. ábr^. Lyukászlís egyoldatrd' nyirásos vágás3al.
He a lyu}a8ztást két oldatTrl végzik a lylk térfogatínak me8fele|6 .||y{t.
menDyiség jelentds Íész€ a lyukasztó t|lsk€ elől oldal lrányban kl!ér. l r||
blzoDyú százaléka Dyiródlk el és kelul huuadékb. Á két oldalról vé'{7.||
lyuka8ztás után' megfe1el6enkiképzett tágttó tu€ k ét kell a nyl|d{otl íltá|y.
szerttenl. Áz anyag behuzódása mlatt a munksdaráb homlokíetu:.íí||| r|
mttani kell (7' l3. áh!a)'
280 zlt l
7.2.7. CSAVARAS A mtnőségét a he8esztett da.ábok közé zárt salak
.kovácshegeszrés menv-
nylsege határozza meg. JavitJa lehál a kö|ést
mtnd.n olyan muvetet' amety
a sí|,ak mennyis€ g ét a kötésben csÓkkentl. -.'
Jó hatéBuák au"o*ro}ű e"
Bizonyos munkadarabokegyes részeit € 8 ymdshoz képestelkellcsava| salakothigÍo|yóss; te*rt e" leg*"i!"
"
Di. A nyugvócsaPok csavarásával gyártják például az 5, 6 és 8 hengeres n|l' 1:ll9']. ":"l-*:'*":t.€
Úroccseneset i.'t.'i
elósegldk. Ja\iIja a kötés mtnőségéta mu;kadalabokil-
tolok forgattyustengelyét.A csavarás e.ősen tgénybeveszraz anyaaot. Há n lesztéseko! a felll.tnek a salak kiáramlásál
peraaur ao.bo'u
csavaÍt !ész hosBzának és átméÍőjénekvtszonya 0'5-0'6 közötti' akkoÍ c "rosegrto -
szakasz ké! végénekegymáshoz képestielfoÍdulása 360-úl nem lehet nagyo|'|'
csavaÍás elótt a íeluleti Tepedéséketforgácsolással el kell távo)írani-Á klx
darabokat sátuba Íofla ka szerszámmal csavaÍJák' a ÍIagy munkádarabot
csavaÍását a kalaÉcs urr6je é6 me&éje kózé f'a{!a, csavaÍó villával,.dali 7.2.9. A szABADÁLAKrrd KovÁcsolís szERKEszTÉsI
segitségévelvégztk, mikijzbetl a szabad veget megfeleld ti'megekkel leter. SZEMPONTJAI
helik(7' 15.ábIa).

l. A.
!:v{csolás köllBéges muvelet' ezéft csak tndokolt esetben szabad
előirn l. olyanko! amikor a m|n6ség|kovet€ l ményet
aa szuk'sépessé
reszl|(. .Más esotben
' gszdasá8|szám|rás dönü el, hogy kovácsoiÍsi
technológia él6tÍáse célszerü.e.
2. A ková.solt a|}aEész meg(gvezésénél
8ondotnl kell aTra, hog! € q ves
ese|ekben speclát|s eszközo}' segédlelek készlt&e
nélkui ;i'*'il"
nem vegezheló el. Ezek a segédesztözör megdÍágltják "
a kovácso|t al-
Törekedni.kell ura, rrogy t*i"sort ...t"a...J
*o.:"."j*:
ru-geomáriai elemekbdl |egyeDfelé!{tve, " és ezeknek
7. |s.ábra. Po.gáttyus ten8ely elcsavárása az etemek!€ "gy"*.
i .eN.
a|ásnoz v|8zonyltott helyzete kbnÍyeDbiztositható
legyeo' cetit*eorrreiá
a. Ko7acsot:atkatrész€ k kollsé8eázá|lál Is, ha a gyáItás
gitéssel elvégézh€ t d. Bonyolultabbdarabokát eg} felmete.
több;ész.e oil.".
rü tervezni. Áz egyes !ész€ k et heeesztéssel,
7.2.8. KoVÁcsHEoEszTÉs mechdnikairögztréss€ l |ehetegyesiI€ n l.
k.vá""h"g."'a;i;.";- "eú.-
.
i'. Á celszeru szálelrendeződés gyakran előnyösebben valosirh€ l r
meE. hé-
Iyesen o{zto.1 munkadaIabokkat.Á kovácstechnolo8lsnak
A szo]ldusz közelébe hevitett daíabokat a Íelulet meBtlszlitása utíll $á.t;;"y-
Az i3y eldátlttot! kötés jTságí fokn k.l|. Iajzon utasítás! keu adni arla vonatkozoan, hogy "
összeíllesztlk és összekovácsolják. á szálelre"ndez6dés'
vező esetbeu 85.90%. A kötés megbízhatósága azonttan eléggéváltoztk' erósebben igénybevettmulka.eraboknál' (Esetleg az
^ ::'"1"-]:.ry."i.:"
*" p!óbadalabok helyénekberajzolásáv;]. -ii;";.'es"e;..
tis kárbo[tartelmu acélok (c < 0,2 %) heg*ztéEe közb€ E nehézsés olr|.r'
Ha a káÍbontartalom 0'2.0,5 % ki'i'tti, a hegesztendő felúletek közÚ líÍt [Í
vas Í6zeléké szÓrva lehet a h€ e sztésl elvégezni. Nagyobb c tartil
'll
ötvtlzött acélok. há íeluletuk deká]rbonizálÓdott' szintá összehe8eszt|'o|ót '
*i{-"u:'#;:, J"J:*;::':;it.'-"",'."i
!;íi.h"il"#;::fl H-,:.lí,#l#
nyujtJák'. a- belsó régzeke( a nyrjton terrogal truzásra
A mangán tartalom o,8 %-ig nem b€ f olyásolja a hegeszrés min6s{Tót' !l| ;.";.,"é";;:*
nél nagyobb Mn tartalom azonban a satak vtszkozitását növeli és tr 7í|vd|ly:
ií::l5'i:'r-'":.'ff:.i:'."*;'H::: szerint
"" .ívá'i.ú'"
veszélyt fokozza' A h€ g eszthetőséget nem befoMsolja a cu < c'5 %, Nl
javltja' a cr é€ a w Iontja. A szennyezdk m€ n nyiségének megenao(|l|.ll1 Írli rorgatry.stengayetei
e'.*;;;";;;; "}*"t6ség
;;;"31fl,:T1H.ilfi;,,'H:J_
cdoUák.)
só hatáÍa|
I Mélyodéseket, kls keresztmetszetváttozásokat csak abban az eBetben
S = 0,01%, ha az egymásmelle(limererek
ii:ll"'.na!..' kulö"b"6;;; ;;';i;;;ö
As = 0, 03 %, mcr e|u r es zek hossza nag y ohb eg ] m eg háL ározottm éreiné]' KUlönb en
P = o,o4 Eó.

282 283
 s mélyedések€ t , l€ p caóket hozzáadással kiegyenutik (7' ró. ába). Az kovdcsdorqb ,aiza
adátokat az t,ltsz 51ll tatte]frő]Éd2Á^dá.3sal, tömörbe készula
gvuÍu ls' ha a Íutat átmér6,ekisebb 40 mm-né|. Ez az eÍ|ékazoo|'ll
niggrenye a ku|s6 és belsÚ á(móró hányadosának is. rl {F
+ *t,",
tlógg(irlmcjng

@
íLL
,7
'|6.ábÍa. t,ozzáadás sgl kovácsolt gengely

6- A kot'ácsolt atkat!éBzektü!éselt és ráhagyásaitaz előbb máÍ idézcl'

N|sz 5144 szafuány taltalmazza. A Tábagyások a libás feluleti rétel]o|.
n
a kovácsolást exc€ n tÍlcltásl hibákat' az élek lekerekrtettségétés aZ
anvasba mutató tuIésÍégzt
noioÁai etjarásotn.t és
tartalmazzák. A számszeru értékeket
anyagminőségeknek m€ a íel€ l ő
J |.lh.
táblázatokhan. t s4 F
qJ '@"rmg
lomoEramokban taláUuk.
voí.||'
7. í i*.a*.rt atkátÍészlk t€ Í vezésénélaz alratÍászek átvé|e|éIe
kozran ls intézkednl kell. A munkadaÍabok Íeluleten elófordulÓ syt|'.ó.
dések, Íepedések megengedhétó mértéke szabványokban rögzitett'
gyártó es a megreÍdel6 megegyezése ^
vizsfuL moajaun'
el szabad távolilani, d€ '' megÍele]o' |.
-szuksfuor'

3n
ezeier a NuáLt ktfara8ással
'
nobgrai fogágsel nem s?abed azokat elrejtent (pl. hegesztéssel)'
els6 l.r.
Anyagvizsgálatra von.lkozóan három csoportot képez[ek. Az 7.u.ábra. végíorgattyr kovácsolása.
portu áriozo ;lkatÍész€ k et sem vegyí' sem mechanikar.viz k rlrü
sgálatÍ|l
i".ir n má;odtk csoPoÍlbataTl;óka( i.eménysé8méréssel mlnő!||l|'
' Az alakltó muveletek a következ6k:
,
"rs'
A haIrnsdikcsopo(tbeteilozTkat kémiai, keménységl es szilárdsáA|.v!rr'|
.t r. zömités két irányból,
útonat vettt aiá az MSz 5738 szabványnak megf€ l elően. Á viz8gíll|ll 2. és 3. váLlazás, vállqzó szetrs?ámmat'
menyetet a gyfutó muszakl bizonylatokban Íögztti. A kovácsoltdanllJ'lí|v
4' Nyujtás(több€ z öri 90".os e|tofd1t4sseD.
a Én döni€ n l a próbadarabok helyét a kovácsolt darábon l]ol{|ll 5. vállazás két otda].!ól.
a pÍóba.laÍabokszámát, valamlÍt rogziteni kell a hőkezelési állapol'í)l. v
"?"?lrli
ó. N]rujtás négyzetBzelvényu!€ .
fel kell tuntetni á ÍeJzonazt, hogy á gyártási jel' adagszám és n k|!ll||l|l 7' Ny]jtás rör s7etvényu!e(el6bb nyolcszögre, majd heagerverőben,
lll
ellen&zéseket igazoló bélyegzők hova keruljenek. (Ezek€ t a folglÍcH'lló a darab ÍoÍgatásaközb€ n , készre).
munkálás közbe; csák megfeleld előitások betartása m€ l lett, pl. Mli()|
A 8.' 9.' l0' és ll. muveletekazonosaka 4.' 5., ó. és 7..el.
létéb€ l szabad eltávolltanl, tll. más hel}'re á|ut.i.) 12. Á helgeÍes részek méretle vágása,
A szabadálakitó kovácsolás jellegzeteg példájaként egy vÚ8í()|N{||v|| .egyelgetés'ellen&zés sab-
'7,I,1. áfuán. lonokkal.
kovácsolásának müvele Íajzalt mutatjuk be a Az alakitás kalapácson, egy meleggel (egy felhevitésseD véerelEjtható
A kovácsdarab és az € l dgyártmány raiz^ az ábÍa íelst' rí.H7'1|||'l|.
hatÓ.

285
284
 KovÁcsolÁs
7.3sÜLLYEszTÉKEs A mechanik us k oL ácssáJtók for8 atlF ]3 m echanizm usa
."v':.et meghatározza'|gy i|| nincs sztlkség
1l".!.l:'.T":'
o j z tás' sikok öss7 efek ud jenek ' ezért az iIy € n sü Ily eszték ei
csátornával készulneki azaz a szeÍszám zárt állapotábafi
a sorja.hídon kt.
vul a sullyesztéldelek krzi'tt hl nagyságur rés va;.
A su[yesztékes kovácsotásnál a ÍnÜíkádarab (az aüyág és a szerszá|!| Áz ttegtöltést a munkadarab konstrükciós
figyelembevételével meghatározott) negativÉt munkálják a sZ.| kialakitása' valamint az
h&á$Lísának
gzáoba és kovácsolással a kész munkadalabot állirják elő' A szerszám túl 1]*.].Í"T
munkádarab111k'jó9épis befotyásolja.Az osztásra .e.a"g"".o tugoit
fels6 részéla froccsenóanyd8jobMnkjtoni, e;éItezeiet
vagy több részb6l áu' kivit€ l ét teklnlve nyitott (7.r8.ábra) vagy záIt (7.l9' gtapácson cétszeru 8-yátani'
ábla) sutlyeszték. NyitottDak az olyrn szerszámot nevezzilk' amelyb6l az A sully es-zték esk ov ácsolással g y áf|ott m unk ad árab ok p oltog ak ,
anyagfelesleg eltávozhat a sorjacsatornába. ,. '''k sima. szálfutásuk kedvez6. íelü .
Letu
kitöI'ése a nyilort sullyesz|ékben háÍom |ázlsra
bontha|o.
/\z
' elco'^: Í.y,:c'
áz isb anáz ureg b en elhely ezett any a8 ad d tg zöm ut.
am ig az any-. ag
a sU||yeszték oldalíalaival nem é ntkezik. ezt
a iázist a sor;'*?pzaaés
megindulásá köleri' és végul a harmadik fázisban
a sorja
val a te]jes ulegtöIrés befejeződÍk' "r*k"'iv.jjj-
A készmunkadaÍabróla sorlát a kivágó szerszámokhoz
,- hasonlÓ lel-
eptresu. 3orjázó s?erszámokbn nytlják le.
7, l8'ábIa. Nyitott sullyeszték záÍt soljacsatornával.

l. ELőAláKrrÁ KovÁCsolÁsHoz

Bonyotultabb darab sullyesztékes kovácsolása égy lépésben

nem vésez-
betó el' Ez&t alkátmas e|6alak|t0eljárássát o|yaD
klinduló darabokark7sz1-
tenek' amely megközeliti a kész kovácsda!áb alakiát'
Terrnészelesen annál
lényegesen kevésbé tagolt. Az elóalakttás lehetséges
mrdjai:
l ó bbré'zessÚltles,tik r. Elókovácsolás szabadarakttó koYácsolással.
.7.19.áfua. 2. E l6alakitás egyszerubb klalakltásu ltÍegekb€ n .
záÍ. sullyeszcék. A |öbbure8esková(solás eldálakiró és készrealakitÓ
ilregeil € g )
Nyitotr süllyesztéknél a mrrnkadalabÓt sorja övezi az osztás Ílcj'|i||' páÍ su|l}esz|ékrömbbe rnunkáIjákbele, igy Jz alakitás eg; meÉs-
merta kiindutó daIab téÍfogáta na8yobb a készélél. A soíjá' fékezvo ]l/ gel U8ydnazona 8épentrrténher. Á tobbu;e8es to";."ora!,.gy j!r.
anyag sutlyesztékb6l töIténő kiáramlását' € l ősegiti a jT üregtijltést. llll lemzó példája, a hajlitoft emel6 muveteti rájzat é" ."*k
jacsatorna tipusait és méleteit az Msz 5748 szabvány tartalmazzá. ^ ll|| léke láthatók a' 7.20. ábÍán. Az alakttást kaLpácson '
";liy:';;.
^ véEzí.:
já vastagsága (hs ) a kovácsdarab geometdat méreteib6l számith.]ró' . r'|| A2 ómelegitelt ruddnyag nyu]tását í] ) a n}lr]lr
.e]Uféssel; az $egbe; végzik
lot'b anyagotaz áfuán berajzolt req8elyvo;al iráoiában
lacsatolna többi méretét h" fuggvényében táblázátosan taltalmazz. r !/l|| taÍh,a' az utések között 9oo.al elíorditva és a;y;ÍT felulet
vány. íos;;.
irányu méTeténél kisebb értékkelelótolva. A nyujtottrész tehát
Á íyitott sultyesztékek készulhetnek zárt va8! ryitott soÍ.jr(llx'l'' || négyzet szelvéoyu.
val. A kalapácsokoü é.9flikciTs csavarsajtókon használt sÜllyes7l(.l.| .ilIl
so rjac s at or nával ké s z u l n e k ( p l . 7 . I 8 . á b ra ) . Itt az alakitás vó! ón i .il|llvF..i Áz anyagerosztást(2 ) a oetszetén is táthátó anyagelosztó
ulegben
tókek os zt ási fe l ul e te ö s s z e éI , ' .ö s s z e c s e n g ' ., mi! el a d.r ab n)l|lllllótI lll! : végzik' több utéssel' az anyag forgatása közbeÍ.
Áz anyagetoJzto
rerei igy határozhátók meg. uleg nem for8ástest alaku, tgy ltt soIja rcm keletkezik.

2U7
 k!índulódb
Iemez[dom,/aiq)s
-)v---l
-a!-/\
felÚld

utPo
ongogel4szloilreq -
H s Ú ll ! esz|ékes kovdcsottjs

ffi @
7.2r.ábra. Előalákirás suuyesztékeskovácsoláshoz'
darabolással.
9za'Ia'gbóI yégzett

<<e @o
<K. .250,
7'3.2. siiLLYEsZTÉKES KoVÁcsDARAB TERvEzÉsE

F kovácsolása.
A tervezés alapja az alkatfész szerkezetben betöllött szelepe, Ezt
e szerepet a továLstechnolÓgia szempontjaival össze kell hangolni, mert
7.20.ábra. Hajlitott eme16 többüreges
máf a szeÍkesztésnél fígyelembe keu venni a gazdaságos
A hajlttás (3 ) egy utéssel készul' 8yaltás . j€ l en
.serben a süllyeszrékes kovácsolás és az azt követő továbbmunkálás
A kész e16t.i ulegben (4 ), egy vagy trbb uíéssel a munkadaralxÍ
lzempontjatt. Az eldbbek megfontorásával a szerkesz.ett alkatÍészek rai-
a kész alákrólcsak kissé eltér6 alak Ía kovácsotják. Á magaF8|1'
z án a hetyes Íorm a| Kk ép zésen |uI, m eg k e|| ad ni:
gi méretek ktssé nagyobbak, a szélességi méIetek kisebbek o lóÉr
dalab méreteinél. A ferdeségek is nagyobbak a kész dárab íerl|É l. Á megmunkálási előilásokat;
sé ge | n é|.A k és z e l 6 R i ü re g n e k n i n cs so r j acsato r nálJ . 2. -Áibefogási helyekeD ( forgác solási bázisok);
3. Atvételt elóiTásokat:
A kész uregben (5) kis méÍrékualakitás (zómités kdvetkezlk |x.,
4. Hókezelési elői!ásokar.
tgy az ureg kevésbé kopik' a sullyeszték élettartama tehát ni|lly.
A munkadaÍabot má6ik gépen, sorjázr szelszámllan sor.jázzák.

3. MegÍeletően végzet| darabo}ás az elóalakitás megtakaritásál l| l tthl{

hatja. tlyenkoI azonban a szálfutás nem mÍtrdig a Legkedvczől{'
(7. 2| . ábt a \,
+. Bízonyos esetekbenaz öntés és kovácsolás előnyei össz'igczllíló|'
öntÓtt el6gyá]rtmány sullyesztékes kovác3otásával.
5. Az utóbbi id6ben ÍoMmosan fejl6d1k á ''porkovácsolás.', d!l.|y llt.:
kohászati ulon készitett e16gyáítmányok kovácsolásával' |!'l|\'.'Illh
alaku és pontos kovácsdarabok elóálli!ásár rcszt lehelővó'
288
s'3. Az oszTÁs MEGvÁLAsZTísÁ
A jó üregtöltés' egybetr kis gyárási selejt, lényegében a helyes osz.
.on és a megÍe|e]ő sorjacsatornán mulik.
Alapvető feltérel' hogy á kész mÜnkadarabota silllyesztékbdl ki lehes.
omelnl: az osztTsik felé minden uregTésznektágrrlnia keu. Ellenkezd
|)€ n a lényegesennehezebbenkezelhetó, többrészes su]lvesztékhaszná-
|l 6lkerülbet€ t len.
Az ogztóf€ l (l]et lehetdleg egyetlen sik legyen' Ezzel a sullyeszcék egy-
t||hb tÍ'q{m''rt11líBtr érlrerő el (7. 22. ábÍa)
289
 .---+- /-+--\
*{á+F"
+ <9 F*
,ry-'. l\-t
.i.
{+ * 1t Íl_
V'-r \+/ --l-

7.22.átÍÍa. z osztófelulet lehetóleg sik legyen.

^
Az osztás ne fusson a munkadarab élén, mert soljázásnál ez esetl)c|| 7.24.ábÍa'. \Ian eset amikor előnyös a nem sik osztófelulet-
repedések keletkeznek a munkadaÍábban, melyek a késóbbi h6keze1és köZln|l
kalmas megoldás ké. szembefordttort munkadalabnakegyideju
tovább teljedve, selejtté tehetik az alkátÍész.. Ha az osztTsikot a munkal|Jl kovácsolá-
Iab élétól kissé eltoljuk, n€ m csak a repedési veszélyt keruljuk el' hanc|||
sa. problémát jelenr, ha az alkatrész teng€ b v;nab' mefedeken
.Io:íbbi
a sullyeszték-felek uzem közben esetleg bekóvetkezó oldaliránylr elmoz.||||í
törlk( & ....- 909. llyenko! nemcsak a továcsotlsnáí
ietentt*."t p'át.
lémák, haDem a soljázás is nebézségekbe
sál (e xce nt r i ci | á É á I )a s o Í J á 7 á s u r á n ' a d ar abr a né z ve, sz abadsz emnel í '/ utközik.
leli a dolgozÓ, igy a htba azonnal kikuszobölhető (7.23'ábIa).
Áz oszrás elhelyezésévela szálfutást is befoMsoljuk. Á ,7.2s.ábÍa
egy belsó nyomással terhelt edó[y jT és rossz osztásáÍa mutat példát.

-l

1.25.átx^- Az osztás elhelyezése beÍolyásorjaa d3rab szálfutását.

ábra egyTfial az ánya8íelhas/ná|ás szempontjábót és érté-
o-{z-elóbbj
.-Lsol(k en az any a8 íelhaszná|ás' ha á nag y sik t€ ] u]elek et
az osz-
saal párhuzamos helyzetbe állítjuk, va],amint ha az osztósik a munkáda-
keJ szimmecrikus fél.e bontja (7-26. és 7.2?.ábEa).
lsszeruen elhelyezeit osztás a sorjázást is meqkötrnviti.
Ponto.
Az osztás ne keluljön a daÍab élére. n: áz osztás helyzeténekrnegválaszrásánál a' sor1izo szerszám éssze-
7.23.ábÍa.
klalakj r ásáL is |ig y elem b e }ell v en.lj. (? .2 8 .áb t-a).
A munkadaÍab elkészítése egyes € s € t ekben nem egysikü osztór('l||
let € l készitését ki'Íáaja meq. 0.24.ábÍa), Ha az előbb emlitett ábrí|l li'p
Ieplő a]katlésznél az A osztósikot váIa.Eztanánk, akkoí súllyeszt.kt.li rl|
vácsolás elótt a nyersalyagot haj1itani kellene. A B osztTfelulelel vii
lasztva hengerelt négyszög szelvényból lehet kÍindulni' vis7ont lt ll!l|v!]'..
.
tékgyártás bonyolultabb és az oldalerők miatt a sullyesztók l[.ny|nvílllB
is me gnö ve kszí k . E z € k a z e r 6 k a s ü l l y e s z té k-felek elto lódÍ sÍ l ()|l||r nl'
egyb€ n az alkatrész pontosságár rotrtják. Az oldaleÍők kicgyc|tllIl.rli|Ú {l

290 29)
 7.3.4. oLDALFERDESÉG

N
helgtelen Az a|,ul.itTüreg osztóslk felé tá$tlÓ kiképzésea munkadaÍabHeme-
léséEekmegkönnyltésén ktvul, a jó ltregtöltést ls elősegitl. A hely€ s en vá.
lasztott íeldeség tehiít az anysg ktvánt iTátryu áramlÁsát rs szok}ljá és ez-
zel megnöveli a sz€rszám élettartamát. Az oldalferdeség s"á.nszeru érte.
keit az Msz 5745-ös szabvány tett^|mazz4.

E 7.3.5. LEKEREKmESI SUGARÁK

s(uyesztétes kovácsdarabon a kts rá.tiuszu élek€t' szogleteket' sar.

7.26.ábÍa. daTabnagy sik feluletel legyenek az osztással párbuzamos{l' kokat katllÍú ké . Á s;ersám élei ka'ácsoláe kozben eroseifetmetácsze-
^ Dek' lá8l'ulnak és gyorsan topnak. A munkadarab kteme|éseu!án vtsz;t az
él gyorsan hul' zsugorodik' fáÍad' a ldfáradás mlatl gyakran megÍeP6d' A
sziJglet€ € ktképzés megnehezitl az üreg kitöltés&,
. syurődést okoz(7;29.áb.
ra). A lékeÍekttésisugár ajánlott értékeitugyancssk 2z Msz 574s-ös Bzsb.
vány taltalmazza.

1.29.ábÍa. A szukségesnélktsebb lekerekitéshatásáÍa bekövetkezó

8yu'rődé
o...é"" € ' lkatrészek lekerelité6i sugaIainak me8hat]ározááÍál fl8'elem.
.'
be k€ll veÚd a suuyesztét lek.Íe|dtési stgarát. Bilenkező esettená6for'
is függ az oszt.ás
lhat' hogy a sarkok ki'zelében nem ma.ad elaendd tábagyás (7.3o.áb'a).
1.2.t.ábxr. A ÍeÍdesfumiatt szukgéges hozzáádás
helyzetétől.

tso.ÁbÍa. HtMs tekeTetitést sugár kovetkezméaye.

1.28.á'fua: Az osztás megválasztásáná| a soxjázr sz er sz í m egysZ (! l'l|! .t.

aéÍe ts 8ondolni kell.

293
292
7' 3.6. LYUKAK, ÜREGBK
sullyesáékes kováctolással átmenő l}rrkat késziteÍl nern lehet. A
mesmar;dr fenék vastagsága az üreg átm&ójét6l és mélységétdl fugg.
ua az ureg feneká m€ € Í eleló lekelekitéssel készitik a rnegmaladó anyag-
rész vétonyabt lehet, mi[t sik íeréknél.Az t|reg maxinális mélysége
is korl'átoz;tt' Á le$agyobb ulegmélyseg' t . legkisebb fenékva8tag8ág
értékeit szabványok iÍják eló.
7' 3' 7, LEGKISEBB FALvÁsTÁGsÁc
A párhuzamos tryomrbpok közötti zöBités elméleti vizsaÁlatánál meg.
állapitottuk, hogy a magasság bizonyos mértékltcsökkenés után' az al,aki-
tT eIőnek ielenids mé'tékunövekedése következik b€ . Ez á megállapitás Jl
sullyesztékes kovácsolás esetén is magyarázatot ad arra' hogy miéÍt neD
leh; a falvastagaígot tetszdteges€ g klcsire választad. A l€ g ldsebb falvas'
tagsfu az etolnitnet megíelelóen, fqgB az alakitott anyag alakttási szi!árl|"
ságától, a si]tlTdási viszonyoktTt, az abnrÁsi technológlától és a munká-
darab alakiátrl ÁdatokaÍ az |62 5745 si^bráay t^rtA|ín^z.
7 . 3. 8. T ÍjR É s E K
A süllyesztékes kovácsdalabok gyártási pontossága lehetdvé teszi, hdt:v
utTlag csak a muködési szempontból lényeges feluletekeL rnunkálják mci.
A dáiab felutetén hozzál".tő:rq 0,3-o,5 mrn-es oxidált, dekarbonizált rílíll.
gel kell számohr' Á megmulkálandT helyeken a Íáha8yás minimális érl(1|í
;arabmérettót füg86, áltatában 1,0.r,5 mm' A szábvány táblázatailx'n !|'í{.
adott turésekbeE minden méretingadozás benÍe szeÍépel ( hiányos ureiíll||'1i'
Íclvn
üregkopás, uleggyártási pontatlanság, illeszkedő sullyesztékÍeluletek
rődése, hülési zsugoIodás tngadozása, sütlyeszték elcolódás' á nyerta|lyl|ll
feluleti hibái, a lyukasztás ex.enEicitásl hibája).
A naEyobb helyzetpontosságu elemeket az osz!ási sikban k€ l l clholYíl
ni' A méretszTÍás e sikra mér6leges irányban na8yobb'
2t)4
8. ALAKÍTT SAJTóK MEGvÁLAszTÁsA
Az 3lakitT sajtók feladata az alakitó szerszámok gazdaságos és blzton'
ságos [zemelte!ése, az alakitáshoz szükséges elmozdu]ás' at,akitóeÍóíara-
k]tóerókJ, alakitási munka. illetve mechanikai teljesi!mény szotgáttaúsa'
A kalapácsok és sajtók muködési elv szerinti csopo|tositását a 8.l.
táblázatban foglaltuk össze'
8.l BEÁLLITHATT ÜÉsI ENERGIÁJÚ
KALAPÁcsoK És ALAKÍTT SAJTóK
A beállitható t|tési ene!:giáju alakitT sajtókat az Ányagismeret és t€ch.
nolóaia l'c. táfgyban ism€ r tetrltk- Az utési energia - am;ly a mozgT tö.
m€gek mozgá8i energiáia . pl- karapácsoknár az
E = n v. össz€ f ugéssel' az alakitás kezdetének pillana!ít'an meglevó
i
m€ d vesebesség változtsúsával szabályozharó.
Az ilye! arakitrgépek medvéJe alakttásko. akkor áll meg' amikor a Íel.
.
halmozott energiával azonos alakitási mMkát végez. Ezek
gépek a szabád.
alakltó és a sullyesztékes kovácsolás gépeÍ.
A 8.l. áblán egy szabadalakitr kovácsolás elvi váz\ata' és e!ő.ut dias.
Íámja látható. Az alaki|áshoz szukséges munká (\^4a görbe a|afti |erutet:
He. az alakÍtd€ h oz szukséges munká nagyobb mint az alakitTgép le8lagyobb
(néVle8es) utésí energiája (EN ), az ala<itást több uléssel Ln*
á"ag.*i.
A szabadalakitó kovácsoúsnát, a munkadarab elóirt magasBági méreté-
nok beta.tása, a kovácsok n3gy gyakollalít igényli. Az erdirt magassági
rnéretét megtözelitve' a kovács r€ b ecsüli a meret etérésérrezszutséges
uréltt ener8tát' s ezt kézi vezérlésset . a vezérldkar lenyomásának rnáy.
.é { é vo | és id &artam j\Jl - ig ],ek q zik m eg v alósjL ani' E /ért jlr a g y áfrás;
r |lr í 'H o knilg y ok . Az em lile|| v e2 érlés aü tom árizálhaló.
s ig y a tu;és6 r c."l'
lo nI lló|6k .
295
 8'l'tábláz at

Álakttó kálapácsok és saltók felosztása .--l-

- | | , near c _
Á beÍeBdezés muködési Je[emz6 ádat "T+J
elve' lll. !€ve
6lffiura
E jtókaraÉc6
C6z-, tll,
lé8kslapács
Ellenutós gtr maximuma: 8. l. ábfa. Alakttás beálütha!ó |ltési eneÍ8iáiu elekttógépen(ka|'apácsoD)
katapács "N 3 utéssel.
Á sü[yBztékbe kovácsolásúl' a sülyesaélíel€& osaáid sikj& ó3z.
gzeziírva. a munka(krab Ína8asságl mér€teit a sully€sáék
meretei mcg.
hltáÍozzák,
A frlkclós csavaÍsajrón Eullyesztékes kovácsolágl végezve, az |ltésl
€ n ergla e8y Íésze az alaHtásra' máslk Íészea aép elemeinek (f6le8
L€g!ag:''obb alAkttó HldÍtultkus Leglegyobb nyo_ állványánah rugalmas deformálásála fordítódik. Ez e
s3itók móer6 Jelenség; 8.2''áh.
eÍ6 Íán szemléjbető. Itt a folytonosan fa.jzolt vonal alrtd t€ r uletel a suly.
FN lyeszték zlÍ!áslíhozszuksé8es alekltást és rugózádl muDkát adják. Hi e

Forgattytrs
BeJtT
Excenter sajtó
KönyökemelB'üs L€8ne8yobb me8.
saJtT engedett nyomT_
Kulönleges kine. €tó
mátikáJu' F
N
saÍók
a.2.ábta. A.z eÍó változás. ez utési energiától fuggóen, fríkctós csava!.
sajtón végzett sullyesztékes kovácsolásnál.
kovács a ktváDatos nunkánál nágyobb utési en€ r stát duÍt be, a többlet
energia fulnyomó Íészeaz áuvány .ugalmas atrakltásárá foIdttódik. A
kovác's'l8yésségéfeitt azért van szukség' melt hg tul nagy utést ene!-
gtét álltt be' a maxlmális er6 ü]lléphetia gép FN névlegés(meg€ n se-
dett ) erejét és tonké tegzi a gépállváuyát' csavatorsóját stb.

296 297
 (8.3/b ábla). A sztvatq'u hajtását általában
8.2HIDRAULIKUSSAJTTK ugy méretezik, ho8y e sai-
tT löketenként

w N_ F r v .H ( 8 .3 .)
A hidrauliktls seilók nyomóereje az
legyen képes. E klfejezésben H 4 sajtó le8negyobb
ffi::":::**. lö.
F = P. A (8.r .)
A hl.|raulíkus
saJtók a|sTésÍels6holtpontjánék
.'. -
áuáekspcsolók helyzetécálltth.atovés
&szefuggéssel számttható (8.3/a ábIa). Áhol p a hldraulikus munk,1folya- é6általátranelekEohtdÍautikusvezerre"ir't*rtia:t'-.' '".
dék Dyomása' A P€dig a munkahettgeÍ keresztrnetszete. Á mu kafolyadék

olai- qjz akkumutdtor 8.3FoRGATr}Ús SAJTTK

.É'"i,iTslTn"""#11i'ff.".1*-elvlvázlataa8.4.át

fendkerek

Tengelgka

Fory,aIuí9

AilVdú Aszlol
8.3.át'ra' HidÍauükus saÍó elvÍ vázlata. 8.{.Ábra' For8attyus sajto hajtásának elvi vázl.te.

nyomásft, a htdlaulikus kö.folyamatba beépitettnyomáshatárolT sz€ l ep A gép lnditဠ. a kész állapotáben a vil|Ánymotor

j;.:i*ll
és a tefulitókéfékÍo-

5l:.".Tl,:"J#""T[.j
-.

ÉÍi:i11T::!rl"f'l"':-:"]:TJ-
8eg{tségével'a seltó névlegegnyomóelejéb6l számitható
.N
({t.2.) teng€ l y forgásba jön'
Íneghajrjaa ÍoÍgatEyustengel}'t' amely
zl a.nyomószánt. mo,:EÁsb. boz-
A nyomószátr arso r'oIpo.t"eróa.r"*á i;:i?"J,]"
értékÍemadmátják. A bidraultkus sajtrk &hát nem te;heberdk t!l.
fl :Lf ':.[Ínf.:f'.tást.^z alaHtáshoz
"" s*."eg*.'iü.''"vl'Íl..
'"
A hidraulikus sajtT a lökethossz bármely lészén képes szokíltllltll {
névl€ a ég alakltóeÍőt' ha azt az alak1tási folyamat eÍ6.ut gÖrbÚlc L8únyl|

298 2q9

,r-.
 ÁE . ( 8.4.)
+ J( , , 2ol <s,) MN 2MN
( 8.s. )
IH
mozaást ener8ta-csökkenése szolgáltatjrr' Áz alakitás után' a löket alaldtás-
ra nem használt Ea8yobb !észében, a villanymotor Üjfa felgyorsitja a lend. A nyomTszÁnonébTedóe!ó a surlTdÓ€ t dket elhanyegolva a Gépelemekc.
kereket az éfedeti (l)o szögsebességre. tárgyban tanultak alápjánl

A gép vezérlésebeállithatÓ e8yes lökeEe és solozat l.'ket!e. Egyes t ""

t ,
ltketÍe állttva a üyomószán mindeÍ kett69löket után megáll á íelsó holtpon. o- = (8' ó.)
tl helyzetben és csak ujabb i ttó jelIe indul. Bzt e módszell kézi anyag. s t n ( c ( I .p ) H sin(á(r p)
adagotásnál alkalmazzák. Automeülkus adagolásnát sorozat lök€ t re állítják
a gép€t. llyenko! a te$gelykapcaoló állandóad záÍva van és a fék uyitott. t iuetve F= 0 tözelités8el:
A gép tehát mrnden lehetséges löketen munkát végez'
t"*
F= T
- ( 8.7.)
sln oc H stn o(
A (8'7.) összefuggés szfftnt, állandó hajtónyomatékníl aÍt[ál nagyobb
elóadódlk' minélklsebb az alsó holtpontelótti d Íofgattyüszög. Agép
tervezésénéla nevl€ g € s alakitó erő (F.' ) mellett' meg kell választánt azt
. ctN fofgatt}'uszög€ t is' amelynél az s névle8$ alakitÓ er6vel már terhel-
h€ ! 6. Általános rendeltetésugépeknél&N = 3oo.

Ha FN és o(N éÍtéká felvettük, a f6teogety h.itás]ához szukség€g

nyomatéka (8.7.) ös szeft|ggésból
i

H
MN= Ptt' stn d (8.8.)
, N,
Á (8.8.) ósszeÍüggésta (8.7.)-be behelyettesltve' az alÉkltó er6 s
8attyuszög fuggvényébenaz
sÍn dN
u="N (8.9.)

l számithatÓ.
A (8.9.) t'sszefuggésta 8'ó. ábra l. jelü görbéje szemlétteti. Ez a
be d > aN szdgekÉl, a névlegeser6nél kigebb alaki!óerót eng.d
8,5.ábra. A forgattyus mechanlzmus jelöléset. (pl. d = goo-náLF. 0,5 F',). Ha az a|ákitás F .q
8órb€ j e ezt
A Íor8attyus mechanizmus elvi vázlatát és az alkalmazott ielól.'$ok!| 8ölbeszakaszt átmetszi az alakttrgép hajtómuvétnyomatékkalterheljuk
a 8.5. ábÍán adl u k m e g . A g é pte n 8 e l y k a p c 5 o l ój át ado ll haj tónyo 'nJ l1.||A
keu méIeteznt, ezért gépteÍvezé€ e kor feliételezlk, hogy a f6tenlrelyl l'A] Mlvel a(8.9.) képl€ t c(<dN szögeknétF > FN e.6ket eledmé-
tó nyomaték névleges értéke (MN ) állandó. Az r íorgattyusugáron úl||oi|ó
.,', B ezze| a gépet eióvel teIhelnénk tül, ezen a szakaszon a diacramot
tangenciális erő; fi8yelembe véve azt is, hogy a forgatB'usuaár lllke|
' ! ,ó'í hla u 2 ' Jc|t| F " F N e./y enesev el halárotJuk le.
H
rere r - 2-
301
300
JŰr.
 w s= Er . =
r FN . = Fn - cos 4") (8.rr.)
\ ;(1
munkát legyénképeBv€ e zDl löketenkált.
A 8-1.ábr6n ezt e mmtát kulöDbözd elaku lcÍuletekkel jellemeztuk.
Egyes löketben' amikor a gép l€gíeljetü mlEd€n mÁsodrk lehetséces
löt€ t beu dolgozik' a lendkerék na8yobb szlpjé engedhet6meg a moór
l.áros melegedésenélkül' Ilyenkor

wr = 2 Er.,t (8. 12.)

munkával telhelhetjttk a gépet muükali'k.tenkéÚ.

E.4 KöRJiAGYT sÁJTTx

8.6.ábE' Meg€ n gedett eÍó - IoÍgatt}nrszöggoÍbe folgattyus sajtóknál.
A 8.ó.átEa F .0( gübéje a
A ktlrha8yT sajtók' más szóval excenter sa'tók, va8y excenter prés€k,
tr.': (1 - co8d) (8,r{r ,l a lemezal'kltás Unlvélzálts sejtológépet. A hajtás etuéiietintve csat any-
nylban k(tlönböznek a forgatti.us sajtTktól' hogy ezek lökethossza és a bk;t
összef|tmést felksználvá á|szeÍkeszüet6 P - h goÍbévéis' Ez azét| C|l|. belyz€te áulthatr.
nvös m;it az alakitások F - h görbéjét az el6ző tlnutmányokla alapozvl A lökethossz azért áluthstó' meft a kulöDböző lemezalakltó Bzerszá.
;eg tudiuk hatálozni. llyen göIbét mutat a 8.7. átÉa Íé156grrbéje. A tnok kulönbözó Eagyságu 1öketho6szal tlzemelt€ t hetdk. A lyukaszÚ és ktvá.
lechDológtai folyemat er6.ut göÍbéje €zt sehol sem betszh?ll át. 8ó.szeÍszámok pl. tlcslt á lehezvastagság s-lo.Ezeresévll azoüog' a
mélyhrzó szeÍszámok pedta hagy, a daráb huzás elótti & büzág uláni ma-
ságának összegénél nagyobb lökethossz beállÍtását igárylik.
A lökethossz beáuttása A 8.8.áb!a szerint, a főtengeiy végénlevÚ biz.
ott atrya levétele' a fóteDgelyhez reteszelt kt'rmös teDgelykaFrsoló
isa után' a fÚtengely e1 excenEicitÁsu csaPlán illeszkedó
€ " excent.
Ll-. ttásu áll1tható excente. e]Jorditásável valósitható mel.
körhagyó sajtr legM8yobb lökete:

0nQ50@70 @d ' Hmax = 2 (et +e2), (8.13.)

elótd !ávolsáa gi'rb€ forglttyt|r lökete

8.7.ábra. MegengedetteÍó - holtpo
esltón4l. Hm.n = 2 (er - e2), (8- 14.)
Továbbt étdemi kérdés' hogy a sajtó mekkoTa munkát végézhotll!l.! A kö.tmös kápcsolók álratábaD 8-l2 fogÜak, lgy a lökethoss.z en[yi Íoko-
tenként. Erre a' gépteÍvez'kközött megállapodás szuletett. A lond||ól.Ir. .
bon áuttható. A beállitható lökeúosszak uem alkotnak számtaot sorozatot'
ket és d vtllanymotoÍt ugy méletezik, hogy a gépsorozatll'ketbon { H''/' k a sajtÓ gépkönwében, illetve az állitheto exc€nter homlokreubtébe
ÁbTa vlzsztnte3e nlattÍlerllleltel azonos talÁlhatók.

30n 303
 }'z előz6, erőve| valr tutelhetés e en nyrjt védelmet a 8.8.ábrán a
nyomószánba b€ é pttett tultelhelésvédó' amely egy tgeDegyszexu l],'ukasz.
tó kivágT .'szelszám..' s ha az alakitóeró az FN névtegeserőt jelentősen
Hallofu Alll:!holó
let tullépt' elnyiTja a bélyeg és vágrraP kózé betet. lemezt. A ''szerszám.. a
nyomószánon elhelyezett fedélenát kihuzhato, lemeze gyorsan cserélhetó,
Gyakoiibbak az ihti'ttvasból készitett vágr szeÍszámot nem igéDyló törő.
Kapcsola elemek. A sajtTk tulterhelés ellent védelméneksok más mTd.iais 16mefe-
húveIg rö|eng911
tes' ezekkel azonban itt nem ált mrdunkban Íoglalkoznt'
Körmós 8.8.ábrán a nyomrszán fecskefalk alaku, utánállitható csuszTveze-
kapcsoia, !éke^nem látható.
Hojtórúd Áz excenter sajtrk hajtásá!ák méretezését a HN Dévleges löketre vég.
kilhthalo ha3sz) zik' amely általában azonos a l€ n ágyobb löketcel, de lehet enoél kisebb
Tullerhetds'/- érték is.
rekó kidobó Igy a fdteng€ l y hajtásához megeng€ d ett névteges nyomaték a (8.8.)
összefuggés szeIlnt:
5zerszt)mbefogó
furot
I M,q = FN.rN. sina.N=FN srn ocN ( 8.rs. )
A (8.15.) képletet a (8.7,).be behelyettesítve' a2 állandó nyomatékbTl adÓ-
dó nyoÍnTszáner6

H sln o(
N N N (8.ró.)
I aind - N'

Excentersajtóknál .x = 3oo, tcy

N

klfo@? .N
.+ _,,-
(8. 17.)
2 H
Á (8.r7.) összefuggés szeriú, ha a névleges löket Íelévelazonos' vagy
Asz!ol -];;'
ennál tisebb löketet állituDt be' a (8.l7.) egyenletből bármltyen forgaityu.
8 .8. áb. a' E xceD te Í s a j t T kI ér h e th e tó s é g e . 8zi8nél F > FN eIó adrdik, ami azt jelentl, hogy a névregesel6vei
boHunu|i
A li'ket h€ l yzetét a 8.8. áb!án látható gépen, a hajtóÍud a löket bfumely helFetében leÍhelhetd a gép.
szíIl|,'|ljrll..
váttoztatásával áuitják. A hajtórud feje és gömb végz6dés! __N
L í f|(|lFl l|{ .
tes. l e , / . h aj'o ru d .t ' o s s 7 J , a z á b ! á n v á z o lúo / ké pes| l< h
a n y o m ó s z á n a z a s z |' A |h o , ko 7elelh ej 6^ |1r |o |'lí nvlÍ || 2 esetbenaz er,cr* filggvényében a
n u*i " . f|
""í " . i ] l . i or e r h e l y z e re a z ér t á t ti r h a t ó . h o J y a pnpLu]ö|lhÜ 7^ l',||t ||ld
m o'or '
passj pu s ze r s za m o t m u k o d l e t é s ér el e g } Pn alka! m'I s. \ l'|r ll' |'.l! v/nl;lls' 9' ábra szemlélteti.
|{ .óll|. '' A löketenkélt levehető munka a (8. l1.), l[etve g (8,l2.)
?;o" ; i ; *'. " á ] ] i ( h a tT s á A ak u l o n ö s e n Í o n lo s az o ly.n 57cr ! /l|l|'||i összefuggé.
a t'kJvégén megszoritják, ''vasáljÍk' í lllrll.7l' t.kkel számitható; a H = HN helyettesitést alkalmazva.
ia"anar, u.ety"t ^.
iiv* lltr.oú*r"*t vegénaz aratitoero a szerszám chrÍ)Z(hIl'1níldl Á géppel uzemeltethető szerBzám zárt magassága a felgogólap hasz-
;';il;Á;éb;; ..'"a"t". io, igy p1..a go]yóscslpógy$Íyólo|ríl' á{lllll hálnttl núlkul a 8 .8 ..lb ra alap ján
I lt
heryoletrbeóuttÍsr kíÍ(Étlln! Hzo|l|'ú|lln.í,i
to?a rtir.etmr.rv"q.
301 305
 iix.9nt. rp ré 3é t J. l 16n z ó d ó '. tó j . 5z . rg 2 Á no * 6 zer k . B zt é . óh€ z

::
tspffi!@_P x-
!.
a5 90
80
?0 P s
t9O+ 72:B
250 l2s 2ZO F2OA tlos
02 60
77.45 50s
ao 24 &o ,221 tlss !t5
40
sD 63 60 50 280 !oo F250 9155 ao JO É
20
lmo t& t?o.J tls5 at a2 ü a1 Q5 Q6 a7 0.8a0 I0
meoenoede|t so dóü F ó
20 10o. 3oor2oo 990 960 De4 3o.a hp F.,dn'
60 16(]
l50+
'ot|o|oeró
Br2J 120 250 so{)x310 9rBa fto 915 8. 9.ábra. exceotersajtót.erheth€ t 6s€ €
190 &o 9! 2O 1100

Pii-0 72ox520
11"]-1:- _ jI z =(L
H
2 2' (8.18-)
900 tla 05
i
20 9@ p& 32'l
Íerqgólap haszná,atával:
60 4) soo.l,s* E: L_
1ltsolzo ]i3á-vj
215+ 650x43 O 1 p2 6 O H
r(-1154
---t--
i- rFi I
(8. 19.)
<-117() l@o 75
E kfejezésekba:

r-r M
- L'"*. . legnagyobblávolsfu az agztal lapje és a Dyomoszán hom.
r'lr |okJeltll€t. köziÍt, a gép€t l€8nagyobb töletre (Hobr
} állll-

/;{#t
r$hil]1
. H'"*.
va' Íels6 holtpontl helyzetb6n'
e gép le8aegyobblökethossza,

rAd
:ti
.H: e gép beáltttott tö*ettrossza'
u l
1 . |É!' ll
-
"í
: a felíogÚlap vastagsága,

ffffi \":
il { * 114
. AL : a loketiélyzet áltrtbetósága.
A (8.r8,) és (8.!9.) összefuggések adott gépenuzéméhetendó
szerszám
.!.lkod'téaéhez, llletve adott szerszám uzemeltetéséregeomctriaitag
aitat.
m.! tl.rkltógépk|választáBÁhozbasználhatrk

30Ó
 Az al,akitó sz€ I számok sz.lk.sztéséhez Bzuk6égesegyébgeometriai
adetokat, s egyben néMny exce telsajtr jellemzd méreteita 8.2.táblá. .A.IEGYZET ANvAGÁNAK ÖsszEÁLlÍ?ÁsÁHoz
zelt)anfoglglttrk össze' Ezek a méretek is lénye8p8ek' mert e azeÍ8zám. FELHA9ZNÁLT ÉsEGYBEN A TERvEzÉsI
oak el kell Íérni a gep asztglán, ltl. íelÍogrlapján' azt oda le kell tudni FELADAT MEGo LDÁ&íEo z A,4N LoIT
szoritani, a munkadarabnak, illetve a hÜlladéknakát kell esoie a lapokon'
ha szuksés van rá a Í€ r s6 kidobóaak muködni€ kell stb.
KÖWVEK

t.5 xÖNytrBMELTYÚs s,drrTK I Bi|uemaDn' zÖmités. satroMg

'.: Muszaki Kónyvktsdr, Bp. l9ó9.
2 Btllcmann, J. . FeldmaÍÍI, H.: sajtolás, zöbttés
Muszakí Könyvlladó, Bp. 1977.
Egy könyókeméltyus sáÍó vázratát' valamtnt kulönHző elemeit terhel6
3 Dévéní' Gy. . Gereí' s' - KlBs. E. - szék|' P.:
er6k vektoÍatt rajzoltuk meg a 8.l0.ábráa. Ez.ke a gépekfe ,ellemzó'
hoáy a lökethogsz mintegy 0'5.l % ban tépesek ez FN oévlegesal,akitóeÍó va8}olllíazld Gocklopédte xIVr.
kjfeltéséÍe,s a loket e kis munká.taÍlományábankis.'seb€ s 8éggel mo/g.t Az acél téplétaÍy alakÍás.
ják a nyomószáÍrt.Áz üÍeges t€ s tek hátÍa Íol]at&áDak ttptku8 gépei. Akadémlat Kladó' Bp' l9ó4.
4 Feldmaon, H.: Fltesspress€ n von sEhl
sFinger-vellÁg, B€Íltn (cötttlgen)
Hetdelberg, t9S9.
5 Grllemo(' L. . z|aja, Gy.: Pétne* *éplékeEyrl.k|táse
Tankönyvkledó' Budapest, 1977.
ó GolatoYski' T. I Lemeuek scozat6aJtolása
MÜsza}í Könyvkiadó' Bjdap.st, 1977'
7 Hack' E. . Jaszovszky' s. - smo|tIBi' K.. szerszámkészltés
Mtlszati KónyvlíadÓ' h' t974.
Ngoró 8 Jahnke' H. . Retzke' R. - wéber, w.: Llmíolmen und schnelder
szan VEB Verlag T.chdk, Berltn, 1973.
9 Kachanov, L'l Foundatíon oí p|.asttcity
tat No.rh Holland Co, Amsterdsm. l97t-
8, to'ábra. KtíyÖl€ m ehyus sejtó vázlata l0 Kaczmarek' B.:A htdegsajtolás gFkortata
E rovid íelez.tben nem tetttlnkemlltést a kulönleges kineíÍlatlkálu |t|l. Muszaki KöryYktadó' b, t958.
chstükus sajtókÍól. Nem foglalkozhattunk a gépállványok tlpusBlval, ü'ol Il Kaliszki' s' : KéplékenységtEn
rugelrDasalekvállozásával, meÍevségévelstb' Ezek,jellemzdlt az ór(|Ér|6. Akadémlat Ktado' Bp' r97ó
d6k a szakirodalombal találják.
12 Lange, K.; Cesenkschmieden von Srahl
springer veflag, Bellin (GöttlÍEen)
Heidelberg, 1958.

30ii 309

Öj
 28 Sklba, Z. : F éthek k€?lékeny at,akttása
Lenge, K,! Lehrbuch der UÍnformtechnik
&Dd l. CnIndlegpn Tanköuyvkiedó, b' t959'
Band 2' Messivurníof,mlmg szttoÍozaev, M.. Popov, A.:
Band 3. B[echümf6 mÜrg - Tooris obrakotkl met.llov
davledém
spItngeÍ - vellag Me€ l nosztro€ E ie,
BérltD . H.ldelbera . New York 1975. Moszkva, l97l.
30 szvesrdkov, v. sz..| PIo8Teszszivnajá
l4 schild€ r , M': Band8t3hl- schleid*eÍkzewe t€ h norogija
holodDoj sttmpovl,
VEB verla8 Tech[ik' B€rlin L6izdet, I9j4-
Makelt' H-: M€ c haDikus 8aÍorógépek 3l wolÍ' w.: g-sevar'wók kialatitása, számi.ása, kéázltése
Müszakt Könyvlladó' Bp' 1965. Mu€ z ald KönyvktadT' Bp, 1972'
ló oettler' G.: Hi.lÍaülikus sailológé?ek 32 ArotrgeI' I. - L'.&E.s".! Uj íém€ 5 sz€ r k€ r zeti
Müszaki Könyvkbdr' Budapest' 19óó. 1:.".'
aDyago| és téclDoloEiák
1',7 oehl€ f 'G, . KalseÍi vágó. sáltoló. és huzószcÍszámok MuízatÍ KöEyvkiadó; Bp, 1974.
Muszeki KóDyvktadó' Ep' l9ó9. 33 zubcov, M.: Á I'tdegsaJtolás t4cblotógiáje
18 osman' M' I KéplékeuyhidegalaKtás Néhezjpári K(!nyv- és Folyólratk'adr
Müszaki K&yvktadó' Bp' 1965. Vállalat' Bp' 1952.
19 osman' M. - zomborí' J.: HidegalakitT szerszámok zsoldo6, L. - Kovács-, I': Dtszlokációk
és képléke[yalak-
m&etgzése vá|.ozáa
Muszaki (tuyvklado, Bp. 1970. Muszakt Könyvkisdó, Bp, 1965.
20 Pázsit' J. - sárváIi, J. - zolnay' o, . czabán' J.I HidegsaÍoló szer6zámok' Msz szabványgyu'temények
Forgácsolás nélhtri megmunkáMs technológiáJa 52. kötete.
és 8zeÍszámai szabványkiadó' Bp' 1975.
Ta!kötryvk|adÓ' Bp' l9ó7.
2l PonomaIjov' sz.: szÍlárd6ág1 tzámltások a gépész€ t ben
l' kötet
Müszaki Könyvkiadó' Bp' 19ó3.

-22 Popov, E.i Osznovi teorii lisztovoj stampoyki

Moszkva' MaslnosztÍoen|e, 191'7 '
23 Póhm' Gy.: AlkatrészgyáItáe acéll€ m ezbdl
MüszaH Krüyvkiadó' &' 1974.
24 PlageÍ, w. . Hodge, P. : Ti'kéletesen képlék€ n y t€ s tek
M0szaki Kórylkiadó' Bp' r9ó8.
25 Romanovszkij, V-: Szpravocsntk po holodnoj stampovke
Moszkva' Maslnoszt!oenle, 19ó5.
26 Romanovszkij' v.: szprávocsÍtik po holodnoj s.ampovkc
Maslnosztroe[le' LeningÍad, l979.
,J7
Hidegsajtolás
MUszákl Kt'nyvk|'t(lí, ||lr, | ')5ír'
ll l ( l
311
 4. 2' A képlékenységtan
hatiír.terhelésl tttódszcrél ól
4.2.l. Johnson-Kudo modszer 61
5. LemezalakÍtft(Dr.Kiss Aqtal: 5.l', 5.2.i
oál caszton: 5.3'' 5.4,, 5.5.) . óó
TARTALaMJESYzÉK 5. l. A lemezalakitások csoportos1tÁsa, Íogalmal'
auyagai 66
5.l.l. Lemezvágó muveletek 6?
5.l.2. A térbeli klterJedést megváltoztstó lcmez.
alakitómuveletek...
3
El6szó.;,,.',.I 5. 1.3. Htde8€ n alakitható lemezek.. u
5.2. Anyagszéwálasztó lhuvelerek. 8ó
l. B€ v ozeté. (Dr.TÍsza Miklrs) 5.2.|' Az anyagszétválasztáselemzés€ . . . 8ó
ó
2. A képlékelyElelltás anyagszeÍkezeti voratkozásai. 5.2.r.t. Á vágás er&anl elemzés... . . .. . 88
íDÍ.Ttsza Mtklós) 5.2.l.2. A vágóÍés nagTsfuával összéfttg8ó
12 jelensegek. 90
3. A képléténys*tanelmélett alapjat. 5.2.2. ollón v€ g zett vágások technolratdja. 90
(DÍ.Ttsza Mlklós)
5.2.2.1. v ágá's táblaouóYal 9l
t2 5.2.2.2. HasitÁs
3.l. A Í$zult8é8táuapot. ..
l5 s.2.2.3. vásás kt,ro rva '
3.2. B8yébsülyl é8yeuletek . 97
3.3. slakvóltozfut állÁpot . . IT s.2.2.4. vásás rezgó-vágó o oval . lm
^z
3... PoMsl Í€ l tételet . . . . 20 5.2-3. A kivágás és lyutasztás technoló8tÁJe. . . . lm
3.4. t. A Tr*cá.st.veoÁnt kép!ék€ u yse' 5.2.3.1. ÁlaÉogalnak. . . lm
íeh&el . 20 5.2.3.2. tivágás EuveletteÍv€ z ésc . . . . , r(N
3.4.2. A HubeÍ.Mtses.Hercty képlékaységi 5.2.3.3' Á ^ kivá$ís technolraiar adstel . . . r09
felrétel 23 5-2.3.1. livágás sz*számat It3
3.5. Ö6!zeÍuggé6 a Í€szultségek és alakváltozások között ^
5' 2.3' 5. TovábbÍejlesztett ktvágószelBzÁhok. '. t23
AnyegegYenle!ek 25 5.3. Kulönl€ e s lemezvágó eljárások t26
3.ó. Az atakváltozás ideáltt muDMia 33 5.3.l. Áz utánvá8ás' . 126
5'3.2. A finomkivágás . r29
4. AtaHtÁst folyamatok keplékenysfutaDtelemzése. 5.3.3' vfuás glmipárnán
(Df.Tlsz. Mttlós)
r33
5.3.4' AcélpeDgés kivágószerszámok r34
4. r' ÁtbgfeBzültségi módszeÍ. 3tl 5.4. A hajlitás r38
4.l. l. HeDgefes pÍóbatestpárhuzamos' slk 5.4.l, Feszultségl és alakváltozási állaDot e
nyomólapok közötti zt'mitésérckelémzése' . . . ' 3ll hajlitott anyagbatr r39
4.l.2' Kupos csatolnában végzett alakitások 5.4.2. Asemlegestéte9.... 14l
olemzése 44 5.4.3. A minimá'ts hajlitási sugár , 142
4 , t ,2, t. Huzal. és rudhuzás kupos 5.4.4. A Kinduló IeÚezméret meghatározása . t44
4',t '
szerszámban A lemezekhajtitásiuráDi visszarugózáse
'. r44
4 . 1,2,2. TTmör Íud, vagy huzal ÍeduMrása s.4.6. A hajli|ószerszámo:( r46
kupos szerszámban |íJ A hajlitásl eró- és munkaszukséglete l5t
4. 1.2.3. TöÍnöÍ testek előreÍolyatása . ' .

3 t3
il l 2
 5.5. Lemezek mélyhuzá3u t55 ó.r.2,5.
Htdegzömtt6szelszámok. '.,' z35
5'5.r. A Íelvékolyttfu ttélkult mély1uz6s 6.|-2'6.
tüdegzömités eró, munka é6
5.5. r. t' A huá8l ÍolFmdt' ^
teljesttmény szukséglete .. .,240
' 5.5.l.2. Á huzá8ok száaiínsk megha.áÍozáBa. ló0 ó. l.2. 7. KoÍmány-gömbcsapsze8 hidégzömttéae. 21].
5.5.l.3. hüzT mllvelétekközt'tti h6tezelé5 . . l6ó ó.1.3. MelegzöBtt& .....24g
5.5.l.4. ^ A terltét mérétéoek m€ g iBtározása . . ló9 6-l-3.t. m€ l eg és hrd€ 8 zömltés o6sze-
5 5.l.5. Derékszögu neys!ög szelvéDyumély. hason|ltlísa
^ ....., . u3
hÜzott alkatÍ&zek t€ritékaek m€g- ó.l.3.2. Al.ktt& vlzsztnte8 kovácsológ+\. .. u3
hat,ározáá,e 173 6.l.3.3. vill.mos d|'zzaBztás .. ...As
'
5.5.l.ó. A felvékonyltás nélkuli Eélyhuzás 6,2. Folyatás . ....216
sze! 3zámdpusat r74 ó.2.1. Folyató éljéÍ&ok. . .....217
5.5.l.7. A koNtÍukclóÉelemek méÍetezése' l7ó ó.2.2,HtdegfolyatáB.-2so
5.5.2. Falvékonyltó mélyhuz&. 180 ó'2.2.l. Tömör t€ s tek el6re Íolyatása. . . . 25r
5.5.2'l. Álakltásl mértékés a méIÉuzáBok 6.2.2,2. |JtegeB testek el6Te folyatáBa. . . 253
számé . . . r80 6.2'2.3. UlegeB testek hátÍa Íolyatása. 255
5.5.2'2. A fulvékonyttó rnélyhuzás szeÍ- 6.2.2' 4. Htde8{ob.atószeÍszámelemek méfe.
számal é. m&etezésuk . . ' r84 tezétének,illewe ellenőrzéséíek
5,5.2.3' A falvékon}'ttómé|ytnJzáBgzeÍEzá. 8z€mpotÚ}rr. ,,.266
malBek komEutciója . r85 6.2.2' 5. Nye.Benyagok eldkészitésehideg.
5.5.3' A mélyhuzás eÍ6. é3 munk4s4tks*letének folyetÁshoz 267
megb^tÁÍoú3. r90 ó.3. Példák a hideg télfogatAlakitáB alkslmazására, . . . . 270
5.5'3.l. A falvékonyltás nélR i Bélyhuzás ó.4. Melegfolyaá3
€ r 6ésm!íka6zt|kséglete. . . .. .' - 190 (DÍ.sárv&l
Kovácsolfu lózsr.i . .
5-5.3.2. A továbbhuá3hoz szükség€ s eÍ6
és mur*€ ' r98 7- l' Átkovácsolást gzám. . - 276
5.5.3.3. A Í4lvékonyttóhuzás erő. és munka- 7.2. A aza.|,dkaí és gépl szábadalakito kovácsotás
sz|lkséglete r99 alapBuvelet€ l 27ó
5.5.4. A mélÉuzható anyg8ok és azok vlzsgá]AtA . ' . 202 7.2. r. Nyujtás (szélesttés) 276
207 ,7.2.2.
5.5'5. Á mélyhuzás gépet . D\Ez^sztág
5'5.ó. Á kulöÍ eges mélyhuzó eljáÍások 212 1.2.3. v ágás 218
5.5'7. Enelgiatmpulzussal véguettalakitás ' . . 216 7.2.4. vá||azáéég áttolás. 2?9
7.2.5- Lyukzazt& 280
6. zömítés, Íedukálá6' folyatás (Dr.sárv&i JózseD 22tl 7.2. ó. Hajlitás.
.7.2.7. 281
6.l' zömités 220 Csaverás 282
ó .r ,r . A zdmÍés alap$etél 22ll 7.2. 8. Kovácsheg$ztés 282
6- 1-2. Hidegzömités 222 7.2'9, Á szabadalakltó kovácEolás szetkesztési
ó . |' 2 ' l . A h l d e g z o í h l t & a]aH j e|lemz ói. '' 22r szemPontJal 283
6.|.2.2. t\ hldegzómltés behatírolása az 7.3 ' sülly€ s ztéke8 kovácsolás 28ó
alaki jellemz6kkel 22t! 7-3. l. Előalekitás kovácsol{shoz 287
6.r.2.3. A redukálás álkalmuása u alkat- 7.3.2. sullyesztékegkovácsdarabteÍvezése. . . .. .. 289
r&z8yáÍtásbaE ttt, 7.3.3- Az osztás m€ g választása 2t9
ó.l.2.4. HidegzömltdsajtTk faitái és mü. 7.3.4. oldalÍerdeség 293
ködfuuk '):tl 7'3.5. Leketekitésisugatak .
7'3-ó. Lyukak' lllegek ' . ' 294
7 ' 3 .7 . L eg k tseb b falv astag ság .' ' ' .,.' ' 294
'1,;1.
fl. 'lur{'sek ......294
J I4 Jt5
8. Al.tttó s&jtók he8ydlasztjsa (DÍ.sárváti Józse4. ... ..295
8.l. B.állithetó ut&t enelgtáju kalapáGok ég
alekitó 3e'|tók
8 . 2 . Htdraultlus se'tót. ,. . . .298
Forgattyus sajtók .299
8.4. Körhagyó sajtók. . ... '30t
8 . S . Küryök€melqts saitót. . . .....-308

lliii{r"{
,i:,1llt:
r) :