Deák Attila – Kohászati technikus képzés 2019.06.04.

Fontosabb vasércek:

A vas a Föld második leggyakoribb féme (az alumínium után), körülbelül 4,7
tömegszázalék az előfordulása. A földkéreg átlagban mintegy 6,6%-nyi vasat
tartalmaz, természetesen változatos eloszlásban. Minden olyan előfordulás, ami a
kéreg átlagos vastartalmához képest 3–4-szeres vastartalmú, ércnek számít, a legtöbb
jó minőségű vasérc ultrabázisos és bázisos környezetben található. A vas nagyon
könnyen képez vegyületeket oxidatív környezetben, ezért sokféle összetételű
természetes vasvegyület alkothat vasércet.

Vasércek összetétel szerint:

• A vörösvasércek lilásvörös színűek, és hematit alapúak. Ezek a legfontosabb

vasércek. A legjobbak 64-68% vasat tartalmaznak.
• A mágnesvasércek vagy szürkevasércek magnetit alapú ércek, vastartalmuk 60%
fölött is lehet. Tömörebbek, ezért valamivel nehezebben redukálhatóak.
A magnetit gyakran a kova különböző, az érc minőségét rontó módosulataival
(jáspis, kvarc) nő össze.
• A barnavasércek alapásványai legalább részben hidroxidosak. Kötött
víztartalmukat hevítés hatására elveszítik, így vastartalmuk növelhető.
• A pátvasércek sziderit, azaz vaskarbonát alapúak és általában másodlagos
keletkezésűek.

Vasércek képződés szerint:

• magmás vasércek, amelyek ultrabázikus és bázikus magmákhoz kötődnek. Ezek

a magma eredetileg magas vastartalma miatt dúsak vasvegyületekben.
• hidrotermális vasérctelepek, amelyek a magma kristályosodási fázisai közül
a hidrotermális szakaszhoz köthetők. Nagyobb méretű telepeket csak ritkán alkot,
igazán nagy hidrotermális telep a szibériai, perm végi platóbazalt környékén van.
A meleg vizes vasásványosodás többnyire szub- vagy utóvulkáni működéshez
kötődik.
Deák Attila – Kohászati technikus képzés 2019.06.04.

• vulkáni exhalációs érctelepek az egyes tűzhányók utolsó életszakaszában jönnek

létre a halogenidekkel együtt.
• üledékes keletkezésű érctelepek olyan dúsulások, ahol a mállás folyamata vagy
az üledék felhalmozódásának fizikai jellemzői miatt szaporodik a vastartalom. Ezek
legfontosabbjai a reziduális (helyben maradó) üledékek, mivel ezek olyan
mállástermékek, amik nem szállítódnak el eredeti helyükről, viszont a nem érces
anyagok igen. (A reziduális üledékek közül a bauxit a leggyakoribb.) Az üledékes
vaskőzetek az oolitos vasérc, a gyepvasérc, lápi vasérc, vasborsó, kéregvasérc.

Nagy olvasztóban lejátszódó folyamatok:

A nyersvasat a nagyolvasztóban vasércből, kokszból és salakképző anyagokból

állítják elő. A szénen kívül kis százalékban más anyagokat is tartalmaz. Széntartalma
2 % felett van. Ha a kohóba szilíciumot adagolnak és megszilárduláskor lassan hűl le,
a nem oldódó elemi szénből grafit lesz. Ez szürke színű törési felületet eredményez,
ezért szürke nyersvasnak nevezik. Tulajdonságai: szilárd, rideg, törékeny, jól
forgácsolható. Átolvasztásával és összetételének kismértékű változtatásával öntésre
alkalmas szürke nyersvasat kapnak. A szürkevas öntvények jól bírják a nyomó és
koptató igénybevételt. Könnyen forgácsolhatók, ami az öntvény utómunkálatainál
fontos lehet. Ha a nyersvas gyártásánál a kohóba mangánt adagolnak, akkor
megszilárduláskor a nem oldódó szén a vassal vas-karbidot alkot. Így törésfelülete
fehér, fémes fényű lesz, ezért fehér nyersvasnak nevezik. A vas-karbid hatására igen
kemény, rideg ötvözetet kapnak, amelyet acélgyártásra használnak. A nyersvasból a
C-, Si- és Mn-tartalom csökkentése révén lehet kovácsvasat (lágyacélt) vagy acélt
nyerni. Ez kémiai folyamattal, a szóban forgó elemeknek a vasból való kioxidálása
útján lehetséges. A frissítés folyamán azonban a fém olvadáspontja növekszik. A
magas széntartalmat levegővel égetik ki. A különböző acélgyártó eljárások abban
térnek el egymástól, hogy milyen módszerrel biztosítják a frissítés oxigénszükségletét
és a magasabb hőmérsékletet. A kemencében a nyersvason kívül a magasabb
olvadáspontú acélhulladék és ócskavas is megömleszthető, így lehetőség van az acél
újrahasznosítására is. A leendő vas legjelentősebb szennyezései a szén, kén,
szilicium, foszfor, és mangán, ami azonban a szénnel együtt ötvöző anyagnak
tekinthető. A kohóba mészkövet is adagolnak salakképzőként. Egy tonna nyersvas
Deák Attila – Kohászati technikus képzés 2019.06.04.

előállításához 800-1200 kg kokszot használnak. Melléktermékként 550-660 kg salak

és 3700-4100 m3 torokgáz (főleg szén-monoxid és nitrogén keveréke) keletkezik.

Nagy olvasztó fő termékei:

Az acélt fehér nyersvasból állítják elő. A különböző acélgyártási eljárások során a

fehér nyersvas széntartalmát 2 % alá, a szennyező anyagok mennyiségét pedig
minimálisra kell csökkenteni. Összetétel szerint az acél két nagy csoportját
különböztetjük meg: ötvözetlen acélok, amelyek csak szenet tartalmaznak és ötvözött
acélok, amelyekben a szénen kívül más ötvöző anyag is található.

Az ötvözetlen acélok tulajdonságait a széntartalom határozza meg. Szilárdsága és

keménysége a széntartalommal együtt nő, alakíthatósága ellenben csökken.
Felhasználásuk szempontjából szerkezeti-, szerszám- és különleges
acélokat ismerünk.

A szerkezeti acélok széntartalma 0,6 % alatt van. Gépalkatrészek, épületek, hidak

szerkezeteinek készítésére használják. A kereskedelmi forgalomban kapható
lemezek, csövek, rudak, profilok anyaga szintén szerkezeti acél. Lehetnek ötvözöttek
és ötvözetlenek.

A szerszámacélok széntartalma 0,6 -1,5 % között van. A nagyobb igénybevételű

szerszámokat ötvözött, kopásálló szerszámacélból készítik.

A különleges acélok meghatározott felhasználási területre készülnek adott fizikai vagy

kémiai tulajdonságokkal (pl. korrózióálló, saválló, hőálló acélok). Kedvező
tulajdonságait különböző ötvöző anyagok segítségével érik el.

Acélgyártás elve, ötvöző és szennyező anyagok:

Acél: legfeljebb 2 % karbont és több-kevesebb egyéb elemet is (pl. Si-ot, Mn-t, Cr-ot,
Ni-t, Mo-t, W-ot, V-ot, Nb-ot, Co-ot Al-ot és Ti-t) tartalmazhat. A nyersvasaktól és
öntöttvasaktól elsősorban az különbözteti meg, hogy képlékeny, jól alakítható. Izzó
meleg állapotban nagyobb, szobahőmérsékleten kisebb mértékben. Az összes
felhasznált fém (vasfém és nemesfém) közel 90 %-a acél. Az acél fontos
anyagtulajdonságainak (pl. szilárdság, szívósság, képlékenység) a mértéke
Deák Attila – Kohászati technikus képzés 2019.06.04.

viszonylag tág határok között szabályozható. Képes elviselni statikus és dinamikus

igénybevételeket, ellenállni klimatikus, korróziós és koptató hatásoknak; alkalmazható
alacsony és magas hőmérsékleten; forgácsolható, hegeszthető; felülete bevonható
fémmel, műanyaggal, kerámiával. A különböző minőségű vasat vegyületeiből termikus
bontással, elektrolízissel vagy redukcióval állítják elő. Nagyüzemileg hatalmas
kohókban (nagyolvasztó), kokszosított szénnel, magas hőmérsékleten oxidját fémmé
redukálják (vaskohászat).

Vasérc – előkészítő berendezés működését:

A vas a természetben nem fordul elő színfém formájában (legfeljebb a meteoritvas

ilyen), ezért azt érceiből, tűzi kohászati eljárással kell előállítani. A tűzi kohászat során
a vasércből – ami főleg vasoxidok elegye – az oxigént redukálással távolítják el. A
redukáló anyag szén (koksz, a kohászok szóhasználatában „karbon”). A koksz
nemcsak redukálja a vasérceket, de megfelelő hőmérsékletet is ennek égése
biztosítja. A nyersvasat többnyire nagyolvasztóban, speciális aknás kemencében
állítják elő. Vannak más eljárások is, de a nagyolvasztó a nyersvasgyártás
legtipikusabb kemencetípusa: olyan, aknás kemence, amelynek működtetéséhez
kisegítő egységekre (léghevítőkre, fúvógépházra, torokgáztisztítóra stb.) is szükség
van. A nagyolvasztót és a kisegítő egységeket együtt nagyolvasztóműnek nevezik.

Precíziós Öntés:

Precíziós öntésnél a minta alapanyaga viasz, amelyet fém, vagy

speciális gumi mesterformába sajtolással állítanak elő. A viasz mintákat hasonló
anyagú és fürtös alakú közös beömlő rendszerre erősítik (bokrosítás). A formázás
folyékony formázóanyagba való ismételt mártogatásból és szárításból áll. A
formázóanyag általában szilikátpor tartalmú emulzió. A réteg hizlalását addig
folytatják, míg el nem éri a 2–10 mm vastagságot. Ezután durvább szemcséket
tartalmazó formázóanyagba mártogatják, majd a végleges vastagság elérése után
kiolvasztják a viaszt, az üres kéregformákat pedig kiégetik. Öntéshez a formákat
homokba ágyazzák és kiöntik folyékony fémmel. Precíziós öntéssel változatosabb
alakú és pontosabb, jobb felületű öntvények állíthatók elő, de csak kisebb darabok
esetén alkalmazható.