GAZDASÁG TECH TUDOMÁNY MAJOM IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Tetszik 37 E

ALIG LÉTEZIK OLYAN BETEG, AKIN NE

SEGÍTHETNE A KANNABISZ KÜLÖNÖS
HATÓANYAGA, A CBD
05.29. | 1750 TUDOMÁNY

A kannabisz pszichoaktív hatóanyaga, a THC helyett világszerte

egyre inkább a kender nem pszichoaktív, viszont gyógyászati
csodaszerként emlegetett CBD kutatására tolódik a hangsúly.
Magyarországon nemcsak orvosbiológiai laboratóriumokban
kutatják a CBD emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásait: a
kannabiszfogyasztás világszerte tapasztalható liberalizálása a hazai
BALÁZS ZSUZSANNA
kendernemesítést is újra a világ élvonalába helyezte. A
magyarországi szabályozás hiányosságai miatt ugyanakkor a hazai 
tudományos eredmények hasznát orvosi és agrárbiológiai
szempontból is külföldön fölözhetik le. 

Több évtizednyi ádáz üldözés után szabadon virágzik a

kender és a marihuánabiznisz az Egyesült Államokban

Miután az utóbbi években az amerikai államok többségében

enyhítettek a kannabiszfogyasztás büntethetőségén, vagy el is
törölték azt (33 államban a marihuána orvosi felhasználása, 10-ben
pedig a rekreációs használata is legális lett), tavaly 10 milliárd
dollárt kasszíroztak a marihuánabizniszben érdekeltek. Az összeg
az előrejelzések szerint az elkövetkező 3 évben két és félszeresére
nő majd. A fűbizniszből korántsem csak a termesztők és az elosztók
részesednek, a marihuánatermékekre komplett iparágak épülnek,
rohamtempóban. És az előzetes várakozásokkal ellentétben nem
azért, mert mindenki legálisan akar betépni. 

A jó hír, hogy óriási az érdeklődés a kannabisz fő hatóanyagai, a 9-

delta-tetrahidrokannabiol (röviden a THC), valamint a kannabidiol
(vagyis a CBD) orvosi célú felhasználása iránt. A rossz hír pedig az,
hogy sokan egyre inkább úgy látják, hogy a szabadpiac nem
feltétlenül előnyös a kannabisszal gyógyulni szándékozók számára.
Miután tavaly életbe lépett az amerikai úgynevezett farmtörvény,
miszerint a 0,3 százaléknál alacsonyabb tartalmú
kenderszármazékok és termékek szabadon forgalmazhatók,
valósággal elárasztották a boltokat a CBD-tartalmúnak mondott
csodaszerek, afrodiziákumok, panaceák és elixírek. A gumicukortól
a habfürdőn át a kutyatápig, nehéz olyan terméket találni, aminek
ne lenne valahol CBD-s változata is. De vajon mi igaz abból, ami
ezeknek a termékeknek a címkéjére van írva, és mit lehet remélni
az ilyen termékektől?

CBD-s gumicukor 750 milligrammos kiszerelésben

Ősi gyógyszerből ősellenség

Afrikában és Ázsiában évezredek óta ismert tény, de ma már

Nyugat-Európában is legfeljebb csak a nagyon tájékozatlan laikusok
számára kérdéses, hogy az indiai kender (Cannabis sativa var.
indica) enyhén hallucinogén hatása miatt kábítószerként is használt
pszichoaktív hatóanyaga, a 9-delta-tetrahidrokannabiol, röviden a
THC kivételesen sokoldalú gyógyszerként is megállja a helyét. Egyes
trópusi területeken, ahol gyakoriak, és az ivóvízellátottság
akadozása miatt sokszor életveszélyesek a hányásos-hasmenéses
megbetegedések, a mai napig az intenzív hányás és a kiszáradás
egyetlen igazán hatékony ellenszereként tartják számon.

A kérdésre, hogy miként lett az évezredekig világszerte

gyógynövényként használt kannabisz a nyugati világ ádáz
ellensége, meglehetősen prózai a válasz. Rossz nyelvek szerint egy
idegengyűlölő, rasszista amerikai bürokrata miatt. Harry Anslinger
1930-ban lett az amerikai kábítószerfelügyeleti hivatal vezetője.
Anslinger nemcsak az afroamerikaiakat gyűlölte, hanem a mexikói
forradalom elől 1910 után délről az Egyesült Államokba özönlő
mexikóiakat is. A kannabisz démonizálásával Anslinger több legyet
is ütött egy csapásra: azzal, hogy egy kalap alá vette a marihuánát a
kemény drogokkal, nemcsak újdonsült hivatalának a tekintélyét
erősítette, hanem az általa olyannyira megvetett, és az amerikai
lakosságnál akkoriban jóval nagyobb arányban kannabiszfogyasztó
bevándorlók üldözését is szentesítette vele.

Akárhogyan is, az amerikai marihuánavadászat kulcsszerepet

játszott abban, hogy 1961-ben, a nemzetközi kábítószeregyezmény
elfogadásakor a kannabisz világszerte tiltólistára került. Pedig az
ádáz hasmenés korántsem az egyetlen olyan tünet, ami ellen jó, ha
kéznél van egy kis kannabisz. 

Kannabiszgyógyszer a 20. század elejéről | Forrás: Amszterdami kendermúzeum

A kannabinoidmolekuláknak antibakteriális és gombaölő hatásuk is

van, ráadásul a THC rendkívül hatékony gyulladáscsökkentő és
fájdalomcsillapító. Emiatt rengeteg orvos tartja ígéretes
gyógymódnak a testszerte fájdalmat és gyulladásokat okozó
autoimmun betegségek egész sorára (például sclerosis multiplex,
Crohn-betegség, rheumatoid arthritis). Néhány éve épp egy magyar
kutatócsoport cikkezett arról, hogy idős korban nemcsak az ízületi
fájdalmakat enyhítheti, hanem a kognitív funkciókat is javíthatja. A
THC-val azonban van egy nagy probléma, mármint azon túl, hogy
ha még fejlődésben lévők, 20-21 évesnél fiatalabbak fogyasztják,
könnyedén elhangolhatja a központi idegrendszer fejlődését: ez a
molekula a felelős a füvezéssel együtt járó tudatmódosító hatásért.

A kannabinoidokat a molekuláris biológusok

rehabilitálhatják

Erre jelenthet megoldást a kannabisz másik legfontosabb

hatóanyaga, a CBD, amit – annak ellenére, hogy egy brazil
kutatócsoport epilepsziaterápiában már 1980-ban is tesztelte –, a
nyugati orvostudomány csak az utóbbi években kezdte behatóbban
is tanulmányozni. Kiderült, hogy amellett, hogy a CBD
gyulladáscsökkentő hatása vetekszik azzal, amire a közismertebb
THC is képes, pszichoaktív mellékhatással nem kell számolni.
Ráadásul hatékony a krónikus fájdalmak, valamint összetett
idegrendszeri rendellenességek, például az epilepszia kezelésében,
és még a THC számos mellékhatását is csökkenti, ha valakinek
mégis a pszichoaktív hatóanyagra lenne szüksége – mondta a Qubit
kérdésére Bíró Tamás fiziológusprofesszor, aki a szervezet belső
kannabinoidrendszerének működését és a nem pszichoaktív
növényi kannabinoidok, így a CBD hatását és lehetséges orvosi
felhasználását kutatja.

Az emberi szervezet maga is termel kannabinoidmolekulákat, és ez

a kulcsa annak, hogy a növényi kannabinoidok (amelyekből az
indiai kenderben a THC és a CBD mellett további több mint százféle
található) hatni tudnak például a központi idegrendszerben. Mindez
Raphael Mechoulam izraeli szerves kémikus 1960-as évek közepén
kezdett kutatásaiból derült ki, igaz, csak közel három évtizeddel
később. Amikor Mechoulam a kannabisz hatásmechanizmusának
feltárásába kezdett, már több arra utaló jel is volt, hogy más
kábítószerek, például az ópiátok hatásának megértéséhez az emberi
agyban kell kutakodni. Olyan receptorokat érdemes a központi
idegrendszerben keresni, amelyekbe úgy illeszkednek a kábító
hatóanyagok, mint kulcs a zárba. A témában az első tudományos
igényű dolgozat 1971-ben jelent meg, majd alig néhány éven belül a
biokémikusok már meglehetősen kiterjedt ismeretekkel
rendelkeztek az ópiátreceptorokról.

Mechoulam ugyan gyorsan kivont több hatóanyagot is a

kannabiszból, az első kannabinoidreceptort mégis csak 1988-ban
találták meg egy patkány agyában. Az abba illő szervezet termelte
saját molekulák, az úgynevezett endokannabinoidok első
képviselőjét pedig csak további négy évvel később találta meg a
molekulacsalád tagjaira addigra már közel három évtizede vadászó
Mechoulam és kutatócsoportja. Azóta kiderült, hogy nemcsak belső
kannabinoidból, hanem az azok fogadására alkalmas receptorokból
is kétféle van. Ráadásul mára az is világossá vált, hogy egyáltalán
nem csak a központi idegrendszerben (az agyban és a
gerincvelőben), hanem a különböző szervekben, sőt a véráramban
is megtalálhatók.

A belső ellenség karmester

A belső kannabinoidrendszernek kulcsszerepe van a szervezet

homeosztázisának fenntartásában, vagyis abban, hogy a szövetek és
szervek működése bármilyen behatást követően visszatérhessen
alapállapotába. Ez a magyarázata annak, hogy a belső
kannabinoidok helyén ható növényi, vagyis fitokannabinoid-
molekulák, a THC és a CBD ugyanezt a hatást képesek elérni, legyen
szó kemoterápiás szerek okozta sejtpusztulást követő
regenerációról, érzelmi túlterheltség okozta szorongácsökkentésről
vagy az emberi testben gyulladásos tüneteket okozó autoimmun
kórról.

Az egymástól mindössze apró apróságokban különböző molekulák

hatásmechanizmusa között meglehetősen nagy különbségek
vannak. Miközben a THC a CB1 és a CB2 receptorokhoz kapcsolódik,
és azokon keresztül fejti ki a hatását, a CBD hatásmechanizmusa
olyannyira bonyolult, hogy egyelőre a kutatók is csak részben értik.
Molekuláris szinten eddig több mint öt tucatnyi aktivációs útvonalát
azonosították, és egyre inkább úgy tűnik, hogy ez még csak a
jéghegy csúcsa. 

„A nem pszichoaktív növényi kannabinoidok, így a CBD is

úgynevezett polifarmakon, azaz az emberi szervezetben számos
receptor és sejtes-molekuláris útvonal aktivitását képesek
egyszerre módosítani. Ennek köszönhetően több tucatnyi,
látszólag nagyon különböző betegségre is gyógyírt jelentő
hatóanyagnak tekinthető kannabinoidok orvosi felhasználásában
óriási lehetőségek rejlenek. Van azonban egy nagy probléma: még
az ugyanabban a betegségben szenvedők esetében is igaz, hogy
nem mindenkinek ugyanaz a növényi kannabinoid-összetétel
használ. Erre a problémára az általunk is gőzerővel kutatott
személyre szabott kannabisz, vagyis a különböző tartalmú és
kannabinoid-összetételű, egyéni szükségletek szerint nemesített
kannabisz termesztése és kontrollált forgalmazása jelentené a
megoldást. Pillanatnyilag viszont, főként a teljes legalizációt
élvező amerikai államokban és más országokban  két malomban
őrölnek a kannabiszt rekreációs célra termelő forgalmazók és a
kannabiszt gyógyító célra alkalmazni kívánó orvosok: előbbiek
célja, hogy a nemesített kannabisznak minél magasabb legyen a
THC-tartalma, míg utóbbiak egyre inkább abban jutnak
konszenzusra, hogy az orvosilag szuperpotens kannabisz titka
inkább a magas CBD és egyéb nem pszichoaktív kannabinoid-
tartalom lehetne” 

– mondta a Qubitnek Bíró. 

Nemes feladat nemesítőknek

A köztudottan igen szívós, az egész világon vadon és mezőgazdasági

növényként is elterjedt kenderfajták a kannabinoidmolekulákat
amúgy nem az emberek megelégedésére, hanem a saját
védelmükben termelik. THC- és CBD-tartalmuk segíti őket a
baktériumokkal, gombákkal, rovarokkal szembeni hatékony
védekezésben. Miután bizonyosságot nyert, hogy a növényi, azaz
fitokannabinoidok képesek helyettesíteni, kiegészíteni a belső
kannabinoidok hatását az emberi szervezetben, a kendernemesítők
munkája is jelentősen megváltozott, mert megnőtt a kereslet egyes
kannabinoidvegyületek iránt.

A kender CBD-re nemesítése valóban nem túl bonyolult, de a

speciálisan termesztett kenderrel mégis akadnak bonyodalmak –
mondja Finta Zuzana, az Agromag Kft. kendernemesítője. A
nehézséget a kender ivari tulajdonságai okozzák. Az igaz, hogy
egyszerű mendeli keresztezéssel és azt követő válogatással
viszonylag könnyen elérhető, hogy a növénynek alacsony, 0,2
százalékos THC-tartalom mellett az ipari kenderfajtákban
eredendően is viszonylag magas, 2-4 százalékosnál is nagyobb
legyen a CBD-tartalma. A marihuánakenderben ennél lényegesen
magasabb, akár 7-8 százalékos CBD-tartalmat is el lehet érni, bár
többnyire csak a pszichoaktív THC-tartalom növekedésével
párhuzamosan. A hatóanyagok kivonásánál pedig a tisztítás veri fel
a költségeket. 

A híres kompolti kender | Forrás: Agromag Kft.

Az ipari kenderfajták előnye, hogy vetőmaggal

szaporíthatók. Csakhogy a hímivarú egyedek, vagyis a kétlaki
állomány fele egyáltalán nem tartalmaz kannabinoidokat. A
hímegyedek ugyanis a megtermékenyítéshez szükséges virágport
termelik, ami a kannabinoidok mennyiségére negatív hatással van.
Eltávolításuk pedig jelentősen növeli a termesztés költségeit, mivel
csak kézi munkával oldható meg. Külföldi, marihuánából előállított
feminizált, vagyis csak a nőegyedekből álló fajtákból 10 százaléknál
is több CBD kivonható, ezek viszont rendszerint 0,2 százalékosnál
magasabb THC-tartalmúak, viszont csak vegetatív módszerekkel,
klónozással, palántázással szaporíthatók. A feminizált termesztés
azért is költséges mulatság, mert a meleget és a napfényt igénylő
palántákat csak hatalmas üvegházakban, fólia alatt lehet tovább
nevelni. 

A magyar kenderfajtákra egyébként egyre nagyobb a kereslet

Európa-szerte, sőt, a tengerentúlon is – mondja a magyar
növénynemesítő. Erre az a magyarázat, hogy Magyarországon több
olyan iparikender-fajtának (például a híres 1954-ben nemesített
kompoltinak) a magját is értékesítik, amelynek CBD-tartalma a 4
százalékot is eléri, igen alacsony THC-tartalom mellett. Egyes
magyar kenderfajták azért is igen kelendőek, mert kétlakiak, vagyis
külön fejlődnek a nőivarú és külön a hímivarú egyedeik. Miután a
növény kannabinoidokban gazdag része nem más, mint a nőivarú
egyedek virágzó ágvégei, a kannabisziparban nemcsak a hímivarú
egyedekre, hanem az egylaki fajtákra is igen csekély a kereslet.

Mellékhatása nincs, és még a THC-ét is csökkenti

A CBD szabad forgalmazása nemcsak azzal nyitott új piacot Európa-

szerte és Amerikában, hogy azokat a fogyasztókat is meg lehetett
szólítani, akik elszállni nem, csak gyógyulni akarnak. A CBD-nek
ugyanis nemcsak tudatmódosító hatása nincs, de gyakorlatilag teljes
biztonsággal alkalmazható, mégpedig az emberi szervezetre
gyakorolt toxikus mellékhatás nélkül – mondja Bíró Tamás.
Mellékhatásként többnyire enyhén álmosító jellegét szokás
emlegetni. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a fűbiznisz elemzői
szerint 2025-re a nem pszichoaktív CBD iránti kereslet elérheti, vagy
akár meg is haladhatja a THC iránti igényt. A CBD-tartalmú
termékek várható forgalmát 16 milliárd dollárra becsülik. 

És mindebbe még nem is nagyon számítják bele a gyógyszeripari

lehetőségeket. Klasszikus, receptre írt, standardizált dózisokban
szedhető, aprólékos műgonddal fejlesztett és ellenőrzött
kannabiszgyógyszerek ugyanis egyelőre legfeljebb csak elvétve
kaphatók. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság
(FDA) Epidiolex márkanéven tavaly engedélyezett egy Nagy-
Britanniában fejlesztett, 98 százalékos tisztaságú CBD-kivonatot. A
kenderből közvetlenül kinyert, tehát nem szintetikus, kizárólag
CBD-t tartalmazó szert az epilepszia két igen súlyos formájában
lehet indokolt esetekben gyógyszerként felírni az arra rászoruló
amerikai gyerekeknek. 

Miközben még az Egyesült Államokban is alig akad néhány ezer

klasszikus, vényköteles kannabiszgyógyszerrel gyógyuló páciens, az
egyelőre csak Amerikában engedélyezett Epidiolex (és egy másik
szer, az Európában és Amerikában egyaránt gyógyszertári
forgalomban lévő, sclerosis multiplexben hatásos Sativex)
csodatévő hatásait a rangos szaklapok mellett a legnagyobb nyugati
sajtókiadványok is rendszeresen írnak. A kannabiszgyógyszerek
evolúciója mégis több fronton is nehézségekbe ütközik.

Nem azt kapják, amire be zetnek

Nemcsak a közismerten nehézkes és hosszadalmas kutatási és

engedélyeztetési eljárásokon bukik el a dolog: „a CBD-liberalizálás
rákfenéje épp abban rejlik, hogy amit például a kannabidiol
tartalmú cukorkát áruló cégek jótékony hatású
táplálékkiegészítőként forgalmaznak, a hatóanyag koncentrációját
és összetételét tekintve köszönőviszonyban sincs a például az
epilepszia-kezelésben hasznos gyógyszerrel” – mondja Bíró Tamás.
Viszont az ilyen termékek akár évtizedekre is visszavethetik a
valódi gyógyszerek kidolgozását. Miután ellenőrzött
gyógyszerekhez egyelőre nem nagyon lehet hozzájutni, a
rászorulók, akiknek azonnal kellene a gyógyír, azt veszik, ami
kéznél van. Csakhogy arról jó eséllyel az derül ki, hogy semmit nem
ér, így könnyedén arra a következtetésre juthatnak, hogy az egész
egy nagy átverés.

Ahogy az a New York Times múlt heti összefoglalójából kiderül, az

FDA 2015-ben arra figyelmeztette a vásárlókat, hogy a CBD-
tartalmúnak hirdetett termékek legfeljebb nyomokban tartalmaztak
a kannabinoidból. Két évre rá a hatóság egy újabb vizsgálata arra
mutatott rá, hogy a CBD-tartalmúként online forgalmazott
termékeknek a 25 százaléka jóval kevesebb, míg 43 százaléka több
CBD-t tartalmazott, mint azt a kereskedők állították. A szabadpiacon
gyógyhatásúként beszerezhető növényi kivonatokban ráadásul –
olvasható a Guardian május 5-én megjelent nagy összefoglalójából –
sokszor nemcsak CBD, hanem pszichoaktív THC is található.
Ráadásul a szóban forgó szereknek sem az adagolására, sem az
adagolásra vonatkozóan nem kapnak a vásárlók semmilyen
információt. Így pedig könnyedén előfordulhat, hogy a gyógyulni
vágyók nem azt és nem úgy szedik, ahogy kellene.

Gumicukor és üdítő: ki tudja mennyit ér | Fotó: Mauricio Campino/U.S. Air Force photo by Mauricio Campino

Néhány milligrammnyi CBD-től jó eséllyel teljesen feleslegesen vár

bárki is csodát. Az Epidiolex-szel folytatott kísérletekben az
epilepsziás gyerekek naponta akár több száz milligrammnyit is
kaptak a szerből, ráadásul a hagyományos antiepileptikumok mellé
– mondja Bíró. Az ellenőrzést persze nemcsak a gyógyszerfelügyelet
tudja megoldani: a kannabiszt rekreációs célra is engedélyező
Kaliforniában például a kender növényi részeit és különféle
kivonatokat árusító kiskereskedők kizárólag előzőleg komoly
minőségi tesztekkel ellenőrzött, sztenderdizált összetételű árut
forgalmazhatnak.

A magyar jogalkotókat sem a hazai kenderfajták

népszerűsége, sem az orvosi bizonyítékok nem hatják
meg

Magyarországon viszont, ahol mit sem lehet érzékelni a

kannabinoidokkal szemben világszerte tapasztalható
dekriminalizációs és legalizácós hullámból, még ahhoz sem tud
senki hozzájutni, amihez pedig elvben lehetne. Noha forgalmazása
elvileg nem tiltott, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-
egészségügyi Intézet (OGYÉI) mégis az étrendkiegészítőkben
felhasználásra nem javasolt gyógynövények listájára tette a nem
pszichoaktív CBD-t. Az online forgalmat ugyanakkor nem tudták
megakadályozni, így a rászorulók jobb híján  az interneten rendelik
meg, amihez ott hozzá lehet férni – mondta a Qubit kérdésére
Kardos Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai
munkatársa.

A probléma annyiban hasonlít az amerikaihoz, hogy az interneten

hozzáférhető CBD-kivonatokról nem lehet kideríteni a
tisztaságukat, így a hatásuk is kérdéses. A betegek, akiknek az
állapotán a kannabiszgyógyszerek segíthetnének, jobb híján
közösségi oldalak zárt csoportjaiban osztják meg a tapasztalataikat,
így próbálják megtalálni a tüneteikre hatékony szereket. Pedig
azoknak, akiknek igazán szükségük lenne rá, például sclerosis
multiplex súlyos tüneteivel küzdőknek, vagy a testszerte súlyos
fájdalmakat okozó fibromyalgiában szenvedőknek, valamint
kemoterápiában, kiegészítő kezelésként elvileg a magyar orvosok is
receptre írhatnák az Európában engedélyezett, CBD-t és THC-t fele-
fele arányban tartalmazó Sativexet. Mégsem teszik, mert – a TASZ
munkatársa által említett, tájékozatlanságból fakadó gyakori
kifogás szerint – „inkább nem keverednek kábítószeres ügyekbe”.

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:

QUBIT  RÁCZ JOHANNA

Ausztriában és Csehországban rég legális, a magyar doktorok

viszont fel sem merik írni az orvosi marihuánát - Qubit
Nem ajánlják a marihuánaszívást a gyógyulni vágyóknak a hét végén Budapesten megrendezett
Cannabicum orvosikannabisz-konferencia szakértői. Szerintük sokkal jobb eredményeket hoz, ha a
páciensek a kannabiszt vaporizátor útján fogyasztják, ami pontosabb adagolást tesz lehetővé, és
méreganyagok sem szabadulnak fel, ha csak hevítik és inhalálják a szert.
Elolvasom a cikket itt: qubit.hu >

QUBIT  DIPPOLD ÁDÁM

Komlóból kannabisz: CBD-tartalmú komlót nemesítettek -

Qubit
A Humulus kriya névre keresztelt új komlófajta 18 százalékos kannabidioltartalommal rendelkezik,
vagyis nagyjából ugyanannyi CBD nyerhető ki belőle, mint a kannabiszból. Ez jó hír a gyógyszeripar
számára, hiszen az anyagot egyre szélesebb körben alkalmazzák az egészségügyben.
Elolvasom a cikket itt: qubit.hu >

QUBIT  BALÁZS ZSUZSANNA

Tinédzserkorban már egy szál füves cigaretta is

megboríthatja az agy érzelemközpontját - Qubit
Már egy-két füves cigaretta is maradandó változásokat idézhet elő a fejlődésben lévők agyában,
állítja a Journal of Neuroscience-ben hétfőn megjelent tanulmányában egy nemzetközi kutatócsoport.
A sokszerzős tanulmány szerint a fájdalom- és éhségérzetért, valamint a memóriáért és az
érzelmekért felelős agyi területek egy-két marihuánatartalmú cigaretta hatására is átstrukturálódnak
a tizenévesek agyában.
Elolvasom a cikket itt: qubit.hu >

kannabisz, CBD, THC, Bíró Tamás, Finta Zuzana, Kardos Tamás, kannabidiol, kendernemesítés,
homeosztázis

Megosztás 1,7 E

Magyar tudósok hollywoodi

lmet néznek: A bolygó neve:
halál
BODNÁR ZSOLT, RÁDI GÁBOR | 05.29. | 125 TUDOMÁNY

Felrobbanhat egy fúziós erőmű úgy, ahogyan az az

Aliensben megtörténik? Aki filmet néz és
szörnyülködik: Cseh Gábor és Szabolics Tamás, az MTA
Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársai.

Minden Fülöp-szigeteki diáknak tíz fát kell

ültetnie, mielőtt elvégzi az iskolát
DIPPOLD ÁDÁM | 05.29. | 5815 TUDOMÁNY

Az általános iskolát, a középiskolát és az egyetemet sem fejezhetik be a

diákok, ha nem ültetnek ballagás előtt legalább tíz fát. Erről a Fülöp-
szigeteken 2019 májusától törvény is rendelkezik.

Szupernóvarobbanások kényszeríthették két

lábon járásra az embert
BALÁZS ZSUZSANNA | 05.29. | 93 TUDOMÁNY

Az ember két lábra emelkedését mindeddig nem sikerült hitelt érdemlően

megmagyarázni. Most amerikai asztrofizikusok próbálkoztak a talány
megfejtésével.

A fürdőzőket nem érinti a Duna

antibiotikum-szennyezettsége
BODNÁR ZSOLT | 05.28. | 57 TUDOMÁNY

Hosszú távon azonban a mikroorganizmusokon

keresztül az embereknél is kialakulhatnak
egészségügyi problémák a szennyezett víztől.

Erővel veszi el a kormány az

MTA kutatóintézeteit
BODNÁR ZSOLT | 05.28. | 3194 TUDOMÁNY

Az Index megszerezte a Palkovics-tervet, aminek

alapján augusztus 1-től gyakorlatilag államosítják a
Magyar Tudományos Akadémiát.

© 2019 - Qubit - Magyar Jeti Zrt. Impresszum | Szerzői jogok | Adatvédelmi nyilatkozat | Médiaajánlat | Írjon nekünk | RSS | Facebook