Kapzsi �zletemberek okozt�k legal�bb 200 ezer amerikai hal�l�t

Boros Juli
DROG
2019 m�jus 4., szombat 13:07
M�gis hogy t�rt�nhet meg az, hogy kevesebb mint k�t �vtized alatt t�bb mint
k�tsz�zezer ember hal meg gy�gyszerekt�l, amiket az orvosaik �rnak fel nekik?
Orvosok, akik azt mondj�k, ezek szuper dolgok, enyh�tik a f�jdalmaikat, �s m�g
f�gg�s�get sem okoznak? Az Egyes�lt �llamokban pontosan ez t�rt�nt, s�t t�rt�nik
jelenleg is.

A kilencvenes �vek v�g�n olyan �j f�jdalomcsillap�t�k ker�ltek a piacra az Egyes�lt

�llamokban, melyek hat�sa legink�bb a heroin�hoz hasonl�that�. Ilyen p�ld�ul az
OxyContin.
A gy�rt� �s a forgalmaz�k azt �ll�tott�k, ezek a hosszabb hat�s� k�sz�tm�nyek nem
okoznak f�gg�s�get. Ez nem volt igaz, �s ezt �k is tudt�k.
A gy�gyszereket tudatosan elszeg�nyedett k�rny�keken ter�tett�k.
A p�ciensek gyorsan f�gg�v� v�ltak, mire az orvosok - a gy�rt� tan�cs�ra - n�velt�k
az adagokat. N�h�ny �v leforg�sa alatt megugrott a t�ladagol�s okozta hal�lesetek
sz�ma az orsz�gban, �s elkezd�d�tt az opioidj�rv�nyk�nt ismert n�peg�szs�g�gyi
katasztr�fa, ami jelenleg naponta �tlagosan 130 amerikai hal�l�t okozza.
2001 febru�rj�ban Ed Bischt, a philadelphiai IT-szakembert a l�nya kereste
telefonon. A k�ts�gbeesett tin�dzser azt mondta, 18 �ves b�tyj�t �jultan, teljesen
elk�k�lve tal�lta a f�rd�szob�ban. Amikor Ed Bisch haza�rt, a h�za el�tti p�zsiton
ment�s�k �ltek. Fia, Eddie v�gz�s volt a gimn�ziumban, focizott, j�l tanult, azt
tervezte, gasztron�miai vonalon tanul tov�bb. Eddie panaszkodott, hogy nem �rzi j�l
mag�t, de apj�nak esz�be sem jutott, hogy fia az opioid-elvon�s s�lyos t�neteit�l
szenved. Azt sejtette, hogy tal�n kicsit sokat ivott vagy f�vezett mostan�ban, de a
tablett�k esz�be sem jutottak. Azt tervezt�k, p�r nap m�lva elutaznak egy horg�sz�s
apa-fia vak�ci�ra Florid�ba. �Sajn�lom� - mondta az egyik ment�s Ed Bisch-nek.
Eddie halott volt. Az apa sokkos �llapotban k�rdezte, mi okozta fia hal�l�t. �Oxy�
- mondta az egyik ment�s. �Mi az isten az az Oxy?� - k�rdezett vissza Bisch. A
f�rfi akkor hallotta a f�jdalomcsillap�t� nev�t el�sz�r, amikor az a fia hal�l�t
okozta.
Az OxyContin nagyon fontos, az egyik legfontosabb f�szerepl�je a �j�rv�nynak�. Az
oxikodon tartalm� f�jdalomcsillap�t� gy�rt�ja, a Purdue Pharma 1996-ban dobta
piacra, �s b�r le�rva abszurdnak t�nik, de

azt �ll�totta, a gy�gyszer nem okoz f�gg�s�get, pedig pontosan tudta, hogy ennek az
ellenkez�je igaz: nagyon gyorsan okoz f�gg�s�get;
elk�peszt� b�nuszokkal motiv�lta �gyn�keit, hogy a lehet� legt�bb orvost vegy�k r�,
hogy p�cienseiknek az � f�jdalomcsillap�t�jukat �rj�k fel;
prom�vide�kat forgatott, ahol betegek bizonygatt�k, hogy hossz� �vek ut�n v�gre
egy�ltal�n nem �reznek f�jdalmat, k�z�l�k sokan k�s�bb beismert�k, hogy maguk is
f�gg�k lettek;
orvosokat, �gyv�deket vett meg, hogy ha valaki szembesz�llna vel�k, �s a
felel�ss�g�ket feszegetn�, ink�bb gyorsan visszavonul�t f�jjon.
Azokat az �zleti k�r�ket, melyeknek nagyon fontos szerep�k van az opioidkr�zis
kialakul�s�ban, valahogy �gy kell elk�pzelni, mint egy polipot. A feje a Purdue, a
cs�pjai pedig az �vr�l �vre egyre nagyobb bev�telt el�r� forgalmaz�k �s partnereik.
A Purdue gy�gyszere, az OxyContin m�s, hasonl� f�jdalomcsillap�t�kn�l j�val
lassabban, ak�r 12 �r�n �t sz�v�dik fel, hat�sa pedig nagyon hasonl� a heroin�hoz
�s a morfin�hoz. A Purdue azt �ll�totta, a gy�gyszer nem okoz f�gg�s�get, �s j�val
kevesebb mell�khat�sa van, mint m�s, hasonl� szereknek. Egy nemr�giben
nyilv�noss�gra hozott, Massachusetts sz�vets�gi �llamban k�sz�lt b�r�s�gi
dokumentumb�l azonban nemcsak az der�l ki, hogy ez nem igaz, hanem az is, hogy ezt
a Purdue �s partnereik, forgalmaz�ik is pontosan tudt�k.

Megsz�nteti a f�jdalmat, azt�n sz�p lassan meg�l

Az opioidj�rv�ny vagy -kr�zis kifejez�s arra a katasztrof�lis, a kilencvenes �vek
v�g�n kezd�d�tt jelens�gre utal, melyet r�szben a v�nyre fel�rhat�, illetve v�ny
n�lk�l kaphat� opioid t�pus� gy�gyszerek haszn�lat�nak ugr�sszer� n�veked�se
okozott. K�vetkezm�nyek�nt dr�maian megn�tt a t�ladagol�sok, illetve a t�ladagol�s
okozta hal�loz�sok sz�ma. 2017-ben a 72 ezer t�ladagol�s k�vetkezt�ben elhunyt
amerikai k�z�l 49 ezer volt opioidf�gg�. Opioidoknak nevezz�k a viszonylag er�s
f�jdalomcsillap�t�kat, ezek k�z� tartozik a f�lszintetikus oxikodon (ilyen a Purdue
OxyContinja), vagy a szint�n f�lszintetikus hidrokodon. A helyzet s�lyoss�g�t
mutatja, hogy jelenleg az Egyes�lt �llamokban a t�ladagol�s lett a vezet� hal�lok
az 50 �v alattiak k�r�ben.

Ez azt jelenti, hogy egy �tlagos 50 �v alatti amerikai val�sz�n�bb, hogy

t�ladagol�sban hal meg, mint hogy a mellr�k viszi el, vagy hogy el�ti egy aut�.
Az opioidok haszn�lata az orvosok t�bbs�ge szerint csak tart�san s�lyos f�jdalommal
k�zd� p�ciensek, �gy f�k�nt a r�kbetegek eset�ben indokolt, illetve komoly m�t�tek
ut�n, de akkor is csak r�vid ideig �s alacsony d�zisban. Az idegrendszerre hat, �s
annak becsap�s�val ideiglenesen sikeresen csillap�tja a f�jdalmat. Ennek ellen�re
�gy osztott�k p�cienseiknek az opioid tartalm� k�sz�tm�nyeket az orvosok, ahogy
norm�lis orsz�gban az egy�ltal�n nem szok�s. Magyarorsz�gon az ilyen komoly
f�jdalomcsillap�t�kat maguk az orvosok is ritk�n haszn�lj�k. Ehhez k�pest
Amerik�ban b�rki hozz�juthatott, aki mondjuk kificam�totta a bok�j�t.

A vid�ki heroin
2018-ban jelent meg Beth Macy Dopesick c�m� k�nyve, ami tal�n minden eddigin�l
�tfog�bb k�pet fest arr�l, hogyan kezd�d�tt, �s hogyan jutott id�ig a v�ls�g. Macy,
aki a kr�zis epicentrum�b�l, Virgini�b�l a kezdetekt�l k�vette az esem�nyeket,
emberi sorsokon kereszt�l mutatja be. Az �r� j�l ismeri Amerika olyan r�szeit, ahol
a munkan�lk�lis�g, a j�v�n�lk�lis�g �s az elkesered�s az �r, ezeken a vid�keken
sokkal k�nnyebb eladni a drogot, pl�ne, ha leg�lisan is lehet. Nem v�letlen, hogy
az opioidf�gg�s�get a k�zgazd�szok a kil�t�stalans�g k�rs�g�nak nevezik. Macy
rengeteget �r a polip fej�r�l, a Purdue-r�l, a gy�gyszergy�rr�l, aminek
k�sz�nhet�en milli�k f�ggnek az OxyContint�l, arr�l, hogyan j�ttek r� a fiatalok,
hogy ha �sszet�rik a tablett�t, a port ak�r fel is sz�vhatj�k, �s �gy k�nnyed�n
partidrogot csin�lhatnak bel�le. Elmes�li azt is, mennyire k�nny� volt a
gy�gyszerhez hozz�jutni �s hozz�szokni. A Dopesickben a kr�zis �ldozatai, azok
hozz�tartoz�i, orvosok, a Purdue volt alkalmazottai �s �gyv�dek elbesz�l�s�b�l
rajzol�dik ki, milyen g�tl�stalanul, emberi �letek �r�n hajtott a c�g a lehet�
legnagyobb haszonra.

Tudt�k, mit tesznek, csak nem �rdekelte �ket

Egy Massachusetts �llamban k�sz�lt v�diratban rengeteg bels�s c�ges dokumentumb�l,
lev�lb�l id�znek. Ahogy ez a k�nyvb�l is kider�l, amikor a k�tezres �vek elej�n
egyre forr�bb lett a l�buk alatt a talaj, �s egyre nyilv�nval�bb� v�lt, hogy az
OxyContin j�val addikt�vabb, mint �ll�tj�k, a Purdue vezet�i azt tal�lt�k ki, hogy
a gy�gyszer haszn�l�ira h�r�tj�k a felel�ss�get.

�R� kell vern�nk a dolgot a gy�gyszerf�gg�kre, ahogy csak tudjuk� - �rta egy 2001-
es emailben Richard Sackler, aki akkor a v�llalat eln�ke volt. ��k tehetnek r�la,
felel�tlen b�n�z�k�.
A bels� levelez�sekb�l beigazol�dik az, amir�l Beth Macy r�szletesen �r k�nyv�ben,
azaz hogy tudatosan er�ltett�k r� az orvosokra a gy�gyszert, hogy az orvosl�togat�k
eszm�letlen �sszeg� jutal�kokat kaptak, �s hogy igenis tudatosan hallgatt�k el,
hogy a gy�gyszer s�lyos f�gg�s�get okoz, r�ad�sul nagyon r�vid id� alatt. Szint�n
t�bbsz�r eml�ti a Dopesick szerz�je, de az iratokb�l is egy�rtelm�en kider�l m�r,
hogy

amikor az orvosok el�sz�r jelezt�k a gy�rt� fel�, hogy azt tapasztalj�k, az

OxyContin f�gg�s�get okoz, a c�g azt tan�csolta, n�velj�k az adagot.
Az opioidokr�l tudhat�, hogy f�gg�s�get okoznak, b�rki b�rhogy pr�b�lja ezt
tagadni, �gy az a gy�rt�i tan�cs, hogy n�velj�k az adagot, t�nyleg j�zan paraszti
�sszel m�rve is nonszensz. A c�g marketingesei r�ad�sul hozz�tett�k, szakmai
v�lem�ny�k szerint a p�ciensek �pszeudof�gg�s�gt�l� szenvednek. A c�g egym�s ut�n
adott ki kiadv�nyokat, melyekben k�vetkezetesen hazudtak a gy�gyszerr�l,
hangs�lyozva, hogy az a legfontosabb, hogy a f�jdalmat agressz�van kezelj�k, �s
amit az orvos vagy a beteg f�gg�s�gnek hisz, csak egy k�pzelt dolog.

A Purdue presszion�lta az orvosokat �s a p�cienseket, hogy az indokoltn�l j�val

hosszabb ideig szedj�k a gy�gyszert, ami nagyban n�velte a f�gg�s�g kialakul�s�nak
es�ly�t. A c�g orvosl�togat�i szab�lyosan r�sz�lltak az orvosokra, list�k ment�n
haladtak, melyeken aszerint rangsorolt�k �ket, mennyire befoly�solhat�ak. M�g olyan
is t�rt�nt, hogy a Purdue emberei n�v szerint aj�nlottak p�cienseket az orvosoknak,
hogy az eddigi gy�gyszer�k helyett ink�bb OxyContint �rjanak fel nekik.

Mindenkit megpr�b�ltak ilyen-olyan m�dszerekkel megvesztegetni, kihaszn�ltak egy

csom� rendes, de naiv orvost, �s id�vel �gy ber�ntott�k �ket a rendszerbe, hogy
abb�l szinte k�ptelens�g volt kisz�llni. Akadtak persze olyan szakemberek is, akik
�nk�nt �s dalolva vettek r�szt ebben az �llamokon �t�vel�, leg�lisnak �lc�zott
drogkereskedelemben - sokukat az�ta letart�ztatt�k �s megv�dolt�k. A v�llalat egyik
kedvenc �gyfele volt Dr. Walter Jacobs, aki eg�sz Massachusetts-ben a legt�bb
OxyContint �rta fel betegeinek. A c�g embere Jacobsr�l �rt jelent�s�ben azt �rta,
az orvos �hisz az OxyContinban�. Miut�n l�tt�k, hogy sikerrel j�rtak n�la, �s
p�cienseinek sorra �rta fel a gy�gyszert, megk�n�lt�k egy 50 ezer doll�ros
szerz�d�ssel, hogy tartson el�ad�sokat m�s orvosoknak a tapasztalatair�l. V�g�l
ink�bb fizettek neki 80 ezret. Mire od�ig jutott az �gy, hogy elvett�k az
enged�ly�t, m�r t�bb mint 3 milli� doll�rt hozott a Purdue-nek. Amikor m�g csak
helyi szinten pr�b�ltak jogi l�p�seket tenni ellen�k, az egyik jog�sznak, aki
sikerrel j�rt egy kisebb �gyben ellen�k, azonnal �ll�st aj�nlottak zs�ros
fizet�s�rt, a f�rfi pedig el is fogadta. Mivel a k�tezres �vek elej�n m�g nagyon
neh�z volt b�r�s�g el� vinni ezeket az �gyeket, a tehets�gesebb �gy�szek �s
�gyv�dek kiiktat�s�val bebiztos�tott�k, hogy az adott v�rosban, megy�ben j� ideig
senki ne merjen ellen�k fordulni.

A Purdue nemcsak nem seg�tette p�cienseit abban, hogy egy id� ut�n kev�sb�
addikt�v, nem opioid tartalm� gy�gyszerre v�ltsanak, hanem saj�t alkalmazottaik
�kutat�saira� hivatkozva igyekeztek felh�vni a figyelmet az ilyen gy�gyszerek �s
hat�anyagaik �ll�t�lagos vesz�lyeire. T�madt�k az aszpirint �s az ibuprofent, �s
egyre csak azt ism�telgett�k, az OxyContinnak nincsen �fels� plafonja�. A Purdue
kimondottan r�nyomult az id�sebb, k�nnyen befoly�solhat�, elesettebb p�ciensekre,
pedig t�k�letesen tiszt�ban voltak vele, hogy az opioidok m�g k�nnyebben teszik
f�gg�v� a 65 �v felettieket, �s hogy eset�kben sokkal magasabb az elhal�loz�s
es�lye.

Macy k�nyv�ben r�szletesen �r a Purdue egyed�l�ll� �s roppant agressz�v

�rt�kes�t�si m�dszereir�l. Els�k�nt a vid�ki kisv�rosokra sz�lltak r�, �s
elk�peszt� tervszer�s�ggel haladtak. Egy adatb�ny�sz h�l�zat, az IMS Health
seg�ts�g�vel kerest�k meg azokat az orvosokat, akikr�l �gy v�lt�k, fog�konyabbak
lehetnek a c�g marketinges m�dszereire. Ha valamelyik orvosr�l megtudt�k, hogy
kor�bban is nagyobb mennyis�gben �rt fel oxikodon hat�anyag� gy�gyszereket,
Percocetet vagy Vicodint, azonnal kik�ldt�k hozz� k�pvisel�j�ket, aki arr�l
igyekezett meggy�zni, hogy az OxyContin hat�sa sokkal tov�bb tart, �s b�tran
fel�rhatj�k nemcsak r�kbeteg p�cienseiknek, de azoknak is, akik mondjuk kr�nikus
h�tf�j�ssal vagy kop�sos �z�leti gyullad�ssal �lnek.

M�g egy fontos ir�nyt�t haszn�ltak, aminek meg�rt�s�hez pillanatnyi kit�r�t kell
tenni. Azokban az �llamokban, ahol magas a munkan�lk�lis�g, �s ahol kil�t�s sincs
arra, hogy a helyzet bel�that� id�n bel�l megv�ltozzon, az emberek id�vel r�mentek
arra, hogy rokkantt� nyilv�n�ttass�k (ahogy azt Magyarorsz�gon a k�znyelv mondja,
lesz�zal�koltass�k) magukat. Az itt �l�k olyannyira nem hisznek abban, hogy javulni
fog a helyzet, hogy m�r a gyerekeiket is igyekeznek viselked�szavarosk�nt
diagnosztiz�ltatni, �gy ugyanis nagyobb az es�ly�k arra, hogy feln�tt korukban
rokkantnak, megv�ltozott munkak�pess�g�nek regisztr�lj�k �ket. Min�l t�bb ilyen
ember �lt valamelyik megy�ben, ann�l val�sz�n�bb volt, hogy felbukkan a Purdue
�gyn�ke, �s r�veszi az orvost, hogy - a legal�bbis pap�ron - �lland� f�jdalommal
�l� p�cienseinek ezent�l az OxyContint �rja fel. Elad�s�szt�nz� m�dszereiket
valahogy ahhoz hasonl�an kell elk�pzelni, mint ahogy a Wall Street Farkasa c�m�
filmben motiv�lt�k a br�kereket: mindegy, hogyan csin�lj�k az �gyn�keik, de adjanak
el min�l t�bbet a term�kb�l, �s akkor �ri�si b�nuszt kapnak, luxusaut�t, utaz�st a
Baham�kra.

Id�vel megszokott l�tv�nny� v�ltak Virginia leglepukkantabb r�szein a c�g �ltal

b�relt Ford Explorerek, melyekben a Purdue �rt�kes�t�i j�rt�k a vid�ket. K�z�l�k
sokan �v v�g�n t�bb t�zezer doll�ros b�nuszt raktak zsebre. A dolguk csak az volt,
hogy min�l t�bbet adjanak el a gy�gyszerb�l. Hogy ez �sszej�jj�n, az orvosokat
dr�ga �ttermekbe vitt�k vacsor�zni, aj�nd�kokkal halmozt�k el �ket, s�t volt olyan
is, hogy kar�csony el�tt egyszer csak betoppantak a rendel�j�kbe egy komplett
�nnepi vacsor�val vagy egy sz�p kar�csonyf�val.

Az OxyContin olyan er�s f�gg�st okoz, hogy a p�ciensek akkor is megszerezik

valahogy a gy�gyszert, ha esetleg az orvos nem �rja fel. Beindult teh�t a sz�rke-
�s feketekereskedelem, �s ahogy az v�rhat� volt, ezzel p�rhuzamosan megn�tt a
b�ncselekm�nyek sz�ma is. �gyesked�k specializ�l�dtak az OxyContin �s a hozz�
hasonl� gy�gyszerek beszerz�s�re �s elad�s�ra, de a d�lereken k�v�l sz�mos
gy�gyszert�r �s orvos is r�szt vett az illeg�lis kereskedelemben. A f�gg�s�g
komplett v�rosokat, megy�ket demoraliz�lt �s kriminaliz�lt. R�ad�sul az elm�lt
�vekben a drogkartellek is r��lltak arra, hogy laborjaikban fentanilt
kotyvasszanak, hiszen j�val gyorsabban �s k�nnyebben el��ll�that� �s sz�ll�that�,
mint p�ld�ul a heroin.

Ez �gy nem mehet tov�bb

Az �vek sor�n egyre t�bben j�ttek r�, milyen puszt�t� hat�s� a gy�gyszer, de annak
ellen�re, hogy a v�szharangot n�h�ny vid�ki orvos, t�ladagol�sban meghalt p�ciensek
hozz�tartoz�i �s aktivist�k m�r eg�sz kor�n megkongatt�k, nagyon sok�ig sikeresen
vert vissza a c�g minden t�mad�st. 2007-ben azt�n siker�lt komolyabb csap�st m�rni
a Purdue-re; egy virginiai b�r�s�gon kimondt�k, a c�g �s h�rom vezet�je b�n�s
abban, hogy f�lrevezett�k az orvosokat �s a p�cienseket, amikor azt �ll�tott�k, az
OxyContin kev�sb� addikt�v, mint a hasonl� oxikodon hat�anyag� k�sz�tm�nyek.
�sszesen 634 milli�s b�rs�got kellett megfizetni�k, de b�rt�nbe senkinek sem
kellett mennie. A b�rs�g minden id�k egyik legnagyobbika, amit eg�szs�g�gyi
k�rt�r�t�s c�m�n meg�t�ltek, de k�l�n�sebben az�rt nem r�zta meg a c�get: a
tulajdonos Sacklers csal�d k�t �vtized alatt 35 milli�rd doll�ros bev�telre tett
szert az OxyContinnal.

A Purdue tulajdonosai, a Sackler csal�d sok�ig nagyon sikeresen tetszelgett az

oktat�st �s a kult�r�t b�kez�en t�mogat� milli�rdos szerep�ben. Nagyon sok p�nzt
adtak m�zeumoknak, egyetemeknek, sz�nh�zaknak �s m�v�szeti gal�ri�knak. Az addig
kisv�llalkoz�sk�nt m�k�d� Purdue-t h�rom testv�r, Mortimer, Raymond �s Arthur
Sackler 1952-ben v�s�rolta meg �s viszonylag gyorsan sikeress� tette. A titkuk az
volt, hogy egyik�k, Arthur kor�bban egy rekl�mc�gn�l dolgozott, �s olyan eszk�z�ket
vetett be az �rt�kes�t�sben �s a marketingben, amilyeneket kor�bban a
gy�gyszeriparban nem alkalmaztak. � j�tt r� arra is, hogy sokkal hat�konyabban
lehet �szt�n�zni az elad�sokat azzal, ha nem a vev�t, hanem a gy�gyszert aj�nl�
vagy fel�r� orvost igyekeznek meggy�zni annak hat�konys�g�r�l.

A testv�rek a hetvenes �vekben terjeszkedni kezdtek, brit �s sk�t gy�gyszerc�geket

v�s�roltak fel, �s lassan kezdt�k el�k�sz�teni a terepet arra, hogy bet�rjenek a
f�jdalomcsillap�t�k �g�retes piac�ra. Az OxyContinnal az �r�k�s�k
doll�rmilli�rdokat kerestek, �s minden egyes fill�r, amit a p�rizsi Louvre-nak vagy
a New York-i Metropolitan M�zeumnak adom�nyoztak, ebb�l a megk�rd�jelezhet� m�don
szerzett vagyonb�l j�n. Az elm�lt h�napokban t�bb nagy m�zeum, k�zt�k a londoni
National Portrait Gallery �s a Tate is bejelentette, a j�v�ben nem fogadj�k el a
csal�d adom�nyait. A Massachusetts �s New York �llam �ltal beny�jtott v�diratokban
t�bbsz�r is id�zik a csal�d tagjainak tan�vallom�sait, �s ezek olyan megd�bbent�ek,
hogy John Oliver, az HBO-n fut� Last Week Tonight h�zigazd�ja h�res sz�n�szeket
k�rt fel, hogy j�tssz�k el azokat. Csak hogy valahogy sz�vegk�rnyezetbe ker�ljenek
- ugyanis a csal�d kor�bban arra hivatkozott, hogy a cikkekben �s t�v�m�sorokban
id�zett mondatokat kiragadt�k a kontextusb�l. Az �sszeset itt lehet megn�zni. Az
al�bbi vide�ban Bryan Cranston l�that� Richard Sacklerk�nt, aki �vtizedeken
kereszt�l, az OxyContin bevezet�se idej�n is a Purdue eln�ke volt. A
tan�vallom�sokb�l kider�l, milyen hideg fejjel gondolkoztak arr�l, hogy csak a
profit sz�m�t, �s hogy most sem igaz�n �rdekli �ket, mi lett tev�kenys�g�k
k�vetkezm�nye.

A Purdue 2007-ben, az els� komolyabb per ut�n megegyezett k�t m�sik, �ket perl�
�llammal is. Az �jabb hull�m azt�n 2012-ben kezd�d�tt, nem csak a Purdue-t, de
partnereit, disztrib�torait is sorra kezdt�k beperelni az opioidkr�zisben �rintett
�llamok. Ezekb�l pedig el�g sok van, 2018 augusztus�ban New York �llam is
csatlakozott, a 27. volt az �llamok sor�ban, melyek pert ind�tottak a
gy�gyszer�ri�s ellen. 2019 m�rcius v�g�n bejelentett�k, hogy a Purdue �s a c�get
tulajdonl� Sackler csal�d megegyezett Oklahoma �llammal, ennek �rtelm�ben 270
milli� doll�ros k�rt�r�t�st kell fizetni�k. Egyel�re csak tal�lgatni lehet, ez az
egyezs�g mit jelent a t�bbi per kimenetel�re n�zve.

A Purdue ugyanis elkezdte vizsg�lni annak a lehet�s�g�t, hogy a cs�dv�delem egy

speci�lis form�j�t k�rj�k, amivel megel�zhetn�k, hogy a sok t�zezer �gyet egyes�t�
perek elvigy�k az eg�sz vagyonukat. Ha ez bej�n nekik, akkor csak olyan stabil
hitelez�k k�rhetnek kifizet�st, mint amilyenek p�ld�ul a bankok, �s lehet, hogy
hi�ba nyernek pert a c�g ellen sz�mos m�sik �llamban, a Purdue sz�pen kievez a
botr�nyb�l, �k meg ott maradnak egy �t�lettel, de soha egyetlen doll�r k�rt�r�t�st
sem kapnak. Oklahoma f��gy�sze, Mike Hunter mindenesetre sajt�t�j�koztat�n
igyekezett tiszt�zni, hogy a most bejelentett �sszeg m�r nem alku t�rgya, �s a c�g
biztosan kifizeti a k�rt�r�t�st att�l f�ggetlen�l, hogyan �gyeskednek a
cs�dv�delemmel. Hunter j� �rz�kkel szeml�ltette, mennyire s�lyos a kr�zis, amit
els�sorban a Purdue okozott: csak tavaly 3000 oklahomai lakost vittek k�rh�zba nem
hal�los t�ladagol�ssal, 80 sz�zal�kuk v�nyre kapta az opioidot. A 2018-ban
t�ladagol�s miatt meghalt oklahomai lakosok fele gy�gyszert�rb�l beszerzett
gy�gyszer miatt lelte hal�l�t. Hunter hozz�tette, a most elnyert p�nzb�l azonnal
megkezdik a kr�zis kezel�s�t, amivel konkr�tan �leteket mentenek majd meg.

A connecticuti Christine Gagnon fia t�ladagol�sban halt meg. 2018 augusztus�ban a

Purdue sz�kh�za el�tt t�ntetett olyan emberekkel egy�tt, akik szint�n
hozz�tartoz�jukat vesztett�k el az OxyContin miatt. Fot�: Jessica Hill/AP
�prilisban t�rt�nt m�g egy fontos dolog az �gyben. Az opioidkr�zis t�rt�net�ben
el�sz�r indult sz�vets�gi b�ntet�elj�r�s egy forgalmaz� �s annak k�t fels�vezet�je
ellen. A Purdue mellett m�g sz�mos v�llalat, gy�rak, forgalmaz�k �s partnerek mind
nyakig benne vannak az �gyben, most az egyik ilyen, a Rochester Drug Cooperative �s
vezet�i ellen emeltek v�dat. Ez azt jelenti, hogy a j�rv�ny t�rt�net�ben el�sz�r
ak�r b�rt�nbe is ker�lhet valamelyik felel�s. A v�d szerint a c�g r�szben felel�s
az opioidkr�zis kialakul�s��rt, fennmarad�s��rt �s elterjed�s��rt. Az �gy�szs�g
szerint a c�g vezet�i tudatosan figyelmen k�v�l hagyt�k a figyelmeztet� jeleket, �s
t�bb t�zmilli� oxikodon-tablett�t �s fentanil tartalm� k�sz�tm�nyt sz�ll�tottak
olyan gy�gyszert�rakba, melyekr�l tudt�k, hogy illeg�lisan kereskednek a b�d�t�
hat�s� gy�gyszerekkel. Ennek k�sz�nhet�en a bev�teleik sz�rnyaltak, ahogy a
fels�vezet�k fizet�se �s b�nuszai is. �Mi�rt csin�lt�k?� - k�rdezte a manhattani
�gy�sz, Geoffrey S. Berman egy sajt�konferenci�n �prilis 23-�n. �Kapzsis�gb�l� -
felelt saj�t k�rd�s�re. Berman arr�l is besz�lt, a Rochester Drug Cooperative ellen
ind�tott b�ntet�elj�r�s �tt�r�nek sz�m�t, �s hivatala elk�telezett abban, hogy a
kialakult kr�zishelyzet ellen k�zdjenek a maguk eszk�zeivel, legyen sz� ak�r utcai
d�lerekr�l vagy �ri�si c�gek igazgat�tan�csi tagjair�l.

Az �gy�szs�g a Rochester Drug Cooperative-ot mint v�llalatot drogkeresked�ssel,

csal�ssal �s azzal v�dolta meg, hogy nem jelentett�k a gyan�s megrendel�seket. A
c�g azonban ink�bb egyezs�get k�t�tt a korm�nnyal, eszerint az elj�r�st
felf�ggesztik vel�k szemben, ha kifizetnek 20 milli� doll�r b�rs�got, betartj�k a
k�sz�tm�nyeikre vonatkoz� t�rv�nyeket, �s belemennek abba, hogy �t �ven kereszt�l
egy f�ggetlen szerv ellen�rizze m�k�d�s�ket. A meg�llapod�s r�szek�nt a v�llalat
beismerte, hogy sz�nd�kosan szegt�k meg a narkotikumokra vonatkoz� sz�vets�gi
t�rv�nyeket, az�ltal, hogy vesz�lyes, kimondottan addikt�v opioidokat sz�ll�tottak
olyan gy�gyszert�rakba, melyekr�l tudt�k, hogy v�nyk�teles gy�gyszereket �rultak
illeg�lisan.

A c�g k�t fels�vezet�j�t, az egykori vez�rigazgat�t, Laurence F. Doudot �s William

Pietruszewskit szint�n megv�dolt�k. Pietruszewski dolga elvileg �ppen az lett
volna, hogy ellen�rizze, minden t�rv�nyesen m�k�dik-e a v�llalatn�l. � b�n�snek
vallotta mag�t, �s egy�ttm�k�dik a hat�s�gokkal. Doud nem ismerte el b�n�ss�g�t, �
az 500 ezer doll�ros �vad�k kifizet�se �ta szabadl�bon v�dekezik. Ha b�n�snek
tal�lj�k, 10 �vt�l �letfogytig tart� b�rt�nb�ntet�sre sz�m�that. Doud az �gy
kulcsfigur�ja: az � vezet�se alatt a c�g csup�n n�gy �v alatt megkilencszerezte az
opioidok elad�si sz�mait, az ebb�l sz�rmaz� bev�tel 2012 �s 2016 k�z�tt 4,7 milli�
doll�rr�l 42,2 milli�ra n�tt. Ugyanebben az id�szakban a fentanil elad�si sz�mai 63
ezer adagr�l 1,3 milli� adagra n�ttek. Ebb�l Doud is profit�lt, mintegy 1,5 milli�
doll�ros b�nusz �t�tte �rte a mark�t. Legk�zelebb m�jus 8-�n hallgatja meg a
b�r�s�g.

C�mlapk�p: Kiss Bence/444.hu