A Balkezes Kisgy Diff R Soktat Sa

Minden jog fenntartva, a szerző megjelölése vagy hozzájárulása nélkül nem lehet részleteket idézni a műből.
Szerző: Gláser Diána
Apor Vilmos Katolikus Főiskola

2600 Vác, Konstantin tér 1-5
Magyar nyelv és Kultúra Intézet
A balkezes kisgyermekek differenciált

írásoktatása
Konzulens: Készítette:
dr. Gasparicsné dr. Kovács Erzsébet Gláser Diána
főiskolai tanár tanító szak
Vác, 2009
0
Tartalomjegyzék
Előszó........................................................................................................................ 2
I. A balkezesség biológiai és pszichológiai alapjai....................................................5
II. A balkezes gyermekek írástanítása........................................................................8
2.1. Az írástanításról általánosságban.....................................................................8
2.1.1 Az írástanítás speciális feladatai Kernya Róza (szerk.): Az anyanyelvi

nevelés módszerei c. munkája alapján................................................................8
2.1.2. Az írástanítás szakaszai...........................................................................10
2.1.3. Írástanítás a különböző olvasástanítási módszerekkel.............................11
2.2. A balkezes gyermekek differenciált írásoktatása...........................................17
2.2.1. A balkezesek írástevékenysége...............................................................17
2.2.2. A vizsgálati anyag bemutatása: a vizsgálat célja és lebonyolítása...........22
2.2.3. A kérdőíves kutatás elemzése..................................................................24
2.2.4 A megfigyeléses kutatás elemzése............................................................46
III. A differenciált írástanítás megvalósítása............................................................55

Utószó..................................................................................................................... 58
Szakirodalmi jegyzék..............................................................................................59
Ábrajegyzék............................................................................................................62
Táblázatjegyzék.......................................................................................................62
Mellékletjegyzék.....................................................................................................62
MELLÉKLETEK....................................................................................................63
1
Előszó
Balkezesnek lenni: A régi történelmi időkben egyet jelentett a

szerencsétlenséggel, megvetettséggel és fogyatékossággal. Számos kifejezés utal a
magyar nyelvben a balkezeseket érintő negatív megkülönböztetésre: balszerencse,
balsors, balsejtelem, balvégzet, balsiker, baleset, balhé, ballépés, balog, balfék,
balek, balfácán, balul üt ki, bal lábbal kelt fel. 1 Manapság azonban csodálják és
különlegesnek tekintik őket a jobbkezesek, gyakran azért, mert több igyekezet
szükséges ahhoz, hogy teljesíteni tudják feladataikat az őket körülvevő jobbkezes
világban. Ma már külön eszközöket gyártanak számukra, 1976. augusztus 13-ától
kezdve pedig – ezen a napon – a balkezesek Nemzetközi Világnapján hívják fel az
emberek figyelmét arra, milyen nehéz boldogulniuk ebben a társadalomban.
A balkezesség elsősorban, a bal kézzel történő írás miatt tűnik fel, hiszen ez a
legszembetűnőbb jelenség a többi tevékenységgel szemben. 2 Balkezesként én is
gyakran tapasztalom a jobbkezesek írástevékenységemmel kapcsolatos
észrevételeit: „Milyen furcsán írsz!” „Jé, te balkezes vagy?!” „Hogy tudsz így
írni?”, de rokonszenvesebb számomra ez a kérdés: „Te is balkezes vagy?” Napjaink
írástanítási módszereit is a többségben lévő jobbkezesek szemszögéből dolgozták
ki. Esetenként foglalkoznak a balkezesek lehetséges problémáival, de véleményem
szerint erre még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Az írást készség szinten kell,
hogy elsajátítsuk, tehát ha már a tanulás szakasza nehézségekkel jár, a balkezes diák
egész életén át küzdeni fog.
Bal kézzel író pedagógusjelöltként közel áll hozzám a balkezesek
írástanításának felmerülő problémája. Azért választottam ezt a témát, hogy
személyes tapasztalataimmal és munkámmal a balkezeseket tanító pedagógusok
segítségére lehessek.
A balkezesség tudományosan kutatott jelenség. Régóta foglalkoztatja az
emberiséget, de főbb kutatási eredmények az orvostudomány és a pszichológia
1
http://ovoda.blogspot.com/2008/06/balkezessg.html
2
Varjasi Bernadett, 1998, 5. oldal
2
fejlődésétől, azaz a 19. századtól születtek. 3 ( Például ekkor bizonyították be, hogy
a balkezesség örökletes – igaz kóros örökletességként tanították – és ekkor
ismerték fel először a jobbkezes írásra való átszoktatás veszélyeit. 4) Napjainkban
számos szakirodalom szól a balkezességről. Diane Paul Balkezesek kézikönyve
című munkája talán a legátfogóbb ismereteket adja az érintettek számára: történeti
ismeretek, biológiai alapok, oktatás, hétköznapi tanácsok és érdekességek. Valamint
külön fejezetben olvashatunk a balkezesek írásáról is. Ehhez hasonló, praktikus és
átfogó Alfred Zuckrigl: A mi gyerekünk című sorozat Balkezes gyerekek című
kiadványa, amelyben kifejezetten a gyerekeket érintő sajátos problémákat elemzi.
Pierre – Michel Bertrand Balkezesnek lenni (Bűn vagy erény?) című könyvében
pedig az előzőektől eltérő módon az emberiség kultúrtörténetének szemszögéből
közelíti meg a balkezességet. Tapasztalatom szerint a balkezesség fogalma
kutatottabb, mint a balkezes írás, de ennél szűkebb terület a balkezesek írástanítása.
Ezzel kapcsolatban elméleti háttérként többnyire szakdolgozatok, újságcikkek,
internetes publikációk álltak rendelkezésemre. Eddigi olvasmányaim során arra a
felfedezésre jutottam, hogy a balkezes írás kutatását különböző szemszögből
vizsgálják a szakirodalmak: íráskép vizsgálata, hibás írástechnikák és annak
orvoslása.
Dolgozatom középpontjában az írástanítás áll. Hipotézisem szerint a
balkezesek számára szükséges, sőt nélkülözhetetlen a differenciált írásoktatás.
Azonban ez nem elkülönítésüket jelenti, hanem különleges segítségnyújtást.
Természetesen a jobbkezes és balkezes tanulók egyaránt folyamatos támogatásra és
odafigyelésre szorulnak az írás tanulásakor, itt nem is mennyiségi, hanem minőségi
differenciálásról van szó. Az eltérő írástechnika eltérő segítségnyújtást igényel. Fő
célom tehát a megfelelő elméleti megalapozáson túl, kutatásaim, megfigyeléseim
segítségével a balkezesek írástanuláskor felmerülő problémáinak feltárása, és azon
szempontok összegyűjtése, amelyeket minden érintett pedagógusoknak figyelembe
kell vennie.
3
Kis Erzsébet, 2006, 12. o.
4
BERTRAND, 2000, 126-127. oldal
3
Dolgozatom első fejezetében a balkezességet és annak kialakulását, mint

biológiai állapotot vizsgálom. A második fejezetben foglalkozom az írástanítással,
azon belül is a balkezesek írástanításával. Először általánosságban az írástanítás
legfontosabb feladatait, módszereit, ezután a balkezesek írástevékenységét
ismertetem. Az elméleti megalapozás nélkülözhetetlen az egyéni kutatás
végrehajtásához. Kutatásom első nézőpontja a bal és jobbkezeseken végzett
kérdőíves felmérés, másik nézőpontja pedig a személyes élmény: megfigyelés,
tanítókkal végzett interjú. Mind a kérdőíves, mind a megfigyeléses-interjús
módszert 1-1 összegzéssel zárom, majd külön fejezetet szánok az eredményeim
együttes ismertetésére: pedagógusok számára szeretnék segítséget nyújtani,
felsorolni azon feladatokat, amelyeket egy balkezes tanuló tanításakor szem előtt
kell tartani.
4
I. A balkezesség biológiai és pszichológiai alapjai
„A bal és jobbkezesség oka az agyműködés bonyolult mechanizmusaiban

lelhető fel.”5 Felülről nézve az emberi agy, akár egy dió, két, középen
összekapcsolódó, csavart szerkezetű gömbölyű félből áll (1. ábra). „A két felet bal
6
agyféltekének és jobb agyféltekének nevezzük.” Az agykéregből kiinduló
idegnyúlványok kereszteződnek a nyúltagyvelőben, ezért a bal agyfélteke a test
jobb oldalát, a jobb agyfélteke a test bal oldalát irányítja. 7 „Akinek például a bal
agyféltekéjét agyvérzés vagy sérülés éri, annak a teste jobb oldala súlyosan
károsodik, és fordítva. Az idegi utak ezen átkereszteződése miatt a bal kezet a jobb
agyfélteke irányítja, a jobb kezet pedig a bal agyfélteke (1.ábra).”8
1. ábra: A két agyfélteke ( Atkinson és tsai, 1997, 50.o)
5
Varjasi Bernadett, 1998, 7. o.
6
EDWARDS, 2008, 29. oldal
7
Varjasi Bernadett, 1998, 7. o.
8
EDWARDS, 2008, 29. oldal
5
A két agyfélteke nem egyforma szinten fejlődik, az egyik mindig fejlettebb,

mint a másik, ezért több feladatot lát el, vagy jobban lát el egy adott feladatot. 9 „A
balfélteke a jobbkezesek domináns féltekéje, amely a beszédet, az írást és az
absztrakt gondolkodást, a jobb félteke pedig, amely a balkezeseknél domináns, a
nem verbális memóriát, az érzelmeket és a konkrét gondolkodást irányítja. Mivel a
két félteke különböző területeket irányít, a személyiség és az egyén látásmódját az
határozza meg, hogy melyik agyfélteke a fejlettebb.” 10 „Aki képes rá, hogy a bal
kezét ugyanolyan ügyesen használja, mint a jobbat, azt kétkezesnek
(ambidexternek) nevezzük. Akár a jobb, akár a bal oldali dominancia a fejlődés
magasabb szintjének felel meg. Az ambidextria nem ideális állapot. Minél kevésbé
domináns az egyik kéz, annál inkább tapasztalhatjuk az általános éretlenség jeleit,
beleértve a beszédfejlődés zavarait is. A dominanciazavar a téri tájékozódás
bizonytalanságához, az olvasási irány és betűsorrend felcserélődéséhez is vezet. A
balkezesek jobbkezességre nevelése is vezethet kétkezességhez.” 11
A jobb illetve a bal félteke dominanciája – így a bal és jobbkezesség is –
egyaránt lehet örökletes és szerzett. Az öröklődés bizonyításául szülő és gyermekeik
kézhasználatának vizsgálataira hivatkozhatunk. Bebizonyították, hogy ahol a szülők
nagyobb arányban voltak balkezesek, ott ez a gyermekeiknél is túlnyomóan
balkezességhez vezetett (Chamberlain, Rife, Zazzo). A jobbkezes szülők csupán
2%-ának van balkezes gyermeke. Ha az egyik szülő balkezes, gyermeke
balkezességének valószínűsége 17%, ha mindkettő, akkor a valószínűség már
46%.12 Ez a természetes genetikai szerveződés lehet talán az egyik oka, amiért az
erőszakos átszoktatás súlyos veszélyeket vonhat maga után és problémákat okozhat
a gyermek további életében, nem beszélve a lelki megrázkódtatásokról.
„Ha a balkezesség a család egy tagjánál előzmények nélkül jelenik meg,
szerzett balkezességre gondolunk. Hosszú betegség után, melynek során a jobb
kezet tartósan nem szabad használni, nehéz szülésből vagy rendellenes magzati
elhelyezkedésből származó újszülött esetében, vagy az agyat károsító
9
Varjasi Bernadett:, 1998. 7. oldal
10
PAUL, 1998, 79. oldal
11
Katona Ágnes, http://www.irasszak.hu/hu/popup_lateralitas_katona.php (2009. január 10.)
12
ZUCKRIGL, 1998, 12. oldal
6
megbetegedésnél előfordulhat szerzett balkezesség.” 13 Ez tudományosan kutatott

tény, mégis felvetődött bennem egy eddig megválaszolatlan kérdés. Balkezes
vagyok, de családomban mindenki más jobbkezes. Mégsem beszélhetek szerzett
balkezességről sem, hiszen a fent leírt kiváltó okok egyikét sem szenvedtem el.
Miért vagyok akkor balkezes? Eddigi kutatásaim, olvasmányaim alapján a
következőkre jutottam: családomban, nagyszüleim korosztályában valószínűleg
vannak balkezesek, illetve voltak, de átszoktatták őket jobbkezességre, hiszen a
világháború előtti időkben az akkori társadalom, még ezt tartotta természetesnek,
nem ismerték fel az átszoktatás súlyos következményeit.14
13
ZUCKRIGL, 1998, 13. oldal
14
BERTRAND, 2000, 9. oldal
7
II. A balkezes gyermekek írástanítása
2.1. Az írástanításról általánosságban
Ahhoz, hogy a balkezes gyermekek írástanításáról szólhassak feltétlenül

szükséges, hogy általános képünk legyen az írástanítás fogalmáról, feladatairól,
módszereiről.
„Az olvasás és írás megtanítása az első iskolaév feladata. Az első iskolaév
meghatározó jelentőségű, sikere vagy sikertelensége az anyanyelvi nevelés és az
egész iskolai munka további sorsát befolyásolja. Ezért az első iskolai évnek
speciális didaktikai feladatai vannak, s az elsős tanító személyisége és munkája
meghatározó a gyermek további életében. Természetesen az olvasás- és
írásképesség fejlesztésével később is, még a felsőbb osztályokban is nagyon sokat
kell foglalkozni, még a gimnáziumi vagy középiskolai évek alatt is.”15
2.1.1 Az írástanítás speciális feladatai Kernya Róza (szerk.): Az anyanyelvi nevelés

módszerei c. munkája alapján
1. Alapfeltétel az íróeszköz helyes használatának a megtanítása.
„ A gyerek három ujjával tartja az íróeszközt a hüvelyk-, a mutató- és a
középső ujjal. Az enyhén begörbített hüvelykujj balról tartja a tollat. A mutatóujj
jobbról helyezkedik el, kissé a hüvelykujj elé nyúlik, és mintegy 2 cm-re van a
ceruzahegytől. A középsőujj első perce alulról tartja a ceruzát. A gyűrűsujj és a
kisujj enyhén behajlik a tenyér felé, és az egész kéz a behajlított kisujjra
támaszkodik, hogy írás közben könnyedén mozoghasson.” 16 17
Az íróeszköz helyes
tartását könnyedén ellenőrizhetjük: A tanuló a ceruzát tartó kezét fordítsa tenyérrel
fölfelé. A helyes tartáskor a könnyedén tartott ceruza majdnem kiesik a kézből, de
majdnem kicsúszik akkor is, ha a mutatóujjat emeli fel. A ceruza azonban legyen
olyan biztos, hogy mégse essen ki a gyerek kezéből. A ceruza és később a toll
15
Kernya Róza, 2001, 15. o.
16
Adamikné Jászó Anna, 2002, 164. o.
17
Természetesen a leírtak ugyanúgy vonatkoznak a balkezesekre a nekik megfelelő irányokkal.
8
helyes tartása alapfeltétel, amelyet tudatosítani kell. Az íróeszközök helytelen

tartása hosszabb távon görcsöt okozhat.
Az írás nélkülözhetetlen eszköze az a felület, amelyen írunk, a tanuló
esetében a füzet, amelynek helyes tartása ugyanolyan lényeges, mint az íróeszközök
esetében. A füzet az asztallap szélével párhuzamosan helyezkedik el.
2. Elengedhetetlen a helyes testtartás kialakítása és az egészségvédelmi
szabályok megtartása: helyes megvilágítás, megfelelő pad, korai óra stb.
A következő szempontokra kell odafigyelni: Nagyon fontos a megvilágítás.
Ahhoz, hogy ne árnyékolják írásukat a jobbkezes tanulók, balról kell, hogy kapják a
fényt, de a balkezesek esetében jobbról kell érkeznie a fénynek. A helyes ülés is
lényeges: a gyerek ne mozogjon, mert írása egyenetlen lesz, továbbá a szék egész
felületén kell ülnie, nemcsak a szélén, ez a vérkeringés miatt is fontos. A helyes
testtartás kialakításával megelőzhető a gerincferdülés kialakulása, amellyel
napjainkban egyre több ember küszködik. A hát csaknem függőleges. Enyhén előre
hajolhat, azonban nem szabad a gyerek mellének az asztallapot érintenie. A lábszár
függőleges, a comb és a talp pedig vízszintes helyzetű. A combnak kétharmada van
az ülésen helyes testtartás esetén. A talpak a teljes felületükkel a padlón nyugodnak.
A fej mérsékelten a füzet fölé hajlik úgy, hogy a látótávolság nagyjából harminc
centiméter legyen. Az írásóra elején be kell gyakorolni a helyes kéztartást. „Írás
közben az alsó kar kétharmada a padon fekszik, egyharmada és a könyök szabad.
Mindkét alsó kart azonos helyen támasztjuk a padhoz, hogy a vállak azonos
magasságban legyenek.(…) A két kéz csaknem érintkezik egymással. (…) A jobb
kézfej írás közben a kisujj perceire és a tenyér szélére támaszkodik könnyedén,
hogy az egész kéz szabadon mozoghasson. Míg a jobb kéz ír, a bal kéz ujjai
leszorítják a papírt, hogy ne csússzon el. Az alkarnak írás közben szabadon kell
mozognia a sorok mentén úgy, hogy a könyök helyzete ne változzék.” 18 Balkezesek
esetében természetesen a bal kézfej az író kézfej és a jobb kéz szorítja le a papírt.
3. Írott kis- és nagybetűk szabályos alakításának és kapcsolásának a
megtanítása.
18
Kernya Róza, 2001, 104-105. o
9
4. Az írás gazdaságos használatára való szoktatás. Törekedjünk arra, hogy

az írás helyes technikával, minimális erőfeszítéssel történjék. Fokozatosan váljon
automatikus tevékenységgé.
5. Tanítsuk meg a gyereket az írás gazdaságos és esztétikus elhelyezésére a
lapszélek, a betű- és szótávolságok megtartására.
6. Érjék el a tanulók a kellő lendületességet legalább az ötödik osztályra.
7. Kapcsoljuk össze az írástanítást a helyesírás tanításával valamint a
szókincs fejlesztésével.
8. Szoktassuk tanítványainkat az esztétikai igényességre.
9. Mindennap legyen rövid írásgyakorlás.
10. Ne hagyjuk az írásmunkákat javítatlanul. 19
2.1.2. Az írástanítás szakaszai

Az írástanítás során a következő szakaszokat különbözetjük meg: előkészítés,
betűismertetés, készségfejlesztés. „A betűismertetés szakaszában még az olvasással
párhuzamos az írástanítás, ezt követően már külön óraszámban folyik az íráskészség
20
fejlesztése.” Az egyes írástanítási szakaszoknak következő sajátosságait emeli ki
Kernya Róza (szerk.): Az anyanyelvi nevelés módszerei c. munkájában:
1. Az előkészítő szakasz feladatai

Alapozó részkészségek fejlesztése. Fejlesztenünk kell a tanulók logikus
gondolkodását, figyelmét, emlékezetét, jó tevékenységi tempóját, ritmusérzékét,
érzelmi életét, képzeletvilágát.
A közvetlen részkészségek fejlesztése: rajzolás, betűelemek írása. Egyrészt
tudatosítani kell a gyerekekkel, hogy a beszédhangoknak jelek felelnek meg, és
ezeket a jeleket betűknek nevezzük, másrészt azt is meg kell tanítanunk, hogy a
sorok balról jobbra, majd pedig felülről lefelé haladnak. Az irányokkal kapcsolatban
a térbeli viszonyítást kifejező szavak elsajátítása, gyakoroltatása lényeges: előtt,
mögött, mellett, elé, mögé, mellé stb. Az előkészítés fontos feladata még a
19
Kernya Róza, 2001. 103-104. o.
20
10
térérzékelés fejlesztése, a finommozgás előkészítése (tépéssel, kéztornákkal), a

betűelemek írása és kapcsolása.
2. A betűk alakításának és kapcsolásának tanítása
Kernya Róza (szerk.) Az anyanyelvi nevelés módszerei c. munkájában a
betűalakítás következő lépéseit sorolja fel:
a) Az írott betű levezetése a nyomtatottból. b) Az írott betű alakjának az elemezése.
c) Az írott betű alakításának a bemutatása. d) A tanulók a levegőben vázolják az
írott betűt, egyre kisebb méretben, először függőleges, majd vízszintes síkban. e) Az
írólapra vázolják a betűt postairónnal. f) Ceruzával írják a füzetbe. g) Kapcsolják. h)
A tanító ellenőrzi a munkákat. Ezen lépések nélkülözhetetlenek a betű alakításának
és kapcsolásának tanítása során.
3. Az íráskészség fejlesztése
Az íráskészség fejlesztése véleményem szerint az írástanítás leghosszabb szakasza,
amely az első pillanattól kezdve, folyamatosan jelen van, és nem ér véget első osztályban.
Az írást készségszinten elsajátítók is folyamatos gyakorlást igényelnek. Az első osztályos
íráskészség-fejlesztés során a gyakorlás célja még maga az írás. Azért gyakorolunk, hogy a
gyerekek megtanuljanak írni. Kernya Róza a következő tanácsokat adja a pedagógusoknak:
1. Az írást csak írással lehet gyakorolni, biztosítsuk a rendszeres gyakorlást! 2. Sose
feledkezzünk meg az olvashatóság és tetszhetőség elvéről, bármilyen egyénien is alakul
tanítványaink írása! 3. Az írásgyakorlás mindig összefonódik a helyesírás tanításával és
gyakorlásával. Tehát csak hibátlanul leírt szóalakot gyakoroltassunk! 4. A tanulók írására
és helyesírására minden tantárgy tanára ügyeljen!” Az írásgyakorlásnak különböző
fokozatai lehetnek: 1. Technikai gyakorlatok: betűk, betűkapcsolások, sorminták írása. 2.
Szavak írása, a betűk sorrendjének, helyesírásának pontos megbeszélésével. 3. Mondatok
és szövegek írása, a helyesírási nehézségek megbeszélésével. A gyakorlás módjai: másolás,
tollbamondás, emlékezetből való íratás, javítás.21
2.1.3. Írástanítás a különböző olvasástanítási módszerekkel

Eddig általánosságban írtam az írástanítás legfontosabb feladatairól. A
következőkben néhány olvasástanítási módszer írástanítási koncepcióját szeretném
bemutatni a teljesség igénye nélkül.
21
Kernya Róza, 2001, 125-126. o
11
Eddigi tapasztalataim szerint a legkedveltebb, legközismertebb

olvasástanítási módszer a hangoztató- elemző - összetevő módszer, szótagoltatással,
amelynek fő kidolgozója Esztergályosné Földesi Katalin, kiadója az Apáczai
Kiadó. Az írástanítás ebben a programban párhuzamos az olvasástanítással, tehát
három betűformára kell a gyereknek egyszerre emlékeznie. A betűtanítást
közvetlenül megelőzi a hangtanítás. A betűtanítás sorrendje a hangzásbeli homogén
gátlás szempontjából lett kialakítva. A program az első félévben a kisbetűket tanítja,
a nagybetűkre a második félében kerül sor. Az írott betű tanításának lépései a
következők: hívókép, kiegészítve az írott betűformával; vázolás; betűírás
négyzetrácsba kétféle méretben; betűírás vonalas rendszerben; szóírás; az új betű
kapcsolása; másolás írott, majd nyomtatott írásról; emlékezetből írás. Az írás
munkafüzet felépítése: Az előkészítő rész színezési feladatokkal indul a könnyed
ujj- és kézmozgás valamint a helyes ceruzafogás megtanítása végett, ezután az
irányok megfigyeltetése következik, majd a betűelemek vázolása, írása, végül a
tollbamondás. 22
Szintén párhuzamosan tanítja az olvasást és az írást, valamint később tanítja
a nagybetűket Betűvásár és a Gyermekvilág című tankönyvként ismert Intenzív-
kombinált program, melynek kidolgozói Lovász Gabriella, Balogh Beatrix,
Barkó Endre. A tananyag három szakaszra oszlik: tájékozódási szakaszra, ekkor
történik a képes betűtanítás. Jártassági szakaszra, ekkor kerül sor az ismételt,
egyenkénti betűtanításra és a párhuzamos írástanításra, majd készségszintű
szakaszra, amely gyakorlásnak és a nagybetűk tanításának az időszaka. A programot
gyors kezdet jellemzi, két hét alatt képek segítségével, követelmény nélkül veszi át
a betűket. Ezzel párhuzamosan az írástanítás előkészítése folyik. Az ún. jártassági
szakaszban a betűk sorrendjét az írás szempontja határozza meg, mégpedig az
azonos vonalvezetés.23
A fentiekhez hasonló módon párhuzamos az írástanítás Romankovics
András, Romankovicsné Tóth Júlia, Meixner Ildikó által megalkotott programban,
melynek hivatalos neve: hangoztató - elemző - összetevő módszer szóképes
22
Kernya Róza, 2001, 40-50. o. Az Apáczai Kiadó honlapja: www.apaczai.hu (2009. december 26.)
23
12
előprogrammal. Ugyancsak a már említett programokkal megegyező az írott

nagybetűk tanításának ideje. A tananyag struktúrája három részből áll: előkészítő
időszak, a betűtanítás első szakasza, a betű tanítás második szakasza. A betűtanítási
időt lerövidítik. Csoportokra osztják a betűket. Egyszerre tanítják a nyomtatott kis-
és nagybetűt, valamint az írott kisbetűt. Az írott nagybetűk a második félév anyagát
képezik. A betűtanítás sorrendjénél figyelembe veszik a homogén gátlást és a
szóalkotás mielőbbi lehetőségét. A betűsorrend az olvasás és nem az írás, vagyis a
betűalakítás szempontjait veszi igénybe. A program kidolgozói következő
betűdifferenciálásokra ügyelnek: a/e, a/á, ó/ő, m/n, k/g, p/b, f/v, d/b, sz/zs.
Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna Helyes ejtésre alapozott elemző-
összetevő eljárása esetében, melynek kiadója a Mozaik Oktatási Stúdió, a kis és
nagy nyomtatott betűk olvasása egyidejű, ezzel párhuzamosan folyik a kisbetűk
írása. A nagybetűk írására szintén a betűtanulási időszakot követően, a második
félévben kerül sor. A betűelemek tanításánál rendkívül hasznos, hogy a tanulók
eleinte haladási iránnyal jelölt négyzetrácsos keretben írnak. A négyzetrács
nagysága fokozatosan csökken egészen a normál betűméret nagyságáig. „Az
írásfüzet az első félévben gyakoroltatja az írott kisbetűket, betűírással és
betűkapcsolással. A füzetnek kb. a fele az írás alapozását szolgálja, baloldalon az
alakító-vázoló gyakorlatokkal, négyféle nagyságban, fokozatosan közelítve a
normálbetűs (háromvonalas) betűmérethez. A jobb oldali rész már teljes egészében
normálméretű. Először a betűírást, majd a betűkapcsolást gyakoroltatja. Utóbbiakat
olyan kombinációkban, hogy az adott betű lehetséges kapcsolási módjai mind
előforduljanak. Az írásfüzet a második félévben már az írott nagybetűket, valamint
a szótagolást is gyakoroltatja. A fő gyakorlási mód változatlanul a másolás:
nagybetű, tulajdonnevek és mondat másolása jelenti a fokozatokat. A füzet végén
gondolkodtató feladatok is találhatók. A leírandó szavak és mondatok egyben a
helyesírás és a kifejezőképesség fejlesztését is szolgálják.” 24
Párhuzamos az írástanítás a Heurisztikus programozású olvasás- és
írástanítási módszer esetében is, amely Tolnai Gyuláné nevéhez fűződik. Az
olvasástanítási módszer analitikus-szintetikus, kiegyensúlyozott tevékenység. Az
24
Mozaik Oktatási Stúdió honlapja: www.mozaik.info.hu (2009. december 26.)
13
analizálás a programfal segítségével történik, a szintetikus tevékenység, az

összeolvasás pedig az ábécéskönyvvel. A betűsorrend kialakítása a homogén
gátlásra ügyel. A betűírás tanításának lépései a következők: „nagy alakú ábrák kék
színnel való átírása, kerítésvariációk, alaklemezben való vázolás, vonalrendszeres
írás, a betű mindenféle kapcsolása (eleinte betűelemmel is). A munkafüzetek mellett
25
a hagyományos írásfüzeteket is használják.” A programra jellemző a játékos
tevékenykedtetés: mozgásos, ritmikus játékok, mondókák, kéztornák.
Az említett írástanítási koncepciók legfontosabb közös vonása az olvasással

párhuzamos írástanítás. Azonban számos olyan program létezik, amely késlelteti az
írástanítást. Klasszikus példája a késleltetett írástanításnak a globális módszer,
Kutiné Sahin-Tóth Katalin, Ligeti Róbert programja. Az 1980-as években volt
kedvelt módszer, ma már nem igazán jellemző. Az írástanítás sajátos lépések szerint
történik: felmutatják a gyerekeknek az összes betűt, kikeresik azokat a betűket,
melyeknek írásához azonos betűelemre van szükség, kialakítják a betűelemből a
betűt. A gyakorlás mindig értelmes szavakon történik, fokozatai: másolás írott majd
nyomtatott szövegről, tollbamondás, képek nevének a leírása, kiegészítések. Az írás
késleltetett tanításának oka az olvasás gyors elsajátítása, valamint a finommozgások
kialakulása. A betűtanítás sorrendje az előzőekkel ellentétben ütközteti az egymást
zavaró betűket. Sajátosság még, hogy a tankönyvhöz dőlt írásos programot is lehet
kapcsolni. 26
Késlelteti az írástanítást Zsolnai József, Zsolnai Józsefné a Nyelvi, irodalmi
és kommunikációs nevelési (NYIK) programban. Az írástanítás két hónappal az
olvasástanítást követően indul, amelyet jól előkészít a Vázolólapok című
munkafüzet: megadja a kezdőpontokat, a vonalvezetés irányát, négyzetrácsba
helyezve is szemlélteti a betűk arányait. Az Írás munkafüzet nemcsak a betűk
alakítására, hanem az írásgyakorlás változatos módjaira is szolgál. Sajátossága,
25
Kernya Róza, 2001, 40-50. o,
26
Kernya Róza, 2001. 40-50. o,
A Nemzeti Tankönyvkiadó weboldala: http://www.ntk.hu/web/guest/also/anyanyelv (2009. december 26.)
14
hogy megengedi a kéz felemelését a betűalakításkor, nem alkalmaz áthúzásos

vonalvezetést.27
A következőkben a sajátos céllal rendelkező olvasástanítási módszerek

írástanítását jellemezném. Chászárné Simon Alice és Iván Józsefné dolgozta ki a
Fonomimikai ábécét. A program sajátossága, hogy a beszédhallás fejlesztésére
alapoz, fonomimikai bevezető szakasszal. A betűtanítás közepes ütemben történik,
bőséges gyakorlási lehetőséget biztosítva. 28
Sajátos céllal rendelkezik a dyslexia prevenció módszere is, melynek
szerzője Meixner Ildikó. A módszer sajátos célja a diszlexia prevenciója, vagyis
megelőzése két alapelv meghatározásával. A betűtanításnál nem a közismert kettős
asszociációt alakítjuk ki a hang és az azt jelölő betű között, hanem a hármas
asszociációt: a hang akusztikus képe – a hang beszédmotorikus képe – a betű
vizuális képe. A diszlexia prevenció módszerének második fontos alapelve a
homogén gátlás, más szóval a hasonlóságon alapuló betűtévesztések kialakulásának
megelőzése két módszertani lépéssel: a betűtanítás sorrendjével, a homogén gátlást
okozó betűpárok tanításának részletekre bontásával. 29
Az előzőkben 1978-tól napjainkig létező legfontosabb olvasástanítási

módszerek írástanítását jellemeztem. Az 1978-as tantervhez kötődik a különböző
alternatív programok engedélyezése, hiszen az ezt megelőző időkben egységes
módszerrel tanultak írni és olvasni a gyermekek. Az oktatás színvonala és
szemléletmódja folyamatosan változott, fejlődött. A balkezes tanulók írástanításának
vizsgálatával kapcsolatban viszont csak két tényezőt emelnék ki: Elsőként a
balkezeseket érintő szemléletet említeném. A történelem során mindig is
megvetették a balkezeseket, természetes volt a jobb kézre történő átnevelés. 19.
század végén azonban már nemzetközileg felismerték az átszoktatás veszélyeit:
például 1880-ban William Ireland brit pszichiáter feltette azt a kérdést, normális-e,
hogy annyi szenvedést okozunk a gyerekeknek, csak azért mert máshogy használják
27
Kernya Róza, 2001, 40-50.o,
A Nemzeti Tankönyvkiadó weboldala: http://www.ntk.hu/web/guest/also/anyanyelv (2009. december 26.)
28
Kernya Róza, 2001, 40-50.o,
29
Meixner Ildikó, 2000, 29-30. oldal, 42-53. oldal
15
kezüket, mint a többség. A 20. század első évtizedeiben a philadelphiai George M.

Gould szintén fellépett a balkezességről való leszoktatás módszereinek szigorúsága,
az amiatt okozott fizikai és morális szenvedés, szégyen és megaláztatás ellen. 30
Nemzetközileg tehát már a 20. század elején felismerték az átszoktatás veszélyeit,
de hazánkban csak később jutottak el a nyugati nézetek, körülbelül 20 évvel ezelőtt,
az agykutatás tudományának fejlődésével ismerték el az átszoktatás veszélyeit. 31 Ma
már hivatalosan betiltott a jobb kézre való átnevelés, mégis napjainkban is
találkoztam olyan gyermekkel, akit erőszakosan szoktattak át jobbkezes írásra.
A második történeti különbség, amit lényegesnek találok, egy technikai
tényező, az álló írás bevezetése, ami az 1950-es évek elejére tehető. A 19. századtól
dőlt betűs írással tanítottak írni, és 1930-as évektől vezették be a zsinórírást. 32
Felmerülhet a kérdés, vajon számít-e ez a technikai változás bal és jobbkezes
tanulók között, hiszen még a 20. század második felében is többnyire átszoktatott
balkezesekről beszélhetünk. Meglátásom szerint az átszoktatott balkezeseknek, és a
balkezeseknek egyaránt nehezebb jobbra döntött betűket írni, mint jobbkezeseknek.
A bal kézzel íróknál egyértelmű a nehézség, hiszen ellentétes mozgást végeznek,
nem húzzák, hanem tolják az íróeszközt. Az átszoktatott balkezeseknek is nehezebb
dőlt betűket írni, mint álló betűket. Habár jobb kézzel írnak, az agy működésének
komoly megterhelését okozza maga az átszoktatás is, ezért úgy vélem, a nekik
kényelmetlen irány figyelembevétele még inkább bonyolítja a folyamatot.
2.2. A balkezes gyermekek differenciált írásoktatása
2.2.1. A balkezesek írástevékenysége

Vizsgálatom elemzése előtt a balkezesek írástevékenységéről ejtenék szót.
Kutatásom során számos olyan pedagógussal találkoztam, akik nem értették, mit
30
BERTRAND, 2000, 126-127. o
31
Kis Erzsébet:, 2006, 15. o
32
16
jelent a differenciált írásoktatás. Úgy gondolták, hogy ártalmas a gyereket

szembesíteni különbözőségével, és felesleges külön foglalkozni a kisebbséggel,
hiszen a jobbkezes gyermeket is ugyanúgy segíteni kell. Ahhoz, hogy alá tudjam
támasztani hipotézisemet, miszerint a balkézzel író tanulók másféle segítséget
igényelnek, mint jobb kézzel író társaik, szükségszerű a balkezes írástevékenység
megfelelő bemutatása.
A bal és jobbkezes írástechnika egymástól eltérő tevékenység: ellentétes
kézzel kell ugyanazt a mozdulatot ugyanabban az irányban végrehajtania bal- és
jobbkezeseknek egyaránt. Az európai ember balról jobbra ír, a jobbkezesek tehát
könnyedén húzzák az íróeszközt, a balkezesek azonban tolják, és ez számos
problémához vezethet az írástanulás és a későbbi írástevékenység során. Emiatt
kerül sajátos helyzetbe a bal kézzel író tanuló, és emiatt szükséges számára speciális
odafigyelés. Ilyen probléma például Kecskés László szavaival idézve: „A
balkezesek a papíron tolják a ceruzát, ezáltal, mint egy véső működik a ceruza
33
hegye.” A papír felvésése ugyanakkor többletmunkával jár, fárasztja a kéz
izomzatát, ami írni tanuló gyermekeknél kudarcot eredményez. A következőkben
különböző meglátások alapján jellemezném a balkezesek írástechnikáját, és a
tanulók lehetséges problémáit.
Diane Paul az alábbi problémákat hangsúlyozza: világítás, testtartás,
34
„horgas” toll-/ ceruzatartás, fordított betűk vagy a teljes tükörírás. A jó
megvilágítás az írástanulás során elengedhetetlen, fontos, hogy a gyermekek
megfelelően lássák munkájukat. A bal kézzel író tanulóknak jobbról kell, hogy
érkezzen a fény, hiszen ellenkező esetben saját írásukat árnyékolják. Eddigi
gyakorlataim során a tantermekben kivétel nélkül baloldalról jött a természetes fény,
ami a jobb kézzel író többségnek volt kedvező. Azonban a pedagógus kellő
odafigyeléssel könnyedén segítheti a tanulót. Megfelelő világítást biztosít.
Személyiségétől függően, több (3-5) balkezes tanuló esetén átrendezheti a
tantermet. Számos olyan osztályteremben jártam amely, nem a hagyományos
módon volt berendezve, hanem összetolták a padokat. Ez a tanítók által igen kedvelt
33
Kecskés László, http://www.balkezesek.hu/download.php?view.6 (2009.december 5.), 1. o.
34
PAUL, 2006, 190. o.
17
csoportmunkákat segíti, de mennyire hasznos a bal kézzel író tanulóknak is. Sovák
(1968) azt javasolja, hogy az ujjak mindig maradjanak az írás szintje alatt, így a
balról jövő fényforrás is megvilágítja az írást.35
A második fontos probléma a testtartás, amely jobb és balkezeseknél szintén
ugyanúgy az írástanítás speciális feladata. A balkezesek esetében azonban
különösebb odafigyelést igényel. Diane Paul szerint a rossz megvilágítás és a
helytelen laptartás is okozhat a balkezeseknél testtartási problémákat. Kecskés
László A balkezes írástechnikákról című előadásvázlatában így fogalmazza meg a
helyes laptartást: „Ha a lapot az óramutató járásával egy irányba elfordítjuk a
függőlegeshez viszonyítva kb. 35-40 fokkal, a test középtengelyétől balra toljuk, a
csuklónak kényelmesebb tartást, a karnak nagyobb mozgásteret biztosíthatunk, az
írást nem takarjuk, és a tintát sem maszatoljuk el. (2. ábra) ” 36 Erre nagyon oda kell
figyelnie minden tanítónak, hiszen a jobbkezesek helyes laptartása teljesen más: „ A
37
füzet helyzete az asztallap szélével párhuzamos.” A füzet döntésének mértékét
Alfred Zuckrigl a tanuló döntésére bízza.38
2. ábra: A balkezesek helyes laptartása. (Kecskés László: A balkezes írástechnikákról)
Balkezesek esetében Kecskés László a következő helytelen laptartásokat

sorolja fel: A „jobbkezes tükrözése” (3. ábra) olyan gyerekeknél jellemző, akiket
nem tanítottak meg „balkezesen” írni. A legtöbb probléma itt vetődik fel: papír
felvésése, gyors elfáradás, görcsös fogás, írástakarás, írás elmaszatolása.
Függőleges laptartás esetén látható, hogy a gyermek rájött arra, hogyan kerülheti el
az írás elkenését, hogyan válhat láthatóvá, amit ír. Azonban a papír túlzott
35
ZUCKRIGL, 1998. 49. o.
36
Kecskés László, http://www.balkezesek.hu/download.php?view.6 (2009.december 5.), 15. oldal
37
Adamikné Jászó Anna, 2002, 164. oldal
38
ZUCKRIGL, 1998. 49. o. / 14. ábra.
18
megdöntése terhelő a kéz számára, emellett az íráskép sem olyan szép (4. ábra). 39 A
szerző a lap tartásához köti a kéz aláfordulását és csukló kicsavarodását, habár ez a
ceruzatartáshoz is szorosan hozzátartozik meglátásom szerint. (5. ábra)
3. ábra: A jobbkezesek tükrözése 4. ábra: Függőleges laptartás 5. ábra: A kéz aláfordulása

(3-5. ábra: Kecskés László: A balkezes írástechnikákról)
A helyes laptartással szorosan összefügg a megfelelő kéztartás, ceruzafogás

(6. ábra). Az írástanítás feladatai során már szó volt az íróeszköz megfelelő, laza
tartásáról. Zuckrigl Balkezes gyerekek című könyvében a következőket írja erről:
"A bal kézzel író gyermek, irányítás nélkül gyakran nem tudja kialakítani a helyes
kéztartást írás közben. Valójában az akadályozza, hogy a jobb kézzel író társak
kéztartását akarja tükörképszerűen másolni.”40 A gyermek utánzással ismeri meg a
világot, és ahogyan a laptartás során, a kéztartás, ceruzafogás esetében is, megfelelő
tanítói odafigyelés hiányában a bal kézzel író diák helytelen technikát sajátít el.
Kecskés László az alábbi hibákra hívja fel a figyelmet: helytelen, görcsös fogás,
valamint a kampótartás, és a kéz aláfordulása (7. c ábra, 5. ábra). Helytelen, görcsös
fogás természetesen jobbkezes tanulók esetében is probléma lehet, de bal kézzel
íróknál különösképpen oda kell erre figyelni (7. a és 7. b ábra). A horogtartás és a
szöveg alá fordult kéztartás a balkezeseknek arra irányuló próbálkozása, hogy
lássák, amit írnak, habár egyes kutatók szerint a horogtartás idegrendszeri alapokon
nyugszik. A horogtartás hátránya – saját tapasztalat – bőrkeményedés, valamint az
írás elmaszatolása. Az aláfordult kézzel író gyermekek, pedig Kecskés László
megfogalmazása szerint is állandóan lemaradnak, emiatt rosszul teljesítenek.
39
Kecskés László, http://www.balkezesek.hu/download.php?view.6 (2009.december 5.), 16-21. oldal
40
ZUCKRIGL, 1998. 48. o.
19
6. ábra: Helyes, laza ceruzafogás. Kecskés László: A balkezes írástechnikákról
a) b) c)41
7. ábra: a) Helytelen ceruzafogás, b) görcsös ceruzatartás c) horogtartás,
Kecskés László: A balkezes írástechnikákról
A balkezesek jellemző problémája még – Diane Paul felsorolása alapján - a

tükörírás, a tükörképszerű, fordított betűk írása. Margaret Clark azzal magyarázza
ezt a jelenséget, hogy az embereknek természetes késztetése, hogy a testtől
távolodva írjanak, így a balkezeseknek is ez a kényelmesebb írásmód. 42 Meglátásom
szerint a társadalmunkban elfogadott balról jobbra haladó írás megtanításakor
problémát jelent az, hogy a tanulónak az ellentétes irány a természetes. A már
említett helyes laptartás, kéztartás precíz megtanításával azonban kényelmes
írástechnikát biztosíthatunk tanulóink számára. Napjainkban már – az erről szóló
tanulmányokon, praktikus tanácsokon túl – számos balkezeseket segítő eszköz áll a
pedagógusok rendelkezésére. Az egyik legfontosabb Gabosné Balogh Judit: Jobb és
balkezes betű és szám gyakorlófüzet. A füzet sajátossága, hogy a megszokott
írásgyakorló munkafüzetektől eltérően külön a balkezesek számára jobb oldalon
helyezkedik el a gyakorolt betű. Így a tanuló nem takarja a mintát, nagyobb
mozgásteret hagyva így a bal kezének. A betűk vázolására is nagyobb hangsúlyt
41
A laptartás és kéztartás szorosan összefüggő egység. A szerző a horogtartást is a laptartásnál említi, én
kutatásom során ezt a kéztartáshoz kötöttem.
42
PAUL, 2006, 205. oldal
20
fektet a szerző, mint a korábbi munkafüzetek. 43 Számos, az írástechnikát

közvetlenül segítő eszköz létezik a bal kézzel írni tanuló diákok munkájának
könnyítésére: a görbített hegyű golyóstoll megelőzi a papír lehetséges felvésését, az
un. ergonomikus golyóstoll gumírozott rétege, pedig kifejezetten a balkézhez
idomul, segíti a helyes íróeszköztartást. Helyes fogásnál három ujjunk háromszöget
alkot, ezért – jobbkezeseknek is – kényelmes írást biztosít a háromszög
keresztmetszetű ceruza, toll, a ceruzára húzható háromszög keresztmetszetű
ceruzafogó. Mindezeket az eszközöket külön balkezes eszközöket árusító internetes
portál böngészése közben gyűjtöttem össze, valamint saját gyermekkori
tapasztalataimat is szem előtt tartottam. 44 Újdonság erejével hatott, amikor
balkezeseket segítő speciálisan spirálozott füzeteket is találtam az oldalon. A
spirálozás a füzet tetején található, ezért nem akadályozza az író kezet. Sokat
gondolkodtam, vajon a jobbkezeseket is zavarja-e a spirálozás – hiszen a lapozástól
függően egyszer a jobb, egyszer a baloldalon található a füzet közepe. Számos
jobbkezes mondta, hogy őt is hátráltatja ez a füzettípus, de végül arra jutottam, hogy
a balkezeseknek a toló mozdulat következtében még nagyobb problémát jelenthet
mindez. Tehát nem maga a spirál jelent sajátos akadályt – mert ez mindenkit zavar –
hanem a füzet formája. A hagyományos füzetek esetében a toló mozdulat miatt
gyakoribb a papír felgyűrődése, a felül összefogott füzetnél azonban az adott lap
mindkét oldala szabad marad. Továbbgondolva ezt a technikát eszembe jutott,
mennyire hasznos lenne egy olyan füzet, kifejezetten alsó tagozatos tanulók
számára – hiszen a spirálozás a felsőbb évekre jellemző – ahol a füzet lapjai felül
lennének összetűzve. A bal kezes eszközöknél még megemlíteném – habár az
írástanításhoz nem kapcsolódnak, de alsó tagozatban igen fontos – a balkezes
hegyező, olló, és a fordított számozású balkezes vonalzó. Ezek az eszközök ma már
megfizethető áron kaphatóak, könnyen beszerezhetőek, mégis elsődlegesnek a
helyes technika megtanítását tartom, e nélkül a balkezes eszközök sem segíthetik a
tanulókat.
43
http://www.libri.hu/hu/konyvek/tankonyvek_segedkonyvek/altalanos_iskolai_tankonyv/jobb_es_balkezes_
betu_es_szam_gyakorlofuzet, ( 2009. január 22.)
44
http://www.varazsbolt.hu/, (2009. január 22.)
21
2.2.2. A vizsgálati anyag bemutatása: a vizsgálat célja és lebonyolítása
Kutatómunkám során végig a hitelességre, a hiteles adatgyűjtésre

törekedtem, ezért fontosnak tartottam, hogy a balkezes tanulók írásoktatását két
szemszögből közelítsem meg: kérdőív segítségével az írástanulást átélők személyes
tapasztalataira, élményeire összpontosítottam, óralátogatásaim során, pedig saját
benyomásaimat rögzítettem. A tanárokkal végzett interjút is a személyes oldalhoz
kötném, mivel minden esetben ott lehettem az iskolában, az osztályteremben,
találkoztam a pedagógussal, a gyerekekkel.
A kérdőívek segítségével lehetőségem adódott arra, hogy ne csak a jelenlegi
általános iskolások válaszaira támaszkodhassak, hanem mintegy összehasonlítást
végezve az elmúlt idők írásoktatását is felidézhessem (1. melléklet). Tehát, első
vizsgálatomat az általános iskolások körében végeztem. Kétféle módszert
alkalmaztam: lehetőségeimhez mérten személyesen 32 főt vizsgáltam. Interneten
keresztül 13 tanuló működött közre. Az alsó tagozatos tanulók természetesen még
nem biztos, hogy képesek önálló vélemény kialakítására ezért a személyes
vizsgálatokat felső tagozatosok körében végeztem. Interneten keresztül szülői
segítséggel rögzítették a tanulók a válaszaikat, ezért értelemszerűen első
osztályosoktól is érkeztek visszajelzések. A személyesen kitöltött és az interneten
keresztül visszaküldött kérdéssorok egyetlenegy kérdés kivételével – amely
konkrétan kézírást igényel – megegyeznek. A felnőttek és fiatalok gyermekkori
tapasztalatait egy másik kérdőívvel vizsgáltam interneten keresztül, ahol csupán az
általános adatokra vonatkozó néhány kérdés esetén található különbség. Ez is az
életkori sajátosságokból adódó eltérő megfogalmazás. Összesen 115 fiatal és felnőtt
segítette munkámat a kérdőív kitöltésével. Kérdéseim első felét mind a három fajta
kérdőív (személyesen általános iskolásoknak, interneten keresztül általános
iskolásoknak, interneten keresztül középiskolás fiataloknak és felnőtteknek)
esetében jobbkezesekkel is kitöltettem, a kérdőív egésze pedig a bal kézzel írókra
irányult. A balkezesek írástanításának vizsgálata, csakis úgy lehet hiteles, ha
összehasonlítást végezhetek a jobbkezes többséggel. A rögzített adatok esetében
22
felhívnám külön a figyelmet, hogy vizsgálatom nem irányul aránykutatásra a jobb

és balkezesek között. Igyekeztem minél több balkezessel felvenni a kapcsolatot,
hiszen róluk végzek vizsgálatot, tehát a vizsgálati anyagom bal és jobb kezes
alanyai közötti arány nem vethető össze, azzal, hogy hazánkban az emberek hány
százaléka bal kezes. Erre a célra talán egyetlen kérdésem irányul közvetett módon:
Hány balkezes tanuló járt körülbelül az osztályodba, amikor írni tanultál?/ Hány
balkezes tanuló járt körülbelül az osztályába, amikor írni tanult? Természetesen
ennél a kérdésnél is figyelembe kell venni, hogy a válaszadók között véletlenül se
legyenek osztálytársak. Ezért, ha a bal és jobbkezesek arányára vonatkozó
megállapításokat tennék, kizárólag különböző iskolákban írni tanulók közül
kiválasztott válaszadók körében tehetném.
Összesítve tehát kérdőíves kutatásom célja: elsősorban a bal kézzel írók
problémáinak, jellemzőinek összegzése, és részben a jobbkezesekkel való csekély
összehasonlítás.
A megfigyeléseim, interjúim a leginkább elterjedt írástanítási módszer:

Hangoztató-elemző- összetevő módszer (Esztergályosné Földesi Katalin, Apáczai
Kiadó), a reformpedagógia egy ismert módszerének a Waldorf pedagógiának,
valamint Meixner Ildikó Diszlexia prevenció módszerének részleges összevetésére
irányult. Nem beszélhetek maximális összehasonlításról, mert lehetőségeim szerint
csupán az Apáczai módszer esetében végezhettem óralátogatást, az utóbbi két
iskolában a tanítókkal végzett beszélgetéseim segítették kutatásomat. A Waldorf
módszer, és diszlexia prevenció módszer írástanítását pedagógussal végzett interjú
alapján, taneszközök megtekintésével figyelhettem meg. Az Apáczai módszer által
tartott írásórákat következetesen látogattam. Figyelembe vettem az írástanítás
három fő fontos szakaszát: előkészítés, betűtanítás, készségfejlesztés.
Készségfejlesztéses órát még a tavalyi tanévben tekintettem meg, értelemszerűen
akkori első osztályosoknál. Az előkészítést és a betűtanítást ebben a tanévben
ugyanannál az első osztálynál figyelhettem meg. Az óralátogatásokat
jegyzőkönyvben rögzítettem (5. melléklet). Lejegyeztem az óra idejét, típusát, az
óra menetét. Folyamatosan megfigyeltem a pedagógus és a tanulók viselkedését,
23
kapcsolatukat egymással, miközben különös hangsúlyt fektettem természetesen a

balkezes tanulókra. Hasonlóképpen a jobb kezes és a bal kezes tanulók kapcsolatát,
munkájuk, viselkedésük közötti különbséget is szem előtt tartottam.
2.2.3. A kérdőíves kutatás elemzése
A kérdőív által tapasztalt eredményeket hozzávetőlegesen a tematikus

kérdéssor alapján elemzem, összesítem. Kérdéseim különböző tömböket alkotnak:
az első tömb felnőttek esetében 1-5, gyermekek esetében az 1-8. kérdések, amelyek
inkább adminisztratív jellegűek, semmint a kutatás tényleges eredményét
szolgálnák. Az ezt követő részben olyan kérdéseket tettem fel, amely a jobb kézzel
írókra és bal kézzel írókra egyaránt vonatkoznak: a jobb és bal kezesek közti
összehasonlítást teszi lehetővé, a kétkezességet, és a jobb kézre való átszoktatás
problémáját vizsgálja. Bal kezesek esetében tovább folytatódik a kérdőív, itt
azonban átfedésekkel beszélhetünk két fő kérdéstömbről: a bal kézzel írók
problémái, és tapasztalatai tesztszerű kérdésekkel. Az utolsó, záró csoportba pedig a
szabad, kifejtős választ igénylő kérdések tartoznak. (1. táblázat)
A kérdőív felépítése
24
1. táblázat
Kérdőív Író kéz Felnőttek és fiatalok Gyermekek
1. tömb: adminisztratív jobb, és 1. 2. 3. 4. 5. 1.2.3.4.5.6.7.8.
kérdések bal
2. tömb: a jobb kézzel írókra jobb, és
is vonatkozó kérdések: a bal 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 9. 10. 11. 12. 13.
jobb és balkezesek 14. 15. + a
összehasonlítása, kézírás
kétkezesség, átszoktatás
jobb
3. tömb: A bal kézzel írók
problémái, teszt bal 15. 16. 17. 18. 16. 17. 18. 19.
4. tömb: A bal kézzel írók jobb

tapasztalatai, tesz 15. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 16. 20. 21. 22. 23.
bal 26. 24. 25. 26. 27.
jobb
5. tömb: kifejtős vélemények
bal 27. 28. 30. 28. 29. 31.
A megkérdezettek száma 160 fő volt ebből szinte alig, összesen 4 fővel több
a balkézzel író. (2. táblázat)
A válaszadók összetétele
2. táblázat
Jobb kézzel ír Bal kézzel ír

Férfi Nő Ʃ Férfi Nő Ʃ
Felnőtt 13 28 41 8 16 24
*
3 4 7 10 27 37
Fiatal, vagy 1 0 1 0 0 0
középiskolás
* 0 0 0 1 4 5
1 1 2 2 0 2
Gyermek, vagy
általános iskolás 17 10 27 5 0 5
* 0 0 0 4 5 9
Ʃ 35 43 78 30 52 82
Ʃ=78+82=160,
* www.balkezes.hu weboldal hírleveléből értesült.
Ahogy azt már korábban jeleztem, ez a kutatás nem alkalmas a jobb és

balkezesek (jobb és bal kézzel írók) közötti tényleges arány felmérésére, de nem is
ez a célom. A válaszadókat további három csoportra különíthetjük: felnőttek,
fiatalok, gyermekek. A kérdőívet 2008. október 10-én indítottam el és november 30-
án zártam le. Ennek értelmében nagykorú, azaz felnőtt az a válaszadó, aki 1990-ben
vagy 1990 előtt született. Fiatal az a válaszadó, aki 1990 és 1994 között született,
25
és/vagy már elvégezte az általános iskolát. Gyermek az, aki nem végezte el az
általános iskolát és 1994 után született. A kérdőívkitöltés módja szerint is
csoportosítottam a válaszadókat: internetről töltötte ki, internetről töltötte ki, de a
www.balkezes.hu weboldal hírleveléből értesültek, személyesen töltötte ki. Ez azért
fontos, mert kezdetben úgy véltem, hogy az, aki speciális weboldalak után
érdeklődik, már felfigyelt balkezességére, azaz problémákkal küzd, azonban nem
véltem különbséget e téren a válaszadók között.
1. tömb: A jobb és balkezesek összehasonlítása
Kérdőívem elemzése során a jobb és bal kézzel írók összehasonlítása előtt, a
precíz egybevetés szempontjából mindenekelőtt szeretném tisztázni a jobb- és
balkezesség fokozatait. Kézhasználatuk szerint az emberek az alábbi hat csoportba
sorolhatóak: „enyhén balkezes hajlamúak; a teljesen balkezesek, a kétkezesek, tehát
akik egyik kezüket sem részesítik előnyben; vannak, akiknek mindkét keze
ügyetlen; a teljesen jobbkezesek és az enyhén jobbkezes hajlamúak.” 45 Tehát
kétkezességről akkor beszélünk, ha valaki ugyanolyan ügyesen használja a bal
kezét, mint a jobb kezét. „A kézhasználat vizsgálatára jelen pillanatban az ún.
Edinburghy Listát használják a legtöbben.”46 A listában az alábbi tevékenységeket
sorolják fel: írás, rajzolás, dobás, olló, fogkefe, kés, kanál, seprű (felső kéz) gyufa
meggyújtása, doboz kinyitása. A tevékenységeket a szerint pontozzák, hogy az adott
személy azokat melyik kezével végzi. „Az úgynevezett lateralitás hányadost úgy
kapjuk meg, ha a balkezes műveletek számát kivonjuk a jobbkezes műveletek
számából. A kapott eredményt elosztjuk a műveletek számával és megszorozzuk
százzal. A tesztelt csoportok -100 (teljes balkezességnél) és +100 közötti pontot
érhetnek el.” Kétkezes tehát az, aki a teszt során 0 pontot ér el. Hátránya a
módszernek, hogy a vizsgált személyek válaszai gyakran a gyakorlatban eltérő
eredményt tükröznek, ezért az értékelésben indokolt a megfigyelést és a kérdéses
módszert ötvözni. 47 1971-ben, a tanulmány közzétételekor – ekkor még valamivel
több tevékenység szerepelt a listán – kiderült, hogy az emberek többnyire az írás,
45
PAUL, 2006, 137. o.
46
PAUL, 2006, 139. o.
47
Katona Ágnes , http://www.irasszak.hu/hu/popup_lateralitas_katona.php (2009. január 10.)
26
rajzolás és a késsel való vágás során használják bal kezüket. Én is hasonló

vizsgálatot szerettem volna végrehajtani. Az érthetőség és egyszerűség érdekében
kérdőívemben azokat az embereket értelmeztem kétkezesnek, akik mindkét kezüket
használják, és ennek értelmében magukat annak tartják, függetlenül az Edinburghi
lista tevékenységeitől. Összesen 29 kétkezes válaszát elemezhetem vizsgálatomban.
A kérdés így hangzott: Amennyiben kétkezes (vagy) mely tevékenységeket
végzi/végzed bal kézzel? A következő négy tevékenységet adtam válaszadási
lehetőségként: írás, étkezés, sport, kézimunka. Választásomat indokolnám: Az írás
és az étkezés az ember leggyakoribb tevékenysége. A sport az erőkifejtés, a
kézimunka, pedig a finommotorika egyik jellegzetes tevékenysége – akárcsak az
írás. Lehetőséget adtam természetesen a válaszadóknak, hogy egyéb
tevékenységeket is írjanak. A Edinburghi lista 1971-es kutatásához hasonlóan
kérdőívemben az általam értelmezett kétkezesek első helyen 20 válasszal az írás és
második helyen 14 válasszal az étkezés tevékenységét végzik bal kézzel. A sport és
a kézimunka tevékenységek 10-10 választ kaptak, azonban önmagában ez az
eredmény sem elhanyagolható. A 29 főt tekintve egyértelmű hogy az írást és az
étkezést gyakrabban végzik bal kézzel a kétkezesek. Érdekességként
megemlíteném, mint egyéb bal kézzel végzett tevékenységeket: dohányzás,
makettezés, horgászat, ”ösztönös tevékenységek”, valamint egyetlen válaszadó írta
a következőket: a fogmosáson, íráson kívül mindent bal kézzel végez.
A jobb és bal kezesek közötti összehasonlítási kísérletem homogén válaszokat
eredményezett, de ez nem cáfolhatja meg azt a tényt, hogy a bal kézzel írni tanuló
diákok külön személyre szabott írástechnikai segítséget igényelnek. Ez az
összehasonlítás csupán a kutatásom nyitott szemléletét tükrözi. A felnőtt és fiatal
válaszadókat nyolc tevékenység alapján vizsgáltam, és egy alany több választ is
megjelölhetett. A következő tevékenységekre tértem ki: képzőművészet, irodalom,
természettudomány, nyelvek, informatika, sport, történelem, zene, és lehetőséget
adtam egyéb tevékenység megadására is. Tekintettel arra, hogy a jobb és a
balkezesek száma nem egyenlő az adott tevékenység gyakorisága alapján külön
sorrendet állítottam fel a jobb és a bal kézzel írók között. (3. táblázat) Megdöbbentő
a hasonlóság. Az első négy helyen áll a bal és a jobb kézzel írók csoportjában
27
egyaránt a nyelv, irodalom, zene és a természettudomány, az utolsó négy helyen

pedig a képzőművészet, informatika, történelem, és a sport. Ezek szerint nincs
különbség az agyi dominancia és a kedvelt területek között? Felmerülhet a kérdés,
változik-e a helyzet akkor, ha a kétkezeseket nem számoljuk bele, hiszen nekik más
az agyi működésük, mint egy kizárólag balkezes személynek. Ugyanaz ez a
hasonlóság tapasztalható az említett számolás esetén is – tehát a kétkezesek
válaszait figyelmen kívül hagyva. (3. táblázat)
1. Van-e különbség a kezesség és az érdeklődési területek között?

3. táblázat
Bal kézzel írók Balkezesek Jobb kézzel írók
(bal kézzel írók - kétkezesek)
1. Nyelv (31) Nyelv (24) 1. Irodalom (17)
2. Irodalom (30) Irodalom (23) 1. nyelvek (17)
3. Zene (26) Zene (20) 1. zene (17)
4.Természettud. (23) 4. Természettudomány (20) 4. Természettudomány (15)
5. Képzőművészet (22) 5. Képzőművészet (16) 5. sport (14)

6. Informatika (19) 6. Informatika (14) 6. történelem (11)
7.Történelem (15) 7. Történelem (11) 7. informatika (10)
8. Sport (13) 8. Sport (9) 8. képzőművészet (7)
A gyermekek részére a szellemi tevékenység és az érdeklődési kör kutatására

az életkori sajátosságoknak megfelelő kérdéseket dolgoztam ki: „Eddigi legjobb és
leggyengébb tanulmányi átlagod:” „Van-e olyan tantárgy, ahol kiemelkedő
teljesítményt nyújtasz?” Ahogy a diagramon is jól látható a bal kézzel írók között
több a jó tanuló, mint a jobb kézzel írók között. (3. melléklet) Ezt az eredményt
több oldalról is megközelíthetjük: 1. A tanárok használják ki a tanulók jó képességét
– adott esetben, hiszen nem minden balkezesről mondható el, hogy egyben jó tanuló
is – ezzel biztassák őt, kudarc esetén sikerélményként fogalmazzuk meg számára,
milyen értékes ő! 2. Ha pesszimisták vagyunk, elmondhatjuk ennek a negatív
változatát is. A balkezes gyermek annyira megterhelt, annyi kudarc érte őt, hogy
túlteljesítéssel szeretné elrejteni sokszor önmaga előtt sem tisztázott problémáit.
A kiemelkedő tantárgyak között (4. táblázat) a bal kézzel íróknál a
matematika, a jobb kézzel írók esetében, pedig a testnevelés áll az első helyen, de
sok választ kapott még a rajz, és az irodalom. 6 tanulótól nem kaptam választ, ebből
28
4 tanuló balkezes. Akár beleszámítjuk a kétkezeseket, akár nem, ugyanez az

eredmény jön ki mindkét esetben. A legfeltűnőbb különbség a testnevelés esetén
érzékelhető, ez a jobb kezesek legkedveltebb tárgya a balkezesek között azonban ezt
kevésbé mondhatjuk el. Ez annak is lehet az oka, hogy testneveléskor nagyobb
szerepet játszik a bal és jobb oldal, akárcsak az írás során. A tanároknak külön
feladata, hogy lehetőséget biztosítsanak a differenciálásra: pl. kislabda hajítás,
kosárra dobás stb. Sok balkezes tanuló testneveléskor szerezheti a legtöbb kudarcot.
Van-e olyan tantárgy, ahol kiemelkedő teljesítményt nyújtasz?

4. táblázat
Balkezesek (kétkezesek nélkül) Bal kézzel írók Jobbkezesek, jobb kézzel írók
1.Matematika 1. Matematika 1. Testnevelés
2. Irodalom, olvasás 2. Irodalom, olvasás 2. Rajz

2. Informatika 2. Informatika 2. Irodalom, olvasás
4. Történelem 4. Történelem 4.Technika
4. Idegen nyelv 4. Idegen nyelv 4. Történelem
4.Biológia 4. Biológia 6. Nyelvtan
4. Testnevelés 4. testnevelés 7. Biológia
4.Rajz 7.Természetismeret
4.Természetismeret 7. Matematika
7. Informatika
7. Idegen nyelv
Az íróeszköz-használat vizsgálata során, már kifejezetten a bal és jobb kézzel

írók közötti különbségtétel a lényeges, és nem az agyi dominancia. Arra a kérdésre,
hogy ki milyen íróeszközzel ír szívesen szintén kísértetiesen hasonló válaszok
születtek, pedig balkezesként feltételeztem, hogy az íróeszköz-használat
összefüggésben áll az írástechnikával. A 12. kérdésben az alábbi íróeszközöket
jelöltem meg: keményebb végű golyóstoll (vékony hegyű), puhább végű golyóstoll
(vastagabb hegyű), töltőtoll, puha hegyű ceruza, kemény hegyű ceruza, Rotring,
színes ceruza. Az első három helyre jobb és bal kézzel íróknál egyaránt a vékony
hegyű golyóstoll, Rotring, puha hegyű ceruza, az utolsó három helyre, pedig a
töltőtoll, kemény hegyű ceruza, színes ceruza és a vastagabb hegyű golyóstoll állt.
(5. táblázat)
Az íróeszköz használat vizsgálata
29
5. táblázat
Bal kézzel írók Jobb kézzel írók

1. Vékony hegyű golyóstoll (40) 1.Rotring (35)
2. Rotring (37) 2. Vékony hegyű golyóstoll (31)
3. Puha hegyű ceruza (34) 3.Puha hegyű ceruza (23)
4.Töltőtoll (18) 4. Kemény hegyű ceruza (13)
5.Kemény hegyű ceruza (14) 5.Töltőtoll (10)
5. Színes ceruza (14) 5. Színes ceruza (10)
7.Vastag hegyű golyóstoll (2) 7. Vastag hegyű golyóstoll (8)
Utólag látom, hogy ez természetes, a legtöbb ember számára kényelmesebb a

vékony hegyű Rotring, golyóstoll, puha hegyű ceruza, és kellemetlen a töltőtoll, a
puhán fogó, vastag hegyű golyóstoll, a kemény hegyű ceruza. Ezek az adatok csak
erősítik eddigi állításaimat. Tény, hogy a balkezesek és jobbkezesek írástechnikája
eltérő, látható, hogy a válaszadók kézhasználatától függetlenül, melyek az
úgynevezett kényelmesebb és kényelmetlenebb íróeszközök. Tudjuk, hogy a
balkezeseknek nehezebb a balról jobbra haladó kézírás. Ha egy jobb kézzel író
számára is kényelmetlen a töltőtoll maszatolása, a kemény hegyű ceruza vésése, a
vastag hegyű golyóstoll használata, mennyire rossz ez a bal kézzel író személynek,
aki takarja írását, és a papíron tolja az íróeszközt.
Vajon a bal és jobb kezes írástechnika befolyásolja-e azt, hogy ki mennyire
szeret kézzel írni? Annak ellenére, hogy kezességtől függetlenül a megkérdezettek
többsége szeret kézzel írni, megfigyelhető némi különbség a két csoport között (8.
ábra). A bal kézzel íróknak kevesebb, mint a háromnegyede adott teljes mértékben,
vagy általában igen választ a – „Szívesen ír kézzel?” – kérdésre. A jobb kézzel írók
esetében ez a két válasz együttesen jóval több, mint ezen csoport háromnegyede.
Tehát megállapíthatjuk, hogy az emberek többsége általában szeret kézzel írni,
de a balkezesek között, feltehetőleg sajátos írástechnikájuk következtében
többen vannak azok, akik kevésbé szeretnek tollat és papírt venni a kezükbe.
30
8. ábra: A jobb kézzel írók között többen vannak azok, akik legalább általában szeretnek kézzel írni.
Hasonló módon vizsgáltam az írástevékenység közbeni fáradékonyságot, de

érdekes módon nagyobb különbség ennél a kérdésnél nem tapasztalható. Emiatt és
más hasonlóságok miatt tartom együttesen fontosnak a kérdőív elemzését és a
megfigyelés módszerét. Annak ellenére, hogy a fáradékonyság szempontjából, nem
figyelhető meg különbség a válaszadásokban, mégiscsak lehet oka annak, hogy a
balkezesek között kevesebben vannak azok, akik szívesen írnak kézzel.
(2. melléklet)
A balkezesek írástanulásának konkrét vizsgálata előtt egy alapvető

problémáról szeretnék szólni: az átszoktatásról. A balkezesség biológiai alapjai,
valamint az írástanítás történeti visszatekintése során utaltam arra, hogy
veszélyekkel jár, ha akadályozzuk a gyermeket kézdominanciájában. 1994-ben
Barbara Sattler így fogalmazta meg a jobb kézre nevelés problémáit: „Mivel a
veleszületett kezességről való leszoktatás az agyi dominanciát nem változtatja meg,
ezért a kéz átszoktatása a nem domináns agyfélteke túlterheléséhez és a Corpus
callosumban a két agyfélteke közötti „átjárás” nehézségeihez vezet. Ennek
elsődleges következményei lehetnek: emlékezetzavarok, koncentráció zavarok,
olvasás-helyesírási nehézségek, a térbeli helyzet felismerésének bizonytalansága,
beszédzavarok, a finommozgások zavarai.” Sattler az előzőekből többek között az
alábbi másodlagos következményeket származtatja: kisebbrendűségi érzés,
31
bizonytalanság, visszahúzódó magatartás, túlkompenzálás, dacos viselkedés.

Természetesen ezen tünetek kezességtől, jobb kézre neveléstől függetlenül egyaránt
előfordulhatnak, ha azonban ilyen esetben még átszoktatás is történik, a tünetek
aránytalanul felerősödnek.48 E. Schkölziger a következőképpen érvel amellett, hogy
hagyjuk bal kézzel írni a balkezest: számukra ez könnyebb, felszabadulnak; a
balkezesség elfojtása személyiségfejlődési zavarok kialakulásához vezet, – logikus
megközelítés, hiszen a gyermek sikertelensége egy életre szóló rossz élmény marad
– valamint ritkán alakul ki a személyiségre jellemző, tartósan szép íráskép. 49 Az
átszoktatás nem csupán erőszakos módon történhet. Ugyanúgy befolyásoljuk az
agyi működést azáltal, hogy szülőként gyermekeinknek szándékosan a jobb kezébe
adjuk az íróeszközt, játékot, vagy pedagógusként nem biztosítunk megfelelő
eszközöket a tanulók számára: pl. balkezes élezésű olló.
A következőkben vizsgálataimmal szeretném bemutatni mennyire megterhelő
a bal kézzel író számára az átszoktatás, valamint az elmúlt idők hazai helyzetét
szeretném megvizsgálni. Fontosnak tartom, hogy az embereknek – kezességüktől
függetlenül – fogalmuk legyen arról, mit is jelent az átszoktatás. E téren pozitív
tapasztalataim vannak: 160 válaszadóból 124 fő vallotta azt, hogy tudja mit jelent, 1
fő nem válaszolt erre a kérdésre. A 122 főből pedig 16 fő élte át valójában az
átszoktatást. (6. táblázat)
Tudja-e mit jelent az átszoktatás az írástanulás során?/ Átélte-e az átszoktatást?
6.
táblázat
TUDJA (IGEN) NEM TUDJA (nincs válasz)
ÁTÉLTE 16 0 0
NEM ÉLTE ÁT 106 34 0
(nincs válasz) 2 1 1
A 16 átszoktatottat két szemszögből is vizsgálat alá vettem: 1. Melyik évben

született, 2. Mennyire volt számára megterhelő a jobb kézre nevelés. (7. táblázat)
Akiket átszoktattak
48
Kis Erzsébet, 2006, 34-35. o.
49
ZUCKRIGL, 1998, 44. o.
32
7. táblázat
Sorszám Születési év Iskola első éve Az átszoktatás
mértéke
1. 1943 1949 1. teljes mértékben
2. 1946 1952 1.
3. 1947 1953 1.
4. 1948 1954 2. általában igen
5. 1954 1960 1.
6. 1959 1965 1.
7. 1963 1969 1.
8. 1968 1974 1.
9. 1970 1976 3. részben
10. 1973 1979 1.
11. 1974 1980 3.
12. 1985 1991 3.
13. 1994 2000 5. egyáltalán nem
14. 1995 2001 2.
15. 1999 2005 1.
16. 2000 2006 3.
A táblázat alapján látható, hogy a 16 átszoktatottból 11 fő a rendszerváltás

előtt tanult írni, de az is látható, hogy még napjainkban is léteznek olyan
pedagógusok, akik a jobb kéz használatára nevelik a gyermekeket, igaz mindössze 5
fő, de ez is figyelemre méltó, hiszen napjainkban hivatalosan betiltott ez a
pedagógiai hozzáállás. Persze pontos arányokról nem beszélhetünk, mivel jóval
több felnőttet kérdeztem meg, mint fiatalt, vagy általános iskolást. Felmerülhet
akkor a kérdés, ezek szerint kétszer annyi rendszerváltás után írni tanult válaszadó
esetén közel azonos számérték jönne ki? Pedig az átszoktatás hivatalosan betiltott!
Konkrét eredmény ezzel szemben, hogy azok, akiket az utóbbi 20 évben neveltek át
jobbkezes írásra, kevésbé érezték megterhelőnek, mint az idősebbek. A 16
átszoktatott közül 3 fő vallotta magát kétkezesnek. Ez érdekes eredmény, hiszen
hivatalos álláspont szerint a balkezesek jobb kézre nevelése vezethet
kétkezességhez, ahogy azt már korábban is írtam. Az is megállapítható, hogy az
átszoktatottak közül 6 fő ír jobb kézzel, tehát vagy valamilyen szintű próbálkozásról
lehetett szó, vagy a jobb kézre nevelt személy újra megtanult bal kézzel írni.
Elsődleges szempontnak tartom tehát, mielőtt bármilyen technikai
differenciálásról szót ejtenék: ne szoktassuk át gyermekeinket jobbkezes írásra! A
biológiai alapokat egyáltalán ne bolygassuk fel! Ugyanúgy ártalmas a nem tudatos
szülői, pedagógusi befolyás, illetve a hiányos eszköztár miatt a gyermekek önálló
alkalmazkodása, mint a régi idők kegyetlen bánásmódja. Például kutatásom során
33
számos olyan tanulóval találkoztam, akik alsó tagozatosként bal kézzel írnak, de
jobbkezes ollóval nyírták a papírt. Már itt kezdődik minden. A biológiai
beállítottság mérleghintaként egyhelyben áll, nagyon kell rá vigyázni, kis eltérés is
elég, és felborul a természetes működés.
Van-e különbség a jobb és bal kézzel írók írásképe között? A személyesen
kitöltött kérdőívekben felső tagozatos tanulók írásképét vizsgáltam (6. melléklet). A
külalak területén nemek szerint egyértelműbb az elhatárolódás, igaz balkezes
lányokkal nem sikerült kitöltetnem a kérdőívet. A jobbkezes lányok írásképe sokkal
egyenletesebb, mint a fiúké, nagy hangsúlyt fektetnek a formára. Jellemző hibák
kezességtől függetlenül: helyesírási hiba, betű átírása, a vers formai
követelményeinek elhagyása. Bal és jobb kezesek között is vannak olyanok, akik
szebben, egyenletesen és vannak, akik kevésbé egyenletesen írnak.
3. tömb: A bal kézzel írók problémái

A bal kézzel íróknak szóló első két kérdésem a hibák és problémák konkrét
megnevezésére irányult. Eddigi olvasmányaim és személyes tapasztalataim alapján
öt lehetséges hibát gyűjtöttem össze, a kérdés így szólt: Ha bal kézzel ír, milyen
hibákra hívta fel a figyelmét a tanító, amikor írni tanult? A lehetséges válaszok a
következők voltak: testtartás hibája, ceruzafogás hibája, külalak, helyesírás,
írástempó (9. ábra)
9. ábra:
Ha bal kézzel ír, milyen hibákra hívta fel a figyelmét a tanító, amikor írni tanult? A tanítóknak
általában a rendezetlen külalak tűnik fel elsőre és kevésbé figyelnek oda a többi fontosabb hibára.
34
Ahogy a grafikonon is látható, a tanároknak általában a rendezetlen külalak

tűnik fel elsőre – 52 válaszadó jelölte be ezt a válaszlehetőséget. Felhívja a tanuló
figyelmét, hogy ügyeljen a külalakra, de nem szentel figyelmet a hibás külalakot
kiváltó okokra, nem biztosítja a megfelelő írástechnikát a balkezesek számára. A
testtartás és a ceruzafogás hibája is sok helyen feltűnik a pedagógusoknak, de úgy
gondolom, balkezesek esetében erre még nagyobb figyelmet kellene szentelni.
Szerintem fontosabb a testtartásra, ceruzafogásra odafigyelni, és csak ezután a szép
külalakra, miután megteremtettük a feltételeket. A helyesírás és az írástempó hibáit
kevesebben jelölték be, mint az előző három szempontot. Ezekre is ugyanúgy oda
kellene figyelnie a pedagógusoknak, persze csak akkor, ha már megteremtették az
íráshoz szükséges megfelelő körülményeket. A egyéb kategóriát 4 válaszadó jelölte
be, ebből egyvalaki jelölte be, hogy semmilyen hibára nem hívták fel a figyelmét, és
három válaszadó nem nevezte meg az egyéb hibát. A következő kérdés hasonló az
előzőhöz, de itt közvetlenül azokra a problémákra voltam kíváncsi, amit a bal
kézzel író tanuló átél, függetlenül attól, hogy a pedagógus felhívja-e rá a figyelmet.
Szintén olvasmányaim, és személyes tapasztalataim alapján az alábbi problémákra
kérdeztem rá: tinta elmaszatolása; nem látta, mit ír; irányok problémája; tükörírás;
bőrkeményedés kialakulása a helytelen ceruzafogás miatt; gyakori lemaradás órán.
Itt is lehetőséget adtam az egyéb problémák megadására is. A kérdés így szólt:
Milyen problémákkal küzdött/ küzdöttél az írástanulás során? (10. ábra)
10. ábra: Milyen problémákkal küzdött/ küzdöttél az írástanulás során? A leggyakoribb probléma a
tinta elmaszatolása (napjainkban természetesen ez a 2. osztályos készség fejlesztő órákra tehető).
35
82 válaszadóból 79-en jelölték be a tinta elmaszatolását. Ez a korábban leírt

hibás balkezes írástevékenységnek a következménye. Helyes kéztartás esetén ez
nem fordulhat elő. Akárcsak az írás takarása sem, amely a második legtöbb választ
eredményezte. Oda kell figyelnie tehát a tanítóknak arra, hogy a jobb és balkezes
tanulók másképp tartsák a füzetet, és a ceruzát! Közel azonos arányban fordul elő az
irányok problémája, a gyakori lemaradás, és a bőrkeményedés kialakulása. Nem a
leggyakrabban előforduló nehézségek ezek a statisztikát nézve, de nem is
hanyagolhatóak el. A gyakori lemaradás, és a bőrkeményedés szintén a helytelen
írástechnikából fakadhat. Hogyan is várnánk el valakitől, hogy gyorsan végezzen
munkájával, amikor neki kényelmetlenségek közepette kell küzdenie. Feltételeztem,
hogy a bőrkeményedés kialakulása legalább olyan gyakran előfordul, mint a tinta
elmaszatolása. Azonban végiggondoltam, és rájöttem arra, hogy egy alsós tanuló,
aki írni tanul, még nem ír olyan sokat, mint egy felnőtt, vagy egy egyetemista
hallgató. A bőrkeményedés kialakulása igenis jelenlevő nehézség a bal kézzel írók
körében – személyes tapasztalatom, és balkezes kortársaim véleménye támasztja alá
– de ez felnőtt korban jelentkezik, amikor már teljesen készségszinten írunk. Az
irányokat már első osztálytól kezdve tudatosítanunk kell a tanulókban, hiszen ez az
olvasás és írás alapja. A bal kezeseknél különösképpen mélyítsük el ezen
ismereteket, mert az ellenkező kézhasználatukból eredendően nehézségeik lehetnek!
Az iránytévesztéssel rokon, azonban összetettebb probléma a tükörírás, amely habár
a legkevésbé előforduló - ebben a felmérésben -, mégis létező gond. A balkezes
tanuló sokszor természetesnek veszi, hogy jobbról balra haladva írjon, de ez a mi
társadalmunkban nem elfogadott. Azonban, hogy boldogulni tudjanak, meg kell
tanítani nekik, hogyan írhatnak balról jobbra haladva, problémamentesen. A
felsorolt nehézségek megelőzhetőek a helyes írástechnika kialakításával, a
megfelelő korrigálással, segítségnyújtással. Ide tartozik a jellegéből és témájából is
az utolsó rövid választ adó kérdés: „Milyen tevékenységekkel segítette önt a
tanító?” (11. ábra)
36
11. ábra: Milyen tevékenységekkel segítette önt a tanító? Az ülésrend kialakítása a legközismertebb
segítségnyújtás és ennél jóval kevesebben fordítanak figyelmet a legalapvetőbbekre.
Jól látható, ahogy azt sejteni lehetett: a legáltalánosabb, legköztudottabb

formája a balkezeseket érintő oktatásnak a helyes ülésrend kialakítása. 82
válaszadóból azonban csak 54 emlékszik arra, hogy megfelelő ülésrenddel
segítették a munkáját. Az összlétszámhoz viszonyítva tehát pozitív a helyzet, de az
is jól látható milyen sokan nem alkalmazzák a legalapvetőbb segítségnyújtási
formát. Pedig ezzel a jobbkezesek munkáját is könnyítené a pedagógus. A megfelelő
fényviszonyok biztosítását, a helyes írástechnika bemutatását, és a hibajavítást még
az előzőnél is jóval kevesebben jelölték be. Ahogyan már korábban is írtam, ezen
szempontok alapvető tanítói feladatok és a válaszadóknak kevesebb, mint a fele
kapott effajta segítségnyújtást. A balkezeseket segítő eszközök is praktikusak az
írástanulás során, de úgy látszik, kevesen ismerik, nem igen használják a tanítók
ezeket az eszközöket. Interneten utána néztem, és könnyedén hozzáférhetőek,
megfizethetőek. Természetesen a precíz tanítói segítségnyújtás után és ne ahelyett
alkalmazzuk a speciális tollakat, füzeteket stb. Látható, hogy minimális számban
jobb kezes tanító bal kézzel történő táblára írása sem lehetetlen. Bátran alkalmazzák
a jobbkezes pedagógusok ezt a módszert! Minél lelkiismeretesebben segítjük a
tanulót, annál hamarabb tanul meg balkezesen írni, és kevesebb probléma lesz a
külalakkal, helyesírással, írástempóval stb. Nem fárad el, és szívesen ír majd.
37
Kíváncsi voltam, hogy milyen a ceruza fogása, laptartása azoknak az

embereknek, akik már elsajátították az írást. (12. ábra), (13. ábra).
12. ábra: A balkézzel írók többségének helytelen a ceruzafogása.
Ahogy a fentiekben is írtam, az alsó tagozatban berögződött írástechnika

nagyban befolyásolja a későbbi írástevékenységet. Az előzőekben már Kecskés
László előadás vázlata alapján elemeztem a ceruzafogás és a laptartás helyes és
helytelen változatait. Kérdőívemben is az itt talált fényképeket használtam fel. A bal
kézzel íróknak több, mint a fele nem a helyes ceruzafogással ír. Feltételezhető, hogy
ez az alsó tagozatban elsajátított helytelen berögződésnek a következménye. A
görcsös ceruzatartás a leggyakoribb a helytelen fogások között, pedig általában a
balkezeseknek leginkább a horogtartást tulajdonítják. A horogtartás eredménye sem
elhanyagolható, de látni kell, hogy a görcsös fogás megelőzése is fontos feladata
kellene, hogy legyen az írást tanító pedagógusoknak. A görcsös ceruzatartás
fáradékonysághoz, kézfájdalmakhoz vezet, ugyanúgy ahogy persze a horogtartás is.
A helyes írástechnika bemutatásával a tanítók feladata, hogy megelőzzék ezeket a
nehézségeket. Az előző problémához szorosan kötődik a helytelen laptartás is, amit
szintén alsó tagozatban sajátítunk el. (14. ábra) A válaszadóknak itt jóval több, mint
a fele helytelenül tartja a papírt, füzetet. A kéz aláfordulása és a függőleges laptartás
meglévő jelenség, amit a tanítóknak kell megelőzniük, de a leggyakoribb probléma
a jobbkezesek tükrözése, ami tipikus hibája azoknak, akiket nem tanítottak meg
balkezesen írni. A legtöbb probléma Kecskés László szerint is ezzel az írásmóddal
van: papír felvésése, fáradékony kéz, görcsös fogás, elmaszatolt írás. Kutatásomból
38
következik, hogy milyen nagyarányú azon bal kézzel íróknak a száma, akiket nem
tanítottak meg balkezesen írni, következtetésképpen a jobbkezesek tükrözésével
sajátították el a laptartást. Hiába mutat hozzávetőleg pozitív képet a hamarosan
következő elemzésem, amely az elégedettségét mutatja, feltételezhetjük, hogy
legtöbben nem ismerik fel, vagy szégyellik nehézségeiket, és nem mernek szembe
nézni velük.
13. ábra: A bal kézzel írók többségének helytelen a laptartása.
4. tömb: A bal kézzel írók tapasztalatai

A vélemények felmérésékor (felnőttek: 20-25. kérdések, gyermekek: 21-26)
látszólag pozitív képet kaptam. (14. ábra)
14. ábra: Az eredmény csak látszólag pozitív.
Látható, hogy a „Mennyire érezte magát / érezted magad hátrányos helyzetben?” az

egyetlen kérdés, amelynél az egyáltalán nem válasz a pozitív és a teljes mértékben
válasz a negatív. A többi kérdésnél ez fordítva van (pl. Mennyire –vagy- elégedett
39
utólag az alsó tagozatos tanító szakmai felkészültségével?). Ha ezt a kérdést nem

számítjuk bele, akkor a legkevesebb teljes mértékben válasz a segítség
hatékonysága kapcsán érkezett, a legtöbb egyáltalán nem válasz a segítség minőségi
elfogadhatóságára utalt. A válaszadók között 17-en vannak azok, akik mindennel
teljes mértékkel elégedettek, és 12 olyan válaszadó van, aki ezen belül még
egyáltalán nem is érezte magát hátrányos helyzetben balkezessége miatt.
Őszintébbnek, átgondoltabbnak ezért hitelesebbnek találom azokat a válaszokat,
ahol legalább egyetlen kérdésnél a teljes mértékben válasz helyett az általában igen
választ jelölték meg. Külön elemzést készítettem azon válaszadókról, akik a 21-25.
kérdésekben minden kérdésre a teljes mértékben választ adták meg. Feltételezhető
róluk – de nem állítható -, hogy csak átfutották a kérdéseket, válaszaikat nem az
őszinte átgondolás eredménye hozta, vagy nem ismerik el, elrejtik a nehézségeiket.
Külön táblázatot készítettem róluk. (4. melléklet) A segítségadás bejelölése, és a
problémák felsorolása is szubjektív jellegű kérdés, a válaszadó meglátását kell szem
előtt tartani. A ceruzafogás és laptartás azonban tény – ha valakivel nem
foglalkoztak sokat, feltételezhetjük, hogy nem tudja melyik a helyes, kénytelen a
valóságnak megfelelő választ adni. A 17 külön megvizsgált személy közül
mindössze 5 főnél látható a helyes ceruzafogás és helyes laptartás. Ebből
következően elégedett lehet az illető, ez a saját szubjektuma, azonban a felnőtt korra
kialakult eredmény magáért beszél.
5. tömb: Kifejtős vélemények

Külön figyelmet szenteltem a kifejtős kérdésekre, ahol az érintettek saját
véleményüket fogalmazhatták meg. Az alábbiakban azokat a hozzászólásokat
szeretném idézni, amelyek kutatásom eredményességét segítik. A válaszokat
csoportosítottam, 1-1 témához csakis a legfontosabb hozzászólásokat idézném.
Természetesen a töltőtoll használatának gondja a régebbi időkre tehető.
27.) Mit csinált volna másképp a tanító helyében, annak érdekében, hogy a balkezes tanulók segítségére
legyen?( gyerekeknél: 28.) )
Az átszoktatás problémája: „A napközis tanító néninek nem kellett volna addig benntartani az iskolában,
amíg meg nem írom a leckémet jobb kézzel. Szerencsére anyukám ki tudott venni a napköziből, így a
40
probléma megoldódott./ Nem III. végén árulom el Apámnak, hogy a gyerek balkezes. Ugyanígy otthon jobb
kézzel kellett írni... De attól kezdve otthon is írhattam ballal…/ Nem erőltettem volna a jobbkezes írást.”/
Külalak: „Nem erőltettem volna annyira a külalakot, mivel az amúgy is lassabb írású bal kézzel nem lehet
olyan szépen írni, ha a többiekkel akarjuk tartani a lépést…”
Helyes írástechnika: „Nyilván a helyes írástechnika bemutatása fontos lett volna, de mivel nem törődtek a
balkezesekkel és mindkét tanítóm jobb kezes volt megpróbáltak jobb kezessé tenni. / Legfőképpen a helyes
kéztartás kijavítása hiányzott, ennek elősegítése talán egyéni segítségnyújtással (kéz irányítása az írás
közben) lett volna a legnagyobb segítség./ Megmutatni a helyes tollfogást./ Bal kézzel mutatná meg az
írástechnikát. / Ülésrend. Fényviszonyok. Felmentés a töltőtoll használata alól./ tájékozódjon a balkezesek
helyes írástanításáról. /Balkezes eszközök, egyéb fejlesztő játékok végzése, bemutatása. /Bemutattam volna
más segítő eszközöket az írástanuláshoz. Megfelelő fényviszony kialakítása./ Balkezes tollat és ceruzát adtam
volna a diáknak és a fényviszonyokra is odafigyeltem volna, bár a tantermekben az ablak mindig bal oldalt
van, így ez nem megoldott.”
Eszközök: „Balkezes eszközök használata./ Tájékozódjon a balkezesek helyes írástanításáról. /Balkezes

eszközök, egyéb fejlesztő játékok végzése, bemutatása. /Bemutattam volna más segítő eszközöket az
írástanuláshoz. / Balkezes tollat és ceruzát adtam volna a diáknak és a fényviszonyokra is odafigyeltem
volna, bár a tantermekben az ablak mindig bal oldalt van, így ez nem megoldott./ Jó lett volna, ha ajánl
balkezeseknek való segédeszközöket, speciális gyakorló füzetet.”
A pedagógus hozzáállása, tájékozottsága: „Természetesen kezelje, ha egy bal kezes felcseréli a betűket és
magyarázza el egy balkezesnek, hogy ő miért ír másképp. Nem hívtam volna fel többször a figyelmet arra,
hogy lány létemre úgy írok és maszatolok, mint egy fiú./ Kötelező volt a töltőtoll használata. / Jobban
utánanéztem volna, hogyan kell egy balkezes gyereket írni tanítani, milyen különbségek vannak jobb és
balkezesek között, főleg a kisegítő eszközökre gondolok./ A tanító nénim hozzáállása sokat segített abban,
hogy soha nem éreztem azt, hogy nem vagyok "normális". Azzal, hogy az akkor kötelező töltőtoll helyett
megengedte, hogy én golyóstollal tanuljak meg írni, elérte, hogy ne legyenek szorongásaim, és paradox
módon gimnázium óta legszívesebben töltőtollal írok./ Elmagyaráztam volna, hogy a balkezeseknek mi
okozhatja az írásban a nehézséget, javasoltam volna a legmegfelelőbb írószert. A csúnya, maszatos külalak
miatt nem rontottam volna le a jegyet. / Többet segítettem volna nekik esetleg külön foglalkoztam volna
velünk.”
Egyéb, eddig nem említett ötletek: „Például megmutattam volna, hogy bizonyos betűket a balkezeseknek
máshogyan könnyebb leírni. (honnan indítjuk a ceruzát és hová ér)/ Szereztem volna balkezes tanítót, amíg
megtanulunk írni mi balkezesek./ A csúnya, maszatos külalak miatt nem rontottam volna le a jegyet.”
A következő kérdésre adott feleleteket is a fentihez hasonlóan csoportosíthatjuk,

éppen ezért csak 1-1 választ ragadnék ki ezzel kapcsolatban és a továbbiakban
csakis az új ötleteket hangsúlyozom.
41
28.) Mit csinált volna tanítójához hasonlóan? (gyerekeknél: 29.) )

Átszoktatás: „Én sem erőltetném az átszoktatást.”
Helyes írástechnika: „Tanítóm mindig a baloldalra ültetett, hogy ne zavarjuk egymást a padtársammal. /
Úgy érzem, hogy ő jobbkezesként mindent megtett, ami rendelkezésére állt. Figyelt az ülésrendre, a
fényviszonyokra, és sokkal többször nézte meg óra közben a munkám, hogy biztos legyen benne, hogy
boldogulok. Ugyanúgy ülésrendet változtattam volna, írástechnikát részletesen bemutattam volna. Ő nagyon
sokszor még a kezemet is vezette, bár néha nehezére esett, furcsa volt neki. /Én is bemutatnám a táblánál a
balkezeseknek is a vonalvezetést.”
Eszközök: „Ritkán találok olyan eszközt (olló, ceruza stb.) amit balkezeseknek esetleg kétkezeseknek
terveztek. A legtöbb eszközt jobb kezeseknek tervezték és használatuk nekünk kényelmetlen.”
A pedagógus hozzáállása: „Sok türelem és kitartás után megtanultam szépen írni.”
Egyéb, eddig nem említett ötletek: „A ’végeredményt’ azonosan kell elbírálni a jobbkezesekével./ Sosem
éreztem, hogy át akarnának szoktatni. Eleinte maszatoltam a kisujjammal a tintát, rám is szóltak anno, nem
éreztem bántásnak, büntetést sem kaptam érte. Persze engem is zavart, hogy délutánra mindig tiszta tinta lett
az ujjam oldala. Emlékeim szerint szinte automatikusan jött a megoldás (és nem a tanár által megmutatott
módon); pár centivel feljebb toltam az írás vonalát, így a probléma egész egyszerűen megszűnt.”
A legutolsó kérdést érdekességnek szántam. Kíváncsi voltam, hogyan élik meg a

válaszadók kisebbségi helyzetüket ebben a jobbkezes világban. Itt is csak a
legfontosabb válaszokat ragadnám ki.
30. Van-e bármi, amit fontosnak tart elmondani a balkezességgel kapcsolatban? (gyerekeknél: 31.) )
„Egyetemen, fül-orr-gégészet és fogászat volt a két tantárgy, ahol hátrány volt a balkezesség. A falba épített
lámpa, a kézre álló műszerek miatt jobb kézzel kellett vizsgálni.”
„Jó dolognak tartom, mert kreatív, alkotó emberek a balkezesek, csak a "poroszos" iskolarendszer sokszor
inkább hátráltatta a balkezeseket, mert a jobbkezesek világához akarta őket közelíteni és nem a saját
világukat tudták kiszínesíteni. Remélem a mostani tanulók már csak a jó oldalát látják ennek az
’adottságnak’.”
„Még mindig előítélettel tekintenek ránk, pedagógusként pláne. Meg kellett tanulnom jobb kézzel írni, a
többségi jobb kezesek miatt. Nem volt könnyű!.”
„Szerintem egyáltalán nem hátrányos helyzetként kell felfogni és örülök, hogy napjainkban egyre több olyan
eszközt lehet beszerezni, ami segíti a mindennapi életemet (pl. balkezes töltőtoll is ).”
„Technika ill. akkor még gyakorlati foglakozás (szabás, varrás, horgolás, kötés) meg se tudtam tanulni csak
felnőtt koromban könyv leírás alapján! Középiskolás tanárom már odafigyelt és segítőkész volt (6-an voltunk
42
balkezesek)! Tényleg jó lenne, ha ma már képeznének tanítókat ebből az irányból is! Az unokám még lehet
majd balkezes, ugyanis a fiam édesapja is balkezes volt. A fiam jobb kezes, de jobb kéz törésénél simán írt
ballal is és elsőosztályos volt! Nem volt lemaradása a 6 hét gipsz után! / Egyszer volt maradandó
elmarasztaló élményem a tanárokkal szemben (kistanár le fogyatékosozott, mert nem jobb kézben tartottam a
fűrészt....), de kihevertem. Kíváncsi lennék, ki hogyan éli meg a balkezesség minden apró pillanatát.”
„A családomban egyedül én vagyok balkezes, de sosem éreztem emiatt hátrányban magam, habár csak most
vettem meg életem első balkezes ollóját, sokáig nem is tudtam, hogy van ilyen. A családom nem foglalkozott
ilyenekkel, én meg megtanultam a jobbkezes dolgokat jobb kézzel használni. Eddig azt hittem, hogy tényleg
olyan "béna" vagyok, hogy nem tudok egyenesen vágni, aztán kiderült, az olló a hibás. A vicces pedig pont
az, hogy most a balkezes ollóval is csak tanulok vágni, nem is olyan egyszerű mint gondoltam volna. Teljesen
máshogy kell használni.”
„Sajnos az élet szinte minden területén hátrányos helyzetbe kerülünk, a társadalom, pedig sokszor egyáltalán
nem képes ezt elfogadni. Sokan nem elég érettek és szociálisan érzékenyek arra, hogy odafigyeljenek a bal
kezesek problémáira. A mai napig nem tudok olyan gyorsan és szépen írni mint más jobb kezes
évfolyamtársaim(egyetemista vagyok). Olvasni is csak sokkal lassabban és nehezebben tudok. Ezen okokból
kifolyólag rengetegszer lemaradok amelyből persze hátrányom származik.”
„Az átszoktatásnak köszönhetem a ronda írásképet, nem tudok rajzolni, ill. bal kézzel sem megy rosszabbul.
Az írásnál kötni nem tudom a betűket, és nagyon lassú, egyébiránt még mindig szebb, mintha jobb kézzel
írtam volna.”
„Sajnos nem csak az írás, hanem a testnevelés illetve technika órán is nehézségekbe ütköztem sokszor, és
erre egyáltalán nem figyelt oda egyik tanítóm sem. A tanároknak több figyelmet kellene erre fordítaniuk.”
„Sokan még most is furcsán nézik a balkezes embert.”
„Több segítség kellene mind szülőknek mind tanároknak/ Nagy előnynek érzem a jobbkezesekkel szemben,
hogy ebben a jobbkezes világban sok mindenhez alkalmazkodva a jobb kezemet is megtanultam használni.
Szinte csak az írásnál ragaszkodom a 100%-os balkezességhez.”
„Az írás mellé a rajz is átkerült a jobb kezemre (semmi más), tehát rajzolni sem úgy tudok, mintha hagytak
volna balkezesnek. Elég szépen rajzoltam és írtam jobb kézzel. Igazán, csak első osztályban voltak az írással
nehézségeim.”
„Még mindig kevésbé fogadják el a balkezességet. Rossz, hogy rajtam kívül nincs az osztályban más
balkezes. / Nem csak az írástanulásnál lenne fontos a balkezesség figyelembe vétele. Tornaórán mindent jobb
kézzel tanítanak. Pl. labdajátékok. Egyéb kézzel végezhető ún. kreatív játékoknál is állandóan fejben tükrözni
kell ahhoz, hogy meg lehessen csinálni egy balkezesnek.”
43
„Van egy egypetéjű ikertestvérem aki jobb kezes/ Más az írástechnikám, mint másoknál, kevesebb balkezes
gitár van.”
„Nem szeretek a spirál füzet jobb oldalán írni.”
Ezekkel a szó szerint idézett válaszokkal szerettem volna, hogy a jobb kezes
olvasók is betekintést nyerjenek a bal kezesek helyzetébe, lássák, min megyünk
keresztül, hogy boldogulni tudjuk.
Összegzés a kérdőívről
A legfontosabb eredményeket szeretném röviden összefoglalni.

 Az írás és az étkezés azok a tevékenységek, amelyeket a kétkezesek többsége
is bal kézzel végez.
 Nincs számottevő különbség az agyi dominancia és az érdeklődési kör
között. A diákok esetében a balkezesek között valamennyivel több a jó
tanuló. Kedvelt tantárgy a matematika, kevésbé kedvelt tárgy a testnevelés,
ellentétben a jobbkezesekkel, akiknél ez állt az első helyen.
 A legkedveltebb íróeszközök: a vékony hegyű golyóstoll, Rotring, puha
hegyű ceruza.
 Az emberek többsége általában szeret kézzel írni, de a balkezesek között,
feltehetőleg sajátos írástechnikájuk következtében többen vannak azok, akik
kevésbé szeretnek tollat és papírt venni a kezükbe.
 Az átszoktatás a rendszerváltás előtti időkben gyakoribb volt, ma már
hivatalosan betiltott, ezzel szemben még napjainkban is előfordul.
 A pedagógusok többsége a rendezetlen külalakra figyel fel, és kevesebben
vannak azok, akik a testtartást és ceruzafogás hibáját korrigálják a
balkezesek esetében.
 A balkezesek legfőbb problémája a tinta elmaszatolása, a bőrkeményedés
kialakulása, pedig olyan probléma, amely felnőtt korban jelentkezik.
Kevesebb választ kapott, de szintén létező nehézség: gyakori lemaradás, írás
takarása, irányok problémája.
44
 Léteznek még olyan pedagógusok, akik nem tartják be a helyes ülésrend

kialakítását.
 A megfelelő fényviszonyok biztosítása, a helyes írástechnika megfelelő
bemutatása, és a hibajavítás aránya ennél is kevesebb. A balkezeseket segítő
eszközök használata a legkevésbé alkalmazott módszer. Nem jellemző az
sem, hogy jobbkezes tanító bal kézzel írna a táblára, így mutatná be a
vonalvezetést.
 A bal kézzel íróknak több mint a fele nem a helyes ceruzafogással ír. A
görcsös ceruzatartás a leggyakoribb a helytelen fogások között, de a
horogtartás eredménye is figyelemreméltó.
 A válaszadóknak jóval több, mint a fele helytelenül tartja a papírt, füzetet. A
leggyakoribb probléma a jobbkezesek tükrözése, ami tipikus hibája azoknak,
akiket nem tanítottak meg balkezesen írni.
 Az alsó tagozatos tanítóról szóló vélemények pozitívak, azonban nem
mindenkinél tapasztaltam őszinte választ. Ezen válaszadók írástechnikáját
megvizsgálva azonban már nem beszélhetünk ennyire pozitív képről.
Összességében véve, mindenki válaszát együttesen nézve a legkevesebb
teljes mértékben választ a segítség hatékonysága kapcsán kaptam, a legtöbb
egyáltalán nem választ, pedig a segítségadás minőségével kapcsolatban.
45
2.2.4 A megfigyeléses kutatás elemzése
A kérdőíves kutatásom után saját tapasztalataimról szeretnék beszámolni.

Ahogy korábban is írtam, egy kutatás véleményem szerint úgy lehet hiteles, ha
kétféle szemszögből közelítjük meg. A megfigyelés módszere lehetővé teszi, hogy a
kérdőívben rögzített válaszokat saját tapasztalataimmal alátámaszthassam, vagy
éppen cáfolhassam. Először a különböző módszerek írásóráin szerzett élményeimet,
pedagógusok interjúban rögzített válaszait szeretném összefoglalni (interjú kérdései:
7. melléklet). Ezután pedig kifejezetten a tanulók és a pedagógusok hozzáállását
szeretném elemezni kiegészítve máshonnan szerzett tapasztalatokkal.
Elsőként az egyik legismertebb reformpedagógiai program, a Waldorf
pedagógia egyik Pest megyei intézményében végeztem rövid kutatást.
Óralátogatásra lehetőséget nem kaptam – két helyszínen is érdeklődtem, nem jártam
sikerrel – de egy első osztályosokat tanító pedagógus készségesen válaszolt
kérdéseimre. Mielőtt azonban vizsgálatomat elemezném, a Waldorf módszer
sajátosságait szeretném bemutatni.
Az első ilyen iskolát Dr. Rudolf Steiner alapította 1919-ben. „Steiner
nevelésművészete szerint az oktatás a szabad szellemi élet követelményeinek
megfelelően a politikai és gazdasági kényszertől mentes. Ezért szabad iskolákat kell
létrehozni, amelyek arculatát az alapító és működtető közösség alakítja, formálja, s
amely a gyerek ismeretéből indul ki.”50 A program sajátosságai a következők: A
tanítás 8 éven keresztül osztálytanítói rendszerben folyik – kivéve egy két speciális
tantárgyat. A pedagógus és a tanulók között erős kapcsolat alakul ki, ami segíti az
oktatási folyamat hatékonyságát. A tanítás két fő egysége a 120 perces főoktatás, és
a szakórák. A főoktatás beszélgetéssel indul, majd a ritmikus körrel folytatódik,
amikor a tanulók verset, mondókát mondanak, énekelnek. Ezt követi a
hagyományos értelemben vett tanítás, vagyis a tanári előadás, kísérletek stb. A
Waldorf iskola nem használ tankönyveket, a tanulók a saját maguk által készített
nagyalakú, simalapú füzetekben dolgoznak. Nincs osztályozás, a gyerekek szöveges
50
www.fotiwaldorf.hu (2009. február 5.)
46
értékelést kapnak. A főoktatás témája epochális, tömbösített formában változik 3-4

hetente, amely lehetőséget ad egy-egy nagyobb téma egységes, mélyebb
áttekintésére.
A Waldorf pedagógiát vizsgálva lehetőséget láttam abban, hogy a balkezes
tanulókra is nagyobb figyelmet fordítanak, mint egy átlagos közintézményben. Erről
kérdeztem az adott intézmény egyik első osztályos tanítónőjét. A Waldorf pedagógia
sajátosságai között megemlítette a testséma fejlesztését célzó népi mondókákkal
egybekötött játékokat, iránygyakorlatokat pl.: a mondóka ritmusára adogatják a
babzsákot jobb és bal kézbe. Továbbá a módszer késlelteti az írástanulást. Első
osztályban a tanulók nagy nyomtatott betűkkel írnak, második osztályban tanulják
meg a kis nyomtatott betűket és csak harmadik osztályban kezdik el a folyóírást. A
nagy nyomtatott betűket különböző eszközökkel ábrázolják a tanulók: gyurma,
homokba rajzolják, fonál segítségével. Első osztályban méhviaszkrétával írnak, ez a
zsírkrétához hasonló íróeszköz. A módszer jellemzője még, hogy a gyerekek
vonalazzák meg az általuk készített füzetüket. Színes ceruzát is csak 2. osztályban
fognak a kezükbe a tanulók. A Waldorf pedagógiában részesült tanulók között
kevesebb a tanulási zavarral küzdő gyermek. Az osztályban 5 balkezes tanuló is
van, a pedagógus mégsem tartja problémának a balkezességet. A tanulók könnyedén
írnak, semmilyen nehézség nem jelentkezik állítása szerint. Nincsenek lemaradók,
ellenben sok kiváló tehetség van közöttük. A pedagógus véleménye alapján jobb és
balkezesek között hasonló problémák jelentkeznek: pl. ugyanúgy kell figyelni a
testtartásra is. Nem jó, ha megerősítik a gyermekben a különbözőséget. Szerinte
semmilyen különbség nem tapasztalható jobb- és balkezesek között. Külalak
szempontjából is inkább nemek közötti eltérés figyelhető meg. Véleményem szerint
sem jó a tanulót tudatosan megkülönböztetni, de tudnia kell, hogy ő balkezes, ő más
írástechnikával ír, mint az osztály többsége.
A vizsgált osztályban nem foglalkoznak tudatosan a balkezesekkel, nem
ismerik fel az esetleges problémákat, hiszen igenis kétféle írástechnikáról van szó.
Még az ülésrend kapcsán is felmerült, hogy a tanulók fordítva is alkalmazkodnak
egymáshoz, tehát a megfelelő ültetést sem tartják kellően fontosnak. Emellett
számos hasznos ötletet kaptam arra nézve, hogyan fejleszthető a gyermek (akár
47
jobb-, akár balkezes). A késleltetett írástanítás azért hasznos, mert a tanulók

kéztőcsontosodása, kézügyessége első osztályban még kialakulóban van,
folyamatosan fejlődik. Más módszereknél ez a késleltetés azt jelenti, hogy a
gyermek első osztályban meg tanul írni, ennél a módszernél több éves késleltetésről
van szó. Ennek hatékonyságát, vagy éppen hibáját csak a tapasztalt pedagógusok
láthatják át, de nyilvánvaló, hogy valamennyi késleltetésre szükség van. A Waldorf-
pedagógia jellemzője még a sajátos füzetkészítés. Felmerült bennem ezzel
kapcsolatban egy új ötlet: ha már a tanulók készítik el a füzetüket, a balkezesek
saját kényelmük szerint tűzhetnék egybe a lapokat, tehát ők dönthetik el álló vagy
fekvő, fent, vagy oldalt rögzített füzetben szeretnének-e írni.
A hangoztató-elemző- összetevő módszer (Esztergályosné Földesi Katalin,

Apáczai Kiadó) megfigyelésére már több lehetőségem adódott. Hospitált óráimat
óralátogatási jegyzőkönyvben rögzítettem. (5. melléklet) Ahogy korábban is írtam
összesen három első osztályos írásórán vettem részt az írástanítás megfelelő
szakaszai szerint. Előkészítésen és betűtanításon ugyanabban az osztályban vettem
részt, a készségfejlesztéses órát pedig, még a tavalyi tanévben tekintettem meg. Az
előkészítő és betűtanító órán tehát ugyanabban az osztályban voltam. Ez azért is jó,
mert így folyamatában is láthattam a tanulók fejlődését. Többnyire pozitív
tapasztalatokkal gazdagodtam, a tanító tájékozott volt balkezesekkel kapcsolatban,
ami hipotézisemet erősíti, a többi megfigyeléssel szemben. Tehát igenis másképp ír
egy balkezes, mint egy jobbkezes gyermek. A tanító is tisztában volt ezzel:
odafigyelt arra, hogy a balkezesek enyhén jobbra döntsék a füzetet, az ülésrend is
megfelelő volt, a tanulók nem zavarták egymást. Ezzel ellentétben a
készségfejlesztő órán – amelyet másik osztályban tekintettem meg kevésbé
figyeltek oda külön a balkezes írástechnikára. A tanító ügyelt a gyerekek helyes
testtarására, segítette, biztatta őket, azonban kifejezetten a balkezes írástechnika
területén nem éreztem tájékozottságot: például nem tudta pontosan hány balkezes
van, valamint elhangzott egy erőltetett mondat: „Nem látod, mit írsz, mert bal kezes
vagy.” Azonban a megfelelő irányítás elmaradt: például füzet megdöntése, helyes
ceruzatartás kialakítása. A balkezes tanulók mindkét osztályban többnyire
48
fegyelmezettek voltak, bár időnként a jobbkezes társakat figyelték, hogyan

dolgoznak, mégis igyekeztek, sok időt fordítottak a munkájukra, lassabban
készültek el. Egyetlen tanuló volt, aki mindenáron középpontban szeretett volna
lenni, ezért sohasem jelentkezett, mindig bekiabálta a jó válaszokat. Ez
természetesen nem függ össze a balkezes írással, nem is mondható, hogy ez a
kezességnek köszönhető, de az esetleges kudarcok miatt elképzelhető ez a fajta
túlkompenzálás. Tehát a gyermek így kárpótolja önmagát nehézségei, kudarcai
miatt. Jellemző volt még – néhány jobbkezesnél is – a túlzott előrehajolás, – a
balkezesek azonban – nem csak előre, hanem feltűnően jobb oldalra döntötték
testüket, hogy írásuk láthatóvá váljék.
A harmadik általam vizsgált módszer, Meixner Ildikó Dyslexia prevenció

módszere szerint első osztályt tanító pedagógust kérdeztem a balkezes tanulók írás
során megnyilvánuló lehetséges problémáiról. A következőkben saját szavaimmal
foglalnám össze az elhangzottakat:
Meixner Ildikó olvasástanítási módszere kifejezetten nagy hangsúlyt fektet a
sík és térbeli orientációra, az irányok tudatosítására. A tanulók nem csupán a tanév
elején, hanem folyamatosan találkoznak ezekkel a feladatokkal. A bal oldalt a padra
helyezett szívvel, a jobb oldalt pedig a bemutatkozással, a tábla jobb oldalára
rögzített kézzel kapcsolják össze. Itt is felfedezhető némi differenciálás: nem az író
kezed, a bemutatkozó kezed. Az irányok kezdeti megkülönböztetése a balról jobbra
történő olvasás szempontjából lényeges. A bal, jobb, fönt, lent irányokat a
gyermekek képek segítségével gyakorolják. Az irányok tudatosítása után a módszer
fontos sajátossága még, hogy a hangzásában és írásában összekeverhető betűket
egymástól távol tanítja. Amikor például a d betűt megtanulják, hetek múlva tanulják
meg a b betűt, ezután is eltelik egy kis idő, és külön órán differenciálják a két betűt.
A balkezesek szempontjából az irányok alapján összetéveszthető betűk
differenciálása lényeges, de valójában a módszert a diszlexia prevenciója és
reedukációja miatt dolgozták ki.
Az osztály létszáma 19 fő, ebből 3 tanuló balkezes. A tanulók osztályszinten
félév alatt egyetlen kivétellel biztos íráskészséggel írnak. A tanulók még tanulnak új
49
betűket, de ez a folyamat már jóval gyorsabb, mint az év elején. Ekkor még

alapvető volt a vázoló lapok vonalrendszer szerint történő behajtása, a táblán a
házikó felrajzolása, ez ma már csak a nehéz betűknél szükséges. Jobb és balkezesek
között első osztály második félévében nem tapasztalható jelentős íráskészségben
megnyilvánuló különbség, hiszen ennél sokkal súlyosabb problémák is vannak:
diszlexia, mozgáskorlátozottság, finommotorikai fejletlenség jobbkezes tanuló
esetén. Tehát a balkezesség nem az egyetlen tényező, amely korlátozza a gyermek
helyes írástechnikáját, biztos íráskészségét, de ezt nem is feltételeztem.
A tanulók személyisége és kudarctűrő képessége szintén nem csupán a bal
kezességtől függ, ennél komolyabb tényezőket kell figyelembe venni. Például
balkezes tanuló mozgáskorlátozott: ő érzékenyebb, de több kudarc éri, számára nem
idegen ez az élmény. Egy másik balkezes tanuló, aki egészséges, sokat küzdött az
írással a félév során, de előbb felzárkózott, mint egy problémás jobbkezes tanuló.
A bal és jobb kezes tanulók írás közben nem zavarják egymást. Két balkezes
tanuló egymás mellett ül az első padban, állandóan szem előtt vannak. 1 balkezes
tanuló két jobb kezes között ül, a hátsó padban, mégis jól látható helyen, de ez sem
jelent gondot, mert az osztályteremben szélesek a padok, a tanulók kényelmesen
elférnek. A természetes fény baloldalról jön, amely délelőtt kevésbé erős, délután
érzékelhetőbb. A felülről jövő neonvilágítás azonban mindenki számára segíti az
írást még délelőtt is. Különösen fontos írás során a helyes testtartás, ceruzafogás
akár jobb, akár bal kezes tanulóról beszélünk. Jobb és bal kezes tanulók is takarják
az írásukat, habár a bal kezesek jobban takarják, de helyes testtartás, ceruzafogás
esetén ez kiküszöbölhető. A bal és jobb kezes írástechnika között nem kell
különbséget tenni. Ha a tanulók feljebb fogják az íróeszközt, nem takarják az
írásukat. A füzet döntésére külön nem hívják fel a figyelmet, de ha a tanítónő látja,
hogy a balkezes tanuló magától megdönti, nem akadályozza meg. Inkább a füzetet
döntse meg, mint hogy a testtartásával alkalmazkodjon.
A tanulók nem a helyes írástevékenység, hanem az íráskép alapján kapnak
tollat második osztályban. Az írásképet tekintve jobb és balkezesek között nincs
különbség. Ugyanúgy van a jobbkezesek és a balkezesek között is kiemelkedő és
50
kevésbé szép íráskép. Az írásképet szintén más problémák jobban befolyásolják,

mint a balkezesség.
A balkezes tanulóknál az ollóhasználat sokkal nagyobb gondot jelent, mint az
íróeszköz használata. Az osztályteremben van balkezes olló, de ezzel is sokat
küzdenek a tanulók.
A jobb kezes tanárnak sokszor nehezebb a feladata, mint a bal kezes diáknak.
Nehezebb segíteni őt, év elején bonyolultabb az ő kezét vezetni, mint egy
jobbkezesét. Ám a jelek szerint ennek semmilyen következménye nem lett.
Mindenki megtanult írni.
Az írástempóban jelentkezik probléma bal kezeseknél, de ugyanúgy van a
jobb kezeseknél is hasonló eset.
Összességében véve, oda kell figyelni a bal kezesekre, de a jobb kezesekre is.
Az írástanítás állandó odafigyelést igényel: testtartás, ceruzafogás stb. Amikor
probléma jelentkezik a pedagógus azonnal segít, óra közben is folyamatosan járkál,
egyenként ellenőrzi a tanulókat kezességüktől függetlenül, kinek mikor és hogyan
szükséges. A balkezes tanuló sokszor saját maga megoldja a problémáit, hiszen ő a
balkezes, ő tudja milyen zavaró tényezői vannak. Azonban a pedagógus látja, ha a
tanuló hibásan küzd meg a bal kezessége adta gondokkal: tehát megdöntheti a
füzetét, vagy a ceruzát (minimálisan!), ha úgy kényelmes, de a testét helyesen
tartsa!
A következőkben azokról a tapasztalataimról szeretnék beszámolni,

amelyeket hosszabb idő során – tanítási gyakorlatokon – 1-1 tanuló megfigyelése
során szereztem. 2. osztályos egészséges, jó képességű, balkezes kislány minden
írásórán hasfájásra, kézfájásra hivatkozva kikéredzkedett az orvosi rendelőbe.
Természetesen ilyen esetben a pedagógus tehetetlen, és a tanuló ezzel tisztában is
volt. Minden betegséget komolyan kell venni. Ezt a problémát másképpen kell
kezelni, mélyebben, hiszen a gyermeknek ez a hozzáállása már valaminek a
következménye. Talán a balkezességé? Meg van rá az esély. A tanulót biztatni,
motiválni kell. Több oka van annak, ha egy balkezes nem szeret írni, erről már sokat
szóltam (görcsös ceruzatartás, árnyékolás, az írás eltakarása stb.) A pedagógusnak
51
figyelnie kell, mi az, ami helytelen és a megfelelő balkezes írástechnika szerint

orvosolni a problémát. Találkoztam még hasonló esetekkel: egy másik balkezes
tanuló, akit én magam is tanítottam mindent le akart rövidíteni olvasás órán. Lusta
volt arra, hogy folyóírással kitöltsön egy táblázatot, inkább beszámozta a szavakat
és a számokat írta a táblázatba. Amikor rászóltam, hogy írja le szépen azokat a
szavakat, pár perc múlva láttam a nagy nyomtatott betűs rövidített kifejezéseket a
táblázat sorai közt. A balkezesekre jellemző ez a fajta szemfülesség, így könnyítik a
nehézségeiket. Másfelől a lustaság, az írás nem szeretése is szerepet játszik ebben
az esetben. Találkoztam egy olyan első osztályos kislánnyal, aki látszólag ügyesen
dolgozott, mindig fegyelmezett volt, tempójában is követette a jobb kezeseket. A
tanító semmilyen problémát nem észlelt. Az egyik órán azonban, amikor szokás
szerint piros pontot kaptak a szépen dolgozók, eltört a mécses. Ennek a kislánynak
ugyanis még egyszer sem sikerült hibátlanra az írása, nem kapott még piros pontot.
Sokszor a tanárok észre sem veszik, mennyit küzdenek a balkezes gyerekek, csak a
végső elkeseredéskor szembesülnek azzal, mennyit szenvedett ez a gyermek. Nem
tartom helyesnek azt az álláspontot, hogy a tanuló csakis saját maga alakítsa ki a
neki kényelmes megoldást, mert ez rengeteg küzdelmet, kudarcot igényel.
Természetesen a tanuló közreműködésével, de közösen kell kialakítani egy
szakszerű írástechnikát, már rögtön a legelején, hogy minél kevesebb kudarc érje a
tanulót.
Megfigyeléseim során fényképen rögzítettem az 1. és 2. osztályos balkezes
tanulók írás közbeni tartását. (8. melléklet) A fényképeket írás órán készítettem, a
tanulók mindkét osztályban tábláról másoltak szavakat. Legtöbb balkezes tanuló
laptartása a jobbkezesekét tükrözi. Sok tanulónál jellemző a görcsös ceruzafogás, a
túlzott előre hajolás, jellemzően jobb oldalról. Túlzott koncentrálás még első
osztályos jobb kezes tanulónál is megtalálható olykor, de ugyanakkor jobb kezes
tanuló esetében figyelhettem meg a helyes írástechnikát is. 2. osztályos jobb kezes
tanulóknál a tollhasználat kezdete miatt tapasztaltam erőfeszítéseket. Bal kezesekre
jellemző nehézségnek érzékeltem még, hogy zavarta őket a passzív kezük. A jobb
kezesekről tudjuk, hogy aktív, író kezükkel távolodnak a passzív kéztől, a bal
52
kezeseknél ez fordítva van, egyre közelebb kerül a két kéz, és ez nagyon zavaró tud
lenni.
A pedagógusok hozzáállásáról összességében véve konkrét élményeim
vannak. Legtöbben a munkájukat értő, lelkiismeretes tanítók, akik minden tanulót
folyamatosan ellenőriznek írás órán. De a balkezességet tekintve nem beszélhetünk
megfelelő tájékozottságról. Az ülésrendre általában mindenki odafigyel – habár a
legtöbb megfigyelt osztályban mindig előfordult 1-1 jobb oldalon ülő balkezes
tanuló –, de egyáltalán nem tekintik problémának a balkezességet. Semmilyen
különbséget nem tulajdonítanak a kezességnek. Mégis a saját szememmel láttam,
hogyan küzdenek meg a tanulók. Természetesen pozitív élményeim is voltak: 2.
osztályos szülői értekezleten felhívták a szülők figyelmét, hogy vékony hegyű
zselés tollat vegyenek, de a balkezes gyermekek szülei ne zselés tollat szerezzenek
be, mert elmaszatolják az írásukat. A balkezes tanuló nem kapott piros pontot a
munkájára, de lehetősége volt még egy feladat megoldására csak azoknak, akiknek
az előző nem sikerült. A tanítók tehát összességében véve nem éreznek problémát a
balkezes tanulókat tekintve, mégis szükség esetén, a hozzáértő pedagógusok
észlelik és orvosolják a fellépő gondokat. Ez azonban nem elegendő, ahhoz, hogy a
gyermek életében valóban ne jöjjön elő a kudarc élménye, a pedagógusnak rögtön
az első perctől kezdve számon kell tartania, kik a balkezesek, hányan vannak és
ügyelnie kell arra, hogy a balkezes írástechnikával tanuljanak meg írni, például: ne
tükrözzék a jobbkezes társakat. Ha a gyermeknek kényelmetlen a kialakult, és
helytelen írástechnika, sokszor tudattalanul lépnek fel a gondok: a írás nem
szeretése; rettegés és stressz; rendezetlen külalak; gerincproblémák, látási zavarok a
helytelen testtartás miatt stb. Ha időben odafigyelünk, és tájékozódunk a balkezesek
írástechnikájáról elkerülhetjük a sokszor rejtetten fellépő problémákat. Rejtettek a
problémák, tehát a tanítók nem gondolják, hogy a balkezesség okozta azokat.
Sokszor tényleg nem csak a balkezesség a fő és a legnagyobb gond – tanulási
zavarok, szellemi lemaradás stb. – de ez is egy jelenség, amit orvosolni kell,
különben tudattalanul megmarad, és elfeledkeznek róla. Ha kipróbálják a
pedagógusok a megfelelő megoldási lehetőségeket, akkor a nehézségeknek egy
területét orvosolnák.
53
A megfigyeléseken, interjúkon szerzett tapasztalatainak összegzése:

- Mind a három módszernek meg vannak azon sajátosságai, ötletei, amelyek
segítségére lehetnének a balkezes tanulóknak.
- A pedagógusok többnyire jó szándékúak, tapasztaltak, szükség esetén segítik a
tanulókat. A balkezesek problémáit azonban nem ismerik fel, a bal kezesek sajátos
írástechnikája terén nem tapasztaltam kellő tájékozottságot. A tanulók pedig igenis
jeleznek nehézségeikről, de ahhoz, hogy ezt felismerjük, ismernünk kell
küzdelmeiket.
- A bal kezes tanulók legjellemzőbb sajátossága a jobb kezeseket tükröző laptartás.
Nehézséget okoz nekik a passzív és az aktív kéz közeledése írás közben (a jobb
kezeseknél ez távolodik).
54
III. A differenciált írástanítás megvalósítása
Dolgozatom fő hipotézise, miszerint a balkezes gyermekek differenciált

írásoktatása nélkülözhetetlen megvalósult. A bal és jobbkezes írástechnika
különbségét szakirodalmi ismeretekkel megalapoztam, saját kutatásaimmal pedig
statisztikailag, és személyes tapasztalatokkal szerettem volna hangsúlyozni a
differenciálás szükségét: a laptartásnál például a leggyakoribb hiba a jobbkezesek
tükrözése volt, amely tipikusan azoknál fordul elő, akiket nem tanítottak meg a
balkezes írásra. A balkezeseknek több mint a fele helytelenül fogja a ceruzát, ez
vezethet az esetleges fáradékonysághoz, ahhoz, hogy az írás nem megy
gördülékenyen, ezért nem a legkedveltebb tevékenység. A következőkben
kutatásom eredményeire támaszkodva szeretném összegezni a pedagógusok
feladatait.
A tanító első osztályban már rögtön a legelső naptól kezdve tartsa számon a
balkezes tanulókat. Ne akarjuk átszoktatni őket, még véletlenül sem! Az írástanítás
megkezdése előtt gyakoroljuk az irányokat! Ez jobbkezesek esetén is érvényes, de
azért fontos rögzíteni, hogy a balkezes gyermek se zavarodjon össze. Tudnia kell,
melyik a bal és a jobb. Ez az írástanítás alapja. Így elkerülhető az esetleges tükörírás
is a későbbiekben. Lehetséges gyakorlatok: mondókák, énekek, irányok gyakorlása
képek segítségével (lépj egyet jobbra, egyet balra stb.). Itt emelném ki Meixner
Ildikó Diszlexia prevenció módszerének egyik jellemzőjét: baloldal a szív, jobb
oldal a bemutatkozó kéz. Ezáltal minden tanuló megjegyzi az irányokat, nem az
eltérő írókézhez kötik azt. A balkezesek lehetőleg egymás mellett üljenek, páratlan
szám esetén is egy kupacban legyenek. Ha szem előtt vannak, az még jobb, de
tudom, hogy ezt nem könnyű megoldani: inkább a szemüveges, a gyenge képességű
tanulónak tartogassuk az első padot! A jobb kezes padtárs a balkezes tanuló jobb
oldalán üljön. Azért hívom fel erre a figyelmet – habár természetesnek véltem a
helyes ülésrend kialakítását –, mert felméréseim, megfigyeléseim bizonyítják, hogy
sok helyen még ezt az alapvető szempontot sem veszik figyelembe. Biztosítsunk
megfelelő fényviszonyokat, a tanuló egyáltalán ne árnyékolja írását: ha a
természetes fény az erősebb, rendezzük át a padokat, neonvilágítás esetén, pedig
55
figyeljük meg a lámpát, melyik oldalra esik! Az írás előkészítésekor szoktassuk rá a

gyerekeket a megfelelő testtartásra, ceruzafogásra, laptartásra. Balkezesek esetében
javasolnám a puhább hegyű ceruzát, mert kevésbé vési fel a papírt, jobban halad a
felületen, mint a keményebb. Hátránya, hogy jobban el lehet maszatolni, de a
megfelelő írástechnikával ez kiküszöbölhető. A balkezeseknek külön tanítsuk meg a
nekik megfelelő technikát: enyhén balra döntheti a füzetet, a ceruzát három ujjal
fogja, lazán és ne a ceruza legvégénél, hanem feljebb! Az ujjak pedig mindig
maradjanak az írás szintje alatt. A hibás tartásokat azonnal korrigáljuk! Csakis a
megfelelő írástechnika megtanításával párhuzamosan jöhetnek szóba a balkezeseket
segítő eszközök. A görbített hegyű golyóstoll megelőzi a papír lehetséges felvésését,
az ún. ergonomikus golyóstoll gumírozott rétege, pedig kifejezetten a balkézhez
idomul, segíti a helyes íróeszköztartást. Speciálisan felülről összetűzött füzetek
használatát is kezdeményezném. A balkezes tanulók akár a tanórán, akár
korrepetálás keretében olyan gyakorlófüzetben gyakorolják az írást, ahol a mintát
adó betű a füzet jobb oldalán található! A tanítók a betűk előírásánál is figyelhetnek
erre: ők maguk is a füzet jobb oldalára írják elő a másolandó betűt! Természetesen
kellően hangsúlyozzuk ki, hogy ilyenkor is balról jobbra haladva kell írni. Viszont
fontosnak tartom az írástakarás megelőzését, mert felmérésemből látható, hogy ez a
második leggyakrabban fellépő probléma. Helytelennek tartom viszont, ha a
pedagógus az eszközökkel helyettesíti kötelességét, tehát bármilyen technikát és
segédeszközt a megfelelő utasítás mellett alkalmazzunk!
A betűelemek és a betűk tanításakor a tanító a balkezeseknek külön mutassa
be bal kézzel a vonalvezetést, ha nem is a táblánál, legalább a levegőben. Írás során
is fogja meg a balkezes tanuló kezét, bal kézzel vezesse őt! Hallottam olyan
balkezes tanítókról, kérdőívemben is kaptam hasonló élményleírást, akik
megtanultak jobb kézzel írni, azért, hogy segíthessék a tanulókat. Miért ne lenne
elvárható ez egy jobbkezes tanítótól? Ha ez mégsem megoldható, vezesse szemből a
tanulót! Szükséges-e eltérő vonalvezetéssel tanítani a betűket? Könnyebb lehet-e
így írni? Felmerült ez a kérdés az egyik kérdőíves hozzászólásban. Komoly
változást jelentene ez az írástanításban, úgy vélem ennek a kérdésnek a
megválaszolása külön kutatást igényel, de mindenképpen fontos felvetésnek tartom.
56
Felmérésem alapján az írástempó nem a leggyakoribb probléma, ami a balkezeseket

érinti, de megfigyeléseim, olvasmányaim alapján, tudom, hogy létező nehézség.
Legyünk türelmesek velük, igyekezzünk megvárni őket. Ha mégis nagyon
lemaradnak, térjünk át együtt a következő feladatra és korrepetálás formájában
mindenképp biztosítsunk esélyt a gyakorlásra!
A készségfejlesztés szakaszában 1. osztályban még tartsuk a differenciálást!
A tanulók még könnyen elfelejthetik a helyes írástechnika alapjait. Folyamatosan
figyeljük őket, és a munka elkezdése előtt is hívjuk fel a figyelmet (bal és jobb
kezeseknek külön), mire kell figyelni!
Második osztályban ne csak a külalak alapján, hanem a megfelelő
írástechnika szerint kapjanak tollat a gyerekek! Ha jól végeztük feladatunkat,
természetesen a balkezes tanulók sem maszatolják majd el az írásukat.
Természetesen az első osztályban nem ér véget a differenciált írásoktatás.
Ahogy az írástanítás, a differenciálás is végig kíséri az alsó tagozatot. A
segítségnyújtás azonban fokozatosan csökken. Tehát a tanító kísérje figyelemmel a
tanulót (ellenőrizze, szükség esetén korrigálja az íróeszköz tartását, a füzet tartását,
testtartást stb.), továbbra is teremtse meg a megfelelő körülményeket, de már nem
szükséges külön foglalkozni vele.
57
Utószó
Dolgozatomban, mint leendő balkezes tanító a pedagógusoknak szerettem

volna segítséget nyújtani. Szükséges tisztában lennünk azokkal a tényezőkkel,
amelyek elengedhetetlenek a balkezes kisgyermekek írástanítása során: ezeket
szakirodalmi ismeretekkel összegeztem, kutatásaimmal, tapasztalataimmal pedig
nemcsak alátámasztottam, hanem számos új ötlettel, észrevétellel gazdagítottam.
A balkezes kisgyermekek differenciált írástanításának témája azonban
kimeríthetetlen. Számos olyan ötlet vetődött fel munkám során, amely külön
kutatást igényel, és nagyobb változásokat jelentene: érdemes-e eltérő
vonalvezetéssel tanítani a betűket a balkezes tanulóknak? Könnyítheti-e mindez az
írástevékenységüket? Milyen további eszközöket lehet kidolgozni, hogy
megsegítsük őket? Jobbról balra író kultúrákban milyen nehézségeik vannak a jobb
kezeseknek, kapnak-e segítséget? Hogyan lehet segíteni a balkezes tanítókat?
Elkövetkező éveimben, mint tanítónő célul tűztem ki a balkezesek
írástanításának további és mélyebb kutatását. Szeretnék kidolgozni egy olyan
írástanítási módszert, amely összegzi ezen tanulók igényeit, szükségeit, és nemcsak
az alsó tagozat évei alatt, hanem a későbbi életük során is meghatározó lenne
számukra.
Ezúton szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek, dr. Gasparicsné dr.
Kovács Erzsébetnek szakmai segítségéért, tanácsaiért. Szeretném megköszönni
segítségét Szántai Tamásnak, a www.balkezes.hu weboldal üzemeltetőjének, aki
hírlevélben tette közzé kérdőívemet. Köszönöm családtagjaimnak az informatikai
tanácsokat, ami alapján meg tudtam szerkeszteni a kérdőívet. Továbbá köszönettel
tartozom a kérdőíves válaszadóknak és azon pedagógusoknak, akik
közreműködésükkel segítették kutatásomat.
58
Szakirodalmi jegyzék
Könyvek
1. Adamikné Jászó Anna - Kálmánné Bors Irén - Kernya Róza - H. Tóth István
(2001): Az anyanyelvi nevelés módszerei - Általános Iskola 1-4. osztály. Kaposvári
Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karának kiadója, Kaposvár, 383 o.
2. Adamikné Jászó Anna (2002): Anyanyelvi nevelés az ábécétől az
érettségiig. Trezor Kiadó, Budapest, 329 o.
3. ATKINSON, Rita L.- Richard C. Atkinson – Edward E. Smith- Daryl J. Bem
(1997): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 48-57. o
4. BERTRAND, Pierre-Michael (2000)(ford. Domokos Katalin 2005-ben):
Balkezesnek lenni bűn vagy erény? Athenaeum, Budapest, 197 o.
5. COLE, Michael (2006) (ford. Kéri Rita et al.): Fejlődéslélektan. Osiris
Kiadó, Budapest, 805 o.
6. Donáth Tibor (1995): Anatómiai atlasz. Medicina Könykiadó Rt, Budapest,
140-144.o.
7. EDWARDS, Betty (2008): Jobb agyféltekés rajzolás. Bioenergetic Kiadó,
Budapest, 276 o.
8. Gabosné Balogh Judit (2003): Jobb és balkezes betű és szám gyakorlófüzet,
első osztályosok részére. Zagora 2000. Kft., Budapest, 84 o.
9. Hámori József (2001): Az emberi agy aszimmetriái. Natura delectans,
Budapest, 140 o.
10. Majorossy Judit (1992): Együtt az első osztályba. Trivium Kiadó, Budapest,
75-76. o.
11. Mészáros István- Németh András-Pukánszky Béla(2001): Bevezetés a
pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest, 479 o.
12. Meixner Ildikó (2000): A dyslexia prevenció, reedukáció módszere. Eötvös
Lóránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar,
Budapest. 63 o.
59
13. PAUL, Diane (2006) (ford.: Puszta Dóra): Balkezesek kézikönyve.

Maecenas, Budapest, 335 o.
14. Varjasi Bernadett (1998): A balkezes gyermek írása: oktatási segédanyag.
Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, Kaposvár, 74 o.
15. ZUCKRIGL, Alfred (1998): A mi gyerekünk: Balkezes gyerekek. Akkord,
Budapest, 88 o.
Folyóiratok
16.Ackermanné Kelő Kamilla (2007): Balkezes gyermekek az iskolában. Studia
Caroliensia 8. évf. 3. sz. 107-116. o.
17. Barna Beatrix (2000): Balkezesség. Gyógypedagógiai szemle. 28. évf. 3. sz.
201-202. o.
18. Klaniczay Sára (2000): Lateralitás-problémák gyógypedagógiai és pszichológiai
megközelítése. Gyógypedagógiai szemle. 28. évf. 3. 192-198.
19. Majoros Mária (1993): A balkezes gyermek. Iskolakultúra. 3. évf. 3-4. sz. 15-
19.o.
Szakdolgozatok:
20. Kis Erzsébet (2006): A balkezes gyerekek problémái. Kecskeméti Főiskola,
Tanítóképző Főiskolai Kar, Kecskemét, 53 o.
21. Szőke Csilla (2005): A balkezes írásmódok vizsgálata, összehasonlítása.
Grafológiai Intézet, Budapest, 40 o.
Internetes források
25. Kecskés László: A balkezes írástechnikákról – előadásvázlat, A Balkezesek
Országos Egyesületének honlapja: http://www.balkezesek.hu/download.php?view.6
(2009.december 5.)
26. www.balkezes.hu
27. www.varazsbolt.hu
28. Az Országos Írásszakértő Intézet publikációi
60
28/1 Katona Ágnes: Lateralitás, avagy a balkezes írásvizsgálatok szerepe és

jelentősége az igazságügyi írásvizsgálatokban
http://www.irasszak.hu/hu/popup_lateralitas_katona.php (2009. január 10.)
28/2 Kovács Beáta: Cikk a balkezességről
http://www.irasszak.hu/hu/publikaciok/balkezes/balkezes.php (2009. január 10.)
29. A Mozaik Oktatási Stúdió hivatalos honlapja:
http://www.mozaik.info.hu/Homepage/review/MS-1612R.HTM
(2009. december 26.)
30. Az Apáczai Tankönyvkiadó hivatalos honlapja:
www.apaczai.hu (2009. december 26.)
31. A tanulás kezdetei az óvodában: Balkezesség
http://ovoda.blogspot.com/2008/06/balkezessg.html (2008. január 22.)
32. Vendég a háznál: Beszélgetés a balkezességről dr.Balla Mária ortopéd-orvossal.
http://www.babanet.hu/vendegahaznal/vend020717.htm (2009. január 22.)
33. Gabosné Balogh Judit (2003): Jobb és balkezes betű és szám gyakorlófüzet, első
osztályosok részére. A tankönyv bemutatása.
http://www.libri.hu/hu/konyvek/tankonyvek_segedkonyvek/altalanos_iskolai_tanko
nyv/jobb_es_balkezes_betu_es_szam_gyakorlofuzet (2009. január 22.)
34. www.fotiwaldorf.hu (2009. február 5.)
35. A Nemzeti Tankönyvkiadó weboldala:
http://www.ntk.hu/web/guest/also/anyanyelv (2009. december 26.)
61
Ábrajegyzék
1. ábra: A két agyfélteke ( Atkinson és tsai, 1997, 50.o)........................................................5
2. ábra: A balkezesek helyes laptartása. (Kecskés László: A balkezes írástechnikákról).....18
3. ábra: A jobbkezesek tükrözése 4. ábra: Függőleges laptartás 5. ábra: A kéz
aláfordulása .....................................................................................19
6. ábra: Helyes, laza ceruzafogás. Kecskés László: A balkezes írástechnikákról...............20
7. ábra: a) Helytelen ceruzafogás, b) görcsös ceruzatartás c) horogtartás,..........................20
8. ábra: A jobb kézzel írók között többen vannak azok, akik legalább általában szeretnek
kézzel írni.............................................................................................................................31
9. ábra: Ha bal kézzel ír, milyen hibákra hívta fel a figyelmét a tanító, amikor írni tanult?34
10. ábra: Milyen problémákkal küzdött/ küzdöttél az írástanulás során? A leggyakoribb
probléma a tinta elmaszatolása (napjainkban természetesen ez a 2. osztályos készség
fejlesztő órákra tehető).........................................................................................................35
11. ábra: Milyen tevékenységekkel segítette önt a tanító? Az ülésrend kialakítása a
legközismertebb segítségnyújtás és ennél jóval kevesebben fordítanak figyelmet a
legalapvetőbbekre................................................................................................................37
12. ábra: A balkézzel írók többségének helytelen a ceruzafogása........................................38
13. ábra: A bal kézzel írók többségének helytelen a laptartása............................................39
14. ábra: Az eredmény csak látszólag pozitív......................................................................39
Táblázatjegyzék
1. táblázat.............................................................................................................................25
2. táblázat.............................................................................................................................25
3. táblázat.............................................................................................................................28
4. táblázat.............................................................................................................................29
5. táblázat.............................................................................................................................30
6. táblázat.............................................................................................................................32
7. táblázat.............................................................................................................................33
Mellékletjegyzék
1. Melléklet..........................................................................................................................63
2. Melléklet..........................................................................................................................64
3. Melléklet..........................................................................................................................64
4. Melléklet..........................................................................................................................64
5. Melléklet..........................................................................................................................64
6. Melléklet..........................................................................................................................64
7. Melléklet..........................................................................................................................64
8. Melléklet..........................................................................................................................64
MELLÉKLETEK
1. Melléklet: KÉRDŐÍVEK
Személyesen kitöltött kérdőívek
KÉRDŐÍV
Kedves Tanuló!
Közreműködő segítségedet szeretném kérni. Tanító szakos főiskolai hallgató vagyok és

szakdolgozatom elkészítéséhez nélkülözhetetlenek a te őszinte válaszaid. Témám a Balkezes gyermekek
differenciált írásoktatása. Emlékezz csak vissza első tanulóévedre, amikor írni tanultál! Milyen problémákkal
küzdöttek a balkezes osztálytársaid (vagy éppen te magad) és hogyan próbált a tanító néni segíteni?
Természetesen a válaszadás önkéntes, nem kötelező. A kérdések megválaszolásánál a zárójelben
szereplő útmutató szerint járj el!
Köszönöm segítőkész együttműködésedet!
Gláser Diána
Főiskolai hallgató
I. ÁLTALÁNOS ADATOK
1) Korod? _____ éves vagyok.

2) Nemed? (ikszeld be a megfelelő választ) fiú □ lány □
3) Melyik iskolába jársz? ___________________________________

4) Hányadik osztályba jársz? _______ osztályba járok.
5) Osztálylétszámod: ___ fő
6) Hány balkezes tanuló jár az osztályodba? ____fő
7) Hány balkezes tanuló járt körülbelül az osztályodba, amikor írni tanultál?
□ Nem járt az osztályunkba balkezes.

□ 1, maximum két tanuló volt balkezes.
□ 2-nél több tanuló balkezes volt, de kevesebb, mint az osztály negyede.
□ Az osztály negyede balkezes volt.
□ Több mint az osztály negyede, de kevesebb, mint az osztály fele volt balkezes.
□ Körülbelül osztály fele volt balkezes.
□ Több mint az osztály fele balkezes volt.
8) Ilyen módszerrel tanultam az írást (Ha nem jut eszedbe, kérdezd meg szüleidet, pedagógusodat! A
megfelelő válasz mellé tegyél X-et!)):
□ Esztergályosné Földesi Katalin (Apáczai kiadó)

□ Romankovics András (Írni tanulok)
□ Globális módszer (Maci ír)
□ Zsolnai József (NYIK)
□ Lovász Gabriella (Betűvásár, Gyermekvilág)
□ Tolnai Gyuláné
□ Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna, ABC-ház (Mozaik Oktatási Stúdió)
□ Nemzeti Tankönyvkiadó (Chászárné Simon Alice és Iván Józsefné: Fonomimikai ábécé)
□ Waldorf módszer
Egyéb módszer:
- Módszer neve VAGY könyv vagy munkafüzet címe, szerzője, kiadó:
_______________________________________________________________________
9)Eddigi legjobb és leggyengébb tanulmányi átlagod (ikszeld be a megfelelő számokhoz tartozó

négyzet(ek)et:
□ 4,5 fölött
□ 4,0 – 4,5 között
□ 3,6 – 4,0 között
□ 3,1 – 3,6 között
□ 2,6 – 3,1 között
□ 2,6 alatt
Van-e olyan tantárgy, ahol kiemelkedő teljesítményt nyújtasz (írd be az adott tárgy nevét)?
____________________
10) Balkezes vagy? (ikszeld be a megfelelő választ)

□ balkezes vagyok □ jobbkezes vagyok □ kétkezes vagyok
- Amennyiben kétkezes vagy, mely tevékenységeket végzel bal kézzel:
írás □ sport □ kézimunka □ étkezés □ egyik sem □
összes felsorolt tevékenységet □
egyéb bal kézzel végzett tevékenységek :
11) Bal kézzel írsz? Igen □ nem □

12) Tudod-e mit jelent az átszoktatás az írástanulás során? Igen nem
Átélted-e az átszoktatást? Igen nem
Ha átélted mennyire volt számodra terhelő? (Karikázd be a megfelelő válaszhoz tartozó számot!)
teljes mértékben általában igen részben gyakran nem egyáltalán nem

1 2 3 4 5
13) Milyen íróeszközökkel írsz szívesen? (Húzd alá a megfelelő válasz(oka)t!)

vékony hegyű golyóstoll, vastag hegyű golyóstoll, töltőtoll, puha hegyű ceruza, kemény hegyű ceruza,
Rotring, színes ceruza,
14) Szívesen írsz kézzel? (Húzd alá a megfelelő választ!)

igen nem
15) Milyen gyakran fáradsz el írás közben?
minden alkalommal gyakran esetenként gyakran nem egyáltalán nem

1 2 3 4 5
Másold le Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom c. versének részletét!

„Krikszkrakszokat, japán betűket írnék,
s egy kacskaringós, kedves madarat.
És akarok még sok másszínű tintát,
bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat”
_______________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________
__________________________________________________________________
___________________________________________
II. BAL KÉZZEL ÍRÓ TANULÓK TÖLTSÉK KI!
16) Ha bal kézzel írsz, milyen hibákra hívta fel a figyelmedet a tanító? (Húzd alá a megfelelő választ!)
Testtartás hibája ceruzafogás hibája külalak helyesírás írástempó
17) Ha bal kézzel írsz, milyen problémákkal küzdöttél az írástanítás során? (karikázd be a megfelelő választ!)
a) Tinta elmaszatolása
b) nem látod, mit írsz
c) Irányok problémája,
d) tükörírás (=jobb oldalról kezdtél írni, illetve a betűk tükörképét írtad le)
e) Bőrkeményedés kialakulása a helytelen ceruzafogás miatt
f) gyakori lemaradás órán
egyéb:__________________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________________
_______________________________________
18) Vedd a kezedbe a ceruzát, és figyeld meg hogyan tartod írás közben! A képen látható ábrák közül
melyikhez tudnád besorolni kéztartásodat, ceruzafogásodat? (karikázd be a megfelelő betűjelet!)
a) b) c)
d) e) Egyikhez sem
19) Most nézd meg magad előtt a papírt, amire írsz. Elfordítod-e amikor írsz, ha igen melyik irányba?
(Karikázd be a megfelelő kép sorszámát!)
a) b) c)
d) e)
20) Előre hajolsz-e írás közben? (Karikázd be a megfelelő válaszhoz tartozó számot!)

1 2 3 4 5
21) Mennyire érezted magad hátrányos helyzetben, lekezeltnek balkezesség okozta problémáid miatt?
(Karikázd be a megfelelő válaszhoz tartozó számot!)

1 2 3 4 5
22) Mennyire vagy elégedett a tanító szakmai felkészültségével? (Karikázd be a megfelelő válaszhoz tartozó
számot!)

1 2 3 4 5
23) Mennyire volt segítőkész a tanítód a balkezes tanulókkal? (Karikázd be a megfelelő válaszhoz tartozó
számot!)

1 2 3 4 5
24) A tanítói segítség minőségileg elfogadható volt? Karikázd be a megfelelő válaszhoz tartozó számot!)
1 2 3 4 5
25) Készségesen fogadta-e a tanító a tanulók segítségkérését? (Karikázd be a megfelelő válaszhoz tartozó
számot!)

1 2 3 4 5
26) Hatékony volt-e a tanító közreműködése az írástanulás megkönnyítése érdekében? (Karikázd be a

megfelelő válaszhoz tartozó számot!)

1 2 3 4 5
27) Milyen tevékenységekkel segített a tanító? (Ikszeld be a megfelelő válaszhoz tartozó négyzetet, több
válasz is lehetséges.)
Ülésrend □, Megfelelő fényviszonyok □, Helyes írástechnika megfelelő bemutatása □,
Hibajavítás □, Balkezeseket segítő eszközökkel □,
Jobbkezes tanító bal kézzel írt a táblára □
Egyéb tevékenységek (háromnál többet ne írjál):

_______________________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________________
___________________________________________________
28) Mit csináltál volna másképp a tanító helyében, annak érdekében, hogy a balkezes tanulók segítségére
legyél?
_______________________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________________
___________________________
29) Mit csináltál volna a tanítódhoz hasonlóan?

_______________________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________________
___________________________
30) Vannak-e észrevételeid a kérdőívvel kapcsolatban?

_______________________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________________
___________________________
31) Van-e bármi, amit fontosnak tartasz elmondani balkezességeddel kapcsolatban?

_______________________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________________
___________________________
Köszönöm, hogy időddel, és munkáddal támogattad kutatásom és dolgozatom eredményességét. További jó

tanulást kívánok!
AZ INTERNETEN KITÖLTÖTT KÉRDŐÍV (felnőtteknek szóló változat) - ILLUSZTRÁCIÓ
2. Melléklet
3. Melléklet
Tanulmányi átlag bal kezesek és jobb kézzel írók között
sorszám 15. kérdés 16. 17. 18. 26.

1. 153 161, 165 a c 261, 262, 263, 264
2. 154 nincs válasz a d 261 262 263,
3. nincs válasz 161 a b nincs válasz
4. 151, 153 161, 162 d e 261, 264
5. 155 161, 162, 164, c b 261, 262, 263, 264, 266
166
6. 152, 153 161 a a 261, 262, 263, 264
7. 152 161, 162 b b 263, 266
8. 153 162, 163, 166 c d 261, 262, 263, 264
9. nincs válasz 161, 162,165 a a 261, 264
10. 151 161, 162, 165 b e 261, 262
11. 156 161, 166 c b 261
12. 153 161 a e 263, 264
13. nincs válasz 161, 164 a b 261
14. nincs válasz nincs válasz a e 262, 263
15. nincs válasz 161 a e 261, 262
16. 154, 155 161, 163 a c 261, 262, 263, 264
17. 153 161 c b 264
18. 153 161 c b 261
4. Melléklet
A bal kézzel írók tapasztalatai/ Azoknak a válaszadóknak az elemzése, akik

feltételezhetően nem adtak őszinte választ
15.) Ha bal kézzel ír, milyen hibákra hívta fel a figyelmét a tanító, amikor írni tanult?
151: testtartás hibája (2), 152: ceruzafogás hibája (2), 153: külalak (7), 154: helyesírás (2),
155: írástempó (2), 156: egyéb hiba (1) nincs válasz: (5)
16.) Ha bal kézzel ír, milyen problémákkal küzdött az írástanítás során?

161: tinta elmaszatolása, 162: nem látta mit ír, 163: irányok problémája, 164: tükörírás,
165: bőrkeményedés kialakulása a helytelen ceruzafogás miatt, 166: gyakori lemaradás
órán, 167: egyéb
17. Vegye a kezébe a tollát, ceruzáját, és figyelje meg hogyan tartja írás közben!
a) helyes ceruzafogás
b) helytelen ceruzafogás
c) görcsös tartás
d) horogtartás
18. Most nézze meg maga előtt a papírt, amire ír! Elfordítja-e amikor ír, ha igen melyik
irányba?
a) helyes laptartás
b) jobbkezes tükrözése
c) kéz aláfordul csukló kifordul
d) függőleges laptartás
e) helyes laptartás
5. Melléklet
ÓRALÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYV I.
Tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom - írás

Előkészítő óra 1. osztályban
Dátum: 2008. szeptember

Tanítási módszer: Apáczai tankönyvkiadó módszere, szakirodalom: Gyöngybetűk
Osztály létszám: 27 fő, balkezesek száma: 5, 2 közülük hiányzott.
Megfigyelési szempont: Odafigyel-e a tanító a balkezes tanulók kéztartására,

füzettartására, testtartására. Megfelelő segítséget nyújt-e a tanulóknak? Van-e különbség a
jobb és balkezesek között?
Megfigyelés
- Az óra előtt a tanulók rajzolnak, majd mesét hallgatnak. Aki nem készült el a rajzával
mesehallgatás közben is folytathatja. A felolvasott mesét együtt megbeszélik röviden.
- Lehetővé vált számomra, hogy már az óra kezdete előtt figyeljem a tanulókat (hogyan
használják az íróeszközt, hogyan tartják a lapot stb.), hiszen a rajzolás az írással rokon
tevékenység. Észrevételeim: Minden balkezes jobbkezes mellett ül, de baloldalt ülnek a
balkezes tanulók. A természetes fény baloldalról érkezik, de a neonvilágítás föntről jön, így
a balkezesek sem árnyékolták munkájukat. A 3 bal kezes közül egyiknél sem tapasztaltam
horogtartást.
-Balkezes tanulók: B1, B2, B3.
-B1: nagyon előre hajol.
-B2: Elülteti a tanár, de a következő megnyilvánulása jelzi figyelmességét: „Az a hely is
bal oldali a bal kezednek.”
-B3: Nagyon előre és jobbra hajol.
-ÍRÁS ÓRA
AZ ÓRA MENETE MEGJEGYZÉS

- Elpakolás, szervezés. A osztály feláll és B2 tanulón fedeztem fel, hogy bal kézzel
reggeli imára készül vetett keresztet. A többiek jobb kézzel.
- Iránygyakorlás: Balkezet kinyújtani ablak Néha keverik a tanulók, de már jól tudják.
fele. Jobb kezet kinyújtani ajtó fele. Nem láttam különbséget a bal és a jobb
Leguggolni=lent, felállni=fent. kezesek között.
- Írás előkészítése: gyakorlatok lapon

postaironnal
1.) Össze kell kötni az adott állatot a Frontálisan dolgozik az osztály. A feladat
megfelelő étellel. lényege, hogy bal jobbra haladva egyenes
vonalat húzzanak a tanulók. Tanító felhívja a
tanulók figyelmét arra, hogy helyesen
fogják a ceruzát és ne könnyítsék a munkát
hibás tartással. Körbe jár, figyel a helyes
kéztartásra. Ugyanúgy segít mindenkinek,
akinek szükséges.
2.)
Feladat: Az alagút két fala között vezetni a Ezt a feladatot egyéni munka formájában
ceruzát, úgy, hogy ne ütközzünk az alagút oldották meg a tanulók.
falával. -Segítségnyújtás a feladatvégzés közben:
„Ne válts színt menet közben!” „Lejjebb a
kezet! (Jobb kezesnek mondta a
pedagógus.)”
A feladat megoldását ellenőrzés követte. A

tanító körbe sétált, és megnézte, ki az, aki
ütközött, és ki az aki nem ütközött az
alagúttal.
-Ujjgyakorlat: Feladat: Hüvelkyujj A feladatvégzés előtt rászólt egy tanulóra,

összeérintése a különböző ujjakkal hogy ne könyököljön.
egyenként ugyanazon a kézen.
-Ferde vonalak gyakorlása.
Feladat: Átírni a kapun található ferde -A balkezesek kevésbé izeg-mozognak,

vonalakat. jobban odafigyelnek a munka végzés előtti
Segítő kérédések a feladatvégzés előtt: intstrukciókra.
Kapu melyik oldalán, honnan hová
haladnak a vonalak? -Munkavégzés egyéni munkaformában. A
tanító eközben járkál és segít a tanulóknak:
B1-nek: „Lejjebb fogd a ceruzádat!”
„Egyenesen ülünk a széken.” „És te
megdöntheted a lapot.”
Jobb kezesnek: „Te viszont ne döntsd meg.”
Tehát figyelt arra a pedagógus, hogy a bal és
jobb kezes tanulók ne utánozzák egymást.
„Határozottabban:”
-Kapu jobb oldala: Honnan hova haladunk? -A segítségnyújtás diszkrét és egyéni, nem
Balról jobbra, fentről le. frontális, tehát az adott tanuló, nem érzi
magát emiatt rosszul.
-Segítségnyújtás jobbkezesnek: 3 ujjal fogni
a ceruzát és kisujjal megtámasztani.
-Gyöngybetűk c. munkáltató könyv:
Házi feladat ellenőrzése:
Milyen vonalakat húztatok?
Fentről le álló egyenest, balról
jobbra fekvő egyenest.
- Vékony postairon a kézben. Figyelni: B1:

Kutyaházon hol van a ferde egyenes? (A
tetején.) Jobb oldalra dönti a
Honnan hova halad az egyenes? Balról füzetet.
jobbra, lentről fel, fentről le. Feladat: Átírni
a kutyaházat, de a ceruzát nem szabad
felemelni.
-A kutyaház rajzolása együtt levegőben: Az
írós kezedet emeld fel! Egyre
aprólékosabban dolgoznak a levegőben:
először a könyököt kellett megfogni, utána a
csuklót.
Megbeszélik az irányokat. Feladat végzés,
ellenőrzés.
-Feladat: Létra átrajzolása. Segítségnyújtás: „Szabad kezünk fenn van.”

Feladatvégzés előtt B1-nek: „Ülj egyenesen.” „Határozottan.”
megbeszélik az irányokat. -A bal kezesek lasabban haladnak, de nem
Feladat végzés. sokkal.
-Házi feladat adása.

.
ÓRALÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYV II.

Betűtanítás 1. osztályban
Dátum: 2008. november 20.

Osztály létszám: 27 fő, balkezesek száma: 5 fő.

AZ ÓRA MENETE MEGJEGYZÉS
Jelentés, köszöntés.
Előzetes ismeretek felelevenítése:
„Megtanultuk olvasni a t betűt.” „Milyen
betűelemekből áll?” (Nagy horog, fekvő
egyenes)
Az írott t betű bemutatása.
- Hívókép a táblán: Milyen hasonlósága és
különbsége van a kis és nagy nyomtatott t
betűnek és az írott t betűnek?
- Felírja az írott t betűt az négyzethálóba.
„Jobb felső sarokból indítom.”
„A horogvonalat honnan indítom? Mikor
lesz szép?” (Bátran.) („Icipicit a vonal
felett.”
„ Nem éri át a négyzetet.”)
A t betű vázolása a levegőben.

- Semmi utasítás nem hangzott el arra
- Felállnak. nézve, hogy a tanulók az író kezüket vegyék
- „Honnan indul?” (fentről le) „Álló elő.
egyenes fentről le, horogvonal, felemeli a
kezet.”
- Vázolás karral kétszer, könyök
megfogásával, csukló megfogásával.
A t betű írása „ Egyenes háttal ülsz, magad alá húzod s

- Vázoló: „ A második segédvonaltól széket.”
indulunk.” „Feladat: többször átírni.” -A tanító körbe jár, és mindenki kap
Egyéni munka. segítséget.
„A horogvonalnál ne emeld fel a kezed!”
-A balkezes tanulónak felhívta a figyelmét
arra, hogy nézze meg a padtársa munkáját,
mennyire egyenletesebb. Ez jó pedagógiai
módszer ez esetben, de emiatt, ha előzőleg
nem tanították meg a balkezes diákot
balkezesen írni, megszokja a tanuló, hogy a
padtársát utánozza. Hosszú távon
előfordulhat a jobbkezes padtárs
laptartásának az utánzása is. Tehát jó
szembesíteni a tanulót a szép munkával, de
vigyázni kell arra, hogy a neki helytelen
jobbkezes laptartást ne sajátítsa el emiatt.
- Gyöngybetűk c. munkafüzet
- Vékony postaironnal dolgoznak. A feladat
előtt négyzethálón ábrázolt t betű
megfigyelése: hol hajlik át a horogvonal?
Mi történik, ha előbb kanyarodunk el?
egyéni munka: az írott t betű átírása. - Segítségnyújtás a jobbkezes tanulónak: 1.
Nagyobb ceruzával dolgozzon, csuklóval
támasszon alá. 2. „Elkapkodtad.” 3.”Nem
emeled fel a kezed!”
- Segítségnyújtás balkezes tanulónak:
„Döntsd meg a ceruzát, hogy lássuk, mit
írunk.” Megfogja a kezét és együtt írnak.
- Táblán kiemeli az alsó horogvonalat
tartalmazó négyzetet, hogy erre különösen
figyeljenek a tanulók.
- Észrevételeim: az egyik balkezes tanuló
nagyon előre hajol és állandóan a jobb
kezébe veszi a ceruzát, amikor nem ír.
- Ujjgyakorlatok
felállnak.
- Füzet, vonalrendszer.
„Hány emelet magas a kis betű?” (2 emelet) - Szól a balkezes tanulónak(1) a kéztartása
Együtt átírják. „Ujjnyi távolságra írjátok a miatt.
következőt!” Egy másik balkezes tanulónak(3) felhívja a
figyelmét, hogy az álló egyenesre figyeljen,
mert eldől. Ugyanilyen utasítást kap egy
jobbkezes tanuló is.
- Sokszor rá kell szólni egy balkezes(4)
tanulóra. Túl aktív, izeg-mozog. Írás közben
ő is segítséget kap: „Ne legyen túl közel!”
Elkapkodja a feladatot.
-A tanító a balkezes és jobbkezes tanulókat

is segíti, de kevésbé figyel a
Az írott hosszú tt betű összekapcsolása. különbözőségre.
„Hogyan kapcsoljuk össze?”
-Közösen megbeszélik a feladatot: a
horogvonaltól indul. -A balkezes (4) tanuló ad helyes választ
ennél a feladatrésznél kétszer is. Rá szól a
te, ti tanár, mert mindig bekiabálja a jó választ és
- Megnézik, mi a különbség az írott e, i, és a emiatt nem tudja meg, hogy más is jól
t betűvel összekapcsolt e, i között. válaszolna-e.
- Felírja a táblára a tanító és felhívja a
figyelmet, hogy az e legyen kövér, ne olyan
legyen, mint egy törpe l.
- Sort írnak a te, ti szavakkal. - Sok jobbkezes elfárad, a balkezesek
lassabban, de kitartóbban, odafigyelve
tó dolgoznak.
-A levegőben vázolják ülve, majd ezzel is
sort írnak a tanulók. Megfigyelésem:
A balkezes(2) tanuló jobbra dönti a füzetét.
Óra végi dicséret.
Nagyon odafigyelő, példamutató órát láttam, ahol éreztem, hogy nem csupán azért
figyelnek oda a balkezes tanulókra, mert jelen vagyok az órán. Abból, hogy a balkezes
tanuló már automatikusan jobbra dönti a füzetét, egy folyamat szemtanúja lehettem, amely
szeptembertől novemberig tartott. Segítséget mindenki kapott, függetlenül a kezességtől.
ÓRALÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYV III.

Készségfejlesztés 1. osztályban
Dátum: 2007. április 25.

Osztály létszám: 16 fő, balkezesek száma: 2 fő.

ÓRA MENETE MEGJEGYZÉS
- Amíg befejezik a tízórait a tanulók, a

tanítónő Don Bosco életéről olvas egy
történetet.
-A tanulók elpakolják a tízórait, rendet
raknak.
„Rend legyen írás órán.”
- Megbeszélik a történetet: Don Bosco

édesanyja otthagyta szülőhelyét és idegenbe
ment, hogy közelebb legyen felnőtt, pap
fiához. Don Bosco beteg volt. 
véleménynyilvánítás irányított kérdések
alapján, beszélgetés az áldozathozásról.
„Úgy kell viselkednünk, hogy a
viselkedésünkkel mondjunk köszönetet
szüleinknek. Szép legyen a munkánk írás - Tetszett, hogy szép történetet olvasott a
órán.” tanító a tanulóknak, de erőltetettnek éreztem
a írás órához való összekapcsolást.
Mf. 36. oldal - Megfigyelésem: a balkezes tanuló elöl ül,

jól viselkedik, sokat jelentkezik.
Feladat: Mit látsz? (írott ká, nagy
nyomtatott ká, kis nyomtatott ká, nagy
nyomtatott ká) Frontális munka.
- Elmondják melyik betű melyik tag a
betűcsaládban: nagy nyomtatott: apa, kis
nyomtatott: fiú, nagy írott: anya, kis írott:
kislány.
„Milyen betűelemekből áll a nagy írott K
betű?” (nagy írott I)
- Levegőbe írják a nagy írott I betűt.
- Felírja a táblára a nagy írott K betűt.
Megmutatja a hibákat
- Felállnak és levegőbe írnak.
- Munkafüzetben átírják a nagy írott K Segítségnyújtás mindenkinek: A tanító

betűt. körbesétál, segít. „Egyenes a hátad, szépen
csináld!” Segítségnyújtás annak, akinek
nem megy.
-A balkezes tanuló(1) hátrafordul,
elterelődik a figyelme, de csendes, jól
viselkedik.
-A balkezes(2) tanulónak: „nem látod mit
írsz, mert bal kezes vagy.” Ezt a mondatot
egy kicsit erőletettnek éreztem. Nem kell
ennyire a tanulónak a tudtára adni ezt a
tényt. Nem is tudom elképzelni, hogy ezt
minden órán elmondja a tanár a tanulónak,
sőt inkább úgy éreztem, hogy csak a
jelenlétem miatt hangsúlyozta ki.
- Lazító mozdulatok végzése írás közben. - A balkezes(1) tanuló jobb oldalt ül. ( Óra
végén, amikor rákérdeztem, a tanárnő
- Sort írnak nagy írott K betűvel. meglepődött, nem is tudta, hogy ez a tanuló
is balkezes!)
- Segítségnyújtás a táblánál: Nagy írott K és
nagy írott L betűk összehasonlítása.
- A balkezes tanuló(1) segítséget kér.

- Táblán az alábbi nevek: Kati, Károly. Ugyanúgy bánik vele a tanító, mint a
„Ki tud még ilyen nevet?” (Kamilla) többiekkel. Ez természetesen pozitívum, de
Feladat: Sort írnak ezekkel a nevekkel. nem tapasztaltam külön balkezes
írástechnikai segítségnyújtást.
-A balkezes(1) tanulónak nincs mind a két

keze az asztalon, de jobbkezesnél is van
ilyen. A tanuló túloldalról nézi, amit ír,
odahajol. Túlzott odahajolást jobbkezes
tanulóknál is tapasztaltam, de hogy nem
látja, amit ír, kifejezetten balkezes
- Feladatlap: mondat kezdő betűje: probléma.
megkeresni a K betűvel kezdődő mondatot.
-A balkezes tanuló(2) bal oldalt ül, szépen
A mondat felolvasása. frontális munka. dolgozik, igyekszik. Mindkét tanuló
igyekszik, és fegyelmezett.
- Átírják a mondatot. „ A mondat nagy
betűvel kezdődik, pont van a végén.”
-A balkezes(1) tanuló jobb kézzel
jelentkezik, a balkezes tanuló(2) bal kézzel.
Feladat a táblán: Összekötni a
tagmondatokat. Frontális munka.
- A tanító ügyel a rendre, fegyelmez.
A hal úszik a vályúnál.
A tehén iszik az osztályban.
A bányász dolgozik a folyóban.
A mama mosolyog a bányában.
A lányok tanulnak a fényképen. - A balkezes tanuló (2) még az előző
feladattal dolgozik, majd bekapcsolódik a
- Összeszedik a feladatlapokat. frontális munkába. A tanulók a táblánál
kötik össze a mondatokat. A balkezes tanuló
(2) lassabban köti össze a mondatokat és
jobbról balra haladva.
- A balkezes tanuló(1) hátrányos helyzetű.

Úgy érzem ezen az órán kevés figyelmet szenteltek a bal kezes tanulókra. A tanító
mindenkit segített, de a balkezes írástechnika megtanítása elmaradt. A tanulók munkája
alapján sem látom, hogy az első félévben elhangzott volna, hogy a balkezes tanulóknak
milyen technikával kell írniuk.
6. Melléklet
FELSŐ TAGZATOS TANULÓK ÍRÁSKÉPEI (részlet)
A személyesen kitöltött kérdőív utolsó feladata:

„Másold le Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom c. versének részletét!”
„Krikszkrakszokat, japán betűket írnék,
s egy kacskaringós, kedves madarat.
És akarok még sok másszínű tintát,
bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat”
6. osztályos bal kézzel író fiú.
6. osztályos bal kézzel író fiú írása.

7. osztályos bal kézzel író fiú
7. osztályos jobb kézzel író fiú

7. osztályos jobb kézzel író lány

7. Melléklet
AZ INTERJÚ VÁZLATA
Tanítási módszer
A program sajátosságai, amely alapján írni tanít, miképpen könnyítik a balkezes
tanulók munkáját, íráskészségüknek kialakulását? Mely sajátosságuk jelenthet
előnyt a balkezesek számára?
Az osztályra vonatkozó kérdések:

Hányadik osztályban tanít?
Hány balkezes tanuló jár az Ön osztályába?
Osztály szinten mennyi idő kellett ahhoz, amíg kialakult a tanulók biztos
íráskészsége?
Van-e, voltak e súlyosan lemaradó tanulók, volt e közöttük balkezes?
Zavarják-e egymást, ha akaratlanul is óra alatt a padtárs jobb és balkezes tanulók, ha
igen, akkor miben nyilvánul meg mindez?
Van e különbség a bal és jobb kezes tanulók személyisége, kudarctűrő képessége
között?
A balkezes tanulókra vonatkozó kérdések:
Milyen a balkezes tanulók írásképe?
Milyen balkezes tanulókat érintő nehézségekkel találkozott az írástanítás során?
A balkezes tanulók szülei segítségükre vannak e otthon, foglalkoznak/foglalkoztak e
velük az írástanulás megkönnyítése érdekében?
A pedagógus eddigi élményei, a differenciálásról alkotott benyomásai:

Milyen bevált módszereket ismer a balkezes tanulók írástanításának megkönnyítése
érdekében?
Ismer-e olyan módszereket, melyekkel nem ért, olyanokat, amelyek nem igazán
váltak be?
Alkalmazza/ alkalmazta e a bal és jobbkezesek differenciált írásoktatását?
Ha igen, milyen tapasztalatai voltak erről?
Ha nem, miért nem alkalmazta a differenciált írásoktatást?
8. Melléklet
A TANULÓKON MEGFIGYELT TARTÁSOK
2. osztályos tanuló. Jellemzően jobbra és előre hajol. Laptartásával a jobbkezes társait tükrözi.
2. osztályos tanuló. Megfigyelhető enyhe horogtartás. Laptartására itt is a jobbkezesek tükrözése mondható
el, de még rosszabb, hogy jobb kezével a teljes füzetoldalt eltakarja. Kezein a koncentrálás nyomai láthatóak.
2. osztályos tanuló. Jobb kezesek tükrözésével ír. A ceruzát helyesen tartja, de látható,hogy bal kezével
teljesen eltakarja írását.
2. osztályos tanuló
Jobb kezeseknél is megfigyelhetőek még a koncentrálás jelei: görcsös ceruzatartás, előre hajolás.
Valószínűleg ez a tollal való írás kezdeteire jellemző.
2. osztályos tanuló horogtartással ír. Ellenkező irányban dönti meg a füzetét.

A ceruzát helyesen tartja, a füzetet viszont nem dönti meg. Bal kezével görcsösöen fogja az íróeszközt, jobb
kezének ujjain is a koncentrálás jelei láthatóak.
Jobbról előre hajol. A füzetét enyhén rossz irányba dönti. A ceruzát görcsösen tartja, marokba fogja. Jobb
kezét nem vízszintesen, hanem függőlegesen tartja.
Görcsösen tartja a ceruzát. Jobb kezét túl közel helyezi az író kezéhez.
Ilyenkor még a jobb kezes tanulók is koncentrálnak: előrehajol, szorítja a ceruzát. Az előző képekkel
ellentétben azonban itt nem zavaró a nem író kéz.
1. osztályos jobb kezes tanuló helyes írástechnikával ír.

A Balkezes Kisgy Diff R Soktat Sa

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Balkezes Kisgy Diff R Soktat Sa

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Minden jog fenntartva, a szerző megjelölése vagy hozzájárulása nélkül nem lehet részleteket idézni a műből.

Szerző: Gláser Diána

Apor Vilmos Katolikus Főiskola

A balkezes kisgyermekek differenciált

2.1.1 Az írástanítás speciális feladatai Kernya Róza (szerk.): Az anyanyelvi

2.1.2. Az írástanítás szakaszai...........................................................................10

2.1.3. Írástanítás a különböző olvasástanítási módszerekkel.............................11

2.2. A balkezes gyermekek differenciált írásoktatása...........................................17

2.2.1. A balkezesek írástevékenysége...............................................................17

2.2.2. A vizsgálati anyag bemutatása: a vizsgálat célja és lebonyolítása...........22

2.2.3. A kérdőíves kutatás elemzése..................................................................24

2.2.4 A megfigyeléses kutatás elemzése............................................................46

III. A differenciált írástanítás megvalósítása............................................................55

Balkezesnek lenni: A régi történelmi időkben egyet jelentett a

Dolgozatom első fejezetében a balkezességet és annak kialakulását, mint

I. A balkezesség biológiai és pszichológiai alapjai

„A bal és jobbkezesség oka az agyműködés bonyolult mechanizmusaiban

1. ábra: A két agyfélteke ( Atkinson és tsai, 1997, 50.o)

A két agyfélteke nem egyforma szinten fejlődik, az egyik mindig fejlettebb,

megbetegedésnél előfordulhat szerzett balkezesség.” 13 Ez tudományosan kutatott

II. A balkezes gyermekek írástanítása

2.1. Az írástanításról általánosságban

Ahhoz, hogy a balkezes gyermekek írástanításáról szólhassak feltétlenül

2.1.1 Az írástanítás speciális feladatai Kernya Róza (szerk.): Az anyanyelvi nevelés

helyes tartása alapfeltétel, amelyet tudatosítani kell. Az íróeszközök helytelen

4. Az írás gazdaságos használatára való szoktatás. Törekedjünk arra, hogy

2.1.2. Az írástanítás szakaszai

1. Az előkészítő szakasz feladatai

térérzékelés fejlesztése, a finommozgás előkészítése (tépéssel, kéztornákkal), a

2.1.3. Írástanítás a különböző olvasástanítási módszerekkel

Eddigi tapasztalataim szerint a legkedveltebb, legközismertebb

előprogrammal. Ugyancsak a már említett programokkal megegyező az írott

analizálás a programfal segítségével történik, a szintetikus tevékenység, az

Az említett írástanítási koncepciók legfontosabb közös vonása az olvasással

hogy megengedi a kéz felemelését a betűalakításkor, nem alkalmaz áthúzásos

A következőkben a sajátos céllal rendelkező olvasástanítási módszerek

Az előzőkben 1978-tól napjainkig létező legfontosabb olvasástanítási

kezüket, mint a többség. A 20. század első évtizedeiben a philadelphiai George M.

2.2. A balkezes gyermekek differenciált írásoktatása

2.2.1. A balkezesek írástevékenysége

jelent a differenciált írásoktatás. Úgy gondolták, hogy ártalmas a gyereket

2. ábra: A balkezesek helyes laptartása. (Kecskés László: A balkezes írástechnikákról)

Balkezesek esetében Kecskés László a következő helytelen laptartásokat

3. ábra: A jobbkezesek tükrözése 4. ábra: Függőleges laptartás 5. ábra: A kéz aláfordulása

A helyes laptartással szorosan összefügg a megfelelő kéztartás, ceruzafogás

6. ábra: Helyes, laza ceruzafogás. Kecskés László: A balkezes írástechnikákról

A balkezesek jellemző problémája még – Diane Paul felsorolása alapján - a

fektet a szerző, mint a korábbi munkafüzetek. 43 Számos, az írástechnikát

2.2.2. A vizsgálati anyag bemutatása: a vizsgálat célja és lebonyolítása

Kutatómunkám során végig a hitelességre, a hiteles adatgyűjtésre

felhívnám külön a figyelmet, hogy vizsgálatom nem irányul aránykutatásra a jobb

A megfigyeléseim, interjúim a leginkább elterjedt írástanítási módszer:

kapcsolatukat egymással, miközben különös hangsúlyt fektettem természetesen a

2.2.3. A kérdőíves kutatás elemzése

A kérdőív által tapasztalt eredményeket hozzávetőlegesen a tematikus

4. tömb: A bal kézzel írók jobb

Jobb kézzel ír Bal kézzel ír

Ahogy azt már korábban jeleztem, ez a kutatás nem alkalmas a jobb és

rajzolás és a késsel való vágás során használják bal kezüket. Én is hasonló

egyaránt a nyelv, irodalom, zene és a természettudomány, az utolsó négy helyen

1. Van-e különbség a kezesség és az érdeklődési területek között?

5. Képzőművészet (22) 5. Képzőművészet (16) 5. sport (14)

A gyermekek részére a szellemi tevékenység és az érdeklődési kör kutatására