Az anyag használata az elektrotechnikában:

Vezetők, szigetelők, félvezetők

ACÉL – nem vezetőként, hanem építőanyagként használják.

A vezetők szigetelése

A szigetelt vezeték szigetelőanyagául gumit, műanyagokat, textilt alkalmaznak.

A gumi jó szigetelő tulajdonsággal rendelkezik, hátránya, hogy hőre, fényre érzékeny.

A vezetőket többféle eljárással lehet szigetelni: szalagozással, szövéssel, gumiszigeteléssel,
tömlőzéssel.
A gumiszigetelésű vezeték 250-1000V feszültségre készül. A vezető anyaga réz vagy
alumínium. A gumiszigetelésű vezetékeket belső hálózatra alkalmas. Olyan helyeken, ahol
hajlékonynak kell lenni a vezetéknek, a vezetőket hajlékony rézszálakból készítik.

Védőcsövek

A védőcsövek védik a szigetelt vezetékeket a külső behatások ellen, lehetővé teszik a

vezetékcserét.
A műanyag védőcső-PVC vakolat alá, álmennyezetbe szerelve alkalmazzák, olyan helyeken,
ahol a hőmérséklet -5 +55 ´C határok közt változik. Szilárdságát a környezet befolyásolja.
Melegben meglágyul, hidegben keményedik. Lúgoknak, savaknak ellenáll, korrózióra nem
érzékeny.
Páncél védőcsövek-régen alkalmazták, költséges és fárasztó szerelése végett gyártását
megszüntették. Használata: hajógyártás, színpadtechnika, itt az alumínium páncélcsövet
használják.
Műanyag vezetékcsatorna-a védőcső szerepét tölti be, csökkenti a munkaigényes
műveleteket. Falon kívül jól alkalmazható, esztétikus. Anyaga kemény PVC, az anyag
rugalmas, aljból és fedélrészből áll.

KÁBELEK

Általános jellemzők: Kábeleknek nevezzük az egy vagy több szigetelt vezetőből álló,
levegő, nedvesség vagy más mechanikai sérülés ellen védő villamos vezetékeket.
Hátránya: költségesebb, mint az ugyanolyan energia átvitelére alkalmas
szabadvezetékeké, földalatti elhelyezésük és szerkezetük miatt a hibák megkeresése,
javítása nehéz.
Előnyei a szabadvezetékekkel szemben: élőlényekre veszélytelen, balesetet ritkán
okoznak. Mentesek az üzemzavarokat okozó külső behatásoktól (villámlás, vihar,
zúzmara).
Nem rontják a városképet, nagy kapacitásuk hozzájárul a fáziseltolódás javításához.
Kábelek szerkezete

Az erősáramú kábelek 3 fő szerkezeti részből áll: vezető, szigetelés, védőburkolat.

A kábelben a VEZETŐ a villamos áramot vezeti – egyhuzalos, sokhuzalos sodrott. Anyaga
réz, alumínium, bronz vagy acél és alumínium kombinációjából készült sodrat lehet. A
tömör vezető előnye-kevés helyet foglal el, hátránya-kevésbé hajlékony.
A SZIGETELÉS a vezető felületére felvitt anyag képezi. Feladata, hogy a kábel ereit
egymástól villamosan elszigetelje. - papír, szálasanyag, gumi, műanyag. A többerű kábelek
ereit sodrással egyesítik, az erek spirális alakban helyezkednek el. A vezető így hajlékony
lesz.
A BURKOLAT korrózió és külső behatások elleni védelem. Előállítható: bitumen, impregnált
papírszalag, kenderfonal, műanyag.
-a vezető anyaga: alumínium, réz
-a vezető felépítése: tömör, sodrott
-a szigetelő anyaga: telített papír, PVC
-burkolat

Vezetékes huzalozások készítése

A különböző erősáramú készülékek és berendezések belső huzalozását általában műanyag

szigetelésű huzalokkal végzik, ezenkívül lakkozott vagy gumi szigetelésű vezetéket is
használnak.
Az áramköröket különböző színű vezetékekkel jelölik:
főáramkör – fekete
működtető áramkör - zöld
logikai áramkör – sárga
A nem oldható kötést forrasztással készítjük, ezzel biztosítjuk a kisfeszültségű és
kisteljesítméyű áramkörök ellenállásértékének állandóságát.
A vezetékeket a berendezésekben beszerelhetjük:
-terített, kötegelt, cikk-cakk vagy x huzalozással, huzalozás vezetékcsatornákban.
A terített huzalozásnál a huzalokat a szerelőlapon vezetjük. A kötegelt szerelésnél egy-egy
kötegbe vannak összefogva a vezetékek, vasszalaggal vagy préspor kábelszorítóval
rögzítjük. A műanyag csatornás szerelést ott használjuk, ahol sok kereszteződés adódna a
különböző helyről érkező vezetékek között. A cikk-cakk huzalozást akkor alkalmazzák, ha a
készülékek a szerelőlap mellső oldalán vannak. A huzalokat különösebb rendezés nélkül, a
legrövidebb útvonalon vezetjük. Ez a huzalozás a leggyorsabb és legolcsóbb, az utólagos
vezeték bekötése egyszerűen megoldható.

AZ ELLENÁLLÁSOK JELLEMZŐI

Az ellenállás olyan szerkezet, alkatrész, amit az áramkörbe kapcsolva csökkenti ill.

korlátozza az áramerősséget. Műszeriparban, híradástechnikai iparban a leggyakrabban
alkalmazott.
A REZISZTENCIA (R) mértékegysége: V/A. A műszaki gyakorlatban V/A-t Ω-nak nevezik. Egy
Ω a rezisztenciája annak a vezetőnek, ami 1V feszültségre kapcsolva 1A áramot (I) bocsát
át.
Az ellenállások nedvesség hatására, ha kis mértékben is, de változtatják értéküket,
korrózió léphet fel a kisvezetőkön.

ELLENÁLLÁSOK GYÁRTÁSA

Tömör ellenállások: az áramvezető anyaga szén vagy grafitszemcse, melyet présporral

esetleg töltőanyaggal kevernek össze, majd a keveréket a szükséges formára préselik.
Rétegellenállások: vékony áramvezető réteget visznek fel a szigetelőanyagból készült
testre.
Kristályos szénréteg ellenállások: a legjobb minőségű ellenállások. A porcelán
hordozótestre magas hőmérsékleten, vákuumban szénhidrogénből kristályos szénréteget
csapatnak le.

KONDEZÁTOR:két szemben álló, egymástól szigetelővel elválasztott fémlap. A kondenzátor

jellemzője a tárolóképessége vagy kapacitása. Jele: C. A kapacitás mértékegysége az AS/V,
amit a gyakorlatban FARAD-nak F neveznek.
A kondenzátor kapacitását a szemben álló fegyverzetek felületének nagysága és a közöttük
lévő távolság, továbbá a szigetelőanyag tulajdonságai határozzák meg. A szigetelési
ellenállás a kondenzátor egyik leglényegesebb villamos jellemzője. A szigetelési ellenállás
egyenáramú ellenállása. A kondenzátor kisülésekor a bevezetett energia kis része hővé
alakul. A kondenzátor élettartama hosszú, ezen az órákban kifejezett időszakot értjük.

TARTÓOSZLOPOK
Vasbetonoszlopok – bármilyen igénybevételre és méretre lehet készíteni. Bizonyos
méreteken felül súlyuk nagy nehezen szállítható, ezért ezeket figyelembe véve 60kV a
vezeték feszültségének felső határa, ami betonoszlopra szerelhető. Előnyei:
nagyszilárdságú, hosszú élettartamú, villámcsapástól nem rongálódnak.
Acéloszlopok – nagyfeszültségű távvezetékeknél használják. Előnyei: időjárásnak jobban
ellenáll, tetszésszerinti hosszban előállítható, kis költséggel megerősíthető, sérülés esetén
helyben javítható. Hátránya: nagy üzemi és beruházási költség.

Vezetéktartó szerkezetek – A szigetelőket 2 csoportra osztjuk:belső- és szabadtéri

szigetelők. A belsőtéri szigetelők zárt térben, a légköri szennyeződéstől védett helyen
üzemelnek. A szabadtéri szigetelők ki vannak téve a légköri, szennyezési hatásoknak, ezért
villamos szilárdságuk nagyobb. A szabadvezetéki szigetelők feladata, a szabadban levő
csupasz vezetéknek a tartószerkezettől való elszigetelése. A szigetelőknek alkalmasnak kell
lennie a szigetelés mellett, a vezeték tartására és feszítésére. A szabadvezetékeken
alkalmazott szigetelők olyan szilárd szigetelőtesteket, amihez a vezetékeket hozzá vagy
ráerősítetjük és szigeteljük. Anyaga porcelán, műgyanta, üveggyanta. A legelterjedtebb a
porcelán szigetelők, tulajdonsága a jó szigetelőképesség, nagy villamos szilárdság, ellenáll
a hőnek, nedvességnek. Hátránya: törékenység.
KAPCSOLÓKÉSZÜLÉKEK

A SZAKASZOLÓ feladata, hogy az áramköröket árammentes körben nyissa, szakaszokra

bontsa vagy zárja. A szakaszolók rendeltetése 2 féle: a egyik az áram útjának előkészítése,
a másik az egyes vezetékszakaszok, készülékek vagy gépek feszültségmentesítése, ezen a
szakaszon karbantartási, javítási munkát veszélytelenül végezhetjük.
A TÚLTERHELÉSKAPCSOLÓ lehetővé teszi az üzemi vagy túlterhelésekből eredő, a névleges
áramnál nagyobb áram megszakítását, kikapcsolását.
A KONTRAKTOR olyan kapcsolókészülék, ami képes ellátni a terheléskapcsolókra
vonatkozó feladatokat, képesek óránként többszáz kapcsolás elvégzésére. Ide tartozik a
mágneskapcsoló. A mágneskapcsolók a villamos gépek, nagyobb teljesítményű fogyasztók
hálózatra kapcsolását végzik. Kisfeszültségű (550V alatti) áramkörben használatos.
A MEGSZAKÍTÓ feladata zárlati áramok kikapcsolása, megszakítása. A megszakítónak el
kell bírnia a zárlatra való rákapcsolást is.

KIOLDÓK ÉS RELÉK

A villamos kapcsolókészülékek zárszerkezeteinek kioldásához meghatározott erőre van

szükség, melyet a kapcsoló áramkörébe iktatott, erre a célra szolgáló készülék, közvetlenül
vagy közvetve fejt ki. A zárszerkezethez kioldásához szükséges erőt kifejtő készüléket
kioldónak nevezzük. A kioldókat működésbe hozó segédáramkört érintkezőik zárásával
vagy nyitásával relék végzik. A relék legfontosabb része a BEHÚZÓTEKERCS, ami egy
rögzített vasmagon van elhelyezve. Az átfogó áram hatására a tekercs magához ránt egy
elmozduló vasrészt, mellyel együtt mozognak a vele mechanikai kapcsolatban levő
érintkezők. Ezek szerkezetük szerint zárnak vagy nyitnak. Az elektromágneses relék
legfontosabb részei az ÉRINTKEZŐK. Helyzetük megváltoztatásával áramköröket nyitnak
vagy zárnak.

Tokozások szerkezeti megoldásai A kapcsolókészülékeket érintésvédelmi és

üzembiztonsági okokból tokozással kell ellátni. A tokozás anyaga szigetelőanyag,
acéllemez vagy öntöttvas, kisebb készülékekben alumínium.
Villamos érintkezők –a villamos készülékek egyik legfontosabb elemei. Villamos
érintkezőnek nevezzük azt a szerkezetet, amellyel 2 vagy több vezető között lehetővé válik
az áram vezetése vagy megszakítása.
Elektromágnesek A villamoskészülékek leggyakrabban használt mozgatóelemei, mivel egy
áramkör nyitásával vagy zárásával mechanikai munkát végeznek. Alkalmazásukkal
lehetővé válik az automatikus és távolról történő működtetés. Az egyszerűségük,
üzembiztonságuk, automatikus működésük miatt alkalmazási területük szélesedik.

MOTORVÉDŐK
A megszakítók külön csoportját alkotják a motorvédők. A motorvédők zöme a
mágneskapcsoló elvén működik.
A TÚLFESZÜLSTÉG ELLENI VÉDELEM

A villamos hálózatokban zárlat keletkezhet, ami nem a rossz szigeteléstől köszönhető. Oka,
hogy a hálózaton az előre számított üzemi feszültségeknél nagyobb feszültségek, un.
túlfeszültségek keletkeznek, ez vezet a zárlathoz.
A túlfeszültséget 2 csoportra osztjuk: -légköri és –kapcsolási vagy belső túlfeszültség.
LÉGKÖRI túlfeszültség: A villámcsapás a távvezeték szigeteléseiben okozhatnak kárt. Ennek
megelőzésére a szabadvezetéki oszlopok csúcsára védővezetéket szerelnek, mely
megakadályozza, hogy a fázisvezetőt villámcsapás érje. A védővezetők a fázisvezetőket
elektrosztatikusan árnyékolják, mert jól földeltek.
BELSŐ túlfeszültség:A hálózat valamelyik villamos jellemzőjének hirtelen megváltozásakor
léphetnek fel. A légköri túlfeszültség nagysága független az üzemi feszültségtől, a belső
túlfeszültség kapcsolatban van az üzemi feszültséggel, mert energiájukat a hálózatból
nyeri. A belső túlfeszültségek nagy része ellen a túlfeszültséglevezetők nem nyújtanak
védelmet, ezért a hálózatok szigetelését úgy kell méretezni, hogy a
túlfeszültséglevezetőkkel nem védhető belső túlfeszültséget kibírják.
VILLÁMVÉDELEM: Célja a villámcsapás káros behatásainak kivédése. A villám a felhő és
föld közötti hatalmas töltések kiegyenlítődése. A villámvédelem alapelve, hogy a
villámhárító a villám áramát káros hatás nélkül vezesse le a földbe.
Villámvédelem: felfogó, levezető, földelő.
-Felfogó: magához vonzza a villámot
-Levezető: összeköti a felfogót a földelővel
-Földelő: a villám részére kis szétterjedési ellenállást biztosít. A földelő lehet földbe
ágyazott lemez, cső, rúd, vasbeton lap.

TRANSZFORMÁTOR

A villamos gépekben különböző villamos- és mechanikai energiaátalakulási folyamatok

mennek végbe. A villamos gépek feladata az elektromos energia előállítása.
Gépek, amelyek feszültséget alakítanak át: TRANSZFORMÁTOR(állógépek),
GENERÁTOROK,MOTOROK(forgógépek).
TRANSZFORMÁTOR működése az elektrotechnikai törvényeken és jelenségeken alapul.
Alapja: zárt vasmag(vastest) és a rajta elhelyezett tekercsek elektromágneses kapcsolatán
alapszik. A transzformátor olyan villamos gép, ami a váltakozófeszültségű és áramú
villamos teljesítményt, más váltakozófeszültségű és áramú villamos teljesítménnyé alakít
át. A transzformátor segítségével a váltakozóáram feszültségét anélkül lehet változtatni,
hogy a frekvenciája változna. Felépítésük egyszerű, mozgó részük nincs, állandó kezelést és
felügyeletet nem igényel.
GENERÁTOR –mechanikai energiát vezetünk be a villamos forgógépbe. Az energia
átalakításához szükséges mágneses teret a pólusok biztosítják. A gép működéséhez midig
páros számú pólusokra van szükség. Az egyenáramú generátorok mechanikai energiából
egyenáramú villamos energiát állítanak elő.
A villamosgépek állórészei: lemezelt vastest, vastestet burkoló köpeny, támasztó tárcsák,
rögzítőelemek.
FÉLVEZETŐK

Az anyagok az elektronok áramlásával szemben tanusított viselkedésük szerint lehetnek:

-vezetők
-ellenállások
-szigetelők
-félvezetők

A vezetők és a szigetelők közötti lényeges különbség a vezetés módjában van. A vezetőben

a villamosság úgy terjed, hogy elektronok áramlanak a pozitív töltésű ionok között. Ha
valamelyik anyagban nincsenek szabad elektronok vagy más szabadon mozgó töltések, azt
szigetelőnek nevezzük. A félvezetők, ha tiszták, alig vezetik a villamosságot, tehát
szigetelők és vezetők. A gyakorlatban tiszta félvezetőnek tekinthető a Ge és Si kristály.

EGYENIRÁNYÍTÓK

Olyan szerkezetek, melyek a váltakozóáramot egyenárammá változtatják. Az egyenirányító

az áramot csak egy irányba ereszti át, a másik irányba zár. Ez egy olyan berendezés, amely
segítségével a hálózatban egyirányú áramot létesítünk.