Részlet Buteyko professzornak a moszkvai Állami Egyetemen 1972-ben elhangzott

előadásából

A légzésfokozó tényezőkről

1. Megfigyeltük, hogy a hőemelkedés, a túlhevülés fokozza a légzést, nem csak a kutyáknál, az

embernél is.
A túlhevülés szó szerint már a születésnél elkezdődik. Sok szülő légzőgyakorlatokat végeztet az
újszülöttel, ami a légzés mélyítését célozza. Az ember azt kezdi tudatosítani, hogy a "vegyél mély
lélegzetet" — parancs, amelynek végül aláveti magát. A gyermeknél az anyagcsere kétszer-
háromszor gyorsabb, mint a felnőttek esetében. Amikor egy felnőtt fázik, a gyerekek, főleg
a mozgékonyabbak, még teljesen jól érzik magukat. Mégis, a szülők rájuk adnak öt réteg ruhát,
a fejükre pedig sapkát húznak... A túlhevülés a légzés fokozódásához vezet, s a gyermek
megfázik. Nem a külső hideg miatt, hanem a saját hiperventillációja következtében, a mélylégzés
miatt. Ekkor még jobban kényeztetik, még jobban túltáplálják, amivel tulajdonképpen
a végletekig kínozzák... Jól ismert dolog, hogy a szegény családoknál, akik nincstelenségben
élnek, egy ruhájuk, cipőjük van a gyereknek és ahol mezítláb szaladgálnak a hóban —
mindannyian makkegészségek. Miért? Mert az, amit mi helyesnek tartunk — borzasztó káros! Az
előítéleteink tévesek és ártalmasak. A mélylégzéses betegek jól érzik magukat a hűvös
helyiségekben... Akadnak példák a hazai gyógyintézeteinkben arra, hogy az asztmás gyerekeket 2-
3 percre jeges vízben merítik, hogy elmúljon náluk az asztmaroham. Ez szörnyű stressz és sokk
a szervezet számára, de azután abbahagyják a didergést, és elmúlik az asztma!

2. A vízszintes testhelyzet, a fekvés erősíti a légzést.

Az asztmásoknál, a magas vérnyomásban és a sztenokardiában szenvedőknél gyakoriak az
éjszakai rohamok. Ha nap közben lefekszenek 2-3 órára — légzésük felerősödik, s fellép a roham.
Sok súlyos beteg szívesebben választja az ülést — mert fél a lefekvéstől. Ez törvényszerű.
Lefeküdni csak akkor kell, ha aludni megyünk. A betegeink alvás közben nem tudják szabályozni
a légzésüket, ezért az alvás az ő számukra – méreg. Emiatt mi egy-két óránként ébresztjük őket,
s ekkor a légzésük csökken. Az alvást napi 4-5 órára rövidítjük, s akkor meggyógyulnak. HA
A LÉGZÉS A NORMA ALÁ CSÖKKEN, AZ ALVÁS MAGÁTÓL LERÖVIDÜL! Ez sokakat nyugtalanít:
"Azelőtt 8 órát aludtam — nem aludtam ki magam. Most 4 órát alszom és kipihentnek érzem
magam!" Igen, 4 óra alatt is kialudhatja magát az ember, ha közben nagyon kevés levegőt lélegzik
be.
A betegeket hasra kell fektetni. Ezáltal összenyomódik a mellkas, nyomásnak van kitéve a has és
a gyomorfal — csökken a légzés. A gyerekek, különösen az asztmások, maguktól a hasukra
fordulnak. А szülők ügyeletet tartanak mellettük, folyik a harc — ha a gyerek hasra fordul vagy
a párna alá dugja a fejét — visszafordítják, hogy arccal felfelé legyen. Nem hagyják békén! Ha az
asztmás a hátán fekszik — zihálva lélegzik. Ha hasra fordul — a zihálás abbamarad. Mi azt
javasoljuk, aludjunk hason fekvő helyzetben, kemény fekhelyen, hogy a hát ne görbüljön be.
A súlyos betegeknek azt javasoljuk, ülő helyzetben aludjanak, amíg a légzésük nem csökken.

1
3. A következő légzésfokozó tényezőt a gyógyszerek képezik.
Az antibiotikumok (a penicillin, a sztreptomicin stb.) fokozzák a légzést. 2-3 hétig tartó kezeléssel
törvényszerűen romlik a beteg állapota. Mi is ennek a mechanizmusa? Az antibiotikumok felveszik
a harcot a mikróbák ellen, visszaszorítják a mikroorganizmusok oxigénfelvételét. Az egész
élővilág közös alapokon nyugszik — ez az anyagcsere. Ezáltal az antibiotikumok nemcsak a
mikróbák sejtjeinek légzését gátolják, hanem a mi sejtjeinkét is. Ez a légzésközpontot arra
ösztönzi, hogy a fokozás irányába mozdítsa el a légzés folyamatát. Nem elég, hogy az
antibiotikumok allergizálják a szervezetet. Az antibiotikumok mértéktelen, indokolatlan szedése
óriási károkat okoz. A kámfor, a kodein, a kordiamin, az adrenalin, a teofedrin, az efedrin —
szintén fokozzák a légzést. Az emberek meggondolatlanul szedik ezeket a gyógyszereket, mert
szeretnének meggyógyulni, helyrehozhatatlan károkat okozva maguknak ezzel.

4. A negatív érzelmek.
A negatív érzelmek az idegrendszer túlterhelését okozzák. A negatív érzelmek indulatokat
váltanak ki, ezáltal fokozzák a légzést. A „paradicsomi állapot“ viszont csökkenti azt, de hát hol
találunk ilyet? Az élet — küzdelem, méghozzá nagyon is ideges küzdelem. Ezért azokat
a tényezőket, amelyeket tudunk uralni és amelyek segítségével a folyamatokba be tudunk
avatkozni, figyelembe kell vennünk és használnunk kell. A vízterápiás kezelések és a masszázs
csökkentik a légzést. Számos póz is, köztük a szemgolyó felfelé fordítása, az arc felfújása,
a törökülés vagy a lótuszülés. Ezért van az, hogy a jógik többségének felszínes a légzése.
A szellemi és alkotó munkát végzők folyamatosan mélyen lélegeznek. Azért, mert az alkotás,
a gondolkodás – felfokozott állapot, átélés. Emiatt aztán sokat betegeskednek ezek az emberek...
Az újságok azt írják, hogy a szellemi munkát végzőknél ajánlott minden félórában elvégezni
néhány tornagyakorlatot, mély lélegzetvétel mellett. Viszont ha ezt így megteszik, fél éven belül
infarktust, stroke-ot kapnak és meghalnak.

5. A nikotin fokozza a légzést, a dohányzás emiatt ártalmas legfőképpen.

Gyakran kérdezik meg tőlem: fel lehet-e halmozni a szén-dioxidot a szervezetben dohányzással
vagy szénsavas víz fogyasztásával? Meg kell értenünk, hogy a felnőtt szervezet közepes terhelés
mellett egy nap alatt 600-1000 liter körüli szén-dioxidmennyiséget termel. Átlagosan ugyanennyi
oxigént használ fel, köbméterekben kifejezve. A szénsavas vízben található szén-dioxid
mennyisége ebből a szempontból elhanyagolható, egyáltalán nem játszik szerepet. Vagy vegyük
az oxigénbuborékokat. A mélyen lélegző ember gyomra számára jók, mivel a gyomor szöveteiben
kevés az oxigén, s az oxigén elnyelése közvetlenül a szövetekben hasznos lehet. Oxigént azoknak
kell adni, akiknek nincs elég oxigén a vérükben, esetükben indokolt az oxigénsátor. Ha azoknak
adnak oxigént, akik mélyen lélegeznek, ők ettől csak rosszabbul lesznek. Erről a kérdésről szól a
"Szovjetszkaja megyicina“ című lap 3/1967-es számában közölt cikkünk. Ebben az áll, hogy ha
magas vérnyomásos, sztenokardiás vagy asztmás betegekkel lélegeztetnek be tiszta oxigént, ez
az állapotuk romlásához vezet.

6. A fülledt helyiségek.
A fülledt helyiségekben fokozódik a légzés, a friss levegőn pedig — csökken. Azért, mert a fülledt
helyiségben fogynak a pozitív ionok, amelyek jótékony hatással vannak a légzőrendszerre.
A levegőben sok illatanyag jelenik meg — a levegő sok esetben «elhasznált». Ilyen levegőt

2
belélegezni — ugyanolyan, mintha sokszor megrágott ételt ennénk. Az áporodott levegő
ártalmas, ott a szén-dioxid mennyisége legfeljebb a háromszorosára nő. A fenyőerdőben,
a tengerparton a levegő 0,03% szén-dioxidot tartalmaz, a fülledt szobában 0,1%-ot. Milyen
jelentősége van ennek? Semmilyen. Nekünk 7% szén-dioxidra van szükségünk, viszont az oxigén
mennyisége itt 1-2%-kal kevesebb. Ez sem érdekes számunkra. Esetünkben az optimum — 5-7
százalék. Fel tudjuk emelni a szervezetben lévő szén-dioxid mennyiséget szén-dioxid folyamatos
belélegzésével? Már régóta folynak ilyen jellegű kísérletek. Éppen nemrég (az előadás idején 1972-
t írtunk) végeztek ilyen kísérleteket űrhajósokkal. A mélyen lélegző magas vérnyomásos,
sztenokardiás, asztmás betegek szervezetében (tüdejében, vérében) nem 6,5% szén-dioxid van,
hanem 4 - 5,5%. Vagyis 2%-os szén-dioxidhiányban szenvednek. Úgy is lehet őket gyógyítani, hogy
beültetjük őket egy zárt térbe, ahol a levegőnek 2%-os a szén-dioxid tartalma. De érdemes-e
kijönniük innét, ha a légzésük úgyis hirtelen elmélyül, öt perc múlva pedig már eszméletvesztéssel
kell szembenézniük. Vagy talán állandóan készenlétben kellene tartani mellettük a fülkét, vagy
netán örökre be kellene őket ide zárnunk? Ez nem jelent kiutat az adott helyzetből.
Mit teszünk minden alkalommal, amikor elhagyjuk a fülledt előadótermet? Igyekszünk kijutni
a levegőre és elkezdünk dinamikusan lélegezni. Ezt én magamon is ugyanígy tapasztaltam. Fél óra
tanulás után bűnnek tartottam nem kimenni az erkélyre és nem lélegezni az enyhe szédülésig —
"oxigént lélegezni be“! Azután bejöttem, és hiábavaló volt az igyekezetem, mert a szünet után
semmit sem fogtam fel, semmit sem sajátítottam el, s akkor még nem jöttem rá, miért is van ez
így. Innét ered a mélylégzés alapvető oka — az a felfogás, hogy a mély légzésnek jótékony hatása
van. A mély légzés propagálása azt eredményezte, hogy az emberiség úgy hisz annak népszerű
voltában, akár egy vallásban. Viszont a mélyen lélegzők hatalmas tömege a betegségeivel
tanúsítja, hogy ez voltaképpen ártalmas a szervezetre.
7. Komoly légzésfokozó tényező még a — túltáplálkozás. A túltáplálkozás általában is, de
különösképpen a fehérje bevitele. Még orvostanhallgatók is képesek beszélni az ételmaradéknak
a légzésre gyakorolt mechanikai hatásairól: „Jóllaktam, ez feszíti a rekeszizmomat, ettől
keletkezik a légszomj.” Ez ugyancsak arra tereli a gondolatainkat, hogy az ember mechanikai
gépezet módjára működik, nem pedig vegyi alapon. Pedig nem vagyunk mi semmiféle gépezet. Mi
— vegyi művek vagyunk. Életünk hátterében a biokémia áll, az anyagcsere. Kiihatunk 2 liter vizet,
és semmi bajunk nem lesz. De elég elfogyasztani egy pohár erős húslevest, és a hiba garantált,
mivel a táplálkozás fokozza a légzést, a következő módon: a tápanyagok gyorsan felszívódnak és
a vérbe jutnak, s ott bekapcsolódnak az anyagcsere-folyamatokba. Az anyagcsere pedig — a
légzés maga! A sejtek légzése felborul, jelet adnak a légzőközpontnak, ezáltal felerősödik a
légszomj. Ezért van az, hogy a légszomj többnyire evés után jelentkezik. Ilyenkor semmi sem
támasztja meg a rekeszizmot. A mechanikára hivatkozni — rendkívül nagy tudatlanságra vall.
A gyerekek erőszakos etetése — ez a mélylégzés erőszakos tanítása. Bizonyára tudják, hogy a
családok 80%-ában úgy etetik a gyerekeket, hogy "Egyet mamáért, egyet papáért, egyet a
kiskutyáért!» Ha kell, akár bemásznak az asztal alá is, hogy «legalább egyen valamicskét». Ez egy
újabb téves, abszurd elképzelés arról, hogy minél többet eszik a gyerek, annál erősebb lesz.
Éppen fordítva! El kell kerülni a túltáplálkozást, fel kell váltani az erős húsleveseket, főleg a
tyúklevest, a tejtermékeket, különösen a túrót – mindent másra kell cserélni, mint amit a
szerencsétlen betegekkel etetnek.
Az egyetlen dolog, amit tehetünk — követni azt az elvet, amit mi javaslunk. A LÉGZÉS
AKARATLAGOS CSÖKKENTÉSÉNEK ELVÉT. Én magam is megtanultam mélyen lélegezni, és magam
is szoktam róla le! Hogyan? FORDÍTVA, MINT AHOGYAN ELMÉLYÍTETTEM! Ez mindenkinél
egyformán működik. A dolog lélektani oldala azonban már egészen más. Azt is meg kell
változtatni! Hogyan? A légzéssel kapcsolatos nézeteket kell megreformálni, széles körben
terjeszteni az igazunkat a mély légzés ártalmairól. Csak akkor fogják ezt a módszert kellőképpen
értékelni.