Dr.

Mester Miklósné
érdemes tankönyvíró

Kézikönyv
A mi világunk
3. évfolyamhoz

Mi vil 3 kk kolofon.indd 1 2014.06.03. 7:47

 Szerző: Dr. Mester Miklósné
a Tankönyvesek Országos Szövetségétől
2005-ben elnyerte
az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

Szerkesztette
BALASSA ÉVA

AP–030931
ISBN 978-963-464-680-8

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része
semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/ 525-000; Fax: 95/ 525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítés
TypoStúdió Kkt. (Névery Tibor)

Terjedelem: 8,76 A/5 ív

Tömeg: 178 g

Mi vil 3 kk kolofon.indd 2 2014.06.03. 7:47

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

KEDVES KOLLÉGANŐK! KEDVES KOLLÉGÁK!

Köszönjük, hogy munkájukhoz a megújult kompe- Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezet-
tenciaalapú „A mi világunk” című tankönyvcsalá- ismereti tankönyv, 3. évfolyam
dot választották. Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezet-
A tankönyvcsalád nemcsak új arculattal, hanem ismereti munkafüzet, 3. évfolyam
átdolgozott tartalommal és új témákkal is jelentke- Dr. Mester Miklósné: A mi világunk interaktív
zik. tananyag, 3. évfolyam
A taneszköztár ismét bővült. Elkészítettük vala- Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezet-
mennyi évfolyamhoz (1–4.) a digitális tananyagot ismereti tankönyv, 4. évfolyam
is. Erről részletesebb leírást olvashatnak a kézi- Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezet-
könyvben. ismereti munkafüzet, 4. évfolyam
Kérjük, használják a következő taneszközöket Dr. Mester Miklósné: A mi világunk interaktív
alkotó módon, tanítványaik képességeinek és ta- tananyag, 4. évfolyam
nítási programjaiknak megfelelően. Mindannyian Dr. Mester Miklósné: Varázslatos világ környe-
tudjuk, hogy munkánkhoz nem elég csupán a jó zetismereti olvasókönyv, 1–4. évfolyam
taneszköz. A kézi­könyvben található útmutatóval, Dr. Mester Miklósné: Zöld kalandok sorozat: Az
szakmai segédanya­gokkal és az ajánlott tanmene- erdő (Erdei iskola munkatankönyv, 2–4. évfolyam)
tekkel szeretnénk segíteni munkájukat. Dr. Mester Miklósné: Zöld kalandok sorozat: Vi-
zek, vízpartok (Erdei iskola munkatankönyv)
Alsó tagozatos környezetismeret taneszköztár:
Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezet- A pedagógusok számára készült segédanyagok:
ismereti tankönyv, 1. évfolyam Apáczai Kiadó Bázisiskolai Kerettanterve – Em-
Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezet- ber a természetben 1–4. évfolyam. Készítette: Dr.
ismereti munkafüzet, 1. évfolyam Mes­ter Miklósné
Dr. Mester Miklósné: A mi világunk interaktív Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk
tananyag, 1. évfolyam 1. évfolyamhoz
Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezet- Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk
ismereti tankönyv, 2. évfolyam 2. évfolyamhoz
Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezet- Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk
ismereti munkafüzet, 2. évfolyam 3. évfolyamhoz
Dr. Mester Miklósné: A mi világunk interaktív Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk
tananyag, 2. évfolyam 4. évfolyamhoz

Eredményes munkát kívánunk!

Mi vil 3 kk.indd 3 2010.09.27 13:15:50

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Környezetismeret kerettanterv

Alapelvek, célok tan előnyben. Elegendő forrást kell hagynunk a jö­

vő generáció életműködésének jobbítására.
Az Ember a természetben műveltségterületen az
oktatás-nevelés a természeti folyamatok, összefüg­ Holisztikus szemlélet
gé­sek és az ember ezekkel való kapcsolatára, meg­ A holisztikus szemléletű oktatás a teljes szemé­lyiség
értésére épül. fejlesztésével foglalkozik: elme-, test-, lélek­fejlődés.
A tanulás során létrejött tudásrendszernek alkal­ Egyensúlyba kell hozni az élet racionális, intellek-
masnak kell lennie a mindennapi tevékenységek- tuális és materiális aspektusait, az emberi természet
ben való alkalmazásra. intuitív és emocionális oldalát. Az egyén egészsége,
E műveltségterületen megnövekedtek az elvárá­ jóléte szoros kap­csolatban van a társa­dalom egész-
sok. Ez természetesen nem mennyiségi, hanem mi- ségével és jólétével. Fordítsunk figyel­met a tanulási
nőségi változást kíván. környezet és a tanulási kapcsolatok emberi minő­
Az ismeretközpontú pedagógiai modell helyett sé­gére.
az átfogó személyiségfejlődést szolgáló pedagó-
giát kell előtérbe helyeznünk. Középpontban van Hagyományok őrzése, értékek megmentése
az em­ber a maga sokoldalúságával, esetlenségé- a múlt­ból
vel, ugyan­akkor alkotó- és értelmezőképességével. A hagyományok nem csupán a múltból megmaradt
A cselek­vés válik a tanulás eszközévé. A tanulók tu-
szokásrendszerek. Jelenünket is átszövik, folyama­
dása a természeti, technológiai és társadalmi kör- tosan változnak a társadalom és környe­zete álla­
nyezettel való gazdag interakciók során formálódik pota szerint. A természettel együttlétezést tükröző
– fejlődik a személyiségük. ha­gyományok (városi, vidéki) ápolása.
Tudásra nem csupán tapasztalati úton tehetnek Az Ember a természetben műveltségterület ke­
szert. Az új tudás a tanulók előzetes ismeretei alap­
retében lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak
ján is formálódik. Nem egyszerűen átveszik, ők arra, hogy korszerű, természettudományos világ­
kons­truálják. képet, gondolkodás- és szemléletmódot építse­nek
A legtöbb tudás társas kapcsolatok útján jön lét­ki magukban. Szoros kapcsolatban kell lennie más-
re. A tanulás bizonyos helyzetekhez kötődik. Ha műveltségi területekkel, mert csak így lehet meg­
a tudást sokféle tevékenység közben építjük, ki­ ér­teni az ember, a társadalom és a természet vi­szo­
mun­káltabb lesz. nyát. Az ember része a természetnek, és azzal meg­
A sikeres tanulás feltétele a sokféle tanulási stra­
bonthatatlan egységet alkot. A társadalmi és sze­
tégia. Fontos, hogy a tanulók gondolkodjanak el mélyes cselekedetek egyaránt a természet folyama­
arról, amit tanulnak, képzeljék el azt, hozzák kap­ tainak részei. Mind az emberiségnek, és minden
csolatba a már tanultakkal. Keressék az értelmét egyes embernek nagy a felelőssége, a természeti,
megszerzett tudásuknak. társadalmi, technikai problémákra érzékeny, aktív,
A pedagógusnak elő kell segítenie az informá­ kreatív módon változtatni képes embereket kell ne-
ciófeldolgozást. Tanulásnak kell tekintenünk azo­ velnünk.
kat a helyzeteket is, ahol nem tények elsajátítása Az 1–4. évfolyam feladata a természeti világ ele­
történik, hanem a társas érintkezés, a közösségi in-mi megismerése. Az alábbi módszerekkel a tanu­
terakciók által gazdagodik a személyiség. lók elsajátíthatják a tudományos megismerés leg­
elemibb módjait és a megismeréssel kapcsolatos
Fenntartható fejlődés tudásrendszereket, illetve műveleteket:
A világ kihívásait rendszerben kell kezelni. A gaz­ – megfigyelések, kísérletek tervezése – hipoté­
daság, a társadalom és a környezet egy rendszert zisalkotás;
alkotnak. A globális válságok úgy oldhatók meg, ha – a környezetben szerzett tapasztalatok megfogal-
a fenti három elem egyikét sem részesítjük túlzot- mazása szóban és írásban, rögzítésük rajzban;

Mi vil 3 kk.indd 4 2010.09.27 13:15:50

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

– a problémamegoldás elemi műveletei; építve tudását és képességeit aktívan használja az

– a tájékozódás és ismeretszerzés kisiskoláskorban életben. Fontos a motiváció és a magabiztosság, az
elérhető és gyakorolható módszerei; új ismeretek szerzése, feldolgozása, beépülése, út-
– az ökológiai gondolkodás fejlesztése; mutatások keresése, alkalmazása.
– a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kap-
csolatokban történő gondolkodásának erősítése; Fejlesztési feladatok
– a tudomány, a tudományos kutatás mint társa­
dalmi tevékenység bemutatása. A fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épül­
nek.
Kulcskompetenciák
Énkép, önismeret
Anyanyelvi kompetencia Az önismeret folyamatos fejlesztése a társak, a pe­
A hallott és olvasott szöveg megértése, szövegalko- dagógusok és a szülők segítségével. Ebben az élet­
tás, helyes és kreatív nyelvhasználat. korban a kisiskolások önismerete naiv önismeret.
Ne hagyjuk ebben magukra őket! Az önismeret az
Matematikai kompetencia önfejlesztés alapja.
A gondolkodás fejlesztésének, alkalmazásának ké­
pessége, felkészülés a mindennapok problémáira. Hon- és népismeret
A városi és vidéki élet hagyományainak megisme-
Természettudományos kompetencia rése. Néhányuk feldolgozása játékos formában (pl.:
Készséget, képességet jelent arra, hogy a különbö- szüreti mulatság összeállítása, eljátszása).
ző módszerekkel magyarázatokat, előrejelzéseket Magyar és más népek tudósainak, feltalálóinak
alkossunk a természetben. Magyarázatot adjunk az munkássága, információk az életükről.
ember és a természeti világ között lezajló folyama-
tokra, és irányítsuk tevékenységünket. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra
Nyitottság, elfogadás más népek és más kultúrák
Digitális kompetencia iránt. Lehetőségek: nemzetközi gyermektalálko-
Használata a munkában, kommunikációban, sza- zók, táborok, kulturális rendezvények, csere­üdül­
­badidőben. tetés, testvériskolák, testvértelepülések kapcsolata-
A következő készségeken alapul: információ fel­ inak ápolása.
ismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elő­
állítása, bemutatása, cseréje. Kommunikáció az in­ Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
terneten keresztül. A társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös be­
tartása. Részvétel a lakóhely életének kulturális és
Szociális, állampolgári kompetencia egyéb rendezvényein (fesztivál, falunap, ünnepi he-
Felöleli a magatartás minden olyan formáját, ame­ tek, népművészeti vásárok).
lyek segítségével hatékony és építő módon vehet Részvétel a környezetvédelmi akciókban, azok
részt a tanuló a társadalmi életben. Tudását felhasz- megszervezésében. A lakóhely öröm- és bánattér­
nálva kreatívan, aktívan lehet részese a közügyek- képének elkészítése, a problémák megfogalmazása,
nek. A személyes, interperszonális, interkulturális, elküldése az önkormányzathoz. A lakóhely cselek-
szociá­lis és állampolgári kompeten­ciák a harmoni- vő szeretete. (Aki akar valamit, az módszert keres,
kus életvitel, a közösségi beilleszkedés feltételei. aki nem, az kifogást.)

A hatékony, önálló tanulás Gazdasági nevelés

A tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását A tanulók váljanak tudatos fogyasztókká. Ebben le-
megszervezni egyénileg és csoportosan. gyen szempont és érvényesüljön a környezet védel-
Hatékonyan gazdálkodik az idővel és az informá­ me. Fogalmazzanak meg kritikákat a reklámokról.
cióval. Előzetes tanulási, illetve élettapasztalataira Nem csak a mának, a jövőnek is kell élnünk!

Mi vil 3 kk.indd 5 2010.09.27 13:15:50

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Környezettudatosságra nevelés – számítás, mérés, adatfeldolgozás (mérések el­

A tanulók legyenek képesek úgy élni, hogy ne ve- vég­zése, adatrögzítés írásban vagy a számító-
szélyeztessék a természet megóvását és a társada- gép adatbázisában, számítási gyakorlófelada­tok
lom fenntartható fejlődését. Szükséges az egy életen megoldása)
át tartó tanulás, a kreatív gondolkodás, felelősség- – ismeretfeldolgozás, gondolkodás (új tapasztala­
vállalás az egyéni és közös tettekért. tok, megszerzett ismeretek és a belső modell ösz­
szevetése, módosítás, új modell állítása, a model-
A tanulás tanítása lek összekapcsolása, tudásrendszerré szervezé-
A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak sük)
elsajátítása, az önművelés igényének kialakítása. – művelődés, tájékozódás (olvasás, televízió, inter-
Valamennyi értelmi képesség fejlesztése iskolán netes honlapok, rádióból szerzett információk és
belül és kívül. multimédiás CD-k segítségével)
A tanulási stratégia tanítható. Az általános tanu- – játék, az igazi gyermeknyelv (csoportos és sze-
lási stratégiák – mint például az összehasonlítás, repjátékok, utánzások, egyéni és csoportos játé-
részletezés, problémamegoldás stb. –megtanulha- kos fejtörők, versenyek)
tók és használhatók. A tanulási stratégiák fejlesztik – bemutatás (tabló, poszter összeállítása, kiállítá-
a tanulók információfeldolgozó képességét, alkal- sok rendezése, bemutatása másoknak, videofilm-
masabbá teszik őket az összetettebb gondolkodásra. ké­szítés)
A tevékenységi formák kialakítása és tervezése – projektmunka (aktív részvétel, feladat-végrehaj-
során tartsuk szem előtt a vezetés és önállóság he- tás, szervezés, irányítás).
lyes arányát. Szervezzünk minél differenciál­tabban,
személyre szabottabban! Testi és lelki egészség
A harmonikus, egészséges életre való törekvés, és
Tevékenységi formák: ennek értékként való tisztelete. Egészséges életvi­tel
– figyelés (tanári magyarázat, szemléltetés figye- és magatartás a mindennapi életben, amelyet elő-
lemmel kísérése) segít a pedagógusok példamutató életvitele. Az em-
– szóbeli munka (válaszadás a tanár kérdéseire, beri kapcsolatok, a barátság, a szeretet fontossága.
előzetes felkészülés alapján beszámoló az osz- Az értelmi és érzelmi nevelés egyensúlya. (Amihez
tálynak, megbeszélés kis csoportban, gyakorlat érzelmekkel kötődünk, jobban hat ránk, és jobban
vagy feladatmegoldás közben) meg is marad bennünk.)
– írásbeli munka (jegyzetelés a tanórán, feladatla-
pok kitöltése, fogalmazás készítése a megadott Az oktatás-nevelés során mindig vegyük figyelembe
témában, gyakorlati munkanapló készí­tése /pl. a gyermek személyiségének meghatározó tényezőit:
az időjárásról, állatok-növények megfigyelésé- – belső tényezők: öröklött és veleszületett sajátos-
ről/) ságok (adottságok)
– látványfeldolgozás (képek-rajzok elemzése, ér- – külső tényezők: környezeti-társadalmi hatások
telmezése, fotózás, rajzolás) (család, iskola, kortárscsoport).
– konstrukció (modellek készítése, gyűjtemények
összeállítása /nem növénygyűjtemény/) Alakítsunk ki jó, együttműködő kapcsolatot a szü-
– kísérletek (csoportos és egyéni kísérletek a tan- lőkkel, vonjuk be őket a különböző iskolai progra-
teremben) mokba.
– terepmunka (élményszerzés, megfigyelések, ki- Módszertani kultúránkból ne hiányozzon a játé­
rándulások, látogatások, erdei iskola, folyamatos kosság, a humor!
megfigyelés, méréssorozat)
– információszerzés (könyvtárhasználat, internet,
televízió, ismeretterjesztő folyóiratok, napi sajtó,
kérdezés, véleménykutatás, meghívott vendég
se­gítségével)

Mi vil 3 kk.indd 6 2010.09.27 13:15:50

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Éves óraszám: 55,5 – heti óraszám: 1,5

Témakörök A témakörök feldolgozására

javasolt óraszám
1. Tájékozódási alapismeretek 16,5
2. Az élettelen természet alapismeretei 7
3. Az élő természet alapismeretei 17
4. Testünk, életműködéseink 10
5. Összefoglalás, ismétlés 5
1. TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK
Fejlesztési Ajánlott tevékenységformák A fejlesztés várható
Tananyag
célok Módszertani javaslatok eredménye
Tájékozódási Hogyan tájékozó- Előzetes feladat: Hogyan tájékozódnak az állatok? Elemi szintű tájékozó-
képesség, kre- dunk? Irányok, távol- (lepkék, méhek, kutyák, madarak) dás a természetben
ativitás, prob- ságok Szóbeli beszámolók meghallgatása. iránytű nélkül.
lémamegoldó Tájékozódás a Nap Gyakorlati példák a tárgyak, élőlények helyzetének
gondolkodás segítségével viszonylagosságára. Gyakorlati példák: A Nap felkel,
fejlesztése. Hogyan terjed a fény? magasan áll, lenyugszik. Példák a mesék világából.
Tájékozódás a ter- A fény terjedésének megfigyelése egyszerű kísérle-
mészetben iránytű tek bemutatásával. Játékok a fénnyel és árnyékkal.
nélkül Mi segít a tájékozódásban a természetben? Mese-
részletek olvasása. (Moha a fák törzsén, a csillagok)
Az állatok lakóhelyének bejárata: mókusok odúja,
hangyaboly, a szalmakazal megbontása. Tájoló rúd.

A térbeli tá- Az iránytű Ismerkedés az iránytűvel. Olvasmány az iránytű tör- A világtájak megneve-
jékozódási A négy világtáj és ténetéről. zése iránytű, árnyék,
képesség fej- a mellékvilágtájak Játékos vizsgálódások mágnesekkel. növényzet segítségével.
lesztése. Mit vonz a mágnes? Következtetések megfogalma-
zása. Ismerkedés a mágnes­sel működő eszközökkel
Az elemző-, a környezetünk­ben (zárak, sakktábla, hangszóró).
értelmező-, Az iránytű működésének bemutatása. Tájékozódási
analizáló-, gyakorlatok az iskola kör­nyékén iránytű segítségével.
szintetizáló-, Csoportmunka. Egyszerű alaprajzok, út­vonalrajzok
összehason- készítése jól ismert terepről, csoportosan tervezett
lító, feladat- saját térképje­lekkel.
megoldó
képesség fej-
lesztése. A felszínformák Előzetes megfigyelések, tapasztalatok, képek, filmek
Hegyek, dombok, alapján a felszínformák kialakítása homokasztalon,
A kooperá- síkságok homokozó­ban.
ciós, döntési, A felszínformák nevét és színét jelző táb­lácskák kitű- A felszínformák felis-
kommuniká- A felszíni vizek zése a megfelelő helyre. merése a környezetben,
ciós képesség Álló- és folyóvizek A felszínformák színei és a világtájak tanulmányozá- képen, filmen.
fejlesztése, sa Magyarország dom­borzati térképén. A lakóhely és környé-
Tájékozódás a lakó- kének felszínformái.
A szociális hely környékén. Tanulmányi séta előzetes megfigyelési szempontok
képességek A lakóhely és kör- alapján. Jegyzetelés, rajzo­lás, fotózás. Csoportmunka.
fejlesztése. nyékének termé­szet­ Az információk feldolgozása csoportok­ban, beszá-
földrajzi jellemzői molók. A lakóhelyre látogató
Fekvése, felszíne idő- vendégek helyes útba­
járása, növé­nyek, Feldolgozás csoportmunkában, előzetes gyűjtőmun- igazítása, tájékoztatása.
ál­la­tok ka alapján.

Mi vil 3 kk.indd 7 2010.09.27 13:15:50

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Fejlesztési Ajánlott tevékenységformák A fejlesztés várható

Tananyag
célok Módszertani javaslatok eredménye
Kommuniká- A lakóhely kulturális Egy ipari létesítmény vagy egy növénytermesztési Ismerje lakóhelye ha-
ció, honismeret, élete, hagyományai terület vagy állattenyésztés meglátogatása. Kérdés- gyományait, fejlődését,
környezeti ne- feltevés az ott dolgozó embereknek. az emberi munka
velés Közlekedés régen és ma. Beszélgetés, szemléltetés eredményeit. Legyen rá
képekkel, filmbejátszásokkal. büszke.
A lakóhely ipara, me- A lakóhely közlekedésének jellemzői, közlekedési
zőgazdasága eszközök.
A közlekedés és hír- Hírközlés régen és most. Játék: Üzenetek morzeje-
közlés története lekkel. Beszélgetés a hírközlés fejlődéséről, a legkor-
A lakóhely közleke- szerűbb eszközökről.
dése Beszámoló a lakóhely néhány hagyományáról elő-
Hagyományok, régi zetes gyűjtőmunka alapján.
mesterségek Régi mesterségek cégérei képekben, tárgyak bemu-
Kulturális értékek, tatása.
lakóhelyi közösségek Beszélgetés a lakóhelyi közösségek pozitív hatása-
iról. (néptánccsoport, színjátszó kör, sakkszakkör,
nyugdíjas klub és a különböző sportok)

2. AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI

Fejlesztési Ajánlott tevékenységformák A fejlesztés várható
Tananyag
célok Módszertani javaslatok eredménye
Halmazállapotok Az anyagok érzékszervekkel tapasztalható tulaj- A különféle halmaz-
A szilárd anyagok donságai. állapotú anyagok főbb
Összefüggések (a porok nem ke- Csoportos és tanítói kísérletek az oldódás, olva- jellemzőinek ismerete.
felismerése, a mény, de szilárd dás, forrás, párolgás, lecsapódás bemutatására.
manipulációs, anyagok) Az anyagok nem tűnnek el.
gondolkodási, A folyadékok (víz,
ténymegálla- olaj, gélek)
pító képesség A légnemű anyagok
fejlesztése. (oldódás, olvadás,
égés)
A megfigye- A víz tulajdonságai- A levegő páratartalmának és a gőz erejének bi- A tapasztalatok, meg-
lőképesség nak vizsgálata (alak- zonyítása kísérletekkel. A kísérletek szükséges figyelések, mérések
fejlesztése. tartás, átlátszóság, eszközeinek, módjának, folyamatának, eredmé- rögzítése előzetes
összenyomhatóság) nyének megfogalma­zása segítséggel. megbeszélés alapján.

Az időjárás Az időjárás megfigyelése több napon át. A hőmérő helyes leol-

Lejegyzés jelek segítségével. vasása.
A víz előfordulási A hőmérő önálló használata, leolvasása. A tanult mértékegysé-
formái a természet- Előzetes kutatómunka a csapadékfajták­ról. gek helyes használata.
ben. Időjárási hatá-
sok
Az elemző-, A vizek védelme Különböző tisztaságú vízminták vizs­gálata érzék- A vízszennyezés káros
értelmező-, szervekkel és egyszerű esz­közökkel. hatásának ismerete,
következtető-, Tanítói kísérlet bemutatása. A tűzoltás módjainak következményei.
mozgásos bemutatása tanítói kísérlettel (homok, hab, víz).
képesség fej- Az égés. Éghető és Gyakorlatok. A tanterem és az épület elhagyása Az égés feltételeinek
lesztése. éghetetlen anyagok az iskola tűzriadó terve szerint. felsorolása.
A tűz haszna és ká- Beszélgetés a tűzoltók munkájáról, hívószámuk. A tűz veszélyének és
ros hatásai hasznának ismerete.
A tűzoltás módjai
A tűzesetek megelő-
zése

Mi vil 3 kk.indd 8 2010.09.27 13:15:50

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

3. AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI

Fejlesztési Ajánlott tevékenységformák A fejlesztés várható
Tananyag
célok Módszertani javaslatok eredménye
A vizuális és A vizek, vízpartok Élőlények, anyagok és egyszerű természeti jelen- Tapasztalatok lejegy-
auditív képes- élővilága ségek megfigyelése. zése rajzban, írásban
ség fejlesztése. A vizek, vízpartok Célzatos és spontán megfigyelések egyre sokol-
Az összeha- néhány jellegzetes dalúbb információs, kommunikációs technikák
sonlító, meg- növény- és állatfajá- segítségével.
különbözte- nak megismerése Tapasztalatok kifejezése szóban, rajzban, írásban.
tő-, problé-
mafelismerő Tanulmányi séta. Spontán és célzott megfigyelé- A tapasztaltak és a ta-
és -megoldó Az ember felelőssége sek. nultak kifejezése szó-
képesség fej- a környezetért A megfigyelések rövid lejegyzetelése. ban, írásban, rajzban.
lesztése. Összehasonlítás az eddig megismert élőhelyekkel. Az élőlények egyszerű
A környezet tisztaságának, szennyezettségének csoportosítása.
A térbeli tájé­ megfigyelése. A természet cselekvő
kozódás, az szeretete.
emlékezeti, Letelepedés a vízparton. A táj „hangjai”. Rövid A helyes viselkedési
kooperációs, neszvers alkotása csoportonként, a társak versei- kultúra a természet-
innovatív ké­ nek meghallgatása. ben.
pesség fejlesz- A növények testfelépítésének tanulmányozása Együttműködés a tár-
tése. – összefüggése a környezettel. Növényi részek sakkal.
lerajzolása, fotózás.
Állatok megfigyelése csendben, kitartóan – távcső Néhány megismert
Az össze- használata. élőlény jellemző tu-
hasonlító, Vízminta vétele, érzékszervi vizsgálata. lajdonságainak meg-
elemző-, A kert, a park, az Határozókönyvek, lexikonok használata, keresés fogalmazása röviden
szintetizáló-, erdő, a mező és a az interneten, versek, mesék, dalok a vizek, víz- szóban, felsorolásuk
következte- vizek, vízpartok partok élőlényeiről. Lehetőség szerint hajózás. írásban.
tőképesség jellemző élőlényei, A látott környezet öröm- és bánattérképének el-
fejlesztése. életfeltételei készítése. Részvétel környezet-
védelmi tevékenysé-
Tisztaság, szépség, különféle hulladékok feltérké- gekben.
pezése.
Mit tehetünk? Kreatív ötletek a környezet szépsé- Az életfeltételek pon-
gének megóvására, megőrzésére. tos ismerete.
Megbeszélés. A segítség megszervezése felnőttek
közreműködésével.
Az eddig megismert élőhelyek összehasonlítása.

4. TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK
Fejlesztési Tananyag Ajánlott tevékenységformák A fejlesztés várható
célok Módszertani javaslatok eredménye
A mentális, Az egészséges élet- A helyes időbeosztáson, a rendszeres testmozgá- A tanuló tisztában van
értelmi, szo- mód son és tisztálkodáson kívül a társas kapcsolatok főbb testméreteivel, és
ciális, inter- fontossága. Beszélgetés irányított kérdésekkel, ezt rendszeres időkö-
perszonális vélemények meghallgatása. zökben ellenőrzi.
képesség fej-
lesztése. A táplálkozás Élelmiszerek csoportosítása az előző évfolyamo­ Ismeri a helyes táplál-
A fontosabb élelmi- kon szerzett ismeretek segítségével. kozási szokásokat, a
szercsoportok Irányított beszélgetés a tapasztalatok alapján. táplálékcsoportokat.
A gyomorrontás, hányás, hasmenés okai.
A táplálkozási ártal- Étvágytalanság vagy túlzott evés. Össze tudja állítani
mak. A helyes orrfújás gyakorlása. napi egészséges ét-
rendjét.

Mi vil 3 kk.indd 9 2010.09.27 13:15:51

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Fejlesztési Tananyag Ajánlott tevékenységformák A fejlesztés várható

célok Módszertani javaslatok eredménye
A légzés Irányított beszélgetés. Milyen érzés, ha megjö- Tud lázat mérni, is-
A tiszta levegő hatá- vünk egy kirándulásról, vagy játszottunk a sza- meri a lázcsillapítás
sa az egészsé­günkre badban? Miért szükséges a csecsemőket rendsze- módszereit.
resen levegőre vinni?
A dohányzás káros hatásai.
A levegőt szennyező különböző anyagok.

A döntési A levegő útja tes- Irányított beszélgetés. Megfelelő magatartást

képesség fej- tünkben A betegségek lehetnek testi és lelki eredetűek. tanúsít a be­teg embe-
lesztése. Saját és családi tapasztalatok elmondása az elő- rekkel szemben.
fordult betegségek okáról.
Hogyan segítettem beteg családtagjaimat?

Az empatikus A betegségek Előzetes kutatás, tapasztalatok alapján:

képesség fej- Viselkedéskultúra Az orvos és a természetgyógyász munkája.
lesztése. a környezetünkben A kuruzslás veszélyei.
előforduló fertőző
betegségek esetén Az önismeret további fejlesztése. Törekszik a folyama-
Kitalálós játék: társak jellemzése név nélkül. tos önismeretre, ön-
Kiről van szó? értékelésre. Elfogadja
Önkritika. A társak, felnőttek véleményének önmagát, a kritikát,
meghallgatása. tudja, hogy mely
Irodalmi példák, szemelvények felolvasása tudó- tulajdon­ságain kell
sok feltalálók életéről. változtatnia.

Az önelfoga­ Hogyan előzhetjük Beszélgetés.

dás, önérté­ meg a betegségeket? „A barátod vize édesebb az ellenség mézénél.”
kelés képessé­ Találkozás önma- A barátságban nélkülözhetetlen az egymás iránti
gének fejlesz- gaddal tiszelet, a türelem, őszinteség, alkalmazkodás,
tése. segítőkészség. A barátság mint érték.
A szociális, Madarat tolláról, Értelmezés példákkal.
interperszo- embert barátjáról Játék: ki ő? Tulajdonságok felsorolása alapján
nális képesség (értelmezés, példa a barát nevének megfejtése.
fejlesztése. keresése)
Hogyan hat rám Beszélgetés, vita a pozitív és negatív hatású rek-
a reklám? lámokról.
Van kedvenc reklámod? Miért tetszik neked?
(szép látvány, jó a szövege, zenéje)
Döntési Néhány reklám közös elemzése. Készíts reklámot Próbálja meg kiszűrni
képesség fej- a legkedvesebb játékodról! (rajz, ismert dallamra segítséggel a negatív
lesztése. szöveg írása) Készítsétek el csoportmunkában reklámokat!
egy zöldségféle reklámját!

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények Rövid írásos, rajzos témazáró felmérések.

értékeléshez
Értékelés szóban, rajzban, írásban.
A szóbeli értékelés folyamatosan történik. A meg-
adott szempontok megkönnyítik a gyerekek szá-
mára a feleletet, segítik a lényegretörőbb, rövidebb
megfogalmazást, és előkészítik a későbbi összefüggő
feleletet. Adjunk lehetőséget a saját tapasztalatok és
információk elmondására a témával kapcsolatosan.
Az értékelés szempontjai:
• Hogyan valósult meg a természettudományok-
ban begyakorolható megismerési módszerek al-
kalmazása?
• Pontosan használja-e a tanuló a fogalmakat?
• Mennyire tudja a megszerzett ismereteket alkal-
mazni, összekapcsolni?
• Felismeri-e a tanuló az összefüggéseket, oksági
kapcsolatokat?

10

Mi vil 3 kk.indd 10 2010.09.27 13:15:51

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

• Le tud-e vonni elemi következtetéseket a tanult • Mindennapi életében, cselekvéseiben hogyan

ismeretek alapján? nyilvánul meg az elsajátított ismeretek alkalma-
• Mennyire viszonyul pozitívan a feladatvégzéshez? zása?

Módszertani ajánlás
A tankönyvek szemlélete, alapkoncepciója
A kör­nye­ze­ti ne­ve­lés–ok­ta­tás tar­tal­ma
A kör­nye­ze­ti ne­ve­lés–ok­ta­tás az em­ber­ben ere­-
den­dően ben­ne rej­lő ter­mé­sze­ti eré­nyek ki­bon­ta­
koz­ta­tá­sa, a ter­mé­szet- és az em­ber­tisz­te­lő szo­kás­
rend­szer kiala­kí­tá­sa. A bel­ső kész­te­tés esz­té­ti­kai,
ér­zel­mi, er­köl­csi megala­po­zá­sa. A szo­kás­rend­sze­
rek el­mé­lyí­té­se, mű­köd­te­té­se in­tel­lek­tuá­lis ha­tá­sok,
is­me­re­tek ál­tal. Mindez­zel elő­se­gít­ve az öko­ló­giai
gon­dol­ko­dást, a kör­nye­zet­tu­da­tos szem­lé­let kiala­
ku­lá­sát.
A koz­mosz, a ter­mé­szet, a tár­sa­da­lom, az em­
ber egy­sé­ges egé­szet al­kot. A he­lyes elv az, hogy az
em­ber ré­sze a ter­mé­szet­nek. Elis­me­ri an­nak nagy­
sá­gát, fen­sé­gét, ti­tok­sze­rű­sé­gét. Jó­in­du­la­tú a ter­
mé­sze­ti lé­te­zők­kel, be­leért­ve ön­ma­gát is, sze­re­ti
em­ber­tár­sait. Be­tart­ja a ter­mé­szet és a tár­sa­da­lom
tör­vé­nyeit, s en­nek meg­fe­le­lően foly­tat­ja élet- és
mun­ka­te­vé­keny­sé­gét. Csak ilyen szel­lem­ben sza­
bad ne­vel­ni, ta­ní­ta­ni.
E szem­lé­let kiala­kí­tá­sá­ban min­den tan­tárgy­nak
meg­van a ma­ga felada­ta. Ezen túl­me­nően a kör­
nye­ze­ti ne­ve­lés ál­tal in­teg­rál­hat­juk az egyes tan­tár­
gyak­ban fog­lalt kör­nye­ze­ti ele­me­ket.
Az öko­ló­giai kul­tú­ra egyik lé­nye­ges ele­me az élet
va­rá­zsá­nak el­fo­gad­ta­tá­sa. Az élet az egyik leg­főbb
ér­ték. Megis­mé­tel­he­tet­len, egye­di, vál­to­za­tos és
cso­dá­la­tos.
Rá­cso­dál­koz­ni, meg­is­mer­ni, meg­­sze­­ret­­ni, meg­vé-
­de­ni.
Az öko­ló­giai kul­tú­ra legerő­sebb al­fá­ja a kí­ván­csi
rá­cso­dál­ko­zás a ter­mé­szet­re.
„Azt ad­ja a vi­lág, amit be­le­lát a kí­ván­csi­ság.”
A rá­cso­dál­ko­zás megőr­zött gyer­me­ki ké­pes­sé­ge le­
het a leg­főbb biz­to­sí­té­ka an­nak, hogy a kö­rü­löt­tünk
lé­vő vi­lá­got is­mer­jük, ért­sük, be­csül­jük, vé­del­mez­
zük.
Dr. Szent-Györ­gyi Al­bert 1945-ben el­hang­zott
sza­vai ma is ér­vé­nye­sek:
„…egész em­bert aka­runk ne­vel­ni. Ta­ní­tá­sunk ne
üres ada­tok­ból áll­jon, ha­nem elé­gít­se ki a gyer­mek
ter­mé­sze­tes kí­ván­csi­sá­gát, tud­ni és ér­te­ni aka­rá­sát.
A lé­nye­get ta­nít­suk szé­pen, egy­sze­rűen, vi­lá­go­san.”
A ta­na­nyag-cent­ri­kus­sá­got fel kell vál­ta­nia a szel­
lemközpontúságnak. Amit a gyer­mek ki­csi kor­ban
nem épít be a lel­ké­be, azt ké­sőbb na­gyon ne­he­zen
fog­ja beépí­te­ni.
„Gyer­mek szem­mel néz­zél szer­te,
S már­is nem vagy vak­ság ver­te.”
(Weö­res Sán­dor)
Alap­ve­tően fon­tos, hogy mi, pe­da­gó­gu­sok is fel­vál­
lal­juk a kör­nye­ze­ti ne­ve­lés te­rén a szem­lé­let­vál­tást.
Tu­do­má­sul kell ven­nünk, hogy a kör­nye­ze­ti ne­ve­
lés – a kör­nye­zet tá­gabb ér­tel­me­zé­sé­ben – ko­runk
ne­ve­lé­si rend­sze­re.
Tízéves ko­rig alap­ve­tően fon­tos a ter­mé­szet- és
az em­bertisz­te­lő szo­kás­rend­sze­rek kiala­kí­tá­sa, a bel­
ső kész­te­tés­nek egy élet­re szó­ló megala­po­zá­sa.
„Egy nem­zet­nek nem­csak az a fon­tos, hogy van­
nak-e ér­té­kei, ha­nem az is, hogy van­nak-e ér­té­kei­
nek meg­be­csü­lői.” (Egry Jó­zsef)
A po­zi­tív kör­nye­zeti maga­tar­tás ta­ní­tása
– Ész­le­lési tu­da­tos­ság: az ész­le­lés és az ész­lelt
való­ság kü­lön­böző ele­mei kö­zötti kü­lönb­ség­
té­tel ké­pes­sé­gé­nek fej­lesz­tése, az ész­le­lés fel­
dol­go­zása, fi­no­mí­tása és ki­ter­jesz­tése; ez­zel
pár­hu­za­mo­san esz­té­ti­kai ér­zé­keny­ség ki­­a­la­kí­-

11

Mi vil 3 kk.indd 11 2010.09.27 13:15:52

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

tása mind a ter­mé­sze­tes, mind az épí­tett kör­
nye­zetre vo­nat­ko­zóan.
– Is­me­re­tek: a ter­mé­sze­tes kör­nye­zet mű­kö­dé­
sé­nek, az em­beri te­vé­keny­ség rá gya­ko­rolt ha­
tá­sá­nak és an­nak alap­vető meg­ér­tése, hogy ho­
gyan te­remt­hető meg a har­mó­nia a ter­mé­sze­
tes kör­nye­zet és az em­beri te­vé­keny­ség kö­zött.
– Kör­nye­zeti etika: olyan egye­te­mes etika ki­­fej­
lesz­tése, mely ala­pul szol­gál a kör­nye­ze­tet vé­
dő, ja­vító és fenn­tartó te­vé­keny­ség­éhez.
– Ál­lam­pol­gári cse­lek­vési kész­sé­gek: a kör­nye­
zeti prob­lé­mák fel­is­me­ré­sé­hez, vizs­gá­la­tá­hoz
és meg­ol­dá­sá­hoz, meg­elő­zé­sé­hez szük­sé­ges
kész­sé­gek ki­fej­lesz­tése.
– Ál­lam­pol­gári cse­lek­vési ta­pasz­ta­la­tok: ta­pasz­
ta­lat­szer­zés bár­mi­lyen szintű (he­lyi, or­szá­gos,
egye­te­mes) kör­nye­zeti prob­lé­mák meg­elő­zése,
meg­ol­dása te­rü­le­tén az ész­le­lési tu­da­tos­ság, az
is­me­re­tek, a kör­nye­zeti etika és az ál­lam­pol­gári
cse­lek­vési kész­sé­gek al­kal­ma­zá­sá­val.
„ A ne­ve­lés mű­vé­szete az, hogy meg­ta­nít­sunk va­la­kit
he­lye­sen gon­dol­kodni.”
Alsó ta­go­zat­ban a hang­súlyt az ál­ta­lá­nos kész­­sé­gek
fej­lesz­té­sére kell for­dí­tani.
– Alap­mű­velt­ségi kész­sé­gek: ol­va­sás, írás, be­
széd, fi­gye­lem.
– Tér­ké­pol­va­sási kész­sé­gek: pl. a négy fő vi­lág­
táj hasz­ná­lata, tér­kép­je­lek ér­tel­me­zése.
– Ku­ta­tási kész­sé­gek: pl. gyűj­tés, rend­sze­re­zés.
– Prob­léma­meg­oldó kész­sé­gek: pl. al­ter­na­tí­vák
és kö­vet­kez­mé­nyek meg­ha­tá­ro­zása.
– E gyütt­mű­ködő kész­sé­gek: pl. kü­lön­böző né­
ző­pon­tok meg­ér­tése, konf­lik­tus­ke­ze­lés.
– In­for­má­ci­ó­gyűjtő és fel­dol­gozó kész­sé­gek: a
prob­léma le­gyen la­kó­hely­kö­zeli, így job­ban
lát­ják a gye­re­kek te­vé­keny­sé­gük ered­mé­nyét.

A tanítási-tanulási tevékenységek csoportosítása

Legkonkrétabb Közvetlen tapasztalatok Érzékszervek legtöbb Legnagyobb tanulói

Közvetett tapasztalatok használata aktivitás
Drámajáték
Bemutatás
Digitális tananyag
Kiállítások, modellek
Film, videó
Hangfelvétel, diagramok, képek
Legelvontabb Képi szimbólumok Érzékszervek leg­keve­ Legkisebb tanulói aktivitás
sebb használata

A kör­nye­zeti ne­ve­lés első arany­sza­bá­lya: egy él­mény Köz­vet­len ta­pasz­ta­la­tok

fel­ér ezer kép­pel. „A ko­rai gyer­mek­kor évei a ta­laj A köz­vet­len ta­pasz­ta­la­tok meg­szer­zése so­rán a ta­
elő­ké­szí­té­sé­nek évei. Ha az ér­zel­me­ket si­ke­rült fel­éb­- nu­lók­nak al­kal­muk nyí­lik min­den ér­zék­szer­vü­ket
resz­te­ni – a szép, az iz­gal­mas, az új és az is­me­ret­len kor­lá­to­zás nél­kül hasz­nálni. „Öt ér­zé­kem van, me­
sze­re­te­tét, az egy­üt­tér­zést, a saj­ná­la­tot, a cso­dá­la­ lye­ket meg kell érin­te­ned, ha ta­ní­tani akarsz és azt
tot és a sze­re­te­tet –, ak­kor fe­léb­red a vágy arra, hogy aka­rod, hogy ta­nul­jak. Re­mek íz­le­lé­sem és szag­lá­som,
meg is is­mer­jük ér­zel­me­ink tár­gyát… Fon­to­sabb, éles sze­mem és fi­nom ta­pin­tá­som van. Mi­ért a fü­le­-
hogy ki­kö­vez­zük a gyer­mek előtt a tu­dás­vágy felé ve­ men ke­resz­tül kel­lene min­dent meg­is­mer­nem?”
zető utat, mint­hogy olyan té­nyek­kel töm­jük, me­lye­
ket még nem tud meg­emész­teni.” Köz­ve­tett ta­pasz­ta­la­tok
„A te­vé­keny­ke­dés a gyer­mek­kor alap­tör­vé­nye. Szok­ Ha­son­lí­ta­nak a köz­vet­len ta­pasz­ta­la­tokra, csak bi­zo­
tasd hozzá a gyer­me­ket a cse­lek­vés­hez – ne­veld a ke­ nyos ele­me­ket el­ha­gyunk. A va­lós hely­zet­hez ké­pest
zét.” egy­sze­rűb­bek. Pl. le­gó­ból, ma­kett­ből meg­épít­jük az
is­kola vagy a la­kó­hely kör­nyé­két, nem me­gyünk el
több al­ka­lom­mal is ta­nul­má­nyi sé­tára a té­má­val kap­
cso­la­to­san.

12

Mi vil 3 kk.indd 12 2010.09.27 13:15:52


Drá­ma­já­ték
Má­sok ta­pasz­ta­la­tait ele­ve­nít­jük fel, be­le­bú­junk a
nö­vé­nyek, ál­la­tok, tár­gyak „bő­rébe”. A gye­re­kek
részt ve­het­nek sze­rep­lő­ként vagy né­ző­ként, így
egy­üt­térző mó­don él­nek meg bi­zo­nyos élet­hely­ze­
te­ket, bele tud­ják élni ma­gu­kat má­sok sor­sába.
Be­mu­ta­tás
Vi­zu­á­lis esz­kö­zök se­gít­sé­gé­vel ma­gya­rá­zunk, bi­zo­
nyí­tunk bi­zo­nyos fo­lya­ma­to­kat.
A jó be­mu­ta­tást szí­ne­sít­het­jük drá­ma­já­ték­kal,
mo­del­lek­kel, ere­deti élő­lé­nyek­kel, tár­gyak­kal, film-
vagy di­a­ve­tí­tés­sel, szá­mí­tó­gé­pes prog­ra­mok­kal.
Digitális tananyag
Egyesíti a filmes és animációs szemléltetést, az in-
teraktív, játékos feladatmegoldást és a tudás ellen-
őrzését.
Ki­ál­lí­tá­sok, mo­del­lek
Biz­to­sít­sunk le­he­tő­sé­get mi­nél több ér­zék­szerv
hasz­ná­la­tára (pl. érint­hető tár­gyak, ál­lat­si­mo­ga­tás),
mert ezek nagy­mér­ték­ben gaz­da­gít­ják a ta­pasz­ta­
la­tot. A gye­re­kek ma­guk is ké­szít­het­nek ki­ál­lí­tást,
mo­dellt, ma­ket­te­ket.
Film, vi­deó
Le­he­tővé te­szik, hogy a fi­gyel­met a fon­tos kér­dé­
sekre össz­pon­to­sít­suk, több­ször meg­te­kint­he­tünk
las­sí­tott fel­vé­te­len is je­len­sé­ge­ket, tör­té­né­se­ket.
A te­le­ví­zi­ó­ban sok ér­de­kes kör­nye­zeti té­májú fil­
met ­néz­het­nek meg a gye­re­kek.
Hang­fel­vé­tel, di­ag­ra­mok, ké­pek
A hang­fel­vé­te­lek, di­ag­ra­mok, ké­pek egy-egy ér­zék­
szer­vünkre (lá­tás vagy hal­lás) hat­nak. Egyé­ni­leg
vagy cso­por­to­san hasz­nál­ha­tók. A ké­pek, gra­fi­ko­
nok tar­tal­mát el­mond­hat­juk, ér­tel­mez­tet­het­jük a
gye­re­kek­kel. A fo­tó­kat he­lyet­te­sít­het­jük ese­ten­ként
egy­szerű raj­zok­kal, ame­lyek a rész­le­tek el­ha­nya­go­
lá­sá­val a lé­nye­gesre irá­nyít­ják a fi­gyel­met.
Képi szim­bó­lu­mok
A ta­ní­tás és ta­nu­lás leg­el­von­tabb esz­kö­zei. Leg­
gyak­rab­ban táb­lán vagy írás­ve­tí­tő­vel je­le­nít­het­jük
meg. Ilyen pl. a kór­há­zat jelző pi­ros ke­reszt, a pa­ta­
kot jelző kék vo­nal, a szá­mok, a sza­vakká össze­rak­
ható be­tűk, nyelvi szim­bó­lu­mok.
Mi vil 3 kk.indd 13
Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
A harmadik osztály számára készült interaktív
tananyag használata
Az interaktív tananyag nemcsak színessé, érde­
kes­sé, hanem szemléletesebbé teszi a tanórákat.
A ke­vésbé érdeklődő és a teljesítményszorongó
gyere­kek is örömmel dolgoznak a segítségével. Te­
hetség-gondozásra is alkalmas, hiszen az anyag
a tan-könyv mellett pluszismereteket is tartalmaz.
Az interaktív tananyag használata nagyon egy-
szerű, nem kíván bonyolultabb számítástechnikai
isme­reteket. A részletes számítástechnikai kezelési
útmutatót mellékeltük minden DVD-hez. A gyere-
kek számára a bevezető rész nyújt alapos tájékoz-
tatást.
A navigációt és az értékelést a harmadik évfolya-
mon a méhecske segítségével oldottuk meg.
A tankönyvhöz készült interaktív tananyagok
három részből állnak.
1. Szemléltetés. Film vagy animáció.
A digitális tananyagoknál megszokott képek he­-
lyett filmek segítik a szemléltetést, amelyeket
in­duk­ciós szöveg kísér. A filmek megállíthatók,
meg­ismételhetők. Különösen nagy jelentősége
van a filmeknek akkor, amikor a gyerekek egy
állatot vagy természeti jelenséget mozgásban lát-
hatnak. Ugyanakkor, ha megállítjuk a filmet, bár-
milyen állatot, jelenséget, tárgyat, apró részletet
hosszabb ideig is megfigyelhetünk. Nagymérték-
ben könnyíti a megértést is (pl.: vizek). Gyakran
egy másfél perces filmmel szemléltetni tudjuk
mindazt, amit egyébként sokkal több időráfordí-
tással lehetne megértetnünk a gyerekekkel. Nem
utolsósorban maradandó esztétikai látvány.
2. Interaktív feladatok
Az egyes témákhoz több interaktív feladat is
tar­tozik. Nehézségük természetesen mindig az
adott korosztályhoz méretezett. Színesek, érde­
ke­sek, sokféle készség fejlesztésére alkalmasak.
Nagymértékben segítik a rögzítést. A tévesen
megoldott feladatokat a gyerekek javíthatják,
vagy megnézhetik a helyes megoldást.
3. Kérdések
Minden témához kérdéscsoportokat tartalmaz
a taneszköz. Az összes kérdés megoldása után
értékel: színekkel és százalékosan. Természetesen
ez alkalommal is van lehetőség a javításra vagy
a megoldás megtekintésére. Ismétlés alkalmával
13
2010.09.27 13:15:53
 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
kérdéscsoportok választhatók, amelyek lehetővé
teszik a több, színesebb gyakorlást.
A tanórának melyik részében használhatjuk az in­­-
ter­aktív tananyagot?
Az interaktív tananyagok soha nem helyettesíthe-
tik a pedagógust. A tanítás-tanulás a jó iskolában
a pedagógus és a gyerek folyamatos kontaktusá-
ra épül. Ezekkel a tananyagokkal könnyíthetjük
a megértést, kiválthatjuk a bonyolultabb és kevésbé
érdekes szemléltetést, és színesebbé, érdekesebbé,
játékosabbá tehetjük a tanórákat.
A tanulás nem egyenlő a több ismerettel. Az ala-
pokhoz mindig könnyebb hozzátenni egy-egy új
elemet. Ezt jól szolgálja az interaktív tanagyag.
A szemléltetést használhatjuk a régi ismeretek
felelevenítésére, az új téma feldolgozásának beve-
zetésére és ismétléskor egyaránt.
Az interaktív feladatokat az új ismeretek alkalma-
zásához, a tanuláshoz, az ismétléshez alkalmaz-
hatjuk. A kérdéseket minden óratípusban használ-
hatjuk. A témakörök összefoglalásánál kiválasztá-
sos alapon is, ez nagyon jó játék.
Hány percben alkalmazzuk?
Harmadik évfolyamon legfeljebb tíz-tizenöt per-
cig egy tanórán. Használjuk a szemléltetést, az
interaktív feladatot és a kérdéseket a tanóra meg-
felelő részében.
Természetesen vannak olyan tanórák, amikor
egyáltalán nem szükséges alkalmaznunk. Tehát:
használjuk belátásunk szerint, szem előtt tartva,
hogy a Nemzeti alaptantervben a digitális kompe-
tencia a kulcskompetenciák között szerepel. Sok-
színűen gyakorolhatják a gyerekek.
A tanórákon természetesen szükségük van a
gyerekeknek kevés tanítói segítségre. Használhat-
ják napközis foglalkozásokon és természetesen ott-
hon is.
Amennyiben az iskola nem rendelkezik digitális
táblával, abban az esetben is jól használható a tan-
anyag. Projektor, laptop és egy vetítővászon vagy
fehér fal szükséges. A gyerekek az egérmutató se-
gítségével is örömmel dolgoznak, nemcsak az inte-
raktív táblán.
14
Mi vil 3 kk.indd 14
A természettudományos kompetenciák
fejleszté­sére alkalmazható sokszínű
tevékenységi formák
„A tudás nem egy tiszta papíron megjelenő lenyo-
mat, hanem az aktív tevékenység eredményekép-
pen létrejövő, a környezetére reagáló rendszer.”
(Jean Piaget)
A kompetenciaalapú oktatás célja
Rendelkezzenek a gyerekek a mindennapi életben
hasznosítható, alkalmazhatóképes tudással.
Tehát az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés
megvalósítása a célunk.
Tudjuk, hogy a környezetismeret egy olyan komp-
lex tantárgy, amelyben valamennyi kompetenciate­
rület jól fejleszthető. Éljünk ezzel a pedagógiai
munkánk során!
Mi a kompetencia?
Kompetencia = alkalmasság, ügyesség
A kompetencia alapvetően értelmi alapú tulaj-
donság, de fontos szerepük van a képességeknek,
a motivációs elemeknek és az érzelmeknek. A kom­
petenciák személyiségfüggő rendszerek, cselekvé-
sekben nyilvánulnak meg (rutin – készség – képes-
ség – kompetencia).
Kulcskompetenciák
• anyanyelvi kompetencia
• idegen nyelvi kompetencia
• esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőké-
pesség
• matematikai kompetencia
• természettudományos kompetencia
• digitális kompetencia
• hatékony önálló tanulás
• szociális és állampolgári kompetencia
• kezdeményezőképesség és vállalkozói kompe­
ten­cia
Kiemelt fejlesztési feladatok
– Énkép, önismeret
– Hon- és népismeret
– Európai azonosságtudat–egyetemes kultúra
– Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
(felkészülés a felnőtt lét szerepeire, értékori-
entációk-beállítódások: megbízhatóság, tole-
rancia, társadalmilag elfogadott viselkedés, az
2010.09.27 13:15:53

élőlények – növények, állatok, emberek – tisz-
teletére, szeretetére nevelés)
– Gazdasági nevelés
– Környezettudatosságra nevelés
– A tanulás tanítása
– Testi és lelki egészség
Tevékenységi formák
– Tanári magyarázat, szemléltetés figyelemmel kí-
sérése. A pedagógus környezettudatos viselkedé-
sének megfigyelése. A legjobb nevelő erő a példa.
– Szóbeli munka (beszámoló a társak számára
előzetes élmények, tapasztalatok vagy felkészü-
lés alapján).
– Megbeszélés csoportmunkában gyakorlat vagy
feladatmegoldás közben, válaszadás a tanár kér-
déseire.
– Írásbeli munka (feladatlapok kitöltése, rejtvé­ny­fej­-
tés, fogalmazás készítése egy adott témában, meg-
figyelések lejegyzése növényekről, álla­tokról, az
időjárásról. A pozitív és negatív környezeti válto-
zások megfigyelésének lejegyzése, jegyzetelés.).
– Látványfeldolgozás. Rajzolás, fotózás, a képek és
rajzok elemzése, értelmezése, csoportosítása,
tablók, videofilmek készítése. Kiállítások rende-
zése a gyűjtött és elrendezett anyagokból. Szülők,
párhuzamos osztályok, önkormányzati képvi-
selők meghívása a témától függően.
– Konstrukciós tevékenységek. Modellezés (pl.:
a víz körforgásának modellezése, a víz és a szél
munkájának modellezése). Gyűjtemények össze-
állítása (pl.: kőzetek, talajminták, lehullott ter-
mések, madártollak).
– Térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi
életben előforduló viszonyítások, becslések, mé-
rések. A mérőeszközök megismerése.
– Az igényes és tiszta környezet kialakításának és
megőrzésének gyakorlása.
– Csoportos és önálló kísérletek a tanteremben és
a szabadban (pl.: „a fenyőtoboz csodája”: mi tör-
ténik a fenyőtobozzal nedvesség és száraz levegő
hatására?).
– Élményszerzés a természetben (kirándulások, lá-
togatások, erdei iskola, megfigyelések, mérések).
– Helyes napirend összeállítása. Helyes étrend ös�-
szeállítása, a legfontosabb tápanyagok megisme-
rése.
Mi vil 3 kk.indd 15
Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
– Közvetlen információszerzés személyesen begyűj-
tött adatok segítségével: utazás, látogatás, filmezés,
rajzolás, fotózás, interjú, kérdőív, személyes beszá-
moló.
– Közvetett információszerzés a mások által gyűj-
tött adatok segítségével: könyvek, filmek, folyó-
iratok, újságok, tv-műsorok, internet, mul­timé-
diás CD-k, interaktív tananyagok.
– Mérés, adatfeldolgozás, számítás (pl.: 1 hét idő-
járásának megfigyelése, lejegyzése, napi három-
szori hőmérsékletmérés és lejegyzése).
– J átékok. Egyéni és csoportos játékok, interaktív
játékok a digitális tananyag segítségével, szerep-
játékok, utánzások.
–P  rojektmunka (változó csoportösszetételben és
szereposztással, aktív részvétel a csoport mun-
kájában, feladat-végrehajtás, szervezés, irá­nyí­tás,
segítségadás egymásnak, helyes csoportszellem
kialakítása.
– Természet- és környezetvédelmi (embereket is) se-
gítő tevékenységek csoportosan és önállóan. Rend-
szeres feladatvállalás a családi munkamegosztás-
ban, csoportos részvételek környezetvédelmi akci-
ókban, udvarias viselkedés a tár­sakkal, tisztelettu-
dó magatartás a felnőttekkel szemben.
A ma­da­rak nem jár­nak lép­cső­n
„A pe­da­gó­gus gon­do­san meg­ter­vez­te a mód­sze­reit;
tu­do­má­nyo­san felépí­tet­te a lép­csőt, ame­lyen ke­resz­
tül el le­het jut­ni a tu­dás kü­lön­bö­ző fo­kai­ra: kí­sér­le­ti
úton megál­la­pí­tot­ta, me­lyik az ideá­lis lép­cső­fok-ma­
gas­ság a gye­re­kek lá­ba szá­má­ra; he­lyen­ként pi­he­nő­
ket ter­ve­zett és a jó kor­lát se­gí­tett a kez­dő­kön.
És ez a pe­da­gó­gus ki­ro­ha­ná­so­kat ren­de­zett nem
a tu­do­má­nyo­san meg­ter­ve­zett és ki­dol­go­zott lép­cső
el­len, ha­nem az igye­ke­ze­tét sem­mi­be ve­vő gye­re­kek
el­len.
Dü­hön­gött, mert amíg je­len volt és el­lenőriz­het­
te a fo­kon­kén­ti elő­re­ha­la­dást időn­kén­ti pi­he­nők­kel,
ad­dig min­den a leg­na­gyobb rend­ben ment. De ha
csak egy pil­la­nat­ra is tá­vol ma­radt, mily bor­za­lom,
mi­cso­da ren­det­len­ség! Azok foly­tat­ták a mód­sze­
res elő­re­ha­la­dást időn­kén­ti pi­he­nők­kel és az elő­írt
ka­pasz­ko­dás­sal, aki­ket az is­ko­la már kel­lő­kép­pen
meg­fer­tőz­te a te­kin­té­lyé­vel, mint azok a pász­tor­ku­
tyák, aki­ket az élet ar­ra kény­sze­rí­tett, hogy passzí­van
15
2010.09.27 13:15:53
 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
kö­ves­sék gaz­dá­ju­kat és akik be­le­tö­rőd­tek ab­ba hogy
töb­bé ne en­ge­del­mes­ked­je­nek ku­tya­ösz­tö­nük­nek.
A gye­rek­cso­port vissza­nyer­te ösz­tö­neit és rá­ta­
lált szük­ség­le­tei­re: az egyik négy­kéz­láb má­szott fel
a lép­csőn; egy má­sik len­dü­le­tet vett és ket­te­sé­vel
vet­te a lép­cső­fo­ko­kat, mind­ezt szé­dü­le­tes se­bes­ség­
gel; vol­tak, akik hát­ra­fe­lé pró­bál­koz­tak, sőt ko­moly
szak­tu­dás­ra tet­tek szert eb­ben a mű­faj­ban. Fur­csa
el­lent­mon­dás, a leg­több­jük szá­má­ra a lép­cső hí­ján
volt min­den ka­land­nak és vonz­erő­nek, ezért a ház
kö­rül fut­ká­roz­va, az eresz­re ka­pasz­kod­va, a szob­rok­
ba csim­pasz­kod­va ju­tot­tak fel a csúcs­ra re­kord idő
alatt, ügye­seb­ben és gyor­sab­ban, mint azok, akik az
úgy­ne­ve­zett mód­sze­res lép­csőt vet­ték igény­be, majd
ami­kor felér­tek, csúsz­dá­nak hasz­nál­ták a jó öreg
kor­lá­tot és elöl­ről kezd­ték a cso­dá­la­tos ka­lan­dot.
A pe­da­gó­gus rossz szem­mel néz mind­azok­ra, akik
nem az ál­ta­la nor­má­lis­nak tar­tott uta­kat vá­laszt­ják.
Fel­tet­te-e va­la­ha is a kér­dést, hogy az ő lép­cső­tu­do­
má­nya nem ha­mis tu­do­mány-e vé­let­le­nül, és hogy
nem lé­tez­nek-e gyor­sabb és üd­vö­zí­tőbb utak, Vic­tor
Hu­go ké­pé­vel él­ve, nem lé­te­zik-e olyan pe­da­gó­gia,
ahol a sa­sok nem mász­nak lép­csőt?”
Cél­es­tin Fre­i­net: Les dits de Matt­hi­eu.
De­la­cha­ux et Ni­est­lé, Pa­ris, 1978.
For­dí­tot­ta: Ga­lam­bos Ri­ta
Dorothy Law Holte: Egy élet a kezedben…
Ha a gyerekek kritizálva élnek,
Megtanulnak megbélyegzettnek lenni.
Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek,
Megtanulnak veszekedni.
Ha a gyerekek kicsúfolva élnek,
Megtanulnak szégyenlősnek lenni.
Ha a gyerekek megszégyenítve élnek,
Megtanulják bűnösnek érezni magukat.
Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,
Megtanulnak türelmesnek lenni.
Ha a gyerekek bátorítva élnek,
Megtanulnak bízni.
Ha a gyerekek dicsérve élnek,
Megtanulják megbecsülve érezni magukat.
Ha a gyerekek méltányosságban élnek,
Megtanulják az igazságosságot.
Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,
16
Mi vil 3 kk.indd 16
Megtanulnak hittel élni.
Ha a gyerekek megerősítve élnek,
Megtanulják magukat szeretni.
Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,
Megtanulják megtalálni a szeretetet a vi­lágban!
„Zöld” szemüveggel nézve Mi van a táskában?
Bevezetést írni nincs most időm.
Az előbb, ahogy szünetre kimentél – szíves enge-
delmeddel – kipakoltam a táskádat. Ide magam elé,
szép sorba. De nem ám libasorba, hanem ábécésor-
ba. Most pedig felveszem gyorsan a Zöld Szemüveg­
e­met, és elsorolom mindazt, ami a cuccaidról az
eszembe jut. Itt kezdődik tehát a „Tárgyalás”:
Ceruza
– Kívül színesre lakkozott fa, benne természetes
grafit és kiégetett grafit keveréke. Nicsak, ennek a
végét meg körbevágtad! Hát, ez bizony tiszteletlen-
ség a ceruzával szemben, hiszen ő a legkörnyezet­
kí­mélőbb íróeszközünk. Aztán magaddal is kitol-
hatsz, mert a lerágott lakkréteg mérgező nehézfé-
met is tartalmazhat. Nem hiszem, hogy a szerveze-
ted arra vágyik. Használj tehát sok ceruzát – lehe-
tőleg lakkozatlant –, de ne csámcsogj rajta!
Elem
– Tolltartódban, jééé, van egy gombelem. Hát ez
meg mihez kellhet neked? Tartalékelem az órádba
vagy a számológépbe? Vigyázz vele nagyon, mert
a felnőttek sem igen tudják, hogy a szárazelem
(gombelem, ceruzaelem stb.) a legveszélyesebb
háztartási hulladékok egyike. Nehézfémtartalmuk
emberre, környezetre egyaránt veszélyt jelent.
Zárd el inkább valahová, kistesód nehogy lenyelje!
És egyáltalán: csökkentsd az „elemfogyasztásod”.
Vegyél inkább napelemes órát, számológépet, vi-
deojátékot. Az olyan divatos mütyüröket, mint
a sípoló kulcstartó, meg a muzsikáló üdvözlőlap
– felejtsd inkább el!
Faragó, hegyező
– Nahát, elment egy csomó időm, míg rájöttem,
hogy ez a csiricsáré műanyag micsoda ceruzafara-
gó. „Flancos” csinálmány, annyi szent, csakhogy a
tolltartódba be sem fér, aztán egykettőre reped, tö-
2010.09.27 13:15:53
 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

rik, dobod a szemétbe, és jöhet a következő. Vegyél Golyóstoll

inkább egyszerű fémhegyezőt (lehetőleg cserélhető – A színes tintafesték mindenféle vegyi anyagtól
pengével) abban évekig eltekergetheted ceruzáidat. lesz lágy, nyúlós, tapadós és sűrű – ezért inkább
ne nyalogasd! Egyébként tetszik a tollad, mert cse-
Filcek rélhető benne a betét. Az egyszer használatos („el-
– Tolltartódban micsoda „csicsaparádé”, micso- dobható”) tollak drágák, és feleslegesen növelik a
da filctolldáridó! Fogadjunk, hogy a fele már rég hulladékot. A padtársad tolla ide szaglik. Az még
bedöglött és sercegve csiklandozza a papírt! Ezek drágább, és ráadásul mosdás helyett sem jó, ahogy
a színes filcek sajnos legtöbbször csak készletben a sok „desodor spray” sem. Akkor meg minek? Az
kaphatók. Aztán egykettőre beszáradnak, és csak igazi környezetvédő egyébként töltőtollal ír.
a szemetest színesítik, aztán jöhet az újabb készlet…
Az egyszerű filctollat vizes festékanyaggal töltik, Iskolatáska
így ha beszárad, pár csepp vízzel újraélesztheted. – Nahát, meg kell hagyni, a tied csuda menő. „Ki-
A fóliára, üvegre író vagy szövegkiemelő filcekben rályi” is meg „dögös” is. Neonfényben csillog (biz-
oldószeres keverék van, megismered őket cipő- tos új még), zsebes, feliratos, figurás, fityulás. Kár,
pasztaszagukról vagy édeskés illatukról. Ezeknek hogy ezeket műanyagból készítik – gyakran éppen
az oldószereknek némelyike (xylol, toluol, keton) PVC-ből. Drágák, mint minden „divatcucc”, ehhez
az egészségre nagyon veszélyesek. Különösen a kis- képest gyorsan fakulnak, töredeznek és nem javít-
gyermekek kezében, hiszen ők a papírhoz közelebb hatók.
hajolnak és szaporábban lélegeznek. Figyelj, ha látsz valahol egy kedvedre való bőrtás-
Bánj velük ezért óvatosan! És egyáltalán: hasz- kát, vetesd meg inkább azt. Egy olyat évekig nyúz-
nálj kevesebb filcet, fedezd fel újra a környezetkí- hatsz, és ha a varrás felfeslik, könnyen kijavítható.
mélő színes ceruzát és zsírkrétát! Beszéld rá a barátodat, vegyen ő is ilyet! Meglátod,
nemsokára mindenki bőrtáska után lohol, hiszen
Filctörli filc így működik a divat.
– A hókuszpókok olyan vegyi anyagokat passzí-
roznak a rostokba, melyek a filctintát halványítják Javítófesték
vagy eltüntetik. Rettentő elmés csinálmány. Mint- – Jajjjaj, Kisember, hát ezt meg honnan újítottad?
hogy Te most készülsz leszokni a filcírásról, felejtsd Ez nem iskolába, hanem irodákba való, ahol írógé-
el inkább az egészet! pet használnak! A legtöbb ilyen fehér javítófesték
egészségre nagyon veszélyes klórvegyületet tar-
Füzetborítók, könyvborítók talmaz, amely használat közben elpárolog (néme-
– Ezt itt színes papírba csomagoltad (régi divat- lyikben vizes oldat van, de azt nem szeretik, mivel
lapból vetted ki hozzá a lapot). Jópofa így is, bár lassan szárad). Javítófestéket Te semmi esetre se
anyának nem tetszik. De arról a könyvedről azt a használj! Ha valamit elrontottál, ne ecsettel pecsé-
petyhüdt műanyag borítót nemsokára kidobhatod. telj, hanem húzd át nyugodtan vagy tedd zárójelbe!
Pedig milyen sejtelmes színű és hivalkodóan feszes Imádom a zárójeledet!
volt, mikor megvetted. A nap kifakítja, töredezik, Kalas György nyomán
aztán repül. Nem olcsó mulatság! Maradj meg in-
kább a papírcsomagolásnál: felhasználhatsz hozzá
régi újságot, maradék tapétát meg ilyesmit.

17

Mi vil 3 kk.indd 17 2010.09.27 13:15:53

 18

Mi vil 3 kk.indd 18
Értékelés érdemjeggyel Név:
vagy ponttal (1–5-ig) Értékelőlap Osztály:

Környezet- Rendszeres
Részvétel
tudatos növény- vagy
Gyűjtő- a csoportmun-
Szóbeli Rajzos Feladatlapok Témazáró fel- magatartás állatgondozás Tanórai
Hónap és kutató- kában (együtt-
felelet feladatok megoldása mérések (az iskolában, iskolában, munka
munka működés, se-
otthon, utcán, otthon
gítőkészség)
természetben)

Szeptember
Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Október

November

December

Január

Február

Március

Április

Május

Június

2010.09.27 13:15:53
 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

VIZEK, VÍZPARTOK ÉLETKÖZÖSSÉGE

Megfigyelések a természetben előző nap kevés lisztet teaszűrővel szétszórunk a
területeken.)
Növények megfigyelése Figyeljük meg a hangokat, próbáljuk meg felis-
A terepsétát megelőzően készítsünk botanikus tás- merni és feljegyezni, melyik állat lehet a gazdája!
kát, amelyben minden csoport viheti a legfonto- Keressük és figyeljük meg az állatok lakhelyeit!
sabb eszközöket. Nézzük meg, jól érzik-e magukat a megfigyelt
Séta előtt osszuk ki a csoportoknak a fellelhető állatok azon a területen! Van-e számukra elég táp-
növények képeit, amelyet meg kell keresniük. Fi- lálék? Próbáljuk megfigyelni, mit esznek!
gyeljék meg, mely növények a szomszédai, figyeljék Figyeljük meg, milyen a színük, könnyen fel tud-
meg minden jellemzőjét növényüknek, készítsenek tuk-e fedezni őket!
a tapasztalatokról feljegyzéseket, rajzokat! Séta után közösen dolgozzuk fel megfigyelésein-
Fás növényeknél (úgy osszuk szét a növények ket!
képeit a csoportok között, hogy mindenki kapjon Játsszuk el a többieknek, milyen állatokkal talál-
lágy szárú és fás szárú növényt is) gyűjtsünk levele- koztunk!
ket, termést, készítsünk kéreglenyomatot! Írjunk mesét, verset, éneket a megismert állatok-
Vizsgáljuk meg, milyen a talaj növényünk alatt ról és életükről!
és körülötte!
Nézzük meg, jól érzi-e magát növényünk, van- A talaj vizsgálata
nak-e ellenségei! A csoportok megfigyeléseiket külön-külön terüle-
Mérjük meg a fánk kerületét, számítsuk ki élet- ten végezzék!
korát! Figyeljük meg a talaj színét!
Nézzük meg, hogy a fánk ad-e otthont más élőlé- Vegyünk kézbe talajmintát! Formáljunk belőle
nyeknek, fedezzük fel, találjuk meg ezeket! golyót! Sikerült-e? Ha nem sikerült, nedvesítsük
Séta után dolgozzuk fel tapasztalatainkat! meg a talajmintát!
Minden csoport írjon verset, mesét, ajánlást a sa- Nézzük meg, mi mindent találunk a talajban!
ját növényéről, amellyel a többieknek bemutatja! Vannak-e növényi részek, állatok, amikről úgy gon-
A begyűjtött „kincsekből” készítsünk különféle doljuk, hogy nem a talajba valók. Próbáljuk meg
tárgyakat, díszeket, emlékeket! kitalálni, milyen szerepe lehet a talajban található
Keressük meg növényeinket a növényhatározó- élő­lé­nyeknek, hogyan kerülhettek bele az oda nem
ban! illő anyagok!
Készítsünk közös nagykönyvet növényfürkészé- Próbáljunk üres konzerves dobozt belenyomni a
sünkről! talajba! Mennyire sikerül?
Öntsünk vizet a talajba nyomott dobozba, néz-
Állatfürkészés zük meg milyen gyorsan szívódik be a víz!
Ezt a sétát érdemesebb úgy szervezni, hogy a cso- Próbáljuk meg összevetni a különböző megfi-
portok egy-egy kisebb területet kapnak, és ott vég- gyelt tulajdonságokat! Tudunk-e felfedezni össze-
zik megfigyeléseiket. függéseket?
Szintenként fürkésszük végig területünket, mi- Gyűjtsünk különböző formájú köveket!
lyen állatokat találhatunk! Készítsünk konzerves Adjunk nevet a talált kövünknek, meséljük el
dobozból talajcsapdát, fűhálózáshoz eszközt, vi- történetét!
gyünk távcsövet, hogy ezekkel mind több állat Játszunk különböző játékokat a kövekkel: kavics-
megfigyelésére nyíljon lehetőség! dobó verseny, kavicsvezetés labirintusban, képké-
Gyűjtsünk láb- és életnyomokat! (Pl. ürülék, ba- szítés apró kövekből!
golyköpet, táplálékmaradványok, elhullajtott szőr- Hogyan lettem ilyen formájú? – Kavicsmese.
csomók, tollak. Segíthetjük a lábnyomgyűjtést, ha

19

Mi vil 3 kk.indd 19 2010.09.27 13:15:53

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Vegyes feladatok Minden csoport borítékot kap, ezekben vannak

Keressünk meleg és hideg tapintású tárgyakat! Pró- a feladatok. Ha a park körülményei vagy a rendsza­
báljuk megfigyelni, hogyan viselkednek az élőlé­ bá­lyok nem teszik lehetővé, hogy a gyűjtött tárgya-
nyek, ha fúj a szél, ha esik az eső, ha hideg vagy kat magukkal vigyék, készítsenek rajzokat. Negyed
meleg van, ha süt a nap vagy ha nem! óráig keresgélhetnek és gyűjtögethetnek, azután
Megfigyeléseinket közösen dolgozzuk fel! mutassák be, mit találtak, rajzoltak, jegyzeteltek!
Készítsünk természet- és környezetvédelmi pla-
kátokat! Játsszuk el, hogyan kérnek az állatok ben- Gyűjtögetés:
nünket a védelmükre! Gyűjtsetek 5 különböző feltűnő vagy szokatlan for-
Rendezzünk ötletbörzét a természet védelmére és májú falevelet,
tisztaságára! 3 illatos növényt,
Beszéljük meg a tűzmegelőzés feladatait! 3 különböző magot és termést,
Játsszuk el a helyes és helytelen viselkedési for- 3 bizonyítékot, hogy a környéken álla-
mákat a természetben! tok is élnek (pl. megrágott falevelet),
Játsszuk el, hogyan viselkednek az állatok a kü- 3 bizonyítékot, hogy a környéken embe­
lönböző időjárási tényezők hatására! rek is jártak!
A természetben hallott hangokat próbáljuk meg Gyűjtsetek 5 különböző formájú követ,
utánozni és kitalálni! 5 különböző színű követ,
Készítsünk időjárás-jelentést! 3 különböző, barna színárnyalatú tár-
gyat,
Egésznapos túra 5 olyan tárgyat, amely együttesen a szi-
A túrát használjuk fel arra, hogy megfigyeléseinket várvány színeit adják,
szélesítsük! A túra legfőbb célja azonban a termé- 3 féle füvet!
szet egységének, egészének felfedezése.
Ezen a kiránduláson a gyerekek már ne kapjanak Beszélgetés a gyűjtőmunka végén
külön megfigyelési szempontokat. Próbálják meg Melyek azok a tárgyak, amelyeket többen is begyűj-
mindazokat felfedezni a természetben, amit eddig töttetek?
tapasztaltak! Vizsgálódásaikat végezzék szabadon! Mely esetekben fordult elő, hogy emberi nyomo-
Termé­sze­tesen élményeiket meséljék el a túra után! kat állati nyomok kísértek? Milyen nyomokat hagy-
Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy mi tetszett és mi tak az állatok, és milyen nyomokat az emberek?
nem a programban, mit szerettek volna még csinál- Mit volt a legnehezebb kellő számban beszerez-
ni, és mit másképpen! ni? Mi volt ennek az oka? Mit találtatok meg kön�-
nyen, akár többet is az előírtnál? Miért?
Játékok és feladatok a természetben Ha ezt a játékot megismételnétek, mit gyűjtené-
tek a legszívesebben? Miért?
Összegyűjtöttünk egy csokor játékot és feladatot.
Ezeket természetesen az iskola udvarán, egy közeli Kiállítás
parkban, némelyiket a tanteremben is el lehet ját- A gyűjteményből készítsetek kiállítást vagy kollázst,
szani. például ragasszátok fel az állati tevékenységet bizo-
nyító tárgyakat, és a hozzájuk tartozó állat rajzát!
Játékos nyomkeresés a parkban
A tanulók keressenek a parkban különböző formá- Színek és formák keresése a természetben
jú leveleket, csigaházakat, eltérő színű és formájú A gyerekek párosával dolgozzanak! Minden pár-
kavicsokat! Ez a munka csiszolja megfigyelőképes- nak adjunk egy színes lapot. A többiek ne tudják,
ségüket, és meglepő felfedezéseket tehetnek. Az élő hogy ki milyen színt kapott. A gyerekek kezdje-
és élettelen természet sokfélesége, színei, formái, nek el gyűjtögetni, felderíteni és feljegyezni min-
illatai további kedvet élesztenek bennük hasonló den olyan dolgot, tárgyat, ami az ő színükkel meg-
feladatokhoz.

20

Mi vil 3 kk.indd 20 2010.09.27 13:15:54

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

egyezik! Élőlényeket természetesen nem gyűjtünk! gyerek egy-egy fonalat sugárirányban kifeszít úgy,
A többiek találják ki, mi volt a páros titkos színe! hogy ne érjen a földhöz. A játékvezető csendben
Ugyanezt a játékot megcsinálhatjuk különböző rámutat valakire, aki megrántja a saját zsinegét. A
formákkal is. „pók” végigszalad a megrezdült zsinegen és elkapja
a „legyet”, akivel helyet cserél. Ha nem a megfelelő
Vak tyúk is talál szemet – érzékelő játék légyre csapott le, a pók még egyszer próbálkozhat.
A gyerekek válasszanak maguknak párt! A páros
egyik tagjának kössék be a szemét! Társa kísér- Ügyességi feladatok
je oda egy fához, bokorhoz, szikladarabhoz, vagy – Répaevő verseny: játszhatjuk úgy, hogy a répát
a természetben található más jellegzetes dologhoz! késsel-villával kell megenni, vagy úgy is, hogy
A bekötött szemű gyerek tapogassa meg alaposan a reszelt répát kezünk segítsége nélkül, csak
a tárgyat vagy élőlényt! Miután társa visszakísérte szájjal lehet a tányérból kienni.
helyére, vegye le a ken­dőt a szeméről, és próbálja – Pillangók módjára szörpivó verseny szívószál-
megtalálni az imént kitapogatott dolgot! lal.
– A kanalas gém eteti kicsinyét: a gyerekek pá-
Állatok rejtőzése rosával, egymással szemben állnak. Apró süte­-
Színes állatképeket rejtsünk el egy meghatározott ményt vagy gyümölcsöt rakunk egy tálba. Ma-
területen az erdőben, mezőn vagy parkban! A gye- dár mama kanalat vesz nyelénél fogva a szá-
rekeknek meg kell találniuk az elrejtőzött állatokat! jába, amivel kikanalaz a tálból egy eleséget és
Elemezzük a képeket, melyeket könnyebb és melye- a kanálban tartva elmegy fiókájához, majd
ket nehezebb felfedezni! Az állatok képeit lehetőleg ügyesen a szájába gurítja a kanálból a falatot.
élőhelyeik szerint helyezzük el, a fán élőt a fára, – Giliszta csemege készítése: egy Rama marga-
a földön élőt a földre vagy az avarba! rint összekeverünk két kanál mézzel és an�-
nyi darált keksszel, hogy formálható, gyúrha-
Mit eszik a giliszta? tó legyen. Ebből a masszából giliszta formájú
Tegyünk két nagy befőttesüvegbe rétegesen agya- kukacokat készítünk. Mindenki fantáziája és
got, homokot, kerti földet és faleveleket! Tartsuk az ügyessége szerint díszítheti gilisztáját mazsolá-
üvegek tartalmát egy kicsit nedvesen! val, alma- vagy más gyümölcsdarabokkal, cso-
Az egyik üvegbe tegyünk földigilisztákat, és ta- koládéreszelékkel.
karjuk le egy sötét színű anyaggal, amin a levegő – Szomjoltóként rendezzünk gyógynövényekből
bejutásához apró lyukakat vágunk! vagy erdei növényekből készült tea- vagy szörp-
Két héten át naponta vegyük le a sötét borítót és felismerő versenyt.
nézzük meg a giliszták munkáját! Figyeljük meg
a giliszták járatait! Egy hasznos „fé­reg”, a földigiliszta
Hasonlítsuk össze a két üveg tartalmát! Beszéljük
meg mit csináltak a falevelekkel, milyen talaj­mű­ve­
Har­ma­tos haj­na­lo­kon, eső­ben ázó nyá­ri na­po­kon
lő a giliszta! úton út­fé­len elénk ke­rül. Ha pe­dig szá­raz idő­ben,
Kísérletünk végén vigyük a gilisztákat eredeti la-
fé­nyes nap­pal óhaj­tunk ve­le ta­lál­koz­ni, csak egy
kóhelyükre, és borítsuk be őket egy kis földdel! ásó­nyom­nyi föl­det kell ki­for­dí­ta­nunk, ab­ban bi­zo­
nyo­san ott te­ke­reg egy-ket­tő.
A pók érzékelése Hogy ne so­káig fűz­zem a szót, eláru­lom, hogy a
Osszuk be a gyerekeket 6-8 fős csoportokba, és föl­di­gi­lisz­tá­ról hal­lo­tok tő­lem. Nem is gon­dol­ná­tok
minden csoport kapjon egy farönköt, amelyen ró­la, hogy az ő nyo­mo­rult, ve­szen­dő éle­te fon­to­
egy központi zsineggel fonalak vannak felkötve! sabb a föld tör­té­ne­té­ben, mint a ná­la ezer­szer, mil­
Az egyik gyerek a pók, aki bekötött szemmel a kö- lió­szor ha­tal­ma­sabb élő­lé­nye­ké.
zépen lévő zsinegen tartja a kezét. A többi öt-hat A föl­di­gi­lisz­ta hall­ga­tag, ár­tat­lan fé­reg.

21

Mi vil 3 kk.indd 21 2010.09.27 13:15:54

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
Mi a táp­lá­lé­ka?
Földdel táp­lá­lkozik, no nem ép­p a homokkal, és
nem is nyers, vad agyaggal. Jó­fé­le, ter­mé­keny, por­
ha­nyós föl­det csemegézik. Mi min­den van ab­ban!
Va­ló­sá­gos me­se­vi­lág él a lá­bunk alatt, anél­kül,
hogy tud­nánk ró­la: pa­rá­nyi, szem­mel nem lát­ha­tó
ál­la­tok, nö­vé­nyek, csúsz­ká­ló, gör­dü­lő, foly­do­gá­ló
sok­fé­le ala­kú szer­zet. Raj­tuk, meg a sok­fé­le kor-
hadó-rothadó nö­vé­nyi és ál­la­ti hul­la­dé­kon hí­zik
a gi­lisz­ta­nép­ség. Kü­lö­nö­sen a korhadó nö­vé­nye­
ket ked­ve­lik. Nyá­ri éj­sza­ká­kon azért lo­pa­kod­nak ki
a fel­szín­re, hogy en­ni­va­lót hord­ja­nak le a föld alá;
hul­lott le­ve­le­ket, fonnyadt fű­szá­la­kat. Be­húz­zák
a zsák­mányt a föld alat­ti já­ra­tuk­ba, és be­ke­nik nyál­
lal. At­tól ha­mar emészt­he­tő­vé lesz a le­vél, a fű­szál.
A gi­lisz­tá­nak így ke­nyér, a föld­nek trá­gya lesz.
A ter­mő­föld­nek majd min­den sze­mecs­ké­je meg­
jár­ta már va­la­me­lyik gi­lisz­ta gyom­rát; és ki tud­ja,
hány gi­lisz­táét fog­ja még meg­jár­ni.
Így szán­to­gat­ja, por­ha­nyít­ja, for­gat­ja a ta­lajt
– eke nél­kül – a föl­di­gi­lisz­ta.
Mi­lyen a tes­té­nek felépí­té­se?
Is­mer­ked­jünk meg ve­le kis­sé kö­ze­lebb­ről is! Mert
mi­nél gyak­rab­ban ke­rül elénk va­la­mi, an­nál ke­ve­
seb­bet tö­rő­dünk ve­le; ki­vált, ha nem ép­pen szem­
re­va­ló.
A sze­gény gi­lisz­ta csakugyan nem az; nyál­kás,
hi­deg szennyesrózsaszínű vas­tag fo­nal őkel­me, azt
se lát­ni raj­ta, hol az ele­je, hol a há­tul­ja. Sze­me, or­
ra, füle nincs, amik elárul­nák, hol ke­res­sük a fe­jét.
Még a szá­ját is ne­héz meg­ta­lál­ni, olyan ki­csi, s úgy
el­rej­tő­zik va­la­mi or­mány­fé­le nyúl­vány alatt.
Csu­pa gyű­rű­ből áll ez az ele­ven zsi­neg; egyik
gyű­rű olyan, mint a má­sik, leg­fel­jebb a zsi­neg két
vé­gén ap­róbb.
Az az­tán ér­de­kes, hogy mi­lyen ügye­sen halad
elő­re-hát­ra, sőt le­fe­lé a föld bel­se­jé­be is. Egy­szer­re
csak el­kezd vé­ko­nyod­ni az egyik vé­gén, vé­ko­nyo­
dik, ki­nyú­lik, elő­re­ta­po­gat, s meg­ka­pasz­ko­dik…
Az­tán, mint­ha hul­lám fut­na vé­gig a tes­tén, sor­ban
meg­vé­ko­nyod­nak a gyű­rűk, meg­nyú­lik a test, az
ele­je húz­za ma­ga után a há­tul­ját; de mi­re utolér­
né, az már is­mét elő­re­nyú­lik. Csak ak­kor akad el,
ha sima üveg­lap­ra tesszük. Ak­kor hiá­ba nyú­lik, vé­
ko­nyo­dik, vo­nag­lik, ta­pod­tat sem ha­lad elő­re. Ha
na­gyí­tót ve­szünk elő, s az­zal né­ze­get­jük, megért­
jük, miért nem ha­lad­nak ilyen­kor. Nyolc sor fi­nom
22
Mi vil 3 kk.indd 22
sör­te áll ki a tes­té­ből, azok­kal ka­pasz­ko­dik, ami­kor
csú­szik-má­szik. A sima üveg­la­pon nincs mi­be ka­
pasz­kod­jon, azért kec­me­reg egy helyben. Na­gyí­tó­
üveg nél­kül is megérez­zük a sörtécskéket, ha vé­gig­
húz­zuk uj­jain­kat a gi­lisz­tán, a szá­ja irá­nyá­ban. Ezek
a sörtécskék rög­zí­tik tes­tét, mi­köz­ben föld alat­ti já­
ra­tai­ban mász­kál.
Mi a vissza­szer­ző ké­pes­ség?
A gi­lisz­ta test­szer­ke­ze­te olyan, mint­ha annyi kis ál­
lat­ból vol­na összerakva, ahány gyű­rű­je van. Min­
den gyű­rű­jé­ben is­mét­lőd­nek a leg­fon­to­sabb szer­
vei. Olyan, mint egy vo­nat, ame­lyik csu­pa mo­to­ros
ko­csi­ból áll. Az ilyen vo­na­tot szét le­het kap­csol­ni,
akár ko­csin­ként is: midegyik ko­csi el­fut­hat a ma­ga
ere­jé­ből.
A gi­lisz­ta könnyen jut ilyen szét­ta­golt­ság­hoz.
Akár­hány­szor megesik, hogy az ásó ket­té­vág­ja,
a va­kon­dok le­csí­pik a fe­jét-far­kát. Oda se ne­ki!
Még csak nem is vér­zik a meg­cson­kí­tott test. Ta­lán
nem is fáj a gi­lisz­tá­nak, ki tud­ja? Az bi­zo­nyos, hogy
a ket­té­vá­gott gi­lisz­ta nem pusz­tul el ok­vet­le­nül. Ha
ked­ve­ző az idő, ki­nő a ve­szen­dő­be ment test­rész,
akár a fe­je, akár a far­kin­cá­ja. Min­den por­ci­ká­já­ban
uj­já tud­ja te­rem­te­ni ön­ma­gát. Vissza­szer­ző ké­pes­
ség­nek mond­ják tu­do­má­nyos nyel­ven ezt a nagy­
sze­rű tu­laj­don­sá­got, amely­ből az em­ber­nek már
csak annyi ma­radt, amennyi leg­fel­jebb a se­bek be­
gyó­gyu­lá­sá­ra ele­gen­dő. A gyík­nak még le­tört far­ka
ki­nö­vesz­té­sé­re is fut­ja be­lő­le.
A gi­lisz­ta el­len­sé­gei
Szük­sé­ge is van ilyen cso­dá­la­tos ké­pes­ség­re, hiszen
sok ve­sze­de­lem fe­nye­ge­ti, bő­ven van el­len­sé­ge. A
föld alatt a va­kon­dok, a cic­kány, a föld fe­lett a sok
ma­dár, a sün­disz­nó, a ró­ka, de még akár­hány bogár
is. Ré­gen ki­pusz­tult vol­na, ha nem gyó­gyul­na na-
gyon könnyen, s nem vol­na ilyen sza­po­ra.
A mé­hek
A mé­hek éle­te mindössze 6-7 hé­tig tart. Eb­ből
a 40-50 nap­ból 20 nap­juk a kap­tár­ban te­lik el iva­
dék­gon­do­zás­sal, tisz­to­ga­tás­sal, viasz­ter­me­lés­sel,
lép­épí­tés­sel. Csak ezután kez­dik meg a vi­rág­por és
a nek­tár gyűj­tését éle­tük vé­géig. Egy-egy gyű­szű­nyi
mé­zért kb. 50-szer kell ki­re­pül­niük, s mintegy 1000
vi­rá­got meg­lá­to­gat­niuk.
2010.09.27 13:15:54

65 ki­lo­mé­te­res se­bes­ség­gel re­pül­nek órán­ként.
Nem al­sza­nak té­li ál­mot.
Mintegy húsz­ezer év­vel ezelőtt ránkmaradt bar­
lang­fest­mé­nyek egyi­kén már lát­ha­tó, ahogy mé­zet
ra­bol őseink egyi­ke a vad­mé­hek­től.
A nek­tár a vi­rág­ban fej­lő­dő édes nedv.
A szi­ta­kö­tő
Több mint há­rom­ezer is­mert fa­juk a sark­vi­dé­ken
kí­vül min­de­nütt meg­ta­lál­ha­tó, s ha­bár ez a szám
nem ke­vés, még­sem tar­toz­nak a leg­né­pe­sebb ro­
var­ren­dek kö­zé, legalábbis a bo­ga­rak 350 ezer, vagy
pél­dául a lep­kék 150 ezer fa­já­hoz ké­pest.
Lé­gi ka­ló­zok…, a le­ve­gő ak­ro­ba­tái… Szá­mos dí­
szes jel­ző­vel hal­moz­ták el őket, és az egész­ben az
a legér­de­ke­sebb, hogy min­den jel­ző ta­lá­ló és igaz!
A ro­var­vi­lág­ban va­ló­ban a le­ve­gő kor­lát­lan urai;
a re­pü­lés min­den csín­ját-bín­ját is­me­rik. Tech­ni­ká­
juk utá­noz­ha­tat­lan. A szi­ta­kö­tő olyan, mint egy mi­
ni he­li­kop­ter, az­zal a kü­lönb­ség­gel, hogy ez az élő
mes­ter­mű nem zu­han le so­ha!
Szár­nyai egyen­lő na­gyok, sű­rűn ere­zet­tek. Kö­
zép- és utótora össze­nőtt, igen erős, eb­ben he­lyez­
ke­dik el izom­za­ta, amely a re­pü­lés „gé­pe­ze­te”.
Az is igaz, hogy ez a re­pü­lés te­rén min­den­tu­dó,
ele­ven gép va­ló­sá­gos ka­lóz: reg­gel­től es­tig öl­dö­
köl! Nem kí­mél sem­mi­lyen ap­ró élő­lényt, le­gyen az
pil­lan­gó, légy vagy ép­pen­ség­gel ti­sza­vi­rág. S mi­vel
a ro­­var­vi­lág leg­jobb va­dá­sza, egyet­len ro­var sem
me­ne­kül­het elő­le. Ál­do­za­tát röp­té­ben, fe­lül­ről sújt­
ja le. Lá­bai­val meg­ra­gad­ja a zsák­mányt, és a leg­több
eset­ben még a le­ve­gő­ben el­fo­gyaszt­ja.
Így él a szi­ta­kö­tő, míg azután egy őszi na­pon
a „mes­ter­re­pü­lő­nek” már nincs ere­je töb­bé felemel­
ked­ni a le­ve­gő­be. A meg­bíz­ha­tó re­pü­lő­mo­tor meg-
áll, s a nagy gomb­sze­mek, – ame­lyek több ezer
egy­más mel­lett el­he­lyez­ke­dő egyes szem­ből áll­nak
– nem moz­dul­nak töb­bé. Ám a már le­ra­kott pe­ték­
ből új élet szá­zai-ez­rei sar­jad­nak; ki­kelt a lár­va.
Azt mond­tuk: a szi­ta­kö­tő a ro­var­vi­lág ra­ga­do­zó­
ja, de a lár­vá­ja még raj­ta is túl­tesz. Erős rá­gó­szer­vé­
vel min­den pa­rá­nyi ál­lat­kát el­kap, amely mo­zog, és
azon­nal meg is eszi azo­kat. Meg­tá­mad­ja a kü­lön­
bö­ző ro­va­rok ál­cáit, de nem kí­mé­li a hal­emb­riót és
a hal­ik­rát sem.
Egy­szer azután vé­get ér a lár­va­kor­szak és ab­ban
a víz­ben, amely­ben ad­dig éltek, mintegy tit­kos in­
Mi vil 3 kk.indd 23
Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
tés­re, va­la­mennyi szi­ta­kö­tő­lár­va ugyanazon a na­
pon fel­má­szik a víz­inö­vé­nyek­re, ki­bú­jik a ré­gi, ko­
pott ru­há­já­ból, és a nap­su­gár­ral re­pül­ni kezd a sok
pom­pás szi­ta­kö­tő.
Ve­ress Ist­ván nyomán
Kétéltűek
Két­él­tűek (bé­kák, sza­la­mand­rák, gő­ték); azért ne­
vez­zük őket két­él­tűek­nek, mert fej­lő­dé­sük víz­hez
kö­tött, csak ki­fej­lett ko­ruk­ban ké­pe­sek a szá­raz­föl­
dön él­ni.
Pe­téi­ket a víz­be rak­ják. A lár­vák ko­pol­tyú­val,
a ki­fej­lett ál­la­tok tü­dő­vel lé­le­gez­nek.
A ki­fej­lett két­él­tűek­nek négy lá­ba van. Ned­ves,
pá­rás kör­nye­zet­ben tud­nak él­ni, mi­vel bő­rü­ket
nem vé­di sem­mi a ki­szá­ra­dás­tól. Csu­pasz, kis­sé
nyál­kás ta­pin­tá­súak.
A bé­kák fej­lő­dé­si sza­ka­szai:
1. pe­te 2. lár­vák 3. ki­fej­lett bé­ka
ko­pol­tyú­val el­ve­szí­ti far­kát
lé­le­gez­nek
hát­só lá­bak
ug­ró­láb­bá fej­lő­dik
A békák (Óravázlat)
Tantárgy: Környezetismeret
Témakör: A víz és a vízpart élővilága
Tananyag: A békák
Tanítási célok és feladatok:
A) Nevelési: A tanulók környezettudatos magatar-
tásának ala­kítása:
– értékeljék földünk valamennyi élőlényét, ne
bontsák azokat hasznos és káros szempontból
külön csoportokra,
– tiszteljék a környezetkímélő, környezetbarát
magatartást,
– legyen negatív, elítélő véleményük az állatokat
kínzó, nem tisztelő magatartással szemben!
B) Oktatási: A tanuló legyen képes a béka főbb jel-
lemzőit megfigyelni, elmondani, leírni, lerajzol-
ni,
23
2010.09.27 13:15:54
 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

– tudja, hogy a béka kétéltű, változó testhőmér- Kifejlett korukban vízben és/vagy szárazföldön
sékletű, gerinces állat, petével szaporodik, ebi- élnek, tüdővel lélegeznek. A lárvák és az ebihalak
halból fejlődik, bőre csupasz, váladékos, vízben élnek, kopoltyúval lélegeznek.
– ismerje a béka életéhez szükséges környezeti Gerinces állatok (szertári békacsontváz bemuta-
feltételeket; tudja, hogy nedves környezet kell tása).
a csupasz, váladékos bőr védelméhez! Változó testhőmérsékletűek: nyári melegben
Fogalmak: fürgék, hűvös időben mozgásuk gyorsasága és test-
– kétéltű: kettős élet; a lárvák és az ebihalak víz- hőmérsékletük is csökken.
ben élnek, a felnőtt egyedek szárazföldön, Bőrük csupasz, váladékos (mérgező a támadók
– átalakulás: a béka, mint minden kétéltű, a víz- távol tartására), fontos a szerepe a légzésben, mert
ben lerakott petéből kel ki. A kis békáknak ko- tüdejük fejletlen, az oxigén egy részét bőrükön ke-
pol­tyú­ik vannak és a vízben élnek. Teljes átala- resztül veszik fel.
kuláson mennek át, melynek során vízi állat- Nedves környezetben érzik jól magukat. Legna-
ból száraz­földi állattá alakulnak. gyobb veszedelmük a kiszáradás. Csak nedves, ár-
– ebihal: a lárva, amely pár nap után kel ki a pe- nyékos helyen tartózkodnak.
téből.
II/2. Hogyan szerzik táplálékukat a békák?
C) K
 épzési: Gondolkodási alapműveletek használa- Hatalmas szájuk van, benne elöl lenőtt, messze
tában való jártasság fejlesztése. kicsapható ragadós nyelvük.
Didaktikai feladatok: alkalmazó ellenőrzés, is- Dülledt szemükkel minden irányba jól látnak.
meretszerzés, rögzítés, alkalmazó rögzítés. Rejtő színük van, a mozdulatlan béka észrevétlen.
Szemléltető és munkaeszközök: táblakép, mun- Izmos hátsó lábuk van, ezért hatalmasat ugor-
kafüzet, ceruza, képek, írásvetítő fóliák, film. hatnak.
Vadásznak: mozgó, mászó, repülő rovarokat,
I/1. Mondjatok olyan meséket, amelyekben béka csigákat, férgeket fogyasztanak.
szerepel! Tudsz-e dalt, verset a békáról? Fogtatok-e
már a kezetekben békát? (Igen: milyen érzés volt?), II/3. Hogyan alakulnak át a békák?
(Nem: miért viszolyogsz tőle?) A nőstények kora tavasszal csomókba vagy zsi-
nórszerűen rakják le petéiket a vízbe. A hímek ez-
I/2. Közmondások a békával kapcsolatban: alatt kórusban kuruttyolnak. Minden békapete ko­-
Nehéz a békának a dér. →  Nem tudja elviselni az csonyás anyaggal van körülvéve, ez összetartja, me-
igazságot. legíti, védi őket. Ez a kikelt lárvák első tápláléka.
Örökös, mint békának a tó.  →  Állandó. Ebihal: a lárvák jobban hasonlítanak a halakhoz
Kicsi a béka, nagy a szája.  →  Jelentéktelen emberek (lábatlanok, úszófarkúak, kopoltyúval lélegeznek,
nagyszájúak. vízinövények nedvét szívogatják).
Könnyű a békát víznek ugratni.  →  Könnyű arra rá- Közben lassan átalakulnak: megjelenik a hátsó
venni az embert, amit maga is szeret. végtag, az első közben rövidül, ezután eltűnik a
Olyan a keze, mint a béka lába.  →  Nyirkos, hideg. farkuk. A fej mögött lévő kopoltyújuk fokozatosan
Felfújja magát, mint a béka.  →  Nevetségesen döly- eltűnik, tüdejük fejlődik.
fös, pöffeszkedik. Kiugorhatnak a partra!
Ha varangyos békák hullanak is...  →  Minden aka-
dály ellenére. Leggyakoribb békáink
Bölcs, mint a béka, mikor esőt jósol.  →  Ostoba lété- – kecskebéka: zöldestarka, mindig a víz körül láthat-
re bölcsnek mutatja magát. juk. A kecskebéka ereje a hangja. Halak, kígyók,
ragadozó emlősök vadásznak rá. Óriási kidülledő
II/1. Miért nevezzük kétéltű állatoknak a békát? szemei vannak.
Kétéltű: kettős élet; nem igazi vízi állatok, bár – varangyos béka: erdőkben, mezőkön, kertekben
életük nem képzelhető el víz nélkül. él. Éjjel rovarpusztító.

24

Mi vil 3 kk.indd 24 2010.09.27 13:15:54


– levelibéka: zöld fák lombjain él, lábujjain tapadó
korongok találhatók.
– ásóbéka: reggel a földbe bújik pihenni, este kiássa
magát. Tápláléka: csupasz csigák, férgek, pókok.
II/4. Miért nem látunk télen békát?
Téli álmot alszanak; iszapban, földben, kövek alatt.
II/5. Érdekességek
Miért termelnek az állatok mérget?
A szalamandrák, békák, varangyok, unkák bőre
passzív mérget izzad ki. Nagyobb része az em-
berre ártalmatlan. (Az állatok nagy képeskönyve –
Koroknay)
Két oka van:
– nincs erős fegyvere, az ellenséggel szemben ké-
miai fegyverzetet fejlesztett ki,
– élelemszerzés miatt.
Táskákhoz, cipőkhöz békák, gyíkok, krokodilok
bőrét használják. (216. old. Koroknay) Mi a véle-
ményed?
A közép-amerikai nyílméregbéka bőrmérgéből
morfiumnál is hatásosabb fájdalomcsillapító ké-
szül.
VÉDELEM!!!
III. A mai órán hallottak alapján hogyan viszo-
nyulsz ezután a békákhoz? Mi változott meg ben-
ned velük kapcsolatosan?
– A békák általános jellemzőinek összefoglalása.
Unka
Nem té­vesz­ten­dő össze az ungkával! Egyet­len be­
tű csu­pán a kü­lönb­ség, mégis mi­cso­da kü­lönb­ség!
Az ungka ugyanis egy Szu­mát­ra-szi­ge­tén élő gib­
bon­fé­le, vagyis ma­jom. Az unka vi­szont a bé­kák
rend­jé­nek, kö­ze­lebb­ről a korongnyelvű bé­ka­fé­lék
csa­lád­já­nak je­les, mi több, ne­ve­ze­tes tag­ja.
Mi­ről ne­ve­ze­tes?
Min­de­nekelőtt az úgy­ne­ve­zett unkareflexről, az
unkák sa­já­tos vé­de­ke­ző pó­zá­ról. Ha ve­szély fe­nye­
ge­ti eze­ket a szor­gal­mas ro­var­pusz­tí­tó­kat, tüs­tént
„holt­tá vál­nak”, még­pe­dig több­nyi­re úgy, hogy vil­
lám­gyor­san a há­tuk­ra ve­tik ma­gu­kat, és tö­ké­le­tes
moz­du­lat­lan­ság­ba der­med­ve meg­mu­tat­ják világos,
Mi vil 3 kk.indd 25
Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
tar­ka vagy ép­pen­ség­gel vö­rös ha­su­kat a tá­ma­dó­
nak. Az el­len­fél ilyen­kor ál­ta­lá­ban mé­la un­dor­ral
ott­hagy­ja a „dög­lött bé­kát” és ezt bi­zony jól te­szi,
mert ha nem, ak­kor az unka be­ve­ti kö­vet­ke­ző tit­
kos fegy­ve­rét, a „mé­reg­bom­bát”, azaz mér­ge­ző vá­
la­dé­ká­val vé­de­ke­zik.
Az unka per­sze nem az egyet­len „cso­da­fegy­
ver­rel” ren­del­ke­ző élő­lény az ál­lat­vi­lág­ban. A pö­
fö­gő fut­rin­ka pél­dául szú­rós sza­gú gáz­fel­hőt lő ki
ül­dö­ző­jé­re; a hárpia-szövőlepke her­nyó­ja os­tor­
csa­pá­sok­kal vé­de­ke­zik; az úton­ál­ló da­rázs a pó­kot
az egyik fon­tos ideg­gó­cá­ba cél­zott dö­fés­sel bé­nít­ja
meg…
De ma­rad­junk csak az unkánál, il­let­ve be­szél­jünk
má­sik ne­ve­ze­tes­ség­ről: jel­leg­ze­tes, mo­no­ton hang­
já­ról, vagy még in­kább unkolgásáról. Ez a fá­rad­
ha­tat­lan „unk-unk-unk” ta­vasz­tól ké­ső őszig min­
den es­te fel­hang­zik a po­cso­lyák, ta­vak kör­nyé­kén.
A ké­nye­sebb íz­lé­sű ze­ne­ra­jon­gók sze­rint azon­ban
az unka-koncert nem tar­to­zik a leg­klasszi­ku­sabb
me­ló­diák kö­zé…
Ve­ress Ist­ván nyomán
Ha­lak
A ha­lak tes­te há­rom rész­re tag­ol­ódik: fej, törzs, fa­
rok. Nya­kuk nincs, te­hát a fe­jü­ket sem tud­ják moz­
gat­ni.
A ha­lak tes­tét is a víz for­mál­ta. A fo­lya­mi ha­
lak tes­te hosszú­kás, mert a sod­rás­sal szem­ben így
könnyebb úsz­ni. Az ál­ló­vi­zek­ben élő ha­lak, ame­
lyek egész nap fe­jen áll­va ke­re­sik az iszap­ban az en­
ni­va­lót, szé­le­seb­bek. A víz­fe­né­ken élők­nek la­pos a
ha­suk, a víz­szí­nén élők­nek a há­tuk egye­nes.
Tes­tü­ket pik­ke­lyek (hal­pénz) fe­dik, de van­nak
pik­kely nél­kü­li ha­lak is. A hely­vál­toz­ta­tás­ban az
úszók se­gí­tik őket: a pá­ros mell- és hasúszók, a pá­
rat­lan hátúszó, fark­úszó és fark alat­ti úszó. A ha­
lak nagy ré­szé­nek úszó­hó­lyag­ja van és ko­pol­tyú­val
lé­leg­zik. Ha kien­ge­dik a le­ve­gőt az úszó­hó­lyag­ból,
alá­me­rül­nek. Ha te­le­szív­ják, felemel­ked­nek.
A ko­pol­tyú­fe­dő alatt pi­ros íve­ket lá­tunk, ezek a
ko­pol­tyúk (szilványok). A hal be­ve­szi a vi­zet a szá­
já­ba és kien­ge­di a szilványokon ke­resz­tül. Köz­ben
a szilványok ki­szű­rik a víz­ből az oxi­gént.
Van­nak nö­vény­evő, ra­ga­do­zó és min­de­ne­vő
ha­lak.
25
2010.09.27 13:15:54
 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Ik­rák­kal sza­po­rod­nak. A nős­tény hal (ik­rás) le­
rak­ja a pe­té­ket, a hím hal (te­jes) hímivarsejteket
en­ged rá­juk, egye­sül a két sejt.
Van­nak ele­ven­szü­lő hal­fa­jok is, pl. az ak­vá­riu­
mok­ban élő gup­pik. Ez azon­ban nem ha­son­lít az
em­lő­sök ele­ven­szü­lé­sé­hez.
An­gol­na
könnyebb a pár­vá­lasz­tás, a fia­ta­lok fenn­ma­ra­dá­sa.
Ugyanak­kor hát­rá­nyai is van­nak a tö­me­ges együtt­
élés­nek. Na­gyobb sze­ren­csét­len­ség ese­tén az egész
ko­ló­nia el­pusz­tul­hat, ha pe­dig va­la­mi­lyen el­szán­
tabb el­len­ség ve­tő­dik ar­ra, ha­mar fel­fe­dez­he­ti a te­
le­pet, és könnyen el­bán­hat a hely­hez kö­tött cső­la­
kók­kal.
Ve­ress Ist­ván nyomán

Ne­ve­ze­tes vi­lág­csa­var­gó az an­gol­na – egy­re csak A madarak testfelépítése

ba­ran­gol­na, ba­ran­gol­na… De min­den tré­fát fél­
re­té­ve: az eu­ró­pai fo­lya­mi an­gol­nák ar­ról hí­re­sek,
hogy 9–11 évi édes­ví­zi tar­tóz­ko­dás után, ivar­érett
ko­ruk­ban, hosszú ván­dor­út­ra in­dul­nak le­fe­lé a fo­­-
lyó­kon a ten­ger­hez. Más­fél év alatt ér­kez­nek el
ívóhelyükre, az At­lan­ti-ó­ceán Sargasso-tenger ne­
vű ré­szé­re. Ott ív­nak ezek a kí­gyó­sze­rű, haj­lé­kony
tes­tű fur­csa ván­do­rok, 400 mé­te­res mély­ség­ben,
s az ik­rák le­ra­ká­sa után el­pusz­tul­nak. Ám az ik­rák
ez­rei­ből ki­kel­nek az ap­ró, fűz­fa­le­vél ala­kú an­gol­
na­lár­vák és va­la­mi­lyen el­lenáll­ha­tat­lan ösz­tön­től
űz­ve-ve­zé­rel­ve elin­dul­nak az eu­ró­pai par­tok fe­lé. 3
esz­ten­dő­re van szük­sé­gük ah­hoz, hogy a 8000 ki­lo­
mé­te­res utat meg­te­gyék, s ezer­nyi ne­héz­sé­get, aka­
dályt, áram­lást le­küzd­ve vissza­jus­sa­nak az édes­ví­zi
fo­lyók­ba.
Egy má­sik fa­juk, a Vö­rös-ten­ger­ben élő csőa­la­kú
an­gol­na vi­szont nem ván­do­rol, sőt ép­pen­ség­gel egy
hely­ben tar­tóz­ko­dik, még­pe­dig „le­hor­go­nyoz­va”.
Hogy könnyeb­ben el­kép­zel­he­tő le­gyen egy ilyen
„an­gol­na­kert”, idé­zem Eugénie Clark so­rait, aki
több éven át ta­nul­má­nyoz­ta la­kói­nak éle­tét.
„Az ezüst­szür­ke an­gol­nák majd egy mé­ter­nyi­re
áll­tak ki a ten­ger­alj­zat­ból, fan­tasz­ti­kus nö­vé­nyek A madár anatómiája: a galamb csontváza
szá­rai­hoz ha­son­lí­tot­tak. Tes­tük ív­ben fe­szült, sze­
mük ébe­ren les­te a ten­gert, éle­lem után ku­tat­va.
Haj­long­tak-me­rül­tek, ing­tak-leng­tek, lát­ha­tat­lan
áram­la­tok pa­ran­csá­ra jár­va tán­cu­kat, akár a kí­gyó­
bű­vö­lők kob­rái.
Egy­más­tól 3–25 cm tá­vol­ság­ra he­lyez­ked­tek el,
min­den egyes an­gol­na a ten­ger­alj­zat­ba vájt odú­já­
nak szá­já­ban hor­gony­zott a far­ka vé­gé­vel. Ve­szély A csöves csont hosszmetszete
ese­tén be­hát­rál­tak, vissza­hú­zód­tak az odú­juk­ba,
szin­te be­le­csa­var­ták ma­gu­kat a ho­mok­ba.”
Az ilyen né­pes te­lep­nek két­ség­te­le­nül meg­van
a ma­ga elő­nye. „több szem töb­bet lát” ala­pon ha­
ma­rabb fel­fe­de­zik a kö­ze­le­dő ve­szélyt; a sok ezer
ál­lat lát­vá­nya elijesz­ti az el­len­sé­ge­ket; tö­meg­ben

26

Mi vil 3 kk.indd 26 2010.09.27 13:15:55


A toll szerkezete
Legalább ennyiféle tojájásalak van
A vi­zek bio­ló­giá­ja
Fo­lyók
A hegy­vi­dé­kek me­re­dek lej­tői­re hul­ló eső­víz elő­
ször igen gyor­san ha­lad. A he­gyi pa­ta­kon, víz­esé­se­
ken át csör­ge­dez­ve igye­kez­nek a fo­lyó fe­lé. A hi­deg,
gyor­san fo­lyó víz egy­szer­re elő­nyös és hát­rá­nyos az
élő­lé­nyek szá­má­ra. A szik­lák­hoz csa­pó­dó víz oxi­
gént vesz fel a kör­nye­ző le­ve­gő­ből. Az oxi­gén­dús
víz ked­ve­ző a ha­lak szá­má­ra, de a se­bes folyás meg­
ne­he­zí­ti az éle­tü­ket. El­ra­gad min­dent, ami nincs
elég szi­lár­dan rög­zít­ve, vagy nem elég erős ah­hoz,
hogy úsz­va küzd­jön az ár­ral, mint pl. a piszt­ráng.
A gyor­san fo­lyó vi­zek ap­róbb tes­tű ál­la­tai mind
meg­ta­nul­ták, ho­gyan rög­zít­sék ma­gu­kat a kö­vek­re,
szik­lák­ra.
Ami­kor a fo­lyó vagy patak ala­cso­nyabb szint­re
ér, ko­ráb­bi hely­ze­ti ener­giáit el­vesz­ti. A bé­ké­sen
foly­do­gá­ló víz szá­mos élet­le­he­tő­sé­get nyújt. Vi­rul
Mi vil 3 kk.indd 27
Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
a nö­vény­vi­lág: al­gák, hí­nár­nö­vé­nyek, nád, gyé­kény.
A nö­vé­nye­ket kü­lön­bö­ző ál­la­tok – vízicsigák, ré­cék,
ha­lak – fo­gyaszt­ják. Eze­ket pe­dig a ra­ga­do­zók: a na­-
gyobb ha­lak, tek­nő­sök, vid­rák. A víz ­na­po­kat, he­
te­ket is el­tölt­het a fo­lyók al­só sza­ka­szán, míg el­jut
a ten­ger­be. A ten­ger­hez ve­ze­tő út né­ha jó­val hos�-
szabb is le­het. Az eső­nek csak kis há­nya­da hull
a fo­lyók­ba, a pa­ta­kok­ba. Leg­több­ször a csa­pa­dék­víz
a ta­la­jon és a kő­ze­te­ken ke­resz­tül­ha­lad­va a ta­laj­víz­
be ke­rül. A kő­ze­tek­ben lé­vő ta­laj­víz a fo­lyók víz­
tar­ta­lé­ká­nak ré­sze. A ta­laj­víz las­san áram­lik, éven­
te még egy mé­tert sem tesz meg. Több ezer éves is
lehet. Nem jut el hozzá a Nap eergiája, ezért nincs
benne élet.
A víz vissza­jut a ten­ge­rek­be, ta­vak­ba, rész­ben be­
szi­vá­rog a ta­laj­ba. In­nen ve­szik fel a nö­vé­nyek, ame­
lyek az­tán pá­ro­log­ta­tás­sal vissza­jut­tat­ják a lég­kör­
be. A ta­laj­ból mé­lyebb­re szi­vár­gó, víz­zá­ró ré­teg­hez
érő, majd for­rás­ként a fel­szín­re buk­ka­nó víz víz­fo­
lyá­sok for­má­já­ban (patak, fo­lyó) ha­lad a ten­ge­rek,
ta­vak fe­lé, és köz­ben kielé­gí­tik a szá­raz­föl­di ál­la­tok
víz­igé­nyét. A ki­vá­lasz­tás, lég­zés és ve­rej­té­ke­zés so­
rán az ál­la­tok ugyanannyi vi­zet vissza is jut­tat­nak a
kör­nye­zet­be, mint amennyit fel­vet­tek. A víz szin­te
vesz­te­ség nél­kü­li. A le­hul­lott csa­pa­dék­nak mind-
össze 1%-a épül be a bio­szfé­ra élő­vi­lá­gá­ba.
A kör­nye­zet­szennye­zés nagy­mér­ték­ben ve­szé­
lyez­te­ti vi­zein­ket. A ter­mé­sze­tes vi­zek megóvá­sa az
em­be­ri­ség egyik leg­főbb ér­de­ke.
Ta­vak
A Föld édes­víz­kész­le­té­nek je­len­tős ré­sze a ta­vak­ban
ta­lál­ha­tó. A ta­vak szám­ta­lan élő­lény­nek ad­nak ott­
hont. A két­él­tűek­nek a lár­vái él­nek csak a víz­ben.
Nincs két tó, mely­ben a víz össze­té­te­le egy­for­ma.
Az el­té­ré­sek nagy ha­tást gya­ko­rol­nak az élő­vi­lág­ra.
A sík vi­dé­ken lé­vő ta­vak gaz­da­gok ap­ró ál­la­tok­ban
és nö­vé­nyek­ben. Ha­ma­rabb is elal­gá­sod­nak, és ez
gon­dot okoz­hat a ben­nük lé­vő élő­lé­nyek­nek.
A hegy­vi­dé­ki ta­vak gyak­ran kris­tály­tisz­ták, de
sok­kal ke­ve­sebb élő­lényt ta­lá­lunk ben­nük.
A bio­ló­gu­sok meg­fi­gyel­ték, hogy a tó vi­zé­nek év­
sza­kos hő­mér­sék­let-in­ga­do­zá­sa na­gyon fon­tos a tó
élő­vi­lá­ga szem­pont­já­ból. Nyá­ron a me­leg víz­ré­teg
a hi­deg fe­lett he­lyez­ke­dik el, a tó vi­ze két „ré­teg­re”
osz­lik. A fel­ső ré­teg­ben gyor­san sza­po­rod­nak a le­
be­gő al­gák.
Rob­ba­nás­sze­rű el­sza­po­ro­dá­suk a víz­vi­rág­zás.
27
2010.09.27 13:15:57
 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Az al­gák a fel­szín kö­ze­lé­ben tar­tóz­kod­nak. Ami­ Víz­vesz­te­ség:

kor el­hasz­nál­ták a víz táp­anyagkész­le­tét, el­pusz­tul­ – ki­lég­zés: kb. 0,5 liter na­pon­ta,
nak, tes­tük le­bom­lik. – iz­za­dás: kb. 0,5–1 liter na­pon­ta,
Ősszel a víz fel­ső ré­te­ge hűl­ni kezd, míg eléri az – vi­ze­let: kb. 1,5–2,5 liter na­pon­ta.
alat­ta lé­vő ré­teg hő­mér­sék­le­tét. Ek­kor a két ré­teg
össze­ke­ve­re­dik. Ví­zi­nö­vé­nyek csak ott él­het­nek, Min­de­nekelőtt az ipar szá­mít nagy víz­fo­gyasz­tó­
ahol a fo­to­szin­té­zis­hez ele­gen­dő fény van. Egy bi­ nak: 1 kg finompapír előál­lí­tá­sá­hoz 1000 liter víz­
zo­nyos mély­sé­gen túl (kom­pen­zá­ciós szint) a fény re van szük­ség, 1 kg cér­ná­hoz 2500 li­ter­re, 1 ton-
ke­ve­sebb, mint amennyi élet­fo­lya­mataik­hoz szük­ na acél­hoz 200 000 li­ter­re és 1 au­tó előál­lí­tá­sá­hoz
sé­ges. A nö­vé­nyek te­hát egy bi­zo­nyos mély­sé­gig 380 000 liter szük­sé­ges. A me­ző­gaz­da­ság víz­igé­nye
ha­tol­hat­nak le. Za­va­ros víz­ben a fel­szín­hez kö­ze­ is na­gyon ma­gas: 1 má­zsa bú­zá­hoz 25 000 liter,
lebb kell él­niük. 1 má­zsa cu­kor­ré­pá­hoz 30 000 liter, 1 má­zsa zöld­ta­
kar­mány­hoz pe­dig 55 000 liter kell.
Víz­fel­hasz­ná­lás
A víz kör­for­gá­sa
A föl­dön meg­ta­lál­ha­tó víz­tar­ta­lék összes mennyi­ 1. csa­pa­dé­kok 13%
sé­ge kb. 1360–1640 mil­lió köb­mé­ter. Az összes 2. szenny­víz 45%
víz­tö­meg 97,2%-át az óceá­nok, a gleccse­rek és a 3. fel­szí­ni víz­vissza­fo­lyás 1%
sar­ko­kat fe­dő jég­ta­ka­rók te­szik ki. A tény­leg fo­ 4. fel­szín alat­ti vissza­fo­lyás 100%
lyás­ban, ál­lan­dó kör­for­gás­ban lé­vő víz vé­gül 0,05%. 5. fo­lyók, ta­vak fe­let­ti el­pá­rol­gás 36%
A víz nem­csak tápanyagforrás az em­be­rek, nö­ 6. ta­laj fe­let­ti el­pá­rol­gás 41%
vé­nyek szá­má­ra, ha­nem a nö­vé­nyek és ál­la­tok élet­ 7. fák fe­let­ti el­pá­rol­gás 5%
te­re is. Min­den élő­lény leg­na­gyobb­részt víz­ből áll. 8. ten­ge­rek fe­let­ti el­pá­rol­gás 7%
Az em­ber testtö­me­gé­nek kö­rül­be­lül 2/3 ré­sze víz­.
Min­den élő­lény­nek vi­zet kell ven­nie ma­gá­hoz, amit Szenny­vi­zek
az­tán va­la­mi­lyen for­má­ban új­ra ki­vá­laszt.
A ház­tar­tá­sok víz­fel­hasz­ná­lá­sa kö­rül­be­lül 140 li-
Az a tény, hogy a ház­tar­tás­ban a víz­fel­hasz­ná­lás
ter fe­jen­ként és na­pon­ta. El­hasz­ná­lunk: min­den for­má­ja, va­la­mint az ipa­ri víz­fel­hasz­ná­lás
zu­ha­nyo­zás és für­dés 20–40 l leg­több mód­ja ivó­vi­zet hasz­nál, el­ső­sor­ban – va­
mo­sás 20–40 l ló­szí­nű­leg – anya­gi kér­dés. El­kép­zel­he­tő len­ne az
ivás és fő­zés 3–6 livó­víz és az egyéb fel­hasz­ná­lás­ra szánt víz egy­más­
WC 20–40 l tól el­vá­lasz­tott víz­ve­ze­ték- és szenny­víz­ve­ze­ték-
la­kás­ta­ka­rí­tás 3–10 lrend­sze­re. A nö­vek­vő víz­szennye­zés kö­vet­kez­té­ben
mo­so­ga­tás 4–7 lje­len­tő­sen meg­nőt­tek az ivó­víz előál­lí­tá­sá­nak költ­
test­ápo­lás (a für­dést nem szá­mít­va) 10–15 l sé­gei.
A szenny­vi­zek 90%-a az ipar­ból szár­ma­zik. Min­
A víz­fel­hasz­ná­lás az utol­só öt­ven év­ben negy­ven­ de­nekelőtt ezek­ben a szenny­vi­zek­ben ta­lál­ha­tók
sze­re­sé­re nőtt. Kü­lön­bö­ző ta­nul­má­nyok szá­mí­tá­sai olyan kü­lö­nö­sen prob­lé­más anya­gok, mint a ne­
alap­ján 2000-ben 5 450 400 köb­mé­ter volt a vi­lág héz­fé­mek vagy vegy­sze­rek a kló­ro­zott szén­hid­ro­
víz­fo­gyasz­tá­sa az 1967-es év 1 939 300 mil­lió köb­ gé­nek cso­port­já­ból.
mé­te­ré­hez ké­pest. A vi­ze­ket még szer­ves szennye­ző­anya­gok is ter­
he­lik, ame­lyek sem­le­ge­sí­tésé­nek na­gyon nagy az
Az em­ber vízkörforgása oxi­gén­igé­nye. A leg­szem­lé­le­te­sebb pél­da er­re a pa­
Tes­tünk két­har­ma­da víz­ből áll. pír­gyár­tás. Egy tonna cel­lu­lóz­hoz kb. 2 tonna fá­ra
Víz­fel­vé­tel: van szük­ség, eköz­ben 220 000 li­ter szenny­víz ke­
– ivás: kb. 1-1,5 liter na­pon­ta, let­ke­zik, amely töb­bek kö­zött ke­mé­nyí­tőt, ka­zeint,
– evés: kb. 1 liter na­pon­ta, fe­hé­rí­tő anya­go­kat és eny­vet is tar­tal­maz. Ah­hoz,
– a test ál­tal ké­miai reak­ciók so­rán ter­melt víz. hogy eze­ket az anya­go­kat sem­le­ge­sít­sék, kb. 1,2 ton-

28

Mi vil 3 kk.indd 28 2010.09.27 13:15:57

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

na ké­miai oxi­gén­re van szük­ség. A pa­pír­gyár­tás so­ a le­bont­ha­tó bio­ké­miai ter­he­lés 98%-át és a bio­ló­
rán ke­let­ke­ző szenny­víz je­len­tős mér­ték­ben be­fo­ giai szennye­ző­dés 75–78%-át. Töb­bek kö­zött ké­pes
lyá­sol­ja a vi­zek ön­tisz­tí­tó ké­pes­sé­gét. az összes nit­ro­gén­mennyi­ség 92%-át, és a ne­héz­fé­
Az ön­tisz­tí­tást ae­rob bak­té­riu­mok vég­zik, ame­ me­ket majd­nem tel­je­sen meg­köt­ni a ta­laj­ban.
lyek le­bont­ják a víz szer­ves al­ko­tó­ré­szeit, de csak
bi­zo­nyos fel­té­te­lek mel­lett, pl. ha ele­gen­dő mennyi­ Versrészletek a vizek, vízpartok témakörhöz
sé­gű oxi­gén áll ren­del­ke­zés­re. Oxi­gén­hiány ese­tén
ez a fo­lya­mat nem képes le­zaj­la­ni. Meg­kez­dő­dik a Jékely Zoltán: A halászsas
szer­ves anya­gok rot­ha­dá­sa. A szer­ves és szer­vet­len (részlet)
al­ko­tó­ré­szek fel­ke­ve­re­dé­se – fő­ként a só­ké – aka­dá­
lyoz­za az ön­tisz­tu­lás bio­ló­giai fo­lya­ma­tát. Sokszor megbámultam a nagy halászsast,
A mo­só­sze­rek­ből és trá­gyák­ból ki­ke­rü­lő nagy amint rőt, méteres szárnyaival
horgász fejem felett suhogva átcsap,
mennyi­sé­gű fosz­fát is fe­le­lős az oxi­gén­hiá­nyért.
kutatva, hol ezüstlik holmi hal.
A fosz­fát je­len­tős al­ga­sza­po­ro­dás­hoz ve­zet, ami sok
…
oxi­gént hasz­nál el. Szán­tó­föld­jein­ket túl­zott mér­
ték­ben trá­gyáz­zák. A fe­les­le­ges trá­gya az eső­vel a Várnai Zseni: Akvárium
ta­laj­víz­be szi­vá­rog, és nit­rát­tal szennye­zi a vi­zet. (részlet)
Még ha a ház­tar­tá­si szenny­víz leg­na­gyobb ré­sze
elő­ször víz­tisz­tí­tó­ba ke­rül is, ott a fosz­fá­tok és más Ó, nézd, hányféle csodás változat
ve­gyi anya­gok csak kb. egy­har­mad ré­szét von­ják ki. éli életét itt a víz alatt;
Az ipa­ri ál­la­mok­ban min­de­nekelőtt a ház­tar­tá­si halak, csigák, moszatok
tisz­tí­tó­sze­rek fe­le­lő­sek a ház­tar­tá­si szenny­vi­zek ál­tal s rengeteg
oko­zott víz­szennye­ző­dé­sért. Éven­te kb. 30 000 ton- soha nem látott apró szörnyeteg…
na ve­ze­ték- és vécé-tisz­tí­tó­szer ke­rül a le­fo­lyó­ba és szépek… rémítők…
a vé­cé­be. Éven­te több mint két­mil­lió ton­na tisz­tí­tó-, mint az emberek.
test­ápo­ló- és mo­só­szer ke­rül a víz­be. Öko­ló­giai­lag …
hasz­no­sabb len­ne a mo­só­szap­pan és a súrolópor Dénes György: Hernyó
hasz­ná­la­ta a szám­ta­lan tisz­tí­tó- és ta­ka­rí­tó­szer he­
lyett. Prob­lé­má­sabb a mo­só­sze­rek kér­dé­se. Ab­szo­ Málnaágon csüng a hernyó,
lút kör­nye­zet­ba­rát mo­sás nem lé­te­zik, de aján­la­tos fölötte egy levélernyő.
a ta­ka­ré­kos­ság a mo­só­sze­rek hasz­ná­lata so­rán, és Ahogy falni kezd a hernyó,
fon­tos len­ne le­mon­da­ni a mo­só­ha­tást erő­sí­tő és öb­ megcsügged a levélernyő.
lí­tő­sze­rek­ről.
A víz­tisz­tí­tók épí­té­sét a hat­va­nas és het­ve­nes Szepesi Attila: A lantos meztelencsiga
évek­ben a prob­lé­ma megol­dásá­nak te­kin­tet­ték. (részlet)
El­te­kint­ve at­tól, hogy a víz­tisz­tí­tók nem ké­pe­sek Hátadon lantodat cipelve
min­den anya­got ki­szűr­ni, kö­vet­ke­ző meg nem ol­ csúszol az éjszakában
dott prob­lé­ma­ként fel­me­rült a tisz­tí­tás so­rán ke­ mezíthason.
let­ke­zett iszap el­he­lye­zésé­nek kér­dé­se. Az iszap Gombákat rágcsálsz,
olyan, az egész­ség­re ká­ros anya­go­kat tar­tal­maz, ácsorogsz a csillagzuzmó csipkéin
mint a kü­lön­bö­ző be­teg­ség­oko­zók és a ne­héz­fé­ és ezüstnyomod fénylik
mek. Idő­köz­ben a szenny­víz-i­szap kb. két­har­ma­dát a harangvirág fürtjei közt.
tá­ro­lók­ban he­lye­zik el. On­nan új­ra be­ke­rül­het a ta­- Úttalan utak vándora vagy.
laj­víz­be. Új, még kí­sér­le­ti fá­zis­ban le­vő tech­no­ló­gia Egyetlen talpadat feszíted a földnek
a gyö­kér­tér-te­her­men­te­sí­tő el­já­rás, ahol a szenny­ és nyirkos barlang hűsén
vi­zet mo­csá­ri nö­vé­nyek­kel tisz­tít­ják meg és így nem ráérősen meglapulsz.
ma­rad fenn iszap. A gyö­kér­ke­ze­lés ki­von­ja a víz­ből …

29

Mi vil 3 kk.indd 29 2010.09.27 13:15:57

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
Gazdag Erzsi: A légy és a béka
(részlet)
Volt egyszer egy kerek tó,
lakott benn egy béka.
Varas feje akkora,
mint egy szalmavéka.
Dülledt szeme pislogott,
szúnyogokra, légyre.
Csalogatta a legyet:
– A házamba lépj be! –
… végre a folyó
Nem szeretek egyedül
cirokmézet enni.
Neked is jut egy kanál,
ne maradjon semmi. –
… merengnek.
Megzizzent a légy szárnya…
Volt legyecske, nincs már.
Hazug szónak aki hisz,
előbb, utóbb így jár.
Galambosi László: Kiskacsák
A tó hajlékony habjain lebegve
füzérként úsznak nótás kiskacsák,
a partokon lépkedő naplemente
köréjük rakja lila bársonyát.
Kányádi Sándor: Ballag a folyó
(részlet)
Ballag a folyó
csöndeskén,
füzek állnak a
part mentén.
… fűzfa áll,
Kérdik egymást s a
folyót is,
hová ballag a
sok-sok víz.
… ékesen.
30
Mi vil 3 kk.indd 30
Víz fölött fecske
cikázgat.
Örömére a
fűzfáknak.
Víz fölött fecske
cikázgat.
Örömére a
fűzfáknak.
Tőle is kérdik,
s megtudják
nagy titkát.
Tengerbe ballag,
tengernek.
Állnak a fűzfák,
…
Simon István: Fák a parton
(részlet)
Befagyott hajók a Tiszán
s pár halászvágta lék.
Már bontja rügyeit a fűz –
súgnám neki: ne még.
…
Melyik győz majd? Míg kétkedőn
nézek a fákra még:
moccan a rügy csak, s a Tiszán
kettéhasadt a jég.
Bakó Ágnes: A parti fűz
(részlet)
Balatonparton egy
leomló lombsátrán
napsugár;
lábánál kényesen,
fényesen
kagylósor csillámlik
…
2010.09.27 13:15:57

Vízmosta partszélen
fűzfa áll,
leomló lombsátrán
holdsugár;
alatta csillogón,
fényesen
kagylósor álmodik
csendesen.
Kányádi Sándor: Tánc a deltában
(részlet)
Vízi világban
vízi virágok
esti szellőre
lejtik a táncot.
Hajlik a nád és
hajlik a káka,
keringőt jár a
lótusz virága.
… Gigágá!
Bókkon Gábor: Salamon, a rák
„Mondhatom, az emberek nagyon ostobák!”
– Így füstölög hangosan Salamon, a rák.
„Rám mutatnak visítva: még ilyen csodát,
hátrafelé araszol ez a kerge rák!”
„Merre van az előre?! Nem lehet vitás!
Amerre én lépkedek: Salamon, a rák!
Az emberek azonban – furcsa egy szokás –
mind fordítva szaladnak! Bolond a világ!”
Pákolitz István: Kanalasgém
(részlet)
Hétarasznyit lép a gém,
tudod-e, hogy hová mén?
Ha nem tudnád, tudom én:
nádas tóba megy a gém.
Házasodik a gébics
hivatalos a gém is.
Nagykanállal eszik ma
– így szokás a lagziba.
… úgy énekel, torkán ahogy csak kifér.
Mi vil 3 kk.indd 31
Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
Gimi-gémi kanalas,
nagykanállal kanalaz,
Nem is marad éhkoppon,
jobban megél, mint otthon.
Szabó Lőrinc: Vadliba
(részlet)
Vivivi-lululu! – Nincs hiba:
fürdik a hajnali vadliba.
Háza nád és
fészke sás,
hangja könnyű
csivogás;
ha rádörrent
a vadász,
akkor se megy
világgá,
csak kiált, hogy:
S repül a rétre, zöld lagziba,
s ott legel estig a vadliba.
…
Szepesi Attila: Jégmadár
(részlet)
Röppenő drágakő,
karcsú jégmadár,
patak fölött tovaszálló
kék halászkirály.
…
Erdélyi József: Nádirigó
(részlet)
…
Mit hord össze nádirigó a nád közt?
Fészekbélést, pelyhet, gyapjút, minden szöszt;
kit fenyeget érdes, éles szavával,
mintha perbe szállna a nagyvilággal:
hogy ki meri az ő fészkét bántani,
fészken ülő hű párjának ártani,
…
Nádirigó a nádasban mit beszél?
Örül, hogy a fészke körül nincs veszély;
31
2010.09.27 13:15:57
 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Testünkről, életműködésünkről

Táp­lál­ko­zás Az el­ső ré­sze a pat­kó­bél, 25 cm hosszú, ide ér­

ke­zik a gyo­mor­ból a táp­lá­lék. Ezután kö­vet­ke­zik a
Az emész­tő­rend­szer majd két és fél mé­ter hosszú éhbél. Itt meg­kez­dő­dik
Emész­tő­rend­sze­rünk a táp­lá­lék fel­vé­te­lét, emész­té­ a táp­anyag fel­szí­vó­dá­sa és be­ke­rü­lé­se a vér­áram­ba.
sét, fel­szí­vá­sát és a sa­lak­anyag ki­vá­lasz­tá­sát vég­zi. Az utol­só sza­ka­sza a csípőbél, amely 3 mé­ter hos�-
Emész­tő­rend­sze­rünk a száj­nyí­lás­tól a vég­bé­lig szú. Ben­ne fe­je­ző­dik be a táp­lá­lék emész­té­se.
ter­je­dő hosszú táp­csa­tor­ná­ból, a máj­ból, az epe­ A vas­tag­bél 1,1 mé­ter hosszú, öt ré­sze van: vak­
hó­lyag­ból és a has­nyál­mi­rigy­ből áll. A táp­csa­tor­ bél, fé­reg­nyúl­vány, remesbél, vég­bél, vég­bél­nyí­lás.
nák hossza kb. 9 mé­ter, egyes ré­szein ki­szé­le­se­dik. A vak­bél a vé­kony­bél vé­gé­nél ta­lál­ha­tó er­szény
Gyom­runk pél­dául szé­le­sebb, mint a vé­kony­be­ ala­kú kam­ra. A vak­bél­ből ága­zik el a fé­reg­nyúl­vány.
lünk. Az emész­tés­ben a táp­csa­tor­na min­den sza­ A remesbél ke­ret­ként fog­ja össze a vé­kony­be­let.
kasza kü­lön funk­ciót tölt be. A táp­csa­tor­na fa­lán A vég­bél az utol­só sza­kasz, vég­bél­nyí­lás­ban vég­ző­
az iz­mok biz­to­sít­ják a táp­lá­lék út­ját (perisztaltikus dik. A vas­tag­bél fő sze­re­pe a víz és az ás­vá­nyi anya­
moz­gás). A táp­lá­lék vé­gig­ha­la­dá­sa az emész­tő­rend­ gok vissza­szí­vá­sa.
szer egé­szén akár 36 órá­ba is tel­het. Egy em­ber na­pi szék­letének mennyi­sé­ge kb.
Az étel, amit megeszünk, a száj­üreg­ben egy, a 150–180 gramm. En­nek a fele víz, a töb­bi emész­tet­
nye­lő­cső­ben két per­cet tölt. A gyo­mor­ban 3–8 órát, len étel­ma­ra­dék, rost, le­vált bélsejt, bélnedv és bak­
a vé­kony­bél­ben 4–6 órát. Vé­gül a vas­tag­bél­be jut, té­riu­mok. A bak­té­riu­mok fon­tos vi­ta­mi­no­kat von­
ezen 14 óra alatt ha­lad át. Ha­son­lít a táp­lá­lék út­ja a nak ki a be­lek­ben lé­vő étel­ma­ra­dé­kok­ból, me­lye­ket
fu­tó­sza­lag­hoz. a szer­ve­ze­tünk hasz­no­sít. Bél­gá­zo­kat „ter­mel­nek”,
me­lyek a vég­bél­nyí­lá­son tá­voz­nak.
A táplálék útja A máj, az epe­hó­lyag és a has­nyál­mi­rigy: A táp­
A száj­üreg: A fo­gak meg­rág­ják, felap­rít­ják az ételt. csa­tor­nán kí­vül az emész­tés­ben két emész­tő­mi­rigy:
A nyál­mi­ri­gyek ál­tal ter­melt nyál meg­ned­ve­sí­ti az a máj és a has­nyál­mi­rigy, valamint az epe­hó­lyag
en­ni­va­lót, így könnyeb­ben le­csú­szik. A nyel­ven lé­ vesz részt. A máj le­bont­ja a táp­lá­lé­kot, előál­lít­ja
vő íz­le­lő­bim­bók se­gít­sé­gé­vel ér­zé­kel­jük az éte­lek be­lő­le és tá­rol­ja a táp­anya­go­kat. A has­nyál­mi­rigy
ízét. A nyelv se­gít for­gat­ni a fa­la­tot, és a ga­rat fe­lé has­nyá­lat ter­mel. Az epe­hó­lyag tá­rol­ja a máj ál­tal
kül­di. A száj­üreg há­tul­já­nak kö­zép­ső ré­szén le­lóg ter­melt epét, mely se­gí­ti az emész­tést.
egy pu­ha hús­da­rab (tü­kör se­gít­sé­gé­vel meg­néz­
het­jük), a nyelv­csap. Megaka­dá­lyoz­za, hogy nye­lés A táplálék összetevői
köz­ben a táp­lá­lék az orr­üreg­be jus­son. Fe­hér­je: olyan anyag, ame­lyet a szer­ve­zet le­bont és
A nye­lő­cső­ből a táp­lá­lék a gyo­mor­ba jut. sa­ját sejt­fa­lai­nak épí­té­sé­re hasz­nál fel.
A gyo­mor egy iz­mos fa­lú szerv, a re­kesz­izom alatt Ás­vá­nyi anya­gok: a szervezet épít­ke­zé­sé­hez szük­-
he­lyez­ke­dik el. Hár­mas sze­re­pet tölt be az emész­ sé­ges fon­tos anya­gok. A vö­rös­vér­sej­tek kép­zé­sé­hez
tés­ben. Ki­tá­gul és tá­rol­ja az el­fo­gyasz­tott ételt (be­ pél­dául vas szük­sé­ges.
fo­ga­dó­ké­pes­sé­ge elér­he­ti a 2 li­tert), a gyo­mor­fal iz­ Ros­tok: olyan anya­gok, amelyeket a szer­ve­zet
mai­nak moz­gá­sa to­váb­bít­ja a táp­lá­lé­kot a be­lek fe­lé. nem emészt meg, de szük­ség van rá­juk, mert elő­
Gyo­mor­ned­vet ter­mel, ez­zel se­gí­ti az emész­tést és se­gí­tik a táp­lá­lék moz­gá­sát a táp­csa­tor­ná­ban, azaz
el­pusz­tít­ja a bak­té­riu­mo­kat, me­lyek a fer­tő­zött étel­ az emész­tést.
lel ke­rül­nek a szer­ve­ze­tünk­be. Min­den ét­ke­zés al­ Szén­hid­rá­tok: szén­ből, oxi­gén­ből és hid­ro­
kal­má­val le­nye­lünk kb. fél li­ter le­ve­gőt. Mi­köz­ben gén­ből ál­ló ve­gyü­le­tek. Ener­giát szol­gál­tat­nak
emész­tünk, a gyom­runk mor­gó han­got hal­lat. Bö­ a szer­ve­zet szá­má­ra.
fö­gés al­kal­má­val a le­ve­gő tá­vo­zik a gyo­mor­ból. Zsí­rok: olyan anya­gok, me­lyek a szer­ve­zet a sejt­-
A vé­kony­bél a táp­csa­tor­na leg­hosszabb, leg­kes­ hár­tyák épí­téséhez hasz­nál fel. Ener­giá­val lát­ja el
ke­nyebb sza­kasza. Kb. 6 mé­ter hosszú és 4 cm át­ a szer­ve­ze­tet.
mé­rő­jű.

32

Mi vil 3 kk.indd 32 2010.09.27 13:15:57

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Vi­ta­mi­nok: az élő szervezet mű­kö­dé­sé­hez nél­ kö­zül az édes­sé­gek, a liszt­ből és a bur­go­nyá­ból

kü­löz­he­tet­len ha­tó­anya­gok, ame­lyek hiányakor a
szer­ve­zet meg­be­teg­szik.
Táp­anya­gok
A táp­lá­lék­nak a szer­ve­zet ál­tal hasz­no­sít­ha­tó al­ko­
tó­ré­szei. A ge­rin­ce­sek táp­lá­lé­kai ál­ta­lá­ban a táp­
anyag mind a hat cso­port­ját tar­tal­maz­zák, de el­té­rő
össze­té­tel­ben.
1. A fe­hér­jék el­ső­sor­ban a sej­tek épí­tő­anya­gai,
má­sod­sor­ban ener­gia­szol­gál­ta­tók. Épí­tő­ele­
meik: szén, hid­ro­gén, oxi­gén, nit­ro­gén, kén
és fosz­for. Az emész­tés so­rán ami­no­sa­vak­ra
bom­la­nak, és ezek szí­vód­nak fel. Az em­ber
táp­lá­lé­kai kö­zül kü­lö­nö­sen sok fe­hér­jét tar­tal­
maz­nak a tej és a tej­ter­mé­kek, a szín­hú­sok és
a to­jás stb.
2. A szén­hid­rá­tok alap­ve­tően ener­gia­szol­gál­
ta­tók. Mo­le­ku­lái­kat szén, hid­ro­gén és oxi­gén
épí­ti fel. A szén­hid­rá­tok kö­zé tar­to­zik a cu­kor
és a ke­mé­nyí­tő. A nagy mo­le­ku­lá­jú szén­hid­
rá­tok az emész­tés so­rán kis mo­le­ku­lá­jú, egy­
sze­rű cuk­rok­ra bom­la­nak. Kü­lö­nö­sen sok
szén­hid­rá­tot tar­tal­maz­nak az em­ber táp­lá­lé­kai
ké­szült éte­lek.
3. A zsí­rok a szer­ve­zet ener­gia­rak­tá­ro­zói. Épí­tő­
ele­meik szin­tén a szén, a hid­ro­gén és az oxi­
gén. A túl­zott szén­hid­rát- és zsír­fo­gyasz­tás
egész­ség­te­len, mert el­hí­zás­hoz ve­zet. (A fel­vett
szén­hid­rá­tok fö­lös mennyi­sé­ge, ami a szer­ve­
zet ener­gia­fo­lya­ma­tai­hoz nem szük­sé­ges; zsír­
rá ala­kul és fel­hal­mo­zó­dik.)
4. A víz nél­kü­löz­he­tet­len épí­tő­anyag és ol­dó­szer.
5. Az ás­vá­nyi sók is lét­fon­tos­sá­gú anya­gai a szer­
ve­zet­nek. Szerv­rend­sze­rünk leg­meg­fe­le­lőbb
mű­kö­dé­sé­hez testfolyadékunk, te­hát bel­ső kör-
­nye­ze­tünk ál­lan­dó és ked­ve­ző só­össze­té­tele
szük­sé­ges.
6. A vi­ta­mi­nok nem szol­gál­tat­nak ener­giát, és
nem is vesz­nek részt a sejt anya­gai­nak felépí­té­
sé­ben, mégis nél­kü­löz­he­tet­le­nek. Ezek az el­té­-
rő ké­miai össze­té­te­lű, kis mo­le­ku­lá­jú és na­gyon
kis adag­ban ha­tá­sos ve­gyü­le­tek az anyagcsere-
folyamatok za­var­ta­lan­sá­gá­hoz szük­sé­ge­sek.
Ha­tá­su­kat, mint egyes en­zi­mek al­ko­tó­ré­szei
fej­tik ki.

Napi energiaszükséglet
Ka­te­gó­ria Élet­kor [év] Test­tö­meg [kg] Ma­gas­ság [cm] Ener­gia [kcal] [kJ]
Cse­cse­mők 0–0,5 6 60 650 2 722
0,5–1 9 71 850 3 559
Gyer­me­kek 1–3 13 90 1300 5 443
4–6 20 112 1800 7 537
7–10 28 132 2000 8 374
Fér­fiak 11–14 45 157 2500 10 468
15–18 66 176 3000 12 561
19–24 72 177 2900 12 142
25–50 79 176 2900 12 142
51-től 77 177 2300 9 630
Nők 11–14 46 176 2200 9 211
15–18 55 173 2200 9 211
19–24 58 157 2200 9 211
25–50 63 163 2200 9 211
51-től 65 164 1900 7 955
Ter­hes nők 1. har­mad 163 + 0
2. har­mad 160 + 300 1 256
3. har­mad + 300 1 256
Szop­ta­tó nők 1. fé­lév + 500 2 094
2. fé­lév + 500 2 094

33

Mi vil 3 kk.indd 33 2010.09.27 13:15:58

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Hogy mi min­dent le nem nye­lünk!

A kö­vet­ke­ző táblázat né­hány olyan anya­got mu­tat be, ame­lyet élel­mi­sze­rek­hez ad­nak hoz­zá.

Anyag­cso­port Ha­tás Fel­hasz­ná­lás

1. Anya­gok, amelyek ér­zék­szer­veink­re (a lá­tás­ra, szag­lás­ra, íz­le­lés­re) hat­nak
Szí­ne­ző­anya­gok
Aro­ma- és íz­anya­gok
Íz­erő­sítők
2. Anya­gok, amelyek az élel­mi­sze­re­ket sta­bi­li­zál­ják
Tar­tó­sí­tó­sze­rek
Fe­lü­let­ke­ze­lő szer­ek
An­tioxi­dán­sok
Emul­gá­ló­sze­rek
Sű­rí­tő­sze­rek és zselésítők
Be­vo­nó­anya­gok
3. Dietetikus ha­tá­sú anya­gok
Vi­ta­mi­nok és provitaminok
Ás­vá­nyi anya­gok és nyom­ele­mek
4. Anya­gok, ame­lyek az élel­mi­sze­rek ipa­ri fel­dol­go­zá­sát meg­könnyí­tik
Lá­gyí­tó só
kü­lön­bö­ző szí­nű­re fes­tik az élel­mi­
sze­re­ket
sza­got vagy ízt ad­nak
fo­koz­zák az íz­ha­tást
el­tart­ha­tó­vá te­szik az élel­mi­sze­re­
ket
el­tart­ha­tó­vá te­szik az élel­mi­sze­re­
ket
megaka­dá­lyoz­zák a nem­kí­vá­na­tos
reak­ció­kat a le­ve­gő­ben lé­vő oxi­
gén­nel, így tar­tó­sí­ta­nak
ezek se­gít­sé­gé­vel le­het olyan fo­lya­
dé­ko­kat össze­ke­ver­ni, amik egyéb­
ként ne­he­zen ve­gyül­nek, pl. a víz
és az olaj
be­sű­rí­te­nek azál­tal, hogy meg­kö­tik
a vi­zet
ki­szá­ra­dás vagy aro­ma­vesz­tés el­le­
ni vé­de­lem­ként von­ják be ve­le az
élel­mi­sze­re­ket
hoz­záadá­suk­ra gyak­ran kon­zer­vá­ló
vagy szí­ne­ző ha­tásuk miatt ke­rül
sor
a hiány­je­len­sé­ge­ket kell megaka­dá­
lyoz­niuk
ha­tá­sá­ra a lágy saj­tok előál­lí­tá­sa
so­rán a zsír, a fe­hér­je és a víz egy­sé­
ge­sen ke­ve­re­dik el
édes­sé­gek, pu­ding­por, fa­gylalt,
mar­ga­rin, sajt stb.
ször­pök, kré­mek, por­ból ké­szült
fa­gylalt, pék­áruk stb.
le­ves­ké­szít­mé­nyek, kész­éte­lek,
édes­sé­gek, pék­sü­te­mé­nyek, üdí­tő­
ita­lok
hús, mar­ga­rin, sajt, lek­vár, hal­ké­
szít­mé­nyek, sa­va­nyú­sá­gok stb.
cit­rus­fé­lék, ba­nán, szá­rí­tott gyü­
mölcs­hé­jak, ami­ből citronát, cuk­
ro­zott na­rancs­héj ké­szült
mar­ga­rin, ola­jok, le­ve­sek, szó­szok,
bur­go­nya­ké­szít­mé­nyek, pék­sü­te­
mé­nyek, rá­gó­gu­mi, mar­ci­pán
mar­ga­rin, ma­jo­néz, fagy­lalt, pék­
áruk, rág­csál­ni­va­lók, cso­ko­lá­dé,
le­ve­sek, szó­szok, ka­kaó­ita­lok, kré­
mek, édes­sé­gek, le­ves- és fő­ző­kol­
bá­szok
lek­vá­rok, kré­mek, pu­din­gok, pék­
áruk, kész­éte­lek, gyü­mölcs­lék, ko­
cso­nya, instant ké­szít­mé­nyek, gyü­
mölcs­jog­hurt, rá­gó­gu­mi
cit­rus­fé­lék, cu­kor­fé­lék, hús­ké­szít­
mé­nyek, sajt
marga­rin, gyü­mölcs­le­vek
jó­do­zott só, bé­bi- és gyer­mek­éte­lek
lágy saj­tok

34

Mi vil 3 kk.indd 34 2010.09.27 13:15:58

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

La­zí­tó­sze­rek pék­sü­te­mé­nyek la­zí­tá­sá­ra szol­gál, pék­sü­te­mé­nyek

Tész­ta­kon­di­cio­ná­lók
Sav­re­gu­lá­to­rok
Üle­pí­tő­sze­rek
El­vá­lasz­tó­sze­rek
En­zi­mek
Kul­tú­rák és mik­roor­ga­niz­mu­sok
Alkáli ha­tá­sú anya­gok
ál­ta­lá­ban szén-­dio­xid fel­sza­ba­dí­
tá­sá­val
a ra­gasz­tó­fe­hér­je be­fo­lyá­so­lá­sá­val
meg­vál­toz­tat­ja a tész­ták fel­dol­go­
zá­si és sü­té­si tu­laj­don­sá­gait
az élel­mi­sze­rek sav­fo­kát ál­lít­ják be
az in­ni­va­lók­ban fi­no­man szét­szó­
ró­dott vagy ol­dott za­va­ros­sá­got
előidé­ző ré­szecs­kék ki­vá­lasz­tá­sá­ra
se­gí­te­nek az élel­mi­sze­rek for­mák­
ból va­ló ki­vé­te­lé­ben
az élel­mi­sze­rek ál­tal tar­tal­ma­zott
anya­gok cél­irá­nyos átala­kí­tá­sá­ra
élel­mi­sze­rek mik­ro­bio­ló­giai előál­
lí­tásá­ra és meg­vál­toz­ta­tá­sá­ra
kü­lön­bö­ző cél­ra, bi­zo­nyos íz­vál­to­
za­tok előidé­zé­sé­re (sós sütemény)
pék­áruk
bor, ivó­víz, szá­rí­tott tő­ke­hal
gyü­mölcs­lé, bor
édes­sé­gek, pék­áruk
pék­áruk, al­ko­hol­fé­lék, édes­sé­gek,
tej­ter­mék­ek, gyümölcs­le­vek, saj­
tok, hús
kol­bász, sajt, ke­nyér, sa­va­nyí­tott
tej­ter­mék­ek, vaj, mar­ga­rin, bor
szá­rí­tott tő­ke­hal, to­já­sos éte­lek,
sze­re­csen­dió, teakivonatok, sós
pék­sü­te­mény

A lég­zés a nye­lő­cső és a lég­cső elága­zá­sá­ban he­lyez­ke­dik el.

A lég­ző­rend­szer
Tes­tünk­nek azo­kat a ré­szeit, me­lyek­nek se­gít­sé­gé­
vel szer­ve­ze­tünk az élet­hez elen­ged­he­tet­len oxi­gén­
hez jut, és ame­lye­ken a be­lé­leg­zett le­ve­gő átáram­lik
(a gáz­cse­re vég­be­megy), lég­ző­szer­vek­nek ne­vez­
zük.
Az em­lő­sök – így az em­be­rek is – lég­ző­rend­sze­
ré­nek első ré­sze az orr­üreg. A le­ve­gő az orr­üreg­ből
a to­rok­ba (ga­rat) jut, mely­nek ré­szei a gé­ge és a lég­
cső. A lég­csőn át a le­ve­gő a mell­kas­ba ke­rül, a hör­
gők a tü­dő­be to­váb­bít­ják a le­ve­gőt. A tü­dőnk­ből az
éle­tünk­höz szük­sé­ges oxi­gén a vér­rel áram­lik tes­
tünk min­den por­ci­ká­já­ba.
Az orr­üreg ol­dal­fa­lain az orr­kagy­lók he­lyez­ked­
nek el. Az orr­kagy­lót sok-sok vérerek­kel be­há­ló­
zott nyál­ka­hár­tya bo­rít­ja. Ezért is ered el könnyen
az or­runk vé­re, mert ütés­re, megeről­te­tés­re ezek az
erek könnyen meg­pat­tan­nak.
Vér­zés­kor szá­jon át lé­le­gez­zünk és az orr­nye­reg
alatt két uj­junk­kal szo­rít­suk el az or­run­kat! Az or­
runk­ban ta­lál­ha­tók a szag­ló­szer­vek is.
A gé­ge­fe­dő egy por­cos szerv, amely fedőszerűen
nyit­ja – zár­ja a gé­ge­be­me­ne­tet. A to­rok­ban (ga­rat)
Le­ve­gő­vé­tel­kor fel­bil­len, és nem en­ge­di, hogy a le­
ve­gő a lég­cső­be és a tü­dő­be jus­son.
A lég­cső egy por­cok­ból felépí­tett, ru­gal­mas fa­
lú cső. Erős­sé­gé­nek, ru­ga­nyos­sá­gá­nak kö­szön­he­tő,
hogy nem hor­pad be.
A gé­ge a lég­cső fel­ső sza­kasza.
A tü­dő szi­va­csos ta­pin­tá­sú, ru­gal­mas szerv. A két
tü­dőt egy­más­tól a szív, a lég­cső és a nye­lő­cső vá­
laszt­ják el. A tü­dőt lég­utak so­ka­sá­ga és vérerek há­
ló­ja szö­vi be. A hör­gőcs­kék vé­gén léghólyagok ta­
lál­ha­tók.
A lég­cső a mell­üreg­ben szétága­zik két hör­gő­re.
Az egyik hör­gő a bal tü­dő­be, a má­sik hör­gő a jobb
tü­dő­be ve­zet. A hör­gőcs­kék vé­gén ap­ró, le­ve­gő­vel
telt léghólyagok ta­lál­ha­tók. Az oxi­gén a léghólyag-
ok vé­kony fa­lán ke­resz­tül jut a vér­be.
Egy át­la­gos na­pon az em­ber majd­nem 13 000 li­-
ter le­ve­gőt lélegez be és ki. Ez kö­rül­be­lül 50 000 üdí­-
tős do­bozt töl­te­ne meg.
Az ásí­tás egy na­gyon mély le­ve­gő­vé­tel. Ál­ta­lá­ban
olyan­kor ásí­tunk, amikor a test pi­hen és a lég­zés
egyen­le­tes.

35

Mi vil 3 kk.indd 35 2010.09.27 13:15:58

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
Le­ve­gő­szennye­zés
A for­gal­mas nagy­vá­ro­sok ut­cáin vagy a füs­töl­gő
gyár­kémény­ek kör­nye­ze­té­ben sok­kal szennye­zet­
tebb a le­ve­gő, mint a fal­vak­ban. A vá­ro­si le­ve­gő ve­
gyi anya­gai ron­csol­ják a Föld kö­rü­li légburkot. Ez
ká­ros ha­tás­sal van az élő­lé­nyek­re.
A szmog kü­lön­bö­ző szennye­ző anya­gok elegye,
mely a na­gyobb vá­ro­sok­ban for­dul elő. A ta­laj­hoz
kö­zel egy vas­tag ré­te­get ké­pez és nem ter­jed fel­jebb.
Az em­be­ri egész­ség­re ká­ros anya­go­kat a szél szór­ja
szét a le­ve­gő­ben.
A jár­mű­vek ki­pu­fo­gó­gá­za szén-mo­no­xi­dot tar­
tal­maz. Ez a gáz ve­szé­lyes az em­be­ri szer­ve­zet­re. Ha
te­lí­tő­dik ve­le a vér, szer­ve­ze­tünk meg­mér­ge­ző­dik.
Az at­mosz­fé­ra vagy lég­kör a Föl­dün­ket kö­rül­
ve­vő gáz­ré­teg. A Föl­det kö­rül­ve­vő lég­kör legal­só
ré­te­gét tro­posz­fé­rá­nak ne­vez­zük, mely 10–15 km
vas­tag­sá­gú. Ez biz­to­sít­ja az éle­tet a föl­dön és fe­le­lős
az idő­já­rá­sért.
A sa­vas esőt a gyárak ké­mé­nyei­ből és a jár­mű­vek
ki­pu­fo­gó­csö­vé­ből a le­ve­gő­be ke­rü­lő szennye­ző­dé­
sek okoz­zák. A gá­zok­tól a légnedvesség sa­va­sabb
lesz, mint ren­de­sen. A szél el­hord­ja tá­vo­li or­szá­
gok­ba is, és sa­vas eső for­má­já­ban le­hull. Ve­szé­lyes
az ál­la­tok­ra, nö­vé­nyek­re, ezál­tal az em­ber­re is.
Az üveg­ház­ha­tás a Föld lég­kö­ré­nek hő­tá­ro­ló-
hal­mo­zó ké­pes­sé­ge, ami­től a le­ve­gő hő­mér­sék­le­te
Föl­dün­kön las­san emel­ke­dik. Oka: az üveg­ház­ha­tást
ki­vál­tó gá­zok mennyi­sé­ge a lég­kör­ben (szén-dio­
xid, me­tán stb.). Ha Föl­dün­kön túl­sá­go­san meg­vál­
to­zik az ég­haj­lat, ká­ro­so­dik az élő­vi­lág. Megol­vad
a sark­vi­dé­kek je­ge, megemel­ke­dik a ten­ger szint­
je, és az ala­cso­nyab­ban fek­vő part­vi­dé­ke­ket elön­ti
a víz.
A lég­kör­nek van egy fon­tos ré­te­ge, az ózon­ré­teg,
mely ki­szű­ri a Nap ká­ros su­gár­zá­sát. A kü­lön­fé­le
ve­gyi anya­gok – sprék, a hű­tő­szek­rény­ben hasz­
nált anya­gok egy ré­sze – las­san fölemel­ked­nek az
ózon­ré­te­gig és meg­tá­mad­ják. Így lyuk ke­let­ke­zik
az ózon­ré­teg­ben, és a ká­ros su­ga­rak át­ha­tol­nak.
Mennyi le­ve­gőt fo­gyasz­tunk el na­pon­ta?
Egy lé­leg­zet­vé­tel al­kal­má­val fél li­ter le­ve­gőt szí­vunk
ma­gunk­ba, és per­cen­ként mintegy 15-öt lé­leg­zünk,
úgy­hogy min­den perc­ben 7 és fél li­ter le­ve­gőt hasz­
ná­lunk el, ami 9 gramm.
Egy nap alatt csen­des, ülő fog­lal­ko­zás­nál mintegy
húsz­ezer­szer ve­szünk lé­leg­ze­tet, te­hát 12 kg le­ve­gőt
36
Mi vil 3 kk.indd 36
fo­gyasz­tunk el, vagyis sok­kal töb­bet, mint amit étel-
­ből vagy ital­ból fo­gyasz­tunk.
A be­lé­leg­zett le­ve­gő azért nél­kü­löz­he­tet­len ne­
künk, mert a le­ve­gő­ben lé­vő fon­tos anyag – az oxi­
gén – tesz min­ket ké­pes­sé ar­ra, hogy mo­zog­junk és
mun­kát vé­gez­zünk. A lé­leg­zés nagy fon­tos­sá­gát az
is mu­tat­ja, hogy étel és ital nél­kül na­po­kig is élet­
ben ma­rad­ha­tunk, el­len­ben le­ve­gő be­lég­zé­se nél­
kül csak na­gyon rö­vid ideig lé­tez­he­tünk.
Gyer­mek­ko­ri fer­tő­ző be­teg­sé­gek
Ho­zas­suk el a gye­re­kek ol­tá­si köny­vét, hív­junk meg
le­he­tő­ség sze­rint a tan­órá­ra vé­dő­nőt vagy or­vost!
Diphteria (torokgyík): ra­gá­lyos be­teg­ség, me­lyet
bak­té­rium okoz. A lég­utak nyál­ka­hár­tyá­ját tá­
mad­ja meg. Lap­pan­gá­si ide­je 1–4 nap. Tü­ne­tek:
to­rok­fáj­da­lom, láz, nye­lé­si ne­héz­sé­gek, szív­rit­mus
gyor­su­lás, émely­gés, há­nyás, hi­deg­rá­zás. Vé­dő­ol­
tás­sal megelőz­he­tő (Di-Per-Te: Diftéria-Pertussi-
Tetanus).
Szamárköhögés: bak­té­rium okoz­ta rend­kí­vül
fer­tő­ző meg­be­te­ge­dés. Tü­ne­tek: gör­csös kö­hö­gé­
si ro­ham, mely sikoltásszerű be­lég­zés­sel vég­ző­dik.
Lap­pan­gá­si idő: 7–14 nap, leg­fel­jebb 3 hét. A be­
teg­ség kö­rül­be­lül 6 hé­tig tart, és há­rom sza­kasz­ra
bont­ha­tó: a hu­ru­tos, a ro­ha­mos és az ol­dó­dá­si sza­
kasz­ra. Láz rit­kán for­dul elő. Vé­dő­ol­tás­sal megelőz­
he­tő (Di-Per-Te).
Kanyaró (morbilli): ví­rus okoz­ta igen ra­gá­lyos
be­teg­ség. Tü­ne­tei: láz, kö­hö­gés, nát­ha, kötő­hár­tya­
gyul­ladás. Lap­pan­gá­si ide­je: 7–14 nap. A be­teg ke­
rü­li a fényt. Ké­sőbb meg­je­len­nek a kiüté­sek. Vé­dő­
ol­tás­­sal megelőz­he­tő.
Rubeola (ró­zsa­him­lő): gye­re­kek­nél eny­he tü­
ne­tek­kel já­ró, ví­rus okoz­ta, kiüté­ses, fer­tő­ző be­teg­
ség. Tü­ne­tei: rossz kö­zér­zet, kiüté­sek. Lap­pan­gá­si
idő 14–21 nap. Vé­dő­ol­tás­sal megelőz­he­tő. A ter­hes
anyák­ra komoly ve­szélyt je­lent a ter­hes­ség el­ső hó­
nap­jai­ban. Fej­lő­dé­si rend­el­le­nes­ség, hal­va­szü­lés
lép­het fel.
Bá­rány­him­lő (varicella): ví­rus okoz­ta fer­tő­ző be-
­teg­ség. Tü­ne­tei: kiütés, láz, a hó­lyag­sze­rű kiüté­sek
visz­ket­nek, pör­kö­söd­nek. (Nem sza­bad va­kar­ni!)
Lap­pan­gá­si idő 14–16 nap. A be­teg az utol­só pörk
kiala­ku­lá­sáig fer­tőz.
Mumpsz (fültőmirigy-gyulladás): ví­rus okoz­ta
ra­gá­lyos be­teg­ség. Ál­ta­lá­ban a nyál­mi­ri­gyek fáj­dal­
2010.09.27 13:15:58
 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

mas meg­duz­za­dá­sá­val jár. 14–24 na­pos lap­pan­gá­si dik és nyol­ca­dik osz­tá­lyá­ban, va­la­mint a kö­zép­is­
idő után a be­teg­ség bor­zon­gás­sal, fej­fá­jás­sal, rossz ko­la har­ma­dik osz­tá­lyá­ban (szak­mun­kás­ta­nu­lók­
kö­zér­zet­tel, eny­he hő­emel­ke­dés­sel kez­dő­dik. A 24– nál az utol­só vizs­ga­kor) is­mét­lik.
72 órás lá­zas idő­szak alatt a duz­zadt nyál­mi­ri­gyek Fer­tő­zés ve­szé­lye ese­tén az egész­ség­ügyi ha­tó­sá­
fáj­dal­ma­sak. gok vé­dő­ol­tást ren­del­het­nek el has­tí­fusz, pa­ra­tí­fusz
Járványos gyermekbénulás (gyermekparalízis): és kiüté­ses tí­fusz el­len. Tá­vo­li, fő­képp tró­pu­si or­
ví­rus okoz­ta fer­tő­ző be­teg­ség. Le­het sú­lyos vagy szá­gok­ba uta­zók­nál kü­lön­fé­le vé­dő­ol­tá­sok vál­hat­
eny­he for­má­ja. A be­teg­sé­gek 80-90%-a eny­he be­ nak szük­sé­ges­sé.
teg­ség for­má­já­ban zaj­lik le. Tü­ne­tei: hő­emel­ke­dés,
rossz kö­zér­zet, fej­fá­jás, to­rok­fá­jás, há­nyás. Sú­lyo­ El­ső­se­gély­nyúj­tás
sabb for­má­ja ese­tén láz, erős fej­fá­jás, a mély iz­mok
fáj­dal­ma je­lent­ke­zik. Bi­zo­nyos izom­cso­por­tok meg- Az áju­lás: is­ko­lai ün­nep­sé­ge­ken rend­sze­re­sen elő­
­bé­nul­nak. Vé­dő­ol­tás­sal vagy szá­jon át be­ve­he­tő for­du­ló je­le­net­nek szá­mít, ami­kor egy-egy kis­diák
Sa­bin-csep­pek­kel megelőz­he­tő. megun­ván az ácsor­gást és a nem rit­kán hosszú és
Cér­na­gi­lisz­ta-fer­tő­zés: jel­lem­ző­je a vég­bél visz­ unal­mas „mű­sort”, egy­szer csak össze­csuk­lik.
ke­té­se. A gye­re­kek húsz szá­za­lé­kát érin­ti. A gyer­ Az áju­lás né­hány má­sod­per­cig tar­tó esz­mé­let­
mek­in­téz­mé­nyek­ben gon­do­zott gyerek­eknél eléri vesz­tés, me­lynek oka az agy át­me­ne­ti csök­kent vér­
a 90 szá­za­lé­kot. A nős­té­nyek 10 mm hosszúak, el­lá­tá­sa. E vi­szony­lag gyak­ran elő­for­du­ló prob­lé­mát
a hí­mek 3 mm-e­sek. Rend­sze­rint nincs szük­ség ke­ szá­mos té­nye­ző ki­vált­hat­ja. Fáj­da­lom, éhe­zés, fi­zi­
ze­lés­re, de szá­jon át szed­he­tő tab­let­tá­val meg­szün­ kai és szel­le­mi ki­me­rült­ség éppúgy le­het oka, mint
tet­he­tő. a szűk he­lyi­ség­ben lé­vő el­hasz­nált le­ve­gő, a vá­rat­
Gya­ko­ri a vissza­fer­tő­ző­dés. Gya­ko­ri kéz­mo­sással lan iz­ga­lom vagy az ér­zel­mi fe­szült­ség, sőt akár
és a körmök tisztántartásával elkerülhető! un­dort kel­tő szag vagy lát­vány is. Nem rit­ka, hogy
a fi­zi­kai ak­ti­vi­tás hiá­nya, pl. a hosszas áll­do­gá­lás ve­
Vé­dő­ol­tás zet áju­lás­hoz. (Eb­ben az eset­ben a vérerek tá­gu­lá­sa
miatt a test al­só ré­szé­ben hal­mo­zó­dik fel a vér, s így
A védőoltás célja a fer­tő­ző meg­be­te­ge­dé­sek el­len csök­ken az agy vér­el­lá­tá­sa.)
mes­ter­sé­ges vé­dett­ség kiala­kí­tá­sa (ol­tó­anya­gok). Az áju­lás je­lei: rö­vid esz­mé­let­vesz­tés, a be­teg ös�-
A vé­dő­ol­tá­sok beadá­si mód­ját és ide­jét az ún. ol­ szeesik, a pul­zus ne­he­zen ta­pint­ha­tó a hir­te­len vér­
tá­si nap­tár tar­tal­maz­za. Új­szü­lött- és cse­cse­mő­kor­ nyo­más­csök­ke­nés miatt, sá­padt­ság.
ban a kö­vet­ke­ző vé­dő­ol­tá­sok sze­re­pel­nek az ol­tá­si
nap­tár­ban: a szü­le­tés után hat hé­ten be­lül BCG- Ho­gyan se­gít­sünk?
ol­tást ad­nak a tu­ber­ku­ló­zis el­len; be­töl­tött há­rom El­ső felada­tunk, hogy ja­vít­suk az agy vér­el­lá­tá­sát,
hó­nap utá­n a di-per-te-oltás el­ső rész­le­te kö­vet­ke­ mely­hez elő­ször is fek­tes­sük le a be­te­get, emel­jük
zik (di = dif­té­ria, to­rok­gyík; per = pertusszisz, sza­ meg és tá­masszuk alá a lá­bait!
már­kö­hö­gés; te = te­ta­nusz, me­rev­görcs), a má­so­dik Nyis­sunk ab­la­kot, ha zárt he­lyi­ség­ben van! Ami­
rész­le­tet a be­töl­tött 4. hó­nap, a har­ma­dik rész­le­tet kor ma­gá­hoz tért, se­gít­sünk neki las­san, fo­ko­za­to­
a be­töl­tött 5. hó­nap után ad­ják be; hat hó­na­pos kor­ san felül­ni!
ban az újszülöttkorban el­ma­radt vagy nem meg­ Vizs­gál­juk meg, hogy szer­zett-e va­la­mi­lyen sé­rü­
fo­gant BCG-ol­tást pó­tol­ják; tél ele­jén az ab­ban az lést az esés so­rán, ha igen, lás­suk el a sé­rü­lé­se­ket!
év­ben szü­le­tett és 3 hó­nap­nál idő­sebb cse­cse­mők Ha úgy vé­li, hogy a be­teg új­fent el fog ájul­ni, ül­tes­se
Sa­bin-ol­tá­sa kö­vet­ke­zik a gyer­mek­bé­nu­lás el­len, le egy szék­re, kér­je meg, hogy ha­jol­jon mé­lyen elő­
szá­jon át adott csep­pek for­má­já­ban (há­rom al­ka­ re úgy, hogy a feje a tér­dei kö­zé ke­rül­jön! Lé­le­gez­
lom­mal, négy-hat hetes idő­kö­zök­ben ad­ják be). zen mé­lye­ket!
Eze­ket a legalap­ve­tőbb vé­dő­ol­tá­so­kat ké­sőbb, Az áju­lás több­nyi­re kü­lö­nö­sebb beavat­ko­zás
meg­ha­tá­ro­zott élet­kor­ban megis­mét­lik. Pl. a BCG- nél­kül meg­szű­nik, és a nor­má­lis ál­la­pot rö­vi­de­sen
ol­tást ne­ga­tív tu­ber­ku­lin­pró­ba ese­tén hat hó­na­pos visszaáll.
és négy­éves kor­ban, ill. az ál­ta­lá­nos is­ko­la el­ső, ötö­

37

Mi vil 3 kk.indd 37 2010.09.27 13:15:58

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
Az élettelen természetről
Az időjárás
Az időjárás kifejezést a légkör mindennapi válto-
zásainak leírásához használjuk. A meteorológusok
regisztrálják a hőmérsékletre, a nedvességre, a fel-
hősödésre, a csapadékra és a szélre vonatkozó mé-
rések adatait. Ezek az adatok az élőlények számára
hideget, meleget, szelet vagy éppen csapadékot je-
lentenek.
Az időjárás-előrejelzések a korszerűbb műsze-
rek segítségével egyre pontosabbak. A világ legtöbb
meteorológiai szolgálata a 24 órás előrejelzésekben
85 százalékos pontossággal jelzi a várható időjárást.
A hosszabb távú előrejelzések kevésbé megbízható-
ak, hiszen a légköri frontoktól függenek.
A légkör
Az időjárás a Földet körülvevő levegőburokban,
a földfelszín fölött játszódik le. A légkörben zajla-
nak le az időjárás eseményei. Bolygónkat viszonylag
sűrű légkör veszi körül. Az embereknek, az állatok-
nak és a növényeknek légzésükhöz szükségük van
a légkörben található oxigénre. A növények az itt
található szén-dioxidból napfény segítségével ön-
magukat építik fel. Az időjárási eseményeket a leve-
gő víztartalma határozza meg. Ez az érték legfeljebb
4 százalék lehet. A légkör összetevői: 78 százalék
nitrogén, 21 százalék oxigén, 1 százalék különböző
gáz (argon, szén-dioxid stb.).
A földfelszín vízzel, hóval és jéggel borított terü-
leteiről, valamint párologtatás útján a növényzetből
is folyamatosan vízgőz jut a légkörbe. A légkörben
a vízgőz felhőket alkot.
A levegőburok egy másik fontos összetevője az
ózon. A légkörben az ózon védőréteget alkot, amely
elnyeli a veszélyes ultraibolya sugárzást. Ennek so-
rán az ózon lebomlik, ezért állandóan újra kell ter-
melődnie.
A légkör további alkotóelemei a földfelszínről és a
világűrből származó porszemcsék, valamint egyéb
vegyi és szerves részecskék. Ezeknek a részecskék-
nek a csapadékképződés során van jelentőségük.
A por, a korom és más légszennyező anyagok le-
begő szemcséi elsősorban a légkör alsó rétegeiben
vehetők észre.
38
Mi vil 3 kk.indd 38
Az erősen szennyezett levegő megakadályozza,
hogy a napsugarak elérjék a földfelszínt. Ha ez az
állapot tartóssá válik, ez erős lehűléshez és az ég-
hajlat kedvezőtlen változásához vezethet. Az embe-
riség energiatermelése évről évre nő, ezért nagyobb
mennyiségű szén-dioxid jut a levegőbe. A szén-di-
oxid megakadályozza a földfelszínről a világűr felé
irányuló energiakisugárzást (üvegházhatás), ami fel-
melegedést okoz. A földfelszín tartós felmelegedése
olyan éghajlati változásokhoz vezet, amelyek ve-
szélybe sodorhatják az egész emberiséget.
A hegymászók és pilóták tudják, hogy a levegő
a magasság növekedésével egyre ritkább és hide-
gebb lesz. Ezzel együtt csökken a légnyomás is (a
levegő súlya kisebb lesz). A légnyomás mérésére
alkalmas műszer a barométer.
A napsugárzás
Az időjárás erősen függ a napfény napi és évsza-
konkénti változásától.
Az időjárási események elsősorban a 15 kilomé-
teres magasságig terjedő légkörben játszódnak le,
de a felsőbb rétegeknek is nagy jelentősége van.
A világűrből érkező sugárzások – elsősorban a nap-
sugárzás – szempontjából igen fontos szerepet tölte-
nek be. Befolyásolják azt, hogy mekkora mennyiség
jut el a napsugárzásból a földfelszínig. Az ózonréteg
például a Nap ultraibolya (UV) sugárzásának nagy
részét elnyeli. A Nap felől érkező röntgensugárzást
is elnyeli az atmoszféra egy felső rétege. A napsu-
gárzásnak csak egy része jut el a Föld felszínéig.
Az atmoszférán keresztül vezető útja során a lég-
kört csak jelentéktelen mértékben melegíti fel.
A földfelszínig hatoló sugárzást a felszín nyeli el,
amitől felmelegszik, majd a hőt visszasugározza.
Tehát a légkör alulról fölfelé melegszik át. Hasonló
folyamat játszódik le a tűzhelyen, amikor az edény-
ben lévő ételt melegítjük.
A napsugárzás útján jutnak a Föld különböző
tájai az energiához. Ez eltérő mennyiségű, és függ
a földrajzi szélességtől és az évszakoktól. A száraz-
föld gyorsabban melegszik fel, mint a tengerek, és
nappal sok meleget ad át a levegőnek. Ezek a ténye-
zők mind hatással vannak az időjárásra is.
2010.09.27 13:15:59
 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

A napsugarak 33 százaléka melegíti fel az időjá- Időjárási front

rás szempontjából fontos alsó légrétegeket, és tartja A különböző hőmérsékletű (hideg, meleg) légtö-
mozgásban a víz körforgását. A napsugárzás erős- megek érintkezési határa. A frontátvonulás hatás-
sége a felhőzet sűrűségétől is függ. sal van az érzékenyebb szervezetű emberek egész-
ségére. Fejfájást, rosszulléteket okoz, ritkán halál is
Csapadék bekövetkezhet.
Az időjárás és az éghajlat alapvető eleme a víz.
A láthatatlan gőztől a jégtömbig különböző for- Időjárási rekordok Magyarországon
mákban létezik. Amikor a levegőből a földfelszín
felett vízgőz csapódik ki, akkor felhők keletkeznek. Hőmérséklet
A felhők sokféle alakúak és méretűek lehetnek. El- Abszolút maximális hőmérséklet: 41,6 °C,
nevezésük rendszerét a 19. században Luke Howard 1950. július 6., Csongrád
angol tudós alkotta meg (pehelyfelhő, bárányfelhő, Abszolút minimális hőmérséklet: –35 °C,
gomolyfelhő, zivatarfelhő stb.). Természetesen a fel- 1940. február 16., Görömbölytapolca
hőknek latin elnevezést adott. Csapadék (mm) (1 mm csapadék = 1 liter/m²
A csapadék a levegőben lévő vízgőzből keletke- A legnagyobb napi csapadékösszeg: 260 mm,
zik. Ha a levegő lehűl, a benne lévő vízgőzből felhő, 1953. június 9., Dad
a felhőből csapadék képződik. Hótakaró: a legnagyobb mért hótakaró vastag-
A zivatar félelmetes vizuális és hanghatásait a dör- sága: 151 cm, 1947., Kőszeg
gés, villámlás okozza. A villámlás elektromos kisülés.
Napsütés
Szél (légáramlat) A legtöbb napsütés egy év alatt: 2496 óra,
Az általános légköri keringésből születnek a szelek. 1950., Kecskemét
Meghatározhatjuk a szél irányát és sebességét. A A Balaton vizének maximális hőmérséklete:
szél erőssége a szélcsendtől az orkánig sokféle lehet. 29,8 °C, 1965. június 27., Siófok
A szélerősség meghatározására a szakemberek a 12
fokozatú Beaufort-skálát alkalmazzák. Találós kérdések
Bejárta a nagyvilágot, mégse fárad el. → (Nap)
Szivárvány
Eső után, amikor hirtelen kisüt a nap, gyakran Mindennap süt, mégsem eszik süteményt. → (Nap)
megjelenik az égen a szivárvány. A sok parányi
esőcsepp megtöri a Nap fényét, és létrejön a szivár- Hol vizet önt,
vány. A különböző színek sávokat alkotnak. A pi- hol havat hint,
ros a szivárvány külső ívén helyezkedik el, az ibolya hol jeget szór fejedre,
a belső szélén. A szivárvány létrejötte függ az eső- s elszáll – pedig szárnya sincsen –
cseppek mozgásától, a Nap megfelelő helyzetétől az nyugatra, keletre → (Felhő)
égbolton és a megfigyelő helyzetétől. Ezért két em-
ber soha nem láthatja ugyanazt a szivárványt. Báránynak nevezik,
Bár nem béget soha,
Meteorológia (légkörtan) Nincs gyapjú a hátán,
A légkör jelenségeinek, folyamatainak vizsgálatával Nincs szája, sem foga.
foglalkozó tudomány. Feladata az időjárás megfi- Lába sincs és mégis
gyelése, feljegyzések készítése az időjárás változása- Vándorol a nyájban,
iról, valamint az időjárás-jelentés. Több ága isme- Tavasszal és ősszel,
retes: mezőgazdasági, orvosi, közlekedési stb. S akkor is, ha nyár van. → (Bárányfelhő)
Az orvosmeteorológia az időjárásnak az egész-
ségre gyakorolt hatásával foglalkozó tudományág. Fehér pokróc egész földön,
nem itt szövik, az égből jön. → (Hó)

39

Mi vil 3 kk.indd 39 2010.09.27 13:15:59

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Se oldala, se feneke, Nincsen testem, nincs barátom,

Mégis megáll a víz benne. nincs kenyerem, se lakásom,
Mi az? → (Felhő) eső eshet, mégse ázom,
nyargalászok hét határon.
Erős, tán a legerősebb, Februárban hozok fagyot,
az életnél is idősebb, bátyáim a vad viharok,
s a föld színén, a föld alatt, ha bezárod az ablakot,
meg sem állna, mindig halad. fütyörészve kint maradok. → (Szél)
Néha, mintha szárnya volna,
felszáll messze a magasba, Ha kedvem jó, simogatlak
s ha elunta régi útját, szép gyengéden átkarollak.
könnyei a földet mossák. → (Eső) De ha kedvem végleg oda,
beletépek a hajadba.
Nincsen szaga, nincsen színe, Megcibálom a ruhádat,
ő az élet, még sincs íze. a szemed is könnybe lábad. → (Szél)
Nem láthatod, pedig nézed,
de ha elfogy, mindjárt véged. → (Levegő)

A Mi Világunk
Tájékozódás lé! Fe­lezd meg a kis­mu­ta­tó és a 12-es szám­je­
gyé­nek szö­gét! Ez az észak-dé­li irányt ad­ja.
Éj­sza­ka a csil­la­gok jel­zik az ég­tá­jak irá­nyát. A Gön­
cöl­sze­ke­ret min­den­ki meg­ta­lál­ja az égen. Ta­vasszal,
nyá­ron, té­len, ősszel, min­den év­szak­ban más­ként
áll, de ha hát­só két csil­la­gát gon­do­lat­ban egy vo­
nal­lal össze­köt­jük, az­tán kö­rül­be­lül öt­szö­rö­sé­re
meg­hosszab­bít­juk, a kép­zelt egye­nes vé­gén min­dig
ugyanazt a fé­nyes csil­la­got, a Sark­csil­la­got ta­lál­juk.
Ha a csil­lag fe­lé for­du­lunk, ve­lünk szem­ben lesz az
észa­ki irány, jobb­ra ke­let, bal­ra nyu­gat s a há­tunk
mö­gött dél.
A kí­naiak már na­gyon ré­gen ész­re­vet­ték, hogy 3. Ma­gá­nyo­san ál­ló fák legal­só ágai a dé­li irányt
van­nak olyan ki­csi vas­da­rab­kák, ame­lyek könnyű mu­tat­ják. Az észa­ki ol­da­lán a fá­nak ma­ga­sab­
kis fa­da­ra­bo­kon víz­be té­ve min­dig ugyanab­ba az ban kez­dőd­nek az ágai. Az észa­ki ol­dalán ál­
irány­ba for­dul­nak, s az észak-dé­li irányt mu­tat­ ta­lá­ban mo­hás a ma­gá­nyo­san ál­ló fa tö­rzse.
ják. Igen je­len­tős volt ez a fel­fe­de­zés, mert en­nek Cso­por­to­san vo­nu­ló ma­da­rak is könnyen út­
se­gít­sé­gé­vel az éj­sza­ka sö­tét­jé­ben, köd­ben, eső­ben ba­iga­zít­hat­nak, mert ha­zánk­ban a vo­nu­ló ma­
vagy er­dő­ben is tá­jé­ko­zód­hat­tak. A kí­naiak ősi ta­ da­rak ta­vasszal észa­ki, ősszel dé­li irány­ba hú­
lál­má­nya alap­ján szer­kesz­tet­ték meg a mai irány­tűt, zód­nak.
amely a leg­biz­to­sab­ban jel­zi az ég­tá­ja­kat.
Az észa­ki irány megál­la­pí­tá­sa
Tá­jé­ko­zó­dás a sza­bad­ban Az ég­tá­ja­kat legegy­sze­rűb­ben irány­tű­vel le­het
Az észak-dé­li irány meg­ha­tá­ro­zá­sa: meg­ha­tá­roz­ni, az irány­tű mu­ta­tó­ja a föl­di mág­ne­
1. Az irány­tű kék­re fes­tett he­gye min­dig észak­ra ses tér erő­vo­na­lai­nak irá­nyát kö­ve­ti. En­nek se­gít­
mu­tat. sé­gé­vel ki­tűz­he­tő az észa­ki irány. Eh­hez kell a tér­
2. I rány­tű hiá­nyá­ban az óra is jó se­gí­tő­társ: tartsd ké­pen adott észa­ki irányt hoz­záiga­zí­ta­ni (tá­jol­ni
víz­szin­te­sen! A kis­mu­ta­tót irá­nyítsd a Nap fe­ a tér­ké­pet). Az Észa­ki-sark nem esik egy­be a mág­

40

Mi vil 3 kk.indd 40 2010.09.27 13:15:59


ne­ses észa­ki pó­lu­ssal. Az el­té­rés (mág­ne­ses el­haj­
lás) mér­té­ke a Föld kü­lön­bö­ző ré­szein más és más,
ráadá­sul idő­sza­ko­san is vál­to­zik. Az irány­tű te­hát
nem a föld­raj­zi észa­ki irány­ba, ha­nem Eu­ró­pá­ban
az at­tól kis­sé nyu­gat­ra le­vő pó­lus irá­nyá­ba áll be.
Ráadá­sul az irány­tű kö­ze­lé­ben le­vő vas­tár­gyak,
és a föld alat­ti mág­ne­ses kő­ze­tek ha­tá­sai is okoz­
hatnak el­té­rést. A mág­ne­ses el­haj­lás mér­té­ke nem
túl nagy, de a na­gyon pon­tos tér­ké­pe­ken okoz­
hatnak el­té­ré­st.
Gon­dot je­lent­het a tér­kép tá­jo­lá­sa, ha nincs kéz­
nél irány­tű. Ki­sebb tá­vol­sá­gú (né­hány­szor tíz ki­lo­
mé­te­res) tú­rák­hoz nap­sü­té­ses idő­ben kielé­gí­tően
meg­ha­tá­roz­ha­tók az ég­tá­jak óra se­gít­sé­gé­vel. Ha
az órát víz­szin­te­sen tart­juk, úgy, hogy a kis­mu­ta­tó
a Nap fe­lé mu­tas­son, és eb­ben a hely­zet­ben a mu­ta­
tó­nak a 12-es szám irá­nyá­val be­zárt szö­gét meg­fe­
lez­zük, a fe­le­ző­vo­nal ki­je­lö­li a dé­li irányt.
De­rült éjszaka a Sark­csil­lag is se­gít­sé­günk­re le­
het. Ez a Kis Göncöl (Kis Med­ve leg­fé­nye­sebb csil­
la­ga), az ég­bolt észa­ki fe­lén, a Föld for­gás­ten­ge­
lyé­nek meg­hosszab­bí­tá­sá­ban az Észa­ki-sark fe­lett
lát­ha­tó. Ma­gyaror­szá­gon a füg­gő­le­ges (ze­nit) és
a víz­szin­tes (ho­ri­zont) irány kö­zött, csak­nem kö­
zép­ma­gas­ság­ban mu­tat­ja az észa­ki irányt.
Az ál­lás­pont meg­ha­tá­ro­zá­sa
Miu­tán a tér­ké­pet észa­ki irány­ba tá­jol­tuk, a kör­
nye­ző te­rep­tár­gya­kat azo­no­sít­juk, és né­hány (3-5)
kö­ze­leb­bit ki­vá­lasz­tunk. A tér­kép­re vo­nal­zót he­
lye­zünk úgy, hogy éle a te­rep­tárgy élét érint­se, és
a va­ló­di tárgy irá­nyá­ba mu­tas­son, majd pu­ha ce­
ru­zá­val hal­vány vo­na­lat hú­zunk mel­let­te. Ezt min­
den ki­vá­lasz­tott pont­ra el­vé­gez­ve a vo­na­lak egy (re­
mél­he­tően) pi­ci sok­szö­get ha­tá­roz­nak meg. Eb­ben
a „hi­ba­sok­szög­ben” van az ál­lás­pont. A hely­meg­
ha­tá­ro­zás an­nál pon­to­sabb, mi­nél ki­sebb­re si­ke­rül
ez a sok­szög.
A tér­kép
A térkép témakörrel a gyerekek a 4. évfolyamon is-
merkednek meg részletesebben, de Magyarország
domborzati térképével már most találkozhatnak.
A tér­kép ké­szí­té­se­kor ar­ra kell törekedni, hogy
a tér­kép meg­fe­le­lő ké­pet ad­jon a válóságról. A tér­
ké­pek tar­tal­ma a fel­hasz­ná­lás cél­já­tól függ. Leg­fon­
to­sabb jel­lem­ző ad­atuk a mé­ret­arány (lép­ték). Ez
mu­tat­ja meg, hogy a tér­ké­pen egy egy­ség­nyi tá­vol­
Mi vil 3 kk.indd 41
Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
ság a va­ló­ság­ban mér­he­tő­nek há­nyad ­ré­sze. Pl. az
olyan tér­ké­pen mért 2 cm, ame­lyen 1:5000 a mé­ret­
arány, 5000 cm-nek, azaz 50 m-nek fe­lel meg. Nagy
mé­ret­ará­nyú te­ma­ti­kus tér­ké­pek lép­té­ke na­gyobb,
mint 1:200 000.
A ter­mé­szet­föld­raj­zi tér­ké­pe­ken legin­kább a víz­
há­ló­zat, a dom­bor­zat, a nö­vény­ta­ka­ró, a fel­szí­nen
lé­vő kő­zet­faj­ták, a te­le­pü­lé­sek, a köz­le­ke­dé­si utak,
a ha­tá­rok és az ezek­hez tar­to­zó kü­lön­fé­le föld­raj­
zi ne­vek sze­re­pel­nek. Az ilyen tér­ké­pek a tá­jat ter­
mé­sze­tes vagy az em­ber ál­tal átala­kí­tott va­ló­ság­ban
mu­tat­ják be. A té­ma sze­rin­ti (te­ma­ti­kus) tér­ké­pek
va­la­mi­lyen vizs­gált je­len­ség­re vo­nat­ko­zó adat­
gyűj­té­sek ered­mé­nyeit mu­tat­ják be fol­tok, vo­na­
lak, je­lek se­gít­sé­gé­vel, ame­lye­ket ál­ta­lá­nos jel­le­gű
alap­tér­kép­re nyom­tat­nak. Ilye­nek a geo­ló­giai, geo­
fi­zi­kai, ta­laj- és nö­vény­föld­raj­zi, gaz­da­ság­föld­raj­zi,
po­li­ti­kai, tör­té­nel­mi, köz­le­ke­dé­si, tu­ris­ta-, vá­ros-,
ka­to­nai stb. tér­ké­pek.
A kis mé­ret­ará­nyú te­ma­ti­kus tér­ké­pek kü­lön­fé­le
raj­zos mód­sze­rek­kel ké­szül­nek, ame­lyek a je­lö­lé­
sek­kel együtt a té­má­tól füg­gően vál­toz­nak. Ilye­nek
az ás­vá­nyi kin­csek ki­ter­me­lésé­hez ké­szí­tett tér­ké­
pek, a nép­sű­rű­sé­get ki­fe­je­ző tér­kép­diag­ra­mok, ter­
mé­szet­tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sok­hoz hasz­nált óceán­
ku­ta­tó, ég­haj­la­ti és időjárás térképek.
Fel­szí­nfor­mák
A sík­ság olyan kö­zel víz­szin­tes te­rü­let, mely 200 m-
nél nem ma­ga­sabb. Ke­let­kez­het­nek le­pusz­tu­lás­sal
vagy fel­töl­tő­dés­sel.
SÍKSÁG DOMBSÁG HEGYSÉG
500–
200–500 m
tenger
0–200 m
tenger szintje
Síkság
Ha a sík­ság a ten­ger szint­jé­nél mé­lyeb­ben fek­szik, a
ne­ve: mély­föld (ha­zánk­ban nincs mély­föld).
Ha a sík­ság ma­gas­sá­ga a ten­ger szint­jé­től, azaz
0 mé­ter­től 200 méte­rig ter­jed, al­föld­nek ne­vez­zük
(pl.: Al­föld, Kis­al­föld).
Ha a sík­ság 200 mé­ter­nél ma­ga­sabb, fenn­sík a ne­
ve. Az Észa­ki-kö­zép­hegy­ség tag­ja a Bükk. A Bükk-
fenn­sík ma­gas­sá­ga 4-500 mé­ter.
41
2010.09.27 13:16:00
 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Domb ün­ne­pe. A tűz­től vár­ták, hogy majd vé­del­met nyújt

200–500 mé­te­rig ter­je­dő ma­gá­nyos kiemel­ke­dés. a köd, a jé­ge­ső, a dög­vész el­len, és a jó ter­mést is
A tér­kép vi­lá­gos­bar­ná­val je­lö­li. A leg­ki­sebb kiemel­
elő­se­gí­ti. Egyes vi­dé­ke­ken gazt éget­tek, hogy tisz­ta
ke­dés a ha­lom. le­gyen a bú­za. Szent I­ván nap­ján tü­zet rak­tak, mely­
nek hit­tek egész­ség- és sze­re­lem­va­rázs­ló ere­jé­ben.
Dombság Bor­sod me­gyé­ben a pa­ló­cok a szal­má­ból ra­kott
200–500 méter ma­ga­san fek­vő egye­net­len fel­szí­ni tűz fe­lett bo­dzát, pap­saj­tot füs­töl­tek. A meg­füs­tölt
te­rü­let, ame­lyet domb­há­tak, völ­gyek és me­den­cék vi­rá­go­kat ha­za­vit­ték, a pad­lá­son meg­szá­rí­tot­ták, és
ta­gol­nak. szem­ve­rés, igé­zés el­len hasz­nál­ták.
A Szent Iván-na­pi tűz­ug­rás a pá­rok összeének-
Hegy ­lé­sé­re, a sze­re­lem­va­rázs­lás­ra is al­kal­mat adott.
500 mé­ter­nél ma­ga­sabb, me­re­dek ol­da­lú ma­gá­nyos Hosszú-hosszú ének­kel „összeéne­kel­ték” a pá­ro­kat.
kiemel­ke­dés. A tér­kép bar­na szín­nel je­lö­li. Ré­szei: In­nen is ered a szó­lás: „hosszú, mint a szentiváni
hegy­láb, hegy­ol­dal, hegy­te­tő. A he­gye­ket a te­tő ének”.
alak­já­ról ne­ve­zik el: csúcs­hegy, kúp­hegy, hát­hegy. Egy rész­let Ko­dály Zol­tán gyűj­té­sé­ből:

Hegység „Mel ma­gos ru­ta­fa ága elága­zott,

Több fel­szí­ni for­ma együt­te­se. 500 mé­ter­nél ma­ga­
sabb, több hegy­ből ál­ló völ­gyek­kel, me­den­cék­kel
ta­golt fel­szí­ni for­ma.
Fensík
A tengerszint felett 200 m-nél magasabban elterülő
síkság.
Medence
A föld­fel­szín he­gyek­kel vagy dom­bok­kal kö­rül­vett
nagy, szé­les, tá­gas mé­lye­dé­se.
Völgy
He­gyek, dom­bok kö­zött hú­zó­dó mé­lye­dés, me­lyet
két egy­más­sal szem­be­for­du­ló lej­tő ha­tá­rol.
Fél­szi­get
A tó­ba, ten­ger­be, óceán­ba nyú­ló szá­raz­föld.
Öböl
A tó­nak, ten­ger­nek a szá­raz­föld­be be­nyú­ló ré­sze.
Szi­get
Olyan szá­raz­föld, me­lyet min­den ol­dal­ról víz vesz
kö­rül.
Nép­szo­ká­sok
Nyá­ri nép­szo­ká­sok
Jú­nius 24-e a nyá­ri nap­for­du­ló ün­ne­pe. Ke­resz­te­lő
Szent Já­nos nap­ja­ként ün­nep­li ezt a ke­resz­tény egy­
ház. A 14. szá­zad­tól nép­szo­kás­sá is vált a tűz­gyúj­tás
a ten­ge­ren át­haj­la­do­zott.
Egyik ága haj­lott Balkó Pis­ta ud­va­rá­ba,
Selem sár­ha­jó Ma­gyar Ilo­ná­nak ha­ján fölyő
gyöngy­ko­szo­rú gyöngy…”
Ara­tá­si ün­ne­pe­ket ré­geb­ben csak ott tar­tot­tak, ahol
na­gyobb föld­te­rü­le­ten arat­tak. Ami­kor az Al­föl­dön
arat­tak, más vi­dé­kek­ről is jöt­tek em­be­rek, akik vál­
lu­kon a ka­szá­val me­n­tek egyik hely­ről a má­sik­ra
arat­ni. Pénz he­lyett ga­bo­nát kap­tak, és egész na­pi
élel­met. Dél fe­lé a me­nyecs­kék a há­tu­kon, a ke­zük­
ben vagy sza­már­ra ra­kod­va hoz­ták ki a me­leg ételt,
a friss ke­nye­ret. Mi­kor vé­ge az ara­tás­nak, a ter­mést
eloszt­ják a gaz­da és a mun­ká­sok kö­zött. Az ara­tás
utol­só nap­ja ün­nep. Az ara­tó ­lá­nyok, asszo­nyok ara­
tó­ko­szo­rút fon­nak. El­vi­szik a gaz­dá­nak. Szal­má­ból
font dí­szek­kel föl­cif­ráz­zák, me­lyet me­zei vi­rá­gok­
kal és sza­la­gok­kal dí­szí­te­nek. Ének­kel, ze­ne­szó­val
be­men­nek a fa­lu­ba az ura­ság há­zá­hoz, át­nyújt­ják
a ka­lász­ko­szo­rút és min­den jót kí­ván­nak. Az ara­
tó­ko­szo­rút a kö­vet­ke­ző ve­té­sig megőriz­ték, s ak­kor
a ve­tő­mag kö­zé mor­zsol­tak be­lő­le sze­me­ket, hogy
jö­vő­re is jó ter­més le­gyen.
Az ara­tók gyak­ran éne­kel­ték ezt a dalt:
„El­vé­gez­tük, el­vé­gez­tük
Az ara­tást, az ara­tást
Ké­szítsd gaz­da, ké­szítsd gaz­da
Jó ál­do­mást, jó ál­do­mást.
A gazdasszony a gaz­da­asszony
Jó va­cso­rát, jó va­cso­rát.”

42

Mi vil 3 kk.indd 42 2010.09.27 13:16:00


Vi­szon­zá­sul ven­dé­gül lát­ták az ara­tó­kat. Bir­ka­
pap­ri­kás, tyúk­hús­le­ves, töltött káposzta, bor, tánc­
mu­lat­ság zár­ta a ne­héz mun­ká­val telt na­po­kat.
Au­gusz­tus je­les nap­ja Nagy­bol­dogasszony ün­ne­
pe. Ezt Má­ria-ün­nep­nek is ne­ve­zik. Ek­kor kez­dőd­
nek a bú­csú­na­pok, me­lye­ket az or­szág kü­lön­bö­ző
vi­dé­kein más-más idő­szak­ban tar­ta­nak.
A bú­csúk­nak két jel­leg­ze­tes for­má­ja van: az egyik
va­la­mi­lyen búcsújáró hely lá­to­ga­tá­sa, a má­sik a te­
le­pü­lés éle­té­hez kap­cso­ló­dó ese­mény.
A búcsújáró helyekhez cso­dák, le­gen­dák fű­ződ­
nek. A hit sze­rint cso­dás ere­je le­het egy-egy for­
rás­nak, kút­nak, szent­kép­nek vagy szo­bor­nak. Ezért
tá­vo­li vi­dé­kek­ről so­kan ér­kez­nek ezek­re a he­lyek­re.
Hí­res bú­csú­já­ró he­lyek: Szent­kút, Máriabesnyő,
Má­ria­pócs, Csík­som­lyó, Máriaradna, Máriacell.
Rend­sze­rint gya­lo­go­san, éne­kel­ve, imád­koz­va ér­
kez­nek a cso­por­tok, az em­be­rek nagy szent­ké­pe­ket
visz­nek.
Ré­gen a bú­csúk­nak nem­csak val­lá­si je­len­tő­sé­gük
volt, hanem tár­sas al­kal­mat is je­len­tet­tek. Ilyen­kor
az idő­seb­bek hí­re­ket hal­lot­tak, a fia­ta­lok is­mer­ked­
tek, szó­ra­koz­tak. A bú­csú­já­rók vá­sár­fiát vit­tek az
otthon maradottaknak.
A bú­csú­kat ma is sok vá­sá­ros ke­re­si fel por­té-
­kái­val. Áru­sí­ta­nak szent­ké­pe­ket, édes­sé­get, mé­-
zes­ka­lá­csot és min­den­fé­le aján­dé­kot. Mu­tat­vá­
nyo­sok, kör­hin­tá­sok szó­ra­koz­tat­ják az em­be­re­ket.
Fenn­ma­radt az a ked­ves szo­kás is, hogy a bú­csú­
já­rók va­la­mi­lyen ap­ró aján­dék­kal, bú­csú­fiá­val ked­
ves­ked­nek sze­ret­teik­nek.
Szü­re­ti nép­szo­ká­sok
A szü­re­ti fel­vo­nu­lá­sok, a hí­res szü­re­ti ha­gyo­má-
­nyok el­ső­sor­ban a sző­lő­ter­me­lő vi­dé­kek­re jel­-
lem­zők.
A szü­re­ti szo­ká­sok a sző­lő­sze­dés utol­só nap­
já­hoz, a mun­ka vé­gé­hez kap­cso­lód­tak: az ura­ság
meg­kö­tö­zé­se, a szü­re­ti ko­szo­rú el­ké­szí­té­se, a ko­
szo­rú­vi­vők leön­té­se víz­zel, az ura­ság kö­szön­té­se
ver­ses rig­mu­sok­kal. A leg­jobb sze­dők meg­ju­tal­ma­
zá­sa, pl. ken­dő­vel.
A szü­re­ti szo­ká­sok, mu­la­to­zá­sok több­nyi­re min­
den vi­dé­ken más­fé­le­kép­pen zaj­lot­tak. „Ná­lunk
(a Cser­há­ton) pél­dául a szü­ret be­vé­gez­té­vel a tar­
kabar­ka nép­tö­meg kö­ze­pén az úgy­ne­ve­zett vin­cel­
lér áll, cif­ra ka­lap­ban, jobb kar­ján kü­lön­fé­le ügye­
Mi vil 3 kk.indd 43
Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
sen össze­fo­gott ko­szo­rú függ. Bal ke­zé­ben sző­lő­vel
te­leag­ga­tott bo­tot tart. A csa­pat kí­sé­re­té­vel nép­da­
lo­kat éne­kel­ve, mél­tó­ság­tel­je­s lé­pé­sek­kel in­dul le
a hegy­ről, a bor­ház fe­lé. A ház­ban har­sog a ze­ne,
nagy mu­lat­ság van ké­szü­lő­ben. A bor­ház előtt meg­
áll a csa­pat. A vin­cel­lér leeme­li a ka­lap­ját. Rö­vid üd­
vöz­lő be­szé­de után a ko­szo­rút a há­ziasszony­nak, a
bo­tot a há­zi­úr­nak nyújt­ja át. A csa­pat pom­pás va­
cso­rá­ban ré­sze­sül, majd rop­ják a csár­dást egé­szen
reg­ge­lig.”
A Hegy­al­ján az volt a szo­kás, hogy a sző­lő­ko­szo­
rút fe­hér­be öl­tö­zött lány vit­te. Út­köz­ben az őt kí­sé­rő
lá­nyok a ta­va­lyi bor­ból kí­nál­ták a bá­mész­ko­dó­kat.
A gaz­da há­zá­nál fel­füg­gesz­tet­ték a sző­lő­ko­szo­rút,
majd et­tek-it­tak, éne­kel­tek, tán­col­tak haj­na­lig.
Az 1930-as évek­ben a To­ka­ji Szü­re­ti Hét al­kal­má­
val fel­vo­nu­lást ren­dez­tek. A le­gé­nyek egy hor­dó te­
te­jé­re ül­te­tett bá­but vit­tek: a „baksust”. (Bac­chus­nak,
a gö­rög is­ten­nek alak­ját for­máz­ta a bá­bu.)Baksus
egy hor­dón ke­reszt­be tett láb­bal ülő fi­gu­ra, lo­pó­tök­
kel és po­hár­ral.
A hor­dó­ké­szí­tők (kádárok) előad­ták a hor­dó­ké­
szí­tést után­zó, hor­dó­ab­ron­csok­kal vég­zett bra­vú­ros
tán­cu­kat.
Nem­csak a sző­lő­ter­me­lő vi­dé­ke­ken vol­tak szü­re­ti
fel­vo­nu­lá­sok. A Bód­va vi­dé­kén pél­dául a fel­vo­nu­lás
sze­rep­lői csősz­gaz­dá­nak, csősz­gaz­dá­né­nak, bí­ró­nak,
bí­ró­né­nak, kisbírónak, kisbírónénak, csősz­fiúk­nak,
csősz­lá­nyok­nak öl­tö­zött jel­me­ze­sek vol­tak. A ma­
gyar nép­vi­se­let­be öl­tö­zött lá­nyok ök­rös sze­ké­ren
vo­nul­tak vé­gig a fa­lun. A tánc­he­lyi­ség­ben felakasz­
tott sző­lő­für­tö­ket a gaz­da és a gazdasszony őriz­te.
Ha va­la­ki lo­pott, azt tré­fá­san meg­bün­tet­ték.
Ti­sza­fü­re­den a szü­re­ti me­net élén lovas le­gé­nyek
ha­lad­tak, majd jel­me­ze­sek, ci­gány­ze­né­szek. A jel­
me­ze­sek a „mes­ter­sé­gük” rig­mu­sai­val szó­ra­koz­tat­
ták a né­ző­ket: „Fa­ka­na­lat, fa­ka­na­lat!”, „Dró­toz­ni,
dró­toz­ni!”, „Cson­tot, ron­gyot, ru­ha­da­ra­bot!”
Egy Bács me­gyei rig­mus:
„Él­je­nek a szü­re­te­lők,
Kós­tol­ják meg ezt a sző­lőt!”
„He­gyen-völ­gyön la­ko­da­lom…”
A la­ko­da­lom év­szá­za­dok óta az egyik leg­szebb, leg­
vi­dá­mabb ün­ne­pi vi­gas­ság.
A hon­fog­la­lás ko­rá­ból, s az ezt kö­ve­tő szá­za­dok­
ból már is­me­rünk leírá­so­kat ar­ról, hogy mi­ként
43
2010.09.27 13:16:00
 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

tör­tént a há­zas­ság­kö­tés. A ma­gyar múlt­nak szá­mos fel­dí­szí­tett me­net­tel vo­nult a meny­asszo­nyért, hogy
nyo­mát őr­zi nap­jain­kig is a nyelv, sőt a la­ko­dal­mi együtt men­je­nek a temp­lom­ba. Az es­kü­vői szer­tar­
szo­ká­sok is. tás után a meny­asszony és a vő­le­gény nász­na­gya
A há­zas­ság­ra érett nagy­lány: „eladó lány”; a vő szín­lelt al­ku­do­zás­ba kez­dett. Vé­gül megegyez­tek,
a ve­vő név­ből ered. hogy az if­jú asszony a dél­utánt még szü­lei há­zá­ban
Leány­ké­rés al­kal­má­val az volt a szo­kás, hogy töl­ti. Ebéd után a dí­szes me­net élén a vő­le­gény ze­
ami­kor a lányt meg­kér­ték, a ké­rők vé­tel­árat vit­tek ne­szó­val elin­dult, hogy ha­za­hoz­za fe­le­sé­gét. Já­té­
a lány gaz­dag­sá­gá­nak meg­fe­le­lően: ál­la­to­kat, bő­ kos ki­ké­rő­ver­se­ket mond­tak. Azután kez­de­tét vet­te
rö­ket, pré­me­ket, bro­kát ru­ha­anya­go­kat. A ma­gyar a la­ko­da­lom. Elő­for­dult, hogy több na­pig is tar­tott.
nép­szo­ká­sok kö­zül a há­zas­sá­gi szo­ká­sok őriz­ték A la­ko­da­lom leg­meg­ha­tóbb je­le­ne­te a meny­
meg leg­to­vább a ré­gi ha­gyo­má­nyo­kat. asszony bú­csúz­ta­tá­sa volt. A meny­asszony el­bú­
Hosszú év­szá­za­do­kon ke­resz­tül a há­zas­ság két csú­zott szü­lei­től, a ro­ko­nok­tól, test­vé­rei­től, lány­
fon­tos moz­za­nat­ból állt: ré­szint a csa­lá­dok kö­zöt­ti paj­tá­sai­tól és vé­gül ko­szo­rú­já­tól, amely a gond­ta­lan
megál­la­po­dás­ból, ré­szint az ün­ne­pi szer­tar­tás­ból. leány­éle­tet jel­ké­pez­te. A szo­mo­rú je­le­net­nek ha­mar
E szo­ká­sok a mai na­pig is meg­ma­rad­tak. vé­ge sza­kadt, ezután vé­ge-hossza sem volt a tré­fá­
Még a szá­zad­for­du­ló tá­jé­kán is a szü­lők be­szél­ték nak, vi­dám szó­nak.
meg egy­más kö­zött a leg­több há­zas­sá­got. Ha ki­sebb Fel­pánt­li­ká­zott, fel­dí­szí­tett ko­csin vit­ték a meny­
va­gyo­ni kü­lönb­ség volt a csa­lá­dok kö­zött, lét­re­jö­ asszonyt a vő­le­gé­nyes ház­hoz. Ter­mé­sze­te­sen vi­dé­
he­tett a há­zas­ság; ha na­gyobb, szó sem le­he­tett ró­la. ken­ként el­tér­tek a szo­ká­sok.
Sze­gény a gaz­dag­gal nem há­za­sod­ha­tott. A la­ko­dal­mi ét­ke­zé­sek száma at­tól füg­gött, hogy
A fia­ta­lok gyak­ran dal­ba foj­tot­ták ke­ser­vü­ket, ha hány na­pig tar­tott a la­ko­da­lom. Még né­hány év­ti­
nem le­he­tett az a pár­juk, akit sze­ret­tek: ze­de sem volt rit­ka a há­rom, sőt több na­pos la­ko­da­
lom sem. A la­ko­dal­mi ét­kek fő­zése meg­ha­tá­ro­zott
„Sze­re­lem, sze­re­lem, rend­ben tör­té­nt. A ma­gyar la­ko­da­lom egyik jel­leg­
át­ko­zott sze­re­lem, ze­tes­sé­ge, hogy a fo­gá­sok fel­tá­la­lá­sa­kor a vő­fé­lyek
hogy nem ter­met­tél volt kü­lön­fé­le rig­mu­so­kat mond­tak. A le­ves, a töl­tött
min­den fa te­te­jén? ká­posz­ta, a sült, a ká­sa, a sü­te­mé­nyek, a bor egy-
aránt meg­kap­ta a ma­ga rig­mu­sát.
Min­den fa te­te­jén, A vő­fély volt a la­ko­da­lom lel­ke: ven­dég­hí­vó, szó­
dió­fa le­ve­lén, ra­koz­ta­tó, a fel­szol­gá­lást irá­nyí­tó.
hogy sza­kasz­tott vol­na A pör­költ­höz pél­dául ez a mon­dó­ka jár­ta a Jász­
min­den leány, s le­gény.” ság­ban:

Megesett, hogy a fia­ta­lok nem hall­gat­tak a szü­lői
szó­ra, nem akar­tak el­vál­ni egy­más­tól. Ilyen­kor
szét­vá­lasz­tot­ták őket. Leg­szebb, leg­ré­gibb nép­bal­la­
dánk, a Ká­dár Ka­ta is egy ilyen szo­mo­rúan vég­ző­dő
sze­re­lem tör­té­ne­tét örö­kí­tet­te meg. Ká­dár Ka­ta sze­
rel­me, Mik­lós úr­fi a víz­be öl­te ma­gát bá­na­tá­ban.
Az es­kü­vőt, la­ko­dal­mat leg­gyak­rab­ban az őszi
mun­kák be­fe­je­zé­se, és az ad­vent kö­zöt­ti idő­ben tar­-
tot­ták. A la­ko­da­lom előt­ti nap volt a leánysirató.
A leány el­bú­csú­zott ba­rát­női­től, akik vi­dá­man „el­si­
rat­ták”. Ugyanúgy a vő­le­gény is el­bú­csú­zott le­gény­
ba­rá­tai­tól, hi­szen töb­bet már nem megy kö­zé­jük.
Volt olyan vi­dék, ahol az es­kü­vő nap­ján ko­ra reg­gel
gyü­le­kez­tek a ven­dé­gek kü­lön a meny­asszo­nyos, és
kü­lön a vő­le­gé­nyes ház­nál. A vő­le­gény és a nász­nép
„Most tisz­telt nász­nagy uraimék, én a pap­ri­
kást hoz­tam,
me­lyért a kony­hán so­kat vá­ra­koz­tam,
egyik kis da­rab hú­sért kü­lön ha­da­koz­tam.
Ezen ele­de­lért nagy pró­bát is tet­tem:
Egy szi­laj bi­ká­val két nap ve­re­ked­tem,
Ki­csi­be múlt, hogy fo­gam ott nem fe­lej­tet­
tem.”
A la­ko­da­lom köl­té­sze­te igen gaz­dag volt.
Azo­kon a vi­dé­ke­ken, ahol még él a népviselet,
a la­ko­da­lom ér­de­kes, fes­tői lát­ványt nyújt. Ahol
nem, ott a mai di­vat­nak meg­fe­le­lő meny­asszo­nyi
ru­ha jár­ja, de a szép ré­gi szo­ká­sok­ból so­kat meg­
tar­tot­tak.

44

Mi vil 3 kk.indd 44 2010.09.27 13:16:00

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

De­cem­be­ri ha­gyo­má­nyok, nép­szo­ká­sok Bor­sod me­gyé­ben 20-30 gye­rek járt ház­ról ház­
A ka­rá­csony leg­jel­lem­zőbb jel­ké­pe a ka­rá­csony­fa. ra pánt­li­kák­kal fel­dí­szí­tett csú­csos sü­ve­gek­ben.
A karácsonyfa állítás né­met ere­de­tű. Ha­zánk­ban A se­reg előtt a ful­laj­tár ment, egy nagy rúd­ra tá­
elő­ször csak a gaz­da­gab­bak kö­ré­ben ter­jedt el. Tör­ masz­kod­va ug­rált. A há­zak­nál ő kért en­ge­délyt,
té­ne­ti ada­tok sze­rint az el­ső ka­rá­csony­fá­kat nem hogy a sze­rep­lők ver­sek­kel be­mu­tat­koz­has­sa­nak.
csa­lá­dok szá­má­ra ál­lí­tot­ták, ha­nem egy köz­pon­ti A Gergely-járás jel­leg­ze­tes éne­ke:
hely­re. A gyer­me­kek­nek és a sze­gé­nyek­nek aján­dé­
koz­ták a fán lé­vő gyü­möl­csö­ket, édes­sé­ge­ket. „Szent Ger­gely dok­tor­nak,
Mind­annyian is­me­ri­tek a ked­ves gyer­mek­dalt: Hí­res ta­ní­tónk­nak
Az ő nap­ján,
Kis­ka­rá­csony, nagykarácsony, Ré­gi szo­kás sze­rint
Ki­sült-e már a ka­lá­csom? Men­jünk is­ten sze­rint
Ha ki­sült már, ide véle, Is­ko­lá­ba.”
Hadd egyem meg me­le­gé­be!
A hús­vé­ti ünnep közben szo­kás volt, hogy a lá­nyok
A dal­ban sze­rep­lő kis­ka­rá­csony új esz­ten­dő el­ső és a le­gé­nyek a ta­vasz be­ho­za­ta­lát jel­ké­pez­ve zöld
nap­já­nak, ja­nuár 1-jé­nek, nagykarácsony de­cem­ ágak­kal (villőfákkal), ének­szó­val vo­nul­tak vé­gig az
ber 25-nek, ka­rá­csony nap­já­nak a né­pi el­ne­ve­zé­se. ut­cán.
Egy 1862-es leírás sze­rint né­hány föl­des­úr a cse- A villőzés szo­ká­sa gyak­ran a kiszehordással kap­
­lé­dei szá­má­ra ál­lí­tott ka­rá­csony­fát. Aján­dé­kok cso­ló­dott össze. A kisze egy me­nyecs­ké­nek öl­tö­zött
függ­tek raj­ta: sap­ka, ha­ris­nya, táska, szok­nya, fej­ bá­bu volt. A lá­nyok vé­gig­hor­doz­ták a fa­lun, majd
kö­tő, köd­mön, do­hány­zacs­kó, pi­pa stb. Ter­mé­sze­ víz­be ve­tet­ték vagy eléget­ték. Sok­fe­lé úgy tar­tot­ták,
te­sen az aján­dé­kok­ra volt ír­va, ki­nek szól. hogy aki a kiszezésben részt vesz, az még ab­ban az
A ka­rá­csony­fa dí­szei a ter­mé­keny­sé­get jel­ké­pe­ző esz­ten­dő­ben férj­hez megy.
al­ma, dió, az élet fé­nyét jel­ké­pe­ző gyer­tyák vol­tak.
Ré­gen nem ho­zott a ka­rá­csony a gye­re­kek­nek Hús­vé­ti nép­szo­ká­sok
csil­lo­gó-vil­lo­gó fe­nyő­fát. Ho­zott he­lyet­te bet­le­he­
A hús­vét két leg­nép­sze­rűbb szo­ká­sa a to­jás­fes­tés és
mes já­té­kot, re­gö­sö­ket, kán­tá­lást, éj­fé­li mi­sét, ka­rá­
a lo­cso­lás.
csony es­tén a csa­lád­ban bé­két, mo­solyt, sze­re­te­tet. A lo­cso­lás szo­ká­sa na­gyon ré­gi idők­re nyú­lik
Aján­dék­ként diót, al­mát, ap­ró­pénzt, ka­lá­csot. vissza, mely­ről sok em­lék ta­nús­ko­dik. Már a kö­
Ka­rá­csony nap­ján a bet­le­he­me­se­ket és a re­gö­ zép­kor­ban is is­mer­ték a vízbevetélő hét­fő, vízbe-
lő­ket vár­ták. De­cem­ber hu­szon­ne­gye­di­kén „nap- hányó kedd ki­fe­je­zést. Ha­son­ló­kép­pen ré­gi szo­kás
szentülettől” (es­té­től) az új­esz­ten­dő nap­jáig ház­ a to­jás­fes­tés és a to­já­sok­kal kap­cso­la­tos já­ték.
ról ház­ra jár­tak a kán­tá­lók, bet­le­he­me­sek, re­gö­sök, A to­jás egész Eu­ró­pá­ban és Ázsiá­ban a ter­mé­
aprószentekelők. A kö­szön­tők va­la­mi­lyen for­má­ keny­ség jel­ké­pe. Ha­zánk te­rü­le­tén a nép­ván­dor­lás
ban sze­ret­ték vol­na „meg­va­rá­zsol­ni” a jö­vő esz­ten­ ko­ri és avar sí­rok­ban gyak­ran ta­lál­tak to­jást, dí­szí­
dőt, hogy sze­ren­csés és békés le­gyen. tett to­jás­hé­jat.
A hús­vé­ti to­jás­fes­tés az asszo­nyok, lá­nyok dol­ga.
Kice, kice, villő A legegy­sze­rűbb mód­ja, hogy a to­jás fe­lü­le­té­re egy
Az is­ko­lá­ba va­ló to­bor­zás, tavaszvárás, tavaszkö- szép for­má­jú le­ve­let tesz­nek, s úgy márt­ják a fes­
szöntés szo­ká­sai: Ba­lázs (február 3.) és Ger­gely ték­be. Utá­na a csip­ké­zett le­vél he­lye világos szí­nű
(március 12.) nap­ján az is­ko­lás gye­re­kek csa­pa­tos­ ma­rad.
tul jár­ták a fa­lut és a ka­to­nai to­bor­zás min­tá­já­ra Ré­geb­ben há­zi fes­ték­anya­go­kat hasz­nál­tak; hagy-
ver­bu­vál­ták a kis­diá­ko­kat az is­ko­lá­ba. A kö­szön­tés ­ma­le­vél, zöld dió­héj fő­ze­tét, vad­kör­te vagy va­dal­
cél­ja nem­csak a ver­bu­vá­lás volt, ha­nem ado­mány­ ma­fa hé­ját, a gu­ba­csot stb.
gyűj­tés a soványpénzű ta­ní­tók­nak (szalonna, liszt, A to­já­sok „írá­sá­nak” legis­mer­tebb mód­ja az, hogy
to­jás, zsír). viaszt ol­vasz­ta­nak meg, és a fo­lyé­kony viasszal a to­

45

Mi vil 3 kk.indd 45 2010.09.27 13:16:00

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
já­sok­ra min­tá­kat „ír­nak”. Ha a viasz meg­ke­mé­nye­
dett, a to­já­so­kat a fes­ték­be te­szik.
Kar­co­lás­sal ké­szül­nek a va­kart vagy kotort to­já­
sok. A dí­szí­tő­mo­tí­vu­mo­kat éles szer­szám­mal kar­
col­ják.
Még na­gyobb ügyes­sé­get kí­ván a pat­kolt to­já­sok
ké­szí­té­se.
Ha­zánk tá­jain más-más mo­tí­vu­mok ta­lál­ha­tók
a to­já­so­kon. A ké­szí­tők és a hasz­ná­lók a jel­leg­ze­tes
min­ták alap­ján azon­nal felis­me­rik. Van ká­kán pil­
lés, tök­ma­gos, bé­ka­lá­bas, dob­kö­te­les és még sok-
sok szép min­ta.
Er­dély­ben ré­gi hús­vé­ti szo­kás volt a ka­kas­lö­vés.
Apá­czai Cse­re Já­nos fa­lu­já­ban, Apá­ca köz­ség­ben
a gye­re­kek ré­gies íjat és nyíl­vesszőt hasz­nál­tak. Fes­
tett ka­kas­ra lő­ttek, a cél­ba lö­vést tré­fás rig­mus kí­-
sé­rte. Elő­ször pör­be fog­ták a ka­kast, majd el­mond­
ták a ka­kas bú­csúz­ta­tó­ját. A szo­kást ka­kas­va­cso­ra
fe­je­zte be.
A hús­vé­ti ün­ne­pek­hez fű­ző­dő szo­ká­sok egy cso­
port­ja egy­há­zi rí­tus­ból vált nép­szo­kás­sá. A nagy­he­
ti nép­szo­kás­ban a tűz­nek, víz­nek igen nagy sze­re­pe
van. Már a 12. szá­zad­ban a nagy­szom­ba­ti szer­tar­
tás­hoz tar­to­zott a tűz­szen­te­lés.
A hús­vét­ra kö­vet­ke­ző fehérvasárnapon volt szo­
ká­sos a komatál küldése. Nem hiá­nyoz­ha­tott be­lő­
le a hús­vé­ti to­jás, ka­lács, kis üveg ital. A ko­ma­tál
átadá­sa éne­kek vagy ver­ses kö­szön­tők kí­sé­re­té­ben
tör­tént. Küld­het­te lány a fiú­nak, lány a lány­nak
vagy fiúk egy­más­nak.
Hús­vét és pün­kösd kö­zött va­sár­na­pon­ként volt
ré­gen a lá­nyok és le­gé­nyek „ját­szó­ja”. A lá­nyok, fiúk
kü­lön-kü­lön cso­port­ban éne­kel­ve me­n­tek ki „a fa­
lu alá a gyep­re”. Itt lab­dáz­tak, fo­gócs­kát, szem­be­kö­
tős­dit ját­szot­tak, te­kéz­tek.
A le­gény­já­té­kok kö­zé tar­to­zott a „lilázás”. A li­
tá­niá­ról ki­jö­vő nagy­lá­nyok össze­fo­gódz­kod­tak, és
éne­kes já­té­ko­kat ját­szot­tak: „Bújj, bújj, zöld ág”,
„Fe­hér li­liom­szál”…
Szent György nap­ja (április 24.) a ta­va­szi go-
noszjáró nap, ami­kor a bo­szor­ká­nyok sza­ba­don
ga­ráz­dál­kod­hat­tak. Ilyen­kor tüs­kés ága­kat tűz­tek a
kerítés­be, hogy a go­noszt távol tartsák.
Mi­vel György nap­ján haj­tot­ták ki elő­ször az ál­
la­to­kat, má­gi­kus prak­ti­kák­kal igye­kez­tek őket vé­
de­ni. A Za­la men­tén az is­tál­ló­kü­szöb mel­lé lán­cot
és to­jást tet­tek, ezen kel­lett a jó­szág­nak át­lép­nie. Azt
46
Mi vil 3 kk.indd 46
tar­tot­ták, hogy olyan erő­sek lesz­nek, mint a lánc,
és olyan göm­bö­lyűek, mint a to­jás.
Pünkösd
A hús­vé­ti idő le­zá­rá­sa, be­fe­je­zé­se Pün­kösd ün­
ne­pe. Az ün­nep­hez kö­tő­dik a pün­kös­di ki­rály és
ki­rály­né vá­lasz­tá­sa. Már a 16. szá­zad­ból van­nak
írá­sos em­lé­keink e szo­kás­ról. Pün­kösd ün­ne­pe
– a hús­vét­tal együtt – a ter­mé­szet megúju­lá­sát,
a ta­vasz kö­szön­té­sét is je­len­tet­te.
A le­gé­nyek, meg­fe­le­lő pró­ba­té­te­lek tel­je­sí­té­
se után, meg­ha­tá­ro­zott idő­re ki­rályt vá­lasz­tot­tak.
Lom­bok­ba, vi­rá­gok­ba bur­kol­ták tár­su­kat, így vit­ték
őket vé­gig a fa­lun. Győr-Mo­son-Sop­ron me­gyé­ben
borzaskirálynak is ne­vez­ték ezeket a le­gényeket.
Bél Má­tyás 1763-ban ar­ról írt, hogy a ma­gya­rok
Pün­kösd nap­ján a Csal­ló­köz­ben, a Szent Örzsébet
ne­ve­ze­tű fa­lu­ba za­rán­do­kol­tak, és itt ősi szo­kás sze­
rint ki­rályt vá­lasz­ta­nak.
Még nap­jaink­ban is élő szo­kás a „királyné-járás”.
A vá­lasz­tott lány fe­je fö­lé tár­sai se­lyem­ken­dő-sát­rat
tar­ta­nak, s így jár­nak ház­ról ház­ra, köz­ben ró­zsa­
szir­mo­kat szór­nak szét, s így éne­kel­nek:
„Meg­hoz­ta az Is­ten pi­ros pün­kösd nap­ját,
Mi is meg­hor­doz­zuk ki­rály­né asszony­kát,
Jácintus, jácintus, tar­ka tulipánus,
Hint­se­tek vi­rá­got az Is­te­nek Fiá­nak.”
A „jácintus” szó­nál kez­dő­dik meg a vi­rág­hin­tés.
Az ének be­fe­jez­té­vel ál­ta­lá­ban a kö­vet­ke­ző szö­ve­get
mond­ják:
„Nem anyám­tól let­tem,
Ró­zsa­fán ter­met­tem,
Pi­ros pün­kösd nap­ján
Haj­nal­ban szü­let­tem.”
A ki­rály­nő né­ma sze­rep­lő, a já­ték köz­ben nem
sza­bad ne­vet­nie, az ének­lés vé­gén ma­gas­ba eme­lik,
hogy nagy­ra nő­jön a ken­der. Majd egy ko­sa­ras lány
sze­re­pe kö­vet­ke­zik:
„Se­gél­jék ki­rály­nén­kat,
Ki­rály­né asszo­nyun­kat,
Pár to­jás­sal, pár ka­láccsal,
Pár ka­to­na­fo­rin­tok­kal.”
2010.09.27 13:16:01
 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

A pün­kös­di rig­mu­sok­ban igen gyak­ran is­mét­lő­ ték. Leg­több asszony a rossz in­get, ga­tyát ha­sí­tot­ta
dik Szent Er­zsé­bet ne­ve. Va­ló­szí­nű­leg az éle­téből el, ab­ból telt ki a ke­len­gye, mely kisingből, fő­kö­
jól is­mert rózsacsoda kap­cso­ló­dott össze a pün­kös­ tő­ből, pár­na­haj­ból ál­lott. Az ügyes asszony nem­
di rózsa fo­gal­má­val. A ki­rály­né és a rózsa egyaránt csak meg­varr­ta, ha­nem a fő­kö­tő szé­lé­be pi­ros vagy
vé­de­lem­re szo­rul: kék pánt­li­kát hú­zott. A na­gyon sze­gény­eknek azok
a szom­széd­asszo­nyok ad­ták össze, akik­nek már volt
„Mi van, mi van ma? Pi­ros pün­kösd nap­ja. gye­re­kük. Az 1890-es évek­ben már mindenki ma­
Hol­nap lesz, hol­nap lesz a má­so­dik nap­ja. ga hor­golta a fő­kö­tőt, kis rék­lit, ha­ris­nyát, a fla­nel­
Jó le­gény, jó leány, jól meg­fog­jad a lo­vad­nak pe­len­kát be­szeg­te, és négy­sar­kos dun­ná­ba pó­lyál­ta
szá­rát, a ki­csi­két. Ké­sőbb már nem is ma­guk csi­nál­ták az
Ne tipossa, ne ta­pos­sa a pün­kös­di ró­zsát.” ál­la­po­tos asszo­nyok a ba­ba­ke­len­gyét, ha­nem a bolt­
ban ké­szen vet­ték.
A szom­szé­dos né­pek­nél lo­vas­ver­sennyel vagy más Ré­gen úgy volt, hogy aki elő­ször szült, ha­za­ment
ügyes­sé­gi ver­se­nyek­kel össze­köt­ve ma is van ki­ édes­any­já­hoz szül­ni és a gye­rek­ágyat ki­fe­küd­ni.
rály­vá­lasz­tás, amely szép, di­cső­sé­ges, de mégis rö­ Ke­resz­te­lés után, te­hát egy­he­tes ko­rá­tól vit­ték
vid, mint min­den pün­kös­di ki­rály­ság! a gye­rek­ágyas asszony­nak az éte­le­ket. El­ső­nek a
ko­ma­asszony vitt ún. ko­ma­szil­ké­ben, azután ro­
„Édes szüleim, édesanyám, mama, édes…” konok, is­me­rősök, lány­ba­rát­nők.
„Nagy tisztesség a gyermek…” Ál­ta­lá­ban a kö­vet­ke­ző éte­le­ket vit­ték: ga­lamb-
Az új há­zas­pár sza­po­ro­dá­sá­ra már a la­ko­dal­mán vagy tyúk­hús­le­ves csi­gá­val, sült tész­tá­val, ap­ró­
szá­mí­ta­nak: mi­den egyes ro­kon, is­me­rős, ven­dég lék­kal. A töb­bi ré­szét meg­sü­töt­ték. Birs­al­ma­le­vest
tel­jes szív­ből kí­ván­ja a fia­ta­lok­nak: „ijasodjatok, fia­ azért szok­tak vin­ni, mert nem ázott el, mit a hús­le­
sod­ja­tok, mint a csi­csó­ka!” A vő­fély is e sza­vak­kal ves­ben főtt tész­ta. A főtt ap­ró­jó­szág­hús­hoz pa­ra­di­
ad­ja át a meny­asszony­tánc alatt a ros­tá­ban össze­ csom­már­tás járt, pap­ri­kás húst is vit­tek, de a hoz­zá
gyűjtött pénzt: „Ásó, ka­pa vá­lasszon el bennetöket, va­ló sa­va­nyú­sá­got a csa­lád et­te meg. Ré­gen a tej­be­
egy új­esz­ten­dő­re cső­dör gyerök legyön, ez a pénz ká­sa is el­ma­rad­ha­tat­lan volt. Egy li­ter bor is tar­to­
bőcsőrevaló.” De ma­gá­nak az új pár­nak is van zott még a gye­rek­ágyas­nak vitt en­ni­va­lók­hoz. Né­ha
gond­ja ar­ra, hogy az em­ber nad­rág­ja az ágy fe­jé­ megesett, hogy töb­ben is vit­tek egy­szer­re. A gye­
ben le­gyen, azon alud­ja­nak, mert ak­kor fiú­gye­rek rek­ágyas­nak mindegyik­ből kel­lett en­ni, ha csak egy
lesz, ha pe­dig su­bán hál­nak, bo­dor lesz az el­jö­ven­ fa­la­tot is. A meg­ma­radt en­ni­va­lót a csa­lád fo­gyasz­
dő ha­ja. Az új pár­hoz lá­to­ga­tó­ba me­nők is az­zal tot­ta el. Az edényt azon­ban nem sza­badott mo­sat­
a tu­dat­tal teszik a ka­la­pot az ágy­ra, hogy fiuk le­gyen la­nul visszaad­ni, mert azt tartották, hogy rücs­kös
a fiataloknak. Ha meg a fia­ta­lok men­nek lá­to­ga­tó­ lesz a gye­rek tőle. A gye­rek­ágyas­hoz ment lá­to­ga­tó
ba, a me­nyecs­két ke­nyér­rel kí­nál­ják meg, mond­ván így kö­szön­tötte az anyát:
és cse­le­ked­vén: „fa­rá­ból adok, hogy gyerök lögyön, „Aggyon az Is­ten elmönt erőd helyött újat.”
mög is há­mo­zom, hogy pi­ros lögyön, meg is vag­ Az anya meg­kö­szö­nte a jó­kí­ván­sá­got, és rög­tön
da­lom, hogy bo­dor lögyön.” Asz­tal­nál ül­ve, ha a vi­ hoz­zá­tette:
zes­po­hár el­dől, aki fe­lé a víz fo­lyik, ott ke­resz­te­lő „Ül­jön le mán, el ne vi­gye a kis­fiam ál­mát…”
lesz… Mon­da­ni sem kell, mennyi­re gon­doz­ta, aj­ná­
Ami­kor fe­le idő­ben van az asszony, vagyis mi­ roz­ta ki­csi­jét az anya, még a fú­vó szél­től is fél­tette.
kor a gye­rek meg­moz­dul a mé­hé­ben, ke­len­gyét ké­ Bár­mi­lyen mun­kát vé­gzett is, min­den gon­do­la­ta
szít. Ré­gen könnyen ment ez. Vett egy mé­ter sár­ga a gye­re­ke volt. Nap­já­ban meg­né­zte száz­szor is, mit
vász­nat, és szét­ha­sí­tot­ta pe­len­ká­nak. Hat­he­tes ko­ csi­nál, al­szik-e, hogy fek­szik, le­rúg­ta-e ma­gá­ról
ráig in­ge se volt az új­szü­lött­nek, ha­nem pe­len­ká­ba a ta­ka­rót, be­le­csú­szott-e a dun­ná­ba, nem vett-e va­
ta­kar­ták, és fás­li­val kö­rül­te­ker­ték mel­lén, de­re­kán, la­mi ru­ha­fé­lét a szá­já­ba, me­le­ge van-e? Ha le­ta­kar­
ha­sán, még a lá­bát, lá­ba fe­jét is be­fás­liz­ták, olyan ta ru­há­val a böl­csőt a ro­va­rok el­len, nem rán­tot­ta-e
egye­nes volt, mint a cö­vek. Dun­na se kel­lett, ha­nem ma­gá­ra, nem ful­lad-e meg?
tar­ka ci­hás pár­ná­ba tet­ték és ma­dzag­gal be­kö­töt­

47

Mi vil 3 kk.indd 47 2010.09.27 13:16:01

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
Reg­gel 6 óra­kor ma­gá­tól feléb­redt a ki­csi ki­pi­
hent, ki­pi­ro­so­dott arc­cal. Édes­any­ja ki­bontotta
a pár­ná­ból, és kü­lö­nös ér­zés fog­ta el a csepp kis tisz­
ta lé­lek lát­tá­ra. Gyö­nyör­kö­dött nyúj­tó­zá­sá­ban, amit
egé­szen meg­gör­bül­ve vé­gzett a csöpp­ség; hagy­
ta rug­da­lóz­ni, ami jó­le­sik ne­ki, hogy ki­sza­ba­dult
a be­kö­tött dun­ná­ból. Majd köz­ben ked­ve­sen be­
szélt hoz­zá, és csen­de­sen, mint­ha bi­zal­mas kö­zöl­ni­
va­ló­ja lett volna: „Jó röggelt, drá­ga életöm, kincsöm,
mindenöm, édös kis­lá­nyom! Hogy alud­tál, mit ál­
mod­tál? Lát­tál-e an­gya­lo­kat?” És a kis­ba­ba vissza­
mo­so­lygott, ne­vetett az any­já­ra, úgy hall­gat­ta a be­
szé­det, mint­ha ér­tette volna…
Né­pi-tár­sa­dal­mi szo­ká­sok
A né­pi-tár­sa­dal­mi szo­ká­sok ki­ter­jed­nek mind­azok­
ra a te­rü­le­tek­re, me­lye­ket ál­la­mi és egy­há­zi tör­vé­
nyek nem sza­bá­lyoz­nak.
A csa­lád a há­za­so­dás és az örö­kö­sö­dés rend­jét
sza­bá­lyoz­ta, ki­ter­jedt a ro­ko­ni kap­cso­la­tok­ra is.
Szo­ká­sok sza­bá­lyoz­ták a fa­lu­si kö­zös­ség min­den
ügyes-ba­jos dol­gát: a kö­zös le­gel­te­tést, a pász­tor­fo­
ga­dást, a sző­lő­őr­zést, a bí­ró­vá­lasz­tást, a ház­épí­tést,
és min­den cso­port­ban vég­zett mun­kát. Vol­tak pél­
dául olyan te­rü­le­tek, ahol a ház alap­já­ba le­ve­let he­
lyez­tek, mely tar­tal­maz­ta az épít­te­tő és épí­tő ne­vét,
az épí­tő­mes­ter ne­vét, az épí­tés ide­jét.
Szo­ká­sok sza­bá­lyoz­ták a csa­lád­ta­gok jo­gait és
kö­te­les­sé­geit, az ét­ke­zés rend­jét.
A nép er­köl­csi ítél­ke­zé­se meg­sza­bott for­mák kö­
zött zaj­lott. A né­pi er­kölcs el­len vé­tő­ket meg­csú­fol­
ták, vagy nyil­vá­no­san ki­kiál­tot­ták a bű­neit pél­dául
Szent György-nap­kor vagy far­sang­kor.
Fia­tal há­zas­pá­ro­kat, akik nem tud­tak egy­más­
sal vagy anyó­suk­kal együtt bé­ké­ben él­ni, vagy nem
tud­tak hű­sé­ge­sek ma­rad­ni egy­más­hoz, meg­szé­gye­
ní­tet­ték, vagy han­go­san ki­kia­bál­ták őket.
Ezt egyik vi­dé­ken zángózásnak, a má­si­kon csat-
rangolásnak vagy macs­ka­ze­né­nek ne­vez­ték.
A szom­szé­dok ál­ta­lá­ban jól is­mer­ték az össze­ve­szés
rész­le­teit, ezt a macs­ka­ze­ne al­kal­má­ból rész­le­te­sen
ki­tá­lal­ták. A há­ziak per­sze fel­ké­szül­tek a macs­ka­ze­
né­re, szennyes le­vet ön­töttek a za­jon­gók kö­zé, a ve­re­
ke­dés szin­te el­ke­rül­he­tet­len volt. A csatrangolásban,
zángózásban az egész fa­lu részt vett.
Az apá­ról fiú­ra szál­ló szo­ká­sok szin­te tör­vé­nyek
vol­tak, me­lyek elől nem le­he­tett ki­tér­ni.
48
Mi vil 3 kk.indd 48
A mes­ter­sé­gek szí­nei
„Én jól tu­dom, a mes­ter­sé­gek szí­ne sok:
fe­hé­rek a pék­se­gé­dek, ina­sok,
ko­rán kel­nek, ma­da­rak­nál ko­ráb­ban,
fe­hé­red­nek nullásliszt po­rá­ban;
fe­ke­ték a ké­mény­sep­rők egész nap;
kel­me­fes­tők szi­vár­vány­színt hor­da­nak;
gyár­ban a sok esz­ter­gá­lyos, la­ka­tos
kék zub­bo­nya, kék nad­rág­ja ola­jos,
te­nye­rük meg ko­rom, rozs­da le­pi be.
De aki csak sé­ta­fi­kál, a he­nye
ki­suj­ját se pisz­kít­ja be, jól­le­het
mestersége mégis a legszennyesebb!
Környezetvédelem, természetvédelem
Kör­nye­zet­vé­de­lem
A környezetvédelem azok­nak az em­be­ri te­vé­keny­
sé­gek­nek az összes­sé­ge, me­lyek­kel a ter­mé­sze­tes és
mes­ter­sé­ges kör­nye­ze­tet a rab­ló­gaz­dál­ko­dás­tól, az
ér­tel­met­len pusz­tu­lás­tól, szennye­zés­től meg­véd­
jük.
Min­den élő­lény fenn­ma­ra­dá­sá­nak fel­té­tele, hogy
a kör­nye­ze­tét „fo­gyassza”. Kör­nye­ze­té­ből kap­ja az
élet­te­vé­keny­ség­hez szük­sé­ges anya­go­kat, ener­giát.
Ezért a kör­nye­zet­vé­de­lem nem azt je­len­ti, hogy
a kör­nye­ze­tet véd­jük az em­ber­től. Igyek­szünk az
em­ber és kör­nye­zet olyan har­mo­ni­kus együtt­lé­
tét kiala­kí­ta­ni, amely nem bont­ja meg a kör­nye­zet
(min­de­nekelőtt a ter­mé­szet) egyen­sú­lyát.
Egy­sze­rűbb, éssze­rűbb a ká­ro­kat megelőz­ni, mint
a ká­rok kö­vet­kez­mé­nyeit utó­lag hely­re­hozni. A kör­
nye­zet­vé­de­lem te­hát a bio­szfé­ra vé­del­me, a Föld tá­jai­
nak és ter­mé­sze­ti kin­csei­nek megóvá­sa. A meg nem
újít­ha­tó erő­for­rá­sok (nyers­anya­gok, ener­gia­hor­do­
zók), a víz, a le­ve­gő, a ta­laj, a ter­mé­sze­tes nö­vény- és
ál­lat­vi­lág vé­del­me és megőr­zé­se. Kü­lön­fé­le lé­te­sít­mé­
nyek­nek és te­le­pü­lé­sek­nek a fen­ti cé­lo­kat fi­gye­lem­be
ve­vő ter­ve­zé­se és mű­köd­te­té­se. A kör­nye­zet­vé­de­lem
nem is­mer or­szág­ha­táro­kat. Csak nem­­zet­kö­zi össze­
fo­gás­sal, kö­zö­sen ter­ve­zett, össze­han­golt mun­ká­val
le­het­sé­ges, hogy megőriz­zük a Föl­det utó­daink szá­
má­ra.
2010.09.27 13:16:01

Kör­nye­ze­ti ár­tal­mak
Olyan, ál­ta­lá­ban em­be­ri te­vé­keny­ség­ből szár­ma­zó
fo­lya­ma­tok kö­vet­kez­mé­nyei, ame­lyek a ter­mé­sze­
tes vagy mes­ter­sé­ges kör­nye­zet rész­le­ges vagy tel­
jes pusz­tu­lá­sá­hoz ve­zet­nek (kör­nye­zet­szennye­zés,
rab­ló­gaz­dál­ko­dás).
A rab­ló­gaz­dál­ko­dás a nem meg­fe­le­lő kö­rül­te­kin­
tés­sel meg­ter­ve­zett és vég­zett ipa­ri és me­ző­gaz­da­
sá­gi te­vé­keny­ség (pl. a bá­nyá­szat okoz­ta bar­lang­
rom­bo­lás, a le­ge­lők ki­me­rü­lé­sé­hez ve­ze­tő ok­ta­lan
le­gel­te­tés, min­den­fé­le vé­dett nö­vény és ál­lat el­pusz­
tí­tá­sa, fe­le­lőt­len er­dő­ir­tás, nem meg­fe­le­lő hely­re te­
le­pí­tett vízierőművek stb.).
A ter­mé­szet­vé­de­lem fo­gal­ma
A ter­mé­szet­vé­de­lem a ter­mé­szet élet­te­len és élő
– tu­do­má­nyos, kul­tu­rá­lis vagy az em­be­ri kör­nye­zet
vé­del­me szem­pont­já­ból je­len­tős – tár­gyai­nak és te­
rü­le­tei­nek a meg­óvá­sa, fenn­tar­tá­sa és be­mu­ta­tá­sa.
A ter­mé­szet­vé­de­lem ál­ta­lá­nos ér­te­lem­ben ki­ter­jed
a ter­mé­szet egé­szé­re, és ma­gá­ban fog­lal­ja a föld­fel­
szín­nel, a ten­ge­rek­kel és a ter­mé­sze­ti erő­for­rá­sok­kal
va­ló éssze­rű gaz­dál­ko­dást is. A ter­mé­sze­ti ér­té­kek
kü­lön­le­ges ol­tal­má­nak, megőr­zé­sé­nek és fenn­tar­tá­
sá­nak alap­ve­tő sza­bá­lyait az egyes ál­la­mok ter­mé­
szet­vé­del­mi jog­sza­bá­lyai ál­la­pít­ják meg.
A ter­mé­szet­vé­de­lem tár­gyai
– a föld­ta­ni szel­vé­nyek, ré­teg­fel­tá­rá­sok,
– a kü­lön­bö­ző föld­fel­szí­ni alak­za­tok és kép­ződ­
mé­nyek: he­gyek, völ­gyek, szur­dok­völ­gyek, szik-
­la­fa­lak, szik­la­alak­za­tok, kő­ki­bú­vá­sok, a karszt
kü­lön­bö­ző for­mái, hévforrás­kú­pok, ho­mok­
buc­kák és szi­kes tér­szí­nek,
– föld alat­ti üre­gek: bar­lan­gok, zsom­bo­lyok, fel­
szí­ni kő­zet­ben le­vő kő­fül­kék,
– a víz kü­lön­bö­ző meg­je­le­né­si for­mái: for­rás,
szik­la­for­rás, patak, víz­esés, hol­tág, tó, mo­csár,
láp,
– rit­ka, ve­szé­lyez­te­tett és tu­do­má­nyos ér­té­kű nö­
vé­nyek és nö­vény­tár­su­lá­sok,
– az idős, nagy­mé­re­tű és kü­lön­le­ges ala­kú fák
vagy fa­cso­por­tok, fa­so­rok, er­dő­rész­le­tek, par­
kok és ar­bo­ré­tu­mok,
– a hasznos, rit­ka vagy ki­pusz­tu­lás­sal fe­nye­ge­
tett va­don élő ál­lat­fa­jok, a ki­ve­sző­ben lé­vő do­
mesz­ti­kált ál­lat­faj­ták,
Mi vil 3 kk.indd 49
Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
– a jel­leg­ze­te­sen szép táj­ké­pi meg­je­le­né­sű vagy
ked­ve­ző tu­laj­don­sá­gok­kal ren­del­ke­ző tá­jak,
táj­rész­le­tek,
– az ős­ál­lat, ős­em­ber, ős­ré­gé­sze­ti le­lő­he­lyek ter­
mé­sze­ti kör­nye­ze­te,
– a tör­té­nel­mi és kul­túr­tör­té­ne­ti em­lék­he­lyek és
azok kör­nye­ze­te,
– a gén­kész­le­tek megőr­zé­sé­re szol­gá­ló te­rü­le­tek.
A ter­mé­szet­vé­de­lem felada­ta
– kü­lön­le­ges ol­tal­mat igény­lő ter­mé­sze­ti ér­té­kek
kö­rének megál­la­pít­ása,
– a ter­mé­sze­ti ér­té­ke­ket ve­szé­lyez­te­tő je­len­sé­gek
okainak fel­tár­ása,
– a vé­dett ter­mé­sze­ti ér­té­kek ká­ro­so­dá­sának meg­-
előz­ése, el­há­rít­ása, a be­kö­vet­ke­zett ká­ro­so­dá-
sok csök­kent­ése vagy meg­szün­teté­se,
– a vé­dett ter­mé­sze­ti ér­té­kek megőrzése, a je­len
és a jö­vő nem­ze­dék szá­má­ra, azo­k szük­ség sze­
rinti hely­reál­lít­sa, terv­sze­rű fenn­tar­tá­su­k biz­
to­sít­ása,
– tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sok ter­mé­sze­ti fel­té­te­leinek
biz­to­sít­ása,
– a ter­mé­sze­ti ér­té­kek be­mu­ta­tá­sá­val az ok­ta­tás,
az is­me­ret­ter­jesz­tés és a köz­mű­ve­lő­dés elő­se­
gít­ése, és ezál­tal a tár­sa­da­lom ter­mé­sze­tet vé­dő
ma­ga­tar­tá­sának kiala­kítá­sa.
A vé­dett tár­gyak és te­rü­le­tek ter­mé­szet­vé­del­mi be­-
so­ro­lá­sa
A ter­mé­szet­vé­de­lem tár­gyai le­het­nek:
a) Te­rü­let nél­kül vé­det­tek:
– a vé­det­té nyil­vá­ní­tott nö­vény- és ál­lat­fa­jok,
– a ter­mé­sze­ti em­lé­kek (fák, for­rá­sok, szik­lák,
föld­ta­ni szel­vé­nyek).
b) Te­rü­let­tel vé­dettek: a vé­det­té nyil­vá­ní­tott ter­
mé­sze­ti te­rü­let le­het
– nem­ze­ti park,
– táj­vé­del­mi kör­zet,
– ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­let.
Nem­ze­ti park
Nem­ze­ti park az or­szág­nak jel­leg­ze­tes, ter­mé­sze­
ti adott­sá­gai­ban lé­nye­ge­sen meg nem vál­toz­ta­tott
olyan na­gyobb tá­ja, ahol a nö­vény- és ál­lat­fa­jok je­
len­lé­te, a föld­fel­szí­ni for­mák és ezek együt­te­se a tu­
do­mány, a köz­mű­ve­lő­dés és a felüdü­lés szem­pont­
já­ból kü­lön­le­ges je­len­tő­sé­gű.
49
2010.09.27 13:16:01
 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
A nem­ze­ti park egy vagy több érin­tet­len vagy
ke­vés­bé mó­do­sí­tott öko­ló­giai rend­szert tar­tal­maz,
ter­mé­sze­ti és kul­túr­tör­té­ne­ti ér­té­kek­ben az or­szág
egyéb te­rü­le­tei­nél gaz­da­gabb.
A Nem­zet­kö­zi Ter­mé­szet­vé­del­mi Unió (IUCN)
a nem­ze­ti par­kok egy­sé­ges ér­tel­me­zé­se ér­de­ké­ben
előírá­so­kat dol­go­zott ki, ame­lyek be­tar­tá­sa fel­té­te­
le an­nak, hogy egy nem­ze­ti par­kot fel­ve­gye­nek az
IUCN lis­tá­já­ra.
A nem­ze­ti park lé­te­sí­té­se egy táj­nak, táj­rész­let­
nek nem­zet­kö­zi ran­got és je­len­tő­sé­get biz­to­sít, és
ezál­tal nagy ide­gen­for­gal­mi von­zerő.
Táj­vé­del­mi kör­zet
A táj­vé­del­mi kör­zet a ter­mé­szet­vé­del­mi ér­té­kek,
va­la­mint a ked­ve­ző ter­mé­sze­ti tu­laj­don­sá­gok meg­
őr­zé­sé­re és fenn­tar­tá­sá­ra szol­gá­ló táj vagy táj­rész­
let. A táj­vé­del­mi kör­ze­tek a kör­nye­ző te­rü­le­tek­nél
ter­mé­sze­ti ér­té­kek­ben gaz­da­gab­bak. A kü­lön­bö­ző
jel­le­gű ter­mé­sze­ti ér­té­kek (föld­ta­ni, víz­ta­ni, nö­
vény­ta­ni és ál­lat­ta­ni, táj­ké­pi és kul­túr­tör­té­ne­ti)
kö­zül ál­ta­lá­ban több is meg­ta­lál­ha­tó. A táj­vé­del­mi
kör­ze­tek al­kal­ma­sak ar­ra, hogy az em­ber ter­mé­sze­
tes és mű­vi kör­nye­ze­tét egy­sé­ges ke­ret­ben, har­mo­
ni­ku­san fej­lesszék.
A táj­vé­del­mi kör­zet ren­del­te­té­se:
– a táj­vé­del­mi kör­zet te­rü­le­tén lé­vő ter­mé­sze­ti
ér­té­kek, és a fenn­tar­tá­suk­hoz szük­sé­ges za­
var­ta­lan élő­he­lyek megőr­zé­se és fenn­tar­tá­sa,
– a táj vagy táj­rész­let ter­mé­sze­tes és mes­ter­
sé­ges al­ko­tó­ele­mei­nek olyan har­mo­ni­kus
egyen­súly­ban tar­tá­sa, hogy a táj jel­le­ge, szép-
­sé­ge és ked­ve­ző ter­mé­sze­ti adott­sá­gai a gaz­
dál­ko­dás­sal, te­le­pü­lés­fej­lesz­tés­sel, üdü­lés­sel
és ide­gen­for­ga­lom­mal se vál­toz­za­nak meg
ked­ve­zőt­le­nül.
A táj­vé­del­mi kör­ze­tek­ben a táj jel­le­gét, szép­sé­gét
nem za­va­ró gaz­da­sá­gi és egyéb te­vé­keny­ség megen­
ge­dett. El­ső­sor­ban a ter­mé­szet­hez kö­zel ál­ló gaz­
dál­ko­dá­si mó­dok, erdő-, le­ge­lő-, rét- és nád­gaz­dál­-
ko­dás fe­lel­nek meg legin­kább a ter­mé­sze­tes nö­
vény­zet és ál­lat­vi­lág fenn­tar­tá­sá­nak. A vé­dett te­rü­
le­tek kö­zött a táj­vé­del­mi kör­ze­tek­ben a leg­ke­vés­bé
szi­go­rúak a vé­del­mi előírá­sok, ezért a tu­riz­mus és
az ide­gen­for­ga­lom szá­má­ra igen fon­tos te­rü­le­tek.
50
Mi vil 3 kk.indd 50
Ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­let
A ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­let a vé­dett ter­mé­sze­ti ér­
té­kek megóvá­sá­ra és fenn­tar­tá­sá­ra szol­gá­ló te­rü­let.
A ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­let nagy­sá­gá­ra nincs elő-
írás, igen vál­to­zó nagy­sá­gúak. Ren­del­te­té­sé­nek csak
ak­kor tud meg­fe­lel­ni, ha elég nagy ah­hoz, hogy a
ter­mé­sze­ti ér­té­kek fenn­ma­ra­dá­sát biz­to­sí­ta­ni tud­ja.
A ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­let jel­le­ge sze­rint le­het:
– föld­ta­ni,
– víz­ta­ni,
– nö­vény­ta­ni,
– ál­lat­ta­ni,
– táj­ké­pi,
– kul­túr­tör­té­ne­ti.
Az egyes ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­le­te­ken több­fé­le
ter­mé­sze­ti ér­ték is elő­for­dul­hat. Pl. víz­ta­ni jel­le­gű
te­rü­le­tek nö­vény­ta­ni és ál­lat­ta­ni ér­té­ke­ket is tar­tal­
maz­nak.
Ter­mé­sze­ti em­lék
A ter­mé­sze­ti em­lék a ter­mé­szet kü­lön­le­ges, egye­
di kép­ződ­mé­nye, föld­ta­ni szel­vény, szik­la, for­rás,
egyes fa, fa­cso­port.
Fo­ko­zot­tan vé­dett te­rü­le­tek
A legér­té­ke­sebb ter­mé­sze­ti ér­té­ke­ket rej­tő te­rü­le­tek
fo­ko­zott vé­de­lem­ben ré­sze­sül­nek. Ugyan­ilyen vé­
del­met kap­nak a za­va­rás­ra, lá­to­ga­tás­ra ér­zé­keny ál­
la­tok élő­he­lyei, és a rit­ka nö­vé­nyek ter­mő­he­lyei is.
Ezek a fo­ko­zot­tan vé­dett te­rü­le­tek. Lá­to­ga­tá­suk­hoz
a ter­mé­szet­vé­del­mi ha­tó­ság en­ge­dé­lye szük­sé­ges.
Bio­szfé­ra-re­zer­vá­tu­mok
Nem­ze­ti par­kot, táj­vé­del­mi kör­ze­tet, ter­mé­szet­
vé­del­mi te­rü­le­tet vagy azok meg­ha­tá­ro­zott ré­szét
– ha az nem­zet­kö­zi­leg kiemel­ke­dő tu­do­má­nyos
ér­té­ket kép­vi­sel – az UNES­CO jog­sza­bály­ban fog­
lal­tak sze­rint bio­szfé­ra-re­zer­vá­tum­má mi­nő­sít­he­ti.
A bio­szfé­ra-re­zer­vá­tu­mok mag­te­rü­le­tei fo­ko­zot­tan
vé­dett te­rü­le­tek, és el­ső­sor­ban tu­do­má­nyos cé­lo­kat
szol­gál­nak.
A va­don élő nö­vé­nyek és ál­la­tok vé­del­me
A vé­de­lem ki­ter­jed a vé­dett nö­vé­nyek és ál­la­tok
min­den egye­dé­re, és min­den fej­lő­dé­si alak­já­ra.
Vé­dett te­hát a nö­vény föld alat­ti ré­sze (a gu­mó, a
2010.09.28 12:11:02

hagy­ma, a rizóma), valamint a föld fe­let­ti ré­sze (a
vi­rág és a mag) is.
Ti­los a vé­dett te­rü­le­te­ken a vé­dett nö­vényt gyűj­
te­ni, le­tép­ni, cso­kor­ba szed­ni vagy el­pusz­tí­ta­ni. Vé­
dett te­rü­le­ten ér­vé­nyes a mon­dás: min­dent a szem­
nek, sem­mit a kéz­nek!
A vé­dett ál­lat­fa­jok min­den fej­lő­dé­si alak­ja vé­
dett. Vé­dett a ki­fej­lett ál­lat, a to­jás és a fió­ka is, vé­
dett a lep­ke pe­té­je és a báb­ja is.
Nem sza­bad a vé­dett ál­lat­fa­jo­kat en­ge­dély nél­kül
el­pusz­tí­ta­ni, be­fog­ni, fog­ság­ban tar­ta­ni, kül­föld­re
szál­lí­ta­ni, pre­pa­rál­ni. Aki ezek kö­zül bár­me­lyi­ket
meg­te­szi, sza­bály­sér­tést kö­vet el.
A ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­le­tek lá­to­gat­ha­tó­sága
A ter­mé­szet­vé­de­lem tár­gyai a lá­to­ga­tás­ra kü­lön­bö­
ző­kép­pen ér­zé­ke­nyek, ezért a te­rü­let le­het:
– zárt,
– kor­lá­to­zot­tan lá­to­gat­ha­tó,
– sza­ba­don lá­to­gat­ha­tó.
Zárt te­rü­le­tek: A vál­to­zás­ra ér­zé­keny élő­he­lyek, a
rit­ka ma­da­rak fészkelőterülete a lá­to­ga­tás elől rend­
sze­rint el­zár­tak. Az ilyen te­rü­le­tek­re be­lé­pé­si en­ge­
délyt az OKTH il­le­té­kes felügye­lő­sé­ge ku­ta­tók­nak
ad. Ilyen te­rü­let pl. a Kis-Ba­la­ton ter­mé­szet­vé­del­mi
te­rü­le­te.
Kor­lá­to­zot­tan lá­to­gat­ha­tó te­rü­le­tek: Meg­ha­tá­ro­
zott kor­lá­to­zá­sok­kal lá­to­gat­ha­tók. A kor­lá­to­zás vo­
nat­koz­hat az év­szak­ra, idő­tar­tam­ra, bi­zo­nyos út­vo­
na­lak­ra, egyes te­rü­le­tek­re, jár­mű­vek­re, a lá­to­ga­tók
lét­szá­má­ra. A kor­lá­to­zá­so­kat a vé­det­té nyil­vá­ní­tó
ha­tó­ság ír­ja elő, és bár­mi­kor, a vé­de­lem ér­de­kei­nek
meg­fe­le­lően mó­do­sít­hat­ja.
Sza­ba­don lá­to­gat­ha­tó te­rü­le­tek: A lá­to­ga­tást sem­
mi­lyen előírás nem kor­lá­toz­za, de a ter­mé­szet­vé­de­
lem tár­gyait óvó ma­ga­tar­tást el­vár­ják a lá­to­ga­tók­
tól.
Melyek a szerves és komposztálható hulladékok?
Kony­hai hul­la­dé­kok: Ke­nyér­ma­ra­dék, to­jás­héj, gyü­-
mölcs­héj (pl. dió-, na­rancs-, ba­nán-, cit­rom­héj), hal­-
szál­ka, zöld­ség­hul­la­dé­kok (pl. hagy­ma- és krump­
li­héj, sa­lá­ta, ká­posz­ta), ká­vé­zacc és fil­te­res zacs­kók,
cson­tok, élelmiszer­maradékok, tej­ter­mé­kek, pa­pír
(pl. zsír­pa­pír, pa­pír zseb­ken­dő, zöld­sé­ges és gyü­
Mi vil 3 kk.indd 51
Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
möl­csös zacs­kók), kon­zer­vek és üve­gek tar­tal­má­
nak ma­ra­dé­ka (pl. lek­vár, jog­hurt), étel­ma­ra­dé­kok,
tea.
Ker­ti hul­la­dé­kok: Vi­rág, vi­rág­föld, vá­gott fű (pl. a
szé­na is), lomb, rő­zse, nye­se­dé­kek, gyom.
Egyéb szer­ves hul­la­dé­kok: Toll, haj, hörcsögalom, fa
(vé­dő­be­vo­nat és lakk nél­kül), pa­pír (pl. zsír­pa­pír,
pa­pír­tö­rül­kö­ző), bio­vö­dör­ből va­ló pa­pír­zacs­kók.
A TUDATOS HULLADÉK-HASZNOSÍTÁS
AKTÍV HOZZÁJÁRULÁS
A KÖRNYEZETVÉDELEMHEZ!
Ma­dár­ko­rong
Bár az év ti­zen­két hó­nap­ból áll, a ma­da­rak leg­több­
jé­nek ná­lunk csak hat hó­nap szá­mít: már­cius­tól
szep­tem­be­rig.
Úgy mond­juk, hogy ez az idő­szak az élő fé­lév.
Ám nem­csak a ma­da­rak­nak, ha­nem ná­lunk (a
mér­sé­kelt ég­haj­la­ti öv­ben) szin­te min­den élő­lény­
nek: nö­vény­nek, ál­lat­nak egyaránt.
Igaz, hogy szep­tem­ber­től már­ciu­sig is él­nek ná­
lunk ma­da­rak. A tél nagy erő­pró­bát je­lent a szá­
muk­ra, de itt ma­rad­nak. Ők a té­li ma­dár­ete­tők
gya­ko­ri ven­dé­gei. Ál­lan­dó ma­da­raink. Má­sok a tél
beáll­ta előtt hosszú út­ra in­dul­nak, mert itt nem ta­
lál­ná­nak élel­met és el­pusz­tul­ná­nak. Ezek a köl­tö­ző
ma­da­raink.
Ha­zánk­ban az iga­zi ma­dár­élet már­cius­tól szep­
tem­be­rig zaj­lik. Eb­ben az idő­szak­ban éne­kük­től
han­go­sak a ker­tek, me­zők. Fész­ket rak­nak, köl­te­
nek, sü­rög­nek-fo­rog­nak, hogy fió­kái­kat fel­ne­vel­
hes­sék.
Né­me­lyik ma­dár­faj két­szer, eset­leg há­rom­szor is
ne­vel egy-egy fé­szek­al­ja utó­dot.
Is­mer­kedj meg az élő fé­lév né­hány jel­leg­ze­tes
ma­da­rá­val! Az ala­po­sabb megis­me­rést se­gí­ti a tulsó
oldalon lát­ha­tó ma­dár­ko­rong, amely hat sze­let­ből
áll.
Be­lő­lük öt sze­let, öt hó­nap­ban, öt is­mer­tebb ma­
dár tit­kait árul­ja el 6–6 pont­ban.
A ha­to­dik sze­let­ben már gyü­le­kez­ni kez­de­nek azok
a ma­da­rak, ame­lyek ha­ma­ro­san ván­dor­út­ra kel­nek.
51
2010.09.27 13:16:02
 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Mit mon­da­nak a pon­tok?

1. pont: A ma­dár ne­ve és élő­he­lye.

2. pont: A ma­dár ét­lap­ja.
3. pont: Hol fész­kel?
4. pont: Hány to­jást to­jik, hány fió­kát ne­vel?
5. pont: El­len­sé­gei, pusz­tí­tói.
6. pont: Hang­ja, éne­ke

52

Mi vil 3 kk.indd 52 2010.09.27 13:16:02

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

A zaj intenzítása Mutasd meg másoknak is!

A zaj is levegőszennyezés: A zaj ideg­fe­szült­sé­get, Ké­szít­sünk zajtér­ké­pet úgy, hogy min­den­na­pi te­
hal­lá­si, al­vá­si za­va­ro­kat, fej­fá­jást, fáj­dal­ma­kat okoz. vé­keny­sé­günk, sé­tánk al­kal­má­val ész­lelt nagy zajt
Mo­dern vi­lá­gunk­ban a zaj ko­moly kör­nye­zet­ oko­zó for­rá­so­kat meg­je­löl­jük az adott kör­nye­zet
szennye­zé­si prob­lé­mát je­lent. Így van ez akár beat­ váz­la­tos raj­zán (pl. út­ke­resz­te­ző­dés, kö­ze­li gyár,
ze­ne­kar­tól, akár re­pü­lő­gép­től, akár gyá­ri be­ren­de­ re­pü­lő­tér, vas­út­vo­nal stb.). Rög­zít­het­jük azo­kat az
zés­től, köz­úti szál­lí­tás­ból, épí­té­si mun­ká­la­tok­ból idő­pon­to­kat is, ami­kor a leg­na­gyobb a zaj­szint.
vagy bár­mi­lyen for­rás­ból szár­ma­zik. Na­gyít­suk ki az áb­rát, és hasz­nál­juk fel kör­nye­
Se­gít­sük a zaj­szennye­zés el­le­ni har­cot azál­tal, zet­vé­del­mi pro­pa­gan­dánk­ban! A túl­zott zaj­ter­he­lés
hogy fel­de­rít­jük és be­mu­tat­juk az em­be­rek­nek kör­ na­gyon is reá­lis ve­szé­lyei­nek a megér­té­se oda ve­zet­
nye­ze­tünk leg­ká­ro­sabb zaj­for­rá­sait! het, hogy ke­ve­sebb lesz a zaj, és ta­lán na­gyobb te­
kin­tet­tel le­szünk má­sok­ra és sa­ját egész­sé­günk­re is.

dB
170

160

150

Fájdalom 140

130

Stressz
120

110

Hallászavar
100

90

Alvási zavarok 80

70

60

Fejfájás 50 beszélgetés

40
„CSENDES SZOBA”

A zaj intenzitása decibelben mérve

53

Mi vil 3 kk.indd 53 2010.09.27 13:16:03

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Zoometerológia Hideg télre számíthatunk, ha

Szép, meleg idő várható, ha
– a ju­hok vi­dá­man fi­cán­kol­nak vagy hegy­nek
fel­fe­lé le­gel­nek,
– a de­ne­vé­rek elő­ző es­te so­kat és sű­rűn rep­ked­
nek,
– a ma­da­rak víz­ben, po­cso­lyá­ban für­de­nek,
– a bag­lyok so­kat hu­hog­nak,
– a szá­raz­föl­di bé­kák ma­ga­san ül­nek,
– a szent­já­nos­bo­gár erő­sen vi­lá­gít.
Eső várható, ha
– a ku­tya nyug­ta­lan, so­kat va­ka­ró­dzik,
– a macs­ka ál­mos és lus­ta,
– a sza­már or­dí­toz­ni kezd,
– az ege­re­ket hall­juk cin­cog­ni,
– a ma­da­rak por­ban für­de­nek,
– a ka­csák vizs­gál­gat­ják az eget,
– a vad­ga­lamb so­kat és gyak­ran tur­bé­kol,
– a bé­kák so­kat bre­keg­nek vagy a víz­be ug­ra­nak
és ott ma­rad­nak.
– az ege­rek, me­zei poc­kok mély fész­ket ké­szí­te­
nek,
– a mó­ku­sok sok fe­nyő­to­bozt gyűj­te­nek,
– a köl­tö­ző ma­da­rak ko­rán el­ván­do­rol­nak,
– a da­ra­zsak ok­tó­ber­ben is cso­por­tok­ban lát­ha­
tók,
– a han­gyák ma­gas bo­lyo­kat épí­te­nek.
Enyhe télre számíthatunk, ha
– sok ősszel az egér, a me­zei po­cok,
– az er­dei pin­tyek még de­cem­ber­ben is ná­lunk
van­nak.
Meleg lesz a nyár, ha
– a ván­dor­ma­da­rak ko­rán ér­kez­nek vissza.
Esős lesz a nyár, ha
– a par­ti­fecs­kék a part ma­ga­san fek­vő ré­szei­be
váj­ják fész­kü­ket,
– a bé­kák má­jus­ban igen so­kat bre­keg­nek.

Vihar, zivatar várható, ha Időjárás-változás jele, ha

– a ró­ka uga­tá­sa hal­lat­szik,
– a ma­da­rak el­rej­tőz­köd­nek,
– a gó­lya be­ta­kar­ja fió­káit fész­ké­ben,
– a ri­gók nyug­ta­la­nul fü­työ­rész­nek,
– a ha­lak ma­gas­ra ug­rál­nak, ki-ki­ve­tik ma­gu­kat
a víz­ből, vagy mé­lyen az iszap­ba fú­ród­nak,
– a pók fej­jel le­fe­lé ül há­ló­ja sar­ká­ban.
– a var­jak a leg­ma­ga­sabb je­ge­nye­fák vagy fe­nyő­
fák csú­csá­ra ül­nek,
– a keresztespók nincs a há­ló­ja kö­ze­pén; lom­ha,
lus­ta, nem szö­vö­get vagy meg­hú­zó­dik va­la­mi
zug­ban.

Hideg idő várható, ha

– von­ta­tot­tan ugat a ró­ka,
– a ka­csák ön­szán­tuk­ból az ól­ba men­nek,
– a var­jak feb­ruár­ban csa­pa­tok­ban kö­ze­led­nek,
– a vad­lu­dak dél fe­lé húz­nak,
– a ser­tés szal­ma­szá­lat hord fek­vő­he­lyé­re.

Hóesés várható, ha
– a ju­hok nem akar­nak az akol­ból ki­moz­dul­ni,
– a ku­tya rossz­ked­vű, nyug­ta­lan, nem ta­lál­ja a he-
­lyét,
– a ve­re­bek so­kat csi­ri­pel­nek,
– a ma­da­rak egy pont fe­lett ke­rin­ge­nek,
– a hol­lók na­gyo­kat ká­rog­nak.

54

Mi vil 3 kk.indd 54 2010.09.27 13:16:03

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Tanmenetjavaslat A kompetenciaalapú tankönyvhöz,

munkafüzethez és interaktív tananyaghoz

A tananyag beosztása:
Éves óraszám: 55 óra (első félévben heti két óra, a második félévben heti egy)
Új ismeret feldolgozása: 43 óra
Összefoglalás, ismétlés: 6 óra
Szabadon felhasználható: 6 óra

Ajánlott tevékenység- Kompetenciák Javasolt Projektmunka-

Téma,
Óra tananyag formák, módszertani (készségek, képességek) taneszközök, javaslatok
javaslatok fejlesztése szemléltetés a témakörhöz
1. Informá- A közvetlen és közve- – Anyanyelvi kompet.: A mi világunk Tekintsünk át vala-
cióforrá- tett információforrások különféle közlési hely­ tan­könyv és mun­ mennyi információ-
sok áttekintése a tankönyv zetek felismerése kafüzet a 3. évf. forrást, és mutassuk
alapján –H atékony önálló ta­nu­ számára, a Va­rázs­ be a tankönyvön és
Ismerkedés a harmadik lás: információkeresés latos világ című a munkafüzeten kí-
osztályos tankönyvvel, – Digitális kompet. környezetismereti vül az interaktív tan-
munkafüzettel és a digitá- olvasókönyv, vala- anyag használatát!
lis tananyaggal mint a tankönyvhöz
készült digitális tan-
anyag
2. Év eleji Az első és a második – Természettudományos Tankönyv 6–8. o., Az ismert élőhelyek
ismétlés osztályban megismert kompet.: az életközös- munkafüzet 4–5. o., felelevenítésére hasz-
Milyen élőhelyek felelevenítése ségekben megismert interaktív tananyag, nálhatjuk az előző
élőhelye- a tankönyv és a digitális növények és állatok az előző tanévben évfolyamok interak-
ket isme- tananyag segítségével. jellemző tulajdonságai készített albumok, tív tananyagainak
rünk? A kert, a park, az erdő, – Anyanyelvi kompet.: plakátok, gyűjtemé- filmjeit
a mező életközössége szóbeli és írásbeli szö- nyek
vegalkotás, nyelvi ké-
pességek fejlesztése
Vizek, vízpartok életközössége
3. Vízparti Ráhangolódás az új té- – Természettudományos Tankönyv 10–11. o., A vizek, vízpartok
fák makörre a személyes ta- kompet.: az élőlények munkafüzet 9. o., életközössége pro-
pasztalatok, a tanulmányi és környezetük közötti interaktív tananyag, jekt
kirándulás, a tankönyv ok-okozati összefüg- Dr. Mester Mik­lós­ Kirándulási élmé-
nyitó képe és a Fekete gés né: Zöld kalandok nyek Mf. 5., 6–7. o.,
István-idézet segítségé- – Anyanyelvi kompet.: sorozat Vizek, víz­ versek, mesék, da-
vel. Néhány hazánkban szóbeli kifejezőképes- partok című kötete lok, közmondások,
jellegzetes vízparton élő ség fejlesztése (erdei iskola mun- szólások, hiedelmek
fa megismerése a tanult – Szociális kompet.: katankönyv) gyűjtése a témakör-
információforrások fel- társakkal való együtt- rel kapcsolatosan.
használásával. Szólások, működés, a hagyomá- A növények és az
közmondások magyará- nyok tisztelete állatok megismerése
zata. A kapcsolódó hie- – Kezdeményezőké- a tanult információ-
delmek, hagyományok a pesség és vállalkozói források segítségé-
tankönyv alapján kompet.: vélemény- vel. Kutatási felada-
nyilvánítás tok felosztása

55

Mi vil 3 kk.indd 55 2010.09.27 13:16:03

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Ajánlott tevékenység- Kompetenciák Javasolt Projektmunka-

Téma,
Óra tananyag formák, módszertani (készségek, képességek) taneszközök, javaslatok
javaslatok fejlesztése szemléltetés a témakörhöz
4. A nádas Milyen növények élnek – Természettudományos Tankönyv 12–13. o., Képes, rajzos tablók
a nádasban? A kirándu- kompet.: a növények munkafüzet 10. o., készítése adatokkal
lás, a digitális tananyag testfelépítésének, fon- Varázslatos világ
szemléltető része, a tan- tosabb életműködései- interaktív tananyag,
könyv képei alapján nek megismerése 1-1 példány a tanul-
Nagy László: Balaton­ – Anyanyelvi kompet.: mányi kiránduláson
parton című versének vers olvasása, értelme- gyűjtött nádból,
elolvasása, értelmezése zése, a tapasztalatok gyékényből
A nád és a gyékény jel- elmondása röviden
lemző tulajdonságai, test- – D  igitális kompet.:
felépítése, szerepe a vizek interaktív feladatok
életében, felhasználásuk megoldása
5. Virágos Néhány virágos növény – Természettudományos Tankönyv 14–15. o., Fotók, képek gyűjté-
növények felismerése a kirándulás, kompet. munkafüzet 11. o., se újságokból, tabló-
a vízben, a tankönyv képei és az interaktív tananyag készítés
vízparton interaktív tananyag szem-
léltető része alapján
6. A virágok A virágok szerepe a növé- – Természettudományos Tankönyv 16. o.,
titkai nyek életében. A virág ré- kompet.: a virág ré- munkafüzet 11. o.,
szeinek vizsgálata modell, szei, az időjárás hatása interaktív tananyag,
virág és a tankönyv segít- a virágok életére virág
ségével. Interaktív feladat – Esztétikai-művészeti
megoldása tudatosság és kifejező-
Dalok, versek, rajzok, ér- képesség
dekességek a virágokról – Matematikai kompet.:
a virág részei
– Anyanyelvi kompet.:
lényegkiemelés, követ-
keztetés
K A hínáros Néhány hínárnövény fel- – Természettudományos Tankönyv 17. o.,
ismerése a tankönyv fotói kompet.: a hínárnövé- interaktív tananyag
és az interaktív tananyag nyek felismerése
segítségével. Beszélgetés: – Anyanyelvi kompet.:
Mit jelentenek a hínárnö- a hínárnövényekhez
vények a víz és a vízben kapcsolódó mesék,
élő állatok számára? Mi- legendák
kor jelentenek veszélyt az
ember számára?
K Férgek, Az állatok mozgásának – Természettudományos Tankönyv 18. o.,
csigák, megfigyelése az interaktív kompet. interaktív tananyag
kagylók feladat szemléltető részé- – Szociális kompet.:
ben. Akváriumi csigák „Nemszeretem álla-
megfigyelése, előzetes tok” megismerése,
ismeretek felelevenítése elfogadása
a földigilisztáról. A földi-
giliszta és a pióca össze-
hasonlítása

56

Mi vil 3 kk.indd 56 2010.09.27 13:16:03

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Ajánlott tevékenység- Kompetenciák Javasolt Projektmunka-

Téma,
Óra tananyag formák, módszertani (készségek, képességek) taneszközök, javaslatok
javaslatok fejlesztése szemléltetés a témakörhöz
7. Rovarok A mindennapokban és a – Hatékony, önálló ta­ Tankönyv 19. o., A rovarok megfigye-
tanulmányi sétán tapasz- nu­lás: az eddig meg- munkafüzet 12/1. f., lésének módja,
taltak elmondása a rova- szerzett tudás alkal- interaktív tananyag, szempontjai. Hogyan
rokról. A rovarok testtája- mazása Zöld kalandok, rajzoljunk könnyen
inak megnevezése képek – Anyanyelvi kommuni- Varázslatos világ rovarokat? Érdekes-
segítségével. A vizes élő- káció: kreatív nyelv- ségek a rovarokról
helyekhez kötődő rovarok használat, tantárgyi Mf.: 12–13. o.
jellemző tulajdonságai- szókincs fejlesztése
nak összegyűjtése. Inter-
aktív feladatok megoldása
8. Halak Saját tapasztalatok el- – Természettudomá- Tankönyv 20–21. o., Gyűjtőmunka: Mi-
mondása a halakról. nyos kompet.: a halak munkafüzet 14. o., lyen halak élnek
Az interaktív tananyag élőhelye, életmódja és interaktív tananyag hazai vizeinkben?
szemléltető filmrészleté- testfelépítése közötti
nek megtekintése. összefüggés. A halak
A halak testfelépítésének előfordulása és a vizek
vizsgálata, testrészek tisztasága közötti ös�-
megnevezése szefüggések, egészsé-
ges táplálkozás.
– Hatékony, önálló ta-
nulás: vizuális emlé-
kezet
9. Békák Mesék, versek olvasása – Anyanyelvi kommu- Tankönyv 22–23. o., Kutatási feladat:
békákról, saját tapaszta- nikáció: vitakészség, munkafüzet 15. o., Mikor szükséges
latok elmondása. Karmos érvelés. interaktív tananyag békamentő akciókat
békák megfigyelése az – Természettudományos szervezni?
akváriumban. A békák kompet.
mozgásának utánzása. – Hatékony, önálló ta-
A békák testfelépítése nulás: képi informáci-
és fejlődési szakaszaik ók feldolgozása.
a tankönyv ábráinak és – Szociális kompet.:
fotóinak segítségével. Be- nem a szépség a leg-
szélgetés a szeretetükről, fontosabb
védelmükről
K Hüllők Élménybeszámolók az – Természettudományos Tankönyv 24. o., Vita: Miért viszo-
állatkerti élményekről, és kompet. Zöld kalandok lyognak a hüllőktől
a saját tapasztalatok el- – Esztétikai-művészeti az emberek?
mondása. Versek, mesék tudatosság és kifejező-
rajzok az állatokról (tek- képesség
nősök, vízi-
sikló)
Miért ez a közös nevük?
K A mada- Olvasás a tankönyvből – Hatékony, önálló Tankönyv 25. o., Madárlesen: Hogyan
rakról a madarak őseiről, jellem- tanulás: olvasás, szö- munkafüzet 16. o., figyeljük meg a ma-
ző tulajdonságaikról, a vegértés Varázslatos világ, darakat? Mf. 16. o.
vízimadarak jellemzőiről. Zöld kalandok
Interaktív feladatok meg-
oldása.
A madarak mozgásának
utánzása

57

Mi vil 3 kk.indd 57 2010.09.27 13:16:03

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Ajánlott tevékenység- Kompetenciák Javasolt Projektmunka-

Téma,
Óra tananyag formák, módszertani (készségek, képességek) taneszközök, javaslatok
javaslatok fejlesztése szemléltetés a témakörhöz
10. Csodálatos Saját élmények elmondá- – Természettudományos Tankönyv 26–27. o., Versek, történetek,
madárvi- sa a megfigyelt vízimada- kompet.: a madarak munkafüzet 17. o., dalok gyűjtése a ma-
lág rakról. A tankönyv fotói- életmódja, védelme interaktív tananyag darakról
nak elemzése. Az interak- – Személyes kompet.:
tív tananyag szemléltető képzelet fejlesztése
filmjének megtekintése. – Anyanyelvi kompet.:
Jellegzetes csőr- és lábtí- lényegkiemelés az
pusok rajzolása. Úszóma- olvasott szövegekből
darak, gázlómadarak.
A fehér gólya, a tőkés réce
és a kanalas gém jellem-
zői
11. Emlősök Az interaktív tananyag – Természettudományos Tankönyv 28–29. o., Az emlősök megfi-
filmrészletének megte- kompet.: ok-okozati munkafüzet 19.o., gyelése. Mf.: 18. o.
kintése. A hód, a vidra és összefüggések keresé- interaktív tananyag,
a pézsmapocok jellem- se: Miért fogyatkoztak Zöld kalandok
zőinek kiemelése a film meg ezek az állatok?
narrációs szövege és a
tankönyv segítségével.
12. Életjelen- Előzetes megfigyelések: – Természettudományos Tankönyv 30–31. o., Növények és állatok
ségek, élet- az önállóan vagy csopor- kompet.: ok-okozati mun­kafüzet 20–21. o., gondozása az élősa-
feltételek tosan gondozott növé- összefüggések feltárá- interaktív tananyag rokban, lehetőség
nyek és állatok fejlődése, sa: Mi a következmé- szerint
szükségleteik. Saját fejlő- nye az egyes életfelté- Megfigyelések le-
dés áttekintése fotók alap- telek hiányának? jegyzése
ján. Beszámolók a megfi- – Kezdeményezőképes-
gyelésekről. Az interaktív ség fejl.: önálló terve-
tananyag filmrészletének zés, felkészülés az élő-
megtekintése, interaktív lények gondozására
feladatok megoldása. Kö-
vetkeztetések levonása
13. Az évsza- Megfigyelések, tapaszta- – Természettudományos Tankönyv 32–33. o., Versek, dalok az
kok hatása latok elmondása a tanult kompet. interaktív tananyag, évszakokról, az élő-
az élőlé- információforrások segít- – H
 atékony, önálló ta- Varázslatos világ lények életéről
nyekre ségével. Mit jelent az év- nulás: információk
szakok változása az élőlé- feldolgozása
nyek számára?
14. A környe- A környezeti ártalmak – Természettudományos Tankönyv 34–35. o., Kísérletek csopor-
zet hatása összegyűjtése az informá- kompet.: Beavatkoz- munkafüzet 20. o., tosan: egy-egy élet-
a növé- cióforrások segítségével hat-e az ember a ter- interaktív tananyag feltétel megvonása
nyekre Hogyan előzhetjük meg, mészet rendjébe? az elültetett növé-
hogyan segíthetünk? – Szociális kompet.: cse- nyektől
lekvő segítőkészség
fejlesztése

58

Mi vil 3 kk.indd 58 2010.09.27 13:16:03

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Ajánlott tevékenység- Kompetenciák Javasolt Projektmunka-

Téma,
Óra tananyag formák, módszertani (készségek, képességek) taneszközök, javaslatok
javaslatok fejlesztése szemléltetés a témakörhöz
15. A környe- Tapasztalatok elmondása, – Természettudományos Tankönyv 36–37. o., Beszámolók az ott-
zet hatása filmrészlet megtekintése, kompet.: az állatoknak munkafüzet 21. o., hon tartott állatok
az állatok- vita. A kedvtelésből tar- is joga van megfelelő interaktív tananyag megfigyeléséről
ra tott, a haszonállatok és életkörülményekhez.
a vadon élő állatok élet- Mi emberek sokat te-
körülményeinek jellem- hetünk ezért.
zői – Szociális kompet.:
rendszeresség és fele-
lősség a gondozásban
16. Növények, Pozitív és negatív tapasz- – Szociális és életviteli Tankönyv 38–39. o., Rövid szóbeli fogal-
állatok, talatok elmondása. A kü- kompet. fejlesztése: interaktív tananyag mazások:
emberek lönböző élőhelyeken elő- a három élőlény- Mi lenne, ha nem
kapcsolata forduló növények és álla- csoport egymásra- lennének fák…stb.
tok segítése, gondozása utaltsága. Figyelem,
együttérzés, felelősség,
szeretet, munka
17. A környe- Beszélgetés a levegő, a ta- – Természettudományos Tankönyv 40–41. o., Környezetbarát mó-
zetbarát laj, a víz és az élőhelyek kompet.: környezettu- interaktív tananyag don élünk-e az ott-
viselkedés védelméről, a környezet- datosságra nevelés honunkban (vásár-
szennyezésről, a hulladék – Anyanyelvi kommu- lás, csomagolás, sze-
kezeléséről. Pozitív és nikáció: érvelés, vita- lektív hulladékgyűj-
negatív példák a lakóhelyi készség fejl. tés, környezetbarát
környezetből tisztítószerek stb.)?
18. Miről ta- A témakör összefoglalása – Szociális, környezeti, Tankönyv 42. o.,
nultunk? csoportmunkában életviteli kompet. fej- munkafüzet 22–23. o.,
a tankönyv szempontjai lesztése interaktív tananyag
és feladatai alapján
Testünkről, életműködésünkről
19. Az egész- Az egészséges életmód Szociális, környezeti, Tankönyv 44. o., Önkritika: Egész-
séges élet- elemeinek összegyűjté- életviteli kompet. fej- Varázslatos világ, ségesen él-e a csa-
mód se az eddig tanultak alap- lesztése interaktív tananyag ládom? Hol kell
ján a tapasztalatok, a tan- változtatni?
könyv és a film segítségé-
vel. A testi és lelki egész-
ség összhangja
20. A táplálék A táplálék útjának köve- – Természettudományos Tankönyv 45. o.,
útja tése a tankönyv ábrája és kompet.: az egyes munkafüzet 24. o.,
az interaktív tananyag ani- szervek szerepe a táp- interaktív tananyag
mációjának segítségével. lálék továbbításában,
Interaktív feladat megol- feldolgozásában
dása.
21. Fontosabb Különböző élelmiszerek – Életviteli, szociális Tankönyv 46–47. o., Segítség egy nagy
élelmi­szer­ csoportosítása a tankönyv kompet. fejlesztése: munkafüzet 24–25. o., családi bevásárlás-
cso­portok segítségével. Ismerkedés az élelmiszercsopor- interaktív tananyag, ban. Bevásárló lista
a táplálkozási piramissal. tok helyes aránya a Varázslatos világ készítése a szülőkkel.
Interaktív feladat megol- táplálkozásunkban. (Csomagolás, tartó-
dása A táplálkozás mint sítószerek, szavatos-
az egészséges életmód sági idő elolvasása
része. a termékeken)
Kulturált étkezés

59

Mi vil 3 kk.indd 59 2010.09.27 13:16:03

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Ajánlott tevékenység- Kompetenciák Javasolt Projektmunka-

Téma,
Óra tananyag formák, módszertani (készségek, képességek) taneszközök, javaslatok
javaslatok fejlesztése szemléltetés a témakörhöz
K Testünk Olvasás a tankönyvből. – Életviteli kompet.: az Tankönyv 48. o.,
izmai Érdekességek az izmok egészséges életmód interaktív tananyag
működéséről. Gyakorla- alapja a rendszeres
tok az akaratunktól füg- testmozgás
gően működő izmok
segítségével. Interaktív
feladatok megoldása
22. A levegő Légzőgyakorlatok. Belég- – Természettudományos Tankönyv 49. o.,
útja zés, kilégzés. A levegő kompet.: a levegő útjá- munkafüzet 26. o.,
útjának megismerése nak állomásai interaktív tananyag
a tankönyv ábrái és az
interaktív tananyag segít-
ségével
23. A tiszta Tapasztalatok elmondása. – Természettudományos Tankönyv 50. o., Mit tesz a családom
levegőért Mi szennyezi a levegőt? kompet.: az élet egyik Varázslatos világ, és én a levegő tiszta-
(por, füst, kipufogógáz, feltétele a tiszta levegő interaktív tananyag ságának megóvása
vegyszerek) Szöveg olva- – Hatékony, önálló ta- érdekében?
sása a tankönyvből. Film nulás: a tanult infor-
megtekintése az interak- mációforrások alkal-
tív tananyagból. Hogyan mazása az ismeret-
előzhetjük meg a levegő szerzés során
szennyezettségét?
24. Betegségek Előzetes feladat: Kérdezd – Szociális, életviteli, Tankönyv 51. o., Jár-e a családom
meg édesanyádat, milyen környezeti kompet. Varázslatos világ, rendszeresen orvosi,
betegségeid voltak! fejlesztése: jó szoká- interaktív tananyag fogorvosi ellenőr-
Beszélgetés a betegségek sok, viselkedéskultúra zésre?
okairól, leggyakoribb
tüneteiről, a megelőzés
lehetőségeiről. Szituációs
játék: az orvosnál, a fog-
orvosi rendelőben
25. Hogyan A betegségmegelőzés – Szociális, életviteli, Tankönyv 52. o.,
előzhetjük alapvető szabályainak környezeti kompet. munkafüzet 27. o.
meg a megismerése a tankönyv fejlesztése: szabályok Varázslatos világ
betegsége- segítségével. Beszélgetés, betartása, a testi és a
ket? vita a kuruzslás veszélye- lelki egészség közötti
iről összefüggések, a gyó-
Gyógyteafőzés, kóstolás gyítással kapcsolatos
babonák, hiedelmek
26. Hogyan Előzetes feladat: reklám- – Szociális, életviteli, Tankönyv 53. o., Játék: reklámszöve-
hat ránk a szövegek, rajzos reklámok környezeti kompet. gyűjtött reklám- gek írása, rajzolás
reklám? gyűjtése, lejegyzése fejlesztése: Ne hagyd, anyagok A legkedvesebb játé-
A tankönyv rajzainak hogy a reklámok kom reklámja
elemzése. Reklámkészítés irányítsanak! Mit
csoportokban tegyünk a reklámújsá-
gokkal?

60

Mi vil 3 kk.indd 60 2010.09.27 13:16:04

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Ajánlott tevékenység- Kompetenciák Javasolt Projektmunka-

Téma,
Óra tananyag formák, módszertani (készségek, képességek) taneszközök, javaslatok
javaslatok fejlesztése szemléltetés a témakörhöz
27. Találkozás A második évfolyamon – Személyes kompeten- Tankönyv 54. o.,
önmagad- tanultak felelevenítése: cia fejl.: önállóság, ön- munkafüzet 28. o.
dal Milyen vagyok? Játék: Ki- kritika, önfejlesztés Varázslatos világ
ről van szó? (osztálytárs – Szociális kompet. fej-
külső és belső tulajdonsá- lesztése
gának felsorolása) Ki ő? – Anyanyelvi kompet.:
Szöveg olvasása, lényeg- szövegértés, kifejező-
kiemelés. Névjegykártya készség fejl.
játék a tankönyv alapján
28. Madarat A kis kőműves elolvasása – Szociális kompet.: az Tankönyv 55. o., Hány alkalommal
tolláról, a tankönyvből. Szöveg igaz barátságban fon- munkafüzet 28. o. találkozik a csalá-
embert ba- elemzése. Beszélgetés az tos a tisztelet, a türe- Varázslatos világ dom a barátaival?
rátjáról… igaz barátságról. Példák lem, az őszinteség, az Milyen baráti közös-
az életből, az irodalomból alkalmazkodás, a segí- ségbe járnak
tőkészség a szüleim?
29. Miről ta- A témakör összefoglalá- – Természettudományos Tankönyv 56. o.,
nultunk? sa csoport munkában a kompet. munkafüzet 29. o.
tankönyv alapján. Zöld- – Szociális, életviteli, Varázslatos világ
ség- és gyümölcssaláta környezeti kompet.
készítése – Anyanyelvi kompet.
Az élettelen természetről
30. Az anya- Az anyagok érzékelhető – Természettudományos Tankönyv 58. o., Tanári és tanulói
gok tulaj- és mérhető tulajdonságai- kompet. fejl.: környe- munkafüzet 30–31. o., kísérletek
donságai nak összegyűjtése zettudatosság az anya- interaktív tananyag
Az anyagok halmazál- gok használatában
lapotának bemutatása, – Anyanyelvi kommuni-
bizonyítása érzékeléssel, káció: érvelés, vita-
kísérletekkel, játékokkal készség
31. Halmazál- A halmazállapot-válto- – Természettudományos Tankönyv 60–61. o., Megfigyelések: pél-
lapot-vál- zások bizonyítása kísér- kompet.: ok-okozati munkafüzet 32–33. o., dák a háztartásból
tozások letekkel (fagyás, olvadás, összefüggések keresé- interaktív tananyag a halmazállapotok
oldódás, forrás, párolgás, se a halmazállapot- változására
lecsapódás) változások során
32. A víz kör- Zelk Zoltán Párácska – Természettudományos Tankönyv 62–63. o.,
forgása című meséjének olvasása kompet. interaktív tananyag
a tankönyvből. Válaszolás – Anyanyelvi kompet.:
a kérdésekre szövegértés, szóbeli
A víz körforgásának mo- kifejezőképesség fej-
dellezése. A víz körforgá- lesztése
sának útja a tankönyvben
található rajz segítségével

61

Mi vil 3 kk.indd 61 2010.09.27 13:16:04

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Ajánlott tevékenység- Kompetenciák Javasolt Projektmunka-

Téma,
Óra tananyag formák, módszertani (készségek, képességek) taneszközök, javaslatok
javaslatok fejlesztése szemléltetés a témakörhöz
33. Az időjá- Az előző évfolyamokon – Természettudományos Tankönyv 64–65. o., Önálló kísérletek,
rás tanultak felelevenítése kompet.: az időjárás munkafüzet 38. o., megfigyelések: Mf.
Az időjárás elemei. Játék: elemei közötti össze- 39/9. f., 34–35. o.: Játssz, kí-
kis meteorológus (évsza- függések, kapcsolatok Varázslatos világ, sérletezz, 36–37. o.:
kokra jellemző időjárás- – Anyanyelvi kompet.: interaktív tananyag Játékok a fénnyel
jelentések megfogalma- szóbeli kifejezőkészség Tk. 101. o.
zása) fejlesztése
Modellezés: napsugárzás – Szociális, életviteli
lámpa segítségével, szél kompet.: népi bölcses-
keltése hajszárító, legyező ségek, hiedelmek az
segítségével időjárással kapcsola-
Hogyan melegszik fel tosan
a levegő?
A szél, a szél iránya, se­
bes­sége. Válaszadás
a tan­könyv segítségével
Zoometeorológia
(Tk. 101. o.)
34. A csapa- Tapasztalatok, élmények – Természettudományos Tankönyv 66–67. o., Esőmérő készítése
dék formái elmondása a különböző kompet.: a hőmérsék- munkafüzet 38/6. f., otthon: Mf. 35/5. f.
csapadékformákkal kap- let és a csapadékfor- 39/7., 8. f.,
csolatosan (nyári zápor, mák közötti összefüg- Varázslatos világ
téli hóesés, séta a harma- gések interaktív tananyag
tos fűben, stb.) – Szociális, életviteli
kompet.: az évszakok
időjárása és a csapa-
dékfajták hatása éle-
tünkre
35. A tűz Előzetes feladat: kutatás – Természettudományos Tankönyv 68–69. o., Gyakorlat: a tante-
a tűzgyújtás történetéről kompet. munkafüzet 40. o., rem gyors elhagyása
Találós kérdések megfej- – Életviteli, szociális interaktív tananyag az iskola tűzriadó-
tése a tankönyvben kompet.: elővigyáza- terve szerint
Tűzoltási módok felsoro- tosság az elektromos
lása a tankönyv rajzainak készülékek használata
segítségével alkalmával, tennivalók
Az égés feltételeinek bizo- tűz esetén
nyítása kísérlettel – Személyes kompet.:
Szituációs játék: telefoná- önállóság
lás a tűzoltóknak
36. Miről ta- A témakör összefoglalása – T
 ermészettudomá- Tankönyv 70. o.,
nultunk? a tankönyv feladatainak, nyos, szociális, élet- munkafüzet 41. o.
kérdéseinek alapján viteli és környezeti Varázslatos világ
Limonádé, asztali dísz kompet. fejlesztése újságcikkek
készítése

62

Mi vil 3 kk.indd 62 2010.09.27 13:16:04

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Ajánlott tevékenység- Kompetenciák Javasolt Projektmunka-

Téma,
Óra tananyag formák, módszertani (készségek, képességek) taneszközök, javaslatok
javaslatok fejlesztése szemléltetés a témakörhöz
A mi világunk
37. Hogyan Népmesék felelevenítése – Anyanyelvi kompet. Tankönyv 72–73. o., A tevékenységeknél
tájéko- Hogyan tájékozódtak a –H  atékony, önálló ta- munkafüzet 42–45. o., felsoroltak szerint
zódjunk a mesehősök? nulás: a megszerzett interaktív tananyag, projektben is feldol-
környeze- Mit tud a mágnes? Bizo- tudás alkalmazása mágnesek, iránytű gozható a tájékozó-
tünkben? nyítás kísérlettel – Természettudományos dás témakör
Ismerkedés az iránytű kompet.
szerkezetével
Tájékozódási gyakorlatok
iránytű segítségével
Vers tanulása a tankönyv-
ből
38. Felszínfor- Előzetes feladat: a felszín- – Esztétikai-művészeti Tankönyv 74. o., Körvonalrajz, alap-
mák formák feliratainak, szí- tudatosság és kifejező- munkafüzet 48. o., rajz: Mf. 46–47. o.
neinek elkészítése, ragasz- képesség interaktív tananyag
tása hurkapálcára. Fel- – Természettudományos Felszínformák for-
színformák építése terep- kompet.: felszín- mázása agyagból,
asztalon, tálcán vagy ho- formák felismerése gyurmából tájképek
mokozóban. Táblák kitű- hazánk domborzati rajzolása
zése térképén
Képelemzés a tankönyv-
ben, interaktív feladat
megoldása. Játék: legyünk
felszínformák!
39. Folyóvi- Élmények, tapasztalatok – Digitális kompet. Tankönyv 75. o., Kísérlet a homoko-
zek, állóvi- elmondása az álló- és fo- – T
 ermészettudományos munkafüzet 49. o. zóban: annak bizo-
zek lyóvizekkel kapcsolatosan kompet. Varázslatos világ nyítása, hogy a víz
Az interaktív tananyag interaktív tananyag mindig a magasabb
szemléltető filmjének területről az alacso-
megtekintése. Interaktív nyabb felé folyik
feladatok megoldása
Játék: melyik a folyó jobb
és bal partja?
Álló- és folyóvizek kere-
sése Magyarország dom-
borzati térképén
40. Földünk, Hazánk elhelyezkedése a – Szociális, életviteli, Tankönyv 78–79. o.,
hazánk, földgömbön, tájékozódás környezeti kompet.: munkafüzet 50. o.,
lakóhe- a domborzati térképen cselekvő hazaszeretet interaktív tananyag
lyünk Nemzeti jelképeink be-
mutatása
41. Főváro- Előzetes feladat: képek – Szociális, környezeti Tankönyv 80–81. o., Tablók készítése
sunk, Bu- gyűjtése Budapestről kompet. munkafüzet 51. o., a fővárosról
dapest Élménybeszámolók – Személyes kompet.: Varázslatos világ,
A gyűjtött képek és a tan- önállóság a gyűjtött képek,
könyv képeinek elemzése interaktív tananyag
Nevezetes építmények,
hidak felszínformák

63

Mi vil 3 kk.indd 63 2010.09.27 13:16:04

 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz
Ajánlott tevékenység-
Téma,
Óra tananyag formák, módszertani
javaslatok
42. Magyaror- Ismerkedés hazánk köz-
szág me- igazgatási térképével.
gyéi K Megye, megyeszékhely,
lakóhely megkeresése a
Lakóhe- térképen.
lyem Beszélgetés: Mit jelent
számunkra a lakóhe-
lyünk? Milyen lakóhe-
lyünk állapota? Milyen
változtatásokat szeret-
nénk a szépítése érdeké-
ben?
43. Lakóhe- Előzetes feladat: beszélge- – Szociális, életviteli,
lyem tár- tés a szülőkkel a munká-
sadalmi, jukról, a lakóhelyi gon-
gazdasági dokról, örömökről
élete K Témák feldolgozása
a tankönyv, a tablók és
A mező- a tapasztalatok alapján
gazdaság (annak megfelelően, hogy – D
városban vagy faluban
Az ipar élnek a gyerekek)
Pozitív és negatív példák.
Interaktív feladatok meg-
oldása
44. A közleke­ A közlekedés, hírközlés
dés, hír­ történetének elolvasása
köz­lés a tankönyvből. Válasz-
története adás a kérdésekre
Az előző évfolyamokon
Lakóhe- tanult ismeretek feleleve-
lyem köz- nítése a közlekedési esz-
lekedése közökről, szabályokról
A lakóhely közlekedése
A tankönyv kérdéseinek,
feladatainak megoldása
45. Lakóhelyi Előzetes feladat: Milyen
közössé- közösségek vannak
gek a lakóhelyen? Miért jó
a közösséghez tartozni?
A tanult információforrá-
sok felhasználása
46. Őrizzük Lakóhelyünk kulturális
kulturális értékeinek megismerése.
értékein- Magyarország kulturális
ket! értékeiből a tankönyv
alapján. Képelemzés. Vár
tervezése, rajzolása vagy
építése legóból
64
Mi vil 3 kk.indd 64
Kompetenciák Javasolt Projektmunka-
(készségek, képességek) taneszközök, javaslatok
fejlesztése szemléltetés a témakörhöz
– Szociális, életviteli, Tankönyv 82–83. o., Tablók készítése a
környezeti kompet. munkafüzet 52–53. o., lakóhely nevezetes-
fejl. interaktív tananyag ségeiről, életéről
– Esztétikai-művészeti
tudatosság és kifejező-
képesség fejl.
Tankönyv 84–85. o., Lakóhelyem környe-
környezeti kompet. munkafüzet 56–57. o., zete, természeti
fejl.: környezettudatos 59. o., interaktív adottságai: Mf. 54. o.
magatartás tananyag Természeti emléke-
– Matematikai kompet.: ink: Mf. 55. o.
adatok gyűjtése,
elemzése
 igitális kompet.
– Szociális, életviteli, Tankönyv 87–88. o.,
környezeti kompet. munkafüzet 58. o.
fejl.: udvariasság a Varázslatos világ
közlekedésben, szabá-
lyok betartása, kör-
nyezetbarát közleke-
dési eszközök igény-
bevétele
– Szociális, életviteli Tankönyv 89. o., Egy lakóhelyi közös-
kompet. fejl. interaktív tananyag ség képviselőjének
– Anyanyelvi kommuni- meghívása a tanórá-
káció: kérdésfeltevések, ra. Kérdésfeltevések
interjú
– Esztétikai-művészeti Tankönyv 90–91. o.,
tudatosság és kifejező- munkafüzet 60–61. o.
képesség Varázslatos világ
– Kezdeményezőképes- interaktív tananyag,
ség és vállalkozói kom- gyűjtött képek,
pet. fotók
2010.09.27 13:16:04
 Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

Ajánlott tevékenység- Kompetenciák Javasolt Projektmunka-

Téma,
Óra tananyag formák, módszertani (készségek, képességek) taneszközök, javaslatok
javaslatok fejlesztése szemléltetés a témakörhöz
47. Hagyomá- Előzetes kutatási feladat: – Szociális, életviteli, Tankönyv 92–95. o., Hagyományőrző
nyok a lakóhely hagyományai környezeti kompet. munkafüzet 60–61. o. eszközök, berende-
és az otthon található fejl. Varázslatos világ zési tárgyak vagy
Népművé- népművészeti alkotások. – Személyes kompet.: interaktív tananyag fotóik, képeik gyűj-
szet, régi Az előző évfolyamokban kreativitás, érzelmek tése
mestersé- tanult ismeretek felele- – Esztétikai-művészeti
gek K venítése. Az ünnepekhez tudatosság és kifejező-
kötődő hagyományok képesség
áttekintése a tankönyv
alapján. Képelemzés,
interaktív feladat megol-
dása
A népművészet ágainak
és a régi mesterségeknek
a megismerése a tan-
könyv alapján. Képelem-
zés, saját élmények el-
mondása
48. Miről ta- A témakör összefoglalása – Természettudományos Tankönyv 96. o.,
nultunk? a tankönyv és a munkafü- kompet. munkafüzet 62–63. o.,
zet segítségével – Szociális, életviteli, interaktív tananyag,
környezeti kompet. Varázslatos világ
– Esztétikai-művészeti
kompet.
49– Válogatás A választott téma az adott
55. a választ- témakörben tanítandó
ható (K)
témákból

Év végi A tanévben tanult téma- –H atékony, önálló ta- Tankönyv, Az interaktív feladat
összefog- körök összefoglalása nulás: ismétlés, rend- munkafüzet összes kérdése, vala-
lalás szerezés Varázslatos világ mint a témakörön-
– Digitális kompet. interaktív tananyag kénti puzzle játékok
jól felhasználhatók
az ismétlés során

65

Mi vil 3 kk.indd 65 2010.09.27 13:16:04

 Tartalom

Kedves kolléganők! Kedves kollégák!.............................................................3

Környezetismeret kerettanterv........................................................................4
Módszertani ajánlás........................................................................................11
Vizek, vízpartok életközössége......................................................................19
Testünkről, életműködésünkről.....................................................................32
Az élettelen természetről................................................................................38
A mi világunk...................................................................................................40
Tanmenetjavaslat a kompetenciaalapú tankönyvhöz,
munkafüzethez és interaktív tananyaghoz...................................................55

Mi vil 3 kk.indd 66 2010.09.27 13:16:04

 Jegyzetek

Mi vil 3 kk.indd 67 2010.09.27 13:16:04

 Jegyzetek

Mi vil 3 kk.indd 68 2010.09.27 13:16:04