Korai gyógypedagógiai segítségnyújtás

Korai fejlesztés kezdetei:

1923 Éltes Mátyás: óvodák felállításnak szorgalmazása
Kezdetben a korai nevelés fogalmát a 6 éves kor előtti nevelésre értették.
A hetvenes évek: 0-3 éves korig terjedő időre is kiterjesztik.
A nyolcvanas években több kiadvány, szakmai folyóirat segítette a korai fejlesztés
gondolatának elterjesztését.szemléletváltozás
1993. évi közoktatási törvény alapján a korai fejlesztés és gondozás pedagógiai
szakszolgálatnak minősül

Tevékenység megnevezésére több kifejezés

Korai gyógypedagógiai segítségnyújtás értelmezése

„Korai multidimenzionális intervenció” (Lányiné 1985)
A korai fejlesztés-gondozás 0-3 éves korú, különböző fokban megkésett vagy eltérő
fejlődésmenetű gyermekek komplex ellátását jelenti.

A korai fejlesztés célja

A korai segítségnyújtás területei:

Vizsgálat
Diagnosztizálás
Fejlesztési diagnózis egyéni fejlesztési terv
Tanácsadás:
Tájékoztatás
Fejlesztő foglalkozások

A korai fejlesztés alapelvei

Gyermekre vonatkozóan
Anyára vonatkozóan
Fejlesztésre vonatkozóan

Korai fejlesztés formái

Utazó tanár:
Fejlesztő foglalkozás intézményekben, vagy a fejlesztő központban.
Időszakos alkalmak

1
További fontos gondolatok a korai fejlesztésről:
Tanulási képességét vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapozza
meg az egész korai gyógypedagógiai segítségnyújtást

A korai fejlesztésben való részvétel biztosítása a szülő számára nem kötelezettség, hanem jog.

A korai fejlesztés minimális heti óraszáma - a gyermek életkora és a foglalkoztatás formája

alapján differenciáltan - heti kettő és hat óra között határozza meg a jogszabály

A harmadik életévet betöltött gyermek - legfeljebb öt éves korig - akkor részesül a korai
fejlesztésben és gondozásban, ha óvodába nem jár. Abban az esetben ugyanis, ha a gyermek
már óvodába jár, a korai fejlesztés és gondozás, mint ellátási forma megszűnik, helyébe az -
integrált vagy szegregált formában megvalósuló - óvodai nevelés lép.