Tarsaly Emil + Mészaros Tamas Funkciondlis anatomia gyogylomnasz hal Igaték szamara medicinaTARSOLY EMIL-MESZAROS TAMAS Funkcionalis anatomia Gyogytornaszhallgatok szamara Medicina Kényvkiado Zrt. Budapest, 2011 (esTartalom AZ ANATOMIA ROVID TORTENETE 7 AZ ANATOMIA TARGYA FS FELOSZTASA 9 Az anatémia vizsgélé médszerei 9 Az emberi test fbb szerkezeti elvei 10 Tengelyek, sikok, iranyjelzések 10 Fontosabb anatémiai szakkifejezések 11 Azemberi test részei 12 EGYEDFEJLODES - ONTOGENESIS 13 Ivarsejtek kialakuldsa ~ gametogene: v. progenesis 13 Oogenesis 13 Spermiogenesis 13 Acsiralemezek szarmazékai 16 SZOVETTAN -HISTOLOGIA 19 Hamszbvet 19 KGt6- és timasztészbvet 20 Katészivet 20 Zsirszovet 21 Poreszivet 21 Csontszivet 22 Izomszivet 22 Idegszivet 23 Gliaszévet 25 MOZGASRENDSZER ~ SYSTEMA LOCOMOTORIUM 26 Acsontvazrendszer dltalanos jellemzése 26 A csontvazrendszer szerepe 26 A csontvézrendszer felépitési elve 26 Accsontvézrendszer fejlédése 26 Perichondralis és enchondralis csontosodés 27 Acsontokrél éltaldban 27 Acsont mint szerv 28 A csontok nivekedése 29 Acsontok kézotti dsszekottetések 31 Az izilletek felépitése 31 Az iziiletek mozgésa_ 32 Altalénos izomtan 34 A vazizomzat fejlédése 34 Az izmok felépitése 34 Csontwézrendszer systema skeleti 39 Izomrendszer ~ systema musculorum 41 AAz izmok testtéjékok ~ lokalizaci6 — szerinti felosztésa 41 A torzs vazrendszere és izmai 45 Gerine (rachis) 45 Az axialis trzs- és nyakizmok 52 Mellkas 53 A melikas izmai (légz6izmok) 55 Ahasfal szerkezete 56 Nyakizmok 58 Koponya~cranium 61 A Koponya fejlédése 61 Agykoponya 61 ‘Arckoponya 63 Allkapocsiziilet vagy rigéiziilet (articulatio temporomandibularis) 64 Afejizmai 65 Azare fascia-viszonyai 66 A fels6 végtag csontiai, iziiletei 67 Avillv csontjai 67 A villév iziiletei, Ssszekéttetései 67 Akar csontja_ 69 Vallizitlet 70 Azalkar csontjai_ 72 Kényokiziilet 73 Akéz csontjai_ 75 Akéz iziiletei_ 76 A fels6 végtag izmai 81 A fels6 végtag fascia-viszonyai 81 A valltéjék izmai 81 Valliv aktiv mozgasai_ 82 Akar aktiv mozgésai_ 85 A valltajék téjanatémiai vonatkozésai__ 88 Karizmok 89 Alkarizmok 89 ‘Az alkar aktiv mozgésai 90 A kéz aktiv mozgésai_ 92 Akézizmai_ 95 A kéz inai és inhiivelyei_ 96 Az uijak aktiv mozgésai__ 97 Az als6 végtag csontjai, iziletei 100 A medencedv csontjai_ 100 fziiletek, szalagok 101 Amedence egészben 101 A medence statikéja — dinamikéja_ 102 Acombesont 102 Csipéiziilet 103 Alabszér csontjai_ 106 Térdiziilet 106 A labszér csontjai kéz6tti dsszekittetések 108 A lab csontjai és fziiletei 109 A lab iziiletei_ 110 Alb szerkezete 112 Azals6 végtag izmai_ 113 Azals6 végtag fascia-viszonyai_ 113, Csipsizmok 113 Combizmok 114 Accsip6izillet aktiv mozgésai_ 115 ‘A medence és comb tajanatémiai vonatkozdsai_ 118 Labszarizmok 119 A térdiziilet aktiv mozgésai_ 120 Labizmok 1226 Tartalom A léb inhiivelyei 122 A léb aktiv mozgésai 123 Allés 124 Jaras 126 Jaras alatti iziileti mozgasok 127 Jards alatti izommiikédés jellemzése 128 KERINGESI RENDSZER - ANGIOLOGIA | 131 Sziv-cor 131 Errendszer ~ systema vasorum 133 Vérkérdk 134 Magzati vérkeringés — circulatio foetalis 137 Nyirokrendszer - systema lymphaticum 139 Nyirokszivet-nyirokszervek 139 Vér-sanguis 140 Csontvel6 — medulla ossium 143 Vérképzés — haemopoesis 143 A ZSIGEREKROL ALTALABAN 145 LEGZORENDSZER APPARATUS RESPIRATORIUS 146 Orr—nasus 146 Orrmellékiiregek ~ sinus paranasalis 147 Gége-larynx 147 Léges6— trachea 148 Tiid6- pulmo 148 Mellhértya - pleura 150 Gatoriireg— mediastinum 150 EMESZTORENDSZER ~ APPARATUS DIGESTORIUS 151 Azemésztorendszer fejlédése 151 Azare fejlédése 153 jlireg - cavum oris 153 Fogak —dentes 154 Nyelv ~ lingua (sz6dsszetételben: glossa) 155 Nyélmirigyek ~ glandulae salivares 155 Torok ~ faux (torokszoros - isthmus faucium) 156 Garat - pharynx 156 Nyelécs6 (bérzsing) - esophagus v. oesophagus 156 Gyomor ~ ventriculus seu gaster 156 ‘Vekonybél ~ intestinum tenue 157 Vastagbél - intestinum crassum 157 Hasnyélmirigy ~ pancreas 158 Maj-hepar 158 Hashartya - peritoneum 159 Hasiireg tsjékai ~ regioi 160 VIZELETI RENDSZER - APPARATUS UROPOETICUS 161 Vese~ren vagy nephros 161 Huigyvezeték— ureter 162 Hdgyholyag ~ vesica urinaria 163 Hiigyes6 — urethra 163, NEMI SZERVEK ~ ORGANA GENITALIA 164 Férfi nemi szervek - organa genitalia masculina 164 Here testis 165 Mellékhere— epididymis 165 Ondvezeték - ductus deferens 165 Ondiézsinér ~funiculus spermaticus 166 Ondohélyag,~ vesicula seminalis 166 Diilmirigy ~ prostata 166 Cowper-mirigy ~ glandula bulbourethralis 166 Himvessz6~ penis 166 Azerectio mechanizmusa _167 Herezacsk6 ~ scrotum 167 N6i nemi szervek - organa ge: Petefészek - ovarium 168 Petevezeték v. méhkiirt tuba uterina 169 Méh- uterus 169 Széles méhszalag,~ ligamentum latum uteri 170 Hiively ~ vagina 170 Bartholin-mirigy 170 Kiils6 nemi szervek~ vulva 170 Eml6- mamma 171 Gat perineum 171 Menstruatiés ciklus 172 talia feminina 168 BELSO ELVALASZTASU MIRIGYEK ~ GLANDULAE ENDOCRINALES | 174 Pajzsmirigy ~ glandula thyroidea 174 Meliékpajzsmirigy ~ glandula parathyroidea 175 Meliékvese - glandula suprarenalis 175 ‘Tobozmirigy - corpus pineale vagy epiphysis 176 Agyfiiggelék (agyalapi mirigy) - hypophysis 176 Langerhans-szigetek 177 IDEGRENDSZER - SYSTEMA NERVOSUM 178 Az idegrendszerr61 dltaléban 178 Az idegrendszer kialakulasdnak phylogeneticai allomésai 179 A kézponti idegrendszer fejlédése 179 A peripheris idegrendszer fejl6dése 180 Az idegrendszer felosztasa 180 Gerincvel6 — medulla spinalis 180 Gerinevel6i reflexek 182 AgytOrzs— truncus cerebri 186 Kisagy - cerebellum 189 Koztiagy ~ diencephalon 190 Nagyagy ~ cerebrum, agyféltekék hemispheriumok 194 Agykamrak ~ ventriculusok 198 ‘A kézponti idegrendszer burkai~ meninx 201 A kézponti idegrendszer erei ~ vérellétésa 202 A kézponti idegrendszer palyarendszerei 203 Limbicus rendszer 207 Monoaminerg rendszer (MA-rendszer) 208 Gerincvel6i idegek és fonatok 211 Agyidegek ~nervi cerebrales 216 Vegetativ idegrendszer 220 ERZEKSZERVEK ~ ORGANA SENSUUM_ 224 Latészerv — organum visus 224 Hall6- és egyenstilyoz6 szerv — organum vestibulocochleare (organum statoacusticum) 227 Bor ~ integumentum commune (cutis, derma) 231 Szagloszerv ~ organum olfactus 234 felelészerv - organum gustus 235 TARGYMUTATO 236Az anatomia révid térténete Az anatémiaval kapcsolatos ismeretek az 6korba nytilnak vissza, bar abban az idében még nem vol- tak kifejezetten csak anatémiaval foglalkoz6 orvo- sok. Az 6kori kelet (Kina, India) ,orvosai” Kr. e. 1000-1500 évvel mar rendelkeztek némi orvosi is- meretekkel é primitiv anatémiai elképzeléseik is voltak. Kés6bb nagyhirti gyakorl6 orvosok, mint pl. Alkmaeon (i. e. 500 kértil) vagy Hippokrates (i. e. 460-377) miiveiben azonban mar talélhat6k anaté- miai adatok, melyek elsdsorban a megfigyelésen ala- pultak. Mar dllatok boncolasaval is foglalkozott Aristoteles (i. e. 384-322), és 6 tekinthet6 az é16 szer- vezet alaki sajétsdgait vizsgalé tudoményos méd- szer, a morpholdgia megalapit6janak Késébb Alexandridban jétt létre anatémiaval foglalkoz6 hires orvosi iskola (i.e. 320-t6l), ahol mar emberi szervek vizsgélatara is sor keriilhetett, kivégzettek tetemeinek boncolésa titjén (Herophi- los, Erazisztratos). Az egyik leghiresebb dkori r6- mai orvos, Galenus (129-199) is Alexandridban ta- nult, és f6ként dllatok boncolésa alapjan végzett anatémiai megfigyelései, lefrdsa hosszti évszézado- kig a legelfogadottabbak voltak — hibaikkal egyiitt. Ez annél is inkabb igy lehetett, mert a kézépkor nem kedvezett az anat6miai vizsgélatoknak, mint az egyéb természettudomanyos kutatésoknak sem. A korabbi eredmények hirdetését és tanitdsdt is megtiltottak. Az anatomiai vizsgélatokban és ismeretek szer- zésében az uikkorban kezd6ditt valtozds. Orvosisko- lak jéttek létre pl. Bolognaban, Padudban, Parizsban stb., ahol hiressé vélt anatémusok felfedezései segi- tették a helyes anat6miai ismeretek kialakulését. Legnevezetesebb Vesalius (1514-1564), aki az anaté- mia igazi reformatora volt, és megvetette a termé- szettudoményosan orientalt orvostudomény alapja- it. A galenusi, f6leg dllatboncoléson alapuld, sok he- lyen téves tanok helyét emberi testek boncolésa tit- jan szerzett ismeretek foglaltsk el, az eredeti szerv alapjan késziilt szakszerti abrakkal bizonyitva. Fb miive, az 1543-ban megjelent anatomiakényve (De corporis humani fabrica libri septem) igen nagy 1é- kést adott az anatémiai vizsgalatok fellendiilésének, sok része ma is tikéletesen helytall6. Ezt kévette a vérkeringés felfedezése (Harvey 1578-1657). Ko- rabban az 1400-as években Leonardo Da Vinci is végzett titokban boncolasokat, melyek alapjén leirta és szakszertien le is rajzolta anatémiai megfigyelése- it, de nem hozhatta nyilvanosségra. Csak a XVII. szazadban talaltsk meg értékes miiveit. A fénymikroszk6p Leeuwenhoek (1632-1723) tal val6 bevezetése és alkalmazésa az anatémiai vizsgalatoknak tij dimenziéjét nyitotta meg. A mik- roszk6pos anatémia megalapitéjinak Malpighi (1628- 1694) tekintheté. Az. anatémidban haszndlatos injectiés technika kival6 méiveléje volt a magyar szarmazéstt Hyrtl J zsef (1811-1894), akinek tankényvét hosszti évtize- dekig sok-sok kiadasban haszndlték Eurépaban. ‘A természettudomanyok — {gy az anat6mia — fel- virégzasanak kora is a XIX. sz4zad. Az 1800-as évek mésodik fele a makro- és mikroszk6pia aranykoré- nak nevezhet6, oly sok alapvetGen tj adatot tértak fel az anatémusok. (Henle 1809-1885, Schwalbe 1844-1916, Luschka 1820-1875 stb.). Ezen idében szémos anatémiai tankényv is késziilt, melyek egy része ma is hasznélatos (Bardeleben, Gegenbaur, Gray, Cunningham, Testut, Rauber-Kopsch-féle ana- tomia stb.). A tankényvek mellett igen szép és érté- kes anatémiai atlaszok is megjelentek (Toldt, Sobot- ta, Spalteholz stb.) Az anatémiai ismeretek fejl6désével megindult a sejttan, szévettan, fejlédéstan, dsszehasonlité anaté- mia miivelése is. A XIX. szazadban a fejlédéstani és szdvettani vizsgélatok tartak fel sok tj adatot. Ez. id6re esik Darwin (1809-1882) mékédése is. A XIX. szazadban valt ki az anatémiab6l a kérbonctan és az embertan (antropolégia) is, melynek kivalé miivel6- je a mult szzadban Broca (1824-1880) volt Parizs- ban. ‘A sok ij leirésnak megfeleléen az anatémiai né- menklatira (szakkifejezések) is tetemesen gyarapo- dott. Ezek egységesitését tibbszir megprobaltak. 1895-ben elfogadték a Bazeli Nomenklatirat (BNA), mely latin nevek mellett igen sok gordg eredetti sz6t is tartalmaz (de még mindig a legjobb és legelfoga- dottabb). 1935-ben megalkotték a Jénai Némenkla- tiirat JNA), mellyel szemben igen sok kritika meriilt fel (anémeteken kiviil éltaléban masok nem is fogad- tak el.) 1955-ben a Nemzetkézi Anatémus Kongresz- szus elfogadta a Parizsi Nomenklatirat (PNA), mely kb. 15%-ban tér el a bazelit6l és jelenleg foként, ezt tanitjék, ha nem is mindenben logikus. Az6ta is voltak kisebb médositési kisérletek (New York, 1960; Wiesbaden, 1965; Leningrad, 1970; Tokié, 1975), de Iényegében nem valtozott.10 Az anat6mia targya és felosztésa 3. Korréziés technika: Az injectiés médszerrel egyiitt haszndiljak. A lagyrészeket lemaratjak a felt5l- ttt erekrdl, esetleg a légutakrél, és igy lathat6va va- lik a szerv érhal6zata, a bronchusfa stb. 4. Deritési médszer: Szines anyagot fecskendez- ve az erekbe vagy a kivezet6 csivekbe, a szervet viz- telenitjiik, majd gaultheriaolajba helyezziik, ami At- tiindvé teszi az dsszes részeket, és élesen léthatova a feltdltstt képleteket. 5. Macerdlds (dztatés). A csontok tanulmanyozé séhoz hasznélt médszer. A lagyrészekt6l megtisz! tott csontokat 40 °C-os vizben tartjék hosszabb ide- ig. A csontvelé és a légyrészek lebomlanak (elrot- hadnak), és levalnak a csontokrél. Ezutén még zsir- talanitjak és fehéritik a csontokat (szén-tetraclorid- dal és hidrogén-peroxiddal). 6. Réntgenvizsgdlatok. Kezdetben csak a cson- tok anatémidjat tanulmdnyoztak e médszerrel. Ma mar kontrasztanyagok segitségével killéndsen az. iireges szetvek anatémidja vizsgélhat6 (gyomor — belek) stb. (riintgenoszk6pia). Kontrasztanyagoknak az erekbe térténé befecskendezésével a kell6 pilla- natban tértént réntgenfelvétellel sikeriil egy-egy ér- teriilet vagy szerv normélis vagy kéros viszonyai- nak tisztazésa is (réngenographia-angiographia). 7. Legiijabban a CT (komputertomogréfia) vizs- gilati médszerek eredményei is sikeresen alkalmaz- haték. 8. MRI: Magneses rezonanciavizsgélat és a 9. PET: pozitron emissziés tomografia a bels6 — funkciés - valtozsokat képileg megielenitve, fontos szegmentanat6miai vizsgalatok. Az emberi test fébb szerkezeti elvei 1. Az emberi test kétoldali részaranyossagot (bila- teralis symmetriét) mutat. A kézépvonalban Allitott fiiggdleges sik a testet két, tiikérképszertien meg- egyez6 részre osatja. A részarényosség azonban csak a fejlédés kezdeti szakaszaban tokéletes, a tovabbi fejl6dés folyaman sok asymmetria alakul ki, killénd- sen a mell- és hasiireg zsigereiben, szerveiben (sziv, mij, lép, gyomor stb.). Sok kisebb eltérést lathatunk a részaranyossagtél az emberi test kiils6 idomaiban is. 2. Szelvényezettség (metameria) az a sajstossig, hogy a trzs hossziranyban egyforma dsszetételti ré- szekbél (segmentumokbdl) épiil fel. Embernél a fejl6dés soran az eredeti metameria nagy része elmosédik. A ki- fejl6d6tt emberben csak a csigolykon, bordkon, mell- 6s hatizmokon, gerinevel6i idegeken ismerhet6 fel. 3. Az ember térzse elilrdl-hatrafelé kissé dssze- lapitott, és gy rajta két felszint lehet megkiilonbéz- tetni: eliils6 és hats6 felszint, amiket helyesebb hasi (ventralis) és hati (dorsalis) felszinnek nevezni. A ventralis felszin a jelentésebb, mert itt helyezkednek el az érzékszervek, itt vannak a légz6- és emészt6- rendszer bemeneti nyilasai, erre tekint az arc (mimi- ka) stb. Ugyszélvan ezzel az oldalunkkal éliink, ezen az oldalon dsszpontosul egyéniségiink. A vég- tagok is ventralis képz6dmények (beidegzés, vérel- Its stb.). 4, Az emberi test tagozédasa, f6 részei: ‘fej (caput), nnyak (collum), torzs (truncus), ‘végtagok (extremitates). A fej vaza a koponya (cranium), Eliils6 része az are (facies), melyen feliilrl-lefelé a szemek (oculi), az orr (nasus) és a sz4j (05) nyilasét léthatjuk. Hats6 ré- sze a nyakszirt (occiput). A nyak kiilénbéz6 hossztiségti, hatsé része a tarké (nica) A torzs részei = mellkas (thorax), = has (abdomen), = medence (pelvis). A melikas a melliireget (cavum thoracis) és a hasti- reg fels6 részét fogja kozre. A has eltils6 falan latha- t6 a kéldGk (umbilicus), irege a hasiireg (cavum abdo- minis). A medence iiregét (cavum pelvis) a két meden- cecsont és hétul a keresztesont hatédrolja. Alsé fala a medencefenék, a gat (perineum), 5. Az emberi test szervekbél, a szervek szive- tekbél, a szévetek sejtekb6l épiilnek fel. Egyes sz6- vetekben jelentés a sejtkizétti allomany. A szervek bizonyos feladatok elvégzésére szervrendszereket, késziilékeket (apparatus) hoznak Iétre. A szervrend- szerek alkotjak a szervezetet (organismus). Tengelyek, sikok, iranyjelzések Tengelyek Az emberi testen hérom {6 tengelyt vonhatunk: a) fliggdleges tengely, ami egyben a test hosszten- gelye, b) hardnttengely, jobbrél balra igen sok hiizhaté a test c) nyjlirényti (dorsoventralis) tengely, szintén sok van, Sikok a) Nyiliranyti (sagittalis) sik fiiggGlegesen eldlr61 hatra halad. A kézépvonalban halads sagitta- lis sik a kézépsik (median sik), amely a testetfelezi. Vele parhuzamosan igen sok parame- dian nyilirdnyd sik llithat6. b) A homlokiranyti (frontalis) stk a homlokkal parhuzamosan haladé fiiggdleges sik. Sok van beléle ©) Vizszintes (horizontalis) stk a latohatérral par- huzamos, egyenes dlléskor vizszintesen ha- lad. Igen sok éllithat6 ebbél is a testen. Iranyjelzések jobb — dexter ~ dextra — dextrum, bal sinister ~ sinistra — sinistrum, eliilsé — anterior — anterior — anterius, hatuls6 - posterior — posterior — posterius, hasi - ventralis — ventralis ~ ventrale, hati — dorsalis — dorsalis — dorsale, fels6 — superior — superior — superius, als6 — inferior ~ inferior — inferius, feji - cranialis — cranialis - craniale, farki - caudalis — caudalis — caudale, tenyéri —volaris ~ volaris ~ volare, talpi — plantaris ~ plantaris ~ plantare, trzshz kézelebb es6 — proximalis — proximalis — proximale, térzst6l tavolabb es6 distalis — distalis — distale, kézépsikhoz kizelebb es6 — medialis ~ medialis ~ mediate, kézépsikt6l tavolabb es6 — lateralis — lateralis ~ laterale, kiils6 externus — externa — externum, bels6 — internus — interna — internum, test felszinéhez kéizelebb es6 superficialis — superficialis — superficiale, mélyebben fekv6 — profundus — profunda ~ profundum, hosszanti — longitudinalis — longitudinalis — longitudinale, hardntirényti — Fransversalis — transversalis ~ transversale, harom képlet kéziil a kézéps6 — medius — media — medium, két hosszanti vonal k6zé es6 harmadik — intermedia — intermedium. intermedius Fontosabb anatomiai szakkifejezések Az emberi test részeit, anatémiai képleteit nem- zetkizileg latin (néha gérdg) szakkifejezésekkel je- loljiik. Ezek gyGijteménye az anatémiai nomenclatu- ra, mely az idbk folyamédn tbbszir valtozott (biizeli, jénai, parizsi nomenclatura) és kb. 5600 fogalmat tar- talmaz. A leggyakrabban el6fordulé szakkifejezések (nom. gen; masc. fem. neutr,): aponeurosis — aponeurosis — bénye, lapos in angulus ~ anguli - szbglet apex — apicis — estics arteria — arteriae ~ verér arcus — arcus articulatio ~ articulationis ~ tziilet basis — basis - alap — brevis — breve - révid corporis — test canalis ~ esatorna cartilago ~ cartilaginis ~ pore cavunt — cai — tineg crista ~ cristae ~ taraj cervix — cervicis — nyak capillaris ~ capillaris — hajszélér columna — columnae ~ oszlop communis — communis — commune — k6zis distantia — distantiae — tavolsdg, kz ductus — ductus — vezeték, cs6 eminentia — eminentiae — kiemelkedés endo- — bels6 (sz6isszetételben) epi- ~ valami felett (sz60sszetételben) exo- — kiils6 (sz6ésszetételben) facies —faciei — arc, felszin “fascia — fasciae - vékony kétészévetes lemez (izompélya) {fibra - fibrae — rost, szal ‘fibrita’— fibrillae — rostocska ‘fissura — fissurae — hasadék ‘foramen ~ foraminis ~ lyuk ‘ganglion ~ ganglii - (ideg) dite iglandula — glandulae — mirigy ‘granulunt ~ granuli — szemese hemi- ~ fél (sz66sszetételben) hiatus — hiatus nyilds, rés hyper- — felett, mértéken tuili (sz6sszetételben) hypo- ~ alatt, mértéken aluli (sz6ésszetételben) impressio — impressionis - benyomat incisura — incisurae ~ bemetszés infra-— alatt, alul (sz6dsszetételben) innervatio — innervationis — beidegzés inter- — kézétt (sz6dsszetételben) intra- — beliil (szddsszetételben) juxta- — mellett, kézel (s260sszetételben) lamina ~ laminae — lemez ligamentum — ligamenti — szalag linea — lineae — vonal Iobus ~ lobi — lebeny ‘magnus ~ magna ~ magnum ~ nagy ‘major ~ major ~ majus ~ nagyobb ‘margo ~ marginis ~ széle valaminek maximus ~ maxima — maximum —legnagyobb medulla ~ medullae — velé membrana — membranae — lemez, hartya minor — minor ~ minus ~ kisebb minimus — minima — minimum — legkisebb musculus — musculi —izom nerous — nervi - ideg g W