,, ...

eza könyv magasan kiemelkedik a könyvtarnyi

a gazdagsághoza irodalombó|.,, Die Weh
'út
 A fordítás alapjául szolgálő eredeti kiadás:
Bodo Scháfer: Der Weg zur finanziellen Freiheit
In sieben Jahren die erste Million
-Campus Verlag, 1999 Tartalomjegyzék

Bevezet6 4
Fordította: Biiky Anna 1
Szakmailag lektorálta: Sallay Katalin Koszonetnyilvánítás
ElószÓ 8
Elemzés: Milyen az tn anyagi helyzete? ll
Változatlan utánnyomás
Az alapok
l Mit akar tn valőjában? I6

rs B N 97 8-9 63-9 441

2 Mit jelent a felelósség? 27
-93-6
3 Csoda-e a l00 milliÓ? 4I
4 Miért nincs tobb vagyonos ember? 55

Copyright @ 1999 Campus Verlag GmbH, Frankfurt/Main

5 Mi a tényleges véleménye apénzr6? 7I

Hogyan lesz 100 milliőnk? _ Praktikus tanácsok

Published by arrangement with Perinola Kft., Budapest 6 AdÓsságok 94
7 Hogyan tudja novelni a j vedelmét? I lJ

All rights reserved 8 Takarékoskodjék-fizessen magának! 131

9 A kamatos kamat csodája 143

Hungarian translation O 2001 Bi.iky Anna
l0 Részvények apénz gyarapításának tja 153
-
l1 Fonds alap
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, -befektetési
Hagyja, hogy mások gyarapítsák apénzét! |66
a nyilvános elóadás, a rádiÓ- és tévéadásjogát,
az egyes fejezetekre is.
12 Anyagi védettség,anyagi biztonság, anyagi fi.iggetlenség 18l
13 A mentor és a szakértői hálózat z|0
14 Adományozzon! 225
Kiadj a: Bagolyvár K nyvkiadÓ
Kitekintés: Hogyan tovább? 232
Felelős kiadÓ: a Bagolyvár Kft. igazgatőja
Budapest, 2007 Az UFS Etikai kÓdexe 236
 nem kezdik el értékesítenitermékiikct tltittlli k, laikusok számár a
-
t tt. t t t I rt. l c

otthoni használatra is?

Bevezetcí
Mindegy, hogy merrÓ1 f j a szé|. A|ényeg az,
hogyan állítja be a vitorlákat.
Vera Pfeiffer
Kedves olvasÓ!
NE OLVASS AELEZ:| A KONYVET ha on messzemenÓkis elése.
-
dett jelenlegi életével, valamint ha rigy gondolja, hogy olyan unyugibi't n.
ságban, anyagi ftiggetlenségben él, amely gyermekeit, unokáit, dédunokáit
is végig fogja kísérni élettik folyamán, és amit semmiféle ktils 6tényezónem
befolyásolhat. Azaz: ha on rjgy gondolja, hogy a gondoskodás ierén már
nincs teendóje ebben az é|etben.
Nos? Hogy d nt tt? Folytada az olvasást? Ennek igazán riilijnk, és en-
gedje meg, hogy gratuláljunk onnek: máris megtette egy nehéz és g ron-
gyos tit e|ső lépését.
Akár bevalljuk magunknak, akár nem, p énz, illetve anyagi biztonstig nél-
kiil nem igaztín lehetiinkfelhítleniil boldogok. Ahogy Woody Allen fogal-
maz: a pénz jobb, mint a szegénység' már anyagi SzempontbÓl iS . . .
Tehát itt az ideje megvizsgálnunk a pénzrÓ1 , a gazdagságről, és bármi-
lyen hihetetlentil hangzik: saját jovónkrÓ1 gondolatainkban kialakított el-
képzeléseinket.
Az anyagi jőlét elsó lépése: gondolkodtísmődunk megvcíltoztattísa' Sok
sikeres ember tartja, hogy ez volt sikerének zá|oga. Vajon léphetett Volna
valaha ember a Holdra, ha az amerikai légieró egy bátor katonája nem vál-
lalja élete legnagyobb ugrását 30 km-es magasságből, elÓ,]<észítve ezze| az
aSZtronauták és technikai felszerelést-ik fejlesztésének csapásirányát? Vajon
tudnánk-e ma, mi is az a számítÓgép, ha két amerikai fiatalember, bizonyos
Bill Gates és Paul A||en, akik l00 dollárbÓl alapították vállalkozásukat, rigy
hrisz évvel eze16ttnem mernek elóálIni egy teljesen rijszerrímegoldással, és
Az anyagi fÍiggetlenséghez azonlratt rlt.rtt kt'Il lcltalálÓnak lenni, nem
kell, hogy'on otletével kifordítsa a sarkiilltil ir viIligot bár kétségtelen,
hogy ez is egy lehetséges t.
-
Komolyra fordítva a szőt: mi, a pénziigyi sztllgliltatások terÍileténtevé-
kenykedó UFS cégcsoportvezetíi nap rtlint Ita1l szcmbesiiliink azzal, hogy
ellentétben az Egyestilt A|lamok vagy Nyugat-EurÓpa lakőival mi
-
-magyarok mennyire nem vagyunk tisztábarr Saját felelóSségtinkkel' meny-
nyire nem látjuk vagy nem akarjuk látni a j vő kiszámíthatatlan tényez it.
Úgy gondoljuk, hogy elég, ha csak a mának éltink, hiszen rigyis van valaki
aZaZ az áL|am aki minden k rtilmények kozott gondoskodik rÓlunk:
-legyiink -'
akár betegek, munkanélkÍ.iliek vagy idős emberek . Ez azonbanfa-
ttilistévedés!Ha mi nemkészídtik elósaját és gyermekeink j vójét, ami tud.
valevÓ1eg kiszámíthatat|an, ha saját magunk nem késziilijnk fel anyagilag is
nyugdíjas éveinkre, akkor ki tenné meg ezt helyettÍink? Ha saj t magunk
sztímdra nemvagyunk eléggéfontosak,akkor miért vőrjuk el mindezt aztíl.
lamtől?
Ha on most ébredt rá, mennyi tennivalőja is van ezen a téren, de nem
tudja, merre induljon, ne aggődjon. DÓ1jon hátra a karosszékben, és olvassa
végigezta kcinyvet. Látni fogja: a lehetólcgjobb riton jár, hiszen felismerte:
a kérdésont is érinti. Mint minden, az anyagi fiiggetlenséghez vezetó t lé-
pései is megtanulhatőak. Ha megértette ennek lényegét,máris hozzákezdhet
agyakorlatba valő átiiltetéshez: tervezés, fÓkuszálás, kitartás, céltudatosság
és onmagunkba vetett hit mindez jó segítítársa lesz ezen a hossz , de
annál r mtelibb titon.
-
Ehhez kívánunk onnek jÓ olvasást, a gyakorlati megvalÓsításhoz sok si.
kert, és azt,hogy k nyvÍink olvasásával imént megkezdett vállalkozása si-
kerrel járjon. Kívánjuk, hogy tíz, hrisz vagy otven év m lva, amikor gyer-
mekének, unokájának adja kezébe ezt a k nyvet, az elm lt évekre visszate.
kintvejÓ érzésés elégedettségt ltse el.
Legyen élete olyan, amilyenrő.l mindig is tíImodott!
A kotet világszerte népes olvasőinak táborában Í.jdvozlettel k szcjnti im-
már ont is:
az UFS Group vezetése
 Koszonetnyilvánítás

A kiemelkedó teljesítmények mindig a legkiilonbozÓ,bb emberek csodá1atos

egytittmríktidésénekeredményeként sziiIetnek.
Nekem megadatott az a kiváltság, hogy egyedtilállÓ emberektÓ,l tanulhat-
tam. Sajnos, képtelenség lenne itt mindegyikóji.iket bemutatni, de hálás kG
SZ netem valamennyii.iknek szől. Néhányan ktjztili.ik kiilonosen nagy hatás-
sal voltak rám. ezért Ó1ket szeretném név szerint is kiemelni: Dr. Winfried
Noack lelkész' Peter Hovelmann, elsó tréncrem, aki megismertette velem a
siker titkát és a barátság szépségét,Shami Dhillon, a kommunikáciÓ meste-
re' valamint a milliárdos Daniel S. Pefra Sen, aki bevezetett a nagytÓke vi-
lágába.
E konyv nem j<ihetett volna létre az íbarátságuk és a Campus kiadÓ lek-
torai: Querfurth asszony és Schickerling rir kritikus-konstruktív segítsége
nélki'il. Egyiki'ik sem kÖnnyítette meg a dolgomat, de hát ismeretes, hogy
teher a|att nó a pálma . . .
Ki.ilon kcjszonet illeti szemináriumaim résztvevóit, akiktÓ,l számtalan ér-
clekes tletet kaptam. Szeretném még kiemelni tigyvezetónk, Jeroen Vetter
tevékenységet; ugyanis az 6 példát|an igyekezetének és tudásának koszon-
hetóen egyre t bben látogatják szemináriumainkat.
Last but not least koszcjn m élettársamnak, Cécile-nek, hogy támo.
-
gatja kezdeményezéseimet, és álmaim bizonyosságot nyernek általa. Ami-
őta megismertem ót, tudatosabban és intenzívebben élek.

E|císzo
Tudja mi az, ami a legtribb embert visszatartja attÓl, ho-ey olyan életet éljen,
amelyrÓ1álmodik? A pénz! Semmi más, csak apénz. Apénzazélethezva|ő
hozzáál|ás szimbÓluma, egy bizonyos szel|emi magatartáS ti'ik rképe, így
nem véletlen, hogy nagyon fontos szerepetjátszik az élettinkben. A pénz-
energia; minél nagyobb energiát fekteti'ink az é|et valÓban fontos dolgaiba,
annál gazdagabbak lehettink. Az igazánsikeres emberek rendelke znekazza|
a képességgel, hogy nagyon sok pénzÍ.ik legyen. Néhányan megÍrz1kvagyo-
nukat, mások embertársaikjavát szolgálják vele. Kozcjs benntik, hogy szinte
,,dűhozzájuk apénz',.
Azért ne hangsrilyozzuk tril a pénz jelentőségét!Tudja, mikor játszik a
pénz ttt|zottan nagy szerepet? Amikor nincsen, amikor tires mináen zse-
btink. Ha anyagi gondjaink vannak, apénzért valÓ aggÓdás megterheli a
mindennapjainkat. Ahhoz, hogy ezen v á|toztatnitudjunk, egy szer azé|etben
komolyan kell foglalkoznunk ezze| a témával. Ha ezt megtetttik, látni fog-
juk, hogy apénz: támasz- az é|et minden teriiletén.
Mindannyiunknak vannak á|mai, és van egyfajta elképzeléstink anÓl'
hogy hogyan szeretnénk élni, és mi az' ami bizonyos mértékben jár nektink.
A lelktink mélyén hinniakarunk abban, hogy képesek vagyunk jobbá tenni
a világot. Sajnos, gyakran tapasztalom, hogy a hétkoznapok, a realitások
megfojtják az álmokat. Sokan elfelejtik: nemcsak hogy szi.ikségtik van egy
helyre a napos oldalon, hanem ez jár ls nekik. Megfeledkeznek errÓ1, mert
azt hiszik, hogy nem képesek megszabadulni a mindennapok nehézségeitÓ1.
Szívesen éljtik bele magunkat az á|dozat szerepébe. Kompromisszumo-
kat k tlink és mielőtt észbe kapnánk, az élet már el is rcippent a fejtink
- okoljuk anyagi
fd|citt. Gyakran helyzettiket azért,hogy ne-,igy éltink, aho-
gyan szeretnénk.
Tobb mint egy évtizede foglalkozom apénzze|, a sikcrrcl és a szerencsével.
Így sajátítonam e| azta készséget,hogy a pénzt diff'crcnciáltan és más szem-
mel is néznitudjam: apénz egyrészt meggátolhatja, ho.ey |ehetóségeinket
teljes mértékbenkihasználjuk, másrészt segíthet bennÍinket abban, hogy
amennyire csak tÓ,ltjnk telik, a legjobbakká váljunk.
Ezze| ak nyvvel az on személyes trénerekéntállok rendelkezésre' Bol-
doggá tesz, ha továbbadhatom mindazt, amit megtanultam és átéltem. Sze-
retném tnt elvezetni odáig' hogy a pénze dolgozzon tnért, és ne fordítva.
Azanyagi biztonság aztjelenti, hogy lényegesen szabadabban és ftiggetle-
nebbtil é|heti.ink. Amikor erre rájottem, hirtelen ellenállhatat|anvágyatérez-
tem, hogy tudásomat másokka| is megosszam. Elkoteleztem magam arra'
hogy akivel kapcsolatba keriil k, és aki erre igényt tart, annak segítségére
Ieszek az anyagi ftiggetlenséghez vezetí ton. Ahogyan meg lehet tanulni
repti lógépet vezetn i, bti várkod n i vagy program ozn i, u gy an gy mi nd e nki ké-
pes aÍTa' hogy elsajátítsa ajőlét alapjait.
Az e1s6 százmilIiÓ eléréséret bb lehetóSég is kínálkoz1k. EzekkozÍil mu-
tat be egyet a k vetkezó négy a konyvben bóvebben kifejtésre kertiló
stratégia: - -
l. Megtakarít egy bizonyos százalékot;
2. Befekteti a megtakarít ott pénzt;
3. Megnove|i a bevételét;
4. Ebból a megncivekedett jovede|embÓ,l ismét megtakarít egy bizonyos
százalékot.
HaeztaZutat kciveti, akkor-elérheti, sót meghaladhatja a l00 . . . 200 mil-
liő forintos* vagyont. Ez nem csoda. Ha on az e|s6 l OO mi||iÓt ennél gyor.
sabban kívánja elérni (például hét éven be1til), akkor sztiksége lesz egyéb
c konyvben felvázolt stratégiákra is. Gyorsabban éri e| a cé|ját, ha elsa- -
-
játítja' és fe|használja ezeket a mődszereket.
Hogyan lesz on hét éven beltil vagyonos ember? Ugye, sejti már, hogy
rremcsak egy bizonyos X pénzosszegrÓ1beszéltink, hanem arről a személyi-
onból |esz ez a|att az idó alatt.
ségrÓ,l is, aki
Az anyagi ftiggetlenséghez vezetí t nehéz, de ennél sokkal.sokkal ne-
hezebb egy é|etet anyagi ftiggóségben leélni. Ha megfogadja e konyv taná-
csait, megvalősída a cé|ját. Az itt leírtak már sok ezer szemináriumi részt-
vev6 számára nyrijtottak segítséget. Ujra és ríjra átélem, ahogyan ez a tudás
az embereket a sző Szoros értelmében átvá|toztatia.
I Az eredeti m -ben itt .2 milliÓ DM szerepel szerk. megj.
-
I
o
 Kérem, ne gondolja azt, hogy azért, mert tulajdonában yan ez a nyv' k
egySZeÍTe vagyonos ember lesz. Ha a konyvet csak elolvasSa, attől még sem-
mi nem fog megváltozni. Ahhoz, hogy a |eírtakat hasznosítani tudja, onnek
dolgoznia ke|| ezze| a kcinyvve|. Meglátja majd, hogy olyan tulajdonságai
is felszínre t rnek, amelyek mostanáig teljesen rejtve maradtak.
Induljunk el a ktjzÖs riton! Elsóként onnek kell helyzetfelmérést végez-
Elemzés:
nie a pénzÍ'igyeit illetóen. A kovetkezó oldalakon egy onvizsgá|at cé\jára Milyen azOn anyagi helyzete?
szolgálÓ kérdőívettalál. Kérem, csak akkor kezdje el olvasni a konyvet, ha
már minden szépítésnélki.il, tisztán látja anyagi he|yzetét.

Őszintén remélem, hogy ez a konyv nemcsak gazdaggáteszi tnt, de egy

kicsit a lelkét is megérinti. Nem ismerjiik egymást személyesen, de én tu-
dom, hogy on o|yan személyiség, aki az é|etérőt maga akár dcinteni, más.
kiilonben nem vette volna kezébe ezt a kcinyvet. on a saját tcirténetétmaga
akarja megírni, a saját jovójének alkotÓja kíván lenni, és az életébÓ1igenis
mestermrívet akar formálni. Szívemból kívánom, hogy ez a k nyv járuljon
hozzá elhatározásainak sikeréhez. Figyelem: kérem, ne kezdje e| ezt a kcinyvet olvasni, mielőtt nem válaszolta
meg írásban a kovetkezó kérdéseket.
Szeretettel tidvcizli Ont
Bodo Schcifer |. Hogyan értékelia j vedelrnét?

!tiuato ! elégséges
! nagyonjő flrosst
!jo
t--1,. ,. , ,,
flnagyon .osst
LJ Klelegrto

2. Hogyan ítélimegnettő vagyonát?

Invato ! elégséges
D nagyonjő ! rosst
UJO D nagyon .osst
! rietegito

3. Hogyan ítélimeg a befektetéseit?

LJ KlValO E elégséges
flnagyon jÓ ! rosst
!jo ! nugyon .ottz
! tietegito
l0 ll
 4. Mit gondol, milyen tudással rendelkezik apénzr6 és a tókérÓ1? | ). Látjamár azt a napot, amikor a vagyona kamataibÓl meg tud élni?

Dtivalo ! elégséges ! igen !nem

Dnagyonjő lrossz l t, Megelégszlk-e azza|, ha a kcivetkezó év ugyan gy alakul, mint az e|G
Djo
Ót
flnagyon rossz z6 otéve?
! tietegrto
D igen Enem
5. Vannak-e pontos pénziigyi tervei, tudja-e pontosan' hogy mit Szeretne,
az mennyibe kerÍ.il, és honnan |esz arra pénze? l.l. Tudja-e, hogy ténylegesen mit gondol apénzr6|?

D igen !nem ! pontosan

D tcirtituettit
6. Van pénztigyi tanácsadÓja?
!nem
I igen !n"* l5. Hogyan jellemezné jelenlegi anyagi he|yzetét?
7. Ismeretségi k rének trilnyomő tobbsége

! vagyonosabb, mint On, | (r. Pénzhez valÓ viszonyának jellemzéséremilyen nevet adna magának
fl hasonlő anyagiakkal rendelkezik, (például: Dagobert bácsi, kezdó, csódt meg, szerencsétlen flÓtás, pénz-
I szegényebb onnél? mágnes, vállalkoző . .' )?

8. Félreteszi-e on havi bevételeinek legalább 1o . . . 20 százalékát?

D igen |7. A pénz az on életébeninkább

!néha LJ erot aoo tenyezo ! gátlÓ tényezí
!n"*
I tl. Milyenek az ismeretei a befektetési alapokről (fonds)?
9. Adományoz-e tn rendszeresen?
!tiuato flelégséges
! igen !nem LJ nagyon Jo fl rosst
l0. Hisz-e tn abban, hogy rászolgá|tarra,hogy nagyon sok pénze legyen? !Jo ! nagyon rossz
LJ Kleleglto
fligen Enem |.). Milyenek az ismeretei a részvényekrÓ1?
! még nem gondolkoztamezen

ll' Mennyi ideig tudna megélni a pénzéb6, ha j | | . ,,,

l-1.
Klvalo flelégséges
vÓ,ben egy forintot sem
!
a
keresne? D nagyonjő rossz
Djo D nagyon.ossz
hőnapig ! tietegito
12 l3
20. Ismeri és felhasználja-e az alapvet be|cktetési kritériumokat?

D ig.n !nem
2|.Úgy gondolja, hogy fontos Önnek apénz?
flne. D nogyon fontos
D egy kicsit ! a legfontosabb
! eléggé

22. Mi|yen ahozzáÍi| sa a pénzhez, a számokhoz és pénzÜgyekhez?

Az alapok

23. Miután megválaszolta a kérdéscket, hogyan jellemezné anyagi helyze-

tét?

I tKlvalo flelégséges
LJ nagyon lo E rosst
UJO flnagyon ,osst
D tietegito
24. Hogyan érzi magát a kérdések megválaszolása után?

T4
 .._iT
it
Mit akar Ön Valoiában?
sokáig kerestél. Most már ne keress tovább, hanem tanuli
''Ttil
meg találni|''
H einz Kiirner, Johannes
Klasszikus konfliktushe|yzetetjelent az az ellentmondás, amely a |elktink
mélyéndédelgetett vágyak és valős életi.ink kozott fesztil. Az életmőd,
amelyre vágyunk, gyakran annyira kÍilcjnb zik a rea|itástől, mint a nappal
az éjszakátő|'
Mindegyiktinkben él az avágy, hogy fejlódji.ink, és boldogok legyiink.
Valamennyien szeretnénk jobbá tenni a világot. Hinni akarunk abban' hogy
érdemesek vagyunk egyjobb életre.
Milyen esélye Van annak, hogy jőIétben é|jrink?
Mi tart vissza bennÍjnket attől, hogy álmaink valÓra váljanak? Mi az, ami
meggátol minket abban, hogy el is érjÜk azt, amire vágyunk? lrgtobben
olyan kcirnyezetben éltink, amely nem cisztonzi a jÓlét kialakulását. Kormá-
nyunk is rossz példával szolgál, ahogyan évrő,l évre egyrejobban eladőso.
dik, és ahhoz, hogy a ncivekvó államadÓsságot fizetni tudja, n veli az adó-
l.^l
Nd L.
Iskolarendszertink is elmulasztja megválaszolni az olyan fontos d ntó
kérdéseket, mint: ,,Hogyan tudunk boldogan élni?'' ,,Hogyan lehetiink jÓ.
mőd ak?''. Azt megtanuljuk, hogy Attila 451-ben vereséget szenvedett Ca-
talaunumnál , de azt, hogy hogyan tehetiink szert százm1||iőra, azt, sajnos,
nem tanítják. Ki ismertethetné meg veliink a jőmÓd alapjait? A szi.ileink? A
|egtobben kozii|tik nem gazdagok, így a tÓ,ltik kapott tanácsok, már ami a
vagyon felépítésétilleti, igencsak hiányosnak mondhatők. Ehhez még az is
hozzájáru|, hogy társadalmunk trilzott fogyasztásra cjsztcin z, ráadásul bará-
ti és ismeretségi k rtink sincs ránk a legjobb hatással. Ennek kovetkeztében
l6
sokak számára elvész valami, amit én a sztiletési.jclgok k(izc sclrolok: ez pe.
dig nem más, mint a boldogsrÍg és a jőlét joga'
Ha ma számadást készítekaz é|etemr6|, csak hálás lchetek. Anyagi ftlg.
getlenségben élek, rigy, ahogyan azt megá|modtatn tnagamnak. De eZ nem
mindig volt így. Mint a legt bbtinknek, nekem is voltak korszakaim, amikor
az onbizalom hiányátő| szinte bénultnak éreztem magam.
Személyiségti n ket kÍ'i lonféle é| mén yek formá lják
Mindannyian átéltlink már olyan helyzeteket' amelyek egész életiinkre
hatással vo|tak. Ezek az irányt mutatÓ pillanatok megváltoztatták világné-
zetlinket, az emberekrÓ1, a lehetóségekrÓ1, apénzr6, a világrÓl alkotott hi-
tijnket, és jobbá vagy rosszabbá tették életiinket.
En hatéves voltam, amikor olyasmit é|tem át, ami egész életemre meg-
határozta a pénzhez valÓ viszonyomat. Edesapám májcirÓzissa| kőrházba
keriilt. Tizenkét hőnapig kellett ott tartÓzkodnia, mivel tcikéletes nyuga|om-
ra volt sz|iksége. Lehetóség szerint keri'ilnie ke||ett még az olvasást is.
Egyik nap hallom, amint az orvos kcizli édesanyámmal, hogy óennyi |á-
togatÓt beteghez érkezni még nem látott. Apámat mindennap kori.ilbeltilhat
kiilonbozóemberkereste fel, annak ellenére, hogy teljes pihenésre lett volna
szi.iksége. Így dertilt ki, hogy édesapám akórházban is tovább dolgozott.
Ügyvéd volt, és a hivatalos munkája mellett életre hívott egy általa ,,rendeló
a szegényeknek'' nevezett fogadÓőrát. Kisjovedelmr]íek számára nyrijtott in-
.syenes tanácsadást. Anyám, amikorezt megtudta' azonnal felelósségre von-
ta apámat, és figyelmeztette: ha nem hagy fe\ezze| a tevékenységgel, nem
fogja élve elhagyni a kÓrházat. Az orvosok is megprÓbálták rábeszélni, hogy
végre ,'térjen észhez,,. De az én konok apám továbbra is csak azt tette, amit
jÓnak látott.
Abban az idÓ,ben Órákon kereszt|il csak Li|tem kórházi ágya szélén,és
hallgattam a legki.ilonbozÓ,bb emberek beszámolÓit. Tudják' mirő1 volt sző?
Egész idó alatt csak apénzr6. Mindenki csak panaszkodott. A panaszkodők
rnindig vagy más embereket, vagy a kortilményeketh|báztatták. A dolgok
jogi részétugyan nem értettem, de mégis rigy tÚínt nekem, mintha vég né|klil
hallgatnám ugyanazt a t rténetet: pénzgondok, pénzgondok, pénzgondok...
Kezdetben még nagyon izgalmasnak találtam azegészet, de nemsokára ide-
gesíteni kezdett, és 1assan kialakult bennem egyfajta iszonyat a szegénység-
tÓ1. A szegénységboldogtalanná teszi az embereket. A legtobben alázatosan
rneggclrnyedve keresték fel apámat a betegszobáj ában azért, hogy segítsé-
gért kony rogjenek. Elhatároztam, hogy én gazdag leszek, mégpedig har-
tnincéves koromra milliomos !
I1
Az e!határozás cinmagában nem elég
Az említett t rténet messze nem je|entette egy egyenesen felfelé íveló
karrier kezdetét.Igaz ugyan, hogy harmincéves koromra elértem a célomat,
de ot évvel korábban teljesen e|adÓsodtam, l8 kilÓ tríls lyom volt, és az cin.
bizalmam is enyhén szőlva a|ább hagyott. Szri,kos anyagi helyzetembÓ1 ki-
folyőlag apénz é|etem k zpontitémája lett.
A pénzjelentősége mindig akkora, amekkorát mi adunk neki. AttÓl a pil-
lanattől kezdve, hogy onnek anyagi prob|émái vannak, a pénzjelentősége
borzasztÓan megnő.
Énpersze reméltem, hogy majd minden jobbra fordul. Va|ahogy majd
csak lesz. Sajnos, a reménykedés nem visz messzire. A remény intellektueílis
altatőszer, zseniális ijnbecsaptís. Kiben vagy miben reménykedÍink? Az Is-
tenben vagy a sorsban? Isten bizonyosan nem mindenhatÓ bébiszitter, aki
majd megjuta|maz tétlenségiinkért.Igaza régi német szőlás: re.
''Tét|en
ménykedésben élnek a balgák és a bolondok'''
Egyeztetntink kell cé|jainkat és értékeinket
Szornyríkétségekgy tortek: Hogyan lehetséges az, hogy magas jovedel-
mem ellenére eladÓsodtam? Amikor végre megtal á|tam avá|aszt, magam is
meglepődtem. Egyszerríen a |elkem mélyénnem hittem abban, hogy a pénz
jő.Ezze| szabotáltam a saját sikereimet.
Édesapám végtil is nyolc évig tartÓ betegség után elhunyt, én pedig mást
sem hallottam, mint hogy: ,,Halálra dolgozta magát,,. Számomra nem volt
kétséges,hogy én nem akarom magamat halálra dolgozni. Másrészt azok-
hoz a szegény emberekhez sem akartam hasonlítani, akikjogi tanácsért ko-
ny rogve mentek apámhoza kÓrházba. Énrígy akartam gazdaglenni, hogy
azért lehetÓ,leg a minimálisat kelljen teljesítenem.
Mindehhez még az is hozzájárult, hogy édesanyám, apám halá|a után, a
vallásba menektjlt. Meggy6z6déssel vallotta, hogy gazdag ember nem ke-
rtilhet a mennyországba. Egyrészt jÓ akartam lenni, és azt gondoltam, az a
jÓ, aki szegény. Másrészt, mivel iszonyodtam a szegénységtÓ1' mindenkép-
pen meg akartam gazdagodni.
El|entétes nézeteim szinte szétfeszítettek. Mivel nem tudtam rirrá lenni a
bennem éló, egymással szciges ellentétben lévó hiedelmeken, egy helyben
topogtam.
Persze tettem néhány ,,bágyadt'' kísérletetarra, hogy gazdag legyek. A
kísérletezésvisszatart a konkrét lépésektő1' A kísérlet arra elég, hogy nyitva
hagyjunk magunknak egy kiskaput. Aki valamit csak megkísérel,végi..il is
l8
csak egy akadályra vár, amely meggátol.jir it vt:1'|11.7u'1.'lt. AzÓrt várunk egy
buktatőra' mert nem hiszÍ.ink a sikerbcIr' ltlrIllttt' Iltr1'y ('7 jti Ircki-ink, és hogy
miis elég jők vagyunk ahhoz, hogy elér.jiik.
optimizmus és onbizalom
Egy pillanatra tegye félre minden optirrrizIrrusiit. Megmondom, miért. Az
optimizmus egyértelm en pozitív tulajdonság, amely segít meglátni a dol-
gok jÓ oldalát de onmagában, más tulajdonságok nélktil, nem sokat ér'
Az optimizmust - gyakran osszetévesztjtik az cjnbizalomma|.
Azoptimizmus megl ttatja a dolgok jri oklalát, azijnbizalom pedig meg-
erósíti azt a tudatot, h,gy képesek vagyunk megbirkőzni a nehézségekkel.
Az é|et nemcsak a szép és világos hangjegyek szimfőniája, hanem megsz&
lalnak benne a mély és sotét hangok is. Nem kell félnie a nehézségektÓ,l an-
nak, aki bízik onmagában.
Magabiztos az, aki a m ltja alapj n tudja, hogy szdmíthat nmag, ra.
Aki rendelkezik elegendő nbizalomm a|, az tudja,hogy képes megbirkÓzni
minden ellenállással. E konyv 3. fejezete segítségetny jt abban, hogy ho
gyan erósítsiik cjnbizalmunkat.
A magabiztosság kiépítésébenkiilonlegesen fontos szerepet játszanak a
pénztigyek. Itt ugyanis semmi helye az indokolatlan optimizmusnak. A
számlakivonatok konnyen leolvashatÓak, nem lehet mellébeszélni.Ha sze-
retné megerősíteni onérzetét,akkor elószor muszáj rendeznie az anyagi
tigyeit. A pénziigyeinek is azt kell bizonyítaniuk, hogy on mindent el tud ér-
rti.
Nem szabad megengednie, hogy anyagi helyzete aláássa az onbizalmát.
Önbiza|om nélkiil csak lefokozott létezésrevan lehetósége. Ezen a szinten
soha nem dertilhet ki' hogy valőjában mi rejlik bennÍink. Ha nem vállalunk
kockázatot, a személyiségtink sem fejlódik' így soha nem |esziink képesek
véghezvinni azt, amihez valőjában megvan a tehetségiink. Lassan elsorvad-
rrak a benni.jnk rejlólehetóségek. Azazember, akibő,l hiányzik az nbizalom,
ttcm csinál semmit, nincs semmije, az az ember semmi.
A magabiztosságnak tehát nincs koze az optimizmushoz.Egy pillantás a
számlakivonataira, és megbizonyosodhat arrÓl, hogy a pénztigyei támaszt
jclentenek-e az életébenvagy Sem. Egy pillantás a pénziigyeire, és eltoltheti
()nt a saját képességeinkbő1 fakadő bizonyosság érzése.
ErrÓ,l szÓl ez a k nyv. Úgy kell elrendeznie anyagi helyzetét, hogy az ne
()n ellen, hanem onért dolgozzon Apénz megk nnyítheti, de meg is nehe.
zítheti az életét.
t9
Hogyan állnak azÓn dolgai?
Azt gondolja, ttibbet érdemel? AZt gondolja' hogy amit eddig e|ért, az
még nem minden? TuIajdonképpen tobbet keres, mint amennyivel pillanat-
nyilag rendelkezik? Csak idő kérdése,hogy vagyonos ember legyen?
Arra kérem, tegye egy pillanatra félre minden optimizmusát. Hogyan ala-
kult a vagyonihe|yzete azelm lt hét évben? Írja |e azt aszámot, amennyivel
a vagyona n vekedett, illetve cscikkent.
forint
Az ilyen számok elégg ékijőzanítóak, és rátapintanak a lényegre. Ha tovább-
ra is ugyanaztazutatjárja' mint eddig, akkor az elkovetkezendóhét évben
is koriilbeltil ugyanezt a számot látja majd, a rákovetkezó években pedig ez
a tendencia csak erósodik. Ha más eredményt Szeretne, akkor ezért tennie is
kell valamit: rij tra kell témie az j gondolkodásmÓd jelentheti a kezde.
tet. - rnásik négy . . . ''? Sokkal valÓszínríbb, hogy ezután minden figyelmtinket
ont gondolkoclásmődjatette azzd a Személyiséggé, aki Önma. De ugyan-
j
ezzel a gonclolkodtismőddal már nem lesz az az egyéniség,akivé a vÓben
vrí,lni szeretne.
Mit gondol valőjában a pénzr6? Ha egy kicsit is azt hiszi, hogy a pénz
valami rossz dolog, akkor semmi esélye sincs arra, hogy valaha is jÓmÓdban
éljen. Tehát, mi a véleménye?Ezze| a kérdéssel részletesebben az 5. feie-
zetben f,oglalkozunk
Ha majd pontosan tudja, hogy a szíve mélyénhogyan vélekedik, mit érez
apénzze| kapcsolatban, akkor majd arra is rá fogjonni, hogyan tudja a né.
zeteit megváltoztatni.
A pénz jÓ
26 évesen találkoztam valakivel, aki megismertette velem ajÓlét alapjait.
Alig négy évvelkésÓ,bb már meg tudtam élni a saját pénzem kamataibÓl. Ez
azért Volt Iehetséges, mert végre osszhangba keriiltek az á|maim, az értéke-
im, a céljaim és a stratégiáim. Ha hiszi, ha nem, a pénz nagyon sok mindent
megváltoztat az é|etben. Ne értsen félre, a pénz természetesen nem minden'
és nem is lehet vele mego|dani az cisszes problémát. De az anyagi nehézsé-
gek biztosan árnyékot vetnek az Ön boldogságára. Ha van anyagi háttere,
egész más stílusban áll a problémákhoz. Apénzlehetóvé teszi, hogy érdekes
tájakra utazzunk, rij ismerós k et szerezzunk, izgalmas munkát végezztink,
nagyobb cinbizalomra tegyi.ink szert, nagyobb elismerésben legyen résztink,
és me gragadj uk a legki'i lonbtzÓ,bb lehetóségeket.
20
Élettinx ot fontos tertiIete
Az egyszerŰíség kedvéértaz
éIetet ot terÜlctrc osztottam fel: egészseg'
kapcsolatok, érzelmek, anyagiak és azé|et értelme. Mind az t egyformán
íontos.
Ha nincs egészség, akkor semmi sincs' Aki nem képes kordában tartani
az érze|meit' az képtelen magát arra osztcinÖzni' hogy megvalősítsa az el-
képzeléseit. Egy jÓ kapcso|at olyan, mit levesben a sÓ. Az élet értelménazt
értem, hogy azt tessztik, ami valőban ciromet okoz, ez megfelel a tehetsé-
giinknek, és hasznot nyrijt másoknak' Ide tartoznak a pénztigyek is. Csak ct
pénzértsoha ne kelljen olyasmit megtenn,tink, ami nem okoz rcjmet. A cél
tehát az anyagi ftiggetlenség,
TegyÍ.ik fel, hogy ot ujjunk azé|etegy.egy tertiletét jelképezi. A kozépsó
ujjunk jelentse az anyagiakat. Ha erre valaki kalapáccsal egy jÓ nagyot Í.it,
tlem azt mondjuk: ,,Semmiség az egész, végiil is ez csak egy ujj. Még van
lr fájős ujjunknak szenteljiik.
A legfontosabb az, hogy az élet ot teriilete cisszhangban álljon egymássa|'
cís e teriiletek mindegyikemestermrílegyen. Akinek anyagi gondjai vannak,
itnnak nem sikerijlt az é|et ot tertjletét egyensrilyba hoznia' A pénzprob|é-
rrrák árnyékot vetnek az é|et egészére. A pénz szÍikségesa kiegyensrilyozott
rilethez.
Mi
a titkuk azoknak, akik rcjvid idón beltil nagy vagyonra tudnak szert
tcnni? Nem más, mint az az akarat,hogy a pénzdolgozzon nekik, és ne nekik
kt'lljenpénzcsindlő gépkéntleélniazéIettiket. Az ilyen emberek célja azéIet
ktil nb zó tertileteinek sszhangja, amelynek feltétele a megfeleló anyagi
itilét.
Elgondolkozott már azon, hogy miért foglalkoznak sokan egész életlik-
Ile n olyasmivel, amihez tulajdonképpen semmi kedviik? Egyszerríía vítlasz:
rlincs elég pénzlik. ordogi kor ez, hiszen azérÍnemvégzik azt a tcvÚkcny.
.i.'get, amely Öromet jelentene számukra, mert nem tudják, hogy hogyan le.
Ilctne azzal pénzt keresni. Azigazságaz,hogy azza|, amit nem szcrctiirrk'
llt'ttt iS lehet sok pénzt keresni. A megfelelő anyagi fedezet hiánya luifltt a
lt.gttbben megmaradnak annál a tevékenységnél,ami orcimet sem okclz, és
1rr'nzt sem hOz.
Hogyan lehetne ezenvá|toztatni? Vdlassza ki a kedvenc hobbijrít, és erre
,'1,ítsefel akarrierjét! Keressen pénztazza|, amit szeret! Ezpersze csak ak-
l-tlr. valÓsulhat meg, ha időt száfl arca, hogy rájojjon, melyik tevékenység
t )rtIlek a legkedvesebb, és mely terÍjletek felelnek meg leginkább a képes.
',,'rrcinek.
2l
 Evekkel ezel1tt cjsszeismerkedtem egy rendkívii| jőmÓd férfivel New
Yorkban. Az írőaszta|a folott a kcivetkező mondás fiiggott: ,,Aki egész nap
dolgozik, annak nincs ideje pénzt keresni''. Az embernek arra is idót kell
szánnia, hogy eIgondolkodjon. Amikor megkérdeztem tÓ1e, hogy tulajdon-
képpen mirÓ,l is gondolkodjunk, azt vá|aszo|ta: ,'Ismerd meg onmagadat, és
fedezd fel, hogy mi az, ami neked orcjmet okoz, majd találd ki, hogyan tudsz
ezzel pénzt keresni! A legjobb' ha nap mint nap felteszed magadnak ezeket
a kérdéseket, és jobbnál jobb válaszok at adsz rá.,,
Hogyan él on? optimálisan Vagy minimálisan?
Ahhoz, hogy ráj jjtink arra, mi okoz nekÍink orcimot, idóre van szÍ'iksé-
gtink. Igazán jÓk csak akkor lehettink, ha valamit szenvedéllyel és lelkese-
déssel végztink. Ilyenkor szintemagátőljon hozzánk apénz.Idóre van sztjk-
ségtink ahhoz, hogy felfedezzlj,kaz nmagunkban rejlótehetséget, és ebbÓ1
képességetfejlessztink ki. Időkell tehát ahhoz' hogy megírjuk saját életiink
forgatÓk nyvét, és hogy életi.inkbÓ,l mestermÚívet alkossunk. Akinek erre
ninc s idej e' az eltékozo|ja az é|etét.Id ót i gény e l azon don tések m e gh ozata| a
csalődás sem.'' Van egy egészen egyszer oka annak, hogy a legtobb ember
miért nem képes megvalÓsítani a terveit. Elmulasztják egyeztetni az á|mo-
kat, a célokat, az értékeketés a stratégiát.
Thomas Stanley, az Egyestilt Államokbeli Átlami Georgia Egyetem pro-
fesszora, tizenkét éven kereszttil foglalkozott a gazdagok életével.Arra a
megállapításra jutott, hogy a gazdagok a világ legelégedettebb emberei,
mégpedig azért,merÍ'céljaik'álmaik, értékeikés a stratégiájuk osszhangban
álInak egymással.
Álmok, célok, értékekés stratégiák alkotják azonta\apzat négy oszlopát,
amelyre on is fel tudja építenia vagyonát. Az, amit véghezvisz az életben,
az elsósorban nem aZ tn vasfegyelmétól, hanem az á|mait6|, céljaitól, érté-
keitÓ.l és StratégiáitÓl ftjgg'
Ezze| a négy fogalommal a kovetkez6 fe1ezetekben még rendszereseb-
ben is foglalkozunk. Ezen ismeretek alapján fel tudja építenijÓléténeka|ap
ját. Hihetetlen, hogy mi mindenre képes egy ember, ha e négy erót sikertil
cisszhangba hoznia.
t I
:'-

is, amelyek értelmébencselekvésre szánjuk el magunkat. Minden embernek

el kell jutnia egyszer addig a dcintésig, hogy azoptimumra vagy a minimum- Átmok
ra tcirekszik.
Mit tenne,
optimalizálni azt jelenti, hogy on azidejét,lehetőségeit, tehetséget, pén- ha végte|en
zét és a tcjbbi embert is maximálisan képes integrálni az é|etébe.A cé| az, sok ideje és
hogy a lehető legjobb eredményt mutassa fel. Ha az é|etét rígy akarja beren- lenne?
dezni, hogy az leginkább megfeleljen onnek, akkor arra folyamatosan kell
torekednie, hogy a legjobbá váljon, amilyenné csak |enni képes.
A legtcibben cél és terv nélktil csak rígy végigmennek az élettikcjn, Ók
azok, akik csak a minimumot akarják elérni. Valahogy ek ltik az egyik na-
pot a m Sik utőn. A munkahét számukra nem más, mint két hétvégekoz tti
kellemetlen megszakítás. Csak a pénzkeresés miatt dolgoznak, és nem azért,
hogy az életi'iket egyfajta cinmegvalÓsításként éljékát. A |egkevésbé sem is-
-r-T
Célok
.i'.$t{1i ., i.'" r:, ",.lrt"l,
]-__
rt{...

merik fel képességeiket és a számukra megnyílÓ lehetóségeket. I Milyen I Stratégiák

Iember akar
l

I Rendelke-
lzik-e azzal
I

a
I
A tervezés mindennek az a|táia és őmegája lenni?
I Mivel Ikéoesséesel
tudással,
I

akar
|

l
I
Sokan alaposabban tervezik meg a nyaralásukat' mint az életiiket. Csak I er t".uu'.*l,
I

foglalkozni? L
I akar lamely ceual
I
két lehetóSég yani va{y Ón terve:i meg az életét,vagy mdsok tervezik el azt. Mit
|

Tobben már tril vannak néhány tervezési kísér|eten, és mégis elbuktak. elérni? I eléréséhez
I

Valaki egyszer aztmondta nekem: ,,Minéljobban tervezek, annál erósebben Itl l I sziikséges?
csap le rám a véletlen. Inkább nem tervezek tobbé, így nem érhet akkora
-;---m .,t',1'
- ', :=t:' r :a:-: .l

22
 Almok
Az á|mai elárulják, hogy mi az, ami ont boldoggá tudná tenni. Egyszer
gondolkozzon el azon, hogy mi mindennel foglalkozna, ha elegendó ideje
és pénze lenne. Meg fog lepódni, hogy milyen sok pénzigényes álma van.
Cé|ok
Az álmokből célokat kell csinálnunk' Ehhez határozott dcintésre van
sztikség. Egészen addig, amíg nem dcinttink, és nem kotelezziik el magun-
kat, addig minden csak álom marad. Tegye fo| ezért magának a kérdést,
hogy milyen ember Szeretne lenni, mivel foglalkozna szívesen, és mit akar
elérni. A k nyv vége felé meglepóen egyszerÚí mődon tisztáződni fognak a
céljai, és on határozott d ntéSt fog hozni.
Értét<ex
ElérkeztÍ'ink egy rendkívtil lényeges ponthoz: az álmainak és a céliainak
cisszhangban kell lennitik az értékeiveI. Tegye fel a kovetkezó kérdéseket:
Mit akarok én valÓjában? Mi az, ami tényleg fontos nekem? Az 5. fejezetben
megtudhatja, va|Ójában hogyan is vélekedik Ön a pénzrÓ1. Az értékrendnem
megváltoztathatatlan tény, pusztán a lehetóségek egy Vá|tozata. A kiválasz-
tott értékrendnek elsósorban benniinket kell Szolgálnia. A szÍileink és a kcir-
nyezet|ink hatására gyakran egyszerÍíen átvesszijk az általuk képvise|t nor.
mákat.
Ma azonban onnek kell dcintenie, hiszen szabad annyira, hogy a saját ér-
tékeit maga válassza meg. Az értékeknem végérvényesek.Bizonyos koriil-
mények kcjzott a vallott értékekellentmondásba is keriilhetnek egymással'
Ez tortént velem is: egyszerre akartam meggazdagodni, ugyanakkor azt hir
tem, hogy ehhez halá|ra kell do|goznom magam. Ha e|tér6 nézeteink ellen-
tétes irányba hriznak benntinket, végiil is egy helyben topogunk. Ezért na-
gyon fontos, hogy egyeztessiik értékeinket a célokkal. Ehhez nyríjt segítsé-
get az 5. fejezet. Étetiinket csakis tigy tudjukkézbentartani és iitínyítani, ha
t udat o s dtjnt és s e l me gv lt o zt atj u k az ért ék r e nds ze r iinket.
Stratégiák
Amikor álmai, céljai és értékeiharmonizálnak egymással, akkor eljott az
időa sikeres cselekvési Stratégia kidolgozására. A vagyongyríjtés stratégiáit
megtalálja ebben a kcinyvben.
Szeretnék errÓ1 egy rovid áttekintést adni. Hogy hogyan bánjon esetleges
adÓsságaival? Errőír a 6. fejezetben olvashat.
z+
Egy pénzÍigyi terv elkészítéséhezsztikség van bizottytls kÓszsÓgek és tu.
dás elsajátítására. Erdekes megtudni azt is, hogy milycrl tttticlon tudja drámai
mődon megnovelni a bevételeit; errÓ,l a 7. fejezetben olvashat.
A 8. fejezetból elsajátíthatja apénz megórzésőnck kliltnbozó mÓdjait. A
magas jovedelem ugyanis cinmagában még nem jelent gazdagságot. A va.
gyon alapja azapénz' amit tn megtart.
A 9. l0. és l l. fejezeÍ.apénzgyarapításának lehetóségeit mutatja meg.
A |2. fejezetben arről olvashat, hogyan tud elkészíteniegy részletes
pénztigyi tervet.
Végi'il arrő| is meg kell győzódntink, hogy on a tervét hogyan valÓsítja
meg. Ehhez sziiksége lesz valakire, aki megmutat egy az On számára is
járhatő -
utat. Hogy hogyan talál ilyen személyre, errÓ,l szÓl a |3. fejezet.
- arrÓl is, hogy hogyan tudunk olyan kcirnyezetet kialakítani,
Itt olvashat
amely támogat benni'inket céljaink elérésében.olyan miliórÓ,l van szÓ,
ame ly kitartásra cjsztcinciz.
Ezmégnem minden. Ktil nbség van a siker és a boldogság kozott.Ezzel
a témával foglalkozik a 4. fejezet. A siker azt jelenti' hogy az ember eléri,
amit akar. Boldognak |enni nem más, mint hogy szeretjtik is azt, amit elér-
tiink. SZíveSen megmutatom onnek' hogyan tudja leginkább orrjmét lelni a
pénzben.
Elótte még azzalfog|a|kozunk, hogy mi minden sziikséges ameggazda-
godáshoz. A 3. fejezetben majd meglátja; hogy csodákra képes.
Gazdaggá válni nem nehéz. Ha ez igaz, akkor felmeriil a kérdés,hogy
miért nincs még tobb vagyonos ember. Ennek okait a 4. fejezetben találhat-
ja.
A gazdagság és ajőlét felépítéséhezelengedhetetlentil sziikséges az afel-
Í.ogásmőd, hogy mi viseljiik a felelósséget saját életiinkért.Amíg ezt nem
tisztáztuk cinmagunkban, addig csak erőtlen áldozatok vagyunk. Mindennek
az ahozzáá||ás az a|apja, hogy mi dontiink az életÍinkrÓ1.
Kérem, mielótt tovább olvas, tekintse át még egyszer a tartalomjegyzé-
ket! Jelolje meg azokat a témákat, amelyek kiiloncjsen érdeklik! Hiszen min-
clen azon mrilik' hogyan használja ezt k nyvet. Mindenesetre válaszolja
rneg magának, a kérdéseket: ,'Mennyiben érint ez engem? Hogyan tudok
azonnal cselekedni?'' Tudatosítsa e konyv tartalmát, és cselekedjen| Ez ér-
vényes az írásbeli gyakorlatokra is. Nem a tudás a hatalom, hanem a felhasz-
Ilált tudás.
Akkor most kezdjtik el felépíteniaz tn vagyonát' Hét éven belÍil gazdag
|chet. Talán már korábban is . . .
25
 A fejezet legfontosabb gondolatai
A pénznek mindig akkora a jelentósége, amekkorát mi tulajdonítunk ne-
ki. Ha onnek anyagi nehézségei vannak, apénzkozponti kérdésséválik.
Értékeinknekés céljainknak osszhangban kell lenniÍ.ik egymással' kiilcjn-
ben egy helyben topogunk.
Az optimizmus által tn mindenben a pozitívumot |átja. Az cjnbizalom
viszont erősíti onben azt a tudatot, hogy képes megbirkőzni a nehézsé.
gekkel is.
onbizalommal rendelkezik az, aki a mríltja alapján tudja, hogy számíthat
onmagára.
ont a saját gondolkodásmődja tette azzáa személyiséggé, aki Ön ma. De
ugyanezzel a gondolkodásmődda| nem lehet azazegyéniség, akivé ajo-
vóben vá|ni Szeretne.
A siker
azt jelenti, hogy az ember e|éri azt, amit akar. Boldognak lenni
nem más, mint hogy szeretjiik is azt, amit elértÍjnk.
a Az anyagi problémák árnyékot vetnek az é|et minden tertiIetére.
o Dontse el, mit akar: a pénz do|gozzon onért, vagy tn dolgozzon egész
életébenapénzért?
o Válassza ki a legkedvesebb hobbiját, és erre építsefel a karrierjét!
o Aki egész nap dolgozik, annak nincs ideje pénzt keresni.
o Csakis akkor tudja kézben tartani saját életét,ha elhatározásai és értékei
sszhangban állnak egymással.
Az, amit on az életébenvéghezvisz, elsósorban nem a vasfegyelemtő1,
hanem az á|maitől, a céljaitÓl, az értékeitíés a stratégiáitől fÍ.igg.
zo
Mit je|ent a felelosség?
,,Ha mást hlbáztat, átadja a hatalrrrlrt.''
Dr. Wttt,na I)l,L'r: lltlyv Ítl ba a ttlo-Limit Person
Képtelenségmeggazdagodnunk addig. amíg nem tisztáztuk az ezze| kap-
csolatos saját felelósségtinket. KizárÓlag mi viseljtik a felelósséget, nem aZ-
állam, nem a kortilmények, nem a társunk, nem a neveltetésiink, nem az
egészség|ink, és nem is az anyagi helyzetÍink. EgyedÍ'il csak mi.
,,Pillanat mondhatja tn erre. mi van akkor, ha valaki beteg, vagy
- -
a sors kegyet|entil bánt vele? Mi van akkor' ha tudtom nélkiil becsapnak?
Éshogyan áll a felelősség kérdésee.ey ártatlanul elszenvedett balesetnél?
Valőban mindig mi vctgyunk afeleliísek?,
Képzelje el, hogy valaki fényes nappal nekimegy az on szabályosan par-
kolő autőjának. Felelós-e tn ezért? Természetesen nem az ismeretlen tetté-
ért felelős, hanem azért, ahogyan erre a helyzetie reagál. Lehet, hogy scirétes
1luskával' pusztán,,onvédelembÓ1'' elkergctimelegebb éghajlatra azi||et t.
l)e az is |ehet, hogy elégedetten dtrzscjli a tenyerét, hiszen pillanatok alatt
Í.clismerte, hogy a biztosítÓ kifizeti a kárt, így vé.ere rijra lesz lakkozva az
lrutő, ami már rjgyis régőta esedékes. Még az is elképzelhetó' hogy jÓ kis
rurofitra tesz szert.
Természetesen tn nem lehet felelós minclenért. De mindig felelósséget
visel az események magyarázatáért és a saját reakciőjáért.
Fele|ósség
Vannak dolgok' amelyek testi és lelki fájdalmat okoznak, anyagi nehéz-
sr-igeket jelentenek, és elszomorítanak rninket. Nem maga a dolog az, ami
Illirlt' hanem az, ahogyan mi ezt átéljiik. Mindegy, mi torténik velÍ-ink, mi
tliirrttjnk arrÓl, ho.qy mennyiben befolyásolja ez a szemÓ|yiségi.inket.
Kérem' képzeljen el egy narancsot. Ha kicsavarom, mi jÓn ki belő.le?
,,Most eZ meg milyen bugyuta kérdés gondolhatja természetesen na.
-
rancslé''. Igy igaz. De mi folyik a narancsbÓl. -'
ha sszetaposom? Ismét csak
narancslé.
A narancs csak azért ',felelős'',
ho.ey mit ad ki magáből, nem azért, hogy
mit csinálunk vele. Csak azza|,,válaszol'', amivel tud. Mi is felelósek va-
gyunk azért, ami benntink lejátsződik, azért' ahogyan reagálunk.
A felelósség azt jelenti, hogy képesek vagyunk-e a jÓ'' válaszra. Mi vi-
, te el, mint a testvére. A vallomását pedig a kovetkezó szavakkal fejezte be:
selji'ik a felelősséget saját reakciÓinkért és magyarázatainkért. Nagyon ne-
héz szembenézni azzal a ténnyel' hogy reakciÓink mindig a saját hatáskcj-
rtinkbe tartoznak, azazmi dcjnttink rőluk. Ktjlonosen nyomasztő ennek tu.
data, ha a választott reakciÓ rossz vo|t. Nem trjl okos dolog csak azért ve-
szekedni, mert a másik elkezdte' Másképpen is |ehet válaszolni, mint harc-
calés szitkoződással. Egy mérgeskígyőt, amely éppen megharapott bennt-in-
ket, nem érdemes kergetni, így csak gyorsabban terjed mérge a testtjnkben.
Hasznosabb, ha hozzáfogunk a méregtelenítéshez.Ahelyett, hogy tovább
vitatkoznánk' mélyedjiink el inkább egy kicsit onmagunkban, és gondolkoz-
zunk el azon, miképpen lehetne a dolgot másképpen értelmezni. Elképzel-
hetó' hogy társunk csak reagál a mi téves viselkedésÍ.jnkre.
A reakciő nem más, mint egy eseményre adott válasz' ame|yért mi va-
gyunk a felelósek. Angolul a felelósség responsibility. A response (válasz)
és az ability (képesség)szavakbÓl áll. Angolul tehát a felelősség azt jelenti:
válaszolj tehetségesen. Veszekedésre veszekedéssel, provokáciőra harccal
válaszolni bizonyosan nem a |egjobb megoldás.
Alta|ában - három okra hivatkozva hárítjuk el magunktől a felelóssé.eet:
l. ,,A gének hibásak.''
2. ..A sziilÓk hibásak.''
3. ,,A kornyezet hibás'''
Egy fiatal férfi kirabolt, majd leszrirt két embert. Mielótt a pert megindítot-
ták vo|na ellene, néhány tíjságírÓ kérdéseket tett fel neki az életévelés az
indítőokokkal kapcsolatban.
Az illetó elmesélte, hogy egy ,,teljesen tcinkrement,' családban nótt fel.
Ameddig csak vissza tud emlékezni, alkoholista apja t-itcitte-verte aZ anyját.
Abből éltek, amit az apja osszelopott, és az csak terméSzetes, hogy alig hat-
évesen már ó is |opott. KésÓ,bb egy gyilkossági kísérletután, a bcjrtonbÓ,l
szabadulva, két jabb gyilkosságot k vetett el. Torténetét a kcivetkezó sza.
vakkal fejezte be: ,,Ilyen kortilmények k zott hogyan lehetett volna belÓ,1em
más ember?''
Az jságírÓk megtudták, hogy a fiatalembernek van egy ikertestvére is.
28
Amikor ót is felkeresték, meglepódVc tlll)ilSl{llIlirk. Irtlly a testvérek tcjkéle.
tes ellentétei e.eymásnak. Ez utÓbbi tisztclctt.e Ittt:Ittr iigyvÓcl, a kozcisségi és
az egyházi tanács tagja. Nós, két kisgycrrrrck lr1l.jlr' cs llithat an boldog csa.
ládi életet él.
A meglepett rijságírők kérdésére,ho.ey Irtlgyarr sikcriilt neki ilyen példa-
mutatÓ személyiséggéválnia' az Íigyvédugyanazt a családi krőnikát mesél-
,,Ilyen kortilmények kozott hogyan is válhatott volna belő,lem más ember?''
Ugyanazon gének, sztilÓk, nevelés és kornyezet. De más felfo.sás, és egé-
szen más reakciÓ. Hogyan lehetséges az' hogy két ember' ugyanolyan kG
r[ilmények kozott felserdtilve, egymástÓl teljesen eltéró személyiségekké
válik? Talán megismertek valakit, aki rnindkettójiikre jő hatással lehetett.
.falán
e.syiktik megfogadta az t||et6 tanácsait, a másikuk meg nem. Talán
keztikbe keriilt egy k nyv, amelyet egyikiik tovább olvasott, míg a másik
l.elhagyott vele. Nem tudjuk, hol rejlik azigazság. Csak egy biztos, a test-
vérek egymáStől teljeSen eltérő fejlódésen mentek keresztiil.
Mi viselji.ik a felelósséget saját életÍ.inkért minden balsors és kellemet-
-
lenség dacára. Mi dontjtik el, hogy a torténéseket hogyan értelmezzi'ik, és
lrogyan reagálunk. Képzelje el: holnaptÓl minden forgalomban |év6 pénzt
lrevonnak, és a végénmindenkikap 5000 márkát. Vajon mi torténne? Már
cstefelé lennének jő páran, akiknek 3000 márkávalkevesebbjtik lenne, illet-
ve lennénekjő néhányan' akiknek 3000 márkával tobb lenne a zsebiikben.
Néhány héten beltil ismét lennének gazdagok és szegények. KutatÓk azt á1-
lítjak, hogy korÍ.ilbeltil egy év m lva a pénz eloszlása ugyanolyan lenne,
nrint eredetileg.
Hogyan reagál on erre a kcinyvre?
Egyébként' ha már a felelósségrÓ1 beszélÍ.jnk, én felelós vagyok azért'
k nyvben leírtam. on pedig azért, amit a leírtakbÓl hasznosít.
lrrllit ebben a
tIeyanaz érvényesa tanÓráimra is. Ujra és rijra átéljtik' ahogyan a szeminá-
ritrrnok résztvevői megncivelik a j vedelmtiket. Némelyek még meg is dup
|lizzák azt. A legtobben legalább 20 száza|ékot tudtak megtakarítani' és
rrlcgkezdték felépítenia vagyonukat.
Sokan sportolni kezdtek, egészségesebbenétkeznek, és egészségesebben
..lrlck. A koz s meditáciÓ elvezetett oda, hogy sokan beiktatták ezt a l 5 per-
r e t a hétkciznapjaikba és azőta kevesebb stresszben, feszÍ.iltségben van ré-
.,ziik. Kapunk visszajelzéseket olyan résztvevÓktÓ1 is, akik hosszr.i évek Óta
l't;1lcsek |2 . . .20 százalékos befektctési nyereséget elérni. Kiiloncisen nagy
rrr(itnet okoz számunkra, hogy azok, akik apénzhez valÓ viszonyukat gyG
29
keresen megváltoztatták, vagyonukatjőtékonysági célokra is felhasználják.
Egyszer onnek is hallania kellene azt a boldog elégedettséget,ami kicseng
a hangjukbÓl.
Adősságokat sikeriilt leépíteni, és kie-eészítőkeresetilehetóségek t ntek
fel.A legtobben megtanultak jő szívvelfoglalkozni apénzze|.
Mégis vannak néhányan, akik, noha részt vettek a szemináriumon, a vé-
gén mégsem csinálnak semmit. Valőszínri1eg azt remélték, hogy itt va|ami-
lyen varázspálca kertil majd a keztikbe, és ez megváltoztatja az életÍjket,
vagy megtolti arannyal a pincéjtiket.
,,A tcibbiek a hibásak .. .',
Nemrégiben viszontláttam egy fiatalembert, akihárom évvel ezelőtt részt
yettaz,,Ut a pénztigyi sikerhez'' témájri szemináriumon.Ezze| a mondattal
tidvozo|t: ,,Nem mrikodik. Amit on elmesélt, azt nekem nem sikeri-ilt meg-
valÓsítanom.'' Mivel én egész szívembÓ,l segíteni szeretnék, és pozitív vál.
tozásokat akarok beindítani, ezért nagyon rosszul esett, amit mondott. Az
illetó a kcivetkezÓ,krÓ.l számolt be: ,,Kezdetben minden remektil ment. Már
az elsó évben z7 000 márkáva| tobbet kerestem, és 25 száza|ékot megtaka-
rítottam. A második évben vissza tudtam fizetni az adÓsságaimat, és a szám-
lámon 65 ezer márka volt. Két barátommal egylitt megalakítottuk a takaré-
kossági klubot pontosan rigy' ahogyan on ajánlotta. Egyiitt fektetti.ik be
- |7,3 száza|ékos nyereséget értiink el. De egyszer
a pénzt, és átlagban csak
az egész dolog elaludt, én pedig felhagytam a takarékoskodással. Éstudja,
mit csináltam a megtakarítottpénzze|? ott áll a ház e|6tt' E.gy Porsche . . . ''
Ezazember változtatott anéZetein. Két éven keresztÜl képes volt kézben
tartani a pénztigyeit, és elkezdte felépítenia va.eyonát. Látta, hogy miikodik.
De egyszerre csak hanyaggá lett, és ,,levágta az aranytojáSt tojÓ tyiíkot'',
csak azért, hogy vegyen egy autőt. A felelősséget viszont nem akarta vállal-
ni.
Ezért ki a hibás? Nem szokásos emberi tulajdonsá.g-e másra hárítani a fe-
|elósséget? A baj csak az, hogy afelel(ísség thdrításával títengedi ctz ille-
tónek a hatalmát is. KonnyÍÍ és csábítÓ a másikat okolni, hiszen így mi tisz-
tára mostuk magunkat. A munkahely a hibás' ahol nem tudok kibontakozni,
a társam, az egészségem nem engedi . . . Tényleg azt akarjuk, hogy mun-
kahelyi.-ink, élettársunk, egészséglink uralkodjék feletttink? Gondoljon arra:
akit hibáztatunk, azé a hatalom' En inkább orÖmmel vállalom a tévedései-
met' de a saiát életemrÓ1 saiát magarn szeretnék donteni.
30
K<ivetkezmények és h ibák
De mi van a m ltban elktvetett hiblikklrll I lot'y1s11 rrt'z ki ilyenkor a fe-
lelósség kérdése?olyan mr1ltbéli cscrtte tryt'krtíl lrcszÚliink itt, amelyek a
rnai napig éreztetik hatásukat. Egy férÍ.icIviilt, i's rntlst tartásdíjat kell fizet-
rlie. Valaki elhanyagolta az egészsé.gét,czcrt szigtlrLr cliétára fogta az orvos.
Egy másik ember srilyosan eladősodott, Ús crlrtck kovetkeztében eskij alatt
kénytelen teljességi vagyonnyilatkozatot tcIlIri. Mcgint másvalaki torvény-
sértésmiatt bortonben til.
Az egyszer biztos: cselekedeteinkrő,1 mi magunk d nttink, és így automa-
tikusan viselniink kell azok kovetkezményeit is. Aki a bot egyik végétfel-
cmeli, megemeli a m sikvégétis. Jő lenne, ha ez a felismerés arra osztcinciz-
rte minket, hogy még felelósségteljesebben éljÍ.ink.
De hogyan is állunk a mrilt dolgaival? Sokszor be kell látnunk, hogy a
rrrriltban elkovetett tévedésekkovetkezményei eluralkodnak rajtunk. Ez
ltzonban nem jelentheti azt, hogy a felelósséget a m ltra hárítsuk. A mi fe-
lclósségÜnk abban van, ahogyan ezeket a k vetkezményeket feldolgozzuk,
i lletve, ahogyan reagálunk rájuk. Amikor a mrilt hibáira reagálunk, egy ttal
rrreghatározzuk az elkcivetkezendő pillanatok minóségét is. A kérdésaz:
ttraLni akarjuk-e az elj venclí perceket, va7y a m ltban elk vetett hib k és
k vetkezményeik a j vőben is fogva tartanak majd bennÍinfret? Minden ne-
gatív érze|em abban a percben elveszíti hatalmát, amint a fele|ósséget ma-
1]unkra vállaljuk.
Saját kezében Van a jcivcíie
A jovóre valő felkésziilés leghasznosabb mődja, ha mi magunk formál-
jtrk azt.Talán nem hiszi, hogy képes rá? Akkor pont gy étez, mint a legt bb
('lnber, akikben még nem tudatosodtak az elkcjvetkezend6tíz évben rejlőle-
Ilctóségek.
Hogy képesek vagyunk j vónket aktívan befolyásolni' ahhoz a mLiltunk-
Iltil vehetjtik a bizonyosságot. Tudatosítanunk kelI magunkban az elm lt
tivckben általunk okozott vá|tozásokat. Gyakran észre sem vessztik azaprő
li is mozzanatokat, amelyek gyokeresen megváltoztatták életi.inket.
'l'egye [el a kérdést: hol állt on tíz évvel ezelótt? Milyen ember vo|t. mi-
Iycrr társ és munkatárs? Milyen tapasztalatokkal rendelkezett, mely célok
vczérelték, milyen tudással rendelkezett? Milyen volt kapcsolata az embe-
r t'kkel, és hogyan állt anyagilag? Kérem, jegyezze le a gondolatait!
31
Minél a|aposabban utánagondolunk a dolgoknak' annál inkább felismerjiik,
hogy a m ltban is felelósen gondolkoztunk' Es ez a tény ismét cinbizalmat
adhat nektink: ha már az elmrilt tíz évben is ilyen sok változást hajtottunk
végre, mi mindenre lesziink még képesek az elkcivetkezend6 tíz évben?
El tudta képzelni korábban, hogy milyen is lesz on tíz év m lva? Gon-
dolja át,jelenlegi énje, tevékenysége, vagyona kialakulásában mely korábbi
dontései játszották a legfÓ,bb Szerepet.

A on dcintott, hogy mit akar' Ugyanez ér-

dcjntés tehát a saját kezében volt.
vényes ajelenre is. Kezdheti akár azza| is' hogy lerovidíti a tíz évet hétre.
Határozza el, hogy mit akar elérni hét éven belti|. Milyen anyagik ri.ilmé-
nyek k zott kíván élni? Milyen tevékenységet kíván folytatni? JÓl gondolja
át a válaszokat, mert ha elkezd dolgozni ezze| a k nyvvel, akkor el is éri a
céljait.
Vajon mindez csak képzelődés, vagy tényleg valősággá válhat? Az on
mriltja megerósítheti a jtivőbe Vetett hitét. Í4a le a mriltban t rtént pozitív
eseményeket, hogy konnyebben emlékezzékrájuk. Az romteli élmények
így jobban tudatosu|nak , és ezálta| az onbizalma is novekedni fog.
Válla|jon fele!ósséget, és novelie a hatássz|éráiát|
Vannak dolgok, amelyeket képes kozvetleniil ellenőrizni, és a befolyása
alatt tartani ezek a dolgok az on hatáss zférájába tartoznak. Más dolgok
-
ugyan érintik ont, de nincs rájuk befolyása. Gondoljon csak arra az idegen-
re, aki cisszetorte a kocsiját. Egyérte|mrí, hogy ez az esemény aztnszemé-
lyes szférájába tartozik' magára a torténésreazonban egyáltalán nem volt
befolyása.
Bármi t rténjék is a személyes szférájában' saját reakciőjáért és az ese-
mények magyarázatáért tn a felelós.
Korántsem kell azonban beletcjródniink az általunk ellenórizhetó teriilet
nagyságába! TapasztalatbÓl tudjuk, hogy hatáskortink novelhető. Gyermek-
korunkban még igen kis hatásszférával rendelkeztiink, ami azéveksorán fo-
j
lyamatosan kiszélesedett. Jőlét akkor n létre, ha folyamatosan n veljiik
azokat a teriileteket, amelyekre az e|l'enírzésiinkkiterjed.
5Z
Valahányszor egy problémát kívi.ilrÓ,l érkezettnek, és így általunk befo-
lyásolhatatlannak tekintÍink, pontosan ez a godolkodásmőd az, ami a valÓdi
problémát jelenti. Valahányszor a komyezettinket vagy másokat h1báztat-
juk, átadjuk a hatalmat. A mérgelódő, panaszkodő magatartás csak erósíti
saj át gyengeségi.inket.
Ennek kovetkeztében a saját dolgainkba valő pozitív beavatkozás képes-
sége lassan osszezsugorodik' majd elhal. Ha valÓban akarunk javítani az
életiink n, akkor azt azonnal el kell kezdeni. A megoldás nem kíviilról, ha-
nem a saját bensónkbÓ,lj n. Felelősséget kell vállalnunk mindenért, ami a
személyes zőnánkban torténik. Minél tovább léptink, annál nagyobb |esz az
lilta|unk ellenórizhetóteriilet. Haezta lépésta mriltban már sikerrel megtet-
tiik, ugyanez érvényesiilheta jovóre nézve is.
16 éves koromban elhatároztam, hogy Ka|ifomiába k ltoz m. Amikor
rnegérkeztem, minden más volt, mint ahogyan azt otthonről elképzeltem.
l]mlékszem' letiltem a szállodai szobám ágyára, és kétségbe voltam esve.
hzt az,,angolt'', amit az amerikaiak beszéltek, egyá|talán nem értettem, va.
gyis az angol nyelvtudásom gyakorlatilag nem is |étezett. Hogyan tudtam
volna így iskolába menni, és pénzt keresni? Ez vo|t az én szcirny problé-
lrlám. Keservesen sírtam, és nyomorultul éreztem magam. De a fesztiltség
llrssan oldÓdni kezdett bennem, majd egyfajta dac és bi.iszkeség vett rajtam
t'r(ít. Vég|il is azért jcittem Kaliforniába, hogy kiprÓbáljam magamat. Tud-
llttn elóre, hogy ez nem lesz k nny .
Hatásszféránk megnovelésére négy lehetóségiink van:
l. Lépjunk ki a komfortzonánkbo|!
A komfortzÓna elhagyása azt jelenti, hogy kiléptink az általunk már jÓl
rllcgszokott biztonsági civezetbő1. Amikor teljesen kétségbeesve iildogél-
l(.ln aZ ágyam szélénKaliforniában,(tgy éreztem, iszony távol van minden,
33
ami a biZtonságot jelentette ncke ttt. Aztlin lassacskán kezdtem magam kiis-
merni a városban, és így ncivckcclctt a ter|ilet, amelyet már magaménak
mondhattam. Nem telt bele hosszÚr iclcí, és minden országban jől éreztem
magam. Sőt, hata|mába kerített az a lcnyríg zí érzés,hogy akkor éreztem
jől magam' ha átléptem a komfortzÓnám határát.
Ha ton van, bizonyára on is átél hasonlot. Minden utazás elszakít ben-
nÍjnket a megszokott kornyezettÓ1. De végiil is éppen ez az, amit szeretlink
az utazásban az(ljat, a másságot. Azt is megtapasztalhatta, hogy az ember
a komfortzÓnáján kívtil is képes jÓl érezni magát.
Ha szokásunkká válik' hogy minden kihívást, amelynek eleget tetttink,
azonnal pőtoljunk egy még nehezebb feladattal, űgy az általunk ellenóriz-
hetó tertjletek nagyságát hihetetlen gyorsasággal leszÜnk képesek megn -
velni. Azt gondolom: az ember természetéheztartoz1k, hogy rijabb és rijabb
kihívásokka| birkízzékmeg. Akkor érezzuk magunkat igazán elemiinkben,
ha még be nem járt vidékekre érkezÍink, és minden erónket bevetve sikert
értink el. Egy hajÓ a kikcjtÓ.ben ugyan biztonságban van, de nem ezért épi
tették. A biztonság terméSzetes igénytink, de ugyanígy vágyunk a kalandra
és a változatosságra is. Csak akkor fejlődtink, ha rijat prőbálunk ki' és rij ki-
hívásoknak teszlink eleget. Az igazán sikeres emberek szinte állandÓan a
komfortzÓnájukon kíviil tartőzkodnak. Azt lehetne mondani, hogy valÓság-
gal unatkoznak,haaz egyik megoldand problémát nem koveti azonnaI e.9y
másik. A sportolőhoz hasonlőan, akinek a mozgás azé|ete, nektjnk is sztik.
ségtink van kihívásokra, hogy jől érezzik magunkat.
2. Prob|emák
A nehézségekjÓ esélyt adnak arra, hogy a hatásszféránkat noveljtik. Egy
probléma azá|ta| válik igazi gonddá, ha annak ellenére, hogy személyes
szféránkat érinti. mesoldása a hatÓkorijnk n kíviilre esik.
szemé|yes szféra
1-@
34
Minden probléma magában hordozza a fejlódés esélyét.Ha csak aztkér-
dezzuk: ,,Hogyan oldom meg a problémát?'', azza| még lényeges vá|tozás
nem tcirténik. Helyette inkább aztkérdezhetjlik:
',Hogyan
tudok olyan hely-
Zetet teremteni, amelyben ez a gond már nem mertilhet fel t bbé?'' Az tij
szituáciő mindig magáva| hozza az általunk ellenőrizhetó tertilet kibóvii|é.
sct.
Példakéntképzelj e el : társasági osszej vetel r 6 hazaérkezve látj a, hogy
betortek a lakásába. Az ajtő feltépve, és sok értékes tárgy hiányzik. Ha most
csak az aktuá|is problémát nézi, akkor keres egy lakatost' és felhívja a biz-
tosítási iigyn két. Ha viszont hosszti táv megoldást akar, amely minimá-
Iisra csokkenti a betorés lehetőségét, akkor beszereltet egy biztonsági beren.
tlezést, és vesz egy kutyát. Ezekkel azlntézkedésekkel tovább ncivelte a saját
Inaga álta| is ellenórizhetó vezetet, így a lakása akkor is biztonságban lesz,
ha On nincs otthon.
A jőlét nem érhetóel a problémák megkerii|ésével. Aki magasabb anyagi
szinten Szeretne élni. annak nehézsések hosszrj sorával kelI szembenéznie.
3. He|yes kérdések
Már megemlítettiik, hogy kérdéseinkminósége egyben életiink minósé-
gct is meghatározza. Hogy ez miért van így? Élettink során folyamatosan
llclsó párbeszédet folytatunk onmagunkka|, á|landőan kérdések merÍjlnek
lcl a fejÍ.inkben, amelyre mi magunk vá|aszolunk.
Ha azt kérdezzÍjk: ,,Képes vagyok-e véghez vinni?'', ezzel nem zárjuk ki
lr kudarc lehetóségét. Már a kérdésformájában benne rejIik a kétely. Helye.
scbb volna ezt kérdezni: ,,Hogyan tudom ezt teljesítcni,!,, L.'z a kerclcs eleve
kizárja abukást. onnek sikertilni fog! A kérdéscsak az: htlgl,tttt? A,.hcr
r:.yan'' kérdésreeszébe juthatnak olyan lehetóségek is. arttcIyck kívtilcsrrck
1e len Iegi hatássz|éráján.
Elsósorban ne a ,,miért''-ek, hanem a ,,hogyan''-<-lk utlirr ki'rrlczziirrk. A
..Ilogyan'' megoldásokat keres' a ,,miért'' kifogásokat. AIttit ke tr'siirr|i' ;ru t
rrreg is találjuk. Aki mentséget keres, meg is taIálja, így rtirrcs sziiksti1't' lttl:r'
Irrlgy bóvítse a hatásszféráját, hiszen a bajt nem maga ttktlztlr. l1'.y vt'szrlr t.I
lrz illetó a dolgok feletti hatalmát. Aki azonban a ,,hclgylrrl'.-I.lt kt'It'st ll r':t
lltSZt, annak ripsz.ropsz a saját hatásszféráján kívlilrc vczlL i|/, tIl|:|. /\ ,'Il(|
r'yan'' kérdéseértelemszerÍíenmagába foglalja a ,,miÓrt.'-ct is' lirttIllr'lr t.z
rlctn igaz a ,,miért''-ben nincs benne a ,,hogyan'', vagyis .lZ Il(.Ill i )S,/l{ )|lt ),/
Ilcrrnrinket- a megoldás keresésére.
Legalább ilyen fontos a,,Mit tudok én?'' kérdése.Képzcljc t.|' It:t |r;rIr
ltlrniában csak arra koncentráltam volna, hogy mit nem tudok, t's lllitt' ltt.ttt
35
 képes. Bizonyosan találtaIrr vtlIrtlr e lcg okot a gyors hazaut"azáshoz.
]1gyot<
Mire is képes egy l6 éves gyerek cty itlcgcn országbani Ha csak azt figyel- A kérdések helyes sorrendje a kcivetkező:

tem volna, hogy mit nem tudok, Ligy kcptelcn lettem volna ma-9amat eltar_ l. Vajon megtegye-e ezt a lépést?Miért? D ntős: t'rr7lllr ilt'tl Vlll]y scll-l'
tani. Sokkal inkább arra cisszpontosítottaIn, amit tudok.
). Hogyan kell eljárnia? Hogyan oldja meg a ktivctkcztí 1lrrllllÚltttit./ Mindig
- A helyes kérdésígy hangzik: ,,Mire vagyok képes, mihez van tudásom,
és milyenek a lehetóségeim?'' Némettil tudiam' ezért német nyelvleckéket
tartsa SZem e|6tt az okokat, hogy miért nem aclhirt.ja Íc|.

adtam. Mindenesetre az angolom annyira gyenge volt, hogy cit percig A bensőnkben lezajlott dialőgus kérdéseidontik el, hogy rrrilyen irányba fej-
sem
taníthattam volna, ha bármit is angolul kellett volna elmagyá ráznom.így
az I dÜnk, illetve, hogy n veljtik-ehatásszféránkat, avagy hagyjuk elsorvadni.
Órákat csak németiil tarthattam. Ez az e|ején ugyan egy kicsit rázősan
ment'
de a diákjaim jőlhaladtak. Ma már tudom, hogy az idegen nyelv 4. Személyes szféránk kiterjesztése
oktatásának
a legjobb mÓdszerét választottam.
Csak kifogásokat kerestink, ha azt kérdezzÜk magunktől: A személyes szférába be|etartozik minden. ami érinti ont: ami onnek
,,Ki a hibás?''. |()ntos, ami iránt érdeklődik' Amit fontosnak tart, azt megprőbálja a hatás.
Ha azt mondjuk: ,,én vagyok az oka'', ezzel teretadunk a pozitív változások-
nak. A bríncjs keresése már azért is helytelen, mert a m ltba vezet vissza kÓrébe vonni. Szinte kényszeresen topreng azon, hogyan tudná hatásszférá-
benntinket. A nyelvtanilag helyes kérdés ebben az esetben ígv hanezana: ilit kitágítani, mivelszeretné személyes szférájának miné| tobb dolgát a saját
ízlésénekmegfelelóen a|akítani.
,,Ki volt a hibás?'' A mriltra nézve befolyásunk lezárt, hatássziáánkai visz-
szamenóleg nem lehet megncivelni. E'nergiánkra azonban moSt Van Képzeljtik el, hogy Kis Vilmos és Nagy Richárd egy világcég ugyanazon
szÜkség, tlsztályán dolgoznak. Ha Kis Vilmost csak a saját |igyosztálya érdekli, akkor
ezért kérdéseinkneka jelent kell szolgálniuk. ,kcis
Engedjenek meg még egy példát arra vonatkozÓan, hogyan lehet a lratásszférája eléggész marad. Nagy Richárdot ezzelszemben fog|al-
ha- l'tlztatja a cég egészének mri,kodése, az Í.igyfélkapcsolat, a marketing. Ah-
tásszféránkat megn velni. A legt bb ember sszekeveri á-,,hogyan''
és a lrtlz, hogy hatásszféráját kibóvítse, kapcsolatokat tart fenn a tobbi részleggel
,'vajon'' kezdetrí kérdésekfeltevésénekmegfeleló idópondát. üindannyi-
unk számára világos a gyors dcintéshozatal jelentósége, a legtobbÍinknek is. Nem nyugodott addig, amíg meg nent látogatta a világcég kozpontját.
mégis nehézséget okoz. Miért? Azért, mert iokan máris azon kezdenek l.isztában van azza|, hogy mivel foglalkozik a konkurencia. Ezáltal Nagy
el l( ichárd hatásszférája szinte automatikusan novekszik.
gondolkozni , hogyanis kellene eljárniuk. A
,,hogyan'' fontos kérdés'de nem Kutatők megállapítottak, hogy egy vállalat tigyfélkore a cég,,szemé|yes''
a dontés pillanatában. Térji.ink vissza az én tcirténetemhez, amikor
elindul. :;t'Í.érájának kiterjedésévelarányosan nó. Sok cég kizárÓlag a már meglévó
tam Kaliforniába. Gondolja el, ha azon kezdtem volna torni a feiem.
hosv: rrr:yfélk rre koncentrál, arra, hogy Ók hogyan vásárolhatnának tobbet. Más
fogok megbirkÓzni a dolgokkal, ha rigy d nt k, r'ogy .tut"'onií''
l'Hogy1.n r'liIlalatok a még el nem ért vevÓ,k rt kutatják. E cégek keresik a választ a
Ugye, on sem hiszi, hogy valaha is rá tudtam volna ma.eamat venni, hogy
nekivágjak az ismeretlennek. ki)vetkezőkérdésekre: Ezek az emberek miért nem nálunk vásárolnak? Ho.
Ha d ntést hoz, kérdezzen a
l'yan lehettink számukra is vonzÓak? Az ilyen stratégiát kovetó vál|alat
',vajon'' után. Ebben már benne van a ..mi. .személyes'' szférája sokkal nagyobb, és rovid titon képes jelentósen meg.
ert'' is. Miért kell ezt Vagy azt megtenni? Mi szől mellette, és mi ellene?
A ri jvelni az tigyfélkorét.
,,hogyan'' kérdéseebben a stádiumban még lényegtelen, csak késÓ,bb jon el
r

az ideje.
Viszont ha már egyszer dontott, tobbé ne kérdezzena
,,vajon'' után! Nem
Kcinnyebb felelósség nélktil é|ni?
lehet már az elsó felmerliló problém ánál azon morfondírozni: Vajon
helyes Felelósek vagyunk azokért a dolgokért, amelyeket megtesziink' de azw
volt-e a dontésem? Vajon nem kellene valami egészen mást ciinálnom?
|.tir.tis, ame|yeket nem teszijnk meg. Nagy kísértéstérzÍ.ink azonban arra,
Ahelyett, hogy azon gondoIkozna, hogyan oldja meg a feladatot, még min-
lltrgy ki| jjrrnk a felelósség alől. Gyakran egyszerritrb és kellemesebb gy
dig a dontés helyességén rágÓdik. Mindannyián ismeriink olyanokat, akik-
rt.rrni, mintha a tcirténtekhez semmi k ztink sem lenne. Nagy ára van ennek
nek egy d ntéshez végtelen hosszri időre van szrikséglik, ugyanakkorképe.
.r rtta.9atartásnak. Egyre inkább mások játékszerévéválunk' és az általuk írt
sek pillanatok alatt visszavonni a meghozott drjntést.
Ir rr!'atÓk nyv szerint kell élniink.

JI
 Kétségtelen, hogy a legnagyobb elé.qedettséget akkor érezzuk. ha kiak-
názzuk a bennÍjnk rejló |ehetóségcket. A siker nekem azt jelenti, ho.qy a le.
hetó legjobbat nyLijtsam, ami tólem telik. Csak akkor élek igazán, ha teljes
lényemet adom.
Egy biztos: ntinden a fejÍinkbcrl irltlrrI t.|. t.:, ..t.l,..rlttl ( )tt (tls scnki más!)
azért' hogy mennyi pénzrc ttI(| :|/ ('||\t)\(.Il't.zt.rrtIti lrÚt cvben szert
lr t.clelós
lr'l)ni.

Viselje a fele|ósséget a pénztigyeiért! Fontos tanács

A legtobben rendkív|il kcinnyelmríek, ami a pénzri.eyeiket illeti. De hol Vállaljon te ljes felelósséget az ÚlctÚÚrt Ús lr 1lclItz-iigyeiórt!
tanulhatták volna meg ennek ellenkez6jét? Ezen a téren általában a szijlÓ.k
sem a legjobb példát adják. Az iskolában sem ismeretes olyan tanőra' hogy o Lépjen ki a komfortzónájábő||
építsemfel a vagyonomat?''. A társadalom vásárlásra ciszt nciz: o Tekintsen Ligy minden problémát' nrint csÓlyt a fejlódésre!
',Hogyan o Tegyc fel a helyes kérdéseket!
mindentjtt csak a t lzott fogyasztást látjuk.
KornyezetÍ.ink is tobbnyire roSSZ példát mutat. Divattá vált pénzgondok- o Tírgítsa saját személyes szféráját!
rÓl panaszkodni. Gyakran hallani olyan viccelódéseket is, mint: ,,T bb nap'
mint kolbász''. Ehhez még az is hozzájáru|, hogy sokaknak a pénz cinrnagá-
ban száraz és kellemetlen téma: ,,Pél.ze van az embernek. arről nem beszé- \,ltItnak dolgok, amelyekre onnek nincs befolyása. De azt, hogy ezeket ho.
Iiink''. Vagy: ,,Apénz nem minden''. Már azelrs6fejezetben is láttuk, hogy l.1.arrértelmezi és ho.qyan reagál rájuk, aztmár tn donti e|. A dcintcs hatal-
rrrlt mindi.g a saját kezében van.
a pénz nagyonfontos' és csak akkor kap t lzott jelentóséget, ha elhanyagol-
juk ezt atémát, és végtil nehézhe|yzetbe jutunk. Vagyis: pontosan azt kell A fclelősség azt jelenti: az tn beál|ítottságát és integritását semmi neIn
megakadályoznia, hogy a pénz tril fontossá váljon az életében. Már csak trrtl.ia rnegváltoztatni. Az tn válasza egyenlóa személyiségével.on dcint ar-
ezért is viselnie kell a felelósséget a saját pénztigyeiért. rrl|' hogy hogyan é|.Ezahozzáá||ás segítségetnyrijt ahhoz, hogy elégeder
Természetesen butaság lenne azt gondolni, hogy a pénz minden problé- ti'll éljcn és a legjobbat nyrijtsa, amire csak képcs. Ha vállalja a felelósséget,
rrrly hét éven belÍ"il vagyonos ember lesz.
mát rnegold. De legalább ekkora ostobaság azt hinni, hogy az ember pénzzel
ne tudna érdekes embereket megismerni' ktilcinleges tájakat bejárni, rijabb
és jabb érdekes kihívásokat felfedezni, és koncentrálni más tevékenysé.
gekre. A feiezet legfontosabb gondolatai
Ahogyan ma bánunk a pénziinkkel' annak a j vÓ.ben mutatkozik meg a
hatása. De amit a pénziinkérttesziink, aZ egyenesen meghatározza a j vót. o ()n nern rnindig fclelós a torténtekért,de mindig felelős azért, ahogyan
Saját perspektívánkat gy alakítjuk ki, mint egy divattervezó: elósz r rneg- czeket értelmezi, és ahogyan rájuk rcagál.
tervezziik a formákat, amelyek szerint a jovÓben éltink majd. Már a régi ba- o Lzza|, hogy valakit hibáztat, átengedi neki a hatalmat.
biloniak is tudták: ,,Bolcs cselekedeteink végigkísémekminket az életcn' o A rn lt dcjntései meghatározzák a jelent. A jelen dontései meghatározzák
orcimet és segítségetnyrijtanak. De ugyanígy kísértenek bennÜnket az elhi- lr jovót.
bázott cselekedetek is, hogy gyotorjenek és kínozzanak.'' o A vágyak késÓtbiéleti.jnk hírmondÓi. MidontjÜk el, ho.ey mire vágyunk.
Látni fogja, hogy a pénz vi|ága sokkal izgalmasabb, mint ahogy an aZÍ" a így határozzuk meg, hogy miben lesz részijnk a jovÓten.
legtobben gondolják, vagyont felépítenipedig jÓval egyszeriibb, mint azt ál- o Ahhoz, hogy hatásszféráját rnegncivelje, négy lehetőség áll rendelkeze-
talában elképzelik. A legfontosabb, hogy vállalja a felelósséget, és fo.elal- sére:
kozzon a témával. l. Lépjen ki a komfortzÓnájábÓll
A szegénységnmagátÓlkeletkezik, él. Szegénység akkorj n létre' ami- 2. l.ekintsen tigy rninden problémát' mint esélyt a fejlódésre. Tegye fel
kor megtagadják a felelósséget. A jőlétértis meg kell tenni néhány alapvető nlagának a kérdést: tudok olyarr helyzetet teremteni, amely.
',Hogyan
dolgot; hogy melyek ezek, erre késÓ,bb még részletesen kitériink. ben ez a probléma tobbé nem merlilhet fel?''
38 39
 3. Tegye fel a helyes kérdéseket!
4. Ha tágírja saját személyes szféráját, a hatásszféráia is automatikusan
ncivekedni fog. $I
a Idős korban az ember csak egy dolgot sajnál: azt, amitnem csinált.
o Felelósség nélklil é|ni aztjelenti, hogy onmagunkat erótlen á|dozattá
degradáljuk, azaz o|yan forgatőkonyv szerint éltink, amelyet mások írtak
Csoda.e a í00 millio?
számunkra.
A felelósségvállalás pillanatában minden negatív érze|emelveszíti a na-
talmát.
,,A legt bben t lbecstilik azt, amit egy éven be|til el tudnak érni,
on és senki más a felelős azért, hogy mennyi pénzre tud a kovet-
- -
kezo hét évben szert tenni.
és alulbecstilik, amire tíz éven beli.il képesek.''
Jim Rohn: The Power of Ambition

l ta dcjntenie kellene, mit választana: 50 000 DM kiegészító keresetet a kG

vctkezóhat hőnapban, vagy 1 000 000 márkát hét év mrílva? Az 50 000 már-
klit készpénzben szeretné megkapni, vagy inkább ,'egy bőr ndot teli képes.
st.eckkel''? Ahhoz, hogy rovid távon valamivel tobb pénzt keressen, valG
szín 1eg elegendóegy kicsivel tobbet te|jesítenie. De ha azt akarja, hogy hét
.'vcn beltil 1 milliÓ márkája (t bb mint 10O milliÓ forintja) legyen, akkor
.'kicsivel tcjbbeí'tenni már nem elés.

Avá|tozások t szinten mennek végbe

A változások tobb szinten is végbemehetnek. Ebben a konyvben ezek kG
ziil érzelmiállapotot szeretnék bemutatni.Igazi, gy keres változást csak
tjt
.rkkor érhetijnk el, ha a fordulat mind az ot szintet érinti.

|' szint: Egyre inkább gy érzi, hogy elégedetlen a jelenlegi hclyzctével.

Cselekednie kell.

|'ttlda: írÓaszta|át elontik a levelek, és tn elhatározza: aclclig rtcrrt lrlrgy ja ab.

Irlr a munkát, amíg jből meg nem láda, milyen színríis az írtiltsztltllittltk a
l;rp ja.

40 41
 2. színt: A várt eredmény.e|tnaracl. ÚjatL-, es rijabb levelek érkeznek'
Látja.
ho'ey ezzel a mÓdszerreI nem jut a papírt meg vé.qére.Valamilyen
uj technikára lesz szliksége, me.eolclás-orientáltan kell továbbléo-
nie. FeIteszi a kérdést:Hogy tudok az eredményen javítani? Hogy
tudok kemény munka helyett inkább hatékonyabban clolgozni?
Példa: tn sokat dolgozik, a keresete mégsem eIég.
Uj technikára és stratégiára van szijksége. Általában éppen ezt várjuk el
egy szakkonyvtól: mintát, amely eredményt hoz. A kcjvetkezófeiezetekben
stratégiákkal, konkrét mÓdszerekkel és receptekkel ismerkedhet meg.
A rrIyan kedves' és rendet teremtene kozottÜkl''
hossz távri, dontó változások azonban magasabb szinten mennek végbe.
3. szint: A technikák elÓtbre vitték ont, de ha más sikeres emberekkel ha-
sonlítja cissze magát, Ligy tíínik,Ók kevesebb fáradsá.egal értek cél.
ba' mivel befolyásos barátaik vannak, akik révénmesnvílnak elór
ttik az ajtők.
Példa: Egy nem várt esemény kÍilcinosen durván érinti. Noha munkája
min-
den idejét és energiáját igénybe veszi, kénytelen e|ószcir a feImeri.iIt
problé-
mával foglalkozni. Úgy t nik, minden a feie teteiére á|l.
A megoIdáS nem egySzerrí: személyiségfejlesztés.a szemé|yiség kite|je-
. r
sítése. Ezbizony nem megy gyorsan' fdí'egaznem, hogy ezze]átecinikával
befolyásos, sikeres barátokat sze rezzen.Sok ictőt kell bifektetnie abba,
ho.ey
olyan személyiséggévá|jon, amilyen lenni szeretne. Bizonyára vannak pél-
daképei, emberek, akiket csodál. on éppen olyan csodálátra méltő
lehet,
mint Ók, ha ennek megfele|óen alakítja az életét.
4. szint: Mikozben onmagárÓl és ismeróseirÓ,l morfondírozik, azalatt saiát
világnézetét is átgondolja. Sokan nézik a világot torz szemiiveg"en
keresztiil. Számukra az univerzum átláthatatlan óserdő, amelyben
az emberek egymás ellenségei.
Példa: Vannak emberek, akik senkiben sem bíznak. Néhányszor csalodtak,
és azőta résen vannak. Minclent és mindenkit szkeptikusan szemlélnek'
és
mindenben csapdát sejtenek. Saját lényLik a legnágyobb gátlőeró, hiszen
Sem nem kedvesek, Sem nem megnyeróek' és így mások elhrizÓclnak
tÓltik.
Mi erre a.syő.eyír? Uj szem veg, amelynek Üvegén át más színben látják
a világot.
Az ismert menedzser-tréner, Stephen Covey élte át a kcive tkezó eseret:
Covey egy rendezvényre utazott, ahol óvolt aze|6adő, így a vonaton el.
toltcjtt időt még a felkésztilésre akarta fordítani. Az egvit áttomasnál
be-
4)
szállt a fiilkébe egy apa három gycrckke l. A r'yt.lt'kt'k ltutlttrtltI eIkczdtek
rcndetlenkedni. Kiabáltak, hangoskocltirk' li.lrrr'rlrlllt|. ltz iilt:sckt.c. cgyszG
vlrl zavarták a tobbi utast. Apjuk azottlllrtt Itt'ttt It'1lt.ll k(izllc, rczzenéstelen
;rrccal bámult ki az ablakon.
A gyerekek egyre Szemtelenebbek lcttck' l(trgtltlstlik ltz, iilcseket, sót még
ltz cgyik utas ruháját is megh zkodták. Vcgiil tttliI.clly lr(ilgy haját rángatták,
tlc az apjuk még mindig nem reagált. I]kktrrra ltztlttlraIt Coveynél betelt a
1ltlhár. Elhatározta, beavatkozik. Energikusittr lcllillt' és így szÓlt: ,,E|nézést,
( Iram! Nem látja' hogy a gyerekei mennyirc zavar.j1rk a t bbi utast? Ha lenne
Covey biiszkén, saját igazának tudatában visszatjlt a helyére. A férfi,
rlrint akit fe|ráztak, a,'szőszőlőhoz'' fordult' és remegóhangon azt mondta:
''lgen, igen' nagyon sajnálom, hogy a gyerekeim így viselkednek. A felesé-
],('lll a gyerekek anyja most halt meg . . . néhány Órája. Nem tudom,
- -
lrrlqyan lesz most tovább. Még egyikiink sem tudta igazán felfogni, ami tcir-
Azt hiszem' a gyerekek csak megprÓbálnak a maguk mődján Lirrá lenni
ttiIlt.
.rlrelyzeten. . . Elnézéstkérek,nagyon sajnálom. . . ''
Biztosan léteznek fekete-fehér szem|ivegen kíviil is pápaszemek, ame-
lvck benntjnket is és másokat is boldogabbá tesznek, és a hibák és a kudar-
tlk helyett rámutatnak a lehetóségekre.
Van olyan szemtiveg, ame|yen átapénz gonosznak t nik, hiszen apénz.
zel |egyvereket gyártanak, háborrikat robbantanak ki. E.nézet szerint apénz
rrrlruányossá tesz, mohőságot és kapzsiságot sziil. Ez egyfajta szemlélet, de
It:tczik másik is. Hordhatunk olyan szemiiveget' amely megláttatja vellink,
lltlgy 2 pénzb6 kőrházak épi-ilnek, segíthet az éhínségcsokkentésében, Lij
.'ytigyszereket fedezhetnek fel a segítségével'jobb életkoriilményeket lehet
r t.Ic kialakítani, azaz sok jőt is lehet apénzze| cselekedni.
Mit -gondol, melyik szemliveget kell viselnie ahhoz, hogy anyagilag na-
.'vrlbb sikereket érjen el, hogy boldogabb legyen?
, szint; A legerósebb változást akkor érjiik el, ha mÓdosítjuk az onma-
gunkrÓ1 alkotott képet'
|,.'ltla: Kemény Jancsi foglalkozásáru nézveeladÓ. Szorgalmasan dolgozik.
\|LrIrkája során elsajátította már valamennyi fontos technikát. VonzÓ egyé-
akinek kozelében szívesen tartőzkodnak az emberek. Az tigyfeleket
'rrrc'g.
rrl'lrl tckirtti prédának. Távol áll tőír,eaza szemlélet, hogy,'belekapni-kidon-
r..rri lelépni''. Ha megkérdezik, szívesen ad tanácsot. Elvezi a kliensek bi-
,',rlrrrát. Mindez nagyon jől van így, épp csak nincs benne semmi rendkívtili.
\z iigyfelek még nem maguktőljonnekhozzá. Azigazi nagy ktiltnbség ott
41
 van' ahogyan Kemény r nmagiit Iiiqa. Ha tigy tekinti magát, mint eladőt,
neki kell azugyfé|hez mennie. Ha szakertőnek érzi magát, őtozzáfognak
jonni.
Dcjntéseink más és más eredményre vezetnek, attől ftiggóen, hogy egy-
szerÍíeladÓnak tekintjtik magunkat, vagy az a víziőnk, hogy szakériÓ,k va.
gyunk. Enképiink végsó soron t)nbetetjesítííjőslattti vcilik.
Volt egy ÍjzIetfelem, aki szívesen tetszelgett az á|dozat szerepében. Az
volt a meggy6z6dése,hogy senkit nem szedtek rá olyan
.uyakran, mint ót. A
,,mindenki-gonosz-szemliveget" hordta.
Az igazsághozhozzátartozik, hogy az egyik vállalatnál tényleg három-
szor egymás után becsapták, és sok pénzt veszített anélktil, hogy ezt bizo.
nyítani tudta volna. Mindez csak erósítette benne a hitet, hogy szernélye má-
gikusan yonzza a csalÓkat. Azt gondolta, t l jÓ 6 erre a világra. Szerzódési
kotelezettsége miatt még csak meg Sem tudott válni az említett céstő1. Talán
nem is akart, hiszen így is erósíthette magában az ádozari,,.,"pét.
Nem telt be|e hosszti idó, és sikeriilt engem is ráhangolnia erre a negatív
szemléletre: ,,Scháfer rir, higgye el nekem, nem lehetiink etég ővatosak.''
Nemsokára azon kaptam rajta magam, hogy ,,ővintézkedéseken'' gondolko-
dom. Természetesen nem eZ volt a legjobb mÓdszer, hogy beilleszkedjek iij
munkahelyemre. ElÓbb felkell építenÍinkva|amit, hogy e.eyáltalán |égyen
mit védelmezntink. Másodszor is egyéniségemmel teljesen ellentétes ez a
fajta bizalmatlanság, hiszen képes vagyok arra, hogy a kudarcokat apozitív
oldalukrÓl szemlé|jem. Erósen hiszem, hogy mindennek van jÓ oldala is'
Egyszerre elegem lett ebbő,l az egészbd, az aszta|ra csap|am, és kcjzcjl-
tem a kollégámmal: ,,Vége! En ebben azirányban nem akarok tovább gon.
dolkozni. PrÓbáljuk meg egyiitt kitalálni, hogy milyen pozitívumot tudunk
kihozni abbÓl' hogy Téged háromszor becsaptak.'' Partnerem cltihtÓ,l kivt-
r scidve Üv ltcitte; ,,Pozitívum? Neked elment a józaneszed!''
Hogy rovidre fogjam: végtil is csak találtunk valamijÓt az egészben. A
vállalat vezetíi' rossz lelkiismerettik miatt, készek voltak megIepó.n nogy-
vonal an bánni veltink. Egyetlen találkozásunk ve liik elegendő volt ahhoz,
hogy egy jÓ kis summát ,,keressiink''.
Ne várjuk a csodát tegytink érte!
-
CsalÓdást kell okoznom annak, aki aztgondolja, hogy néhány elsajátított
technikával, minden ktilcjn sebb munka és fáradság nélktil millio*oi leh.t.
Ez a konyv nem készétel, amelyet csak elég felmelegíteni, azaz átolvasni,
és ripsz.ropsz gazdag leszel. Ilyen egyszeríen ez nem mrjkcidik. A lényeg-
bevágÓ változásoknak mind az ot szinten be kell kcjvetkeznitik. Csak ísv le-
het része ..csodában''.
44
E.ey nap Péter tanácsért fordult Jézushoz: ,'Mcslt.t , IliIl'.y( )|l rrlrgy gondban
r.;reyunk. Nincs pénzt'ink, és holnap adőt kc|| l-ize1lrrilrk.''.lczus így vála-
.'z<llt:
,,Nem baj.'' Péter egyre izgatottabb lett: '.Mcstcr.' lle rtr Úr.tcd, azt mond-
tlrrttholnap adőt kell fizetniink, de nincs pénziink. Ilz rrlrty baj.'' Jézus ismét
( sllk azt válaszo|ta: ,,Nem baj.''
.IÓ dolog, ha olyan emberekkel vehetjÜk k riil rrlagLrnkat, akik mindent
..lk vetnek azért, hogy megoldjanak egy problérn1rt' Korán kelnek, és késón
Ir.kszenek. Annyi szakkonyvet és irodalmat olvasnak, amennyit csak tud-
rrlrk' orcjmmel fordulnak másokhoz, hogy tanuljanak t<j1[ik. Addig foglal-
t.rlzrlak egy problémával, amíg meg nem oldották azt. ok azok, akiknél a
1rrrlllléma sző nem a kétségbeesésprogramját indítja be. Az i|yen emberek
Il('lll jajgatnak azon' hogy: ,'Miért pont velem torténik ilyesmi?!''
.Iézus egész egyszer en oldotta meg a problémát. Azt parancsolta Péter-
rr.'|i,hogy menjen halászni. Nem vé|etleni.il mondta ezt neki, hiszen Péter
Ir:rIliszvolt. Az elsőhal szájában, amit kifogon, egy érme volt, és ezzel végÜl
ki tudták fizetni az adót.
'.'
A tanulság e.eyszer :
l :,zint: Ne várjuk a csodát, tegyÜnk érte!
' szit-tt: Ha halászni megyiink, hasznos, ha ismerjiik e szakma technikáit.
l szint: olyan személyiséggékell válnunk, akierős és kompetens, aki von-
zani fogja magához az embereket. Péter azonnal Jézushoz fordult,
mert tudta: majd eszébe jut valami''.
',neki
| .'zint: Az adő nem probléma. Az állam nemcsak azértvan, hogy ont
',megnyirbálja''.
.'ziIlt: A problémamentes ember identitáSa.
'
\ r rllíg teli van emberekkel, akik csodákat mrívelnek. Csodának nevezzÍjk
r,,rrkltt a térbeli és idÓtleli eseményeket, amelyek ellentmondásban állnak
. .lrIiri tapasztalatainkka|, szinte elképzelhetetlennek tÚínnek. Sokak számá-
r r rrllir egy bizonyos szintrívagyon is csodát jelent. A legtobben kortilbeltil
Ir'rr r j vedelmiik dupláját képesek elképzelni annak ot- vagy tízszerese
.'.,.rkt-an már meghaladja a fantáziájukat. -
VtlIt egy idó, amikor azaze|képzelés, hogy havi 20 000 márkát keressek,
rr...' csodáflak trínt. 50 000 márkás jovedelemrÓ1 már álmodni Sem mertem.
l . l t:s fél évvel késÓ,bb a havijcivedelmem már 100 000 márkára nótt. Ha
r '.,zlrtckintek, már a nyomát sem látom a csodának, hiszen az eredményért
| , rrrtlnyet meg kellett dolgoznom.
,\ ..csoda'' akkor jcin e|hozzánk, ha a harmadik' a negyedik és az cjt dik
45
SZinten is lényegbevágÓ változások mennek végbe. Ezeket eIcí tucljuk készí
teni.
A csodára várni legalább akkora butaság, mintha e.ey sportolÓ otthon a
tévébennéznévégig az olimpiát, és abban reménykedne, hogy megnyeri az
aranyérmet. Nem torténik ,,csoda'', ha nem teszijnk érte.
Hogyan tudjuk elÓkészíteni a csodát? Hafolyamatosan tlnulunk és
fejL -
eliink. Ez az én életfilozőfiám. Ha nem fejlódtink. meghalunk. Az élet nem
más. mint ncivekedés és fejlódés. Ez azt je|enti, ho.ey olyan jÓkká kell vál.
nunk, amire csak képesek vagyunk.
Konyvek
Felfigyelt már arra, ho.gy a gazda.e emberek házában mindig van k nyv-
társzoba? Mit
-gondol, miért? Azért, ho-ey megmutassák, nekik erre is telik?
Vagy talán azért lettek gazdagok, mert a kezdetektÓ.l fogva sokat olvastak?
,,Egy személy azálta|aelolvasott konyvek summázata.'' Miért olyan fon-
tos az olvasás? Egy szÓ
e.ey gondolat. Minél tobb Lij szőt sajátítunk el,
-
annál gazda.eabb lesz a gondolkodásunk. Gondolataink hihetetlen értékesek.
Erdekes, ho.ey .tyakran a szÓkincsijnkkel párhuzamosan novekszik a icjve.
deImÜnk.
Az elmiílt évszázadokkal szemben őriási az elónyÜnk. Manapság a k ny-
vekhozzál.artoznak az életiinkhoz. Mekkora lehet sé.s' micsoda e|6ny az e|-
rn lt századokkal szemben, ho.ey írott formában minderr ecldigi tudá.s és ta-
pasztalat lényegéhez hozzájuthatunk. Egyetlen dolgunk, hogy megtaláljuk
az informáciÓt. Minden leírhatÓ, vélemény.és szőlásszabaclság van, és fel-
talá]tuk a nyomtatáSt.
El on ezzel a lehetóséggel? olvas az említctt teniletekkel kapcso|atos
írásokat? Ha hetente két k nyvet végi.eolvas, az évente |00 k nyvet jelent.
Hét éven beltil már 700-at! Hisz abban. ho.ey hétszáz kcinyv erejétól rne.e-
változhat a személyisége?
Hogy képtelenségennyit olvasni, ho.uy erre nincs icl ? Akkor gyakorolja
a gyorsolvasást. Az elsó konyv legyen az, amelyikból megtanulhatja a
gyorsolvasás technikáit' Ha csak három Órát gyakorol, konnyeclén el tud ol-
vasni l 000 szÓt percenként, aZaZ egy háromszáz oldalas k nyvhoz két Órára
Iesz szÍ.iksésc.
Még egy jő tanács, ho-ey ho.eyan tud idót rnegtakarítani: amikor találko-
zik egy érdekes személyiséggel' ,,csevegés'' helyett használja ki a lehetósé.
get' és kérdezze meg aZ illetót, melyik a két-hárorn leskedvesebb konyve,
és miért. Azonnal hoz'z'á1ut így egy ingyenes osszefoglalÓhoz. Néhány per-
cen beltjl el tudja donteni' el akarja-e olvasni a konyvet, vagy Sem. Én ezze|
a mÓdszerrel tobb, kincset érő kcinyvre bukkantam.
46
liikernaplo
;\ naplok k
nyvek. olyaIt k nyvck' arnelyekct tttt íl.ttttk lltltlttlikIlltk rna-
.'Lrrrkrcil. Jő lenne, ha minden ember naponta írnlílr slr.jlit
'siLcttttt1lIrijtít. Je-
',)cLZen fel ide mindent, arni sikerlilt, mindcn clicsc'r.etct cs clismerést,
'rrllclybcn cddi.g része volt, ha fegyclrnczettcn viselkcclctt' ha rllcgolclott egy
Ir'lltclatot vagy boldo.esá tett valakit.
Nem mindig csak az a rnÓrvadÓ' amire emlékezlink. A hibákat és a téve.
rlt.sgkg1 tizenegyszer kcinnyebben' és tizenegyszer hosszabban jegyezzÍ.ik
rrrt'g. tl]iÍlt a sikereket. Ennek kovetkeztében sokszor rosszabbnak tlintctji-ik
lr.l Irtagunkat, mint a valÓság. E'zt a negativisztikus hajlamot k rnyezetÜnk
l .' |)cveltetéSijnk is alátámasztja. KiSgyermekként megkozelítÓ1eg minden
r.'e ttrc tizenhétszer hallunk nemet. A hírek 80 százaléka is negatív. Ezértna-
.'rtrrl fontos, hogy cllenálljunk. és lcgalább az onma-qunkrÓl alkotott képet
.r Ire lyére tegyLik.
K icmelkedőszernélyiségek ha.eyatékában gyakran találni naplÓszerrífel-
;. l'yzéseket.
llrclekes, hogy tobbnyire na.eyon korán fogtak hozzá a naplőíráshoz, jÓ
r.rI lrzelótt, hogy híresek lettek. Annakidején mÓg nem is sejthették, hogy
rrrtlycn nevezetes szernélyiség lesz belÓli-ik. Valőszínrí, hogy a napi felje.vy.
,,..sck hozzájárultak a késífubisikerekhez. Egy biztos: a naplÓírással meg-
i rsszabbíthatjuk pozitív gondolatainkat.
I r
l't rÍ s ct n a g, t a,n n 1l i ra, ftl n t o s n a,k, h o g1l ír mo g rr1 l !
,
t
I:rl rnielótt rnegkezdcm a nunkanapomat, írok néhány sort a sikernap-
Ilr111[;1. ezá|ta| erósítcrn az cjnbccsijléSemet. (A7. fejezetben látni fogja'
Irrrl'y a j vcdeletn és a ma.sabiztosság osszefÜgg.) Az évek során sikernap
l.,rrt nlcllrj clkczdtcnr írni cgy tlcttárat, egy fÜZetet a kapcsolataimrÓl, egy
rr.'vtlcvezett felisnlerési napl t (hogy u.lyanazokat a hibákat nehogy még
r .'\,SZCr clk vessem) és még néhányat . . .
'\ lnagabiztosság nerrr vélctlen. Nenl lehet elegendócn nagy aZ nbizal.
rrrrrrlk! Hogy megálljt parancsolunk.e nlagunknak vagy továbbléptink-e, az
lrrrrtlig attől ftigg, hogy rendelkeztjnk-c a kcjvctkezó lépéshezszÍ.ikségestrr-
I r ri lltttcl.
Sclkszor átéljtik' hogy aLacsony nbiz,alommal rendeLkez(Í emberek sent-
,,ttIt;!e kx'kázltot nem nlernekváLLalni, abből atéy,hitb l kiindulva, hogy így
,,t,'.,.1 Íudjákvétleni magukat. De egy oLyan ember, ctki semnit sem kocká:.tctt,
,, n(nt c'sin L .sennit, annak nincs semrnije az. senki.
-
''\ siker és sikertelenség kozotti kiilonbsé.e az ontudatban rejlik. Ennek
| |('|)ítéSéhezrendkív|il egyszerLí és hatásos mÓdszer a sikernaplÓ vezetése.
 Kérem, gondolkozzon el azon, hclgy mi az, ami tegnap és ma jÓl sikeri.ilt.
Mit intézett el? Kinek tudott circimet okozni? Kitól kapon bőkot?
Ha most szinte semmi sem jutotteszébe, akkorb ajvanazcjnbizalmával. An-
nál is fontosabb, hogy nekikezdjen a sikernaplő írásának!
Ha viszont elég erós az onbiza|ma, nézzen azonnal a kcjvetkezó feladat
után, amellyeI továbbfejlődhet. Az cjnbecsÍ.iléstÓ1ftigg, hogy elválla|ja-e azt,
va-qy Sem. Hogy mennyire igaz ez a szemlélet, kiderijl, ha a kovetkez6kér-
déseket megválaszolja:
Mi szeretne lenni, ha biztosan tudná, hogy célja megvalÓsul(állameln k,
regényírÓ, Forma-l.es világbajnok, kanadai nagybirtokos, az óserdó meg-
mentóje' egy híres ember élete párja . ' ' ) ?
Gyakran hissziik azt, hogy a kovetkeződontó lépéstazértnem tesszi.ik meg,
mert t l kényelmesek vagyunk, vagy esetleg már ,,telítódttink''. Mindez
azonban csak Íirtigy; a valődi ok az, hogy nem bízunk a sikertinkben.
Fontos tanács
Vezessen sikernaplőt, így építsetudatosan az cinbizalmát!
o onérzetiinktÓ1 fiigg, hogy vállalunk-e kockázatot, vagy Sem.
o Kockázat nélktil nincs fejlódés.
o Ahhoz, hogy onértékeléstinketerósítstik, általában sem kornyeze-
tlink, sem neveltetésiink nem járulhozzá,ke||6 mértékben. Az cjn-
bizalom saját értékességiinktudatábÓl táplá|kozik. A naplőírás se-
gítségetny jt abban, hogy tudatosítsa magában a pozitívumokat.
A naplőírás megtanítja tnt arra, hogy a jÓ tulajdonságaira cisszpon-
tosítson.
Egy idó után beprogramozÓdik az érzés:,,ez sikertilt, ezt le kell ír-
nom".
Azt' hogy miben lesz részijnk, elvárásaink határozzák meg. Minél
pozitívabb az cjnértékelésiink,elvárásaink szintje annál magasabb.
48
ljzemináriumok
A szemirráriumok elónye a konyvekkel szemben az, hogy cgyszcrre hall-
1rrk. látjuk, átérezzuk és át is éljtik az elóadást. Annál ktinrrycbb a tanulás,
rrrirlÓl tcibb érzékijnkdolgozik' Fontos a szeminárium vezetójével valő koz.
r t'tlcn kapcsolat lehetósége is. En igen értékes embereket ismerhettem meg
r',/ctl aZ ton.
A tanfo|yamok alatt kiléprink a hétkoznapokből' így lehetőséget kapunk
.rr llr' hogy cinmagunkat me.efeleló távolságből szemléljÍ.ik. Ez megk nnyíti
.r ..Iaterális gondolkodást'', ami azt je|enti, hogy szokatlan, iij dimenziőkban
r., kcpesek vagyunk gondolkodni. Elófordul, hogy ilyenkor az osztcincis
rlre gérzéseinkre is jobban hallgatunk.
A koncentrált tanu|ás atmoszférája elősegíti, hogy hasonlÓ érdeklódésrí
rt.sztvevÓ,kkel ta|álkozzunk. EzekbÓ1az ismeretségekbő,l értékesbarátságok
..ziivódhetnek.
A jő tanfolyamok drágák, és ez sokakat elriaszt. Annak idején' amikor
.rlru volt pénzem, elhatároztam, hogy évente legalább négy szemináriumon
r t.szCk részt. Ezt a ,,|uxust'' nem mindig engedhettem meg magamnak' dc
.rzt is tudtam, hogy ennél sokkal megbocsáthatatlanabb, ha nem képezem
||li|gAm tovább. Azazcír, amelyet továbbképzésiinkértfizetiink,semmi ahhoz
I,t'Ilt,St, amit az érdektelenségiinkért kell majdfiz,etniink. Lassan ott tartok'
Irr rgy ning5 az az ár, amit ne fizetnék ki egy i-qazán jÓ tanfolyamért. Elófor-
rIrrlt, ho.ey egy szeminárium 30 000 márkába kertilt, viszont ennek kciszcin-
Irt'ttíen az elkovetkezend6 két hÓnapban a dupláját tudtam kiegészítóleg
rr,'gkeresni.
Arni nektink eurőpaiaknak hihetetlennek tÍínik.azt az Egyestilt Allamok-
l'.rtt már elengedhetetlenÍjI szijkségesnek tartják. Az amerikai vállalatok
rrrirtclen évben átlagosan 40 napra mentik fel dol.eozÓikat a munka alol, csak
.r,, tirt, hogy ez a|att az idó alatt tanfolyamokon vegyenek részt. 40 nap, ami-
|.r rr az alkalmazottak nem dolgoznak és a cég mégis fizet. Nem kétséges,
-
llr lgy a cégnek megéri ez a befektetés.Japánban ez az arány még magasabb.
A továbbképzéspiacaazEgyesÍ.iItAllamokban évente t bb mint 700 mil-
Ir:rrcl márka forgalmat bonyolít (a dupláját' mint a személyi számítőgép [iz-
l..tliea)l Neki.ink' eurőpaiaknak, vigyáznunk kell, nehogy elvétstik ezt a fej-
'tlcsi irányt.
|.
l,éldaképek
t1,lettink elsópercétÓ1 kezdve utánzással tirrrrrlirrk :t It.l'lttllIrt.I l\()| |l\ (.,/(.
rrrrrk befolyása jÓval erósebb, mintahogy lllt S/,Í!'('5(.tI t.It:'lttr.tttr'tr|. | .'\l.l
49
len konyv va.ey tanulmány sem hat ránk és formál bennLinket olyan erósen,
mint azok az emberek, akik k<iriilvesznek minket.
Ha a k riiltjttiink él(íszemélyiségek jobbak, nint ni, ctkkclrfejt(Ítliink. Ha
viszont rosszabbak ntílunk, akkor stagncílunk. EzÍ" a hatást azért becstiIjtik
alá, mert szívesen tetszelgiink az egyéniségpőzában. Legutolső trénerem-
nek csak annyi megjegyzése volt ezzelkapcsolatban: ,,Aki kutyákkal megy
ágyba' az bolhákkal ébred.''
A téma fontosságára valő tekintettel ennek egy e.eész fcjezetet szentel-
tem. A |3. rész círne: ,,A mentor és a szakértóihá|őzat,,.
A csodához bátorságra van sztikség
Efejezeté|éneztolvasta: Alegt bbenttílbecsiitikazt,cunitegyévenbeliil
el tutlnak érni, és alulbecstilik, cmire tíz éven beltil képesek'
A valődi fordulat akkor kovetkezik be, ha mind aZ t említett szinten
mélyrehatő változások mennek végbe. Ez a folyamat idóigényes, de ha cl-
érte a megf'elelóérettségi szintet, az eredmény robbanásszerrí.
E fejlódési menetet a bambuszfa példája jÓl illusztrá|ja. A bambuszter-
meló e|ii|teti a magot, majd befedi hamuva|. Az ,,a|vó,, n vény négy évig
marad a fdld alatt, de minden reggel meg kell locsolni, négy éven keresztÜl.
A negyedik év végen a bambusz hirtelen kib iik a felszínre, és 90 nap alatt
20 méter maeasra nő!
A bambusztermelőa négy év alatt soha nem lehet biztos abban, hogy é|-e
a ncivény egyáltalán. Csak bízhat benne, és ápolja tovább. Egy hosszti távon
gondolkodÓ embemek sztiksége Van eITe a me.egyózódésre. Az a |ényeg'
ho.ey ne hagyjuk magunkat elbátortalanítani. Semmi nem adhat na.ayobb bá-
torságot, mint aZ, ha mind az cit szinten egyidejriteg dolgozunk.
Kockázat né|ktiI nincs csoda
Ahhoz'.hogy hét év alatt felépítse a va.9yonát' kockáZtatnia kell. Hogyan
értelmezi on a kockázatot? ,'Ha gy harcolsz a bika ellen, hogy nem félsz,
az szőt sem érdemel mondta egyszer egy híres torreádor. Ha félsz, és
-
nem harcolsz, az is érdektelen. -
De akkor szembeszállni egy bikával, amikor
fé|sz, az már valami.''
Egy sikeres ijzletember a kockázattal kapcsolatban így nyilatkozott:
,,Minden, ami valÓban me-gérte, azelején halálra rémiSztett.'' Ha nem érez
félelmet egy rlj kihívás elótt, az annak a jele' hogy a feladat tril konnyrí.
Az elsó fejezetben beszéltÜnk arrÓl, hogy .'JÓ lenne valami nagyot telje-
síteni''. De mi az, hogy ,,na.ey'.? Lchet, hogy olyasmit csinál' amit sokan
50
rrrcgcsodálnak, de onnek ez gyerekjáték. Általában épp fordítva van: kemé-
rrycn harcol' le kel| győznie a féle|meit, és a tobbiek szőra sem méltatják a
rt.|.jcsítményét.Éppen ezért ne mtísokhozmérjíikmagunkat, hanem csak sa-
1ttt képességeinkhez. Kérem, olvassa el a kcivetkezőmondatokat, és gondol-
|'tyl7'onel azon, ho.ey onben mennyire kiforrott a kockázatvállalÓ képesség:
o (.iyakran elfelejtjÜk, hogy eddigi utunkon továbbmenni legalább olyan
kockázatos lehet, mint ha letéri'ink rőla. Ha a pálya ismert, az még nem
jclenti azt, hogy biztonságosabb is.
o Az élet játék. Akinem kockáztat, aZ nyerni sem tud.
o A Fcjldcjn nincs biztonság, csak alka|mak vannak.
o Nc halogassa a dolgait, a sikerre soha nem lehet igazán felkésztilni.
o A: egyetlen ember, aki soho nem hibcízik, az aki soha nem tesz semmit.
('Iheodore Roosevelt)
o A bizonytalanság fájdalma sokkal erősebb, mint a fájdalom bizonyossága.
o .I.én'll,
hogy minclen akciőtervnek kock zata és ra van, de ez sokkal cse-
kalyebb, mint ct hosszti ttív kockcízat és a kényelmes tétlenségcíra.
(John F. Kennedy)
o Ha attÓl fél' hogy veszít, soha nem fog nyerni.
o V llaljon kock zatot; a padlÓről leesni nem tud. (Daniel S. Pefra)
I Ilr rrreg akarjuk változtatni a k riilottiink lévó dolgokat, ahhoz elószcir cin-
rrtltgunkat kell megvá|toztatnunk. Minden változás magában hordja a a koc-
k;izatot, hiszen valamilyen mődon elhagyjuk nlcgsZokott krjrnyezeti-inket.
Szcrnélyiségtink fejlódése a komfortzÓnánkon kíviilrc csik. Egyik mcntG
rorn azt szokta mondani: ,,Hagyd el a komfortztiniitlut! Mirtclcn rttcgolclott
azonnal egy még nagyobbal.''
1rI oblémát pÓtolj
Ebbenakcinyvbentalálni fogegyStratÓgiát,arrtcllye I .]()tivlrIlrtt tlltr:yrl|rIr
rrrcgrázkődtatás nétkÍ.ilfelépíthetia vagyonát' artlcIyrlek klrrtllr(lrillril kt.||t'
IllcScn meg tud élni. De sikertilhetezhét év alatt is! ('sttrllr trlt tiirttirlrl' ' ltIlrrI
rliltozások mennek végbe. tnnel is megtcirténlrct lt '.t.stx|;t.'' ll;t kt.:'zt.tt lt||
.rr ra' ho.ey kilépjen a konlfortzőnáből' és kockázlrtrtt r,,li||lrIjr rrr l't't.,zr.' .tzr.tI
. .'y kis SZerenCSe sem árt.
Tényleg sztikségrink van szerencsére?
Önnek sok szerencsére van szÜksége. De mit értiirlk SZ(.t ('t |(..'(. I |', |t r. t .' t t t'
l.rrucdjemeg'hogyelószciraztmondjamel'hogy mi Ilcttt;ls./(.|(.t|('.t. ,,\ ..,,.
||'llcsc nem valamiolyasmi, amire vágyunk, és anélktil, httly kttIttttrr.'t.l,l'.'tt
rrrcgerőltetnénk magunkat, be is kcivetkezik.
[rrank Sinatra e-gy éj szaka alatt lett sztár. Egyetlen élóadírsrls It.vt.I t.| |t. ; rr.'' '
5t
és az egész ország tinnepelte. Amikor szÓba kcrijlt, ho.ey micsoda hihetetlen
szercncséje volt' álIítÓlag így reagált: ,,Szerencse.i E'Iíísztjr is nem aludtaIn
át ezL az éjszakát, másodszor tíz éven keresztt-il készriltcrn rá.''
A golfpro|i Bernhard Langer felÍjtotte a fára a labdát, ahonnan aZ nem
esett le. A játék márelveszettnek tÚínt. Langererre felrnászott a |ára, és egy
ágrol kitit tte a labdát, ami pontosan a z ld pálya k zcpére esett. Lan.scrnek
'.'krtck. és kockázatot vállalt. A rőzsát látjuk' de az ásőt t-tlír lrettt. Mlisok
'.'t'r.crtcséjét érzékeljtik,de az ezt rnegelőzó kudarcok és el(í<cszLile tek tnár
. Il'e riilik figyelm|inket. Nagy meglepetést okozna, ha látniink, hogy a.'sze.
r..rrt'sc fiai és lányai'' milyen rendszerességgel dogoztak a szcrencséjiikért.
lIajlarnosak vagyunk csodaként vagy Szerencseként ,,letudni'' azt, a|ni-
Ir..7 1,1g111 érttink. Még egyszer: a Szerencse évekig tartő elÓ,készÜletek ercd-

már csak be kellett igazítania a lyukba. ős me.enyertc a turnét. A sajtÓtajé- rrrr:t)yc.

koztatÓn e.ey iijsá-eírÓ így szőlt: ,,Langer Lir, onnek hihctetlen szcr.encséjc lozzirírllásunktÓl fiJgg' hogy a szerencsét
l csak azért, mert ncm talá-
volt. nem?'' Bernhard Lan.9er erre azr' mondta: .'Igen. ezt már én is megálla- lrrrrk t.í magyarázatot terméSzetfol ttiként k - nyveljÜk el, vagy kozoljtik:
pítottam: rninél t bbet gyakorolok' annál nagyobb szerencsém van.'' \zcrctlcsétlen flőtás -vagyok!'' Így a felelósséget Sem kell vállalni. és azza|,
A látványos szerencsés esetek pontosabb vizsgálata alapján me-eállapít- Ir.lrly ..Pechcrn van!''' jő kifo.eást is találunk. Minden embcrnek megadatott
hatÓ' hogy azok t bbsége nem más, mint hosszr"l évekig tartci, nem éppen 'rz esély a sikerre és a szerencsére, fÓ1eg ha tudjuk, hogy ezekct elérhetjÍ.ik
látványos felkésztiléseredménye. '.r1l1t crónkbÓ1.
clont(íkérdésaz' ho.uy On akarja-c vállalni a felelósséget mindenért
'\ -
Mi a szerencse titka? r..l' lt csodákért és a szerencséért is? Ha igen' rneg fog lepódni' mi mindcnre
|..t'1les' Ellenkezó esetben legfeljebb azt mondja majd' hogy peche volt (cz
Mindig akadnak ernberek' akiknek k|iltjnos érzék|ikvan a pénzhcZ. ,,sze- . Ilerr. ugye' nem lehet mit tenni ...). Azza|, hogy vállalja a felclősséget,
rencsés'' kezijk van. r' megtervezni saját szerencséjét.
|.
1rcs
De ha valaki komolyan utánanéZ, azonnal látni fogja' hogy a szerencsét
itt is hasonlÓ elÓ.}<ész|iletek elozték meg. Általában olyarr emberekról van
sz , akik megtanultak takarékoskodni. Megtanulták Li-eyesen befektctni a
Mitol lesz va|akibo| a szerencse kovácsa?
1lé n z i k ct, azaz e|s aj átítoÍták az a lk a lo m me gra g ad írs á n a k ké p e s s é gé t. IIa elolvassa a k vetkczó fejczeteket, megállapíthatja, hogy sentttti
A szcrencse esélyek formájában mirrdenkihez bekopog, cle nérnclyek .
'It'llrrről nincs szÓ bennÍ.ik, amit nehéz lenne megérteni. Gazdaggá válni sem
még a dor mbolést sem hallják' mert fel sem ismcrték a lehetóségek eÍ.. Az, rlt'|lcz, csak meg kell érteni, és el kell sajátítani azehher' szÜkséges tudást'
aki anyagi problérlák kcjzcjtt él. nyornasztő zílzavarban, mcrt nem tudja' ( )IVasott.e ma már egy Órát, és írt-e vagy t percet a sikcrnaplÓ.jába.? Rít

hogyan fizesse ki a számláit, annak cgyszcrÍíen nenr elég tiszta a fcje ahhoz, rrrrl.ja venni magát, hogy ncgyedévente részt vcgycn cgy tanfi) yarrrtln./ Il|
hogy észrevegyc aZ esélyeket. l rrr |.ja érni azt' hogy onmagukra igényes embcrck kclz(jtt c I.jcIl.? K(irl rlyrí rrlcgl

Mások ueyan felismerik ezeket' de nem képcsek dontcni. és mindcnt el. . rtcni ezeket a kérdéseket' de a megvalÓsításuk tnítr ktlr-lítttscttt <lIy:tIt r,'r;t'
szalasztanak. A jő alkalmak hihetetlen sebességgel rohannak el nlcllcttiink. r,l.rÍ,. E'gészen szimpla dolgok is nehézzéválnak, Ira tartris ttte r''r'ltItrsíl;istl|'
'
Ncm várnak a lassií emberekre. Azonnal lépni kell! r.r t(irekszÍ-ink. Egyrészt változtatnunk kell eddigi sztlklisltilrkrrlt' ttt;i:,tt'l'zl
Csak igazán kevesen vannak, akik felismerik az alkalmakat, és elegendó |('l]-yclmcznÍ-irrk kell nmagunkat. E kettó egyLitt kiItrrlr.,
'''.i'. '1;11'ytr|lll
tÓkéjtik is van ahhoz, hogy cselekedjenek. Tényleg,.szerencsések. Még rit- l I;rrtyszor határoztunk cl valanit, és aztán mégsenl lctt llt.Itllt' st.tltttttl
kább, hogy valaki elébe megy a lehetóségekrrek' o az irigylésre nléltőarl Ilrről olvasharaz5.fe1ezetben. A régihozzáá||ással scttt Il:tt'1'tlIrll trtt1r'
szercncsés. 'r'e lenlrenemtudunkSzertte|lni,sem fosSZszokásaiIlkttiI ttt.tlt ltlt'tttt|' ttt.'.'
A szet.encsc cpíto,elemei : zlrlladulni' Ha,,iirrá lesz rajtunk'' azűjmeggy6zcídés' rrlirrtlt'z tIl;Il l|(.l|! |(
l' rlt problérnát.
o tÓkét megtakarítani,
,\ lehetőségek nem pazaro|1ákaz időt felkészliletlcn crtillcrt'ktt.. NIltlrl..rr
o felismcrni az alkalmat, |'t'zclctkezdcteameg.ey zódés.Hiszasajátfelelósségébcn.1 At'sttt|:tItr,r.'z
. gyors dontést hozni, és azonnal bclefogni. . Ie rlgedhetetlen. Aki vállalja a felelósséget, annak mozgásblrrr vitIt ltz t'It'lt.

Ha valakinek nagy Szerencsc.|c van,.rkkor.uyakran elébe n]ent a lchetósé-

l/ 53
 A Íejezet legÍontosabb gondolatai
A legtobben tri]becstilik azt, amit egy éven beltil el tLrdnak érni, és alul-
bccsiilik, amire tíz éven be|Ül képesek. Miért nincs tobb Vagyonos ember?
Lényegbevágő változások cit szinten torténnek: tettek, technikák, szernÓ-
lyiségfejlesztés,világkép és énkép.
o Megláthatja a kockázatot a lehetóségben és a lehetóséget a kockázatban.
a Nagyobb rcim olyan milliomossá válni, aki ,,csodákra'' képes' mint e.sy- ,'Nagy a ktilonbség akozcitt, ha valaki azért játszik, hogy ne ve-
szer en csak 100 milliőval rendelkezni. szítsen' vagy azért, hogy nyerjen.''
o Kockázat vállalása nélktil nincs csoda. Daniel S- PeÍitt: Raisittg Capital
a Ha egy j kihívás elótt nem érez félelmet, az annak a jele. hogy a feladat
t l konnyrí.
A látványos Szerencse kcjzelebbról nézve sokszor nem más' mint éveki-e
tartÓ rendszeres, egyáltalán nem látványos elÓtésztiletek ereclménye'
A szerencsénkért és a velÍ.jnk t rtént csodákért mi saját magunk vagyunk I r'u}Ük fel, hogy Németországban ezer 2.5 éves fiatal mrrnkába áll, és On is

a felelósek. l,rizcji.ik tartozik. Mit gondol, rnilyen esélyei vannak, hogy 65 éves korára
rrrilliomos lcgyen?
A statisztika szerint O'2száza|ék. Nézztik meg a németországi foglalkoz.
tlrtrlttak őves bruttő jovedelmét bemutatÓ adatokat:

o E7'30 százaléknak a j<jvedclme 50 000 DM vagy cnnél ke vesebb;

o |0,40 százaléknak a j vedelme 50 000 és 99 999 DM kÓzÖtti;
o l ,60 százaléknak a jovedelme l00 000 és l99 999 DM kiizt-ltti:
o ().50 százaléknak a jovedelme 200 000 és 499 999 l)M k(iz()tti:
o 0.l0 százaléknak a jovedclrne 500 000 és 999 999 l)M k(izijtti'
o ()'05 százaléknak a j vedelme 1 000 000 DM vagy e rrrte l tiilllr.

Il;l olyan egyszerÚíelsajátítani jőmőd alapclvcit, tttittt ltItrrt'y t.z t.llllt'tt lt

a
|'riIryvben le van írva, akkor azonnal felmeriil a kcrcli's: tttit:t't ttirtt.s lirIrIr r';t
.'V()llos ember? Azéft, nlert szegénynek maradtli is Ú111lt:rr tlyt.tt t't'yszt.ttt
\.'rnmiból nern áll mindennap írni a sikernaplőba, tlc ttgylrlrír'y t'l t: Ir.Itr'l ;tzl
|.'lcjteni. EgyszerÚí dolog havonta megtakarítani tíz, szlizitltlkrlt. tIt' ttt'Vlttt
rlvcrl egyszerííelkolteni is az sszes pénzt. Nem ord rlg(issr''r' s()l\ l|('Il/l l\('
rr'l11i. dgugyanolyan kcinnyÚíkcvesebbet is kerestli.
Mcggy<ízódésiink fi-ig.svényében dontijnk az egyik vilgy ll 111t.1'r rl
'111151|'
,lrrs mellett.
(iondoljonanyaralásra:némelyekszeretnekegésznapttttlztlttllt(|ltttrrl|.'
|.rrtlrli a napon' másoknak mozogniuk kell, és Órákon keresztiil t-(l1llltllr|:r,.
rl.rk. Azért toltik í.ey az idejtiket' mert me'egyózódésiik' hogy az' iiltlrlrrk r,'lr
|:l\Ztott mőd az optimális nyaralási forma.
54 55
 Van egy kciz s vonásLrk azoknak, akiknek nincs pénzlik. Foggal-korcim-
mel ragaszkodnak bizonyos nÓzetekhez. amelyekkel alátámasztják. hogy
miért nenl képesek va.syont felépíteni.
Azok, akiknek nincs pénzr'ik, soha nem határozzák
meg Világosan a gazdagság ÍogaImát
Mit ért tn a gazdagság fogaImán? Megjelenik-e a lelki szemei elótt egy
konkrét szám? Az. élet hasonlít tl csoma,gktiltló druh zhoz. Azt ktiltli, tttnit
a,karttnk. Nern eléggépontos nreghatározás az, ha csak ,jő sok pénz'' után
vágyakozunk' Ha egy katalÓgusbÓl valamit me.grendel, azt biztosan nem
gy teszi' hogy kozli: ,,KÍ.ildj n valamicsinosat!'' Ahhoz, ho.ey a j létet vi-
Iágosan rneg tudja határozni, szi.iksége Van e.gy konkrÓt számra. Ir1a |e az
cisszeget, amely onnek a jőnődot jelenti.
évben-forintom lesz.
Mindaddig. amíg nem.tudja ezt a szárnot pontosan meghatározni, azÉ|et
nem tudja ,.elkiildeni" Onnek ezt az osszeget.
Egy jÓ tanács: késÓ.bb természetesen novelhet a summán, de arra kérem,
nlost mindenképpen írjon le ide egy számot magának.
A gazdagság értelmezéséhczhárom dologra van sziikső.ee: ismernie kell
a pontos osszeget, a számot le kell írnia, és ezt vizualizálnia kell.
(iondo|jon pélclául egy AGYra. Miaz. aIni Inost aZ on leIki szemei cIott
megielent: az AGY sző, vagy konkrétan lát is egy heverót? Frissen beágyaz-
Va vagy gyLírcjtten' esetleg fekszik benne valaki? A tudatalattink nem szá-
tnokra és szavakra, hanem képekre reagál. A jÓmÓd Í.elépítéséhezsziiksé.
glink van tudatalattinkra, mint e.syfajta szovetségesre. Ő azután automati.
kusan elvégeztcti velÍink a legfontosabbakat.
MegprÓbálta.e nrár kép formájában eljuttatni tudatalattijának azt' amire
vágyik? Ha gyakran nézÍink egy képre, az jőva| erósebben bevésódik a tu-
datunkba. Vágjon ki e.ey képet arről' amire vá-qyik, és nézze meg olyan
gyakran, arnilyen gyakran csak tudja. Ha látja, hogy mit akar, kcinnyebben
tud azonosulni a céllal. Ez nálam eddig még mindig bevált.
Talán ncm is engedhetjiik meg magunknak azt, hogy másképp járjunk el.
Agyunkrrak ugyanis sztiksége van ilyenfajta térképre. A napi in-
',norrnális''
geráradat teljesen sszezavar benni'inket, így ne is csodálkozzunk, ha sem-
mirc nem jutunk.
Nemré-g sszeismerkedtem egy sikeres fiatalemberrel, aki hat évvel eze-
lótt e"gyszer szerelő'}<ént kezdte, és most vállalata vezetígár:LíLjához tarto-
zik. o mesélte nekem a kovetkezÓ,]<et:
..Szereztenr egy csoportképet' ameIyen a cég azon dolgozÓi voltak rajta'
.rIik évente egymilliő márkánál tobbet keresnek. Elhatároztam. hogy én is
l'.lzÓjLik fogok tartozni. Egyiktik képéreráragasztottarn a sajátomat. Napon.
t'r t(jbbszcir is ránéztem erre a csoportképre' amelyen én is ott virítottanl.
'rr.rjd
rovid idóre becsuktam a Szcmern, és szinte szu.9gcráltam magamba'
Ilirr:v milyen érzés|esz ezek kcjzé a sikeres emberek kcizé tartozrri. Miról be-
'., tilgetnénk, hova utaznánk, hol ebédelnénk, egyáltalán nrilyen érzÓs is lcn-
rri'cz. Tudtam' hogy el akaronl, és el is fogom érni a célomat' EgyszerrJíen
rlrt'gkoveteltem magamtÓl. Elhatározásom rengeteg energiát szabadított fcl
Irr.tllle ITt. Amíg crrc a célra konccntráltant, senlmifélc kétclyt ne In éreztent.
,\ kép bennem már valősággá változott, miclótt rnég a szándékom megva-
l,,srrlt volna."
I lat év a|att az illetó felkijzd tte magát a vállalat yezeÍ'6 gárdájába. Az a
'zt'rrlély, akinek a heLyére a sajcít arcképét r0gaszÍoÍta,ÍelnondoÍt.
( iondoljon bele: ma én pontosan gy élek' aho.uyan azt Líz évve| eze|6tt
. Il'c1lzeltenr magamnak. Sem jobban, sem rosszabbul. Annak idcjÓn ez cso-
.|.rrrak t nt. Ma már tudom. hosv mLi,kodik.
Fontos tanács
I;ogalmazza meg magának pontosan, hogy tnit aklrr e lerni' és
scn erról álomalbumot:
Vegyen egy fotÓalbumot, és ragasSZa bc tttitttllrztlkltI lt ktl1rt'kt.l.
amelyekrÓ1 szeretné, hogy a jtvÓten élctc ri'szÚvtir'liIi;rrtlr|i!
Koncentráljonacéljaira.arra,hogymivcl lrklrrl.trr'llrIktrzrri'tttt|\'t'tt
etnberré akar válrri, n-rilyen anyagiakkal kíviirt t.t.tttIt.llrt.u tlrI
a olyan képeket válasszon, amelyek érzelrlti|cg is t:I irrlll*l
a Lapozgassa az albumot, amilyen gyakran csak lt'lte t!
a Csukja be ezután cgy pillanatra a szemét. (ls ktl1rzc|1.'t.l' Ilr'l't' ttttl
látna, hallana' érezne, milyen illatokat és ízcke t til.t./ttt.. lt:t tttttl.|. ''
valÓsággá válna. Szuggerálja magába ezt a7 e rz(.st !
Akiknek nincs pénzr'ik, a jÓ|étre végso célként
tckintenek
lIa jő a hangulatunk' hajlunk arra, hogy célkitÚízéseinkct tttctl.Itirr't.t;rrt'
\ r:zont ha lelkileg mélypontra ker|iliink' szívesen alábbhagyrrliItk' l\ tr;rl'\
a/
életcélokgyakori rnegváltoztatlisa rtllir cslk azért seIll hasznos' tnert tudata-
lattink egyfajta állandÓságot ige rlycl. Mincl nagyobb célt tÍíztiÍnkki' aIlnál
-l.itllirt
kevésbÓ tanácsos megr'áltoztatni' Orl is f'cltcttc tnár rnagl,trlak a kőr.
clést: ,,.I.r]ízzck ki magamnak kisebb. clc rcírlisabbnak tr]íníícÓlt. vagy kon-
centrírljak valaIni szintc elérhetetlenre.].' En azt vallonr, hclgy a na.ly cÓlok
sokkal j obban keresztli l vi hctÓJ<' rn i nt a kics ik' Mc.Qtnclnclottr, rn iért.
Ha cgy kisebb célt tLíZtijnk ki. ős annak clőrÓsc kozbcn fclrncrÜl egy prob-
lénra' fennítll annak a veszélye. ho.ly ncrn lát.juk nlár magunk clótt a célt.
mivel a problérna képes azt cItakarni.
Ha a cél irányába tckintÜnk, csak a problérnát látjuk' a cél ntár e.lyáltalán
ncnr lírthatő. Abban rt pillonaÍbtttt, atnikor ttt,n Íutlunk a c lrtt ss:'pontosí-
tani, a dolog eLveszctt, cl,ijnÍ bcnniinkat a.f'űlt:lent és a kótség. Tudja' ntilycn
Lltat válaSZtanak az embcrck, hogy ne kelljen egy bizonyos problémával fog-
lalkozniuk.? Új cett keresnek.
7
|'l'I.\ZC a nelrézségck cl(lbb-utÓbb itt is fclrncrii]Ilek. Mi ekkor a me.soldás.J
t 1lrllb cél . . . |:z'ért olyar-r fontos' ho.ey lclki szcrlle irlk clcítt aprcl probálkc>
'rsrlk hclyctt egy igen na.ly cél lebegjen. Ilbbcrt aZ csctbcll a proble rtta ne Ilr
r.'.zi Cl teljes egészébcn a kilítist. trr tor'ábbra is tLrclni fogja' hogy nliért
':rr:ilia azt. lrrrrit csirtál.
\ rrrlisik ok, arniért a nagy célok elcíIlyÓsclrlre k.ltz ltz. Iltll'V:t t't'ltrl. liltlrl li'.j-
Lr'1ti|'.lehetősőgck iránti érzéktink.HirjIlrrrrtlSiIl\ \il1'\lIll|\ ilIIlt. Itrrt'y t'sitk
.,lr,lrrr rrtértékbcn íigyelj|ink valanlirc. aIttettttr'illL.tr.rIl.r|.r..rtlll\(.(:l('//tik
rrr.rt:ttIlkat. FIa nagy célt tÚízÜnk ki nragttIt|ittllli.ltz Irr |/ /,|,'\'.1tl. Itr r..\' l. tIrrri ll
kcjrtinkct'hogymegllissttklt lrlr'ltlll't Ir.Itr.l.r.,l..'r'l..r.l ltrr.'tllJ
'rl'Úrcleklcíclési
l 'rrre rctsÓgcket k ss|ink.
,\kik nagy va-eyottnal rendelkeznck, tltlir lt kt ztlt lr'l'lr.rr r"( rr rrr'r" r ( i
.'|'lrttűízteknlagr-rkclÚ.Aproblémajclcrltríscl1]t'Itlttltlt''.tllrl| |rr.'. tttt|\.tt't
. Ilrozval<jviszotlyttnk.Márcgy reLatíy,c Ái.r.tlr..Itt.',:,...'t., lttttItl Irrr..'.,|.lIr.r
r ilnnak.
rl
Vegytik pélclának Tcd.I.urnert' a CNN tcr.cltliIslts:r.' ;tl.t1rtlr'1'r| \ . .i.
, ()ll,tttt t l',l ,ll 1lt
'1ltIllárgyermckkorábanIrle.ctanítottaar|llazltIlt1lt.lrlt
, ttttr'qtttl elé, aneL'v-cket a:'éLatben nen les:tl k[1lt,l.'|,'tttt, |,,| |rrrrr, r I
lt.li.()7'tA' hogy ftlépítia vilá.c lcgna.eyobb tér',clrcltrjlrt |.IItr'ir rr'. . Ir'' .
.l lr céljírtrncgvalÓsította, jti nőhány problőnliivilI I't'lIt.ll It|( .'l Il'.|. lIr'
I,l'l'urttcregysze'raztnyilatkozta:,,'fcljcsen nlinclcsy. tlttl\t tt tr, lr,,, I
r ]l;ik clóttertl. a célornhoz képcst c.géSzcn clcnyÓsztíIrck trrrrt..|.. t.'.l ||l l!1
l '',/tcl1l el a nehézsőgck ZLírzaval.ábirn, hiszer"r a cclt Íillylrrrl.ll() '.||| l.Ill |||]
''
r.rllltItl elótt''.
59
Akiknek nincs pénztik' azokszámára a jolét
megteremtése soha nem je|ent muszájt
Képzelje el' hogy az erdÓterr sétál, és odaérkczik egy szakadékhoz. Ko.
r|ilbelt-il ot méter mélységbenmeglát egy pénztírcát. óvatosan nrespr<ibál
lemászni érte. Hirtelen me.ecsilszik' szerencsére nré.9 I-t.tc.e tud kapaszkodni
egy gy kérbcn. Valőszín , hogy feladja a kísÓrletezéSt, éS továbblnegy. Ek-
kora kockázatot tényle-g nem őr rneg.
Egészen tnásképp viselkedne, ha lenn a mélyben egy gyerrnck sírna! E'b-
ben az esetben fel sem merÜl, hogy lernászik-e a gycrekért va-ey setn' Tény,
hogy a sebesi.iltet ncm hagyhatja ott. Az rij kérdéscsak az |chet: ,,Hogyctn
tudom a gyermeket kihozni?', Az, hogy se.gítscn, abszoltít lelkiisnlcreti
kényszerré vált.
Sikeres emberek azza|,hogy naey nyilvánossáe előtt kotclezik el nlagu.
kat, gyakran teremtenek ilyen nruszáj-helyzetcket. ok azok, akik tudatják a
k riilottiik |évÓ,kkel: ,,Most megmászom ezt a hegyet. Vagy látsz a csricsrÓl
integetni, vagy holtan fekszem a volgyben."
A nagy vagyonnal rendelkezÓ,]< elsíísorban nenl vasfc.eyelrn|ikrÓ1 híre.
sek, hanem arrÓl, hogy azt teszik, amirÓ1 érzik' hogy muszáj me'gtenniÍjk.
Másképpen nem tudnának létezni. Elviselhetetlen lcnne számukra az érzés,
ho.gy ncm a lcgjobbat hozták ki magukbÓl. hogy szegényck és átlagosak.
Ón tl nti el, hogy tígy tekint-e t,,alamennyi célj ra, mint ctbsz,olLit mu.szcíj-
rrl. Ne felejtsen el jra és r1jra belenézni az álornnaplÓjába! Csukja be a sze-
mét, és képzelje el' milyen is lesz így élni. Tegye ezt legalább hárorn hőna.
pon keresztlil! A hannadik hÓnap végénérezni fogja, hogy a tuclatalaÍtijct
elfogodcttt egy nagyonftlnÍos dolgot, azt, hogy on ncn leht,t tuhlig boktog,
amíg c céljait el nem éri, és ha sem,mi nent válto:'ik, az borz,asz'tr|ftijdalnat
jelentene, egyszerííen musz(tj elérnie azt, amit elhatcí,rozott. Ha idáig elju-
tott, akkor k telezze el magát nyilvánosan arra. hoey on és a csa|ádja jő-
mÓdban fog élni. |ntézze rigy, hogy egy idó után mindenki elvárja Ontol,
hogy beváltsa az ígéretét!Innen már nincs vissza t, hacsak nem akarja,
ho.ey kig nyolják. Lehet' hogy ttilkeménynck tr]ínik ez az iit. Talán még nen-l
is kristályosodott ki onben az az érzés,hogy vaIÓban szeretnc jÓlétben élni.
A k<jvetkező fejezet segítséget ny jt ahhoz. hogy világosan lássa. mit is
akar.
Akiknek nincs pénzuik, nem e!ég kitartoak
winSton Churchill már nagyrlrl ()t t'tl '',tllt. ltIttikor nreghívták a sziilóvá-
rosa melletti e.syetemre. hogy tltrtstlIr t'r'v t'ItílrtIlist. IIogy Churchill clfogad-
t;r a me.uhívást, Óriási eseménynek számított An.sliában. A halIglrttik az or-
'zlig nlinden tájárÓl érkeztek, hogy személyesen is láthasslik rnirrclcn id(í<
It'lrragyobb angol poIitikusát. Az a hír járta, hogy Sir Churchill élete lcgna-
.'vobb beszédének megtartására késztjl. A hosszr'i, moz.galmas éIete során
( ) \ s Ze.s y ííjt.jtt b o l c s e s s ég e t k ívá n t a s z a va k b a cin ten i.
Ilntberek ezrci Liltek az elóadőterembcn, szinte osszepréselődve' és fe-
',, tiltcn várták a nagy cseményt' Churchill felállt a helyérÓ1, odament a mik-
rr nondott' ,,Soha ne add fel
r|-cl1[67. és anrryit soha, soha. soha, soha.''
llzLrtán visszalilt a székére.Ennyi volt a beszéd, - egy szőt sem szÓlt tobbet.
\ jclenlévok is lassan rnegértették: Churchill nem akart mást mondani, mert
..r'llltlli más nem volt, ami csak me.gkozelítette volna ennek a fontosságát.
| 'z rlolt a tartalma az ő életének:soha nent Í.eladni!
lIa már Ligyis csak e.ly pár szÓt szőlt, akkor vajon miért nem elégedett
rrre ! atlnyival, hogy: ne add lel!''? Miért ismételte meg négyszeregy-
',Soha
rrr;is utát-t; ,,soha' soha, soha. soha''? Churchill az emberi terlnészetjő isme-
ltl1t:. Hajlamosakl',ogyunk arro, hogv korltítokat cíllítsunk magunk elé.
I [a valarnit |eIadunk, azt me.gindokolni már nem nehéz. Ha akadrilyokra
,',t ttttlol, a:'ok be i:^ ki)vetke:nek. Aki határozott célt tríízki magán ak, az nem
. llgcdheti rneg, hogy bármi is e ltcrítse ettÓ1. Nem johet kcizbe semmi! Mcrt
.rztltt Ityotnban, amitlt megriad valarnitÓl, az elÓ.bb vagy utőbb be is kover
|,'r'zik. Akkor ténylcg jobb. ha takarékoskodik az energiájával, és bele sem
l. L'zcl scrnrnibe.
l\ rnikor nénlet repLil .eépek bombázták Londont, Churchillt szorongatták
'r llizalnlaq.i, hogy adja fel a harcot. Kozrefogták, és nregprobiílták rábeszél-
rIt ..Nenl |átja. hogy a bornbázás ntennyi áldozatclt k()vctcl.] Knpittrll1ljon' a
rrL:ttlctek gyis gyóznek! on lcsz a felelos az tirtcIrne tlcIl vcrtlIltlisÚrt. A nc1l
l'Lirlhódik az On konokságáért. Térjen észhez . . . '. Á||ít.iI.rli (.llrrr.t.ltiIl r.'zctt
,r t'jszakán klével a német bombázÓk irányiiba IltttIllt()tt' tis:tzt |'t;i|(rltllt:
\ctn gyóztok lc! Soha nem adom fel! Soha. sohlt, stlItlt!..
l\z ehhez hasonlő, pattanásig feszijlt helyzctck stlkttItkrtltk lt., t.lr'i:L.||tt.
l''sÚg hertárát jelentik. Az ilyen helyzetekben áltitllillltrr IttitltIt.tl lr.tt.tI t.., |;t
el|ordul t ltink. Azok, akik eddig segítcttck r.is ct.rll ;ttIl;t|'' r.l|.rt.,
'.'rcsltdÓ
l.,rIIlitk. vagy e.eész egyszcr en órliltnek kiáltaIllrk ki lrt'rlrriilrl't.l. ttti..'
l ls\Zlbb esctben bríntudatot ébresztenek benniink.
[-uther Mártonnak a ,,határt'' elsósorban nem a katoliktls r'1'VItltz ;t.lt.ttlr.I
t'.. lrrtlcly kivetette és ld zte. Barátai' lelki társai voltak lrztlk.lt|'t|' IrttttIrt
.l.|1()t keltettek benne: ,,Mi ttjrténik, ha nincs igazad? LI1rny czt.r.t'tltIlt.t It.t|.t
|.Lr llírja el a lelkiismeretecl.? Nern lehetsz annyira biztos a tltl|!ttt||'ltll. rr.'l't
. rt a kockázatot vállalni merd! A miattad rneskínzottakőrt (ir(ikkL:rlst.Ittt
l()1'()(l afelelósséget. '. ''
 Mic|(ít tigy tapadna egy célra, mint bélycg a levélre, l.iszÍ.áznia kell rna- .r l, IcIcíscjk azonban rni vaeyurrk. Az ellenÓ,rzés joga rnindvégig a miénk, a
gábarr. hogy korllolyan gorrdolja.e vagy setn annak mcgvalÓsítását. Előior. rll( ncclzserlinket pcdig nekLink kellnrcneclzselnlink. Solta ne.fogatljon el.li)-
dul ugyanis' Irogy valaki nagy nehőzségek árárr eléri a célját, najd csalődot- !, t ,'ttt!elt hatalnat, antelyttck tt.jrtt.jtt ,'! rr rt: ()ttJbLcl ssíga t,éget ér! Egész-
tan nc.lálIapítja' ho.ey tulajdonképpen nincs is kedve azegészhez, Ós igazá- l .'t'S_e l nyertes-c percs iieyekben. vagy hogy rnerrrryire tiszták az adÓiigyei,
bÓl nem is így akar élni. Hányan álrnodtak már saját házről naey kerttcl, éS , ',r'li tnind a saját felel ssÓgi korébc tartoznak. A szakcmberek se.sítenek
amikor vé.crc bckcjltoztck, egyérteln lctt, ho.ey mindez ttil sok munkával Il.,\ il|l. dc Ón a fón k.
jár: állandoan f|ivet nyírni, takarítani' tatarozni . . . ValÓszínLí, hogy ecy na- |:rtlckes rn<jclon sokarr inkább vállalják rnr-iltban elkovetett hibáikért a fc-
gyobb bérlakássa1 sokkal boldogabbak lettek volna. |. Iirsséget' de a jovÓtcn e|ért sikcrekért nlár hiállyzik belőltik a felelősség-
Szeretné tudni. vajon cÓljának elérése valőban boldoggá, elé.ecdettéfogja trrrl;r1.
tenni./ Ugyanis ha ezt elóre nenr Í"íszLá,zza rnagában, e.vy hosszri és fáradsá- l.'Ú rcrn. válaszolj a nleg a kc.ivetkez kérdÓseket:
.eos t vé.cÓn lesz kÓnytelerr cinnlagának bevallani, ho.ey tulajdonképpen
nenl is ezt. hanern e.eÓszen mást akart. Ha viszont teljesen biztos a dolgában,
o l:cltételezve' hogy ..min<lent beleacl.', rl-raximálisan rnekkora jÖvcdelrne
cz a bizotlyosság még ktilrjn rnotivál erót is jelenthct. Arről, hogy a célját lt'ltcttre az c]k vetkezencló l2 honapban?
valoban el akarja-e érIri vagy Scln' a kovetkez liéppen gyózóclhet Ineg: __forint
KÓrern, írjon lc lla.lyobb céljai koztil egyet (háZ, kocsi, munka, tcvékeny. o l Itlgyan számolta kí ezt az osszeget.?
sig, vállalkoziis, társ, utazás...), és prÓbálja mcg annyirl pontosítani, \ | tt SZÓlna a kovetkezőszárnolási
nlődszerhcz: vcgye legrrragasabb havi ke-
ho.ey czt rnilyennck képzeli el, anrennyit.e csak tudja! Ne hagyjon ki sen. r .'.. VégLil ezt a csr'icsj vedelrlet nrJvclj e havon-
t'tÚt' és szoro..:'a, tneg l 2-veL.
milycn rÓszletet! | | ||/, sz'áZa|ékkal. Rossz érzésígy kalkLrlálni, vagy csak egyszerÚíen rígy ér-
r ltrlgy ez irreális.?
ltt a:, ideje, hogy felcl(Ísséger v Llaljon a sikereiérrl Az elÓ,bbi számolás
. r..rlttlénye ncm a Szerencsén va.ey nrásokon rn lott' és netn fliggott a cSil-

Most csukja be a szcmét, és l'r.'rlk állásátől sem. on egyeclÜ| érte ezt el, és csak nmagán mrilik' hogy
-eondoljon arra. hogy a kitÚíZott cél nár megva.
l lr'llr,ltltisítjíl.e eZt vagy Scl-n.
lÓsult. Kőpzcljen nost el egy tipikus hétkoznapot ebben az írj helyzetbcn. r

MiIyen érzés?Mi mindennel kclI foglalkoznia? Milyen nehÓzségek mcriil-
hetnek fel?
Ha a gyakorlatot tíz pcrcig kibírja, és mőg akkor is jől érzi rnagát. akkor
majdnem biztos lehet abban' hogy a céIja eléréscután is elégcclett lesz. Eb-
ben az esetben mc.eéri' hogy soha ne aclja fel.
l ltt t,iszonÍ lrcbes:'éLi magtí,na,k, hogy ezeLeve képtele n';ég, g1l sttjrít nagcL
' ,tIlr;Í lja a:.t, hog,y nérrékcLéseegészségeslegven. Irclntrls az is. hogy a
. .rrt.scredmőny gyorsan nre.lismétlődjék. Ugyanis így tLrd.ja bcllizorlyítltni
.l.rl'lirlak, hogy a siker a saját rnríve, és nem valarl i|é Ic kii|()Ir Icgcs kiir'iiIrrrí'
rL'' L'k jíltszottak szcrcpet. Fogadje eI. hogy tn nagyoIl tchctsÚgcs. tis vli||lrljlr
, t..Iclcísségct a saját csticscredtnőnye iÓrt!

Akinek nincs pénze, aznem válIal Íelelcísséget

Akiknek nincs pénztik, nem hajlandoak
Csak a bizonyítványunkat magyarázzuk, ha encrgiánkat '.rniértek.' meg-
válaszo]ására pazaroljuk. Nincs értclrne nre.eprÓbálni a rlLiltat jobb szírrberr
| 1 o száza|ékot nyujtan i

fcltlintetni' hiszen utőIag már sctntnin ncn'r változtathatunk. Fontosabb a \ki kifogírsokat keres, az talál is. A mentségek azcr.t tllyltIt r t':zt.|\...'.'l..
,.hogyarr'. kérclésekkela megolcliísrlt koIlccntrálrri, és azokat az utakat keres- ].lt gyakran élet|ilozcifiának álcírzz1rk Ó]<et' A val<jsiíglllrrr t',zt.l' Itr.ttt ttt.t
ni. amclyeken ntost, illetvc a.j(iv rcn.jlirni akarunk. ,
']'. rrlint élethazugságok, iir|i.eyek:
Mindig fele lósek vagytrnk, I.ra valllrni ncrrr tigy sikeriil, ahogyan elkép-
zeltlik. E'zt a |elel<íssőgct scllrlr Ilcttt rLrltázhatjuk át másra orvosra, Ligy.
o jovÓte n is elégedett leszek azzal' anlinl most v.lll'.'
t\
- a szakértÓ,}ire,
védre vaey az adőtanácsatltir.a. .lrlllll' ltlt clevc Ligy tckintiink o ..[ [a nlindent beleadnők' érr lchetnék a legjobb'''

mint meneclzsereinkrc, ak ik llizt rrryt rs 1lI tlblérnáknál scgítségLillkrc vannak. ( )||I)ccSapáS! félelem és kisebbrendrlíscgi érzésrejlik e két kijclcnttts Il|.i.'( lll
o-)
 Az e Ic'gcclcttscg ma.easztos cél. Mindent elk vet|ink annak érdekében,
hogy boIcl<lcok cs elégedettek le.syÍjnk. De tulajdonképpen mi tesz bennÍjn-
ket bo|cloggá? Az, ha sikerLiI sszhan.9ban élni emberi természettinkkel.
Igen nlélyen bcivÓdott az emberi alkatba a fejlódés és a siker utáni vágy.
Végiil is az elégedettségegyenló a cselekvéssel' a feilódéssel.
Eszébe jut VaIaIni. ami ont bi.iszkeséesel tolti eli E'gy kimagasIo ered-
mény, amirc boldogan tekint vissza? Vajon e siker elindítÓja nern a meglévó
viszonyokkal valő elégedetlenség vo|t, az az érzés,ho.ey változtatni kell?
A hála azért, amink m von, nélkiil zhetetlen. De ugY,anezzel a,z. érzéssel
hoInap, holnapután és aztÍd,n is megelégedni, és m.Ísra, tdbbre nem v gyni,
m r ellentétes azemberi terméSzettel. Egy fa addi.e nó, amíg csak él. Aki
nem fejlódik, az a vég felé halad. Akkor va-eyunk a legelégedettebbek, ha
mindent beleadhatunk.
Milyen sok tehetséges ember fogadkozik egész életénát: ,,Ha megeról-
tetném magam, egész jÓ lehetnék.'' Csak a le|kiismerettiket prőbálják me.e-
nyugtatni, tulajdonképpen megbocsátanak ma.euknak. Hogy miért beszé.
ltink itt bocsánatről? Gondoljon bele: Mi lenne, ha ezek azemberek tényleg
e.eyszer nlindent beleadnának, de a siker mégis elmaradna.i Pontosan ettÓ,l
félnek. Aki val ban minden prorcikájrívctl el akar érni valamit, anna,k nincs
kiftlgtisa, és muszáj elérnie a sikert, Az tobbé nem tud egy hrívos életm vész
álarcában tetszelegni. Akkor viseli saját élete felett a teljes felelósséget, ha
l 10 százalékot teljesít. Higgye el, nem lesz tobbé szÜksé.qe arra, hogy kifo-
gásokat keressen, hiszen eléri, amit akar. tnnek sikere lesz.
l l 0 százalékot ny jtani egyenlóa haladással. Tegytik fel, hogy erósíteni
akarja az izrnait, és ezérttízszeregymás után kinyom egy nehéz acéldarabot.
A tízszeri emelés koziil melyik a dcintó? Mikor novekszik leginkább az
izorn? Mint iSmeretes, BulgáriábÓlszármazik a legtobb sikeres sLilyemeló,
Ó,}i arra a kérdésre,hogy ,,Mikor n6 az izom a le.gerósebben?'', azt válaszol-
ják: a le.efontosabb emelés ati:e negyedik. Sokaknak aszázszáza|ék egyfaj.
ta tájékoződási pontotjelent' de elérni csak nyolcvan százalékot tudnak. Ha
on a l l0 százalékot tartja irányadÓnak, akkor a l00 százalÓkot konnyedén
elérheti. Pillanatok alatt világossá válik, mennyire reIatív. hogy mit tekin.
tiink l00 százaléknak.
Akiknek nincs pénzl.ik, azoknakjo tanácsadora van
sztikségt'ik
A gazdagsághoz elengedhetetlen feltétel ajő tanácsadÓ. Egy olyan sze-
lrrÚlyiség, aki jőval sikeresebb nálunk, a szárnyai alá vesz benntinket, és
1llirtfogol. A rendkívtili teljesítményekre képes embercknek általában volt
('1ly tanácsadÓja, de legalábbis néhány k zeli példaképe' akikkel bizalmi vi-
'zr rrtyl' tudott kialakítani.
A sikeres emberek határozott ontudattal rendelkeznek. Erós
cinérzetLik
Itlllltt nagyon neheztjkre esik elismerni, ha hibáztak. Kétely esetén, ha más
i.ltítt nem is, de |egalább cinmaguk elótt jÓ színben akarnak n-rutatkozni. Si-
|'r'r.cikért konnyedén vállalják a fe lelósséget, Sőt titokban szeretik nma.{u-
|.ltt Inég jobb színben látni.
I:gyetlen ember van, akivel sikertiket feltétleni.il és boldogan megosztják:
.r tltnáruk' a pártfogÓjuk. Ross Perot és Richard Branson is szívesen nyilat-
|'rlzttak gy' hogy sikertjket 80 vagy akár nagyobb százalékban is taniícs.
,r, l, ijuknak koszonhetik.
Vegyiik például az élsportolÓkat| Miért van minde.lyiktiknek k|ilon
,'dl,(íje? sót, ha bekerÍjlnek a világ élvonalába, már két tréner is foglalkozik
r r'Iiik. Ennek egyszerríí oka van: csak egy hoz'z ért(ítréncr képes kiho^ni a
t,,ltctségb(íl a legr viclebb itl6n beliil a maximurnot- Hir megvan a lehet sÓ-
.'rtrtk arra, hogy tapasztalt emberektÓ1 tanuljunk. ftlcislcgcs rllintlerr hibát
. l' ycdiil végigcsináInunk.
Képzelje el, ho.qy befejezte négyéveselméleti tanttlIttlirlylrit. t's t'r.t|L;sz
l. l(. IjZt kcivetóen kivándorol Kanadába. Az ottani n()vcrly,,ct t:s li||:rtr'il;r.'.
'rz e r.dóteljesen idegen az on számára. Tegy k fel, hogy kll1l e r:y t'stlr|;iI;tltr:'
,rIllist e$} hegyek kozott fekvó 5000 hektárnyi nagysiigLi tcriilcte rt. tIt. ;rz(
( ru tudja, hogyan kezdjen neki.
llkkor meghallja, ho.ey é|titt61éven kereszttilegy idős fíícrtlcsz' ( irt'y
l,.';rrd. akinek a vidék minden állataés ncivénye ismeríís.tudja, holy lr<ll lr
|.rlyami homok, és hol kell lavinaveszélytÓ.l tartani. Tudja, hol vannak a ki
.'l rilészkek, és ismeri a k rnyék cisszes károkozÓját. Micsoda fantasztikus
|. lrctősé.9 lenne, ha az idós erdész fél éven kercszt l tanítaná tntl Hat h rlap
, r 1. rt t clsajátíthatn 61 év tapasztalatát.
Az igazánjÓ nevelő képes hosszabb id n keresztÜl is rnegfelelóe tt ada.
'. rlt .'kényszert'' gyakorolni, amely jra és jra oszt nzóen hat. Ez azért fbn-
|. . ,. lllCrt általában mindent megtesztink azért, hogy elkertiljiik a fájdalmat,
, ' lrlinél elÓ,bb r mben részesliljtink. E két jelensé.e kozlil a fájdalorn elke-
r rrltisc aZ erósebb szt n. Gondolja el, hogy valami onnek nagyon kcIle mes
.lr,lrlggal van elfoglalva, amikor a szobában egyszerre csak t z |it ki. A leg-
o)
valÓszíntibb, hogy a tevékenység Íblytat.isa helyett inkább rovid Liton kime.
nek[il a helyiségból' A jő neveló érti a |ájdalom és az orcjm kcizcitti osszjá.
tékot, így képes pártfogoltját a neki legkedvezÓtb mÓdon motiVálni. AZt iS
tudja, hogy hiába ',hasznos'' a fájdalom, tril sok fájdalom már bénítÓ.
Egy tanár képes a fejlődést ob.jektívan szemlélni, nem tígy, mint maga az
érintett. Ha tn eltér a tervétÓ,l, nemcsak saját ma'eának okoz csalődást, de a
nevelőjének is. Így mÓg erósebb a kényszer, nagyobb a muszáj. Sikerorien.
tált emberek nemhogy kertilik a kontrollt, inkább tidvcizlik azt.
Tanárának elvárása tnnel szemben joval nagyobb, mint amire saját ma-
gát egyáltalán képesnek tartja. AZ elvárások olyanok, mint az iránytíí:meg-
határozzák aZ utat' amelyet életÜnk során bejárunk. Ha a mérce a tréner ke.
zében van, iobban kell igyekezni.
Fontos tanács
Keressen magának egy pártfogÓ tanácsadÓt!
oA pénztigyek tanára legalább tízszer annyi vagyonnal rendelkez.
zék' mint tn!
o Tapasztalatai alapján ő segíthet a hibák eIkertilésében.
o Scgítséget ny jt onnek tehetsége kiaknázásában' és megakadá.
|yozza, hogy idót veszítsen.
o A tanár képes erősen motiválni ont, még akkor is, ha néha kényte-
len egy kis is gyakorolni.
',kényszert''
o Fi.eyeli az tn elómenetelét, és ellenórzi a teljesítményét.
o Gyakran tereli tnt olyan nagy célok felé, amelyeknek egyedÜl neki
sem vágott volna.
E konyv kezdeményezéseinek a gyakorlatba valÓ áttiltetéséhez a legbizto.
sabb mődszer a tréner-elv. Semmi nem olyan eredménycs, és mé-g csak
megkozelítÓ1eg sem hoz rovid idííalatt olyan sikert, mint egy jő tanácsadÓ.
Ezzel kapcsolatban azonnal feltncriilnck a kovetkezó kérdések: Mit ielent
az, ho.ey ,,nagyon jÓ mentor''? Hol tall,rlom meg? Hogyan tudom ót rávenni,
hogy a tanácsadÓm legycn.1 A kÚ1lz(:s alatt milyen szabályokhoz kell tarta-
nom magaln? Mivel ezek lorrtos kcrtlcsck, a l3. fejezet csak ezzel a témával
foglalkozik.
Akiknek nincs pénztik, a gyengéikre koncentrá!nak
Kérem, írja le' mely érvek szőlnak amellett' hogy oIr Vagyonos lcgyen,
(.\ Illelyek ellene? Sorolja felerós és gyenge tulajdonságait!
Nleg|igyelte, hogy melyik rubrikában kezdett el írni? Egyetlen ember sem
ll,'\.:. gozdtg, aki eLósztlr a g1lengéire koncentr l! Ez persze nem azt jelenti,
lr.r.'y n7 árnyoldalakat nem vessztik figyelembe. Itt most arrÓl a fontossági
'.rrI.rcndrÓ,l beszélÍ.ink, ahogyan onnek a negatívumok és a pozitívumok
, ,;zcbe jutottak.
.l.alán
hallott már olyan elméletrÓ,l, hogy sikert akkor ériink el, ha legyóz-
l rrk rossz tulajdonságainkat. Manapságez atézis már elavult, hiszen tudjuk'
llrrr].y ggy gyengeség legyózése annyi energiát vesz igénybe, hogy célunk
rrrL'gvalősítáSára már nem marad elég erónk' illetve éppen hogy csak elérjtik
'rz litlagos színvonalat.
Az erosségei teszik ont gazdaggá
,\zok a tulajdonságok' amelyek ont gazdaggá leszik. az ()rt cr.tísstigt'i.
\ t'uytik példakénta teniszt. Steffi Gráf ktilonos eróssége a tenycre:s iit['s
.',|1. igy aztán amikor csak tudta, megprőbálta ezt az erósstjgct tlevctrri.
\ lle lyett, ho.ey arra koncentrált volna, hogy viszonylag gyenge fonákjít.1a-
\ |lsa. megkíSérelt mindig Ligy helyezkedni, hogy tenyeresét alkalmazhassa.
llllenfeleinek nem maradt más hátra, mint hogy megprőbálják a tenisze-
,'( )|l.i gyenge pontját megtalálni. Ennek kivédéséreedzési tervét megváltoz-
l.lttiik: a cél most az|eLt, hogy gyenge fonákján javítsanak. Ennek az|ett a
| ( )Vctkezménye, hogy Steffinek elment a kedve a játéktÓl. Arra koncentrált,
]rr r-Y fle veszítsen, és nem arra, hogy gy6zzon.
il,lagy a kiiL nbség aktjzijtt, ha valaki az'ért játszik, hogy ne veszítsen, vagy
'l t;rÍ, hogy nyerjen.
Milyen sokan elveszítik életkedv ket és a gazdagsághoz vezeÍ.6 minden
67
esélyriket, csak azért' mert kétségbeeSetten prőbálkoznak rirrá lenni gyenge
képességeiken. Szélmalomharc ez, amely minden rcimet kiirt. Ne krizdj n
nnraga ellerr, hanem keresse a megold(tst! Ha mostanáig nem tudott meg-
tanulni konyvelni' valőszínri,leg Soha nem is lesz ez az eróssége. Fogadja el
ezt a tényt. és keressen inkább egy jÓ k nyvelót!
De ne hanyagolja cl erósségeit se! optimális kibontakoztatásukhoz ke-
ressen.magának egy mentort, azaz o|yan személyt' aki rendszeresen támo-
gatja Ont, addig ,,edzi'', amíg erósségeibÓ1 kiforrott tulajdonságok lesznek.
Talriljon megokl st u g1:engeségei kivéclésére,és trénert, aki az erósségeit
s e gít i ki bont akoz't atni !
Mekkora áravan a jo|étnek?
A lcgktilonb z(fub rémtcirténetek kerin.eenek arről, hogy mi mindent kcll
Íclítldozni a tazcla.esá.9ért. Az egészség lerombolásátÓl kezdve a család el-
harryaeolísírnkereszttil a pénzre éhes szornyeteggé válásig nincs olyasmi,
arrlicrt llc lChctne a jőlét iránti torekvést felelő.ssé tenni.
I Itlgy cgeszségcs.e és boldog családi életet él-e. az e|sósorban az tn hoz-
zlili||lisiit<jl |tigg. Altalában a pénztelenség vet árnyékot a csa|ádi életre, il-
letve klir.osítja az egészséget.Nem a jőmőd, inkább apénz hiánya vezet b -
rr(izi'shcz.
A i(j|ct nent rd ngosség. Ebbóla k nyvbÓ,l elsajátÍthatja ahozzávezetí
cls(í lcpéseket. A jrimrid elérésepersze árat kÓvetel: az idejét. Nem kell'
hogy clidegenedjen a családjátÓl' de bizonyos idóre most sztiksége lesz. Né-
hány őrára, ho.ey czt a konyvet feIdolgozza, és néhány napra, hoey alapjai-
ban átrendczze anyagi iigyeit. Ez a torekvés a jcivÓben is igénybe vesz majd
havi néhány rát' Dc mindez semmi ahhoz képest, amennyi idot on hosszti
távon nyerni fog.
sábbát éve lpihencí év
Kőpzelje el, hogy az elkovetkezendó()t Óvbcíl egyet szabadságon tcilt. EZ
alatt aZ év alatt azt teheti, amit akar, nregpcdig Ligy, hogy nem kell tcirnie a
fejét ki|iZetctlen számlákon. oda utazhat' ahtlvá csak akar, azza| foglalkoz.
hat, ami cirornet okoz, és kLil nberr stlltlt rtiItcs rlí iclc.je.
Ez a -eondolat az ótestamenturrlbtil vlrlti. A szctttita népek kilenc év mun-
ka után e.ey Óv pihenót szántak nragttkttltk. lr le Iki Ilrcgtisztulás évét.Ilyenkor
te]jeS nyugalomban elgondolkclzlrirttlrk ltz tiIe liik(irr' és me.qtervezték a ko-
vetkczóévtizedct. Ha akartak, cltttlrz(lrk ' r,ltt'y t;1l1lctt ncrn foglalkoztak sem-
mivel.
Kilenc év munka után, amikor a pénz már nem jelcrrtctt lrklrtlli|yt szít.
||lomra' sót végre elfoglalta a neki kijárÓ helyet, azaz clctcrlt tlitltasza lett.
t:Ir is kivettem magamnak egy szabad évet. Ekkor már a rncgtakarított pén-
zcrrt kamataiből éltem. A szabadságom pihenéssel kezdtent, rrrajd utazgat.
llrtn, és a legktil nbozÓtlb tanfolyamokon Vettem részt. Megtanultarn medi.
t;iIrri, és nyugodtabbá váltam. oIyan konyveket olvastam, amelyeknek e lózíí
rrrLrnkámhoz semmi k ziik nem volt, egyszerríen csak gazdagították az élc-
Ie lnet. Megtanultam elmélyedni, és figyelni saját belsóhangomra. Elhatá.
tttz,tam, hogy megtervezem a j vómet, de meg kellett állapítanom, hogy vá-
Ilrszok helyett csak kérdések voltak a fejemben. Ezek a kérdések két dolog
l'iirlil forogtak: tudni akartam, hogy ki vagyok én, miért vagyok itt, és Ini az
t.lctem értelme. Hogy segítsek magamnak, írnikezdtem. E'lutaztam a Karib.
te Ilgerhez, és azza| a feltett szándékkal ijltem Ie egy pálma alá, hogy mind a
kt't kérdéstegy.egy mondattal megválaszolom.
Gondo|om, sejti, milyen értékesidó volt ez a számomra. Tizenegy nap
1.S sok-Sok megírt oldal után végre tisztán láttam a feladatomat. LenyLígtzó
lt' azeró és energia, az a szenvedély, amely akkor szabadul fel benrrÍink, ha
|..l|cdezzlik onmagunkban élettink értelmét.Énmegta|áltam ezt. és így éle-
tcIrr Lij értelmet kapott.
.Ialán
on is rigy érzi' hogy bizonyos dolgokhozid6re és nyuga|omra len.
rre szliksége. Mit tenne, ha kivehetné azt a bizonyos pihenó évet? Egy évet,
;rItlikor azzal foglakozik, amivel csak akar, és a pénz nem játszik Szerepet.
'|.crmészetesen
elhivatottságunkat felfedezhetjtik akkor is, ha anyagi fti.egÓ
scqben éliink. De talán egyetért velem abban' hogy az ilyen létfontossá.e
kcrcléseknél jobb, ha anyagi gondok nem Zavarnak benniinket. A napi goll-
tltlk rniatt t l sokan érzik tigy, hogy az élet |egfontosabb kérdéseinek nrcg.
vitatására nem tudnak idót szakítani.
Hi.egye el, a legnagyobb árat akkor fizeti, ha nem rendezi vagyoni hcly-
,, ctét! Csorba esik az nérzetén.Az optimális egészségi állapot is igénycl
rrérni anyagi biztonságot. Kezdje el felépítenia vagyonát' ez a befektetés ga.
r lrntáltan tcibbszorcisen megtértil ! Rengeteg idót nyerhet így példáu l egy te I-
'
1cs pihenóévet.
E'n azt vallom' hogy az a jÓ' ha az embernek van pénze. Jobb gazclagnak
t:s egészségesnek lenni' mint szegénynek és betegnek. A vagyon birtoklása
sokkaljobban megfelel az ember természetének, mint fordítva. A fejlődés
tis az elórehaladás élettink terméSzetes tartozékai. A pénz gyarapítása is eb-
Ilc a kategőriába tartozik.
69
 Lehet' hogy az eddig említettek bizonyos kori.ilmények kozcjtt kellernet-
len érzéseketkeltenek onben. Taldn az itt olvasottak cjsszetjtkozésben áll-
nak eddiginézeteivei és hiedelmeive|.Ezért is kérem, hagyja, hogy egytitt
rájTjjtink, mit is gondo| tn valojríban a pénzr6.
A fejezet legÍontosabb gondolatai
A nagy célok reálisabbak, mint a kicsik' mert a problémák nem képesek
eltakarni a célt.
A sikeres emberek tudják' hogy miért van sztikségtik muszáj helyzetekre:
ugyanis sohasem lennének boldogok' ha nem sikeri.jlne a céljaikat elérni.
o Ha korlátokat állít fel magának, el is éri veltik az elvárt hatásokat.
o Vállalja a felelósséget a sikereiért is. Ha bebeszéli magának, hogy csLics-
tcljesítményei nem megismételhetóek, iigy szabotálja cjnértékelésének
cr<ístidését.
Aki l l0 száza|ékot nyrijt, annak nem marad ideje kifogásokra' és muszáj
a sikert elérnie.
jő tanácsadÓra, aki tapasztalatai révénképes kihozni
Sziiksége van e-qy
onbÓ,l a maximumot.
Aki elsósorban a gyengéire koncentrá|, soha nem lesz képes vagyont fel-
építeni.
Nagy a kiil nbség akcizcitt' ha valaki azért játszik' hogy ne veszítsen.
vagy azért, hogy nyerjen.
Sokan teljesen elveszítik életkedvtiket és minden esélytiket a eazdagság-
ra, csak azért, mert kétségbeesettenprÓbálják kiktjsz bolni gyenge tulaj-
donságaikat.
JÓlétének ára az ideje. De ez az á|dozat elenyészó ahhoz képest, amennyi
idóvel gazdagabb lesz, ha meg tud majd élni a vagyona kamataibÓl. A
jőlét lehetóvé teszi, hogy nyugodtan, anyagi problémáktÓl mentesen el-
gondolkodhasson élete érteImérÓ,l.
10
.:
Mi a tényleges vé|eményea pénzrcÍ|?
,,Jelenlegi helyzetiink nem más, mint életfiIozÓfiánk ttik rképe.''
Anthony Robbins: UnLimited Power
I la megkérdezném,hogy szeretne-e Vagyonosabb lenni, valÓszínri1eg azt
r'lilaszolná: ,,Micsoda kérdés!Hát ki ne Szeretne tobb pénzt?!''
Igaza van. De biztos benne, hogy tudatalattija is azt akarja, hogy tobb
1rt:rtze legyen? Emlékszik még a csomagktildó áruházza| kapcsolatos pél.
.llirlkra? Azt a ruhadarabot rendeli meg' amelyrÓ1 gy véli' hogy tetszeni
Iog. Alapjtíban véve pontosan azzal rendelkezik ma, amiro,l azt gondolja,
lt,,'q.v e:j
' é's megfelel tnntk.
Mindaddig, amíg on tlgy gondolkodik a pénzrÓ1' ahogyan gondolkodik,
,kodik
rrrindig ugyanazt a megrendeléSt fogja feladni. Ez még akkor sem m
rlrlisképpen' ha On gy gondolja' hogy t bb pénzt szeretne. o|yan ez' mintha
;r 1lostást abban a reményben várná, hogy mást (vagy tobbet) hoz, mint amit
( )It megrendelt. De ha tn mindig ugyanazt rendeli, nincs sok érte|me annak,
lllr mást vár.
Kérem, válaszolja meg a k vetkezó kérdéseket:
o Ktjlt tt-e már tobbet' mint amennyit ki akart adni? Miért?
o PrÓbálkozott-e már fogyőktirával eredménytelentil? Miért nenr sike.
rtilt?
-
o Elhatározta, hogy takarékoskodni fog, és aztán mégsem tette meg? Mi-
ért?
Elhatározta, hogy három hőnapig nem vásárol magának ruhanem t, de
aztán mégiscsak vett valamit? Miért?
o Vett-e már fel fedezetlen kolcs nt? Miért?
o Elófordult már, hogy takarékoskodni kezdett, majd abbahagyta? Miért?
o Volt már gy, ho-ey valamit nagyon elhatározott, és utána még sem lett
belÓ1e semmi? Miért?
1l
 Mit gondol, miben volt a kiilcinbség' arnikor sikert ért el' és amikor kudarcot
vallott? Fontos tanács
Lehet' ho.ey bizonyos dolgoknálegyfajta belsóellenállás is gátolta ont?
Kiil nbség von ak z tt, amiben hisztink, és amit okarunk. Elképzelhetó, Legyen onnél mindig l000 DM-nak megfeleló sszcg!
hogy szívesen lenne Vagyonos' de kcizben azt gondolja apénzmegnyo-
morítja a jellemet. - o lgy gazdagnak érzi magát, és me.gtanulja magát jÓl érezni a pénz-
Ezért nagyon fontos, hogy tisztán lássa, mit gondol apénzrd. Az elko-
vetkezendÓ,]<ben tudatosan használom a hiedelem szőt a pénzr(fialkotott a Hozzászokik, hogy van pénze,
né-
zetekk-e] kapcsolatban. Ha ráj n, hogy egyes nézetei mennyiben szolgálják o Megtanulja, hogy vi gyázzon a pénzre.
ont céljai elérésében,rigy konnyedén változtatni tud azokon a nézeteken' o Leszoktatja magát arrÓl, hogy azért aggÓdjék' hogy netán eIveszíti
arnclyek inkább gátlőak. apénzét,vagy kirabolják. Felkésztilarra, hogy kisebb kifizetések.
hez mindig legyen pénz onnél.
a Erősíti cinfegyelmét.
Mennyi készpénzttart magáná|?
o Jő riton halad a jÓ|ét fe|é' ha tudatalattijába bevésódik' hogy onnek
Ha reggel kilép a lakása ajtaján, általában mennyi készpénz van onnél? apénz orcimet okoz.
Kérem, írjaIe az cisszeget!

Í.orint i\ testiinkben végbemenó legt bb folyamat automatikus' tobbnyire tudo

lrrítst sem veszÍ.ink rÓ|a. Ahogyan a légzésresem figyeliink, ugyaniigy bizo
Miért csak ennyi? Miért nem t bb? Miért nem legalább l000 DM-nak meg- ,kodtetik
rryos mélyen begyokerezett dogmák szinte automatikusan m tudar
lelcíosszeg? A legttbben kevesebb mint 30O márkát taftanak apénztárcá-
tn
Í.e

j u k ba n. Hogy m iért? Tanfolyam aink résztvevói

;rIattinkat. E|gondolkozott-e már azon, hogy ez érvényesarra is' ahogyan
ezt á\ta|ában a kovetkező,k-
kcl indokolják: ;r tlénzévelbánik?

o AnÓl félek, elveszítem a l000 márkát. Mi a véleményea pénzrcí|J a gazdagságrol és a

o Attől félek' hogy egyszer en elkcjlt m. jolétrol?
o Kirabolhatnak.
o Rosszul érzem magam, ha sok pénz van nálam. Kérem, vizsgálja meg, hogyan gondolkodik a pénzr |! Jelolje meg aZG
o Nincs is ennyim. kllt a mondatokat, amelyek által megszőllíÍ.vaérzi magát. A tobbikijelentést
rr1a át rigy, ahogyan az onnek megfele|.
Milyen Üzenetet klildenek az így gondolkodők tudata|attiiuknak? Fé|nek.
Nem érzik jÓl magukat. Nem bíznak magukban. És ezt ,,csák'' l000 márká- A pénz biidcis.
nál. Vajon hogyan éreznékmagukat nagyobb osszegeknél? A jőlétre valő Ha gazdag vagyok, csak a pénzemért szeretnek.
Apenz kicsriszik az ujjaim koztil.
felkésziiléslegjobb nődj.g, ha megtanuljuk magunkat jrit érezni a pénael. Suszter, maradj a kaptafánálI
Azt tanácsolom: le.qyen onnél mindig l000 márka! Ne kciltse el, és ne tegye Aki a kicsit nem becsi'ili' az a nagyot nem érdenrli.
a t bbi kozé. Legyen eZ a Vastartalék. Ahogyan azizmaittrenírozza,ponto- A pénz jellemrombolÓ.
san gy eddze a tudatalattiját is. A jőtét tudata is fejleszthetó (ha az említen A pénz hasznos.
osszegnél már jÓl érzi magát, novelje 5000-re). olyan vagyonos emberrel A pénz nem minden.
Ha én pénzt kapok, az valakinek hiányzik.
nem találkozik, akinél ne lenne legalább loOO DM készpénz. Ők már akkor
Sok pénzt csak kegyet|enséggel lehet szerezni.
megbarátkoztak ezze| a szokással, amikor még nem is voltak gazdagok. tJlÓ.bb megy át a teve a t fokán, nrintsem egy gazdag bejutna a
Mennyországba.
Apénz beképzeltté és arrogánssá tesz.
Csak az lesz gazdag, aki takarékoskodik.
tz
13
 ! t.t.n szereti a szegényeket.
L-l A siker nrértékea pénz. Mennyiben befo|yáso|ják ont a nézetei?
L_-] Ha sok penzerrl van' aprÓsi.lgoknak nlár nerrr is
tuclok cjriilni.
L--J A péItz kényeInressé tcsz. l,átni fogjuk, hogy mely tényez<ik játszottak szerepet perrzr(Íl alkotott vc-
L--J A penz szép és jő. l. rtttiItyének kialakulásábart. Kérem. |ussa it mlig egyszcr lrz OIt íItaI Ilteg-
Ll A pénz tiszta energia. ;.'l()lt mondatokat. Mit gondol, ezek a néZetek nrennyibcn beiolyásolják az
LJ A gazclagság nagányossá tesz. l lctét? Érzimár, hogy anyagi hclyzete. nem elhanyagolhatci rnértékben,
LJ En szeretenr a pénzt. gcvózódéseinek ttikorkcpc?
rc
r-_\
Aki gazdag, anttak nincsen igazi barátja. r r

L] A.gazdagság irigyeket sztil.

LJ Az rrtolso ingnek nincs zsehe.
! A sok pénz csak aggodalmakat és problémát okoz.
!Ll }Ensazdagság egészségenl rovásáramegy.
a j vÓ.ben is elégedett leszek azzal, ántim van. k rÜIménye i' mint amelyekrÓ1
| 'clretséges' hogy mcgkozelítÓ1eg olyanok a
LJ Ha akamírn, és mindent beleaclnék, gazclag lehetnék cle nenr akarok. rr,'v hiszi. hogy ezek mcgfelelnek Onrrck?
Fi A-ga7dagság csa|ádonr rovísára megy. -
UPénzze| sok jőt lehet tenni.
L.J Mirjclnen nrinden, amim van, a pénz utáni <licséretes tcjrekvésenrnek A mult nem azonos a jovovel
k(isziinhctó.
- A pénz boldogít.
LJ Néhány évvcl ezelótt 96 kilti voltam, és utáltam íutni. Kevés dolog tudott
LJ azt gondolja, hogy pénzzel nem lehet bolclogságot venni, az csak
azt nenr 'rkkora undorral eltolteni' mint az a .eondolat, hogy mint egy hiilye. futás cí
^\i hogy hol vásároljon.
ttrtlja, rrrrin, vonszoljarn magamat a szabadban. Amli-qy is azt vallottam, ho-uy ez
I- l A pt:rtz tteItt mint|en. de pénz nélktil rttinden sentmi. rrt'ttt valő épelméjeknek. ValarnikromoszÓmahibának kellszerepet játsza.
L] I'ÚtlzlelcnÍil bukott enlber vagyok.
rria abban, ha valaki hidegben. esÓ.ben rÓja a kor ket' ahelyett hogy odabent
!- l Mitlclcn elííreelrendeltetett.
L J A szcgénységrossz, szánalnras és siralnlas. 1riIrengetne a jő melcg á.eyban.
csak csavargciknak és tehetségteleneknek van sziiksége. Nem véletlen' hogy így alakultak a, jogging''.gal kapcsolatos néZeteim.
..
Lt ];,I".Í|."'koclásra
b.tcgedJ nreg azzal, amid van. IlIrllÓkszem' az iskolai tornaÓrákon futőlépésben kellett eljutnunk az oltG
L] Sok pénzze| csak ellustulnék' és nehézkessé válnék.
t(ít(fl asportpályáig. Sajnos. egy alkalomrnal a tornatanárom pont mci.qottem
!LJ T bbet'
Ahhoz
nrint anrinr varr, soha nenr Íbgok keresni.
lLltott. RendkívLili peda.eÓgiai érzekkel tiv ltve krjzolte: ,,Scháfer, ne lyukat
hogy sok legyen, onnli.o nleg kellene változnonr, hogy a
társam nrár nem is'pénzenr
szeretne. rt'ssen a ftjlclbe, haIrem prÓbáIjon Incg futni! Az elefánt magához képest
- Jo és.intelligerts entbereknek minclig vagyonosaknak kellene lennitik.
!L-J tiinnyedén jár. Maga olyan zajt kelt, hogy t kilométeres k rzetbcn cli.|cszti
A cslllagokbatl.van megírva' hogy gazdag leszek-e Vagy sem. ;r v'adakat!'' Es cz így ment tovább, le.ealább tíz percen kcrcsztliI. I{a.jtlrrrl kí-
|-J A sZerenyscig dtcséretes. szép tloIog.
r iil ezt mindenki nagyon viccesnek találta' azegész osztírIy ra.jtarrr r(ih(ig(itt.
L] T l sok pénz nrár obszcén.
LJ Soha nent voltant annyira Í.egyelrnezett, hogy képes letten.r volna |)c ahhoz, hogy én is ncvethessek' még nem volt clÓg rrbizalrtlltttl. lItklilllr
takarékoskodrri. .'vÚr1tjlni kezdtem a iutást. Minden rnás sportágra rá lchctctt lrcszÚ|rli' tIt'lr
- Nincs szerencsénl.
L_l lLrtás... nem.eZtényleg,'tLil idétlcn''.Ezanézetazévckstlt.iittltlriet|t'I
!-J Sok pénzze| dekadenssé válok. rttcmtné vált. Gondolhatja' hogy a korrdíciÓm is ennek mcgÍclcl(ÍcIt irIlrkrrll.
LJ Ha a gyernlekein gazdagságban nónek fel, a jellemtik n esik csorba, és a
Maradt is volna minden a régiben, ha néhány évvel ezel tt Ilcttt istttt't
_ drog rabjaiví válnak. l'cclterl volna ossze Hawaii-on a hosziitávfutÓ Stu Middclrnarl-ncl. Ncgy-
,-! A
gazdagság igazságtalan, amikor annyi en-rber éhezik.
L--] Van a pénznélfontosabb. \'()Iléves korára megnyertc az sszes létezó hosszrjtávfutÓ versenyt. Ús tiillll
Ll Ha nagyobb a j vedelnlenr, tobb adÓt kell f.izetnenr. r ilírgrekordot állított fel: l000 mérfold l l nap alatt; a Rocky-Mourltain-frr-
L--.J Vonzonr a pénzt, nrint a mágnes.
rlis (600 mérfold); a hatnapos franciaországi futás, az EgyesLilt Allamokbeli
|';rjrtokság l00 rtlcr|oldott . . .
Arnikor elr-neséltem neki, hogy én l.li nem állhatonr a Íutást, az arcára hir.
11
telen egyfajta misszionáriusi kifQezés tilt ki. Majd elképesztiíajánlatot tett:
''Vedd cipód, és elme.eyi.ink egytitt futni. Látom a moz.eásoclon. hogy jő
a rrrllrikához tobbet ír. De ne feleclje, hiedelmeinknél nern a tÓbbsi'g clve ' ha-
futő lehetne belÓ,led.'' Stu Middelman kifejlesztett egy nt<jdszert' amely
megnove|i az energiát, és így a zsírtartalőkok gyorsabban tudnak felhaszná-
lődni. Az elején mé.q prőbáltam némi ellenál|ást tanrisítani. ho-ey: ,,Ugye,
dél van, és ilyenkor jobb, ha 96 kilÓmat Óvatosan 1rzomaz árnyékban, és cit
percnél tovább amrigy sem bírom a trízó napon''. De Stu nem hallgatott rám,
egyszer en meg akarta mutatni nekem' hogy másra is képes vagyok.
Elkezdti.ink futni előszcir szép lassan. Az első cit percben Stu eIemezte
-
a stí|usomat, és kommentálta, amitjÓl csináltam. Majd actott néhány légzés-
sel, kéz- és |ábtartással kapcsolatos tanácsot. Me.elepő,mődon nem fáradtam
el. Kortilbe|tiI két és fél őrat futottunk. BÍjszke voltam, hogy sikertilt végig-
csinálnom az elsó edzést, és ráadásul még or mom iS te|t benne.
Azót'aa futás életem részévévált.20 kilőt fo.eytarn, és cissze sem lehet
hasonlítani mai kondíciőmat régi mivoltommal. Manapság már nem is ér-
tem' hogy miért nem fut mindenki. A sport annyi erót és energiát ad!
Ezze| a példával szerettem volna megmutatni, hogy cinmagunkkal kap.
csolatos véleményiink bárm ikor megváltoztathatő.
Tisztázza magában, hogy mit is gondol vatojában a
pénzrc5||
Képzelje el, hogy nagyon gazdag. Írja le, mit ért az anyagi bóség fogaI-
mán (tÓke, pénz, tulajdonjavak, vagyon stb.):
Milyen érvek támasztják alá azt, hogy on gazdag le.eyen? Milyen elónyok-
kel és milyen hátrányokkaljárna? Fussa át mée eeyszer a megjelolt kijelen-
téseket!
N'lilyen az elónycik és a hátrányok aránya? Elképzelhetó, hogy az cl<írly(ik
||('lTl aZ érzelmi eró dcint.
Egyet|en meggyózodés is donto lehet
D ntéseinknéI nem a:jcíts:ik s:,erepet, hogy hcíny,Jélenegatív vctg.v po:itív
tttcggyózótlés htiz'cjtlik meg mi)g tttik, hanem a:, hogy eg1l elhat rozás mi-
ll,L,n eríjsen' hat a: ér:elneinkre. Az emberek nag/ t bbséqénélct: anyagi
l,tt.sé8 neTatív asszoc.idcirjt vtílt ki. Cyokrctn a, negatív képzettdrsít sok eró.
mint a: anyagi ftiggetlenségr(íl alkotott kép'
','!ll'sek,
JÓ példa erre egy ismeróscjm, aki hiába tudja, hogy a gazdagság neki elé
rrl'Tkct jelentene, például: tc'bb időt tudna a családjával tcjlteni, jobb kciriil.
rrrÚnyek kozott élhetnének. Feleségénekés neki nem kellene olyan kemé-
rrvcrr dolgoznia, lehetnének alkalmazottaik' tobbet utazhatnának, és tij isme-
r..l st'qCket kcithetnéItek.
Ilzze| a gondolkodásmőddal minden rendben is lehetne, a probléma csak
trlt Vorr, hogy ismeróscjm azt vallja: a sok pénz jellemrombolő, és mivel szá-
rrtlira az egyenes jellem, a tisztesség rendkívtil fontos tulajdonságok, így kti-
lrlIrbozó nézeteit nem képes sszeegyeztetni, ezért inkább ,'cjrcjmmel'' le-
rrttlnd a saját és családja.eazda.eságáről. Inkább koltekezik, nem takarít meg
.,('IlrInit, nehogy véletlenÍ.il is abba a helyzetbe kertiljon, ho.ey esetleg fel tud.
1:r e píteni a saját vagyonát, hiszen ,,apénzb|idos''. objektívan
nézve az ilyen
|lyt'záá||ás magát intelligensnek tartÓ embereknél (így nála is) enyhén szől-
i lr butaság' ami egyáltalán nem néltÓ hozzá. De mit lehet tenni, ha valaki
( \ilk így érzi rnagiit,,érintetlen és tiszta'' jellemnek. . . ?!
Figyelem!
I- nyv legfontosabb gyakorlatai k vetkeznek nlost. Minden az tn
k
hiedelmein miilik! Hiába akar gazdaggá válni, ha nem ismcri azezze|
kapcsolatos néZeteit' Gondoljon arra: tudatalattija a legjobbat akarja'
így az életétÓ1 pontosan azt kapja, ami megfelel a hiedelrtrcinck.
l llr a k nyvet csupán elolvassa, biztosarr talál egy-két hasztltls Ús ['rtÚkcs in.
Iirr.rnáciÓt. De ha g.v kereseny'álto:tcttni akar anyagi he Ly:ctt;tt, rtkktlr tt |\,tt-
Itlr!atokat ír sban kell elvége:nie. Ha már idót és pénzt szctltcI crrc lt
|'tlnyvre, akkor tegye ezt Ligy, hogy értelme is le.eyen!
77
 Melyek az tn pénzr6 vallott lcgfontosabb nézetei? Vajon rosszat akarnak Onnek?
L A tanácsokkal tobb sze-mpontbÓl is ÓvatosaIl ke ll lxiIlrli. .I.crmészetesen
2. lr lcgtobben jőt akarnak. Altalában hihet a szlilcirlck' alttikcrr azt mondják:
.l-cgyen jobb sorod, mint nekiink!" De ne sokkaL joltb. Csak egy kicsir jobb.
3. N'lert akkor az on sikere a szÍ.ilÓ,}< kudarcának lenne a bizonyítéka. A taná-
t sok lényege, hogy felmutassák azUtat, de a határokat is. Legyen sikeres,

Mi áll e nézetek m<igott? tlc ne tulzottan.

Leh ets é ge s, h o.gy m e g-e y óz ód é s é n ek n a gy ré s ze i n k á bb vé l c t l c n s zc r íe n
alakult ki. TaIárr e lég volt az is' hogy az élctébenfontos szerepet játSZő SZe-
mélyek ,,ellátták,'ont a legkÜlonbcjzÓbb életbolcsességekkel. Lehet. ho.ey
egyszerűíen csak megfigyelte a kornyczetét. Valőszín( hogy a pénzzel kap-
csolatban is hallott határozott áIlításokat. Esetlc.e látta' hogy sztilci hogyan
intÓzik a pÓnztigyciket.
Sorolja fel azokat a szentélyekct (legalább hármat, Iegfeljebb tizet), akik
az e ls l8 évben a legertísebb bcfolyást gyakorolták orrre (apa. anya. bará-
ttlk. rokonok' példaképek, tanár, nevelő. . . )!
A legt bb tanács burkoltan nem más' mint a tanácsadÓ saját helyzetének
.r|Íttámasztása, eyakran éppen azt az érzékeny pontot mutada mec, ahol a
t;lrlácsadő elbukott. Ha valaki onnek azt javasolja. hogy ne válla|jon kocká-
tlttot,az illetóvalőszínri1eg csak a saját beszríft|ilt életéról beszél. A tan csok
,1vakran saj t helyzetiink burkolt mogyar z,ttÍtti.
A tanácsadÓnak természetesen Szemmel kell tartani a saját életétis. Azok
akik szeretnék, hogy gyermekeik mellettiik maradjanak, nemigen
.r szi-ilÓ,k,
ltleiák azt tanácsolni, hogy menjen kiilfoldre dolgozni.
Alapvetően érvényes: Soho nefogadjon el tanácsot olyan embertól, aki
tr(rn ott van, ahovd On szeretne eliutni!

Megismerte a pénzro| vallott nézeteit _ és most

hogyan tovább?
Azokkal a nézetekkel, amelyeket a legtÖbb ember vall a pénzrr1,l, képte.
Ki hat onre ma a legeróscbben? Kiindulhat abbÓl, ho.sy tcibbnyirc anrrak a lt.nség jÓmÓd nak lenni. Szabotálják saját jőléttiket, és maguknak kÓszcin-
szernélynek a hatása a legnagyobb, akivel a legt bb idót t lti (társ, barátok, lrctik azt a helyzetet, amelyben vannak.
kol legák' szti l<i,k, m r.rn katársak. Sporttárs ak). Elégedett tn a pénzrÓ1 vallott felfogásával? Ha nem hiszi el, hogy a pénz
1ri és hasznos, akkor soha nem lesz jőmÓdri, még akkor sem, ha erre vágya-
l'tlzik. A lényeg, hogy azokat a nézeteket erósítse magában, amelyek segítik
t )nt céljai elérésében'
Lérez|k egy igen egyszer technika, amellyelképes 30 percen beltil meg.
r'liltoztatni apénzr6 vallott néZctcit és az ehhez kapcsolÓdÓ dogmákat. De
rrliclótt ezzel megismerkednénk, nézzuk meg, Van-e egyáltalán jogunk a hi.
A fclsoroltak rnilycn viszonyban vannak apénzze|,? Hogyan intőzik urz.rnya-
tiink n ..barkácsolni''!
gi tigyeiket? Milyen tanácsokat adnak?
1. szernélv:
Jo a pénz, vagy rossz?
2. személy:
Vajon állíthatjuk.e a pénzr6 vallott egyes felfogásokrcil az-t' h<lgv aztlk
3. személy: r.lazak vagy hamisak? A jÓ' a roSSZ' azigaz és a harnis fogalrrrliIril szrjltj ttí-
4. szcmély: zisek mindig felforrősítják az érzelmeket.
Néhány évszázaddal korábban még az volt az uralkod<j nézct, lrrlgy lr Iiii|tI
5. szcmély: tliIryér alakri. Aki mást vallott, arra máglyahalál várt' A n vcrryekr.tjl is lrzl
78 19
hittiik' hogy zoldek' amíg ki nern deriilt, hogy azért látunk színeket, mert a
tárgyak elnyelik a napfény spektrumának osszes tcjbbi színét.Ami megma-
rad, az t nik a tárgy szírrének. Semmi nem olyan' mint ahogyan az a sze-
miink elótt megmutatkozik. Az igaz és hamis szerinti felosztás nem visz
elÓ,bbre a do|gok megértésében.
Mégis, nehéz elszakadni ettÓ,l a látásmődtÓl. Ennek fó oka a biztonság
iránti i.eényt.ink. Szeretnénk bízni a ttbbiekben és onmagunkban. Nehe-
zíinkre esik elfogadni olyan kijelentést, mint amit Konrad Adenauer, a volt
német kancellár, tett: ,,Mit érdekel engem, hogy te.qnap milyen ostobaságo-
kat mondtam ! " Ilyenkor rogt n arra gondolunk:,,De mi van a kcivetkezetes-
séggel?''. Talán segít ezzel kapcsolatos nézetei rijragondolásában, ha elol-
vassa Mahatma Gandhi kcivetkezó mondatait:
,,A kovetkezetesség nem abszoltit erény. Ha ma a dolgot másképpen lá.
tom' mint tegnap' akkor nem az jelenti.e az egyetlen konzekvenciát, hogy
megváltoztatom aZ irányt? Igy ugyan a miíltammal szemben nem voltam
kovetkezetes, de kovetkezetes vagyok az igazsághoz. . . A kcivetkezetes-
ség azt jelenti, hogy kovetem az igazságot, miután felismertem azt.''
Alrrikor Gandhi megnóstilt, bizonyosan más nézeteket vallott a házasság-
rol Ós a szexról, mint amikor késÓbb elhatározta, hogy testét és lelkét csakis
cs kizárőlag feladatának, India fiiggetlenségének szente|i. Ho.qy e hozzáá\|ás
,,ic1z volt-e vagy sem, ennek megválaszolására nem vagyunk feljogosítva.
Es éppen erről van szÓ. Hajlamosak vagyunk arra, hogy mindent beso-
roljunk azigaz és a hamis kategőriáiba. A jő és a roSSZ kategÓriája teljes
mértékben emberi találmány, a természetben ilyesmi nem létezik.
Hogyan szriletik a hiedelem?
E-gyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy parasztgazda, akinek volt
egy szép lova. A faluban sokan irigyelték ezért. Mondták is: ,,De jÓ lenne
nekijnk is egy ilyen szép állat!'' A paraszt csak azt válaszolta: ,,Kitudja. . . ''
Egy nap a lÓ elszaladt, és a falubeliek azt mondták: ,,Micsoda balszeren-
cse!'' A gazda ismét csak .ey szÓIt. ,,Ki tudja . . . ''
Néhány hét mtílva a lÓ három másik vadlÓval tért vissza. A falubeli em-
berek alig tértek ma.eukhoz: ,,Micsoda szerencse!''
-
kiáltották. A gazda
csak annyit mondott: ,,Ki tudja . . . "
Anlikor a gazda fia be akarta tcirni az egyik vadlovat' a firi leesett, és eltort
a lába. A falubeliek szornyÍilkcidtek: ,,No lám, csak nincs szerencséjtik a va-
.eyonukkai, a lovak nélktil a gazda fia most egéSzséges lenne.'' De a paraszt-
gazda csak hajtogatta: ,'Ki tudja . . . ''. Nem sokkal ezután kitcirt a háborri'
a férfiakat behívtak katonának. Kivéve a parasztgazda fiát, óugyanis a beteg
80
|;rlla miatt nem tudott bevonulni. Nagyon bántotta lt tltlIrlg' lrz a1l.ja pcdig pr
l'liIta vigasztalni, és azt mondogatta. ,,Ki tudja, ki ttrcl.jir . . . ''
A hábor véget ért, és a falubeli férfiak koztiI egy scrrr.j tt vissza. Irigyel-
tt.k is a gazdát, hiszen neki élt a fia. ,'Micsoda hihctctlcn szerencséje vanl''
rnondták.
Nincs objektív valÓság. Einstein őta tudjuk, hogy a realitás a szemléló
rrrtívc' Amit látunk, az azé,rt lőtezik iigy, mert mi tigy látjuk. Ez a konyv on-
rrt'k tigy ,,létez|k,,, ahogyan azt olvasniés értelmezniakarja. A kígyőknak
r'z a k nyv egészen más valőság, Ók ugyanis csak infravcirciset látnak.
Ha már a realitás tÓ,liink fi.igg, nem egyszerritb a hiedelmeinket is ma.
l'rrtlknak kialakítani? Biztosan előfordult már, hogy megváltoztatta a néze-
tt.it. Szeretett valakit, de tjaik késő,bb mégis elváltak. Megtetszett egy ruha'
1'yorsan megvette, de végtil mégsem hordta, mert csiinyának találta. Hiába
r.rltoztatta meg a véleményét.on cinmaga maradt. on mindig az. ahogyan
.
'rrrnagát
látja.
KépzeljÍJk el a véleménytgy, mint egy asztallapot:
Ahhoz, hogy egy véleménybÓ1 hiedelem legyen' legalább három vagy
rrtl9y, esetle.9 még tobb kÍjlonbozó, a véleményt alátámasztÓ tapasztalatra (a
1rÚldánknál maradva: asztallábra) varr sztikség.
PrÓbálkozott-e már részvényekkel? Ha igen, miiyen sikerrel? Van né-
Irliny ismerósom, aki egyszer vagy kétszer ugyan már vett részvényt,de k z-
lrcrr megsértették arészvényvásárlás minden valamire valÓ szabályát. Azír-
lrllyam esésekor, hogy a még nagyobb veszteséget elkeriiljék, uyorsan eIacl-
tlik a részvényeket. EbbÓ,l a tapasztalatbÓl kiindulva meggy<ízódéstikkc lctt.
Ilrley
',A
részvényekkelnincs szerencsém''. Az1|y mődon károsLrItak ltzLttliIt
kcrdezőskodni kezdenek' hogy kinek van még roSSZ tapasztaIata a rÚszvc-
rryekkel kapcsolatban, és elkezdik szorgalmasan gyríjteni az asztlr||lilllrklrt.
81
Ahhoz, hogy véIeményiinket meger6sítsiik, mtisoktől is ,,kt)lcscjnvesziink,, o ' . . birtokolni: Milyen Vagyont, barátokat, egészsÚgt't t:s c.sirliiclot kíván
tapasztalaÍokat. Fóleg ol1lan események utcín kutatunk, amelyek megerósítik rnasának?
a véleménytinket.
Arra a kérdésre, hogy: ,,Jől gazdálkodik-e a pénzével?'',sokan azonna|
rávágj ák a,,nem''- et, maj d r gton f (Íznek hozzá v a|ami ma gyarázatot' hogy
miért is képtelenek jől gazdálkodni. A sz,itu ciő, amelyben éltink,
',eleve''
t tikr zi meggyózótlésein ket.
I llirorn Vagy tbb éven beliil szeretnék:

A pénz jellemrombolő. Hány embert ismer, aki osztja ezt a véleményt?

o . . . lenni: Milyennek akarja látni onmagát, milyennek lássák ont a t b.
biek?
Ők azok' akik azért nyitják ki az rijságot, hogy ennek a nézetnek a bizo-
nyítékaittalálják meg benne' Vajon ugyanezek az emberek tudnának-e ta-
lálni arra is bizonyítékokat,hogy apénzjő, és hogy sok áldásos tevékenység
valÓsíthatÓ meg általa? Minden bizonnyal! Hiszen minden hiedelmet alá le-
het támasztani. Bármelyiket! Ezért is van annyiféle vallási, filozÓfiai, poli- . . . fogla|kozni: Milyen legyen átlagos egy napja? Mivel akar fogla|koz.
tikaiirányzat... ni, és mivel nem, soha tobbet?

Hogyan |ehet megváltoztatni a pénzze| kapcso|atos

nézeteinket?
. . . birtokolni: Milyen vagyont, barátokat' egészségetés családot kíván
Megállapítottuk, hogy nincs igaz vagy hamis nézet. VegyÚk például ezt
rnagának?
a nlondatot: ,'A gazdagnak sok az irigye.'' ValÓban minden gazdag emberre
irigy valaki? Ez az á||ítás |egalább annyira felel meg a valÓságnak, mint az
ellenkezóje, hogy a gazdag embernek sok a csodálÓja. A kérdés nem aZ'
hogy ez atézis \gaz-e vagy Sem. Itt csupán arről van szÓ, hogy segít-e tnnek
elérni a céljait. |-lt1lozzon vissza az on által korábban megjelolt kijelentésekhezl Melyek
Természetesen ehhez elósz r tudnia kell, hogy mit is akar. Ha ezt még rry jtanak segítséget céljai elérésében?Mely tézisek gátolják? Ne fe|edje:
nem tisztázta, kérem, most írja le! Gondolkozzone|, hogy mi akar lenni, mi- t )tt ríllandőan keresi a bizclnyítékokat, amelyek alátámasztj k a nézeteit. Azt

vel akar foglalkozni, és milyen anyagi kortilmények kozott kíván élni. ltil.jct, amire hiténekfiiggvényébenkoncentráI. Az tn vilríga olyannti lesz,
Kezdje a távlaticélokkal, ezektájékoződási pontot nytijtanak a rovid- és kcj- .ttttilyennekazt hinni akarjo. Nagyon fontos, hogy tudja, mely meggyózódés
zéptáv cé|okhoz. Ne felejtse el bevonni az é|et cit legfontosabb terÍjletét: 1e lcnt inkább hátrányt. Ugyanis a hibás dogmák ana kényszerítenekben-

egészség,anyagiak, kapcsolatok, érzelmek és az élet értelme. rriirlket' hogy a téves dolgokra cisszpontosítsunk.
Hét va.ey tobb éven beliil szeretnék: Kérem, írja fel ide azokat a nézeteket, amelyeken változtatni akar:
lenni: Milyennek akarja látni nmagát, milyennek lássák mások? I

. . . foglalkozni: Milyen legyen egy átlagos napja? Mivel akar foglalkoz-

I

ni, és mivel nem, soha t bbé? \

{ iondoljon az asztalrről rajzolt képre! Egy hiedelem egy véleménybtíl(asz-

tlrllap) és sok-sok azt alátámasztti tapasztalatből (asztallábak) ő piil lL.l.
- -
 Ahhoz, hogy megváltoztassunk egy hiedelmet, ki kell tcirniink az sszes
asztallábat. Egy pillanatra felejtse el a bizonyítékokat, és prÓbálja meg vé-
leményétonmagában, elktilonítve megvizsgálni. Gondolkozzon el, hclgy az
adott nézetnek, így elszigetelten, mi értelme van. Ha nem látja az érte|mét,
kérdezzen rá még egyszer!
Ve.eytik például azt a kijelentést: pénz jellemrombolő''. Íme, néhány
',A
kérdés,amelyek megkérdójelezik ennek a nem éppen segítÓkész nézetnek
az igazát. Figyelje meg' mit írt erre szemináriumom egyik résztvevóje' aki
korábban hitt ebben a tézisben:
cletemet. Keresnifogom a lehetóségeket. Nóaz cinőrzetcttt, rtrcrt crszintén
bevallhatom magamnak, hogy képes vagyok erósíteni a jcllcrlemet, és
dolgozni a j vőmért. Minél nagyobb jÓmődot érek el, annál erósebben
rnutatkozhat meg igazi énem. Felszabadultnak érzem magam.
|V|ost nézze meg, hogy tn milyen nézeténakar elsÓként változtatni, és vá-
Ilrszolja meg a már fent említett kérdéseket:
| . Miért nemfelel me7 ez a nézet a valős gnak az én esetemben?

|. Miért nemfelel meg ct valősdgnak ez a nézet az én esetemben?

Azért, mert van néhány ismeróscim' akik rendkívi.itjÓmődri és tisztessé-
ges emberek. Ugyanakkor a szegénység még nem jelenti automatikusan, )
. I'ehet-e va7yonos az a személy, aki megismertette velem ezt a nézetet?
hogy valaki tisztességes. Ajellem nem a pénz fliggvénye. A gazdagság
már a Bibliában is pozitívumként szerepelt. Az Őtestamentum valamenY-
nyi hőse gazdag volt'
2. Lehet-e va{yonos aza személy, aki megismertette velem' ezt a nézetet: ,,A Mit jelent nekem érzelmileg és anya,gilag, ha jc)vtíben nem atlomJbl ezÍ
a
p énz, j ellemrombolrj,, ?
a nézetemet?
Ncm. És ha belegondolok, senkivel sem szeretnék cserélni, aki ezt a né-
zetet vallja. Nem vágyom a munkájukra' nem szeretném a barátaikat, a
l akásukat, az autőj ukat. Nem szeretn ék hozzájuk hason l ítani Sem
maga-
tartásukban, sem nézeteikben. Hiába kedves emberek, de én nem akarok
olyan lenni. mint ok. | ' Mit jelent mindez a csalőtlomnak, azoknak, akiket szeretek?
3. Mit jelent nekem érzelmileg és anyagilag, ha a j vőben nem atlomfel ezt
a nézetemet?
Megmaradnak azon kotelezettségeim, amelyeket nem szeretek. Lassan
teljesen elkedvetlenedem. Szerintem a szegénység inkább megy a jellem Hogyan vcíltozik az életem, ha vriltoztatok ez,en a, ncggv :lítll.st'tttt'tt?
rovására az ember eltompul, és érzéketlennéválik. Ha csak minimális H o gy an fo gom ma80m ér e zni ?
- vagyok képes, az nbecsiilésem nullára
egzisztenciára esik. olyan életet
kellene élnem, amelybÓ1 hiányzik minden lelkesedés, és magam iránt is
csak megvetést éreznék.
4. Mit jeLent mindez. a csctldclomnak, azoknak, akiket szeretek?
Változtasson a nézetein megvá|tozik az élete!
Nem tudom nekik azt az életmÓdot biZtosítani, amelyet megérdemelné-
nek. Nem, még ennél is rosszabb: a saját példámmal és tanácsaimmal le-
-
l rldig né.ey nagyon fontos lépéstsikertilt megtennic:
htizom Óket a szegénységbe. Talán még gátolnám iS a továbblépéstiket,
csakhogy ne érezzem magamat alárendeltnek. l. Megismerte a pénzr6| alkotott véleményét.Valahárryszrlr ltz t'It.lr.llr'tt
nem gy tcjrténik valami, mint ahogy azt Szerette voltra' rttcg kt.lI l't.rt.:'
5. Hog1,an változik az életem, ha változtcttok ezen a meggyózódésemen?
nie, milyen meggy6z6dés hriződott meg a sikertelenség nr g(ltt.
H o gyan fogom magam é re zni ?
l. Megvizsgálta, hogy nézetei mennyiben ny jtanak segítséget ccl.jlri t.It.rt.
olyan dolgokra figyelek majd, amelyek gazdagítják és megszépítik az séhez. Ehhez még egyszer tudatosította a célokat.
84
85
3. Egy pi|lanatra Szétválasztotta a meggy6zódését annak bizonyítékaitÓl.
Így volt képes az on által vallott nézetetegy bizonyos táVolsáébÓl, onál.
lÓan szemlélni.
4. Véleményétkritikus kérdéseknek vetette a|á, így annak helytállÓságát i|-
letóen erós kételyek merliltek fel onben.
MoSt e|jutott abba a stádiumba' hogy helyettesítse régi véleményétegy rijjal.
Végiil az rij véleménybí(lj nézetet faraghat azíital, hogy az ehhez szLiksé-
ges tapasztalatok és bizonyítékok után kutat.
Lehet, most azt gondo|ja: ,'Nem lehet ez ilyen egyszerrlí, nem lehet egy
meggy6z6dést csak gy, egyik pillanatrÓl a másikra kicserélni!'' Szeretném
meghívni ont egy prÓbára. Az e gyetlen fe ltétel, hogy írásban v é gezze a gy a-
korlatot. Remélem, ez a prőba elnyeri a tetsZéSét!
rrie. Ezen bizonyítékokat els tir;llrszllrIlt1tlkltt rtyLt.lodtan ',kikolcsonozheti''
rnások életébÓ.l is.
Vegyiik ismét azt a korábbi rtcízctct' lrtlgy ''4 pénz jellemrornbolo''. Ala-
kítsuk át ezt most egy jabb lrittc, 1lÚlclliLr| így ,Pénzzel sok jÓt tudok vég-
hezvinni. Az' hogy jÓt teszek.e Vagy Scnl. rajtam miílik, nem a pénzen''. Ke-
ressen ehhez bizonyítékokat. NÓzzlik, hogyan vélekedik errÓ1 egy szeminá.
riumi résztvevő:
l. osszeismerkedtem Karl-Heinz Bohmmel, aki pénzét és híres színész mi-
voltát arra haszná|ja, hogy Kelet.Afrika népein segítsen. Apénz számára
eszkoz, hogy segíthessen másokon.
2 A volt fónokom' vagyonos ember lévén,a vállalaton belÍjl berendezett
egy osztályt mozgássértilteknek. Mindig nagyon tiszteltem ót erós jelle.

??
\v
méért.A pénz segít neki, hogy másokkaljÓt tegyen.
I
Az, hogy apénzze| t bb jőt vagy rosSzat teszek, kiz rőlog rajtam m lik.
Minél vagyonosabb valaki, annál erósebben bontakozhat ki valÓdi énje.
Hiszek magamban. Apénz nálam jő helyem van. Boldoggá tesz, hogy
két venezueIai kisgyermek keresztapja lehettem.
.i. Nagy tisztelettel nézek fel Sir John Templetonra. Milliárdos, és mégis
szerényen él. l8 kiilÓnbozó alapítványa van. Ezeket nemcsak anyagilag

t\ támogatja, hanem maga irányítja Óket. Vállalata vezetését már régen át.
adta másnak' hogy így kizárÓlag az alapítványokkal tudjon foglalkozni.

nn
??
Il*o
ll ll
llL]L]L]L]
Apénzze| sok jÓt |ehet tenni.

llni:r'*-

Mondjon b csrÍt régi meggy z désének, és

helyettesítse egy jja| !
Keressen a régi helyett egy jabb nézetet, amely céljai eléréséhezna- Sorolja fel on is saját tapasztalatait, és alakítsa át régi hiedclmeit:
gyobb segítségetny jt. olyat, amely erót ad, és lehetóvé teszi tnnek' hogy
a fontos dolgokra koncentráljon' Azután keressen olyan bizonyítékokat' ta. I{égihiedelem:
pasztalatokat, amelyek által ebbÓ1 a nézetb6' is hiedelem lesz. Ahogyan az Uj hiedelem:
asztalnak szt-iksége van legalább három vagy négy lábra' hogy stabilan áll-
jon, onnek is lega|ább annyi, ezt a|átámasztő tapasztalattal kell rendelkez- l} izonyítékok,tapaSZtal atok :

86 87

Fontos tanács
Ahhoz, hogy pénztigyi céljait elérje, b cs t kelI mondania rési hiedel-
meinek.
. Ne feledje, hogy élete hiedelmeinek ti'ikorképe!
. TaláIja meg' mely nézetei .'fe|elosek..azért. hogy on nem tud meg-
gazdagodni!
o Válassza szétameggyóződést annak bizonyítékaitÓ|' és változtassa
eddigi véleményétolyanra, amely ténylegesen segítségetny jt cél-
jai elérésében!
o Új véleményétalakítsa meggy6z6déssé azáltal, hogy aIátámaszda
azt megfeleló bizonyítékokkal !
o Ha megváltozott a hiedelme, kezdjen j do|gokka| foglalkozni, ve-
gyen felrij szokásokat, így lassan azé|ete is megváltozik!
o Rogzítse j hiedelmét, tudatosítsa minden idegszálában' hogy már
megtette az elsó lépéseketsaját jőléte felé!
o Ha eljutott idáig, aZ azt je|enti, rendelkezik a pénztigyi sikerhez
sziiksé ges előfeltételekkel.
Ahhoz, hogy anyagicéljait elérje, három alapvetőmeg gy6z6désrevan sziik-
sége:
l. A helyzetnek meg kell vá|toznia.
2. Nekem kell ezt megváltoztatnom.
3. Képes vagyok r ,hogy megváltoztassam.
Néha az ember olyan éIethelyzetbe jut, amikor rrá lesz rajta azérzés,hogy:
''Muszáj változtatnom.'' Ilyen nehéz d ntésekkor átérezztik a saiát fe|elős-
ségiinket, és kell lennie annyi cinbizalmunknak, hogy elhiggyiik: képesek
vagyunk véghezvinni a sztikséges változtatásokat.
Napoleon Hi l l,,Gondo |kozz és gazdagodj l''* cím rí konyve valÓszín ri,leg
a legismertebb m asikerrÓ,l.
Mostohaanyja a k vetkezó szavakkal indította tjára 6t:
',Szégyen ne.
ktink és gyermekeinknek ez a viskő, amelyet otthonunknak neveziink. l,ti-
vel egészségesek vagyunk, nincs semmi okunk arra, hogy belet ródjtink a
* y.ag2ar.u^|ryegjelent: Napoleon HiI|: Gondolkozz és gazdagodj!Bagolyvár Kcinyv-
kiadÓ' l996.
88
szegénységbe.Tudjuk nagyon jÓl, hogy a szegénység tlkit ir lttstltsiig Ús a kG
z mb sség.
Ha jelenlegi koriilményeinken nem váitoztatunk' akkor gycrntekeink
ilyen kciri.ilmények koz tt nőnek fe|, és beletcjródnek lt rlytlttlorba. En nem
szeretem a szegénységet! Nem fogadtam el soha, hogy az én sorsom a sze-
lénység,nem is akarok, és nem is tudok ebbe beletoródni!
Még nem tudom, hogyan tessztik meg az első lépésta szegénységbÓ1 az
lrIryagi fiiggetlenség felé. De azt tudom, hogy sikerlilni fog, mindegy, med-
tlig tart és mennyi áldozatot kellhoznunk érte, de ki kell szabadulnunk a sze-
gcnység bortonébÓ,l! Gyermekeinket iskoláztatnunk kell, hogy Ók is élvez-
Ircssék a mÚíveltség adta elónyoket. Fel kell ébresztenijnk benniik a becsvá-
rlyat, hogy le akarják gy6zni a szegénységet. A szegénység nem betegség,
tlc krÓnikussá válhat. Ha az ember egyszer beletoródott, nagyon nehéz rra
lcnni rajta.
Nem szégyen szegénynek sziiletni! A szégyen az,ha.,3gy vessztik át ezt
lrz orokséget, mint megfordíthatatlant. A világ egyik leggazdagabb és leg-
|.cjlettebb országában éltink. Az esélyek mindenki számára léteznek' csak
l.cl kell ismemi Óket, és élni kell veltik! Ami a családunkat illeti ha a |e-
lrctóségek nem jcinnek hozzánk, majd mi megteremtjtik Ó,]<et, és-véget ve-
ttink a nyomornak!
A szegénységet az' egész lénytinkben szétáradő bénultsághoz hasonlít-
Iratjuk, amely lassan megoli a szabadság iránti vágyat, elrabolja az rom t
;tz é|et szépségei iránt, és aláássa a saját kezdeményezéseket. Megerósíti a
Icgki'il nbozÓ,bb félelmekbe valÓ beletoródést, például a betegségektől, kri-
tikátől' testi éS lelki fájda|maktÓl valÓ rettegést. Gyermekeink még tril kicsik
lrhhoz, hogy felismerjék a szegénységbÓ1fakadÓ veszélyeket, amelyek ak-
kor lépnek fel, ha a nyomorba, mint valami sorcsapásba, beletorődtink. Én
gondoskodni fogok rÓla, hogy a gyerekeimnek soha ne kelljen szembesÍil-
rriijk ezzel a veszé|lyel. Ezért kiépítem bennÍjk a jőlét ontudatát, hogy igenis
clvárják a jÓmÓdot, és készek legyenek áldozatot hozni érte!''
Gondolja át még egyszer: musz j,hogy jelenlegi élethelyzete megváltoz-
zl'k? Ha erre a kérdésre igennel válaszol. akkor ezt tnnek kcll rncgtcrtIric.
cs Ón képes is lesz erre a változtatásra.
Az' hogy valamit musztÍjnak étez-e vagy Sem, az a nézet'eit(ílÍ.iigg.
U'oyancsak ebbo] a helyzetbÓ1 kiindulva lehet megváltoztatni at. otl |ltll't;,j
lillását is.
89
Levera ge hatástcibbszcirozés
-
Ahhoz, hogy valamivcl
kapcsolatban visszavonhatatlanul erót vegyen
rajtunk a muszáj érzése,sz kségÚnk van ,,leverage''-re. A leverage annyit
jelent' mint emelÓ1ratás' hatástobbszorozés. Akkor lép fel, valahányszor
nagy fájdalmat jelent onnek, ha valamit nem tehet meg' vagy nagy ciromet,
ha megteheti.
Mesterségesen is létrehozhatő a leverage-hatás, a kovetkezó mÓdon;
asszociálja a fájdalom érzésétazza| a ténnyel, hogy anyagi helyzete nem
változik.
Írja le mindazokat a dolgokat, amelyekrÓ1 le kellene mondania. Mi az,
amiben soha nem lehet része, ha nem teremti meghozzá az anyagi bizton-
ságot és fiiggetlenséget? Milyen kihatása lesz ennek családi életére,egész-
ségére, lelkivilágára, nbecstilésére és a szabadság iránti igényére?El tudja
képzelni, hogy idősebb korában még mindig ugyanazokkal a problémákkal
kell ktiszkodnie?
Pusztán a fájdalom elkerijlésérevalő tcirekvés még nem kényszerít benniin-
ket a cselekvésre. Ahhoz, hogy célunkbÓl muszáj legyen, fájdalomra is,
rcimre is sz|ikség van. Fájdalomra, ha célunkat nem sikeriil elérni' és circim-
re, amelyet akkor érziink, ha e|érjiik.
Irja most |e, mely dolgokat tartana meg akkor is' ha anyagi fiiggetlenség-
ben élhetne, és nem kellene tcibbé pénzértdolgoznia! Most kizárőlag olyas-
mikre gondoljon, amik onnek és másoknak is csak or met és boldogságot
jelentenek. Milyen hatással lenne ez életcircimére' családi életére,egész-
ségére,lelkivilágára és onbecstilésére? Mennyi szabadicleje lenne, és milyen
szÓrakozással t ltené azt? Mennyiben alakulnának másképp az élet értelmé-
rÓ,l alkotott nézetet? Hogyan alakulna saját és szerettei élete?
Nagyon komoly okokra van szÜkség ahhoz' hogy a kívánságokből fe|tétlen
muszáj legyen. Cselekvésre kényszerítő indokokről van itt sző. A ,,hogyan''
helyett inkább kérdezzen gyakrabban a,,m iértekre'' ! A kieme|kedő telj esít-
ményeket eléró emberek kezdetben 90 száza1ékban koncentráltak a ,'miérr
re'', éS csak l0 százalékban a,'hogyanra''. A legtobben azonban pont fordít
va állnak hozzá:90 százalékban a,,hogyanra'' sszpontosítanak, és csak 10
százalékban a ..miértre''.
90
Lassan eljutunk afejezet végére,így engedjc ttlcg' Iltlgy gratuláljak on-
rrck eddigi munkájához. Nem kis fáradságába keriilt iitclolgtlzni az eddi.si
Ilézeteit és objektíven szemlélni eddigi hiedelrrrcit. Ezzel le|ektette jőléte
irlapkcivét. Eljutott odáig, hogy tudja, mit akar.
Ami eddig gyakran csodának Í nt, azt hét éven belt-il on is elértheti. A
dontés az tn kezében Van, épp.igy, mint a jovóje iránt érzett felelósség.
Mostanra pontos elképzelésevan a jőlétrÓ1. Ennek érdekébenmár megtette
az elsó lépést,és megfogalmazta' hogy mit gondol a pénzr6. Btlcsr-it morr-
t|ott régi hiedelmeinek, és olyan j nézeteket vall, amelyek segítik céljai el-
crésében.
A Íejezet legfontosabb gondolatai
o JelenIe.ei helyzetiink pontosan ti.ikrozi a meggyózódéseinket'
a Alapjában véve pontosan olyan ma a helyzete, amirÓ,1 azthiszi, hogy ez
a jő és a helyes az on számára.
A jőmÓdra valő legjobb felkésztilési mÓdszer, ha megtanuljuk magunkat
jől érezni apénz társaságában.
Az anyagi bóség a te.stobb emberben negatív érzelmeket vált ki. Gyakran
a negatív asszociáciÓk erősebbek, mint aZ anyagi fliggetlenségrÓ,l alko
tott pozitív kép.
Pénzhez valÓ viszonyának kialakítására alapvetóen hatott a kornyezete,
amelyben felnótt, amit otthon tapasztalt, amit másoknál megfigyelt vagy
másoktÓl hallott.
Ha gy kercsen meg akarja változtatni anyagi he lyzetét, brjcstít ke ll mon.
dania kedvezótlen nézeteinek.
HiábavalÓ dolo.s álmodozni a gazdagságr l, anélk|il hogy tisztáznánk ma-
gunkban az czze| kapcsolatos nézeteirrket, valamint azt, ho.ey adott eset-
ben haj landÓak va.eyunk_e helytelen, gátlÓ nézeteinkct me.eváltoztatni.
A tanácsadők nerncsak aZ utat mutatják meg, de a határokat is. A taná-
csok gyakran a tanácsadÓ saját helyzetének burkolt magyarázatai.
Ne keresscn tanácsot kozvetlen kozelében, inkább ott, ahonnan a legjob.
bat kaphatja.
Fontos, hogy olyan nézetekct valljon, amelyek valoban segítik Önt c..l.1ai
elérésében.
o Minden meg.eyózódés rncgváltoztathatÓ, elég rá 30 perc.
o A rnLiltban is mÓdosítotturrk rnár nézeteinken vagy hozzáítllírstrrtktltt, tlr.:
QI
eZ legtobbszcir a véletlen m ve volt, vagy nem volt tudatos folyamat. Ma
On ugyanezt tudatosan is megteheti.
A meggyózódéssel kapcsolatos dontőkritérium: segít-e az általam vallott
nézet a célomhoz vezetó ton?
Ha va|ami az életébennem gy alaku|, ahogyan szeretné, keresse meg a
kudarc mg tt meghrizÓdő káros szemléletet!
Ahhoz, hogy anyagi céljait elérje, három hittételre van sziiksége:
l . A he|yzetnek meg kell változnia.
2. Nekem kell ezt megvá|toztatnom.
3. Képes vagyok rá, hogy megváltoztassam.
Ahhoz, hogy muszáj legyen cse|ekedntink, szi.ikségt.ink van leverage.re. Hogyan lesz 100 millionk?
A leverage érzése a fájdalom elkeri.ilése iránti torekvésból és az rom ér-
zetébő,l fakad.
Praktikus tanácsok
A leverage-hatást konnyen elóidézhetjiik, ha asszociá|juk a fájda|mat az-
zal a ténnyel, hogy nem érjtik e| a célunkat, az ciromet pedig azzal, hogy
e|érjtik.
Mindazok, akik nagy célokat értek el' kezdetekben 90 száza|ékban kon-
centráltak a ,'miértre''' és csak l0 százalékban a,,hogyanra''.

92

Adosságok
,,Soha nc fogadj el rovid távri me.goldást, ha hosszr.i távLi problé.
mával állsz szemben!''
Daniel S. PeÍia: Deals and Acauisitions
Manapság hitclre vírsárolni sokak szárnára természetessé vált. Németor-
szágban négy háztartásbőlhárom él a fogyasztőihitel adta lehetóséggel. Mi-
ért is ne? Ki az, aki zsugorinak Szeretne látszani?
A tanulmányaim után koriilbeliil egy év alatt 75 000 DM adÓsságom lett.
FÓ,leg azért, nrert scmmiképpen nem akartam hasonlítani az édcsapámra,
aki, ha valamit vásárolt, azonnal elÓ,1rrjzta a jegyzetfuzetét, és egy élesre he.
gyezett kis ceruzával bevéste: ,,Bodo, fa.eyi, 0,40 márka, l968. 3.8.''' és ezt
lehetÓ1eg rÍ.ey tette, hogy mindenki lássa. Kínos volt!
En ennél sokkal nagyvonalribb voltam. Legtobbszor én hívtam meg a ba-
rátaimat. Egy kis henccgÓs sem árt, gondoltam, ezért, amilyen csak
-lyorsan
lehetett, Vcttem egy autőt. Rossz leIkiismcrctemet aZZal nyLlctattarn, hogy
az adő rniatt vagyok ',kénytelen'' koItségeket produkálni. Csak hitelkirtyá-
val fizettem, készpénzbensoha. Ezt inkább a bankra bíztam' amit az elsó
idÓkbcn rnég meg is tettek . . .
HaIlottam valami olyasmit is: ,,A nyeróazé|etét az elsóosztályon utazva
teszi nle-g.'' Így számoinra Sem létczhetett más, csak az elsó osztály: Ncrn
volt,fr ccs. csak pezsgó, nern volt karaj, csak bélszín.
Ugy akartarn élni, rnintha a jovó már az cnyém lennc, cgy Vagyonos em.
bcr jovóje. De rovid idón beltiljelentkezctt a m lt számlák' bírságok és e.ey-
re nagyobb hitelkamatok kőpében. Mint jÓ keresettel rendclkczó iigynoknek
sikeriilt Lijabb és Lijabb kolcsoncikhciz jutnom. E'lkezdtem a pénzt rendezget-
ni, ez' aztjelenti, hogy tij hitclt Vettem fel. hogy a ré.sieket fizetni tLrdjam.
Lassan' de biztosan haladtam a telies csód felé.
Nern ruclonl. on milyen hclyzciben van. Ta|in azért o|vassa czt l |ejeze-
tet. mert Ligy cjrzi. ez az utolső szalnlaszál, anribe még belekapaszkodhat. Ha
L)4
rrincs adőssága' akkor is arra kérem ,hogy az elsíírréhírr-ry oldalt mindenkép
llen olvassa el.
Lehet az is, hogy fo'eyasztői adősságának mértéke még vészes''.
',nem
Ilbben az esetben is olvassa végi.e a fejezetet! Lehetséges, hogy Lij szemlé.
Icttel gazdagodik majd a ,'Csak ővatosan a kezdetekkel'' mottő alapján.
ostoba és inte|ligens adosságok
Természetesen az adősság sem r gton adÓsság. Egy ház vásárlásánál a
jclzáloggal szemben értékáll. Itt egyedi torvények érvényesek. Ezenkívijl
szemé|yes kiadások, illetve cé.géneka koltségei indokolhatják a hitelfelvé-
tclt. Az én vélemÓnyem aZ, hogy a fogyasztői, személyre szÓlÓ hitel kiild-
IrÖsen veszélyes. Ennek klasszikus tárgyai: britor, autő, nyaralás' televíziő,
rrrosÓgép, hi.fi torony. Sok fiatal azt gondolja, már azelsó lakásba kÖltozÓs'
rrcl teljes háztartásra van sziiksége. SLirgósen szeretném lebeszélni arről.
Irogy ilyen adÓsságokba keveredjen. Emlékszik még: ,,Amit akarunk, az
rrcm egyenló azza|, amire szÍ.ikségiinkvan.''
Egészen másképp áll a dolog' ha a saját vállalatát építifel. Gyors ncive.
kcdés elképzelhetetlen a két fó támpillér: o.P. és o.P.M. (other people =
rrlások és other people,s money = mások pénze) nélktjl.
Tekintstik át a fogyasztÓi hitelek elónyeit és hátrányait! Nézziik elószor
lrz elónyÓket:
l.)L ny nincs! Hogy még egyértelmritb legyen: a fbgyasz,ttii lrite Ie k rlsltrlllik'
Iclekrombolők, és meg lik a motiVáCiot. ordcj.gi kÖr cz.
Miért? Energiánkat kétféleképpentudjuk bcfckte tni: tltlIr'ttzIlltlttlt|' t.t'y
IrossziÍ távií megoldáson, és egy rovid távri látszatrnegtlltllisrrrl. r\ ltrr itI Iltr'tl
luegoldás problémája az, hogy egyre jobban eltávolít llcttttiiIt|rt.l lt llt':,:,ztt
tlivrakitfízcittcéltől. A mi célunk a jőlét. Azá|ta|,hogy hitcIe kt't r,t':zttttl' It'|.
rrte.eprőbáljuk valődi háttér nélkiil kiélvezni a Incg e I S('Il| (.ll lrrtttr'tI
- -
t'lónyeit. Ezá|ta| megfosztjuk magunkat t rekvéseink értcIttlti(tr| |.'l'., ri'.,zI
llzért, mert rcivid idón belÜl kideriil, hogy nem léptiink el<írc. A lX:Il,/ ||1'\':tlIl.'
rrlcgszámolhatÓ. Ha a teljes vagyonunkat felmérve arra a.1' e l.ctltttt.ttyt.. ;tt
trrnk, hogy kevesebbel rendelkeziink, mint nulla, akkor kcnytt'lcrrt l, r',r
95
gyunk feltenni a kérdést:tulajdonképpen minek is dolgozom? Másrészt,
azá|ta|, hogy j vÓteli munkánk gyi.imolcsét már ma |earatjuk, demoralizá-
lődunk. Harmadszor, pedig tudjuk, de legalábbis sejtjtik, hogy a fogyasztői
hitel, mint olyan, ,,nem jÓ''. Ha huzamosabb ideig saját belsó hangunk elle-
nében éliink, elveszítjiik cinérzetiinket. A gyenge onérzet egy ttal gyenge
motiváciÓt is jelent.
Motiváciőink nagy része abből az elvárásbÓl ered, hogy jovÓ,beli helyze-
ttink, de legalább a gyermekeink helyzete jobb lesz. Ezt csak rigy érjtik el,
ha kcivettjnk egy hosszti távri stratégiát, amelyben szakértÓ,ként pozicionál-
juk magunkat. Akit személyes gondok, például adÓsságok nyomasztanak,
abből az emberbÓ,l hiányzik aZ e Stratégia megvalősításához sziikséges cisz.
tonz6 er6, és természetesen aZ idó' Ehelyett az il|etó kénytelen lényegtelen,
de slirgóssé vált dolgokkal foglalkozni.
Abban biztosak lehetiink, hogy mindig bekcivetkeznek nem várt esemé.
nyek. Aki hitelból vásárol' aztveszi meg, amit jcivÓteli fizetésébÓ1 akar ki-
fizetni. Ezek a jovedelmek azonban elmaradhatnak, és nem várt események
kovetkezhetnek be. Ismeretes, hogy a bankárok ugyancsak idegesen reagál-
nak, ha a váratlan események kovetkeztében kimaradt jovedelem miatt nem
tudjuk tovább fizetni a hitelkamatot. Az ideges bankárok ilyenkor lerombol-
ják az életkedviinket és a motiváciÓnkat.
Mindannyiunk számára egyértelmíí,hogy fogyasztői hite|eket fe|venni
legalábbis nem okos dolog. Akkor vajon miért tekintjtik olyan terméSzetes-
nek az ilyen adősságokat?
Hogyan jonnek |é|re az adősságok?
Fontos' hogy felismerje: on a jelenIegi helyzetébe nem be|ekeveredett,
hanem egész egyszerÚíen csak hibás nézeteket vallott, illetve vall.
Gondo|juk csak át aZ agy m kodéSét!Mindent megtesziink azért, hogy
elkertiljtik a fájdalmat, és hogy cjrcjmet szerezziink magunknak. AdÓsságok
j
általában akkor nnek létre' ha valaki pillanatnyi fájdalmat akar elkerijlni:
ha valamirÓ.l le kell mondanunk, amire vágyunk, az fájdalmat okoz. De ter.
mészetesen oromet éreznénkakkor, ha el tudnánk menni nyaralni, vagy
megvehetnénk magunknak ezt vagy azt a szép ruhát. Agyunk mindig eró-
sebben reagá| az aktuálisra, a k zvetlenre. Az, hogy hosszrj távon kellemet-
lenségeink lesznek, ha tiíl sokat koltekeziink, az agyunk számáranem olyan
lényeges. Az agy rovid távon fájdalmat akar elkeri,ilni, és or met átélni.
Az emberek ugyan kifejlesztették magukban a tervezéS és az elemzés ké-
pességét, de a fájdalom elkertilését és az orcim megszerzését szolgá1ő prog.
ram jőval intenzívebb, mint aZ ana|izá|ő.
96
Mindannyian tudjuk, hogy hossztí távon a teljcs clacl stldás |ájdalmas
k vetkezményei sokkal nagyobbak, mint a pillanatnyi lcnlondás okozta
szomoniság. Hiába okos ez a felismerés,ha az elm lt 4000 évben nem ve-
Zetett el odáig, hogy a fogyasztőihitel intézményétmegszt-intethettÍik volna.
Az adősságok ugyanis nem racionális alapon jonnek létre.
Ahhoz' hogy megértsiik, milyen erósen befolyáso|ja cselekedeteinket a
most- r met-átélni-és.fájdalmat-elkerÍilni program' szeretnék elmesélni
cgy torténetet a régi babiloniakről.
Már a babiloniak is éltek a fogyasztői hitel lehetóségével. Ők a mai ban-
kok óseihez, a pénzk lcscinzíkhozjártak, akik hasonlÓ kérdésekettettek fel,
mint amelyek számunkra is ismeretesek a mai banki megbeszélésekbÓ1, pél-
dául: ,,Van onnek biztosítéka?'' Egy babiloni a manapság-szokványos fede-
zeteken kívÍilmég egy dolgot felajánlhatott onmagát.Igy aztánvirágoz-
-
hatott a pénzk lcsonzés, hiszen mindenki hitelképes volt, saját magát min-
denki eladhatta. Ha egy babiloni a ko|cscint nem tudta visszafizetni, eladták
rabszolgának. Mint ahogyan manapság e|árvereznek egy házat, rigy kerillt
cgy-egy ember is ,'kalapács alá,,' Tízb6 kilenc rabszolga végiil is a hírhedt
|alnál végezte.
ókori tcjrténészek,így például a gorog torténetírő, Hérodotosz leírásai
alapján tudjuk, hogy a babiloni városfal az antik világ hét csodája k zé tar-
tozott. A Nabupolasszar uralkodása alatt kibóvített fal 50 méter magas' 18
kilométer hosszti, és olyan széles volt, hogy hat egymás mellett meneteló lő
clférhetett rajta.
A falat rabszolgák építették.A munka iszonyatosan nehéz volt. Az izző
napon a rabszo|gák Sztinet nélkiil hordták a kovet. LegtobbjÍ.ik három éven
beliil meghalt. Ha a fáradtságtÓl cisszeestek, az 6rÓk ostorral verték Óket, és
ha már nem bírtak felállni, egyszerííen lelcjkték 6<et az tről, hogy a sziklá-
kon lezuhanva szcirnyetha|janak. Ej1e| aztán cjsszeszedtÓk a holttcstckct.
Ez a |átv ány a bab i lon iak számár a mindennapos volt. A robot<l t.r rlt llsz<l l
l
gák jelenléte minden babiloni lakos számárakézze|foghat(l valtisligkcIrt lc.
tezett. Erdekes, hogy a falnál dolgoző rabszolgák kétharrnada ttctt't ltz t'||t'tt
séges hadifoglyokbÓl kerijlt ki, hanem az onmagukat elárvcrczrí, szltIlltrI
ságukat kockára tévó babiloniakbÓl.
Feltehetnénk a kérdést: Hogyan lehetett va|aki ennyirc ostolllt' lrrlt'y ilyt.lr
kockázatot vállalt? Hogyan adhatta cinmagát zá|ogba, ha tudta, lt<lrly ttttly't.lt
kovetkezményekkel járhat eZ aZ elhatározás?
A válasz egyszer : az emberi agy most akar or met, és tnost Il(.lIl :|l\;|l
|ájdalmat. A jelen tudata jőval erósebb és intenzívebb, mint a szalllttlslir'ttrI
valÓ lemondás és a rabszoIgaSors lehetséges j vÓképe. Mindebb(íl az kiivt.l
kezik' hogy azana|izá|ő értelem nem visz minket messzire. Az a ki.jc|t.lrtt:s'
91
,'Pontosan lcl tudom mérni, hogy ha adősságot csinálok, nyomorba donthe-
tem magaln'', sem régen, Sem ma nem tette meg a hatását. Nem beszélve
arrol, ho.ey velLink tényIeg nem torténhetnek olyan szornyríségek, mint a ba-
biloniakkal tni csak a rabszolgasorshoz hasonlÓ helyzetbe keri.ilhetijnk'
-
ha eladÓsodunk.
Hogyan tudom elkert'ilni az adosságot?
Voltak babiloniak' akik kolcsont vettek fel. Sokan koztilÍ.ik rabszolgává
lettek. De voItak olyanok is. akik nagyon joltudtak bánni apénzze|. or let-
építettéka személyes vagyonukat, és Babilont a világ egyik leggazdagabb
városává tették. Mi a ktilonbség lényege?
Vannak tehetséges, jÓ képességrííemberek, akik tonkreteszik magukat
anyagilag. Megint mások tíz évve| eze|6tt a nulláről indultak, és ma vagyo-
nos emberek. A feji'ikben ugyanaz afajdalnat-elkeriilni-és-rjrt)met-dtélni
program van.
A ktilonbség a fájdalom és az rom egyénenként vá|tozó értelmezésében
rejlik. Mindannyian rendelkezÍjnk egyfajta hitrendszerrel. Ennek fti-egvé.
nyében érz|ink or met és bánatot. Ismerek olyan férfiakat, akik csak tiszta
selyem' neves tervez6t6származÓ nyakkendót hajlandőak viselr-ri, és ennek
legalább 89 márkába kellkeriilnie. Ők ténylegesen fizikai fájdalmat érezné-
nek, ha egy poliészter C&A nyakkendrít kellene felvenniijk, és az áruházi
embléma egy kisebb szélfuvallattől mindenki számára láthatővá válna. De
olyanokat is ismerek, akik akkor éreznének fizikai fájdalmat, ha tobb mint
89 márkát kellene kiadniuk egy nyakkendőért.
C sele ketlet ein ket nen,,lo gikus me g ítélések', és'sz nclékok hat rí rozzák
meg, hanem az általunk vallott nézetek. Ha megvá,ltoztatjuk ezeket, egyben
a nyttgi he ly zet iink i s me gv dh ozi k.
Kérent, tegye fel magának a kcivetkezó kérdést:,,Miért vagyok érdemes
arra, hogy sok pénzem legyen?''
Kérdezze meg nmagátől, hogy mely nézetei a felelősek az adősságaiért.
Ime, néhány kérdés,amelyek a segítségérelehetnek:
o Milyen hátrányom származik abbÓl' ha megszabadulok az adÓsságaim-
tcíl? (Ugyanis, ha nem léteznének ilyen árnyoldalak, akkor nem lennének
adÓsságai.) Lehetséges hátrányok: kevesebb szabadidő' megszorítások,
tekintélvvesztés. ellustulás' . .
o Milyen elónyom származik abből, ha megszabaclLrltlk ltz lttltjssligairntÓl./
o EzekbÓ1 az eIóny kbÓ1 milyen további előnyokre számíthatok?
o Mely nézeteim a felelósek az adősságaimért?
Milyen hátrányom származhat abbÓl, ha továbbra is megmaradnak az
adÓssásaim?
. Hogvan akarok donteni?
l..crem, térjen vissza az 5. fejezet eyakorlataihoz, és változtasson az eddigi
rrÚ.zetein. Programozza át magát: on a saját életénekirányítÓja, és nem va-
l lr rnilyen véletlenij l átvett hiedelem rabszol gáj a.
Tizenhárom praktikus tanács az adosságok
Ieépítéséhez
| . Ósszpontosítson hosszti távií céljáral Tegye fel magának a kérdést,hogy
mirrdaz, amit gondol, mond és tesz, mennyiben segíti céljai elérését.
l. Változtasson a hiedelmeinI A .qyakorlati tanácsok sem érnek semmit, ha
nem változtat a pénzli.eyekkel kapcsolatos eddigi szemléletén, a szélma.
lomharcnak nem sok értelme van.
i. Soha ne mondja azt: ,,ezen már nem miilik''! Mostantől kezdve minden
|illér számít.
l. Sorolja felaz cisszes kiadását! Tudom' hogy ez egy kicsit fáradsá.gos do.
log, de ígérem, megéri. Dolgozzon ki egy kciltségvetéSitervet!
.' Tépje szét a hitelkártyáját! Most rogton! Csak akkor szerczzen be jat,
ha a számláján legalább l00 000 DM van!
tr. Változtassa át a hosszrilejáratrl hiteleit rcivid lejáratLivli! lgy lr klttttllttlk
alacsonyabbak lesznek, és elkezdhet tcirleszteni.
/. Vegye sorba a kinnlevóségeit! Keresse fel az adÓsait, cs kttrje visszlt;t
kolcscinciketl Ajánljon fel részletfizetést! Lelkesen ktisz(iIriiirI lt|(.lt' l|||ll
dcn egyes visszafizetést!
99
 8. Beszéljen nyíltan a hitelezőivel! A bujdosás csak ér.tctlcrrscget és bosz-
sziiságot okoz. Beszé|j en ezért nyíltan, és a legtobbcIr cgyctértenek majd
visszafizetési ajánIatával.
9. Maximum a felét ajánlja fel annak az sszegnek, anlclyet tény|egesen
vissza tud ftzetni havonta! Ennek két oka van: azels<íaz, hogy így azon-
nal elkezdhet takarékoskodni. Másodszor pedig biztosnak kell lennie ab-
ban, hogy valőban ki tudja fizetni az ígértrészleteket, nehogy csalődást
okozzon hitelezóinek.
l0. Minden egyes rijabb kiadás elótt tegye fe| magának a kérdést:Erre most
valőban sziikségem van? FeltétlenÍiLmeg kell ezt venn,em?
1 l. Nézzen j kereseti lehetóségek után!
12. Határozza meg azt a maximális cisszeget, amelyet havonta elk lthet és
azt a minimális sszeget, amelyet havonta meg kell keresnie.
l3. Építseki magában a stirgósség érzetét|Gytzzemeg magát arrÓl, hogy a
dolgok komolyra fordultak! Amilyen gyorsan csak tud, cselekedjen.
Ugye' változtatott eddigi nézetein, és eltépte a hitelkártyáit?
Stratégiák az adÓsság keze!ésére
Az adősság kezeléséneklegjobb mÓdszere a t r|esztés. Ez nem mindig
olyan egyszer . Ha már on kénytelen egy ideig az adősságaival egyiitt élni,
szeretnék segítséget nyrijtani abban, hogy ennek ellenére is bo|dog lehessen.
Mit gondo| az adosságrÓ|?
A problémákhoz valÓ hozzítá||ásomat már ismeri: két oldaluk Van te-
-
hát van egy jÓ is. Most meg kell változtatnunk valamit, most fejlődntink kell.
Szeretném ezért megkérdezni: Mit gondol, mia jÓ abban, hogy onnek adÓs-
sága van? Mi az, amit kiilonben soha nem tenne meg, de most kénytelen rá?
Kikkel kell a jelenlegi helyzetben mindenképpen felvennie a kapcsolatot?
Mit gondol, az Ön j nézeteibÓ,l milyen pozitívumok származhatnak? Ho-
gyan tudja a jelenIeg nyomasztÓ terheket cisztcinzóeróvé átalakítani?
Mit gondo| onmagáro|?
Sajnos, a fogadÓőráimon gyakran átélem, ahogyan srilyosan eladÓsodott
emberek ktilonboző szemrehányásokkal marcangolják magukat. Azért,
mert valakinek adősságai vannak, még nem bukott ember. Ne csak az anyagi
100
hclyzetén kereszttil értékeljenmagát! Végtil is on nem egy barrk1cgy, ha-
Ilem egy értékesember, sok szeretetre méltÓ tulajdonsággal.
Minden jobb menedzseriskolában tanítják, hogy |ehet<íleg nc kritizáljuk
lr munkatársainkat. Ha feltétlenii1 sziikséges, akkor is csak bizonyos szabá-
lyokat betartva gyakoro|jon kritikát: Mielótt valakit megbírá|na, elószor ijl-
jon le egy pillanatra, és jegyezze fe| az 1||et6 azontíz tu|ajdonságát, amelye-
ket tn is megbecsÍil. Másodszor' mindig válassza kiilon a személyt a csele.
kedeteitÓ,l ! Senkinek sem szabad megkérdójel ezni a személyi ségét.
Kérem, mondjon egy indokot, hogy miért kellene onmagunkkal rosszab.
llul bánni, mint másokkal? Sokan az á||andő onkritikával tonkreteszik ma-
gukat, lealacsonyítják a lényiiket. Azt tanácsolnám: ha a jovÓ,ben ismét ttil
f
keményen akar ítélkeznionmaga l tt' mondja hangosan onmagának:
'.Elég!'' Vegye a sikernaplőját, és írja be azon tíz tulajdonságát, amelyekkel
()n elégedett. Tudatosítsa azt,hogy ajelenlegi helyzetért eddigi nézetei, ed-
rligi hiedelmei a felelósek. Ezek pedig bármikor megváltoztathatÓak.
Ne hibáztasson másokat!
Hajlamosak vagyunk arra, hogy a hibákat másokban, illetve a korii|mé
rryekben keressi-ik. Gondo|jon arra: akit h1báztat, annak egyben átadja a fe-
lclósséget. onnek most annyi onállőságra és eróre van sztiksége, mint eddig
rnég soha.
Amikor én ezt annak idején felismertem' rovid idón beli.il vissza tudtam
lizetni a tartozásaimat. Korábban hibáztattam a vállalatot, az i.igyfeleket,
lrk ik nem fizettek, az á||amot az adÓpolitikája miatt . . . Az igazságazonban
lrz volt, hogy én vittem magamat a nehézségekbe,és így kimásznom is egye.
tl|il ke||ett belÓ,le. A saját felelósség tudata rengeteg energiát szabadít fel.
()lyan energiát, amelyet az adÓsságok tcirlesztésére,és nem a vétkesek ke-
rcsésérefordíthatunk.
Ne féljen!
A megoldatlannak tÍínőhelyzetekben érzett féleIem bénítÓan hat. De mi-
ttíl is kellene félnie? Ha esetleg a katasztrőfa tényleg bekcjvetkezne. elég
e rós lesz ahhoz, hogy ebben is meglássa a pozitívumot. Képzelje el lelki sze-
rrrével azt, hogy a legrémesebb variáciő áll be. Valahogy akkor is tovább
llrennének a dolgok, nem igaz? Tudom, ezt ahozzáá|lást nehéz elsajátítani.
|)e ha sikeriil, akkor rendkíviil felszabadítő érzés.Segít onnek megszaba.
tlulni a féle|emtÓ1. Egy katasztrőfa mindig a régi végétjelenti. Elpusztítja,
lrrni volt, és lehetővé teszi az jjászi.iletést. A régi helyén keletkezett váku-
rrrnot j alkotás tolti ki. Még egy szerencsétlenségben is rejtózik valami jÓ,
l0l
 akkor, ha felismeri benne az rijrakczdés eséIyét . . Nem véletlen, ho.ey
' a cgyenlíti ki. Ugyanez a veszély fenyeget az I]|cklr-tlrrrrrs |\,ltt.,,t'|' rt'szt:Ití| is.
legtobb sikertcirténet egy katasztrőfával indult.
Az autő1át sem tudja már használni' mert kifogytrlt ;t Ilt.ttzttt'
Ezze| a példával csak annyit akarok montllttti. Irrrl'y ArIrissliglrcgy r
Ne ha||gasson másokra! problémájának80 száza|ékát nem a 325 000 nliír.klÍs ltrIrjsslir: tcszi ki, hanem
Ha adőssággal kapcsolatban adok tanácsot, gyakran hallok olyasmiket: aZ atény, hogy most, ebben a pillanatban niIrcs I() (XX) |)M ktísz1lcnze. Tá-
.
,,Mit szőlnak majd a szomszédok? Micsoda szégyenl A sztjleimeimeg li a vol á|ljon tÓ1em, hogy azt sugalljam, a 325 000 tttlir.kiis lrtltissiigot csak rigy
Danat. . . íélvállrÓl lehet venni. De AdÓssághegy rir energiiijírrrak tJ() sziizalékát egyér-
Az on személyénekértékecsak igen kis mértékben mérhetó aZ anyag| telmÚíen az 6r|i fel, hogy nincs 10 000 DM készpénzc.
'he|yzetén. Az olyan barátokrÓl, E'nnek kcjvetkeztében nem tud koncentrálni a legfbntosabbra, vagyis ar-
akik ont csak a pénzéértkedvelik, nYu.qod-
tan lemondhat. Ha valaki bele akar halni a bánatába, akkor az az ra, hogy jovedelmet képezzen. Ezért nagyon fontos' hogy mindig legyen
í||et6 sza.
bad emberijoga és dcintése. Soha ne tegye fiiggővé a saját jÓ kcizérzetét Iegalább |0 000 DM készpénzi.ink' vastartalékként, egy széfben.
más
emberek véleményétÓ1! Menjtink tovább egy lépésse|' tegyiik fel, hogy Adőssághegy r nem tud-
.ia visszafizetni a 325 000 márkát. Ezen kíviil már korábban elmulasztotta
KerÜlje a részvétet! saját cégénekpénztigyeit elválasztani a személyes kiadásaitől. Ebból kcjver
kezóen, ha a cég he|yzete ki|átástalan, gy Adőssághegy rir, mint privát sze-
Soha ne mutassa ki nyíltan a kételyeit! Ne beszéljen másokkal az adÓs- rnély is tonkremegy. Nincs más választása' csódot kelljelentenie.
ságárÓl! Sokan azérthangoztatják szerencsétlenségtiket, hogy ennek
t-irti- Hogyan változna az illetó r he|yzete, ha lenne olyan eldugott 5o 00o DM
gyénjussanak segítséghez.Azonban a segítség nem azokhiz.jÓn,
akiknek készpénze, amelyrÓl senki nem tud? A csódcjt ugyan nem tudná elkerí.jlni,
sziikségiik van rá, hanem azokhoz, akik megérclemlik. Ha on a gondjairől cle még megmaradna az a lehetósége, hogy fél vagy egy évig viszonylag
mesél, valamifajta részvétbenbiztosan lesz Észe. Aki részvétetkap, gondtalanul megéljen, és képes |egyen kifizetni a legsiirgósebb számlákat.
az még
tobb részvétetakar, és ezért cgyre rémesebb dolgokrőI kell beszámolnia. Ezen kívij| lenne idcjc arra, hogy kitalálja, rnilyen rij tevékenységget tud a
Ahhoz' hogy egy ilyen, részvéten alapulő kapcsolatot fent lehessen tartani'
IovÓ,ben pénzt keresni.
ahhoz on kénytelen ,,megórizni'' saját szánalmas helyzetét. Kti| nben
ho- Elgondo|kozott már azon, hogyan lehetséges az,hogy amikor ismert gaz-
gyan tudna továbbra is beszámolni a sz rnyÍíségekrÓ1? Mindannyian
vá- dag emberek tonkremennek, és csődot kell jelentenitik, mégis fenn tudiák
gyunk a tcjbbiek rokonszenvére. De ővakodjunk attől, hogy
olyan személyi- tartani a megszokott életmődiukat?
ségképettegyi.ink magunkévá, ame|y ezta szimpátiát o Jianáto,-,-'
formájá.
ban biztosítja nektink. Ehelyett igyekezziink, hogy tiszteletet érdemelitink
ki.
Nektink a gyóZtes cintudatára van szLikségtink. A gyoztes uonzza magá-
hoz az alkalmakat, és nem mutatja a kételyeit. Fontos tanács
Lcgyen mindig legalább 50 000 DM-rrak megfeleló készpénzee.qy
Mindig legyen tnné| készpénz- még akkor is,
széfben!
ha hivata|osan egy fi||érje sincs!
Képzelje el AdÓssághegy urat, akinek adőssága 325 o0o DM, és nincs OA nyomasztő gondok 80 száza|éka így megoldhatÓ. Általában nem
egy garasa sem. Már nincs senki, aki k lcsonozne neki valamennyit. az adősságok mértékea nyomasztő' hanem a sok-sok ,,aprÓ'' napi
A ba- probléma.
rátai, ha látják, hogy j n, magukra zár1ák az ajtőt. A bankban megszÓlal
vészje|z6, ha az arca megjelenik a kamerákban. Csakhogy neki
a o Ez az sszeg legyen a ,,Vastartalék''' Csak akkor szabad hozzány |-
toiábbra is ni' ha tn már t l van a csőd bejelentésén' vagy már letette a tcLjcs
élnie kell' |akbért kell fizetnie. A hitelkártyái már rég nem mri,}<odnek,
és a ségi vagyonnyilatkozatát. Elótte gy kell
k vetkezóhéten már az élelmiszer is problémát jelent. a Távkozlési
Hivatal
tennie, mintha cz lrz
a telefon kikapcsolásával fenyeget' ha a számlákat egy héten bel|il sszeg nem is |étezne.Ez apénz biztosítja azíjrakezdéSlc|tt.lr j:;.'
nem gét.
102
103
 Ez az cisszeg rendkívtil fontos ahhoz, hogy nbecstilése megmarad.
jon, és kielégíthetó legyen a biztonság iránti igénye is.
Ez az a stratégia, amellyel on tartozik saját magának, az egészsé-
gének, és elsósorban a családiának'
JÓ| gondo|ja meg a cscíde|járás idópontjátl
Ha a csódeljárás már elkertjlhetetlenné válik, rigy annak idópontját na-
gyon fontos okosan megválasztani. Amilyen gyorsan csak lehet, keressen
fel egy csódi.igyekben jártas céget vagy i.igyvédet. Ő meg tudja mondani,
hogy van-e értelme a további kÍizdelmeknek. Egy taligát kihrizni a káty ből
gyakran sokkal nehezebb és értelmetlenebb, mint rij után nézni.
Ha on a csódeljárás mellett dontott, akkor a legfontosabb a megfeleló
idópont megváiasztása: sokszor jobb ,,ot percce| tizenkettóelótt'', mint ,,ti-
zenkettÓkor''' Egy ilyen elhatározás rendkívtiI nehéz, hiszen a tcjnkrement
cég az tn ,,kedvenc gyermeke'' is lehet. ValÓszín 1eg érzelmileg iS k tódik
hozzá, és rengeteg energiát, pénzt és időt is fekteten belé. Már bizonyára
elsajátította a fontos vá|lalkozÓi képességekegyikét: az optimizmust. Ennek
ellenére ne fe|edje a Sorozat torvényét: Ahol valami egy bizonyos idón tril
tovább romlik, ott csak akkor kovetkezhet be pozitív vá|tozás, ha rij utakra
tért,ink. Ebben feltétleniil kérje ki a szakértÓ,k tanácsát.
Kovesse az 5ol50 szabá|yát!
Soha ne haszná|ja fel az adősságra félretett pénznek tobb mint 50 száza-
|ékát a torlesztésreI Tegytik fel: az on jovedelme havi 6 0O0 Dlr'r, az é|ethez
5 000 márkára van szliksége, Így marad havonta l OO0 márkája. EbbÓ,l for-
dítson 500 márkát a tcirlesztésre, a másik 500-at pedig tegye félre (rigy, hogy
errÓ] senki ne tudjon).
ValÓszínÚí, hogy a sziileitÓ,l vagy a banktÓl más tanácsot kapott. De gon-
doljon csak bele: mennyire osztonzí az a tudat, hogy évek mrilva nem lesz
adősságom? Egy pi|lanatra tényleg jÓ érzéstokozhat. De a tény az,hogy ha
évek m lva végre visszaftzette az adÓsságát, akkor majd pontosan a nul]án
lesz. vagyis nem lesz semmije. Abban a helyzetben lesz, mint a legtobben
a szijletésiikkor. A nu|la elérése nem |ehet cél. Adősságmentesnek |enni, az
nem egy vágyálom, amely felkelti az érzelmeinket.
Az, hogy sszegyríjtsiik az elsó 50 000 márkát, az e|s6 25o ooo márkát,
az elsómilliőt, már egészen más elképzelés. Kezdje el építenia saját vagyo-
nát' hogy minél elÓbb m.egérezhesse a jőlét lényegét. Tízzon ki magának
olyan célokat' amelyek ont valÓban cselekvésre buzdítiák!
104
Miután én az 50l 50 szabá|y lényegétfe|ismertcrtt' tt tt'1i vl t t lzt l| l l s /(' |c'
| | ; l )
lyiségem. Nem kellett tc)bbet arrav rnom, hogy r,l rkc'.,''.t'ttt tt ttttlIttnt, lttr
nem azonnaL e lke zdhett e m t akaréko s kodni, azaz a s t t.j t í t'j i i v t t' t t: l ! c t i.
l t t t t t
1
on is nekivághat, most azonnal, mindegy, hogy rrrckktlt.lt itz, ittltissliga.
.falán
így egy kicsithosszabb idóre lesz sztiksége, l)()llt()slllt kÚtszcr aIlttyira,
rnintha nem lenne adÓssága. Esetleg megncivelheti anrryira a jÓvcdelmét,
hogy a megtakarítható 50 száza\ék annak a l00 százaléknak fcleljen meg,
rnintha onnek nem |ennének adÓssásai.
Fontos tanács
A megélhetési k ltségek levonása után megmaradópénzéb6| csak 50
száza|ékot használjon fel az adÓsságok torlesztésére, a másik 50 szá.
zalékot tegye félre!
o Azonnal elkezdheti felépítenia vagyonát (bármekkora legyen is az
adőssága).
a olyan célokértdolgozik, amelyek ont motiválják: egyszerre építi
fel a vagyonát, és torleszti a hiteleit.
o Azá|ta|, h o gy van készp énztarta léka, k cin ny
eb ben tu datos íth atj a
nmagában a jő|ét lényegét.
o Szi.ikség esetére mindig van pénze' Ez fontos. Ha ugyanis on e|-
adősodott, és hirtelen felmeriil egy jabb' váratlan kiadás, akkor
már szinte lehetetlen j kolcson khoz jutnia.
Mutasson onfegyelmet!
Annak idején, amikor gyorsan vissza akartam fizetni a tartozásaimat, a
kÓvetkezó tervet dolgoztam ki: Elószcjr is beszéltem a hitelezóimmel. Fel.
vázo|tam a helyzetemet, éS biztosítottam ő,ket arrÓl, hogy amilyen gyorsan
csak lehet, visszakapják a pénzÍiket. Arra kértem őket, hogy adjanak még
Irárom hÓnap haladékot. Egy intézeten kívtil mindegyiktik beleegyezett
így azonnal lehetóvé vált' hogy félretegyek. Ez a tény pedig gy keresen -
rnegváltoztatta a pénzhez valÓ eddigi hozzáá||ásomat. Kezdtem vagyonos
cmbernek érezni magamat.Ezzel párhuzamosan azt is tudni akartam, hogy
rnennyire vagyok képes az cinfegyelemre. Elhatároztam, hogy a lakás,
telefon, autő, biztosítások és egyéb fix kiadások kivételével napi 5 már. -
kánál tobbet nem kolthetek. Naponta 5 márka állt rendelkezésemre ahhoz' -
105
hogy az ennivalÓmat és minden e.eyéb rendkíviili k ltségcrnet fizetni tud-
jam.
Korábban a szabadságot rlgy értelmeztem, mint lehctóséget arra, hogy
bármit, amit csak akarok, megtehessek. Az rij definícirim így hangzik: a sza-
badsá'g azt jelenti: rendelkezem akkora onfegyelemmel, hogy képes vagyok
megvalÓsítani mindazt, amit clnmagam számára elhatároztam.
Ehhez anézeÍhezaz inspiráciőt a babiIoniak azon részénekpéldája nyrij-
totta, akik nem mentek a hitelezÓ,kh z, hanem képesek voltak cjnerÓtÓ,l va-
gyont felépíteni.E'zek a régi babiloniak így gondolkoztak: ,,Hogyan neyeZ-
heted magadat szabad embernek, ha ftiggóhelyzetben élsz? Gyenge agyag-
bő| vagy te, ame|yet mindenki kénye.kedvére formálhat, vagy bronzbÓl,
amely szilárd, és amelyet nem lehet megzavarni?''
Az én kis 5 márkás programomat véghezvinni minden volt, csak nem
egyszerrí. De nem telt bele hosszti idó, és kifejezett biiszkeség nt(itte el a
szívemet' ha a kitartásomra gondoltam. Ebben azic]ffienegy Ford Fiestáva|
jártam, amelynek a vezetóÜlés melletti ajtőnyitÓja, miután nekimentem egy
kerítésnek, tonkrement. Igy az ajtÓt csak beliilrÓ1 lehetett kinyitni. Kiszál-
|ásnál kényte|en voltam, mint egy mőkus, átroppenni a másik iilésre. (A mÓ-
kus-hasonlat enyhén szÓlva tapintatos leírása akkori 96 kilÓs mivoltomnak.)
Mindenesetre mindig nagyon izgultam, hogy meg ne lásson egy Ügyfél, mi.
kcizben megprÓbálok kimászni a kocsimbÓl. Ez biztosan nem tett volna iÓt
az ',imázsomnak''.
Ugye, el tudja képzelni, hogy hajlottam volna arra, hogy beszerezzekegy
j autőzárat? Vagy hogy t bbszor is megprÓbáltam e kiadást, mint ,,elen-
gedhetetleniil szÜkségest'', valahogy me-9magyarázni magamnak? De ez
egyszerríen nem fért bele a napi 5 márkás programba. Nem maradt más hát-
ra: olyan Szorosan a fal mellé parkoltam, hogy mindenki láthassa' én csak a
másik lilésen keresztiil tudok kiszállni.
Nyolc hÓnapig Ííztem ezt a mÓdszert' De megérte.Ezaz idóelég volt ar-
ra' hogy készpénztartalékomlegyen, sót valamennyi adÓsságomat is t r-
|eszteni tudjam. A |egfontosabb azonban az volt, hogy sikeriilt megerősíte-
nem aZ cinbizalmamat: azőta tudom, van akkora onfegyelmem, hogy amit
elhatározok, azt meg is va|ősítom.
Korábban eléggéfegyelmezetlen voltam. Eszembe se jutott volna, hogy
a fegyelmezettség ,,felszabadít,, (ez is egy hiedelem). Az onfegyelemre rigy
tekintettem, mint a kevésbé zseniális emberek divatjamrilt tulajdonságára.
Végiil is a gimnáziumon is átevickéltem magam, és gyakran még jobb je-
gyeim is voltak' mint szorgalmas és fegyelmezett társaimnak.
Ma már tudom, hogy nem a fegyelmezetlcnségem miatt sikerlilt iő| az
106
Órettségim' hanem éppcn annak ellenére' Engedjc ttlcg' lrtlgy clItlcsÚl.jcrn.
rniképpen sajátítottam e l az onfe.syelmet és ezzel kapcstlIltt<ls ltcízctctnet:
Egy nap tanárommal éppen kávézni készi.jltem' aInikor tí lclgta a kávés.
kannát, és kezdte kionteni a kávét a foldre. En persze Íclreugrottam, hogy
rrehogy rám csoppenjen. és odakiíltottam neki: várjon. várjon! tnnek nincs
is csészéje! De' mint aki nem hall, ntotte tovább a kávét a padlÓra. MikÓz-
bcn őn d bbenten néztem, ho.ey mit csinál. ónagyon határozottan így szÓlt:
.'Nézze, Scháfer r, a kávé olyan' mint az on tehetsége, mely a fcjldon elfe-
csérelve folyik szét. A csésze nélktil a kávé sernmit nem ér, még akkor scm,
ha sok van belÓ,le. Ha nem képes nfegyelemre, akkor a tehetsége is elkal-
ltidik' és semmit nem ér.''
Világos, hogy mi volt akkori nevelóm szándéka? Nagyon hatásos mődon
Inegváltoztatta az onfegye|emról alkotott nézetemet. Mialatt fÓlmostam a
konyhapadlÓt' elószcjr gondoltam rlgy a fegyelemre, mint olyan tényezóre,
amely elengedhetetlentil szt-ikséges a tehetsÓg kiaknázásához. A fcgyelme.
zettség eró' amely fonnát ad a be nnijnk rcjló végtelen lchctósÓgeknck.
Fegye lmezettség nélktil minden tehetség kárba vész.
Mi a teend6,ha az adosságok visszaÍizetése
kilátásta!anná vá|ik?
Ha már nincsen más lehetóség, csód-, illetve felszámolási eljárásra varl
szlikség, akkor még egyszcr gondolja át nagyon alaposan czck idópontját.
Ne feledje: Ha onnek van elege ndókészpénze (arni tulajdonképpen ,'nincs''
is, hiszen titokban tarda), akkor ezek egyike scnl jclcnti a vilá.evő-eét. Rovi-
tlcsen abba a helyzetbe keri.il, hogy képes lesz egyezséget felajánlani. Ha
c-ey hitelezón ek az a benyomása. hogy onbo1 már nincs mit kihozni' akkor
tne.elepóen kevéssel is megelégszik. Itt a ,,Harminc száza|ék is jobb' mint a
scmmi'' elv érvőr-ryesÍ.il' ez lesz az on esélye a továbblépésre.
Természetesem távol álljon tÓ.lem az, hogy csódeljárásra va.ey eskÍ.i alatti
teljességi vagyonnyilatkozatra bátorítsam. Csak azt akartam érzékcltetni,
hogy sztikség esetén ezek is okos megoldási lehetoségek. Az on stratégiá-
jának a távoli célkitÚízést kell szolgálnia. Egy csódeljárás vagy e.sy teljességi
vagyonnyilatkozat elkerÜlése nem lehet cél. Cél lehet viszont az e|s6 száz.
rnil liő' Esettanulmányokbol tudjuk' ho.ey a ktilonbozó intézményekkel
szemben érzett br]íntudat ÍlcIn feltétlentil vezet Stratégiailag jÓ dontésekhez.
E.ey régi kollégámnak l75 000 DM adÓssága lett. Becsiiletes ember lé.
vén nem látott más lchctíísegct, rnint hogy derekasan visszafizesse az osz-
sZeget. T lőrázott, a |e lcscgc pcdig nyelvtanárként takarítarri járt rnirrd-
to7
-
eztkét gyerek és a háztartás mellett. Egytitt a j vedelmtik 5 600 márka volt'
amelybÓ1 3 l00.at a tcirlesztés vitt el. Sem nyaralásra, sem autÓra nem tellett.
Kcizben iijra és jra folbukkantak m ltbéli fizetési kcitelezettségek. A bará-
tai, akiknek nem tudta visszafizetni a kcilcsonoket, egyre dtihosebbek lettek
rá. Hiába flzetett 3 l00 márkát a t rlesztésre, nem talált nyugalmat. Rossz
alvő lett és depresszív, emellett emésztési zavarokkal ki-iszkcjdott. Az ottho-
nában szinte nem lehetett nevetést hallani. Az adÓssága pedig minden igye-
kezet ellenére sem csokkent. Ekkora kijzdelem mellett is még mindig l71
ezer márkányi tcjrlesztés várt rá! A havi kifizetések naey részéta hitelek ka-
matai vitték el. A maradék pedig az rijabb kcivetelésekre ment el, illetve aZ
adőhivatalba.
Ha ehelyett eskÍj a|att leteszi a teljességi vagyonnyilatkozatot és három-
éves időtartamra 50 000 márkás kiegyezést ajánl fel, azonnal megszabadul
az adÓsságaitÓl, sót egy 50 O00 márkás aktívumot is felmutat. Ha ehhez még
hozzáteszi a havonta megtakarított 3000 márkát, tígy hét év alatt a vagyona
250 000 márkára nó. Ehelyett ennek a tiszteletre méltÓ Lirnak maradt a l70
ezer márka adőssága, végtil is szavát adta a hitelezóinek.
Tegye magasabbra a lécet!
A legtobb eladÓsodott ember rendkívtil veszélyes elhatározásokra jut.
Azt gondo|ják, a leghasznosabb az, ha csak minimális célokat t znek ki ma-
guk elé. Ezá|ta| visszafogják a vágyaikat' és elfetejtik az álmaikat. Csak
olyanokra hajlandők odafigyelni, akik azt hangoztatják: nem kell
',Nekem
sok ahhoz, hogy elégedett legyek.'' Élettik mottőja az igénytelenség lesz, hi-
szen bebeszélik maguknak, hogy jőmőd egyszerrííenncm nekik valÓ''.
',a
olyan hiedelmekkel azonosulnak, mint ,,Suszter, maradj a kaptafánál!''.
Az, aki kevesebbel is megelégszik, feladja nma,g t. Az az ember, aki le-
fokozott létezésselakar megelégedni, az árnyékéletet akar élni, mint egy
pincebogár. Ne felejtse el' hogy onnek nem azért lettek adÓsságai, mert hi-
ányz1konbÓ,l a tehetség a meggazdagodáshoz, hanem azért vett fel k lcso-
n ket, mert hibás nézeteket vallott. A célok feIadásának e.uyetlen igazi oka
van, a helytelen nértékelés.Az, aki srilyosan eladÓsodott, de erós cinÓrzetLÍ,
azonnal felismeri, hogy egyetlen lehetósége maradt, ha,,gázt. ad'', mert most
nem szabad feladni. Az eddigi elvárásokkal már nem juthat tovább. Amiben
az életben résziink van, azt az elvár saink határozzcik meg,.
Azok az emberek, akik az élettÓ1 sok mindent várnak' azoknak az élet so-
kat ny jt. Jonathan Swift jegyezte meg csípősen: ..Áldott legyen az. aki nem
ismer elváráSt, mivel ót nem érheti csalődás''.
onnek azonban legyenck nagy céljai' Készítsenmagának egy álomalbu.
108
rrrot! Tegye bele mindazt, ami onnek kedvére valti: rrtiIrtIltzt. lrrttivcl |o.elal-
kozni szeretne' mindazt, amit el Szeretne érni. MiIrÚl cltilllr kcszítse eI ezt aZ
lrlbumot, hiszen on is azt akarja, hogy ezek az elvítrlístlk rllinől hamarabb
realitásokká váljanak. Annak idején' amikor a tonkreIlcnt lriesta kocsimmal
jártam az utakat' tudtam, hogy nem telhet hosszri idÓbe, és egy 100 000 már-
kás autÓt vezetek. En ezt akartam, tehát elvártam magamtÓl, és tudtam, hogy
lle is fog kovetkezni' Gyakran elképzeltem, ahogy na.eyvonal an kész-
1lénzben fizetek. Két és fél évvel késÓtb már megengedhettem magamnak,
Irogy megvalősítsam ezt az á|mot.
Soha ne érje be kevesebbel' mint amirÓ.l álmodik! Soha ne prÓbálja magát
arről meggyózni, hogy nem,,érdemel'' t bbet! on egyedtil dontiel azt, hogy
rnit érdemel meg és mit ttem. Azt' hogy tnnek miben lesz része, azt az e|-
várásai határozzák meg. onnek jár egy hely a napos oldalon.
Hogyan tud a gondok mellett is ortilni?
Sokan azt hiszik' csak akkor Iehetnek boldogok' ha nincsenek nehézsé-
geik. Amíg a problémák fennállnak, addig gondterhelt arccaljárnak a világ-
llan, és semmiben nem lelik rcimijket' Nos, on már tudja: ,$ki gazdagság-
ra vágyik, annak szembe kell néznie a nehézségek hosszri sorával''.
Problémák mindig felmertilnek. Ha csak akkor tudunk nevetni, ha a ne-
hézségekvagy megsz ntek, vagy egy pillanatra elfelejtetttik Óket, meg-
Í.osztjuk magunkat attő| az oromtÓ,l, hogy egy problémával szívesen foglal-
kozzunk. Gondoljon csak bele: akkor tekint btiszkén egy teljesítményre, ha
tnogotte egy nehéz feladat sikeres megoldása áll. Nincs az a probléma,
amely ne tartogatna szánunkra ajándékot is. Azért keressÍjk a nehézségeket,
rnert sziikséglink van a negoldásban rejlő or mre. Minden er(lfeszítésm -
'g tt egy aranybdn1,ct h ződik meg' A fejlódéshez sztiksé.qtink
van a problé-
Inák adta lehetósé.eekre.Ezértnem érdemes bánkődni folotttik, inkább oriil.
iiink nekik. A gondok ellenére is lehetiink boldogok.
Tegyi.ik fel a kérdést:Hogyan tudok a gondok mellett is rtilni?
Az adosságrÓl vallott legnagyobb bolcsesség
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisgyerek, aki az erdÓ.ben
sétálgatott. Ahogy ment- mendegélt, egyszer csak megpillantott egy kivilá-
gított házikőt. Aház két oldalán két kert volt elkerítve, és rrrindegyikben
cgy-egy kertész dolgozott. A kertek azonban ugyancsak ktiIonbÖztck cgy-
rnástÓl: az egyik már teljesen elgazosodott, és a kertész is igcrr cltih(is crrr-
bernek látszott. Mikcizben hL1zgálta a gyomokat, sziinet nélkÍ.ilstl1llillk<ltltltt.
109
 A másik kertben szebbnél szebb virágok pornpáztak természetes harmő-
niában. A kcrtész egy Íának támaszkodva |i.ityorészett. és Ligy nőzett ki. mint
aki nern szakad rneg a munkátől.
A kisgyerek rigy d ntc;tt' inkább a viclárnabbikhoz tér be pihcrrni. Kíván-
csian megkérdeztc. hogy vajon mi az oka annak, hogy a másik kertésznek,
bár szakadatlanul dolgozik. csr-inya a kertje. .,Tudod válaszolta a jÓkeclv
enber volt idcí' amikor nekem is rengeteg bajom - volt a kerttel. Énis
-.
megprőbáItam kiirtania gazt. dc láttam, hogy nenl bírok veIe. A gaz gy kere
a foldben maradt, a rnagvak pcdig a kitépéskor szétszőrőcltak. Hiába clolgoz-
tam. a gyom mindi-a' visszanótt. Ha a kert e.tyik végévelkésze n lette nt, a má-
sikban rnár kezdhettem ri jra.
Akkor elhatároztarn, hogy más megoldást választok. olyan n vényeket
kercstem, arnclyek a gaznál cyorsabban nónek, és természetes nÓdon el-
nyornják azt. Ahol ezek a virágok rrónek, ott.syom nem terem. A kerte m íey
szintc tjnmagát tarja rendben.''
Lassan bescjtétedctt. és a kisfiLi bement a kertésszel a házba. Amikor az
cgész család ssze.eyri1t, a kertész hirtelen Iekapcsolta a lámpát' Ós a korom-
sotétbcn nlegkérdeztc a lycrekct: ,,Ki tuclod tépni a sotétsőget?'' Újra fol-
kapcsolta a lárnpát, és így folytatta: ,,Egyetlen mőil van arra' hogy a sotét
ségct Iegyőzzuk, az, ha clárasztjuk fénnyel. A sotétsőget s tétséggel nenr le-
het le.eyőzni.''
Ne harcoljon a félelrnei cllen' ez az igyekczet <lnmagában nem visz si-
kerre. Ha egyszer hatalnába keríti a jov<ítól val<j félelern, ha Ligy érzi, nem
lesz képes rnegbirkőzni az tn elcltt íllo nehtízségekkel. és ,.''-''i bizclnyos-
ságot nern lát, kérern, prÓbáljon kiegy ieen egyszerLígyakorlatot: Írja le azt
aZ t dolgot, amire az életébenháIával .eondol. A féIelrnekct nem tucljuk ki-
irtani a gondolatainkbÓl. cle a hála ÍényetLilra.eyoghatja Óket.
A nent k ltekez'é.s és a, takarékoskrxltís két, eg1:ndstőL ettér dtllog.
Ugyanez érvényesaz ad sságokra is. Csak az aclÓsságok ellcn kiizcleni
olyan, rnintha a sttétségetakarnánk eIlrorclani. EZért annyira fontos az 50/50
szabírly. Az atl s'r gokaÍ akkor ÍutljLtk a legeredménvescbben.fbls: ntllni,
ha egyidej leg Jblépítjíika vagyottunkctt is.
Másnap re.egel' amikor továbbmcnni késztilt. a kisfiLi egy harmadik, szé-
pen me.gmunkált kertre lett fi.eyelmes. Ro-et rr megkÓrdezte a barátsásos
kertőszt, hogy vajon mi cnnek a kertnek a titka. Így tuclta meg, hogy ez a
darab folcl cgy kiváIÓ orvosé, aki az itt burjánz rnérgezó novÓnyekbÓ1
gyo.eyszert készít.
Készítsenon is gyÓgyírt az clmérgescdett helyzetekból: nézze Ligy a
gondokat, rnint esélyt a továbblépésrc. Ne kívánjon magának egyszerLibb
Il0
Ilelyzetet, ehelyett inkább naeyobb teljesítÓtépessÚge t. N(' l\ l\'llIljil ltz t' Itttly
lr problérnái ,,eltrínjenek''. inkább azon igyekezzÚk. IrtlrlY I(.l|(|('||(e/lcl] a
gondokat megoldő kapacitással. A nyomás hasznos is le Ire t. Nle rllrklrtllilyoz-
za' hogy elfecsérelje a képességeit' Ilyenkor aktívnak. krclrtír,rtltk kcll len-
rrie, alkotő mÓdon keli cselekednie. Valamely nehé:,st;g lt,ht,r gvtigvs:er, és
lt'het néreg. A dontés az on kezében Van. Hogyan látja ÖIlrrla.e1rt.? Mukecl-
r,eló vagy profi? Akkor lesz valakiból profi, ha olyankor is képcs a leeiobbat
rtyÚrjtani, amikor nincs hozzá kedve. Világosabban: a sikert bárki elrnene-
tlzse li. De a sikertelenséget, a kudarcot menedzselni az már mrívészet! A
1lrob|éma nem aZ adősság' A i.gazi probléma az a mÓd,
-
aho.eyan mi az adÓs-
sItgot látjuk.
Lazítson!
PrÓbálja meg bizonyos távolsá.ebÓl szemlélni a helyzetétl Ne nézzen tr'il
r:cjrcsosen a .eondjaira! Ha tIr Monopolyt játszik, és veszít, nem hal bele.
l\z adÓsság sem halálos betegség' Ne vegye onmagát Sem tlil komolyan!
LegutolsÓ mentorom, egy milliárdos, egy-egy nehéz |izleti dÓntés elótt
ltrindig azt tanácsolta: ,'Bodo, cselekcdj aszerint, amit a legjobbnak érzel!
Az idó univerzumában a te dontésed csak egy jelentéktelen semmiség.''
onnek a mr-iltban volt néhány visszahrjző hieclelme. Ennek kcivetkezté.
Ilcn kellernetlen helyzctbe keriilt. Mostanra azonban ezeket a nézeteket fel-
t'scrélte olyanokra, amelyek segítségérelehetnek a jőlét elérésében.tn el-
|it:zdi felépítenia vagyonát. Esetle.g olyasmivel kezd el fo-glalkozni' amivel
ecldig még soha nem foelalkozott. Kitudja, mi minden lehet még ebbÓ,l.
A fejezet fobb gondolatai
o Soha ne fogadjon el rcjvid távri megoldást c.ey hosszii táv problémára!
o A fo.eyasztői hitelek megolik a motiváciÓt' és lerornbolják az onérzetet.
a Hogy csinálunk-e adősságot Vagy Sem' aZ attől ft-igg, hogy milyen hie-
delmekkel rendelkezi.ink. Hiedelmeinket bárm ikor megváltoztathatj uk.
Az energiáját az adősságok ttjrlesztésére, és ne a vétkesek keresésére
használja! Ne panaszkodjon senkire, még cinma-lára se!
Használja ki az adÓsságot arra. hogy Önfegyclmet tanul! Ha változtat ed-
digi szemléletén, akkor egysze rrlívéválik az rrfegyelem'
T zzon ki rnagának magasltbll cÓlokat, hiszen az tn elvárásai dontik el
azt, hogy minek lesz rÚszcsc.
lll
Nincs az a probléma, amelyben ne rejtőzne egy ciromteli meglepetés is a
számunkra. A gond is |ehet r m. ,;l'

on dcjnti e| azt, hogy anyagi nehézségeibÓ1 győgyszert vagy mérget ké-

szít.
Sikert menedzselni minden bolond tud. Az igazi miívészet a bukás és a Hogyan tudja noveIni a jovedelmét?
kudarc menedzselésében van.
Az igazi gondot nem az adÓsságok jelentik, hanem az a mód, ahogyan
mi az adősságokat |áduk.
,,Aki egész nap dolgozik, annak nincs idcjc pÓnzt keresni.''
John D. Rockefeller

Mindannyian azt kapjuk, amit megérdemlijnk. Gyakran hallok embereket

panaszkodni: ,'Sokkal tobbre vagyok érdemes, mint ami jut nekem!'' Ez a
kijelentés téves' Helyesen így hangzana: ha t bbre tartan magát érdemes-
nek, tobbet is birtokolnq.
A jovedelem eléggépontosan ttikrtzi egy ember piaci értékét.A piac szá-
mára mi teljesen kozombosek vagyunk, a piac megfizet benntinket piaci ér-
tékÍ.ink alapján. Természetesen itt nem arrÓl van szo, hogy on milyen érté-
kes társ, barát, apa Vagy anya. Most kizárÓlag a gazdaságban betoltott sze-
reprÓ1beszélek. Ebból kcjvetkezik, hogy jovedelmt-ink szintje is tÓ,ltink fligg.
Ne beszéljtik be magunknak, hogy félreismert zsenik vagy esetleg Szeren-
csétlen flÓtások vagyunk, akik ellen mindenki osszeeskÍjdott: a korlilmé-
nyek, a fónok' aki mellóz minket.
Mivel a piac donti el a jovedelem mértékét,ezért ismerni.ink kell a tor.
vényeit. Amíg nem értette meg, hogy jelenlegi keresete tegnapi dijntésének
ktjvetkezménye, addig nem mondhatja: ,,J , mostantőI m ssal foglalko.
:on',. Mindenki maga formálja az é|etét,ezért mi viseljtik a felelősséget a
j vedelmiinkért vagy a fizetésemelésért.A keresmény nem ajándék. Ha má-
sok határoznak a j vedelm é16, ez azt jelenti: Ók dontenek az on életérÓ,1. A
saját keresetéro1 egyedi.il és kizárő|ag on dont. on határozza meg annak
nagyságát, egyedtil on a felelős érte.
A jovedelem ncivekedésének évezredek őta érvényes t rvényei vannak,
amelyek egyaránt érvényesek az alkalmazottakra és a vállalkozÓkra. Ha vé-
gigolvasta és feldol.gozta ezta fejezetet, képes lesz megn velni a jovedelmét
le-ealább 20, de akár 100 százalékkalis'

It2 ll3
Sugározzon erot!
A pén:, és a Lehetóségek nem a rás:orults got, hanem o kcpe's'ségeket ré.
szesítik el(ínyben. Nem azért kap fizetésemeléSt, mert sztiksége van rá, ha.
nem mert rászolgált.
Az ilyen témájií tárgyalásoknál gyakran már a kiindu|ás is téves. Mi vár-
hatÓ például attől, ha Rászorult r, az alkalmazott, a k
vetkezÓket monc|ja
Hatalmas r-irnak, a fónciknek: ,,Most Szliletett a második gyerek, és sztiksé-
giinkvan egy nagyobb lakásra. Mindenképpen sztiksé.eem van j kocsira is,
. Magyaru|, sziikségem van afize-
ktilcjnben nem tudok bejárni dol.gozni . .
tésemelésre.''LegvalÓszínritb, hogy egy í.ey indulÓ tárgyalásnál a fón k
nemho-ey nem ad béremelést,hanem még azt is elhatározza, ho.ey egy ilyen
alkalmazottra ni nc s s:Íiksége.
Ha fizetésemelést akar, vázo|ja, ho.uy miért énlemlion ezt nreg. Készít-
sen listát, amelyen felttinteti azon teri'ileteket, ahol hasznot hoz a vállalatnak.
Irja le a pozitívumait! Minél korábban k sse le a tárgyalás idópontját' és ko-
zolje' hogy az on által a cé.gnek hozott haszonről kíván beszélni. Ha esetleg
nem rendelkezik elegendő tárgyalási tapasztalattaI' gyakoroljon otthon, és
kérje meg élettársát, ho.ey segítsen. Mutassa meg, hogy mire képes! A vál.
lalkozÓkra ugyanez vonatkozik. Ha kételkeclik, ne ossza meg aggtilyait sen-
lrir'cl/ Sugározzon er6t| Az emberek nem a kételkedót kovetik' hanem a ha-
tározott egyéniséget,aki tudja, mit akar, és eléri a célját. Az erítegyszer en
jobban me-efizetik.
Ne a jogait nézze, hanem a k<itelességét!
Nem jutunk messzire, ha a munkahelyen elsósorban a jogainkra kotrcent-
rálunk. Hasznosabb, ha azon torjLik a fejtinket, hogy mivel tuclunk hozzá1á-
rulni a vállalat sikeréhez, ahelyett ho.uy állandőan arra figyelnénk' hogy mit
tehet érti-ink acég. Az a vállalat, arnely elsősorban a jogokra fi.eyel, elbukik.
John F. Kennedy mondta: ,,Ne azt kérdezd, hogy mit tehet érted a haza' ha.
nem azt kérdezc|, mit tehetsz te ahazáért!,' Ne szégyellje azt sem, ha az in-
dok egoizmus. Ezzel hozzáállással ugyanis tovább jut: nagyobb az esé-
a
lye a- személyes elórejutásra,
és magasabb lesz a jovedelme. Sokkal elége.
dettebbek vagyunk, ha a saját teljesítrnényeinkretámaszkodunk, ahelyett'
hogy a mások általelért eredményekre valő jogunkat hangoztatnánk.
tt4
Ha a fizetésétnyolc oráért kapja, dolgozzon tizct!
NyLijtson tobbet' mint aInit elvárnak ()rltt|lI It.1r;r. lttt.r' .l krrt ttyL.7g1.l1 ..
tcljesítményévell
Diákkoromban egy nyári sziinet alatt clolgtrztilIl) ('gy c'tigttc.|' lrlttll a bcnn-
Í-cntes reg r<ikák megmutatták, hogyan lclrct rtytr|ctirlri l.izctcsert hat őrát
tlolgozni. Baráti alapon beavattak a triikkjcikbc: a rcggcli cl(ítt l8 perccel
Irrírr leléptek, és kcjrtilbeltil tíz perccel késcl-bb clcg volt visszajorrrriiik. KG
ri.ilbelÍ.il 20 pcrcig lehetett a vécénrljságot olvasgatni. Ha anyagért ki.ildtek'
irtba ejtetttik akávézőr. . . Mint említettem. nyolc ciráért kaptunk fizetést,
dc csak hat Órát dolgoztunk.
AZt tanácsolom: ha a j vedelrnét nyolc őráért kapja' dolgoZZonÍ"íZe-|. Ér-
ilcntelje tl a rnagasabb fizetést! Fejlesszen ki olyan rij szokásokat a munká.
jliban. amelyek gazdaggá teszik' Nem arről van sző, hogy ,,t l sokat'' ny jt
lr vállalatának. Ha ttil sokáig takarékon éliink, lassan kialsz'ik benniink a ttíz.
I:lképzelhetó' hogy olyan a munkaadőja, aki az on teljcsítrnényétsem látni,
scm honorálni nem akarja. Ne csti.egedjen, hiszen ha mást nem, de elsajátítja
lt sikercs emberek munkaszokásait. arnit késÓtb maeával vihet'
Dolgozzon gyorsan!
A siker egyik legfontosabb titka, hogy képesek vagyunk a k zcinséges
lrétkoznapi dolgokat gyors irarnban elintézni. Kcivesse a mottőt: amilyen
gyorsan csak lehet. UzzTnsportot abbÓl, hogy gyorsaságával meglepi a k r-
Ilyczctűt. Figyeljen arra. ho.cy az on orája gyorsabban kctyegjen. Lehet.
|)lost arra gondo|: ,,Rengeteg hibát k vetek el, ha a nrunkárrrat csak rigy seb-
bcl-lobbal végzem.'' Ebben igaza van. Gyakrabban hibázik az, aki sokat és
t.iirgén dolgozik' dc nagyobb számban jelentkezik a j eredmény is. Ne to
rckedjLink ttjkéletessé.gre, hiszen a t kélctesség, bénít(l'Az száll.tÍt, ami ki-
cnrelkedó, ami szokatlan. Aki fél a hibáktÓl, az rnegprÓbál rnindent tokéle-
tcsen elvé.vezni. Aki nern [él, az képes e.lészcn kÜlonlcges tcljesítrnényre is.
A hclyes kérdéstehát így hangzik: Hogyan tudok a lehetó le.erovidebb
nem mindennapi eredményt elérni.} Hívja fel magára a fi.uyelmet!
icl<í alatt
l.axon leadott válaszait intézze cl három pcrc alatt. Ha vissza kell hívnia va-
lakit' tegye tneg azonnal. Ne ír.ogassa e.eyik cédulárÓl a másikra a feladato.
kat! Ne halogasson intÓzkcdien!
-
lt5

Fontos tanács
Intézze az tigyeit olyan gyorsan, ahogyan csak lehet!
o Ne fé|jen a hibáktől!
o Az IBM vezére, Thomas
J. Watson a k vetkezÓ,ket nyilatkozta:
a vállalatomnál elÓ,bbre akar jutni, annak meg kell dupláznia
''Aki
a hibái számát.,,
o Minden hiba egy r1j tapasztalat, amely segít meghozni a helyes don-
téseket.
o Tanu|jon meg a saját intuíciÓjára hallgatni. Hozzongyors dcintése-
ket!
o Reagáljon az els6 cisztcinos megérzése alapjánl Biztosan elkovet
majd hibákat, de a pozitívumok végiil is trilsrilyban lesznek.
o Ha minden gyors dontésének51 száza|ékahelyesnek bizonyul, on
gazdag lesz.
Nincsenek jelentéktelen do!gok
Minden, ami arra érdemes, hogy elvégeutik, arra is érclemes, hogy jől
végezziik e/. Fiiggetlentil attől, hogy levelet ír, telefonál vagy esetleg a szé-
keket kell egy konferencia alkalmábÓl a he|ytikre raknia, semmi neÁ
1elen-
téktelen. Nyrijtson |00 száza|ékot! Képzelje el, hogy egy milliárdos egész
nap azza| a szándékkal figyeli, hogy eld ntse: felkérje tnt a partneréti| vagy
sem.
Csak hogy emlékeztessem rá: nem azt akarom sugallni, hogy a dolgait
tcikéletesen kell elvégeznie. A tokéletességegyenló a hibátlannal. A hibátÓl
valÓ félelem viszont bénítÓ..Mondjon egy vállalatot, amely t kéletességre
torekszik, és én bemutatok onnek egy céget. amely stagnái. N.'o a tokéle-
tesség dont, hanem a kiemelkedó teljesítmény.Úgy végezzen el egy felada-
tot, hogy arra a tcibbiek felfigyeljenek és emlékezzenek|
Tegye magát nél kri ltizhetetlen né!
Vállalja a felelósséget saját tertiletén kívÜl is! Keltse fel a kcirnyezete fi.
gyelmét! Minden vállalatnál van egy-két ember, akik nélktil semmi nem
megy. Legyen nélktilozhetetlen. Ne értsen félre: ne minden munkát, hanem
a felelősséget vállalja át! onként jeIentkezzen j feladatra, és szervezze meg
a projekteket. Ne szégyellje bebeszélni magának: ,,A cég én vagyok''.
l16
A dolog másik oldala viszont az, ltrl;'y ('(.l'( )ltlttru |:ttltrztl r.tiszlcgÚnől
;|
igyekezzen nélktilcjzhetóvé tenni Irragli{. Nr. 1'.rltttIrr|;lr lrz(, lrrlgy ,.ahhoz,
hogy a do|gok haladjanak, mindent ttckcttt kt.|| t.s iItltIttt lrr r''. A k i így gondol-
kodik' az saját cégéneka rabszolgi,rja.
osszefoglalva: tegye magát nélklilÓz'hctctIctrttc'lrzliItirl' lrogy Í.elelősséget
vállal, ugyanakkor gondoskodjon a nc k ti l(izIlct rís[.gc rrck IncgszervezésérÓ.l
I
is a feladatok és a hatáskor k delegáláslival.
Képezze ma gát folyamatosa n !
Az evolriciő kezdetén a fennmaradást elsősorban a spontán, gyors reak-
ciő biztosította. A ZSákmányra azonnal le kellett csapni, veszély esetén
gyorsan felke|lett mászni afára.. . Az értelem kiteljesedett, és anomád
életmődot a helyhez kotottség váltotta fel. Fontos tudati változást hozott an-
nak felismerése, hogy amit ma elvettink' csak néhány hÓnap mrilva érik be .
A hosszabb tanulmányok, így a három-négy éves szakmunkásképzés vagy
a négy-hat évig tartÓ egyetemi tanulmányok mogott is az a biztos tudat áll,
hogy a j ovó szempontjábÓl mindenképpen megéri az igy ekezetet.
Téves az a szemlélet, hogy a tanulmányokkal egyiitt befejezódik a képzés
is. Pont fordítva igaz. Sajnos, gyakran nem érezziik sziikségét, hogy az élet
rninden terÍ.iletén folyamatosan fejlódjiink. képezzi'ik magunkat. Ha mindig
elkciltjiik az Összes pénztinket, szegények leszt.ink. Hatízéven át t lsokat
eszLink, ne csodálkozzunk, ha k vérek és hájasak vagyunk. Elbutulunk, ha
tíz évig esténkéntcsak tévétnéztink. Ha valaki tévézéshelyett napi két-há-
rom őrát szakirodalmat o|vas, lehet, hogy nem ismeri az aktuális futball-
eredményeket, de jelentósen nagyobb tudással és jovedelemmel rendelkezik
majd, mint azok, akik naponta őrákon át csak a tévétbámulják.
Jelentkezzen a problémák megoIdására <inként!
Aki tobbet szeretne
-
keresni, annak vállalnia kell a problémákat'
Ha a
munkahelyén felmerijl egy nehezebb, bonyolult feladat, ne brijjon e| elÓ1e,
hanem jelentkezzen tjnszántáből, hogy szívesen megoldaná.
Pozicionálja magát szakértcíként!
Ugyanazt csinálni, amit más.' az annyit ér, mint a Dunába vizet cinteni. Ha
egy olajftirÓ szigete lenne az Eszaki-tengeren, és otttlÍz iitne ki, kit hívna
iel? Red Adairt. TÍízoltők milliői k ziil egyedulaz 6 nevét ismerik világ.
Szerte. Miért? Mert Red Adair szakértÓként specializálta magát. Ezt szinte
tnindenki tudja' KizárÓlag nagy olajttizek oltását vállalja.
trl
 Ha ugyanazt teszi, amit az titlag, ugyan,ísy Íog élni, mint oz títlag. Azt
sem elegendó mondani (még akkor sem, ha igaz): ,,De én rnásoknál sokkal
tcjbbet teljesítek!'' hiszen mindenki ezt mondja. Ha ugyanazt teszi, amit
-
az át|ag, akkor on keresi fel az Í'igyfelet. Ha viszont elért e.ey szakértói po-
zíciőt, keresni fogják Önt. Nem azon van a hangsrily, hogy jobbak, hanem
hogy mdsok legyiink.
Mit tett azért,hogy specializálődjon? Azért dolgozik csupán' hogy ele.
gendó pénzthozzon ebben az évben, és így ,,automatikusan'' feljebb keriil
majd egy magasabb pozícióba? Vagy esetleg rendszeresen felkésziil a szak.
értói szerepre?
Minden azzalkezdídik, hogy milyen nmagunkről alkotott kép él ben-
ntink' Ha elhatározza, hogy saját terti|etén szakértó |esz, intézze rigy, hogy
minden dcintése e cél elérésétszolgálja. Ne a a meglévóiigyfelek kciré építse
az iz|etét, hanem rigy, hogy a teljesítményévelazokat az embereke t vonzza
magához, akiket Szeretne.
Az a víziő dont, amelyben hisz. Tegytik fe|, hogy Ön orvos, és azt a célt
ttíziki' hogy ismertebb legyen, mint mondjuk a németországiDr. Miiller-
Wolhfahrt. Egy nap telefonhívást kap a német kereszténydemokrata párt el-
nokétÓ1, aki kozli, hogy a híre eljutott a kancellárig, és szeretnék onnek fel-
ajánlani az egészségiigyi miniszteri posztot. A mottÓ alapján, miszerint: ,,Ha
a hata|om hív, szerényen kovetjiik'', elfogadja a megbízást. Ezze| hirtelen
megváltozik a víziőja is. Ugye, elhiszi, hogy ez az j vÍzió az egész életére
kihat? MostantÓl mindent más szemszogbÓ,l kell néznle, másképpen olvassa
az jságot (esetleg ezután már egy másik tijságot), és másképpen figyeli a
híreket'
A mrívészet abban áll, hogy elhisszi'ik; az általunk elképzelt víziő saját
erónkbÓ,l is valősággá válhat, mindenféle kiilsó beavatkozás nélktil. Ehhez
nincs sztikségiink senkinek a telefonhívására. Az egyetlen, ami valÓban szá.
mít, ha felfedezztik a benni'ink rejló |ehetóségeket, ezt három év a|att szak-
értelemmé fejlesztjtik, és ezután kcivetkezetesen szakértÓ,ként dolgozunk.
Semmi nem Vá|tozik, ha nem Változtat onmagán
Haazt akarja, hogy a korlilményei megvá|tozzanak,elószcjr cinmagát kell
megváltoztatnia. Képzelje el, hogy három, cit vagy hét év mrilva egészen
mással szeretne foglalkozni, mint ma. Ahhoz, hogy ezt elérje, most kell hoz.
zá|átni, hogy elÓkészítse a fordulatot.
Tudja' mit szeretne elérni? Képzelje el, hogy egy reggel felébred' kinyitja
az rijságot, és azt olvassa, hogy azéjszakafolyamán ont kinevezték szakér-
tőnek. Természetes, hogy ez így nem mri,k dik' Szakértelmet csak tudatos,
folyamatos feIkésztjléssel lehet elérni. Szánjon napi munkaprogramjábÓlbi-
lt8
Zonyos idót csak arra' hogy az On á|ta| kivá|asztott terti|cttcl lilgIalkozik.
Csak így lehet kiemelkedő teljesítménytelérni. Képezze Irtagát, olvasson
szakktnyveket, vegyen részt tanfolyamokon! Ismerje meg a célcsoportját,
írjon szaklapokba, tudásával hívja fel magára a figye|met!
Ha azt akarja, hogy azéIetébenpozitív v ltozás t rténjék,el6sz r ijnma-
gőn kell javítania.
Bemutatok egy technikát, amellyel viszonylag rovid idó alatt szakértói
Státust tud elérni. Írjon most azonnal egy egyoldatas hirdetést' amelyben on-
magát és a termékét rek|ámozza' Hogy ez mire jÓ?
l. Arra kényszeríti magát, hogy az i'igyfél szempondáből is átgondolja te-
vékenységét.
2. Segít világosan a lényegre sszpontosítani'
3. Ha azeredménnyel elégedetlen (a hirdetés tarta|mával, a termékkel stb.),
gy rengeteg energiát és időt takarított meg. Még van ideje változtatni.
4. Felmérte a célcsoportot és az utat. ame|y tnre mint Szakért 6re vár.
5' K nnyedébben felismeri az iigyfelek igényeit' és nem felejti el jbÓl és
rijből feltenni a kérdést,hogy mivel lehet leginkább a segítségi.ikre.
6. Ha látja a lényeget, a folyamat hihetetlentiI fe|gyorsul, így azonnal neki-
kezdhet.
Fontos tanács
Pozicionálja magát szakértÓ,kéntI Keressen magának egy teriiletet,
amely még nem foglalt, vagy találjon ki magának egy eddig még is-
meretlen kategÓriát.
o Yízíőja megváltozik, és a saját maga á|tal kiválasztott irányba kor-
mányozzatnt.
o Az irányt nem a jelenlegi he|yzete határozza meg, hanem az, amit
el akar érni.
oA cél kreatívvá tesz. Ha a kép egésze már megjelent lelki Szemei
előtt, a hozzá sziikséges építóelemek is nyilvánvalÓvá lesznek.
o Ha nagyobb tigyfélcsoportot akar megcélozni, akkor fontos, hogy
az tn szolgáltatása lehetÓ1eg minél olcsÓbb legyen. Abban aZ eSet-
ben' ha egy kisebb speciális cé|csoportra osszpontosít, drágábban
is k ínálhatja termékcit.
o j
Az tigyfelek a szakértelcmhez nnek.
o A piacon szakértÓként helyet ta|álni nem cirdcingosség. Lcgt lll>
szÓr az a szakért<í'akit az amatórtk annak tartanak.
 Az alkalmazott és a vál|a|kozo Íizetésekcizcitt nincs neki évente. A pozitív eredmények trrirttli1' s(.Il\(.|||tk lt tItttlrvlrt'irit' így ő is
ktilonbség elÓtb-utőbb magasabb jovede|emrc tclrc(clt vtrIItlt szt.t I. t||irjl intlulhatott
volna ki, hogy ha egy évben ak rcsak l() 's:,ti-l tIt;klit tI i's' tiilllltt ktresne, ctkkor
A válla|kozÓ sikere gyakran azon mrílik, hogy képes-e egy személyben
hét éven belíil elérheti al<ír az els(í nillitjt i,s.
fóncjk és alkalmazott is lenni. A gyakorlatb an ez azt je|enti: céges számláről
Tanácsom tehát a kovetkezó: Fizesscrt tttltglittltk lix l.izctcst; ennek nagy-
fizetést kell átutalnia saját magának a személyes kiadásaira nyitott számlára,
ságát a |egalacsonyabb forgalom után hatiirozzlt rncg!
azaz szigor an szét kell választani a vállalati és a személyes kiadásait. Ad-
jon magának fizetést, minden hÓnapban Ugyanazt aZ CiSSZeget. Ha ezt nem
így intézi, a k vetkezÓ,k szerint alakulhatnak a dolgok:
Gondatlan Zsigmond 5 0O0 és 23 000 DM ktjzott keres havonta, és e| is Fontos tanács
kcjlti az CiSSZeset. Egy hÓnapra a megszokott életszínvona|ához k rtilbeltil
Vállalkozőként fizessen magának fix fizetést! Ennek elónye:
l2 000 márkára van szi.iksége. Amikor kevesebb jcivedelme, kénytelen ki.
a
sebb hiteleket felvenni. A sikeres hÓnapokban viszont circjmmel szőrja a o Hozzászokik ahhoz, hogy egy fix osszegbő1 havonta kijiljji]n.
pénzt, hiszen ,,olyan sokat'' dolgozik, megérdemli . . . o Személyes és tizleti pénziigyeit szigor an szétvá|aszt1a.
Gondatlan Zsigmond az év hat hőnapjában át|agban l7 Ooo márkát keres, . Aktívát képez, így tudja' miért do|gozik. Ha nóa motiváciÓ, n vek-
és vígan é|. Az év másik felében átlagos havi jovedelme csak 7 00O DM, de szik a jovedelem.
koltséges szokásain ilyenkor sem változtat. Az ameggy6z6dés áll e maga- o Két év alatt eljuthat odáig, hogy fedezni tudja a kovetkezó tizenkét
tartáS m gott, hogy bizonyos dolgok járnak neki' Ezért nem tét|enkedik, és hőnapot. Ekkor már pihenhet is' hiszen meg tud élni abből, amit
hogy tartani tudja az életszínvonalát felvesz 30 Oo0 DM hitelt. Jove- megtakarított. A harmadik évben szabad.
- -
delméhez viszonyítva eZ nem nagy tétel. Amrigy is optimista, és azt vallja: o Hét vagy tíz éven beli.il sikeriilt megteremtenie a saját anyagi biz.
ekkora osszeget kcinnyen kézben tud tartani. tonságát. Vagyonának kamata havonta kcjrii|beli.il l0 000 DM.
Az elkcivetkezendí két éven valahogy átevickél, de kozben adÓsságai o Tobbé nem azért dolgozik, mert muszáj, hanem mert szereti' amit
enyhén megnőttek, most már 60 000 márkárÓl van szÓ. Ebbe a lízinges szer- csinál.
ződéseket bele se kalkulá|ta, mivel ezek rigyis ,,adőkedvezményesek''. Gon-
datlan r nem aggődik az e|s6 év adÓja miatt, hiszen konnyedén ,,leírhatja a
veszteséget''. A k vetkezó évben azonban cs kkenó jcivedeIem mellett már
tcjbb mint 12 000 DM adÓt kell fizetnie. Ehhez hozzájon, hogy a lízingelt Vállalkozőként a szemé|yes Vagyonát is Íel kell
autőt csak 8 700 DM ráfizetéssel tudta e|adni. építenie
Mielótt még kortilnéz, az adósságai már elérték a 10O 000 márkát, havi
Vál|alkozÓk gyakran kovetik el azt a hibát, hogy minden pénzt visszafor-
3 000 DM torlesztéS mellett. Ezze| szemben a jovedelme ,Iem várt esemé-
gatnak a cégbe, és elhanyagolják felépítenia saját vagyonukat. Igy szemé-
nyek kovetkeztében,'havi 6 5O0 márkára zsugorodott. A harmadik év adőja,
lyes boldogságuk fiigg a vállalat sikerétÓ,l, illetve attől, hogy a céget mikor
az adőel6|egek, a régi számlák . . . Szegény Gondatlan rir egyre jobban el-
tudják jÓ pénzérteladni.
keseredik, régi optimizmusának már se híre, se hamva.
'.Az élet nehéz és Ha valÓban az a szándék vezeti' hogy saját vállalatába nagyon sok pénzt
kegyetlen''. Ez a bor s hangulat teljesítményéreis egyre jobban rányomja
fektessen be' akkor a leghasznosabb' ha mások pénzéthasználja fel erre a
bélyegét.A lecsriszás folyamata már feltartÓztathatatlannak t nik.
célra (o.P.M., other people,s money = más emberek pénze). Vegyen fel hi-
Mindez elkeriilhetó lett volna, ha Gondatlan Zsigmond kezdettól fogva teleket, Vegyen fel annyi pénzt, amennyit csak kaphat, mivel előszcjr is nem
minden hőnapban fizetést utaltatott vo|na át magának, mégpedig mindig
tudja biztosan, hogy mennyire van sztiksége, másodszor is elÓbb-utőbb
ugyanazt a fix cisszeget: 7 000 márkát. Akkor is jÓl élt volna, és megtakarít-
tigyis felhaszná|jaezt a pénzt.
hatott volna évi 60 000-et, ami három év után (az ad6t leszámítva) kb. 130
Az ilyen adősságok egősz rlás eredményhezvezeÍnek, mint a fogyasztÓi
ezer DM aktívát jelentene. Ez az cisszeg 15 00o DM (l2 7o) kamatot hozna
hitelek. Hogy még egyszcr lcsz gezzÚk: Soha ne vegyen fel fogyasztÓi hi-
r20 t21
teIt, de finanszírozza idegen pénzbo1 a vállalata fel- és kiépítését.Ez utőbbi
ugyanis pozitív hatásti. A forgalom ncivekszik, a befektetett tÓke által emel.
kedik a vállalat értéke.Ezzel e.eyidejtf,eg az inf|áciő miatt cscjkken a visz-
SZafizetendó pénz értéke.Ha ktlcscinzott pénzbtíl' jő befektetéssel, évi l2
száza!ékka| képes megnovelni a forgalmát, az azÍ. je|entl hogy hat éven be-
liil képes lesz me.edup|ázni a tÓkéjét. Tegytik fel, hogy az infláciő á|ta| az a
ráta, amit vissza kell fizetnie, évi ot száza|ékkal leértékelódik, így a hetedik
év után a (kamatozott) pénz valődi értéke a kolcson feIvételéhez képest már
csak az eredeti cisszeg 69,8 száza|ékátjelenti.
Ezért fontos, hogy a vállalkozÓ pénzt vegyen ki a cégébÓ1, éS azt Saját
magának fektesse be. Sziikség esetén a privát befektetések a más emberek
pénzének (o.P.M.) biztonsági tartalékát jelenthetik. (Általában nem kertil
erre sor.) EgyszÓva|: vonjon ki rendszeresen pénzt a cégébÓ1, és ide-gen tó.
kébÓ,l finans zír ozza a vállalatot.
A j<ivede|em Öt építóe|eme
Ha egy sportolő jobb eredményt akar elérni, elsÓ,ként elemeiben vizs.eálja
Ince a teljesítményét:
-eyorsaság,
erőnlét, u.qrás-erósség, izomtcimeg, StíluS,
tcchnika' mozgékonyság . . . EzuÍ'án minden sszetevót ki'ilon is megvizs.
gtil, majd edz6jéve| egyi'itt felállítják a tréningprogramot. Kovessiik ezt a
nl<jdszeÍ most aZ on jovedelmével kapcsolatban. Elószcir a ,,diagnőzis'',
utána a ,,recept''.
Kérem, olvassa e| az egyes bekezdéseket, majd oszÍ.á|yozza magát |-tÓ,l
(rossz) l 0-ig (kimagaslÓ).
M in(íség
Mennyire jÓ a saját tert-iletén? Szakérrónek tartja magát? JÓl ismeri a szak-
ágát? Vannak mentorai vagy olyan szakértói há|őzat a kcirnyezetében, akik
segítenek kiaknázni a tudását, a kvalitásait? Képezi ma-gát más terijleten is?
Fejlődik-e a szernélyisé-9e is a szakértói státusszal párhuzamosan? Ismeri és
használja-e a siker tcirvényeit? Rendelkezik-e vezetói hajlamma|? Milyen-
nek ítélimeg a saját teljesítményét,ha cisszehasonlítja magát szakteriileté.
nek egyéb kiválÓságaival?
Min sítés:
(10 pont a maximum)
-Pont
t22
Energia
Mennyi energiát haj Ianclci befcktetn i a szaknra i ttlvliIrlr Ii.i It itItise'Irc.J Mck-
kora az on által ténylegesen felhasznált ener.via.? McItrlyire e rlcr9iktrs./ Ké-
pcs sszeszcdni magát és minden energiájával egy cloltlgrlr (issz1ltlrrtosítani?
Mekkora lelkesedéssel és szenvcdéllycl tízi azt, aIniVe I ÍileIakozik.] Szc-reti
a munkáját? Fó tevékenysé-qe mellett Inarad-e iclcjc a csa|iicljírra, az cgész-
scgére, sportolásra és folyamatos cinfej lcsztésre. továbbképz'e<sre. hogy
hosszti távon még nagyobb cnergiával rendelkezzék./
Min(ísítés: pot1t
( I0 pont a ma.uínum)
Néps:.críísírcs -
Elgondolkozott már azon, hogy a ma.rasabb jovedele m elérésénekalapja
a végzctt tevékenység népszerrísítésc?A népszerÚíséga legeróteljcsebb
tclbbszcir zó. Hányan ismcrik a terrnékéíszolgáltatását? Boris Bccker na.
gyon sokat keres, mivel a Sportágában kiválÓ, és sok cnergiát fordít saját
rnaga fejlesztésérc.Azigazi nagy pénzt azonban azért kapja, mert millioan
akarják ót látni. Napjainkban tomegével ta|álhatÓ jÓ áru, tudás és tehetség.
A jovedelem mértékeattÓl ftigg, hogy hányan tudnak arről, amit kínál.
Minósítés: pont
( 100 pont a ma-timum)
( ),tc rt(kc I e.l -
Az cgyőn számára a val ság olyan. antilyennek érzékcli.Mit gondol'
tncnnyire tuclja saját magát menedzselni? Mcnnyirc biztos a |ellépése.?Meg
varr gyózódve arről, hogy ktilonlcges teljesítmérryekrc is képcs? El tudja
rna.eát fogacltatni másokkal? Fordulnak-e onhoz tanácsért? Elófordul, ho-ey
tchetséges etnberek minden cllcnszol.eáltatás nélk l, csak azért. nrert j nak
tartják, fcIajánlják szívességÍiket? Erzi. hogy keresik az isrneretsőgÓt? Tud
helyezkcdni?
Minósítés: pot1t
( l() ponÍ o maximum)
-
Ótletck
Mennyire kreatív? Elzárk(lzik az isneretlcntól? Ragaszkodik a céljírhoz.?
Ha igen' kiprribál-e kiil ntl(iztl lehctóségeket, hogy elérje? Mennyire rugal-
nlas? l-ejegyzi-e azonrtal a gtlrrcltllatait? Hisz az otleteiben, és nleg is val
s ítj a Óket? Kifej lesztctt-e rtl ii r Itl agában tlet.syártő képessc gct./ S zrlk tlt- c
r23
kérdezni nmagátÓl: ,,Mennyibcn érint ez engem? Hogyan tudok azonnal
cselekedni?'' Tudatosodott-e már tIrben, ho.ey csaknem minden informáciÓ
és megoldás, amire szÍiksége |ehet, már létezik' és hogy mindig rijabb tle-
tekre van sztikségÍ.ink ahhoz' hogy megszerezzukezeket az informáciőkat?
Minísítés:
(10 pont a maximum)
Ho.ey megkapja cisszpontszámát, az tn-pont
által szerzeÍtpontSZámokat cissze kell
szoroznia' A maximális pontszám e.eymilliÓ, azaz |0 x l0 x l00 x l0 x l0.
Ve.eytik a kovetkezó számpéldát: minóség 5 pont, energia l0 pont' nép-
szeríísítés3 pont, onértékelés6 pont éS aZ ot|etek ismét 6 pont. A szorzás
eredményeként kapott cjsszesített érték5 400 pont, ami egyhavi fizetésnek
feIel meg német márkában. Most képzelje el' ho.sy a népszerrísítéspontszá.
mait megn veli 30-ra, így az eredmény 54 000 pont, vagyis 54 000 DM lesz.
Az sszesített pontsz mo:
Az eddigiek alapján va|őszínri1eg sikertilt feIfedeznie néhány terÍjletet,
-pontEn csak Citleteket tudok
amelynek fejlesztésévelncivelni tudná a bevéteIeit.
adni a gondolkodáshoz, a munkát onnek kelI elvégeznie.
Hogyan tudja e rcís íten i jovedeI m ének e gyes ép ítcíeIemeit?
Minóség
Az imént felsorolt kérdésekmár bizonyosan beindították a fantáziáját.
olvasson szakk nyveket és szaklapokat! Járja be a vilá-eotl Ha eddig még
nem tette volna' hasznos lenne megtanulnia angolul. Tanuláson itt nemcsak
a munkájával, szakter|iletével kapcsolatost képZéStértem. Itt arről van szÓ,
hogy teljes emberként kell fejlődnie, és olyan személyiséggéválni, aki mág-
nesként vonzza a sikert.
Énazt va|lom, hogy kcizvetlen kcirnyezetijnk .gyakorolja a le.qnagyobb
hatást személyiségi'inkre és a munkában betoltott szereptinkre. Hct sctj(ít ma-
gunknál ,,jobb'' emberekkel vessztik k rtil magunkaÍ, mi is jobbctk lesziink.
Kz mbijs, érdektelen emberek megÓlik a benniink lév motivdciőt is, tt sz'e-
m ély i s ég fej lódése így me g reked.
Csecsemő,korban cintudatlanul megfi.eyelji'ik és utánozzuk k rnyezet|in.
ket, de azutánzás felnóttkorban is a tanulás legkézenfekvÓ,bb mÓdja. olyan
emberekre van tehát sziikségtink, akiket érdemes utánozni. Idóvel szoká.
sommá vált, hogy i.eyekszem minden hÓnapban cisszeismerkedni le.ealább
egy olyan személlyel, aki a saját teri.iletén kiemelkedóen teljesít.
124
Gondolja át, mit tud terlni az elk vetkezendó 72 tjriilxrrr ltzcir.(' lttrgy szak-
crtói státusát és szemÓlyisé.cét erősítse.
Energicr
Gyakran károsítjuk testi éS lelki erórrléttinket meggondolatlan, cinpusz-
títő életmÓdcl a|.Ez aza Szempont. amelyet a legtobben alábecsÍilnek. Pedig
képtelenség e.ey reggel azza| a céllal felébredni, hogy ',meghÓdítom a vilá-
got'', ha kozben a legktilonbozÓbb ,'nyavalyák'' gyotornek, és néha még az
ágybÓl sem tudunk kikecmeregn\. Ha egészséges éIetet éL, ldtni Íogia, hogy
ninéI tijbb energitít haszn l fet, ann l t bb energicíval rendeLkezik.
Az energia élet. Ésaz energia nem véletlen. Nem feladatom, ho-ey elG
-
adást tartsak az egészséges életmÓd jelentóségérÓ,l, de ha már egyszer e/.
s:tinttt magát, hogy megntveli a jovedelmét, akkor gondolkozzon el azon,
hogy hogyan javíthatna az energiaszintjén.
Milven konkrét lépésiut most eszébe ennek érdekében?
Néps:,erLísítés
Minclent meg kell tennie annak érdekében,hogy az emberek ismerjék az
tn vagy a terméke nevét. Írjon rijságcikkeket! Ve.eyen részt te|evíziős be-
szélgetéseken|. BíZzon meg egy PR-irodát! Hirdesse magát!
,kodést
Keresse aZ egytjttm a helyi iparosokkal! Ha Londonban járés fel-
keresia szabőmat, azonnal ajánl onnek ingvarrőt, mérték utánicipőkészítőt,
rnegadja a legkedvesebb vendéglójének a címét.
Rendezzen cisszejciveteleket' ahová potenciális iigyfeleit és kooperáci<is
partncreit meghívja. Teijesen mindegy, ho.ey mivel foglalkozik, és mennyi
iclejc van a szakmában, mindenképpen tobb idót kell fordítania a marketing.
re, saját személyének,illetve termékeinek a népszerríísítésére. Tegyen meg
mindent azért, hogy felhívja magára a figyelmet.
Ne feledje: jÓ szakernberból és infornáciÓbÓl tobb van, mint sok. Nem
elég egy teriileten egyszerÚícn jÓnak lenni. Ha nem tud rÓla senki, nem ér
semmit az egész. Az on fclarlata, ho.ey népszerÍísítsemagát. Mit tcsz ezért?
125
Ónértékelés
Ami a jcivedelmct illeti, a legtobben fizctéstjknek legfeljebb a dupláját
tudják elképze Ini. Ennél na.eyobb cisszcg már hihetetlcn számukra, és kelle-
metlen, bizonytalan érzéseketébreszt benntik. Kizárőlag az cinértékelésÜnk-
tÓ,l f,tigg' hogy mit, hogyan és mennyit tudunk elképzelni. Ha tcibbre tartjuk
rnagunkat' a j vedelemmel kapcsolatos elvárásunk is magasabb Iesz.
Az nértékeléshezaz is hozzátartozik, hogy mennyire tudjuk magunkat
prezentálni, azaze|adni. Ha még nincsenek ezzel kapcsolatos tapasztalatai,
gy ajánlom, olvassort el e.ey ilyen tÓmáj k nyvet, és prőbáIjon meg az el-
kcivetkezendő egy évben egy terméket sikeresen e ladni. Igaz az a mondás:
,.Ha mégoly kicsi is azuz|et, t bbet jovedelmez, mint más munka''' Lehet'
hogy ekozben az eladás a szenvedélyévéválik. Ha nem' akkor is megéri,
mert leealább megtanulja eladni nmagát.
Mit tesz anrrak érdekében, hogy n velje onÓrtékelését,és jobban tudja
magát eladni?
Otletek
Legjobb C'tleteink autővezctés, séta, sportolás kcjzben, esetIcg féIálom-
ban sztiletnek. A leghasznosabb. ha azonnal leírjuk tet vagy rámondjuk
egy magnora, ki.ilÖnben a j gondolatok r kre cltrínnek. Kitaláltam ma.
gamnak cgy tlet jságot, ide mindent, ami eszembe jut, bcjegyzek. Lehet,
hogy nem valősítom meg valamcnnyi tletemet, de rnár az is na.eyon moti-
válÓ, hogy az otletgyáram magas fordulatszámorr mLik dik.
Napoleon Hill azt rnondta:
',Minden cé-e, rninden nagy siker e.ey
jÓ otlet.
tel kezdódott''. Ha van egy jő otletÜnk, valahonnan lesz rá pénzLink is. Sok-
szor e.eyetlen otlet is milliÓkat ér.
Hogyan gorrdolkodik arrÓl, hogy otlet.ey/rrírt állandrjan magas forclulat.
számon míÍkdtesse?
Mindezek alapjárr világossá vált' ho.ey jovedelmének nagysá.ea nem a fó.
n k vagy a piac cinkényén mLilik. Kcresse mcg a felsoroltak kozÜl a le.e-
gyengébb pontját, és dolgozzon rajta! De nc feledje, a legfontosabb: a nép-
szerr-ísítés.
Megígéremonrrek, ha jovedelme t építóeleménfolyamatosan clolgozik'
t26
az elkcivetkezendó egy évben keresetc lcglrllrlrlr )(). rIt. It.Irt.l. Irtrr:y l()() szá.
zalékka| is megnó.
Nézzen uj pénzforrás után!
Két dologra kell vigyáznia. Az els(í: Itc sz-tir-ja sl'c| lt,l' cncrgiáját, hiszen
az er6t energiák koncentrálása jelenti' A lnl,tsoclik: cbcrnck kell maradnia,
nehogy elszalassza a jÓ lehetőségeket.
Hogyan lehet feloldani ezt az ellentétet? Egészen egyszer en. Amíg nem
én el egy bizonyos jovedelemszintet, addig minden figyelmét SSZpontoSítSa
cgyetlen tevékenységre. A jovedelemsziIttet tn választja meg. de célszeru
a mércétminél magasabbra helyezni. Már megbeszéltiik, hogy nincs értel-
me iijabb és jabb célokat kitrízni, majd elfutni a felmerliló problémák elő1.
Ha egyszer elsajátította a pénzkereséstechnikáit, akkor ezt bármilyen te-
riileten meg tudja ismételni. Hogy hogyan és ho| tud ilyen lehetóségeket ta-
lálni? Te|jesen minc|egy. CSak aZ a fontos. hogy pénzt hozzon onnek.
PrÓbálja ki a kcivetkezógyakorlatot: Nézzen koriila helyiségben, aholje.
lenleg tartőzkodik, és prőbáljon tíz piros színrítárgyat találni! Megvan mind
a tíz? Rendben. Akkor most csukja be a szemét, és anélk|il, hogy rijbÓl kG
rtjlnézne a helyiségben' emlékezetbÓ.l nevezzen rneg hat kék színLí táreyat.
Ugye, ez nehezen sikertilt?
Ebból is látszik, ho.ey hajlamosak vagyunk csak azt észrevenni, amire
koncentrálunk. Pedig jelenlegi tevékenységi koriinkon kívtil is akadhatnak
kedvezójovedelemforrások' csak észre kell venni azokat.
Négy ÍcíjovedeIemÍorrás
Fizetési-inket alapvetóen piaci értékrink után kapjuk. Négy ilyen értékte-
rtilet létezik:
o termék, o szolgáltatás,
o tudás' o tletek.
Mit gondol' a négy koziil mclyikkel tud pénzt keresni? Ho.eyan tudja a tu-
dását értékesíteni?Hogyan képes pénzt csinálni az otleteibÓ.l? Milyen ter-
mékeket tud eladni? Ne felcjtsc, hogy jovedelemnek számít mindaz apénz,
lrnely befolyik az életébc.Tíl|tozik va|aki tnnek? Van olyan értéke.amit
cl tud adni? Gondolkozzon!
Kérje meg a munka árát!
tn is azok k zé tarttlzik' lrk ik stlkszor ellenszolgáltatás nélklil is hajlan.
121
onértékelés
Ami a jcivedelmet illcti' a lcgt bben fizctősLiknek legfeljcbb a dupláját
tLtdják elképzelni. Enrről nagyobb tsszeg már hihetetlen számukra, Ós kelle-
metlen, bizonytalan érzéscketébreszt benntik. Kizárőlag az nértékeIÓsijnk.
tól ftigg. ho.ey mit' hogyan és mennyit tudunk elképzelni. Ha tobbre tartjuk
magunkat, a jovedclemmel kapcsolatos elvárásunk is magasabb lesz.
Az tnértékeléshezaz is hozzátartozik, hogy mennyire tudjuk magunkat
prezentálni, azaz e|adni. Ha még nincsenek ezzel kapcsolatos tapasztalatai,
Ligy ajánlom, olvasson el egy ilyen térnájLi konyvet, és prÓbáljon meg az cl-
k vetkezend egy évben eey termékct sikeresen eladni. |gaz az a mondás:
,'Ha mégoly kicsi is azuz|et, t bbct jovedclmez, mint más munka''. Lehet,
hogy ckozben az eladís a szenvedélyévéválik. Ha netn. akkor is me.séri,
mcrt legalább mcgtanulja eladni onmagát.
Mit tcsz annak érdekében, ho.ey noveljc onértékelését,és jobban tudja
ma.eát eladni?
Otletek
Legjobb tleteirrk autÓvezetés, séta, sportolás k zben' esetle.r félálorn.
ban sz|iletnek. A leghasznosabb, ha azonnal leírjuk Óket vagy rárnondjuk
cgy nlagnőra, klilorrben jrí gondolatok circjkre elt nnek. Kitaláltarn ma-
a kedvezójovedelemforrások, csak észre kell venni azokat.
gamnak egy otletrijsá-eot, idc rnindent' ami eszerlbe jut' beje.eyzek. Lehct,
hogy nem valősítorn meg valamennyi tletemct, de már az is nagyon nloti-
válÓ, hogy aZ otletgyáram ma.gas forduIatszámon mLi,k<jdik.
Napoleon Hill azt Inondta: ,,Mindcn cé.s, minden nagy siker egy jÓ otlcr
tel kezdódott''. Ha van egy jő otlettink, valahonnan lcsz rá pénztink is. Sok-
szor ceyetlen otlet is milliőkat ér.
Ho.uyan gondolkodik arrÓl' hogy Ótletgyiirát írllandÓan nlagas forclulat-
számon m Ll,l< dtesse?
Mindezek alapján világossá vált' hogy jovedelrnének nagysága nem a fó-
nok vagy a piac nkényénmrilik. Keresse meg a felsoroltak kcizlil a leg-
gyengébb pontját, és dolgozzon rajtaI De ne feledje. a legfontosabb: a nép-
szer sítés.
Megí.eéremonnek, ha jovedelme t építőcleménfolyamatosan dolgozik,
t26
az elkcivetkezendőegy évben keresete legaIii|lIl )(). tIt' It.Irt.l. Itrrr:y |(X) szli
zalékkalis megnő.
Nézzen uj pénzforrás után!
Két dologra kell vigyáznia. Az első: ne szclrja s,zé,t az encrgiáját, hiszen
az er6t energiák koncentrálása jelenti. A rnásodik: ébernek kell maradnia,
rrehogy elsza|assza a jő lehetóségeket.
Hogyan lehet feloldani ezt az ellentétet./ Egészen egyszerÚíen. Amíg nem
ért el egy bizonyos j vedelemszintet, addig minden figyelmét sszpontosítsa
ecyetlen tevékenységre. A j vedelemszintet tn választja meg. de célszerrí
a mércétmirrél magasabbra helyezni. Már megbeszélttik, hogy nincs értel-
me iíjabb és jabb célokat kit zni, majd elfutni a felmertiló problémák elÓ,l.
Ha egyszer elsajátította a pénzkereséstechnikáit, akkor ezt bármilyen te-
ri-ileten me.s tudja ismételni. Hogy hogyan és hol tud ilyen lehetőségeket ta-
lálni? Teljesen mindegy, csak az a fontos, hogy pénzt hozzon Ónnek.
PrÓbálja ki a kovetkezó.eyakorlatot: Nézzen kortil a helyiségben, aholje-
lenleg tartőzkodik, és prÓbáljon tíz piros színíítárgyattalálni! Megvan mind
a tíz? Rendben. Akkor most csukja be a szemét, és anélktil, hogy rijből kG
rÍ.ilnéznea he|yiségben, emlékezetbÓ.l nevezzen meg hat kék színrítárgyat'
U-9ye, ez nehezen sikeriilt'?
Ebból is látszik, ho.sy hajlamosak vagyunk csak azt észrevenni, amire
koncentrálunk' Pedig jelenlegi tevékenységi k rtinkcjn kívtil is akadhatnak
Négy Íó jovedeIemÍorrás
Fizetéstinket alapvetően piaci értékÜnkután kapjuk. Négy ilyen értékte.
rtilet létezik:
O termék' o szolgáltatás,
o tudáS, a otletek.
Mit gondol, a négy kciz|il melyikkel tud pénzt keresni? Hogyan tudja a tu-
clását értékesíteni?Hogyan képes pénzt csinálni az otleteibő.l? Milyen ter-
rnékeket tud eladni? Ne fclcjtsc, hogy jovedelcmnek számít mindaz apénz,
nrncly be|olyik az életébc.Til|tozik valaki tnnek? Van olyan értéke.amit
el tud adni? Gondolkozzon!
Kérje meg a munka árát!
on is azok kozé tartozik' lrkik stlkszor ellenszol-eáltatás nélktil is ha.jlan_
127
dÓak elvégezni valamit? Hogy mennyire vagyunk képesek pénztkérni,az
gyakran az onértéke|ési'inkkelfiigg ossze. Minden egyes alkalommal, ha ér-
téket hoz létre, igenisjoga van pénzt kérni érte ezjár onnek. A saját tel-
-
jesítményétdegradálja, ha nem kéri meg az árát. Szakember, aki tisztában
yarr az értékével,ilyen hibát nem kcivet el.
Még drasztikusabban kifejezve: élete minóségéértsaját maga vise|i a fe-
lelósséget, így kotelessége pénzt keresni, azazmuszáj megkovetelnie telje-
sítményénekaz árát. Legalábbis addig a mértékig, amíg el nem érte a teues
anyagi fi.iggetlenség szintjét.
Láthatja' a siker inkább hozzáá||ás, semmint adottság kérdése.Igyekez-
zen, hogy tobbre tartsa magát. Írjon a sikernaplőba.
KoncentráIjon pénzt hoz6 tevékenységekre!
Az idejét ne t ltse mássa|, csak jovedelmet hoző tevékenységge|.Ez azt
jelenti, hogy meg kell találnia a munkáján beltil azokat a teri.ileteket, ame-
lyek jovedelmet produkálnak. Sokan eltudnák végezni az tn munkáját, de
csak nagyon kevés ember olyan fegyelmezett, hogy (csaknem) teljes mun-
kaidejét va|Óban pénzthoző tevékenységgel toltse ki.
JÓval elégedettebbek vagyunk, ha olyan munkát végziink, amelynek ko-
vetkezményekéntncjvekszik a jovedelmiink. Mégis sokan elhanyagolják a
pénzt hoző tevékenységeket. Ennek oka, hogy egyszerritb mással foglal-
kozni. Ne feledje azonban, hogy jovedelmének szintje attől fiigg, hogy azt,
amit más is el tud végezni, tn kiemelkedóen hajtja-e végre.
Itt is érvényes:amilyen qyorsan csak lehet. Ne halogasson! Bizonyos te-
vékenységeket nyugodtan rábízhat másokra. Azígy felszabadult idót hasz-
nálja arra, hogy kizárőlag j vedelmet produkálÓ tevékenységekre koncent-
rál. Delegáljon még további feladatokat, és használja az így nyert idót arra,
hogy pozicionálja magát. Ez a stratégia akkor éri meg, ha ugyanazon idó
alatt tobbet keres, mint amennyit a segítségénekkifizet.
A cégek tobbsége elósz r n vekedni akar, hogy utána meg tudják fizetni
azokat embereket, akikre sztikségiik van. A helyes t ennek ellenkezóje:
elószor állítsa fel a Stábot olyan gyorsan, ahogy csak lehet, azért,hogy afej-
lódés meginduljon.
Tegye fel magának a kérdést:Mit tud más is elvégezni helyettem? Ki al-
kalmas a feladatra?
t28
A jovede|em nem azonos a gazdagsággal
Sokan nincsenek tisztában a gazdagság fogalmával. A rna.gas jÓvcdelem
még nem jelent gazdagságot. Szokás szerint az é|etszínvonala keresettel
párhuzamosan ncivekszik. Egyszerríen egyre t bbet igényelÍ.ink, és meglepó
mÓdon mindig pont annnyira van szÍikségiink,mint amekkora a fizetésÍ.jnk.
A vágyat nem szabad felcserélni a szÜkségessel! Egy babiloni mondás
szerint; >sztikséges kiadásnak< nevezel, az fokozatosan n vekszik,
''Amit
egészen az adott jovedelmed osszegéig.''
A valÓdi gazdagság azt jelenti, hogy a vagyonáből él, ané|ki.ilhogy dol-
goznia kellene: on helyett apénze dolgozik. Nem a havonta megkeresett
j vedelmétÓ1 lesz jőmÓd , hanem abbÓl a pénzb6, amit félretesz. A megta-
karítás azt a kiil nbséget jelenti, ami akozcitt van, hogy valaki saját maga az
,,aranyat termelő szam ár',, vagy van egy ilyen ''szamara''. Erre a kovetkezó
fejezetekben még visszatértink.
Ne hagyja abba...
Vagyonának felépítésétaddig ne hagyja abba, amíg a tókéje el nem ért
arra a szintre, amelynek a kamataiből már meg tud élni.
IdÓ,kcjzben persze sziikség van pihenésre. Nekem szokásommá vált, hogy
minden eIért részcé1 után megjutaImazom magam. Hetenként csak hat napot
dolgozom. a hetedik szabadnap. Éventenégyszer megyek nyaraIni. egy
alkalomma| három hétre. -
TapasztalatbÓl mondom, hogy sziikséglink van ennyi kikapcsolődásra.
Utána sokkaljobban tudok koncentrálni' és energikusabb vagyok. A nyara-
lás jő alkalom arra is, hogy olvassak. Koriilbelii| l50 konyvet olvasok el
évente, ebbÓ1 cjtvenet a vakáciő alatt. A karácsonyi sztjnetben kiértékelem
azévet, és megtervezem a rákovetkezőt. Céljaimat igyekszem a ktilcjnbozó
teri.jleteken betoltott szerepemnek megfelelóen meghatározni' és azt is le.
írom, hogy miért akarom azokat elérni. Naplőt vezetek, amelybe lejegyzem
felismeréseimet éS tapasztalataimat. A naplÓírás segít tanulni a hibáimbÓl
és abban, hogy nehogy jra elkovessem Ólket. A nyaralás valÓdi kikapcso-
lÓdás, ilyenkor távol tartom magam a hétkoznapok |izleti tigyeitÓ1, csak saját
magammal és partneremmel foglalkozom. Amikor rijra otthon vagyok, még
határozottabban |átom, hogy mit miért csinálok. Ilyenkor ismét a célra kon.
centrálok az rit helyett. Tobbek kozott ezen okok miatt tartom fontosnak,
hogy lehetóség szerint éventc négyszer menjek el pihenni.
Tartson Szt.inetet ncl-rogy kiégjen! De amíg nem érte el az anyagi fiig.
-
getlenséget, semmiképpcrr rre Irit{yja abba. Nincs nehezebb annál' mint egy
129
állÓ mozdonyt Lijraindítani. |)c le.ealább olyan nehéz nlegállítani is a I1loZ.
donyt, ha az teljes sebességgcl halad. Nem rnuszáj folyamatosan gázt aclnia.
de ne álljon le addig, amíg nem tud megőlni a Vagyona karnataibol. FIa anya.
gilag ftiggetlen' nem kell tcjbbé dolgoznia. De rniÓrt hagyní abba azt. arltit
szeret? Hiszen ha nincsenek pénzgondjai, és az'zal fogIalkozhat' arni ()rrIrck
Takarékoskodjék fizessen magának!
ciromet okoz . . . tudja, mi torténik? Akkor kezdódik csak az cgészl
-
A fejezet fcíbb gondo|atai ,,A legelé-eedettebb ember az, aki egyszerre tud k ltekezni és ta-
karékoskodni. hiszen így kettós az rome.''
Mindenki azt kapja, amit me.eérdemel. A saját kezébcIl vall Sctnuel Johnson
a clontés ar-
ről, hogy mcnnyit keres'
A jovedelme nen azért lesz naeyobb' mcrt SZLikSége vall r/r, hancnt azért.
nlert megszolgálja. Ne a jo.eait kcivete lje. hancnl kcrcsse a fclaclatotl
Teljesítscn tobbet, mint amit elvárrtak onto1l t-cpje nrce a kornyczctét
azza|,hogy trilszárnyalja az elvárásokat! Nent clég rragyolr jÓnak lerrrri: Flgy reg-ecl c.ey szegérry parasztgazda kiment a cs rbe, és a tyLikocskája rrrel-
teljcs ítsen rendkívtil it! lctt talált egy aranytojást. ,,Valaki a bolondját járatja ve lem'' gondolta'
-
A biztonsá-e kedvéért azért elvitte a tojáSt egy aranyrn veshez, aki neIt-t
Ami a felelósséget illeti, legyen nélkÜlozhetetlen, cle tegye magát ptitol-
kis meglepetésérek zolte: ',A tojás színtiszta aranyb l van''. A .uazda gyor-
hatÓvá azza|,hogy feladatokat és hatískorcjket deIcgál.
san eladta a tojást, és boldoean vitte haza apénzt. Este rrrég nagy mulatsá.eot
o Ha magasabb jcivedelme t akar, keresse a kihívásokat! is re ndezctt. Másnap hajnalban az egész család sietett ntcgnézni. nincs-e vé-
a Ugyanazt csinálni, mint amit mindcnki csinál, annyit ér, mint vizct ontcni lctlenÜl egy Lijabb aranyto.jís a fészekbcn. Éscsoclák csoclája. tényleg ott
a Dunába. Nern a legjobbnak kell lcnni, hatrcrn az clyetlcIlnek. Kercsse csillo.qott egy Úrjabb tojis. Es ezutlín íry t rtcínt ez rninden reggeI. A.!.azcla
meg a saját szakterijletét! e ladta a tojásokat' Ós gazdag ember lett.

a Jovedelme az cjnbecsr"ilésével párhuzaInoSíln ntjvekszik. De mivcl kapzsi volt. szeretett volna rájonni a ty kocska titkára. hogy így
rrlég tobb aranytojása Ichessen. Egyszer aztán dtilrében fo.eott c.ty Ilagy kÓst'
a A jovedelrne építóelcrnei: minősé.e, energia, népszcrr'ísítés.|jnértőkclés
és kcttévágta szc-eÓny tyLikocskát. Csakhogy a belscjÓben egy picike tojásoIl
(hogy el tudja adni onrnagát) és az tletck.
kív|il scntrnit nenl talált. Mi a tortérrct tanulsá.ea? Ne old le az aranytojíst
Ne felejtsen el tobb idót szánni a marketingre, valamint Saját n.}aga éS ter- tojÓ tyílkodat!
méke rrépszerrísítésérel
A lcgtobb etnber hasonlőan cselekszik, nemde? A tyiik a tcikét jelenti, az
Koncentráljon elsősorban a nyereséget hozÓ tevőkenységekrcl Tegyc fel aranytojások pedig a kalnatokat. TÓte nélkijl karnat sincs. A legtobben el-
magának a kérdést: muszáj ezt saját ma-eamnak clvégczni. va.ey rá tuclonr kijltik aZ sszes pénztike t. és így képtelenek felnevelni e'ey tyLikot' Megolik'
bízni a fcladatot másra? anlikor rnée kicsi. nrielótt mée aranytojást tudna Í.o1ni, azaz csírájában cI-
|ojqák a kamat lehet ségét.
Addig' amí.e nincs eey araIlyto.jáSt tojÓ tylikja Vagy egy pénzgyártil gÚpc'
acldig. ftiggetlenLil ajclvcclclrrlÚrrck nagyságátőI' onIlek keIlptirrzt te r.rltclIlic.
Kevesebbet kolteni, rrint a kclcsctLink, nem hangzik tLil izgalrnasnuk. l}rrrck
cllenére meglátja rna.jcl' hrlgy lr tlrklrrékoskodásnak van értelnlc. stít Ilrcc (ir.G
rnet is okozhat.
130
l3l
Négy magyarázatarra, hogy a legtobben miért nem szívbő,] kedveltem és csodáltam.EzérÍ" kiilcinciscn lltlltltlt vtlllltttt, irrtlikor
takarékoskodnak felajánlotta, hogy személyesen pártfogol. A baj csak ltz vrllt, lltrgy kcz,clet.
nek rÖgtcin azt ajánlotta, tegyem félre a j vedelmctn 5() szliza|Ókát. E.rl azt
A takarékoskodásnak megvannak a maga jő okai. Viszont a legt bb ember gondoltam' ez teljességgel lehetetlen. MegprÓbírltarrr ncki clrnagyarázni,
nem takarékoskodik, és erre négy érvet szoktak felhozni: hogy nekem sziikségem van mind a |oo száza|ékra ahhoz, Irogy a legsziik-
ségesebb kiadásaimat f edezzem.
l. Azt gondolják' késÓbb majd tobbet keresnek' így most nem kell takaré-
koskodniuk. Mivel amrigy is optimista voltam, meggyízídésemvolt, hogy valahogy
2. Ajelennek akarnak élni, és azt hiszik, takarékoskodni nehéz, és megszo. rnajd minden rendbe jcin, ha végre magasabb lesz a j vedelmem. Ez a Íajta
rításokkal jár. reménykedés tényleg nagyon ostoba volt a részemrő,l. Ma már tudom, sem-
3. Nem tartják fontosnak a takarékosságot, és meggyózódésiik, hogy ezen mi sem változik addig, amíg mi magunk nem változunk.
a nézeten nem is tudnak változtatni. Tévedés azt hinni, hogy a gazdagság csak rigy magátÓl jon, anélkiil hogy
4. Azt gondolják, hogy valÓjában nincs értelme takarékoskodni (alacsony a pénzhez valő vi szonyunkat megváltoztatnánk. Ezze| elhárítjuk magunktől

kamatok, infláciő). a felelósséget, és így gondolkodunk: ,,Most nem kell azzal fogla|koznom,
hogy mit csinálok a pénzemmel, egyszer gyis mindennek eljon a maga ide-
Vizsgáljuk meg kiil n-ktilon is ezt anégy érvet, és így kozelebb kerijlijnk a je. Egyszer nagyon sokat fogok keresni. Minek verjem fogamhoz a garast
valÓsághoz. A négy kijelentés helyesen így hangzana:
- - most, amikor késÓ,bb elég pénzem lesz?''.
Az tn jcivedelme nem varázsszer, amely a kozremÍíkcidésenélkiil cso-
1. on nem a jovedelméból lesz gazdag, hanem azáItal, hogy takarékosko-
dik. dákra képes' és gazdaggá teszi. Higgye el, ez nem |ehetséges, ebben ne is
2. Takarékoskodni gyerekjáték és még orÖmet is okoz. reménykedjen!
-
3. A takarékossággal kapcsolatos nézeteit és hozzáá||ását bármikor meg- Sz gezzlik le, kereshet annyit, amennyit csak akar, az anyagi helyzete
változtathatja. nem fog megváItozni . Száz és száz o|yan emberrel találkoztam, aki havi 50
4. Takarékoskodjék,és milIiomos |esz. 12 vagy tcibb százalékos kamat nem ezer márkás jcivedelem mellett adősságon kíviil nem tud mást felmutatni.
ordongosség. Az infláciő csak alátámasztja ezt. Miért nem vá|toztat a novekvó j vedelem az anyagi helyzeten? Azért, mert
a ncivekvó jcivedelem ellenére két tényez6 váItozatlan marad; on és a szá-
Nehéz mindezt elhinni? Tegyi.ik mikroszkÓp alá a felsorolt állításokat
eeviket a másik után. - zalékok.
Ha abből, amit ma keres, nem tud kijonni, akkor ugyanez\esz a helyzet
akkor is, ha a fizetése a duplájára n6. A százalékok nem változnak.
1. on nem a jcivede|mébcíI |esz gazdag, hanem azá|ta|, Ha ma 2 000 márkát keres, és annak I0 száza|ékát megtakarítj a, az200
hogy takarékoskodik márka. Ugyanezt a |0 száza|ékot félretenni 25 000 márka esetében (2 500
márka) már jÓval nagyobb gond, mert az tsszeg magasabb. Ezért még egy.
Egy vagyon felépítéséheza magas jovedelem onmagában nem nyríjt
semmiféle garanciát. Vagyont akkor lehet képezni, ha a pénzt megtartjuk,
szer bb is alacsonyabb j vedelem mellett takarékoskodni. Sokkal kony
nyebb 200 márkát félretenni, mint 2 500-at. Minél magasabb az cisszeg, an
és okosan befektetjtik.
nál s lyosabbak a százalékok.
Sokan élnek abban a tévhitben, hogy ,,Minden jobb lesz, ha nagyobb lesz
a j
vedelmcm''. Az igazság azonban az, hogy a megnovekedett keresettel Most kezdje el! Mindegy, mennyire nehéz a jelenlegi helyzete, ilyerr
párhuzamosan ncjvekszik az életszínvonal, a kiadások is nagyobbak lesz- ktnnyrí, mint ma, soha nem lesz. Kezdjen hozzámégma, hogy nettÓ bevé
nek, így mindig pont annyi pénzre lesz szÍiksége,amennyit keres. EbbÓ,l ko. telének Io %o-át félretegye.
vetkezik: aki nem takarékoskodik, egyetlen dologgal rendelkezik adÓs-
Kezdjen el takarékoskodni olyan korán, ahogyan csak lehet! Ha on l:-i
sággal. - vagy 20 éves, és még a sziilcinél lakik, akkor ez a leg|obb pillanat. Ilye rr
Az elsó tanárom a pénztigyek világában egy igen sikeres r volt, akit kedvezó helyzetben soha t(rbbÚ Itctrr lesz. Mikor lesz még egyszer ilyen al;r
t32 liJ
csony a rezsije? Még ha valamennyit be is
',kell''
adnia a háztartásba, ez
mind semmi ahhoz képest, ami onre vár, ha onállő lakásba koltcjzik. Ez a
lehetóség soha nem jon vissza. Most takarítson meg annyit, arnennyit csak
képes!
A |egtobben akkor sem Vá|toztatnak a pénzljgyi szokásaikon,
ha már tobbet keresnek
A meghatároző magatartőtsformák alig változnak (kivéve, ha tudatosan
változtatja meg a nézeteit). A takarékoskodásban |eginkább az ahozzááL|ás
gátol minket, hogy: erre sztikségem van.'' A ,,szÜkséges kiadáso.
',Nekem
kat'' nem szabad cisszetévesztenÍink a vágyainkka|. BiZtoSan emlékszik még
a babiloni mondásra: ,,Amit >szÍ'ikséges kiadásnak" nevezel, az fokozatosan
ncjvekszik, egészen az adott jovedelmed osszegéig.''
A f l sleges pénzkiadásoknál használt legostobább magyarázat így szől:
,'Nekem erre sziikségem van. Ez kell.'' A legtobb tárgy nélkiilozhető. Csak
a saját Ielkiismerettjnket prÓbáljuk megnyugtatni akkor, amikor valamire
azt rnondjuk, hogy elengedhetetlen. Ha azt kívánjunk, hogy a dolgokhozva.
l v is zo n,,- utt k j o b b ra fo rdulj o n, e l ós zr n ma
A takarékoskodás a gazcjagok erénye
Amikor John Templeton rir és a felesége | 9 évesek voltak, elhatározták'
hogy félreteszik havijovedelmi.ik 50 száza|ékát. Ktjloncjsen nehéz vo|t ez,
hiszen annak idején még igen kis fizetéssel rendelkeztek.
John Templeton ma milliárdos, a híres Templeton pénztigyi alap mene.
dzsere , akit tudásáért az egész világon nagyra becsiilnek. Az ó elmondása
szerint sikereinek legfontosabb állomásai azokaz idők voltak, amikor olyan
keveset keresett, hogy szinte lehetetlennek tÍíntkeresetének 50 száza|ékát
félretenni.
Warren Buffett ma az EgyestiIt Államok egyik leggazdagabb embere. A
vagyonát a Forbes Magazin már 1993-ban l7 milliárd dollárra becsiilte. Ho-
gyan lett ilyen gazdag? A ,,receptje'' a kcivetkezó: takarékoskodni, és befek-
tetni. ES még egyszer takarékoskodni, és befektetni.
Warren Buffett jságkihordőként kezdte és amennyit csak tudott, fél-
- semmit nem vásárolt, mert
retett. Megragadott minden egyes dollárt. Szinte
a pénzben annak jovÓtleli értékétlátta, éS nem azt az cisszeget, amelyet el-
kolthet. Autőt sem vásárolt magának.
Nem a l0 000 dollár miatt, hanem azért. mert tudta' hosv 20 év mrilva
mennyit ér majd ez az cisszeg.
134
g unko n kel l j av ít ctn un k.
,,20 évig takarékoskodni? Milyen unalmas! .. . '' I)e rre lt'|c.jtsc: lt Ini
hozzáállásunktÓl fligg az' ho-oy mit találunk uItltItttltsltltk' tis rttit izgalrnas-
nak. Mindenesetre. ha 40 évvel eze|ótt befektcttc vtllttit czt ir |() 000 dollárt
Warren Buffettnél, akkor ez ma már az egyáltallirl ttctt-t ttItitlIttas 80 milliő
dollárt érné.
Tudja' hogy mi a koz s tulajdonsága a kcivetkcz<í cégalapítÓknak: Wer-
ner von Siernens, Robert Bosch, Ferdinand Porsche, Gottlieb Daimler,
Adam Opel, Karl Benz, Fritz Henkel,Heinz Nixdorf, Johann Jacobs, Hein-
rich Nestlé, Rudolf Karstadt, Josef Neckermann, Reinhard Mannesmann,
Friedrich Krupp és az Aldi-testvérek? Az, hogy Ók mindannyian rendkívtil
takarékosak voltak. Kevesebbet koltottek, mint amit megkerestek, és ezt
ii-9yesen befektették. A vagyonuk titka természetesen nemcsak a takarékos-
kodás' de nyilvánvalÓan ez jelentette az a|apot, amely nélkÜl lehetetlen a
me.egazdagodás. Egyetlen sikeres gyáros sincs, akire ez ne lenne érvényes.
Sok vál|a|kozo tonkrement már
Biztosan hallott már olyan vál|alkozÓkről, akik csődbe jutottak. Nem
aZért mcntek t nkre, mert magánemberként nem voltak takarékosak, hanem
talán azért, mert nem várt események kovetkeztek be, vagy elszámolták ma-
gukat.
A nehézségek legyózésében csak segítségetjelenthetett nekik, ha rendel-
keztek a takarékoskodás képességéve|, és egyéb vállalkozÓi tulajdonságok-
kal. Gyakran évekig a minimumbÓl is meg tudtak élni, és magukra semmit
nem kcilt ttek. Vállaltak minden nélktilozést.
A vállalkoztj hajlamri emberek nem ritkán olyan megszorításokat is ma-
gukra vesznek, amelyek a legtobb ember számára ijesztóek, ami ellen két-
ségbeesetten tiltakoznának. Itt is érvényesa mondás: az' igaz n sikeres em-
ber olyasmire is hajlanclő, amit ct legt bb sikertelen ember elutasítana. A
legt bben nem hajlandőak takarékoskodni, csak a jelennek akarnak élni.
Goethét is foglalkoztattaeZ ajelenség:,,Valaki lenni mindenki szeretne, de
valakivé válni ez már kevésbéyonző.,,
- alapítÓi meg akartak gazdagodni,
A nagy gyárak és mindent alávetettek
e cél elérésének.Nem érdekelte őket a látszat, nem akartak már a kezdetek-
kor is rigy élni, mintha sok pénztik lenne. Válni akartak valamivé, ennek ér.
dekében takarékoskodtak'
Lehet, hogy on azok kcizÓ az cmberek kozé tartozik, akik szerint: ',Kivé-
tel erósíti a szabályt. Énl0() szl,rzalékot kolt k' és mégis gazdag leszekl'' Ne
Órtsen félre' nern zárk(lzotlt cl Itlás nézetektő,l, hiszen csodák mindig elófor-
clulnak, de a statisztika ltllr1lilirr (.)rr ezzel a szemlé]ettel téves riton jár.
135
 FzenkívliI jÓval egyszer bll lcrrrrc, lrlr vliltoztatna eddigi hiedelmein, és
vagyonát. Látni fogja, hogy ez a |0 száza|ék clcg is ltt.l lt' lttrr'y cgy itltí után
elhinné, hogy takarékoskodni egyiiltlrIlirr rrcrn nehéz.
meg tudjon élni vagyona kamataiből, és nem kc|| t(illllc. 1lt.ttztlt t tltlIgclzrria.
A fizetésiink 90 száza|ékáből legalább olyan rlchcz vlrly k()rrrryÚí rncgél-
2. T akarékoskodn i gyerekjáték ni, mint a |0o száza|ékbÓl. Egy idó után már ncln is Íirg lrilirryozni ez a |0
és még oromet is okoz százalék.Ezt on alig tudja elhinni, éppen rigy, rnint szcItliIráriumom legt bb
- résztvevóje. De miután kiprÓbálták, kedvezí visszajelzések érkeztek hoz-
Ha élvezni akarja az életét,kezdjen el takarékoskodni, de ne rigy, aho- zám, mint pl. a kcivetkez6:. ,E|6szor azt hittem, kizárt, hogy ez mrikcidik, de
gyan már esetleg tcjbbsz<jr megprőbálta, és . . abbahagyta. e tegtcituen azért konzekvenSen tartotta magam a >megállapodáshoz<, és néhány hÓnap
'
rosszul állnak ehhez a kérdéshez, hihetetlenlil megnehezítve a dolgot ma- m lva tényleg fel sem t nt már, hogy a fizetésemnek csupán 90 száza|éká-
glknak. Megprőbálják cisszehrizni magukat egész hőnapban. Megnyirbál- ből élek. JÓ tudni' hogy ez a |0 száza|ék engem gazdaggátesz.,,
ják a kiadásaikat, lemondanak dolgokrÓl és a hő végéremégsern marad
egy fillérjiik sem. Kozbej het egy váratlan -javítás, feIbukkanhaiegy eIfelej-
tett Számla.. . Lehet' hogy átélte már ezt a jelenetet a másik o]áalről is:
sikertilt mindenkit kifizetnie, csak cinmagát nem. Fizetett a péknek a kenyé- Fontos tanács
rért, kamatot a banknak a kolcsonkapott pénzért,a hentesnik, amikor hrist
vásárolt, a fodrásznak, amiért levágta a haját.
Elószor saját magának fizessen! Nyisson egy bankszámlát, amelyre
De cinmagának mikor fizet? Hiszen a saját élete kell, hogy |egalább olyan beteszi havi jovedelmének |0 száza|ékát.
fontos legyen onnek, mint a pék, a bank' á h"nt"' Vagy a lodrálzl
o Bízza meg a bankját, hogy hőnap elején a jovedelmének |0 száza-
A takarékoskodás azt je|enti, hogy saját magunknak fizetÜnk lékát automatikusan utalják áterre a szepará|t ',tytikszámlára''!

Tehát onmagának is fizetnie kell

-
méghozzáe|sÓ,ként! Azt tanácsolom:
aZ SSZeget, amelyet félretesz, tekintse rigy, mintha ktilcjn fizetést adna ma-
gának. Nyisson bankszámlát, amelyre beteszi havij vedelmének l0 száza-
|ékát. Ezze\ a tíz százalékkal megalap ozza a saját vagyonát. A maradék
száza|ékbő| fizesse ki a tcjbbieket.
90
Csodálkozva fogja tapasztalni, hogy afizetése 90 suizaléktíből legaltíbb
olyan kc)nnyíívagy nehézmegélni,mint a ]00 sztizatékből. Meg|átja,áz a
száza|ék nem is fog hiányozni!
Lehet, hogy nehéz ezt elhinni, de prőbálja kil Soha ne mondjon valamire
nemet, amíg egyszer nem vágott neki!
Ne számolja bele ebbe a 10 száza|ékba az é|etbiztosítás díját vagy a ta-
karékbetétet! A kiilonbcjzó biztosítási szerzódések épp gy, u nvuga'j.
biztosítás, sokunk számára nélktilcjzhetet|enek. R takaÉt<betét 'int kozéotávrí
kiadások fedezetét szolgá|ja, mint egy rij kocsi, britor, nyaralás.
10 száza|ék kell a tyuknak, kÜlonben nem dagad
Ehhez a | 0 száza|ékhoz soha ne nyrilj on l Ezze| a l 0 százalékk a| az ar any -
tojáSt tojÓ tyrikját táplálja. Ez jelenti azt a t6két, amely megal upo,.u u. o,
_t Jo
o Soha ne nyriljon a ,,tyrikszám|án', |év6 pénzhez|
o Az elkÍilcjnített számláján osszegyííjtcin ''tytikpénzt'' azon elvek
szerint fektesse majd be, amit ebben a konyvben olvashat a késÓ,b-
biek során!
o Életkedve és magabiztossága,,ty ks zám|ájának', gyarapodásával
párhuzamosan fog ncivekedni.
o A ,'tytikszám|a', vezetése egész egyszerrí és okos mÓdszere annak,
fi hogy nagyobb nfegyelemre tegyiink szert.
Mi a teendó fizetésemeléskor?
Valőszínrí, hogy a mriltban kevesebbet keresett, mint ma. Gondoljon
vissza arra, hogy tanulÓévei alatt milyen kevés pénzbÓ1tudott kijonni! Es az
elsó munkahelyén? Az a természetes' hogy minél tovább dolgozunk, annál
nagyobb a keresetiink . De ezze| párhuzamosan n6 az életszínvonalunk is,
tehát a tobbletet el is kcilt.jiik'
Hogy ezt a jcivÓ,ben elkcriilje, ahhoz egyszerríen utalja át a fizetéscmelés
50 százalékát a ,'tyrikszárnlára''. Addig' amíg nem szokott hozzá a rlagasabb
jovedelembő1 kÓvetkcz(í rrlagasabb életszínvonalhoz, addig ncnl .jclcrrthct
t31
nagy lemondást félretenni a t(llllllct li.lt:l' llly lrztárr csak e.ey fél fizetéseme-
léshez fo.s hozzászokni'
Ha most nettÓ 5 000 DM a kct.csctc' lrkktlr cbból l 0 százalőkot. azaz 5OO
márkát megtakarít. Ehhez moncljttk htlzzlii(irl cgy l 200 márkás fizetéserne-
lés 50 százal éka, azaz 600 márka. L kct clsszc.get beteszi a .,tyÚrkszámlára'''
így a takarékossági rátá1át egy csapásra |2o száza|ékra tuclta emelni.
Miért nem tudunk takarékoskodni?
A lcgt bben egy-egy sikertelen ,,takarékossági roham'' után f-elhagynak
ilyen irány11 i.gyekezeti'ikkel' Ennek két oka van:
Tr1l sokat kovetelnek maguktől. Ezért a havi fizetésének,,csak'' l0 szá-
za|ék t tegye félre. |0 százalékot még szinte észre sem veszijnk' l.5 vagy 20
száza|ék vi szont már,,életbevágÓ''.
Legtobbszor azt akarjuk megtakarítni, ami a hőnap végénrnegnrarad.
Legytink ószinték, eZ nem tril sok. Ho.qy czt elkertiljLik, a hÓnap elején kell
félretenni.
Fontos tanács
Minden nettÓ fizetésemelésbÓ.l utaljon át 50 százalékot a
',tyLikszárn-
|íjára,'. Ha a me.9n vekedett jovedele m 50 száza|ékát félreteszi, elke.
rÜlhetó, hogy az életszínvonalatril gyorsan novekedjék.
o Minden fizetésemelés lcjkést ad aranyat tojÓ tyrikja novekedéséne k.
o Tudatosul onben, hogy miért clolgozik. Ezá|tal k z|i a tuclaralatti-
jával, ho.ey milyen jÓ viszonyban van a pénzzel.
o Minden fizetésemelés automatikusan k zelebb viszi Ont a hosszLi
távii céljai eléréséhez.
o onállÓ vállalkozÓként on egy szerné|yben munkáltatő és alkalma-
Zott iS. IdőrÓ.l idóre emelje me.g a saját fizetését.
o Nem esik neheztinkre megtakarítani 50 száza|ékot akkor. ha rnég
nem szoktunkhozzá a magasabb életszínvonalhoz' arnely a naqa.
sabb jovedelem kcivetkezménye.
r38
3. A takarékoskodással kapcso|atos nézeteit és
hozzáá||ását bárm i kor m egvá ltoztath atj a
Sokaknak igen negatív a véleményca takltI.t.kt'sslrll.t jl. lIlle rrÚ;rány pÓl-
da:
o ,,Nem vagyok elé.e fe.eyelmczett a takarÓkosslighoz..'
o ,,A takarékoskodás ciki. Tehetségtelen és unalrrlas cmbereknek valÓ.''
o ,,A jelennek akarok élni' ős eszem ágában sincs visszafogni magam.''
Ha a kcinyvet eddig a fejezetig elolvirsta' akkor rnár biztosan érzi, mennyire
hamisak ezck a nézetek. Ujabb' segítÓkész elvekrc van szÜksé.e; ezek kiala-
kulását segíti az 5. fejezet' Ós talán a kovetkezó nchány mondat is:
a ,,Ki mint vet, rigy arat".
o ,,Senkit ncnr lehet komolyan venni, aki nem tud bánni a pénzével. A nem
takarékoskodás a teljes uz|eti érzékhiányát mutatja, a naivitás és az os.
tobaság bizony ítéka''.
azokat' akik képesek olyasmibe fektetni az energiájukat, aml
',Csodálom
számukra romet jelent. Ehhez nyugodt, egészségesanyagi bázisra van
sz kség. Nern lehet komolyan venni az olyan embert. aki ncm tud bánni
a pénzével.''
,,Hiszek abban, hogy van jovőrn. Azért takarékoskodorn, ho.ey' ameny-
nyire tÓ1em tclik, a gondtalan j vendónekem és a családomnak biztosítva
legyen."
4. Takarékoskodjék, és milliomos lesz!
A fejezet clején már utaltam rá, hogy a |2 száza|ékos hozanr nem rd n-
g sség, az infláciÓ pedig még scgítséget is nyLijthat ennek eléréséhez.
Tudom, hogy ezzel a vélenlénnyel Nénletországban sokan nenr értenek
egyet. olyan ostobán, mint a Sz vetségi Kciztársaságban, sehol a világorl
nem |ektetnek be. Itt gyakratt rnír évi 6 százalékos nyereséget is kornolyta-
lannak tartanak.
Ez a 6 száza|ék éppen' hogy meg|elel a tÓnyleges infláciÓ mértékőnek.
Hiába takarékoskodik, évi 2 . . .,1..5 százalékos kamat mellett csak szcgé-
riyebb lesz. Ahelyett' hogy lr rlycrcség által pénze novekedne' csak veszít a
vásárlÓerejéből' Egyctcrtck lrzrlkkal. akik azt monclják, hogy ilyen fe ltételek
mellctt nem érdenlcs bcÍi.kte tIti.
A befektetésekncl is tit.r,tlttyesiil a tÓZiS: ha ugyanazt csináljuk' arnit a
tobbség, az erednlé tlyt.i rtl' is lit lllgt lsltk lcsznek. Ne toródjon be le a szokásos
l19
 hozamokba, hanem sajátítsa el a befektetések alapismereteitl Ehhez nyr1jta.
nak segítséget a kcivetkezófejezetek. Ha behatőan foglalkozik ezze| atémá-
val, nem fogja elktivetni ugyanazt a hibát, mint a tcjbbség.
Mivé |ehet 100 000 márka?
A kamatos kamat iz-galmas dolog. Képzelje el, hogy orokcjl l00 ezer már-
kát. Ha ezt lekoti J száza|ékos kamatra 30 éves lejárattal, akkor ez 30 év
m lva 161 220 márkát ér. Ellenben ha befekteti, |6 száza|ékos éves nozam
mellett ugyanez az Összeg 30 év mri|va már 8 584 98O márkát tesz ki.
Az 100 000 márkát befektetheti ot részre felosztva (egyenként 20 ezer
márkát), t ktil<jnbozó helyre. Tegytik fel, hogy egy beruházás nem sikerÍil,
a másodikből nincs nyereség, a harmadik .7 száza|ékothoz, a negyedik l2
száza|ékot, az otcjdik pedig l6-ot. Ebben az esetben csak ez az otodik beru-
házás |,J milliÓ márkát jelentene. Ez a stratégia két rossz befektetés mellett
is 2'6 milliÓ márka nyereséget hoz.
A |egfontosabb kérdések:hogyan érhetiink el évi l0, 12, 16, s6t20 szá-
zalékos hozamot? Hogyan porlaszthatjuk a kockázatot r1gy, hogy egyrészrÓ,l
a totális csódot elkertiljiik, másrészról minél nagyobb legyen a
,,telitalálat''
esélye?
Ehhez ismemijnk kell a részvényekés a befektetési alapok v]!ágát, ez a
ter[ilet mindenki számára nyitva áll.
VégÍ.-il szeretnék bemutatninégy pénz|igyi tervet, amely négy ktilonboző,
egymásra épÍ'ilócélhozilleszkedik. Látni fogja' hogy a meggondolt okos ta.
karékosság elvezet a jőléthez.
Tanítsa meg takarékoskodni a gyerekeit!
Hogy mikor kezdjen takarékoskodni e.ey gyerek? Már az elsó zsebpén-
zéb6| Yezesse be gyermekeit, olyan korán, ahogy csak lehet, az cinmaguk-
nak val fizetés gondolatk rébe. Gondoskodjék arrÓl, hogy a gyerekek
hasznos alapelveket sajátítsanak el a takarékoskodás és az anyagi jőlét té-
makcjrébÓ,l.
Egy ismeróscim, amikorelhatározta, hogy zsebpénztad a8 éves kislányá-
nak, adott neki l0 márkát, és bet-iltette az autőjába. AZt mondta neki, hogy
feltétleniil el kell mondania neki valami n'gyon fontos dolgot.
Elhajtottak a város legszegényebb pontjára. Megkérdezte tÓ1e, hogy itt
Szeretne-e élni, vagy pedig a sztilei kertes házában.Itt minden szijrke volt,
semmi zcjld' csak piszok, por és beton.
E|magyarázta neki, ho.ey természetesen még 10 . . ' 15 évig veltik fog él-
140
ni, de hogy utána milycn k riilmények várnak t.ii. ltut.tl tIlil| () vrst.Ii lr |i'Ic-
lósséget. Lehet ilyen cs nya, szegényes városrÓszlrt'rl. rlt' Ie Irt.t szti;l Itltzlt is.
Éshogy melyiket választja, azt most tudja elcl rltcrri.
Eltartott e.ey fél napi.g, amíg a Iányának clrnagylrrliztlr lrz iirlttlagurrknak
fizetés koncepciÓját. Minden szegényes kcirnyÓkcrl kiszrilltak az autÓbÓl, és
sétáltak egy kicsit. Egy piszkos vendég|Ó,ben ebéclcltck. l:s arltikor a gyerek
már na.eyon rosszul éreztc ma.9át, így szÓlt: ,'Itt olyan crnberek élnek, akik
mindig elkoltotték a 10 márkájukat.''
Amikor hazaérkeztek, kidolgoztak egytitt egy takarékossági programot.
A kislány a 1O-bÓ.l 5 márkát akart havonta félretenni' az apja pedig meg-
ígérte,ho.ey minden megtakarított márkáhozhozzátesz még 50-t' ez havi
250 DM. Tegyi'ik fel, hogy csak hét éven kereszttil tartják magukat ehhez a
megállapodáshoz, majd hagyják apénzt a bankban ,,pihenni''. Mire a lány
32 éves |esz, ez az cisszeg már 200 000 márkára fog r gni. Es az ismerőscjm
csupán 2l 000 márkát invesztált a dologba.
Ftiggetleniil az cisszegtÓ1, a torténet tanulsága az, hogy a kisgyermek még
konnyedén és játékosan képes elsajátítani a takarékoskodás érte|métés for-
télyait. Felnőtt korára így már nem szorul a sziilei segítségére.
Gondolkozzon el azon, mekkora vagyonnal rendelkezne most, ha eddig
sikerijlt volna havi 50 százalékot megtakarítania. Persze, ezt akkor kellett
volna elkezdeni, mielótt a ,'szÍikséges'' kiadásokra minden pénzt elk ltott.
K nnyelmríség a gyerekeknek pénzt ajándékozni. Ha vessztik magunk-
nak a fáradságot, éS megtanítjuk nekik a pénz és a jÓlét lényegét' ez idfue
keriil ugyan, de olyan lehetóséget adunk a kezijkbe, amellyel a legtobb em-
ber nem rendelkezik: apénz azt a helyet kapja az életben, amit megérdemel,
természetesséés kellemessé lesz. Se tobb, se kevesebb. Apénz ugyanis ak-
kor válik élettjnk egyik legfontosabb tényezíjévé.ha nincsen. on nagyon
sokat tehet azért, hogy a gyerekei ne értékeljéktril a pénzjelentóségét,és a
jÓmÓd élet k megszokott, természetes részévéváljon.
A fejezet Iegfontosabb gondolatai
o Az tgazi vagyon és anya.ei fiiggetlenség azt jelenti' ha on már meg tud
élni csupán a pénze kamataibÓl.
o Amíg nem rendelkezik egy pénzgyártő géppel. adclig on a penzgép, ftig-
getlentjl attől, hogy nlcnrryit keres.
o Nem a jovedelme által lesz gazdag, hanem attől' hogy takarékoskodik.
Gazdagság akkor.j tt lctrc. ha apénzt megtartják.
141
 Ha orr ma nem tud kijonrri a 1lÓrlzébcíl, pusztán a magasabb j veclelern
ezen neITl fog változtatni. A rossz szokások csak tovább erósciclnek.
TakarÓkoskodni egyszerr-1bb al acsonyabb kercsetnél, mert nr inél rna ga.
sabb a fizetős, annál tcibbet tcsznck ki a százalékok.
A legtobb dologra valÓjában nincs szijkségLink. Csak azért mondjuk az
e l l enkczőj ét, hogy m agyar ázzuk a b izorry ítvány u rr
kat.
A kamatos kamat csodája
a Nem fog találni egyetIcn sikeres vállalkozÓt sern, aki ne lenne takarékos.
a A pénznek ne a tnai értékétnézzc' hanem lássa me-e benne azt a leheto.-
sé.get. hogY menyit ér ez nlajd l0, l5 va.ey 20 év mLilva.
l.eazán sikeres emberek olyan clolgok megtételéreis hajlandőak, amelyek pénz azok számára van félre tevc, akik ismcrik és betartják a
''A
a tobbsőg szánlára szőba sem jhetnek. tokc torvcnycit."
Eppen olyan nchéz va.ey k j
nnyr-ía veclelmtirrk 90 százalékábÓl kijonni, Ccorge S. Clason: Babilon legga:ttugubb ttrtbere^
mint a teljes jovedelnrLinkból'
o Az életszínvona| a hoz'záférhetójovedelcnlmel párhuzamosan változik.
o A takarékoskodásra vonatkoz nézete it és hozzáá||őtsát bárInikor
.'. -. ..'-b
meg-
változtathatja.
Hiába trjínik a takarékoskodás borzasztcjan nehéznek: hosszr'i távon, ha
Aki gyarapítja vagyonát, gazdag |esz, ezze| szemben pénzt veszít az, aki
nem takarékoskodunk, sokkal nagyobb nehÓzségekkel kell rne.gbirkÓz-
semmibe veszi a pénzgyarapítás t rvényeit. Ilyen egyszerő' ez.
nunk.
Ha ismerjtik a kamatos kamat csodáját, akkor azt is tudjuk, hogy felelót-
Ha on ugyanazt csinálja, mint a legtobben, akkor a korlilményei is átla.
lcnség nem kihasználni a benne rej|6 er6taz anyagi fli.sgetlenség eléréséhez.
gosak maraclnak.
Ilyen szernpontbÓl a szegénységnern erény, hanem e.eyszerííen hanyagság.
a A pénz akkor válik életLink egyik lcg|ontosabb tényez jévé,hanincsen.
a Vczesse be.uyermekeit a takarékoskodás fortőIyaiba, ős mutasSa mcg ne- A rnértani n vekedés erejét illetóen szeretnénk néhány példával szolgá|-
ni.
|<ik aIrnak crtcImét]

Keressen j jovedelemforrást!
Kezdésnek azt ajánlom, nyisson egy takarékbetétk nyvet, és tegyen be
az clscíhÓnapban l0 pfenniget, a rnásodik hőnapban dup|ázza meg, tehát 20
pfenniget.
Ezzc| párhuzamosan nézzen szét Lij jc;vedelemforrások után. l4 hőnap áll
rcndelkczősére addi.e, amíg a komolyabb sszegek befizetésére sor kerijl, és
a dolog ,'igazirb<il beindul''. Használja ki ezt" az idót' hogy Úrj kereseti lehe.
tóségeket találjon. tnnek a l6. hőnapb an 3 276,80 márkát kellene befizet-
nie, a l7. hőnapban 6 .5.53.60 márkát, a l8. hÓnapban pedig már l3 |01,20
rnárkát. Lássuk a lervct:

rnagyartrl rnegjelcnt ,,l

,|ikt,rrr)l l;'s !loldogságről c. ktjtctbcn' Bagolyviir Kcinyvki.
adii. 1996.
t42 143
 Hőnap \23456 fektetési alapok témájával ktil n fejezet foglitIkrrzrk. Ilrrrrt.k lrIlr1l;lirr llclátha.
DM 0,l0 0,20 0,40 0,80 1,60 3,20 tÓ' hogy azévi |2 . . .20 százalék egyáItaIírn Itcttl t.itkltsli;l.
HÓnap 18
DM 6,40 12,80 25,60 51,20 tO2,4O 204,80 ldó
HÓnap 13 t4 15 16 t7 l8 Biztosan ismeri a mondást: Amit ma mcgtchctsz, nc halaszd holnapra.
DM 409,60 819,20 1.638,40 3.216,80 6.5s3,60 13.107,20 Nézztink egy példát arra, hogy miért fontos minél korábban elkezdeni a va-
Indítsa be afantáziáját, kreativitását! Valőszínrí, hogy a terv megvalÓsítása gyongy jtést'
nem kevés energiájába keriil majd, de higgye el, megéri. Másfél év Tegytik fel, 30 éves koráig megtakarít havi 400 márkát. Ha ezt az ssze.
mrilva get hagyja |2 százalékos kamaton dolgoztatni, akkor 65 éves korára már
|esz 26 004'30 márkája, aminek sszegyríjtésérektilcjnben nem lett volna
képes. 2 099 |40 márkája |esz' Ez a hatalmas cisszeg gy jttt ossze, hogy a pénz
onmagát gyarapította 35 éven kereszttil.
EbbÓ1 j utalm azza meg magát mondj uk 6 O00 márkáva|, a mar
ret pedig fektesse be.20 év mrilva (12 százalékos hozam mellett)
adék20 ez- - évesen kezdi, akkor már ,,csak'' 20 év á|| rendelke-
Ha ezt a Stratégiát 45
az cisszeg
már kcizel 200 ezer márkára nÓ,lret. zésére.Ha |2 száza|ékos kamat mellett a 2,l milliőt ugyanannyi idő alatt
akarja elérni, akkor havonta tobbet, pontosan a 400 DM hatszorosát kell
megtakarítania, vagyis 2 400 márkát, Ha az előtb említett eredményt 55
éves korátÓl kezdve kívánja elérni, akkor már csak 1 0 év áll rendelkezésére,
Fontos tanács és ezalatt havi l0 000 márkát kell félretennie.
Nyisson takarékbetétkonyvet, amelybe a befizetéseket l8 hőnaoon Ahhoz tehát, hogy 65 éves korunkra a2,1 márkát sszegyÍíjtsi.ik,
keresztii1 minden hÓnapban megduplázza
o 35 éven át havi 400 márkát,
o Megtanul rij jcivedelemfonások után nézni. o 20 éven át havi 2400 márkát,
o Elegendó ideje marad aklegészítíjcivedelmek kiépítéséhez. o l0 éven át havi 10 000 márkát kell félretenniink.
o Edzi a,,Vagyongy iíjtf, izmát.
. Nőaz cjnértékelése.Nem fél az ríj kihívásoktől. Ne felejtse tehát: minél korábban kezd neki, annál kényelmesebben ér célba.
O Ftiggetleníti magát jelenlegi keresetétÓ1. Ezértnagyon fontos a gyerekek számára félretenni, és megtanítani Óket
. Ha az sszegyrílt pénzt befekte ti, azza| tekintélyes Vagyon megala- a takarékoskodás értelemére.Ha gyermekének szti|etésétÓ1 kezdve havi 100
pozásár a nyíl ik lehetósége' márkát invesztál, |2 száza|ékos kamat mellett 35 éves korára 5z4.785 DM
lesz a vagyona!

A nyereséget befo|yásolő tényezok
A kamatos kamat szempontjábÓl három tényez6 számít: azid6,a kamat.
láb és a befektetett pénz mennyisége.
- Mind a három tényez6ve| ki'il n foglalkozunk. Engedje meg, hogy a pél-
dáknál is viszonylag magas, 12és20 százalékos taáaitauuotíindi"ljak
ki.
Ezekjogosságát támasztja alá a 10. és 1 l. fejezet' 1948 őta a részvényekkel
átlagosan évi |2 száza|ékos nyereséget lehetett megcélozni, de a kiemelke.
dó befektetési alapok ennél még magasabb eredményeket értek el.
Mivel az
ilyen sikereket Németországban gyakran el sem hiszik' a részvények és be-
144
Kamat|áb
A kamat|áb legalább olyan fontos, mint az idó' Gyakran halljuk a szőlást:
,,Azid6 pénz''. Nyugodtan azt is mondhatnánk: Az idó pénzthoz. Engedje
meg, hogy magas kamatlábakkal számoljak, annak ellenére, hogy ezt sokan
komolytalannak tarják'
Németországban is nagyon sokan vannak olyanok, akik befektetéseik
után évi 20 százalékos, Vagy magasabb nyereségben részesÍ.ilnek. De nem
ritka, hogy 4, 5, 6 esetleg7 száza|ékos kamatot ajánlanak fel nektink. E ka-
matlábak hallatán minderr amerikai háziasszony csak fáradtan ásítana. Az
ilyen adatok az Egyestilt Államokban csak részvétetválthatnának ki. Nem
145
hiába híresek a németek a takarékoskodásukrÓl, és arről, hogy nincs még 72-tossza el a karnatlábbal. EredménykÓIlt tttt'l'l.lr|)|ll ;|/()|| t'vr'k szlitnát.
egy nemZet a világon, amely ilyen bután fektetné be a pénzét. amelyekre sziiksége lesz ahhoz, hogy a bcÍ.cktcte tt lttkt'1t. ttte gtltr1llliz djorr.
Ha cisszehasonlítja a számokat, látni fogja, mennyire fontos a nla.gas ka-
matláb. Elképesztók|il nbség van a 7, l2, l5 vagy 2| százalékos kamatok 72 : kanratláb százalékban = évek száma' aItreItltyi itltí lrIlrtt
kcjzott. TegyLik fel, hogy 35 éven át havonta befektet l00 rnárkát. Ennek ho- a befektetett t(í}iÚ'.j c rr regtl tr 1l l liztjtl i k
zadéka évi 7, |2, l5 vagy 27 száza|ékos kamat mellett a k vetkezÓképpen
alakul: Te.eytik fel, tudni akarja, hány évre van sztikségc ahhoz, hogy a befektetett
l0 000 márkája 12vo-os kamat mellett a kétszeresétérje.
. 1száza|ék: I661Z2DM,
12: 12=6éy
o 12 száza|ék: 5z4785DM,
O |5 száza|ék: | 078 249 DM, Kctmatos kamatt bltízat: évi l200 DM befektetés hozama
o 2I száza|ék: 4 67| 601Dli/.. 5. év 10. év 15. év 20. év 25.év 30. év 35. év

Háromszor akkora kamatláb mellett a 35 év alatt sszegyLíjtott pénzosszeg

1o/o 6.134 2.568 19.330 26.431 33.901 41.758 50.009
2Va 6.211 3.168 20.184 29.192 38.415 48.124 60.040
nem háromszorosára' hanem adott eSetben csaknem harnrincszorosára n tt!
37o 6.441 3.804 22.313 32.308 43.824 51.t15 't2.653
Nézz[ink egy másik példát: Ha tn be|cktet l000 Inárkdt, mekkora osz. 47o 6.556 4.446 24.t I I 35.835 50.098 61 .452 88.565
Szegre fog ez ncivekedni 30 év alatt 7, |2, |5 vagy 20 száza|ékos kanratláb
5Vo 6.104 5.187 26.0t3 39.83r 51.466 19.914 r08.790
mellett? 6Vo 6.885 s.939 28.094 44.36t 66.t29 95.260 134.241
. .7
száza\ék: 7 6|zDM, 1Vo 7.01I 6.134 30.371 49.498 76.325 l13.951 166.722
tlVo 7.17 1.516 32.865 55.329 88.336 136.834 208.09'1
o százalék: 29 960DM,
|
12 97o 7.334 8.446 35.594 61.941 102.495 164.884 260.816
o l5 százalék: 66 212DM, IUVa 7.502 9.408 38.583 69.464 l 19.198 t99.296 328.295
o 20 százalék: z37 316DM' IlVo 7.611 20.404 41.855 18.002 38.9t2 24t.541 414.495
I2o/o 7.850 21.458 45.439 81.703 62.t86 293.451 524.785
Tegytik keziinket a szívtinkre: attÓI, hogy az |000 rnárkábÓl 30 éV alatt t bb I37o 8.031 22572 49-364 98.721 89.614 351.239 665.966
mint 7000 DM lesz, mé.q egyáltalán nem esiink hasra a csodálkozástÓl. I47o 8.216 23.75t 53.663 I 11.255 22.t45 435.653 846.144
oszintén szőlva hajlok rá, ho.ey ezt az |OOO márkát inkább elvcrjem nlost. ljVo U.406 24.998 58.370 125.494 60.5021 532.058 1.018.249
De a pénziink harminc- vagy akár kétszázharmincszorosának elérésernár 1670 8.600 26.316 63.525 14t.611 305.822 650.584 t.314.10r
egész más dimenziőkat jelent. 17o/o 8.800 27.710 69.110 160.068 359.358 196.292 1.154-246
Tudja' l.togyan alakult volna, ha 50 évvel ezel tt a na-uynlamája befekte- tSvo 9.004 29.184 75.350 180.968 422.598 975.382 2.240.022
tett volna onnek l000 márkát átlagosan 20 száza|ékos kamattali Ma ez az 19vo 9.2t3 30.142 82.n7 201.115 491.218 L195.438 2.86t.493
l000 DM 9 milliőt érneI Nem baj' ha eZ nem így tortént, ne csiiggedjen' ha- 200/o 9.428 32.389 89.524 231.693 585.457 t.465.733 3.656.t43
nem gondoljon a saját (leendő) unokáira, és cselekedjék idÓben.
21Vo 9.641 34.130 91.63t 262.336 689.539 |.191.594 4.61t.603
Nézze meg a tábláZatban, hogyan gyarapodhat a pénze.
22Vo 9.812 35.910 106.503 297.133 812.352 2.204.839 5.96rr.326
23Vo 10.103 31.914 116.210 33(t.639 951.212 2.70'l.il6 1.6)2.1)46
247o 10.339 39.968 126.830 381.416 1.128.004 i.ll6.5'll 9.7.1.1515
A kamatos kamat konnyedén kiszámolhato 257o 10.581 42.139 138.445 432.350 1.329.217 '1.066 -llJ0 I l -l l() 759
Hogy ne kelljen mindig a táblázatot használnia, íme egy egyszerÚí mÓd-
ApénzeÍ.ehát|2százalékoskamatrnelletthatővente Ittcrltltt1rlliztrtlik ''szlt-
SZer' egy okÖlszabály, amellyel a kamatos kamat kcinnyedén kiszámolhatÓ.
zalék kamatláb mellett chhez már 14 évre lesz szliksÚge :

.72:5=14év
t46 141
Láthatja, hogy az 5 százalékos kamat eléggéunalmas dolog' hiszen emellett Mi lesz apénzbcí|?
l4 évig kell várnia arra, hogy a befektetett pénze megduplázodiek. Es jabb
Két kérdésmerÍ.jl fel az eddigiekkel ka1lcstlllrtIllrrr'
l4 kell ahhoz' hogy ez is megkétszerezódjon' 30 év mrilva pedig ugyanezzel
a mődszerrel az eredeti l0 000 DM még mirrdig csak a sovány kis 45 000 l. Milyen gyakran akarja apénzétme.edup|írzrli'/ (kirlrllrtIlill!)
márkára gyarapodott. 2. Mekkora sszeget akar megkétszerezni./ (ntcgtaklrríttl(t (isszcgl )
|2 száza|ékos kamat mellett a pénze 6 év alatt éri a kétszeresét.
A legmagasabb kamatláb is folosleges, ha nullával sz()roLza rneg. 100 000
Hogyan gyarapszik I000 DM, anélktil hog1, egyfillért hoz,zrítenne? DM például nem egy hatalmas osszeg. Annyit ér. rnint c.uy jő kocsi. Ha vi-
ev 8 7o 10 Vo 1.2 7o 15 Vo 20 Vo Szont ezt a 10O 000 márkát (|2száza|ékos kamat rnellett) befektetjÚk, ez az
I 080 100 t20 150 I.200 osszeg 20 év miilva l milliÓra gyarapodott. okos emberek ezért takarékos-
2 166 2r0 254 323 1.440 kodnak: rrem a lO0 OO0 márkát látják, hanem a benne rejló lehetóséget, az
3 260 331 405 521 1.128 1milliőt.
4 360 464 514 149 2.014
3 469 611 162 011 2.488
Kapita|izmus tóke nélki.il nem más, mint az anyagi
6 .587 |.112 4
1.97 2.313 2.986
7 .114 1.949 2.21t 2.660 3.583 iigyek kókorszaka
8 .851 2.t44 2.461 3.059 4.300 A kapitalizmus mindenki sz mára megadja a lehetóséget, hogy jÓlétben
9 .999 2.358 2.713 3.518 5. 160
és gazdágságban élhessen' A milliomosok és milliárdosok vagyonának fel-
10 .159 2.594 3.106 4.046 6.t92
tétéle:a befektetések általi tÓkegyarapodás. A kamatos kamat elószcjr a ka-
11 2.332 2.853 3.479 4.652 1.430
pital izmusban játszik d ntó szerepet.
12 2.518 3.138 3.896 5.350 8.916
A tőkét befektetÓ,k haszna, hogy megtarthatják a nyereséget. A befektetó
l3 2]20 3.452 4.363 6.153 10.699
részesedhet egy vállalatban anélktil, hogy válIalkozo lenne.
l4 2.931 3.797 4.887 1.076 12.839
15 3.t12 4.111 5.414 8.137 t5.401 A válIalkozÓk nagy elónye pedig, hogy cégÜket más emberek pénz'éb6
20 4.66t 6.127 9.641 16.361 38.338 (o'P. M.) gyorsabban tudják felépíteni és fej|eszteni . other People,s Money
)< 6.848 10.835 17.000 32.919 95.316 nélktil nincs gyors fejlódés. Az rijkor Óriásvállalatai mind kcilcscinpénzre
30 I0.063 11 ,449 29 .960 66.212 231 .37 6 éptiltek.
feltalálÓjának példáját.
35 t4.785 28.102 52.800 133.176 590.668 Nézztik me-e Sam Waltonnak, a diszkontáruházak
40 2t .125 45.259 93.05 I 261 .864 | .469.112 ApősátÓl kapott kcilcsonbÓ,l vett egy kis ijzletet Amerika egy kisvárosában.
45 31920 12.890 163.988 538.769 3.657 .262 Feltalálta diszkontáruházat azza|, hogy a nála vásárlÓknak garanciát adott
a
50 46.902 n7.39t 289.002 I .083.657 9. 100.438 arra, hogy azonna| visszakapják a pénziiket, ha az árut máshol olcsÓbban is
100 2.t99.16t 13.180.612 83.522.266 1.174.3t3.451 82.817.914.522 tuoját venni. Nem toródve a kezdeti nehézségekkel, ismét kolcstjnciket
'neg rijabb és iijabb ÜZletekkel bóvíthesse.
vett fel, hogy hálÓzatát
A befektetettpénz |2 év mrilva jra megdupláződik, és ez így megy tovább.
Második zseniális otlete az volt, hogy olyan kisebb telepiilésekre telepÉ
30 őv m lva a l0 000 DM (írd és mondd!) már kb. 300 ezerre n6tt.20 szá-
tette a diSzkontáruházakat, ahol a konkurencia nem látott lehetóséget a meg-
zalék mellettezmár majdnem 2,4 milliÓ lenne.
tclepedésre. Sam Waltorr citlcte hihetetleniil sikeresnek bizonyult. Ezreknek
A leglénye'eesebb tehát: a kamatláb fontos! Arrnyira fontos, hogy erre a
teremtett munkahelyet, nrillitik tudtak olcsÓn bevásárolni. Kozben ó maga
témára a 10. és 1 l . fejezetben még kiil n iS kitértink, ho.sy megtanuljuk' ho-
is hatalmas vagyonra tctt szcrt. s(ít egy ideig Amerika leggazdagabb embe-
gyan lehet elérni ilyen magas kamatlábakat. Annál magasabb kamattal kell 'l.e vÚkcrlysége országának és saját magának is Óri
reként tartották számon.
dolgoznia, minél rcividebb idó alatt akarja felépítenia vagyonát.
ási hasznot hozott. Ez így vittr rcIlcljén, és ebben nincs semmi kivetnivalÓ.
Egyébként a diszktlrltlirtrIllizak Í.eltalálőja híres volt szerénységéról.Régi'
r48 t49
kopott kocsivaljárt, és élete végéig az e|sóházában |akott. ÁIdásnak tekin- Emlékszik még az aranytojást tojÓ ty kra? [-lÍtlrlrtt;r, Ittt1'y trrtIyctt gyorsan
tette, hogy [izlete beindításához kolcsont kapott, és így álmai megvalősul- gyarapodott! A lényeg az, hogy hagyja n vckcclrri' ..' ''.. u'i'' jlt Ic iclií clííttl
hattak.
Figyeljiik meg, milyen haszonra tettek szert azok, akik 1975-ben a Sam Szri kség van felvi lágosításra
Walton Wal-Martba fektenek be. Aki 1975-ben 90 000 márkát szánt erre a
célra' annak l0 év mrj|va 3,2 milrliőra nótt a vagyona. Ha ehhez a pénzhez
A kapitalizmus az emberek nagy tobbségénckvisz-onylag magas élet-
színvonalat biZtoSít. Még azebben a rendszerben él szegényeket sem lehet
nem nyrilt hozzá, akkor 1995' jrilius 3l-én a szám|ájárő| már 26 630 0oo
más gazdasági rendszerben é1Ó,kkel cisszehason|ítani.
márkát olvashatott |e.20 év alatt 90 000 márkáből 26 mil|iÓs vagyont fel-
építenicsak befektetések rítján, kamatos kamattal lehetséges. Ésa Wal-Mart
A kapitalizmusban az lesz gazdag, aki sokaknak hoz hasznot, munkahe-
lyet létesít,sokak által keresett terméket vagy szolgáltatáSt ny jt. A kapita-
csak egy otlet a sok kcizi.il.
lizmusnak kcjszcjnhetó' ho.ey a lehetóség mindenki elótt nyitva áll.
Ne felejtse: a kapitalizmus szÓban benne rejlik a kapitá|, azaz at6ke,Ha
Miért va-eyunk mégis elégedetlenek ezzel a gazdasági formával? Azért,
nenr dolgoztatja a tÓkét és a befektetéseket, a kapita|izmus rigy elsuhan Ön
mert a kapitalizmus meSSZe nem jelent,,áldást'' mindenkinek, ső,t kovetkez-
me|lett, hogy észre sem veszi, illetve rigy él, mint valami gazdasági kÓ,]<or-
ményekéntj osztályrendszer alakul ki.
szakban.
Megmondom ószintén, a kapita|izmus sajátos dinamikája bennem is
Ha tetszik, ha nem: a rendszer, amelyben élijnk, az eróseknek kedvez, és
visszatetszést keltett. Itt az idíí,hogy ,,a kevesek kapitalizmusőt,, minclenki
sok szempontbÓl gyengíti a szegényeket. Úgy trínik, ez a jelenség fejlódé.
sztÍmtira elérhet(ívétegyiik. Ennek legtermészetesebb tja a részvényessé
sÜnk torvényszer sége.
válás, illetve a vállalatokban valÓ részesedés.A befektetési alapok (fonds)
Téves az a feltevés, ho.ey legalább az adÓrendszer által kia|aku|hat vala-
lehetóvé teszik' hogy egyre szélesebb rétegek fektethessenek be kÜlonbozó
mifajta esélyegyen|óség. Régőta ismert, ho.ey az adő is csak az intelligen-
vál lalatokba viszonylag kockázatmenteSen.
Ami ehhez-hiányzik, az a felviltígosult kapitalizmus. Egy olyan informá-
scknek használ, i|letve azoknak nyrijt elónyt, akik hajlandÓak e témával be.
hatobban is foglalkozni.
ciÓs politikára van szÍ.jkség,ame|yet nem csupán bizonyos érdekcsoportok
A kapitalizmus is csak azoknak jelentesélyt, akik bánnitudnak apénzze|.
m kodtetnek' amely kizárő]lag a felvilágosítás kedvéérttájékoztat. A felvi-
A t bbieket csak lerombo|ja. Már a babiloniak ismerték a mondáSt:,,A pénz
lágosítás keretében általánosan ismertté válhat, hogy a t6ke az az energia-
azok számára van fé|retéve, akik ismerik és betartják apénztorvényeit''.
forrás, amely mindannyiunk számára teljesebb életet tesz lehetóvé ezen a
Akinek van pénze, aZ meg tudja fizetni a tanácsadÓkat, akik aztán meg-
bolygÓn.
mutatják a t rvények mogcitt megbrjjő kiskapukat. Áttalában akkor kezdiink
Énehhez a felvilágosult kapitalizmushoz szeretnék a konyvemmel hoz-
el érdeklődni a magasabb kamatok iránt' ha elérttink egy bizonyos anyagi
záj árul ni. on is elóse gítheti a m ielÓtlb i megvalősulást azzal, ha me gteremti
szintet. Korábban a kamatos kamat ereie szinte meg sem érint bennr-inket.
a saját jÓlétét, és így példát mutat.

A pénz pénzt szr'i| ,l '

Sokba keriilnek a jő tanácsadÓk és legális ,,adőmegoldásaik'', de minden- A fejezet |egÍontosabb gondolatai

képpen megéri: tanácsaik révéna nekik kifizetett pénz sokszorosát is meg.
takaríthatja. Akinek van pénze és hozzá egy kiválÓ szakértóje, a pénzéértévi
12...30 százalékot is kaphat, és mindezt adőmentesen és legálisan!
Akinek kevés pénze van, és nem ismeri ki magát, az évi 2 . . .7,5 száza-
lékos kamatra számíthat. Ez a sovány kis hozam pedig elriszik az infláciő-
vaI, vagy elviszi az adÓhivatal.
on pénzgyártÓ gép marad egész életében,hacsak nem határoz za e| ma-
gát' hogy vesz magának egy pénzgyártő gépet, azazfe|építia saját vagyonát.
150
oA pénzze| kapcsolatban a felelósség elve érvényesiil. Aki gyarapítja a
pénzét,gazdag lesz. Aki a pénzgyarapítás torvényeit semmibe veszi, az
tonkremegy.
. Felelótlen nemtÖr d(ill]scg a kamatos kamatban rejló erót ismerni, és
nem kihasználni anyagi l.iiggctlenségiink elérésére.
o A kamatos kanlat szcrrr1lrlrlt.jítbÓl csak három tényezí számít: az id6, a
kamatláb és a sa.jlit rrrt'1''tlrkitt-ítísunk osszege.
l5l
 Minél korábban belekezd, annál nyugodtabban tud e témával foglalkoz-
ni.
Háromszor akkora kamatláb meIlett a befektetett pénzénekértékétcsak-
nem harmincszorosára noveIheti.
Részvények
o Ha a tÓ,kében és a befektetésekben rej|ó lehetóségeket nem használja ki,
a kapitalizmus rigy suhan el on meIlett, hogy az előnyeit észre sem veszi. -
a pénz gyarapításának utja
. A pénz azok számára van félretéve, akik ismerik és betartják a pénz tcir-
vényeit.
oA kapitalizmus erósíti a gazdagokat. Akik pedig semmibe veszik a tcjr-
vényszer ségeit, azoktÓl még azt is elveszi, amijtik van.
. Itt aZ idő, hogy ,,a kevesek kapitalizmusa'' mindenki számárae|érhetó le- ..A németek a takarékoskodás vi|ágbajnokai. Az igazi, nyereséget
gyen. Ehhez on is hozzájáru|hat, ha megteremti saját jőlétét, és így példát hozÓ pénzbefektetéseknél viszont az utolsÓ helyen állnak . . . ''
Franz Rapf: Alles tiber Aktien
mutat.
(Amit a részvényekriíltudni keII)
íj; ll.lj'.fl-.j]'.',::]::j'.. ,]]
'-'];i

A legtobb emberben a részvényekkel kapcsolatban teljesen hibás kép él.

Szeretném me-gmutatni onnek, hogy nem kertjlheti ki a részvényeket, ha a
legrovidebb idó alatt kíván me-egazdagodni. Ehhez meg kell ismernie né-
hány tózsdei alapszabályt, és felfedezni a részvényvilágban rejlóosszefiig-
gésátet. pbbÓt fiindulva szeretném k zelebb hozni tnt a részvényekés a
iózsde világához, hogy bizalmat ébresszek ezek torvényszer ségei irárrt.
A részvény kitíínóésbiztonságos pénzbcfcktctés. Sajnos, cnnck hírc Nc-
metországban még nem terjedt el igazán. A tózsdéról a legkiiltnbozÓbb
mendemondák, féligazságok és téves informáciÓk terjednek. ovatos becslé-
sek szerint a német lakosságnak alig 5 százaléka részvénytulajdonos. Ez az
ar ány az E.eyesi.i lt Á l l amokb an j őval m agasabb.
Eljott az ideje, hogy átgondoljuk befektetési magatartásutlkat. Az egész
világon egyedtilállÓ, hogy a németek tobb mint 30 száza|éka takarékbetét-
ben tartja a vagyonát. Egy átla-eos német polgár megtakarított pénzénekna-
gyobbik részéttakarékbetétben helyezi e|, a tobbit pedig életbiztosításba
vagy építésikcilcs nszerz clésbe teszi. Mind a három lehetőség arrÓl híres,
hogy nem hoz érdemlegcs nycreséget. Ezen kívlil a németek t bbsége átlag.
ban 20 0OO márka fogyasz-tíli hitelt vesz fel. Ki tud vagyont felépíteniilyen
feltételek mellett? Az biz-ttls' hogy aki í-ey helyezi el a pénzét,aZ ncm.
Ehhez hozzájárrrl, htlgy ir ncnletországi részvénykereskedés nlég ugyan-
csak amatór mÓdon t(ir.t('rrik- A bcíektetői magatartás inkább a rulctthez ha-
152 r53
sonlít, éS olyan, mint a szerencsejáték, a szabályokat pedig egyszerííen nem
veszik figyelembe.
AlapszabáIyok
A ndré Kos to l any szeri nt a t1zsdéz(fo. 9 0 száza|éka m i ndenfé l e s zakérte l-
met és stratégiátme||óz6 játékos, aki elsősorban érze|mialapokon ,játSZik''.
Nézziik Bizonytalan Tom pé|dáját! Kollegáitő| azt a,,szakszerr-í' taná-
csot kapta, hogy vegyen TTT részvényt. Megfogadja a tanácsot, és azonnal
vesz 5 000 DM értékÍíTTTrészvényt. A baj ott Van' hogy nincs ennyi fd-
lcisleges pénze. Ezért a,,biztos nyereség'' reményébengyorsan kolcsont
vesz fel, majd vásáro| 100 darab részvényt, egyenként 50 márkáért.
A TTT árfolyama a várakozás ellenére cscikken. Bizonytalan Tom így
,
joggal'' csalÓdott, és elveszíti minden bizodalmát a részvényekben. Sajnos,
az árfo|yam tovább esik. Hirtelen az is eszébe jut, hogy neki a befektetések.
kel tulajdonképpen még soha nem volt szerencséje. AmLigy sincs érzékeaz
egészhez, és egy ilyen peches alak, mint ó, minden bizonnyal még az árfo-
lyamot is negatívan befolyásolja. ValÓszínríleg tcinkreteszi a TTT céget, ha
a részvényi.ikettovábbra is megtartja.
Bizonytalan r ezután még figyelmesebben o|vassa az jságokat, majd
tudományos kutatásai eredményeként k iny i latk oztatjai,,Ki van zárv a, ho gy
az árfo|yam emelkedjék, hiszen minden szakember recessziőrÓl beszél.''
Hogy mentse a menthetót, pánikszerríen trilad a részvényein.Egy darab
TTT részvényért37márkát kap. ,,Nincs más lehetósége'', bele kell tcjródnie
az 1300 márkás veszteségbe. Noha a 3 700 márkáből még a kcilcsont sem
tudja fedezni, gyorsan e|ko|ti a részvényekértkapott pénzt. Az adÓsságot
pedig még hosszti ideig fizetheti. Tanulságként Bizonytalan rir megfogadja'
hogy soha tobbé nem vesz részvényt,hiszen neki rigy sincs szerencséje.
Tobbet ezze| a témával nem is foglalkozik, egészen addig, amíg néhány év
m lva valakitÓ.l jra egy ,,holtbiztos'' tippet nem kap...
Ezt így nem lehet csinálni! Ebben a fejezetben a részvényekbevalő be-
fektetés szabályairől olvashat. E|ószor azonban nézzunkegy pozitív példát'
Dcirzso|t Károly is meghallja, hogy a TTT részvények jő befektetésnek
ígérkeznek. Tudja' hogy akkor, amikor mindenki veSZ, nem szabad vásárol-
nia. Mikozben várja a megfe leló pillanatot, megismerkedik a TTT cég ada-
taival.
Ezek után sajátjÓzan eszére hagyatkozva arra a megállapításrajut, hogy
hosszri távon a részvényekemelkedni fognak. Tehát figyel. Amikor az ár-
folyam 3.7 márkára esik, vesz 50 darabot. Tobbet is vehetne, de inkább tar-
154
talékol,háthatovábbisesik azárfo|yam'ÉsvlrItjlllrrr'lrktlvt.tkezrí7hclnap
a|att28 márkára cscjkkent a részvények jegyzési lir.lilIyirrrrlr.
Dorzsolt Károly vásárol még 50 darab T.|'l. I.cszv['rtyt. Az iirlblyam Ias-
san emelkedni kezd. Dorzsolt r már nem is nagy()tl lilgIlrlkozik a dologgal,
.l"t"l.cÓg
hiszen hosszri távra fektetett be, így tljrelmes. A ugyan két év alatt
de részvÓrryek árfolyama így is
nem felelt meg aZ általános elvárásoknak, a
jelent
e|érte az 58 márkát. Ez 16 száza\ékos emelkedést a kibocsátási árfo-
lyamhoz (50 DM) képest három év alatt.
Dorzsolt Károly tisztában yan azza|, hogy ez a nyereség nem éri e| az át-
lagos tózsdei szintet, hiszen l948 őta a részvényekértékeévente átlagban
11,85 százalékot emelkedett. Mégsem mérgelódik, inkább eladja a részvé-
nyeket, amelyeket, mint említettiik, átlagosan 32,50 márkáért vásárolt. Ez-
zel25,5O márkát nyert részvényenként, ami két és fé| év alatt majdnem 80
százalékos nyereségnek felel. Dorzscilt r sszesen 2 550 márkát keresett,
vagyis koriilbeliil a dup|áját annak, amit Bizonytalan Tom elveszített an-
nak eIlenére, hogy Tom 5 000 márkás befektetésével szemben ókevesebbet:
-
csak 3 250 márkát fektetett be.
TízaranyszabáIy
Nézziik meg, hogy mit kell tudnunk a részvényekrÓ,l ahhoz, hogy bizal.
munk legyen a tózsde iránt,
Etso szabá|y: A tozsdén jo és rossz idók vá|tják egymást.
Sem a tózsdei nyár, sem a tózsdei tél nem tart orokké. Minden árfolyam-
esést az árfolyam emelkedése k veti. Egyszeríí bolcsesség ez' mégis gyak-
ran elfelejtik. Így a tózsdézÓknek néha hatalmas veszteségeket kell elk ny-
velniiik.
Az árfolyam-stabilizálő folyamat is mindig bekovetkezik. 1948 őta sz-
SZeSen két e.eymást kovetórossz év volt. Az árfolyamok legkésÓ.bb két éven
beli.il egyens lyba kerijlnek. Az át|agos Dow-Jones-Index (a US-rész-
vények mutatő indexe) árfolyam-nyereségi átlaga évi 12 száza|ék'
Soha ne adja el a részvényeket,ha az árfolyamok a pincében vannak!
Második szabály: |gazi nagy nyereségre csak akkor Van
Iehetoség, ha haj|andoak vagyunk a pénzunket |ega|ább
kettcj_ot évre a tózsdének kikoIcsÖnozni.
Aztapénzt, amelyre esctleg rovid idón beliil sztikségc lclrc(. stlltlr rtc lck.
van a mélyptlrrt.jlirr' ltrrrik.rl. ()rr'
tesse részvényekbe. Ha az árfolyo*.
1:*o,
l))
 nek el kell adnia a papírokat, biztos, hogy veszteséget produkál. Úgy kell a
pénzét elhelyezni, hogy legyen idcjc kivárni , amíg azárfolyam ism?t eme|-
kedik. Es ez eddig még mindig bekcivetkezett . . .
Harmadik szabály: Vegyen |ega|ább ot, de |egÍe|jebb
tíz kÜ|on bo zo r észv ényt|
Fektesse apénzét lega|ább ot ki.ilcjnb<jzópapírba, így csokkenti a kocká-
zatot. Válassza k ti lonbcjzó ágazatok és eltéró.országok részvényeit !
Ne vásároljon tíz részvénynéltcibbet, ha on nem tózsdei szakértó, mert
egy idó után már nem tudja ánekinteni a tÓkebefektetéseit.
Negyedik szabá!y: Akkor beszé|jÜnk nyereségrŐ| vagy
Veszteségró|, ha már _ nyereségge| vagy Veszteségge| _ szánt cjsszes pénzt. Mindig legyen tartaléka o|yan esetekre,ha az árfolyam
e|adtuk a részvényt!
Nem az árfo|yam cs kkenésejelenti a veszteséget' hanem az, ha ebben a
stádiumban pánikszerríen e|adja a papírjait. Ezt semmiképpen ne tegyeI
(lásd: elsó szabá|y)
De fordítva is érvényes;nyereség akkor keletkezik, ha a részvénYeknek
legalább egy részétmagasabb árfo|yamon adja el, mint ahogyan veite. Pa-
pírjainak egy részétadja el, amikor az árfo|yam megfelel ai on elvárásai-
nak. Ezért fontos mindig lejegyezni az eladás és a vásárlás okait, valamint
azt az árfo|yamot' amelyet megfelelónek talál.
ot<iaix szabály: A nyereség árfo|yam-emeIkedésbcí| és
oszta|ékbol képzódik.
A részvényárfolyama emelkedik. on eladja, ezá|ta| nyeresége van. Ha
nem adja el a papírt, az még nem jelenti azt, hogy nincs nyeresége. Nyere-
ségetjelent az is, ha a vállalat évente osztalékot fizet.
A sikeres vállalatok általában a nyereség egy részétvisszafordítiák a cés-
be, hogy így tartalékot képezzenek. a másik részt pedig oszta|ékkéntfizetik
ki. Ha osztalékkal akar pénzt keresni, akkor olyan nagy, nyereséges vá|lala-
tok részvényeibe fektessen, ameIyek már jeIentós tartalékkal rendelkeznek.
Ne felejtse: az osztalék adőkcjteles. Ezzel szemben az árfo|yam ncivekedé-
sébÓ.l adődő nyereség adőmentes, ha a vásár|ás és az eIadás kozott legalább
hat hőnap telik el.*
x a vállalat, amely a világ |cgktilonbozÓ,bb pontján percenként Lij vendéglót
(Németországban s4erk. me&i.)
- nyit, esetleg tonkrenrcgy.
156
Hatodik szabály: A tózsdei cscid a |egjotlll ;tIk;t|<lltt arra,
hogy olcson, értékuka|att vehessen részvclrtyckct'
Nem mondom, tényleg erós idegzetl.c vatl sziiksti1'l lt|tItrlz' Irclgy válság
kozepén vásárlási megbízásokat adjunk, dc cz t(illllrryiI-c IrlcgÚri. Nyugodtan
vásároljon csak, mivel gyakran még nern is rcaliziilttrk a vlisárlást' és az ár-
folyamok máris emelkednek.
A tózsdekrach csak akkor rossz onnek, ha pánikszerÚíen elad. A kovet-
kezófellendi'ilés mindenképpen elj n, tartsa a papírjait, és így soha nem lesz
vesztesége.
Az utánvásárlás témájával a ',Királyok ritja'' címÚíbekezdés foglalkozik.
Egyet azonban már most leszcigezhetijnk: iijabb részvényekvásárlásához
pénzre van szlikség.Ezért hasznosabb nem elkolteni a részvényvásárlásra
tovább zuhan' illetve ha beáll egyjÓ kis tózsdekrach.
Hetedik szabály: Soha ne hal|gasson a tomegre! |tt is
érvényesÜ|a szabá|y: Ha ugyanazt csiná|juk, amit a
tobbség, az eredményeink is át|agosak |esznek.
At6zsdéz&'90 száza|ékánál a veszteség oka, hogy az említett szabályo-
kat egyszerÍíen nem tartják magukra érvényesnek. Ennek ktvetkeztében a
kevesek nyereségéta részvényesek tobbsége fizeti. Ne kovesse a trendet, aZ
irányadő áramlatot! Ha mindenhonnan azt hallja: most ke|| beszállnia,biz-
tos lehet benne, hogy már t l késó van' a nagy árfolyamnyereségek már le-
futottak.
A hossz (emelkedés) táplálja a hosszt, a bessz (zuhanás) pedig a besszt.
Soha ne akkor vegyen, amikor mindenki vesz, és soha ne adjon el, amikor
mindenkielad.
Nyolcadik szabály: Fontos a jő idozíIés és a racioná|is
dontés' Aki érzelmi a|apokon játszik, annak nincs esé|ye.
Ne a megérzéseire hagyatkozzon, hanem mérlegeljen racionálisan! Sze-
rezzen minéltobb informáciÓt arről a vállalatrÓl, amelynek részvényeit meg
akarja venni!
Nem muszáj minden egyes tizleti jelentést végigb ngésznie, a jőzan pa-
raszti ész is nagy segítség lehet. Gondoljunk csak a McDonald's-ra! Szinte
elképzelhetetlen, ho.ey az emberek nem esznek t bb hamburgert, éS hogy az
1
 Figyelje a vállalatok rnrjltbeli ár|olyarn.irrgadozásait, ebbÓl kovetkeztet-
het a j vÓtcli fejlódésre. Annyi ati.t"ot nézzen át, amennyire csak képes.
Dcjntésének okait és azÍ' az árfo|yanlcélt. antit el akar érni, Ininderrképpen
írja Ie!
Kilencedik szabá|y: A beÍektetetett pénzérte|císzor meg
ke|l dolgozni. Részvényvásár|ásra soha ne Vegyen Íe| hiie|t!
Csak akkor fektessen részvénybe, ha egy esetIcges VeSZteSég nenl befo-
lyásolja negatívan az életszínvonalát.
Rengete.g problérna okozÓja, ho.ey ezt a szabályt sokan egyszerÚíen nent
veszik figyele rnbe, és k lcsonbÓ1 prÓbálják fedezni tózsdei Íi.ayleteiket.
Tizedik szabá|y: A részvényekmindig kiÜtÖtték a pénzI, ez
így is marad.
A kiilonbség oka t bbck kcjz tt az infláciÓ. Ha egy bizonyos cisszeget
pcnz formájában tartalékol, annak őrtékét az inflácíő cscikkenti. Már nem
tLrd érte annyi árut vásárolni, mint lO évvel ezelótt. mivcl az árakemclked-
tck az infláciÓ miatt. A me llékelt táblázatban láthatja' hogy pénzénekvásár-
l crejc hogyan csokken.
Az inflácirj kárt okoz a pénzben, de segít a részvényekrrek. A rÓszvények
cgy vállalat részétjelentik, azaz tár.eyakat és ingatlanokat testesítenek meg
irtékpapírokformájában. Ha mindezek megclrágulnak (infláciÓ)' a részvé-
nyek értékenovekszik.
Atnit a pén:nélinfl cirínak ne l,ez'tink, a: a t rgyakncíl tc értékn vekeclé-
sét jelenti. Ha részvénytuIajdonos, az in|lírciÓ rnég e |íírryéreis szolgál.
Ezért
igaz, hogy a tárgyakat mcgtestesító részvények a pÓnzbeli értéket i'
''kititik''. l948 ős l995 k zcjtt a részvényekértékeévente ll,9 százaIékkal
''-'inaig
cmelkedett. az értékpapírokécsak 6.6 százalékkal'
Lehet' most spontán azt mondja: ,,Hm, cbben van ráciÓ. Énis vcszek
részvényt. Ha l]etartom a szabáIyokat. ncm trjrténhet semmi bai!''
l5tt
lnÍItír:iős tcíblcízat:100 DM v s rlőereje
pénzelértéktelcttctl['si t-iit:r
4a/o 5Vo 6Vo 1Vo ll()4, ()(,1'
I 97,00 96,00 95,00 95,00 93,00 c)2.(x) 91.(x) 90.(x) rJ9,00 88,00
z 94,09 92,1(t 90,25 88,36 86,49 84, 4 82,n I 81,00 lL),2t 11,44
3 8l,27 88,47 85,47 83,06 80,44 77,86 15,36 72,90 70.50 68,I 5
4 88,53 84,93 8l,45 78,08 74,81 11,64 68,58 65,61 62,14 59,91
5 85.87 81.53 77.38 73,40 69,57 65,91 62,4r 59,05 55,84 52,71
6 83,29 78,21 13,51 69,00 64,10 60,64 59,19 53,14 49,10 46,44
1 80,79 75,14 69,83 64,86 60,17 55,19 5l,68 47,83 44,23 40,8'7
8 19,37 12,t3 66,34 60.97 55,96 51,33 4-t,03 43,05 39,36 35,91
9 16,02 69,24 63,02 51,3t 52,04 41,22 42,80 38,14 35,03 3 r,65
r0 13,7 4 66.21 59.87 52,87 48,40 43,44 39,85 34,81 31,18 27,85
1t,53 63,81 56,88 50,64 45,01 39,96 35,44 31,38 21,75 24,51
69,38 61,27 54,04 41,60 4t,86 36,16 ?) )5 )?,)A 24,10 2r,51
67,30 58,81 51,31 44,74 38,39 33,82 )q 75 )S A) 21,96 I 8,98
65,28 56,46 48,11 42,06 35,20 3l,ll 26,71 22,88 19,56 16,70
63.32 58.20 46,33 39.54 33.61 28,62 24,31 20,59 t],41 14,10
l6 61,42 52,03 44,01 3't,11 3t,31 26,33 22,1? l8'56 15'49 12'94
n 59,58 49,95 41,81 34,94 29,t2 24,22 20,13 16,68 13,19 I l'39
t8 51,1() 41,95 39.12 32,81 21,06 20,50 18,32 15,01 12'27 l0'02
l9 56,06 46,93 31,13 30,87 25,18 18,86 16,67 13,51 10'92 8'82
20 54,38 14,19 35.84 29,02 23,42 t1,35 t5,11 t2,16 9'72 1,16
Miclótt nekivágna, kérem, olvassa el, hogyan tud minden részvényt nyere-
séggel elaclni. Ha a kovetkezó oldalakkal készen van, tegyen fel magának
három kérdést:
. Van-e ele.gendó pénzc ahhoz, hogy tobb irányban
-
a kockázatot meg-
osztva tudjon befektetni. és még készpénztartaléka is maradjon eset.
-
leges részvény.rijravásárláshoz?
o Renclelkezik-e a tózsclézéshez sz kséges tulajdonságokkal.? Az ertís
idegzet nélkijlozhctctle rr. Ilvente a részvények 87 százalcka vírlt ttrlajclo.
nost. Egy részvény iirÍillylrrlllirlak ingadozása átlagosarl Óvi .5() sziizalék.
. Van-e elég idejc. és lrlrjllrrlclri-c czt rászánni arra, hogy a ttízstlÚt ('s lrz (.)Il
ál tal kiválasztott vli l llr l rt t lk lrt f oly amatosan fi-eyelje./
l
r59
Királyok utja: Hogyan lehet minden részvényt
nyereségge| eladni?
Van egy évtizedek őta jől bevált, konzervatív befektetők által kedvelt
tózsdei stratégia. Akiennek szabályait fegyelmezetten betartja, aza jovfren
minden részvényétnyereséggel tudja eladni. Ezt az utat gy hívják: ,,Kirá-
lyok ritja".
1 . Csak erore és mincjségre tegyen!
A ''Királyok titjának'' stratégiájába csak a legjobb részvények tartoznak.
Minden egyes terÍiletrí kizárőlag az e1,s6 helyen állÓ vállalat johet SZámí
tásba. Igy például a német tózsdén a bankok koztil csak a Deutsche Bank,
az áruházak koztil csak a Karstadt. Az elektromosipari cégek kozi.il csak a
Siemens. Eurőpában ide számít a holland Unilever, a francia BSN élelmi-
szeripari konszern (Gervais, Danone). Az Egyesiilt Államokban elsóhelyen
á|lpéldául a Philipp Morris vagy a Coca-Cola. Japánban ebbe a kategőriába
tartozik például a Canon világcég.
2' jo osszetételen Van a hangsrlly
^
A
''Királyok titjának'' Stratégiája szerint vezetett depőba legalább ot, de
legfeljebb tízfélerészvénytartozhat. Az cisszetételnél figyelni kell az or-
szágra és a szaktert-iletre. Például legyen a részvénycsomagbanegy japán
elektronikai vállalati részvény, NémetországbÓl egy egészen más irányri
vállalat papírja (így pé|dául a beiersdorfi Nivea), az Egyesiilt ÁllamokbÓl
mondjuk a Coca-Cola italkonszern, Ho|landiáből pedig egy olajrészvény,a
Royal Dutch. Igy elkeriilhetó a leggyakoribb befektetói hiba, vagyis az,
hogy mindent egy lapra tesztink fel.
3' A tcíkénknekcsak 50 száza|ékát fektessuk be|
A konzervatív befektetó, aki a ,,Kirá|yok ridának'' Stratégiáját vá|asztja,
elószor kivárja a számára kedvezó idópontot, azaz azt a pillanatot' amikor a
részvény a legmagasabb árfo|yam l0 . . . 30 száza|ékáraesett. De még ekkor
is csak a befektetésre szánt tókéjének 50 százalékát invesztálja a kiválasztott
értékekbe.A
''Királyok titjának'' dont6mozzanata, hogy mindig legyen ele.
gendő tartaléktÓkénk. További árfolyamcsokkenés esetén ugyanis ez adja
meg a lehetőséget, hogy a még alacsonyabb árfolyamon további részvénye-
ket vásároliunk.
160
4. Kitartani, hozzávásáro|ni és nyerni
A papírok helyes kiválasztásának jelcnttrscgt. kiil(irr(ist'rr lr vlisiirIást kG
vetóárfolyamzuhanásnál érzékelhetó' IIycn hcIyzctIlctt csltk lr lcgjobb rész-
vényekre adhatő vásárlási megbízás. A másoclik Ús lrirrrlritclik clsztályri rész-
vények esetében azutánvásárlás erós kockírzati ílrktort jclcnt, hiszen semmi
nem garantálja, hogy az adott cég minden válságot trjIél. Aktuális példa: a
Siemens felvásárolta a Nixdorf céget. Aki a Siemensre ,,tett'', annak árfo-
lyamcsokkenéskor nem kellett ki1lonosebben azon tcjrnie a fejét, hogy ve-
gyen-e jabb részvénytvagy sem, biztos lehetett benne, hogy az árfolyam
elÓtrb vagy utÓbb emelked1k.Ezze| szemben, aki a rosszabb helyzetben lévó
Nixdorfba fektetett, az lesheti apénzét:a Siemens ugyanis lenyelte a Nix-
dorf céget.
5' Pénz és trjre|em
Az utánvásárlási stratégia csak akkor m kcjdik' ha bizonyos szabályokat
szigor an betartunk. Az elsó utánvásárlásra akkor keriilhet sor, ha a rész-
vényjeIenlegi árfolyama a vásárlási árfolyam legalább 30 száza|ékára esett.
Ezen kívi.il az elsó vásárlás és az olcsőbb utánvásárlás kozott legalább 6 hÓ
napnak kell e|telnie. A befektetÓ,k nagy része ez utőbbi szabályt nem veszi
figyelembe. Az elsietett utánvásárlás kcivetkezménye: a Iegalacsonyabb ár-
folyamon már nem tudnak jegyezni, mivelnincs elég tartaléktókéjiik.
A30 száza|ékos árfolyamesésnek és a 6 hÓnap kivárásának szabálya kel1,
hogy érvényestiljona második utánvásárlásnál is.
Egy gyakorlati példa: Egy befektetó l986.ban, amikor a Volkswagen
részvényértéke600 márkárÓl 500-ra cscikkent, gy gondolta, elérkezett a
megfeleló alkalom, hogy WV-részvénytvegyen. ValÓban, a VW-papírok
igen dinamikusan fejlódtek, de sajnos, az e|lenkezí irányba. Az árfo|yam
1986 végéretovábbi 30 százalékkal esett, ajegyzési ár 350 márkára cscik.
kent' A tidának'' stratégiája szerint bekovetkezett az utánvásárlás
''királyok
ideje. Befektetőnk e szabály szerint járt el, és 350 márkás árfolyamon továb-
bi részvényeket vásárolt.
A torténet folytatása onnek is ismerós lehet. A VW-részvények árfolya-
ma továbbzuhant. l987 végérea papírokat már csak 200 márkán j egyezték,
vagyis további 30 száza|ékkal kevesebbért. l 986 eleje őta ez már 60 száza-
lékos értékcskkenést jelentett. A konzervatív befektetó nem nyugtalanítja
magát az ilyen adatok miatt, hanem szépen beindítja a második utánvásár-
lást, most már 2oo márkácrt' A vásárlás idópontja mind a két szabálynak
megfelelt: további 30 szlizlrlÚkos árfolyamesés és 6 hőnap kivárási idő.
16t
 osszcgczziik a t
rténteket: elsó vásárlás 500 márkán, második vásárlás
350 márkáIt, a harmadik 200 márkán. Az át|agárfolyam tehát 350 rnárka. A
VW-részvőnyek további fejlődése megmutatja, hogy nem egészen 10 hőnap
a|att aZ árfolyam elhagyta a veszteséges zőnáÍ., sót ismét nyereséges lett.
Ugyanilyen példákat lehetne hozni a Deutsche Bank, az Allianz vagy a
Siemens papírjaival kapcsolatban is. A VW-részvényekárfolyam-ingado-
zásához hasonlő mozgások a tózsdén teljesen termőszetesek. A legjobb vi.
lágcégek részvényei is jelentós átmeneti árfolyamcsokkenéseket érhetnek
meg, de ezeknél biztos, hogy elÓtb-utÓbb ismét emelkedni fognak.
Ne feledje, aki szigorrian betartja a,,Királyok iítjának'' stratégiáját, annak
minden részvénye nyereséget hozl
FeltéteIek
Mielótt eldcjnti, hogy részvénytvásárol, szeretnck onnek egy kérdést fel-
tenni: Elhiszi' hogy a részvényvásárlás hihetetlen nyereséges befektetési
mÓd' abban az esetben, ha az ember tudja, mit csinál?
A ''Királyok ritja'' egészen konnyÚínek t nik' azonban ne feledje azt az
aprÓ kiilonbséget, ami a konnyrí és az egyszerííkozÓtt van. Azért mert va-
lami egyszerÍínek trínik, még nem biztos, hogy a megvalősítása is konnyrí.
A ,,királyok (ltjához,' tt-irelemre, cinfegyelemre és jő idegekre van sztiksége.
Vizsgálja meg magát, hogy rendelkezik-e a kcivetkezófeltételekkel:
o onnek elegencl(í készpénzrevon sziiksége. Készpénztartalékánakcsak
egy részétfektesse részvénybe! De ennek az cisszegnek is akkorának kel l
lennie, hogy egyik felébÓ,l Iegalább cjt ktilonb zó részvényt vehessen, a
másik 50 százalékot pedig utánvásárlásra kell félretennie.
o Sziiksége leszi)nfegyelemre.Ne hallgasson az érzelmeire' hanem marad-
jon a stratégiánál! HajlandÓ-e hosszri távon figyelni a tózsdei árfolyamo.
kat? Elég erős idegzetrí-e ahhoz, hogy drámai árfolyamcsÖkkenéskor ne
adjon el pánikszerríen, hanem épp ellenkező1eg, utánvásároljon?
o A ,,tóudézés', i)r met kell, hogy szerezzen, klilonben nem lesz hajlandti
elegendó idót rászánni. Minél sikeresebbek va.eyunk egy bizonyos terÍj.
leten, annál szívesebben fo-glalkozunk vele. Az cirom gyakran fiigg a rá-
fordítás_hasznosság egészségesviszonyátől.
o A legfontosabb: Soha ne fektesse be a tiízsclére azt ct tókét, ameLyet anya-
g i b i zt o n s tíg á ro t et t fé r e ! Ez azt je|entí, hogy e gy bizorty os anyagi bázis-
I
ra Szert kelltennie, rnielótt,,nekivág'' a részvényeknek (l2. fejezet).
Ha csak egyetlen pontnál is ingadozik, hagyja, hogy inkább szakértÓ,k fek.
tessék be apénzéta tőzsdére. Erre is tobb lehetóség van: bekapcsolődhat
t62
egy rigynevezettrészvényklubba, ahol :rz ()tt sz;lttt.tr.r llt.lr.klt.(t|i;r 1l[.rrzct'
semmiért nem kell aggődnia. Eztacé|t sztll1lli|1;rl. :t tt.sz'u,t.tty;tIlr1ltlk (|ilrtcls)
iS. E témákkal a kcjvetkezó fejezetekbctt lil1l IlrIktlzrrrrk.
Elószor azonban nézzunk meg néhiilly t.r'iszvt'ttylttltrly11;1'.,.' arttclyek a
szÓ szoros értelmében kirobbantak a sikcr ttí|'
Sikeres részvények
Peter Lynch a világ egyik legsikeresebb follcls-tttcncclzsere' Ha l975-ben rá.
bízott volna 10 000 márkát, 1990-ben 3.50 000 rrrárkát kapott volna vissza.
Mi Mr. Lynch titka? Ő alig ismert rij vállalatokba fektetett, amelyek azidők
során elképesztó mÓdon kinótték magukat.
o Boeing:
Az |91 5 év i |,64 dol láros árfolyam L99 5. | 2. 3 | - én 67 dollár, azaz negy -
venszeresére n vekedett. Ha akkor befektetett volna 10 000 márkát. en.
nek értékc20 év m lva már 400 000 márkát jelentene.
o Coca-Cola:
Az árfolyam l985 és l995 kozcjtt 5,92 do||árről 65,53 dollárra emelke-
dett. Ha befektetett volna l0 000 márkát, az !0 év mri|va már 1l0 000
márkát jelentene.
o Amgen:
Az árfolyam l985 és 1995 kozcjtt 1,36 do||árrÓl 85,13 dollárra emelke-
dett. Ha befektetett volna 10 000 márkát. az 10 év mr-ilva már 625 000
márkát jelentene.
o Compaq Computer:
Az árfolyam 1985 és l995 kozott l,69 dollárről 50'63 dollárra emelke-
dett. Ha befektetett volna 10 000 márkát. az I0 év mrilva már 299 000
márkát jelentene.
o Microsoft:
Az árfolyam 1985 és l995 koz tt 1,93 do|lárrÓl 90'50 dol|árra emelke-
dett. Ha befektetett volna l0 000 márkát. az |0 év m lva már 468 000
márkát jelentene.
VégezetÜl e jő példák mellé bemutatok még két nagyszerÚí részvényárfo-
lyam.novekedést.
o Wal-Mart Stores:
Az árfolyam l975 és l 995 k z tt 0,09-rÓ,1 26,63 do||árra emelkedett. Az
on által befektetett10 000 márka értéke20 év mr-ilva már fantasztikus
őrtÓkct: 2 985 000 márkát jelentene.
163
o Circuit City Stores:
Az árfolyam |975 és l995 koztjtt 0,02-16 37 do||árra emelkedett. Ha a
pénzétesetleg ebbe a papírba fektette, azt nagyon okosan tette, hiszen a
l0 000 márkábÓl 20 év mrilva 18,5 milliő lett.
Láthatja: Ha valaki 20 évvel ezelótt megmondta volna, hogy a számítőgépes
uz|etág és a szupermarket otlete ilyen mértékben felvirágzik . . . ! Sajnos,
nem így tortént. A kezdetekben a számítÓgépekkel kapcsolatos általános né-
zet az vo|t,hogy ezek jeIentóSégét t lértékelik.A nagy bevásár|őkozpontok.
ről pedig az ahír járta' hogy ,,hidegek és személytelenek'', és rigy sincs jo-
vójtik.
Azért annakidején is akadt néhány ravasz rőka, akik meglátták a lehetó-
séget, és e két iizletágba befektetve nagyon meggazdagodtak.
A részvényvásárlásnál ezért nagyjelentóséggel bír a részvények porlasz-
jől
tása. Ha sszeválogatja a befektetéseit, mindenképpen elkertili a teljeS
csódot, és lesz lega|ább egy ,,telitalálata''.
Ha nincs elég ideje vagy nincs elégpénzenagyobb tételekben ,játszanl',,
forduljon a befektetési alapok felé! A nagy nyereség lehetósége itt is fennáll,
de nem kell rá ktilon idót szánnia' és més takarékossáei szerzódést is kcjthet.
D icsh im nusz a részvényekhez
Befejezésképpen engedjen meg néhány megjegyzést a részvényekkel
kapcsolatban. A részvényekteljes gazdasági rendszertink bázisát jelentik.
Az általunk ismert világ sszedÓ.lne, ha nem lennének befektetÓk, akik ren-
delkezésre bocsádák a pénziiket. A befektetések teszik lehetóvé a fiatal cé-
gek beindítását, a régi vállalatok számára a bóvítést, a modernizálást, hogy
magasabb béreket tudjunk fizetni. Ha nem léteznénekbefektetÓk, nem len-
nének munkahelyek, és semmi nem m kcidne.
A részvény rendszeriink alapja. Lehetetlen nem figyelembe venni
-
Ó,ket, mert minden rájuk éptil. Csak onto1 ftigg, hogy a saját jÓlétét a részvé-
nyekre építi-e fel vagy sem.
164
A Íejezet legfontosabb gondolatai
o Nem kell tózsdei szakembernek lennic:tltltrlz. lrrlgy lrtilIitlrllos legyen.
o Tíz aranyszabály a részvénybefektetőkrrck:
l. A tőzsdén jő és rossz idők váltják egyrlrlisl..
2.Igazi nagy nyereségre csak akkor vaIr lcIlct(ísé.s., ha hajlandÓak va-
gyunk pénzÍ-inketa tőzsdének legalább 2 . . . .5 évre k |cscjnozni.
3' Vegyen legalább t, de legfe|j ebb tíz kÜlonbozó részvényt!
4. Nyereségr61 vagy veszteségrÓ1 csak akkor beszélheti'ink, ha a rész-
vényt eladtuk nyereségge1 vagy veszteséggel.
-
5. Nyereség ár|o1yam-emelkedésbÓ,l és osztalékbÓl Iesz.
6. A tózsdei csőd a |egjobb alkalom arra, hogy olcsőn, értéklikalatt ve-
hessen részvényeket.
7. Soha ne hallgasson a tclmegre!
8. Fontos a jó idózítés és a racionális dcjntés. Aki érzelmi alapokon jár
szik, annak nincs esé|ye.
9' A befektetetett pénzértelószor meg kell dolgozni.
l0. A részvényekmindig kii.itik a pénzt.
o Ha a ,,Királyok tjának'' stratégiáját vá|asztja, minden részvényt nyere-
séggel tud eladni.
o Ha a tízsdére akar befektetni, a kcivetkezó feltételeknek kell e|eget ten-
nie:
l. Legyen elég készpénze!
2. Sztiksége van onfegyelemre.
3. A ,,tóZsdézésnek'' or met kell okoznia, klilcinben nem lesz hajlandÓ
elegendó idót r ászánni.
4. Csak akkor fektessen be a t6zsdére, ha már elért egy bizonyos anyagi
biztonságot, és a ,'folcjs1eges'' pénzbő1 tud részvényt venni.
o Az tgazán nagy pénzt a tózsdén akkor tudja megkeresni, ha fiatal válla-
latok részvényétveszi meg, ame|yekból késÓbb igazi őriások |esznek.
o A részvényekjelentik teljes gazdasági rendszer nk bázisát. Ha nem len-
nének befektető,k, akik rendelkezésre bocsátják a pénztiket, az általunk
ismert vi1ág osszeomlana-
165
 ot ktilonbcjző befektetési forma |étezik:

o készpénzalap,
o nyugdíjalap,
Fonds befektetési alap o
-
részvényalap,
o nyitotr észárt ingatlanalapok,
Hagyja, hogy mások gyarapítsák o kevert alap.
a pénzét! Ebben a fejezetben csak a részvény-,illetve a kcvcrt alappal Íoglalkozom,
mert aZ említett kritériumoknak csak e két forma fclel meg. A tobbi befek-
tetés i formáh oz nehéz hozzá1utni, és nem e lég nyeresÓgesek.

,,Gyarapítsa a vagyonát cinerÓtÓ,l, ha kedve vanhozzá, de ha ez

nehezére esik, akkor legalább gondoskodjék arrÓl' hogy mások A részvénya|ap megfele| mind az ot befektetési
tegyék ont gazdaggá.'' kritériumnak
Alexander Pope
Biztons g: Gondolja át, milyen elónyei származnak abbÓl, ha betesz 100
rnárkát egy részvényalapba. A befektetési alapok kÜlcjnbozó részvényekkel
(cégrészesedésekkel) dolgoznak. Ezazt je|enti. hogy on a 100 márkájával
legalább 20, de elképzelhetó' hogy tobb mint 100 válla|atban is tulajdonos.
TÓkéjének cs ak |o száza|éka ker|il egy cégbe, ezá|ta| biztosított, hogy a koc-
Nem kétséges, hogy erósíti azegőtés a ktilvilág számára izgalmasnak tíínik, kázat és a nyereség lehetősége is megfelelóen legyen por|asztva.
ha valaki at1zsdén keresi a pénzét.Sokféle mendemonda\éteztk a tőzsde-
profival kapcsolatban, gyakran rigy tekintenek rá, mint a modern világ hó. Kényelem: Egy egész szakértíicsapat clo|gozik onnek. Az o feladatuk,
sére. hogy folyamatosan vizsgálják és véleményezzéka ktilonbcjző vállalatokat,
Ezze|szemben a befektetési alapban valÓ részvételszinte unalmasnak t - majd minden érzelmet mellózve meghozzák befektetési dcintéseiket. Mun-
nik. AnélkÜl, hogy látványos magyaráZattal tudna szolgá|ni' on egyre gaz- kájukban a legmodernebb technika segíti Óket. E szolgáltatás ára nulla és ot
dagabb lesz. Mást nem tett, csak választon egy jÓ befektetési formát. száza|ék kcjzcjtt mozog. Ehhez jon még a kezelési k ltség' ami évi egy szá-
Ha az e|óz6 fejezetben már megállapítottuk, hogy a részvények olyanok, zalék alatt van.
mint a reptiló, amely tnt a gazdagságba repíri, akkor a robotpilőta a befek- Ezaz ta befektetésnek egyszerLíés kényelmes formája, csak egy forma.
tetési alap. Ebben az esetben semmit nem kell csinálnia, mégis gazdag lesz' nyomtatványt kelI kit ltenie. (Manapság sokak számáramár ez is trll fárasz-
tÓnak trínik.)
A jÓ befektetés alapvetó ismérvei Hozztiférhetiíség:Bárme|yik tózsdei napon visszakovetelheti a pénzét.tnt
A befektetéseket a kcivetkez6 ot szempontből kell mesvizssálni: nem szorítja semmiféle szerződésben rogzített kifutási idó, csak az elónyG
ket élvezi, így részesedésénekteljes ellenértékétvisszakapja'
o biztonság,
o kényelem, Hozam: Az alapok hozama az elm lt 50 évben átlagosan 12 százalék fdl tt
o hozzáférhetósés. volt. Itt most nem a spekuláciős alapokről beszélek, hanem a viszonylag
o hozam, konzervatív, hagyományszeretó befektetési alapokrÓl. Még a legsikeresebb
o adÓ. német részvényalapokhozama is átlagosan meghaladta a |Z száza|ékot az
elmLilt 20 évben. Az Lrt<jbbi hat évben tobb részvényalapnak is sikerÍjlt 30
r61
t66
 száza|ék f lotti nyereséget produká|nia.Ez aztje|enti,hogy a pénze7,5 év
alatt nyolcszorosára n vekedhetett Volna.
Adő: A részvényekbd'származó nyereség adÓmentes, ha hat hÓnapig meg-
tartja a papírokat ( 10. fejezet). EbbÓ.l kovetkezik, hogy a befektetésl alapok-
bÓl származÓ nyereségek legnagyobb része adőmentes. CSak a nyereség vi-
szonylag kis hányadát kitev ó oszta|ékadőkciteles' A befektetési aiap minden
évben megktiIdi éves beszámolÓját, így pontosan láthatja' hogy meiy tételek
után kel| majd adÓt fizetnie.
Mekkora az érdek|6dés a befektetési alapok iránt?
A befektetési alapből származő elónyoket ismerve, azt lehetne gondolni,
hogy a befektetési lehetóségek ktjztil ez áll az elsó helyen. Messze nem így
van! A németországi befektetÓ,knek csak 5 százaléka é| ezze| a mőddal (9b
s zázalékn ak van zs irőszám l áj a, 8 5 száza|éknaktakarékbetétk
cinyve. 5 6 szá-
zaléknak van életbiztosítása, és 32 száza|ékkot építésikcilcscinszerződést).
Mi ennek az oka? Más országokban sokkal nagyobb az érdek|6dés a be.
fektetési alapok iránt.
A németországi érdektelenséget elsósorban az alacsony k zvetítói ddjal
magyarázhatjuk. Németországban sokka| szívesebben árulnak biztosításo-
kat, mert a biztosítőtársaság a teljes biztosítási sszegre k zvetlentil a SZer-
zódés megkotése után magas k zvetítói jutalékot fizet. Azalapoknál a koz-
vetítócsak a tényIegesen befizetett pénz után kap províziót.Egy zoo márkás
havi befektetésnél a kozvetítő,ijutalék 6 márka. Egy 20 éves iá&artam biz-
tosítási szerzídésné|a k zvetító jutalma l 800 márka. (A ktilonb ző.befek.
tetési alapok koztil kivételt képeznek az ingatlannal foglalkoző zárt a|apok,
a kozvetít6iprovíziő határa a csillagos ég.)
hiszen itt
Az érdektelenség másik oka a bankoknál találhatÓ. Sajnos szokásunkká
vált, hogy pénztigyi kérdésekben elsósorban a bankoktől kérjtink tanácsot.
A bankok álta|ában meg Sem említik a befektetési alapok leheióséget, sőt ha
e-setleg rákérdez, igyekeznek lebeszélni: ,,mert veszélyes és bizonytalan''.
Ha on tovább eróskodik, lehet, hogy a tárgyalás végénbemutatnák majd
egy házon beliili befektetési alapot. Vajon miért ilyen ridegek a bankok e
témával kapcsolatban? Ennek oka bankrendszertinkben kereiendó, ugvanis
az tigyfél és a bank kozcjtt érdekel|entétáll fenn.
168
Érdekellentét:a bank az rigyÍélellen
A német bankok nemzetkozi cisszehasonlításbatt c|Úggc cgycdi pozíciőt
t ltenek be. Előszcjr is univerzálisak, vagyis minden pévl'c| ka1lcsolatos te-
vékenységetelvégeznek. Más országokban léteznek kiilcin bcÍ.cktetési bank-
házak. Nálunk tehát az iigyfél befektetéseit is bankjában végzi. Így
',házi''
az érdekkonfliktus elóre programozott. Minél nagyobb jcivedelemmel ren-
delkezik azigyfé|, annál kevesebbet keres a bank.
Másodszor a bank szemé|yzete állandő alkalmazottakbÓl áll' akik nem
meghosszabbítási szerzódés alapján dolgoznak, így a munkáltatÓ érdekei
egy idó után már nem motiválják Ótet kellőképpen.
A bankok vál|alatok. A vállalatok pedig nyereséget akarnak termelni. Ha
a takarékbetétkonyvébe befektet 1000 márkát, ezután évi l, 5 . . .2,5 szá-
zalékot kap. A bank további,I . . .8 százalékértkikcjlcsonzi ezt az |00o már.
kát. Ezá|ta| az intézménynyeresége nem 5'5 ...6,5 száza|ék, hanem
250 . . .4Oo száza|ék. A banknak tehát minden egyes százalék számít. Ésép-
pen itt kezdódik az érdekellentét.
Amit on megkeres, aZ nem lehet a banké, és fordítva is igaz, a bank nye.
resége nem lehet azugyfé|é. Az on nyeresége csokkenti a bank nyereségét.
Ennek érdekében a bankok mindig nagyon igyekeznek a kamatok mér-
tékétazsirószám|ájukhozigazítani, és elkertilni, hogy a takarékossági szer-
z dések automatikusan legyenek meghosszabbítv a. Ez el lentétes az ti gyfél
érdekeivel, de a bankoknak elképesztó nyereséget je|ent.
Így t rtént ve|em is, hogy évekkeI eze1t6tt nyitottam egy takarékbetét-
kcinyvet 6 százalék fix kamattal egy évre. Három évighozzá sem ny ltam a
pénzhez. Ez alatt nekem a bankom évi 2 száza|ékos kamatot írt jóvá.
Amikor reklamáltam, és kértem a kialkudott 6 százalékos kamatot' kide-
rtilt, hogy régi banki tanácsadÓmat áthelyezték, és a dologrÓl senki nem tud.
Amikor hosszas keresgélés után megtalá|tam az írásos bizonyítékot, utőlag
ugyan megkaptam a 6 százalékos kamatot' de csak egy évre. A maradék két
évre fenntartották a 2 száza|ékot, azza\ az indoklással, hogy a szerzódésben
nem évente 6 százalékos kamatlábről van sző' hanem egy egy évre szőlő 6
százalékos kamatlábrőL.
Ezt már csak tetéZte, hogy nem vehettem fel a teljes cisszeget, mert a bank
akkor megtartotta volna saját magának a kamatok egy részét.El tudja kép
zelni, hogy ezután azonnal rij bankot kerestem.
Kérem, félre ne értsen' eszem ágában sincs szidni a bankokat, nagyon
boldog vagyok, hogy egyáltalán léteznek ilyen intézmények, hiszen renge.
teg előny is származik bcltíliik' és a szolgá|tatásaikat sem sajnálom kifizetni.
Csak annyit akarok Iltclttdani, hogy ha pénzt akar befektetni, ne gondolja,
r69
 jÓlétét tarda szem előtt. A bank nem akkor keres, amikor
!.ogy u bank az on Míg a dontés az alap menedzsmentjének kczcll(.l) VllIl. :t 1lt.tlzltltrzllis a
On nyer' hanem akkor veszí(, ha tn keres. vagyonkezeló bankon kereszt|il torténik.
Ezért a befektetéseihez olyan vállalatot keressen' ahol akkor keresik a A depotbankba befektetett SSZeget befektcte(silrllt1l I.t:szr..st.t|t'st.c cscré-
|egtobb pénzt, ha on is keres. A nyer-nyer szituáciő kialakítása csak ilyen lik. Ennek árát depotbank naponta kiszámolja. I:llbtíl lrz k(ivctkczik' hogy
a
partnerrel lehetséges' A befektetési társaságok megfelelnek ennek a feltétel- a befektetési alapban valÓ részesedés értékétnem a kcrcslct-kílriilat haÍ'ároz-
nek. Za meg, hanem kizárőlag aza|ap vagyonában lévópapírok Órtékc. Az cladá-
si ár valamivel magasabb' mint a visszavásárlási ár.
Ml a részvényalap? Ez utÓbbi állásárÓl az rijságokban informálődhat. Bármikor eladhatja a
befektetési alapban valő részesedését,pénzétpedig néhány nap m lva a
Sok befektetó alkot egy befektetési csoportot, és az általuk cisszerakott szán|á4ár a átutalva m egk apj a.
pénzt profik befektetik. Ilyen egyszerí azegész,Ha e témárÓl tobbet SZeret-
ne tudni, olvassa el a kovetkezőbekezdéseket. Ezek ugyan nem a kcinyv leg-
Veszíthetnek.e a befektetési alapok?
izgalmasabb részei, de mindenképpen hozzásegítik, hogy jÓ és biztonságos ,k
érzéselegyen a befektetési alapokkal kapcsolatban. Megnyugtatő tudni, 1992 és 93 ktjzott számos olyan befektetési alap m d tt, amely
hogy a robotpilőta nem hagyja lezuhanni ,,a befektetÓ,k repiilógépét''. 80... l00 százalékos nyereséggel dolgozott, sót néhányan 100...250 szá-

Tegyi.ik fel, hogy havonta 500 márkát akar megtakarítani, mások 100 és
200 márka kcjzott, de olyan is akad, aki esetleg 75 ooo márkát szándékozik
befektetni. Ezapénz befolyik egy letéti bankba (depotbank), ahol vagyon-
ii-eynokségi keze|ésbe keriil. A letéti bank az anyabank vagyonátÓl szigorri.
an e|választva m k dik, vagyis, haaz anyabank t nkremegy, a letét érintet-
Ienijl marad. Így volt ez a Herstadt Bank esetében is: a fővállalat tcinkre.
ment, de azálta|akezelt Gerling-Fonds érintetlent'-il megmaradt, akárcsak az
SMH-Fonds 30 mi1|iárdos Vagyona' az angliai Bearingsbank csódje után.
Avagyonkeze|6 bank meghatározott szabályok szerint mri,kcjdik. Az
irányt a kockázati tőketársasági torvény és a kiilfildi beíekt(íitársaságokra
érvényes torvények határozzák meg' Ezek szerint a befektetési alapok va-
gyona a k vetkezÓ,képpen oszlik meg. Minimum 20 klilonbozópapírral kell
rendelkeznitik, és nem szabad egy értékbea Vagyon |O száza|ékánál tobbet
fektetni. Így me-eoszlik a kockázat. Mondja meg nekem, hogy hol tudna
okosabban befektetni egy ilyen relatíve kis cisszeget, mint 500 DM. Ezen
kívtil a befektetési alapok az Állami Pénz- és TÓkepiaci FeItigyelet folya.
matos ellenórzése a|á esnek.
A pénz tőzsdei befektetésének mődjárÓl az a|ap menedzsmentje dcint, ter.
mészetesen a t rvényes kereteket figyelembe véve. A ktilonbozóbefektetési
alapok más és más stratégia szerint dolgoznak' a lényeg az, hogy megbízzon
a szakértők véleményében.Néhány befektetési alap egzotikus piacokra spe-
cializálődott, mások csak egy bizonyos országba, illetve megh atározottuz-
letágakba fektetnek be. De olyan alapok is vannak, amelyek egyszerre tcibb-
féle lehetóséget is kihasználnak.
110
zalékot is e|értek. l994-ben viszont a legt bb befektetói alap kb. l0...20
százalékos árfolyameséSen ment keresztÍjl. l995 és l996 ismét jő évek vol-
tak. Ha apénzét l993-ban fektette be' és l994-ben kérte vissza, akkor biz-
tosan veszített.Ezze| azt akarom mondani, hogy az a|apba befektetett pénZ-
bÓ,l akkor veszíthet, ha tril gyorsan, és nem a megfeleló idópontban kéri
vissza. A veszteség még így is behatáro|hatÓ. A befektetési alapok hasonlí-
tanak a száz|áb hoz. Ha egy láb leszakadt, még marad elég. Viszont ha a
gazdaság negatív irányba fejlódik, akkor minden teStréSZ beteg. Tehát itt is
érvényesa részvényekre vonatkoző szabály: hagyja hosszabb ideig nyugod-
ni a pénzéta befektetési alapokban, így semmi baj nem torténhet.
Torténelm i árfolyamzu hanások
A tózsde mindig kipiheni nagy árfolyameséseket. Szcretnék erre bemu.
a
tatni néhány péIdát a ktjzelm ltbÓl, amelyekbÓ1 láthatő, hogy a részvények
a legmagasabb árfolyam eléréseelótt szinte mindig 30 . . . 50 száza-
-
lékot zuhantak.
-
o Berlini válság l961: Berlini thl, Kuba krízis
árfolyamzuhanás: - 45 száza|ék
árfolyamemelkedés: + 60 száza|ék
o Izraeli 6 napos hábor l 9(l5: .Iohn F. Kennedy meggyilkolása
árfolyamzuhanás: 40 száza|ék
árfolyamemelkeclcs: +t]0százalék
tll
 o olajválság 1972: Az OPEC államok bojkottja, vasárnapi autÓhasználati Márciusbankezdi, akkorarészvények árÍilIylrrrrlr (l tttlttk;t l\ |(X)lrrlirklill<'ll
ti lalom Németországban tehát 50 részvénytkap (300 márka oSZtVít () |t|;ll|\:|\ll| 1'1'yt.t||t) t()l.L'SZcsc-
árfolyamzuhanás: _35 száza|ék dés).
árfolyamemelkedés: + 60 száza\ék A részvény értékeáprilisban 3 márkára cs(ikkt'lr' l.,z ;lzl jt.IcIrti' hogy eb-
o Csernobil-válság l 986: radioaktív felhÓ,k, pánike|adások ben a hÓnapban a megtakarított 300 márkiilltil lrrlir | (X) r szvcItyt mondhat
árfolyamzuhanás _30 száza|ék magáénak (300 osztva 3-mal egyenlő, l00).
árfo|yamemelkedés: + 40 száza|ék A zuhanás folytatődik, a részvény már csak l rrrlirklil. (.r. (Jn ekkor auto-
o Tózsdekrach 1987: l929.hez hasonlítő tózsdepánik a világ minden teri.i- m atikusan 300 ktilcjnb z6 részv ényhez jut. hol' t'á ( 300 oszt va 1 - gyel egyenl ó
letén 300). A legt bb befektetó ilyen helyzetbcn p/rnikszcr n trí|adna a rész-
árfolyamzuhanás: _ 40 száza|ék vényein. Ha on is így járna el, ez aztjelentené, hogy 450 részvényéért
árfolyamemelkedés: + 1OO száza|ék egyenként l márkát kapna (március 50' ápriIis l00, május 300, az osszesen
o Minitőzsdekrach l989: oktÓber 13'
''fekete
péntek'' 450). Miveleddig cisszesen 900 márkát fektetett be' így apénze felét elvesz-
árfolyamzuhanás - 30 százalék tené.
árfolyamemelkedés: + 50 száza|ék J niusban azonban lassan beindul a,,tózsdei nyár''. A részvény értéke5
o ob l-hábor
Irakiválság l990: márkára emelkedett. 30 márkájáből automatikusan vásárol 60 hányadot.
árfolyamzuhanás: _30 száza|ék Mostanra 5l0 részvénye van, amelyeket' ha akarja, eladhatja darabonként 5
árfolyamemelkedés: még folyamatban márkáért. Az eddig befektetett l200 márkábÓl 2500 márka lett. A Cost-Ave-
( 1 998 február).
rage hatásnak koszonhetóen automatikusan mindig csak annyi rijabb rész-
A befektetési alapok a tózsdei hullámzáshoz hasonlő változásokon mennek vényt vásárol, amennyit a havi takarékossági rátája megenged.
kereszti.il, de a nagy árfolyamzuhanások a kockázat megfeleló megosztása Az árfolyam-ingadozás természetes jelenség, ezt volatilitynek nevezik.
és a profik okos reagálása miatt bizonyos határokon beltll maradnak' E jelenség segíthozzá a legnagyobb nyereségekhez'Ha tehát nincs kedve
Ha megvizsgálta a válságok statisztikáj át,|áthatta: azza|,hogy nem adott állandÓan figyelni at6zsdét, rígy fektessen be meghatározott havi cisszeget.
el részvényt, ugyan a nagy butaságot elkertilte, de ez még nem stratégia. A
nagy tózsdei válsághe|yzetek remek lehetóséget nyrijtanak arra, hogy rész-
vénypapír-készlettjnket feIt ltSiik.
Melyi k befektetési aIapot válasszam?
Tudom, nem konnyrí az árra] szemben ríszni, hiszen tózsdei csód idején A befektetésialapokbÓl származő nyereségek is legalább olyan ktil nbd.
az jságok és a szakértÓ,k véleményeis megosz|ik. Az értékpapírpiacokon zÓ,k, mint a tózsdei árfolyamok. Abban azonban megegyeznek, hogy az it-
a csokkenó trend ellenére is jől lehet keresni. Emlékezztink csak á robotoi- teni befektetések nagy nyereséggeljárnak. Nehéz dolog kiválasztani az igé-
lÓtára! A cscjkkenó árfolyamok automatikus kihasználásának is mesvan a nyeinknek Iegmegfele|Ó,bb befektetési alapot. Ime egy-két Segító otlet:
maga mÓdszere. Ennek neve: A nemzetkcizi cisszehasonlítás adatai magukért beszélnek: A tózsdén kG
riilbeltil 20 000 vállalat papírjaival kereskednek, ebbÓ,l 10 O0o Egyesi.ilt Ál-
Cost.Average hatás lamokbeli, és 670 németországi. A nemzetkozi piacokon torténó elosztás
kétségtelentil e|ónyosebb.
A kcivetkezó hasznos gondolat hríződik meg e fogalom m g tt: havonta Létez1k egy k szabály a részvényekárfolyam.al akul ásával kapcsolat-
|

egy meghatározott SSZeget fizet be. Ésbár a havi Áegtakarítási rátát nem ban.
én találom ki, az mégis egészen zseniális hatással van a befektetési alapban
valÓ részesedésem alakulására. A Cost.Average hatás lényege, hogy ala. Gazdasáei n vekedés Szorozva 3 ... 5-tel = árfolvamemelkedés
csony árfolyamok mellett a befektetóautomatikusan t bb részvénytvásárol.
Az on robotpilÓtáját optimális reagálásra programozták. A gazdasági novekedés országonként ktilonbozó. EurÓpában például na-
Tegyi'ik fel, tn havonta 300 márkát tesz félre egy befektetési alapba. gyon mérsék e|t.. 2 száz'lt|ck, A zs ában 8 és 9 száza|ék ( l 995). Az ar any sza-
i

t12 113
bály szerint az eurÓpai ár.Íillylrrnclk ernelkedése a ktjvetkezo-képpen várhatő:
2 x 3-tol 5-ig= a7a7 6 és l0 százalék kozttt. Azsiában 24 . . .45 százalékos
árfolyarn.n vekedésrc lehet szánlítani (8 . . . 9 x 3 . . . 5 = azaz 24 és 45 szá-
zalék kozott).
Azeltéró gazdasági n vekedés magyarázata a jovedelme kben rejlik. Né-
metorsZá'sban az alkalrnazottak. illetve a vállalati dolgozők átlagíizetése
5 600 márka havonta. Ugyanaz az alkalmazott az USA-ban 3400 márkába
,,keriil'', Tajvanban l870 márkába, Malaysiában 560 márkába, Kínában pe-
dig csak 56 márkába.
Ebb lktjvetkezik, hogy egy nérnet munkás fizetésébÓ.l l00 kínaialkal-
mazottat lehetne kifizetni' Nem csoda, hogy a befektetÓ,]< számára Kína kti-
lcjntjsen vonző. Az itzsiai országokba a jelenlegi válság ellcnére is érdernes
befektetni' Az elrn It évckben a kLil nb z ázsiai befektetési alapokkal át.
lagosan 20...30 százalékos hozamot értem el. A tanácsokat megfogadva,
miután e|értem a kitÍÍZott limitet, rnée a válság elótt eladtam ázsiai befekte-
téseirnet. Nemcsak Ázsia jÓ pélcla a na.ey nyereségre, cle Dél.Amerika és
Kelet-EurÓpa is. Azért Soha ne feledje' a nagy nyereségben nlagasabb a koc-
buz.gÓ. Ha van elegendókészpénze iit.lilIylrrrrt's.'lrlrt.Ilt.., trIt.;t.lt. lllrszrrli|ja
ezt utánváSárlásokra.
6. Bí:zon a befektetési alap menecllserci!lttt' ltlrIl;tlt. lttlt'Y <ík lr rrregl-elcló
pillanatban a megfeleló papírokat vc:sz,ik!
7 Folyttmatosan v scíroljon! Felejtse cl tt:' tl1l!ittttíli's itltí:.ít 'st, nlint
. olyat,
hiszen hosszti távon ez nem mri,k dik. LIgyarurkktrI., lur rtagyobb sszeget
kívárr befcktett-ri, azt nc akkor tegye, anlikor cgy kiacl(ls hossz van folya-
matban (az árfolyamokat ilyenkor nagyol.l l]lagas áron jegyzik).
8. o!,-an píat.okrtt fektessen be, ahol tt m(l1(ls g,alhs gí n vekeclés reali-
trí'rl Néhányat már említettem. Ha olyan országba fektet be, amelynek
gazdaság i fej l ódése h árom-négyszerese az tn hazájőténak' a nyeresé ge
is három-négySZereS leSZ.
9 Írjale azokokctt, amelyekbefolyősolttíkegy bizonyos befektetési alap ki-
v laszt(tsánáll Ro.ezítse rovid távri céljait. Legalább t éVig maradjon
ugyanannál a befektetési alapnál. Ha a célját elérte, adja el a hányadát!
|O. Ne feletlke::ék meg a kocktí:at porlasztcís rcjl/ K vesse a l2. fejezetben

kázat lehetósége is. A kockázat csokkenthetó' ha a befektetést porlasztjuk, bemutatott befektetési stratégiát. Legalább három-ot kiiltjnboző befekte-
azazha kiil nbozó piacokra, ágazatokba fektet nk be. tősi alapnál legyen részesedéseI

Tíz tanács a részvénybefektetésialapokhoz Ha vagyont akar felépíteni'magas hozamra ke||

| . N c t r(ítlj n a : tíj s go k v é c n én y év e// Miné l izgal masabb e.ey jság círn-
tcirekednie
l

oldala' annál nagyobb az eladott példányszám. A pánikot kcltó cikkek
csak fe lide.eesítenek bcnniinket. Ami a befektetéSeit ilIeti, inkább SZereZ-
zc be oner<jbÓ.l az inforrnáciőkat. Ha rnást akar kapni, mint aZ átlag (és ez
nem sok), akkor ne azt te.sye. amit a tobbség.
2. V Lgyek mindig vttnnak. De a mélypontokat is kihasználhatja a Cost.
Average hatás se.gítségével.Sernmiképpen nc adja eI a részvényeit, ha az
árfolyamok mélyrcptilésben vannak. Ezért csak olyan pénzt fektessen be,
aInelyre rcjvid távon nincs sztiksége.
Aki pénzéttakarékbetétben tartja, ,,szegényre spÓrolja'' magát. Tegytik
fcl, betett l0O0 márkát a takarékbetétkonyvbe, ez3 száza|ékos infláciő mel-
lctt cgy év utárr már csak 965 márkát ér.Igaz, hogy a 2 száza|ékos kamatra
kapott 25 márkát, de cisszességében tobbet veszített, mint amennyit keresett.
EbbÓ1 ktjvetkezik, hogy szÓba sem johetnck azok a befektetések, amelyek
az infláciő mértéketnem haladják meg jelentősen.
Ha a németországi 3 százalékos infláciÓbÓl indulunk ki, akkor l000 már-
ka az elkovctkezendóévekben így alakul:

3. Keriilje a,felesLeges Switch.díjot, antely akkor merlil fel. ha váltogatja a 5 év után: 858'70 DM
kiilonbozóbeiektetési alapokat. Tartsort ki a választott alap mellett mind- 10 év után: 137,40 DM
addig. amíg bcfektetési célját cl neIn érte, dc legalább ot évig.
15 év rrtán: 633'20 DM
1. Ne vi:'sg lja ríllarul an, hogy a jelcr-r pillanatban nycrési vagy vesztési
20 év Lrtiin: 543'80 DM és
pozíciőbaIl van-e! A befektetési alap sikerőhez id6re van szlikség. Ne
24 év trtlirr: kll. 500.00 DM
hagyja magát clbizonytalanítani nlások vélernényétól!
5. coruloljclt1 0rr0, hogv tt hideg luinapokar melegebbek k vetik, és e:Jor- Nem tril biztatő aclattlk! A vlrltislig azonban még ennél is rosszabb, hiszen a
dítvo is iga:. A tózsdei tél ne vegye el a kedvét, de nyárotr se le-eyen tr'il- 3 százalékos inflílciri Ilt'rtr Ii'Ie I lllcg a tényleges helyzetnek.
171 t75
 Mekkora a valoságos inflácio mértéke? Az infláció kiszámításához is létezik c g v ( ik rl I sz ; r I rl r I v

Az infláciÓt rigy számolják ki, hogy a mindennapi életi.inkhoz sztikséges

árukat beleteszik egy ,,fogyasztÓi kosárba'', és megnézik, hogy azok hogyan
drágulnak. TapasztalatbÓl tudjuk, hogy az árnovekedés magasabb, mint 3
száza|ék. Ha például az éves infláciÓ 4 száza|ékos,J2 :'l . l t. Az ()rr 1lÓnzc tehát l8
l965-ben egy bélyeg ára20 pfennig volt, ma l'l0 márka. Ugyanebben éven beltil már csak a felét éri. 9 százaléktls irrÍ.liic'iti rttcllctt clég 8 év ana,
az évben egy csésze kávéért1 márkát fizettiink, ma 5-ot. Még emlékszem, hogy a felére cscjkkenjen a pénze' (Az ctl'c| klt1lcstlllttos táblázatot a 159.
amikor a zscimléért l0 pfenniget kértek, manapság már 50 pfenniget adunk oldalon ta|álja.)
ki érte.
A statisztika megszépített képet ad az infláciőről. Ennek az gynevezett
Ne Íeledjei az.nt|ácio segít!
,,tipikus, hétkoznapi'' áruk cisszeál| ítása azoka' Ide tartoznak ugyanis a szá-
mítÓgép és a videokamera is, ezek ára az e|m |tévekben drasztikusan cscik- Már korábban megállapítottuk, hogy ha a pénz értékeaz infláciő miatt
kent. A dcintó azonban számunkra az, ho gy mennyit ke| | fizetnÍ.ink azon áru- cscikken, a vagyoni tárgyakat megtestesítőértékpapírokérÍékeezze| párhu-
kért, amelyekre nap mint nap sziikségtink van. A valÓságban tehát 4_5 szá- Zamosan novekszik. Az infláciőtől tehát nem kell megijednie, inkább fek-
zalékos drágulással számolhatunk' tesse a pénzétdologi értékbe'például részvénybe. Ekkor Ugyanazazinflá-
SzakértÓk szerint az Euro bevezetésévelaz infláciő tovább n vekszik. ciÓ' amely apénz értékéttonkreteszi, emeli a részvények értékét.
Ennek egyik oka, hogy az EurÓpai Kozosség országainak más az infláciős Ilyen osszeftiggésben nem is marad más hátra, mint hogy elősz r: dologi
mértéke.Van olyan eurÓpai ország, ahol a kcizelm ltban l0 százalékos inf- értékbeinvesztáljunk, másodszor: olyan befektetéseket válasszunk, ame.
láciős rátával számoltak. lyeknek magas a hozama.
A kovetkező táb|ázatbő| látni fog|a, hogy hogyan alakultak az árakazel- A kamatos kamatban rejló lehetóségekkel már foglalkoztunk a 9. fejezet-
mli|t25 évben, l965 és 1990 k zcjtt. Azt is megvizsgáIjuk, mi várhatő 25 év ben. Mivel azinfláciőhatását is figyelembe tudjuk venni, meghatározhatjuk
m Iva, ha az árncjvekedési tényezínem változik. Ennek alapján várhatő, befektetési céljainkat. on d nti el tehát' hogy mekkora éves kamatot akar
hogy 20l5-re az l990-es árak megdupláződnakl megcélozni. Az biztos' hogy l2 százalék alanibefektetések nem jcihetnek
szőba. Ezek nem alkalmasak valődi vagyon felépítésére.Ennek ellenére én
Árrobbaníts ]965 és 20]5* k zatt (német mdrkdban) is k t ttem életbiztosítást; a befektetési kockázat cscikkentésének, az abszo'
ltit biztonság megteremtésének stratégi ájához ez ishozzátartozik.
196s 1990 szorzo 20r5 Egyben megállapodhatunk: a legfontosabb mindenekelótt a biztonság.
bélyeg 0,20 DM DM
1.00 5 5,00 DM Ezért olyan befektetést keressen, amely biztonságos, és ezzel egyiitt |2 szá-
egy csésze kávé 1,00 DM 5,00 DN 5 25,00 DM zalékos nyereséget hoz.
luxr.shotel 54,00 DM 300,00 DM o 1.800,00 DM
Mercedes 200D 8.600,00 DM 43.000,00 DM 5 215.000,00 DM Néhány nagy beÍektetésialap
képes foIyőirat 0,10 DM 0,60 DM 6 3,60 DM Végezettil bemutatok néhány igen sikeres befektetési alapot. Kezdetnek
Íbdrász 3,80 DM 35,00 DM o DM
315,00 azt ajánlom, csak jől ismert alapokba fektessen' amelyek már legalább 20
Tehát nagyon ke|l iigyelni arra, hogy magas nyereséget érjtink el, klil nben éve a piacon vannak. Csak akkor kezdjen el kísér|etezni, ha már elért egy
bizonyos anyagi biztonságot, amelyrÓ1 a k vetkezófejezetben lesz sző.
,,szegényre spÓroljuk'' magunkat. Nem ord ngcisség magas hozamot elérni,
sót az infláciő még segít is ebben. Gondoljon arra, hogy a biztonsá-gnak kell a legfontosabb kritériumnak
maradnia. A nagy befektetési társaságok már évtizedek Óta bizonyították,
hogy jÓl és megbízhatÓan Í'ektetnek be.
* apénz statisztikai értékvesztésekb.4. . .5 vo A kisebb befektetési alapok elónye éppen a mérettikben van. Kisebb bá-
176 111
zis ellenére nagyobb nyereséget érnek el' A siker hatására rncgnoveksztk az nyek iránt' és bemutassa' hogy a tózsde világa milyen kivli|<i Iclrclríst.lct.jc-
tigyfélk r. Azt, hogy a megncivekedett anyagi háttérrcI is hasonlő eredmé. |ent jő|ét eléréséhez.Szerettem volna bemutatni a bcÍ.cktctÚsi irIlr1ltlkat is'
a
nyeket érnek.e el, előszcjr még be kell bizonyítaniuk. A jől bevált őriási ala. amelyek legnagyobb előnye, hogy szakértők gyarapítj1rk a 1lc.IrzÚt.
pok ezen a lépcsón már tril vannak.
Mindenesetre |átta, hogy a nagy nyereség nem jelent autornatikusan nagy
A kisebb befektetési a|apok hátránya, hogy a siker .eyakran egy mene- kockázatot. Kezdetnek maradjunk a |2 száza|ékos nyereségnél. Erről a bá-
dzser személyévelftigg ssze. Ha az illetó esetleg munkahelyetvá|toztat, az
zisrőlkiindu|va építstink fel onnek két pénztigyi tervet, remélem, lesz majd
alap is elveszítheti vonzerejét. A nagy befektetési társaságok már bizo- kedve a megvalősításhoz is!
nyították' hogy nem ftiggenek személyektÓ1: sok menedzsert tiíléltek,árfo-
|yamukat mégiS tartani tudják. .. Az elsó terv |ényege a biztonság, a másodiké pedig a jőlét. Biztos, hogy
Onnek is kedve telik benntik.
o Templeton Growth Fund:
' ,'l :'r"llii;ii'1llr"r'r' '''l;ill'"'
Ha ebbe a társaságba befektetett volna l954. II.29.-én l0 000 dollárt,
ez |994, |2. 3l-re 2 |99 8 |3 dollárt érne. Ez az adat az elmrilt 35 év át- A fejezet legfontosabb gondolatai
lagában |5 száza|ékos hozamnak fe|el meg (l996-ban a nyereség 29,3
százalékos volt). o A részvényeket ajÓléthezszál|ítő reptilÓ1r z hason|íthatnánk, a befekte-
o A Pioneer II Fonds: tési alapot pedig robotpi|őtához.
E társaság specialitása egy rigynevezett pénzkivételi terv. Ha ebbe a be- o A befektetéseknek cit szempontot kell kielégíteniiik:
fektetési alapba invesztált volna 15 évre 100 000 dollárt, amelybÓt min- l. biztonság,
den évben visszakért vo|na l0 000-et a nyeresége a l5 éves periődusra 2. kényelem,
így is 535 ]46 do||ár lenne. Ez az adat 1.],32 száza|ékos átlagos nyere. 3. hozzáférhetóSég,
sé.gnek felel nreg. 4. hozam,
o A Fidelity Magellan Fonds: 5. adÓ.
A Fidelity Fonds a világ egyik legnagyobb befektetési társasága. Ezt a o A befektetési alapok a tízsdéhezhasonlÓ árfolyamváltozásokon mennek
nyeresége is mutatja. l0 éves idótartamra vetített átlagos nyereségtik kereszttil, azza| a ktil nbséggel, hogy az értékek emelkedése és cscikke-
|8,9 száza|ék (1994.3. 3l.). Ebbe az alapba csak amerikai barrkszámlán nése kevésbédrasztikus.
kereszti.il lehetett belépni, amely szép árfolyammal volt tsszekcitve. icló- o A CostAverage hatás kcivetkeztében tn automatikusan tobb részvényt
k zben azonban a társaságot nagysága miatt be kellett zárni. vásárol, amikor az árfolyam mélyreptilésbenVan. Az on robotpilőtáját
A Bodo Scháfer által ajánlott és megvizsgált befektetési alapok listáját opti mális reagálásra programozták.
megrendelheti a02 21/6831 1 l fax-számon. o Az árfolyamingadozások (volatility) magasabb nyereségrÓ1 gondoskod-
nak.
Zárszo o A befektetési alapoknál se felejtse el az invesztíciÓk megfeleló porlasz-
tásának szabá|yát.
A befektetési alapokről nem lehet eleget tanulni.Ez afejezet is csak né. o Néhány tanács a befektetési alaphoz:
hány sziikséges alapismerettel tudott szolgálni, mégis, ha megfogadja a ta.
l. Ne hallgasson aZ jságokra!
nácsokat, kellemes kis nyereségekre tehet SZert. De a legfontosabb, hogy el.
2. Az árfo|yamok zuhanása nem tragikus, mivel a Cost-Avarage hatás
kertjli a hibákat.
segít a volgyek hasznosításában.
Azért még ne nevezze magát specialistának! Ajánlom: rendszeresen ol-
3. Ne fizessen f loslegesen Switch.díjat, vagyis tartson ki a választott
VaSSon szaklapokat, amelyekbÓ1 az e Íémáva| kapcsolatos ismeretek vi-
részvény- alapok rrlc l lett!
szonyla g kis ráford ítással kcinnyedén el saj átíth atÓak.
E két utÓbbi fejezet lényege, hogy bizalmat ébresszen onben a részvé-
j
4. Gondoljon arra, hogy a hideg hÓnapok után melegebbek nnek, és ez
fordítva is igaz!
178
119
 5. Bízzon a befektctÓsi aIap menedzsereibenI
6' Folyamatosan vásároljon, és felejtse el az ,,optimális időzítés'' fogal- ".;t dFB
{4 "f
mát!
7. olyan piacokra fektessen be, ahol magas gazdasági ncivekedés várha-
tÓ!
8. Írja le az okokat, amelyek befolyásották, hogy miért pont ezt a befek-
Anyagl védettség,anyagi biztonság'
tetési alapot vá|asztotta, és írja le árfolyam-célját is! Csak akkor adjon anyagi ftiggetlenség
t l részvény- a|apján, ha a kitrízcjtt célt már elérte!
9. Ne felejtse a befektetéseit kockázatmentesen elosztani!
o Ha saját vagyont akar felépíteni,magas hozamokra kell t rekednie.
a Az inf1áciő jőt tesz a befektetési alapoknak: amit a pénzné|infláciÓnak ,,A boldogsághoz két t. vezet. Vagy csÓkkentjtik vágyainkat,
nevezi.ink, az a táÍgy aknál értéknovekedéstjelent. vagy n veljtik lehetóségeinket' Ha b lcs vagy, mindkettőt meg-
Az els6 a biztonsá g : tebát a pénzétc s ak o l yan befektetésekbe te gy e, ame. teszed."
lyek nemcsak biztonságosak, de legalább 12 száza|ékos nyereséget is Beniamin Franklin
hoznak.
Kezdetben csak nagy és jÓl ismert alapokba fektessen, amelyek már leg-
a|ább20 éve a piacon vannak' Akkor kezdjen el csak kísérletezni,ha már
megteremtette az any agi biztonságát.

llf liil:i. . ..:,i'r,.],:l{i#

Mindenkinek joga van megvalősítani a jőlénel kapcsolatos álmait. onnek
is! Ehhez azonban, amilyen pontosan csak lehet, kcjrtil kell Ó,ket írnia.
Mit ért tn az anyagi védettség, az anyagi biztonság és az anyagi fiigger
lenség foga|mán? Mi a kiilcjnbség a három meghatározás kozott? Mennyi
pénzre és idóre van sztiksége, hogy elérje ezeket?

Az elsó terv: anyagi védettség

Biztosan sokat hallott már a helyes célkitíízésfontosságáről, de vajon el-
gondolkozott-e már arről, hogy mennyiben érvényesez azanyagi helyzetre?
Kérem, válaszolja meg a kovetkezókérdést: Tegytik fel, egyik pillanatrÓl
a másikra minden jovedelemforrása elapad: az adÓsai nem fizetnek, a vál-
lalat, ahol dolgozik, t nkremegy, ont elbocsátják, vagy beteg lesz. Meddig
tudná fizetni a számláit? Mennyi ideig tudna a félretett pénzéb6|megélni?
Az anyagi védettségazt jelenti, hogy akkor is meg tud élni, ha hirte|en
változások kcivetkeznek be az é1etében, mert megfelelóanyagi bázist terem.
tett magának. Dr. Murphy torvénye szerint:
',Ami
t nkremehet, aZ tcinkre iS
megy."
Nézztik meg, hogy probléma esetén havonta mennyi pénzre lenne szilk-
sége. Elósztr írja le a korillményektÓ1 fiiggetlen állandÓ kiadásait! Alkal.
mazottként csak a privát részt toltse ki, vállalkozőként jegyezzefe| azuz|etj
kiadásokat is!
180 r81
privát: lakáskcj|cs n / lakber: forint SzorozzamegaZ anyagi védettsé.géhezszliksőgcs iisszt't't.l ltztrll lltlttlt1ltlk
élelmiszer / háztartási pénz: forint számával, amennyi id re ezt a védettségetkívánjlr.

autÓ: forint forintx-hőnap=- lirlirrt

biztosítások: forint
A szám, amelyet most leírt, az abszoltit mininlutna attttltk, lrrrrirc vaIcijában
befizetések :
ad Óel ő1e g-
szi'iksége van ahhoz, hogy anyagi szempontbÓl vcclvc crczzc magát. Kell,
megélhetési koltségek: hog1l legyen ennyi tartaléka, ezzel tartozik nmog, nak és o csaltítljdnak.
telefon: _forint Csak akkor tud nyugodtan mással foglalkozni, esetleg rlj munka után
hitelek; _forint nézni' ha már rendelkez|kezze| az sszeggel. Ellenkezőesetben hiába akar
egyéb: forint pihenni, nem lesz nyugalma. Az se tévessze meg, ha sokáig nem tortént vál-
-forint forint tozás az életében.Biztonságban csak akkor érezzijk magunkat, ha tudjuk,
tsszeg, havonta:
-forint
_forint hogy anyagi védettségben éliink. Minden ember vágyik a védettségre.
Minde.ey, milyen erósek az idegei, azer6pozíciőját egy pillanat alatt el lehet
veszíteni. Az anyagi védettséghosszii távra biztosítja az er6 és a biztonság
iizleti: lakáskolcs n / |akbér: forint tudatát.
irodai koltségek: forint Nem tudhatjuk, hogy milyen váratlan eseményeket, baleseteket' SorScSa-
fizetések: forint pásokat tartogat számunkra azé|et, de fel tudunk késztilni arra, hogy stílu-
telefon: forint sosan fogadjuk. Nincs megalázőbb, mint amikor sorscsapások mellé anyagi
sziikség is járul, amikor anyagi problémák miatt kompromisszumokat kell
he1yettesítés: forint
korniink.
hitelek: forint
egyéb; forint
forint
A cég anyagi védettsége
tsszeg, havonta: forint 1996-ban Németországban 508 000 tij céget alapítottak, és ugyanebben
az évben 443 000 vállalat ment t nkre. A vállalati csódcjk 80 százaléka a
Az anyagi védettséghez a k vetkezócisSZegre van sziiksége: hiány ző tókére vezethetó vissza.

privát:
A megkérdezett cégtulajdonosok kétharmada szerint ugyanilyen nagy
forint
-eond
az ilgyfelek elégtelen fizetési morálja. Vagy megkéSve, vagy egyálta-
tizleti: forint lán nem fizetnek.
E'zért nemcsak magánemberként, hanem vállalkozÓként is sztiksége van
Mennyi ideig van sztiksége anyagi védettségre? anyaei védettségre. Gondolja csak el, ha az iigyfelei mostantől nem fizetné-
nek, mennyi idóre lenne sztiksége a cégénekaz anyagi védettségre?Néhá-
Az, hogy milyen hosszri idóre igényli az anyagi védettséget, aZ oprim1z.
nyan egyszerííen csak késnek a fizetéssel, de késziilj n fel arra, hogy sokan
musátÓl éS a biztonság iránti igényétő1 ft.igg.
csak Íi.qyvéddel valÓ fenyegetés hatására' rosszabb eSetben csak pereskedés
Tegyiik fel, hogy beteg lesz, és e|veszíti a munkahelyét. Mennyi idóre
után hajlandők fizetni, aInit cgyelore onnek kell elófinanszírozni. Elófor.
lenne szi.jksége, hogy meggyÓgyuljon, és ismét megfeleló állást találjon? A
dulhat, ho-ey va|amilyen váratlaIt kortilmény miatt elveszíti a pert. De még
legt bb ember akkor érzi magát biztonságban, ha hat, illetve tizenkét hőnap-
nyertesként sem biztos, hogy cgyhamar a pénzéhezjut, mert lehet, hogy
ra elegendő anyagi háttérrel rende|kezik.
Mit gondol, mennyi idót vesz igénybe, hogy jből j vedelemhez jusson?
Ü gy iele [izetésképtc Icrr.

Teremtse meg tehát ci'gc szlirl-rára is az anyagi védettséget,és, ha lehet,

hÓnao soha ne ny ljon ehhcz. nr. i)sszcghez!

182 183
Ha megtakarított pénzemet nem használhatom Íel, bet tud félretenni, kisebb célját gyorsabbatt: cstt1t;trl 'l t.r ;tIltll l||(.l' ttl(l.ia va.
hogyan tudok befektetn !? lÓsítani. Nem egészen két év alatt megterclllti ill' ilIlYill'l Il:tztsltl!

Elképzelhetó' hogy vállalkozÓi lelkének fájdalmat okoz, ha nem fordít- Azanyagi védettséggelkapcsolatban hasz,t'ttlsltItIr k tst'IlIl t.t:It k itti-zlri. I]nnek

hatja minden pénzét a cégre, kijlonosen az indulás és a n vekedés fázisában. okai:

De soha ne felejtse, hogy nem várt események mindig bekcivetkezhetnek, és |. Ha kisebb a célja, gyorsabban eléri.
hallgasson Dr. Murphyre: Jci dolog befektetni, de a megfeleló idoben befek- 2. Hakevesebbpénzbő1 iskituclj nni,t blrcl Itttl
'ft;lrcÍt'ttni,tsgyorsabban
tetni még jobb. éri el az anyagi védettséget.
A gazdaság mozgása cik|ikus. Biztos, hogy eljcin a kovetkező mélypont 3, A szinte karny jttisnyira Iév(íkisebb cél joblnn i)'s:,t ttijztt kitart cselek-
is. Lehet, hogy ez a v lgy eltemeti az on vállalk ozását. De az is lehet, hogy vés re.
éppen ezen a mélypontonkészpénzzel rendelkezik, és így megalapozhada a
szerencséjét.Hosszti idót igényelne azon válIalatok t rténetétvégigolvasni,
amelyek nehéz gazdasági periődusokban mentek tcinkre, mert nem volt
K<iltségvetési terv
anyagi védettségÍ'ik.De ennek ellenkezóje is igaz. MilliÓ és egy vállalat tu. Nem vagyok a szigor koltségvetési tervek nagy barátja, de vitathatatlan,
dott Óriássá fejlódni a recessziő ideje alatt is, csak azért, mert rendelkeztek hogy idónként mindenki kénytelen ezze| a témával foglalkozni. Néha tisz-
elegendó készpénztartalékka|. táznunk kell, hogy valőjában mennyit is kcjltÍ.ink havonta' valamint aZt, hogy
Ezért, ha tn igaz n vcíllalkoző szellemtÍ, meg kell teremtenie a cége mire adtuk ki a pénzÜnkeÍ'. Adtlig azonban, amíg on nem érte eI a: anyagi
anyagi védettségét.A jől befektetett pénz hihetetlen gyorsasággal gyarap. v éclet ts ég e t, m u s zdj k lt s égv et és i t e rv ve l do lg o :n i a.
szik, válsághelyzetben megvéd a csódtÓ,l, és rij anyagi lehetóségeket nyrijt. Ha ezt lelkiismeretesen csinálja, egy-két adat biztosan meglepi majd. A
kovetkezó oldalakon egy k ltségvetési tervezetet talál. írja be a kiadásokat
és a bevételeket! Látni fogja, hogy á|talában trjl sok pénzt kcilttink adÓra'
Mennyi idó alatt |ehet e|érni az anyag. védettséget? telefonra és az autőra.
Létezik egy egyszerrí szabály: minél kisebb egy cél, anntíl kc)nnyebben A kciltségvetési terv lényege terméSzetesen nem az, hogy beírja a számo-
eLérhetó. Ez a kijelentés nem áll ellentmondásban a 4. fejezetben kifejtett kat. A tervezés csak azuÍ.ánkezdódik, ha már minden ko|tséget felsorolt. Két
távoli, nagy célok jelentőségével. lehetósége van:
Az anyagi védettségaz a cé|, amelyet elsÓ,ként, amilyen gyorsan csak le- l. Az egyes tételek mellé írja oda, hogy mennyit Szeretne rájuk kolteni.
het, el kell érni (ha eddig még nem érte volna el).
Most ne mérlege|je, hogy ez reális-e, Vagy hogy mennyire kellene kor.
Három oka van, hogy miért előnyos elószcir kis célt kit Zni. Nézzi.ink egy látoznia magát. A terv gyakran onmagátÓl is kialakul, még ha kezdet-
példát:
ben |ehetetlennek látszik is.
2. Jegyezze le elószcjr azt a maximális cisszeget, amit havonta el akar ko|.
Dózscj| Pál nettÓ havij vede|me 5000 DM' ebból 4150-et el is k lt, marad teni. Ezután vizsgálja meg, hogy mely kiadásokat tudja cs kkenteni
250 márkája havonta. Nyugodtabb lenne, ha |egalább tízhőnapra elegendó ahhoz, hogy a határon beltil maradjon.
pénztigyi háttérrel rendelkezne. Kiszámolta, hogy a 47 500 márkát kitevő
biztonsági tartalék sszegyríjtéséhez(kamatos kamatok nélkiil) a havi 250
márkábÓl l6 évre és tíz hÓnapra lenne szi.iksége. Ésmivel az anyagi védett
ségnélegy kezdeti minimális tervrÓ1 volt szÓ' Pálnak gyorsan elment a ked-
ve az egésztÓ'l, és feladta. Pedig Dr. Murphy már ott leskelód tt a kcivetkezó
sarkon.
j
Horcs g Hedvig havi vedelme ugyancsak 5000 DM, ó viszont kijon
havi 3 500 márkábÓl. A cé|ja ezáIta| kisebb: csak 35 000 DM' és mivel tcjb-
184 r85
BEVÉTELEK:
.jr'lcrr

alkalnrazotti tevékenvsés
vállalkozői tevé
nlobilteleÍ.on
mezogazdasági tevékenység
lakbérbevétel
számítÓcép: e-mail

televíziÓ- és rádiőelófizetési díi

nevelési kcjl
Mepélhetésikijltsé

háziá||at

bevétel (l3. havi fiz.)

adrjkcjteIes éves bevétel

nyaralás, utazás
egyháziadó (vo)
csricsadÓkuIcs (7o)

|oclrász, kozrrretika

KIADÁSoK: jelen JOvo továbbképzés. tanfblyamok

Krjzlekedés
I személygépkocsi adrj
z- benzin
J. iavítís / szerviz
lakbér mel |ékkcjltsécek kel
4. autőbiztosítás
kanratok. tcjrlesztések
reptiló
o. brrsz, voltat, taxi
bérlet. haszonbérIet
7. lízingdíjak' fi nanszírozásuk
35. Iincatlan r.rtán Ílzetett atlti
 Mi a teendc5,ha nem eróssége a koltségVetés
készítése?
Itt is érvényes a jelszÓ: Amiheznincs érz'ékíink,ktrc'ssiittk lttl:,:,tí megol-
d st, amihezpedig tehetséget érztink, ahhoz, keressiink cg,v 'r:.cnéLyt, aki se-
gít nekiink ezt kfejlesztení. K ltségvetéstkészítcrri sokak számára meg-
-
oldhatatlannak t nik. Ha on is ide tartozik, kercssc crrc a megoldást.
Ha eddig az é|etében bizonyos dolgok (mint például a takarékoskodás)
alkalmazottak nem tartoztak az erő,sségei kozé' akkor valőszínr.i,leg soha nem lesz er6s eze-
Takaré koskodds, hitel, b iztosítcís ken a tertileteken. Ne prőbáljon meg nyolc fagylalt helyett csak hármat, tejes
helyett csak vizes fagyit enni. Az ilyen torekvésnek csak akkor van értelme,
haérezzikhozzáa belsóindíttatást. Jobb, ha más megoldás utánnéz.
Igen lényeges' hogy ne vdljon lényegtelen dolgok szakértíjévé,1l|etve ne
csinőIjon létkérdéstmellékes dolgokbőI! A ko|tségvetésnélazon kiadásokra
koncentráljon' amelyek az é|etszínv onal szempontj ábő| dontó fontosságri.
ak.Haérez magában tehetséget a konyvelés iránt, egészen meglepóeredmé-
nyeket érhet el e három, szerintem takarékoskodásra érdemes, teri.jleten:
adő, autÓ és telefon . . .

1. ado
Az át|ag német polgár minden év jtilius 20-ig magának dolgozik, jrílius
2|-t6kezdve minden pénze az államnak megy (aminek jő részétadőssága.
inak a kamatai teszik ki). A járulékok egyre magasabbak lesznek, lassan alig
magán nyugdíj 2 marad már valami neki.jnk.
magán nyugdíj 3 Az adó egyértelmrííena legnagyobb kiadás. Egy német munkavállalő
j
egész életének vede|me kb. 2'5 milliő DM' ebbÓ1 l milliőt ad az ál|amnak.
Mégis akadnak olyanok, akik sokat keresnek, és kevés adÓt fizetnek
magán nyu
egyrészt azért, mert leírják a veszteséget, másrészt azá|ta|, hogy teljesen |e.-
masán nyugdíi 6 gális titon, ki.ilfÓ|don alapítanak vállalatot.
Az én véleményem az, hogy aki Németországban keresi a pénzét,annak
az ad6ját is ott kell fizetnie. Persze csak az adÓhatÓságok által megengedett,
háztartási feIszere|ések és a szakértÓ,k által ismert értelmes határokon beltil. Más a helyzet, ha a
pénzt nem Németországban keresi. Azt javasolom, hogy feltétlentil keres-
állandő kiadások l sen magának egy jő tanácsadőt. Az illetónek nem kell feltét|entil adÓtaná-
csadőnak lennie, hiszen ez inkább konyvelóitevékenység. olyan személyre
állandő kiadások 2
l|andő kiadások 3
van sztikség' aki ismeri az adőcscikkentés mÓdjait .250 ezer DM éves ve- j
álIandÓ kiadások 4
delem fl tt ,,kotelezd' kikérni az adőszakértó véleményét.Aristoteles
onassistől származlk a morrclás: ,,Ha rijrakezdeném' mindent ugyanrigy csi-
állandő kiadások 5 nálnék, egy kivétellcl: jtival korábban keresnék magamnak egy jő tanács-
adőt''.
Iuu 189
 2. auto
Fontos tanács
A németek tril sokat ktjltcnek az autőjukra. A kocsi nem befektetés, ha-
nem használati tárgy. Teremtse meg anyagi védettségét,arttiIycrr 1'y()tSlItl t.slrk lclrct!
Fussa át a kamatos kamat táblázatát, és másképpen néz majd az autőjára!
Ha az utÓbbi l0 évben olyan kocsija lett volna, amely csak afele k ltséget o Ezzeltartozik cinmagának, a csaliit|.jiirrirk' tis Itt'Itt LrttlIsclsorban cin.
emésztette volna fel, mint a jelenle gi,25 év alatt legalább l vagy 2 milliőval értékelésének.
lenne gazdagabb. Gondoljon bele, mi pénzt visz el az autÓvásárlás, a benzin, o Az nem lehet, hogy egy ember czt a rrr irr i rrrii is cc|t sc érje e| az é|et-
I

a biztosítáS, azadő, ajavítás' az6rzés stb. Szeretném továbbadni tnnek azt ben.
az autóvásárlással kapcsolatos aranyszabályt, amelyet annak idején a men- o Mindegy, mitcjrténik. on anyagiIag l)iztonságban Van.
toromtÓl tanultam: ne vásároljon drágább autőt, mint két és fél havijcivedel- . Tartsa apénzétbiztonságban' dc kcinnycn elérhetóhelyen!
me. o Az anyagi védettséga jÓlét bázisa.
Lehet, most azt mondja: ,,Mégis kelIemetlen a tobbiek e|őtt ilyen szerény o Az anyagi védettségaz Ön szabadságának minimuma.
kocsivaljárni''. Hogy,,a tobbiek'' mit
-eondolnak az on autÓjárol, az kevésbé
fogja befolyásolni az életét,mint az a fol slegesen kidobott pénz, amit az
autőiára kcjlt. Két tÍt: tobbet keresni vagy kevesebbet kolteni?
ÉivégÚl: a kcizepes és a csrícsminóség autÓk kcjzcitt nincs akkora kii-
l nbség, hog.y az megérne 1_2 milliÓt. Ki.ilcincisen addig nincs, amíg ezt aZ Mit szeretne? Tobbet keresni' vagy kevesebbet kolteni? Alapvetően ,'ker
l-2 milliőt tn ténylegesen nem birtokolia. tóp|usz egy'' lehetőség álI rende|kezésÜnkre. TalálÓan fejezte ezt ki Benja-
min Franklin: ,,A boldogsághoz két t vezet. Vagy csokkentjtik a vágyain-
kat, vagy n veljtik a lehetóségeinket. Az eredmény ugyanaz. Minden em.
3. telefon
bernek saját magának kell eldontenie, hogy melyik utat válaszda, és hogyan
Ttil sok idót tolttink el telefonálással. A csevegés drága. Néhány évvel alakítja a szokásait nnn2ft megfele|ően, ahogy neki az jobb, egyszerritlb.
eze|6tt felvettem egy szokást, amely egy csapásra a felére cs kkentette a te- Ha beteg vagy és - szegény legyen bármily nehéz is cscikkenteni a vá-
|efonálásom k ltségeit: mielótt felhívok va|akit' r viden felvázolom ma- gyaidat, egy biztos: eszk zeid- n velése még nehezebb. Ha aktív, jÓmőd
'
a beszélgetés témáját. Nem fecse.eek hosszan, hanem céltudatosan vagy fiatal, egészségesés erós vagy, valőszínÍílegkonnyebb azeszkozeidet
'9amnak
haladok elóre. Amint elértem a célomat, azonnal leteszem a kagylÓt. ncivelni, mintsem cscikkenteni a vágyaidat. De ha btlcs vagy, lehetsz bár fia-
Nézze meg, hogy az említett három kiadás mellett hol tud még takarékos- tal vagy reg, gazdag vagy szegény, beteg vagy egészségeS, egySZerre fogod
kodni: utazás, ruházkodás' Sport' hobby . . tenni mindkettót. Ráadásu|, ha nagyon bc!lcs vagy' mindezt rigy teszed, hogy
az a k rnyezetednek is orcimet okozzon."
.

Tehát tegye azt on is, amit konnyebbnek tart de lehetósé.e szerint

Készítseeltervét! -
mindkenót. Legalábbis addig, amíg az anyagi védettsége nincs biztosítva.
Tudja már, hogy az anyagi védettséghezmekkora cisszegre van szÍ.iksége, Ha ezt eléri, akkor az tfe|ét már megtette. Ami ezután jon, az már viszony-
azt iS látja, hogy milyen ton jut hozzá. Most már csak el kell készíteniea |ag e.eyszer . Mindig a kezdet anehéz, amikor ameggyízódésein, a szoká-
kÖltségvetést. sain változtatni kel|.
Vázoljon fel e.gy tervet, r1.ey kcinnyebbcn eléri az anyagi célját. Dontse el, A kezdet nehéz, de később m,ár aneheze is k nnyíí.A takarékoskodás nem
hogy mennyi pénzt tesz félre havonta, ho-ey anyagi védettségételérje. ordongcisség. De ha eddig nem foglalkozott ezze| a témával, gy az egész
Havonta idegennek és kicsit értelmetlennek tíínhet.
forintot akarok félretenni.
A megtakarított pénz |i.eyes befektetése már bonyolultabb. De ez sem fog
nehezére esni tnnek. mivcl lcteznek egyszerríbefektetési formák. és tnnek
Anyagi védettségben -től kezdve fosok élni.
jÓ tanácsadÓi, hozzáért isnlcrósei és megváltozott szokásai lesznek.
190 191
Mi a teendc5 az anyagi védettségétszolgá|ot6kéve|? alakította a Coca-Cola céget' Már az elsó évlle lt .l(} trr l||rr l t It l||lrr t.r.(c'k ÍÍrész-

A tÓkéjét akkor tudja megfe|elóen kezelni, ha rendelkezik egy tervvel, vényttudottkibocsátani.Igyvisszakaptaavétcllirlrl,t.s |.5rrrr||ititltllllirnettő
nyeresége is lett.
egy filozÓfiával. Mielótt a befektetési fl|ozőfiájátefejezetvégén megfogal-
mazza, eI kell készíteniea hiányzÓ két pénzi'igyi tervet. A nagy gazdasági vi|ágválság |929-Í"6 l937-ig tl|l.t()tt' |)c Incg a legna-
gyobb válság k zepette is akadt néhány be|cktcttí. Ak i l 932-ben 20 dollár-
Rtgzítstik még egyszer a kiindulási alapokat. Emlékszik még, hogy a 6.
ért Coca.Cola részvényt vásáro|t, az |931-bcn l(l() tl<llIlirért tudta azt e|adni.
fejezetben mit beszélttink meg az adősággal kapcsolatban? Legalább 5O ooo
márkára van sziiksége, amirÓ,l senki nem tud. Ennek egy részéhezkcinnye-
Egy olyan idószakban, amikor mindenki a vilírg vcgct emlegette, akadtak
emberek, akiknek sikeriilt 9 év alatt a pénzÜkct megnyo|cszorozniuk!
dénhozzá kell tudni jutnia, például tegye be egy banki páncélszekrénybe. A
másik részt fektesse be, de gy, hogy adott esetben ezt aZ Cisszeget is prob- Lehet, hogy nehéznek t nik aztnszámára, hogy azonnal hozzákezdjen
anyagi védettsége megteremtéséhez. De higgye el, minden szempontbÓl ne.
lémamentesen |el tudja venni.
hezebb helyzetbe keri.il, ha nem rendelkezik anyagi védettséggel.
Ezt apénzt mindenesetre nagyon biztonságosan kell e|helyeznie. Ha kis
kockázatot vállal, a hozam is kicsi lesz. De itt elsősorban az on anyagi vé- Tegyi.ik fe|, hogy 150 ezer márkányi bázisra van sziiksége 'Ha ezt20 évig
dettségérÓ1 van sző. Ezért ehhez a pénzhez csak végsziikségesetén nyriljon
|5 százalékos hozamon befekteti, ennek osszege2,4 mt||iőra novekszik. Az
e|6z6 fejezetben látta, hogy léteznek ilyen hozamok'
hozzá! A spekuláciÓnak itt nincs helye.
Ha ennek a 20 évnek a folyamán on még ezen felijl havi 15OO márkát is
A befektetések célja az éves hozam. A spekuláciÓ egészen más termé-
félretesz' |2 százalékos éves hozamra, így további l ,3 milliÓhoz juthat. Te-
SZet . Itt azértvesz valamit, hogy eladás esetén nyeresége legyen, a k ztes
idÓben nem származik belóle j hát20 év mrilva egy szép Summa: 3,7 mi||iő DM áll majd az on rendelke-
vedelem. Ezért egy ház vagy egy drága őra
zésére.
vásárlása nem befektetés, hanem spekuláciÓ.
A kérdéscsak az, hogy elegendó-e ennyi? Meg tudja ebbÓ,l valÓsítani az
álmait? Mit jelent onnek az anyagi fiiggetlenség, és mennyi pénzre lenne
A Coca.Cola t<irténete ehhez sztiksége? Mielótt ezze] a kérdésseI foglalkoznánk, az anyagi biZton-
ság fogalmát kell megvi|ágítanunk.
A régi idÓkben bríntettnek számított, ha valakinem fizette vissza az adős-
ságát. A régi Babilonban akár rabszolgának is eladták, késÓ,bb az adÓsok
b rtone vártrá. A második terv: anyagi biztonság
Ahiányzó anyagi bázis még ma is srilyos k vetkezményeket vonhat ma-
Elsó céljának, az anyagi védettségnek a megteremtése sok elónnyeljár:
ga után. Eztpéldázza a Coca-Cola t rténete iS.
képes átvészelni a válságokat,érzi a védettséget, és felkésztiltnek érzi magát
A Coca-Cola Dr. John Styth Pemberton. Cukorb ől, v,tzb61, bármely elóre nem láthatÓ eseményre. E stratégia legnagyobb hátránya,
',feltalálÓja''
koka|evelekbÓ1, egyfajta mogyorÓből és egy kis koffeinbő,l sszeállított egy
hogy sziikség esetén kénytelen felélni az cisszeget. A válságon ugyan triljut,
italt, amely véleményeszerint minden idegi eredetrí betegségre, így
- -
fejfájásra, briskomorságra és hisztériára is
de kcizben apénze is elfogy. A valődi anyagi biztonság tehát aztjelenti' hogy
-eyÓgyír lehet. Aki Coca-Colát annyi tókét gytíjt ossze, amelynek a kamataibÓl problémamentesen megél.
isz1k, az egyszerÍíenj ő| érzi magát.
Kérem' sorolja fel elószcir ismét a feltétleniil kifizetendók ltSégtételeket.
Sajnos, a doktornak a73,96 dolláros reklám ellenére csak 50 dollár
- -
értékríCoca-Colát sikertilt értékesítenie,és ez az arány a kcjvetkezó 5 évben
Itt még nincs szÓ nagy ugrásrő|, az á|mait majd csak késÓbb, az anyagi ftig-
getlenség tervénélvesszt.jk figyelembe. Ebben a fázisban a f6 céI a bizton-
nem változott. Tőke hiányában, és nem bízva a sikerben, Pemberton r el- ság. Elérni azt, hogy bármi torténjék is, továbbra is jÓl éljen, és ne kelljen
adta a receptet egy atlantai drogistának 2300 dollárért.
aggÓdnia azért, hogy honnan kerítsen e|6 pénzt. Ha ezÍ' elérte, on már ren-
Candler győgyáru-kereskedó elegendó vagyonnal rendelkezett ahhoz, delkezik pénzgyártő géppel' már felnevelte aZ aranytojáSt tojő ty kocskáját.
hogy a Coca-Colát megfeleló mődon bevezesse a piacra. Alig tizenegy év- Sorolja fel az cisszes szÍ'ikséges havi kiadását és k ltségét:
vel késÓlrb eladta a vállalatot receptesttil 25 milliő dollárért Ernest Wood-
ruff bankárnak. Woodruff r elsó dolga az vo|t, hogy részvénytársasággá
192 t93
 1' 1akáskcjlcson / lakbér: Ft még további tsszegeket félretennie ki-i|cin Í.c Ic: llt'szt.t z t.st,k r t'' i I Ic( vc szabacl-
sága eltc;ltésére.750 ezer DM osszeggel tclrlit tí t'It.tlt' ltz ltrtyltrli biztonság
2. élelmiszer / háztartáspénz.. Ft
állapotát, már képes a tÓkéje kamataibőI Itrcgc.lrri. í1''y cIlrrÚ|ctilcg tnár nem
3, autÓ: Ft is kellene dolgoznia.
4. biztosítások: Ft Most. kérem. számo|ja ki azt az cisszcgct. ltlttr..Iy ;tz {)rr lrnyagi bizton-
5' adÓk: Ft ságátjelenti!
6. tartásdíj: Ft Feltétleniil sziikséges havi osszeg x l.5O = tÓ.ke
7. telefon: Ft
Képzelje el, hogy már sszegyríjt tte ezt a va.qyont. Hogyan tcjltené a napjait
8. hitelek: Ft biztos tudatában? Engedje meg' hogy
e tÓke -I;t segítsek egy -Ft
kicsit aképze|eté-
9. egyéb: _Fr nek.
l 0. m egtakar ított pénz (nyaral ás, nagyobb beruházások) : Ft Tegytik fel, már csak hat hÓnapja yan aZ életébÓ,l. Mivel tcjltené ekkor az
idejét? Kivel akarna találkozni, hová akarna elutazni' és mit szeretne még
l l. továbbképzés: Ft
mindenképpen megvalÓsítani?
l 2. adomány, rászorultak segítése: Ft ValÓszínrl1eg sokkal tovább fog élni 6 hÓnapnál, de on sem él rokké.
Ft Tegye fel ma.gának a kérdést: Ha ismeri a v gyait, éS tudja, hogy ezek meg-
havi cisszeg: Ft vttlősíttíscit csak a pénzhi ny g tolja, akkor miért nem adja meg a pénznek
a nekikijdrrifigyelmet? onnek járegy hely a napos oldaIon'ezze|adosacin-
magának.
Mennyi tokére Van sztiksége? Az imént on által leírt tÓke dontó változást jelentene az életében.Kép
Az imént azt a minimális havi cisszeget számo|ta ki, amely életszínvonala zelje el, hogy már rendelkezik ezze| a vagyonnal. Vajon hogyan telne így
fenntartásához elengedhetetlen' Tudja tehát, hogy mekkora |egyen az az egy napja? Ugyanazt a munkát végezné,vagy esetleg valami egészen mást?
aranytojás, amelyre havonta sziiksége van. Most nézztik meg, mekkora ty k Assisi Szent Ferencet, mikozben fÍ.ivet kaszált, megkérdezte egy SZerZe.
kellhozzá. tes barátja, hogy mivel foglalkozna most, ha tudná, hogy egy őra mrilva
Más szÓval; onnek akkora tÓ,kével kell rendelkeznie, amelyet okosan be- meghal. O azt vá|aszolta: tovább kaszálnék. Nem azt mondta, hogy gyor-
fektetve, annak kamataibÓ| konnyedén kifizetheti a sz|ikséges havikiadáso- sabban dolgoznék' vagy befejezném, vagy ottha.eynám a munkát. Nem: to-
kat. A kérdésaz, hogy mekkora kamatlábbal tudja ezt a tÓlkét clhelyezni. vább kaszálna. Es miért? Azért, mert ez a tevékenység egyszerííenciromet
Mondjunk egész,,ővatosan'' csak nettő 8 száza|ékot, végtéreiS itt a bizton- okozott neki.
ságáről van szÓ. Az okcjlszabály egyszerÚí: Ha anyagi biztonságát nem egy szerzetesrenden bellil képzeli el, akkor
kénytelen lesz megteremteni a saját tÓkéjét, amilyen gyorsan csak |ehet.
Feltétlenti| szÍikségeshavi sszeg x l50 = a tÓke nagysága

Vegytik ismét Horcsog Hedvig példáját' akinek havi 5000 márkára van
Ön tartozik magának a joléttel
sztiksége, hogy állni tudja k ltségeit. Ehhez az okcilszabály szerint: Hét év mr-i|va anya-ui helyzete vagy semmit nem változik, vagy pedig már
megtette a legfontosabb lépéseket.A ma kifejtett igyekezet és befektetett
5000 DM x 150 = 750 000 DM energia k rtilbeltil hét év rn lva érik be.
tÓ,kére van sziiksége, hogy ennek kamataibÓl fedezni tudja az életét.Ehhez A pénzhiány az elsódlcgcs oka annak, hogy az emberek nem azza| fog-
a 750 000 DM tÓ.kéhez soha nem szabad hozzány,i|nia, mert csak akkor tud- lalkoznak, amivel szerctnérrck. Ez elkeserítóés iszony energiapocsékolás.
ja az aranytojásokat produkálni, ha ebbÓ1 egyetlen márka sem hiányzik. Ezt A legszomor bb' hogy i,qttlín .jrik csak akkor vagyunk, ha szeretj k is a:t,
aZ SSzeget minden számításánál figyelembe kell vennie, és ezen feltil kell amit csintilunk. Aki Itrcg e 9yszcr sem végzett olyan tevékenységet, amely
194 l9s
e|ejétő1 fogva cirommel t lt tte volna el, és érezte vo|na a munkája értelmét, gy jteni' vagyis olyan helyzetet létrehozni, aIllc:lyIlt.ll lrz ltttylr1liltk rrcrn je-
Soha nem fogja felismeri az cinmagában rejló lehetóségeket. lentenek problémát.
Mindig apénz hiánya azoka annak, ha az emberek nem teszik meg a d n- Ahozzáértfl<egészen másképpen viselkednck. A 'jt,It'ttllt'tt lruk, de k z-
tó lépéstannak érdekében, hogy olyasmive| foglalkozzanak, ami circimet ben a j v6re késziilnek. Ezért e16szor saját magtrkrrirk l.izctrrck. Legyen on
hoz számukra' is profi a pénztigyekben!
tóke havij vedclcnr
Fontos tanács 125.000 DM 833 DM
250.000 DM 1.667 DM
Amilyen gyorsan csak lehet, teremtse meg anyagi biztonságát. 375.000DM 2.500 DM
o Amint elérte anyagi védettségét,fektessen be minden rende|ke- 500.000DM 3.333 DM
zéséreá||ő pénzt annak -
érdekében,hogy anyagi biztonságát fel- 625.000 DM 4.t61DM
építhesse. - 750.000 DM 5.000 DM
o Miután me gteremtet te az any agi b iztons á gát, a tókéjéhez s oha tob. 875.000 DM 5.833 DM
bé nem nyrilhat. r.000.000 DM 6.661DM
. ott élhet, aho| szeretne, azza| foglalkozhat, amivel akar' és mégis 1.250.000 DM 8.333 DM
ki tudja fizetni minden számláját. r.500.000 DM 10.000 DM
o Kizáról'ag olyan tevékenységeknek szentelheti magát, amelyek 1.750.000 DM I1.667 DM
romet okoznak, és megfelelnek a tehetségének. 2.000.000 DM 13.333 DM
o Tekintse érvényesnekmagára W. Clement Stone mondáSát: ,,Aki 2.500.000 DM 16.667 DM
képtelen takarékoskodni, az nem érdem|i meg, hogy értelmes éS in-
3.000.000 DM 20.000 DM
tel l i gens embernek nev ezzék.',
3.500.000 DM 23.333DM
o Két lehetóség áll rendelkezésére:
4.000.000 DM 26.661DM
l. Hagyja, hogy az idó dolgozzon onnek, és így kényelmesen, 20
4.500.000 DM 30.000 DM
év alatt e|éri acé|iát.
2. Ú jra és jra átolv;S a a7 ' fejezetet, az ittleírtak szerint doigozik, 5.000.000 DM 33.333 DM
és megt bbszorozi a jovedelmét. Így a cé\ját akár 7 év alatt is 6.000.000 DM 40.000 DM
elérheti. 7.000.000 DM 46.66'7 DM
8.000.000 DM 53.333 DM
10.000.000 DM 66.667 DM
A kovetkezó oldalon |év6 táblázatban egy pillantással |átni fogja, mekkora
15.000.000 DM 100.000 DM
tÓ,kére van szi.iksége évi 8 száza|ékos (azaz havi0,67 vo) kamat mellett, hogy
20.000.000 DM 133.333 DM
havi kciltségeit fedezni tudja. A felsorolt adatok feltétele az,hogy idÓ,ben el-
kezdjen takarékoskodni. 2s.000.000 DM 166.667 DM
Az 5. fejezetben már |áttuk, hogy létezik profi- és amatórstratégla. Ez 50.000.000 DM 333.333 DM
utőbbi a rovid lejáratri szerencsére koncentrál. A profi tervezés viszont a 100.000.000 DM 666.661DM
hosszri távri célokat tartja szem előtt. Tudjuk, hogy az anyagi helyzet az é|et
minden terÍ.jletétbefolyásolja. Ha már itttart az olvasásban, látnia kell, hogy nincs kibtivő a felelós-
A m kedvelÓk a jelenre figye|nek, és elfelejtik, hogy a jtivÓ,ben is élniÍ.ik ség az
-
tn kezében van. Az é1etér6maga,d nt. Bármikor megváltoztathatja
kell. Ennek kcivetkeztében állandÓan ugyanazokkal a problémákkal vias- eddigi nézeteit, élhet rij eszmék szerint. Es most nézzik az álmokat!
kodnak. Miért? Mert elmulasztottak érteImes mÓdon takarékoskodni. oénzt
t96 1,91
 () (l( X) |l|\l Ittlz:ttlt sziikscges
Harmadik terv: anyagi ftiggetlenség C'SSZeget 50-nel elosztva látja, hogy havtlltllt
.l
ahhoz, hogy fedezze a kamatokat és a t()rIesztt.sl' r.r't'tl Irt.lti|-
Elképzelhetó, hogy az anyagibiztonság elérése az orr lcgmagasabb célja. Tegyiik fel, hogy szívesen utazik aklir ('vt'rltt. ltl|lItsziit is' ltttti tisszesen
De az is |ehet, hogy valÓdi ftiggetlenségre vágyik. Ebbcn az esetben isme- 70 000 márkába keri.il. Ezt aZ CiSSZegct l''vt'l t.ltlszlvlr .\ t.].] l)M az ered.
reteket ke|1 szereznie ebben a témában is, hogy anyagi f|iggetlenségének ter- mény; ennyit kell havonta félretennie altll<lz' lltll'y trtlrzlisi ccljait megvalG
vét elÓkészíthesse. Itt már az álmairÓl van szÓ. sítsa.
Tudja-e, hogy a legt bb ember azért nem valÓsítja meg aZ álmait, mert
4. Írja fel valamennyi folyamatosan .f.clncriiIií tílltttttl k ltségét,amelyek
soha nem gondolja át, mennyit kellene,ehhez tennie? Fogalmuk sincs arről,
anyagi fi.iggetlenségének eléréseután is l.cItrtrttaraclnak! A jovÓ,ben eze-
hogy mennyibe keriilnének az lmaik. Eppen ezért szeretnék most ezze|fog-
ket is az aktuális kamatbevételekbÓ,l kcll kit.izctnie. A tervezésnél figye-
lalkozni.
lembe veheti azt az osszeállítást, amclyct az anyagi védettséggelkapcso
Iatos számításokhoz készített,de ne fclcdje, magasabb életszínvonal na-
Soha ne ny lion a tokéjéhez! gyobb koltségekkeI j ár.
El ljárÓban |e kell sz geznÍink egy fontos alapelvet: az aranytojást tojÓ Írjon fel tehát mindent, majd adja ossze aZ egyes tételeket, hogy megál|apít-
tyrikját soha nem szabad levágnia! Még csak aprő darabkát Sem nyesegethet hassa, mekkora kamatbevételre lesz havonta sztiksége ahhoz, hogy mind.
le belÓ,le. Vagyis: nem nyrilhat tobbé a t6kéjéhez.Álmai megvalősítására ezeket ki tudja majd fizetni.
csakis az aranytojásokat használhatja, így azoknak elegendően nagynak kel1
lenniÍik ahhoz, hogy az tn álmainak koltségeit fedezzék. Ha például házat Vágyak Beszerzési ár Havi részlet
Szeretne vásárolni, ezt minden bizonnyal konnyedén megtehetné a vagyo.
nábÓl, ha már elérte azanyagi ftiggetlenséget. De ezáltal csokkenne a tÓkéje' I. ház
és tn ezt nem akarja. Ezért minden beszerzést a tÓ,ke hozadékáből tanácsos 2. nvara|Ó
megvalősítania. Ez a havi kamatokbÓl megoldhatő.
4. autÓ
Számolja ki, mennyibe kertilnekaz á|mai! 5.
1. Írjon egy listtit arről, hogy mi minclenre vágyik! Ne mérlegelje, hogy 6.
mennyire reálisak ezek a kívánságok! Most csupán azt szeretnénk meg. 7.
nézni' hogy mik a vágyai, és mennyibe kerij|ne a megvalÓsításuk.
45.

2 Írja le minden egyes tétel ut n, hogy mennyibe keriilne annak megvalő-

sít(tsa! A vágyaim megvalÓsításához sztikséges osszeg havi részletei:
3. Gondoljon arra, hogy a ty kpénzéhez soha nem akar hozzányű|ni, ezért Ft
minden nagyobb kiadást csak a kamatokből fedezhet. SzámoLja ki tehtit,
hogy ctz e7yes tételekhez mekkora hozam sztikséges! Hogy e.eyszerrísír
siik a dolgot' azt javas|om, hogy az ingatlanoknál |20-as, minden más
tételnél50-es osztÓt alkalmazzon.

Tegyiik fel például, hogy tn egy házat Szeretne venni 2'6 milliő márkáért'
Ezt az osszeget I 20-szal elosztva azt kapjuk, hogy 2 I 666 DM hozam sz[ik-
séges havonta a kamat és a 4_6 70-oS tcirlesztés fedezésére.
E'zenkívÜl még egy 480 000 márkás hajÓt is Szeretne vásárolni' Ezt az
198 t99
Allandő k |tségeim havonta: itt is figyelemmel kell lennie arra, hogy a kockrrzrrlot por lrrsszir. Soha ne te-
gye apénzétegyetlen befektetésbe, mÓg lrkkrrr'st.ttt, Itlt t.stt1xitt l000 DM is
l. élelmiszer / a háztartás k ltsései: Ft az cjsszes vagyona. Gondoljon arra, htlg.l, tt ktlt.ktt.ttttttt,.qtl't:! s egy ttal a
2. alkalmazottak: Ft nyereség esélyeit is n veli!
3. autÓ: Ft
4. biztosítások:
A biztosítáSok ilyen kockázatmentcs lre lcktctc'srrck számítanak. A vi-
Ft szonylag alacsony hozam miatt azonban ne tll [' rtlc tltcs l 0 . . . 20 százaléknáI
5. adők:
tobbet biztosításokba invesztálni. VálasszoIt tllyan biZtoSítáSi k tvényt,
6. telefon: _Fr ame|ynél a biztosítáSi védelem alacsonyabb ÍilkLi, illetve teljes mértékben
7 ' nyaralás: Ft hiányzik. Aján|atosak a nagyobb, tobb éve bizonyítottan jÓlm kodóbefek-
8. kisebb beszerzések; Ft
-Ft tetési alapok is. CélszerÍí,ha elsótervét csupán konzervatív részvényalapok-
9. szÓrakozás: _Ft ra, il|etve vegyes alapokra kor],átozza.
l0. ajándékok: _Fr Ragaszkodjék ahhoz, hogy az anyagi védettségszakaszában a biztonság
l 1. továbbképzés: Ft ál|jon az elsóhelyen. Ennek érdekébenkénytelen alacsonyabb nyereséggel
12. adományok, rászorultak se gítése : Ft megelégedni .Készpénzénekegy részétpedig tartsa széfben!
l3' egyéb: Ft
állandÓ ktjltségeim c!sszesen: Ft
a vágyaim megvalősításához sztikséges havi osszeg: Ft 4o4o_2o az on anyagi biztonságáért
az any agi fiiggetlenség e|éréséhez Az anyagi biztonság e|éréséhezmár más befektetési stratégiát kell vá-
szÍikséges osszeg havonta: Ft lasztania. Ugyan 40 száza|ékot még így is kockázatmentesen invesztál, de a
Tudja tehát, hogy ennek ftnanszírozásához mekkora aranytojásra van sztik- pénze további negyven száza|ékának elhelyezésénélmár megengedhet ma-
sége' Ebból pedig megállapíthatÓ, hogy ehhez mekkora tyrík, vagyis milyen gának egy mérsékelt kockázatot. Azá|ta|, hogy pénzéthosszabb idóre is le
cisszegríjÓl befektetett tő'ke kel1, amely képes havonta annyi kamatot hozni, tudja már lekotni, a Cost-Average hatás képes a kockázatot jelentós mérték-
hogy az a listán szerepló valamennyi tételt fedezni tudja. Számoljon ismét ben cscikkenteni. A fennmaradÓ 20 százalékkal kockáztath at, eZ azt je|enti,
8 vo éves (0,67 vo havi) kamattal. Ebben aZ esetben az on által havonta igé- hogy pénzét nagy nyereséget hozÓ, de kockázatban is gazdag befektetések-
nyelt cisszeget l50-nel megszorozva kapja meg azt a pénzmennyiséget, be teszi. I|yen például az Emerging.MarkerFonds, illetve a ki'ilonb ző or.
amelyre vágyai kielégítéséhez sztiksége van: szágokra specializált befektetési alapok. A kockázatot itt iS csokkentheti a
Cost-Average hatás. Ugyanakkor e befektetési formákban őriási nyeresé-
_Ft x 150= Ft gekre is szert tehet.
Fontos tehát, hogy az anyagi biztons g eléréséhezsziikséges pénzét soha
Ezek után azt kell még végiggondolnia, hogy hogyan tudja a tókéjéta lehetó
ne fektesse be ttílzottan kockdzatos vagy spekulatív tigyletekbe. Az anyagi
legjobban befektetni ahhoz, hogy céljait elérhesse.
biztonságára félretett osszeghez egyszeríÍen soha ne nyriljon, illetve csak
rigy szabad befektetnie, hogy az semmiképpen ,,ne risszon el''.
Az on beÍektetésistratégiája
Elkészítette a három egymásra éptiló pénziigyi tervet. Mindegyik terv 50 száza|ék kozepes és 50 száza|ék magas kockázaIaz
más befektetési stratégiát igényel. anyagi f ugget|enségért
Ha már e|érte az anyagi biztonságot, pénze egy részétsaját anyagi fi.ig-
Az anyagi védettségné|ne kockáztasson!
getlenségének megalapozására fordíthatja. Itt már nagyobb kockázatba is
Amíg el nem érte az anyagi védettségállapotát, addig semmiféle rizikőt belemehet. olyan befektetéseket keressen, amelyek hozama legalább
nem szabad vállalnia. Válasszon tehát kockáz()tmenteS befektetéseket! Már 20,. .30vo-os,és még ha veszítene is egyik vagy másik tételen, bóven kár-
200 201
pÓtolni tudná más befektetéseinek magas hozama. Ezen a téren is léteznek
jÓl bevált, ismert alapok, amelyek az utÓbbi években átlagosan évi 30 c/o-os
nyereséget hoztak.
Elképzelhetó' hogy minden cisszeesktjszik on ellen, de ez sem jelent tra-
gédiát, hiszen a tÓkéjének mindig csak egy részétkockáztatja' az anyagi biz-
tonsága nem kerÍ.il veszé|ybe'
tsszefoglalásként prÓbáljuk mindezt elképzelni három vod r segítségé-
vel.
Megjegyzés: e|őszcir mindig az elsővodrot t ltse meg, és csak azután a má-
sodikat. A harmadik vodor feltoltésérekizárÓlag (az on
anyagi biztonságához sztikséges pénzt tartalmazÓ) második
vodor trilfolyő vizét használhatja, így anyagi biztonságát soha
nem kockáztatia.
Anyagi véelettség
(készpénz'széf)
Kérem, ne olvasson tovább, amíg határtlztlt t t|(ltllt.st ltt'ltt Itr ru ! l lir cgyszer
d nt tt, azazt1e|enti, tisztában van velc' lr<l1ly i.cl;lr t.|t.tt.st:Itez vcgig kell
járnia az osszes lépcsót. Tudja, hogy az cIstí ltk:rr IlrIy t.tItItt'i Itr.izcte irlck meg.
változtatása. Ha a célját nem éri el, az legallilrll ltk krttlt |.li.jtlirltltlt. rnint amek-
kora boldogság azt e|képzelni, hogy megvlrItistrItirk lrz lilrttait.
Tudatosítsa magában az indokokat, arlticr.t ruirttle rrkc1.l1lcn meg kell vál-
toztatnia az é|etét.Ne feledje: célja elÓrésÓIlcz. lilIyanratosan tanulnia, fej-
|ódnie kell. Mindennap egy kis lépés,hogy tény|cg clérje azt, amire képes.
I|o száza|ékot kell teljeSítenie.
Biztos benne, hogy ezt aZvtat válaszda? A boldogságnak és a gazdag-
ságnak ára van. HajlandÓ ezt megfizetni? Ha e-qyszer dont és szeretném
erre bátorítani ezze| kotelezettséget vállal: meg kell ígérniemag nak,
-
-,
hogy nem elégszik meg kevesebbel, mint a legjobb.
Amikor elószcir hallottam ezeket a nézeteket, nem akartam elhinni, hogy
igazak. Ma már tapasztalatbőltudom: ha tudatosítjuk magunkban a célun-
kat, és ennek elkészítjtik írásos tervét, az t 50 száza|ékát már megtettÜk.
Ennek magyarázaÍa a kovetkezó:

Anyagi biztons(tg 1 . Ha |átjuk a cé|t, észrevessziJk a |ehetcíségeketis

(biztos befektetések , 12 száza|ékos
hozam)
Anyagi ftiggetlenség
(kozepes és magas kockázatLi
befektetések,20 ' ' ' 30 százalékos
hozam)
Ha dont tt egy dolog me||ett, abban a pi|lanatban más szemsz gbÓirnézi
a kornyezetét. Minden mozzanat rij jelentést kap' Á||andoan azon gondol-
kozik, hogy ho.eyan tudná a komyezetében végbement eseményeket cé|já-
nak me-gfelelóen integrálni.
Minél pontosabban foga|nazza meg célját, és minél inkább elkotelezi
magát meIlette, annál gyakrabban tcszi fcl a dontőkérdéseket: Hogyan érint
ez engem? Hogyan tudok azonnal cselekedni?

2. A cé|ok a mego|dás felé irányítanak

Haezt befektetési filozőfiát kcjveti, nem lesz baj. on mindig a biztonságos
a
oldalon marad, mégis megvan a lehetósége, hogy álmait megvalÓsítsa.
Ha ismeri a cé|t, az t Íelétmár megtette
Elérkezett a pillanat' hogy a d ntó lépéstmegtegye, s itt az idó, amikor
dÓntenie kell. Biztos benne, hogy valÓban akarja az anyagiftiggetlenséget?
Képes magát e cél érdekébenelkcitelezni?
Érzimagában a hajlandÓságot, hogy azokat a célokat, amelyeket az imént
felírt, addig-addig vizualizá|ja, amíg e célokat muszáj lesz megvalÓsítania?
202
Általában tríl hosszti idót toltiink el egy prob|émával. Ha látja a célt, egy-
szerÚíen nincs is ideje toprengeni, hiszen egyre kozelebb szeretne kertilni a
cé|jához, így ál|andÓan keresi azUtat és a megoldáSt. A célra koncentrál, ás
etto,l egyszeriben megsz[ínik aféIelem, hiszen tudja, mit akar.
3. Akinek cé|ja van, az nyerni akar ajátékban
Nagy akiil nbség ak z tt, havaLaki azért jtítszik, hogy neveszítsen, vagy
azért, hogy nyerjen. Gyakran már az elsó találkozásná| érezzŰk valakin,
hogy nyerni akar, vagy csupán nem akar veszíteni. Érezni ezt a beszédébÓ,l,
látni a szemén, a járásán.
203
 A nagy célok nem engeclik nrcg, hogy méltatlanul' jelentéktelen lényként
tengódjiink. A maximumot kell ny jtanunk. Azért éljen' hogy gy6zzon!
4' Minden fontossá vá|ik annak, akinek cé|ja van
A céltalan emberek mottÓja: ,'Ha valami csak egy kicsit rossz' az még
>elmegy<''' Akiben él egy cél, annak egyszerre minden mozzanaL, minden
esemény, minden részlet fontossá válik.
Vegytik például a profi kerékpárost. KizárÍ., hogy verseny elótt azt gon-
dolja: ,,Egy kilÓ trilsrily még nem baj''. Egy profi soha nem gondolkodik így,
mivel tudja, hogy hegymenetben minden folosleges kilÓ által sorsdcintóper-
ceket veszíthet.
Ne feledjtik: ha ismeri a célját, egyszeriben minden fontossá válik. Nin-
csenek t bbé lényegtelen dolgok, hiszen valami vagy kozelebb viszi a cél-
jához, vagy még jobban eltávolítja attÓl. A semlegesség megszíínt.
Már megállapítottuk: mindennek az alapja a határozott dcjntés. Csak cin-
magát csapja be az, aki azt mondja: ,,Késő,bb is el tudom dcinteni . . .,, Azzal
is hatdrozott, ha (most) nem dijnt, hiszen tigy hatcíroz, minden marad a ré-
giben, nem v(íltoztat semmin, így a céljtítől egyre jobban elt volodik. Tehát
dcintson most!
Nehéz e!érni az anyag. Íl'iggetlenséget?
Nem kétséges,hogy nehézségekkel kell szembenéznie. De ennél sokkal
nehezebb, ha nem éri el a célját. Nehéz dolo-q fejleszteni nmagunkat, de
ennél még sokkal nehezebb lassan elsorvadni. Rossz rigy élni, hogy nem
tudjuk, mire vagyunk képesek. Csak akkor érezzuk, hogy valÓjában mit je-
|entazélet, ha mindent beleadunk. Csak akkor érezzuk,hogy nem véletleniil
jotttink erre a világra, és az élettinknek van értelme.
Még véletlentjl sem akarnám azt sugallni, hogy mindez kcinny . De an-
nak az életnek, amelynek érezzuk az érÍelmét,nincs alternatívája.
Heinz Kcirner ír1a J nos címrík nyvében: ,,Mélyen magában mindenki
érzi,hogy el kellene hagynia a posványt, és a napos oldalon kellene élnie.
De a félelem a naptő|, a szabadságtől, a saját lehetőségeinktÓ1 meggátolben-
nlinket abban, hogy elhagyjuk a megszokott kornyezetet. A rettegés elvisel-
hetővé teszi a sotétséget, a mozdulatlanságot, sót még a mocsár brízét is. És
kozben napről napra mélyebbre siillyediink a mocsárban. Minden egyes így
elt lt tt nappal egyre nehezebb lesz kikecmeregni ebbÓ,l a helyzetbÓ1. Így
aztán mindenkt azza| fog|a|kozik, hogyan tegye a brízt elviselhetóvé, ho-
gyan bírja ki a koszos, ragadős posványban, és hogyan t ltse el a lehetó leg-
204
kellemesebben az idót, mikcizben lassart, tlt. lrlzlrr:,lrll It.lt'lt. siillyctl. |,cdi-q
tudja' hogy jobban tenné, ha felelósséget vlilllrllrlr t rtt ttt:t1';it:t t. tis tlte gkcresné
a legjobb utat a napos oldalra."
Az embereket elégedettségi fokuk és ke.rryclrlrcssÚgiik kiil(irlbtzteti meg,
és választja el egymástől. Soha ne engccljiik' |ttlgy irz (tIrclcgi.iltség ná le-
gyen rajtunk!
Attől még nem lesz jobb a világ, ha csak 1rlrtlclcltlzunk rőla. A saját lehe-
tőségein beltil mindenkinek cselekednie kcll' Itt nem arről van sző, hogy
megprÓbálunk valamit, vagy reménykedtink abban, hogy va|ami majd csak
torténni fog, hanem arról az elhatározásr l' amelyet mindenkinek onmagá-
nak kell meghoznia, azaz,hogy vállalja a felelósséget a saját tehetségéértés
a saját álmai valÓra vá|tásáért.
A mi feladcttunk nem az, hogy beszéljtink és dlmodozzunk egy ,,mocs r
nélkiili', vildgről, hanem hogy megvalősítsuk azt,Igaz emberekre van szi.ik-
ségtink, akik állják a szavukat, akik megvalÓsítják az á|maikat.
A félelem rossz tanácsado
Tudja, mi tartja vissza a legtobb embert, hogy azt az életet élje, amelyet
megálmodott? A félelem. Fé|elem a hibáktÓl' a kudarctÓl, attől, hogy kínos
helyzetbe kertilnek, hogy onmaguknak és másoknak csalÓdást okoznak. Az
ilyen emberek rettegnek a hibás d ntésektÓ,].
Ne engedje, hogy d ntéseiben a félelem befolyásolja! Kudarc nincs.
Igen, jÓl o|vasta, kudarc nem létezik. oprah Winfrey, híres amerikai show-
szakértó ezt gy foga|mazta: ,,Szerintem kudarc nem |étezik. Hiszen soha
nem lehet kudarcnak nevezni azt,ha valakinek a megvalősítás cir met oko'
zott".
Kudarc tehát nincsen, csak eredmények vannak. A tanácsért hozzámfor.
dulők k rtilbe|Í.il 70 száza|éka a kudarctől valő félelem miatt nem képes ne-
kivágni az ismeretlennek. Pedig a világon szinte minden siker kezdetben fi-
askÓként indult.
Itt az idó, hogy megváltoztassuk a kudarcrÓl és hibákrÓl vallott nézetein-
ket. Trjl sok embert tart vissza a hibás felfogás attÓ|, hogy nyertesként járjon
a világban.
A hibák jok
Anélkti| kell cselekedntink, hogy rettegnénk a hibáktÓl. Ne arről ismer-
jenek fel benntinket, hogy nem kovettink el hibát, hanem arről, hogy nem
adjuk fel.
205
 Amikor az IBM alapítÓját' Thomas J. Watsont megkérdezték' mi az Litja
a vállalaton bclÜli elÓ.bbre jutásnak, azt válaszolta: ,,Kcivessen e l kétszer any-
nyihibát!''.
A sikeres emberek t rténete mindi-e a hibák tcirténete is'
Edison, az izzőlámpa feltal álőja, mintegy ki lencezer félresikerÜlt kísér-
lete után, barátai érdeklődésére,hogy ,,Csak nem akarsz tízezredszer is ku-
darcot vallani?'', ktjzolte: ,,Nem kudarcrő| van itt sző, csak arrÓl, ho.ey ismét
megismertem egy mÓdját annak, ahogyan azizző|ámpa nem mrikcjdik. És
minden egyes kísérletemrévénkozelebb kertilok a felfedezésemhez.''
Gerd Mijller, a híres német focista, azzal vonu|t be a futball t rténelmébe,
hogy a legt bb gÓl az ó nevéhez f(Íz6dtk. Ugyanakkor a ne-eatív StatiSZtiká-
ban is ó áll az első helyen, rnint a legtobbszor melléltvó focista.
Aki nem adja fel, arra aZ utőkor mint jelentós személyiségrefog vissza-
emlékezni. A lényeg nem a hibák elkeriilése, hanem a cél lelkiismeretes
megvalősítása' Lehet, hogy n sok őtmenetileg sikeresen feltartőztatjrik, cle
hog.v mcgríll-(, (t:Í eg.ve(liil tn dijnti el.
Valoban vágyik az anyagi fÜggetlenségre?
E kérdésrnegválaszolásához elószor nézzuk meg, mekkora a milliomos-
sá válás esélye? A németországi milliomosok a kovetkezőszakmáből keri.il-
nek ki:
o 7 4 száza|ékuk vállalkoző,
o |0 száza|ékuk vezetómenedzser (a legfelsó vezetíi rétegbÓ,l),
o l 0 százalékuk szabadfoglalkozásri (elsósorban orvosok' építészek,
Í'igyvédek)'
o 5 száza|ékuk iigynok,
o 1 százalékuk egyéb.
E'z a felsorolás két dolgot mutat. Elószor is azt, hogy szinte csak akkor van
esélye milliomossá válni, ha vállalkoző, illetve alkalmazottként csak abban
aZ esetben, ha nagy cégek felsó vezetésének ta.eia.
Másodszor: a rneggazdagodásra leginkább a vállalkozÓk esélyesek. Sok
hátrány és kockázat is adodhat abbÓl, ha on vállalkozÓ lesz. ugyanakkor
négy milliornosbÓl három a vállalkozői rétegbÓ1 kcriil ki.
Ezért mondta Paul Getty, korának leggazdagabb embere: ,,Egy.két kivé.
teltÓ,l eltekintve, valÓdi nagy vagyont csak akkor tudunk felépíteni,ha saját
'''; Es itt válnak szét az eltéró szemléletek. Ugyanis t bb-
vállalatot alapítunk''.
re Val] sziikség, mint egy kicsit takarékoskodni vagy befektetni. Nem elég
elindulnia ajő irányba, hanem ajci irány felé egy nagy ugrást kell tennie.
206
Neengedje'hogyhatalrnábakerítscllk()(.l\;|/l.l|'|'ltlI r,.tIrrlt.lt.It.rrr!Nittcs
megalázÓbb. mint egy minimális koI-tcc1lt.r., ;tl:t1r;.rtt Ir.r.|1 1.11'1 ('slrk lrkkor
érzijnk igazi elégedettséget,ha mindcnt llt.It':ttItttt|'
Csak az nem kovet el hibát, aki semmit sem csinál
Egyik mentoroÍn SZerint: ,,Ha nenl kiivt'tsz L'| |rrlllit. cz azt jclenti, nerr-t
kockáztatsz eleget' és nem hozod ki nraglrt|llril lr le gjtllrbat..'
Nagyon fontos, ha van egy párt|og(lItk' rtte t.t il IllcIltor kcpcs a le-et bbet
kihozni belÓ,ltirrk. Véleménye néha igcrr rclsszttlcsik. clc csak a pártfogÓnk-
tÓl hallunk olyasmit, hogy: Aki nen kockiiztat' aZ lle nl csinál semmit, nincs
semmije, az egy senki.
A siker felé vezetó rjt hibákkal van kikovezvc, de hihetetlcniil kitágul az
életijnk, ha nem fÓlrink a tévedésektÓ,l. Minden más értelmet kap abban a
pillanatban, amikor megszabadultunk a félclmeinkt<i,l. Hirteler-r a k rnyeze-
tt-inkct is ntásképpen látjuk' ha felisnertÜk az tsszeftiggéseket. Minden ta-
pasztalat és élrnényahhoz a fcladathoz visz kozelebb, arnelyet most kell
megoldanunk. Mindcz őrtclmet, jele ntést kap. Csak fel kell ismernÍjnk. Min.
den elkcivetett hiba a segítsőgiinkre lesz. Minden ember, akit a m ltban meg-
ismerti-ink, rijabb emberek' jabb lehet ségek felé vezet minket. Rajtunk
rn lik' ho.ay felismerjiik.e az osszefti.egéseket' De ebbc a stádiurnba csak
akkorjutunk el, ha foIyamatosan és konzekvensen tanulunk, fejlesztj|ik ma.
gunkat. A jutalorn, arnely ilyen beállítottság mellett ránk vár, feltilmiil min.
den képzeletet!
Fontos tanács
MiclÓtb hozzot^l dontést arrÓl, hogy anyagi fliggetlensé.lben kíván él-
ni!
o Soha ne elégedjen mcg kcvesebbel. mint a legjobbal!
o Ha a célt isme ri, észrevcszi a lehetóségeket is.
o Azért játszik. hogy nyerje n.
o A legkisebb részlet is jelentóséget kap. Minden fontos!
o Koveti azt az elvet, hogy a legjobbat kell tnmagábÓl kihoznia.
o Nem fél attÓl' hogy hibázik.
. Nagyon gazdaggá válni csak vállalkozÓként lehet.
201
A kovetkező fejezette| abban szeretnék segíteni onnek, hogy ha már egy- Aki leírta céljait' és dcjntést hozott, a./''.|/, ||| \() sz:tz;tIt.k;tt rrriir. Inegtette,
szer dcjntcjtt, nehogy meggondolja magát. A siker egyik legfontosabb krité- hiszen:
riuma.egy olyan k rnyezet kialakítása' amely a legmesszebbmenÓkig támo- 1. ha látjuk a célt, egyszerre észrevessztik ;r Iclrt.ttlstir'.e kct is;
gatja Ont. 2. a cé|ok a megoldás felé irányítanak;
',:. ': : . ':' 3. hacélunk van,azért játszunk, hogy rrycriiirrk;
4. minden fontossá válik' ha cé|unk vaIr.
A Íejezet |egÍontosabb gondolatai a Ne engedjtik, hogy az nelégtiltség rirrii lcgycrl rirjtunk!
a Nem az a lényeg, hogy ne kcivessiink cl hibákat, hanem az, hogy megva.
lÓsítsuk a célunkat.
o Abban biztos lehet, hogy nem várt események mindig bekovetkeznek.
o EgyedÍil tn donti el, hogy hagyja-e magát az ritrÓl |etéríteni.
o Minél elÓtb meg kell teremtenie azanyagtvédettséget. Ezze|tartoz|kon- o Ha nem kcjvet el folyamatosan hibákat, az annak a jele, hogy nem koc-
magának, azegészségének,ajÓ lelkiállapotának és a családjának. káztat eleget. és nem teSZ meg mindent. ami tntol telik.
o Az anyagi védettségaz er6 pozíciÓjába helyezi ont.
o Nem tudhatjuk, mit tartogat számunkra a SorS, de ha megfelelóen felké-
sztiltÜnk rá, még a sorscsapásokat is stílusosan tudjuk fogadni.
o Mindaddig, amíg nem érte el az anyagi védettséget, a pénztigyi tervezés.
re nagyon oda kell figyelnie.
o Arisztotle onassistÓl származlk a mondás: ,,Ha rijrakezdeném, mindent
ugyanrigy csinálnék, egy kivétellel: jÓval korábban keresnék magamnak
egy jő tanácsadőt.''
o A boldogsághoz két t vezet. Vagy cs kkentjiik vágyainkat' vagy ncivel-
jÜk lehetóségeinket. Ha bolcs vagy, mindkettőt megteszed.
o Az anyagi biztonság aztjelenti, hogy valamennyihavikiadását tÓ,kéje ka-
mataiből fedezni tudja.
o Igazán jők csak akkor vagyunk, ha azza| foglalkozunk' amit szerett.ink.
o Akkor ismeri fel a saját magában rejló lehetőségeket, ha hosszabb ideig
dolgozott egy feladaton, amely rcimet okozott és érezte, hogy van értel.
me annak, amit csinál.
o j
Ér$en a pénzhez: most éljen, de készítse eló a vójét is!
o Az anyagi védettségeléréséhezlehetÓ1eg kockázat nélktil kelI befektet-
nie. Az anyagi biztonsághoz keressen |2 száza|ékos hozamií, viszonylag
b iZtoS befektetéseket. Az any agi fti.egetlenséghez v ezet6 ton választhat

kcizepes és magas kockázatrj befektetéseket, de csak azt at(kéthasználja

fel, amelyre a pénziigyi biztonság érdekébenmár nincs sziiksége, és en-
nek is csak 50 száza|ékát invesztá|ja'
o Az anyagi fi.iggetlensé ghez vezetílegfontosabb lépésennek tudatos el-
határozása. Ha most nem dcint, akkor is határozott, hogy mindent hagy a
régiben.

209
 A mentor és a szakértcÍihá|ozat
,,E'mberek milliÓi álldogálnak az ton ez a7 ó saját d ntéstik.
-
Ha szegény emberekkel veszi korÍjl magát' on is szegény ma-
rad, és azza| to|ti el egész hátralévó életét,hogy a szegénységrÓ1
panaszkodik."
Richard DeVos
Attől, hogy ezt a konyvet elo|vassa, még nem lesz gazdag. Cselekednie kell,
amilyen gyorsan csak lehet. Á legfontosabb olyan heLyzetet teremteni, amely
kikényszerítia sikert.
Sajnos, a napi gondok a legtÓbb embert visszah zzák. Hiába tudjuk Ligy
általában, hogy a probléma egyben a fejlódésre valő lehetóséget is magával
hozza, amikor egy konkrét gondunk felmerijl, már egészen másként látjuk
a dolgot. A nehézségis tobbnyire ,,éppen rosszkor'' jon, és olyan iránybÓl,
ami fájda|mat okoz. Es ha a prob|émák elszaporodnak' pillanatok alatt ké-
pesek vagyunk elfelejteni még a legnemesebb fogadkozásokat is.
A személyes kornyezet hatása
olyan kornyezetben kell élnie, amely nemho.sy nem feledteti el, hanem
ismételten figyelmezteti az ígéreteire.Lehet, hogy jelenlegik rnyezete nem
felel meg ennek az elvárásnak.
Biztosan ismeri a mondást: Madarctt tollcírőL, embert bardtj ről. Hajla-
mosak vagyunk tri|értékelnicinmagunkat. Azt gondoljuk, a k rnyezet befo-
lyásával szemben elég erős egyéniségek vagyunk. Pedig kisgyermekko-
runktÓl fogva utánzással tanulunk. Baráti koriink, rokonaink és ismeróseink
hatása sokkal erósebb, mint ahogyan az tudatosodik benn nk.
Képzelje el a kcivetkezó játékot. Fenn áll egy asztal tetején, és ki akarja
prőbálni azerejét' Megkér egy gyengébb személyt, hogy htizza le. Vajon ki
nyer?
210
Fizikai t rvényszerÍíség'hogy konnyebb valakit lefelé, mint felfelé hrizni.
ElÓbb-utőbb |ehűzzák,hiszen a másiknak csak bele kell Önbe csimpaszkod.
nia, és lassan gyis elfogy azere1e. Hosszri távon semmi esélye a gyózelem-
re.
E.gyszerritben kifejezve: szegény emberek k ztjtt on is szegény marad.
Ha gazdagabb emberekke| érintkezik, gazdag |esz.
Akcír elrettentés, ak r példaképformjában, de minden ember élete pél-
da a t bbiek saímcíra. Melvik utat vdlasztia?
Három Íontos csoport
Sziiksége van példaképekre, olyan emberekre' akiknek a sikereit megfi-
gyelheti, elemezheti éS utánozhatja. Látnifogja' hogy nekik is mindig voltak
példaképeik.A siker ezt a technikáját a kivdlős g modelle-
',utánzásának''
zéséneknevezik. Ez akifejezéS a Sport teriiletéról származik. Nem cirdon-
gcisség példaképettalálni. Nézze meg, ki a legjobb az tn teri.jletén! Gyríjtse
Össze az illetóvel kapcsolatos valamennyi informáciÓt konyvekbÓ1, iij-
-
ságcikkekbÓ1. Keresse meg a telefonszámát, és kérjen tÓ1e egy találkozőt.
Ez ktnnyebben megy' mint gondolná!
Sztiksége |eszegy p rfogőra, mentorra is. A kiiltlnosen sikeres emberek
99 száza|ékának van vagy volt mentora. Szeretném onnek megmutatni eb-
ben a fejezetben, hogyan képes a jő mentor gycikeresen megváltoztatni az
életÍ'inket. Legutolső pártfogőm egy milliárdos volt. Egy hozzá hasonlő sze-
mé1yiséggeleltoltttt hat hÓnap alatt tobbet lehet tanulni, mint egyébkénttíz
2tl
év alatt. A mentor jelentóségét már rcszlctesen méltattam a 4. fejezetben.
Most arről lesz sző, hogy hogyan lehct Ós érdemes dogozniuk egymással.
Sziiksége van egy o|yan szakért(íkb(Ílállő kornyezetre, amely képes ma-
gával ragadni. Szakértói há|őzata saját teriilettikcjn kiemelkedóen teljesító
személyekbÓ1 álljon' akik a tcjbbiek iránti felelósségiiknek tudatában van-
nak. ErrÓ,l is szÓ lesz ebben a fejezetben, hogy hogyan lehet felépíteniegy
i lyen szakért 6i há|őzatot.
Csak az Önnél sikeresebbek tanácsait Íogadja meg!
Legyen tehát a kornyezetében egy mentor, késő,bb pedig példaképek,
szakértÓ,k há|ózata. De hová tartoznak azok, akik nap mint nap kcirt-ilvesznek
benniinket?
Nekem az a véleményem,hogy kizárő|ag o|yanok befolyását engedjtik
érvényesiilni magunkon, akik nálunk sikeresebbek. Kiilonben trilnagy a ve-
szélye annak, hogy gáto|nak továbbhaladásban. Ha kevésbésikeres embe-
a e1ég á megvalősításhoz. Fejlódn m kel1, és sztikségem lesz valakire, aki
rek megprÓbálják lebeszé|ni a tervérÓ1, illetve circikcisen kritikával illetik,
egyszerÚíen ne figyeljen oda!
A sikeres emberek megszív|elik a kovetkezó gondolatokat:
o Aki nerejéból nem tud teuesítményt felmutatni, annak nincs joga taná-
csokat adni, tnnek pedigjoga van nem odafigyelni.
o Sikeres emberekkel koriilvéve konnyebb sikert elérni.
o Ahhoz, hogy gazdag legyen, e|ószcir jÓl kell magát éreznie a gazdagság-
ban. Ennek |egegyszerrJíbb mÓdja' ha sikeres emberekkel veszi koriil ma-
gát.
o ''A legjobb mődszer meggyózódni az uralkodő intelligenciájárő|, ha
megnézziik a kcirnyezetében lévó férfiakat.'' (Niccolő Machiavelli)
o Akkor keress jÓ tanácsadőt, amikor még nincs rá sziikséged!
o Ha már eljutottunk odáig, hogy nem azza| tcjrődi.ink, mit szőlnak a t bbi-
ek, a lelkiismereti.inkon kíviil nincs, ami visszatartson bennijnket.
o Csak olyan emberektÓ,l kérdezzen, akik e|jutottak oda, ahoví on eljutni
szeretne.
Lehet, .ey gondolja, ezek a kijelentések tril radikálisak. Mi lesz így a csa-
ládjával, és hogyan á||ittaztn felelóssége azokkal szemben, akiknek sztik-
ségÍ.ikvan a segítségére?
Vannak, akik nemcsak hogy igénylik az tn segítsé-gét,de rá is szorulnak.
Ilyenkor terméSzeteSen érzi a felelósségét, és segít'
Elképzelhetó, hogy ellentmondást érez a segítség és a sikeres emberekkel
valÓ kommunikáciÓ kozott. Ez az ambiyalencia természetes jelenség, mint
2r2
anappalésazé1szakavagyatélésanylir.|)t.t.zt.kttttttr||(.\/(.Illlcgésznek.
Az e|lentétek nem kizárják, hanem kicgeszítik t.1'ytttitst.
Gondoljon csak be|e: minél nagyobb sikcrckct ttrtl ir slr.jlit rjlctében elérni,
annál tobb embernek tud segíteni. Nincs rlirgyttlllr cItig:tc.tcl' ttlint a megszer-
zett gazdagságot és sikert megosztani az,<lkklrl' irkikrrck kevesebbjtik van.
Csak ne tévessze cissze a szerepeket! Az('rt, rttcr.t scgít, Inég nem kell a meg-
segített tanácsait is meghallgatnia.
Pátfogőm, a mi|liárdos
Volt egy idószak, amikor tobb mint egy év alkotÓi szabadságot engedé-
lyeztem magamnak. Ennek legfÓ,bb cé|1a az volt, hogy találjak magamnak
egy o|yan elfoglaltságot, amely cjrommel és lelkesedéssel tcj|t el.
Így jutottam el odáig, hogy legszívesebben megismertetném azemberek-
kel a pénz világát. Tudtam, hogy elhatározásom így onmagában még nem
ezen a teri.jleten már kiemelkedót teljeSített. Elindultam hát keresni magam-
nak egy pártfogÓt' egy mentort.
A ktil nbilzó tanfolyamokon valő részvétela legegyszerritb mÓdja an-
nak' hogy érdekes embereket ismerjÍink meg. Egy londoni szemináriumon
egy amerikai milliárdos tartott beszédet. Kevesebb mint l000 dollár saját
tÓtébÓ1 alapította meg olajvállalatát, amelynek értékenyolc év alatt 800
milliÓ dollárra nótt.
Angol vállalkozők elótt beszélt arről, hogyan lehet minden otletet meg-
valÓsítani mások segítségével,mások pénzéb6. Annak idején' amikor
-
egy barrel olaj 40 dollárrÓl 8-ra zuhant, 6 az o|ajvá||alata finanszírozásához
egy milliárd dollár értékríhitelt kapott. AzÓta t bb tucat kÍilcinb ző profiltí
vállal atnak sikertilt az á|ta\a k idol gozott rendszert meghonosítania.
Mik zben hallgattam aze|óadást, elhatároztam' hogy megnyerem men-
toromnak. Egytitt ebédeltem vele, majd adott egy telefonos idópontot. Ami-
kor a megbeJzélt idÓ,ben felhívtam, nem kapcsoltakáthozzá. Hiába prÓbál-
tam veleiobbszor beszélni, csak a titkárnójével és a fő,komornyikjával tud-
tam pár szÓt váltani. Hetedszeri hívásomnál végre sikertilt személyesen be-
szélnem vele. Meghívott két napra skőciai kastélyába: vasárnap este l8 Órá-
ra kellett megérkeznem.
A kastélyban a személyi titkár fogadott, és elvezetett a szobámba. Ven-
déglátÓm két Órával késÓ.bb jelent meg, és nem rejtette véka alá rossz kedvét.
Ahelyett, hogy kedvesen ijdvozolt volna, azt kérdezte: ,,Miért kell a vasár-
nap estémet onre vesztegetnem?''
Elsó fe1indultságomban r gt n arra gondoltam, moSt azonnal elmegyek,
zt)
nem szoktam hozzá 1|y enbánásm<lclhtlz. (.sakhogy jovetelemnek egész más
célja volt: tanulni akartam. Elhatároztarrr, rnegprÓbálom kitalálni, miért vi-
selkedik így. Lehet, hogy csak tesztelni akar? Vizsgá|ja a tííríképessége-
met?
Arről meggy6z6dhetett, hogy sok mindent kibírok, és vastag a bór a ké-
pemen. orákon kereszttil csak sértegetett, és bántő dolgokat kérdezett. Min-
denképpen tudni akarta, hogy miért fecséreltem el az elm lt évemet.
Végiilelmesé|te egy-két személyes élményét,majd éjjel fél három k<jrtil,
rám mutatva azujjáva|, koz lte: ,,Jől van, Bodo, most mondja el néhány sző.
ban, hogy mit várhatok én magátől, és egyáltalán mit akar tÓlem. Tíz perce
van. Ha meggyóz,jő. Ha nem, akkor pakolja a holmiját, és korán reggel
hagyja e| aházamat|,,
Sikeri.ilt meggyóznom, és alapítottunk egyiitt egy vállalatot. De ha elótte
nem lettem volna t kéletesen tisztában azza|, hogy mit aka r ok, ezt az embert
soha nem sikerti|t volna megnyernem. Leírtam és vizua|izáltam a célomat.
A kovetkezó hat hÓnapban ttjbbet tanultam a nagytókével kapcsolatban,
mint egész addigi életemben. Egy idő,után, mive| elhatároztam, hogy kizá.
rőlag a saját feladataimra akarok koncentrálni' elváltak iitjaink.
Mindent, amit a pénzrÓ,l tudok, egy maroknyi sikeres embernek kciszon-
hetem, akik hajlandÓak voltak engem pártfogolni. Elsó mentorom fektette
le az alapokat, ő tanított meg takarékoskodni, és megérttette velem a siker
titkait. Mielőtt vele megismerkedtem, jcivedelmem évi l00 000 márka alatt
vo|t. Kcirtilbeliil két évbe tellett, míg az ó segítségévelátléptem a havi l 00
ezer márkás jovede|mi Szintet. Valamennyi pártfogőmra hálával gondolok
vissza.
Hogyan talá| mentort, és hogyan vise|kedjék ve!e?
A sikeres emberek 99 száza|ékának volt Vagy van támogatÓja. Nézziik
példáu| utolső mentoromat. Mit gondol, hogyan tudott felépíteni nyolc év
alatt egy nyo|cszáz milliő dolláros céget gy' hogy elótte fogalma sem volt
az o|ajrólr? Jő| tippelt. Az illetónek kiválő pártfogÓi voltak, tobbek kcjzcjtt
Constantin Gratsos' Aristoteles onassis régi barátja, az onassis Shipping
Lines elncike.
Ha egy egész élet (Sót tobb emberélet) sikereit éS tapasztalatait szeretné
néhány év alatt magáévá tenni, akkor sziiksége van valakire, aki támogatja.
A kovetkezóoldalakon l7 praktikus tanácsot talál. Így kcinnyebben meg-
ta|álja a megfeleló személyt, és sikerÍil ót a ktzos munkára is megnyernie.
214
1. írja |e, miért Van szuksége mentorrÍl!
Legyen koriiltekintóa pártfogÓ.kiválasztlisiirr;il. ( )l.ylrrr valakire van sztik-
sége, aki sokkal sikeresebb, mint tn, illctvc cily trlyltlt szcIltÓlyre' aki éppen
azt a képességett kéletesítette saját rnaglilllrrl' lttltclyrc Orl is szeretne Szert
tenni. Válogasson gondosan! Gyózódjcin rtlcg lrrrtil, hogy bízhat-e azi||etG
ben, és tudnak-e intenzíven egyiitt dolgozrti.
A mentor iránt teljes bizalomma| kcll visc|tctni' arni néha nagyon nehéz.
De gondoljon mindig arra: ha semmit nem kockáztat, nem is nyerhet. A ,,ki-
szemelt'' mentorral csak akkor tudja felvcnni a kapcsolatot, ha on kitartő és
kreatív.
Ne felejtse, a legjobb nevelÓ,kh z tartoznak a legjobb diákok. Másként
szőlva: a legjobb diákok kapják a legjobb mentorokat. Ne keseredjen el, ha
nem nyeri meg azonnal saját tertiletének a világ legjobb mentorát! Fel kell
nóntjnk ahhoz, hogy a legkiemelkedÓtbek foglalkozzanak veltink. Két le-
hetósége van: vagy fel tud már mutatni kezdeti sikereket, vagy nagyon meg-
gy6z6 a fellépése.A leghasznosabb e kettő kombináciőja. Minél jobb és
dőb b i k.
e r e tl m ény e s e b b, an ná I ki e m e Lk e p cí r fo g ő l e s zn, e
2' Gondo|ja át, mit tehet Ön a mentoráért!
Találjon választ a mindent eldijntó kér.lősekre: Milyen értéketjelenthet
Ón a ptírtfugőjának? Mit tehet on a mentoráért? Ez a kérdésis a kreativi-
tásához szől. Mindenkinek vannak erósségei és lehetósége arra, hogy mások
érdekébenhasznosítsa azokat. Ezértnaprő|napra rendszeresen írjon a siker.
naplÓjába!
3. Le|kesedésre és meggycízo indokokra Van sztjksége
Nagyon fontos egy otlet m gott érezni alelkesedést, a szenvedélyt. Hogy
mit mond, aZ nem is olyan lényeges, hiszen a mentor segítségévela cé|hoz
vezetó t rigyis változik (végtil is ezért keres pátfogőt). Mentora tudja, hogy
tÓ,leszeretné megtanulni Citletei megvalősításának legjobb mÓdját.
A mentornak éreznie kell onben az e|szántságot, tudni akarja, hogy
mindezt miért csinálja. A mentornak arrÓ| is meg kell győzódnie, hogy az
otlet jÓ, és tn nem fogja feladni. Szeretné megtudni, hogy kész-e mindig
megténni azt, amit sziikséges. Szeretné fe|ismerni onben azt a szellemet,
amely ót magát is sikeressé tette. A dontó tehát nem aZ, amit mond, hanem
az, ahogyan mondja.
2r5
4. Legyen kitarto!
Bizonyos koriilmények k<jzott hÓnapclkig is eltarthat, mire pártfogÓját
megnyeri. Sót előfordulhat, hogy néhány h<inapig is várnia kell, amíg sze-
mélyesen találkoznak. De ha nem adja fel' és ha szimpatikus, kreatív mődon
továbbra is ír és telefonál, esetleg ktild neki egy-egy ajándékot, elÓ,bb-utőbb
cé|ba ér, és megnyeri magának.
5. A mentor e|einte csak Vizsgá|odik
Gondoljon csak bele' hogyan,,i.idvozolt'' engem pártfogőm a skőciai kas-
té|yában. Lehet, hogy Ön azt mondja: ,,szívtelen és udvariatlan alak''. Pedig
miért pazarolná va|aki adrága idejét olyasmire, amirÓ.l nincs meggy 6z6dve.
A mentornak nincs ideje kivárni, amíg az elsó krízis bekovetkezik.
Mielótt a mentor elkezdene Önnel komolyan foglalkozni, ismernie kell
az értékeít,képességeit.Ezért elkezd onre nyomáSt gyakorolni, hiszen soha
jobban nem lehet megismerni egy ember igazi természetét, mint amikor
nyomás alá keri'il.
tn a mentor számára akkor válik érdekessé, ha éreztetni tudja, hogy nagy
céljai vannak, ezek megvalősításához rendelkezik elegendó kitartáSSal, n-
bizalommal, ]elkesedéssel, és hajlandÓ is az ehhez sziikséges munkát elvé.
gezni. Err 6| akar meggy ózódni, ezért tesztel i.
6. A pártfogo fe|adata nem a prob|émák mego|dása, hanem
hogy kihozzaonbo| a pozitíVumokat
Ne terhelje mentorát a problémáival, inkább arra figyeljen, hogy az
egytittlét mindkét félnek cir met okozzon! Sokkal hasznosabban tudiák el-
t lteni azid6t,ha a nehézségekhelyett az tn 1ő tulajdonságainak kiféjlesz-
tésére,csiszolására koncentrálnak.
Biztos lehet abban, hogy mentora tudja' onnek problémái vannak, hiszen
a probléma természetes része minden o|yan ember életének,aki valami kti.
lon|egeset szeretne elérni. Gyízze me? mentortít az er6s jellemérő.l azzal,
hogy képes ezeket egyediil is megoldani.
Soha ne mutasson kétségeta tervei iránt! Ha mentora megérzi a bizony-
talanságot, aztfogjagondolni, hogy on nem megfele16 afe|adatra. Ha még-
is beszélgetni szeretne vele a projektjével kapcsolatos problémákrÓl, rcigtcin
mutasSon legalább három-négy megoldási lehetóséget, és kérdezze meg
mentorát, melyik megoldást tartja a legjobbnak'
zt6
z. Áttjon ál|andÓ kapcso|atban mentoríiVi||!
Ajánlja fel mentorának, hogy legycrr t.t.sz(tt|:l;tItrttrls;tz (.)tt cr.lgcbcn! Le.
het' hogy eznehezére esik, de ha jobbaIt l)cIt.1''tl1111.,;, jtlltll l(X) rnilliÓnak az
50 száza|éka' mint 50 ezernek a l00 szlizlrl(.kir.
Azuzleti kotődés csak tovább erósíti Irrcrrtrlr'lilrtlz |Úííclcl crnberi kapcso
|atát.
Azért is érdemes pártfogőjával kcjz scIr viillallrttlt alapítani, mert egy So-
kak által ismert és tiszteIt ember jeIenIeítc ltz ()tt 1lrcsztízsét is automatikusan
megn veli. Hihetetlen, hogy a céges lcvélpapír l-ejlécénszerepló, jől csengó
névre milyen gyorsan megnyílnak a kapuk, és nem utolsÓsorban: konnyeb-
ben jutbanki hitelhez. Szinte automatikusan hitelképesnek nyilvánítjákazt,
akiegy ilyen jelentós személyiségetmeg tudott nyernia cége számára.
8. Kímé|jementora idejét!
PártfogÓjának ideje drágább és értékesebb,mint az oné. Ha beszél vele,
e|6tte gy6z6djcin meg arrÓl, hogy nem alka|matlan-e számára az idópont!
Ktizti|je azt is, hogy a tárgyaláshoz kcjrtilbelti| mennyi idóre lesz szi.iksége,
és tartsa magára nézye ezt kote|ezónek.
Amikor csak tudja, kosz nje meg mentorának. hogy idót szán tnre, hi-
szen valÓszín hogy 6 azid6rjobban becstili.
'
9. Nagyon a|aposan gondo|ja át, hogy mit akar kérdezni!
Mielón feltesz egy kérdést,gondolja át, esetleg maga is meg tudja-e vá-
laszolni. Ezutánkérdezze meg magátÓl' hogy vajon a mentora mit válaszolt
volna. Tcibbnyire így el is tudja intézni az iigyeit' és nem is kella mentorát
igénybe vennie. Majd meglátja, hogy elóbb-utÓbb a kérdésekz mét egyedtil
is megválaszolja, így válik saját mentorává. Hiszen ez a folyamat értelme!
Szokjon hozzá, hogy minden problémát három megoldási variáciőval mu-
tasson be.
10' Érdek|ódjonl
Figyeljen mindig nyitott ésszel és szívvel, ne legyen szkeptikus! Bízzon
a mentorában és az ógondolataiban! Bizalom nélkiila pártfogolás nem m -
kÖdik. Lehet, hogy idónként teueSen idegennek és logikátlannak trínik az on
számára mentorának egy.egy gondolata vagy megoldási mÓdja' de ne feled-
je, hogy éppenez a fajta gondolkodásmÓd tette ót olyan sikeressé, amilyen.
Használjon ki minden lehetóséget, hogy tanulhasson tÓ1e, prÓbálja meg
2r'7
elsajátítani a gondolkodásm(lcl.iiit! Mirrcl hamarabb sikertil, annál gyorsab-
ban alakul át a mentor-pártflogtlIt viszcltty e.ey igazi partnerkapcsolattá.
1 1. Nyerje meg pártfogójának szívét!
Ne szégyellje megajándékozni! Írjon neki koszcinő |eveleket és faxokat,
amelyekben kcizli ve|e, hogy milyen értékes volt az on számára egy-egy be.
szélgetés.Hogy sikertil-e megnyemie a szimpáti áját. az csak onto1 ftigg.
Igyekezzen, hogy a kapcsolat gy alakuljon. ahogyan azt on akarja. Pél-
dául ha egyi.itt ebédelnek' mindig on fizesse a számlát! Sokan észérvekre
-
hivatkozva-hagyják' hogy a mentor á||jaaszám|át: ,,Neki rigyis t bb pén-
Ze yan,,. Pedig ez egy je|zés lehet, amellyel ki tudja fejezni, hogy mennyire
megbecsÍ.ili mentora idejét.
Ami az ajándékokat illeti, legyen kreatív! Figyeljen arra, hogy mentora
mit szeret, és lepje meg vele! Ajándékozzon neki érdekes ritkaságokat! Le-
het, hogy az illetónek tobb pénze van, de esetleg nem jut ilyesmihez hozzá,
mert nincs ideje.
12. Ha Üzenetet kap, azonnaI reagá|jon!
Milyen sokszor fordul eló' hogy csak egy iizenetr gzít6ve|,,beszélijnk'',
vagy ktildtink egy faxot, de nem tudjuk, hogy az i||etó megkapta-e aZ Uze.
netlinket! Ezért mindig válaszoljon, amilyen gyorsan csak lehet. Lepje meg
mentorát azzal, hogy hamar reagál!
Akkor is reagá|jon, ha tulajdonképpen nincs is mit mondania. Tegyiik fel,
azt javasolja mentorának' hogy hétfón l0 őrára bemegy hozzá az irodába. Ő
ktild egy faxot, hogy oriil a találkozásnak, az idópont megfelel neki. Ekkor
is reagáljon azonnal, és k szcinje meg, hogy megerósítette az idópontot.
13. Adjon visszaje|zést!
Mentora természetesen tudni szeretné, hogy milyen eredményt hoznak a
tanácsai' ezért folyamatosan tájékoztassa ót a dolgok állásáről. Adjon
visszajelzést, ahányszor csak lehet. Igy eléri' hogy pártfogőja továbbra is
szívesen segít. Azt is koz lje' ha valami nem mrj,]<cidik, így meggyízheti ar-
rő|, hogy valÓban megtesz mindent, ami tntÓ1te|ik.
IdÓ,}<oz nként adjon visszacsatolást arrÓl, hogy továbbra is hisz a cé|já-
ban. Mutasson lelkesedést! Ereztesse mentoráVal, hogy gyóztessel van dol-
ga!
218
14' Há|áját azza| mutassa ki, hogy sikere s!
A hála kifejezésének legjobb mÓdja, ha li'liiIrrrti Iill lllt.tlt()ra Ininden vá.
rakozását, és hihetetlentil sikeres lesz. Gorti|tlskrxl-jtlrr lrlrtil, hogy pénzzel
tomje meg mind a saját zsebét, mind a mcnt()riiL1l.!
Lepje meg pártfogÓját azza|,hogy tr.ilsz-1rrIryalja vírrakozásait: gyorsabb
és sikeresebb lett, mint amire képesnek tartotta Örrt.
15. Utánozza mentorát, de maradjon htÍ onmagához!
A tanulás egyben utánzást Figyelje mentorát, de egy ttal legyen
is jeIent.
Iaza' feszi-iltségmentes. Szivacsként szívjon fel minden tudást, de ugyanak-
kor szőrakoztassa is a mentorát. Gondoskodjon arrÓl, hogy egyÍjttm kÖdé-
st-ik az 6 számára is oromet jelentsen. Gondoljon arra: 6 is azért lett gazdag,
mert szereti, amit csinál.
Dicsérje mentorát, amikor csak lehet, de soha ne hízelegjen! A dicsérer
nek szívbÓ1 kell jonnie. Ne tartsa vissza a dicsÓretet csak azért, mert gy
gondolja, hogy mentora gyis tudja, hogy ójÓ. Higgye el: az ószinte dicsé-
retet szívesen hallgatja mindenki.
IJtánozza nyugodtan mentorát! Nem baj, ha észreveszi, hogy ugyan gy
fut, beszé| éS oltozk dik, mint ó. Ez segít tnnek abban, hogy a gondolko-
dásmÓdját és az érzéseitis átvegye. Ha átvesszÍik egy másik ember beszéd-
fordulatait, testbeszédét, azza\ magunkévá tessztik, elfogadjuk az 6 érzésvi-
|ágát is.
Csak így, utánzással tudja megtanulni, hogy késÓ.bb a saját lábára álljon.
De ek zben soha ne feledien el hÍílenni nmaghoz!
.l6'
Ne keresse a Sebezhetó pontját!
Senki nem mondta' hogy pártfogÓjának tokéletesnek kell lennie. A neve-
lói kapcsolatok gyakran azon buknak el, hogy a tanulÓk tril magas elváráso'
kat állítanak fel tanáraikkal szemben. Ne várjon t kéleteset, inkább legyen
nyílt' és vegye tudomásul pártfogőja hibáit!
Az erósségeire koncentráljon' ne a gyengéire! Végtil is tanulni akar tÓ,le'
és nem emlékmíívetemelni a számára. Egyedi.il az a dcintó, hogy a saját
eríísségeitfelépítse.
Számos sikeres emberre je||emz6, hogy az igazságot saját érdekÍ.iksze-
rint értelmezik. De gondoljon arra, hogy tanulni Szeretne tÓ,le, éS nem azt
bizonygatni neki. hogy Onnek igaza van.
Lehet, furcsának találja' hogy sikeres emberek milyen gyorsan változtat-
ják a véleménytiket. Egyszer az ,,A'' mÓdszert tartják jÓnak, másnap a,,B''.t.
219
Egy jÓ mester kevésbé ragaszkodik cgy mÓdszerhez, amely nem vezet si-
kerre, mint a legt bb ember. Atni ncrn m kcidik, azt azonnal meg kell vál-
toztatni. Az ilyen magatartás nem szőszegés, hanem sikerorientált gondol-
kodás, rugalmasság. Ugyanakkor a sikeres emberek titkai kozé tartozik,
hogy bevált e|vekhez sokkal kitartÓbban ragaszkodnak' mint a tobbiek. Vé-
giil is a helyes utat mindenkinek magának kell megtalálnia' hiszen saját éle-
téértmindenki maga felel.
17. Adja tovább a tudását!
Segítsen a tobbieknek' adja át a tudását! Nem ke|| addig várnia, amíg hi-
hetetleniil sikeres lesz, és szinte a t kéletességig fejlesztette onmagát. To-
vábbítsa mentorátÓl kapott tapasztalatait! A legjobb pártfogoltakbő| |esznek
a legjobb mentorok.
Soha ne feledje' hogy kinek koszonhetia sikereit! Há|áJátfejezzekt az-
zal, hogy másoknak segít!
Meddig tartson a pártfogő-pártÍogolt kapcsolat?
ElÓtb.utÓbb eljon annak az ideje, hogy a tanár-diák kapcsolat barátsággá
válik. Az is lehet, hogy egyszer csak gy érzi'jobb lenne, ha gy viszonyul-
nának egymáshoz, mint egyenrang partnerek. Mindenesetre, amíg csak a
kapcso|at fennáll, tanu|jon mentorátől, hiszen ez a fejlódés legjobb mÓdsze-
re.
PártfogÓja gyis éreztetni fogja majd, ha elérkezettnek |átja az idót' hogy
ftiggetlenné váljon. Mentorát ezután szakértói hálózatkiépítésévelhelyette-
sítheti.
Hogyan építstikki a szakért ihá|ózatot?
Néhány év Óta szokásom, hogy minden hőnapban cisszeismerkedem egy.
egy érdekes, saját tertiletén kiemelkedőt ny jtÓ szemé|yiséggel. A kapcsolat
1egtobbjiikkel fennmarad. Egyesekkel azonnal találunk kozos pontot egy le-
hetséges kooperáciőhoz, másokkal pedig' ha nem is kot ossze benni.inket kt-
zos munka, a veltik lefolytatott beszélgetések mindig jő érzésseltoltenek el'
és motiválnak.
Van egy titka aZ értékeskapcsolatok fenntartásának a taldlkoző elótt át
kell gondolni, hogy miben tudna a m siknak a haszndra lenni. Képzelje bele
magát a helyzetébe! Mit tenne az 6helyében? Hogyan tudna számára hasz-
nossá válni? Ha a másik fél is hasonlÓképpen gondolkodik, az ilyen indítta-
tás beszé|getésekáltalában igen produktívak'
220
Előszor mindig a másik e|6nyén tcirjc lr |i.it.l! |.,l'V l...''..s.''..t t'sirk akkor
lehet tartős, haeza tcirekvés kcilcsoncis. A sikcr.i's t.tttIlt'tt.|itte k l)lcgVAn aZ a
képességiik, hogy a hozzájuk hasonlÓ bcítllíttrttslir'ti t'rttIlt't.e klrtíl rnesterfo
kon építsenek ki szakértői há|ózatot.
Fontos tanács
Epítsen ki maga koriil szakértói hálÓzatot! Ennck egyik mÓdja, hogy
minden hőnapban osszeismerkedik egy, a saját teriiletén kiemelkedót
ny jtÓ. szemé|yiséggeI.
o Azza|kezdje, hogy megkérdezi az on által ismert legsikeresebb
embert, klk az ó legsikeresebb ismerősei'
o Kérjen ajánlásokat, és egyszerííenegyeztessen idópontot azi||et6
személyekkel.
o Elószor mindig azon gondolkozzon, ho-ey milyen e|óny kkel tud
on szolgá|ni az illetónek.
o Egy érdekes, kiemelkedó egyéniséggel fenntartott kapcsolat rend.
kíviil motiválÓ. Egy ilyen ember elótt nincs helye a magyarázko-
dásnak. Itt csak a siker számít.
o Az j kapcsolat jabb izgalmas ismeretségekhez vezet.
o Tegye fel magának a kérdést: ,,Mit tudna on egy szakértÍiháitőzat-
nak felajánlani?'' Tegyen meg mindent, hogy ehhez elegendóen
képzeÍtlegyen.
o A szakért6jhá]'őzat elvezet a sikerhez.
A|akítson ki magának olyan ktirnyezetet, ahol e|váriák
a sikert!
Nemrég egyik sikeres építésivállalkoző barátom partiján Vettem részt. A
meghívottak jÓ része a saját teri.iletén sikeres vállalkozÓ, néhányan már
hosszti évek őta ismerjlik egymást.
Mikcizben kisebb csoportban beszélgetttink, odajott egy régi ismerós
hozzánk. Nem lehetett nem észrevenni, hogy szornyen elhízott, amiőta nem
találkoztunk ' Ez a vá|tozás annál is szembetíínÓ,bb volt, mivel korábban az
illetó mindig tigy viselkedett, mint az egészségapostola. Állandőan meg
akarta gyózni a t bbieket a saját, egészségrÓ1 vallott nézeteir6|. A csoport
egyik tagja megkérdezte tÓ1e, hogy miért hízott el annyira.
221
 Azt válaszolta, ónem tehet rtjla' rrlcrt a barátnóje mindig olyan finomakat vállalkozőnójének'' a mondása: ,,Minél k(ize It.Irlr ;ttl ;t Ítrtttrlit:Ilcz. anrrál vi-
f6z. Kezdetben prÓbált tiltakozIri, Ós kőrte, hogy készítsen inkább vegetári- lágosabbá válik' hogy az munkáját is cl tltt|Itlr r. 't'(,/nl
ánus ételeket' de idővel belefáradt az ellenállásba. Most már nem is hada-
kozik' mi pedi-e orÍ'iljtink neki. hogy a mi barátnóink nem szeretnek fózni.
Az ilyen beszéd sokaknak viccesnek tíínhet,de nálunk azi||et6 kemény Fontos tanács
kritikát kapott' Egyiktink kozolte: ,,Ilyen ostobaságot nem is vagyok hajlan-
dÓ végighallsatni. Csak nem gondolod komolyan, hogy a barátnód dont ar. Találjon legalább cgy példaképet' akit utiínozhat!
rÓl' hogy te mit eszel? Mondd meg inkább azigazat, hogy egyszer en szí-
O Keressen minél t bb inforrnáciÓt az illct<ír l, és tobb szempontből
vesen és ttil sokat eszel. De ne hibáztass mást azért. mert te elhíztál. Ennél
is vizsgálja me.e, hogy milyen egyéniség is ő valőjában!
tényleg tobbet vártam tÓ]ed.''
o Irja le megfi.uyeléseit és utánzási StratégiájátI
olyan k rnyezetre van szt-ikségtink, amely tobbet vár tÓ1tink. olyan em- o Nézze meg, hogyan viszonyul példaképe azéIet t legfontosabb te-
berek vegyenek korijl benntinket, akik arra kényszerítenek, hogy ószinték
riiletéhez: cgészség,kapcsolatok, pénzÚgyek' azé|etértelme és ér-
legyiink magunkhoz, és a legjobbat hozzuk ki nma.gunkbÓl. zclmek.
o Keressen életénekvalamennyi jelentós tertiletéhez egy-e.ey példa-
Példaképek: a kiválÓság modellezése képet!
oA kiválÓság modellezéSe azt jelenti. hogy tudatosan tanul mások.
Mielótt példaképétutánozná, tijzetesebben kell foglalkoznia az illetósze-
től; csak így tudja saját maga forrnálni a jovójét.
mÓlyÓve l. A legjobb persze az lenne, ha kcizvetlen kozelrÓ,l megfigyelhetné,
de ha erre nincs mőd, ilyenkor jÓ a videő. otthon' nyugodt kcirlilmények ko-
zcitt elemezheti a tévéinterjrikat vagy az elóadásokrÓl készítettfilmet. Ezzel
a modszerrel kcinnyedén elemezhetó, késÓ.bb pedig elsajátíthatÓ egy másik A gyakor|at. megvaIosítás legÍontosabb Íejezete
embe r retorikája, stílusa, testbeszéde, gondolkodásmődja' érzésvilága, meg-
Az elsó fejezetekben látta, hogy mire van szliksége a vagyona felépítésé.
gyóződései, értékítélete.
hez. Az 5. fejezet tudatosította onben: ha átgondolta eclcligi nézeteiÍ', azza|
Az utánzásos tanulás általában tudat alattifolyamat. Kiil nosebb i-eyeke.
már megtette az első lépéstaz anyagi fÚggetlenség felé. onfegyeImet gya.
zet nélkLil átvessztik kornyezettink értékeit,néZeteit, evési szokásait és még
korol, és Úrj szokásokra teSZ Szert, amelyek egy idő után már nern is esnek
sok más dolgot' nehezére' A siker kulcsa az tn kezében van, de a megvalősításban nagyon
Ha azonban az életiinkon akarunk változtatni' tudatosítanunk kell ma- forttos szcrepet játszik a k rnyezet. Pártfogőra, példaképekre és szakértói
gunkban az utánzás folyamatát. Á felnótté vtilás ctzt jelenti, hclgy mi keressiik há|őzatra van szi-iksége, vagyis olyan emberekre, akik támogatják a kezde-
ki azokat a személyeket, akikt6l hagyjuk mogttnkat befolyíLsolni.|JÍánozza ményezéseit, és segítik azok megva|ősítását.
azt a Személyt, akit példaképénektekint! Minclenki uÍcínoz-a kiil nbség Igazi hatalma annak van, aki saját ma.qán tud uralkodni. Vagy ahogy
oÍt van, ho ez,t tudatosan tessz[ik. Konfucius mondta: ,,Aki a másikat legyózi, az erős aki onmagát gyózi
Fedezze fel, hogy példaképénekmi a meggyózódése, milyen a pénzhez le. az b lcs." -
valő viszonya! Milyen érzésekettáp|á|apénzze|. a vagyonnal kapcsolatban.
Hogyan telik egy napja' hogyan keresi apénzét,milyenek a barátai.
Ne hi-u-eye, hogy On soha nem lehet olyan sikercs, mint..O". A legtobben
csak azért nem tudják elképzelni, hogy mesés vagyonra Szert tehetnek, mert
még soha nem néztek meg elé.g kozelról egy milliárdost, és nem figyelték
meg' hogy ó ezt hogyan csinálja.
JÓl fejezi ki ezt a gondolatot Ella Williamsnek, az l993-as év ,,Amerika
222
223
 :,
A Íejezet |egfontosabb gondo|atai
o o|yan helyzetet ke|| |étrehoznia, ame|y kényszeríti a sikerre.
a Keresse azokat az embereket, akiktÓ,l szívesen hagyja magát befolyásol-
AdománYozzon|
ni. Csak azokrahallgasson, akik sikeresebbek onnél!
Sikereket elérni sokkal konnvebb. ha sikeres emberek vesznek kcjriil ben-
ntinket. jÓlét orcjme nem a birtoklás és az oktalan pénzszőrás, hanem
A szakértói há|őzatkiépítésénél elósz r mindig arra gondoljon, hogy ho- ''A
a vagyon b lcs felhasználása.''
gyan tud a másik fé|nek használni!
Miguel de Ceruantes: Don Quijote
o|yan kornyezetre van szÍ-ikségiink, amely segít nektjnk, hogy a legjob-
bakká váIjunk, amennyire csak tÓ,ltink telik'

Szeretné tudni, hogy milyen mődon ciri-ilhetne leginkább a pénzének?Végiil

is az életben minden arrÓl szÓl, hogy sikeresek és boldogok legytink. Most
már tudja, hogy pénzzel kapcsolatos régi nézeteit hogyan tudja megvá|toz.
tatni, és milyen stratégiára van szÍ.iksége,hogy a saját vagyonát felépítse.
Amíg a siker azt jelenti, hogy mintlenhez hozzríjut, amit szeret, aclclig a
boldogsdgfogalmá,n azt értjiik, hogy s:ereti is a:r, amit megkapott.
Az on célja, ho.ey a gazdagságot és a boldogsá.eot egyszerre építsefel.
Lehet, hogy meg|epi majd a kovetkezó stratégia kiindulőpontja, de az ered-
mény bizonyára majd leny gozi ont.

Másoknak is jár, amit on megkeres

Ha végignézi sikeres, boldog emberek élet tját' látnifogja, hogy gazdag-
ságukat mindig megosztották másokkal. Ezek az emberek né|y há|át érez-
tek mindazért' amit elérhettek, és a tobbi ember iránti felelósségiik is tuda-
tosodott benntik.
f.erméSZeteSen nem azt akarom ezzel mondani, hogy minden gazdag em-
berjől bánik a pénzével. De az biztos, hogy aki egySzerre gazdag és boldog,
aZ nagyon is tudatosan bánikjÓl vele.
Akinek megvan ajoga és a lehetósége' hogy sokat keressen, annak eey-
ben kotelessége azokra is gondolnia, akiknek kevesebbjiik van. Andrew
Carnegie.tÓ1, a híres acélmágnástől származik a mondás: jÓlét bósége
''A
szent és becslilnivalő, és tulajdonosát arra kotelezi, hogy saját lehetőségei-
vel egész életénát a társadalom hasznára legyen''.
A legt bben ugyan cir mmel segítenek a rászorulÓknak, de legszíveseb.
'r., A 225
ben akkor adományoznának. ha rrlár elértek egy bizonyos anyagi bizton-
ságot, azaz elószor magukon akarnak segíteni. De ez nem mLi,kodik. Anél-
ktil, hogy vetnénk, nem lehet aratni.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy parasztember, aki j foldet
vásárolt magának' Mielótt további szántÓfoldet vett volna, meg akart gyó-
z6dni arrő|, hogy ez a vétel megérte-e az árát.
Letilt szépen a szántÓf ldre, és figyelt. Mikozben nézte a ftldjét' ilyes.
miken morfondírozott: ,,Ha ósszel jő termés lesz, akkor j vóre veszek vetó-
magot is. De a fÓldnek elószcir be kell bizonyítania, hogy érdemes-e a vetó-
magra.'' A parasztembernek persze csalődáson kívtil más nem jutott.
Jől ismert a mondás: ,,Ki mint vet, gy arat.'' Hosszti idónek kellett eltel-
nie odáig, mire a vadászből megtelepedett foldmrjíves lett, mire az ember rá.
jott, hogy elósz r vetnie kell, az eredmény csak ezután jcin.
Fejlódése során minden ember szembekeriil hasonlÓ provokatív kérdés-
sel: ,,Kciltsem el most az cisszes pénzem, vagy takarékoskodjak?'' Felélhet.
jiik minden pénziinket- vagyis elfogyaszthatjuk a vetómagot is de félre
-,
is tehettink belÓ1e, és akkor lesz miból aratnunk. Miénk a vá|asztás joga.
Mindegy, milyen helyzetben van, a világ nagyobbik részébengazdagnak
számít. A Ft'ld lakosságának kétharmada azonnal cserélne onnel.
Hogyan lehet pénzt adományozn.?
Napoleon Hill 25 évet azza]' tolt tt aZ é|etéb6,hogy a szupergazdagok
viselkedéséttanulmányozta. Pénzzel kapcsolatos tanácsát érdemes megfo-
gadni: ,'Boldog, akimegtanulta, hogy a pénzhez jutáS legbiztosabb tja' ha
előszor mi adunk''.
A gazdag és egyben boldog emberek, mint Carnegie, Walton' Rockefel.
Ier, Templeton már akkor adományoztak, amikor még nem engedhették vol-
na meg maguknak. Ezek az emberek mély hálát éreztek az é|et iránt, ezért
kezdtek adakozni. Érdekesmődon Ó,k már akkor is éreztékezt a há|át, ami.
kor még szinte semmiji.ik sem volt.
A jcivedelem tizedrésze
Az Őtestamentum idején Izrael népének volt egy olyan szokása, hogy
minden jovedelmiik egytized részételadományozták. A foldmÍívelésbenis
visszaforgatták a termés tizedét: beásták a talajba, hogy ezáltal is erósítsék
azt.Egy további tizedet félretettek a kcivetkezí évre, vetómagnak. Tízévente
pedig egy-egy évre ha.eyták pihenni a fÓldet.
Sikeres emberek szokása, hogy jovedelmtik 10 százalékát továbbadják
226
azoknak, akik szegényebbek. Gyakran tapasztalhat.jtrk, lrrlgy lr sikcr.cs Üzlet.
emberek aziz|eti életben borzasztó kemények, ttgyltttltkktrr ,'cu'6 szívve|,,
viseltetnek mások gondjai iránt.
Természetesen az is elófordul, hogy egyesek pusztárr.i<il rrlcgfontolt ego-
izmusből adakoznak, olyanok is vannak, akik legszívesebben nagy nyilvá.
nosság elótt jőtékonykodnak. De végtil iS, nem mindcn egoizmus, amitaz
ember csinál? Nem azért adakoznak a tobbiek, hogy ettő1jÓl. érezzékmagu-
kat?
Ez a fllozofálás a rászorultat hidegen hagyja, Az 6 szempontjáből csak
az számít, hogy segítségetkapott. Az adományozottpénzre pedig nem kell
ráakasztani az etikettet:'.Nemes szándékből adománvozták''.
Tobb van annak, aki ad
j
Érdekes mődon azoknak soha nincs pénzproblémájuk, akik vedelmtjk
tizedrészét jőtékonysági cé|okra fordítják. Nemcsak boldogabbak a pénzÍik-
kel, de ténylegesen is egyre tobb pénziik lesz.
Sokszor elgondolkoztam már ezen, és másoktÓl is megkérdezem, vajon
miért van ez így. Hogy van az, hogy azok, akik jovedelmiik |o száza|ékát
folyamatosan elajándékozzák, hosszrj távon jÓval nagyobb vagyonra teSZ.
nek szert, mint azok, akik mindent maguknak tartanak meg. Hogy lehet 90
száza|ék t bb, mint |oo száza|ék?
ValÓszínri1eg ezis az olyan jelenségek k zé tartozik, ameIyekre nincs tu-
dományos magyarázat. Még abban sem vagyok biztos, hogy a magyarázat
egyáltalán megfoghatő-e logikai iiton. Mégis megprőbálok néhány gondo-
latot leírni ezzel kapcsolatban, hogy egy kicsit kozelebbjussak ehhez a cso
dához.
Adnijo
Ajándékozni gyakran tcibb orcimet okoz, mint kapni. Aki csak magával
van elfoglalva, az elÓbb.utÓbb magányos, boldogta|an és depresszív lesz.
Némelyek annyira elidegenednek a kornyezetiiktÓ,l, hogy valődi érzéseket
már csak a háziállatukkal szemben képesek felmutatni.
Koz ny ellen a legjobb gyÓgyír, ha másokkal foglalkozunk. Elmrilik a
szomor ság és a depressziÓ' ha saját bajaink helyett kornyezettinkre figye.
ltink. Ha másoknak ny jtunk támaszt, egyben onmagunkon is segíttink.
Ha egy másik embert átviszÍjnk hajőnkkal a triloldalra, mi is megérke-
ztink.
221
Ha ad, azza| bebízonyítja, hogy apénz onné|jo he|yen van
Bizonyítsa be, hogy apénzze|jőt is lehet cselekedni! Ha segít másokon,
saját magában és a k rnyezetében is megerősíti azt az érzést,hogy a pénz
értelmes és jÓ dolog, amely szebbé és k nnyebbé teszi az é|etet.
Az adományozás egyben annak is bizonyítéka.hogy a pénz tnnéljő he-
lyen van, mert átérzi a felelósséget, és segít másokon.
Az adomány a bcíségje|e
Azza|, hogy segít másokon' egyben megmutatja a világnak: ,,Koszon m,
nekem tobb van a sziikségesnél, szívesen adok belÓ,le''. A bóségért érzetthá-
la segítségévelapénzhez va|ő viszonya is teljesen természetessé válik' és
sokkal jobban tud neki cjrtilni, mivel a pénzt t bbé nem veszi ttilságosan ko.
molyan.
Kcizismert, hogy a pénz az energia egyik formája, amely áthatja élettin-
ket. Aki rálil a pénzre' megakadályozzaeztazenergiaáramlást. Minél tobbet
ad, annál ttibb fog Önhcjz áramlani. És annáljobban fog bízni abban a tény-
ben' hogy egyre t bb és ttjbb pénz fog visszaáramlani.
Az adományozás tehát annak bizonyítéka, hogy bízunk cinmagunkban,
és hisziink az Univerzum energiaáramlásában. Mikozben ily mÓdon eróscl-
dik a bizalma cinmagában és az Univerzumban, tn el is várja, hogy tobb
pénz áramoljon az életébe.Elvárja a vagyont, így a vagyonosság magátÓl
értet6d6 tényez5vévál1k az életében.Em|ékezzen csak: várakozásaink ha-
tározzák meg azt, ho-ey ténylegesen miben lesz majd résziink.
Aki segít, az megértette, hogy minden mindenneI osszeÍtigg
Nem lenne bcilcs dolog tigy élni a világban, mintha egyediil |ennénk. Egy
I|yenhozzáállás nem használna Sem aZ egyénnek, sem a k zosségnek. Ah-
hoz' hogy amennyire csak tÓ,ltjnk telik, a legjobbakká váljunk, szlikségtink
van a tobbiekre. Erdemes k vetni azr. a két egyszerrí felismerést, hogy
,,Egytitt t bbre vagyunk képesek'' és ,,Mindenkinek jobb, ha mindenkinek
jobb".
Nem lehet saját boldogságunkat a világ he|yzetétt izoláltan szem|élni,
és figyelmen kívtil hagyni az egész emberiség állapotát. A Da|ai Láma ezt
tigy fogalmazta: ,,Mai, hálÓZatokkal átsz6tt világunkban sem személyek,
Sem nemzetek nem képesek egyediil megbirkőzni a problémáikkal. Sztiksé-
ges ezért, hogy kifejlessziik magunkban az egész Univerzum iránti felelős.
ség érzését.Individuális és ko1lektív kotelességtink, hogy bolygÓnkon meg-
valősítsuk éS fenntartsuk az emberiség nagy családját, és hogy megvédjtik
gyengébb társainkat.''
228
FÍ.iggetlen egzisztencianem létezik. Sogylrl l(irr1ltx.lrt'e Zt cg.y Ílt példáján
a kcivetkezÓ:]<éppen magyarázta: sziitlrlir.lr viIligtls, hogy a fa be-
',Mindenki
leolvad az egész univerzumot átfogő tényez(ík rir.jtir kívtiIiill Í.inom há|őjá-
ba: ilyen tényezí azesó, amely a levelekre hull' a szcl, irrncly ringatja, a fcild,
amely tartja és táplálja' az évszakok és az id6.járás, ir Nap' a Hold és a csil.
lagok fénye mind-mind részei a fának. Mindezek atényez5khozzájárul-
- a fa az legyen, ami.
nak ahhoz, hogy Az ó léte semmiféleképpennem vá-
laszthatÓ el a t bbiekétő,l.''
A k z sség jőléte sokkal erósebben meghaÍ'ótozzaazegyén jőlétét, mint
ahogyan azt tudományosan bizonyítani tudnánk . De az tagadhatatlan, hogy
kornyezettinkkel kcjlcsonosen befolyásoljuk egymást'
Mindannyian tudjuk: Amit mi kisugárzunk, azt kapjuk vissza. Ez o|yan
aprÓ dolgokra is érvényes, mint egy moso|y Vagy egy kedves gesztus. Aki
szereti a világot, aztav1|ág is szereti. Igy van ez apénzze| is. Aki ad, annak
a világ a pénzétvisszaadja.
Va|odi fe|e|císséget csak azvá||a|, aki adni is képes
A felelósség nem más, mint a válaszra valÓ képesség.Felelósségteljes
ember számára lehetetlenség e|zárkőzni a mások szenvedései elÓ1.
Világunk tele van gondokkal. A béke és boldogság legnagyobb ellensége
az egyenlótlen elosztás. Gyakran az igazsághoz v ezet6 t is gy ri1olkodéssel
és veszekedéssel van kirakva, ezért vágyunk annyira igaz és ószinte meg-
nyilvánu|ásokra. A világnak szi'iksége van kiemelkedó egyéniségekre, akik
érzik és kimutatják az egész emberiséggel szembeni felelósségiiket. Talán
ezaza|apja annak, hogy az ilyen emberek egyre t bb és tcibb eszkozhozjut-
nak, hogy minél tobbet tudjanak a rászorultakon segíteni.
Akkor érezzuk magunkat é|eterosnek, ha adunk
Kevés dolog van' ami egy embernek akkora éltetó erót és energiát kol-
cscinciz, mint amikor ad. Az ajándékozásnál nincs jobb győgyszer, torténjék
az há|ábő|, felelósségérzetbÓ,l, vagy csak egyszer(Íen azért, mert szeretjlik
az é|etet, az embereket.
A boldogság azt jelenti, hogy szeretjiik azt, amink van. A legjobb t eh-
hez, ha felelősségteljesen cselekszink, azaz adományunkkal hozzájárulunk
ahhoz, hogy mások is k zelebb kertiljenek a boldogságukhoz. A felelósség
koncepciÓjába tartozik az a csoda is, hogy minél tcjbbet adunk, annál gazda-
gabbak lesziink mi magunk is.
Hogy ez miért van így, talán soha nem fogjuk megtudni. De az eredmény
229
cinmagáért beszél. Haj vedelmének tízszáza|ékát jőtékonysági célra fordít-
ja, akkor:
Gazdag lesz és boldog. Hozzájut mindahhoz, amit elképzelt magának, és
A fejezet legfontosabb gondolatai
élvezi is azt.Euértazt javaslom' prőbá|ja ki. Hiszen tudja: ,,Sokan keresik a
A siker azt jelenti, hogy mindent elér, amit akar. A boldogság fogalmárr
gy kereket, mialatt egyesek már a gyÍ.im lcscjt szÍ.iretelik.'' Lehet' ho.ey a
azt értjtik, hogy szereti is azt, amit elért.
csoda gyokereit soha nem fogja megtalá|ni. De ha cselekedni kezd, és jove-
A jÓlét bősége szent és becsillnivalő, amely tulajdonosát arra k telezi.
delmének tíz száza|ékát adakozásra fordítia. lesziiretelheti e csoda gvli-
hogy saját lehetóségeivel egész életénát a társadalom hasznára legyen'
molcseit.
A lcgjobb győgyír az értelmetlenség érzéseés a kozony ellen, ha mások-
kaltoródlink.
Az adományozás bizonyítéka annak, hogy a pénz onnéljő helyen van'
Fontos tanács mert átérzi annak felelósségét, és segít másokon.
a Az adornányozás jelképezi az nmagunkba vetett bizalmat.
Jcjvedelme egy részétszánja jÓtékonysági célokra!
o Az adományozás azt jelenti, hogy elvárjuk a gazdagságot. Ésaz elvárá.
o Így kcinnyebben átérz\ a pénzben rejló pozitív lehetóségeket, és saink határozzák meg azt' amiben valÓban részesi.ili.jnk.
Í.igyesebben tud bánni apénzze|. Aki a világot szereti. azt a vilá.g is szereti. Aki pénzt ad a világnak' annak
o Ha e|határozta, hogy adományozni fog' írja |e ezt a dcintésétés az a világ vissza is adja a pénzt.
indokokat, amelyek befolyásolták a dontést. a Az adományozás éltetó erót és energiát ad az embernek.
o Készítsen tervet a pénzze| valő felelósségteljes bánásmÓdra. Gyó- o Gazdagnak lenni a fe lelósség vállalása nélkiil egyenló a boldogtalan.
zódjon meg arről, hogy a pénz a legjobb helyre keriil. sással. -
o Segítsenkovetkezetesen!
o Akkor kezdjen el adományozni, amikor ezt még nem is engedhetné
mes masának.

A pénz boldogít
A pénz boldoggá teheti. Képes az életéta sző szoros értelmében véve
gazdagabbá tenni. De eZért tennie' cselekednie kell.
Ha a konyvet gy olvasta el, hogy nem oldotta meg a feladatokat, akkor
menjen vissza az elejére, és kezdje e| elolrÓ,l az egészet! El kell jutnia azon
meggy 6z6dési g, hogy a pénz boldogít.

230 231

Kitekintés: Hogyan tovább?
,,A kockázat és a félelem a jőlét felépítésénekellenségei. Tudás-
s al m indkett ó \egy 6zhetó.',
C harles G ivens : Wealt h W it hout R is k
Most már ismeri a mÓdszereket és a stratégiát, amelyekkel meg tudja vál-
toztatni saját és k rnyezete é|etét. A konyv vé-géreelérkezve két lehetósége
van. Az egyik' hogy azt gondolja: ,,olvastam valami érdekeset'', és ezután
is minden megy tovább, mint eddig. A másik eshetóség, ho.gy elhatározza:
vá|toztat eddigi életmődján, és nekivá.e rendbe hozni az anyagi tigyeit. Kon-
cepciÓt vált, hogy részestiljciri a csodában, és teljes mértékben átteryezi az
életét.
Cicero Vagy Démoszthenész
Cicero és Démoszthenészazantik világ leghíresebb szÓnokai. Cicero be-
széde után a k zonség fe|állt, tapsolt, és lelkesen kiabált: ,,Micsoda gyonyo-
rÚÍbeszéd!'' De ha DémoSZthenéSZ beszélt, felálltak, és azt mondták: ,,Mcn-
jÜnk, cselekedjiink!''
és így is tettek.
- akar. tis olyan ismeretsÓgct kot. amilyenre vágyik.
Haezt a k nyvet, minden konzekvencia nélkLil, egyszerÚíen félreteszi, az-
zal' hogyjő konyv volt, és olvasott benne néhány tij otletet, akkor az egész-
nek semmi értelme nem volt, csak elpazaroltuk az idónket tn is, és én is.
-
Jim RohntÓl származik az a mondás: ,,Kétféleember létezik' Mindketten
elolvassák egy konyvben, hogy almát ennijő. Mindketten ismerik a szÓlást:
>Naponta egy alma, és nem beteg a gyomra.( Az egyiktik kcjzli: >Ttbb hár
tér-informáciőra van szi.ikségem.< A másik bemegy az elsó z ldségboltba,
és vesz egy kilÓ almát.''
Az, hogy ,,a tudás hatalom'', az onmagában még nem igaz. Csak ,'a fel-
használt tudás hatalom''. Ezért jő' ha azonnal eldcjnti, hogy a fontos tanácsok
kozlil rnelyiket kezdi most azonnal megvaliisítani.
Vágjon neki e.uy istneretlen, kÜlciIltjs t.t(ilz:tsttlt|'. lttttt.ll t.tItIrrli Icptttcré-
szebb álrnait is híittérbeszorítja.
Így jártam én is. amikor rnegfogadtattt tltrtíltlitlt lllltltt.slit. [.s ltz c ktnyv.
bcn is kifejtett elvek szerint átrendeztcrtl ltz t.It.lt.tItt.l' |,t'r'ye tl lz OIr élete
mesternr !
Fontos tanács
Tegyerr tnc.e Ininden szliksé.seset azért. Irogy slt1lit jőlétét felépítsc!
pénz boldogít ezért legycn célja a jÓnrÓd.
-
o onma.eának és másoknak is cir rnct okoz, ha adományoz-.
a I}iztonságban és véclvc érczzuk nlagunkat' ha tudjuk. hogy mc.eÍc-
leló anyagi háttérrel rendelkcziink.
o Ahogyan nó a vagyona, rigy erósodik a szcmélyisőgc.
a A pénz lehetóvé teszi a szabad életet. Azzal foglalkozhat. amit sze-
ret, ami a tehetsé.gének megfelel' és ami másoknak is használ.
o A pénz lehetóvé teszi, hogy fejlessze saját és mások képességeit.
o A pénz akkor kap t lzottjelentőséget, ha nincs.
a A pénz nem cél, hanem támasz.
o Ha anyagila-g biztonsá.ebar.r érzi ntagát, csak akkor tucl igazárr az
onnek fontos dolgokra koncentrálni.
A pérrz se'rít' hogy a pozitív tulajdonságok jobban Órvénycsr"iljenek,
hozzájó:rul, hogy az otletek szabad utat nyerjenek.
Egycns ly csak pÓttz jelenlétébenlchctséges' Ha pénze Van, ren-
delkezik az'za| a nyugalomrnal, hogy élete egyéb terLileteivel is tG
rődjék.
o A pÓnz izgalmasabbá és változatosabbá tesz'i az életét.ott él' ahol
o A pénz segít abban' hogy ne a szÜkség kényszere alatt' hanem gy
ossza be az idejőt' ahogyan jÓl csik. ahogyan az e.eyénisé.eéneka
lcginkább megfelel.
o A pénz hatalom. általa lchetősége nyílik arra, hogy jő értelernben
befolyásolja a kornyezetét.
oA pénz olyan emberekkel hozza ssze' akik nem engedik meg,
hogy on kcvesebbel is mcgelé.eedjen, rnint amennyire képes.
Képzelje ela kcivetkez helyzetet:
Hét éven kere szt|il valaki egyszerr]íen bek ltÓz|k az életébe. A lakásábart
233
él, használja a kulcsait' és mindenhczhozzá1ut, arni onnek kedves és a
véhez nótt, és amiért kcményen nlegdol'sozott.
Ez a személy lépten.nyomon kciveti. figyeli a munkahelyén' belenéz a
számlái kivonataiba. Arnézi a terveit' és késÓ.bb ellenórzi a megvalÓsulásu-
kat. Ezt a személyt fogja látni, ha kritikus szemmcl a ttik rbe néz.
Az illető nem nás, rnint on' az a szcnlélyiség. arrre lyct elnyert azá|ta|,
hogy tett valamit. A kérdéscsak az: milyen ember lett? Mibcn hisz. rnit cse-
lekszik' rnilyen elvei vannak? Milyen barátok veszik korÜl? Kit szeret? Hol
él. és mire b|iszke?
Milyen irányba halad pillanatnyilag? A konyv elején már feltette magá-
nak a kérdést:Hogyan élek hét év mr-ilva, ha minden marad a régiben, ha
semmi nem változik? Bi;.,tos abbun, hogy olyan k riilményeket akar, ame-
lv k ktj zé, ha n e m,- á lt o zt at, fe l Ía rÍ ő zt aÍ hcÚ at l a n ul e lj ut ?
e
John Naisbitt mondta:
''A legjobb mÓdja annak, hogy megjÓsoljuk a
vót, ha világos képtink van arrÓl, hogy ebben a pillanatban mi t rténik.'' Le.
gyen ószirrte rrmagávall Ha elolvasta ezt a kcinyvet' vonuljon vissza egy
kicsit' és gondolkozzon e l arrÓl, hogy milyen irányba akar továbbmenni!
Szcrctne fejlódni és tanulni? Ha így érez, hálás vagyok érte' hogy hozzá-
.járulhattam ehhez. Írjon nekcm! Na.eyon orÜlnék az on lelkes izgalmának.
.falán
egyszer írhatok majd az on sikerttrtcnetérő1 is. Nagy az esélye, hogy
egyszer sszefutunk valahol. Talán nincsenek nagy szárnban azok az embe-
rek. akik csodára képesek, de rnivel rendkív l mozgékonyak, mindeniitt
megtalálhatÓk.
Konnyebb elérni a jo|étet, ha csapatban do|gozunk
Miután meghozta dontését, csatlakozzon e.ey olyan ernberekbÓ1 állÓ cso-
porthoz, akik a legjobbat szeretnék kihozni magukbÓl! Akik csodákra képe-
sek, akik nlinde nt megtesznek annak érdekében'hogy céljukat elérjék.Akik
naponta egyre nagyobb és nagyobb eredrnényeket céloznak meg, és akik tá-
mogatják. Akik nern engedik meg, hogy kevesebbel is beérje, mint a legjob-
bal. ami ontÓ,l telik. Ezeknek az cmbereknek a kcizelsége már onmagában
is állandÓan azt azérzéstvíltja ki Onbol. hogy fejlódnie, n vekeclnie kell.
Az ilyen emberek társasága a le.enaeyobb ajándék, amelyct csak kívánhat
magának.
Ilycn emberek k zé tartozni ugyanakkor élvezetes is. Ha valakit megkér-
deziink, hogy mi volt eddi-ci legszebb élménye,leggyakrabban olyan ese.
ményekrÓ,l hallunk, amelyet a megkérdezett egy csapat tagjaként élt át. A
megfeleló, kiválÓ emberekbÓ,l állri kornyezet ugyaniS olyan teljesítmények-
re tud tsztÖnozni, amelyekre cinrnagunkban alig lennénk képesek.
231
szi Adja tovább, amit hallott!
Végezetlil arra kérem: adja tovább aZ cltllr'ltstrtt irrlilr rrrlici katl Segítsen
hozzá, hogy minél tobben tudják: a j<ilÓt rrrirrtlt.rtki szlirttlira clérhetó.
Hogy ez miért fontos, annak két oka vatt' l lIrísz-(ir is: lilta|ában azt tanítjuk
a legszívesebben, amit tobbnyire nekLink rtlagtrrtktlak is rnc.g kell tanulnunk.
Ha megosztjuk otleteinket másokkal. 11gy sajÍt gondolataink is jobban ki.
kristályosodnak, ős így erósebben tudunk crnlckezni a számunkra fontos
dolgokra is. Másodszor: hihetetlen boldogsírgot jelent látni. hogy valakinek
az életébena mi kozremri,kodési'inkkel pozitív változások mennek végbe.
Most már tudja, hogy mit és hogyan kell véghezvinnie. Ezután j n a leg.
fontosabb lépés:cselekedjen! Cselekedjen. amilyen gyorsan csak lehet!
Csclekedjen nmagáért és másokért! Teljesítsen tobbet, mint amennyit va-
jo- laha is elvártak ontÓt! Váljon a legjobbá, amire csak képes!
Me.egyózódésem' hogy mi valamennyien egy missziőt t ltlink be, és van
értelme az életijnknek. Teljesen mindegy, hogy most hol áll! Csak az számít,
hogy milyen irányba indulel.
A gazdagság az tn sz letési joga ezt soha ne feledje! onnek jár egy
-
hely a napos oldalon. Legyen az élete mestermíí! Bizonyítsa be trrmagának
és a kornyezetének, hogy hét éven beltjljÓmÓd lesz!
Személyes kívánságaim
a k vetkezÓket kívánom:
Most elbricsLizom ontÓ.l. és ritravalÓként
:,,
E'ljenszÜletés adta jogíval!
Legyen nagyon sikeres és gazdag lelkileg' szellemileg és anyagilag
egyaránt!
-
Éljen egészségben, boldogságban és békében,oromtcli kapcsolatok kG
zott!
Találja meg élete érteImét,hogy olyan tevékenységet végezzen, amely
onnek or met okoz, megfelel a képességeinck, és mások számra is hasznos!
Fejlessze tehetségét, hogy czáltal is megtalálja helyét ezen a világon!
Tanuljon és fejlődjon, ho.ay a legjobbá váljék' amire csak képes!
Érezze azt aZ e|ége:]ettséget, amikor circimét és gazdagságát másokkal is
megosztja!
Éljen sziiletési jogával, és le gyen az é|ete rnestermÚí!
235
 Az UFS Etikai kodexe
VIII. Pé|daképhatás; Munkatársaid és kcirnyezeted számára|égy
emberi és szakmai példakép! Ne feledd: megjelenéseddel' vi-
I. E|ktitelezettség: Légy elkcitelezett az UFS és szakmai veze- selkedéseddel és szakmai felkésztiltségeddel magadat, mun-
tód iránt! katársaidat és az UFS-t képviseled!

II. Az értékeknekmegfeleló munkatársak: Csak olyan mun- IX. A meeting: Vegyél részt minden meetingen, és gondoskodj
katársakat vegyé| fel, akik 30 km-en beliil laknak' megfelel- rÓla, hogy munkatársaid is jelen legyenekI A meeting a folya-
nek az UFS értékeinek,és akikkel hosszri távon is szívesen matos informáciőáramlás és a feltoltódés forrása.
dolgozol egytitt. TartÓzkodj a negatív és a ktizonyos embe-
rektÓ1! X. KommunikáciÓ: A team-felépítésnek megfelelóen tartsd be
az informáciÓáramlás szabályait! A pozitív híreket kozvetlen
III. Heti megbeszélés és ellenÓ,rzés: Hetente legalább egyszer munkatársaiddal oszd meg' a problémáidat viszont szakmai
személyesen egyeztesd és tervezd meg munkatársaddal a cél- vezetóddel beszéld megI
jait, az álta|a e|végzendÓket, és ellenórizd ót fo|yamatosan!
XI. Folyamatos képzés:Torekedj arra, ho-ey a legjobb légy ab.
IV. D ntés: Ha dontés sztiletett, azt be kell tartani és tartatni. Ez ban, amit teszel! Folyamatosan vegyél részt oktatásokon, ol-
nem mindig k nnyrí, de a dcintés a saját és a csoport érdekeit vass, és fektess be saját képzésedbe! Használd a2|. század
szolgá|ja. informáciÓtechnolőgiai vívmányait !

V. Üres fecsegés: Ne kezdem ényezztires fecsegést, és ne figyelj XII. Egészséges é|etmőd: Megszerzett tudásod és szellemi tÓ,kéd
rá| A pletykák és a meggondolatlan kijelentések szétz1|á|iák megírzéseérdekébenővd azegészségedet, testedet éS fiziku-
a teameket. modat tartsd karban!

VI. Napi kapcsolattartás: Minden nap beszé|j munkatársaidda|, XIII. Társadalmi szerepválla|ás: Vállalj aktív szerepet kornyeze-
motiváld és kontro|láld Óket! Használd avezetíi nyomtatvá- ted formálásában és jobbá tételében! Igyekezz bevonni mun.
nyokat, mert csak így kapsz reális képet teamed be|yzetérí. katársaidat is!

vII. Az adott szrí betartása: Az emberi és tizleti kapcsolatokban XIV. Biiszkeség: Do|gozz rigy, hogy btiszke lehess a szakmádra'
az adott szó szerzódéserejíí, és k telez. Ehhez minden k rtil- az UFS-re, és mindarra, amit létrehoztáll Éljrigy, hogy a csa-
mények k zott tartsd magad! ládod is részesévéválion ennek!

236
z) I
Anyagi gond1ai vannak? Ha netán n ncsenek' akkor is, vajon van e|ég
pénze ahhoz, hogy akár egmereszebb a malt is megva|ósítsa? Ez a
könyv megmutatja onnek a jómódhoz, az anyagi függet|enséghez és
a biztonsághoz vezető utat, amely nem csupán a ,,szerencsések'' és
.'
a ,,SlJperteÍ.etsegeSe. SZa-a.a 1arhato' Bodo Schá'e' fe fed. onnek a
^ leggazdagodas trl...ait, eS aZon1a' a'(aIn^azhato e.edrréryes tec^ r;k á

raI lS d]dnl a pentle rdro QdZod nodashoz.

A ].orvvoó] meg tL'dhatja,

! mi az a 11 módszer, ame|lye| akár márhoInaptó| nove|ni tudja bevé

telet;
l hogyan tud megIepoen rovid idó aIatt e|jutni arra a szintre, hogy már
tőkéje kamataibó| is meg tud élni;
l hogyan tud1a rovid ldő alatt fe|számo|ni adósságait, mikozben Vagyo.
na tolyamatosan gyarapszik;
f azokat a pénzügyi ,,műhe|ytitkokat'', me yeket sajat erdekeben
egyetIen bank sem áru na eI onnekI

,,Bodo Scháfer va|ódi lrpénzŰgyi mentorrr' Vá|lalkozók és alkaImazottak

)Zanra'a egya'drt rnegrn;latja. l'ogya- tehet-et sze't valobar- l. e*el(e-
dő vagyonra. A konyv Íe1raz, mozgosrt, és azonnaI alka mazható tUdáSt
ao.
Stiddeutsche Zeitung

''Konyvében Bodo Scháfer bevá|t vagyonépltési módszereket iSmertet,

es akar ata^nal s a t alrnalnal.o Denzkezelesi es be'er.tetesi tec^n'kakal
muIaI De.
Welt Am Sonntag

,,Bodo Scháfer a szakember magablztosságáva|, a jó tanítóra jeIlemző

humorra] és sok sok konkrét példáva i usztrá|va vezeti veg g az o vasót az
elso millroToz vezeto -tor.
Focus

tsBN 963 9197 78 5

^eolt o,,

Y
KOD: T1 6 il illilillll ill I ll[|l I

ll
2500 Ft llil www. bago !yva r, h u
újdonsáqok. információk. Vélemenyek