ÁZSIA A TÉRKÉPEN

1. Határai és partvonala

a) Határai

Tengeri határai: Szárazföldi határai:

Jeges-tenger Urál-hegység
 Európától
Csendes-óceán Urál-folyó
 Amerikától közös név:
Bering-szoros Fekete-tenger
Eurázsia
Indiai-óceán  Ausztráliától Kaukázus
Szuezi-csatorna Kaszpi-tó
 Afrikától
Vörös-tenger

b) Partvonala tagolt  sok öböl, peremtenger, sziget és félsziget jellemzi.

Öblök Peremtengerek Szigetek Félszigetek

Perzsa-öböl Ohotszki-tenger Japán Arab-félsziget

(Arab-öböl) Japán-tenger Fülöp-szigetek Hindusztáni-fsz.
Bengáli-öböl Sárga-tenger Indonéz szigetek Indokínai-fsz.
Dél-kínai-tenger Kamcsatka
Arab-tenger Korea
Maláj-fsz.

2. Tájai

Ősföldek Röghegységek Lánchegységek Alföldek

Arab-ősföld Urál-hegység Kaukázus Nyugat-Szibéria

Közép-Szibéria Tien-san Pamír Mezopotámia
Dekkán-fennsík Himalája Hindusztáni-alföld
Dél-kínai-hegyvidék Pacifikus-hgr. Kínai-alföld

3. Vízrajza

a) Folyók:
a Jeges-tengerbe ömlik: Ob, Jenyiszej, Léna
a Csendes-óceánba ömlik: Amur, Hoangho, Jangce
az Indiai-óceánba ömlik: Tigris-Eufrátesz, Indus, Gangesz
lefolyástalan terület: Aral-tó, Kaszpi-tó (Volga)

b) Tavak: a Föld rekorder tavai Ázsiában találhatók:

a legnagyobb: Kaszpi-tó: 371 000 km2; összehasonlításként: hazánk 93000 km2
a legmélyebb: Bajkál-tó: 1620 m
 JAPÁN FÖLDRAJZA

HOKKAIDO

Japán-tenger
HONSU

Tokió  Csendes-óceán
 Kyoto
Kóbe 
Osaka

SIKOKU

KJÚSU

1. Határai: Japán-tenger, Csendes-óceán

2. Japán szigetország, 4 fő szigete:

Hokkaidó
Honsu
Sikoku
Kjúsu

3. Elnevezései: Nippon = A felkelő nap országa

4. Gazdasága:

4.1 Az ipar jellemzői:

a) Japán nyersanyagban szegény ország:

 A gyárak nagy része a kikötőkbe települt, mivel ide érkezik az import

ásványkincs. A kikötők fő iparágai a kőolaj-finomítás, vegyipar, kohászat.
 olyan iparágakat fejlesztett ki, amelyek kevés nyersanyagot, de nagy
szaktudást igényelnek. Pl.:
 elektronika (Hitachi, Sony, Panasonic)
 számítástechnika (AGFA, Canon)
 autógyártás (Suzuki, Toyota)
 robottechnika stb.

b) Termékeik jó minőségűek  nagy mennyiségben kerülnek a világpiacra is.

c) Központok: Tokió, Kyoto, Osaka, Kobe

4.2 Korszerű mezőgazdaság:

a) rendkívül kevés termőföld:

 a termésátlagokat különféle módszerekkel növelik, pl.:

 gépesítés,
 vegyszerek alkalmazása (növényvédelem)
 vetőmag nemesítés
 teraszos földművelés (nagyfokú helykihasználás a lejtőkön is)
 nem tud önellátó lenni, többféle élelmiszert importálnia kell.
 nagy a halászat szerepe (hal, rák, kagyló, alga)

b) Terményei: a növénytermesztés az éghajlathoz igazodott:

 észak: cukorrépa, burgonya (hidegtűrő növények)

 középső területek: búza, dohány, szója, zöldségfélék, gyümölcsök
(cseresznye, gesztenye)
 déli területek: rizs, tea, cukornád.
 AZ „OLAJORSZÁGOK” FÖLDRAJZA

1. Helyszín: a Perzsa-öböl partvidéke

2. Jelentősebb országok: Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Irak,

Kuvait, Katar, Bahrein, Omán

3. Gazdaság:

a) Bányászat: kőolaj és földgáz (szénhidrogének)

A szénhidrogéneket fúrótornyokon keresztül a

felszínre hozzák
csővezetékeken a tengerpartra juttatják
tartályhajókon a világ különböző országaiba,
elsősorban az Európai Unióba és Japánba
exportálják jelentős bevételekhez jutnak
A kőolajtermelő országok érdekeik védelmére
létrehozták az OPEC nevű szervezetet  közösen
egyeztetik az árakat
(Organization of the Petroleum Exporting
Countries)

b) Az ipar alapvetően a szénhidrogénekre épül:

földgáz hőerőművek  elektromos energia termelése

kőolajfinomítás  vegyipar:

benzin műanyag vegyszer gyógyszer

 szállításhoz  csőgyártás: vaskohászat és acélgyártás

olcsó villamos energia  alumíniumkohászat.

A jelentős exportbevételekből népjóléti beruházásokra is jut:

útépítés
településfejlesztés
a mezőgazdaság korszerűsítése
tengervíz-sótalanítás ( az országok területének nagy része sivatagos)

c) Mezőgazdaság az éghajlathoz igazodik:

A sivatagi, félsivatagi területeken:

 az oázisokban: datolyapálma
 a sivatagok peremén nomád pásztorkodás: juh, kecske

A folyók mentén öntözéses gazdálkodás:

 búza, árpa, zöldségfélék

Földközi-tenger partja: mediterrán éghajlat:

déligyümölcs, füge, szőlő, olajbogyó

Nem önellátóak, a legtöbb országban élelmiszer-behozatalra szorulnak.

 KÍNA FÖLDRAJZA

1. Elnevezése: Csin Si Huan-ti császár nevéből (Csin  China)

2. Fekvése:

Kelet-Ázsia országa
a Csendes-óceán partvidékén található.

3. Tájai:

Tájai szerint Kína két nagy egységre osztható:

a) Nyugat-Kína: magas ( hideg és száraz vidékek  kicsi a népsűrűség:

Tien-san és Himalája hegyvidékei

a Föld legmagasabb hegysége: Csomolungma / Mount Everest (8848 m)
hatalmas kiterjedésű sivatagos területek, pl. Góbi-sivatag

b) Kelet-Kína: alacsonyabb, csapadékosabb tájak  nagy a népsűrűség

Mandzsu-medence: ásványkincsekben gazdag terület ipar
Kínai-alföld: a Hoang-ho (Sárga-folyó) és Jangce (Kék-folyó) között
Dél-kínai-hegyvidék: Kína ősföldje

4. Népesség:

a) a Föld legnépesebb országa: 1,3 milliárd (1300 millió) lakos

b) A lakosság többsége a mongolid (sárga) rasszhoz tartozik:

sárgás árnyalatú bőr
ferde szemrés
sötét szem
sötét, egyenes szálú haj
alacsony termet
kicsi (pisze) orr
gyér testszőrzet
 5. Bányászat és ipar: főként a Mandzsu-medence ásványkincseire épül
folyók  vízenergia
uránérc  atomenergia, hadiipar
barnaszén, földgáz:  hőenergia
kőolaj, feketeszén  vegyipar
vasérc: vaskohászat, gépgyártás:
színesfémek (pl. ólom, ón, cink): színesfémkohászat

Az 1980-as évektől Kína délkeleti részén

létrehozták az ún. különleges gazdasági
övezeteket: (pl. Hajnan, Sencsen, Csuhaj, 1997-
től Hong Kong, 1999-től Makaó)
Made
in
 külföldi tőke befektetése
China  kínai munkaerővel exportra termelnek
(elárasztják a világpiacot)
 a központok a kínai modernizáció színterei.

6. Mezőgazdaság

Nagy népesség  fontos a mezőgazdaság fejlesztése

öntözés
a déli tájakon évi két aratás
trágyázás
gépi technika alkalmazása

a) Növénytermesztés: Kína a Föld legnagyobb gabonatermelő országa.

gabonafélék: rizs, búza, kukorica, köles, cukorcirok
burgonya
olajos magvak: szója, földimogyoró, szezám
gyapot  pamut (textilipar)
tea
zöldség, gyümölcs

b) Állattenyésztés:
nyugati száraz legelők: juh, kecske, ló, teve, jak
Kelet-Kína: szarvasmarha, sertés, baromfi
selyemhernyó-tenyésztés  selyemgyártás
tengerpartok  halászat
 INDIA

1. Fekvése, határai:
 a Hindusztáni-félsziget
országa
 határai:
É: Himalája
NY: Arab-tenger
K: Bengáli-öböl

2. Tájai

a) Dekkán-fennsík: ásványkincsekben gazdag ősföld

b) Hindusztáni- és Indus-alföld:
 A Gangesz és az Indus folyók által feltöltött síkságok
 a mezőgazdaság legfontosabb területei.
c) Himalája: hatalmas, 2400 km hosszú lánchegység,
Földünk legmagasabb hegysége: Csomolungma/Mount Everest: 8848 m

3. Bányászat és ipar
barnaszén, földgáz  hőenergia-termelés
vasérc  vaskohászat, gépgyártás közlekedési eszközök
}
bauxit  alumíniumkohászat (mozdony, autó, repülőgép)
kőolaj, feketeszén kőolajfinomítás, vegyipar
textilipar: gyapot  pamut, juta jutavászon, gyapjú, selyem

4. Mezőgazdaság
a) Általános jellemzők:
alacsony színvonal: pl. faeke, ásóbot, emberi igavonás
jellemző a kisbirtok: családi termelés
öntözéses gazdálkodás: árasztásos rizstermelés
évente két aratás
 b) Növénytermesztés:

olajos növények: ipari növények:

gabonafélék: hüvelyesek:
földimogyoró, gyapot, juta,
rizs, búza, köles bab, borsó
repce, szezám cukornád

gyümölcsök:
élvezeti  
fűszerek:
növények: tea
bors, gyömbér, trópusi gyümölcs: citrusfélék:
(világelső),
dohány
curry ananász, banán, narancs, citrom,
kókuszdió citrancs, mandarin

c) Állattenyésztés:

.
szarvasmarha: világelső
bivaly: elsősorban
állomány, de nem eszik kecske
igavonásra használják
meg (vegetáriánusok)

juh baromfi selyemhernyó

 FELZÁRKÓZÓ ORSZÁGOK

A Kelet- és Délkelet-Ázsia területén intenzíven fejlődő, gyorsan iparosodó

államok találhatók. Fejlődésükben közös vonás, hogy többé-kevésbé a japán
modellt követték. A térség államai két nagy csoportba sorolhatók:

1. Kis Tigrisek:

Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr, Hongkong:

Címerükben tigris vagy sárkány van.

Korábban iparosodó, ma fejlett iparral
rendelkező államok, amelyek kedvezőbb történelmi
háttérrel rendelkeznek, de természeti erőforrásokban
szegényebbek.

Hongkong és Szingapúr kis városállamok,

(Hongkong visszakerült Kínához, de különleges
gazdasági státuszú övezetként) amelyek jó közlekedésföldrajzi
helyzetüknek köszönhetik fejlődésüket, elsősorban a kikötői kereskedelem
játszott fontos szerepet gazdaságuk fejlődésében.

Dél-Korea és Tajvan fejlődésének legfontosabb szakaszai:

 A II. világháború előtt Japán gyarmatai voltak, ekkor jöttek létre az
infrasruktúra alapjai (utak, kikötők, iskolarendszer), amelyek a későbbi
fejlődés jó kiindulópontjaivá váltak.
 Az '50-es és '60-as években, a hidegháború idején fontos amerikai
támaszpontok voltak. A koreai háborút lezáró 1953-as béke rögzítette
Korea kettéosztását, a déli rész amerikai érdekövezetbe került. 1949-ben
Mao csapatai elől Tajvanra szorult vissza a kínai nemzeti kormány,
amelyet az amerikaiak támogattak. Mindkét ország gazdasági
fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárultak az amerikai segélyek.
Ebben az időszakban a gazdaság fejlesztését az állam irányította, ésszerű
tervgazdálkodással és pénzügyi szabályozókkal.
 Először a sok és olcsó munkaerőt igénylő iparágakat fejlesztették,
mint például a textilipar.
 A '70-es években a tőkeigényes iparágakat, így a nehézipart
fejlesztették (vaskohászat, hajógyártás, vegyipar). Termékeikkel a
világpiacon is megjelentek.
  A '80-as években a magas szintű szaktudást igénylő iparágak
(számítógépek, szórakoztató elektronika, precíziós műszerek, robotok)
fejlesztése került előtérbe.
 A '90-es években elsősorban a környező országokba történő tőkekivitel
játszotta a fő szerepet, amelynek hatására a térség iparosodásának újabb
hulláma indult el elsősorban Malajziában, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken
és Indonéziában.

2. ASEAN országok:
Az Association of South East Asian Nations = Délkelet-ázsiai Államok
Szövetsége, 1967-ben létrejött integrációs tömörülés.
Fő tagok: Malajzia, Thaiföld, Fülöp-szk., Indonézia (Szingapúr és Brunei)
Egy-két évtizeddel később iparosodó országok, amelyek intenzíven
fejlődnek, de még nem érik el a tigrisek színvonalát.
Fejlődésük legfontosabb tényezői:
 A mezőgazdaság számára kedvező feltételekkel rendelkeznek, amely
lehetővé teszi, hogy a világpiacon az ültetvényeken megtermelt sajátos
trópusi és szubtrópusi terményekkel jelenjenek meg: kaucsuk,
pálmaolaj, kávé, fűszerek, rizs.
 A térség országai gazdagok ásványkincsekben, amelyeket szintén a
világpiacon értékesítenek: ón, króm, réz, nikkel, kőolaj
 A magas természetes szaporulat a munkaerő-igényes iparágak
fejlesztésére van kedvező hatással, sok új munkahelyre van igény, ami
ösztönzi a beruházásokat.
 A bevándorolt kínai népesség hagyományos munkakedve és szorgalma
segítségével a gazdaságban vezető szerepet töltött be. A gazdasági
fejlődésben, a modernizációban a kínaiak az élen járnak, de jelenlétük és
vezető szerepük nem ritkán nemzetiségi konfliktusokhoz vezet.
 A térség gyors fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárultak a
hitelek. A legnagyobb vállalatok, mint például a Hyundai, a Daewoo, a
Samsung összvagyonuk többszörösét kitevő hitelekből éltek, a profitot
visszaforgatták és újabb hiteleket vettek fel. Előbb-utóbb azonban a
térség gyorsan fejlődő országai egymás versenytársaiként jelentkeztek
a világpiacon, és az értékesítési nehézségek a bevételek csökkenéséhez,
pénzhiányhoz vezettek. Mindezek a tényezők is hozzájárultak az 1997-
es, a sajtóban „Ázsiai influenzá”-nak nevezett, a délkelet-ázsiai térség
szinte minden országát érintő pénzügyi és tőzsde-válsághoz.