Egy táska pénz – avagy mennyit nyom egymillió dollár?

Ha a közelmúlt bűnügyi történeteit olvasgatjuk, vagy egy jó krimit látunk a tévében,

gyakran elhangzik egy tipikus követelés: „egymillió dollár tíz- és húszdolláros használt
bankjegyekben”. (Az infláció miatt az összeg nagysága változhat az évek során.)
Ezután a rabló (vagy éppen a pozitív hős) átveszi az aktatáskányi pénzt, majd gyorsan
elmenekül.

Lehetséges ez?

Feladat: Próbáljuk megbecsülni vagy kiszámítani, mennyi lehet a bankjegyek tömege!

Megoldás:

Saját iskolai házi mérésünk szerint a papírpénz tömege kb. 0,8–1,2 gramm, jó
közelítéssel számolhatunk tehát a bankjegyenkénti 1 gramm értékkel. (A kémia laborbeli
szakemberek szerint döntő tényező, hogy mennyire használt a bankjegy: a frissek
könnyebbek, a régóta forgalomban lévő bankjegyekre 2-3 tizedgramm zsír és kosz is
rárakódhat.)

Mennyi lehet a bankjegyek száma?

Ha a pénzt kb. fele-fele arányban szétosztjuk a két címlet között, akkor ekkora értékű
5⋅105 5⋅105
+ =5⋅104 +2,5⋅10 4 =7,5⋅10 4
pénz bankjegyeinek a száma 10 20 darab, és tömege
kb. 75 kg.

Ha jobban belegondolunk, ezt a tömeget elég nehéz cipelni, a „gyors meneküléssel” is

bajok vannak; ráadásul egy aktatáska térfogatát tekintve is kicsinek/szűkösnek bizonyul
ekkora összeghez.

Egy 2008. február 27-i MTI-hír:

A brazil szövetségi rendőrség elfogta a latin-amerikai ország történetének eddigi

legnagyobb, 2005 augusztusában végrehajtott bankrablásának fő gyanúsítottját. […] A 2005.
augusztus 5‒7.-i hétvégén egy banda egy 80 méteres alagúton keresztül ‒ melyet három
hónapig ástak ‒ hatolt be a bankfiók páncéltermébe, ahonnan 50 realos bankjegyekben
összesen 165 millió realt vittek el. A bankjegyek súlya elérte az 50 tonnát. A riasztórendszerek
nem működtek, s a rablást csak a következő hétfőn fedezték fel.

Az újságcikk alapján becsüljük meg az 50 realos bankjegy tömegét!

165⋅106
=3,3⋅106
Megoldás: A rablók összesen kb. 50 darab bankjegyet
6
50⋅10
6
zsákmányoltak, így a cikk alapján egy bankjegy hozzávetőleg 3,3⋅10  15,15 gramm
tömegű lenne. Az irdatlan 50 tonnás tömeg tehát nem reális; az újsághír csak közelítően
pontos értékekkel szolgál.
 (A saját mérésünk alapján ennyi bankjegy tömege kb. 3,3∙10 6 gramm, azaz 3,3 tonna.
Beszámíthatjuk még esetleg a zsákokat, táskákat, amikben elvitték a pénzt, de az 50 tonnás
szám nyilván túlzó. Ekkora tömeg elszállításához több munkagépre lenne szükség stb.)

Megjegyzések:

1. Érdekes, hogy az utóbbi időkben a forgatókönyvírók és a rendezők lényegesen

óvatosabbak, és a fenti számítási hibát ritkábban követik el. (Ennek talán az az oka, hogy több
olyan filmsorozat is forgalomban van, amelyben nagy szerep jut a kriminalisztika tudományos
alapjainak. Tudományos tanácsadókat is gyakrabban alkalmaznak, a szakértők pedig
érzékenyek a gyakorlati vagy számítási hibákra.)

2. A bankjegyek tömegének becslésekor nem kell túlságosan precíznek lennünk, mert

egy-egy bankjegy tömege függhet a kibocsátó országtól és a címlet nagyságától, valamint a
mérettől és a papír alapanyagtól is. Ráadásul ez utóbbiak idővel változhatnak.

3. Természetesen előkészítésképpen érdemes a diákokkal megméretni egy-egy

bankjegy tömegét. A kémia laborokban kell lennie tizedgramm pontosságú
mérőműszereknek.

Forrás:
Orosz Gyula: Újabb irodalmi kalandozások. Tanári Kincsestár, Raabe Kiadó, 2010.
június

Ajánlott irodalom: –
Linkek: –
Kapcsolódó anyag: –