Raktári szám: FI-501021101

ISBN 978-963-682-845-5

A tizenegyedikes tankönyv témája az irodalmi modernség: a századforduló ma-

gyar és világirodalma. A modern szó korszerût jelent. A modernségben olyan
Irodalom
gondolkodásmódot találunk, amely ránk, a mi korunkra is jellemzô. Nem idegen
tôlünk. A modernség nagy témái: az emberi lélek rejtelmei, egyén és közösség
viszonya, a történelmi haladás, a bûn és a szabadság problémája mind a mi kér-
déseink. Az orosz realistákról és a francia szimbolistákról tanulunk, a modern
drámával ismerkedünk, elmélyülünk Arany költészetében, részletesen elemez-
zük a legfontosabb magyar drámát, Az ember tragédiáját. Idén tanulunk a legje-
lentôsebb magyar irodalmi folyóiratról, a Nyugatról, amely túlélte a múlt század
elsô felének történelmi viharait, és a magyar kultúra európai mivoltát hirdette.
Ady, Babits és Kosztolányi verseit olvassuk, és megismerkedünk a magyar avant-
gárddal. Nincs más dolgunk, mint idôt és figyelmet szánni a találkozásokra.

A teljes tankönyv interneten keresztül is megtekinthetô az Oktatáskutató és

Fejlesztô Intézet honlapján (ofi.hu).

KÍSÉRLETI
TANKÖNYV

11_IR_TK_borito_osszeirt_gerincszoveggel.indd 1 2015.05.19. 19:52:10

Irodalom
11.
Irodalom

11.
Tankönyv

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

 A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet, 3.2.01:
Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára, továbbá a 4. sz. melléklet, 4.2.01:
Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára, továbbá az 5. sz. melléklet, 5.2.01:
Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára, továbbá a 6. sz. melléklet, 6.2.01:
Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára előírásainak.
A kiadvány megfelel az NAT 2012 előírásainak: 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet
(NAT 2012, magyar nyelv és irodalom műveltségi terület).

Tananyagfejlesztők: Baloghné Biró Mária, Borovi Dániel, Gunda-Szabó Dóra, Hartai László,
Kovács Lenke, Kurucz István, Nényei Pál, dr. Urbán Péter
Alkotószerkesztő: Velkey György László
Vezető szerkesztő: dr. Baranyai Katalin
Tudományos szakmai szakértő: Bazsányi Sándor
Pedagógiai szakértő: Nagy Márton Károly
Fedélterv: Korda Ágnes terve alapján készítette Slezák Ilona
A borítón látható fotó a Petőfi Irodalmi Múzeum hozzájárulásával került felhasználásra.
Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona
Fotók: Petőfi Irodalmi Múzeum, © 123RF, Thinkstock, iStock, Borovi Dániel, Batomi © Kovács Gábor Művészeti Gyűjtemény,
© Fortepan, © CULTiRiS/Sárközy Marianna, © CULTiRiS/Magyar Tudománytörténeti Intézet, © CULTiRiS/AKG-Images/Erich Lessing,
Pietro Baguzzi, Laurent Lecat, André Held, © CULTiRiS/Bridgeman Art Library, © CULTiRiS/Deek Bayes/Lebecht Music & Ats,
© CULTiRiS/Lebrecht Authors, © Cultiris/Bridgeman Images, © Cultiris/Magyar Nemzeti Galéria, © Cultiris/MFFA

A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek,

akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek
készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak
az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják.

ISBN 978-963-682-845-5

© Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Felelős kiadó: dr. Kaposi József főigazgató

Raktári szám: FI-501021101

Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó
Grafikai szerkesztő: Róth Ágnes
Nyomdai előkészítés: Diószegi Tamás
A könyvben felhasználtuk a Nemzeti Tankönyvkiadó néhány korábbi tankönyvének anyagát.
Terjedelem: 21,63 (A/5 ív), tömeg: 426 gramm
1. kiadás, 2016
A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú,
„A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Nyomtatta és kötötte:
Felelős vezető:
A nyomdai megrendelés törzsszáma:

Európai Szociális
Alap
Bevezető
Tisztelt Kollégák!
Tankönyvünk a  kerettantervben előírt tananyagot
tárgyalja. A  könyv kísérleti tankönyv: a  kipróbálási
időszakot követően a  tanárok visszajelzései alapján
fejlesztésre, átdolgozásra kerül. A kötet elsődleges cél-
ja a  diákok kalauzolása a  sokféle tudásbázis között,
ezért számos tudáselem a digitális háttéranyagokban
lelhető föl. A részletes műelemzések és az emelt szintű
érettségire készülők számára kínált tananyag-kiegé-
szítések is itt keresendők.
Tankönyvünkben minden fejezet egy-egy oldalpárt
alkot. Az ismeretközlést rövid felvezetők és kérdések
előzik meg, amelyek különböző idézetek kiemelésével
a korábban tanultakhoz kapcsolják az új ismereteket.
Minden tankönyvi oldalpárhoz javasolunk olvasmá-
nyokat, esetenként filmrészleteket, az Irány a szöveg!-
modul kérdései ezekhez kapcsolódnak. Az  otthoni
készülést a  fogalmak kiemelése, az  órai munkát és
az  ismeretanyag vagy a  kapcsolódó szöveganyag fel-
dolgozását csoportmunka-modul segítheti. Az oldal-
párokat kitekintő zárja, amely a képzőművészetekkel
teremt kapcsolatot, és internetes kutatómunkára ad
lehetőséget. Ehhez a modulhoz kapcsolódik a fejeze-
tek végén található Képtár is.
A tananyagot négy fejezetbe rendeztük, amelyek
összeállításakor szorosan követtük a kerettanterv elő-
írásait. Ennek megfelelően alakítottuk ki, hogy melyik
szerző mekkora súllyal szerepel. Az egyes fejezeteket
feladatsorok zárják, amelyek a tanultak ismétlésére és
elmélyítésére is alkalmasak.
Bízunk abban, hogy kiadványunk hatékonyan segí-
ti majd az Önök munkáját és a diákok előrehaladását.
A kötet szerzői
Kedves Diákok!
A tizenegyedikes  tanév irodalomból is kulcsfontos-
ságú. A  magyar irodalom legnagyobbjai kerülnek
itt szóba. Az  év első részében Arany János műveivel
ismerkedünk meg, majd a legfontosabb magyar drá-
mai költeményt, Az  ember tragédiáját elemezzük.
Mikszáth Kálmánról tanultál már, ezúttal újabb műve-
it ajánljuk olvasásra, például a Beszterce ostroma című
regényét. Idén tanulunk a  legendás Nyugat folyóirat
első nemzedékéről is. Alaposan tanulmányozzuk Ady
Endre, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső költészetét,
Kosztolányi prózai munkáira is kitérünk (regényei
közül az Édes Annát tárgyaljuk), és Móriczcal is rész-
letesen foglalkozunk. Külföldi szerzők is szóba ke-
rülnek, reméljük, kedvet kaptok, hogy alaposabban
megismerkedjetek a francia szimbolistákkal, az orosz
irodalom legjelentősebb alkotóival Tolsztojjal és
Dosztojevszkijjel vagy a modern drámairodalommal.
Az irodalmi modernség nagy műveiről lesz szó te-
hát, de a klasszikusok csak akkor élnek, ha olvassuk
őket, ha véleményt alkotunk róluk. E tankönyv elké-
szítésekor az  elsődleges célunk az  volt, hogy minél
inkább ösztönözzünk benneteket, hogy olvassatok és
értelmezzetek. Hogy bátran mondjátok el, osszátok
meg egymással, írjátok meg, amit gondoltok. A könyv
sokféle kérdést, feladatot tartalmaz. Ezek nemcsak
a szűk tananyagra vonatkoznak, hanem sok mindent
az olvasottakhoz kapcsolnak. Képeket, filmeket, mai
vagy közelmúltbeli szövegeket. A tankönyv tanulmá-
nyozása mellett forgassátok minél többet a  szöveg-
gyűjteményt és az ajánlott olvasmányokat; keressétek
fel a  könyvhöz tartozó digitális sávot és a  különféle
internetes irodalmi és képzőművészeti adatbázisokat,
lelőhelyeket.
Sok sikert és örömöt kívánunk tanulmányaitokhoz!
A kötet szerkesztői
Tartalomjegyzék
I. MAGYAR IRODALOM
A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
A szabadságharctól az első világháborúig ............... 10
Arany János pályája .................................................... 12
Arany János: Toldi estéje ............................................ 14
Arany lírája az ötvenes években ............................... 16
A nagykőrösi balladák ............................................... 18
Arany kései balladái ................................................... 20
Az Őszikék lírája .......................................................... 22
Madách Imre: Az ember tragédiája .......................... 24
A Tragédia műfaja és irodalmi előképei .................. 26
A Tragédia történelemképe ....................................... 28
A Tragédia főszereplői ................................................ 30
Mikszáth Kálmán pályája .......................................... 32
Az a fekete folt ............................................................. 34
Beszterce ostroma I. ..................................................... 36
Beszterce ostroma II. ................................................... 38
A magyar századvég epikájából ................................ 40
A magyar századvég lírájából .................................... 42
Összefoglaló feladatok ............................................... 44
Képtár ........................................................................... 47
II. A MODERNSÉG
VILÁGIRODALMÁBÓL
A klasszikus modernség
fogalma és irányzatai ............................................. 50
Gustave Flaubert: Bovaryné ...................................... 52
Charles Dickens: Copperfield Dávid ......................... 54
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés I. ........................... 56
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés II. .......................... 58
Tolsztoj: Ivan Iljics halála I. ....................................... 60
Tolsztoj: Ivan Iljics halála II. ...................................... 62
Charles Baudelaire ...................................................... 64
Paul Verlaine ............................................................... 66
Arthur Rimbaud ......................................................... 68
Rainer Maria Rilke ..................................................... 70
Walt Whitman ............................................................ 72
Henrik Ibsen: A vadkacsa I. ...................................... 74
Henrik Ibsen: A vadkacsa II. ..................................... 76
Anton Pavlovics Csehov ............................................ 78
Csehov: Sirály .............................................................. 80
Összefoglaló feladatok ............................................... 82
Képtár ........................................................................... 85
III. ÉLETMŰVEK A 20. SZÁZAD
ELSŐ FELÉNEK MAGYAR IRODALMÁBÓL
A Nyugat első nemzedékének irodalma ................. 88
Ady Endre pályája és az Új versek .......................... 90
Ady Endre magyarságversei ................................... 92
Ady Endre és Párizs ................................................. 94
Ady Endre szerelmi költészete ............................... 96
Ady Endre istenes költészete .................................. 98
Ady Endre háborús költészete ............................... 100
Kosztolányi Dezső pályája
és A szegény kisgyermek panaszai ...................... 102
Kosztolányi Dezső kései költészete ....................... 104
Tengerszem ................................................................ 106
Esti Kornél ................................................................. 108
Édes Anna I. .............................................................. 110
Édes Anna II. ............................................................ 112
Babits Mihály pályája és első kötetei ..................... 114
Esti kérdés ................................................................. 116
Változó költői szerepek – Babits pályaszakaszai .... 118
Jónás könyve ............................................................. 120
Törésvonalak a nyugatosok között .......................... 122
Összefoglaló feladatok ............................................ 124
Képtár ........................................................................ 127
IV. PORTRÉK A 20. SZÁZAD
ELSŐ ÉVTIZEDEINEK MAGYAR IRODALMÁBÓL
Tóth Árpád ............................................................... 130
Juhász Gyula ............................................................. 132
Móricz Zsigmond: Tragédia ................................... 134
Móricz Zsigmond: Szegény emberek ..................... 136
Móricz Zsigmond: Barbárok .................................. 138
Móricz Zsigmond: Úri muri I. ............................... 140
Móricz Zsigmond: Úri muri II. .............................. 142
Krúdy Gyula ............................................................. 144
Karinthy Frigyes ...................................................... 146
A század első évtizedeinek irodalmából ............... 148
Kassák Lajos és az avantgárd .................................. 150
Összefoglaló feladatok ............................................ 152
Képtár ........................................................................ 154
IRODALMI ADAPTÁCIÓK
A FILMMŰVÉSZETBEN ..................................... 156
FOGALOMTÁR ..................................................... 161
KIEJTÉSI LISTA .................................................... 166
VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM .................. 167
A Margit híd 
I. MAGYAR IRODALOM
A 19. SZÁZAD
MÁSODIK FELÉBEN
 A szabadságharctól az első világháborúig
„Képzeljék el a  következő esetet! Valakinek hirtelenül leég a  háza, s benne pusztul mindene, amit egy
életen át szerzett és gyűjtött, minden értéke és emléke, de odavesznek kedvesei is, akiket szeretett, talán
apja és anyja is, asszonya is, gyermekei is.”
(Kosztolányi Dezső: Látjátok, feleim)
Korábbi ismereteid alapján gondold végig, milyen irodalomtörténeti korszakokról tanultál! Milyen jel-
legzetességek alapján nevezhetünk „korszaknak” egy időszakaszt? Szerinted mennyire köthető konkrét
időponthoz egy korszak kezdete és vége? Gondold tovább az idézetet a szabadságharc bukását tekintve!
Vajon milyen kérdések fogják foglalkoztatni az írókat?

Megszakítottság és folytonosság túlélték a nemzeti kataklizmát, így személyükben folyto-

A szabadságharc eltiprása (1849) korfordulónak tekint-
hető a  magyar történelemben, kérdéses azonban, hogy
az irodalomra is igaz-e ez az állítás. A vereség és a meg-
torlás a  kortársakban felidézte Herder nemzethalál-jós-
latát. Az  apokaliptikus összeomlás okozta kiábrándulás
és elkeseredettség egy újfajta irodalmat hívott életre: új
műfajok (pl.: elégiko-óda), új költői témák (politikai alle-
gorézis) és új világtapasztalat (illúzióvesztés) szól az iro-
dalmi szövegekből. Az  előző korszak legmeghatározóbb
költőalakja, Petőfi Sándor halála szimbolikusan sugallta,
hogy a magyar romantika érett korszakának vége szakadt.
Valójában a  jelentősebb irodalmi alkotók többsége
már a szabadságharc előtt is az irodalmi élet élvonalához
tartozott. Legelőször is Arany János, aki kénytelen-kel-
letlen magára vállalta Petőfi után a „mandátumos költő”
nehéz szerepét; Jókai Mór, a kor legtöbbet olvasott pró-
zaírója, aki regényeiben a kortársak számára hiteles mó-
don dolgozta fel a reformkor, a szabadságharc és az azt
követő évek tapasztalatait; a lírikus Vajda János és Ma-
dách Imre, a nagy szintetizáló mű, Az ember tragédiája
szerzője. Alkotott még, ha nem is sokáig, az 1830-as évek
költőfejedelme, Vörösmarty Mihály is. Mindannyian
nosságot képviselnek a szabadságharc előtti korszakkal.
A szabadságharc utáni magyar irodalom az elhúzódó
kései romantika és a kibontakozó klasszikus modernség
határához érkezett. A korszak az átmenetiség jegyeit vi-
selte magán, melyre egy-egy kiemelkedő alkotói mun-
kásságon kívül (az említetteken túl Mikszáth Kálmán
prózája) inkább az  útkeresés, az  új költői-írói hangok
próbálgatása a jellemző (Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő
és Kiss József lírája, valamint Bródy Sándor és Molnár
Ferenc kisepikája). Az érett romantika nagy nemzedéke
(Petőfi, Arany, Jókai) után majd fél évszázadot kell vár-
ni, amíg új irodalmi virágkor köszönt be Magyarorszá-
gon. Ezt A Hét című folyóirat előkészítő munkája után
a legendás Nyugat folyóirat első nemzedéke hozza el,
az 1870–1880-as években született, az 1900-as években
színre lépő generáció: Ady Endre, Babits Mihály, Koszto-
lányi Dezső, Móricz Zsigmond és kortársaik.
A kiegyezés
A szabadságharcot követő megtorlás, Haynau rémural-
ma (1849–1850) után a  Habsburg-kormányzat nyílt
önkényuralomra rendezkedett be, amelyre a központo-
sítás, a  nemzeti érdekek semmibevétele és a  gazdasági
modernizáció volt jellemző. A nemzeti érzelmű közvé-
lemény Deák Ferenc példáját követve a passzív ellenál-
lás eszközéhez folyamodott. Ennek idealizált képét festi
meg Jókai Az  új földesúr című regényében, Gyulai Pál
azonban az Egy régi udvarház utolsó gazdájában már il-
lúziómentesen mutatja be a valós társadalmi folyamatot:
a  lehetőségeitől megfosztott, tönkrement köznemesség
lecsúszását. A reformkori nemesség megújulni képtelen
tagjaiból lassan kialakult a dzsentri, a csak címeiben és
attitűdjeiben előkelő, elszegényedett nemes.
Szkicsák-Klinovszky István:
Világosi fegyverletétel 1849. augusztus 13-án, 1850.
Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest

10
 Magyar irodalom a 19. század második felében

Az 1860-as években a birodalom külső nehézségei és
a  magyar ellenállás kifáradása megalapozta a  kiegyezést
(1867). Megszületett az Osztrák–Magyar Monarchia, a fél
évszázadon át virágzó dualista államalakulat. Magyaror-
szág feladta 1848 legfőbb célját, a teljes nemzeti önrendel-
kezést a külpolitikában és hadügyben, belügyeiben azon-
ban viszonylagos önállóságot élvezett.
Gazdasági fellendülés,
társadalmi modernizálódás
A kiegyezés látványos gazdasági fellendülést és gyors –
ezért felemás – társadalmi modernizálódást eredménye-
zett. A  kor vívmányai tiszteletet parancsolóak: kiépült
a polgári állam intézményrendszere, megépült az ország
út-, vasút- és gáthálózata. Lendületesen fejlődött az ok-
tatás, visszaszorult az  analfabetizmus – az  olvasás kul-
túrájának virágzását mutatta a  lap- és könyvkiadás fel-
lendülése. 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével
létrejött Budapest, és hamarosan európai szintű nagy-
várossá vált. A  magyar társadalom önreprezentációja
a millenniumi országos kiállításban öltött testet (1896):
a  hatalmas sikert arató, ötmillió látogatót vonzó látvá-
nyosság a magyar nemzet dicső múltját és az elmúlt évti-
zedek vívmányait mutatta be.
A tetszetős felszín alatt a társadalmi fejlődés felemás
képet mutatott. A  gyors polgárosodás nyomán torló-
dott társadalom jött létre, melyben a rendi-feudális be-
rendezkedés öröksége (nagybirtokrendszer, dzsentrik)
együtt élt az  új társadalmi csoportokkal (nagypolgár-
ság, értelmiség, munkásság). A  magyar nemzet kultu-
rális-politikai hegemóniája elfedte a  jelentékeny számú
nemzeti kisebbség elégedetlenségét. A  20. század első
évtizedének politikai válságsorozata azonban már előre-
vetítette a társadalmi-etnikai robbanást.

Fogalmak
A Hét: képes szépirodalmi hetilap (1890–1924), alapító szer-
kesztője Kiss József költő; 1894-től a Nyugat indulásáig a
polgárosuló magyar irodalom vezető műhelye
politikai allegorézis: olyan költői és értelmezői eljárás, amely
a szöveget a szó szerinti jelentésen túli, másodlagos poli-
tikai jelentéssel ruházza fel
passzív rezisztencia: passzív ellenállás; a magyar ellenzék
politikája az 1848–49-es forradalom és szabadságharc
bukását követően
mandátumos költő: a  nemzet jelképes megbízásából
költészetével a  közösséget szolgáló, problémafel-
táró és iránymutató költőszerep

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Jókai Mór Az új földesúr című regényének első fejezetét (megtalálod a Magyar Elektronikus Könyv-
tár honlapján is: mek.oszk.hu)! Milyen példákon szemlélteti a szöveg a korszak jellemző Habsburg-ellenes
viselkedésmódját, a passzív ellenállást? Milyen elbeszélésmódot társít ehhez?
2.  Jellemezd Garamvölgyi Ádám figuráját a szöveg alapján! Mennyiben komikus, hősies vagy épp jelentéktelen
a  karaktere? Hogyan értelmezed a fejezetcímet: Régi ember, új idő?
3.  Milyen eredetű idegen szavak és szövegrészek találhatók a regényrészletben? Csoportosítsd őket betöltött sze-
repük és jelentésük alapján! Mivel indokolja az elbeszélő a latin mondások gyakoriságát?
 Végezz kutatómunkát Róth Miksa, a jelentős szecessziós üvegműves munkásságáról! Készíts prezentációt leg-
fontosabb alkotásairól, vagy mutasd be a marosvásárhelyi kultúrpalota erdélyi népballadákat ábrázoló üveg-
ablakait!

KITEKINTŐ
dban az építészek számára is meghatározó prob-
A nemzeti identitás és a nemzeti stílus a 19. száza
ok között kutatnak, azt vizsgálva, melyik az kö-
léma. A tervezők és elméletírók a történelmi stílus
ott vált jelentőssé. De szóba jöhet az  a  stílus is,
zülük, amely az  adott országban született vagy
akát jellemezte. Így érzik a gótikát magukhoz
amely az állam történelmének valamely fontos korsz
is. A másik lehetőség az önálló stílus megalko-
közel állónak a franciák, a németek és a magyarok
úgy gondolják, abban tisztábban őrződtek meg
tása. Fontos kutatási terület a népművészet, mivel
Feszl Frigyes rajzai azt mutatják, hogy többek
az adott nép ősi díszítményei, szerkezetei. Az építész
parasztlegényeket ábrázoló atlaszfigurákkal tette
közt vitézkötéses díszítéssel, lófejes oszlopfőkkel,
művészet a század végén a történelmi stílu-
volna magyarossá romantikus stílusú épületeit. A nép
is megihlette.
sok helyett új formákat kereső szecesszió építészeit
Tájékozódj a Wikipédia „Szec essziós építészet Magyarországon” szócikke alapján, kiket és
milyen módon inspirált a népművészet!

. Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest

Feszl Frigyes: Parasztfejes oszlopfő rajza, 1870 körül 11
 Arany János pályája
„És, kérem, itt ez nem jellemhiba:
Ő csak bolond volt – de nem ostoba.”
(Arany János: Bolond Istók, 2. ének)
„A humoros író mély fájdalmat érez a világ romlásán, de nem lévén reménye javítani, kétségbeesetten
kacag önmaga és a világ felett.” – írja Arany. Egyetértesz vele? Nézz utána, hogy mi a különbség humor,
komikum, irónia és romantikus irónia között!

Arany János pályaképe a nagykőrösi református gimnázium-

Arany János 1817-ben született a par- ban kapott tanári állást. Maga által
tiumi Nagyszalontán (ma Romániához írt tankönyve, a Széptani jegyzetek és
tartozik), és 1882-ben halt meg Buda- tanulmánya, A magyar nemzeti versi-
pesten. Családja elszegényedett hajdú- domról, a magyar irodalomtudomány
nemesi család. Aranyék tízen voltak kiemelkedő alkotásai is egyben. Mi-
testvérek, de csak az  első és az  utolsó után a  Kisfaludy Társaság 1860-ban
gyermek, a legidősebb nővére és ő ér- igazgatónak választotta, Arany nagy
ték meg a felnőttkort. Gyermekkorától irodalmi tervekkel érkezett meg Pest-
kezdve rengeteget olvasott. Tizennégy re. A  Szépirodalmi Figyelő és a  Ko-
éves korában segédtanítói állást vál- szorú című folyóiratok szerkesztője,
lalt. 1833-tól a  debreceni református 1865-től az  Akadémia titkára, majd
kollégiumban tanult, de tanulmányait főtitkára volt. 1877-ben megromlott
nem fejezte be, hanem zárkózott, fé- egészségi állapota miatt lemondott
lénk alkatához képest meglepő mó- Barabás Miklós: Arany János portréja, akadémiai tisztségéről. 1882-ben Pe-
don színésznek állt. Előbb a debreceni 1884. Magyar Tudományos Akadémia, tőfi szobrának avatásán meghűlt, a be-
Budapest
társulathoz szegődött, majd miután tegséget már nem tudta leküzdeni.
az  feloszlott, vándorszínészekhez csatlakozott. Karri-
erjének híres máramarosszigeti álma vetett véget: ha- Arany fontosabb elbeszélő művei
lott édesanyja képe jelent meg előtte, ezért úgy döntött, Az elveszett alkotmány témája a megyei közélet parlagi-
azonnal hazamegy Szalontára. Otthon valóban szörnyű assága, a  választási korteskedés alantas, egyszerre szé-
állapotokat talált: apja megvakult, s érkezése után né- gyenkezésre és nevetésre okot adó kisszerűsége. A libe-
hány nappal édesanyja csakugyan meghalt. (A balsike- rális Hamarfyt éppoly ellenszenvesnek találja az olvasó,
rű színészkaland és az azt követő családi tragédia Arany mint a konzervatív Rák Bendét: beszélő nevük önmagá-
egész későbbi életét meghatározta. Irodalmi feldolgozása ban is kifejezi a kapkodó nyughatatlanság és az inkább
a Bolond Istók című elbeszélő költemény 1873-as máso- hátra, mint előre haladó maradiság attitűdjét.
dik éneke.) Hazaköltözött hát a szülőfalujába, és hivata- A nagyidai cigányok (1851) című elbeszélő költemé-
li állást vállalt. Példás gonddal végzett munkája mellett nye a forradalom és a szabadságharc ironikus és gúnyos
folyamatosan képezte magát, hatalmas műveltségre tett értékelését adja. A mű parabolaként is olvasható: a fő-
szert. „Zseni a  nyárspolgár álarcában” – írta róla 1910- szereplő, Csóri vajda, a  „nagy álmodó” Kossuth alak-
ben Babits Mihály. másának tekinthető, s ebben az  értelmezésben a  mű
Arany 1846-ban Az  elveszett alkotmány című sza- mondanivalója nem más, mint hogy a  szabadságharc
tirikus eposzával megnyerte a  Kisfaludy Társaság pá- kirobbantása felelőtlen hebehurgyaság volt. (Ez a nézet
lyázatát. A következő pályázatra érkezett művét, a Tol- az  1850-es években kétségtelenül jelen volt a  magyar
dit a Társaság megemelt pályadíjjal ismerte el, Aranyt köztudatban, ezt az ítéletet mondja ki például Kemény
pedig a  tagjai közé választotta. A  Toldi megjelenését Zsigmond Forradalom után (1850) című röpirata is.)
követően kezdődik Arany és Petőfi levelezése, illet- Az 1850-ben megkezdett, de végleg csak 1878-ban elké-
ve barátsága is. A  szabadságharc bukása után bujkál- szült, önéletrajzi ihletésű verses regénye, a Bolond Istók
nia és nélkülöznie kellett, állását elvesztette. 1851-ben önmagát gúnyolja ki. A  mű második énekének elején

12
 Magyar irodalom a 19. század második felében

visszatér A nagyidai cigányok értékeléséhez: „S oly küz-

delemre, mely világcsoda, / Kétségb’esett kacaj lőn Nagy-
Ida”.
Arany úgy gondolta, hogy az  a  nemzeti kultúra,
amelynek nincs hőskölteménye, csak csonka lehet. Kri-
tikai munkásságában igyekezett tisztázni a nemzeti mű-
eposz megteremtésének lehetőségeit (például a Zrínyi és
Csoportban dolgozva készítsetek egy Wikipédiára
szánt oldalt Arany János koráról! Csomagolópapírra
dolgozzatok! A feladat elkészítéséhez bármilyen for-
rást használhattok, de minden esetben pontosan ne-
vezzétek meg azokat!
Az alábbi résztémákat dolgozzátok ki:

Tasso című akadémiai székfoglaló beszédében). A hunok
történetét bemutató eposztervének, a Csaba-trilógiának
azonban csak első darabja – a Buda halála (1863) – ké-
szült el. Arany utóbb ezt sem volt hajlandó eposznak ne-
vezni, csupán „hun regének” mondta művét.
Fogalmak
népies stílus: a  népköltészeti hagyomány eszközeit fel-
használó ábrázolásmód
nemzeti költészet: egy adott népcsoportra egyedi mó-
don jellemző közösségi költészet; Arany János szerint
a nemzeti hagyományokat hűen őrző népköltészetből
kell kifejlődnie
Csoportmunka
– fontosabb kulturális események Arany korában,
négy-öt esemény kiemelése, rövid ismertetése;
– Arany kortársainak bemutatása röviden, négy kevés-
bé közismert művésztárs, politikus tevékenysége öt-
tíz mondatban összefoglalva;
– nyolc-tíz elemből álló képanyag feliratozással, ma-
gyarázatokkal Arany életrajzához, életének fő ese-
ményeihez;
– Arany költői, írói pályájának vázlatos áttekintése
korszakonként egy-egy mű kiemelésével, öt-tíz mon-
dat az adott pályaszakaszról, ugyanennyi a példaként
idézett műről!
Az elkészült oldalterveket ismertessétek osztálytársai-
tokkal!

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Arany János Bolond Istók című verses regényének második énekéből a 30–38. strófát! Milyen diák
lehetett valójában Istók? Készíts listát, miket olvashatott a szöveg alapján! Milyen műveltségről árulkodik ez?
2.  Miként szegődik színésznek Bolond Istók a második ének 56–75. strófája alapján! Vedd sorra, milyen szerepeket
kap! Mennyiben hős vagy épp antihős a színházban és saját történetében?
3.  Miért hagyja ott a színészi életet a szöveg 101–122. versszaka szerint? Mihez kezd ezután? Milyen párhuzamok
vonhatók Bolond Istók története és Arany János életútja között?
4.  A főhős az utolsó sorra elégeti korábbi írásait – tudjuk meg a második ének utolsó strófáiból. Milyen irodalmi
műfajok, stílusok, témák szerepelnek a felsorolásban? Egyetlen mű megírását tervezi még, mi ez? Milyen kap-
csolatban áll a tervezett szöveg az általad olvasott Bolond Istók című szöveggel?
5.  Bolond-e valójában Bolond Istók? Kívülálló, különc, a társadalommal harcoló vagy beilleszkedő hőstípus?
Gyűjtsd össze a fenti szövegrészekben a bolond fogalmának megjelenéseit, és figyeld meg, milyen értelemben
használja ezt a szót a szöveg!
6.  Ki írt még hasonló című művet a magyar irodalomban? Hol és hogyan jelenik meg eddigi olvasmányaidban a bo-
londot játszó, bolondnak tartott figura?

a többszintes forma. A főalak magas KITEKINTŐ

A 19. század közepi emlékműszobrászatban jellemző
ak veszn ek körül. Ezeken klasszikus nyu-
talapzaton helyezkedik el, melyet alacsonyabb
helyet, amely ek jelképes értelmükkel fejezik ki
galmú, allegorikus mellékalakok foglalnak
lékalakok egyre élénkebbé válnak,
a főalak kiválóságát. A század vége felé közeledve a mel
személyek vagy hétköznapi emberek
az  allegóriákat mind gyakrabban váltják fel valós
együttese többé, hanem jelenetszerű
ábrázolásai. Az  emlékmű nem különálló szobrok
akik köréje gyűlnek és beszélgetést
csoport. A mellékalakok lehetnek a főalak kortársai,
lékala kok a hálás nemzet figurái, akik
folytatnak vele. Népszerű az a forma is, ahol a mel
esti Arany emlékműve köztes fázist kép-
felkeresik az ábrázolt szobrát. Stróbl Alajos budap
dt allegóriák, de még nem is egy nagyszabású jelenet
visel. A mellékalakok már nem nyugo
Piroskát jelenítette meg.
civil szereplői: a szobrász Arany két hősét, Toldit és
Keresd meg a  kozte rkep. hu-n a  buda pesti Széchenyi téren álló Széchenyi- és
folyamatban?
Deák-emlékművet! Hol helyezkednek el a vázolt
részlete, 1893. Budapest, Múzeumkert
Stróbl Alajos: Toldi Miklós. Az Arany János-emlékmű
13
 Arany János: Toldi estéje
„Hajt az idő gyorsan – rendes útján eljár –
Ha felűlünk, felvesz, ha maradunk, nem vár;
Változik a világ: gyengül, ami erős,
És erős lesz, ami gyenge volt azelőtt.”
(Arany János: Toldi estéje, 6. ének)
A lovagi, vitézi és hősi élet eszménye meghatározó jelentőséggel bír az európai kultúrában. Mely alkotá-
sokban találkoztál hősi értékekkel? Kutass az interneten vagy a könyvtárban: honnan ered és mit jelent
a donquijotizmus kifejezés! Hogyan kapcsolható ez a Toldi estéjéhez?

A Toldi-trilógia Megbomló harmónia,

1846-ban a Kisfaludy Társaság olyan mű megírására írt összetett elbeszélői hang
ki pályázatot, melynek hőse „valamely, a  nép ajkán élő Bűn és bűnhődés kérdésköre nem újdonsága a Toldi es-
személy”. Arany e pályázatra nyújtotta be a Toldit. Az el- téjének, hiszen szinte megismétlődik a  Toldiból ismert
beszélő költeményt hamarosan a  Toldi estéje (1848), eseménysor. Ám fontos különbségek mutatkoznak a fo-
majd jóval később a  Toldi szerelme (1879) követte. Így galompár megjelenítésében, hisz ott jogos indulat ragad-
vált teljessé Arany Toldi-trilógiája. ja el Toldit a  malomkő elhajításakor, míg a  Toldi estéje
A Toldi estéje a  Toldi cselekményének számos motí- cselekményében ostoba hirtelenség. Ott gyilkosságát
vumát megismétli. Azonosak a  két történet helyszínei a  párbaj nemes gesztusával hozza helyre, amelyet csak
(Nagyfalu és Buda), mindkét műben megjelenik a  kül- a cseh orvtámadása változtat újabb gyilkossággá. A Toldi
földi bajnok legyőzése, a  nemzeti becsület megmentése estéjében viszont meg sem várja az esetleges királyi ke-
és a hirtelen felindulásból elkövetett gyilkosság. Azonban gyelmet, hanem tüstént, sietve öl. Ráadásul ezúttal a pár-
lényeges különbségek is mutatkoznak. Míg például a tri- baj megelőzi a  véres tettet. De jóvá lehet-e előre tenni
lógia első darabját a népies stílus és a meseszerű elemek a későbbi bűnt? Lehetséges az újabb megbocsátás? Maga
sokasága jellemzi, addig a  Toldi estéje sokkal személye- a haldokló hős is bizonytalan, s immár csak a túlvilági
sebb, szinte elégikus hangon szól. A Toldi főhőse, az élet- kegyelemben bízik. A Toldi körülötti világ már nem tű-
erős, becsvágyó vitéz, a Toldi estéjében megfáradt öreg- nik olyan rendezettnek, a király olyan mindenhatónak,
emberként jelenik meg előttünk. Ezt jelképezi már a két az igazság olyan kikezdhetetlennek, mint a trilógia első
mű nyitánya is: a Toldi nyarával ellentétben a Toldi estéje részében.
egy szépen megrajzolt őszi képpel kezdődik. A  cselek- A szöveg műfajisága is leképezi a Toldi estéjének meg-
mény kezdetekor Toldi már három éve elhagyta az  ud- bomló harmóniáját. A  Toldi tisztán epikus jellegével,
vart, anyja és az öreg Bence is halottak. Az idős, elfeledett a történet folyamatos kibomlásával szemben a Toldi es-
Toldi a halálra készülve saját sírját ássa, és közben csaló- téjének elbeszélője néhány állókép aprólékos bemutatá-
dottan beszél Bencének (a néhai Bence fiának) önmaga
fölöslegességének megtapasztalásáról.
A trilógia harmadik darabja, a jóval később befejezett
Toldi szerelme, amely Toldi életútjának középső részét
beszéli el, alapvetően különbözik a trilógia két korábban
keletkezett darabjától. Cselekménye olyan szerteágazó,
hogy a  másik két szöveg egyenes vonalú történetével
szinte össze sem hasonlíthatjuk. A  cselekmény össze-
tettsége – és az annak megfelelő terjedelem –, valamint
a történetmondást megtörő személyes, Arany saját életé-
re utaló megjegyzések szétfeszítik az elbeszélő költemény
kereteit, inkább a verses regény műfajával rokoníthatók.
Benczúr Gyula: Mátyás és Holubár, 1902 körül.
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 

14
 Magyar irodalom a 19. század második felében

sán keresztül mondja el a történteket. Így ír erről a mű
egyik tudós elemzője, Veres András: „A párviadal előtt
is, az udvari jelenet utáni részben is kísért az állapotsze-
rűség, a befejezésben pedig a történet állóképpé merevedve
emelkedik a  jelkép szintjére.” Ezek az állóképek az  idős
Toldi groteszk helyzetének kimerevített képei.
„Eseménysor helyett – folytatja a mű elemzője – inkább
csak néhány jelenetről beszélhetünk, s ezek is gondolati vi-
tának rendelődnek alá. Lajos király és az öreg Toldi párbe-
széde voltaképpen ugyanúgy kivetített belső vita”. A tör-
ténet tehát valójában a korszak nagy dilemmájához szól
hozzá: haza és haladás kérdéséhez. E kettő Kölcseynél
még páros csillagzat volt, Aranynál viszont megbomlani
látszik az egység. A modernizáció és a nemzeti identitás
erősítése egyaránt szükséges. De milyen viszonyban áll
ez a két törekvés? Ha átvesszük a nyugat modern megol-
dásait, nem veszítjük-e el nemzeti jellegünket? S ha meg
emezt őrizgetjük, nem leszünk-e zárvánnyá, elmaradott,
elszigetelt rezervátummá? A két utat, két lehetőséget, két
perspektívát Lajos király és Toldi képviseli.

Fogalmak
groteszk: a komikum egyik fajtája, amely szélsőségesen
össze nem illő elemek bizarr társítására épül, ne-
vetséges és borzongató hatást kelt egyszerre
Csoportmunka
Csoportban dolgozva készítsetek plakátot a  Toldi estéjé-
nek képzeletbeli filmes adaptációjához! Milyen képpel il-
lusztrálnátok a művet? A plakáton jelenjenek meg a cím és
a történet kiemelhető, fő motívumai! Ajánlhattok konkrét
színművészeket is az egyes  szerepekre. Válasszatok egy
idézetet is a műből! Mikor, milyen alkalomhoz kötődően
javasolnátok a film díszbemutatójának megtartását?

Irány a szöveg!
1.  A Toldi estéjének első énekében minden az elmúlást idézi. Gyűjts minél több példát erre! Figyeld meg a termé-
szeti képeket, Toldi környezetét és a cselekményt is!
2.  Hogyan és hányszor jelenik meg a Toldi estéjében a sír, sírhely motívuma valóságosan és képletesen is?
3.  A sírból felugró Toldi jelenete emlékeztet-e a  trilógia első részében olvasottra? Gyűjts hasonló jeleneteket
a Toldiban és a Toldi estéjében! A cselekmény hasonlóságai mutatnak-e hangulati, világnézeti különbségeket?
4.  Érvelj amellett, hogy a Szent Lászlóról szóló legenda fontos része Arany művének, és nem hagyható el! Mikor és
kitől hangzik el? Hogyan kapcsolódik a mű cselekményéhez?
5.  Hogyan változott meg Toldi és Lajos király alakja a Toldi estéjében a trilógia első részéhez képest? Milyen körül-
mények indokolhatják a különbséget?
6.  Arany művének műfaját műeposzként is szokás megjelölni. Él-e a  Toldi estéje az  ismert eposzi kellékekkel?
Ha igen, melyekkel és pontosan hol?
7.  Olvasd el a hatodik énekben Toldi és a király utolsó párbeszédét! Mit kér a királytól Toldi? Milyen főbb állításo-
kat tesz saját politikájáról a király?
 Arany János elbeszélő költeményében, a Toldi estéjében egy hajdan „daliás időket” megélő férfi kései, hanyatló
korszakát látjuk. Sok nagyszerű dolgot élt át Bohumil Hrabal cseh író hőse is az Őfelsége pincére voltam című re-
gényben, mígnem azután visszavonul vidékre, s az emlékeiből él. Olvasd el a részletet a szöveggyűjteményben,
majd írj kisesszét „A belső monológ szerepe Hrabal írásában” címmel!

i székhellyé. Az ekkor épült palota lakótor- KITEKINTŐ

A budai vár Nagy Lajos korában vált tényleges király
fennmaradt részei. A későbbi pusztítások követ-
nyának alapjai a mai palotaegyüttes legkorábbi
a korszakból. Ezért is rendkívüli az a leletanyag,
keztében tárgyi emlékeket csak elvétve ismerünk
án kívül, az egykori Teleki-palota területén tártak
amelyet az 1990-es években a királyi palota zónáj
kori kutat találtak. A betemetett kutak lég-
fel. Az ásatások során a palota mélypincéjében közép
ást, így ezekben gyakran a szerves anyagból
mentessége és állandó vízutánpótlása lassítja a boml
al borított sárcsomóban egy közel két és fél
készült tárgyak is megőrződnek. 1999-ben egy iszapp
k meg. A kárpiton rombuszmintában az Árpá-
méter széles, hímzett selyemkárpit töredékeit találtá
váltakozik. A címeres textíliák királyi esküvőkön,
dok vágásos (sávos) és az Anjouk liliomos címere
k szerepet. A feltárt lelet valószínűleg a 14. század
lovagi tornákon vagy temetések alkalmával kapta
Károly Róbert még Nápolyból hozta magával.
első felében készült Budán, de az is lehetséges, hogy
k részei a jelenlegi magyar címernek is?
A kárpiton szereplő heraldikai elemek közül melye

esti Történeti Múzeum

Címeres selyemkárpit (részlet), 14. század első fele. Budap
15

Arany lírája az ötvenes években
„Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!”
(Arany János: Letészem a lantot)
Arany János nagykőrösi lírájában meghatározó az idősíkok és az értékek szembesítése. Keress korábban
megismert alkotásokat, amelyekben fontos szerepe van az idő- és értékszembesítésnek! Idézd fel, milyen
történelmi, magánéleti tapasztalat ihlette e műveket! Milyen műfajt választott az alkotó az élmény köz-
vetítéséhez? Szerinted hogyan járul hozzá a jelentéshez a műfajválasztás?
Az elégiko-óda. Letészem a lantot; Ősszel
Korábban láttuk, hogy Arany János irodalmi pályája epi-
kus művekkel indult. A  költő a  szabadságharc bukása
után fordult a líra műneme felé. Arany ötvenes évekbeli,
Nagykőrösön íródott verseinek jellemző műfaja az elé-
gia, valamint az elégikus (értékszembesítés, rezignáltság
és beletörődés) és ódai (emelkedett, ünnepélyes hangvé-
tel, megszólítás) jegyeket ötvöző elégiko-óda. (A nagy-
kőrösi évek másik jelentős műfajáról, a  balladáról ké-
sőbb tanulunk.) E költemények alapérzelme a  nemzet
ügyének kudarca miatti csalódottság, amely különféle
személyes veszteségek (családi gondok, Petőfi elvesztése)
okozta keserűséggel is párosult.
Az elégiko-óda műfaj jellegzetes példája az  1850-es
Letészem a  lantot című költemény, amelynek meghatá-
rozó vonása az  alkotói válságtapasztalat. A  költemény
időszembesítő szerkezetre épül: a  versbeli beszélő a  je-
len fásultságát a múlt frissességével, lelkesedésével állítja
szembe. A másodiktól az ötödik versszakig terjedő rész
a  múlt emlékeit idézi fel. Az  alkotáshoz szükséges ösz-
tönző környezet egy természeti kép pozitív képzeteiben
jelenik meg. A jelenleg megélt elkedvetlenítő magánnyal
szemben a költőtárssal való közös munka jelentett ihlető
közeget. A „baráti szem” fordulat minden bizonnyal Petőfi
Sándorra utal. Az ő emlékét idézi fel a következő szakasz
16
Olvasd el!
Szgy. 5–9. oldal
hazafias ars poeticája, valamint a fizetségül kapott hírnév
és megbecsülés motívuma is. A hatodik szakasz a vers je-
lenéhez tér vissza: a költészetet értelmetlen, haszontalan
tevékenységnek mutatja („Szó, mely kiált a pusztaságba”).
Ezt a kilátástalanságot a záró versszak híres képe a lesza-
kított, tehát az  őt éltető gyökerétől elválasztott, és ezzel
halálra ítélt virág metaforája teszi szemléletessé.
Ugyancsak idő- és értékszembesítő költemény
az  Ősszel (1850) című vers is, amely a  homéroszi köl-
tészet „nyarát” az ossziáni költészet „borongós őszével”
állítja szembe. A  versbeli beszélő – a  refrénként visz-
szatérő „Jer Osszián, / Ködös, homályos énekeddel” fel-
szólítással is nyomatékosítva – az  ossziáni hangulattal
azonosul. Osszián egy elképzelt 3. századi kelta bárd,
akinek állítólagos haténekes eposzát 1762-ben adta ki Ja-
mes Macpherson skót kutató. A mű Európa-szerte óriási
népszerűségre tett szert, magyarra Kazinczy fordította le
1815-ben. Később kiderült, hogy a kelta dalnok figurája
és eposzának szövege lényegében Macpherson kitaláció-
ja, merő hamisítvány.
Visszatekintés
A Visszatekintés (1852) – ahogyan már a  cím is sejte-
ti – létösszegző költemény. Az  „egynehány tized évet”
számba vevő beszélő kudarcok sorozataként tekint visz-
sza addigi életére. Az elégia műfajú vers pozitív és nega-
tív képzeteket jelölő motívumok szembeállítására épül.
Az  élet kínálta örömök az  emlékezésben részlegesnek,
tökéletlennek mutatkoznak („Sohase birám teljébe’ /
Örömeim poharát”), és így a lírai énben a megelégedés
helyett a hiány és elhibázottság érzetét keltik. A nevetés-
hez például az azt megelőző sírás emléke társul, az „ifjú-
ság szép kertje” az attól elválasztó vaskorlátot is felidézi,
a leszakított rózsa a megkésettségre, a függetlenség vá-
gya a  viselt rabláncokra, a  régi álmok pedig a  későbbi
kudarcokra emlékeztetnek.
Nagykőrös látképe a 19. században. Forrás: Pallas Nagy Lexikona
 Magyar irodalom a 19. század második felében

Fogalmak
elégiko-óda: az elégia és az óda műfaji jegyeit ötvö- Csoportban dolgozva halmazábrával mutassátok be két
ző verstípus; kettős hangvételű vers, amelyben választott Arany-vers hasonlóságait és különbségeit!

az ódai emelkedettség elégikus rezignációval ke-
veredik
időszembesítő vers: a jelen, a múlt vagy a jövő érték-
világát egymással szembeállító verstípus, amely-
nek megfogalmazására a  költőt rendszerint egy
súlyos értékvesztés vagy a  számvetés vágya
készteti
értékszembesítő vers: egy értéktelített és egy ér-
tékvesztett állapotot egymással szembeállító
vers; gyakran kapcsolódik össze a  múlt, a  jelen
vagy a  jövő ellentétes állapotvilágát ütköztető
időszembesítéssel
Csoportmunka
A  csoport minden tagja legalább két-két szempontot
fogalmazzon meg az összehasonlításhoz, amely alapján
kitöltitek a  halmazokat! A  halmazokba írhattok egy-
egy idézetet is, de egy-egy kulcsszóval is összefoglal-
hatjátok álláspontotokat. Ha elkészültetek, beszéljétek
meg, hogyan foglalnátok mondatokba a kiemelt kulcsz-
szavakat! Mutassátok meg az ábrátokat a többi csoport-
nak is, minden csoportból egy diák vállalja a szöveges
bemutatást! Vessétek össze a  megoldásokat! Ha van
olyan szempont, amelyet ti nem használtatok fel, írjá-
tok be a halmazábrába eltérő színnel!

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a szöveggyűjteményben a Letészem a lantot című verset! Mely versszakok vonatkoznak a múltra,
melyek a jelenre és melyek a jövőre? Hogyan értelmezhető a vers címe és első két sora? Hol fordul még elő
a versben a „dal” szó?
2.  Nézz utána, hogy az ókori görögöknél milyen költeményeket kísértek lanton! Arany és Petőfi is írt korábban
dalt, melyek ezek? Mire utal a versben a „lant” és a „dal”: a költészet egészét vagy a költészet egyik típusát
jelölik?
3.  Vizsgáld meg alaposabban a vers formáját; a sorhosszúságot, a rímképletet! Inkább a kötött vagy egy sza-
badabb forma jellemzőit véled felfedezni? Miért ezt a versformát választotta szerinted a költő?
4.  Olvasd el a szöveggyűjteményből az Ősszel című verset is! Miben mutat hasonlóságot a Letészem a lantot
című előbb olvasott verssel? Hogyan osztanád két részre a szöveget?
5.  Milyen verstípusban dolgozza fel Arany az „örök zsidó” legendáját? A versforma milyen elemei reflektálnak
a témául választott nyughatatlan, bolygó lélek figurájára? A szöveg alapján mi az „örök zsidó” sorsának
tragikuma?
 „Nem az vagyok, ki voltam egykor…” – írja Arany János Letészem a lantot című versében. Kortársunk,
Petőcz András hasonló élményt jelenít meg Az idegen arc születése című művében. Olvasd el versét a szö-
veggyűjteményben! Keresd meg a költeménybe rejtett Pilinszky-idézetet, és keress olyan kifejezéseket,
amelyek más nyelvi közegben mást jelentenek!

KITEKINTŐ
megkonstruált ősi kelta dalnok, Osszián és
A 18. századi skót költő, James Macpherson által
ai közé tartoztak. Napóleon 1812-ben bízta
költeményei a romantikusok kedvenc olvasmány
s-t, hogy készítsen festményt Ossziánról
meg a klasszicizmus jeles mesterét, a francia Ingre
a császár római lakosztályának hálószobájába.
, felette felhőkön lebegve – képzelő-
Sziklás tengerparti tájban, lantjára dőlve alszik a bárd
„Olümposz” figurái jelennek meg. A roman-
erejének fényétől megvilágítva – hősei, az északi
érzékelhető, hogy Ingres-nek alkatától és
tikus festők látomásos képeivel összehasonlítva jól
mmetrikus kompozíciójú, kiegyensúlyo-
stílusától idegen feladatot kellett megoldania. A szi
a  sajátos fényviszonyok adnak romantikus
zott, hűvös eleganciájú festménynek talán csak
nosabban mozgott.
karaktert. Ingres a homéroszi világban sokkal ottho
ek angol nyelvű Wikipédia oldalát!
Keresd meg Homérosz apoteózisa című festményén
az ókori költőt, és vajon miért épp ők?
Milyen európai művészek dicsőítik a festményen

Jean Dominique Ingres: Osszián álma 2, 1813.

Musée Ingres, Montauban
17
 Olvasd el!
A nagykőrösi balladák Szgy. 10–14. oldal

„Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.”

(Arany János: Ágnes asszony)
A versszöveg rendszeresen ismétlődő sorait, félsorait refrénnek nevezzük. Gyűjts korábban tanult irodal-
mi művekből példákat a refrénre! Kultúránk mely területén gyakori ez az alakzat? Szerinted milyen hatást
vált ki? Hallgasd meg a balladát Sinkovits Imre előadásában az interneten! Milyen eltérő jelentéseket
társít a színész a refrénhez?

Arany János balladaköltészete

A ballada ősi népköltészeti műfaj, amely a  romantika
korától kezdve vált kedveltté az  európai költészetben.
A három műnem határán helyezkedik el, Greguss Ágost
híres definíciója szerint „tragédia dalban elbeszélve”.
A műfaj legnagyobb hazai klasszikusa Arany János, akit
a korszak híres irodalmára, Gyulai Pál „a ballada Shakes-
peare-jének” nevezett. Balladáit időrendi szempontból
két csoportba szokás sorolni: az ötvenes években íródott
nagykőrösi balladákra és a  kései, 1877-ben keletkezett
Őszikék-ciklus balladáira, az úgynevezett kései balla-
dákra. A nagykőrösi korszak egyik jellemzője a történeti
balladák előtérbe kerülése (pl.: Szondi két apródja; A wa-
lesi bárdok), amelyek a bukott szabadságharc utáni fásult
időszak összefüggésében allegorikus jelentést kaptak.
Arany balladái gyakran falusi környezetben játszód-
nak (például az Ágnes asszony, vagy kései balladái közül
a Tengeri-hántás és a Vörös Rébék), de olykor a nagyvárosi
életből is merítenek (ilyen az 1877-es Híd-avatás). A bal-
ladák egyik altípusa a  lélektani ballada. Ide sorolhatjuk
a már említett Ágnes asszonyt, de a lélektani jelentésréteg
nemcsak ebben a költeményben, hanem a legtöbb Arany-
balladában, így a történeti balladákban is meghatározó.
Ágnes asszony
A körkörös szerkezetű Ágnes asszony (1853) közpon-
ti lélektani problematikája a bűn és a bűntudat kérdése.
A ballada cselekménye előtt történt események a balladai
homály ellenére könnyen megfejthetőek. Ágnes asszony
a bűnnel való szembenézés helyett átírná a múltat, bizo-
nyos eseményeket egyszerűen töröl az emlékeiből. A va-
lódi bűnt annak vízzel, mosószerrel eltüntethető okozatá-
val, a vérfolttal helyettesíti.
A költemény nem marad szenvtelen e lelki folyamattal
szemben. A szembesülésre való képtelenség a teljes ösz-
szeomlást jelenti, Ágnes asszonyra így a bírák sem szab-
ják ki a kijáró büntetést: őt már nem lehet földi törvények
szerint megítélni. A szöveg több költői képe is az ártat-
lanság és a tisztaság minőségét kapcsolja az asszonyhoz.
Zichy Mihály: Ágnes asszony-illusztráció, 1893. Magyar Nemzeti
Galéria, Budapest
A liliom („liliomról pergő harmat”) Szűz Mária és a vérta-
nú szüzek virága, a harmat a legtisztább víz, a tisztaságra
utal a hattyú fehérsége („hulló vízgyöngy hattyú tollán”),
a gyöngy pedig nemcsak tiszta, de értékes is.
Szondi két apródja
A drégelyi vár 1552-es török ostroma régi irodalmi to-
posz, már Tinódi Lantos Sebestyén megénekelte Budai
Ali basa históriája című művében. Megörökítette a  „két
énökös apród” alakját is. Maga Arany is többször elővette
a témát, de a tárgykör legsikerültebb feldolgozása a Szon-
di két apródja (1856). A  ballada értelmezésének döntő
lépése a párhuzamos szólamok elkülönítése. Az elbeszélő
megszólalása majd Ali szavai után a 4. versszaktól kezdve
felváltva halljuk a török követ és a két elkeseredett apród
mondatait. A két szólam elbeszél egymás mellett, mégis
találunk kapcsolódási pontokat, látszólag véletlen ösz-
szecsengéseket közöttük. Az apródok szólama a csata és
a hős Szondi emlékét idézi, míg a követ Alit magasztalja,
és hívogató, csábítónak szánt szavakkal írja le a lenti vi-
gasságot. (Arany e költeménye is olvasható politikai alle-
góriaként: az Ali dicsőítését megtagadó dalnokok a Habs-
burg hatalom és a magyar költészet szabadságharc utáni
viszonyára is utalhatnak.) A  legyőzött apródok erkölcsi

18
 Magyar irodalom a 19. század második felében

fölényben vannak (ezt a  versnek a  hegy-völgy motívu-
mára épülő térszerkezete is megerősíti), így a  követnek
kell engednie, és reagálnia az apródok szólamára („»Az-
tán – no hisz úgy volt!…«”). Később akárcsak maga Ali,
a követ is elismeri Szondi vitézségét („Rusztem maga volt
ő”). A két szólam közötti összefüggés a vers végén is meg-
marad: egyszerre jut mindkét fél arra a pontra, hogy ösz-
szecsapjanak egymással – a török megfenyegeti az apró-
dokat, azok viszont örök átkot mondanak új urukra, Alira.
Arany nagy gonddal alakította ki a  két szólam stílusát,
hangnemét. Az apródok emlékezése tárgyilagos króniká-
nak indul, ám a vers második felében mind patetikusab-
bá és költőibbé válik. A török követ beszéde is egyénített:
Arany még arra is ügyel, hogy a követ üzenetében rejlő
metafora képi eleme a török kultúrához kapcsolódjék
(„immár födi vállát bíborszínű kaftán”).

Fogalmak
Csoportban dolgozva vizsgáljátok meg a Szondi két apródja című balladát az aláb-

ballada: „tragédia dalban el-
beszélve”; verses műfaj,
amelyben lírai, drámai és
epikai elemek kevered-
nek, jellemző rá a tragikus
végkifejlet, a  kihagyásos
elbeszélésmód és a  pár-
beszédes jelleg
Csoportmunka
bi szempontok szerint! Írjátok fel a füzetetekbe a következő kérdéseket, vizsgálati
szempontokat! Beszéljétek meg, ki melyiket választja!
a) Hogyan váltakoznak a helyszínek?
b) Hogyan váltják egymást a megszólalók?
c) Miért nevezik szerinted a balladát a „hűség balladájának”?
d) Hogyan váltakoznak az idősíkok a szövegben? Melyik megszólaló miről beszél?
Mindenki arra a kérdésre válaszoljon, amelyet kiválasztott! Ezután a különböző
csoportok azonos kérdést választó tagjai beszéljék meg a megoldásaikat, majd is-
mertessék azt saját csoportjukkal! Jegyezzétek le a válaszokat a füzetetekbe!

Irány a szöveg!
1.  A szöveggyűjteményben megtalálod Arany Szondi két apródja című balladáját. Gyűjts ellentétpárokat a vers
elején található elbeszélői szólamból, és próbálj meg mindegyikhez értékkülönbségeket kapcsolni!
2.  Vizsgáld meg a török követnek az apródokhoz intézett szavait! Milyen eszközöket, retorikai fogásokat alkalmaz
Ali embere, hogy meggyőzze az ifjakat? Tapasztalsz-e hangnemváltásokat a beszéde során?
3.  Hogyan reagálnak az apródok a rábeszélésre? Mi fejezi ki leginkább az ellenállásukat, ha a szólamuk egészét
nézzük, és milyen példák mutatják a szókapcsolatok, kifejezések szintjén?
4.  Az Ágnes asszony keretes szerkezetű ballada. Miután elolvastad, vizsgáld meg az első és utolsó versszakát. Mi-
lyen jelentést hordoznak az eltérések?
5.  Gyűjtsd össze azokat a szövegrészeket, amelyek Ágnes asszony megőrülésére utalnak! Hogyan tudnád csopor-
tosítani ezeket az idézeteket?
6.  Nézz utána, honnan kölcsönzi a ballada a refrénként megjelenő könyörgést! Változhat-e kissé a refrén jelentése
annak ellenére, hogy formája minden versszak végén azonos? Ki a megszólaló? Írd az egyes versszakok mellé!
 Ágnes asszonyhoz hasonlóan az Észvesztő című film tizenhét éves főszereplője is a tagadásba menekül. Maga
sem tudja, hogy őrült-e, vagy csak megzavarodott, de a pszichiáter határeseti személyiségzavart állapít meg,
és beutalja a Claymoore kórház zártosztályára. Nézd meg a film részletét, majd írj kisesszét ezzel a címmel:
„Meddig tart a furcsaság, és hol kezdődik a téboly?”
téboly?

drámaian kiélezett élethelyzetként KITEKINTŐ

A romantika képzeletvilága az őrültségre kivételes,
acionális életerők szélsőséges meg-
tekint. Számára az elmebetegség és az őrület az irr
lázadása. Az őrült a romantikusok
nyilvánulása, a kétségbeesett emberi lény szubjektív
gvalósítását a  társadalom erővel
szerint mélyebb és gazdagabb ember, akinek önme
nt a vilá gtól elmenekülő, saját önzésébe
akarja meggátolni. A romantika bírálói viszo
ást nem vevő cselekvőt látják benne.
visszahúzódó, a tényleges életről tudom
népsz erű a sha kespe are-i témákat amúgy is szívesen
Ophelia története különösen
ertebb, mára ikonikussá vált ábrá-
feldolgozó 19. századi festők körében. Egyik legism
1852-ből.
zolása az angol John Everett Millais festménye 1851–
hogy a művész a dráma mely
Keresd meg a festmény önálló Wikipédia oldalán,
mego ldáso kkal és szimbólumokkal utal
epizódját ábrázolja! Milyen kompozíciós
a történet tragikumára?

Gallery, London
John Everett Millais: Ophelia (részlet), 1852. Tate
19

Arany kései balladái
„– Dalos Eszti szép leány volt, de árva.
Fiatal még a mezei munkára”
(Arany János: Tengeri-hántás)
Az összetett elbeszélői helyzettel Boccaccio Federigo Alberighiről és Monna Giovannáról szóló novellájában
vagy Voltaire Candide-jában már találkoztál. Szerinted mi a  szerepe ennek a  történet értelmezése szem-
pontjából? A Tengeri-hántás című Arany-balladában is hasonló megoldással találkozunk. Próbáld meg szét-
választani és értelmezni az egyes elbeszélői szólamokat!
Tengeri-hántás
Arany János Tengeri-hántás (1877) című balladája a Szondi
két apródjához hasonlóan párhuzamos szerkesztésű. A meg
nem nevezett mesélő Dalos Eszti és Tuba Ferkó történetét
mondja el: egymásba szerettek, a lány teherbe esett, meghalt,
a fiú utánahalt. E pár szavas összefoglalásból is látszik, hogy
a ballada szövegét szándékolt elhallgatások sora teszi homá-
lyossá. Először is: a teherbe esésre csak következtetni lehet –
a mesélő ezt nyíltan egyszer sem mondja ki. Az sem világos,
hogyan halt meg a lány, és hogyan halt meg Tuba Ferkó.
A ballada minderről hallgat. Páratlanul aktív figyelmet
alakít ki az  olvasóban, aki állandóan kérdezni kénysze-
rül, s önkéntelenül is konnotációkkal ruházza fel a balla-
da egyes szavait, fordulatait. Ha azt olvassuk, hogy Fer-
kó „Behunyt szemmel jár-kel a  holdvilágon”, ebből nagy
magabiztossággal következtethetünk a  holdkórosságra.
Azonban amikor Eszti éjszakai kimaradásai közt ezt ol-
vassuk: „Tövis, tarló piros vérit fakasztja”, immár csak bi-
zonytalanul, kérdőjelek közt gondolhatunk rá, nem szűzi
léte „sérülését” jelképezi-e ez a sebesülés. Nem a másálla-
pot miatt lesz-e oly „halvánnyá” a lány?
A történetmondás szólamát a  jelen szituációra, a  tör-
ténetet hallgatók világára való utalások szólama kíséri.
Többnyire világosan felismerhető, hogy e látszólag eset-
leges közbeszólások szorosan kötődnek a  történet stáci-
óihoz. Nem véletlen, hogy Eszti könnyhullatása mellett
a hulló harmatról hallunk (amely a lány termékenységére
is utal), a  halál felidézését a  suhogó kasza hangja kíséri,
a temető említését követően a halálmadár, a kuvik kerül
szóba. Nyilván tudatos szerkesztés eredménye az is, ahogy
az  amúgy is összetartozó két szál végképp összefonó-
dik. Az  utolsó előtti versszakban a  harangszó épp abból
az  adonyi toronyból hallatszik ide, a  mesélés jelenében,
amelyről annak idején Ferkó lezuhant (vagy leugrott). S
szinte úgy érezzük, épp azt a tengerit hántják most, ame-
lyet annak idején betakarítottak („törik is már a  tengerit
Adonyban”). A  történet és a  történetmondás, a  mese és
a valóság, a múlt és a jelen egymásba ér.
20
Olvasd el!
Szgy. 15–22. oldal
Vörös Rébék
Ez a parasztballada sok mindenben rokonítható az Ágnes
asszonnyal: közös a házasságtörés motívuma; itt is a kí-
sérteties refrén adja a  vers alaphangját; mindkét balla-
da keretes szerkezetű. A Vörös Rébékben (1877) viszont
nem az asszony lelkifurdalása a téma; még csak nem is
az asszony bűne, hiszen mind a bűn, mind a bűnhődés
az eredendően ártatlan férjre tevődik át. A fő kérdés: ho-
gyan indítja el a látszólag kisebb vétek (a házasságtörés)
a kettős gyilkosság lavináját; hogyan teszi a bűn jelenléte
a  világban az  ártatlant is gyilkossá. A  hol boszorkány-
ként, hol varjúként, hol kerítőasszonyként felbukkanó
Vörös Rébék ezt a világban mindenütt jelen levő rosszat,
a  bajokat, bűnöket előidéző örök gonoszt jelképezi. El-
pusztíthatatlanul „Száll a lelke vég ne’kül”, s nemzedékről
nemzedékre ragadja magával a bűnbe az embereket.
A ballada hatását fokozza, hogy a vers beszélője
a  legnyugodtabb, legszenvtelenebb hangon sorolja fel
a  szörnyűségeket, a verselés is könnyed, szinte játékos.
A gyakran használt „kár” szó messze nem arányos a be-
következő pusztulással, s ez megint csak a  világ közö-
nyét, a  segélykiáltás reménytelenségét fejezi ki a  sötét
erők kivédhetetlenül hatékony működése közepette.
Híd-avatás
A Híd-avatás című ballada (1877) egyszerre rokona kö-
zépkori műfajoknak s ugyanakkor a  változó, századfor-
dulós modern irodalomnak. A  középkorra emlékeztet
benne, hogy voltaképpen ez is egyfajta haláltánc, bár itt
nem a  Kaszás, hanem a  Duna viszi „táncba” a  társada-
lom legkülönbözőbb nyomorultjait, s itt nem a  kénysze-
rű, hanem az  önként választott halálról van szó. Ugyan-
akkor rendkívül modernné teszi ezt az – Arany szavával
– „városi balladát” a  nagyvárosi tematika: egy nálunk
teljesen újszerű társadalmi közeg irodalmi megjelenítése.
A  hídról leugró embereknek semmi közük egymáshoz.
A  metropolis atomizálódott, egyedeire széthulló ember-
tömegét nem fűzi egybe semmiféle összetartozás-tudat;
 Magyar irodalom a 19. század második felében

nincs köztük közös pont, kapcsolat – e tragédiasoro- Csoportban dolgozva alkossatok meg egy állóképet

Csoportmunka
zat sokkhatása elől nincs milyen tűz köré gyűlni, mint a  Tengeri-hántás vagy a  Vörös Rébék balladából! Min-
a  Tengeri-hántásban, s nincs kikkel összebújni, mint tet- den csoport mutassa be a „szobrot” a többieknek, akik
ték ott a  leányok. Sötétebb, nyomasztóbb világ ez: maga igyekezzenek kitalálni, melyik ballada mely részletét lát-
az  élet vesztette értelmét ennek a  társadalomnak a  sze- hatják! A bemutatott szobor tagjai fogalmazzanak meg
magukban egy-egy érzést, gondolatot, ami az  ő szere-
mében, amint ezt a halálokként megjelölt sokszor teljesen
pükre, helyzetükre leginkább jellemző lehet! Ha az osz-
jelentéktelen frusztrációk is bizonyítják. Talán a  legsöté- tálytársak kitalálták, mit ábrázol a szobor, egymás után
tebb balladája ez Aranynak; szinte világvége látomásnak, szólaljanak meg a szereplők! A többi csoport ezek után
apokalipszisnek érezzük. egy kérdést még feltehet bármely szereplőnek a megjele-
nítéssel kapcsolatban.
Fogalmak
összetett elbeszélői helyzet: az  elsődleges elbeszélő mel- újramesélés: egy közösség értékvilágának, identitásalkotá-
lett másodlagos vagy harmadlagos elbeszélője van sának kifejezésére szolgáló történet újramondása
a történetnek metaforikus értelem: a betű szerinti jelentés mellett lehet-
példázatos elbeszélés: nagyobb elbeszélésbe ágyazódó, ta- séges jelképes jelentés, utalás
nító célzattal megfogalmazott történet

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a szöveggyűjteményben Arany Tetemre hívás című balladáját! Hogyan osztanád részekre a szöveget?
Vedd sorra, kik jelennek meg a holttestnél!
2.  Magyarázd meg, mit jelentenek a  szöveg következő részei: „Ki se terítteti”; „Állata őrzeni négy alabárdost”;
„»Hátha az anyja, szép huga már most / Jönne siratni?« – »Vissza! neki […]”; „Maga, pecséttel, »hívja tetemre«”!
3.  Mi Kund Abigél bűne valójában? Hogyan bűnhődik? Arányosnak találod bűnével a büntetését?
4.  Olvasd el a Vörös Rébék című balladát! Írj egy rövid újságcikket a ballada történetéből! Fogalmazd meg, mivel
ad többet a történet szépirodalmi megfogalmazása!
5.  Miért kiemelt és misztikus hely a „keskeny palló”? A balladai történéseken túl milyen jelentések társíthatók még
ehhez a helyszínhez?
6.  Gyűjtsd össze a ballada természetfeletti, démonikus elemeit! Hányféleképpen értelmezhető, olvasható a rövid
refrén: „Hess, madár”?
 Arany János Vörös Rébék című balladájában kísérteties históriával szembesülünk. Legalább ennyire hátborzon-
gató (egyébként pedig Arany korába helyezett történet) Szeghalmi Lőrincz Levelek az árnyékvilágból című re-
génye is. Olvasd el a részletet a szöveggyűjteményben, majd írj kisesszét „A 19. századi szókincs és beszédmód
megnyilvánulásai” címmel!
 A Tengeri-hántás című Arany-ballada hősnőjét a faluközösség megvetése sújtja egyetlen félrelépéséért, szerelem-
ből fakadó teherbe eséséért. Ma az ilyesmit már nem ítéli el a társadalom, azokat viszont, akik kénytelenek sze-
relmi szolgáltatásokkal keresni a kenyerüket, ma is közmegvetés övezi. Olvasd el a szöveggyűjteményben Lackfi
János Útszéli ballada című versét, majd írj kisesszét „A tárgyak megjelenítő ereje Lackfi János versében” címmel!

KITEKINTŐ
– gyakran erotikus – ábrázolása elfogadott volt,
A 19. század második felében a ruhátlan női test
rikus téma esetében. Cabanel Vénusz szüle-
de csak mitológiai, történelmi, egzotikus vagy allego
iaország legrangosabb, éves művészeti esemé-
tése című képe például az 1863-as Salonon – Franc
viszont botrányt kavart. A művész Musset
nyén – nagy sikert aratott. Gervex festménye, a Rolla
egy prostituáltnál talál menedéket, majd
költeményét illusztrálta, amelyben az elzüllött főhős
férfit festette meg, amint egy utolsó pillantást
végez magával. Gervex az öngyilkosságra készülő
orodást keltett, hogy saját korába helyzete a
vet még a meztelenül alvó lányra. Már azzal is felháb
okozta, hogy a nő levetett fehérneműjét a férfi
cselekményt. A legnagyobb botrányt azonban az
felsőruháival összekeveredve ábrázolta.
köztük kortárs témát? Hogy látod, van-
Keress magyar aktábrázolásokat a korból! Találsz-e
lenség és a szexualitás ábrázolásával kap-
nak-e még tabuk a mai tömegkultúrában a mezte
csolatban?

Székely Bertalan: Japán nő, 1871.

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 21
21
 Olvasd el!
Az Őszikék lírája Szgy. 23–26. oldal

„Az öreg úr így, dalai közt élve,

Emlékszik időre, helyre, személyre:
Kitől, mikor és hol tanulta, dalolta
Ezt is, amazt is, gyermekkora olta.”
(Arany János: Tamburás öreg úr)
Keress példát általad ismert, korábban tanult művekben az ősz megjelenésére! Milyen szimbolikus jelentései
kerültek elő? Kutass az interneten: mit jelent az „őszike” kifejezés? Tekintsd meg az Országos Széchényi Könyv-
tár virtuális kiállítását az Őszikékről (mek.oszk.hu)!

A „kapcsos könyv” Az idős, már csak önmagának verse-

Arany János 1877-ben végleg visz- lő költő alakját viszi színre a Tamburás
szavonult akadémiai hivatalától. öreg úr című költemény is. A szövegben
Az  ekkortól számított termékeny megjelenő zenész már csak saját kedv-
időszakban keletkezett kései verseit telésből veszi elő tamburáját (lantszerű
nevezzük Őszikéknek. Az Arany által pengetős hangszerét), közönsége már
eddig képviselt költőszerepekkel (a nincsen („Nem figyel arra deli hallga-
nép költője, illetve később a  nemzet tóság”; „Maga számára és lopva zenél
költője) szemben az  Őszikék lírája csak”). Ahogyan a hangszer is „rozzant,
hangsúlyozottan magánjellegű költé- kopogó” és ódivatú, úgy a szöveg a tam-
szet. A verseket Arany nem is szánta burás által játszott dalokat – a költő által
megjelenésre, a  hozzá legközelebb írt verseket – is réginek, idejétmúltnak
álló barátoknak is csupán néhányat mutatja: „Ami dalt elnyűtt ez az  em-
mutatott meg közülük. Az ő közben- beröltő”; „Neki új nem kell”; „Mind régi
járásuknak köszönhetően tizenöt dalok”; „feledett régi dala”. A költemény
„őszikét” a költő még életében publi- ismét a privátköltészet ars poeticáját fo-
Arany János arcképe a Melyik talál?
kált, a teljes ciklus viszont csak Arany című verse kéziratával, 1880 körül. galmazza meg, amikor a dal szerepéről,
halála után vált ismertté. A  korszak Metszet Ellinger Ede fotója nyomán. a zenélés céljáról szól. Az öregúr szemé-
verseit többek között a  személyes lyes okokból veszi kézbe a  hangszerét:
hangvétel, a számvető és önértelmező igény, illetve az ön- a dal vigaszt nyújt és segít emlékezni.
irónia jellemzi.
Az Őszikék egyik ars poeticaként is olvasható költe- Epilogus
ménye a Naturam furcâ expellas. A cím Horatiustól vett Arany János nagy, létösszegző verse az  Epilogus (1877).
idézet: „Naturam furcâ expellas tamen usque recurret”, A számvető, összegző jelleget már az utószó, befejező rész
azaz „A természet, ámbár időre, órára / Elkergettethetik, jelentésű cím is jelzi. A  költemény nyitó mondata az  ősi
megtér nemsokára” (Kis János 1833-as fordítása). A  rö- életút toposzt idézi fel, a  befejezéséhez közeledő életről
vid vers egy gyerekkori emléket, a tökharang kongatását mint bejárt útról beszél. A következő soroknak a járásra
értelmezi át, és alkalmazza a  közönség nélküli, pusztán vonatkozó kifejezései („gyalog”, „omnibuszon”) egyfelől
önmagáért végzett költői tevékenység ironikus jelképéül: megújítják az élet és az út köznapivá vált, elhalványult me-
„Így kongatom most untalan / E verseket – bár hangtalan”. taforikus kapcsolatát, másfelől – mivel az életről tovább-
Szintén a  gyerekkor és a  jelen párhuzamából indul ki ra is az utazás szókincsével beszélnek – ki is tágítják azt.
A tölgyek alatt című vers. A gyerekkori madarászás, majd A versben leírt utazás így a végigélt élet allegóriájává válik.
az ifjúkori ábrándozás emléke a margitszigeti tölgyek alatt A költeményt az  első sor (egy alkalommal variált)
is az otthonosság és a nyugalom érzésével tölti el a beszé- visszatérése három egységre tagolja. Az első egység (1–
lőt, aki a közelgő halálra gondolva az itt megtapasztalt bé- 5. versszak) a kevélység, a hetykeség és a jómódra való
kére vágyakozik: „A tölgyek alatt / Vágynám lenyugodni, / törekvés magatartásformájával szemben a szerénységet,
Ha csontjaimat / Meg kelletik adni”. az önmérsékletet és az apró örömök megélését („Egy kis

22
 Magyar irodalom a 19. század második felében

virág nekem nyitott”) mutatja vállalható értéknek. Ez-
zel a magabiztossággal szemben a középső rész (6–10.
versszak) középpontjában az ember önmagával szem-
beni kételye áll. Bár az élet meghozta az irigylésre mél-
tó társadalmi elismerést, rangot és hírnevet, a  mérleg
mégis negatív: a sikerek eltörpülnek a megvalósulatlan
tervek és a be nem teljesült remények kudarca mellett.
A harmadik egység (11–15. versszak) számvetése a za-
vartalan alkotáshoz szükséges „független nyugalmat”
jelöli meg mint legfőbb, leginkább vágyott értéket,
amelyet megtagadott, illetve túlságosan későn adott
meg az élet. Szépen fejezi ki ezt a megkésettséget a vers
utolsó szakában a szegett szárnyú, túl későn elengedett
madár metaforája.

Fogalmak

Őszikék: Arany János kései, 1877 és 1880 között kelet-
kezett versciklusa; jelentősége a személyes, pátoszt
nélkülöző lelki tartalmak megszólaltatásában és
az önértelmezés elmélyülésében áll
„kapcsos könyv”: zárható emlékkönyv, amelyet Gyulai
Pál ajándékozott Arany Jánosnak; a költő ebbe írja
az Őszikék verseit
epilógus: görög eredetű szó; jelentése: utószó, befejezés
létösszegzés: gyakran önmegszólító jellegű számvetés
a lezártnak tekintett életmű szemszögéből
Csoportmunka
Csoportban dolgozva készítsetek egy képregényt a  vers-
hez: minden szakaszt egy-egy képkocka mutasson be!
A képkockákat közösen alkossátok meg! A képek alá ír-
jatok egy-egy mondatot is, ami lehet idézet a  szövegből
vagy saját megfogalmazás is. A elkészült munkákból ren-
dezzetek kiállítást tárlatvezetéssel a tanteremben! Mutas-
sátok be a többi csoportnak a képregényetek fő jellemzőit!
Nézzétek meg figyelmesen egymás munkáit: miben közö-
sek, és miben térnek el egymástól?

Irány a szöveg!
1.  Címe alapján milyen témájú, hangvételű, hangulatú verset vársz, mielőtt elolvasod Arany Epilogusát? Jegyezz
fel néhány kulcsszót, majd a versszöveg ismeretében döntsd el, hogy mennyire igazolódtak be az előfeltevéseid!
2.  A verset az első sor ismétlődése nagyobb egységekre tagolja. Milyen érzelmek kapcsolódnak az ismétlődő so-
rokhoz? Milyen ellentéteket bontanak ki a különböző egységek? Érzékelhető-e különbség az egyes részek szó-
készletében, képi világában?
3.  Arany Válasz Petőfinek című versében ezt olvashatjuk: „Jött a sors kereke és útfélre vágott, / S midőn visszafelé
bujdokolnék, holmi / Tüske közöl szedtem egynehány virágot.” Az Epilogus melyik részével mutat szoros kapcso-
latot az idézet? Mit gondolsz, miért lehet jelentősége egy ilyen utalásnak egy végső, összegző versben?
4.  Keress a szövegben metaforát, ellentétet, alliterációt, enjambement-t, szentenciát, figura etimologicát!
5.  Számold össze, hány sorból áll a  vers! Miért lehet ez érdekes? Mit gondolsz, van-e jelentősége annak, hogy
milyen formában, verstípusban írja meg egy költő saját emberi és költői létét összegző költeményét? Milyen
műfajú szövegeket idéz az Epilogus cím? Van ennek jelentése?
 Arany János Vásárban című verse a városba került ember nosztalgiáját szólaltatja meg a gyermekkori, falusi em-
lékek iránt. Szabó Magda Régimódi történet című regényében is egyetlen benyomás idézi fel a régmúltat. Ke-
resd meg az interneten Arany költeményét, és olvasd el a Régimódi történet részletét a szöveggyűjteményben,
majd írj kisesszét „Vezérmotívum és szövegszerkezet” címmel!

KITEKINTŐ
nyos ember tragikus kirekesz-
A 19. századi táj- és életképfestészetben a  magá
meghitt, kedélyes, oltalmat adó
tettségét érzékeltető tájképek mellett a természet
új, korábban jelentéktelennek
arca is megjelenik. E korszak képein gyakran a táj
ak fel: az otthon, a falu, a patak-
tartott, figyelemre nem méltatott színterei táruln
íd termé szetbe beleágyazott létezés
part, a hátsó kert. A természetközeliség, a szel
n fellép ő impre sszion izmus érzésvilágát elő-
tematikája a század második felébe
legezi meg.
nger felett (Der Wan-
Keresd meg Caspar David Friedrich Vándor a  ködte
), és hasonlítsd össze
derer über dem Nebelmeer) című festményét (1818
ényen ember és termé-
az itt bemutatott képpel! Miben tér el a két festm
elteti k azt a festők?
szet viszonya, és milyen eszközökkel érzék

1850.
Ferdinand Georg Waldmüller: Gyerekek az erdőben,
Germanisches Nationalm useum , Nürn berg
23
 Madách Imre: Az ember tragédiája
„S fejlődni látom szent eszméimet, / Tisztulva mindig, méltóságosan, / Míg, lassan bár, betöltik a világot.”
(Madách Imre: Az ember tragédiája, X. szín)
Az ember tragédiája egy-egy korszak uralkodó eszméjét mutatja be. Szerinted lehet egy korszakhoz egy
uralkodó eszmét kapcsolni? Nézz utána, mik voltak a Madách korabeli uralkodó eszmék (pl.: pozitivizmus,
darwinizmus, utópista szocializmus, liberalizmus, kapitalizmus, determinizmus)! Hogyan jelennek meg
a műben? Böngéssz az MTA és az OSZK virtuális kiállításain (madach.mtak.hu, mek.oszk.hu)!

Madách Imre nyilatkozott a  Tragédiáról. „Tisztelt Hazafi! írta (…)

Madách Imre (1823–1864)
vagyonos, középnemesi csa-
ládban született Alsószt-
regován, a  mai Szlovákia
területén. A politikus, drá-
maíró és költő gyermekko-
rától kezdve sokat beteges-
kedett, ezért tanulmányait
főként magánúton végezte.
1837-ben került a pesti egye-
Madách Imre, temre, ahol először bölcsésze-
Forrás: Petőfi Irodalmi tet, majd jogot hallgatott. Ma-
Múzeum
dách a családi hagyományt
folytatta: nagyapja ügyvédként a Martinovics-per vád-
lottjait védte. Ügyvédi vizsgáját követően 1843-ban Nóg-
rád megye másodjegyzője lett. A közéletben a szabadel-
vű ellenzék szónokaként vált ismertté. A szabadságharc
alatt Madách megyei főbiztosként segítette a  hadsereg
élelmezését. 1852–1853-ban a  nógrádi nemzetőrség
fegyvereinek rejtegetése és Kossuth titkárának bújtatá-
sa miatt bebörtönözték, majd rendőri felügyelet alatt élt
Pesten. 1861-ben újra közéleti szerepet vállalt: Nógrád
megye országgyűlési követe lett. Az  irodalmi ismertsé-
get hozó Az ember tragédiája 1862-es megjelenése után
Madáchot beválasztották a Kisfaludy Társaságba, s 1863-
ban, nem sokkal halála előtt, a  Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja lett. A hat idegen nyelven tudó
Madách rendkívüli műveltségéről sztregovai könyvtára
is tanúskodik, a  klasszikus művek mellett kora legna-
gyobb költőinek és filozófusainak munkáit is összegyűj-
tötte. Filozófiai jártasságáról Az  ember tragédiája című
főműve is tanúskodik.
A Tragédia keletkezése és fogadtatása
Az ember tragédiája kéziratát 1861 elején küldte el
Madách Arany Jánosnak. Arany először félrerakta a mű-
vet mint gyenge Faust-utánzatot, de miután végigolvas-
ta, Madáchnak írt szeptemberi levelében már pozitívan
Az  Ember tragédiája úgy koncepcióban, mint kompo-
zícióban igen jeles mű. Csak itt-ott a  verselésben – meg
a nyelvben találok némi nehézkességet, különösen a lírai
részek nem eléggé zengők. De így is, amint van, egy kevés
külsimítással irodalmunk legjelesb termékei közt foglal-
hat az  helyet. Nem tudom, mi szándéka van Kegyednek
a kiadásra nézve: én óhajtanám ezt a Kisfaludy Társaság
útján eszközölni, ami, remélem, sikerülne is. Ha óhajtá-
som a  Kegyed akaratjával találkoznék, akkor sorról sor-
ra kijelölném a helyeket, hol – semmi esetre sem lényeges
– változtatást gondolnék célszerűnek; vagy belenyugvása
esetén magam tennék rajta egy-két tollvonást, aztán be-
mutatnám a Társaságnak. Ezt bizton merném tenni visz-
szautasítás félelme nélkül. Pest, szept. 12, 1861 rokonér-
zelmű pályatársa: Arany János”.
Madách méltányolta és elfogadta a költő stiláris javítá-
sait, így a mű első, 1862-es kiadására Arany készítette elő
a szöveget, és a nyomdai levonatot is ő javította. A Tragé-
dia első megjelenése irodalmi ismertséget igen, kritikai
diadalt azonban nem hozott Madáchnak. A  második,
1863-as kiadás Arany további javításai mellett Madách
átdolgozásait is tartalmazta. Ez a változat vált a későbbi
kiadások forrásává. A mű 1883-as ősbemutatójának nap-
ja, szeptember 21-e a magyar dráma napja.
A keretszínek
A Tragédia szerkezete nem követi a klasszikus drámast-
ruktúrát: nem felvonásokra, hanem színekre tagolódik.
Keretszínekre (I–III. és XV. szín) és álomszínekre (IV–
XIV. szín). A keretszínek a történelem előtt, az idők hajna-
lán, a  bibliai Teremtés könyvének közegében játszódnak.
A drámai cselekmény indulásának ideje a szellem anyag-
gá válásának, azaz a  teremtés befejezésének pillanata
(I. szín, a menny). A teremtő Urat angyalok kara dicsőíti,
művét magasztalja. Egyedül Lucifer az, aki nem csatlako-
zik a dicsőítőkhöz: kétségbe vonja a teremtett világ érté-
két és a Teremtő erejét. Lucifert elűzi az Úr, de nem pusz-
títja el: a tagadás szelleme a világ része marad. Az  első

24
 Magyar irodalom a 19. század második felében

emberpár, Ádám és Éva boldog öntudatlanságban él
(II. szín, a paradicsom), mivel azonban Lucifer sugallatára
esznek a tudás almájából, el kell hagyniuk az édent: a föl-
dön rendezkednek be a „nemes, de terhes” független életre.
Ádám itt szembesül először halandóságával, elhagyottsá-
gával, itt fogalmazódnak meg kérdései-kétségei. Lucifert
kéri, hogy fedje fel előtte az ember jövőjét. A III. és XV.
szín az álomszíneket fogja közre, amelyekben Ádám Luci-
fer vezetésével végigéli az emberiség történelmét és saját
léttörténetét. Ádám a  XV. színben ébred fel az  álmából,
a Tragédia akkor ér véget, amikor a tényleges emberi tör-
ténelem elkezdődik. A két világszint határán elhelyezkedő
III. és XV. szín így a drámai időszerkezete szempontjából
is kiemelt jelentőségű.

Fogalmak

aforizma: tömör, akár egymondatos megfogalmazás, böl-
csesség
kifejtett jelkép: egy kép jelentésének hosszabb, részletesebb
kibontása
deizmus: vallási irányzat, mely szerint miután Isten megte-
remtette a világot, az saját törvényei szerint működik
keretszínek: a Tragédia első három (I–III.) és utolsó (XV.) színe
álomszínek: a Tragédia IV–XIV. színei
Csoportmunka
Szóforgóval elevenítsétek fel, mit tanultunk a  bibliai
teremtéstörténetekről! A  csomagolópapírra a  csoport
egyik tagja írja fel a csoport tagjainak egymás után el-
mondott megjegyzéseit! Törekedjetek arra, hogy tömö-
ren, egy-egy szóval, szókapcsolattal gyarapítsátok a lis-
tát! Ha már nincs több javaslat, ötlet, rendszerezzétek
egy fürtábrába az elhangzottakat! Ügyeljetek a logikai
kapcsolatok szemléltetésére!

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Az ember tragédiájának I. és II. színét! Gyűjtsd össze címszavakban, hogy a jelenetek mely részei köve-
tik a bibliai teremtéstörténeteket, és melyek a szerzői fantázia leleményei!
2.  Az Úr milyen tulajdonságait dicsőítik a főangyalok? Milyen nevekkel illetik Istent? Ezzel szemben milyen kritikát
fogalmaz meg Lucifer? Hogyan reagál Lucifer beszéde a főangyalok dicséreteire?
3.  Hogyan határozza meg magát Lucifer az I. színben, és hogyan mutatkozik be Ádámnak?
4.  Első találkozásukkor milyennek látja Lucifer Ádámot és Évát, és ők milyennek találják Lucifert?
5.  Kire vonatkozik ez a két megnevezés: „gyapjas állat” és „föld istene”? Hogyan lehet ugyanazt ennyire ellentéte-
sen értelmezni? Ki használja a megnevezéseket, és mit jelentenek pontosan?
6.  Szerinted mivel több az ember az állatnál? Ki veti fel ezt a kérdést a Tragédiában? Ad-e rá választ?
7.  A III. színben ezt mondja Lucifer: „Nem az idő halad: mi változunk, /Egy század, egy nap szinte egyre megy.”
Mivel indokolja ezt az állítását?
8.  Keress az első három szín szövegében olyan mondatokat, amelyek tömör, aforizmaszerű megszólalások, és ke-
ress olyan részeket is, amelyek hosszabb, bonyolultabb mondatszerkesztésű kifejtések! Mit gondolsz, miért
használja a Tragédia ezt a kétféle szövegtípust?
 „Az ördög próbára tesz minket” – mondja Iván, a vidéki pap Adamnek, a neonáci bűnözőnek az Ádám almái
című filmben, amelyben a Tragédiához hasonlóan a kert büszkeségét, az almafát használja fel az ördög annak
bizonyítására, hogy a teremtés rossz. Írj kisesszét ezzel a címmel: „Mit javítanék ki leginkább a teremtésben?”

KITEKINTŐ
a 19. század művészeit kevéssé foglalkoztatja.
A bibliai teremtés és az első emberpár története
közepén a művészet erkölcsnemesítő szerepét
Az angol preraffaelita festőcsoport viszont a század
Burne-Jones. A teremtés napjai című festménye
hirdeti. A csoport egyik vezető művésze Edward
uszt tartó angyalt látunk, gömbjében az adott
hat részből áll. Mindegyik kép közepén kristályglób
k az adott napra rímel. A megelőző napok an-
nap eseményeivel. Öltözetük színe és környezetü
ábrázoló jelenetek hátterében is, így az utolsó
gyalai mindig felbukkannak a következő napokat
glóbuszában az első emberpár ruhátlan, derűs
képen már öten veszik közre a főalakot, akinek
heted ik – zenélő – angyal az utolsó napon megpi-
nyugalmú alakja jelenik meg. Az elöl kuporgó
henő teremtő dicsőségére utal.
gyalok karát? Hasonlítanának-e Burne-
Milyennek képzeled a Tragédia első színében az an
Jones figuráira?
nap (részlet), 1870–1876.
Edward Burne-Jones: A teremtés napjai: Hatodik
Fogg Art Muse um, Cambridge, USA
25
 A Tragédia műfaja és irodalmi előképei
„Mivel a nézőpont az ördögé, a mű megfelelő címe nem az ember tragédiája, hanem az ördög komédiája
lenne.” (Erdélyi János)
Az ember tragédiája kevert műnemű és műfajú alkotás, címe akár műfajjelölő is lehetne. Milyen elváráso-
kat ébreszt az olvasóban? Lehet-e a fenti idézetnek megfelelően inkább komédiának tekinteni a művet?
Milyen műfaji, tartalmi hasonlóságokat fedezel fel a középkori moralitásokkal, Dante Isteni színjátékával
és Vörösmarty Csongor és Tündéjével? Keress lírai szöveghelyeket a Tragédiában!

Drámai költemény, emberiségdráma, soha, semmivel sem elégszik meg, mindig újra, mindig
könyvdráma jobbra, erősebbre, magasabbra tör. Madách művében
Az ember tragédiája a címe ellenére nem klasszikus ér- az alku nem a Sátán és az ember, hanem a Sátán és az Is-
telemben vett tragédia vagy dráma. Nem követi az an- ten alkuja. Lucifer be akarja bizonyítani, hogy a teremtés
tikvitás és a  francia klasszicizmus jól ismert műfaji rossz, azaz el akarja rontani az Úr művét. Ehhez használja
konvencióit. Láttuk, hogy a romantika gyakran ötvözte föl a paradicsom két fáját, amelyet az Úrtól kap.
a különféle hagyományos műfajok és műnemek jellem-
zőit. Ilyen kevert műfaj a ballada, ilyen a verses regény,
amelyről Puskin és Byron kapcsán tavaly már tanul-
tunk, és ilyen például a drámai költemény is, Vörösmarty
Csongor és Tündéjének a  műfaja. Drámai költemény-
nek tekinthetjük Madách Tragédiáját is, de a Csongor és
Tündével ellentétben Madáchnál a drámai elemek nem
annyira költői, mesés világok, hanem filozófiai eszmék
kifejezésére szolgálnak. A mű nem kevesebbre vállalko-
zik, mint az emberiség teljes történelmének és az ember
alapvető létviszonyainak bemutatására. Nem egy ember,
hanem az  egész emberi nem sorskérdéseit fogalmazza
meg, ezért az emberiségdrámák vagy más megfogalma-
zásban: (emberiségköltemények, világdrámák) műfaji Jelenet Az ember tragédiája című animációs filmből (rendező:
csoportjába is tartozik, akárcsak Goethe Faustja. Mind Jankovics Marcell), 2011

a  drámai költeményre, mind az  emberiségdrámára

gyakran jellemző, hogy alkotójuk nem elsősorban szín-
padi előadásra, hanem olvasásra szánta őket. Erre utal
a könyvdráma elnevezés.
A Tragédia irodalmi előzményei
Az ember tragédiája legfontosabb inspirációs forrása
a  már említett Faust, de Madách nem másolja szolgai
módon a német szerző művét. A Faust, amely 1832-ben
posztumusz jelent meg, a soha meg nem elégedő nyuga-
ti ember megfogalmazása, Madách viszont az emberiség
bűnösségének problémáját helyezi műve középpontjába.
Faust, a kiábrándult, öreg alkimista úgy érzi, a tudomány-
ra pazarolta életét, és felajánlja lelkét a Sátánnak, ha visz-
szanyerheti fiatalságát. Az  alku szerint Faust akkor lesz
Mefisztóé, ha – akár egyetlen pillanatra is – elégedett lesz.
Faust jó alkut köt. Pontosan ismeri magát, tudja, hogy
A Faust drámai tétje tehát, hogy Faust lelke az  ördö-
gé lesz-e. Elkövetkezhet-e olyan pillanat, amikor elégedett
a sorsával? A Tragédia kérdése egészen más: sikerül-e Luci-
fernek elrontani a teremtést? Sikerül-e Ádámot kiábrándí-
tania annyira, hogy ő, az első ember öngyilkos legyen? Mert
ha ez sikerülne, az Isten terveinek igazi tönkretétele lenne.
Madách művére a magyar irodalom több alkotása is
fontos hatást gyakorolt. A Csongor és Tündét mint mű-
faji előképet már említettük, Vörösmarty más művei és
Kölcsey Vanitatum vanitas című verse pedig, bár eltérő
műfajúak, eszmei, gondolati szempontból Tragédiához
kapcsolhatók. Az  emberek című Vörösmarty-vers pél-
dául hanyatlástörténetként beszéli el az  emberiség tör-
ténelmét. Legyen szó bármilyen szörnyű korról, mindig
kiderül, hogy lehet még lejjebb zuhanni. Ugyanez a tör-
ténelemkép Az ember tragédiájában is érezhető. A Köl-

26
 Magyar irodalom a 19. század második felében

cseynél megismert hiábavalóság-motívum Madáchnál
is meghatározó. A  Tragédia szállóigévé vált mondata
(„Mondottam, ember: küzdj, és bízva bízzál!”) pedig
Vörösmarty  Gondolatok a  könyvtárban című művének
végkövetkeztetésére rímel: „Mi dolgunk a világon? Küz-
deni / Erőnk szerint a legnemesbekért”.
Az első történelmi színek
Az álomszínek első csoportja a történelmi múltban ját-
szódik. Ezeket történelmi színeknek nevezzük. A  fiktív
történelmi tablók füzérében az egyes színek sem időben,
sem térben nem kapcsolódnak közvetlenül és folyama-
tosan egymáshoz, hanem mozaikos szerkezetet alkotnak.
Az álomszínekben rendre a megelőző színben Ádám ál-
tal megfogalmazott eszme ölt formát, mely megvalósulá-
sakor máris elkorcsosul, ami Ádám kiábrándulásához és
új eszme kereséséhez vezet. Így az egyiptomi szín egyé-
ni dicsőségkeresését az athéni szín demokrácia-eszméje
váltja fel, melynek meghiúsulása után a  római színben
Ádám a kéjbe menekül. A konstantinápolyi szín testvé-
riségeszméjének bukása után Ádám az  érzelemmentes
tudományban látja a továbblépés útját.

Fogalmak

drámai költemény: drámai műfaj, melyben a gondola-
tiság, a  filozofikus jelleg dominál: a  lét legalapve-
tőbb kérdéseit tárgyalja gyakran lírai formában
emberiségdráma/emberiségköltemény/világdráma:
olyan drámai műfaj, amely az emberiség sorskérdé-
seit, történelméről való véleményét fogalmazza meg
Csoportmunka
Csoportban dolgozva válasszatok egyet a három ókori szín-
ből! Ehhez kapcsolódva készítsétek el egy képzeletbeli szín-
házi előadás díszleteinek, jelmezeinek, kellékeinek és hang-
effektjeinek terveit! Osszátok meg a munkát egymás között!
Elegendő, ha vázlatszerűen felsoroljátok a javaslataitokat.
Ismertessétek a többiekkel az elkészített terveket! Figyeljétek
meg, miben hasonlítanak és miben térnek el egymástól!

Irány a szöveg!
1.  Mi az egyiptomi szín uralkodó eszméje, és hogyan változik meg a jelenet során? Hányszor kerül kifejtésre a szö-
vegben, és milyen érzelmekkel párosul?
2.  Milyennek látja, vagy kívánja látni Ádám Évát az egyiptomi színben és milyennek az athéni színben? Idézz a szö-
vegből!
3.  Milyen jelzőkkel illetik a tömeget az athéni színben? Miért fordul valójában a nép Ádám ellen? Mennyire szélső-
séges szerinted a jelenetben a démosz ábrázolása?
4.  Gyűjtsd össze, milyen értékeket vet el, és miket üdvözöl a római szín!
5.  Milyen új eszme jelenik meg a szín végén? Milyen új célt és parancsot kínál fel Péter apostol?
6.  Vizsgáld meg Ádám és Lucifer szerepét a történeti színekben! Melyik a  legcselekvőképesebb Ádám, hol van
a legnagyobb befolyása Lucifernek? Képesek-e passzív szereplőkké válni bármely színben is?
7.  Társíts egy-egy tárgyat, szimbólumot a történelmi színekhez, amelyek szerinted leginkább kifejezik a színekben
megjelenő történéseket és eszméket! Röviden indokold választásaidat!
 Madách Imre művében a jövő megismerésének misztikus módja az álom, az álomlátás. Ha nem is világtörténelmi mé-
retekben, hanem csupán a mindennapi élet léptékét tekintve, de hasonlót sugall Krúdy Gyula Álmoskönyve is. Olvasd
el a különös mű részletét a szöveggyűjteményben,
ggy j y , majd j írjj érvelő kisesszét „Léteznek-e
„ jjósló álmok?” címmel!

tta be Rómaiak a hanyatlás korá- KITEKINTŐ

A francia Thomas Couture az 1847-es Salonon muta
teres vásznát. A festményt az ókori
ban című hatalmas méretű, közel nyolcszor ötmé
kora társadalmának kicsapongásait
római szatíraíró, Iuvenalis sorai inspirálták, aki
en orgia zajlik. A lakomázók örvény-
ostorozta. A képen tágas oszlopcsarnokban féktel
ikus nyugalmú szoboralakok el-
lő tömegét a  rómaiak dicső múltját felidéző, klassz
látun k kimerült, megcsömörlött részt-
lenpontozzák. A tömeg közepén azonban már
s fi ú ül egy talapz aton, jobbról két idegen férfi
vevőket is. A bal szélen melankoliku
a témát gondosan kiegyensúlyozott
rosszallóan szemléli az eseményeket. A festmény
l jeleníti meg.
kompozícióval és bizonyos klasszicizáló hidegségge
a romantiku s meste r, Delac roix festm ényét, a Sardanapal halálát,
Keresd meg
muta tja be! Figyeld meg a kép
mely egy asszír király orgiaszerű öngyilkosságát
sét, és hason lítsd össze Couture mű-
térábrázolását, színhasználatát, fénykezelé
megf elelőb bnek a Tra gédia római színének
vével! Melyik képi világot éreznéd
ábrázolásához?
et), 1847. Musée d’Orsay, Párizs
Thomas Couture: Rómaiak a hanyatlás korában (részl
27
 A Tragédia történelemképe
„Mi óriás volt bűne és erénye,
És mind a kettő mily bámúlatos.”
(Madách Imre: Az ember tragédiája, X. szín)
A kompozíció, a mű megszerkesztettsége fontos jelentéseket hordozhat. Fogalmazd meg, hogy szerinted mit
jelent az arányosság fogalma a képzőművészetben, a matematikában, a szépirodalomban vagy egy műelemző
fogalmazás esetében! Keress példát olyan irodalmi művekre, amelyekben szimmetrikus vagy aszimmetrikus
szerkezet jelenik meg! Hogyan egészíti ki ezekben az alkotásokban a forma a tartalmi jelentést?

A mű szerkezeti középpontja, a párizsi szín
A történelmi színeket követően, a londoni színben Ma-
dách a jelent ábrázolja, a XII–XIV. színek pedig a jövő-
ben játszódnak. A jelen és a jövő színeiben Ádám már
nem híres emberként jelenik meg, hanem mint „névte-
len” szemlélődő, egyre idősebb alakban.
badság egyik főideológusának – koncepciós eljárás után
a  fejét veszik. (Igaz, a  mentő ébredés miatt „ezúttal a
nyakazás elmarad”.) Ádám mégis így szól: „Mi nagysze-
rű kép tárult fel szememnek!” S minden vérengzésével
együtt is pozitívnak látja a szabadság és egyenlőség nagy
harcát, mert a francia forradalomban az ember nagysá-
gát és erejét tapasztalta meg.

Történelmiek-e a történelmi színek?

Jelenet Az ember tragédiája című animációs filmből
(rendező: Jankovics Marcell), 2011
A történelmi színek második csoportját a VIII. és
X. prágai színek, valamint az általuk közrefogott pári-
zsi szín (a francia forradalom) alkotják. Ez utóbbi több
szempontból is kiemelkedő része a Tragédiának. Ádám,
miközben álmában végighalad az  emberi történelmen,
Prágában – mint Kepler – elalszik, és a forradalom Pá-
rizsába, Danton alakjába álmodja magát. A párizsi szín
tehát álom az álomban. A tizenegy álomszín közül ez
a hatodik, azaz a mű kompozíciós tengelyében helyez-
kedik el. Ebben a színben jelentkeznek együttesen azok
az eszmék (szabadság, egyenlőség, testvériség), amelyek
megvalósulásáért a korábbi színekben Ádám küzdött. Ez
az egyetlen olyan szín, amely után Ádám nem kiábrán-
dult, hanem lelkes.
Lelkesedése meglepő, hiszen a  szabadság eszméje
zsarnokságba fordul, és Ádámnak/Dantonnak – a  sza-
A történelmi színek kapcsán már Madách kortársai is
bizonyos anakronizmust emlegettek. Úgy gondolták,
hogy a mű olyan kérdéseket állít középpontba az egyes
színekben, amelyek nem az  adott kornak a  problémái.
Például az egyiptomi színben megjelenő rabszolga-fel-
szabadítás nem az ókori Egyiptomban, hanem sokkal in-
kább Madách saját korában vált központi kérdéssé. (Ez
a törekvés a Tragédia megjelenése idején zajló amerikai
polgárháború fontos célja volt.) Az ókori kulisszák kö-
zött tehát a 19. század nagy társadalmi, filozófiai prob-
lémái jelennek meg. Más példák is arról tanúskodnak,
hogy Madách a történeti színekben nem törekszik a tel-
jes hitelességre. A végső eszme igazsága fontos neki, ezt
támasztja alá az egyes építőkövekkel.
Az a  történelemkép, amely Ádám álmában megfo-
galmazódik, végletesen kiábrándító. S amikor föléb-
red, az Úr sem vigasztalja azzal, hogy ez nem így lesz,
hogy ez csupán álom volt. De azt sem mondja, hogy
igaz a vízió, amelyet Lucifer vetített Ádám szeme elé.
Ez a megoldás fontos elhatárolódás az obskúrus jövő-
jóslatoktól. A jövőt nem látjuk, de azt igen, hogy az Úr
mindig kiegészíti, amit az ember csak töredékesen tud
megépíteni.
Hegel történelemfilozófiája
és a madáchi negatív dialektika
A Tragédia kiábrándító történelemképe jól illeszkedett
a  19. század második felére jellemző késő romantikus
életérzéshez. Míg a romantika a nagy eszmék ideje volt

28
 Magyar irodalom a 19. század második felében

(ilyen illúziók például a szabadság eszméje, a művészet
igazságának eszméje és a zsenikultusz), a század máso-
dik felét inkább az illúziók elvesztése jellemzi.
Hegel, a romantika egyik fontos filozófusa azt mond-
ta, hogy a világ fejlődésének útja dialektikus: megszüle-
tik valami (tézis), majd átfordul önmaga ellentétébe (an-
titézis), végül a kettő kibékül egymással, és szintézisben
olvadnak össze. A szintézis magasabb szinten, „előrébb”
van annál, mint ahol egyedül a  tézis vagy az  antitézis
volt. A történelem korszakai Madáchnál is mint tézis és
antitézis követik egymást, a fejlődés azonban nem egy-
értelmű. Az egyiptomi zsarnokságot az athéni demokrá-
cia váltja föl, de vajon előrelépés-e a római hedonizmus?
Párizsban az egyenlőség felemészti a szabadságot, Lon-
donban a szabadság az egyenlőséget, de vajon fejlődés-e
ezekhez képest a falanszter?

Fogalmak

anakronizmus: időbeli ellentmondás, korhoz nem illő
dolgok szerepeltetése az alkotásban; lehet a mű hi-
bája, de lehet szándékolt is
fatalizmus: az elkerülhetetlen sorsba, végzetbe vetett hit
haláltánc: középkori eredetű műfaj, amely a halálra vá-
rók végső búcsúját mutatja be (pl.: életének rövid
összegzésével); azt szemlélteti, hogy a halálban min-
den ember egyenlő
Csoportmunka
Asztalterítő módszerrel csoportban dolgozva foglaljátok
össze, hogy milyen tapasztalatokat szerez Ádám az egyes
történeti színekben! A csomagolópapírt osszátok annyi
mezőre, ahányan a csoportban vagytok! Mindenki egy-egy
mezőbe írja gondolatait! Ha mindenki leírta a véleményét,
vessétek össze a gondolataitokat! Ismertessétek megoldá-
saitokat a többi csoporttal!

Irány a szöveg!
1.  Milyen szerepre vágyik Ádám az első prágai színben?
Milyen szerepet tölthet be egy tudós a társadalom-
ban? Mit fejez ki ebből a szempontból Kepler alakja?
2.  Az élet és a tudomány milyen területein érik kudar-
cok Kepler-Ádámot? Hogyan vélekedik róla Borbála-
Éva?
3.  „Minő csodás kevercse rossz s nemesnek / A nő, mé-
regből s mézből összeszűrve. / Mégis miért vonz?
mert a jó sajátja, / Míg bűne a koré, mely szülte őt.”
– vélekedik Ádám. Igazolja vagy cáfolja ezt a meglá-
tását a prágai szín és a párizsi szín?
4.  Miért tekintjük különösen jelentősnek a párizsi
színt? Miben tér el a többi történelmi színtől? Mi-
lyen szerepe van a színben Lucifernek?
5.  Mit gondolsz, felfogható külön szereplőként a tömeg
az  egyes színekben? Hogyan értelmezed, hogy Éva
legtöbbször a tömeg részeként jelenik meg?
6.  Hogyan lép párbeszédbe a  francia forradalom jelsza-
va: „Szabadság, egyenlőség, testvériség!” a mű eddig
olvasott színeivel, az eddig felkínált eszméivel?
7.  Miért merül fel Shakespeare neve a  londoni színben
a bábjátékost látva? Mi a jelentősége ennek a bábjá-
téknak a színben?
8.  Vedd sorra a londoni szín haláltánc-jelenetében sírba
ugró szereplőket! Milyen tulajdonságokat, értékeket
társítanál hozzájuk? Miért szakítja meg Éva a táncot,
miért lépheti át a sírgödröt?
 A Madáchra is jellemző negatív vízió számos későbbi
írónál is megjelenik. William Golding regénye, A Le-
gyek Ura (1954) az emberi társadalom eltorzulását a
gyerekek világának szörnyűségein keresztül mutatja
be. A regény nagy sikerű filmes feldolgozását Peter
Brook rendezte. Nézd meg a film digitális tananya-
gunkban közölt részletét, majd írj érvelő esszét „Hon-
nan az emberi gonoszság?”
gonoszság? címmel!

énelmi allegóriák közt negatív vízi-

A század utolsó harmadának művészetében a tört
zetek történetét nem fejlődésként, KITEKINTŐ
ók jelennek meg, amelyek az emberiség vagy a nem
Zichy Mihály 1878-ban készíti el
hanem tragikus, kiúttalan szenvedésként ábrázolják.
ényét , amely az  1877-es orosz–török há-
A  rombolás géniuszának diadala című festm
is értelmezhető. Holttestek borította
borút idézi meg, de általános szenvedésképként
ító szárnyas démon. Társnője épp
tájban, füstfelhők közt lebeg az  eseményeket irány
aki gyermeküket nyújtja a férfinak.
egy apa figyelmét vonja el földön fekvő feleségéről,
lövésétől, a gyilkolást a háttérből
Balra török katona hanyatlik le az orosz nagyherceg
Napóleon holttestére tapos, miközben
a cár szentesíti. Jobbra Vilmos német császár III.
l koponyákból rakott halmon. Hátul
fejedelmek hódolnak neki. Előrébb a pápa tróno
Krisz tus alakja tűnik fel.
fényben, alig kivehetően a reményt hozó
Végezz kutatómunkát, hogya n vélekedik az oro sz–török háborúról a modern tör-
ek?
ténetírás! Mennyiben felel meg ez Zichy festményén
et), 1878.
Zichy Mihály: A rombolás géniuszának diadala (részl
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
29
 A Tragédia főszereplői
„Beteljesült hát lelkem ideálja,
Ez mind derék, ezt így kívántam én is”
(Madách Imre: Az ember tragédiája, XII. szín)
A Tragédia utolsó színeiben az emberiség jövője negatív utópiaként jelenik meg. Keress olyan műveket,
amelyek utópikus, ideális világot ábrázolnak! Gondolj költői utópiákra is! Keress negatív utópiát bemu-
tató alkotásokat! Mitől pozitív, mitől negatív az utópikus világ? Szerinted milyen kapcsolat van a mítosz,
a sci-fi, a szatíra és az utópia között?
Lucifer bűnre, míg a XV. színben hozzásegíti a hit megtalálásá-
A Tragédia három főszereplőjének egyike sem hagyomá- hoz, ő akadályozza meg Ádám öngyilkosságát.
nyos értelemben vett drámai jellem, inkább allegorikus Ádámmal szemben Éva nem öregszik az  álomszínek
alak. Lucifer, a lázadó főangyal a tagadás szelleme, a ráció során. Bár a  harmadik színben együtt szunnyadnak el
és kétely megtestesítője. Önmagát a teremtésben Istennel a kalyibában, Éva maga nem álmodik, csak Ádám álmának
egyenrangú társnak véli: „Együtt teremténk: osztályrésze- részese. Ádámmal ellentétben, aki minden színben tudatá-
met követelem.” Lázadása után ugyan elűzetik, de az Úr át- ban van annak, hogy kívülről érkezett, hogy egy másik tér-
engedi neki az éden két fáját, ezáltal mintha igazolná a lu- be és időbe is tartozik, Éva az egyes korszakban már eleve
ciferi logikát, és elismerné közreműködését a teremtésben. ott van. Ádám a darab egészében megőrzi önazonosságát,
Minden színben jelen van, ő Ádám elmaradhatatlan társa. Éva viszont tökéletesen azonosul az egyes szerepekkel.
Általában az adott történelmi kor vagy társadalmi réteg hi-
báit hordozza: Egyiptomban szívtelen miniszter, Athénban Lucifer megrettenései
áruló katona, Rómában romlott ivócimbora, Prágában ha- Lucifernek három megrettenése van a  műben, három
szonleső famulus, Párizsban bakó. Érdekesség, hogy a Tra- dolog „borzogatja” a hátát: azaz három olyan dolog léte-
gédiában Lucifer alakja nem kapcsolódik a testi bűnhöz, zik, amely minden mesterkedése ellenére értelmet adhat
a bűn érzéki oldalához. Inkább intellektuális kísértő. (Erre a teremtésnek, az ember életének. Ez a három: a szépség
utal az is, hogy az álomszínek során többször visszautasítja (az athéni színben: „Csak e mindig megifjuló, örökké /
a szerelmi csábítást, például a római Szépnek látása ne zavarna folyvást.”),
és a bizánci színben.) a  kereszt (a római szín végén: „E lát-
vány kissé borzogatja hátam”) és a sze-
Ádám és Éva relem (majdnem minden színben har-
Ádám mint a teremtés csúcsa jele- col vele, újból és újból el kell rontania).
nik meg a Tragédiában, s mivel Lu- Az ember tragédiájának történelmi szí-
cifer célja a teremtés nagyszerűsé- neit, Ádám álmát olvashatjuk úgy is, mint
gének tagadása, ezt csak Ádámon Lucifer harcát ezzel a  három dologgal.
keresztül teheti. Ádám legfonto- Mondhatjuk, hogy könnyen végez az első
sabb jellemzője a  tudásvágy („Le- kettővel, az első két érték elértéktelenedik
gyünk tudók, mint Isten”), amely az álomszínek során. A szépség megtartó
összeköti Lucifer racionalitásával, ereje az  emberi gonoszságban mellékes-
viszont bizakodása és küzdésvágya sé válik, a  kereszténység pedig önmagát
szembeállítja a luciferi kétkedő ta- emészti föl. (A kereszt a megváltás jeléből
gadással. Ádámmal szemben Éva egyre inkább „vérengző keresztté” alakul
a természet, a sejtés és az érzelem. a  műben, hiszen az  emberek a  keresz-
Szerepe Ádám életében és álmában ténység jegyében lábbal tiporják a keresz-
is kettős: hol erényes családanya, ténység eszméjét.) A  szerelmet viszont
hol kéjhölgy vagy kikapós feleség. nem tudja elértékteleníteni Lucifer. Pedig
Kisfaludi Stróbl Zsigmond a meg
Éva különböző alakjai a  jóhoz és mindent elkövet ennek érdekében: Éva
nem valósult Madách-emlékmű
a  rosszhoz egyaránt kapcsolódhat- gipszmintájával és az egykor Évát játszó újra és újra a  legolcsóbb, legalantasabb
nak: a II. színben ő csábítja Ádámot színésznőkkel, 1939. Forrás: Fortepan szerepekbe kerül. Prágában a nő pénzsó-

30
 Magyar irodalom a 19. század második felében

vár feleség, aki megcsalja férjét. Párizsban a szerelem a poli-
tikailag aktív nőnek szolgáltatásként és rajongása miatt jár.
Londonban az anyja pénzért adná Ádámnak (azaz a szere-
lem megvásárolható). Az eszkimó színben pedig a szerelmi
együttlét minden érzelemtől mentes vendégjog. Lucifernek
mégsem sikerül kiábrándítania Ádámot. Éva szerelme sok-
kal többször ad értelmet és hoz jóságot Ádám életébe, mint
ahányszor viszolyogtatónak érzi.
A jövőszínek
A falanszterjelenet a francia Charles Fourier (1772–1837)
utópiájára épül. A  tudósok irányította társadalomban
a  megélhetés biztosítása az  egyetlen cél: a  rózsa, a  köl-
tészet múzeumba kerül, hiszen haszontalan. A közérdek
nevében az egyéniséget eltiporják. Az űrjelenet jelképes,
még akkor is, ha az űrhajózás megsejtéseként értelmez-
zük. A Föld-szellem ugyanis bizonyosan jelkép: a földi lét
jótékony korlátait jelképezi. Nemcsak biológiai korlátok
ezek, hanem szellemiek is. Az eszkimó jelenet az ésszel
belátható, a  Lucifer által bemutatott történelem vége.
Az ember e rémképben állattá aljasodik, Éva is állatias,
s Lucifer elérni látszik célját, Ádámot elhagyja életkedve.
Csoportmunka
Csoportban dolgozva készítsétek el a  falanszter alap-
rajzát Madách leírása alapján! Az  alaprajz elkészülte
után jelöljétek feliratokkal a falanszter részeit! Jelöl-
hetitek a  rajzon az  egyes épületek, helyiségek színét,
anyagát is stb. Készítsétek fel a csoport egyik tagját az
alaprajz bemutatására!
Fogalmak
antiutópia/disztópia: olyan társadalom- és államelméleti
elképzelés, műfaj, ami az utópiával ellentétben nega-
tív jövő- és társadalomképet mutat be
falanszter: Fourier utópista szocialista elgondolása, olyan
társadalmi szerveződés, amely közös termelésen és
fogyasztáson alapul
teleológia: az a felfogás, amely szerint a világnak, a törté-
nelemnek meghatározható célja van, és efelé halad
hegeli triád: a tézis, antitézis, szintézis hármasa: a hegeli
dialektika szerint az  eszme (tézis) ellentettjébe for-
dul (antitézis), majd a kettő harcából új eszme születik
(szintézis)
nyitott mű: olyan műalkotás, melynek jelentése kevésbé
lezárt és egyértelmű, így nagyobb teret enged az olva-
só értelmezésének, befogadói aktivitásának

Irány a szöveg!
1.  Mi jellemző az állat- és növényvilágra a falanszter korában? Milyen irodalmi alkotásokat őriztek meg? Írj lehet-
séges magyarázatot arra, hogy miért pont az említetteket tartották meg!
2.  Írj egy rövid cikket egy tudományos-ismeretterjesztő blogra, amelyben bemutatod a falanszter világát! Írásod-
ban idézz a tudós szavaiból egy-két részletet!
3.  Tekinthető az eszkimó szín a paradicsomi élet kifordításának, paródiájának? Válaszodat indokold!
4.  Mit jelent az „eszkimófilozófia”? Miért értelmezhető a történelem lezárulásaként?
5.  Egyes elemzések szerint az Úr három fő tulajdonsága: az erő, a tudás és a gyönyör, ő ennek a háromnak az egysége
vagyis a teljesség. Ádám, Éva és Lucifer pedig e három tulajdonság közül bontakoztat ki egyet-egyet. Melyik tulajdon-
ságot melyik szereplővel párosítanád? Miért?
6.  Hogyan látod a mű zárlatát? Zárt vagy inkább nyitott műnek tekinthetjük a Tragédiát? Választ ad a felvetett kérdések-
re, vagy nyitottan hagyja őket?
 Az út című film az eszkimó jelenethez hasonlóan antiutópia. A Földön nukleáris tél van, minden szürke és kiet-
len, az emberek pedig fáznak, éheznek, és rettegnek az állatokká aljasodott embertársaktól. Írj kisesszét „Újjá-
születhet-e a Föld egy nukleáris katasztrófa után?” címmel!

KITEKINTŐ
László 1894-ben festett monumentális méretű
Az értékek válsága a témája a fiatalon elhunyt Tóth
as képének –, a Szépség, pénz, szellemnek. A há-
triptichonjának – középkori oltárformát idéző hárm
ben jelzett fogalmak elértéktelenedését, immár
rom jelenet életképszerű allegóriákkal ábrázolja a cím
ség: fáradt, közönyös tekintetű, kissé közönséges
romboló hatását a kor társadalmában. Balra a Szép
ozik az éjszakai utcán. A középső képen – Pénz
öltözetű fiatal nő – valószínűleg prostituált – várak
sszony próbál pénzzel, ékszerekkel rosszra csá-
– ártatlan, fehér ruhás fiatal lányt látunk, akit örega
felfelé, hogy az Aranyborjút imádhassa. A jobb
bítani. Hátul hömpölygő tömeg igyekszik a lépcsőn
konnyá válását ábrázolta a festő: szegényes pad-
oldalon – Szellem – a tudás, a szellemi munka kárté
nószer előállításával kísérletezik.
lásszobában fiatalember – talán anarchista – robba
optimista és pesszimista tervet is! Kik lenné-
Hogyan ábrázolnád ma a három témát? Készíts
nek a jelenetek szereplői?
Tóth László: Szépség, pénz, szellem (részlet), 1894.
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
31
 Olvasd el!
Mikszáth Kálmán pályája Szgy. 42–47. oldal

„A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük;
mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet.”
(Örkény István: Egyperces novellák, Használati utasítás)
A novella és az elbeszélés között elmosódó a határvonal. Rövidség, kevesebb szereplő, kisebb időtáv,
csattanó: ezek a novella ismertetőjegyei. Vedd sorra néhány korábban megismert olvasmányunkat! Me-
lyiket tekinted inkább novellának, melyiket elbeszélésnek? Mit gondolsz, Mikszáth A jó palócok történe-
tei inkább elbeszélésnek vagy inkább novellának tekinthetők?

Mikszáth nehézségei talgia egyik megnyilvánulási formá-

és sikere ja. A  nosztalgia, illetve múlt és jelen
Mikszáth Kálmán (1847–1910) a kis- szembeállítása Mikszáth művészeté-
nemesség és a  parasztság határvilágá- nek egyik alapmotívuma. Gyakran
ból indult. Középiskolai tanulmányai olyan hősökről ír, akik igazából nem
után jogásznak tanult, de diplomát illenek saját korukba. A Beszterce ost-
nem szerzett. 1871-ben Balassagyar- romának (1895) főszereplője például
maton helyezkedett el Mauks Mátyás egy várúr, aki a  századvégi modern
nógrádi főszolgabírónál. 1873-ban ti- korban is lovagi erkölcsök szerint él.
tokban feleségül vette a  főszolgabíró A lecsúszott nemesség, a dzsentri áb-
lányát, Mauks Ilonát, majd Pestre köl- rázolása, Mikszáth egyik visszatérő
töztek, ahol Mikszáth újságíróként és témája is múlt és jelen szembeállítá-
szerkesztőként dolgozott. Kilátástalan sához kapcsolható: a  nemesség egy
egzisztenciája miatt 1878-ban elvált, olyan világból maradt a  19. század
később azonban irodalmi és publicisz- Benczúr Gyula: Mikszáth Kálmán, végére, amely világ már réges-régen
tikai sikereivel rendeződő anyagi hely- 1911 körül. Petőfi Irodalmi Múzeum, nincs.
Budapest
zete nyomán újra elvette volt feleségét.
1881-ben a  Pesti Hírlap munkatársa lett. A  tót atyafiak Romantikus, realista vagy modern?
(1881) és A jó palócok (1882) megjelenése hozta el számá- Mikszáth életművét sokféleképpen értelmezték az  el-
ra az irodalmi áttörést és az országos hírnevet. 1887-ben múlt évtizedekben. Sokáig a  romantika és a  realizmus
a  Szabadelvű Párt támogatásával országgyűlési képvise- határvidékén elhelyezkedő szerzőnek tartották. Mikszáth
lő lett, bár huszonhárom képviselői éve alatt mindössze két említett elbeszéléskötete, A tót atyafiak és A jó palócok
kétszer szólalt fel. 1889-ben az Akadémia levelező tagjává a  romantikus Mikszáth legfontosabb munkájaként vo-
választotta. 1895-ben jelent meg a magyar irodalom egyik nult be a köztudatba. A későbbi Mikszáth-műveket pedig
legnagyobb világsikere, a  Szent Péter esernyője című re- a dzsentrivilágról beszélő realista alkotásokként olvasták.
génye, melyet azóta több mint húsz nyelvre fordítottak le. Az 1980-as évek derekától viszont egyre inkább Mik-
száth modern írói sajátosságaira terelődött a  figyelem.
Az anekdota Az újabb értelmezők amellett érveltek, hogy az elbeszé-
Mikszáth művészetének visszatérő eleme az anekdota. léskötetek romantikus líraisága valójában játékos sze-
Műveinek elbeszélője gyakran úgy szólal meg, mintha rep csupán, amely a  századvégi európai modernitásra
egy baráti társaságban lenne. A történetmondást gyak- jellemző (tehát nagyon korszerű). A  két kötet modern
ran szakítják meg személyes kitérők, a fő eseményekhez voltára utal az  elbizonytalanított elbeszélői pozíció is.
kevéssé vagy alig köthető epizódszerű betétek. Az anek- Az anekdotázáshoz is kapcsolódik, hogy a mindentudó
dota, amely korábban az élőbeszéd megszólalási formá- narrátor néha az egyes szereplők, máskor kisebb közös-
ja volt, Mikszáthnál irodalmi műfajjá válik. ségek tudatával azonosul, ami arra világít rá, hogy min-
Az anekdota lényege, hogy újra átélhetővé teszi den történet sokféleképpen beszélhető el.
a múltat. Azt az illúziót kelti, hogy az elmúlt dolgokat A realista olvasat korlátja valóban jól érzékelhető az Új
a  jelenbe lehet helyezni. Az  anekdotázás tehát a  nosz- Zrínyiász (1898) értelmezésekor, amely fantasztikus ele-

32
 Magyar irodalom a 19. század második felében

meket is tartalmaz (a szigetvári hős és társainak feltá-
madását). A  Gavallérok című elbeszélés hagyományos
értelmezése, hogy az  a lecsúszott vármegyei nemesség,
a  dzsentri megsemmisítő szatírája. Eisemann György,
Mikszáth monográfusa viszont arra hívja fel a figyelmet,
hogy a mű elbeszélője nem a realista regényekre jellemző
mindentudó narrátor, hanem maga is leértékelődik, hi-
szen nem lát át a mű színjátékán. Ami a Különös házasság
és A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényeket illeti,
realista olvasatuk valóban meggyőző. Az előbbi a korabeli
egyházpolitikai harcokhoz (állami anyakönyvezés) ad iro-
dalmi muníciót, az utóbbi a dzsentri hozományvadászatát
bírálja. Mikszáth posztumusz kötete, A fekete város (1910)
pedig nemcsak a nemesség és a polgárság, a vármegye és
a  város ellentétét hangsúlyozza, hanem a  századforduló
közérzetét, kételyeit, bizonytalanságát regényesíti.

Fogalmak Csoportban dolgozva válasszatok ki egy rövid di-

anekdota: rövid, csattanós, tréfás, humoros történet, amely
többnyire közismert személyeket vagy történelmi ese-
ményeket jellemez mulatságosan
realizmus: a valóság hű bemutatására törekvő stílusirány-
zat; jellemzői: az egyedi vonások tipizálása, a világ és
társadalom törvényszerűségeinek, a szereplők lelkivi-
lágának ábrázolása, részletező és szenvtelen, tárgyila-
gos előadásmód
Csoportmunka
alógust a  Tímár Zsófi özvegysége című novellából!
Némajátékkal, azaz beszéd nélkül, csak mozgás-
sal, gesztusokkal adjátok elő a  részletet! Ügyeljetek
arra, hogy lassú, a  nézők számára követhető moz-
dulatokkal, gesztusokkal dolgozzatok! Nem baj,
ha ezek túlzónak tűnnek. Akinek a csoportban nem jut
szerep, az jelenítse meg a környezet egy-egy elemét! Ez
az elem mozoghat, helyet változtathat. A többiek pró-
bálják meg kitalálni, melyik részt mutattátok be!

Irány a szöveg!
1.  Milyen babonák, hiedelmek jelennek meg a  Tímár Zsófi özvegysége című Mikszáth-novellában? Mi az  egyes
babonák jelentése, és miért él az elbeszélés ezek használatával?
2.  Mi jellemzi a novella dialógusait? Hasonlítsd össze Péter és az ácsmester, illetve Zsófi és az öregasszony párbe-
szédét!
3.  Hogyan értékeled a végkifejletet? Mondhatjuk, hogy Péter halála értelmetlen tragédia? Hoz-e megnyugvást ez
a lezárás Zsófi számára, és feloldást az olvasó számára? Válaszodat indokold!
4.  Keress balladaszerű elemeket mind a Tímár Zsófi özvegysége, mind A bágyi csoda című novellákban! Gyűjtsd
össze, mi tehet balladaszerűvé egy novellát!
5.  Milyen előítéleteket fogalmaz meg a közösség A bágyi csoda című novellában a molnárnéval szemben? Meny-
nyiben igazolja a történet ezeket?
6.  Milyen feladatot tölt be, mit helyettesít a novellában a természetleírás? Hogyan látod, többet vagy kevesebbet
árul el ez az elbeszélői technika a történtekről, mint egy hagyományos narrátori szólam?
 Olvasd el a litera.hu-n Tóth Krisztina Tímár Zsófi muskátlija című novelláját! Miben más Tímár Zsófi 21. századi
alakja, mint a mikszáthi szereplő?

KITEKINTŐ
Mikszáth novellájában. A 19. szá-
Tímár Zsófi fekete kendője kétszer is említésre kerül
sok szabályozták. Abból, hogy vala-
zadban az öltözködést is szigorú társadalmi előírá
mely társadalmi csoportba tartozott,
ki mit viselt, könnyen megállapítható volt, hogy
kezte tni lehetett. A városi rétegek köré-
emellett életkorára és családi állapotára is követ
úgyn eveze tt mély gyász időszaka következett,
ben közeli családtagok halála után az 
az asszony öltözhetett divatosan, de
amely özvegyek esetében egy évet jelentett. Ez alatt
ttek, minimális díszítéssel. Ezt a peri-
csak fénytelen fekete anyagok voltak engedélyeze
további fél év –, ekkor már fényesebb
ódust a félgyász követte – házastárs halála esetén
volt, de kizárólag csak sötét színekben.
selyem, bársony vagy csipke viselése is elfogadott
tlik térdre a  templomban az  oltár
Jendrassik Jenő 1891-es képén fiatal özvegy hanya
gyász fátyol. Mögötte fehér ruhás kis-
előtt. Arcát nem látjuk, egész testét elfedi a sűrű
ztrofobikus hangulatát a szűk kép-
lány tekint szánalommal az asszonyra. A kép klaus
kivágás is fokozza.
özködésben? Milyen helyzetek-
Milyen szabályok és kódok érvényesek ma az ölt
ben könnyítik meg a társadalmi érintkezést?

Jendrassik Jenő: Az özvegy, 1891.

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
3333
 Olvasd el!
Az a fekete folt Szgy. 27–41. oldal

„Az emberek, azok, akik odaát a faluban élnek, és civakodnak egymással, és akik részt vettek a temetésen,
szemére vetik, hogy az »erdők vadállatja« még csak nem is sírt Boris után, egyetlen könnyét sem látták.”
(Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt)
Nézőpont kérdése – szoktuk mondani. Gyűjts szituációkat, amelyekben ez a mondat elhangozhat! Miért fontos
a nézőpont megválasztása a fotóművésznek, a festőnek és az elbeszélőnek? Neked fontos, hogy milyen néző-
pontból látnak téged? Milyen „oldaladat ismerik” a barátaid, családtagjaid, tanáraid vagy osztálytársaid? Mit
érzékeltet a belső idézőjel a fenti részletben, hogyan értelmeznéd másként a mondatot az idézőjel elhagyásával?

Sokrétű téma találunk műveiben, amelyről nem tudni pontosan, me-

Mikszáth Az a fekete folt című műve, amely A tót atya-
fiak elbeszéléskötetben jelent meg, többek között azért
is érdemes a figyelmünkre, mert nagyon sokféle irány-
ba indíthatja el gondolkodásunkat. Hűség és hűtlenség,
birtoklásvágy és veszteség, családi kötelesség és szemé-
lyes ambíció, bűn és megbánás, szerelem és hiúság –
mindezeket a témákat úgy kínálja fel számunkra a tör-
ténet, hogy egyáltalán nem didaktikus vagy moralizáló.
A történet egy Árkádia-szerű világ összeomlását be-
széli el, egy olyan ősi, bukolikus világét, amelyet termé-
szetesség, költészet és erkölcsi rend hat át. A  brezinai
völgy ez az árkádiai táj, Olej Tamásnak, a talári herceg
számadó juhászának, a  bacsának birodalma. A  szöveg
első harmada Olej egy napját mutatja be, de nyilvánvaló,
hogy minden napja ugyanígy telik. Hiszen minden reg-
gel ugyanígy vonul a legelőre, ugyanezek az emlékek és
gondolatok foglalkoztatják, és este ugyanezen a szertar-
tásos módon tér haza. Életformája az állandóság és az is-
métlődés, értékrendje is stabil, kialakult.
A talári herceg érkezése szétzilálja Olej és Anika ér-
tékvilágát. Anikát, aki eddig nem is gondolt rá, most
már nyomasztja alacsony származása; Matyit, Olej boj-
tárát, Anika jövendőbelijét a nő hűtlensége keseríti; Olejt
dühíti, hogy ura elcsábítja a lányát. A ravasz romlottság
diadalmaskodik az egyszerűség és a tisztesség felett. Ha
csak egy pillanatra is, Olej Tamás meginog, és a  brezi-
nai akolért áruba bocsátja lányát. A  mű utolsó harma-
da a  brezinai idill visszavonhatatlan megsemmisülését
hozza, Olej meghasonlását önmagával, és Anika szökését
a herceggel. E folyamatot az akol felégetése tetőzi be.
lyik szólamhoz tartozik.
Ebben a  szövegben az  elbeszélő pozíciójának meg-
változása az ábrázolt világ átlényegülésével párhuzamo-
san megy végbe. Kezdetben egy archaikus énekmondót
imitál, később egy 19. századi regényíró szerepét ölti
fel. Amíg Olej mindennapjait mutatja be, az elbeszélő
szinte azonosul hőse látásmódjával. Nézőpontjuk he-
lyenként összefonódik, néha nem is dönthető el, hogy
a hős vagy az elbeszélő szavait olvassuk-e. Az idill szét-
esésével párhuzamosan az  elbeszélő távolságtartó né-
zőpontra vált. Elidegenedik hősétől, aki bűne után szá-
mára is kiismerhetetlenné válik: nem tudja, mit tervez,
mikor az  eget fenyegeti. A  befejezés váratlanul legen-
dává minősíti a történetet, és az elbeszélő ismét epikus
költőként szól. Bár a mese a bukolikus világ pusztulását
summázza, a befejezés következtében az az illúzió ke-
letkezik, hogy ez a világ valahol ma is él.
Beszédaktus, beszédtett
A beszédaktus-elmélet szerint a  szóbeli közlés, amely
legtöbbször csak kísérője a  tetteknek (miközben főz-
nek a délelőtti műsorban, egyben el is magyarázzák, mit
tesznek), néhány esetben önmagában is tett. „Te aljas!”

Az elbeszélő
Mikszáth szüntelenül elmossa a határt a narrátor közlé-
sei és a szereplők gondolta dolgok, vagy épp a közvéle-
mény sugallta vélekedések között. Seregnyi olyan közlést

Hollókői utcarészlet 

34
 Magyar irodalom a 19. század második felében

– kiálthatnak ránk, ebben az esetben a szó a tett erejével
hat: mintha pofon vágnának. Mikszáth ebben a történe-
tében tucatjával állít elénk ilyen beszédtetteket.
Mikor Matyi azt mondja Olejnek, azt se tudja, hol
a  tűzhely, Olej így felel: „hát nem a  tűzhelyen öntötté-
tek az ólmot Anikával […]?” A beszédtett itt jóváhagy-
ja a két fiatal közt szövődő kapcsolatot. Anika azonban
már másként emlékszik az ólomöntésre: „Nem is duda
volt, […] [p]uska, ha éppen tudni akarja kend”. A  be-
szédtett: érvényteleníti hajdani hallgatólagos megál-
lapodásukat Matyival. Amikor a  herceg dicséri Anika
főztjét („Még ilyet nem ettem.”), nem csak az ételről nyil-
vánít véleményt: kiemeli Anikát az átlagemberek közül.
Amikor pedig nem tart igényt az ünnepélyes megszólí-
tásra („ne legyek én előtted soha herceg, Anika”), szinte
maga hirdeti a  beszédtett-elméletet: ha másként fogsz
szólítani, a puszta szótól is más lesz közöttünk a viszony.
De a legfontosabb beszédtett a műben Olej Tamás vála-
sza a herceg ajánlatára. Nem mond se igent, se nemet,
felelete („Minek mondta hát el akkor – hörgé tompán –,
cselekedett volna anélkül...”) mégis cselekvés: odaadja
a lányát a hercegnek.

Fogalmak

kihagyás/elhallgatás: stílusalakzat, amelyben a  szöveg
lényeges elemét, gondolatát nem mondja ki a be-
szélő
vándormotívum: több szerző vagy nép művészetéből
egymástól átvett és felhasznált elem
Csoportmunka
Csoportban dolgozva alkossátok meg Olej Tamás jellemtér-
képét! Rajzoljátok le egy csomagolópapírra a szereplő kör-
vonalát: írjátok belülre a belső tulajdonságait, és köré a kül-
ső jellemzőit! Készüljetek fel a jellemzés bemutatására úgy,
hogy a novella szövegében jelöljétek meg azokat a sorokat,
amelyekkel alátámaszthatjátok állításaitokat! Minden csapat
mutassa be a kész jellemtérképet!

Irány a szöveg!
1.  Rajzolj egy négyszöget, amely Olej Tamás „birtokát” jelenti! Gyűjts olyan fogalmakat, törvényszerűségeket,
amelyek meghatározzák az itt élők életét! Rajzold be, milyen kapcsolatokkal kötődnek a külvilághoz!
2.  Hány ura van Olej Tamásnak? Kik ők, és hogyan befolyásolják a történet menetét? Mi fölött van hatalma magá-
nak Olej Tamásnak?
3.  Milyen fokozatokban értesülünk a vadász látogatásáról, és hogyan derül ki végül, hogy kicsoda valójában?
4.  Ábrázold hálószerűen, hogy milyen kommunikációs stratégiák, beszédmódok jönnek létre a szereplők között!
Jellemezd is ezeket a kapcsolatokat, mennyiben hatékonyak, őszinték vagy célravezetők!
5.  Milyen szerepet tölt be a brezinaiak életében a természet, a természet hangja és a népdalok? Gyűjts mindegyik-
re példát a szövegből!
6.  Hogyan értékeled Olej Tamás utolsó tettét, mennyiben volt szimbolikus gesztus? Milyen jelentések kapcsolha-
tók a „fekete folt”-hoz?
 Idegen gyereket óv a főhős Mikszáth Kálmán egyik novellájában (Lapaj, a híres dudás) éppúgy, mint a mai író,
David Grossman regényében (A világ végére). S bár a közeg egészen különböző, hisz a patriarchális-népi világ
és a mai Izrael mindennapjai aligha vethetők össze, a „kakukkfiókáért”
„kakukkfiókáért érzett felelősség ugyanaz. Olvasd el a re-
a re
gény részletét, majd írj kisesszét „Mitől függ, hogy kiben támad részvét s kiben nem?” címmel!

KITEKINTŐ
a Jules Bastien-Lepage által kez-
A 19. század végén Európa-szerte népszerű volt az
ői körében a „finom naturalizmus”
deményezett festészeti stílus, amely magyar követ
csöndes hétköznapjait ábrázolta,
nevet kapta. Bastien-Lepage a  francia parasztok
séges érzelmességgel vegyítve. Iványi
a naturalizmus szikár tárgyilagosságát benső
t legeltető juhás z és munkájától megfáradt
Grünwald Béla 1892-es alkotásán nyájá
mészeti környezetet a művész
parasztasszony találkozik alkonyi, erdős tájban. A ter
műteremben adta hozzá képéhez
valószínűleg a  szabadban festette meg, majd a 
Ez azonban nem érződik az  erős
a  beállított modellek után megrajzolt figurákat.
atmoszférájú, intim hangulatú ábrázoláson.
et! Az  olvasott Mikszáth-
Keress az  interneten Bastien-Lepage festmények
es megf esten i a művész modorában, és
novella mely jeleneteit lenne érdem
melyeket nem? Választásodat indokold!
1892.
Iványi Grünwald Béla: Juhász és parasztasszony,
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
35
 Beszterce ostroma I.
„Vajon miért nyugtalanít bennünket, hogy Don Quijote a Don Quijotét olvassa, Hamlet pedig a Hamletet
nézi? Azt hiszem rátaláltam a magyarázatra: az efféle megfordítások azt sejtetik, hogy ha lehetséges,
hogy egy képzelet alkotta mű szereplői olvasók, illetve nézők, akkor az is lehetséges, hogy mi, olvasók,
illetve nézők merő fikciók vagyunk.” (Jorge Luis Borges: A Don Quijote apró csodái)
„Színház a színházban”, „könyv a könyvben”, „álom az álomban” – gyakran találkozunk hasonlóval az iro-
dalomban. Keress példát ezekre a  jelenségekre korábbi művekben! Mi a  szerepe a  színház, a  könyv,
az álom megjelenésének ezekben az alkotásokban? Értelmezzétek az idézetet a példák segítségével! Sze-
rinted mennyire fontos, hogy valósághű legyen egy könyv?

Regényvilág és valóság a fikció – bár anyaga a valóság – korántsem azonos vele,

A Beszterce ostroma, amely az Egy különc ember történe-
te alcímet viseli, Mikszáth egyik legnépszerűbb regénye.
Középpontjában a  Mikszáth-művekre jellemző különös,
a környezetébe nem illeszkedő, öntörvényű hős áll, a neve:
Pongrácz István. A mű bevezetővel kezdődik, amely a re-
gény írásának előzményeibe enged betekintést. A szerző
azt a benyomást kelti az olvasóban, hogy a regényben el-
beszélt eseménysor valóban megtörtént. Az előszó „hang-
ja” azt állítja, hogy maga is személyesen találkozott Pong-
rácz Istvánnal, illetve rokonaival, akiknek elbeszéléséből
megismerhette a gróf „vitézi cselekedeteit” és hadjáratát.
A valószerűség illúzióját erősíti továbbá, hogy az elbeszé-
lő tájékoztatása szerint a főhős csak nemrég halt meg, te-
hát az elbeszélt eseményeknek a közelmúltban kellett tör-
ténniük, így nem merülhettek még feledésbe. Ugyanezt
fokozza az a megjegyzés, hogy a valódi név használatához
a rokonok engedélyére volt szükség. Fontos azonban azt
is észrevennünk, hogy valószerűséget hangsúlyozó állítá-
sok mellett a bevezetés a puszta valóság és az arra épülő
fikció különbözőségét is kiemeli. „Elhatároztam, hogy egy
elbeszélésre terjedő anyagot kiszakítok az  életből – mint
mikor egy vég posztóból kihasít valaki egy mellényre va-
lót” – olvassuk. A valóság és a fikció tehát úgy viszonyul
egymáshoz, ahogyan a posztó és a belőle készült mellény:
hanem annak jelentős átalakításokkal járó megmunkálá-
sa. A bevezető tehát a regényvilágot egyfelől tényszerűnek
mutatja, másfelől viszont azt is érzékelteti, hogy nem lehet
egy irodalmi szövegen számon kérni a  történelmi való-
sághoz való hűséget.
Szerkezet, anekdotikus történetmondás
A négy fejezetre tagolódó regény cselekménye több ala-
posan kidolgozott, szinte önállóan is megálló történetből,
illetve e történetek találkozásából bontakozik ki. Az Es-
tella című első fejezet a cselekmény egyik szálát, a Nedec
várában középkori körülményeket és életvitelt fenntartó
Pongrácz István történetét beszéli el. Megismerjük a gróf
mindennapjait, értesülünk Estellának, a  vár úrnőjének
megvásárlásáról. Új cselekményszálként vezeti fel az el-
beszélő a szomszéd Behenczyek történetét, amely a fiatal
Behenczy „várorvosként” való alkalmazásával kapcsoló-
dik az előbbi történethez. Behenczy Károly és Estella szö-
kése okozza a bonyodalmat: Pongrácz haragja Beszterce
ellen fordul. A második fejezetben (Kedélyes atyafiak) új
szállal egészül ki a cselekmény: megismerjük az egymást
gyűlölő, folyamatosan vetélkedő Trnowszky-fivéreket, és
rajtuk keresztül Apolka hányatott sorsát. A zsolnai lány
személye kapcsolja össze a  zsolnai és a  nedeci történe-
teket a  harmadik részben (A túsz). Apolka mint „hadi-
túsz” Nedecre kerül, Pongrácz pedig olyannyira ragasz-
kodik hozzá, hogy elhatározza, örökbe fogadja. Az újabb
bonyodalmat az  Apolkát feleségül kérő Tarnóczy Emil
váratlan felbukkanása és nedeci bebörtönzése okozza.
A regény zárófejezete (Az éj), amely Estella ismételt meg-
vásárlását, Apolka kiváltását és Pongrácz halálát beszéli
el, a cselekmény mindhárom szálát (Pongrácz gróf, Be-
henczyék, Trnowszky család) egyesíti.

Ajtay Andor (Pongrácz István) és Tolnay Klári (Apolka)

a Beszterce ostroma című filmben, 1948. Rendező: Keleti Márton

36
 Magyar irodalom a 19. század második felében

A regény anekdotikus kitérői a narráció élőbeszédsze-
rűségét erősítik, mozgalmasabbá, élénkebbé teszik az el-
beszélést, illetve a karakterek jellemzésének is fontos esz-
közévé válnak. Pongrácz ellentmondásos személyiségét
például jól megragadja a  „cseperedő parasztleánykával”
való találkozásának története. A gróf azzal a céllal szólít-
ja meg a lányt, hogy igazolja, nem bolond, és nem bánt
mindennapjainak is szerves részét képezik: Pruzsinszky
minden este anekdotákat mond neki. A várúr pedig mint-
ha e történetek folytatásaként, kibővítéseként tekintene
saját életére: „Az ősök elringatták a hóbortos unokát, ki to-
vább szőtte azt álmában, amit ők megkezdtek, s ki tovább
csinálta másnap ébren, amit éjszaka ő közöttük álmodott.”

senkit. A találkozás mégis azzal végződik, hogy – miután
a lány szégyenlősen festéket kér tőle a városból – Pong-
rácz keményen megszidja („Ejnye, te kis ringyó!”), és
megpofozza. A  narrátor anekdotái mellett fontos szerep
jut a szereplők anekdotázásának is. A zsolnai parancsnok
(Pongrácz rokona) például nagy tetszést arat a pozsonyi
asszony történetével, illetve – mint Pongrácz életmód-
jának bemutatása során kiderül – az  anekdoták a  főhős
Csoportmunka
Csoportban dolgozva vitassátok meg, hogy valóban
őrült-e Pongrácz gróf! Készítsetek egy T-táblát, amely-
ben mindenki írja be bizonyítékait Pongrácz őrültsé-
ge mellett és ellen! Kereshettek a  szövegből idézeteket,
amelyekkel alá tudjátok támasztani állításotokat! Hova
került több bizonyíték? Ha elkészült a táblázat, vessétek
össze a  többi csoport munkájával! Mely bizonyítékok
fordultak elő többször?

Fogalmak
Irány a szöveg!
világszerű elbeszélés: a  hangsúlyt a  tör-
1.  Milyen körülmények említésével biztosít bennünket az elbeszélő a bevezetés- ténetre helyező, valóságszimuláló
ben arról, hogy hitelesen meséli el a történetet? elbeszélés
2.  A történet szereplői különböző szerepeket játszanak, némelyik többet is. Mi- szövegszerű elbeszélés: olyan elbeszélés,
lyen szerepet játszik el Pongrácz gróf, Estella, az öreg Behenczy báró, Behenczy amely a mű irodalmi megalkotottsá-
Károly és Pruzsinszky Szaniszló? gára irányítja az olvasói figyelmet
3.  Miért mondhatjuk, hogy egyes szereplők életberendezkedése ciklikusságot mu- több szálon futó cselekményvezetés:
tat? Vizsgáld meg Pongrácz István mindennapjait! Milyen ismétlődő időszakok- olyan szerkesztésmód, amely egy-
ban élnek a Behenczyek? Van-e ilyen időszak Apolka életében? mástól térben és/vagy időben elkü-
4.  Nézz utána Don Quijote történetének! Hogyan kapcsolódik össze a Beszterce löníthető történetszálakat mutat be
ostromával? Milyen változásokat idéz elő Pongrácz életében a spanyol regény és fűz össze
olvasása? anekdotikus szerkesztés: rövid történetek
5.  A regény második fejezete teljesen új történettel indul. Mikor találkoznak az el- összefűzésén alapuló szerkesztés
beszélés különböző szálai? anekdotikus előadásmód: az  élőszóbeli
6.  Miben különbözik Nedec vára és környéke a környezetétől, milyen belső ellen- megszólalást imitáló beszédmód,
tétek rajzolódnak ki Beszterce városán belül? Gyűjts ellentétpárokat! amelyben hangsúlyozott a  szerzői
 A Beszterce ostromában a zsolnai urak elfogadják Pongrácz István fiktív világát, jelenlét
hogy megmenthessék a valóságost. Az Argó-akció című filmben az 1979-es iráni anekdotikus jellemábrázolás: egy szerep-
túszdráma áldozatait kellene kimenteni az ellenséges g országból.
g Írjj kisesszét ez- lő tulajdonságait egy rá jellemző
jellem ő tör-
tör
zel a címmel: „Lehet-e gyakorlati haszna annak, ha fiktív filmeket nézünk vagy ténettel megvilágító bemutatás
regényeket olvasunk?”
KITEKINTŐ
űvében tölt be Don Quijote alakja fontos
A század második felében két francia alkotó életm
aként működő Gustave Doré Cervantes
szerepet. A klasszikus irodalmi művek illusztrátor
ató színe it, groteszk humorát állítja fókuszba,
regényének anekdotikus, olykor hátborzong
ré Daumier karikaturista és festő viszont
anélkül, hogy a téma mélységeibe hatolna. Hono
enedett, másságra ítélt hős magányos-
a társadalomba nem illő, környezetétől emiatt elideg
sz többször ábrázolt jelképévé is válik, aki-
ságát hangsúlyozza. Nála a figura az olyan művé
aki számára álmai, fantáziája a lényegesebb,
nek a tapasztalati valóság nem jelent otthont, és
bször a kihalt pusztában lovagló szikár
megélhetőbb közeg. Daumier Don Quijotéja legtöb
is ott látjuk a képen. A festő hősét lényeg-
alak, aki akkor is elszigeteltnek tűnik, ha Sanchót
retörően, mindenfajta sallang nélkül ábrázolja.
erce ostroma filmváltozatához! Mit
Képzeld el, hogy plakátot kell tervezned a  Beszt
Doré vagy Daumier világához állna
szerepeltetnél rajta? Hogyan ábrázolnád a főhőst?
közelebb?

Honoré Daumier: Don Quijote, 1868 körül,

Neue Pinakothek, München
37
 Beszterce ostroma II.
„Volt valami ebben a  bolondban a  nagy emberből, mint ahogy minden nagy emberben van valami
a bolondból.” (Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma)
Bizonyítsd vagy cáfold a regényből vett idézetet irodalmi és történelmi ismereteid alapján! Mi a különb-
ség a különc, az őrült és a bolond szavak jelentésében? Meghatározható objektíven a „bolond” fogalma,
vagy inkább egy közösség értékrendjébe való beilleszkedés képességétől függ a szó tartalma? Hasonlítsd
össze Hamlet, Don Quijote és Pongrácz István alakját a „kizökkent idő”-ben való létük és „bolondságuk”
figyelembevételével!

Az elbeszélő az olvasóban. Egyfajta társadalomkritikaként értelmezhe-

A korábban említettekkel, a  tényszerűség illúziójával
és az  anekdotikus szerkesztésmóddal is szorosan ösz-
szefügg, hogy a regény szerzői elbeszélője hangsúlyosan
jelen van a  szöveg mögött. (A szerzői elbeszélő olyan
narrátor, amely az általa elbeszélt történet szerzőjeként,
írójaként határozza meg önmagát.) A szöveg visszatérő
elemei azok az  elbeszélői kiszólások, amelyek valami-
képp magához a történetmondáshoz és az írás folyama-
tához kapcsolódnak. A regény elején Pongrácz életvite-
lének bemutatása után például a  következő elbeszélői
kommentárt olvashatjuk: „Nem, talán sohasem, történt
volna semmi változás a várúr életében (s én most meg se
írhatnám ezt az elbeszélést), ha olyan bolond szomszédjai
nem lettek volna, mint Behenczy Pál és a fia, Behenczy Ká-
roly.” A Trnowszky fivérek történetének rövid felvázolása
után a narrátor egyenesen bocsánatot kér az olvasótól, és
emlékezteti magát feladatára: „De bocsánat a kitérésért,
mert nem a Pongrácz gróf kultúrmissziójáról van itt szó
[…] hanem a két testvér egyenetlenségét volna feladatom
kiszínezni.” Egy másik helyen pedig a „De ki győzné leírni
az egészet?” felkiáltással zárja le röviden az addig részle-
tesebben kifejtett történetet.
tő, hogy míg a regény a pongráczi világ jellemzői közül el-
sősorban a pozitív jegyeket domborítja ki (lovagiasság, kö-
vetkezetesség, nagyvonalúság, szavahihetőség, büszkeség
stb.), addig a jelennel kapcsolatban sokkal inkább a nega-
tívumokat hangsúlyozza (pénzsóvárság, ügyeskedés, kis-
kapuk keresése, Apolka eszközként való kihasználása
pénzszerzés vagy a másik legyőzése céljából, az igazság-
szolgáltatás működésképtelensége stb.).
Látszat és valóság
A Beszterce ostromának talán legmeghatározóbb mo-
tívuma látszat és valóság sajátos kettőssége, amelyre
a  bevezetés elemzésekor a  regény keletkezése kapcsán
korábban már utaltunk. Aligha tagadható, hogy a nedeci
vár világa egy látszatvilág, amely a Pongráczhoz igazo-
dó szereplők tettetésének, színészi játékának köszönheti
létét. A „katonák” egyenruhái valójában színházi jelme-
zek, a megvívott csaták és megünnepelt győzelmek pe-
dig előre egyeztetett játékok. Amikor azonban Pongrácz
tettei túllépnek a körülötte kiépült, fiktív világ határain
(Beszterce megostromlása, a bebörtönzés), akkor az így
keletkező veszély csak úgy válik elháríthatóvá, hogy

A főhős alakja, értékszembesítés

A múlt szabályai szerint élő Pongrácz Istvánt az elbeszé-
lő a  regény elejétől kezdve a  bolond fogalmával közelíti
meg. A bolondság viszont már az első oldalakon viszony-
lagossá, nézőpont kérdésévé válik. Ezt a  tételt támasztja
alá a  történet számos olyan motívuma is, amely éppen
a nedeci várúr kiszámítható, a saját szabályrendszerében
következetes magatartását mutatja. A Trnowszky fivérek
vagy a Behenczyek viselkedésére például legalább annyira
illik a bolond jelző, mint Pongráczéra. A két összeegyeztet-
hetetlen világ találkozásából fakadó értékszembesítéssel
a 19. századi jelen elsőbbségének tapasztalatát alakítja ki

Nedec vára, Lengyelország  

38
 Magyar irodalom a 19. század második felében

a Nedecen kívül eső világ képviselői belépnek a gróf vi-
lágába. Ez történik akkor, amikor a zsolnai urak – hogy
megakadályozzák az  ostromot– színészekkel játszatják
el Besztercebánya békéltető és túszt ajánló küldöttségét.
Érdekes megfigyelni, hogyan járul hozzá a jelenet megal-
kotásához az elbeszélő, aki egy színházi jelenet díszleteit
festi az esemény mögé: „A Vág kéklő vizén ott szaladgál
egy ezüst emberi képmás, a hold. Mintegy odalehelve resz-
ket a füzek árnyéka a fodros habokon. A parton lobogó tá-
bortüzek égnek. Néha egy-egy paripa nyerít fel. A tábortü-
zek körül marcona alakokra veti fényét, amint kékszegélyű
piros lángra lobban a megbolygatott zsarátnok.”

Fogalmak
szerzői elbeszélő: olyan narrátor, aki az általa elbeszélt tör-
ténet szerzőjeként, írójaként határozza meg önmagát
önreflexív szöveg: olyan szöveg, amely a történetmondás-
ról, a  nyelvi megalkotottságról vagy az  írás folyama-
táról is szól
megkésett ember: jelenéből kihullott karaktertípus, aki
a jelen helyett a múlt világában szeretne élni
Csoportmunka
Csoportban dolgozva készítsétek el a regény egyik női
szereplőjének jellemtérképét! Rajzoljátok fel egy női
arc körvonalát egy csomagolópapírra! A  belső tulaj-
donságokat belülre, a külső jegyeket kívülre írjátok fel!
Igyekezzetek minden jellemvonást egy-egy részlettel
bizonyítani! Készítsétek fel egyik társatokat a rajz be-
mutatására!

Irány a szöveg!
1.  Társíts a regény főbb szereplőihez rájuk jellemző tereket, helyszíneket! Jellemezd a szereplőket térhasználatuk
alapján!
2.  Milyen parodisztikus elemeket találsz a Beszterce elleni felvonulás jeleneteiben? Hogyan utal a szöveg a magyar
honfoglalás-mítoszra?
3.  Hogyan változtatja meg Apolka a nedeci életet? Aktív szerepe van a változásokban?
4.  Hogyan jellemzi a narrátor Estellát és hogyan Apolkát? Gyűjtsd ki tulajdonságaikat a szövegből! Milyen szerepet
töltenek be Pongrácz életében?
5.  Milyen képek jelennek meg Pongrácz hallucinációiban?
6.  A következő jellemzők közül melyek illenek szerinted a regény elbeszélésmódjára: humoros, kétértelmű, rej-
télyes, részletgazdag, ironikus, romantikus, anekdotikus, szentimentális, sűrített, elkalandozó? Az egyik általad
választott jellemzőre keress példát a szövegből!
 Mikszáth Kálmán regénye, a Beszterce ostroma sok más mellett a feltörekvő polgárság tülekedésének, gátlás-
talan gründolási lázának a gúnyrajzát is elénk tárja. Parti Nagy Lajos műve (Kispárizs) a kommunista rendszer
bukásának környékén, az 1980-as években ismer fel hasonló tendenciákat, itt azonban a tülekedés egészen szó
szerinti. Olvasd el a történetet a szöveggyűjteményben, majd írj összehasonlító kisesszét „A harácsolás és a
feltörekvés gesztusai Mikszáthnál és Parti Nagynál” címmel!
 A Beszterce ostromához hasonlóan kizökkent az idő a Good bye, Lenin! című filmben is, amelyben a berlini fal
leomlása után a hozzátartozók azt hitetik el a betegségből feleszmélt asszonnyal, hogy az NDK és minden ma-
radt a régiben. Írj kisesszét a következő címmel: „Emberek, akik számára megállt az idő”!

kölcsönzött jelmezekkel, az elszige- KITEKINTŐ

A jelen életerejében kételkedni kezdő 19. század
icsomokkal” igyekszik a lét elveszett
telődés burkaival, színpadias „mesterséges parad
itásoktól való arisztokratikus el-
harmóniáját helyreállítani. A díszlet és jelmez a real
művé szet és élet, fikció és valóság között.
zárkózás eszköze, amely elmossa a határokat
50-es évek második felében pári-
Napóleon herceg a második császárság idején, az 18
a pompeji patríciusok otthonait
zsi rezidenciájához „római kori” házat építtet, amely
festőfejedelem, Hans Makart műter-
teljes hitelességre törekvően idézi meg. A bécsi
sz és a barokk korába vágyódnak
mében rendezett jelmezes mulatságokon a reneszán
fordít fényűző, a rokokót, a Wagner
vissza. II. Lajos bajor király hatalmas összegeket
közép kort megidéző kastélyaira. Her-
által tolmácsolt német mondavilágot vagy a 
a máso latát kezdi megépíteni.
renchiemsee szigetén a Versailles-i palot
kastély építke zése! Milye n konfliktusokat okozott
Nézz utána, miért állt le a 
az uralkodó építési szenvedélye és életvitele?
stein, 1868–1884.
Christian Jank – Eduard Riedel: Schloss Neuschwan
39
 Olvasd el!
A magyar századvég epikájából Szgy. 48–62. oldal

„– Hát a fiad? Patikárus vagy orvos lett?

 – Mind a kettő. És temetésrendező is. Mind a három jobb együtt.”
(Bródy Sándor: Rembrandt eladja a holttestét)
Egyes novellák esetében jellemző a drámai szerkesztésmód és a balladaszerűség. Idézd fel, mit tanultál
a dráma szerkezetéről, műneméről! Miért mondhatjuk, hogy a ballada is tragédia, csak „dalban elbeszél-
ve”? Hasonlítsd össze a tragédia, a ballada és a novella szerkezeti, műfaji jegyeit, a bennük előforduló
hőstípusokat és témákat!

A századforduló novellisztikája Eszter távolléte, amelyre csak röviden utalnak a szerep-

A századforduló magyar prózájának meghatározó mű-
faja a novella. Az 1900 körül megszaporodó folyóiratok
különböző címeket viselő rovataikban rendszeresen kö-
zölnek rövid elbeszéléseket. A korszak novelláit temati-
kus és elbeszéléstechnikai szempontok alapján különféle
típusokba sorolhatjuk. Így megkülönböztethetünk pél-
dául anekdotikus, drámai, lélektani, balladaszerű vagy
lirizált novellákat. A  századforduló kiemelkedő epiku-
sai közé tartozik Petelei István, Bródy Sándor, Cholno-
ky Viktor, Arany László, Gozsdu Elek, Ambrus Zoltán,
Gárdonyi Géza, Lovik Károly és Tömörkény István.
lők („Sokat bántasz, Sándor! mióta hazajöttem.”), pedig
a jegyesek kapcsolatában sorsfordító lehetett. Az elbeszé-
lő ehhez hasonlóan szintén csak sejteti Eszter halálának
körülményeit, illetve Sándor bosszúját: „És előrerohant
a hegy ellenében, ahol a Marci háza áll…”. A rendkívül
szűkszavúan elbeszélt történet egyre növekvő feszültsé-
ge a rövid mondatokból álló párbeszédekből fakad. Ezek
a párbeszédek adnak hírt a szereplőket mozgató lelki fo-
lyamatokról (például Eszter sejthető elbizonytalanodá-
sáról, Sándor vádló, egyre erőszakosabb féltékenységéről
és mindenre elszánt bosszúvágyáról).

Petelei István: Petelei István: A székek

Parasztszégyen Szintén falusi környezetben játszódik A székek című no-
Az erdélyi író, Petelei Ist- vella, amely szereplőinek képmutatását és e képmutatás
ván (Marosvásárhely, 1852 által ideig-óráig elfedett kisszerűségét leplezi le. Az öz-
– Kolozsvár, 1910) a balla- vegy (Klára) és a  szomszédasszony (Rebi) kapcsolata
daszerű novellatípus egyik a cselekmény során fokozatosan egyre feszültebbé válik.
úttörője. Történetei több- Klára eleinte hálával tekint a férjét hangosan sirató Rebi-
nyire falusi vagy kisvárosi re, később viszont már kínosnak érzi a szomszédasszony
környezetben játszódnak, buzgalmát („Mert a végén hát nem gondolnak-e valami
gyakori témája a falusi em- gyanúsítót a szegény Gergelyre, ha így siratja őt egy ide-
ber belső világa. Regionális gen?”). A kölcsönadott székek számával kapcsolatos fél-
Petelei István, 1904, kötődését írásainak tájjel- reértést Klára előbb csupán kisebb kellemetlenségként,
Csonka Béla felvétele. legű szavakban bővelkedő aztán zavaró bosszúságként, végül felháborító igazságta-
Forrás: Vasárnapi Ujság
nyelvhasználata is jelzi. lanságként éli meg.
Novelláira jellemző a tömörség, a kihagyásos szerkezet, Az elbeszélő eltávolítja magától a történetet, és kez-
a sejtetés, a drámai párbeszédek, a lélektani folyamatok dettől fogva lefokozó iróniával számol be az  esemé-
ábrázolása és a tragikus fordulat. A Parasztszégyen című nyekről: a szép temetés okát például abban látja, hogy
novellában például egy szerelmi háromszög vezet tragi- Gergelynek az  életben nem volt sok öröme, az  apát
kus összeütközéshez. Eszternek már jegyese van, Marci „nagyon szép” szavaiból egy semmitmondó, közhe-
mégis egyre erőszakosabban udvarol neki. Az elutasítást lyes részletet idéz („az élet vége a halál”), kiemeli, hogy
Marci azzal bosszulja meg, hogy az ártatlan lány ablakán a szomszédasszony csak akkor kiáltott föl, amikor már
keresztül hagyja el a házat, amivel megfosztja őt a jó hí- a  terem megtelt a  gyászolókkal, a  siratást „óbégatás-
rétől. Az elviselhetetlen szégyen Esztert végül az öngyil- nak” nevezi. Az asszonyok közötti konfliktus tetőpont-
kosságba kergeti. A történetmondásban jelentős szerep ja a „porzó csatatérrel” pedig kifejezetten komikus je-
jut a  kihagyásoknak. A  cselekmény egyik előzménye lenetnek hat.

40
 Magyar irodalom a 19. század második felében

Fogalmak
a századforduló novellatípusai:
anekdotikus novella: olyan novella, melynek középpont-
jában egy érdekes esemény kibontása áll
drámai novella: drámai jegyeket (pl.: önállósult dialógus,
tragikus fordulat) magánviselő novella
lélektani novella: pszichológiai kérdéseket, a főhős lelki
útját középpontba állító novella
balladaszerű novella: a balladára jellemző motívumokat,
műfaji jegyeket felhasználó novella
lirizált novella: elsősorban hangulatokat, életérzéseket
bemutató novella
elbeszélésmódok:
az elbeszélő szöveghez való viszonya alapján: objektív
(tárgyilagos, tényközlő), szubjektív (egyéni véleményt,
gondolatot, érzelmet megfogalmazó, értékelő)
az elbeszélő tudása alapján: mindentudó (szereplőinek
belső lelkivilágát, gondolatait ismerő és bemutató), kor-
látozott hatókörű (a szereplők belső világát csak szavai-
kon, tetteiken keresztül bemutató)
az elbeszélő hangneme alapján: realisztikus (valóságáb-
rázoló), anekdotikus (történetmesélő), szarkasztikus (gú-
nyos), ironikus (a hősöket, a bemutatott témát iróniával
kezelő), romantikus/patetikus (emelkedett), humoros

Csoportban dolgozva készítsétek el a  novella cselekményvázlatát plakát formájában! Az  egyes cselekmény-

Csoport-
munka
elemek mellé készítsetek egy-egy jellemző kis rajzot is! Ez lehet egy helyszín, egy motívum, egy szereplő szimbolikus
megjelenítése. Ügyeljetek arra, hogy a plakát informatív, áttekinthető, esztétikus is legyen! Rendezzetek az osztályban
plakátkiállítást! A plakátok mellé helyezzen el minden csapat egy A/4-es lapot az értékeléshez! Egymás plakátjának
informativitását és esztétikumát külön-külön értékeljétek csillagokkal egytől tízig!

Irány a szöveg!
1.  Mely jellemzők illenek Petelei novellájának, a  Parasztszégyennek az  elbeszélésmódjára: objektív, szubjektív,
mindentudó, realisztikus, anekdotikus, elkalandozó, korlátozott hatókörű, szarkasztikus, ironikus, romantikus?
Az általad választott egyik jellemzőt indokold részletesen!
2.  Vizsgáld meg a novella szerkezetét, ritmusát, szemléletét abból a szempontból, hogy hogyan idézi fel a népbal-
ladák jellemzőit!
3.  Gyűjtsd ki a szövegből a számodra idegen érzetet keltő tájjellegű szavakat! Mit gondolsz, stiláris eszköz ezek
használata, vagy valóban indokolt a szövegben? Milyen lenne a novella, ha átírnánk ezeket a szavait?
4.  Hogyan értelmezed Eszter és Sándor dialógusainak egymásra felelő, egymást ismétlő szerkesztését?
5.  Olvasd el Bródy Sándor Rembrandt eladja a holttestét című novelláját! Gyűjts olyan szöveghelyeket, amelyek
egymást kizáró fogalmakat, jellemzőket kapcsolnak össze! Hogyan jelenik meg az ellentét a két öregember vitái
során?
6.  Milyen értékeket kapcsol Bródy novellája a művész világához és milyeneket a képkereskedőéhez? Melyik érték-
világ bizonyul erősebbnek a történetben?
 A zárt, hagyományos közösségek erkölcsi rendje olykor fojtogató az egyén számára. Bacsó Péter Te rongyos élet című
filmjének (1983) színésznője arra vezeti rá a nézőt, hogy méltóságunkat, életkedvünket még a hatalom erejével szem-
ben is meg kell őriznünk. Nézd meg a filmrészletet, majd írj esszét a következő címmel: „Mindenki mástól jön zavarba”!

tról festmény készüljön, a 19. században pedig

Az újkori művészetben nem szokatlan, hogy a halot
tetnek elhunyt hozzátartozójukról. Az egyik leg-
az sem ritka, hogy a családtagok fényképet készít
alkotójától, Claude Monet-tól származik:
megrázóbb halotti portré az impresszionizmus kiváló
gét. Az impresszionisták elsősorban a pil-
1879-ben örökítette meg rákban elhunyt fiatal felesé
edtek. Kedvelt műfajaik a tájkép és a minden-
lanatnyi vizuális benyomás megörökítésére törek
Monet képének tragikus témája kivételesnek
napok gondtalan pillanatait megjelenítő életkép.
k, impresszionistaként halott felesége arcán
mondható az irányzaton belül. Feljegyzéseiből tudju
a festmény ezúttal mégsem a benyomás puszta
is elsőként a színeket, tónusokat kezdte elemezni,
kodik.
rögzítése: a gyászoló férj megrendüléséről is tanús
Keresd meg a gödöllői kastély honlapján Zichy Mihály Erzsébet királyné Deák Ferenc rava-
ezéstörténetének. Miben különbözik
talánál című képét, és olvass utána a festmény keletk
élyesebbnek és miért? Melyikről tudha-
a két festő nézőpontja? Melyik képet érzed szem
?
tunk meg többet a korszak temetkezési szokásairól

Claude Monet: Camille a halottas ágyon, 1879.

Musée d’Orsay, Párizs
41
 Olvasd el!
A magyar századvég lírájából Szgy. 63–68. oldal

„Az új költő területe megszűkült és gazdagodott. Többé nem lelkesített politikai tömegeket, nem írt verses
adomákat és történeteket, nem állott elő bölcs észrevételekkel […]. Pusztán az maradt övé, ami megil-
lette, az élet felbogozhatatlan rejtélye. Egyetlen kincse az egyénisége lett, az, hogy teljesen különbözik
másoktól.  Ezt pedig, miután természetesen kikapcsolódott a társadalomból, öntudatosan érezte.”
(Kosztolányi Dezső: Vajda János)
Keress olyan verseket, amelyekben a  költői léthelyzetet és lélekállapotot természeti kép érzékelteti!
Hasonlítsd össze az általad gyűjtött példákat a Vajda János verseiben megjelenő képekkel!

Vajda János költészete ségébe, csöndességébe vágyódik vissza. A  természettel

Vajda János 1827-ben Pes-
ten született, a  család azonban
nem sokkal ezután a Fejér me-
gyei Válra költözött, ahol apja
főerdészként dolgozott. Gim-
náziumi tanulmányait Székes-
fehérváron és Pesten végezte,
diákkorától rendszeresen pub-
likált verseket. 1847-től tisztvi-
Vajda János,
Borsos József felvétele.
selőként dolgozott Pesten. 1848.
Forrás: Petőfi Irodalmi március 15-én a forradalmi ese-
Múzeum, Budapest mények egyik vezéregyénisége
volt, a szabadságharc alatt honvédként, majd hadnagyként
szolgált. Világos után bujdosásra kényszerült. Besorozták
az  osztrák hadseregbe, közkatonaként kellett szolgálnia
1850-ig. 1853-tól újságírásból élt. Budán beleszeretett
szállásadójának lányába, Kratochwill Zsuzsannába, akit
verseiben Ginának szólított. A hölgy visszautasította a köl-
tő közeledését, majd hozzáment egy cirkuszigazgatóhoz és
műlovarnő lett. Vajda a 60-as évektől kezdve politikai és
irodalmi nézetei miatt egyre jobban elszigetelődött. Hosz-
szú betegeskedés után 1897-ben Budapesten halt meg.
Vajda János fiatal költőként Petőfi Sándort tartotta
mintaképének, és a népiesség jegyében alkotott. Ma ép-
pen azokat az 1872 után írt költeményeit tekintjük a leg-
jelentősebbnek, amelyeket – mivel a  korabeli ízléstől
nagymértékben eltértek – a  kortárs olvasók közönnyel
vagy értetlenül fogadtak. Ezekben a versekben a Vajda-lí-
ra eltávolodott a romantikus és népies stílustól, és az imp-
resszionizmus, illetve a  szimbolizmus felé mozdult el.
Vajdát ezért tartja az irodalomtörténet-írás a modern ma-
gyar költészet előfutárának. Ady Endre benne látta előd-
jét. A tematikus szempontból változatos lírában találunk
közéleti, szerelmi, tájleíró és filozófiai verset is.
A vaáli erdőben című dal (1875) nosztalgiával idézi fel
a gyerekkor helyszínét, a váli erdészházat. A már idősödő
beszélő a „világ ezer bajától” a természet meghitt békes-
való egyesülés vágyát fejezi ki, hogy a  halál motívuma
az  erdei tájba mintegy beleolvadó életfa metaforájában
jelenik meg: „És azután, utóvégre, / Észrevétlenül, megér-
ve, / Lehullani önmagától, / A kiszáradt életfáról”.
Vajda János szerelmi lírájának legismertebb darab-
ja a Húsz év mulva című vers. A költemény első egysége
(1–2. versszak) egy nagyszabású romantikus hasonlattal,
a Mont Blanc jeges csúcsának képével teszi szemléletessé
a beszélő magányát és szenvedély nélküli állapotát, ame-
lyet az ellentétek és az ismétlődő tagadó formák („nem árt
se nap, se szél”; „többé nem ég”; „nem bántja”; „föl nem ol-
vadok”) is nyomatékosítanak. A de kötőszóval bevezetett
második egység hangulata ellentétes az  elsőével, annak
érzelemmentességével szemben itt az emlékezésben visz-
szatérnek a régi érzelmek. Az egyes szám második szemé-
lyű birtokos személyjel pedig jelenvalóvá teszi az emléke-
zésben felidézett megszólítottat is. Az utolsó versszakban
a visszatérő Mont Blanc-kép teszi szimmetrikussá a vers
szerkezetét. A  költemény egyik érdekessége a  lírai én
helyzetének a  változása. Míg az  első versszak beszélője
a  hasonlatban megőrzi különállását, és kívülről szemléli
a képet, addig a második versszak lírai énje azonosul a ha-
vas hegycsúccsal („Azért még föl nem olvadok”), amely
a vers zárlatában ismét hasonlatként köszön vissza.
Reviczky Gyula
Reviczky a  19. század végének
egyik népszerű költője volt, bár
igazi jelentőségét csak halála
után ismerték föl. Apja halála
után derült ki, hogy törvénytelen
gyermek, akinek az  örökségét
apja eltékozolta; a főnemesi csa-
ládból mély nyomorba zuhant.
Reviczky Gyula,
Goszleth István felvétele, 1875.
Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp.

42
 Magyar irodalom a 19. század második felében

Vajda mellett ő honosítja meg Magyarországon
a szimbolizmust: ő volt, aki először fordította Baude-
laire-t magyarra. Az ő költészetében jelenik meg a ké-
sei szentimentalizmus ekkoriban Európában nagyon
népszerű toposza: a  bukott nőbe szerelmes költői én
(pl.: Ifj. Dumas regénye, a  Kaméliás hölgy). Ennek
az élménynek a nyomait viseli a Perdita-ciklus, amely
fontos előzménye Ady Az  én menyasszonyom című
versének.
Reviczky költészetében a  korai modernség költői esz-
méi jelennek meg népszerű, könnyen emészthető üze-
net formájában: verseiben nemcsak a  szimbolizmus, de
az impresszionizmus nyomai is fölfedezhetőek (a Kölcsey
Vanitatum vanitas című verse hatására készült Magamról
című művének utolsó soraiban impresszionizmus alapér-
zését fogalmazza meg), illetve az illékony életre alkalma-
zott cigarettafüst-metaforája (A cigaretről) még az 1940-es
évek slágereiben is visszaköszönt.

Fogalmak
Csoportban dolgozva készítsetek a Húsz év mul-

verbális stílus: az ige, az igei állítmány hangsúlyos szerepeltetése,
amely alkalmas a  cselekvés, történés, létezés vagy állapot-
változás érzékletes bemutatására
nominális stílus: a névszók, a névszói állítmányok hangsúlyos sze-
repeltetése, leginkább hangulati tartalmak, állóképek, be-
nyomások vagy az atmoszféra megjelenítését szolgálja
filozófiai dal: lírai műfaj, amely a mély gondolati tartalmakat egy-
szerű dalformában jeleníti meg
epigonköltő: valamely elődjét utánozó, de szerényebb képességű
alkotó (pl.: Petőfi-epigonok a 19. század második felében)
Csoportmunka
va című vershez csak mozgásból álló illuszt-
rációt! Próbáljátok meg beszéd nélkül, csupán
mozgással visszaadni a költemény hangulatát, az
abban leírt állapotot! A mozdulataitok legyenek
lassúak, jól értelmezhetőek, nem baj, ha eltúlzot-
tak. Figyeljetek egymásra, mozogjatok összehan-
goltan, hogy a nézők számára minden mozdulat
követhető legyen! A csoport minden tagja szere-
peljen a koreográfiában!

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el hangosan is A vaáli erdőben című verset! Vizsgáld meg a versritmust! Fogalmazd meg, milyen hangu-
latot hordoz ez a verszene!
2.  Gyűjtsd ki az igei alapú szóalakokat! Milyen alakban szerepelnek többnyire? Milyen hatást vált ki ez a versszövegben?
3.  A versbeli beszélő milyen vágyai rajzolódnak ki a szövegből? Keress olyan képzőművészeti alkotást, amely szá-
modra a vers hangulatát adja vissza!
4.  Mielőtt elolvasnád Vajda János Húsz év mulva című versét, keress képet az interneten a Mont Blancról, és skic-
celj fel egy hegycsúcsot a  füzetedbe! Társíts hozzá a  saját elképzelésed szerint fogalmakat, tulajdonságokat,
majd gyűjtsd ki a vers szövegéből a hegy jellemzőit! Melyek ezek közül az emberi tulajdonságok?
5.  Melyik állítással értesz inkább egyet? (Vagy egyikkel sem?) 1. Vajda János verse modern költői eszközökkel fejez
ki örök emberi érzelmeket. 2. Vajda János verse sajátos érzelmi állapotot rögzít, képei viszont inkább közhelye-
sek. Válaszodat érvekkel és a szövegből vett idézetekkel támaszd alá!
6.  Reviczky Gyula Magamról című költeményét egy nemzedék irányversének tartják. Szerinted miért?
7.  Hasonlítsd össze Reviczky Magamról című versét Kölcsey Vanitatum vanitas című költeményével!
 Vajda lírájának központi motívumai a szeretett személy elveszítése és az elmúlás. Az Utóélet című film különös játékkal
beszél erről a témáról: az apa nem tűnik el fia életéből, hanem közelről követi a sorsát. Nézd meg a film részletét, majd
írj esszét arról, hogy szeretnéd-e, ha egy ismerősöd akár fizikai jelenlét nélkül is mindig elérhető lenne a számodra!

művészetében széles skálán mo-

KITEKINTŐ
A prostituált alakjának megjelenítése a korszak képző
alom szánalmára érdemes, jólelkű,
zog. A  prostitúcióra kényszerült, a  polgári társad
és a gyakran történelmi köntösben
„megtévedt” lány – a perdita – szentimentális képe
őjének” mitizált alakja egyaránt
ábrázolt, hatalommal bíró kéjnő, a  szexualitás „papn
tít. A  festő 1863-ban készítette el
megjelenik. Manet Olympiája reálisabb képet közve
Urbin ói Vénuszának modern verzió-
képét az ünnepelt reneszánsz aktábrázolás, Tiziano
A kor társak a modellt megjelenése és neve
jaként. Műve azonban óriási botrányt kavart.
azono sítottá k. Ugya ncsak meglepő volt, hogy a nő
alapján egyértelműen prostituáltként
e meredő szenvtelen tekintete is
ábrázolása mellőzte az  eszményítést, de már a  nézőr
a teste fölött, amit az is jelez, hogy Vé-
provokációt jelentett. Olympia maga rendelkezik
ölében – tenyerét szorítja ágyékára.
nusszal ellentétben – aki bal kezét lágyan pihenteti
Milyen költői képekkel mu-
Milyen műfajú költemény témája lehetne Olympia?
Párizs
tatnád be? Édouard Manet: Olympia, 1863. Musée d’Orsay,
43
 Összefoglaló feladatok
Olvasd el figyelmesen az alábbi idézeteket!
(1.) „A negyvenes évek a hevesvérűek és az emocionális emberek kora volt – most megszólal a másik oldal, a csendes, vérmérsékletüknél
fogva lassú lépésű, gátlásokkal és lelkiismereti kérdésekkel gyötört magyarok tábora, és az első eszmélkedés fájdalmában ők éppoly
szélsőségesek, mint Kossuth és Petőfi voltak progressziójukban: a forradalom ellenkezik a magyar vérmérséklettel, mondják, elfelejt-
ve, hogy a magyar léleknek öröktől fogva két arca van, a kuruc és a labanc, az egyik, aki támad, a másik, aki bánja…Toldi, amint
megöli Tar Lőrincet, és Toldi, amint vezekel.”
(2.) „Az általános képből, az irodalom koradta missziójából természetszerűen következik, hogy ennek a korszaknak a magas irodalma
erősen klasszicista jellegű. Összegyűjteni a szétszórt erőket, rendet teremteni a káoszban, szabályokat állítani, a határtudatot kiélesí-
teni a magyar lélekben, mely oly véres fejjel ütődött vissza az idejében fel nem ismert határokról: ez a kor irodalmi és szellemi prog-
ramja. Ez a program akkor tudatosodik, amikor le kell számolni a múlt hangos csökevényével, a Petőfi-utánzók csoportjával.” (…)
(3.) „Ez a nemzeti klasszicizmus teljesen megfelel a kor irodalomszociológiai hátterének. A nemesség az eddiginél csendesebb életet él,
az adminisztrációban csak igen kis százalékban vesz részt, visszahúzódik a birtokára, családjának és barátainak él, bizonyos ben-
sőséges patriarkalizmus fejlődik ki, amelyen átborzong a véres emlék… ez a háttere a nemzeti klasszicizmus bensőséges, halk szavú,
tisztult és önként szabályokba törő irodalmának.”
(Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet)

1. Az első idézetben szereplő „most” időhatározó a 19. század második felének mely időszakára vonatkozhat?
a) Az 1849. július 31-ét (a segesvári csatát) követő időszakra.
b) A forradalom bukását követő időszakra, a századvéggel bezárólag.
c) A Bach-korszakra (1851–1859), s az azt követő évekre.
d) Az 1849. augusztus 13-i, világosi fegyverletételre.
e) Az 1867. március 20-i, osztrák–magyar kiegyezést követő időszakra.

2. Melyik válasz egészíti ki a megkezdett mondatot?

A harmadik bekezdés „véres emlék” jelzős kapcsolata…
a) a kurucseregek és a Rákóczi-szabadságharc leverésére utal.
b) az 1849. október 13-án kivégzett, tizenhárom tábornok, az aradi vértanúk halálára utal.
c) az első bekezdésben említett, 1848–49-es forradalomra utal vissza.

3. Az első idézetben Szerb Antal a magyar lélek kettősségét a „kuruc–labanc” szembeállításával jellemzi. Kiknek az ellentétére
vonatkozik ez a szembeállítás?
a) A harcos attitűddel rendelkező, viszályt szító magyarokat állítja szembe az agressziót ellenző, békés magyarokkal.
b) A gyilkosságot elkövető Toldit állítja szembe a tettét megbánó Toldival.
c) A szélsőséges és a visszafogott magyarokat állítja szembe.
d) Az érzelmek által vezérelt magyarokat és a forradalmat követő időszak visszafogott, lelkiismereti dilemmákkal vívódó íróit-
költőit állítja szembe.
e) A forradalmárokat és a nemességet állítja szembe.

4. A szövegben többször is visszatér a „nemzeti klasszicizmus” kifejezés. Az alábbi állítások közül melyikkel értesz egyet?
a) A szerző által használt kifejezés önellentmondás, mivel a klasszicizmus gyökerei az ókori görög és római művészetben
találhatók, illetve a Franciaországból induló felvilágosodás korára jellemző, így a klasszicizmus önmagától értetődően nem
lehet nemzeti, tehát magyar sem. A magyar irodalomban a tiszta klasszicista stílusra alig van példa, többnyire a szentimen-
talizmus és a romantika stílusjegyeivel ötvöződik.
b) A kifejezés csupán látszólagos önellentmondás, ugyanis a klasszicizmus mindig normaalkotással és -követéssel (egy adott
szabályrendszer kidolgozásával és annak betartásával) jár együtt, valamint – az irodalmi klasszicizmus stílusjegyeit tekint-
ve – a letisztultságot és mértékletességet tartja szem előtt.
c) Az irodalmi klasszicizmus az ókori műfajok közül az óda és az eposz mellett a tragédiát tartja a legmagasabb rendű műfaj-
nak. Összefüggést feltételezve műfaj és a korszak életérzése között, a kifejezés híven tükrözi a forradalmat követő időszakot
átható illúzióvesztést.

5. Melyik állítás fejezi ki leginkább a nemzeti klasszicizmus szövegben található meghatározását?

A nemzeti klasszicizmus…
a) a romantikával szembenálló irodalmi stílusirányzat.
b) a forradalmat követő korszak irodalmi és szellemi beállítódása.
c) az ötvenes években induló politikai program.

44
 Magyar irodalom a 19. század második felében
 6. A szöveg mely bekezdése(i) szól(nak) a nemzeti klasszicizmus…
…feladatáról?
…társadalmi hátteréről?
…alkotóinak és gondolkozóinak magatartásáról?

 7. Olvassátok el az alábbi részletet, majd társítsátok a korszak alkotóit az intézményekkel és a nemzeti irodalom egyéb
fórumaival!
„A 19. században a nemzeti identitás a kultúra különböző alrendszereiben is megfogalmazhatónak tűnt. A nemzeti intézmé-
nyek éppen ezért eredendően a művelődés területére fókuszáltak, s eme szoros együttműködésnek köszönhető a nemzetképvi-
seleti irodalom óriási presztízse.” (Forrás: Gintli Tibor főszerk., Magyar irodalom, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010, 438.)
Arany János Magyar Tudományos Akadémia
Gyulai Pál Kisfaludy Társaság
Mikszáth Kálmán Nemzeti Színház
Vajda János magyar dráma napja
Madách Imre „mandátumos költő”
Reviczky Gyula irodalmi pályázat
Petelei István Szépirodalmi Figyelő

 8. Társítsátok a korszak íróinak és költőinek művészetére jellemző műfajokat, műfaji változatokat és stílusirányzatokat!

Arany János Madách Imre Mikszáth Kálmán Petelei István Vajda János Reviczky Gyula
anekdotikus novella lélektani novella szimbolizmus korai modernség verses regény
szereplíra drámai költemény tárca realizmus drámai novella ballada hangulatlíra elégia

 9. Csoportban dolgozva korszakoljátok idővonal segítségével Arany János pályáját, s mindegyik korszakhoz válasszatok mot-
tót Arany megismert műveiből, vagy fogalmazzatok magatok címet! Ha elkészültetek, vessétek össze a korszakokat és a
hozzájuk kapcsolt idézeteket! Ha van olyan idézet, amelyet igazán találónak éreztek, és nem szerepel a ti idővonalatokon,
más színnel írjátok fel, majd fogalmazzátok át saját szavaitokkal!

10. Csoportban dolgozva halmazábrával mutassátok be két Arany-vers kapcsán az elégia és az elégiko-óda műfaji sajátossá-
gait, poétikai eszköztárát! A csoport minden tagja legalább egy-egy idézetet válasszon mindkét versből, melyhez külön
színnel hangulatot, érzelmet, életszemléletet és értéket társít. Ha elkészültetek, osszátok meg szempontjaitokat a többi
csoporttal is, és ha van olyan szempont, amelyet ti nem vettetek figyelembe, eltérő színnel jelöljétek!

11. Csoportmunkában készítsétek elő a Tengeri-hántás filmadaptációját! Minden csoporttag válasszon magának feladatot
(„szakemberek” kijelölése), majd készítsetek forgatókönyvet, melyhez képeket, zenét, színészeket is választotok. Adjatok
címet is filmterveteknek! A feladat során leginkább az összetett elbeszélői helyzetre és az elbeszélő által elhallgatott for-
dulatokra koncentráljatok! Minden csoport szóbeli bemutatót tart, melyre a többi csoport két-két javaslatot tehet (címre,
zenére, rendezői utasításra stb.).

12. Gyűjts szempontokat, és készíts gondolati vázlatot Vörösmarty A vén cigány és Arany Epilogus című versének összeha-
sonlító elemzéséhez!

13. Az alábbi állítások közül melyikkel értesz egyet?

a) A Tragédia történelmi színei a hegeli történelemfilozófiának megfelelően követik egymást.
b) A Tragédia történelmi színeiben a hegeli dialektikus haladás figyelhető meg.

14. A luciferi terv megvalósulását három dolog akadályozhatná meg. Ezek közül melyik nem veszít értékéből a mű során?
a) szépség b) szerelem c) kereszténység

15. Az ember tragédiája egyben filozófiai értekezés is az emberiség létezésének értelméről, melyben Lucifer alakja központi
jelentőségű. Az alábbi állítások közül melyik írja le legpontosabban a műben betöltött szerepét?
a) Az ember tudásvágyát feltámasztva az eredendő bűn okozója, s szerepe negatív a műben.
b) Lucifer, a kétely és a tagadás szelleme, az Úrral áll állandó harcban, de az utolsó színben az abszolút jósággal szemben
elbukik.
c) Az észelvűséget megtestesítő Lucifer – tervével ellentétben – az elmével megismerhető tudás határait meghaladó, irraci-
onális hit megtalálásához járul hozzá, így szerepe pozitív.

45
16. Időutazása során Ádám nem kap megnyugtató feleleteket kérdéseire, s álmából ébredve csalódottságában és a remény-
vesztettség állapotában öngyilkosságra gondol. Mi okozza a fordulatot? Döntésedet a műből vett idézettel támaszd alá!
a) A racionalitáson túli hit megtalálása.
b) Az Úr kegyelme az utolsó színben.
c) Éva anyasága, mely az élet átadását jelenti.

17. Mi Mikszáth Kálmán művészetének legfőbb jellemzője?

a) Egyszerre romantikus, realista és modern író.
b) Az anekdotizmus.
c) A dzsentri-osztály bírálata.

18. Mi az, amit nem szolgál az anekdotizmus Mikszáth művészetében?

a) Az élőbeszédnek a szépirodalom eszköztárába való beemelését.
b) A nosztalgia megnyilvánulását, múlt és jelen szembeállítását.
c) Az elbizonytalanított elbeszélői pozíciót.
d) A kedélyes, elnéző elbeszélői magatartással összefüggő adomázgatást.

19. Mikszáth A jó palócok című novelláskötetének darabjaira az alábbiakban felsoroltak közül melyik nem jellemző?
a) Lélektaniság. b) Dialógusok kiemelt szerepe. c) Elhallgatás. d) Patetikus elbeszélésmód.

20. Mi Tímár Zsófi igazi tragédiája? Válaszodat egy, a novellából vett idézettel támaszd alá, és érvelj!
a) Férje hűtlensége. b) Péter halála. c) Élete valódi értelmének elvesztése.

21. A Beszterce ostroma című regényhez az alábbi fogalmak közül melyek nem kapcsolhatók?
szerzői elbeszélő
önreflexív szöveg
a valószerűség illúziója
szarkazmus
sűrített elbeszélőmód
társadalomkritika

22. Milyennek ábrázolja Mikszáth Pongrácz Istvánt?

a) Abnormális személynek.
b) Csodabogárnak, aki múltbéli álomvilágban él.
c) Kigúnyolni való bolondnak.
d) Megkésett embernek, aki saját értékrendszerének megfelelően él.

23. Petelei A székek és Mikszáth A bágyi csoda című novellájának összehasonlítása kapcsán melyik állításokat tartod igaznak?
Véleményed támaszd alá a művekből vett idézetekkel!
Mindkét kisepikai mű anekdotikus novella.
Mikszáth novellájára gunyoros, A székekre ironikus elbeszélésmód jellemző.
A komikum A bágyi csodában megmosolyogtat, Petelei művében a kisszerűség ábrázolásához kapcsolódik.
Mindkét mű narrációs technikájára az elbeszélő távolságtartása jellemző.

24. Vajda János kései versei és Reviczky Gyula költészete a korai modernség stílusjegyeit és eszmeiségét tükrözik. Az alábbi
állítások közül melyik igaz?
Vajdát népies, ifjúkori versei miatt az irodalmi köztudat epigonnak könyvelte el,
ezért később keletkezett verseit közöny fogadta.
Vajda és Reviczky a szimbolizmus és az impresszionizmus első képviselői a magyar lírában.
Reviczky a századvég népszerű költője volt.
Reviczkyt származása és a Perdita-ciklus miatt közízlést megbotránkoztató művésznek tartották.
A hangulatlíra egyik legszebb darabja A vaáli erdőben című filozófiai dal, mellyel Vajda új műfajt alkotott.

46
 Képtár
Edward Burne-Jones:
A teremtés napjai: Hatodik nap,
1870–1876.
Fogg Art Museum,
Cambridge, USA

John Everett Millais: Ophelia, 1852. Tate Gallery, London

Tóth László: Szépség, pénz, szellem, 1894. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

47
 Thomas Couture: Rómaiak a hanyatlás korában, 1847. Musée d’Orsay, Párizs

Zichy Mihály: A Rombolás géniuszának diadala, 1878. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

48
A New York-i Brooklyn híd, a világ első acélkábeles függőhídja, a háttérben a Manhattan híd 
 II. A MODERNSÉG
VILÁGIRODALMÁBÓL
 Olvasd el!
A klasszikus modernség fogalma Szgy. 83–84. oldal

és irányzatai
„Arra törekszik tehát, hogy kihámozza a divatból mindazt, ami történetiségében költői, hogy a maradan-
dót szűrje ki az átmenetiből. […] A modernség: az átmeneti, a tűnő, az esetleges – alkotja a művészet egy
felét, más fele örök és változatlan.” (Baudelaire: A modern élet festője)
Mi jut eszedbe a „modern” és a „stílus” szavakról? Foglald össze, mit jelentenek a művelődéstörténeti kor-
szak, stílusirányzat, korstílus kifejezések! Mit értünk stílusváltás alatt az irodalomban és mit a hétköznapokban?
Szerinted mikor megnyerő és mikor visszatetsző valakinek a viselkedési, öltözködési vagy beszédstílusa?

Korszerűség és illúzióvesztés as forradalmak bukása után a romantika végleg megfá-

A modernség összetett fogalom. Az  elnevezés a  modo
(most, épp most) latin kifejezésből ered, eredeti jelentése:
korszerű, divatos. Tágabb értelemben tehát minden kor-
szakban születhettek modern művek, feltéve, hogy meg-
feleltek koruk újdonságainak. Szűkebb értelemben azon-
ban az  1870-es évektől kibontakozó művészeti irányt
nevezzük modernségnek. Első szakasza a  19. századi
klasszikus modernség, második szakasza a  20. századi
avantgárd. A romantika az illúziók kora volt. A művészi
alkotásokban rendre a hétköznapi valóságnál valami sok-
kal magasabb rendű létezés ideája fogalmazódott meg,
a  romantika korának politikai forradalmai sem valami
földhözragadt, anyagi cél, hanem mindig valami tiszta
eszme, például a szabadság eszméjének jegyében törtek
ki. A romantikus eszmék hanyatlásának első jele volt az,
amikor az  1830-as években megjelent a  realizmus, az  a
művészi irányzat, amely a  valóság iránti érdeklődésével
tulajdonképpen megtagadta a romantikát. A realizmus és
a romantika sokáig egymás mellett léteztek, de az 1848-
Henri Fantin-Latour: Az asztalnál, 1872. Musée d’Orsay, Párizs
állnak: Pierre Elzéar, Emile Blémont, Jean Aicard
ülnek: Verlaine, Rimbaud, Léon Valade, Ernest d’Hervilly,
Camille Pelletan
radt, a romantikus illúziók helyét átvette az illúzióvesztés,
a  kiábrándulás, a  dezilluzionizmus. Ezt a  művészi kor-
szakot hívjuk későromantikának. A későromantika pedig
az a közeg volt, amelyben megszületett a modernség.
Naturalizmus, szimbolizmus
A modernség két legfontosabb irodalmi irányzata a na-
turalizmus és a szimbolizmus. A naturalizmus kifejezés
a latin natura (természet) szóból ered. Az irányzat meg-
hirdetője a  francia Émile Zola (1840–1902), aki a  ter-
mészethű ábrázolást, a  korabeli természettudomány
módszerének irodalmi alkalmazását hirdette. Zola sze-
rint az  ember kiszolgáltatott genetikai örökségének,
ösztöneinek és környezetének. A regényírónak szerinte:
„Választ kell adnia arra a  kérdésre, hogy bizonyos szen-
vedély meghatározott környezetben és körülmények kö-
zött mit eredményez az egyén és a társadalom életében…”.
Egy regény nem más, mint egy kísérlet jegyzőkönyve.
A  hősök determináltak: az  öröklött temperamentum
és a  környezet hatása irányítja őket. A  képzelet szerepe
annyi, hogy logikusan elrendezze a tényeket, melyekhez
az író megfigyelés, adatgyűjtés, helyszíni szemle útján jut.
A nyelv kérdéseivel vesződni fölösleges.
A modernség másik irodalmi irányzata, a  szimbo-
lizmus az irodalom minden ágában, a festészetben, sőt,
talán a zenében is mozgalommá növekedett. Az elneve-
zés a művekbe foglalt szimbólumok (jelképek) szerepére
utal. A szimbolizmus eredendően költői mozgalom volt.
Hagyományosan valami természetfeletti vagy tudatalatti
világ megjelenítéseként értelmezték, s a szimbolista szer-
zők számos nyilatkozata ezt megerősítette. Ez a megkö-
zelítésmód azonban nem nyújt szilárd kritériumot a ro-
mantikától való megkülönböztetéshez, ezért a figyelem
a  szimbolisták azon megjegyzéseire terelődött, melyek
tagadják a  téma jelentőségét, s a  művészet önmagáért-
valóságát hangsúlyozzák.

50
 A modernség világirodalmából

Impresszionizmus, szecesszió, dekadencia latok halmozása és középpontba állítása. A modernség

Az impresszionizmus eredetileg a  festészetben alakult
ki, Claude Monet festményéről (Impressszió, a  felke-
lő nap) kapta a  nevét. Az  irodalomban olyan stílusra
utal, amely a  pillanatnyi benyomások megvilágosító
erejét hangsúlyozza. Az  impresszionizmus az  intuitív
megértésre épít, amely során a jelentés nem ésszerűen,
pontról pontra épül fel, hanem egy csapásra, egészében
mutatkozik meg. Az impresszionista művek stilisztikai
jellemzője a nominalizmus, a névszók, jelzők, színek, il-
másik jellemző művészeti irányzata a szecesszió. A szó
maga kivonulást jelent: kivonulás a  társadalmi kon-
venciók és a művészeti elvárások közül. Jellegzetessége
a halál és az erotika összekapcsolása, az indás növényi
ornamentika.
A modernség különböző irányzataira egységesen
jellemző a  dekadens életérzés (dekadencia: hanyatlás),
amely szerint az ember többé nem ura sorsának, és min-
den szempontból kiszolgáltatottan hányódik.

Fogalmak
modernség: a  romantikát követő és napjainkig tartó művelődéstörténeti Olvassátok el figyelmesen a stílusirány-
korszak megnevezése, sokféle stílusirányzat összefoglaló neve zatokat bemutató bekezdéseket!

Csoportmunka
impresszionizmus: az  impresszió szó jelentésének megfelelően a  benyo- Csoportban dolgozva egyezzetek meg,
másokat, hangulatokat megragadó stílusirányzat; az irodalmi impresz- ki melyik stílusirányzatot fogja részlete-
szionizmus jellemzője a nyelv atmoszférateremtő erejének kihaszná- sen tanulmányozni a tankönyvből! A vá-
lása, a  nominális stílus, a  jelzős szerkezetek, a  szinesztéziás képek, lasztott részről készítsetek magatoknak
a színek, a szó zeneiségének felhasználása kulcsszavas vázlatot, majd gondoljátok
át, hogyan fogjátok ennek segítségével
szecesszió: a szecesszió szó kivonulást jelent; a stílusirányzat képviselőinél
társaitoknak elmagyarázni az olvasot-
az esztétikum, a dekorativitás központi szerepet kap; dekadens érzés-
takat! A kidolgozásra és felkészülésre öt
világ, hangulat, a  halál és az  erotika képei uralják alkotásaikat; ked-
percetek van. Ezt követően sorban ha-
velik a hangulatteremtés eszközeit: az indázó mondatfűzést, a szöveg ladva tanítsátok meg egymásnak a klasz-
zeneiségét, színek és dekoratív motívumok szerepeltetését, jelzős és szikus modernség korának jellemzőit!
határozós szerkezetek használatát

Irány a szöveg!
1.  Baudelaire A modern élet festője című írásában kortársát, Constantin Guys-t mutatja be. Emelj ki a szöveg első
feléből öt kulcsfogalmat, amelyek a francia rajzolót jellemzik!
2.  Hogyan állítható párhuzamba a gyermeki és a művészi lélek? A művészi inspirációnak és zsenialitásnak milyen
aspektusát emeli ki Baudelaire gyerekkor, gyermekség hasonlata?
3.  Mi Constantin Guys munkamódszere a szöveg szerint? Baudelaire, a költő írásában többször képzőművészeti fo-
galmakkal ábrázolja Constantin Guys-t, a képzőművészt. Mit gondolsz, a költő is lehet „a modern élet festője”?
4.  Mi a modernség a művészetben Baudelaire szerint? Értéknek tartja a művészi kifejezés modern komponensét?
Mi alkotja a művészet másik felét?
5.  Válassz ki kettőt az idén tanult magyar szerzők közül, és fogalmazd meg, miben állt művészetük modernsége és
baudelaire-i
baudelaire i értelemben vett antikvitása!

Zola arcképét. Manet-t és a formálódó impresz- KITEKINTŐ

Édouard Manet 1868-ban festette meg az író, Émile
en az években. Zola azon kevesek egyike volt, aki
szionista festőcsoportot számos támadás érte ezekb
ern élet hiteles ábrázolóiként üdvözölte őket.
kiállt a művészek újszerű célkitűzései mellett, és a mod
Manet saját festészetét is meghatározza vele. Zola
A portré nemcsak tiszteletadás az író előtt, hanem
ényének, az Olympiának fotóját látjuk, amely frivol
mögött a falon Manet korábban már említett festm
olási kánonjától való eltérése miatt nagy botrányt
témaválasztása és a korabeli hivatalos festészet ábráz
Az ivók című festményéről. A 17. századi spanyol
kavart. Mögötte egy metszet kapott helyet Velazquez
Manet számos korai festményének voltak ihletői.
mester kendőzetlen valósághűségű emberábrázolásai
látunk egy szumó birkózót ábrázoló fametsze-
Balról Manet japán kortársától, Utagawa Kuniaki II-től
ópai festők érdeklődésének homlokterébe, és
tet. A japán művészet ezekben az években került az eur
művészre hatott frissítően.
a számukra megszokottól eltérő ábrázolásmódja sok
Nézz utána, hogyan muta tja be Zola a kor abeli művészvilágot A mestermű című re-
gényében!
Édouard Manet: Émile Zola arcképe (részlet), 1868.
Musée d’Orsay, Párizs
51
 Gustave Flaubert: Bovaryné
„Hát örökké tart ez a nyomorúság? Sose keveredik ki belőle? Pedig ő is ér annyit, mint sok nő, aki boldog!
Látott ő Vaubyessard-ban hercegnőket, akiknek formátlanabb volt az alakjuk és közönségesebb a modo-
ruk, mint neki; és kikelt Isten igazságtalansága ellen; fejét a falnak döntötte, úgy sírt.”
(Gustave Flaubert: Bovaryné, IX. fejezet)
Flaubert-t a Bovaryné megjelenése után erkölcs- és vallásgyalázás vádjával perbe fogták. Mivel a narrátor
egyértelmű erkölcsi állásfoglalása nem igazolható a szövegben, később felmentették. Vizsgáld meg a Bo-
varynéról szóló idézetet! Bovaryné vagy a narrátor nézőpontja érvényesül a szövegben? Érvelj mellette
vagy ellene! Mi a mondatvégi írásjelek szerepe?

A Bovaryné szerű, naiv, szakmailag is

Flaubert (1821–1880) polgári családban, egy orvosdinasz-
tia leszármazottjaként született Rouen-ban. Apja a városi
kórház tudós-főorvosa volt, neki állít emléket az író a Bo-
varyné Larivière doktorában. Flaubert Párizsban jogot ta-
nult, de betegsége miatt megszakította egyetemi tanulmá-
nyait. Apja halála után öröksége kellő anyagi biztonságot
nyújtott irodalmi pályájához. Meghatározó élményei vol-
tak nagy utazásai, eljutott Itáliába, Törökországba, Egyip-
tomba, Görögországba, Algírba és Tuniszba is.
Első regénye, a Bovaryné 1857-ben jelent meg. Flaubert
számára a mű meghozta a népszerűséget és a kritikusok
elismerését is. Jelentőségét jól mutatja, hogy az irodalom-
történet-írás Baudelaire (ugyancsak 1857-ben kiadott)
A  romlás virágai című verseskötete mellett a  Bovaryné
megjelenésétől számítja a  modern irodalom korszakát.
A regényhez több szállal kapcsolódik a 20. századi ma-
gyar irodalom is. Móricz Zsigmond Az Isten háta mögött
(1911) című műve vagy Závada Pál regénye, a Jadviga
párnája (1997) utal is a flaubert-i szereplőkre. A Bovary-
nét elsősorban realista regényként tartjuk számon, a mű
azonban több ponton eltávolodik a  realista hagyomá-
nyoktól. Az  idő- és térbeli azonosíthatóság, a  történet
valószerű ábrázolása, illetve a pontos, részletező leírások
realista jegyek. E leíró részek között különösen fontos sze-
rephez jut a szereplők érzéseinek, motivációinak komoly
lélektani megfigyelésekről is árulkodó, aprólékos bemuta-
tása. Realista regényei mellett (Bovaryné; Érzelmek isko-
lája, 1869) romantikus regényeket is írt (Szalambó, 1862;
Szent Antal megkísértése, 1874). Bouvard és Pécuchet című
műve befejezetlenül maradt.
közepes orvos. A  könyves-
polcán porosodó Az  orvos-
tudomány kézikönyvének
köteteit fel sem vágja, tár-
salgása csupa üres közhely,
nem jár színházba, nem tud
úszni, nem ért a pisztolyhoz,
nem vágyakozik valójában
semmire. Neve beszélő név,
a  latin bos, bovis főnév je-
lentése ökör. Emma álmodo-
zó, romantikus regényeiben
Nadar: Gustave Flaubert, olvasott kalandokra vágya-
1870. kozó nő. Egyre nehezebben
viseli a  kisvárosi élet unal-
mas szürkeségét, és egyre inkább elidegenedik ambíciók
nélküli férjétől, akitől végül már egyenesen undorodik.
A  nehezen viselt egyhangúságból előbb egyre nagyobb
méreteket öltő, súlyos adósságokhoz vezető költekezés-
sel igyekszik kitörni, majd két férfival (Rodolphe, Léon)
is megcsalja férjét, aki a sokszor egészen nyilvánvaló je-
lek ellenére sem az adósságokról, sem a szeretőkről nem
sejt semmit. Amikor a hitelezők már ingóságok lefogla-
lásával fenyegetnek, Bovaryné megmérgezi magát.
Mind Charles, mind Emma karakterében találunk
komikus elemeket. Míg azonban Charles alakja mindvé-
gig nevetséges hatást kelt (már az iskolában is a „ridicu-
lus sum”, azaz: „nevetséges vagyok” mondatot kell bünte-
téséből ismételgetnie), addig Bovarynéhoz a cselekmény
előrehaladtával egyre több tragikus elem kapcsolódik.

Charles és Emma boldogtalan házassága Változó nézőpontok

A regény viszonylag kevés eseményt beszél el. Témá- Az elbeszélő a regény elején Bovary líceumi osztálytársa-
ja Charles Bovary és Emma, két össze nem illő ember ként szólal meg, ezt a részt leszámítva azonban nem utal
házasságának története. Charles a  feleségét rajongásig semmi a narrátor kilétére: egyik szereplővel sem azono-
szerető, de őt valójában nem értő, nehéz felfogású, kis- sul, azoktól távol tartva magát, egyes szám harmadik sze-

52
 A modernség világirodalmából

mélyben beszéli el a történetet. A regény elbeszélésmód-
jának sajátos újítása a nézőponttechnika. A történetet hol
az egyik, hol a másik szereplő szemszögéből látjuk. A leg-
gyakrabban és legnagyobb terjedelemben Bovaryné néző-
pontja érvényesül, máskor az elbeszélő Charles, Homais
úr vagy például Rodolphe szemszögéből beszéli el a cse-
lekményt. Az elbeszélő szenvtelen távolságtartásának, az
úgynevezett impassibiliténak fontos eszköze az irónia. A
város, Yonville bemutatása során például így állítja elénk
az  ügyeskedő temetőőrt: „A temetőőr – egy személyben
sírásó és templomi harangozó (és így kettős hasznot húz
az egyházközség halottaiból) – krumplit vet az üres földbe.
[…] ha járvány üt ki, azt se tudja, hogy a haláleseteknek
örüljön, vagy a sírszaporulaton búsuljon.” Ugyanezt az iro-
nikus távolságtartást figyelhetjük meg a  narrátornak
a  romantikához való viszonyában is. Emma találkáinak
elbeszélését helyenként akár a  romantikus regények pa-
ródiájaként is olvashatjuk. Léon és Emma egyik találko-
zásáról például ezt olvassuk: „Egyszer kisütött a  hold: ki
nem hagyták volna a közhelyeket, mélabúsnak és költőinek
találták az égitestet; Emma még énekelni is kezdett”.
Csoportmunka
Csoportban dolgozva szóforgóval gyűjtsetek össze minél
több olyan irodalmi alkotást, amelynek főszereplője nő!
Műfaji kötöttség nincs: gondolhattok mesék, versek, drá-
mák, regények stb. női szereplőire. Mindenki egy-egy ne-
vet mondjon, amikor rá kerül a sor! A felsorolás addig tart,
amíg új szereplőt tudtok megnevezni. Hány női szereplőt
tudott az osztály megnevezni? Csoportosítsátok az össze-
gyűjtött szereplőket különféle, általatok választott kritéri-
umok szerint!
Fogalmak
nézőpontváltás: narrációs technika, amelyben a történet más
és más szereplők, illetve az elbeszélő nézőpontjának vál-
togatásában tárul az olvasó elé
függő beszéd: a szereplő közléseinek nem szó szerinti idézése;
jellemzően a narrátor szavai vezetik be vagy zárják le („[K]
özbevetőleg megjegyezte, hogy ő igen megelégedett, igen
boldog”)
szabad függő beszéd: ez esetben nincs jelezve a  narrátor és
a szereplő szólamának szétválasztása, a két hang „össze-
mosódik”; („De hát örökké fog tartani ez a nyomorúság?”)
impassibilité: szenvtelenség; a flaubert-i narrátorra jellemző
távolságtartó, tárgyilagos magatartás

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a Bovaryné első részének kilencedik fejezetét! Honnan meríti Emma Párizzsal kapcsolatos ismereteit?
Milyen jellemző minőségeket, tárgyakat, színeket, hangokat kapcsol Párizshoz?
2.  Mit jelképez Emma számára Párizs? Hogyan jelenik meg saját világa? Mi utal a szövegben arra, hogy elvesztette
a realitást?
3.  Jellemezd az elbeszélői hangot: mennyiben elfogult vagy tárgyilagos, mindentudó vagy a történettel együtt haladó,
milyen nézőpontból szólal meg? Lehet-e jellemezni aszerint, hogy női vagy férfi hangot, gondolkodásmódot mutat?
4.  Milyen orvos Charles? Pontosan miből derül ki? Hasonlítsd össze az Emma és a Charles külsejéről szóló leírást!
5.  Hogyan ragadja meg az elbeszélő az időt az idézett részben? Múlékonynak, rohanónak vagy éppen monotonnak
és „időtlennek” tekinti? Válaszodat igazold idézetekkel!
6.  Miben áll Emma „nyomorúsága”? Mi a rá osztott társadalmi szerep, és milyennek látja önmagát ebben a szerepben?
 Flaubert regényével Füst Milán műve, A feleségem története (1942) is párhuzamba állítható. Szerkezeti hasonlóság
például,, hogy
p gy mindkét regényben
g y a férjeket
j ismerjük
j megg először,, a feleségg csak később jjelenik meg.
g Olvasd el a két
regénykezdetet az interneten, majd írj összehasonlító esszét „Férjportrék és elbeszélésmódok” címmel!

KITEKINTŐ
mutatta be A nő küldetése című, három képből
A Viktória-kori angol életképfestő, Hicks 1863-ban
t különböző élethelyzetekben ábrázolják. A há-
álló sorozatát. A festmények ugyanazt a főszereplő
a korabeli társadalom a nőnek. Az ábrázolások
rom kép jól szemlélteti, hogy milyen szerepet szánt
vezeti kisfiát az erdei ösvényen. A másodikon
középpontjában a család áll. Az elsőn fiatal anya
kaphatott, erre utal a kezében tartott gyászke-
az ifjú házaspárt látjuk szalonjában. A férj halálhírt
ge vigasztalóan simul hozzá. A fiatalasszony
retes levél. Szemét eltakarva a kandallónak dől, felesé
talon tea gőzölög, a kandallópárkányon friss
jól öltözött, és láthatóan gondos háziasszony is: az asz
ápolja. A nő szerepe valamennyi festményen
virág áll. Az utolsó képen az asszony beteg, idős apját
olata határozza meg. A kor felfogása szerint
alávetett, létezését férfi családtagjához fűződő kapcs
helyszíne az  otthon, amely cserébe megóvja
ugyanis a  nő kiteljesedésének egyetlen lehetséges
a külvilág veszélyeitől.
1904/2. számában Charles Dana Gibson
Keresd meg a www.epa.hu-n a Vasárnapi Ujság
kapcsolódó cikket! Mennyiben változott a
A nő hét életkora című rajzsorozatát és a hozzá
ése között eltelt negyven évben?
nőknek szánt társadalmi szerep a két sorozat készít
George Elgar Hicks: A férfi társa, 1863.
Tate Gallery, London
53
 Charles Dickens: Copperfield Dávid
„Én leszek-e vajon saját életemnek a hőse, vagy más tölti-é be ezt a hivatást: elválik majd e lapokból.”
(Charles Dickens: Copperfield Dávid)
Az énformában írt elbeszélés egyes szám első személyben szólal meg. Mutass be egy általad választott
drámai vagy epikai szereplőt egyes szám első személyben! Hogyan hat az ilyen típusú elbeszélés a néző-
pontra, az érzelmek, vélemények kinyilvánítására és a történet hitelességére? Hozz példát olyan műfajok-
ra és művekre, amelyekben az énforma fontos szerepet kap!

Dickens pályája Copperfield Dávid

Charles Dickens (1812–1870) az ang- Dickens talán legismertebb műve,
liai Landportban született, de család- a  Copperfield Dávid előbb 1849-től
ja még gyermekkorában Londonba folytatásokban jelent meg, majd 1850-
költözött. Apja a  tengerészetnél dol- ben kötetben is napvilágot látott. Egy
gozott hivatalnokként. Sokáig ki- későbbi kiadás előszavában a  szerző
egyensúlyozott anyagi körülmények a  következőképp fogalmaz: „Vala-
között éltek, később azonban apja mennyi könyvem közül ezt szeretem
eladósodott, sőt fizetési hátralékai legjobban. Könnyen elhiszi nekem
miatt az adósok börtönébe került. mindenki, hogy szerető szülője vagyok
Dickensnek ekkor gyári munkás- képzelmem valamennyi gyermekének,
ként kellett dolgoznia. A  társadalmi s hogy ezt a  családot soha senki sem
igazságtalanságról szerzett tapasz- szeretheti oly forrón, mint én. De mint
talatai mély nyomot hagytak benne. igen sok szerető szülének, van nekem
Ezek az  élmények csaknem minden Charles Dickens, George Herbert is szívem legmélyében egy kedvenc
regényében megjelennek. A  család Watkins fotója, 1861. gyermekem, és ez: COPPERFIELD
anyagi helyzetén egy jelentősebb DÁVID.” A regény főhősének, Dávid-
örökség javított. Dickens magániskolában végezte ta- nak az  élettörténetét beszéli el születésétől ifjúkoráig
nulmányait, majd egy ügyvédi irodában gyakorno- egyes szám első személyben. A történet számos önélet-
koskodott. Több lapnál is próbálkozott újságírással, rajzi elemet vonultat fel. Aligha véletlen, hogy a  fősze-
végül parlamenti tudósítóként szerzett magának ne- replő monogramja a szerzőének a fordítottja. A tízéves
vet. Az 1836-os év fordulópont volt Dickens életében. Dávid Dickenshez hasonlóan nehéz gyári munkára
Megházasodott, kötetben jelentek meg Boz álnéven írt kényszerül, majd belőle is újságíró lesz.
karcolatai, és ekkor láttak napvilágot első regényének, Dávid nem sokkal apja halála után született. Anyja és
a Pickwick Klubnak az első részletei. A Pickwick Klub és Peggotty, a család szolgálója neveli. Mialatt egy alkalom-
az azt követő, sűrűn egymás után megjelenő regények mal hosszabb ideig rokonainál tartózkodik, anyja újra
a  legnépszerűbb, legolvasottabb szerzők közé emel- férjhez megy. A  mostohaapja, Murdstone kegyetlenül
ték Dickenst hazájában. 1842-ben Amerikába utazott, bánik vele, rendszeresen megveri. Amikor végképp el-
ahonnan csalódottan tért haza. A  változás műveiben mérgesedik a helyzet, a család egy bentlakásos londoni
is tetten érhető. Első korszakának regényei (pl.: Twist iskolába küldi tanulni. Egészen anyja (és újszülött fél-
Olivér, Nicholas Nickleby, Karácsonyi ének, Copperfield testvére) haláláig itt marad. Murdstone egy nagy londoni
Dávid) optimizmusról, az emberi jóságba vetett hitről borkereskedésbe küldi dolgozni. Londoni házigazdája,
árulkodnak, illetve arról a meggyőződésről, hogy a tár- Micawber úr viszont súlyos adósságai miatt hamarosan
sadalmi problémák orvosolhatók. Az amerikai utat kö- börtönbe kerül. Dávid ekkor megszökik, és Trotwood
vető időszak műveinek alaphangja sokkal borúlátóbb. nagynénjéhez megy Doverbe. A  nagynénje gondját vi-
A regényeket a kiábrándultság, a kiúttalanság tapaszta- seli, és iskolába járatja. A  jogi tanulmányokat folytató
lata jellemzi. Ehhez a pályaszakaszhoz tartozik például főhős szállásadója Wickfield úr, akinek Ágnes nevű lá-
a Dombey és fia, az Örökösök, a Kis Dorrit, illetve a Szép nyában Dávid jó barátra talál, és akit első feleségének,
remények című regények. Dórának a halála után feleségül vesz.

54
 A modernség világirodalmából

Bár a Dickens-regény is realista mű, mégis nagymér-
tékben különbözik például a  Bovarynétól. Mint láttuk,
Flaubert elbeszélője nem azonosul szereplőivel, nem
foglal állást. A Copperfield Dávid esetében épp az ellen-
kezője történik. Az egyes szám első személyben megszó-
laló elbeszélő, mivel saját történetét mondja el, nem rejti
Csoportban dolgozva osszátok el egymást közt az alábbi
feladatokat!
a) Az új iskolába a ruházaton kívül csak öt személyes tár-
gyat vihetnek a diákok. Véleményed szerint Dávid mi-
ket vinne magával otthonról? Válaszodat indokold is!
b) Az utolsó otthon töltött napról Dávid részletes bejegy-
zést készített a naplójában. Írd meg néhány mondat-

el érzelmeit, a szereplőket egyértelműen az ő nézőpont-
jából és az ő megítélése szerint ismerjük meg.
Fogalmak
naturalizmus: a realizmusból kialakuló, ahhoz hasonló
stílusirányzat; jellemzői: a részletes természetrajz,
a  társadalom peremén élők (prostituáltak, bűnö-
zők) bemutatása, az ember természeti meghatáro-
zottságának (betegség, halál, nyomor, szexualitás)
nemegyszer visszatetsző ábrázolása
Csoportmunka
ban a gondolatait!
c) Hogyan telhetett Copperfield Dávid első napja az új
helyen? Milyen fontos hatások érhették, kivel találkoz-
hatott? Vajon hogyan mutatkozott be társainak? Fogal-
mazd meg ötleteidet 5-8 mondatban!
d) Az iskolában töltött első hét után Dávid levelet írt
édesanyjának, amelyben beszámol új életéről. Írd meg
ezt a levelet Dávid nevében 10-15 mondatban! Ügyelj
arra, hogy a levélforma minden eleme szerepeljen
a szövegben!
A szövegek megírására hét percetek van. Amint elkészül-
tetek, osszátok meg egymással gondolataitokat! Figyeljé-
tek meg, hogy a négy szövegben vannak-e olyan elemek,
amelyek jól illenek egymáshoz! Vannak esetleg ellent-
mondások?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Dickens regényének negyedik fejezetét! Hol érhetők tetten a gyermeki gondolkodás nyomai? Hogyan
észleli az elbeszélő a környezetét, hogyan tükrözik az őt körülvevő tárgyak az érzelmeit, hangulatait?
2.  Jellemezd a szereplők közötti kommunikációt a szövegrészlet alapján! Kik azok, akik között őszinte a kommuni-
káció, és kik játszanak szerepet? Keress példát arra, amikor a kimondott szó mást takar, mint a valóság! Meny-
nyiben érti meg a gyerek a rejtett jelentésrétegeket?
3.  Az élet milyen területein válik kegyvesztetté a történet főszereplője? Mit sugall a szóhasználat?
4.  Mit jelent a kifejezés: jellemszilárdság? Hogyan használják a felnőtt szereplők, és hogyan értelmezi az elbeszélő?
5.  Az írás és olvasás világa milyen formákban jelenik meg az elbeszélő számára? Milyen lehetőségeket és követ-
kezményeket hordoz magában az írott szöveggel való kapcsolat?
6.  Jellemezd a regényrészlet elbeszélőjét: egy felnőtt vagy egy gyerek tudásával rendelkezik? Mennyiben tart tá-
volságot az eseményektől, és hogyan viszonyul saját gyerekkori önmagához?
 Jeles András Senki földje című filmjében egy vidéki zsidó patikus család tizenhárom éves kamaszlánya a Copperfield
Dávidot olvassa, miközben családjára és őrá a legnagyobb megpróbáltatások várnak. Nézd meg a film részletét,
majd írj összehasonlító esszét a fiú és a lány sorsáról, az őket érő megaláztatásokról!

KITEKINTŐ
gyámja szakmát akart adni, ezért asztalosinasnak
Az árván maradt, rossz tanuló Munkácsy Mihálynak
év múlva már Párizsban aratott festői sikereket.
adta. Hamar felismerték azonban tehetségét, és pár
peivel szerzett ekkor elismerést. Figyelme azon-
A realizmus stílusát követő, sötét hangulatú népi életké
tei felé fordult. Önéletrajzinak tekintett, Ásító
ban idővel az elegáns szalonok és a történelem jelene
életképnek látták. „Vidámság, derű, jókedv árad ki
inas című korai képét a 20. század elején még derűs
Az 1950-es években a kommunista kultúrpolitika
belőle, valami bohókás szellem” – írta róla Lázár Béla.
észt. „Asztalosinasnak adták (…), kiszolgáltatva
azonban már kritikai realista festőként ünnepelte a műv
ak.(…) Fejlődésében a proletársors megpróbál-
a kizsákmányolás és hajszolás minden testi és lelki kínján
művészetét meghatározó élmény” – írta Pogány Ö.
tatásainak nyoma nem színes epizód, (…) de egész
ácsy pályája elején társadalmi témákat, a kritikai
Gábor 1950-ben. Ma úgy látjuk, ha érintett is Munk
hozzáállás nem volt meghatározó a művészetében.
ban!
Nézz utána, mely képével aratta első sikereit Párizs

Munkácsy Mihály: Ásító inas

(Tanulmányfej a Hajnalpír című képhez), 1869.
Magyar Nemzeti Galéria
55
 Olvasd el!
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés I. Szgy. 69–82. oldal

„[A] nem közönséges embernek joga van, illetőleg persze, nem hivatalos joga – de joga van lelkiismeret-furda-
lás nélkül átlépni bizonyos akadályokon, de csak az esetben, ha eszméjét, talán az egész emberiség számára
üdvös eszméjét másképpen megvalósítani nem tudja.” (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, 3. rész, 5. fejezet)
Az isteni és emberi törvények megszegése, bűn és bűnhődés kérdése gyakori motívum az irodalomban. Hozz
irodalmi példákat, amelyekben megjelenik! A tízparancsolat melyik törvényét szegi meg Raszkolnyikov? Mi-
ért csak a 19. századtól bukkan fel az irodalmi művekben a detektív alakja? Milyen szerepe van a racionalista
és az empirista módszereknek a detektív munkájában? Korábban hogyan lepleződött le a bűn elkövetője?

Dosztojevszkij pályája Raszkolnyikov nagy kísérlete

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) az  orosz
realizmus egyik legnagyobb hatású írója. Apja – orvos
létére – különösen kegyetlen földbirtokos volt, jobbágyai
verték agyon. Bátyja az  ital, ő a  játékszenvedély, a  rulett
rabjává vált. Fiatalon egy ateista-szocialista csoport, a Pet-
rasevszkij-kör tagja volt (a kivégzőosztag előtt kapott
kegyelmet), de forradalmiságát a  szibériai száműzetés-
ben (1850–1854), majd a kényszermunkát tetéző katonai
szolgálat idején (1854–1859) már bűnnek érezte, Isten és
az  ötödik parancs (Ne ölj!) elleni lázadásnak. Gyermek-
korától epilepsziával küzdött, betegsége több regényében
visszaköszön, epilepsziás szereplői közül A  félkegyelmű
Miskin hercege a  legismertebb. Műveiben sokszor föl-
tűnnek a társadalom peremén élők (Feljegyzések az egér-
lyukból, Megalázottak és megszomorítottak). Élete végén
a  szlavofil mozgalom egyik fontos alakjaként az  orosz
messiástudat megfogalmazójává vált. Ebből a korszakából
származik A Karamazov testvérek című regénye, és az Egy
nevetséges ember álma című elbeszélése.
A Bűn és bűnhődés
Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regénye 1866-
ban jelent meg. Alapjaiban újította meg saját műfaját, és
nagyban hozzájárult a 19. század végi  orosz irodalom
máig tartó kultuszához. Utólag már pontosan lehet tudni,
hogy mi volt ez az újdonság: a Bűn és bűnhődéssel jóval
a  pszichológia tudományának születése előtt megszüle-
tett a lélektani regény. Ez a mű óriási hatással volt a ma-
gyar irodalomra is; Mikszáth például miután elolvasta,
azt írta, hogy valószínűleg az egész pályája máshogy ala-
kul, ha nem Dickenst és Jókait olvas annak idején, hanem
Dosztojevszkijt.
A Bűn és bűhődés detektívregénynek is tekinthető, bár
ez a műfaj csak később jelent meg az irodalomban: a mű
elején elkövetnek egy gyilkosságot, majd a  regény végé-
re a  gyilkos lelepleződik, és ebben komoly szerepe van
a vizsgálóbírónak, a „detektívnek”, Porfirijnak.
Láttuk, hogy a  romantika korában mennyire fontos
volt a  zseni, aki valamilyen módon kiemelkedik az  át-
lagból. Valóságos kultusz övezte ezeket az  embereket.
A  késő romantika korában a  zseni, az  „emberfeletti
ember” figurájához az  a  képzet is kapcsolódott, hogy
az  ilyen ember nemcsak kiemelkedik az  átlagból, ha-
nem az  ő segítségével mozdulnak előre a  világ dolgai.
Ő olyat is megtehet, amit az  átlagemberek nem, túl-
léphet a  társadalmi normákon, az  erkölcsökön. A  Bűn
és bűnhődés főhőse mintha tesztelni akarná magát,
hogy ő ilyen emberfeletti ember-e, hogy gyilkolhat-e.
Kérdése, hogy meg szabad-e ölni egy olyan lényt, aki
a  társadalom leggyűlöltebb tagja, akinek halála min-
den embernek megkönnyebbülést okoz, akinek halála
„az emberiség javának előmozdítása érdekében” történik.
A  társadalmi norma szerint nem. De vajon egy zseni,
egy „nem közönséges” ember megteheti-e?
A paradoxon, amelyet a sorsa példáz, így szól: hitet-
len emberek közül épp a legkiválóbbak, akiknek eszük
és szívük van, válnak szükségszerűen gyilkossá, fel-
ismerve a  világ abszurditását. Hiszen Raszkolnyikov
alapvetően jólelkű, ennek számos bizonyítéka van. Nem
elsősorban a  pénzért öli meg áldozatát, hiszen előtte
mindenét odaadja a rászoruló Katyerina Ivanovnának,
akit csak alig ismer. A világ igazságtalansága ellen lázad
fel maga és a vesztesek nevében: a szívtelen uzsorásnő

56
Szentpétervár a 19. században 
 A modernség világirodalmából

jól él, míg rá vagy húgára boldogtalanság vár. Levonja
a következtetéseket, amelyektől más visszariad. Az em-
berfeletti ember eszméje szállja meg. Cikkében arról
ír, hogy „az  emberiség jótevői mind […] törvényszegők
voltak”. A cél szentesíti az eszközt, a lelkiismeret gyen-
gesége csupán átlagembernek való. Dosztojevszkij
a halhatatlanság eszméjében látta a menekvést az ilyen
okoskodástól. Ha az ember Isten képmása, őt nincs joga
megölni senkinek.
Raszkolnyikov tette miatt fojtogató szorongást érez,
gyilkosságának betege lesz. Lelke fellázad: ágynak esik,
majd titka rabjává válik. Dosztojevszkij a  freudi mély-
lélektant megelőzve ismerte fel a tudatalatti működését:
Raszkolnyikov maga sem tudja, mi kényszeríti rá, hogy
folyton a  rendőrség körül sündörögjön. Tudattalanja
sodorja arra egyre, ürüggyel vagy ürügy nélkül, hogy
megszabaduljon titkától, bűntudatától, mígnem feladja
magát.

Fogalmak
szlavofil mozgalom: Oroszországban a 19. században megfogalmazott gondo- Csoportban dolgozva gyűjtsétek

Csoportmunka
latrendszer és az azon alapuló mozgalom, amely szerint Oroszországnak össze, milyen detektívregényeket,
saját történelmi hagyományait alapul véve kell megújulnia -filmeket ismertek! Csoportosítsá-
tok ezeket aszerint, hogy a nyomo-
messiástudat: egy alkotó, irodalmi karakter vagy nép abbéli elhivatottság-tu-
zó milyen technikával, milyen mó-
data, hogy Krisztushoz hasonlóan egy jobb kor eljöveteléért, megváltásá- don jut a  bűnt elkövető nyomára!
ért cselekszik és hoz áldozatot A  megbeszélésre, jegyzetelésre öt
lélektani regény: regénytípus, amelynek középpontjában a szereplő(k) belső percetek van. Ezt követően ismer-
konfliktusai, lelki állapotváltozásai és személyiségfejlődése áll tessétek a  megoldásaitokat az  osz-
detektívregény: regénytípus, amely egy bűntény elkövetését és annak felde- tállyal! Figyeljétek meg, születtek-e
rítését mutatja be; hagyományosan a lektűr műfajaként kezelik, ám iro- hasonló csoportosítások!
dalmi értékkel is bírhat

Irány a szöveg!
1.  „Beteges lelkiállapotban álmaink sokszor hihetetlenül plasztikusak, élesek és rendkívül hasonlatosak a valósághoz”
– bocsátja előre a narrátor a Bűn és bűnhődés szöveggyűjteményben szereplő részletében. Hogyan vonatkozik
ez a megállapítás Raszkolnyikov álmára?
2.  Hogyan keveredik a képzelet és valóság az álmok világában? Milyen jelentése vagy jelentősége lehet egy álom-
leírásnak a regény egészét nézve? Előrevetít, összefoglal vagy inkább magyarázni kíván valamit?
3.  Milyen részletekből derül ki, hogy Raszkolnyikov előre megtervezte a gyilkosságot? Hol csúsznak hibák a számí-
tásába?
4.  Gyűjtsd pontokba, hogy a gyilkosság leírása mennyiben különbözik és mennyiben hasonlít a bűnügyi regények
stílusához!
5.  Kövesd végig a főszereplő érzelmi- és lelkiállapotának változásait az olvasott részletekben!
6.  Jellemezd az elbeszélői hangot, mennyiben tárgyilagos, részletező, bölcselkedő, elemző?
 A Kódjátszma
j című film főszereplője,
p j , Alan Turingg brit matematikus Raszkolnyikovhoz
y hasonlóan rendkívüli ember-
nek érzi magát. Írj kisesszét ezzel a címmel: „Többet megengedhet-e magának egy zseni, mint egy átlagember?”

alakja, Vaszilij Grigorjevics Perov elsősor-

A 19. századi orosz realista festészet kiemelkedő
alom visszásságait pellengérre állító, gyak-
ban szatirikus hangvételű, a korabeli orosz társad
sikereket és gerjesztett vitákat. Az 1870-es
ran provokatív hangvételű festményeivel aratott
ljes irónia váltotta fel, pályája végén pedig
években életképein a kritikai hangot a szeretette
beli orosz irodalmi élet számos kiválóságát,
a történeti festészet felé fordult. Arcképein a kora
rökíte tte. Dosz tojevszkij portréja 1872-ben szüle-
így Turgenyevet és Osztrovszkijt is megö
négyéves európai tartózkodást követően
tett, az Ördögök keletkezése idején, miután az író
sötét háttérből bontakozik ki Doszto-
családjával visszatért Oroszországba. Az  arcképen
lten kulcsolja össze. A portré a kortársak
jevszkij ülő alakja. Maga elé néz, kezét térdén feszü
képét idézte fel.
számára Ivan Kramszkoj Krisztus a pusztában című
zehasonlítás alapja?
Keresd meg Kramszkoj festményét! Mi lehetett az öss

1872.
Vaszilij Grigorjevics Perov : Dosztojevszkij arcképe,
Állami Tretyakov Képtá r, Mosz kva
57
 Olvasd el!
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés II. Szgy. 69–82. oldal

„Menj most mindjárt, ebben a percben, állj ki a keresztútra, hajolj le, és csókold meg a földet, amelyet be-
szennyeztél, aztán hajtsd meg magad az egész világ előtt, a négy égtáj felé, és mondd fennhangon, min-
denkinek: »Öltem!« Akkor az Isten új életet ád neked!” (Dosztojevszij: Bűn és bűnhődés, 5. rész, 4. fejezet)
Presztuplenyije i nakazanyije – A Bűn és bűnhődés orosz címe azt jelenti „áthágás és büntetés”. Melyik
cím kifejezőbb: a magyar vagy az orosz? Raszkolnyikov, Szonya, Razumihin, Marmeladov és Luzsin beszélő
nevek. Nézz utána a jelentésüknek! Hogyan járulnak hozzá a regény értelmezéséhez? Egyetértesz Koszto-
lányi Dezső megállapításával, mely szerint „a fordítás mindig ferdítés is”?

A megtisztulás lehetősége ahogy várnánk, hogy sok kínnal, szenvedéssel vezekel

A regény címét nem lehet pontosan lefordítani, ugyan-
is az oroszban két szó van arra, amire a magyarban csak
a  „bűn” szót tudjuk használni. A  magyar „bűn” szónak
inkább az orosz „grjeh” szó felel meg, a regény címében
azonban a „presztuplenyije” szó szerepel, amely a szabá-
lyok, törvények áthágását jelenti. Dosztojevszkij viszonya
ambivalens a  bűnhöz, méghozzá több szempontból is.
A bűn eredete szerinte a szabadság, de a szabadság szüli
éppúgy a jótettet is. Másrészt a bűn kettős természetét is
látta: a bűn valami rossz, mégis, aki átmegy a bűnösség
állapotán, az többlettudásra tesz szert, bűne gazdagíthat-
ja. Dosztojevszkij viszonya a szenvedéshez is ambivalens:
a legrészvétteljesebb író, de szerinte a bűnösnek vállalnia
kell a bűnhődést, hiszen erre neki magának van szüksége.
Ivan Nyikolajev Bűn és bűnhődés című alkotása a moszkvai met-
ró Dosztojevszkij állomásán, 2010.
bűnéért. Hanem úgy, hogy képessé válik arra, hogy ön-
magáról megfeledkezzen, lemondjon az  elméleteiről,
lehetősége lesz arra, hogy saját meddő gondolataiból ki-
lépjen: ugyanis képes lesz szeretni.
Szerelem és megváltás
Dosztojevszkij műveiben a szerelem általában a szenve-
dés forrása, féltékenységet szül, meghasonlottságot, csa-
lódást okoz, és bűnbe kerget. Ez a regénye kivétel, cent-
rumában a szerelem megváltó, felszabadító erejével.
A szerelem három alakban tűnik föl. Dunya és Ra-
zumihin szerelme a tisztes középszerűség képét mutat-
ja: lényege a családalapítás, aztán a szorgalmas munka.
Ettől a  zsinórmércétől a  pedofil és szadista Szvidrigal-
jov a  bestialitás felé hajlik el: szeretőit elpusztítja vagy
lealacsonyítja. Raszkolnyikov és Szonya szerelme meg-
váltó, életadó szerelem, mindketten kitaszítottak, csak ők
emelhetik fel egymást.
A tavaly megismert szentimentalizmus korában került
be az irodalomba a „bukott nő” motívuma (pl.: Schiller: Ár-
mány és szerelem című drámájában Lady Milford), amely-
re Reviczky Perdita című versciklusa kapcsán utaltunk.
Ez a figura, aki erkölcsileg elbukott, de a lelke tiszta ma-
radt, sőt, a  társadalom megvetése ellenére tud igaz em-
ber lenni, nagy pályát futott be az irodalomban. Szonja is
ennek az  irodalmi „vándor-alaknak” egyik leghitelesebb
példája. (Így a Bűn és bűnhődés tulajdonképpen egy szen-
timentális toposz realista kidolgozásaként is olvasható.)

A regény vége felé Szonya arra kéri Raszkolnyikovot, Dosztojveszkij a realista?

hogy egy keresztútnál boruljon le, és vallja be, hogy bű-
nös, gyilkos, és könyörögjön bűnei bocsánatáért, hogy
új életet nyerjen. Raszkolnyikov nem tudja megtenni;
a vizsgálóbírónak is csak a tettet ismeri el, de nem látja
annak valódi súlyát. De szenvtelen beismerése az első lé-
pés a megtisztulás útján. Erről a regényt lezáró epilógus
tájékoztat. A bűn utáni megtisztulás nem úgy történik,
Dosztojevszkij kortársai csak korfestő realizmusát vették
észre. Utóélete, hatása tette világossá, hogy túl is lépett
a realizmuson. Tavaly már láttuk, hogy a realisták témája
értékrendek összeütközése. Talán senkire sem illik any-
nyira ez a  meghatározás, mint Dosztojevszkijre, még-
is látnunk kell a  különbségeket. Stendhalnál, Balzacnál
társadalmi rétegek értékrendjéről van szó elsősorban.

58
 A modernség világirodalmából

Dosztojevszkijnél világnézetekről. Filozofikusabb, mint
elődei. Dosztojevszkij hősei nem társadalmi típusok, ha-
nem eszmék emberei, ezért nevezik a Bűn és bűnhődést
eszmeregénynek. Nem mintha nem volna a szereplőknek
társadalmi pozíciójuk, de nem ezért érdekesek. Gon-
dolkodásuk az, világnézetük és önértelmezésük. Mivel
a  hősök viselkedését nem társadalmi helyzetük, hanem
eszméjük determinálja, sokkal kötetlenebbek, mint a rea-
lista hősök általában. Környezetük helyett is környezetük
tudata jelenik meg a  műben: a  leírásoknál fontosabbak
az  ő gondolataik világukról. Az  elbeszélő szólama nem
kitüntetett, egyenrangúként vitatkozik hőseivel, ki-ki
kifejtheti mindenről a maga véleményét. Ezért a Bűn és
bűnhődést polifonikus regénynek tekinthetjük.

Fogalmak
Párban dolgozva gyűjtsétek össze, milyen re-
polifónia/polifonikus regény: a zenéből is ismert szakszó azt fejezi ki, génytípusokkal találkoztatok eddig tanulmá-
hogy a narrátor és a szereplők szólamai (megnyilvánulásaikban nyaitok során! Az  alábbi regényhez kapcso-

Csoportmunka
kifejezett nézetei, értékrendjei) egyenrangúak, senki sincs bir- lódóan írjátok le, milyen típusba sorolható,
tokában „az” igazságnak, minden hős egy-egy választ képvisel annak milyen fő tulajdonságait ismertétek
a regény által felvetett problémára; a Bűn és bűnhődés is ilyen meg! A jegyzetelésre három percetek van, ezt
regény követőn beszéljétek meg az osztállyal a meg-
eszmeregény: 19. századi regénytípus, megalkotója Dosztojevszkij; oldásokat!
a regény középpontjában egy fő eszme, kérdés áll (a Bűn és Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
bűnhődésben például az, hogy szabad-e ölni); az egyes állás- Voltaire: Candide
pontokat a kérdéssel kapcsolatban a különböző szereplők kép- Gárdonyi Géza: Egri csillagok
viselik; az igazság így több szólamra van osztva, a nézőpontok Fekete István: Vuk
folyton váltakoznak; világképi alapja: az igazság nem adott és Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
Flaubert: Bovaryné
nem birtokolható kizárólagosan, hanem közösen kell elérni

Irány a szöveg!
1.  Raszkolnyikov különböző módokon magyarázza Szonyának tettét. Gyűjtsd össze a magyarázatok kulcsszavait,
és ábrázold térképszerűen a fogalmakat!
2.  Milyen a „Napóleonok” világa és gondolkodása? Raszkolnyikov közéjük tartozik?
3.  Hogyan reagál Szonya Raszkolnyikov okfejtésére? Mit javasol számára? Miért nem sikerül azt teljes mértékben
megtennie a férfinak?
4.  Mit gondolsz, megbánta Raszkolnyikov, amit tett? Gyűjts érveket és ellenérveket!
5.  Miben áll Raszkolnyikov megújulása és kettejük boldogsága, miután a férfi feljelentette magát?
6.  Készíts interjút Raszkolnyikovval a fogházban, írd fel azt az öt kérdést, amelyet mindenképpen feltennél neki!
 Raszkolnyikovhoz hasonlóan Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című drámájának szereplője, Sebők Zoltán is
egy
gy fiatal lányban
y talál megmentő
g angyalára.
gy Nézd megg a drámából készült film részletét,, majd
j írjj esszét arról,,
hogy te milyen szerelmest tudsz elképzelni megmentőként egy mai bűnös mellett!

KITEKINTŐ
magyar festője, Csernus Tibor életművében
A 20. század második felének egyik legjelentősebb
lmi témák. Egyik korai képén a Petőfi arcké-
már pályája kezdetétől fogva helyet kaptak iroda
m lektor című, nagyhatású csoportportréján
pét festő Orlai Petrich Somát jelenítette meg, Háro
szerkesztőit ábrázolta. Számos irodalmi mű
a Szépirodalmi és az Európa Könyvkiadó fiatal
Párizsba költözése után is folytatta. Ekkoriban
illusztrációit készítette el, és ezt a tevékenységét
grafikákat. Itt bemutatott címlaptervét a Bűn
könyvek borítójához is készített festményeket és
ben. A koszlott lépcsőházban álló, falnak
és bűnhődés egy francia kiadásához tervezte 1975-
a főhős, Raszkolnyikov. A festő nem a mű egy
támaszkodó, zaklatott fiatalember nyilvánvalóan
tszerű képben a főszereplő lélektani portréját
konkrét epizódját ábrázolta, hanem egy jelene
alkotta meg.
itthon és külföldön! Melyik címlapot érzed
Nézz utána, milyen borítókkal jelent meg a regény
mi mű borítója?
a legtalálóbbnak? Szerinted mitől lesz jó egy irodal

Csernus Tibor: Bűn és bűnhődés (borítóterv), 1975.

Kovács Gábor Művészeti Gyűjtemény, Budapest
59
 Tolsztoj: Ivan Iljics halála I.
„rosszul lépett, és leesett a hágcsóról” (Tolsztoj: Ivan Iljics halála)
Tizedik osztályban megismerkedhettél a 19. századi karrierregényekkel. Mit szimbolizálhat ebben a kon-
textusban a létra? Hasonlítsd össze Julien Sorel, Goriot apó, Rastignac, Timár Mihály és Ivan Iljics alakját
saját szempontjaid alapján! Hogyan emelkedtek fel és milyen értelemben buktak el? Hogyan vetődött fel
esetükben a halál kérdésköre? Szerinted miért kapcsolható ezekhez a regényekhez a russzóizmus fogal-
ma, amelyről Csokonai kapcsán tanultunk?

Lev Tolsztoj Míg a romantika korában – a me-

Az orosz realizmus jelentős alkotó- sékhez hasonlóan – a  férfi és a  nő
ja Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828– története addig volt izgalmas, amíg
1910). Előkelő grófi családból szárma- legyőzték a  sok nehézséget, és vég-
zott, élete végén viszont szinte teljesen re egymáséi lettek, míg ásó, kapa el
föladva a származásával és vagyonával nem választja őket egymástól, a rea-
járó életmódot, a  teljes egyszerűséget lizmus korában – a valóság, az igazi
hirdette. Gyermekeit mezítláb járatta problémák utáni érdeklődés jegyé-
és ő maga is a  legegyszerűbb ruhákat ben – maga a házasság került a mű-
hordta. Úgy öltözött, úgy hordta a sza- vészek érdeklődésének központjába.
kállát, haját, mint egy muzsik. Nem Milyen titkok, milyen elfojtások,
csak az  életmódjával hirdette az  egy- kimondatlanságok lehetnek egy há-
szerűséget: műveibe is egyre inkább zasságban? Tolsztoj Anna Karenina
beleszőtte az  emberi társadalomról című regénye egy boldogtalan fele-
szóló tanait: az irodalmat szinte a pró- ség, egy boldogtalan házasság tör-
fétálás eszközének tekintette. Követői is ténete. A  témát természetesen nem
bőven akadtak, a tolsztojanisták. Tolsz- Lev Nyikolajevics Tolsztoj, 1868 körül csak Tolsztoj dolgozta föl a  korban.
toj tehát tulajdonképpen a keresztény- A  férjét megcsaló asszonyok a  rea-
szocializmus egyik előfutára volt, rá illik az  a  kifejezés, lizmus koráig leginkább a „pipogya férj” témájú víg-
hogy „bűnbánó gróf ” vagy „lelkiismeret-furdalástól gyö- játékok szereplői voltak, ezt a vígjátéki témát Tolsztoj
tört arisztokrata”. Önmaga képe, az élősködő életmódba tragikussá alakította. Anna halála tragikus, boldog-
beleunó és a dolgos, akár kétkezi munkát választó arisz- talanságának és kilátástalanságának elkerülhetetlen
tokrata alakja több művében is előkerül. A  leghíresebb következménye.
közülük az Anna Karenina (1873–1878) Levin nevű sze- A Feltámadás (1889–1898) című regény főhőse
replője, aki kaszálás közben, a  fizikai munka örömétől Nyehljudov gróf fiatal korában elcsábított egy lányt,
megrészegülve döbben rá eddigi élete visszásságaira. aki később rossz útra tért. Egy bírósági tárgyaláson
látja viszont régi szerelmét, és úgy dönt, hogy jóvá kell
Realista nagyregények tennie fiatalkori botlását. Úgy érzi, ha a  lány sorsá-
Tolsztoj legfontosabb műve, a világirodalom egyik leg- nak rosszra fordulásában szerepe volt, segítenie is kell
nagyobb vállalkozása: a  Háború és béke (1863–1869). neki visszatérni a  jó útra. Nem sikerül elérnie célját
A regény meghatározója az antiromantikus, realista vi- – hiszen a  múltat nem lehet meg nem történtté ten-
láglátás, amely tagadja a „nagy ember”, a zseni létezését. ni – de küzdelme rádöbbenti arra, hogy mit ront el
A mű legtöbbször idézett jelenetében az egyik főszerep- az  emberiség, és hogyan javulhatna meg. Az  emberi
lő, Andrej herceg sebesülten fekszik a harctéren, és meg- szenvedés oka, hogy az  ember tudni véli az  igazsá-
látja a csata utáni szemléjét végző Napóleont. De Andrej got, és rá is kényszeríti másokra azt, amit igaznak hisz.
herceg fölnéz az  égre, és többé már nem Napóleonnal Ha többé nem ítélkezünk egymás fölött, az emberiség
foglalkozik, hiszen megtapasztalja, hogy a végtelen ég- előtt új lehetőségek nyílnak meg. A Feltámadás tehát
bolthoz, a  Világmindenséghez képest milyen elhanya- Nyehljudov feltámadásának, új emberré válásának
golható porszem minden ember – még Napóleon is. története.

60
 A modernség világirodalmából

Az Ivan Iljics halála
Láttuk, hogy Tolsztoj életművében nagyon fontos sze-
repet töltött be a  romantika kritikája. A  romantika
a csodálatos elmék, a zsenik bűvöletében él – Tolsztoj
műveiben pedig gyakran az emberi létezés kisszerűsé-
gével szembesülünk. Az antihős alakját nem Tolsztoj ta-
lálta ki, Puskin Anyeginjével lépett először az irodalom-
ba. Gogol A köpönyeg című művében pedig a fölösleges
ember figuráját írta meg, akit bárki helyettesíthetne,
és ha hirtelen eltűnne, senki sem venné észre. Tolsztoj
Ivan Iljics halála című elbeszélése azzal szembesíti
az  olvasót, hogy a  kisember hétköznapi élete a  maga
céltalanságában tulajdonképpen iszonyatos. Azt beszé-
li el, miként zúzza szét a halál realitása azt az önámító
életfelfogást, amelynek jegyében a főhős leélte életét, s
amelynek jegyében a nagy átlag is él. De ez a halál egy-
ben irgalmas is: kioldja őt a hazugság hálójából, és üres
bábból emberré teszi.

Csoportmunka
Szóforgó módszerrel csoportban dolgozva soroljátok fel, véleményetek szerint melyek a boldog, teljes élet feltételei!
A javaslataitok felsorolására két percetek van. Ennek végeztével próbáljátok meg az elhangzottakat csoportosítani
úgy, hogy mi az, ami anyagi jellegű (pl.: birtokolni valamilyen tárgyat), és mi az, ami inkább szellemi (pl.: valami-
lyen érzés, kapcsolat megléte)! Ezután rangsoroljatok! A legfontosabbtól haladjatok a legkevésbé fontos felé mind-
egyik csoportban!
Beszéljétek meg, Ivan Iljics életét megismerve, mi hiányozhatott ezek közül leginkább a férfi életéből!
A megbeszélés után ismertessétek véleményeteket az osztállyal! Figyeljétek meg, milyen hasonló elemek jelentek
meg a többiek felsorolásaiban!

Fogalmak
Irány a szöveg! tolsztojanizmus: Tolsztoj gondolati rend-
1.  Hogyan alakítja át az  Ivan Iljics-elbeszélés a  hagyományos epikus szere, melynek középpontjában
szerkesztési módot? Vázold a mű szerkezetét röviden! a  történelemfelettiség, a  hatalom
2.  Mi a szerző célja a címben szereplő félreérthetetlen információköz- elutasítása, a  munka, az  egyszerű-
léssel és azzal, hogy az Ivan Iljics halála utáni eseményekkel indítja ség és az emberszeretet áll; hatással
a prózát? voltak rá Rousseau, az  Újszövetség
és a keleti filozófiák tanításai
3.  Ki hogyan reagál Ivan Iljics halálára? Mit gondolsz az első rész alap-
ján, milyen ember lehetett Ivan Iljics? tolsztojanista: Tolsztoj és az általa vallott
eszmerendszer követője
4.  Mit jelent a  kifejezés: valaki vagy valami „comme il faut”? Gyűjts
példákat Ivan Iljics élettörténetéből, amelyek azt mutatják, hogy szillogizmus: olyan következtetés, mely-
comme il faut életet élt! Milyennek tűnnek fel ezek az emlékek ha- ben két egymásra vonatkozó állítás-
lálos ágyán? ból egy harmadik vezethető le; pl.:
„Kaj ember, az  ember halandó, te-
5.  Az elbeszélő szerint kétféle hangulat váltogatta magát Ivan Iljics be-
hát Kaj halandó.”
tegségében: a kétségbeesés és a remény. Írj egy-egy konkrét ese-
ményt, amely egyik és másik hangulatot erősítette!

cia Jacques-Louis David 1801-ben festette meg KITEKINTŐ

A klasszicizmus egyik legjelesebb mestere, a fran
, csapataival Itália felé tartva, átkelt az Alpo-
azt a jelenetet, amikor Napóleon a megelőző évben
Felhős, drámai hatású égháttér előtt, ágaskodó
kon. A festmény propagandisztikus lovas portré.
mutató gesztussal ábrázolja az Első Konzult.
ménen, szélfútta díszegyenruhában, energikus, előre
tűnnek fel. Ötven évvel a később Paul Delaroche
A hadsereg tagjai alig észrevehetően, a háttérben
megfelelően jelenítette meg témáját, a kor-
festette meg a jelenetet. A művész a valós tényeknek
at is követve. Képén az egyszerű köpenybe
szak művészetében egyre erősödő realista tendenciák
vezet ő segítségével, elcsigázott öszvér hátán
burkolózó, lehangolt Napóleont látjuk, aki egy hegyi
a Napó leon- mítosz lerombolása volt. Daviddal
kel át a Szent Bernát-hágón. A festő célja nem
rt szerette volna Napóleonban felmutatni.
ellentétben azonban nem a hőst, hanem az embe
kat készített a két festő! Miben különböz-
Nézz utána, milyen további Napóleon-ábrázoláso
nek, és mi lehet a különbségek oka?

Paul Delaroche: Napóleon átkel az Alpokon, 1850.

St. James’ Palace, London
61
 Tolsztoj: Ivan Iljics halála II.
„Arckifejezésében […] szemrehányás vagy figyelmeztetés is volt az élők számára.”
(Tolsztoj: Ivan Iljics halála)
Ivan Iljics életét retrospektív, visszatekintő elbeszélésből ismerjük meg: előbb értesülünk haláláról és csak
azután életéről. Gyűjts olyan hétköznapi műfajokat és szituációkat, amelyekben a visszatekintés fontos
szerepet kap! Idézz fel olyan irodalmi műveket, amelyek a  retrospekción alapulnak! Képzeld el ezeket
a műveket lineáris időkezeléssel! Miben lenne más az elbeszélés? Szerinted mi a szerepe ennek a techni-
kának? Indoklásodban vedd figyelembe az idézetet is!

„Lám meghalt, azért, mert Ivan Iljics élete inkább

én pedig élek” hasonlít a  halálhoz, mint az  élet-
Az elbeszélés Ivan Iljics halálhíré- hez. Pedig Ivan Iljics élete példás és
nek bejelentésével kezdődik, a  no- rendes. Pontosan betartja a  társa-
vella első szakaszában kiderül, hogy dalmi normákat, tökéletesen meg-
milyen hatást tesz az  élőkre egy felel kora erkölcseinek. Megnősül,
haláleset. A  halált mindenki saját gyermekei születnek, a munkájában
szempontjából próbálja felfogni. egyre sikeresebb, szépen, rendesen
A legtöbben önámító módon közelí- lépked fölfelé a ranglétrán, a fizeté-
tenek a halálhoz, tettetett gyásszal és se is emelkedik… De valóban ennyi
képmutatással hárítják el a halál üze- az élet? Amikor Ivan Iljics már ha-
netét. Az üres formaságok a lényeget lálos beteg, föl tudja tenni magának
fedik el. Valójában senkit sem érde- a kérdést, hogy ha ez az élet, miért
kel Ivan Iljics sorsa. A családtagok is ragaszkodik hozzá ennyire? Ahogy
részvétlenek maradnak. Praszkovja halála elkerülhetetlenül közeleg, lé-
Fjodorovna a  megtört szívű özvegy pésről lépésre világosodik meg szá-
Ilja Repin: Lev Nyikolajevics Tolsztoj pihen
szerepét játssza, de valójában nem az erdőben, 1891. Állami Tretyakov
mára, hogy az  élete, amelyet olyan
férjét, hanem önmagát sajnálja. A te- Képtár, Moszkva illendőnek és rendesnek gondolt,
metés költségeire gondol. Ivan Iljics tele van hazugságokkal, csalódással
lánya és annak jegyese is csak magukra gondolnak. és tettetéssel: az ő élete tulajdonképpen maga volt a meg-
Vologya az  egyetlen, aki valóban gyászolja apját. halás: „Mintha állandóan lefelé haladtam volna a lejtőn,
Ő még romlatlan kamasz. A  természetes érzelmek és miközben azt képzeltem, hogy felfelé kapaszkodom. Igen,
a  társadalmi szokások rousseau-i ellentétével szembe- így volt. A  közvéleményben felfelé haladtam, és ugyan-
sülünk: Vologya már tudja, hogy sírnia illetlenség, hi- olyan arányban fogyott alólam az élet.” – mondja.
szen maholnap férfi. Geraszim, a  népfi is rousseau-i Sohasem az élet törvényszerűségei irányították, mindig
emlékeket ébreszt. Tolsztoj tipikus parasztalakjainak egyi- a szokások szerint élt. Nem azért nősült, mert szerelmes
ke, aki a  színtiszta igazat mondja. Ő az, aki tudja, hogy volt, hanem azért, mert így illendő. Szakmáját sem szeret-
a halál Isten akarata, és senki sem kerüli el. Pjotr Ivano- te igazán, csak azért dolgozott, mert az ő társadalmi po-
vics azonban elengedi a figyelmeztetést a füle mellett, mi- zíciójához kellett egy rendes hivatal. Kortársaihoz hason-
velhogy kellemetlen. Pedig Geraszim nem boldogtalan lóan ő sem ragadta meg a halál tényét is figyelembe vevő
ettől, hangsúlyozottan vidám, derűs figura. Viszont őszin- valódi élet lehetőségét. Hiába hordta óraláncán a mottót:
te, együttérző és áldozatkész, ha haldoklóval van dolga. „Respice finem” (Gondolj a végre, gondolj a célra) – ép-
penséggel nem akart számolni a végső perspektívával.
Ivan Iljics élete
Az elbeszélés narrációja visszatekintő jellegű. A mű a te- Felemelő halál
metés bemutatásával kezdődik, a  következő fejezetek- Ebből a  látszatéletből zökkenti ki egy ártalmatlannak
ben bontakozik ki előttünk Ivan Iljics élete. Vajon akkor tűnő baleset: miközben lakását rendezgeti, megüti olda-
miért az a címe a műnek, hogy Ivan Iljics halála? Talán lát. Ez az apróság indítja el a sír felé vezető, szenvedések-

62
 A modernség világirodalmából

kel teli úton, amelyen haladva túllép a  kollektív szem-
fényvesztések világán, öntudatos személyiséggé válik, és
számot vet életével. Jelleme is gyökeresen átalakul, merő-
ben új jellemvonásokra tesz szert: megismeri a bűnbánat
és a részvét, a megbocsátás és az önfeláldozás emberré
formáló érzését. Szenvedése voltaképp vezeklés: megla-
kol mindenért, amiben vétkes. Visszakapja azt a lelket-
len bánásmódot, ahogy ő bánt az emberekkel. Az önvád
először csak öntudatlanul, kimondatlanul jelentkezik.
Fölbukkan az orvosok bánásmódja miatti szégyenkezés-
ben, vagy a bosszúságban az életvidám Schwarz láttán,
aki egykori önmagára emlékezteti a főhőst. Egyszer csak
rádöbben, hogy hiába gyógyulna meg, megszokott élete
régóta boldogtalan. Boldogsága fokozatosan elsikkadt,
a múltba tűnt a gyerekkorral. Ki a felelős elrontott életé-
ért? Ivan Iljics csak akkor kezd szenvedni igazán, amikor
rájön, hogy ő az.
Tolsztoj szerint Isten irgalma végtelen, Ivan Iljics
a halál torkában is esélyt kap, hogy mindent jóvátegyen.
Egyetlen szeretetteljes gesztus, fia kétségbeesett kéz-
csókja megsúgja, mit kell tennie: meg kell szabadítania
hozzátartozóit a haláltusája okozta szenvedéstől. Elfog-
ja a részvét, még felesége iránt is, már senkit sem vádol,
csak a maga bűnével és a jóvátétellel törődik.

Fogalmak
Csoportban dolgozva válasszatok annyi szereplőt az

Az elbeszélés időszerkezetének fajtái:
lineáris: kronologikus, időben előrehaladó időszerkezet
retrospektív: a jelenben kezdődő és onnan a múltba térő
időszerkezet; magyarázó jellegéből fakadóan a  hős
személyiségének, sorsának megértésére irányítja
az olvasó figyelmét
idősíkváltásos: az időszerkezetben a jelen és a múlt bemu-
tatása váltakozik
szimultán: egy időben, párhuzamosan zajló események
váltakozó bemutatása
Csoportmunka
elbeszélésből, ahányan a  csoportban vagytok! Mind-
egyikőtök fogalmazzon meg Ivan Iljics életével és halá-
lával kapcsolatosan négy-öt olyan mondatot, amelyek
a  műben nem hangoztak el, de kiegészíthetnék azt!
Egymás után, a szereplők megnevezésével mondjátok
el osztálytársaitoknak a kigondolt mondatokat! A töb-
bi csoportból egy-egy kérdést intézhetnek a megszóla-
lóhoz, ha esetleg nem lenne egyértelmű a megfogalma-
zott rövid monológ.

Irány a szöveg!
1.  Hogyan változik az Ivan Iljics halála című elbeszélés történéseinek színhelye az események előrehaladtával?
2.  Hogyan jellemezhető Ivan Iljics fizikai szenvedése és erkölcsi szenvedése? Gyűjts hasonlóságokat és különbsé-
geket, visszatérő elbeszélői jellemzéseket!
3.  Vizsgáld meg az elbeszélés dialógusait és monológjait! Változik-e ezek aránya a különböző szerkezeti egységek-
ben? Vannak-e dialógusszerű monológok és monológszerű dialógusok? Írj példákat!
4.  Milyen hazugság szövi át Ivan Iljics életét és halálát? Kik azok, akik őszinték vele?
5.  Hogyan magyarázod Ivan Iljics háromnapos üvöltését és elhallgatását? Mi az, amire rájött, és amitől utolsó órá-
ja más lett, mint egész élete?
6.  Mennyiben moralizáló szerinted az elbeszélő? Inkább csak kérdéseket vet fel az olvasóban, vagy kifejezetten
értelmezi is az eseményeket? Válaszodat egy szövegrészlettel is igazold!

ebb orosz képzőművésze,

Ilja Jefimovics Repin a 19. század talán legjelentős
elismertté. A művész ottho-
akit főleg realista, kortársi témájú életképei tettek KITEKINTŐ
n is, stílusát pedig az imp-
nosan mozgott a történeti és a vallásos festészetbe
a korsz ak politikai és művészeti éle-
resszionizmus is árnyalta. Portréfestőként
rökíte tte, többe k közt a cári család tagjait
tének számos jelentős alakját megö
zti életképeit, amelyekről
is. A korszakban különösen nagyra becsülték paras
évek végétől számos rajzot
Tolsztoj is lelkesen nyilatkozott. Repin az 1880-as
a-i birtokán. A képeken
és festményt készített az íróról annak Jasznaja Poljan
jelenik meg. Puritán egy-
Tolsztoj leggyakrabban orosz paraszti öltözetben
taláná l dolgozik, a kanapén
szerűséggel berendezett dolgozószobájának íróasz
kozik . Repin egyik legsajátosabb fest-
fekve vagy az erdőben olvas vagy imád
évá tevő írót szánt ás közbe n ábrázolja.
ménye a paraszti életformát is magá
száza dford ulón melyi k magy ar művé szcsoportra
Nézz utána, hogy a
hatott a tolsztoji filozófia és életmód!
Ilja Jefimovics Repin: Tolsztoj szánt, 1887.
Állami Tretyakov Képtár, Moszkva
63
 Olvasd el!
Charles Baudelaire Szgy. 85–88. oldal

„Jelképek erdején át visz az ember útja” (Baudelaire: Kapcsolatok)

Baudelaire A pokol tornáca címet akarta adni verseskötetének, kiadója kérésére változtatta A romlás vi-
rágaira. Hogyan idézi Dante Isteni színjátékát az eredeti cím és a Kapcsolatok című vers idézete? Foglald
össze, hogy milyen misztikus tapasztalatban volt része a mű utazójának, és Dante milyen jelképeket hasz-
nált szövegében!

Életrajzi vázlat hol helyezkedik el. Baudelaire kötete a ma-

Baudelaire 1821-ben született Párizsban. gyar irodalomra is nagy hatással volt. Ady
Apja – egy vagyonos, művelt hivatalnok Endre költészetében például mind a szim-
– korán meghalt. Anyja és mostohaapja bolizmus, mind a  kötetkompozíció tekin-
mindent megtettek fiuk jó neveltetéséért. tetében kimutatható a francia költő hatása.
1841-ben hosszabb tengeri úton vehetett A kötet első ciklusának nyitóverse a Kap-
részt (Mauritiusra látogatott). Párizsba csolatok, amelyet a  szimbolizmus prog-
visszatérve elköltözött családjától, évekig ramversének is tekinthetünk. A szonettfor-
kicsapongó életet élt. Költeményeivel és mában íródott költemény első versszaka
prózai írásaival egyre jobban kivívta kor- a  templomként azonosított természetet
társai, köztük Flaubert és Victor Hugo el- „jelképek erdejeként”, azaz olyan helyként
ismerését. Művészetére nagy hatással volt határozza meg, melynek elemei jelentéssel
az amerikai költő és novellista, Edgar Allan Nadar: Charles Baudelaire, bírnak: a fák „szavakat mormolnak összesúg-
Poe, akinek több művét is franciára for- 1855. va”. A mormol és az összesúg szavak viszont
dította. 1857-ben, Flaubert Bovarynéjával nem közvetlenül befogadható, „lefordítha-
egy évben jelent meg A  romlás virágai című verseskö- tó”, hanem sokkal inkább megsejthető, titokzatos jelentés-
tete. Ez a  két könyv jelzi a  modern irodalom kezdetét. ről árulkodnak. A továbbiakban a vers a természetnek ezt
A Bovaryné szerzőjéhez hasonlóan Baudelaire-t is perbe a nehezen megragadható üzenetét, egy eredendő egység
fogta az ügyészség erkölcstelenség vádjával. A kötet így és tökéletes harmónia tapasztalatát írja le („visszhangok
sokáig csupán csonkán jelenhetett meg. A siker csaknem egyberingnak”, „titkos és mély egység tengerén”, „egymásba
teljesen elmaradt. Baudelaire sohasem tudott megélni csendül a  szín és a  hang s az  illat”). Erre a  rejtett össze-
pusztán az írásból, így állandó anyagi nehézségei voltak. függésrendszerre utal a költemény címe is; ez a mormolás
1864-ben a költő Brüsszelbe költözött, ahol előadásokat a homályos értelmű szimbólumok szimbóluma.
tartott. 1867-ben halt meg Párizsban. Halála után jelen- Az albatrosz című vers szintén ars poeticaként értel-
tek meg prózakölteményei (A fájó Párizs című kötet, mezhető. A költemény első három versszaka a rabul ej-
1869), naplójegyzetei, valamint esszéi is. tett tengeri madár nevetségessé tételének jelenetét tárja
elénk. A leírás az albatrosz saját természetes (égi) és ide-
A romlás virágai gen (földi) közegében való megjelenésének szembeállí-
Baudelaire legnagyobb hatású verseskönyvét, A  romlás tására épül. Míg a madár fenn „a kéklő lég ura” és „szép
virágait Victor Hugo – felismerve korszakalkotó jelentő- csoda”, addig a  hajó fedélzetén esetlen, rút és „röhejre
ségét – a következő szavakkal üdvözölte: „Ön új borzon- készt”. Fontos, hogy az  albatrosz mind fenséges, mind
gással ajándékozta meg az  emberiséget”. A  kötet versei nevetséges mivoltát ugyanannak a sajátságának, a nagy
még sok szállal kötődnek a romantikához, de szimboliz- szárnyainak köszönheti. A negyedik versszak a fenti ké-
musukkal el is távolodnak tőle. pet a  költőre alkalmazza: a  költő a  művészet dolgában
A romlás virágai egy gondosan megkomponált kötet: otthonosan mozog, ám a hétköznapok világában ügyet-
a költő nem keletkezési idejük sorrendjében közli a ver- lenül, különcként viselkedik. Mivel a vers képi világa
seket, hanem hat tematikus ciklusba rendezi őket, illetve könnyedén megfejthető, ezért egy szimbolista költő alle-
helyüket e ciklusokon belül is alaposan végiggondolja. gorikus versének kell mondanunk Az albatroszt.
A  kötetben tehát a  költemények jelentéséhez nagyban Kép és a  képhez társított értelmezés kettősségére
hozzájárulhat az is, hogy az adott vers a kompozícióban épül Baudelaire szokatlan szerelmes verse, az Egy dög is.

64
 A modernség világirodalmából

A  vers első egysége (1–9. versszak) a  kedvessel való
sétálás közben látott dögöt idézi fel hosszasan és min-
den részletre kiterjedően. A bomló tetem leírása során
a beszélő egyrészt a belőle fakadó életre irányítja a fi-
gyelmet („nyiladozó virág”, „nyüzsögve másztak az élő”,
„sokszorozott életre kelt” stb.), másrészt a látványt a meg-
lepő képzettársítások révén már-már szépnek mutatja:
„szép nyárhajnali látvány”, „e világ muzsikált, halkan
zizegve, lágyan” stb. Az  utolsó három versszak az  un-
dort keltő dögöt meghökkentő módon a  megszólított
kedvesre vonatkoztatja: „És hiába, ilyen mocsok leszel,
te drága”. Ugyanakkor éppen ez a kontraszt teszi még
kifejezőbbé a záró szakasz vallomását, amely a szerelem
és a  lényegi szépség örök voltát hangsúlyozza a  közös
séta során megtapasztalt szükségszerű mulandóság el-
lenére is.

Fogalmak Csoportban dolgozva asztalterí-

prózavers: tipográfiailag a  prózát idéző, margótól margóig tördelt, de nyelv- tő technikával gyűjtsetek témá-
használatában költői eszközökkel élő műfaj kat a rútság lehetséges ábrázolá-

Csoportmunka
szimbólum: hosszabb szövegrészen vagy a mű egészén végigvonuló kép, a jelö- sához! A csomagolópapírt annyi
lő nem idéz meg egyértelmű fogalmat, jelöltet: elvont tartalmakat, titkos cikkre osszátok, ahányan vagy-
összefüggéseket és hangulatokat sejtet; az allegóriával ellentétben nem tok, mindenki a maga részébe ír-
fordítható le pontról pontra jon! Mi lehet rút a világban? Ne
csak a fizikai csúfra gondoljatok!
szimbolizmus: a klasszikus modernség egyik irányzata, amely a szimbólumról A  felsorolásra két percetek van!
kapta a nevét Beszéljétek meg, ki mit jegyzett
l’art pour l’art: „művészet a  művészetért”; esztétikai alapelv, amely szerint fel! Vannak közös gondolatok?
az alkotás öncél: nem kell tanítania, erkölcsi vagy társadalmi célt szolgálnia Ötleteiteket osszátok meg a töb-
esztétizmus: azoknak az irányzatoknak összefoglaló elnevezése, amelyek az al- bi csoporttal is! Volt-e olyan öt-
kotás esztétikai értékének vezető szerepét hirdetik (például a politikai, tár- let, ami többször is szerepelt?
sadalmi üzenettel szemben)

Irány a szöveg!
1.  Gyűjtsd össze Baudelaire Az albatrosz című verséből azokat a képeket és tulajdonságokat, amelyek az égi ter-
mészethez, a fent szférájához tartoznak, és azokat, amelyek a lenthez, a földi természethez!
2.  Hogyan jellemeznéd az albatrosz allegóriáján keresztül ábrázolt költőalakot? Mi annak jelentése, hogy ez a köl-
tőábrázolás egy költeményben kap helyet?
3.  Olvasd el Baudelaire Egy dög című versét! Milyen beszédhelyzet keretezi az elmesélt élményt, és ki a vers be-
szélője?
4.  Keress a versben példát szinesztéziára, inverzióra, megszemélyesítésre és ismétlésre!
5.  Ez olvasható a  szövegben: „A széteső alak már-már nem volt, csak álom, / kusza vonalak tömege, / vázlat,
melyet csak úgy fejez be majd a vásznon / a művész emlékezete.” Ha a látott dög csupán vázlat, minek minősül
az Egy dög című vers? Miért egy festő eszközeit említi a szöveg?
6.  Szerinted lehet tárgya a művészetnek a rút, a csúf? Meg kell-e szépítenie a művészetnek a rútságot? Nézd meg
a kérdéshez az interneten Dürer anyjáról készített 1514-es portréját vagy Mantegna híres Halott Krisztus című
festményét!

te meg A Medúza tutaja című mo- KITEKINTŐ

A francia Théodore Géricault 1818–1819-ben festet
kulcs művét. A fiatal művész egy 1816-
numentális vásznát, a romantikus festészet egyik
ítette fel festm ényén. A Medúza nevű fregatt
os hajószerencsétlenség történetét eleven
ység tagjait egy rögtönzött tutaj-
Mauritánia partjainál szenvedett hajótörést, a  legén
dtak a tengeren élelem és víz nélkül,
ra menekítették. A matrózok 12 napon át hányó
énye elkészítéséhez tetemekről is
esetenként a  kannibalizmusig jutva. Géricault festm
tt testrészeket – fejeket, végtagokat –
készített tanulmányokat. A hullaházakból levágo
zlatot készített. Géricault a tanulmá-
kölcsönzött, melyekről műtermében számos olajvá
Téma választásával szokatlan tragikummal
nyokat olykor önálló alkotásokká fejlesztette.
és női kart ábrázoló festményen a test-
töltötte meg a csendélet műfaját. A férfi lábfejeket
erotikával ruházza fel témáját.
részek összeállítása nyugtalanító intimitással és némi
képét! Hogyan határoznád
Keresd meg Adolph von Menzel Műteremfal című
meg a festmény műfaját?
Musée Fabre, Montpellier
Théodore Géricault: Anatómiai tanulmány, 1818–1819.
65
 Olvasd el!
Paul Verlaine Szgy. 89–91. oldal

„Zenét minékünk, csak zenét” (Verlaine: Költészettan)

Irodalom és zene szoros kapcsolatával már az irodalom kezdeteinél találkoztál. Idézd fel, milyen énekelt
vagy hangszerrel kísért művekkel ismerkedtél meg az ókor, a középkor és a reneszánsz művészetében!
Mit jelentett a nótajelzés Balassi verseinél? Hogyan vesz részt a vers zeneiségének kialakításában a rím,
a ritmus, a hangszimbolika, a hangulatfestő és hangutánzó szavak használata? Keress szemléltető példá-
kat, és igazold, hogy a zeneiség valójában sosem tűnt el a költészetből!

Verlaine pályája
Paul Verlaine (1844–1896) Északkelet-Franciaország-
ban, Metzben született. A család 1851-ben Párizsba köl-
tözött. Költői tehetsége már diákként megmutatkozott.
Tanulmányait követően hivatalnokként helyezkedett el,
fő érdeklődési területe azonban továbbra is az irodalom
maradt. Barátainak hatására a  parnasszista költésze-
ti elvekhez vonzódott, ennek az  irányzatnak a  hatását
mutatja első kötete, a  Szaturnuszi költemények (1866)
is. 1870-ben megnősült, feleségének ajánlotta a  Jó dal
(1872) című kötetet. 1871-ben ismerkedett meg Arthur
Rimbaud-val, akivel barátságba majd szerelmi kapcso-
latba kerültek. Együtt utaztak Belgiumba és Londonba.
1873-ban Verlaine egy eldurvult vita során pisztolylö-
véssel sebesítette meg Rimbaud-t, ami miatt két év bör-
tönbüntetésre ítélték. Az addig kicsapongó életet élő köl-
tő a börtönben megtért, vallásos témájú verseket is írt.
1880-ban jelent meg az ekkor keletkezett verseit is tar-
talmazó Jóság című kötet. 1883-tól ismét Párizsban élt,
munkáit egyre nagyobb megbecsülés fogadta. Visszatért
a  zabolátlan élethez, alkoholizmusba sodródott, súlyos
betegen, nyomorban halt meg 1896-ban.
Őszi chanson
Verlaine legismertebb költeménye, az Őszi chanson a Sza-
turnuszi költemények kötetben jelent meg. A cím chan-
sonként, azaz énekelt dalként határozza meg a  verset,
már ezzel is előre jelezve a költemény fő jellemvonását,
a zeneiséget. Az Őszi chanson jellegzetes impresszionis-
ta alkotás. Az őszi táj keltette melankolikus hangulatot,
a mulandóság tapasztalatát rögzíti. Impresszionista vo-
nás a  fokozott zeneiség is. A  vers kiinduló metaforája
(„Ősz húrja”) az őszt egy hegedűvel azonosítja. (A fran-
cia eredetiben a hangszer neve is elhangzik.) Felolvasva
a  szöveget úgy érezhetjük, mintha a versszöveg tulaj-
donképpen ezt a hegedűt szólaltatná meg. A költemény
ugyanis oly nagymértékben használja ki a hangzó nyelv
lehetőségeit, hogy maga a  hangzás válik a  kifejezés el-
sődleges eszközévé. Ez elsősorban a hangutánzó szavak
halmozásának köszönhető, de nagy szerepe van például
a tiszta rímeknek, a mély magánhangzók sokaságának,
illetve a francia nyelv hangzását idéző orrhangoknak, il-
letve hangkapcsolatoknak (pl.: –ong, ont) is. Az eredeti
vers zenei hatását talán leginkább visszaadó magyar szö-
veg Tóth Árpád műfordítási bravúrja.

Paul Verlaine, Otto Wegener fotója, 1893
Költészettan
A Költészettan című költeményt Verlaine 1874-ben,
börtönbüntetése idején írta, de csak 1885-ben a  Haj-
dan és nemrég kötetben jelent meg. A  vers többes
szám első személyben, a vele egy nézetet vallók nevé-
ben megszólaló beszélője egy sajátos impresszionista
ars poeticát fogalmaz meg. Ennek az  ars poeticának

66
 A modernség világirodalmából

a  kulcsfogalma a  zene: „Zenét minékünk, csak zenét”.
A  „zene” a  megverselni kívánt élményt, benyomást
megőrzi a maga rögzíthetetlenségében. Ennek megfe-
lelően a szöveg a szabatos, pontos kimondással és meg-
alkotással szemben a zene sejtetését és hangulatiságát
(„lebegőben”, „lágy levegőben”, „cikázik”, „tétova ének”,
„fátylak mögött”, „reszkető verőfény”, „álomszárny”,
„meg nem álló lélek” stb.) állítja elénk értékként. A ze-
nével szembeállított elemek közös tulajdonsága a  tu-
datosság, a megkívánt folytonos változás helyett a rög-
zítés igénye, illetve hangulat helyett a  fogalmi jelleg.
Ezeket a  beszélő határozottan visszautasítja: „Ha szó-
kat írsz, csak légy hanyag”; „Mert csak te kellesz, Árnya-
lat, / és semmi Szín, koldusi ékül”; „A gyilkos Csattanó
gaz úr”; „Szónoklat? Törd ki a nyakát”; stb. Figyelem-
reméltó, hogy a  versszene egyik legfontosabb eszkö-
zét, a rímet is a visszautasított költői eszközök között
találjuk: az  elvárt zenével szemben a  rím annak torz,
hamis változataként, „silány kolompként”, „olcsó játék-
szerként” jelenik meg.

Fogalmak
hangulatlíra: a kifejezést azokra a művekre használjuk, amelyek a fo- Csoportban dolgozva gyűjtsetek minél több

galmi-gondolati jelleget háttérbe szorítva, elsősorban a  nyelv
zeneiségét kihasználva, hangulatokat, benyomásokat keltenek
a befogadóban
parnasszizmus: költői mozgalom a  19. század második felében,
Franciaországban; tagjai nagy műgonddal készült alkotásaikban
az esztétikai értékek előtérbe helyezésére, a költői én háttérbe
szorítására és az örökérvényűnek tartott dolgok (természet, mí-
toszok) bemutatására törekedtek
programvers: olyan vers, amelyben a költő esztétikai, költői célkitű-
zéseit, irodalmi hitvallását fogalmazza meg
Csoportmunka
melléknevet és főnevet az „ősz” szóhoz kap-
csolódóan asszociációs játékkal! A csoport-
ból egy tag jegyezze fel külön oszlopba a fő-
neveket, külön a  mellékneveket! A  szavak
gyűjtésére két percetek van! Ha elkészült
a lista, a csomagolópapíron egy-egy fürtáb-
rában helyezzétek el a szavakat! Figyeljetek
arra, hogy legyen valamilyen logikai rende-
zettség az ábrázolásban! A két ábrát mutas-
sátok be a többi csoportnak is!

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Verlaine Őszi chanson című versét a szöveggyűjteményben! Foglald össze a vers gondolatmenetét:
milyen logika szerint követi egymást a három versszak? Mit gondolsz, mennyiben járul hozzá a témaválasztás
a vers egyediségéhez?
2.  Olvasd fel hangosan a verset Tóth Árpád fordításában! Mely szavaknál akad meg kissé a dallamvezetés? Társul-
e kiemelt jelentés ezekhez a szavakhoz?
3.  Hasonlítsd össze Tóth Árpád két fordítását! Fogalmazd meg hangtani kategóriákkal a két szöveg közötti eltéré-
seket! Érzel hangulati különbségeket a két fordítás között?
4.  „A műfordító feladata mégiscsak az, hogy költészetet hozzon létre. Persze se jobbat, se rosszabbat, se mást,
mint az eredeti. Képtelenség ez, amit mindennap gyakorlunk” – írja Nemes Nagy Ágnes. Szerinted a műfordítás
önálló alkotás? Egy jó fordításnak mire kell törekednie? Érvelj az Őszi chanson versfordításait használva példá-
nak! A szöveggyűjteményben közölt négy változat közül melyik ragad meg leginkább és miért?

KITEKINTŐ
sodott. Talán ez is az oka annak,
A tájkép a 16. században, narratív műfajokból önálló
n sokái g elmaradhatatlan része volt
hogy az emberalak – ha „statisztaként” is – nagyo
a mű fajt gyakr an szimbolikusan kezelte,
a tájábrázolásoknak. A romantika festészete
azta meg. A „ha ngula ti táj” a szecesszió és
a tájat az ember belső képmásaként fogalm
lett. Az  osztrák Gustav Klimt táj-
a  szimbolizmus alkotóinak is kedvelt műformája
sem, ha ember lakta tájat vagy
képein szinte soha nem szerepel ember, még akkor
oznak – ezen festményei kizárólag
települést ábrázol. A narratív utalások teljesen hiány
etes formát használ. Ez egyrészt nyu-
hangulat- és „látvány”-képek. Legtöbbször négyz
érzék elteti, hogy a tetszőleges kivágat
galmat, állandóságot sugall, másrészt – mivel azt
a vég telens ég érzetét is kelti. Számos tájké-
minden irányban egyformán folytatható –
beri élettől függe tlen vegetáció gyakran szinte
pén az ég és a horizont is eltűnik, az em
a – dekoratív mintává áll össze.
érzéki burjánzása – mely Klimt tájképeinek fő témáj
legjellemzőbb motívumai!
Nézz utána, melyek voltak Klimt tájfestészetének

lungen, Drezda
Gustav Klimt: Nyírfaerdő I., 1902. Staatliche Kunstsamm
67
 Olvasd el!
Arthur Rimbaud Szgy. 92–95. oldal

„Imé, ez vagyok én! züllött hajó, hináros,

Kit elvitt a vihar élőtlen étherig,
S zord flotta s békés bárka ki nem halássza már most
Részeg roncsom, mely a vizekkel megtelik”
(Rimbaud: A részeg hajó)
Rimbaud élete és művészete a vágánsköltők és Villon alakját idézheti. Ismételd át, hogy mit tanultál az éle-
tükről, életmódjukról! Melyek azok a témák, motívumok, amelyek fontos szerepet kapnak költészetükben?

Rimbaud élete
Arthur Rimbaud 1854-ben
született az  észak-franciaor-
szági Charleville-ben. Apja
katona volt, fia születése után
nem sokkal elhagyta család-
ját, így Rimbaud-t anyja egye-
dül nevelte. Versírói tehet-
ségével már iskolás korában
kitűnt. Nemcsak anyanyel-
Arthur Rimbaud, 1872, vén, hanem latinul is kiváló-
Étienne Carjat felvétele an verselt. Tizenhét éves ko-
rában ismerkedett meg Paul
Verlaine-nel, akivel viharos kapcsolatuk 1873-ban úgy ért
véget, hogy az idősebb költő kis híján lelőtte Rimbaud-t.
Az 1870-es évek második felében vándoréletet élt, egész
Európát bejárta. Volt matróz, idegenlégiós és fegyver-
kereskedő is. Eljutott Ádenbe, Kairóba és Hararba. 1891-
ben daganatos betegsége miatt amputálni kellett a  lábát.
Marseille-be vitték, itt halt meg harminchét évesen.
Rimbaud úgy lett a francia líra egyik legnagyobb meg-
újítója, hogy életművének túlnyomó részét tizenöt és ti-
zenkilenc éves kora között hozta létre. Költészetére nem
tekintett úgy, mint az érvényesülés lehetőségére, így nem
is fordított gondot verseinek közlésére. Kivétel ez alól
az  Egy évad a  pokolban (1873) című önéletrajzi jellegű
prózaverskötete. Többi költeményét – többnyire halála
után – barátai adták ki.
Költői hitvallásának kulcsfogalma a  látomás. A  költő-
nek látnokként kell alkotnia. Feladata az, hogy még nem
is tudatosult érzékeket, „látomásokat” hozzon a felszínre.
Ennek legfőbb eszköze a  szinesztézia. Rimbaud poétikai
programját egy tanárának írt levelében maga fogalmazza
meg: „Költő akarok lenni, és azon dolgozom, hogy látnokká
tegyem magam; ezt bizonnyal egyáltalán nem érti, és nem
 David Thewlis (Paul Verlaine) és Leonardo DiCaprio
(Arthur Rimbaud) a Teljes napfogyatkozás című filmben, 1995.
Rendező: Agnieszka Holland 
is igen tudom jobban megmagyarázni. Arról van szó, hogy
az  összes érzékek összezavarásával eljussunk az  ismeret-
lenhez. Irdatlan szenvedés, de erősnek kell lenni, született
költőnek, és én magamban felismertem a költőt.” (Somlyó
György fordítása)
A részeg hajó
Rimbaud leghíresebb verse, A részeg hajó is egy nagyszabá-
sú látomást fest meg. A költemény középpontjában az uta-
zás motívuma áll. Az utazás ősi toposz, számtalan irodalmi
műben találkozhattunk már vele például az  életút, a  sors
vagy a  célkeresés metaforájaként. Rimbaud versében cél
és értelem nélküli útról olvasunk, amely a  kötöttségek-
től mentes, új élményeket kínáló szabadság jelképévé vá-
lik. A  költeményt három szerkezeti egységre oszthatjuk.
Az első egység (1–5. versszak) a szabadság elnyerését be-
széli el. A  beszélő egy hajóval azonosítja magát, amely
megszabadul vontatóitól, és kiér a tengerre. A vontatóktól
való megszabadulást követően megszűnik a  hajó útjának
célszerűsége („De hogy mi sorsra jutnak, mindegy volt né-
kem ez, / S hogy búzám belga búza, vagy hogy gyapotom
angol”), valamint irányítása, kormányzása is („Letisztúlt ró-
lam és levált a kormány s horgony”). Így válik a hajó a ten-
gerre érve minden tudatos irányítástól mentesen szabaddá:
„Vizek szabadja lettem, ki vígan elcsatangol”. A  második
egység (6–17. versszak) nyitó mondata jelen időben szólal
meg: „Azóta egyre fürdök a roppant tengerek / Költészeté-

68
 A modernség világirodalmából

ben, melybe csillag csorog és béke”. A  versbeszéd idejében

tehát még tart a tengeri út, amelyet immár „fürdésnek” ne-
vez a szöveg. Ez egyrészt kifejezheti az utazás célszerűsé-
gének, tudatosságának megszűnését, másrészt utalhat az új
tapasztalatok megtisztító hatására is. A  következő szaka-
szok „láttam” illetve „hallottam” kezdetű mondatai sorol-
ják az utazás élményeit. A látomásszerű felsorolás jellemző
eszköze a szinesztézia (pl.: „vad titkokkal befolyva”; „alvadt
messzeségek”; „bús szagú vén görbe fák”; stb.). A harmadik
egység (18–25. versszak) már új tartalommal megtöltve
erősíti meg a  vers kiinduló azonosítását („Imé, ez vagyok
én! züllött hajó, hináros, / Kit elvitt a vihar élőtlen étherig”).
Az  utazás tapasztalatainak köszönhető változás már nem
teszi lehetővé a régi életbe való visszatérést: „Mert kit meg-
fürdetett minden vizeknek búja, / Nem szállhat révbe többé
kalmárhajók után, / S jelzászlók és tüzek hívalgó gőgjét únja,
/ S hogy hídak vad szeme bámúljon rá bután...”
Csoportmunka
A feladat elkészítéséhez szükség lesz csomagolópapírra,
színes tollakra, ceruzákra, ollóra, ragasztóra, esetleg színes
újságokra, textilekre, bármilyen egyéb anyagra (pl.: pénz-
érme, gyöngy stb.). Ezeket hozzátok magatokkal az órára!
Csoportban dolgozva tetszőleges technikával készítse-
tek illusztrációt a  vershez, amelyen szerepeljen a  szöveg
központi motívuma, a hajó is! Adjatok címet az alkotás-
nak! Az alkotásokból rendezzetek kiállítást az osztályban!
Fotózzátok le a kiállítás anyagát!
Fogalmak
látnokköltő: látomásokat, rejtett összefüggéseket versben
feltáró költőszerep; Rimbaud szerint ahhoz, hogy lát-
nokká váljon a költő, az kell, hogy „hosszú, roppant,
meggondolt munkával összezavarja összes érzékeit”
látomásos képalkotás: képzeletbeli kép, látvány ábrázolá-
sa, mely szabad kapcsolatot teremt egymással nem,
vagy nem szorosan összefüggő dolgok között

Irány a szöveg!
1.  Rimbaud versét, A magánhangzók szonettjét sokan próbálták már értelmezni. Egyesek szerint a mű az egész
költészetét meghatározó irányvers vagy programvers, mások szerint egy gyerekkori ábécéskönyv illusztrációit
követi. Te hogyan olvasod? Lehet a magánhangzókhoz társított képeknek rejtett jelentése, vagy inkább hangu-
latokat, benyomásokat kívánnak közölni?
2.  Jelöld be, milyen irányvonalak és alakzatok jelennek meg a szövegben! Befolyásolhatja-e a hangokról alkotott
képzetünket, hogy milyen a hangokat jelölő betűk formája?
3.  Próbáld ki te is a vers technikáját, és társíts a különböző magánhangzókhoz különböző színeket, hangszereket
és természeti jelenségeket!
4.  Olvasd el a A részeg hajó című Rimbaud-verset, és emelj ki olyan idézeteket vagy motívumokat, amelyek a vá-
gánsok költősorsára és költői világlátására is illenének!
5.  Vizsgáld meg Rimbaud A részeg hajó című versének dinamikáját! Mi adja a vers tempóját, mozgását a hangok, a
szavak vagy a mondatok szintjén? Hol gyorsul fel a vers, és hol lassul le? Hol szűnik meg teljesen a vers „mozgása”?
6.  Gyűjts a versből alliterációt, szinesztéziát, halmozást, ellentétet! Melyik költői eszközzel él legtöbbször a szöveg?
7.  Milyen tájakat, természeti jelenségeket azonosítasz a szövegben? Mit gondolsz, felfejthetők pontosan a vers-
ben található képek, vagy inkább látomásokként érdemes olvasni őket? Válaszodat indokold!
 Arthur Rimbaud versében (A részeg hajó) olyan dekadens életmód vetül elénk, amely a benyomások páratlan
gazdagságát csak az önpusztítás árán tartja megélhetőnek. Olvass bele a kortárs amerikai regénybe a szövegy-
gyűjteményben (Thomas Pynchon: Beépített hiba), majd írj összehasonlító elemzést „Sodródás és élményözön
Rimbaud és Pynchon művében” címmel!

ztviselőként kezdett el festeni. KITEKINTŐ

A 19. századi francia Paul Gauguin jómódú köztis
isták kiállításain, végül úgy döntött,
Sikerrel szerepelt a  Salonon és az  impresszion
vésze tnek szent eli életét. A családot eleinte
felhagy polgári foglalkozásával, és a mű
elváltak. A 80-as évek közepén nagy
felesége tartotta el, végül a házaspár útjai végleg
színt, ahol kötöttségektől mentesen
nyomorban élt, és folyamatosan kereste azt a hely
des-óceáni Tahiti szigetére uta-
élhet, és művészete kibontakozhat. 1891-ben a csen
és a sziget fővárosából az őslako-
zott. Az ott élő európaiaktól hamar megundorodott,
ívül ihletően hatott, az ottani élet
sok közé költözött. Bár művészetére a közeg rendk
Végü l anyag i és magánéleti kudarcok
nehézségei miatt visszatért Franciaországba.
etvilágba, immár végleg.
után, megromlott egészséggel költözött ismét a szig
Nézz utána, milyen Gauguin-ké peket őrizne k magyar közgyűjteményben!
A művész melyik korszakaiból valók?

n Múzeum, Moszkva
Paul Gauguin: Aha oe feii? (Féltékeny vagy?) 1892. Puski
69

Rainer Maria Rilke
„Változtasd meg élted!”
(Rilke: Archaikus Apolló-torzó)
Rilke Archaikus Apolló-torzó című műve az alkotás és a befogadó viszonyáról gondolkodtathat el. Milyen
hatást válthattak ki egyes művek a  hallgatóban, nézőben, olvasóban saját korukban? Ismételd át, mit
jelentenek az alábbi fogalmak: katarzis, példabeszéd, prédikáció, királytükör, tézisregény, politikai költe-
mény! Milyen módon késztethetik az embert ezek a műfajok személyisége alakítására?
Rilke pályája
A modern német nyelvű költészet egyik legnagyobb
alakja, Rainer Maria Rilke 1875-ben született Prágában
egy osztrák családban. Szülei katonai pályára szánták,
a  katonaiskolát azonban gyenge fizikuma miatt kény-
telen volt elhagyni. Tanulmányait a  linzi kereskedelmi
akadémián folytatta, majd beiratkozott a  prágai egye-
temre, ahol jogot, filozófiát és irodalomtörténetet hall-
gatott. 1896-ban Münchenbe költözött. Itt ismerkedett
meg Lou Andreas-Salomé írónővel, akivel 1899-ben
Oroszországba utazott. Az  életre szóló élményt jelentő
utazás során Tolsztojjal is személyesen találkozott. 1903-
tól a híres francia szobrász, Auguste Rodin (1840–1917)
titkára volt. Újabb utazásokat követően a  háború után
Svájcban telepedett le.
Korai költészetének jelentős kötete az  1899-ben szü-
letett és 1905-ben publikált Imádságos könyv, amelyet
oroszországi élményei inspiráltak. A  középső pálya-
szakasz Rilke párizsi tartózkodásának idejével esik egybe
Rainer Maria Rilke, 1925.
70
Olvasd el!
Szgy. 96–97. oldal
(1902–1910). Rilke Rodin mellett vált igazán nagy költő-
vé. A szobrász sajátos tárgyszemléletét kívánta eltanulni
a költészetben is. Az 1907-ben megjelenő Új versek című
kötet sok verse egy-egy tág értelemben vett „tárgyat” ál-
lít a középpontba, oly módon, hogy a sajátos láttatásban
feltárul egy addig rejtett jelentés. Az e szemléletben szü-
letett költeményeket Rilke tárgyverseknek nevezi. A kötet
leghíresebb darabjai a Körhinta, A párduc és az Archaikus
Apolló-torzó. Ugyancsak a  középső pályaszakaszhoz so-
roljuk Rilke naplóregényét, a Malte Laurids Brigge feljegy-
zéseit (1910), amelyet az első modern német regényként
tartanak számon. Az  önéletrajzi elemeket is tartalmazó
mű elbeszélője egy dán költő, aki párizsi élményeit „jegyzi
fel.” A  regénynek a  látás tanulásáról szóló részletét akár
a  Rilke középső pályaszakaszának ars poeticájaként is
olvashatjuk: „Látni tanulok. Nem tudom, miért, de ben-
nem most minden mélyebbre hatol, és nem marad ott, ahol
eddig leülepedett. Erről a  belső tájról nem tudtam eddig.
Most minden odakerül. Hogy mi történik ott, nem tudom.”
(Görgey Gábor fordítása) A harmadik pályaszakasz 1910-
től a költő haláláig terjed. Kései versei közül az 1912-től
egy évtizeden át készülő Duinói elégiák a legismertebbek.
A párduc
Az Új versek kötet egyik jellegzetes tárgyverse A  pár-
duc. A költemény egy állatkerti párduc viselkedését ál-
lítja középpontba: a rácsok mögé zárt állat körbe-körbe
fut ketrecében. A szöveg azonban nem pusztán leírása
a  látványnak. A  beszélő ugyanis többnyire a  párduc
„belső tapasztalatairól” számol be, amelyekre a  külső
szemlélő legfeljebb csak következtethet: a  köröző vad
számára megsokszorozódó rácsok („mintha rács ezer-
nyi lenne”) a ketrecen kívüli világtól való teljes elzártság
érzetét keltik. Az  ily módon elénk tárt látványt maga
a  szöveg értelmezi: „az erő tánca ez egy pont körűl, /
melyben egy ájult, nagy akarat áll.” A sajátos módon lát-
tatott, immár önmaga valóságán túlmutató jelentéssel
megtöltött „tárgyat” tehát egyfajta jellé változtatja Ril-
ke költeménye.
 A modernség világirodalmából

Archaikus Apolló-torzó mutatja a szobrot, másfelől mintegy életre is kelti: nem-

Rilke egyik legtöbbet olvasott és értelmezett költemé-
nye az  Új versek második részének nyitóverse, az  Ar-
chaikus Apolló-torzó. A  vers beszédhelyzete egy mú-
zeumi kiállítás csonka Apolló-szobrának szemlélése.
A párduchoz hasonlóan tehát ebben az esetben is egy,
az eredeti környezetéből kiragadott „tárgyról” van szó.
A  leírás egyfelől csonkaságában is egésznek, teljesnek
csak a szemlélő látja a szobrot, a szobor is néz („mert
nincsen helye egy sem, / mely rád ne nézne”). A  költe-
mény így a művészeti alkotás és befogadója kölcsönös
viszonyát állítja elénk: az önmagában lezáratlan, csonka
mű a befogadásban egészül ki, nyer jelentést, miközben
e jelentés a befogadót is változásra készteti („Változtasd
meg élted!”).

Fogalmak

tárgyvers: Rainer Maria Rilke megnevezése azokra
a versekre, amelyek egy tárgy vagy élőlény objek-
tív bemutatására törekednek; célja a  vers plaszti-
kussá, szoborszerűvé tétele
objektív líra: alkotó módszer, amely a lírai én személy-
telenebb megszólalását tűzi céljául
torzó: hiányos, befejezetlen szobor, alkotás
Csoportmunka
A GÖMB (a „gondolkozz – beszéld meg párban – kupak-
tanács” folyamatot betartó) módszerrel vitassátok meg,
hogyan értelmezitek ti az  Archaikus Apolló-torzó című
verset! Először magadban fogalmazz meg 3-4 mondatot
a szövegről, majd beszéld meg pároddal, végül a csoport
minden tagja mondja el az  értelmezését! Javaslataitokat
jegyezzétek le a füzetetekbe!

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Rilke A párduc című versét! Gyűjts ellentétpárokat a szövegből, amelyek kifejezik a versben feszülő
ellentétes erőket!
2.  Kövesd végig a versben a nézés, tekintet megjelenését és irányait! Milyen jelentősége van vizuális szempontból
a rácsnak, illetve a rács mögötti gyors mozgásnak?
3.  Egyik kutatója (Pór Péter) szerint Rilke felfedezte, hogy „egy jelenség, egy alakzat egyszerre lehet tökéletesen
»titokzatos« és tökéletesen »nyílt«, egyik levelében ezt a »titok csupasz megjelenítésének« nevezte”. Mit jelent
ez számodra A párduc szimbolikus alakja kapcsán?
4.  Miután elolvastad Rilke Archaikus Apolló-torzó című versét, értelmezd szavanként a vers címébe emelt tárgyat!
Milyen korszakra és kultúrára utal az „archaikus” megnevezés? Ki volt Apolló, és miért pont az ő szobra a vers
tárgya?
5.  Ebben a szövegben is érdemes megvizsgálni a nézés, tekintet megjelenését és irányait! Gyűjtsd ki a vonatkozó
szöveghelyeket! Van-e olyan tekintet, ami nem szövegszerűen jelenik meg?
6.  Az  utolsó mondat hirtelen váltás a  versben: „Változtasd meg élted!” Milyen létjogosultsága van az  olvasóra
vonatkozó szentenciának egy tárgyleírás után? Hogyan magyarázod ezt a költői gesztust?
7.  Milyen kiemelt jelentésrétegei lehetnek egy olyan versnek (műalkotásnak), amely egy másik műalkotásról be-
szél? Ismersz még ilyen zenei vagy képzőművészeti alkotásokat?

–római szobrok csonkaságát visszataszítónak KITEKINTŐ

A 19. századig a töredékesen előkerült ókori görög
általában kiegészítették. A  hagyomány szerint
tartották, hiányként fogták fel: a  torzókat ezért
az első, aki visszautasította, hogy egy antik
az olasz klasszicista szobrász, Antonio Canova volt
Auguste Rodin néhány szobrát már eleve torzó-
torzó hiányzó részeit pótolja. Az 1880-as években
tól meghatározóvá vált. A torzó műformája
ként alkotta meg, és ez a megoldás életművében ekkor
csak az összefüggő, teljes egész lehetett a szob-
létjogosultságot nyert, és innentől kezdve már nem
erősebben érzékeled, hogy mindez kevésbé vol-
rászok ideálja. „Minél közelebbről vizsgálódsz, annál
írta Rilke csodálattal Rodin torzóiról a szobrász
na egész, ha az egyes testeket befejezi a Mester” –
száza d eleji modern szobrászat népszerű műfor-
műtermében tett látogatása után. A torzó a 20.
szet útját is előkészítette.
mája lett, és az absztrakt – nem ábrázoló – művé
Nézz utána, kik készítettek torzó kat a 20. száza di magyar szobrászok közül!

Alexander Archipenko: Női torzó, 1914.

Magángyűjtemény
71
 Olvasd el!
Walt Whitman Szgy. 98–99. oldal

„Hallom Amerika dalát, hallom sokféle szent énekét” (Walt Whitman: Hallom Amerika dalát)
Elevenítsd fel, hogy hol találkoztál korábban hosszú körmondatokkal! Milyen típusai ismertek és milyen
formai jellegzetességei voltak ezeknek? Keress példát mindegyik típusra! Szerinted milyen hatást válta-
nak ki? Kultúránk mely területén használatos manapság ez az alakzat?

Pályakép A lírai én hazájához fűződő viszonyáról árulkodik az emel-

Walt Whitman amerikai kedett, ünnepélyes hangvétel, illetve az  is, hogy Amerika
költő, prózaíró és publi- dalát „szent énekként” határozza meg. A hallott dal egyik fő
cista. 1819-ben született. jellegzetessége a sokfélesége („hallom sokféle szent énekét”),
Gyerekkorát a  New York- egyénenként különböző volta. Ezt a sokszínűséget fejezi ki
beli Brooklynban töltötte. a vers stílusának talán legszembeötlőbb sajátsága, a felsoro-
Az  elemi iskola elvégzése lás, amely a társadalom széles rétegeit nevezi meg: kézmű-
után dolgozni kezdett, volt ves, ács, kőműves, révész, matróz, cipész, kalapos, favágó,
tanító, nyomdász és újság- béres, anya, fiatal asszony, leány, férfi, nő, siheder. A  dal
író is. A  negyvenes évektől sokszínűségére utalnak a  személyre szabottságot, egyedi-
kezdve több New York-i séget kifejező kijelentések is: „mindegyik aszerint dalolja
lap is alkalmazta. Újságírói a magáét, hogy jókedvű-e vagy komoly”, „A magáét dalolja”,
Walt Whitman, gyakorlata nagyban hozzá- „azt dalolja […], amihez köze van, és nem egyebet”. A sok-
fotó: Mathew Brady, járult prózastílusának ki- színűség azonban mégis egy nagy harmonikus egységbe
US National Archives and
Records Administration
alakulásához. 1855-ben sa- rendeződik. Az egység tapasztalatát fejezi ki a „dal” főnév
ját költségén adta ki első következetesen egyes számú szerepeltetése, illetve a  dalra
kötetét, a Fűszálakat, amelynek első kiadása tizenkét sza- utaló rendszeresen visszatérő azt névmás határozottsága.
badverset tartalmaz. Whitman életművének jelentős A  lírai én tehát a  sokféleségben is sajátos egységet alkotó
részét ennek a  kötetnek a  többszöri átdolgozása és bő- közösségként beszél a hazájáról. A szövegnek erőteljes gon-
vítése tette ki. A  polgárháború alatt kórházi ápolóként dolatritmikus lüktetést kölcsönöz az „azt” névmás, a „hal-
dolgozott. Ekkor szerzett tapasztalatait a  Feljegyzések lom” és a „dalolja” igék többszöri visszatérése, illetve a mon-
a háborúról (1875–1876) prózai kötetében, illetve a Dob- datok szerkezetének ismétlődése.
pergés (1865) című versciklusában írta meg. Életének
utolsó szakaszában, betegen, a Fűszálak kötet új ciklusa- Téli mozdony
in dolgozott. 1892-ben halt meg. A Téli mozdony szintén szabadvers. Az  óda műfajának
Életművét jellemzően a  romantika irodalmához so- sajátosságait (megszólítás, ünnepélyes, emelkedett hang-
roljuk, de lírájának számos vonása a modernséget előleg- vétel, a  megszólított dicsérete) mutató költemény tárgya
zi, sőt az avantgárd költészet egyik előfutárának tekint-
hetjük. Kiemelkedő hatása elsősorban szabadverseinek
köszönhető. A szabadvers olyan költemény, amely szakít
a mértékes (metrikus) versek kötöttségeivel (pl.: a sorok
azonos vagy szabályosan váltakozó szótagszáma, kö-
tött időmértékes vagy ütemhangsúlyos lejtés, szabályos
rímképlet), azonban – a prózakölteménnyel szemben –
verssorokra tagolódik.

Hallom Amerika dalát

Whitman legismertebb költeménye a Hallom Amerika dalát
című szabadvers. Az egyetlen hosszú mondatból álló költe-
mény Amerika életét egy dalként állítja elénk. A  vers be-
szélője e dal befogadójaként és közvetítőjeként szólal meg. New York látképe 1908 körül, Library of Congress, Washington

72
 A modernség világirodalmából

szokatlan módon egy mozdony. A  versbeszéd által fel-
idézett műfajhoz kötődő befogadói elvárások (például
egy magasztos tárgy) és a  választott hétköznapi téma
összeférhetetlensége így sajátos feszültséget teremt.
A  szöveg első felének meghatározó eszköze a  Hal-
lom Amerika dalát című költeményhez hasonlóan
a felsorolás. A mozdony részeinek dicsérő számbavétele
– többnyire jelzős szerkezetek révén – olyan beállításban
mutatja az  alkatrészeket, amelyben azok új jelentéstar-
talommal töltődnek meg: „mértékes kattogásod”; „forra-
dalmas dübörgésed”; „aranyos bronzod”; „ezüst acélod”;
„kerekeid remegő ragyogását” stb. Az így bemutatott téli
mozdonyt a  szerkezet által kiemelt helyen, a  huszonöt
soros költeménynek épp a  közepén már mint jelképet
nevezi meg a szöveg: „Te a modern élet példája, – jelképe
a mozgásnak s erőnek – szárazföld ütere”. A vers második
felében még két hasonló értelmező jellegű megnevezést
találunk: „Tűztorkú szépség” és „Te, önmagad törvénye,
mindig tulajdon nyomodat őrző”. A  mozdonynak ezek
a  tulajdonságai végül egy „költői program” elemeiként
köszönnek vissza. A  „könnyes hárfa s a  nyafka zongora
beteg érzékenysége” helyett a költészetnek is a fenti saját-
ságokat kell megjelenítenie: „Dübörögj végig az énekemen
garabonciás muzsikáddal, lobogó éji lámpáiddal”.

Fogalmak

szabadvers: olyan vers, amely szakít a vers hagyományos rímes, met-
rikus kötöttségeivel; a szabadvers líraiságát a verssorokra tago-
lás és a gyakran megjelenő gondolatritmus alakítja ki
körmondat: hosszú mondat, amelynek esztétikai értékét a  benne
megjelenő többszörös összetétel formai arányossága, hangzásá-
nak ritmikája adja; hagyományosan klasszikus, barokk és roman-
tikus körmondatot különböztetünk meg
gondolatritmus: a ritmus fajtája, amelyben a ritmust a gondolatok,
illetve a nyelvi elrendezés ismétlődése adja
Csoportmunka
Ablakmódszerrel csoportban dolgozva
Whitman verseinek elolvasása után gyűjt-
sétek össze, hogyan változott meg a  vers-
forma a romantika kora óta? Mindenki írja
fel gondolatát a csomagolópapírra! Beszél-
jétek meg, milyen jegyekre figyeltetek fel!
Közös gondolkodásotok eredményét rög-
zítsétek a füzetetekbe is!

Irány a szöveg!
1.  Mielőtt elolvasnád a szöveggyűjteményből Whitman verseit, tisztázd az alábbi fogalmakat: vers, líra, epika, pró-
za, szabadvers, prózavers!
2.  Milyen csoportokat, illetve foglalkozásokat említ a Hallom Amerika dalát című vers? Találsz-e valamilyen logi-
kát, amely szerint ezek követik egymást, vagy inkább véletlenszerűnek tűnik a sorrend?
3.  Hányszor szerepel a versben a „dal” szó vagy annak valamilyen toldalékolt változata? Miért nem élt a költő szi-
nonimákkal, milyen jelentést hordoz ez az ismétlés?
4.  Mit gondolsz, miért téli háttér előtt jelenik meg Whitman ódájában, a Téli mozdonyban a megénekelt tárgy?
5.  Tükrözi-e a szöveg a vers állítását: a mozdony „jelképe mozgásnak s erőnek”? Gyűjts hangutánzó, hangulatfestő
szavakat!
6.  Zavar-e téged, hogy Whitman versei nélkülözik az ismert versformák szabályait, a rímeket, a szigorú ritmusveze-
tést? Mondhatjuk-e, hogy az olvasott szabadverseknek zárt, szerkesztett struktúrája van, vagy kidolgozatlannak
tűnnek számodra? Válaszodat indokold!

yvízcsatornát építő munkásokat lá- KITEKINTŐ

Az angol Ford Madox Brown festményén szenn
nem egyszerű életkép, hanem a munka
tunk Londonban. A nagyszabású kompozíció
is. Brow n magy arázata szerint „az angol föld-
társadalmi hasznát dicsőítő allegória
tevékenysége szempontjából, mint
munkás van annyira értékes egy angol festő alkotó
ztmetszetet nyújt, a csoportok el-
az adriai halász”. A festmény teljes társadalmi keres
a munkások foglalják el, körülöttük
helyezése azonban szokatlan. A kép középpontját
vidékről a nagyvárosba érkezett
szegény árusok, nincstelen, rongyos árva gyerekek,
két értelm iségi, azaz szellemi munkás
állástalan földmunkások jelennek meg. Jobbról
Brow n keres ztény szocialista barátai. Balról
áll: Thomas Carlyle és Frederick Maurice,
a rétegeket, amelyek nem végeznek
kis kutyáját sétáltató elegáns nő képviseli azokat
n érkező arisztokrata párt tartóztat
társadalmilag hasznos tevékenységet. Hátul lóháto
szakaszán választási kampány zajlik.
fel a munkások tevékenysége. Lent, az út alsóbb
Nézz utána, ki a jelölt, Bobus Higgins!
hester Art Gallery, Manchester
Ford Madox Brown: Munka (részlet), 1852–1865. Manc
73
 Henrik Ibsen: A vadkacsa I.
„A vadkacsa mindig lemerül, lebukik a fenékre. Lebukik, kedves barátom, lebukik, amilyen mélyre csak
tud. Aztán a csőrével megkapaszkodik a hínárban meg moszatban, meg hát ami a víz fenekén van, min-
denféle gazban. Aztán soha többé nem jön föl.” (Ibsen: A vadkacsa, 2. felvonás)
Az ibseni drámaírás, mint látni fogod, megújította a műnem hagyományát. Foglald össze, hogy mik a drá-
ma műnemének legfontosabb jegyei! Milyen műfajokat különböztetünk meg a drámán belül? Figyelj a kö-
zépkori drámafajtákra is! Szerinted miért ilyen sokszínű a dráma műfaji palettája?

Ibsen pályája irodalom és a  skandináv, észak-eu-

Henrik Ibsen (1828–1906) egy norvég rópai gondolkodásmód. A  kor iroda-
mezővárosban született, elszegényedett lomkritikusai Ibsen művei kapcsán
városi patrícius családban. Kezdetben fogalmazták meg az „észak-európai” és
patikussegéd volt, majd orvosi tanul- a  „dél-európai gondolkodásmód” közti
mányokba kezdett, végül a  színház- különbségeket. Ibsen szereplőit komp-
nak szentelte életét. Előbb egy vidéki romisszumképtelen, szélsőséges gon-
társulat szerzője és rendezője, majd dolkodásmód jellemzi. Ibsen műveiben
a  fővárosi Norvég Színház igazgatója nincs is-is, csak vagy-vagy. Nála nincse-
lett.  1864-ben állami ösztöndíjjal el- nek párhuzamos igazságok, az egyetlen
hagyta hazáját, és csak huszonhét évvel – és általában eltitkolt – igazság a görög
később, 1891-ben tért vissza. Rómában, sorstragédiákhoz hasonlóan derül ki, és
Drezdában, Münchenben, majd újra ennek a  kiderülésnek következménye
Rómában élt. Az 1880-as évektől világ- minden esetben a feldolgozhatatlan tra-
szerte tisztelték. Utolsó öt évét bénul- gédia. Míg a francia kritikus idegenked-
tan, tolószékhez láncolva élte le. ve beszél erről a  gondolkodásmódról,
Korai művei romantikus történelmi Henrik Ibsen, dán kollégája megértő otthonossággal
Gustav Borgen fotója, 1900
drámák, az  ébredő norvég nemzettu- mozog benne.
datot táplálták. Már külföldön írta két
későromantikus drámai költeményét, a Brandot (1866) Csontváz a szekrényben
és a Peer Gyntöt (1867). Témájuk szerint már a moder- Ibsen darabjainak, és a 19. század második felének álta-
nitáshoz sorolhatóak: a  Brand  főhőse egy lutheránus lában az  egyik legfontosabb témája az  elfojtás volt: mi
lelkész, aki az eszmények fanatikusa és áldozata; a Peer rejtőzik az erkölcsös, tiszta, pedáns, és ízléses polgári élet
Gynt  az identitás kereséséről és az  individualizmusról felszíne alatt. Ebből az érdeklődésből született meg a mo-
szól. dern dráma (Ibsen) és a modern pszichológia (Freud) is.
Szimbólumokkal átszőtt, de alapjában naturalista Ibsen drámáit rendkívüli érdeklődés övezte: műveiben
drámákat  írt a  továbbiakban. A világsikert a Babaház a családi és személyes elfojtásokat hozta felszínre.
című naturalista színműve hozta meg a számára (1879; Egy régi mondás szerint „minden jó családban van
a darabot nálunk Nóra címmel játsszák). A darab főhő- egy csontváz a  szekrényben” – ami azt jelenti, hogy
se, Nóra fellázad a nő hagyományos alávetettsége ellen minden családnak, még a  legjobbnak is van titkolni-
– a feminizmus a naturalisták kedvelt témája volt. Nép- valója. Ibsen 1870-es években született műveiben – ha
szerű drámái még: A  nép ellensége (1882), A  vadkacsa általánosítani akarunk – tulajdonképpen nem történik
(1884) és a Solness építőmester (1892). más, mint hogy ezek a  csontvázak valahogyan előke-
rülnek a  szekrényből. Vagy kidőlnek véletlenül, azaz
Az északi irodalom előkerülnek maguktól, vagy jön egy erőszakos ember,
A norvég irodalom a  hagyományos „nagy” irodalmak aki nem bírja elviselni a tudatot, hogy csontvázak kö-
(angol, francia, német, orosz) árnyékában élt, így kevés zött kell élnie, és kinyitja a  szekrényt, hogy mindenki
figyelmet szenteltek neki. Ibsennek köszönhető, hogy lássa, mi rejtőzik benne. Ibsen darabjaiban a  tragédia
az  európai érdeklődés középpontjába került a  norvég már a dráma kezdete előtt megtörtént – a drámai cse-

74
 A modernség világirodalmából

lekmény nem más, mint a korábban történtek felszínre
kerülése. Azaz – mint erről föntebb már érintőlegesen
szó volt – a modern dráma atyja, Ibsen tulajdonképpen
újra felfedezte azt a drámaszerkezetet, amelyet a görög
tragédiaszerzők már több mint 2000 évvel ezelőtt hasz-
náltak: a sorstragédiát.
A vadkacsa
A vadkacsa (és Ibsen sok más darabja) dramaturgiai
felépítése nagyon hasonló a görög sorstragédiákhoz,
egészen pontosan az Oidipusz királyhoz. A tragikus
események jóval a darab kezdete előtt megtörténtek,
a darab folyamán csupán kiderülnek – és ez okozza a
tragédiát. Amiben azonban nagyon más A vadkacsa,
mint az Oidipusz király, az a darab problémafelveté-
se. Míg a görög tragédia a sorsát el nem fogadó ember
pusztulásáról szól, A vadkacsa fő kérdése ez: lehet-e
élni hazugságban? Hjalmar Ekdal élete ugyanis rende-
zettnek tűnik, tisztességes munkával keresi kenyerét,
van felesége, kislánya, öreg édesapjáról is gondoskodik.
De már a darab legelején sejteti a szerző, hogy a látszat
szörnyű titkokat rejt.

Fogalmak

elfojtás: Sigmund Freud pszichológus által használt fogalom azt
fejezi ki, hogy a tudat védekező-mechanizmusa a kényel-
metlen, feszültségkeltő ingereket elfojtja, kizárja magából
sorstragédia: drámai mű, amelyben a hős bukását nem jelle-
me, mások túlereje, hanem egy rajta kívül álló erő okozza
szimbolista dráma: drámatípus, amelyben a mű egy motívumát
a szerző vagy a szereplők szimbólummá, jelképpé avatják
Csoportmunka
Csoportban dolgozva készítsétek el Gregers jel-
lemtérképét! Rajzoljátok fel a csomagolópapírra
egy kontúrral Gregers alakját! Pozitív tulajdonsá-
gait a testbe, a negatívakat a testkontúron kívülre
írjátok! Igyekezzetek minden pozitív és negatív
tulajdonságát megnevezni! A bemutatáskor indo-
koljátok is röviden állításaitokat!

Irány a szöveg!
1.  Vázold fel pontokba szedve, hogy milyen múltbeli eseményekre történik utalás Ibsen A vadkacsa című darabjá-
ban, és milyen cselekményeket látunk a jelenben a színpadon!
2.  Rajzold fel a szereplők közötti viszonyrendszert, kapcsolati hálót a darab kezdetekor, majd a darab végén! Fo-
galmazd meg röviden a legfontosabb változásokat!
3.  Miért jött haza Gregers Werle? Hogyan lehetséges, hogy tizenhét év óta semmit sem tud régi jó barátjáról, Hjal-
marról?
4.  Mi motiválja Gregerst? Valójában miért akar változtatni barátja életén? Miért nevezi magát vadászkutyának?
5.  Milyennek látja Hjalmart Gregers, Hedvig, illetve Relling? Milyen jellemvonásaira világít rá a dráma cselekmé-
nye? Idézz konkrét szöveghelyeket!
7.  Képzeld el, hogy színpadra viszed Ibsen darabjának modernizált változatát! Pontosan milyen mai környezetbe
helyeznéd a cselekményeket? Mi lenne Hjalmar és Gregers foglalkozása? Változtatnál-e valamit a padlás színte-
rén? Melyik szereplőt lenne a legnehezebb a mai korba adaptálni?
 Az Ibsen drámáira jellemző élettitok, a „csontváz a szekrényben” Pedro Almodóvar Volver (2006) című film-
jében is nagyon fontos szerepet tölt be, de ott komikus feldolgozást kap. Nézd meg a film részletét a digitális
tananyagban, majd egy érvelő esszében írd meg a véleményed, hogy miért helyesled vagy helyteleníted egy
„komoly”
„komoly téma nevetségessé tételét!

ezetben jelenítette meg férfi és nő KITEKINTŐ

A francia Edgar Degas 1865-ben még középkori körny
al. Az 1869- es Szobabelsőn a fizikai helyébe
konfliktusát, a fizikai erőszak nyílt ábrázolásáv
ri hálószobát látunk. A jobb szélen
a lelki terror lép. Asztali lámpával megvilágított polgá
náns férfi áll. Az ábrázolás bal szélén
az ajtót elzáró, annak háttal nekitámaszkodó, domi
ól a festő. A szobában szétszórva
alsóruhás, összegörnyedve ülő nőt ábrázolt félig hátulr
akot vagy prostitúciót ábrázoló je-
a nő ruhái hevernek. A festményt sokáig nemi erősz
trációját látják benne, amelyben az
lenetként értelmezték, újabban egy Zola-regény illusz
az első férj megölése. Degas egyszerűen
ifjú pár nászéjszakáját beárnyékolja közös bűnük,
a kép a férfi parancsoló magatartása és a nő
„életképként” hivatkozott rá. Ami bizonyos:
a tökéletes elidegenedés állapotát rög-
teljes megalázottsága között feszülő ellentétre épül,
Werner Hoffmann.
zíti. „Nem epizód, hanem börtönmetafora” – írta róla
oló képek et más impre sszion ista festőtől! Találsz-e hason-
Keress párokat ábráz
lóan drámai ábrázolást?
Philadelphia
Edgar Degas: Szobabelső, 1868–1869. Museum of Art,
75
 Henrik Ibsen: A vadkacsa II.
„Mert aki megfosztja az átlagembert az élete nagy hazugságától, a boldogságát veszi el tőle!”
(Ibsen: A vadkacsa, 5. felvonás)
Az illúziók elvesztése, az önbecsapás jelensége, elképzelés és valóság ellentéte korábbi irodalmi művek-
nek is fontos témája volt. Idézd fel, hogyan jelent meg a klasszicizmusban (Molière-nél és Voltaire-nél),
a romantika irodalmában és a realista regények esetében! Figyeld meg, miből és miért ábrándulnak ki
a szereplők vagy az alkotók! Nézz utána, melyik magyar drámának a mottója: „Vivere non est necesse!
Mentiri necesse est!” Mit jelent? Hogyan vonatkoztatnád Ibsen drámájára?

Az Ekdal család Relling doktor olyan, mintha a  rezonőr szerepét ját-

Milyen elemekből áll Hjalmar hazugsága? Azzal áltat-
ja magát, hogy egy találmányon dolgozik, ami egyszer
majd kirántja őket az anyagi problémáikból – a darab-
ban azonban az sem derül ki, hogy ez a találmány mi-
csoda. Hjalmarban a felesége, Gina és barátja, Gregers is
zsenit lát, aki egyszer még csodálatba ejti a világot. Va-
lójában egy középszerű alak, aki hazudik a családjának.
Gyáva, aki még saját apját is megtagadja, nehogy kelle-
metlen helyzetbe kerüljön miatta.
Hjalmar egész létezése az öreg Werle csalásaiból, bűn-
tudatának kompenzálásából fakad: Werle az öreg Ekdal-
ra hárította közös vállalkozásuk piszkos ügyeit, közös
csalásuk miatt csak az öreg Ekdalt ítélték el, csak őt fosz-
tották meg a rangjától, aki emiatt alkoholista lett. Hjal-
mar felesége, a műveletlen, buta, de jólelkű Gina az öreg
Werle teherbe ejtett szeretője, akit még időben sikerült
férjhez adni, hogy Hjalmar gyerekének hazudhassa
Hedviget. Az öreg Werle – bűntudattól hajtva – pénzzel
támogatja a családot, de kislányára nemcsak pénzt hagy,
hanem gyógyíthatatlan szembaját is átörökíti. Ennek el-
lenére fényképész műtermet ajándékoz Hedvignek.
Mivel Gregers hisz abban, hogy Hjalmar olyan emel-
kedett lélek, hogy a  hazugságok kiderülése után képes
lesz megbocsátani, és egész életét új alapokra helyezni,
furcsa kötelességtudattól hajtva rádöbbenti Hjalmart
élete összes hazugságára. De Hjalmar a titkok kiderülé-
sével nemhogy megbocsátani és újrakezdeni képtelen,
de kiderül, hogy önző és szeretetlen. Nemcsak feleségé-
nek nem tud megbocsátani, hanem még a bűntelen Hed-
viget is elkergeti magától, megvonja tőle apai szeretetét.
Az Ekdal családban örökletes a gyávaság. Nemcsak Hjal-
mar, hanem az öreg Ekdal is gyáva volt. Hedvig viszont
nem az. Azzal a  pisztollyal vet véget életének, amellyel
„nagyapja” nem mert öngyilkos lenni.
Fullajtár Andrea (Gina) és Fekete Ernő (Hjalmar Ekdal)
A vadkacsa című színműben, Katona József Színház, 2006.
Rendező: Ascher Tamás, fotó: Sárközy Marianna 
szaná. Ő mondja ki a  legfontosabb tételt: a  gyávaság és
az  abból következő hazugság a  túlélés eszközei. Nem
megszüntetni, hanem fenntartani kell a hazugságot, hogy
túléljük az  életet. Keserű csavar, hogy a  darabban pont
a leggonoszabb szereplő, Haakon Werle az, akinek mégis
megadatik az újrakezdés lehetősége. Őszintén, eltitkolá-
sok, hazugságok nélkül kezdhet új életet Sörbynével.
Naturalizmus és szimbolizmus
A vadkacsában
Ibsen drámája sok rokonságot mutat Zola naturalista
esztétikájával: a  téma kortársi, a  cselekmény valóságos,
a  szereplők hétköznapi ruhát viselnek. Irodalmi kísér-
let ez: hogyan határozza meg a  neveltetés, az  ösztönök
és az  öröklött hajlamok az  ember életét egy adott társa-
dalmi környezetben? A  drámai események egyik ősoka
Werle és fia kapcsolatában keresendő: Werle folytonos
félrelépései rontották meg a  viszonyt feleségével, s ezen
keresztül fiával. Gregers Werle idealizmusának mélyén
pedig a  megcsalt anyával azonosuló gyermek apjával
szembeni bosszúvágya húzódik meg. Az  ösztönök Ekdal
és fia esetében is szerephez jutnak: az  öreg Ekdal vadász-
szenvedélye, Hjalmar pedig az  evés (és általánosságban:
az ösztönei) rabja. Hjalmart nagy részben neveltetése hatá-

76
 A modernség világirodalmából

rozza meg, s hogy környezete zseninek tartotta. Az öröklő-
désre már többször utaltunk, az  talán Gregers jellemében
a legerősebb (apját hisztérikus, beteg lelkű anyjára emlékez-
teti), és Hedvig alakjában is szerepet kap, aki éppoly intel-
ligens és ambiciózus mint Werle. De jóindulata, empátiája,
áldozatkészsége nem örökölt tulajdonság. Zola erkölcsileg
is fertőzöttnek hitte az  embert őseitől, Ibsen, a  Peer Gynt
és a Nóra szerzője tudta, hogy az ember valójában szabad.
Akárcsak a naturalizmus, Ibsen szimbolizmusa is vitatott
volt már a kortársak körében is. Kétségtelen hogy találha-
Fogalmak
élethazugság: a szereplő életét irányító hazug-
tunk szimbolista elemeket Ibsennél, de műveit nem sorol-
hatjuk az  egyértelműen szimbolista drámákhoz. A  vad-
kacsa legfontosabb szimbóluma maga a  címszereplő: egy
madár, a  sebesült vadkacsa ugyanis leúszik a  víz fenekére
és belekapaszkodik a hínárba, moszatba, hogy ne lehessen
felhozni. A  szimbólum jelentése egyértelmű, hiszen Hjal-
mar és Gregers is megfogalmazzák: a vadkacsa a lélekben
sebesült, a nyomorult ember, aki a hazugság mocsarába me-
nekül, nehogy még több baja essék. A padlás pedig, ahová
Ekdal és Hjalmar vadászni jár: az önámítás szimbóluma.
Csoportban dolgozva beszéljétek meg, vajon hogy változott a csa-

ságok szövevénye, amelyeket nemcsak kör-
nyezetének, de saját magának sem vall be
középfajú dráma: drámatípus, amelynek sze-
replői nem képviselnek egyértelműen ne-
gatív vagy pozitív értékeket, így a  dráma
végén a tragikus bukás is elmarad
analitikus dráma: olyan drámatípus, amelyben
a dialógusok a múlt eseményeit tárják fel;
ez a folyamat hat a dráma jelen idejű ese-
ményeire
Csoportmunka
lád élete Hedvig halála után! Írjátok le ötleteiteket egy lapra!
A megbeszélésre öt perc áll rendelkezésetekre.
Ha elkészültetek, a  lapot hagyjátok az  asztalotokon, majd egy
tollal a  kezetekben menjetek át a  szomszéd csoport asztalához!
Olvassátok el figyelmesen a jegyzeteiket! Fogalmazzatok meg leg-
alább egy kérdést, amit feltesztek osztálytársaitoknak a leírtakkal
kapcsolatban, majd írjátok az ő lapjukra! Így haladjatok tovább,
míg meg nem néztétek az összes csoport munkáját! Végül, mikor
visszaértek a saját asztalotokhoz, válaszoljátok meg a kapott kér-
déseket! Beszéljétek meg a kérdéseket, válaszokat!

Irány a szöveg!
1.  Ibsen drámája a  sejtetés és kimondás dialektikájából
építkezik. Hogyan tárul fel a titok, hogy Hedvig esetleg
az öreg Werle lánya? Kövesd nyomon három nézőpont-
ból: Gregers, Hjalmar és a néző, olvasó szempontjából!
2.  A  mű központi szimbóluma, a  vadkacsa, több szerep-
lővel is azonosításba kerül. Hogyan értelmezhető Gina,
Hedvig és az öreg Ekdal „vadkacsaként”?
3.  Az ötödik felvonás mely mozzanatai jelzik, hogy Hjalmar
gyenge szakítani addigi életével és családjával?
4.  Hogyan jelenik meg konkrét és metaforikus formában
a vakság és a látás ellentéte?
5.  Vizsgáld meg a padlás kiemelt színterét! Milyen világot
jelent a  különböző szereplők számára, mit kompenzál
az életükben?
6.  „Hedvig felől nézve tragédiát látunk, Gregers felé
nézve tragikomédiát, Hjalmar felől látva csak polgári
színművet” – írja A vadkacsáról Arató László. Hogyan
érthető ez a megállapítás?
7.  Van-e felismerés és valódi sorsfordulat a darabban?
Változást hoz-e Hedvig halála a szereplők életében?
 A házasság és a család mint feloldhatatlan drámai fe-
szültségek színtere a modern skandináv kultúra gya-
kori témája. Ingmar Bergman filmje, a Jelenetek egy
házasságból (1974) is egy házasság kudarcát mutatja
be. Nézd meg a film részletét, majd írj érvelő esszét
„Megmaradhat-e a szerelem?” címmel!

geként kezdett neki az asszony, annak fér-

Edgar Degas 1858-ban, Firenzében nagynénje vendé KITEKINTŐ
énje kényszerből ment hozzá az arisz-
je és két lányuk családi portréja elkészítésének. Nagyn
kellett Nápolyból, ekkorra rokoni és baráti
tokratához, és mivel politikai okokból emigrálniuk
szeretettelen viszonyról, férj és feleség
társaságát is elveszítette. A festmény a házaspár közti
ságteljes, zárt alakja jelenik meg. Asztal mellett
elidegenedéséről vall. Balról Laure Degas méltó
ruhát visel, mögötte a falon kevéssel koráb-
állva, szinte kifejezéstelen arccal néz maga elé. Gyász
ló pózban áll mellette. A nő láthatóan
ban elhunyt apja arcképét látjuk. Nagyobbik lánya hason
oldalán helyezkedik el, a kandalló felé
harmadik gyermekével várandós. A báró az asztal másik
ozik. A férj különállását azzal is érzé-
befordulva újságot olvas. A házasok tekintete nem találk
i kompozicionálisan is elkülönítik őt a csa-
kelteti a festő, hogy a kandalló és a tükör függőlegese
amely mintha egy másik teret nyitna meg.
lád többi tagjától. Ezt a tükör motívuma is fokozza,
len pózba n ülő alakja létesít némi kapcsolatot.
A két felnőtt között csak a kisebbik lány feszte
től! Milyen kapcsolatokról árul-
Keress családi portrékat az impresszionizmus festői
kodnak?
ay, Párizs
Edgar Degas: A Bellelli család, 1858–1867. Musée d’Ors
77
 Olvasd el!
Anton Pavlovics Csehov Szgy. 100–101. oldal

„Gyönyörködött, és a földi boldogság csúcspontján érezte magát. De hirtelen…”

(Csehov: A csinovnyik halála)
A csinovnyik, a kishivatalnok a 19. századi orosz irodalom jellegzetes alakja. Olvasd el Csehovtól A csinov-
nyik halála című novellát, valamint elevenítsd fel Gogol A köpönyeg című művét és Tolsztoj kisregényét,
az Ivan Iljics halálát! Hasonlítsd össze a három elbeszélő művet! Összehasonlításodban vedd figyelembe
a művek témáját, a főhősök társadalmi helyzetét és jellemét, az elbeszélés módját és stílusát, valamint
a boldogság és a halál motívumát!

Csehov pályája ma, mint más. Nemcsak a  kisember-mo-

Az irodalomban nem ritka jelenség, hogy tívumot teszi idézőjelbe Csehov ebben
egy író eredetileg egyáltalán nem készül a  novellában, hanem a  klasszikus orosz
írónak: Anton Pavlovics Csehov (1860– irodalom legfontosabb motívumát, a  bűn
1904) is orvosi egyetemre járt, és egyetemi és bűnhődést is.
évei alatt kezdett novellákat és drámákat Ez a  novella tehát a  „nagy, orosz rea-
írni. Az orosz irodalom nagy korszakának lizmus” témáinak, motívumainak furcsa,
meghatározó műfaja a  realista nagyre- ironikus sűrítménye. Cservjakov „súlyos
gény volt; Csehov azonban későbbi nem- bűnt” követ el, letüsszenti a  színházban
zedék tagja, és a  nagyregény műfaja sem előtte ülő Brizzsalovot. Ez a bűn természe-
állt közel hozzá. Ő a  modern rövidpróza tesen nem mérhető Raszkolnyikov vagy
és a modern dráma egyik legfontosabb al- Anton Pavlovics Csehov Nyehljudov herceg bűnéhez, Cservjakov
kotója. Mint prózaíró vicclapokban kezd- fotó: A. M. Ivanickij, 1901. azonban bűnnek tekinti. A  bűnt pedig
te, humoros és groteszk írásokkal. Híres le kell vezekelni – a  bűnösnek bűnhődni
groteszk elbeszélése A csinovnyik halála (1883). Csehov kell, ezt tanultuk az orosz irodalom legnagyobb művei-
drámaírói kiteljesedését életének utolsó évtizede hozta ből. Cservjakov vezeklése azonban csúfos véget ér: mi-
meg: Sirály (1896), Ványa bácsi (1897), Három nővér vel Brizzsalov (és vele az olvasó) egyáltalán nem tartja
(1900), Cseresznyéskert (1904). E színműveit a naturalis- bűnnek a  tüsszentést, ezért megbocsátani sem tudja –
ta rendező, Sztanyiszlavszkij Művész Színháza mutatta Cservjakov pedig feloldozás nélkül marad, és belehal
be, az utolsó kettőt már kifejezetten e társulat számára a bűntudatba. Ennél mulatságosabb haláleset kevés van
írta. az irodalomban.
A novella tehát, miközben emberi problémákról is
A csinovnyik halála szól, elsősorban mégis irodalmi problémát vet fel: A csi-
A csinovnyik halálának főszereplője, a  kishivatalnok, novnyik halála mintha az orosz irodalmi realizmus foly-
az  orosz realista irodalom szinte legközhelyesebb figu- tathatatlanságáról, témáinak kimerüléséről is szólna.
rája volt már Csehov korában. Aligha van olyan orosz
realista író, akinél ne szerepelne: elég, ha Gogol A köpö- A drámaiatlan dráma
nyegére vagy Tolsztoj Ivan Iljicsére gondolunk. Az, hogy Csehov nagyon jelentős novellista, de közismertségét
Csehov ugyanezt a  figurát használja, tudatos reflektá- ma leginkább drámáinak köszönheti. A 18. század vé-
lás az őt megelőző irodalmi hagyományra; hiszen erről gén, Schillernél megszülető, és Ibsen művészetében
a  szereplőről – kimondhatjuk – már „mindent megír- az  egyik legfontosabb irodalmi műfajjá nőtt polgári
tak”. Ezt maga az író is hangsúlyozza, mikor a mű elején dráma Csehov kezében alapvetően megváltozik. Cse-
kiszól a művéből, és az irodalomról beszél: „De hirtelen... hov – szintén modern jelenség ez! – mintha lemon-
Elbeszélésekben gyakorta találkozunk ezzel a  „hirtelen”- dana a  drámákban eddig kötelezőnek tekintett nagy
nel. Igazuk van az íróknak: az élet olyannyira bővelkedik történetekről, csattanókról, félreértésekről és drámai
váratlan meglepetésekben!” fordulatokról. Sőt mintha számára a katarzis, a drámai
Csehov modern volta nem csak abban mutatkozik megtisztulás lehetősége egyáltalán nem is lenne fontos.
meg, hogy A csinovnyik halála inkább irodalmi problé- Ezért hívjuk Csehov drámáit drámaiatlan drámáknak:

78
 A modernség világirodalmából

a  szereplők legtöbbször csak üldögélnek, beszélgetnek
erről-arról, az egyes jelenetek a legtöbb esetben nem vi-
szik előre a cselekményt, ha két szereplő beszélget egy-
mással, gyakran nem is figyelnek a másikra, csak elbe-
szélnek egymás mellett. Csehov egyik gyakran játszott
műve, A három nővér cselekményét szinte nem is lehet
elmesélni. A nővérek szüntelenül azon tűnődnek, hogy
Moszkvába kellene már költözni, és a vendégeik, udvar-
lóik is mind-mind ezen gondolkodnak, ezt tervezgetik,
de a végén mégsem sikerül.
Ezek után tényleg érdemes föltenni a  kérdést: mi
az oka annak, hogy Csehov drámáit nemcsak életében,
hanem azóta is a  világon mindenütt sikerrel játsszák
a színházak. Hogy Magyarországon napjainkban is min-
den évben több Csehov-bemutatót tartanak? Talán az,
hogy ő ragadta meg legjobban, hogyan telnek a hétköz-
napok.
Csoportmunka
Nézzétek meg közösen Csehov Ványa bácsi című mű-
vének paródiáját az  Alfonzó világszínháza sorozatból
a youtube-on! A drámaiatlan dráma milyen tulajdon-
ságait ismeritek fel? Előzetesen írjátok fel a  füzetbe,
hogy melyek a  legfőbb jellemzői a  drámaiatlan drá-
mának! Párban dolgozva jegyezzétek fel, mit találtatok
meg a paródiában, majd beszéljétek meg tapasztalatai-
tokat az osztállyal! Bemutatott mindent a paródia?
Fogalmak
polgári dráma: polgári környezetben játszódó, a  polgár-
ság életproblémáit témául választó dráma
drámaiatlan dráma: a  dráma Csehov teremtette típusa,
amely nélkülözi, illetve látszólag nélkülözi annak ha-
gyományos eszközeit (pl.: esemény, konfliktus)
párhuzamos monológok: dialógustechnika, amelyben a sze-
replők között valódi kommunikáció nem alakul ki, elbe-
szélnek egymás mellett

Irány a szöveg!
1.  Idézd fel a klasszicista drámához köthető hármas
egység kritériumát! Csehov drámája milyen kö-
vetelményeket hagy figyelmen kívül?
2.  Hogyan írnád le általában a csehovi dráma „hő-
seit”? Milyen társadalmi rétegekből kerülnek ki
a szereplők a Sirályban? Miért?
3.  Jellemezd Trepljov darabjának előadását! Mi
a  darab témája, milyen a  hangulata, milyenek
a szereplők és a díszletek?
4.  Mi Trepljov nézete a  kortárs színházról, és ho-
gyan látja a  színház jövőjét? Milyen darabjának
fogadtatása? Egyetértesz a  Sirály szereplőinek
véleményével? Hogyan látod, Csehov óta a szín-
ház valóban „trepljovi” irányba mozdult el?
5.  Keress példákat a szövegből arra, hogy a dráma
j
más műfajokat, , beszédmódokat is magába
g emel:
találsz-e filozófiai, regényes (narratív) vagy lírai
részeket a darabban!
6.  Gyűjtsd össze a  darabban kirajzolódó konfliktu-
sokat! Van-e igazán drámai konfliktus a  Sirály-
ban? Megoldódnak vagy feloldódnak-e ezek
az ellentétek?
7.  Rajzold le vázlatosan az első felvonás színpadké-
pét abban a képzeletbeli darabban, ahol te vagy
a  rendező és díszlettervező! Jelöld be a  tér fó-
kuszpontjait és egy-egy szereplő tipikus helyét!
Fogalmazd meg szavakkal, hogy teremtenéd
meg a színház a színházban érzetét!
 Nyikita Mihalkov Etüdök gépzongorára (1977) című
Csehov-filmjében, a férfi főszereplő arra jut, hogy
elég egyszer elárulni azt, amiben hiszünk, hazudni
annak, akit szeretünk, és soha többé nem szabadul-
hatunk a hazugságok láncolatától. Nézd meg a film
részletét a digitális tananyagban, majd írj érvelő
esszét arról, egyet értesz-e ezzel az állítással!

hírnevét meglepő módon nem saját társa-

A nemesi családba született Toulouse-Lautrec festői
megörökítésével szerezte. Lautrec amellett,
dalmi közege, hanem a párizsi művész- és „félvilág”
koztatóipar számára, festményein barátai,
hogy óriási hatású plakátokat készített a párizsi szóra
pillan atait örökítette meg. Képein a szinte ka-
kollégái hétköznapjainak gyakran eseménytelen
van jelen a modelljei iránt érzett szimpá-
rikaturisztikus rajzstílus, a metsző irónia egyszerre
kilép a Moulin Rouge-ból című festményén
tiával, szeretetteljes bensőségességgel. A Jane Avril
k fellépéseit többek közt Lautrec plakátjai is
a párizsi mulató ünnepelt fiatal sztárját látjuk, akine
erű, sötét kabátban, tétova, szögletes lépések-
hirdették. A fásult, fáradt tekintetű táncosnő egysz
elől. A járókelők nem ismerik fel a színpad
kel halad az esti utcán, a talaj mintha kitérne léptei
egyik jellemzője „a szörnyű elmagányosodás
ünnepelt sztárját. Stendhal szerint a modernség
az embersivatag közepette”.
őrzik magyar közgyűjtemények!
Keresd meg, hogy Toulouse-Lautrec mely műveit

in Rouge-ból, 1892.
Henri de Toulouse-Lautrec: Jane Avril kilép a Moul
Collection Wadsworth Athen eum, Hartford, USA
79
 Csehov: Sirály
„Egy kis elbeszélés témája: egy tó partján gyermekkora óta él egy fiatal lány, olyan, mint maga; szereti a
tavat, akár a sirály, és boldog és szabad, akár a sirály. De véletlenül jött egy ember, meglátta és unalmá-
ban elpusztította, mint ezt a sirályt.” (Csehov: Sirály, 2. felvonás)
Csehov Sirály című alkotása párbeszédet folytat Shakespeare Hamlet című drámájával. Keress hasonló,
illetve eltérő motívumokat a két alkotásban! Miért tekinthetjük „hamleti szituációnak” a történet kezde-
tét? Azonosítsd a Sirály szereplőit egy-egy szereplővel a Hamletből! Indokold választásaidat!

Dráma, megoldás nélkül
Ha a Sirály (1896) szereplői közötti viszonyrendszert
föl akarjuk rajzolni, egy szinte teljesen átláthatatlan ér-
zelmi labirintust kapunk. Trepljov szereti Nyinát, és
Nyina is szereti Trepljovot, aztán Nyinát elcsábítja Tri-
gorin, akit viszont Arkagyina szeret. Trepljovot szereti
Mása, akit viszont Medvegyenkó szeret, ám Mását nem
szereti Trepljov, Mása pedig nem szereti Medvegyenkót
– miközben Mása és Medvegyenkó házaspár. A műben
semmi sem halad a megoldás felé, a bonyolult érzelmi
helyzet nemhogy rendeződne, egyre inkább bonyoló-
dik. A szereplők elbeszélnek egymás mellett, és elkerülik
egymást érzelmileg is. A megoldást még a dráma utolsó
jelenete, Trepljov öngyilkossága sem hozza el.
Csehov drámájának A vadkacsa szolgált mintaképül.
A Sirályt újabb értelmezések a 19. század olyan filozó-
fusaival állítják párhuzamba, mint Friedrich Nietzsche
(1844–1900) és Søren Kierkegaard (1813–1855). A  Si-
rály, ebben az olvasatban, az abszolútum iránti vágy tra-
gikomikus kisiklásáról szól: miként istenítik az emberek
szerelmüket és a művészeket. Ha így nézzük, Csehov a
századvég két fontos eszményét vette célba.
Szereplőpárok
Trigorin, a népszerű író tudja, hogy középszerű művész,
aki csak az életet képes másolni. Bár nem szerelmes Ar-
kagyinába, akaratgyengesége miatt képtelen tőle elsza-
kadni. Nyina iránti érzelme is csak fellobbanás: nem ké-
pes igazi, mély érzésekre. Trigorin tehát magánéletében
és művészetében is képtelen az önmegvalósításra, így va-
lójában nem különbözik Szorin államtanácsostól, akinek
nem sikerült megvalósítania álmait, hogy városban élő,
nős irodalmár legyen.
Arkagyina, a híres színésznő látszólag tökéletesen
elégedett önmagával, de valójában fél az öregedéstől és
attól, hogy a művészet, melyet képvisel, egy új nemzedék
által meghaladhatóvá válhat. Ez a félelem határozza meg
fiával és Trigorinnal való kapcsolatát, s akadályozza meg
abban, hogy értelmet adjon művészetének, és túllépjen
egoizmusán. Élete valójában éppoly üres, mint Polináé,
aki örökös féltésével, féltékenységével és birtoklási vá-
gyával üldözi Dornt.
Trepljov a fiatal művésznemzedék képviselője, aki pá-
lyáját a hagyományos formákkal szembeforduló lázadás-
sal kezdi. Bár a műben íróvá érik, mivel nincs határozott
célja, képtelen eszményeinek megújítására. Magánéle-
tében is kudarcot vall: nem tud kilépni anyja hatása alól,
sosem nő fel, így gyermekként függ szerelme tárgyától,
Nyinától is. Önmegvalósításának kudarca miatt az  ön-
gyilkosságba menekül. Párfigurája, Mása szintúgy képte-
len saját életét elfogadni, s italba fojtja boldogtalanságát.
Nyina életét is a viszonzatlan szerelem és a saját te-
hetsége iránti kétely határozza meg, ám végül rátalál hi-
vatására. Bár a közönség mércéje szerint nem válik nagy
színésznővé, s családja eltaszítja a Trigorinnal folytatott
viszony miatt, önmegvalósítási kísérlete mégis sikerrel
jár – akárcsak az orvos Dorné, aki elégedett életével, és
büszkén gondol vissza pályájára.

Dráma az irodalomról és a színházról

A Sirály az irodalom, a művészet kérdéseiről is szól.
Már Shakespeare is többször élt a „színház a színház-
ban” eszközével. (Gondoljunk például a Hamlet híres

Csehov felolvassa a Sirályt a Moszkvai Művész Színház

színészeinek, fotó: Petr Petrovich Pavlov, 1898.
Csehov jobbján Konsztantyin Sztanyiszlavszkij,
mellette Olga Knipper színésznő, Csehov későbbi felesége

80
 A modernség világirodalmából

„egérfogó-jelenetére”!) A dráma szereplői ekkor egy
másik darab nézőivé válnak. A reneszánsz kor fő kér-
dése, hogy ez a játék meddig folytatható. Vajon minket
is, a nagy világszínház szereplőit is néznek „valakik”?
Csehovnál ez más értelmet nyer. Trepljov darabja – bár-
mennyire ironikusan is tálalja Csehov – a hagyományos
színjátszás végét jelzi. A színház visszakerül oda, ahon-
nan jött: a világba. Trepljov színháza maga az őseredeti
természet.
A Sirály kiindulópontja az a romantikában gyökere-
ző közfelfogás, hogy a művész kiválasztott lény, akinek
privilégiuma az alkotás és önmegvalósítás, míg a hét-
köznapi embernek meg kell békélnie egyhangú és be-
teljesületlen életével. A drámában „párosan” megjelenő
művész- és hétköznapi figurák viszonyrendszerének
mérlegelése annak a megértéséhez vezet, hogy az élet-
ben csak hétköznapi emberek vannak, s a különbség
csak abban áll, hogy unalmasan, öncsalásban, rosszul
élünk-e, vagy pedig megvalósítjuk önmagunkat, célt és
értelmet adva életünknek. Valójában csakis az egyéntől
függ, mit kezd az életével. Mindezek fényében a Sirály
a hagyományos, romantikus művészfelfogás lebontása.

Fogalmak
lélektani dráma: drámatípus, amelynek kö-
zéppontjában a szereplők lélektani törté-
nései, jellembeli változásai állnak
dekonstrukció: filozófiai, nyelv- és irodalom-
elméleti irányzat, illetve elemzési eljárás,
amely a hagyományos olvasatok lebon-
tásán, illetve újraértelmezésén alapul
Csoportmunka
Csoportban dolgozva halmazábrával szemléltessétek az antik görög
és a csehovi dráma tulajdonságait! Munkátokat hagyjátok az asz-
talotokon, majd induljatok el a többi csoport munkáját megszem-
lélni! Egy-egy asztalnál egyszerre csak egy csoport tartózkodjék.
Nézzétek meg alaposan a társaitok ábráit! Ha kérdésetek van, vagy
valamit kifogásoltok az ábrán, írjatok rá kérdést, javítási javaslatot.
Végül visszatérve saját munkátokhoz, válaszoljátok meg a nektek
feltett kérdéseket, reflektáljatok a javítási javaslatokra!

Irány a szöveg!
1.  Vizsgáld meg a két művészgeneráció különböző művészetfelfogását! Miért rajzolódik ki köztük ellentét?
2.  Milyen szülő–gyerek konfliktusok jelennek meg a történetben?
3.  Keress példát a darabból a valódi élet és művészet keveredésére, amikor a színész a színházon kívül is játszik,
az író nem csak az íróasztalánál ír!
4.  Gyűjtsd össze a sirály szimbólumának megjelenési helyeit! Hogyan értelmezi a madár jelentését Nyina, Trepljov
és Trigorin?
5.  Jellemezd a szereplőket, írd fel legfontosabb karakterjegyeiket, majd készíts szereposztást ismert magyar szí-
nészekből!
6.  Miért követ el Trepljov öngyilkosságot? Hasonlítsd össze a körülményeket és a lehetséges kiváltó okokat
Trepljov előzetes öngyilkossági kísérletével!
7.  Hogyan látod, történnek jelentős változások a darab végére, vagy visszaáll az eredeti állapot? Válaszodat in-
dokold!

tek a francia Jules Bastien-Lepage-t, aki KITEKINTŐ

A korábbi leckék egyikében már megismerhetté
űvében viszonylag szokatlan az a portré,
intim paraszti életképeivel stílust teremtett. Életm
ardtról készített 1879-ben. A háromnegyed
amelyet a fiatal francia színésznőről, Sarah Bernh
ével gazdagon díszített fehér ruhában ábrá-
alakos portré gyűrött, fehér drapéria előtt, csipk
ilág ráirányítja a figyelmet Bernhardt két
zolja a művésznőt. A beállítás és a visszafogott színv
hajár a. A legszembetűnőbb azonban mégis
fontos védjegyére: karakteres profiljára és vörös
en tartott aranyszínű kisplasztikát szemléli.
az az élénk figyelem, amellyel a színésznő a kezéb
ol – valószínűleg a Költészet allegóriáját.
A szobor lírát tartó, antik lepelruhás nőalakot ábráz
n is az egyik legismertebb színházi sztár lett.
Bernhardt a századfordulóra nemzetközi szinte
köszönhetően a cseh szecessziós grafikussal
Neve a képzőművészet történetébe is bekerült,
tműködésének.
és plakátművésszel, Alfons Muchával való együt
készítette el a grafikus Bernhardt
Nézz utána, milyen színházi előadások plakátjait
felkérésére!

Jules Bastien-Lepage: Sarah Bernhardt arcképe, 1879.

Musée Fabre, Montpellier
81
 Összefoglaló feladatok
Olvasd el figyelmesen az alábbi szövegrészleteket!
(1.) A századforduló a nagypolgárság „színgazdag alkonyata”. A kor általánosan jellemző vonásait talán e köré a három címszó
köré lehetne csoportosítani: 1. modernség, 2. dekadencia és 3. introverzió.
(2.) A 19. század folyamán, amint mondtuk, az irodalom elvesztette kijelölt helyét a nagy hierarchiában: az író számára, ha értel-
met akart adni annak, miért ír, két állásfoglalás maradt: az aktivizmus és az esztétizmus. Az aktivista álláspont, hogy a mű-
vészetnek a Ma kérdéseivel és csak azokkal kell foglalkoznia, cselekvően kell részt vennie a társadalom életében. (…) Írása-
ikban szépítés nélkül akarják bemutatni a polgári társadalom romlottságát és az alsóbb osztályok szenvedéseit, hogy ezzel is
az osztályharc ügyét szolgálják. Ez a naturalizmus, társadalmi szempontból. A másik táborban, az esztéták közt, a modernség
fogalma azt jelenti, hogy az írónak feltétlenül újat, eredetit kell mondania, még ha nem is értik meg, annyira új. (…) A költők
nem elégednek meg a készen kapott nyelvi eszközökkel, újfajta élményeiket új nyelven akarják elmondani, mindenki egyéni
stílust keres, ez a stílromantika, ahogy Horváth János elnevezte.
(3.) A „század betegsége”, a világfájdalom helyébe most a neuraszténia fogalma lép. Tünetei nagyobbára azonosak a világfájdalo-
méval. A lényegbevágó különbség az, hogy míg a világfájdalomban szenvedők metafizikai és lelki okokat kerestek bánatuk
magyarázatára, a neuraszténiának fiziológiai, testi okai vannak: ez már a természettudomány és a materializmus eredménye.
(…) A sátánosság csak stilizált kifejezési formája annak a ténynek, hogy ez a kor túljutott már a jón és a rosszon, mindegy,
hogy Isten vagy az ördög pártjára áll, mert úgysem hisz egyikben sem. A burkoltabb vagy nyíltabb sátánosság a „felszabadult
ember” tiltakozása az erkölcsi kötöttségek ellen, amelyek naivabb embertársait, a polgári társadalmat még mindig irányítják.
(4.) Minthogy az emberek kint a világban nem látnak maguk előtt célokat, befelé fordulnak és önmagukkal foglalkoznak. A szá-
zadforduló embere szélsőséges individualista; a protestantizmus fellépése óta egyre növekvő egyéniség-tisztelet most éri el
csúcspontját. Az önszemlélet a modernségnek a dekadenciánál is lényegesebb vonása a századforduló korának.
(5.) … érték szempontjából ez a kor nem a hanyatlás kora. Verlaine és Gide, Nietzsche és Bergson, Rodin és Van Gogh, George
és Rilke ideje ez, mérhetetlenül gazdag, merész, beteljesítő kor, a Nyugat gyönyörű ősze…
(Szerb Antal: A világirodalom története)

1. Mely bekezdéseket társítanátok a Szerb Antal által felsorolt három címszóhoz? Füzetetekbe jegyezzétek le a címszavakat,
a bekezdés(ek) számát, és melléjük az adott szövegrész kapcsolódó kulcsszavait!

2. GÖMB módszerrel dolgozzatok ki egy rövid összefoglalást a Szerb Antal által modernségnek definiált, egy a századvégre
jellemző vonásról! Saját szavaitokkal fogalmazzátok meg, majd írjátok le füzetetekbe (maximum 5 sor)! Ezek után a csoport
választott szóvivője ismertesse az összefoglalást, melyre egy-egy kérdés érkezhet a többi csoporttól. A szóvivőnek két per-
ce van a kérdések megválaszolására, illetve érvelésre, melyet a szövegből választott részekkel támaszt alá. Miután minden
csoport megtartotta szóbeli beszámolóját, járjatok körbe, és saját összefoglalótok alá írjátok le a többi csoportét is, eltérő
színekkel jelölve az esetleges egyezéseket és eltéréseket.

3. Most a dekadencia fogalmáról készítsetek összefoglalót! A feladat végrehajtásakor az előzőekben leírt módon járjatok el!

4. Végül az introverziót és annak jelentőségét foglaljátok össze két mondatban! A feladat során a már korábban alkalmazott
módon járjatok el!

5. Csoportban vitassátok meg, mit jelent a „felszabadult ember” kifejezés a (3.) bekezdésben! Gondolataitokat, érveiteket
kulcsszavakban jegyezzétek le, majd vessétek össze jegyzeteiteket a többi csoportéval! A jegyzeteitekben nem szereplő
szavakat más színnel írjátok fel!

6. Az európai romantikus líra kapcsán már tanulhattatok a spleenről. A fenti szöveg mely kulcsszavait tudjátok hozzá társítani?

7. Mi a „századvég betegsége”, és mik az okai a szöveg szerint? Gyűjtsetek e „betegségről” további információt elektronikus
és nyomtatott forrásokból! A 21. századnak is ez a „betegsége”? Válaszaitokat indokoljátok, és ha nemmel válaszoltatok,
írjátok le, szerintetek mi korunk civilizált, jóléti államainak „betegsége”!

8. Az eddig tanultak alapján hogyan viszonyul a klasszikus modernség korszaka a 19. század végéhez? Csoportmunkában vi-
tassátok meg a lehetséges szempontokat, majd készítsetek ábrát, melyhez a szövegből is használjatok fogalmakat! Amikor
elkészültetek, vessétek össze ábratípusotokat a többi csoportéval! Milyen típusú ábrák készültek legnagyobb számban, és
a szöveg mely bekezdéseiből gyűjtöttetek leginkább fogalmakat/kifejezéseket?

82
 A modernség világirodalmából
 9. Készíts ábrát az alábbi fogalmak és kifejezések felhasználásával! Bármilyen ábratípust választhatsz, vagy többet is kom-
binálhatsz!

klasszikus modernség dekadens líra analitikus

művelődéstörténeti korszak életérzés kivonulás nominális stílus
stílusirányzat irodalom epika az ember természeti meghatározottsága
naturalizmus zene dráma szinesztézia
szimbolizmus festészet realizmus a szöveg zeneisége
szecesszió építészet romantika korszerű/divatos
impresszionizmus dekorativitás lélektani periférián élők ábrázolása
esztétikum

10. Ábrádról mely műnemeket, műfajokat, irányzatokat, kapcsolnál a (2.) bekezdésben említett két irodalmi táborhoz? Vitas-
ságok meg páros munkában a szempontjaitokat, s egyben vessétek össze az előzőekben készített ábráitokat!

11. Helyezzétek el ábráitokon az alábbi műveket! Nevezzétek meg az alkotóikat, és néhány fontos évszámot, időszakot is
jelöljetek az ábrán!
Érzelmek iskolája Háború és béke A magánhangzók szonettje Babaszoba
Szép remények Kapcsolatok Körhinta A csinovnyik halála
A Karamazov testvérek Költészettan Téli mozdony

12. Páros munkában, egymást váltva egészítsétek ki ábráitokat további, a klasszikus modernség korszakába tartozó művek
címeivel! Minden alkotóhoz adjatok meg még legalább egy művet!

13. Vitassátok meg párban, hogy az alábbiak közül mi kapcsolható a Bovaryné című regényhez?
fejlődésregény a tragikum hiánya mindentudó elbeszélő kritikus szemlélet
realista regény impassibilité azonosulás a szereplőkkel lélektani megfigyelés
ironikus távolságtartás romantikus regény nézőpontváltás

14. A fentiek közül válaszd ki azt a narrációs technikát, mely a Bovaryné elbeszélésmódját újszerűvé teszi! Ezután keress a re-
gényből két-két mondatot, melyekben különböző szereplők, illetve a narrátor szólamai szólalnak meg, s jegyezd le őket
füzetedbe! Ezután jelöld, melyik általad választott mondat egyenes beszéd, függő beszéd, illetve szabad függő beszéd!

15. Csoportmunkában, GÖMB módszerrel vitassátok meg a  menyasszonyi csokor elégetésének jelentőségét! Minek lehet
a motívuma a csokor, és mit jelképez annak elégetése? Javaslataitokat jegyezzétek le a füzetetekbe, és vessétek össze
a többi csoportéval!

16. Gyűjts szempontokat a Bovaryné és a Copperfield Dávid című regények összehasonlító elemzéséhez! Halmazábrával mu-
tasd be, melyek a két regény hasonlóságai és eltérései az általad választott szempontok alapján!

17. Asztalterítő technikával gyűjtsetek a Copperfield Dávid olvasott részletéből példát humorra és iróniára! A csoport min-
den tagja legalább két idézetet gyűjtsön! Majd vitassátok meg a  kigyűjtött idézetek szerepét a  fejezet címével való
összefüggésben!

18. Csoportban vitassátok meg, mely állítások nem igazak Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényére, és érveljetek dön-
tésetek mellett, jegyzetet készítve füzetetekbe! Majd osszátok meg véleményeteket a többi csoporttal!

A kivételes egyénnek joga van áthágni a törvényt és ölni, ha ezzel előrébb viszi az emberiség sorsát.
Raszkolnyikovnak nincs szüksége az uzsorásnő pénzére.
A Bűn és bűnhődés lélektani regény.
Dosztojevszkij regénye követi a realista regények társadalomkritikai beállítódását.
A regény központi problémáját a narrátori szólam válaszolja meg.
A Bűn és bűnhődés polifonikus regény.
A szereplők viselkedése és tetteik társadalmi meghatározottságukból fakadnak.
A mű eszmeregény.

83
19. Nézz utána elektronikus és nyomtatott forrásokban vagy a tizedikes könyvben a tézisregény definíciójának, illetve gyűjts
szépirodalmi példákat! Ezután fogalmazd meg legalább tíz mondatban, miért tartod/nem tartod a Bűn és bűnhődést té-
zisregénynek!

20. Gyűjts szempontokat Tolsztoj és Dosztojevszkij elbeszélői technikájának és stílusának összehasonlításához, majd füzeted-
be készíts gondolati vázlatot! Párban vessétek össze vázlataitokat, és érveljetek az eltérő szempontok mellett!

21. Készítsetek ábrát az Ivan Iljics halála című elbeszélés tér- és időszerkezetéről! Vitassátok meg az időbeli és térbeli válto-
zások szerepét a mű szerkezetében és a főhős életében!

22. Készíts kétrészes képzeletbeli interjút Ivan Ilijiccsel betegsége előtt és alatt! Jegyezd le azt az  öt-öt kérdést, amelyet
az egyik interjúban, és amelyet a másikban feltennél neki! Az alábbiak közül néhány címjavaslatot találsz, de saját magad
is megfogalmazhatod interjúd címét!
Respice finem.
A hiteltelen létből az autentikus élet felé.
Halott élet és életet hozó halál.

23. Társítsd az alábbi fogalmakat, irányzatokat és költői eszközöket a klasszikus modernség korszakában megismert költők-
höz! Készíts vázlatot vagy fürtábrát füzetedbe!
szimbolizmus gondolatritmus ars poetica nominális stílus szabadvers
impresszionizmus szöveg zeneisége zeneiség halmozás metafora
hangulatlíra látomásos képalkotás tiszta rím ellentét alliteráció
programvers esztétizmus szimbólum tárgyvers
prózaköltemény l’art pour l’art szinesztézia objektív líra

24. Csoportosan dolgozva, asztalterítő módszerrel gyűjtsetek példákat a szöveggyűjteményben található versekből az előző
feladatban található költői eszközökre! A feladat végeztével vessétek egybe az általatok kigyűjtött példákat a többi cso-
portéval!

25. Gyűjts szempontokat és készíts gondolati vázat Baudelaire Az albatrosz és Rimbaud A részeg hajó című költeményének
összehasonlító elemzéséhez!

26. Olvasd újra Verlaine Költészettan című versét, majd válogasd szét az alábbi poétikai eszközöket! Melyek tartoznak a költő
szerint az elutasítandó hagyományhoz, és melyek a modern, új költői programhoz? Miután ezzel végeztél, vitassátok meg
párban, hogy találtok-e ellentmondást a költemény megformáltsága és üzenete között!
fogalmi jelentés rím szinesztézia
hangszimbolika csattanó a költemény logikai felépítettsége
hangulatiság zeneiség a tanító költészet elvetése
sejtelmesség

27. Csoportban vitassátok meg, miért tartjuk Walt Whitman Hallom Amerika dalát című költeményét szabadversnek!
Az alábbiakban felsorolt poétikai eszközökből a költeményre legjellemzőbb háromra gyűjtsetek példákat a versből, s je-
gyezzétek le füzetetekbe! Vessétek össze a kigyűjtött példákat a többi csoportéval! Melyik költői eszköz(ök) szerepel(nek)
a legnagyobb számban a csoportok jegyzeteiben?
asszonánc verssorokra tagolás felsorolás
körmondat prózaiság verbális stílus
gondolatritmus ismétlés

28. Csoportban dolgozva halmazábrával szemléltessétek Ibsen A vadkacsa és Csehov Sirály című drámájának tulajdonságait,
a hasonlóságokra és különbségekre helyezve a hangsúlyt. Ábrátokat hagyjátok az asztalotokon, majd szemléljétek meg
a többi csoportét is! Amennyiben kérdésetek van, vagy valamit kifogásoltok a többi csoport ábráin, írjatok rá kérdést,
javítási javaslatot, majd válaszoljátok meg a nektek feltett kérdéseket, vitassátok meg a javítási javaslatokat! A halmazáb-
rához saját szempontjaitok mellett használjátok fel az alábbi fogalmakat, kifejezéseket is!
formabontás szimbólum drámaiatlan dráma katarzis hiánya
lélektani dráma elfojtás élethazugság naturalizmus
színház a színházban öncsalás középfajú dráma

84
 Képtár

Ford Madox Brown: Munka, 1852–1865. Manchester Art Gallery, Manchester

Édouard Manet: Émile Zola arcképe, 1868. Paul Delaroche: Napóleon átkel az Alpokon, 1850.
Musée d’Orsay, Párizs St. James’ Palace, London

85
Edgar Degas: Szobabelső, 1868–1869. Museum of Art, Philadelphia

Edgar Degas: A Bellelli család, 1858–1867. Musée d’Orsay, Párizs

86
Nagyvárad látképe a Kőrös felől, háttérben a Szent László templom és a Városháza 
III. ÉLETMŰVEK A 20. SZÁZAD
ELSŐ FELÉNEK MAGYAR
IRODALMÁBÓL
 Olvasd el!
A Nyugat első nemzedékének Szgy. 102–103. oldal

irodalma
„A nap s az emberiség s a történelem keletről nyugatra tart.” (Ignotus: Kelet népe)
A Nyugat a huszadik század első felének legjelentősebb magyar irodalmi folyóirata. Mi jut eszedbe a cím-
ről, mire utalhatott a század elején? Készítsetek tervet egy irodalmi lap kiadásához, fogalmazzátok meg
a lap célkitűzéseit, és ennek megfelelően válogassatok bele verseket, regényrészleteket! Tervezzetek cím-
lapot is, majd hasonlítsátok össze a Nyugattal! Segítségedre lehet a Nyugat századik évfordulóján megje-
lent weboldal (nyugat.oszk.hu)!

A Nyugat jelentősége mat (őszirózsás forradalom, 1918 októbere) és proletár-

Az irodalomban – évtizedes erőgyűjtés, kísérletezés után
– az 1900-as évek elején diadalmaskodott a modern for-
dulat: fellépett egy európai tájékozódású, öntudatos és
művelt írói kör, mely 1908-ban egy antológiában (A Hol-
nap) mutatkozott be, majd 1908-ban útjára indította a kor
irodalomtörténetileg legnagyobb hatású művészeti-szel-
lemi fórumát, a  Nyugat folyóiratot (1908–1941). A  fo-
lyóirat fennállását Hatvany Lajos és más iparmágnások
anyagi támogatása tette lehetővé. Szerkesztői – részben
párhuzamosan, részben egymást követve – Ignotus, Fenyő
Miksa, Osvát Ernő, Babits Mihály, Gellért Oszkár, Móricz
Zsigmond, Schöpflin Aladár, Illyés Gyula voltak. Köz-
pontja, gyűjtőmedencéje volt az  egész magyar irodalmi
modernségnek. A  századelő legjelentősebb, legnagyobb
hatású alkotói – a lírikus Ady Endre, a lírában és prózai
műfajokban is nagyot alkotó Babits Mihály és Kosztolányi
Dezső, a kor nagy realista elbeszélője, Móricz Zsigmond,
valamint társaik – ehhez a folyóirathoz kötődtek.
Ez a  kör a  Nyugat-Európában az  1870-es években
kibontakozó klasszikus modernséget honosította meg.
A kor művészei elsősorban a szecesszió, a szimbolizmus,
az  impresszionizmus és a  realizmus stílusirányzataiban
alkottak – a nyugat-európaihoz képest némi késéssel, ami
azonban nem von le munkásságuk esztétikai értékéből.
A  folyóirat jelentőségét mutatja, hogy az  említetteken
kívül még két írónemzedéket kötünk hozzá: az 1920-as
években fellépő második és az 1930-as években megjele-
nő harmadik nemzedéket. A Nyugat 1941-ig, Babits ha-
láláig működött, de az Illyés Gyula által alapított Magyar
Csillag (1941–1944) és a nyugatosok örökségét vállaló
fiatal írónemzedék orgánuma, az Újhold (1946–1948) az
irodalmi nyilvánosság szovjetesítéséig képviselték a nyu-
gatos, polgári művelődést Magyarországon.
A Nyugat első nemzedékének munkássága rendkívül
nehéz történelmi korszakban bontakozott ki. Itt csak érint-
hetjük ezeknek az évtizedeknek a legfontosabb történéseit:
az első világháborút (1914–1918), az azt követő forradal-
diktatúrát (Tanácsköztársaság, 1919. március–augusztus);
a  trianoni békediktátumot (1920. június 4.) és a  csonka
országban viszonylagos konszolidációt teremtő kormá-
nyokat. A  gazdasági világválságban (1929) megrendült,
fokozatosan fasizálódó Európa ezen korszakát a második
világháború zárta le (1939–1945), amelybe Magyarország
1941-ben lépett be. Abban az évben, amikor Babits Mihály
halálával a Nyugat folyóirat is megszűnt létezni.
Sokszínű irodalmi élet
A század első évtizedeinek irodalmi élete igen sokszínű,
így a Nyugaton kívül más fórumok és irányzatok is em-
lítést érdemelnek. A konzervatív írófejedelem, Herczeg
Ferenc folyóirata, az  Új Idők (1894–1949) az  1930-as
években harmincezer példányban jelent meg. A  kor
legmodernebb irányzatát, az avantgárdot (a modernség
második hullámát, amely a tízes, húszas években jelent-
kezett Nyugat-Európában) Kassák Lajos és folyóiratai,
A Tett és a Ma képviselték. Az 1930-as évektől megjelent
egy népi írói kör – Erdélyi József, Sinka István, Németh
László és mások –, amelynek fóruma a  Válasz (1934–
1938) és a Kelet Népe (1935–1942) című irodalmi fo-
lyóirat volt. A szociáldemokrata, marxista tendenciák is
– bár egyik fontosabb alkotónál sem tettek szert kizáró-
lagos jelentőségre – sok író munkásságában jelen voltak.
Az irodalmi irányzatok és táborok között nem volt
merev a határvonal. Az avantgárd például a 20-as, 30-as
években a Nyugat első nemzedékére is nagy hatást gya-
korolt; Móricz Zsigmond pedig előbb a  Nyugat, majd
a Kelet Népe szerkesztője volt.
A magyar századforduló és a hazai zsidóság
„A  magyar társadalom modernizációja testet öltött
a  kultúrában is. […] Az  asszimilált zsidók részvétele
ebben az átalakulásban is jelentős, és különösen fontos
volt a városi tömegkultúra új formáinak kialakításában
[…].

88
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

Meglehet, a valóban jelentős alkotók közt a nem zsidók

Csoport-
Csoportban dolgozva készítsetek plakátot a Nyugatról,

adták a többséget, s ebben nincs is semmi meglepő. Már
szembeötlőbb, hogy e liberális, humanista és a modern-
ség jegyében gondolkodó nem zsidó írók a  konzervatí-
vok elleni harcukban egy oldalon találták magukat zsidó
származású társaikkal. […] A  modernek liberalizmusa
elutasított minden faji vagy osztály jellegű  megkülön-
böztetést. Tény, hogy a  modern Magyarország mindkét
reformnemzedékének nagy szellemei ellenálltak minden
nyomásnak, amely a zsidó kollégáiktól és barátaiktól való
elzárkózásra szorította őket, döntő szerepet játszott ab-
ban a  magyar kultúrához való szoros, sőt szenvedélyes
kötődésben, amely a  hazai zsidóságot az  elszenvedett
megpróbáltatások ellenére jellemezte és jellemzi. […]
Szükséges szót ejtenünk a  zsidók »magaskultúra-
fogyasztó« szerepéről is. […] A  zsidók e területeken is
»arányszámukat felülmúló« mértékben voltak jelen.
[…] Hozzuk szóba Hatvany Lajos nevét […], aki jöve-
delmeinek tekintélyes részét az  írók és költők támoga-
tására fordította. Ez a tevékenység egyébiránt maga is új
jelenség volt a kultúrában. A 19. század közepéig a nagy
arisztokrata famíliák […] némelyike volt a művészek és
irodalmárok mecénása. A század közepén a zsidó ipari
és bankhatalmasságok léptek a helyükbe […].”
(Fejtő Ferenc: A zsidók és a modern magyar kultúra, részletek)
munka
amelyen bemutatjátok a folyóirat sajátosságát, jelentő-
ségét! Rendezzetek a teremben kiállítást, nézzétek meg
egymás munkáját, és értékeljétek 1–10 ponttal annak
esztétikumát és tartalmasságát!
Fogalmak
Nyugat (1908‒1941): a huszadik század első felének legje-
lentősebb magyar irodalmi folyóirata
A Holnap: kétkötetes irodalmi antológia, amely 1908-ban
és 1909-ben jelent meg Nagyváradon; a Nyugat egyik
legfontosabb előzményeként tartjuk számon
A Nyugat három nemzedéke:
első nemzedék: Ady Endre, Babits Mihály,
Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula,
Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula,
Molnár Ferenc és mások
második nemzedék: József Attila, Szabó Lőrinc,
Illyés Gyula, Márai Sándor, Németh László
és mások
harmadik nemzedék: Jékely Zoltán, Vas István,
Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Szerb Antal
és mások
Mikes-emlékérem: a Nyugat emblémája, Beck Ö. Fülöp al-
kotása; a száműzött magyar irodalom jelképe

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Hovárth János Ady s a legújabb magyar lyra című tanulmányának szöveggyűjteményben közölt rész-
letét! Mi Ady költészetének sajátossága a „képes beszéd” szempontjából? Metaforákat, szimbólumokat vagy
egyéb költői képet, kifejezőeszközt használ verseiben?
2.  Mi a különbség látás és látomás között? Melyik jellemző Ady valóságérzékelésére?
3.  Mi különbözteti meg Adyt és Ady utánzóit Horváth János szerint?
4.  Foglald össze a szöveg segítségével, hogy miben áll az Ady-költészet újszerűsége!
5.  Milyen véleménnyel van Horváth János Adyról és a többi lírikusról? Gyűjts kulcsszavakat a szöveg befejező ré-
széből,, amelyek
y jól
j összefoglalják
g j Horváth János álláspontját!
p j Egyetértesz
gy a meglátásaival?
g
6.  Írj egy rövid újságcikket egy mai lapba, ahol bemutatod az új költészetet, és röviden értékeled a jelenséget!

helyszínei a  kávéházak voltak.

A 20. század elején az  irodalom meghatározó
volt. A  fényűző eleganciával be-
Az  egyik legnépszerűbb közülük a  New York KITEKINTŐ
saság, a  New York Life Insurance
rendezett kávéházat az  amerikai biztosítótár
n alakít ották ki. A korszak egyik legelismer-
Company újonnan épült palotájába
n Alajo st bízták meg a palota megtervezésével.
tebb magyar építészét, Hauszman
lt el, amelyet a megrendelő
Az építész barokkos stílusú, historizáló palotát képze
erikai sassal. A program sze-
kérésére díszes toronnyal koronázott, csúcsán az am
és alagsorában kapott helyet.
rint a kávéház a Dohány utcai szárny földszintjén
nyuga tosok , sőt, megalapítása után
A kávéház karzatán foglaltak helyet a későbbi
néhány évig itt is szerkesztették a folyóirato t.
és működik-e még ma is
Nézz utána, hova tették át később székhelyüket,
ez a két kávéház!
körül,
Klösz György: A New York kávéház belső tere, 1895
vtár, Budap est Gyűjtemén y
Fővárosi Szabó Ervin Köny
89

Ady Endre pályája és az Új versek
„Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?”
(Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én...)
Ady Endre költészete számos ponton kapcsolódik a korábbi költői hagyományhoz. Milyen jellegzetességei
vannak a váteszszerepnek? Hol találkoztál korábban a fogalommal? Mit gondolsz, a mai költőknek is ve-
zetniük kell a közösséget, vagy a váteszszerep mára időszerűtlenné vált?
Pályakép
Ady Endre 1877-ben szü-
letett Érmindszenten (ma
Románia területén talál-
ható, román neve: Ady
Endre, magyarul Adyfalva
néven is ismeretes). Ele-
mi iskoláit szülőfalujában
végezte, gimnáziumba
Nagykárolyban és Zila-
hon járt. Debrecenben és
Pesten jogot hallgatott,
Székely Aladár: Ady Endre, de az  egyetemet nem fe-
1917. Petőfi Irodalmi Múzeum, jezte be. 1899-ben meg-
Budapest
jelent első kötete Versek
címmel. Nagyváradon a Szabadság, majd a Nagyváradi
Napló című lapok szerkesztőjeként dolgozott. Második
kötete, a Még egyszer 1903-ban jelent meg. Ugyanebben
az  évben ismerkedett meg Diósy Ödönné Brüll Adél-
lal, a  Léda-versek ihletőjével. 1904-ben több lap meg-
bízásából Párizsba utazott. 1905-ben a Budapesti Napló
munkatársa lett. 1906-ban jelent meg első jelentős kö-
tete, az Új versek. Ady 1908-tól egészen haláláig a Nyu-
gat című folyóirat főmunkatársaként dolgozott. A nagy-
váradi A Holnap antológia egyik alapítója volt. 1909 és
1911 között többször járt Párizsban. 1915-ben feleségül
vette Boncza Bertát (Csinszkát), egy erdélyi földbirtokos
húszéves lányát. 1919-ben halt meg.
A költő első két kötete későbbi művei felől nézve ke-
véssé jelentős. Az áttörést az 1906-os Új versek jelentet-
te. Ettől a kötettől számítjuk a modern magyar költészet
kezdetét. Az Új verseket évente követik az első pályasza-
kasz verseskönyvei: Vér és arany (1907), Az Illés szekerén
(1908), Szeretném, ha szeretnének (1909), A  Minden-
Titkok versei (1910). A középső pályaszakaszhoz három
kötet tartozik: A  menekülő Élet (1912), A  magunk sze-
relme (1913) és a Ki látott engem? (1914). Ebben a pá-
90
Olvasd el!
Szgy. 104. oldal
lyaszakaszban központi szerepet játszik az  önkeresés
motívuma, a  magány tapasztalata, a  hagyományokhoz
való kötődés, illetve az istenkeresés témája. Az utolsó pá-
lyaszakasz költeményeiben ezek mellett a témák mellett
meghatározó szerephez jut a háború élménye is. A hábo-
rú alatt írt költeményeket tartalmazza az 1918-ban meg-
jelent A halottak élén kötet. Ekkor keletkeznek a Boncza
Bertához írt Csinszka-versek. Ady utolsó költeményeit
halála után rendezték kötetbe, amely 1923-ban jelent
meg Az utolsó hajók címmel.
Új versek
Az Új versek tudatosan megkomponált kötet. Ady a köl-
teményeket négy ciklusba rendezte. A Léda asszony zsol-
tárai a Léda-verseket, A magyar Ugaron a magyarorszá-
gi vonatkozású verseket tartalmazza, A  daloló Párisban
a Párizs-élmény versei kaptak helyet, a Szűz ormok ván-
dora című ciklusba pedig a fenti háromba nem illő ver-
sek kerültek. A kötet vezérversében, a Góg és Magóg fia
vagyok én… kezdetű költeményéban a lírai én harcos vá-
teszköltőként határozza meg magát. Célja „új időknek új
dalaival” betörni a magyar valóságba. A magyarság olyan,
mint a bibliai Góg és Magóg pogány népe, amelyet ércka-
pukkal zártak el. Versei tehát olyanok lesznek, mint a fo-
goly dörömbölése a  fogda ajtaján: szabadulást követelő,
lázadó, a legreménytelenebb helyzettel is dacoló versek.
A legreménytelenebbel, hisz tudja: hiába döngeti a kaput,
el fogják tiporni, el fogják átkozni, s Vazul módjára fog-
ják elnémítani. A lázadás meghirdetése mellett Verecke
és Dévény páros jelképe árul el legtöbbet Ady lírai célki-
tűzéseiről. Előbbi a magyar kultúra, az ősi magyar örök-
ség megőrzésére, vállalására utal – azokra a gyökerekre,
amelyeket nem kíván eltépni, azokra a hagyományokra,
amelyeket magáénak vall. Az utóbbi viszont ennek ötvö-
zését ígéri a  Nyugat, a  modern Európa szellemiségével,
költészetével, stílusával. Költészete magyar lesz – hang-
súlyozza az utolsó sor –, de másként magyar, mint ahogy
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

azt Pusztaszer várná. (Pusztaszer Anonymus krónikája
szerint a 896-os vérszerződés helyszíne, fontos nemzeti
emlékhelyünk. Ady költeményében a maradiság, a hitel-
telen hazafiaskodás metonímiája.)
A szerep, amelyet Ady itt magára vesz, a romantika
korából származik. Az újdonság azonban, amelyet hoz,
egyszerre nagyon ősi, egyrészt a  mitikus kor hangja
(„Góg és Magóg fia vagyok én”), a pogány magyarság ere-
deti hangja („Legyek az  új, az  énekes Vazul”), másrészt
pedig nagyon modern – a modern nyugat-európai köl-
tészet hangja („Szabad-e Dévénynél betörnöm új időknek
új dalaival?”). Az ősi föltárására való törekvés sajátos
módon van jelen Ady költészetében. A népköltészet, a
pogány magyar kultúra hagyatékát nem elsősorban ő,
hanem sokkal inkább zeneszerző kortársai, Bartók Béla
és Kodály Zoltán kezdték el módszeresen feldolgozni.
Ady verseinek meghatározó alakzatai viszont (az ismét-
lés, a kiazmus, az ellentételezés és a párhuzam) a magyar
ősköltészetre is visszavezethetők. Verselése az ősi ma-
gyar tagoló vers megújítása, ritmikája, mondattagolása
visszanyúlik a magyar líra korai idejébe. A sámántudat
pedig, amely abból a tényből is táplálkozott, hogy Ady
hat ujjal született, költői önképének, szerepfelfogásának
meghatározó vonatkozási pontja.

Fogalmak

énlíra: azon lírai alkotások gyűjtőfogalma,
amelyekben a lírai én közvetlenül nyilat-
kozik meg, és saját helyzetét, tulajdonsá-
gait elemzi
vezérvers: a kötet vagy ciklus élén álló vers,
amely kijelöli annak tartalmát vagy vala-
mely lényegi motívumát
Csoportmunka
Csoportban dolgozva asztalterítő módszerrel gyűjtsétek ösz-
sze eddigi ismereteiteket Adyról! Idézzétek fel, mit tanultatok
róla általános iskolában, mit olvastatok, hallottatok róla más
forrásokból! Mindenki a maga részébe írjon, erre három perc
áll rendelkezésetekre! Majd végül egyeztessétek, milyen közös
adatokat gyűjtöttetek össze!

Irány a szöveg!
1.  Mielőtt elolvasnád Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én kezdetű versét, nézz utána, ki volt Góg és Magóg,
és hogyan kapcsolhatók a magyarokhoz! Hogyan jellemeznéd előzetesen azt a költői szerepet, amely a költőt
Góg és Magóg fiaként határozza meg?
2.  Készíts sematikus térképet, és jelöld rajta a szövegben található földrajzi helyeket és a hozzájuk tartozó esetle-
ges irányokat is!
3.  Jellemezd a vers hangvételét, beszédstílusát, szóhasználatát! Melyik területen tér el leginkább az eddig megis-
mert magyar irodalmi hagyományoktól?
4.  Keresd meg az interneten Ady Ismeretlen Korvin-kódex margójára című írását, és olvasd el a Sírás és panaszko-
dás című első egységet! Mit jelent Ady „komp-ország” metaforája? Mit ért Ady „nagy Humbug” alatt?
 Ady nemcsak az Új versekhez, hanem más köteteihez is illesztett vezérverset. Sem utódja, sem boldog őse…
kezdetű költeménye is ilyen vezérvers. Olvasd el a költeményt, és hasonlítsd össze kortársunk, Tóth Krisztina
Léghajó című művével! Írj kisesszét a két szöveg alapján „Az ismeretlenbe hajózó magányossága” címmel!

KITEKINTŐ
Ady Endrével. A költő hatására később
A fiatal Czigány Dezső 1906 körül barátkozott össze
ny több arcképet is készített róla. „Gyö-
áttért a református hitre, keresztapja is Ady lett. Czigá
a már kicsit borissza. Bátyám mélységes tisztelet-
nyörű domború szeme és homloka volt, hangj
sztva, magára hagytuk, és nem tagadtuk
tel és kímélettel volt iránta, mikor jött letörve, gubba
a festő testvére. Egy közös kocsmai ivászat
meg, hogy lefussunk borért” – emlékezett később
é. „Bátyám villanyfénynél lefestette, de oly
után készült a „Boros Adyként” ismertté vált portr
is így számolt be: „Rendkívül sikerült az
kíméletlenül, ahogy Ady írja.” A költő Lédának ugyan
majdnem karikatúra, ami magának biztosan
érdekes, de kegyetlen kép. Valósággal leleplezés s
ny egy Ady-portréja került, melyről a költő
nem fog tetszeni.” A Vér és aranyba szintén Czigá
olyan szépnek láttál, amilyennek szeretném magam
így írt: „Köszönöm, Dezsőm, hogy majdnem
és majdnem olyan gonosznak, amilyen vagyok.”
böznek egymástól? Miben térnek
Keresd meg Czigány többi Ady-portréját! Miben külön
el a „Boros Adytól”?

Ismeretlen helyen
Czigány Dezső: Ady Endre arcképe („Boros Ady”), 1907.
91

Ady Endre magyarságversei
„Mit ér az ember, ha magyar?” (Ady Endre: Az ős Kaján)
Ady Endre költészetében olykor látomásos alakban jelenik meg a táj vagy a társadalom képe. Idézd fel,
hol találkoztál látomásos képalkotással korábban! Mi a különbség látvány, látomás és álom között?
Mit nevezünk nemzethalál-víziónak? Te milyen képzeletbeli tájképpel szemléltetnéd a ma társadalmát?
Ady kedvelt témái
Ady verseit nemcsak kötetei szerint, hanem tematikusan
is szokás rendszerezni. Magyarságversei elsősorban saját
társadalmi küldetését, helyzetét elemzik. Ezekben a ver-
sekben Ady gyakran él az  ellentétezés és szembesítés
eszközeivel. Ilyen ellentétpárok: a múlt és a jelen, a jelen
és a jövő, az ősi és az új. Gyakran földrajzi helyeket tesz
szimbólummá, ellentétpárrá válik így Kelet és Nyugat,
a  Tisza és a  Gangesz, a  Tisza és a  Szajna stb. Szerelmi
költészetének legfontosabb verscsoportjai a Léda-versek
és a Csinszka-versek, de más múzsái is voltak. Szerelmes
költészetére az ambivalens érzelmek jellemzőek. Ady is-
tenes költészete Az Illés szekerén című kötettel kezdődő-
en bontakozik ki. A szerelmes versekhez hasonlóan erre
a tematikus verscsoportra is az ambivalencia jellemző.
A magyarságversek
Ady magyarságversei szorosan összefüggnek önmagát
és költői pozícióját definiáló műveivel. A Hortobágy po-
étája vagy A Tisza-parton például úgy rajzolja meg saját
helyzetét, hogy egyben a hazai elmaradottságot, durva-
ságot is ostorozza. Nem nehéz elképzelnünk, hogyan fo-
gadta ezeket a műveket a korabeli közvélemény.
Az Új versek című kötet egyik
ciklusának címadó költeménye
A magyar Ugaron Magyarorszá-
got ugarként, megműveletlen
földként határozza meg. Ez
szellemi, kulturális értelem-
ben azt jelentheti, hogy az or-
szág elhanyagolt, elmaradott.
Vajon mire utalhatott Ady?
Hiszen az  utókor úgy em-
lékszik erre a  korra, mint
„boldog békeidőkre”, ami-
kor  Magyarország épült-
szépült és regionális
nagyhatalom volt.
A  dualizmus kora
Medgyessy Ferenc: Lovas, 1922. utólag inkább aranykornak
Déri Múzeum, Debrecen tűnik, nem az elmaradottság
92
Olvasd el!
Szgy. 105–110. oldal
képzetét kapcsoljuk hozzá. A vers beszélője azonban „el-
vadult tájon” gázol dudvák, muharok között. A vers me-
taforáiból allegorikus rendszer épül: a régmúltban még
műveltek földet, még virágok nőttek itt, de ez a kor el-
múlt, azóta elborította az országot a sok gaz. Azaz a dicső
múlt virágait elfojtotta, benőtte a dicstelen jelen gizgaza.
A költői ént a „régmúlt virágok illata” bódítja – elvágyik
egy másik korba, vizsgálja, keresi az igazi értékeket, lesi
a  „föld alvó lelkét” – és tehetetlen vágyakozása közben
az  ugar indái megfojtják. A  korábban idézett két ma-
gyarságverssel szemben ebből a költeményből nagyon is
kiolvasható a szeretet is, amelyet a vers beszélője a szo-
morú táj iránt érez. A gyűlölet itt már az élősködőknek
szól, és nem magának a földnek, a „szent humusznak”.
A magyar Ugaron hatalmas felháborodást váltott ki.
Sokan hazaárulással, nemzetgyalázással vádolták meg
a  költőt. Pedig Ady költészetében az  elvágyódás olyan
alapvető, állandóan visszatérő motívum, amely inkább
tűnik lírai, mint politikai problémának. Elsősorban nem
azért vágyik el, mert Magyarországon lehetetlen élni,
hanem azért, mert lételeme a beteljesületlenség és a vá-
gyakozás.
A kurucversek
Ady költészetét a korábban említett tematikus rögzülé-
sek ellenére sem kezelhetjük osztatlan egészként. Számos
poétikai változás kimutatható az életművön belül. Az Új
versekben vagy a Vér és aranyban például a mitizált én
megteremtése, a beszélő szubjektum romantikusan kor-
látlan felnagyítása háttérbe szorította a  művek nyelvi
megformáltságát. Az Illés szekeréntől kezdve viszont, de
különösen a második pályaszakaszban a versbeli én már
különféle nyelvi kódokhoz, kulturális hagyományokhoz
kapcsolódik. A Biblia nyelvét felelevenítő istenes versek
mellett a kuruc hagyományt újraértelmező költemények
is e változás példái.
Helyzetdalok, szerepjátékok ezek a kurucversek: Ady
többek között a korabeli személynevek és földrajzi nevek
emlegetésével is korhűvé, valószerűvé teszi őket. Ugyan-
akkor saját korának problémáit, saját személyiségének
vonásait is belevetíti a költeményekbe. A Bujdosó kuruc
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

rigmusa négyes rímű felező nyolcasokban, vagyis a régi
magyar irodalom egyik jellegzetes versformájában író-
dott. Időszembesítő költemény: Lengyelországban buj-
dosó hőse korábbi, otthoni harcait és jelenlegi élethelyze-
tét veti össze. Akkori élete szenvedésekkel, áldozatokkal,
veszélyekkel volt teli: éhezett, vérét hullatta, család nélkül,
otthon nélkül élt. Most: asszony is akad, selymes ágy is
akad, s lám ő visszasírja egykori árvaságát, szenvedéseit.
Sípja régi babonának című költeménye összes ku-
rucverse közül a  legszomorúbb, a  bujdosó útrakelését,
a  távozás pillanatát örökíti meg. A  szituáció (egy piaci
forgatag), amelybe hősét helyezi a  költő, kétszólamúvá
teszi a verset. A lírai én gondolatait valami régi nótát fújó
vásári muzsikus kántálása kíséri, s a  bujdosó mostani
élethelyzete mintha csak azt példázná, amit a nóta általá-
nosságban mond e nép reménytelen sorsáról.

Fogalmak
látomásos tájvers: a tájvers azon típusa, amely-
ben a táj és annak történései szimbolikus
jelentéssel kapnak helyet
poeta doctus: olyan költő, aki komoly elméleti
és gyakorlati felkészültséggel rendelkezik,
tudós költő
Csoportmunka
Csoportban dolgozva vizsgáljátok meg az Új versek című kötet tar-
talomjegyzékét! Figyeljétek meg, hogyan tagolta egységekre Ady
a  kötetet, milyen című verseket olvashatunk az  egységekben, mi
a nyitó és záró verse!
Készítsétek el a  kötet vázlatát közösen egy csomagolópapírra,
majd mutassátok be munkátokat az  osztálynak! Figyeljétek meg,
a többi csoport hogyan gondolkodott!

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el A magyar Ugaron című verset! Milyen szinonimái szerepelnek az „ugar” szónak a szövegben? Hogyan
jelennek meg a szövegben a következő ellentétpárok: fent-lent, mozgás-mozdulatlanság, múlt-jelen, csönd-hang?
2.  Milyen beszédhelyzetben szólal meg a Hunn, új legenda című vers? Milyen szólásokat, magyar történelmi em-
lékképeket épít be nyelvileg az Ady-vers saját nyelvi világába?
3.  Milyen irodalmi hagyományt utasít el a versbeli beszélő? Hogyan jellemeznéd saját programját? Hogy látod, a
Hunn, új legenda versszövege valóra tudja váltani a vers által megfogalmazott törekvéseket?
4.  Milyen viszonyról vall a vers híres zárógondolata: „Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga” a költő, a versbeszélő
és a versszöveg háromszögében?
5.  Vizsgáld meg Ady A Tisza-parton című versének szimbólumrendszerét! Mit jelképez a Gangesz folyó és mit a
Tisza? Mire utalnak a második versszak felsorolásai?
6.  Hasonlítsd össze A Tisza-parton című verset A Hortobágy poétája cíművel! Rendezd egymás mellé azokat a szö-
vegrészeket, amelyekben hasonló képek jelennek meg, és jelöld, hogy azonos vagy különböző-e a jelentésük!
7.  Mennyiben rajzol elénk modern költőtípust A Hortobágy poétája? Különbözik-e fent említett párversében a költői
énkép? Mit gondolsz, sikeres lenne ma az a költő, aki Adyhoz hasonló erős éntudattal és önmitologizálással lépne fel?
 Nem tartozik Ady magyarságversei közé, de érdemes elolvasni a Harc a Nagyúrral című verset. A szöveg
rémalakja elvont, allegorikus figura, míg az Esterházy Péter Kis magyar pornográfia című művében megidézett
Rákosi Mátyás nagyon is valóságos történelmi személy, az ötvenes évek zsarnoka. A két szituációban azonban
közös a kiszolgáltatottság élménye: csak a Nagyúron múlik, hogy kegyet gyakorol vagy sem. Olvasd el a verset
és az Esterházy-mű részletét, majd írj jellemrajzot tartalmazó kisesszét „Hatalom és kiszolgáltatottság” címmel!

n foglalt el központi helyet Ady alakja.

A magyar szobrászatban két művész életművébe KITEKINTŐ
apesti Ady-emlékmű alkotója, a másik
Az egyik Csorba Géza, az Ady-síremlék és a bud
en és a Petőfi Irodalmi Múzeum-
Melocco Miklós, aki Tatabányán, Pécsett, Debrecenb
Csorba budapesti szobrát 1960-ban
ban készített különböző felfogású Ady-emlékeket.
tését vállaló hősként, tragikus pá-
állították fel, de terve már 1951-ben elkészült. Külde
ja, „A halottak élén”, 1976-ban Tata-
tosszal ábrázolja a  költőt. Melocco kompozíció
an, padon ülve jelenítette meg a költő fáradt,
bányán került köztérre. A művész parkb
utolsó fényképe volt. Az eltérő áb-
átszellemült, csaknem élettelen alakját. Ihletője Ady
l fakadt, hanem abból a szemléleti
rázolásmód nemcsak a két korszak eltérő Ady-képébő
iban bekövetkezett. A szobrászok
változásból is, amely az emlékműszobrászatban ekkor
közvetlenebb, az alakot a nézőtől tér-
a hősies megjelenítést egyre inkább mellőzték, és
ben sem elkülönítő műveket hoztak létre.
zte el a művész? Reális vagy
Keresd meg a pécsi Ady-emlékművet! Hogyan helye
szimbolikus ábrázolásnak tartod inkább?
Melocco Miklós: A halottak élén, Tatabánya, 1976.
93
 Olvasd el!
Ady Endre és Párizs Szgy. 111–112. oldal

„Szent Napkeletnek mártirja vagyok, / Aki enyhülést Nyugaton keres, / Táltosok átkos sarja talán.”
(Ady Endre: Egy párisi hajnalon)
Az ellentét alakzata megjelenhet hangok, szavak, tagmondatok, mondatok, sőt nagyobb szövegrészek
esetében is. Mondj mindegyikre egy-egy példát, majd fogalmazd meg, milyen hatást válthat ki az alakzat!
Nevezz meg olyan középkori költőt, akinek a költészetében meghatározó volt az ellentét! Miben különbö-
zik ettől a paradoxon, az oximoron és az ambivalencia fogalma?

Szimbolikus helyek
Adynál – mint a szimbolista költőknél általában – a föld-
rajzi helyek is szimbólumértékűek. Amikor azt olvassuk
nála, hogy „Várnak ránk Délen”, vagy „Szabad-e Dévény-
nél betörnöm”, vagy „Jöttem a Gangesz partjairól”, nem
szabad arra gondolnunk, hogy tényleg délre fog utazni,
vagy komolyan Dévénynél szándékozik betörni, vagy
a Gangesz partján üdült. A földrajzi helyek Adynál tehát
sajátos szimbólumrendszert alkotnak.
A Gare de l’Esten
Ady Endre 1904 és 1911 között hétszer járt a francia fő-
városban. Először 1904 februárjában utazott Párizsba,
ahol majdnem egy teljes évet töltött. A költő nagy elhatá-
rozásokkal indult első párizsi útjára, melyekről elutazása
előtt Brüll Adélnak írt levelében részletesen beszámolt:
tervei között szerepelt egyetemi előadások hallgatása,
interjúk készítése politikusokkal, színházi előadások lá-
togatása. Ezekből szinte semmi nem valósult meg – Pá-
rizsról és Franciaországról leginkább az  újságokból és
éjjeli bolyongásaiból során szerzett ismereteket. A költő
párizsi életéről Bölöni György, Ady közeli barátja és pá-
rizsi életének szemtanúja így tudósít Az igazi Ady című
könyvében: „És mert örök falusi, ezért érdekelte elsősor-
ban az ember [...] ezért üldögélt el órákig kocsmai aszta-
loknál különben jelentéktelen emberekkel, akikben felfede-
zett valami eredetiséget.”
Ady az Új versek kötetben A daloló Páris címmel egy
teljes ciklust szentelt Párizs-élményének. A  verseiben
szereplő „Párist” mégsem feltétlenül a konkrét földrajzi
hellyel kell azonosítanunk. A  földrajzi helyek szimbo-
likus jelentése Ady költészetében lényegében állandó.
A dél mindig az a hely, ahol az élet van, de nem jut el
oda a költői én. A Tisza-part, a Duna-part, az ugar az el-
maradott és műveletlen magyar közélet, amellyel szem-
beállítható a mesés kelet, a Gangesz-part vagy a varázs-
latos Nyugat, a Szajna-part, a „daloló Páris”. Párizs tehát
az  élet helye, ahová a  költői én vágyik, ahonnan ha el
kell utaznia, úgy érzi, meghal. Ez az érzés fogalmazódik
meg A Gare de l’Esten című versében. A költői én a pá-
rizsi keleti pályaudvaron áll, és azon szomorkodik, hogy
Magyarországra kell utaznia, ami egyenlő a  halállal:
„Küldi már csókjait nekem / A magyar Temető.” A vers-
ben a  Párizs–Magyarország ellentét többszörösen is ki
van fejtve. Már a magyarságverseknél is szó volt arról,
hogy a  vers nem a  haza megtagadása: valami mindig
visszahúzza, bárhová is veti a  sors. Ez az  önostorozás
inkább Berzsenyi és Kölcsey néhány hazafias verséhez
hasonlítható. E költők célja ugyanaz, mint Ady versei-
nek: fölrázni a  nemzetet a  kábultságból, szembesíteni
saját helyzetével.

A Szajna partján
A ciklus utolsó és talán leghíresebb verse A  Szajna
partján, amelyben a  hovatartozás kényszerűségének és
az idegenség vonzásának feszültsége válik a lírai én leg-
főbb meghatározójává: „A Szajna partján él a Másik, /Az
is én vagyok, én vagyok, / Két életet él két alakban / Egy
halott.” Személyes önmeghasonlásnak vagyunk tanúi,
a  lírai én kettős szerepének, amelynek eredményeként
a költő sem Párizsban, sem hazájában nincs otthon iga-

Czóbel Béla: Párizsi utca, 1926 . Ferenczy Múzeum, Szentendre

94
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

zán („halott”). Az Ady-líra jellegzetességének megfelelő- Páris, az én Bakonyom

en ez a költemény is erős ellentétekre épül: a Szajna part-
ján és a Duna-parton megélt élményeket állítja szembe.
A  két folyó szimbólummá válik a  versben – az  „Ott”
az örömöt és szépséget, a művészi kibontakozás lehető-
ségét jelképezi („Ott szebb vagyok, nemesebb, hősebb, /
Sejtelem-csók minden dalom”), míg az „Itt”, a Duna-part,
a  társadalmilag-kulturálisan elmaradott, durva magyar
valóság képét („röhejes mámor”, „vijjogó, éji csapat”, „céda
lány”). A  második és a  hatodik versszak első két sora
erőteljes költői képekkel és jelzőkkel félreérthetetlenül
fejezi ki, amit az „itt” és az „ott” kínál: „A Duna partján
/ Démonok űznek csúfot velem” –„Ott ring lelkem muzsi-
kás alkony / Szent zsivaján.”
A vers Ady tudatos kötetszerkesztésének eredménye-
képp az  1907-es Vér és arany című kötetben A  magyar
Messiások ciklusban kapott helyet. Ady második párizsi
útjának elején keletkezett, a  francia fővárost szintúgy
magyar fogalmakkal értelmezi, s az üldözöttség és szaba-
dulás ellentétét a  Párizs-Bakony szimbólumban jeleníti
meg. A költő bűne „csak” ennyi, „messze látok és merek”.
Így „Hunnia új szegény legénye” mint modern betyár
az őt érő irodalmi támadások elől menekül Párizsba – és
ha úgy hozza a sors, hajlandó az őt őrző, elrejtő Párizs-
ban akár meghalni is: „Itt halok meg, nem a Dunánál. /
Szemem nem zárják le csúf kezek… S halottan is rejt / Hű
Bakony-erdőm, nagy Párisom.”

Csoportmunka
Irány a szöveg! Olvassátok el Ady Endre A  Szajna partján című
1.  Gyűjtsd össze az Ady Egy párisi hajnalon című versében versét. Készítsetek a  vers alapján egy összehason-
kirajzolódó ellentétpárokat! Milyen szerepük van ezek- lító táblázatot a  műben megjelenő két helyszínről!
nek a versben ismétlődő önmeghatározási kísérletekben? A  megoldásra öt percetek van. A  táblázat bemuta-
tásakor azt is mondjátok el az osztálytársaitoknak,
2.  Vizsgáld meg a versben érezhető mozgást, dinamikát Ke-
milyen elképzelésetek van Ady párizsi életéről.
let és Nyugat között! Milyen élmények kapcsolódnak a kü-
lönböző irányokhoz?
3.  Mit testesít meg Párizs városa mint konkrét és mint szim- Fogalmak
bolikus tér? Párizs a lírai én számára a beteljesülést hor- ellentét: hangok, szavak, tagmondatok, mondatok vagy
dozza, vagy örök ígéret marad? nagyobb szövegrészek szembesítésén alapuló alakzat
4.  Gyűjtsd össze a földrajzi egységeket a Páris, az én Bako- paradoxon: magasabb szinten feloldható látszólagos el-
nyom című versben! Hol válnak paradoxokká a  szöveg lentmondást magában foglaló alakzat
geográfiai összekapcsolásai? oximoron: olyan alakzat, amely látszólag ellentétes értel-
5.  Ki a versben megjelenő üldözött és ki az üldöző? Valóban mű jelzőt és jelzett szót kapcsol össze (pl.: édes kín)
menedéket nyújt, valóban képes az idegenek befogadá-
sára a szimbolikus Párizs?
6.  Találsz-e az előző két verssel azonos költői megoldásokat A Szajna partján című műben? Milyen gondolati párhuzam
emelhető ki a szövegek alapján? Mi az, amiben csak látszólag kapcsolódik az előzőekhez?
 Adyra Párizs inspirálólag, ösztönzőleg hatott. Az Invictus – A legyőzhetetlen című filmben Nelson Mandela, a fekete
dél-afrikai szabadságharcos a rögbicsapat kapitányának arról mesél, hogy mindenkinek kell az inspiráció. Őt egy vers
tartotta életben a huszonhét évig tartó börtönbüntetése idején. Írj kisesszét ezzel a címmel: „Hogyan ösztönözheted
magad többre, mint amennyi első pillantásra benned van?”

KITEKINTŐ
magyar művésznövendékek áhított célpontja.
A 19. század közepén Bécs és München volt a 
az újító irányzatok sokaságával találkozhat-
A század végére az elsődleges úticél Párizs lett, ahol
Bölöni György 1906-ban. Az újságíró a fiatal
tak. „Párizsban már magyar negyed is van” – írta
ő nem érdeklődött különösebben a képzőmű-
festők és Ady kapcsolatát is egyengette. Igaz, a költ
áját például Bölöni beszámolója alapján írta,
vészet iránt. Gauguin kiállításáról szóló lelkes kritik
személyesen is megnézze azt. A fiatal magyar
miután az újságíró hasztalan próbálta rávenni, hogy
híveivé szegődtek, rokon törekvéseket ismerve
festők, köztük Czóbel Béla, viszont Ady feltétlen
feltűnően kirítt a francia társaságból. Oliva
fel benne. Czóbel később így emlékezett rá: „Ő maga
tt, erősen keleties benyomást keltett. Ezt az el-
arcszínével, mozgásával idegennek, másfajtának látszo
maga is nyilvánvalóan érezte, nem hinném, hogy
ütést, a Nyugatot a Kelettől elválasztó távolságot ő
ak. És ehhez hozzájárult még Párizs szabad,
Párizs nélkül is tudatára ébredt volna magyar voltán
alkotásra serkentő levegője.”
sban Czóbelre, és kik voltak a Nyolcak!
Nézz utána, milyen irányzatok hatottak a francia főváro

ngyűjtemény
Czóbel Béla: Szalmakalapos férfi, 1906 körül. Magá
95
 Olvasd el!
Ady Endre szerelmi költészete Szgy. 113–116. oldal

„Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,

Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.”
(Ady Endre: Héja-nász az avaron)
A szerelmi költészet évezredek óta meghatározó része az irodalomnak. Az alábbi kifejezések a szerelem
irodalmi megjelenésére utalnak: anakreoni költészet, ambivalens szerelem, trubadúrköltészet, égi és földi
szerelem, virágének, petrarkizmus, hitvesi költészet, perdita-kultusz. Egy-egy alkotó felidézésével jelle-
mezd a felsorolt fogalmakat! Mit gondolsz: ma milyen más, milyen hasonló szerelemfelfogások léteznek?

A Léda-versek
„E versek mind-mind a  Léda asszonyéi, aki kedvelte és
akarta őket.” – olvashatjuk az  Új versek ajánlását. Ady
1903-ban, Nagyváradon ismerte meg Diósyné Brüll
Adélt, a nála évekkel idősebb, Párizsban élő, férjezett zsi-
dó asszonyt, aki hosszú évekig első nagy szerelme, mú-
zsája volt, s a  költő egyéni stílusának kialakulásában is
meghatározó szerepet játszott. Ady a verseiben Lédának
nevezett polgárasszony révén jutott ki Párizsba, és tért
oda vissza többször is 1912-ig tartó kapcsolatuk alatt.
Szerelmük sem idilli, sem kiegyensúlyozott nem volt.
A Léda-versek meghatározó motívuma a folyamatos harc,
a szélsőséges érzelmek, az ambivalens szerelmi érzés.
Ady szerelmi költészetére egyszerre jellemző a  be- Székely Aladár: Ady Endre és Diósyné Brüll Adél, 1907.
teljesedéstől való rettegés és a beteljesületlenség érzése Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

(pl.: Félig csókolt csók). A költői én vágyakozik szerel-
mese közelségére, de amint tényleg közel kerül hozzá,
megőrjíti „a csókos valóság. / Ez a nagy beteljesülés” és
azonnal menekülni akar, hogy megint vágyakozhasson
(Meg akarlak tartani). Ady verseiben többször megje-
lenik a szerelmes nő eldobása, elbocsátása, a beszeny-
nyezett nő már nem kell a  költői énnek („S míg libeg
búsan, szerelemben, / Én kikacagom kósza árnyad, /
Felé fúvok: menj, elbocsátlak.”). Ady és Léda végleges
szakítására is egy költemény révén került sor, az Elbo-
csátó, szép üzenet című versben, amely a Nyugatban je-
lent meg 1912-ben.
A Léda-versek gyakran énversek: nem annyira a sze-
relmes nőről, mint inkább a költői én szerelemfelfogásá-
ról, szerelmi problémáiról szólnak. Ady más nőkhöz írt
szerelmes verseire is nagyrészt ugyanezek a motívumok
jellemzők. Sőt Ady különböző témájú verseit is ugyanez
a motívumrendszer szövi át, a költői ént ugyanaz az am-
bivalens viszony köti hazájához, magyarságához, az  Is-
tenhez, önmagához, mint a nőkhöz. A szimbolizmusra
jellemző polgárpukkasztás a szecesszió erotizmusával és
esztétizmusával keveredik költészetében.
A Héja-nász az avaron (1905) című költemény az Új
versek külön ciklusát alkotó Léda-versek, a Léda asszony
zsoltárai utolsó darabja. A vers a Léda-szerelem esszen-
ciája, az abban megélt vergődést, fájdalmat, gyönyört és
gyötrődést ábrázolja: „Dúlnak a csókos ütközetek.” A há-
romsoros strófákból álló költemény szervezőelve az örö-
kös szerelmi csatározást jelképező héja-pár útja a „Nyár-
ból” (erő, fiatalság, szerelem) az  „Őszbe” (erőtlenség,
öregedés, elmúlás). A vers a szecesszió egyik toposzához
igazodva a küzdelmes, diszharmonikus szerelmet a ha-
lállal társítja: „Ez az utolsó nászunk nékünk: / Egymás hu-
sába beletépünk / S lehullunk az őszi avaron.”
Csinszka-versek
Az idősödő, sokat betegeskedő költő 1913-ban ismer-
kedett meg személyesen a  nála tizenhét évvel fiatalabb
Boncza Bertával (Csinszkával), akivel – a lány kezdemé-
nyezésére – már két éve levelezésben állt. A találkozásból
hamar szerelem született, és 1915 márciusában a  lány
apjának beleegyezése nélkül összeházasodtak. Mint arról
a következő oldalon szereplő kitekintőben is olvashatsz,
Csinszka a 20. század eleji múzsa-típus jellegzetes alakja:

96
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

valódi tehetsége abban rejlett, hogy személyisége másokat
ösztönözzön alkotásra. A  világháború alatt írt – s a  há-
borús versektől elválaszthatatlan – Csinszka-versek Ady
kései szerelmi lírájának legjelentősebb ciklusát képviselik.
A Csinszka-versek sok szempontból különböznek
Ady többi szerelmes versétől. A  költői én korábbi ver-
seiben is mindig halálra váltnak nevezte magát, a Halál
rokonának, de a  Csinszka-versekben már „megvénült”
alakként lép elénk. A korábbi verseket meghatározó am-
bivalencia helyett a  Csinszka-versek harmóniára, meg-
nyugvásra való törekvésről tanúskodnak. Az én minden-
hatósága helyett megjelenik az én kiszolgáltatottsága, aki
rászorul a másikra: az asszonyra.
Az egyik legismertebb Csinszka-vers az Őrizem a sze-
med. A társra találás vigaszáról, a háborúban is óvó társ
és szerelem jelentőségéről szóló költeményt a Léda-ver-
sek szimbolista-szecessziós képeivel ellentétben for-
mailag és a szóhasználat szempontjából is egyszerűség
jellemzi: a vers egyszerű ritmikájával, rímelésével és is-
métléseivel leginkább a dal műfajára emlékeztet.

Csoport-
munka
Fogalmak Olvassátok el a  Lédával a  bálban és a  De ha mégis? című verseket,
azilum: menedékhely, ahová a társadalomból majd venn-diagrammal ábrázoljátok a közös és különböző jegyeket!
az alkotó kivonul Ha elkészültetek, mutassátok be munkátokat osztálytársaitoknak!

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a  szöveggyűjteményben Ady Héja-nász az  avaron című versét! Milyen vonásaiban különbözik egy
klasszikus szerelmi költeménytől? Milyen elemei keltenek disszonanciát?
2.  Gyűjtsd össze a versben szereplő igéket, igéből képzett szavakat! Milyen a  vers ritmusa, tempója? A  szavak
hangzása és a mondatok tördelése akusztikailag mennyiben erősíti ezt a dinamikát?
3.  Milyen motívumok kapcsolják össze az  imént olvasott verset a  Lédával a  bálban című költeménnyel?
Hogyan jelenik meg a környezettel való ellentét egyik és másik szövegben?
4.  Gyűjtsd össze a versben meghatározó irányvonalakat! Honnan hová tartanak? Milyen jellemzőjével kelt nyug-
talanító hatást a sortördelés?
5.  Gyűjts az  Elbocsátó, szép üzenet című versből példákat a  következő költői eszközökre: szó- és mondatrész-
ismétlés, fokozás, egyéni szóalkotás, motívumismétlés, figura etimologica! Az ismétlések gyakori és változatos
megjelenése milyen érzelmi állapotot erősít?
6.  Hogyan jelenik meg a szövegben a két fél közötti egyenlőtlenség? Gyűjtsd össze a vonatkozó szöveghelyeket,
és csoportosítsd őket!
7.  Mit gondolsz, mennyiben szerencsés egy költő szerelmi költészetének szövegeit érzelmi életrajza dokumentu-
maiként olvasni? Mit adhat a szövegértelmezéshez a keletkezési háttér, és mit vehet el belőle?
 A szerelem ambivalenciáját madarak harcaként és szenvedélyeként jeleníti meg Ady Endre Héja-nász az avaron
című verse. Dragomán György regényében (A fehér király) az derül ki, hogy a bájosnak vélt madárcsicsergés
valójában az aprócska lények olthatatlan gyűlölködését tükrözi. Olvasd el a regény részletét a szöveggyűjte-
szöveggyűjte
ményben, majd írj kisesszét „Allegorikus állatábrázolások az irodalomban” címmel!

KITEKINTŐ
özvegyének szerepére. „Ha látnának pihent
Csinszka Ady halála után nem pályázott a nagy költő
ve a Szabó Dezsőnek is az Ady sírjára ültetni
jókedvemben, élő, erős humoromban, elmenne a ked
Én élni akarok, senki sírján, de a magam lábán”
trombitáló angyalnak vagy Szendrey Júliának! (…)
y után Csinszka 1920-ban a festő Márffy Ödön
– mondta. Egy Babitscsal folytatott rövid viszon
yval megvásárolták Móricz Zsigmond budai,
felesége lett. Miután eladta a csucsai kastélyt, Márff
. Házasságuk másfél évtizede Márffy portréfesté-
diósároki telkét. Itt építették fel közös otthonukat
llje felesége lett. A kamaszos arcú, hatalmas kék
szetének kiteljesedését hozta. Legkedvesebb mode
é idealizáló arcképek mellett nyugalmat sugár-
szemű, rövid szőke bubifrizurás fiatalasszony a kiss
rökítő életképeken és néhány aktkompozí-
zó, Csinszkát hétköznapi tevékenységei közben megö
an, agyvérzésben hunyt el. Márffy valószínűleg
ción tűnik fel. Csinszka 1934-ben, 40 éves koráb
éjukat.
felesége halála után festette meg egyetlen közös portr
követ kezte thetünk arra, hogy a kép nem a házaspár életének egy
Milyen megoldásokból
felidézése a téma?
mozzanatát ábrázolja, hanem a feleség emlékének
.
Márffy Ödön: Csinszka utolsó arcképe, 1934–1936 körül
Magy ar Nemz eti Galéria, Budapest
97

Ady Endre istenes költészete
„Minden titok e nagy világon
S az Isten is, ha van
És én vagyok a titkok titka,
Szegény, hajszolt magam.”
(Ady Endre: Hiszek hitetlenül Istenben)
A Léda asszony zsoltárai című ciklus, A Sion-hegy alatt vagy az Istenhez hanyatló árnyék című versek
egyaránt utalnak a bibliai zsoltárokra. Idézd fel a műfaj jellegzetességeit, formai és stilisztikai jegyeit!
Mi a dicsőítő zsoltár, a panaszzsoltár, a hálaadó zsoltár és a bölcsességi zsoltár? Hogyan él tovább a bibli-
kus hagyomány a magyar irodalomban, miért válhatott jelentőssé Ady Endre költészetében?
„Az Isten van valamiként”
A felnőtt Ady nem volt a szó szoros értelmében vallásos,
de folyamatosan kereste saját, személyes Istenét. Istenhez
való viszonya ellentmondásos, több forrásból táplálkozó,
s istenképe a költő által részekből felépített, újraértékelt,
sajátos, egyéni szimbólumként is értelmezhető. Érkezés
és távozás, megtérés és eltávolodás kettőssége jellemzi is-
tenes verseinek legjavát. Az istenhitmotívum a Sötét vizek
partján (1907) című versben tűnt fel először. Az 1908-as
Az Illés szekerén kötettől kezdődően 1912-ig Ady minden
kötetében külön ciklust kaptak az istenes versek.
A Sion-hegy alatt
A költemény Az  Illés szekerén kötet istenes verseit tar-
talmazó ciklusának címadó verse. A  költőre jellemző
szerkesztési elvnek megfelelően a tizenöt költeményből
álló ciklus közepén, azaz hangsúlyos, kiemelt helyen sze-
repel. A mű a kétkedő tudat és az Isten utáni sóvárgás
küzdelméről vall. Bár az  értelem már elfeledte a  vallás
gesztusait („Csak tudnék egy gyermeki imát?”), a  nevet,
melyen az Úr megszólítható lenne, a „rongyolt” lélekben
élő hit mégis ennek kimondására, mint az Istennel való
találkozás feltételére áhítozik. A kudarcában is megrázó
98
Olvasd el!
Szgy. 117–122. oldal
istenkeresés élményét álomszerűnek, látomásnak érez-
heti az olvasó, viszont minden nagyon testközeli, szinte
kézzelfogható, tapintható: „Éreztem az Isten-szagot.” Ám
hiába vár az Úr, a kereső és keresett közti személyes talál-
kozás elmarad, s ekképpen a vers utolsó szakasza a jelen
kétségbeesésének, a lírai én önmagára maradottságának
ad hangot: „S én ülök / Sírván a Sion-hegy alatt.”
Ugyanebben a ciklusban kapott helyet Az Úr érkezé-
se című vers is. Ez azon ritka Ady-versek közé tartozik,
ahol a költői én háttérbe szorulása figyelhető meg („És
megvakultak / Hiú szemeim.”), és önmaga, illetve testi lá-
tása helyett látását az Isten látványa tölti ki.
Láttuk tehát, hogy Ady költészetében a hasonló motí-
vumok a legkülönfélébb témájú versekben is előfordul-
nak – azaz költészete egységes, lírai költészet, amelyet
csak látszólag tagolnak a különböző témák. Ady istenes
költészete is elsősorban lírai problémák megfogalmazá-
sai: minden istenes vers tulajdonképpen az Én fogalma
és problémái köré csoportosul. Ez az oka annak is, hogy
Ady istenes költészetét nem érdemes életrajzra váltani,
lefordítani.
Ady eredetileg református, kálvinista családban szü-
letett; református neveltetésére utaló nyomokat találunk
Krisztus-kereszt az  erdőn című versében. A kálvinista,
református vallású ember számára Krisztus ábrázolása
bálványnak számít, amely nemhogy tiszteletet nem ér-
demel, hanem egyenesen elpusztítható. Amikor a költői
én visszaemlékszik arra, amikor apjával elhajtottak egy
kereszt előtt, és apja a  legelemibb tiszteletet sem adta
meg a Krisztus-ábrázolásnak, azaz fütyörészett mellette,
majd a vers végén az Én képzeletben mégis kalapot emel
a faragott kép előtt, az nem katolikussá válása, inkább Is-
tenhez való vonzódása jeleként értelmezendő.
Jacek Malczewski: Ezékiel jóslata (triptichon részlet), 1918.
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

Istenhez hanyatló árnyék Keressétek meg az interneten és olvassátok el Ady Álmom

Ez a vers, amely A menekülő élet (1912) istenes verscik- az Isten című versét, majd vessétek össze az eddig olvasott

lusának címadó költeménye, a bibliai 109. zsoltár mo-
dern parafrázisa. A  vers egyszerű rímképletével (ölel-
kező rímek) és helyenként archaikus nyelvhasználatával
is a bibliai zsoltárok hangulatát idézi. A cím azt sugall-
ja, hogy az  élettől megtépett lírai én már csak árnyéka
önmagának, s mivel „kockán van” léte, Istenben („örök
hit-balzsam”) keres vigaszt és megnyugvást. A múltbéli
harcos istenkeresést („Üldöztetetéseimben kellettél / S ke-
restelek bús-szilajon”) alázat váltja fel: „Meghajlok szent
Szined előtt”, s a lírai én paradoxonnal fejezi ki Istené-
nek emberi ésszel fel nem foghatóságát: „létlenül is legle-
vőbb”. A mű ellentétezettségét erősíti az is, hogy az utol-
só strófában az addig bizonytalan lírai én bizonyosságot
és biztonságot lel Istenében.
Csoportmunka
istenes versekkel! Párban dolgozva készítsetek egy össze-
hasonlító táblázatot a füzetetekbe a költeményekről a kö-
vetkező szempontok alapján:
– hogyan nevezi meg, szólítja meg Istent a lírai én?
– milyen képeket, kifejezéseket használ a hit meglétére/
hiányára?
– milyen alakzat határozza meg a szöveg hangulatát?
Osszátok meg tapasztalataitokat a mellettetek dolgozó
csoporttal! Milyen újabb ötleteket kaptatok tőlük? Jegyez-
zétek le a füzetetekbe!
Fogalmak
archaizálás: valamely régi kor megidézése a régies nyelvhasz-
nálat, stilisztikai jellegzetesség, ritmus vagy épp a műfaj-
választás segítségével
neologizmus: nyelvi újítás: korábban nem létező új szó, nyelvi
forma vagy nyelvtani sajátosság
blaszfémia: kegyeletsértés, egy magasztos dolog kigúnyolása

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a szöveggyűjteményben az Istenhez hanyatló árnyék című verset! Gyűjts a szövegből archaizáló nyelvi eleme-
ket a szavak és szókapcsolatok szintjén! Milyen nyelvi hagyományt idéznek fel?
2.  Keress példákat a szövegből az Ady-versekben gyakran előforduló neologizmusra! Milyen hangulatú, hatású új szavak
ezek?
3.  Jellemezd a szövegből számodra kirajzolódó istenalakot, Ady A Sion-hegy alatt című versében! Mennyiben antropo-
morf és mennyiben természetfölötti?
4.  Hogyan próbál a lírai én kapcsolatot teremteni az Úrral? Miért lehet fontos számára, hogy megnevezze („Csak nagy-
szerű nevedet tudnám.”)? Nézz utána, milyen jelentésrétegek kapcsolódnak Isten nevéhez a zsidó-keresztény vallási
hagyományban!
5.  Mennyiben figuratívak, látványszerűek, képiek az olvasott istenes versek az életmű más témájú költeményeihez ké-
pest? Használ-e Ady itt is intenzíven szimbólumokat? Gondolkozz lehetséges magyarázaton!
6.  Milyen a versbeli beszélő pozíciója ezekben a versekben? A klasszikus hierarchikus viszony rajzolódik ki a lírai én és
a megszólított Isten között? Mennyiben tartod modernnek vagy provokatívnak ezt a megszólalásmódot?
 Ady verse vallási témájú (A Sion-hegy alatt), Örkény István jóval későbbi novellája profán (Az ember meleg-
ségre vágyik). Mégis közös mozzanatuk, hogy olyan embert jelenítenek meg, aki nem talál utat másokhoz: a
másik emberhez vagy magához Istenhez. Olvasd el az Örkény-művet a szöveggyűjteményben, majd írj kisesszét
„A groteszk ábrázolásmód Örkény írásművészetében”
írásművészetében címmel!

a Gödöllői Művésztelep volt. Tagjai KITEKINTŐ

A magyar szecesszió legfontosabb csoportosulása
tot tekintették. Hittek a művészet er-
példaképüknek az angol preraffaelita festőcsopor
en. Célju k az embert körülvevő teljes tárgyi
kölcsnemesítő és társadalomformáló erejéb
elvek formálták. Vallásos keresz-
világ művészi alakítása volt. Életmódjukat a tolsztoji
hanem a megváltó fiúisten hatá-
tény világképüket elsősorban nem a mindenható Atya,
ák, vallások felé is. A csoport egyik
rozta meg, de érdeklődéssel fordultak a keleti filozófi
készítette Ego sum via, veritas et
vezető mestere, Körösfői-Kriesch Aladár 1903-ban
, Krisztus szól így tanítványaihoz:
vita című festményét. A cím idézet az Újszövetségből
en a műv észtelep tagjainak körében a kis-
„Én vagyok az út, az igazság és az élet”. A kép
jeleni k meg, akikn ek angyal irányítja figyelmét
fiuk halálát gyászoló Kriesch házaspár
őket a feltámadás reményével.
a gyermeket magához ölelő Krisztusra, és vigasztalja
ket készítettek a művésztelep
Nézz utána, milyen további vallásos témájú műve
tól?
alkotói! Mennyiben tért el vallásos világképük Adyé
1903. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Körösfői-Kriesch Aladár: Ego sum via, veritas et vita,
99
 Ady Endre háborús költészete
„Sohse volt még kisebb az ember”
(Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára)
Ady Endre háborús-versei különleges módon közvetítik a háború élményét. Nézz utána, miről szól és mi-
lyen nyelvi jellegzetességei vannak János apostol művének, a Jelenések könyvének! Mit jelent az apoka-
lipszis fogalma? Történelmi tudásod felhasználásával indokold meg, miért érezhette az első világháborút
megélő ember az apokalipszis közeledtét!
Az Ember az embertelenségben-ciklus
Talán az első világháború volt az utolsó olyan háború,
amelynek kitörését általános örömujjongás övezte. Mi-
vel a  háború az  Osztrák–Magyar Monarchia számára
létfontosságú volt, Magyarországon is nemzeti ügyként
próbálták kezelni. Hamar kiderült azonban, hogy a há-
ború egyáltalán nem hoz könnyű győzelmet. Az elhú-
zódó hadviselésből egyre többen ábrándultak ki. A ha-
talom válasza erre az  volt, hogy aki nem lelkesedett
a háborúért, és ennek hangot is adott, azt nem egyszer
hazaárulással és felségsértéssel vádolták meg – hiszen
a harci morált ásta alá. A Nyugat körüli írók, költők ha-
mar fölemelték a szavukat a háború ellen vállalva ezzel
a politikai támadásokat is. A békepárti művész-értelmi-
ség egyik vezéralakja Ady Endre volt: cikkeiben és ver-
seiben is következetesen a háborúval szemben foglalt
állást.
Ady legfontosabb háborús versei 1918-ban, A  ha-
lottak élén című kötetében jelentek meg. A kötet első
ciklusának címe: Ember az  embertelenségben. A  cím
felszólításként értendő: embernek kell maradnunk
az embertelenségben. A kötet első verse, az Emlékezés
egy nyár-éjszakára a  háború kitörésének lírai megfo-
galmazása. A  versben egyszerűnek tűnő, hétköznapi
életképek kapnak különleges, szimbolikus jelentést:
a háború elbeszélésének eszközévé válnak. A háború
esztelen zűrzavarát egyetlen éjszakába sűríti a szöveg,
a legtávolabb eső dolgokat kapcsolja össze, apokalipti-
kus képeket („Az égből dühödt angyal dobolt / riadót”)
és abszurd eseményeket (a néma énekelt) villant fel.
Ezek a  képek egyszerre álom- és emlékképek: a  lírai
én utólag értelmezi a  múltat, a  „világot elsüllyesztő,
rettenetes” éjszakát (s a román betörés elől menekülők
látványát).
A ciklus címadó verse az Ember az embertelenségben
1916-ban jelent meg a  Nyugatban. A  versben a  költői
én azonosul a nemzettel. Az a csapás, amely a nemzetet
érte a  háborúval, a  költői én saját fájdalma lesz („Szi-
vemet a puska-tus zúzta”). Az azonosulás azt is jelenti,
100
Olvasd el!
Szgy. 123–128. oldal
hogy a költői én föltámadása a magyarság föltámadásá-
hoz kapcsolódik. Ez a föltámadás azonban nem politi-
kai, sokkal inkább erkölcsi jellegű.
Az eltévedt lovas
A vers 1914-ben, nem sokkal az  első világháború ki-
robbanása után keletkezett. Látomásos tájvers, akár-
csak A  magyar Ugaron. A  táj itt is jelkép: ingoványos,
ködös, kiismerhetetlen közegével a történelmi helyzetet
szimbolizálja, a lápba fúlt, azóta is itt kísértő lovas pedig
az útját vesztett magyarságot jeleníti meg. Konkrét po-
litikai jelentéssel azonban nem érdemes felruháznunk
a vers általánosabb jelentésű szimbólumait, a mű leve-
ti magáról az  aktuálpolitikai értelmezéseket. Így a  bo-
zótból kirohanó medvét nem érdemes Oroszországgal
azonosítani, hiszen akkor a bölényt és az ordas farkast
is azonosítanunk kellene egy-egy politikai hatalommal
– ez pedig nem lenne egyszerű.
A vers kulcsszavai az erdő és a nádas mellett (ame-
lyek akár kellemes benyomást is kelthetnének) a sűrű és
a bozót: az átláthatatlan közeg, amely – akárcsak a ma-
gyar ugar indái –fojtogatja, megbéklyózza az  embert.
Az ősz mindig is a halál és az elmúlás jelképe volt Ady-
nál: itt a süket csönd és a vak köd még plasztikusabbá
teszik a negatív képet. A halálversek lakatlan tájaira, a lí-
rai én ott jelzett kozmikus magányára emlékeztet, hogy
a  legkisebb emberi település is távol esik innét, s még
ezek a távoli falvak is lakatlanok, némák.
Ezen a  tájon nincsenek égtájak, nincs fogódzója,
támpontja az ide tévedőnek: minden homályos, min-
den összezavarodik. Halott ez a  táj: egykor élt csak,
mostanra kísértetes, elhagyott vidékké vált. A  „régi”,
„egykori” szavak szinonimái hangsúlyozzák ezt:
„ó-nádasok”, „hajdani lovas”, „ős sűrű”, „régi nóta”.
A  szinonimák halmozása mellett jellemző a  vers-
re a  szövegegységek ismétlődése is: a  legerőteljesebb
a  hatodik versszak négyszeres anaforája. A  konkrét
látványelemeken túl a táj atmoszférájához illeszkedő,
a  képzeletből kivetülő hatáselemek is idekapcsolód-
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

nak: „téli mesék rémeiről”; valamiféle „régi, tompa

Olvassátok el Az eltévedt lovas című verset! Gyűjtsé-
nótáról”; titkokról, sőt – még kevésbé értelmezhető –

Csoportmunka
tek össze, milyen szavak, szókapcsolatok határozzák
„nyomásokról” olvasunk. A vers zárlata pedig az időt- meg a szöveg hangulatát! Ezt követően készítsétek el a
lenségbe emeli a látomást. vershez témájában, hangulatában illő, legfeljebb két-
Fontos értelmezési lehetőséget ad, ha jelentést tu- háromperces rövidfilm forgatókönyvét!
lajdonítunk annak is, hogy épp lovasról van szó. A ló Jegyezzétek fel a következőket:
és a lovas alakja ugyanis a millennium öntudatos Mi a helyszín?
Melyik napszakban látjuk a tájat?
éveiben a magyarság metonímiájává vált. Harcos hó- Mi a fő látványelem az adott beállításban?
dítók vagyunk, ezt sugallta. Ady verse erre a nemzeti Ha van rá lehetőségetek, készítsétek el a filmet! A
gőgre adott válaszként is olvasható. Immár nem technikai minőség az értékelésben nem számít, csu-
a Kárpátok hágóiról pillant szét a magyar számba véve pán az ötlet és annak megvalósítása.
a megszerzendő földet. Épp ellenkezőleg: már minden
áttekintő képességét elvesztette, s azt sem tudja, hol
jár, merre tart. Fogalmak
apokaliptikus kép: a világ végének szimbolikus nyelven
történő megjelenítése
Irány a szöveg! abszurd: a köznapi gondolkodástól eltérő, meglepő képte-
lenség, lehetetlenség
1.  Milyen poétikai eszközök erősítik Ady Emlékezés kozmikus magány: az emberi közeg abszolút hiányával és
egy nyár-éjszakára című versének látomásos jelle- az üresség tapasztalatával jellemezhető érzésvilág
gét? Mi a szerepe a különös szóismétlésének?
2.  Hasonlítsd össze a versben megszólaló ént az Új
versekben megjelenő lírai énnel! Változott-e a po-
zíciója, beszédstílusa? Mi lehet ennek az oka?
3.  Milyen világot és időt idéznek fel Az eltévedt lovas című vers nyitóképei?
4.  Hasonlítsd össze a vers megismételt keretversszakait! Miben mutatnak hasonlóságot a Himnusszal és a Szózat-
tal? Mi a szórend felcserélésének szerepe a három költeményben?
5.  Gyűjtsd össze a múlthoz és a jelenhez kapcsolódó fogalmakat! Milyen igeidőben szerepelnek a szöveg igealak-
jai? Fogalmazd meg, miben különbözik Ady verse a magyar irodalom azon verseitől, amelyekben a dicső múlt és
a hanyatló jelen értékei kerülnek szembeállításra!
6.  Mi jellemzi a szövegben az „eltévedt lovast”? Bekapcsolódik a verstörténés világába a lovas alakja? Mit jelképez
a vers sajátos terében, és milyen jelentéseket hordozhat a versszövegtől függetlenül?
 Richard Attenborough Gandhi (1982) című filmjének egyik megrendítő jelenetében a dél-afrikai bányásztünte-
tők földre vetik magukat, és így a rendőrlovak parancsra sem lépnek rá a kiszolgáltatott emberekre. Nézd meg
a film részletét a digitális tananyagban, majd írj esszét
essszét arról, milyen békés eszközei vannak az embernek az
erőszakkal szemben!

főként a távoli múlt tragikus

A szabadságharc bukása után a történeti festészetet
ozták meg. A művé szek a magyarság történel-
eseményeit ábrázoló alkotások határ
ák. A kiegyezés után a magyar
mét soha nem szűnő küzdelmek sorozataként láttatt KITEKINTŐ
események közvetlen ábrá-
múlt dicső korszakai kerültek előtérbe. Az 1848-49-es
is ritkaságnak számított. Mo-
zolása – a téma ambivalenciája miatt – még ekkor
nagyb ányai festőcsoport egyes
numentális formában csak az 1890-es években, a
t foglal el a csoport alapítójának,
alkotóinál bukkant fel. Ezek között sajátos helye
komp ozíció ja, amely et a művész éveken
Hollósy Simonnak Rákóczi-induló című
n közelítő tömeget látunk: egy-
keresztül érlelt. A festmény vázlatain kavargó porba
és asszonyokat, akik egy öreg
kori 48-as honvédokat, rongyos parasztgyerekeket
konkrét eseményt jelenít meg,
cigány hegedűjének hangjára vonulnak. A kép nem
életképszerű, reális allegóriája.
hanem a forradalmiság és ha úgy tetszik, a nemzet
álisabb lett: a későbbi vázlato-
Az évek előrehaladtával Hollósy tömege egyre radik
az egyre fenyegetőbb menet szereplői.
kon munkások, nincstelen proletárok lettek
ett Rákóc zi-ind uló vagy Rákóczi-nóta! Miért
Nézz utána, mi a címben említ
adhatta Hollósy ezt a címet képén ek?

ar Nemzeti Galéria, Budapest

Hollósy Simon: Rákóczi-induló (vázlat), 1899. Magy
101
 Olvasd el!
Kosztolányi Dezső pályája Szgy. 129–132. oldal

és A szegény kisgyermek panaszai

„és lát, ahogy nem látott sose még” (Kosztolányi Dezső: Mint aki a sínek közé esett...)
Az ismétlés gyakori alakzat az irodalmi művekben. Sorold fel és határozd meg az ismétlésen alapuló alak-
zatokat az egyes nyelvi szinteken belül! Hogyan érvényesül az ismétlés a játékban, a munkában, a má-
giában és a ritmus terén? Hogyan függ össze a fogalom a változással? Bizonyítsd be példákkal, hogy
az ismétlés nemcsak egyhangú, hanem nagyon változatos is lehet!

Kosztolányi pályája A szegény kisgyermek panaszai

Kosztolányi Dezső (1885–1936) Szabad- Kosztolányi számára az elismerést és a nép-
kán született, a mai Szerbia területén. Apja, szerűséget az  1910-ben megjelent A  sze-
Kosztolányi Árpád a  helyi gimnázium ta- gény kisgyermek panaszai című versciklus
nára volt, anyja Brenner Eulália. Iskolai ta- hozta meg. A  költő a  ciklust folyamatosan
nulmányait Szabadkán végezte. Az érettségi bővítette. Első kiadása 34 költeményt tartal-
után a  budapesti egyetem magyar és né- maz, az 1923-ban megjelenő hatodik kiadás
met szakára iratkozott be. Négyesy László már 64 részből áll. A „szegény kisgyermek”
professzor stílusgyakorlatán ismerkedett a  költeményekben hol beszélőként, hol
meg többek között Babits Mihállyal és Ju- a szöveg tárgyaként vagy megszólítottjaként
hász Gyulával. 1904-ben a bécsi egyetemen jelenik meg.
hallgatott filozófiát. A Bácskai Hírlap, majd Pécsi József: A nyitó darab (Mint aki a  sínek közé
a  Pesti Napló munkatársaként dolgozott. Kosztolányi Dezső , 1927. esett…) az  emlékezés beszédhelyzetét és
Forrás: Petőfi Irodalmi
Első verseskötete, a  Négy fal között 1907- Múzeum
a tiszta lényeglátás elnyerését („S lát és lát,
ben jelent meg. A  könyvről Ady ironikus ahogy nem látott sose még”) egy kitünte-
hangú kritikát írt. Kosztolányi kezdettől fogva publikált tett, megvilágosító pillanathoz köti. Ennek a pillanatnak
a Nyugatban. 1910-ben jelent meg A szegény kisgyermek a jelentőségét az ötszöri ismétléssel is nyomatékossá tett
panaszai című versciklusa, amely rendkívüli népszerű- „Mint aki a sínek közé esett” hasonlat teszi szemléletessé.
séget szerzett a költőnek. 1913-ban Modern költők cím- Az életet, amely eddig végtelennek bizonyult („a végte-
mel műfordításkötetet adott ki. Ugyanebben az  évben len, a távol életet / búcsúztatom, mert messze mese lett”),
megnősült, felesége Harmos Ilona színésznő, fiuk Kosz- mostantól a végesség, a halál tudatában kell élni: „sínek
tolányi Ádám. Az 1920-as években írt regényeivel (Nero, között és kerekek között / a bús idő robog fejem fölött”.
a véres költő, Pacsirta, Aranysárkány, Édes Anna) a próza A Mostan színes tintákról álmodom… kezdetű köl-
területén is jelentős elismerést vívott ki magának. Szá- temény egyfajta ars poeticaként is olvasható. A beszélő
mos nyelvművelő cikket és esszét írt. 1928-ban jelent színes tintákról ábrándozó gyerekként szólal meg, be-
meg Meztelenül című verseskötete, amelyben a szabad- szédében azonban a  felnőtt nézőpontja is érvényesül.
vers felé fordult. 1929-ben jelent meg Az írástudatlanok Az  írásra kiszemelt tinták felsorolása „egyszerű” szí-
árulása című cikke, amelyben az Ady-líra megítélésnek nekkel kezdődik (sárga, bronz, ezüst, zöld, arany), a be-
revízióját (felülvizsgálatát) hirdeti meg. Az  írás nagy szélő azonban hamarosan olyan árnyalatokra jelenti be
vitát kavart, és megosztotta az  irodalmi közvéleményt. igényét, amelyeket már nem tudunk egy-egy színnévvel
Kosztolányi ekkor hidegült el Babits Mihálytól. 1930- megnevezni: „és kellene még sok száz és ezer / és kel-
ban a Kisfaludy Társaság tagjának és a Magyar PEN Klub lene még aztán millió”. Ezeket a csak a gyermeki szem
elnökének választották. 1933-ban jelent meg Esti Kornél számára látható színárnyalatokat a  vers többek között
című novelláskötete és Számadás című szonettciklusa. szinesztéziás képekben („tréfás-lila”, „néma-szürke”)
Ugyanebben az  évben jelentkeztek betegségének első és pontosító hasonlatokban („kék is, de halvány, / akár
tünetei. 1935-ben ismerkedett meg utolsó szerelmével, a színes kapuablak árnya / augusztusi délkor a kapual-
Radákovich Máriával, aki több kései versének ihletője ján.”) jeleníti meg.
volt. 1936-ban – nem sokkal halála előtt – Tengerszem A keretes szerkezetű versciklus záró darabja a Menj,
címmel jelent meg elbeszéléskötete. kisgyerek… kezdetű költemény. A kisgyerek (pontosab-

102
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

ban a beszélőben magában még meglévő gyermek) meg-
szólítása a felnőtt és a gyerek léthelyzetének – a bevezető
darabhoz hasonló – szembeállítására ad alkalmat: „A te
utad a végtelenbe visz, / de én előttem már a semmi van”.
A vers sajátos önreflexív motívuma, hogy a versciklus le-
zárása a  tematikus síkon is megjelenik: „Menj, édesem,
bocsáss meg a  dalosnak, / ki mostan a  színpadra kény-
szerít / […] Menj és panaszkodj, hogy az  vitt piacra, ki
tégedet legjobban szeretett”. A „hadd nézzék benned, mi
az irodalmi” sor ironikus utalás Ady említett kritikájára,
amely Kosztolányit az „Élettel” nem foglalkozó „irodal-
mi íróként” határozta meg.

Fogalmak
Olvassátok el a  Mostan színes tintákról álmo-

szinesztézia: hangulati egyezésen alapuló szókép, amelyben a kü-
lönböző érzéki hatások együttesen jelennek meg (pl.: „sűrű
csönd”)
kiazmus: felcserélésen alapuló gondolatalakzat, amely megfordít-
va ismétli meg a szintagma vagy mondatszerkezet jelentés-
egységeit. („Testvérünk voltál és lettél apánk”)
PEN Klub: eredetileg 1921-ben Londonban alapított, írókat, költő-
ket és esszéistákat tömörítő társaság; neve a tagokra utaló,
beszélő betűszó (pen: toll [angol]): Poets, Essayists, Novel-
lists; magyarországi szervezete 1926-ban alakult
Csoportmunka
dom című költeményt! Csoportban dolgoz-
va készítsetek plakátot a  vershez. Ezúttal ne
csak szavakkal, hanem színekkel is dolgozza-
tok! Törekedjetek arra, hogy „festményetek”,
illusztrációtok a  vers hangulatát adja vissza.
Ha elkészültetek, rendezzetek az  osztályban
kiállítást a  plakátokból úgy, hogy írjatok 4-5
mondatos magyarázatot is a munkátok alá egy
külön lapra!

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el A szegény kisgyermek panaszai című kötet szöveggyűjteményben szereplő verseit! Hogyan jelenik
meg a gyermek alakja a különböző versekben, milyen beszédhelyzet jellemzi a különböző darabokat?
2.  Hogyan látod, a versek mennyiben kívánják rekonstruálni a gyermeki tudatot, és mennyiben ábrázolnak inkább
felnőtt gondolkodást?
3.  Vizsgáld meg a versekben kirajzolódó időviszonyokat! Milyen idejű szólamok jelennek meg a kötet egyes darab-
jainál?
4.  Felfoghatók emlékezésként a versek? Válaszodat indokold!
5.  Keress a versekben jelzőhalmozást, ismétlést, alliterációt, figura etimologicát és kiazmust!
6.  Ha a helyszínekre, időpontokra és az események gyakoriságára való utalásokat tekintjük, mennyiben általánosí-
tóak vagy konkretizálóak a versek? Milyen szerzői szándék húzódhat meg emögött?
 A szegény kisgyermek panaszai egyik darabja (Azon az éjjel…) a nagyapa halálának állít emléket. Esterházy Pé-
ter regénye (A szív segédigéi) magát a haldoklást, a szeretett lény elveszítésének stációit jeleníti meg. Olvasd
el a szemelvényt a szöveggyűjteményben, majd írj kisesszét „Pátosz és hétköznapiság a gyász retorikájában”
címmel!

azó Székely Aladár először egy szoba- és cím-

A gyulai zsidó iparos-kereskedő családból szárm
ettel is foglalkozott. Így került kapcsolatba az
festő mellett dolgozott tanulóként, aki fényképész
Később Kolozsvárott a neves Dunky fivérek
ekkor még művészi rangjáért küzdő fotográfiával. KITEKINTŐ
után 1899-ben Budapesten nyitott műtermet.
műterem segédje lett, majd gyulai és orosházi évek
szeti élet legjava megfordult. Adyval 1907 körül
Műtermeiben idővel a magyar szellemi és művé
arcképét készítette el (94. oldal). Kapcsolatuk ké-
került kapcsolatba, amikor a költő és Léda közös
fotón örökítette meg Adyt és családját. Később
sőbb közeli barátsággá alakult, Székely számtalan
e kapta. 1917-ben Adyról és Babitsról készített
a Nyugat szinte valamennyi szerzőjét lencsevégr
őség asztalától, a Bristol kávéházból. Ahogy a
közös sorozatot. „Együtt távoztak a Nyugat-szerkeszt
nk fel a Székely Aladárhoz, fényképeztessük le
Váci utcához értek, megszólalt Ady: Tudod mit, gyerü
Basch Lóránt. Székelyben ma a modern ma-
magunkat együtt” – emlékezett a képek készítésére
alakját tiszteljük.
gyar portréfotózás megteremtőjét és egyik legnagyobb
szere peltek Széke ly Írók és művé szek című albumában, és kik írták a kötet
Nézz utána, kik
előszavát!
lmi Múzeum, Budapest
Székely Aladár: Babits és Ady Endre, 1917. Petőfi Iroda
103
 Olvasd el!
Kosztolányi Dezső kései költészete Szgy. 134–146. oldal

„Ilyen az ember. Egyedüli példány.” (Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd)

Kosztolányi Számadás című kötetének témája, ahogyan címe is utal rá, a számvetés, a számadás. Mikor
és miért szokott az ember számvetést készíteni? Mikor és miért szokott számot adni? Fogalmazd meg
és példázd, hogy milyen kapcsolatban állhat a számvetés fogalma a gondolati költészettel, a búcsúvers,
a gyónás és a vallomás műfajaival! Milyen létösszegző költeménnyel találkoztál már?

A Számadás-kötet ti) utalás gesztusa azonban a közös

Kosztolányi 1935-ben megjelent, jegyek mellett talán még nagyobb
összegyűjtött költeményeit tar- erővel irányítja rá a figyelmet az el-
talmazó verseskönyvének utolsó térésekre. A középkori temetési be-
egysége az  önálló kötetnek te- széd egy teológiai gondolatmenet
kinthető Számadás. A  kötetben keretében, (műfaji sajátságaiból
1929 és 1935 között keletke- is fakadóan) általánosságban szól
zett költemények kaptak helyet. a  halál eredetéről és az  üdvösség
A címadó szöveg egy hét darab- reményéről. A  Kosztolányi-vers
ból álló szonettciklus. A szonet- ezzel szemben a beszélő és a halott
tek és az egész kötet központi té- személyes viszonyáról árulkodik,
mája a halál, illetve a halál előtti illetve a  halott egyediségét, meg-
összegzés, számvetés. ismételhetetlenségét hangsúlyoz-
Az Őszi reggel című vers egy za. Ez utóbbiból következik, hogy
csendéletet állít elénk: „Hűs gyü- a  beszélő a  halálban valami egye-
mölcsöket”, szőlőt és körtét egy düli, egyszeri és így pótolhatatlan
üvegtálon. A beszélő a „tündöklő értéknek a végérvényes megszűné-
ékszer” metaforájával határozza Czigány Dezső: Csendélet almákkal,narancsokkal, sét, elpusztulását látja. A  gyászolt
meg a gyümölcsöket, és követke- 1910 körül, magántulajdon személy értékességét teszik szem-
zetesen az  ékszerek jellemzőivel léletessé a  halottra vonatkozó ké-
ruházza fel őket: „nehéz, sötét-smaragd”, „hatalmas, jás- pek is: „összedőlt a kincstár”, „mint egy ereklye”, „de fény,
pisfényü”, „elgurul, akár a briliáns”. A leírást – megismé- de hő volt”, „homlokán feltündökölt a jegy”, „vízbe süllyedt
telve az első sor rámutató gesztusát („Ezt hozta az ősz.”) templomok harangja”. A hangsúlyos szerephez jutó egy-
– az 5-6. sor összegzi: „A pompa ez, részvéttelen, derült, szeriséget emeli ki a népmesei formulát idéző záró sor is.
/ magába-forduló tökéletesség.” A  mondat az  ékszerme-
taforához köthető jellemzőket („pompa”, „tökéletesség”) Hajnali részegség
az élettelenség jegyeivel egészíti ki: „részvéttelen”, „magá- Kosztolányi egyik legnagyszerűbb verse az 1933-ban ke-
ba-forduló”. Az utolsó sorokban a lírai én, aki mindeddig letkezett Hajnali részegség. A címben is szereplő „részeg”
csupán a  látvány közvetítőjeként jelent meg, saját mu- szónak két jelentése van. Az alkoholos italtól kábult je-
landóságára vonatkoztatja az őszi képet. lentést a  vers egyetlen hasonlata realizálja: „botorkálok
itt, mint részeg”. A versszöveg ismeretében a címbeli ki-
Halotti beszéd fejezés azonban sokkal inkább a szó második, önfeledt,
A halál témáját állítja középpontba a Halotti beszéd című elragadott, mámoros jelentésében értelmezhető.
költemény is. A  verscím utalás a  legkorábbi összefüggő A  költemény beszédhelyzete könnyen azonosítható.
szövegemlékünkre, az 1200 körül keletkezett Halotti be- A lírai én egy egyes szám második személyben megszó-
széd és könyörgésre. Az emblematikus nyelvemléket idézi lított barátnak beszéli el hajnali élményét: az éjszakába
továbbá a vers nyitása („Látjátok feleim”), a beszédhelyzet, nyúló munka után álmatlanság gyötri, az ablakban állva,
a „szerelmes brátim” megszólítás megfelelőjeként olvasha- a hajnaladó égboltot szemlélve egy mindeddig át nem élt
tó „Édes barátaim”, illetve a tanító jelleg (pl.: „Okuljatok tapasztalat részese lesz. A szövegben rendszeresen visz-
mindannyian e példán.”) is. Az intertextuális (szövegköz- szatérnek a beszédhelyzetre utaló kifejezések.

104
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

A hajnali élmény elbeszélése az ablakból kitekintő be-
szélő elé táruló Logodi utcai látvány leírásával kezdődik
(„tárt otthonok”, alvó emberek stb.). Az egyhangú, szür-
ke és szomorú kép ellentéteként (ellentétes kötőszóval
bevezetve) jelenik meg a  következő szakaszban az  ég-
bolt, amelyhez csupa pozitív képzet társul (derűs, tiszta,
fényes, nagyszerű stb.). A  szomszéd ház múlandóságá-
val szemben („mint majd százév után, / ha összeomlik”)
az égbolt állandónak, változatlannak tűnik („egészen úgy,
mint hajdanában rég volt”). A pirkadat égboltjának lát-
ványa egy „mennyei kastély” báltermének allegorikus lá-
tomásává lényegül át. A lírai én ezt a látomást egy olyan
lényegbevágó titok feltárulásaként értelmezi, amely saját
életének értelméhez is közelebb viszi. Így válik a vers vé-
gül létösszegző költeménnyé, amely a földi életet egyfajta
átmeneti vendégségként határozza meg.

Fogalmak

létösszegző költemény: lírai verstípus, melyben az alkotó élet-
útjára visszatekintve értelmezi és értékeli azt; gyakran ön-
megszólító jellegű alkotás
evokáció: fölidézés, emlékezetbe idézés, az ábrázoltak megele-
venítése
illumináció: megvilágosodás, az örök igazságok felismerése
epifánia: valamely istenség megjelenése, feltárulkozása
Csoportmunka
Csoportban dolgozva készítsétek el az Ének a
semmiről című vers gondolattérképét! Beszéljétek
meg, mi a kulcsfogalom, milyen egyéb motívumok,
fogalmak kapcsolódnak ehhez! A gondolattér-
képbe írtakat ismertessétek a többi csoporttal is.
Figyeljétek meg, melyik csoport mit emelt ki köz-
ponti fogalomként!

Irány a szöveg!
1.  Gyűjtsd külön Kosztolányi Halotti beszédjében azokat az elemeket, amelyek az elhunyt egyedi és megismételhe-
tetlen voltára vonatkoznak, és azokat, amelyek általános értékeket emelnek ki!
2.  Melyek a versszövegben a szóban elhangzó beszéd elemei? Miért kapcsolódik ebből a szempontból sajátosan
a műhöz az ómagyar szövegemlék?
3.  Táblázatban vázold, melyek a legfőbb különbségek és hasonlóságok a Halotti beszéd és könyörgés és Kosztolá-
nyi verse között a beszédhelyzet, üzenet, téma tekintetében!
4.  Emeld ki Kosztolányi Hajnali részegség című verséből azokat a szöveghelyeket, amelyek megszólító jellegűek!
Kik a különböző megszólítottak?
5.  Milyen költői és retorikai eszközökkel imitálja a versszöveg a spontán megszólalás beszédhelyzetét? Milyen oka
lehet annak, hogy ilyen fennkölt témához az élőbeszédszerűséget társítja a szerző?
6.  Egyes elemzők úgy találják, hogy az  égi bál leírása önmagában nem mentes a  giccstől, a  slágerszerű megfo-
galmazásoktól. Nemes Nagy Ágnes egyenesen „cselédlánynótához” hasonlítja, de egyikük sem vitatja el, hogy
a magyar irodalom nagy verse. Szerinted hogyan lehetséges ez? Egyetértesz velük? Válaszodat indokold!
 „Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem” – nyilatkozza a lírai én Kosztolányi Hajnali részegségében, ké-
sőbb viszont bevallja: mégiscsak köszönetet kell mondania a „nagy, ismeretlen úrnak”. Hasonló ellentmondá-
sosságot látunk kortársunk, a Nobel-díjas török író, Orhan Pamuk Isztambul című regényében is. Olvasd el a
szemelvényt a szöveggyűjteményben, majd írj kisesszét „Istenhit és kétely” címmel!

általában az  építészeti elem volt hangsúlyos. KITEKINTŐ

A 19. század második felének magyar síremlékein
hatására – a korábban legfeljebb alárendelt sze-
Az 1880-as évektől azonban – az itáliai sírművészet
A szobor hangsúlyossá válása szemléleti változást
repben jelenlévő szobrászi rész vált meghatározóvá.
litása helyett a figurák segítségével felkelthető
is jelez: az obeliszkek, sírkövek egyszerű monumenta
tlásával a hagyományos keresztény szimbólu-
érzelmi hatás került előtérbe. A vallásos világkép hanya
az elmúlással való szembenézésre új jelképeket és
mok sem voltak elégségesek többé. Az új nemzedék
ette el a Kilián család síremlékét. A fehér márvány
allegóriákat keresett. Ligeti Miklós 1912-ben készít
len férfit látunk hátulról, amint szűk kapun lép
szoborcsoport témája a halál pillanata: szorongó, mezte
um est („Bevégeztetett”). A férfit virágot tartó
be. Bent Krisztus utolsó szavai olvashatók: Consummat
síremléktípus is megjelent, amelyen az elhunytról
angyal kíséri. A századfordulón emellett egy olyan
az élőkre, a gyászolók fájdalmára terelődött a hangsúly.
való emlékezés bevett rítusai?
Mi jellemzi a mai temetőkultúrát? Mik a halottakra

ei úti Nemzeti Sírkert, Budapest

Ligeti Miklós: A Kilián család síremléke, 1912. Fium
105
 Olvasd el!
Tengerszem Szgy. 146–150. oldal

„Tébolyát, fékezhetetlen, előtte is ismeretlen indulatait magával vitte a semmibe, mint minden élőlény,
aki valaha ezen a földön mozgott.” (Kosztolányi Dezső: Alfa)
A lélektani novella pszichológiai kérdésekre irányítja a figyelmet. Keress lélektani érdeklődésű alkotásokat,
hozz példát analitikus regényre, drámára, novellára! Idézd fel, hogyan osztotta fel Freud a személyiséget,
és miért lehetett jelentős hatással az irodalomra! Milyen lelki konfliktushelyzetek képzelhetők el a szülő-
gyermek kapcsolatban? Idézz fel három szituációt, majd tegyél javaslatot azok helyes megoldására is!

Kosztolányi novellisztikája el. A  cselekménysor elbeszélése közben jelentős szerep

Kosztolányi prózaíróként is igen jelentős szerző. Regé- jut a  szereplők közötti viszonyok, illetve a  belső törté-
nyei, amelyekről később tanulunk, az  1920-as években néseik ábrázolásának. Suhajda csalódott és dühös fia is-
keletkeztek. Elbeszéléseket és novellákat viszont pályája kolai kudarca és lustasága miatt. Ez tükröződik a  fiúra
korai szakaszától kezdve írt, igaz a század második év- vonatkozó, megvető szavaiban és gesztusaiban is. Jancsi
tizede ebben a  tekintetben is fellendülést hozott a  szá- fél az apjától. A félelem és az elbizonytalanodás csaknem
mára. Rövidprózai alkotásaiból ad válogatást Tengerszem minden vele kapcsolatos elbeszélői kijelentésben tetten
című kötet, amely 1936-ban jelent meg, és összesen het- érthető. A szöveg kevés szóval, mégis nagyon pontosan
venhét művet tartalmaz. Talán már általános iskolában érzékelteti, hogyan szembesülnek a  szereplők a  tragé-
is találkozhattál a Tengerszem kötet egy-két novellájával diával, hogyan fogy el bennük a remény. Az apa sokáig
(Ozsonna, A kulcs). Az alábbiakban a gyűjtemény két da- keresi Jancsit a víz alatt, az orvos „sokáig, nagyon sokáig”
rabjára térünk ki részletesebben. próbálja őt újraéleszteni, az anya bár „tüstént megértette,
mi történt”, mégis megkérdezi, él-e még. De a történtek
Fürdés visszavonhatatlanok.
A Fürdés című novella viszonylag kevés eseményt beszél
el. A kishivatalnok Suhajda családjával (feleségével és fiá- Alfa
val) a Balatonnál nyaral. Fia, a tizenegy éves Jancsi latinból A belső, tudati folyamatok a  húsz rövid részre tagoló-
megbukott, ezért a pótvizsgára kell készülnie. Mivel azon- dó Alfa című történetben is jelentős szerepet játszanak.
ban a nyári tanulást is félvállról veszi, büntetésből egy hé- Wohl, a vézna, szürke országgyűlési gyorsíró új bérházba
tig nem mehet fürödni. Az anya közbenjárására Suhajda költözik, ahol rejtélyes okokból kiváltja az egyik szom-
a büntetés lejárta előtt mégis magával viszi a fiút a tóhoz, széd (Cirbusz) díjnyertes farkaskutyájának, Alfának
és játék közben akaratlanul a halálát okozza. Amikor Su-
hajdáné néhány perc múlva utánuk megy a fürdőhelyre,
Jancsika már halott. A  cselekmény meglehetősen rövid,
körülbelül félórányi idő alatt játszódik. A történet elején
„fél háromra járt” az idő, a zárómondat tanúsága szerint
pedig az elbeszélt események végén „még három se volt”.
Kiderül, hogy ebből az időből is több mint negyedóráig
tart Jancsi keresése, amire csupán egyetlen mondattal utal
a szöveg. A részletesebben elbeszélt történet tehát mind-
össze tíz-tizenöt perc alatt megy végbe.
A történetmondás fontos eszköze a késleltetés. A cse-
lekmény előzményeinek rövid ismertetésére például
csak a családtagok beszélgetése után kerül sor, így ezek
a párbeszédek az olvasó számára csak utólag válnak tel-
jesen érthetővé. Jancsi megtalálásáról és haláláról szin-
tén késleltetve, csak Suhajdáné érkezésekor értesülünk.
Az elbeszélő a fiú eltűnésekor félbeszakítja a történetet,
és az anya útját, gondolatait, illetve balsejtelmét beszéli Iratszekrények, 1943. forrás: Fortepan, Lissák Tivadar

106
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

a  haragját. A  szűnni nem akaró kutyaugatás előbb ne-

vetségessé, majd egyre inkább gyanússá és gyűlöletessé
teszi Wohlt a  lakók szemében. A  gyorsíró – bár „még
sohase volt ilyen kedvére való lakása” – végül kénytelen
elköltözni a házból, ám egy nehéz munkanap után visz-
szatér, és megmérgezi az állatot. Wohl, miközben igyek-
szik úrrá lenni a kínos helyzeten, maga is kutyaként kezd
viselkedni: „beiszkolt lakásába”, „sunyított az ajtaja felé”,
„ajkát fölvonva visszavicsorgott”.
Csoportmunka
A Fürdés című novella elolvasása után csoportban
dolgozva alkossatok szobrot a szöveg egy általatok ki-
emelendőnek tartott részéről. A csoport minden tagja
álljon be a csoportba! Adjatok önálló címet alkotáso-
toknak, majd mutassátok be az  osztálynak! A  szobor
minden tagja egyszer megszólalhat, egy-egy mondatot
mondva magyarázza el a többieknek, miért fontos az ő
szerepe, miért fontos maga a jelenet a novellában.

Fogalmak
a tudatábrázolás formái:
belső monológ: az irodalmi szereplő E/1. személyű,
jelen idejű magánbeszéde, amelynek folyamán az
olvasó képet kap annak lelki- és tudatvilágáról
pszicho-narráció: a narrátor E/3. személyű leírása sze-
replőjének lelki- és tudatvilágáról
elbeszélt monológ: átélt beszéd, szabad függő beszéd;
a narrátor elbeszélése közvetetten a szereplő né-
zőpontját és tudatvilágát mutatja be

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a szöveggyűjteményben Kosztolányi Fürdés című novelláját, és gyűjtsd ki belőle az időre utaló szö-
vegrészeket! Milyen az elbeszélés tempója, hol gyorsulnak fel az események? Lehet-e jelentősége annak, hogy
a bevezetőben a fotográfiára történik utalás?
2.  Milyen lehetséges előreutalásokat fedezel fel a szövegben? Milyen színeket emel ki az elbeszélő? Milyen jelene-
tek játszódnak az „ördögcérnaösvényen”?
3.  Vizsgáld meg a tragédia körülményeit! Vannak a történetnek olyan elemei szerinted, amelyek kérdésessé te-
szik, hogy egyszerű balesetről volt szó? Ha igen, melyek ezek?
4.  Hogyan jellemzi a szöveg az apát, írd össze szövegszerűen megjelenő tulajdonságait! Milyen viszony volt apa és
fia között? Pusztán csak a bukás miatt haragszik Suhajda a fiára?
5.  Találsz-e a novellában Krisztusi motívumokat, utalásokat? Mi lehet ezek szerepe, hogyan kapnak jelentést a tör-
ténet egészére nézve?
6.  Mennyiben találod tárgyilagosnak az elbeszélésmódot? Hogyan tehetik többsíkúvá a szöveget a kiemelt motí-
vumok, utalások, jelképek? Van-e ezeknek jelentősége vagy egyfajta túlzott olvasói figyelem eredményei? Vá-
laszodat részletesen indokold!
 Kosztolányi Dezső egy ókori zsarnok rémuralmát írta meg egyik regényébben (Nero, a véres költő), kortársunk,
Herta Müller viszont a közemúlt Romániájának zsarnokáét (A róka volt a vadász). Olvasd el a szemelvényt a szö-
veggyűjteményben, majd írj kisesszét „A mindennapok kis zsarnokai” címmel!

rma fontos részévé. Eleinte főképp KITEKINTŐ

A nyaralás a  19. században vált a  polgári életfo
t jelent ette. Az  általában többhetes tar-
gyógyvizükről híres fürdőhelyek felkeresésé
ulás/regene rálód ás és a  szórakozás elemei ke-
tózkodások során az  üdülés, a  gyógy
edéséhez a  vasúthálózat kiépülése
veredtek. A  nyaralás szélesebb körben való elterj
ni üdülőhely Balatonfüred volt. A tó
is nagyban hozzájárult. Az első népszerű balato
pült a Déli Vasút, amely a fővárost
népszerűsége azután nőtt meg, hogy 1861-ben megé
ralni vágyókat Füredre, de a vasút
Siófokkal kötötte össze. Innen gőzhajó vitte a nya
A Ba laton azért is ekkor vált kedvelt
a déli partot magát is népszerű célponttá tette.
ek a nyílt vízi fürdésre, úszásra szabadidős
üdülőhellyé, mert ebben a korszakban kezdt
áború után a rövi debb idejű nyaralások váltak
tevékenységként tekinteni. Az I. világh
üdülőtelepek lepték el.
jellemzővé. A Balaton környékét villák, nyaralók,
n különbözik Balaton-képük?
Nézz utána, milyen költőket ihletett meg a tó! Mibe

Magyar Zsidó Levéltár

Fürdőzők Siófoknál, 1937. Fortepan, Ofner Károly /
107

Esti Kornél
„Jaj, mily sekély a mélység és mily mély a sekélység” (Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke)
Az eszme- vagy tézisnovella története filozófiai, morális vagy politikai kérdéseket helyez előtérbe. Hozz
példát olyan művekre, amelyekben egy tézis bizonyítása vagy cáfolata fontos szerepet kapott! Mit jelen-
tenek és hogyan függ össze a jelentésük az alábbi fogalmaknak: tanulság, tételmondat, aforizma, axióma,
szentencia, közmondás, példázat?
Esti Kornél alakja
Kosztolányi legismertebb novellahőse Esti Kornél. Azo-
kat a  szövegeket, amelyeknek ő a  főszereplője, három
csoportba sorolhatjuk. 1933-ban jelent meg az Esti Kor-
nél című novelláskötet. Ez tizennyolc szöveget tartalmaz.
Az  író az  1936-ban napvilágot látott Tengerszem kötet
Esti Kornél kalandjai című ciklusában tizenhét novellát
tett közzé. Ezeken kívül még további huszonkét olyan
Esti Kornél-novelláról tudunk, amelyeket a  szerző kö-
tetbe nem vett fel, hanem csak folyóiratokban publikált.
A főhős kiléte Kosztolányi bevezetőjében némileg ho-
mályos marad. Szándékosan félrevezeti az olvasót, nyitva
hagyva a  kérdést: Esti Kornél voltaképpen ő maga, vagy
egy másik személy. Utóbbi feltételezést erősíti az, ahogy ta-
lálkozásaikat, közös munkájukat, hol szorosabb, hol lazább
barátságukat mint két ember, két hajdani iskolatárs viszo-
nyát írja le. Ugyanakkor számos utalással le is leplezi ezt
a  játékot, elárulva, hogy valójában saját személyiségének
egyik oldala Esti Kornél. Egy napon születtek, csecsemő-
koruktól dialógusban állnak egymással, egyformák, mint
két tojás, s ha Esti valami rossz fát tesz a tűzre, az elbeszé-
lőn kérik számon. Nyilvánvaló tehát, hogy Esti mint önálló
személyiség csupán játékos fikció, s a mű egyik fő kérdése
épp az a viszony, amely sokszor megosztott egyéniségünk
két oldalát összeköti, vagy
éppen szembeállítja.
Mi a  különbség e két
Kosztolányi-arc között?
Az elbeszélő nyárspolgár-
nak, koravén felnőttnek,
az élet biztonságát kereső
gyávának mutatja magát
– Esti ezzel szemben örök
Máté Gábor és Erdélyi
Mátyás az Esti Kornél
csodálatos utazása
című filmben (rendező:
Pacskovszky József, 1994)
forrás: Magyar Filmtörténeti
Fotógyűjtemény Alapítvány
108
Olvasd el!
Szgy. 151–157. oldal
nyughatatlan, eredetieskedő, polgárpukkasztó, egy jó
tréfáért egész egzisztenciáját is föláldozni kész. Ugyan-
akkor az elbeszélő kiváló író, s joggal érezheti: maradan-
dót alkotott. Esti léha, s mindenét elfecsérelte kalandos
garabonciásélete során. Az  elbeszélő az  irodalom, Esti
az élet. „Én már nem tudok írni. Én pedig csak írni tudok”
– mondják egymásnak. Ám az, aki írni tud közülük, csak
a  másik élettapasztalatainak és szellemének köszönheti,
hogy írni tud: „ő tanított énekelni, hazudni és verset írni.”
„Homo aestheticus”
„Homo aestheticus” – a szépség embere. Kosztolányi gyak-
ran jellemezte magát e kifejezéssel, szembeállítva saját tö-
rekvéseit a szüntelenül erkölcsöt prédikáló, közügyekben
sürgő-forgó, magasztos jelszavakat hangoztató homo mo-
ralisokkal. Megvetette azt a fajta irodalmat, amely „nagy
kérdéseket” tárgyal, a  háború, a  házasság, egy egész nép
vagy akár az  emberiség sorskérdéseit. Esti Kornél ennek
a magatartásnak a megjelenítője. Az élet apró rezdülései-
ben látja meg az élet lényegét, s a megírásra váró, megírásra
érdemes témát. Ennek a szemléletmódnak egyik legszebb
megnyilvánulása a  ciklushoz nem tartozó, de ugyancsak
Esti Kornéllal elmondatott 1932-es novella, a  Boldogság,
valamint az Esti Kornél éneke című vers.
A bolgár kalauz
Az Esti-novellák egyik legjellemzőbb témája az  utazás.
A  kilencedik fejezet (melyben a  bolgár kalauzzal cseveg
bolgárul, s a  bábeli nyelvzavar édes rémületét élvezi) tör-
ténete is egy vonatút során játszódik. Az egyes szám első
személyben elbeszélt történetet két, egymással ellentétes,
de az elbeszélő által egyaránt igaznak tartott felfogás vezeti
be: az olyan országban tett utazás, amelynek nem beszéljük
a nyelvét, egyszerre „idegesítő”, „unalmas” és „pokoli mulat-
ság”. Ez utóbbi alátámasztására szolgál a bolgár kalauzzal
folytatott „beszélgetés” elmesélése. A dicsekvő, hivalkodó
módon megszólaló elbeszélő az  általános érvényű meta-
kommunikációra, a bolgárul is ismert igen és nem szavak
széles körű használhatóságára, valamint a  közhelyekre
(„Ilyen az élet”) építi stratégiáját. Mindez kezdetben sike-
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

resnek bizonyul, Esti elnyeri a kalauz bizalmát, aki hosz-
szasan beszél hozzá, hamarosan azonban a kommunikáció
végképp kudarcba fullad. Esti Kornél kénytelen kimene-
külni a helyzetből, és fölényesen visszatérni a helyére.
A történet éppúgy többértelmű, ahogyan Esti jelleme is
az, Rónay László szavaival: moralitás és amoralitás kevere-
dik benne. Ahogyan Esti mintegy meghallgatást, megértést
ígérve szóra bírja a kalauzt, abban van valami a rá oly jellem-
ző felelőtlenségből, ripacskodásból, léhaságból – bolondot
csinál a jóemberből. A ripacskodás azonban túlnő önma-
gán, s Esti, aki csak bolondozni akart, egy emberi tragédia
tanújává, részesévé válik. A  látszólag felszínes, közömbös,
csak a maga szórakozását kereső Estit épp ez a kelekótyasá-
ga szorítja rá, hogy segítsen a másik emberen, hogy támaszt,
vigaszt nyújtson neki, hogy osztozzon a bánatában, és maga
is magára vegyen valamit annak fájdalmából. Így billen át
a komolykodó homo moralisok által nyilván elítélendő fe-
lelőtlen bohóckodás csakugyan erkölcsi tetté, a helyzet kü-
lönlegességét, esztétikumát ízlelgető kommunikációs játék
véresen komoly kihívássá, drámává. Ha Esti nem kezd bele
az amorális játékba, nem válhat a kalauz sorsának moráli-
san nagyon is érzékeny részesévé, alakítójává.

Fogalmak

novellaciklus: novellagyűjtemény, amely ugyanannak az alaknak
különböző élményeit, kalandjait meséli el
alterego: másik én, hasonmás, a személyiség képmása
homo aestheticus: esztétikai ember; az erkölcsi kérdések és ítélet-
alkotás helyett a szépséget, a szemlélődő magatartást, illetve
a irodalom poétikai funkcióját előnyben részesítő ember
Csoportmunka
Olvassátok el a  bolgár kalauzzal való talál-
kozást megörökítő 9. fejezetet! Párban dol-
gozva némajátékkal játsszátok el a  két alak
közti párbeszédet. Figyeljetek arra, hogyan
tudjátok kifejezni, hogy nem egy nyelven be-
széltek, nem is értitek egymást, de végül ba-
rátként búcsúztok el.

Irány a szöveg!
1.  Az Esti Kornél kilencedik fejezetében hogyan vélekedik az elbeszélő egy olyan országban tett utazásról, amely-
nek nem ismeri a nyelvét? Előfordul-e más esetben is a novellában, hogy Esti ellentmond saját állításának?
2.  Gyűjtsd össze, milyen szavakat ismer Esti Kornél bolgárul! Melyek a  bolgár nyelvi kultúrának és írásmódnak
általában közismert jellemzői? Miért pont Bulgáriában játszódik a történet?
3.  Mi beszél Esti Kornél szavai helyett, a kommunikáció milyen eszközeire építi a társalgást?
4.  Mi beszél a bolgár kalauz szavai helyett Esti számára? Milyen jelek árulnak el bármit is a kalauz közlésének tar-
talmáról? Mennyiben lényeges a történet szempontjából, hogy miről is beszélt a kalauz?
5.  A novellában a hétköznapitól eltérő nyelvhasználattal találkozunk, hiszen azok a nyelvi jelek (pl.: szavak), ame-
lyeket a kalauz használ, Esti Kornél számára semmit sem jelölnek. Próbáld meg megfogalmazni, hogy milyen
egyéb módon jelenik meg a nyelv; egyrészt az elbeszélt történetben, másrészt magában az elbeszélésben. Ha
szükséges, gyűjts idézeteket a szövegből!
6.  „Egyáltalán van-e az egésznek valami értelme, bolgárul vagy más egyéb nyelven?” – kérdezi Esti Kornél. Hogyan
értelmezhetőek ezek a szavak szerinted?
 Esterházy Péter 2010-ben megjelent Esti című regénye tisztelgés Kosztolányi legendás főhőse előtt. Olvasd el
a szöveggyűjteményben a mű Esti Kornél tolvaja című részletét és Kosztolányi Esti Kornéljának tizennyolcadik
fejezetét, majd írj összehasonlító elemzést a két szövegről!

lmesebb közlekedési formát biztosí- KITEKINTŐ

A 19. században a vasút minden korábbinál kénye
Első jelentős ábrázolása az angol
tott, és az utazáshoz való viszonyt is megváltoztatta.
a Tem ze feletti vasúti hídon átha-
Turner Eső, gőz, sebesség című 1844-es képe, amely
futó nyúll al. Az ál lat apró figurája utalhat
ladó szerelvényt jelenít meg, a vonat előtt
kártékony voltára is. Az impresszio-
a technológia korlátaira, de az ember természetre
ívumként jelent meg. Monet Párizs
nisták számára a  vasút már egyértelműen pozit
Saint-Lazare közelében bérelt lakást,
ekkoriban legforgalmasabb pályaudvara, a Gare
zajló vasúti forgalomról. A fest-
és képsorozatot festett az állomás csarnokáról és az ott
fém-üvegszerkezetes csarnok, a füs-
mények középpontjában a korszakban újszerű,
ölygő tömeg áll. Monet nem az egyes
tölgő gőzmozdonyok és a pályaudvaron hömp
megr agadá sa volt.
emberekre fókuszált, célja a modern élet
képét! El tudná d-e képze lni ebben a stílusban az Esti
Keresd meg a sorozat többi
Kornél valamelyik jelentét? Válaszodat indokold!
érkezése, 1877.
Claude Monet: Gare Saint-Lazare, A normandiai vonat
The Art Institute of Chicago, Chicago
109
 Édes Anna I.
„Én az Anna nevet régóta szerettem. Mindig a mannát hozta eszembe, azonkívül egy kacér és nagyon
nőies föltételes módot is[…]A kettő együtt – vezeték és keresztnév – a maga lágy zeneiségében egy másik,
ősi és végzetes szókapcsolatot idézett föl bennem: az édesanyát.”
(Kosztolányi Dezső)
Az irodalmi alkotásokban gyakran találkozhatsz beszélő nevekkel. Mit gondolsz, lehet minden irodalmi mű-
ben szereplő név beszélő név? – Érvelj mellette vagy ellene! Mutasd be kedvenc irodalmi vagy filmes alkotá-
sod szereplőinek névadását! A nevek hangulata, konnotatív jelentése hogyan jellemezheti a név viselőjét?

A regény felépítése viselkedése mellett, a  rövid szerelmi viszony hamarosan

Az  Édes Anna 1926-ban jelent meg. A  művet egy latin
nyelvű mottó vezeti be, amely a római katolikus temetési
szertartás szövegéből idéz. A részlet egyfelől utalhat Vizy-
ék halálára, másfelől egy Annáért mondott könyörgésként
is olvasható. A regény húsz fejezetre tagolódik. Az első és
az utolsó fejezet nem kötődik közvetlenül a cselekmény-
hez. A nyitófejezet a tanácsköztársaság (kommün) vezető
személyiségének menekülését örökíti meg különféle szó-
beszédek alapján. A  zárófejezet sajátos módon belépteti
a  szerzőt a  regény fiktív világába. A  beszélgetés, amely
ugyancsak a városi pletykára, szóbeszédre épül Kosztolá-
nyi Dezső kerítése alatt zajlik.
A regény szerkezetének szembeötlő sajátsága, hogy
a főszereplő, Anna, csak jelentősen késleltetve, a hatodik
fejezetben jelenik meg személyesen a  cselekményben.
Az új cselédlány bemutatkozását készíti elő Vizyné vára-
kozása, egyre fokozódó kíváncsisága. Az érkezést követő
fejezetek Anna beilleszkedését, a Vizy házaspár bizalmá-
nak elnyerését, illetve elégedettségük, kivívását beszélik el.
Vizyné, aki korábbi csalódásai miatt kezdetben bizalmat-
lanul tekint Annára, most férjével együtt úgy érzi, megta-
lálta az ideális cselédet („Nem káprázat játszott velük. Kép-
zeletüket túlszárnyalva a lehetetlen valósult meg: rátaláltak
az  igazira, akiről annyit
álmodoztak.”). A tökéletes
cseléd híre végül már egy-
fajta legendaként terjedt
a városban.
A cselekmény újabb
fordulatát Patikárius Jan-
csi feltűnése jelenti. Vi-
zyné lekezelő, kisajátító
Törőcsik Mari az Édes Anna
című filmben (rendező:
Fábri Zoltán, 1958) forrás:
Magyar Filmtörténeti Fotó-
gyűjtemény Alapítvány
ismét súlyos megaláztatásba fordul. Később majd épp
a Moviszertnéval évődő Jancsi látványa adja meg az utolsó
lökést Anna végzetes tettéhez. A kiszolgáltatott helyzetből
egyetlen valós menekülési út adódik, Báthory úr házassági
ajánlata. Ez azonban Vizyné alattomos érzelmi zsarolása
(betegség színlelése, hisztériás roham) miatt meghiúsul.
A  viszonylag röviden elbeszélt gyilkosságot követően
Anna – ahogyan késleltetett színre lépése előtt is – ismét
a történések hátterébe szorul. Mind tettének felfedezése-
kor, mind a nyomozás során, mind pedig a tárgyalás alatt
passzív résztvevője az eseményeknek.
A szereplők
A címszereplő a regény legvitatottabb alakja. Ösztönlény:
gondolati szinten képtelen feldolgozni tapasztalatait, érzé-
sei révén annál mélyebben éli át azokat. Amint az új helyre
kerül, megérzi, hogy nem szabad itt maradnia. Kosztolá-
nyi a lakás sajátos szagát emeli ki: a molyok ellen használt
kámfor undorítja Annát, s ez jelzi számára, hogy menekül-
nie kell. Ugyanakkor a megaláztatásokkal szemben mint-
ha érzéketlen lenne. Ellenállás nélkül tűri Vizyné emberte-
len, kíméletlen hajcsárkodását, s látszólag egyáltalán nem
viseli meg, hogy háztartási gépnek, személyiség nélküli
eszköznek tekintik. A végkifejletként bekövetkező gyilkos-
ság persze épp azt hivatott megmutatni, hogy e sértések,
megaláztatások nagyon is mély nyomot hagytak benne,
hogy a szótlanul elviselt fájdalom egyre halmozódott.
Csak látszólag vált mindent elviselő géppé, csöndessége
mögött nagyon is érzékeny lényként szenved. Alázata nem
megadás, hanem annak kifejezése, hogy az  elszenvedett
égbekiáltó igazságtalanságok nem orvosolhatók alkalmi
lázongásokkal. Ezért alakítja Kosztolányi úgy a történetet,
hogy a  gyilkosság látszólag ok nélküli cselekedet legyen.
Ha tette egyetlen konkrét okból fakadna, érvénye szűkebb
lenne. Így viszont hatalmas és kétségbeesett segélykiáltás-
ként hívja fel a figyelmet névtelen társainak tengernyi ki-
mondatlan szenvedésére.

110
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

Kosztolányi regényalakjai közül Vizyék a legellenszen-
vesebbek. Vizyné fontosabb szereplő, mint férje, hiszen
ő Anna első számú kínzója, a  férj nemigen foglalkozik
a cseléddel. Sokszor talán nem is szándékosan bántja An-
nát, hanem csak azért, mert fogalma sincs róla, hogy ő is
ember, még ha cseléd is. Vizy jelentéktelen, hitvány figu-
ra. Végigrettegi a kommünt, ám – ez is jelentéktelenségét
mutatja – haja szála sem görbül. Nem ért a politikához,
épp jelentéktelensége teszi nevetségessé államtitkári ki-
nevezését. Jancsi felelőtlen, önbizalomhiánnyal küszködő
fiatalember, a látszatra ad. Súlyos bűne, hogy felelőtlenül
elcsábítja Annát, majd mit sem törődve a lányban föléb-
resztett szerelemmel, faképnél hagyja őt.
Moviszter doktor, a  tehetetlen, de tehetetlenségében
is az  igazságot kimondó, igazságért kiáltó humanista,
Kosztolányi szócsöve. Világképének, erkölcsiségének
alapköve, hogy nem az emberiség egészét, nem a társa-
dalmat kell megváltanunk, hanem az  egyes ember felé
kell fordulnunk – figyelemmel, szeretettel. Az őskeresz-
tények közt keresi szellemi rokonait, s ha többet nem is
tehet, legalább hallatja a hangját, akkor is, ha kinevetik,
bolondnak tartják.

Fogalmak
mottó: a mű vagy egy része előtt álló idézet, jelmondat –
az adott mű tartalmára, előképére, szellemiségére utal
action gratuit: racionálisan megmagyarázhatatlan, „ok nél-
küli” cselekedet
beszélő név: az irodalmi alkotásokban előforduló névtípus,
amely jelentésével vagy hangulatával jellemzi a meg-
nevezettet
Csoportmunka
Párban dolgozva beszéljétek meg, hogyan állítanátok
színpadra az  Édes Annát. Mivel a  teljes szöveg nem
jeleníthető meg egy esti előadásban, melyek lennének
azok a jelenetek, amelyek feltétlenül szükségesek len-
nének a mondanivaló átadáshoz, megértéséhez? Van-e
olyan szereplő például, akit kihagynátok, vagy lenne-e
olyan, akinek hangsúlyosabb szerepet adnátok? Ötle-
teiteket, véleményeteket ismertessétek az osztállyal is!

Irány a szöveg!
1.  Rajzold le Kosztolányi Édes Anna című regényéből az Attila utca 238-as számú házat! Helyezd el benne a szerep-
lőket a ház emeletein, és röviden jellemezd a kapott mikrokozmoszt!
2.  Milyen hangvételű elbeszélés a regény legelején található Kun Béla elrepül című fejezet? Mit árul el a krisztina-
városi emberekről (a regény további szereplőiről)? Legenda, szóbeszéd vagy hiteles történet kíván lenni? Miért
lehet fontos tisztázni ezeket a szempontokat a regény kezdőszövegénél?
3.  Édes Anna csak a regény hatodik fejezetében jelenik meg teljes valójában. Vedd sorra a  késleltetés stációit,
milyen információkat gyűjt Vizyné Annáról érkezése előtt?
4.  Milyen egy jó cseléd? Melyek Vizyné elvárásai? Anna meg tud felelni ezeknek?
5.  A cseléd egyszerre idegen és ismerős, megszokott és szokatlan egy otthonban. Hogyan jelenik meg ez a kettős-
ség Annával kapcsolatban Vizyék házában? A regény milyen más aspektusaiban érhető még tetten?
6.  Gyűjts olyan jeleneteket a regényből, ahol felborul (valóságosan vagy elméletben) a klasszikus úr-szolga, a cse-
léd-gazda viszony hierarchiája!
 Kosztolányi regénye, az Édes Anna drámai módon hívja fel rá a figyelmet, hogy egy kettészakadt társadalom
csakis beteg társadalom lehet. José Saramago regénye, A barlang még tárgyiasultabb módon jeleníti meg ezt a
kettészakadtságot: az elit egy hermetikusan elzárt lakóparkban él, odakinn pedig egymást ölik a hordák. Olvasd
el a mű részletét a szöveggyűjteményben, majd írj kisesszét „Létező perspektívát fest-e a zárt lakóparkokról
szóló negatív utópia?”
utópia? címmel!

en a 19. századig javarészt a piaci KITEKINTŐ

A női munka ábrázolása az újkori európai művészetb
hol ideali záló, néha erotikus ábrázolása-
kofák, konyhalányok, szakácsnők hol humoros,
munk át végző nők realisztikus, szociálisan is
ira korlátozódott. A fárasztó, nehéz fizikai
újdonsága. Degas nem csak a balett-
érzékeny bemutatása a 19. század második felének
rökítője volt. A monoton fizikai mun-
táncosnők vagy a kabaré-énekesnők életének megö
szereplői voltak. A téma 1884–1886
kát végző mosónők, vasalónők is képei visszatérő
oldali teljes testsúlyával a vasalóra ne-
körüli feldolgozásán két vasalónőt látunk. A jobb
ózkodik. Keze ügyében ott látunk
hezedve végzi munkáját, fáradt társnője ásítva nyújt
almai t igyekszik enyhíteni.
egy palack bort, amellyel talán a munka fárad
c mosó nőt és Picass o vasalónőt ábrázoló képét!
Keresd meg Toulouse-Lautre
k ábrázolást tudnád elképzelni
Miben különböznek Degas festményétől? Melyi
old!
az Édes Anna borítójaként? Válaszodat röviden indok

Edgar Degas: Vasalónők, 1886. Musée d’Orsay, Párizs

111
 Édes Anna II.
„egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész
ember, a teljes életével, melyet az igazságszolgáltatás nem fejthet föl.”
(Kosztolányi Dezső: Édes Anna)
Fogalmazd meg, hogy mit jelent a kánon fogalma! – Gondolj a Bibliára, a zenére és az irodalomra! Gyűjts
szempontokat, mitől függhet, hogy egy regény az irodalmi kánon részévé válik vagy sem! Milyen érveket
tudnál amellett felsorolni, hogy az Édes Anna nem hagyható el az irodalmi kánonból?

Lélektani regény? Politikai regény? Hima Gabriella: Kosztolányi

Az Édes Anna az egyik legtöbbször értelmezett magyar
regény. Érdekes megfigyelni, hogy a különböző elemzé-
sek miként közelítettek a  műhöz. A  regény megjelené-
sének idején a lélektani értelmezések voltak túlsúlyban,
amelyek a  gyilkosságot az  elfojtott érzelmek felszínre
töréseként értékelték, és a  freudizmus hatását hangsú-
lyozták. A kommunizmusban a korszak ideológiájának
megfelelően Kosztolányi politikai-társadalmi állásfog-
lalásaként olvasták a  regényt. „Az Édes Anna politikai
indulattól fűtött társadalmi regény – írja Bóka László
1963-ban –, Kosztolányi definitív elfordulása az úri Ma-
gyarország embertelen társadalmi rendszerétől, leleplezése
jelszavainak s a  mögöttük elővicsorgó farkaserkölcsnek.”
Az utóbbi évtizedekben a lélektani és a politikai olvasat
visszaszorult, de a  regény iránti értelmezői érdeklődés
töretlen. Az  alábbiakban néhány tanulmányból válasz-
tottunk részleteket.
Balassa Péter:
Kosztolányi és a szegénység
A görög mitologikus gondolkodás a  határhelyzetek
megnyílását nevezte angeloszi eseménynek, amikor is
az égiek üzennek. Az üzenet a szónak ezúttal tehát nem
a mai, roncsolt és nyegle, hanem az archaikus értelmét
kell használni. Kosztolányi különben önkéntelenül ki
is fordítja e szó jelentését, midőn Vizynét Angélának
kereszteli. […]Kosztolányi az  „Édes Anná”-ban a  […]
lelki szegénység gondolatköréhez láncolta magát egyér-
telműen. A szegénység megtapasztalása: az emberi sors
és létszerkezet tehetetlenségének a  megtapasztalása,
méghozzá nem személyes, hanem egyetemes és egyéni
értelemben. A  szegénység szférájában, mely elvileg ki-
kerülhetetlen találkozása minden ember életének, ott
tehát a  tapasztalás: minden. Ez a  magányos és kiszol-
gáltatott helye kultúránknak és sorsunknak, mely több-
nyire a szolgálat perverz fizettsége, ahol tehát valójában
megtörténnek, megnyílnak az alapvető dolgok: angeloszi
esemény, híradás. (1985.)
és az egzisztenciális regény
„Míg a  külső jellemzés Annát egyre tökéletesebben mű-
ködő gépként mutatja be, az  ismétlődő és szaporodó
testi elszólások ellentmondanak ennek a  leírásnak, és
a  lélek szféráiban zajló láthatatlan folyamatokról nyújta-
nak olyan információt, amely az  elbeszélői tevékenység
számára ábrázolhatatlan. Ezek a  fel-feltörő, visszafojtha-
tatlan gesztusok mint önvédelmi reakciók a hős pszicho-
lógiai tűrőképességének legvégső határait érintik. […]
[K]ülső, dialogikus beszédre nem vált képessé, ennélfogva
individuális tapasztalatait nem tudja közölni. […] A cse-
lekmény egésze során sem tudja egyetlen személlyel sem
megértetni magát. Elszigeteltségének ez a közlésképtelen-
ség is okozója lehet. […] [N]incsenek reflexiói, csak refle-
xei vannak, indulata sem szóban, hanem tettben robban.
Anna gyilkossága ebből a szempontból nézve nem is más,
mint rejtőzködő szavának, titkos jelbeszédének külsővé té-
tele, „szocializálása”, amelynek révén valóban sikerül kom-
munikatív kapcsolatba lépnie a külvilággal. Anna saját in-
dividuális tapasztalatainak értelmét nem a szavak, hanem
közvetlenül a cselekvés nyelvére fordítja le.” (1992.)
Barabás Judit: Édes Anna
„Anna a  szónak metaforikus értelmében is árva, s ez
a  kivetettség, elhagyatottság az  idegen környezetben,
csupán függőségi viszonyrendszerben tovább erősödik.
Kapcsolatai közül épp ezért tarthat számot különös fi-
gyelemre Patikárius Jancsival való szerelmi viszonya.
Megítélésem az  alakról távolról sem oly negatív, mint
a szakirodalom általános álláspontja. Annát csakis a Jan-
csival való együttlétek szabadítják meg a teljes tárgyias-
ságtól, elidegenedettségtől. […] E néhány nap alatt Anna
közvetlen, tárgyiasítástól mentes kapcsolatba kerül egy
másik emberrel, bizonyos helyzeteket ő irányíthat. Téve-
sen interpretálnánk a Vad éjszaka című fejezetet, ha nem
vennénk észre, hogy Annát távolról sem „csábítja el” erő-
szakosan Jancsi […], inkább a lány határozottabb, aktív.
Valós kommunikáció részese lesz […].” (1998.)

112
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

Halász Hajnalka: Szöveg-test/szó(beszéd). ban, [amelyek] […] a  felszín sajátos olvasásstratégiáit

Az Édes Annáról
„Anna regénybeli jelen(nem?) léte kapcsán érdemes
megfigyelni, hogy míg a többi szereplő külseje a narrátor
szavain keresztül közvetítődik […], addig a  főszereplő
kizárólag a  többi szereplő perspektívájából mutatkozik
meg. […] [O]lyan látásmódok szubjektív törésvonalá-
működtetik. […] Annánál a saját nyelv hiánya is kiemelt
szerepet kap. A  legtöbb esetben ugyanis őt egy másik
szereplő szólaltatja meg. A helyette való beszéd, a néma
test megszólaltatása pedig nem egyszerűen közvetítés
vagy meghangosítás, de mindig fordítás, értelmezés is.”
(2006.)

Fogalmak
Csoportban dolgozva osszátok el egymás közt az aláb-
freudizmus: Sigmund Freud elméletén és módszertanán

Csoportmunka
bi szerepeket:
alapuló pszichológiai irányzat
– Patikárius Jancsi,
lélektan/pszichológia: az ember lelkivilágával, annak fel- – Vízyné,
építésével, működésével és fejlődésével foglalkozó – Ficsor ,
tudomány – Vízy Kornél.
társadalmi regény: regénytípus, amely korának társada- Írjátok le a választott szereplő szempontjából egyes
lomképét mutatja be szám első személyben Édes Annát. Hogyan jelenik meg
a szereplő számára Anna? Milyen tulajdonságait emeli
ki? A vélemények megfogalmazásra öt percetek van, ezt
követően mondjátok el egymásnak gondolataitokat!

Irány a szöveg!
1.  Vizsgáld meg Anna megnyilatkozásait! Mennyiben használ saját nyelvet? Az elbeszélő milyen eszközökkel he-
lyettesíti Anna külső vagy belső beszédét?
2.  Keress olyan párbeszédeket a regényből, ahol ugyan Anna részt vesz a dialógusban, de helyette más beszél!
Miért lehetnek fontosak ezek a jelenetek, mit árulnak el a címszereplőről?
3.  Jellemezd Jancsi személyiségét pusztán a regényben említett általa birtokolt tárgyak alapján!
4.  Egyetértesz Moviszter állításaival a tárgyaláson, hogy Annával „ridegen bántak”, nem emberien, hogy úgy bán-
tak vele „mint egy géppel”? Válaszodat indokold, és példákkal illusztráld!
5.  Mikor és miért lesz Anna szóbeszéd tárgya Krisztinavárosban? Mikor felejtik el teljesen? Hogyan kapcsolódik
az  elbeszélés aktusa ehhez a szóbeszédhez: az Anna-legendához? Megmagyarázható ebből a szempontból,
hogy miért jelenik meg a szerző Kosztolányi is regényszereplőként?
6.  Az Édes Anna névről fontos megjegyezni, hogy egyrészt a 10 hónapig Vizyéknél szolgáló cselédlányt jelöli, más-
részt ez a teljes regény címe, tehát maga a regényszöveg is „Édes Anna” névre hallgat. Vannak-e szerinted olyan
vonásai, tulajdonságai Édes Annának, a cselédlánynak, amelyek a teljes regényre is jellemzőek? A regény olva-
sása és Anna titokzatos személye y között vonható-e párhuzam?
p

le hangütéssel – idealizálva, miti-

Míg a parasztság élete számtalan formában és sokfé
ztikus felfog ásban – kap helyet a századforduló
zálva, anekdotikus, édeskés vagy realis
rétegek – így például a cselédség –
magyar képzőművészetében, addig a városi alsóbb KITEKINTŐ
műalkotásain. Ez azért is meglepő,
szinte egyáltalán nem jelenik meg a korszak hazai
, akik a környező falvakból jöttek
mert a cselédek legtöbbször parasztlányok voltak
volna megkeresni, és utána vissza
a városba. Sokuk csak a kelengyére valót szerette
István 1892-es festménye, a Cselédközve-
akart térni falujába. Kivételnek tűnik Csók
sz tanul óévei alatt, Münchenben készült – az
títőnél. A kép azonban egyrészt a művé
főszereplője az az elegáns öltözetű
iroda falán a bajor főváros térképét látjuk. Másrészt
égben várakozó munkakeresők
fiatal nő, aki már ruhájával is kitűnik a kopár helyis
fejti ki bővebben a lány történetét,
közül. Csók István az érzelmekre fókuszál, és nem
hogy cselédnek áll.
aki valószínűleg utolsó lehetőségként döntött úgy,
izoláltságát? Nézz utá-
Milyen festői eszközökkel érzékelteti a művész a hősnő
tema tika Derko vits Gyula művészetében!
na, hogyan jelenik meg a szociális

Csók István: Cselédközvetítőnél (részlet), 1892.

Kovács Gábor Művészeti Gyűjtemény, Budapest
113
 Olvasd el!
Babits Mihály pályája Szgy. 158–160. oldal

és első kötetei
„Idézz fel nékem ezer égi képet / és földi képet, trilliót ha van, / sok földet, vízet, uj és régi népet, / idézz
fel, szóval, teljes enmagam.” (Babits Mihály: Himnusz Irishez)
Horatius költészete meghatározó az irodalom történetében. Idézd fel, hogyan kapcsolódnak hozzá az „ars
poetica”, a „Sapere aude”, az „aurea mediocritas” és a „carpe diem” kifejezések! Ki volt a horatiusi eszmé-
nyek magyar követője? Mondj példákat, mikor lehet fontos egyes magatartásminták vagy egyes formák,
szabályok követése (imitálása)!

Babits Mihály pályája Levelek Iris koszorújából

Babits Mihály a Nyugat első nemzedékének A verseskötet címének tüzetes elemzésé-
kiemelkedő képviselője, költő, író, műfordí- vel tulajdonképpen kulcsot kapunk a  kö-
tó, esszé- és tanulmányíró, szerkesztő. 1883- tet olvasásához. Iris, a szivárvány istennője
ban Szekszárdon született. Magyar és francia – azaz a kötet egyik témája a sokszínűség.
szakon kezdte meg egyetemi tanulmányait A  levelek a  kötet sokszínű verseinek me-
Budapesten, a  franciát azonban hamarosan taforái. A  koszorú azonban önmagába
latin szakra cserélte. Az  egyetemen részt záródó, önmagába visszatérő forma: a  kö-
vett Négyesy László professzor híres stílus- tet egyik legfontosabb szervezőmotívuma
gyakorlatain. Itt ismerkedett meg például a sokszínűség mellett a körkörösség, az ön-
Kosztolányi Dezsővel és Juhász Gyulával. magába zártság, a formába zártság.
Az  egyetem elvégzése után Baján és Szege- Székely Aladár: Az In Horatium című nyitóvers címének
den tanított. 1908 és 1911 között a fogarasi Babits Mihály, 1913. jelentése: Horatius ellenében, Horatiusszal
Petőfi Irodalmi Múzeum
gimnázium tanára volt. 1909-ben megjelent szemben. A szöveg Horatius egyik ódájából
első verseskötete, a Levelek Iris koszorújából. 1911-ben Új- vett szó szerinti idézettel indul. Az antik költőre utal a mű
pestre helyezték. A  világháborút határozottan ellenezte, verselése is, ám míg Horatius az arany középszer eszméjét
a békét sürgető Húsvét előtt című költeményét a Zeneaka- hirdette, addig a Babits-vers a „soha-meg-nem-elégedés”
démián olvasta föl 1916-ban. A  Fortissimo (1917) című himnuszaként határozza meg magát. A  költeményben
békeverse miatt elkobozták a  költeményt közlő Nyugat- megfogalmazott ars poetica szerint az elemek körforgásá-
számot, Babitsot pedig istenkáromlás vádjával perbe fog- hoz hasonlóan a versnek is folyamatosan meg kell újulnia.
ták. 1921-ben feleségül vette Tanner Ilonát, aki Kazinczy A kötet második verse (Óda a bűnhöz) mintha ezt a kér-
Ferenc feleségére utalva a Török Sophie írói álnevet hasz- dést gondolná tovább. A bűn ebben a versben nem erkölcsi
nálta. 1924-ben Esztergomban vásárolt házat. Ettől kezdve kategória, hanem az újjászületéshez nélkülözhetetlen rom-
itt töltötték a nyarakat. A ház nevezetessége a híres „au- lás. Ez a gondolat Baudelaire költészetéhez is kapcsolódik.
togramfal”, amely a Babits családot meglátogató jeles sze- A Messze... messze... mindegyik versszaka egy-egy impresz-
mélyek aláírását őrzi. 1929-től előbb Móricz Zsigmonddal, szionista képeslap. A vers jellemzője a névszókra épülő no-
majd Gellért Oszkárral szerkesztette a  Nyugatot. Basch minális stílus, amely az impresszionista költészet egyik ked-
Lóránt ügyvéd mellett a Baumgarten Alapítvány kurátora velt eszköze volt, hiszen a benyomások megfogalmazására
volt. 1941-ben az Akadémia tagjává választották. Ugyan- ez a  legalkalmasabb. A  vers beszélője a  sok távoli és szép
ebben az évben halt meg gégerákban. Babits lírája mellett, táj felvillantása után szembesül saját bezártságával: egyiket
amellyel az  alábbiakban részletesebben foglalkozunk, je- sem fogja látni. A verselés megint a régi korokat idézi: Szent
lentős epikus életművet is alkotott, leghíresebb regényei: Ambrus középkori himnuszait. A Mozgófénykép egy mozi-
A gólyakalifa (1913) és a Timár Virgil fia (1921). Műfor- film leírása, amely ironikusan jelzi: a kor egyik legmoder-
dítói tevékenységének legjelentősebb munkái közé tarto- nebb újítása elavult közhelyeket használ. A bezártság mo-
zik Dante Isteni színjátékának magyarítása, a  középkori tívuma itt is előkerül. Ehhez a témához Babits a vetítőgép
himnuszokat tartalmazó Amor Sanctus (Szeretet könyve) kattogását megidéző új versformát talál: hetedfeles és hetes
és az európai szerelmi költészet antológiája, az Erato. daktilus sorokból áll a vers, néha felütéssel, néha anélkül.

114
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

A kötet utolsó verse A  lírikus epilógja az  In Hora-

tium ellenpontjaként is olvasható. A  vers alapállítása,
hogy a  külső világ megismerése nem terjed túl az  ön-
megismerésen, hiszen az érzékszerveinken keresztül el-
ménkbe jutó információ szubjektív szűrőn megy keresz-
tül. A  megismerő tehát nem különbözik a  megismerés
Csoportban dolgozva készítsétek el Babits Mihály életé-
nek, pályájának vázlatát az alábbiak szerint:
1. életének fontos helyszínei – miért fontosak, mi tör-
tént ott?

tárgyától. A megismerésre vágyó tudat számára nemcsak
az  „objektív” világ, hanem más szubjektumok is meg-
ismerhetetlenek. Az  önmagunkba zártság tapasztalatát
nyomatékosítja a kötött szonettforma is.
Fogalmak
imitáció: korábbi formák felelevenítése és utánzása
pantha rei: ógörög filozófiai és ismeretelméleti elv, amely
szerint minden érzékelhető dolog alá van vetve a vál-
tozás törvényének, szószerinti fordításban: „minden
folyik”
palinódia: olyan mű, amelyben a szerző valamely korábbi
művének állításait visszavonja
Csoportmunka
2. magánéletét és pályáját meghatározó személyek –
kivel milyen kapcsolatban volt?
3. tevékenységének sokszínűsége – milyen területeken
tevékenykedett, alkotott?
4. írásainak tematikus és stilisztikai sokszínűsége –
műfajok stílusirányzatok az életműben.
Osszátok le egymást közt a  feladatokat. A  megoldásra
hét perc áll rendelkezésetekre. Ezt követően minden
csapatból gyűljenek össze az  azonos ponton dolgozók,
beszéljék meg, ki mit tartott fontosnak. Amint elkészül-
tetek a  közös vázlattal, mindenki menjen vissza eredeti
csoportjába, majd osszátok meg egymással a tudásotokat!

Irány a szöveg!
1.  Milyen lírai hagyománnyal kíván szakítani Babits A lírikus epilógja című versében? Sikerül a vágyott művet meg-
alkotni a verssel? Objektív vagy szubjektív költői megnyilvánulás a költemény?
2.  Milyen jelentésrétegei lehetnek a vers záróhasonlatának: „jaj én vagyok az ómega s az alfa.”, ha egyrészt szó
szerint a görög ábécé betűiként vizsgáljuk, másrészt, ha a Jelenések könyve 1,8 intertextusaként olvassuk?
3.  A vers egyik első változatának a címe így szólt: „Csak én”. Mennyiben módosítja szerinted a versszöveg jelenté-
sét a későbbi, ismert cím?
4.  Olvasd el, ha lehet, hangosan Babits Fekete ország című versét! Hányszor szerepel benne a „fekete” szó? Fogal-
mazd meg, mi adja a vers dinamikáját, lüktetését! Miért idegenkedhetett tőle a kortárs olvasóközönség?
5.  Jelöld meg a szövegben a közlő és a részletező egységeket! Milyen szófajú szavak dominálnak a különböző egy-
ségekben?
6.  Ismersz-e más olyan alkotást a magyar irodalomból, amelynek szövege erősen az ismétlésre épül. Milyen szó-
fajú szavak dominálnak az egységekben?
 Babits versében (A lírikus epilógja) a líraiság a befelé fordulás, a világtól való elszigetltség jelképe is. Csiki László
novellájában (A beton) nem líraiság folytán, hanem egészen konkrét okból zárkózik el a világtól a főszereplő.
Olvasd el a művet a szöveggyűjteményben, majd írj kisesszét „Egészséges és beteges biztonságvágy” címmel!

Kosztolányi így ír: „Nyáron Babits Mihállyal ta-

Rippl-Rónai 1923-as Babits-portréjának születéséről
szilvafák alatt már hajnalban kopogott szorgalmas
lálkoztam a dömösi papkertben, hol a magas fűben,
, kissé nyírassa le. Ő rázta fejét. Nem szabad, pa-
írógépe. Feltűnően nagy volt a haja, s azt tanácsoltam
A költő? Az sem. Kicsoda? A mester, ki pingálni
naszolta, nem lehet, megtiltotta valaki. Az orvos? Nem.
letre, meleg és zilált, természetes parókáját, melyet
kezdte. Két hónapig láttam aztán, amint viseli, rende
történt. Ő, ki betegen ült le a képhez, közben a vi-
ősz elején el is vitt a művésznek. (…) Mégis valami baj
n meg volt vele elégedve. De a festő nem. Az kétség-
déki nyugalomban megedződött, lesült. Orvosa nagyo
lyaszín, szemgödréből az érdekes rozsdazöld árnyék,
beesetten látta, hogy arcáról eltűnt a gyönyörű naspo
ág.” Elek Artúr 1924-es, Babitsról írt jellemzése
s meggyógyult, ami egy modelltől legalábbis tapintatlans
kétai arc, melynek nincsen lágysága, mert csontja-
akár a Rippl-Rónai arckép leírása is lehetne: „...asz
meg nem nyugvó kétség minden puha képletet
iról a  maga-emésztődés, az  alkotás hevülete és a  soha
káns formák. (…) könyörtelen munkában elborult,
lefogyasztott és melyen mély árnyékot vetnek a mar
berek gonoszsága miatt keserű kifejezésű arc.”
a végtelennek fürkészésében átszellemült, a világ és az em
pét készítette még el a festő!
Nézz utána, a Nyugat-kör mely irodalmárainak arcké
ar Nemzeti Galéria, Budapest
Rippl-Rónai József: Babits Mihály arcképe, 1923. Magy
115
 Olvasd el!
Esti kérdés Szgy. 161–162. oldal

„miért nő a fü, hogyha majd leszárad? / miért szárad le, hogyha újra nő?” (Babits Mihály: Esti kérdés)
„Jól kérdezni annyi, mint sokat tudni” – szól a mondás. Szerinted milyen a jó kérdés? Mik a legfontosabb kér-
dések, amik téged foglalkoztatnak? Mikor, mi célból szoktunk kérdezni? Hozz egy-egy példát az alábbi kér-
désfajtákra: kiegészítendő kérdés, eldöntendő kérdés, találós kérdés, csodálkozást kifejező kérdés, gúnyos és
fenyegető kérdés! Foglald össze, mit jelent és milyen hatást gyakorolhat a befogadóra a költői kérdés!

Egyetlen mondat
Babits második verseskönyvének, a Herceg, hátha meg-
jön a  tél is! című kötetnek egyik legismertebb és talán
legnagyszerűbb darabja az  Esti kérdés (1909). A  vers
egyetlen mondatból áll, amely a  következőképpen len-
ne kivonatolható: „mikor lemegy a nap, akkor bárhol le-
hetsz, mindig csak arra fogsz gondolni, hogy mi az élet
értelme.” Az  első tematikai egységet („mikor lemegy
a nap”) a vers első 12 sora alkotja, a másodiknak („ak-
kor bárhol lehetsz”) a 13–38. sor felel meg, mondatunk
utolsó tagja („mindig csak arra fogsz gondolni, hogy mi
az élet értelme”) pedig a 38–56. sort összegzi. Természe-
tesen az  ilyen összefoglalásoknak nincs sok értelmük,
hiszen egyetlen vers, egyetlen mű sem azonosítható
a  tartalmával, minden mű csupán önmagával azonos.
Arra azonban – e vers kapcsán – jó lehet, hogy kimond-
juk: költő ennél ősibb, megválaszolhatatlanabb és köz-
helyesebb kérdést nem találhatott volna – talán nincs
is olyan ember, aki ezt a kérdést ne tette volna még föl.
Ám mint általában, e vers esetében is az az igazán fontos,
hogy a költő hogyan tette föl ezt a kérdést.
Három szakasz
A versszöveg szerkezetében kiemelt helyet foglal el há-
rom határozószó, („midőn”, „olyankor” és „ott”). A „mi-
dőn” időhatározó jelöli a költemény nyitányát, és adja
meg annak alaptónusát, illetve – a címhez kapcsolódó-
an – egy kitüntetett napszakot is meghatároz: az estét,
amely a  megpihenés és egyben az  elmélyülés, a  gon-
dolkozó embert foglalkoztató kérdések megválaszo-
lásának ideje. Az este egy bársonytakaró, amelyet egy
gondos dajka terít a földre. A kifejtett metaforából kö-
vetkezik egy kimondatlan, kifejtetlen metafora: a Föld
esténként elalvó kisgyermek. A szakasz szecessziós stí-
lusjegyekkel is bíró, mívesen megformált költői képei
egyszerre fejezik ki a nyugalomra készülődő természet
anyagszerűségét és tünékenységét.
A második szakasz, amelyet az  „olyankor” szó nyit
meg, személyes jelleget kap, az egyes szám második sze-
mélyű igealakok talán önmegszólításra utalnak. Kiszéle-
Szent Márk tér, Velence, 1906. Forrás: Fortepan, Schoch Frigyes
sedik a vers tere: új és új helyszínek bukkannak fel, végül
a költő hőn szeretett Velencéjébe jut el a szöveg („a vízi
városban”). De e sorok mögött nemcsak a személyes em-
lékezés, hanem az  emlékezés általános mechanizmusa
áll: a múlt lép be jelenünkbe, újraformálja és újraalkotja
szubjektív időnket. Mindez Henri Bergson francia filo-
zófus időszemléletét idézi, amelyről így írt Babits a Nyu-
gatban megjelent A teremtő idő című tanulmányában: „A
mi időnk teremt, újat alkot minden pillanatban. Ez azért
van, mert minden pillanatunkban benn van – tudtunk-
kal vagy anélkül – egész múltunk, sőt őseink egész múltja;
a múlt nem halt meg, hanem hat reánk; él testünkben, lel-
künkben; egész valónk az egész múlt eredője; minden pil-
lanat magában foglalja az egész múltat és valamit ad hoz-
zá. Eszerint minden jelen pillanat lényegileg különbözik
az  összes megelőzőktől, mert egyik sem foglalhatott ma-
gába annyit, mint emez és sohasem térhet vissza ugyanaz,
éppen úgy, ami már elmúlt.”
Az „ott” (Velencében) határozóval kezdődő harma-
dik egységben a  „minek” és „miért” kérdőszavakkal
bevezetett halmozott kérdések következnek. A  vers
itt „ritmust vált” és szinte katalógusszerűen felsorol-
ja mindazt, amiről feltehető a kérdés: mi értelme van.
Nemcsak a vers korábbi részeiből villannak föl itt ké-
pek, hanem véletlenszerűen mindenhonnan.

116
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

Van válasz? dés végtelen ritmusa maga a  felelet.” Babits költeménye

Az érzékeny olvasó megérezheti, hogy a  lírai beszélő
kérdései szándékoltan és eleve nyitottak. A  verszárlat
„vedd példának” felszólítása, mely a  következő két sor-
ban megfogalmazott összefoglaló kérdést vezeti be, va-
lójában nem a másikra („te”) vonatkozik, sem az „én”-re,
hanem általános alanyként mindenkire. A végső kérdés
a mű központi fű-motívumához visszanyúlva („miért nő
a fü, hogyha majd leszárad? / miért szárad le, hogyha újra
nő?”) a  költemény alapeszméjét nyomatékosítja, amely
nem más, mint kérdések végeérhetetlen sora. Rába
Györgyöt, a költőt és Babits monográfusát idézve: „a kér-
„csak” kérdést „ígér”, explicit választ nem: a befogadóra
hárul(hat) saját feleletének megtalálása – vagy saját kér-
désének felkutatása. Egy másfajta értelmezésben azon-
ban mégis vár az olvasóra válasz, amely nem más, mint
az egymást követő, dús képek sodrásában megnyilvánu-
ló érzelmi feszültség és anyaggazdagság – Nemes Nagy
Ágnes találó megfogalmazásában: „Az úgynevezett logi-
kai vázat minduntalan megszakítja itt az emóció áradá-
sa […]. E két tényező, közlés és áradás egymást késlelteti.
[…] A költő nyelvtanilag kérdez, képgazdagságával felel.
A vers teste válaszol a vers értelmének.”

Fogalmak

Csoportmunka
Párban dolgozva nevezzetek meg legalább
ontológiai kérdés: a létre, illetve annak értelmére vonatkozó kérdés öt olyan értéket, célt, ami értelmessé, tar-
szecessziós kép: dekoratív, fokozottan stilizált, hangulatot érzékeltető talmassá teszi az ember életét! Javaslatai-
leírás; ezt jelzőkkel, színekkel, a természet megjelenítésével éri el tokat röviden indokoljátok is, majd osszá-
szecessziós mondatszerkesztés: indázó, füzérszerűen összekapcsolt, tok meg a társaitokkal! Csoportosítsátok
többszörös mellérendelést alkalmazó szerkesztési technika; jel- közösen az összegyűjtött válaszokat!
lemzője a bővítés

Irány a szöveg!
1.  Keress költői képeket, retorikai eszközöket a versben! Hogyan vesznek részt a vers egyes szakaszainak jelentés-
képzésében?
2.  Vedd sorba, milyen helységeken vezet át a vers második szakasza! Szűkül vagy tágul a szövegben megjelenő tér?
3.  Mit jelent a  művészeti és kulturális gondolkodásban Velence városa? Ismersz más olyan műalkotást, aminek
színtere a híres olasz város? Miért Velencébe helyezi a szöveg a fő kérdésfelvetését?
4.  Hogyan változik meg a vers ritmusa az utolsó szakaszban? Hogyan sűrűsödik a versnyelv, és milyen hatást kelt?
5.  Tedd fel máshogyan Babits kérdését! Ismersz más művészeti alkotást, amely hasonló kérdést emel középpontjába?
6.  „A költő nyelvtanilag kérdez, képgazdagságával felel. A vers teste válaszol a vers értelmének” – írja Nemes Nagy
Ágnes Babits verséről. Hogyan értelmezed megállapítását, mire gondolhat pontosan?
 Az Esti kérdés egyik többször visszatérő motívuma a gázlámpa fénye. A fény Enyedi Ildikó Az én XX. századom
(1989) című filmjében is fontos szerepet játszik, de nála a 19. században elterjedő gázlámpát felváltó elektro-
mos fény áll a középpontban, amely alapvetően megváltoztatta a 20. századi ember életét. Nézd meg a film
nyitójelenetét a digitális tananyagban, majd egy érvelő esszében fejtsd ki, hogy mennyiben határozza meg
a mindenkori technikai-kulturális környezet az egyes ember életét. Hozz példákat a mai korból!

öldi nyaralás még nem számított KITEKINTŐ

Itália már akkor is vonzó úticél volt, amikor a külf
dban a művészek számára az ókori
széles körben elterjedt szokásnak. A 17–18. száza
eivel való közve tlen találkozás élményét
római világ és a reneszánsz művészet emlék
nek fejlesz téséhe z pedig hozzátartozott az  eu-
kínálta. Az  előkelő ifjak műveltségé
a ugyancsak Itália felkeresése
rópai körutazás, a „grand tour”, amelynek csúcspontj
Velence is helyet kapott. A város
volt. Az olaszországi úticélok között a tengerre épült
gol művészeti író, John Ruskin
iránti érdeklődés egyik fontos dokumentuma az an
volt, amely 1896-ban magyarul
1851–1853-ban kiadott, Velence kövei című műve
fel a váro st. Velence rendkívüli mó-
is megjelent. Claude Monet 1908-ban kereste
t: a vizet, az ép ített környezetet, illetve
don hatott a festőre, aki itt is kedvelt témái
e gyako rolt hatás át örökí tette meg, több mint 30
a különféle légköri viszonyok ezekr
festményen.
Velencében, és kik azok
Nézz utána, milyen irodalmi művek játszódnak
a festők, akik megörökítették a várost!

Institute of Chicago, Chicago

Claude Monet: Velence, Palazzo Dario, 1908. The Art
117
 Olvasd el!
Változó költői szerepek – Szgy. 163–173. oldal

Babits pályaszakaszai
„Nem magamért sírok én: testvérem van millió” (Babits Mihály: Cigány a siralomházban)
Babits Mihály költészetében a filozófiai tartalmú versek után a közösség sorsáért felelős, azt képviselő
paraklétoszi szerepvállalás figyelhető meg. Keress irodalmi és mindennapi példát a közösség nevében és
a közösségért felszólaló beszélőre! Ki lehet alkalmas a felszólalásra, hogyan érheti el, hogy vállalkozása
sikeres legyen? Te milyen közéleti ügy érdekében emelnél ma szót?

Húsvét előtt lalás körülményei kapnak hangsúlyt: a forrongó márciu-

Babits első köteteiben (Levelek Iris koszorújából, Herceg,
hátha megjön a  tél is!), amelyekről az  előző leckében
szóltunk, személytelenebb, tárgyiasabb hangon szólal
meg. A  tematikus és formai szempontból is sokszínű,
filozófiai indíttatású költeményeken tudatosan kívül
tartja a társadalmi problémákat. Ezt a költészetfelfogást
a háború élménye változtatja meg. A Recitativ (1916) és
a Nyugtalanság völgye (1920) című kötetek a költői sze-
rep megváltozását hozzák: az  erkölcsi állásfoglalást is
megjelenítő versek beszélője egyfajta prófétaszerepből
szólal meg. E szerep vállalása komoly problémákkal járt
a költő életében. Háborúellenessége, békepártisága miatt
hazaárulással vádolták (például a  Játszottam a  kezével
című verse miatt), illetve beperelték istenkáromlásért
(Fortissimo) is.
A háborúellenes felelősségvállalás egyik nevezetes
megnyilvánulása a  Húsvét előtt (1916). A  költemény
műfaja szerint ditirambus, azaz az  ókori tragédiákban
alkalmazott kardal, melyben a karvezető a kar nevében
szólal föl – ezen költemény esetében a költői én az, aki
az egész nép nevében beszél. A vers címe a keresztény-
ség legnagyobb ünnepével, Krisztus feltámadásával állít-
ja párhuzamba a háborúból való megmenekedésre való
várakozást, s a háborút követő, a béke jegyében történő
újjászületést. A vers első szakaszában a költői szerepvál-
si hangulat, amely lehetetlenné teszi a morális értékekkel
rendelkező költő számára, hogy békéért ne kiáltson a vi-
lágháborús hangulat tetőfokán. A vers utolsó szakaszai
népdalszerűek. Míg a  vers első részében grammatikai-
lag is bonyolult, összetett mondatok szerepelnek szinte
kötetlen szabadversben, addig a vers végére a mondatok
végletesen leegyszerűsödnek, és a versforma is az egyik
legegyszerűbb ütemhangsúlyos formába vált (kétüte-
mű hetes és hatos sorok váltakozása). A  vers első felé-
nek rímtelensége keresztrímekig jut. Míg a  költemény
első része Vörösmarty A vén cigánya és Berzsenyi ódá-
inak soraira utal, tehát a kulturális hagyományhoz kap-
csol (Vörösmarty: „Mi zokog mint malom a  pokolban”;
Babits: „sodrában a  szörnyű Malomnak”; Berzsenyi: „a
népek érckorláti dőlnek”; Babits: „nemzeteket, százados
korlátokat roppantva tör szét”), a mű vége a politikai jel-
szavak nyelvét kölcsönzi: „Adjon isten bort, búzát!”.
Cigány a siralomházban
A közéleti szerepvállalás a  Nyugtalanság völgye (1920)
valamint a  Sziget és tenger (1925) című kötetekben is
hangsúlyos marad, de a versbeszéd a korábbinál szemé-
lyesebb jellegű. Ebből az időszakból származik a Cigány
a siralomházban. Ez egy olyan sajátos ars poetica-vers,
amelyben a lírai én nem csupán jelen költői hivatását fo-
galmazza meg, hanem vissza is tekint eddigi életútjára,
és összegzi, költőként milyen utat járt be. A cím Vörös-
marty A vén cigányára utal. De míg Vörösmarty cigánya
egy mulatság muzsikusa, Babitsnál halálraítéltek között
ül. Költői indulását Babits az  igényes megformáltság
korszakaként jellemzi (a vers fényes, páncélos bogár),
a formai igényesség után próféta-költő szerepéről szól (a
vers trombitahang); a jelenben pedig magát az emberi-
ség iránt érzett felelősség költőjeként írja le, aki verseitől
már nem vár igazán semmi változást.

Perlrott Csaba Vilmos: Siratás,1921 litográfia,

Munkácsy Múzeum, Békéscsaba

118
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

Mint különös hírmondó… sából kialakuló világrendhez képest minden jelentőségét

A költő pályájának utolsó szakaszában, az  Istenek hal-
nak, az  ember él (1929) és a  Versenyt az  esztendőkkel
(1933) az értékőrzés költői programja válik meghatáro-
zóvá. Erre példa az utóbbi kötet kurzívval kiemelt verse,
a Mint különös hírmondó... (1930). A címadó hasonlat,
a hírmondó szerepe és funkciója az ókori drámák vilá-
veszíti („mily kicsi minden emberi történés!”). A kozmosz
rendje és a jelen ügyeinek a szembeállítása ítélethozatal
a szellem és a szerelem kivirágoztatásának útjáról foly-
vást letérő, „balga emberi faj” felett. A hírmondó egyedül
marad a számára igazán fontos üzenettel.

gához kapcsolódik. Az anakronizmust a huszadik száza-
di civilizációt idéző szószerkezetek („város lámpái”, „s ha
berregést hallott, találgatta: autó? vagy repülőgép?”), va-
lamint a második világháborút megelőző időszakra való
utalások („vagy a  rossz szomszéd a  folyón túl / gépfegy-
vert próbál”) is hangsúlyozzák. S a Húsvét előtt című köl-
teményhez hasonlóan itt is szerepet kap a szél: azonban
most nem a márciusi, hanem az őszi szél bírja mozdu-
lásra – és szólásra – a hírmondót. A befogadó csak a he-
tedik versszakban jut el a hasonlat második feléig, a lírai
énre vonatkoztatott „úgy vagyok én is” kijelentésig. De
nem csupán a hírmondó különös, hanem az általa ho-
zott hír is az: „amit mindenki tud: ősz van!” Olyan üzenet
ez, amelynek a modern világban nincs hírértéke. A hír-
mondó híre valójában messze túlmutat a napi aktualitá-
sokon, kérészéletű szenzációkon. Az évszakok körforgá-
Csoportmunka
Olvassátok el a  Csak posta voltál című verset. Párban
dolgozva egy T-táblázatba gyűjtsétek össze a  szöveg-
ben megjelenő ellentéteket. Vizsgáljatok olyan szem-
pontokat, mint a személyiség fontosságának kimondá-
sa, illetve ennek tagadása, a végesség érzése és az örök
prófétaság stb. Kereshettek természetesen egyéb páro-
kat is! A megoldásra tíz percetek van, majd beszéljétek
meg javaslataitokat először a szomszédos párral, majd
az egész osztállyal!
Fogalmak
tárgyias líra: olyan líra, amelyben a költői én személytelenebb
módon jelenik meg
pacifizmus: az erőszak, a háború ellenzése, békepártiság
rájátszás: egy korábbi mű jellegzetességeinek, elemeinek át-
vétele
paraklétoszi szerepvállalás: ügyvédi, képviseleti küldetéstudat

Irány a szöveg!
1.  Babits Mint különös hírmondó… című verse valójában egyetlen mondat. Melyik a vers főmondata, amelynek alá
vannak rendelve a tagmondatok? Hogyan határozza meg pozíciója a versszerkezetet?
2.  Valójában miért különös a versben ábrázolt hírmondó? Mi az üzenete? Milyen jelentések kapcsolódnak klasszi-
kusan a művészetben ehhez az üzenethez, és milyen jelentéssel ruházza fel a Babits-szöveg?
3.  A nyomhagyás milyen lehetséges formái jelennek meg Babits Csak posta voltál című versében? Melyek függnek
össze az írás és olvasás cselekedeteivel? Maga a versírás minek minősülhet?
4.  Hasonlítsd össze a vers keretstrófáit! Hogyan változik a versbeli beszélő (megszólított) és a szőttes viszonya?
Nézz utána, milyen jelentéseket hordozhat a szőttes, a szőnyeg más kultúrákban?
5.  Tedd egymás mellé a nemrég olvasott A lírikus epilógja című verset és a fent elemzetteket! Változott Babits ars
poéticája?
 Ahogy Babits Húsvét előttje is a háború közepette követeli a békét, úgy a Hadak útján című, első világháborús
filmdráma is a háború borzalmai közepette mutatja be az emberek béke utáni vágyát egy ló sorsán keresztül. Írj
kisesszét ezzel a címmel: „A ló motívuma az irodalomban és a filmművészetben”!

ént igyekezett a  kötelező katonai

Az I. világháború idején számos művész hadifestők KITEKINTŐ
tartozó alkotók feladata az  ese-
szolgálatot teljesíteni. A  Sajtóhadiszállás kötelékébe
A  hadifestői státusz sok művész
mények művészi dokumentálása és heroizálása volt.
közve tlen részvétel elkerülésének lehe-
számára pusztán a harci cselekményekben való
an valód i érdek lődés sel fordultak a háború, még
tőségét jelentette, egyes alkotók azonb
yánszky Lászlónak, aki már túl volt
inkább annak borzalmai felé. A 62 éves báró Medn
hogy bevonulhasson. A háború nyo-
a  hadköteles koron, külön kérvényeznie kellett,
grafikái az ember kiszolgáltatottságát
morúságát bemutató, ekkor készült festményei és
i számú háborús témájú művének
ábrázoló műveinek egyenes ági leszármazottai. Óriás
szinte magatehetetlen, félig fagyott
emblematikus darabja a két, rongyokba bugyolált,
katonát ábrázoló Szerbiában című vászna.
a, és milyen alkotásai szü-
Nézz utána, hogyan került Rippl-Rónai az olasz frontr
lettek ekkor!
eti Galéria, Budapest
Mednyánszky László: Szerbiában, 1914. Magyar Nemz
119
 Olvasd el!
Jónás könyve Szgy. 174–185. oldal

„A szó tiéd, a fegyver az enyém.

Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem.”
(Babits Mihály: Jónás könyve)
Nem egyszer találkozunk olyan történettel (pl.: Romeo és Júlia), amit újra és újra feldolgoznak. Mit
gondolsz, mi lehet ennek a jelenségnek az oka? Válassz egy alkotást, amelynek szívesen elkészítenéd
filmes, zenei vagy irodalmi feldolgozását! Mi mindenen változtatnál a  feldolgozott alkotáshoz ké-
pest? Miért?

Bibliai történet – Babits története Modern próféta

Babits utolsó verseskötete, a Jónás könyve 1940-ben je- Jónás története a költői életút allegóriájaként is olvasható.
lent meg. A kötet két művet tartalmaz: a Jónás könyvét és Az események egy-egy napja egy-egy pályaszakasznak fe-
a Jónás imáját (1939). A Jónás könyvében valójában nem lel meg. Az első nap Jónás a piactérre érkezik. Míg a bibli-
a  prófécia (Isten üzenete) a  lénye- ai Jónás könyvében Jónás az első nap
ges a  költő számára, hanem a  pró- prédikál, és a nép ezt hallva azonnal
féta története, magatartása, alakja. megtér, Babits Jónása a piacon hiába
Ennek nyomatékosítását szolgálják kiabál, szavai hatástalanok maradnak.
a mű ószövetségi történettől való el- Ez értelmezhető úgy, hogy a  kezdő
térései is. Míg az bibliai történetben költő megpróbál mondani valamit
Jónás a  tengeri viharban maga kéri az  embereknek – de az  embereket
a hajósokat, hogy dobják a tengerbe, általában nem érdekli a  művészet,
Babits átírásában a  prófétaság elől egy költő bármit mondhat, attól még
megfutamodó Jónás gyáván megla- semmi sem fog megváltozni.
pul a  hajófenéken, s csak azért kö- A második nap egy második térre
nyörög, hogy a  hajósok tegyék ki, érkezik Jónás, a  színészek és míme-
mégpedig olyan helyen, ahol „az Is- sek terére. Ez értelmezhető a  költői
ten is elfeledjen!”. Tudatos módosítá- életút, a  költői pálya következő sza-
sa a történetnek az is, hogy az ószö- kaszaként. A  már nem kezdő költőt
vetségi szöveggel ellentétben Babits befogadja a művésztársaság, a művé-
költeményében csak néhány ninivei Gyulai Líviusz: Babits Jónás könyve, szi elit – de őket sem érdeklik a költő
lakos tér meg, s a  város háromszor litográfia, 2001 szavai. Ez a szakasz a költői pálya kö-
gúnyolja ki és teszi nevetségessé az is- vetkező kudarcát fogalmazza meg: az,
teni parancsot teljesítő Jónást. Igaz, hogy az ószövetségi hogy a piactéren nyüzsgő átlagemberek nem fogékonyak
próféta és Babits Jónása is haragra gerjed azért, mert Is- a művészetre, talán még érthető. De hogy a művész-elit
ten megkegyelmez a  bűnösöknek, ám Babits prófétája sem magára az  üzenetre kíváncsi, már komoly kudarc:
szégyent és megaláztatást is érezhet, hiszen nem tör- a költészet művelésének értelmetlenségére utal.
tént tömeges megtérés, sem az ígért átok nem sújtott le A harmadik nap érkezik Jónás a királyi ház elé. Tulaj-
a városra. Bosszúvágy ragadja el, semmire sem vágyik donképpen örömmel fogadják, még helyet is kap, ahon-
jobban, mint Ninive porig rombolására, a  sivatagban nan szónokolhat. Ez értelmezhető úgy, hogy az érett költő
böjtölve is egyre Ninive pusztulását várja. A költemény végleg „befutott”, mondhatjuk azt, hogy „udvari költővé”
negyedik részének tök-példázata arra mutat rá, hogy Is- vált. Minden rendszernek megvannak a  kegyelt művé-
ten szándéka teljességgel kiismerhetetlen az esendő em- szei, akiket a hatalom kedvel, akiknek lehetőséget ad: de
ber számára. A büntetés Isten előjoga, a próféta feladata a Jónás könyvéből az derül ki, hogy Jónás, a költő (pró-
a közvetítés. féta) hiába vált államilag elismert költővé, ez nem jelen-
ti azt, hogy szavaira bárki is valóban figyelne. Az udvari
költő inkább bohóc, mint költő. Amikor Jónás szembesül
ezzel, átkozódva kifut a városból. Bohóc nem akar lenni.

120
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

Jónás imája
A Jónás imájában, amely vallomásos önvizsgálatában
megrázóbb, mint maga az  egész epikus remekmű, Ba-
bits Jónás szenvedéseit eleveníti fel, és azonosul velük. A
„Gazdához” intézett fohászban költészetének újjászüle-
téséért könyörög a költői én; a közelgő elmúlás tudatá-
ban sürgetőnek tartja, hogy addig szólhasson, míg „az
égi és ninivei hatalmak engedik.” – hiszen a költő számára
a szó, a nyelv általi alkotás az élet. Amennyiben a Jónás
könyve a prófétaszerep elfogadása, úgy a Jónás imája an-
nak bizonyossággal való felvállalása.

Párban dolgozva, internetes kereső, történelematlasz stb.

Fogalmak
parafrázis: egy műnek, vagy valamely motívumának saját
szempontú átdolgozása és értelmezése
jeremiád: panaszos, siralmas hangvételű bibliai műfaj;
szerzője Istenhez könyörög, de nem egyszer fenyege-
tőzik, átkozódik, büntetésért is folyamodik
ditirambus: kardal, eredetileg az ókori Dionüszosz-ünne-
pek dicsőítő-, az istenség tetteit előadó éneke, a drá-
ma előzménye
Csoportmunka
segítségével gyűjtsetek össze minél több magyarországi és
európai eseményt a Jónás könyve keletkezésének idejéről,
azaz 1937–1938-ból! Például: 1937-ben Európában gabo-
nakrízis ütötte fel a fejét, a túlságosan jó termés miatt.
Ha elkészült egy 8-10 tételből álló lista, beszéljétek meg,
ezek közül melyekről lehetett Babitsnak tudomása, melyek
lehettek esetleg hatással a mű megírására! Egyet válassza-
tok ki ezek közül, és osszátok meg véleményeteket az osz-
tállyal! Figyeljétek meg, hogy vannak-e azonos gondolatok!

Irány a szöveg!
1.  Hasonlítsd össze Babits Jónás könyvét a Bibliában található Jónás könyvével a következő szempontok alapján:
a szövegek pontos címe, hossza és a szövegek narrációjának fontos mozzanatai! Ezek alapján újraírásnak vagy
átdolgozásnak lehet nevezni a Babits-művet?
2.  Babits műve elbeszélő költemény. Miért választhatja ezt a 20. században nem túl népszerű műfajt? Ezzel a mű-
fajjal milyen hagyományhoz kapcsolódik, és milyen szövegjellemzőket utasít el?
3.  Olvasd el a szöveggyűjteményben a Jónás imája című verset! Az önmagát a címben imaként maghatározó költe-
mény milyen pontokon kerül feszültségbe saját műfajmeghatározásával? Vizsgáld meg a megszólítót és a meg-
szólítottat!
4.  Gyűjtsd ki azokat a szövegrészeket, amely a beszélő és a nyelv viszonyát jellemzik! Találsz-e nyelvtani, stilisztikai
„hibákat” a szövegben? Mi lehet ezek szerepe?
5.  Próbáld meg értelmezni többféle nézőpontból a vers utolsó sorát, aszerint, hogy a lírai ént megszemélyesíted:
mit jelent az idézet „hogy beszéljek s meg ne haljak”, ha lírai énre mint élettanilag működő élőlényre gondo-
lunk, ha a lírai ént a bibliai prófétával azonosítjuk vagy ha a költői hivatásból indulunk ki?
6.  Mit gondolsz, mennyire kell egy mai költőnek prófétai szerepet vállalnia?
 Babits verse, a Jónás imája az életút végének kiábrándult ürességét jeleníti meg: a halál küszöbén az élet célta-
lanná, parttalanná válik. Az agg Márai Sándor naplója hasonló életérzést szólaltat meg. Olvasd el részletét a szö-
veggyűjteményben, majd írj kisesszét „Mi törhetné meg az öregség napjainak sivárságát?” címmel!

volt a keresztény templomokban. Az egyház KITEKINTŐ

Az ige hirdetésének kezdettől fogva kiemelt helye
külön helye legyen annak, ahonnan az a mise
szerint Isten igéjének méltósága megkívánja, hogy
zajlott az igehirdetés, később ennek helye egy
során felhangzik. Eleinte a püspök katedrája előtt
A 13. századtól a templom oldalfalába vagy osz-
lépcsőn megközelíthető emelvény, az ambó lett.
ékről hangzott fel Isten igéje és a prédikáció.
lopára épített, kosárszerű, mellvéddel körülvett szósz
hivatására utaló motívumokkal, így az egyház-
A szószékeket gyakran díszítették az egyház tanító
drój katolikus templomának 18. századi szószé-
atyák ábrázolásaival. A lengyelországi Duszniki-Z
an állva prédikálhatott a misét celebráló pap.
ke hatalmas bálnát formáz, melynek kitátott szájáb
arázza. A Bibliában – és Babits költeményében
A sajátos ábrázolásmódot Jónás története magy
Jónásért, amely elnyeli a prófétát, és az Úr
– Isten cethalat küld a hajósok által tengerbe vetett
hogy ott térítsen. A korszak másik sajátos
parancsára csak negyednapon veti partra Ninivében,
szószéktípusa hajó formájú volt.
olika hátterében!
Nézz utána, melyik apostol története állt e szimb

Pál plébániatemplom, Duszniki-Zdrój

Michael Kössler: Bálnaszószék, 1735. Szent Péter és
121
 Olvasd el!
Törésvonalak a nyugatosok között Szgy. 137. oldal

„Nevemben és mellettem egy csomó senki mozog, dúl-fúl, harcol és ír, akikhez semmi közöm.”
(Ady Endre: A duk-duk affér)
Keress példát zenei, filmes és irodalmi alkotásokra, amelyekre elmondható, hogy csupán „koppintások”,
vagyis alkotójuk epigon! Választásodat indokold! Keresd meg az interneten A Holnap című antológiát,
majd konkrét versek kiválasztásával érvelj amellett vagy az ellen, hogy a benne szereplő költők Ady-epi-
gonok! Próbáld megfogalmazni, hogy mi különbözteti meg a költői remekművet az epigonok utánzataitól!

A duk-duk affér ja sem. Nincs közöm az úgynevezett magyar modernek-

A hírhedt irodalmi vita közvetlen előzménye, hogy
1908-ban fiatal, főleg nagyváradi írók-költők antológiát
adtak ki, A Holnap címmel. Juhász Gyula és Dutka Ákos
ötlete volt a közös kötet terve, s maguk közé hívták töb-
bek között Babits Mihályt is. Ugyancsak részvételre kér-
ték a hajdan Nagyváradról induló Adyt is, aki örömmel
adta verseit, sőt – Lédával együtt – részt vett A Holnap
szeptemberi nagyváradi ünnepségén is.
Az irodalmi élet roppant ellenszenvvel fogad-
ta az  antológiát, de az  igazi háború nem a  fiatalok és
a  konzervatívok között robbant ki, hanem A  Holnap
szerzői, nevezetesen Ady és a többiek között: váratlanul
azok ellen fordult, akiket előbb szövetségeséül fogadott.
Ady szakításának hátterében részben Herczeg Ferenc,
a  konzervatív tábor vezére állt. Herczeg egyik cikké-
ben az  író korábbi szövetségesei ellen fordította Adyt
„Ady Endre erős tehetség – írja Herczeg. – Ezúttal azon-
ban rossz társaságba keveredett, reá nézve a legrosszab-
ba: az  adyendréskedők társaságába. (…) Ezek túlady-
endrézik magát Ady Endrét, és abba a  furcsa helyzetbe
juttatják, hogy ő, aki hadat üzen a  tekintélynek és is-
kolának, tekintéllyé lesz
és zugiskolát alapít. Ady
Endrének kegyetlen irtó-
háborút kellene indítania
az  iskolája ellen, mely
abból él, hogy kilószámra
kiméri az ő húsát.”
Ady Herczeg lapjához,
az Új Időkhöz, szerződött,
és mintegy az  ő felszólí-
tásának eleget téve meg-
jelentette a Holnaposokat
megtagadó cikkét, „A
duk-duk affér” címmel.
„Én nem vagyok sem-
A Holnap antológia címlapja, miféle titkos társaságnak
1908 kiküldöttje, elnöke, sőt tag-
hez… ravasz, kicsi emberek belémkapaszkodhatnak, mert
türelmes vagyok és egy kicsit élhetetlen… Melanéziában
van egy duk-duk nevű társaság, afféle ősformájú szabad-
kőművesség, ahol a vezér ritkán tudja meg, hogy ő a vezér.
Talán ilyen vezér lehetek én… a nevemben, cégérem alatt
ágáló senkiket jobban utálom, mint általában engem szo-
kás utálni…”
Ady követői, hívei természetesen hatalmas felháboro-
dással fogadták Ady szavait, nemcsak a holnaposok, ha-
nem a Nyugat gárdája is: Hatvany, Ignotus, Fenyő Miksa.
Mint Hatvany írja, bár továbbra is Ady barátja maradt,
s mindenben támogatta őt, voltaképp csak Ady halálos
ágyánál tudta végleg megbocsátani az árulást.
Az írástudatlanok árulása
1929-ben, jóval Ady halála után A Toll című hetilap kör-
kérdést intézett a kor íróihoz, költőihez arról, hogyan ér-
tékelik Ady életművét. A kérdésre adott válaszok közül
az egyik legkíméletlenebb és legelutasítóbb Kosztolányi
Dezső Az írástudatlanok árulása című esszéje volt.
Sose szerették egymást, Ady már 1908-ban elmarasz-
taló kritikát közölt Kosztolányi Négy fal között című kö-
tetéről. „Irodalmi írónak” nevezte Kosztolányit, olyannak,
aki „emberi dokumentumokat” nem ad verseiben, akinél
új vagy merész gondolatokat sohasem láthatunk, s akinek
a költészete nem az életből fakad (mint az övé, aki az éle-
tét mindig is a versei elé helyezte). Az írástudatlanok áru-
lásában Kosztolányi hazugnak, kártékonynak, feldagasz-
tottnak nevezi Ady hírnevét, s kijelenti: „Nem tündöklik
a  lángész kápráztató fényével, helye nincs is se Petőfi, se
Arany, se Vörösmarty, se Berzsenyi mellett, csak az érdekes,
csonka nagy tehetségek között.” Kosztolányi véleményét az
írótársadalom jelentős tagjainak többsége nem osztotta.
Esti Kornél éneke
Kosztolányi és Babits egyetemista koruktól ismerték
egymást. Jó barátok voltak, élénk levelezést folytattak.
De pályájuk korai szakaszától kezdve kimutatható, hogy

122
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

irodalmi, esztétikai kérdésekben gyakran nem voltak
egy véleményen. Babits az elmélyült eszmeiség, Koszto-
lányi a tökéletes nyelvi megformáltság fontosságát hir-
dette. Kosztolányi Önmagamról című írásában vezeti be
a homo aestheticus fogalmát, aki „a homo moralis ellen-
képe, (…) az önmagáért való tiszta szemlélődés embere,
aki nem ismer jót és rosszat, (…) csak szépet és rútat.”
A véleménykülönbségük Kosztolányi Esti Kornélja
kapcsán vált nyilvánvalóvá. Babits egy rövid bírálatot
közölt a  Nyugatban, amelyben általánosságban dicséri
a  művet, de mégis üres ötleteket, nyakatekert humort,
dacos pózt, hígságot emleget. Kosztolányi néhány héttel
ezután jelentett meg a Pesti Naplóban az Esti Kornél éne-
ke című költeményét, amely a babitsi kritikával hozható
összefüggésbe, és sajátos, költőválaszként értelmezhető.
A  vers ars poetica és szerepjáték egyszerre, a  beszélő
a novellaciklus hősével azonosulva fejti saját költői hit-
vallását.

A tankönyvi szöveg elolvasása után dolgozzatok csopor-

Fogalmak
homo moralis: erkölcsi ember; a klasszikus humanista er-
kölcsöket, illetve az irodalom erkölcsi küldetését kép-
viselő ember
szerepvers: olyan lírai alkotás, amelyben a lírai én egy jel-
legzetes alakkal azonosulva szólal meg
a holnaposok: A Holnap című irodalmi antológia szerzői;
Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos,
Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka
Csoportmunka
tokban! Mindannyian a Nyugat szerkesztőségének munka-
társai vagytok. Éppen azon vitatkoztok, hogyan értékeljé-
tek Ady megnyilvánulását, véleményét kortársairól. Van-e
helye a Nyugatban a továbbiakban Ady írásainak? Hogyan
vélekedtek? Gyűjtsétek össze érveiteket két perc alatt, majd
ismertessétek egymással! Végül rendezzetek szavazást:
publikáljátok továbbra is az Ady-műveket vagy sem? Jussa-
tok megegyezésre a kérdésben! Ismertessétek osztálytársai-
tokkal a szerkesztőség döntését és annak indokait!

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a szöveggyűjteményben Kosztolányi Esti Kornél éneke című versét! Jelöld be azokat a szövegrészeket,
amelyek a fent-lent ellentétét írják le! Miért jelenik meg ennyire hangsúlyosan ez az ellentétpár?
2.  Idézd fel az ars poétika fogalmának definícióját! Az ars poétikai megnyilvánulás milyen sajátosságait ismered fel
a szövegben? Fogalmazd meg, hogy milyen okai vannak a vers ars poétikakénti olvasásának irodalomtörténeti-
leg és a szöveg tulajdonságaiból következően!
3.  Vizsgáld meg, mikor vonatkozik a szöveg egy lehetséges én-re, te-re és ő-re! Keress olyan szövegrészt, amely
formailag és beszédstílusában elkülönül a többitől! Miben áll a különbözősége?
4.  Jelöld be, hogy a vers melyik része szól egy lehetséges dalról vagy dalhoz, és melyik lehet maga a dal/ének? Mi-
lyen tulajdonságokat, igényeket fogalmaz meg a szöveg az első típusú szövegrészekben? Válaszd külön azokat,
amelyeket negatív úton közöl!
5.  Ki a szöveg költője, narrátora és szereplője szerinted? Válaszodat indokold!
6.  Hogyan olvasható a vers következő része: „légy mint a minden, / te semmi.” – 1. légy olyan, mint a minden, te
semmi vagy 2. légy mindenként semmi?

egyik legjelentősebb alakja, a Nyolcak művész- KITEKINTŐ

Tihanyi Lajos a 20. század eleji magyar avantgárd
és Párizsban bontakoztatta ki tehetségét. A kor-
csoport tagja volt. A nagybányai művésztelepen
beli művészeti élet számos kiválóságát örökítette
szak egyik legjelentősebb portréfestőjeként a kora
ával. Kortársai nagy jellemábrázolónak tartották.
meg sajátos, a formákat felbontó, expresszív stílus
1918-ban így írt: „arcára kiülteti a kisgyermekes
Kosztolányiról készült arcképéről Bölöni György
évvel később, Az igazi Ady című könyvében
félénkséget és az ideges ember retteneteit”. Tizenhat
ival szembeni ellenszenvének, amely bizonyára
azonban már szabad folyást engedett Kosztolány
nyomán erősödött fel. „A Tihanyi-arckép egy ne-
a költő Adyval kapcsolatos 1929-es állásfoglalása
kint ül a gyávaság és a félelem. Teli ez az arc
uraszténiás ember szétdúlt arca, akinek vonásaiban
ságokkal. (…) Ady az ő számára kezdettől fogva
alattomos meglapulásokkal és rajtaütésre váró sunyi
csak fogat vicsoríthat titokban, a végzetes em-
a legyőzhetetlen, nagy vetélytárs, a nagy ellenfél, akire
égbolton. Kosztolányi arcán így és ezért kezdtek
ber, aki miatt ő csak halovány csillag lesz a magyar
, amiknek vonalait a Tihanyi portré elárulja.”
kiülni azok a sunyi ravaszságok, jellemgyöngeségek
ak portréját készítette még el a festő!
Nézz utána, a korabeli szellemi élet mely kiválóságain
ng
Tihanyi Lajos: Kosztolányi Dezső arcképe, 1914. Lappa
123
 Összefoglaló feladatok
Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget!
(1.) A magyar irodalmi modernséget értelmező irodalomtörténeti hagyomány nem mindig tudta elkerülni a mitizáló megkö-
zelítés csapdáit. […] Az egyik ilyen vélekedés szerint a magyar irodalmi modernség történetében a Nyugat látványos áttö-
rést vitt véghez, amelyhez viszonyítva minden korábbi fejlemény csupán mint a nagy fordulat előzménye vehető számba. E
megközelítés sarkított változata szerint a magyar irodalmi modernség és a Nyugat története lényegében azonos egymással,
s minden korábbi törekvés vagy egykorú csoportosulás csupán a  lábjegyzet szerepét töltheti be ebben a  nagyszabású
elbeszélésben. A  Nyugat szerepét túlhangsúlyozó mítosz sok forrásból táplálkozott. Eredetének okai között említhető
a folyóirat önmagáról kialakított képe, amely határozottan azt sugallta, hogy a Nyugat megjelenése új irodalomtörténeti
korszakot nyitott.
(2) Bár az irodalmi modernség térnyerését, illetve első jelentős alkotásait minden bizonnyal tévedés lenne kizárólag a Nyugat
megjelenéséhez kapcsolni, az mégsem vonható kétségbe, hogy a folyóirat olyan fontos szerepet töltött be a modern magyar
irodalom történetében, mellyel egyetlen más orgánum jelentősége sem mérhető össze. Ennek a szerepnek egyik fontos ösz-
szetevője több mint három évtizedre terjedő fennállása (1907–1941), melynek során mindvégig megőrizte pozícióját az iro-
dalmi élet élvonalában. Részben éppen ezen a téren múlta fölül azokat a lapalapítási kísérleteket, melyek hasonló törekvések
jegyében születtek.
(3) A politikától és a napisajtótól való tudatos távolságtartás a Nyugat esztétikai programjának egyik legfontosabb eleme, s azok
a jelentős irodalmi teljesítmények, melyek a folyóirattal összefüggésbe hozhatók, aligha függetlenek ettől a beállítódástól.
A Nyugat nem világnézeti és főképp nem politikai alapon szerveződött, a szerkesztés legfontosabb alapelve az esztétikai mér-
ce érvényesítése volt. Ignotus és Szabó Dezső, Babits és Móricz aligha képviseltek azonos világnézetet vagy szellemiséget. De
nem csak politikai szempontból nem volt hivatalos „irányvonala” a lapnak, a Nyugat azt sem írta elő szerzőinek, hogy milyen
irodalmi irányzatot képviseljenek. A realista-naturalista próza ugyanúgy megfért benne, mint a szecessziós, impresszionista
esztétizmus vagy a tágabb értelemben vett szimbolizmus.
(4) A Nyugat világirodalmi tájékozódásával kapcsolatban […] megállapítható, hogy a Nyugat nem nyitott új korszakot ebben
a tekintetben sem, hanem lényegében folytatta azt az orientációt, amely a magyar irodalmat korábban is jellemezte. Elsősor-
ban a francia és német irodalom eseményeit kísérte figyelemmel, s ezt a nyugatra tekintést az orosz irodalom iránti élénk
érdeklődés egészítette ki.
(Forrás: Magyar irodalom, főszerk. Gintli Tibor, Bp., Akadémiai, 2010, 438, 641-646.)

1. Fogalmazz meg címeket az egyes bekezdésekhez, majd a szöveg összefüggéseit tekintetbe véve készíts logikai ábrát a Nyugatról!
Dolgozzatok párban: vessétek össze ábráitokat és a választott címeket! Megváltoztatnátok-e a bekezdések sorrendjét?

2. Melyik bekezdést/bekezdéseket társítanátok a Nyugat jelentőségéhez? Füzetetekbe jegyezzétek le a bekezdés/bekezdé-

sek számát, és melléjük a szövegből vett kulcsszavakat, melyre döntéseteket alapozzátok! Ezután foglaljátok össze röviden
a folyóirat magyar irodalmi életben betöltött jelentőségét!

3. Csoportmunkában, GÖMB módszerrel írjatok egymondatos értelmezést az (1) bekezdés nagyszabású elbeszélés kifejezé-
sére! Miután végeztetek, járjatok körbe, és saját értelmezésetek alá írjátok le a többi csoportét is, eltérő színekkel jelölve
az egyezéseket és az eltéréseket, amennyiben vannak.

4. Keresd meg a (4) bekezdésben szereplő „orientáció” szó szinonimáját a szövegben! Pároddal vitasd meg, mire vonatkozta-
tod a két szót! Érveléskor támaszkodj a szöveg kulcsszavaira, mondataira!

5. GÖMB módszerrel dolgozva, csoportmunkában készítsetek kritikai észrevételeket tartalmazó rövid, maximum ötsoros re-
cenziót a Nyugatról. A feladat végrehajtásakor a fenti szöveg egészét vegyétek figyelembe! Ezek után a csoport választott
szóvivője tartson egyperces felszólalást. Milyen kritikai észrevételek szerepeltek legnagyobb számban a folyóirattal kap-
csolatban?

6. Mely bekezdésben/bekezdésekben esik szó a Nyugat mellett a modern magyar irodalom fórumaként szolgáló orgánumok-
ról, kezdeményezésekről? Az eddigi tanulmányaitok során megismert alábbi orgánumok, és az irodalmi élet fórumai közül
melyeket társítanátok az általatok választott bekezdéshez?
New York kávéház PEN Klub A Hét Szépirodalmi Figyelő Figyelő
Új idők Vígszínház Nemzeti Színház Magyar Genius Pallas Nagy Lexikona

124
 Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából
 7. Keresd meg az interneten (pl.: az epa.oszk.hu-n) Ignotus: Kelet népe című, a Nyugat első számában megjelent beköszöntő
cikkének utolsó bekezdését! Vesd össze a fenti szöveggel, valamint a következő idézettel! Füzetedben készíts gondola-
ti vázlatot arról, hogy miben áll szerinted a Nyugat „nyugatossága”, és hogyan értelmezed ezt a magyarság tükrében!
Készülj fel álláspontod maximum két perces, szóbeli ismertetésére!
„A nyugatos orientáció igazi jelentősége az volt, hogy nem volt zsarnokian magyaros orientáció, nem volt teljesen a magyar múlt-
hoz hozzáláncolva, európai szempontú szemléletével megoldotta a hagyományokat, levegőt, teret csinált, hogy egy újfajta magyar-
ság, Ady és Móricz magyarsága mozogni tudjon. Az eredmény, melyet a Nyugat szellemi szabadsága legnagyobb képviselőiben
létrehozott, nem abban állt, hogy a magyar irodalom nyugatibb lett, hanem hogy mélyebben és szabadabban magyar lett.”
(Forrás: Szerb Antal, Magyar irodalomtörténet, Budapest, Magvető, 1934, 484.)

 8. Csoportban dolgozva, szóforgó módszerrel nevezzetek meg minél több írót és költőt a  Nyugat három nemzedékéből!
A csoport kinevezett „jegyzője” írja le az egyes nemzedékekhez tartozó neveket egy lapra! A feladat végrehajtására ösz-
szesen egy perc áll rendelkezésetekre, melynek leteltével az egyes csoportok „jegyzői” gyűlést tartanak, és összevetik
„jegyzőkönyveiket”, az esetleges eltéréseket, hiányokat vagy tévedéseket eltérő színekkel jelölve.

 9. Az ebben a témakörben megismert alkotókhoz mely, az elsőként olvasott szöveg (3) bekezdésében említett stílusirányza-
tokat kapcsolnál? Füzetedbe jegyezd le válaszaidat!

10. Társítsd az alábbi fogalmakat a füzetedbe lejegyzett alkotókhoz! A feladat végrehajtására két perced van, melynek leteltével
vesd össze jegyzetedet párodéval. Amennyiben van különbség jegyzeteitek közt, eltérő színnel jelöljétek füzetetekben!
poeta doctus paradoxon ontológiai kérdés archaizálás blaszfémia
versciklus pszicho-narráció novellaciklus alterego parafrázis
lélektani motiváció mégis morál homo aestheticus váteszköltő palinódia

11. Társíts eddig megismert műveket az előző feladatban általad említett alkotókhoz, majd jelenítsd meg vizuálisan az előző
két feladatban lejegyzett információt egy választott ábratípussal! Vesd össze pároddal ábrádat, és ha eltérő típust hasz-
náltatok, vitassátok meg logikai szempontjaitokat, melynek alapján az ábrát készítettétek!

12. Egészítsétek ki ábráitokat az alábbi műfajokkal, verstípusokkal, és poétikai eszközökkel! Pároddal vitassátok meg, szüksé-
ges-e az ábráitokat módosítani, s amennyiben igen, tegyétek ezt meg!
látomásos tájvers énlíra tárgyias líra szinesztézia oximoron
létösszegző költemény ars poetica ismétlés halmozás szecessziós kép
elbeszélő költemény jeremiád szerelmi líra körmondat szonett

13. Vessétek össze ábrátokat egy másik páréval! Vizsgáljátok meg, minden információ elfér-e az ábrákon! Tudnátok-e további
műcímeket társítani ábráitokhoz? Amennyiben igen, eltérő színnel jegyezzétek le a címeket!

14. Csoportosítsd a  szöveggyűjteményben szereplő Ady-verseket! Különítsd el a  magyarság-verseket, kuruc-verseket,

a Párizs-verseket, a szerelmi költészet és az istenes költészet darabjait. Van olyan költemény, amelyet több csoportba is
sorolnál? Van olyan, amelyik nem tartozik egyikbe sem?

15. Mutasd be Ady költészetének újszerűségét legfeljebb öt mondatban az alábbi idézetből kiindulva, majd hasonlítsd össze
szempontjaidat a padtársadéival!
„Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga,
Hulltommal hullni: ez a szolga dolga,
Ha a Nagyúr sírja szolgákat követel.”
(Ady Endre: Hunn, új legenda)

16. Gyűjts szempontokat és készíts gondolati vázlatot Ady Hunn, új legenda és Góg és Magóg fia vagyok én… kezdetű versé-
nek összehasonlító elemzéséhez!

17. Párban dolgozva keressetek példákat Ady költészetéből ősi kulturális hagyományhoz való kapcsolódásra, valamint meg-
lévő hagyomány újraértelmezésére! A pár mindkét tagja válasszon legalább két verset és idézetet az általatok megismert
Ady-versekből!

18. Gyűjts szempontokat és készíts gondolati vázlatot Ady Héja-nász az avaron és Őrizem a szemed című verseinek összeha-
sonlító elemzéséhez!

125
19. Hallgasd meg a youtube-on Ady Az élet című versének előadását, majd keresd meg a verset kötetben is! Mit mond neked
a vers keletkezési ideje, s hogyan kapcsolod e költeményt az általad ismert Ady-versek motívumaihoz, tematikájához?
Gondolataidat foglald össze füzetedben nyolc-tíz mondatban!

20. Gyűjts szempontokat és készíts füzetedbe gondolati vázlatot Ady választott istenes verse és egy Balassi Bálint által írt
vallásos témájú költemény összehasonlításához!

21. Táblázatban gyűjtsd össze Kosztolányi Mint aki a sínek közé esett… és Menj, kisgyerek… című verseinek különbségeit és
hasonlóságait a következő szempontok alapján! A feladat elvégzése után hasonlítsd össze pároddal táblázatodat!
hangvétel
stílus
a lírai én megszólalásának helyzete
a halál jelentése a versegész szempontjából

22. Kosztolányi egyik legjobb barátja Karinthy Frigyes volt, aki Így irtok ti című irodalmi karikatúragyűjteményében barátjának
költészetét sem „kímélte”. Olvasd el a mek.oszk.hu portálján vagy kötetben Karinthy Frigyestől a Mint aki halkan belelé-
pett… című darabot! Kosztolányi korai költészetének milyen stiláris, retorikai, stílusbeli jegyeit parodizálja a Karinthy-da-
rab? Füzetedbe gyűjts a megadott szempontok alapján három-három példát az eredeti versből és paródiájából!

23. Asztalterítő technikával, hármas csoportokba rendeződve gyűjtsetek példákat A szegény kisgyermek panaszai kötet szö-
veggyűjteményben található verseiből szimbolista, szecessziós és impresszionista stílusjegyekre, poétikai eszközökre!
A csoport mindegyik tagja legalább két példát hozzon! A feladat elvégzése után vizsgáljátok meg a többi csoport munká-
ját, és ha van olyan példa, mely a ti gyűjteményetekben nem szerepel, eltérő színnel jegyezzétek le!

24. Gyűjtsétek ki Kosztolányi Boldog, szomorú dal című verséből a „van” és a „nincs” igék előfordulási helyeit, és a hozzájuk
kapcsolódó értékeket, hiányokat, majd készítsetek pókhálóábrát, melyen saját szavaitokkal fogalmazzátok meg, a lírai én
milyen igazolásokat mutat fel versében a boldogságára és boldogtalanságára. Ezek után a cím tükrében értelmezzétek
a költemény utolsó négy sorát, és vitassátok meg véleményeteket párotokkal!

25. Írj maximum húszsoros esszét „Ébredj a valóra” címmel arról, mit mond számodra a Hajnali részegség című Kosztolányi
vers az élet értelméről, élet és halál viszonyáról!

26. Csoportban dolgozva asztalterítő technikával készítsetek jellemrajzot az Édes Anna című regény főszereplőiről! A csoport
minden tagja csak egy-egy szereplőhöz készítsen jellemrajzot. A feladat végeztével hasonlítsátok össze munkátokat a töb-
bi csoportéval!

27. Vizsgáld meg Babits Levelek Iris koszorújából és Ady Új versek című kötetének kompozícióját, felépítését! Milyen különb-
ségeket, hasonlóságokat találsz? Észrevételeidet gyűjtsd táblázatba, majd hasonlítsd össze pároddal munkádat, és vitas-
sátok meg a táblázat kialakításához felhasznált szempontjaitokat!

28. Csoportban dolgozva készítsetek rövid animációsfilm-tervet Babits Esti kérdés című költeményéhez! Válasszatok olyan
zenei aláfestést, amely szerintetek hűen leképezi a költemény dinamikáját. Ha a vers is elhangozna a film alatt, melyik
általatok ismert magyar színészt vagy színésznőt kérnéd fel a szavalatra?

29. GÖMB módszerrel dolgozva vizsgáljátok meg a költői szerep és az önértelmezés alakulását Babits különböző pályasza-
kaszainak tükrében az  alábbi versek kapcsán! Mindegyik műből válassz legalább két kulcsfontosságú idézetet, mellyel
gondolatmenetedet alátámasztod, majd készíts gondolati vázlatot a versek összehasonlító elemzéséhez!
A lírikus epilógja
Cigány a siralomházban
Mint különös hírmondó…
Csak posta voltál

30. Saját szavaiddal fogalmazz meg címet a Jónás könyvének négy részéhez, majd gyűjts példákat a műből az iróniára! Mind-
egyik részből legalább két-két idézetet keress! Foglald össze címszavakban, hogy mi az irónia szerepe a műben. Válaszai-
dat vesd össze egy társadéval!

126
 Képtár

Körösfői-Kriesch Aladár: Ego sum via, veritas et vita, 1903. Csorba Győző: Ady Endre, 1960.
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Csók István: Cselédközvetítőnél, 1892. Kovács Gábor Művészeti Gyűjtemény, Budapest

127
 Claude Monet: Gare Saint-Lazare, A normandiai vonat érkezése, 1877.
The Art Institute of Chicago, Chicago

Edgar Degas: Vasalónők, 1886. Musée d’Orsay, Párizs

128
Szabadság híd (korábban Ferenc József híd) 
IV. PORTRÉK A 20. SZÁZAD
ELSŐ ÉVTIZEDEINEK
MAGYAR IRODALMÁBÓL
 Olvasd el!
Tóth Árpád Szgy. 186–192. oldal

„A szívem adnám oda hegedűnek,

A szívem, melyből bú és vágy zokog”
(Tóth Árpád: Hajnali szerenád)
Tóth Árpád egy versében Csokonai Vitéz Mihályt nevezi meg mesterének. Jellemezd a költőelőd mun-
kásságát! Hogyan kötődött Csokonai Debrecenhez? Idézd fel alkotásait! Mik voltak legfőbb témái? Mely
műfajokban alkotott? Hogyan hatott műveire a felvilágosodás gondolatrendszere és a klasszicista, szenti-
mentalista, rokokó stílus? Mi a piktúra és a szentencia?

Tóth Árpád (1886–1928) a  Nyugat első látomásában a természet harmóniájának

nemzedékének költője, műfordítója és esz- az emberiség pusztulását követő helyre-
széistája. Aradon születet, Debrecenben állása, az „ember-utáni csend”, a béke el-
nőtt fel. 1905-ben kezdte meg egyetemi ta- jövetele sejlik fel.
nulmányait magyar és német szakon Buda-
pesten. Költeményei többek között a Nyu- Esti sugárkoszorú
gatban jelentek meg. 1909-ben abbahagyta Látvány és látomás kettőssége jellemzi
tanulmányait, és visszaköltözött Debrecen- az  Esti sugárkoszorú című költeményt is.
be, ahol lapszerkesztésből élt. 1913-tól is- A  jellegzetesen impresszionista vers egy,
mét Budapesten élt. Ebben az évben jelent a  megszólított kedvessel tett séta során
meg első verseskötete, a Hajnali szerenád, átélt meghatározó élményt beszél el. Sajá-
amelyet még három kötet követett: Lomha tos impresszionista vonás az  alkonyatkor
gályán (1917), Az öröm illan (1922), Lélek- Tóth Árpád megfigyelhető fényjelenségek középpont-
től lélekig (1928). Az Esztendő, majd az Est (Petőfi Irodalmi Múzem) ba állítása („árnyak teste”, „sugárkoszorút
című lap segédszerkesztőjeként, illetve font”, „hajad sötét lombjába”, „halvány,
a Vörösmarty Akadémia titkáraként tevékenykedett. Fi- szelíd és komoly ragyogást”). A címben is kiemelt fényjá-
atalon, tüdőbajban halt meg. ték lényegíti át a látványt olyan látomássá, amelyet az át-
Költeményei elégikus hangvételűek, leginkább az menetiség, a  határok elmosódása ural. A  megszólított
impresszionizmus sajátosságait mutatják. Jellegzetes té- a  „hajad sötét lombja” metafora révén előbb a  parkbeli
mája a szomorúság és a magány. Kiemelkedő jelentősé- látványba olvad bele, majd szinte égi lényként jelenik
gűek a műfordításai. Babits Mihállyal és Szabó Lőrinc- meg. A  határok elmosódásának szép példái a  vers szi-
cel közösen készítették el például Baudelaire A  romlás nesztéziás képei („halk sugárkoszorút”, „szelíd és komoly
virágai című kötetének magyar fordítását. ragyogást”, „Titkok illata / Fénylett hajadban”). A pillana-
tot végtelenné tágító önkívület a  megszólított érintésé-
Elégia egy rekettyebokorhoz vel zárul („Egyszerre csak megfogtad a kezem”). Az „égi”
Az Elégia egy rekettyebokorhoz című költemény a há- látomásból feleszmélő beszélő mint „földi érzést” vallja
ború idején, 1917-ben keletkezett. A  vers beszéd- meg szerelmét.
helyzete a  lírai én szemlélődése („Elnyúlok a  hegyen, Az este a költő számára misztikus napszak. A dolgokról
hanyatt a  fűbe fekve”). A  kiinduló metafora, amely kiderül, hogy nem azok, amik. Minden egymásba fonó-
a bokor virágait „száz apró légi sajkaként” nevezi meg, dik, átlényegül. A dolgok vándorútra indulnak, s e „lélek-
a  következő szakaszokban allegóriává tágul. A  har- vándorlás” megigézi a beszélőt. Mondhatnánk mindezek
madik versszak a hajóképet az eddig „árva óriásként” csupán szinesztéziák és metaforák, ahogy azt már meg-
megjelenő beszélőre alkalmazza („Én is hajó vagyok”), szoktuk a költészetben. De itt többről van szó: a vers azt
a negyedik pedig minden emberre kiterjeszti. A virág- állítja, ez maga a valóság. A világ ilyen. A valóság maga
hajókhoz és az  „emberhajókhoz” azonban élesen el- metaforikus, mert a valóság maga: metamorfózisok sora.
térő képzetek társulnak. A természet pozitív jegyeivel Ez racionális úton megérthetetlen, de megérthető az imp-
az ember mint a természet békéjét, harmóniáját meg- resszió és az intuíció révén, annak a bódulatnak a révén,
zavaró lény áll szemben. A záró versszak apokaliptikus melyet a beszélő e kitüntetett pillanatban átélhetett.

130
 Portrék a 20. század első évtizedeinek magyar irodalmából

Lélektől lélekig által megtett felfoghatatlan távolságban ismeri fel a tel-

Tóth Árpád utolsó, halála után megjelent kötetének
címadó verse a  Lélektől lélekig. A  vers a  költő egyik
legjellemzőbb témáját, a  magány tapasztalatát örökíti
meg. A vers beszédhelyzete az Elégia egy rekettyebokor-
hoz című költeményhez hasonlóan itt is a szemlélődés.
Az  ablakon éjszaka kitekintő beszélő a  csillagok fénye
Fogalmak
jes magányosságot: „Tán fáj a csillagoknak a magány, /
A térbe szétszórt milljom árvaság?” A csillagok egymás-
tól való távolságának a  beszélő végül a  „földi szívek”
áthidalhatatlan távolságának tapasztalatát felelteti meg:
„Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy, / Mint egymás-
tól itt a földi szivek!”

kontempláció: szemlélődés, elmélkedés, gondolkodás
nibelungizált alexandrin: két félsorra tagolódó, 12-14 szó-
tagos, időmértékes, jambikus verssor; a sormetszet
által kirajzolódó „kép” változatos jelentéseket sejtet
impresszionista versnyelv: a benyomásokat és hangulato-
kat érzékeltető, leíró jellegű költői stílus; jellegzetes-
sége a nominális stílus, a jelzők, a szinesztézia és az
érzeteket megnevező szavak kedvelése
Csoportmunka
Csoportban dolgozva előzetesen gyűjtött különböző
anyagok, képek stb. felhasználásával készítsetek egy
A4-es méretű lapra illusztrációt a  Körúti hajnal című
vershez! Törekedjetek a hangulat megragadására, ábrá-
zolására. Bármilyen technikával, eszközökkel, alapanya-
gokkal dolgozhattok. A  feladat megoldására tizenöt
percetek van. Ezt követően mutassátok be alkotásoto-
kat úgy, hogy a csoport minden tagja két-két mondatot
mondjon a munkafolyamatról, magáról az alkotásról!

Irány a szöveg!
1.  Figyeld meg Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz című versének indítását! Hogyan helyezi el magát a termé-
szeti képben a versbeszélő? A vershelyzet kiindulópontjaként a természet és ember összekapcsolása felidéz-e
benned más műfajokat?
2.  Hogyan jellemzi a szöveg a rekettyebokor látványát, milyen értékeket kapcsol a képhez? Milyen nyelvhasználat
kapcsolódik ehhez?
3.  A lírai én konkrét ’szövegbe lépésével’ kétpólusúvá válik a vers indítása. A versbeszélő és a virág vagy virágok
milyen tulajdonságai kerülnek összehasonlításra; milyen értékeket és létállapotot kapcsol a szöveg az egyik és
a másik pólushoz?
4.  Hol teljesedik ki a szövegben az előzetesen már sejtetett hajó-metafora? Gyűjtsd össze a teljes versből az ezzel
kapcsolatos kifejezéseket!
5.  Milyen létállapotként jelenik meg a halál? Hordoz-e romantikus vagy szecessziós vonásokat, vagy inkább az első
világháború élményeire utal a te olvasatodban?
6.  Az emberiség pusztulása után milyen korszak köszönt a világra a vers szerint? Hogyan kapcsolódik ehhez a Noé-
történet? Szerinted feladata a költészetnek, hogy a lehetőség szerint kitágítsa a személyes életproblémákat,
tapasztalatokat, és egyetemes kérdéseket tárgyaljon?
 „Küldözzük a szem csüggedt sugarát / S köztünk a roppant, jeges űr lakik!” – írja Tóth Árpád Lélektől lélekig című
versében. Szeretetvágyunk sokszor falakba ütközik, s a kapcsolat, bármennyire szeretnénk is, nem jön létre a
másik emberrel. Különösen is fájdalmas ennek megnyilvánulása Francois Mauriac regényében, A kis idétlenben,
mert itt egy fogyatékkal élő, sérült kisfiú vágyna az ép felnőtt szeretetére – mindhiába. Olvasd el a regény rész-
letét a szöveggyűjteményben, majd írj kisesszét „Mitől függ vajon, hogy ki mennyi szeretet képes adni?” címmel!

KITEKINTŐ
zti életképével bemutatott Iványi
Az egyik korábbi leckében „finom naturalista” paras
bányai művésztelep alapítói között
Grünwald Bélát az 1890-es évek második felében a nagy
ez tartoz ó magyar festőtársak, tanítványok
találjuk. A Münchenben Hollósy Simon köréh
kodás át tervez ték el Nagybányán, de az ottani él-
1896-ban a csoport egyszeri nyári tartóz
döntettek. A nagybányai művésztelep
mények hatására végül a kolónia megszilárdításáról
szcsoportjává vált. Az alapító gene-
a századforduló egyik legnagyobb hatású magyar művé
) tájábrázolások mellett az emberalak
ráció számos alkotóját a plein air (szabadban festett
tta. Iványi Grünwald 1897-ben fele-
és a táj összekapcsolásának problémája is foglalkozta
yi napfényben, a Zazar folyó partján
ségéről festette Nő vízparton című művét, amely alkon
napfé ny és a vöröses reflexek fogják egységbe
állva ábrázolja a fiatalasszonyt. A narancsos
metri ával komp onált alkotást.
a nyugalmat sugárzó, bár szokatlan aszim
t el a  plein air festés mód, és mivel érveltek művelői
Nézz utána, mikor terjed
a szabadban való munka mellett!
ar Nemzeti Galéria, Budapest
Iványi Grünwald Béla: Nő vízparton, 1897. Magy
131

Juhász Gyula
„Magyar táj: így lát mélán egy magyar szem.”
(Juhász Gyula: Magyar táj, magyar ecsettel)
A költő nemcsak fogalmilag közöl valamit, hanem hangulatot is teremt, érzelmeket is kelt verseiben.
Gondold végig, milyen nyelvi, stilisztikai eszközökkel lehet elérni olyan hatást, hogy valóban képsze-
rű, zeneszerű vagy hangulatgazdag legyen egy költemény! Válasszatok egy témát, és az összegyűjtött
eszközök felhasználásával alkossatok verset!
Pályakép
Juhász Gyula (1883–1937)
Szegeden született. Közép-
iskolai tanulmányait szülő-
városában, a  piarista gim-
náziumban végezte. Első
költeményeit a Szegedi Napló
című lap közölte. 1902-ben
kezdi meg egyetemi tanul-
mányait Budapesten magyar
és latin szakon. Az  egyete-
Juhász Gyula, 1924, men ismerkedett meg Ba-
Homonnai Nándor felvétele. bits Mihállyal és Kosztolányi
Forrás: József Attila
Múzeum, Makó
Dezsővel. Négyesy László hí-
res szemináriumának titkára
volt. Az  egyetem elvégzését követően Máramarosszige-
ten, Léván, Nagyváradon, Szakolcán és Makón tanított.
Nagyváradon többek között Adyval és Babitscsal részt
vett a Holnap Irodalmi Társaság (A Holnap antológia ki-
adója) megalapításában. Ugyancsak Nagyváradon ismer-
te meg Sárvári Anna színésznőt, aki szerelmi lírájának
legismertebb darabjait ihlette. Később lapszerkesztőként
dolgozott, 1929-ben az elsők között kapta meg a Baum-
garten-díjat, amelyet 1930-ban és 1931-ben is odaítéltek
neki. Hosszas szanatóriumi kezeléseket követően, több
sikertelen kísérlet után 1937-ben saját kezével vetett vé-
get életének.
Tiszai csönd
A Tiszai csönd (1910) Juhász Gyula ismert impresszio-
nista tájverse. Az első versszak kijelöli a megszólalás idő-
pontját (alkonyat) és helyét (a Tisza-part). Különösen
tartalmas és szemléletes a nyitókép: az estet megszemé-
lyesítő pók-metafora ugyanis mind a pók, mind a (ha-
lászat révén a vízhez is köthető) háló motívuma gazdag
jelentéstartalommal bír. A tájleírás egyik jellegzetessége,
hogy a földi és az égi látványt egymást tükröző, egymás-
nak felelő „tájként” ábrázolja. Az ég „róna”-ként jelenik
meg, a hajók viszont a holdfényt visszatükrözve látsza-
132
Olvasd el!
Szgy. 193–194. oldal
nak ezüstösnek. A  következő szakasz pedig a  csillagos
eget olyan tüzeket rakó égi tanyákként állítja elénk,
amelyek a  hajók egyikén szóló harmonikát hallgatják.
Az ötödik versszakban a mindeddig harmadik személyű
versbeszéd egyes számba vált át: „Magam a parton egy-
magam vagyok, / Tiszai hajók, néma társatok!” A versben
megfestett táj a beszélő pillanatnyi benyomásának, me-
lankolikus hangulatának felel meg. Így válik a költemény
a hazaérkezés és az átmeneti megnyugvás versévé: „Ma
nem üzennek hívó távolok, / Ma kikötöttünk itthon, ál-
modók!” A Tiszai csönd verselése ütemhangsúlyos, felező
10-es sorokból áll.
Milyen volt...
Juhász Gyula szerelmi lírájának egyik leghíresebb da-
rabja a  Milyen volt… (1912). Ahogyan a  költő számos
más művében, itt is a visszatekintés, az emlékezés adja
a vers beszédhelyzetét. A lírai én Anna alakját idézi fel.
A  három versszak azonos módon épül fel. Az  első so-
rok Anna egy-egy tulajdonságának („szőkesége”, „szeme
kékje”, „hangja selyme”) az  emlékezetben való elhalvá-
nyulását („nem tudom már”) jelentik be, majd egy ellen-
tétes kötőszóval bevezetve a  szöveg egy olyan összetett
természeti képet tár elénk, amely képes felidézni az em-
lékezetben keresett tulajdonságot („újra érzem”, „vissza-
révedek”, „úgy érzem”). Így teszi újra megtapasztalhatóvá
Anna szőkeségét a nyári mező, „szeme kékjét” az őszi ég,
„hangja selymét” pedig a tavaszi rét sóhajtása.
A hasonlatok megválasztásával az  Anna-élmény
örökkévalóságát is kinyilvánítja a  költő. Hisz amikor
azt állítja, hogy a tavaszról, a nyárról, az őszről egyaránt
Anna jut az  eszébe, nem mond kevesebbet, mint hogy
minden, ami szép, mindörökre, minden időpillanatban
Anna hasonmása lesz számára.
Tápai lagzi
A költő életművében külön csoportot alkotnak az úgy-
nevezett tápai versek (A tápai Krisztus, Tápai lagzi, Tápai
nóta), amelyek a  Szeged mellett fekvő Tápéra utalnak,
 Portrék a 20. század első évtizedeinek magyar irodalmából

és a parasztság, a szegénység iránti érdeklődésről tanús-
kodnak. Már első olvasásra is feltűnő, hogy a lakodalmi
életképként induló Tápai lagzi (1923) című költemény
a felhőtlen jókedv, a vidámság és a házasságkötés meg-
ünneplését hagyományosan kísérő élet- és termékeny-
ségszimbólumok helyett éppen a  falusi élet nehézsége-
it állítja középpontba. Ez a  kettősség íródik erőteljesen
a versbe a kellemetlen, disszonáns hangok („brummog”,
„furcsa hang”, „beléjekondul”, „repedt harang”, „kutyák
vonítanak”, „varjúraj felel”, „morog”) és a  vészjósló lát-
vány („elhervad a hold”, „szürkül lassan a ködös határ”)
révén is. A  vers hatásmechanizmusának kulcsmozza-
nata, hogy a mű szövege radikálisan leépíti a műcím és
a téma által támasztott olvasói elvárásokat.

Fogalmak
Olvassátok el a Tiszai csönd, a Milyen volt…,

Négyesy-szeminárium: Négyesy László stilisztikai szemináriuma
az egyetemen; a Nyugatos alkotók (Juhász Gyula, Babits Mihály,
Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád) költői indulását ösztönözte
Baumgarten-díj: Baumgarten Ferenc által alapított irodalmi díj;
a nevét viselő alapítvány 1929 és 1949 között osztotta ki a díja-
kat; kurátora volt Babits Mihály is
enjambement: soráthajlás; az a poétikai jelenség, amikor a verssor
nem esik egybe a mondat vagy tagmondat határaival
anafora: szó, szintagma vagy mondatszerkezet ritmikus ismétlése
a mondatok, verssorok, versszakok, esetleg fejezetek elején
Csoportmunka
az Anna örök és a Tápai lagzi című verseket!
Beszéljétek meg a  csoportban, melyek
a  négy vers közös motívumai, sajátosságai!
Ezeknek a  szavaknak, képeknek a  felhasz-
nálásával készítsetek A3-as méretű papírra
szófelhőt vagy plakátot! Törekedjetek az  át-
láthatóságra, de az esztétikus, színes megje-
lenítésre is! A feladat elkészítésre tíz perc áll
rendelkezésetekre. Ezt követően ismertessé-
tek osztálytársaitokkal a megoldásotokat!

Irány a szöveg!
1.  Juhász Gyula Anna örök című verse nincs strófákra tagolva. Figyeld meg a versszövegben előforduló igék igeide-
jét, és oszd kisebb egységekre a szöveget!
2.  Jelöld a versben az enjambement-okat! Mi a funkciójuk, a szöveg milyen jelentéseit erősítik a soráthajlások?
Ugyanebből a szempontból vizsgáld meg az anaforákat!
3.  Vannak-e a  versnek olyan részei, amelyekben a  profán szöveg magánimává válik? Mivel magyarázod, hogy
Juhász Gyula szakít a szerelmi (trubadúr) líra tradíciójával, és saját nevén nevezi kedvesét?
4.  A  vers utolsó szava megosztja a  filológusokat, mert első megjelenésekor nem az  Amen, hanem az  Anna szó
szerepelt a szövegben, és csak későbbi kötetkiadásánál változott meg, amikor a költő egészségi állapota gyenge
volt. Érvelj a vers egészének tükrében egyik vagy másik verzió mellett!
5.  Valóban nélkülözni tudja-e a  Tiszai csönd címéhez híven az  akusztikai hatások érzékeltetését? Milyen költői
eszközökkel teremti meg az érzelmi, hangulati tájképet?
6.  Hogyan jelenik meg a lírai én a szövegben, mi által kapcsolódik a tájleíráshoz? Hogyan látod, egy megfestett
tájképben vagy egy tájleírásban mennyire lehet jelen a szerző?

ta Szegedet. A Tisza szinte az

1879. március 12-én hatalmas árvízkatasztrófa sújtot
elt, és csak három hónap után
egész települést elöntötte, közel 150 emberéletet követ
, I. Feren c József is felkereste a várost. KITEKINTŐ
kezdett apadni. Az esemény hírére a király
ed szebb lesz, mint volt!” a több éven át tartó
Ekkor elhangzott biztató szavai: „Szeg
pályázatot írt ki az esemény meg-
újjáépítés jelmondatává váltak. A város 1894-ben
alföldi születésű Vágó Pál készít-
örökítésére. A monumentális „árvízképet” végül az
dt épen nehány épület. A zavaros
hette el. „Merre a szem ellát, úszik minden, alig mara
et emel: aggokat, ifjakat, nőket,
víz tajtékzik még most is, hullámzó hátán menekülők
slaton áll a király, részvéttel nézve
gyermekeket vegyest. Egy roncsokkal borított maga
melyb ől a regatt isták, s a pontonokat keze-
szét a bútortörmeléket hordó szennyes áron,
még haszn álható tárgya kat. (…) A szárazon ma-
lő katonák mentik az emberi életet s a
a kik kiszáradt szemmel nézik a
radt magaslat egy részén (…) menekülők gyűltek össze,
– írta a képről a Vasárnapi Ujság.
pusztulást, hajdani jólétük és boldogságuk tanyáját”
János 1934-ben, a szegedi
Nézz utána, hogyan jellemzik a folyót Pásztor
Széchenyi téren felállított szoborcsoportjai!
Ferenc Múzeum, Szeged
Vágó Pál: „Szeged szebb lesz, mint volt!”, 1902. Móra
133
 Olvasd el!
Móricz Zsigmond: Tragédia Szgy. 195–198. oldal

„Senki se vette észre hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt, sem azt, hogy élt.”
(Móricz Zsigmond: Tragédia)
„Nem a való hát: annak égi mássa / Lesz, amitől függ az ének varázsa” – olvasható Arany János Vojtina
ars poétikája című művében. Vedd számba, hogyan ábrázolták korábban a paraszti világot! ‒ Gondolj
Lúdas Matyira, Toldira, Tiborcra, Kukorica Jancsira, Mikszáth Kálmán vagy Jókai Mór szereplőire, ha isme-
red: Háry Jánosra! Mennyiben tekinthetők ők valóságos alakoknak, mennyiben a valóság „égi másának”?
Szerinted fontos, hogy történelmileg hiteles módon jelenjenek meg a szereplők?

Móricz pályája az egy „paraszt Don Juan” története, a Sárarany (1910),

1879-ben született Tiszacsé-
csén. Édesapja öt holdon gaz-
dálkodott, édesanyja református
lelkész lánya volt. Származása
nagyban hozzájárult művésze-
téhez; Móricz írásaiban végig
meghatározó volt a  vidéken
élő emberek iránti érdeklődés.
A Móricz család sokáig viszony-
lag jólétben élt, de aztán soroza-
Móricz Zsigmond, tos szerencsétlenségek miatt tel-
1930 körül. Petőfi jesen elszegényedtek és Prügyre
Irodalmi Múzeum,
Budapest
költöztek, ahol az  apa, Móricz
Bálint napszámosként próbálta
eltartani családját és taníttatni gyermekeit. Móricz a Deb-
receni Református Kollégiumba, majd Sárospatakra járt,
és a  kisújszállási gimnáziumban érettségizett 1899-ben.
1900-ban költözött Budapestre, ahol az egyetemen jogot
és bölcsészetet hallgatott, itt ismerkedett meg a  Nyugat
későbbi meghatározó alakjaival, többek között Babitscsal,
Juhász Gyulával, Kosztolányival és Tóth Árpáddal.
1908-ban jelent meg a  Nyugatban Hét krajcár című
novellája, amellyel azonnal hírnevet szerzett. 1912-ben
Leányfalura költözött, kis megszakításokkal itt élt ha-
lálig. 1915-ben a  fronton haditudósítóként dolgozott;
a  háború végén a  Nyugat több alkotójához hasonlóan,
kezdetben ő is szimpatizált a forradalmakkal (őszirózsás
forradalom, Tanácsköztársaság). Emiatt a 20-as években
komoly támadásoknak és mellőzésnek volt kitéve. 1929
és 1933 között a  Nyugat, 1939-től a  népi írók folyóira-
tának, a Kelet Népének volt szerkesztője. 1942-ben halt
meg Budapesten.
Móricz nagyon termékeny szerző volt: elsősorban
novellista és regényíró, de drámaíróként is jelentős, sőt
verseket és meséket is írt. Prózaművészete realista, natu-
ralista jegyeket hordoz, de a lélektani irányultság és a drá-
mai felfokozottság is jellemző rá. Legismertebb regényei
az általános iskolában már megismert Légy jó mindhalá-
lig (1920), az Erdély című történelmiregény-trilógia első
kötete, a Tündérkert (1922), az Úri muri (1927), amellyel
később részletesebben foglalkozunk, a korrupció témáját
körüljáró Rokonok (1930), és a nevelt leánya élete ihlette
Árvácska (1940).
Az újnépiesség
Móricz művészetét az újnépiesség irányzatához szoktuk
sorolni. Az újnépiesség a romantikus népiességgel szem-
ben fogalmazta meg önmagát. A romantikus népiesség
ugyanis ideális képet próbált festeni a nép életéről. Pe-
tőfi verseinek szereplői (a barna menyecskék és a  hős
betyárok) egy olyan vágyott világban élnek, amely talán
sohasem létezett. Egy romlatlan világban, amelyet a ro-
mantika egyszerűség és eredetiség utáni vágya hozott
létre. A század végére azonban a romantikus népiesség
kifáradt, sablonossá, unalmassá, hiteltelenné vált. Pető-
fi egyes közvetlen követői és utánzói, a Petőfi-epigonok
esetében is a népies hang erőtlenségének jelei mutatkoz-
tak. Az újnépiesség tulajdonképpen a romantikus idea-
lizmussal szemben a kíméletlen realizmus megjelenése:
a magyar vidék problémáit feldolgozó irodalomban.
A Tragédia
A Tragédia (1909) modern, drámai szerkezetű lélekta-
ni novella. A groteszk történetből gyakorlatilag hiányzik
a hagyományos cselekmény, a konfliktushelyzet is szokat-
lan, és a környezet számára észrevétlen marad. Kis János
figurája az orosz realizmusból már ismerős jelentéktelen
kisember magyar változata. Senki sem törődik vele, a neve
sem mond semmit, teljesen jellegtelen; Kis Jánosnak
megfogalmazható egyénisége sincs, egyetlen dolog vezérli
az életben: jól akar lakni. Kis János figurája tehát a lehető
legtávolabb van a romantika egyszerű, jólelkű, becsületes
és dolgos parasztjaitól. Szinte semmi emberi nincs ben-
ne: csupán vegetatív funkciói vannak. Nem meglepő hát,

134
 Portrék a 20. század első évtizedeinek magyar irodalmából

ha a befogadó számára kezdetben ellenszenves figuraként
jelenik meg. A konfliktus a lakodalomra való meghívás-
ból fakad. Kis János, akinek eddig soha semmilyen önálló
gondolata nem volt, végre célt talál: bosszúból, irigység-
ből kienni Sarudyt a  vagyonából. Az  elbeszélő heroikus
vállalkozásként láttatja az amúgy kicsinyes célt. A hős már
előre tart attól, hogy „nem fogja megbírni, amit vállalt”.
S ez így is lesz: hiába dolgozik másnap éhgyomorra, már
a levessel jóllakik. S noha a torkán akadó húsdarab előre-
vetíti bukását, ő tovább küzd. Bár teste élni akar, eszmé-
lő tudata életkörülményeinek megváltoztathatatlanságát
felismerve önpusztító szenvedéllyel mondja ki az  ítéle-
tet: „Dögölj meg, kutya”. Önbeteljesítő jóslat ez, akárcsak
a  korábban odavetett káromkodás: „Üssön meg a  guta!”.
Naturalista ábrázolásmóddal bemutatott halála a befoga-
dó tudatában válhat tragédiává, a novella világában nem:
„Senki sem vette észre, hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott
volt, vagy azt, hogy élt”.

Fogalmak

újnépiesség: a paraszti világ
idealizált és idilli ábrázolá-
sát elvető és annak reális
ábrázolását céljául tűző
irányzat a 20. század első
felében
Csoportmunka
A novella elolvasása után készítsétek el közösen a következő dokumentumokat:
‒ Kis János önéletrajza 10-15 mondatban,
‒ Kis János egy napjának leírása – mit csinál, mikor, hogyan viselkedik, kivel miről
beszél stb. (8-10 mondatban),
‒ a kisfiú monológja abban a helyzetben, mikor apjának ebédet vitt – mit, kiket
látott, mikor kiért az ebéddel, hogyan fogadta az apja, hogyan érezte magát stb.
(8-10 mondatban),
Ha elkészültetek a feladatokkal, olvassátok fel őket sorban, majd beszéljétek meg
az osztályban, milyen közös gondolatok bukkantak fel!

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Móricz Zsigmond Tragédia című novelláját a szöveggyűjteményből, és emelj ki a történetből csomó-
pontokat, amelyek köré a szöveg kisebb részei szerveződnek!
2.  Keress példákat a népies szóhasználat szövegbe való illesztésére! Milyen hatást váltanak ki? Mit gondolsz, a no-
vella témaválasztáshoz elengedhetetlen a nyelvi hitelesítés?
3.  Vizsgáld meg az  általános és határozatlan névmások szerepét a  szövegben! Kiket takar a  mindenki és kiket
a senki megnevezés?
4.  Találsz-e népmesei elemeket egyrészt a történetvezetésben, másrészt a történet nyelvi megvalósulásában?
5.  Hogyan jellemzi a  szöveg Kis Jánost? Milyen tulajdonságokat emel ki vele kapcsolatban? Hogyan jellemzi őt
a narrátor saját fián keresztül?
6.  Keress Kis Jánoshoz hasonló „hősöket” a világirodalomból! Mennyiben egyedi vagy újszerű Móricz témakezelé-
se és elbeszélésmódja?
 Móricz Zsigmond novellája, a Tragédia nemcsak a társadalom igazságtalanságára mutat rá a szegény ember
ábrázolásával, hanem arra is, mint veszíti el emberi intellektusát, aki egész életén át a társadalom alatti mélysé-
gekben él. Parti Nagy Lajos mai nincsteleneket jelenít meg A büfti génekben. Olvasd el a szemelvényt a szöveg-
gyűjteményben, majd írj kisesszét „Szegénység és elbutulás” címmel!

KITEKINTŐ
tettek. Nemcsak a Párizst megjárt, a folyóirat in-
Rippl-Rónaira a Nyugat írói megbecsüléssel tekin
– visszaemlékezései megjelenése után – a kiváló
duláskor már pályája csúcsán lévő festőt, hanem
ben indult. Az író arcképének elkészítésekor
írót is tisztelték benne. Barátsága Móriczcal 1911-
szellemi képességét, mélyen elgondolkodó termé-
Rippl-Rónai szándéka az volt, hogy Móricz „nagy
t.” „Egész oroszlányt csinálok belőled” – idézte
szetét” ragadja meg, „akárcsak egy nagy állambölcsé
i így méltatta az arcképet: „A kék háttérbe (...)
az író a portréját készítő barát szavait. Kosztolány
érségé ben is férfias, jellegzetes művészarc.” Móricz
belekomorlik a regényíró busa, megrázó feje, a köv
l: „Én még 19, majdnem 20 évig láttam apámat,
lánya pedig így írt az író tulajdonába került képrő
vált idejétmúlttá. Sőt, ahogy öregedett, egyre
de az a régi, az a 44 éves ember arcképe soha nem
a képen, ha a haja meg is őszült, hűebben őrzi
jobban hasonlított. Halálakor olyan volt, mint azon
ez a kép minden fotográfiánál.”
lításáról szóló kritikában!
Nézz utána, hogyan írt Kosztolányi a festőről a kiál

1923. Magángyűjtemény
Rippl-Rónai József: Móricz Zsigmond arcképe,
135
 Olvasd el!
Móricz Zsigmond: Szgy. 199–218. oldal

Szegény emberek
„most a szegénység az úr, most a szegénység kommendíroz…” (Móricz Zsigmond: Szegény emberek)
A jellemábrázolás, a jellemfejlődés, a hős külső és belső útjának bemutatása az epikus művek sajátossága.
Gyűjts példákat arra, milyen eszközökkel mutathatja be az író a hősét! Szerinted a környezet (pl.: falu,
város, iskola), a közösség (osztálytársak, facebook csoportok) hogyan alakíthatja az ember személyiségét?
Mitől függ, hogy pozitív irányban fejlődik vagy negatív irányban torzul a személyiség?

A novella keletkezési körülményei a háborút. A magyar katonák hadimoráljára nagyon rossz

Móricz 1915-ben haditudósítóként a  fronton dolgozott,
a  Szegény emberek tehát, amely 1916-ban jelent meg
a Nyugatban, személyes és egészen friss élmények hatása
alatt született.
Az első világháborút kitörésekor óriási örömmel fo-
gadták Magyarországon. Az emberek bíztak abban, hogy
hamar vége lesz, és a Monarchia dicsőséges győzelmet fog
aratni. Kezdetben még maga Móricz is a háború lelkes tá-
mogatója volt. Véleménye megváltozásában fontos szere-
pet játszottak a fronton szerzett élményei. A háborús pro-
paganda – a harci morál fenntartása érdekében – hosszú
ideig elhallgatta, hogy valójában mi történik a  fronton.
Minden igazságot bemutató, negatív hírt, képeket cen-
zúráztak, minden háborúellenes megnyilvánulást uszí-
tásnak és hazaárulásnak tartottak, és eszerint büntették
is. Már volt szó arról, hogy Babits Mihály milyen táma-
dásoknak volt kitéve háborúellenes versei miatt. Móricz
Szegény emberek című novellája születésének tehát fontos
célja, hogy a hivatalos propagandával szemben megmu-
tassa, mit tesz a háború az emberrel.
Most már tudjuk, hogy az első világháború tulajdonkép-
pen a hátországokban dőlt el. Nem kellett ellenséges kato-
nának Magyarország földjére lépnie ahhoz, hogy elvessze
hatással volt, hogy míg ők a fronton a hazáért és a királyért
harcoltak, a családjuk otthon – a fenntartó munkája híján –
nyomorgott, nem volt ki arasson, és az állam, a király sem-
mit, vagy csak alig segített a éhező családoknak.
Kétféle erkölcs
A Szegény emberek háborús novella – de a hátországban
játszódik. Szabadságra érkezik haza egy katona: huszony-
nyolc napja van arra, hogy nyomorgó családján segítsen.
Rendes munka nincs, fillérekért dolgozhat csak, miköz-
ben teljesen el van adósodva. A hátország ugyanis egész-
séges távolságot tart a  háborútól – közönnyel szemléli
a katona küszködését.
A katonát az  elbeszélő apának, férfinak, munkásnak,
férjnek is nevezi, ezzel is utalva a szereplő személyiségé-
nek meghasonlottságára. Ahogy a  cselekmény helyszí-
ne, úgy a katona, felesége és gyermekei is névtelenek, ez
nyomatékosítja a történet általános voltát. A mű drámai
csúcspontja a kényszerűségből elkövetett gyilkosság, mely
a  naturalista ábrázolásmód kiemelkedő példája. A  Var-
ga-házban maradt gyermekek ellenségként jelennek meg
a  pszichotikus elmeállapotban lévő katona fejében, és
a  „most a  szegénység kommendíroz” parancsára a  rablás
gyilkosságba torkollik. A  férfi időleges kijózanodásának
és néhai értékrendjének jele, hogy a  csecsemőt nem öli
meg. A  vér lemosása azonban ismét a  háborút juttatja
eszébe, s a vásárról hazatérve sem érti, miért a nagy felzú-
dulás: „ezek igazán nem tudják, milyen a háború…”. Még
akkor sem tölti el borzalom, mikor kisfia elszólása csend-
őrkézre adja, s bevallja a gyilkosságot. Reakciójából legin-
kább véghetetlen apátiát érezhet ki az olvasó.
Móricz mintha Mikszáth értékszembesítő művészetének
nyomdokain járna ebben a  novellájában. Nem tesz mást,
mint egymás mellé teszi, szembesíti a  hátország háborút

Katonák az első világháborúban, 1916.

Forrás: Fortepan, Kafka Éva

136
 Portrék a 20. század első évtizedeinek magyar irodalmából

elfogadó és cinikusan támogató magatartását magával a há-
borúval. Ha a fronton szabad, sőt kötelező embereket, akár
még gyermekeket is ölni, otthon miért nem lehet?A Szegény
emberekben az erkölcsi rendszer, a társadalmi morál kudar-
ca fogalmazódik meg. A katonában egyszerre él a békeidők
erkölcsi rendszere és a  háborús erkölcs. Móricz novellája
ennek a tragikus lélektani helyzetnek pontos rajza.
Csoportmunka
Csoportban dolgozva válasszatok ki a  novellából egy
jelenetet, amely szerintetek fontos a cselekmény alakí-
tásában! Ehhez a jelenethez alkossatok meg egy szob-
rot magatokból! Mutassátok be társaitoknak, majd
minden szoborelem egy-egy mondatban mondja el,
miért fontos az ő szerepe az összképben!

Novella és elbeszélés Fogalmak

A Szegény embereket rokonítja a Tragédiával, hogy a pa-
rasztot itt is riasztó, barbár emberként látjuk: szegénysé-
géből rablással próbál kitörni, s közben két kisgyereket
is megöl, vasvillával. Itt is az az érzésünk, hogy a főhős
megbolondult, sőt maga is kimondja: „Egészen meg van
már rothadva az eszem.” Ugyanakkor eltávolítja egymás-
tól a két művet, hogy itt hangsúlyosabban mutat rá az író
az előzményekre, a háborúra, s hogy nem a novelliszti-
kus csattanó a szerkesztőelv, hanem az elbeszélésre jel-
lemző részletesebb, szélesebb medrű írásmód.
propaganda: bizonyos nézetek elterjesztése, a befoga-
dók befolyásolása
háborús novella: a háborút tematizáló novella; a ma-
gyar irodalomban többek között Móricz Zsigmond
munkásságában különíthető el a háborús novellák
csoportja
szimbolikus térhasználat/térszerkezet: szimbolikus tér-
ről beszélhetünk, amikor az egyes térelemek a hős
lelki folyamatait szemléltetik, jelképes jelentéssel
bírnak

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a  szöveggyűjteményből Móricz Szegény emberek című elbeszélését! Gyűjtsd össze, milyen számok
jelennek meg az első jelenetben, és milyen értéket társítanak hozzá a szereplők! Mi lehet az oka annak, hogy
az elbeszélés kezdete erősen numerikus?
2.  Miben látja a különbséget a katona a front és a civil élet között? Miben különbözik egy emberölés megítélése
a háborúban és a hátországban?
3.  A katona tudatában összefonódik a jelen egy másik jelennel, aminek történetesen már múltnak kellene lennie.
Milyen múlt ez, és hogyan ábrázolja az elbeszélés a két idődimenzió összefonódását?
4.  Hogyan kapcsolódik össze a „trauma” szó jelentése a novellában többször megjelenő árokkal? Pontosan milyen
a történések helyszíne? A katona életének megtörése leképződik-e a narrációban?
5.  Hogyan tud vagy nem tud beszélni a háborús élményeiről a katona? Hogyan épülnek megszólalásaiba mások
mondatai?
6.  Milyen ismétlődő motívumokat fedezel fel az elbeszélésben? Milyen jelentést hordozhat ez a narrációs technika?
 Móricz Zsigmond elbeszélése, a Szegény emberek éppúgy a bűn természetét, a társadalomnak a bűnbe taszí-
tásban játszott szerepét vizsgálja, mint a latin-amerikai író, Alejo Carpentier írása, A szökevények. Olvasd el a
szemelvényt a szöveggyűjteményben, majd írj összehasonlító kisesszét „A társadalom kivetettjeinek írói ábrá-
zolása”
zolása címmel!

között nem a  korábban megismert KITEKINTŐ

A sajtóhadiszállás kötelékében dolgozó művészek
dicsőítő, optimista ábrázolások he-
Mednyánszky volt az egyetlen, aki az elvárt, a háborút
et, olykor pedig a  pusztulás, a  ki-
lyett inkább szikáran tárgyilagos rajzokat, festmények
ott Vasza ry János is. „A háború kitörésekor
úttalanság képeit alkotta meg. Közéjük tartoz
orúba n, a háb orú egy bizonyos ideig sokak előtt
a művészek új lehetőségeket sejtettek a háb
zések, vázlatok azonban csak a realitás
az élet felfokozásának látszott. (…) A harctéri feljegy
résztvevővé vált a nagy lelki megrázkód-
támogatói lehetnek. Végül is szemlélőből mindenki
tatások alatt” – írta később.
aként, a  természet erőinek is ki-
Kabátjukba burkolózva, szinte arctalan, sötét massz
os festm ényén. Az alkotás drámaiságát
szolgáltatva vonulnak a honvédek a művész 1916-
a kép szinte mono króm karaktere is fokozza.
a széles, elnagyoltnak ható ecsetvonások, és
jú képekkel dolgozta fel a hábo-
Nézz utána, Vaszary később milyen biblikus témá
rú élményét!
eti Galéria, Budapest
Vaszary János: Katonák a hóban, 1916. Magyar Nemz
137
 Olvasd el!
Móricz Zsigmond: Barbárok Szgy. 219–228. oldal

„Ott feküdt a juhász a földön s még akkor is vágtak egyet-egyet rajta.” (Móricz Zsigmond: Barbárok)
Fogalmazd meg, hogy milyen szerepe és funkciója lehet a címadásnak az irodalmi szövegek egészére néz-
ve! Miért lehet fontos, esetleg miért nem, hogy a cím alapján előre is megjósold, miről fogsz olvasni? Mit
jelölhet a Barbárok cím? Adj más címet a novellának! Ez a cím megváltoztatná az értelmezésedet? Hall-
gasd meg Bartók Béla Allegro barbaro című zeneművét! Ha nem ismernéd a címet, akkor is asszociálnál
a barbárság fogalmára?

Szerkezet és műfaji áthallások

A Barbárok (1931) című novella Móricz egyik legtöbb-
ször olvasott és elemzett műve. A novella egy rablógyil-
kosságról és annak leleplezéséről szól. A  veres juhász
másodmagával megöli a  Bodri juhászt és kisfiát, és el-
rabolja háromszáz birkáját. Bár más bűntettei miatt bör-
tönbe kerül, és akasztás vár rá, ez a  gyilkosság sosem
lepleződne le, ha Bodri juhász özvegye nem kutatná egy
egész esztendőn át a pusztát, nem járná be az egész Al-
földet és az egész Dunántúlt, míg végül a kutyája előássa
a tetemeket. A veres juhász sosem vallaná be bűntettét,
ha az  áldozat nadrágszíját – provokatív módon – nem
akasztják ki a vallatószobában: mikor megpillantja, ösz-
szeomlik, és mindent beismer.
Az elbeszélés három részre tagolódik. Mindhárom
egységre a  gyakori tempóváltás jellemző, amely ál-
tal a  befogadóban keltett feszültség egy pillanatra sem
csökkenhet. Ugyanakkor az elbeszélés időrendje folya-
matosan megbomlik: amíg az  első és harmadik rész
cselekménye rövid idő alatt zajlik le, addig az első részt
tíz nappal követő második szerkezeti egységben egy év
telik el. Ez az időbeli szaggatottság, az eseményeket le-
író részek és az  egyes jelenetek atmoszférája, valamint
az  elhallgatásokkal, csöndekkel és utalásokkal telített
dialógusok nyelvi intenzitása a ballada és a dráma mű-
fajához közelítik a kisepikai művet. A második részben
„kereső hősnek” (Szilágyi Zsófia), a nyughatatlan lélek-
ként bolyongó, halottait emberfeletti kitartással kutató
asszonynak szinte mitikus méreteket öltő vándorlása
a népmesék világát idézi: „Addig ment, addig ment, míg
el nem érte a  Dunát. Azon és átalment, ladikos embert
lelt, az áttette. És ment.”
A Barbárok szereplői alig beszélnek. S ha beszélnek
is, arról, ami igazán fontos, szinte semmi szó sem esik.
A novella első szakasza legnagyobb részében a pászto-
rok beszélgetnek egymással. De leginkább hallgatnak.
Az olvasó érzi, hogy nő a feszültség, az író a kutyák iz-
galmával pontosan jelzi ezt, miközben a szavak szintjén
nem derül ki semmi. A fő cselekmény, hogy a tettesek
 Sótartó, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
fölkészülnek a  gyilkosságra, a  kimondott szövegréteg
alatt történik. A második szakaszban a férjét kereső asz-
szony is csak a legszükségesebbekre szorítkozik. Az el-
beszélő sem mutat meg szereplője lelkéből szinte sem-
mit, nem avat be gondolataiba. Ugyanúgy távolságot
tart saját hőseitől, mint ahogy hősei távolságot tartanak
egymástól – az emberségtől.
A motívumok szerepe
Az egyik központi motívum Bodri juhász rézveretes
szíja: az első részben a gyilkosság ürügye, a második-
ban az  azonosítás eszköze, a  harmadikban pedig be-
ismerésre bíró bizonyíték. A mű másik kiemelkedően
fontos motívuma a „barbárok” szó, amely csupán két-
szer, ám mindkét esetben hangsúlyos helyen fordul elő:
cím és a mű utolsó szava is egyben. Az értő olvasáshoz
elengedhetetlen megvizsgálni e főnév értelmezési le-
hetőségeit. Első közelítésben nagyon is érthető a  szó
jelentése, hisz azon túl, hogy minden gyilkos barbár,
ezt a  gyilkosságot különösen is kegyetlennek látjuk.
Másfelől az az érzésünk, hogy nemcsak ők a barbárok,
hanem az  egész fajtájuk az. Egész életüket emberek-
től távol töltik, végeláthatatlan, sivár, kiégett puszták
közepén. Szemlátomást nincs szükségük a civilizáció-
ra: se házra, se meleg ételre, se tiszta ruhára, se asz-
szonyra, se barátra – beérik egy szamár árnyékával,
ha nagyon tűz a nap. Az, hogy nem beszélnek, azt is

138
 Portrék a 20. század első évtizedeinek magyar irodalmából

sejteti: nincs miről beszélniük, nincsenek gondolataik.
Az állatokhoz több közük van, mint az emberekhez –
következtethetünk Bodri juhász és a  pulija értő „be-
szélgetéséből”.
A novella csattanójaként azonban kiderül: valójában
e barbárság mélyén éppoly emberi lélek él, mint bárme-
lyikünkben. A második rész funkciója éppen ez: meg-
mutatni, hogy az ember alatti létből hogyan emelkedik
ember feletti magasságba egy parasztasszony. Erre hi-
vatott az özvegy mesebeli, költői ábrázolása, az embert
meghazudtoló kitartás, erőfeszítés, amellyel halottjait
keresi. S ez az egyik lehetséges értelme a szíj kiváltotta
fordulatnak is: lám, még a veres juhásznak is van lelke,
lelkiismerete, lám, őrá is lehet hatni, ha nem szavakkal,
hát a szavak szintje alatti, atavisztikus jelekkel, gesztu-
sokkal. Lám, a  vizsgálóbíró megtalálta az  utat a  veres
juhász lelkéhez. Csak éppen későn. Mert e barbárokra
csak akkor figyel föl a  társadalom, ha gyilkolnak, ha
rabolnak: ha megzavarják a  szerencsésebbek rendjét,
nyugalmát, biztonságát.

Fogalmak
Olvassátok el figyelmesen a novella második részét! Elég feltűnő,

krimi: a bűnügyi irodalom megnevezése, amely-
nek középpontjában a bűntény elkövetése
és felderítése áll
atavisztikus: a jelzőt az ősi, a távoli ősöktől örö-
költ és azokra visszaütő jelenségekre hasz-
náljuk
címtípusok: témamegjelölő (a mű témáját ösz-
szegző), metaforikus (szimbolikus jelentés-
sel bíró), metonimikus (a mű egy részére
utaló), műfajjelölő cím
Csoportmunka
hogy az asszony nagyon keveset beszél, alig ismerjük meg a gon-
dolatait. Közösen fogalmazzátok meg és játsszátok is el a követ-
kező párbeszédeket:
– az asszony és a szomszédasszony párbeszéde, mielőtt útnak
indult először a pusztába
– az  asszony és a  szomszédasszony párbeszéde a  hazatérte
után
Figyeljétek meg a többi csoport előadását is! Voltak hasonló gon-
dolatok a párbeszédekben? Ezeket beszéljétek meg közösen! Mi-
ből következhettek az esetleges hasonlóságok?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Móricz Zsigmond Barbárok című elbeszélését! Hogyan keveredik a szövegben a népnyelv és az irodal-
mi nyelv? Változik-e ezek viszonya az elbeszélés előrehaladtával?
2.  Az elbeszélés balladaszerűsége nem csak a történet szintjén jelentkezik. Keress a szövegben példákat alliterá-
cióra, ritmikus mondatváltásokra, rímszerűen egymásra felelő szóalakokra!
3.  Jellemezd a novellában bemutatott pásztoréletet! Milyen íratlan törvényeire derül fény a szövegből? Mennyi-
ben része a társadalomnak és mennyiben különül el attól a pásztorok világa?
4.  Mi valójában a gyilkosság indítéka? Kövesd végig a rézzel kivert bőröv útját! Mit fejez ki ez a tárgy, mi a szerepe?
5.  Kikre vonatkozik a szöveg zárószava: „Barbárok”? A kifejezés milyen jelentésrétegei kaphatnak helyet a műér-
telmezésben? Egyetértesz a vizsgálóbíró megjegyzésével?
 A Barbárok című Móricz-mű többek között arra is rámutat: két külön világ él ugyanabban az országban, a civili-
záltak társadalma és az ember alatti emberként vegetálóké. Háy János mai műve (A Pityu bácsi fia) ugyancsak
szakadékot lát: a falusiak és a városiak közt. Olvasd el a dráma részletét a szöveggyűjteményben, majd írj kisesz-
szét „„Két értékrend és két nyomorúság
y g szembesítése” címmel!

a  20. század elején számos alko-

A Krisztus siratása téma hagyományos képtípusát KITEKINTŐ
tragéd iák áthallásaival aktualizálva azt.
tó elevenítette fel, személyes vagy univerzális
1922- ben, illetve 1923-ban expresszív, közeli
Derkovits Gyula testvérei elvesztését
tus-témát megidéző Halottsiratás-
nézetű halotti portrékkal dokumentálta. A  Krisz
A motívumok rendje megegyezik
kompozíciót először fametszetként fogalmazta meg.
óval, a  halottat viszont letakar-
az  egy évvel későbbi monumentális olajképen láthat
foltként, hiányként jelenítette meg.
va, a gyászolók gesztikuláló félalakjai közt fehér
megg yilkolt, majd a Dunába dobott
Az 1924-es olajképen, melyet a fehérterror idején
nyílts ággal jeleni k meg a megkötözött, lilás
Somogyi Béla emléke ihletett, már teljes
k heves érzelm ekkel megje lenített, olykor szinte
színű, merev holttest. Fölé a gyászoló
ak – egyikük a festő önportréja.
a groteszkségig fokozott kifejezésű alakjai hajoln
)! Mik a közös vonásai Der-
Keresd meg Emil Nolde Sírbatétel című képét (1915
ben az expresszionizmust!
kovits képével? Nézz utána, mi jellemzi a festészet
ar Nemzeti Galéria, Budapest
Derkovits Gyula: Halottsiratás (részlet), 1924. Magy
139
 Móricz Zsigmond: Úri muri I.
„Ki tudná leírni […] azt a halhatatlan sok gyönyörűséget, amit úgy jó bor mellett egy igazi jó társaság el
tud pazarolni a maga gyönyörűségére ezen a szép nagy magyar úri világban!” (Úri muri, 10. fejezet)
Az epikus művek eseményei éppannyira kötődnek a térhez, mint az időhöz. Keress olyan műveket, ame-
lyekben az ábrázolt tér hangsúlyosan van jelen! Mi a szerepe a tér bemutatásának? Mit értünk az alábbi
fogalmakon: külső tér, belső tér, szimbolikus tér, fiktív tér? Mit gondolsz: az osztálytermed, a lakásod,
a  lakóhelyed mennyiben tükrözi a benne élők jellemét? Van olyan hely, amelyhez különösen kötődsz?
Miért?

Keletkezési körülmények realista-naturalista regényírótól soha sem volt idegen

Az Úri muri (1927) megírásakor Móricz már Simonyi
Mária színésznővel élt, első feleségének, Holics Jankának
öngyilkosságát követően. A két asszony eltérő karaktere,
s az  író új házasságát kísérő állandó pénzügyi gondok
megjelennek az Úri muriban. A regény fikciós idejének
kezdete pedig egybeesik a millenniumot ünneplő országy-
gyűlés ülésével (1896 júniusa), melyet nagyszabású fel-
vonulás is kísért még aznap. A tizenhét éves Móricz egy
teljes nyáron át tanított, hogy annyi pénzre tegyen szert,
mellyel felutazhatott Pestre. A millenniumi kiállítás meg-
határozó élménnyé vált számára. De a mű elolvasása után
egyértelműen kiderül, hogy bár az  1896-ban játszódik,
de 1928-ban is érvényes – sőt, talán inkább szól 1928-
ról, mint a millennium évéről, és arról, hogy hiába telt el
három évtized, a magyar vidék ugyanott tart, mint akkor.
Deák Sándor (Szakhmáry Zoltán), Lehotay Árpád (Zselley Balogh
Ábel), Rajnay Gábor (Lekenczey), Tompa Sándor (Csörgheő Csuli)
az Úri muri című filmben, 1949. Rendező: Bán Frigyes.
A magyar ugar
Móricz Úri muri című regénye mintha az  Ady által
megénekelt „magyar ugaron” játszódnék; a  helyszín
a Körös és Berettyó folyók vidékén egy pontosan meg
nem nevezett kisváros és környéke. Móricztól, mint
a  szociológiai érdeklődés: az  Úri muri is olvasható
a  magyar vidék szociológiai rajzaként. A  két világhá-
ború közötti magyar vidéki birtokosok és zsellérek éle-
tét egészen pontosan ábrázolja. A regény főszereplője,
Szakhmáry Zoltán, aki többre hivatott, de saját tehe-
tetlensége, bűnei képtelenné teszik arra, hogy megva-
lósítsa mindazt, amire képes lenne. Gazdálkodóként és
magánemberként is elbukik. Csörgheő Csuli, a féktelen
nagygazda, aki olyan intenzíven él és mulat, mintha
a középkorban élne: a megváltozott világról nem vesz
tudomást. A  zsellérek nyomorultak, hiába szűnt meg
a jobbágyság, a szegény emberek ugyanolyan kiszolgál-
tatottak, mint korábban.
Sokatmondó, hogyan viszonyulnak a  regény „úri”
hősei a kultúrához. Állandó gúny és tréfa tárgya a kis
Wagner, a zenetanár. Tulajdonképpen ő az, aki a kisvá-
rosban – a maga szegényes eszközeivel – egyedül kép-
viseli a kultúrát, de még az ő provinciális tudására sin-
csen szüksége senkinek. Ismétlődő motívum a könyv
is, amely a lecsúszott nemes Lekenczey, a Jókai műveit
áruló könyvügynök városba érkezésével válik otromba
élcek tárgyává. Az urak szemében a könyv ‒ az ismere-
tek bővítésének és a  szélesebb látókör kialakításának
eszköze – felesleges. Akik gátlástalanul nevetnek és
gúnyolódnak a kultúrán, életük jelentős részét a kocs-
mában töltik, esetleg tanyáikon dorbézolnak. Ebből
a  közegből tényleg nehéz – szinte lehetetlen – kitör-
ni: Szakhmáry Zoltánnak sem sikerül. Ha már neki és
feleségének nem sikerült kimászni a műveletlenségből,
legalább a  szeretőjének próbálja megadni a  lehetősé-
get: taníttatja. Rozika Jókait olvas, Maupassant-t, ide-
gen nyelveket tanul, szeretné, ha tényleg úri kisasszony
lenne belőle. Tragikus pillanat, mikor rádöbben, hogy
minden hiábavaló.
A regényben épül a vasút: ez pedig pont a fejlődésnek
lehetne a záloga: az elmaradottabb vidék is kapcsolatba
kerülhetne a fejlettebb országrészekkel – esetleg Európá-

140
 Portrék a 20. század első évtizedeinek magyar irodalmából

val. A regény hősei azonban ezt a lehetőséget egyáltalán
nem értik meg, nem készültek még föl az új befogadásá-
ra: nekik csupán bosszúságot okoz, illetve nyerészkedés-
re ad lehetőséget a vasútépítés.
Amint Ady már megismert versében, A magyar Uga-
ronban az ugar alatt a „régmúlt virágok illata” érződik
(amit ott a magyarság hősi múltjaként, esetleg az igaz
magyarság képeként értelmezhetünk), egy rövid köz-
játék erejéig az Úri muriban is megjelenik a romlatlan,
eredeti természet és a vele harmóniában élő ember. Mi-
közben Zoltán a végső összeomlás felé rohan, házassá-
ga romokban, gazdasága a tönkremenetel felé, és egyre
durvább a dáridó, az urak beleharapnak a komondorba
is, Csuli fia és egy kislány kimennek a zsombékos lápba
vadászni. A vadászat azonban ‒ mint kiderül – mellé-
kes: a  romlatlan gyermekek először tapasztalják meg,
mi a szerelem; megtapasztalják azt az igazi érzést, ame-
lyet a felnőttek már rég elvesztettek. És ahogy a vasút
épül, hiába hozza az újat, sajnos elpusztítja a romlatlan,
természetes világot is.

Fogalmak
Készítsétek el a regény szereplőinek kapcsolathálóját

szociográfia: egy-egy társadalmi réteget, települést vagy
tájegységet bemutató, tudományos igénnyel írt epi-
kus mű
irodalmi szociográfia: a szociográfia jegyeit magánviselő,
tudományos pontossággal megrajzolt, de szépirodal-
mi igénnyel és célból írt epikus mű
dzsentri: birtokos vagy birtokát vesztett, deklasszálódó
nemesség, a 19. század második, a 20. század első fe-
lében
Csoportmunka
egy csomagolópapírra! Kivel milyen viszonyban volt
Szakhmáry Zoltán? Jelöljétek a kapcsolatok minősé-
gét, erősségét általatok kialakított jelekkel! A feladat-
ra tíz perc áll rendelkezésre, ezt követően rendezzetek
kiállítást a  munkákból. Figyeljétek meg egymás áb-
ráit, és ha van kérdésetek, megjegyzésetek, egy külön
lapra jegyezzétek fel azokat! A megtekintés után min-
den csapat reflektáljon a kapott kérdésekre, megjegy-
zésekre!

Irány a szöveg!
1.  Móricz regényében ki az a szereplő, akinek megjelenése vezet minket végig az alföldi tájon? A regényszereplők
és helyszínek bemutatása szempontjából milyen lehetőségeket nyit a külső nézőpont szerepeltetése?
2.  Emeld ki a laza kompozíciójú regény legfontosabb jeleneteit, drámai csúcspontjait! Adj külön címet mindegyik-
nek! Találónak érzed a regény címét: Úri muri?
3.  Kövesd végig a regényhelyszíneket! Gyűjts a szövegből leíró, szemléltető részeket az egyes terekhez, amelyek
találóan jellemzik azok hangulatát, adottságait! Mihez hasonlítja az elbeszélő az alföldi pusztaságot?
4.  Hasonlítsd össze Szakhmáry Zoltán és Csörgheő Csuli tanyáját! Hogyan ábrázolja a két személy természete, élet-
felfogása közötti különbségeket a különböző élettér? Milyen típusú férfi egyik és másik?
5.  Az Úri murit mint dzsentriregényt is szokták emlegetni. Mikszáthhoz képest hogyan ábrázolja a kiemelt társa-
dalmi réteget a Móricz-regény? Hathatott-e a regény kortárs befogadására, hogy az olvasó tisztában volt a re-
gényidő utáni magyar történelmi eseményekkel?

négyzetméteres területen nyílt meg

A millenniumi kiállítás 1896 májusában, 52 000
a millenniumi emlékmű helyén volt,
a Városligetben. Főbejárata a mai Hősök terén, KITEKINTŐ
kezdték meg. Az „Ezredévi kiállítás”
amelynek építését csak a kiállítás bezárása után
A történeti kiállítás számára Alpár
az ország történelme mellett jelenét is bemutatta.
zettör téneti emlékeit felidéző együttes épült,
Ignác tervei szerint az ország jelentős építés
ás bezár ása után maradandó anyagokból újra
amely akkora sikert aratott, hogy a kiállít
ás többi része Magyarország iparát,
felépítették. Ez a mai Vajdahunyad vára. A kiállít
ráját mutatta be. A tematikus kiál-
kereskedelmét, közlekedését, államigazgatását, kultú
pavilonjaikat. Az ország népraj-
lítócsarnokok körül a nagyobb vállalatok is felépítették
szeti tárlat kísérte a Műcsarnokban.
zát a kiállítási falu mutatta be. A rendezvényt művé
éző szórakozónegyedet alakítottak ki.
Az állatkert területén a török-kori Budát megid
tációj ának egyik legfontosabb eseménye volt.
A kiállítás az ezeréves állam önreprezen
19–23. számának valamelyikét,
Keresd meg az epa.hu-n a Vasárnapi Ujság 1896/
rat tudósításai alapján!
és a számolj be a kiállítás valamely részletéről a folyói
kiállításon, előtérben a halászkunyhó.
Klösz György: A történelmi főcsoport az Ezredévi y
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemén
141
 Móricz Zsigmond: Úri muri II.
„Annyi élet fojtódik itt el s lesz kívülről egyszínűvé…” (Úri muri, 24. fejezet)
A fejlődésregény a hős fejlődésének útját, személyiségének kibontakozását követi nyomon. Az Úri muri
mintha ennek ellenkezőjét mutatná be. Szerinted ma mi kell ahhoz, hogy az ember fejlődjön és teljes sze-
mélyiséggé váljon: milyen készségekre, képességekre és tudásra kell szert tennie? Milyen szerepet játsz-
hat ebben a folyamatban az olvasás? Mi minden gátolhatja a személyiségfejlődést?

Regényszerkezet
A laza, jeleneteket egymásra fűző regényszerkezetet drá-
mai történések tagolják, s a  központi figura konfliktusa
a befejezésben hirtelen torkollik tragédiába. A négy napot
felölelő regény történéseinek szerkezeti egységét egyfelől
a  regény sűrű atmoszférája biztosítja, másfelől az  egy-
mást követő adomák, anekdoták és élcek. A  mikszáthi
hagyománytól eltávolodó anekdotizmus a  műben nem
csupán szerkezetalkotó egység és forma, hanem a realis-
ta ábrázolásmód eszköze. Az  urak közt elhangzó törté-
netek az mű világának lényegét ragadják meg. A mű fel-
építésében a történet közepéig nincs valódi előrehaladás,
egyetlen epizódsorozat nyomon követése történik némi
színhely- és szereplőváltozással. A napfogyatkozással ösz-
szekötött bonyodalom hirtelen robban ki, amikor megje-
lenik a tanyán Rhédey Eszter. A házastársak összecsapása
rávilágít, hogy valójában más az értékrendjük, s így nem
érthetik meg egymást: az amúgy is illuzórikus családi bé-
kének vége. Az ellehetetlenült hős a kaszinóba menekül, s
az utolsó nagy jelenetig már csak magába roskadva filo-
zofál elrontott életéről, melyben céltalanul „engedte elúsz-
ni a perceket s az órákat”. A szerkezetileg kissé előkészí-
tetlennek tűnő, hirtelen összeomlás azonban a mű egészét
tekintve nagyon is indokolt, mivel nem annyira lélektani
motiváció az alapja, mint inkább az eleve elrendelt vég-
zetből fakad. A végkifejletben Zoltán egy minden addigit
fölülmúló muri során önmagát és tanyáját is elpusztítja.
Kulcsfontosságú szereplők létformái
Csörgheő Csuli, Zoltán állandó társa a  mulatozásban ha-
gyományos gazdálkodást folytat, s eszébe sem jut, hogy ez
másképp is lehetne. Közönyös minden újítás iránt, még azt
sem veszi észre, hogy az idő eljárt felette. Örök mókames-
ter, életelve, hogy az ember mindig járjon túl a másik eszén.
Ösztönök által irányított életére jó példa, hogy kandisznajá-
hoz jobban kötődik, mint saját gyermekeihez. Vele szemben
Zoltán, aki kuruc generálisok leszármazottja, megkísérli
az újítást, de nincs hozzá elég pénze ‒ s ami ennél is fon-
tosabb, kitartása sincs. Erre figyelmezteti Lefkovits, a zsidó
bankár: „ha valami nem sikerül rögtön, akkor már kétségbe-
Hollósi Frigyes( Borbíró Gyula) és Stohl András (Csörgheő Csuli)
az Úri muri című színműben, Nemzeti Színház, 2010.
Rendező: Bezerédi Zoltán, fotó: Gordon Eszter
esnek… (…) Tessék csak dógozni kitartóan, s meglesz az ered-
ménye”. Zoltán maga is ráébred e szavak igazára, mikor
felismeri, hogy korábban ‒ nemesi származásánál fogva ‒
semmiért sem kellett megküzdenie. Amikor pedig küzdeni
kellene, sem kitartása, sem önbizalma nincs a magára vállalt
feladathoz. Rendezetlen családi élete is hozzájárul siker-
telenségéhez: bár tiszteli feleségét, akitől anyagilag is függ,
érzékei rabságban tartják, s képtelen megválni szeretőjétől,
még akkor is, amikor felismeri, hogy a lány mindenképp el
fogja hagyni őt, mert „egy született prostituált”. Míg Csuli
életében a biztos családi hátteret nyújtó feleségnek és a testi
élvezetet nyújtó szeretőnek jól meghatározott helye és sze-
repe van, addig Zoltán számára a szerelmi szenvedély pusz-
tító erő, s egy asszonytól várná mindkét szerep betöltését.
Mikor összecsapnak feje fölött az  adósságok, és mindkét
asszonyt elveszti, a környezetének társadalmi-gazdasági vi-
szonyaival vívódó, ráadásul ‒ Gintli Tibor szavaival élve ‒
„saját elátkozottságának tudatával küzdő” hős felismeri éle-
tének kudarcát: „ő még azt sem érte el, amit A. Kovács. Mert
az továbbjutott az apjánál.”
Eleve elrendelt sors együttérző bírálata
Zoltán számára a dáridók a felejtést szolgálják, az igaz-
sággal való szembenézés elkerülését – ám a  valóság
a  tivornyát követő reggel fényében csak annál gyötrőb-

142
 Portrék a 20. század első évtizedeinek magyar irodalmából

bé válik. És mit jelent valójában a  millennium a  vidéki
uraknak? A kaszinóban hangzik el a kendőzetlen igazság:
„Itt vagyunk ezer esztendő óta. De mit jelent ez az itt va-
gyunk? Azt jelenti, hogy a földbirtokosoké a föld, a mun-
kásoké a  munka… hogy egyenlő testvéri, szabad érzéssel
nyugodjon bele mindenki abba, hogy minden maradjon
a régiben.” A regényben kiemelt szerepet kap a történések
tágabb színtere is. Az Alföld egyszerre jelenik meg „ma-
gyar ugarként”, valamint számtalan lehetőség kiaknázat-
lan tárházaként. A  regény dialógusaiban, anekdotáiban
megelevenedő múltbéli természeti gazdagság a mű sivár
jelenének ellenpontja. A  befogadóban azt tudatosítja,
hogy ez a sivárság nem sorsszerű: kitartó munkával a szi-
kes földből zöldellő, termékeny táj válhatna. Ezen átfogó
változtatás egyedi megvalósulására a mű számos példát
mutat fel: Csuli városi házának kertjét, Zoltán virágkerté-
szetét és egész tanyáját, valamint a grófi arborétumot. Ez
alátámasztja, hogy a rezonőr szerepet betöltő Lekenczey
Mukinak a szikes föld újra termékennyé tételéről alkotott
elmélete egyáltalán nem irreális – csak a múltban ragadt
birtokosok számára az, az eleve elrendelt sors keresztjét
viselő hős számára pedig kivitelezhetetlen.

Fogalmak

dzsentriregény: a dzsentrit ábrázoló regénytípus,
amely a társadalmi réteg problémáit és az úri
életformához ragaszkodó életmódját mutatja be
fejlődésregény: a főhős fejlődésének útját, személyi-
ségének kiteljesedését bemutató regénytípus
bacchanália: eredetileg Bacchus isten tiszteletére
rendezett szertartás, majd ebből eredeztethető-
en a tivornya, dorbézolás szinonimája
Csoportmunka
Csoportban dolgozva készítsétek el a város és Szakhmáry
Zoltán tanyájának térképét! Jelöljétek meg rajtuk a fontosabb
helyszíneket. Készítsetek jelmagyarázatot is! A regényben
nem említett, de szerintetek a cselekményhez illő épületek, ne-
vezetességek is helyet kaphatnak a rajzon. Ezek megjelenítését
azonban röviden indokoljátok is a jelmagyarázatotokban.
A térkép elkészítése után figyeljétek meg egymás munká-
ját: hasonlóan gondolkodtatok-e az elhelyezésről, melyik cso-
port milyen új elemekkel gazdagította a regény világát!

Irány a szöveg!
1.  A mulatozások, a szereplők egymás közötti érintke-
zése leginkább apró történetek mesélésével telik.
Mire valók ezek az anekdoták? Árnyalják-e, segítik-e
a szereplők személyének és észjárásának bemutatá-
sát, vagy a történelmi, társadalmi kérdések kibontá-
sát?
2.  Válassz ki, és jellemezz két tetszőleges anekdotát!
Mennyiben törekszik humorosnak lenni, mennyiben
lép fel a hitelesség látszatával, mennyiben egyedi vagy
általános élethelyzetet mutat be?
3.  Vizsgáld meg a napfogyatkozás-jelenetet! Hogyan hat
a  természeti jelenség az  egyes szereplőkre? Milyen
történéseket indít el?
4.  Hogyan jelenik meg a  zene, a  nótázás, a  hegedülés
motívuma a regényben?
g y Milyen
y érzelmek,, jelentések
j lis tananyagban szereplő részletét, majd írj érvelő esz-
kapcsolódnak hozzá?
5.  Miért ellentmondásos a  nő szerepe a  magyar társa-
dalomban a  regényszereplők szerint? Kinek milyen
az ideális feleség? Hasonlítsd össze mit jelent Zoltán
számára a felesége, és mit Rozika szerelme!
6.  Mit gondolsz, ma milyen társadalmi kérdésekről kelle-
ne regényt írni a kortárs íróknak? Kell egyáltalán társa-
dalmi kérdéseket állítani szépirodalmi művek közép-
pontjába? Érvelj a Móricz-regény tükrében!
 Bereményi Géza A tanítványok (1985) című filmjében
Móricz Úri muri és Rokonok című regényeinek a korá-
ban vagyunk. A filmben Magyary Zoltán közigazgatási
professzor az elmaradott Magyarország felemelésére
készül tehetséges fiatalokkal. Egy parasztfiú érkezik,
már a felvételi határideje után. Nézd meg a film digitá-
szét a professzor nevében arról, hogy miért vetted fel
a fiút mégis, és milyen terveid vannak vele!

évektől figyelhető meg. A hosz- KITEKINTŐ

A magyar puszta szimbólummá válása az 1840-es
néplélek metaforájaként tekintet-
szan elnyúló síkságra az egyenes, őszinte magyar
közepén a főleg ideális tájképe-
tek. Az Alföld emblematikus ábrázolásait a század
y hozta létre. A század második
iről ismert, Itáliában élő és alkotó id. Markó Károl
sza az ázs iai pusztákra és ősmagya-
felében az Alföld és az ottani pásztorélet kultu
okkal is telítő dött.
rok lovas- nomád életmódjára való utalás
ai János festészetének egyik
A 20. század elején a  paraszti származású Torny
ummal dolgozó, végtelen ma-
legfontosabb témája az alföldi táj volt. Kevés motív
közül metaforikus címadásával
gányt, nyomasztó reménytelenséget sugárzó képei
sors. A festmény pusztai szélvi-
is kiemelkedik az 1910 körüli fő mű, a Bús magyar
ábrázol.
harban álló, csontig lesoványodott, gazdátlan lovat
Nézz utána, milyen Alföld-képet közve títette k a szolnoki művésztelep alko-
tói, August von Pettenkofen vagy Deák-Ébner Lajos!

János Múzeum, Hódmezővásárhely

Tornyai János: Bús magyar sors. 1910 körül. Tornyai 143
 Olvasd el!
Krúdy Gyula Szgy. 229–234. oldal

„Otthon a világot ismered meg, utazva önmagadat.” (Hamvas Béla)

Az utazást megjelenítő műveket is figyelembe véve érvelj az állítás mellett vagy ellenében! Készíts olyan
útleírást, útilevelet, útinaplót egy számodra kedves utazás kapcsán, amelyben az egyes helyszínek rád
gyakorolt hatását, hangulatát érzékelteted!

Pályakép mélyén a  dolgok lényege épen megmarad

Krúdy Gyula (1878–1933) Nyíregyházán az  emlékekben. A  fölkeresett hajdani szép-
született. Apja felvidéki nemes családból ségek mára megöregedtek, megcsúnyultak,
származó jómódú ügyvéd, anyja szegény maga a hős is erejét vesztett öregemberként
családból származó szobalány volt. Iskoláit zarándokol el hozzájuk. A  kisvárosok to-
Nyíregyházán, Szatmárnémetiben és Podo- ronyórái mégis azt sugallják: megállt az idő,
linban végezte. Első novellája tizenöt éves s a hajdani hangulatok visszaidézhetők, újra
korában jelent meg. Tizenhét éves korában átélhetők.
már több lapnál dolgozott. 1895-től a Debre- A Szindbád-novellák közös jellemzője,
ceni Ellenőr munkatársa volt, és még ugyan- hogy alig van cselekményük, s a főhős mel-
ebben az  évben egy másik laphoz Nagyvá- Krúdy Gyula, Diskay lett a többi alak kidolgozatlan, épp csak fel-
radra szerződött. 1896-tól Budapesten élt. Sándor felvétele, 1925. vázolt figura marad. Az elbeszélő nézőpont-
Forrás: Petőfi Irodalmi
Rendkívül termékeny alkotó volt. Első no- Múzeum, Budapest ja lényegében azonos a főhősével, épp ezért
velláskötete (Üres a  fészek) már 1897-ben a külvilág tárgyai, jellemei csak az ő szűrőjén
megjelent, és ettől kezdve évente több kötettel is jelent- keresztül jelennek meg az olvasó számára. Általában két
kezett. Az igazán nagy közönségsikert az 1914-ben pub- idősík van jelen ezekben a novellákban: az elbeszélés re-
likált A vörös postakocsi című regénye hozta meg. Az el- ális ideje és a felidézett emlékek ideje. Stílusuk költői: ha-
ismerés ráirányította a figyelmet Krúdy korábbi műveire sonlatok, metaforák, halmozások és fölsorolások sokkal
is. Még ebben az évben a Petőfi Társaság tagjává válasz- nagyobb arányban fordulnak elő bennük, mint az epikus
tották. Kicsapongó életmódja miatt súlyosan megbete- művekben általában.
gedett, súlyos anyagi nehézségek között élt. 1930-ban
Baumgarten-díjat kapott. 1933-ban halt meg. Életműve Szindbád útja a halálnál
közel 90 regényt, körülbelül 3000 elbeszélést, mintegy A Szindbád útja a halálnál című novella egy virágárus-
kétezer cikket és sok színművet tesz ki. lány öngyilkosságának történetét beszéli el, de a tragi-
kus eseményekről viszonylag kevés szó esik. A novella
Szindbád első, a teljes szöveg terjedelméhez viszonyítva meglehe-
Krúdy Gyula legismertebb hőse, egyfajta alteregója Szind- tősen hosszú része Szindbád lelkiállapotát, kedvetlen-
bád, aki az  Ezeregyéjszaka hajósáról kapta nevét. Szind- ségét, szegénységét, megtörtségét mutatja be, szembe-
bád alakja először 1911-ben, a  Szindbád ifjúsága című állítva Szindbád életerős ifjúkorával. Mindkét idősíkot
kötet novelláiban tűnik fel, majd a Szindbád utazásaiban (a történet nyomorúságos idejét és a korábbi, fényesebb
(1912), Szindbád: A feltámadásban (1916), Szindbád meg- időket) olyan időhatározós szerkezetek jelzik („abban
térésében (1925), illetve a Francia kastély (1912) és a Pur- az  időben”, „akkoriban”), amelyek elbizonytalanítják
gatórium (1933) című regényben találkozhatunk vele. Szindbád életének időbeli kereteit. Kiemelik azt a köz-
Krúdy első Szindbád-novellái még szorosabban kap- napi élet mérhető időviszonyaiból. Ugyanebbe az irány-
csolódnak a  mesehős történeteihez, alakjához, a  ké- ba hatnak a Szindbád karakteréhez kapcsolódó térbeli
sőbbiekben azonban teljesen önállósodott a  figura, s jelölők is. Az első bekezdésben még Sztambulról (Isz-
a „sztambuli” Szindbád helyett már csak a magyar kisvá- tambulról) hallunk, a Szindbád múltjához kapcsolódó
rosokat járó, hajdani szerelmeit, emlékeit fölkereső Krú- két helységnév viszont (Fiume, Lemberg) a Monarchi-
dy-hasonmást látjuk. ára, annak is két távoli városára utal. Hiszen Szindbád,
Ezeknek az  utazásoknak az  értelme az  a felisme- a „hajós” folyamatos mozgásban van ezeken a helyeken.
rés, hogy az idő sok mindent lerombol, ám e pusztulás Erre utal a cím is, és ezt erősíti a rengeteg dinamikus

144
 Portrék a 20. század első évtizedeinek magyar irodalmából

ige a szövegben. Szindbád mindenhol csak futólag jár.
Találkozásai esetlegesek és pillanatnyiak, életének köz-
ponti motívumai a céltalanság és a véletlen.
A tulajdonképpeni cselekmény egy táncoshelyen ját-
szódik. Szindbád kívülálló („álmosan nézte a táncospá-
rokat”), csakúgy, mint a lányka, aki virágot árul. A kette-
jük közötti rövid jelenet nagyon pontosan kidolgozott.
Szindbád a lány sokkoló szavait („Szeretnék meghalni,
és nemsokára meg is fogok halni”) egykedvű részvétlen-
séggel, szenvtelenül fogadja. Figyelme inkább a tánco-
sok felé fordul, az ő nézőpontjához igazodva a narrátor
is a környezet bemutatásával késlelteti a további esemé-
nyeket. Maga a  feltűnően röviden, mindössze három
rövid mondatban elbeszélt öngyilkosság sem rendíti
meg a főhőst. A lány halálában saját életének megvál-
tását keresi.

Fogalmak Nézzétek meg közösen a Szindbád filmadaptációjának híres

Petőfi Társaság: 1876 és 1944 között működő, a Pe-
tőfi-kultusz terjesztését és a szépirodalom nem-
zeti szellemű ápolását céljául tűző egyesület
nosztalgia: a távoli, elmúlt dolgok utáni vágyakozás,
honvágy
Ezeregyéjszaka meséi: arab mesegyűjtemény, amely-
ben Seherezádé minden éjszaka mesét mond
Sahrijár királynak
orfeum: zenés, műsoros mulató
Csoportmunka
jelenetét, amikor a főszereplő Szindbád ebédel.
A részlet megtekintése után beszéljétek meg a következőket:
– Vajon miért volt ilyen fontos része a történetnek ez a je-
lenet?
– Mi lehetett a rendezői szándék a sok közeli felvétellel?
Válaszaitokat beszéljétek meg osztálytársaitokkal! Mi volt
a közös a gondolataitokban? Melyik állítással tudnátok vi-
tatkozni?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a szöveggyűjteményben Krúdy Szindbád útja a halálnál című novelláját! Milyen szecesszióra jellemző
vonásokat mutat a szöveg? Milyen irodalmi előképekhez köthető a főhős alakja?
2.  Hogyan osztanád kisebb szerkezeti egységekre a novellát? Észlelhető-e benne némi aránytalanság, vagy indo-
kolt a történet egészét nézve a súlypontok eltolódása?
3.  A szöveg legerőteljesebben végigkövethető ellentétpárja az élet-halál kettőse. Keress a szövegből példákat erre
az ellentétre, illetve ezt közvetetten árnyaló ellentétezésre!
4.  Mi derül ki a szövegből a virágárusról? Értelmezhető biztonsággal az öngyilkossága?
5.  Milyen jelek mutatják, hogy Szindbádot nem érdekli a virágáruslány? Mit tudunk meg általában a nőkkel szem-
beni viselkedéséről?
6.  Figyeld meg a szövegben végigvonuló virág, lepke és vér motívumokat! Gyűjtsd ki a szövegből megjelenési he-
lyeiket, és azokat a jelentéseket, amelyeket a történet különböző pontjain nyernek!
 Krúdy Gyula egyik elbeszélése (Utolsó Szivar az Arabs Szürkénél) olyan embert állít elénk, aki megveti a más
életmódú, más kultúrájú embereket. Ljudmila Ulickaja regényében ugyanakkor (Daniel Stein, tolmács) a hős
épp ellenkező felfogású: a legkülönbözőbb neveltetésű, hitű, vallású emberekben egyaránt a jót látja. Olvasd el
a regény részletét a szöveggyűjteményben, majd írj kisesszét „Miért nehéz megbarátkoznunk a más kultúrájú
emberekkel?”
emberekkel? címmel!

A  fővárosi színterek közt fontos KITEKINTŐ

Krúdy írásainak leggyakoribb helyszíne Budapest.
álló, sajáto s hangulatú Óbuda. 1930-ban,
szerepet kap a századelőn még apró házakból
, maga is idekö ltözött, és élete utolsó három
miután margitszigeti lakását felmondták
évét Óbudán töltötte.
megépülésével (1950) kezdődött,
A kisvárosias kerület átalakulása az  Árpád-híd
ti irányú forgalmát. A városrész
amely jelentősen megnövelte a városrész kelet-nyuga
– a panelházak tövében meghúzód-
századelős hangulatát csak néhány utca őrizte meg
t volt. Végül Kiss Károly újságíró-
va. Krúdy egykori lakóháza is a bontásra ítéltek közöt
yar Nemz etben felemelte szavát az épület
nak köszönhetően menekült meg, aki a Mag
esked elmi és Vend églátóipari Múzeum otthona.
lerombolása ellen. A ház jelenleg a Ker
a Tabán is. Nézz utána, ho-
A régi Óbudához hasonló hangulatú városrész volt
gyan jelenik meg a Tabán Krúdy műveiben!
Óbuda, Dugovics (ma Korona) tér,
ai Múzeum
balra Krúdy egykori lakóháza, 1972. Fortepan / Óbud
145

Karinthy Frigyes
„Lelkiismeretes humorista humorban nem ismer tréfát.” (Karinthy Frigyes)
A paródia fogalmával már találkozhattál Homérosz, Cervantes, Csokonai, Petőfi vagy Puskin kapcsán is.
Határozd meg a fogalmat, és ismertesd egy korábbi mű kapcsán a paródia működését! Szerinted min és
miért szokott nevetni az ember? Hallottál már arról, milyen élettani jelentősége van a nevetésnek?
Pályakép
A budapesti kispolgári családban született, zsidó szár-
mazású Karinthy (1887‒1938) novella- és regényíróként
(Találkozás egy fiatalemberrel című novelláskötet, Uta-
zás a koponyám körül és Mennyei riport című regények),
valamint lírikusként (Nem mondhatom el senkinek és
Üzenet a  palackban című verseskötetek) is kiemelkedő
alkotó.
Talán mondhatjuk, hogy ő a  Nyugat első nemzedé-
kének az  utókor által legkevésbé komolyan vett tagja.
Ennek valószínűleg az  lehet az  oka, hogy művei jelen-
tős része kabaréjelenet, humoreszk, tárca, kroki: azaz
szórakoztató műfajokba tartozó írások. Munkásságára
az  ironikus és szatirikus megközelítés, a  groteszk vagy
az  abszurd irányába elmozduló humor jellemző. Egyik
leghíresebb műve, az  Így írtok ti (1912) paródiagyűjte-
mény, a  Tanár úr, kérem (1916) című elbeszéléskötetét
pedig ifjúsági műként olvassuk. De az, hogyha egy író
szórakoztat, nem jelenti egyúttal azt is, hogy művészetét
ne lehetne komolyan venni. Ez Karinthyra is igaz.
Nyugat-est a Zeneakadémia művészszobájában, 1930.
Országos Széchényi Könyvtár, Budapest.
A Turul Fotóriport Iroda felvétele.
Balról: Szép Ernő, (mögötte) Erdélyi József, (mellette) Gellért
Oszkár, Móricz Zsigmond, Laczkó Géza, Babits Mihály, Tóth
Aladár, Török Sophie, Schöpflin Aladár, Füst Milán,
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes
146
Olvasd el!
Szgy. 237–251. oldal
A cirkusz
Karinthy egyik legismertebb novellája a mindenkori mű-
vész – és így saját maga – örök problémáját dolgozza fel:
hogyan tudja a művész mondanivalóját, üzenetét eljuttatni
a közönséghez? Ami eladható, valójában értéktelen? Lehet-
e közönségsiker a komoly művészet? Az allegorikus novel-
lában szereplő én egyszerre akar népszerű lenni („szívsza-
kadva vágytam a cirkuszba”), és komoly művész („de talán
éppen úgy vágytam a  hegedűre is”). De a  hegedülés, egy
zenemű önmagában nem elég egy produkcióhoz: a  mű-
vészetet be kell csomagolni valamibe, hogy a közönségnek
érdekes és eladható legyen. A novellában megírt álomban
ez a csomagolás egy artistamutatvány. Ahhoz, hogy meg-
szólaltathassa hegedűjén a melódiát, „amit régen, régen, ré-
gen hallottam egyszer zengeni és zokogni a szívemben” egy
egészen fantasztikus építmény tetején kell egyensúlyoznia.
De vajon mire figyel ekkor a közönség? A zenére, vagy arra,
nem esik-e le a művész? Karinthy által feltett kérdés a nyu-
gatosok, például Babits egyik legnagyobb problémája is: Mi
a fontos? Amit mond a műalkotás, vagy ahogyan mondja?
Egyáltalán eljut-e valami a közönséghez. Tóth Árpád szavá-
val: van-e út „Lélektől lélekig”?
Így írtok ti
Karinthy paródiagyűjteményének első darabjai olyan
népszerűségre tettek szert, hogy a  kötetet folyamato-
san bővülő, újabb kiadások követték (1912, 1920, 1933).
A paródia lényege egy jól ismert mű vagy műfaj humo-
ros utánzása. Az Így írtok ti stílusparódiákat tartalmaz.
Azaz nevetségessé teszi azokat, akiknek van stílusuk. De
a  kötet előszavából kiderül, hogy a  paródiák tulajdon-
képpen a szerző saját stíluskeresésének állomásai.
Az Ady Endre, a nacionalista ciklus Moslék-ország című
darabja a híres költő magyarság-verseit parodizálja. A ma-
gyarságot ostorozó Ady harcossságát már a  nevével való
játék is karikírozza (Hady Endre). A szinte védjeggyé vált
egyéni stílust Karinthy az Ady-versek jellemző eszköztá-
rának felvonultatása által parodizálja: ismétlés („jött értem,
jött értem”), zsenitudat („álomkirályfi”), nyugat-kultusz
(„vagyok a  nyugati sirály”), és sajátos szóalkotás („Red-
ves-ugar”). A Babits Bihály: Antik szerelem című paródia
 Portrék a 20. század első évtizedeinek magyar irodalmából

a  költő poeta doctus voltát (gradus genitivusszal), Babits

Csoportmunka
Olvassátok el mindannyian a Találkozás egy fiatalember-
alliterációra való hajlamát (bún borongva) és esztétizmusát rel című novellát. Közös megbeszélés során készítsetek
(csak a  széphangzás mián) teszi nevetségessé, kiaknázva vázlatot arról, mit lehetne egy rövid, 2-3 perces kis-
a halandzsanyelv nyújtotta lehetőségeket (bink balán). filmben ebből bemutatni. Rajzoljatok a kisfilmhez sto-
ryboardot, azaz képregényszerű vázlatot az egyes film-
kockákról. Mikor mit látna a néző? (Elég a szimbolikus
Tanár úr kérem ábrázolás, pl.: pálcikaemberekkel). Ha elkészültetek,
Karinthy tizenhat írásból álló karcolatgyűjteményének da- rendezzetek bemutatót az  elkészült munkákból! Érté-
rabjait a közös téma, a tanárok és a diákok, az iskolai élet keljétek egymás munkáját egy 10-es skálán pontokkal!
kapcsolja össze. A századforduló atmoszféráját felelevení-
tő műben valóság, álom és képzelet keveredik. Az 1913 és
1916 között készült karcolatok művészi szemlélete, han- Fogalmak
gulata és megfogalmazása nagyjából egységes. Bemutatják paródia: valamely jól ismert mű, műfaj, stílus vagy alkotói jel-
a különböző tanulótípusokat, eltérő szellemi képességeiket, lemvonás jellegzetességeinek gunyoros, komikus hatású
a kamasz lélek vívódásait, fantáziálásait és a diákcsínyeket. utánzása; célja a komikus hatás kiváltása, a nevettetés
travesztia: olyan műfaj, amely közönségesen, kisszerűen jele-
nít meg eszményeket, fennkölt érzéseket
Irány a szöveg!
persziflázs: személyeskedő, kíméletlen gúnyirat
1.  Karinthy Frigyes A  cirkusz című novellájában milyen humoreszk: prózai kisepikai műfaj; fő jellemvonása a karco-
elbeszélői eszközök hivatottak erősíteni a  történet latszerű, rövid terjedelem és a könnyed, kedélyesen de-
álom-jellegét? Milyen a szöveg tér- és időábrázolása? rűs hangulatú humor
2.  Nézz utána, milyen jelentések kapcsolódnak a mű-
vészetben a clown, a bohóc figurájához! Keress bo-
hócábrázolásokat Cézanne, Klee, Picasso, Chagall alkotásai között! Miért lehet a bohóc a művész önarcképe?
3.  Olvasd el a Találkozás egy fiatalemberrel című novellát! Gyűjtsd két halmazba azokat a tulajdonságokat, ame-
lyekben különböznek, és amelyekben hasonlítanak a beszélgető férfiak!
4.  Milyen beszédmód, temperamentum, viselkedés jellemzi az idősebb és milyen a fiatalabb beszélőt? Párhuzam-
ban áll ez a felnőtt és a fiatal gondolkodásával, érveivel?
5.  A novella végén szövegszerűen megjelenik az elbeszélés megírásának kezdete. Mit gondolsz, az elbeszélő való-
ban teljesíti a fiatalember kérését? Írd meg röviden a találkozás történetét a fiatalember tollával!
 Karinthy Frigyes fordítónak is kitűnő volt: fordításainak nyelvi humora méltó az eredeti művekhez, ha túl nem
tesz rajtuk. Így van ez Stephen Leacock: Ghenti Guido című művének fordításával is, amelyben a lovagkor visz-
szásságai fergeteges paródiaként kerülnek elénk. Olvasd el a részletet a szöveggyűjteményben, majd írj kisesz-
szét „A túlzás alakzatának eszköze Leacock és Karinthy paródiájában”!
 Karinthy Frigyest 1936-ban agydaganattal operálták. A bravúros műtéti beavatkozás, amelyet Herbert
Olivecrona svéd orvos végzett el, sikerrel járt. A betegségnek és a stockholmi operációnak állít emléket
Karinthy Utazás a koponyám körül című regényében. A kortárs magyar író, Nádas Péter Saját halál című
műve hasonló témájú: a szerző klinikai halálának élményéhez kapcsolódik. Olvasd el Karinthy regényének
Krizantém című fejezetét az interneten, és hasonlítsd össze a Saját halál szöveggyűjteménybeli részletével!
Írj összehasonlító elemzést a két szövegről „Irodalom a lét határain. Két eltérő beszédmód” címmel!

ítette ki két évvel korábbi, nyuga- KITEKINTŐ

Rippl-Rónai 1925-ben még egy utolsó arcképpel egész
a során találkozott Karinthy Fri-
tosokat bemutató portrégalériáját. Siófoki tartózkodás
égver seny zsűritagjai voltak. Valószínűleg
gyessel: mindketten a „Balaton tündére” széps
-Rónai az írót szokatlan fesztelen-
a találkozás helyszínének is köszönhető, hogy Rippl
sokáig nem szerette, ha fényképezik,
séggel, fürdőköpenyben örökítette meg. Karinthy
os fényképe azonban nem hagyo-
de a 20-as évektől egyre több fotón tűnik föl. Szám
sokszor humoros szerepben mu-
mányos értelemben vett portré, hanem valamilyen,
ztülszúró bűvészként, atlétaként vagy
tatja: cowboyként, asszisztensnőjét karddal keres
lányt ábrázoló bronzszobrát átölelve.
fürdőnadrágban, a Gellért fürdő egyik meztelen
is soksz or élt a szerepjáték lehetőségeivel.
Irodalmi paródiáihoz hasonlóan fényképein
gáról készült fotóin a kor-
Nézz utána, hogyan hasznosítja a szerepjátékot önma
tekinthetők-e munkái?
társ képzőművész, Cindy Sherman! Önarcképnek
Rippl-Rónai József: Karinthy Frigyes arcképe, 1925.
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
147

A század első évtizedeinek
irodalmából
„A fekete csönd pedig ‒ tisztán hallottam ‒ kacagott.” (Csáth Géza: Fekete csönd)
A tudatregény műfaja a gondolatokat, az emlékeket, a tudat működését állítja az ábrázolás középpont-
jába. Keress olyan szövegtípusokat, amelyeknek fontos részét képezi a tudat működésének bemutatása!
Mondj példát olyan tudati folyamatokra és tudattalan cselekvésekre, amelyek nem akaratlagosan történ-
nek! Milyen eszközei lehetnek az írónak ezek bemutatására?
Csáth Géza
Csáth Géza (születési neve:
Brenner József) 1887-ben
született Szabadkán. Kö-
zépiskolai tanulmányait
Szabadkán végezte. Már
1901-től közölte írásait
a Bácskai Hírlap. Budapes-
ten beiratkozott az  orvosi
karra. A Nyugatban 1908-
tól rendszeresen jelentek
meg elbeszélései. 1910-ben Csáth Géza,
feleségül vette Jónás Olgát. Petőfi Irodalmi Múzeum,
Budapest
Több helyen orvosként
dolgozott. 1914-ben bevonult katonának, egészségi álla-
pota miatt azonban előbb szabadságra küldték, majd fel-
mentették a szolgálat alól. Regőcén kapott orvosi állást.
1919-ben idegileg összeomlott, Baján kezelték. A kórház-
ból megszökött, később önkezével vetett véget életének.
Prózáját a naturalizmus és a szimbolizmus hatása jellem-
zi. Gyakori témája a gyermekkor világa. Szereplőit nem
határozott célok, hanem elfojtott vágyak, indulatok moz-
gatják.
A Fekete csönd című novella a  Varázsló kertje kötet-
ben jelent meg 1908-ban. A  történet névtelen elbeszé-
lője pszichiáterének eleveníti föl (írásban) öccsének,
Richárdnak a  történetét. Erre az  elbeszélői helyzetre
a szöveg elején és végén a „doktor úr” megszólítás utal.
A cselekmény kiindulópontját Richárd hirtelen felnövé-
se jelenti. A  gyermekkorból való hirtelen kiszakadásra
utal a cím is, a sejtelmes „fekete csönd”, amely megbontja
a család harmóniáját. Nem derül ki, pontosan mikor, il-
letve mennyi idő alatt játszódik a történet, és arra sem
utal egyértelműen a  novella, hogy az  elbeszélés ideje
mennyivel követi az elbeszélt történet idejét. Az egyet-
len pontos időmeghatározás – „Hajnal volt, három óra”
– bibliai utalásként (Jézus halálának időpontja) és így
jelképes időpontként is értelmezhető.
148
Olvasd el!
Szgy. 252–253. oldal
További alkotók a korszakból
Kaffka Margit (1880–1918) a  Nyugat első nemzedéké-
nek írója és költője volt. 1880-ban született Nagykároly-
ban. Apját hatéves korában elveszítette. 1898-ban taní-
tónői oklevelet, 1902-ben tanári diplomát szerzett. Első
verseskötete 1903-ban jelent meg Versek címmel. Korai
halálát spanyolnátha okozta. Műveinek visszatérő témá-
ja a nő küzdelmes sorsa, a család, illetve a gyermekkor.
Első regénye, legolvasottabb
műve a Színek és évek, amely
1912-ben jelent meg. A  fik-
tív önéletrajzi regény főhőse
Pórtelky Magda. A  regény-
ben a  már idős, magányo-
san elő Magda egyes szám
első személyben szólal meg,
és beszéli el élete történetét.
Az  narráció fontos újítása
a sajátos időszerkezet: az el-
beszélés idejének és az elbe-
szélt történet idejének foly- Kaffka Margit,
tonos egybejátszása. Máté Olga felvétele,
Petőfi Irodalmi Múzeum,
Herczeg Ferenc (1863– Budapest
1954) Versecen született
bánsági német polgárcsaládból. A  Singer és Wolfner
Kiadó Egyetemes Regénytárának pályázatára írta első
regényét Fenn és lenn címmel 1890-ben. Beválasztották
a  Petőfi Társaságba, a  Kisfaludy Társaság is tagjai közé
választotta. Különösen népszerű volt A  Gyurkovics-lá-
nyok című komikus regénye, amelynek színpadi válto-
zata világsiker lett. A  regény A  Gyurkovics-fiúk, illetve
a  Gyurka és Sándor című regények mellett egy trilógia
része. Herczeg Ferenc politikusként is tevékenykedett.
1896-tól szülővárosának országgyűlési képviselője volt.
Molnár Ferenc (1878–1952) Budapesten született,
Genfben jogot hallgatott, majd hírlapíróként dolgo-
zott szülővárosában. 1902-ben mutatták be első darab-
ját, A  doktor úr című vígjátékot, amely máris számotte-
 Portrék a 20. század első évtizedeinek magyar irodalmából

vő kritikai visszhangot kapott. Máig legismertebb műve
az  1907-ben megjelent A  Pál utcai fiúk című regénye,
amelyet többször is megfilmesítettek és számos nyelvre
lefordítottak. Színművei közül a Liliom (1909), Az üveg-
cipő (1924), a  Játék a  kastélyban (1926) és az  Olympia
(1928) a legjelentősebbek.1939-ben zsidó származása mi-
att menekülni kényszerült, előbb Svájcba, majd az USA-
ba költözött. New Yorkban halt meg hetvennégy évesen.
Szabó Dezső (1879–1905) Kolozsváron született.
1905-ben Párizsban kapott ösztöndíjat. 1912-től kezd-
ve jelentek meg prózai munkái. Legismertebb műve,
Az elsodort falu című regény 1919-ben látott napvilágot.
A borúlátó mű egy erdélyi falu példáján keresztül állítja
elénk a kor társadalmi problémáit. Szabó Dezső kulcs-
regénynek tekinthető: művének látszólag fiktív szereplői
valóságos személyeket, kortársakat rejtenek.
Szomory Dezső (1869–1944) a  korszak ismert írója,
színműírója. 1869-ben Budapesten született. 1890-től
mintegy másfél évtizedet töltött Párizsban. Élményeit
az 1929-ben megjelent A párizsi regény című munkájá-
ban örökítette meg. Ismert műve a Harry Russel-Dorsan
a francia hadszíntérről című háborús regénye.

Fogalmak

tudatregény: a gondolatokat, emlékeket, a tudat működé-
sét ábrázoló nagyepikai műfaj
reflexió: valakinek a véleményéhez fűzött személyes és ér-
telmező megjegyzés
kulcsregény: olyan regénytípus, amelynek szereplői meg-
feleltethetők valódi személyeknek, rendszerint az író
kortársainak, jellemzője a polemizáló, szatirikus célzat
Csoportmunka
Csoportban dolgozva a  Kaffka Margitot bemutató
wikipédia oldalhoz készítsetek még legalább három
pontot (életrajz, egy-egy műve, műveinek utóélete stb.)
internetes keresések segítségével. Keressetek további
fotókat az írónőhöz kapcsolódóan, majd készítsétek el
azok feliratozását is. Ismertessétek az osztálytársaitok-
kal, milyen információkat, képeket emeltetek ki az író-
nő életéből, munkásságából.

Irány a szöveg!
1.  Milyen beszédhelyzetben ölt formát Csáth Géza Fekete csönd című novellája? Miért lehet szükség erre az elbe-
szélői keretre, milyen jelleggel gazdagítja az elbeszélést?
2.  Gyűjts példákat arra, amikor a hétköznapi élet és a rémtörténetek kellékei összefonódnak a novellában!
3.  Milyen képek, képzetek fűződnek a fekete csöndhöz? Milyen hanghatások kísérik a megjelenését az elbeszélés-
ben?
4.  Milyen volt és milyen lett Richard? Gyűjtsd össze, hogyan jellemzi az elbeszélő! A Richarddal kapcsolatos törté-
netek elbeszélése mennyiben realisztikus és mennyiben fantasztikus számodra?
5.  Van-e olyan pont a  szövegben, amikor a  befogadónak változhat az  elbeszélőhöz fűződő viszonya, megtörik
az elbeszélőbe vetett bizalom, vagy épp hitelesebbé válik az elbeszélés?
 A Színek és évek című regényben Kaffka Margit egy anya és lányai életének kontrasztján mutatja meg a női
életlehetőségek megváltozását. A Coco Chanel (Anne Fontaine, 2009) című film is hasonló témát dolgoz fel:
egy céltudatod tehetséges varrólány felemelkedését. Nézd meg a film részletét, majd írj összehasonlító esszét
ma címmel!
„Nőiség egykor és ma”

dtatással méltatták. Itt bemutatott festmé- KITEKINTŐ

Gulácsy varázsos fantáziavilágát a Nyugat írói elraga
dvelte bb helyszínén – ülő, merengő férfit látunk.
nyén Itáliában, kávéházban – Gulácsy egyik legke
épp gyümölcsöt hozó narancsfákkal. „A költő
A  kirakatüvegen túl álomszerű téli táj tárul fel,
gyakrabban, ez a költő nyújtotta oda neki, hogy
vette ki az ecsetet a festő kezéből. Máskor pedig,
Kosztolányi. A festmény Gulácsy Az egynapos
fessen” – írta a szépíróként is jeleskedő művészről
ő. „Csendesen hullott a hó, furcsa karácsonyi
hó című novellájának illusztrációjaként is értelmezhet
illata volt ez. A nyurga fekete ciprusok és a kövér
illat járt át mindent. A berber- és olajfák gyantás
olyan különös tűzzel villantak meg az élénk-
babérfák sóhajtoztak. (…) December volt, és mégis
csok pedig vidoran pislogtak ki fehér sipkájuk
zöld veteménytáblák künn a kertben, a piros naran
ölgette órákhosszan a megszokott cappucinót
alól. (…) Giacomo Fiori a közeli Cafféban itta, szürcs
a százesztendős Caffé Lunában.”
re!
Nézz utána, hogyan hatott Itália Gulácsy művészeté

1910 körül. Magántulajdon

Gulácsy Lajos: Naconxypanban hull a hó (részlet),
149
 Olvasd el!
Kassák és az avantgárd Szgy. 254–267. oldal

„én KASSÁK LAJOS vagyok / s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár”

(Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek)
Az avantgárd alkotói a műalkotás fogalmának határait feszegették. Szerinted műalkotás lehet egy
piszoár, újságból kivágott szavak véletlenszerű egymásutánja vagy egy fehér négyzet fehér ala-
pon? Mitől függ, hogy valamit műalkotásnak tekintünk vagy sem? Próbáld ki az egyik avantgárd
alkotási formát (automatikus írás, szavak véletlenszerű elhelyezése stb.)! Milyen lenne ma egy pol-
gárpukkasztó alkotás?

Az avantgárd és a Nyugat Európa-szerte új típusa jelent meg: a feltaláló-művész.

Az avantgárd (a francia szó jelentése: előőrs) elneve- Mint ahogy […] próféták jelentkeztek akkoriban minden-
zés egy gyűjtőfogalom. A  20. század első harmadának felé, akik az emberi élet egész vonalát forradalmi úton át
olyan művészeti mozgalmait értjük alatta, amelyek a ha- akarták alakítani. Sokan voltak az «avant-garde»-isták,
gyománnyal való teljes szakítást és a  művészi kifejezés akik azt hitték, hogy a művészetben is minden eddiginél
gyökeres megváltoztatását hirdették. Az avantgárd moz- összehasonlíthatatlanul különb alkotásokhoz lehetne jut-
galmak elsősorban az irodalomban és a képzőművésze- ni […]. S így születtek a művészet-megváltás kereső lázá-
tekben jelentkeztek. Az avantgárdhoz soroljuk a kubiz- ban […] az avantgarde-ista vers mindenféle furcsaságai.
mus, a  futurizmus, az  expresszionizmus, a  dadaizmus, Kassák, aki kiszakadva talajából: az olvasóközönségből,
a szürrealizmus, valamint a konstruktivizmus irányzatát. kis bécsi kávéházak forradalmi álmai között, kicsiny köl-
Ezekről jövőre tanulunk részletesebben. tőszektájának szinte vérfertőző szellemi közösségében élte
A Nyugat szerkesztői elzárkóztak az avantgárd költők át ezeket az éveket s különben is hajlamos volt a formai
közlésétől, azonban a folyóirat, ha kritikus szemmel is, de agyafurtságokra: nem maradt mentes a művészet-feltalá-
figyelemmel kísérte munkáikat. Babits Mihály például a lás téveszméitől. Nem utolsó sorban innen erednek utolsó
Ma, holnap és az irodalom – Ars poetica forradalmár köl- korszakabeli verseinek provokáló keresettségei, összefüg-
tők használatára című írásában fejti ki kritikáját A Tett géstelenségei”.
című folyóirat költőinek műveivel kapcsolatban: „A Tett
stílusát főleg két dolog jellemzi, a mesterkélt bizarrságban Kassák Lajos
nyilvánvaló ízléshiány, és a képek túlzott komplikáltsága, Kassák Lajos (1887–1967) a magyar avantgárd legjelen-
amely néha készakart érthetetlenségig emelkedik.” Egy ké- tősebb egyénisége, költő, író, szerkesztő és festőművész.
sőbbi tanulmányában (Új klassziciz- 1887-ben született Érsekújváron.
mus felé) az avantgárd törekvésekkel Középiskolai tanulmányait a  gim-
épp ellentétes álláspontra helyezke- názium második osztálya után fél-
dik, amikor a hagyomány mellett behagyta, lakatosinasnak állt, majd
tesz hitet: „Ez a művészet! klasszikus vasmunkásként dolgozott. Az  iro-
művészet! teljes, elfogulatlan, a Kor dalomban autodidakta módon mé-
érzelmeivel és irányaival nem törődő lyült el. Első novelláskötete, az Élet-
alkotások: s mégis azok, amelyekre siratás 1912-ben jelent meg. Ő
szüksége van a Kornak: amelyek erő- alapította a  magyar avantgárd első
sítik az Életet!” folyóiratát, A  Tettet. A  forradalom
Komlós Aladár, a Nyugat kriti- bukásakor Bécsbe menekült, ahon-
kusa ugyancsak fenntartásokkal nan csak 1926-ban tért haza. A Do-
olvasta a magyar avantgárd elsőszá- kumentum, majd a  Munka című
mú képviselőjének, Kassák Lajos- folyóiratot szerkesztette. 1947-ben
nak a műveit. A költő Kassák című szociáldemokrata képviselő volt,
tanulmányában így fogalmaz: „De 1949-ben belső száműzetésre ítél-
azokban az években, mikor Kassák ték, művei egészen 1956-ig nem je-
ezeket a verseket írta, a művészeknek Kassák Lajos: Collage I. 1925. lenhettek meg. Az 1960-as években

150
 Portrék a 20. század első évtizedeinek magyar irodalmából

munkásságával a nemzetközi elismerést is kivívta magá-
nak. 1965-ben Kossuth-díjat kapott. 1967-ben halt meg.
Kassák nevéhez fűződik a  magyar szabadvers
megteremtése. Mesteremberek című programadó köl-
teményét 1915-ben saját folyóiratában, A Tettben pub-
likálta. Az  emelkedett hangvételű vers többes szám
első személyű beszélője radikálisan visszautasítja a ha-
gyományos költőszerepeket, és a mindeddig szokatlan,
új világot felépítő „mesterember” programját hirdeti
meg.
A költő főműveként tartják számon A  ló meghal
a madarak kirepülnek című hosszú verset, amely Kas-
sák bécsi évei alatt, 1922-ben keletkezett. Az önéletrajzi
elemeket is tartalmazó szöveget egyetlen hosszú, írásje-
lek nélkül mondat alkotja. A nehezen befogadható köl-
temény egy utazás töredékes képeit villantja föl.

Fogalmak
A ló meghal a  madarak kirepülnek című
avantgárd: francia szó, amely előőrsöt jelent; a 20. század eleji újító szán-
vers elolvasása után alkossatok meg kö-

Csoportmunka
dékú művészeti mozgalmak összefoglaló elnevezése
zösen egy szabadverset a csoport iskolai
futurizmus: avantgárd irányzat, amely a technikai vívmányok, a dinamiz- életéről. Először válasszatok ki tíz olyan
mus és a nagyvárosi élet utópisztikus igenlésén alapul; Orosz- és Olasz- fontos szót, amelyek mindannyiótok
országban volt elterjedtebb; első kiáltványukat Marinetti tette közzé életét jellemzi, ami közös bennetek. Ezt
1909-ben követően alkossatok ezekkel egy-egy
dadaizmus: avantgárd irányzat, amely a hagyományos formák elutasításán, mondatot, amelyek a versetek sorai lesz-
a racionális értelemtől függetlenített alkotótevékenységen és a köz- nek. Figyeljetek arra, hogy valamilyen
megbotránkoztatáson alapul; a mozgalom vezéralakja: Tristan Tzara szervezőszempont, logikai váz legyen
a  szövegben! Olvassátok fel osztálytár-
szürrealizmus: avantgárd irányzat, amely a tudat alatti tartalmak felszínre saitoknak az elkészült csoportverseket!
hozását és bemutatását tűzte ki céljául; képviselői: Guillome Apollinai-
re, André Breton, Paul Éluard

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Kassák Lajos A ló meghal a madarak kirepülnek című versét! Két külön oszlopban gyűjtsd össze a vers
avantgárd jellemzőit, valamint azokat a vonásait, amelyek a hagyományos versfelfogást hordoznak!
2.  Milyen lírai és milyen epikai elemek vegyülnek Kassák művében?
3.  Keress példákat a versből a következőkre: abszurd képzettársítások, halandzsa szövegrészek, aforizmák vagy
intertextusok!
4.  Kövesd végig a ló és a madár címben is kiemelt motívum motívumát! Jelöld be azokat a tulajdonságokat, jellem-
zőket, amelyek egyikhez vagy másikhoz kapcsolhatók!
5.  Hogyan látod, nehezebb értelmezni egy, az elemzett példához hasonló, szerteágazó, nyitott művet, vagy éppen
ez teremt új értelmezési lehetőségeket? Bárki bárhogyan érthet egy műalkotást, vagy van a  művekben egy
kódolt alapüzenet?
 A Picasso kalandjai című film (rendezte: Tage Danielsson, 1978) igazi burleszk, remek poénjait pedig ma is lehet
kódolni. Nézd meg a film digitális tananyagban megtalálható részletét, majd írj esszét arról, hogy milyen lehet
az élete annak, aki szakít a hagyománnyal, és teljesen új utakon járva mindent feltesz saját vállalkozására vagy
művészi útkeresésére, mint például Kassák Lajos!

st, de 1909-es útja során hiába keres- KITEKINTŐ

Kortársaihoz hasonlóan Kassák is megjárta Páriz
orúsá gos életkörülményei hamar ha-
te az Ady által leírt inspiráló metropoliszt. Nyom
etközi irány zatok csak később gyakoroltak
zatérésre kényszerítették; a modern nemz
olt be a futurizmus új irányzatáról,
rá meghatározó hatást. A Nyugat 1912-ben szám
álóbbjai az expresszionistákkal közö-
a következő év januárjában pedig az izmus legkiv
nban. Az 1913-as tárlaton Kassákra
sen mutatkoztak be Budapesten, a Nemzeti Szalo
hatást. Az  anarchista Galli temeté-
különösen Carlo Carrà művei gyakoroltak nagy
ására is ihlette. A futuristák háborúk
se című festmény novellaszerű prózavers megír
Enne k már első verseskötetében (Éposz
iránti lelkesedésében azonban nem osztozott.
t betiltása is főként a folyóirat há-
Wagner maszkjában, 1915) is hangot adott, és A Tet
borúellenességének volt köszönhető.
meg A Tett és a Ma hasábjain!
Nézz utána, milyen képzőművészek munkái jelentek

Museum of Modern Art, New York

Carlo Carrà: Az anarchista Galli temetése, 1910–1911.
151
 Összefoglaló feladatok
 1. Olvasd újra Babits Mihály Esti kérdés című versét a szöveggyűjteményben, valamint az Elégia egy rekettyebokorhoz című
Tóth Árpád verset! Gyűjts szempontokat, és írj vázlatot a két mű alapszituációjával kapcsolatban! Hogy alakul a versek
szerkezete a kontemplációs alaphelyzet után? Gyűjts idézeteket a két műből véleményed alátámasztására, majd vesd
össze pároddal szempontjaidat és vázlatodat!

 2. Csoportban dolgozva, GÖMB módszerrel vitassátok meg Tóth Árpád Esti sugárkoszorú című verse kapcsán, hogy mennyi-
re alkalmas a költői szöveg pillanatnyi benyomások, impressziók teljes értékű rögzítésére!

 3. Mint tanultad, Tóth Árpád tüdőbajban szenvedett és halt meg. A költő eddig megismert verseit alapul véve írj kisesszét
(maximum húsz mondatban) a betegség és a művészi érzékenység kapcsolatáról!

 4. Gabriel García Márquez, a Nobel-díjas regényíró Azért élek, hogy elmeséljem az életemet című önéletrajzi regényéhez
a következő előszót írta: „Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékezik, és ahogy visszaemlékszik
rá, amikor el akarja mesélni.” Csoportmunkában, GÖMB módszerrel vitassátok meg, hogy mit gondoltok erről az idézet-
ről. Mennyiben vonatkoztatható ez a gondolat Juhász Gyula Anna örök című versében nyomon követhető emlékezés-
folyamathoz?

 5. Olvasd el a világhálón vagy kötetben Juhász Gyula Magyar táj, magyar ecsettel című versét, valamint Adytól A Tisza-par-
ton című verset, amely a szöveggyűjteményben is szerepel! T-táblázattal hasonlítsd össze a két költeményben megjelenő
Tisza-képet és magyarság-élményt!

 6. Párban dolgozva gyűjtsetek a korábban megismert, klasszikus modernséghez tartozó költők, valamint Tóth Árpád és Ju-
hász Gyula verseiből példákat az alábbi poétikai eszközökre! Mindegyikőtök két-két poétikai eszközt válasszon, melyhez
legalább két példát gyűjtsetek az általatok választott versekből! A feladat elvégzése után vessétek össze jegyzeteiteket!
Mely általatok ismert költőktől gyűjtöttetek példákat?

enjambement anafora szinesztézia impresszionista képalkotás

 7. Csoportban, GÖMB módszert alkalmazva dolgozzatok ki hárommondatos meghatározást a móriczi újnépiességről! A fel-
adatra öt perc áll rendelkezésetekre. A csoport egy választott tagja szóban ismertesse a megoldásotokat. A többi csoport
egy-egy kérdést intézhet, illetve javaslatot tehet az elhangzottakkal kapcsolatban.

 8. Fogalmazd meg három mondatban, hogy szerinted mire gondolhatott Móricz Tragédia című elbeszélésének hőse, Kis
János, élete utolsó perceiben! Ha elkészültél a feladattal, olvasd fel párodnak, majd beszéljétek meg választott párral,
milyen közös gondolatok bukkantak fel!

 9. Csoportban dolgozva, 5-10 mondatban jellemezzétek Kis Jánost, feleségének szemszögéből! A feladat elvégzésére öt per-
cetek van. Amikor elkészültetek, olvassátok fel írásotokat sorban, majd beszéljétek meg a többi csoporttal, milyen közös
gondolatok bukkantak fel!

10. Gyűjts szempontokat, majd táblázattal vesd össze Móricz Tragédia és Szegény emberek című műveit! A feladat elvégzése
után hasonlítsd össze pároddal szempontjaidat!

11. Csoportban készítsetek szófelhőt a Szegény emberek egyik mellékszereplőjének, az öreg Sóvágó úrnak jelleméről és ér-
tékeiről! Amikor végeztetek, vessétek össze munkátokat a többi csoportéval. Milyen egyezéseket és eltéréseket fedeztek
fel?

12. Keress 2-3 perces zenei aláfestést a Szegény emberek című elbeszélés azon két részéhez, amikor

– a katona a rablógyilkosság helyszíne felé tart,

– a katonát letartóztatják a csendőrök, és elvezetik!

A választott zenéket közösen hallgassátok meg, és figyeljétek meg az esetleges hasonlóságokat vagy eltéréseket az általatok
választott zenékkel kapcsolatban!

152
 Portrék a 20. század első évtizedeinek magyar irodalmából
13. Olvasd el elektronikus formában a mek.oszk.hu portálján vagy kötetben Móricztól a Kis Samu Jóska című novellát! Írj tíz
soros összehasonlító elemzést, hogyan jelenik meg a „katona” ebben a műben, valamint a Szegény emberekben!

14. Gyűjts két-két példát a szöveggyűjteményben a feszültségkeltés írói eszközeire a Barbárok című elbeszélésből! A feladat
elvégzése után pároddal vesd össze az általatok választott példákat, s beszéljétek meg, mennyiben járul hozzá a műben
a feszültség megteremtéséhez valamint fenntartásához a metanyelvi kommunikáció!

15. Csoportban dolgozva, asszociációs játékkal társítsatok fogalmakat, hangulatokat, értékeket a történetben fontos szerepet
játszó két juhász nevéhez! Gondolataitokat pókhálóábrán rögzítsétek. A feladat elvégzésére öt perc áll rendelkezésetekre.
Amikor végeztetek, munkátokat vessétek össze a többi csoportéval. Milyen közös vonásokat találtatok egymás ábráin?

16. Olvasd el Mikszáthtól az Az a fekete folt című novellát! Gyűjts szempontokat és készíts gondolati vázat Mikszáth novellá-
jában és a Barbárokban megjelenített juhászvilág összehasonlításához!

17. Csoportban, GÖMB módszerrel dolgozzátok ki az  anekdota szerepét Mikszáth novellisztikájában, valamint Móricz Úri
muri című regényében! A feladat elvégzése után vessétek össze jegyzeteiteket a többi csoportéval, és beszéljétek meg,
miben értettetek egyet, és miben nem!

18. Párban dolgozva, pókhálóábrával készítsétek el Szakhmáry Zoltán és Csörgheő Csuli feleségének jellemrajzát! A feladat
elvégzésére öt perc áll rendelkezésetekre. Miután végeztetek, mutassátok be munkátokat az osztályban, egyperces szó-
beli összefoglaló keretében!

19. Írj tíz sort, mely Lekenczey Muki véleményét tükrözi a regényvilág szereplőiről! A feladat elvégzése után olvasd el párod
írását is, és vizsgáljátok meg, mely szereplőket, helyszíneket említettetek!

20. Kerekasztal-módszerrel vitassátok meg csoportban, Rozi Szakhmáry Zoltán életében játszott szerepét! Gondolataitokat
kis papírkártyákra írjátok le, majd a feladat végeztével cseréljetek kártyát egy választott csoporttal, és beszélgessetek el,
mennyiben értetek egyet a kapott kártyákon szereplő megfogalmazásokkal!

21. Fogalmazd meg öt mondatban Lefkovits bankárnak a dzsentri-osztályról alkotott véleményét! Ezután vesd össze munká-
dat párodéval, és vitassátok meg, mennyiben és milyen szempont(ok)ból hasonlít, illetve tér el Lefkovitsnak a regényben
betöltött szerepe Mukiéhoz!

22. Olvasd el a  mek.oszk.hu portálján vagy kötetben Karinthy Frigyestől Móricz Zsigmond, a  tősgyökeres című paródiát!
A móriczi prózaművészet mely tulajdonságait emeli ki a darab? Véleményedet a szöveggyűjteményben található Móricz-
művekből vett példákkal támaszd alá!

23. Olvassátok el a szöveggyűjteményben a Barabbás című novellát, majd vitassátok meg, mennyiben tartjátok az evangéli-
umi történet parafrázisának a művet!

24. Nézd meg a youtube-on a L’art por l’art társulattól a Winetou izgalmas kalandvetítés című rövid produkciót! Véleményed
szerint mi a humor forrása ebben a műben? Írj kisesszét, melyben értelmezed a diafilmvetítés kommentárját a művészet
befogadásával kapcsolatban!

25. Olvassátok el Krúdy A hídon című novelláját, majd GÖMB módszerrel, tíz perc alatt dolgozzátok ki a hídmotívum műbeli
szerepét, lehetséges értelmezési lehetőségeit! Gondolataitokat pókhálóábrán rögzítsétek. A feladat elvégzése után járja-
tok körbe, és vizsgáljátok meg a többi csoport ábráit. Milyen hasonlóságokat és eltéréseket találtok?

26. Hasonlítsátok össze A hídon és a Szindbád útja a halálnál című novellákban szereplő nőalakokat (Amália és a virágárus-
lány)! Hogyan ábrázolja őket a narrátor? Véleményetek alátámasztására gyűjtsetek példákat a szöveggyűjteményben!

27. Csoportban dolgozva készítsetek tablót Csáth Gézáról az alábbi Kosztolányi-idézetre támaszkodva:

„Ki végtelent ittál s a lelked égre lázadt,

Majd összetörted a tébolyok és a lázak
Szent poharát.”

153
Képtár

Gulácsy Lajos:
Naconxypanban hull a hó,
1910 körül

154
Vaszary János:
Katonák a hóban, 1916.
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Derkovits Gyula:
Halottsiratás, 1924.
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Carlo Carrà:
Az anarchista Galli temetése,
1910–1911.
Museum of Modern Art, New York

155
 Irodalmi adaptációk a filmművészetben
Irodalmi adaptációnak nevezzük, ha egy regényt vagy
novellát a film közegében keltenek új életre. Az irodalmi
mű azonban nem egykönnyen nyílik meg egy másik el-
beszélő forma számára. Ahogyan Balázs Béla, a nagy ha-
tású filmteoretikus megfogalmazta, „a nyelv megnevez,
a film megmutat”. Szigorú értelemben véve csak az iro-
dalmi mű „története”, a  cselekménymenet alapján ki-
alakuló oksági láncolat adaptálható. Az irodalmi szöveg
nyelvi karaktere viszont csak nagyon korlátozott módon
érzékeltethető a filmvásznon. Ami az irodalmi mű eseté-
ben magától értetődő (például annak bemutatása, hogy
mi játszódik le a szereplő tudatában), az a filmeknél kife-
jezetten problémát jelent. Másfelől viszont ami a filmnek
természetes (például a  környezetélmény megteremtése
a néző számára), azzal az irodalom küzd meg. A sikeres
filmadaptáció mindig eredeti, önálló mű, saját érvényű
alkotás, nagyrészt független attól az irodalmi szövegtől,
amely alapján készült. Ebből következik az is, hogy a fil-
mek sohasem pótolhatják az eredeti művek elolvasását.
Az alábbiakban természetesen csak néhány filmet
említünk az idén tárgyalt irodalmi alkotások filmadap-
tációinak rengetegéből.
Arany János és a film
A Toldi-trilógia alapján Gémes József készített egészestés
animációs filmet 1984-ben Daliás idők címmel. A Dali-
ás idők sajátossága, hogy festménytechnikával készült,
amelyhez több ezer festményt kellett elkészíteni. A film
látványvilága a 20. század fordulójának táblaképfestésze-
tének stílusát idézi. A legfontosabb előképei Paál László,
Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Szőnyi István és – ki-
váltképp – Mednyánszky László. A filmről így ír Szema-
dám György: „A vállalkozás nagyságát és egyben abszur-
ditását is jelzi, hogy a filmhez néhány ezer (tízezer?) fest-
ményt kellett viszonylag rövid idő (egy év? kettő? öt?) alatt
elkészíteni egyenletesen magas színvonalon. Ez a  szinte
heroikus erőfeszítés tiszteletet ébreszt, de kérdés, lehet-e
ilyen rövid idő alatt annyi jó, vagy akárcsak középszerű
képet festeni, amennyivel még a  legtermékenyebb és leg-
hosszabb életű művészek egész életműve sem képes verse-
nyezni? (…)
A filmet voltaképpen a  mesterek szemléletét utánzó
festmények alkotják, s ez igen szűk határok közé szorítja
az animációs film eszköztárát. Gémes József stílusérzékét
és filmes látásmódját dicséri, hogy a  legjobb részekben
néha megvalósulhat a csoda: újszerű egységbe ötvöződik
festmény és történés (…).
156
Persze a  feladat túlméretezettsége számos kénysze-
rű kompromisszummal jár. Ilyen például az, hogy a film
szereplői nem lehetnek az animációs filmekre oly jellem-
ző túlegyénített karakterek. A főhős és a legtöbb szereplő
átlagarca főiskolás festőstúdiumok vázlatszerűségét idézi.
A  fontosabb szereplők közül az  egyetlen karakteres arc
Györgyé, a gonosz testvéré, míg például az anya figurája
– szó szerint és átvitt értelemben is – teljesen elmosódik.
Ennél sokkal zavaróbb az, amikor egy-egy mellékszereplő
– például a kopasz bajnoktárs, Tar Lőrinc figurája – any-
nyira túlegyénített, hogy már-már karikatúraszerűen ug-
rik ki a sok elmosódott arcú alak közül.”
Jelenet a Daliás idők (rendező: Gémes József, 1984) című filmből
Napjainkban a magyar filmes szakma több jeles kép-
viselője is foglalkozik a Toldi-témával. Pálfi György terve
került a legközelebb a megvalósításhoz, de a megfelelő
anyagi erőforrások hiányában úgy tűnik, a közeljövőben
mégsem készül Toldi-film.
Gémes József 2011-ben A walesi bárdokat is adap-
tálta animációs technikával. Ugyanebből a balladából
Fehér György is filmet készített 1977-ben. Művének
középpontjában a  hatalom és a  hazugság kérdése
áll, amely Fehér egész pályájának egyik vezérfona-
la. Bikácsy Gergely is erre hívja fel a figyelmet Fehér
Györgyről szóló tanulmányában. „Fehér Györgyöt nem
ismertem közelről, de »korát« igen. Mint nemzedéke,
ő is szűnni nem akaró hazugságban élt. A  zsarnokság
puhult, lehetett már »szidni a rendszert«, meg utazni,
meg »kiszúrni« a  hatalommal, röhögni rajta hamis
diadallal – a rendszernek mindene megpuhult, de a ha-
zugságai, az  egész nagybetűs Hazugság olyan kemény
maradt, mint fénykorában. Sőt egyre inkább, egyre
többet: már természetes volt a hazugság, már nem cso-
dálkoztunk, rákaptunk magunk is, bólintva fogadtuk

és gyakoroltuk. Fehér György mintha nem tudta vol-
na csodálkozás nélkül fogadni, sőt egyre érezhetőbben
csodálkozott. Az látszott az arcán, hogy hökkenten, de
azért udvariasan csodálkozik, olykor egész kicsit meg-
rándul. Rendszerváltás előtt és után, hazugságváltás
közben, volt valami finom, csendes, »úrifiús«, valami jól
nevelt csodálkozás az arcán és a gesztusaiban. Ezt vitte
tévéképernyőre, majd filmvászonra.”
Madách Imre
Madách főművéből Jankovics Marcell készített gran-
diózus animációs filmet. A film, amely közel húsz évig
készült, minden színt az  adott kor jellemző ábrázolási
konvencióihoz és technikáihoz igazodó stílusban ábrá-
zol. Vázafestészet, freskó és mozaik, kódex és képregény
egyaránt a madáchi szöveg vizuális újra- és továbbgon-
dolását szolgálja.
A Tragédia egyik legjelentősebb újrafogalmazása Jeles
András 1984-es Angyali üdvözlete. Jeles csupán öt ma-
dáchi színt vitt filmre, a főszerepeket pedig gyerekekkel
játszatja el. „Tárgyilagos szomorúságot látunk” – jegyzi
meg a rendezői alapállásról Balassa Péter esztéta. A fil-
met követő sajtóvitában a legnagyobb felháborodást Je-
les pesszimista víziója okozta. A filmet többen Az ember
tragédiája megcsúfolásának tekintették, Madách törté-
nelemképének dekadens tagadását vetették a  rendező
szemére, a  szöveg kiforgatásával és a  gyerekszereplők
kihasználásával vádolták. Ám Jeles víziója szuverén, bal-
jós, de nem embertelen. A rendezői attitűdöt a részvét és
a megrendülés határozza meg.  as években az  észak-francia bányavidéken végigsöprő
Mikszáth filmen
Mikszáth Kálmán számos művét megfilmesítették. Film-
re vitték A  különös házasságot, a  Beszterce ostromát,
a Szent Péter esernyőjét, a Fekete várost, a Kísértet Lub-
lónt, a Noszty fiú esete Tóth Marival című regényt két íz-
ben is. Ezek többnyire népszerű feldolgozások, ám nem
találunk közöttük kiemelkedő műalkotást. Makk Károly,
a  magyar filmtörténet egyik nagymestere egy tán ke-
vésbé ismert Mikszáth-kisregény, a  Szelistyei asszonyok
alapján készítette el Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? című
filmvígjátékát. A  forgatókönyvet Mikszáth műve alap-
ján Hubay Miklós készítette. A komédia nagy mozisiker
lett a Mátyás királyt alakító Darvas Ivánnal és a Beatri-
cét megformáló Psota Irénnel, abban az 1964-es évben,
amikor a  magyar filmtörténet egyik legfontosabb film-
je, Jancsó Miklós Így jöttemje, Szabó István első filmje,
az  Álmodozások kora, és az  első magyar cinéma verité
film, Kovács András Nehéz emberek című filmje debütált
a mozikban.
Irodalmi adaptációk a filmművészetben
Flaubert és Zola filmen
Flaubert Madame Bovary című regényét tizenöt alka-
lommal filmesítették meg 1934 és 2014 között, három-
szor televíziós szériaformában is. Olyan neves rendezők
vitték filmre a  művet, mint Jean Renoir vagy Claude
Chabrol. A legsikeresebb mégis talán Vincente Minnelli 
1949-es adaptációja volt, de Flaubert hősnőjének, akit
annak idején „a világirodalom legfeslettebb nőszemélyé-
nek” neveztek, filmvászon-alteregói nem vésődtek iga-
zán mélyen a  nézői-kritikai emlékezetbe. Az  Érzelmek
iskoláját kevesebben dolgozták fel, hazánkban forgalma-
zott filmváltozata nincs is a regénynek. Flaubert remek-
művét Alexandre Austruc, a francia újhullám előfutára
vitte filmre 1962-ben.
Émile Zola művei valamivel szerencsésebbek a film-
mel, mint Flaubertéi. A Germinal, a Patkányfogó és kü-
lönösen a Nana számos feldolgozása ismert, és a magyar
képernyőkön is viszonylag gyakran látható. Jean Renoir
1926-ban vitte filmre a Nana című Zola-regényt, 1938-
ban pedig az Állat az emberben című művet. E film első
negyedórája Bikácsy Gergely filmkritikus szerint egye-
nesen Renoir legnagyobb teljesítménye. Molinaro 2001-
ben készített sikeres televíziós változatot a Nanáról Mo-
dern Nana címmel, amelyben a  főhős sztármodellként
tér vissza. Az író Emberi vágy című írásából nem kisebb
rendező forgatott sötét melodrámát 1954-ben, mint a le-
gendás Fritz Lang, Julien Duvivier pedig a  Tisztes úri-
házat vitte filmre 1957-ben. Részben Magyarországon
készült az 1960-as Germinal-adaptáció, amely az 1860-
sztrájk eseményeit eleveníti fel. 1993-ban Claude Ber-
ri újra adaptálta a  Germinalt Gérard Depardieu-vel és
Miou-Miou-val, és ez a  változat már komoly szakmai
sikert aratott. De Zola „megtalálta” Dusan Makavejevet,
a jelentős szerb rendezőt, a W.R., a Montenegro, a Sweet
movie alkotóját is, aki Zola novellája alapján készítette el
Kiáltvány (Manifesto) című filmjét 1988-ban.
Zola még ma is kiindulási pont – akár a távoli Dél-Ko-
reában is –, hiszen Thérèse Raquin című regénye ihlette
a Szomjúságot, Chan-Wook Park 2009-es, a vámpírfilm,
a melodráma és a film noir műfaját keverő, Cannesban
díjazott filmjét. A Szomjúság főhőse egy fiatal katolikus
pap, aki egy orvosi kísérlet alanyaként vámpírrá változik,
majd szerelmes lesz egy férjes asszonyba.
A Dickens-művek filmes karrierje
A viktoriánus kor meghatározó írójának szinte minden
művét megfilmesítették. Természetesen a  Twist Olivér,
a  Copperfield Dávid és a  Karácsonyi ének a  filmesek
kedvence (a Fagin zsebtolvajai közé kerülő árvagyerek
157
történetét tizenöt, Dickens 1850-ben közzétett fejlő-
désregényét kilenc, míg Ebenezer Scrooge, az  uzsorás
történetét negyvennégy (!) feldolgozás őrzi), de a Pick-
wick klub, az  Ódon ritkaságok boltja, a  Szép remények
vagy a Nicholas Nickleby is számos adaptációt ért meg.
A Twist Olivérhez a filmművészet meghatározó alkotói
közül Roman Polanski fordult 2005-ben, aki Fagin sze-
repét a csodálatos színészre, Ben Kingsley-ra osztotta, de
ő is csak az adaptációk számát gyarapította, nem adott új
szempontot vagy formát a műnek.
A David Copperfield 1935-ös változatát a  magyar
származású amerikai filmrendező Georges Cukor készí-
tette, de ahogy ez a film, úgy a későbbi változatok sem
hagytak maradandó nyomot a filmemlékezetben. Ezzel
szemben a  Karácsonyi ének fantasztikus karriert futott
be a filmvásznon, különösen az animációs és a zenei mű-
fajú feldolgozásokban, emlékezhetünk a Disney 2009-es
Zemeckis-féle változatára Jim Carrey-vel vagy Seidel-
man 2004-es musicaljére.
Tolsztoj és a film
Tolsztojnak elsősorban a  regényei, mindenekelőtt
az Anna Karenina és a Háború és béke inspirálták a film-
művészetet. A legutóbbi Anna, Keira Knightley a híres
báljelenetben meggyőző intenzitással és óriási feszült-
séget teremtve szeret Vronszkijba, Joe Wright 2012-es
adaptációjában. „Az  Anna Karenina  legújabb filmválto-
zata – írja Gelencsér Gábor filmesztéta – nem a regény
újraértelmezésével, s nem is lélektanának mélységével vagy
történelemábrázolásának gazdagságával ragad magával,
hanem éppen az adaptáció tényét is tárgyává tevő szaba-
don játékos stílusával. Nem akar ugyanis a  filmváltozat
»hű« lenni a regényhez. A film úgy rekonstruálja a törté-
netet, hogy közben megmutatja magát a  rekonstrukciót:
az egyes jelenetek váratlanul egy színpad terévé alakulnak
át, majd még váratlanabbul ugyanennek a visszáján talál-
juk magunkat, a hátsó színpadon, a kulisszák mögött vagy
éppen a zsinórpadláson. A klasszikus(hoz való) hűség és
a formanyelvi reflexió kivételes egyensúlyának köszönhe-
tően ez a megoldás nem idegenít el az eredeti műtől; a film
Anna Karenina szerelmi tragédiájaként is pontosan nyo-
mon követhető, ugyanakkor a  forma játéka önmagában
is élvezetes hatást kelt. Noha a film nem felforgató módon
nyúl az ismert történethez és karakterekhez, mégis hatá-
rozott kézzel átformálja, korszerűsíti is őket.”
Bondarcsuk 1967-es négy részes filmeposza, a  Há-
ború és béke az ezredfordulóig készített legdrágább film
volt (mai áron mintegy 700 millió dolláros költségvetés-
ből készült). Legendás a  film harmadik részének (Bo-
rogyino) csatajelenete, kétszázezer statiszta és a  kame-
158
ramozgatás elképesztő összjátéka. A  Taviani testvérek
neve jól cseng a filmszeretők számára, és jól a Tolsztoj-
imádóknak is. A Tavianiak a kései Tolsztoj több művét
filmre vitték, így a Szergij atya című elbeszélést, amely-
ből Éjszakai nap címmel forgattak filmet, de adaptálták
a Feltámadást és a Szent Mihálynak volt egy kakasát is.
Dosztojevszkij filmen
A nagyepika talán legnagyobb zsenije, akinek műveit
mintegy 170 nyelvre fordították le, mindig is rabul ej-
tette a  filmeseket. A  Bűn és bűnhődést már 1923-ban
filmre vitte Robert Wiene, a német expresszionista film
meghatározó alkotója, majd egy évtizeddel később Josef
von Sternberg készített adaptációt Raszkolnyikov törté-
netéből. A filmtörténet egyik legnagyobb mestere, Akira
Kuroszava 1951-ben a Félkegyelműt, Visconti 1957-ben
a Fehér éjszakákat adaptálta.
Robert Bresson 1959-ben a  Zsebtolvajban a  Bűn és
bűnhődés alapszituációját fogalmazta újra. A  rendező-
ről így ír Schubert Gusztáv filmkritikus: „Robert Bresson
a maga szelíd módján teljesen felforgatta a filmtörténetet.
Elsőként szakított az irodalmias, színpadias francia film-
mel, ő írt először »kamera-töltőtollal«, ő lett az új hullám
első mestere.” Bresson 1969-ben az  Egy szelíd asszonyt,
két évvel később az  Egy álmodozó négy éjszakáját vitte
filmre. A  Zsebtolvaj és a  Bűn és bűnhődés viszonyáról
így ír Lasztóczi Petra: „Annak, aki arra számítana, hogy
a  filmen keresztül megismerheti vagy »újraolvashatja«
az  orosz író klasszikusát, csalódnia kell. Sem a  kor, sem
a társadalmi miliő nem egyezik. A történet helyett inkább
a  két alkotó filozófiája, a  műveik által megfogalmazott
gondolatok mutatnak átfedéseket. Ezen az elvont, abszt-
rakt szinten a Zsebtolvaj tökéletesebben adaptálja a köny-
vet, mint egy puszta feldolgozás.”
Fehér György a Feljegyzések az egérlyukbólt (A bosszú),
Andrzej Wajda az  Ördögöket, Makk Károly A  játékost
filmesítette meg – hogy csak a nemzetközi és a magyar
film kiemelkedő alkotóit említsük. De a kortárs mozifilm
is sikerrel nyúlhat az orosz íróóriás műveihez, mint azt
a Hasonmás című 2013-as Ayoade-thriller mutatja.
Rimbaud és Verlaine
A két költő szenvedélyes barátságának történetét dol-
gozta fel 1995-ben Agnieszka Holland a  Teljes Napfo-
gyatkozásban, Rimbaud szerepében a fiatal Leonardo di
Caprióval. „Kapcsolatuk nagyon heves és erőszakos. Ba-
rátság, homoszexualitás, az  alkotási kényszer és a  halál.
Az a két férfi együtt akar lenni, mindketten költők és cso-
dálják egymás műveit, ugyanakkor azonban elpusztítják
egymást” – mondja a rendező. „Rimbaud-t sok generáció

fiataljai bálványként tisztelte. Jack Kerouac, Alan Gins-
berg, Bob Dylan, Jim Morrison, Kurt Cobain is, mert Rim-
baud olyasvalaki, aki teljesen átadja magát annak, amit
csinál, megpróbálja a lehetetlent, átlépi azokat a határo-
kat, amelyeket más nem mer átlépni.”
Ibsen és Csehov
Ibsen Vadkacsa című tragikomédiáját Jeremy Irons
és Liv Ulmann szereplésével egy kevéssé emlékezetes
1983-as ausztrál filmen láthatjuk, ahogy Ibsen és a film
találkozása általában sem túl eredményes. Csehov „fil-
mes karrierje” sokkal látványosabb, amely néhány igazi
remekművel gazdagította a  filmművészetet. A  Három
nővért Laurenc Olivier vitte filmre, majd 1988-ban
a német film nagyasszonya, Margerethe von Trotta vet-
te kézbe a  darabot. Művészi értelemben ezeknél jóval
erősebb Lukáts Andor lenyűgöző adaptációja. Claude
Miller 2003-ban a Sirály alapján rendezte a számos díjra
jelölt Kis Lilit, de a Sirály annak idején, 1968-ban már
a 12 dühös ember és a Domb rendezőjét, Sidney Lumet
is megihlette.
A Csehov-adaptációk közül is kiemelkedik Mihalkov
1977-es Etűdök gépzongorára című filmje, amely Csehov
novelláiból és Platonov című korai színművéből készült.
Spiró György így beszél a filmről: „Csupa nagyszerű szí-
nész, akik valamennyien tudják, hogy a  Csehov-alakok
személyes igazsága korlátozott érvényű, egyszerre tragiku-
sak és nevetségesek, s e tudásukat a realista hagyomány-
nak megfelelően kikacsintgatás, illusztrálás, lábjegyzetelés
nélkül képesek megjeleníteni. Csupa félresiklott élet, meg-
valósítatlan törekvés a már adósságokkal terhelt kertben
– amelynek idilli szépségét a kamera még eredeti állapo-
tában rögzíti, hogy belopja a  kép révén a  történetiséget,
amelyről a  szereplőknek nincsen tudomásuk. Valaminek
a hiányáról szól a film, a Kaljagin által alakított Platonov,
a  hajdan szépreményű szerelmesből középszerű tanítóvá
Jurij Bogatürjev, mint Sergei Pavlovich Voynitsev,
Nyikita Mihalkov: Etűdök gépzongorára című filmjében, 1977
Irodalmi adaptációk a filmművészetben
hízott értelmiségi megöregedéséről és reményvesztésé-
ről, miközben minden szereplő sorsa az övét variálja. De
hogy e veszteségnek mi az oka, az a filmből, a Csehov-dra-
maturgia szabályai szerint, nem derülhet ki, sőt, itt a kér-
dés feltevése is értelmetlen.”
Kosztolányi Dezső
Kosztolányi több művét is filmre vitték. Először Fábri Zol-
tán „találta meg” a magyar film számára: 1958-ban filme-
sítette meg az Édes Annát, legutóbb pedig Gárdos Péter
adaptált Kosztolányi-művet, 2009-es Tréfa című filmjé-
ben. Ranódy két filmmel járult hozzá a Kosztolányi-film-
történethez, a Pacsirtával és az Aranysárkánnyal, de még
sokan emlékeznek Pacskovszky 1994-es Esti Kornéljára
is. Idézzük Zay László pontos mondatait Kosztolányi és
a film kérdése kapcsán: „»Aki belülről lát valamit, az más-
képpen is látja, mint aki csak kívülről látja« ezt a monda-
tot Kosztolányi Dezső az Édes Annában írta le a gyilkosság
utáni helyzet érzékeltetésére. Ez a mondat jellemzője lehet
regényeinek és ábrázolásmódjának is. Kosztolányi belül-
ről látta korát, s korának embereit, belülről látta önmagát;
ezért írt másképpen, vagyis ezért Kosztolányi. (…) Való-e
filmre Kosztolányi? Ez a  másképpen, ez a  belülről látás
filmre való-e, filmre illő-e, filmjellegű-e? Igen is, nem is.”
„Próbálj ne Kosztolányiról írni” – szólt a  szerkesztő
Báron György után, amikor az Esti Kornél-film kritikájá-
nak megírására kérte. „De lehet-e Esti Kornélról – írja Bá-
ron György úgy szólni, hogy nem szólunk Kosztolányiról?
Elvégre Esti: Kosztolányi. Az író vad, léha, önző és szabad
énje, titkos életének végigélője… Az Esti Kornél-novellák
a  megejtő emberi-művészi skizofrénia dokumentumai.
Lustaság és szorgalom, léhaság és fegyelem, szabadság és
szorongás, áldozatkészség és önzés nyújt egymásnak kezet
Esti és Kosztolányi irodalomtörténeti randevúján. Estiről
szólni – Kosztolányiról nem? Csak a  víg álarcról? Csak
a halálarcról? Elválaszthatatlanok.
Másfelől a szerkesztőnek, persze, igaza van. Mert köny-
nyű préda Pacskovszky Józsefet, ezt az  érzékeny, nagyon
tehetséges elsőfilmest Kosztolányi elé vetni, ha már volt oly
balga és merész, hogy Esti Kornélt jutott eszébe filmvászon-
ra álmodni. Lusta bírálónak nem is lenne más dolga, mint
összevetni az írásos és képi matériát. S megállapítani – ami
igaz, Pacskovszky sem gondolhat mást –, hogy a Kosztolá-
nyié jobb, gazdagabb, játékosabb és súlyosabb. (…)
Minden nemes irodalmi matéria, természeténél fogva
megfilmesíthetetlen, az Esti-füzér is az. Godard-nak volt
igaza, aki kizárólag olcsó ponyvát, fércet, könnyű vasúti
olvasmányt vitt filmvászonra, melyeknek a  történeteiből
csak a  sztori  maradt, s e megtisztított vázra szabadon
építkezhetett.”
159
Móricz Zsigmond Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula
Móriczról sokan úgy tartják, hogy realista, drámai pró- és Csáth Géza művei filmeken
zája kifejezetten alkalmas filmrevitelre.
„Realizmusa, természetközelsége, anyagszerűsége
szinte kiált a  mozgóképi ábrázolás után, nem beszélve
társadalmi érzékenységéről, amely különösen az  1945
utáni ideológia számára avatja őt vonzó szerzővé.
Az 1945 előtti korszakban »népszínművesítették« az írót,
míg a második világháborút követő időszakban »osztály-
harcosították« – írja Gelencsér Gábor. Hamar Péter ta-
nulmánykötetéből megtudjuk, hogy Móriczot nemcsak
nézőként, majd később résztvevőként, de kritikusként
és olykor teoretikusként is élete végéig foglalkoztatta
a  legújabb művészet, amelynek születése és kiteljese-
dése gyakorlatilag egybeesett saját pályájával. Móricz
műveiből összesen tizenhét filmet készítettek. Még
életében három filmbemutatója volt, ezek közül Georg
Höllering filmje, a Komor ló című novella felhasználá-
sával készült Hortobágy (1937) a legjelentősebb.
Noha Móriczcal a  magyar film olyan meghatározó
alkotói próbálkoztak, mint Máriássy Félix (Rokonok),
Bán Frigyes (Úri muri) vagy Szabó István (Roko-
nok), mégis, Ranódy László 1975-ös Árvácskája talán
az  egyetlen igazán sikerültnek tekinthető. „Kegyetlen
és csendes film az Árvácska – írja Bikácsy Gergely film-
esztéta. Lassú is talán. A  lassúság aztán fokozatosan
egyre több rejtett feszültséggel töltődik, az  epika színeit
és hangjait áttöri a drámai szerkezet robbanása. Sokan
egy szenvedéstörténet stációiként értelmezték és látták
a mindenkitől elhagyott és eltaszított kislány, Csöre (az
Árvácska) életét és halálát. Kegyetlen világ a  magyar
puszta és tanyavilág, közönyös vagy kegyetlen emberek
lakják. Éheztetés, verés, megerőszakolás. A kislány csak
egy furcsa, Öregistennek mondott vénember szemében
érez szeretetet. Mint Móricz több jelentős regényében,
itt is igazságtevő tűzvész ír tiszta lapot, tesz jelképesnek
ható igazságot.”
Jancsó Miklós, a nagy magyar rendező egyetlen Mó-
ricz-művet sem adaptált, ám az  író szellemiségét igaz
hűséggel fogalmazta filmre. A Szegénylegényekben az ál-
dozataival szembesített gyilkos, Gajdor figurájában
a Barbárok története kel életre. Móricz „jelenléte” nagyon
erős. A szegényparaszti világ minden illúziótól, romanti-
kus pátosztól mentes ábrázolása, a némaság, a végtelen
kiszolgáltatottság Móriczosan jancsói, ahogy a  múltba
révedő, halálosan korszerűtlen úri népek is. De Móricz
hatása világosan ott van a Sára Sándor, Kósa Ferenc és
Gaál István által jegyzett filmekben, sőt Fehér György
Szenvedélyében is.
160
Mamcserov Frigyes 1956-ban megrendezte a Tanár úr ké-
remet, Révész György 1970-ben a rendkívül ambiciózus
és értékes Utazás a  koponyám körült Latinovits Zoltán
egyik legemlékezetesebb szereplésével. Karinthy művei
alapján több tévéfilm is készült. Fehér György 1977-ben
készítette el a  Barrabás című filmet, Karinthy novellája
alapján, Esztergályos Károly az  Így írtok tit vitte filmre,
Mátyássy Áron pedig 2011-ben készítette el T.U.K című
filmjét, amelyben az  Utazás a  koponyám körül című re-
gény adja a Tanár úr kérem novellasorozat kerettörténetét.
Noha a Krúdy-életmű összességében kevésbé mozgatta
meg a filmesek fantáziáját mint Móricz, mégis a Szindbád-
novellákból készített film, Huszárik Zoltán Szindbádja
a  magyar filmtörténet egyik – legendás – kultuszfilmjé-
vé vált. A főbb szerepeket Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva
és Dajka Margit játszották. Maga Huszárik így fogalmaz:
„Mit akar Szindbád? … Elsősorban élni, minden életkö-
zegben benne lenni – tájban, nőben, tárgyban, az  ételek
jó ízében, kifakult borospoharak tükrében, temetők mohos
keresztjében. Állandó hely- és helyzetváltoztatása a  lélek
helykeresése, a megállapodás utáni vágy. Sajátos módon ezt
a külön békét még a test sem képes megélni. Nem hagy maga
után semmi mást, csak a pillanat szétroncsolt emlékműveit.”
A Vörös postakocsi, Ady szép szavával e „könnyes,
drága, gyönyörű könyv” adaptációjára még csak kísérle-
tet sem tett a  magyar film, Erdély Miklós Verzió című
rendkívül fontos, azonnal betiltott filmjét viszont Krúdy
1931-es regénye, A tiszaeszlári Solymosi Eszter inspirálta.
Szász János rendező két adaptációt is készített Csáth
műveiből. Az Ópium – egy elmebeteg nő naplója (2007) és
a Witman fiúk (1997), amely Csáth Anyagyilkosság című
novellája alapján készült, nagyon nagy hatású filmek. Mol-
nár György is dolgozott Csáth alapján, a  Varázsló álma
és a Vörös vurstli című 1986-os és 1991-es tévéfilmekben.
Szindbád (Latinovits Zoltán), Huszárik Zoltán: Szindbád című
filmjében, 1971

Fogalomtár
abszurd: a köznapi gondolkodástól eltérő, meglepő képtelen-
ség, lehetetlenség
action gratuit: racionálisan megmagyarázhatatlan, „ok nél-
küli” cselekedet
aforizma: tömör, akár egymondatos megfogalmazás, böl-
csesség
álom az álomban: a párizsi szín megnevezése; a történeti szí-
neket álmodó Ádám Keplerként álmodja a párizsi forra-
dalmat
álomszínek: a Tragédia IV–XIV. színei
alterego: másik én, hasonmás, a személyiség képmása
anafora: szó, szintagma vagy mondatszerkezet ritmikus is-
métlése a mondatok, verssorok, versszakok, esetleg feje-
zetek elején
anakronizmus: időbeli ellentmondás, korhoz nem illő dol-
gok szerepeltetése az  alkotásban; lehet a  mű hibája, de
lehet szándékolt is
analitikus dráma: olyan drámatípus, amelyben a dialógusok
a  múlt eseményeit tárják fel; ez a  folyamat hat a  dráma
jelen idejű eseményeire
anekdota: rövid, csattanós, tréfás, humoros történet, amely
többnyire közismert személyeket vagy történelmi esemé-
nyeket jellemez mulatságosan
anekdotikus előadásmód: az élőszóbeli megszólalást imitáló
beszédmód, amelyben hangsúlyozott a szerzői jelenlét
anekdotikus jellemábrázolás: egy szereplő tulajdonságait egy
rá jellemző történettel megvilágító bemutatás
anekdotikus szerkesztés: rövid történetek összefűzésén ala-
puló szerkesztés
antiutópia/disztópia: olyan társadalom- és államelméleti
elképzelés, műfaj, ami az  utópiával ellentétben negatív
jövő- és társadalomképet mutat be
apokaliptikus kép: a világ végének szimbolikus nyelven tör-
ténő megjelenítése
archaizálás: valamely régi kor megidézése a régies nyelv-
használat, stilisztikai jellegzetesség, ritmus vagy épp
a műfajválasztás segítségével
areferencialitás: ha az irodalmi jelrendszer nem a valóság va-
lamely elemére utal, akkor areferencialitásról beszélünk;
ebben az  esetben a  jelek egymásra vonatkozása, a  mű
hangsúlyos esztétizáltsága kerül az értelmezés előterébe
atavisztikus: a jelzőt az ősi, a távoli ősöktől örökölt és azokra
visszaütő jelenségekre használjuk
avantgárd: francia szó, amely előőrsöt jelent; a 20. század
eleji újító szándékú művészeti mozgalmak összefoglaló
elnevezése
azilum: menedékhely, ahová a társadalomból az alkotó kivo-
nul
bacchanália: eredetileg Bacchus isten tiszteletére rendezett
szertartás, majd ebből eredeztethetően a tivornya, dorbé-
zolás szinonimája
ballada: „tragédia dalban elbeszélve”; verses műfaj, amely-
ben lírai, drámai és epikai elemek keverednek, jellemző
rá a  tragikus végkifejlet, a  kihagyásos elbeszélésmód és
a párbeszédes jelleg
Fogalomtár
bárdköltő: énekmondó, szűkebb értelemben krónikás ének-
mondó, hasonló jelentéssel bír a magyar „regös” kifeje-
zésünk
Baumgarten-díj: Baumgarten Ferenc által alapított irodalmi
díj; a nevét viselő alapítvány 1929 és 1949 között osztotta
ki a díjakat; kurátora volt Babits Mihály is
beszélő név: az irodalmi alkotásokban előforduló névtípus,
amely jelentésével vagy hangulatával jellemzi a megneve-
zettet
blaszfémia: kegyeletsértés, egy magasztos dolog kigúnyo-
lása
címtípusok: témamegjelölő (a mű témáját összegző), metafo-
rikus (szimbolikus jelentéssel bíró), metonimikus (a mű
egy részére utaló), műfajjelölő cím
dadaizmus: avantgárd irányzat, amely a hagyományos for-
mák elutasításán, a racionális értelemtől függetlenített al-
kotótevékenységen és a közmegbotránkoztatáson alapul;
a mozgalom vezéralakja: Tristan Tzara
deizmus: vallási irányzat, mely szerint miután Isten
megteremtette a világot, az saját törvényei szerint mű-
ködik
dekonstrukció: fi lozófiai, nyelv- és irodalomelméleti irány-
zat, illetve elemzési eljárás, amely a hagyományos olvasa-
tok lebontásán, illetve újraértelmezésén alapul
ditirambus: kardal, eredetileg az ókori Dionüszosz-ünnepek
dicsőítő-, az istenség tetteit előadó éneke, a dráma előz-
ménye
detektívregény: regénytípus, amely egy bűntény elkövetését
és annak felderítését mutatja be; hagyományosan a lektűr
műfajaként kezelik, ám irodalmi értékkel is bírhat
drámaiatlan dráma: a  dráma Csehov teremtette típusa,
amely nélkülözi, illetve látszólag nélkülözi annak hagyo-
mányos eszközeit (pl.: esemény, konfliktus)
dezilluzionizmus: a művészetekben jelentkező kiábrándulás
a korábbi eszményekből
drámai költemény: drámai műfaj, melyben a  gondolatiság,
a fi lozofi kus jelleg dominál: a lét legalapvetőbb kérdéseit
tárgyalja gyakran lírai formában
dzsentri: birtokos vagy birtokát vesztett, deklasszálódó ne-
messég a 19. század második, a 20. század első felében
dzsentriregény: a dzsentrit ábrázoló regénytípus, amely
a társadalmi réteg problémáit és az úri életformához ra-
gaszkodó életmódját mutatja be
egyenes beszéd: a  szereplő közléseinek szó szerinti idézése
(„– Holnap már ott lesznek! – suttogott magában.”)
Az elbeszélés időszerkezetének fajtái:
idősíkváltásos: az  időszerkezetben a  jelen és a  múlt be-
mutatása váltakozik
lineáris: kronologikus, időben előrehaladó időszerkezet
retrospektív: a jelenben kezdődő és onnan a múltba térő
időszerkezet; magyarázó jellegéből fakadóan a  hős
személyiségének, sorsának megértésére irányítja
az olvasó figyelmét
szimultán: egy időben, párhuzamosan zajló események
váltakozó bemutatása
161
elbeszélésmódok:
az elbeszélő szöveghez való viszonya alapján: objektív
(tárgyilagos, tényközlő), szubjektív (egyéni véle-
ményt, gondolatot, érzelmet megfogalmazó, értékelő)
az elbeszélő tudása alapján: mindentudó (szereplőinek
belső lelkivilágát, gondolatait ismerő és bemutató),
korlátozott hatókörű (a szereplők belső világát csak
szavaikon, tetteiken keresztül bemutató)
az elbeszélő hangneme alapján: realisztikus (valóságábrá-
zoló), anekdotikus (történetmesélő), szarkasztikus (gú-
nyos), ironikus (a hősöket, a bemutatott témát iróniával
kezelő), romantikus/patetikus (emelkedett), humoros
elégiko-óda: az  elégia és az  óda műfaji jegyeit ötvöző vers-
típus; kettős hangvételű vers, amelyben az ódai emelke-
dettség elégikus rezignációval keveredik
élethazugság: a szereplő életét irányító hazugságok szövevé-
nye, amelyeket nemcsak környezetének, de saját magának
sem vall be
elfojtás: Sigmund Freud pszichológus által használt foga-
lom azt fejezi ki, hogy a tudat védekező-mechanizmusa
a kényelmetlen, feszültségkeltő ingereket elfojtja, kizárja
magából
ellentét: hangok, szavak, tagmondatok, mondatok vagy na-
gyobb szövegrészek szembesítésén alapuló alakzat
emberiségdráma/emberiségköltemény/világdráma: olyan
drámai műfaj, amely az  emberiség sorskérdéseit, törté-
nelméről való véleményét fogalmazza meg
enjambement: soráthajlás; az a poétikai jelenség, amikor
a verssor nem esik egybe a mondat vagy tagmondat ha-
táraival
énlíra: azon lírai alkotások gyűjtőfogalma, amelyekben a lí-
rai én közvetlenül nyilatkozik meg és saját helyzetét, tu-
lajdonságait elemzi
epifánia: valamely istenség megjelenése, feltárulkozása
epilógus: görög eredetű szó; jelentése: utószó, befejezés
epigonköltő: valamely elődjét utánozó, de szerényebb képes-
ségű alkotó (pl.: Petőfi-epigonok a  19. század második
felében)
eredetmonda: az epika műnemébe tartozó műfaj; egy tárgy,
egy természeti vagy ember alkotta jelenség, egy népcso-
port létrejöttének eredetét beszéli el
értékszembesítő vers: egy értéktelített és egy értékvesztett
állapotot egymással szembeállító vers; gyakran kapcsoló-
dik össze a múlt, a jelen vagy a jövő ellentétes állapotvilá-
gát ütköztető időszembesítéssel
eszmeregény: 19. századi regénytípus, megalkotója Doszto-
jevszkij; a regény középpontjában egy fő eszme, kérdés áll
– a Bűn és bűnhődésben például az, hogy szabad-e ölni;
az egyes álláspontokat a kérdéssel kapcsolatban a külön-
böző szereplők képviselik; az igazság így több szólamra
van osztva, a nézőpontok folyton váltakoznak; világképi
alapja: az igazság nem adott és nem birtokolható kizáró-
lagosan, hanem közösen kell elérni
esztétizmus: azoknak az irányzatoknak összefoglaló elneve-
zése, amelyek az alkotás esztétikai értékének vezető sze-
repét hirdetik (például a politikai, társadalmi üzenettel
szemben)
evokáció: fölidézés, emlékezetbe idézés, az ábrázoltak meg-
elevenítése
162
Ezeregyéjszaka meséi: arab mesegyűjtemény, amelyben Se-
herezádé minden éjszaka mesét mond Sahrijár királynak
falanszter: Fourier utópista szocialista elgondolása, olyan
társadalmi szerveződés, mely közös termelésen és fo-
gyasztáson alapul
fatalizmus: az elkerülhetetlen sorsba, végzetbe vetett hit
fejlődésregény: a főhős fejlődésének útját, személyiségének
kiteljesedését bemutató regénytípus
filozófiai dal: lírai műfaj, amely a mély gondolati tartalmakat
egyszerű dalformában jeleníti meg
freudizmus: Sigmund Freud elméletén és módszertanán ala-
puló pszichológiai irányzat
futurizmus: avantgárd irányzat, amely a technikai vívmá-
nyok, a dinamizmus és a nagyvárosi élet utópisztikus
igenlésén alapul; Orosz- és Olaszországban volt elterjed-
tebb; első kiáltványukat Marinetti tette közzé 1909-ben
függő beszéd: a szereplő közléseinek nem szó szerinti idézé-
se; jellemzően a narrátor szavai vezetik be vagy zárják le
(„[K]özbevetőleg megjegyezte, hogy ő igen megelégedett,
igen boldog[…]”)
gondolatritmus: a ritmus fajtája, amelyben a ritmust a gon-
dolatok, illetve a nyelvi elrendezés ismétlődése adja
groteszk: a komikum egyik fajtája, amely szélsőségesen össze
nem illő elemek bizarr társítására épül, nevetséges és bor-
zongató hatást kelt egyszerre
háborús novella: a háborút tematizáló novella; a magyar iro-
dalomban többek között Móricz Zsigmond munkásságá-
ban különíthető el a háborús novellák csoportja
haláltánc: középkori eredetű műfaj, amely a halálra várók vég-
ső búcsúját mutatja be (pl.: életének rövid összegzésével); azt
szemlélteti, hogy a halálban minden ember egyenlő
hangulatlíra: a kifejezést azokra a művekre használjuk, ame-
lyek a  fogalmi-gondolati jelleget háttérbe szorítva, első-
sorban a nyelv zeneiségét kihasználva hangulatokat, be-
nyomásokat keltenek a befogadóban
hegeli dialektika: Hegel elgondolása, mely szerint a történel-
mi fejlődés, az „abszolút elme” mozgása ellentétek harcá-
ban bontakozik ki, és jut magasabb fokára a fejlődésnek
hegeli triád: a tézis, antitézis, szintézis hármasa: a hegeli di-
alektika szerint az eszme (tézis) ellentettjébe fordul (anti-
tézis), majd a kettő harcából új eszme születik (szintézis)
A Hét: képes szépirodalmi hetilap (1890–1924), alapító szer-
kesztője Kiss József költő; 1894-től a Nyugat indulásáig
a polgárosuló magyar irodalom vezető műhelye
A Holnap: kétkötetes irodalmi antológia, amely 1908-ban és
1909-ben jelent meg Nagyváradon; a Nyugat egyik leg-
fontosabb előzményeként tartjuk számon
a holnaposok: A Holnap című irodalmi antológia szerzői;
Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos,
Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka
homo aestheticus: esztétikai ember; az erkölcsi kérdések és
ítéletalkotás helyett a szépséget, a szemlélődő magatar-
tást, illetve a irodalom poétikai funkcióját előnyben ré-
szesítő ember
homo moralis: erkölcsi ember; a klasszikus humanista erkölcsö-
ket, illetve az irodalom erkölcsi küldetését képviselő ember
humoreszk: prózai kisepikai műfaj; fő jellemvonása a karco-
latszerű, rövid terjedelem és a könnyed, kedélyesen derűs
hangulatú humor

időszembesítő vers: a  jelen, a  múlt vagy a  jövő értékvilágát
egymással szembeállító verstípus, amelynek megfogal-
mazására a  költőt rendszerint egy súlyos értékvesztés
vagy a számvetés vágya készteti
illumináció: megvilágosodás, az örök igazságok felisme-
rése
imitáció: korábbi formák felelevenítése és utánzása
impassibilité: szenvtelenség; a flaubert-i narrátorra jellemző
távolságtartó, tárgyilagos magatartás
impresszionista versnyelv: a benyomásokat és hangulatokat
érzékeltető, leíró jellegű költői stílus; jellegzetessége a no-
minális stílus, a jelzők, a szinesztézia és az érzeteket meg-
nevező szavak kedvelése
impresszionizmus: az impresszió szó jelentésének megfelelő-
en a benyomásokat, hangulatokat megragadó stílusirány-
zat; az irodalmi impresszionizmus jellemzője a  nyelv
atmoszférateremtő erejének kihasználása, a  nominális
stílus, a jelzős szerkezetek, a szinesztéziás képek, a színek,
a szó zeneiségének felhasználása
irodalmi szociográfia: a szociográfia jegyeit magánviselő,
tudományos pontossággal megrajzolt, de szépirodalmi
igénnyel és célból írt epikus mű
jeremiád: panaszos, siralmas hangvételű bibliai műfaj; szer-
zője Istenhez könyörög, de nem egyszer fenyegetőzik, át-
kozódik, büntetésért is folyamodik
„kapcsos könyv”: zárható emlékkönyv, amelyet Gyulai Pál
ajándékozott Arany Jánosnak; a költő ebbe írja az Őszi-
kék verseit
karcolat: rövid, szellemes, akár gúnyos, egyetlen jellegzetes
problémát, jellemet, élethelyzetet néhány vonással bemu-
tató elbeszélő műfaj; az újságírás jellemző műfaja
keretszínek: a  Tragédia első három (I–III.) és utolsó (XV.)
színe
kiazmus: felcserélésen alapuló gondolatalakzat, amely meg-
fordítva ismétli meg a szintagma vagy mondatszerkezet
jelentésegységeit. („Testvérünk voltál és lettél apánk”)
kifejtett jelkép: egy kép jelentésének hosszabb, részletesebb
kibontása
kihagyás/elhallgatás: stílusalakzat, amelyben a szöveg lénye-
ges elemét, gondolatát nem mondja ki a beszélő
kontempláció: szemlélődés, elmélkedés, gondolkodás
kozmikus magány: az emberi közeg abszolút hiányával és
az üresség tapasztalatával jellemezhető érzésvilág
körmondat: hosszú mondat, amelynek esztétikai értékét
a benne megjelenő többszörös összetétel formai arányos-
sága, hangzásának ritmikája adja; hagyományosan klasz-
szikus, barokk és romantikus körmondatot különbözte-
tünk meg
középfajú dráma: drámatípus, amelynek szereplői nem kép-
viselnek egyértelműen negatív vagy pozitív értékeket, így
a dráma végén a tragikus bukás is elmarad
krimi: a bűnügyi irodalom megnevezése, amelynek közép-
pontjában a bűntény elkövetése és felderítése áll
kulcsregény: olyan regénytípus, amelynek szereplői megfelel-
tethetők valódi személyeknek, rendszerint az író kortár-
sainak, jellemzője a polemizáló, szatirikus célzat
l’art pour l’art: „művészet a művészetért”; esztétikai alapelv,
amely szerint az alkotás öncél, nem kell tanítania, erköl-
csi vagy társadalmi célt szolgálnia
Fogalomtár
látnokköltő: látomásokat, rejtett összefüggéseket versben fel-
táró költőszerep; Rimbaud szerint ahhoz, hogy látnokká
váljon a költő, az kell, hogy „hosszú, roppant, meggondolt
munkával összezavarja összes érzékeit”
látomásos képalkotás: képzeletbeli kép, látvány ábrázolása,
mely szabad kapcsolatot teremt egymással nem, vagy
nem szorosan összefüggő dolgok között
látomásos tájvers: a tájvers azon típusa, amelyben a táj és an-
nak történései szimbolikus jelentéssel kapnak helyet
lélektan/pszichológia: az ember lelkivilágával, annak felépí-
tésével, működésével és fejlődésével foglalkozó tudomány
lélektani dráma: drámatípus, amelynek középpontjában a
szereplők lélektani történései, jellembeli változásai állnak
lélektani regény: regénytípus, amelynek középpontjában
a szereplő(k) belső konfliktusai, lelki állapotváltozásai és
személyiségfejlődése áll
létösszegzés: gyakran önmegszólító jellegű számvetés a  le-
zártnak tekintett életmű szemszögéből
létösszegző költemény: lírai verstípus, melyben az alkotó
életútjára visszatekintve értelmezi és értékeli azt; gyak-
ran önmegszólító jellegű alkotás
mandátumos költő: a  nemzet jelképes megbízásából költé-
szetével a közösséget szolgáló, problémafeltáró és irány-
mutató költőszerep
Mikes-emlékérem: a Nyugat emblémája, Beck Ö. Fülöp alko-
tása; a száműzött magyar irodalom jelképe
megkésett ember: jelenéből kihullott karaktertípus, aki a je-
len helyett a múlt világában szeretne élni
messiástudat: egy alkotó, irodalmi karakter vagy nép abbé-
li elhivatottság-tudata, hogy Krisztushoz hasonlóan egy
jobb kor eljöveteléért, megváltásáért cselekszik és hoz ál-
dozatot
metaforikus értelem: a betű szerinti értelem mellett lehetsé-
ges jelképes értelem, utalás
modernség: a romantikát követő és napjainkig tartó művelő-
déstörténeti korszak megnevezése, sokféle stílusirányzat
összefoglaló neve
mottó: a mű vagy egy része előtt álló idézet, jelmondat –
az adott mű tartalmára, előképére, szellemiségére utal
naturalizmus: a realizmusból kialakuló, ahhoz hasonló stílus-
irányzat; jellemzői: a részletes természetrajz, a társadalom
peremén élők (prostituáltak, bűnözők) bemutatása, az em-
ber természeti meghatározottságának (betegség, halál,
nyomor, szexualitás) nem egyszer visszatetsző ábrázolása
Négyesy-szeminárium: Négyesy László stilisztikai szeminá-
riuma az egyetemen; a Nyugatos alkotók (Juhász Gyula,
Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád) költői in-
dulását ösztönözte
nemzeti költészet: egy adott népcsoportra egyedi módon
jellemző közösségi költészet; Arany János szerint a nem-
zeti hagyományokat hűen őrző népköltészetből kell ki-
fejlődnie
neologizmus: nyelvi újítás: korábban nem létező új szó, nyel-
vi forma vagy nyelvtani sajátosság
népies stílus: a  népköltészeti hagyomány eszközeit felhasz-
náló ábrázolásmód
nézőpontváltás: narrációs technika, amelyben a  történet
más és más szereplők, illetve az elbeszélő nézőpontjának
váltogatásában tárul az olvasó elé
163
nibelungizált alexandrin: két félsorra tagolódó, 12-14 szó-
tagos, időmértékes, jambikus verssor; a sormetszet által
kirajzolódó „kép” változatos jelentéseket sejtet
nominális stílus: a  névszók, a  névszói állítmányok hangsú-
lyos szerepeltetése, leginkább hangulati tartalmak, álló-
képek, benyomások vagy az  atmoszféra megjelenítését
szolgálja
nosztalgia: a távoli, elmúlt dolgok utáni vágyakozás, honvágy
novellaciklus: novellagyűjtemény, amely ugyanannak az
alaknak különböző élményeit, kalandjait meséli el
nyitott mű: olyan műalkotás, melynek jelentése kevésbé le-
zárt és egyértelmű, így nagyobb teret enged az olvasó ér-
telmezésének, befogadói aktivitásának
Nyugat (1908‒1941): a huszadik század első felének legjelen-
tősebb magyar irodalmi folyóirata
A Nyugat három nemzedéke:
első nemzedék: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi
Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Móricz Zsigmond,
Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Molnár Ferenc és
mások
második nemzedék: József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés
Gyula, Márai Sándor, Németh László és mások
harmadik nemzedék: Jékely Zoltán, Vas István, Weöres
Sándor, Radnóti Miklós, Szerb Antal és mások
objektív líra: alkotó módszer, amely a  lírai én személytele-
nebb megszólalását tűzi céljául
önreflexív szöveg: olyan szöveg, amely a történetmondásról,
a  nyelvi megalkotottságról vagy az  írás folyamatáról is
szól
ontológiai kérdés: a létre, illetve annak értelmére vonatkozó
kérdés
orfeum: zenés, műsoros mulató
oximoron: olyan alakzat, amely látszólag ellentétes értelmű
jelzőt és jelzett szót kapcsol össze (pl.: édes kín)
Őszikék: Arany János kései, 1877 és 1880 között keletkezett
versciklusa; jelentősége a  személyes, pátoszt nélkülöző
lelki tartalmak megszólaltatásában és az  önértelmezés
elmélyülésében áll
összetett elbeszélői helyzet: az  elsődleges elbeszélő mellett
másodlagos vagy harmadlagos elbeszélője van a történet-
nek
pacifizmus: az erőszak, a háború ellenzése, békepártiság
palinódia: olyan mű, amelyben a szerző valamely korábbi
művének állításait visszavonja
pantha rei: ógörög fi lozófiai és ismeretelméleti elv, amely
szerint minden érzékelhető dolog alá van vetve a változás
törvényének, szószerinti fordításban: „minden folyik”
paradoxon: magasabb szinten feloldható látszólagos ellent-
mondást magában foglaló alakzat
parafrázis: egy műnek, vagy annak valamely motívumának
saját szempontú átdolgozása és értelmezése
paraklétoszi szerepvállalás: ügyvédi, képviseleti küldetéstu-
dat
párhuzamos monológok: dialógustechnika, amelyben a sze-
replők között valódi kommunikáció nem alakul ki, elbe-
szélnek egymás mellett
parnasszizmus: költői mozgalom a  19. század második fe-
lében, Franciaországban; tagjai nagy műgonddal készült
alkotásaikban az  esztétikai értékek előtérbe helyezésére,
164
a költői én háttérbe szorítására és az örökérvényűnek tar-
tott dolgok (természet, mítoszok) bemutatására törekedtek
paródia: valamely jól ismert mű, műfaj, stílus vagy alkotói
jellemvonás jellegzetességeinek gunyoros, komikus hatá-
sú utánzása; célja a komikus hatás kiváltása, a nevettetés
passzív rezisztencia: passzív ellenállás; a magyar ellenzék
politikája az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc
bukását követően
példázatos elbeszélés: nagyobb elbeszélésbe ágyazódó, tanító
célzattal megfogalmazott történet
PEN Klub: eredetileg 1921-ben Londonban alapított, írókat,
költőket és esszéistákat tömörítő társaság; neve a tagokra
utaló, beszélő betűszó (pen: toll [angol]): Poets, Essayists,
Novellists; magyarországi szervezete 1926-ban alakult
persziflázs: személyeskedő, kíméletlen gúnyirat
Petőfi Társaság: 1876 és 1944 között működő, a Petőfi-kul-
tusz terjesztését és a szépirodalom nemzeti szellemű ápo-
lását céljául tűző egyesület
poeta doctus: oolyan költő, aki komoly elméleti és gyakorlati
felkészültséggel rendelkezik, tudós költő
polgári dráma: polgári környezetben játszódó, a  polgárság
életproblémáit témául választó dráma
polifónia/polifonikus regény: a zenéből is ismert szakszó azt
fejezi ki, hogy a  narrátor és a  szereplők szólamai (meg-
nyilvánulásaikban kifejezett nézetei, értékrendjei) egyen-
rangúak, senki sincs birtokában „az” igazságnak, min-
den hős egy-egy választ képvisel a  regény által felvetett
problémára; a Bűn és bűnhődés is ilyen regény
politikai allegorézis: olyan költői és értelmezői eljárás, amely
a szöveget a szó szerinti jelentésen túli, másodlagos poli-
tikai jelentéssel ruházza fel
programvers: olyan vers, amelyben a költő esztétikai, költői
célkitűzéseit, irodalmi hitvallását fogalmazza meg
propaganda: bizonyos nézetek elterjesztése, a befogadók be-
folyásolása
prózavers: tipográfiailag a  prózát idéző, margótól margó-
ig tördelt, de nyelvhasználatában költői eszközökkel élő
műfaj
rájátszás: egy korábbi mű jellegzetességeinek, elemeinek át-
vétele
realizmus: a valóság hű bemutatására törekvő stílusirányzat;
jellemzői: az  egyedi vonások tipizálása, a  világ és társa-
dalom törvényszerűségeinek, a  szereplők lelkivilágának
ábrázolása, részletező és szenvtelen, tárgyilagos előadás-
mód
reflexió: valakinek a véleményéhez fűzött személyes és értel-
mező megjegyzés
sorstragédia: drámai mű, amelyben a hős bukását nem jelle-
me, mások túlereje, hanem egy rajta kívül álló erő okozza
szabad függő beszéd: ez esetben nincs jelezve a  narrátor és
a szereplő szólamának szétválasztása, a két hang „össze-
mosódik”; („De hát örökké fog tartani ez a nyomorúság?”)
szabadvers: olyan vers, amely szakít a  vers hagyományos
rímes, metrikus kötöttségeivel; a  szabadvers líraiságát
a  verssorokra tagolás és a  gyakran megjelenő gondolat-
ritmus alakítják ki
a századforduló novellatípusai:
anekdotikus novella: olyan novella, melynek középpont-
jában egy érdekes esemény kibontása áll

drámai novella: drámai jegyeket (pl.: önállósult dialó-
gus, tragikus fordulat) magánviselő novella
lélektani novella: pszichológiai kérdéseket, a  főhős lelki
útját középpontba állító novella
balladaszerű novella: a balladára jellemző motívumokat,
műfaji jegyeket felhasználó novella
lirizált novella: elsősorban hangulatokat, életérzéseket
bemutató novella
szecesszió: a  szecesszió szó kivonulást jelent; a  stílusirány-
zat képviselőinél az esztétikum, a dekorativitás közpon-
ti szerepet kap; dekadens érzésvilág, hangulat, a halál és
az  erotika képei uralják alkotásaikat; kedvelik a  hangu-
latteremtés eszközeit: az  indázó mondatfűzést, a  szöveg
zeneiségét, színek és dekoratív motívumok szerepelteté-
sét, jelzős és határozós szerkezetek használatát
szecessziós kép: dekoratív, fokozottan stilizált, hangulatot
érzékeltető leírás; ezt jelzőkkel, színekkel, a természet
megjelenítésével éri el
szecessziós mondatszerkesztés: indázó, füzérszerűen össze-
kapcsolt, többszörös mellérendelést alkalmazó szerkesz-
tési technika; jellemzője a bővítés
szerepvers: olyan lírai alkotás, amelyben a lírai én egy jelleg-
zetes alakkal azonosulva szólal meg
szerzői elbeszélő: olyan narrátor, amely az  általa elbeszélt
történet szerzőjeként, írójaként határozza meg önmagát
szillogizmus: olyan következtetés, melyben két egymásra
vonatkozó állításból egy harmadik vezethető le; pl.: „Kaj
ember, az ember halandó, tehát Kaj halandó.”
szimbolikus térhasználat/térszerkezet: szimbolikus térről be-
szélhetünk, amikor az egyes térelemek a hős lelki folya-
matait szemléltetik, jelképes jelentéssel bírnak
szimbolista dráma: drámatípus, amelyben a mű egy motí-
vumát a szerző vagy a szereplők szimbólummá, jelképpé
avatják
szimbolizmus: a klasszikus modernség egyik irányzata,
amely a szimbólumról kapta a nevét
szimbólum: hosszabb szövegrészen vagy a mű egészén vé-
gigvonuló kép, a jelölő nem idéz meg egyértelmű fogal-
mat, jelöltet: elvont tartalmakat, titkos összefüggéseket és
hangulatokat sejtet; az allegóriával ellentétben nem for-
dítható le pontról pontra
szimmetrikus szerkesztés: az arányosságot hangsúlyozó szer-
kezet, mely a  harmónia érzetét kelti (Párizs a  történeti
színek tekintetében a középpontban található)
szinesztézia: hangulati egyezésen alapuló szókép, amelyben
a különböző érzéki hatások együttesen jelennek meg (pl.:
„sűrű csönd”)
szlavofil mozgalom: Oroszországban a  19. században meg-
fogalmazott gondolatrendszer és az  azon alapuló moz-
galom, amely szerint Oroszországnak saját történelmi
hagyományait alapul véve kell megújulnia
szociográfia: egy-egy társadalmi réteget, települést vagy táj-
egységet bemutató, tudományos igénnyel írt epikus mű
szövegszerű elbeszélés: olyan elbeszélés, amely a mű irodalmi
megalkotottságára irányítja az olvasói figyelmet
szürrealizmus: avantgárd irányzat, amely a tudat alatti tar-
talmak felszínre hozását és bemutatását tűzte ki céljául;
képviselői: Guillome Apollinaire, André Breton, Paul
Éluard
Fogalomtár
tárca: rövid terjedelmű, átmeneti műfaj a  publicisztika és
a  szépirodalom között; epizódszerű, aktuális témával
foglalkozó kisesszé
tárgyias líra: olyan líra, amelyben a költői én személytele-
nebb módon jelenik meg
tárgyvers: Rainer Maria Rilke megnevezése azokra a versek-
re, amelyek egy tárgy vagy élőlény objektív bemutatására
törekednek; célja a vers plasztikussá, szoborszerűvé tétele
társadalmi regény: regénytípus, amely korának társadalom-
képét mutatja be
teleológia: az a felfogás, amely szerint a világnak, a történe-
lemnek meghatározható célja van, és efelé halad
tolsztojanista: Tolsztoj és az általa vallott eszmerendszer kö-
vetője
tolsztojanizmus: Tolsztoj gondolati rendszere, melynek kö-
zéppontjában a  történelemfelettiség, a  hatalom eluta-
sítása, a  munka, az  egyszerűség és az  emberszeretet áll;
hatással voltak rá Rousseau, az Újszövetség és a keleti fi-
lozófiák tanításai
torzó: hiányos, befejezetlen szobor, alkotás
több szálon futó cselekményvezetés:
olyan szerkesztésmód, amely egymástól térben és/vagy
időben elkülöníthető történetszálakat mutat be és fűz
össze
történeti színek: a tragédia IV–XIV. színei, más néven „álom-
színek”
travesztia: olyan műfaj, amely közönségesen, kisszerűen je-
lenít meg eszményeket, fennkölt érzéseket
a tudatábrázolás formái:
belső monológ: az irodalmi szereplő E/1. személyű, jelen
idejű magánbeszéde, amelynek folyamán az olvasó
képet kap annak lelki- és tudatvilágáról
elbeszélt monológ: átélt beszéd, szabad függő beszéd; a
narrátor elbeszélése közvetetten a szereplő nézőpont-
ját és tudatvilágát mutatja be
pszicho-narráció: a narrátor E/3. személyű leírása sze-
replőjének lelki- és tudatvilágáról
tudatregény: a gondolatokat, emlékeket, a tudat működését
ábrázoló nagyepikai műfaj
újnépiesség: a paraszti világ idealizált és idilli ábrázolását el-
vető és annak reális ábrázolását céljául tűző irányzat a 20.
század első felében
újramesélés: egy közösség értékvilágának, identitásalkotásá-
nak kifejezésére szolgáló történet újramondása
vándormotívum: több szerző vagy nép művészetéből egy-
mástól átvett és felhasznált elem
verbális stílus: az ige, az igei állítmány hangsúlyos szerepel-
tetése, amely alkalmas a cselekvés, történés, létezés vagy
állapotváltozás érzékletes bemutatására
vezérvers: a kötet vagy ciklus élén álló vers, amely kijelöli an-
nak tartalmát vagy valamely lényegi motívumát
világszerű elbeszélés: a hangsúlyt a történetre helyező, való-
ságszimuláló elbeszélés
165
Kiejtési lista
André Gide (francia)
Andrzej Wajda (lengyel)
Arthur Rimbaud (francia)
Auguste Rodin (francia)
Charles Bovary (francia)
Brooklyn (angol)
Carlo Carrá (olasz)
Charles Baudelaire (francia)
Charles Dickens (angol)
Claude Chabrol (francia)
Claude Monet (francia)
comme il faut (francia)
Constantin Guys (francia)
Copperfield (angol)
Edgar Degas (francia)
Édouard Manet (francia)
Edward Burne-Jones (angol)
Ford Madox Brown (angol)
Friedriech Nietzsche (német) [frídrih nícse]
Fritz Lang (német)
Gare Saint-Lazare (francia)
George Elgar Hicks (angol)
Gérard Depardieu (francia)
Gustave Flaubert (francia)
Henri Bergson (francia)
Henri de Toulouse-Lautrec
(francia)
Henrik Ibsen (norvég)
166
[andré zsid] impassibilité (francia) [empasszibilité]
[andzsej vajda] Jacek Malczewski (lengyel) [jácek málcsevszki]
[ártür rembó] Jacques-Louis David (francia) [zsák lui dávid]
[ogüszt roden] Jean Renoir (francia) [zsán rönoár]
[sárl bovári] John Everett Millais (angol) [dzson evöröt mille]
[brúklin] Jules Bastien-Lepage (francia) [zsül básztyien-lepázs]
[kárlo kárrá] Julien Duvivier (francia) [zsüljen düvivié]
[sárl bodler] Laurence Olivier (angol) [lórensz olivié]
[csársz dikensz] Søren Kierkegaard (dán) [szören kjerkegórd]
[klód sabrol] Manchester Art Gallery [mencseszter árt gálöri]
(angol)
[klód moné]
Michael Kössler (német) [mihael kössle]
[kom il fó])
Musée d’Orsay (francia) [müzé dorszé]
[konsztanten gij]
Musée Fabre, Montpellier [müzé fábr, monpölijé]
[kopefíld] (francia)
[edgár döga] Palazzo Dario (olasz) [páládzó dário]
[éduár máné] Paul Delaroche (francia) [pól deláros]
[edvárd börn-dzsonsz] Paul Gauguin (francia) [pól gogen]
[ford medox bran] Paul Verlaine (francia) [pól verlen]
Peer Gynt (norvég) [per günt]
[fric láng] Robert Bresson (francia) [rober bröszon]
[gár sen-lázár] Sigmund Freud (német) [zigmund frajd]
[dzsordzs elgár hiks] Tate Gallery (angol) [tét gálöri]
[gérar döpargyiő] The Art Institute of Chicago [árt insztityút of csikágó]
(angol)
[güsztáv flober]
Théodore Géricault (franica) [téodor gérikó]
[anri bergszon]
Thomas Couture (francia) [tomá kutűr]
[anri de tulúz-lotrek]
Victor Hugo (francia) [viktor ügó]
[henrik ibszen] Walt Whitman (angol) [vót vitmen]
Válogatott szakirodalom
Általános művek

Nyugat 1908–1929. Válogatás – viták, programok, kritikák, vál., szerk.: Kenyeres Zoltán, Bp., Szépirodalmi, 1988.
Nyugat 1930–1941. Válogatás – viták, programok, kritikák, vál., szerk.: Kenyeres Zoltán, Bp., Szépirodalmi, 1988.
A Nyugat párbeszédei. A magyar irodalmi modernizáció kérdései, szerk. Horváth Zsuzsa, Finta Gábor, Sipos Lajos,
Szénási Zoltán, Bp., Argumentum, 2011.
Tarján Tamás, Nyugat 100+1. Tanulmányok, esszék, kritikák, Bp., Pont, 2009.
Változatok a modernitásra. Tanulmányok a Nyugatról, szerk. Gintli Tibor, Bp., Anonymus, 2001.
Magyar irodalom, főszerk. Gintli Tibor, Bp., Akadémiai, 2014.
Világirodalom, főszerk. Pál József, Akadémiai, 2008.
Gintli Tibor, Schein Gábor, Az irodalom rövid története, Pécs, Jelenkor, 2007.
Szerb Antal, A világirodalom története [1941], több kiadás.
Babits Mihály, Az európai irodalom története [1936], több kiadás.
nyugat.oszk.hu

Szakirodalom az egyes fejezetekhez

I. Magyar irodalom a 19. század második felében

Az el nem ért bizonyosság. Elemzések Arany Lírájának első szakaszából, szerk. Németh G. Béla, Bp., Akadémiai, 1972.
Babits Mihály, Petőfi és Arany [1910] = Uő., Esszék, tanulmányok, szerk. Belia György, Bp., Szépirodalmi, 1978,
160180.
Barta János, Az „Őszikék” titkai = Uő., A pálya végén, Bp., Szépirodalmi, 1987, 122143.
Barta János, Még egyszer a lírikus Aranyról = Uo., 71‒104.
Imre László, Arany János balladái, Bp., Tankönyvkiadó, 1988. [új kiadás: Szombathely, Savaria University Press,
2006.]
Szili József, Arany hogy istenül. Az Arany‒líra posztmodernsége, Bp., Argumentum, 1996.
Milbacher Róbert, Kísérlet A nagyidai cigányok (újra)értelmezésére = ItK, 1996/4, 347‒384.
Milbacher Róbert, ,,Rólad a mese mezitlábos czigány múzsaleány!?” (Második közelítés A nagyidai cigányokhoz) =
ItK, 1997/3, 347‒385.
Dávidházi Péter, Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége, Bp., Argumentum, 1992.
Barta János, Magánélet és remekmű (Madách-tanulmányok), Bp., Mundus Kiadó, 2003.
Barta János, Történetfilozófiai kérdések Az ember tragédiájában = Uő., Klasszikusok nyomában (Esztétikai és irodalmi
tanulmányok), Bp., Akadémiai, 1976, 291‒302.
Bécsy Tamás, Madách: Az ember tragédiája = Uő., Drámamodellek és a mai dráma, Bp., Dialóg Campus, 2001,
258‒273.
Bécsy Tamás, „…sokszerű szó és egy értelem” (Diszkurzus a műfajjal) = Uő., Drámák és elemzések (Tanulmányok), Bp.,
Dialóg Campus, 2002, 87‒95.
Bíró Béla, A Tragédia paradoxona, Bp., Liget Műhely Alapítvány, Kolozsvár, Polis, 2006.
Eisemann György, Létértelmező motívumok Az ember tragédiájában = Uő., Keresztutak és labirintusok: elemzések
XIX. és XX. századi magyar művekről, Bp., Tankönyv, 1991, 37‒68.
Az ember tragédiája és az európai emberiség-költemény. Tanulmányok, szerk. Praznovszky Mihály, Salgótarján, Balas-
si Bálint Könyvtár, 2002.
Eisemann György, Mikszáth Kálmán, Bp., Korona, 1998.
Hajdu Péter, Tudás és elbeszélés. A Mikszáth-kispróza rejtelmei, Bp., Argumentum, 2010.
T. Szabó Levente, Mikszáth, a kételkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózai
poétikájában, Bp., L’Harmattan, 2007.

167
Németh G. Béla, A kiábrándultság hanghordozása. A romantikát lezáró lírai forduló néhány vonása = Uő., Hosszmet-
szetek és keresztmetszetek, Bp., Szépirodalmi, 1987, 421‒435.
Rónay György, Petőfi és Ady között (1849‒1899), Bp., Magvető, [1958] 1981.
Németh G. Béla, Századutóról – századelőről, Bp., Magvető, 1985.
Eisemann György, Kultusz és történet (Bródy Sándor: Rembrandt) = Uő., Végidő és katarzis, Bp., Orpheusz, 1991,
81‒94.

II. A modernség világirodalmából

Győrffy Miklós, A német irodalom rövid története, Bp., Corvina, 1995.
Téren Gyöngyi, Narráció és motivika Lev Tolsztoj prózájában = A szótól a szövegig és tovább… szerk. Kovács Árpád,
Nagy István, Bp., Argumentum, 1999, 449‒479.
Bevezetés a XIX. századi orosz irodalom történetébe II., szerk. Kroó Katalain, Bp., Bölcsész Konzorcium, 2006.
Nemes Nagy Ágnes, Rainer Maria Rilke: Archaikus Apolló-torzó = Szőke bikkfák, Móra, 1988.
Gyergyai Albert, Baudelaire nyomában = Uő., Késői tallózás. Bp., Szépirodalmi, 1975, 62‒82.
Théophile Gautier, Charles Baudelaire, Bp., Palatinus, 1977.
Gyergyai Albert, Gustave Flaubert = Uő., Klasszikusok. Esszék, Bp., Szépirodalmi, 1962, 312‒398.
Balassa Péter, A színeváltozás. Esszék, Bp., Szépirodalmi, 1982.

III. Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából

Kenyeres Zoltán, Ady Endre, Bp., Korona, 1998.
H. Nagy Péter, Lőrincz Csongor, Palkó Gábor, Török Lajos, Ady-értelmezések, Pécs, Iskolakultúra, 2002.
Tanulmányok Ady Endréről, szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhért Anna,
Bp., Anonymus, 1999 (Újraolvasó).
Bori Imre, Kosztolányi Dezső, Újvidék, Forum, 1986.
Szegedy-Maszák Mihály, Kosztolányi Dezső, Pozsony, Kalligram, 2010.
Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk. Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Anonymus, 1998
(Újraolvasó).
Halász Hajnalka, Szöveg-test / (szó)beszéd. Az Édes Annáról = Alföld, 2006/2, 71‒88.
Balassa Péter, Kosztolányi és a szegénység. Az Édes Anna világképéről = Új Írás, 1985/11, 110‒116.
Hima Gabriella, Kosztolányi és az egzisztenciális regény. Kosztolányi regényeinek poétikai vizsgálata, Bp., Akadémiai,
1992.
Rába György, Babits Mihály, Bp., Gondolat, 1983.
Új Dunatáj, 2010/4. [Babits-szám]

IV. Portrék a 20. század első felének magyar irodalmából

Szilágyi Zsófia, A továbbélő Móricz, Pozsony, Kalligram, 2009.
Az újraolvasott Móricz, szerk. Onder Csaba, Nyíregyháza, NYF BTMFK Irod. Tansz., 2005.
Bezeczky Gábor, Krúdy Gyula: Szindbád, Bp., Akkord, 2003.
Fráter Zoltán, Krúdy Gyula, Bp., Elektra Kiadóház, 2003.
Gintli Tibor, „Valaki van, aki nincs”: Személyiségelbeszélés és identitás Krúdy Gyula regényeiben, Bp., Akadémiai, 2005.
Bíráló álruhában. Tanulmányok Karinthy Frigyesről, szerk. Angyalosi Gergely, Bp., Maecenas, 1990.
Fráter Zoltán, Mennyei riport Karinthy Frigyessel, Bp., Magvető, 1987.
Bodnár György, Kaffka Margit, Bp., Balassi, 2001.
Aczél Géza, Kassák Lajos, Bp., Akadémiai, 1999.
Kappanyos András, Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnek = ItK, 2012/2.

168