Alakmutató együtthatók

Dr. Debrenti Edith

PKE Nagyvárad
 Alakmutató együtthatók
 
A gyakorisági eloszlások fő jellegzetességei:
A helyzetük (helyzeti mutatók)
Szóródásuk (szóródási mutatók)
Alakjuk (alakmutatók)
Ferdeség (aszimmetria)
 
Ha a statisztikai sorokat ábrázoljuk, akkor különböző görbéket
kapunk. Többségük szabályszerűséget mutat. A következő
eloszlásokat kaphatjuk:
1.Egymóduszú (ha egy helyi maximuma van):
–szimmetrikusnak nevezzük, ha az adatok átlaga, módusza és
mediánja megegyezik.
-–aszimmetrikusnak nevezzük, ha az adatok átlaga, módusza és
mediánjanem azonos.
2. többmóduszú (több helyi maximuma van)
Az egymóduszú eloszlások esetén a ferdeségi mutató az adatok
átlag körüli eloszlásának aszimmetriáját méri és számszerűsíti.
Képlete:
1 !
𝑛 𝑥𝑖 − !
!!

ahol μ a sokaság számtani átlaga

σ- a sokaság szórása
Ha a mutató 0,5 és 1 között helyezkedik el, mérsékelt
ferdeségről beszélünk, míg 1 érték felett erős aszimmetriáról van
szó.
A mutató előjele a ferdeség irányát mutatja. Ha pozitív az érték,
akkor “jobbra elnyúló”, míg a negatív érték “balra elnyúló”
eloszlást jelez. A két eloszlás esetén a középérték mutatók
nagyság szerinti sorrendje eltérően alakul.
“Balra elnyúló” eloszlás esetén: Mo<Me< μ.
“Jobbra elnyúló” eloszlás esetén: μ<Me< Mo.
Ábra. Szimmetrikus és aszimmetrikus eloszlások
Percentilis ferdeség mérőszáma:
(!! − !") − !" − !!
!=
(!! − !") + !" − !!

A mutató értéke -1 és 1 között mozog. Ha F=0, akkor

normális az eloszlás.
Ha F>0, akkor baloldali, ha F<0 akkor jobboldali
aszimmetriáról beszélünk.
Ez a mutató a többmóduszú eloszlásoknál is használható.
A Pearson- féle ferdeségi mutatók 1.
A Pearson- féle ferdeségi mutatók közelítő értéket adnak a
ferdeségre. Szimmetria esetén a három középérték mutató
(az átlag, a módusz és a medián) megegyezik:
Mo=Me= μ.
Minél aszimmetrikusabb az eloszlás, a három mutató annál
nagyobb eltéréseket mutat.
A Pearson által kidolgozott mérőszám egyike:
! − !"
!=
!
 
Ha A ≥0,5, akkor már erős aszimmetriáról beszélünk.
Szélsőséges esetben 1-nél nagyobb érték is előfordulhat.
Ha A>0, akkor baloldali, ha A<0 akkor jobboldali
aszimmetriáról beszélünk.
Ha a mutató nulla, akkor szimmetrikus az eloszlás, nincs
ferdeség. Mivel a módusz osztályközös sorból van
meghatározva, ez a mérőszám nem eléggé megbízható.
A Pearson- féle ferdeségi mutatók 2.
A Pearson által kidolgozott másik mérőszám:
! − !𝑒
𝑃=3∙
!
Azon a megfigyelésen alapszik, hogy a mérsékelten
aszimmetrikus eloszlások esetében a medián az átlagtól az átlag
és a módusz közötti teljes távolság mintegy egyharmadával
balra vagy jobbra esik.
-3≤P≤3
A nullához közeli érték gyenge aszimmetriát jelent. Normális
eloszlás esetén P=0.
Ha P > 0, akkor baloldali, ha P< 0 akkor jobboldali
aszimmetriáról beszélünk.
Ha P< -0,5, illetve P > 0,5 esetekben erős ferdeség jellemzi az
eloszlást.
Csúcsossági (lapultsági) mutató
A csúcsossági mutató az adatok tömörülésének (csúcsosság)
vagy szétterülésének (lapultság) mértékéről ad információt.
Képlete:
1 !
𝑥𝑖 − !
𝑛
!!

ahol μ a sokaság számtani átlaga

σ- a sokaság szórása.
Ha a mutató értéke kisebb 3-nál, akkor az eloszlás relatív
szélesebb.
Ha az érték meghaladja a 3-at, az eloszlás csúcsosodik, kisebb
szóródást mutatva.
Egyszerűen számítható a percentilis csúcsossági mutató:
!! − !!
!=
2(!! − !! )

ahol Q megfelelő kvartilis, D megfelelő decilis.

Normális eloszlás esetén K=0,263.
Ha K> 0,263, az eloszlás lapult.
Ha K< 0,263, az eloszlás csúcsos.
Összefoglalás
Alakmutató
együtthatók

Ferdeség (aszimmetria)
Ha a statisztikai sorokat ábrázoljuk, akkor különböző görbéket
kapunk, többségük szabályszerűséget mutat:
1.egymóduszú (ha egy helyi maximuma van)
2. többmóduszú (több helyi maximuma van)
A Pearson- féle ferdeségi mutatók: Szimmetria esetén a
három középérték mutató (az átlag, a módusz és a medián)
megegyezik: Mo=Me= μ. Minél aszimmetrikusabb az eloszlás,
a három mutató annál nagyobb eltéréseket mutat.
Csúcsossági (lapultsági) mutató: az adatok tömörülésének
(csúcsosság) vagy szétterülésének (lapultság) mértékéről ad
információt.