//   

nincs új üzenet 73:27
5/22

KURZUS: Statisztika I.
MODUL: II. modul: Az empirikus eloszlások elemzése

4. lecke: Számított középértékek

Követelmény

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

szöveges megfogalmazás alapján el tudja dönteni, hogy az milyen
  átlagot jelent;

  a felsorolásból ki tudja választani, hogy milyen átlagot lehet kiszámolni;

felsorolásból ki tudja választani, hogy egy adott számításához milyen
  adatokra van szükség;
egy sokaság adatait megismerve el tudja dönteni, hogy azokból milyen
  típusú átlagot lehet kiszámolni;

  egy eloszlás számtani átlagát meg tudja határozni;

  mértani­, négyzetes­ és harmonikus átlagot számolni.

A viszonyszámok mellett leggyakrabban használt elemzési eszközök az átlagok,
melyeket középértéknek is szoktak nevezni. Az átlagokat azonos fajta adatok
halmazának tömör, számszerű jellemzésére használjuk. Az átlagokkal szemben
támasztott követelmények az alábbiak:

  a legnagyobb és a legkisebb érték közé essen,

  egy határozott szám legyen,

  az adatok többségéhez közel álljon,

  érzékenyen reagáljon a sokaság tagjainak változására,

  könnyen kiszámítható legyen.

Természetesen egyszerre minden követelménynek nem lehet eleget tenni, de
szakmai megfontolásból el kell tudni dönteni, hogy melyik követelményt tartjuk be

Tananyag
4.1.Számtani átlag

−
A leggyakrabban alkalmazott középérték, jele: x  . A számtani átlag az a szám,
amellyel az egyes átlagolandó értékeket helyettesítve azok összege változatlan
marad.

Fajtái az átlagolandó értékek előfordulása alapján:

Egyszerű számtani átlag: minden átlagolandó érték egyszer fordul elő az
adatsorban

∑ xi
−
x =
n

pl.: Egy hallgató az egyik héten a következő sörmennyiséget (l) fogyasztotta el
naponta: 
0,7;  1,6;  2,5;  3,2;  1,6;  2,4;  2,8;

− 0,7+1,6+2,5+3,2+1,6+2,4+2,8
x =
7
= 2,11   l volt az átlagos napi sörfogyasztása.

Súlyozott számtani átlag: az átlagolandó értékek többször fordulnak elő az
adatsorban:

∑ i i

=
 ∑ fi xi
−
x =
∑ fi

fi
Mivel gi =  , ezért a relatív gyakoriságokkal is kiszámolható az átlag:
Σf i

−
x = ∑ gi x i

pl. A sikeres vizsgát tett hallgatók félévi osztályzata statisztikából az alábbi volt:

Osztályzat   fi  
2   14  
3   38  
4   22  
5   9  
Összesen   83  

− 14*2+38*3+22*4+9*5
x =
83
= 3,31   az évfolyam átlaga

Osztályközös gyakorisági sor esetén az osztályközépek töltik be az átlagolandó
értékek szerepét. Az osztályközép számítása:

x i(alsóh.) +x i(f elsőh.)

xi =
2

ahol: 
xi(alsóh.): az i­edik osztályköz alsó határa, 
xi(felsőh.): az i­edik osztályköz felső határa.

A számításnál nem vesszük figyelembe az elkülönítést szolgáló utolsó számjegyet. 
Pl.: 21­50 esetében:

20+50
xi = = 35
2

Ha az osztályközök alsó vagy felső határa nincs megadva, akkor nyitott
osztályközről beszélünk. Az alsó határt úgy adjuk meg, hogy az osztályköz
szélessége azonos legyen az őt követő osztályköz szélességével. A felső határ
megadásakor, pedig az előző osztályköz szélességét vesszük figyelembe.

Bemutató feladat

Pl.: 140 villanyégő égési idejét vizsgálva az alábbi adatokat kaptuk:

Élettartam (óra)   fi   Oszt. Közép  

­800   12   750  
801­900   28   850  
901­1000   46   950  
1001­1100   32   1050  
1101­   22   1150  
Összesen   140    

Az első osztályköz alsó határa nincs megadva, mivel a 2. osztályköz hossza 100,
ezért az első osztályköz 701­800. Hasonlóan járunk el az utolsó osztályköz
esetében is: 1101­1200.

A számtani átlagot a következőképpen számoljuk ki:

− 12*750+28*850+..+22*1150
x =
140
= 967,14   óra az átlagos élettartam

A számtani átlag típusai összetett sokaság esetén:

Részátlag: az egyes részsokaságok átlaga. (A részsokaságokat itt az
egyes szakok hallgatói adják.). Az átlagokat szakonként kell
kiszámítani: 

 
20*45+40*55+..+10*95
x̄közgazdász = = 65
170

30*45+40*55+..+5*95
x̄jogász = = 62,10
155

20*45+50*55+..+10*95
x̄mérnök = = 65,90
220

Pl.: Néhány egyetemi szak hallgatóinak teljesítménye statisztika írásbeli vizsgán
 Teljesítmény (pont)   Közgazdász   Jogász   Mérnök  
­50   20   30   20  
51­60   40   40   50  
61­70   60   50   80  
71­80   30   20   40  
81­90   10   10   20  
91­   10   5   10  
Összesen   170   155   220  
Részátlagok   65,0   62,10   65,9  

Főátlag: a teljes sokaság átlaga. Kiszámítható a részátlagokból is, a
részátlagok elemszámának súlyozásával. 
Pl. a fenti példában 
 
− 170*65,0+155*62,1+220*65,9
x =
170+155+220
= 64,54   pont a hallgatók
átlagteljesítménye.

4.2 Négyzetes átlag

Az a szám, amellyel az átlagolandó értékeket helyettesítve azok négyzetösszege
nem változik. Jelentősége, hogy az egyes értékek előjelei közötti különbséget
eltünteti. Főleg a szóródás számításánál használjuk. Hasonlóan a számtani
átlaghoz ebben az esetben is van egyszerű­ és súlyozott forma.

−−−− −−−−−
2 2
− ∑ x − ∑ fi x
     xq
i i
xq = √ = √
n ∑f
i

Bemutató feladat

A kenyér szabvány szerinti tömege 1000g. Lemértünk 7 db kenyeret, hogy
kiszámoljuk a szabványtól valóeltérés átlagát.

Sorszám   A kenyér tömege (g)   A szabványtól való eltérés (g)  

1   988   ­12  
2   1023   +23  
3   1010   +10  
4   972   ­28  
5   957   ­43  
6   1038   +38  
7   1012   +12  

Az átlagos eltérés számtani átlaggal számolva:

− −12+23+10−28−43+38+12
x =
7
= 0  , azaz a minta alapján a kenyér tömege
szabványos.

Az átlagos eltérés négyzetes átlaggal számolva:

−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−
−−−−
2 2 2 2 2 2 2 2
− ∑ x (−12) +(23) +(10) +(−28) +(−43) +(38) +(12)
i
xq = √ = √ = 26,71
n 7

A kenyerek átlagosan 26,71 g­mal térnek el a szabványtól.

4.3. Mértani átlag

Az a szám, amelyet az átlagolandó adatok helyébe behelyettesítve, azok szorzata
nem változik. Általában egy folyamat relatív változásának vizsgálatakor használjuk,
átlagos fejlődési ütemet mutat.

−−−−−
− −−−− − ∑ f fi
n
xg = √∏ xi      xg = √∏ x
i

A " Π  ": több tényező folyamatos összeszorzásának matematikai jele.

Pl. egy vállalkozó 1000 eurót helyez el a bankba kamatos kamatra. Az első 2
évben 4%, majd 3 évig 5,5%, az utolsó 6. évben pedig 6% a kamat. Mennyi az
átlagos kamatnövekedés?

6
−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−
ká = √ 1,04 * 1,04 * 1,055 * 1,055 * 1,055 * 1,06 − 1 = 0,0508

Azaz a hat év alatt átlagosan 5,08% kamatra számíthat

4.4. Harmonikus átlag
 Az a szám, amellyel az egyes átlagolandó értékeket helyettesítve azok
reciprokának összege nem változik. Általában akkor használjuk, ha a
viszonyszámok fordított arányt tükröznek.

∑ fi
− n −
xh =
1
     xh = f
i
∑ ∑
x x
i i

Pl. egy személygépkocsi a teljes útszakasz 1/6­át 100 km/h, 1/3­át 80 km/h és a
felét 50 km/h sebességgel teszi meg. Mekkora átlagsebességgel kellene mennie,
hogy ezt az utat ugyanannyi idő alatt tegye meg?

s1
t1 =
v1
       t=t1+t2+t3

s 1 1 1 1200
vá = = = = 5
= 63,158km/h
t 1 1 1 1 1 1 2 12 19
+ + + + + +
6v 3v 2v 6∗100 3∗80 2∗50 1200 1200 1200
1 2 3

4.5. Összefüggés a különböző átlagok között

Ha ugyanazon adatsorból mindegyik átlagot kiszámítjuk, akkor az alábbi
összefüggést figyelhetjük meg:
− − − −
xh ≤ xg ≤ x ≤ xq

Önellenőrző kérdések

Figyelem! Az itt kiszámított értékek a következő modulokban szükségesek.
Javasoljuk Önnek, hogy jegyezze fel azokat egy papírra!

1. Jelölje meg, hogy az alábbi átlag milyen típusú! 
Statisztika vizsgán a dolgozatok átlagpontszáma az összes
szakra vonatkozóan:
 
Számtani átlag
   
Mértani átlag
   
Főátlag
   
Részátlag

2. Egy vállalkozásnál a dolgozók átlagkeresete 121.000,­Ft/hó.
Az alábbi felsorolt adatok közül melyiket kell felhasználni az
előző érték kiszámításakor?
 
A dolgozók létszáma bérkategóriák szerint,
   
Csak a dolgozók összlétszáma
   
A bérkategóriák osztályközbe sorolva
   
A dolgozóknak kifizetett összes bér egy összegben.

3. Egy vállalkozásnál a fizikai foglalkozásúak átlagbére
120.000,­Ft/hó, a szellemi foglalkozásúak átlagkeresete pedig
130.000,­ Ft/hó. Állapítsa meg az átlagok típusát!
 
Főátlag
   
Részátlag
   
Egyszerű számtani átlag
   
Súlyozott számtani átlag

4. Döntse el, hogy az alábbi adatok ismeretében milyen átlagot
 kell számolni! A Magyarországra érkező külföldiek számára
vonatkozó viszonyszámok 1990­től 2006­ig.
 
számtani átlag
 
mértani átlag
 
négyzetes átlag
 
harmonikus átlag

Forrás: Magyar
statisztikai zsebkönyv, 5/a. Töltse ki a táblázatot!
2006.  
Egy településes a családok megoszlása a családban élő gyermekek száma szerint
Gyermekek száma (fő)  Családok száma (db) 
0  992 
1  954 
2  761 
  3  148   
4  40 
5  15 
6  5 
Összesen  2915  

5/b. Egészítse ki a mondatokat a megfelelő eredménnyel! A
számításokat 2 tizedesjegy pontossággal végezze az átlagnál!
 
A településen elő gyermekek száma  3185  fő. 
  Egy családban a gyermekek száma átlagosan  1,09  fő.
 

Forrás: Magyar
statisztikai zsebkönyv, 6/a. Töltse ki a táblázat celláit!
2006.  
A nyugdíjban részesülők megoszlása 2007. januárban
Öregségi nyugdíjasok
A teljes ellátás havi megoszlása (%(  Osztályközép
összege (Ft)  fi  xi 
­20000  0,4  15000  
20001­30000  0,7  25000  
30001­40000  2,9  35000  
40001­50000  8,7  45000  
50001­60000  13,9  55000  
  60001­70000  17,3  65000    
70001­80000  17,9  75000  
80001­90000  10,9  85000  
90001­100000  8,1  95000  
100001­110000  5,7  105000  
110001­120000  4,3  115000  
120001­150000  6,8  135000  
150001­  2,4  165000  
Összesen  100,0  ­  

6/b. Egészítse ki a mondatot a megfelelő eredménnyel!
 

  2007. januárjában a nyugdíjak átlagos összege  78510  Ft volt.  

7/a. Töltse ki a táblázat celláit, és jelölje be a helyes választ! 
Egy évfolyamban az átlagos testmagasságot vizsgálva 200
 hallgató testmagassága az alábbi volt.
 
Testmagasság (cm)  Hallgatók száma (fő)  Osztályközép 
­160  25  155  
161­170  80  165  
  171­180  65  175    
181­190  20  185  
191­  10  195  
Összesen  200   

7/b. Válassza ki a jó megfogalmazást!
 
A hallgatók átlagos testmagassága 170 cm
 
A hallgatók átlagos testmagassága 170,5 cm
 
A hallgatók átlagos testmagassága 171 cm
 
A hallgatók átlagos testmagassága 170,4 cm

8. Számítsa ki a megfelelő átlagot, és ez alapján oldja meg a feladatokat! A
számítást 3 tizedesjegy pontossággal végezze!

A reáljövedelmek alakulása az előző év százalékában
Év   Egy főre jutó reáljövedelem az előző év százalékában (%)  
1996   99,4  
1997   100,9  
1998   103,6  
1999   100,8  
2000   104,3  
2001   104,8  
2002   106,3  
2003   104,9  
2004   104,2  
2005   103,7  

8/a Egészítse ki a mondatot!
 
A reáljövedelmek a vizsgált időszakban átlagosan  3,269  %­kal
  emelkedtek.
 

8/b Jelölje meg a kiszámított átlag típusát!
 
Számtani átlag
 
Mértani átlag
 
Harmonikus átlag
 
Négyzetes átlag

9. Egy személygépkocsi egy útvonal négy azonos hosszúságú
szakaszát a következő átlagsebességekkel teszi meg: 40
km/h¸50 km/h; 80 km/h és 100 km/h. Mekkora
átlagsebesség kellene az egész út megtételéhez ugyanekkora
menetidő esetén.
 

  Az átlagsebesség (1 tizedesjegy pontossággal):  59,3  km/h.