Magyar reformátorok

1522 után egyre több magyar diák ment Wittenbergbe tanulni. Ez elősegítette a reformáció terjedését a magyar
területeken. A mohácsi vész (1526) meggyengítette a reformáció terjedését, mert sok egyházi vezető meghalt a csatában.
Ekkor osztották fel 3 részre Magyarországot.

Sztárai Mihály szintén tanult Wittenbergben, hazatérve Perényi Péter földesúr birtokára került, aki szintén támogatta a
reformációt, és 1531-ben megalapította a sárospataki iskolát. Miután a törökök elfogták Perényit, Sztárai Baranyába ment, a
török területekre. Laskón lett lelkipásztor. Zsoltárokat fordított magyarra, azokat énekelve vigasztalta a népet. Sokat vitázott
a katolikus papokkal és sokszor volt veszélyben az élete (karóra húzott tök története). Laskóról Tolnára került, ott a
katolikusokkal osztozkodtak a templomon.
Sztárai 120 gyülekezetet alapított. Élete végéig Lutheránus maradt.

Dévai Bíró Mátyás (1500-1548) Krakkóban, majd Wittenbergben tanult. Megismerte Luther tanait. Luthernél lakott
diákkorában.
Az egri püspök a bécsi börtönbe záratta, ahol vissza akarták téríttetni a katolikus hitre, de nem hagyta magát. Sikerült
kiszabadulnia, de nemsokára ismét börtönbe került, Szapolyai János erdélyi fejedelem juttatta börtönbe. Egy feljegyzés
szerint a király kovácsa szabadította ki őt a fogságból. (rosszul patkolás - börtön)
Dévait továbbra is üldözték, ezért végül külföldre menekült. Baselbe jutott el, ahol megismerte a kálvini reformáció
tanait és hazatérve már azokat hirdette.

Szegedi Kis István (1505-1572) egyik legnagyobb magyar reformátorunk. Igazi tudós lelkipásztor volt. Ő is Luthertől
tanult Wittenbergben. Hazatérve Csanádra került, itt hirdette az Igét. Fráter György váradi érdek igyekezett elhallgattatni,
ezért Szegedi Temesvárra ment, majd Szárszón lett lelkipásztor, ahol még püspöknek is megválasztották.
5 év mulva Kálmáncsán lett lelkész. Újév napján a keresztnevek jelentéséről prédikált, és fájlalta, hogy a keresztyén
nevek helyett inkább pogány neveket adnak, mint pl. az Orsolya. Egy Orsolya nevü asszony ezt sértésnek vette, ezért
beárulta a töröknél, és fogságba vetették Szegedit. Szolnokon bebörtönözték és hatalmas vátságdíjat szabtak meg. Szegedi
bilincsben prédikált a piacon. Végül Mező Ferencné kérésére engedték szabadon, akinek a férje megfizette a váltságdíjat.
Ezután Debrecenbe került, aztán Ráckevére. Itt is halt meg.

Méliusz Juhász Péter (1536-1572) szintén wittenbergben tanult. Amikor Debrecenben meghalt Kálmáncsehi Sánta
Márton, sürgősen kellett valaki a helyére, mert a lakosság három részre szakadt: lutheránusok, reformátusok és unitáriusok.
Méliusz alig 22 évesen lett Debrecen egyik lelkésze. A Kálvini vonalon haladt tovább és határozottan fellépett az
unitáriusok ellen. 1561-ben megválasztották püspöknek. Arany Tamás (unitárius prédikátor) nem tudta meggyőzni, hogy
térjen át. Könyveket nyomtatott, könyveket írt (44).
Miután Dávid Ferenc erdélyi református püspök is átállt az unitáriusokhoz, nagyon megerősödött ez a vallás. Fel kellett
világosítani az embereket, ezért hívott össze zsinatot 1567-ben Debrecenbe (ez volt az első református zsinat). Itt fogadták
el hitvallásként a Heidelbergi Kátét és a II.Helvét Hitvallást. János Zsigmond erdélyi fejedelem is próbálta meggyőzni, de
nem tért át. (János Zsigmond csak az unitárius vallást fogadta el Erdélyben).
Méliuszt az unitáriusok az 1568-as Gyulafehérvári zsinaton sem tudták meggyőzni.

Károli Gáspár Nagykárolyban született 1529-ben. Wittenbergi tanulás után Göncön lett lelkész, majd esperes. Első
könyve: Két könyv. Élete során 3 gyermeket és 2 feleséget veszített el. 1586-ban kezdte lefordítani a Bibliát magyarra. A
környékbeli lelkészek is segítettek neki. 3 évi előkészítő munka után sikerült kinyomtatni az első teljes magyar nyelvű
Bibliát. (2412 oldal, 5 kg.) 800 példányban jelent meg. Támogatói: Ecsedi Bátori István és Rákóczi Zsigmond.
Segítségére volt még Szenczi Molnár Albert, aki a kéziratokat és a nyomdaíveket Göncről Vizsolyba és vizsolyból
Göncre vitte (kb.15 km.)

Szenci Molnár Albert 1577-ben Szencen született szegény családban. Apja molnár volt, de ácsmunkával is
foglalkozott. A gyerekről fiatalon kiderült, hogy jó eszű, ezért apja taníttatni kezdte, és amikor meghalt édesanyja, egy
vándortanítóra bízta. Akkor jutott Göncre, amikor Károli a Bibliát fordította. Szenci ott maradt segédnek.
Aztán külföldre ment. Sok országot, várost bejárt. Genfben, amikor hallotta, hogy a zsoltárokat franciául éneklik,
elhatározta, hogy lefordítja azokat magyarra. 100 nap alatt lefordította mint a 150 zsoltárt. Már csak ki kellett adni.
Herbornban találkozott egy nyomdásszal, aki ingyen elvégezte a munkát, így vitte haza Magyarországra az első zsoltárt.
Néki köszönhetjük, hogy magyarul énekelhetjük.
Hannauban kitanulta a nyomdászmesterséget, a zsoltárok mellett kiadja Hannauban 1606-ban a Károli-Bibliát, majd
1624-ben Kálvin Institutióját magyar nyelven, amellyel nagy szolgálatot tett az ellenreformáció idején.