Ellenreformáció – Leiden ostroma és Gusztáv Adolf

Németalföld a mai Hollandia és Belgium, a reformáció idején spanyol fennhatóság alatt volt. II.Fülöp
inkvizíciót (eretnekkutató törvényszék) állított föl, és kegyetlenül megbüntette a római katolikus egyház
ellen fordulókat. A nép felháborodott azon, hogy az országban nincs szabadság és határozottan lépett fel a
protestánsok mellett. Gyakran szabadítottak ki halálraítélteket, a protestáns lelkészeket pedig lóháton
kísérték a templomba, hogy ne akadályozhassák meg az istentisztelet megtartását. Egy nemesekből
álló küldöttség ment Margit hercegnőhöz, a király helytartójához, hogy engedélyezze a protestánsok
szabad vallásgyakorlatát. A nemesek fekete posztóruhában érkeztek meg a fényűző palotába, ahol
úgy tekintettek rájuk, mint valami koldusokra. Ők nem szégyelltek ezt, még koldusfilléreket is
hordtak a nyakukban.
II. Fülöp nem engedett a nép kérésének, sőt a spanyol Álba herceget küldte 1567-ben, hogy
hallgattassa el őket. A katonák kifosztottak mindent, mire a felbőszült nép harcolni kezdett a spanyol
csapattal. Több ezren menekültek el az országból, és tizennyolcezren haltak meg. A felkelők élére
Orániai Vilmos állt, aki Leiden városát védte. A spanyolok ki akarták éheztetni a várost, és úgy
elfoglalni. Orániai Vilmos azzal bíztatta kívülről a város lakóit, hogy ne adják meg magukat. A lakók
átvágták a gátat, mire a spanyol sereg elmenekült, Orániai Vilmos pedig bejutott hajóival a városba.
Csodálatos módon másnap az ellenkező irányú szélnek köszönhetően a víz visszahúzódott a
tengerbe.
Orániai Vilmos 1575-ben Leidenben egyetemet alapított, ahol magyar diákok is tanultak.
Németországban az 1555-ös augsburgi vallásbéke szabad vallásgyakorlatot engedélyezett a
lutheránusoknak, amit több katolikus főúr nem tartott be.
A német császársághoz tartozó csehek 1618-ban a császári seregek ellen fordultak és győztek.
Válaszként a császár Wallensteint küldte a csehek ellen. Wallenstein katonái nem kaptak zsoldot,
hanem rabolhattak azokon a vidékeken, ahol csatáztak. 1620-ban vereséget szenvedtek a csehek,
Wallenstein csapata pedig Németországba tört be. A német lutheránusok segítségére sietett a svéd
király, Gusztáv Adolf. Svédország lutheránus volt, a jezsuiták nem tudtak teret hódítani itt. Gusztáv
Adolf fiatalon lépett a trónra, a kormányzást apjától tanulta. Gusztáv Adolf katonáival 1630-ban
érkezett Németországba. Isten segítségét kérte a harchoz, és naponta istentiszteletet tartott katonáinak.
Sikerült leverni Wallenstein seregét 1632-ben Lützennél. Gusztáv Adolf ebben a csatában esett el.
Életét áldozta a vallásszabadságért. 1648-ban a westfaliai békében mondták ki, hogy a protestánsok
(lutheránusok, reformátusok) vallásszabadságot és egyenjogúságot nyertek.