Ellenreformáció – Loyola Ignác és a Szent Bertalan éj

• A reformáció tanításait sokan elfogadták szerte Európában. A katolikus egyház szerette volna
visszatéríteni a protestánsokat a katolicizmusba. Ezt a korszakot nevezzük ellenreformációnak.
• Alakult egy új szerzetesrend, a jezsuiták rendje (Jézus társasága), akiknek fő céljuk a római
katolikus egyház megszilárdítása volt és a protestánsok visszatérítése a katolikus egyházba. A rend
alapító tagja Loyola Ignác volt (1491-1556).
• Előkelő nemes spanyol családból származott. Ferdinánd spanyol király udvarában nevelkedett. Híres
lovag szeretett volna lenni, de egyszer megsebesült és ágyban kellett pihennie. Lovagregényeket
akart olvasni, de különböző szentekről szóló könyveket kapott csak. Elgondolkodtatta az, hogy
nem csak lovagként, hanem szentként is lehet valaki híres.
• Párizsba ment tanulni, oda ahol Kálvin is járt. Amint meggyógyult, elzarándokolt
a Szentföldre, hogy a muzulmánokat áttérítse a keresztyén hitre. Azonban ez nem
ment ilyen egyszerűen. Az egyetemen hat társával megalapította rendjét, melynek
katonai stílusa volt. Teljes engedelmességet fogadtak a pápának, és elsődleges céljuk
az volt, hogy a nem keresztyéneket áttérítsék katolikusnak. Felajánlották
szolgálatukat a pápának, aki kihasználta a lehetőséget és a protestánsok elleni
küzdelemre bíztatta őket.
• A Tridenti Zsinaton (1545-1563) elhatárolódott a katolikus egyház a reformációtól,
eretneknek nyilvánították a protestánsoka, és kitűzték célul a protestánsok visszatérítését.
Megkezdődtek a harcok a katolikusok és protestánsok között egész Európában.
• Franciaországban hugenottáknak hívták a reformátusokat. Coligny Gáspár vezetésével
gyakran harcolniuk is kellett. 1570-ben sikerült békét kötniük az uralkodóval. A békét egy
házassággal pecsételték meg, mégpedig az uralkodó nővére és a hugenották egyik vezetője, Navarrai
Henrik frigyével. Az esküvöt Párizsban tartották, amin a hugenották is részt vettek. 1572. augusztus
23/24-én éjjel rátörtek a hugenottákra és megölték őket. Colignyt is meggyilkolták, fejét
levágták, és bebalzsamozva hordozták végig a katolikus ünnepi körmeneten. Négy napig tartott a
hugenották üldözése és lemészárlása. Húszezer hugenottát öltek meg.
• A francia király hamarosan meghalt, és 15 év múlva Navarrai Henrik került a trónra. Névleg
áttért katolikusnak, mert csak így lehetett király, de úgy látta, hogy „Párizs megér egy miséf'. Az
uralkodó vallás a római katolikus volt, de 1598-ban vallásszabadságot adott a protestánsoknak. A
hugenották nagyon szorgalmasak és tisztességesek voltak. Innen ered a mondás: „Becsületes, mint
egy hugenotta".
• A katolikusoknak nem tetszett az uralkodó kedvező viszonya a hugenottákhoz. ezért egy jezsuita
meggyilkolta. Halála után olyan uralkodók következtek a francia trónon, akik nem kedvelték a
protestánsokat. XIV. Lajos, a napkirály 1685-ben visszavonta a vallásszabadságot biztosító
rendeletet. Sokan nem akarták megtagadni hitüket, ezért elmenekültek az országból. Az uralkodó
megtiltotta a kivándorlást, de mégis félmillióan szöktek el a szomszédos protestáns országokba
(Hollandia. Németország, Anglia).