A zsidók után a pogányok a keresztyéneket is üldözték.
Az első üldözés Rómában kezdődött Kr.u. 64,indítója Néró császár volt. Néró egy kegyetlen és őrült ember volt,aki megölette tanítóját,feleségét,anyját,gyermekeit is és csupán szeszélyből felgyújtotta Rómát is,amit a keresztyénekre fogott,hogy a nép ne ellene lázadjon. Róma ekkor 7 napig égett. A nép ezt elhitte,és hogy megbüntesse a keresztyéneket százával ítélték halálra őket;vagy kiéheztetett cirkuszi oroszlánok elé vetették,hogy széttépjék őket. Voltak,akiket keresztre feszítettek. Ekkor halt vértanú halált a hagyomány szerint Pál is. Néró szurkos zsákba varratta őket és meggyújtotta ,mint egy fáklyát,ezt használta a kerti ünnepségein világításra. Ez az üldözés csak Rómára terjedt ki. Ezután sokkal nagyobb üldözés vette kezdetét,mely kiterjedt az egész római birodalomra,melynek már vallási okai voltak. A rómaiaknál vallásszabadság volt. Mindenki azt az istent imádta és úgy ,ahogy akarta. De egy kikötés volt: az isteni császárt mindenkinek imádnia kellett. Ezt nem tették meg a keresztyének. A templomaikban nem volt szobor sem,így azt hitték ,hogy nincs is istenük sem. Nem áldoztak állatokat. A keresztyének példás viselkedése és élete azonban a rómaiakat is csodálattal töltötte el és felébresztette bennük azt a vágyat,hogy ők is ilyen hősök legyenek. Ezért történt,hogy bármennyire is üldözték Krisztus híveit egyre több és több ember tért meg és keresztelkedett meg. Tertulliánus szerint: A keresztyének vére magvetés. Ha egyet megülnek,tízszer annyi kel ki. Nagy Konstantin. Az üldözést Nagy Konstantin szüntette meg. 313-ban rendeletet adott ki,amelyben a keresztyéneknek szabad vallásgyakorlatot biztosított,később pedig államvallássá tette a keresztyén vallást. Konstantin pogány római hadvezér volt. Édesanyja Helena azonban keresztyén. Egy döntő ütközetkor édesanyja meglátogatta a táborban és arra kérte,hogy térjen meg. De ő nekem mondott. Ám éjszaka látomása volt: egy nagy keresztet látott az égen ezzel a felirattal: E jelben győzni fogsz! Másnap reggel elrendelte katonáinak,hogy varrjanak a ruháikra keresztet és így induljanak a harcba. Le is győzte vetélytársa háromszor nagyobb seregét. Krisztusnak tulajdonította a győzelmet és hálából megszüntette a keresztyének üldözését. Majd államvallássá tette a keresztyénséget,elrendelte a vasárnapi munkaszünetet,megtiltotta a többnejűséget. Halálos ágyán pedig megkeresztelkedett. Mindezek veszedelmet is hordoztak,hiszen azok is megkeresztelkedtek,akik egyébként pogányok voltak,csak hogy megtarthassák jövedelmező állásukat. Juliánus hatalomra kerülésével ismét a pogányság lett az államvallás Kr.u. 361.-ben. Lenézte a keresztyéneket és főleg a Bibliát. Nyíltan megtagadta hitét. Üldözni nem merte őket,de ártott nekik máshogyan: elvette templomaikat ,kitiltotta őket az államhivatalokból,iskolákból,pogány tudósaival gúnyiratokat készíttetett a keresztyénekről. DE ezeket sorra megcáfolták a keresztyének. Ők voltak az egyházatyák. Uralma rövid ideig tartott,mert a perzsák ellen vívott küzdelemben halálos sebet kapott.