Professional Documents
Culture Documents
Az ige alakjai 5
A za Ianyt.,es a t'argyas ragozas
r
6
I töo mo'd
K ..IJeen 19
Jelen idő 19
Múlt idő 28
Jővő idő 37
Feltételes mód 41
Jelen idő 41
Múlt idő 43
Használata 44
Gyakorlatok 46
Felszólító mód ~ 57
Képzése 57
Használata 63
Gyakorlatok 65
Vegyes gyakorlatok 79
Képzett igék 83
Műveltetés 84
További képzők 94
. Igevonzat 115
Megoldások 131
I
Az ige alakjai
A magyar igék alakjait az alábbi kategóriákkal jellemezhetjük: mód, idő, szám, személy,
ragozási típuso A magyar igeragozásban van:
- három igemód (kijelentő, feltételes és felszólító).
- három igeidő (jelen, múlt és jövő).
- két szám (egyes. többes),
- három személy (1.,2.,3.),
- kétféle ragozási típus (alanyi, tárgyas).
A magyar igeragozási rendszert az alábbi táblázatban szemléltetjük egy-egy (egyes szám 2.
személyű) példával illusztrálva.
kijelentő
vársz várod vártál vártad várnifogsz várnifogod
mód
"
feltételes
várnál várnád vártál vo/na vártad volna -- --
mód
" , ,
felszólító
mód
várj várd -- -- -- --
Megjegyzés:
Az alanyi ragozáson belül el szokták különíteni az -ik: végű igék (lakik, dolgo-
zik stb.) ragozását, az úgynevezett ikes ragozást. Ezeknek az igéknek a ragozá-
sa az egyes szám 1. és 3. személyt kivéve teljesen megegyezik a nem -ik végű-
ek ragozásával, ezért külön nem foglalkozunk velük.
Egyes szám 1. személyben e furdom, dolgozom alakok mellett afürdök, dolgo-
zok formák is használatosak. A tárgyas igéknél (eszek ~ eszem) ilyen esetben a
személyrag általában az alanyi - tárgyas ragozás szerint alakul (eszek egy kis
kenyeret - eszem a kenyeret), de az -m végződés alanyi ragozásban is használa-
tos (eszem egy kis kenyeret). Korábban egyes nyelvtanok csak afürdöm, dolgo-
zom alakokat tartották helyesnek, a mai nyelv szemlélet szerint azonban ezekkel
azonos értékűek efurdok, dolgozok formák is. Egyes szám 3. személyben ezek
az igék mindig -ik végződést kapnak (fésulkodik, iszik).
5
Az alanyi és a tárgyas ragozás
Tárgyatlan ige
A tárgyatlan igével kifejezett cselekvés vagy történés csak az alanyra vonatkozik, más sze-
mélyre vagy dologra nem hat ki, azaz a tárgyatlan igének nem lehet tárgya. Ilyen ige pél-
dául az at, áll, megy stb. A tárgyatlan igének csak alanyi ragozás a van.
Tárgyas ige
A tárgyas igével kifejezett cselekvés valamely személyre vagy dologra irányul. A tárgyas
igének tehát lehet tárgya: könyvet olvas, levelet ír, kávét kér stb. Az ilyen igének van alanyi
és tárgyas ragozása is. Alanyi ragozású az ige, ha nincs tárgya, vagy ha van tárgya, de az
határozatlan. Tárgyas ragozású az ige, ha a tárgya határozott.
Az ige tárgyas vagy tárgyatlan jellegének és lehetséges ragozási formájának (alanyi vagy
tárgyas) összefüggéseit az alábbi ábraszemlélteti: .
•1
A továbbiakban azt kell megvizsgálni, illetve megtanulni, hogy mely esetekben határozott,
és mely esetekben határozatlan a tárgy.
6
Az alanyi és a tárgyas ragozás
I
Sajnálom magamra!). / Sajnáljuk magunkat.
Ismered magad(a!). /1smeritek magatokat.
Jól érzi magát. / Jól érzik magukat.
I
Az alanyi és a tárgyas ragozás
Megjegyzés:
Tárgyas ragozást használunk annak ellenére, hogy nincs a mondatban határo-
zott tárgy, ha
1. a tárgy beleérthető a mondatba. A 3. személyű határozott tárgyat ugyanis
nem szükséges kitenni, ha a szövegösszefüggésből egyértelműen kiderül,
hogy mi a tárgy. A tárgyas ragozás használata azonban ilyenkor is kötelező,
hiszen a tárgyas igealak utal a tárgyra.
- A könyvedet keresed?
- Igen, de sehol sem találom. (Tudjuk, hogy a könyvről van szó, s ki-
egészíthetnénk vele a mondatot: Igen, de sehol sem találom a köny-
vemet.)
2. az úgy hiszem / gondolom / vélem / látom kifejezés a főmondat:
Úgy gondolom, nekem van igazam.
3. a tárgy az apa, anya szó ('a saját anyám, apám, anyánk, apánk' jelentésben):
Mindnyájan szeretjük anyát.
Várom apát.
4. a tárgy a szegény főnév ('egy ismert személy' jelentésben):
Nagyon sajnálom szegényt.
5. Az alábbi kifejezésekben szintén tárgyas ragozást használunk:
Mit tudom én! (= Fogalmam sincs.)
Mit bánom ént (= Egyáltalán nem érdekel.)
Futja valamiből. (= Van belőle [főleg pénzből] elég.)
Megjárja. (= Elégjó. Megfelelő.)
8
Az alanyi és a tárgyas ragozás
Megjegyzés:
Alanyi ragozást használunk, bár a tárgy formailag határozott, ha
1. az ezt / azt névmás partitívuszi jelentésű:
- Én dobostortát kérek. És te?
- Én is azt kérek. (= Abból a fajtából, olyat.)
de: - Melyiket kéred?
-Azt kérem. (= Amelyikre rámutatok.)
2. az azt névmás határozatlan jelentésű:
Azt csinálsz, amit akarsz. (= Bármit csinálhatsz.)
3. a tulajdonnév nem tulajdonnévként, hanem más jelentésben szerepel:
Petőjit olvasok. (= Petőfi-vers[ek]et)
9
Az alanyi és a tárgyas ragozás
Ha a mondatban az ige egyes szám 1. személyű (én), a mellette álló tárgy pedig 2. személyű
(téged, titeket / benneteket), az igealak -lakl-lek ragja utal a tárgyra.
(Én) látlak téged.
(Én) szeretlek titeket / benneteket.
Mivel az alanyi és a tárgyas igeragozást minden igemódban, igeidőben használjuk, ezek tár-
gyalásakor a gyakorlásukra folyamatosan visszatérünk.
Gyakorlatok
M'ar eve
, k ota ó
\tsmer, o"k-1ol egymast.
/" '
10