Általános rizikófaktorok értékelése

A kezelések előtt, értékelnünk kell a kórelőzmény felvétele során gyűjtött és a saját

megfigyelésünk során észlelt információkat, és meg kell határozni, hogy a tervezett
beavatkozások árnak-e bármiféle kockázattal. A kockázati tényező lehet, nem kívánt, nehezen
csillapítható vagy csillapíthatatlan vérzés, a kezelést követően jelentkező infekció, allergiás
reakció vagy az alapbetegség bázisán kialakuló akut, életet veszélyeztető reakció (keringési,
légzési zavar). Észlelt alapbetegség esetén a páciens kezelőorvosával konzultálni kell a
tervezett kezelésről, a tervezett gyógyszeres terápiáról, és a szükséges profilaktikus
beavatkozásokról. A konzilium lehet szóbeli, írásbeli, és igényelheti a páciens általános
állapotának kivizsgálását. Az életfunkciók vizsgálata alapján, az Amerikai Aneszteziológus
Társaság (ASA) kialakított egy klasszifikációt, amely alapján a tervezett kezelések kockázata
megbecsülhető, illetve a szükséges szisztémás előkezelés, profilaxis elvégezhető.

Az ASA beosztás szerint:

 ASA I.: Nincs semmilyen szervi, élettani, biokémiai vagy pszichiátriai eltérés.
 ASA II.: A műtétet igénylő alapbetegség vagy más patofiziológiai folyamat
következtében a beteg életvitele enyhe vagy közepes fokban korlátozott.

 ASA III.: A beteg általános állapota igen rossz vagy több különböző súlyos betegsége
van, melyek a műtétet igénylő alapbetegséggel összefüggésben vannak vagy attól
függetlenek.

 ASA IV.: Súlyos, életveszélyes általános betegség, mely az operálandó alapbajjal

összefügg vagy attól független.

 ASA V.: Moribund beteg, kevés túlélési eséllyel, nem valószínű, hogy 24 órát akár
kezeléssel, akár kezelés nélkül túlél.

Bár az ASA beosztás a szövődmények kialakulásának igen jó prediktora, nem tud figyelembe
venni olyan fontos módosító tényezőket, mint a páciens magatartási tényezői (dohányzás,
alkoholfogyasztás), metabolikus zavar, elhallgatott releváns információk az egészségi
állapottal kapcsolatosan.

Veszélyt jelent több szisztémás betegség, vagy az arra alkalmazott gyógyszer, a nem várt
fertőzések kialakulása szempontjából. Ezek megelőzésére, meghatározott protokoll szerint,
antibiotikus profilaxist alkalmazunk. A következő pácienseknél szükséges antibiotikus
profilaxis alkalmazása, az infekciós endokarditisz (IE) megelőzése céljából:

Csak az IE szempontjából magas kockázatú pácienseknek ajánlott:

1. Műbillentyű vagy mesterséges anyag alkalmazása billentyűplasztika esetén

2. Korábbi IE 3

3. Congenitalis szívbetegségek

 Cyanosissal járó congenitalis szívbetegségek sebészi korrekció nélkül,

reziduális defektusokkal, palliativ shuntökkel, conduittal;
  Congenitalis szívbetegségek teljes sebészi korrekcióval, mesterséges anyagok
beültetésével, a műtétet követő 6 hónapon belül;

 Rezidualis defekt egy implantatum környezetében.

Nincs szükség antibiotikus profilaxisra a veleszületett szívbetegségek és a billentyű

betegségek egyéb formáiban!

Más állapotok is igényelhetnek előzetesen antibiotikum adását: dializált betegek, illetve más
vesebetegségek, bizonyos májbetegségek, nem kontrollált diabetes mellitus, biszfoszfonátot
szedők, immunszuppresszált páciensek, súlyos neutropénia esetén is.

Azok a fogászati beavatkozások, amelyek profilaxist igényelnek:

 az ínyszövetet érintő beavatkozások

 periapikális régiót érintő kezelés

 a szájnyálkahártya perforációjával járó terápia

Ilyen szájsebészeti beavatkozások: gyulladt szövet érzéstelenítése, extractio, sculptio,

excochleatio, circumcisio (operculectomia), incisio, excisio, frenulectomia, gyökércsúcs-
resectio, nyálkő eltávolítás ductusból, sinus-zárás, varrat behelyezése, dentalis implantáció
(sebészeti része)

Parodontológiai beavatkozások: Tasakszondázás aktív mély tasak esetén, subgingivalis

depurálás, gingivectomia, gingivoplastika, nyitott és zárt kürett, az összes lebenyes
parodontális műtéti feltárás valamint a szájüreget érintő maxillo-faciális műtéti
beavatkozások.