Exponenciális egyenletek.

Exponenciális egyenletnek nevezzük azokat az egyenleteket melyekben az ismeretlen a

hatványkitevőben van.

Mit kell tudni az exponenciális egyenletek megoldásához:

1. A hatványozási képleteket

2, Az exponenciális függvényből az utolsó 3 mejegyzést:

Az exponenciális függvény mindig pozitív (a x >0).

Ha a> 1, a függvény növekvő, ha a< 1 a függvény csökkenő.

Két azonos alapú hatvány cask akkor lehet egyenlő ha a kitevők is megegyeznek.

1. típus: egy exponenciális kifejezés egyenlő egy számmal.

Kifejezzük a számot ugyanolyan alapú hatványként majd alkalmazzuk azt hogy két
azonos alapú hatvány cask akkor lehet egyenlő ha a kitevők is megegyeznek.

P1. 3 x =81.

Mivel 3 4=3 ∙3 ∙ 3 ∙3=81, ezért 3 x =34 mivel két azonos alapú hatvány cask akkor lehet
egyenlő ha a kitevők is megegyeznek, következik, hogy x=4.

Adott esetben átalakítható az ismeretlent tartalmazó tag is. Fontos, hogy mindkét
oldalon azonos alapú hatványok legyenek:

P2. 8 x =4.
x
Mivel 8=23 és 4=22, következik, hogy ( 23 ) =22, azaz 23 x =22,
2
Tehát 3 x=2, x= 3 .

P3. 5 ∙2 x =160.

Végig osztom 5-tel, 2 x =32, 2 x =25, x=5.

P4. 4 x =8 √3 2.
1 1
Átírunk mindent 2-tes alapra: ( 22 ) x =23 ∙ 2 3 , majd 22 x =23+ 3

1 10 5
Köv.hogy 2 x=3+ 3 , 2 x=
3
, x= .
3

P5. 73 x−13=49.

73 x−13=72, 3 x−13=2, 3 x=15, x=5

P6. 82 x−10−1=0.

82 x−10=1, mivel a 0=1, bármely lenne a , ezért 80 =1.

82 x−10=80, vagyis 2 x−10=0, x=5.

2 x 9 x 27
P7. ()()
3
∙
8
= ,
64

2 9 x 27 3 x 3 3
Mivel u.a. a hatványkitevő: ∙ = ,
3 8 64 ( ) Egyszerüsités után: () ()
4
=
4
, x=3.

2. típus: Több tag tartalmaz ismeretlent a hatványban de azonos alapokon és az

ismeretlen is azonos kifejezésben szerepel vagy azonosra hozható kifejezésben.

Általában felbontom a hatványokt úgy, hogy kiemelhető legyen egy közös tényező és
azon kívül lehetőleg ne maradjon ismeretlen. Az eredmény egy 1. Típusu egyenlet,
amit az előzőekhez hasonlóan megoldunk.

P8: 2 ∙5 x + 7 ∙5 x =225.

Közös tényező az 5 x. 5 x ∙ ( 2+ 7 )=225 , azaz 5 x ∙ 9=225. Ez már 1. típus. Osztom 9-cel: 5 x =25
, 5 x =52, x=2.
P9. 3 x+2−3 x+1−3 x =135.

Felbontom az első két tagot az a m ∙ an =am +n képletet használva.

3 x ∙ 32−3 x ∙ 31−3 x =135, Kiemelem a közös tényezőt de nem feledkezek meg a harmadik
tagról sem, az is tartalmazza a közös tényezőt pontosan egyszer:
x
3 x ∙ ( 32−3 1−1 )=135 , azaz 3 ∙ ( 9−3−1 )=135 , 3 x ∙ 5=135 , ami már 1.típus. Osztom 5-tel.
3 x =27, 3 x =33, x=3.

P10. 2 x+3−2 x+1+ 2x−1 +2x−2=54 .

2 x ∙ 22−2x ∙21 +2 x ∙ 2−1+ 2x ∙ 2−2 =54, 2 x ∙ ( 22−21 +2−1 +2−2 )=54 ,

1 1 32 8 2 1
(
2 x ∙ 8−2+ + =54 ,
2 4 ) (4
közös nevező: 2 x ∙ − + + =54 ,
4 4 4 )
27 27 4
2x ∙ =54 . Ez megint 1.típus. Elosztom –gyel (azaz szorzom – tel).
4 4 27

4
2 x =54 ∙ , de mivel 54=2 ∙27 , ezért egyszerűsítek 27-tel. 2 x =8, x=3.
27

Előfordulhat az is, hogy minden tagban szerepel exponenciális (nincs szabad tag),
viszont két különböző alap szerepel (ritkán fordul elő). Ilyenkor el szoktunk osztani az
egyik exponenciálissal:

P11. 27 ∙ 2x =8 ∙ 3 x,

27 ∙2 x 2 x
x x
Elosztom 3 -nel (vagy 2 -nel is oszthatnám):
3x
=8, vagy 27 ∙
3
=8. ()
Ez már megint egy ismerős típus (az 1.) azaz végigosztom 27-tel:

2 x 8 2 x 2 3
()
3
= ,
27 () ()
3
=
3
, x=3.
3. típus: Két tagban szerepel exponenciális de vagy ugyanaz az alap és az egyik hatvány
a másiknak a kétszerese, vagy ugyanaz a hatvány és az egyik alap a másiknak a
négyzete. Ez esetekben az egyik exponenciálist behelyettesítem például y-nal (a
kissebbet), megoldom az így keletkezett másodfokú egyenletet, majd
visszahelyettesítem az y-t és megoldom az így kapott 1.típusu egyenleteket.

P12. 24 x−6−10 ∙ 22 x−3+16=0 .

Ugyanaz az alap (2) de a 4x-6 hatvány a másiknak (2x-3) a kétszerese.. Helyettesítem:

2
22 x−3= y. (Nyilván a 24 x−6=2(2 x−3 ) ∙2=( 22 x−3 ) = y 2 )

Azt kapom, hogy: y 2−10 y +16=0, amit megoldok. Eredmény: y 1=2 és y 2=8 .

Visszahelyettesítve: 22 x−3=2, azaz 2 x−3=1, x=2,

vagy: 22 x−3=8, azaz 2 x−3=3 , x=3,

P13. 49 x−3−5 ∙ 7x−3−14=0

Ugyanaz a hatvány (x-3) de az egyik alap (49) amásik alap (7) négyzete.
x−3 2
Helyettesítem: 7 x−3= y . (Nyilván a49 x−3=( 7 2 ) =7 (x−3 )∙ 2=( 7 x−3 ) = y 2).

Azt kapom, hogy: y 2−5 y−14=0, amit megoldok. Eredmény: y 1=7 és y 2=−2.

(∆=25−4 ∙ 1 ∙ (−14 )=25+56=81)

Visszahelyettesítve: 7 x−3=7, azaz x−3=1, x=4,

vagy: 7 x−3=−2, viszont emlékezzünk a megemlített megjegyzésekre: az exponenciális

függvény mindig pozitív, tehát nem lehet -2. Ennek nincs második gyöke.

Egy utolsó példa arra az esetre ha nem tudunk mit kezdeni az utolsó lépésben, azaz ha
nem lehet felírni egy számot adott alapon:

P14. 5 ∙2 x =15
Egyszerünek tűnik és el is leht osztani 5-tel: 2 x =3. A gond csak az hogy a 3-mat nem
tudom felírni 2-tes alapon. Nincs mit tenni mást mint felírni az eredményt használva a
logaritmus értelmezését: 2 x =3 akkor és csak akkor ha: x=log 2 3. És ez az eredmény.