PEDAGÓGIAI PROGRAM

Budapest II. Kerületi

Móricz Zsigmond Gimnázium

.
 TARTALOM

BEVEZETÉS ...........................................................................................................................................................7
Az iskola küldetésnyilatkozata ............................................................................................. 7

1. NEVELÉSI PROGRAM ...................................................................................................................................8

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai ................... 8

1.1.1. Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink(hagyományaink, történetünk,

pedagógiai alapelveink) ...................................................................................................... 8

1.1.2. Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelés-oktatása érdekében ...................................... 8

1.1.3. Az intézménnyel szembeni elvárások ..................................................................... 10

1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai .......... 20

1.3. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................. 24

1.3.1. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ...................................... 24

1.3.2. A pedagógusokkal szembeni intézményi elvárások: .................................................. 26

1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 31

1.4.1. Az értelmi nevelés ............................................................................................... 32

1.4.2. Az erkölcsi nevelés .............................................................................................. 33

1.4.3. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ............................................................ 33

1.4.4. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ......................................................................... 34

1.4.5. Állampolgárságra, demokráciára nevelés ................................................................ 34

1.4.6. Fenntarthatóságra, környezettudatosságra való nevelés ........................................... 34

1.4.7. A testi és lelki egészségre nevelés és családi életre nevelés ...................................... 34

1.4.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntességre nevelés ................................................ 34

1.4.9. Médiatudatosságra való nevelés ............................................................................ 34

1.4.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés .............................................................................. 34

1.4.11. Pályaorientáció .................................................................................................... 34

1.5. Az egészség- és környezeti neveléssel összefüggő alapfeladatok ................................. 36

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység.................. 41

1.6.1. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

teendők 41

1.6.2. Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók ........................... 42

1.6.3. Sajátos nevelési igényű tanulók ............................................................................. 43

1.6.4. Tehetséges tanulók fejlesztése – tehetséggondozás ................................................. 43

2 / 344
1.7. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos
feladatok ........................................................................................................................ 44

1.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának

rendje 47

1.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnereivel való kapcsolattartás formái 48

1.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei ............ 49

1.10.1. Tanulmányok alatti vizsgák ................................................................................... 49

1.10.2. Osztályozóvizsga ................................................................................................. 49

1.10.3. Különbözeti vizsga ............................................................................................... 49

1.10.4. Javítóvizsga ........................................................................................................ 50

1.10.5. Pótlóvizsga ......................................................................................................... 50

1.10.6. Érettségi vizsgák ................................................................................................. 50

1.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ...................................................................... 50

1.12. A szóbeli felvételi vizsga követelményei: .................................................................. 51

1.13. Az átvétel szabályai ............................................................................................... 51

1.14. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................. 51

2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE .......................................................................................................................53

2.1. A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői ......................................................... 53

2.2. Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható

tanórai foglalkozások megnevezése, óraszámai ................................................................... 54

2.2.1 Gimnázium – 7–12. évfolyam ................................................................................ 54

2.2.2 Tantárgyi struktúra a 9–12. évfolyamon ..................................................................... 57

2.3. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás

szabályai 59

2.4. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................................. 60

2.5. A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó

tananyaga ...................................................................................................................... 61

2.6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei ....................................................................................................... 61

2.7.A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának

szabályai ........................................................................................................................ 62

2.7. Választható érettségi vizsgatárgyak ............................................................................ 63

2.8. Emelt szintű érettségi ................................................................................................ 64

2.9 A középszintű érettségi vizsga témakörei ...................................................................... 65

2.10. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése ............................................. 65

3 / 344
2.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és
korlátai .......................................................................................................................... 68

2.12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának

értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ................................................................... 69

2.13. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ..................................................... 70

2.14. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a kerületünkben élő nemzetiségek

kultúrájának megismertetésére szolgáló tananyag ............................................................... 70

A nemzetiségekről szóló oktatás céljai................................................................................ 70

2.15. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..................................................... 71

2.16. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek ........................................................... 72

2.17. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes

konfliktuskezeléssel összefüggő ismeretek .......................................................................... 74

2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEINEK ÉS FÜGGELÉKEINEK RENDJE .................................76

1. SZÁMÚ MELLÉKLET: KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM .................................................................76

1.1. A könyvtár-pedagógiai program jogi hivatkozásai ...................................................... 76

1.2. A könyvtár ............................................................................................................ 76

1.3. A könyvtár helyzetelemzése .................................................................................... 77

1.4. A könyvtár kapcsolatrendszere ................................................................................ 78

1.5. NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................. 78

2. SZÁMÚ MELLÉKLET: A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT HELYI TANTERVE ...................................................80

3. SZÁMÚ MELLÉKLLET: A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ISKOLAI PROGRAMJA ..............85

Az egészségnevelés és -fejlesztés területei ......................................................................... 86

A teljes körű egészségfejlesztés megvalósulása a tanórai foglakozásokon ............................... 87

A célok, feladatok megvalósítását szolgáló szervezeti keretek és tevékenységi formák ............. 88

HATÉVFOLYAMOS KÉPZÉS ...............................................................................................................................92

4. SZÁMÚ MELLÉKLET: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ..........................................................................92

5. SZÁMÚ MELLÉKLET: ELSŐ IDEGEN NYELV – ANGOL NYELV ...........................................................101

6. SZÁMÚ MELLÉKLET: MÁSODIK IDEGEN NYELV ..................................................................................107

6.1. Német nyelv ........................................................................................................107

6.3. Francia nyelv .......................................................................................................112

6.4. Olasz nyelv ..........................................................................................................116

7. SZÁMÚ MELLÉKLET: MATEMATIKA .......................................................................................................121

8. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÖRTÉNELEM ......................................................................................................131

4 / 344
9. SZÁMÚ MELLÉKLET: ETIKA.....................................................................................................................146

10. SZÁMÚ MELLÉKLET: BIOLÓGIA .............................................................................................................148

11. SZÁMÚ MELLÉKLET: FIZIKA ....................................................................................................................160

12. SZÁMÚ MELLÉKLET:KÉMIA .....................................................................................................................173

13. SZÁMÚ MELLÉKLET: FÖLDRAJZ ............................................................................................................179

14. SZÁMÚ MELLÉKLET: ÉNEK-ZENE ..........................................................................................................183

15. SZÁMÚ MELLÉKLET: DRÁMA ÉS TÁNC .................................................................................................184

16. SZÁMÚ MELLÉKLET: RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ............................................................................188

17. SZÁMÚ MELLÉKLET: MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET ........................................................................189

18. SZÁMÚ MELLÉKLET: INFORMATIKA ......................................................................................................190

19. SZÁMÚ MELLÉKLET: TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT .........................................................196

20. SZÁMÚ MELLÉKLET: TESTNEVELÉS ÉS SPORT ..................................................................................197

NÉGY – ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS ................................................................................................................209

21. SZÁMÚ MELLÉKLET: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ........................................................................209

22. SZÁMÚ MELLÉKLET: ELSŐ IDEGEN NYELV..........................................................................................215

22.1. Angol nyelv a négy évfolyamos képzésben résztvevőnek ...........................................215

22.2. Angol nyelv a nyelvi előkészítő képzésben ...............................................................221

22.3. Spanyol nyelv a nyelvi előkészítő képzésben ............................................................230

23. MÁSODIK IDEGEN NYELV ........................................................................................................................236

23.1. Második idegen nyelv: német nyelv ........................................................................236

23.2. Második idegen nyelv: angol nyelv ..........................................................................240

23.3. Második idegen nyelv: francia nyelv ........................................................................243

23.4. Második idegen nyelv: olasz nyelv ..........................................................................248

24. MELLÉKLET: MATEMATIKA .....................................................................................................................252

25. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ............................................263

26. SZÁMÚ MELLÉKLET: ETIKA.....................................................................................................................272

27. SZÁMÚ MELLÉKLET: BIOLÓGIA .............................................................................................................274

28. SZÁMÚ MELLÉKLET: FIZIKA ....................................................................................................................283

29. SZÁMÚ MELLÉKLET: KÉMIA ....................................................................................................................291

30. SZÁMÚ MELLÉKLET: FÖLDRAJZ ............................................................................................................299

31. SZÁMÚ MELLÉKLET: ÉNEK-ZENE ..........................................................................................................306

5 / 344
32. SZÁMÚ MELLÉKLET: DRÁMA ÉS TÁNC .................................................................................................306

33. SZÁMÚ MELLÉKLET: RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ............................................................................309

34. SZÁMÚ MELLÉKLET: MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET ........................................................................310

35. SZÁMÚ MELLÉKLET: INFORMATIKA ......................................................................................................311

36. SZÁMÚ MELLÉKLET: TESTNEVELÉS ÉS SPORT ..................................................................................319

37. SZÁMÚ. MELLÉKLET: KOMMUNIKÁCIÓ (SPECIÁLIS TANTERV) ........................................................331

38. SZÁMÚ MELLÉKLET: GAZDASÁGTAN (SPECIÁLIS TANTERV) ...........................................................333

39. MELLÉKLET TÁNC ÉS MOZGÁS(SPECIÁLIS TANTERV) ......................................................................335

4. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ............................................................................................................................342

6 / 344
BEVEZETÉS

Iskolánk, a Budapest II. Kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium 1955 ben kezdte meg működését a II. ker.
Lorántffy Zsuzsanna utca 3. szám alatt.

A politikai rendszerváltást megelőző években az állam és az egyház közötti megállapodás eredményeként

az iskola épülete visszakerült eredeti tulajdonosa, a református egyház kezébe.

Gimnáziumunk további, zavartalan működése érdekében az állam új iskola építését vállalta, mely másfél év
alatt elkészült.

1992 szeptemberében kiemelt zöldövezetben, csodálatos panorámájú környezetben, a Törökvész út 48-54.

szám alatt folytathatta iskolánk nevelő-oktató munkáját.

Iskolánk struktúrája, profilja

Az 1992/1993-as tanévben a hagyományos 4 évfolyamos képzés mellett szerkezetváltás eredményeként

megindítottuk a 6 évfolyamos oktatást is.

2004/2005-ös tanévtől struktúránk 5 évfolyamos (nyelvi előkészítő) osztállyal bővült.

A hagyományos négy évfolyamos, és a már 1993 szeptembere óta működő hat évfolyamos gimnáziumi
képzés mellett 2004. szeptember 1–től megkezdtük az 1+4 évfolyamos gimnáziumi képzést, azaz a
kilencedik évfolyamon angol nyelvi előkészítő osztályt is indítunk. Az osztályok jelölése: 4 évfolyamos=C (fél
osztály matematika/fél osztály történelem tantárgyból emelt óraszámú képzésben részesül) aktualizálás itt
és alább, ha beindítjuk a másik négy évfolyamos osztályt; 6 évfolyamos= A, B (a 2012/2013-as tanévtől az A
osztály természettudományos profilú, a B osztály társadalomtudományi profilú); 5 évfolyamos=D (a nyelvi
előkészítő évfolyamon 9/Ny, a 2012/2013-as tanévtől fél osztály angol nyelvű, fél osztály spanyol nyelvű
képzésben vesz részt).

A 2016/2017-es tanévtől két 4 évfolyamos osztályt indítunk. A C osztály (fél osztály matematika/fél osztály
természettudományi emelt óraszámú képzésben részesül), D osztály (fél osztály történelem/fél osztály
humán emelt óraszámú képzésben részesül). Ezzel egyidőben az 5 évfolyamos osztály betűjele a 9/Ny
osztály elvégzése után E-re változik.

A háromféle szerkezet párhuzamos működését, mely egységes pedagógiai rendszert alkot, hosszú távra
tervezzük: a hat és négy évfolyamos képzés keretein belül évente két, az öt évfolyamos képzés keretein
belül évente egy induló osztállyal, de a társadalmi igények figyelembevételével.

Osztályaink az első két évben speciális profillal (emelt óraszámú tantárgyakkal) működnek, majd a 11.
évfolyamtól a tanulók érdeklődésüknek, továbbtanulási szándékuknak megfelelően válogathatnak a
szabadon választható tárgyak közül.

Az osztályok profiljának meghatározásakor arra törekedtünk, hogy a különböző irányultságú tanulók

megtalálhassák a számukra vonzó lehetőséget.

Az emelt szintű képzésnek nem célja a tantervekben megfogalmazottaktól való eltérés, de nagyobb
elmélyülést, a jártasságok, készségek tudatosabb fejlesztésének megvalósítását tesz lehetővé.

Az iskola küldetésnyilatkozata

Alapvető feladatunknak tekintjük tanulóink személyiségének sokoldalú, tudatos fejlesztésével (értelmi,

érzelmi, erkölcsi, testi kompetenciák) felkészíteni őket a felsőfokú tanulmányokra, az egész életen át tartó
tanulásra, az értelmiségi életformára, az életpálya építésének segítésével a reális pályaválasztásra.

7 / 344
1. NEVELÉSI PROGRAM

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai

Nemzeti kultúránk megbecsülésével, hagyományaink ápolásával cselekvő hazaszeretetre nevelünk.

Felelősek vagyunk tanulói közösségünk kialakításáért és annak tervszerű fejlesztéséért, amelynek során
együttműködünk a szülők képviseletét ellátó Szülők Tanácsával.

Arra törekszünk, hogy munkánk és magatartásunk megfeleljen a humanizmus és az egyetemes emberi

kultúra értékrendjének.

Felkészítjük tanítványainkat az értelmes, felelősségteljes életvitelre, családi életre, családtervezésre.

A testi, lelki egészség fejlesztésével segítjük a tanulók személyiségének formálását.

A természet és az épített környezet szeretetére, védelmére nevelünk.

A móriczos tradíciók megőrzésével és továbbadásával erősíteni kívánjuk tanítványaink kötődését

gimnáziumunkhoz.

1.1.1. Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink(hagyományaink, történetünk, pedagógiai

alapelveink)

A humánus értékek érvényesítése, az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeinek közvetítése.

Hazájukat ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése.

1.1.2. Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelés-oktatása érdekében

 A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás

(lifelonglearning) megalapozása.

 A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az egész életen át

tartó tanulás lehetőségének megalapozása, hogy tanulóink továbbfejleszthető és piacképes tudás
megszerzésére törekedjenek. Korszerű természettudományos és társadalomtudományos
műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használhatnak a valóság
viszonyrendszerének megértéséhez, és különböző cselekvésformákban alkalmazhatnak.

 Tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek

fejlesztése, akik kellő önismerettel, reális énképpel rendelkeznek, akik önállóan döntenek
képességeiket, lehetőségeiket ismerve. Így egy következő életszakaszban képesek az
önmegvalósításra. A kudarc- és sikertűrés készségeinek fejlesztése.

 Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások

szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés,
áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a
megegyezésre.

 Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Érdeklődés felkeltése a

társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre.

 A felelős társadalmi magatartás kialakítása, az aktív állampolgári szerepre való felkészítés, a jogok
és kötelezettségek összetartozásának tudatosítása.

8 / 344
 A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerint – egyénre szabott
fejlesztése.

 A tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés. Akkreditált

Tehetségpont működtetése, munkájának erősítése eredményeképpen a Kiváló Tehetsépont cím
elérése.

 Hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén. Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint

lehetőséget teremt a sajátos nevelési igényű tanulók számára is, kiemelten a nagyothalló diákok
számára.

 Kommunikációképes idegen nyelvi tudás.

 Korszerű infokommunikációs technológián (IKT) alapuló eszközhasználat kialakítása.

 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.

 Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése.

 A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek,

az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása.

 Az ökotudatos magatartásformák kialakítása a tanulóban.

 Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában

legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a
testi-lelki higiénia fontosságával.

 Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő.

 Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és az életkornak, fejlettségi foknak, saját

személyiségjegyeknek megfelelő készségeit kimunkálja.

9 / 344
1.1.3. Az intézménnyel szembeni elvárások

10 / 344
11 / 344
12 / 344
13 / 344
14 / 344
15 / 344
16 / 344
17 / 344
18 / 344
19 / 344
1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai

 Nevelő-oktató tevékenységünk alapját képező, egységes követelmény-rendszert megvalósító, a

tanár-diák kölcsönös együttműködésére épülő tanóra optimális kihasználása, a módszertani kultúra
állandó fejlesztése. A kor követelményeinek megfelelően nagy gondot fordítunk az idegen nyelvek
eredményes oktatására, az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére. Az eddigi gyakorlatunkban jól
bevált külföldi diákcseréket, tanulmányutakat (olasz, német, francia, angol, spanyol) – a szülők
előzetes beleegyezésével – folytatjuk.

 Gimnáziumunk nevelési-oktatási feladata az általános műveltség megalapozása, valamint az

érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, a pályaválasztásra felkészíteni
a tanulóinkat.

 Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel kialakítani a tanulókban

az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet.

20 / 344
  A társadalomba való beilleszkedés támogatása azzal, hogy felkészítjük tanulóinkat a társadalmi
jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás
megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására.

 Feladatunk, hogy előmozdítsuk a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak

kialakítását, fejlesztését.

 A nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek

feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.

 Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony nevelő-oktató munkával fejlessze a

tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodóképességét, készségét és a kreativitását.

 Nevelő-oktató tevékenységünket kiemelkedően jó infrastrukturális feltételek (jól felszerelt szak- és

tantermek, laboratóriumok, torna- és kondicionáló terem, sportpályák, páratlan kert és gazdag
állományú könyvtár) között végezhetjük.

 Az oktatás folyamatában a különböző szervezeti keretekben (teljes osztály foglalkoztatása,

csoportmunka, önálló munka) alkalmazott tanítási stratégiák, szervezési módok, módszerek során
különböző taneszközöket használunk, amelyek a tanítási-tanulási feladatok megvalósításában
jelentős szerepet töltenek be (ismeretnyújtás, motiválás, szemléltetés, rendszerezés, gyakorlás,
ismétlés, a tanulás irányítása).

Kiemelt feladataink

 Nevelő-oktató tevékenységünk alapját képező, egységes követelmény-rendszert megvalósító, a

tanár-diák kölcsönös együttműködésére épülő tanóra optimális kihasználása, a módszertani kultúra
állandó fejlesztése. Az idegen nyelvek eredményes oktatása, az idegen nyelvi kompetencia
fejlesztése. Az eddigi gyakorlatunkban jól bevált külföldi diákcserék, tanulmányutak (olasz, német,
francia, angol, spanyol) – a szülők előzetes beleegyezésével – szervezése.

 Az alapvető informatikai ismeretek elsajátítása nemcsak az informatika órákon, hanem a közismereti

tárgyak oktatásában is. Diákjaink tanulmányi munkájának segítése, a széleskörű információszerzés,
a digitális kompetencia fejlesztése.

 Nemzeti kultúránk alaposabb megismerése érdekében, a tanulók mind szélesebb körét bevonva –
szülői egyetértéssel –, honismereti kirándulások szervezése a történelmi Magyarország
legjelentősebb térségeibe (Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék). Hazánk természeti értékeinek
megbecsülését szolgálják a nemzeti parkokat bemutató földrajzi kirándulások.

 Tanulóink reális világlátásának, önértékelésének, felelősségteljes, kulturált magatartásának

fejlesztése. Az érzelmi nevelés, a helyes erkölcsi értékrend kialakítása, megerősítése,a személyiség
formálása, valamint a családi életre nevelés, melynek színterei elsősorban az osztályfőnöki és
biológia órák.

 Lehetőség biztosítása a tanulók számára, hogy az őket érintő döntések előkészítésében és

meghozatalában részt vegyenek. Ennek színtere a diákönkormányzat és az osztályközösség. A
tanulói közösség formálása, fejlesztése érdekében együttműködünk a Szülők Tanácsával.

 Rendszeres sporttevékenység táborok, sportnapok, sportdélutánok, mérkőzések, edzések

szervezése, amely hozzájárul tanulóink harmonikus testi fejlődéséhez, az egészséges életmódra
neveléshez.

21 / 344
  A káros hatásoknak, veszélyeknek kiszolgáltatott tanulóifjúság védelmében fontos feladat a
prevenció és a felvilágosító tevékenység. Szoros, folyamatos együttműködés kialakítása az iskolán
belül dolgozó szakemberekkel (osztályfőnök, iskolapszichológus, iskolaorvos, védőnő, drogügyi
koordinátor) és a különböző tanácsadó, segítségnyújtó szervezetekkel.

 Az iskola hagyományrendszerének ápolása és fejlesztése. A jelenlegi és régi diákok közötti

kapcsolatteremtés a különböző rendezvényeken.

 A tanulók problémamegoldó gondolkodásának, az összefüggések felismerésének fejlesztése.

 A tanulók igényének kialakítása az egyéni ismeretszerzésre.

 Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal az egyéni képességek kibontakozásának

támogatása.
A munkafolyamatok megszervezése során a tanulók egyéni képességeinek figyelembevétele,
egyéni, hatékony tanulási módszerek kifejlesztése.

 Elő kell segíteni az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a

programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulási folyamat
támogatása a tanulási környezet megfelelő kialakításával.

 Ismert és elismert személyiségek által követésre méltó példák felmutatása.

 A személyes meggyőződés és világkép kialakítása és érzelmi-szellemi megerősítésének elősegítése

személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.

 Konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségek
létrehozása, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejleszti önismeretét, együttműködési
készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Az iskolarendszerben
meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása.

 Azon hátrányoknak a csökkentésére való törekvés, amelyek a tanulók szociokulturális környezetéből

vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka részletes feladatai helyi tantervünkben, az egyes tantárgyi
struktúrákban fogalmazódnak meg.

A feladatok megvalósítását szolgáló eszközök, módszerek

 Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése,

önszabályozó mechanizmusaik kialakítása, fejlesztése.

 A tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását segítő, tudásuk átrendezését

lehetővé tevő együttműködő (kooperatív) tanulási technikák és formák alkalmazása (páros-, csoport-
és projektmunka).

 A tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás, a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák

alkalmazása a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében, a tanulói autonómiára építve.

 A tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak a

tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük
kibontakoztatását, és megfeleljenek a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztési igényeinek.

 Az infokommunikációs technológia alkalmazásának folyamatos fejlesztése (internet, e-tananyagok,

digitális projektmunkák).

22 / 344
 Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony tanulásszervezéssel a tanulók cselekvő
részvételének előtérbe állítása, az önálló problémamegoldó, gondolkodóképesség és kreativitás
fejlesztése.

 Az önkéntesség, közösségi szolgálat, emberi együttélés szabályainak, a társas kapcsolatok

fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása.

 Az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák kialakítása.

 Önálló intézményi innovációk megvalósítása, folyamatossá tétele, a tanulás eredményességét

növelő pedagógiai módszerek alkalmazása.

 A tantárgy speciális jellegétől függően az auditív, a vizuális eszközök és az audiovizuális eszközök

nyújtotta lehetőségek kihasználása.

 Nevelő munkánkban jelentős szerepet kap a közösségformáló, egymás megismerését elősegítő,

önszerveződést megkívánó feladatok teljesítése (hagyományos iskolai rendezvények, kirándulások,
kulturális intézmények látogatása, szakmai táborok, osztálytermek dekorálása, diákok
kezdeményezésére szervezett, komoly- és könnyűzenei koncertek, papírgyűjtés), valamint az iskolai
összetartozást szimbolizáló lehetőségek (iskolazászló, ünnepi alkalmakkor használt egyenruha, az
iskola címerével ellátott jelvény és sportpóló, marsall-bot) megőrzése.

23 / 344
1.3. A pedagógusok helyi intézményi feladatai

Nevelési céljaink megvalósítása érdekében:

 Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség

tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát.

 Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi kibontakozását.

 Személyi ügyekben a szeretetről és diszkrécióról se feledkezzen meg.

 Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai

műveltségét.

 Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai osztályfőnökével, nevelőtanáraival, szüleivel, többi tanárával,

az ifjúságvédelmi felelőssel.

 Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezett egész tanévi munkáját, a

megvalósulás dokumentálását, a reflexiók beépítését a munkája minőségének emelése és mind
tudatosabbá tétele érdekében időben elvégzi.

 Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Munkáját pontosság jellemzi.

 Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás

teendőit.

 Ismeri és alkalmazza az iskola nevelési dokumentumaiban megfogalmazott elveket az ellenőrzés-

értékelés feladataiban és ezek szerint cselekszik.

 Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében

az egészséges és biztonságos intézményi működtetésre vonatkozóan felmerülő tevékenységekbe
bekapcsolódik.

 A munkatervben előirt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz.

 A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz.

 Az egységes iskolai követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. A szaktanárok

minden tanév első tantárgyi óráján ismertetik a tanulókkal (és az első szülői értekezleten, illetve a
fogadóórákon a szülőkkel) a tantárgy követelmény- és értékelési rendszerét, a pótlási és javítási
lehetőségeket.

 A pedagógus adminisztrációs és tájékoztatási feladatai körében különösen ügyel arra, hogy a tanuló
értékeléséről a digitális napló útján rendszeresen értesítse a szülőket. Az ellenőrző könyv/digitális
napló útján bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt bejegyzések
beírását pótolja.

1.3.1. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az azonos évfolyamra járó, azon belül közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak.

Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza

meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

 A pedagógia elvei és gyakorlata szerint neveli tanítványait.

24 / 344
  Célzatosan összehangolja osztályában a nevelési tényezőket, mindent megtesz azért, hogy osztálya
jó közösségé váljon, amelyben minden tanuló otthon van.

 Tanítványai családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, az intézmény

nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva, formálja személyiségüket, segíti
önismeretük, hivatástudatuk fejlődését.

 Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztályával való törődését (szünetekben,

kirándulásokon, iskolai rendezvényeken való részvételével).

Az osztályfőnök

 alaposan ismeri tanítványait;

 az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit

figyelembe veszi;

 együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását;

 koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, és látogatja óráikat;

 aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival

foglalkozó nevelőtanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus,
gyógytestnevelő),

 figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét; különös gondot
fordít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítésére;

 minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, és minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti;

 szülői értekezletet tart, az ellenőrző könyv/digitális napló útján rendszeresen informálja a szülőket a
tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről;

 ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat;

 saját hatáskörében – indokolt esetben – évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya
tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását;

 osztálya tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében;

 az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására és büntetésére;

 részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt

feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.

25 / 344
1.3.2. A pedagógusokkal szembeni intézményi elvárások:

26 / 344
27 / 344
28 / 344
29 / 344
30 / 344
1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség

árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a
munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése,
valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a
színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos
kritériuma. (A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról szerint.)

Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét széleskörűen fejlessze, tiszteletben tartva minden
ember egyediségét, fejlődését és az egyetemes emberi értékeket. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét
pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket.

Az egyéni érdeklődés kielégítéséhez nyújtanak segítséget iskolai szakköreink (pl. rajz, média, iskolai
énekkar), angol nyelvi rendezvény (pl. Christmas Party, St. Patrick’s Day), a nyári szakmai táborok (pl.
történelem, magyar irodalom, rajz).

A helyes önismeret, a kritikus és reális önértékelés kialakításában segít az iskolapszichológus

támogatásával végzett osztályfőnöki munka. Az osztályfőnöki órák – órarendben tudatosan tervezve –
lehetőleg szélső helyre kerülnek, így lehetőség nyílik a kiscsoportos foglalkozásokra, tömbösítésre is. Az
önismereti játékok, tesztek, a tanulási szokások, az énképet elemző felmérések közül minden osztályfőnök -
az iskolapszichológussal együttműködve - kiválasztja a korosztálynak megfelelőt.

Az értékekkel való azonosulás kialakításához hozzájárul, hogy a versenyeken helyezést elért tanulókról az
iskolarádióban is beszámolunk, illetve a legrangosabb verseny-eredményeket elérőket tanévzáró
ünnepségünkön az egész iskola közössége előtt megemlítjük és megjutalmazzuk.

31 / 344
Az adott tanévben az országos versenyek győzteseinek fényképe kikerül a „Büszkeségeink” táblára, a
Móricz Akadémia új tagjainak arcképe a Móricz Akadémia tablójára. Az iskolai évkönyv Büszkeségeink
fejezetébe is bekerülnek a kiemelkedő eredményt elért tanulóink.

Az emelt szintű érettségi előkészítő választásához, a továbbtanuláshoz, a pályaválasztáshoz ad támpontot a

pályaorientációs felmérés, illetve a lehetőségekről tájékoztató számtalan kiadvány, melyet a 11 12. évfolyam
tanulóihoz eljuttatunk.

Gondot fordítunk a harmonikus testi fejlesztésre is, az állóképesség, az akaraterő, az együttműködés

növelésére, melynek kiváló helyszínei a sportkörök, edzések (röplabda, labdarúgás, kosárlabda, aerobic
stb.), az iskolai szintű versenyek (évközi, Móricz-témahéten rendezett), valamint sporttáboraink (sítábor,
vízitúra, kerékpártúra).

1.4.1. Az értelmi nevelés

Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére,az értelmi

képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítására, fejlesztésére. A világ
megismerésére való törekvés igényének kialakítására, a praktikus gondolkodásra.

A kulcskompetenciák fejlesztése a Nemzeti alaptanterv alapján történik.

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és

értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden
területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek során.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok,

érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott
szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás
és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően.

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége,

felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak
alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai
kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a
matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést az
alkalmazásra.

Természettudományos és technikai kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek

sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az
ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban
magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi
vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását tekintjük műszaki kompetenciának. E
kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel
kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

Digitális kompetencia

32 / 344
Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus
használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok
megkülönbözetését.

Hatékony, önálló tanulás

Minden műveltségi területen az önálló, hatékony tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni,
saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való
hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt
útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy
előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja,
otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt.

Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi

beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan
formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az
egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári
kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról
kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a

munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek
megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint
azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális
ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve

elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden
műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint a művészi önkifejezés, a műalkotások
és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő
gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

1.4.2. Az erkölcsi nevelés

Diákjainkat kulturált, toleráns magatartás kialakítására neveljük. Elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a

helyes erkölcsi értékrend megszilárdítását, az egymás tiszteletére, megbecsülésére nevelést.

1.4.3. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és
kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Az önismeret és
énkép kialakulásának segítése, az értelmi és érzelmi oldal egészséges arányának kifejlesztésére törekvés.
A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása: a folyamatos önfejlesztés belső
igényének kialakítása. A tanuló segítése, hogy képessé váljon érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások
helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a gyakorlására, valamint a kölcsönös
elfogadásra.Fontos a társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek (szociális kompetencia), a kulturált
magatartás és a kommunikáció elsajátítása.

33 / 344
1.4.4. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, az otthon, a lakóhely, a

szülőföld, a haza és népei megismerésére, megbecsülésére nevelő ismeretek elsajátítása, egyéni és
közösségi tevékenységek gyakorlása.

1.4.5. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége).

1.4.6. Fenntarthatóságra, környezettudatosságra való nevelés

Környezettudatos magatartás, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál, annak elfogadtatása, hogy

atermészeti erőforrásokat a tanulók tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre
tekintettel használják. Váljon a tanulók igényévé a természetés szűkebb környezetük megóvása. Ismerjék
meg a hosszútávon fenntartható életmód gyakorlati fogásait.

1.4.7. A testi és lelki egészségre nevelés és családi életre nevelés

Testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti
nevelési programmal koherensen jelenik meg, amely magában foglalja az egészségmegőrzést is. A nevelés
feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a
családi életre segítséget nyújt a fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a
családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről.

1.4.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntességre nevelés

A munka fontosságának és megbecsülésének tudatosítása. Az iskolában létrehozott szellemi és anyagi

javak megbecsülése, a mindennapos elvégzett tevékenységek gyakoroltatása, a csoportmunkában való
részvétel képességének és a projektszemléletnek a fejlesztése.Tanulóinkban a szociális érzékenység és a
segítő magatartás fejlesztése.

1.4.9. Médiatudatosságra való nevelés

Biztos esztétikai értékítélet és belső késztetés kialakítása. A tanulók ismerjék meg és értsék meg, hogy
milyen összefüggés van a média, a pénz és a társadalom között, tudják értelmezni a látottakat és hallottakat,
alakuljon ki kritikai beállítódásuk. Szerezzenek ismereteket az adatbiztonsággal, a jogtudatossággal, és a
függőséggel kapcsolatosan.

1.4.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanulókban tudatosodjon saját felelősségük a tisztességes munka, a fogyasztás, az ésszerű gazdálkodás

területén, tudjanak mérlegelni és dönteni. Ismerkedjenek meg a vállalkozások során felmerülő kockázatokkal
és veszélyekkel, azzal, hogy a pénzt hogyan fektethetik be, és ehhez kitől kérjenek információkat.

1.4.11. Pályaorientáció

Átfogó ismeretek szerzése és betekintés a munka világába, az életkoruknak és tudásuknak megfelelő

lehetőségek megismerése több csatornán keresztül és a felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt
napok segítségével. Felkészítésaz egyéni képességek, pályaalkalmasság felmérésére és elfogadására, a
jövőbeli felelősségvállalásra.A segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos
tevékenységek gyakorlása, magatartásmódok és azok kezelésének fejlesztése.

34 / 344
Kiemelt feladataink:

 Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és

esélyegyenlőség biztosítása.

 Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba

való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek.

 Fel kell készítenünk a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, a sikeres felsőoktatási felvételire.

 Elő kell segíteni az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a

programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: érettségi előkészítők,
szakkörök, kirándulás, iskolaújság stb.

 A tanulók problémamegoldó gondolkodásának, az összefüggések felismerésének fejlesztése

osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során.

 Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal az egyéni képességek kibontakozásának

támogatása. A munkafolyamatok megszervezése során a tanulók egyéni képességeinek
figyelembevétele, egyéni, hatékony tanulási módszerek kifejlesztése.

 A diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzetek teremtése.

 A tanítási-tanulási folyamatban alkotó jellegű feladatok biztosítása.

 Ismert és elismert személyiségek által követésre méltó példák felmutatása.

 A személyes meggyőződés és világkép kialakulásának és érzelmi-szellemi megerősítésének

elősegítése személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.

 Konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező, alkotó (kis) közösségek
létrehozása, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejleszti önismeretét, együttműködési
készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá:

A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő
differenciálás.

A helyi tantervet is magában foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók
képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amelyek ösztönzik a
személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok:

• A színes, sokoldalú iskolai élet, tanulás, munka.

• A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, gondolkodási képességét, együttműködési

készségét fejlesszék, eddzék akaratukat.

• Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk

fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

35 / 344
1.5. Az egészség- és környezeti neveléssel összefüggő alapfeladatok

Iskolánkba — annak földrajzi helyzeténél fogva is — a társadalmi közép- illetve felső-középosztály gyerekei
járnak. A családok többsége jó anyagi körülményekkel rendelkezik, ami gyerekeiknek széleskörű
lehetőséget biztosít. A szülők, munkájukból adódóan igen elfoglaltak, kevés idő jut a beszélgetésekre. Így a
fiatalok egyedül maradnak problémáikkal, pedig éppen ez az a konfliktusokkal teli korosztály, melynek
szüksége van meghitt beszélgetésekre.

Továbbá fontosnak érezzük a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak

érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének
megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.
(NAT2003.)

- a mindennapi testmozgás igényének kialakítása, mivel tanulóink többségénél az évek előre

haladtával csökken a fizikai aktivitás.
- figyelemfelkeltés a káros szenvedélyek hatásaira, mert tanulóink jelentős része alkalmi dohányzó, és
a korosztályra jellemző alkalmi kábítószer használat is jelen van iskolánkban. Az aktív szexuális élet
kezdete is korábbra tolódott: 14-15 év. Erről a családok nem tudnak. (reprezentatív felmérés).
- problémamegoldó készség fejlesztése az érett személyiséggé válás kialakításában, reális énkép
kialakítás, önmegvalósítást lehetővé tevő helyes pályaválasztás, ami szükséges a jó társadalmi
beilleszkedéshez.
- környezettudatos gondolkodásmód kialakítása, a környezettudatos magatartást megalapozó
készségek, jártasságok, pozitív attitűdök, kritikai gondolkodás erősítése

Egészségfejlesztési és környezeti nevelési témakörök iskolánkban:

- az egészség fogalma
- személyi higiénia
- egészséges életmód
- mindennapos testedzés
- káros szenvedélyek megelőzése
- teherbíró személyiség kialakítása
- szexuális magatartás formálása
- elsősegély nyújtási alapismeretek
- betegség megelőzés önvizsgálattal
- kortárs kapcsolatok formálása
- szelektív hulladékgyűjtés
- iskolánk közvetlen környezeti értékeinek megőrzése és formálása
- a helyi, a regionális és globális természeti és társadalmi jelenségek, folyamatok, azok
kölcsönhatásai, összefüggései és formálhatósága
- a környezettel kapcsolatos jeles napok

36 / 344
Teljes körű egészségfejlesztés és környezeti nevelés

A teljes körű egészségfejlesztés és környezeti nevelés célja, hogy az iskolánkban eltöltött időben minden
tanuló részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a
környezetet óvó és vigyázó tevékenységben.

Kiemelt felelősséggel tartozik iskolánk, mint olyan intézmény, amely a tanulók ismereteinek, képességeinek
és viselkedéseinek fejlesztésére hivatott. Az egészséges életmódra és a környezet szeretetére nevelést már
kisgyermekkorban el kell kezdeni és az életfordulókon (pl. serdülőkor) fokozottabban megerősíteni. A
nevelési folyamatban nélkülözhetetlen – az alapvető értékek mellett – a testi-lelki-szociális egészség
közvetítése, az élet, egészség védelme.

Jelentős szerepet kap benne a szülő, a család, az ifjúságvédő, a civil közösségek, sport- és egyéb
egyesületek, média stb.

Az egészségkulturáltság maga az életmód. Az egészségvédelem szoros kapcsolatban áll az erkölcsi

értékekkel, magatartással.

Már korai gyermekkortól kezdve számos befolyás éri a gyermeknek az egészségről alkotott fogalmát, de
számos hatás éri viselkedésüket, magatartásukat is. Sokszor nincsenek tisztában a befolyásokkal, amelyek
érik őket. Ezért fontos része az egészségnevelési programnak az is, hogy segítsen a tanulókban kialakítani
olyan készségeket, amelyek lehetővé teszik saját magatartásuk kedvező irányú befolyásolását.

Az egészség és környezeti nevelési program hozzásegíti a tanulókat:

- az egészséges életvitel kialakításához,

- a helyes értékrend felépítéséhez, az egészségvédelem kérdéseinek megismeréséhez,
- az életmóddal kapcsolatos (biológiai-pszichés) tennivalók elsajátításához,
- a képességek erősítéséhez, fejlesztéséhez,
- az egészségre káros szokások megismeréséhez, kiküszöböléséhez.

Alapelve, célja

- az egészség megőrzéséhez az egészséges életmód fejlesztéséhez szükséges ismeretanyag

átadása, magas szintű tudás kialakítása,
- megfelelő attitűd létrehozása, valamint egészségmegőrző magatartás kifejlesztése.
- a helyes életmódi és életvezetési szokások rögzítése
- a mentális egészséget biológiai, pszichológiai és szociális tényezők kölcsönhatása mentén kell
kialakítani, megőrizni
- a mentális problémák elsődleges megelőzése: testmozgás népszerűsítése, megfelelő iskolai
szociokulturális környezet kialakítása, az egészségfejlesztés oktatása, segíteni a tanuló érett
személyiséggé válását.
- mozgásszervi preventív szemlélet elterjesztése.(mindennapi testedzés).
- az egészséges életmódhoz szükséges vonzó szabadidős programok megszervezése.
- a közvetlen környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása
- a környezettudatos szemlélet elsajátítása

37 / 344
Az egészség- és környezeti nevelés színterei iskolánkban

- tanórai feladatok
- tanórán kívüli feladatok
- életvitelszerűen az „egészséges büfében”

Kötelező tanórai keretben végzett egészség- és környezeti nevelés

A kötelező tantárgyakba beépített egészség- és környezeti nevelési tartalmak az egyes tantárgyak helyi
tantervében találhatóak. Az alábbi tantárgyakba integráltuk az alább megnevezett témaköröket: biológia,
földrajz, osztályfőnöki, technika, kémia, fizika, történelem, etika, testnevelés. A biológia osztályfőnöki és
földrajz tantárgyak kiemelt jelentőségűek az elméleti jellegű szemléletformálásban, míg a testnevelés és
technika tanórákon az egyes területek gyakorlati alkalmazása történik.

Témakörök:

- egészséges táplálkozás (étkezési szokások, helyes táplálkozás fontossága, táplálkozással

kapcsolatos betegségek, serdülőkori cukorbetegség, anorexia, bulimia)
- személyi higiénia (tisztálkodás, megfelelő öltözködés, bőrápolás, hajfestés, fogászati vizsgálat)
- egészséges életmód (helyes napirend készítés, szabadidő eltöltés, mindennapi testedzés)
- káros szenvedélyek megelőzése
o dohányzás (dohányzás okozta légzőszervi problémák, terhesség alatti dohányzás, a
dohányzás és a sport kapcsolata, dohányzás története)
o alkohol (alkoholizmus testi és pszichés káros hatásai, hazánk történelmi borvidékei, az
alkoholfogyasztás története)
o kábítószerek (filmvetítés, a droghasználat és a törvény, „leszokott drogossal” beszélgetés
- teherbíró személyiség kialakítása (döntéshozatali képesség fejlesztése, önismeret, kudarctűrés, testi
fogyaték feldolgozása, konfliktuskezelési képesség fejlesztése)
- szexuális magatartás formálása (nemi érés, nemi egészség, nemi úton terjedő betegségek
megelőzése, a korai szexuális kapcsolat hátránya, fogamzásgátlás)
- elsősegély nyújtási alapismeretek (BLS módszer megtanulása, vérzéscsillapítások, kötözési
módszerek)
- betegség megelőzés önvizsgálattal (szűrővizsgálatok fontossága, fertőző és gyermekbetegségek,
védőoltások)
- környezet- és természetvédelem célja, módszerei, eszközei
- környezetszennyezések és hatásuk (levegő-, víz-, talajszennyezés, túlzott energia felhasználás,
hulladékkezelés)
- ökológiai lábnyom és fenntartható fejlődés
- környezetvédelem egyéni megvalósulása (környezettudatos gondolkodás, vásárlás)

Tanórán kívüli foglalkozások

- rendszeres délutáni foglalkozások, szakkörök (biológia, kémia szakkör, sportkör)

38 / 344
 - sportprogramok, sportrendezvények pl. Kerületi Kaptató, kerület által szervezett versenyek pl.
labdarúgás, atlétika, röplabda, iskolai sportnap (évente 1-2 alkalommal)
- sporttáborok pl. sítáborok évente 2 alkalommal, kerékpártúra, evezőstábor
- címerező tábor kortárskapcsolatok formálására
- kirándulások, erdei iskolák, terepgyakorlatok, barlanglátogatások (tantervbe építve)
o kirándulások határon kívüli magyar lakta területekre
o tanulmányi kirándulások pl. Antropológiai Intézet, Orvostörténeti Múzeum, Sashegyi-
tanösvény, Vácrátóti Arborétum, stb.
o erdei iskola a Duna-Ipoly Nemzeti Park Királyréti Látogatóközpontjában
o terepgyakorlatok: Fertő-Hansági Nemzeti Park területén, Dinnyés, Farmoson békamentő
akció
o barlanglátogatások a Szemlőhegyi-barlangban
- projekthét a 8. osztályban
- üzemlátogatás (pl. Gellérthegyi Víztározó, Szennyvíztisztító, Meteorológiai Intézet)
- kiemelt, egész iskolát érintő akcióprogramjaink:
o egészség- és környezeti nevelési nap külső előadókkal témanapként
o papírgyűjtés évente 2 alkalommal
o TeSzedd mozgalomhoz csatlakozás (Ferenchegy tanösvény megtisztítása)
- az adott témával kapcsolatos versenyek, vetélkedők pl. egészséges táplálkozás verseny, Hermann
Ottó verseny, TIT levelezős verseny
- iskolánk Állatházának rendben tartása, állatok gondozása

A program megvalósulásának ellenőrzése, értékelése

Tanórai keretben megvalósuló fejlesztés:

A tananyaghoz kapcsolódóan elsajátítandó ismeretek ellenőrizhetők, mérhetők. Részei a tanulási

folyamatnak. A tananyag számonkérésének folyamatában ellenőrizhető, hogy az életvitelszerűen rögzítendő
elemek valóban beépültek-e a tanuló viselkedési kultúrájába.

Tanórán kívüli tevékenységek (egyéb foglalkozások) során megvalósuló fejlesztés:

A munkaterv szerint megszervezett témanapok, témahetek, projektek egyrészt a fejlesztési folyamat előre
megtervezett elemei, másrészt a hiányosságok észlelését követő korrekciók. Az átadott ismeretek, a
megtapasztalt egészségnevelési elemek a programok során be kell épüljenek a tanuló és adott esetben a
családja napi életviteli kultúrájába, annak szerves részévé kell váljanak. Ezek a programok igen gyakran
versenyeztetéssel együtt valósulnak meg, így az eredmények követhetőek.

Visszacsatolás:

Az adott események, a tanév értékelése során elért eredmények reális feltérképezése adja a következő
tervezési időszak szakmai alapját. Az elsajátítandó ismereteknek spirálisan fejlődniük kell, el kell
mélyüljenek. Ezt az iskola és a tanárok az éves munkatervben, a programtervekben és a foglalkozási
tervekben tervezik meg.

39 / 344
El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése
motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve, életvitelükben helyet kapjon a
rendszeres fizikai aktivitás is.

Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy a program van a gyerekekért, és nem a gyerek a programért!
Bármennyire jó és logikus egy tanár által kezdeményezett program; ha nem válik be, akkor alakítsuk át,
cseréljük le, vagy akár hagyjuk el a következő évben.

Az egészség- és környezeti nevelés megvalósításában résztvevők:

Iskolán belüli:

- szaktanárok
- iskolaorvos
- védőnő
- iskolapszichológus
- diákönkormányzatot segítő pedagógus
- Szülők Tanácsa
- Gyermek- és Ifjúságvédelmi felelős
- iskolai büfé személyzete

Iskolán kívüli:

- prevenciós segítő a rendőrségtől

- meghívott külső előadók (pl. Anonym Alkoholisták, dietetikus)
- Vörös Kereszt
- kerületi gyermekfogászat

A teljes egészség- és környezeti nevelési programok megvalósításáért az iskola minden pedagógusa,

dolgozója felelős.

40 / 344
Komplex intézményi mozgásprogram

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv

mellékleteként kerül kidolgozásra.

 Az intézmény tanulói rendszeresen részt vesznek a város és egyéb szervezetek által meghirdetett
sport- és egészségnapokon. Az egészségnap beépül az intézmény mindennapi életébe.

 Az alternatív és szabadidős mozgásrendszerek keretében az alábbi sportágakat: floorball, frizbi,

asztali tenisz, tollaslabda, síelés, korcsolya, szabad testsúlyos edzés, beépítettük az óratervi
órakeretbe10 órában.

 Az előbbi pontban felsorolt sportágak közül hétből házibajnokságot szervezünk.

 Napközben felszerelést biztosítunk a sportolni akaró diákok számára.

 Az iskolai sportkörünk röplabda, labdarúgás, sí, floorball szakágakkal rendelkezik.

 Az évszak sajátosságainak megfelelő mozgásos tevékenységet a tanmenetnek megfelelően

végzünk.

 A tanulmányi kirándulások meghatározó és szívesen vett programjai a kerékpártúrák, vizitúrák és a

gyalogtúrák.

 A tanulók fizikai állapotának mérését minden évben elvégezzük. Ezeknek a méréseknek a

tapasztalatait felhasználjuk a testnevelésórák fizikai képességfejlesztésének megtervezésénél, a
sportköri foglalkozásokon, illetve a tömegsportórákon is.

 A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkatervben

található.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése,
melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembevétele, a
differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási
folyamatban.

Az együttnevelés az intézmény egészében pedagógiai hatással bír: pozitív emberi értékek, tulajdonságok
kialakítására törekvés (a szeretet, a jóság, a becsületesség, az őszinteség, az önzetlenség, a szorgalom, a
segítőkészség, a tolerancia, a felelősségérzet példáinak erősítése), az együttműködési képesség
kialakítása, az empátia fejlesztése.

Kiemelt figyelmet érdemlő tanulók a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges és a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók.

Alapvető pedagógiai feladatunk a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók
egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembevétele, a differenciálás; valamint különféle
egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

1.6.1. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők

Tevékenységeink:
Az osztályfőnökök a nyilvántartás mellett a szociális és hatósági intézményhálózattal való kapcsolattartást is
végzik.

41 / 344
Az oszrályfőnök együttműködik az iskola minden érintett pedagógusával, a diákönkormányzattal, tagja az
osztályfőnöki munkaközösségnek, és kapcsolatot tart az egészség- és környezeti neveléssel is foglalkozó
munkaközösségekkel. Segítséget nyújt a kortárssegítő hálózat kiépítéséhez és a segítők koordinálásához.

Iskolánk a régió nevelési tanácsadóival és a gyermekjóléti szolgálattal az alábbi területeken működik együtt:
 Ingyenes tankönyv biztosítása a jogszabályi kereteknek megfelelően

 Felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások

 Nevelők és tanulók személyes kapcsolatai

 Pályaorientáció

 Szülőkkel való együttműködés

 Szülők és a családok nevelési gondjainak segítése

 Szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

1.6.2. Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók

A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés,
valamint a tanulási képességek zavara. Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a
beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulókat.

Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő
szakemberhez való irányítás. Elvárt az együttműködés a fejlesztőpedagógussal, az iskolapszichológussal, a
pedagógiai szakszolgálatok szakembereivel és az egészségügyi intézményekkel.

A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarok enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel

kívánjuk elérni:

 a belépő évfolyam év eleji tudásszintjének mérése a főbb tantárgyakból,

 a problematikusnak ítélt tanulók szakértői vizsgálatának kérelme,

 tanulás-módszertani ismeretek alkalmazása a tantárgyi órákon,

 szoros kapcsolat az általános iskolákkal, a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal,

 az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

 a nevelők és a tanulók személyes kapcsolattartása,

 az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos
használata,

 a felsőfokú továbbtanulás irányítása, segítése,

 a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése,

 az egy osztályban tanító tanárok együttműködése, egységes nevelési elvek alkalmazása,

 az osztályközösség segítő erejének mozgósítása,

 a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonása,

 szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról,

 kedvezmények, mentességek biztosítása a nemzeti köznevelési törvény alapján,

42 / 344
  iskolapszichológus segítő tevékenysége.

 Az osztályfőnök az igazgatóhelyettesek segítségével külső szakember segítségét is igényelheti

(nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat).

 Az osztályfőnök a BTMN-es gyermekről az iskolapszichológus bevonásával egyéni fejlesztési tervet

készít, amelyet az iskolavezetés bevonásával az alábbi segítőhálózat segítségével valósít meg:
osztályfőnöki munkaközösség, osztályban tanító pedagógusok, iskola-egészségügyi szolgálat, külső
szakértők bevonása: rehabilitációs bizottság, nevelési tanácsadó (15/2013. EMMI-rendelet a
pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről).

1.6.3. Sajátos nevelési igényű tanulók

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában
folyik.

Az SNI tanulók nevelése-oktatása állapotuknak megfelelően, a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti

speciális implementációjú tanterv szerint történik. A használt módszerek igazodnak hiányosságaikhoz,
fogyatékosságukhoz. Értékelésük egyéni elbírálás alapján, a vonatkozó szabályozók által
megfogalmazottaknak megfelelően folyik.

Azoknak az SNI tanulóknak kerül sor a többségi tanulókkal történő együttnevelésére, akiknek nevelését-
oktatását a szakértői bizottságok integrált osztályban javasolják. Ezek a tanulók többségi társaikkal együtt
végzik iskolai feladataikat, de a szükséges területeken támogatást kapnak. Ez jelenti a fokozott toleranciát,
az egyéni fejlesztést, más munkaszervezési formák alkalmazását, speciális tankönyv használatát, az
ellenőrzés és az értékelés szigorú igazítását a tanuló képességeihez, és az egyéni foglalkozásokat.

A tanulók fejlesztése a törvényben rendelkezésre álló időkeretek (habilitációsés rehabilitációs órakeret) és

csoportszervezési előírások megtartásával, speciális szakemberek igénybevételével folyik.

(A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet 2. sz.
mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük
meg.)

Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai
szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények segítségét.

1.6.4. Tehetséges tanulók fejlesztése – tehetséggondozás

Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti
általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne
a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése.

Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és az osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet

tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről.

E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt, és a legszorosabb együttműködést

igényli a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.

A tehetséggondozás módszereiben célirányos tanulás-szervezési eljárásokat alkalmazunk, ösztönözzük a

pedagógusok szakirányú továbbképzéseit (tanulásmódszertan, tehetségdiagnosztika).

A tehetségfejlesztés tevékenységei iskolánkban:

43 / 344
  bemeneti mérések, különös tekintettel a motivációra, tehetség-nyilvántartás, az egyéni
képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, emelt óraszámú tantárgyak tanítása,

 tehetséggondozó programok (szakkörök, művészeti foglalkozások, sportkörök),

 tehetséggondozó, és -fejlesztő foglalkozások, felkészítés versenyekre, pályázatokon való

részvételre, iskolai sportkör, vetélkedő megrendezése, kiállítások szervezése,

 az iskola, mint akkreditált Tehetségpont iskolán kívüli lehetőséget is biztosít,

felkészítés a felsőfokú továbbtanulásra, ennek irányítása, segítése,

személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése,

 kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről,

 versenyeztetés, tantárgyakhoz köthető, sport-, művészeti és komplex versenyek megszervezése, és

azokon való részvétel intézményi, területi, ill. országos szinten.

A versenyek részletes felsorolása az éves munkatervben jelenik meg.

1.7. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk
nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

Az egy osztályba járó tanulók osztálytársakká formálásában segít a többszöri ülésrend változtatás, minden
közös program (pl. színház- és múzeumlátogatás, az osztályok közötti versenyek, az évente egyszer vagy
többször osztálykirándulás, osztályünnepségek (pl osztálykarácsony rendezése stb.)

Hogy diákjainkból a környezetük iránt érzékeny emberek váljanak, akik közvetlen környezetük értékeinek
megőrzésébe és gyarapításába bekapcsolódnak, szükségesnek tartjuk az osztálytermek dekorálásának
közös megtervezését (alkalmanként megjelölt témában dekorációs verseny kiírását), évente néhány
alkalommal a tantermek és az öltözők rendbe tételét, melynek során a tanulók az iskola épületében
végeznek hasznos munkát.

A közösség alakulásáról a diákoknak, az osztályfőnököknek egyaránt képet ad a szociometriai felmérés

eredménye.

Hagyományrendszerünk

Az iskolához kötődés lényeges láncszeme a hagyományrendszer kiépítése, megőrzése és továbbadása. Ezt

többféle formában valósítjuk meg.

Külsőségek

Gimnáziumunk képviseletét, az összetartozást jelképezik az iskolazászló (az épület homlokzatán állandóan

jelenlevő, iskolai ünnepélyeinken a nemzeti zászló mellett helyet kapó jelkép), az ünnepi alkalmakkor
használt egyenruha és az iskola címerével ellátott jelvény.

Ünnepségek, rendezvények

A nemzeti ünnepekről történő méltó megemlékezések mellett megtartjuk a tanévet keretbe foglaló évnyitó és
az eredményeket, teljesítményeket értékelő tanévzáró ünnepélyeinket.

Ehhez kapcsolódik a valamennyi középiskolában megtartott szalagavató bál és az alma materből búcsút
vevő 12. évfolyamosok ballagása.

44 / 344
Iskolánk hagyományaihoz tartozó speciális rendezvények:

• Gólyabál
• Karácsonyi koncert (esetenként betlehemes játék)
• Iskolai farsang
• március 15-ei ünnepségen a 12. évfolyam köszöntése (felnőtt-avatás)
• Szavalóverseny
• Móricz Akadémia
• Témahét ( Móricz hét)
• projektek ( 3 hetet meghaladó projekt )
• táborok ( történelem, irodalom, sí és vízi)

Gimnáziumunknak régi diákokkal való kapcsolattartás formái:

• régi diákjaink különböző iskolai rendezvényeinken részt vehetnek, támogatjuk őket felsőfokú
tanulmányaik teljesítésében (pl. felmérések készítésének engedélyezése, óralátogatások stb.)

Jutalmazás

• Aranykoszorús iskolajelvény

A kitűnő tanulóink Aranykoszorús iskolajelvény viselésére jogosultak.

• Móricz emlékplakett

Akik a 9-12. évfolyamig kitűnő tanulmányi eredményt érnek el, azok a ballagáskor átvehetik a Móricz
emlékplakettet.

Ebben a kitüntetésben részesülnek az iskolánkból nyugdíjba vonuló tanártársaink, valamint a diákok

szavazatai alapján az „Év tanára” címet elnyerő kollégáink is.

• Jutalom

A „Pro liberis” alapítvány kuratóriuma jutalomban részesíti az országos és fővárosi versenyek 1-10.
helyezettjeit, valamint a Móricz emlékplakett tulajdonosait.

• Oklevél

A Móricz Akadémiába bekerült tagnak tagságát bizonyító oklevelet adunk.Fontosnak tartjuk a tanulói
közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és
tevékenységek rendszeressé válásának kialakítását.

Az önkormányzás képességének kialakítása

A tanulói közösségek fejlesztése során kialakítjuk a közösségekben, hogy nevelői segítséggel, vagy
önállóan, közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek,
illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

Személyes tapasztalatokat szereznek diákjaink az együttműködésről, a konfliktusok közös megoldásáról a

diákönkormányzati tevékenység során, az igazgató és az egyes évfolyamok közötti kerekasztal
beszélgetéseken (minifórum), a diákparlament ülésein. Ezek az alkalmak is fejlesztik a tanulók
kommunikációs kultúráját, az önálló ismeretszerzést, a véleményformálás és kifejezés, az érvelés
képességét, de segíti ezt a diákok közreműködésével készülő honlap és iskolarádió is.

45 / 344
A közösségi nevelés területei iskolánkban: tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák) egyéb foglalkozások
(szakkörök, kirándulások, hittancsoportok, sportkörök…), diák-önkormányzati munka.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében

A tanulói közösségek irányításánál nevelőink alkalmazkodnak az életkorral változó közösségi

magatartáshoz: a serdülő- és ifjúkori problémákhoz.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése

A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek

tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által
történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett
tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez
szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Olyan
pedagógusközösség kialakítására törekszünk, amely összehangolt elvárásaival és nevelési
eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja.

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink:

A tanulás támogatása egyéni képességekhez igazodó munkaformák előtérbe helyezésével, a

tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodva, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.
Különböző változatos munkaformákkal a közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése,
kooperatív együttműködéssel (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny, projekt)
az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók
beilleszkedésének segítése és a másság elfogadása a tanulói közösségben. Fontosnak tartjuk, hogy
a diákok legyenek nyitottak, megértők a másság iránt, legyenek szociálisan érzékenyek a bajba jutott
emberek megsegítésére.
Rendkívüli katasztrófahelyzet esetén, alkalmanként jótékony célra való gyűjtéssel (pl. élelmiszer
vagy ruhanemű gyűjtés az árvíz károsultjainak; könyvgyűjtés a nehéz sorsú gyermekeknek) segítünk
a rászorulóknak.
A tanulók motiválása, kezdeményezéseik, közvetlen tapasztalatszerzésük támogatása.
Szociális kompetenciák fejlesztése (empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia,
alkalmazkodóképesség).

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

A tanulók önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére való nevelése.

Hagyományőrző tevékenységeink fejlesztik a közösséget, erősítik a közösséghez való tartozás
érzését.
Az iskolai közösségen belül fontosnak tekintjük a tolerancia kialakítását, segítségével
megakadályozni a kirekesztettséget, egyes tanulók rossz közérzetének, magányának állandósulását.
Toleranciára nevelnek a különböző szokások, életmódok, népek, kultúrák iránt a külföldi
tanulmányutak, kirándulások, a diákcserék, a határon túli magyarlakta területekre szervezett
honismereti utazások.

46 / 344
 Sokoldalú és változatos foglalkozásokkal (zene, tánc, képzőművészeti, kézműves foglalkozások,
múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokon tett csoportos látogatások stb.) járulunk
hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.

Szabadidős tevékenységek

A felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős

programokat szervezünk, melyeken a részvétel önkéntes (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház-
és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.)

A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai:

Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amelyekkel
nem sérti az egyéni érdekeket.
Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.
Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.
Alakítsa ki a tanulóban a felelősségteljes közszereplés igényét, a demokratikus kommunikáció
rutinját.

1.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának

rendje

A tanulót megilleti az a jog, hogy életkorának megfelelő mértékben részese legyen az őt érintő döntések
meghozatalának. Ezt a jogát személyesen, illetve választott képviselőin, valamint szülőjén/gondviselőjén
keresztül gyakorolhatja. Joga van megismerni az őt érintő döntés tartalmát, okát, következményeit. A döntési
folyamat során joga van véleményét elmondani.

A nevelési-oktatási intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és

formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel. A tanuló ezen jogainak gyakorlását, módját a házirend
tartalmazza.

A diákkörökkel és a diákönkormányzattal kapcsolatos szabályozás az iskolai SZMSZ-ben és a házirendben

található.

47 / 344
1.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnereivel való kapcsolattartás
formái

Az iskolai nevelés-oktatás, a tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a

szülői ház és a pedagógusközösség együttműködése.

Ennek alapja a tanuló iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás,
az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység.
Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a tanuló személyiségének kedvező
fejlődése.

A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái:

 A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola
igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.

 Az intézmény vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat

vezetőségének ülésén; a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat
vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül; az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki
órákon tájékoztatják a diákokat.

 A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott
képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az
iskolaszékkel.

 A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan

(szóban, illetve az internetes naplón keresztül, az ellenőrzőben írásban) tájékoztatják.

A szülők és a pedagógusok kapcsolattartása, együttműködésének formái:

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója
és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai
vezetőségének ülésén, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők a
gyermekük előrehaladásáról, az esetlegesen felmerült problémákról az internetes naplóból folyamatosan
tájékozódhatnak. A hozzáférést a szülők az iskolatitkártól a beíratkozás évének elején vehetik át.
A szülők és a pedagógusok közötti kapcsolattartás formái:
 egyéni beszélgetés

 szülői értekezlet

 fogadóóra

 írásbeli tájékoztató

 előadások szervezése

 pályaválasztási tanácsadás

 nyílt tanítási nap az érdeklődők és szüleik számára

 kihelyezett szülői értekezlet az általános iskolák hívására

 az SNI tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás

 az intézményi közösségek kapcsolattartásának rendjét az iskolai SZMSZ tartalmazza.

Az intézmény rendszeresen tartja a kapcsolatot az alábbi szakmai szervezetekkel:

48 / 344
  Oktatási Hivatal

 Közép-Budai Tankerületi Központ

 gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetek

 gyámhatóság

 szakszolgálatok

 iskola-egészségügy

 kulturális és sportszervezetek

 civil szervezetek (a közösségi szolgálat partnerei)

A kapcsolattartás rendjét az SZMSZ tartalmazza.

1.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei

1.10.1. Tanulmányok alatti vizsgák

Tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet által előírt esetekben szervez az iskola
(magántanulók, előrehozott érettségizők, tantestületi döntés alapján kötelezettek esetében).
A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, pótló- és javítóvizsga) követelményeit,
részeit, az értékelés szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A vizsga
tantárgyi/évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a kerettantervek alapján készült, a pedagógiai
program részét képező helyi tanterv adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. Az
intézmény legalább három időszakot biztosít a tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására: augusztus, január
és április folyamán. A vizsgaidőszakok pontos időpontja a tanév helyi rendjében meghatározott közzétételre
kerül az intézmény honlapján.

1.10.2. Osztályozóvizsga

Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi osztályzatai megállapításához a hatályos jogi
szabályozásban meghatározott esetekben.

Egy osztályozóvizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik.
A tanítási év lezárását szolgáló osztályozóvizsgát az adott tanítási évben kell megszerezni.

1.10.3. Különbözeti vizsga

A tanulót jogszabály értelmében megilleti az a jog, hogy a választható tantárgyak esetében a május 20-i
határnappal, a következő tanévre más választható tantárgyat válasszon. Ennek feltétele a sikeres
különbözeti vizsga. A különbözeti vizsga a tantárgyi követelmények optimumát kéri számon. A vizsgára a
szülő jelentkezteti és készíti fel a tanulót.

Különbözeti vizsgát tehet a tanuló a hatályos jogi szabályozásban meghatározott estekben.

Különbözeti vizsgát a tanév során folyamatosan lehet szervezni.

49 / 344
1.10.4. Javítóvizsga

Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület határozata
alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata. Amennyiben a
javítóvizsgán nem teljesíti a meghatározott követelményeket, vagy nem jelenik meg, évet ismételni köteles.
A javítóvizsga időpontját a szorgalmi időszak lezárásakor az iskola bejáratára kell kifüggeszteni.

A tanulót a vizsgára a szülő készíti fel, az iskola a nyár folyamán két ízben konzultációs lehetőséget
biztosíthat (június-augusztus).

A javítóvizsgán elégséges osztályzatot kapott tanuló magasabb évfolyamba léphet.

1.10.5. Pótlóvizsga

Amennyiben a tanuló neki fel nem róható okból nem jelent meg a vizsgán, vagy a vizsga letétele előtt
távozott, a vizsgát megismételheti.

Pótló vizsgát a hatályos jogi szabályozás szerinti esetekben, a jogi szabályozás szerint kerülnek
lebonyolításra:

1.10.6. Érettségi vizsgák

Az érettségi vizsgák két részből állnak, az írásbelik és a szóbelik lebonyolítása a 100/1997. (VI. 13.) Korm.
rendelet előírásainak megfelelően történik.

A tanuló a pedagógia programban foglaltak, illetve a fenntartó által biztosított lehetőségeknek megfelelően
jelentkezhet emelt szintű érettségire, felkészítő, felzárkóztató korrepetálásokra, foglalkozásokra.

1.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai

A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján
történik.

Gimnáziumunk a felvételi kérelmekről az alábbiak szerint dönt (az iskola helyi döntése szerint lehet
választani):

a) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények), vagy

b) középiskola esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal

megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye, vagy

c) középiskola esetén a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga

eredményei.

A jelentkezés rendjét és a felvételi eljárást a 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet szabályozza.

Gimnáziumunk felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a KIFIR
rendszerében október 20-áig elhelyezi. A felvételi tájékoztató tartalmazza:

a) az iskola OM-azonosítóját, telephelyenként a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat

jelölő belső kódokat;

b) a felvételi eljárás rendjét;

c) a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait, ezen belül különösen a

teljesítmények értékelésének módját és figyelembevételének arányait;

50 / 344
 d) a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat;

e) az iskola szóbeli vizsgát szervez, a vizsga vagy a felmérés követelményeit, időpontját és helyét

1.12. A szóbeli felvételi vizsga követelményei:

• ismeretlen szöveg olvasása és értelmezése szerepel

• a választott profilnak megfelelő tantárgyból adnak számot a jelentkezők felkészültségükről

• ismerkedő beszélgetés

A szóbeli vizsgabizottság előtt zajlik, melynek tagjai szaktanárok.

A jelentkezők felvételi sorrendjét az általános iskolai eredmények (25%), az írásbeli (50%) és a szóbeli
felvételi (25%) vizsgaeredmények összesítése alapján állapítjuk meg.

A felvételi vizsgákat a tanév rendjében meghatározott időszakon belül, a jogszabályi előírásoknak

megfelelően kell megszervezni. Az iskola felvételi szabályzata tartalmazzaa szóbeli felvételi vizsga
követelményeit.

Másik intézményből történő átvételről az igazgató dönt az alábbiak szerint:

1.13. Az átvétel szabályai

A felsőbb évfolyamra jelentkezéskor az iskola vizsgálja:a tanuló megelőző tanulmányait, a választandó

osztály befogadóképességét, az osztály struktúráját. Az átvételt megelőzően az iskola különbözeti vizsgát ír
elő a jelentkezőnek mindazon tantárgyakból, amelyeket a tanuló a másik iskolában nem tanult, a Móricz
Zsigmond Gimnázium pedagógiai programja pedig a választott osztály számára előír. Az átvétel feltétele: a
különbözeti vizsgák sikeres megléte. A vizsga idejét az iskola igazgatója határozza meg.

1.14. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

 ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,

 ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,

 ismerjék fel a vészhelyzeteket,

 tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit,

 sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat,

 ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével, sajátítsák el, mikor és hogyan

kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

 a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

 jártasságokkal rendelkezzenek az elsősegély-nyújtási alapismeretek területén,

 a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit,

51 / 344
  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és egyéb foglalkozások keretében –
foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése

érdekében:

 az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az

Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével,

 tanulóink bekapcsolódnak az elsősegélynyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe,

 támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó

továbbképzésen.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják,

így a helyi tantervben szereplő, az alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó elsősegély-nyújtási
ismeretek a következő tantárgyakba épülnek be:

 Biológia: rovarcsípések, légúti akadály, artériás és ütőeres vérzés, komplex újraélesztés.

 Kémia: mérgezések, vegyszer okozta sérülések, savmarás, égési sérülések, forrázás, szénmonoxid-
mérgezés.

 Fizika: égési sérülések, forrázás.

 Testnevelés: magasból esés.

Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti megjelenését a

pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb foglalkozások:

 szakkörök,

 minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatóa tanulóknak az Országos

Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos
Egyesületének bevonásával,

 évente egyszer egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó

egészséghét/projektnap/témanap) szervezése a tanulók számára.

52 / 344
2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

2.1. A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői

Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az Oktatáskutató
és Fejlesztő Intézet által kidolgozott alábbi kerettantervekre épül.

Az alábbiakból csak a gimnáziumra jellemzőt használjuk:

 Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára

 Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára

 Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve (9/NY)

A 2012/2013. tanévtől kezdődően az 5 évfolyamos (D osztály) és a hat évfolyamos (A és

B osztály) képzést jelentős mértékben érintő profilváltozásokat hajtottunk végre, melyeket
felmenő rendszerben vezettünk és vezetünk be. Továbbá a 2012/2013. tanévtől
kezdődően bevezettük a mindennapos testnevelést a 9. évfolyamon. A 2013/2014.
tanévtől kezdődően az új kerettantervek figyelembe vételével dolgoztuk át pedagógiai
programunkat az előző évben bevezetett profilok lehetőség szerinti megőrzésével.
Az alábbiakban egy-egy áttekintő táblázatot nyújtunk a változások életbelépésének
ütemezéséről, amelyet, természetesen, a mindenkori adott jogszabályi környezethez
adaptálunk. (R= régi, azaz a 2011/2012. tanévben aktuális tanterv a 17/2004. (V. 20.) OM
rendelet mellékletében kiadott kerettanterveknek megfelelően); V= a 2012/2013. tanévtől
életbelépett, profilokkal változtatott tanterv; K= a 2013/2014. tanévtől életbe lépő, az
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet mellékletét képező új kerettantervnek megfelelő tanterv.
Áttekintő táblázat a helyi tantervekhez

Négy évfolyamos képzés

Tanév/Osztály 9. C 10. C 11. C 12. C

2015/2016 K K K R
2016/2017 K K K K

Öt évfolyamos képzés
Tanév/Osztály 9. D 10. D 11. D 12. D 13. D
2015/2016 R

Tanév/Osztály 9/Ny 9. D 10. D 11. D 12. D

2015/2016 K K K V
2016/2017 K K K K V
2017/2018 K K K K K
Hat évfolyamos képzés

Tanév/Osztály 7. AB 8. AB 9. AB 10. AB 11. AB 12. AB

2015/2016 K K K V R R
2016/2017 K K K K V R
2017/2018 K K K K K V
2018/2019 K K K K K K

53 / 344
A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások óraszámai és
tananyagai a mellékletben találhatók.

A kerettantervek tantárgyi struktúrája és a minimális óraszámok betartása lehetővé teszi emelt szintű
képzések folytatását. Ebben iránymutató a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 7. §. (3) és (4) bekezdése.

2.2. Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható

tanórai foglalkozások megnevezése, óraszámai

Intézményünk a helyi tantervét a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,
bevezetéséről és alkalmazásáról, és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI-rendelet figyelembevételével az alábbiak szerint határozza meg:

2.2.1 Gimnázium – 7–12. évfolyam

A kötelező tantárgyak esetében:

 4. számú melléklet: Magyar nyelv és irodalom

 5. számú melléklet: Idegen nyelv

 6. számú melléklet: második idegen nyelv Függelék: angol és német nyelvi specifikáció (1. rész)

o Függelék: angol és német nyelvi specifikáció (2. rész)

o Idegen nyelv (9–12. évfolyam)

o Idegen nyelv (7–12. évfolyam)

 7. számú melléklet: Matematika

 8. számú melléklet: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

 Erkölcstan

 9. számú melléklet: Etika

 10. számú melléklet: Biológia-egészségtan B változat*

 11. számú melléklet: Fizika B változat*

 12. számú melléklet: Kémia B változat*

 13. számú melléklet: Földrajz

 14. számú melléklet: Ének-zene B változat

 15. számú melléklet: Dráma és tánc

 16. számú melléklet: Vizuális kultúra

 17. számú melléklet: Mozgóképkultúra és médiaismeret

 18. számú melléklet: Informatika

 19. számú melléklet: Technika, életvitel és gyakorlat

 20. számú melléklet: Testnevelés és sport

54 / 344
Emelt óraszámú kerettantervek:

Emelt óraszámú csoportot minden évben az érdklődő diákok számának függvényében indítunk a 11. ás 12.
évfolyamon. Ezen tárgyak tantervi kidolgozása a kötelező tárgyak mellékleteiben található. A következő
tantárgyakból:

 Magyar nyelv és irodalom

 Történelem

 Matematika

 Fizika

 Kémia

 Biológia

 Informatika

 Rajz és vizuális kulrúra

Szabadon választható tantárgyak:

Iskolánkban 7. évfolyamon Tánc és mozgás tantárgyat tanítunk, melyet a diákok az iskola-választással

együtt választanak, amely a 39. mellékletben került kidolgozásra

55 / 344
A gimnáziumunkban tanított tantárgyak és óraszámaik a 7–12. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 7–12. évfolyam, gimnázium

Tantárgyak 7. A 7. B 8. A 8. B 9. A 9. B 10. A 10. B 11. A 11. B 12. A 12. B
K V K V K V K V K V K V K V K V K V K V K V K V
Magyar nyelv és irodalom 3 1 3 2 4 4 1 4 4 1 4 0,5 4 1 4 2 4 4 2 4
1. idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 3 1
2. idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 3 1
Matematika 3 1 3 3 1 3 3 1 3 3 1 3 3 2 3 4 2 3 1
Történelem, társadalmi és
2 2 1 2 2 1 2 2 1 2 2 1 3 2 3 3 2 3
állampolgári ismeretek
Erkölcstan 1 1 1 1
Etika 1 1
Biológia-egészségtan 2 1 2 1 1 1 0,5 2 1 2 1 2 3 2 3 1 3 1
Fizika 1,5 1,5 1,5 0,5 1,5 2 2 2 0,5 2 2 2 2 4
Kémia 1 0,5 1 0,5 2 2 2 2 2 2 4 4
Földrajz 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2
Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Dráma és tánc 1 1 1 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 1
Informatika 1 1 1 1 2 2 2
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Tánc és mozgás 1 1
Összesen 27,5 5,5 27,5 5,5 28,5 5,5 28,5 5,5 32 3 32 3 31 3 31 2 30 16 30 0 27 19 26 3

56 / 344
2.2.2 Tantárgyi struktúra a 9–12. évfolyamon

A kötelező tantárgyak esetében:

 21. számú melléklet: Magyar nyelv és irodalom

 22. számú melléklet: első Idegen nyelv
 23. számú melléklet: Második idegen nyelv
 24. számú melléklet: Matematika
 25. számú melléklet: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
 26. számú melléklet: Etika
 27. számú melléklet: Biológia-egészségtan B változat*
 28. számú melléklet: Fizika B változat*
 29. számú melléklet: Kémia B változat*
 30. számú melléklet: Földrajz
 31. számú melléklet: Ének-zene B változat
 32. számú melléklet: Dráma és tánc
 33. számú melléklet: Vizuális kultúra
 34. számú melléklet: Mozgóképkultúra és médiaismeret
 35. számú melléklet: Informatika
 36. számú melléklet: Testnevelés és sport
Emelt óraszámú kerettantervek:

Emelt óraszámú csoportot minden évben az érdeklődő diákok számának függvényében indítunk a 11. ás 12.
évfolyamon. Ezen tárgyak tantervi kidolgozása a kötelező tárgyak mellékleteiben található. A következő
tantárgyakból:

 Magyar nyelv és irodalom

 Történelem
 Matematika
 Fizika
 Kémia
 Biológia
 Informatika
 Rajz és vizuális kultúra
Szabadon választható tantárgyak:

Iskolánkban a nyelvi előkészítő osztálynak kommunikáció és gazdasági ismeretek tantárgyat tanítunk,

melyet a diákok az iskola-választással együtt választanak

 37. számú melléklet: Kommunikáció

 38. számú melléklet: Gazdaságtan

Tantárgyi struktúra és óraszámok

57 / 344
A gimnáziumunkban tanított tantárgyak és óraszámaik a 9–12. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium (az új osztállyal felmenőleg 2016/2017-től)

Tantárgyak 9/NY 9.C 9.D 9.E 10.C 10.D 10.E 11.C 11.D 11.E 12.C 12.D 12.E
K V K V K V K V K V K V K V K V K V K V K V K V K V
Magyar nyelv és irodalom 1,5 4 4 4 4 4 4 4 4 2 4 4 4 2 4
1. idegen nyelv 15 3 3 2 3 2 3 3 2 3 2 3 3 1 3 3 3 1 3
2. idegen nyelv 3 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
Matematika 1,5 4 2 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 2 4 2 4 4 2
Történelem, társadalmi és
2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 2 3 2 3 3 2 3 2
állampolgári ismeretek
Filozófia
Etika 1 1 1
Biológia-egészségtan 0,5 1 1 1 2 1 2 2 3 2 3 3 1 3 1 1
Fizika 2 0,5 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4
Kémia 2 1 2 2 2 1 2 2 4 4
Földrajz 2 2 2 2 2 2
Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Dráma és tánc 1 1 1 1 1 1
Mozgóképkultúra és
1 1 1
médiaismeret
Informatika 4 1 1 1 1 1 1
Életvitel és gyakorlat 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Kommunikáció/Gazdaságtan 2
Összesen 31 3 32,5 4,5 32 4 32 2 32 4 32 4 32 2 30 10 30 5 30 4 27 13 27 5 27 4

58 / 344
 2.3. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a
pedagógusválasztás szabályai

Az iskola bizonyos tantárgyak/tantárgycsoportok esetében választást kínálhat fel a tanulóknak.

Választását a jelentkezés tanévét megelőző tanév május 20-ig kell írásban, szülői aláírással
benyújtani.

Amennyiben valamilyen oknál fogva a szülő e választását felülbírálja és élni kíván változtatási jogával,
úgy ezt írásban kell kezdeményeznie a megelőző tanév május 20-áig a jogszabályi előírások alapján.
Az iskola vezetősége a tanulót nevelő-oktató pedagógusok véleményének kikérésével hozza meg a
döntését, melynek feltétele a különbözeti vizsga letétele. A különbözeti vizsga a követelmények
optimum szintjét kéri számon.

A tanuló az iskola kínálatából egyéb foglalkozásokat is választhat. Ezekre a tantárgyválasztás

szabályai vonatkoznak. Abban az esetben, ha a foglalkozáson való aktív részvétel előzetes
ismeretekhez is köthető, úgy a változtatásnál előzetes ismeretek felmérése szükséges.

A szabadon választható tantárgyak közül a 11. és 12. évfolyamon az emelt szintű érettségire való
felkészítésben részt vevők a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, biológia, fizika, kémia
tantárgyat tanulhatják 2-4 órában.

Az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények:

Különböző osztályok/csoportok megemelt óraszámai az adott tárgy követelményének elmélyítését, a

felsőoktatásba való bekerülés biztosítását célozzák meg.

Az 11-12. évfolyamon az emelt szintű oktatás célja az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés,
követelményei megegyeznek az adott tárgy emelt szintű vizsgakövetelményeivel.

Szabadon tervezhető órakeret Melyik tantárgy óraszáma lett Hány órával lett megnövelve
felhasználása megnövelve a szabadon a szabadon tervezhető órák
gimnáziumunkban tervezhető órák óraszámából? óraszámából?

matematika 1 óra
7. természettudományi osztály
biológia 1 óra
magyar nyelv és irodalom 1 óra
7. társadalomtudományi osztály
történelem 1 óra
matematika 1 óra
8. természettudományi osztály
biológia 1 óra
magyar nyelv és irodalom 1 óra
8. társadalomtudományi osztály
történelem 1 óra

matematika 1 óra
9. természettudományi osztály
biológia 1 óra
magyar nyelv és irodalom 1 óra
9. társadalomtudományi osztály
történelem 1 óra
9.c matematika csoport matematika 2 óra

59 / 344
Szabadon tervezhető órakeret Melyik tantárgy óraszáma lett Hány órával lett megnövelve
felhasználása megnövelve a szabadon a szabadon tervezhető órák
gimnáziumunkban tervezhető órák óraszámából? óraszámából?

biológia 0,5 óra

9.c természettudományos
fizika 0,5 óra
csoport
kémia 1 óra
9.d történelem csoport történelem 2 óra

9.d angol csoport angol 2 óra

matematika 1 óra
10. természettudományi osztály biológia 1 óra
fizika 0,5 óra

magyar nyelv és irodalom 1 óra

10. társadalomtudományi osztály
történelem 1 óra
10.c matematika csoport matematika 2 óra

10.c természettudományos biológia 1 óra

csoport kémia 1 óra

10.d történelem csoport történelem 2 óra

10.d angol csoport angol 2 óra

emelt szintű érettségire felkészítés

11. évfolyam 2 óra + 2 óra
(1 vagy 2 tárgy választható)

emelt szintű érettségire felkészítés

12. évfolyam 2 óra + 2 óra
(1 vagy 2 tárgy választható)

A szabadon tervezhető többletórák megtanítandó és elsajátítandó tananyagát az egyes tantárgyak

helyi tantervénél a mellékletben lehet megtalálni.

Óratervi háló kialakításának elvei: Célunk, hogy valamennyi felsőoktatási intézménybe való bejutást
biztosítsuk diákjaink számára.

2.4. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Csoportbontások

Idegen nyelvek
Az általános iskolában tanult angol nyelvből szintfelmérés alapján csoportokba osztjuk
tanulóinkat. A nyelvi előkészítő osztály felében haladó angol nyelvet tanítunk, felében pedig
kezdő spanyol nyelvet, ennek megfelelően két csoportban tanítjuk a második idegen nyelvet
is.

Matematika
Minden évfolyamon és osztályban bontott csoportban tanítunk a hatékonyabb
továbbtanulásra felkészítés érdekében.

60 / 344
 Informatika
A szaktermek befogadóképességéhez igazodva, osztályonként 2-2 csoportot hozunk létre.

Technika, életvitel (háztartástechnika, technika)

A tanórák egy része tanteremben, más részben a tantervi követelmények szerint az iskolai
tankonyhában kerül megtartásra.

Profilok
A 4 évfolyamos képzésnél két éven (9. és 10.) keresztül a profilnak megfelelő bontás
található.
A 6 évfolyamos képzésben a természettudományi profil esetében a matematika, 7.
osztályban a fizika és kémia, 8–10. osztályig a biológia oktatása bontott csoportokban
történik.

A társadalomtudományi profil esetében 7. évfolyamon magyarból 2 tanórát, 8–10.

évfolyamon 1 tanórát biztosítunk bontott csoportban.

2.5. A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások megtanítandó és

elsajátítandó tananyaga

A nem kötelező tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma

Foglalkozások Óraszám Óraszám

megnevezése 11. évfolyamon 12. évfolyamon
magyar nyelv és irodalom 2 2
matematika 2 2
történelem 2 2
kémia 4 4
fizika 2 4
biológia 2 2
informatika 4 4
A választható tárgyak tananyagát és követelményeit a pedagógiai program mellékletei tartalmazzák.

A választható tárgyak esetén (a közép- és emeltszintű érettségire felkészítő foglalkozások) a tanulók

és a szülők aláírásukkal erősítik meg választásukat, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a
mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező
tanórai foglalkozás lenne.

2.6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével

választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket és más
felszereléseket.

61 / 344
Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai
tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható
valamennyi tanulónak.

A következő tanévben szükséges taneszközökről az iskolánkba felvett új tanulókat a májusi szülői

értekezleten tájékoztatjuk szóban. Az iskola többi diákját, illetve szüleiket az osztályfőnökök útján
áprilisban írásban, valamint a bizonyítvány kiosztásakor tájékoztatjuk. Minden év októberében
tájékoztatást adunk a kölcsönözhető tankönyvekről, illetve arról, hogy milyen feltételek mellett
kaphatnak ingyenesen tankönyvet, illetve támogatást a tanulók (szüleik) a tankönyvek
megvásárlásához.

A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük:

 Pedagógusaink a tankönyvválasztásnál a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek

köréből választanak.

 A tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely

megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók
rendszeresen használnak.

 A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is

szükségük van. Ezek például a testnevelés, a vizuális kultúra, amelynek eszközeit a szülők
szerzik be.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes
szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A következő tanévben szükséges taneszközökről a szaktanárok tájékoztatják a diákokat, szülőket.

A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:

 A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

 Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

 A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak

nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Részletes megjelölések a tantárgyi kidolgozás keretében olvashatók.

2.7.A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósításának szabályai

A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb

tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése,
bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen
hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

62 / 344
  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
 a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék
és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
 az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával
kívánunk hozzájárulni,
 a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők
figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés
deduktív útjának bemutatása,
 fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
 az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének
fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas
kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
 a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők
figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés
deduktív útjának bemutatása,
 a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a
tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő
értékelésük;
 a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes
magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
 a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek
elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az
önművelés alapozásával;
 fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
 az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen
hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra

2.7. Választható érettségi vizsgatárgyak

A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül gimnáziumunk a következő vizsgatárgyakból teszi lehetővé

az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést: fizika, kémia, biológia.

Az emelt szintre történő felkészítés mellett, a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül valamennyi –
kivéve: kommunikáció, gazdaságtan, hit- és erköcstan tantárgykat – gimnáziumunkban tanított
tantárgyból biztosítjuk a középszintű vizsgára történő felkészülést.

Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt – négy kötelező és legalább egy általa választott (a

továbbiakban: kötelezően választott) – vizsgatárgyból kell – legalább középszinten – vizsgát tennie. A
vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon
választott vizsgatárgyak).

63 / 344
A középszintű érettségi vizsgatárgyai:

Kötelező vizsgatárgyak:

 magyar nyelv és irodalom,

 történelem,

 matematika,

 idegen nyelv,

 kötelezően választandó vizsgatárgyak a tantárgyi kínálatból.

Kötelezően választandó vizsgatárgy lehet az iskolánkban legalább 2 évig tanított valamennyi tárgy.

2.8. Emelt szintű érettségi

Csoportbontással oldjuk meg a 11. és 12. évfolyamon magyarból, matematikából,

fizikából, történelemből, kémiából és biológiából az emelt szintű érettségire való felkészítést.
Az emelt szintű felkészítést igénylő tanulókból évfolyam-szinten szervezünk egy-két, vagy
akár több csoportot is, ahol tárgyanként heti 4, 5 vagy 6 órában folyik a képzés. Az
érdeklődőkből álló homogén csoportok eredményei bizonyítják a rendszer létjogosultságát.

Minden tanulónak lehetőséget biztosítjuk a lehetőséget, hogy két tárgyból emelt szintű
érettségire való felkészítésen vegyen részt.

A közép- és emelt szintű érettségire való felkészítést a 20/2012.(VIII.31.) EMMI- rendelet

13–15.§-ai szerint szervezzük meg.
Érettségi felkészítést a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő tárgyakból
indítunk: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, kémia, fizika, biológia és
informatika.

A csoportok csak kellő számú jelentkező esetén indulnak (minimum 14 fő).

A csoportok szervezésénél irányadó a 2011. évi CXC. törvény 6. melléklete, mely a
gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretét tartalmazza.
Az emelt szintű felkészítésben való részvételtől függetlenül minden tanuló maga dönti el,
hogy a pedagógiai programunkban szereplő, az iskolában legalább két évig tanított tárgyak
közül melyikből tesz emelt szintű érettségi vizsgát, feltéve, ha abból a tárgyból a pedagógiai
programunkban szereplő követelményeknek eleget tett. Ha az adott tárgyat a vizsgázó nem
tanulta a középiskolában, akkor felkészültségéről osztályozó vizsgán számol be. Az
osztályozó vizsgákat mindazon évek tananyagából le kell tenni, amit az adott tárgyból a
pedagógiai program előír.

64 / 344
 2.9 A középszintű érettségi vizsga témakörei

Érettségi témakörök középszinten a jogszabályban (40/2002. (V. 24.) OM-rendelet)

meghatározott időpontig a vizsgára jelentkezők rendelkezésére bocsátjuk.
Az érettségi vizsgára a középszintű tételsorokat az alábbi jogszabályok szerint állítjuk
össze:
– 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról,

– 40/2002. (V. 24.) OM-rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről.

Az egyes tantárgyakra vonatkozó érettségi témakörök általában megegyeznek az Oktatási
Hivatal által minden érettségi időszakhoz külön, tantárgyanként közreadott témakörökkel,
illetve tételekkel. Amely tantárgy ettől eltérő témalistát használ, az a pedagógiai programunk
mellékletében, az adott tantárgy leírásában szerepel.

2.10. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése

Ellenőrzés

Az ellenőrzés feladata és célja:

Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről,
illetve a tevékenységek által elért eredményekről.

Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni,
amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez kapcsolódik az értékelés, amely az
ellenőrzés eredményeinek elemzését jelenti.

Az ellenőrzés módszerei:

 megfigyelés,

 írásos kikérdezés (kérdőív),

 interjú (lehet egyéni vagy csoportos),

 tanulók által készített produktumok vizsgálata,

 tanulói teljesítmények felmérése (mérés),

 dokumentumok elemzése.

Az írásbeli beszámoltatás

Formái:

 tantárgyi vizsga (záródolgozat),

 témazáró dolgozat,

 röpdolgozat,

 szódolgozat stb.

65 / 344
Rendje: röpdolgozatot, szódolgozatot szükség esetén bármikor, előzetes bejelentés nélkül, témazáró
dolgozatot előzetes bejelentés alapján íratunk. A tantárgyi vizsgák (záródolgozatok) időpontját az éves
munkaterv tartalmazza.

Korlátai: röpdolgozat esetében semmilyen korlát nincs, témazáró dolgozat esetében 1 tanítási napon
2 dolgozatnál többel nem terheljük tanulóinkat.

A témazáró dolgozat súlyozott jegynek számít, kétszeres súllyal. Egyes tantárgyi vizsgák,
záródolgozatok eredményei vizsgajegynek számítanak négyszeres súllyal, amely tantárgyanként a
iskola helyi tantervében kerül meghatározásra.

Értékelés

A tanulók tudásának értékelése

 A tantárgyi követelményeket a helyi tanterv határozza meg. A tanulók értékelése az egyes

tantárgyak tantervi követelményeinek ismerete – ezen belül is kötelezően az 51/2012. (XII.
21.) EMMI- rendeletben szabályozott kerettantervi anyag alapján történik. Az értékelés az
adott tantárgyat tanító pedagógus tanügy-igazgatási jogköre. Az értékelésnél figyelemmel kell
lenni a tanuló általános állapotára, fejlesztés esetén egyéni haladására, képességeire.
Nagyon fontos a minimumszint pontos meghatározása, melynek a tanuló és a szülő számára
is egyértelműnek és teljesíthetőnek kell lennie.

 Az értékelés a tanítási-tanulási folyamat minden mozzanatára kihat. A pedagógusok értékelő

magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás,
az elért sikerek, eredmények megerősítése.

A pedagógiai program értékelési koncepciójának célja, hogy az értékelés:

 ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be;

 számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött;

 jelenjen meg, hogy a tanuló saját lehetőségét mennyire használta ki.

Iskolai gyakorlatunkban háromféle értékelési funkciót különböztetünk meg: a minősítő értékelést

(teljesítménymérést), a diagnosztikai értékelést és a fejlesztő értékelést.

Az értékelésnek ki kell terjednie az iskolai élet minden területére. Ennek megfelelően értékeljük
minden tanulónk esetében:

 a tárgyi követelmények elsajátítását napi szinten, témakörök mentén,

 szabálytiszteletét, felelősségvállalását,

 korábbi teljesítményéhez képest fejlődési törekvéseit.

Értékelésünk a következő kritériumoknak feleljen meg:

 ösztönző hatású,

 folyamatos, rendszeres,

 segítő szándékú legyen,

 céljai és követelményei legyenek előre ismertek.

Az értékelés formái

66 / 344
 A szóbeli értékelés:

 a tanulói tevékenység folyamatos megerősítése, korrigálása, segítés, tanácsadás tanórán és

azon kívül;

 feleletek, dolgozatok érdemjegyéhez fűzött indoklás;

 a tantestület, illetve a diákság előtti igazgatói értékelés.

Az írásbeli, szöveges értékelés:

 a dolgozatokhoz írt rövid instrukció, vélemény,

 dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe és a digitális naplóba.

Igazgatói értékelés a tanévnyitó és a tanévzáró értekezleten történik, osztályfőnöki értékelés

félévente legalább két alkalommal.

Osztályozás (Nkt.54. §,20/2012.EMMI-rendelet 64.§)

Az osztályzatok kialakításának elvei

 Iskolánkban a hagyományos ötfokozatú skálán érdemjegyekkel minősítjük a diákok egy-egy

tantárgyból nyújtott teljesítményét. Ez lehet szóbeli felelet, témazáró, kisebb dolgozat,
kiselőadás, önállóan végzett otthoni munka, gyűjtőmunka, órai munka stb. Valamennyi
tantárgyból osztályozás van. Az egyes szaktárgyak tanárai a munkaközösségükön belüli
közös megegyezés alapján egységesen értékelik a tanulókat. Irányadó a középszintű
érettségi százalékos elosztása. A tanárok a tanítási folyamat kezdetén ismertetik a diákokkal
az értékelés elveit.

Az emelt szintű érettségire történő felkészítés értékelése:

 Ha a tanuló egy tantárgyból alapórára és emelt szintű érettségi felkészítésre is jár, akkor a két
képzés során szerzett érdemjegyei alapján félévkor és év végén egy osztályzatot kell
kialakítani. Ha a tanuló egy tantárgyból alapórára és középszintű érettségi felkészítésre is jár,
akkor a két képzés során szerzett érdemjegyei alapján félévkor és év végén egy osztályzatot
kell kialakítani.

Érdemjegyek elvárható száma

 A diákok a tudásukról szóban és írásban egyaránt számot adhatnak. A tantárgyak

sajátosságainak megfelelően legyenek arányban a szóbeli és írásbeli feleletek. A tanuló
számára biztosítani kell, hogy a félévi és az év végi eredmények reális értékeléséhez heti 2-3
órás tantárgyból kéthavonta minimum egy, de a félév során legalább három, 4 vagy több órás
tantárgyból lehetőség szerint havonta egy, de a félév során legalább négy alkalommal
szerezzen érdemjegyet. Egyéb esetben az óraszám +1 osztályzat az irányadó.

 A félévi és a tanév végi értékelés osztályzatokkal történik. A tantárgyi osztályzatokra a

szaktanár, a magatartás és a szorgalom osztályzatokra az osztályfőnök tesz javaslatot, ezeket
a nevelőtestület véglegesíti az osztályozó értekezleten, melyet évente két alkalommal, félév
előtt és a tanév vége előtt tartunk. A félévi osztályozó értekezletek a végzős évfolyamot
érintik.

67 / 344
2.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának
elvei és korlátai

Az iskolai életben központi helyet foglal el a tanórai tanulás, valamint a másnapi tanórákra való
felkészülés, aminek előkészítése nagy figyelmet, körültekintést kíván a szaktanároktól. A szaktanárok
a tananyag elsajátítása érdekében szóbeli és írásbeli – tanórán kívül elvégzendő – feladatokat
adhatnak a diákoknak.

A tanulók tanulási képessége eltérő, feladataikat nem végzik azonos intenzitással, különböző a
munkavégzésük üteme, gondolkodásuk, emlékezőképességük, figyelemösszpontosításuk,
fáradtságuk. Figyelemmel kell lenni a tanuló aznapi, másnapi terhelésére. Tekintetbe kell venni a
tanuló képességeit, mentességeit, korlátait. A tanuló tanulásban való bármely képességbeli
akadályozottsága, az emiatti lassabb haladási tempója nem lehet ok az önálló tanulásra fordítható idő
megnövelésének, sőt az szükség szerint csökkentendő.

Az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, ezzel kapcsolatos feladatok:

 Folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejlesztése.
Minden tanuló számára a legoptimálisabb – életkori szintjének és aktuális szükségletének
megfelelő – tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása.

 A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása.

 A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni

érdeklődés és egyéni képességek kibontakoztatása.

 Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek,

képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés.

 A tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő

megszilárdítása, kiegészítése, bővítése.

 A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb

képességűekkel való differenciált foglalkozás.

 A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése.

 Önképzésre nevelés.

 Önálló gyűjtőmunka végzése.

 Csoportos feladat elvégzése a tanítási időn kívül.

 Önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.

 A tantárgyakhoz kötődő, differenciált képességfejlesztést szolgáló feladatok.

Az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai:

Az írásbeli feladat:

 változatos legyen,

 előkészített legyen,

 az elmélyítést segítse,

 gyakoroltasson,

68 / 344
  szoktasson a csoportos munkára,

 az összes házi feladat kevesebb mint felét tegye ki.

A szóbeli feladat:

 fejlessze a szövegértést,

 fejlessze a beszédkészséget,

 teremtsen lehetőséget az együttműködésre,

 fejlessze a verbális memóriát,

 tegye eredményessé a csoportos/kooperatív órai munkát,

 az összes házi feladat több mint felét tegye ki.

Hétvégére és az iskolai szünetekre csak annyi házi feladat adható fel, mint általában egyik tanóráról a
másikra.

 A tanulók heti átlagos otthoni tanulmányi munkája a tantárgy heti óraszámának felét nem
haladhatja meg.

2.12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának

értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

A magatartás és a szorgalom osztályzatokra a tanuló osztályfőnöke tesz javaslatot az osztály diák-

önkormányzati képviselőinek véleménye alapján, és azt a félévi, illetve év végi osztályozó értekezleten
a nevelőtestület hagyja jóvá. Az osztályfőnöknek a javaslat megtételekor tehát figyelembe kell venni a
tanulót tanító pedagógusok és az osztály véleményét. Ha az osztályfőnök által javasolt valamelyik
minősítéssel nem minden pedagógus ért egyet, az osztályozó értekezleten a végleges minősítést nyílt
szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel kell megállapítani. A szavazásban a tanulót tanító
pedagógusok vesznek részt. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye dönt.

Hagyományosan tanulóink kimagasló teljesítményeit a tanévzáró ünnepélyeken értékeljük. Ennek

formája bizonyítvány, oklevél, könyv, szóbeli dicséret. Itt tanulói közösségeket is kiemelhetünk.

Ennek szempontjai a tantestület döntése szerintiek:

 tanulmányi munka,

 sportteljesítmények,

 közösségi munka,

 kulturális és közéleti tevékenység.

A jutalmazás formái

Egyéni jutalmazási formák:

Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:

 szaktanári,

 osztályfőnöki,

69 / 344
  igazgatói,

 nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók, tantárgyi szorgalmi és magatartási dicséretét a
bizonyítványba kell bevezetni. Az osztályfőnökök és a munkaközösségek javaslatára a
legkiemelkedőbb – megyei, országos eredményekkel rendelkező – tanulók oklevélben és
könyvjutalomban részesülnek.

Közösségi munkáért a diákönkormányzat is javasolhat tanulókat az elismerésre.

Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális

versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi
munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át.

Csoportos jutalmazási formák:

 jutalomkirándulás,

 kulturális hozzájárulás (színház- vagy kiállítás látogatáshoz).

2.13. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei

Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt, a továbbhaladáshoz
szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és az elvárt
kimeneteli követelményeket valamennyi tantárgyból.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozóvizsgán, a különbözeti

vizsgán, valamint a pótló- és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák
együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.

Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a tanulónak

osztályozóvizsgát kell tennie a jogszabályban (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (2)) felsorolt
esetekben.
Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az
évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a
tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.

Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert
az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig
tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.

2.14. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a kerületünkben élő nemzetiségek

kultúrájának megismertetésére szolgáló tananyag

A nemzetiségekről szóló oktatás céljai

A kerületünkben élő nemzetiségek történelmének, szellemi anyagi kultúrájának megismerése,

a hagyományőrzés, a kisebbségi jogok megismerése.

Az oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi
és kulturális gazdagság előnyei, alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép.

70 / 344
Tiszteljék a magyar nép és az országban élő más nemzetiségek kultúráját, ismerjék fel a népek
közötti kapcsolódási pontokat.

Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a multikulturális tartalmak tananyagba való beépítésére, mely
megjelenik a tantárgyi modulok és az egyes projektek tematikájában is.

Szűkebb lakóterületünk, Óbuda területén élő, nagy múlttal rendelkező, – a nemzetiségi

önkormányzatok és hagyományápoló egyesületek révén – szervezetileg is jelenlévő nemzetiségek
(görög, román, német, szerb, bolgár, lengyel, horvát, örmény, szlovák, roma) kultúrájának
megismertetésével minden tanévben rendszerint egy alkalommal egész napos rendezvénysorozat –
ún. tematikus nap – vagy más foglalkozások keretében foglalkozunk.

A nemzetiségekről szóló oktatás színterei

- A következő tanítási órák: történelem, ének-zene, magyar nyelv és irodalom, dráma és tánc és
osztályfőnöki.
- Szabadidős tevékenységek: projekt hetek, diák-önkormányzati programok, vetélkedők, könyvtári
programok.
- Lehetőség szerint a nemzetiségi önkormányzatok bevonása: ismertetők, előadók kérése.

2.15. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Valamennyi tanulónak joga van képességei minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiség-

fejlődésének támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe
került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai
sikerességüket.

Iskolánk – többek között – az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése

érdekében:

 kulcskompetenciák fejlesztésében,

 az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásával, a digitális

tananyagok felhasználásának elősegítésével,

 méltányos és egészséges tanulási környezet kialakításával,

 a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésével,

 tapasztalat- és élményszerzésen alapuló tanulással,

 differenciáló módszerek alkalmazásával,

 a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált

nevelésével,

 a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosításával,

 környezettudatos szemléletű oktatás-neveléssel,

 egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakításával,

 hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatásával és alkalmazásával a tanórákon,

 a tanulói aktivitás növelésével a tanítási órákon,

 a tanulási attitűd pozitív átformálásával,

71 / 344
  a továbbtanulás támogatásával,

 személyiségfejlesztéssel és közösségépítéssel,

 a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítésével,

 partnerközpontú neveléssel.

2.16. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek

Jogi meghatározottság

A fogyasztóvédelemről szóló irányadó jogszabályok rendelkeznek a fogyasztók oktatásáról.

Vonatkozó hatályos jogunk írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi

jogszabályok megismerése céljából. Eszerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet
az oktatásban részt vevő intézmények, az e feladatra törvényben kijelölt államigazgatási szervek és
az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek.

Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra
kialakítása is nevelési-oktatási feladatként szerepel.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja

A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és tudatos, kritikus fogyasztói

magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez

elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag
megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó,
amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó, a

közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák
fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a
gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.

Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a

döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét,
alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a
fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói

magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék és a saját életükre
vonatkozóan alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

Környezettudatos fogyasztás: egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő

fogyasztás és a fogyasztásmentesség között.

Kritikus fogyasztói magatartás: a fogyasztói jogok érvényesítése.

A fogyasztónak joga van:

 az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez,

72 / 344
  a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz,

 a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között,

 a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez,

 a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez,

 az egészséges és elviselhető környezetben való élethez.

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja
jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

 Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai:

Vizuális kultúra:

 A közvetlen és rögzített kommunikáció.

 A tömegtájékoztatás formáinak megkülönböztetése.

 A reklámplakátok szerepe.

 A fotó és a reklám hatásrendszerének feltárása.

Földrajz:

 A fogyasztói kultúra fejlődése.

 Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás.

 Gyűjtőmunka nyomtatott információhordozókból hazánk gazdasági és település-földrajzi

sajátosságairól.

 Az életmód és a fogyasztási szokások alakulása.

 Vásárlási, fogyasztási szokásaink.

 A család gazdálkodása.

Informatika:

 Az internet egyes kommunikációs szolgáltatásainak használata.

 Vásárlás az interneten.

 Informatikai biztonság, az információ hitelessége, a szerzői jog fogalmának megismerése.

Magyar nyelv és irodalom:

 A különböző irodalmi művek, filmek elemzésének egyik szempontja.

Történelem:

 Az ipari és hírközlési forradalmak jelentőségének megértése.

További színterek:
 Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények stb.).

73 / 344
  Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel,
cégekkel).

 Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

A fogyasztóvédelem módszertani elemei

A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés,

információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett
cselekvés végrehajtásának módszereit.

Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és
értékeken keresztül maguk alkalmazzák:

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel
Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár
készítése)
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

2.17. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes

konfliktuskezeléssel összefüggő ismeretek

Kriminológiai aspektusok

Alapvető célunk a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással kapcsolatos ismeretek oktatása

terén az iskolában tanulók jogkövető magatartásának elősegítése, esetleges bűnelkövetésük
megakadályozása, a felmerülő problémák, konfliktusok, krízisek kulturált és hatékony kezelése.

Napjainkban az iskola szerepét úgy szokták felvetni, hogy betölti-e a szükséges nevelő hatását, segít-
e azokban a problémákban (érzelmi, szociális), melyek az iskolában megnyilvánulnak. A tünetek,
zavarok, elváltozások minden életkorban más-más jellegűek, megnyilvánulásúak, más oki
konstellációt tükröznek.

Kisgyermekkorban a szülői kapcsolatokból való kiszakadás, az önállósodás, a kortárscsoportban az

egyenrangú kapcsolatok kialakítása és megtartása jelentenek problémát, konfliktusforrást. Tízéves kor
körül megjelennek a felnőtté válás problémái (felnőtt szerep, nemi szerep, identitástudat stb.). Gyakori
jelenség, hogy a család nem köti meg eléggé a gyermeket, az iskola pedig nem integrálja kellőképpen
a maga rendszerébe, ezért a szabadidő terén más kiscsoport hatása alá kerül, melyek általában az
iskolai és családi kultúra értékeivel szemben állnak és más viselkedési normákat közvetítenek,deviáns
értékeket próbálnak megvalósítani. Ez többé-kevésbé nyílt konfliktus formájában is megjelenik az
iskolában.

A vázolt problémák fokozottan és halmozottan jelentkeznek a családi, anyagi, szociális gondokkal

küzdő, hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett tanulók esetében.

74 / 344
A bűnmegelőzés tartalmi elemei

Az iskolai nevelés-oktatásban szükséges a lélektani motívumokra, a helyes és követendő értékrend

kialakítására, információnyújtásra, figyelemmel kísérésre, a beilleszkedési problémák csökkentésére
fektetni a hangsúlyt.

A cél elérése érdekében megvalósítandó feladatok:

 A helyes értékrend átadása és kialakítása a tanulóknál

 A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók folyamatos figyelemmel kísérése, jelzés az

együttműködő segélyező szervezetek felé

 Információnyújtás a legális (cigaretta, alkohol stb.) és illegális (kábítószerek) drogok

használatának negatív hatásairól, következményeiről

 A szabadidő hasznos és kulturált eltöltése alternatíváinak ismertetése és a lehetőségek

biztosítása

 Hátránykompenzáció a különböző problémákkal küzdő tanulók esetében

 Az iskolai beilleszkedési problémák csökkentése, a pozitív társadalmi normák szerinti

életvezetés elősegítése

 Esetkezelés, folyamatos segítségnyújtás a tanulóknak és családjaiknak

 Jogok és kötelezettségek ismertetése, tisztázása

 A joghátrányok és jogkövetkezmények megismerésének elősegítése

A bűnmegelőzés iskolai módszertanának elemei

 Mentálhigiénia, krízis, erőszak, drog és bűnelkövetési, illetve áldozattá válás elleni előadások
segítő szakemberek közreműködésével

 Szoros és folyamatos együttműködés gyermekjóléti és családsegítő intézményekkel,

szakszolgálatokkal, különböző civil szervezetekkel, alapítványokkal, hatósági szervekkel
(rendőrség, ügyészség, bíróság)

 Személyiségfejlesztés

 Közösségfejlesztés

 Drámapedagógiai eszközök

75 / 344
2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEINEK ÉS
FÜGGELÉKEINEK RENDJE

1. SZÁMÚ MELLÉKLET: KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM

1.1. A könyvtár-pedagógiai program jogi hivatkozásai

 A Budapest II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium pedagógiai programja, 2013

 2011.évi CXC.tv. a nemzeti köznevelésről
 20/2012.(VIII.31.) EMMI rend. a nevelési-oktatási intézmények működéséről
 326/2013.(VIII.30.) Korm. rend. a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben
történő végrehajtásáról
 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról
 51/2012.(XII.21.) EMMI rend. a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 4. melléklete

 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3. melléklete

 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 7. melléklete

 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről

1.2. A könyvtár

Adatok

A könyvtár elnevezése: Móricz Zsigmond Gimnázium Könyvtára

Alapításának éve: 1955, jelenlegi helyén 1992 óta működik.
A könyvtár székhelye: Budapest, II., Törökvész út 48-54.
telefon: 394-4965/118
e-mail: moriczgimnazium.314konyvtar@gmail.com
Honlap: http://www.moriczkonyvtar.hu/

A könyvtár bemutatása
2
A könyvtár egyterű, 271m alapterületen biztosítja szolgáltatásait az olvasóknak. Használói helyek
száma 48, amit kiegészít további 10 ülőhely, valamint 1 olvasói gép áll rendelkezésre. Azonos
emeleten található
2 2
a 6m -es tankönyvraktár és egy távolabbi 15m alapterületű raktár a ritkán használt
dokumentumoknak.
Az állomány közel 32 ezer könyvtári egység, mely 2013-ig a gyűjtőkörrel összhangban történő
állományfejlesztés eredménye. Költségvetés hiányában 2013 januárja óta folyóiratok, napilapok
előfizetésére sincs mód. A meglévő dokumentumok teljes mértékben feldolgozottak és on-line
kereshetők a könyvtár honlapjáról is. Ezt a munkát a SZIKLA21 integrált könyvtári rendszer támogatja.

76 / 344
Könyvtári szolgáltatások

 egyéni és csoportos helyben használat

 tájékoztatás
 forráskutatás
 kölcsönzés
 az éves tankönyvkölcsönzés biztosítása az arra jogosultaknak
 könyvtárbemutató foglalkozások
 könyvtárhasználati órák
 könyvtárra épülő szakórák segítése
 NAVA-pont szolgáltatásai
 tehetséggondozás (tanulmányi versenyekre felkészítés)
 felzárkóztatás, tanulás-módszertani segítség nyújtás
 szabadidős programok
 kiállítások rendezése

Küldetésnyilatkozat

„Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és tanulás színhelye

Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott
társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat
biztosít. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel és fejleszti
1
képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek."

„A könyvtárak információforrásaikkal és szolgáltatásaikkal a tanulás, tanítás meghatározó tanulási

forrásközpontjait, nyitott műhelyeit jelentik. Ennek garanciája a tanulók könyvtárhasználati műveltsége,
2
ide értve a könyvtári információkeresés informatikai lehetőségeinek alkalmazását is.”

A fent idézett dokumentumok szellemében fogalmazzuk meg céljainkat.

Gimnáziumi könyvtárunk a kedvező tárgyi és személyi adottságaival alkalmas arra, hogy

forrásközpontként segítse az oktató-nevelő munkát, valamint a diákok tanulmányait. Célunk
valamennyi használó információs műveltségének fejlesztése. A könyvtár-pedagógiai munkánk
során fejlesztjük azokat a készségeket, melyek alkalmassá teszik a diákokat az önálló
tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre, valamint a mindennapi élet értékelvű
megszervezésére és az információk kritikai szemléletű feldolgozására. Célunk, hogy diákjaink a
jövő értelmiségeként álljanak készen az ismeretek folyamatos bővítésére.

1.3. A könyvtár helyzetelemzése

A könyvtár használóinak feldolgozott állomány áll rendelkezésre. A nem nyomtatott dokumentumok

lejátszásához rendelkezünk eszközökkel. Az egy olvasói számítógépen kívül a napi munkához két
számítógépes munkaállomással rendelkezünk. Tárgyi feltételeink a feldolgozó munkához megfelelőek,

1
Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és a tanulás színhelye. Az IFLA és az UNESCO közös iskolai
könyvtári nyilatkozata. In: Információs műveltség és oktatásügy. Nemzetközi Szemle. Szerk. Csík Tibor. Bp.:
OPKM, 2006
2
110/2012. Korm.r. In: Magyar Közlöny 66. szám URL:
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12066.pdfUtlolsó letöltés: 2015. szeptember 11.

77 / 344
de az olvasók minőségi kiszolgálásához szükséges lenne 6-8 számítógép vagy laptop beszerzése.
Egy 21. századi gimnázium könyvtárában helye lenne e-book olvasóknak is. Az elhasználódott
kötelező olvasmány pótlására érdemes lenne e-könyvet beszerezni. Fénymásolásra nincs
lehetőségük a diákoknak. Szükség esetén szkennelve tudunk dokumentumot szolgáltatni.
Lehetőségünk adott a számítógépes kölcsönzésre, a tanárok esetében alkalmazzuk. A diákok
kölcsönzését a következő tanévtől tervezzük számítógépen vezetni. Ez lehetővé tenné, hogy az
olvasók on-line követhessék kölcsönzéseiket, hosszabbíthatnának és akár otthonról is kérhetnének
előjegyzést. A TÁMOP-3.2.4-09/1/KMR-2010-0002 A jelen szaktudása a jövő generációjáért projekt
segítségével ez megoldhatóvá vált. A következő leltározás során tervezzük a könyvek vonalkóddal
történő ellátását, így az óraközi szünetekben történő kölcsönzés is gyorsabb lehet.

Személyi állomány a jelenlegi törvényeknek megfelelő: 1 fő könyvtár-pedagógia tanár és napi 6

órában asszisztens segíti az olvasókat.

1.4. A könyvtár kapcsolatrendszere

A könyvtár helye a gimnázium életében

Könyvtárunk nem csak az intézmény központi helyén található, hanem a gimnázium éves
munkatervében is több területen szerepel. Forrásközpontként kapcsolódunk projektekhez,
témanapokhoz és a DÖK által szervezett programokhoz is. Több TÁMOP-os projekthez is kötődünk. A
munkaközösségekkel a kapcsolat élő. A könyvtárhasználati helyi tantervben kijelölt feladatoknak
eleget teszünk. Tanórán kívüli programok szervezésével önművelésre serkentünk. Rendszeres
kamara-kiállításainkkal felhívjuk a figyelmet kulturális eseményekre, évfordulókra.

A könyvtárban tartott szakórák számának növelése érdekében szorosabb együttműködésre van

szükség a könyvtár és a szaktanárok között. A könyvtár honlapjáról elérhető a már említett TÁMOP-
3.2.4-09/1/KMR-2010-0002 pályázat keretében kidolgozott Módszertani segédanyagok és óravázlatok
a hagyományos (nyomtatott) és elektronikus források használatához című kiadvány, mely 9 tantárgy
könyvtárra épülő szakóráinak óravázlatait gyűjti egybe. Ezen jó gyakorlatok felhasználásával meg
lehet növelni a könyvtárra épülő szakórák számát.

A könyvtár intézményen kívüli kapcsolatai

A TÁMOP-3.2.4-09/1/KMR-2010-0002 A jelen szaktudása a jövő generációjáért. A könyvtári hálózat

nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében a
KSH Könyvtárban és a Móricz Zsigmond Gimnáziumban projekt kapcsán szoros kapcsolat alakult ki a
KSH Könyvtárral. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításait látogatjuk, egyéb programjaikat népszerűsítjük.
A Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szolgáltatásait igénybe vesszük. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
központi könyvtárával és fiókkönyvtáraival ápolunk kapcsolatokat. A kerület könyvtáros tanárainak
munkaközösségével szakmai kapcsolatot tartunk.
Könyvtárhoz, kultúrához és az oktatáshoz kapcsolódó programokon lehetőség szerint részt veszünk,
azokat a pedagógusok és a diákok körében népszerűsítjük. Igény szerint a szervezési, kísérési
feladatokat koordináljuk, ellátjuk.

Kerületi, fővárosi és országos versenyeken, továbbképzéseken és könyvtárszakmai rendezvényeken

részt veszünk.

1.5. NEVELÉSI PROGRAM

A gimnázium nevelési programjának célkitűzései

 „Alapvető feladatunknak tekintjük tanulóink személyiségének sokoldalú, tudatos fejlesztésével

(értelmi, érzelmi, erkölcsi, testi kompetenciák) felkészíteni őket a felsőfokú tanulmányokra, az

78 / 344
 egész életen át tartó tanulásra, az értelmiségi életformára, az életpálya építésének segítésével a
reális pályaválasztásra.
 Nemzeti kultúránk megbecsülésével, hagyományaink ápolásával cselekvő hazaszeretetre
nevelünk.
 Felelősek vagyunk tanulói közösségünk kialakításáért és annak tervszerű fejlesztéséért, amelynek
során együttműködünk a szülők képviseletét ellátó Szülők Tanácsával.
 Arra törekszünk, hogy munkánk és magatartásunk megfeleljen a humanizmus és az egyetemes
emberi kultúra értékrendjének.
 Felkészítjük tanítványainkat az értelmes, felelősségteljes életvitelre, családi életre,
családtervezésre.
 A testi, lelki egészség fejlesztésével segítjük a tanulók személyiségének formálását.
 A természet és az épített környezet szeretetére, védelmére nevelünk.
 A móriczos tradíciók megőrzésével és továbbadásával erősíteni kívánjuk tanítványaink kötődését
gimnáziumunkhoz.”

A Nemzeti Alaptanterv a kulcskompetenciákhoz kapcsolódóan az alábbi nevelési feladatokat

fogalmazza meg:
 Az erkölcsi nevelés
 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
 Állampolgárságra, demokráciára nevelés
 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
 A családi életre nevelés
 A testi és lelki egészségre nevelés
 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
 Fenntarthatóság, környezettudatosság
 Pályaorientáció
 Gazdasági és pénzügyi nevelés
 Médiatudatosságra nevelés
A könyvtár, a maga sajátos eszközeivel valamennyi nevelési területhez tud kapcsolódni.
 Szakirodalom ajánlásával valamennyi témához segítséget nyújt.
 Forrásalapú oktatás támogatása és tanórán kívüli tevékenységek szervezése felkészít az
élethosszig tartó tanulásra és felkelti a tartalmas szabadidő eltöltésének igényét.
 Kritikai forráshasználattal, tudatos információgyűjtéssel és a média célszerű használatával a
demokrácia nevelés és a médiatudatosság terén teszünk lépéseket.
 Irodalomajánlással és kamara-kiállításokkal, író-olvasó találkozókkal a nemzethez tartozás
érzését erősítjük.
 Közösségalakítás könyvtári programokkal és könyvtárhasználati órákon kooperatív technikák
alkalmazásával.
 A közösségi szolgálat keretében a könyvtárban végzett munka nem csak a közösségi
felelősségvállalást erősíti, hanem a környezettudatosságot is. (az állomány védelme,
gondozása, papírgyűjtés)
 Hagyományápolás, évkönyvben publikálás és az évkörben visszatérő programok a móriczos
tradíciókat erősítik.
 A könyvtárostanár, - mint a tantestület tagja – személyes példaadással is nevel.

Könyvtárhasználóvá, olvasóvá nevelés

A könyvtárhasználati órákon a diákok megismerik a könyvtárat, mint tudástárat. Képessé válnak a

könyvtári erőforrásokat a saját céljaikra felhasználni a tanulásban és a szabadidős tevékenységükben.
Szakórákon alkalmazzák a könyvtárhasználati órákon tanultakat. Az órákra való készülés során élnek
a könyvtári környezet adta előnyökkel. Évfordulókhoz és kampányokhoz kapcsolódóan, illetve
évfolyamoknak készítünk szakirodalmi ajánlást a téma mélyebb megismeréséhez. A magyar és
idegen nyelvű kötelező olvasmányokon túl, saját érdeklődésből is választanak szépirodalmat
diákjaink. Ehhez és író-olvasó találkozókhoz, jeles irodalmi napokhoz szépirodalmi ajánlót állítunk
össze.

79 / 344
Az iskolai könyvtáron kívüli programok során diákjainkat megismertetjük más könyvtárakkal, kulturális
intézményekkel és programokkal. Ezek az események befolyásolják a könyvtárhasználati szokásokat
és alakítják az igényes szórakozás, önművelés igényét is.

Szakkör, tehetséggondozás, felzárkóztatás

Az érdeklődő, felkészült diák részt vehet a Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyen. Egyéb
versenyekre való felkészülést támogatjuk irodalomajánlással, igény esetén felkészítésben is részt
vállalunk. Évről-évre szakirodalommal segítjük a Móricz Akadémiára készülő tanulóinkat. Tanulás-
módszertani segítséget adunk nem csak a könyvtárhasználati órákon, hanem az azt igénylőknek
egyénileg is. Hosszabb hiányzás vagy külföldi tanulmányok miatt pótlásra szorulókat segítjük. A
tankönyveken és a helyben tanulási lehetőségen túl módszertani támogatást is nyújtunk. A
különbözeti- vagy záróvizsgára készülőket is segítjük dokumentumokkal, módszertani ajánlásokkal.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET: A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT HELYI TANTERVE

KÖNYVTÁRPEDAGÓGIA, MINT TANTÁRGYKÖZI „TANTÁRGY”

A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen,

mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. Ezen belül is kiemelkedik a
nemzeti műveltség, értékek és az egyetemes kultúra megismertetése, hiszen ezek alapvető eszközei
az információforrások. A demokráciára nevelés és az állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos
része az információhoz való jog tudatosítása és a megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom
érdekében való aktív felhasználásához szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok
erkölcsi kérdés megvitatását teszi szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája
fejleszthető.
A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan
használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat
tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia
fejlesztésében. A témakör a gyakorlat központúságból adódó folyamatos tevékenykedtetéssel és az
együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a
digitális kulcskompetenciák fejlesztése területén kiemelt jelentősége van az információs
problémamegoldás folyamatának, valamint ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során
cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan
használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat.

7–8. évfolyam
A 7–8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már
megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése történik. Cél, hogy használja rendszeresen az iskolai
könyvtárat, igazodjon el a tereiben, állományrészeiben és igénybe tudja venni a szolgáltatásait.
Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben és a szabadidő tartalmas
eltöltésében. Váljon igényévé az olvasás és az önművelés. Az információ felismerése,
visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőséget
kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az
interneten keresztül.

A magyar nyelv és irodalom tanítás feladata az információ-felhasználás normáinak (pl. a források

megjelölését, idézést) közvetítése. Az ezekhez szükséges kompetenciák a könyvtár-pedagógia
eszközeivel fejleszthetőek.

80 / 344
Ebben a tanítási szakaszban a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival
ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő gyakorlati
feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását.
Mindezek során egyszerre vannak jelen a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a
korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségek.

Tematikai egység/ Órakeret

A könyvtár típusai. Dokumentumtípusok. Tájékozódás
Fejlesztési cél 3 óra
szakrendi jel alapján. Kézikönyvek biztonságos használata.
(magyar)
A könyvtár terei. A könyvek tartalom és használat szerinti csoportjai. A
Előzetes tudás
kézikönyvek típusai. Szakrend.
A tematikai egység A kommunikáció fejlődése és a könyvtárak közötti kapcsolat összefüggéseinek
nevelési-fejlesztési felismertetése. Különböző dokumentumfajták közötti eligazodás az
céljai ismeretszerzésben.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A kommunikáció fejlődése és a könyvtárak: a beszéd, Magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz
az írás, a könyvnyomtatás, a távközlés forradalma, az Történelem tantárgyhoz
információs társadalom kialakulása. Írás és Rajz tantárgyhoz
könyvtörténet. Illusztráció.
Osztályfőnöki órán
Látogatás közművelődési és/vagy
szakkönyvtárba. (pl.: FSZEK, OSZK, KSH,
ELTE Központi Könyvtár)

Dokumentumismeret. Dokumentumok fajtái. Látogatás a Petőfi Irodalmi Múzeumba és

Könyvtárába.

Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú

információforrások és ismeretterjesztő művek Minden tantárgy.
típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok
használata.

A könyvek tartalmi csoportosításához kapcsolódó

jelzetek: ETO szám és Cutter szám.
A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban
betöltött szerepének megismerése. A jellemző
kézikönyvtípusok használata szaktárgyi feladatok
megoldásához. A kézikönyvek használatának
gyakorlati tudnivalói, speciális jelei, felépítésük.
dokumentum, audiovizuális dokumentumok, papirusztekercs, pergamen, kódex,
ősnyomtatvány, szakrendi jelzet, Egyetemes Tizedes Osztályozás, Cutter szám,
 Kulcsfoga betűrendi jel, lexikon, szótár, enciklopédia, utaló, név- és tárgymutató, illusztráció
lmak/ fogalmak

Órakeret
Tematikai egység/ Periodikák. A tájékoztatás indirekt eszközei. On-line 3 óra
Fejlesztési cél katalógusok. A szellemi munka technikája. (informati
ka)
A könyvek bibliográfiai adatainak meghatározása. Kézikönyvek típusai.
Előzetes tudás Szakjelzet. Könyvtártípusok. Tárgyszó, jegyzetelés.

Legyen tájékozott a korának megfelelő periodikák között és legalább egyet

A tematikai egység
rendszeresen olvasson. Használja biztonsággal az iskolai könyvtár on-line
nevelési-fejlesztési
katalógusát. Ismerje és használja a tájékozódás indirekt eszközeit. A szellemi
céljai
munka technikájának kialakítása.

81 / 344
 Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az időszaki kiadványok jellemzői, típusai és a tájékozódásban betöltött Egy szerkesztőség

szerepük. Az iskolai könyvtár periodikái. meglátogatása

Ismerje és használja az on-line katalógust. Legyen képes több szempontú Fővárosi Szabó Ervin
keresésre. Az iskolai könyvtári on-line katalóguson kívül még legalább Könyvtár katalógusa
egyben tudjon tájékozódni.

A tájékozódás indirekt forrásai: önálló és rejtett bibliográfiák, minden tantárgy

tartalomjegyzékek, név- és tárgymutatók.
A szellemi munka technikájának elsajátítása és biztonságos alkalmazása.
Jegyzetelés, tárgyszavazás, idézés. Bibliográfiák használata és készítése.
Legyen képes a feladatát a probléma és az ismeretkör jellegének
megfelelően értelmezni és kérdését fogalmakkal pontosan kifejezni.
Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése
tárgyszóval. Összetett keresőkérdés megfogalmazása.

periodika, szerkesztő, cikk, rovat, katalógus, on-line katalógus, tárgyszó,

 Kulcsfog szakjelzet, forrás, bibliográfia, rejtett bibliográfia, tájékoztató apparátus,
almak/ fogalmak információs érték, szerzői jog, linkgyűjtemény, felhasznált irodalom jegyzéke

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére

a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni
konkrét tantárgyi feladataihoz;

a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban;

képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás);

egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani.

Értékelés: az órai munka, csoportmunkai aktivitás és az ellenőrző feladatlap alapján kapott

érdemjegy. A magyar nyelv és irodalom tantárgy és az informatika osztályzatai közé kerül.

9–10. évfolyam
A könyvtárhasználat önálló tanulásának záró szakaszában cél, hogy a tanuló minél átfogóbb
és modernebb könyvtárképpel rendelkezzen, ismerje saját igényeit, szokásait, tudását, annak
érdekében, hogy azt tudatosan és hatékonyan alkalmazhassa, fejleszthesse tanulmányai és a
középiskolai évek után is. A fejlesztés során az információs problémamegoldás folyamatának, a
probléma megoldásának önálló, személyre, helyzetre szabott alakítása, irányítása zajlik tanulmányi és
hétköznapi helyzetekben. Ennek érdekében a könyvtári rendszer általános internetes és a helyben
elérhető könyvtárak teljes körű szolgáltatásai körében való önálló tájékozódás szükséges. A hatékony
könyvtárhasználat érdekében a korábbi évek során megismert forrástípusok és konkrét források
felhasználási célhoz viszonyított információs értékének megállapítására, újabb könyvtári, szakirodalmi
és közhasznú adatbázisok és honlapok megismerésére, használatára kerül sor.

Az információkereső stratégia kialakításával és az etikai szempontokat is figyelembe vevő

alkotó felhasználásával a tantárgyakhoz vagy a hétköznapi szituációkhoz kötött információt igénylő
feladatokat a tanulók egyre önállóbban oldják meg.

82 / 344
 Órakeret
Tematikai egység/ 6 óra
6. Könyvtári informatika
Fejlesztési cél
(informatika)

Katalógus önálló használata. A települési könyvtár önálló használata. Önálló

Előzetes tudás
kézikönyvhasználat. A felhasznált irodalomjegyzék összeállítása segítséggel.

A tematikai egység A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző információforrások önálló

nevelési-fejlesztési felhasználása tanulmányi és egyéb feladatokhoz.
céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Könyvtártípusok, információs intézmények Magyar nyelv és irodalom: a tanulási képesség

fejlesztése, kulturált könyvtárhasználat.
A könyvtári rendszer szerepének,
lehetőségeinek megismerése. Különböző Látogatás az OSZK –ba.
szintű könyvtárak feladatai.

Könyvtári szolgáltatások Magyar nyelv és irodalom: könyvtárhasználat.

A könyvtári információs rendszer

szolgáltatásainak rendszerezése,
felhasználása a tanulásban. Ének-zene: a könyvtár és az internet felhasználása.

A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának

megértése.

Könyvtári és közhasznú adatbázisok

használati útmutató segítségével való
önálló használata.

Rendszeres, a céloknak megfelelő

könyvtár- és internethasználat.

Információkeresés Magyar nyelv és irodalom: a könyvtári

információkeresés.
A médiumok, közléstípusok tartalmi
megbízhatósága. Az internetes adatgyűjtés technikái, linkek használata.

Információkeresési stratégiák ismerete. Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus

források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező
Önálló információszerzés katalógusokból, szótárak; szelekció, értékelés, elrendezés.
adatbázisokból, általános és
ismeretterjesztő művekből.

Releváns információk kiválasztása Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:

hagyományos és elektronikus ismeretszerzés szaktudományi munkákból.
információhordozókból.
Fizika; kémia; biológia-egészségtan: az ismeretszerzés
Az iskolai tananyag elmélyítése és folyamatának és eredményének kritikus értékelése.
kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával.
Vizuális kultúra: tájékozódás valamely Európán kívüli
A problémamegoldásra irányuló, hatékony kultúra művészetéről a történelmi, kultúrtörténeti
információkeresés. összefüggések figyelembevételével.

Ének-zene: zenei dokumentumok gyűjtése.

83 / 344

Dokumentumtípusok, kézikönyvek
A hiteles forrás jellemzőinek ismerete.
Forrástípusok rendszerezése információs
értékük szerint.
A talált információk kritikus értékelése.
Időszaki kiadványok önálló használata.
Elektronikus könyvek, digitalizált
dokumentumok.
Az egyes tudományterületek alapvető
segédkönyvtípusainak ismerete, önálló
használata.
Forráskiválasztás
Komplex feladathoz való önálló
forráskiválasztás a feladat céljának és a
forrás információs értékének figyelembe
vételével.
Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás
Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése
folyóiratcikkekről.
Az interneten megjelent források
hivatkozási technikájának megismerése,
Technika, életvitel és gyakorlat: a személyes
pályatervnek, elképzeléseknek, szükségleteknek
megfelelő információszerzés.
Matematika: ismerethordozók használata. Könyvek (pl.
matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek,
ismeretterjesztő könyvek, lexikonok,
feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények).
Magyar nyelv és irodalom: segédkönyvek, kézikönyvek,
szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések
jelentésének önálló megkeresése egynyelvű
szótárakban.
Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom
kölcsönhatásának új jelenségei.
Földrajz: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti
folyamatokról. Információgyűjtés internetalapú
szolgáltatásokkal: időjárási helyzetkép, útvonaltervező,
valutaváltó.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:
történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai
kézikönyvek, atlaszok, lexikonok.
Vizuális kultúra: a tömegkommunikáció formái, a
tömegkommunikációt és a mediatizált nyilvánosságot
jellemző tények, modellek.
Az audiovizuális szövegek, műsorok előállítását, nyelvi
jellemzőit, közvetítését és értelmezését leíró fontosabb
fogalmak és alapvető összefüggések.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:
kérdések megfogalmazása a szerző esetleges
elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira,
stb. vonatkozóan.
Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő
térkép kiválasztása. Különböző szövegek,
hanganyagok, filmek, stb. vizsgálata a történelmi
hitelesség szempontjából.
Magyar nyelv és irodalom: verbális és nem verbális
(hangzó, képi és digitális) információk gyűjtése,
szelekciója, rendszerezése, kritikája és felhasználása.
Vizuális kultúra: információforrások szűrésének
szempontjai.
Magyar nyelv és irodalom: a források megjelölése, az
idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése,
netikett.
84 / 344
segítséggel való alkalmazása.

Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék
készítése.

Könyvtári rendszer, múzeum, levéltár, információkeresési stratégia, rejtett

Kulcsfogalmak/
bibliográfia, relevancia, kritikus forráshasználat, hivatkozás, plágium, hitelesség,
fogalmak
önművelés, egész életen át tartó tanulás.

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére

legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs

problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani;

legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen
képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni

Értékelés: az órai munka, csoportmunkai aktivitás és az ellenőrző feladatlap alapján kapott

érdemjegy. A magyar nyelv és irodalom tantárgy osztályzatai közé kerül.

3. SZÁMÚ MELLÉKLLET: A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS

ISKOLAI PROGRAMJA

Az iskolai egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektívan felmérni saját
egészségi állapotukat, hogy készségükké váljon az egészségvédelem (az egészségmegőrzés, az
egészségre káros szokások elutasítása, az egészséges életmód, az egészségfejlesztés módszereinek
alkalmazása). Ezt legjobban akkor tudják elsajátítani, ha erre a tanórán alkalmazott alternatív
módszerek alkalmazására, vagy az azon kívüli programok keretében lehetőséget kapnak.

Ezzel a programmal azt szeretnénk elérni, hogy tanulóinkban kifejlődjön az egészség- és

környezettudatos magatartás.
Ennek keretében:
 Arra törekszünk, hogy az egészségnevelési programunk szerves része legyen a lakóhelyünk
egészségfejlesztési törekvéseinek.
 Intézményünk, a tanulók egészségvédelme mellett a pedagógusok és a tanulók
családtagjainak egészségvédelmét és egészségnevelését is fejleszteni kívánja.
 Arra törekszünk, hogy a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő
színterévé.
 Segítjük, hogy kedvező irányba változzék a köznevelés intézményrendszerének légköre.
 A jogszabályi előírásoknak megfelelően a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Rendszer
keretében rendszeresen sorra kerülő fizikai és edzettségi állapotmérések eredményeiből
levont következtetések alapján az iskola testnevelő tanárai – a testnevelés munkaközösség
javaslatára – az egészségfejlesztési program tanévi rendszerességű felülvizsgálatára
javaslatot tehetnek.

85 / 344
Az egészségnevelés és -fejlesztés területei

Az intézményi egészségnevelésnek és -fejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő

ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a
lehetőségeket felismerő és használni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az
egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak
legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

Ahhoz, hogy mindezek megvalósuljanak, az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás

szempontjából lényeges területeknek az intézmény pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe
be kell épülnie.

A tanulók többségénél az évek előrehaladtával csökken a fizikai aktivitás. Sokan abbahagyják az aktív
sportolást, így életük sokkal rendszertelenebbé válik. Gyakran a tanulás sem tölti ki a felszabadult
idejüket, amit nem sportolásra használnak.

Tanulóink jelentős része alkalmi dohányzó, a 10. osztálytól kezdve egyre több a rendszeresen
dohányzó. (reprezentatív felmérés)

Budapesten az elmúlt időben jelentősen megnövekedett, és egyre fiatalabb korra tevődött a drogot
kipróbálók és több alkalommal is használók száma. Ez a probléma a mi iskolánkban is jelen van, bár
jóval elmaradunk a budapesti átlagtól (reprezentatív felmérés).

Az aktív szexuális élet kezdete is korábbra tolódott: 14-15 év. Erről a családok nem tudnak.
(reprezentatív felmérés).

A mai rohanó életben egyre nő a stresszhelyzetek száma, ezért nagyon fontos a jó probléma megoldó
készség kialakítása.

A serdülőkorban egyre jobban fejlődik a gyerekek önismerete, egyre inkább alakul reális énképük. Ez
feltétele egy önmegvalósítást lehetővé tevő helyes pályaválasztásnak, ami szükséges a jó társadalmi
beilleszkedéshez. Ebben és a probléma megoldó készség fejlesztésében jelentős szerepe van az
iskolánk pszichológusának.

A tanulóink körében végzett időszakos orvosi vizsgálatok leggyakrabban a következő elváltozásokat

mutatják: csont-és ízületi (hanyag tartás), érzékszervi (fénytörési hiba), táplálkozási zavar (elhízott,
túlzottan sovány). Ezek nagyrészt a kevés mozgásból, valamint az ismerethiányból adódnak.

A testi, lelki egészség fejlesztésével segíthetjük a tanulók harmonikus személyiségfejlődését.

A fentiek alapján egészségfejlesztési területeink a következők:

 önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

 az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
 az értékek ismerete
 az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
 a betegségek kialakulása és a gyógyulás folyamata
 a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben
 a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelésének lehetőségei
 a tanulás és a tanulás technikái
 az idővel való gazdálkodás szerepe
 a rizikóvállalás és határai
 a szenvedélybetegségek elkerülése

86 / 344
  az optimális tanulási környezet alakítása
 a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
 az egészségneveléssel összefüggő megfelelő tanári magatartás, gondosság
 az intézmény szervezettsége

A teljes körű egészségfejlesztés megvalósulása a tanórai foglakozásokon

Testnevelés órákon
A testi nevelés rendje

Az egészséges tanulókat a testnevelés óráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel
szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének
egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást
írjon elő számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az óratervi
testnevelés órán, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell
végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat
gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező.

A testnevelést tanítók a mindennapos munka során:

 alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait;

 fejlesztik a motoros - és koordinációs - képességeket az életkori sajátosságokhoz igazítva;
 ügyelnek a sportjátékok, az atlétika, a torna gyakorlatanyagának tervszerű, folyamatosan
kontrollált, a „fair play” szellemében történő végrehajtására;
 figyelemmel kísérik az alapvető testápolás, öltözködés és egyéb higiénés normák betartását
/beleértve a környezet állapotát/;
 előtérbe helyezik a mozgásból eredő esztétikum, örömszerzés funkcióit;
 felhívják a figyelmet a sportból eredő balesetveszélyekre, sérülési lehetőségekre, illetve ezek
megelőzésének lehetőségeire.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink

Az egészségfejlesztés egy olyan folyamat, amely során a teljesség igényével az optimum elérésére
kell törekedni. A feladatok pontos megjelölésének érdekében külön területekre osztottuk fel azokat a
tevékenységeket, melyeknél fejleszteni kívánjuk az egészségre való nevelés fontosságát.

Az egészségnevelés fő feladatainak rendszere

EGÉSZSÉGNEVELÉS

Szomatikus nevelés Pszichohigiénés nevelés Szociohigiénés nevelés

1. higiénés nevelés: személyi

higiéné 1. egészséges életvezetés 1. konfliktuskezelő technikák
környezeti higiéné

87 / 344
2. a fertőző betegségek, az
egyszerűbb rendellenességek 2. kommunikációs készség
2. a stressz elhárítása
kifejlődésének megelőzésére fejlesztése
nevelés

3. kondicionálás, testnevelés,
sportolás
3. az egészségre káros
szokások tudatosítása
3. feszültségek oldása
(alkohol, drog, dohányzás,
számítógép használat stb.)

4. balesetek megelőzésére
4. érzelmi nevelés 4. egészségpropaganda
nevelés

Eredmény az egészséges életmód

A célok, feladatok megvalósítását szolgáló szervezeti keretek és tevékenységi formák

Mérési területek
 Cooper-teszt (aerob képesség mérése);
 helyből távolugrás (alsó végtag dinamikus erejének mérése);
 függés hajlított karral;
 felülések, csípőhajlító- és a hasizom erő-állóképességének mérése (hanyattfekvésből
felülés térdérintéssel);
 10 x 5 m ingafutás;
 ülésben előrenyúlás;
 testmagasság (cm);
 testsúly (kg);
 hátizmok erő-állóképességének mérése (hason fekvésből törzsemelés);
 vállövi- és karizmok erejének mérése (mellső fekvőtámaszban karhajlítás);
 testtömeg-index megállapítása.

A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök, valamint az

iskolai védőnő és az iskolaorvos is.

Az egyéb felmérések az iskola tanulói részére szükségesek a diákolimpiai versenyeztetésre

való felkészítés és kiválasztás miatt.
 60 m-es futás
 100 m-es futás
 200 m-es futás
 400 m-es futás
 iskolakör futása
 800 m-es futás
 kislabdahajítás
 távolugrás
 súlylökés

88 / 344
Tevékenységi formák a többi tanórán

Osztályfőnöki órákon kötelező egészségnevelő téma feldolgozása, melyek során kiemelt fontosságú
a testi egészség mellett a lelki egészség. Igény szerint külső szakember/orvos, védőnő,
egészségszervező/meghívása, valamint lehetőség szerint kortárssegítő középiskolások részvétele az
osztályfőnöki órákon. A helyes testtartásra minden tanórán és minden évfolyamon figyelmeztetjük a
tanulóinkat.

Az egészségfejlesztési és -nevelési program témaköreinek feldolgozására lehetőség van minden

tantárgy keretein belül, erősítve a testi-lelki egészség magasabb szintre jutását (osztályfőnöki,
biológia-egészségtan, földrajz, etika, vizuális kultúra, ének-zene)

Ezek a témakörök a következők:

 az egészséges táplálkozás;
 az aktív szabadidő helyes eltöltése;
 az erőszakmentes konfliktus-kezelés és megoldás;
 az egészségkárosító magatartásformák kerülése;
 az áldozattá válás elkerülése érdekében teendő feladatok;
 a dohányzás, az alkohol és drog, számítógép használat;
 a szexualitás, az AIDS;
 a higiénés magatartás;
 a balesetek megelőzése, betegségek elkerülése;
 alapvető elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása
 az egészség megóvása;
 a mentálhigiéné, a krízisprevenció;
 a társas kapcsolatok a társadalomban, családban.

Az egészségfejlesztés és -nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi

hovatartozása. A kerettanterv által nyújtott segédlet alapján a következő négy szervező téma köré
csoportosítjuk az egészségfejlesztéssel és -neveléssel kapcsolatos tananyagot.

1. témakör

 Az egészségnevelés témakörének bevezetése

 Az életmód
 Az egészséges életmód kialakítása
 A táplálkozás, mint életmódot befolyásoló tényező
 A biztonság megőrzése; áldozattá válás elkerülése
 Veszélyes anyagok hatása életünkre
 A társas kapcsolat; erőszakmentes konfliktus-kezelés
 A testi és lelki növekedés
 A környezet és az életmód kapcsolata
 Az egészséges életmódjavítás: mit tehetünk ennek érdekében

2. témakör

 A tanulók döntéshozó képességének megítélése

 Élethelyzetek, döntéshozatal I.
 Élethelyzetek, döntéshozatal II.
 Mit eszünk? Ki dönti el?
 Mozgás és személyes higiénia
 Veszélyes anyagok, melyek kipróbálásáról én döntök I.

89 / 344
  Veszélyes anyagok, melyek kipróbálásáról én döntök II.
 Környezetem szépítése
 A helyes döntéshozatal
 Mi lesz a döntésem következménye?

3. témakör

 Milyen vagyok, milyen szeretnék lenni?

 Hogyan érzem magam?
 Hogyan érzem magam a családban?
 Hogyan látom barátaimat? Ők milyennek látnak engem?
 Kik a barátaim, kik az ellenségeim? Miért?
 Mi a különbség barátság és szerelem között?
 Kihívás vagy szenvedély: veszélyes anyagok
 Hogyan hatnak a veszélyes anyagok a társas kapcsolatra?
 A változások biztonsága
 Mi változott az egészségi állapotomban?

4. témakör

 Környezetünk védelme
 A környezetvédelem globális problémái
 Hogyan étkezzek egészségesebben?
 Az étrend helyes kialakítása
 Testmozgás: egészségesebb emberek
 Mi változott az életmódodban?
 Mi a siker, hogyan érhetjük el?
 Milyen leszel 15 év múlva?

Társadalomtudományi tantárgyak

Célkitűzések:

 helyes értékrend felállítása;

 az emberi érzelmek megfogalmazásának és kinyilvánításának különböző módjai;
 hazafias érzések kidomborítása;
 az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősségérzet kialakítása;
 az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése (fogyasztóvédelemi
kérdések);
 az idegen nyelvek területén az egészséges életmóddal kapcsolatos témakörök
feldolgozása.

Természettudományi tantárgyak

Célkitűzések:

 létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása;

 az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő
aktivizálás;
 a családi életre nevelés fejlesztése;
 az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése;
 ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az
egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát;
 helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések;

90 / 344
  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség;
 globális összefüggések megértése;
 rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket;
 alakítsanak ki kritikus gondolkodást;
 ösztönözzenek az egészséges életmód elsajátítására;
 alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat;
 mutassanak követendő mintákat és ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel,
hogy mit tehet a tanuló egészségének megőrzése érdekében).

A természettudományos tantárgyaknál elengedhetetlen, hogy a tanórák keretében átfogó képet

alakítsunk ki tanulóinkban a környezetünkről, és érdekelté tegyük őket abban, hogy a jövőben
úgy alakítsák életmódjukat, hogy azzal minél kisebb mértékben károsítsák önmagukat,
környezetüket.

 A biológia-egészségtan órákon keresztül az emberi test felépítésének, működésének

ismertetése, különös tekintettel a kezdődő kamaszkori problémákra. Elsajátítják az
elsősegély nyújtási technikákat. Segít a tanulóknak az önmagukkal szembeni
felelősségérzet kialakításában.
 Magyarország természeti értékeink megismerése, és figyelemfelhívás a gyakorlati
tapasztalatok megszerzésére (túrázás). Rendszeres terepgyakorlatok és erdei iskola
szervezésével igyekszünk motiválni tanulóinkat a természeti környezetben való kirándulásra,
játékra, a szabad levegőn való tartózkodásra.
 Az egészséges táplálkozás kiemelkedő fontosságára irányuló figyelemfelhívás. 8. évfolyamon
hangsúlyt fektetünk az ételeink kalóriatartalmának megismerésére.
 A családi életre nevelésen belül, az egészséges párkapcsolat és szexualitás szerepének
kihangsúlyozása.
 Balesetvédelmi előírások ismertetése, kihangsúlyozása, különös tekintettel a kísérletet
bemutató tantárgyi órákra (fizika, kémia, biológia).

Készségtantárgyak

 Különböző művészeti alkotások elemzése, melyek során fejlődik, formálódik a tanulók

esztétikai érzéke. A festő- és grafikusművek tapasztalásával közelebb kerülnek az emberi test
anatómiájához.
 A saját és más népcsoportok kulturális értékeinek megbecsülésére való nevelés.

Tevékenységi formák az egyéb foglalkozásokon

 Sportköri foglalkozások szervezése.
 A sportegyesületekben végzett munka elősegítése és elismerése.
 A tanár-diák, a diák-diák, a gyermek-szülő viszony és magatartási normák megismertetése,
szünetekben, osztálykirándulásokon, sportversenyeken.
 Háziversenyek, túrák, nyári és téli táborok megszervezése.
 A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a kulturális programok sem az
egyéb foglalkozások terén: színházlátogatás, rendhagyó irodalomórák, kiállítások, koncertek,
művészeti közösségformáló csoportok működtetése.
 Az egész iskola számára évente megszervezésre kerül az egészségnevelési nap, mely külsős
előadók bevonásával történik.
 Egészségnevelési versenyekre felkészítés és versenyeken való rendszeres részvétel pl.
egészséges táplálkozás verseny, elsősegély nyújtási verseny.

91 / 344
Egyéb szervezett szabadidős programok:

 Osztályprogramok a szabad levegőn az évszakhoz igazodva.

 Tevékenységek a különböző ünnepekhez kapcsolódóan.
 Osztályok közötti sportversenyek szervezése.
 A Kerületi Kaptatón való rendszeres iskolai szintű részvétel
 Véradás szervezése, a hazai törvényeknek megfelelően csak a 18 éven felüli egészséges
diákok és iskolai dolgozók – esetleg a környék lakóinak – számára.

Az iskolai büfénk elnyerte 2014-ben az Iskolabüfék Egészséges Változása Verseny I. helyezését,

ezáltal működtetése során szem előtt tartjuk az egészségfejlesztés és -nevelés követelményeit,
ugyanakkor a kulturált, tudatos vásárlás megismertetésére és gyakoroltatására is lehetőséget
teremtünk.

Az iskola teljes körű iskolai egészségfejlesztési programon alapul az egészséges életmódra

támogató vonatkozó intézményi munkarend.

HATÉVFOLYAMOS KÉPZÉS

4. SZÁMÚ MELLÉKLET: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Általános megjegyzések a kerettanterv alapján kidolgozott helyi tantervhez

magyar nyelv és irodalom tantárgyból

Az anyanyelvnek életünkben, a felnövekvő diák személyiségének,

gondolkodásmódjának fejlesztésében és így az iskolai nevelésben – oktatásban alapvető
szerepe van. Az irodalmi, nyelvi minták és példák bemutatása, megismerése értékeket
közvetít, lehetővé teszi és bővíti a társas kapcsolatokat, megteremti az „együttgondolkodás”, a
kollektív munka és ismeretszerzés feltételeit. A nyelvi készségek csiszolódása, az ismeretek
bővülése egyre szélesedő lehetőséget ad információk megszerzéséhez, problémák
megértéséhez és megoldásához.
Az anyanyelv és irodalom szétválaszthatatlan egységet alkot. Az anyanyelvi és
irodalmi műveltség, a nemzeti és világirodalom áttekintő ismerete elengedhetetlen feltétel a
hazához, a nemzeti történelemhez és kultúrához kötődő, egyben széles látókörű, helyét a
világban tudatosan kereső, az életet anyagi és politikai realitásokon felülemelkedve,
távlatokban szemlélni tudó, életformáját tudatosan választó, életét berendezni, önmagát
megvalósítani képes, teljes életet élni törekvő személyiség kialakításában.

92 / 344
 A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló,
változó kultúrát közvetít. Erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális indentitást, a minőségi
megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet, és elősegíti más kultúrák
megismerését.
Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen,
egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési,
gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az
érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó eszköze.
Feladataink közt kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra,
hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. Célunk, hogy a XXI.
század információs társadalmában is megőrizzék a diákok az anyanyelv és a személyes
érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.
A hatosztályos képzés során előtérbe kerül az önálló gondolkodásra nevelés, a
kreativitás fejlesztése. Célunk az ismeretek csupán mechanikus átadása helyett a helyes
kérdésfeltevésre, a problémák megláttatására való törekvés is.

Minden évfolyam részletes tanterve előtt rögzítettük a kerettantervi óraszámokat,

illetve pluszjellel azt az óraszámot, ami a fennmaradó 10 %-ból adódik, illetve a helyi iskolai
óraszámok eltéréséből fakad. Ezeket az órákat képességfejlesztésre, gyakorlásra, illetve
rendszerező összefoglalásra és számonkérésre fordítjuk. Ezek mértékét és arányát minden
évben az adott osztályokra szabott ütemtervek rögzítik.
Az irodalom tananyagban a kerettanterv által választhatónak felkínált szövegek a helyi
tantervben is így szerepelnek, hogy a szaktanár az osztály képességeinek és érdeklődésének
megfelelően választhasson a műalkotások közül.

Az adott tanévben érvényben levő, mindenkori központi tankönyvlistáról választjuk ki

a taneszközöket.

A humán tagozat anyagában a 9-10. évfolyamon pirossal jelöltük azokat a részeket,

amelyek a kerettantervi ajánlásnál több anyagot tartalmaznak.

A MUNKAKÖZÖSSÉG EGYÉB FELADATAI, TERVEI

A munkaközösség évente munkaközösségi megbeszélések alkalmával összegzi a

tapasztalatokat, a munkaközösség tagjainak javaslatai, tapasztalatai alapján elvégzi a
tantervben szükséges korrekciókat, egyezteti a következő tanév eszközhasználatával
kapcsolatos elképzeléseket.

93 / 344
TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK

Táborok, kirándulások

Hatosztályos tábor a 7. évfolyam számára év elején és év végén:

Az erdei iskola keretein belül irodalmi és nyelvi játékokkal, olvasmányélmények
megbeszélésével, játékos feladatokkal csoportbontásban foglalkozunk a tanulókkal. Év elején
a kötetlen beszélgetések célja elsősorban az ismerkedés, a tanulók képességeinek felmérése,
év végén pedig az elvégzett tananyag rendszerező összefoglalása.

Tanulmányi kirándulások:
Évente irodalmi emlékhelyek felkeresésével is bővítjük a tanulók ismereteit.

Versenyek, vetélkedők

Tanulóink a következő versenyeken, vetélkedőkön vehetnek részt:

 Iskolai, kerületi, fővárosi és országos szavaló- és prózamondó versenyek;

 Szép magyar beszéd verseny;

 Országos középiskolai tanulmányi verseny – irodalom, nyelvtan;

 Implom József és Simonyi Zsigmond helyesírási verseny;

 Arany János verseny – irodalom

 Egyéb aktuális, folyamatosan meghirdetésre kerülő versenyek

Színház- , film- és múzeumlátogatás

Alkalmanként, a tananyaghoz is kapcsolódóan rendszeresen visszük a tanulókat
színházba, a látottakat megbeszéljük és értelmezzük.

ÉRTÉKELÉS
Az értékelést-ellenőrzést a lehető legszélesebb körben végezzük: önálló felelet,
hozzászólás, kiselőadás, csoportos munka, tesztlap, feladatlap, iskolai és házi dolgozat,
beszámoló formájában. A hagyományos jegycentrikus értékelés mellett szóban és írásban
szövegesen is értékeljük a tanulók tevékenységét. Élünk az önértékelés és a közös értékelés
lehetőségével is. Törekszünk arra, hogy ne csupán az elvégzett feladat mennyiségét és
minőségét, hanem a tanulói erőfeszítést, szorgalmat, szándékot is méltányoljuk. A

94 / 344
differenciált feladatok adásával a tanulók képességeinek megfelelő munkavégzést tesszük
lehetővé és értékeljük is azt. Ennek során nem csupán a tanórán nyújtott teljesítményt, de a
tantárgyhoz kapcsolódó egyéb eredményeket is beszámítjuk az érdemjegy kialakításába.

AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS RENDSZERE

A/ Írásbeli felelet
- A tanár szabad választása szerint alkalmazhatja
- Nem kell előre bejelenteni
- Feleletjegy értékű

B/ Záródolgozat

- Egy témán belüli kisebb egység ellenőrzésére szolgál

- A megírást megelőző órán be kell jelenteni
- Feleletjegy értékű

C/ Témazáró dolgozat

- Egy nagy téma lezárását követi

- Egy héttel korábban be kell jelenteni
- Súlyozott értékű jegynek számít
- Műfaját a tanár választja meg, de egy éven belül legalább két
esszédolgozat kötelező a 9-12. évfolyamon

SZÓBELI SZÁMONKÉRÉS

A szóbeli számonkérést a tanár szövegesen értékeli, érdemjeggyel akkor, ha a felelet több elemű
számonkérést jelent (pl. memoriter és tényanyag tudásának ellenőrzése).

A memoriterre és a kötelező olvasmányok számonkérésére teljes értékű jegy is adható a tanár

belátása szerint.

7-8.osztályban félévenként egy osztályzat adható a füzetek rendjére.

A házi feladat, a felszereléshiány, az órai munka és a szorgalmi feladatok értékelése a tanár által
kialakított egyéni rendszer alapján történik, melyet a tanulókkal a tanév kezdetekor ismertetni kell.

A házi dolgozatot a záródolgozattal egyenértékű jeggyel értékeljük.

95 / 344
 PRÓBAVIZSGÁK, KÜLSŐ ÉS BELSŐ FELMÉRÉSEK

A/ Kisérettségi
A 11. évfolyam júniusban írásbeli vizsgát tesz közép és emelt szinten a kétszintű érettségi
szabályainak megfelelően. A vizsga második részére a 12. év elején, szeptember-októberben kerül
sor, ahol a tanulók az előre kiadott 10-10 tételből szóban vizsgáznak. A vizsgabizottság a tanuló
tanárából és egy független elnökből áll. A vizsga szintjét a tanulók választhatják meg, de a két
vizsgarész azonos szintű kell legyen. A két vizsgarész együttes eredménye egy ötfokú skálán
kifejezett érdemjegy, amely duplán (egy témazáró jegyként) beleszámít a 12. év félévi, illetve év végi
osztályzatába irodalomból és magyar nyelvből is.

B/ Külső felmérések

Az iskolavezetés és a tantestület közös döntése alapján veszünk részt bennük, érdemjeggyel

nem értékeljük.

A százalékos értékelés jegyre váltásának módszere

Az értékelés feladatsor nehézsége alapján a következő két szélsőérték között történik:

Jeles 85-100 %
Jó 70-84 %
Közepes 50-69 %
Elégséges 36-49 %
Elégtelen 35 %-ig

Az érettségi írásbeli feladattípusainak megfelelő írásbeli munkák értékelése az érettségi

vizsgaszabályzat alapján történik a következők szerint:

Jeles 80-100 %
Jó 60-79 %
Közepes 40-59 %
Elégséges 25-39 %
Elégtelen 0-24 %

A HÁZI FELADATOK MÉRTÉKE

A/ Írásbeli feladat

A napi 1 órát nem haladhatja meg (átlagos képességű tanulót véve figyelembe).

B/ Szóbeli feladat

A heti 3 órát nem haladhatja meg (átlagos képességű tanuló esetében).

96 / 344
 AZ ÉRDEMJEGYEK JELÖLÉSE A NAPLÓBAN

Fekete, kék, zöld színnel, témazáró esetében pirossal, vizsgajegy esetében bordóval történik.

A bukásra álló tanulók szüleit félév és év vége előtt írásban értesíteni kell.

A munkaközösség által felhasznált kerettantervek elérhetők:

a 7-12. évfolyam számára: http://kerettanterv.ofi.hu/04_melleklet_7-12/index_6_gimn.html
a 9-12. évfolyam számára: http://kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/index_4_gimn.html

A helyi tanterv + órái, valamint a kerettanterv 2 éves ciklusainak eloszlása

A pirossal jelölt (aláhúzott és pluszjellel kapcsolat) óraszámok a 10 %-os óraszámkeret

felhasználását, illetve a kerettantervi ajánlásnál magasabb óraszámokat jelölik.
A 11.-12. évfolyamon az emelt szintű képzés heti plusz 1 óráját képességfejlesztésre fordítjuk, illetve
ezeken az órákon készítjük fel tanulóinkat az emelt szintű érettségi szóbeli és írásbeli
vizsgafeladataira.

Hat évfolyamos képzés - Magyar nyelv

7. A - B osztály
Témakörök:
Nyelvi-nyelvtani-helyesírási ismeretek / 12 óra (Kerettanterven kívüli órák)
Beszédkészség / 13 + 7 óra
Olvasás, szövegértés / 9 + 6 óra
Írás, fogalmazás / 7 + 8 óra
Helyesírás / 10 óra

8. A - B osztály
Témakörök:
A nyelv szerkezete és jelentése / 48 + 10 óra
Helyesírás / 3 + 1 óra
A nyelv állandósága és változása / 7 + 3 óra

9. A – B osztály
Témakörök:
Kommunikáció, tömegkommunikáció / 12 óra
Nyelvi szintek / 20 +5 óra
Szövegértés, szövegalkotás / 13+2 óra
Helyesírási ismeretek / 12 óra
Jelentéstan / 8 óra

97 / 344
10. A osztály
Témakörök:
A szöveg / 22+ 8 óra
Stilisztikai alapismeretek / 10 + 8 óra
Helyesírási ismeretek / 6 óra

10. B osztály
Témakörök:
A szöveg / 22 +8 óra
Stilisztikai alapismeretek / 10 + 12 óra
Helyesírási ismeretek / 8 óra
Szövegértés, szövegalkotás / 12 óra (Kerettanterven kívüli órák)

11. A – B osztály
Témakörök:
Kommunikáció /4 óra
Retorika /12 + 2 óra
Pragmatikai ismeretek / 7 + 1 óra
Nyelv és társadalom / 9 +1 óra

12. A – B osztály
Témakörök:
Általános nyelvészeti ismeretek / 4 + 1 óra
Nyelvtörténet 8 óra
Szövegalkotás 7 + 1 óra
Ismeretek a nyelvről / 9 óra

Hat évfolyamos képzés - Magyar irodalom

7. A osztály
Témakörök:
Könyvtárismeret / 6 óra (Kerettanterven kívüli órák)
Kisepikai alkotások / 10 óra
Nagyepika – regényelemzés / 8 óra
Lírai műfajok / 22 óra
A romantika / 6 + 1 óra
Egy Jókai-regény / 8 óra
Drámai műfajok / 8 óra
A média kifejezőeszközei / 3 óra

7. B osztály
Témakörök:
Könyvtárismeret / 6 óra(Kerettanterven kívüli órák)
Kisepikai alkotások / 10 + 5 óra
Nagyepika – regényelemzés / 8 + 4 óra

98 / 344
Lírai műfajok / 22 + 6 óra
A romantika / 6 + 7 óra
Egy Jókai-regény / 8 + 4 óra
Drámai műfajok / 8 + 8 óra
A média kifejezőeszközei / 3 + 3 óra

8. A osztály
Témakörök:
Könyvtárismeret / 6 óra (Kerettanterven kívüli órák)
Kisepikai alkotások / 13 óra
Nagyepikai alkotás / 8 óra
Lírai és átmeneti műfajok / 17 óra
Stílusirányzatok a 20. század elején / 6 óra
Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből / 7 + 1 óra
Drámai műfajok / 7 óra
A média kifejezőeszközei (2) / 3 óra
A média társadalmi szerepe / 4 óra

8. B osztály
Témakörök:
Könyvtárismeret / 4 óra (Kerettanterven kívüli órák)
Kisepikai alkotások / 13 + 5 óra
Nagyepikai alkotás / 8 + 10 óra
Lírai és átmeneti műfajok / 17 + 3 óra
Stílusirányzatok a 20. század elején / 6 + 3 óra
Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből / 7 + 10 óra
Drámai műfajok / 7 + 8 óra
A média kifejezőeszközei (2) / 3 óra
A média társadalmi szerepe / 4 óra

9. A osztály
Témakörök:

Világirodalom:görög mitológia, antik görög epika és líra / 10 óra

Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma / 6 óra

Világirodalom – antik római irodalom / 4 óra

Világirodalom – Biblia / 10 óra

Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor) / 6 óra

Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz) / 5 óra

Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel / 4 óra

Középkori nyelvemlékek / 3 óra

Janus Pannonius portréja / 6 óra

Balassi Bálint portréja / 8 óra

99 / 344
Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század) / 3 óra

Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare / 6 +1 óra

9. B osztály
Témakörök:

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra / 10 + 2 óra

Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma / 6 + 4 óra

Világirodalom – antik római irodalom/ 4 + 2 óra

Világirodalom – Biblia / 10 + 4 óra

Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor) / 6 + 2 óra

Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz) / 5 + 3 óra

Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel / 4 + 6 óra

Középkori nyelvemlékek / 3 + 2 óra

Janus Pannonius portréja / 6 +2 óra

Balassi Bálint portréja / 8 + 2 óra

Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század) / 3 +2 óra

Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare / 6 +6 óra

10. A – B osztály
Témakörök:
Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) / 6 + 1 óra
Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem / 6 óra
Világirodalom – az európai irodalom a 18. században / 8 + 2 óra
Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel / 20 óra
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) /
12 + 5 óra
Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán / 6 óra
Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály / 17 óra
Életmű – Petőfi Sándor / 12 +5 óra
Látásmód – Jókai Mór / 8 óra

11. A – B osztály
Témakörök:
Arany János / 10 + 2 óra
Madách Imre / 6 + 2 óra
Világirodalom / 12 óra
Színház- és drámatörténet / 8 óra
Magyar irodalom a 19. század második felében / 10 óra
A Nyugat és első nemzedéke / 7 + 1 óra
Ady Endre / 10 + 2 óra
Móricz Zsigmond / 6 óra

100 / 344
Kosztolányi Dezső / 10 + 2 óra
Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula: 8
Babits Mihály: 10 + 2

12. A – B osztály
Témakörök:
Avantgárd irányzatok: 6
József Attila: 10 + 2
Világirodalom XX. század: 8
Színház- és drámatörténet XX. század: 6
Radnóti Miklós: 4 + 2
Portrék: 15
Látásmódok: 12
Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából: 8
Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból: 10
Regionális kultúra: 2
Az irodalom határterületei: 4 + 1

5. SZÁMÚ MELLÉKLET: ELSŐ IDEGEN NYELV – ANGOL NYELV

SZINTEK ÉS ÓRASZÁMOK

6 ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS
7. évfolyam

a) Elementary A2 3 óra / hét ~108 óra

b) Pre-Intermediate B1/1/1 3 óra / hét ~108 óra

c) Lower Intermediate B1/1/2 3 óra / hét ~108 óra

8. évfolyam

a) Pre-Intermediate B1/1/1 3 óra / hét ~108 óra

b) Lower-Intermediate B1/1/2 3 óra / hét ~108 óra

c) Mid-Intermediate B1/2 3 óra / hét ~108 óra

9. évfolyam

a) Lower-Intermediate B1/1/2 3 óra / hét ~108 óra

b) Mid-Intermediate B1/2 3 óra / hét ~108 óra

c) Intermediate B1/3 3 óra / hét ~108 óra

101 / 344
10. évfolyam

a) Mid-Intermediate B1/2 3 óra / hét ~108 óra

b) Intermediate B1/3 3 óra / hét ~108 óra

c) Upper-Intermediate B2/1 3 óra / hét ~108 óra

11. évfolyam

a) Intermediate B1/3 3 óra / hét ~108 óra

b) Upper-Intermediate B2/1 3 óra / hét ~108 óra

c) Upper-Intermediate B2/2 3 óra / hét ~108 óra

12. évfolyam

a) Upper-Intermediate B2/1 4 óra / hét ~128 óra

b) Upper-Intermediate B2/2 4 óra / hét ~128 óra

c) Upper-Intermediate B2/3 4 óra / hét ~128 óra

Általános célok és feladatok

Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel

(KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A
kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a
világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval,
amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek.

A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért

tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek
során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a
cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A
feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek.
Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi
szükségessé, ezeket integráltan fejlesztjük.

102 / 344
 A mindennapi nyelvhasználatban, így a nyelvtanulásban is fontos szerepet játszanak a
szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, illetve a
nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja mint
nyelvi egységet és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban
létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget.

A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell

azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló
alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel, hogy
koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket és
forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek.
Tisztában kell lenniük az egész nyelvi érintkezést átszövő szabályokkal, amelyek a nemek,
korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák az érintkezést. Ide
tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának
szabályai is.

A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a
feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag
könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának,
kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és
elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a
kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt.

Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a

nyelvtanulással és az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív
attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti
kommunikáció iránti nyitottságot.

A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció

fontosságát. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak
keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való
foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak
keretében is hasznosítani tudnak.

Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási

stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat
önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el.

103 / 344
 Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban
megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az
anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció
számos készségeleme átvihető az idegen nyelv tanulásába és fordítva, az idegen nyelv tanulása
során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén. A két terület
erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres
nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek hiányosak az anyanyelvi ismeretei, sőt az idegen nyelv tanulása
segíthet abban, hogy tudatosabbá váljon az anyanyelv használata.

Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika,

az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága.
Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma
már számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus
hanganyagok és videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a
fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének
folyamatos fejlesztéséhez azonban szükség van a tanulásról magáról szóló beszélgetésre, a tanulási
stratégiák kialakításában való segítségnyújtásra, az önértékelés és a társértékelés alkalmainak
megteremtésére is.

A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének,

igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek bekapcsolása a tanulási folyamatba. A nyelvtanulás
ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget
nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására. A siker
másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.

A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció,

összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el
egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig
integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem
szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.

Külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket, amelyben más tantárgyakkal való

kapcsolódási pontok is megtalálhatók. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító tanárokkal való
együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást, mert lehetőséget
nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására.

104 / 344
 Az első idegen nyelvből a gimnázium 12. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk az
európai hatfokú skála (KER) harmadik szintjére, azaz a B1 szintre. Iskolánkban, amennyiben a
csoportok nyelvi szintje ezt engedi, lehetőséget biztosítunk a tanulóknak ennél magasabb nyelvi szint
(emelt szintű érettségi) elérésére. A 12. évfolyamon lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók
megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő
stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják
azokat önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak
megoldásában is.

Tankönyvválasztás

A tankönyvek kiválasztása csoportszinten történik.

Elvi szempont, hogy azok nyelvileg és módszertanilag korszerűek legyenek, azaz megfeleljenek a
kommunikatív és a kompetencia alapú nyelvoktatás kritériumainak, tartalmukban alkalmazkodjanak
a tanulók életkori sajátosságaihoz, témaköreikben pedig lehetőleg kapcsolódjanak, vagy
kapcsolhatók legyenek más iskolai tantárgyak ismeretanyagához. A tankönyv, a munkafüzet és a
mellékelt CD ROM tegye lehetővé a tanulók otthoni, önálló tanulását, nyelvtudásuk önálló fejlesztését
is.

Mérés, értékelés és ellenőrzés

A tanulók tanulmányaik megkezdésekor szintfelmérő tesztet írnak, amelyen elért eredményük

alapján nyernek besorolást valamelyik nyelvi csoportba. Mivel iskolánkban a két hatévfolyamos
osztály első idegen nyelvi csoportjainak egyszerre van órája, ezért lehetőség nyílik többféle szintű
csoport indítására.
Az évek során, különösen az utolsó két évfolyamon, előfordulhat, hogy az előrehozott érettségik
száma miatt csoportösszevonásokra kerül sor. Ebben az esetben újra szintfelmérő tesztet kell íratni és
ennek eredménye alapján újraalakítani a csoportokat. A különböző nyelvi szinteken lévő csoportok
összevonása esetén a legalacsonyabb szintű csoport kimeneti szintje lesz a meghatározó.
A tanulók haladását szóbeli (pl. párbeszéd, történet elmesélése, kiselőadás/prezentáció
megtartása) és írásbeli (pl. készségeket és nyelvhasználatot mérő teszt, fogalmazás, házi feladat)
feladatok megoldásával folyamatosan mérjük.
Értékelés az 5 osztályzat valamelyikével történik.
Témazáró dolgozatokra tanévenként minimum három alkalommal kerül sor. A teljesítmény
érdemjegyre váltása az alábbiak szerint történik: 90%-tól jeles (5), 80%-tól jó(4), 70%-tól közepes(3),

105 / 344
60%-tól elégséges(2), 60% alatt elégtelen(1). Indokolt esetben, különösen a 7. és a 8. évfolyamon kis
mértékben el lehet térni ettől az átváltási rendszertől.
A kompetencia alapú oktatás egyik fontos elemeként a tanulói önértékelés kiemelt szerepet kap
mind a szóbeli, mind az írásbeli értékeléskor. Ennek fontos eszköze az önértékelést segítő támpontok
nyújtása (pl. szóbeli teljesítménynél: tartalom, megszerkesztettség, folyékonyság, kiejtés,
nyelvhelyesség; írásbeli munkánál: tartalom, megszerkesztettség, kötőelemek használata, stílus,
nyelvhelyesség, külalak). Esetleges projektekben való részvétel és produktum értékelésénél
különösen nagy szerepet kap a tanulói önértékelés, melyet a projekt részeként, önértékelő lapok
kitöltésével végeznek a tanulók. Ennek végeredménye lehet a tanulói önértékelés és a tanári
értékelés összevonásából kialakuló 5 fokú skálán való értékelés.
A hat évfolyamos képzés során a tanulók a 10. évfolyam első félévének végén (körülbelül január
elején) úgynevezett Alapvizsgán vesznek részt, melynek nyelvi szintje B1. A vizsga írásbeli és szóbeli
részből áll. Az írásbeli vizsgarészen mérésre kerül az olvasási, a nyelvhasználati, a hallott
szövegértési és az íráskészség, a szóbeli vizsgán pedig a beszédkészség. Az öt vizsgarész
eredményének egyenrangú százalékos átszámítása után a vizsgajegy az alábbiak alapján kerül
kiszámításra: 85%-tól jeles, 75%-tól jó, 65%-tól közepes, 55%-tól elégséges. A vizsgajegy két
témazáró dolgozat értékével egyenrangú.

A SNI diákok integrálásakor a következő szempontokat vesszük figyelembe:

A Közoktatási Törvény előírása alapján a pedagógiai szakszolgálatok tanulási képességeket

vizsgáló szakértői véleményét és javaslatait;

A fenti szakértői vélemény és javaslat alapján az igazgató által adott felmentéseket,

könnyítéseket.

Például: A diszlexiás és/vagy diszgráfiás gyermekeknek több időt biztosítunk az írásbeli

feladatok megoldásához. A diszgráfiás tanulók szövegszerkesztővel is elkészíthetik az írásbeli házi
feladatot; a dolgozatbeli helyesírási hibáikat a fenti szempontok alapján esetenként kevésbé
szigorúan bíráljuk el.

A hallás utáni szövegértésre alapuló feladatokat a hallásukban korlátozott tanulók a korlátozottság

fokának megfelelő könnyítésben részesülnek. Például a szöveg leiratának segítségével, fülhallgató
használatával, vagy a hangtechnikai eszköztől való kisebb távolságból - esetleg többszöri
meghallgatással - oldják meg a feladatot.

106 / 344
Az egyes nyelvi szintek leírásának szerkezete:

(a részletes leírás megtalálható: www.moricz-bp.sulinet.hu)

Fejlesztési egységek Hallott szöveg értése előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Szóbeli interakció előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Összefüggő beszéd előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Olvasott szöveg értése előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Íráskészség előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Témakörök (kapcsolódási pontokkal)

A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései

6. SZÁMÚ MELLÉKLET: MÁSODIK IDEGEN NYELV

6.1. Német nyelv

8. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

minimumszint minimumszint minimumszint minimumszint minimumszint
2. idegen nyelv A1 A1+ A2 B1
Heti óraszám 3 3 3 3 4
Éves: 108 108 108 108 120

A 6 és 5 osztályos képzésben az OFI 4. számú kerettantervét vettük át a pedagógiai programunkba:

http://kerettanterv.ofi.hu/04_melleklet_7-12/index_6_gimn.html

107 / 344
A szabadon felhasználható 10 %-ot a 90 % elmélyítésére, gyakorlásra használjuk fel.

E tanterv szerint tanulnak a 8.a-12.a, 8.b-12.b, a nyelvi osztály, azaz a 9. ny, 9.e-12.e osztály tanulói.

A 8. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 az eleinte nonverbális eszközökkel is támogatott célnyelvi óravezetés követése, a rövid,

egyszerű tanári utasítások megértése
 az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közlések és kérdések megértése

Szóbeli interakció

 a beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel

 személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egyszerű nyelvi eszközökkel válaszadás a
hozzá intézett kérdésekre
 kommunikáció nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel

Olvasott szöveg értése

 az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben

 az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatainak megértése az ismerős szavak,
esetleg képek segítségével
 a korosztálynak megfelelő témájú, egyszerű autentikus szöveg lényegének megértése, a
szövegből néhány alapvető információ kiszűrése

Íráskészség

 egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése
 kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása

A 9. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 az ismert szavak, a leggyakoribb fordulatok megértése, ha közvetlen, személyes dolgokról

van szó
 a rövid, világos, egyszerű megnyilatkozások, szóbeli közlések lényegének megértése

Szóbeli interakció

 kommunikáció egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban számára ismert

témákról egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal

108 / 344
  részvétel rövid beszélgetésekben
 kérdésfeltevés és válaszadás kiszámítható, mindennapi helyzetekben

Olvasott szöveg értése

 az adott helyzetben fontos konkrét információk megtalálása egyszerű, ismerős témákról írt
autentikus szövegekben
 egyszerű instrukciók megértése, a fontos információk kiszűrése egyszerű magánlevelekből, e-
mailekből és rövid eseményeket tartalmazó szövegekből

Íráskészség

 összefüggő mondatokat írása a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról

 az írás kommunikációs eszközeként történő használata egyszerű interakciókban
 ismerős témákhoz kapcsolódó gondolatok egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt
mondatsorokban, írásban történő kifejezése

A 10. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is
 egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több
beszélő esetén is
 fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben,
amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési körhez kapcsolódó témákról szólnak,
ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek

Szóbeli interakció

 önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is

 gondolatokat cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és
általános témákról is
 a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő alkalmazása

Olvasott szöveg értése

 a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek
megértése
 az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése

109 / 344
Íráskészség

 részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb

témákról
 eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásaokról és véleményről írásbeli beszámolás,
valamint vélemény alátámasztása

A 11. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is
 egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több
beszélő esetén is

Szóbeli interakció

 önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is

 gondolatokat cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és
általános témákról is
 a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő alkalmazása

Olvasott szöveg értése

 a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek
megértése
 az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése

Íráskészség

 részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb

témákról
 eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásaokról és véleményről írásbeli beszámolás,
valamint tvélemény alátámasztása
 hatékony írásbeli interakció folytatása
 jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve saját
ötletekről

A 12. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is
 egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több
beszélő esetén is
 fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban

110 / 344
Szóbeli interakció

 önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is

 gondolatokat cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és
általános témákról is
 a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő alkalmazása
 alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban
 érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezése
és szükség szerinti módosítása

Olvasott szöveg értése

 a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek
megértése
 az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése

Íráskészség

 részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb

témákról
 eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásaokról és véleményről írásbeli beszámolás,
valamint tvélemény alátámasztása
 hatékony írásbeli interakció folytatása
 jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve saját
ötletekről

B1 nyelvi szint

A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi

beszédet a számára ismerős témákról.
Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet
legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában
A fejlesztés várt alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez.
eredményei a Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével
12. évfolyam az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok
végén tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő.
Több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket
fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli
megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek.
Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a
nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre
törően megfogalmazott szövegekben.

111 / 344
6.3. Francia nyelv

Heti óraszám 3 3 3 3 4

Éves: 108 108 108 108 120

A 6 osztályos képzésben az OFI 4. számú kerettantervét vettük át a pedagógiai programunkba:

http://kerettanterv.ofi.hu/04_melleklet_7-12/index_6_gimn.html

A szabadon felhasználható 10 %-ot a 90 % elmélyítésére, gyakorlásra használjuk fel.

E tanterv szerint tanulnak a 8. ab-12.ab osztály tanulói.

8. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

minimumszint minimumszint minimumszint minimumszint minimumszint
2. idegen nyelv A1 A1+ A2 B1

A 8. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 az eleinte nonverbális eszközökkel is támogatott célnyelvi óravezetés követése, a rövid,

egyszerű tanári utasítások megértése
 az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közlések és kérdések megértése

Szóbeli interakció

 a beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel

 személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egyszerű nyelvi eszközökkel válaszadás a
hozzá intézett kérdésekre
 kommunikáció nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel

Olvasott szöveg értése

 az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben

 az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatainak megértése az ismerős szavak,
esetleg képek segítségével
 a korosztálynak megfelelő témájú, egyszerű autentikus szöveg lényegének megértése, a
szövegből néhány alapvető információ kiszűrése

Íráskészség

 egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése
 kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása

112 / 344
A 9. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 az ismert szavak, a leggyakoribb fordulatok megértése, ha közvetlen, személyes dolgokról

van szó
 a rövid, világos, egyszerű megnyilatkozások, szóbeli közlések lényegének megértése

Szóbeli interakció

 kommunikáció egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban számára ismert

témákról egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal
 részvétel rövid beszélgetésekben
 kérdésfeltevés és válaszadás kiszámítható, mindennapi helyzetekben

Olvasott szöveg értése

 az adott helyzetben fontos konkrét információk megtalálása egyszerű, ismerős témákról írt
autentikus szövegekben
 egyszerű instrukciók megértése, a fontos információk kiszűrése egyszerű magánlevelekből, e-
mailekből és rövid eseményeket tartalmazó szövegekből

Íráskészség

 összefüggő mondatokat írása a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról

 az írás kommunikációs eszközeként történő használata egyszerű interakciókban
 ismerős témákhoz kapcsolódó gondolatok egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt
mondatsorokban, írásban történő kifejezése

A 10. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is
 egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több
beszélő esetén is
 fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben,
amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési körhöz kapcsolódó témákról szólnak,
ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek

Szóbeli interakció

 önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is

 gondolatokat cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és
általános témákról is
 a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő alkalmazása

113 / 344
Olvasott szöveg értése

 a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek
megértése
 az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése

Íráskészség

 részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb

témákról
 eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásokról és véleményről írásbeli beszámolás,
valamint vélemény alátámasztása

A 11. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is
 egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több
beszélő esetén is

Szóbeli interakció

 önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is

 gondolatokat cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és
általános témákról is
 a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő alkalmazása

Olvasott szöveg értése

 a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek
megértése
 az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése

Íráskészség

 részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb

témákról
 eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásokról és véleményről írásbeli beszámolás,
valamint vélemény alátámasztása
 hatékony írásbeli interakció folytatása
 jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve saját
ötletekről

114 / 344
A 12. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is
 egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több
beszélő esetén is
 fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban

Szóbeli interakció

 önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is

 gondolatokat cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és
általános témákról is
 a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő alkalmazása
 alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban
 érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezése
és szükség szerinti módosítása

Olvasott szöveg értése

 a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek
megértése
 az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése

Íráskészség

 részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb

témákról
 eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásokról és véleményről írásbeli beszámolás,
valamint vélemény alátámasztása
 hatékony írásbeli interakció folytatása
 jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve saját
ötletekről

B1 nyelvi szint

A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi

beszédet a számára ismerős témákról.
A fejlesztés várt Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet
eredményei a legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában
12. évfolyam alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez.
végén Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével
az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok
tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő.
Több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket
fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli
megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek.

115 / 344
 Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a
nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre
törően megfogalmazott szövegekben.

6.4. Olasz nyelv

A 6 osztályos képzésben az OFI 4. számú kerettantervét vettük át a pedagógiai programunkba:

http://kerettanterv.ofi.hu/04_melleklet_7-12/index_6_gimn.html

A szabadon felhasználható 10 %-ot a 90 % elmélyítésére, gyakorlásra használjuk fel.

E tanterv szerint tanulnak a 8.a-12.a, 8.b-12.b osztály tanulói.

Heti óraszám 3 3 3 3 4
Éves: 108 108 108 108 120
8. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam
minimumszint minimumszint minimumszint minimumszint minimumszint
2. idegen nyelv A1 A1+ A2 B1

A 8. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 a mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése, ezáltal alapszintű

tájékozódási képesség célnyelvi nyelvterületen
 az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű, tisztán érthető közlések és kérdések megértése

Szóbeli interakció

 a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó összekapcsolása egyszerű,

begyakorolt beszédfordulatok alkalmazásával
 személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egyszerű nyelvi eszközökkel válaszadás a
hozzá intézett kérdésekre

Olvasott szöveg értése

 az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben

 autentikus, a korosztálynak megfelelő témájú szövegben a kért információ megtalálása, a
szöveg lényegének megértése
 nagyrészt a tanult nyelvtani elemeket tartalmazó dalszövegek megértése, elemzése

116 / 344
Íráskészség

 egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése
 adatok kérése és adása: személyes információt, tényt, tetszést vagy nemtetszést kifejező
rövid üzenet, komment írása
 kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és alkalmazása egyszerű levél, e-mail írása
közben

A 9. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 a rövid, világos, egyszerű megnyilatkozások, szóbeli közlések lényegének megértése

 köznapi beszélgetések, útbaigazítás, lényegre törő telefonbeszélgetések, rövid filmbeli
dialógusok megértése

Szóbeli interakció

 kommunikáció egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban számára ismert

témákról egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal
 részvétel rövid beszélgetésekben
 kérdésfeltevés és válaszadás kiszámítható, mindennapi helyzetekben

Olvasott szöveg értése

 fontos konkrét információk megtalálása feliratok, hirdetések, nyomtatványok, röpcédulák,

használati utasítások szövegében
 (nyelvtudási szintnek megfelelő) regényrészletek, versek, mesék, dalszövegek megértése
 egyszerű instrukciók megértése, a fontos információk kiszűrése egyszerű magánlevelekből, e-
mailekből és rövid eseményeket tartalmazó szövegekből

Íráskészség

 összefüggő mondatokat írása a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról

 az írás kommunikációs eszközeként történő használata egyszerű interakciókban
 ismerős témákhoz kapcsolódó gondolatok egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt
mondatsorokban, írásban történő kifejezése

A 10. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is
 egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több
beszélő esetén is
 fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben,
amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak,
ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek

117 / 344
Szóbeli interakció

 önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is

 a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő alkalmazása

Olvasott szöveg értése

 a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek
megértése
 az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése

Íráskészség

 részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb

témákról
 eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásokról és véleményről írásbeli beszámolás,
valamint vélemény alátámasztása

A 11. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is
 egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több
beszélő esetén is

Szóbeli interakció

 önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is

 gondolatok cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és általános
témákról is
 a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő alkalmazása

Olvasott szöveg értése

 a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek
megértése
 az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése

Íráskészség

 részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb

témákról
 eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásokról és véleményről írásbeli beszámolás,
valamint vélemény alátámasztása
 hatékony írásbeli interakció folytatása
 jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve saját
 ötletekről

118 / 344
A 12. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is
 egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több
beszélő esetén is
 fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban

Szóbeli interakció

 folyamatos beszéd, magabiztos kommunikáció a mindennapi élet helyzeteiben, legyenek

ámbár váratlanok is
 alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban
 gyakran felmerülő témák megvitatása, vélemény kinyilvánítása és érvelés mellette, a
kommunikációs partner érveinek megcáfolása az udvariassági formák betartásával

Olvasott szöveg értése

 a mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt cikkek, kommentek, dalszövegek,

magánlevelek megértése és ezáltal képesség az ezen megértésen alapuló sikeres
kommunikációra
 érdeklődési körhöz kapcsolódó szövegek alapos megértése
 az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése

Íráskészség

 részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb

témákról
 eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásokról és véleményről írásbeli beszámolás
 Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/e-mailben
megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli
és helyesírási sajátosság).
 Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése, esszé
írása

B1 nyelvi szint

A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi

beszédet a számára ismerős témákról.
A fejlesztés várt
Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet
eredményei a
legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában
12. évfolyam
alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez.
végén
Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével
az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok
tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő.
Több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket
fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli

119 / 344
megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek.
Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a
nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre
törően megfogalmazott szövegekben.

120 / 344
7. SZÁMÚ MELLÉKLET: MATEMATIKA

A tanterv részei

1
Természettudományi
2 7. évfolyam
3 Társadalomtudományi
4
Természettudományi
5 8. évfolyam
6 Társadalomtudományi
7
Természettudományi
8 9. évfolyam
9 Társadalomtudományi
10
Természettudományi
11 10. évfolyam
12 Társadalomtudományi
13 Középszintű érettségire felkészítő csoport
11. évfolyam
14 Emeltszintű érettségire felkészítő csoport
15 Középszintű érettségire felkészítő csoport
12. évfolyam
16 Emeltszintű érettségire felkészítő csoport

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú

EMMI rendelet 4. melléklete alapján készült. (Javítva a 34/2014. (IV.29.) EMMI rendelet 4.
melléklete szerint.)

Hatosztályos évfolyamok

- természettudomyány, középszintű érettségire felkészítő csoport: 804óra

- természettudomyány, emeltszintű érettségire felkészítő csoport: 936 óra

- társadalomtudomány, középszintű érettségire felkészítő csoport: 660 óra

- társadalomtudomány, emeltszintű érettségire felkészítő csoport: 792 óra

Az óraszám bontása évfolyamonként

Hatosztályos évfolyamok (természettudomány):

évfolyamok 7. 8. 9. 10. 11. 12.
óra/hét 4 4 4 4 3/5* 4/6*
összes óraszám 144 144 144 144 108/180 120/180

Hatosztályos évfolyamok (társadalomtudományi)

évfolyamok 7. 8. 9. 10. 11. 12.
óra/hét 3 3 3 3 3/5* 4/6*
összes óraszám 108 108 108 108 108/180 120/180

121 / 344
 *A 11. és a 12. osztályban az emelt szintű érettségire felkészítő csoportba járó gyerekek
hetente 2-vel nagyobb óraszámban tanulják a matematikát.

Ez a tanterv a kerettanterv alapján készült. Figyelembe veszi a kerettanterv valamennyi

követelményét. Fő témái a kerettantervben megfogalmazott témák:

A tankönyvválasztás elvei

Mind az alapképzésben, mind az emelt szintű képzésben olyan tankönyveket alkalmazunk,

amelyek az elméleti anyagon túl gazdag példa- és feladat- kínálattal is rendelkeznek.
Tankönyvválasztáskor a mindenkor hatályos jogszabályok szerint járunk el.

Célok és feladatok

 A matematikatanítás célja, feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus

gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Ezt a célt a matematika belső
struktúrájának fokozatos kiépítésével, a fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások
változatos területeken való alkalmazásával érjük el.
 A matematika tanulása fejleszti a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét,
kombinatív készségét, kreativitásukat, a problémahelyzetek önálló, megfelelő
önbizalommal történő megközelítését.
 A matematikai nevelés erősíti a tanulók matematizáló, modellalkotó tevékenységét,
megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában
betöltött szerepét. Segíti a tanulók térbeli tájékozódását, finomítja esztétikai
érzéküket.
 A matematika eszközt ad a természettudományok, az informatika, a technika, a
humán műveltségterületek ismereteinek tanulmányozásához, a mindennapi
problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez.
 A matematika pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, önellenőrzésre, a várható
eredmények becslésére nevel.
 Az időszak végére képessé kell tenni tanítványainkat a sikeres érettségi vizsga
letételére.
 A fenti célok elérése érdekében törekednünk kell tanulóink pozitív motiváltságára,
önállóságuk fejlesztésére, versenyeken való szerepeltetésükre.

Értékelés

A matematika tanításának szerves része az ellenőrzés és értékelés. Formái (házi feladat

ellenőrzés, szóbeli felelet, röpdolgozat, témazáró dolgozat stb.) az egyes altémáknál
szerepelnek
A 10. évfolyamos diákjaink minden évben részt vesznek az Oktatási Hivatal által
szervezett kompetencia felméréseken.
Az 5 évenként megrendezett nemzetközi PISA felméréseken pedig a 15 éves korosztály
vesz részt.

122 / 344
 Minden tizedik évfolyam végén szakaszzáró dolgozatot iratunk az addig tanult
legfontosabb feladatokból. A feladatlistát az első félév folyamán ismertetjük a tanulókkal.
A dolgozat értékelésekor az alábbi osztályozási rendszert követjük és az érdemjegyet
vuzsgajegyként szerepentetjük az elektronikus naplóban. A vizsgajegy értéke
kétszerese a témazáró jegy értékének.

A tizenkettedik évfolyamon 180 perces középszintű próbaérettségit, illetve 240 perces

emeltszintű próbaérettségit iratunk egységes feladatsorral illetve pontozási útmutatóval.
Minden diák az érettségi jelentkezésének megfefelő szintű dolgozatot írja meg. Az
érdemjegyet az aktuális érettségi szabályok szerint állapítuk meg. Az itt kapott
érdemjegyek az elektronikus naplóba vizsgajegyként szerepelnek.

Az ellenőrzéseink fő szempontjai: egyrészt olyan tükröt tartani a tanuló elé, amelyből

kiolvashatja, hogy az adott témát milyen szinten sajátította el, illetve a minimum
követelményeknek eleget tett-e.

Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatainkat a munkaközösségi értekezleten

beszéljük meg.

A munkaközösségen belül az alábbi módon egységesen értékelünk:

 A röpdolgozatokat mindenki a saját szempontjai szerint értékeli.

 Évi négy, (félévenként kettő) témazáró a mindenki által íratott minimum.Ezt
kétszeres súllyal értékeljük, és írjuk be a naplóba.

Az érdemjegyeket a teljesítmény százalékának arányában adjuk:

90 %-tól jeles (5),
75 %-tól 90 % -ig jó (4),
55 %-tól 75 % -ig közepes (3),
35 %-tól 55 % -ig elégséges (2)
35 % alatt elégtelen (1)

A megírandó dolgozat elméleti anyagot és feladatokat is tartalmazhat.

Az elégséges félévi, illetbe évvégi osztályzathoz legalább 2,00 átlag elérése szükséges.

Osztályozó vizsga

Az osztályozó vizsga tartalma megegyezik a kerettanterv alapján elkészített helyi

tantervben szereplő, az adott évfolyamnak megfelelő tananyaggal. Az osztályozó vizsga
írásban és szóban történik, a dolgozat megírására 60 perc áll a diák rendelkezésére. Az
osztályzat meghatározásánál az értékelésben, fent megfogalmazott százalékokat tekintjük
mérvadónak.

123 / 344
Fejlesztési követelmények

 A matematika kerettanterv új vonásai:

- a modellalkotás, matematizálás jelentőségének növekedése

- a matematika alkalmazási terének növekedése
- egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a mindennapi
életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között
- a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási,
nevelési tevékenységbe

 A megfelelő színvonalú munka elengedhetetlen feltétele, hogy kis létszámú (8-15 fő)
csoportokban oktathassunk, minden évfolyamon megvalósuljon a csoportbontás.

 A matematikai fogalmak alkalmazása, a matematikai szemlélet fejlesztése:

- a tanultak különböző témakörökben való felhasználhatóságának felismerése,

alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét
- a legkülönbözőbb fejezetekben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a
számítógép biztos használata
- az elemi függvények ismerete nemcsak a matematika hanem a természettudományos
tárgyak miatt is fontos
- a trigonometriai számítások a gyakorlati szempontok miatt, a sík és térgeometriai
fogalmak és tételek a térszemlélet illetve az analógiás gondolkodás fejlesztése miatt
lényegesek
- a koordinátageometria a matematika komplexitására mutat rá
- a következtetési, a bizonyítási készség az élet számos területén is fontos

 Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus

gondolkodásban:

- fontos feladatunk a problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés

- a diszkussziós képesség fejlesztése a logikus gondolkodást is fejleszti
- fontos a tanulóknak megmutatni a matematika használhatóságát

 Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása:

- a matematika tanítás során fel kell kelteni a tanulóinkban a bizonyítás iránti igényt
- a matematika tanításban az egyik legfontosabb feladat az absztrakciós képesség
fejlesztése
- az érettségi előtti rendszerző összefoglaláskor a matematika komplexitását is meg
tudjuk mutatni
- néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozását is segíti
- a szemléltetésről a gimnáziumi években sem mondhatunk le

124 / 344
 Helyes tanulási szokások fejlesztése:
- a számolásoknál elengedhetetlen a becslés a kerekítés, az ellenőrzés, az eredmény
realitásának eldöntése
- a tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer pontos
alkalmazását
- a matematika szöveg értő olvasása, a szövegekből a lényeg kiemelése a felsőfokú
tanulást is segíti
- a helyes érvelésre szoktatás a matematikában a kommunikációs készséget is fejleszti
- a matematikatudás azt jelenti, hogy a tanulók a definíciókat, tételeket alkalmazni is
tudják

Az SNI diákok integrálásának tantárgyi sajátosságai

A szakértői vélemény alapján az igazgató által hozott határozatnak megfelelően

járunk el, fejlesztőpedagógus, illetve gyógypedagógos segítségének igénybevételével.

Az alábbiakban szereplő táblázatok a kerettanterv és a helyi tanterv különbségit dolgozza fel.

Szerepelteti az adott tematikai egységre a kerettanterv által biztosított óraszámot, a

helyi tantervben az adott részhez hozzárendelt óraszámot, valamint az egyes egységkézhez
tartozó tananyag évfolyamokra bontását és a tananyag esetleges bővítményeit.

Az esetek többségében a rendelkezésünkre álló további óraszámokat a tananyag

elmélyítésére, szemléltetésre, gyakorlati példák keresésére és csoportmunkára fordítjuk.

125 / 344
 6 osztályos gimnázium 7-8. osztály – természettudományi profil
Óraszám: Kerettanterv: 170 óra. Helyi tanterv: 288 óra.

Keret-
tantervi Témakör felosztása évfolyamokra/
Tematikai egység Tantervi óraszám
óra- tananyag bővítése
szám
Gondolkodási 27 7. osztály 12 Halmazba rendezés, halmazműveletek,
módszerek, logikai alapműveletek, kvantorok, szöveges
halmazok, feladatok, egyszerű kombinatorika.
matematikai 8. osztály 12 Halmazműveletek, részhalmaz, logikai
logika, alapműveletek, kvantorok, szöveges
kombinatorika feladatok, egyszerű kombinatorika.
Számelmélet, 70 7. osztály 50 Nevezetes számhalmazok, kerekítés,
algebra hatványozás pozitív egész kitevőkkel,
prímtényezős felbontás, oszthatósági
szabályok, legnagyobb közös osztó,
legkisebb közös többszörös, kongruencia
alapjai, számrendszerek, arány(osság)ok,
átváltások, százalékszámítás, műveletek
algebrai egészekkel, elsőfokú egyenletek és
egyenlőtlenségek, szöveges feladatok.
8. osztály 48 Egész kitevőjű hatványok, négyzetgyök,
arány(osság)ok, átváltások,
százalékszámítás, műveletek algebrai
egészekkel, nevezetes azonosságok,
elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek,
szöveges feladatok.
Függvények, 18 7. osztály 14 Hozzárendelés, függvény,
sorozatok függvényábrázolás, lineáris függvény,
grafikus egyenletmegoldás, egyszerű
sorozatok.
8. osztály 22 Függvény, függvényábrázolás, lineáris
függvény, négyzetfüggvény, abszolútérték-
függvény, fordított arányosság, törtrész- és
egészrészfüggvény, szignumfüggvény,
monotonitás, egyszerű sorozatok.
Geometria 39 7. osztály 42 Háromszögek nevezetes pontjai és vonalai,
belső és külső szögek, néhány sokszög és a
kör kerülete és területe, sokszögek és
nevezetes szögek szerkesztése,
középpontos tükrözés és szimmetria,
egybevágóság, hengerek hálója, felszíne,
térfogata, átváltások.
8. osztály 35 Eltolás, vektor, a kör és részeinek kerülete
és területe, hengerek hálója, felszíne,
térfogata, forgáskúp, gúla, gömb, átváltások,
Pitagorasz-tétel és megfordítása, Thalész-
tétel és megfordítása, állítás megfordítása,
szükséges és elégséges feltétel,
háromszögek nevezetes pontjai és vonalai,
négyszögek középvonalai, sokszögek
tulajdonságai.

126 / 344
Valószínűség, 16 7. osztály 10 Táblázatok, grafikonok, átlag, módusz,
statisztika medián, valószínűségi kísérletek, gyakoriság,
relatív gyakoriság.
8. osztály 10 Táblázatok, grafikonok, átlag, módusz,
medián, valószínűségi kísérletek.
Ismétlés, 7. osztály 16
rendszerezés 8. osztály 17

6 osztályos
7-8. osztály – természettudományi tagozat
gimnázium
Óraszám 3 óra /hét Kerettanterv: 216 óra Helyi tanterv: 216 óra

Keretta
ntervi Témakör felosztása
Tematikai egység Tantervi óraszám
óraszá évfolyamokra/tananyag bővítése
m
1. Gondolkodási 27 7. osztály 6
Halmazok megadási módjai.
módszerek,
Számhalmazok. Részhalmaz,
halmazok,
kiegészítő halmaz, unió, metszet,
matematikai logika,
különbség. Alaphalmaz és
kombinatorika, gráfok
komplementer halmaz.
8. osztály 21
Véges, végtelen halmazok,
intervallumok.
A nyelv logikai elemeinek használata
Tétel és megfordítása.
Permutáció (ismétlés nélküli és
ismétléses).Számolás faktoriálissal
2. Számelmélet, 70 7. osztály 45 A racionális szám fogalma. Valós
algebra számkör. Műveletek tulajdonságai.
+4 Ellentett, abszolút érték Reciprok
óra Arány, aránypár, arányos osztás.
Egyenes és fordított arányosság.
Százalékszámítási, kamatszámítási
feladatok. Pozitív egész kitevőjű
hatvány fogalma, azonosságai
Oszthatóság.
Algebrai egész kifejezések átalakítása
Egyismeretlenes elsőfokú egyenletek,
egyenlőtlenségek megoldása
8. osztály 25 Oszthatósági feladatok nevezetes
azonosságokkal . Nulla és negatív
egész kitevőjű hatvány fogalma, a
hatványozás azonosságai. A
négyzetgyök fogalma.
Számrendszerek. Átváltás más alapú
számrendszerből.
Matematikatörténet: Neumann János.
Matematikatörténet: 12-es, 60-as
számrendszer.Elsőfokú
kétismeretlenes egyenletrendszerek

127 / 344
3. Függvények, az 18 7. osztály 10
Sorozatok vizsgálata. A függvény
analízis elemei
fogalma, elemi tulajdonságai A lineáris
függvények tulajdonságai.
8. osztály 8
Az abszolútérték-függvény. A
+6
másodfokú függvény. Egyenletek,
óra
egyenlőtlenségek grafikus megoldása.
4. Geometria 39 7. osztály 21 Szögpárok. A háromszög belső és
+4 külső szögeinek összege.
óra Háromszögek nevezetes vonalai,
pontjai, körei A négyszögek A kör és
részei. Egybevágósági, hasonlósági
transzformációk.
8. osztály 18 Ponthalmazok:
A tanult speciális négyszögek
magassága, középvonala. Szabályos
sokszögek és tulajdonságai Pitagorasz
tétele. Thalész tétele.
Matematikatörténet: Pitagorasz és
Thalész élete és munkássága. Testek
felszíne, térfogata. A gömb
5. Statisztika, 16 7. osztály 3 Adatok gyűjtése, rendszerezése,
valószínűség grafikonok készítése
8. osztály 13 Adathalmazok elemzése (módusz,
medián, átlag) és értelmezése,
Valószínűség előzetes becslése,
szemléletes fogalma.
6. Ismétlés, 24 7. osztály 12
rendszerező +3
összefoglalás óra
8. osztály 12
+5
óra

6 osztályos gimnázium 9-10 természettudományi osztály

Óraszám: 144+144 Kerettanterv: 194+10%=216 Helyi tanterv: 288

Tematikai Kerettanterv Témakör felosztása évfolyamokra/

Tantervi óraszám
egység i óraszám tananyag bővítése

Gondolko
dási Halmazelmélet, logika, kombinatorika-
módszere 9.osztály 17 egyszerűbb feladatok Többlet: Végtelen
k, halmazok, Pascal-háromszög
halmazok,
11
matematik
ai logika,
kombinato 10. Bizonyítási módszerek, gráfok
16
rika, osztály Többlet: Teljes indukció
gráfok

128 / 344
Szám- 83 9. osztály 57 Számelmélet, algebra: Számelmélet,
elmélet, egyenletek, egyenlőtlenségek,
algebra egyenletrendszerek Többlet:Diofantoszi
egyenletek, több abszolútértéket tartalmazó
egyenletek
10. osztály 48 Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek,
egyenletrendszerek, magasabbfokú
egyenletek Többlet: Szélsőérték feladatok
Függvé- 16 9. osztály 17 Többlet: Egészrész, törtrész, előjel függvény
nyek 10. osztály 6 Trigonometrikus függvények
Geomet- 45 9. osztály 36 Térelemek, szögek, síkidomok, egybevágósági
ria transzformációk
10. osztály 47 Hasonlóság, trigonometria, Többlet:
kiterjesztés
Valószí- 15 9. osztály 5 Statisztika
nűség,
statisztika 10. osztály 15 Elemi események, Műveletek eseményekkel,
Klasszikus modell
Rendsze- 24 9. osztály 12
rezés és, 10. osztály 12
ismétlés

6 osztályos gimnázium 11-12. osztály

Óraszám: 3 óra/hét (11. évf.) Kerettanterv: Helyi tanterv: 108 és 120
és 4 óra/hét (12. évf.)

Kere
ttant
Témakör felosztása évfolyamokra/
Tematikai egység ervi Tantervi óraszám
tananyag bővítése
óras
zám
Gondolkodási 11 11. 12 kombinatorika, gráfok
módszerek osztály
12. 10 matematikai logika (bizonyítási módszerek,
osztály negáció, konjunkció, diszjunkció)
Számtan, algebra 23 11. 22 hatvány, gyök, logaritmus, trigonometrikus
osztály +10 óra egyenletek, egyenlőtlenségek
(trigono-
metri-
ából)
12. -
osztály
Függvények, 28 11. 13 exponenciális és logaritmus függvény,
sorozatok osztály +6 óra trigonometrikus függvények
(trigono-
metri-
ából)
12. 19 számsorozatok
osztály

129 / 344
Geometria 42 11. 22 koordinátageometria, koszinusz- és
osztály +6 óra szinusztétel
(trigono-
metri-
ából)
12. 25 térgeometria
osztály
Valószínűségszá 20 11. 11 valószínűségszámítás
mítás, statisztika osztály
12. 12 statisztika
osztály
Rendszerező 40 11. -
összefoglalás osztály 54
12.
osztály

6 osztályos gimnázium 11-12. osztály – emelt

Óraszám: 180+180 Kerettanterv: 302+10% Helyi tanterv: 360

Kerettant Témakör felosztása

Tematikai egység ervi Tantervi óraszám évfolyamokra/
óraszám tananyag bővítése
Gondolkodási módszerek,
halmazok, matematikai 12.
22 23
logika, kombinatorika, osztály
gráfok
Hatvány, gyök, logaritmus 30 11. 33
osztály
Trigonometria 40 11. 42
osztály
Koordinátageometria 28 11. 30
osztály
Sorozatok 15 11. 18
osztály
Nevezetes 15 11. 15
egyenlőtlenségek, osztály
szélsőérték-feladatok
elemi megoldása
Folytonosság, 30 11. 30
differenciálszámítás osztály

Integrálszámítás, 40 12. 50
térgeometria osztály
Statisztika, valószínűség 20 12. 24
osztály
Rendszerező 47 12. 71
összefoglalás osztály
Számonkérés, ismétlés 15 11. 12
osztály
12. 12
osztály

130 / 344
8. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÖRTÉNELEM

A munkaközösség által felhasznált kerettanterv elérhető:

http://kerettanterv.ofi.hu/04_melleklet_7-12/index_6_gimn.html

CÉLOK ÉS FELADATOK
A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy
a történelem a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja.
Fontos feladatunk továbbá, hogy megértessük diákjainkkal, hogy az egyes népek, nemzetek
kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi
látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a különböző kultúrák sajátos értékeinek és
érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását eredményezi.
A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy egyik fontos célja, hogy megértesse a
folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és megmutassa, hogy minden
nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. A tantárgy célja az is,
hogy segítséget nyújtson abban, hogy diákjaink gondolkodó, a társadalmat és a világot értő,
abban a saját helyüket ismerő felnőttekké váljanak.

A hatosztályos gimnáziumi képzés lehetőséget biztosít a lineáris történelemtanításra, ezzel

elkerülhetjük a fölösleges ismétléseket. A tanulók általános iskolai tanulmányaira
támaszkodva, az ott szerzett ismereteket felhasználva kronologikusan tárgyaljuk a tananyagot
az emberiség őskorától napjainkig. Ez a tárgyalási mód lényegesen nagyobb óraszámot
biztosít egy-egy anyagrész elsajátítására.
Mindazonáltal hasznosnak és szükségesnek tartottuk az első év első félévében „Bevezetés
a történelembe” címmel egy olyan átfogó témakör beiktatását, amelyben olyan általános,
kronológiai, földrajzi, a történelem egyéb rokon- és segédtudományai által tárgyalt
alapismeretekkel foglalkozunk, amelyek mind a hat évfolyamon elengedhetetlenül
szükségesek, és nagyban elősegítik közös munkánkat.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
- A gimnáziumi történelemtanítás során meg kell valósítani, hogy a tanulók képessé
váljanak önállóan jegyzetelni, illetve tudjanak önállóan anyagot gyűjteni, rendszerezni és
feldolgozni.

- A tanulóknak el kell sajátítaniuk a különböző elsődleges és másodlagos források

kezelésének, elemzésének szabályait, a tudományos adatgyűjtés alapvető elemeit.
- Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban,
atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban.

131 / 344
- Képesnek kell lennie a tények és a feltételezések megkülönböztetésére.

- Ismernie kell a különböző társadalmi viszonyokat és kormányzati struktúrákat

- Fel kell ismernie, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző
történelmi korokban eltérő lehet.
- A tanulónak meg kell tanulnia érvekkel alátámasztott véleményt alkotnia az
ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről.
- Ismernie kell a történelmi fogalmakat és azok helyes használatát.

- Azonosítania kell a történelmi helyszíneket ,ismernie kell a földrajzi környezet szerepét az

egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.

- A konkrét történelmi eseményeket el kell tudnia helyezni térben és időben.

- Ismernie kell a nagy és kisebb történeti korszakok elnevezését, sorrendjét, fontosabb
jellemzőit.
- Fel kell ismernie a világtörténet és a magyar történelem nagy eseményei közötti
egybeeséseket és különbségeket.
- Különbséget kell tennie okok és következmények, lényeges és lényegtelen között.

- Meg kell fogalmaznia önálló kérdéseket a történelmi események okairól és

következményeiről.

- Érzékelnie kell a változás és a fejlődés közötti különbséget.

- Fel kell ismernie személyek, pártok, csoportok szerepét a történelmi események
alakulásában.
- Rendelkeznie kell alapvető gazdaságpolitikai ismeretekkel.

- Ismernie kell a népességgel. település fajtákkal, életmóddal összefüggő alapvető

fogalmakat.

- Alapvető ismeretekkel kell rendelkeznie az egyén, közösség, társadalom kérdéskörben.

- Ismernie kell a modern demokráciák működését.

- Ismernie kell az alapvető politikai intézményeket, eszméket és ideológiákat.

- Ismernie kell a nemzetközi konfliktusokat és az együttműködés legfontosabb formáit.

- A tanulóknak jártasságot kell szerezniük a modern taneszközök (Internetes

keresőprogramok, CD-ROM-ok, stb.) használatában.

- A tanulók sajátítsák el a történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyait és

összefüggéseit. Legyenek képesek a lényeges és lényegtelen dolgok kiválasztására,
kiemelésére.

132 / 344
- A tanulók ismeretszerzési és –feldolgozási képességeinek fejlesztése során váljanak
képessé a logikus gondolkodásra, egy adott téma rendszerezésére, önálló kiselőadások és
élménybeszámolók megtartására, önálló kérdésfeltevésre és érvelésre.

- A tanulók sajátítsák el az írásbeli feladatok elkészítésének formáit, ismerjék a vázlat- és

feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés, illetve a táblázatkészítés technikáit,
legyenek képesek a szövegszerkesztő programok alkalmazására.
- Sajátítsák el a tanulók a képi kifejezés (diagramok, grafikonok, fényképek,
videofelvételek) elemzésének különböző módszereit.
- Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztésére. A
diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló
eseményeket. Tudjanak kronológiai táblázatokat készíteni, kronológiai munkákat önállóan
használni.
- Jelentős feladat a történelmi térben való tájékozódás képességének fejlesztése, amelynek
során a tanulóknak el kell sajátítaniuk a történelmi térképek olvasását, egyszerűbb
térképvázlatok önálló elkészítését.

A MUNKAKÖZÖSSÉG EGYÉB FELADATAI

A munkaközösség évente munkaközösségi megbeszélések alkalmával összegzi a
tapasztalatokat, a munkaközösség tagjainak javaslatai, tapasztalatai alapján elvégzi a
tantervben szükséges korrekciókat, egyezteti a következő tanév eszközhasználatával
kapcsolatos elképzeléseket.

A lehetőségekhez mérten részt veszünk a fővárosi és országos intézmények által

összeállított diagnosztikus és egyéb méréseken, s magunk is összeállítunk hasonlókat.

Az iskola éves munkatervével egyeztetve a 12. évfolyam számára kisérettségi szóbeli

vizsgát szervezünk.

A fentiek tapasztalatait figyelembe véve közösen végezzük el a szükséges tantervi

korrekciókat.

A TANKÖNYVVÁLASZTÁS ELVEI
Az adott tanévben érvényben lévő mindenkori központi tankönyvlistáról választjuk ki a
taneszközöket.

133 / 344
 TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK

TÁBOROK, KIRÁNDULÁSOK

Történelmi-művelődéstörténeti tábor
Nyaranta az iskolai táborban egy-egy korszakot, illetve népet, kultúrát bemutató egyhetes
tábort szervezünk, melyben a tanulók történelmi keretjáték és előadások segítségével
mélyíthetik el tudásukat.

Tanulmányi kirándulások
Évente történelmi emlékhelyek felkeresésével, honismereti kirándulások szervezésével is
bővítjük a tanulók ismereteit.

VERSENYEK, VETÉLKEDŐK
Részt veszünk az országos és fővárosi szervezetek által rendezett különböző történelem
versenyeken ( pl.: OKTV, Horváth Mihály verseny, ókortörténeti verseny, stb.)

Értékelés
A tanulók értékelése, osztályozása írásbeli dolgozatok és szóbeli feleletek és egyéb szóbeli
számonkérési formák, pl. kiselőadások alapján történik minden félévben. Az érdemjegyek
kialakítása során ötfokú osztályozást alkalmazunk.
Az írásbeli dolgozatok célja, hogy képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és
ismeretek tekintetében egyaránt. A különböző dolgozatok elősegítik, hogy a tanulók
teljesítményei összemérhetőek legyenek, a tantárgy oktatásának eredményessége
objektívebben mérhető legyen.
A szóbeli számonkérés célja egyrészt az, hogy a tanuló képes legyen az elsajátított
tananyag egyes egységeit önállóan, összefüggően, helyes magyarsággal előadni. Másrészt,
hogy a tanítási gyakorlatban érvényesülő újító szándékok, újszerű megközelítések a
számonkérés során is megjelenjenek. A tanuló például ennek során (kiselőadás formájában)
adhat számot önálló gyűjtő-, kutatómunkájáról.

134 / 344
 Az írásbeli és a szóbeli számonkérés során félévenként egy tanulónak minimálisan három
érdemjegyet kell szereznie. A megszerzett érdemjegyek együttesen képezik a félévek végén
kialakított osztályzatot. Az osztályzat az érdemjegyek átlagából, a kisérettségin,
próbaérettségin szerzett jegyből áll össze. Az osztályzat kialakításánál figyelembe vesszük az
érdemjegyek javuló vagy romló tendenciáját.

AZ ÍRÁSBELI SZÁMONKÉRÉS FORMÁI

TÉMAZÁRÓ DOLGOZAT

 Minden lezárt témakör után.

 Tartalma: A témakörre vonatkozó fogalmak, események, nevek, történelmi források,

topográfia

 Formája: egyszerű, rövid választ igénylő feladatok—teszt, szöveges (kifejtendő)

feladatok—esszé

 Az értékelés szempontjai: A tesztfeladatok megoldásánál a hibátlan, pontos

megoldást értékeljük. Az esszéfeladatok megoldásánál értékeljük a feladat megértését,
a feladatra vonatkozó tényanyag, összefüggések pontos ismeretét, a szaknyelv
megfelelő használatát valamint az anyanyelv megfelelő (stílus, helyesírás) használatát.

Értékelés: 7-8. osztály: 66-85% — jó (4)

0-20% — elégtelen (1) 86-100% — jeles (5)

21-40% — elégséges (2)

41-60% — közepes (3)

61-80% — jó (4)
81-100% — jeles (5)

9-12. osztály:
0-35% — elégtelen (1)
36-50% — elégséges (2)
51-65% — közepes (3)

135 / 344
 RÖPDOLGOZAT, ÍRÁSBELI FELELET

 Tartalma: Az előző órák anyagának rövid számonkérése.

Az előző egy-két óra anyagából egy téma önálló megfogalmazása.

 Formája: Teszt vagy esszé.

 Az értékelés szempontjai azonosak a témazáró dolgozatok értékeléséi

szempontjaival.

 Értékelés: A tananyag és a számonkérési forma jellegétől függően.

A SZÓBELI SZÁMONKÉRÉS FORMÁI

FELELET
Tartalma: Az előző egy-két óra anyagából egy téma önálló megfogalmazása.
Az értékelés szempontjai: A feladat megértése, az összefüggések és a tényanyag pontos
ismerete, a szaknyelv és az anyanyelv megfelelő használata.

Értékelés:
jeles (5): Ha a tanuló a megadott témát önállóan, tanári segítség nélkül, értelmesen,
helyes magyarsággal, komolyabb hiba nélkül ki tudja fejteni. Ha szükséges, a térképet
megfelelően tudja használni.

jó (4): Ha a tanuló a megadott témát különösebb hibák nélkül, helyes magyarsággal,

de csak kisebb tanári segítséggel tudja kifejteni.

közepes (3): Ha a tanuló a megadott témát kisebb hibákkal, tévedésekkel, jelentős

tanári közreműködéssel tudja kifejteni.

elégséges (2): Ha a tanulónak van ugyan fogalma a megadott témáról, de azt csak komoly
tanári közreműködéssel képes kifejteni.

elégtelen (1): A tanuló felkészületlen az adott témából.

136 / 344
 A SZÁMONKÉRÉS EGYÉB FORMÁI

OTTHONI MUNKA, HÁZI FELADAT

KISELŐADÁSOK KÉSZÍTÉSE, GYŰJTŐ MUNKA

Értékelés: Ösztönző, motiváló értékelés, amely részben egybe esik a szóbeli feleletek
értékelésével.

KISÉRETTSÉGI
Értékelés: Egy vizsgaérdemjeggyel értékeljük. (Értéke 2 jegy, a témazáró dolgozatokhoz
hasonlóan)

AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA SZABÁLYAI

Történelem tantárgyból az osztályozó vizsga anyagát minden évfolyamon a tantárgyi
követelmények határozzák meg. A tanuló érdemjegyét a tantárgyi követelmények alapján
összeállított írásbeli feladatlap és egy szóbeli tétel összesített eredménye határozza meg.

Az írásbeli feladatlap az érettségi vizsgához hasonlóan rövid választ igénylő kérdésekből

és egy esszéfeladatból állnak. Az írásbeli két részének elérhető összpontszáma a vizsga
összesített pontszámának 60%-át teszi ki.
A szóbeli témaköröket a diáknak egy hónappal a vizsga előtt meg kell ismernie, a tanár e
témakörökből állítja össze a tételsort. A szóbeli vizsga elérhető pontszáma az osztályozó
vizsga összpontszámának 40%-a.
Az összpontszám alapján számított érdemjegy megállapításához a középszintű érettségi
érdemjegyeinek százalékszámítását kell figyelembe venni.
Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc, a szóbeli vizsga időtartama 15 perc, felkészülési idő
30 perc.

137 / 344
 A HELYI TANTERV SZABADON TERVEZHETŐ ÓRÁI, VALAMINT A
KERETTANTERV KÉTÉVES CIKLUSAINAK ELOSZLÁSA

A + jellel jelölt óraszámok a szabadon tervezhető 10%-os óraszámkeret felhasználását

jelölik. Ezek a pluszórák az egyes fejezeteknél a tananyag elmélyítését szolgálják.
A 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire felkészítő képzésben részt vevők heti
plusz 2 óráját képességfejlesztésre fordítjuk, illetve ezeken az órákon készítjük fel tanulóinkat
az emelt szintű érettségi szóbeli és írásbeli vizsgafeladataira.

Hat évfolyamos képzés- természettudományi osztály

Éves óraszámok:

Évfolyam 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Heti óraszám 2 2 2 2 3 3

Éves óraszám 72 72 72 72 108 90

7. osztály:

 Bevezetés a történelembe: 9 óra – a szabadon tervezhető órakeretből

Órakeret
Tematikai egység Bevezetés a történelembe
9 óra

Előzetes tudás Régészet . Keresztény időszámítás.

A tanuló felismeri, hogy a történelem különböző

szaktudományok módszereit és eredményeit hívja segítségül a
múlt rekonstruálásához, mivel a történelmi források sokszínűek.
Tudatosul benne, hogy az emberi történelem korai időszakára
A tematikai egység
vonatkozó eltérő tudományos megközelítések alapvetően a
nevelési-fejlesztési céljai
forrásanyag hiányosságából fakadnak.

Tudatosul benne, hogy a történelmet emberek, családok

történelme alkotja, megismeri saját családjának történelmét, a
történelem elvont események történelme helyett személyessé

138 / 344
 válik.
Megérti, hogy az időszámítás kultúrához (néphez, valláshoz)
kötött, hogy sokféle időszámítás létezik.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Ismeretszerzés, tanulás:

 régészet, embertan,
genealógia, írástörténet,
kronológia, történeti
földrajz, pecséttan,
A történelem segéd- és Magyar nyelv és
címertan, felirattan
irodalom:
rokontudományai alapismereteinek
elsajátítása, példákon írás- és könyvtártörténet.
való megfigyelése,
rendszerezése
Matematika:
 tárgyi és írott források,
Lineáris időfogalom,
íratlan szellemi
időtartam, időpont, negatív
Források hagyományok
számok
felismerése,
megkülönböztetése

 családnevek gyűjtése,
Családtörténet értelmezése (pl.
tulajdonságra, eredetre,
foglakozásra utaló
családnevek),családfa
Kronológia készítés

 különböző kultúrák
időszámításának
megismerése források,
önálló ismeretszerzés
(pl. internet)
segítségével

Értelmező Történelmi idő, változás és folyamatosság, okok és következmények,

kulcsfogalmak történelmi forrás, segédtudományok, történelmi tér, kommunikáció

139 / 344
 Tartalmi Segéd- és rokontudományok, családnevek, állam, társadalom,
kulcsfogalmak kultúra, vallás, kronológia, írás, törvény, mitológia, történelmi korszak

Fogalmak: régészet, embertan, genealógia, írástörténet, kronológia,

történeti földrajz, pecséttan, címertan, felirattan, őskor, ókor, középkor,
újkor, legújabb kor, írott forrás, tárgyi emlék, íratlan szellemi
hagyomány, hieroglif írás, ékírás, hangjelölő írás, kereszténység, iszlám,
Fogalmak, Kr.e. és Kr.u. fogalma
adatok Személyek: Mohamed, Jézus Krisztus, Romulus és Remus,
Topográfia: Róma, Bizánc, Palesztina, Jeruzsálem, Olümpia

Kronológia: Kr.e. 776 (első olimpiai játékok), Kr.e. 753 (Róma

alapítása, 622 (iszlám időszámítás kezdete)

 Őskor, ókori Kelet: 18 óra

 Az ókori Hellász: 21 óra

 Az ókor Róma: 24 óra

8. osztály:

 A középkor: 27 + 6 óra

 A magyar őstörténet és az Árpádok kora: 18 óra

 Magyarország története a vegyesházi királyok korában: 18 + 3 óra

9. osztály:

 A világ és Európa a kora újkorban: 23 + 3 óra

 Magyarország a kora újkorban: 30 óra

 A felvilágosodás kora: 12 + 4 óra

140 / 344
10. osztály:

 Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon: 11 óra

 A forradalmak és a Szent Szövetség kora: 21 + 2 óra

 A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon: 18 + 2 óra

 Nemzetállamok kialakulása. Magyarország története a szabadságharc leverésétől a

kiegyezés megkötéséig: 15 + 3 óra

11. osztály:

 A nemzetállamok és a birodalmi politika kora: 16 óra

 A dualizmus kora Magyarországon: 16 + 3 óra

 Az első világháború és következményei: 16 óra

 Európa és a világ a két világháború között: 18 + 3 óra

 Magyarország a két világháború között: 16 + 3 óra

 A második világháború: 15 + 2 óra

12. osztály:

 Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése: 8 óra

 Magyarország 1945–1956 között: 10 + 2 óra

 A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása: 8 + 2 óra

 A Kádár-korszak: 10 óra

 Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése: 8 óra

 A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon: 6 óra

 Társadalmi ismeretek: 4 óra

 Állampolgári ismeretek: 4 óra

 Pénzügyi és gazdasági kultúra: 5 óra

 Munkavállalás: 5 óra

 Rendszerező ismétlés: 18 óra

141 / 344
 Hat évfolyamos képzés- társadalomtudományi osztály
Éves óraszámok:

Évfolyam 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Heti 3 3 3 3 3 3
óraszám

Éves 108 108 108 108 108 90

óraszám

7. osztály:

 Bevezetés a történelembe: 20 óra – a szabadon tervezhető órakeretből

Órakeret
Tematikai egység Bevezetés a történelembe
20 óra

Régészet . Európai országok földrajza. Keresztény

Előzetes tudás
időszámítás.

A tanuló felismeri, hogy a történelem különböző

szaktudományok módszereit és eredményeit hívja segítségül a
múlt rekonstruálásához, mivel a történelmi források sokszínűek.
Tudatosul benne, hogy az emberi történelem korai időszakára
vonatkozó eltérő tudományos megközelítések alapvetően a
forrásanyag hiányosságából fakadnak.

Tudatosul benne, hogy a történelmet emberek, családok

történelme alkotja, megismeri saját családjának történelmét, a
A tematikai egység történelem elvont események történelme helyett személyessé
nevelési-fejlesztési céljai válik.
Felismeri, hogy államok, birodalmak keletkeznek,
változnak, megszűnnek.
Megérti, hogy az időszámítás kultúrához (néphez, valláshoz)
kötött, hogy sokféle időszámítás létezik.
Képes megkülönbözetni írásfajtákat, különbséget tud tenni
betű-, szótag- és fogalomjelölő írások közt, felismeri ezek
bonyolultságát/ egyszerűségét, megérti eredetüket.

142 / 344
 Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Ismeretszerzés, tanulás:

 régészet, embertan,
genealógia, írástörténet,
kronológia, történeti
földrajz, pecséttan,
címertan, felirattan
Magyar nyelv és
alapismereteinek
irodalom:
elsajátítása, példákon
A történelem segéd- és
való megfigyelése, írás- és könyvtártörténet.
rokontudományai
rendszerezése Az írás kialakulása, az
írásjelek.
 tárgyi és írott források,
íratlan szellemi
hagyományok Matematika:
felismerése,
Források Lineáris időfogalom,
megkülönböztetése
időtartam, időpont, negatív
 családnevek gyűjtése, számok
értelmezése (pl.
Családtörténet tulajdonságra, eredetre
utaló családnevek), Földrajz:
családfa készítés Európa természet-, és
Történeti földrajz
 országterületek politikai földrajza
koronkénti változásainak
Kronológia megfigyelése térképen
(pl. Római Birodalom,
Magyarország)

 különböző kultúrák
Írástörténet
időszámításának
megismerése források,
önálló ismeretszerzés
(pl. internet)
segítségével

 Írásfejlődés
megfigyelése írások
összehasonlítása révén

143 / 344
 Értelmező Történelmi idő, változás és folyamatosság, okok és következmények,
kulcsfogalmak történelmi forrás, segédtudományok, történelmi tér, kommunikáció

Tartalmi Segéd- és rokontudományok, családnevek, állam, társadalom,

kulcsfogalmak kultúra, vallás, kronológia, írás, törvény, mitológia, történelmi korszak

Fogalmak: régészet, embertan, genealógia, írástörténet, kronológia,

történeti földrajz, pecséttan, címertan, felirattan, őskor, ókor, középkor,
újkor, legújabb kor, írott forrás, tárgyi emlék, íratlan szellemi
hagyomány, hieroglif írás, ékírás, hangjelölő írás, kereszténység, iszlám,
Fogalmak, Kr.e. és Kr.u. fogalma
adatok Személyek: Mohamed, Jézus Krisztus, Romulus és Rémusz,
Topográfia: Róma, Bizánc, Palesztina, Jeruzsálem, Olümpia

Kronológia: Kr.e. 776 (első olimpiai játékok), Kr.e. 753 (Róma

alapítása, 622 (iszlám időszámítás kezdete)

 Őskor, ókori Kelet: 18 + 8 óra

 Az ókori Hellász: 21 + 6 óra

 Az ókor Róma: 26 + 9 óra

8. osztály:

 A középkor: 27 + 17 óra

 A magyar őstörténet és az Árpádok kora: 18 + 14 óra

 Magyarország története a vegyesházi királyok korában: 20 + 12 óra

9. osztály:

 A világ és Európa a kora újkorban: 23 + 16 óra

 Magyarország a kora újkorban: 30 + 15 óra

 A felvilágosodás kora: 12 + 12 óra

144 / 344
10. osztály:

 Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon: 11 + 8 óra

 A forradalmak és a Szent Szövetség kora: 21 + 12 óra

 A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon: 18 + 12 óra

 Nemzetállamok kialakulása. Magyarország története a szabadságharc leverésétől a

kiegyezés megkötéséig: 15 + 11 óra

11. osztály:

 A nemzetállamok és a birodalmi politika kora: 16 óra

 A dualizmus kora Magyarországon: 16 + 3 óra

 Az első világháború és következményei: 16 óra

 Európa és a világ a két világháború között: 18 + 3 óra

 Magyarország a két világháború között: 16 + 3 óra

 A második világháború: 15 + 2 óra

12. osztály:

 Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése: 8 óra

 Magyarország 1945–1956 között: 10 + 2 óra

 A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása: 8 + 2 óra

 A Kádár-korszak: 10 óra

 Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése: 8 óra

 A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon: 6 óra

 Társadalmi ismeretek: 4 óra

 Állampolgári ismeretek: 4 óra

 Pénzügyi és gazdasági kultúra: 5 óra

 Munkavállalás: 5 óra

 Rendszerező ismétlés: 18 óra

145 / 344
9. SZÁMÚ MELLÉKLET: ETIKA

Emberismeret és etika 11. évfolyam

óraszám: 36 (28 kerettantervi + 8 szabad felhasználású)

Tanterv: 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 4. melléklete

http://kerettanterv.ofi.hu/04_melleklet_7-12/index_6_gimn.html_4.2.07_etika11-
12_u.docx

szabad felhasználású órák:

Anonim Alkoholisták (meghívott előadók) (2 óra)
Film (2 óra)
Témazáró és értékelése (1. féléves anyag: Etikai alapismeretek) (2 óra)
Tanulói „kiselőadások” (2 óra)

Tankönyv: Dörömbözi János: Erkölcsi alapismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest,

1999.

Tanórai tanári előadások anyaga és a hozzájuk tartozó táblai vázlatok

A számonkérés formái:
Kötelező:

felelés, „villámfelelés” (kérdéshúzás, 5 kérdés, 5 válasz)dolgozatok (röp, előre bejelentett

nem egész tanórás), egy témazáró az első félév anyagából (Etikai alapismeretek)

fakultatív: házi dolgozat (választott vagy a tanár által megadott témából, és egyeztetett vagy
a tanár által kijelölt forrás alapján, kézzel írva, 2 A/4 oldal terjedelemben; „kiselőadás”,
faliújságkészítés

Értékelés:

órai munka: (+, - jelekkel: 3 +: jeles (kék), 3-: elégtelen (kék)

dolgozatok: (százalékban) 0-30: elégtelen, 31-40: elégséges, 41-65: közepes, 66-87: jó, 88-
100: jeles
témazáró: (százalékban) 0-34: elégtelen, 35-51: elégséges, 52-69: közepes, 70-86: jó, 87-
100: jeles

146 / 344
házi dolgozat: tartalom (logikusan megfogalmazva), külalak (olvasható írás, bekezdésekkel
tagolva), forráshasználat (pontos forrásmegjelöléssel): 3 osztályzat; (lehetőség: az osztály
előtti előadás, ismertetés (tartalom és előadás értékelése: 2 osztályzat)
Osztályozó vizsga: témakörei: az érettségi témakörökhöz igazodnak

értékelése: a témazáró értékelésével azonos

Érettségi témakörök (szóbeli):

Alapvető etika tárgykörben:
1. Etikai alapfogalmak
2. Az erkölcs eredete. Erkölcsi rendszerek és etikák. (etikai érvelési módok)

3. Kicsoda az ember? (differentia specifica-k)

4. A görög etikai gondolkodás
5. A keresztény értékrend

Egyén és közösség tárgykörben:

6. A párkapcsolat és a családi élet erkölcsi problémái

7. Függőségek, szenvedélyek
8. Az emberi jogok

Korunk kihívásai tárgykörben:

9. Az emberi élethez való viszony (abortusz, euthanázia, klónozás)
10. Az ökológia etikai vonatkozásai

Érettségi konzultáció a 12. évfolyamosok számára:

Írásbeli érettségi: heti 2-5 óra az érettségizők számától függően (november-április)

Szóbeli érettségi: heti 2 óra (május-június)

147 / 344
10. SZÁMÚ MELLÉKLET: BIOLÓGIA

Iskolánkban már 20 éve működik 6 évfolyamos oktatás, de a 2012-2013-as tanévtől kezdődően a 6

évfolyamosok beiskolázásában jelentős változást történt: természettudományos – és
társadalomtudományi érdeklődésű osztályok indításával.

A természettudományos osztályba jelentkező tanulók osztott képzésben tanulják a biológiát.

Az ilyen jellegű osztály bevezetésére azért vállalkoztunk, mert látjuk, hogy a társadalomban, a
munkahelyeken egyre nagyobb szükség van természettudományos és műszaki szakemberekre. A 13
és 14 éves korosztály a legfogékonyabb a műszaki- és a természettudományok iránt. Már nem
kisgyerek, hanem kisfelnőtt fejjel szemlélni a környezetét, abban a hogyanokat és a miérteket.

Iskolánk műszaki felszereltsége lehetővé teszi a tanulói kísérletek egyéni és magas színvonalú
elvégzését: jól felszerelt fizika, kémia és biológia laboratóriummal rendelkezünk: a szaktanárok
munkáját szakképzett laboratóriumi asszisztens segíti.

Pedagógiai programunkat a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 4. mellékletének a 34/2014. (IV.
29.) EMMI rendelet 5. melléklete szerint javított B változata alapján, valamint a természettudományos
osztályban az emelt óraszámú biológia-egészségtan változata alapján állítottuk össze.

Az alábbi fejezetek részletesen a 4-5 évfolyamos pedagógiai program elején

olvashatóak:

Értékelés

Iskolai sajátosság

Fejlesztési követelmények

A SNI diákok integrálásának tantárgyi sajátosságai

Érettségi követelmények középszinten

Tankönyvek, segédeszközök

148 / 344
Hat osztályos tanterv a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a természettudományi osztály
(tagozatos) és a társadalomtudományi osztály (alapórában tanuló osztályok) számára

Osztály Tagozat Heti óraszám Éves óraszám

7.A* természettudományi 3 108

(matematika/biológia)

7.B társadalomtudományi 2 72

8.A természettudományi 2 72

(matematika/biológia)

8.B társadalomtudományi 1,5 54

9.A természettudományi 2 72

(matematika/biológia)

9.B társadalomtudományi 1 36

10.A természettudományi 2 72

(matematika/biológia)

10.B társadalomtudományi 2 72

11.A** természettudományi 3/5 108/180

(alapóra/fakultáció)

11.B társadalomtudományi 3/5 108/180

(alapóra/fakultáció)

12.A természettudományi 1/3 30/90

(alapóra/fakultáció)

12.B társadalomtudományi 1/3 30/90

(alapóra/fakultáció)

*A természettudományos 7. osztályban a matematika és biológia csoport összevonva tanulja a

biológiát. A kétfelé bontást 8. osztálytól alkalmazzuk.

** A 11. évfolyamtól a természettudományi és a társadalomtudományi osztály tanulói vagy fakultációt

választanak, vagy alapóraszámban tanulják tovább a biológiát.

149 / 344
TERMÉSZETTUDOMÁNYI OSZTÁLY ('A' OSZTÁLY)

7. évfolyam

Az iskola szabadon tervezhető órakeretéből az igazgatóság kiegészítette heti 1 órával a biológia

óraszámot. Célja a biológia megszerettetése minél több gyakorlati feladat elvégzésén keresztül,
aminek lezárása az év végi 30 órás terepgyakorlat.

Témakörök Saját Kerettantervi Különbség Különbség felhasználása

óraszám óraszám

Nem sejtes rendszerek: vírusok 10 4 6 Fénymikroszkóp

felépítése, preparátum
Önálló sejtek: baktériumok;
készítés
egysejtű eukarióták
Táptalaj készítése,
táptalaj típusok

Baktérium tenyészetek
leoltása, kiértékelése

Fonalas, telepes élőlények. 11 5 6 Moszatok felépítésének

vizsgálata, élesztőgomba
Zöldmoszatok, barna- és
fénymikroszkópos
vörösmoszatok, gombák,
megfigyelése, gombák,
zuzmók, mohák, szivacsok
mohák
sztereomikroszkópos
megfigyelése

Növényismeret 16 9 7 növényi szövetek

vizsgálata

Termések vizsgálata
különböző gyümölcsökön

Fűszer- és
gyógynövények
vizsgálata, főzetek és
forrázatok készítésével

Növényhatározás

Állatismeret 18 11 7 Állatházi órák: állatfajaink

részletes megfigyelése,
viselkedésük elemzése,
gondozásuk megtanulása

Állati szövetek
fénymikroszkópos
vizsgálata

Élősködő féregfajok

Állatfelismerés az

150 / 344
 Állatismeret című könyv
segítségével

Ismerkedés a
madárhangokkal

Testtömeg-testfelület
arányának vizsgálata

Életközösségek 10 8 2 Grafikonelemzés,
gyűjtőmunka a globális
problémákról

Az ember és környezete 13 11 2 Vízminőség és

talajvizsgálat

Terepgyakorlat 30 0 30 Az éves anyag gyakorlati

alkalmazása szabadon
választott nemzeti park
területén.

8. évfolyam

Az iskola szabadon tervezhető órakeretéből az igazgatóság kiegészítette heti 1 órával a biológia

óraszámot.

Témakörök Saját Kerettantervi Különbség Különbség felhasználása

óraszám óraszám

Az emberi test szerveződése 9 7 2 Egészséges táplálkozás

megtervezése, az egyes
élelmiszerek tápanyag-,
vitamin-, és energia-
összetételének
mindezekből a szervezet
számára szükséges napi
mennyiségnek a
kiszámítása

Emberi szövetek
mikroszkópos vizsgálata

Az ember kültakarója, mozgása 8 7 1 Mozgásszervi

és egészségvédelmük megbetegedések,
sérülések ellátása,
ujjlenyomat vizsgálat

Az anyagcsere főbb folyamatai 22 14 8 Emésztést modellező

és egészségvédelme anyagcserével
kapcsolatos vizsgálatok

Légzésfunkciós

151 / 344
 vizsgálatok

Vérnyomás mérés,
vérkenet mikroszkópos
vizsgálata, alapvető
elsősegély nyújtási
ismeretek

A tananyag elmélyítése

Az életfolyamatok szabályozása 17 12 5 A kábítószerek hatása

és egészségvédelme
Érzékszervi vizsgálatok
és reflexek vizsgálata

hormonális zavarok és a
doppingszerek hatásai

Az ember szaporodása, 16 13 3 A családtervezés és a

egyedfejlődése és terhesség-megszakítás,
egészségvédelme a meddőség
leggyakoribb okai

A nemi identitás
fontossága

A tananyag elmélyítése

9. évfolyam

A hat évfolyamos természettudományos „tagozat” 9–12. évfolyamán a biológiatanítás keretei

meghaladják a kerettanterv által ajánlott minimális óraszámot. Ezért iskolánkban szabadon tervezhető
órakeret terhére a 9. évfolyamban heti 2 biológia áll rendelkezésünkre. Az emelt szintű kerettanterv 9-
10. évfolyamára megadott össz óraszámával megegyezik iskolánk 9-10 évfolyam teljes óraszáma is,
de az egyes témakörökhöz tartozó óraszámokat a helyi sajátosságainknak megfelelően
átcsoportosítottuk. A 9-es tananyag mikrobiológia, gombák és növénytani témaköreiből elvont
óraszámokat a 10. évfolyamban tanított gerincesek témakörének elmélyítéséhez használtuk fel, hogy
ezáltal biztosabb alaptudást adjunk az embertani témakörökhöz, azoknak is, akik 11-12. évfolyamban
alapóraszámban tanulják tovább a biológiát.

Témakörök Saját Kerettantervi Különbség Különbség felhasználása

óraszám óraszám

Bevezetés a biológiába. 4 4 0 Nincs

A biológia tárgya és módszerei

Az egyed szerveződési szintje. 4 4 0 Nincs

Nem sejtes rendszerek: vírusok,

szubvirális rendszerek

152 / 344
Önálló sejtek. 6 8 -2 Indokolva a 9. évfolyam
bevezetőjében
Szerkezet és működés a
prokarióták világában

Az alacsonyabb rendű 6 8 -2 Indokolva a 9. évfolyam

eukarióták általános jellemzői bevezetőjében

A növényi sejt. 6 8 -2 Indokolva a 9. évfolyam

bevezetőjében
Szerveződési formák

A növények országa. 20 24 -4 Indokolva a 9. évfolyam

bevezetőjében
Valódi növények

A növények élete 15 18 -3 Indokolva a 9. évfolyam

bevezetőjében

Többsejtűség. 5 8 -3 Indokolva a 9. évfolyam

bevezetőjében
Sejtfonalak, teleptest és
álszövet: gombák

Terepgyakorlat 6 0 6 Az éves anyag gyakorlati

alkalmazása szabadon
választott botanikus kert
területén.

10. évfolyam

A hat évfolyamos természettudományos „tagozat” 9–12. évfolyamán a biológiatanítás keretei

meghaladják a kerettanterv által ajánlott minimális óraszámot. Az emelt szintű kerettanterv 9-10.
évfolyamára megadott össz óraszámával megegyezik iskolánk 9-10 évfolyam teljes óraszáma is, de
az egyes témakörökhöz tartozó óraszámokat a helyi sajátosságainknak megfelelően
átcsoportosítottuk. A 9-es tananyag mikrobiológia, gombák és növénytani témaköreiből elvont
óraszámokat a 10. évfolyamban tanított gerincesek témakörének elmélyítéséhez használtuk fel, hogy
ezáltal biztosabb alaptudást adjunk az embertani témakörökhöz, azoknak is, akik 11-12. évfolyamban
alapóraszámban tanulják tovább a biológiát.

Témakörök Saját Kerettantervi Különbség Különbség felhasználása

óraszám óraszám

Többsejtűség. 2 3 -1

Teleptest és álszövet: szivacsok

Az állati sejt és a főbb 9 10 -1

szövettípusok jellemzői

153 / 344
Szerkezet és működés az 15 12 3 Földigiliszta bemutató
állatok világában. boncolása,
szervezetének
Csalánozók, férgek,
megfigyelése
puhatestűek, ízeltlábúak
Madagaszkári bütykös
csótány és
cseresznyegarnéla
testfelépítésének és
mozgásának
megfigyelése

Az ízeltlábúak
változatossága és
elterjedésük sikeressége

Tüskésbőrűek, elő- és 25 14 11 A tananyag elmélyítése,

fejgerinchúrosok, gerincesek az embertan
testfelépítése és működése. előkészítése

A gerincesek nagy csoportjai

Az állatok viselkedése 15 12 3 Az emberi viselkedés

alapvonásai

Terepgyakorlat 6 0 6 Az éves anyag gyakorlati

alkalmazása a Fővárosi
Állat- és Növénykert
területén.

11. évfolyam alapcsoport

Iskolánkban a 11. és 12. évfolyam tanulói külön csoportra bontva tanulják a biológiát, a biológia iránt
érdeklődők és e tárgyból érettségizők a fakultációs órákon, többi tanulónk pedig alapóraszámban. A
Kerettanterv szerinti heti 2 tanítási órát iskolánkban megemeltük heti 3 órára, hogy az érettségi
tanévében a nem felvételi tárgyként szereplő biológiát kevesebb óraszámban tanulhassák e tárgyból
nem érettségiző diákjaink.

Témakör Saját Kerettantervi Különbség Különbség

óraszám óraszám felhasználása

Sejtbiológia: a sejtek kémiai 25 20 5 A tananyag

felépítése, elmélyítése
elektronmikroszkópos
szerkezete és anyagcseréje

Genetika: az öröklődés 10 10 0 nincs

molekuláris alapjai

154 / 344
Genetika: az öröklődés 16 16 0 nincs

Az emberi szervezet szabályozó 5 5 0 nincs

működése.

Jelátvitel testfolyadék révén

Az emberi szervezet szabályozó 15 15 0 nincs

működése.

Jelátvitel szinapszisok révén, az

idegrendszer felépítése és
működése

Az ember önfenntartó 7 5 2 Sérülések

működése és ennek ellátása
szabályozása,

kültakaró és mozgás

Az ember önfenntartó 16 12 4 A tananyag

működése és ennek elmélyítése
szabályozása,
elsősegély
az ember táplálkozása, légzése nyújtási
és kiválasztása, a vér és a alapismeretek
vérkeringés

Az ember önfenntartó 10 6 4 Nemi

működése és ennek betegségek,
szabályozása, fogamzásgátlás,
posztembrionális
szaporodás, egyedfejlődés és
fejlődés
növekedés
szakaszai,
pszichológiai
alapismeretek

Immunológiai szabályozás, 4 4 0 nincs

az immunválasz alapjai

155 / 344
12. évfolyam alapcsoport

Tanulóink az érettségi évében heti 1 óraszámban tanulják a biológiát.

Témakör Saját Kerettantervi Különbség Különbség

óraszám óraszám felhasználása

Ökológia. 9 8 1 Alapfogalmak
elmélyítése
Az élőlények környezete

Ökoszisztéma 5 5 0 nincs

Életközösségek 7 7 0 nincs

Evolúció. 6 6 0 nincs

Biológiai evolúció

Rendszerbiológia és evolúció 3 3 0 nincs

A fakultáció 11-12 évfolyamon egységes, mivel a párhuzamos osztályok azonos csoportban tanulják.
A pedagógiai program ide vonatkozó része a 4-5 évfolyamos változatban olvasható.

156 / 344
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI OSZTÁLY (’B’ OSZTÁLY)

7. évfolyam

Témakörök Saját Kerettantervi Különbség Különbség

óraszám óraszám felhasználása

Nem sejtes rendszerek: vírusok 5 4 1 Mikroba tenyészet

készítése és
Önálló sejtek: baktériumok;
vizsgálata
egysejtűek

Fonalas, telepes élőlények. 7 4 3 Mikroszkópos

vizsgálatok
Zöldmoszatok, barna- és
vörösmoszatok, gombák, gombaszedés
zuzmók, mohák, szivacsok szabályai

Növényismeret 11 8 3 növényhatározás,
az ismeretek
elmélyítése a
Ferenchegyi
tanösvényen

Állatismeret 13 9 4 Állatházi állatok

megfigyelése,
állati szövetek
vizsgálata,
madárhangok
felismerése

Életközösségek 8 8 0 nincs

Az ember és környezete 11 11 0 nincs

Az emberi test szerveződése 9 7 2 Napi ajánlott

kalóriabevitel
számítása,
táplálék
kiegészítők,
energiaital

Az ember kültakarója, mozgása 8 7 1 sérülések ellátása

és egészségvédelmük

157 / 344
8. évfolyam

A szabadon tervezhető órakeretből felhasznált 0,5 óra többletben módjuk van diákjainknak a tanórán
laboratóriumi vizsgálatokra.

Témakörök Saját Kerettantervi Különbség Különbség

óraszám óraszám felhasználása

Az anyagcsere főbb folyamatai és 22 14 8 Élettani

egészségvédelme vizsgálatok és a
tananyag
elmélyítése

Az életfolyamatok szabályozása 16 12 4 Élettani

és egészségvédelme vizsgálatok és a
tananyag
elmélyítése

Az ember szaporodása, 16 13 3 A téma etikai

egyedfejlődése és szemszögű
egészségvédelme megközelítése

A nemi identitás

Intimhigiénia

9. évfolyam

A kerettanterv 10. évfolyamra előírt az alábbi 6 témakörét ebben az évfolyamban tanítjuk meg.

Témakör Saját Kerettantervi Különbség Különbség

óraszám óraszám felhasználása

Bevezetés a biológiába, a 2 2 0 nincs

biológia tárgya és módszerei

Az egyed szerveződési szintje, 3 2 1 A HIV jelentősége

nem sejtes rendszerek: vírusok,
Védőoltások szerepe
szubvirális rendszerek

Önálló sejtek, szerkezet és 4 4 0 nincs

működés a prokarióták világában

Az alacsonyabb rendű eukarióták 4 4 0 nincs

általános jellemzői

A növényi sejt, szerveződési 5 4 1 kísérletek,

formák mikroszkópos
vizsgálatok

158 / 344
A növények országa, 18 12 6 Növényi
szövetpreparátumok
valódi növények
vizsgálata,
növényhatározás
elméletben és
terepen
(Ferenchegyi
tanösvény)

10. évfolyam

Az alapóraszámban tanuló diákjainknak nincs lehetőségük több napos terepgyakorlaton való

részvételre, de több alkalommal visszük őket terepre (Állatkert, Sashegyi tanösvény), és
Állatházunkban etológiai megfigyeléseket végezhetnek.

Témakör Saját Kerettantervi Különbség Különbség

óraszám óraszám felhasználása

A növények élete 12 8 4 növényélettani

vizsgálatok,
valamint a tananyag
elmélyítése

Többsejtűség, 5 4 1 ehető- és mérgező

gombafajok,
sejtfonalak, teleptest és álszövet:
gombafogyasztás
gombák, szivacsok
szabályai

Az állati sejt és a főbb 8 5 3 szövettani

szövettípusok jellemzői metszetek
vizsgálata és a
tananyag
elmélyítése

Szerkezet és működés az állatok 12 6 6 állathatározási

világában. gyakorlat

Csalánozók, férgek, puhatestűek, tananyag

ízeltlábúak elmélyítése

Tüskésbőrűek, elő- és 20 7 13 A tananyag

fejgerinchúrosok, gerincesek elmélyítése az
testfelépítése és működése. embertani
alapfogalmak
A gerincesek nagy csoportjai
elmélyítése céljából

Az állatok viselkedése 15 6 9 Állatházi gyakorlat,

valamint az emberi
viselkedés alapjai

159 / 344
11-12. évfolyam alapcsoport

A természettudományi ('A') osztály pedagógiai programjában olvasható, mivel diákjaink 11-12.

évfolyamon külön csoportra bontva tanulják a biológiát, a biológia iránt érdeklődők és e tárgyból
érettségizők a fakultációs órákon, többi tanulónk pedig alapóraszámban.

11-12. évfolyam fakultáció

A fakultáció 11-12 évfolyamon egységes, mivel a párhuzamos osztályok azonos csoportban tanulják.
A pedagógiai program ide vonatkozó része a 4-5 évfolyamos változatban olvasható.

11. SZÁMÚ MELLÉKLET: FIZIKA

CÉLOK ÉS FELADATOK:

 A fizikaoktatás célja a természettudományos műveltség megalapozása középiskolai szinten.

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink lássák a fizika – mint tudomány – helyét a tudományok
rendszerében. Legyenek tisztában a fizikának az emberi kultúrára gyakorolt hatásával.
Ismerjék a fizika eredményei alapján kialakult filozófiai, ismeretelméleti irányzatokat.
 Szeretnénk elfogadtatni, hogy a fizika és a természettudományos műveltség is szerves része
az általános műveltségnek.
 Célunk megismertetni tanulóinkat az évek során a fizika történetével, módszereivel,
kapcsolódását más tudományágakhoz.
 Tanítványainknak látniuk kell a természettudományos tények, hipotézisek és az áltudományos
rémhírek, hiedelmek közötti különbséget, képessé szeretnénk tenni őket arra, hogy ha
számukra ismeretlen jelenségekkel találkoznak, logikus magyarázatot keressenek rá.
Szeretnénk felkelteni, illetve megtartani természetes kíváncsiságukat a természeti és
technikai jelenségek, folyamatok iránt.
 Képessé kell válniuk arra, hogy egész életükben felelősséggel döntsenek olyan kérdésekben,
amelyek fizikai alapokra, tényekre épülnek, de hatásuk az egész társadalomra kiterjed
(energia-kérdés, környezet-szennyezés, stb.)

A SNI DIÁKOK INTEGRÁLÁSÁNAK TANTÁRGYI SAJÁTOSSÁGAI:

 A hallássérült tanulóknak és a – lehetőség szerint türelmes, jól felkészült – párjuknak több időt
hagyunk a mérésfeladatok megértéséhez, elvégzéséhez.
 A nyelvi kommunikációjukban és megismerő tevékenységükben akadályozott hallássérült
tanulókat gyakorlati tevékenykedtetéssel juttatjuk alkalmazható ismeretek birtokába.
 Akusztikai kísérlet csak kevés szerepel a gimnáziumi tananyagban, és ezek fénytani
megfelelőinek többsége a hullámoptika keretein belül vizuális formában is bemutatásra kerül,
így a siket vagy nagyothalló tanulók nem kerülnek jelentős hátrányba halló társaikhoz képest.
 A diszlexiás és diszgráfiás gyermekek többségéhez közelebb áll a tömör képletekkel
megfogalmazott fizikai törvények világa, mint más – az írásbeliségben hosszabb szövegekre
alapozó – műveltségi területeké, ezért igyekszünk a lehető legtöbb sikerélményhez juttatni
őket a tanóráinkon, hogy ebből erőt meríthessenek tanulmányik, életük más helyszínein is.
 A diszkalkuliás diákokat fejlődési zavaruk mértékétől függően tehermentesítjük vagy
felmentjük a számolásos feladatok alól, és esetükben csupán elméleti tudásukat,
jelenségmagyarázó képességüket értékeljük.

160 / 344
ÉRTÉKELÉS:

 A tanulók tudásának mérése, értékelése a tanév során folyamatosan történik. Értékelünk

szóban és írásban, a tudást az elérendő célhoz viszonyítva, de folyamatosan figyelve az
egyéni haladást is. Lehetőség szerint szóbeli értékelést is adunk minden méréskor, feleléskor.
 A mérések formája változatos: a nagyobb tanegységeket témazáróval fejezzük be, ezen kívül
írathatunk röpdolgozatot, feleltetünk szóban, egyénileg írásban, értékelhetünk mérési
jegyzőkönyvet, otthon készített önálló gyűjtőmunkát, házi dolgozatot, házi feladatot,
kiselőadást.
 Igyekszünk minden órán a témához illeszkedő házi feladatot adni. Ennek mennyiségét úgy
határozzuk meg, hogy egy közepes tanuló is maximum fél óra alatt elkészíthesse. A házi
feladatnak gyakorló szerepet tulajdonítunk, ezért azt általában nem osztályozzuk.
 A témazáró dolgozatokat úgy állítjuk össze, hogy az tartalmazzon feleletválasztásos
kérdéseket, számításos feladatokat és a felsőbb évfolyamokban lehetőség szerint esszét is.
Ez a struktúra megfelel az érettségi követelményeknek.
 Félévente legalább a heti alapóraszámmal megegyező számú témazáró dolgozatot íratunk
(másfél óra esetében kettőt), és az egyéb mérési formák alapján szerzett minősítő
osztályzatok száma is legalább ugyanennyi. Ez utóbbiak közül minimum egy szóbeli feleletre
adandó.
 A témazáró dolgozatokat piros, kétszeres súlyú jeggyel minősítjük, az összes többit pedig kék,
fekete vagy zöld, egyszeres súlyúval.
 A mérés bármelyik formájában az elérhető maximális teljesítmény százalékában a
következőképpen értékelünk: 0-29%: elégtelen, 30-49%: elégséges, 50-69%: közepes, 70-
89%: jó, 90-100%: jeles. Ettől a 12. évfolyam esetében térünk el úgy, hogy a jeles alsó határa
80%, ami megfelel a középszintű érettségi értékelési módjának.
 A félévi és az év végi átlagot úgy számítjuk ki, hogy a jegyek súlyozott átlagát vesszük, és az
így kapott, általában nem egész számot a hozzá legközelebb álló egész számra kerekítjük. Az
n,50-ről való kerekítés iránya a tanár hatáskörébe tartozik. Az elégséges alsó határa 2,00.
 Rendszeres külső mérést nem alkalmazunk, de ennek időnkénti alkalmazásától nem
zárkózunk el.
 A mérések eredményeit, az érettségi vizsga színvonalát folyamatosan figyelemmel kísérjük,
feldolgozzuk, a tapasztalatokat folyamatosan megbeszéljük. Igyekszünk tájékozódni
tantárgyunk népszerűségéről, érthetőségéről, arról, hogy tanulóink mennyire fogadják el a
fizika tantárgy tanulásának szükségességét, hasznosságát. Mindezek kiértékelése után, ha
szükséges, az alkalmazott módszereken.
 Az osztályozóvizsgán az adott félév témáit kérdezzük egy 45 perc alatt megoldandó írásbeli
feladatsorban, valamint egy szóbeli feleletben. Ez utóbbi esetén az adott félév témáiból
összeállított tételek közül húz egyet a vizsgázó. Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt is a fenti
százalékos eredmények alapján értékeljük, és a két vizsgarész osztályzatának matematikai
átlaga adja a vizsgára adott osztályzatot.

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK:

Tankönyvek

A mindenkori tankönyvjegyzékben szereplő, kötelezően választható tankönyveket,

feladatgyűjteményeket használjuk.

Kísérleti eszközök

Mivel a kerettanterv elvárja, hogy a fizikaoktatás jóval gyakorlatiasabb legyen, és iskolánk fizikatanárai
is nagy jelentőséget tulajdonítanak minden korosztály esetén a kísérleti, gyakorlati tapasztalatoknak,
ezért a kísérletezéshez használt eszközök, anyagok folyamatos beszerzését, felújítását az oktatás
sikerességének szempontjából kiemelten fontosnak tartjuk.
 Mechanikai tanulókészlet
 Eszközök a forgómozgás tanulmányozásához
 Hullámkád
 Eszközök a folyadékok mechanikájának tanulmányozásához
 Hőtani tanulókészlet

161 / 344
  Üvegeszközök
 Vákuum-szivattyú
 Eszközök hőtágulás, hőterjedés bemutatására
 Elektromosságtani tanulókészlet
 Katódsugárcső
 Elektromos mérőeszközök
 Oszcilloszkóp
 Van de Graaff-generátor
 Tápegységek
 Optikai tanulókészlet
 Lézer
 Távcső
 Az elektromágneses hullámok tanulmányozására szolgáló készlet
 Magfizikai készlet
 Ködkamra

Egyéb eszközök

 Projektor internetkapcsolattal
 Szakkönyvek
 KöMaL, Fizikai Szemle
 Videofilmek, lejátszó, TV
 DVD-k

Sajátosságok

Élünk azzal a lehetőséggel, hogy iskolán kívüli helyszíneken próbáljuk tanulóinkat olyan ismeretekhez
juttatni, amelyhez órán nem lehetne ilyen színvonalon. Ezek a látogatások, kirándulások lehetőleg az
adott tananyaghoz kapcsolódnak, és az ismeretszerzésen kívül a fizika megszerettetésére, az
érdeklődés felkeltésére is irányulnak. A teljesség igénye nélkül:
 Csodák Palotája
 Természettudományi Múzeum
 ELTE által szervezett kísérleti bemutatók (pl. KöMaL ankét)
 Magyar Villamos Művek Rt. bemutatóterem
 Földrengéskutató Intézet
 BME tanreaktor
 KFKI
 Paksi Atomerőmű bemutatóterem
 Győr: Bencés Gimnázium – Jedlik Ányos emlékszoba
 Debrecen: ATOMKI
 Uránia Csillagvizsgáló
 MTA Csillagászati Intézete – Csillebérc
 Planetárium

162 / 344
A B-jelű kerettanterv szerint tanítunk. A természettudományi profilú 8.-os osztályban 33%-kal
nagyobb óraszámban mélyítjük el az ismereteket, a természettudományi profilú 10.-es
osztályban 25%-kal. A 7-11. évfolyamon a kerettanterv által biztosított, szabadon
felhasználható 10%-ot év végi rendszerezésre, ismétlésre fordítjuk.

A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését

megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt
legalapvetőbb törvényszerűségeit igyekszik megismertetni a diákokkal. A törvényszerűségek
harmóniáját és alkalmazhatóságuk hihetetlen széles skálatartományát megcsodáltatva bemutatja,
hogyan segíti a tudományos módszer a természet erőinek és javainak az ember szolgálatába állítását.
Olyan ismeretek megszerzésére ösztönözzük a fiatalokat, amelyekkel egész életpályájukon
hozzájárulnak majd a társadalom és a természeti környezet összhangjának fenntartásához, a tartós
fejlődéshez és ahhoz, hogy a körülöttünk levő természetnek minél kevésbé okozzunk sérülést.

Nem kevésbé fontos, hogy elhelyezzük az embert kozmikus környezetünkben. A természettudomány

és a fizika ismerete segítséget nyújt az ember világban elfoglalt helyének megértéséhez, a világ
jelenségeinek a természettudományos módszerrel történő rendszerbe foglalásához. A természet
törvényeinek az embert szolgáló sikeres alkalmazása gazdasági előnyöket jelent, de ezen túl szellemi,
esztétikai örömöt és harmóniát is kínál.

A tantárgy tanulása során a tanulók megismerik az alapvető fizikai jelenségeket és az azokat

értelmező modellek és elméletek történeti fejlődését, érvényességi határait, a hozzájuk vezető
megismerési módszereket. A fizika tanítása során azt is be kell mutatnunk, hogy a felfedezések és az
azok révén megfogalmazott fizikai törvények nemcsak egy-egy kiemelkedő szellemóriás munkáját,
hanem sok tudós századokat átfogó munkájának koherens, egymásra épülő tudásszövetét jelenítik
meg. A törvények folyamatosan bővültek, és a modern tudományos módszer kialakulása óta nem
kizárják, hanem kiegészítik egymást.
Az egyre nagyobb teljesítőképességű modellekből számos alapvető, letisztult törvény nőtt ki, amelyet
a tanulmányok egymást követő szakaszai a tanulók kognitív képességeinek megfelelő gondolati és
formai szinten mutatnak be, azzal a célkitűzéssel, hogy a szakirányú felsőfokú képzés során
eljussanak a választott terület tudományos kutatásának frontvonalába.

A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkedhetnek a természet tervszerű megfigyelésének

módszerével a kísérletezéssel, a megfigyelési és a kísérleti eredmények számszerű megjelenítésével,
grafikus ábrázolásával, a kvalitatív összefüggések matematikai alakú megfogalmazásával. Ez utóbbi
nélkülözhetetlen vonása a fizika tanításának, hiszen e tudomány fél évezred óta tartó
„diadalmenetének” ez a titka.
Fontos, hogy a tanulók a jelenségekből és a köztük feltárt kapcsolatokból leszűrt törvényeket a
természetben újabb és újabb jelenségekre alkalmazva ellenőrizzék, megtanulják igazolásuk vagy
cáfolatuk módját. A tanulók ismerkedjenek meg a tudományos tényeken alapuló érveléssel, amelynek
része a megismert természeti törvények egy-egy tudománytörténeti fordulóponton feltárt érvényességi
korlátainak megvilágítása.
A fizikában használatos modellek alkotásában és fejlesztésében való részvételről kapjanak vonzó
élményeket, és ismerkedjenek meg a fizika módszerének a fizikán túlmutató jelentőségével is.
A tanulóknak fel kell ismerniük, hogy a műszaki-természettudományi mellett az egészségügyi, az
agrárgazdasági és a közgazdasági szakmai tudás szilárd megalapozásában sem nélkülözhető a fizika
jelenségkörének megismerése.
A gazdasági élet folyamatos fejlődése érdekében létfontosságú a fizika tantárgy korszerű és további
érdeklődést kiváltó tanítása. A tantárgy tanításának elő kell segítenie a közvetített tudás társadalmi
hasznosságának megértését és technikai alkalmazásának jelentőségét. Nem szabad
megfeledkeznünk arról, hogy a fizika eszközeinek elsajátítása nagy szellemi erőfeszítést, rendszeres
munkát igénylő tanulási folyamat.
A Nemzeti alaptanterv természetismeret kompetenciában megfogalmazott fizikai ismereteket nem
lehet egyenlő mélységben elsajátíttatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak
megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. Az „Alkalmazások” és a „Jelenségek”
címszavak alatt felsorolt témákról fontos, hogy halljanak a tanulók, de mindent egyenlő mélységben,
ebben az órakeretben nincs módunk tanítani.
A fizika tantárgy a NAT-ban meghatározott fejlesztési területek és kulcskompetenciák közül különösen
az alábbiak fejlesztéshez járul hozzá:

163 / 344
  Természettudományos kompetencia: A természettudományos törvények és módszerek
hatékonyságának ismerete, az ember világbeli helye megtalálásának, a világban való
tájékozódásának elősegítésére.
A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott szerepének ismerete, megértése;
a fontosabb technikai vívmányok ismerete; ezek előnyeinek, korlátainak és társadalmi
kockázatainak ismerete; az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete.

 Szociális és állampolgári kompetencia: a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák

megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés; kompromisszumra való törekvés; a fenntartható
fejlődés támogatása; a társadalmi-gazdasági fejlődés iránti érdeklődés.

 Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás a témával

kapcsolatban, mind írásban, a különböző gyűjtőmunkák esetében, mind pedig szóban, a
prezentációk alkalmával.

 Matematikai kompetencia: alapvető matematikai elvek alkalmazása az ismeretszerzésben és

a problémák megoldásában, ami a 7–8. osztályban csak a négy alapműveletre és a különböző
grafikonok rajzolására és elemzésére korlátozódik, a magasabb évfolyamokon ez fokozatosan
bővül a matematika tantárgy keretében tanultaknak megfelelően.

 Digitális kompetencia: az alsóbb évfolyamokon információkeresés a témával kapcsolatban,

adatok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, a kapott adatok kritikus alkalmazása,
felhasználása, grafikonok készítése, a gimnázium magasabb évfolyamain önálló internetes
témakutatás, szimulációs programok, számítógépes mérőprogramok futtatása,
adatfeldolgozás, függvényábrázolás.

 Hatékony, önálló tanulás: új ismeretek felkutatása, értő elsajátítása, feldolgozása és

beépítése; munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása; a korábban tanult
ismeretek, saját és mások élettapasztalatainak felhasználása.

 Kezdeményez_képesség és vállalkozói kompetencia: az új iránti nyitottság, elemzési

képesség, különböző szempontú megközelítési lehetőségek számba vétele.

 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a saját prezentáció, gyűjtőmunka

esztétikus kivitelezése, a közösség számára érthető tolmácsolása.

Ahhoz, hogy a fizika tantárgy tananyaga személyesen megérintsen egy fiatalt, a tanárnak tanítási
módszereit a tanulók, tanulócsoportok igényeihez, életkori sajátosságaihoz, képességeik
kifejlődéséhez és gondolkodásuk sokféleségéhez kell igazítani.
A jól megtervezett megismerési folyamat segíti a tanulói érdeklődés felkeltését, a tanulási célok
elfogadását és a tanulók aktív szerepvállalását is.
A fizika tantárgy tanításakor a tanulási környezetet úgy kell tehát tervezni, hogy az támogassa a
különböző aktív tanulási formákat, technikákat a tanulócsoport összetétele, mérete, az iskolákban
rendelkezésre álló feltételek függvényében. Így lehet reményünk arra, hogy a megfelelő kompetenciák
és készségek kialakulnak a fiatalokban.
A kerettantervben több helyen teremtettünk lehetőséget, hogy a fizika tanítása során a diákok
személyes aktivitására lehetőség nyíljon, ami feltétele a fejlesztésnek. A kerettanterv számos helyen
tesz ajánlást fakultatív jellegű, kiscsoportos vagy önálló tanulói munkára, projektfeladatra, amelyek
otthoni és könyvtári munkával dolgozhatók ki.
A kötelező órakereten kívül szervezett szakköri foglalkozásokon segítheti a tanár a tanulók
felkészülését. Az ajánlások feldolgozásakor figyeljünk arra, hogy kapcsolódjanak az egyes tanulók
személyes érdeklődéséhez, továbbtanulási irányához.
A fiatalok döntő részének 14–18 éves korban még nincs kialakult érdeklődése, egyformán nyitottak és
befogadók a legkülönbözőbb műveltségi területek iránt. Ez igaz a kimagasló értelmi képességekkel
rendelkező gyerekekre és az átlagos adottságúakra egyaránt.
A fiatal személyes érdeke és a társadalom érdeke egyaránt azt kívánja, hogy a specializálódás
vonatkozásában a döntés későbbre tolódjon.
A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumban akkor is biztosítani kell az alapokat a reál irányú későbbi
továbbtanulásra, ha a képzés központjában a humán vagy az emelt szintű nyelvi képzés áll.

164 / 344
Társadalmilag kívánatos, hogy a fiatalok jelentős része a reál alapozást kívánó életpályákon (kutató,
mérnök, orvos, üzemmérnök, technikus, valamint felsőfokú szakképzés kínálta műszaki szakmák)
találja meg helyét a társadalomban.
Az ilyen diákok számára a rendelkezésre álló szűkebb órakeretben kell olyan fizikaoktatást nyújtani
(megfelelő matematikai leírással), ami biztos alapot ad ahhoz, hogy reál irányú hivatás választása
esetén eredményesen folytassák tanulmányaikat.
A hagyományos fakultációs órakeret felhasználásával, és az ehhez kapcsolódó tanulói
többletmunkával az is elérhető, hogy az általános középiskolai oktatási programot elvégző fiatal
megállja a helyét az egyetemek által elvárt, szakirányú felkészültséget tanúsító érettségi vizsgán és az
egyetemi életben.
A fizika tantárgy hagyományos tematikus felépítésű kerettanterve hangsúlyozottan kísérleti alapozású,
kiemelt hangsúlyt kap benne a gyakorlati alkalmazás, valamint a továbbtanulást megalapozó feladat-
és problémamegoldás.
A kognitív kompetenciafejlesztésben elegendő súlyt kap a természettudományokra jellemző
rendszerező, elemző gondolkodás fejlesztése is.

165 / 344
 7-8. évfolyam

A 7-8. évfolyamon a természettudományos oktatás, ezen belül a fizika tantárgy célja a gyermekekben
ösztönösen meglévő kíváncsiság, tudásvágy megerősítése, a korábbi évek környezetismeret és
természetismeret tantárgyak tanulása során szerzett tudás továbbépítése, a természettudományos
kompetencia fejlesztése a NAT Ember és Természet műveltségterülete előírásainak megfelelően.
A kerettanterv összeállításának fő szempontjai:
− az ismeretek megalapozása;
− a fogalmak elmélyítése kísérleti tapasztalatokkal;
− megfelelő időkeret biztosítása tanulói kísérletek, mérések elvégzésére;
− az általános iskolai alap-kerettantervhez képest néhány további fogalom bevezetése, amelyek a
későbbi évfolyamok munkáját alapozzák meg;
− a témakörök nem teljes igényű feldolgozása, feltételezve, hogy a felsőbb (9–12.) évfolyamokon
lehetőség lesz a magasabb szintű újratárgyalásra.
Ezeket a célkitűzéseket akkor lehet ideálisan megvalósítani, ha a rendelkezésre álló óraszám a 8.
évfolyamon is heti 2 óra. Az alábbi kerettantervet ennek ellenére az ajánlott órakeretnek megfelelően
készítettük el. (Azokban az iskolákban, ahol a 8. osztályban emelt óraszámot tudnak biztosítani,
ajánljuk a „Természettudományos vizsgálati módszerek” témára további 2, a „Fénytan, csillagászat”
témára további 1, a „Hőtan” témára további 5, a mozgások témakörre további 6, az „Energiák”
témakörre további 2, a „Nyomás” témakörre további 3, végül az „Elektromosság, mágnesség”
témakörre további 2 óra ráfordítását. A még fennmaradó 6 órát az ismeretek elmélyítését szolgáló, a
tanulók életkorához illő, kreativitásuknak teret hagyó projektmunkára fordíthatja a tanár.) A 8.
évfolyam kedvezőtlen órakerete mellett az utolsó fejezetek anyagának csökkentését az egyéb
iskolatípusok tematikájához képest az is indokolja, hogy az iskolaváltó gyerekek tanulási kedve a
középiskolai felvételiket követő tavaszi időszakban minimálisra csökken.
Az elsődleges cél azoknak a tevékenységeknek a gyakorlása, amelyek minden tanulót képessé
tesznek a megismerési formák elsajátítására és növekvő önállóságú alkalmazására. Nagyon fontos,
hogy a tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten, de lehetőleg minden életkorban
játékosan és minél sokszínűbben (mozgásos, hangi, képi csatornákon, egyénileg és csoportosan, de
mindenképpen aktívan közreműködve) szerezzenek élményeket és tapasztalatot a legalapvetőbb
jelenségekről. Csak a megfelelő mennyiségű, igazi tapasztaláson alapuló ismeret összegyűjtése után
alkossák meg az ezek mélyebb feldolgozásához szükséges fogalomrendszert. Konkrét
megfigyelésekkel, kísérletekkel a maguk szellemi fejlődési szintjén önmaguk fedezzék fel, hogy a
világnak alapvető törvényszerűségei és szabályai vannak. Az így megszerzett ismeretek nyújtanak
kellő alapot ahhoz, hogy azokból általánosítható fogalmakat alkossanak, s azokkal a későbbiekben
magasabb szintű gondolati műveleteket végezzenek. A tudás megalapozásának az elsajátított
ismeretek mennyisége mellett fontos kérdése a fogalmi szintek minősége. A fogalomalkotás, az
elvonatkoztatás, az összefüggések felismerése és működtetése csak akkor lehet sikeres, ha valódi
tartalommal bíró fogalmakra épülnek. Ennek érdekében a tanulóknak biztosítani kell a minél
személyesebb tapasztalásra, a gyakorlatra, kísérletekre épülő közvetlen ismeretszerzést. Ennek a
fogalmi tanuláshoz viszonyított aránya 12−14 éves korig nem csökkenhet 50% alá.
Amikor valóban új probléma megoldására kényszerül, a felnőttek többsége is azokhoz a mélyen
gyökerező megismerési formákhoz nyúl, amelyeket már több-kevesebb sikerrel gyermekkorában is
gyakorolt, azokat a gondolkodási műveleteket próbálja végig, amelyeket az iskolában készségszinten
elsajátított. A természetről szerzendő ismeretek megalapozásakor ezeket a megismerési
lépcsőfokokat kell kiépíteni. Ezt pedig a mindennapokban előforduló szituációkhoz hasonló –
ismeretlen – problémahelyzetekben, és elsősorban a természettudományos oktatás során lehet elérni.
Természetesen vannak olyan alapvető ismeretek és tények, amelyeket mindenkinek tudnia kell.
Fontos, hogy ezeket hatékonyan, és az eddigieknél nagyobb mélységben sajátítsák el a tanulók,
vagyis az ismereteiket valóban „birtokolják”, a gyakorlatban is tudják használni. Az általános iskolai
fizika olyan alapozó jellegű tantárgy, amely csak a legfontosabb tudományos fogalmakkal foglalkozik.
Azok folyamatos fejlesztésével, „érlelésével”, de főként a megismerési tevékenység gyakorlatával
készíti fel a tanulókat arra, hogy a középiskolában a természettudományos tárgyak magasabb szintű
megismeréséhez hozzákezdjenek.
Egyforma hangsúlyt kell kapniuk a természettudomány alappilléreinek, melyek:
– az ismeretanyag (elvek, tények, törvények, elméletek);
– a tudományos megismerés folyamata (az a módszer, ahogyan feltárjuk a természet titkait);
– az ismeretek, a mindennapi élet és a társadalmi gyakorlat kapcsolata (az egészség- és
környezetvédelem, a technika és a társadalom kapcsolatrendszere) és

166 / 344
– az a gondolkodási és viselkedési szokásrendszer, amely felelősségteljes, etikus magatartást, kreatív
és kritikus gondolkodást biztosít.
A spirálisan felépülő tartalomnak minden szinten meg kell felelnie a korosztály érdeklődésének,
személyes világának. A tananyag feldolgozása így a tanulók érdeklődésére épül, a témák kifejtése
egyre átfogóbb és szélesebb világképet nyújt.
Az ismeretek időben tartós, akár ismeretlen helyzetekben is eredményre vezető előhívhatósága
nagymértékben függ azok beágyazódásának minőségétől és kapcsolatrendszerének gazdagságától.
Nem elég a tanulókkal a tananyag belső logikáját megismertetni, el is kell fogadtatni azt, amihez
elengedhetetlen, hogy a felmerülő példák és problémák számukra érdekesek, az életükhöz
kapcsolódók legyenek. A tanuló tehát nem csupán befogadó, hanem aktivitásával vissza is hat a
tanulás folyamatára. Külön motivációs lehetőséget jelent, ha az adott tantárgy keretein belül –
természetesen némi tanári irányítással – a tanulók maguk vethetnek fel és oldhatnak meg számukra
fontos és izgalmas kérdéseket, problémákat. A legnagyobb öröm, ha a megszerzett ismeretek a
tanulók számára is nyilvánvaló módon hatékonyan használhatóak. A feldolgozás akkor konzisztens,
ha általa a jelenségek érthetővé, kiszámíthatóvá, és ezáltal – ami elsősorban a tizenévesek számára
nagyon fontos lehet – irányíthatóvá, uralhatóvá is válnak.
A fogalmi háló kiépítésének alapja a tanuló saját fogalmi készlete, amelyet részben önállóan, az
iskolától függetlenül, részben pedig az iskolában (esetleg más tantárgy tanulása során) szerzett. A
további ismeretek beépülését ebbe a rendszerbe döntően befolyásolja, hogy ez a tudás működőképes
és ellentmondás-mentes-e, illetve, hogy a meglévő ismeretek milyen hányada alapul a tapasztalati és
tanult ismeretek félreértelmezésén, röviden szólva, tévképzeten. A fizika tantárgy a köznapi jelentésű
fogalmakra építve kezdi el azok közelítését a tudományos használathoz. A legfontosabb, hogy a
köznapi tapasztalat számszerű jellemzésében megragadjuk a mennyiségek (pl. sebesség,
energiacsere) pillanatnyi értékeihez közelítő folyamatot, a lendület, az erő, a munka, az energia és a
feszültség fogalmaiban az általánosítható vonásokat. A legnagyobb tanári és tanulói kihívás
kategóriáját a „kölcsönhatásmentes mozgás” fogalma és társai jelentik. Ezek megszilárdítása a
felsőbb osztályokban, sőt sokszor a felsőfokú tanulmányokban következhet be.
Az értő tanulás feltétele az is, hogy az ismeretek belső logikája és az egymáshoz kapcsolódó
ismeretek közötti összefüggések előtűnjenek. A kép kiépítésekor a tanulóknak legalább nagy
vonalakban ismerniük kell a kép lényegét, tartalmát, hogy az egyes tudáselemeket bele tudják
illeszteni. Tudniuk kell, hogy az egyes mozaikdarabkák hogyan kapcsolódnak az egészhez, hogyan
nyernek értelmet, és mire használhatók. A kép összeállításának hatékonyságát és gyorsaságát pedig
jelentősen javítja, ha az összefüggések frissen élnek, vagyis az új ismeret megszerzése és
alkalmazása révén a kapcsolatrendszer folytonos és ismételt megerősítést kap.
A kisgyermek természetes módon és nagy lelkesedéssel kezdi környezete megismerését, amit az
iskolai oktatásnak nem szabad elrontani. Az érdeklődés megőrzése érdekében a tantervben a
korábbiaktól eltérően nem a témakörök sorrendjére helyezzük a hangsúlyt, hanem azoknak a
tapasztalással összeköthető, érdeklődést felkeltő tevékenységeire, a kvalitatív kapcsolatoktól a
számszerűsíthetőség felé vezető útnak a matematikai ismeretekkel való összhangjára.
Természetesen a fizika jelenségkörének, a fizika módszereinek alkalmazási köre kijelöli a nagy
témákat, amelyek számára a nagyon csekély órakeretbeli oktatás ökonómiája megszab egyfajta belső
sorrendet. Mindazonáltal nagy figyelmet kell fordítani mindazokra a tapasztalati és fogalmi
kezdeményekre, amelyekre a gimnázium magasabb évfolyamain kiteljesedő fizikatanítás bemeneti
kompetenciaként számít.

Évfolyam Profil Kerettanterv által Felhasznált

biztosított óraszám óraszám
7. társadalomtudományi 85 54
természettudományi 54
8. társadalomtudományi 54
természettudományi 72

167 / 344
Évfolyam Profil Kerettanterv által Felhasznált A kerettanterv szerinti
biztosított óraszám óraszám tematikai egység
7. társadalomtudományi 6 8 Természettudományos
vizsgálati módszerek
14 16 Optika, csillagászat
14 14 Hőtan
16 12 Mozgások
+10% 4 Év végi rendszerezés,
ismétlés
természettudományi 6 8 Természettudományos
vizsgálati módszerek
14 16 Optika, csillagászat
14 14 Hőtan
16 12 Mozgások
+10% 4 Év végi rendszerezés,
ismétlés
8. társadalomtudományi 9 14 Energia
14 18 Nyomás
12 18 Elektromosság, mágnesség
+10% 4 Év végi rendszerezés,
ismétlés
természettudományi 9 19 Energia
14 24 Nyomás
12 24 Elektromosság, mágnesség
+10% 5 Év végi rendszerezés,
ismétlés

168 / 344
 9-10. évfolyam

Az egyes témák feldolgozása minden esetben a korábbi ismeretek, hétköznapi tapasztalatok

összegyűjtésével, a kísérletezéssel, méréssel indul, de az ismeretszerzés fő módszere a
tapasztalatokból szerzett információk rendszerezése, matematikai leírása, igazolása, ellenőrzése és
az ezek alapján elsajátított ismeretanyag alkalmazása.
A diákok természetes érdeklődést mutatnak a kísérletek, jelenségek és azok megértése iránt. A
kerettantervi ciklus a klasszikus fizika jól kísérletezhető témaköreit dolgozza fel, a tananyagot a
tanulók általános absztrakciós szintjéhez és az aktuális matematikai tudásszintjéhez igazítva. Ily
módon sem a mechanika, sem az elektromágnesség témája nem zárul le a gimnáziumi képzés első
ciklusában.
A megismerés módszerei között fontos kiindulópont a gyakorlati tapasztalatszerzés, kísérlet, mérés,
ehhez kapcsolódik a tapasztalatok összegzése, a törvények megfogalmazása szóban és egyszerű
matematikai formulákkal. A fizikatanításban ma már nélkülözhetetlen segéd- és munkaeszköz a
számítógép.
Célunk a korszerű természettudományos világkép alapjainak és a mindennapi élet szempontjából
fontos gyakorlati fizikai ismereteknek a kellő mértékű elsajátíttatása. A tanuló érezze, hogy a fizikában
tanultak segítséget adnak számára, hogy biztonságosabban közlekedjen, hogy majd
energiatudatosan éljen, olcsóbban éljen, hogy a természeti jelenségeket megfelelően értse és tudja
magyarázni, az áltudományos reklámok ígéreteit helyesen tudja kezelni.

Évfolyam Profil Kerettanterv által Felhasznált

biztosított óraszám óraszám
9. társadalomtudományi 114 72
természettudományi 72
10. társadalomtudományi 72
természettudományi 90

Évfolyam Profil Kerettanterv által Felhasznált A kerettanterv szerinti

biztosított óraszám óraszám tematikai egység
9. társadalomtudományi 18 20 Minden mozog, a mozgás
relatív – a mozgástan elemei
24 27 Okok és okozatok
(Arisztotelésztől Newtonig) –
A Newtoni mechanika
elemei
7 8 Erőfeszítés és hasznosság
Munka – Energia –
Teljesítmény
8 9 Folyadékok és gázok
mechanikája
+10% 8 Év végi rendszerezés,
ismétlés
természettudományi 18 20 Minden mozog, a mozgás
relatív – a mozgástan elemei
24 27 Okok és okozatok
(Arisztotelésztől Newtonig) –
A Newtoni mechanika
elemei
7 8 Erőfeszítés és hasznosság
Munka – Energia –
Teljesítmény
8 9 Folyadékok és gázok
mechanikája
+10% 8 Év végi rendszerezés,
ismétlés

169 / 344
10. társadalomtudományi 7 8 Közel- és távolhatás –
Elektromos töltés és erőtér
14 15 A mozgó töltések –
egyenáram
8 9 Hőhatások és
állapotváltozások – hőtani
alapjelenségek,
gáztörvények
4 5 Részecskék rendezett és
rendezetlen mozgása –
Molekuláris hőelmélet
elemei
15 16 Energia, hő és munka – a
hőtan főtételei
5 7 Hő felvétele
hőmérsékletváltozás nélkül –
halmazállapot-változások
4 4 Mindennapok hőtana
+10% 8 Év végi rendszerezés,
ismétlés
természettudományi 7 10 Közel- és távolhatás –
Elektromos töltés és erőtér
14 19 A mozgó töltések –
egyenáram
8 11 Hőhatások és
állapotváltozások – hőtani
alapjelenségek,
gáztörvények
4 6 Részecskék rendezett és
rendezetlen mozgása –
Molekuláris hőelmélet
elemei
15 20 Energia, hő és munka – a
hőtan főtételei
5 9 Hő felvétele
hőmérsékletváltozás nélkül –
halmazállapot-változások
4 5 Mindennapok hőtana
+10% 10 Év végi rendszerezés,
ismétlés

170 / 344
 11-12. évfolyam

A képzés második szakasza a matematikailag igényesebb mechanikai és elektrodinamikai tartalmakat

(rezgések, indukció, elektromágneses rezgések, hullámok), az optikát és a modern fizika két nagy
témakörét: a héj- és magfizikát, valamint a csillagászat-asztrofizikát dolgozza fel. A mechanika,
elektrodinamika és az optika esetén a jelenségek és a törvények megismerésén, az érdekességeken
és a gyakorlati alkalmazásokon túl fontos az alapszintű feladat- és problémamegoldás. A modern
fizikában a hangsúly a jelenségeken, a gyakorlati vonatkozásokon van.
Az atommodellek fejlődésének bemutatása jó lehetőséget ad a fizikai törvények feltárásában alapvető
modellezés lényegének koncentrált bemutatására. Az atomszerkezetek megismerésén keresztül jól
kapcsolható a fizikai és a kémiai ismeretanyag, illetve megtárgyalható a kémiai kötésekkel összetartott
kristályos és cseppfolyós anyagok mikroszerkezete és fizikai sajátságai közti kapcsolat. Ez utóbbi
témának fontos része a félvezetők tárgyalása.
A magfizika tárgyalása az elméleti alapozáson túl magába foglalja a nukleáris technika kérdéskörét,
annak kockázati tényezőit is. A Csillagászat és asztrofizika fejezet a klasszikus csillagászati ismeretek
rendszerezése után a magfizikához jól kapcsolódó csillagszerkezeti és kozmológiai kérdésekkel
folytatódik. A fizika tematikus tanulásának záró éve döntően az ismeretek bővítését és rendszerezését
szolgálja, bemutatva a fizika szerepét a mindennapi jelenségek és a korszerű technika
értelmezésében, és hangsúlyozva a felelősséget környezetünk megóvásáért. A heti két órában tanult
fizika alapot ad, de önmagában nem elegendő a fizika érettségi vizsga letételéhez, illetve a szakirányú
(természettudományos és műszaki) felsőoktatásba történő bekapcsolódáshoz. Az eredményes
vizsgázáshoz és a továbbtanuláshoz 11–12. évfolyamon intenzív kiegészítő foglalkozásokat kell
szervezni. A kiegészítő felkészítés része kell, hogy legyen a matematikai ismeretek bővítése, a fizikai
feladatmegoldás, a kísérleti készség fejlesztése.

Évfolyam Profil Kerettanterv által Felhasznált óraszám

biztosított óraszám
11. társadalomtudományi 57 72
természettudományi 72
fakultáció 144
12. fakultáció 0 124

Évfolyam Profil Kerettanterv által biztosított Felhasznált A kerettanterv szerinti

óraszám óraszám tematikai egység
11. társadalom- 11 12 Mechanikai rezgések,
tudományi hullámok
11 11 Mágnesség és
elektromosság –
Elektromágneses indukció,
váltóáramú hálózatok
4 5 Rádió, televízió, mobiltelefon
Elektromágneses rezgések,
hullámok
11 12 Hullám- és sugároptika
6 7 Az atomok szerkezete
6 7 Az atommag is részekre
bontható – a magfizika
elemei
8 9 Csillagászat és asztrofizika
elemei
+10% 9 Év végi rendszerezés,
ismétlés

171 / 344
 természettudo 11 12 Mechanikai rezgések,
mányi hullámok
11 11 Mágnesség és
elektromosság –
Elektromágneses indukció,
váltóáramú hálózatok
4 5 Rádió, televízió, mobiltelefon
Elektromágneses rezgések,
hullámok
11 12 Hullám- és sugároptika
6 7 Az atomok szerkezete
6 7 Az atommag is részekre
bontható – a magfizika
elemei
8 9 Csillagászat és asztrofizika
elemei
+10% 9 Év végi rendszerezés,
ismétlés
fakultáció 11 24 Mechanikai rezgések,
hullámok
11 22 Mágnesség és
elektromosság –
Elektromágneses indukció,
váltóáramú hálózatok
4 10 Rádió, televízió, mobiltelefon
Elektromágneses rezgések,
hullámok
11 24 Hullám- és sugároptika
6 14 Az atomok szerkezete
6 14 Az atommag is részekre
bontható – a magfizika
elemei
8 18 Csillagászat és asztrofizika
elemei
+10% 18 Év végi rendszerezés,
ismétlés
12. fakultáció 0 124 Ismétlés, rendszerezés

172 / 344
12. SZÁMÚ MELLÉKLET:KÉMIA

Kémia a kerettanterv alapján a 2013/2014. tanévtől

http://doc.hjegy.mhk.hu/20125H20000051_4.PDF

Az iskola helyi tanterve az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletének Kémia - B változata
alapján készült (gimnáziumok 7-12. évfolyam). A helyi tanterv a választott kerettanterv által meghatározottakon
felül új tananyagot nem tartalmaz; a rendelkezésre álló 10%-os órakeretet a kerettanterv óraszámainak
növelésére használtuk.

7 – 10. évfolyam
Éves óraszámok

Évfolyam 7 8 9 10
7.AB 8.AB 9.AB 10.AB
Heti
1,5 2 2 2
óraszámok
Éves
54 72 72 72
óraszámok (36 hét)

Célok és feladatok
A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása az anyagi tulajdonságok és az anyagok között
lejátszódó reakciók szempontjából. Ezek osztályozásával meg kell mutatni, hogy e sokféleség néhány
egyszerűbb elv alapján jól érthető és kezelhető. A természeti jelenségek iránti érdeklődés megtartását, fokozását
szolgálják a kísérletek. A kísérletezés során a tanulóknak hozzá kell szokniuk az anyagokkal, eszközökkel való
figyelmes, pontos munkához, az anyag- és energiatakarékos módszerekhez. A jelenségek észlelése, értelmezése
módot ad a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére és segíti, hogy a tanulókban kialakuljon a jelenségek
magyarázatának az igénye. Az atomok és a molekulák mikrovilágának megismerése alapján a tanulóknak
értelmezniük kell a szervetlen és a szerves anyagok tulajdonságait és a kémiai reakciókat. A tanulóknak
kezelniük kell tudni a periódusos rendszer és más táblázatok adatait (oldhatósági táblázat, standardpotenciálok).
A molekula és kristálymodellek használatával a részecskék térbeli viszonyairól kell a tanulóknak tájékozódniuk.
Meg kell tanulniuk a gyerekeknek, hogy a molekulamodellekből az anyag makroszkópos tulajdonságaira és
jellemző reakcióira következtessenek.
A tanulóknak meg kell ismerniük a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és
szakszerű, balesetmentes kezelését. Ugyanígy tisztában kell lenniük a mérgekkel, kábítószerekkel ezeknek az
egyén egészségére és a társadalomra gyakorolt hatásával. A tanulóknak meg kell ismerniük, és alkalmazniuk kell
a kémiai jelrendszert, és tisztában kell lenniük néhány egyszerű kémiai számítással is. Ezekkel a számításokkal
szemléltethető a matematika természettudományos alkalmazása. A kémia tanulása során a gyerekek
gyakoroljanak többféle kommunikációs formát. A kísérlet tapasztalatairól írt beszámolók segítségével
fejleszthető a nyelvi kifejező készség. A jelenségek magyarázatának leírásakor, elmondásakor kifejleszthető a
kémiai szakkifejezések megfelelő használata. A felfedezések történetének, neves kémikusok tevékenységének
tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. Az informatika tantárgyban
elsajátított képességek, készségek alapot adnak az információgyűjtéshez, az ismeretszerzési technikák
gyakorlásához. Egyszerűbb biokémiai, geokémiai, légkörkémiai folyamatokkal bemutatható, hogy a biológiai,
geokémiai, meteorológiai jelenségek hátterét gyakran kémiai folyamatok segítségével lehet megérteni. A
környezeti nevelésben nagyon fontos, hogy a természetes vizek, levegő, talaj szennyeződéstől történő
megóvásának fontosságát megismerjék a tanulók. A jelenségek tárgyalása arra kell, hogy késztesse a tanulókat,
hogy tevékenyen vegyenek részt a saját környezetük védelmében.

Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzés és alkalmazás
A tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszerű,
balesetmentes használatában. Méréseik és számításos feladataik során gyakorolják a tanult mértékegységek
használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit. A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához
a tanulóknak meg kell tanulniuk a modelleket használni. A modellek segítségével értelmezzék a molekula
összetételét, majd a későbbiekben

173 / 344
 következtessenek belőle az anyagok makroszkópos tulajdonságaira. Gyakorlottságot kell szerezniük a
tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben.
Tudjanak a diákok lexikonokat, táblázatokat használni. Meg kell tanulniuk a diákoknak az elfogadható
információkat kiszűrni és a média kritikus kezelését. A megfigyeléssel, méréssel, jegyzeteléssel összegyűjtött
információkat a tanulók koruknak megfelelő szinten hasonlítsák össze, csoportosítsák. Gyakorolják a
grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, hogy később maguk is képesek legyenek az információkat ilyen módon
megjeleníteni. A megszerzett adatokat a tanulók elemezzék, értelmezzék a jelenségeket, keressenek
összefüggéseket és jussanak következtetésekre, általánosításokra. A magasabb
évfolyamokon legyenek képesek az általánosból az egyedire következtetni. A tanulóknak el kell
sajátítaniuk a szaknyelv pontos, helyes, szabatos használatát. A diákoknak ismerniük kell az ismereteikhez
kapcsolódó globális és a közvetlen környezetükben megjelenő helyi környezeti problémák okait,
következményeit. Be kell látniuk, hogy saját környezetük állapota az életvitelüktől is függ. Vegyenek aktívan
részt a környezeti problémák megoldásában.

Tájékozottság az anyagról
Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek
megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként a tanulók ismerjék meg a környezetükben
előforduló fontosabb szerves és szervetlen anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és
egyéb fontos tulajdonságait, a környezetre és az egészségre gyakorolt hatásukat, szakszerű kezelésüket. Az
egészségkárosító anyagok közül legyenek tisztában a nikotin, az alkohol és a drogok hatásával mind az egyénre,
mind a környezetre, a társadalomra.
Tájékozódás a térben
A részecskékről tanult ismeretek alapján alakuljon ki a diákoknak elképzelése az atomon belüli
méretarányokról, a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi
eltéréséről.
Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről
A tanulók ismerjék a kémiai ismeretekhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Tudják a
diákok, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszerű és alkotó alkalmazása áll.

Ellenőrzés, értékelés
Az értékelés formái: szóbeli, írásbeli.
Szóbeli: minden tevékenység után (felelet, órai aktivitás, kísérletezés, modellezés, kiselőadás, beszámoló
otthon elvégzett kísérletről, röpdolgozat, témazáró dolgozat, évfolyamszintű felmérés). A szóbeli értékelés
egyénre és csoportra is irányulhat a tevékenység jellegéből adódóan. Írásbeli értékelés, ha a tevékenység ezt
kívánja. (Pl. házi dolgozatnál témazáró dolgozatnál, kiemelkedő, vagy a várttól eltérő teljesítmény esetén
egyénre szabottan. Kiemelkedő teljesítmény esetén, pl. versenyeredmény az ellenőrző könyvben. Érdemjeggyel
minősítünk szóbeli feleletet, röpdolgozatot, témazáró dolgozatot, órai munkát. Az érdemjegy megszerzésének
egy másik módja a folyamatos órai munka értékelése kisjegyekkel (plusz pontokkal), és ezek átváltása
érdemjegyekké. Az ellenőrzés formái: szóbeli felelet, frontális „kikérdezés”, kísérletelemzés, modellezés,
írásbeli felelet, témazáró dolgozat, évfolyamszintű felmérés (9. évfolyam közepén), záró dolgozat (10. évfolyam
végén). Szempontjai: a tényanyag elsajátításának mértéke, annak megállapítása, mit, milyen szinten sajátított el a
tanuló (ráismerés, reproduktív tudás, alkalmazni képes tudás). Az évfolyamszintű felmérésnél érdemjegyet nem
adunk. Az írásbeli dolgozatoknál a ponthatárok átváltását nem lehet egyértelműen meghatározni. Nem lehet
ugyanazt a mércét alkalmazni akkor, ha pusztán a tényanyagot kérjük számon (képletek, tulajdonságok), vagy ha
az alkalmazóképes tudásra vagyunk kíváncsiak (probléma feladatok és számításos feladatok). A témazáró
dolgozatoknál általában a következő átváltást alkalmazzuk:
90 – 100 % jeles
75 – 89 % jó
60 – 74 % közepes
50 – 59 % elégséges
0 – 49 % elégtelen
A tanulók folyamatos felkészüléséhez szóbeli és írásbeli házi feladatokat adunk. Az írásbeli feladat
gyakorlásra, bevésésre szolgál, a megoldásához szükséges idő egy alkalommal nem haladja meg a 15 percet.
Értékelése csak a meglétére terjed ki, kikérdezésnél plusszal, mínusszal történik. A tantárgy iránti érdeklődés
felkeltését és fenntartását szolgálják a gyűjtőmunkák. Ezeknek a témája híres kémikusok élete, munkássága, a
tananyaghoz kötődő érdekességek. Értékelése szóban történik, esetenként plusszal, vagy jelessel. A félévi, év
végi osztályzatok kialakításához félévente minimum három érdemjegyet adunk.
A félévi, év végi osztályzatok kialakításához a jegyek alábbi súlyozását alkalmazzuk:

normál
kis jegy dolgozat témazáró vizsgajegy
jegy

174 / 344
 1 2 2 4 4

A záró dolgozat két témazáró dolgozatnak megfelelő értékkel bír. A záró dolgozat szerkezetében,
felépítésében, értékelésében a kémia középszintű érettségi vizsgához hasonló.
A kérdések között az általános kémia, a szervetlen és a szerves kémia körébe tartozó témák szerepelnek.
A lehetséges feladattípusok:
 feleletválasztásos teszt
 táblázat kiegészítése
 asszociáció (négyféle/többféle)
 reakcióegyenletek szerkesztése, kiegészítése
 elemző feladatok (kísérletelemzés, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb.)
 számítási feladatok
 rövid esszé
A feladatsor megoldására 45 perc áll rendelkezésre. A feladatlap kitöltéséhez a diákok periódusos
rendszert és számológépet használhatnak. A dolgozatokat a javító tanár 1 héten belül kijavítja. Ekkor a vizsgázó
az értékelt feladatlapot megtekintheti, a javítással, értékeléssel kapcsolatos észrevételeit megteheti.
A pontok átváltása a következő:

0 -14 % 1 1
15 -24 % 1 2
25 -34 % 2 2
35 -44 % 2 3
45 -54 % 3 3
55 -64 % 3 4
65 -74 % 4 4
75 -84 % 4 5
85 -100 % 5 5

Az osztályozó vizsga követelményei megegyeznek az aktuális évfolyam követelményeivel. Az osztályozó

vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, félévekre lebontva.

A fakultáció
Évfolyamok 11 12
Heti
4 4
óraszámok
Éves
144 120
óraszámok

A fakultáció elsődleges célja az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés. Ezért olyan jó és jeles
tudással rendelkező tanulók jelentkezését várjuk, akik az alapórai tananyag alapos átismétlése mellett vállalják
annak magasabb szintű elméleti és gyakorlati kiegészítését is. Lehetőséget adunk a laboratóriumi gyakorlatokon
kémiai kísérletek elvégzésére, mélyebb anyagismeret megszerzésére. A középszintű érettségi vizsgát tervezők
számára is indokolt a fakultáció választása, mert a gyakorlati vizsgarész anyaga csak ebben az órakeretben
sajátítható el. Javasoljuk a kémia fakultációt választók számára a biológia fakultáció is mivel az orvosi,
állatorvosi, kertészeti, környezetvédelmi, élelmiszermérnöki vagy agrár szakirányba továbbtanulni szándékozók
így nagyobb eséllyel tudnak majd sikeres érettségi vizsgát tenni.
A fakultációs csoportokban az elméleti ismereteket középiskolai tankönyvekből tanuljuk, a gyakorlati
tudást kísérletekkel, mérésekkel mélyítjük el. A fakultációk anyagában a számítási feladatok megoldása is fontos
elem. Az értékelés elméleti dolgozatok, órai feladatmegoldások, kísérleti munkák alapján történik, ezek a
számonkérések az érvényben lévő emelt szintű érettségi követelményekhez igazodnak.
Az értékelés módjáról a tanulókat a tanév elején, a szülőket az első, tájékoztató szülői értekezleten
tájékoztatjuk. A tanterv beválás vizsgálatának alapját a diagnosztikus mérés a témazáró dolgozatok és a záró
dolgozat képezi. Az eredmények részletes elemzését munkaközösségi megbeszéléseken tervezzük. Az
eredmények alapján a minimumszint feletti tartalmakat csökkentjük vagy növeljük. A jobb eredmények
elérésénél alkalmazott módszereket „közkinccsé” tesszük. A gyengébb eredmények esetén módszert váltunk.

175 / 344
Tanórán kívüli tevékenységek
Versenyek
Bekapcsolódunk a tanulmányi versenyekbe (pl. Irinyi János Kémiaverseny)
Igény esetén szakkört indítunk a 8., 9. illetve a 10. évfolyamon.

A tankönyv kiválasztásának elvei

A tankönyvek használatáról munkaközösségünk dönt. Olyan tankönyvet kívánunk használni:
- amelyhez készült munkafüzet,
- amelyekben az új fogalmak kiemelten jelennek meg benne,
- amelyeket olvasmányok, érdekességek színesítik,
- amelyekben a leckék végén összefoglaló, ismétlő kérdések, feladatok vannak,
- amelyekben a leckék elején utalás van arra, milyen előzetes ismeretekre van szükség az új ismeretek
elsajátításához.
A kerettantervekhez illeszkedő tankönyveket, feladatgyűjteményeket választunk, amelyek jól kiegészítik
az órai magyarázatot, segítik a tanulókat azok alkalmazásában, illetve az érettségi vizsgára való felkészülésben.

Taneszközök és felszerelések jegyzéke

Audiovizuális eszközök
Írásvetítő, fóliasorozatok
Televízió, videó, videokazetták

Labor, teremberendezés
Vegyszerek és a tárolásukra alkalmas szekrények, méregszekrény
Laborasztalok gázzal, vízzel
Elszívófülke
Levegőztető berendezés
Periódusos rendszer, falitáblák

Modellező készletek
Pálcikamodellek
Kalott modell
Molekulaszett modell
Atompálya modellek
Kristályszerkezeti modellek

Kísérletező eszközök
Mérlegek súlysorozattal (külön mérlegszobában)
Vasháromlábak, dróthálók, Bunsen-állványok, kettős diók, lombikfogó, szűrőkarikák szorítódióval,
tégelyfogók, csipeszek, vegyszeres kanalak, égető kanalak
Gumicsövek, gumicsőszorítók, gumidugók (különböző méretben)
Bunsen-égők, borszeszégők, gyufa, hurkapálcika, gyertya
Állólombikok, Erlenmeyer lombikok, főzőpoharak különböző méretben
Mérőlombikok, mérőhengerek különböző méretben, pipetták, büretták
Hőmérők, sűrűségmérők, indikátorpapírok, nitrát- keménység teszt
Desztilláló lombikok, gázfejlesztő készülékek
Gázfelfogó henger, üvegkádak, gázmosó, hűtő
Kémcsövek, félmikro kémcsövek, oldalcsöves kémcsövek, kémcsőtartók,
kémcsőfogók, kémcsőkefék
Vízbontó készülék, elektrolizáló készülék, galvánelem mérőműszerrel
Szűrőpapír, üveg és műanyag tölcsérek
Kristályosító csészék, üvegbotok, óraüvegek üveglapok, Petri-csészék
Szemcseppentők, választó tölcsér, üvegcsövek, hajlított üvegcsövek
Dörzsmozsarak

7-8.évfolyam

176 / 344
 Iskolánk helyi tantervének alapja a 4.2.10.2 kémia B kerettanterv a 6 évfolyamos képzés számára.

Kerettanterv 7. 8. szabadon
Tematikai egységek
által előírt évfolyam évfolyam tervezhető
A kémia tárgya, kémiai kísérletek 4 4 4
Részecskék, halmazok, változások,
16 16 4 4
keverékek
A részecskék szerkezete és
12 12 4 6
tulajdonságai, vegyülettípusok
A kémiai reakciók típusai 14 14 3 4
Kémia a természetben 12 12
Kémia a háztartásban 14 14
Kémia az iparban 12 12
Élelmiszerek és az egészséges életmód 13 13
Összesen 97 46 51 11 18

9-10. évfolyam

Kerettanterv szabadon
Tematikai egységek 9. évfolyam 10. évfolyam
által előírt tervezhető
A kémia és az atomok világa 5 5
Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban 8 8
Anyagi rendszerek 8 8
Kémiai reakciók és reakciótípusok 15 15
A szénhidrogének és halogénezett származékaik 19 19
Az oxigéntartalmú szerves vegyületek 20 20 3
A nitrogéntartalmú szerves vegyületek 10 10
A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és
7 7 3
vegyületeik
Az oxigéncsoport és elemei vegyületei 10 10 2
A nitrogéncsoport és elemei vegyületei 6 6 2
A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei 6 6
A fémek és vegyületeik 10 10 2
Elektrokémia 6 6 2
Összesen 130 65 65 14

177 / 344
11-12. évfolyam – fakultáció
óraszámok
TÉMAKÖR
11.évf. 12.évf.
Elméleti ismeretek. Kísérletek.
1. Az atomok 2
2. A periódusos rendszer felépítése.
2
- Periodikusan változó tulajdonságok
3. Molekulák képződése és térszerkezete 4
4. Összetett ionok és komplex ionok 2
5. Az anyagi halmazok csoportosítása 4
6. Halmazállapotok 4
7. Az oldatok 4
8. A kémiai reakciók 2
9. A kémiai folyamatok iránya 2
10. A kémiai reakciók típusai 2
11. Sav-bázis reakciók 2
12. Redoxireakciók 2
13. Elektrokémia 4
14. A szerves kémia kialakulása, leírása 2
15. A szerves vegyületek molekuláinak szerkezete 2
16. Telített szénhidrogének 4
17. Telítetlen szénhidrogének 6
18. Az aromás szénhidrogének és a benzol 4
19. A halogénezett szénhidrogének nevezéktana és
2
jellemzőik
20. Az oxigéntartalmú szerves vegyületek csoportosítása. Az
4
éterek.
21. Hidroxivegyületek 4
22. Oxovegyületek 2
23. Karbonsavak 2
24. Észterek 2
25. Az oxigéntartalmú szerves vegyületek tulajdonságainak
2
összehasonlítása, átalakítása egymásba
26. Az aminok és az amidok 2
27. Nitrogéntartalmú heterociklusok 2
28. Az aminosavak 2
29. A szénhidrátok 4
30. A fehérjék és a nukleinsavak 2
31. A műanyagok 2
32. A nemfémes elemek és vegyületeik. A hidrogén 2
33. A nemesgázok (VIII.) 1
34. A halogénelemek (VII.) 3
35. A halogenidek 2
36. Az oxigéncsoport (VI.A) elemei. Kalkogén elemek 2
37. Az oxigéncsoport elemeinek vegyületei I. 2
38. Az oxigéncsoport elemeinek vegyületei II. 2
39. A nitrogéncsoport elemei (V.A) 2
40. A nitrogén fontosabb vegyületei I. 2
41. A nitrogén fontosabb vegyületei II. 2
42. A foszfor fontosabb vegyületei 2
43. A széncsoport elemei 2
44. A szén fontosabb vegyületei I. 2
45. A szén fontosabb vegyületei II. 2
46. A szilícium fontosabb vegyületei 2
47. A nemfémes elemek és vegyületeik összefoglalása 2
48. A fémek és vegyületeik 2
49. Az alkálifémek és vegyületei 2

178 / 344
 50. Az alkáliföldfémek és vegyületei 2
51. A p-mező fémei és fontosabb vegyületeik 2
52. A d-mező fémei I. 2
53. A d-mező fémei II. 2
54. A fémes elemek összefoglalása 2
Kémiai számítások
55. Alapfogalmak 14
56. Az oldatok összetétele. Oldhatóság. 18
57. Sztöchiometriai számítások. 8
58. Temokémia 8
59. A kémiai egyensúly 10
60. Sav-bázis egyensúlyok 10
61. Elektrokémia 4 8
62. Gázelegyek 14
63. A szerves vegyületek képlete 14
64. Keverékek 14
65. Érettségi feladatsorok 10

13. SZÁMÚ MELLÉKLET: FÖLDRAJZ

Pedagógiai programunkat az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről szóló rendelet alapján állítottuk össze.

A tantárggyal kapcsolatos általános tudnivalók a 4-5 évfolyamos földrajz pedagógiai programunk

bevezetőjében olvashatók.

Éves óraszámok:

A tantárgy óraterve 7.évfolyam 8.évfolyam 9.évfolyam 1o.évfolyam

Heti óraszám 2 2 2 2

Éves óraszám 72 72 72 72

7. évfolyam

Témakör Iskolai óraszám Kerettantervi Különbség Különbség

óraszám felhasználása

A szilárd Föld 7 7 0 nincs

anyagai és
folyamatai

179 / 344
A földrajzi 9 6 3 a tananyag
övezetesség elmélyítése
alapjai

Gazdasági 5 5 0 nincs
alapismeretek

Afrika és Amerika 18 15 3 a tanult földrajzi

földrajza nevek elmélyítése
és gyakorlása
vaktérken
elhelyezése

Ázsia földrajza 13 11 2 névanyag

elmélyítése

Ausztrália, a 4 4 0 nincs
sarkvidékek és az
óceánok földrajza

Európa általános 10 4 6 Névanyag

földrajza elmélyítése és
vaktérképen való
elhelyezése.
Kiselőadások

Terepgyakorlat 6 0 6 Az éves anyag

gyakorlati
alkalmazása
szabadon
választott nemzeti
park területén.

8. évfolyam

Témakör iskolai óraszám kerettantervi különbség a különbség

óraszám felhasználása

Észak- és 6 6 0 nincs
Mediterrán-Európa
földrajza

Atlanti-Európa 8 6 2 névanyag
földrajza elmélyítés

Kelet- és Közép- 10 7 3 tananyag és

Európa földrajza névanyag
elmélyítés

A Kárpát- 10 5 5 tananyag és
medencevidék névanyag
földrajza elmélyítés

180 / 344
A hazánkkal 8 6 2 tananyag és
szomszédos névanyag
országok földrajza elmélyítés

Magyarország 10 5 5 tananyag és
természeti és névanyag
kulturális értékei elmélyítés

Magyarország 14 10 4 tananyag és
társadalomföldrajza névanyag
elmélyítés

Terepgyakorlat 6 0 6 Az éves anyag

gyakorlati
alkalmazása
szabadon
választott ipari
park (Suzuki,
Audi, Mercedes)
területén.

9. évfolyam

Témakör iskolai óraszám kerettantevi különbség különbség

óraszám felhasználása

A Föld kozmikus 7 7 0 nincs

környezete
A földi tér 6 6 0 nincs
ábrázolása
A Föld mint 16 13 3 Hegységrendszerek
kőzetbolygó tagjainak
szerkezete és megtanulása, azok
folyamatai vaktérképen történő
elhelyezése
A légkör földrajza 13 11 2 Számítási
feladatatok
begyakorlása
A vízburok 12 11 1 Tavak, folyók
földrajza tengerek
vaktérképen történő
elhelyezése
A földrajzi 12 12 0 nincs
övezetesség
Terepgyakorlat 6 0 6 Az éves anyag
gyakorlati
alkalmazása
szabadon választott
budai barlang
területén.

181 / 344
10. évfolyam

Témakör Iskolai óraszám Kerettantervi Különbség Különbség

óraszám felhasználása

Társadalmi 6 6 0 nincs
folyamatok a 21.
század elején

A világgazdaság 11 11 0 nincs
jellemző
folyamatai

Magyarország – 14 14 0 nincs
helyünk a Kárpát-
medencében és
Európában

A társadalmi- 15 14 1 tananyag
gazdasági elmélyítése
fejlődés regionális
különbségei
Európában

A társadalmi- 14 14 0 nincs
gazdasági
fejlődés regionális
különbségei
Európában

Globális kihívások 6 10 -4 átvitel a

– a terepgyakorlathoz
fenntarthatóság
kérdőjelei

Terepgyakorlat 6 0 6 Az éves anyag

gyakorlati
alkalmazása egy
komplex
tanulmányi
kiránduláson
hazánkban egy
szabadon
választott tájon.

182 / 344
14. SZÁMÚ MELLÉKLET: ÉNEK-ZENE

6 évfolyamos gimnáziumi osztályban

7. évfolyam:

- Fogalmak, állami ünnepek dalai- 2 óra

- Kodály Zoltán és Bartók Béla munkássága – 7 óra

- Márc. 15-i dalok - 2 óra

- Magyar népdalok – 6 óra

A romantikától napjainkig – 15 óra

Szabadon felhasználható órakeret: 4 óra – a tanévben két alkalommal a filharmónia segítségével

megrendezett koncert iskolánk aulájában. - 2 óra

Zenei tematikájú múzeumi foglalkozás / Bartók Emlékház, Liszt Emlékmúzeum, Kodály Múzeum, …/

- 1 óra

Népdalverseny osztályok között évente ősszel - különböző vidékek népdalcsokrainak bemutatása. A

győztes osztály legszebb hangú tanulói képviselik gimnáziumunkat a kerületi versenyen. – 1 óra

8. évfolyamos gimnáziumi osztályban:

A megadott tankönyvből való tanítás és ami az iskolánk sajátossága:

- Magyar népdalok tanulása - 6 óra

- Bartók, Kodály és tanítványai: 7 óra
- Zenetörténeti áttekintés: 20 óra
- Szabadon felhasználható órakeret: 4 óra: - Népdalverseny osztályok köözött évente ősszel
különböző népdalcsokrainak eléneklése. A győztes osztály legjobbjai képviselik a
gimnáziumot a kerületi népdalversenyen. 1 óra
- Filharmóniai hangverseny iskolánk aulájában, - 2 óra
- Zenei tematikájú múzeumban foglalkozás, pl.: Liszt emlékmúzeum, Bartók Emlékház, Kodály
Múzeum. 1 óra

9. évfolyam ének-zene tantárgy:

- 2 óra – Himnusz, Szózat

- 11 óra – Népzenei tanulmányok / régi stílusú népdalok /
- 20 zenetörténeti ismeretek / Őskortól a barokk korig /
- 4 óra Szabadon felhasználható órakeret: - évente két alkalommal a filharmónia segítségével
iskolánk aulájában komolyzenei koncertet hallgatunk - 2 óra / rendszeres látogatói vagyunk
az Operakaland sorozatnak, amit az Operaház vezetése hirdetett meg 1 óra / Népdalverseny
osztályok között évente ősszel különböző vidékek népdalcsokrainak bemutatása. A győztes
osztály legszebb hangjai képviselik a gimnáziumunkat a kerület i versenyen. 1 óra

183 / 344
10. évfolyam ének-zene tantárgy:

- 10 óra - Népzenei tanulmányok / új stílusú népdalok/

- 23 óra Zenetörténeti ismeretek / Bécsi klasszicizmustól a kora romantikáig /
- 4 óra Szabadon felhasználható órakeret: - évente két alkalommal a filharmónia segítségével
iskolánk aulájában komolyzenei koncert - 2 óra / Operakaland – 1 óra / Iskolai
népdalverseny az osztályok között – 1 óra

15. SZÁMÚ MELLÉKLET: DRÁMA ÉS TÁNC

7. osztály

A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az

élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás
fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése.
A dráma és tánc kreatív folyamata szolgálja a tanulók ön- és társismeretének gazdagodását,
segíti az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítést és -ápolást.
A tanulói tevékenységek a gondolatok és érzelmek kifejezését, ezzel együtt különböző drámai
és színházi kifejezési formák megismerését, alkalmazásuk elsajátítását és értelmezését szolgálják.
A mozgásos-táncos tevékenységek többek között fejlesztik a ritmusérzéket, a térérzékelést, a
testtartást, a mozgáskoordinációt, az állóképességet. E tevékenységek során a tanulók megismerik a
mozgásos-táncos kommunikáció és önkifejezés sajátosságait, eszköztárát.
A dramatikus és a mozgásos-táncos tevékenység gyakorlása és tanulása hozzájárul a nemzeti,
helyi vagy a nemzetiségi hagyomány megismeréséhez, az önazonosság erősítéséhez, fontos szerepe
lehet a közösségi tudat kialakításában.
A művészeti tevékenységformákkal való személyes találkozás révén a művészeti ágak nyelve a
tanulók sajátjává válik, és mindezek eredményeként kialakul bennük a művészettel élés, az értő
befogadóvá válás alapvető igénye.
A tárgy közműveltségi tartalmai, fejlesztési feladatai elsősorban tevékenységközpontú,
gyakorlati képzés során sajátíthatók el. A tematikai egységekhez időkeretek csak ajánlatként
határozhatók meg, mivel a témák feldolgozása komplex gyakorlati tevékenységek keretében valósul
meg. A feltüntetett tematikai egységek és közműveltségi tartalmak megjelenése átfedi egymást, a
tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja, a feltüntetett óraszám ajánlások az éves
összóraszám vonatkozásában nyújtanak tájékoztatást. A tematikai egységek nem sorrendben, hanem a
korosztály és a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján dolgozhatók fel.
A dráma és tánc metodikájának, tematikájának felépítése a korosztálytól, a csoport adottságától
és képzettségétől, valamint a helyi nevelési-oktatási céloktól függően különböző lehet.
A dráma és tánc 9–12. évfolyamra olyan kerettanterv, amelyhez 9. évfolyamon rendel
óraszámot, míg a további évfolyamokon a tantárgy oktatása a szabadon felhasználható órakeret terhére
valósítható meg. A dráma érettségire felkészítő anyagát a művészetek dráma fejezete tartalmazza a
11–12. évfolyamon, amelyhez a kerettanterv évfolyamonként heti 2-2 órát rendel.
A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési
tartalmakat a hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad kötelező tartalmat, míg a
fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a tervezés során.
A dráma és tánc jellegénél fogva nagy szerepet játszik több fejlesztési területen meghatározott
ismeretek elsajátításában, készségek kialakításában és képességek fejlesztésében.
Az erkölcsi nevelés területén a tanuló a dráma és tánc tanulása során olyan kérdésekkel és
problémákkal találkozik, amelyek segítenek számára eligazodni az őt körülvevő világban. A
tevékenységek során megtapasztalja, hogy cselekedeteiért és azok következményeiért viselt
felelősséggel tartozik, fejlődik igazságérzete. Ezzel a dráma és tánc hozzájárul a tanulók társadalmi
beilleszkedésének elősegítéséhez.

184 / 344
 A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén megismer több különböző népcsoporthoz kötődő
szokásrendszert vagy ünnepkörökhöz köthető hagyományt, így felkelthető érdeklődése szűkebb és
tágabb környezete kultúrája iránt, megtapasztalhatja ezek helyét Európa és a világ szokásvilágában,
fontossá válhat számára a hagyományok megismerése és megőrzése.
Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén nyitottá válhat a társadalmi jelenségek
iránt, ezek ábrázolására törekszik dramatikus tevékenységeiben is. Foglalkozik a kisebb és nagyobb
közösségek sajátosságaiból eredő lehetőségekkel és korlátokkal. Fejlődik önálló kritikai
gondolkodása, elemzőképessége és vitakultúrája.
Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése, valamint a felelősségvállalás másokért,
önkéntesség területén képes az alkalmazkodásra és az érdekérvényesítésre. Életkorának megfelelően
megnyilvánul különböző társas helyzetekben. Képes több szempontból is értékelni és drámajátékos
tevékenységekben megmutatni egy-egy helyzetet. A megbeszéléseken önálló véleményt fogalmaz
meg, tapasztalatot szerez önmaga és társai tevékenységének elemző értékelésében, ugyanakkor képes
mások munkájának elismerésére, tiszteletére is.
A családi életre nevelés területén a feldolgozott történetek szereplőinek kapcsolatai, valamint
életeseményeik elemzése a nevelő munka segítségére lehet.
A testi és lelki egészségre nevelés területén megismeri a figyelem összpontosítására szolgáló
különféle koncentrációs és lazító játékokat és tevékenységeket.
A fenntarthatóság, környezettudatosság területén fejlődik közvetlen és tágabb környezetének
természeti és társadalmi értékei, annak sokszínűsége iránti szenzibilitása.
A kompetenciafejlesztés területén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében az aktív
tevékenységek folytán a dráma és tánc tantárgy jelentős szerepet játszik. A tanuló részt vesz verbális
és nem verbális kommunikációs játékokban, megtapasztalja az önkifejezés több formáját. Ezek
segítségével képes érzéseinek és véleményének kifejezésére, valamint saját és mások tevékenységének
értékelésére is. Fejlődik a tiszta, érthető, artikulált beszéd, a világos, adekvát nyelvhasználat területén.
A pályaorientáció területén dramatikus tevékenységek során különféle ismereteket szerez a
különböző szakmák, hivatások, életpályák lehetőségeiről.
A médiatudatosságra nevelés területén dramatikus tevékenységek során megismeri és képes
alkalmazni a tömegkommunikációs médiumok különböző műfajait, a média eszköztárát. Emellett
képes saját produkciós munkájának szcenikai, hangtechnikai, filmes stb. kivitelezésére, illetve képi,
hangtechnikai rögzítésére.
A tanulás tanulása területén képes saját tanulási stílusának, stratégiáinak kialakítására, fejleszti
memóriáját, szóbeli, írásbeli, mozgásos, képi stb. kifejezésmódjait.
A szociális és állampolgári kompetencia területén a tanuló lehetőséget kap más kultúrák
sokszínűségének megismerésére. A dramatikus tevékenységek során gyakorolja a társainak való
segítségnyújtást különféle megjeleníthető élethelyzetekben. A közös munka folyamatában
megtapasztalja, hogy kisebb és nagyobb közösségének működése az ő felelőssége is, a dramatikus
tevékenység során, a mintha-helyzetek „gyakorlóterepén” felelősséget érez és vállal társaiért. Képes
megfogalmazni véleményét és elfogadni mások érvelését.
A kezdeményezőképesség és vállalkozói kultúra területén a tanuló életkorának megfelelő
helyzetekben képes a mérlegelésre, döntéshozatalra és arra, hogy felmérje döntései következményeit –
mindezt a dramatikus tevékenységek során a gyakorlatban, védett környezetben meg is tapasztalja.
Ugyanakkor az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén fejlődik
emocionális érzékenysége is, megismerkedik a befogadást és a kifejezést segítő játékokkal, dramatikus
tevékenységekkel, a megjelenítés többféle (pl. verbális, mozgásos-táncos, vizuális) formájával. Képes
színházi, táncszínházi, zenésszínházi alkotások értelmező-elemző befogadására. Érdeklődése
felkelthető a kortárs kulturális élet, rendezvények iránt.
Emellett a hatékony, önálló tanulás megalapozásaként részt vesz egész csoportos, kiscsoportos
tevékenységekben, és vállal egyéni tevékenységeket is. Megtapasztalja saját készségeit és képességeit,
felismerheti, miben kell még fejlődnie.

185 / 344
 Tantárgyi óraszámok: heti 1 óra
Az adott évfolyam feldolgozandó témakörei óraszámai (áttekintő táblázat)

Kerettantervi óraszámok Óraszámok

1 óra / hét (36 óra)

Csoportos játék és megjelenítés 6 óra 8 óra

Rögtönzés és együttműködés 7 óra 7 óra

A dráma és színház formanyelvének 6 óra 7 óra

tanulmányozása

Történetek feldolgozása 7 óra 6 óra

Megismerő- és befogadóképesség 6 óra 8 óra

A fejlesztési tartalmak fennmaradó 10 %-ban a magyar hagyományok, a magyar néptánc ismeretének

elmélyítése a fő cél.

A tankönyvek kiválasztásának elvei:

„A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az

élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás
fejlesztése, az összetartozás élményének erősítése. … A tárgy közműveltségi tartalmai, fejlesztési
feladatai elsősorban tevékenységközpontú, gyakorlati képzés során sajátíthatók el.” (Idézet a
bevezetőből.)
Ebből következik, hogy a szűkös órakeretben, elsősorban gyakorlati tevékenység által megvalósítható,
sokrétű és időigényes fejlesztési célok lehetséges elérése érdekében ehhez a tantárgyhoz tankönyv
használatát nem tartjuk célszerűnek.

Értékelés:

Az értékelés a közös tevékenység során végzett folyamatos megfigyelésen alapul. Az egyéni és közös
megjegyzések, elemzések, bírálatok játék közben, a tevékenység végén mindig a gyerek érdekében, a
fejlesztés és megerősítés szándékával történnek.

Értékelhető: 
 az együttműködő-képesség;   új ötletek, megoldások felvetése; 
 hajlandóság mások ötleteinek  a verbális és non - verbális kifejezések
elfogadására;  használata, értése; 
 önértékelés, mások értékelésének  képesség és hajlandóság egy szerep, feladat
képessége;  elvállalására. 
 döntéshozatal, felelősség a saját döntésért,
a döntés következményeinek vallása; 

186 / 344
A szorgalmi időben órai munkára kis jegyet adunk. Félévenként pedig a hagyományos ötfokozatú
skálán értékeljük a tanulók tevékenységét.

Feltételek:
A drámajáték-vezetőnek elméleti és gyakorlati felkészültsége mellett nagy emberismerettel,
empátiakészséggel is bírnia kell. Nagyon fontos, hogy a drámatanár rugalmas, kreatív, toleráns, a
humor iránt fogékony ember legyen, aki a gyerekeket társnak tekinti, a gyerekek pedig őt fogadják el
vezetőnek, olykor játszótársnak.
A foglalkozás helyszíne a szaktanterem, ahol a gyerekek számára biztosított a mozgás, ahol lehetőség
van a valódi kommunikáció megteremtését szolgáló körforma kialakítására; ahol a megszokott
osztálytermi alakzattól eltérően variálható a belső tér (mozgatható székek, szőnyeg, stb).

Eszközök:

Magnó, laptop, projektor, vetítővászon, cd, dvd, ritmushangszerek, 2 db gumilabda.

A munkaközösség által felhasznált kerettantervek elérhetők:

http://kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/index_4_gimn.html

9. A B osztály

Témakörök:

Csoportos játék és megjelenítés 6 óra

Koncentrációs és lazítógyakorlatok
Ön- és társismereti gyakorlatok
Páros, kiscsoportos és csoportos egyensúly- és bizalomgyakorlatok.
Fejlesztő és szinten tartó verbális és nem verbális kommunikációs gyakorlatok.
Szándékos és tudatos nyelvi választások, kifejezésmódok
Egyéni stílus, karakter, státusz, érzelem ábrázolása nyelvi és gesztusnyelvi eszközökkel.
A különféle beszédműfajok és a hatáskeltés eszközeinek alkalmazása.
A média jellemző kifejezésmódjainak megjelenítése.

Rögtönzés és együttműködés 7 óra

Improvizáció cselekményváz (jelenetváz) alapján.
Különféle konkrét és metaforikus kifejezőeszközök tudatos alkalmazása.
Hétköznapi helyzetek megjelenítése és értelmezése.

A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása 10 óra

Dramatikus formanyelvi elemek.
A színpadi hatáselemek, egyes színházi stílusok, színházi műfajok jellemző jegyei.
Különböző dramatikus és színházi tevékenységek alkalmazása az improvizációkban és
jelenetekben, a figurateremtés folyamatában.
A dramatikus eszközök és a színházi formanyelv elemeinek értelmezése.
A feszültségteremtés eszközeinek felismerése és alkalmazása.

Történetek feldolgozása 7 óra

Jeles alakokhoz, eseményekhez, korszakokhoz tartozó élethelyzetek feldolgozása.
Irodalmi művek részleteinek vagy egészének feldolgozása.
Különböző művészeti ágakhoz tartozó műalkotások irodalmi és/vagy filmes és/vagy
dramatikus és/vagy mozgásos adaptációja.
Mindennapi történetek, érzések, élmények feldolgozása.

187 / 344
Megismerő- és befogadóképesség 6 óra
Különböző színházi irányzatokat képviselő megtekintése.
Előadások elemzése.
A színészi, rendezői, dramaturgiai és egyéb tervezői munka alapszintű elemzése.
Színház- és drámaelméleti ismeretek megalapozása a látott előadásokhoz kapcsolódóan

16. SZÁMÚ MELLÉKLET: RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

51/2012. (Xll.21.)számú EMMI rendelet 3. melléklete

http://kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/index_4_gimn.html

Célok:

A NAT fejlesztési feladatainak alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati tevékenységeinek

fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése,
ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének
fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (például látás, hallás, kinetikus
érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes környezet bevonásával képes egy újabb, „más
minőségű” intermediális szemléletet is kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban,
hogy képesek legyenek az őket érő a hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan
spontán vizuális hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót
elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. segíteni a művészi
és köznapi vizuális közlések pontos

A diák tanuljon meg eligazodni a vizuális jelenségek világában. Tegyen szert bizonyos
értékrendre ebben a tekintetben. Fejlődjön kézügyessége, ezzel együtt a kézzel végzett munkáinak
igényessége. A tantárgy támassza alá a történelem, magyar nyelv, a földrajz, valamint a matematika
tantárgyban tanultakat.

Óraszám: 36 (32 kerettantervi + 4 szabad felhasználású)

Szabad felhasználású órák :

7. évf: Festett famennyezetek megismertetése. Népművészeti motívumok felhasználásával

mennyezetkazetta tervezése.

8.évf: Játékos tárgytervezés, saját tárgyak képzeletbeli átalakításával

9. évf: Ókori antik motívumok kreatív színes feldolgozása

10. évf Műalkotások kreatív feldolgozása, átalakítása, elemzése 13-19 századi festőművészek
művei alapján

11. évf: A 20. századi művészet hatása a kortárs művészetre. Összehasonlító elemzések írásban és
rajzban

Tankönyv:

Horváth Katalin- Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa 1. és 2. ( Apáczai kiadó)

188 / 344
Értékelés:
Rajzok rendszeres osztályzása. A szorgalom és együttműködésre fektetve a hangsúlyt

Dolgozat a művészettörténet alapvető tudnivalóiból.

Érettségi témakörök:
A vizuális nyelv alapfogalmai, értelmezése. Technikák, vizuális eszközök ismerete. Ábrázolás,
kifejezés, megjelenítés. Befogadás, látványértelmezés. A műfajok és művészeti korszakok ismerete.

17. SZÁMÚ MELLÉKLET: MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET

51/2012. (Xll.21.) számú EMMI rendelet 3. melléklete

http://kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/index_4_gimn.html

Célok:

A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési

képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának
tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van korunk emberének tájékozottságára,
személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió, sugalmazza, hogyan gondolkodjunk a
világ dolgairól, étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket, eszményeket, életcélokat teremt. Az
internet virtuális közege nagyon sok fiatal második otthonaként funkcionál, ahol több időt töltenek el,
mint bárhol másutt. Mivel a média képes arra, hogy átformálja a nyelvet, az értékrendet, a
ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást
és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze.
A diák tanuljon meg eligazodni a vizuális a média jelenségei és a filmművészet világába világában.
Tegyen szert bizonyos értékrendre ebben a tekintetben. Fejlődjön az értékítélete, az ízlése
filmválasztásának igényessége. Legyen tisztában a média működésének alapjaival. A tantárgy
támassza alá a történelem, magyar nyelv, a földrajz, valamint a kommunikáció és gazdaságtan
tantárgyban tanultakat.

Óraszám: 32 (28 kerettantervi + 4 szabad felhasználású)

Szabad felhasználású órák:

Riportkészítés meghívott vendégekkel. Folyóirat tervezése szabadon választott témában.

Portréfotózás adott szempontok szerint.

Tankönyv:

Hartai László- Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret 1. és 2.

Értékelés:

Előadás készítése csoportmunkában, adott témákból.

Dolgozat a tantárgy alapvető fogalmai ismeretének leellenőrzésére.

Házi-dolgozatok. Órai munka értékelése.

189 / 344
18. SZÁMÚ MELLÉKLET: INFORMATIKA

A tanterv a következő elveket kívánja megvalósítani:

 korosztálynak megfelelő elmélet

 számon kérhető, gyakorlati hasznú feladatok
 informatikai szemléletmód kialakítása
 konvertálható, továbbfejleszthető tudás elérése
 a tanulók tudatos, önálló munkára nevelése

A tanítást komplex módon kezeljük: nincs csak elméleti anyagrész, mindig dolgozunk eszközzel is, így
alakul ki a számítógép használat kellő magabiztossága. Ennek elérése érdekében a minimumnál
szélesebb az az elméleti és gyakorlati anyag, amellyel a tanulók találkoznak az informatika tantárgy
keretében. A tanterv mind a felhasználói, mind a programozói terület megismertetését fontosnak tartja.
Fontos, hogy mind az iskolában, mind azon kívül tartsuk be az információkezelés jogi és etikai
szabályait (információk átvétele, bizalmas kezelése, szoftverek legalitása stb.).

A terület gyors és állandó fejlődése miatt nagyfokú az ismeretek elavulása. Az iskolarendszer

keretében folyó informatikatanításnak arra kell felkészíteni a tanulókat, hogy informatikai ismereteiket
folyamatosan fejlesszék, újítsák meg. Váljanak nyitottá az újdonságok befogadására mind a hardver
és szoftver eszközök, mind az informatikai módszerek terén.

A nyelvi előkészítő évfolyam tanulónak lehetőségük nyílik az ECDL egységes nemzetközi szabályok
alapján működő moduláris vizsgarendszer teljesítésére.

Sajátos megközelítés

A tanterv sajátos megközelítése abban rejlik, hogy miképpen lehetne a tárgy oktatásához felhasznált
eszközök révén, egyrészt korszerű tárgyi ismereteket nyújtani, másrészt hogyan lehetne ezen
eszközök használatát az emberi megismerés, a társadalmi érintkezés, és helyes életvitel szolgálatába
állítani.

A tantárgy erősen kötődik egy eszközhöz, amely univerzálisnak mondható, hisz a mindennapi életben
egyre többet használjuk.

Mégsem mondható ki, hogy csak az tanulhatja a tárgyat, aki számítógéppel rendelkezik.
Mindenképpen biztosítani kell a tanulóknak az egyéni munkához a megfelelő számítógépes
környezetet tanórán belül és tanórán kívül.

Tanórán kívüli tevékenység

A tanórán kívüli foglalkozások lehetőséget biztosítanak a versenyekre, informatikát is érintő

pályázatokra való felkészülésre, felkészítésre. Alkalomszerűen mód nyílik számítástechnikai
szakkiállítások megtekintésére is.

Feltételek

Az informatika alapvetően technikai jellegű tantárgy. Eredményes oktatása feltételezi a technikai

eszközök egy minimális mennyiségét és műszaki színvonalát. Ez utóbbi feltétel biztosítása különösen
nehéz probléma, mivel a technikai fejlődés rendkívül gyors. Egy olyan szaktanterem, amely
beruházása pillanatában élvonalbeli színvonalat képvisel, a mai körülmények között 3-4 év alatt
elavulttá válik, ha időközben nem fordítanak a fejlesztésére. Ezért a megfelelő technikai színvonal
biztosítása feltételezi, hogy a fenntartó rendszeresen gondoskodik megfelelő anyagi eszközökről,

190 / 344
illetve feltételezi az iskolában dolgozó informatikai szakemberek céltudatos fejlesztő-értékmegőrző
munkáját.

Technikai feltételek:

 a párhuzamos csoportok számára külön informatikai szaktantermek;

 minden tanuló számára külön munkahely a szaktanteremben;
 a munkahely legyen alkalmas az érettségi követelményeknek megfelelő operációs rendszer
és alkalmazások használatára;
 a munkahelyek helyi hálózatba kapcsolódjanak legalább egy elterjedt hálózati operációs
rendszer alatt;
 a munkahelyek rendelkezzenek hozzáféréssel az internet különféle szolgáltatásaihoz;
 az internet szolgáltatások igénybevételéhez az iskola rendelkezzen megfelelő sávszélességű
internetkapcsolattal, legalább egy megfelelő teljesítményű e-mail, ftp, web és proxy szerverrel;
 az iskola rendelkezzen az említett operációs rendszer szoftvereken túl a következőszoftverek
korszerű, az érettségi vizsga és a NAT követelményeit kielégítő verzióival, legálisan a
megfelelő példányszámban:
 irodai szövegszerkesztő;
 táblázatkezelő;
 grafikai, hang- és videó szerkesztő program;
 bemutató készítő;
 adatbázis-kezelő;
 weblap-szerkesztő;
 elektronikus levelező program;
 böngésző;
 programozáshoz megfelelő fejlesztőeszközök;
 szaktantermenként egy hálózati nyomtató;
 szaktantermenként egy szkenner;
 minden munkahelyen web kamera mikrofonnal, fülhallgatóval;
 szaktantermenként egy korszerű projektor a hozzá tartozó vászonnal és tanári számítógéppel;
 szaktantermenként megfelelő méretű filctollas tábla;
 szemléltetőeszközök
Tankönyvek

Az informatika tantárgyhoz alkalmazott könyvek, feladatgyűjtemények az aktuális törvényeknek

megfelelően kerülnek kiválasztásra.

Differenciált haladás

A differenciált haladásra elsősorban a témakörök különböző mélységi szintig való feldolgozása,

továbbá egyes tartalmi részletek bővebb tárgyalása, esetleg szűkítése kínál lehetőségeket.

Az informatika tanítása során tipikus az a jelenség, hogy egyes tanulók nagyon hamar, esetleg
túlszárnyalva tanárukat, lényegesen előre haladnak. Esetleg olyanokat is tudnak a tárgyról, ami nem is
tartozik a követelményrendszerhez.

Az ilyen tanulók munkánkban sokat segíthetnek. Nem szabad félni attól, hogy a tekintélyünk csorbát
szenved, ellenkezőleg, ha menedzselni tudjuk tevékenységünket tőlük kaphatjuk a legtöbb tiszteletet.

Az ilyen esetekben azonban legyünk óvatosak, mert ugyanezeknek a tanulóknak más témakörökben
alapvető hiányosságuk lehet. Meglévő tudásukhoz kapcsolódva azonban gyorsan dolgozzák fel az
addig ismeretlen tananyagot.

Ha a tanulócsoportban két-három ilyen tanuló van, ezeknek idejekorán adjunk tudásukhoz méltó, de
mindenképpen alkotó jellegű feladatokat. Engedjük, hogy ezen dolgozzanak, míg a többiekkel a

191 / 344
rutinmunkát végezzük. A későbbiekben azonban gondoskodjunk a felzárkózásukról. Ezeknek a
tanulóknak célszerű differenciált foglalkozás jelleggel, plusz feladatokat adni, illetve, olyan pályázatok
készítésére serkenteni őket, melyhez elengedhetetlen a megfelelő szintű informatikai alkalmazói
tudás.

Értékelés

A tanulók elméleti tudásának értékelésére a tanár szabadon választhat módszert, amelyet az adott
témához alkalmasnak tart. (Szóbeli felelés, teszt stb.)

A gyakorlati tevékenység értékelésekor vegyük figyelembe, hogy a készségszintű tudás

kifejlődéséhez hosszabb időre is szükség lehet. Elsősorban a tanulók gyakorlati tevékenységét
figyeljük meg.

Mindenképp vegyük figyelembe, hogy az adott tartalmakat a tanulónak az adott képzési időszak
végére kell, a követelményekben megadott szinten tudnia.

Ebben a tantárgyban jól elkülöníthető témákkal foglalkozunk. Az egyes témaváltásoknál végezzünk

felmérést, értékelést.

Gyakori, hogy az előző témákhoz nem kapcsolódik szorosan a következő. Ekkor egy szóbeli értékelés
érzékelteti, hogy valami befejeződött és új kezdődik. Nagyobb téma zárásaként számonkérést,
dolgozatírást kell tartani.

A félévi (év végi) osztályzatot a legalább heti óraszám plusz egy jegyből átlagolással kapjuk. A
témazáró jegye kétszeres súllyal szerepel az átlag számításakor.

Az előzőek alapján tehát az értékelésnek az alábbi fázisai vannak:

 tanóra elején ellenőrző kérdések feltevése, az addig tanultakkal kapcsolatban, melynek célja
az ismeretek frissen tartása, valamint a ráhangolás az új témára
 tanórán belüli azonnali gyakorlati illetve elméleti kérdések feltevése a leadott anyaggal
kapcsolatban
 röpdolgozatok
 témazáró dolgozatok íratása: általában elméleti és számítógépen elvégzendő feladatokból áll.
Egységes százalékos beosztás szerint osztályozzuk:
0 – 40% elégtelen
41 – 55% elégséges
56 – 69% közepes
70 – 84% jó
85 – 100% jeles
 más tanár közösség által kidolgozott feladatsor megoldatása (pl.: versenyfeladatok, érettségi
feladatok megoldatása)

Az írásbeli, illetve gyakorlati feladatoknál, célszerű előre tudatnunk a diákokkal, hogy melyik feladat
hány pontot ér, hogy megtanuljon differenciálni a feladatok között.

A feladatokból – megoldásokból – értékelésekből egy központi adatbankot hozunk létre, hogy

közelítsünk az egységes szemlélet kialakításához.

A hatévfolyamos képzés 9.a és 9.b osztályai évfolyam szintű záródolgozatot köteles írni a tanév
végén, melynek eredménye két témazáró érdemjegynek felel meg.

Az évfolyam szintű dolgozatok (vagy központi versenyfeladatok) értékelése után, mindenképpen

ajánlatos a munkaközösségnek megbeszélni az eredményeket, ezért legalább félévente

192 / 344
munkaközösségi megbeszélést tartunk. A konklúzió alapján pedig úgy az oktatási módszertanba, mint
az ellenőrzési elvekbe, a megfelelő módosító, visszacsatoló elemeket be kell építenünk.

Otthoni feladatok

Az otthoni számítógépek különbözősége miatt a gépen végzett házi feladatok nem jellemzőek. Az órai
anyag megtanulását várjuk el a tanulóktól.

Gyűjtőmunka, a nagyobb feladatok előkészítése havonta 1-2 órát vehet igénybe. Minősítése:
dicséretet, csak jó jegyet lehet rá kapni, ezt ugyanolyan értékű jegynek vesszük, mint a többi
érdemjegyet.

Az érettségire előkészítő órák kivételt képeznek a fentiek alól. Ott elméleti házi feladatot és gépen
elvégzendő feladatot is rendszeresen kell végezni a tanulóknak. Átlagosan egy tanítási órára egy
órányi feladat adható.

Érettségi vizsga

A kétszintű érettségi vizsgára történő felkészítés az aktuálisan, törvényben, rendeletben előírt

témakörök alapján történik, melyek alapja a kerettantervben meghatározott tananyag.

Középszintű érettségi előkészítő

Középszintű érettségi előkészítőre a helyi tantervben megfogalmazott követelmények teljesítése után

lehet jelentkezni. Ezek a csoportok több évfolyam diákjaiból állnak össze.
Felkészítés alapját a középszintű érettségi témakörei (elmélet, és gyakorlat) jelentik. A gyakorló
feladatai az előző évek érettségi feladatsoraiból, és példatárokból állnak össze.

Témakörök:

1. Információs társadalom
2. Informatikai alapismeretek – hardver
3. Informatikai alapismeretek – szoftver
4. Szövegszerkesztés
5. Táblázatkezelés
6. Adatbázis-kezelés
7. Információs hálózati szolgáltatások
8. Prezentáció és grafika
9. Könyvtárhasználat
/10. Algoritmizálás; adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten)/
/11. A programozás eszközei (csak emelt szinten)/

ÖSSZESÍTETT ÓRASZÁMOK

7. 9. évfolyam
8. évfolyam
évfolyam (6 évfolyamos)
8a-8b
7a-7b 9a-9b
heti óraszám 1 1 2
36 hét = éves
36 36 72
óraszám

193 / 344
6 éves képzés óraszámok

3
Iskolánk helyi tantervének alapja a 4.2.17 informatika kerettanterv a 6 évfolyamos képzés számára.

7.-8.
együtt 8. 9.-10.-együtt
7. Szabad Szabad 9. Szabad
kerettant évfoly kerettanterv
évfolyam órák órák évfolyam órák
erv am alapján
alapján
1. Az informatikai
eszközök 4 4 4 4
használata
2. Alkalmazói
28 20 4 14 4 30 36 8
ismeretek
3.
Problémamegold
ás informatikai 12 12 10 10
eszközökkel és
módszerekkel
4.
Infokommunikáci 8 5 3 6 6
ó
5. Az információs
6 3 3 8 8
társadalom
6. Könyvtári
6 6
informatika
64 = 32 (4) 32 (4) 64 64 (8)
Összes
összesen 36
óraszámok összesen 36 óra összesen 72 óra
óra

Részletek

Megjegyzés: A könyvtári informatika (6.) tematikai egysége a könyvtárpedagógiai programban

szerepel.

7. évfolyam (36 hét, heti 1 tanóra, összesen 36 tanóra)

 1. Az informatikai eszközök használata (órakeret: 4 óra)
 Operációs rendszer, hálózatok,
 Eszközök (hardver-szoftver)
 2. Alkalmazói ismeretek (órakeret: 24 óra, amiből 4 óra a szabadon tervezhető óraszám)
 Szövegszerkesztés – 16 óra
 Képszerkesztés – 2 óra
 Prezentáció - 5 óra
 Hálózatok, térinformatika – 1 óra
 4. Infokommunikáció (órakeret: 5 óra)
 Kommunikációs modell, email, internetes kommunikáció formái…
 Internethasználat, keresések, levelezés (e-mail, stb…)
 Információ keresése és publikálása hálózaton
 (online) könyvtárhasználat, e-könyvek, stb…
 5. Az információs társadalom (órakeret: 3 óra)

3
kerettanterv.ofi.hu/04_melleklet_7-12/4.2.17_informat_7-10.doc

194 / 344
  Elektronikus (köz)szolgáltatások, adatbiztonság
 Etika, netikett, szerzői jog, adatvédelem, hiteles információ

8. Évfolyam (36 hét, heti 1 tanóra, összesen 36 tanóra)

 2. Alkalmazói ismeretek (órakeret: 18 óra, amiből 4 óra a szabadon tervezhető óraszám)

 Táblázatkezelés – 15 óra
 Honlapkészítés – 3 óra
 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel órakeret 12 óra
 Algoritmizálás, modellezés,
 Programozás, egyszerű kódok, szimuláció alapok
 4. Infokommunikáció (órakeret: 3 óra)
 Kommunikációs modell, email, internetes kommunikáció formái…
 Internethasználat, keresések, levelezés (e-mail, stb…)
 Internetes portálok, tárhelyek, adatkezelés
 5. Az információs társadalom (órakeret: 3 óra)
 Elektronikus (köz)szolgáltatások, adatbiztonság
 Etika, netikett, szerzői jog, adatvédelem, hiteles információ

9. évfolyam (36 hét, heti 2 tanóra, összesen 72 tanóra)

1. Az informatikai eszközök használata (órakeret: 6 óra)

 Operációs rendszer, hálózatok
 Adatbiztonság
 Eszközök (hardver-szoftver)
 Ergonómia
2. Alkalmazói ismeretek (órakeret: 20 óra amiből 8 óra a szabadon tervezhető óraszám)
 Adatbáziskezelés
 Hálózatok, térinformatika
 Honlapkészítés
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel (órakeret: 12 óra)
 Algoritmizálás, modellezés,
 Programozás, egyszerű kódok, szimuláció alapok
4. Infokommunikáció (órakeret: 8 óra)
 (elektronikus) információelmélet
 Online kommunikáció, böngészők, portálok, email, cset…
 Kommunikációs (mobil) eszközök, szoftverek
5. Az információs társadalom (órakeret: 8 óra)
 Elektronikus (köz)szolgáltatások, adatbiztonság
 Etika, netikett, szerzői jog, adatvédelem, hiteles információ
2. Alkalmazói ismeretek (órakeret: 24 óra)
 Szövegszerkesztés (ismétlés)
 Prezentáció (ismétlés)
 Multimédia (hang, videó) (ismétlés)
 Képszerkesztés (ismétlés)
 Honlapkészítés (ismétlés)
 Táblázatkezelés (ismétlés)
 Adatbáziskezelés (ismétlés)
 Hálózatok, térinformatika (ismétlés)

A hatévfolyamos képzés 9.a és 9.b osztályai évfolyam szintű záródolgozatot köteles írni a tanév végén

195 / 344
Középszintű érettségi felkészítő - elmélet, és gyakorlat

36 hét* 2
Középszintű érettségi témakörök: óra/hét=
72 óra
1. Információs társadalom 2
2. Informatikai alapismeretek – hardver 2
3. Informatikai alapismeretek – szoftver 2
4. Szövegszerkesztés 15
5. Táblázatkezelés 17
6. Adatbázis-kezelés 15
7. Információs hálózati szolgáltatások 2
8. Prezentáció és grafika 15
9. Könyvtárhasználat 2
72 tanóra
Összes tanított éves óraszám:

Részletek

10. Évfolyamtól-12. évfolymig vegyes csoport – középszintű érettségi felkészítő (36 hét, heti 2
tanóra, összesen = 72 óra)

1. Információs társadalom
2. Informatikai alapismeretek – hardver
3. Informatikai alapismeretek – szoftver
7. Információs hálózati szolgáltatások
9. Könyvtárhasználat

4. Szövegszerkesztés
5. Táblázatkezelés
6. Adatbázis-kezelés
8. Prezentáció és grafika

19. SZÁMÚ MELLÉKLET: TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

A középfokú nevelés-oktatás gimnáziumok 7-12. évfolyamára szóló kerettanterv A változatát

használjuk.

A kerettanterv 32 óráját kiegészítettük még 4 órával ( 36 órára tervezve ) a tárgyi kultúra,

technológiák, tárgykészítés, modellezés témakörben.

Az iskolának jó lehetősége van tárgykészítésben, a jól felszerelt tankonyha miatt. Varrási

lehetősége is van, megfelelő eszközök állnak rendelkezésre ( pl. varrógépek ). Így a
megnövelt óraszámot főzésre, varrásra használjuk fel. Ez jó lehetőség a gyerekek
ismereteinek kiegészítésére és gyakorlatban való alkalmazására.

196 / 344
A gyerekek megismerkednek a bevásárlással, a konyhai műveletekkel, az ételkészítési
eljárásokkal, a helyes táplálkozással.
Megtanulják az alapvető varrási munkafolyamatokat, használható munkadarab készítésével.

Mivel nincs lehetősség műszaki ismeretek gyakorlatban való oktatására, ezt csak elméletben
tudjuk megtenni.

Nem használunk tankönyvet, inkább a gyakorlati lehetőségeket használjuk ki.

A gyerekek a gyakorlati munkájukra kapnak jegyet.

Az értékelés fő szempontjai:

 A tanult ismeretek alkalmazása

 A munkadarabok kivitelezése, esztétikája
 A munkahely rendje
 A tanulók aktivitása, figyelme, kreativitása, önértékelése

20. SZÁMÚ MELLÉKLET: TESTNEVELÉS ÉS SPORT

A tanulók értékelésének szempontjai

• A NETFIT tesztek során elért eredmények és a fejlődés mértéke

• A sportági technikák elsajátításának szintje
• Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek
• Tájékozottság a hazai és a nemzetközi sporteredmények terén
• Órai munka és hozzáállás, tanórán kívüli rendszeres sporttevékenység
• A fenti szempontok alapján 1-5 érdemjegyekkel értékeljük a tanulók
teljesítményét
• Az osztályzatok száma félévente minimum a heti óraszám kétszerese

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek:

Az alkalmazott módszer Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának mérésére kidolgozott méréssort
alkalmazzuk, mely a mindennapos testnevelés eredményeinek mérésére is szolgál.

1. Medicinlabda-lökés

Alkalmazási terület: Az egész test erejének mérése.

Eszköz: mérőszalag, 3 kg-os medicinlabda.

Végrehajtás: A talajra húzott vonal mögül a tanulók kétkezes mellső lökéssel juttatják el a szert, a
lehető legtávolabbra. Lökés közben a beugrás engedélyezett. 3 kísérlet lehetséges.

197 / 344
Értékelés: A lökés távolsága cm-es pontossággal.

2. Medicinlabda-dobás hátra

Alkalmazási terület: Az egész test erejének mérése.

Eszköz: mérőszalag, 3 kg-os medicinlabda.

Végrehajtás: A talajra húzott vonal mögül háttal felállva a tanulók kétkezes alsódobással juttatják el a
szert, a lehető legtávolabbra. Dobás közben a beugrás engedélyezett. 3 kísérlet lehetséges.

Értékelés: A lökés távolsága cm-es pontossággal.

3. 12 perces (Cooper) futás

Alkalmazási terület: Az állóképesség mérése.

Eszköz: stopperóra

Végrehajtás: A tanulók a kijelölt pályán teljesítik a futást.

Értékelés: A megadott szinteknek megfelelően.

4. Úszás tudás mérése 7. osztályban

Alkalmazási terület: A tanulók vízbiztos úszástudásának felmérése.

Értékelés 7. osztály: 50 és 400 méteres folyamatos úszásfelmérés (választott úszásnemben).

5. Kötélmászás

Alkalmazási terület: A felsőtest erejének mérése.

Eszköz: kötél, tornaszivacs.

Végrehajtás: A tanulók a kulcsoló mászással vagy csak karral függeszkedéssel hajtják végre a
mászást.

Értékelés:A megadott szinteknek megfelelően.

Az elért teljesítményt, a mért eredmények pontértékei alapján értékelni, minősíteni kell. Az értékelő
táblázat és a minősítő kategóriák értelmezése mellékelt táblázatokban található. Fel kell tárni a
kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált
terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására.

A rendszeres testedzés hatásának elemzése. A változás nyomon követésének biztosítása: tanár,

diák, szülő számára. A kiváló testi, biológiai, fizikai adottságú, fizikailag jól terhelhető fiatalok élsport
felé irányítása.

A tantárgyi óraszámok

Osztályok 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 12. d
osztály

Testnevelés órák 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 3 óra

száma

198 / 344
A helyi tanterv kerettantervi megfeleltethetősége

A helyi tanterv az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet alapján készült a 7-12. évfolyamok vonatkozásában.

A kerettanterv által biztosított 10%-os szabad mozgástér a megtanított ismeretek elmélyítésére és a

gyakorlásra kerül felhasználásra, tehát új tartalmi elemekkel a témák nem bővülnek, csak bizonyos résztémákra
szánt órakeret került megnövelésre.

7. évfolyam
7. évfolyam
Témakör Óraszám
1. Természetes és nem természetes mozgásformák 21
2. Úszás és úszójellegű feladatok 13
3. Sportjátékok 34
4. Atlétikai jellegű feladatok 26
5. Torna jellegű feladatok 31
6. Alternatív környezetben űzhető sportok 30
7. Önvédelmi és küzdő feladatok 26
Összesen 180

A fejlesztés várt eredményei:

1. Természetes és nem természetes mozgásformák
Gyakorlottság a célszerű óraszervezés megvalósításában.
Egyszerű stressz- és feszültségoldó technikákról tájékozottság.
Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére.
Az erősítés és nyújtás néhány ellenjavallt gyakorlatának ismerete.
Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek.
A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság.

2. Úszás és úszó jellegű feladatok

A tanult két úszásnemben mennyiségi és minőségi teljesítményjavulás felmutatása.
Mellúszás az egyén adottságainak és képességeinek megfelelően.
A vízben mozgás prevenciós előnyeiről, a fizikai háttérről ismeretek.
A vízből mentés alapgyakorlatainak bemutatása.
Felelősségérzet, érdeklődés, segítőkészség kinyilvánítása a vizes feladatokban.

3. Sportjátékok
Gazdagabb sportjáték-technikai és - taktikai készlet.
Jártasság néhány taktikai formáció, helyzet megoldásában.
A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása.
A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése.

199 / 344
A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása.
Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények
szóban történő kifejezése.
Sporttörténeti alapvető tájékozottság a labdajátékokban.

4. Atlétikai jellegű feladatok

Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása.
Futó-, ugró- és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése a tanult
versenyszabályoknak megfelelően.
Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben.
Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához közelítő bemutatás, a lendületszerzések és a
befejező mozgások összekapcsolása.
A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete

5. Torna jellegű feladatok

A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna
jellegű mozgásokban.
Talajon, gerendán, valamint gyűrűn növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban,
gyakorlat-összeállításban.
A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon.
Látható fejlődés az aerobikgyakorlatok kivitelében és a zenével összhangban történő
végrehajtása.
Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában.

6. Alternatív környezetben űzhető sportok

A helyben választott rekreációs célú sportágakban és népi hagyományokra épülő sportolási
formákban bővülő gyakorlási tapasztalat és fellelhető erősebb belső motiváció némelyik
területén.
Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása.
A természeti erők és a sport hasznos összekapcsolásának ismerete és az ezzel kapcsolatos
előnyök, rutinok területén jártasság.
A környezettudatosság cselekedetekben való megjelenítése.
A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű
mozgásanyagainak elsajátításában.
A szabadidőben végzett sportolás iránti pozitív beállítódás felmutatása.

7. Önvédelmi és küzdő feladatok

A grundbirkózás alaptechnikájának, szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása.
A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatainak
kontrollált végrehajtása társsal.
Állásküzdelemben jártasság.
A fenyegetettségi szituációkra, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása.
A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása.
A fájdalomtűrésben és az önfegyelemben érzékelhető fejlődés.

200 / 344
 8. évfolyam
8. évfolyam
Témakör Óraszám
1. Természetes és nem természetes mozgásformák 23
2. Úszás és úszójellegű feladatok 0
3. Sportjátékok 36
4. Atlétikai jellegű feladatok 28
5. Torna jellegű feladatok 33
6. Alternatív környezetben űzhető sportok 33
7. Önvédelmi és küzdő feladatok 28
Összesen 180

A fejlesztés várt eredményei:

1. Természetes és nem természetes mozgásformák

Gyakorlottság a célszerű óraszervezés megvalósításában.
Egyszerű stressz- és feszültségoldó technikákról tájékozottság.
Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére.
Az erősítés és nyújtás néhány ellenjavallt gyakorlatának ismerete.
Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek.
A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság.

2. Úszás és úszó jellegű feladatok

A tanult két úszásnemben mennyiségi és minőségi teljesítményjavulás felmutatása.
Mellúszás az egyén adottságainak és képességeinek megfelelően.
A vízben mozgás prevenciós előnyeiről, a fizikai háttérről ismeretek.
A vízből mentés alapgyakorlatainak bemutatása.
Felelősségérzet, érdeklődés, segítőkészség kinyilvánítása a vizes feladatokban.

3. Sportjátékok
Gazdagabb sportjáték-technikai és - taktikai készlet.
Jártasság néhány taktikai formáció, helyzet megoldásában.
A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása.
A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése.
A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása.
Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények
szóban történő kifejezése.
Sporttörténeti alapvető tájékozottság a labdajátékokban.

4. Atlétikai jellegű feladatok

Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása.

201 / 344
Futó-, ugró- és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése a tanult
versenyszabályoknak megfelelően.
Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben.
Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához közelítő bemutatás, a lendületszerzések és a
befejező mozgások összekapcsolása.
A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete

5. Torna jellegű feladatok

A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna
jellegű mozgásokban.
Talajon, gerendán, valamint gyűrűn növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban,
gyakorlat-összeállításban.
A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon.
Látható fejlődés az aerobikgyakorlatok kivitelében és a zenével összhangban történő
végrehajtása.
Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában.

6. Alternatív környezetben űzhető sportok

A helyben választott rekreációs célú sportágakban és népi hagyományokra épülő sportolási
formákban bővülő gyakorlási tapasztalat és fellelhető erősebb belső motiváció némelyik
területén.
Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása.
A természeti erők és a sport hasznos összekapcsolásának ismerete és az ezzel kapcsolatos
előnyök, rutinok területén jártasság.
A környezettudatosság cselekedetekben való megjelenítése.
A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű
mozgásanyagainak elsajátításában.
A szabadidőben végzett sportolás iránti pozitív beállítódás felmutatása.

7. Önvédelmi és küzdő feladatok

A grundbirkózás alaptechnikájának, szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása.
A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatainak
kontrollált végrehajtása társsal.
Állásküzdelemben jártasság.
A fenyegetettségi szituációkra, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása.
A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása.
A fájdalomtűrésben és az önfegyelemben érzékelhető fejlődés.

202 / 344
9. évfolyam
A fejlesztés várt eredményei a 9. évfolyam végén

Sportjátékok

Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív,
kooperatív gyakorlás. Az alapvető szabályok sportszerű alkalmazása. Játék lényeges versenyszabályokkal. A
technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek megfelelő megválasztása. A fair és a
csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás. Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen
képességű társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában.

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, minőségének oksági viszonyai

megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása.
Esztétikus és harmonikus előadásmód. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk ismerete. A tanult
mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság.

Atlétika jellegű feladatok

Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére, illetve a becsült értékek alapján a
feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A
tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában. A transzferhatás érvényesülése, más
mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására.

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása. Tapasztalat a sportolás

során használt különféle anyagok, felületek tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok tervezése és
megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi
alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban.

Önvédelem és küzdősportok

Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a

küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív
magatartásformák feletti uralom. Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes
önvédelem, és szabadulás a fogásból.

Egészségkultúra és prevenció

Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. A biomechanikailag helyes testtartás

jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának
ismerete és felelős alkalmazása. A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek
védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete. A preventív relaxációs gyakorlatok tudatos alkalmazása.
A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan önfejlesztő célok
megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly,
testtömeg ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek
leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.

203 / 344
 10. évfolyam
A fejlesztés várt eredményei a 10. évfolyam végén

Sportjátékok

Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív,
kooperatív gyakorlás. Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló továbbfejlesztése.
Játék lényeges versenyszabályokkal. A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek
megfelelő megválasztása. A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a
csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Játéktapasztalat a társas
kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában,
megválasztásában.

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, minőségének oksági viszonyai

megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása.
Esztétikus és harmonikus előadásmód. Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat,
táncmotívumfüzér összeállítása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk,
versenyszabályok ismerete. A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi
tájékozottság.

Atlétika jellegű feladatok

Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére, illetve a becsült értékek alapján a
feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A
tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutásban. A transzferhatás érvényesülése, más
mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására.

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása. A sebesség, gyorsulás és a

tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor, gördüléskor. Tapasztalat a sportolás során használt különféle
anyagok, felületek tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok tervezése és megoldása alternatív
sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak
ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban.

Önvédelem és küzdősportok

Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a

küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív
magatartásformák feletti uralom. 56 Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete,
eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból.

204 / 344
Egészségkultúra és prevenció

Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. A biomechanikailag helyes testtartás

jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának
ismerete és felelős alkalmazása. A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek
védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete. A preventív relaxációs gyakorlatok tudatos alkalmazása.
A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan önfejlesztő célok
megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly,
testtömeg ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek
leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.

11-12. évfolyam
A kerettantervi óraszámok évfolyamokra bontása

Témakörök Kerettantervi 11. 12. 12.d

óraszámok évfolyam évfolyam osztály

5 óra/hét 5 óra/hét 3
(180 óra) (180 óra) óra/hét
(90 óra)

Sportjátékok 80óra 48 óra 48 óra 24 óra

Torna jellegű 51óra 28 óra 23 óra 12 óra

feladatok

Atlétika jellegű 40 óra 26 óra 22 óra 12 óra

feladatok

Alternatív és 60 óra 33 óra 27 óra 14 óra

szabadidős
mozgásrendszerek

Önvédelem és 20 óra 17 óra 10 óra 5 óra

küzdősportok

Egészségkultúra – 50 óra 28 óra 24 óra 12 óra

prevenció

205 / 344
 11. évfolyam
A fejlesztés várt eredményei a 11. évfolyam végén

Sportjátékok

A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a
gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek
ismerete. Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi
játékszituációkat. 23 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés. A másik
személy különféle szintű játéktudásának elfogadása. Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas
kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata.

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok

megjelenítés Gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítása. Önállóan
összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, bemutatása. Könnyed, plasztikus, esztétikus
végrehajtás a táncos mozgásformákban. A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi
képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a
célnak megfelelő kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás. Az izmok mozgáshatárát
bővítő aktív és passzív eljárások ismerete.

Atlétika jellegű feladatok

A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az

atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az
izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai
versenyszabályok ismerete. Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően.

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

A helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a
sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén. Feladatok önálló tervezése és megoldása
alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi 73
alapfogalmak ismerete. Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során.

Önvédelem és küzdősportok

A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és

védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban.

Egészségkultúra és prevenció

A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés,

terhelés megtervezése. Relaxációs gyakorlatkészlettel tudatosan védekezés a stresszes állapot ellen. A
testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő
kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az
esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

206 / 344
 12. évfolyam
A fejlesztés várt eredményei a 12. évfolyam végén

Sportjátékok

A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a
gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek
ismerete. Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi
játékszituációkat. Ötletjáték és 23 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való
megfelelés. A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása. A másik
személy különféle szintű játéktudásának elfogadása. Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas
kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata.

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok

megjelenítése. Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítása.
Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, bemutatása. Önálló zeneválasztás, a
mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos
mozgásformákban. A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének
lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő kiválasztása.
Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja. Az izmok
mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete.

Atlétika jellegű feladatok

A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az

atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az
izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai
versenyszabályok ismerete. Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően.

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a
sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén. Feladatok önálló tervezése és megoldása
alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi
alapfogalmak ismerete. 89 Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során.

Önvédelem és küzdősportok

A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és

védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban.

207 / 344
Egészségkultúra és prevenció

A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés,

terhelés megtervezése. Relaxációs gyakorlatkészlettel tudatosan védekezés a stresszes állapot ellen. A
testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő
kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az
esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

208 / 344
 NÉGY – ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS

21. SZÁMÚ MELLÉKLET: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Általános megjegyzések a kerettanterv alapján kidolgozott helyi tantervhez

magyar nyelv és irodalom tantárgyból

Az anyanyelvnek életünkben, a felnövekvő diák személyiségének,

gondolkodásmódjának fejlesztésében és így az iskolai nevelésben – oktatásban alapvető
szerepe van. Az irodalmi, nyelvi minták és példák bemutatása, megismerése értékeket
közvetít, lehetővé teszi és bővíti a társas kapcsolatokat, megteremti az „együttgondolkodás”, a
kollektív munka és ismeretszerzés feltételeit. A nyelvi készségek csiszolódása, az ismeretek
bővülése egyre szélesedő lehetőséget ad információk megszerzéséhez, problémák
megértéséhez és megoldásához.
Az anyanyelv és irodalom szétválaszthatatlan egységet alkot. Az anyanyelvi és
irodalmi műveltség, a nemzeti és világirodalom áttekintő ismerete elengedhetetlen feltétel a
hazához, a nemzeti történelemhez és kultúrához kötődő, egyben széles látókörű, helyét a
világban tudatosan kereső, az életet anyagi és politikai realitásokon felülemelkedve,
távlatokban szemlélni tudó, életformáját tudatosan választó, életét berendezni, önmagát
megvalósítani képes, teljes életet élni törekvő személyiség kialakításában.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló,
változó kultúrát közvetít. Erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást, a minőségi
megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet, és elősegíti más kultúrák
megismerését.
Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen,
egyrészt, mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési,
gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt, mint az
érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó eszköze.
Feladataink közt kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra,
hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. Célunk, hogy a XXI.
század információs társadalmában is megőrizzék a diákok az anyanyelv és a személyes
érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.
A hatosztályos képzés során előtérbe kerül az önálló gondolkodásra nevelés, a
kreativitás fejlesztése. Célunk az ismeretek csupán mechanikus átadása helyett a helyes
kérdésfeltevésre, a problémák megláttatására való törekvés is.

Minden évfolyam részletes tanterve előtt rögzítettük a kerettantervi óraszámokat,

illetve pluszjellel azt az óraszámot, ami a fennmaradó 10 %-ból adódik, illetve a helyi iskolai
óraszámok eltéréséből fakad. Ezeket az órákat képességfejlesztésre, gyakorlásra, illetve
rendszerező összefoglalásra és számonkérésre fordítjuk. Ezek mértékét és arányát minden
évben az adott osztályokra szabott ütemtervek rögzítik.

Az irodalom tananyagban a kerettanterv által választhatónak felkínált szövegek a helyi

tantervben is így szerepelnek, hogy a szaktanár az osztály képességeinek és érdeklődésének
megfelelően választhasson a műalkotások közül.

209 / 344
 Az adott tanévben érvényben levő, mindenkori központi tankönyvlistáról választjuk ki
a taneszközöket.

A humán tagozat anyagában a 9-10. évfolyamon pirossal jelöltük azokat a részeket,

amelyek a kerettantervi ajánlásnál több anyagot tartalmaznak.

A MUNKAKÖZÖSSÉG EGYÉB FELADATAI, TERVEI

A munkaközösség évente munkaközösségi megbeszélések alkalmával összegzi a

tapasztalatokat, a munkaközösség tagjainak javaslatai, tapasztalatai alapján elvégzi a
tantervben szükséges korrekciókat, egyezteti a következő tanév eszközhasználatával
kapcsolatos elképzeléseket.

TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK

Táborok, kirándulások

Hatosztályos tábor a 7. évfolyam számára év elején és év végén:

Az erdei iskola keretein belül irodalmi és nyelvi játékokkal, olvasmányélmények
megbeszélésével, játékos feladatokkal csoportbontásban foglalkozunk a tanulókkal. Év elején
a kötetlen beszélgetések célja elsősorban az ismerkedés, a tanulók képességeinek felmérése,
év végén pedig az elvégzett tananyag rendszerező összefoglalása.
Tanulmányi kirándulások:
Évente irodalmi emlékhelyek felkeresésével is bővítjük a tanulók ismereteit.

Versenyek, vetélkedők

Tanulóink a következő versenyeken, vetélkedőkön vehetnek részt:

Iskolai, kerületi, fővárosi és országos szavaló- és prózamondó versenyek;
Szép magyar beszéd verseny;
Országos középiskolai tanulmányi verseny – irodalom, nyelvtan;
Implom József és Simonyi Zsigmond helyesírási verseny;
Arany János verseny – irodalom
Egyéb aktuális, folyamatosan meghirdetésre kerülő versenyek

Színház- , film- és múzeumlátogatás

Alkalmanként, a tananyaghoz is kapcsolódóan rendszeresen visszük a tanulókat

színházba, a látottakat megbeszéljük és értelmezzük.

ÉRTÉKELÉS

Az értékelést-ellenőrzést a lehető legszélesebb körben végezzük: önálló felelet,

hozzászólás, kiselőadás, csoportos munka, tesztlap, feladatlap, iskolai és házi dolgozat,
beszámoló formájában. A hagyományos jegy-centrikus értékelés mellett szóban és írásban
szövegesen is értékeljük a tanulók tevékenységét. Élünk az önértékelés és a közös értékelés

210 / 344
lehetőségével is. Törekszünk arra, hogy ne csupán az elvégzett feladat mennyiségét és
minőségét, hanem a tanulói erőfeszítést, szorgalmat, szándékot is méltányoljuk. A
differenciált feladatok adásával a tanulók képességeinek megfelelő munkavégzést tesszük
lehetővé és értékeljük is azt. Ennek során nem csupán a tanórán nyújtott teljesítményt, de a
tantárgyhoz kapcsolódó egyéb eredményeket is beszámítjuk az érdemjegy kialakításába.

AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS RENDSZERE

A/ Írásbeli felelet
- A tanár szabad választása szerint alkalmazhatja
- Nem kell előre bejelenteni
- Feleletjegy értékű

B/ Záródolgozat
- Egy témán belüli kisebb egység ellenőrzésére szolgál
- A megírást megelőző órán be kell jelenteni
- Feleletjegy értékű

C/ Témazáró dolgozat
- Egy nagy téma lezárását követi
- Egy héttel korábban be kell jelenteni
- Súlyozott értékű jegynek számít
- Műfaját a tanár választja meg, de egy éven belül legalább két
esszédolgozat kötelező a 9-12. évfolyamon

SZÓBELI SZÁMONKÉRÉS
A szóbeli számonkérést a tanár szövegesen értékeli, érdemjeggyel akkor, ha a felelet több
elemű számonkérést jelent (pl. memoriter és tényanyag tudásának ellenőrzése)
A memoriterre és a kötelező olvasmányok számonkérésére teljes értékű jegy is adható a tanár
belátása szerint.
7-8.osztályban félévenként egy osztályzat adható a füzetek rendjére.
A házi feladat, a felszereléshiány, az órai munka és a szorgalmi feladatok értékelése a tanár
által kialakított egyéni rendszer alapján történik, melyet a tanulókkal a tanév kezdetekor
ismertetni kell.
A házi dolgozatot a záródolgozattal egyenértékű jeggyel értékeljük.

Próbavizsgák, külső és belső felmérések

A/ Kisérettségi

A 11. évfolyam júniusban írásbeli vizsgát tesz közép és emelt szinten a kétszintű érettségi
szabályainak megfelelően. A vizsga második részére a 12. év elején, szeptember-októberben kerül
sor, ahol a tanulók az előre kiadott 10-10 tételből szóban vizsgáznak. A vizsgabizottság a tanuló
tanárából és egy független elnökből áll. A vizsga szintjét a tanulók választhatják meg, de a két
vizsgarész azonos szintű kell legyen. A két vizsgarész együttes eredménye egy ötfokú skálán
kifejezett érdemjegy, amely duplán (egy témazáró jegyként) beleszámít a 12. év félévi, illetve év végi
osztályzatába irodalomból és magyar nyelvből is.

211 / 344
B/ Külső felmérések

Az iskolavezetés és a tantestület közös döntése alapján veszünk részt bennük, érdemjeggyel nem
értékeljük.

A százalékos értékelés jegyre váltásának módszere

Az értékelés feladatsor nehézsége alapján a következő két szélsőérték között történik:

Jeles 85-100 %
Jó 70-84 %
Közepes 50-69 %
Elégséges 36-49 %
Elégtelen 35 %-ig

Az érettségi írásbeli feladattípusainak megfelelő írásbeli munkák értékelése az

érettségi vizsgaszabályzat alapján történik a következők szerint:
Jeles 80-100 %
Jó 60-79 %
Közepes 40-59 %
Elégséges 25-39 %
Elégtelen 0-24 %

A házi feladatok mértéke

A/ Írásbeli feladat

A napi 1 órát nem haladhatja meg (átlagos képességű tanulót véve

figyelembe).

B/ Szóbeli feladat

A heti 3 órát nem haladhatja meg (átlagos képességű tanuló esetében).

Az érdemjegyek jelölése a naplóban

Fekete, kék, zöld színnel, témazáró esetében pirossal, vizsgajegy esetében

bordóval történik.
A bukásra álló tanulók szüleit félév és év vége előtt írásban értesíteni kell.

A munkaközösség által felhasznált kerettantervek elérhetők:

a 7-12. évfolyam számára: http://kerettanterv.ofi.hu/04_melleklet_7-12/index_6_gimn.html
a 9-12. évfolyam számára: http://kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/index_4_gimn.html

A helyi tanterv + órái, valamint a kerettanterv 2 éves ciklusainak eloszlása

A pirossal jelölt (aláhúzott és pluszjellel kapcsolat) óraszámok a 10 %-os óraszámkeret

felhasználását, illetve a kerettantervi ajánlásnál magasabb óraszámokat jelölik.

212 / 344
A 11.-12. évfolyamon az emelt szintű képzés heti plusz 1 óráját képességfejlesztésre fordítjuk, illetve
ezeken az órákon készítjük fel tanulóinkat az emelt szintű érettségi szóbeli és írásbeli
vizsgafeladataira.

9. Ny(elvi előkészítő) osztály

Általános célok:
- a szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése és tudatosítása
- a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi eszközrendszere, a szövegalkotás szabályai, technikái és a
stilisztika élőszóbeli sajátosságai
- az elméleti ismeretek elsajátítása és bővítése
- az irodalmon kívüli szövegfajtákban való nagyobb jártasság megszerzése
- a szövegalkotási készség és a kritikai gondolkodás fejlesztése
- az írásbeli kommunikáció műfajainak gyakorlása
- a helyesírási, szövegalkotási /fogalmazási/ készség fejlesztése
- a leíró nyelvtani ismeretek elmélyítése, tudatosítása

Témakörök:
Nyelvi- nyelvtani-helyesírási ismeretek / 12 óra
Beszédkészség / 3 óra
Olvasás, szövegértés / 6 óra
Írás, fogalmazás / 6 óra
Helyesírás / 7 óra
Összefoglalás, rendszerezés/ 2 óra

9. C – D osztály
Témakörök:
Kommunikáció, tömegkommunikáció / 12 óra
Nyelvi szintek / 20 +5 óra
Szövegértés, szövegalkotás / 13+2 óra
Helyesírási ismeretek / 12 óra
Jelentéstan / 8 óra

10. C osztály
Témakörök:
A szöveg / 22 óra
Stilisztikai alapismeretek / 10 + 2 óra
Helyesírási ismeretek / 2 óra

10. D osztály
Témakörök:
A szöveg / 22 +8 óra
Stilisztikai alapismeretek / 10 + 12 óra
Helyesírási ismeretek / 8 óra
Szövegértés, szövegalkotás / 12 óra (Kerettanterven kívüli órák)

11. C – D osztály
Témakörök:
Kommunikáció /4 óra
Retorika /12 + 2 óra
Pragmatikai ismeretek / 7 + 1 óra
Nyelv és társadalom / 9 +1 óra

213 / 344
12. C – D osztály
Témakörök:
Általános nyelvészeti ismeretek / 4 + 1 óra
Nyelvtörténet 8 óra
Szövegalkotás 7 + 1 óra
Ismeretek a nyelvről / 9 óra

Négy-öt évfolyamos képzés - Magyar irodalom

9. Ny(elvi előkészítő) osztály

Általános célok:
- a művészi szövegek olvasása és önálló értelmezése iránti igény kialakítása
- a nyelvi-irodalmi kreativitás sokoldalú fejlesztése
- az irodalmi képességek fejlesztése: az olvasottság, az előadói, a szövegalkotó és műértelmezői
képesség fejlesztése
- az alapvető irodalomelméleti ismeretek rendszerezése
- az irodalmi alkotások magasabb szintű befogadásához szükséges alapfogalmak elsajátíttatása

Témakörök:
Irodalmi ismeretek / 2 óra
Irodalomelméleti és poétikai ismeretek rendszerezése/ 6 óra
Irodalomolvasás és értelmezés/ 8 óra
Könyvtárhasználat 2 óra

9. C - D osztály
Témakörök:Világirodalom - görög mitológia, antik görög epika és líra / 10 óra
Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma / 6 óra
Világirodalom – antik római irodalom / 4 óra
Világirodalom – Biblia / 10 óra
Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor) / 6 óra
Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz) / 5 óra
Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel / 4 óra
Középkori nyelvemlékek / 3 óra
Janus Pannonius portréja / 6 óra
Balassi Bálint portréja / 8 óra
Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század) / 3 óra
Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare / 6 +1 óra

10. C – D osztály
Témakörök:
Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) / 6 + 1 óra
Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem / 6 óra
Világirodalom – az európai irodalom a 18. században / 8 + 2 óra
Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel / 20 óra
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) /
12 + 5 óra
Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán / 6 óra
Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály / 17 óra
Életmű – Petőfi Sándor / 12 +5 óra
Látásmód – Jókai Mór / 8 óra

214 / 344
11. C – D osztály
Témakörök:
Arany János / 10 + 2 óra
Madách Imre / 6 + 2 óra
Világirodalom / 12 óra
Színház- és drámatörténet / 8 óra
Magyar irodalom a 19. század második felében / 10 óra
A Nyugat és első nemzedéke / 7 + 1 óra
Ady Endre / 10 + 2 óra
Móricz Zsigmond / 6 óra
Kosztolányi Dezső / 10 + 2 óra
Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula: 8
Babits Mihály: 10 + 2

12. C – D osztály
Témakörök:
Avantgárd irányzatok: 6
József Attila: 10 + 2
Világirodalom XX. század: 8
Színház- és drámatörténet XX. század: 6
Radnóti Miklós: 4 + 2
Portrék: 15
Látásmódok: 12
Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából: 8
Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból: 10
Regionális kultúra: 2
Az irodalom határterületei: 4 + 1

22. SZÁMÚ MELLÉKLET: ELSŐ IDEGEN NYELV

22.1. Angol nyelv a négy évfolyamos képzésben résztvevőnek

SZINTEK ÉS ÓRASZÁMOK A KÜLÖNBÖZŐ ÉVFOLYAMOKNAK

9. évfolyam

a) Elementary A2/2 3 óra / hét ~108 óra

b) Pre-Intermediate B1/1/1 3 óra / hét ~108 óra

10. évfolyam

a) Pre Intermediate B1/1/1 3 óra / hét ~108 óra

b) Lower Intermediate B1/1/2 3 óra / hét ~108 óra

215 / 344
11. évfolyam

a) Lower-Intermediate B1/1/2 3 óra / hét ~108 óra

b) Mid-Intermediate B1/2 3 óra / hét ~108 óra

12. évfolyam

a) Mid-Intermediate B1/2 4 óra / hét ~128 óra

b) Intermediate B1/3 4 óra / hét ~128 óra

Általános célok és feladatok

Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel

(KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A
kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a
világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval,
amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek.

A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért

tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek
során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a
cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A
feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek.
Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi
szükségessé, ezeket integráltan fejlesztjük.

A mindennapi nyelvhasználatban, így a nyelvtanulásban is fontos szerepet játszanak a

szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, illetve a
nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja mint
nyelvi egységet és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban
létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget.

216 / 344
 A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell
azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből, és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló
alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel, hogy
koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket és
forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek.
Tisztában kell lenniük az egész nyelvi érintkezést átszövő szabályokkal, amelyek a nemek,
korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák az érintkezést. Ide
tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának
szabályai is.

A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a
feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag
könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának,
kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és
elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a
kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt.

Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a

nyelvtanulással és az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív
attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti
kommunikáció iránti nyitottságot.

A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció

fontosságát. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak
keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való
foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak
keretében is hasznosítani tudnak.

Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási

stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat
önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el.

Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban

megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az
anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció
számos készségeleme átvihető az idegen nyelv tanulásába és fordítva, az idegen nyelv tanulása
során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén. A két terület
erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres
nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek hiányosak az anyanyelvi ismeretei, sőt az idegen nyelv tanulása
segíthet abban, hogy tudatosabbá váljon az anyanyelv használata.

217 / 344
 Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika,
az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága.
Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma
már számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus
hanganyagok és videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a
fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének
folyamatos fejlesztéséhez azonban szükség van a tanulásról magáról szóló beszélgetésre, a tanulási
stratégiák kialakításában való segítségnyújtásra, az önértékelés és a társértékelés alkalmainak
megteremtésére is.

A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének,

igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek bekapcsolása a tanulási folyamatba. A nyelvtanulás
ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget
nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására. A siker
másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.

A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció,

összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el
egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig
integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem
szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.

Az angolt, mint első idegen nyelvet, a négy évfolyamos képzés során heti három órában
tanulják a tanulók két csoportra bontva. A két csoport valós nyelvi szintje a bejöveteli szint mérésekor
derül ki, ekkor határozzuk meg, hogy ennek a tudásszintnek milyen továbbhaladási szint felel meg.

Az első idegen nyelvből a gimnázium 12. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk az
európai hatfokú skála (KER) harmadik szintjére, azaz a B1 szintre. A 12. évfolyamon lehetőséget kell
biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és
elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési
szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az
érettségi vizsga feladatainak megoldásában is.

A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő

tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák használatára.

Iskolánk a 2009/10. tanévtől kezdve részt vesz a TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás
implementációja” pályázat megvalósításában az angol nyelvi csoportokban.

Ehhez újszerű tanulásszervezési eljárásokat alkalmazunk:

 Kompetencia alapú oktatási programcsomag alkalmazása;

 A tanórák legalább 25%-ában IKT eszközök használata;

218 / 344
  A változatos, korszerű pedagógiai módszereket (pl. kooperatív tanulás, projekt
munka) alkalmazó óraszervezés
 Az idegen nyelvi kompetenciák felől megközelítve csatlakozás az adott évi iskolai
szintű témahéthez és projekthez.
 Mindezen célkitűzések alapköve a témakörök köré szervezett tevékenységek minél
inkább tudományközi megközelítése, az interdiszciplinaritás előtérbe helyezése.
 A változatos tanórán kívüli tevékenységek eredményeinek beemelése a tanítási-
tanulási folyamatba (háziversenyek, olvasókörök, külföldi tanulmányi kirándulások,
színházlátogatások stb.)

Tankönyvválasztás

A tankönyvek kiválasztása csoportszinten történik.

Elvi szempont, hogy azok nyelvileg és módszertanilag korszerűek legyenek, azaz megfeleljenek a
kommunikatív és a kompetencia alapú nyelvoktatás kritériumainak, tartalmukban alkalmazkodjanak a tanulók
életkori sajátosságaihoz, témaköreikben pedig lehetőleg kapcsolódjanak, vagy kapcsolhatók legyenek más
iskolai tantárgyak ismeretanyagához. A tankönyv, a munkafüzet és a mellékelt CD ROM tegye lehetővé a
tanulók otthoni, önálló tanulását, nyelvtudásuk önálló fejlesztését is.

Ellenőrzés és értékelés

A tanulók tanulmányaik megkezdésekor szintfelmérő tesztet írnak, amelyen elért

eredményük alapján nyernek besorolást valamelyik nyelvi csoportba.
A tanulók haladását szóbeli (pl. párbeszéd, történet elmesélése, kiselőadás/prezentáció
megtartása) és írásbeli (pl. készségeket és nyelvhasználatot mérő teszt, fogalmazás, házi
feladat) feladatok megoldatásával folyamatosan mérjük.
Értékelés az 5 osztályzat valamelyikével történik.
Témazáró dolgozatokra tanévenként minimum három alkalommal kerül sor. A teljesítmény
érdemjegyre váltása az alábbiak szerint történik: 90%-tól jeles (5), 80%-tól jó(4), 70%-tól
közepes(3), 60%-tól elégséges(2), 60% alatt elégtelen(1).

A kompetencia alapú oktatás egyik fontos elemeként a tanulói önértékelés kiemelt szerepet
kap mind a szóbeli, mind az írásbeli értékeléskor. Ennek fontos eszköze az önértékelést segítő
támpontok nyújtása (pl. szóbeli teljesítménynél: tartalom, megszerkesztettség, folyékonyság,
kiejtés, nyelvhelyesség; írásbeli munkánál: tartalom, megszerkesztettség, kötőelemek
használata, stílus, nyelvhelyesség, külalak). Projektekben való részvétel és produktum
értékelésénél különösen nagy szerepet kap a tanulói önértékelés, melyet a projekt részeként,

219 / 344
önértékelő lapok kitöltésével végeznek a tanulók. Ennek végeredménye lehet a tanulói
önértékelés és a tanári értékelés összevonásából kialakuló 5 fokú skálán való értékelés.

A SNI diákok integrálásakor a következő szempontokat vesszük figyelembe:

A Közoktatási Törvény előírása alapján a pedagógiai szakszolgálatok tanulási képességeket

vizsgáló szakértői véleményét és javaslatait;

A fenti szakértői vélemény és javaslat alapján az igazgató által adott felmentéseket,

könnyítéseket.

Például: A diszlexiás és/vagy diszgráfiás gyermekeknek több időt biztosítunk az írásbeli

feladatok megoldásához. A diszgráfiás tanulók szövegszerkesztővel is elkészíthetik az írásbeli házi
feladatot; a dolgozatbeli helyesírási hibáikat a fenti szempontok alapján esetenként kevésbé
szigorúan bíráljuk el.

A hallás utáni szövegértésre alapuló feladatokat a hallásukban korlátozott tanulók a

korlátozottság fokának megfelelő könnyítésben részesülnek. Például a szöveg leiratának
segítségével, fülhallgató használatával, vagy a hangtechnikai eszköztől való kisebb távolságból -
esetleg többszöri meghallgatással - oldják meg a feladatot.

220 / 344
Az egyes nyelvi szintek leírásának szerkezete:

(a részletes leírás megtalálható: www.moricz-bp.sulinet.hu)

Fejlesztési egységek Hallott szöveg értése előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Szóbeli interakció előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Összefüggő beszéd előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Olvasott szöveg értése előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Íráskészség előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Témakörök (kapcsolódási pontokkal)

A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései

22.2. Angol nyelv a nyelvi előkészítő képzésben

SZINTEK ÉS ÓRASZÁMOK

9.ny. évfolyam

Elementary (A2) / Pre-Intermediate (B1/1/1) / Lower- 15 óra / hét 540 óra

Intermediate (B1/1/2)
Pre-Intermediate (B1/1/1) / Lower-Intermediate (B1/1/2) / 15 óra / hét 540 óra
Mid-Intermediate (B1/2)

221 / 344
9. évfolyam

Mid-Intermediate (B1/2) 5 óra / hét 180 óra

Intermediate (B1/3) 5 óra / hét 180 óra

10. évfolyam

Intermediate (B1/3) 5 óra / hét 180 óra

Upper- Intermediate (B2/1) 5 óra / hét 180 óra

11. évfolyam

Upper- Intermediate (B2/1) 3 óra / hét 108 óra

Upper- Intermediate (B2/2/1) 3 óra / hét 108 óra

12. évfolyam

Upper- Intermediate (B2/2/1) 3 óra / hét 96 óra

Upper- Intermediate (B2/2/2) 3 óra / hét 96 óra

Általános célok és feladatok

Az idegen nyelvek oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai

referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának
megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az
általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel
és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi
tevékenységekhez is szükségesek.
A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért
tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a
későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat
középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív
feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív
nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több
készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk.
A mindennapi nyelvhasználatban, ezért a nyelvtanulásban is fontos szerepet játszanak
a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, illetve a
nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja

222 / 344
mint nyelvi egységet és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban
vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget.
A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk
kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes
mondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének,
szerkesztésének elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket.
Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók
a különféle kommunikációs helyzetek. Tisztában kell lenniük az egész nyelvi érintkezést
átszövő szabályokkal, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző
alkalmakkor szabályozzák az érintkezést. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok,
rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályai is.
A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg
autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók
maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé
válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami
komoly motivációs forrás lehet, és elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási
folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a
projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt.
Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a
nyelvtanulással és az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos
pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek,
kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot.
A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció
fontosságát. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más
tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az
idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a
tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak.
Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a
nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy
nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint hogy újabb nyelveket sajátítsanak el.
Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a
NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több

223 / 344
ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli
és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető az idegen nyelv tanulásába és
fordítva, az idegen nyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi
kommunikáció területén. A két terület erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő
módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek
hiányosak az anyanyelvi ismeretei, sőt az idegen nyelv tanulása segíthet abban, hogy
tudatosabbá váljon az anyanyelv használata.
Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern
technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási
lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének
fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív
nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak,
interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogolás is
élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének folyamatos
fejlesztéséhez azonban szükség van a tanulásról magáról való beszélgetésre, a tanulási
stratégiák kialakításában való segítségnyújtásra, az önértékelés és a társértékelés alkalmainak
megteremtésére is.
A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek,
érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek bekapcsolása a tanulási
folyamatba. A nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert
minden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a
személyiség kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív
megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.
A különböző fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció,
összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem
különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek
fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs
helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.
Külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket, amelyben más tantárgyakkal való
kapcsolódási pontok is megtalálhatók. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító tanárokkal
való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást, mert
lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására.

224 / 344
 A 12. évfolyamon lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a
nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat;
megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat
önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak
megoldásában is.
Az öt évfolyamos képzés végére a tanulóknak el kell jutniuk a KER negyedik
szintjére, azaz a B2 szintre. Ezen szintű nyelvi tudás már lehetővé teszi, hogy a körülöttük
lévő világról idegen nyelven is szerezzenek információt, és ezzel a lehetőséggel már tudatosan
éljenek. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy az idegen nyelv kulcskompetencia, amely
segítséget nyújt a magánéletben és a tanulásban, később a szakmai pályafutás során is az
eligazodásban és a boldogulásban.

Általános célok és feladatok a 9.ny évfolyam számára

Az előkészítő évben biztosított intenzív nyelvtanulás keretében a különböző háttérrel

érkező tanulók esélyt kapnak tudásuk összehangolására, a felzárkózásra és az intenzív
fejlődésre. A NYEK képzés közvetlen célja, hogy a nyelvi előkészítő évfolyamon a tanulók
intenzív nyelvtanulással olyan nyelvtudáshoz jussanak, amely megalapozza a további négy év
nyelvtanulását. A tervezéskor figyelembe kell venni azonban, hogy a nyelvi előkészítő
évfolyam magas idegen nyelvi óraszáma elsősorban nem arányosan megemelt
tananyagmennyiséget jelent, hanem tágabb teret biztosít az elmélyítésre, a gyakorlásra és a
szilárd alapok megteremtésére.
A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt azok a nyelvi szintek és
kompetenciák testesítik meg, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi
követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz
meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak
kontextust. Az nyelvtanulás fejlesztési egységei a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli
interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek
és kompetenciák azonban nem mechanikusan, hanem a tanulók életkori sajátosságainak
tükrében értelmezve kerültek be a helyi tantervbe.
Az első idegen nyelvből a nyelvi előkészítő évfolyam végére a tanulóknak el kell
jutniuk az európai hatfokú skála második és harmadik szintjei közé, azaz egy A2-B1 közötti

225 / 344
tudásszintre. A magasabb óraszám lehetőséget ad az intenzív készségfejlesztésre, a
felzárkózásra és a nyelvi csoportok közös, de szükség szerint differenciált haladására és az
egyéni szükségletek figyelembe vételére is. Megfelelő alapul szolgál emellett ahhoz, hogy a
továbbiakban minden tanuló eljusson a középiskolai tanulmányok végén minimumként előírt
B2 szintre. A különböző célok és tartalmak idegen nyelvi fejlesztésében segítenek eligazodni
a témakörök táblázatában megadott kapcsolódási pontok. Ebben a képzési szakaszban a NAT
fejlesztési területei és nevelési céljai a tanulók életéhez és környezetéhez kapcsolódó témák
feldolgozása során valósíthatók meg. A NYEK tág keretet nyújt annak tudatosítására a
tanulókban, hogy az idegen nyelv kulcskompetencia, amely segítséget nyújt a magánéletben
és a tanulásban, később a szakmai pályafutás során is az eligazodásban és a boldogulásban. A
tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő
tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és a kommunikációs és információs technológiák
használatára. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, hogy
ez is segítse a tanulókat az önálló nyelvtanulóvá válás útján.
A NYEK évfolyamon is fontos a korosztályi sajátosságok beépítése a nyelvtanulásba.
A tanárnak figyelembe kell vennie, hogy a legtöbb tanuló az önkeresés időszakát éli, kritikus
önmagával szemben, erősek a kortárs csoport hatásai. Ugyanakkor építhet a tanár a tanulók
nyelvi kreativitására, problémamegoldó és kritikai gondolkodására is. A nyelvoktatás
sikerében meghatározóak a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a változatos
interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív
támogatás és a tanulók számára is átlátható értékelés. Ugyancsak segítséget jelent számukra,
ha gyakorlatot szereznek az önértékelés és a társértékelés módszereinek alkalmazásában,
sikeres próbálkozásaik tudatosításában és hibáik felismerésében, azok önálló javításában.
A tananyagok esetében a nyelvi előkészítő évfolyam nagyobb nyelvi óraszáma miatt
több lehetőség adódik kiegészítő anyagok felhasználására, ezek segítségével a tanulási
motiváció tovább erősíthető, és a nyelvtanulás autentikusabbá válik. A jól kiválasztott
anyagok az egyes készségek fejlesztésében nagy segítséget jelenthetnek. Az elektronikus
anyagok, az IKT integrálása a nyelvtanulásba különösen fontos eszköz lehet. A nyelvi
előkészítő évfolyam megfelelő tervezéssel változatos és hatékony nyelvtanulást eredményez,
számos olyan tevékenységre ad lehetőséget, amelyekre az egyéb nyelvtanulási formákban
általában kevesebb idő jut.

226 / 344
 A nyelvi előkészítő évfolyamon megnő a differenciálás jelentősége is. A NYEK
elegendő teret hagy számos olyan feladatra, amelyekre a normál nyelvi képzésben nehezebb
időt találni, ilyen például a tanulók fokozatos felkészítése az önálló nyelvtanulásra, vagy a
nyelvtanulásnak a személyiségfejlődésre gyakorolt pozitív hatásainak kiaknázása. A nagyobb
órakeret több lehetőséget kínál a „kísérletezésre”, az innovációra, új módszerek, eljárások
kipróbálására. Az eredmények jól hasznosíthatók az intézmény munkájának más területein is,
például más tantárgyakban is segíthetik a módszertani innovációt.

Tankönyvválasztás
A tankönyvek kiválasztása csoportszinten történik.
Elvi szempont, hogy azok nyelvileg és módszertanilag korszerűek legyenek, azaz
megfeleljenek a kommunikatív és a kompetencia alapú nyelvoktatás kritériumainak,
tartalmukban alkalmazkodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, témaköreikben pedig
lehetőleg kapcsolódjanak, vagy kapcsolhatók legyenek más iskolai tantárgyak
ismeretanyagához. A tankönyv, a munkafüzet és a mellékelt CD ROM tegye lehetővé a
tanulók otthoni, önálló tanulását, nyelvtudásuk önálló fejlesztését is.

Mérés, értékelés, ellenőrzés

A nyelvi előkészítő évfolyam a mérés, értékelés terén is összetettebb feladatot jelent.

A tanulók iskolai életében különösen nagy hangsúly kerül a nyelvtanulásra, így a folyamatos
visszajelzés nagy jelentőséggel bír. A nagyobb óraszám lehetőséget ad az alapos és sokszínű
értékelésre.
A tanulók haladását szóbeli (pl. párbeszéd, történet elmesélése, kiselőadás/prezentáció
megtartása) és írásbeli (pl. készségeket és nyelvhasználatot mérő teszt, fogalmazás, házi
feladat) feladatok megoldatásával folyamatosan mérjük.
A nyelvoktatás intenzív jellegéből adódóan lehetőség van komplexebb ellenőrzési és
értékelési rendszer kialakítására, bár az alapelvek azonosak az alacsonyabb óraszámban
tanuló diákok értékelésére kialakított rendszerünkkel.
Az értékelés döntően továbbra is érdemjegyekkel történik, de a folyamatos
visszacsatolás érdekében szerepet kap a főleg szóbeli, alkalmanként írásbeli szöveges
értékelés az egyes készségek terén elért fejlődés bemutatására.

227 / 344
 Témazáró dolgozatokra tanévenként minimum hat alkalommal kerül sor, amelyekben
az összes készség mérésre kerül. A teljesítmény érdemjegyre váltása az alábbiak szerint
történik: 90%-tól jeles (5), 80%-tól jó(4), 70%-tól közepes(3), 60%-tól elégséges(2), 60%
alatt elégtelen(1).
A tanulók tanulmányaik megkezdésekor szintfelmérő tesztet írnak, amelynek
segítségével meghatározzuk a csoport bemeneti szintjét.
A tanulók az első (9ny) év végén belső nyelvi mérésen vesznek részt a NYEK évet
lezáró vizsga keretében, mely írásbeli feladatokból áll és méri az olvasott és a hallott szöveg
értését, a nyelvhasználatot valamint az íráskészséget A2/B1 szinten. A belső vizsgákon elért
teljesítmény érdemjegyre váltása az alábbiak szerint történik: 85%-tól jeles (5), 75%-tól jó(4),
65%-tól közepes(3), 55%-tól elégséges(2), 55% alatt elégtelen(1).
A belső méréseken szerzett érdemjegy két témazáró dolgozattal egyenértékű.
A második (2013/2014-es tanévtől kezdődően a 9.) év végén egy komplexebb vizsgára
kerül sor, melynek írásbeli és szóbeli részén valamennyi készség és a nyelvhasználat is
mérésre kerül B1+ szinten.
A kompetencia alapú oktatás egyik fontos elemeként a tanulói önértékelés kiemelt
szerepet kap mind a szóbeli, mind az írásbeli értékeléskor. Ennek fontos eszköze az
önértékelést segítő támpontok nyújtása (pl. szóbeli teljesítménynél: tartalom,
megszerkesztettség, folyékonyság, kiejtés, nyelvhelyesség; írásbeli munkánál: tartalom,
megszerkesztettség, kötőelemek használata, stílus, nyelvhelyesség, külalak). Projektekben
való részvétel és produktum értékelésénél különösen nagy szerepet kap a tanulói önértékelés,
melyet a projekt részeként, önértékelő lapok kitöltésével végeznek a tanulók. Ennek
végeredménye lehet a tanulói önértékelés és a tanári értékelés összevonásából kialakuló 5
fokú skálán való értékelés.
A SNI diákok integrálásakor a következő szempontokat vesszük figyelembe:

A Közoktatási Törvény előírása alapján a pedagógiai szakszolgálatok tanulási képességeket vizsgáló

szakértői véleményét és javaslatait;

A fenti szakértői vélemény és javaslat alapján az igazgató által adott felmentéseket, könnyítéseket.

Például: A diszlexiás és/vagy diszgráfiás gyermekeknek több időt biztosítunk az

írásbeli feladatok megoldásához. A diszgráfiás tanulók szövegszerkesztővel is elkészíthetik az
írásbeli házi feladatot; a dolgozatbeli helyesírási hibáikat a fenti szempontok alapján
esetenként kevésbé szigorúan bíráljuk el.

228 / 344
 A hallás utáni szövegértésre alapuló feladatokat a hallásukban korlátozott tanulók a
korlátozottság fokának megfelelő könnyítésben részesülnek. Például a szöveg leiratának
segítségével, fülhallgató használatával, vagy a hangtechnikai eszköztől való kisebb
távolságból - esetleg többszöri meghallgatással - oldják meg a feladatot.

Az egyes nyelvi szintek leírásának szerkezete:

(a részletes leírás megtalálható: www.moricz-bp.sulinet.hu)

Fejlesztési egységek Hallott szöveg értése előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Szóbeli interakció előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Összefüggő beszéd előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Olvasott szöveg értése előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Íráskészség előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Témakörök (kapcsolódási pontokkal)

A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései

229 / 344
22.3. Spanyol nyelv a nyelvi előkészítő képzésben

A képzés célja

Az osztályban folyó spanyol nyelvi oktatás célja, hogy a tanulók a nyelvet az igényeiknek,

szükségleteiknek megfelelően, az élet minden helyzetében megfelelően használni tudják. A

nyelv eszközként, készségként való használata hozzásegíti őket ahhoz, hogy a

munkaerőpiacon lehetőségeik bővüljenek, így céljaikat elérhessék. Az első idegen nyelv

alapos ismerete alapul kell, hogy szolgáljon majd ahhoz is, hogy megszerzett nyelvtudásukat

fenntartani és bővíteni tudják, valamint további idegen nyelvek elsajátításakor erre

támaszkodni tudjanak. A nyelvi fejlődést minden év végén szintellenőrző, az

érettségi és nyelvvizsga feladattípusaihoz igazított vizsgadolgozattal, illetve szóbeli

vizsgával ellenőrizzük. Az ötéves képzés célja, hogy a diákok 10. évfolyam végére eljussanak

– az egyes diákok képességeihez mérten - a közép, ill. emelt szintű érettségi letételéig, a 12.

évfolyam végére pedig képesek legyenek letenni a C1-es típusú felsőfokú nyelvvizsgát. A

képzés további célja, hogy a diákok az alap óraszámú (5) oktatásban elérhető civilizációs

műveltséget meghaladó, átfogóbb, részletesebb képet kapjanak a spanyolajkú országok

kultúrájáról. A 11-12. évfolyamnak összegző és egyben továbbfejlesztő funkciója van.

Összegző jellegét tekintve fókuszálunk a spanyol nyelv néhány olyan sajátos nyelvtani

aspektusára, amely a magyar nyelvtanuló számára nehézséget okozhat.

A tankönyvek kiválasztásának szempontjai

A tankönyvek kiválasztásánál elvi szempont, hogy azok nyelvileg/módszertanilag korszerűek

legyenek -jelen esetben alkalmasak legyenek az intenzív nyelvoktatásra-, tartalmukban,

témaköreikben megfeleljenek a tanulók életkori sajátosságainak, témaköreiben lehetőleg

kapcsolódjanak, vagy kapcsolhatók legyenek más iskolai tantárgyak ismeretanyagához. A

230 / 344
tankönyv vagy a tankönyv és munkafüzet csomag tegye lehetővé a tanulók otthoni, önálló

tanulását, nyelvtudásuk önálló fejlesztését. További szempont, hogy a tankönyvet több

évfolyamon keresztül tudja használni a tanuló, így kevesebb megterhelést jelent a szülők

számára. Az ingyenességet a tartóstankönyvek könyvtári kölcsönzésével tervezzük megoldani

szükség esetén.

Ezeket a szempontokat figyelembe véve, a következő tankönyveket fogjuk használni:

Nagy-Seres: Colores 1. tk. és mf.

Nagy-Seres-Orenga Portolés: Colores 2. tk. és mf.

Gajdos-Nagy-Seres: Colores 3. tk. és mf.

Ellenőrzés és értékelés

A nyelvoktatás intenzív jellegéből adódóan lehetőség van komplexebb ellenőrzési és

értékelési rendszer kialakítására, bár az alapelvek azonosak az alacsonyabb óraszámban

tanuló diákok értékelésére kialakított rendszerünkkel.

Az ellenőrzés formáiban a szóbeli és írásbeli számonkérés mellett szerepet kaphatnak az ún.

projektmunkák is.

Az értékelés döntően továbbra is érdemjegyekkel történik, de a folyamatos visszacsatolás

érdekében szerepet kap a főleg szóbeli, alkalmanként írásbeli szöveges értékelés az egyes

készségek terén elért fejlődést bemutatására.

Osztályozás keretei:

jeles (5) 90-100%

jó (4) 80-89%

közepes (3) 70-79%

elégséges (2) 60-69%

elégtelen (1) 0-59%

231 / 344
Évfolyam Tervezett óraszám Célként kitűzött nyelvi szint

9ny. 15 A2

9. 5 B1-B2

10. 5 B2

11. 3 B2-C1

12. 3 C1

http://kerettanterv.ofi.hu/07_melleklet_miniszter/7.1_NYEK/index_nyelvi_elokeszito.html

232 / 344
Közös Európai Referenciakeret szintek

Az Európa Tanács által jóváhagyott Közös Európai Referenciakeret (KER) nyelvi szintjeinek
készségek szerinti leírása
A1(abszolút A2(alapozó) B1(középhaladó- B2(haladó- C1(felsőfokú) C2(anyanyelvi
kezdő/újrakezdő) alapfokú) középfokú) szint)

HALLÁS Ha lassan és Megértem azokat a Megértem a Megértek Megértek Amennyiben van

érthetően beszélnek kifejezéseket és a lényeget az hosszabb hosszabb időm a kiejtéshez
hozzám, megértem leggyakrabban érthető, beszédeket és beszédeket még hozzászokni,
azokat az általam előforduló szavakat, mindennapi előadásokat, akkor is, ha azok nem jelent
ismert szavakat és amelyek a beszéd során, illetve még a nem világos számomra
alapkifejezéseket, legszűkebben vett amikor jól bonyolultabb felépítésűek, gondot akár az
amelyek rám, a személyes ismert, érveléseket is illetve ha a élőben hallott,
családomra vagy a életteremmel munkahelyen, követni tudom, kapcsolódások akár a médián
közvetlen kapcsolatosak (pl. iskolában, amennyiben a csak közvetettek keresztül
környezetemre fontosabb személyi szabadidőmben téma számomra és nem sugárzott beszéd
vonatkoznak. és családi adatok, gyakran elég ismert. egyértelműen megértése, még
bevásárlás, környék, felvetődő Megértem a jelzettek. akkor sem, ha a
munka). A lényeget témákról esik híreket a tévében, Komolyabb sebesség
megértem a rövid, szó. Megértem a és az aktuális erőfeszítés nélkül anyanyelvi
világos, egyszerű lényeget sok eseményekről megértem a szintű.
üzenetekből és olyan rádió- és szóló műsorokat. tévéműsorokat és
tájékoztatásokból. tévéműsorban, A legtöbb filmet a filmeket.
ahol aránylag értem, ha a
lassan és szereplők ismert
érthetően dialektusban
beszélnek az beszélnek bennük.
aktuális hírekről,
személyes vagy
szakmai
témákról.

OLVASÁS Megértem az El tudok olvasni Megéretem El tudok olvasni Megértem a Könnyedén

ismerős neveket, nagyon rövid és azokat a olyan cikkeket és hosszú és elolvasok szinte
szavakat és a egyszerű szövegeket. szövegeket, beszámolókat, bonyolult bármilyen
nagyon egyszerű Megtalálok bizonyos amelyek a amelyek jelenkori szövegeket, nyelvezetű
mondatokat, nyilvánvaló gyakrabban problémákkal amelyek szöveget,
például bizonyos információkat az előforduló foglalkoznak, és tényekről szólnak beleértve az
tájékoztató egyszerű, hétköznapi hétköznapi vagy ahol az író egy vagy irodalmi elvont,
feliratokat, szövegekben, például szaknyelvi adott véleményt jellegűek, szerkezetileg
reklámokat vagy a hirdetésekben, elemekből vagy nézőpontot továbbá vagy
katalógusokban prospektusokban, épülnek fel. képvisel. felismerem a nyelvészetileg

233 / 344
 A1(abszolút A2(alapozó) B1(középhaladó- B2(haladó- C1(felsőfokú) C2(anyanyelvi
kezdő/újrakezdő) alapfokú) középfokú) szint)

szereplő étlapokon és Megértem, mikor Megértem a stílusbeli bonyolult

információkat. menetrendekben; magánlevelekben kortárs irodalmi eltéréseket. szövegeket is,
továbbá rövid, eseményekről, prózát. Megértem a például
egyszerű érzésekről vagy speciális témáról leírásokat,
magánleveleket is kívánságokról szóló cikkeket és szakmai cikkeket
megértek. írnak. a hosszabb, és irodalmi
szakmai alkotásokat.
leírásokat még
akkor is, ha azok
nem a saját
szakterületemmel
kapcsolatosak.

TÁRSALGÁS Egyszerű módon Képes vagyok Elboldogulok a Bizonyos fokú Folyékonyan és Erőfeszítés
képes vagyok egyszerű legtöbb olyan folyékonysággal azonnal ki tudom nélkül vagyok
társalogni, ha a kommunikációra, társalgási tudok társalogni, magam fejezni; képes részt venni
másik személy amely során szituációban, így lehetséges nem sokat bármely
lassabb valamely ismert amely a számomra, hogy keresgélem a beszélgetésben,
beszédtempóval témáról vagy nyelvterületen anyanyelvűekkel szavakat. továbbá jól
hajlandó cselekvésről való utazgatás rendszeresen Rugalmasan és ismerem a
megismételni vagy egyszerűen és során elbeszélgethessek. hatásosan sajátos
átfogalmazni a közvetlenül felmerülhet. Aktívan részt használom a kifejezéseket és a
mondanivalóját, információt cserélek Felkészülés tudok venni az nyelvet mind hétköznapi
illetve ha segít valakivel. Röviden a nélkül képes ismert témákról személyes, mind nyelvi
nekem is elmondani mindennapi vagyok folyó szakmai célokra. fordulatokat.
azt, amit akarok. párbeszéd is megy, bekapcsolódni társalgásokban Gondolataimat és Folyékonyan
Képes vagyok de általában nem társalgásokba, úgy, hogy közben véleményemet fejezem ki
egyszerű kérdéseket értek meg annyit, amelyek kifejtem és pontosan magam, és az
feltenni és azokra hogy folyamatos valamely ismert fenntartom a fogalmazom árnyaltabb
válaszolni az maradjon a vagy számomra véleményem. meg, és ügyesen jelentéseket
alapszükségleteim beszélgetés. érdekes témáról ragálok a többiek pontosan
és a nagyon szólnak, illetve hozzászólásaira. alkalmazom. Ha
általános témákat kapcsolódnak a elakadok, úgy
illetően. mindennapi kezdem újra és
élethez (pl. fogalmazom át a
család, hobbi, mondanivalómat,
munka, utazás, hogy az a
aktuális többieknek
események). szinte fel sem
tűnik.

234 / 344
 A1(abszolút A2(alapozó) B1(középhaladó- B2(haladó- C1(felsőfokú) C2(anyanyelvi
kezdő/újrakezdő) alapfokú) középfokú) szint)

FOLYAMATOS Egyszerű Bizonyos szavakkal, Egyszerű módon Világos és Világosan és Világos,

BESZÉD kifejezésekkel és kifejezésekkel és képes vagyok részletes részletesen tudok zökkenőmentes
mondatokkal be egyszerű összekapcsolni a leírásokat tudok leírni bonyolult leírást vagy
tudom mutatni a fogalmazásmóddal mondataimat, adni sok dolgokat más, érvelés tudok
lakhelyemet és az beszélni tudok a hogy az mindenről, ami az mélyebben megfogalmazni a
ismerőseimet. családtagjaimról és élményeimről, érdeklődési kapcsolódó témának
másokról, az bizonyos körömbe tartozik. témaköröket is megfelelő
életkörülményeimről, eseményekről, az Egy ismert bevonva, egyes stílusban és
a tanulmányaimról, a álmaimról, a témáról ki tudom elemeket hatásos logikai
jelenlegi és a korábbi reményeimről és fejteni a részletezve, felépítéssel,
munkámról. a terveimről véleményem úgy, illetve a amely a
beszámoljak. hogy megemlítem megfelelő hallgatónak segít
Röviden az egyes következtetéssel a lényeges
indokolni és lehetőségek zárva a információk
magyarázni is előnyeit és mondanivalómat. észrevételében és
tudom a hátrányait. felidézésében.
véleményemet, a
terveimet. El
tudok mesélni
egy történetet,
egy könyv vagy
film
cselekményét,
továbbá le tudom
írni, rám hogyan
hatott a mű.

ÍRÁS Meg tudok írni egy Meg tudok írni rövid Rövid, Világos és Képes vagyok Világos,
rövid, egyszerű, és egyszerű egyszerűen részletes szöveget világos, jól zökkenőmentes,
képeslapra való üzenteket, illetve összekapcsolt tudok írni sokféle, megszerkesztett, megfelelő stílusú
szöveget, például nagyon egyszerű elemekből álló az érdeklődési hosszabb szöveget tudok
egy nyaralásról magánleveleket, szöveget tudok körömbe tartozó szöveggel írni, pl. bonyolult
szóló üdvözletet. Ki például egy írni az ismert témáról. Meg véleményt leveleket,
tudom tölteni a köszönőlevelet. vagy számomra tudok írni egy megfogalmazni. beszámolókat és
személyes érdekesnek esszét vagy Levelet, esszét cikkeket,
adataimat kérő tartott témákról. beszámolót, vagy beszámolót melyekben a
űrlapokat, például Élményekről, amelyben tudok írni logikai felépítés
egy szállodai benyomásokról információt bonyolult hatékonyan
bejelentkezőt, szóló közlök, illetve témákról, segíti a hallgatót
mikor a nevemet, magánlevelet is egy bizonyos kiemelve az a lényeges
állampolgárságomat meg tudok vélemény mellett általam információk

235 / 344
 A1(abszolút A2(alapozó) B1(középhaladó- B2(haladó- C1(felsőfokú) C2(anyanyelvi
kezdő/újrakezdő) alapfokú) középfokú) szint)

és a címemet kell fogalmazni vagy ellen fontosnak tartott észrevételében és

megadnom. érvelek. Adott pontokat. Az felidézésében.
események és olvasót Szakmai és
élmények figyelembe véve irodalmi
személyes választom ki a szövegekről
jelentőségét megfelelő stílust. összefoglalót,
kiemelő levelet is értékelést tudok
meg tudok írni.
fogalmazni.

23. MÁSODIK IDEGEN NYELV

23.1. Második idegen nyelv: német nyelv

Értékelés

Fontos minden ismeret (szókincs, nyelvtan) és a négy alapkészség folyamatos és arányos ellenőrzése
és értékelése. Az ellenőrzés, értékelés folyamatába bevonjuk a tanulókat is: önellenőrzésre,
önértékelésre, társaik kulturált értékelésére neveljük őket. Ellenőrzésünk folyamatos és sokoldalú. Az
értékelés területei: órai munka, házi feladat /keveset, de rendszeresen adunk és ellenőrizzük/, házi
dolgozat, röpdolgozat, füzetmunka, szorgalmi feladat, gyűjtőmunka, kiselőadás, felelet, feladatlap,
témazáró dolgozat, évfolyamdolgozat. Az értékelés történhet szóban szövegesen, írásban
szövegesen és hagyományos érdemjeggyel. Amennyiben a tanár egyéb értékelési formákat használ
(pl. pontok; ún. kisjegyek stb.), ezekről, ill. ezek rendszeréről a diákokat minden tanév elején
tájékoztatja. Érdemjegyet adhatunk a tantárgyhoz kapcsolódóan, de iskolán kívül elért eredményért is.
Az érdemjegyeket minden esetben indokoljuk. Az értékelés folyamatossága érdekében minden tanulót
havonta legalább egyszer érdemjeggyel is értékelünk, ez a félévi, ill. év végi osztályzáshoz szükséges
minimális jegyszám. Félévente legalább egy témazárót iratunk. Ha külön naplót vezetünk, a született
érdemjegyeket legkésőbb a következő hónap 5-ig átírjuk az osztálynaplóba. Az értékelés során
szerzett tapasztalataink alapján a hibákat javítjuk, esetleg további gyakorló órákat, megállapodás
alapján javítást ill. pótlást iktatunk be. A félévi ill. év végi osztályzásnál az egyes érdemjegyeket
súlyozzuk, figyelembe vesszük a hozzáállást és a tendenciát is.

Osztályozó vizsgánál, záróvizsgánál, szintfelmérésnél, évfolyamdolgozatoknál a következő egységes

értékelést követjük: 50-65 % elégséges, 65-80 % közepes, 80-90 % jó, 90- % jeles. Egyéb esetekben
a szaktanár az adott céloknak megfelelően mérlegelheti az ettől való eltérést. Az alapvető cél-
gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása –érdekében a tanterv a kommunikáció központú
nyelvoktatásra épül. Az idegen nyelven történő kommunikációs képesség fejlesztését életszerű
helyzetekben, autentikus nyelvi anyag felhasználásával, tanulói tevékenységeken keresztül, valódi

236 / 344
információszerzés céljából, valós szituációkban, az önálló és együttműködő tanulást egyaránt
biztosítva tartjuk megvalósíthatónak. A nyelvi struktúrák ismeretét semmi esetre sem tekintjük önálló
tanulási célnak.

Egyéni tanulási készségek és szociális kompetenciák:

Kompenzációs stratégiák: a tanulók legyenek képesek arra, hogy meglévő tudásukat aktivizálják, egy
szövegben felismerjék a már korábban ismert elemeket, a szövegösszefüggésből ki tudják
következtetni az ismeretlen szavak jelentését, a tanulók ismerjék és tudják alkalmazni az alapvető
társalgási konvenciókat (például tudják, kit hogyan kell megszólítaniuk)

Együttműködési készség: A tanuló vegyen részt páros és csoportmunkában, a kommunikáció során

tudjon alkalmazni nem nyelvi eszközöket is, tudja megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől.

Önálló tanulási készség: Tudatosuljon a saját nyelvtanulás célja. Eddigi nyelvtanulási tapasztalatai
alapján, a felismert tanulási célokhoz találja meg a megfelelő tanulási módszert. Tudjon használni
kétnyelvű szótárt.

Tanórán kívüli tevékenységek: Tehetséges tanulóinkat segítjük a felkészülésben, hogy sikerrel

vehessenek részt a 11. és 12. évfolyamosok számára rendezett Országos Középiskolai Tanulmányi
Versenyeken. Figyelemmel kísérjük a célnyelvi országokba szóló pályázati kiírásokat és lehetőség
szerint rész veszünk rajtuk a diákokkal. Figyelemmel kísérjük az olyan német nyelvű rendezvényeket
(színházi előadásokat, előadó esteket, kiállításokat), amelyek felkelthetik tizenéves diákjaink
érdeklődését, és igény szerint megszervezzük a részvételt.

A tankönyvválasztás szempontjai:

A tanulócsoport életkora, meglévő ismereteik és képességeik, a tanár személyisége és tanítási

stílusa, a tankönyv használhatósága (világos szerkezet, progresszió, autentikus nyelvi anyag,
megfelelő számú gyakorlat).

A 4 osztályos képzésben az OFI 3. számú kerettantervét vettük át a pedagógiai programunkba:

http://kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/index_4_gimn.html

A szabadon felhasználható 10 %-ot a 90 % elmélyítésére, gyakorlásra használjuk fel.

E tanterv szerint tanulnak a 9.c-12.c, 9.d-12.d osztály tanulói.

9. 10. 11. 12.

Évfolyam
Heti óraszám 3 3 3 4
éves: 108 108 108 120
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam
minimumszint minimumszint minimumszint minimumszint
2. idegen nyelv A1 A1+ A2-B1

237 / 344
A 9. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése

 az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése,a lényeg és
néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből,
részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva
Szóbeli interakció

 egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról,

egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal
 rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggő
beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről
Olvasott szöveg értése

 az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése

 az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben
Íráskészség

 összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról

A 10. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 az ismert szavak, a leggyakoribb fordulatok megértése, ha közvetlen, személyes dolgokról

van szó
 a rövid, világos, egyszerű megnyilatkozások, szóbeli közlések lényegének megértése
Szóbeli interakció

 kommunikáció egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban számára ismert

témákról egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal
 részvétel rövid beszélgetésekben
Olvasott szöveg értése

 az adott helyzetben fontos konkrét információk megtalálása egyszerű, ismerős témákról írt
autentikus szövegekben
 egyszerű instrukciók megértése, a fontos információk kiszűrése egyszerű magánlevelekből, e-
mailekből és rövid eseményeket tartalmazó szövegekből
Íráskészség

 összefüggő mondatokat írása a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról

 az írás kommunikációs eszközeként történő használata egyszerű interakciókban

238 / 344
A 11. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is
 egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több
beszélő esetén is
Szóbeli interakció

 gondolatokat cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és

általános témákról is
 a leggyakoribb kommunikációs sémák ismerete és biztonsággal történő alkalmazása
Olvasott szöveg értése

 a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek
megértése
 az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése
Íráskészség

 részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb

témákról
 eseményekről, élményekről, érzésekről való beszámolás valamint a vélemény alátámasztása

A 12. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 fontos információk megértése azokban a tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről,

illetve az érdeklődési körhöz kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően
beszélnek
Összefüggő beszéd

 folyamatos önkifejezés a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével ismerős

témakörökben
 érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezése
és szükség szerinti módosítása
 egy gondolat vagy probléma lényegének tartalmilag pontos kifejtése
Olvasott szöveg értése

 a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek
megértése
 az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése
Íráskészség

 hatékony írásbeli interakció folytatása

 jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve saját
ötletekről

239 / 344
  több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb
jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával

23.2. Második idegen nyelv: angol nyelv

NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY

MÁSODIK IDEGEN NYELV

SZINTEK ÉS ÓRASZÁMOK

9.ny. évfolyam

a) Elementary A2 3 óra / hét ~108 óra

b) Pre-Intermediate B1/1/1 3 óra / hét ~108 óra

9. évfolyam

a) Pre Intermediate B1/1/1 3 óra / hét ~108 óra

b) Lower Intermediate B1/1/2 3 óra / hét ~108 óra

10. évfolyam

a) Lower-Intermediate B1/1/2 3 óra / hét ~108 óra

b) Mid-Intermediate B1/2 3 óra / hét ~108 óra

11. évfolyam

a) Mid-Intermediate B1/2 3 óra / hét ~96 óra

b) Intermediate B1/3 3 óra / hét ~96 óra

240 / 344
12. évfolyam

a) Intermediate B1/3 4 óra / hét ~128 óra

b) Upper-Intermediate B2/1 4 óra / hét ~128 óra

Általános célok és feladatok

Ld az első idegen nyelvnél.

Tankönyvválasztás

A tankönyvek kiválasztása csoportszinten történik.

Elvi szempont, hogy azok nyelvileg és módszertanilag korszerűek legyenek, azaz megfeleljenek a
kommunikatív és a kompetencia alapú nyelvoktatás kritériumainak, tartalmukban alkalmazkodjanak a tanulók
életkori sajátosságaihoz, témaköreikben pedig lehetőleg kapcsolódjanak, vagy kapcsolhatók legyenek más
iskolai tantárgyak ismeretanyagához. A tankönyv, a munkafüzet és a mellékelt CD ROM tegye lehetővé a
tanulók otthoni, önálló tanulását, nyelvtudásuk önálló fejlesztését is.

Mérés, értékelés és ellenőrzés

A tanulók tanulmányaik megkezdésekor szintfelmérő tesztet írnak, amelynek segítségével

meghatározzuk a csoport bemeneti szintjét.
A tanulók haladását szóbeli (pl. párbeszéd, történet elmesélése, kiselőadás/prezentáció
megtartása) és írásbeli (pl. készségeket és nyelvhasználatot mérő teszt, fogalmazás, házi
feladat) feladatok megoldásával folyamatosan mérjük.
Értékelés az 5 osztályzat valamelyikével történik.
Témazáró dolgozatokra tanévenként minimum három alkalommal kerül sor, amelyekben
az összes készség mérésre kerül. A teljesítmény érdemjegyre váltása az alábbiak szerint
történik: 90%-tól jeles (5), 80%-tól jó(4), 70%-tól közepes(3), 60%-tól elégséges(2), 60% alatt
elégtelen(1).
A harmadik év végén a tanulók vizsgát tesznek, amely szóbeli és írásbeli részből áll és
mérésre kerül az összes készség valamint a nyelvhasználat. A vizsga nyelvi szintje a KER által
meghatározott B1 szintű. A belső vizsgán elért teljesítmény érdemjegyre váltása az alábbiak
szerint történik: 85%-tól jeles (5), 75%-tól jó(4), 65%-tól közepes(3), 55%-tól elégséges(2), 55%
alatt elégtelen(1). Az itt szerzett érdemjegy két témazáró dolgozattal egyenértékű.
A kompetencia alapú oktatás egyik fontos elemeként a tanulói önértékelés kiemelt
szerepet kap mind a szóbeli, mind az írásbeli értékeléskor. Ennek fontos eszköze az
önértékelést segítő támpontok nyújtása (pl. szóbeli teljesítménynél: tartalom,

241 / 344
megszerkesztettség, folyékonyság, kiejtés, nyelvhelyesség; írásbeli munkánál: tartalom,
megszerkesztettség, kötőelemek használata, stílus, nyelvhelyesség, külalak). Projektekben
való részvétel és produktum értékelésénél különösen nagy szerepet kap a tanulói önértékelés,
melyet a projekt részeként, önértékelő lapok kitöltésével végeznek a tanulók. Ennek
végeredménye lehet a tanulói önértékelés és a tanári értékelés összevonásából kialakuló 5
fokú skálán való értékelés.

A SNI diákok integrálásakor a következő szempontokat vesszük figyelembe:

A Közoktatási Törvény előírása alapján a pedagógiai szakszolgálatok tanulási képességeket vizsgáló
szakértői véleményét és javaslatait;

A fenti szakértői vélemény és javaslat alapján az igazgató által adott felmentéseket, könnyítéseket.

Például: A diszlexiás és/vagy diszgráfiás gyermekeknek több időt biztosítunk az írásbeli

feladatok megoldásához. A diszgráfiás tanulók szövegszerkesztővel is elkészíthetik az írásbeli házi
feladatot; a dolgozatbeli helyesírási hibáikat a fenti szempontok alapján esetenként kevésbé
szigorúan bíráljuk el.

A hallás utáni szövegértésre alapuló feladatokat a hallásukban korlátozott tanulók a

korlátozottság fokának megfelelő könnyítésben részesülnek. Például a szöveg leiratának
segítségével, fülhallgató használatával, vagy a hangtechnikai eszköztől való kisebb távolságból -
esetleg többszöri meghallgatással - oldják meg a feladatot.

242 / 344
Az egyes nyelvi szintek leírásának szerkezete:

(a részletes leírás megtalálható: www.moricz-bp.sulinet.hu)

Fejlesztési egységek Hallott szöveg értése előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Szóbeli interakció előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Összefüggő beszéd előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Olvasott szöveg értése előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Íráskészség előzetes tudás

nevelési-fejlesztési célok

a fejlesztés tartalma

Témakörök (kapcsolódási pontokkal)

A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései

23.3. Második idegen nyelv: francia nyelv

Értékelés

Értékelés, szempontok
A négy nyelvi készség ellenőrzése folyamatos és egyenlő mértékű.
Rendkívül fontos az alapos, gondos, kitartó munkára nevelés, a folyamatos
önellenőrzés, a reális önértékelésre szoktatás.

243 / 344
Értékeljük a tanítási folyamatban mind a megszerzett ismereteket) szókincs,
nyelvtan), mind a négy alapkészséget.

Szóbeli ellenőrzés szempontjai

A szókincs és nyelvtani ismeretek ellenőrzésénél a nyelvhelyesség a döntő.
A beszédkészség ellenőrzésekor a kommunikatív készség, a felhasznált
szókincs, a tanult lexikai egységek alkalmazása, párbeszédek, szerepjátékok,
képleírás tartalma, a szokásos kifejezés- és viselkedésminták használata,
nyelvhelyesség számit. Fontos a helyes kiejtés, intonáció és beszédtempó is.
A beszédértés és olvasásértés ellenőrzésénél a megértés foka a szempont,
de hangos olvasásnál, a beszédkészség ellenőrzésénél felsoroltak is értelemszerűen
szerepet kapnak az elbírálásnál.

Az íráskészség ellenőrzése
Az íráskészség ellenőrzésénél a kitűzött feladatnak való megfelelés, nyelvi
struktúrák változatos használata és a nyelvhelyesség a döntő. Az értékelés azonban
figyelembe veszi az írásbeli munkák elbírálásánál általánosan érvényes
szempontokat is, azaz: milyen mértékben tölti be szerepét, az információközvetítést
mások számára. Itt alapvető kritérium az olvashatóság. Ha az írásos
információközvetítést a kommunikáció egyik formájának tekintjük, akkor az írásmű
külalakja a mások megbecsülésének, tiszteletének tükörképe lehet. Alapvető
követelmény a felnőtt társadalomban a kulturált érintkezési formák betartása, amire
mind szóbeli, mind írásbeli érintkezési formákban nevelni kell a fiatalokat.

A tanuló teljesítménye lehet:

Hibátlan, illetve minimális hibával jeles

Többé-kevésbé hibátlan jó

Esetenként félreérthető, gyakoribb hibákkal közepes

Többször félreérthető, hiányos, gyakoribb hibákkal elégséges

Teljesen hibás, értelmetlen, hiányos elégtelen.

Formája szerint az ellenőrzés lehet szóbeli vagy írásbeli, egyéni vagy
csoportos. Az ismereteket írásban és szóban is ellenőrizzük.

244 / 344
Időbelisége szerint lehet az ellenőrzés folyamatos vagy időszakos. A folyamatos, órai
ellenőrzés a munka hatékonyságáról ad információt, az időszakos ellenőrzéssel
(rövidebb feleletek, dolgozatok) pedig az elsajátított anyag mélységéről kapunk
információt. Fontos az ismétlő egységek beiktatása, a tananyag jellegétől függően, 3-
4 egységenként.

A 4 osztályos képzésben az OFI 3. számú kerettantervét vettük át a pedagógiai programunkba:

http://kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/index_4_gimn.html

A szabadon felhasználható 10 %-ot a 90 % elmélyítésére, gyakorlásra használjuk fel.

E tanterv szerint tanulnak a 9.c-12.c, 9.d-12.d osztály tanulói.

9. 10. 11. 12.

Évfolyam

Heti óraszám 3 3 3 4

éves: 108 108 108 120

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

minimumszint minimumszint minimumszint minimumszint

2. idegen nyelv A1 A1+ A2-B1

A 9. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése

 az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése,a lényeg és
néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből,
részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva

Szóbeli interakció

 egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról,

egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal
 rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggő
beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről

Olvasott szöveg értése

 az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése

 az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben

245 / 344
Íráskészség

 összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról

A 10. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 az ismert szavak, a leggyakoribb fordulatok megértése, ha közvetlen, személyes dolgokról

van szó
 a rövid, világos, egyszerű megnyilatkozások, szóbeli közlések lényegének megértése

Szóbeli interakció

 kommunikáció egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban számára ismert

témákról egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal
 részvétel rövid beszélgetésekben

Olvasott szöveg értése

 az adott helyzetben fontos konkrét információk megtalálása egyszerű, ismerős témákról írt
autentikus szövegekben
 egyszerű instrukciók megértése, a fontos információk kiszűrése egyszerű magánlevelekből, e-
mailekből és rövid eseményeket tartalmazó szövegekből

Íráskészség

 összefüggő mondatokat írása a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról

 az írás kommunikációs eszközeként történő használata egyszerű interakciókban

A 11. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is
 egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több
beszélő esetén is

Szóbeli interakció

 gondolatokat cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és

általános témákról is
 a leggyakoribb kommunikációs sémák ismerete és biztonsággal történő alkalmazása

246 / 344
Olvasott szöveg értése

 a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek
megértése
 az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése

Íráskészség

 részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb

témákról
 eseményekről, élményekről, érzésekről való beszámolás valamint a vélemény alátámasztása

A 12. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 fontos információk megértése azokban a tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről,

illetve az érdeklődési körhöz kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően
beszélnek

Összefüggő beszéd

 folyamatos önkifejezés a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével ismerős

témakörökben
 érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezése
és szükség szerinti módosítása
 egy gondolat vagy probléma lényegének tartalmilag pontos kifejtése

Olvasott szöveg értése

 a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek
megértése
 az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése

Íráskészség

 hatékony írásbeli interakció folytatása

 jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve saját
ötletekről
 több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb
jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával

247 / 344
23.4. Második idegen nyelv: olasz nyelv

Egyéni tanulási készségek és szociális kompetenciák:

Kompenzációs stratégiák: a tanulók legyenek képesek arra, hogy meglévő tudásukat aktivizálják, egy
szövegben felismerjék a már korábban ismert elemeket, a szövegösszefüggésből ki tudják
következtetni az ismeretlen szavak jelentését, a tanulók ismerjék és tudják alkalmazni az alapvető
társalgási konvenciókat (például tudják, kit hogyan kell megszólítaniuk)

Együttműködési készség: A tanuló vegyen részt páros és csoportmunkában, a kommunikáció során

tudjon alkalmazni nem nyelvi eszközöket is, tudja megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől.

Önálló tanulási készség: Tudatosuljon a saját nyelvtanulás célja. Eddigi nyelvtanulási tapasztalatai
alapján, a felismert tanulási célokhoz találja meg a megfelelő tanulási módszert . Tudjon használni
kétnyelvű szótárt.

Tanórán kívüli tevékenységek: Tehetséges tanulóinkat segítjük a felkészülésben, hogy sikerrel

vehessenek részt a 11. és 12. évfolyamosok számára rendezett Országos Középiskolai Tanulmányi
Versenyeken. Figyelemmel kísérjük a célnyelvi országokba szóló pályázati kiírásokat és lehetőség
szerint rész veszünk rajtuk a diákokkal. Figyelemmel kísérjük az olyan német nyelvű rendezvényeket
(színházi előadásokat, előadó esteket, kiállításokat), amelyek felkelthetik tizenéves diákjaink
érdeklődését, és igény szerint megszervezzük a részvételt.

A tankönyvválasztás szempontjai:

A tanulócsoport életkora, meglévő ismereteik és képességeik, a tanár személyisége és tanítási

stílusa, a tankönyv használhatósága (világos szerkezet, progresszió, autentikus nyelvi anyag,
megfelelő számú gyakorlat).

Értékelés

Értékelés, szempontok

A négy nyelvi készség ellenőrzése folyamatos és egyenlő mértékű.

Rendkívül fontos az alapos, gondos, kitartó munkára nevelés, a folyamatos önellenőrzés, a reális
önértékelésre szoktatás.

Értékeljük a tanítási folyamatban mind a megszerzett ismereteket) szókincs, nyelvtan), mind a négy
alapkészséget.

Szóbeli ellenőrzés szempontjai

A szókincs és nyelvtani ismeretek ellenőrzésénél a nyelvhelyesség a döntő.

248 / 344
 A beszédkészség ellenőrzésekor a kommunikatív készség, a felhasznált szókincs, a tanult
lexikai egységek alkalmazása, párbeszédek, szerepjátékok, képleírás tartalma, a szokásos kifejezés-
és viselkedésminták használata, nyelvhelyesség számit. Fontos a helyes kiejtés, intonáció és
beszédtempó is.

A beszédértés és olvasásértés ellenőrzésénél a megértés foka a szempont, de hangos

olvasásnál, a beszédkészség ellenőrzésénél felsoroltak is értelemszerűen szerepet kapnak az
elbírálásnál.

Az íráskészség ellenőrzése

Az íráskészség ellenőrzésénél a kitűzött feladatnak való megfelelés, nyelvi struktúrák

változatos használata és a nyelvhelyesség a döntő. Az értékelés azonban figyelembe veszi az írásbeli
munkák elbírálásánál általánosan érvényes szempontokat is, azaz: milyen mértékben tölti be
szerepét, az információközvetítést mások számára. Itt alapvető kritérium az olvashatóság. Ha az
írásos információközvetítést a kommunikáció egyik formájának tekintjük, akkor az írásmű külalakja a
mások megbecsülésének, tiszteletének tükörképe lehet. Alapvető követelmény a felnőtt
társadalomban a kulturált érintkezési formák betartása, amire mind szóbeli, mind írásbeli érintkezési
formákban nevelni kell a fiatalokat.

A tanuló teljesítménye lehet:

Hibátlan, illetve minimális hibával jeles

Többé-kevésbé hibátlan jó

Esetenként félreérthető, gyakoribb hibákkal közepes

Többször félreérthető, hiányos, gyakoribb hibákkal elégséges

Teljesen hibás, értelmetlen, hiányos elégtelen.

Formája szerint az ellenőrzés lehet szóbeli vagy írásbeli, egyéni vagy csoportos. Az ismereteket
írásban és szóban is ellenőrizzük.

Időbelisége szerint lehet az ellenőrzés folyamatos vagy időszakos. A folyamatos, órai ellenőrzés a
munka hatékonyságáról ad információt, az időszakos ellenőrzéssel (rövidebb feleletek, dolgozatok)
pedig az elsajátított anyag mélységéről kapunk információt. Fontos az ismétlő egységek beiktatása, a
tananyag jellegétől függően, 3-4 egységenként.

A 4 osztályos képzésben az OFI 3. számú kerettantervét vettük át a pedagógiai programunkba:

http://kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/index_4_gimn.html

249 / 344
A szabadon felhasználható 10 %-ot a 90 % elmélyítésére, gyakorlásra használjuk fel.

E tanterv szerint tanulnak a 9.c-12.c, 9.d-12.d osztály tanulói.

9. 10. 11. 12.

Évfolyam

Heti óraszám 3 3 3 4

éves: 108 108 108 120

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

minimumszint minimumszint minimumszint minimumszint

2. idegen nyelv A1 A1+ A2-B1

A 9. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése

 az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése,a lényeg és
néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből,
részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva
Szóbeli interakció

 egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról,

egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal
 rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggő
beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről
Olvasott szöveg értése

 az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése

 az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben
Íráskészség

 összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról

A 10. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 az ismert szavak, a leggyakoribb fordulatok megértése, ha közvetlen, személyes dolgokról

van szó
 a rövid, világos, egyszerű megnyilatkozások, szóbeli közlések lényegének megértése

250 / 344
Szóbeli interakció

 kommunikáció egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban számára ismert

témákról egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal
 részvétel rövid beszélgetésekben
Olvasott szöveg értése

 az adott helyzetben fontos konkrét információk megtalálása egyszerű, ismerős témákról írt
autentikus szövegekben
 egyszerű instrukciók megértése, a fontos információk kiszűrése egyszerű magánlevelekből, e-
mailekből és rövid eseményeket tartalmazó szövegekből
Íráskészség

 összefüggő mondatokat írása a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról

 az írás kommunikációs eszközeként történő használata egyszerű interakciókban

A 11. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is
 egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több
beszélő esetén is
Szóbeli interakció

 gondolatokat cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és

általános témákról is
 a leggyakoribb kommunikációs sémák ismerete és biztonsággal történő alkalmazása
Olvasott szöveg értése

 a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek
megértése
 az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése
Íráskészség

 részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb

témákról
 eseményekről, élményekről, érzésekről való beszámolás valamint a vélemény alátámasztása

A 12. évfolyam végére elérendő fejlesztési célok:

Hallott szöveg értése

 fontos információk megértése azokban a tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről,

illetve az érdeklődési körhöz kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően
beszélnek
Összefüggő beszéd

 folyamatos önkifejezés a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével ismerős

témakörökben

251 / 344
  érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezése
és szükség szerinti módosítása
 egy gondolat vagy probléma lényegének tartalmilag pontos kifejtése
Olvasott szöveg értése

 a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek
megértése
 az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése
Íráskészség

 hatékony írásbeli interakció folytatása

 jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve saját
ötletekről
 több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb
jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával

24. MELLÉKLET: MATEMATIKA

A tanterv részei

1 Nyelvi előkészítő
2 Történelem
3 9. évfolyam Matematika
4 Nyelvi
5 Történelem
6 10. évfolyam Matematika
7 Nyelvi
8 Középszintű érettségire felkészítő csoport
11. évfolyam
9 Emeltszintű érettségire felkészítő csoport
10 Középszintű érettségire felkészítő csoport
12. évfolyam
11 Emeltszintű érettségire felkészítő csoport

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.

21.) számú EMMI rendelet 3. melléklete alapján készült. Az emelt szintű osztályok
tanterve az „A” változat szerint készült. (Javítva a 34/2014. (IV.29.) EMMI rendelet 4.
melléklete szerint.)

Évfolyamok:

- nyelvi előkészítő csoport: 54 óra

- nyelvi, középszintű érettségire felkészítő csoport: 444 óra
- nyelvi, emeltszintű érettségire felkészítő csoport: 504óra
- történelem, középszintű érettségire felkészítő csoport: 480 óra
- történelem, emeltszintű érettségire felkészítő csoport: 612 óra
- matematika, középszintű érettségire felkészítő csoport: 624 óra
- matematika, emeltszintű érettségire felkészítő csoport: 756 óra

252 / 344
Az óraszám bontása évfolyamonként

Nyelvi osztály
évfolyamok E. 9. 10. 11. 12.
óra/hét 1,5 3 3 3/5 4/6*
összes óraszám 54 108 108 108/180 120//180

Négyosztályos évfolyamok (történelem)

évfolyamok 9. 10. 11. 12.
óra/hét 4 3 3/5 4/6
összes óraszám 144 108 108/180 120/180

Négyosztályos évfolyamok (matematika):

évfolyamok 9. 10. 11. 12.
óra/hét 6 5 3/5 4/6
összes óraszám 216 180 108/180 120/180

A tankönyvválasztás elvei

Mind az alapképzésben, mind az emelt szintű képzésben olyan tankönyveket

alkalmazunk, amelyek az elméleti anyagon túl gazdag példa- és feladat- kínálattal is
rendelkeznek. Tankönyvválasztáskor a mindenkor hatályos jogszabályok szerint
járunk el.

Célok és feladatok

 A matematikatanítás célja, feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus

gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Ezt a célt a matematika belső
struktúrájának fokozatos kiépítésével, a fogalmak, axiómák, tételek,
bizonyítások változatos területeken való alkalmazásával érjük el.
 A matematika tanulása fejleszti a tanulók absztrakciós és szintetizáló
képességét, kombinatív készségét, kreativitásukat, a problémahelyzetek
önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését.
 A matematikai nevelés erősíti a tanulók matematizáló, modellalkotó
tevékenységét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az
emberi kultúrában betöltött szerepét. Segíti a tanulók térbeli tájékozódását,
finomítja esztétikai érzéküket.
 A matematika eszközt ad a természettudományok, az informatika, a technika,
a humán műveltségterületek ismereteinek tanulmányozásához, a mindennapi
problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez.
 A matematika pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, önellenőrzésre, a
várható eredmények becslésére nevel.
 Az időszak végére képessé kell tenni tanítványainkat a sikeres érettségi
vizsga letételére.

253 / 344
  A fenti célok elérése érdekében törekednünk kell tanulóink pozitív
motiváltságára, önállóságuk fejlesztésére, versenyeken való
szerepeltetésükre.

Értékelés

A matematika tanításának szerves része az ellenőrzés és értékelés. Formái (házi

feladat ellenőrzés, szóbeli felelet, röpdolgozat, témazáró dolgozat stb.) az egyes
altémáknál szerepelnek
A 10. évfolyamos diákjaink minden évben részt vesznek az Oktatási Hivatal által
szervezett kompetencia felméréseken.
Az 5 évenként megrendezett nemzetközi PISA felméréseken pedig a 15 éves
korosztály vesz részt.
Minden tízedik évfolyam végén szakaszzáró dolgozatot iratunk az addig tanult
legfontosabb feladatokból. A feladatlistát az első félév folyamán ismertetjük a
tanulókkal. A dolgozat értékelésekor az alábbi osztályozási rendszert követjük és
az érdemjegyet vizsgajegyként szerepeltetjük az elektronikus naplóban. A
vizsgajegy értéke kétszerese a témazáró jegy értékének.
A tizenkettedik évfolyamon 180 perces középszintű próbaérettségit, illetve 240
perces emeltszintű próbaérettségit iratunk egységes feladatsorral illetve
pontozási útmutatóval. Minden diák az érettségi jelentkezésének megfelelő
szintű dolgozatot írja meg. Az érdemjegyet az aktuális érettségi szabályok szerint
állapítjuk meg. Az itt kapott érdemjegyek az elektronikus naplóba vizsgajegyként
szerepelnek.
Az ellenőrzéseink fő szempontjai: egyrészt olyan tükröt tartani a tanuló elé,
amelyből kiolvashatja, hogy az adott témát milyen szinten sajátította el, illetve a
minimum követelményeknek eleget tett-e.
Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatainkat a munkaközösségi értekezleten
beszéljük meg. A munkaközösségen belül az alábbi módon egységesen
értékelünk:
A röpdolgozatokat mindenki a saját szempontjai szerint értékeli.
Évi négy, (félévenként kettő) témazáró a mindenki által íratott minimum. Ezt
kétszeres súllyal értékeljük, és írjuk be a naplóba.
Az érdemjegyeket a teljesítmény százalékának arányában adjuk:
90 %-tól jeles (5),
75 %-tól 90 % -ig jó (4),
55 %-tól 75 % -ig közepes (3),
35 %-tól 55 % -ig elégséges (2)
35 % alatt elégtelen (1)
A megírandó dolgozat elméleti anyagot és feladatokat is tartalmazhat.
Az elégséges félévi, illetve év végi osztályzathoz legalább 2,00 átlag elérése szükséges.

254 / 344
Osztályozó vizsga

Az osztályozó vizsga tartalma megegyezik a kerettanterv alapján elkészített helyi

tantervben szereplő, az adott évfolyamnak megfelelő tananyaggal. Az osztályozó
vizsga írásban és szóban történik, a dolgozat megírására 60 perc áll a diák
rendelkezésére. Az osztályzat meghatározásánál az értékelésben, fent
megfogalmazott százalékokat tekintjük mérvadónak.

Fejlesztési követelmények

 A matematika kerettanterv új vonásai:

- a modellalkotás, matematizálás jelentőségének növekedése
- a matematika alkalmazási terének növekedése
- egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a
mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való
alkalmazása között
- a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai
oktatási, nevelési tevékenységbe
 A megfelelő színvonalú munka elengedhetetlen feltétele, hogy kis létszámú (8-15
fő) csoportokban oktathassunk, minden évfolyamon megvalósuljon a
csoportbontás.
 A matematikai fogalmak alkalmazása, a matematikai szemlélet fejlesztése:
- a tanultak különböző témakörökben való felhasználhatóságának felismerése,
alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét
- a legkülönbözőbb fejezetekben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a
számítógép biztos használata
- az elemi függvények ismerete nemcsak a matematika hanem a
természettudományos tárgyak miatt is fontos
- a trigonometriai számítások a gyakorlati szempontok miatt, a sík és
térgeometriai fogalmak és tételek a térszemlélet illetve az analógiás
gondolkodás fejlesztése miatt lényegesek
- a koordinátageometria a matematika komplexitására mutat rá
- a következtetési, a bizonyítási készség az élet számos területén is fontos
 Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus
gondolkodásban:
- fontos feladatunk a problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés
- a diszkussziós képesség fejlesztése a logikus gondolkodást is fejleszti
- fontos a tanulóknak megmutatni a matematika használhatóságát
 Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása:
- a matematika tanítás során fel kell kelteni a tanulóinkban a bizonyítás iránti
igényt
- a matematika-tanításban az egyik legfontosabb feladat az absztrakciós
képesség fejlesztése

255 / 344
 - az érettségi előtti rendszerző összefoglaláskor a matematika komplexitását is
meg tudjuk mutatni
- néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozását is segíti
- a szemléltetésről a gimnáziumi években sem mondhatunk le
 Helyes tanulási szokások fejlesztése:
- a számolásoknál elengedhetetlen a becslés a kerekítés, az ellenőrzés, az
eredmény realitásának eldöntése
- a tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer
pontos alkalmazását
- a matematika szöveg értő olvasása, a szövegekből a lényeg kiemelése a
felsőfokú tanulást is segíti
- a helyes érvelésre szoktatás a matematikában a kommunikációs készséget is
fejleszti
- a matematikatudás azt jelenti, hogy a tanulók a definíciókat, tételeket
alkalmazni is tudják

A SNI diákok integrálásának tantárgyi sajátosságai

A szakértői vélemény alapján az igazgató által hozott határozatnak megfelelően

járunk el, fejlesztőpedagógus, illetve gyógypedagógos segítségének
igénybevételével.

A kerettanterv és a helyi tanterv

Az alábbiakban szereplő táblázatok a kerettanterv és a helyi tanterv különbségit

dolgozza fel Szerepeltei az adott tematikai egységre a kerettanterv által biztosított
óraszámot, a helyi tantervben az adott részhez hozzárendelt óraszámot, valamint az
egyes egységkezhez tartozó tananyag évfolyamokra bontását és a tananyag
esetleges bővítményeit. Az esetek többségében a rendelkezésünkre álló további
óraszámokat a tananyag elmélyítésére, szemléltetésre, gyakorlati példák keresésére
és csoportmunkár fordítjuk.

256 / 344
5 osztályos gimnázium Nyelvi előkészítő osztály
Óraszám:1,5 óra/hét Kerettanterv: – Helyi tanterv: 54 óra.

Kerettan-
Tematikai Tantervi Témakör felosztása évfolyamokra/
tervi
egység óraszám tananyag bővítése
óraszám
Számhalmazo – 14 Alapműveletek, abszolútérték, ellentett,
k, számtan, százalékszámítás, hatványozás és azonosságai,
algebra, normálalak, egyenes és fordított arányosság, elsőfokú
számelmélet egyenletek, egyenlőtlenségek és egyenletrendszerek,
oszthatósági szabályok, kongruencia.
Függvények – 10 Derékszögű koordinátarendszer, függvény és
grafikonja, néhány alapfüggvény grafikonja és
jellemzése, szöveges feladatok, egyenletek és
egyenletrendszerek grafikus megoldása.
Kombinatorika – 10 Bejárási feladatok, egyszerű kombinatorika, egyszerű
, valószínűségek kiszámolása, gyakoriság, relatív
Valószínűségs gyakoriság, diagramok, módusz, medián.
zámítás,
statisztika
Geometria – 15 Nevezetes ponthalmazok, háromszögek
egybevágósága, szerkesztési feladatok, egybevágósági
transzformációk, sokszögek szimmetriái, belső szögek
összege, speciális háromszögek és négyszögek,
Pitagorasz-tétel, szabályos sokszögek, átváltások, kör
területe és kerülete.
Gondolkodási – 5 Halmazok, részhalmaz, alaphalmaz, halmazműveletek,
módszerek, a logikai műveletek, skatulyaelv.
halmazelmélet
alapjai, logika

257 / 344
 4 osztályos gimnázium
Óraszám: 9. osztály 6 óra /hét
10. osztály 5 óra /hét
Tematikai egység
1.Gondolkodási módszerek,
halmazok, matematikai logika,
kombinatorika, gráfok,
Halmazok, ponthalmazok
2.Számelmélet, algebra
2.1. Valós számok
2. Számelmélet, algebra
2.2 Algebrai kifejezések
használata
2. Számelmélet, algebra
2.3. Oszthatóság
2. Számelmélet, algebra
2.4. Egyenlet, egyenlőtlenség,
egyenletrendszer
3. Függvények
3.1. Algebrai függvények
3. Függvények 13
Hegyesszög szögfüggvényei
4. Geometria 42
4.1.Alapfogalmak,
ponthalmazok, egybevágósági
transzformációk
Matematika emelt szintű csoport
Kerettanterv: óra Helyi tanterv: 396 óra
Keret-
Tantervi Témakör felosztása évfolyamokra/tananyag
tantervi
óraszám bővítése
óraszám
30 9 14 Halmazok, halmazműveletek,
Halmazok számossága
Részhalmazok száma, Pascal-háromszög
Halmazok konstruálása
10. 20 Logika, halmazműveletek, logika és
halmazelmélet
25 9 15 Számhalmazok, műveleti tulajdonságok,
tizedes tört, normál alak, számegyenes
Négyzetgyök: definíció, azonosságok
10. 10 Az n-edik gyök fogalma, azonosságok
Tört kitevőjű hatványok, Permanencia-elv
25 9 25
30 9 35
45 9 35 Elsőfokú egyenlet, szöveges feladat
Törtes egyenlet, egyenlőtlenség
Abszolút értéket tartalmazó egyenlet
Elsőfokú egyenletrendszer, egyenlőtlenség
10. 30 Másodfokú függvény, szélsőérték-feladat
Másodfokú egyenlet, megoldó-képlet,
diszkrimináns, gyöktényezős alak,
paraméteres egyenlet
Másodfokúra visszavezethető egyenlet
Szöveges feladat, egyenletrendszer
Gyökös egyenlet
25 9 25 Függvény fogalma, jellemzők
Lineáris függvény, Másodfokú függvény,
Negatív egész kitevőjű hatványfüggvény,
Abszolútérték-függvény, Egészrész-,
törtrész-, előjelfüggvény, Dirichlet-féle
függvény
Fordított arányosság, elsőfokú törtfüggvény
Függvény-transzformáció
10. 21 Hatványfüggvények, Gyökfüggvények
Inverzfüggvény
10. 25
9 42
258 / 344
4. Geometria 42
10. 42
5. Statisztika, valószínűség 17 9 10 Statisztikai adatok gyűjtése, elemzése és
ábrázolása
10. 17 Véletlen jelenségek megfigyelése,
Egyszerű események valószínűsége
Klasszikus valószínűségi modell

4 osztályos gimnázium Történelem csoport

Óraszám: 9. osztály 4 óra /hét Kerettanterv: Helyi tanterv: 252 óra
10. osztály 3 óra /hét 194+10%óra

Kerettan-
Tantervi Témakör felosztása évfolyamokra/tananyag
Tematikai egység tervi
óraszám óraszám bővítése
1. Gondolkodási 20 9 20 Halmazok, halmazműveletek,
módszerek, halmazok, Halmazok számossága
matematikai logika, Részhalmazok száma, Pascal-háromszög
kombinatorika, gráfok,? Halmazok konstruálása
Halmazok, 10. 10 Logika, halmazműveletek
ponthalmazok Leszámlálás, sorbarendezés
Gráfelméleti alapfogalmak
2.Számelmélet, algebra 66 9 40 Számhalmazok, műveleti tulajdonságok, tizedes
tört, normál alak
Osztahtóság
Négyzetgyök: definíció, azonosságok
Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek
Szöveges feladatok
Abszolútértékes egyenletek
10. 35 Az n-edik gyök fogalma, azonosságok
Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek
Gyöktényezős alak
Másodfokúra visszavezethető egyenletek
Gyökös egyenletek
Szöveges feladatok
3. Függvények 16 9 20 Függvény fogalma, jellemzők
Lineáris függvény, másodfokú függvény,
törtfüggvény, egész kitevőjű hatványfüggvény,
négyzetgyökfüggvény, abszolútérték-függvény,
egészrész-, törtrész-, előjelfüggvény,
Függvény-transzformáció
10. 5 Másodfokú függvény, szélsőérték feladatok
4. Geometria 60 9 35 Alapfogalmak
Háromszög nevezetes vonalai, körei
Konvex sokszögek tulajdonságai
Kör részei
Thálesz-tétel
Pitagorasz-tétel alkalmazása
Egybevágóság
Vektor fogalma, koordinátái, vektorok összege,

259 / 344
 különbsége, vektor számszorosa
10. 32 Középpontos hasonlóság, hasonlósági
transzformációk
Hasonló alakzatok
Hasonló síkidomok kerületének, területének
aránya
Magasságtétel, befogótétel
Hasonló testek felszínének és térfogatának
aránya
Hegyesszögek szögfüggvényei
5. Statisztika, 10 9 12 Statisztikai adatok gyűjtése, elemzése és
valószínűség ábrázolása
Adathalmazok jellemzői, módusz, átlag, medián
10. 14 Véletlen esemény bekövetkezésének
valószínűsége
Klasszikus valószínűségi modell

+ 17-12 óra összefoglalásra és számonkérésre

4 osztályos gimnázium Nvelvi csoport

Óraszám: 9. osztály 3 óra /hét Kerettanterv: Helyi tanterv: 216 óra
10. osztály 3 óra /hét 194+10%óra
Kerettan
Tantervi Témakör felosztása évfolyamokra/tananyag
Tematikai egység -tervi
óraszám bővítése
óraszám
1. Gondolkodási 20 9 8 Halmazok, halmazműveletek,
módszerek, halmazok, Halmazok számossága
matematikai logika, Részhalmazok száma, Pascal-háromszög
kombinatorika, gráfok, Halmazok konstruálása
Halmazok, ponthalmazok
10. 12 Logika, halmazműveletek
Leszámlálás, sorbarendezés
Gráfelméleti alapfogalmak
2.Számelmélet, algebra 66 9 37 Számhalmazok, műveleti tulajdonságok, tizedes
tört, normál alak
Oszthatóság
Négyzetgyök: definíció, azonosságok
Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek
Szöveges feladatok
Abszolútértékes egyenletek
10. 38 Az n-edik gyök fogalma, azonosságok
Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek
Gyöktényezős alak
Másodfokúra visszavezethető egyenletek
Gyökös egyenletek
Szöveges feladatok

260 / 344
3. Függvények 16 9 13 Függvény fogalma, jellemzők
Lineáris függvény, másodfokú függvény,
törtfüggvény, egész kitevőjű hatványfüggvény,
négyzetgyökfüggvény, abszolútérték-függvény,
egészrész-, törtrész-, előjelfüggvény,
Függvény-transzformáció
10. 5 Másodfokú függvény, másodfokú
egyenlőtlenség
4. Geometria 60 9 35 Alapfogalmak
Háromszög nevezetes vonalai, körei
Konvex sokszögek tulajdonságai
Kör részei
Thálesz-tétel
Pitagorasz-tétel alkalmazása
Egyebvágóság
Vektor fogalma, koordinátái, vektorok összege,
különbsége, vektor számszorosa
10. 33 Középpontos hasonlóság, hasonlósági
transzformációk
Hasonló alakzatok
Hasonló síkidomok kerületének, területének
aánya
Magasságtétel, befogótétel
Hasonló testek felszínének és térfogatának
aránya
Hegyesszögek szögfüggvényei
5. Statisztika, valószínűség 10 9 5 Statisztikai adatok gyűjtése, elemzése és
ábrázolása
Adathalmazok jellemzői, módusz, átlag, medián
10. 10 Véletlen esemény bekövetkezésének
valószínűsége
Klasszikus valószínűségi modell

+ 10 óra összefoglalásra és számonkérésre

261 / 344
4-5 osztályos gimnázium 11-12. osztály
Óraszám: 3 óra/hét (11. Kerettanterv: Helyi tanterv: 108 és 120
évf.) és 4 óra/hét (12. évf.)

Kerettan
Tematikai tervi Tantervi Témakör felosztása évfolyamokra/
egység óraszá óraszám tananyag bővítése
m
Gondolkodási 11 11. 12 kombinatorika, gráfok
módszerek osztály
12. 10 matematikai logika (bizonyítási
osztály módszerek, negáció, konjunkció,
diszjunkció)
Számtan, 23 11. 22+10 hatvány, gyök, logaritmus,
algebra osztály (trigon trigonometrikus egyenletek,
ometri egyenlőtlenségek
ából)
12. -
osztály
Függvények, 28 11. 13+6 exponenciális és logaritmus
sorozatok osztály (trigon függvény, trigonometrikus
ometri függvények
ából)
12. 19 számsorozatok
osztály
Geometria 42 11. 22+6 koordinátageometria, koszinusz- és
osztály (trigon szinusztétel
ometri
ából)
12. 25 térgeometria
osztály
Valószínűségsz 20 11. 11 valószínűségszámítás
ámítás, osztály
statisztika 12. 12 statisztika
osztály
Rendszerező 40 11. -
összefoglalás osztály
12. 54
osztály
11.
osztály
12.
osztály

262 / 344
4osztályos gimnázium 11-12. osztály – emelt
Óraszám: 180+180 Kerettanterv: Helyi tanterv: 360
302+10%

Kerettan- Témakör felosztása

Tematikai egység tervi Tantervi óraszám évfolyamokra/
óraszám tananyag bővítése

Gondolkodási módszerek, 11.o.

halmazok, matematikai logika, 22
kombinatorika, gráfok
12. o. 23
Hatvány, gyök, logaritmus 30 11. o. 33
12. o.
Trigonometria 40 11. o. 42
12. o.
Koordinátageometria 28 11. o. 30
12. o.
Sorozatok 15 11. o. 18
12. o.
Nevezetes egyenlőtlenségek, 15 11. o. 15
szélsőérték-feladatok elemi
12. o.
megoldása
Folytonosság, 30 11. o. 30
differenciálszámítás
12. o.
Integrálszámítás, térgeometria 40 11. o.

12. o. 50
Statisztika, valószínűség 20 11. o.
12. o. 24
Rendszerező összefoglalás 47 11. o.
12. o. 71
Számonkérés, ismétlés 15 11. o. 12
12. o. 12

25. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI

ISMERETEK

A munkaközösség által felhasznált kerettanterv elérhető:

http://kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/index_4_gimn.html

263 / 344
CÉLOK ÉS FELADATOK

A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a

történelem a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. Fontos
feladatunk továbbá, hogy megértessük diákjainkkal, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen
egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a
különbségek tudomásul vétele a különböző kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését
és tiszteletben tartását eredményezi.
A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy egyik fontos célja, hogy megértesse a
folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és megmutassa, hogy minden
nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. A tantárgy célja az is, hogy
segítséget nyújtson abban, hogy diákjaink gondolkodó, a társadalmat és a világot értő, abban a saját
helyüket ismerő felnőttekké váljanak.
A tanulók általános iskolai tanulmányaira támaszkodva, az ott szerzett ismereteket
felhasználva kronologikusan tárgyaljuk a tananyagot az emberiség őskorától napjainkig. Mindazonáltal
hasznosnak és szükségesnek tartottuk a négy évfolyamos képzés keretében emelt óraszámban
tanulók számára a 9. évfolyam első félévében „Bevezetés a történelembe” címmel egy olyan átfogó
témakör beiktatását, amelyben olyan általános, kronológiai, földrajzi, a történelem egyéb rokon- és
segédtudományai által tárgyalt alapismeretekkel foglalkozunk, amelyek mind a négy évfolyamon
elengedhetetlenül szükségesek, és nagyban elősegítik közös munkánkat.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

- A gimnáziumi történelemtanítás során meg kell valósítani, hogy a tanulók képessé váljanak
önállóan jegyzetelni, illetve tudjanak önállóan anyagot gyűjteni, rendszerezni és feldolgozni.
- A tanulóknak el kell sajátítaniuk a különböző elsődleges és másodlagos források kezelésének,
elemzésének szabályait, a tudományos adatgyűjtés alapvető elemeit.
- Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban,
atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban.
- Képesnek kell lennie a tények és a feltételezések megkülönböztetésére.
- Ismernie kell a különböző társadalmi viszonyokat és kormányzati struktúrákat
- Fel kell ismernie, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző
történelmi korokban eltérő lehet.
- A tanulónak meg kell tanulnia érvekkel alátámasztott véleményt alkotnia az ellentmondásosan
értékelhető eseményekről és személyekről.
- Ismernie kell a történelmi fogalmakat és azok helyes használatát.
- Azonosítania kell a történelmi helyszíneket, ismernie kell a földrajzi környezet szerepét az egyes
történelmi kultúrák és államok kialakulásában.
- A konkrét történelmi eseményeket el kell tudnia helyezni térben és időben.
- Ismernie kell a nagy és kisebb történeti korszakok elnevezését, sorrendjét, fontosabb jellemzőit.
- Fel kell ismernie a világtörténet és a magyar történelem nagy eseményei közötti egybeeséseket
és különbségeket.
- Különbséget kell tennie okok és következmények, lényeges és lényegtelen között.
- Meg kell fogalmaznia önálló kérdéseket a történelmi események okairól és következményeiről.
- Érzékelnie kell a változás és a fejlődés közötti különbséget.
- Fel kell ismernie személyek, pártok, csoportok szerepét a történelmi események alakulásában.
- Rendelkeznie kell alapvető gazdaságpolitikai ismeretekkel.

264 / 344
- Ismernie kell a népességgel. település fajtákkal, életmóddal összefüggő alapvető fogalmakat.
- Alapvető ismeretekkel kell rendelkeznie az egyén, közösség, társadalom kérdéskörben.
- Ismernie kell a modern demokráciák működését.
- Ismernie kell az alapvető politikai intézményeket, eszméket és ideológiákat.
- Ismernie kell a nemzetközi konfliktusokat és az együttműködés legfontosabb formáit.
- A tanulóknak jártasságot kell szerezniük a modern taneszközök (Internetes keresőprogramok,
CD-ROM-ok, stb.) használatában.
- A tanulók sajátítsák el a történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyait és összefüggéseit.
Legyenek képesek a lényeges és lényegtelen dolgok kiválasztására, kiemelésére.
- A tanulók ismeretszerzési és –feldolgozási képességeinek fejlesztése során váljanak képessé a
logikus gondolkodásra, egy adott téma rendszerezésére, önálló kiselőadások és
élménybeszámolók megtartására, önálló kérdésfeltevésre és érvelésre.
- A tanulók sajátítsák el az írásbeli feladatok elkészítésének formáit, ismerjék a vázlat- és
feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés, illetve a táblázatkészítés technikáit, legyenek
képesek a szövegszerkesztő programok alkalmazására.
- Sajátítsák el a tanulók a képi kifejezés (diagramok, grafikonok, fényképek, videofelvételek)
elemzésének különböző módszereit.
- Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztésére. A
diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló
eseményeket. Tudjanak kronológiai táblázatokat készíteni, kronológiai munkákat önállóan
használni.
- Jelentős feladat a történelmi térben való tájékozódás képességének fejlesztése, amelynek során a
tanulóknak el kell sajátítaniuk a történelmi térképek olvasását, egyszerűbb térképvázlatok önálló
elkészítését.

A MUNKAKÖZÖSSÉG EGYÉB FELADATAI

A munkaközösség évente munkaközösségi megbeszélések alkalmával összegzi a tapasztalatokat, a

munkaközösség tagjainak javaslatai, tapasztalatai alapján elvégzi a tantervben szükséges
korrekciókat, egyezteti a következő tanév eszközhasználatával kapcsolatos elképzeléseket.
A lehetőségekhez mérten részt veszünk a fővárosi és országos intézmények által összeállított
diagnosztikus és egyéb méréseken, s magunk is összeállítunk hasonlókat.
Az iskola éves munkatervével egyeztetve a 12. évfolyam számára kisérettségi szóbeli vizsgát
szervezünk.
A fentiek tapasztalatait figyelembe véve közösen végezzük el a szükséges tantervi korrekciókat.

A TANKÖNYVVÁLASZTÁS ELVEI

Az adott tanévben érvényben lévő mindenkori központi tankönyvlistáról választjuk ki a taneszközöket.

TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK

TÁBOROK, KIRÁNDULÁSOK
Történelem tábor
Nyaranta az iskolai táborban egy-egy korszakot, illetve népet, kultúrát bemutató egyhetes tábort
szervezünk, melyben a tanulók történelmi keretjáték és előadások segítségével mélyíthetik el
tudásukat.

265 / 344
Tanulmányi kirándulások:
Évente történelmi emlékhelyek felkeresésével, honismereti kirándulások szervezésével is bővítjük a
tanulók ismereteit.
VERSENYEK, VETÉLKEDŐK
Részt veszünk az országos és fővárosi szervezetek által rendezett különböző történelem versenyeken
(pl.: OKTV, Horváth Mihály verseny, ókortörténeti verseny, stb.)

ÉRTÉKELÉS

A tanulók értékelése, osztályozása írásbeli dolgozatok és szóbeli feleletek és egyéb szóbeli

számonkérési formák, pl. kiselőadások alapján történik minden félévben. Az érdemjegyek kialakítása
során ötfokú osztályozást alkalmazunk.
Az írásbeli dolgozatok célja, hogy képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek
tekintetében egyaránt. A különböző dolgozatok elősegítik, hogy a tanulók teljesítményei
összemérhetőek legyenek, a tantárgy oktatásának eredményessége objektívebben mérhető legyen.
A szóbeli számonkérés célja egyrészt az, hogy a tanuló képes legyen az elsajátított tananyag egyes
egységeit önállóan, összefüggően, helyes magyarsággal előadni. Másrészt, hogy a tanítási
gyakorlatban érvényesülő újító szándékok, újszerű megközelítések a számonkérés során is
megjelenjenek. A tanuló például ennek során (kiselőadás formájában) adhat számot önálló gyűjtő-,
kutatómunkájáról.
Az írásbeli és a szóbeli számonkérés során félévenként egy tanulónak minimálisan három
érdemjegyet kell szereznie. A megszerzett érdemjegyek együttesen képezik a félévek végén
kialakított osztályzatot. Az osztályzat az érdemjegyek átlagából, a kisérettségin, próbaérettségin
szerzett jegyből áll össze. Az osztályzat kialakításánál figyelembe vesszük az érdemjegyek javuló
vagy romló tendenciáját.

AZ ÍRÁSBELI SZÁMONKÉRÉS FORMÁI

TÉMAZÁRÓ DOLGOZAT
 Minden lezárt témakör után.
 Tartalma: A témakörre vonatkozó fogalmak, események, nevek, történelmi források,
topográfia
 Formája: egyszerű, rövid választ igénylő feladatok—teszt, szöveges (kifejtendő) feladatok—
esszé
 Az értékelés szempontjai: A tesztfeladatok megoldásánál a hibátlan, pontos megoldást
értékeljük. Az esszéfeladatok megoldásánál értékeljük a feladat megértését, a feladatra
vonatkozó tényanyag, összefüggések pontos ismeretét, a szaknyelv megfelelő használatát
valamint az anyanyelv megfelelő (stílus, helyesírás) használatát.

Értékelés 9-12. osztály:

0-35% — elégtelen (1)
36-50% — elégséges (2)
51-65% — közepes (3)
66-85% — jó (4)
86-100% — jeles (5)

266 / 344
RÖPDOLGOZAT, ÍRÁSBELI FELELET
 Tartalma: Az előző órák anyagának rövid számonkérése.
Az előző egy-két óra anyagából egy téma önálló megfogalmazása.
 Formája: Teszt vagy esszé.
 Az értékelés szempontjai azonosak a témazáró dolgozatok értékeléséi szempontjaival.
 Értékelés: A tananyag és a számonkérési forma jellegétől függően.

A SZÓBELI SZÁMONKÉRÉS FORMÁI

FELELET
Tartalma: Az előző egy-két óra anyagából egy téma önálló megfogalmazása.
Az értékelés szempontjai: A feladat megértése, az összefüggések és a tényanyag pontos ismerete,
a szaknyelv és az anyanyelv megfelelő használata.

Értékelés:
jeles (5): Ha a tanuló a megadott témát önállóan, tanári segítség nélkül, értelmesen, helyes
magyarsággal, komolyabb hiba nélkül ki tudja fejteni. Ha szükséges, a térképet
megfelelően tudja használni.
jó (4): Ha a tanuló a megadott témát különösebb hibák nélkül, helyes magyarsággal, de csak
kisebb tanári segítséggel tudja kifejteni.
közepes (3): Ha a tanuló a megadott témát kisebb hibákkal, tévedésekkel, jelentős tanári
közreműködéssel tudja kifejteni.
elégséges (2): Ha a tanulónak van ugyan fogalma a megadott témáról, de azt csak komoly tanári
közreműködéssel képes kifejteni.
elégtelen (1): A tanuló felkészületlen az adott témából.

A SZÁMONKÉRÉS EGYÉB FORMÁI

OTTHONI MUNKA, HÁZI FELADAT

KISELŐADÁSOK KÉSZÍTÉSE, GYŰJTŐ MUNKA

Értékelés: Ösztönző, motiváló értékelés, amely részben egybe esik a szóbeli feleletek értékelésével.

KISÉRETTSÉGI
Értékelés: Egy vizsgaérdemjeggyel értékeljük. (Értéke 2 jegy, a témazáró dolgozatokhoz hasonlóan)

AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA SZABÁLYAI

Történelem tantárgyból az osztályozó vizsga anyagát minden évfolyamon a tantárgyi követelmények
határozzák meg. A tanuló érdemjegyét a tantárgyi követelmények alapján összeállított írásbeli
feladatlap és egy szóbeli tétel összesített eredménye határozza meg.
Az írásbeli feladatlap az érettségi vizsgához hasonlóan rövid választ igénylő kérdésekből és egy
esszéfeladatból állnak. Az írásbeli két részének elérhető összpontszáma a vizsga összesített
pontszámának 60%-át teszi ki.
A szóbeli témaköröket a diáknak egy hónappal a vizsga előtt meg kell ismernie, a tanár e
témakörökből állítja össze a tételsort. A szóbeli vizsga elérhető pontszáma az osztályozó vizsga
összpontszámának 40%-a.

267 / 344
Az összpontszám alapján számított érdemjegy megállapításához a középszintű érettségi
érdemjegyeinek százalékszámítását kell figyelembe venni.
Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc, a szóbeli vizsga időtartama 15 perc, felkészülési idő 30 perc.

A HELYI TANTERV SZABADON TERVEZHETŐ ÓRÁI, VALAMINT A

KERETTANTERV KÉTÉVES CIKLUSAINAK ELOSZLÁSA

A + jellel jelölt óraszámok a szabadon tervezhető 10%-os óraszámkeret felhasználását jelölik. Ezek a
pluszórák az egyes fejezeteknél a tananyag elmélyítését szolgálják.
A 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire felkészítő képzésben részt vevők heti plusz 2 óráját
képességfejlesztésre fordítjuk, illetve ezeken az órákon készítjük fel tanulóinkat az emelt szintű
érettségi szóbeli és írásbeli vizsgafeladataira.

Öt évfolyamos képzés- nyelvi előkészítős osztály

Éves óraszámok:
Évfolyam 9. 10. 11. 12.
Heti óraszám 2 2 3 3
Éves óraszám 72 72 108 90

9. osztály:
 Őskor, ókori Kelet: 8 óra
 Az ókori Hellász: 11 óra
 Az ókor Róma: 12 + 2 óra
 A középkor: 18 + 2 óra
 A magyarság története a kezdetektől 1490-ig: 16 + 3 óra
10. osztály:
 A világ és Európa a kora újkorban: 12 + 2 óra
 Magyarország a kora újkorban: 14 + 1 óra
 Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora: 15 + 2 óra
 Újjáépítés kora Magyarországon: 9 óra
Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon:15 + 2 óra
11. osztály:
 A nemzetállamok és a birodalmi politika kora: 16 óra
 A dualizmus kora Magyarországon: 16 + 3 óra
 Az első világháború és következményei: 16 óra
 Európa és a világ a két világháború között: 18 + 3 óra
 Magyarország a két világháború között: 16 + 3 óra
 A második világháború: 15 + 2 óra
12. osztály:
 Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése: 8 óra
 Magyarország 1945–1956 között: 10 + 2 óra
 A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása: 8 + 2 óra
 A Kádár-korszak: 10 óra
 Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése: 8 óra

268 / 344
  A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon: 6 óra
 Társadalmi ismeretek: 4 óra
 Állampolgári ismeretek: 4 óra
 Pénzügyi és gazdasági kultúra: 5 óra
 Munkavállalás: 5 óra
 Rendszerező ismétlés: 18 óra

Négy évfolyamos képzés- alap óraszámban tanuló csoport

Éves óraszámok:
Évfolyam 9. 10. 11. 12.
Heti óraszám 2 3 3 3
Éves óraszám 72 108 108 90

9. osztály:
 Őskor, ókori Kelet: 8 óra
 Az ókori Hellász: 11 + 1 óra
 Az ókor Róma: 12 + 2 óra
 A középkor: 18 + 2 óra
 A magyarság története a kezdetektől 1490-ig: 16 + 2 óra
10. osztály:
 A magyarság története a kezdetektől 1490-ig: + 6 óra
 A világ és Európa a kora újkorban: 12 + 8 óra
 Magyarország a kora újkorban: 14 + 9 óra
 Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora: 15 + 8 óra
 Újjáépítés kora Magyarországon: 9 + 4 óra
 Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon:15 + 8 óra
11. osztály:
 A nemzetállamok és a birodalmi politika kora: 16 óra
 A dualizmus kora Magyarországon: 16 + 3 óra
 Az első világháború és következményei: 16 óra
 Európa és a világ a két világháború között: 18 + 3 óra
 Magyarország a két világháború között: 16 + 3 óra
 A második világháború: 15 + 2 óra
12. osztály:
 Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése: 8 óra
 Magyarország 1945–1956 között: 10 + 2 óra
 A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása: 8 + 2 óra
 A Kádár-korszak: 10 óra
 Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése: 8 óra
 A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon: 6 óra
 Társadalmi ismeretek: 4 óra
 Állampolgári ismeretek: 4 óra
 Pénzügyi és gazdasági kultúra: 5 óra
 Munkavállalás: 5 óra
 Rendszerező ismétlés: 18 óra

269 / 344
Négy évfolyamos képzés- emelt óraszámban tanuló csoport

Éves óraszámok: Évfolyam 9. 10. 11. 12.

Heti óraszám 4 5 3 3
Éves óraszám 144 180 108 90

9. osztály:
 Bevezetés a történelembe: 16 óra – a szabadon tervezhető órakeretből
Órakeret
Tematikai egység Bevezetés a történelembe
16 óra

Előzetes tudás Régészet. Európai országok földrajza. Keresztény időszámítás.

A tanuló felismeri, hogy a történelem különböző szaktudományok

módszereit és eredményeit hívja segítségül a múlt rekonstruálásához,
mivel a történelmi források sokszínűek. Tudatosul benne, hogy az
emberi történelem korai időszakára vonatkozó eltérő tudományos
megközelítések alapvetően a forrásanyag hiányosságából fakadnak.

Tudatosul benne, hogy a történelmet emberek, családok történelme

A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
alkotja, megismeri saját családjának történelmét, a történelem elvont
események történelme helyett személyessé válik.
Felismeri, hogy államok, birodalmak keletkeznek, változnak,
megszűnnek.

Megérti, hogy az időszámítás kultúrához (néphez, valláshoz) kötött,

hogy sokféle időszámítás létezik.

Képes megkülönbözetni írásfajtákat, különbséget tud tenni betű-,

szótag- és fogalomjelölő írások közt, felismeri ezek bonyolultságát/
egyszerűségét, megérti eredetüket.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A történelem segéd- és Ismeretszerzés, tanulás:

Magyar nyelv és irodalom:
rokontudományai
 régészet, embertan,
írás- és könyvtártörténet. Az
genealógia, írástörténet,
írás kialakulása, az írásjelek.
kronológia, történeti földrajz,
pecséttan, címertan, felirattan
alapismereteinek elsajátítása,
példákon való megfigyelése, Matematika:
Források rendszerezése
 tárgyi és írott források, íratlan Lineáris időfogalom, időtartam,
szellemi hagyományok időpont, negatív számok
felismerése,

270 / 344
Családtörténet megkülönböztetése
 családnevek gyűjtése,
értelmezése (pl. tulajdonságra, Földrajz:
eredetre, foglalkozásra utaló
Európa természet-, és politikai
családnevek), családfa
földrajza
Történeti földrajz készítés
 országterületek koronkénti
változásainak megfigyelése
térképen (pl. Római
Kronológia Birodalom, Magyarország)
 különböző kultúrák
időszámításának
megismerése források, önálló
ismeretszerzés (pl. internet)
Írástörténet segítségével
 Írásfejlődés megfigyelése
írások összehasonlítása révén

Értelmező Történelmi idő, változás és folyamatosság, okok és következmények,

kulcsfogalmak történelmi forrás, segédtudományok, történelmi tér, kommunikáció

Tartalmi Segéd- és rokontudományok, családnevek, állam, társadalom, kultúra, vallás,

kulcsfogalmak kronológia, írás, törvény, mitológia, történelmi korszak

Fogalmak: régészet, embertan, genealógia, írástörténet, kronológia, történeti

földrajz, pecséttan, címertan, felirattan, őskor, ókor, középkor, újkor, legújabb
kor, írott forrás, tárgyi emlék, íratlan szellemi hagyomány, hieroglif írás, ékírás,
hangjelölő írás, kereszténység, iszlám, Kr.e. és Kr.u. fogalma

Fogalmak, adatok Személyek: Mohamed, Jézus Krisztus, Romulus és Remus,

Topográfia: Róma, Bizánc, Palesztina, Jeruzsálem, Olümpia

Kronológia: Kr.e. 776 (első olimpiai játékok), Kr.e. 753 (Róma alapítása, 622
(iszlám időszámítás kezdete)

 Őskor, ókori Kelet: 8 + 10 óra

 Az ókori Hellász: 11 + 11 óra
 Az ókor Róma: 12 + 17 óra
 A középkor: 18+ 13 óra
 A magyarság története a kezdetektől 1490-ig: 16 + 12 óra
10. osztály:
 A magyarság története a kezdetektől 1490-ig: + 11 óra
 A világ és Európa a kora újkorban: 12 + 19 óra
 Magyarország a kora újkorban: 14 + 18 óra
 Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora: 15 + 25 óra
 Újjáépítés kora Magyarországon: 9 + 14 óra

271 / 344
  Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon:15 + 28 óra
11. osztály:
 A nemzetállamok és a birodalmi politika kora: 16 óra
 A dualizmus kora Magyarországon: 16 + 3 óra
 Az első világháború és következményei: 16 óra
 Európa és a világ a két világháború között: 18 + 3 óra
 Magyarország a két világháború között: 16 + 3 óra
 A második világháború: 15 + 2 óra
12. osztály:
 Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése: 8 óra
 Magyarország 1945–1956 között: 10 + 2 óra
 A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása: 8 + 2 óra
 A Kádár-korszak: 10 óra
 Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése: 8 óra
 A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon: 6 óra
 Társadalmi ismeretek: 4 óra
 Állampolgári ismeretek: 4 óra
 Pénzügyi és gazdasági kultúra: 5 óra
 Munkavállalás: 5 óra
 Rendszerező ismétlés: 18 óra

26. SZÁMÚ MELLÉKLET: ETIKA

Emberismeret és etika

11. évfolyam
Óraszám: 36 (28 kerettantervi + 8 szabad felhasználású)

Tanterv: 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 4. melléklete

http://kerettanterv.ofi.hu/04_melleklet_7-12/index_6_gimn.html4.2.07_etika11-12_u.docx

Szabad felhasználású órák:

• Anonim Alkoholisták (meghívott előadók) (2 óra)
• Film (2 óra)
• Témazáró és értékelése (1. féléves anyag: Etikai alapismeretek) (2 óra)
• Tanulói „kiselőadások” (2 óra)

Tankönyv: Dörömbözi János: Erkölcsi alapismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest,

1999.

Tanórai tanári előadások anyaga és a hozzájuk tartozó táblai vázlatok

272 / 344
A számonkérés formái:
Kötelező:

felelés, „villámfelelés” (kérdéshúzás, 5 kérdés, 5 válasz)dolgozatok (röp, előre bejelentett nem egész tanórás),
egy témazáró az első félév anyagából (Etikai alapismeretek)

fakultatív: házi dolgozat (választott vagy a tanár által megadott témából, és egyeztetett vagy a tanár által
kijelölt forrás alapján, kézzel írva, 2 A/4 oldal terjedelemben; „kiselőadás”, faliújságkészítés

Értékelés:
órai munka: (+, - jelekkel: 3 +: jeles (kék), 3-: elégtelen (kék)
dolgozatok: (százalékban) 0-30: elégtelen, 31-40: elégséges, 41-65: közepes, 66-87: jó, 88-100: jeles
témazáró: (százalékban) 0-34: elégtelen, 35-51: elégséges, 52-69: közepes, 70-86: jó, 87-
100: jeles
házi dolgozat: tartalom (logikusan megfogalmazva), külalak (olvasható írás, bekezdésekkel
tagolva), forráshasználat (pontos forrásmegjelöléssel): 3 osztályzat; (lehetőség: az osztály
előtti előadás, ismertetés (tartalom és előadás értékelése: 2 osztályzat)
Osztályozó vizsga: témakörei: az érettségi témakörökhöz igazodnak
értékelése: a témazáró értékelésével azonos

Érettségi témakörök (szóbeli):

Alapvető etika tárgykörben:
1. Etikai alapfogalmak
2. Az erkölcs eredete. Erkölcsi rendszerek és etikák. (etikai érvelési módok)

3. Kicsoda az ember? (differentia specifica-k)

4. A görög etikai gondolkodás

5. A keresztény értékrend

Egyén és közösség tárgykörben:

6. A párkapcsolat és a családi élet erkölcsi problémái
7. Függőségek, szenvedélyek

8. Az emberi jogok

Korunk kihívásai tárgykörben:

9. Az emberi élethez való viszony (abortusz, euthanázia, klónozás)
10. Az ökológia etikai vonatkozásai

273 / 344
Érettségi konzultáció a 12. évfolyamosok számára:
Írásbeli érettségi: heti 2-5 óra az érettségizők számától függően (november-április)
Szóbeli érettségi: heti 2 óra (május-június)

27. SZÁMÚ MELLÉKLET: BIOLÓGIA

Célok és feladatok

A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre

és képességekre építve megismertesse a tanulókkal az élő természet működésének legfontosabb
törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan
kapcsolatát, valamint — a többi tantárggyal együtt — kialakítsa az új ismeretek önálló
megszerzésének igényét.

Értékelés

A számonkérés módszere, szempontjai a tananyag természetéből, az életkori sajátosságokból és a

tanulócsoport jellegétől függjenek.

Az értékelésnél az óra eleji számonkérésnél, órai munkánál, kiselőadásnál plusz és mínusz pontokat
adunk, amelyekből érdemjegyet alakítunk ki. A szóbeli felelet, röpdolgozat, jegyzőkönyv, laboratóriumi
munka egy érdemjegyet jelent, a nagyobb anyagrészre kiterjedő, változatos feladatokat tartalmazó
témazáró dolgozatnál a teljesítményt %-san is értékeljük, és a következőképpen váltjuk át
érdemjegyekké.

 0 – 49 % elégtelen,
 50 – 59 % elégséges,
 60 – 79 % közepes
 80 – 89 % jó
 90 – 100 % jeles.

A témazáró dolgozatok érdemjegye a félévi, év végi osztályzat kialakításánál a többi jegyhez képest
dupla értékkel bír.

A félévi, év végi osztályzat kialakításához legalább három jegyet adunk, amelyek közül a témazáró
súlyozottan számít. Az értékelés módjáról a tanulókat az első tanítási órán, a szülőket az első,
tájékoztató szülői értekezleten tájékoztatjuk.

A biológia tantárgyból az osztályozó vizsga követelményei megegyeznek az aktuális évfolyam

követelményével. Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, félévekre lebontva.

274 / 344
A tanév végi munkaközösségi megbeszélésen értékelni kell, hogy a tanterv és a mintájára készült
tanmenetek megvalósíthatók voltak-e. Évfolyamonkénti tudásszint mérés során szerzett
tapasztalatokat össze kell vetni a tantervben leírt elméleti kívánalmakkal. Az esetleges különbségeket
elemezve a korrekciókat év végén meg kell tenni, hogy a következő tanévben már a kipróbált és
korrigált tanterv szerint lehessen dolgozni.

Iskolai sajátosság

Intézményünkben a folyamatos biológia oktatás érdekében, az iskola szabadon tervezhető

órakeretéből heti 1 órát biztosít a 9. évfolyamon a biológia tanítására.

Fejlesztési követelmények

Fel kell keltenünk tanulóink érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Észre kell vétetnünk
velük a természet szépségét, meg kell értetnünk velük, hogy a természet harmóniája nagyon
sérülékeny, labilis.

Képessé kell tenni tanítványainkat a jelenségek megfigyelésére, tapasztalataik leírására, más

jelenségekkel való összevetésre, valamint következtetések levonására.

Tudniuk kell egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ismerniük kell az egyszerűbb
laboratóriumi és a terepmunkánál használatos eszközöket.

Képessé kell tenni őket a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők,
tényezők elkülönítésére.

Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett
jártasságaikat, képességeiket, készségeiket alkalmazni tudják a mindennapi élet feladatainak,
problémáinak megoldásában.

Törekedjünk arra, hogy a tanulóink értsék és a gyakorlatban is alkalmazzák a környezet- és

természetvédelem legfontosabb alapelveit.

A SNI diákok integrálásának tantárgyi sajátosságai

A hallássérült tanulókat az első padba ültetjük, a modelleket minden esetben a kezükbe adjuk. A
biológia előadóba telepített interaktív tábla rendszeres használatával igyekszünk az
információátadásban a vizualitásra fektetni a hangsúlyt, egyenlő esélyeket teremtve ezzel halló
társaikhoz képest.

275 / 344
A diszlexiásoknak és diszgráfiásoknak segítünk az önálló feladatok megértésében, megoldásában;
dolgozatírás helyett felajánljuk nekik a szóbeli felelés lehetőséget, vagy több időt biztosítunk számukra
a befejezésig.

Érettségi követelmények középszinten

Az érettségi a hatályos törvényeknek megfelelő módon történik közép és emelt szinten egyaránt.
A középszintű szóbeli vizsga két részből áll: gyakorlati és elméleti feladatokat kell megoldani.
Középszintű érettségi témakörök:
A gyakorlati vizsga tételjegyzéke:
Plazmolízis vizsgálata
Orvosi szén felületei megkötőképességének vizsgálata
Enzimes bontás kémcsőben
Szén-dioxid kimutatása meszes vízzel
Az epe vizsgálata
Keményítő kimutatása
Keményítőszemcsék kimutatása mikroszkóp alatt
fehérje kicsapódása
Sejtmag vizsgálata
Zöld színtestek vizsgálata
Papucsállatka és amőba mozgásának megfigyelése
Zöldszemes ostoros és sütőélesztő megfigyelése
Sejtfal és a sejtplazma vizsgálata
Ecsetpenész és a fonalas zöldmoszat megfigyelése
Lombos moha vizsgálata
Növényhatározás
Kristályzárvány vizsgálata vöröshagymában
A víz útja a zárvatermő növényben
A lomblevél szöveteinek vizsgálata
Növényi szövetek vizsgálata fás szár keresztmetszetén
Gázcserenyílás vizsgálata
Többrétegű elszarusodó laphám vizsgálata
Harántcsíkolt izomszövet vizsgálata
Csontszövet vizsgálata
Pékélesztő vizsgálata
Idegszövet vizsgálata gerincvelő keresztmetszetéből
Az emberi vér és a békavér összehasonlítása
A gyomornedv hatását bemutató kísérlet elemzése
A vakfolt vizsgálata
Térdreflex
Elméleti vizsga témakörei:
Az egészséges táplálkozás
A keringési rendszer egészsége, betegségei
A légzési szervrendszer egészsége
A kiválasztó szervrendszer egészsége
A mozgási szervrendszer egészsége
Az immunrendszer és az egészség kapcsolata
Bőrápolás, a bőr egészsége
Érzékszerveink védelme
Egészséges életmód, és az idegrendszeri betegségek
A szaporodás, fejlődés egészségtana
Hazánk nemzeti parkjai közül egyiknek az értékei
Legfontosabb hormonjaink és hiánybetegségeik
Légszennyezés, levegőtisztaság
A hulladékkezelés lehetőségei
Az energiatermelés módjai, biológiai következményei

276 / 344
Vegyszerek a háztartásban és a mezőgazdaságban
Sejtalkotók és főbb sejttípusok
Populációs kölcsönhatások
Vírusfertőzések veszélyei
Oszteoporózis

Tankönyvek, segédeszközök

A tankönyveket a Minisztérium által megadott listáról választjuk, és a Mozaik Kiadó tankönyveit

használjuk.

Óráinkon lehetőség szerint igénybe vesszük az oktatást elősegítő audiovizuális taneszközöket is.
Iskolánkban természet közeli oktatás folyik, mely során kihasználjuk az iskola állatházát, a közeli
kiserdő adottságait, rendszeresen terepgyakorlatokat tartunk a Budai-hegyekben. Kihasználjuk a
Budapesten fellelhető arborétumok és vadasparkok adta lehetőségeket.

A technikai eszközök terén iskolánk jól ellátottnak mondható. Laboratóriumaink és szaktermeink

magas színvonalon biztosítják a biológia oktatás-tanulás feltételeit, amelyben nagy segítséget nyújt a
szakképzett laboráns.

A pedagógiai programunkat az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 3. mellékletének 34/2014. (IV. 29.)

EMMI rendelet 4. melléklete szerint javított B változata alapján állítottuk össze.

Éves óraszámok:

Évfolyam 9. 10. 11. 12.

Heti óraszám 1 2 3 1

Éves óraszám 36 72 108 30

Fakultáció heti 0 0 5 3

/éves óraszám 0 0 180 90

9. évfolyam

A kerettanterv 10. évfolyamra előírt az alábbi 6 témakörét ebben az évfolyamban tanítjuk meg.

Saját Kerettantervi Különbség

Témakör Különbség
óraszám óraszám felhasználása

Bevezetés a biológiába, a biológia 2 2 0 nincs

tárgya és módszerei

Az egyed szerveződési szintje, 3 2 1 A HIV jelentősége

nem sejtes rendszerek: vírusok,

277 / 344
szubvirális rendszerek Védőoltások szerepe

Önálló sejtek, szerkezet és 4 4 0 nincs

működés a prokarióták világában

Az alacsonyabb rendű eukarióták 4 4 0 nincs

általános jellemzői

A növényi sejt, szerveződési 5 4 1 kísérletek,

formák mikroszkópos
vizsgálatok

A növények országa,valódi 18 12 6 Növényi

növények szövetpreparátumok
vizsgálata,
növényhatározás
elméletben és
terepen (Ferenchegyi
tanösvény)

10. évfolyam

Az alapóraszámban tanuló diákjainknak nincs lehetőségük több napos terepgyakorlaton való

részvételre, de több alkalommal visszük őket terepre (Állatkert, Sashegyi tanösvény), és
Állatházunkban etológiai megfigyeléseket végezhetnek.

Kerettan-
Saját Különbség
Témakör tervi Különbség
óraszám felhasználása
óraszám

A növények élete 12 8 4 növényélettani

vizsgálatok,
valamint a tananyag
elmélyítése

Többsejtűség, 5 4 1 ehető- és mérgező

gombafajok,
sejtfonalak, teleptest és álszövet:
gombafogyasztás
gombák, szivacsok
szabályai

Az állati sejt és a főbb 8 5 3 szövettani

szövettípusok jellemzői metszetek
vizsgálata és a
tananyag
elmélyítése

Szerkezet és működés az állatok 12 6 6 állathatározási

világában. gyakorlat

278 / 344
Csalánozók, férgek, puhatestűek, tananyag
ízeltlábúak elmélyítése

Tüskésbőrűek, elő- és 20 7 13 A tananyag

fejgerinchúrosok, gerincesek elmélyítése az
testfelépítése és működése. embertani
alapfogalmak
A gerincesek nagy csoportjai
elmélyítése céljából

Az állatok viselkedése 15 6 9 Állatházi gyakorlat,

valamint az emberi
viselkedés alapjai

11. évfolyam alapcsoport

Iskolánkban a 11. és 12. évfolyam tanulói külön csoportra bontva tanulják a biológiát, a biológia iránt
érdeklődők és e tárgyból érettségizők a fakultációs órákon, többi tanulónk pedig alapóraszámban. A
Kerettanterv szerinti heti 2 tanítási órát iskolánkban megemeltük heti 3 órára, hogy az érettségi
tanévében a nem felvételi tárgyként szereplő biológiát kevesebb óraszámban tanulhassák e tárgyból
nem érettségiző diákjaink.

Saját Kerettantervi Különbség

Témakör Különbség
óraszám óraszám felhasználása

Sejtbiológia: a sejtek kémiai 25 20 5 A tananyag

felépítése, elektronmikroszkópos elmélyítése
szerkezete és anyagcseréje

Genetika: az öröklődés molekuláris 10 10 0 nincs

alapjai

Genetika: az öröklődés 16 16 0 nincs

Az emberi szervezet szabályozó 5 5 0 nincs

működése.

Jelátvitel testfolyadék révén

Az emberi szervezet szabályozó 15 15 0 nincs

működése.

Jelátvitel szinapszisok révén, az

idegrendszer felépítése és
működése

Az ember önfenntartó működése 7 5 2 Sérülések ellátása

és ennek szabályozása,

kültakaró és mozgás

279 / 344
Az ember önfenntartó működése 16 12 4 A tananyag
és ennek szabályozása, elmélyítése

az ember táplálkozása, légzése és elsősegély nyújtási

kiválasztása, a vér és a alapismeretek
vérkeringés

Az ember önfenntartó működése 10 6 4 Nemi betegségek,

és ennek szabályozása, fogamzásgátlás,
posztembrionális
szaporodás, egyedfejlődés és
fejlődés szakaszai,
növekedés
pszichológiai
alapismeretek

Immunológiai szabályozás, 4 4 0 nincs

az immunválasz alapjai

12. évfolyam alapcsoport

Tanulóink az érettségi évében heti 1 óraszámban tanulják a biológiát.

Saját Kerettantervi Különbség

Témakör Különbség
óraszám óraszám felhasználása

Ökológia. 9 8 1 Alapfogalmak
elmélyítése
Az élőlények környezete

Ökoszisztéma 5 5 0 nincs

Életközösségek 7 7 0 nincs

Evolúció. 6 6 0 nincs

Biológiai evolúció

Rendszerbiológia és evolúció 3 3 0 nincs

Fakultáció 11. évfolyam

A középiskolai tanulmányok utolsó két évfolyamán az emeltszintű oktatást választó diákok részére az
elvontabb ismeretek tanulmányozása, az összefüggések keresése és a kémiai ismereteket is igénylő
témakörök feldolgozására kerül sor. A képzési szakasz végén fontos feladat az érettségire való
felkészítés.

280 / 344
Iskolánkban a fakultációs csoportok 11. évfolyamtól a Kerettanterv emelt szintű változata szerint
tanulnak, kivéve az ökológia témaköreit, mivel azok a fenti változatban a 9-10-es felosztásban
szerepelnek. Ha nem hangolnánk össze az emelt és az alap szintű változatot, abban az esetben
kimaradna az ökológia teljes témaköre.

Saját Kerettantervi Különbség

Témakör Különbség
óraszám óraszám felhasználása

Ökológia. 8 8 0 nincs

Az élőlények környezete

Ökoszisztéma 5 5 0 nincs

Életközösségek 7 7 0 nincs

Sejtbiológia: a sejtek kémiai 18 16 2 biokémiai kísérletek

felépítése

Sejtbiológia: a sejt felépítése 7 5 2 sejt mikroszkópos

vizsgálata

Sejtbiológia: a sejtek anyagcseréje 15 15 0 nincs

Az emberi szervezet 14 9 5 A tananyag

szabályozóműködése. elmélyítése

Jelátvitel testfolyadék révén

Az emberi szervezet szabályozó 7 5 2 A tananyag

működése. elmélyítése

Jelátvitel szinapszisok révén

Az emberi szervezet szabályozó 23 17 6 Idegélettani

működése. vizsgálatok, a
tananyag
Az idegrendszer felépítése és
elmélyítése
működése

Az ember önfenntartó működése 9 6 3 Sérülések ellátása,

és ennek szabályozása. részletes csonttan

Kültakaró és mozgás

Az ember önfenntartó működése 24 19 5 Élettani kísérletek,

és ennek szabályozása. elsősegély nyújtási
alapismeretek
Az ember táplálkozása, légzése és
kiválasztása, a vér és vérkeringés

Az ember önfenntartó működése 12 10 2 Nemi betegségek,

és ennek szabályozása. fogamzásgátlás,
posztembrionális
Szaporodás, egyedfejlődés és
fejlődés szakaszai,

281 / 344
növekedés pszichológiai
alapismeretek

Immunológiai szabályozás. 9 9 0 nincs

Az immunválasz molekuláris
alapjai

Terepgyakorlat 6 0 6 Az emberi szervezet

felépítése és
működése bemutató
boncolás keretében

A biológia-tananyag szintézise 10 10 0 nincs

A tananyag ismétlése az érettségi

követelményrendszerében
meghatározott tényanyag alapján

A biológia-tananyag szintézise 6 6 0 nincs

Multidiszciplináris projekt készítése

szabadon választott témában

Fakultáció 12. évfolyam

A tanév végén azok a tanulók, akik nem emelt szintű érettségire jelentkeznek, multidiszciplináris
projektet készítenek a középszintű érettségi vizsga A tételének kiváltására. Az emelt szinten
érettségizők a tananyagot tekintik át emelt szintű feladatsorok megoldásával.

Saját Kerettantervi Különbség

Témakör Különbség
óraszám óraszám felhasználása

Genetika: az öröklődés molekuláris 16 16 0 nincs

alapjai

Genetika: az öröklődés 18 16 2 számítási feladatok

gyakorlása

Evolúció. 14 12 2 számítási feladatok

gyakorlása
Biológiai evolúció.

Bevezetés, mikroevolúció

Evolúció. 12 12 0 nincs

Biológiai evolúció.

Speciáció

Rendszerbiológia és evolúció 4 4 0 nincs

282 / 344
Terepgyakorlat 6 0 6 Genetikai ismeretek
alkalmazása az
ELTE TTK Genetikai
Tanszékén
szervezett gyakorlat
keretében.

A) A biológia-tananyag szintézise 20 10 10 Emelt szintű írásbeli

biológiából érettségizők számára. érettségi
feladattípusok
A tananyag ismétlése az érettségi
megoldásának
követelményrendszerében
elmélyítése, szóbeli
meghatározott tényanyag alapján
tételek felépítésének
gyakorlása

B) A biológia-tananyag szintézise 20 10 10 középszintű írásbeli

biológiából nem érettségizők érettségi
számára. feladattípusok
megoldásának
Multidiszciplináris projekt készítése
elmélyítése, szóbeli
szabadon választott témában
tételek felépítésének
gyakorlása

28. SZÁMÚ MELLÉKLET: FIZIKA

CÉLOK ÉS FELADATOK:

 A fizikaoktatás célja a természettudományos műveltség megalapozása középiskolai szinten.

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink lássák a fizika – mint tudomány – helyét a tudományok
rendszerében. Legyenek tisztában a fizikának az emberi kultúrára gyakorolt hatásával.
Ismerjék a fizika eredményei alapján kialakult filozófiai, ismeretelméleti irányzatokat.
 Szeretnénk elfogadtatni, hogy a fizika és a természettudományos műveltség is szerves része
az általános műveltségnek.
 Célunk megismertetni tanulóinkat az évek során a fizika történetével, módszereivel,
kapcsolódását más tudományágakhoz.
 Tanítványainknak látniuk kell a természettudományos tények, hipotézisek és az áltudományos
rémhírek, hiedelmek közötti különbséget, képessé szeretnénk tenni őket arra, hogy ha
számukra ismeretlen jelenségekkel találkoznak, logikus magyarázatot keressenek rá.
Szeretnénk felkelteni, illetve megtartani természetes kíváncsiságukat a természeti és
technikai jelenségek, folyamatok iránt.
 Képessé kell válniuk arra, hogy egész életükben felelősséggel döntsenek olyan kérdésekben,
amelyek fizikai alapokra, tényekre épülnek, de hatásuk az egész társadalomra kiterjed
(energia-kérdés, környezet-szennyezés, stb.)
 A jelenségek megfigyeléséből, tapasztalatokból kiindulva eljutni az összefüggések,
törvényszerűségek felismerésére.

283 / 344
  Tudatosítani akarjuk azt, hogy a fizika a korszerű természettudományos műveltség szerves
része. Fizikai ismeretek alapozzák meg a műszaki tudományokat és teszik lehetővé a
technikai haladást.
 A fizika vizsgálati módszereinek megismerése, az indukció mindennapos használata, a
dedukció módszerének megértése.
 A modellszerű gondolkodás kialakítása, lényeglátás, összehasonlítás, párhuzamkeresés
igényének fejlesztése.
 A fizikai ismeretek hasznosítási lehetőségeinek feltárása a természeti környezet
megóvásában, a környezetvédelemben.
 Gyakorlati alkalmazások ismerete.
 A fizika és a többi tudományág kapcsolódási, átfedési területeinek megismerése.

A SNI DIÁKOK INTEGRÁLÁSÁNAK TANTÁRGYI SAJÁTOSSÁGAI:

 A hallássérült tanulóknak és a – lehetőség szerint türelmes, jól felkészült – párjuknak több időt
hagyunk a mérésfeladatok megértéséhez, elvégzéséhez.
 A nyelvi kommunikációjukban és megismerő tevékenységükben akadályozott hallássérült
tanulókat gyakorlati tevékenykedtetéssel juttatjuk alkalmazható ismeretek birtokába.
 Akusztikai kísérlet csak kevés szerepel a gimnáziumi tananyagban, és ezek fénytani
megfelelőinek többsége a hullámoptika keretein belül vizuális formában is bemutatásra kerül,
így a siket vagy nagyothalló tanulók nem kerülnek jelentős hátrányba halló társaikhoz képest.
 A diszlexiás és diszgráfiás gyermekek többségéhez közelebb áll a tömör képletekkel
megfogalmazott fizikai törvények világa, mint más – az írásbeliségben hosszabb szövegekre
alapozó – műveltségi területeké, ezért igyekszünk a lehető legtöbb sikerélményhez juttatni
őket a tanóráinkon, hogy ebből erőt meríthessenek tanulmányik, életük más helyszínein is.
 A diszkalkuliás diákokat fejlődési zavaruk mértékétől függően tehermentesítjük vagy
felmentjük a számolásos feladatok alól, és esetükben csupán elméleti tudásukat,
jelenségmagyarázó képességüket értékeljük.

ÉRTÉKELÉS:

 A tanulók tudásának mérése, értékelése a tanév során folyamatosan történik. Értékelünk

szóban és írásban, a tudást az elérendő célhoz viszonyítva, de folyamatosan figyelve az
egyéni haladást is. Lehetőség szerint szóbeli értékelést is adunk minden méréskor, feleléskor.
 A mérések formája változatos: a nagyobb tanegységeket témazáróval fejezzük be, ezen kívül
írathatunk röpdolgozatot, feleltetünk szóban, egyénileg írásban, értékelhetünk mérési
jegyzőkönyvet, otthon készített önálló gyűjtőmunkát, házi dolgozatot, házi feladatot,
kiselőadást.
 Igyekszünk minden órán a témához illeszkedő házi feladatot adni. Ennek mennyiségét úgy
határozzuk meg, hogy egy közepes tanuló is maximum fél óra alatt elkészíthesse. A házi
feladatnak gyakorló szerepet tulajdonítunk, ezért azt általában nem osztályozzuk.
 A témazáró dolgozatokat úgy állítjuk össze, hogy az tartalmazzon feleletválasztásos
kérdéseket, számításos feladatokat és a felsőbb évfolyamokban lehetőség szerint esszét is.
Ez a struktúra megfelel az érettségi követelményeknek.
 Félévente legalább a heti alapóraszámmal megegyező számú témazáró dolgozatot íratunk
(másfél óra esetében kettőt), és az egyéb mérési formák alapján szerzett minősítő
osztályzatok száma is legalább ugyanennyi. Ez utóbbiak közül minimum egy szóbeli feleletre
adandó.
 A témazáró dolgozatokat piros, kétszeres súlyú jeggyel minősítjük, az összes többit pedig kék,
fekete vagy zöld, egyszeres súlyúval.
 A mérés bármelyik formájában az elérhető maximális teljesítmény százalékában a
következőképpen értékelünk: 0-29%: elégtelen, 30-49%: elégséges, 50-69%: közepes, 70-
89%: jó, 90-100%: jeles. Ettől a 12. évfolyam esetében térünk el úgy, hogy a jeles alsó határa
80%, ami megfelel a középszintű érettségi értékelési módjának.
 A félévi és az év végi átlagot úgy számítjuk ki, hogy a jegyek súlyozott átlagát vesszük, és az
így kapott, általában nem egész számot a hozzá legközelebb álló egész számra kerekítjük. Az
n,50-ről való kerekítés iránya a tanár hatáskörébe tartozik. Az elégséges alsó határa 2,00.

284 / 344
  Rendszeres külső mérést nem alkalmazunk, de ennek időnkénti alkalmazásától nem
zárkózunk el.
 A mérések eredményeit, az érettségi vizsga színvonalát folyamatosan figyelemmel kísérjük,
feldolgozzuk, a tapasztalatokat folyamatosan megbeszéljük. Igyekszünk tájékozódni
tantárgyunk népszerűségéről, érthetőségéről, arról, hogy tanulóink mennyire fogadják el a
fizika tantárgy tanulásának szükségességét, hasznosságát. Mindezek kiértékelése után, ha
szükséges, az alkalmazott módszereken.
 Az osztályozóvizsgán az adott félév témáit kérdezzük egy 45 perc alatt megoldandó írásbeli
feladatsorban, valamint egy szóbeli feleletben. Ez utóbbi esetén az adott félév témáiból
összeállított tételek közül húz egyet a vizsgázó. Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt is a fenti
százalékos eredmények alapján értékeljük, és a két vizsgarész osztályzatának matematikai
átlaga adja a vizsgára adott osztályzatot.

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK:

Tankönyvek

A mindenkori tankönyvjegyzékben szereplő, kötelezően választható tankönyveket,

feladatgyűjteményeket használjuk.

Kísérleti eszközök

Mivel a kerettanterv elvárja, hogy a fizikaoktatás jóval gyakorlatiasabb legyen, és iskolánk

fizikatanárai is nagy jelentőséget tulajdonítanak minden korosztály esetén a kísérleti, gyakorlati
tapasztalatoknak, ezért a kísérletezéshez használt eszközök, anyagok folyamatos beszerzését,
felújítását az oktatás sikerességének szempontjából kiemelten fontosnak tartjuk.
 Mechanikai tanulókészlet
 Eszközök a forgómozgás tanulmányozásához
 Hullámkád
 Eszközök a folyadékok mechanikájának tanulmányozásához
 Hőtani tanulókészlet
 Üvegeszközök
 Vákuum-szivattyú
 Eszközök hőtágulás, hőterjedés bemutatására
 Elektromosságtani tanulókészlet
 Katódsugárcső
 Elektromos mérőeszközök
 Oszcilloszkóp
 Van de Graaff-generátor
 Tápegységek
 Optikai tanulókészlet
 Lézer
 Távcső
 Az elektromágneses hullámok tanulmányozására szolgáló készlet
 Magfizikai készlet
 Ködkamra

Egyéb eszközök

 Projektor internetkapcsolattal
 Szakkönyvek
 KöMaL, Fizikai Szemle
 Videofilmek, lejátszó, TV
 DVD-k

285 / 344
Sajátosságok

Élünk azzal a lehetőséggel, hogy iskolán kívüli helyszíneken próbáljuk tanulóinkat olyan
ismeretekhez juttatni, amelyhez órán nem lehetne ilyen színvonalon. Ezek a látogatások, kirándulások
lehetőleg az adott tananyaghoz kapcsolódnak, és az ismeretszerzésen kívül a fizika
megszerettetésére, az érdeklődés felkeltésére is irányulnak. A teljesség igénye nélkül:
 Csodák Palotája
 Természettudományi Múzeum
 ELTE által szervezett kísérleti bemutatók (pl. KöMaL ankét)
 Magyar Villamos Művek Rt. bemutatóterem
 Földrengéskutató Intézet
 BME tanreaktor
 KFKI
 Paksi Atomerőmű bemutatóterem
 Győr: Bencés Gimnázium – Jedlik Ányos emlékszoba
 Debrecen: ATOMKI
 Uránia Csillagvizsgáló
 MTA Csillagászati Intézete – Csillebérc
 Planetárium

CÉLOK ÉS FELADATOK A 9-12. ÉVFOLYAMON:

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK:

Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek

 A tanuló tanúsítson érdeklődést a természet jelenségei iránt.

 Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen tényezők
megkülönböztetésében.
 Tudja a megfigyelések során nyert tapasztalatokat rendezni. Legyen képes összehasonlítani,
következtetni, összefüggéseket szaknyelven megfogalmazni.
 Legyen jártas a mértékegységek használatában.
 Ismerje fel mindennapi környezetében a fizikai jelenségeket.
 Ismerje a számítógép nyújtotta lehetőségeket.
 Váljon igényévé az állandó, folyamatos ismeretszerzés.
 Legyen képes tudását önállóan bővíteni szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, műsorok
segítségével.

Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben

 Tudatosodjon a tanulóban, hogy a természettudományok a világ objektív sajátosságait

vizsgálják. Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak.
 Tudja, hogy a fizikai elméletek leírások korlátozottan érvényesek, lássa az általánosítás
lehetőségeit. Tudja, hogy mi a különbség modell és valóság között.
 Legyen tisztában a mikrorészecskék fizikai leírásának problémáival, lássa a csillagászati
kutatások főbb irányait.
 Ismerje a világ fejlődésére vonatkozó jelenlegi hipotéziseket.

Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről

 Ismerje a főbb témakörök időbeli kialakulását, a jelentős tévutakat is beleértve.

 Lássa a fizikatörténet és az általános kultúrtörténet kapcsolódási pontjait, ismerje azokat a
fizikai felfedezéseket, elméleteket, amelyeknek történelem- és világnézet formáló hatásuk volt
a maguk idejében.

286 / 344
A B-jelű kerettanterv szerint tanítunk. A természettudományi profilú 8.-os osztályban 33%-kal
nagyobb óraszámban mélyítjük el az ismereteket, a természettudományi profilú 10.-es
osztályban 25%-kal. A 7-11. évfolyamon a kerettanterv által biztosított, szabadon
felhasználható 10%-ot év végi rendszerezésre, ismétlésre fordítjuk.

A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését

megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt
legalapvetőbb törvényszerűségeit igyekszik megismertetni a diákokkal. A törvényszerűségek
harmóniáját és alkalmazhatóságuk hihetetlen széles skálatartományát megcsodáltatva bemutatja,
hogyan segíti a tudományos módszer a természet erőinek és javainak az ember szolgálatába állítását.
Olyan ismeretek megszerzésére ösztönözzük a fiatalokat, amelyekkel egész életpályájukon
hozzájárulnak majd a társadalom és a természeti környezet összhangjának fenntartásához, a tartós
fejlődéshez és ahhoz, hogy a körülöttünk levő természetnek minél kevésbé okozzunk sérülést.
Nem kevésbé fontos, hogy elhelyezzük az embert kozmikus környezetünkben. A
természettudomány és a fizika ismerete segítséget nyújt az ember világban elfoglalt helyének
megértéséhez, a világ jelenségeinek a természettudományos módszerrel történő rendszerbe
foglalásához. A természet törvényeinek az embert szolgáló sikeres alkalmazása gazdasági előnyöket
jelent, de ezen túl szellemi, esztétikai örömöt és harmóniát is kínál.
A tantárgy tanulása során a tanulók megismerik az alapvető fizikai jelenségeket és az azokat
értelmező modellek és elméletek történeti fejlődését, érvényességi határait, a hozzájuk vezető
megismerési módszereket. A fizika tanítása során azt is be kell mutatnunk, hogy a felfedezések és az
azok révén megfogalmazott fizikai törvények nemcsak egy-egy kiemelkedő szellemóriás munkáját,
hanem sok tudós századokat átfogó munkájának koherens, egymásra épülő tudásszövetét jelenítik
meg. A törvények folyamatosan bővültek, és a modern tudományos módszer kialakulása óta nem
kizárják, hanem kiegészítik egymást. Az egyre nagyobb teljesítőképességű modellekből számos
alapvető, letisztult törvény nőtt ki, amelyet a tanulmányok egymást követő szakaszai a tanulók kognitív
képességeinek megfelelő gondolati és formai szinten mutatnak be, azzal a célkitűzéssel, hogy a
szakirányú felsőfokú képzés során eljussanak a választott terület tudományos kutatásának
frontvonalába.
A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkedhetnek a természet tervszerű megfigyelésének
módszerével a kísérletezéssel, a megfigyelési és a kísérleti eredmények számszerű megjelenítésével,
grafikus ábrázolásával, a kvalitatív összefüggések matematikai alakú megfogalmazásával. Ez utóbbi
nélkülözhetetlen vonása a fizika tanításának, hiszen e tudomány fél évezred óta tartó
„diadalmenetének” ez a titka.
Fontos, hogy a tanulók a jelenségekből és a köztük feltárt kapcsolatokból leszűrt törvényeket a
természetben újabb és újabb jelenségekre alkalmazva ellenőrizzék, megtanulják igazolásuk vagy
cáfolatuk módját. A tanulók ismerkedjenek meg a tudományos tényeken alapuló érveléssel, amelynek
része a megismert természeti törvények egy-egy tudománytörténeti fordulóponton feltárt érvényességi
korlátainak megvilágítása. A fizikában használatos modellek alkotásában és fejlesztésében való
részvételről kapjanak vonzó élményeket, és ismerkedjenek meg a fizika módszerének a fizikán
túlmutató jelentőségével is.
A tanulóknak fel kell ismerniük, hogy a műszaki-természettudományi mellett az egészségügyi, az
agrárgazdasági és a közgazdasági szakmai tudás szilárd megalapozásában sem nélkülözhető a fizika
jelenségkörének megismerése.
A gazdasági-élet folyamatos fejlődése érdekében létfontosságú a fizika tantárgy korszerű és további
érdeklődést kiváltó tanítása. A tantárgy tanításának elő kell segítenie a közvetített tudás társadalmi
hasznosságának megértését és technikai alkalmazásának jelentőségét. Nem szabad
megfeledkeznünk arról, hogy a fizika eszközeinek elsajátítása nagy szellemi erőfeszítést, rendszeres
munkát igénylő tanulási folyamat. A Nemzeti alaptanterv természetismeret kompetenciában
megfogalmazott fizikai ismereteket nem lehet egyenlő mélységben elsajátíttatni. Így a tanárnak
dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. Az
„Alkalmazások” és a „Jelenségek” címszavak alatt felsorolt témákról fontos, hogy halljanak a tanulók,
de mindent egyenlő mélységben, ebben az órakeretben nincs módunk tanítani.
A fizika tantárgy a NAT-ban meghatározott fejlesztési területek és kulcskompetenciák közül
különösen az alábbiak fejlesztéshez járul hozzá:
 Természettudományos kompetencia: A természettudományos törvények és módszerek
hatékonyságának ismerete, az ember világbeli helye megtalálásának, a világban való
tájékozódásának elősegítésére. A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott

287 / 344
 szerepének ismerete, megértése; a fontosabb technikai vívmányok ismerete; ezek előnyeinek,
korlátainak és társadalmi kockázatainak ismerete; az emberi tevékenység természetre
gyakorolt hatásának ismerete.
 Szociális és állampolgári kompetencia: a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák
megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés; kompromisszumra való törekvés; a fenntartható
fejlődés támogatása; a társadalmi-gazdasági fejlődés iránti érdeklődés.
 Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás a témával
kapcsolatban, mind írásban, a különböző gyűjtőmunkák esetében, mind pedig szóban, a
prezentációk alkalmával.
 Matematikai kompetencia: alapvető matematikai elvek alkalmazása az ismeretszerzésben és
a problémák megoldásában, ami a 7–8. osztályban csak a négy alapműveletre és a különböző
grafikonok rajzolására és elemzésére korlátozódik, a magasabb évfolyamokon ez fokozatosan
bővül a matematika tantárgy keretében tanultaknak megfelelően.
 Digitális kompetencia: az alsóbb évfolyamokon információkeresés a témával kapcsolatban,
adatok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, a kapott adatok kritikus alkalmazása,
felhasználása, grafikonok készítése, a gimnázium magasabb évfolyamain önálló internetes
témakutatás, szimulációs programok, számítógépes mérőprogramok futtatása,
adatfeldolgozás, függvényábrázolás.
 Hatékony, önálló tanulás: új ismeretek felkutatása, értő elsajátítása, feldolgozása és
beépítése; munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása; a korábban tanult
ismeretek, saját és mások élettapasztalatainak felhasználása.
 Kezdeményez_képesség és vállalkozói kompetencia: az új iránti nyitottság, elemzési
képesség, különböző szempontú megközelítési lehetőségek számba vétele.
 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a saját prezentáció, gyűjtőmunka
esztétikus kivitelezése, a közösség számára érthető tolmácsolása.
Ahhoz, hogy a fizika tantárgy tananyaga személyesen megérintsen egy fiatalt, a tanárnak tanítási
módszereit a tanulók, tanulócsoportok igényeihez, életkori sajátosságaihoz, képességeik
kifejlődéséhez és gondolkodásuk sokféleségéhez kell igazítani. A jól megtervezett megismerési
folyamat segíti a tanulói érdeklődés felkeltését, a tanulási célok elfogadását és a tanulók aktív
szerepvállalását is. A fizika tantárgy tanításakor a tanulási környezetet úgy kell tehát tervezni, hogy az
támogassa a különböző aktív tanulási formákat, technikákat a tanulócsoport összetétele, mérete, az
iskolákban rendelkezésre álló feltételek függvényében. Így lehet reményünk arra, hogy a megfelelő
kompetenciák és készségek kialakulnak a fiatalokban. A kerettantervben több helyen teremtettünk
lehetőséget, hogy a fizika tanítása során a diákok személyes aktivitására lehetőség nyíljon, ami
feltétele a fejlesztésnek. A kerettanterv számos helyen tesz ajánlást fakultatív jellegű, kiscsoportos
vagy önálló tanulói munkára, projektfeladatra, amelyek otthoni és könyvtári munkával dolgozhatók ki.
A kötelező órakereten kívül szervezett szakköri foglalkozásokon segítheti a tanár a tanulók
felkészülését. Az ajánlások feldolgozásakor figyeljünk arra, hogy kapcsolódjanak az egyes tanulók
személyes érdeklődéséhez, továbbtanulási irányához.
A fiatalok döntő részének 14–18 éves korban még nincs kialakult érdeklődése, egyformán nyitottak
és befogadók a legkülönbözőbb műveltségi területek iránt. Ez igaz a kimagasló értelmi képességekkel
rendelkező gyerekekre és az átlagos adottságúakra egyaránt. A fiatal személyes érdeke és a
társadalom érdeke egyaránt azt kívánja, hogy a specializálódás vonatkozásában a döntés későbbre
tolódjon.
A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumban akkor is biztosítani kell az alapokat a reál irányú későbbi
továbbtanulásra, ha a képzés központjában a humán vagy az emelt szintű nyelvi képzés áll.
Társadalmilag kívánatos, hogy a fiatalok jelentős része a reál alapozást kívánó életpályákon (kutató,
mérnök, orvos, üzemmérnök, technikus, valamint felsőfokú szakképzés kínálta műszaki szakmák)
találja meg helyét a társadalomban. Az ilyen diákok számára a rendelkezésre álló szűkebb
órakeretben kell olyan fizikaoktatást nyújtani (megfelelő matematikai leírással), ami biztos alapot ad
ahhoz, hogy reál irányú hivatás választása esetén eredményesen folytassák tanulmányaikat.
A hagyományos fakultációs órakeret felhasználásával, és az ehhez kapcsolódó tanulói
többletmunkával az is elérhető, hogy az általános középiskolai oktatási programot elvégző fiatal
megállja a helyét az egyetemek által elvárt, szakirányú felkészültséget tanúsító érettségi vizsgán és az
egyetemi életben.
A fizika tantárgy hagyományos tematikus felépítésű kerettanterve hangsúlyozottan kísérleti
alapozású, kiemelt hangsúlyt kap benne a gyakorlati alkalmazás, valamint a továbbtanulást

288 / 344
megalapozó feladat- és problémamegoldás. A kognitív kompetenciafejlesztésben elegendő súlyt kap
a természettudományokra jellemző rendszerező, elemző gondolkodás fejlesztése is.

9-10. évfolyam

Az egyes témák feldolgozása minden esetben a korábbi ismeretek, hétköznapi tapasztalatok

összegyűjtésével, a kísérletezéssel, méréssel indul, de az ismertszerzés fő módszere a
tapasztalatokból szerzett információk rendszerezése, matematikai leírása, igazolása, ellenőrzése és
az ezek alapján elsajátított ismeretanyag alkalmazása.
A diákok természetes érdeklődést mutatnak a kísérletek, jelenségek és azok megértése iránt. A
kerettantervi ciklus a klasszikus fizika jól kísérletezhető témaköreit dolgozza fel, a tananyagot a
tanulók általános absztrakciós szintjéhez és az aktuális matematikai tudásszintjéhez igazítva. Ily
módon sem a mechanika, sem az elektromágnesség témája nem zárul le a gimnáziumi képzés első
ciklusában.
A megismerés módszerei között fontos kiindulópont a gyakorlati tapasztalatszerzés, kísérlet, mérés,
ehhez kapcsolódik a tapasztalatok összegzése, a törvények megfogalmazása szóban és egyszerű
matematikai formulákkal. A fizikatanításban ma már nélkülözhetetlen segéd- és munkaeszköz a
számítógép.
Célunk a korszerű természettudományos világkép alapjainak és a mindennapi élet szempontjából
fontos gyakorlati fizikai ismeretek kellő mértékű elsajátítása. A tanuló érezze, hogy a fizikából tanultak
segítséget adnak számára, hogy biztonságosabban közlekedjen, hogy majd energiatudatosan éljen,
olcsóbban éljen, hogy a természeti jelenségeket megfelelően értse és tudja magyarázni, az
áltudományos reklámok ígéreteit helyesen tudja kezelni.

Évfolyam Kerettanterv által Felhasznált

biztosított óraszám óraszám
9. 114 72
10. 72

Évfolyam Kerettanterv által Felhasznált A kerettanterv szerinti

biztosított óraszám óraszám tematikai egység
9. 18 20 Minden mozog, a mozgás
relatív – a mozgástan elemei
24 27 Okok és okozatok
(Arisztotelésztől Newtonig) –
A Newtoni mechanika
elemei
7 8 Erőfeszítés és hasznosság
Munka – Energia –
Teljesítmény
8 9 Folyadékok és gázok
mechanikája
+10% 8 Év végi rendszerezés,
ismétlés
10. 7 8 Közel- és távolhatás –
Elektromos töltés és erőtér
14 15 A mozgó töltések –
egyenáram
8 9 Hőhatások és
állapotváltozások – hőtani
alapjelenségek,
gáztörvények
4 5 Részecskék rendezett és
rendezetlen mozgása –
Molekuláris hőelmélet
elemei

289 / 344
 15 16 Energia, hő és munka – a
hőtan főtételei
5 7 Hő felvétele
hőmérsékletváltozás nélkül –
halmazállapot-változások
4 4 Mindennapok hőtana
+10% 8 Év végi rendszerezés,
ismétlés

11-12. évfolyam

A képzés második szakasza a matematikailag igényesebb mechanikai és elektrodinamikai

tartalmakat (rezgések, indukció, elektromágneses rezgések, hullámok), az optikát és a modern fizika
két nagy témakörét: a héj- és magfizikát, valamint a csillagászat-asztrofizikát dolgozza fel. A
mechanika, elektrodinamika és az optika esetén a jelenségek és a törvények megismerésén, az
érdekességeken és a gyakorlati alkalmazásokon túl fontos az alapszintű feladat- és
problémamegoldás. A modern fizikában a hangsúly a jelenségeken, a gyakorlati vonatkozásokon van.
Az atommodellek fejlődésének bemutatása jó lehetőséget ad a fizikai törvények feltárásában
alapvető modellezés lényegének koncentrált bemutatására. Az atomszerkezetek megismerésén
keresztül jól kapcsolható a fizikai és a kémiai ismeretanyag, illetve megtárgyalható a kémiai
kötésekkel összetartott kristályos és cseppfolyós anyagok mikroszerkezete és fizikai sajátságai közti
kapcsolat. Ez utóbbi témának fontos része a félvezetők tárgyalása.
A magfizika tárgyalása az elméleti alapozáson túl magába foglalja a nukleáris technika kérdéskörét,
annak kockázati tényezőit is. A Csillagászat és asztrofizika fejezet a klasszikus csillagászati ismeretek
rendszerezése után a magfizikához jól kapcsolódó csillagszerkezeti és kozmológiai kérdésekkel
folytatódik. A fizika tematikus tanulásának záró éve döntően az ismeretek bővítését és rendszerezését
szolgálja, bemutatva a fizika szerepét a mindennapi jelenségek és a korszerű technika
értelmezésében, és hangsúlyozva a felelősséget környezetünk megóvásáért. A heti két órában tanult
fizika alapot ad, de önmagában nem elegendő a fizika érettségi vizsga letételéhez, illetve a szakirányú
(természettudományos és műszaki) felsőoktatásba történő bekapcsolódáshoz. Az eredményes
vizsgázáshoz és a továbbtanuláshoz 11–12. évfolyamon intenzív kiegészítő foglalkozásokat kell
szervezni. A kiegészítő felkészítés része kell, hogy legyen a matematikai ismeretek bővítése, a fizikai
feladatmegoldás, a kísérleti készség fejlesztése.

Évfolyam Kerettanterv által Felhasznált

biztosított óraszám óraszám
11. 57 72
11. fakultáció 144
12. fakultáció 0 124

Évfolyam Kerettanterv által Felhasznált A kerettanterv szerinti

biztosított óraszám óraszám tematikai egység
11. 11 12 Mechanikai rezgések,
hullámok
11 11 Mágnesség és
elektromosság –
Elektromágneses indukció,
váltóáramú hálózatok
4 5 Rádió, televízió, mobiltelefon
Elektromágneses rezgések,
hullámok
11 12 Hullám- és sugároptika
6 7 Az atomok szerkezete
6 7 Az atommag is részekre
bontható – a magfizika
elemei

290 / 344
 8 9 Csillagászat és asztrofizika
elemei
+10% 9 Év végi rendszerezés,
ismétlés
11. 11 24 Mechanikai rezgések,
fakultáció hullámok
11 22 Mágnesség és
elektromosság –
Elektromágneses indukció,
váltóáramú hálózatok
4 10 Rádió, televízió, mobiltelefon
Elektromágneses rezgések,
hullámok
11 24 Hullám- és sugároptika
6 14 Az atomok szerkezete
6 14 Az atommag is részekre
bontható – a magfizika
elemei
8 18 Csillagászat és asztrofizika
elemei
+10% 18 Év végi rendszerezés,
ismétlés
12. 0 124 Ismétlés, rendszerezés
fakultáció

29. SZÁMÚ MELLÉKLET: KÉMIA

Kémia a kerettanterv alapján a 2013/2014. tanévtől:

http://doc.hjegy.mhk.hu/20125H20000051_3.PDF

Az iskola helyi tanterve az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletének Kémia - B változata
alapján készült (gimnáziumok 7-12. évfolyam). A helyi tanterv a választott kerettanterv által meghatározottakon
felül új tananyagot nem tartalmaz; a rendelkezésre álló 10%-os órakeretet a kerettanterv óraszámainak
növelésére használtuk.

Célok és feladatok
A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása az anyagi tulajdonságok és az anyagok között
lejátszódó reakciók szempontjából. Ezek osztályozásával meg kell mutatni, hogy e sokféleség néhány
egyszerűbb elv alapján jól érthető és kezelhető. A természeti jelenségek iránti érdeklődés megtartását, fokozását
szolgálják a kísérletek. A kísérletezés során a tanulóknak hozzá kell szokniuk az anyagokkal, eszközökkel való
figyelmes, pontos munkához, az anyag- és energiatakarékos módszerekhez. A jelenségek észlelése, értelmezése
módot ad a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére és segíti, hogy a tanulókban kialakuljon a jelenségek
magyarázatának az igénye. Az atomok és a molekulák mikrovilágának megismerése alapján a tanulóknak
értelmezniük kell a szervetlen és a szerves anyagok tulajdonságait és a kémiai reakciókat. A tanulóknak
kezelniük kell tudni a periódusos rendszer és más táblázatok adatait (oldhatósági táblázat, standardpotenciálok).
A molekula és kristálymodellek használatával a részecskék térbeli viszonyairól kell a tanulóknak tájékozódniuk.
Meg kell tanulniuk a gyerekeknek, hogy a molekulamodellekből az anyag makroszkópos tulajdonságaira és
jellemző reakcióira következtessenek.
A tanulóknak meg kell ismerniük a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és
szakszerű, balesetmentes kezelését. Ugyanígy tisztában kell lenniük a mérgekkel, kábítószerekkel ezeknek az
egyén egészségére és a társadalomra gyakorolt hatásával. A tanulóknak meg kell ismerniük, és alkalmazniuk kell
a kémiai jelrendszert, és tisztában kell lenniük néhány egyszerű kémiai számítással is. Ezekkel a számításokkal
szemléltethető a matematika természettudományos alkalmazása. A kémia tanulása során a gyerekek

291 / 344
gyakoroljanak többféle kommunikációs formát. A kísérlet tapasztalatairól írt beszámolók segítségével
fejleszthető a nyelvi kifejező készség. A jelenségek magyarázatának leírásakor, elmondásakor kifejleszthető a
kémiai szakkifejezések megfelelő használata. A felfedezések történetének, neves kémikusok tevékenységének
tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. Az informatika tantárgyban
elsajátított képességek, készségek alapot adnak az információgyűjtéshez, az ismeretszerzési technikák
gyakorlásához. Egyszerűbb biokémiai, geokémiai, légkörkémiai folyamatokkal bemutatható, hogy a biológiai,
geokémiai, meteorológiai jelenségek hátterét gyakran kémiai folyamatok segítségével lehet megérteni. A
környezeti nevelésben nagyon fontos, hogy a természetes vizek, levegő, talaj szennyeződéstől történő
megóvásának fontosságát megismerjék a tanulók. A jelenségek tárgyalása arra kell, hogy késztesse a tanulókat,
hogy tevékenyen vegyenek részt a saját környezetük védelmében.

Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzés és alkalmazás
A tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszerű,
balesetmentes használatában. Méréseik és számításos feladataik során gyakorolják a tanult mértékegységek
használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit. A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához
a tanulóknak meg kell tanulniuk a modelleket használni. A modellek segítségével értelmezzék a molekula
összetételét, majd a későbbiekben
következtessenek belőle az anyagok makroszkópos tulajdonságaira. Gyakorlottságot kell szerezniük a
tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben.
Tudjanak a diákok lexikonokat, táblázatokat használni. Meg kell tanulniuk a diákoknak az elfogadható
információkat kiszűrni és a média kritikus kezelését. A megfigyeléssel, méréssel, jegyzeteléssel összegyűjtött
információkat a tanulók koruknak megfelelő szinten hasonlítsák össze, csoportosítsák. Gyakorolják a
grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, hogy később maguk is képesek legyenek az információkat ilyen módon
megjeleníteni. A megszerzett adatokat a tanulók elemezzék, értelmezzék a jelenségeket, keressenek
összefüggéseket és jussanak következtetésekre, általánosításokra. A magasabb
évfolyamokon legyenek képesek az általánosból az egyedire következtetni. A tanulóknak el kell
sajátítaniuk a szaknyelv pontos, helyes, szabatos használatát. A diákoknak ismerniük kell az ismereteikhez
kapcsolódó globális és a közvetlen környezetükben megjelenő helyi környezeti problémák okait,
következményeit. Be kell látniuk, hogy saját környezetük állapota az életvitelüktől is függ. Vegyenek aktívan
részt a környezeti problémák megoldásában.

Tájékozottság az anyagról
Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek
megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként a tanulók ismerjék meg a környezetükben
előforduló fontosabb szerves és szervetlen anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és
egyéb fontos tulajdonságait, a környezetre és az egészségre gyakorolt hatásukat, szakszerű kezelésüket. Az
egészségkárosító anyagok közül legyenek tisztában a nikotin, az alkohol és a drogok hatásával mind az egyénre,
mind a környezetre, a társadalomra.
Tájékozódás a térben
A részecskékről tanult ismeretek alapján alakuljon ki a diákoknak elképzelése az atomon belüli
méretarányokról, a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi
eltéréséről.
Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről
A tanulók ismerjék a kémiai ismeretekhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Tudják a
diákok, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszerű és alkotó alkalmazása áll.

Ellenőrzés, értékelés
Az értékelés formái: szóbeli, írásbeli.
Szóbeli: minden tevékenység után (felelet, órai aktivitás, kísérletezés, modellezés, kiselőadás, beszámoló
otthon elvégzett kísérletről, röpdolgozat, témazáró dolgozat, évfolyamszintű felmérés). A szóbeli értékelés
egyénre és csoportra is irányulhat a tevékenység jellegéből adódóan. Írásbeli értékelés, ha a tevékenység ezt
kívánja. (Pl. házi dolgozatnál témazáró dolgozatnál, kiemelkedő, vagy a várttól eltérő teljesítmény esetén
egyénre szabottan. Kiemelkedő teljesítmény esetén, pl. versenyeredmény az ellenőrző könyvben. Érdemjeggyel
minősítünk szóbeli feleletet, röpdolgozatot, témazáró dolgozatot, órai munkát. Az érdemjegy megszerzésének
egy másik módja a folyamatos órai munka értékelése kisjegyekkel (plusz pontokkal), és ezek átváltása
érdemjegyekké. Az ellenőrzés formái: szóbeli felelet, frontális „kikérdezés”, kísérletelemzés, modellezés,
írásbeli felelet, témazáró dolgozat, évfolyamszintű felmérés (9. évfolyam közepén), záró dolgozat (10. évfolyam

292 / 344
végén). Szempontjai: a tényanyag elsajátításának mértéke, annak megállapítása, mit, milyen szinten sajátított el a
tanuló (ráismerés, reproduktív tudás, alkalmazni képes tudás). Az évfolyamszintű felmérésnél érdemjegyet nem
adunk. Az írásbeli dolgozatoknál a ponthatárok átváltását nem lehet egyértelműen meghatározni. Nem lehet
ugyanazt a mércét alkalmazni akkor, ha pusztán a tényanyagot kérjük számon (képletek, tulajdonságok), vagy ha
az alkalmazóképes tudásra vagyunk kíváncsiak (probléma feladatok és számításos feladatok). A témazáró
dolgozatoknál általában a következő átváltást alkalmazzuk:
90 – 100 % jeles
75 – 89 % jó
60 – 74 % közepes
50 – 59 % elégséges
0 – 49 % elégtelen
A tanulók folyamatos felkészüléséhez szóbeli és írásbeli házi feladatokat adunk. Az írásbeli feladat
gyakorlásra, bevésésre szolgál, a megoldásához szükséges idő egy alkalommal nem haladja meg a 15 percet.
Értékelése csak a meglétére terjed ki, kikérdezésnél plusszal, mínusszal történik. A tantárgy iránti érdeklődés
felkeltését és fenntartását szolgálják a gyűjtőmunkák. Ezeknek a témája híres kémikusok élete, munkássága, a
tananyaghoz kötődő érdekességek. Értékelése szóban történik, esetenként plusszal, vagy jelessel. A félévi, év
végi osztályzatok kialakításához félévente minimum három érdemjegyet adunk.
A félévi, év végi osztályzatok kialakításához a jegyek alábbi súlyozását alkalmazzuk:
normál
kis jegy dolgozat témazáró vizsgajegy
jegy
1 2 2 4 4

A záró dolgozat két témazáró dolgozatnak megfelelő értékkel bír. A záró dolgozat szerkezetében,
felépítésében, értékelésében a kémia középszintű érettségi vizsgához hasonló.
A kérdések között az általános kémia, a szervetlen és a szerves kémia körébe tartozó témák szerepelnek.
A lehetséges feladattípusok:
 feleletválasztásos teszt
 táblázat kiegészítése
 asszociáció (négyféle/többféle)
 reakcióegyenletek szerkesztése, kiegészítése
 elemző feladatok (kísérletelemzés, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb.)
 számítási feladatok
 rövid esszé
A feladatsor megoldására 45 perc áll rendelkezésre. A feladatlap kitöltéséhez a diákok periódusos
rendszert és számológépet használhatnak. A dolgozatokat a javító tanár 1 héten belül kijavítja. Ekkor a vizsgázó
az értékelt feladatlapot megtekintheti, a javítással, értékeléssel kapcsolatos észrevételeit megteheti.
A pontok átváltása a következő:

0 -14 % 1 1
15 -24 % 1 2
25 -34 % 2 2
35 -44 % 2 3
45 -54 % 3 3
55 -64 % 3 4
65 -74 % 4 4
75 -84 % 4 5
85 -100 % 5 5

A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti vizsga) követelményei megegyeznek az aktuális
évfolyam követelményeivel. Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az osztályzat megállapításánaál
az írásbeli vizsgarészt 70%-ban, a szóbeli vizsgarészt 30%-ban vesszük figyelembe.

293 / 344
 A fakultáció
Évfolyamok 11 12
Heti
4 4
óraszámok
Éves
144 120
óraszámok

A fakultáció elsődleges célja az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés. Ezért olyan jó és jeles
tudással rendelkező tanulók jelentkezését várjuk, akik az alapórai tananyag alapos átismétlése mellett vállalják
annak magasabb szintű elméleti és gyakorlati kiegészítését is. Lehetőséget adunk a laboratóriumi gyakorlatokon
kémiai kísérletek elvégzésére, mélyebb anyagismeret megszerzésére. A középszintű érettségi vizsgát tervezők
számára is indokolt a fakultáció választása, mert a gyakorlati vizsgarész anyaga csak ebben az órakeretben
sajátítható el. Javasoljuk a kémia fakultációt választók számára a biológia fakultáció is mivel az orvosi,
állatorvosi, kertészeti, környezetvédelmi, élelmiszermérnöki vagy agrár szakirányba továbbtanulni szándékozók
így nagyobb eséllyel tudnak majd sikeres érettségi vizsgát tenni.
A fakultációs csoportokban az elméleti ismereteket középiskolai tankönyvekből tanuljuk, a gyakorlati
tudást kísérletekkel, mérésekkel mélyítjük el. A fakultációk anyagában a számítási feladatok megoldása is fontos
elem. Az értékelés elméleti dolgozatok, órai feladatmegoldások, kísérleti munkák alapján történik, ezek a
számonkérések az érvényben lévő emelt szintű érettségi követelményekhez igazodnak.
Az értékelés módjáról a tanulókat a tanév elején, a szülőket az első, tájékoztató szülői értekezleten
tájékoztatjuk. A tanterv beválás vizsgálatának alapját a diagnosztikus mérés a témazáró dolgozatok és a záró
dolgozat képezi. Az eredmények részletes elemzését munkaközösségi megbeszéléseken tervezzük. Az
eredmények alapján a minimumszint feletti tartalmakat csökkentjük vagy növeljük. A jobb eredmények
elérésénél alkalmazott módszereket „közkinccsé” tesszük. A gyengébb eredmények esetén módszert váltunk.

Tanórán kívüli tevékenységek

Versenyek
Bekapcsolódunk a tanulmányi versenyekbe (pl. Irinyi János Kémiaverseny)
Igény esetén szakkört indítunk a 8., 9. illetve a 10. évfolyamon.

A tankönyv kiválasztásának elvei

A tankönyvek használatáról munkaközösségünk dönt. Olyan tankönyvet kívánunk használni:
- amelyhez készült munkafüzet,
- amelyekben az új fogalmak kiemelten jelennek meg,
- amelyeket olvasmányok, érdekességek színesítenek,
- amelyekben a leckék végén összefoglaló, ismétlő kérdések, feladatok vannak,
- amelyekben a leckék elején utalás van arra, milyen előzetes ismeretekre van szükség az új ismeretek
elsajátításához.

A kerettantervekhez illeszkedő tankönyveket, feladatgyűjteményeket választunk, amelyek jól kiegészítik

az órai magyarázatot, segítik a tanulókat azok alkalmazásában, illetve az érettségi vizsgára való felkészülésben.

Taneszközök és felszerelések jegyzéke

Audiovizuális eszközök
Írásvetítő, fóliasorozatok
Televízió, videó, videokazetták

Labor, teremberendezés
Vegyszerek és a tárolásukra alkalmas szekrények, méregszekrény
Laborasztalok gázzal, vízzel
Elszívófülke
Levegőztető berendezés
Periódusos rendszer, falitáblák

294 / 344
Modellező készletek
Pálcikamodellek
Kalott modell
Molekulaszett modell
Atompálya modellek
Kristályszerkezeti modellek

Kísérletező eszközök
Mérlegek súlysorozattal (külön mérlegszobában)
Vasháromlábak, dróthálók, Bunsen-állványok, kettős diók, lombikfogó, szűrőkarikák
szorítódióval, tégelyfogók, csipeszek, vegyszeres kanalak, égető kanalak
Gumicsövek, gumicsőszorítók, gumidugók (különböző méretben)
Bunsen-égők, borszeszégők, gyufa, hurkapálcika, gyertya
Állólombikok, Erlenmeyer lombikok, főzőpoharak különböző méretben
Mérőlombikok, mérőhengerek különböző méretben, pipetták, büretták
Hőmérők, sűrűségmérők, indikátorpapírok, nitrát- keménység teszt
Desztilláló lombikok, gázfejlesztő készülékek
Gázfelfogó henger, üvegkádak, gázmosó, hűtő
Kémcsövek, félmikro kémcsövek, oldalcsöves kémcsövek, kémcsőtartók,
kémcsőfogók, kémcsőkefék
Vízbontó készülék, elektrolizáló készülék, galvánelem mérőműszerrel
Szűrőpapír, üveg és műanyag tölcsérek
Kristályosító csészék, üvegbotok, óraüvegek üveglapok, Petri-csészék
Szemcseppentők, választó tölcsér, üvegcsövek, hajlított üvegcsövek
Dörzsmozsarak

295 / 344
 9-10. évfolyam – nyelvi előkészítő és történelem/angol tagozat

Kerettanterv szabadon
Tematikai egységek 9. évfolyam 10. évfolyam
által előírt tervezhető

A kémia és az atomok világa 5 5 3

Kémiai kötések és kölcsönhatások
8 8 2
halmazokban
Anyagi rendszerek 8 8 2

Kémiai reakciók és reakciótípusok 15 15 1

A szénhidrogének és halogénezett
19 19 1
származékaik
Az oxigéntartalmú szerves vegyületek 20 20

A nitrogéntartalmú szerves vegyületek 10 10

A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és
7 7 1
vegyületeik
Az oxigéncsoport és elemei vegyületei 10 10 2

A nitrogéncsoport és elemei vegyületei 6 6

A széncsoport és elemei szervetlen
6 6
vegyületei
A fémek és vegyületeik 10 10

Elektrokémia 6 6 2

Összesen 130 65 65 14

296 / 344
 9-10. évfolyam – matematika/természettudományos tagozat

Keret-
tanterv szabadon A helyi tanterv alapján
Tematikai egységek 9. évf. 10. évf.
által tervezhető tervezhető
előírt
A kémia és az atomok világa 5 5 3 4 Számítási feladatok
Kémiai kötések és Kísérletek
8 8 2 5
kölcsönhatások halmazokban Modellezés
Oldatok készítése
Anyagi rendszerek 8 8 2 5
Számítási feladatok
Kémiai reakciók és Kísérletek,
15 15 1 8
reakciótípusok Számítási feladatok
A szénhidrogének és halogénezett Modellezés
19 19 1 10
származékaik Számítási feladatok
20 20 4
Az oxigéntartalmú szerves Kísérletek
vegyületek Számítási feladatok
6
A nitrogéntartalmú szerves Modellezés
10 10 5
vegyületek Számítási feladatok
A hidrogén, a nemesgázok, a Kísérletek
7 7 1 4
halogének és vegyületeik Számítási feladatok
Az oxigéncsoport és elemei Kísérletek
10 10 2 6
vegyületei Számítási feladatok
A nitrogéncsoport és elemei Kísérletek
6 6 3
vegyületei Számítási feladatok
A széncsoport és elemei Kísérletek
6 6 3
szervetlen vegyületei Számítási feladatok
Kísérletek
A fémek és vegyületeik 10 10 5
Számítási feladatok
Kísérletek
Elektrokémia 6 6 2 4
Számítási feladatok
Összesen 130 65 65 14 72

297 / 344
11-12. évfolyam – fakultáció

óraszámok
TÉMAKÖR
11.évf. 12.évf.
Elméleti ismeretek. Kísérletek.
66. Az atomok 2
67. A periódusos rendszer felépítése.
2
- Periodikusan változó tulajdonságok
68. Molekulák képződése és térszerkezete 4
69. Összetett ionok és komplex ionok 2
70. Az anyagi halmazok csoportosítása 4
71. Halmazállapotok 4
72. Az oldatok 4
73. A kémiai reakciók 2
74. A kémiai folyamatok iránya 2
75. A kémiai reakciók típusai 2
76. Sav-bázis reakciók 2
77. Redoxireakciók 2
78. Elektrokémia 4
79. A szerves kémia kialakulása, leírása 2
80. A szerves vegyületek molekuláinak szerkezete 2
81. Telített szénhidrogének 4
82. Telítetlen szénhidrogének 6
83. Az aromás szénhidrogének és a benzol 4
84. A halogénezett szénhidrogének nevezéktana és
2
jellemzőik
85. Az oxigéntartalmú szerves vegyületek csoportosítása. Az
4
éterek.
86. Hidroxivegyületek 4
87. Oxovegyületek 2
88. Karbonsavak 2
89. Észterek 2
90. Az oxigéntartalmú szerves vegyületek tulajdonságainak
2
összehasonlítása, átalakítása egymásba
91. Az aminok és az amidok 2
92. Nitrogéntartalmú heterociklusok 2
93. Az aminosavak 2
94. A szénhidrátok 4
95. A fehérjék és a nukleinsavak 2
96. A műanyagok 2
97. A nemfémes elemek és vegyületeik. A hidrogén 2
98. A nemesgázok (VIII.) 1
99. A halogénelemek (VII.) 3
100. A halogenidek 2
101. Az oxigéncsoport (VI.A) elemei. Kalkogén elemek 2
102. Az oxigéncsoport elemeinek vegyületei I. 2
103. Az oxigéncsoport elemeinek vegyületei II. 2
104. A nitrogéncsoport elemei (V.A) 2
105. A nitrogén fontosabb vegyületei I. 2
106. A nitrogén fontosabb vegyületei II. 2
107. A foszfor fontosabb vegyületei 2
108. A széncsoport elemei 2
109. A szén fontosabb vegyületei I. 2
110. A szén fontosabb vegyületei II. 2
111. A szilícium fontosabb vegyületei 2
112. A nemfémes elemek és vegyületeik összefoglalása 2

298 / 344
 113. A fémek és vegyületeik 2
114. Az alkálifémek és vegyületei 2
115. Az alkáliföldfémek és vegyületei 2
116. A p-mező fémei és fontosabb vegyületeik 2
117. A d-mező fémei I. 2
118. A d-mező fémei II. 2
119. A fémes elemek összefoglalása 2
Kémiai számítások
120. Alapfogalmak 14
121. Az oldatok összetétele. Oldhatóság. 18
122. Sztöchiometriai számítások. 8
123. Temokémia 8
124. A kémiai egyensúly 10
125. Sav-bázis egyensúlyok 10
126. Elektrokémia 4 8
127. Gázelegyek 14
128. A szerves vegyületek képlete 14
129. Keverékek 14
130. Érettségi feladatsorok 10

30. SZÁMÚ MELLÉKLET: FÖLDRAJZ

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK (FÖLDRAJZ) A 4 ÉVFOLYAMOS KÉPZÉSBEN A

KERETTANTERV ALAPJÁN A 2013/2014. ÉVTŐL FELMENŐ RENDSZERBEN

A pedagógiai programunkat az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről szóló rendelet alapján állítottuk össze.

Célok, feladatok

A földrajz tantárgy alapvető célja a szűkebb és tágabb környezetünkben való eligazodáshoz

szükséges földrajzi alapismeretek megszerzése és képességek elsajátítása.

Az ember életmódját meghatározó feltételek megismerése a földrészek tipikus tájain, illetve

jellegzetes országaiban.

A tanulók ismerjék fel a kontinensek, tájak, országok eltérő természeti adottságait és lássák, hogy
milyen lehetőséget kínál a társadalmi gazdasági életük számára.

A tanulók tudják alkalmazni a korábban megszerzett általános ismereteiket a földrészek és országok

természeti adottságainak bemutatása során.

Tudják értelmezni a gazdasági élet kölcsönhatásait, értsék meg hogyan hatnak a fejlődésre.

299 / 344
Értsék, hogy a természeti, gazdasági körülmények hogyan határozzák meg az emberek
gondolkodásmódját, világszemléletét.

Ismerjék meg az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelő tevékenység
növekedését a Föld különböző térségeiben.

Tudják értelmezni a termelés és a fogyasztás közötti összefüggést.

A tanulók tudják alkalmazni a korábban megszerzett ismereteiket hazánk természeti adottságainak

bemutatásakor.

Tudják elhelyezni hazánkat az európai és a világgazdasági folyamatokban. Értsék az állami vezetőink

nemzetközi törekvéseit.

Alakuljon ki a tanulókban nemzeti és európai identitástudat.

Környezeti állapotunk javítása érdekében ismerjék meg a hazai kezdeményezéseket és hasonlítsák

össze az egész Földre kiterjedő intézkedésekkel.

A földrajz tantárgy tananyaga komplex és több szempontból szemléletformáló, hiszen a földrajzi –

környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseiben vizsgálja, részben a természettudományok,
részben a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint.

A gimnáziumi földrajzoktatás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is.

Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában,

elősegíti a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok
képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerep gyakorlása

A SNI diákok integrálásának tantárgyi sajátosságai

A hallássérült tanulókat az első padba ültetjük, a földrajz előadóba telepített interaktív táblán
végzendő feladatok végrehajtásában az átlagosnál többet szerepeltetjük őket. A nyelvi
kommunikációjukban és megismerő tevékenységükben akadályozott hallássérült tanulókat gyakorlati
tevékenykedtetéssel juttatjuk alkalmazható ismeretek birtokába.

A diszlexiásoknak és diszgráfiásoknak segítünk az önálló feladatok megértésében, megoldásában;

dolgozatírás helyett felajánljuk nekik a szóbeli felelés lehetőséget, vagy több időt biztosítunk számukra
a befejezésig.

A diszkalkuliásoknak a vaktérképes vagy térképolvasással megoldható feladatokra több időt adunk.

300 / 344
Ha csoport munkát kérünk a földrajz órán, akkor ügyelünk arra, hogy egy csoportba ne kerüljön két,
hasonló zavarral küzdő gyermek. Végül fokozottan figyelünk arra, hogy a SNI gyermekeket a
legapróbb sikereikért is megdicsérjük, ezzel is segítve az egészséges lelki fejlődésüket.

Ellenőrzés

Formái:
szóbeli

Kérdésekre adott válaszok, illetve szóbeli feladat kiegészítése

Téma kifejtése
Fogalommagyarázat
Topográfiai felelet
Elemzés
Kiselőadás, PP előadások
Video elemzése

írásbeli

Vázlat
Vaktérkép
Grafikon, diagram készítése
Tesztek - témakörök közben és végén
gyakorlati jellegű gyűjtőmunka:
Kőzetek, talajfajták felismerése
Időjárási megfigyelések
Számítások ( középhőmérséklet, hőingás, időszámítás )
Riportok, leírások készítése,
Sajtó, TV, rádió megfigyelésével kiselőadások készítése

Ponthatárok:

90%-tól jeles
75%-89% = jó
60%-74% = közepes
50%-59% = elégséges
0%-49% = elégtelen

Iskolai sajátosság

A 10. évfolyam végén szóbeli záróvizsgát tesznek a tanulók. A vizsgajegy 4 témazáró jeggyel
egyenértékű.

Osztályozó vizsga esetén a követelmény megegyezik az adott évfolyam követelményeivel. Írásbeli és

szóbeli vizsga van, félévekre lebontva.

Érettségi követelmények

Földrajz tantárgyból a kétszintű érettségi keretében írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek a tanulók.

301 / 344
Az írásbeli vizsga feladatlapját a minisztérium állítja össze.

A szóbeli vizsga tételeit az iskola földrajz munkaközössége állítja össze az érettségi

követelményekben megadott feltételek szerint.

A tanulók az érettségi témaköreit kapják meg, ennek alapján tudnak a szóbelire készülni.

A kiadott témakörök:

1.Térképi ábrázolás, az űrtérképezés

A térkép jelrendszere
Az űrfelvételek felhasználási lehetőségei

2. A Naprendszer
Nagybolygók
A föld mozgásai és annak következményei

3. A kőzetburok
Földtörténet
A Föld szerkezete és fizikája
Lemeztektonika
Magmatizmus, vulkánosság,földrengés
Hegységképződés
A Föld nagy szerkezeti egységei: ősmasszívumok,röghegységek,lánchegységek, síkságok
A Föld felszínformálódása

4. A levegőburok
A légkör anyaga és szerkezete
A levegő felmelegedése és lehűlése
A légnyomás és a szél ( ciklon, anticiklon,frontok,monszun,általános légkörzés)
Csapadékképződés
Időjárás és éghajlat

5. A vízburok
Óceánok és tengerek
A tengervíz mozgásai
A Világtenger társadalmi, gazdasági hasznosítása
A felszíni vizek ( tavak, folyók)
A felszín alatti vizek

6. Éghajlati övek
Forró övezet
Mérsékelt övezet
Hideg övezet
Függőleges földrajzi övezetesség

7. A népesség földrajzi jellemzői

A népesedési ciklusok
A természetes szaporodás
A korfa
A népesség területi eloszlása

8. A települések földrajzi jellemzői

A települések szerepkör szerinti csoportosítása
A nagyvárosi élet gondjai

302 / 344
9. A világgazdaság általános jellemzése
A világgazdaság felépítése, ágazatai
A gazdasági fejlettség területi különbségei
A világkereskedelem jellemzői
A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata
A növénytermesztés
Az állattenyésztés
Az erdő-,hal-,vadgazdálkodás
A világ energiagazdasága
Az ipar (telepítő tényezők ,az ipar fejlettségének mutatói)
Az infrastruktúra

10. A világgazdaság pólusai

A világgazdaság vezető országai
A világgazdaság peremterületei
Az egyedi szerepkörű országok ( olajországok, „banánköztársaságok”)

11. A Kárpát-medence természet-és társadalomföldrajzi adottságai

Magyarország természeti földrajza
Magyarország népesség-és településföldrajza
Magyarország ipara
Magyarország élelmiszergazdasága
Hazánk nagy tájainak természeti, gazdasági jellemzése
Magyarország környezeti állapota

12. Budapest
Településszerkezet
Természeti adottság
Központi szerep

13. Európa általános természetföldrajzi képe

A nagytájak felszínformái
Geológiai szerkezet és ásványkincsek
Éghajlat, vízrajz

14. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai

Kialakulása
Tagállamai, főbb intézményei
Fejlettségi különbségek az Unión belül
A legjelentősebb országok gazdaságának jellemzése

15. Az Európán kívüli földrészek földrajza

Ázsia gazdasága( Kína, Japán, India, Délkelet-Ázsia iparosodó országai, az Arab-világ)
Ausztrália
Afrika általános földrajzi képe
Amerika országai ( USA, Mexikó, Brazília)

16. Globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

A Föld eltartóképessége
Urbanizációs problémák
Környezeti problémák

303 / 344
Taneszközök

Tankönyv:

Munkaközösség együtt választ a kerettantervnek megfelelően. Minden tanulónak kötelező a

Középiskolai földrajzi atlasz használata!

Eszközök:

Iskolánk rendelkezik szaktanteremmel, digitális táblával, falitérképekkel, falitáblákkal,

kőzetgyűjteménnyel, talajvizsgáló készlettel

Tanórán kívüli tevékenység

Országos tanulmányi versenyekre való felkészítés

Tanulmányi kirándulások szervezése
Honismeretei kirándulások határontúli magyar lakta területekre

Éves óraszám

A tantárgy óraterve 9. évfolyam 10. évfolyam

Heti óraszám 2 2

Éves óraszám 72 72

9. évfolyam

Témakör Iskolai óraszám Kerettantervi Különbség Különbség

óraszám felhasználása

A Föld kozmikus 7 7 0 nincs

környezete

A földi tér 6 6 0 nincs

ábrázolása

A Föld mint 16 13 3 Hegységrendszerek

kőzetbolygó tagjainak
szerkezete és megtanulása, azok
folyamatai vaktérképen történő
elhelyezése

A légkör földrajza 13 11 2 Számítási

feladatatok
begyakorlása

304 / 344
A vízburok 12 11 1 Tavak, folyók
földrajza tengerek
vaktérképen történő
elhelyezése

A földrajzi 12 12 0 nincs
övezetesség

Terepgyakorlat 6 0 6 Az éves anyag

gyakorlati
alkalmazása
szabadon választott
nemzeti park
területén.

10. évfolyam

Témakör Iskolai óraszám Kerettantervi Különbség Különbség

óraszám felhasználása

Társadalmi 6 6 0 nincs
folyamatok a 21.
század elején

A világgazdaság 11 11 0 nincs
jellemző
folyamatai

Magyarország – 14 14 0 nincs
helyünk a Kárpát-
medencében és
Európában

A társadalmi- 15 14 1 tananyag
gazdasági elmélyítése
fejlődés regionális
különbségei
Európában

A társadalmi- 14 14 0 nincs
gazdasági
fejlődés regionális
különbségei
Európában

Globális 6 10 -4 átvitel a
kihívások, a terepgyakorlathoz
fenntarthatóság

305 / 344
kérdőjelei

Terepgyakorlat 6 0 6 Az éves anyag

gyakorlati
alkalmazása
szabadon
választott ipari
parkban.(Suzuki,
Opel, Audi-gyár)

31. SZÁMÚ MELLÉKLET: ÉNEK-ZENE

4 évfolyamos gimnáziumi osztályban

9. évfolyam ének-zene tantárgy:

- 2 óra – Himnusz, Szózat

- 11 óra – Népzenei tanulmányok / régi stílusú népdalok /
- 20 zenetörténeti ismeretek / Őskortól a barokk korig /
- 4 óra Szabadon felhasználható órakeret: - évente két alkalommal a filharmónia segítségével iskolánk
aulájában komolyzenei koncertet hallgatunk - 2 óra / rendszeres látogatói vagyunk az Operakaland
sorozatnak, amit az Operaház vezetése hirdetett meg 1 óra / Népdalverseny osztályok között évente
ősszel különböző vidékek népdalcsokrainak bemutatása. A győztes osztály legszebb hangjai képviselik
a gimnáziumunkat a kerület i versenyen. 1 óra

10. évfolyam ének-zene tantárgy:

- 10 óra - Népzenei tanulmányok / új stílusú népdalok/

- 23 óra Zenetörténeti ismeretek / Bécsi klasszicizmustól a kora romantikáig /
- 4 óra Szabadon felhasználható órakeret: - évente két alkalommal a filharmónia segítségével iskolánk
aulájában komolyzenei koncert - 2 óra / Operakaland – 1 óra / Iskolai népdalverseny az osztályok
között – 1 óra

32. SZÁMÚ MELLÉKLET: DRÁMA ÉS TÁNC

9. osztály

A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken
keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás
érzésének erősítése.
A dráma és tánc kreatív folyamata szolgálja a tanulók ön- és társismeretének gazdagodását, segíti az
oldottabb és könnyebb kapcsolatépítést és -ápolást.
A tanulói tevékenységek a gondolatok és érzelmek kifejezését, ezzel együtt különböző drámai és színházi
kifejezési formák megismerését, alkalmazásuk elsajátítását és értelmezését szolgálják.
A mozgásos-táncos tevékenységek többek között fejlesztik a ritmusérzéket, a térérzékelést, a testtartást, a
mozgáskoordinációt, az állóképességet. E tevékenységek során a tanulók megismerik a mozgásos-táncos
kommunikáció és önkifejezés sajátosságait, eszköztárát.

306 / 344
 A dramatikus és a mozgásos-táncos tevékenység gyakorlása és tanulása hozzájárul a nemzeti, helyi vagy
a nemzetiségi hagyomány megismeréséhez, az önazonosság erősítéséhez, fontos szerepe lehet a közösségi tudat
kialakításában.
A művészeti tevékenységformákkal való személyes találkozás révén a művészeti ágak nyelve a tanulók
sajátjává válik, és mindezek eredményeként kialakul bennük a művészettel élés, az értő befogadóvá válás
alapvető igénye.
A tárgy közműveltségi tartalmai, fejlesztési feladatai elsősorban tevékenységközpontú, gyakorlati képzés
során sajátíthatók el. A tematikai egységekhez időkeretek csak ajánlatként határozhatók meg, mivel a témák
feldolgozása komplex gyakorlati tevékenységek keretében valósul meg. A feltüntetett tematikai egységek és
közműveltségi tartalmak megjelenése átfedi egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja, a
feltüntetett óraszám ajánlások az éves összóraszám vonatkozásában nyújtanak tájékoztatást. A tematikai
egységek nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése
alapján dolgozhatók fel.
A dráma és tánc metodikájának, tematikájának felépítése a korosztálytól, a csoport adottságától és
képzettségétől, valamint a helyi nevelési-oktatási céloktól függően különböző lehet.
A dráma és tánc 9–12. évfolyamra olyan kerettanterv, amelyhez 9. évfolyamon rendel óraszámot, míg a
további évfolyamokon a tantárgy oktatása a szabadon felhasználható órakeret terhére valósítható meg. A dráma
érettségire felkészítő anyagát a művészetek dráma fejezete tartalmazza a 11–12. évfolyamon, amelyhez a
kerettanterv évfolyamonként heti 2-2 órát rendel.
A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési tartalmakat a
hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad kötelező tartalmat, míg a fennmaradó 10% szabad
felhasználást biztosít a tervezés során.
A dráma és tánc jellegénél fogva nagy szerepet játszik több fejlesztési területen meghatározott ismeretek
elsajátításában, készségek kialakításában és képességek fejlesztésében.
Az erkölcsi nevelés területén a tanuló a dráma és tánc tanulása során olyan kérdésekkel és problémákkal
találkozik, amelyek segítenek számára eligazodni az őt körülvevő világban. A tevékenységek során
megtapasztalja, hogy cselekedeteiért és azok következményeiért viselt felelősséggel tartozik, fejlődik
igazságérzete. Ezzel a dráma és tánc hozzájárul a tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítéséhez.
A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén megismer több különböző népcsoporthoz kötődő
szokásrendszert vagy ünnepkörökhöz köthető hagyományt, így felkelthető érdeklődése szűkebb és tágabb
környezete kultúrája iránt, megtapasztalhatja ezek helyét Európa és a világ szokásvilágában, fontossá válhat
számára a hagyományok megismerése és megőrzése.
Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén nyitottá válhat a társadalmi jelenségek iránt, ezek
ábrázolására törekszik dramatikus tevékenységeiben is. Foglalkozik a kisebb és nagyobb közösségek
sajátosságaiból eredő lehetőségekkel és korlátokkal. Fejlődik önálló kritikai gondolkodása, elemzőképessége és
vitakultúrája.
Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése, valamint a felelősségvállalás másokért,
önkéntesség területén képes az alkalmazkodásra és az érdekérvényesítésre. Életkorának megfelelően
megnyilvánul különböző társas helyzetekben. Képes több szempontból is értékelni és drámajátékos
tevékenységekben megmutatni egy-egy helyzetet. A megbeszéléseken önálló véleményt fogalmaz meg,
tapasztalatot szerez önmaga és társai tevékenységének elemző értékelésében, ugyanakkor képes mások
munkájának elismerésére, tiszteletére is.
A családi életre nevelés területén a feldolgozott történetek szereplőinek kapcsolatai, valamint
életeseményeik elemzése a nevelő munka segítségére lehet.
A testi és lelki egészségre nevelés területén megismeri a figyelem összpontosítására szolgáló különféle
koncentrációs és lazító játékokat és tevékenységeket.
A fenntarthatóság, környezettudatosság területén fejlődik közvetlen és tágabb környezetének természeti
és társadalmi értékei, annak sokszínűsége iránti szenzibilitása.
A kompetenciafejlesztés területén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében az aktív tevékenységek
folytán a dráma és tánc tantárgy jelentős szerepet játszik. A tanuló részt vesz verbális és nem verbális
kommunikációs játékokban, megtapasztalja az önkifejezés több formáját. Ezek segítségével képes érzéseinek és
véleményének kifejezésére, valamint saját és mások tevékenységének értékelésére is. Fejlődik a tiszta, érthető,
artikulált beszéd, a világos, adekvát nyelvhasználat területén.
A pályaorientáció területén dramatikus tevékenységek során különféle ismereteket szerez a különböző
szakmák, hivatások, életpályák lehetőségeiről.
A médiatudatosságra nevelés területén dramatikus tevékenységek során megismeri és képes alkalmazni a
tömegkommunikációs médiumok különböző műfajait, a média eszköztárát. Emellett képes saját produkciós
munkájának szcenikai, hangtechnikai, filmes stb. kivitelezésére, illetve képi, hangtechnikai rögzítésére.

307 / 344
 A tanulás tanulása területén képes saját tanulási stílusának, stratégiáinak kialakítására, fejleszti
memóriáját, szóbeli, írásbeli, mozgásos, képi stb. kifejezésmódjait.
A szociális és állampolgári kompetencia területén a tanuló lehetőséget kap más kultúrák sokszínűségének
megismerésére. A dramatikus tevékenységek során gyakorolja a társainak való segítségnyújtást különféle
megjeleníthető élethelyzetekben. A közös munka folyamatában megtapasztalja, hogy kisebb és nagyobb
közösségének működése az ő felelőssége is, a dramatikus tevékenység során, a mintha-helyzetek
„gyakorlóterepén” felelősséget érez és vállal társaiért. Képes megfogalmazni véleményét és elfogadni mások
érvelését.
A kezdeményezőképesség és vállalkozói kultúra területén a tanuló életkorának megfelelő helyzetekben
képes a mérlegelésre, döntéshozatalra és arra, hogy felmérje döntései következményeit – mindezt a dramatikus
tevékenységek során a gyakorlatban, védett környezetben meg is tapasztalja.
Ugyanakkor az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén fejlődik emocionális
érzékenysége is, megismerkedik a befogadást és a kifejezést segítő játékokkal, dramatikus tevékenységekkel, a
megjelenítés többféle (pl. verbális, mozgásos-táncos, vizuális) formájával. Képes színházi, táncszínházi,
zenésszínházi alkotások értelmező-elemző befogadására. Érdeklődése felkelthető a kortárs kulturális élet,
rendezvények iránt.
Emellett a hatékony, önálló tanulás megalapozásaként részt vesz egész csoportos, kiscsoportos
tevékenységekben, és vállal egyéni tevékenységeket is. Megtapasztalja saját készségeit és képességeit,
felismerheti, miben kell még fejlődnie.

Tantárgyi óraszámok: heti 1 óra

Az adott évfolyam feldolgozandó témakörei óraszámai (áttekintő táblázat)

Kerettantervi óraszámok Óraszámok

1 óra / hét (36 óra)

Csoportos játék és megjelenítés 6 óra 8 óra

Rögtönzés és együttműködés 7 óra 7 óra

A dráma és színház formanyelvének 6 óra 7 óra

tanulmányozása

Történetek feldolgozása 7 óra 6 óra

Megismerő- és befogadóképesség 6 óra 8 óra

A tankönyvek kiválasztásának elvei:

„A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken
keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás
élményének erősítése. … A tárgy közműveltségi tartalmai, fejlesztési feladatai elsősorban
tevékenységközpontú, gyakorlati képzés során sajátíthatók el.” (Idézet a bevezetőből.)
Ebből következik, hogy a szűkös órakeretben, elsősorban gyakorlati tevékenység által megvalósítható, sokrétű és
időigényes fejlesztési célok lehetséges elérése érdekében ehhez a tantárgyhoz tankönyv használatát nem
tartjuk célszerűnek.

Értékelés:

Az értékelés a közös tevékenység során végzett folyamatos megfigyelésen alapul. Az egyéni és közös
megjegyzések, elemzések, bírálatok játék közben, a tevékenység végén mindig a gyerek érdekében, a fejlesztés
és megerősítés szándékával történnek.

308 / 344
 Értékelhető:

 az együttműködő-képesség; 
 hajlandóság mások ötleteinek elfogadására; 
 önértékelés, mások értékelésének képessége; 
 döntéshozatal, felelősség a saját döntésért, a döntés következményeinek vallása; 

 új ötletek, megoldások felvetése; 
 a verbális és non - verbális kifejezések használata, értése; 
 képesség és hajlandóság egy szerep, feladat elvállalására. 

A szorgalmi időben órai munkára kis jegyet adunk. Félévenként pedig a hagyományos ötfokozatú skálán
értékeljük a tanulók tevékenységét.

Feltételek:

A drámajáték-vezetőnek elméleti és gyakorlati felkészültsége mellett nagy emberismerettel, empátiakészséggel

is bírnia kell. Nagyon fontos, hogy a drámatanár rugalmas, kreatív, toleráns, a humor iránt fogékony ember
legyen, aki a gyerekeket társnak tekinti, a gyerekek pedig őt fogadják el vezetőnek, olykor játszótársnak.
A foglalkozás helyszíne a szaktanterem, ahol a gyerekek számára biztosított a mozgás, ahol lehetőség van a
valódi kommunikáció megteremtését szolgáló körforma kialakítására; ahol a megszokott osztálytermi alakzattól
eltérően variálható a belső tér (mozgatható székek, szőnyeg, stb).

Eszközök:

Magnó, laptop, projektor, vetítővászon, cd, dvd, ritmushangszerek, 2 db gumilabda.

33. SZÁMÚ MELLÉKLET: RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

51/2012. (Xll.21.)számú EMMI rendelet 3. melléklete

http://kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/index_4_gimn.html

Célok:

A NAT fejlesztési feladatainak alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati tevékenységeinek

fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése,
ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének
fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (például látás, hallás, kinetikus
érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes környezet bevonásával képes egy újabb, „más
minőségű” intermediális szemléletet is kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban,
hogy képesek legyenek az őket érő a hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan
spontán vizuális hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót
elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. segíteni a művészi
és köznapi vizuális közlések pontos

A diák tanuljon meg eligazodni a vizuális jelenségek világában. Tegyen szert bizonyos
értékrendre ebben a tekintetben. Fejlődjön kézügyessége, ezzel együtt a kézzel végzett munkáinak
igényessége. A tantárgy támassza alá a történelem, magyar nyelv, a földrajz, valamint a matematika
tantárgyban tanultakat.

309 / 344
Óraszám: 36 (32 kerettantervi + 4 szabad felhasználású)

Szabad felhasználású órák :

9. évf: Ókori antik motívumok kreatív színes feldolgozása

10. évf Műalkotások kreatív feldolgozása, átalakítása, elemzése 13-19 századi festőművészek
művei alapján

11. évf: A 20. századi művészet hatása a kortárs művészetre. Összehasonlító elemzések írásban és
rajzban

Tankönyv:
Horváth Katalin- Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa 1. és 2. ( Apáczai kiadó)

Értékelés:
Rajzok rendszeres osztályzása. A szorgalom és együttműködésre fektetve a hangsúlyt

Dolgozat a művészettörténet alapvető tudnivalóiból.

Érettségi témakörök:
A vizuális nyelv alapfogalmai, értelmezése.

Technikák, vizuális eszközök ismerete.

Ábrázolás, kifejezés, megjelenítés.

Befogadás, látványértelmezés.

A műfajok és művészeti korszakok ismerete.

34. SZÁMÚ MELLÉKLET: MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET

51/2012. (Xll.21.) számú EMMI rendelet 3. melléklete

http://kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/index_4_gimn.html

Célok:

310 / 344
A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési képességének
fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását
szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van korunk emberének tájékozottságára,
személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió, sugalmazza, hogyan gondolkodjunk a
világ dolgairól, étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket, eszményeket, életcélokat teremt. Az
internet virtuális közege nagyon sok fiatal második otthonaként funkcionál, ahol több időt töltenek el,
mint bárhol másutt. Mivel a média képes arra, hogy átformálja a nyelvet, az értékrendet, a
ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást
és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze.

A diák tanuljon meg eligazodni a vizuális a média jelenségei és a filmművészet világába világában.
Tegyen szert bizonyos értékrendre ebben a tekintetben. Fejlődjön az értékítélete, az ízlése
filmválasztásának igényessége. Legyen tisztában a média működésének alapjaival. A tantárgy
támassza alá a történelem, magyar nyelv, a földrajz, valamint a kommunikáció és gazdaságtan
tantárgyban tanultakat.

Óraszám: 32 (28 kerettantervi + 4 szabad felhasználású)

Szabad felhasználású órák:

Riportkészítés meghívott vendégekkel. Folyóirat tervezése szabadon választott témában.

Portréfotózás adott szempontok szerint.

Tankönyv:

Hartai László- Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret 1. és 2.

Értékelés:

Előadás készítése csoportmunkában, adott témákból.

Dolgozat a tantárgy alapvető fogalmai ismeretének leellenőrzésére.

Házi-dolgozatok. Órai munka értékelése.

35. SZÁMÚ MELLÉKLET: INFORMATIKA

A tanterv a következő elveket kívánja megvalósítani:

 korosztálynak megfelelő elmélet

 számon kérhető, gyakorlati hasznú feladatok
 informatikai szemléletmód kialakítása
 konvertálható, továbbfejleszthető tudás elérése
 a tanulók tudatos, önálló munkára nevelése

A tanítást komplex módon kezeljük: nincs csak elméleti anyagrész, mindig dolgozunk eszközzel is, így
alakul ki a számítógép használat kellő magabiztossága. Ennek elérése érdekében a minimumnál

311 / 344
szélesebb az az elméleti és gyakorlati anyag, amellyel a tanulók találkoznak az informatika tantárgy
keretében. A tanterv mind a felhasználói, mind a programozói terület megismertetését fontosnak tartja.
Fontos, hogy mind az iskolában, mind azon kívül tartsuk be az információkezelés jogi és etikai
szabályait (információk átvétele, bizalmas kezelése, szoftverek legalitása stb.).

A terület gyors és állandó fejlődése miatt nagyfokú az ismeretek elavulása. Az iskolarendszer

keretében folyó informatikatanításnak arra kell felkészíteni a tanulókat, hogy informatikai ismereteiket
folyamatosan fejlesszék, újítsák meg. Váljanak nyitottá az újdonságok befogadására mind a hardver
és szoftver eszközök, mind az informatikai módszerek terén.

A nyelvi előkészítő évfolyam tanulónak lehetőségük nyílik az ECDL egységes nemzetközi szabályok
alapján működő moduláris vizsgarendszer teljesítésére.

Sajátos megközelítés

A tanterv sajátos megközelítése abban rejlik, hogy miképpen lehetne a tárgy oktatásához felhasznált
eszközök révén, egyrészt korszerű tárgyi ismereteket nyújtani, másrészt hogyan lehetne ezen
eszközök használatát az emberi megismerés, a társadalmi érintkezés, és helyes életvitel szolgálatába
állítani.

A tantárgy erősen kötődik egy eszközhöz, amely univerzálisnak mondható, hisz a mindennapi életben
egyre többet használjuk.

Mégsem mondható ki, hogy csak az tanulhatja a tárgyat, aki számítógéppel rendelkezik.
Mindenképpen biztosítani kell a tanulóknak az egyéni munkához a megfelelő számítógépes
környezetet tanórán belül és tanórán kívül.

Tanórán kívüli tevékenység

A tanórán kívüli foglalkozások lehetőséget biztosítanak a versenyekre, informatikát is érintő

pályázatokra való felkészülésre, felkészítésre. Alkalomszerűen mód nyílik számítástechnikai
szakkiállítások megtekintésére is.

Feltételek

Az informatika alapvetően technikai jellegű tantárgy. Eredményes oktatása feltételezi a technikai

eszközök egy minimális mennyiségét és műszaki színvonalát. Ez utóbbi feltétel biztosítása különösen
nehéz probléma, mivel a technikai fejlődés rendkívül gyors. Egy olyan szaktanterem, amely
beruházása pillanatában élvonalbeli színvonalat képvisel, a mai körülmények között 3-4 év alatt
elavulttá válik, ha időközben nem fordítanak a fejlesztésére. Ezért a megfelelő technikai színvonal
biztosítása feltételezi, hogy a fenntartó rendszeresen gondoskodik megfelelő anyagi eszközökről,
illetve feltételezi az iskolában dolgozó informatikai szakemberek céltudatos fejlesztő-értékmegőrző
munkáját.

Technikai feltételek:

 a párhuzamos csoportok számára külön informatikai szaktantermek;

 minden tanuló számára külön munkahely a szaktanteremben;
 a munkahely legyen alkalmas az érettségi követelményeknek megfelelő operációs rendszer
és alkalmazások használatára;
 a munkahelyek helyi hálózatba kapcsolódjanak legalább egy elterjedt hálózati operációs
rendszer alatt;
 a munkahelyek rendelkezzenek hozzáféréssel az internet különféle szolgáltatásaihoz;

312 / 344
  az internet szolgáltatások igénybevételéhez az iskola rendelkezzen megfelelő sávszélességű
internetkapcsolattal, legalább egy megfelelő teljesítményű e-mail, ftp, web és proxy szerverrel;
 az iskola rendelkezzen az említett operációs rendszer szoftvereken túl a következőszoftverek
korszerű, az érettségi vizsga és a NAT követelményeit kielégítő verzióival, legálisan a
megfelelő példányszámban:
 irodai szövegszerkesztő;
 táblázatkezelő;
 grafikai, hang- és videó szerkesztő program;
 bemutató készítő;
 adatbázis-kezelő;
 weblap-szerkesztő;
 elektronikus levelező program;
 böngésző;
 programozáshoz megfelelő fejlesztőeszközök;
 szaktantermenként egy hálózati nyomtató;
 szaktantermenként egy szkenner;
 minden munkahelyen web kamera mikrofonnal, fülhallgatóval;
 szaktantermenként egy korszerű projektor a hozzá tartozó vászonnal és tanári számítógéppel;
 szaktantermenként megfelelő méretű filctollas tábla;
 szemléltetőeszközök

Tankönyvek

Az informatika tantárgyhoz alkalmazott könyvek, feladatgyűjtemények az aktuális törvényeknek

megfelelően kerülnek kiválasztásra.

Differenciált haladás

A differenciált haladásra elsősorban a témakörök különböző mélységi szintig való feldolgozása,

továbbá egyes tartalmi részletek bővebb tárgyalása, esetleg szűkítése kínál lehetőségeket.

Az informatika tanítása során tipikus az a jelenség, hogy egyes tanulók nagyon hamar, esetleg
túlszárnyalva tanárukat, lényegesen előre haladnak. Esetleg olyanokat is tudnak a tárgyról, ami nem is
tartozik a követelményrendszerhez.

Az ilyen tanulók munkánkban sokat segíthetnek. Nem szabad félni attól, hogy a tekintélyünk csorbát
szenved, ellenkezőleg, ha menedzselni tudjuk tevékenységünket tőlük kaphatjuk a legtöbb tiszteletet.

Az ilyen esetekben azonban legyünk óvatosak, mert ugyanezeknek a tanulóknak más témakörökben
alapvető hiányosságuk lehet. Meglévő tudásukhoz kapcsolódva azonban gyorsan dolgozzák fel az
addig ismeretlen tananyagot.

Ha a tanulócsoportban két-három ilyen tanuló van, ezeknek idejekorán adjunk tudásukhoz méltó, de
mindenképpen alkotó jellegű feladatokat. Engedjük, hogy ezen dolgozzanak, míg a többiekkel a
rutinmunkát végezzük. A későbbiekben azonban gondoskodjunk a felzárkózásukról. Ezeknek a
tanulóknak célszerű differenciált foglalkozás jelleggel, plusz feladatokat adni, illetve, olyan pályázatok
készítésére serkenteni őket, melyhez elengedhetetlen a megfelelő szintű informatikai alkalmazói
tudás.

Értékelés

A tanulók elméleti tudásának értékelésére a tanár szabadon választhat módszert, amelyet az adott
témához alkalmasnak tart. (Szóbeli felelés, teszt stb.)

313 / 344
A gyakorlati tevékenység értékelésekor vegyük figyelembe, hogy a készségszintű tudás
kifejlődéséhez hosszabb időre is szükség lehet. Elsősorban a tanulók gyakorlati tevékenységét
figyeljük meg.

Mindenképp vegyük figyelembe, hogy az adott tartalmakat a tanulónak az adott képzési időszak
végére kell, a követelményekben megadott szinten tudnia.

Ebben a tantárgyban jól elkülöníthető témákkal foglalkozunk. Az egyes témaváltásoknál végezzünk

felmérést, értékelést.

Gyakori, hogy az előző témákhoz nem kapcsolódik szorosan a következő. Ekkor egy szóbeli értékelés
érzékelteti, hogy valami befejeződött és új kezdődik. Nagyobb téma zárásaként számonkérést,
dolgozatírást kell tartani.

A félévi (év végi) osztályzatot a legalább heti óraszám plusz egy jegyből átlagolással kapjuk. A
témazáró jegye kétszeres súllyal szerepel az átlag számításakor.

Az előzőek alapján tehát az értékelésnek az alábbi fázisai vannak:

 tanóra elején ellenőrző kérdések feltevése, az addig tanultakkal kapcsolatban, melynek célja
az ismeretek frissen tartása, valamint a ráhangolás az új témára
 tanórán belüli azonnali gyakorlati illetve elméleti kérdések feltevése a leadott anyaggal
kapcsolatban
 röpdolgozatok
 témazáró dolgozatok íratása: általában elméleti és számítógépen elvégzendő feladatokból áll.
Egységes százalékos beosztás szerint osztályozzuk:
0 – 40% elégtelen
41 – 55% elégséges
56 – 69% közepes
70 – 84% jó
85 – 100% jeles
 más tanár közösség által kidolgozott feladatsor megoldatása (pl.: versenyfeladatok, érettségi
feladatok megoldatása)

Az írásbeli, illetve gyakorlati feladatoknál, célszerű előre tudatnunk a diákokkal, hogy melyik feladat
hány pontot ér, hogy megtanuljon differenciálni a feladatok között.

A feladatokból – megoldásokból – értékelésekből egy központi adatbankot hozunk létre, hogy

közelítsünk az egységes szemlélet kialakításához.

A hatévfolyamos képzés 9.a és 9.b osztályai évfolyam szintű záródolgozatot köteles írni a tanév
végén, melynek eredménye két témazáró érdemjegynek felel meg.

Az évfolyam szintű dolgozatok (vagy központi versenyfeladatok) értékelése után, mindenképpen

ajánlatos a munkaközösségnek megbeszélni az eredményeket, ezért legalább félévente
munkaközösségi megbeszélést tartunk. A konklúzió alapján pedig úgy az oktatási módszertanba, mint
az ellenőrzési elvekbe, a megfelelő módosító, visszacsatoló elemeket be kell építenünk.

Otthoni feladatok

Az otthoni számítógépek különbözősége miatt a gépen végzett házi feladatok nem jellemzőek. Az órai
anyag megtanulását várjuk el a tanulóktól.

314 / 344
Gyűjtőmunka, a nagyobb feladatok előkészítése havonta 1-2 órát vehet igénybe. Minősítése:
dicséretet, csak jó jegyet lehet rá kapni, ezt ugyanolyan értékű jegynek vesszük, mint a többi
érdemjegyet.

Az érettségire előkészítő órák kivételt képeznek a fentiek alól. Ott elméleti házi feladatot és gépen
elvégzendő feladatot is rendszeresen kell végezni a tanulóknak. Átlagosan egy tanítási órára egy
órányi feladat adható.

Érettségi vizsga

A kétszintű érettségi vizsgára történő felkészítés az aktuálisan, törvényben, rendeletben előírt

témakörök alapján történik, melyek alapja a kerettantervben meghatározott tananyag.

Középszintű érettségi előkészítő

Középszintű érettségi előkészítőre a helyi tantervben megfogalmazott követelmények teljesítése után

lehet jelentkezni. Ezek a csoportok több évfolyam diákjaiból állnak össze.

Felkészítés alapját a középszintű érettségi témakörei (elmélet, és gyakorlat) jelentik. A gyakorló

feladatai az előző évek érettségi feladatsoraiból, és példatárokból állnak össze.

Témakörök:

1. Információs társadalom
2. Informatikai alapismeretek – hardver
3. Informatikai alapismeretek – szoftver
4. Szövegszerkesztés
5. Táblázatkezelés
6. Adatbázis-kezelés
7. Információs hálózati szolgáltatások
8. Prezentáció és grafika
9. Könyvtárhasználat

/10. Algoritmizálás; adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten)/

/11. A programozás eszközei (csak emelt szinten)/

ÖSSZES KÉPZÉS ÖSSZESÍTETT ÓRASZÁMAI

9. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam
(5 évfolyamos) (4 évfolyamos) (5 évfolyamos) (4 évfolyamos)
9.ny 9.c, 9.d 9.e 10.c, 10.d
heti óraszám 4 1 2 1
36 hét = éves óraszám 144
36 72 36

315 / 344
Iskolánk helyi tantervének alapja a 3.2.16 informatika kerettanterv a 9-10. évfolyam számára, valamint
4
a 3.3.6 emelt óraszámú kerettanterv a 11-12. évfolyam számára.

9.
9.-10. együtt Szabad órák 10. Szabad órák
évfolyam
kerettanterv lehetséges évfolyam lehetséges
heti 1
alapján szétosztása heti 1 óra szétosztása
óra
1. Az informatikai eszközök
4 4 0
használata
2. Alkalmazói ismeretek 30 18 4 18 4
3. Problémamegoldás
informatikai eszközökkel és 10 0 10
módszerekkel
4. Infokommunikáció 6 5 1
5. Az információs társadalom 8 5 3

6. Könyvtári informatika 6

64 = 32 (4) 32 (4)
Összes óraszámok
összesen 36 óra összesen 36 óra

Részletek

Megjegyzés: A könyvtári informatika (6.) tematikai egysége a könyvtárpedagógiai programban

szerepel.

9. évfolyam (4 osztályos)

1. Az informatikai eszközök használata órakeret 4 óra

 Operációs rendszer, hálózatok
 Adatbiztonság
 Eszközök (hardver-szoftver)
 Ergonómia
2. Alkalmazói ismeretek (órakeret: 22 óra, amiből 4 óra a szabadon tervezhető óraszám)
 Szövegszerkesztés
 Prezentáció
 Multimédia (hang, videó)
 Képszerkesztés
 Táblázatkezelés
4. Infokommunikáció (órakeret: 5 óra)
 (elektronikus) információelmélet
 Online kommunikáció, böngészők, portálok, email, cset…
 Kommunikációs (mobil) eszközök, szoftverek
5. Az információs társadalom (órakeret: 5 óra)
 Elektronikus (köz)szolgáltatások, adatbiztonság
 Etika, netikett, szerzői jog, adatvédelem, hiteles információ

10. évfolyam (4 osztályos)

2. Alkalmazói ismeretek (órakeret: 22 óra, amiből 4 óra a szabadon tervezhető óraszám)

4
Forrás: kerettanterv: kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/3.2.16_informat_9-12.doc

316 / 344
  Honlapkészítés
 Adatbáziskezelés
 Multimédia (hang, videó)
 Hálózatok, térinformatika
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel (órakeret: 10 óra)
 Algoritmizálás, modellezés,
 Programozás, egyszerű kódok, szimuláció alapok
4. Infokommunikáció (órakeret:1 óra)
 (elektronikus) információelmélet
 Online kommunikáció, böngészők, portálok, email, cset…
 Kommunikációs (mobil) eszközök, szoftverek
5. Az információs társadalom (órakeret: 3 óra)
 Elektronikus (köz)szolgáltatások, adatbiztonság
 Etika, netikett, szerzői jog, adatvédelem, hiteles információ

5 éves képzés (nyelvi előkészítő, emelt óraszámú informatika) képzés

5
Iskolánk helyi tantervének alapja a 3.3.6 informatika kerettanterv

(9.e)
10.
(9.ny)
évfolyam
9. évfolyam
heti 2 óra
heti 4 óra
9.-10. együtt Plusz
Plusz
kerettanterv órák (nyelvi
(nyelvi órák
alapján előkészítő
előkészítő 0. év)
1. év)
=36 hét* 4
=36 hét* 2
óra/hét= 144 óra
óra/hét= 72
óra
1. Az informatikai
eszközök 12 12 0 0
használata
2. Alkalmazói
66 74 16 22 12
ismeretek
3.
Problémamegoldás
informatikai 12 12 26
eszközökkel és
módszerekkel
4. Infokommunikáció 14 14 4
5. Az információs
16 16 8
társadalom
6. Könyvtári
8
informatika

Összes tanított éves 128 128 (16) 60 (12)

óraszám: összesen 144 óra összesen 72 óra

5
Forrás: Kerettanterv: Emelt számú órás - Kerettanterv: kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/3.3.6_informat_emelt_9-
12_u.docx

317 / 344
 Részletek

Megjegyzés: A könyvtári informatika (6.) tematikai egysége a könyvtárpedagógiai programban

szerepel.

9. évfolyam 5 osztályos (36 hét, heti 4 tanóra, összesen = 144 óra emelt óraszámban) - 9ny
osztály

1.Az informatikai eszközök használata (órakeret:12 óra)

 Operációs rendszer, hálózatok
 Adatbiztonság
 Eszközök (hardver-szoftver)
 Ergonómia
2. Alkalmazói ismeretek (órakeret: 90 óra, amiből 16 óra a szabadon tervezhető óraszám)
 Szövegszerkesztés
 Prezentáció
 Multimédia (hang, videó)
 Képszerkesztés
 Honlapkészítés
 Táblázatkezelés
 Adatbáziskezelés
 Hálózatok, térinformatika
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel (órakeret: 12 óra)
 Algoritmizálás, modellezés,
 Programozás, egyszerű kódok, szimuláció alapok
4. Infokommunikáció (órakeret 14 óra)
 (elektronikus) információelmélet
 Online kommunikáció, böngészők, portálok, email, cset…
 Kommunikációs (mobil) eszközök, szoftverek
5. Az információs társadalom (órakeret: 16 óra)
 Elektronikus (köz)szolgáltatások, adatbiztonság
 Etika, netikett, szerzői jog, adatvédelem, hiteles információ

10. Évfolyam 5 osztályos (36 hét, heti 2 tanóra, összesen = 72 óra) - 9d osztály

2. Alkalmazói ismeretek (órakeret: 34 óra, amiből 12 óra a szabadon tervezhető óraszám)

 Szövegszerkesztés
 Prezentáció
 Multimédia (hang, videó)
 Képszerkesztés
 Honlapkészítés
 Táblázatkezelés
 Adatbáziskezelés
 Hálózatok, térinformatika
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel (órakeret: 26 óra)
 Algoritmizálás, modellezés,
 Programozás, egyszerű kódok, szimuláció alapok
4. Infokommunikáció (órakeret: 4 óra)
 (elektronikus) információelmélet
 Online kommunikáció, böngészők, portálok, email, cset…
 Kommunikációs (mobil) eszközök, szoftverek
5. Az információs társadalom (órakeret: 8 óra)
 Elektronikus (köz)szolgáltatások, adatbiztonság
 Etika, netikett, szerzői jog, adatvédelem, hiteles információ

318 / 344
Középszintű érettségi felkészítő - elmélet, és gyakorlat

36 hét* 2
Középszintű érettségi témakörök: óra/hét=
72 óra
1. Információs társadalom 2
2. Informatikai alapismeretek – hardver 2
3. Informatikai alapismeretek – szoftver 2
4. Szövegszerkesztés 15
5. Táblázatkezelés 17
6. Adatbázis-kezelés 15
7. Információs hálózati szolgáltatások 2
8. Prezentáció és grafika 15
9. Könyvtárhasználat 2
72 tanóra
Összes tanított éves óraszám:

Részletek

10. Évfolyamtól-12. évfolymig vegyes csoport – középszintű érettségi felkészítő (36 hét, heti 2
tanóra, összesen = 72 óra)

1. Információs társadalom
2. Informatikai alapismeretek – hardver
3. Informatikai alapismeretek – szoftver
7. Információs hálózati szolgáltatások
9. Könyvtárhasználat

4. Szövegszerkesztés
5. Táblázatkezelés
6. Adatbázis-kezelés
8. Prezentáció és grafika

36. SZÁMÚ MELLÉKLET: TESTNEVELÉS ÉS SPORT

Tantervünk az OFI tantervminta alapján készült.

A tanulók értékelésének szempontjai

• A NETFIT tesztek során elért eredmények és a fejlődés mértéke

• A sportági technikák elsajátításának szintje

• Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek

• Tájékozottság a hazai és a nemzetközi sporteredmények terén

• Órai munka és hozzáállás, tanórán kívüli rendszeres sporttevékenység

• A fenti szempontok alapján 1-5 érdemjegyekkel értékeljük a tanulók teljesítményét

319 / 344
• Az osztályzatok száma félévente minimum a heti óraszám kétszerese

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek:

Az alkalmazott módszer Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának mérésére kidolgozott méréssort
alkalmazzuk, mely a mindennapos testnevelés eredményeinek mérésére is szolgál.

1. Medicinlabda-lökés

Alkalmazási terület: Az egész test erejének mérése.

Eszköz: mérőszalag, 3 kg-os medicinlabda.

Végrehajtás: A talajra húzott vonal mögül a tanulók kétkezes mellső lökéssel juttatják el a szert, a
lehető legtávolabbra. Lökés közben a beugrás engedélyezett. 3 kísérlet lehetséges.

Értékelés: A lökés távolsága cm-es pontossággal.

2. Medicinlabda-dobás hátra

Alkalmazási terület: Az egész test erejének mérése.

Eszköz: mérőszalag, 3 kg-os medicinlabda.

Végrehajtás: A talajra húzott vonal mögül háttal felállva a tanulók kétkezes alsódobással juttatják el a
szert, a lehető legtávolabbra. Dobás közben a beugrás engedélyezett. 3 kísérlet lehetséges.

Értékelés: A lökés távolsága cm-es pontossággal.

3. 12 perces (Cooper) futás

Alkalmazási terület: Az állóképesség mérése.

Eszköz: stopperóra

Végrehajtás: A tanulók a kijelölt pályán teljesítik a futást.

Értékelés: A megadott szinteknek megfelelően.

4. Úszás tudás mérése 7. osztályban

Alkalmazási terület: A tanulók vízbiztos úszástudásának felmérése.

Értékelés 7. osztály: 50 és 400 méteres folyamatos úszásfelmérés (választott úszásnemben).

5. Kötélmászás

Alkalmazási terület: A felsőtest erejének mérése.

Eszköz: kötél, tornaszivacs.

Végrehajtás: A tanulók a kulcsoló mászással vagy csak karral függeszkedéssel hajtják végre a
mászást.

Értékelés: A megadott szinteknek megfelelően.

320 / 344
Az elért teljesítményt, a mért eredmények pontértékei alapján értékelni, minősíteni kell. Az értékelő
táblázat és a minősítő kategóriák értelmezése mellékelt táblázatokban található. Fel kell tárni a
kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált
terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására.

A rendszeres testedzés hatásának elemzése. A változás nyomon követésének biztosítása: tanár,

diák, szülő számára. A kiváló testi, biológiai, fizikai adottságú, fizikailag jól terhelhető fiatalok élsport
felé irányítása.

A tantárgyi óraszámok

Osztályok 9. ny 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Testnevelés órák 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra

száma

A helyi tanterv kerettantervi megfeleltethetősége

A helyi tanterv az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet alapján készült a 9-12. évfolyamok

vonatkozásában és a 9.ny osztály vonatkozásában.

A kerettanterv által biztosított 10%-os szabad mozgástér a megtanított ismeretek elmélyítésére és a

gyakorlásra kerül felhasználásra, tehát új tartalmi elemekkel a témák nem bővülnek, csak bizonyos
résztémákra szánt órakeret került megnövelésre.

9/ny évfolyam

Óraszámok 5 óra/hét (180 óra)

Témakörök Óraszámok

Természetes és nem természetes mozgásformák 23 óra

Sportjátékok 43 óra

Atlétikai jellegű feladatok 35 óra

Torna jellegű feladatok 33 óra

Alternatív környezetben űzhető sportok 23 óra

Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok 23 óra

A témakörök mozgásműveltségi területei:

321 / 344
Természetes és nem természetes mozgásformák
Rendgyakorlatok, térbeli alakzatok kialakítása.

Gimnasztika

Képességfejlesztés

Játékok, versengések

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Sportjátékok
Legalább két labdajáték választása kötelező.

Kosárlabdázás:

Labda nélküli és labdás technikai gyakorlatok

Taktikai gyakorlatok

Játékelemek alkalmazása

Képességfejlesztés

Játékok, versengések

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Röplabdázás

Labdás technikai gyakorlatok, a tanult játékelemek tökéletesítése

Kosárérintés változatai

Felső egyenes nyitás

Egyenes leütés

Taktikai gyakorlatok

Képességfejlesztés

Játékok, versengések

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Kézilabdázás

Labda nélküli és labdás technikai gyakorlatok

Taktika

Képességfejlesztés

Játékok, versengések

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Labdarúgás

322 / 344
Labda nélküli és labdás technikai gyakorlatok

Kapusmunka

Taktika

Képességfejlesztés

Játékok, versengések

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Atlétikai jellegű feladatok

Futások, rajtok

Szökdelések, ugrások

Dobások

Képességfejlesztés

Játékok, versengések

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Torna jellegű feladatok

Torna (talajtorna, szertorna)

A talajtorna és legalább egy tornaszer választása kötelező.

Talajtorna

Függésgyakorlatok

Egyensúlyozó gyakorlatok

Ugrókötélgyakorlatok (lányoknak): Lengetések, kötéláthajtások, kombinációk, fordulatok.

Képességfejlesztés

Játékok, versengések

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Alternatív környezetben űzhető sportok

Asztalitenisz: előkészítő gyakorlatok; technikai elemek.

Tollaslabda: technikai elemek.

Feladatok és játékok havon

Labdás játékok különféle labdákkal

Képességfejlesztés

Játékok, versengések

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

323 / 344
Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok

Grundbirkózás

Önvédelmi módok

Eséstechnikák, leszorítástechnikák és szabadulások megismerése

Állásküzdelem

Önfegyelem fejlődése.

A fejlesztés várt eredményei a 9. ny évfolyam végén

Természetes és nem természetes mozgásformák

Gyakorlottság a célszerű óraszervezés megvalósításában. Egyszerű relaxációs technikákról

tájékozottság. Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére. Az erősítés
és nyújtás néhány ellenjavallt gyakorlatának ismerete. Az összehangolt, feszes testtartás
kritériumainak való megfelelésre kísérletek. A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság. Az
eddig elsajátított relaxációs technikák, és a képtudati, szimbolizációs folyamatok összekapcsolása.

Sportjátékok

Gazdagabb sportjáték-technikai és –taktikai készlet. Jártasság néhány taktikai formáció, helyzet

megoldásában. A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása. A csapatjátékhoz
szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése. A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni
küzdelem megtapasztalása és elfogadása. Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások
esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése. Sporttörténeti alapvető tájékozottság a
labdajátékokban.

Atlétika jellegű feladatok

Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása. Futó-, ugró- és dobógyakorlatok

képességeknek megfelelő végzése a tanult versenyszabályoknak megfelelően. Mérhető fejlődés a
képességekben és a sportági eredményekben. Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához
közelítő bemutatás, a lendületszerzések és a befejező mozgások összekapcsolása. A futás, a
kocogás élettani jelentőségének ismerete.

Torna jellegű feladatok

A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű

mozgásokban. Talajon, gerendán, növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban, gyakorlat-
összeállításban. A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő
magasságon. Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok
végrehajtásában.

324 / 344
Alternatív környezetben űzhető sportok

Az évszakoknak megfelelő rekreációs célú sportágakban és népi hagyományokra épülő sportolási

formákban bővülő gyakorlási tapasztalat és fellelhető erősebb belső motiváció némelyik területén. Az
egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása. A természeti erők és a sport hasznos
összekapcsolásának ismerete és az 23 ezzel kapcsolatos előnyök, rutinok területén jártasság. A
környezettudatosság cselekedetekben való megjelenítése. A verbális és nem verbális kommunikáció
fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában. A szabadidőben
végzett sportolás iránti pozitív beállítódás felmutatása.

Önvédelmi és küzdőfeladatok

A grundbirkózás alaptechnikájának, szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása. A különböző

eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatainak kontrollált végrehajtása
társsal. Állásküzdelemben jártasság. A fenyegetettségi szituációkra, segítségkérésre, menekülésre
vonatkozó ismeretek elsajátítása. A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása. A fájdalomtűrésben és az
önfegyelemben érzékelhető fejlődés

9-10. évfolyam
A kerettantervi óraszámok évfolyamokra bontása

Témakörök Kerettantervi 9. évfolyam 10. évfolyam

óraszámok
5 óra/hét (180 óra) 5 óra/hét (180 óra)

Sportjátékok 70 óra 43 óra 43 óra

Torna jellegű feladatok 54 óra 33 óra 33 óra

Atlétika jellegű feladatok 40 óra 28 óra 28 óra

Alternatív és szabadidős 60 óra 33 óra 33 óra

mozgásrendszerek

Úszás 30 óra 0 óra 0 óra

Önvédelem és küzdősportok 30 óra 20 óra 20 óra

Egészségkultúra – prevenció 40 óra 23 óra 23 óra

9. évfolyam

A fejlesztés várt eredményei a 9. évfolyam végén

325 / 344
Sportjátékok

Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív,
kooperatív gyakorlás. Az alapvető szabályok sportszerű alkalmazása. Játék lényeges
versenyszabályokkal. A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek
megfelelő megválasztása. A fair és a csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás. Játéktapasztalat a
társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó, bevonó játékok
játszásában, megválasztásában.

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, minőségének oksági

viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok
kivitelezésének javítása. Esztétikus és harmonikus előadásmód. Célszerű gyakorlási és
gyakorlásszervezési formációk ismerete. A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar
sportolók sikereiről elemi tájékozottság.

Atlétika jellegű feladatok

Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére, illetve a becsült értékek
alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-,
dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában. A
transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek
fejlődésének hatására.

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása. Tapasztalat a

sportolás során használt különféle anyagok, felületek tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról.
Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz
szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban.

Önvédelem és küzdősportok

Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a

küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív
magatartásformák feletti uralom. Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete,
eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból.

Egészségkultúra és prevenció

Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. A biomechanikailag helyes

testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány
gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása. A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc
és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete. A preventív relaxációs
gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével,
ezzel kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A
szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg ismeretében. A rendszeres
testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a
feszültségszabályozásban.

326 / 344
 10. évfolyam

A fejlesztés várt eredményei a 10. évfolyam végén

Sportjátékok

Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív,
kooperatív gyakorlás. Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló
továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal. A technikák és taktikai megoldások többnyire
tudatos, a játékszerepnek megfelelő megválasztása. A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli
elemzése, a fair és a csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás. Tapasztalat a játékvezetői
gyakorlatban. Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat
elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában.

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, minőségének oksági

viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok
kivitelezésének javítása. Esztétikus és harmonikus előadásmód. Önálló talaj és/vagy szergyakorlat,
egyszerű aerobik elemkapcsolat, táncmotívumfüzér összeállítása. Célszerű gyakorlási és
gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk, versenyszabályok ismerete. A tanult mozgások
versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság.

Atlétika jellegű feladatok

Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére, illetve a becsült értékek
alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-,
dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutásban. A transzferhatás
érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének
hatására.

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása. A sebesség,

gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor, gördüléskor. Tapasztalat a sportolás
során használt különféle anyagok, felületek tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok
tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges
edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban.

Önvédelem és küzdősportok

Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a

küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív
magatartásformák feletti uralom. 56 Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete,
eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból.

327 / 344
Egészségkultúra és prevenció

Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. A biomechanikailag helyes

testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány
gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása. A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc
és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete. A preventív relaxációs
gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével,
ezzel kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A
szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg ismeretében. A rendszeres
testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a
feszültségszabályozásban.

11-12. évfolyam
A kerettantervi óraszámok évfolyamokra bontása

Témakörök Kerettantervi 9. évfolyam 10. évfolyam

óraszámok
5 óra/hét (180 óra) 5 óra/hét (180 óra)

Sportjátékok 80óra 48 óra 48 óra

Torna jellegű feladatok 51óra 28 óra 23 óra

Atlétika jellegű feladatok 40 óra 26 óra 22 óra

Alternatív és szabadidős 60 óra 33 óra 27 óra

mozgásrendszerek

Önvédelem és küzdősportok 20 óra 17 óra 10 óra

Egészségkultúra – prevenció 50 óra 28 óra 24 óra

11. évfolyam
A fejlesztés várt eredményei a 11. évfolyam végén

Sportjátékok

A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a

bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték
főbb versenykörülményeinek ismerete. Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai
megoldások, szimulálva a valódi játékszituációkat. 23 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton
belüli szerepnek való megfelelés. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása.
Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos
játéktípusok ismerete és célszerű használata.

328 / 344
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai

sajátosságok megjelenítés Gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált
irányítása. Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, bemutatása.
Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban. A torna versenysport
előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete.
Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő kiválasztása. Optimális
segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás. Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív
eljárások ismerete.

Atlétika jellegű feladatok

A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más

mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az
állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró-
és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete. Bemelegítés az
atlétikai mozgásokhoz illeszkedően.

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

A helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal. Uralom a

test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén. Feladatok önálló
tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges
edzés és balesetvédelmi 73 alapfogalmak ismerete. Az ismeretek alkalmazása az új
sporttevékenységek során.

Önvédelem és küzdősportok

A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több

támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban.

Egészségkultúra és prevenció

A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges

edzés, terhelés megtervezése. Relaxációs gyakorlatkészlettel tudatosan védekezés a stresszes
állapot ellen. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete,
pontos gyakorlása, értő kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban,
kerti és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

329 / 344
 12. évfolyam
A fejlesztés várt eredményei a 12. évfolyam végén

Sportjátékok

A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a

bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték
főbb versenykörülményeinek ismerete. Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai
megoldások, szimulálva a valódi játékszituációkat. Ötletjáték és 23 tudatosan alkalmazott formáció, a
csapaton belüli szerepnek való megfelelés. A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és
objektív megfogalmazása. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása. Kreativitást,
együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete
és célszerű használata.

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai

sajátosságok megjelenítése. Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a
mozgás koordinált irányítása. Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása,
bemutatása. Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. Könnyed,
plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban. A torna versenysport előnyei,
veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és
képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő kiválasztása. Optimális segítségadás,
biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja. Az izmok mozgáshatárát bővítő
aktív és passzív eljárások ismerete.

Atlétika jellegű feladatok

A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más

mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az
állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró-
és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete. Bemelegítés az
atlétikai mozgásokhoz illeszkedően.

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal. Uralom a

test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén. Feladatok önálló
tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges
edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete. 89 Az ismeretek alkalmazása az új
sporttevékenységek során.

Önvédelem és küzdősportok

A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási

és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban.

330 / 344
Egészségkultúra és prevenció

A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges

edzés, terhelés megtervezése. Relaxációs gyakorlatkészlettel tudatosan védekezés a stresszes
állapot ellen. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete,
pontos gyakorlása, értő kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban,
kerti és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

37. SZÁMÚ. MELLÉKLET: KOMMUNIKÁCIÓ (SPECIÁLIS TANTERV)

Kommunikáció és médiaelmélet
Kommunikáció és médiaelmélet órákon a diákok két nagy területre osztható szakmai
tárgyakat hallgathatnak. Egyrészt a szakmai elméleti ismereteket sajátíthatják el
olyan témakörökben, mint a kommunikáció és média társadalomtörténete, a
kommunikáció fontosabb színterei, kommunikációs eszközök, a kommunikáció
funkciói. A kurzus feladata, hogy a hallgatók elsajátítsák a nyomtatott újság, illetve az
internetes médiafelület szerkesztésének, összefoglaló szóval: a press- és az online-
kiadványok szerkesztésének legfőbb tudnivalóit. A tanulók megismerkednek a
különféle sajtóműfajok formai, tartalmi, hangulati és stílusbeli jellemzőivel, azon belül
is elsősorban a hír, a tudósítás, a riport, az interjú, a kritika és a jegyzet műfajával,
valamint egyes újságírói módszerekkel. A kommunikáció és médiaelméleti óra
gyakorlatorientált, így célja, hogy az órán szerzett ismereteket a gyakorlatban is
elsajátítsák.

A képzés másik nagy területe speciális kommunikációs ismereteket takar, a témát

olyan területeken keresztül ismertetve meg a hallgatókkal, mint a humán
kommunikációs ismeretek (például média és kommunikáció, a kommunikáció
dinamikája, kommunikációs zavarok), illetve médiakommunikációs ismeretek (a
médiakommunikáció sajátos színterei, médiaismeretek, médiadinamikák, médiumok
típusai). Ezek a témák még kiegészülhetnek az osztály érdeklődésének figyelembe
vételével: PR, marketing, üzleti kommunikáció, újságírás (nyomtatott, rádiós,
televíziós, online), hálózati kommunikáció, közéleti kommunikáció, nemzetközi
kommunikáció, vizuális kommunikáció, illem etikett protokoll. Az órákon – életszerű
gyakorlati feladatokkal is alátámasztva – betekintést nyerünk a médiás munka
mindennapjaiba. Részletezzük a közéletet és a fiatalságot foglalkoztató sztorikat.
Vizsgáljuk a storytelling, a hírgenerálás, a tematizálás, az agenda setting, a
keretezés, a sematizálás műveleteit. Megtanuljuk, hogy a sajtó- és médiakapcsolatok
menedzselése része a szervezet vezetésének, a stratégiai döntésnek, taktikai
eszközként pedig hatásos és fontos összekötő kapocs bármely szervezet és

331 / 344
közönsége között. A médiakapcsolatok elméleti modelljei. Újságírás és pr viszonya.
Hír és hírérték. Lapkiadás és médiapiac: folyton átrendeződő tulajdonosi viszonyok,
kiadók, elektronikus média, szerkesztőségek, műhelyek. A tartalomgyártás, tartalom-
újracsomagolás és a tartalomterjesztés kommunikációs formái. A péerest érő kihívás:
a hivatásos média, az imázsépítő újságíró blogger, a médiamárkától független
sztárok és a közösségi média. A sajtókapcsolatok módszerei (sajtótalálkozó,
hírgenerálás, interjúszervezés). Az órákat hetente duplaórában tartjuk.

Témakörök a nyelvi előkészítő évfolyamon

Nyelv és kommunikáció

A nyelv eredete

A nyelv mint társadalmi jelenség

A nyelv mint jelrendszer

A személyközi (társadalmi) kommunikáció fogalma, fő funkciói és folyamata

A sikeres kommunikáció funkciói (feladatai)

A kommunikáció folyamata és modellje

A közlésfolyamat elemei

A kommunikáció alapvető résztvevői a gazdasági, üzleti életben

A tömegkommunikáció alapvető résztvevői

A kommunikáció alapvető eszközei

A kommunikációs zavar

A kommunikációs befolyásolás törvényszerűségei, jellemzői

A meggyőzés lényege, etikája

Retorika története

A kommunikációs befolyásolás hatása

A konfliktusok kommunikációs kezelése

Témakörök a nyelvi előkészítőt követő évfolyamon

Verbális kommunikáció

A verbális kommunikáció fogalma, típusai és jellemzői

Szóbeli kommunikáció

Nonverbális kommunikáció

332 / 344
 A nonverbális kommunikáció fogalma, funkciói, viszonytényezői

A nonverbalitás csoportosítás

A nonverbális kommunikáció jelzéseinek értelmezése

A tömegkommunikáció és sajátosságai

A tömegkommunikáció fogalma, csoportosítása

Tömegkommunikációs csatornák és eszközök

Rádiózás története, televízió története

Print (magazin, szerkesztőség)

Online média

A média belső törvényszerűségei

A tömegkommunikáció hatása

Gazdasági kommunikáció

Illem etikett protokoll

Üzleti tárgyalás

Gyakorlat (magazinkészítés, televíziózás, beszédtechnika, tárgyalástechnika)

38. SZÁMÚ MELLÉKLET: GAZDASÁGTAN (SPECIÁLIS TANTERV)

A Gazdaságtan oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek
elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,
összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit és váljanak képessé ezek felhasználására
saját ügyeik intézésében.

Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük

felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével.

Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak,
munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a
kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsa a javakat.

A tanulók tudják bemutatni a gazdasági élet szereplőit és kapcsolataikat, felsorolni az állam feladatait,
az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait.

Ismerjék a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, a háztartás pénzgazdálkodását. Példákon

keresztül mutassák be a háztartás bevételei és kiadásai szerkezetét, tudják megkülönböztetni a
háztartás munkavállalói és jövedelem-felhasználó kapcsolatrendszerét.

Tudják jellemezni a vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát, megkülönböztetni az

üzleti és a nonprofit vállalkozást, felsorolni a vállalkozási formákat.

Megszerzett ismereteik alapján rendszerezzék a legfontosabb pénzügyi fogalmakat.

333 / 344
A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, a legfontosabb
munkavállalói jogokat és kötelezettségeket.

Ezen ismeretek a gimnáziumban tanuló diákok számára is hasznosak, mivel az itt elsajátított
ismereteket az iskola kapuin kilépve, a mindennapi életben hasznosíthatják. Az ismeretek jó alapot
adnak azoknak, akik később gazdasági pályán szeretnének elhelyezkedni, de hasznosak azok
számára is, akik bármilyen más területet választanak maguknak, hiszen manapság már az élet szinte
minden területén elengedhetetlen bizonyos fokú gazdasági ismeret.

9. nyelvi előkészítő évfolyam

A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A mindennapi tapasztalatok felhasználása

a tanulás folyamatában.

Az ismeretszerzés technikáinak minél szélesebb alkalmazása – írott sajtó, elektronikus adatbázisok

használata, tájékozódás kézikönyvekben, folyóiratokban, az interneten, filmélmények hasznosítása.

Témakörök Tartalmak

Gazdasági alapismeretek Szükségletek, termelés, szolgáltatás és kapcsolatuk, a gazdálkodás,

gazdaság, infrastruktúra, munkamegosztás, a nemzetgazdaság ágazati
szerkezete, a termelési tényezők, piac, kereslet, kínálat.

A gazdálkodás szervezeti A költségvetés szerepe, felépítése, az állam szerepe a piacgazdaság

keretei feltételeinek megteremtésében, az adók és támogatások szerepe az
Az állam szerepe és állam gazdálkodásában.
feladatai

A háztartás gazdálkodása A háztartás bevételei és kiadásai, megtakarítások a háztartásban és a

hitel szerepe a háztartások pénzgazdálkodásában.

A továbbhaladás feltételei

A tanulók ismerjék az alapvető fogalmakat (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás,

gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), sorolják fel a termelési tényezőket, mutassák be a kereslet, a
kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsák a javakat.

A tanulók mutassák be a gazdasági szereplőket és kapcsolataikat.

Legyenek képesek felsorolni az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és

kiadásait.

334 / 344
A tanulók sorolják fel a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, értékeljék a háztartás
pénzgazdálkodását, tudják kiszámítani a háztartás bevételeit, kiadásait, megkülönböztetni a háztartás
munkavállalói és jövedelem-felhasználó kapcsolatrendszerét.

9. évfolyam

Cél a mindennapi gazdasági kultúra szóbeli és írásbeli kommunikációja alapjainak elsajátítása, az

egyszerűbb fogalmak és kifejezések pontos használata az ismeretek és tapasztalatok
megfogalmazásakor. A vállalkozási készségek és képességek megismerése (kockázatvállalás,
felelősségvállalás, önállóság, együttműködés képessége, vitakészség).

Témakörök Tartalmak

A vállalkozások Az üzleti vállalkozás és a nonprofit szervezetek megkülönböztetése, a

vállalkozások csoportosítása, a vállalkozás alapításának, működésének
és megszűnésének alapvető kérdései, az egyéni vállalkozások
működésének kérdései, kapcsolatuk más vállalkozással.

Pénzügyi ismeretek Az árucsere és a pénz, bankszámlapénz és pénzhelyettesítők, ár,

jövedelem, a pénzintézetek.

A gazdálkodás személyi A munkaviszony, a munkaszerződés, a munkáltató és a munkavállaló

feltételei jogai és kötelezettségei, az érdekképviselet.

Forrás: Magyar Közlöny 2003/43/II. (sakmacsoportos alapozó oktatás a közgazdaság szakmacsoportra)

39. MELLÉKLET TÁNC ÉS MOZGÁS(SPECIÁLIS TANTERV)

A tánc tanítása komplex művészetpedagógiai tevékenység, amely által a tanuló sajátos

kifejezőeszköz birtokába jut, kiegészítve a nyelvi, a zenei és a vizuális kifejezőeszközök tárát.
A tánc a mozgást a művészetek oldaláról ismerteti meg a tanulóval, értékesen kiegészítve a
testnevelés órákon történő mozgásfejlesztést. A tánc tanítása a testnevelés órák keretében is
történhet, megfelelő képesítésű pedagógus vezetésével.
A tánc és a zene elválaszthatatlan kapcsolatából adódóan a tánc tanítása különleges zenei
élményt is nyújt: a tanuló a mozgás által egész testében érzékeli a kísérő zenét, a zene aktív
befogadójává válik. A néptánctanítás során a tanuló számos olyan népdalt ismer meg, amely
kiegészíti az ének-zene órán tanult dalok tárát, mozgással összhangban énekel, a hangszeres
dallamokat is közelebb érzi magához a táncolás által, a népzenét így eredeti funkciójában éli át. Az
ének-zene órán is alkalom nyílik arra, hogy az éneklést vagy zenehallgatást mozgással kapcsolják
össze, megfelelő képesítésű pedagógus vezetésével.
A néptánc tanítása hatékonyan járul hozzá a magyarságtudat erősítéséhez, ugyanakkor
közvetlen tapasztalat és élmény által teszi fogékonnyá a tanulót a szomszéd – esetleg távolabbi –
népek hagyományai, kultúrája iránt. Néptánc- és népzene-hagyományunk egy évezred európai

335 / 344
műveltségének lenyomatát őrzi, ezért megismerése nemcsak a Kárpát-medencében élő más népek
kultúrája iránt teszi fogékonnyá a tanulót, hanem európai művelődéstörténeti összefüggések
megértéséhez is hozzásegíti. A nemzetiségi iskolákban a néptánctanítás az identitás őrzésének egyik
alapvető eszköze lehet.
A tánc tanítása fejleszti a ritmusérzéket, a térérzékelést, a testtartást és a
mozgáskoordinációt, amely a mindennapi élet számos területén fontos a tanuló számára. Fejleszti a
társas kapcsolatok iránti érzéket: együttműködésre, alkalmazkodásra, a másik nem, a másik személy,
a másik csoport elfogadására és megbecsülésére ösztönöz.
Az iskolai tánctanulás bekapcsolódási lehetőséget biztosít a tanuló számára a táncos
kulturális életbe: a tánc- és mozgásművészet értő befogadójává, a táncos szórakozás (táncházak,
táncos szórakozóhelyek) aktív részesévé formálja.
A kerettanterv nem említ konkrét táncokat, hiszen a tanmenetbe bekerülő táncok, táncstílusok
kiválasztása a tanár feladata az iskola és az osztály/csoport adta lehetőségek gondos mérlegelése
után. Azt az elvet azonban rögzíti, hogy a tánc tanításának elsődleges célja a táncolás, az éneklés és
a játék örömének, közösségformáló erejének megélése, képességfejlesztő hatásainak kiaknázása. Az
esetleges produkció létrehozása csak jóval ezek után következő szempont lehet. Azt az elvet is
rögzíti, hogy a tanuló lehetőség szerint saját szűkebb hazájának néphagyományából kiindulva
ismerkedjen a tánc és mozgás világával, fokozatosan bővítve a megismert stílusok körét.
A kerettantervben szereplő tematikai egységek nem időben követik egymást. Az órák anyaga
általában több tematikai egység, amelyeket a tanár belátása szerint arányosan oszt el az adott
időkeretben, vagy akár többet is alkalmaz párhuzamosan. Ezért nem történik utalás az egyes
tematikai egységekhez ajánlott óraszámra. A kerettanterv anyagát heti egy – az öt mozgásos óra
egyike – órára terveztük.
A tánc tanításának tárgyi feltétele a megfelelő méretű, megfelelően rugalmas padlózatú, jól
szellőztethető terem, valamint a megfelelő hangminőségű és teljesítményű zene-lejátszó berendezés.
A tánc és mozgás tanításának sajátossága, hogy az egyes tematikai egységek és fejlesztési
célok gyakorlatilag a teljes 12 évfolyamon keresztül húzódnak, fokozatosan elmélyítve, pontosítva,
finomítva az újra és újra visszatérő témákat. Ezért elkerülhetetlennek látszottak a gyakori ismétlések.
Az ismétlődő keretek változatos, egymásra épülő tartalommal való kitöltése a pedagógus feladata a
helyi adottságok mérlegelése alapján.
7. évfolyam

A tánc tanítása mint művészetpedagógiai tevékenység, széleskörűen fejleszti a tanuló esztétikai-

művészeti tudatosságát és kifejezőképességét, nemcsak a mozgásművészet, hanem a zene- és
színházművészet területén is, melyeknek így értő befogadójává, igényes közönségévé válhat. A
művészi mozgással való ismerkedés más területeken is erősíti a tanuló megnyilvánulásainak
magabiztosságát.
A táncolás javítja a testtartást, az állóképességet, fejleszti a mozgáskoordinációt, stresszoldó
és örömöt adó tevékenység, ezzel fontos eszközévé válik a testi és lelki egészségre nevelésnek.
A tánc és a mozgás segíti a tanulót, hogy önmagát helyesen érzékelje, helyezze el térben és
időben, vagy éppen társaihoz képest, a csoportos vagy páros táncolás élménye pedig a társakhoz, a
másik nemhez való viszony fejlődését szolgálja. Az improvizáció gyakorlása már kezdeti szinten is
fejleszti a tanuló kifejezőkészségét, problémamegoldó képességét, növeli önbizalmát. A tánc és
mozgás tanítása ezért fontos a szociális kompetencia, az önismeret és társas kultúra fejlesztése
szempontjából. A tánc és a hagyományos népi játékok olyan közösségi élményeket nyújtanak a
tanulónak, amelyek segítik a kapcsolati rendszerekben adódó szerep megértését, a kooperáció
fejlesztését, a szabályok elfogadását, ezzel szolgálják az állampolgárságra és demokráciára nevelést.
A helyi kis közösségek, majd a Kárpát-medence további néptánc- és népzenei
hagyományainak megismerése élményszerűen erősíti a szülőföldhöz, hazához való kötődést,
szolgálja a hazafias nevelést.
A tánc tanítása ráirányítja a tanulók figyelmét az IKT-eszközökön elérhető értékes, művészi
tartalmakra, erősítve ezzel a médiatudatosságra nevelést.
A felső tagozatban egyre hangsúlyosabbá válik a puszta utánzást meghaladó önálló, alkotó
táncolás.

336 / 344
 Tematikai egység/ Órakeret
A tanult motívumok, táncstílusok körének bővítése
Fejlesztési cél folyamatos

Előzetes tudás Az alsó tagozatban megismert táncstílusok és motívumkészlet.

A tematikai egység A már megismert táncstílusok és tánctípusok motívumkészletének bővítése, a

nevelési-fejlesztési már ismert motívumok ritmikai és plasztikai pontosítása, finomítása. Újabb
táncstílus(ok) vagy tánctípus(ok) megismerése az osztály/csoport képességeit
céljai mérlegelve.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A folyamatos, de sokszor új szempontokat hozó ismétlés által a meglévő Dráma és tánc:

motívumkészlet ritmikai, plasztikai pontosítása, finomítása. mozgásos improvizáció.

A tanár mozdulatainak puszta követésétől fokozatosan haladás az önálló

táncolás felé.
Testnevelés és sport:
Lehetőség szerint közösségi élmények, tapasztalatok szerzése a táncos helyes testtartás,
kulturális élettel kapcsolatban (táncelőadás, táncszínház, táncház közös mozgáskultúra,
látogatása, értékelése, a tapasztalatok megbeszélése). mozgásműveltség
fejlesztése.
Az IKT-eszközök jelentőségének és használatának fokozatos tudatosítása
a tánckultúrával kapcsolatban.

A magyar néptánc-hagyomány alapvető tánctípusai és a három nagy

táncdialektus ismerete, a tanult táncok elhelyezése ebben a rendszerben.

Tájegység, népcsoport/nép.

Kulcsfogalmak/ Táncegyüttes, társulat, táncszínház, táncművész, koreográfus, rendező, elemzés,

fogalmak kritika.

Tánctípus, táncdialektus.

Tematikai egység/ Órakeret

Ritmusérzék fejlesztése
Fejlesztési cél folyamatos

Az 5–6. évfolyamon ének-zene, dráma és tánc, valamint testnevelés órákon

Előzetes tudás
szerzett ritmikai képességek és gyakorlat.

A tematikai egység A ritmusérzék fejlesztése a tánc, ének és a kísérőzene metrikai-ritmikai

nevelési-fejlesztési egységbe rendezésének érdekében.
céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

337 / 344
Az eddig megismert ritmusgyakorlatok folyamatos ismétlése és Ének-zene: generatív
továbbfejlesztése. jellegű feladatok.
Nehezebb
A gyakorlatok kivitelezése önállóan vagy párban is.
ritmusképletek.
Egyszerűbb ritmusképletek augmentálása és diminuálása, a tempó és a
dinamika változtatása.

A különböző testrészekkel ritmikai párhuzamosságok kivitelezése.

Kísérletezés csoportosan vagy önállóan saját ritmikai gyakorlatok

felépítésére, az ismert gyakorlatok variálása.

Kulcsfogalmak/ Tempó, ütemmutató (metrum), hangsúly, „tá”, „ti”, „tiri” (negyed, nyolcad,
fogalmak tizenhatod), szinkópa, szünet, rögtönzés (improvizáció), tempóváltás, dinamika.

Tematikai egység/ Órakeret

Eligazodás a térben
Fejlesztési cél folyamatos

Az 5–6. évfolyamon dráma és tánc, valamint testnevelés órákon szerzett

Előzetes tudás
képességek és ismeretek.

A tematikai egység A kamaszkorban bizonytalanná váló testtartás és mozgáskoordináció okozta

nevelési-fejlesztési nehézségek ellensúlyozása. A térbeli viszonyok megértése és tudatosítása, a
társakhoz való térbeli alkalmazkodás képességének javítása.
céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az alsó tagozat térgyakorlatainak ismétlése és továbbfejlesztése. Dráma és tánc:

koordináció- és
A kamaszkorban hirtelen megváltozó testarányokhoz való alkalmazkodás,
egyensúlygyakorlatok,
a testtartás és a mozgáskoordináció finomítása élményszerű, örömteli
térérzékelést,
mozgás segítségével.
tájékozódást fejlesztő
A távolságok, irányok önálló érzékelése, a kialakítandó térformák önálló gyakorlatok.
létrehozása és javítása.

A tanult koreográfia térformáinak átlátása, megértése.

Testnevelés és sport:
térbeli tudatosság.

Kulcsfogalmak/ Testrészek nevei, irányok, kör, sor, ív, kígyóvonal, csigavonal, kapu, fésű,
fogalmak frontirány, átló (diagonál), „cikk-cakk”.

338 / 344
 Tematikai
Órakeret
egység/ Hagyományismeret
folyamatos
Fejlesztési cél

Az 5–6. évfolyamon dráma és tánc, magyar nyelv és irodalom, valamint ének-

Előzetes tudás
zene órákon szerzett ismeretek a néphagyományról.

A tematikai A hagyományos közösségek kulturális értékeinek megtapasztalása a tanult

egység nevelési- táncokhoz, dalokhoz, játékokhoz közvetlenül kapcsolódó hagyományokon,
szokásokon keresztül. A szülőföldhöz, népcsoporthoz/nemzetiséghez, hazához
fejlesztési céljai való kötődés erősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A táncolás, az éneklés élményéhez közvetlenül kapcsolódó beszélgetés, Ének-zene: zenetörténeti

vetítés, kiselőadás, esetleg viseleti darabok, használati tárgyak és zeneirodalmi
kézbevétele által tapasztalatszerzés a hagyományos közösségek életével alapismeretek (korszakok,
és kulturális értékeivel kapcsolatban. kiemelkedő alkotók,
stílusok, műfajok) a
Annak felismerése, hogy ezeknek az értékeknek egy részével a tanuló
befogadói hozzáállás
maga is él; a hagyományos értékek szerepének tudatosítása a mai
fejlesztését célozva,
társadalmi és kulturális életben.
tágabb közösségi és
Lehetőség szerint közvetlen tapasztalatok szerzése is múzeumpedagógus társadalmi
szakember segítségével (kiállítás, múzeum, skanzen). kontextusukban
Megismerkedés a hagyományok gyűjtésével, rendszerezésével és megvilágítva.
hozzáférhetővé tételével foglalkozó, világviszonylatban is kiemelkedő
magyar intézményekkel. Pl. közvetlen tapasztalatok által a magyar
Magyar nyelv és irodalom:
néprajztudomány, a magyar tánc- és zenefolklorisztika világszínvonalának
a népköltészet
felfedezése.
sajátosságai.

Vizuális kultúra:
lakóhelyhez közeli
néprajzi tájegység
építészeti
jellegzetességei, viselete
és kézműves
tevékenysége.

Dráma és tánc:
alakoskodó, illetve
dramatikus szokások.

339 / 344
 Táncalkalom, táncház, fonó, „játszó”, pár, felkérés, farsang, nagyböjt, húsvét,
Kulcsfogalmak/ advent, karácsony, újév, viselet, néprajz, néprajzi kiállítás, skanzen, MTA
fogalmak Zenetudományi Intézet, Magyar Néprajzi Múzeum, Szabadtéri Néprajzi
Múzeum, Hagyományok Háza.

Tematikai egység/ Órakeret

Improvizációs készség fejlesztése
Fejlesztési cél folyamatos

Előzetes tudás Az eddig megismert táncok és improvizációs gyakorlatok.

A tematikai egység Az önálló, szabad, alkotó mozgás élményének megtapasztalása.

nevelési-fejlesztési
céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A már megismert táncok folyamatainak önálló, kreatív, párral és/vagy Ének-zene: generatív
társakkal együttműködve történő felépítése, összhangban a kapott kísérő jellegű feladatok.
zenével.

Dráma és tánc:
mozgásos improvizáció.

Kulcsfogalmak/ Rögtönzés (szabad tánc, improvizáció), lépés (motívum), pár vezetése,

fogalmak tájegység, népcsoport/nép.

Tematikai egység/ Órakeret

Gyűjtőmunka a tanult táncokkal kapcsolatban
Fejlesztési cél folyamatos

A tanult táncokkal, a hozzájuk kapcsolódó zenével, hagyományokkal

Előzetes tudás
kapcsolatos alapfogalmak, az IKT-eszközök használatának alapjai.

A tematikai egység Az önálló alkotómunka örömének megélése, a médiatudatosság fejlesztése, a

nevelési-fejlesztési hagyományismeret bővítése.
céljai:

340 / 344
 Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A tanár iránymutatása alapján önálló vagy csoportos anyagkeresés, Informatika:

-gyűjtés és -rendszerezés (szöveg, fénykép, mozgókép, zene) a tanult adatbázisokból való
táncokkal, azok kísérőzenéjével vagy a kapcsolódó hagyományokkal
összefüggésben. információszerzés, a
megtalált információ
rögzítése, értelmezése
és feldolgozása.

Magyar nyelv és
irodalom:
könyvtárhasználat.

Kulcsfogalmak/ Könyvtár, múzeum, MTA Zenetudományi Intézet, Hagyományok Háza,

fogalmak multimédiás adatbázis.

341 / 344
4. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A pedagógiai program hatálybalépése, felülvizsgálata

Iskolánk nevelőtestülete a dokumentumot a vonatkozó jogszabályi előírások alapján módosította.

A módosítások bevezetése 2016. év szeptember hónap 1. napjától történik felmenő rendszerben.
A bevezetésben nem érintett évfolyamokon a nevelő-oktató munka a 2013. év szeptember hónap 1. napjától
érvényes pedagógiai program szerint folyik az alábbi táblázatban foglaltak szerint:

Négy évfolyamos képzés

Tanév/Osztály 9. C 10. C 11. C 12. C

2016/2017 -től K K K K

Öt évfolyamos képzés

Tanév/Osztály 9. Ny 9. D 10. D 11. D 12. D

2017/2018-tól K K K K K

Hat évfolyamos képzés

Tanév/Osztály 7. AB 8. AB 9. AB 10. AB 11. AB 12. AB

2017/2018 K K K K K V

2018/2019 K K K K K K

Magyrázat: V= a 2012/2013. tanévtől életbelépett, profilokkal változtatott tanterv; K= a

2013/2014. tanévtől életbe lépő, az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet mellékletét képező
új kerettantervnek megfelelő tanterv.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

A dokumentumot a fenntartó székhelyén, az iskola könyvtárában, az intézményvezetői irodában lehet

elolvasni, valamint megtekinthető az iskola honlapján és a Köznevelés Információs Rendszerének
elektronikus felületén.

342 / 344
Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai

A pedagógiai programot/módosítását az intézmény diákönkormányzata 2017. év szeptember hó 1. napján

tartott ülésén véleményezte, melyet aláírásommal tanúsítok.

Kelt: Budapest, 2017. év szeptember hónap 1. nap

.............................................
diákönkormányzat képviselője

A pedagógiai programot/módosítását a szülői szervezet (közösség) 2017. év szptember. hó 01. napján

tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet (közösség) a véleményezési
jogát jelen pedagógiai program felülvizsgálata során, a jogszabályban előírtaknak megfelelően gyakorolta.

Kelt: Budapest, 2017. év szeptember hónap 01. nap

.............................................
Kenderes Anikó
szülői szervezet (közösség) képviselője

343 / 344
A pedagógiai programot/módosítását az iskolaszék 2017. év szeptember hó 1. napján tartott ülésén
megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az iskolaszék a véleményezési jogát jelen pedagógiai program
felülvizsgálata során, a jogszabályban előírtaknak megfelelően gyakorolta.

Kelt: Budapest, 2017. év szeptember hónap 1. nap

.............................................
Mátay Andrea
iskolaszék képviselője

A pedagógiai program elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék

A pedagógiai programot/módosítását az intézmény nevelőtestülete 2017. év augusztus hó 23. napján tartott

értekezletén elfogadta.

Kelt: Budapetst, 2017. év augusztus hónap 23. nap

................................................... ................................................
Janovich Krisztina Berceliné Sztyéhlik Zsuzsanna
hitelesítő nevelőtestületi tag P.H. hitelesítő nevelőtestületi tag

A pedagógiai programot jóváhagyom.

Kelt: Budapest, 2017. év szeptember hónap 1. nap

……………………………….
Farkas Barnabásné
igazgató

P. H.

344 / 344