Pais Dezső Általános Iskola

(OM azonosító: 034841)

PEDAGÓGIAI PROGRAM
(módosított változat)

Budapest, 2022
 TARTALOM
1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA............................................................................................... 5
1.1. Történeti kitekintés .......................................................................................................... 5
1.1.1. Az iskola környezete ................................................................................................. 5
1.1.2. Rövid iskolatörténet .................................................................................................. 5
1.2. Az iskola alapadatai ......................................................................................................... 6
2. AZ ISKOLA NEVELÉSI-OKTATÁSI JELLEMZŐI ........................................................... 8
2.1. Pedagógiai alapelvek ....................................................................................................... 8
2.2. Célok és feladatok ........................................................................................................... 9
2.2.1. Az alsó tagozat kiemelt feladatai .............................................................................. 9
2.2.2. A felső tagozat kiemelt feladatai ............................................................................. 10
2.3. A tanulás-tanítás eszközei ............................................................................................. 11
2.4. A nevelés-oktatás eljárásai ............................................................................................ 12
2.4.1. A tanórákon alkalmazott munkaformák .................................................................. 13
2.4.2. A tanórákon alkalmazott módszerek ....................................................................... 13
2.5. A pedagógusok alapvető feladatai ................................................................................. 15
3. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 17
3.1. Kompetenciafejlesztés ................................................................................................... 17
3.1.1. A tanulás kompetenciái ........................................................................................... 17
3.1.2. A kommunikációs kompetenciák ............................................................................ 17
3.1.3. A digitális kompetenciák ........................................................................................ 17
3.1.4. A matematikai, gondolkodási kompetenciák .......................................................... 17
3.1.4. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák ..................................................... 18
3.1.5. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái18
3.1.6. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák ....................................... 18
3.2. A személyiségfejlesztés lehetőségei .............................................................................. 18
4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ...... 19
4.1. A család ......................................................................................................................... 19
4.2. Az iskolai közösség ....................................................................................................... 19
4.3. Az osztályközösség........................................................................................................ 20
4.4. A tanulók iskolai közösségi nevelésének színterei és feladatai ..................................... 22
4.4.1. Tanórák és tanórai foglalkozások ........................................................................... 22
4.4.2. Tanórán és iskolán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek..................... 23
5. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ
PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ........................................................................................... 24
6. TEHETSÉGSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG .............................................................................. 26
6.1. A tehetségsegítő folyamat pillérei és alapelvei ............................................................. 26
6.2. A tehetségfejlesztést támogató pedagógiai módszerek és eszközök ............................. 27
7. A TANULÓI FELZÁRKÓZTATÁST SEGÍTŐ PROGRAM............................................. 29
7.1. A sikertelenség mögött meghúzódó okok és kudarccsökkentő tevékenységek ............ 29
7.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, nevelése .............................................. 30
7.2.1. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók ............. 31
7.2.2. Az autizmusspektrum-zavarral diagnosztizált tanulók ........................................... 32

2
 7.2.3. Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók ................................................... 33
7.2.4. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók......................................................................... 35
8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ........ 36
9. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............ 38
9.1. Gyermekvédelmi feladatok............................................................................................ 38
9.2. A gyermekvédelem tevékenységi formái, módszerei, eszközei, eljárásai, szolgáltatásai39
9.2.1. A veszélyeztető okok megelőzése........................................................................... 39
9.2.2. A veszélyeztető okok feltárása ................................................................................ 39
9.2.3. A veszélyeztető okok megszüntetése ...................................................................... 40
10. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .......................................................................... 41
10.1. Az iskolai egészségfejlesztés célja .............................................................................. 41
10.2. Az iskolai egészségfejlesztés területei, feladatai ......................................................... 41
10.3. Az iskolai egészségfejlesztés színterei ........................................................................ 43
10.4. Iskolai egészségügyi ellátás ......................................................................................... 43
10.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............ 46
11. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................... 47
11.1. A környezeti nevelés alapelvei .................................................................................... 47
11.2. A környezeti nevelés céljai, feladatai .......................................................................... 47
11.3. A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek .......................................................... 48
11.4. A környezetei nevelés színterei ................................................................................... 49
11.4.1. Környezeti nevelés alsó tagozaton ........................................................................ 49
11.4.2. Környezeti nevelés felső tagozaton....................................................................... 50
12. EGÉSZ NAPOS ISKOLA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMJA ............................... 51
12.1. Az egész napos iskola jogi háttere ............................................................................... 51
12.2. Az egész napos iskola alsó tagozaton .......................................................................... 51
12.3. Az egész napos iskola felső tagozaton ........................................................................ 51
13. AZ ISKOLAI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI, FORMÁI ................................... 52
13.1. Az iskolai közösségek együttműködésének lehetőségei ............................................. 52
13.2. Az iskolai közösségek együttműködésének formái ..................................................... 53
13.3. Az iskolai közösségek elégedettségének mérése ......................................................... 54
14. AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE ......................................................... 55
15. A HELYI TANTERV ........................................................................................................ 56
15.1. Az iskola évfolyamainak óraterve ............................................................................... 56
15.1.1. Az alsó tagozat óraterve ........................................................................................ 57
15.1.2. A felső tagozat óraterve ........................................................................................ 58
15.2. A választott kerettantervek .......................................................................................... 61
15.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának
elvei ...................................................................................................................................... 62
15.4. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei ....................................................... 63
15.4.1. Vizsgarend ............................................................................................................ 63
15.4.2. A tanulók továbbhaladása ..................................................................................... 68
15.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a
tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá a
tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája ...... 68

3
 15.5.1. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő
ellenőrzési, mérési és értékelési módja ............................................................................. 68
15.5.2. A tanulók magatartásának, szorgalmának ellenőrzése és értékelése .................... 74
15.5.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának
elvei és korlátai ................................................................................................................. 75
15.5.4. Oktatási eredményvizsgálatok .............................................................................. 76
15.5.5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ........................... 76
16. ANYAGI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK ........................................................................ 78
16.1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek ............................................................................... 78
16.2. Szakmai személyi feltételek ........................................................................................ 78
16.3. Finanszírozási feltételek .............................................................................................. 78
17. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA ........................ 79
18. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA ....................................................... 79
19. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGI HÁTTERE .............................................................. 79
20. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................. 80

4
1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA

1.1. Történeti kitekintés

1.1.1. Az iskola környezete

Békásmegyer a Duna jobb oldalán, a budai hegyvidék lábánál, a III. kerület északi határánál
fekszik Budakalász közvetlen szomszédságában. Az egykori sváb község 1945 előtt zárt,
kicsiny világ volt, a lakói pedig főleg mezőgazdasággal, a domboldalakon pedig
szőlőtermesztéssel foglalkoztak.1
A település egyik legmegrázóbb eseménye az itt élő németajkú családok kitelepítése volt a
II. világháborút követően, amely teljesen megváltoztatta a közösség életét s jövőjét. A
kitelepítés után Mezőkövesdről, Csehszlovákiából, Romániából áttelepült lakosok kapták meg
a hátrahagyott házakat és ingóságokat. A betelepülő magyar lakosság hatására a sváb
hagyományok nagy része feledésbe merült, a német nyelv használata pedig háttérbe szorult.
Ófalut 1950-ben csatolták Budapesthez, s a rohamosan fejlődő ipar eredményeképp a
mezőgazdasági termelés fokozatosan megszűnt. Az 1970-es évek végén, a szocialista korszak
lakásépítő programjának keretében megindult a panellakások építése. A lakótelep építésének
befejeztével átadták az iskolákat is. Ekkortájt mintegy 56 000 ember költözött ide, így szinte
minden évfolyamon 8-10 osztály indult.
Jelenleg is Békásmegyeren található a főváros egyik legnagyobb lakótelepe.

1. ábra: Ófalu látképe a panelrengeteg előtt2 2. ábra: Békásmegyer látképe napjainkban3

1.1.2. Rövid iskolatörténet

50 évvel ezelőtt a régi, falusias jellegű, kis iskola tanulói kizárólag az egykori község
gyermekei voltak, akiknek szülei általában fizikai munkát végeztek. A település zártságának
előnye volt, hogy a pedagógusok jól ismerték a tanulók családi körülményeit, problémáit.

1
Tarlós István 1997. Szülőfalunk Békásmegyer. Braunhaxler Egyesület. Budapest. 13–14. old.
2
Fénykép forrása: https://bekasmegyer-ofalu.hu/2019/04/ofalu-utcai-milyen-volt-bekasmegyer-ofaluban-elni-a-
panelek-elott; 2020. 02. 23.
3
Fénykép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A1smegyer; 2020. 02. 23.

5
Az Ófalu szomszédságában időközben felépült békásmegyeri lakótelepen családok ezrei
találtak itt új otthonra.
A lakóteleppel egyidőben épített iskolák
közül a Pais Dezső Általános Iskola az
egyik legfiatalabb könnyűszerkezetes
iskolája. Az iskola névadója Pais Dezső,
a kiemelkedő tudományos munkásságú,
Kossuth-díjas nyelvész. Az akadémikus
nevének felvétele mintegy tisztelgés volt
a nyelvész munkássága előtt. A tudós
emlékének gondozását mind a mai napig
feladatának tekinti az iskola.
3. ábra: Pais Dezső tudományos kiadványai4

1.2. Az iskola alapadatai

Az iskola hivatalos adatai a köznevelés információs rendszere (KIR) szerint:

– Pais Dezső Általános Iskola – 1038 Budapest, Pais Dezső utca 1-3.;
– e-mail: titkarsag.paisd@ebtk.hu; web: http://www.pais.hu; telefon: 06 (1) 454 0516.
Az iskola OM azonosítója: 034841.
Az iskola alapítója: az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Az iskola fenntartója: az Észak-Budapesti Tankerületi Központ.5
Az iskola nyolcévfolyamos intézmény, ahol nappali rendszerű általános iskolai nevelés-
oktatás zajlik. Az iskola szakmai alapdokumentuma szerint integráltan nevelhetők-oktathatók
a beszédfogyatékos gyermekek, az autizmusspektrum-zavarral és egyéb pszichés fejlődési
zavarral küzdők, valamint az értelmi fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos gyermekek.
2023. szeptember 1-jétől az iskola a köznevelési alapfeladatai közé tartozik a köznevelési
típusú sportiskolai alapfeladat ellátása, amely szerint évfolyamonként egy sportiskolai osztály
indul felmenő rendszerben. Az iskola sportiskolai osztálya országos beiskolázású osztály,
amely nem tartozik a kötelező beiskolázást folytató intézményi osztályok közé.
A Pais Dezső Általános Iskola 2008-ban először nyerte
el, majd 2011-ben ismét megszerezte az Oktatási és
Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és
Vízügyi Minisztérium által közösen létrehozott
Ökoiskola címet. 2016. január 30-tól pedig Örökös
Ökoiskola lett az intézmény. Ezt azok az iskolák
kaphatják meg, akik célzatosan környezettudatosságra,

4
Fényképek forrása: http://nyelveszkonyvek.hu/spd/unas_731677/Jakubovich-Emil-Pais-Dezso-O-magyar-
olvasokonyv, valamint https://www.regikonyvek.hu/kiadas/magyar-nyelv-1955-december-1955-akademia-
kiado; 2020. 02. 23.
5
Észak-Budapesti Tankerületi Központ 2019. Pais Dezső Általános Iskola szakmai alapdokumentuma. Észak-
Budapesti Tankerületi Központ. Budapest.

6
az értékek védelmére és a fenntartható fejlődésre nevelik a diákjaikat. A mi intézményünkben
sincs ez másként; pedagógiai programunkban kiemelt helyet tölt be a környezetvédelem
melletti elköteleződésre való nevelés. A fenntarthatóság, környezetvédelem és
egészségtudatosság az iskola éves programjában is megjelenik: sulitúra, egészségnap, víz
világnapja, fenntarthatósági témahét, Föld napja, erdei iskola, madarak és fák napja,
környezetvédelmi nap és öko-tábor. Mindezek mellett különböző tanulmányi kirándulások
alkalmával is találkoznak a témával a diákok.

7
2. AZ ISKOLA NEVELÉSI-OKTATÁSI JELLEMZŐI

2.1. Pedagógiai alapelvek

Az iskola legfőbb értéke a gyermekközpontúság, a humanizmus, az esztétikai és erkölcsi

értékek közvetítése, valamint a tanulók felkészítése a 21. század kihívásainak kezelésére. Bár
jelenleg sok esetben még nem tudjuk, milyen jövőbeli munkavégzésre és feladatokra kell
felkészítenünk a tanulóinkat, azonban lehetővé kell tennünk számukra, hogy megszerezzék
azokat az alapkompetenciákat és ismeretelemeket, amely által rugalmassá, nyitottá és
fogékonnyá válnak a felgyorsult fejlődésű technológia világában és társadalmában.
A legfontosabb pedagógiai alapelvünk: hisszük, hogy a gyermek rugalmassá, nyitottá és az
újra fogékonnyá válásához vezető út az a nevelésfilozófiai elv, amely szerint a tanulás-tanítás
folyamatában kapcsolódni kell a tanulóban meglévő tudáshoz és kognitív struktúrákhoz,
amely által az ismeretek nemcsak egymásra rakódnak, hanem (át)alakítják az egyén tudását.
A nevelési eszményképünk – a felnövekvő új generációk és az internetes hálózatosodás
jellemzőiből kiindulva – az autonómiára képes társas egyén. Ezáltal – az információs
társadalom elvárásaihoz igazodva – fontosnak tartjuk:
– a nemzeti értékeink ápolását s ezáltal nemzeti identitásunk erősítését,
– a fejlődést támogató hagyományőrzést,
– a nyelvi és kulturális értékek fejlesztését,
– a család intézményrendszerének támogatását,
– az Európai Unió közösségéhez tartozás tudatosítását.
A mindennapi nevelés-oktatás során törekszünk:
– olyan értékrend kialakítására, amellyel megalapozzuk a demokratikus magatartást
felkészítve tanulóinkat az egyén és a közösség érdekeinek megfelelő szerepvállalásra;
– minden tanulót a képességei maximumára eljuttatni;
– minden gyereket sikerélményben részesíteni;
– megfelelő támogatást nyújtani tanulmányi és életvezetési kérdésekben.
Fontosnak tartjuk, hogy intézményi szinten részt vegyünk a környezetünk, mikró és
makróközösségünk életében. Ennek érdekében:
– ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a különböző köz- és közművelődési
intézményekkel;
– képviseltetjük magunkat a különböző rendezvényeken;
– lehetőséget teremtünk arra, hogy iskolánk tevékenységeiről, eredményeiről
rendszeresen tájékozódhassanak a partnerek, az érdeklődők.

8
2.2. Célok és feladatok

Iskolánk fő céljának tekinti:

– az életet tisztelő és védő, a természeti környezetet megóvó ifjúság nevelését;
– az egészséges életmódra nevelést, az egészségmegőrzés főbb szabályainak (egészséges
táplálkozás, rendszeres mozgás, testi-lelki higiéné) elsajátítását;
– az ökotudatos magatartásformák kialakítását a tanulókban;
– a tanulók kulcskompetenciáinak egyéni fejlesztését;
– a tanulók teljes személyiségének fejlesztését;
– a tanulók korszerű ismereteinek kialakítását;
– az anyanyelv helyes használatát szóban és írásban, illetve online és offline módon;
– a kommunikációs képességek fejlesztését;
– a tehetség kibontakozásának a segítését;
– a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének és a
hátránykompenzálás biztosítását differenciálás által;
– a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók szakszerű oktatását,
nevelését;
– a sajátos nevelési igényű (logopédiai, enyhe értelmi fogyatékos és autizmusspektrum-
zavarral élő) tanulók integrálását;
– a tanulók társadalomba beilleszkedni tudó, abban eligazodni képes, a társadalom
számára hasznos, kiegyensúlyozott fiatallá nevelését;
– környezettudatos magatartás kialakítását;
– művelt, önálló, problémamegoldó-képességgel, -készséggel és kreativitással
rendelkező ifjúság nevelését;
– hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző
fiatalok nevelését.
A sportiskolai osztály céljai:
– a sportoló tanulók iskolai és sportbeli kötelezettségeinek összehangolása;
– a sportágak közül a vívás-, futball-, sakk- és kézilabdaképzés biztosítása folyamatosan
versenyrendszerekre építve;
– a 6-10 éves tanulók számára a sportos életmód kialakítása, a testedzés, a sport
megszerettetése, a sokoldalú képességfejlesztés;
– a 10-14 éves korban a minőségi képzés megkezdése: 5–8. évfolyamon az iskola
vállalja a vívás-, futball-, sakk- és kézilabdaképzést;
– akár 1. évfolyamtól kezdve az edzésidő biztosítása az egyesületi keretek közötti
versenysport-tevékenységhez;
– együttműködési megállapodás megkötése az érintett sportegyesületekkel.

2.2.1. Az alsó tagozat kiemelt feladatai

Fontosnak tartjuk az óvoda-iskola átmenet biztosítását, hiszen az iskolába kerülés –
mindamellett, hogy a gyerekek életében egy nagy változást jelent – komoly stresszt is okoz.
Az új élethelyzettel való megbirkózás, illetve az eltérő fejlettségi szintből adódó különbségek
kompenzálása céljából a tanulás-tanítás az első osztályban:

9
 – nyújtott (1-2 hónapos) előkészítő időszakkal indul;
– igazodik az óvodai ismeretvilághoz és szokásrendhez;
– játékos formában, a tanulói közreműködésre építve történik;
– elsősorban 35 perces tanórákat jelent (amely indokolt esetben második osztályban is
alkalmazható).
Fejlesztjük az alapvető iskolai képességeket, készségeket. A gyermekek terhelése a tanulói
képességekhez igazodik biztosítva az egyéni fejlődést. Ápoljuk a kisgyermekek nyitottságát,
érdeklődését. Motiváljuk a gyerekeket a környezet, az emberi közösség erkölcsi értékeinek
irányába. Kiemelten kezeljük a környezetvédelmet, a lakókörnyezetünk, otthonunk
megismerését és óvását. Biztosítjuk a tanulók játék- és mozgásigényét a tanórák közti udvari
szünetekkel, valamint a napi szabadidő biztosításával.

2.2.2. A felső tagozat kiemelt feladatai

Fontosnak tartjuk a 4. és 5. évfolyam közti átmenet biztosítását, hogy a tanulók minél
kevesebb stresszel éljék meg a váltást a kamaszodás küszöbén. A tanulást-tanítást úgy
szervezzük, hogy zökkenőmentesen történjék meg az átlépés az alsó tagozatról a felsőbe:
– a tanév felénél döntés születik az 5.-es osztályfőnökök kijelöléséről, amely lehetővé
teszi, hogy az érintett tanárok óralátogatások és tanórán kívüli foglalkozásokon
ismerkedjenek a 4.-es tanulókkal, illetve a gyerekek is megismerhessék
osztályfőnöküket;
– a 4.-ben tanító két tanító közül egy továbbkíséri a gyerekeket 5. osztályban azáltal,
hogy műveltségterületének megfelelő tantárgyat fog továbbtanítani a tanulóknak.
Hangsúlyt fektetünk a konfliktusok kezelésére és a megegyezésre való készség fejlesztésére.
Fontosnak tartjuk a tanulók közösségben tanúsított kulturált magatartásának, erkölcsi
normáinak és megfelelő kommunikációjának (ki)alakítását.
Törekszünk az előítélet-mentességre való nevelésre.
Ápoljuk nemzeti kultúránkat, hangsúlyt fektetünk a nemzeti múlt megismertetésére,
hagyományaink, jelképeink ápolására, megbecsülésére.
Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári és egyetemes emberi jogok tiszteletére
nevelünk.
Tervszerű nevelő és oktató munkával fejlesztjük a tanulók alapkészségeit, és olyan
ismereteket nyújtunk, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, segítenek eligazodni
szűkebb és tágabb környezetükben.
Biztosítjuk a rendszeres tehetséggondozást, felzárkóztatást és differenciált képességfejlesztést.
Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák a helyes és gazdaságos tanulási módszereket.
Hangsúlyt fektetünk a nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeinek megismertetésére.
Szeretnénk érzékennyé és képessé tenni tanulóinkat a társadalmi változások érzékelésére, a
feladatok vállalására, a közös nemzeti érdekek szolgálatára.
Fejlesztjük a tanulók a tudatos felelősségvállalását az épített és a természetes környeztük iránt
– aktívan vállaljanak részt akár szakkörök segítségével a környezetvédelemben, az ökológiai
lábnyomuk csökkentésében.

10
2.3. A tanulás-tanítás eszközei

Az iskola rendelkezik minden olyan tárgyi feltétellel, amely biztosítja a Nemzeti

alaptantervben meghatározott feladatok ellátását.
A munkaközösségek évente áttekintik az eszközállományt, és annak figyelembe vételével
pótoljuk az eszközöket, illetve bővítjük az intézmény felszerelését.
A pedagógusok a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösségek véleményének
kikérésével választják ki az alkalmazott tankönyveket és taneszközöket.
a) Tankönyvek, munkafüzetek, példatárak kiválasztásának szempontjai:
– megfeleljenek a Nemzeti alaptanterv és a helyi tanterv követelményeinek, valamint
több tanéven keresztül legyenek használhatóak;
– igazodjanak az életkori sajátosságokhoz;
– megfeleljenek a szaknyelvi elvárásoknak;
– jól strukturáltak és áttekinthetőek legyenek;
– tartalmazzanak kidolgozott feladatokat és gazdag példaanyagot;
– a példák, feladatok tükrözzék a valóságos környezetünket;
– tartós nyomdatechnológiai eljárással készüljenek biztosítva a többéves használatot.
b) Füzetek, íróeszközök, segédeszközök (vonalzó, körző, festékek, kréták stb.)
kiválasztásának szempontjai:
– ergonómiailag igazodjon a gyerekek fizikumához és életkorához;
– balesetmentesek és célnak megfelelőek legyenek;
– támogassa a tanulási folyamatot, hozza közel a tanulóhoz az elméletet és gyakorlatot.
c) Szemléltető táblák, faliképek, térképek kiválasztásának szempontjai:
– a tanulók számára rendszerező ismeretet nyújtsanak egy-egy témakörből;
– a betű- és ábraméretek lehetővé tegyék a távolabbi szemléltetést is;
– az ábrák, rajzok segítsék a tájékozódást;
– a témájuk aktuális legyen;
– szerkesztésük legyen könnyen áttekinthető;
– kivitelezésük feleljen meg az esztétikai elvárásoknak;
– technológiailag legyenek tartósak biztosítva a többéves használatot.
d) Demonstrációs és tanári segédeszközök kiválasztásának szempontjai:
– támogassa a tanulókat, hogy mélyebb szinten sajátítsák el az ismereteket;
– segítse a gyerekeket következtetéseket levonni, illetve általános szabályokat keresni;
– valósághű modellek legyenek s használatukkal egy adott jelenség bemutatása
ismételhető, újra felidézhető legyen;
– tükrözzék a legújabb kutatások eredményét;
– szerkezetük, működésük ne okozzon balesetveszélyt;
– kivitelezésük esztétikus és tartós legyen biztosítva a többéves használatot.
e) Tanuló kísérleti eszközök kiválasztásának szempontjai:
– a balesetvédelmi szabályokat betartva ne jelentsen működésük veszélyt a tanulókra
nézve;
– működésük egyszerű, az életkori sajátosságoknak megfelelő legyen;

11
 – modellként támogassák egy-egy konkrét jelenség elemzését;
– részei cserélhetők és többször felhasználhatóak legyenek;
– segítségükkel a tanulók új ismereteket szerezzenek, ismereteiket rendszerezzék,
illetve fejleszthessék készségeiket, képességeiket.
f) Infokommunikációs (IKT) eszközök kiválasztásának szempontjai:
– a digitális tananyagok (pl. elektronikus tankönyv, multimédiás, interaktív tananyag)
didaktikai szempontok szerint legyenek rendezettek, és tegyék lehetővé a megfelelő
ismeretátadást és -feldolgozást;
– a digitális tananyagok az interaktivitás által támogassák az önálló tanulást és az
önértékelést;
– a digitális eszközök (laptop, tablet, interaktív tábla) igazodjanak az iskola és a
tanulók életkori sajátosságaihoz;
– a digitális eszközök tegyék lehetővé az online és offline használatot is.

2.4. A nevelés-oktatás eljárásai

Az iskolában zajló pedagógiai folyamatok eredményeként igyekszünk minden diákot

eljuttatni a megfogalmazott célokig, azaz a Nemzeti alaptantervben meghatározott
elvárásoknak megfelelően megváltoztatni a diákok tudását.
a) A célok elérésének módjai tanórán belül:
– ismeretszerzés, differenciált foglalkozás és tehetséggondozás biztosításával;
– egyes tantárgyak (angol, informatika és technika) csoportbontásban történő oktatása;
– újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanulás hatékonyságának és a
tanulók motiváltságának növelése érdekében;
– a tanulók problémamegoldó, logikai képességének és kreativitásának fejlesztése;
– kötelesség- és felelősségtudat kialakítása (például hetesi feladatok ellátásával);
– hagyományőrzés, hazaszeretetre nevelés.
b) A célok elérésének módjai tanórán kívül:
– a differenciált képességfejlesztés biztosítása tanulmányi versenyek, napközi- és
tanulószoba, korrepetálás, szakkör, valamint tehetséggondozás által;
– önfegyelemre, egészséges életmódra nevelés és közösségformálás által, mint például
tömegsport, sportversenyek, tanulmányi kirándulások és iskolai rendezvények
szervezésével vagy hagyományőrzéssel.
c) A sportiskolai osztály sajátosságai:
– az osztályba való felvétel során a tanulói létszámot a jogszabályi előírásokhoz
igazítjuk;
– az első évfolyamra való belépés feltétele az iskolaérettség, alkalmassági felmérés
eredménye, ha van már választott sportága, akkor az edzői javaslat és beszélgetés az
iskolapszichológussal;
– további évfolyamokra történő felvételnél az intézményvezető a következő
szempontokat mérlegelve hozza meg döntését: van-e üres hely, a tanuló

12
 sporteredményei, az egyesület, illetve edző által kiadott jellemzés, tanulmányi
eredménye és magatartása.

2.4.1. A tanórákon alkalmazott munkaformák

A tanórákon általában vegyesen jelennek meg a munkaformák. Tekintettel arra, hogy
integráló intézmény vagyunk, nagyobb figyelmet kell kapnia az egyéni fejlesztésnek.
a) Egyéni munka
Az egyéni munkaforma során a tanuló a tananyag feldolgozását vagy a feladat
megoldását egyénileg, a saját tempójában végzi. Ez a munkaforma biztosítja leginkább az
egyéni bánásmódot alkalmazását.
b) Páros munka
A páros munka során két tanulónak kell együttműködnie valamely feladat megoldásán
vagy ismeret elsajátításán. A feladat összetettségétől függően párba állítható két azonos
szinten vagy akár két különböző szinten álló tanuló is.
c) Kis csoportos munka
Tekintettel arra, hogy az osztály tanulói közül többen különböző fejlettségi szinten állnak,
az egyéni fejlődés és a tanulás-tanítás hatékonyságának biztosítása érdekében kisebb –
általában 4-5 fős – csoportokban történik a feladatmegoldás vagy ismeretelsajátítás. A
pedagógiai tevékenység céljának és a feladat összetettségének függvényében
létrehozhatók heterogén kis csoportok (különböző képességű tanulók alkotják), illetve
homogén kis csoportok (azonos tudású és készségszintű tanulók alkotják).
d) Frontális osztálymunka
A frontális osztálymunka során az osztályt egy egésznek tekintjük, vagyis nem tagoljuk
kisebb csoportokra. Ezáltal minden tanulónak ugyanazzal a tananyagtartalommal és
feladattal kell foglalkoznia ugyanolyan ütemben.

2.4.2. A tanórákon alkalmazott módszerek

A tanórákon az alkalmazott munkaformáktól, az oktatási céloktól és a feladatok típusától
függően különböző módszerek vannak jelen.
a) Előadás
„Az előadás olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus,
részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában magába ötvözi az
elbeszélés, a magyarázat és a szemléltetés elemeit, amelyek máskor önálló módszerként
jelennek meg.”6
b) Magyarázat
„A magyarázat olyan monologikus tanári közlési módszer, amellyel törvényszerű
összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő.”7
c) Elbeszélés

6
Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
167. old.
7
Falus Iván ua. 170. old.

13
 „Az elbeszélés (leírás) olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy
jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására
szolgál.”8
d) A tanulók kiselőadásai
„A tanulók kiselőadásai olyan monologikus szóbeli közlési módszernek tekinthetők,
amelyben az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik.”9
e) Megbeszélés
„A megbeszélés (beszélgetés) dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a
tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot.”10
f) Vita
„A vita dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja
a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag
nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét.”11
g) Szemléltetés
„A szemléltetés (…) olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a
tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik.”12
h) Projektmódszer
„A projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére
építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg.”13
i) Kooperatív oktatási módszer
„A kooperatív oktatási módszer a tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett
tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt
jelentősége van a negyedik oktatási stratégia céljaiként említett szociális készségek,
együttműködési képességek kialakításában.”14
j) E-learning
Az e-learning (elektronikus tanulás) azt az oktatási formát jelenti, amelyben a számítógép
meghatározó szerepet játszik, és nem hagyható el a tanulási folyamatból.
k) Bilingual angol-magyar kétnyelvű oktatás
A tanórákon egy magyar és egy angol anyanyelvű tanár párban tanít egyedülálló, váltott
nyelvű módszertan alapján, így a tanulók a magyar tananyag szerinti ismereteket két
nyelven sajátítják el.
l) Játék
A játék olyan oktatási módszer, amely során a tanulók „tapasztalati tanulás révén
fogalmakat, eseményeket, jelenségeket sajátítanak el, tevékenységeket gyakorolnak be.”15

8
Falus Iván ua. 174. old.
9
Falus Iván ua. 174. old.
10
Falus Iván ua. 174. old.
11
Falus Iván ua. 177. old.
12
Falus Iván ua. 179. old.
13
Falus Iván ua. 182. old.
14
Falus Iván ua. 184. old.
15
Falus Iván ua. 186. old.

14
m) Házi feladat
„A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló
oktatási módszer. A pedagógus szerepe a házi feladat kijelölésére, a tanulóknak a házi
feladatmegoldására való felkészítésére és a házi feladatok értékelésére korlátozódik.”16
n) Tanulmányi kirándulás
„A tanulmányi kirándulás olyan módszer, amelynek során a tanár és a tanulók hosszabb-
rövidebb időre elhagyják az iskola falait a való világgal való ismerkedés, új tapasztalatok
megszerzése érdekében.”17

2.5. A pedagógusok alapvető feladatai

a) A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési
szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában
előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
b) A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások pontos és eredményes megtartása alsó
tagozaton iskolaotthonos, míg felső tagozaton napközi otthonos rendszerben.
c) A dolgozatok és kísérletek összeállítása.
d) A tanulók írásbeli munkájának javítása, rendszeres értékelés.
e) Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint az éves munkaterv szerinti
rendezvényeken, a szakmai munkaközösségek munkájában.
f) A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai
szakszerűségének figyelemmel kísérése, különös tekintettel a szelektív hulladékgyűjtésre
és energiatakarékosságra.
g) Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli foglalkozásokra.
h) A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a
tanítási órákon.
i) A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek,
szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
j) Szakleltárak és szaktantermek rendben tartása és szertárrendezés.
k) Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok
szervezése, lebonyolítása.
l) A tanulók felkészítése és kísérése a különféle versenyekre, vetélkedőkre stb.
m) A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos
helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók,
illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.
n) A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,
magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló
tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.
o) Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése.
p) Szabadidős programok szervezése.

16
Falus Iván ua. 187. old.
17
Falus Iván ua. 186. old.

15
q) Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel.
r) Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
s) Pontos adminisztrációs munka; a formai követelmények, a határidők betartása.
t) Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).
u) Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
v) Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
w) A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának,
beilleszkedésének segítése.
x) A tanulók, a szülők és az iskolai dolgozók személyiségének tiszteletben tartása.
y) Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
z) A tudomására jutott hivatali titok megőrzése.

16
3. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI
TEVÉKENYSÉG

3.1. Kompetenciafejlesztés

Iskolánk úgy a tanórai vagy tanórán kívüli, mint az iskolai vagy iskolán kívüli pedagógiai
tevékenységei során kiemelten kezeli a kompetenciafejlesztést. Megítélésünk szerint a
kompetencia olyan komplex struktúra, amely magába foglalja az ismeretet, attitűdöt és
képességet egyaránt. A kompetenciák birtokában az egyén nem csak végre tud hajtani egy
cselekvést, hanem azt is felismeri, hogy mikor áll elő olyan helyzet, amikor az adott
kompetenciára szükség van. A Nemzeti alaptantervhez igazodva nagy hangsúlyt fektetünk a
kulcskompetenciák fejlesztésére.

3.1.1. A tanulás kompetenciái

A tanulás alapja az előzetes tudás, amely a tanulás során (át)alakul és rendszerbe szerveződik.
Eszerint a tanulás egy olyan értelmezési folyamat, melynek során a tanuló a különböző
tudáselemeket a meglévő tudásába illeszti. Emiatt fontosnak tartjuk a tanulók egyéni tanulását
támogató módszerek, eljárások alkalmazását.

3.1.2. A kommunikációs kompetenciák

A kommunikációs kompetenciák birtokában az egyén képes két vagy több ember közötti
interakcióban érzéseinek, gondolatainak kifejezésére, valamint az érzések, gondolatok
értelmezésére szóban és írásban egyaránt. A kommunikációs kompetenciák nem csak az
anyanyelvi, hanem az idegen nyelvi kompetenciákat is magába foglalja. Fontosnak tartjuk az
idegen nyelv gyakorlati szintű használatának támogatását, fejlesztését.

3.1.3. A digitális kompetenciák

A digitális kompetenciák lehetővé teszik az egyén számára az információs társadalom
technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését,
összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Fontos
kiemelni: a tantestület integrált módon fejleszti a digitális kompetenciákat, azaz
megvalósulása nem csak az informatikaórán, hanem más tantárgyak keretében is lehetséges.

3.1.4. A matematikai, gondolkodási kompetenciák

A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó
képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek,
grafikonok/táblázatok) felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására.
Az iskolai nevelés-oktatás minden területén kiemelten kezeljük a gondolkodási kompetenciák
komplex fejlesztését, ugyanis az „új tudás létrehozása meglévő tudásunkkal nyolcféle
kognitív képességgel valósulhat meg: négy tapasztalati szintű (rendszerező, következtető,

17
kombináló, konvertáló) és négy értelmező (összefüggés-feltáró, magyarázatkereső, prediktív,
bizonyító) képességgel.18

3.1.4. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák

A személyes és társas kapcsolati kompetenciák azon szociális kompetenciák, amelyek
elengedhetetlenek a kulturált társas viselkedésben, és tanulással (megfigyeléssel, utánzással,
megerősítéssel, ismétléssel) sajátíthatók el. A szociális kompetenciák szituációfüggőek, mivel
a környezeti tényezők, elvárások és követelmények egyaránt befolyásolják.19

3.1.5. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái

A kreativitás, kreatív alkotás és önkifejezés kompetencia birtokában az egyén képes a
művészi önkifejezésre, műalkotások és előadások elemzésére, saját nézőpont összevetésére
mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerésére
és kiaknázására. A kulturális tudatosság kompetenciájának fejlesztése által a demokratikus
értékekre, az aktív polgári szerepvállalásra, az önismeretre és az interkulturális párbeszéd
fontosságára helyezzük a hangsúlyt.

3.1.6. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt,
hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a
speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van
szükség.

3.2. A személyiségfejlesztés lehetőségei

A személyiségfejlesztés célja a személyi, szociális és kognitív kompetencia fejlesztése.

Eszerint iskolánk egyesíti a tudatfejlesztő és a cselekedtető nevelést-oktatást, vagyis
lehetőséget biztosít a szándékos szocializációnak. A Pais Dezső Általános Iskola mint a
személyiség sokoldalú fejlesztésének tere kiemelt figyelmet fordít az eltérő fejlődésű vagy
magatartású gyermekek integrációjára. Ennek értelmében biztosítjuk a kis csoportos
tehetséggondozást, valamint a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő tanulók közösségen belüli egyéni és kis csoportos fejlesztését.
Intézményünk sokszínű és gazdag programot (például hagyományőrzést, környezetvédelmi és
fenntarthatósági akciókat, tanulmányi versenyeket, kirándulásokat) szervez a tanulóknak,
amelyek túl azon, hogy lehetővé teszik a tanórán/iskolán kívüli tanulást, kiváló lehetőséget
biztosítanak a tanulóknak arra, hogy gyakorolhassák a társas érintkezést, illetve szociális
kompetenciáikat. A programok és rendezvények mellett a közösségfejlesztés másik
lehetősége az osztályfőnöki óra, amely egységesen és tervszerűen szintén a
személyiségfejlesztést szolgálja.

18
Nagy József 2012. Új pedagógiai kultúra. Mozaik Kiadó. Szeged. 337. old.
19
Zsolnai Anikó 2008. A szociális készségek fejlődése és fejlesztése gyermekkorban. Iskolakultúra Online 2.

18
4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI
TEVÉKENYSÉG

Nevelés szempontjából a közösség autonóm egyének szerveződése, így a közösség tagjai

szükségszerűen valamilyen kapcsolatban állnak egymással. A közösség biztosítja a fejlődés
keretét az egyén számára, így maga a közösség is fejlődik. A társas viselkedés egyéni tanulási
színtere a közösség, fejlesztése kialakítja az egyén és társadalom közötti kapcsolatot.
Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése,
felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el
a közösségtől, a közösségi neveléstől.

4.1. A család

Az egyén egyszerre több közösséghez is tartozhat, mint például a család, az iskolai

osztályközösségek vagy a munkahely. Az iskoláskor előtti időszakban a gyermek kognitív,
pszichés és szocializációs fejlődése szempontjából a legfontosabb közösség a család, hiszen a
család olyan természetes közösség, amelybe születésünkkor kerülünk és a gyermek fejlődését,
nevelését elsősorban a szülők irányítják.
A családban zajló nevelés során a szülők saját elképzelésüknek és értékrendjüknek
megfelelően formálják a gyermeket. Eszerint a családi nevelés mindegyike egymástól eltérő,
nem szervezett folyamat, mivel elsősorban a szokások és érzelmek irányítják.20 Ugyanakkor a
család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát.
Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell
is fejleszteni, formálni, alakítani.
A szülő kötelessége, hogy elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az
iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

4.2. Az iskolai közösség

A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti.

Az iskolának – mint nevelési és oktatási feladatokat tervszerűen és folyamatosan ellátó
intézménynek – a tevékenysége meghatározott életkori szakaszban, a mindkét nemhez tartozó
gyermekekkel és fiatalkorúakkal való foglalkozásra szorítkozik, amelyben társadalmi
helyzetétől függetlenül mindenki egyformán részesül. Az iskola a család mellett a
legfontosabb szocializációs színtér. Tagjai a tanulók, pedagógusok és nem pedagógus
munkatársak (adminisztrátorok, technikai dolgozók).

20
Zrinszky László 2002. Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 148–149. old.

19
A pedagógusok alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben
kötelességük, hogy a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttassák a
közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjenek azok betartására és
betarttatására.

Az iskola közösségfejlesztéssel kapcsolatos céljai, feladatai:

– Iskolánk valamennyi dolgozója pozitív példát mutat tanulóink számára
megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával.
– Minden tanulónk ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, életmódjában
váljon meghatározóvá a felelősségtudat társai és környezete iránt.
– Diákjaink tanuljanak meg tanulni, legyenek képesek helyes, egészséges életmódot
kialakítani.
– Tanulóink az összetartozást erősítő, tanulói közösségekre jellemző erkölcsi,
viselkedési normákat, rendszeres tevékenységeket, hagyományokat alakítsanak ki,
ápoljanak.
– Fenntarthatóságra nevelés: a fenntarthatóság alapvető elemeinek beépítése a tanulás
minden területére, hogy olyan magatartásváltozást idézzen elő, amely lehetővé tesz
egy fenntartható társadalmat.
– Erősíti a közösségi döntéshozatalra, a toleranciára, a környezetgazdálkodásra, az
életminőség javítására irányuló képességeket.
– Ösztönzi az egész életen át tartó tanulást és a magasabb rendű gondoskodásra irányuló
készségeket. A tartalomra fokuszál, de figyelembe veszi a globális problémákat, a
helyi ügyeket.

4.3. Az osztályközösség

Az osztály a tanulás-tanítás alapszervezeti keretét nyújtja, amely által az azonos évfolyamra

járó, azon belül közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy-egy osztályközösséget alkotnak,
amelynek élén az osztályfőnök áll, akit az intézményvezető bíz meg az osztályfőnöki teendők
ellátásával.

Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az

életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel
a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségében
tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között
kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira.

a) Az osztályközösség feladatai:
– valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,
– az egyéni értékek felismerése,
– egymás tiszteletben tartása,
– egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,
– a másság elfogadása, a tolerancia,

20
 – társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában,
– mások gondjainak, nehézségeinek felismerése,
– környezetvédelem.

b) Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai:

– A rábízott gyermekközösség irányítása, összefogása, példamutatás. Az iskolai és
diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget
alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.
– Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend
kialakítását és elfogadását.
– Tanórákon és iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl.
osztálykirándulást, túrát, színház- és múzeumlátogatást) szervez.
– Az osztályszintű és iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
– Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
– Rendszeres kapcsolatot tart, együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Az
osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletének
összehívására.
– Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a
szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
– Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen –
legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége
és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén
tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló
továbbhaladásának feltételeiről.
– Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének
elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a
szociális és egyéb juttatásokra. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és
fogadóórákat tart. Támogatja az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
– Fokozottan foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
– Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, szükség esetén
együttműködik a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.
– Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai
munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
– Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
– Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi
állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl.
tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).
– Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.
– Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók
magatartás és szorgalom osztályzatára.

21
 – Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók
egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.
– Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti az e-naplót, a mulasztásokat
havonta igazolja. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt
rendelkezések alapján jár el.
– A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki
órákat, azokra előre felkészül.
– A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai
jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges
dokumentumokat.
– Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv,
osztályfőnöki tanmenet), az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
– Vezeti az osztálya e-naplóját, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség
esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és
bizonyítványokat.
– Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai
szakszerűségét, motiválja a betanító kollégák, a tanulók és a szülők környezettudatos
magatartását.

4.4. A tanulók iskolai közösségi nevelésének színterei és feladatai

Az iskolai közösségi nevelés területei:

– tanórák és tanórai foglalkozások (szaktárgyi óra, osztályfőnöki óra, egyéni és kis
csoportos fejlesztés, hitoktatás);
– tanórán kívüli foglalkozások (napközi, tanulószoba, sport- és szakkör, öko-program);
– iskolán kívüli programok (kulturális és sportprogram, kirándulás, erdei iskola, tábor);
– diák-önkormányzati munka.

4.4.1. Tanórák és tanórai foglalkozások

A tanórán vagy tanórai foglalkozáson egy osztályközösség tagjai vesznek részt, így célunk
valódi közösség létrehozása, amelynek közös a célja és hajlandó a közös értékrend
elfogadására. Ezzel kapcsolatos feladataink:
– A tanuló támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel.
– Közösségi cselekvések fejlesztése, a tanulók kezdeményezéseinek segítése.
– Önállóság, öntevékenység fejlesztése, folytonosság biztosítása.
– A nevelőtestület összehangolt nevelési eljárásokkal és követelésekkel irányítja az
osztályközösségek munkáját.
– Differenciált csoport- és egyéni munka kapcsán az egymás iránti felelősség erősítése.
– Ellenőrzés-értékelés és önellenőrzés-önértékelés képességének kialakítása.
– A sajátos nevelési igényű és tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő
tanulók beilleszkedésének segítése, valamint a másság elfogadásának támogatása a
tanulói közösségben.

22
 – A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése kooperatív együttműködéssel.
– Szociális kompetencia (empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia,
alkalmazkodóképesség) fejlesztése.

4.4.2. Tanórán és iskolán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek

A tanulóközösségek megszervezése, a közösségi élet kialakulása, a tanulóknak a közösségbe
beilleszkedése nem valósítható meg kizárólagosan a tanórai foglalkozások keretében, ezért
hangsúlyt fektetünk a szabadidős tevékenységekre is. A szabadidős tevékenységek olyan
szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, hatásuk az iskola
más területén is érvényesül, nem csak a csoporton belül. Ilyen például a tábor, vagyis az aktív
pihenésnek egyik olyan formája, ahol a résztvevő tanulók a tevékenységek aktív résztvevői,
befolyásolói.

Az iskola a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével

együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját. Hisszük, hogy szükséges olyan együttlétek
megteremtése is, amelyek mentesek a tanórák kötöttségétől, az ismeretek számonkérésének
feszültségétől. Ezzel kapcsolatos feladataink:
– Megfelelő kapcsolatok kiépítése a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, adott
korosztállyal és a szüleikkel.
– Csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a közös munka során az önfegyelem
fejlesztése, önismeret elmélyítése.
– A tanulók önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére való nevelése.
– Átgondolt játéktervvel és a játéktevékenység pedagógiai irányításával a közösséghez
való tartozás érzésének erősítése.
– A séták, a kirándulások, erdei iskolák tevékenységeivel a természetszeretetet és a
környezet iránti felelősség elmélyítése.
– A közösségben végzett munka, a közösség szabályainak megismerésével a tanulók
értékek iránti fogékonyságának erősítése.
– Életkor és egyedi személyiségek figyelembe vétele a tematika kialakításakor.
– Tartós aktivitás kifejlesztése.
– Hagyományok megteremtése és ápolása.
Iskolánkban az alábbi közösségfejlesztésre alkalmas, tanórán és iskolán kívüli
tevékenységekre van lehetőség:
– napközi otthon, tanulószobai foglalkozások,
– könyvtári foglalkozás,
– udvari öko-tevékenységek (például szemétszedés, kertészkedés, locsolás),
– szakkörök, tehetséggondozás és énekkar,
– házi bajnokságok,
– DÖK munka: diáknapok, iskolagyűlések, hulladékgyűjtés, tanulói ügyelet, iskolarádió,
– ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápolás, környezetvédelmi jeles napok,
– erdei iskola és nyári táborok, valamint öko-táborok,
– tanulmányi, kulturális és sportrendezvények, tömegsport,
– színház- és múzeumlátogatás, múzeumpedagógiai foglalkozások.

23
5. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL
ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmező rendelkezései az irányadók a
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók
fogalmának értelmezéséhez; eszerint:
– „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermek, tanuló az
a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság
(feladatköri elhatárolás alapján a járási szakértői bizottság) szakértői véleménye
alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati
problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe
való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat
mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek; […]
– sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő
gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,
érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása
esetén halmozottan fogyatékos, autizmusspektrum-zavarral vagy egyéb pszichés
fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral)
küzd.”
A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében
állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban
részesüljön. A gyermeknek ezt az igényét minden esetben és kizárólag a szakértői bizottság
állapítja meg vagy zárja ki. A szakértői bizottság a gyermekről készített szakértői
véleményben javaslatot tesz a különleges bánásmódnak megfelelő ellátásra, az ellátás
módjára, formájára és helyére. Azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak kerül sor a
többségi tanulókkal történő együttnevelésére, akiknek nevelését-oktatását a szakértői
bizottságok integrált osztályban javasolják. Ezek a tanulók többségi társaikkal együtt végzik
iskolai feladataikat, de a szükséges területeken támogatást kapnak. Ez jelenti a fokozott
toleranciát, az egyéni fejlesztést, más munkaszervezési formák alkalmazását.
Intézményünk szakmai alapdokumentuma alapján a sajátos nevelési igényű tanulók közül a
beszédfogyatékos tanulók, valamint az érzékszervi fogyatékkal élő tanulók (hallási
fogyatékos), az autizmusspektrum-zavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők oktatását-
nevelését látja el.
A különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében a közös felelősségvállalásnak lényeges
szerepe van a nevelés sikerességében. Ez a felelősség a megfelelő szemléletmóddal és
kompetenciákkal rendelkező pedagógusaink mellett a tanítási-tanulási folyamatot speciális
szakmai kompetenciák alapján segíteni tudó szakembereinké is (gyógypedagógus,
gyógytestnevelő, iskolapszichológus, szociális munkás, fejlesztő pedagógus), akik kialakított
foglalkozások keretében, valamint a szülők és a tanuló folyamatos bevonásával, a pedagógiai
tevékenység részeként elismert konzultációs tevékenységet folytatva végzik pedagógiai
munkájukat.

24
a) Általános, a beilleszkedési folyamatot támogató pedagógiai eszközök:
– szokások kialakítása, s az ebben való részvétel,
– meghitt hangulat teremtése az osztályban,
– a dicséret ösztönző erejének felhasználás,
– állandó kapcsolattartás a szülőkkel, gyermeket nevelőkkel,
– toleráló, megértő, elfogadó pedagógiai attitűd,
– szerepjátékok, szituációs játékok alkalmazása és a tanuló ezekbe való bevonása,
– az osztály, illetve az iskola életének szervezésében való feladatok adása.
b) Konfliktushelyzetek feloldási és megoldási lehetőségeit támogató pedagógiai eszközök:
– A tanuló legyen tisztában az elvárásokkal, az együttélés szabályaival, mert csak akkor
tud teljesíteni, alkalmazkodni.
– Fejlesztjük a tanulók empátiáját: legyenek belátóbbak a nehézségekkel küszködőkkel.
– Szoros kapcsolat a helyi óvodákkal, pedagógiai szakszolgálattal és gyermekjóléti
szolgálattal.
– Iskolapszichológus módszer- és eszköztárának bevonása.
– Az egyéni képességekhez igazodó tanulási-tanítási folyamat megszervezése.
c) Külső irányítás és önállóság (életkorhoz igazodó) egyensúlyának kialakítása
A biztonságos, pedagógus által kísért, egyben önállóságot segítő tanulási folyamatok
megteremtése a napközi otthon, a tanulószoba és a felzárkóztató foglalkozások segítségével.
d) Iskolai fejlesztő tevékenység a pedagógiai szakszolgálat, szakértői bizottság
szakvéleménye alapján
A tanulók fejlesztése a rendelkezésre álló́ törvényi óraszámok alapján, az éves
tantárgyfelosztásban meghatározott módon történik. A fejlesztést fejlesztőpedagógus,
gyógypedagógus, logopédus végzi fejlesztő és habilitációs, rehabilitációs órák keretében.
A fejlesztőpedagógusok és együttnevelést segítő gyógypedagógusok feladatai:
– segítik a pedagógiai szakvélemény értelmezését és együttműködnek a tanulási
folyamat során a pedagógusokkal,
– speciális módszerek és tanulásszervezés alkalmazása a pedagógussal együtt (például
közösen szervezett tanítási-tanulási program vagy tanítás és ennek értékelése),
– figyelemmel kísérik a tanulók haladását és részeredményeik értékelését, továbbá
figyelemmel kísérik a pedagógiai, fejlesztőpedagógiai módszertan fejlődését, segítik
azok megismerésében a pedagógusokat, javaslatot tesznek az egyéni fejlesztési
szükséglethez igazodó módszerváltásokra,
– egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztő, habilitációs, rehabilitációs órákat biztosítanak,
– támaszkodnak a tanulók meglévő képességeire, az ép funkciókra,
– segítik a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek
önmagához mért fejődésének megítélésében,
– segítik a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását,
– ismerik és alkalmazzák a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket, élnek az ezek
által támogatott oktatási módszerek sokféleségével, segítik a pedagógusokat is ezek
alkalmazásában,
– segítik a továbbtanulás során a megfelelő iskolaválasztást.

25
6. TEHETSÉGSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

„A tehetség nem egyszerűen a képességek kiemelkedő volta, hanem sajátos attitűd és

viszonyulás, amelynek alapja, a kiemelkedő teljesítményhez vezető szokásostól eltérő
észlelést és reakciómódot adó különleges idegrendszer.”21
Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a
figyelmet a tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről.
E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb
együttműködést igényli a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel
és szakemberekkel.
A tehetség értelmezésekor képességekre, különleges teljesítményekre gondolunk, mely
képességek különböző területeken mutatkoznak meg. Legyen szó különleges intellektuális
képességről, vagy olyan egyéb, speciális képességről, amely valamely sportterületen,
művészeti területen, vagy akár kiemelkedő szociális képességekben nyilvánul meg, a
tehetséges tanuló számára lehetőséget kell teremteni képességeinek megismerésére és
kibontakoztatására.
Mivel sok esetben a képességterületek a gyerekeknél még nem különülnek el élesen, és egy-
egy különleges képesség gyakran több területen is megnyilvánulhat kiemelkedő
teljesítményben, különleges jelentősége van annak, hogy tanulóinkat minél többféle
helyzetben megismertessük saját adottságaival, és figyelemmel kísérjük, és támogassuk
érdeklődési köreit.

6.1. A tehetségsegítő folyamat pillérei és alapelvei

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 13. pontja szerint a tehetséges
gyermek, tanuló a kiemelt figyelmet igénylő tanulók körébe tartozik. Ez a rendelkezés egyben
azt is jelenti, hogy a kiemelt képességű, tehetséges gyermekeknek sajátos szükségleteik és
adottságaik szerinti fejlesztésben kell részesülniük.
Az iskola különórák, szakkörök keretében vagy a tantervbe beépítve lehetőséget ad a tehetség
korai megnyilvánulására olyan területeken, mint a sakk, vívás, idegen nyelv tanulása, így
ezeknek a tevékenységeknek változatos formákban kell teret biztosítani.
A motivált tanulók érzelmi támogatása lényegibb az adott helyzetben felmutatott, a
körülmények által is befolyásolt pillanatnyi teljesítményeknél, versenyeredményeknél, így a
tanuló személyiségét minden körülmények között tiszteletben tartva kell biztosítani számára
annak lehetőségét, hogy kipróbálhassa, megismerje, megmutathassa vagy megmérettesse
képességeit.
A tehetséges tanulókkal való munka során a pedagógusnak ismernie és tudatosítania kell a
tanulóknak az életkori sajátosságaiból adódó korlátait és terhelhetőségét. Ha a tanuló

21
Gyarmathy Éva 2010. A tehetséggondozás pszichológiája. Magyar Pszichológiai Szemle. 2010. 65/2. 221. old.

26
képességei és a tehetségével összefüggő tevékenységek úgy kívánják, a tehetséges tanuló
számára az iskola különleges lehetőségeket biztosíthat.
A tanuló, az iskola, valamint a szülők kölcsönösen és tudatosan támogatják egymást a tanulói
tehetség optimális fejlődésének előmozdításában, ha lehetséges, akár külső segítség és
források, vagy kapcsolati tőke bevonásával.

6.2. A tehetségfejlesztést támogató pedagógiai módszerek és eszközök

A tehetséggondozás komplex feladat, amelyet az alábbi pedagógiai módszerekkel,

eszközökkel támogatunk:
– Annak biztosítása, hogy a tanuló az őt érdeklő kérdésekkel elmélyülten
foglalkozhasson, azzal összefüggő feladatait zavartalanul, ha szükséges, megszakítás
nélkül, vagy minél kedvezőbb feltételek mellett folytathassa.
– A mechanikusan ismétlődő vagy unalmat keltő feladatok helyett/mellett differenciált,
a tanuló képességeihez igazított feladatok, kihívások előtérbe helyezése.
– Egyéni időkeretek. Az önálló munka és az egyéni munkatempó és haladási ritmus
megismerése és támogatása a motivált tanulóknál.
– Kiemelt jelentőségű terek célirányos, a tanulói tehetség megismerését és
kibontakozását elősegítő használata – könyvtár, nyelvi terem, labor stb.
– Könyvek, lexikonok, digitális eszközök alkalmazásában való jártasság kialakítása a
tehetség kibontakoztatásának szolgálatába állítva.
– Kreativitás kibontakozását támogató projektek.
– A kommunikáció és művészeti területen tehetséges tanulók tudatos bevonása a
közösségfejlesztésbe, olyan események szervezésébe, amelyek lehetőséget adnak a
fejlődésre.
– Pályázati lehetőségek felhasználása a tehetséggondozásban, a tanulók erről való
tájékoztatása és az ezekben való részvétel segítése.
– Folyamatos törekvés a tanulói tehetség mellett megnyilvánuló egyéni nehézségek
megoldására, kiküszöbölésére, különös tekintettel az esetleges sajátos nevelési igényre
vagy tanulási és beilleszkedési nehézségre.
– A megfelelő konfliktuskezelés támogatása.
a) A tehetségfejlesztés támogatása tanórán:
– differenciált oktatás,
– eltérő nehézségű feladatok megoldása,
– kiegészítő tananyag feldolgozása (egyénileg vagy csoportosan),
– kooperatív tanulási technikák alkalmazása, melynek során a képességüknek megfelelő
feladatok és szerepek szerint sajátítják el az ismeretanyagot,
– IKT eszközök használata, melynek során megvalósul az önálló ismeretszerzés (ezen
ismeretek feldolgozása után lehetőséget biztosítunk a beszámolóra például
kiselőadások formájában).

27
b) A tehetség kibontakoztatása tanítási órán kívül:
– tehetséggondozó szakkörökön való részvétel, aktív szakköri tevékenység (kutatás,
megfigyelés, önálló prezentáció készítése stb.),
– felkészülés, felkészítés iskolai, kerületi, országos szintű tantárgyi versenyekre,
– műveltségi vetélkedőkön való részvétel,
– szereplési, fellépési lehetőségek biztosítása,
– iskolai rendezvények, bemutatók (társaknak, szülőknek), színdarabok előadása,
ünnepélyek eseményein való aktív részvétel,
– tanulók érdeklődési körének megfelelő rendezvények, intézmények látogatása
csoportosan,
– érdeklődési körüket, tehetségüket fejlesztő intézmények ajánlása.

28
7. A TANULÓI FELZÁRKÓZTATÁST SEGÍTŐ PROGRAM

7.1. A sikertelenség mögött meghúzódó okok és kudarccsökkentő tevékenységek

A tanuló iskolai eredményessége számszerűsíthető és nem számszerűsíthető eredményekben

jelentkezik. A tanuló számszerűsített teljesítményében mutatott sikertelensége mögött
számtalan ok húzódhat meg:
– iskolaéretlenség,
– betegségből vagy egyéb okból adódó tartós hiányzás,
– helytelen napirend,
– helytelen vagy kialakulatlan tanulási szokások,
– segítő, nyugodt családi légkör hiánya,
– beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, tanulási zavar, sajátos nevelési igény.
Az alább felsorolt egészségügyi, szociális, mentálhigiénés területeken jelentkező vagy a
tanuló képességeivel, adottságaival összefüggő okok megismerését és a tanulói kudarc
csökkentését szolgálják a tanulói teljesítményt különböző oldalról megközelítő programjaink
és tevékenységeink:
– tanulók folyamatos monitorozása, a veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
tapasztalatok rendszeres, kölcsönös megosztása,
– osztálytársakkal, kortárs iskolai csoportokkal kialakított tanulói kapcsolatok
feltérképezése, bevonása a felzárkóztatásba,
– tapasztalatokkal kapcsolatos konzultációk havi összegzése, átlátható folyamatok,
– komplex, egyénre szabott ellátás a tanulói kudarcok csökkentésére a problémás
területek orvoslását segítő, megfelelő iskolai szakemberek, vagy külső segítők
bevonásával,
– tanulót támogató szülői környezet bevonása a tanuló megsegítésébe, folyamatos
kommunikáció.
a) Tanórán alkalmazott gyakorlati és módszertani eszközök:
– a tananyag felépítése során a fokozatosság elvének betartása,
– a tanulói képességeknek megfelelően differenciált foglalkozások, projekt órák,
– adott területeken az ismeretátadás idejének növelése, az új ismeret többféle
megközelítése,
– rendszeres, ismételt gyakorlás, változatos szemléltetés, korszerűen felszerelt
szaktantermek,
– egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
– egyes tantárgyaknak a lehetőség szerint fokozottan differenciált csoportbontásban
tanítása,
– egyéni fejlesztő foglalkozások logopédus, gyógy- és fejlesztőpedagógussal,
– pedagógiai asszisztens, fejlesztő- és gyógypedagógus bevonása az órák szervezésébe
(pl. teamtanítás),

29
 – tananyaghoz kapcsolódó élmények, élménypedagógiai eszközök biztosítása tanórába
építve,
– a technológiai fejlődés biztosította lehetőségek alkalmazása a pedagógiai munkában.
b) Tanórán kívül alkalmazott gyakorlati és módszertani eszközök:
– felzárkóztató foglalkozások, korrepetálás szervezése,
– alsó tagozaton ún. „tanulásirányítás” program a jó tanulási gyakorlat kialakítására,
– kialakult, alsó tagozatban már bevált szokásrend átvitele a felsőbb évfolyamokra,
– felső tagozaton tanulószoba biztosítása tanári felügyelettel,
– tanuló csoportok, tanulópárok kialakítása, tanuló önismeretének, társas kapcsolatainak
fejlesztése,
– egyéni és kiscsoportos foglalkozások, képességfejlesztő szakkörök, tanórán kívüli
tevékenységek,
– a tanulói képességek szabad, teljesítménynyomás-mentes kibontakozását segítő
projektek, tehetségterületek keresése és kibontakoztatása az egyes tanulmányi
területeken nehézséggel küzdő tanulók esetében,
– tananyaghoz kapcsolódó külső foglalkozásokon való részvétel (pl. múzeumpedagógia,
könyvtár),
– iskolai sport és fejlesztő eszközeinek, létesítményeinek, iskolai könyvtárnak egyéni
vagy csoportos használata, önálló, kritikus ismeretszerzési készségek fejlesztése,
– tanulási típusok feltérképezése erre elkülönített eseménynapon, önismeret fejlesztése,
– tanulás-módszertani foglalkozások a felső tagozatba való átlépéskor,
– szórt, illetve erősen szórt képességprofilú tanulók sikerélményhez juttatása, segítése a
kiegyensúlyozottabb tanulmányi eredmények és iskolai teljesítmények elérésében,
– további intézmények, pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálatok bevonása,
– továbbtanulás, pályaorientáció, szakmaterület választásának segítése, tanácsadás,

7.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, nevelése

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai integrációjának célja, hogy a pedagógiai

többletszolgáltatásokat ne kortárscsoportjaiktól elkülönülten, hanem velük együtt kapják meg.
Az integráció a nevelés-oktatás minden területén megvalósul: a sajátos nevelési igényű
tanulók foglalkoztatása a tanórai és délutáni foglalkozásokon is heterogén csoportban történik,
nagyobb esélyt biztosítva ezáltal számukra a sikeres szocializációra. Ehhez nélkülözhetetlen a
sajátos nevelési igényű tanuló megismerése, a szükséges környezet kialakítása és a megfelelő
differenciálás mind a tanítás, mind tanulás és értékelés területén is.
Az iskola szakmai alapdokumentuma szerint integráltan nevelhetők-oktathatók a
beszédfogyatékos gyermekek, az autizmusspektrum-zavarral és egyéb pszichés fejlődési
zavarral küzdők, valamint az értelmi fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos gyermekek.

30
7.2.1. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók
Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer
szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai
képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus
fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. A
beszédfogyatékosság együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a
viselkedésszerveződés zavaraival, valamint az olvasás, írás, helyesírás, számolás területén
kialakuló verbális tanulási zavarral.
A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott
tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet.
A fejlesztési feladatok megvalósítása során a beszédfogyatékos tanulók esetlegesen felmerülő
szövegértési problémái, absztrahálási, lényeg-kiemelési nehézségei jelentenek nehézséget.
Rövidített, tömörebb, valamint képekkel és egyéb segédeszközökkel támogatott szövegekkel
segítheti a pedagógus a tanulók munkáját, a tananyag megértését.
Fontos, hogy az alapfogalmak megértését, memorizálását egyénre szabott módszerek
támogassák. Fontos a kifejezőkészség állandó fejlesztése és a kommunikáció iránti igény
kialakítása. Kiváló lehetőséget nyújt erre az interperszonális készségek fejlesztése, a szociális
érzékenység kialakítása, az együttműködésre való képesség fejlesztése, a különféle
konfliktuskezelési eljárások elsajátítása.
A pedagógusnak segítenie kell a tanulót beszéd és nyelvi zavarának reális megismerésében,
elfogadásában, szociális kapcsolatainak fejlesztésében. Kiemelt feladat a tanuló
önismeretének fejlesztése, a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor
felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy az esetleges
maradandó tünetekkel később is teljes életet tudjon élni.
Fejlesztési feladatok:
– a grammatikai rendszer tudatos felépítése, megerősítése, mind a beszélt, mind az írott
nyelv területén,
– az expresszív beszéd fejlesztése, kommunikációs stratégiák kiépítése, gyakorlása,
beszédtudatosság kialakítása,
– a beszéd- és olvasásértés fejlesztése, elősegítve a mindennapi és az irodalmi szövegek
befogadását, majd az azokkal való továbbdolgozás, továbbgondolkodás lehetőségének
biztosítását,
– amennyiben a szövegfeldolgozás is érintett, különösen fontos a szisztematikus, a nyelv
különböző szintjeit elemenként értelmező, a tanulót tapasztalati úton információhoz
juttató oktatás,
– a nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének megtámogatása, mind a
bemenetnél (beszédhangok differenciálása, hangkapcsolatok észlelése), mind a
feldolgozásnál (szó, grammatika, mondat, bekezdés, szöveg),
– számítógépes programok használata (pl. helyesírást ellenőrző program),
– a nem verbális kommunikáció elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a
gyermekek kommunikációjában.

31
7.2.2. Az autizmusspektrum-zavarral diagnosztizált tanulók
Az autizmusspektrum-zavarok az idegrendszer korai, nagy valószínűséggel veleszületett
ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának
következményei. Lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási
képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg.
Az autizmusspektrum-zavarral diagnosztizált tanulóra jellemző:
– a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható
gondolkodási képesség sajátos hiányosságai,
– a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció,
– a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése,
– az egyenetlen képességprofil,
– a másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak, szempontjainak meg nem
értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya,
– a szociális megerősítés jutalomértékének hiánya, vagy az ezzel kapcsolatos öröm
későbbi, direkt tanítás útján való kialakulása,
– gyenge vagy teljesen hiányzó belső motiváltság, nagyon kevés vagy szokatlan dolog
okoz számukra örömöt,
– a beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is,
– sérül a beszéd vagy más kommunikációs eszköz spontán, funkcionális, rugalmas
alkalmazása,
– egyenetlen képességprofil, az önellátás és a mechanikus vagy a személyes memória
közötti szakadékszerű különbség,
– hiányzó vagy korlátozott belátás,
– a változásokkal, újdonsággal kapcsolatos ellenállás, szorongás.
Autizmusspektrum-zavar minden értelmi szinten előfordul: jelen lehet átlagos vagy átlag
feletti intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. Minden esetben
jelentősen befolyásolja a gyermek fejlődését, a megismerés folyamatát és a társas viselkedés
fejlődését.
A beszédfejlődés gyakran megkésik, súlyos esetekben nem alakul ki beszélt nyelv. A
központi probléma azonban nem a nyelv hiánya, vagy megkésett fejlődése, hanem a
funkcionális, kölcsönös kommunikáció sérülése: ilyen esetekben a kommunikáció és a beszéd
hasznának megértése hiányzik.
A képesség hiányok egész életen át megmaradnak, de speciális intenzív terápiás és pedagógiai
ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. A hiányzó/sérült képességek okozta elsődleges
és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól ellensúlyozott állapotokon át
csaknem tünetmentessé fejlődhetnek, és az élet különböző szakaszaiban különböző
formákban nyilvánulhatnak meg. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására
felerősödhetnek a típusos tünetek.
Erősségek, amelyekre építeni lehet:
– a megfelelő szintű vizuális információt általában jól értelmezik,
– tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás,

32
 – jó mechanikus memória,
– megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témáknál kiemelkedő
koncentráció, kitartás,
– egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken viszonylag jó képességek.
Az autizmusspektrum-zavarral diagnosztizált tanulók fejlesztésének céljai, feladatai:
– a felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése,
– a hiányzó készségek kompenzálása a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák
leküzdése érdekében,
– szükség esetén a tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása,
– az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, a változatos,
probléma-megoldási módszerek tanítása,
– a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával,
viselkedésterápiával.
Autizmusspektrum-zavarral diagnosztizált tanulók fejlesztésének speciális módszerek:
– protetikus környezet és eszköztár kialakítása (strukturált környezet biztosítása az
időbeli és téri tájékozódás segítéséhez, vizuális információhordozók és augmentatív
kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása),
– speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása,
– vizuálisan segített kommunikációs rendszer,
– kognitív-viselkedésterápia módszereinek alkalmazása.

7.2.3. Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók22

A pszichés fejlődés zavarai kategória több probléma, kórforma összefoglaló neve, amely
magába foglalja az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességeit, a motoros
funkció specifikus fejlődési rendellenességeit, kevert specifikus fejlődési zavarokat,
hiperkinetikus zavarokat, magatartási zavarokat, kevert magatartási és emocionális zavarokat,
jellegzetesen gyermekkorban kezdődő emocionális zavarokat, a szocializáció jellegzetesen
gyermek- és serdülőkorban kezdődő zavarait, egyéb, rendszerint gyermek- és serdülőkorban
kezdődő viselkedési és emocionális rendellenességeket.
a) Diszlexia
A diszlexia esetében az olvasásban, írásban elért eredmény lényegesen elmarad a gyermek
adottságai, illetve a tanításra és gyakorlásra fordított idő által elvárható szinttől. Okai: a
központi idegrendszer sérülése, organikus eltérése, érési késése, működési zavara;
örökletesség; lelki és környezeti hatások – illetve ezek közül több is különböző
összefonódásban. Tünetei: A diszlexiások és a kezdő olvasók hibái azonosak, különbség a
tünetek mennyiségében, arányában, fennmaradásában vannak, illetve abban, hogy a tünetek
írásban is megjelennek. Terápiája: szakszerűen végzett diszlexia-prevenciós, illetve -
reedukációs terápia, amellyel a tünetek jelentősen enyhíthetők, bár a súlyos diszlexia
végigkíséri az egyén egész életét.

22
Csákvári Judit–Süvegesné Rudán Margit 2007. Inkluzív nevelés. Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival
küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.
Budapest

33
b) Diszgráfia
A diszgráfia írászavar, amelynek jellemzője a rendezetlen, görcsös, hibás, nehezen olvasható
írás, a szabálytalan betűalakítás. Okai: a tartási és egyensúlyi folyamatok, az izomtónus-
szabályozás, az ujj- és kézmozgás, a szem-kéz koordináció, a külső szemizmok, a testfeleket
összehangoló kétoldali integráció, a kinesztetikus, auditív és téri észlelés folyamatának
zavarai. Leggyakoribb tünetei: a helyesírási képesség specifikus zavara (hangzók
időtartamának hibás megkülönböztetése, nyelvtani szabályok alkalmazásának, a hang-betű
átfordításának nehézsége, szövegtagolási problémák), amely nem társul olvasási zavarral,
nem függ össze értelmi elmaradással, látás-, hallás-, mozgászavarral, tanítási problémával, a
diszlexia tüneteinek megjelenése az írásos tevékenységben; szabálytalan, hibás írás.
Képességfejlesztéssel jól befolyásolható.
c) Diszkalkulia
A diszkalkulia specifikus számolási zavar. Okai: részképességzavar, agyi károsodás, betegség,
örökletesség, kedvezőtlen pszichológiai tényezők, gyermekkori fejlődési zavar. Leggyakoribb
tünetei: különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok (pl.
invariancia, mennyiségállandóság elve) megértésének; a számjegy, számkép felismerésének,
egyeztetésének, grafikus ábrázolásának; számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló
vizuális alakzatok azonosításának nehézsége; miközben más teljesítmények (pl. az olvasás-
írás, idegennyelv-tanulás, rajz) jó színvonalú. Általános képességfejlesztéssel, a matematikai
ismeretek elsajátítását segítő egyéni fejlesztőprogramok és fokozott szemléltetés (pl.
Montessori-eszközök, színes rudak, ujjak használatának bevonása) alkalmazásával
korrigálható.
d) A motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei
Legfontosabb tünete a motoros koordináció fejlődésének súlyos károsodása. Okai:
részképességzavar, genetikai hajlam, idegrendszeri fejlődési zavar, szerzett idegrendszeri
diszfunkció. Leggyakoribb tünetei: a motoros koordinációt igénylő mindennapos feladatokban
az egyén teljesítménye lényegesen alatta marad a biológiai kora és mért intelligenciája alapján
elvárható szintnek. A finom- és a nagymozgások fejlődése késik, a gyermek késve tanul meg
futni, ugrani, lépcsőn járni, csomót kötni, ki- és begombolni, labdát eldobni, elkapni.
Korlátozott lehet a rajzolási készség és a grafomotorika is. Célzott terápia, egyéni fejlesztő
programok és a szenzoros integráció fejlesztése ajánlott.
e) Hiperkinetikus zavar
Nagyfokú figyelmetlenséggel társuló impulzivitás és túlmozgékonyság jellemzi. Az egyik
leggyakrabban előforduló gyermekkori zavar. Okai: a temperamentum; genetikai tényezők,
organikus idegrendszeri károsodás; neurobiológiai eltérés; pszichoszociális tényezők.
Leggyakoribb tünetei: a figyelemzavar, a túlzott mozgásigény és az impulzuskontroll zavara
(ingerlékenység, indulatkitörések; alacsony frusztrációtolerancia; rövid ideig tartó
figyelemkoncentráció; komplex feladatokra nem képes tervezett válaszokat adni; inadekvát
énszabályozás; viselkedésének következményeit nem látja be). Terápiájába
viselkedésmódosító technikák, mozgásterápia és gyógyszeres kezelés tartozik.

34
f) Magatartási zavar
A magatartászavarra a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos maga-tartás
jellemző. A viselkedés a kornak megfelelő szociális elvárások durva áthágásához vezet,
sokkal súlyosabb mértékben, mint egy hagyományos gyerekcsíny vagy serdülőkori lázadás, a
viselkedés tartós zavarára utal. Okai: bio-pszicho-szociális okok játszanak közre a probléma
létrejöttében. Leggyakoribb tünetei: fenyeget, megfélemlít másokat, gyakran kezdeményez
verekedést, rongálásra hajlamos. A szabályokat képtelen betartani, de célzott egyéni figyelem
mellett együttműködésre képes. Kezeléséhez többnyire komplex beavatkozás szükséges
(pszichiátriai mellett szociális, gyermekvédelmi, intézményi/iskolai és családi), amelynek
lényege a biztonságos, megfelelő határokat szabó környezet kialakítása és tartós fenntartása.

7.2.4. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók

Enyhén értelmi fogyatékosnak minősülnek azok a tanulók, akik az idegrendszer biológiai
és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen
környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot mutatnak. Az enyhe értelmi
fogyatékos tanulóknál sérültek a kognitív képességek.
Az alábbi területek mutathatnak eltérő fejlődést:
– téri tájékozódás,
– finommotorika,
– figyelemkoncentráció,
– gondolkodási folyamatok,
– kommunikáció,
– szociális alkalmazkodás.
Ezek változó mértékben és kombinációban jelenhetnek meg, a tanulási képesség különböző
mértékű fejlődési zavarát okozhatják akadályozva ezáltal az iskolai tanulás eredményességét.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók neveléséhez szükséges feltételek:

– speciális tanterv, tankönyv és más segédletek,
– a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások
biztosítása.
A pedagógiai feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni az alábbi szempontokat:
– Alsó tagozaton kiemelt szerepet kap a pszichés funkciók fejlesztése, a közvetlen
érzéki tapasztalás, a tárgyi cselekvéses megismerés, a tanulási, magatartási és
viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése.
– A NAT lehetőséget nyújt egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb
időtartam alatti elsajátítására.
– Felső tagozaton a tanulók fejlesztése a megismerési módszerek további fejlesztésére, a
szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az
elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási
tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a
tanulók fejlettségének megfelelően jelen lehet még a manipulációs és a képi szint is.
Fontos a gyakorlati életre való felkészítés, illetve lehetőség szerint az önálló életre
nevelés.

35
8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ
TEVÉKENYSÉGEK

Az iskolánkban együtt nevelt tanulók családi háttere, képességei, fejlettsége eltéréseket mutat.
Tanulnak nálunk az átlagos képességű és családi hátterű tanulók mellett, kiemelkedő
képességű, tehetséges, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos
helyzetű, veszélyeztetett tanulók és magántanulók.
A gyermekek otthonról hozott értékeit felhasználva igyekszünk – a szülők partnerként történő
bevonásával – olyan oktatási és nevelési környezetet kialakítani, amelyben a gyermekek egy
egymást segítő, együttműködő, folyamatosan fejlődő közösséget alkotnak.
A szociális hátránnyal küzdő tanulók családja, szűkebb környezete szociális és/vagy kulturális
téren negatív irányban eltér az átlagtól. A legtöbb esetben ennek a hátrányos helyzetnek a
következménye a tanulók esélyegyenlőtlensége.
A tanulók hátrányos helyzetének okai:
– rossz anyagi helyzet,
– elégtelen lakókörnyezet,
– munkanélküliség,
– egyszülős család,
– negatív értékrend,
– kulturális elmaradás,
– aluliskolázottság,
– tartós betegség,
– elhanyagolás, figyelem hiánya.
A szociális hátrányok csökkentése érdekében változatos tevékenységeket végzünk, segítjük a
tanulók iskolai beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését.
Évente felmérjük és regisztráljuk a hátrányos helyzetű tanulókat.
A gyermekek tanulási környezetét úgy alakítjuk ki, hogy a különböző tanulásszervezési
eljárásoknak megfelelően könnyen, gyorsan alakíthatóak legyenek, illeszkedjenek a tanulók
egyéni szükségleteihez, nyugodt, biztonságos és támogató tanulási környezetet teremtsenek.
Igyekszünk a tanulás során alkalmazni az IKT- és digitális eszközöket, valamint előnyben
részesíteni a tevékenységközpontú tanulásszervezési formákat, és kihasználni a tanulás társas
természetéből fakadó előnyöket.
Az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a tanulók szociális hátrányainak enyhítésére,
leküzdésére több területen, más-más módon közelítünk.
A hátrányhoz választjuk a megoldást, társítjuk a következő tevékenységeket:
– a szociális hátrány mielőbbi feltárása a tanulók, szülők – nevelők személyes
kapcsolatának kialakításával,
– kölcsönös tiszteleten és nyílt párbeszéden alapuló kommunikáció a tanulók, szülők,
pedagógusok és a pedagógiai munkát támogató minden szereplő között,

36
– a hátránykompenzáció biztosítása érdekében (HH, HHH) a tanuló szükségleteihez,
képességeihez, készségeihez illeszkedő módszertani eljárások alkalmazása a
különböző pedagógiai színtereken,
– egyéni képességekhez igazodó oktatás,
– a napközi otthoni elhelyezés biztosítása, motiválás az igénybevételére,
– a diákétkeztetés igénybevételének lehetősége, étkezési támogatás,
– hagyományos iskolai könyvtár, es digitális könyvtárak elérésének lehetővé tétele,
– IKT-eszközök iskolai használatának biztosítása órán és házi feladat elkészítésében,
– az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatának
biztosítása,
– a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai,
– szülők, családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a gyermek- és
ifjúságvédelmi tevékenységen keresztül,
– felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten,
fogadóórán,
– egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, iskolai szociális segítő
aktivitása, az általa felkínált, iskolai keretek között megvalósított foglalkozások,
– iskolaorvosi, fogápolási és kezelési ellátás, iskolavédőnői szolgálat,
– pályaorientációs tevékenység, a továbbtanulás irányítása, segítése,
– szoros kapcsolat és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális
hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek,
– drog- és bűnmegelőzési programok megismertetése,
– a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok),
– táborozáson, kiránduláson, országjáráson, való részvétel lehetőségének biztosítása,
– hozzájárulás tanulmányi verseny nevezési díjának befizetéséhez,
– helyi, regionális, országos támogatások megszerzésére ösztönzés, pályázatokon
részvétel.

37
9. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS
FELADATOK

Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra,
akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, amely biztosíthatja az iskolai
sikerességüket.
Intézményünk a következőket teszi az esélyegyenlőség megteremtése érdekében:
– kulcskompetenciák fejlesztését, hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatását és
alkalmazását a tanórákon,
– partnerközpontú nevelést,
– méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítást,
– a differenciáló módszerek alkalmazását,
– a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók
integrált nevelését,
– a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítását,
– környezettudatos szemléletű oktatás-nevelést,
– egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítását,
– személyiségfejlesztést és közösségépítést, a tanulási attitűd pozitív átformálását,
– a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítését.
Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok
ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában,
megszüntetésében.

9.1. Gyermekvédelmi feladatok

Az általános gyermekvédelmi feladatok az alábbiak:

– A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,
intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.
– Jól látható helyen közzétenni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontos intézmények
nevét, címét, telefonszámát.
– Családlátogatáson feltárni a veszélyeztetettség okait.
– A veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a gyermek jóléti szolgálatot.
– Segíteni a Gyermekvédelmi Központ tevékenységét.
– Anyagi veszélyeztetettség esetén gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását
kezdeményezni.
– Tájékoztatót nyújtani a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

38
9.2. A gyermekvédelem tevékenységi formái, módszerei, eszközei, eljárásai,
szolgáltatásai

A gyermekvédelmi tevékenység három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető

okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére.

9.2.1. A veszélyeztető okok megelőzése

A veszélyeztető okok megelőzését célzó tevékenységek:
– Egyetlen tanulót sem érhet hátrányos megkülönböztetés származása, anyagi helyzete,
vallása, illetve más oknál fogva.
– Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket.
– Az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartani a családdal.
– Segíteni kell a tanulási szervezetek, DÖK létrejöttét és működését.
– Meg kell ismertetni a tanulókat jogaikkal, véleménynyilvánítási lehetőségeikkel.
– Biztosítani kell, hogy az oktatás és nevelés biztonságos és egészséges környezetben
folyjon.
– A tanuló jogait tiszteletben kell tartani.
– Biztosítani kell a család anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes
étkezést, tanszerellátást, napközi, tanulószobai ellátást.
– A tanuló joga, hogy testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-vagy más fogyatékosságának
megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön.
– Az iskolának együtt kell működni a gyermekvédelemmel foglalkozó más
hatóságokkal.
– A szenvedélybetegségek megelőzése, gyógyult szenvedélybeteg tanulók
beilleszkedésének elősegítése.
– Az iskolának biztosítania kell a napközi otthoni, tanulószobai ellátást, a
gyermekétkeztetés megszervezésével.

9.2.2. A veszélyeztető okok feltárása

Az osztályfőnökök feladata, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a Gyermekvédelmi
Központ minél hatékonyabban tudja kezelni megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Ennek
érdekében:
– fel kell tárni a tanulók problémáit, illetve meg kell keresni a problémák okait,
– segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
– jelezni kell a felmerült problémát a Gyermekvédelmi Központ szakembereinek.
A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek körülményei között sok a hasonlóság, de
mégsem sorolhatók azonos kategóriába.
Hátrányos helyzetű tanulóknak azok tekinthetők, akiket különböző környezeti tényezők
akadályoznak az adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségük elérésében, elsősorban kulturális,
tanulmányi szempontból. Vagyis a hátrányos helyzet következménye a tanuló
esélyegyenlőtlensége, míg a veszélyeztetettségé a tanuló személyiségének károsodása.

39
9.2.3. A veszélyeztető okok megszüntetése
Az iskola és a pedagógusok feladatai közé tartozik a tanulót veszélyeztető okok
megszüntetése.
Az intézménynek együtt kell működnie a Tankerülettel, az Óbudai Családi Tanácsadóval, a
Gyermekvédelmi Központtal, a Nevelési Tanácsadóval, a gyermekorvossal, a rendőrséggel, a
bírósággal, az ügyészséggel, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel,
egyházakkal, alapítványokkal.
Az oktatási intézmény a veszélyeztetettségre utaló jeleket észlelve értesíti a Gyermekvédelmi
Központot, hogy az megtehesse a szükséges lépéseket a veszélyeztetettség megszüntetése
érdekében.
Az iskola feladata, hogy külső segítség igénybe vétele mellett az iskolán belül is törekedjen a
veszélyeztetettség megszüntetésén, ellensúlyozásán.
Pedagógiai tevékenységek a gyermekvédelem céljainak megvalósítására:
– indulási hátrányok csökkentése,
– felzárkóztató foglalkozás,
– tehetséggondozó foglalkozás,
– differenciált oktatás és képességfejlesztés,
– pályaválasztás segítése,
– egyéni tanácsadás szülőnek, tanulónak,
– egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezési (védőnő segítségével),
– családi életre való nevelés,
– napközi és tanulószobai foglalkozások,
– iskolai étkezés lehetősége,
– egészségügyi szűrővizsgálat (védőnő, orvos),
– a tanulók szabadidejének szervezése (iskolai sportkör, kirándulások, szakkörök,
múzeumi, művészeti előadások látogatása, klubdélutánok, táncos rendezvények),
– együttműködés a szülői házzal, családlátogatás,
– tájékoztatás az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekjóléti Központ tevékenységéről.
Az intézményben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységek elvégzéséért
alapvetően az intézmény vezetője felel.

40
10. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Az egészség alapvető emberi jog. Napjainkban eredményes, hatékony módszernek a komplex

egészségfejlesztést tekintjük. Ennek célja a fiatalok jobb életminőségének elérése. Fontos az
egészség, a fizikai, mentális és szociális jólét állapota.
Feladatunk, hogy a fiataljaink megtanulják, megismerjék, mit tegyenek, tehetnek a jobb
életminőségük elérése érdekében. Ennek része az egészséges életmódra nevelés is.

10.1. Az iskolai egészségfejlesztés célja

Fontos cél az iskolában megteremteni minden olyan feltételt, amely biztosítja az egészséges
fejlődést tanulóink számára. Ki kell alakítani helyes életvezetési szokásokat, hogyan tudják
megőrizni egészségüket, helyes táplálkozással, sporttal, azzal, hogy vigyáznak környezetükre,
stb. Hangsúlyt kell fektetni a szenvedélybetegségek megelőzésére, az egészséges önértékelés,
konfliktuskezelői képességek kialakítására.
Tudatosítani kell tanulóinkban, hogy a környezetük állapota és egészségük között fontos
összefüggések vannak. Az egészségkultúra fejlesztésével alakítsunk ki igényt a természetes, a
környezetkímélő életmód, a fenntartható fejlődés iránt. Hangsúlyozzuk a prevenció
fontosságát egészségünk megőrzése szempontjából.

10.2. Az iskolai egészségfejlesztés területei, feladatai

Az iskolai egészségfejlesztést az alábbi területeken szervezzük meg:

– az egészséges táplálkozás,
– a mindennapos testnevelés, testmozgás,
– a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás,
– személyes biztonság (bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése),
– baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,
– személyi, környezeti és mentálhigiénia,
– szexuális felvilágosítás és a szexuális úton terjedő betegségek prevenciója.
a) Az iskola egészségfejlesztő feladatai:
– a helyes és egészséges táplálkozás kialakítása, megteremtése (a napközis tanulóknál
háromszori étkezés biztosítása; az iskolai büfében gyümölcsök, saláták, tejtermékek,
rostos üdítők népszerűsítése, nagyobb kínálata, valamint az egészségtelen élelmiszerek
mennyiségének csökkentése),
– természetismeret-, egészségtan-, biológia- és osztályfőnöki órán helyes táplálkozási
szokások kialakítása, védőnő előadása,
– technikaórán reformételek készítse, elfogyasztása,

41
 – mindennapos testnevelés, testmozgás biztosítása testnevelés órán, valamint
sportszakkörökön,
– szenvedélybetegségekkel (dohányzás, alkohol, drog) való foglalkozás osztályfőnöki
órákon beszélgetések, filmek megtekintése, ismeretterjesztés által,
– megelőzési lehetőségek, prevenciók ismertetése iskolaorvos, iskolapszichológus
közreműködésével,
– a személyes biztonság (bántalmazás és iskolai erőszak) kapcsán beszélgetések,
szituációs játékok szervezése,
– „Ne tégy társadnak olyat…” mentálhigiénés program biztosítása,
– a „bántalmazó kultúra” és a bullying (csúfolódás, piszkálódás, megalázás, kiközösítés,
megfélemlítés) veszélyeinek ismertetése,
– a tanév indítása balesetvédelmi oktatással,
– baleset-megelőzési és elsősegély-nyújtási alapismeretek biztosítása,
– szervezett folyosói ügyeleti rendszer működtetése,
– személyi higiéniával kapcsolatos beszélgetések egészségtan-, biológia- és
osztályfőnöki órákon fogorvos és védőnő előadásaival egybekötve,
– évente egy alkalommal minden osztály fogászati szűrővizsgálaton vesz részt,
– az iskolai, háztartási hulladékkezelés és –csökkentés módjainak ismertetése,
– környezetvédelemmel kapcsolatos tudni- és tennivalók megbeszélése – az ÖKO-iskola
szerepének hangsúlyozása,
– „lelki egészségnap” szervezése az alsó és felső tagozat tanulóinak, valamint a tanítók,
tanárok számára iskolapszichológus közreműködésével,
– digitális kultúra és egészségvédelem,
– beszélgetés a szerelem és szexualitás (fogamzásgátlás) összefüggéseiről, a felelőtlen
kapcsolatokról és következményeikről,
– felvilágosítás szervezése a serdülőkor szexuális problémáiról, a nemi úton terjedő
betegségekről kiemelten a szexuális úton terjedő betegségekről.
b) Az iskola egészségfejlesztés követelményei:
– helyes viselkedés szabályainak elsajátítása,
– a jó és rossz tulajdonságok felismerése: önismeret és önuralom kialakítása,
– a közösségbeli „szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és a pozitív gondolkodás
kialakítása,
– a jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítása és a problémák konfliktusmentes
megoldására való igény,
– az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete, helyes napirend kialakítása,
– az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete,
– az elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása,
– káros szenvedélyek negatív hatásainak ismerete,
– a testi higiénia iránti igény kialakítása,
– a rendszeres testmozgásra való igény kialakítása,
– a környezet egészségre káros hatásainak ismerete,
– az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésben való aktív részvétel
igényének kialakítása.

42
c) Az iskola egészségfejlesztés módszerei:
– meggyőzés,
– szituációs játékok, feladatok,
– beszélgetés,
– előadás,
– audiovizuális technika,
– pedagógus által irányított kutatás (pályázat írása, kiselőadás készítése),
– séta és tanulmányi kirándulás,
– faliújság, rajzok, plakátok készítése,
– pedagógiai projektek és projektnap (egészségnap) szervezése.

10.3. Az iskolai egészségfejlesztés színterei

a) Iskola
Az iskolában pszichológus dolgozik, aki magatartási, illetve pszichés zavarokkal küszködő
gyermekekkel foglalkozik. Lényeges, hogy a pedagógus időben felfigyeljen a „vészjelekre”:
– tartós alkalmazkodási nehézség,
– furcsa viselkedés,
– külső testi jelek,
– álmosság, figyelemcsökkenés,
– elzárkózás a közösségtől,
– feltűnő igény a beszélgetésre, szeretetre.
b) Otthon
A szülői házzal együttműködve:
– mindkét fél célja megegyezzen,
– az együttműködés legyen rendszeres (szülői értekezlet, fogadóóra),
– a kapcsolatot türelem és tapintat jellemezze,
– minden családot egyénileg kell megközelíteni.
c) Osztálykirándulás
Az osztályfőnök feladata a szülők felvilágosítása, hogy a gyerekek közösen vegyenek részt a
kirándulásokon, ahol a mozgáslehetőségeket és a szabad levegőn való részvételt biztosítani
tudják, és tudásukat gyarapítják.

10.4. Iskolai egészségügyi ellátás

Az iskolai egészségügyi ellátásban közreműködők: iskolaorvos, védőnő, fogorvos és fogászati

asszisztens. A tanulóknak egészségügyi törzslapjuk van.

43
Az iskolaorvos és a védőnő által végzett munka a következőképpen alakul:
a) Szeptember
– Törzslap átvétele az óvodától.
– Első osztályosok vizsgálata (súly, magasság, gerinc).
– Előadás és beszélgetés a védőnővel.
– Testnevelés alól felmentett tanulók számba vétele.
– 6. oszt. törzslapozó E.Ü. vizsgálata.
– DT oltás.
– Általános vizsgálatok.
– Személyi higiéné ellenőrzése.
– Veszélyeztetettek nyilvántartása.
– Fertőző betegségek: előadás 8. évfolyamosoknak.
– Szülők tájékoztatása az oltásokról 6.és 8. évfolyamon.
b) Október
– DI-TE pótoltás.
– Előzetes belgyógyászati vizsgálat elvégzése.
– Oltások.
– 8. osztályban Hepatitisz-B I. oltás.
– Pótoltás.
– Gyógytorna kimutatása (október 15-ig).
– 6. oszt. MMR oltás.
c) November
– 3. osztály szűrővizsgálata (súly, magasság, látás, színlátás, hallás mozgásszervek).
– RR tisztaságvizsgálat (vérnyomás).
– Pediculáris szűrés (tetű).
d) December
– 2. évfolyamnak biztonságos közlekedés, környezetvédelem, kiscsoportos beszélgetés.
e) Január
– 8. osztályban: pályairányítási szempontból vizsgálat.
– Szükség szerint szakrendelésre irányítás.
– Elmaradt vizsgálatok pótlása.
– Tisztaság, élelmezés ellenőrzése.
– Családlátogatás.
f) Február
– 5. osztályban (11 évesek) szűrővizsgálatok előkészítése, elvégzése.
– Továbbtanulási lapok véleményezése, továbbküldése.
– Fokozott gondozást igénylők ellenőrzése.
– Veszélyeztetettek orvoshoz irányítása.
– Előadás a serdülőkori változásokról, tisztasági vizsgálat.

44
g) Március
– 7. osztályban szűrővizsgálat előkészítése, lebonyolítása.
– Leletek visszakérése.
– Tisztasági vizsgálat.
– Gyógytestnevelés ellenőrzése.
– 8. osztályos Hepatitis B II. oltás (előkészítése, elvégzése, dokumentumok).
h) Április
– 4. osztályosok orvosi vizsgálata.
– Elmaradt vizsgálatok pótlása.
– Speciális szűrések elvégzése.
– Ambuláns rendelések.
– HPV oltás.
i) Május
– Testnevelési csoportokba besorolás.
– Más szakterületre irányítottak vizsgálata.
– Tisztasági vizsgálat.
– Egészségileg veszélyeztetettek ellenőrzése.
j) Június
– Táborozás előkészítése.
– E.Ü. jelentés készítése.
Tennivalók a beteg gyermek esetén:
– A szülőt mielőbb értesíteni kell (telefonon).
– Gyógyszert a pedagógus nem adhat a tanulónak.
– A tanulót egyedül nem lehet hazaengedni.
– A helyzetnek megfelelően mentőt hív az iskola.
Az iskola viszonyulása a cukorbeteg gyerekekhez:
– A diabétesz, ha megfelelően kezelik, nem veszélyes kór, hanem állapot.
– Odafigyelünk arra, hogy minden gyereknél meglegyen az iskolában a szükséges
eszköz: vércukormérő készülék, tesztcsík, inzulin.
– Felkészülünk egy esetleges hipoglikémia (alacsony vércukorszint) kezelésére
megfelelő táplálékkal (szőlőcukor, gyümölcslé, tej stb.).
– Hiperglikémia (magas vércukorszint) esetén odafigyelünk a folyadékbevitel
gyakoriságára és mennyiségére, illetve lehetővé tesszük, hogy a gyerekek akár tanóra
közben is kimehessenek a mosdóba.
– Lehetővé tesszük a diabéteszes gyerekek szükség szerinti étkezését (akár tanóra ideje
alatt is).
– Figyelemmel kísérjük a gyerekek napközbeni étkezését.
– Felkészítjük az osztályközösséget a diabéteszes osztálytárs egészségének védelmére,
támogatására: például nem kínáljuk édességgel, süteménnyel, cukrozott üdítővel stb.

45
10.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók:

– ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,
– ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,
– ismerjék fel a vészhelyzeteket,
– tudják a gyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit,
– sajátítsák el az alapvető elsősegély-nyújtási módokat,
– ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével,
– sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén,
– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten foglalkozzanak az elsősegély-nyújtással
kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel,
– évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással
foglalkozó egészséghetet vagy projekt-/témanapot szervezünk az iskola tanulóinak,
– szervezett folyosói ügyeleti rendszer működtetünk alsó és felső tagozaton egyaránt,
– a pedagógusok részvételének támogatása a 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel
foglalkozó továbbképzésen.
A tanévet balesetvédelmi oktatással kezdjük, amelynek ismereteit az őszi, téli, tavaszi
szünetek megkezdése előtt felelevenítünk. Minden korosztállyal a szintjének megfelelő
alapismereteket dolgozzuk fel, úgy mint a gyakoribb iskolai vagy otthoni sérülések
felismerése és kezelése vagy a segélykérés/-hívás lépései.
Komplex elsősegély-nyújtási felkészítést a 8. évfolyamon szervezünk kapcsolódva a biológia
tantárgy emberről szóló ismereteihez. A felkészítés az alábbi elsősegély-nyújtási
alapismereteket érinti:
– az elsősegély-doboz tartalmának megismerése és a dobozban levő eszközök
alkalmazásának gyakorlása,
– vészhelyzetek, viselkedési módok megismerése,
– rovarcsípések kezelése,
– légúti akadály elhárításának megismerése,
– artériás és ütőeres vérzések megismerése, egyszerűbb vérzések ellátásának gyakorlása,
– teendők esés, törés, ficam esetén,
– újraélesztés gyakorlása,
– savmarás, vegyszer okozta sérülések, égési sérülések, forrázás, szénmonoxid mérgezés
tüneteinek megismerése,
– teendők égési sérülések, forrázás, áramütés esetén,
– segélykérés és –hívás gyakorlása (mentő hívása, szülő értesítése stb.).

46
11. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

A környezeti nevelési programnak kimagasló szerepe van abban, hogy megmutassa, hogyan
lehet az egyes környezeti problémákat orvosolni, s ezáltal az egyénnek a saját életminőségén
is javítani. A környezeti nevelés egyszerre hat a kultúránkra, világképünkre és életmódunkra
egyaránt kialakítva a környezeti problémákkal szembeni felelősségünket figyelmeztetve arra,
hogy őrizzük meg és javítsuk a környezet állapotát, valamint előzzük meg a jövőbeli
környezeti problémákat.
Iskolánk 2008 óta viseli az ÖKO-iskola címet, ami magában foglalja, hogy fontosnak tartjuk a
fenntarthatóság törekvéseit.

11.1. A környezeti nevelés alapelvei

A környezeti nevelés eredményessége a földi létünk és megmaradásunk esélyét hordozza

magában. Éppen emiatt az alapelvei nem redukálódhatnak egy-egy szűk nevelési szegmensre,
hanem komplexitásában kell megközelítenie e kérdéskört:
– fontos, hogy a környezeti nevelés komplex, rendszerszemléletű folyamat legyen,
– akárcsak a tanulás, váljék élethosszig tartóvá és az élet minden területén jelen legyen,
– napjaink helyi, közvetlen környezetünk jelenségeiből kiindulva jussunk el a globális és
egyben jövőbeli megközelítésekhez is,
– problémamegoldó szemléletű mivoltából tevékenységre és együttműködésre neveljen.

11.2. A környezeti nevelés céljai, feladatai

Az iskola környezeti nevelési tevékenységének céljai, kiemelt feladatai:

– Tevékenységeinkben hangsúlyos a tanulók természetismeretre, környezetvédelemre
irányuló nevelése, és az ehhez fűződő érzelmi viszonyulások, értékek pedagógiai
eszközökkel történő formálása.
– Nevelési tervünk alapját a JELES és ZÖLD napokról való megemlékezések adják. A
hagyományok tiszteletét egy sajátos környezettudatos szemlélet kialakításával
kívánjuk elősegíteni.
– A tantestületben van ÖKO-munkaközösség, amelyben a technikai dolgozókat is
képviselik, illetve a diáktanácsban van környezetvédelmi felelős. Iskolánk valamennyi
dolgozója komolyan veszi a környezettudatos magatartás formálását.
– Iskolai környezetünket megfelelően használjuk (takarékosság, tisztaság, rongálások
elkerülése, szépítés, építés). A növények, az iskolakert és a madarak gondozásával, az
örökbefogadott iskolán kívüli zöld területek ápolásával, szépítésével a környezetünk
iránti elkötelezettségünket érvényesítjük.

47
 – Tanulóink az életkoruknak megfelelő szinten foglalkoznak a környezet megóvásának
szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer
egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem
lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi
feladataival kapcsolatosan.

11.3. A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek

A helyi tantervben szereplő tanyapedagógia, környezetismeret, természetismeret, biológia,

kémia, földrajz, rajz, technika tantárgyak tananyagai és az osztályfőnöki órák lehetőséget
biztosítanak arra, hogy pedagógusaink vezetésével és a projektmódszer alkalmazásával a
tanulók új tapasztalatokat, információkat szerezhessenek.
A környezeti nevelést szolgáló egyéb, tanórán és iskolán kívüli lehetőségeink:
– Autómentes világnapon kerékpártúrát, KRESZ-versenyt szervezünk.
– Szorgalmazzuk a környezetbarát közlekedést.
– Sulitúra szervezése, megvalósítása.
– „Takarítsuk ki Óbudát!” környezetvédelmi programon való részvétel.
– TE SZEDD! akcióban való részvétel.
– Az állatok világnapján osztályonkénti projektek zajlanak, színvonalas tablók,
fogalmazások, versek születnek. Az alsós osztályok „Védett állat vagyok” címmel
jelmezversenyt hirdetnek.
– November végén tiltakozó akciót szervezünk a túlfogyasztás ellen, a ”Ne vásárolj
semmit!” napon jelezvén, hogy ma a vásárlásra fordított időt inkább sporttal,
szüleinkkel, barátainkkal töltsük el.
– Madáretetőt készítünk.
– A víz világnapjához kapcsolódóan ásványvíz-kóstolási lehetőséget biztosítunk.
– A Föld napján témanap TOTÓ kitöltésével, plakátok készítésével részt veszünk a
Békásmegyeri Közösségi Ház környezetvédelmi programjain.
– Erdei iskolát szervezünk, ahol a tananyagot környezetvédelmi projektekkel mélyítjük.
– Iskolánk közvetlen környezetét örökbe fogadtuk, kialakítottunk egy parkot, amit
tanulóinkkal együtt tartunk rendben.
– Iskolakertet alakítottunk ki, felosztottuk az osztályok között, és tananyaghoz,
projektekhez kapcsolódóan vesznek részt a gyerekek a kerti munkálatokban (ásnak,
gereblyéznek, ültetnek, gyomlálnak, betakarítanak).
– Komposztálókat állítottunk fel a kert végében, így a szerves hulladékokat is külön
gyűjtjük.
– Esővízgyűjtőt használunk.
– Szelektíven gyűjtjük a hulladékot a folyosókon erre kihelyezett gyűjtőkbe.
– Kibővült a hetesek feladata: ők ellenőrzik a csöpögő csapokat, figyelik a hulladékok
szelektív válogatását, lekapcsolják a feleslegesen égő lámpákat, figyelemmel kísérik a
zöld jeles napokat.

48
 – Kapcsolatot ápolunk helyi civil szervezettel, az Óbor-körrel. Részt veszünk a takarítási
akcióiban, ők pedig segítenek az örökbefogadott területek munkálatainál, illetve egy-
egy előadást, bemutatót tartanak a természetvédelemmel és a helyi értékek védelmével
kapcsolatosan.
– Csatlakoztunk a Madarász Suli programjához, ahol a tanulóink a terepen
ismerkedhetnek a környezetünkben élő madaraink életével.
– Együttműködünk a Madártani Egyesülettel is.
– Havonként szervezünk természetjárást tanulóinknak és a szüleiknek (például Róka-
hegy, Kis-Kevély, Nagy-Kevély stb.).

11.4. A környezetei nevelés színterei

A környezetvédelemre és fenntarthatóságra nevelés az iskola valamennyi dolgozójának

feladata. A technikai dolgozók és a pedagógusok egyaránt példamutatással és figyelemfelhívó
akciókkal, a tanulók és szüleik projektfeladatok elvégzésével segítik a környezettudatos
magatartás kialakítását.

11.4.1. Környezeti nevelés alsó tagozaton

Az alsó tagozatos környezeti nevelés főbb tartalmi elemei, tevékenységei:
– Az időjárás elemeinek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék)
megfigyelése. A víz megjelenési formái a természetben.
– A közvetlen környezetben előforduló gyakori állatok és növények megfigyelése.
Elemi ismeretek a növénygondozásról.
– Természethez kapcsolódó élmények kifejezése rajzban, festményben, szobrokban.
Természetes anyagok gyűjtése. Díszítés, a környezet szépítése.
– A természetes és mesterséges környezet tárgyai, azok anyagai. A természetes
anyagokhoz kötődő mesterségek.
– A gyalogos közlekedés szabályai.
– A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témán alapuló rövid
szépirodalmi művek megismerése élmények, tapasztalatok megfogalmazása.
– Szabadidős sporttevékenységek, az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása.
– Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. A környezetben előforduló
anyagok érzékelhető tulajdonságai. Mérhető és nem mérhető tulajdonságok.
– Életműködésünk főbb jellemzői.
– A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (napsugárzás, hő,
zaj, levegő, talaj, erős fény, a képernyő) hatása.
– A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása.
– Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága szennyezettsége. A
lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyező források a
környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a
védekezés lehetőségei. Különválogató hulladékgyűjtés (papír, műanyag, elem stb.)
– A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése.

49
 – Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások. Ünnepkörök dalai, dalos
játékok, a természet megjelenése a dalokban, játékokban.
– Március 22-én megemlékezés a víz világnapjáról. Kirándulás vízpartra, a víz
minőségének vizsgálata. TÉMANAP
– Április 22-e a Föld napja. Rajzok készítése, szövegek, versek, dalok a természetről.
– Május 10-e a madarak és fák napja. Közvetlen környezetünkben élő állatok és
növények megfigyelése, rajzolása.
– Szeptember 23-a takarítási világnap. Szemétgyűjtés, közvetlen környezetünk
szépítése, rendezése. TÉMANAP
– Október 4-e az állatok világnapja. Kisállatok bemutatása, kiállítása.

11.4.2. Környezeti nevelés felső tagozaton

Az alsó tagozatos tevékenységek felső tagozaton az alábbi szaktárgyi célokkal egészülnek ki:
– A szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és
környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei).
– A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a
környezetszennyezés hatása a természeti- és az épített környezetre, az emberre).
– Tanórán kívüli szakórák szervezése.
– Felkészítés természetvédelmi versenyekre.
– A számítógép felhasználása a tanórákon.
– A környezeti nevelésben jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete
és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadása.
– A fenntartható és nem fenntartható fejlődés különbségének tudatosítása.

50
12. EGÉSZ NAPOS ISKOLA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMJA

12.1. Az egész napos iskola jogi háttere

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 19. § (1) bekezdése értelmében az egész napos iskolai
nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni
időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe
véve kell megszervezni.
Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében biztosítani kell a tanulóknak a
segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, a tananyag megértéshez és elsajátításához
kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást, valamint a felzárkóztatással és a
tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását.

12.2. Az egész napos iskola alsó tagozaton

Alsó tagozaton minden osztályt egy-egy tanítópár tanít, akik a tantárgyakat egymás között
megosztva tanítják és arányosítva tartják a napközis foglalkozásokat. Így a tanítók között a
feladateloszlás kiegyensúlyozottabb, hiszen mindkét pedagógus tanít és napközizik is. A
program lehetőséget ad mindkét tanítónak megfigyelni a tanulókat úgy tanórán, mint tanórán
kívüli foglalkozásokon. Ezáltal a nevelés-oktatás sokkal hatékonyabb.
A gyermekek hét közben nem viszik haza az iskolatáskájukat, ugyanis a házi feladatokat és a
tanulnivalókat az egész napos iskola keretében elvégzik. A tanulási egységeket hosszabb,
rövidebb szünetek, szabadidős foglalkozások váltják. A szünetek a szabadban és mozgásos
tevékenységgel zajlanak.
A tanórán kívüli foglalkozások minden évfolyamon lehetőséget biztosítanak a felzárkóztatásra
és tehetséggondozásra is.

12.3. Az egész napos iskola felső tagozaton

Az 5-6. évfolyamon a tanórán kívüli időszak kerete maga a tanulást segítő csoport, melynek a
vezető pedagógusa szervezi meg a tanulók tevékenységeit, segíti, ellenőrzi a napi tanulást.
A 7-8. évfolyamon a korábbi évfolyamok tanulást segítő csoportos tevékenységét megtartva
kiegészül a továbbtanulást szolgáló egyéni, kiscsoportos foglalkozásokkal (felkészítő,
korrepetálás, fejlesztés stb.).
A tanórán kívüli időszak a teljes felső tagozaton a tanulás mellett lehetővé teszi a tanulók
szakköri (angol, robotika, film stb.) és sportolási (futball, kézilabda, vívás, pingpong stb.)
tevékenységeit is.

51
13. AZ ISKOLAI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI, FORMÁI

Az eredményes együttműködés feltétele a tanulói érdeklődés, valamint a szülői érdekek és

iskolai célkitűzések összekapcsolása. Az együttműködés alapja a közös nevelési felelősség,
feltétele a kölcsönös bizalom, korrekt tájékoztatás mindkét részről, eredménye a gyermekek
kedvező személyiségfejlődésében nyilvánul meg.

13.1. Az iskolai közösségek együttműködésének lehetőségei

a) Iskolavezetőség és nevelőtestület
– Az iskolavezetőség és a nevelőtestület együttműködése megbízott munkaközösség-
vezetők és választott képviselők útján valósul meg.
– Az együttműködés fórumai: intézményvezetőségi ülés, iskolavezetőségi értekezlet,
megbeszélések stb.
– A feladatokról a tájékoztatás az éves munkatervben rögzített időpontokban, írásbeli
értesítéseken, hirdetőtáblán keresztül történik jelzett időpontokban.
– Az iskolavezetőség a döntésekről minden esetben tájékoztatja az illetékes
közalkalmazottat.
– A nevelők a kérdéseiket, javaslataikat szóban vagy írásban, önállóan vagy képviselőik
útján közölhetik az intézmény vezetőségével.
b) Szakmai munkaközösségek együttműködése
– Az iskolában tevékenykedő munkaközösségek együttműködéséért a munkaközösség-
vezetők felelnek.
– Éves munkatervüket közös megbeszélés és konszenzus alapján állítják össze.
– Egymást és az iskolavezetést rendszeresen tájékoztatják az elvégzett munkáról.
– Együttműködés a könyvtár, a munkaközösségek, osztályfőnökök között.
c) A közalkalmazotti tanács és az iskola közösségének együttműködése
A közalkalmazotti tanács tagjai évente egyszer kötelesek tájékoztatni az általuk
képviselteket a közalkalmazotti tanács tevékenységéről, valamint az általuk képviseltek
kérdéseit, véleményüket továbbítják.
d) A szülői munkaközösség és az iskola közösségének együttműködése
A partnerek képviselői évente legalább kétszer tájékozódnak egymás munkájáról,
javaslatokat, kérdéseket fogalmaznak meg egymásnak. Az iskola működéséről,
munkatervéről az intézményvezető kétszer tájékoztatja az SZMK tagjait.
e) A nevelők és tanulók kapcsolattartása
– A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az
iskola intézményvezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök
tájékoztatják.

52
 – Az intézmény vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a
diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta
egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az
osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat.
– Az iskola intézményvezetője tájékoztatja a diákönkormányzat felelős vezetőjét, és az
osztályfőnök tájékoztatja a tanulókat az iskola életéről.
– A szaktanárok a tanulót és a szüleiket folyamatosan tájékoztatják szóban vagy írásban
az egyéni haladásukról.
– A tanulók a belső szabályzatban biztosított jogaikat érvényesíthetik.
– A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat közvetlenül vagy választott
képviselőiken keresztül eljuttathatják az iskola vezetőihez, nevelőikhez.
– A tanulók érdekképviseleti szerve a diákönkormányzat, a tanulókat érintő valamennyi
kérdésre kiterjed.
– Az iskola vezetőségének, az intézményvezetői tanácsnak teljes jogú tagja az iskolai
diákönkormányzat képviselője.
f) A nevelők és a szülők együttműködése
– Az iskola intézményvezetője a szülői szervezet vezetőségi értekezletén tájékoztatja a
szülőket.
– Az osztályfőnök a szülői értekezleteken folyamatosan tájékoztatja a szülőket.
– Együttműködés fórumai: egyéni beszélgetések, fogadóórák, tervezett időpontokban
szülői értekezletek, családlátogatás, nyílt tanítási napok, írásbeli tájékoztatások,
családlátogatás.
– A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend mindenki
számára elérhető: honlapon, irattárban, könyvtárban.

13.2. Az iskolai közösségek együttműködésének formái

a) Iskolai szint
– Nyílt napok, nyílt órák szervezése: minden évfolyamon félévenként egy alkalom.
– Bemutató órák az iskola életéről a leendő első osztályosoknak és szüleiknek
(márciusban és áprilisban).
– Szülők rendszeres tájékoztatása az iskola munkájáról, a tanulók előmeneteléről,
magatartásáról az SZMK szervezeti és működési szabályzata szerint.
– Szülői értekezletek, fogadóórák szervezése éves munkaterv szerint.
– Előadások és családlátogatások szervezése.
– Közös programok szervezése: iskola – szülői ház (farsang, Pais-nap).
– ÖKO-projekt együttes megvalósítása.
– Tanulóink rendezvényein való szülői részvétel.
– Pályaválasztási tanácsadás.
– Honlapon és Fb-on megjelenő információk.

53
b) Szülői szint
– Őszinte véleménynyilvánítás.
– Érdeklődő, segítő hozzáállás.
– Nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldás keresése.
– Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, szülői értekezleteken, fogadóórákon.
– Lehetőség szerinti segítségnyújtás.
c) Tanulói szint
– DÖK-gyűlések havonta egyszer (2. osztálytól minden osztályt 2 tanuló képvisel)
– DÖK-nap
– Farsang, Mikulás és karácsonyi ünnepségek
– Papírgyűjtés
– Sportnap
– Honlap, Fb-oldal, faliújság
– Kirándulások és személyes beszélgetések
d) Az együttműködés továbbfejlesztési lehetőségei:
– Családi versenyek rendezése (pl. alapítványi napon).
– Osztály-család közös kirándulás.
– Munkahelyi látogatás a szülő munkahelyén.
– Fórum a szülőknek a nevelési problémák megoldására.

13.3. Az iskolai közösségek elégedettségének mérése

Az elégedettség folyamatos mérése és elemzése jelenti azt az alapot, amely a partnerközpontú

működés biztosítéka. Ebben az iskolánk a minőségirányítás nyolc alapelvét veszi alapul:
– partnerközpontúság (kíváncsiak vagyunk a partnerek igényeire, elvárásaira),
– támogató vezetés (a vezetők létrehozzák azt a belső környezetet, amelyben a
munkatársakat teljes mértékig be lehet vonni a szervezet céljainak elérésébe),
– munkatársak bevonása (a teljes bevonásuk teszi lehetővé képességeik felhasználását az
iskola javára),
– folyamatszemléletű megközelítés (a kívánt célt hatékonyabban lehet elérni, ha a
tevékenységeket folyamatként kezeljük),
– rendszerszemlélet az irányításban (az egymással összefüggő folyamatok rendszerként
való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul a hatékonyan működéshez),
– folyamatos fejlesztés (az iskola célja a teljes működést érintő folyamatos fejlesztés),
– tényeken alapuló döntéshozatal (az eredményes döntések az adatok és egyéb
információk elemzésén alapulnak),
– kölcsönösen előnyös kapcsolatok (a partnerek kölcsönösen függnek egymástól,
értékteremtő képességük a kölcsönösen előnyös kapcsolatok révén növekszik).
Iskolánknak kidolgozott minőségirányítási rendszere van a partnerek elégedettségének
mérésére.

54
14. AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE

Az iskola működés és a pedagógiai tevékenység megfelelő irányításának érdekében a

vezetőség állandó munkakapcsolatban állnia fenntartójával, valamint mindennapi pedagógiai
tevékenységhez kapcsolódó szervezetekkel és azok vezetőivel, dolgozóival.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. § (3) bekezdése értelmében „a
nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy
párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az […] iskola […]
ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba
hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.”
a) Külső kapcsolatok, együttműködések iskolán kívüli intézményekkel
– Tehetségekért Közhasznú Alapítvány,
– Intézményi Tanács,
– közművelődési intézmények,
– civil szervezetek,
– egyházak,
– egészségmegőrző szervezetek,
– gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetek,
– az iskola helyiségeit használó szervezetek,
– szakmai szolgáltató szervezetek,
– szakszolgálatok,
– kulturális és sportszervezetek.
b) A kapcsolattartás formái
– személyes találkozások,
– telefonos kapcsolattartás,
– postai és elektronikus levél,
– honlap és Fb.

55
15. A HELYI TANTERV

A helyi tantervünk tartalmazza az iskolánkban zajló nevelő-oktató tevékenység teljes

curriculumát: az évfolyamokra lebontott óratervet, a kötelező és választható tantárgyakat,
illetve azok tananyagtartalmát, a tankönyv- és taneszközválasztás szempontjait, a magasabb
évfolyamba lépés feltételeit, az ellenőrzést-értékelést, valamint a minősítés kritériumait.

15.1. Az iskola évfolyamainak óraterve

Az iskola óratervét a Nemzeti alaptanterv alapján alakítottuk ki.

A jogszabályi ajánlásokon túl figyelembe vettük a helyi igényeket, valamint a mindennapi
nevelésre-oktatásra vonatkozó pedagógiai elveinket.
A szabadon felhasználható órák tervezetét az alábbi táblázat tartalmazza:

Évfolyam Szabadon t. órakeret Szabadon t. órák felhasználása

1. 2 óra 1 óra angol

1 óra zöld program

2. 2 óra 1 óra angol

1 óra zöld program

3. 2 óra 1 óra angol

1 óra magyar nyelv és irodalom

4. 2 óra 1 óra angol

1 óra magyar nyelv és irodalom

5. 1 óra 1 óra Bejárható Magyarország

6. 2 óra 1 óra Bejárható Magyarország

1 óra hon- és népismeret

7. 2 óra 1 óra Bejárható Magyarország

1 óra dráma

8. 2 óra 1 óra Bejárható Magyarország

1 óra magyar nyelv és irodalom

56
15.1.1. Az alsó tagozat óraterve
Alsó tagozaton a magyar nyelv tantárgyhoz tartozik a nyelvtan-helyesírás és írás modul, míg a
magyar irodalom tantárgyhoz az olvasás és fogalmazás modulok. A művészeti nevelés alsó
tagozaton komplex módon valósul meg, vagyis az ének-zenét, technikát és vizuális kultúrát a
művészetek nevű tantárgyon belül tanítunk. A mindennapos testnevelés keretén belül az 1–2.
évfolyamon heti 1 órában sakkoktatás, 3. évfolyamon heti 1 órában vívásoktatás zajlik.
Tekintettel arra, hogy iskolánk ÖKO-iskola és folyamatosan alakul a kerti tevékenykedést
lehetővé tevő iskolaudvar, 1–2. évfolyamon bevezettük a kertészkedés tantárgyat. Az angol
nyelvet 1. osztálytól – osztálylétszámtól függően – bontott csoportban tanítjuk.
2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben az alábbi módon alakul az alsó tagozat
tantárgyi struktúrája és óraszámeloszlása:

Évfolyamok
Műveltségterületek, tantárgyak
1. 2. 3. 4.

Magyar nyelv és irodalom

magyar nyelv 3 3 3
7
magyar irodalom 4 3 3
Matematika
matematika 4 4 4 4
Etika/hit- és erkölcstan
etika/hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Természettudomány és földrajz
környezetismeret 1 1
zöld program 1 1
Idegen nyelv
angol nyelv 1 1 1 3
Művészetek
ének-zene 2 2 2 2
vizuális kultúra 2 2 2 1
Technológia
technika és tervezés 1 1 1 1
digitális kultúra 1 1
Testnevelés és egészségfejlesztés
testnevelés 4 4 4 5
testnevelés sakk 1 1
vívás 1

Összes óraszám 24 24 24 25

57
2023. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben az alábbi módon alakul az alsó tagozatos
sportiskolai osztály tantárgyi struktúrája és óraszámeloszlása:
Évfolyamok
Tantárgyak
1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

magyar nyelv 3 3 3
7
magyar irodalom 4 3 3
Idegen nyelv
angol nyelv 1 1 1 3
Matematika
matematika 4 4 4 4
Etika/hit- és erkölcstan
etika/ hit és erkölcstan 1 1 1 1
Természettudomány és földrajz
környezetismeret 1 1
zöld program 1 1
Művészetek
ének-zene 2 2 2 2
vizuális kultúra 2 2 2 1
önismeret/drámajáték 0,5 0,5 0,5 0,5
Technológia
technika és tervezés 1 1 1 1
digitális kultúra 1 1
Testnevelés és egészségfejlesztés
testnevelés 5 5 5 5
sportágválasztás 0,5 0,5 0,5 0,5
küzdelem és játék 1 1 1 1
Összes óraszám 26 26 26 26

15.1.2. A felső tagozat óraterve

A szabadon tervezhető órakeret lehetővé tette, hogy az 5–8. évfolyamon bevezethessük a
Bejárható Magyarország tantárgyat, mivel ÖKO-iskola lévén felső tagozaton is hangsúlyt
fektetünk a környezeti nevelésre, valamint a fenntarthatóság megismerésére.
Egyes tantárgyakat, ahol a létszám és a felszerelés indokolja, csoportbontásban tanítjuk. Ilyen
az angol nyelv, technika és tervezés, digitális kultúra és vizuális kultúra tantárgyak.
A mindennapos testnevelés keretén belül az 5. évfolyamon heti 1 órában vívásoktatás zajlik.

58
2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben az alábbi módon alakul a felső tagozat
tantárgyi struktúrája és óraszámeloszlása:

Évfolyamok
Tantárgyak
5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom

magyar nyelv 2 2 1 2
magyar irodalom 2 2 2 2
Matematika
matematika 4 4 3 3
Történelem és állampolgári ismeretek
történelem 2 2 2 2
állampolgári ismeretek 1
hon- és népismeret 1
Etika/hit- és erkölcstan
etika/hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Természettudomány és földrajz
természettudomány 2 2
kémia 1 2
fizika 1 2
biológia 2 1
földrajz 2 1
Bejárható Magyarország 1 1 1 1
Idegen nyelv
angol nyelv 3 3 3 3
Művészetek
ének-zene 2 1 1 1
vizuális kultúra 1 1 1 1
dráma és színház 1
Technológia
technika és tervezés 1 1 1
digitális kultúra 1 1 1 1
Testnevelés és egészségfejlesztés
testnevelés 4 5 5 5
testnevelés
vívás 1
Közösségi nevelés
közösségi nevelés 1 1 1 1
Összes óraszám 28 28 30 30

59
2023. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben az alábbi módon alakul a felső tagozatos
sportiskolai osztály tantárgyi struktúrája és óraszámeloszlása:

Évfolyamok
Tantárgyak
5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom

magyar nyelv 2 2 1,5 2
magyar irodalom 2 2 2 2
Matematika
matematika 4 4 3 3
Történelem és állampolgári ismeretek
történelem 2 2 2 2
állampolgári ismeretek 1
hon- és népismeret 1
olimpiaismeret 0,5 0,5
Etika/hit- és erkölcstan
etika/hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Természettudomány és földrajz
természettudomány 2 2
kémia 1 2
fizika 1 2
biológia 2 1
földrajz 2 1
Bejárható Magyarország 1 1 1 1
Idegen nyelv
angol nyelv 3 3 3 3
Művészetek
ének-zene 1 1 1 1
vizuális kultúra 1 1 1 1
dráma és színház 1
önismeret/drámajáték 0,5 0,5 0,5
Technológia
technika és tervezés 1 1 1
digitális kultúra 1 1 1 1
Testnevelés és egészségfejlesztés
testnevelés 5 5 5 5
tanulásmódszertan 1
sportegészségtan-sportetika 0,5 0,5

60
 Évfolyamok
Tantárgyak
5. 6. 7. 8.

Közösségi nevelés
közösségi nevelés 1 1 1 1
Összes óraszám 29 29 31 31

15.2. A választott kerettantervek

Alsó tagozaton a kiválasztott kerettantervek az alábbiak:

Tantárgyak Kerettanterv megnevezése

magyar nyelv
Magyar nyelv és irodalom 1–4. évfolyam
magyar irodalom

matematika Matematika 1–4. évfolyam

etika/hit- és erkölcstan Etika 1–4. évfolyam

környezetismeret Környezetismeret 3–4. évfolyam

angol nyelv Élő idegen nyelv 4. évfolyam

ének-zene Ének-zene 1–4. évfolyam

művészetek
vizuális kultúra Vizuális kultúra 1–4. évfolyam

technika és tervezés Technika és tervezés 1–4. évfolyam

digitális kultúra Digitális kultúra 3–4. évfolyam

testnevelés Testnevelés 1–4. évfolyam

sakk Sakk-logika 1–4. évfolyam
testnevelés
vívás Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskola
neveléséhez-oktatásához

zöld program Tanyapedagógia – a háztáji gazdálkodás

gyakorlati ismeretei 1–4. évfolyam

Felső tagozaton a kiválasztott kerettantervek az alábbiak:

Tantárgyak Kerettanterv megnevezése

magyar nyelv
Magyar nyelv és irodalom 5–8. évfolyam
magyar irodalom

61
 Tantárgyak Kerettanterv megnevezése

matematika Matematika 5–8. évfolyam

történelem Történelem 5–8. évfolyam

állampolgári ismeretek Állampolgári ismeretek 8. évfolyam

hon- és népismeret Hon- és népismeret 5–8. évfolyam

etika/hit- és erkölcstan Etika 5–8. évfolyam

természettudomány Természettudomány 5–6. évfolyam

kémia Kémia 7–8. évfolyam

fizika Fizika 7–8. évfolyam

biológia Biológia 7–8. évfolyam

földrajz Földrajz 7–8. évfolyam

angol nyelv Élő idegen nyelv 5–8. évfolyam (angol, német)

ének-zene Ének-zene 5–8. évfolyam

vizuális kultúra Vizuális kultúra 5–8. évfolyam

dráma és színház Dráma és színház 7–8. évfolyam

technika és tervezés Technika és tervezés 5–7. évfolyam

digitális kultúra Digitális kultúra 5–8. évfolyam

testnevelés Testnevelés 5–8. évfolyam

testnevelés Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskola
vívás
neveléséhez-oktatásához
Bejárható Magyarország Bejárható Magyarország 5–8. évfolyam

A sportiskolai osztály választott kerettanterve a Sportiskolai nevelés-oktatás kerettanterve.

15.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösségek véleményének

kikérésével választják ki az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket,
taneszközöket, ruházati és más felszereléseket a vonatkozó jogszabályban megnevezett
tankönyvjegyzékről.

62
A szülők minden év májusában írásbeli értesítés formájában tájékoztatást kapnak a soron
következő tanév tankönyveiről és taneszközeiről.
Az iskolai nevelési-oktatási feladatok ellátásához kapcsolódó tankönyvek kiválasztása az
alábbi szempontok szerint történik:
– Megfeleljenek a Nemzeti alaptanterv és a helyi tanterv követelményeinek.
– A kiválasztott tankönyvekhez kapcsolódjanak munkafüzetek, digitális tananyagok,
kiegészítések, vagyis a taneszközök egymásra épülő rendszert alkossanak.
– Vegyék figyelembe az életkori sajátosságokat, és ne sértsenek kisebbségi érdekeket.
– Adekvát módon használják a szaknyelvet.
– Tartalmazzanak lényeg- és tanulásvezető kiemeléseket a tanulók számára (dőlt sorok,
aláhúzás stb.), valamint kidolgozott feladatokat (mintapéldákat) és feladattárat.
– A tankönyvi példák, feladatok naprakészek legyenek és tükrözzék a valóságos
környezetünket.
– Lehetőség szerint több tanéven keresztül legyenek használhatók; nyomdatechnikájuk,
kötésük megfeleljen a tartós tankönyvi elvárásoknak.

15.4. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

A helyi szintű szabályozás határozza meg, hogy meddig kell eljutnia a pedagógusnak a
felkészítésben, és meddig kell eljutnia a tanulónak a felkészülésben.23

15.4.1. Vizsgarend
Tanulmányok alatti vizsgákat a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban:
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) által előírt esetekben szervez az iskola (magántanulók,
tantestületi döntés alapján kötelezettek esetében).
Az általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető.
A magántanulót fel kell menteni az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól.
Ezen tanuló az intézményvezető, illetve a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot
tudásáról.
A vizsgák időpontjáról – a javítóvizsga kivételével – a vizsgára történő jelentkezéskor írásban
kell tájékoztatni a tanulót és a szülőt, legalább 10 nappal a vizsga kezdő időpontja előtt.
Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független
vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a
tanuló jogviszonyban áll. A tanulmányok alatti vizsgán vizsgabizottság ellenőrzi és értékeli a
vizsgakötelezettséggel érintett időszakra vonatkozó követelmények elsajátítását. A bizottság
az összesített részeredmények és a kérdező tanár véleményezése alapján dönt a minősítésről.
Ha a tanuló a tanulmányok alatti vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kap, a
halasztott időpontig úgy folytathatja tanulmányait, mintha sikeres vizsgát tett volna.

23
Szüdi János 2008. A magasabb iskolai évfolyamba lépés feltételei. Új Pedagógiai Szemle. május.

63
A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, javító- és pótló vizsga)
követelményeit, részeit, az értékelés szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg.
A vizsga tantárgyi/évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a kerettantervek alapján
készült, a pedagógiai program részét képező helyi tanterv adott tantárgyra és évfolyamra
vonatkozó követelményeivel.
Az intézmény három időszakot biztosít a tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására:
augusztus, január és április folyamán (intézményi döntés szerint). A vizsgaidőszakok pontos
időpontja a tanév helyi rendjében meghatározott – közzétételre kerül az intézmény honlapján.
Az intézmény vezetőjének feladata a vizsga törvényes előkészítése és zavartalan
lebonyolítása. Ezen feladatkör kiterjed az osztályozó- és javítóvizsgára, valamint a másik
iskolából átvett tanulók különbözeti vizsgájára; az SNI tanulókra vonatkozó szabályok
betartatására: többletidő, eszközhasználat biztosítása.
Az intézményvezető feladata:
– a szabálytalanságok kezelése, jogorvoslata, a vizsgák lebonyolítására vonatkozó
nyilvánosság betartatása;
– az iratkezelés szabályainak betartatása, ellenőrzése (jelentkezési lap, jegyzőkönyv,
záradékok);
– az egész nevelőtestületre egységesen vonatkozó minősítés és értékelés rendjének
betartatása (pl. mit vár el a nevelőtestület a jeles, jó, közepes, elégséges minősítésért).
– a törvényben előírt elméleti és gyakorlati vizsgák rendjének figyelemmel kísérése, a
tanulók tájékoztatása a vizsgák – kerettantervben meghatározott – követelményeiről;
– a vizsgaidőpontok betartása (amely az iskola munkatervében kerül rögzítésre, illetve a
házirendnek is tartalmazza a vizsgák követelményeit).
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő
szabályok szerint kell megszervezni.
A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola tantervében meghatározott
követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból,
amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Ha a vizsgán
az előírt szintet nem teljesíti, a vizsgát két hónapon belül megismételheti. Ha ismételt
teljesítménye sem megfelelő, akkor köteles évfolyamot ismételnie.
a) Osztályozóvizsga
A tanulónak abban az esetben kötelező osztályozó vizsgát tennie, ha:
– a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel van mentve;
– egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven órát
meghaladja;
– egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott
tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja;
– a tanulmányi követelményeket engedély alapján egy vagy több tantárgyból az előírtnál
rövidebb idő alatt teljesítette;
– a tanulmányait magántanulóként végzi,

64
 – a hiányzása a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében előírt
mértéket meghaladja, és ezért nem osztályozható, amennyiben a tantestület
engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
A vizsgára a tanulót a szülő írásban jelentkezteti és felkészíti. Egy osztályozó egy adott
tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év
lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.
b) Különbözeti vizsga
A tanulót jogszabály értelmében megilleti az a jog, hogy a választható tantárgyak esetében a
május 20-i határnappal, a következő tanévre más választható tantárgyat válasszon. Ennek
feltétele a sikeres különbözeti vizsga. A különbözeti vizsga a tantárgyi követelmények
optimumát kéri számon. A vizsgára a szülő jelentkezteti és készíti fel a tanulót. Különbözeti
vizsgát a tanév során folyamatosan lehet szervezni.
Különbözeti vizsgát tehet a tanuló, ha:
– írásbeli határozat alapján engedélyezték,
– tanulmányait valamely évfolyamon valamely tantárgyból emelt szinten kívánja
folytatni, és megelőzően csak középszinten tanulta,
– átvétellel tanulói jogviszonyt kíván létesíteni és az előző iskolájából eltérő tanterv
szerinti tanulmányokat folytatott.
c) Javítóvizsga
Javítóvizsgát köteles tenni a 2–8. évfolyamon tanuló diáknak, ha a tanév végén bármely
tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát
tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata. Amennyiben a
javítóvizsgán nem teljesíti a meghatározott követelményeket, vagy nem jelenik meg, köteles
évet ismételnie. A javító vizsga időpontját a szorgalmi időszak lezárásakor az iskola
bejáratára kell kifüggeszteni.
A tanulót a vizsgára a szülő készíti fel, az iskola a nyár folyamán két ízben konzultációs
lehetőséget biztosíthat. A javítóvizsgán elégséges osztályzatot kapott tanuló magasabb
évfolyamba léphet.
d) Pótló vizsga
Pótló vizsgát tehet az a tanuló, aki neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy
megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Pótló vizsgát – az
intézményvezető döntése alapján – az adott vizsganapon vagy az iskola által megszervezhető
legközelebbi vizsganapon kell megtartani.

A vizsgaszabályzat rögzíti a vizsgabizottság összetételét és az eljárásrendet.

A vizsgabizottság összetétele:
– intézményvezető (felel a vizsga jogszabályban előírt rendjéért),
– elnök (feladata a vizsga szabályszerű és szakszerű megtartása),
– tagok (feladatuk a vizsga lebonyolítása, a jegyzőkönyv elkészítése, a záradékok pontos
bevezetése a dokumentumokba).

65
Amennyiben a vizsgabizottságot (független vizsgabizottság) a kormányhivatal jelöli ki, úgy
ezen feladatok jogköre átruházódik.
A vizsgák eljárásrendjét az alábbi táblázat foglalja össze:
Célok, feladatok Felelősök Határidő Dokumentum
1. A minimális osztályfőnök év végi névsor
követelményt nem szaktanár osztályozó
teljesítő tanulók, illetve a munkaközösség- értekezlet
hiányzás miatt osztályozó vezető
vizsgára kötelezett
tanulók felmérése.
2. A jogszabály nyújtotta osztályfőnök osztályozó névsor
lehetőség alapján, szülői értekezlet
kérésre osztályismétlő
tanulók felmérése.
3. A bukott tanulók, ill. az intézményvezető- év végi névsor
osztályozó vizsgára helyettes értekezlet
kötelezettek besorolása.
4. A legfeljebb három szaktanárok év végi anyakönyv
tantárgyból bukottak, osztályfőnökök értekezlet bizonyítvány
illetve a szülői kérésre,
évfolyamot ismétlők
osztályba sorolása.
5. Javítóvizsga, szaktanár bizonyítvány-
osztályozóvizsga osztás
követelményeinek
összeállítása.
6. Javítóvizsga, munkaközösség
osztályozóvizsga osztályfőnökök
időpontja
7. Javítóvizsga, osztályfőnökök bizonyítvány- követelmény
osztályozóvizsga osztás
követelményeinek
kiadása a tanulóknak a
bizonyítvánnyal együtt.
8. Javítóvizsga, intézményvezető- tárgyév jegyzőkönyv
osztályozóvizsga helyettes augusztus15-31. bizonyítvány
lebonyolítása. szaktanárok anyakönyv
9. Azoknak a tanulóknak intézményvezető- tárgyév KRÉTA (napló)
osztályba sorolása, akik a helyettes október 1. anyakönyv
javítóvizsgán, osztályfőnökök
osztályozóvizsgán nem
feleltek meg.

66
 Célok, feladatok Felelősök Határidő Dokumentum
10. Az évismétlő tanuló osztályfőnökök folyamatos KRÉTA (napló)
tanulmányi munkájának szaktanár
folyamatos figyelemmel
kísérése a tanév
folyamán.
A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit közölni kell az érintett tanulók szüleivel az
osztályozóvizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, javítóvizsga esetén, a
tanév végén (bizonyítványosztáskor). A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek
megfelelően a nevelőtestület dönt.
A tanulmányok alatt a következő tantárgyakból tehetnek írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati
vizsgarészeket a tanulóknak:
Alsó tagozat
Tantárgy
Magyar nyelv írásbeli szóbeli
Magyar irodalom írásbeli szóbeli
Idegen nyelv írásbeli szóbeli
Matematika írásbeli szóbeli
Hit-és Etika szóbeli
Környezetismeret írásbeli szóbeli
Ének-zene szóbeli gyakorlati
Vizuális kultúra gyakorlati
Életvitel és gyakorlat gyakorlati
Testnevelés és sport gyakorlati

Felső tagozat
Tantárgy
Magyar nyelv írásbeli szóbeli
Magyar irodalom írásbeli szóbeli
Idegen nyelv írásbeli szóbeli
Matematika írásbeli szóbeli
Hit-és Etika írásbeli szóbeli
Történelem szóbeli
Természetismeret írásbeli szóbeli
Fizika írásbeli szóbeli
Kémia írásbeli szóbeli
Biológia írásbeli szóbeli
Földrajz írásbeli szóbeli
Ének-zene írásbeli szóbeli gyakorlati
Hon-és népismeret szóbeli
Vizuális kultúra gyakorlati
Informatika szóbeli gyakorlati
Technika, életvitel és gyakorlati
gyak.
Testnevelés és sport gyakorlati

67
15.4.2. A tanulók továbbhaladása
a) A magasabb évfolyamba lépés feltételei
– Az első évfolyamon a köznevelési törvény előírásának megfelelően a tanuló csak
abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha a tanulmányi követelményeket
az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, az adott
tanév során 250 óránál többet mulasztott.
– A 2–8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az
oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott
követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.
– A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közbeni tanulmányi
munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2–8. évfolyamon minden
tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a
továbbhaladáshoz.
– Ha a tanuló a 2–8. évfolyamon tanév végén egy, kettő vagy három tantárgyból szerez
elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban
javítóvizsgát tehet.
– Ha a tanuló a 2–8. évfolyamon a javítóvizsgán sem teljesítette az előírt
követelményeket, akkor az évfolyamot ismételni köteles.
– A 2–8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat
megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
o magántanulóként végezte tanulmányait,
o egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,
o a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
o a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette.
b) Egy évfolyamon belül másik osztályba való átlépés feltételei
– Szülői kérésre a jogszabály által meghatározott rendelkezés alapján. (Az átlépés
illetően az intézményvezető döntési joggal rendelkezik.)
– Fegyelmi útján.
c) A tanulói jogviszony megszűnése:
– A köznevelési törvényben szabályozottak alapján.

15.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és

formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének
követelményei, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma
értékelésének, minősítésének formája

15.5.1. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő

ellenőrzési, mérési és értékelési módja
Mint minden egyes pedagógiai tevékenységnél, úgy az ellenőrzés és mérés-értékelés területén
is a köznevelési törvény, valamint a Nemzeti alaptanterv előírásait tekintjük irányadónak. Az

68
iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi
munkájának folyamatos ellenőrzését, mérését és értékelését.

a) Ellenőrzés
Az ellenőrzés célja:
– a tájékoztatás (minden érintett tájékoztatása),
– a minősítés (a tanulói tudás megítélése),
– a szelektálás (pl. nívócsoportok létrehozásakor),
– a személyiségfejlesztés (megerősítés, motiválás céljából).
Az ellenőrzés szempontjai:
– Objektív képet kapjunk a tanulók aktuális tudásszintjéről.
– A tanév során az ellenőrzés folyamatos legyen.
– A tanulónak adjunk lehetőséget arra, hogy elméletben és gyakorlatban is adjon számot
tudásáról (változatosság biztosítása).
– A tanulónak legyen lehetősége szóban és írásban is számot adnia tudásáról.
– Figyelembe kell vennünk a tanuló önmagához mért fejlődését is.
Az ellenőrzés módszerei és eszközei:
– a tanulók megfigyelése (az alapkompetenciák fejlettségi szintje, a tantárgy iránti
érdeklődés, az órai munkában való részvétel aktivitása, a házi feladatok megoldása,
ellenőrzése, a munkadarabok elkészítése, az eszközhasználat, a kísérletek
elvégzésében való részvétel),
– a szóbeli felelet (önálló összefüggő feleletek alapján, a feltett kérdésekre adott válasz
alapján, kiselőadások tartása egy témakörben, memoriterek tudása),
– írásbeli ellenőrzés (témaközi írásbeli feleletek egy-egy témakörben, témazáró
dolgozatok íratása, éves felmérők íratása, gyűjtőmunka, tesztek megoldása,
térképvázlatok készítése),
– a gyakorlati munka és az interjú.
b) Mérés-értékelés
A pedagógiai mérés során a tanuló viselkedését és produktumát előre meghatározott
kritériumok és szempontok szerint egy mérőeszközön rögzített skálához illesztjük, és az elért
eredményt számszerűsítjük. Az értékelés hosszú távon szabályoz és az objektív helyzetfeltárás
a célja. Az értékelés során szisztematikusan gyűjtünk adatokat, ezeket elemezzük és
összevetjük a célokkal.
A mérés-értékelés alapelvei:
– folyamatosság, rendszeresség, szakmai pontosság,
– objektivitás és empátia egészséges aránya,
– a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye,
– figyelembe kell venni a tanuló egyéni haladását, képességeit.
A mérés-értékelés módjai:
– diagnosztikus értékelés (célja a helyzetfeltárás, az egyénre, csoportra szabott nevelési-
oktatási stratégia kialakítása),

69
 – formatív értékelés (célja a folyamat közbeni irányítás, segítés, korrekció, mindig a
gyermek konkrét tennivalóját jelöljük ki),
– szummatív értékelés (célja az összegzés, adott téma, tantárgy, időszak vagy tanév
eredményességének megállapítása).
A számonkérés követelményei:
– Csak olyan tudást lehet számon kérni, amelyet megtanítottunk, illetve amelynek
megszerzéséhez kellő támogatást nyújtottunk a tanulónak.
– A számonkérésnek mindig a tanuló tudására kell irányulnia, ugyanakkor a
hiányosságok feltárásának célja a tanuló felzárkóztatása, egyéni fejlesztése.
– Lehetőséget kell biztosítani a tanulónak a feltárt hiányosságok pótlására, a hibák
javítására.
– Az értékelés és minősítés a tanuló teljesítményét tükrözze, és ne az osztályban,
csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét.
– A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció az elsődleges szempont.
Az ellenőrzés időnként kiterjed a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre
is. A tantárgyi követelményeket a helyi tanterv határozza meg.
A magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika,
környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz
ellenőrzésénél:
– a pedagógusok a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is
ellenőrizhetik;
– az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit
átfogó témazáró dolgozatot írnak;
– az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból havonta egyszer
valamilyen gyakorlati vagy elméleti tevékenységgel összekapcsolva számot adhatnak
tudásukról.
A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.
A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését,
minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az
iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is,
hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző
értékeléshez képest. A tanulók tudásszintjét az alábbi formában értékeljük:
a) Érdemjegy
– 30% és 50% súlyozású érdemjegy („egyéb” megjelöléssel, amely a pedagógus
megítélése szerinti feladatok megoldása, röpdolgozat, rövid szóbeli felelet, 1-1
részfeladat megoldása stb.).
– 100% súlyozású érdemjegy (gyűjtőmunka, szemléltető eszköz készítése, kísérletek
elvégzése, 1-1 részfeladat megoldása, füzetvezetés, szorgalmi feladatok, alkalmanként
a házi feladat, szóbeli felelt, önálló munkadarab elkészítése, témaközi dolgozat).
– 200% súlyozású érdemjegy (témazáró dolgozat).

70
A heti egy órás tantárgyaknál havonta minimum egy, maximum kettő, a heti két vagy ennél
több órában tanított tantárgyaknál havonta egy, maximum három érdemjegyet adunk. A
tanulók magatartását, illetve szorgalmát havonta egy érdemjeggyel értékeljük. Az SNI és
BTMN gyerekek értékelésénél a szakvéleményben rögzítettek a mérvadók.
A készségtárgyak kivételével az írásbeli munkák értékelése a következő százalékok alapján
történik:
alsó tagozaton felső tagozaton

– 0–50% elégtelen (1) – 0–33% elégtelen (1)

– 51–60% elégséges (2) – 34–50 % elégséges (2)
– 61–80% közepes (3) – 51–74% közepes (3)
– 81–90% jó (4) – 75–90% jó (4)
– 91–100% jeles (5) – 91–100% jeles (5)

Azt a tanulót, aki nem teljesítette a követelményeket, a tanév végén a tantestület javítóvizsga
letételére, évismétlésre kötelezheti a második évtől.
A tanulók évközi tudását 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel, félévkor és év végén 1-től 5-ig
terjedő osztályzattal értékeljük írásbeli és szóbeli számonkérések alkalmával az egyes
tantárgyak tantárgyi sajátosságainak figyelembevételével.
A jeles (5) kritériumai:
– A tananyagból önállóan, tanári segítség nélkül, összefüggően be tud számolni, tévedés
nélkül vagy kisebb pontatlansággal.
– Felkészülése folyamatos. Órán aktív, önállóan dolgozik.
– Kiselőadásokat, szorgalmi feladatokat vállal.
– Megfelelően használja a szakkifejezéseket.
– Szabatosan fejezi ki magát.
– Átlátja az összefüggéseket és kapcsolatokat más tárggyal.
– Javaslatait alkalmazni tudja.
– Írásbeli munkáiban precíz, pontos.
– Tanulókísérleteit pontosan végrehajtja.
– Tapasztalatait összegezni tudja. Munkaeszközeit megfelelően használja, gyakorlati
munkadarabjai pontosak, precízen elkészítettek, megfelelően használhatók.
A jó (4) kritériumai:
– A tananyagból önálló gondolatmenet alapján be tud számolni, kisebb tanári
segítséggel.
– Alapvető hibákat nem ejt. Írásbeli és szóbeli feleleteiben kisebb hiányosságok vannak.
– Képes önálló munkavégzésre, de kisebb hibákat ejt.
– Felkészülése általában folyamatos.
– Önálló munkát tanári biztatásra vállal.
– Kísérletek végzésében aktív, de megfigyeléseket, következtetéseket esetenként kevés
segítséggel tud levonni.
– Munkadarabjainak elkészítésében a munkaeszközöket megfelelően használja.
Munkadarabjai többnyire pontosak.

71
A közepes (3) kritériumai:
– Szóbeli feleleteiben kisebb-nagyobb hibákat ejt, de kerek mondatokban felel.
– Csak tanári segítséggel, kérdésekre válaszolva tudja elmondani a tananyagot.
– Válaszai pontatlanok, hiányosak.
– Írásbeli munkáiban előfordulnak tévedések.
– Tanórákon gyakran passzív, figyelmeztetésre dolgozik.
– Felkészülése nem folyamatos, házi feladatai hiányosak.
– Munkadarabját nem tudja megtervezni, méretei pontatlanok, esztétikuma nem
megfelelő.
Az elégséges (2) kritériumai:
– Nem tudja önállóan összefoglalni a tananyagot.
– Kérdésekre is csak nehezen válaszol. Tőmondatokban fejezi ki magát.
– A fogalmakat összetéveszti, kevés ismeretanyaggal rendelkezik.
– Szabályokat nem mindig ismeri, és nem mindig tudja alkalmazni (minimumszint).
– Alapvető fogalmi tévedései nincsenek.
– Írásbeli munkái hiányosak, felkészületlen, figyelmetlen, passzív a tanítási órákon.
Házi feladatait rendszeresen nem készíti el, felszerelése gyakran hiányos.
– Az órán részt vesz, a munkadarabbal foglalkozik, de munkadarabja nem mindig
használható a célnak megfelelően, pontatlan.
Az elégtelen (1) kritériumai:
– Szóbeli feleletében kérdések segítségével sem tud számot adni tudásáról.
– Alapvető fogalmi tévedései vannak.
– Sorozatosan felkészületlen, felszerelése rendszeresen hiányos, nem készít házi
feladatot. Írásbeli munkáiban nem dolgozik, hiányosan adja be feladatait.
b) Osztályzat
Félévkor és év végén osztályzattal értékelünk. Az osztályzat az érdemjegyek átlagából
tevődik össze, figyelembe véve a tanuló fejlődési tendenciáját is.
– A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző
tantárgyak esetében a következők szerint történik:
o Az 1. évfolyamon, valamint a 2. évfolyam első félévében minden tantárgy
esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. Az 1. évfolyamon szövegesen
értékeljük a tanulókat negyedévkor és háromnegyed évkor is.
o A 2. évfolyam második félévétől nyolcadik év végéig a tanulók teljesítményét,
előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjeggyel, év végén osztályzattal
minősítjük.
o A félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a
tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
– Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4),
közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
– A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti
a KRÉTA rendszeren keresztül. A KRÉTA bejegyzéseit az osztályfőnök havonta
ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

72
c) A szöveges értékelés elvi szabályozása
A vonatkozó jogszabályi előírások alapján, az alsó tagozaton, 1. évfolyamon és a 2. évfolyam
első félévében szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy
megfelelően teljesített, illetve fejlesztésre szorul. A félévi és év végi bizonyítványban a
tantárgyak mellett a következő minősítéseket kaphatják a tanulók:
– kiválóan megfelelt,
– jól megfelelt,
– megfelelt,
– fejlesztésre szorul.
Iskolaváltás esetén a szöveges értékelést a következő módon váltjuk át osztályzatra:
– kiválóan megfelelt: 5
– jól megfelelt: 4
– megfelelt: 3
– fejlesztésre szorul: 2
Minden tantárgyból a tanulók teljesítményének minősítése egységes szempontok alapján
történik az alábbiak alapján:
– Kiválóan megfelelt a tanuló tantárgyi minősítése, ha
o a felmérőket 91% fölött írja meg,
o az órai munkája rendszeresen aktív,
o a továbblépéshez szükséges ismeretekkel, kompetenciákkal magas szinten
rendelkezik.
– Jól megfelelt a tanuló tantárgyi minősítése, ha
o a felmérőket 81% fölött írja meg,
o az órai munkája általában aktív,
o a továbblépéshez szükséges ismereteket, kompetenciákat maradéktalanul
elsajátította.
– Megfelelt a tanuló tantárgyi minősítése, ha
o a felmérőket legalább 51%-ra írja meg,
o az órai munkája megfelelő,
o továbblépéshez szükséges ismeretekkel, kompetenciákkal rendelkezik.
– Fejlesztésre szorul minősítést kap, ha
o a felmérőit 50% alatt teljesíti rendszeresen,
o a tanítási órán nem mutat érdeklődést,
o a tanítási órán nem, vagy hiányosan teljesíti a feladatokat,
o a továbblépéshez szükséges ismeretekkel, kompetenciákkal nem rendelkezik.
A tanulók fejlődésének követésében a következő kulcskompetenciákra kell tekintettel lenni:
– A tanuló kommunikációs kompetenciája
– Matematikai, gondolkodási kompetencia
– A tanulás kompetenciái
– A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái
– A digitális kompetencia

73
 – Fejlődés mértéke a követelményekhez, a tanulócsoport normáihoz és a megelőző
teljesítményeihez képest.

15.5.2. A tanulók magatartásának, szorgalmának ellenőrzése és értékelése

A tanulók magatartását és szorgalmát havonta, félévkor, év végén értékeljük első-nyolcadik
évfolyamokon.
A minősítés fokozatai:
magatartás szorgalom
– példás – példás
– jó – jó
– változó – változó
– rossz – hanyag
A félévi és év végi osztályzatokat magatartásból és szorgalomból az osztályfőnök és a
nevelőtestület közösen dönti el, amely a félévi értesítőbe és a bizonyítványba érdemjegy,
illetve szöveges értékelés formájában bekerül. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők
többségi véleménye dönt az osztályzatról.
a) A magatartás értékelése és minősítése
Példás (5) az a tanuló, aki:
– munkájával, jó kezdeményezéseivel tesz a közösségért;
– a házirend előírásait betartja;
– magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat;
– óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
– durva szavakat még véletlenül sem használ, tisztelettudó;
– felszerelését mindig elhozza az iskolába;
– kötelességtudó, feladatait és önként vállalt feladatait teljesíti;
– nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.
Jó (4) az a tanuló, aki:
– a házirend elvárásait betartja;
– iskolai viselkedése általában kifogástalan;
– a reá bízott feladatokat kifogástalanul ellátja, ő maga azonban felkérés nélkül nem
vállal feladatokat;
– nincs írásbeli intője vagy megrovása.
Változó (3) az a tanuló, aki:
– a házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul;
– feladatait nem minden esetben teljesíti;
– gyakran hiányos a felszerelése;
– magatartásával zavarja a tantárgyi órákat, illetve tanórákon kívül fegyelmezetlenül
viselkedik;
– szaktanári illetve osztályfőnöki intője van;
– igazolatlanul mulasztott.
Rossz (2) az a tanuló, aki:
– a házirend előírásait sorozatosan megszegi;

74
 – felszerelését rendszeresen otthon felejti;
– fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak;
– viselkedése romboló hatású, az iskolai oktatást, nevelést akadályozza;
– többször kapott szaktanári figyelmeztetést, osztályfőnöki intőt, illetve ennél magasabb
fokozatú büntetése van;
– több alkalommal igazolatlanul mulasztott.
b) A szorgalom értékelése és minősítése
Példás (5) az a tanuló, aki:
– tanítási órákra való felkészültsége képességeihez mérten kifogástalan;
– tanítási órákon aktív, többlet feladatokat is vállal;
– munkavégzése rendszeres, megbízható;
– felszerelését mindig elhozza az iskolába, taneszközei tiszták, rendesek;
– tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken is részt vesz.
Jó (4) az a tanuló, aki:
– iskolai munkáját képességeinek megfelelően teljesíti;
– iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést;
– kötelességeit teljesíti, de nem vállal önként feladatot;
– felszerelése néha hiányos, taneszközei tiszták, rendezettek.
Változó (3) az a tanuló, aki:
– iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést;
– kötelességeit hiányosan, csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti;
– tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig
teljesíti;
– felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
– érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
– önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre,
felügyelettel dolgozik.
Hanyag (2) az a tanuló, aki:
– képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi eredménye javításáért;
– kötelességeit gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan;
– felszerelése rendszeresen hiányos;
– a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak
ellenszegül;
– valamelyik tantárgyból bukásra áll.

15.5.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának

elvei és korlátai
Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok
érvényesülnek:
– A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz
kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz
kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

75
 – A szünetekre adott feladatok a napi felkészülési időtartamot ne haladják meg. Az
érdeklődő gyerekeket szorgalmi feladatokkal, kutatómunkával motiváljuk.
– Az első-negyedik évfolyamon a napközis és iskolaotthonos tanulók az iskolában
készülnek a következő tanítási napra. Otthoni felkészülés esetén a feladatok készség és
képességfejlesztő jellegűek, egy órát nem meghaladó mennyiségben. A tanulók
hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak
írásbeli házi feladatot, csak szóbelit.
– Az 5-6. évfolyamon az otthoni tanuláson kívül a napköziben készülhetnek a következő
tanítási napra. Az egy tantárgyból adott feladatok elkészítése a fél órát ne haladja meg.
A következő tanítási napra való felkészülésük átlag két óra alatt megvalósítható legyen
(kivéve szorgalmi feladatok és gyűjtőmunka esetén).
– A 7. és 8. évfolyam tanulóinak az otthoni felkészülésen kívül a tanulószobán van
lehetőségük készülni a következő tanítási napra. Az egy tantárgyból adott feladatok
elkészítése a fél órát ne haladja meg. A következő tanítási napra való felkészülésük
átlag 1,5 óra alatt megvalósítható legyen, kivéve szorgalmi feladatok és gyűjtőmunka
esetén.
– Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégékre és a tanítási szünetek idejére –
csak a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokat kapják– nem kapnak
több szóbeli, írásbeli házi feladatot.
– A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy
osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot
lehet íratni.

15.5.4. Oktatási eredményvizsgálatok

Az első osztályosok ismeretanyagának, képességeinek felmérése (DIFER), az ebből adódó
feladatok meghatározása, szükség esetén fejlesztőpedagógus segítségével.
Országos mérések 6. és 8. évfolyamon minden tanév májusában:
– Országos kompetenciamérés matematikából és szövegértésből.
– Országos idegen nyelvi mérés.
A mérések eredményeit feldolgozva az iskola kidolgozza a fejlesztési követelményeket, az
ezzel kapcsolatos feladatokat az éves munkatervben szerepelteti. A mérések alapján
intézkedési terv készül.

15.5.5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A jelenlegi jogszabályok alapján évente kötelező a tanulók fizikai állapotának, edzettségének
vizsgálata, amely magát a fittségi tesztek végrehajtását és értékelését jelenti. Az országos
szinten egységes módszerelés mérőeszközökkel megvalósított fittségi felmérést minden
iskolának el kell végeznie a jogszabályban rögzített időszakban.
A Magyar Diáksport Szövetség által létrehozott Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet
(NETFIT) alkalmazzuk a felméréseink során. A mért adatokat feldolgozzuk és megküldjük a
Magyar Diáksport Szövetségnek.
A mérések eredményeképpen kapott adatbázis segítségével közvetlen és célzott beavatkozási
lehetőségek nyitnak a pedagógusok számára. Azon tanulóknak, akik elmaradnak a

76
határértékektől, tervezett fejlesztés alapján segítséget nyújtunk. A magas fejlesztési zónában
teljesítő tanulók számára célzott, átfogó intervenciót alkalmazunk.
A fizikai fittség összetevői: testösszetétel, aerob fittség, vázizomzat fittsége, hajlékonyság, a
teszt a következő feladatokból áll, testsúly, testmagasság mérés, BMI, felülés, 20 m-es
ingafutás, törzsemelés, ütemezett fekvőtámasz, a kéz szorítóerejének mérése, helyből
távolugrás, hajlékonysági teszt.

77
16. ANYAGI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK

16.1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek

Az intézmény hasznos alapterülete 11 853 m2, amely magába foglalja a tantermeket,

tornatermet, könyvtárat, konyhát és orvosi szobát, valamint a szabadtéri műfüves sportpályát.
A tantermek egy része osztályteremként funkcionál, de több szaktanterem is megtalálható:
1 fizika-kémialabor, 1 biológiaterem, 1 rajzterem, 1 technikaterem, 1 énekterem,
2 informatikaterem, 1 angolterem, 8 gyógypedagógiai és fejlesztőterem, 1 pszichológusi
terem, valamint 1 tatamis tornaszoba.
Az iskola rendelkezik egy ÖKO-tanteremmel, amely a kis csoportos foglalkozásoknak helyet
adva biztosítja a természetközeli környezet- és természetismeret foglalkozások megtartását.

16.2. Szakmai személyi feltételek

Az iskolavezetőség az intézményvezetőből és két intézményvezető-helyettesből áll. A

jelenlegi munkamegosztás szerint az egyik helyettes elsősorban az alsó tagozattal, míg a
másik helyettes a felső tagozattal foglalkozik. Munkájukat a munkaközösség-vezetők segítik.
Az iskolában integrált nevelésben-oktatásban részesülő sajátos nevelési igényű tanulók
fejlesztését utazó gyógypedagógusok segítik.
Az iskolában zajló pedagógiai tevékenységet pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek
támogatja.
A neveléssel-oktatással, valamint az intézményvezetéssel összefüggő valamennyi feladatot
szakirányú képesítéssel rendelkező intézményi titkár látja el.

16.3. Finanszírozási feltételek

Az iskola finanszírozási feltételeit a fenntartó, az Észak-Budapesti Tankerületi Központ

biztosítja.

78
17. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA

A Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület

folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén értékelik a
pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
– az iskola fenntartója,
– az iskola intézményvezetője,
– a nevelőtestület bármely tagja,
– a nevelők szakmai munkaközösségei,
– a szülői munkaközösség.
A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat képviselői útján
javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el a szülői
munkaközösség beleegyezésével, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell
bevezetni az első és ötödik évfolyamtól felmenő rendszerben.

18. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A

pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától,
igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadóóráján vagy – ettől
eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.
A pedagógiai program megtekinthető: az iskola honlapján (www.pais.hu), az iskola
fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az
iskola igazgatójánál, az iskola igazgatóhelyetteseinél.

19. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGI HÁTTERE

A pedagógiai programot az alábbi jogszabályok szabályozzák:

– 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,

79
 – 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról,
– 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról,
– 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról.

20. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A módosított pedagógiai program hatályba lépésének dátuma: 2023. szeptember 1.

Visszavonásig vagy a jogszabályoknak megfelelően végrehajtott módosításokig marad
hatályban.

80