Tartalomjegyzék

Bevezető .......................................................................................................................................... 3
I. ELMÉLETI RÉSZ..................................................................................................................... 4
1. A gyermek zenei nevelése ................................................................................................... 4
1.1. A hallás kialakulása ...................................................................................................... 4
1.2. A beszéd kialakulása ..................................................................................................... 4
1.3. A bölcsődei ének-zenei nevelés .................................................................................... 5
1.4. Az óvodai ének-zenei nevelés ....................................................................................... 7
1.5. Az általános iskolai ének-zenei nevelés ........................................................................ 8
1.6. A zeneiskolai ének-zenei nevelés ................................................................................. 9
1.7. A zenei képességek és készségek ............................................................................... 10
2. A transzferhatás ................................................................................................................. 11
2.1. A transzferhatás fogalma ............................................................................................ 11
2.2. A transzfer típusai ....................................................................................................... 12
3. A fogalmazás tanítása........................................................................................................ 12
3.1. A fogalmazás tanításának előkészítése óvodás korban ............................................... 12
3.2. A fogalmazás tanításának előkészítése iskolás korban ............................................... 13
3.3. A fogalmazás tanítása ................................................................................................. 13
3.3.1. Célok és feladatok ............................................................................................... 13
3.3.2. A témaválasztás ................................................................................................... 14
3.3.3. Segédeszközök..................................................... Error! Bookmark not defined.
3.4. A fogalmazás javítása ................................................................................................. 14
II. KUTATÁSI RÉSZ ................................................................................................................. 16
1. A kutatás bemutatása ......................................................................................................... 16
2. A problémakérdés ............................................................................................................. 16
3. Hipotézis............................................................................................................................ 17
4. Változók ............................................................................................................................ 17
5. Módszerek ......................................................................................................................... 17
5.1. A kutatás résztvevői .................................................................................................... 17
5.2. Eszközök ..................................................................................................................... 18
5.3. Eljárás ......................................................................................................................... 19
6. Az eredmények bemutatása, értelmezése .......................................................................... 19
6.1. Az eredmények bemutatása ........................................................................................ 19
6.1.1. A harmadik osztályokban elért eredmények ....................................................... 19
6.1.2. A negyedik osztályokban elért eredmények ........................................................ 21
 6.2. Az eredmények értelmezése ....................................................................................... 23
6.2.1. A harmadik osztály számára készített feladatlap értékelése ................................ 23
6.2.2. A negyedik osztály számára készített feladatlap értékelése ................................ 23
6.3. A hagyományos iskolába járó tanulók és a zeneiskolás tanulók eredményeinek
összehasonlítása .................................................................................................................... 24
6.3.1. A harmadik osztályos tanulók eredményeinek összehasonlítása ........................ 25
6.3.2. A negyedik osztályos tanulók eredményeinek összehasonlítása ......................... 26
7. Következtetés, összegzés .................................................................................................. 27
7.1. Következtetés a hipotézis mentén ............................................................................... 27
7.2. Összegzés .................................................................................................................... 27
8. A kutatás további lehetőségei ............................................................................................ 27
9. Bibliográfia........................................................................................................................ 29
10. Mellékletek ..................................................................................................................... 31

2
 Bevezető

A zene transzferhatása már több készség területén pozitív irányú fejlődést hozott. A zene
transzferhatása már bizonyított a kreativitásra, a szociális készségfejlesztésre, az intelligenciára,
matematikai készségekre és az olvasási készségekre.1 Továbbá a pszichomotoros és helyesírási
képesség és készségek fejlődését is elősegíti.2
A dolgozatban egy más terület vizsgálatára kerül sor: kutatjuk, hogy a zene milyen
transzferhatással van a fogalmazási képességre és készségre.
A dolgozat elméleti részében megismerkedhetünk a transzferhatás fogalmával, eddigi
sikeres kísérletek eredményeivel, valamint a fogalmazási képességfejlesztés és készségszintű
elsajátításának alapjaival. A második részben az elmélet bizonyítására szolgáló vizsgálatok
leírása, eredményei és azok értelmezése olvasható.

1
Janurik Márta (2009): Új pedagógiai szemle 2009/7. Hogyan viszonyulnak az általános és középiskolás tanulók a
klasszikus zenéhez?
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00134/pdf/EPA00035_uj_pedagogiai_szemle_200907_vagott.pdf
2
Kokas Klára (1972): Képességfejlesztés zenei neveléssel. Zeneműkiadó, Budapest
3
 I. ELMÉLETI RÉSZ
A dolgozat első részében bemutatásra kerül a zenei nevelés szerepe a gyermek
fejlődésében, a transzferhatás fogalma, a zenei transzferhatással kapcsolatos kísérletek, valamint
a fogalmazási képesség és készségfejlesztés.

1. A gyermek zenei nevelése

Ahhoz, hogy a gyermek zenei nevelésével foglalkozhassunk először meg kell vizsgálnunk
azt, hogy melyek a legalapvetőbb szükségletek ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk. A két
legfontosabb tényező a hallásérzékelés és a hangképzés.
1.1. A hallás kialakulása

A hallásérzékelés a terhesség 20. hetében fejlődik ki és a 24. hétben a magzat már

különböző mozgásokkal reagál a külvilág hangingereire. Az újszülött egyperces baba
összerezzen az erős zajoktól és a hangforrás felé fordítja fejét, míg a 4 hónapos babák
agyhullámain kimutatták, hogy az agy már másképp reagál az emberi hangokra, mint más
zajokra.3
A tudósoknak még nincs elég ismeretük ahhoz, hogy fejlesszék a magzat agyát és
hallórendszerét, valamint az empirikus tanulmányok még nem igazolják a születés előtti zenei
nevelés sikerességét, a sikeres zenészek általában azokból válnak, akik keményen dolgoznak és
motiváltak.4 Következésképpen a gyermek hallásának fejlődését tekintve, zenei nevelésre
születés után érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni.

1.2. A beszéd kialakulása

Az újszülött babák hangja kezdetben éles, tagolatlan, melyhez a környezetük rendel
jelentést. A második hónapban már meg lehet különböztetni a veszélyt, a kínos érzést és a
segítségkérést kifejező sírásokat. A baba a harmadik hónap végére fedezi fel a hang képzése és
hallása közötti kapcsolatot, ekkor kezd el gagyogni. A gagyogás a gyermek számára játék és
minden hangot kipróbál, amelyre hangképző szervei képesek, majd a környezet hatására az
anyanyelvéhez szükséges hangok kezdenek el kialakulni. Hat hónapos korában kezdi érteni a
beszédet, de nem a szavakat, hanem főként a hanglejtés által közvetített érzelmek alapján
tájékozódik. Nyolc hónapos korban már megért egyszerű közléseket, de csak a megszokott
környezetében. Ez a tizedik hónapban elmarad, csak a hanghordozásnak van meghatározó
szerepe a beszédértésében. A gyermek ahhoz, hogy szavakat tanuljon, a hangcsoportokat

3
Roth Mária, Vincze Anna Emese (2010): Bevezetés a fejlődéslélektanba. Presa Universitară Clujeană, Kolozsvár
4
Parncutt, R. (2015): Prenatal development. Oxford University Press
4
valamilyen tartalomhoz kell kötnie, például a „mama” szót az anya mosolygó arcához köti. Egy
éves kor körül már érteni lehet a gyermek szavait, 16 hónapos korukban átlagosan 8-15 szót
tudnak, a továbbiakban utánzással bővítik a szókincsüket. Nem csak a szavakat tanulják meg,
hanem a gesztusokat is átveszik. 18 hónapos kortól kezdődően a gyermek beszédfejlődésének
folyamata felgyorsul, fél év alatt a szókincse ötszörösére vagy akár tízszeresére is nőhet.
Általában két és fél éves korban a gyermek beszédkészsége azon a szinten van, hogy boldogul a
környezetében, fontosabb igényeit ki tudja fejezni és kapcsolatot tud teremteni.5

1.3. A bölcsődei ének-zenei nevelés

Az ének-zenei nevelés alapelvei Kodály Zoltán és Forrai Katalin szellemiségében:
a) A zenei nevelés érzelmi biztonság alapjára épül, mivel a gyermek élményszerűen
szerzi első tapasztalatait.

„A zenei nevelés olyan élménymintákat ad, amelyekre később rámintázódhatnak más

élmények. Ez a művészet aktív befogadásának folyamata, amellyel megtaníthatjuk a gyermeket
arra, hogy a művészet a harmonikus életérzéshez nélkülözhetetlen.” (Kokas, 1972, 18. o.)
b) Minden gyermek számára hozzáférhető és elérhető kell legyen a zene, függetlenül
a környezettől, személyes hátrányaitól. A bölcsődés gyermek számára valódi zenei élményt a
gondozó éneke, hangszeres zenélése nyújt.
c) A magyar népzene elsődleges kell hogy legyen az oktatásban, mivel „a nyelv, a
dallam, a prozódia így alkot tökéletes egységet, és így segíthetjük elő az anyanyelv és zenei
anyanyelv – egy időben történő – tanulását, az alapvető törvényszerűségek elsajátítását.”
(Gyöngy, 2015, 206. o.)
d) A zenei anyagot gondosan, felelősségteljesen kell megválasztani, mivel a
kisgyermeknek még nincs kialakulva kritikai képessége, ezért mindent elfogad, amit kínálnak
számára. Nem kell kizárnunk a műdalokat sem a repertoárból, viszont ez lehetőleg legyen
hangszeres vagy versre írt vokális zene.
e) Vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat, a gyermekek kis
hangterjedelmének megfelelő dalokat válasszunk, mert bölcsődés korban az utánzás általi tanulás
jellemző, nem célszerű betanítani a dalokat, mondókákat.
f) Minden gyermeknek joga van az egyéni bánásmódhoz, ezért az egyénnek
megfelelő módszereket és eljárásokat kell alkalmazni, valamint mindig az egyén korábbi
képességeihez viszonyítjuk a fejlődést.

5
Mérei Ferenc, Binet Ágnes (1972): Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest
5
 g) Az ének-zenei nevelés tudatos helyzetteremtés, az egyén képességeinek megfelelő
tevékenységet kell tervezni fejlődésének érdekében, ugyanakkor a spontaneitásnak is jelen kell
lennie, mivel a nevelőnek kötelessége alkalmazkodni a gyermek pillanatnyi igényeihez. Tehát
megtervezzük az egyén szükségeit kielégítő zenei tevékenységeket, majd alkalom adtán, spontán
módon válogathatunk az előkészített zenei anyagból.
h) A kisgyermeknek hatalmas igénye van a játékra, mozgásra és szabad aktivitásra,
ezért a játékra alapozzuk a tevékenységeket. A gyermeknek meg kell adni a választási
lehetőséget, hogy szeretne-e bekapcsolódni vagy nem a játékba. Az aktivitást a nyugodt,
bizalmas légkör kialakításával segíthetjük elő, mivel a gyermek csak akkor fog bátran
megnyilvánulni, ha biztonságban érzi magát.
i) A zenei tevékenységek napi szinten, rendszeresen forduljanak elő, és addig
ismételjünk egy-egy mondókát vagy éneket, míg a gyermek átveszi hangulatát, felkeltjük
érdeklődését. Az ismétlés által érzelmi biztonságot is nyújtunk a gyermekeknek.
j) Szintén fontos szerepe van a fokozatosságnak, mivel nem szabad túlterhelnünk a
gyermekeket, figyelemmel kell követnünk az érdeklődését és arra építeni a zenei
tevékenységeket.
k) Kulcsfontosságú a nevelő személyisége, példamutatása. Magunknak is szeretnünk
kell a zenét, ha meg akarjuk szerettetni a gyermekekkel.

A bölcsődei ének-zenei tevékenységek változatos formában jelennek meg. Személyes

kapcsolat által tapasztalhatják meg az ölbeli játékokat, állítgatókat, jártatókat, sétáltatókat,
táncoltatókat, és a gondozás különböző helyzeteiben vagy szabad játék közbeni éneklés által is
nyújthatunk zenei élményt a gyermekek számára, használhatunk játékeszközöket éneklés,
mondókázás közben. A zenehallgatás során rendkívüli élményt kínálhatunk a gyermekeknek
éneklés vagy hangszeres játék által, viszont a gépi hangokkal óvatosan kell bánnunk, mert
könnyen a lejátszóra terelődik a gyermek figyelme, és kevésbé fog figyelni a zenére. A
gyermekek ritmushangszerekkel való zenélése által intenzív élményhez juthatnak, mivel aktívan
részt vesznek a zenélésben, a hangszerek változatossága a gyermeket kipróbálásra készteti.
A kisgyermek a világot egységes egészként észleli, ezért fontos, hogy a szülők is aktívan
részt vegyenek a gyermek zenei nevelésében, a gyermek életében mindenhol jelen legyen a zene.
Végül a bölcsődei ének-zenei nevelés kapcsán bemutatásra kerül néhány jól bevált
gyakorlat, melyek megkönnyítik a gyermek fejlődését más területeken is. Ilyenek például a
környezet hangjainak megfigyeltetése minél több érzékszervet bevonva, vagy a játékos
légzőgyakorlatok általi helyes légzés kialakítása. Ugyanakkor a mondókás, énekes játékokhoz
gyakran társulnak mozgások, ezért ennek a tevékenységnek fontos szerepe van a

6
mozgásfejlődésben, valamint az egyensúlyérzék fejlődésében. Sok népköltés, mondóka tartalmaz
matematikai elemeket, így ezen a területen is szereznek tapasztalatokat.6

1.4. Az óvodai ének-zenei nevelés

Az óvodai zenei nevelés módszertanának tárgyát három kérdés határozza meg: mit
tanítsunk, hogyan tanítsunk és melyek a nevelési feladatok. A módszertan feladatai közé tartozik
megfelelő szakismeret biztosítása a gyakorlathoz; segíteni az ének-zenei tevékenységek
megtervezését és lebonyolítását; valamint a pedagógus zenei képességének és
előadókészségének megfelelő szintű fejlettségét.
Az esztétikai nevelés egyik lehetősége az ének-zenei tevékenység megvalósítása,
mivel ez által a gyermekek új ismereteket szerezhetnek, ugyanakkor élményben is van részük. A
zene a ritmuson, lüktetésen és dallamon keresztül hat, így a zenei hatás folyamatos. Közvetlen
érzelmi hatást vált ki az élő személy általi előadás, tehát fejlesztjük a gyermekek érzelemvilágát,
kiegyensúlyozottságát, fegyelmét, alkalmazkodóképességét, növeljük biztonságérzetét,
könnyebben megismeri környezetét és színesebben ki tudja fejezni érzelmeit.
Az óvodai ének-zenei nevelés célja és feladata a gyermek harmonikus fejlesztése,
személyiségének formálása, az iskolai oktatáshoz-neveléshez szükséges ismeretek
megalapozása. Az ének-zenei tevékenységek fejlesztő hatással vannak a gyermek
megfigyelőképességére, memóriájára és gondolkodásra serkenti, ezért fontos szerepe van az
értelmi fejlődésben. A figyelmet, a koncentrációt és a határozottságot a ritmus fejleszti, az
érzésvilágot a dallam, míg a dinamika és a hangszín a hallást élesíti. Az éneklésnek testnevelő
hatása is van a helyes légzés által. A közös éneklés pedig fegyelemre és, önuralomra neveli a
gyermekeket, így növelve akaraterejüket.
Balogh Mária és Czikó Gabriella szerint óvodában az ének-zenei tevékenységeknek három
formáját különböztetjük meg:
a) Befogadó tevékenység, amikor a gyermekek érzékszerveiken keresztül
tapasztalatokat szereznek. Mikor ezekhez a tapasztalatokhoz érzelem is társul, akkor művészi
befogadásról beszélünk. Ezek az élmények meghatározzák a későbbiekben az éneklési kedvet, a
ritmikus mozgást és a dúdolást.
b) Előadó tevékenység egy zenei mű bemutatása, az előadó érzelmei, gondolati és
egyénisége általi újraalkotással. Ezeket a zenei műveket óvodában gyermekdalok, népdalok
képezik.

6
Gyöngy Kinga (2015): Első lépések a művészetek felé II. Az ének-zenei nevelés lehetőségei kisgyermekkorban.
Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs

7
 c) Zenei alkotótevékenység. Ez a tevékenységi forma a ritmusjátékoknál, a
hallásfejlesztő játékoknál, valamint a hangszerkíséret esetében van jelen.

A gyermekek akkor fejlődnek a leghatékonyabban óvodás korban, ha ismereteiket

tapasztalat útján szerzik meg. Ez az ének-zenei nevelésben az éneklés és a közvetlen élmény
általi ismeretszerzés segítségével történik meg.
A kiscsoportosok év végére önként bekapcsolódnak a közös éneklésbe, az egyvonalas d és
h hangok között együtt énekelnek az óvónő segítségével. Kialakul a csoport tempója, a
mozgásokat is nagyjából ritmusra és egyszerre végzik, valamint meg tudják különböztetni a
magas és mély hangokat, amit kezeik emelgetésével jeleznek
A középcsoportosok már magabiztosabban, tisztábban énekelnek, úgy a dallam
szempontjából, mint a szövegéből, az egyvonalas és kétvonalas c között. Ha megváltozik a
kezdőhang képesek átvenni, az óvónő kezdésére közösen előadják a tanult anyagot, vagy
egyenként is az óvónő segítségével. Mozgásaik ritmikusak, ismerik az egyenletes lüktetést és a
dal ritmusát.
A nagycsoportosok önállóan, tudatosan kezdeményeznek és végeznek ének-zenei
tevékenységeket, alkalmazkodnak társaikhoz, ugyanakkor önállóan oldják meg a játékban
kiosztott szerepüket. Tisztán énekelnek az egyvonalas c és a kétvonalas d között, a dal jellegét is
kifejezik már. Képesek önálló dallamalkotásra, valamint a levegőbe rajzolják a dallam haladási
irányát.7

1.5. Az általános iskolai ének-zenei nevelés

Általános iskolában heti egy órát biztosít a kerettanterv a zenei tevékenység számára.8 A
román tanügyminisztérium 2014-ben adta ki a legfrissebb zene és mozgás tantervet, a magyarul
tanuló harmadik és negyedik osztály számára. A sajátos kompetenciákat és tanulási
tevékenységeket a következő három alapkompetencia alapján építi fel:
1. „Daltanulás, éneklés játékos és mozgásos helyzetekben.
2. A zenei nyelvezet, az alapvető zenei kifejezőeszközök elsajátítása az életkori
sajátosságoknak megfelelően.

7
Balogh Mária, Czikó Gabriella (2000): Az óvodai zenei nevelés módszertana. Losonc
8
Ministerul Educației Națională (2013): Plan cadru pentru ciclul primar. Monitorul Oficial nr. 192 din 5 aprilie
2013
https://isj.educv.ro/sites/default/files/1_OMEN_3.371_12.03.2%20013%20%20privind%20aprobarea%20planurilor
-cadru%20inv_primar%20si%20a%20Metodologiei%20privind%20aplicarea%20planurilor-
cadru%20de%20invatamant.pdf

8
 3. Gondolatok, élmények és érzelmek kifejezése zene és mozgás által.” (Füleki Katalin,
Mátyás Emőke-Éva, Tomai Gyöngyi, 2014, 3.o.)9
A harmadik és negyedik osztály közti különbségek a továbbiakban olvashatók. Harmadik
osztályban csoportosan énekelnek, ritmushangszereket használnak, míg negyedikben már az
egyéni előadásmódot is kell fejleszteni, valamint a ritmushangszert éneklés közben is használják.
A ritmus kifejező megjelenítése mindkét évfolyam számára kitűzött cél.
Harmadik osztályban a magas és mély, valamint a hosszú és rövid hangok közti
különbséget, a tempó változását, valamint a formai elemeket kell észleljék. Negyedikben már
nem csak észlelik, hanem jelölik és alkalmazzák is. A dinamika és tempó árnyalatai közti
különbség felismerése is a célok közé tartozik.
Az érzelmi nevelés során harmadik osztályban a közös éneklésben örömmel való részvétel
a cél, a figyelmes zenehallgatásra való nevelés és a változatos zenei önkifejezés fejlesztése.
Negyedikben már a táncoktatás is szerepel, valamint a tudatos zenehallgatást és a zenei
önkifejezés rendezvényeken való bemutatását kell fejlesztenünk.

1.6. A zeneiskolai ének-zenei nevelés

Zeneiskolában heti öt órát biztosít a kerettanterv a zenei tevékenység számára. Ebből egy
az általános iskolákban is oktatott zene és mozgás tanterv alapján működik, valamint négy
speciális zenei tevékenység. Ebből kettő hangszer oktatás, kettő pedig zenei hallás és éneklési
készség fejlesztése. A zenei halláson belül nem csak a hangmagasságok felismerésére helyezik a
hangsúlyt, hanem minden diák fokozatosan ki kell alakítsa a dinamika, tehát a hangerősség és a
hangszín felismerésének készségét. Mindezekhez csatolódik, a legkisebb kortól fejlesztés alatt
álló, ritmusérzék, metrikus érzék fejlesztése.
A zeneiskolák tantervében a többszólamú hallásfejlesztés is helyet kap. A kánonok
éneklése, a gyerekdalokhoz kapcsolt orgonapont és dudabasszussal való játékos gyakorlatok,
mind mind ezt a területet fejlesztik.
A hangszertanítás egyéni órákban történik. A tanuló egyéni képességeit személyre szabott
anyagbeosztással és személyre szabott haladási sebességgel valósítjuk meg.

9
Füleki Katalin, Mátyás Emőke-Éva, Tomai Gyöngyi (2014): Zene és mozgás. Tanterv magyar tannyelvű
iskolákban és magyar tagozaton tanulók számára. III. és IV.osztály. Ministerul Educației Naționale, București.
9
 1.7. A zenei képességek és készségek
Általános értelemben véve a képesség a személy alkalmasságát jelenti egy bizonyos
területen való tevékenykedésre. Ennek mintájára a zenei képesség valamilyen zenei hatás
következményeként alakul ki, esetünkben bármilyen zenei nevelés hatására vagy zenei
tevékenység közben. A zenei készséget a különböző zenei képességek fejlesztésével,
automatizálásával alakítjuk ki.10
A zenei képességeket különböző zenei készségek kialakításával fejlesztjük, melyekről az
alábbiakban olvashatunk részletesebben.
Forrai Katalin szerint az óvodában a zenei képességeket négy készség alapján fejlesztjük,
melyek a következők: éneklési készség, hallási készség, ritmikai készség és zenehallgatási
készség. Azonos életkorú gyermekeknél is sok az eltérés egyénenként, mindenki más zenei
élményekkel érkezik az óvodába, ezért fontos a differenciálás, hogy mindenki elérje az iskolai
zenei neveléshez a kellő alapot.
Az éneklési készséget az óvónő gyakori énekléssel fejlesztheti, mert a gyermek utánzási
vágya szerint idővel bekapcsolódik. Az óvodában a hallás utáni daltanítás a jellemző, ezért
fontos a tiszta, pontos minta és a hangszálak nem tudatos, bár irányított mechanizmusa, hogy a
gyermek helyesen tudja átvenni, majd kialakulhasson a tiszta éneklés. Az éneklési készség
formálásánál óvnunk kell a gyermek hangját, nem szabad túlerőltetni.
A hallási készség fejlesztése aktív éneklésen alapul. Az óvodában tanult anyag elősegíti az
akusztikus és a belső hallás kialakulását, a jól begyakorolt, automatizálódott mozgás- és éneklési
készség pedig a zenei írás-olvasás alapját képezi. Az akusztikus hallás a fizikai hangok észlelését
jelenti, míg a belső hallás az, ami a zenei emlékezetben raktározódott el. A gyermek
iskolakezdésre meg kell tudja különböztetni a magas és mély hangokat, melyet úgy alakítunk ki,
hogy fokozatosan kisebb hangterjedelmű dallamokkal gyakoroltatjuk. Ugyanakkor fontos, hogy
különbséget tudjanak tenni halk és hangos között, mivel gyakori hiba, hogy a hang erőssége
magával hozza a tempóváltást is. Végül pedig a hangszínek felismerése is a hallási
készségfejlesztés velejárója. Ezt a zörejhangok és a beszédhangok felismertetésével tudjuk
gyakoroltatni.
A ritmusérzék fejlesztésében segítségünkre vannak a népi gyermekjátékok és a mondókák,
melyekhez általában mozgás is társul. Elsősorban az egyenletes lüktetést kell érzékeltetnünk a
gyermekekkel, ezt a folyamatos éneklés közbeni mozgással lehet a leghatékonyabban
megvalósítani. Az ismétlődő mozdulatsorok felébresztik a gyermek utánzási vágyát, így szívesen
bekapcsolódik a tevékenységbe. Nem ajánlottak a túl gyakran váltakozó mozdulatsorok.

10
Balogh Mária, Czikó Gabriella (2000): Az óvodai zenei nevelés módszertana. Losonc
10
Kiscsoportban az óvónő egyenként játszik a gyermekekkel, hogy érzékeltesse az egyenletes
lüktetést. Középső csoport végére már képesek egymáshoz alkalmazkodva körbejárni, de azért
ajánlott valamilyen hang társítása a mozdulathoz, például taps vagy dobbantás. Nagycsoportban
már elhagyható a mozdulattal járó hang, a gyermekek képesek egységes mozgással érzékeltetni
az egyenletes lüktetést. Mikor a gyermek már biztonságosan érzi az egyenletes lüktetést
elkezdhetjük fejleszteni a ritmus felismerésének képességét, majd reprodukálását kialakítani. A
ritmus hosszabb és rövidebb időegységek váltakozása. A magyar nyelvben általában egy
szótagnak egy hang felel meg. Ajánlott tapssal szemléltetni, ugyanakkor a szünetet valamilyen
más jelzéssel, hogy külön értelmet kapjon. Az egyenletes lüktetést és a ritmust csak
nagycsoportban kapcsoljuk össze, és egymástól megkülönböztetve és összekapcsolva
figyeltessük meg. A ritmusérzék fejlesztéséhez tartozik a tempóérzékelés, amelyet a mozgások
sebessége által alakítunk ki, így egyértelmű, hogy fontos szerepet játszik a mozgásfejlesztés,
alapvető tánclépések kialakítása.
A zenehallgatási készség kialakításánál a két legfontosabb feladat, hogy felkeltsük a
gyermekek zene iránti érdeklődését, valamint a zene figyelmes és tudatos hallgatására neveljünk.
Ezen feladatok teljesítésénél nélkülözhetetlen, hogy minél többféle zenei stílussal és hangszerrel
ismerkedjenek meg, amelyekhez pozitív élmény társul. A pozitív élményt segítheti az élőzenei
előadás.11

2. A transzferhatás

2.1. A transzferhatás fogalma

A transzfer, mint ahogy neve is mutatja átvitel, mégpedig egy cselekvés vagy cselekvési
mód átvitele egyik tényezőről a másikra. A transzferhatás a második tényező elsajátítására
gyakorolt hatás. Kölcsönös transzfer csak egymással összefüggő tevékenységek között jöhet
létre, ez esetünkben a zenei készség és a fogalmazási készség, amelyek szerves részei a gyermek
tanulási, fejlődési folyamatának. A transzfer akkor is létrejöhet két terület között, ha azok nem
tartalmaznak azonos elemeket, ez esetben a tevékenység belső szerkezete határozza meg, hogy
létrejöhet az átvitel vagy sem. A zenei anyag tiszta szerkezetű, áttekinthető. Ahogy az
anyanyelvben a mondatok szavakra, a szavak szótagokra és a szótagok betűkre tagolhatóak, úgy
tagolható a zene dallamokra, azon belül zenei mondatokra, motívumokra, majd hangokra. Ha a
gyermek megtanulja a zenei elemeket felismerni, szétválasztani és összerakni, akkor ezt az

11
Forrai Katalin (2004): Ének az óvodában. EMB Zeneműkiadó Kft. Budapest.
11
improvizációs képességét a nyelvtanulásban is fel tudja használni. A zene széleskörű
transzferhatással bír, ezért a nyelvtanulás mellett több tudományág elsajátítását segíti elő. 12
Vigotszkij megállapította, hogy a különböző tantárgyaknak gyakran van közös
pszichológiai alapja, mivel az iskolai pszichológia fő feladata azon belső folyamatok feltárása,
amelyek elősegítik a gyermek fejlődését.13 A gyermek intenzív, mindennapos ének-zenei
nevelése hozzájárul a magasabbrendű pszichikus funkciók fejlődéséhez
Allport megállapítása alapján a változatos eszközhasználat intenzív transzferhatáshoz
vezet. Emellett az énekkel, ritmussal, mozgással telített zenei tevékenység elősegíti az agykérgi
és kéreg alatti működés megfelelő egyensúlyát. Mindemellett érzelmekkel is serkenti az
agyműködést, mivel változatos auditív, vizuális és motorikus ingerekkel aktiválja. Az éneklés
érzelmi tartalma és a változatos ingerhatások együttese adja a transzferhatás egyik élettani
alapját.14

2.2. A transzfer típusai

Atherton szerint a transzfernek két típusát különböztetjük meg. Lehet közeli vagy távoli,
annak függvényében, hogy a két terület között milyen mértékű az azonosság. Közeli transzfernek
nevezzük azt, amikor egyazon fogalmi területen jelentkezik, és távolinak amikor különböző
területeken.15 Esetünkben például távoli transzferről beszélhetünk, mivel a zene és az anyanyelv
két alig összefüggő terület.

3. A fogalmazás tanítása

3.1. A fogalmazás típusai

3.2. A fogalmazás tanításának előkészítése óvodás korban

Az óvodás korú gyermek életében az óvodapedagógus példamutató szerepe a
legjelentősebb, ezért fontos a szép, tiszta, artikulált beszéd, valamint hogy olvasson a
gyermekeknek, ébressze fel bennük az olvasás-írás megtanulása iránti vágyat. Nem szabad sokat
elvárnunk, azonban ebben a korban már képes kell legyen megérteni és megfogalmazni egyszerű
közléseket.
A pedagógus további feladatai közé tartozik a gyermek szókincsének bővítése.

12
Kokas Klára (1972): Képességfejlesztés zenei neveléssel. Zeneműkiadó, Budapest
13
Vigotszkij, L. Sz. (1971): Gondolkodás és beszéd. Akadémiai Kiadó, Budapest
14
Allport, G (1961): Pattern and growth in personality. Holt,Rienhart and Winston, London
15
Atherton, M (2007). : A proposed theory of the neurological limitations of cognitive transfer. Paper presented at
the annual meeting of the American Educational Research Association, Chicago, IL. 1–8.v
12
 3.3. A fogalmazás tanításának előkészítése iskolás korban
Előkészítő osztálytól kezdődően egészen második osztályig, a magyar anyanyelvi
kommunikáció tantárgyon belül, a szóbeli közlés megértése és produkciója, valamint az írott
szöveg megértése és produkciója a cél.
A szóbeli közlés megértése és a kifejezőképesség elérése érdekében előkészítő osztályban
fejlesztjük a fonológiai hallást, a szintaktikai és szemantikai jelenségeket először szövegben kell
felismernie, majd második osztályban már a közlésben is. Ezzel egy időben megtanítjuk, hogyan
alkalmazzák a felismert jelenségeket. Folyamatosan bátorítanunk kell a tanulókat, hogy aktívan
vegyenek részt a kommunikációs helyzetekben úgy befogadóként, mint közlőként.
Míg előkészítő és első osztályban csak felismerniük kell az írott szöveg alapvető elemeit,
második osztályban már készségszinten alkalmazzák. Az olvasás tanulásánál is ez a rend
érvényesül. Előkészítőben szimbólumok segítségével olvasnak, elsőben már össze kell tudják
olvasni a betűket, majd második osztályban várjuk el, hogy szavakat és mondatokat olvassanak.
Fontos odafigyelni, hogy az olvasás tudatos és értő olvasás legyen, hiszen ez is a célok közé
tartozik. Ez által megvalósítható az érdeklődés felkeltése és fenntartása, ha megfelelő tartalmú
szövegeket dolgoz fel a tanító.
Az írásprodukció az írás jelrendszerének felismerésével, az írásmozgás kialakításával,
grafomotoros tevékenységek segítségével, és a betűelemek kalligrafikus írásával kezdődik
előkészítő osztályban. Első osztályban ugyanez a feladat a betűkkel, másodikban pedig már a
tanulók készségszinten kell tudjanak írni, akár hallás után is. Ekkor kezdik alkalmazni a tanítók a
tollbamondásokat.16

3.4. A fogalmazás tanítása

3.4.1. Célok és feladatok

Harmadik és negyedik osztályban a beszéd és az írott szöveg megértése, valamint a szóbeli
és írásbeli szövegalkotás a cél, különböző kommunikációs helyzetekhez kapcsolva.
Elsősorban a globális szövegértésen van a hangsúly, de fontos a szavak jelentésének
megértése is, valamint a nyelvi megformálásra való érzékenység, az érthető és kifejező beszéd
megfigyelése, tudatosítása. Ezek a feladatok egyaránt érvényesek szóbeli és írott szövegekre.
A szövegalkotás több formáját kell elsajátítaniuk szóban és írásban egyaránt. Ezek a
következők: leírás alkotása terv vagy támpontok alapján, harmadikban ismert történet
elmesélése, negyedikben már elbeszélő szöveg alkotása a feladat. Ezen feladatok teljesítése alatt

16
Ministerul Educației Națională (2013):Programa școlară pentru disciplina comunicare în limba maternă
maghiară. Clasa pregătitoare – clasa a II-a. Anexa nr. 2 la ordinul ministrului educaţiei naţionale nr.
3418/19.03.2013, București
13
figyelnünk kell arra, hogy harmadik osztályban még a kifejező beszéd kialakításán van a
hangsúly, míg negyedikben már a tudatos beszédet formáljuk.
Ennél a korosztálynál is fontos feladata a pedagógusnak, hogy felkeltse és fenntartsa a
tanulók érdeklődését, motiválja őket, hogy a ne hátráljanak meg, ha nem értenek elsőre egy
szöveget, ezért itt is nagy jelentősége van a megfelelő tartalom kiválasztásának.17
A fogalmazásóra során megjelenik az erkölcsi nevelés is, főként a gyermek vágyainak,
törekvéseinek kell lehetőséget adni, hogy kifejezhessék magukat. Ugyanakkor fontos, hogy
engedjünk teret a kíváncsiságuk kifejezésére is.18

3.4.2. A témaválasztás
A kisiskolás gyermek sokféleképpen fejezi ki magát, rajzolással, meséléssel dalolással. A
pedagógus feladata, hogy megtanítsa, hogyan közvetítse érzelmeit és gondolatait írásban.
Elsősorban a gyermek érdeklődését kell felkeltenie az írás iránt, melynek legfőbb eszköze a
helyes témaválasztás.
Témaválasztáskor a tanító figyelembe kell vegye az oktatási-nevelési célokat, valamint az
életkori sajátosságokat, hogy ébressze fel a gyermek fantáziáját, érzelmeit és gondolkodási
vágyát. Ebben a korban leginkább az esemény, történés köti le a gyermeket, ezért hatékony
meseelemeket felhasználva fogalmazást íratni, vagy fikciót tartalmazó szövegeket, amelyekben
élettelen dolgok, állatok személyesítődnek meg, kapnak emberi szerepeket.
Ajánlott az előre meghatározott témák közé beiktatni olyan témákat is, amelyek a
gyermekek valamilyen élményeire alapoz, melynek részesei lehettek, így már adott az érzelmi
töltet a fogalmazásíráshoz.

3.4.3. Módszerek
Fogalmazásórán minden olyan eszköz hatékony, amely beindítja és megmozgatja a
gyermek képzeletét, gondolkodását, érzelmi világát. Például lehetnek szerepjátékok, de akár
megfelelő irodalmi művek is.19

3.5. A fogalmazás javítása

A fogalmazásokat három terület mentén javítjuk: tartalom, szerkezet és helyesírás. A
tartalmi hibákat hullámos vonallal jelöljük a lap szélén, a szerkesztési hibák esetében rövid
jegyzetekkel hívjuk fel a tanuló figyelmét a hibára. A helyesírást második osztályban még
ténylegesen javítjuk, harmadik és negyedik osztályban már csak az alábbi jelek segítségével
jelöljük, ha a tanuló által ismert helyesírási hiba van.

17
Ministerul Educației Națională (2014):Programa școlară pentru disciplina limba și literatura maternă maghiară.
Clasele a III-a - a IV-a. Anexa nr. 2 la ordinul ministrului educaţiei naţionale nr. 5003 / 02.12.2014, București
18
Péterfy Emília (1974): A tanító kézikönyve. Fogalmazás. Editura didactică și pedagogică, București
19
Péterfy Emília (1974): A tanító kézikönyve. Fogalmazás. Editura didactică și pedagogică, București
14
 „A javítás jelei:
Kettős aláhúzás a hibás kettőzésnél vagy a röviden írt hosszú magánhangzóknál.
Egy vonal a j és ly felcserélésekor, valamint a tárgyi hibáknál.
Egybeírás
Különírás
Fordított szórend a mondatban.
Hiányzó betű vagy szó.
Új bekezdés” (Péterfy Emília, 1974, 29.o.)
A javítás során úgy nevelhetjük önállóságra a gyermekeket, ha külön értékeljük a gyermek
helyes javításait.
Először a fogalmazásra és a helyesírásra adunk minősítést, amelyek tájékoztató jellegűek a
tanuló, a szülők és a tanító számára egyaránt. A tanulók további ösztönzésének céljából,
lehetőséget adunk újraírni a fogalmazásaikat, és ezúttal a fogalmazást, a helyesírást és a
külalakot minősítjük.20

3.6. A fogalmazás típusai

4. A zenei nevelés és fogalmazástanítás kapcsolata

20
Péterfy Emília (1974): A tanító kézikönyve. Fogalmazás. Editura didactică și pedagogică, București
15
 II. KUTATÁSI RÉSZ

1. A kutatás bemutatása

A zene képességfejlesztésre való transzferhatása már több területen pozitív irányú fejlődést
hozott. Ebben a dolgozatban a zene transzferhatását vizsgálom meg a fogalmazási képesség
alakulására, készségszintű elsajátítására. Kutatásom során több zeneiskolás osztályban, valamint
általános iskolai osztályban a tanulók fogalmazási képességét fogom felmérni, valamint, hogy
mennyire sikerült készségszinten elsajátítaniuk azt. Vizsgálatom során figyelembe veszem, hogy
kik azok a tanulók, akik iskolán kívül is zenei tevékenységeken vesznek részt.

2. A problémakérdés

Sok gyermek számára nagy kihívást jelent a fogalmazási képesség készségszintű

elsajátítása adott időkereteken belül. Ha bebizonyosodik, hogy a zene transzferhatása fennáll a
fogalmazási képesség esetében is, akkor a továbbiakban kidolgozható lenne egy program, amely
segítségével könnyebb lenne a fogalmazástanítás.
Pedagógusként rengetegszer találkozhatunk azzal a problémával, hogy a diákok nem
tudatosan tanulnak, megrekednek az ismeret szintjén, jobb esetben a megértés szintjén, de csak
kevés tanuló éri el az alkalmazás szintjét (lásd. Bloom-i taxonómia) a kimeneti szabályozásnak
megfelelő időben. Ebben kellene segíteni őket, hogy releváns tudásra tegyenek szert, hogy
tovább sikeresen építhessék tudásrendszerüket egységes egészként a jelenlegi oktatási
rendszerben.
„A konstruktív tanulásszemlélet szerint a tanuló ember a tudást nemcsak befogadja, hanem
létrehozza, megkonstruálja, így a világról, környezetünkről kognitív struktúrákat, modelleket
építünk fel.” (Birta-Székely Noémi, 2010, 94.)
Ahhoz, hogy a tanuló létre tudja hozni a tudást, szüksége van egy előzetes tudásrendszerre,
amelybe beépítheti az új tudást. Minél több területtel tudja összekapcsolni az új ismereteket,
annál szilárdabban konstruálja meg.
A zenei fejlesztés transzferhatása a kreativitásra, a szociális készségek fejlesztésére, az
intelligenciára, matematikai készségekre és az olvasási készségekre már bizonyítottan pozitív.21

21
Janurik Márta (2009): Új pedagógiai szemle 2009/7. Hogyan viszonyulnak az általános és középiskolás tanulók a
klasszikus zenéhez?
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00134/pdf/EPA00035_uj_pedagogiai_szemle_200907_vagott.pdf
16
 3. Hipotézis

Intenzív zenei nevelés által, amilyen a zeneiskolákban folyik, hatékonyabban fejlődik a

gyermek fogalmazási képessége, hamarabb kialakul a készségszintű elsajátítás, mint a
hagyományos iskolákban, heti egy zeneórával.

4. Változók

Függő változó: fogalmazási képesség

Független változó: zenei nevelés mértéke

5. Módszerek

A mérés módszerét alkalmazom a kutatásom során, mivel zeneiskolás és általános iskolás

tanulók fogalmazási készségét fogom összehasonlítani. Mérésem kvantitatív, ezért
számszerűsíthető eredményeket fogok kapni a szummatív értékelés során, melyek
megbízhatóbbak a kvalitatív mérések esetében kapott adatokénál.
Azért választottam ezt a módszert, mert a zenei készségfejlesztés transzferhatása a
kreativitásra, a szociális készségfejlesztésre, az intelligenciára, matematikai készségekre és az
olvasási készségekre már bizonyítottan pozitív hatással van ugyanakkor ezek hitelessége
érdekében a gyermekeknek 3-4 éves rendszeres zenei tevékenységen kell részt venniük. 22

5.1. A kutatás résztvevői

A kísérleti csoport tagjai harmadik és negyedik osztályos zeneiskolás tanulók a
csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskolában, akik legalább 3 éve intenzíven részesülnek
zenei nevelésben, amely jelenleg heti 5 zeneórát jelent az iskola keretein belül.
A kontrollcsoport tagjai szintén harmadik és negyedik osztályosak, általános iskolai
tanulók, akik a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskolába járnak, amely a kerettanterv szerint
heti egy órában biztosít zenei nevelést az iskola keretein belül.23
Mindkét harmadik osztályból 23 tanuló eredményét vettem fel, a negyedik osztályokból
pedig 17-17 tanulóét, amely az alábbi diagramon látható.

22
Janurik Márta (2009): Új pedagógiai szemle 2009/7. Hogyan viszonyulnak az általános és középiskolás tanulók a
klasszikus zenéhez?
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00134/pdf/EPA00035_uj_pedagogiai_szemle_200907_vagott.pdf
23
Ministerul Educației Națională (2013): Plan cadru pentru ciclul primar. Monitorul Oficial nr. 192 din 5 aprilie
2013
https://isj.educv.ro/sites/default/files/1_OMEN_3.371_12.03.2%20013%20%20privind%20aprobarea%20planurilor
-cadru%20inv_primar%20si%20a%20Metodologiei%20privind%20aplicarea%20planurilor-
cadru%20de%20invatamant.pdf
17
 5.2. Eszközök
Általam összeállított fogalmazási készséget mérő feladatlapok segítségével végeztem el a
méréseket. A hitelesség érdekében a harmadik és a negyedik osztály számára is munkafüzetből
válogattam össze a korosztálynak megfelelő feladatokat, valamint konzultáltam minden
tanítóval, hogy legyen leadva a tanulóknak a feladatok megoldásához szükséges ismeretanyag és
minden osztályban a tanítókkal közösen átnéztük a feladatsort.24 25
A javítókulcsokat szintén én szerkesztettem, felállítottam egy 0-tól 10-ig terjedő skálát.
Ahol egy szavas vagy egy mondatos válaszokat vártam, ott itemes súlyozást alkalmaztam, ahol
fogalmazni kellett, ott a fogalmazásjavítás három fő szempontját vettem figyelembe: tartalom,
szerkezet, helyesírás. (1. Melléklet)
A felmérések névtelenül történtek, mivel az egyének csoportonkénti átlagpontszámait
hasonlítottam össze. A feladatlapokon továbbá jelölték a nemüket, valamint azt, ha iskolán kívül
részt vesznek valamilyen zenei tevékenységen.

24
Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna (2011): Beszéd, olvasás, fogalmazás. 3. Osztály – Második félév. Mozaik Kiadó,
Szeged
25
Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna (2011): Beszéd, olvasás, fogalmazás. 4. Osztály – Második félév. Mozaik Kiadó,
Szeged
18
 5.3. Eljárás
Minden osztályban egyszeri mérés történt 2017 február 14 és március 3 között.
Igyekeztem minél rövidebb időszakban kitöltetni a feladatlapokat, hogy ne legyen nagy eltérés a
tanult anyagok szempontjából, ezért is választottam a második félév elejét. A sok helyszín miatt
nem tudtam mindenhol jelen lenni, a tanítók közreműködésével töltötték ki a diákok a
feladatlapokat, melynek megoldására 50 percet kaptak. Minden feladatlapot egy kóddal jelöltem,
majd egy előzetesen kidolgozott javítókulcs alapján javítottam ki egységesen.

6. Az eredmények bemutatása, értelmezése

6.1. Az eredmények bemutatása

A pontszámok egy 0-tól 10-ig terjedő skálán helyezkednek el. Mivel a romániai tanügyi
rendszer szerint elemi osztályokban nem jegyeket, hanem minősítést adnak, ezért a
következőkben taglalom, hogyan helyezkednek el a pontszámok ebben a rendszerben. 1-4-ig
elégtelen, az 5-6 elégséges, a 7-8 jó és a 9-10 nagyon jó minősítés jár.

6.1.1. A harmadik osztályokban elért eredmények

1. ábra: A hagyományos iskolában tanuló harmadikosok pontszámainak eloszlása

19
 A hagyományos iskolában tanuló harmadik osztályos diákok pontszámainak eloszlását az
1. ábrán láthatjuk. Egy diáknak van 1 és 4 között a pontszáma, ezért elégtelen minősítés jár.
Kettőnek van 4 és 5 között, négynek 5 és 6 között, tehát összesen 6 diáknak elégséges minősítés
jár. Három diák ért el 6 és 7 közötti pontszámot, valamint négy 7 és 8 között, ami a jó
minősítésnek felel meg. Nyolc diák kapott 8 és 9 közötti pontszámot, egy pedig 9 fölött, ezért
összesen kilenc diák kap nagyon jó minősítést.

2. ábra: A zeneiskolában tanuló harmadikosok pontszámainak eloszlása

A zeneiskolában tanuló harmadik osztályos diákok pontszámainak eloszlását a 2. ábrán

láthatjuk. Egy diák ért el 1 és 4 közötti pontszámot, tehát elégtelen minősítést. Két tanuló kapott
4 és 5 közötti pontszámot, kettő 5 és 6 közötti pontszámot, ezért elégséges minősítés jár. Hét
tanuló kapott 6 és 7 közötti pontszámot, valamint három 7 és 8 között, tehát jó minősítést. Három
tanulónak sikerült 8 és 9 közötti pontszámot szereznie és kettőnek 9 fölött, így öt tanulónak jár
nagyon jó minősítés.
Az alábbi táblázatban összesítve is megtekinthetjük a zeneiskolás és hagyományos
iskolába járó harmadik osztályos diákok pontszámait, valamint minősítéseit.

20
 Pontszámok Hagyományos iskolába Zeneiskolába járó tanulók
Minősítés
eloszlása járó tanulók száma száma
1-4 Elégtelen 1 1
4-5 2 2
Elégséges
5-6 4 6
6-7 3 2
Jó
7-8 4 7
8-9 8 3
Nagyon jó
9-10 1 2

6.1.2. A negyedik osztályokban elért eredmények

3. ábra: A hagyományos iskolában tanuló negyedikesek pontszámainak eloszlása

A hagyományos iskolában tanuló negyedik osztályos diákok pontszámainak eloszlását a 3.

ábrán láthatjuk. Három diák ért el 1 és 4 közötti pontszámot, tehát elégtelen minősítést. Egy
tanuló kapott 4 és 5 közötti pontszámot, 5 és 6 közötti pontszám nincs, ezért egy tanulónak jár
elégséges. Egy diák kapott 6 és 7 közötti pontszámot, három pedig 7 és 8 között, amiért jó
minősítés jár. Hét tanulónak sikerült 8 és 9 közötti pontszámot szereznie, 9 fölött senkinek, így
heten kapnak nagyon jó minősítést.

21
 4. ábra: A zeneiskolában tanuló negyedikesek pontszámainak eloszlása

A zeneiskolában tanuló negyedik osztályos diákok pontszámainak eloszlását a 4. ábrán

láthatjuk. Senki nem kapott 1 és 4 közötti pontszámot, ezért nincs elégtelen minősítése senkinek
ebben az esetben. Két diák ért el 5 és 6 közötti pontszámot, így két diáknak jár elégséges
minősítés. Három diák kapott 6 és 7 közötti pontszámot, négyen pedig 7 és 8 között, tehát heten
értek el jó minősítést. Három diáknak sikerül 8 és 9 közötti pontszámot elérnie és háromnak 9 és
10 között, ezért hatan kaptak nagyon jó minősítést.
Az alábbi táblázatban összesítve is megtekinthetjük a zeneiskolás és hagyományos
iskolába járó negyedik osztályos diákok pontszámait, valamint minősítéseit.

Pontszámok Hagyományos iskolába Zeneiskolába járó tanulók

Minősítés
eloszlása járó tanulók száma száma
1-4 Elégtelen 3 0
4-5 1 0
Elégséges
5-6 0 2
6-7 1 3
Jó
7-8 3 4
8-9 7 3
Nagyon jó
9-10 0 3

22
 6.2. Az eredmények értelmezése

6.2.1. A harmadik osztály számára készített feladatlap értékelése

A feladatlap öt feladatból épül fel és a maximálisan elérhető pontszám a 10. Minden
feladat esetében figyelembe vettem a helyesírást. Minden helyesírási hibáért levontam 0,05
pontot. A 10 pont lebontását az alábbiakban taglalom.
Az első feladatban a megy ige rokon értelmű megfelelőit kellett beírják hiányos
mondatokba, ahol azt vettem figyelembe, hogy tudjanak három különböző rokon értelmű szót
írni. Minden helyes szóért 0,25 pontot kaptak, tehát maximálisan 0,75 pontot kaphattak erre a
feladatra.
A második feladatban ellentétes értelmű szavakat kellett beírjanak a hiányos mondatokba
úgy, hogy meg volt adva egy teljes mondat és ne változtassanak annak értelmén. Ennél a
feladatnál azt a két szempontot vettem figyelembe, hogy legyen ellentétes jelentésű szó a
megadotthoz képest, valamint tartalmilag a mondat jelentésén ne változtassanak. Minden helyes
szóért 0,25 pontot kaptak, tehát a maximális pontszám 1 pont volt.
A harmadik feladat mondatkapcsolás volt, megadott minta alapján. Itt azokat a mondatokat
pontoztam, amelyek tartalmilag helyesek voltak és szerkezetileg különbözőek. Az azonos
szerkezetű mondatokra csak egyszer kapták meg az érte járó pontszámot. Minden helyes
mondatért 0,5 pont járt, tehát maximálisan 2 pontot ért a feladat.
A negyedik feladatban egy megadott mondatot kellett átalakítsanak minden tanult
mondatfajtába. Akkor kaptak pontszámot, ha a megadott mondattal dolgoztak, valamint
átalakították a mondatot mind az 5 mondatfajtába. Minden helyes mondat 0,5 pontot ért, így
maximálisan 2,5 pontot érhettek el.
Az ötödik feladat szabad fogalmazás volt, amelynél öt sorban kellett írjanak a hobbijukról,
kedvenc tevékenységükről. Ennek javításánál a fogalmazásjavítás három szempontja szerint
pontoztam. A tartalom ért 1,25 pontot, amelyet úgy lehetett elérniük, ha összefüggő
mondatokban, értelmesen bemutattak egy tevékenységet. A szerkezet szintén 1,25 pontot ért,
aminél azt vettem figyelembe, hogy mennyire tudják mondatokra tagolni a mondanivalójukat és
hogy legyen helyes a mondatok szerkezete. A helyesírás is 1,25 pontot ért, itt az előzetesen
használt szabályt alkalmaztam, hogy minden hibáért levontam 0,05 pontot. Tehát ennél a
feladatnál maximálisan 3,75 pontot kaphattak.

6.2.2. A negyedik osztály számára készített feladatlap értékelése

A feladatlap öt feladatból épül fel és a maximálisan elérhető pontszám a 10. Minden
feladat esetében figyelembe vettem a helyesírást. Minden helyesírási hibáért levontam 0,10
pontot, az utolsó feladatnál 0,5 pontot. A 10 pont lebontását az alábbiakban taglalom.

23
 Az első feladatban címet kellett adjanak egy leírásnak, itt figyelembe vettem azt, hogy a
cím feleljen meg a szöveg tartalmának, valamint a helyesírást. Gyakori hiba volt, hogy a címet
kis kezdőbetűvel írták.
A második feladatban a kedvenc játékszerüket kellett bemutassák röviden, ennél a
feladatnál pontoztam a tartalmat, a szerkezetet és a helyesírást. Figyeltem, hogy a tartalom a
kérésnek megfelelő legyen, a szerkezetnél, hogy helyesen tagolják a mondatokat, valamint ne
ismételjék magukat. A helyesírásnál pedig hibánként levontam 0,1 pontot. A maximálisan
elérhető pontszám 3x0,75, tehát 2,25 pont volt.
A harmadik feladatban Kosztolányi Dezső leírása alapján kellett felfedezzék, hogy melyik
szófajt használjuk legtöbbször egy leírásban. Aki felfedezte, hogy a melléknevet, az kapott 0,75
pontot, másképp nem jár pont ezért a feladatért.
A negyedik feladatban egy rövid leírást kellett készítsenek mesebeli elemekről, például:
kacsalábon forgó vár; mérföldeket lépő csizma; láthatatlanná tévő köpönyeg; terülj, terülj
asztalka. Itt figyelembe vettem, hogy a kérésnek tartalmilag megfelelő dolgot választottak-e, a
szerkezet esetében szintén a mondat-tagolás és az ismétlések mellőzése volt a legfőbb szempont.
A helyesírási hibákért itt is 0,1 pont levonás járt. A maximálisan elérhető pontszám 3x0,75, tehát
2,25 pont volt.
Az ötödik feladatban egy szabad fogalmazást kellett írjanak, amelyben bemutatják
hobbijukat, kedvenc tevékenységüket tíz sorban. Ez esetben is a fogalmazásjavítás három
szempontja szerint osztályoztam. A tartalomra akkor kaphatták meg a maximális 1,25 pontot, ha
betartották a kérést, valamint világosan, összefüggő mondatokban írták le a kedvenc
tevékenységüket. A szerkezetnél a helyes mondattagolás és az ismétlés volt a két irányító
szempont, erre is 1,25 pontot kaphattak. Ennél a feladatnál a helyesírási hibákért 0,05 pontot
vontam le a szöveg terjedelmére való tekintettel. A maximálisan elérhető pontszám 3,75 volt.

6.3. A hagyományos iskolába járó tanulók és a zeneiskolás tanulók eredményeinek

összehasonlítása
A tanulók harmadik osztályban kezdik el tanulni a fogalmazásírást és negyedik osztály
végére kell elsajátítsák készségszinten ezt a képességet. Mivel harmadik osztályban kezdik a
fogalmazásírást gyakorolni és csak negyedik osztályban beszélhetünk már jól begyakorolt
képességről, ezért külön taglalom a harmadik és negyedik osztályosok eredményeit.
Az alábbi táblázatokban megtekinthetjük a fogalmazási képességet mérő feladatlapok
eredményeinek összehasonlítását a mintából feldolgozott adatok alapján.

24
 6.3.1. A harmadik osztályos tanulók eredményeinek összehasonlítása
1. táblázat: Az eredmények átlaga és szórása a harmadik osztályosok esetében
Standard hiba
Iskola Létszám Átlag Szórás szórása
Eredmények zeneiskola 23 6.7413 1.54917 .32302
hagyományos iskola 23 7.0674 1.65753 .34562

Az 1. táblázat a zeneiskolás és hagyományos iskolában tanuló harmadik osztályos diákok

fogalmazási képességeit mutató eredményeket hasonlítja össze. Mindkét osztályban 23 tanuló
eredményét sikerült felvennem. Az eredmények egy 0-tól 10-ig terjedő skálán helyezkednek el,
tehát a maximálisan elérhető pontszám a 10 volt. A zeneiskolába járó harmadik osztály
eredményeinek átlaga 6.74, szórása 1.54. A hagyományos iskolában tanuló diákok
eredményeinek átlaga 7.06, szórása 1.65

2. táblázat: Független mintás T-próba a harmadik osztályosok esetében

Levene's
Test for
Equality of
Variances t-test az átlagok azonosságáról
95% A különbség
Átlagok Standard bizalmi
Sig. (2- közti hiba intervalluma
F Sig. t df tailed) különbség eltérése Alsó Felső
Ered- Azonos
mé- változok .272 .605 -.689 44 .494 -.32609 .47307 -1.27950 .62733
nyek feltétele
Nem
azonos
változók -.689 43.800 .494 -.32609 .47307 -1.27962 .62745
feltétele

A 2. táblázat a független mintás T-próba eredményeit mutatja be a harmadik osztályos

tanulók eredményeire vonatkozóan. Az adatok alapján a különbség 0.32609, amely
statisztikailag nem számít szignifikáns eltérésnek a hagyományos iskolában tanuló harmadikosok
és zeneiskolában tanuló harmadikosok fogalmazási képességei között.

25
 6.3.2. A negyedik osztályos tanulók eredményeinek összehasonlítása
3. táblázat: Az eredmények átlaga és szórasa a negyedik osztályosok esetében
Standard hiba
Iskola Létszám Átlag Szórás szórása
Eredmények zeneiskola 15 7.6000 1.28271 .33120
hagyományos iskola
15 6.7400 2.21756 .57257

A 3. táblázat a zeneiskolás és hagyományos iskolában tanuló negyedik osztályos diákok

fogalmazási képességeit mutató eredményeket hasonlítja össze. Mindkét osztályban 15 tanuló
eredményét sikerült felvennem. Az eredmények egy 0-tól 10-ig terjedő skálán helyezkednek el,
tehát a maximálisan elérhető pontszám a 10 volt. A zeneiskolába járó negyedik osztály
eredményeinek átlaga 7.60, szórása 1.28. A hagyományos iskolában tanuló diákok
eredményeinek átlaga 6.74, szórása 2.21.

4. táblázat: Független mintás T-próba a negyedik osztályosok esetében

Levene's
Test for
Equality of
Variances t-test az átlagok azonosságáról
95% A különbség
Átlagok Standard bizalmi
Sig. (2- közti hiba intervalluma
F Sig. t df tailed) különbség eltérése Alsó Felső
Ered- Azonos
4.33
mé- változok .047 1.300 28 .204 .86000 .66146 -.49494 2.21494
6
nyek feltétele
Nem
azonos
változók 1.300 22.425 .207 .86000 .66146 -.51028 2.23028
feltétele

A 4. táblázat a független mintás T-próba eredményeit mutatja be a negyedik osztályos

tanulók eredményeire vonatkozóan. Az adatok alapján a különbség 0.86000, amely
statisztikailag nem jelent szignifikáns eltérést a hagyományos iskolában tanuló negyedikesek és
zeneiskolában tanuló negyedikesek fogalmazási képességei között.

26
7. Következtetés, összegzés

7.1. Következtetés a hipotézis mentén

A hipotézisre hivatkozva, mely szerint „Intenzív zenei nevelés által, amilyen a
zeneiskolákban folyik, hatékonyabban fejlődik a gyermek fogalmazási képessége, hamarabb
kialakul a készségszintű elsajátítás, mint a hagyományos iskolákban, heti egy zeneórával.”,
elmondhatjuk, hogy beigazolódott. Bár nincs szignifikáns különbség, azonban a zenész gyerekek
jobban teljesítették a fogalmazási készséget felmérő feladatlapot, mint a hagyományos iskolában
tanuló diákok.
A 2. és 4. táblázatok figyelembe vételével, a harmadik és negyedik osztályos eredmények
összehasonlítása alapján, elmondhatjuk, hogy a harmadikosok esetében az átlagok közötti
különbség csupán 0.32609, míg a negyedikesek esetében már 0.86000. Tehát az adott mintán azt
a következtetést vonhatjuk le, hogy a zeneiskolába járó negyedik osztályos tanulók jobban
teljesítették a fogalmazási készséget felmérő feladatlapot, amely lehet a zenei transzferhatás
következménye.

7.2. Összegzés
Pedagógusként a gyermekek globális fejlesztése a célunk, a konstruktív pedagógia
szemléletében, figyelembe kell vennünk, hogy a tanulók a már meglévő tapasztalataikra
alapozva tudják beépíteni az új ismereteket. Ezért fontos, hogy minél több tudományág között
teremtsünk kapcsolatot. A zene mindenki életében jelen van már születéstől kezdődően, így
felhasználhatjuk, mint a tudásrendszer alapját.
Dolgozatomban a zene transzferhatását vizsgáltam meg, a fogalmazási képességre,
harmadikos és negyedikes diákok esetében. Egy fogalmazási képességet mérő feladatlap
segítségével végeztem el a méréseket, majd összehasonlítottam a zeneiskolások eredményeit a
hagyományos iskolába járó diákokéval. Az eredmények alapján elmondható, hogy a zeneiskolás
diákok jobban teljesítettek, mint a hagyományos iskolában tanulók, amely okozója lehet a zene
transzferhatása.

8. A kutatás további lehetőségei

A kutatás során kapott eredmények figyelembevételével elmondhatjuk, hogy a mintán a

zenész gyermekek fogalmazási készségei jobban kialakultak, mint a hagyományos iskolákban
tanuló diákoknak. Ebből a tényből kiindulva további kutatásokat végezhetünk.

27
 Mivel a Waldorf iskolák tantárgyai között szerepel az euritmia, ezért érdekes lenne ott is
felmérést végezni és összehasonlítani a hagyományos iskolákban tanulók és a zeneiskolákban
tanulók eredményeivel.
A hagyományos iskolákban tanuló diákok számára, opcionális tantárgyként, lehetne még
több zenei nevelést biztosítani. Ennek feltétele egy olyan program kidolgozása, amely
alkalmazkodik az iskolai mindennapokhoz, és figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait.

28
 9. Bibliográfia

Allport, G (1961): Pattern and growth in personality. Holt,Rienhart and Winston, London
 Atherton, M (2007). : A proposed theory of the neurological limitations of cognitive
transfer. Paper presented at the annual meeting of the American Educational Research
Association, Chicago, IL. 1–8.v
 Balogh Mária, Czikó Gabriella (2000): Az óvodai zenei nevelés módszertana. Losonc
 Forrai Katalin (2004): Ének az óvodában. EMB Zeneműkiadó Kft. Budapest.
 Füleki Katalin, Mátyás Emőke-Éva, Tomai Gyöngyi (2014): Zene és mozgás. Tanterv
magyar tannyelvű iskolákban és magyar tagozaton tanulók számára. III. és IV.osztály.
Ministerul Educației Naționale, București.
 Gyöngy Kinga (2015): Első lépések a művészetek felé II. Az ének-zenei nevelés
lehetőségei kisgyermekkorban. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs
 Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna (2011): Beszéd, olvasás, fogalmazás. 3. Osztály –
Második félév. Mozaik Kiadó, Szeged
 Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna (2011): Beszéd, olvasás, fogalmazás. 4. Osztály –
Második félév. Mozaik Kiadó, Szeged
https://isj.educv.ro/sites/default/files/1_OMEN_3.371_12.03.2%20013%20%20privind%20apro
barea%20planurilor-
cadru%20inv_primar%20si%20a%20Metodologiei%20privind%20aplicarea%20planurilor-
cadru%20de%20invatamant.pdf
 Janurik Márta (2009): Új pedagógiai szemle 2009/7. Hogyan viszonyulnak az általános
és középiskolás tanulók a klasszikus zenéhez?
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00134/pdf/EPA00035_uj_pedagogiai_szemle_200907_vagott.pd
f
 Kokas Klára (1972): Képességfejlesztés zenei neveléssel. Zeneműkiadó, Budapest
 Mérei Ferenc, Binet Ágnes (1972): Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest
 Ministerul Educației Națională (2013): Plan cadru pentru ciclul primar. Monitorul
Oficial nr. 192 din 5 aprilie 2013
 Ministerul Educației Națională (2013):Programa școlară pentru disciplina comunicare în
limba maternă maghiară. Clasa pregătitoare – clasa a II-a. Anexa nr. 2 la ordinul ministrului
educaţiei naţionale nr. 3418/19.03.2013, București
 Ministerul Educației Națională (2014): Programa școlară pentru disciplina limba și
literatura maternă maghiară. Clasele a III-a - a IV-a. Anexa nr. 2 la ordinul ministrului
educaţiei naţionale nr. 5003 / 02.12.2014, București
29
  Parncutt, R. (2015): Prenatal development. Oxford University Press
 Péterfy Emília (1974): A tanító kézikönyve. Fogalmazás. Editura didactică și pedagogică,
București
 Roth Mária, Vincze Anna Emese (2010): Bevezetés a fejlődéslélektanba. Presa
Universitară Clujeană, Kolozsvár
 Vigotszkij, L. Sz. (1971): Gondolkodás és beszéd. Akadémiai Kiadó, Budapest

30
 10. Mellékletek
1. Melléklet

III. osztály
Karikázd be!
Nemed:
a) Fiú
b) Lány

Iskolán kívül jársz bármilyen zenés tevékenységre?

a) Nem
b) Igen

Ha igen mire?
a) Táncóra
b) Énekóra
c) Hangszeren játszom.
d) Egyéb:

Szövegalkotási gyakorlatok

1. Pótold a mondatokban a megy ige rokon értelmű megfelelőit!

a) Péter fáradtan ___________________ haza az iskolából.

b) Anna vidáman __________________ a játszótérre.
c) Zsolti titokban __________________ a kamrába egy kis süteményért.

2. Fejezd ki ugyanazt az állítást tagadó formában! A tagadószó után ellentétes

jelentésű kifejezést használj!

Ez a gyerek ügyes. Kriszta írása szép.

Ez a gyerek nem ügyetlen. Kriszta írása nem csúnya.

a) Az autó gyors. c) A fiú ártatlan.

Az autó nem _________. A fiú nem __________ .

b) A gazda nem bőkezű. d) A birkózó nem gyenge.

A gazda ____________. A birkózó __________ .

31
 3. a) Figyeld meg hogyan lehet két mondatot egyesíteni vagy összevonni.

A virágok panaszkodnak. A virágok elégedetlenek.

A panaszkodó virágok elégedetlenek.

Az elégedetlen virágok panaszkodnak.
A virágok elégedetlenek és panaszkodnak.
A virágok panaszkodnak, mert elégedetlenek.

b) Egyesítsd vagy vond össze a két mondatot többféleképpen!

A legény szorgalmasan dolgozott. A legény gyarapodott.

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

4. Alkoss különböző mondatfajtákat a következő alapmondatból!

Édesanya vasárnap finom ebédet főz.

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

5. Írj egy öt soros fogalmazást a hobbidról/ kedvenc tevékenységedről!

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________
 Javítókulcs - Szövegalkotási gyakorlatok
1. Feladat

Minden helyes szóért 0,25 pont jár.

Helyesírási hiba esetén 0,05 pont levonódik hibánként.

Maximális pontszám: 3 x 0,25 = 0,75

2. Feladat

Minden helyes szóért 0,25 pont jár.

Helyesírási hiba esetén 0,05 pont levonódik hibánként.

Maximális pontszám: 4 x 0,25 = 1

3. Feladat

Minden helyes mondatért 0,5 pont jár.

Helyesírási hiba esetén 0,05 pont levonódik hibánként.

Maximális pontszám: 4 x 0,5 = 2

4. Feladat

Minden helyes mondatért 0,5 pont jár.

Helyesírási hiba esetén 0,05 pont levonódik hibánként.

Maximális pontszám: 5 x 0,5 = 2,5

5. Feladat

Tartalom 1,25 pont

Szerkezet 1,25 pont

Helyesírás 1,25 pont

Helyesírási hiba esetén 0,05 pont levonódik hibánként.

Maximális pontszám: 3 x 1,25 = 3,75

Összesen: 0,75 + 1 + 2 + 2,5 + 3,75 = 10 pont

33
 IV. osztály
Karikázd be!
Nemed:
c) Fiú
d) Lány

Iskolán kívül jársz bármilyen zenés tevékenységre?

a) Nem
b) Igen

Ha igen mire?
e) Táncóra
f) Énekóra
g) Hangszeren játszom.
h) Egyéb:

Szövegalkotási gyakorlatok

1. Mit mutattam be? A megfejtést írd a szöveg címéül!

___________________

Ezt a játékot születésnapomra kaptam.

Alakja gömbölyű. Jól simul a tenyerembe. Műanyagból készítették, felülete
sima. A szivárványnak minden színe megtalálható rajta. Ha kézbe veszem,
ujjaim jól tapadnak köré; ha lepattintom a földre, magasra ugrik.
Egyszer nagy bajt hozott rám, mert leverte a szobában a vázát. Azóta csak a
szabadban játszom vele. Főleg akkor, ha barátok is csatlakoznak hozzám.

2. Mutasd be röviden a kedvenc játékszered!

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

34
 3. Olvasd el Kosztolányi Dezső leírását a hóemberről! Melyik szófaj fordul
elő az átlagnál többször benne?
A leggyakoribb szófaj: __________________

Hóember
Reggel, amint kilépek az utcára, hóember áll a járda szélén.
Rám bámul sete-suta pofájával, fejében a félrecsapott papírzacskó
süvegével. Hunyorog apró fekete szemével, melyet két széndarab ábrázol.
Bajusza is van – fekete – szénből. Szájában kezdetleges pipa lóg, egy tüzelőfa.
Mellette hóból a kutyája. Fehér kutya, fekete szemmel, fekete orral.
Valóságos műremek.

4. Készíts leírást olyan dologról, amely csak a mesében fordulhat elő! Pl.:
kacsalábon forgó vár; mérföldeket lépő csizma; láthatatlanná tévő köpönyeg;
terülj, terülj asztalka stb.
________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

5. Írj egy tíz soros fogalmazást a hobbidról/ kedvenc tevékenységedről!

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

35
 Javítókulcs - Szövegalkotási gyakorlatok
1. Feladat

Helyes megoldásért 1 pont jár.

Helyesírási hiba esetén 0,1 pont levonódik hibánként.

Maximális pontszám: 1

2. Feladat

Tartalom 0,75 pont

Szerkezet 0,75 pont

Helyesírás 0,75 pont

Helyesírási hiba esetén 0,1 pont levonódik hibánként.

Maximális pontszám: 3 x 0,75 = 2.25

3. Feladat

Helyes megoldásért 0,75 pont jár.

Helyesírási hiba esetén 0,1 pont levonódik hibánként.

Maximális pontszám: 0,75

4. Feladat

Tartalom 0,75 pont

Szerkezet 0,75 pont

Helyesírás 0,75 pont

Helyesírási hiba esetén 0,1 pont levonódik hibánként.

Maximális pontszám: 3 x 0,75 = 2.25

5. Feladat

Tartalom 1,25 pont

Szerkezet 1,25 pont

Helyesírás 1,25 pont

Helyesírási hiba esetén 0,05 pont levonódik hibánként.

Maximális pontszám: 3 x 1,25 = 3,75

Összesen: 1 + 2,25 + 0,75 + 2,25 + 3,75 = 10

36